Bruce Cumings Bruce Cumings (1943. szeptember 5. –) amerikai történelemprofesszor, Kelet-Ázsia-kutató, Korea-kutató, a Chicagói Egyetem oktatója. Első könyve, a The Origins of the Korean War elnyerte az Amerikai Történelmi Társaság John King Fairbank-díját. Munkái The Origins of the Korean War (2 kötet). Princeton University Press, 1981, 1990. Jon Halliday, Bruce Cumings: Korea: The Unknown War , London: Viking Press, 1988. War and Television . Verso, 1993. Korea's Place in the Sun: A Modern History . Norton, 1997. Parallax Visions: Making Sense of American-East Asian Relations . Duke University Press, 1999, 2002. North Korea: Another Country . The New Press, 2004. Inventing the Axis of Evil . The New Press, 2005. (társszerző) Dominion from Sea to Sea: Pacific Ascendancy and American Power , New Haven: Yale University Press, 2009. The Korean War: A History . Modern Library Chronicles, 2010 Noyelles-sur-Selle Noyelles-sur-Selle település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 721 fő (2015). Noyelles-sur-Selle Douchy-les-Mines, Avesnes-le-Sec, Haspres, Lieu-Saint-Amand és Neuville-sur-Escaut községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fogalom A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonképpen minden, amit állítani lehet. A fogalom maga máig filozófiai viták kereszttüzében áll, ily módon nem tisztázott teljes mértékig, hogy mit kell értenünk alatta, értelmezésére számos elméletet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működését bizonyos határokon belül jól leíró elméletek, melyek kikerültek a filozófiai diskurzusból és hatékony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvészet, az informatika és a deduktív tudományok területén. Ilyenek az osztályelmélet, a halmazelmélet, a nyelvészeti és logikai szemantika. Példák fogalmakra: A fogalmak első osztályozását Arisztotelész végezte el, az ő munkássága révén létrejött elméletet nevezzük klasszikus fogalomelméletnek (vagy archaikus kifejezéssel fogalomtannak). A későbbiekben Descartes, Locke, Hume, Leibniz majd Frege, Russell, Wittgenstein és mások foglalkoztak a fogalmak természetével. Ma is új, tartalmas elméletekkel állnak elő Hilary Putnam, Jerry Fodor és még sokan mások. Klasszikus fogalomelmélet Fogalmak szerkezete A fogalmakat úgy képzeljük el, mint alapvető fogalmak összetételeit. A klasszikus elmélet tehát a fogalmak kompozicionális tulajdonságát hangsúlyozza és minden fogalmom esetén feltételez egy azt meghatározó definicionális szerkezetet. Az F összetett fogalmat tehát olyan szükséges és elégséges feltételek (ismérvek) együttese definiálja, melyek megadják a kritériumát annak, hogy állíthassuk vagy tagadhassuk, hogy egy adott a dolog esetén: Például az agglegény fogalmát definiáljuk úgy, mint olyan felnőtt férfi, aki nőtlen, vagyis A klasszikus definíciót (definitio fit per genus proximum et differentiam specificam) jellemzően úgy szerkesztjük meg, hogy egy tágabb fogalomhoz (nem – genus) sajátos meghatározó tulajdonságot, tulajdonságokat jelölünk ki (faji sajátosságok – differentiam specificam). Például itt a nemfogalom a négyszög fogalma, a faji sajátosság a szemközti oldalai párhuzamosak fogalma. A klasszikus fogalomtan egységes eljárásban láttatja a fogalmakkal kapcsolatos feladatokat. Amikor új fogalmat definiálunk, akkor ezt a definíció helyessége érdekében úgy kell megtenni, hogy pontosan meg kell adni a szükséges és elégséges ismérvek rendszerét. Egy adott tudományterület esetén úgy kell szisztematikusan feltárni a fogalomrendszert, hogy az összes jellemző fogalmat be kell sorolni nem–faj osztályokba. (Arisztotelész például ezt az élőlények osztályokba sorolásával és számos mással is elvégezte.) Amikor pedig az a feladatunk, hogy ellenőrizzük, hogy egy adott dolog egy adott fogalom alá tartozik-e, akkor nem kell mást tennünk, mint azt megvizsgálni, hogy a dolog a fogalmat definiáló ismérvei alá esik-e. Fogalmak terjedelme és tartalma A nem-faj besorolás elvezet ahhoz a problémához, hogy azonos nembe tartozó fogalmakat hogyan hasonlítsunk össze. Például A fogalmak összehasonlíthatóságának elmélete nem más, mint azon összességek összehasonlítása, amelyek elemei a fogalmak alá tartoznak. Egy F fogalom terjedelmének (vagy extenziójának) nevezzük azon dolgok összességét, melyek a fogalom alá tartoznak. Adott fogalom terjedelme általában elmosódott határral rendelkezik. Egyes dolgok esetén kérdéses, hogy a fogalom alá tartozik-e vagy sem. Ez a határozatlanság még akkor is jelentkezik, amikor a fogalom az ismérvei által pontosan definiált. Vannak azonban tudományterületek, melyekben a terjedelmek határai élesnek vehetők, mint például az axiomatikus-deduktív tudományok esetén. Ezekben az osztályelmélet a fogalmak extenzionális vizsgálatának hatékony módszerévé vált. A fogalmakat ekkor a terjedelmüket reprezentáló osztályokkal helyettesítik, amit vizsgálnak pedig az, hogy része-e az egyik osztály a másiknak. A vizsgálódás szofisztikáltabb változatát a halmazelmélet adja. Egy fogalom tartalma, az őt alkotó részfogalmak (ismérvek) összessége. Például az fogalom ismérvei a játszik a darabban, főiskolás és lány fogalmak. Ezek együttese az F fogalom tartalma. Érdemes megjegyezni, hogy a terjedelem mérete fordított kapcsolatban van a tartalom alkotóinak számával. Több az ismérv együttes megkövetelése szűkíti a fogalom terjedelmét. Általános, egyedi és üres fogalmak Általánosnak nevezünk egy fogalmat, ha a terjedelmébe több dolog tartozik; egyedinek, ha egy; és üresnek, ha egy se. Például a általános fogalom, a egyedi, a üres. Az általános fogalmak terjedelmi összehasonlításának vizsgálatát teljesen elvégezte Arisztotelész a kategorikus szillogizmusok elméletében. Az egyedi és üres fogalmak vizsgálata felveti a kérdést, hogy ha csak egy vagy egy dolog se tartozik egy fogalomhoz, akkor vajon van-e egyáltalán jelentése vagy tartalma a fogalomnak. Az ilyen fogalmakra vonatkozó vizsgálatokat Frege és Russell alapozták meg. Fregei fogalomelemzés Frege a klasszikus fogalomelméletre építve adott a fogalmakra egy olyan jelentéselméletet, melyet a modern nyelvfilozófiai vizsgálódások alapkoncepciójának tekinthetünk. A fogalmak elemzését azzal kezdte, hogy azok nyelvi megnyilvánulásait vizsgálta, ezzel az analitikus filozófia előfutárává és a modern logika megteremtőjévé vált. Frege rámutatott a kompozicionalitás elvére. A mondatok állítást fejeznek ki, de a mondatok részei alkotják az egészet, így az állításokat is összetevőkre bonthatjuk, melyek kiadják az állítást, illetve azt a gondolatot, mely az állításban fogalmazódik meg. Ennek alapján a fogalmak az állítások olyan befejezetlennek vagy hiányosnak tekinthető részei, melyet egy tárgyra vonatkoztatva zárt állítást kapunk. Frege a fogalmakat ugyanolyan létező dolgoknak gondolta, mint a tárgyakat, csak ezeket absztrakt létezőknek kell elképzelnünk. Például a mondat egy állítást (fregei kifejezéssel „megítélhető tartalmat”) fejez ki. Ebben a győzött Waterloonál mondatrész egy fogalomra utal, a Napóleon tulajdonnév pedig egy személyre, aki vagy a fogalom alá tartozik, vagy nem. A győzött Waterloonál fogalom azonban ugyanolyan létező entitás, mint Napóleon, csak nem a fizikai világban, hanem a fogalmak absztrakt világában létezik. Ebben semmi meglepő nincs, gondoljunk a Föld forgástengelyére. Ez is létező entitás, holott nem egy fizikai létező. Frege fenti nézetét platonista ontológiai alapállásnak nevezzük. Függvény és fogalom Frege szerint a fogalmak függvények. A győzött Waterloonál fogalom ugyanúgy hiányos, mint egy függvénykifejezés az argumentumának behelyettesítése nélkül. Ám ha egy személyre vonatkoztatjuk, akkor egy állítást kapunk: Ez a szemlélet az úgynevezett „függvény–argumentuma” felbontás. Jelölet és jelentés Frege a fogalmakat kifejező nyelvi szerkezeteknek jelöletet és jelentést tulajdonít. A jelölet, az, amire a nyelvi elem utal. Név esetén ez a név referenciája, azaz amely tárgyat jelöl, fogalom esetén a fogalom extenziója, azon dolgok összessége, melyek a fogalom alá tartoznak. A kijelentő mondatok jelölete az Igaz és Hamis igazságértékek egyike. Mindezeknek azonban jelentése vagy értelme (németül: Sinn, angulul: sense) is lehet. Fogalom esetén ezt úgy kell elképzelni, mint magának a függvénynek az egészét (nem csak az igazságtartományát, fregei kifejezéssel értékmenetét). Az értelem létezését a következő példával igazolhatjuk. Az következtetés nem érvényes, de ezt csak úgy tudjuk igazolni, ha figyelembe vesszük, hogy Pisti hite esetleg csak a George Orwell névhez kötődik, arról nincs tudomása, hogy ez az írónak csak felvett neve, a két név jelentése más, bár a referenciájuk különbözik. Egy másik példa a fogalom, mely ha úgy vesszük, hogy személyt ír le, akkor nincs jelölete. Ennek ellenére világos, hogy van jelentése. A fogalom, mint a fregei Sinn C. Peacocke és E. Zalta javasolták, hogy a fogalmakra úgy tekintsünk, mint amit Frege jelentésnek vagy értelemnek nevez (Sinn). A nyelv analitikus vizsgálatát elvégezve extenzionális szemantikai értéket (jelöletet, igazságértéket, igazságtartományt) és intenzionális szemantikai értéket (jelentést) kell adnunk a nyelvi elemeknek. Amit egy hiányos mondatnak, predikátumnak vagy funktornak intenzionális jelentést adnánk, felfogható úgy, mint Frege Sinnje. A fenti filozófusok érvelnek amellett, hogy a fogalmakat a hiányos nyelvi kifejezések jelentéseként (Sinnjeként) kell értelmeznünk. Egy nyelvi kifejezés intenziója a lehetséges világok szemantikájában nem más, mint az a függvény, mely a lehetséges világokon értelmezett és egy ilyenhez a nyelvi kifejezés extenzióját rendeli. Ebben az értelemben az intenziónak alkotóeleme az extenzió, ilyen szellemben az intenzió tehát tényleg nem lehet több, mint amit a kifejezés által kifejezett fogalomnak gondolunk. Halmazelméleti szemantika A fogalmak működését Frege szellemében először Tarski kísérelte meg matematikai modellben tárgyalni, ez a modellelméleti szemantika. Az így nyert vizsgálódási módszer rendkívül hasznosnak bizonyult a deduktív tudományokban, mint a matematikában, az elméleti fizikában és az informatikában, de alkalmazásra talált a nyelvészetben is. Lényegében arról van szó, hogy egy rögzített formális nyelvben vagy a természetes nyelv egy drasztikusan leszűkített töredékében a nyelvi elemekhez olyan matematikai objektumokat rendelünk, amik megfelelnek a klasszikus értelemben vett jelölet és jelentés kritériumainak, legalább is egy adott értelemben. A vizsgálatok extenzionálisan, ha csak a terjedelmeket adjuk meg a fenti módon és intenzionálisak, ha a nyelvi elemek értelemére is tekintettel vagyunk. Az extenzionális vizsgálatok a matematika módszereinek kutatásában alapvető eszközökké váltak. A matematikai fogalmak kapcsolatát ugyanis messzemenőkig leírják a köztük lévő extenzionális viszonyok. Jelentésbeli vizsgálatok a matematikára vonatkozóan valójában csak a matematikafilozófiai értekezésekben jelennek meg, a mindennapi matematikai gyakorlatban ezekre lényegélben nincs szükség. Egyáltalán nem véletlen, hogy az extenzionális vizsgálatok ilyen sikerrel jártak ezen a területen. Frege, az alapgondolat megalkotója maga is matematikus volt. A nyelv szemantikai vizsgálatánál jut szerephez az intenzionális vizsgálódás. Emellett a modellelméleti eszköz kiválóan alkalmas modális logikai jelenségek modellezésére is. Mondy Miklós Mondy Miklós (Bély, 1898. október 13. – Dámóc, 1986. február 19.) görögkatolikus esperes, író. Életpálya 1898. október 13-án született Bély községben, az Osztrák–Magyar Monarchia területén, Mondy János és Kocska Veronika gyermekeként. Középiskoláját Ungváron majd a papi tanulmányait is ott, a püspöki Szemináriumban végezte el. Felesége: Gombos Margit. 13 gyermekük született: Mária, Margit, János, Emília, Terézia, Miklós, Ágota, István, Anna, Klára, Erzsébet (ketten betegségben, csecsemőkorban meghaltak). 1922. november 1-jén Papp Antal munkácsi püspök szentelte görögkatolikus pappá Ungsasfalván. 1922-től 1929-ig Ungsasfalván, 1929-től 1940-ig Fancsikán, az Úr Felmagasztalása Templom lelkésze, 1940-től 1945-ig Beregszászon, a Szűz Mária örömhírvétele tiszteletére szentelt beregszászi templom parókusa. 1931-ben a „Kárpáti Figyelő” szerkesztője, ahol több publikációja is megjelent. 1935-ben tiszteletbeli esperesi, 1942-ben Beregszász kerületi esperesi kinevezést kapott. Kárpátalja szovjet megszállását követően, felerősödött a szovjet hatalom a görögkatolikus egyház felszámolására tett törekvései, azaz a hívek és a papság beolvasztása a pravoszláv egyházba. (Ld. Botlik, 2010) Miután a szovjet hatóságok erőszakos fellépése ellenére nem volt hajlandó áttérni a pravoszláv vallásra és annak egyházába, azaz kiállt a görögkatolikus hite és egyháza mellett, 1945. november 12-én a szovjet hatóságok letartoztatták. Az USZSZK Büntető Törvénykönyve 54.§ 10. cikkelyének 2. része, valamint a 13. Cikkely alapján 10 évi javító munkatáborra, 5 évi polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték. Büntetését a Gulágon: egy részét 1945-től Kazahsztánban a karagandai nemzetközi hírhedt politikai lágerben, majd Szibériában az intai haláltáborban töltötte le, mezőgazdasági, illetve lágeri belső munkásként. 1954. november 16-án történt szabadulása után polgári jogfosztottsága miatt hazatérését nem engedélyezték, így Intán különböző munkák vállalásából tartotta fenn magát. 1957. április 8-án került haza Kárpátaljára, miközben családja a fogság egész ideje alatt és azt követően is megbélyegzett, nyomorúságos életet élt. Megbélyegzése miatt a még fogsága előtt elkészült teológiai doktori disszertációját sem engedték megvédeni. 1957-től 1959-ig Beregszászban, politikai elítéltsége miatt, csak éjjeliőrként tudott dolgozni. 1959-től 1964-ig a beregszászi levéltárban több paptársával együtt latinistaként dolgozott. 1964-ben sikerült kitelepülnie Magyarországra. 1964-től 1982-ig a Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltárban dolgozott tudományos főmunkatársként. 1982-ben Máriapócson jubilálta 60. pappá szentelési évfordulóját. 1982-1986: kisegítő lelkész Dámócon. 1986. február 19-én szerény körülmények között halt meg Dámócon. Sírja a dámóci görögkatolikus templom sírkertjében található. 1991. április 17-én az Ukrán RSZR a „Politikai üldözöttek rehabilitálásáról” szóló törvények alapján rehabilitálásra került. Mécs László Barátjával és szellemi társával, Mécs Lászlóval (premontrei rend papjával) és Lőrincz István plébánossal rendszeresen járták az egyházközösségeket és ott irodalmi kultúresteket tartottak, ahol a saját műveikből olvastak fel. Mécs László "Az 1960-as években, már a pannonhalmi magányából is többször felkereste zempléni barátait, így 1967-ben Mondy Miklós író, költő barátját a sátoraljaújhelyi Levéltárban, ahol magam is találkoztam vele ...Ekkor tudtam meg, hogy az 1938-ban megjelent és az illusztrációban is közölt (van illusztráció a cikkhez) Élőket nézek Mondyéknál dedikált 780. számozott példányban, a 41. oldalon Gyermeksírás az éjszakában c. gyönyörű családi verset Mondy Miklós családjánál, a kárpátaljai Fancsikán eltöltött baráti találkozás idején az akkor még nyolctagú család adta élmények hatására írta. Több gyerek keresztapaságát is vállalta." írta Hőgye István, a Mécs Lászlóról szóló megemlékezésében. Beszélt nyelvek Tökéletesen beszélt, olvasott és írt: latin nyelven , ógörög nyelven , angol nyelven , rutén nyelven , orosz nyelven . Irodalmi munkái Nyomtatásban megjelent művei Krisztussal Krisztusért . Elbeszélések. Földesi Könyvnyomda., Užhorod, 1927. 127. o. A feltámadás varázsa. Cikk. IN: Máriapócsi Virágoskert 4.04. 1928, 73. p. Hrisztianszki opovidanja . Keresztény elbeszélések ruszin nyelven. Szt. Bazil-rend Nyomda, Ungvár, 1929 Mária, oltalmunk. Tanulmány. IN: Máriapócsi Magosz Naptár 02.1. 1930, 97. o. Egy a szükséges . Vallásos elbeszélések. „Sajó-Vidék” Könyvnyomdavállalat. Rozsnyó, 1932. 124. o. Az anyós . Népszínmű, vígjáték három felvonásban. Szent Ágoston Társulat, Galánta, 1933. 47 p. Út a menyországba . Elmélkedés. IN Kincseskönyv (III.) 1938. Komárom - Galánta Az üdvösség útja . Ruszinból szabadon fordítva. Szt. Bazil-rend Nyomda, Ungvár Dzvin opivnocsi. (’Éjféli harangszó’) Elbeszélések. „Kárpátaljai ukrán írok almanachja” – Almanach pidkarpatskich ukrajinskih pismennyikov – szerk. A. Voron és M. Hrapka, Szőlős, 1936 Beszélnek a Kárpátok . Novellák. „Sajó-Vidék” Könyvkiadó vállalat. Rozsnyó, 1937. 239 p. Ne igyál!... Cikk. IN: Görögkatolikus Élet 3.10. 1939, 140. o. Ruszin hazafiság. Elbeszélés IN: Máriapócsi Magosz Naptár 12.1. 1940, 44. o. Máriapócs. IN: Máriapócsi Zarándok Naptár 1. 1942, 50. o. Egy vértanúhalált halt pap emlékezete - Dudinszky Nesztor. IN: Görögkatolikus Szemle 16.18. 1944, 2. o. A sátoraljaújhelyi régi megyeház építésének története . IN: Műemlékvédelem. Műemlékvédelmi és Építészettörténeti Szemle XI. évf. 1967. 4. sz. 224-227. o. Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban : Kéziratos térképek a sátoraljaújhelyi "Kazinczy Ferenc" Állami Levéltárban, 12. kötet, Művelődésügyi Minisztérium, 1968 p. [1410]-1449. Kéziratos térképek a Miskolci Állami Levéltárban . (Levéltári Jegyzékek 1. Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban VIII.) Budapest, 1968 (Kézirat) Zemplén megye székházának és levéltárának építéstörténete . IN: Borsod-Abaúj-Zemplén levéltári évkönyve, IV. évf. 1981. 4. sz. 101-109. o. Kéziratos művei (jelentős részét letartoztatása során elkobozták) Dámóc község monográfiája Ugocsa népének ősi szokásai, foglalkozása Diák álom. Színmű három felvonásban Elbeszélések a vadászat köréből Háborús emlékek Istent énekelem. Költemények Előkészület a gyónásra Az anyós. Színmű ruszin nyelven Szentbeszédek az egyházi év minden napjára . Májusi szentbeszédek a hó minden napjára Kitüntetései Eddig ismert kitüntetései: Gyorsírási versenyen aranyérmes oklevél 1940: Felvidéki Emlékérem 1942: Nemzetvédelmi Kereszt 1982: II. János Pál pápától kapott Vatikáni Pápai Oklevél pappá szentelésének 60. évfordulójára Koproterápia A koproterápia testváladékkal, testfolyadékkal, exkrétummal, anyagcseretermékkel történő gyógyítást jelent. A görög kópros, κόπρος (ürülék), a szanszkrit śakrt szóval rokon; a görög therapeia, θεραπεία szó jelentése javítás. A koproterápia szinonimájaként használják a szkatoterápia (görög szkatosz, szemét, széklet; a latin skatere, előtör) szó fogalmát, de ez csak a széklettel történő gyógyítás fogalmát takarja. A széklet és a vizelet használatának a gyógyításban az őskortól hagyománya van. A konvencionális medicinának a betegek bizalmának megszerzése érdekében manapság kemény csatákat kell vívnia az alternatív gyógyászattal szemben. A konvencionális orvostudomány képviselői közül kevesen tudják, hogy a mai tudományos orvoslás egykor különböző terápiás irányzatok harcából bontakozott ki, illetve, hogy a ma alternatívnak nevezett terápiák szinte mindegyike több évszázados múltra tekinthet vissza. Mindenképpen kiemelendő, hogy a koproterápia a 18. században az orvosi gyakorlatból teljesen kikopott, de a népi gyógyászatban tovább él, például Indiában. A terápia veszélyei miatt egyszerűsége és olcsósága ellenére mindenki tartsa távol magát a kezelésektől, még ha szakavatottnak tűnő személy a terapeuta. Teljesen ellentmond a mai tudományos, evidenciákon alapuló orvoslásnak a koproterápia. Nincsenek klinikai vizsgálatok a koproterápia hatékonyságáról, amely ma nem több orvostörténeti terápiás kuriózumnál, amely napjainkban az emberi hiszékenységre és tanulatlanságra épít. Helyesebben: úgy hat, mint a jó (aktív) placebo, tehát nem hatástalan. Mind többen vallják, hogy nincs olyan betegség vagy kóros állapot, melyben ennél többre lenne képes. Maradt a hit mint a túlélés döntő tényezője. A hagyomány szerint a Rómában tevékenykedő bithüniai Aszklépiadész (orvos) (Kr. e. 1. század) volt az első tanult orvos, aki gyógyszerként emberi ürüléket javallott betegeinek. Az emberi és állati ürülék, vizelet és vér, a menstruációs vér, tej és a nyál az emberből és állatból kerül ki. Tartalmazza tehát a szervezet minden „hasznos" anyagát. A múlt század elején „kíméletlen” orvoslásnak számított a hánytatás, a hashajtás, az izzasztás, az érvágás és a testváladékokkal, anyagcseretermékekkel gyógyítás, a koproterápia, amely a „szennypatika” része volt. A medicina pauperum (a szegények patikája) című compendiumokban jegyezték le különösen gyakran, hiszen ezek célja éppen az ingyen beszerezhető medicinák összegyűjtése volt. Napjainkban is él a „koproterápia”, de nem az ethnomedicinális értelemben, hanem nagyon is evidenciákon alapul, amikor egészséges székletet transzplantálnak antibiotikus terápia okozta mellékhatás kivédésére, a Clostridium difficile hasmenést okozta tüneteinek kezelésére. A normál vastagbélflóra baktériumtörzsének újra-kolonizációjára használják az egészséges székletet. A diabétesz, sőt a kövérség és a Parkinson-kór is gyógyítható lehet egyszerűen azzal, ha kicseréljük a belek baktériumflóráját. Koproterápia az ethnomedicinában Transzcendentalitás és ethnomedicina Vajon a koproterápia a régmúlt évezredek szokása-e? A beteg, akiben megbízik, annak feltétlenül hisz is. Csak ezzel érthetjük meg többek közt a koproterápia évezredes szokását és a benne való feltétlen bizalmat, amely fennmaradt terápiás gyakorlatként az alternatív gyógyításban napjainkig. A népi gyógyászatban elsősorban a növényi, állati (koproterápia) és ásványi eredetű gyógyszereket alkalmaztak. A népi gyógyítás a nép hitének olyan rétege, amelyben keverednek a tudás- és a mágikus, transzcendentális elemek. Olyan összetett szabálysorozatról szól, amelyben nehéz elválasztani a hiedelmeket a tényszerű és hasznos tudástól, ráadásul a hit vagy a hiedelmek gyógyító erejét sem szabad lebecsülni. A hit a hagyománynak empirikusan ellenőrizetlen eleme, ugyanakkor a népi tudás számos elemét az évszázados gyakorlat megerősítette (a gyógynövények hatását egyes betegségek és gyógyító eljárások esetében). A népi gyógyításhoz kapcsolódó tudásanyag önmagában is többrétegű: egyrészt a betegségekről szóló ismereteket, másrészt a gyógyításhoz felhasznált szereket, illetve a gyógyító cselekvésekre, szövegekre vonatkozó utasításokat tartalmazza. Szkatoterápia és similia similibus curantur Állati, emberi eredetű anyagokat időtlen idők óta használják a különböző egészségügyi rendszerekben Európán belül és kívül, és még napjainkban is használatban vannak. Egyes esetekben ezeket szájon át alkalmazzák, hogy farmakológiai hatást érjenek el, más esetben inkább szimbolikus értelemben része a terápiának. Az anyagcsere végtermékeinek használata az ethnomedicinában az őskortól kezdve napjainkig gyakorlat. Igen elterjedt volt mindenféle betegség gyógyítására a ganéjterápia. Ennek alkalmazásától azt várták, hogy a betegséget okozó démon megundorodjon a felhasznált anyagtól, és elhagyja a beteget. Az ötlet mögött a gyógyászati felhasználásra alkalmazott állati ürülék volt abból a célból, hogy felvegye a harcot a gonosszal (similia similibus curantur jelentése: „hasonló a hasonlót gyógyítja”). Fogfájás ellen holló ganéját és fehér kutya ürülékét javasolták. Koproterápia a népi gyógyászatban Magyarországon A magyar nép az orvos fogalma alatt hosszú századokon keresztül, majdnem a 19. századig, általában a gyógyítással foglalkozó embereket értette, akik néha parasztok, máskor csaló kuruzslók, máskor becsületes, jó szándékú empirikusok voltak. Az empirikusok gyakran minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül gyógyították az egyszerű népet éppen úgy, mint a nemesi kastélyok lakóit, gyakorlati tapasztalataik alapján. Orvosnak nevezték a misztikusokat, a bűbájoskodókat, orvos volt a kuruzsló, a vándor, aki ravasz és haszontalan tanácsokat adott nekik ellenszolgáltatásért. Orvos volt a csontrakó csontkovács, éppen úgy, mint a kolduló vagy az ispotályos szerzetes pap. „Orvos"-nak tekintették a sebdoktorokat, akikről már a 13. századból is vannak relikviáink. Ezek empirikusok voltak kezdetben, később a céhrendszerben már sebmesterek oldalán tanulták a sebgyógyítás műveleteit. „Orvosok" voltak a balneátorok, a feredősök, fürdősök is, éppen úgy a borbélyok, akik eret vágtak, köpölyöztek, „kenyetet " kevertek és azzal „dörgöltek", azaz masszíroztak. Éppúgy „orvos" volt később a füves ember doktor is, akik között akadtak „önálló mesterek" is, de leginkább a várak és kastélyok főurait gyógyították. Egyetemet végzett orvos alig volt a nép mellett. Eleinte a királyi udvarokban (Könyves Kálmán, IV. Béla, II. Endre, Róbert Károly, Nagy Lajos, Zsigmond), később már a nagyobb városokban (Kolozsvár, Nagyszeben, Kassa, Pozsony) is akadt egy-egy orvos. Nem véletlen, hogy a szegénységben élő nép alkalmazta a régi magyar orvosló könyvek receptjeit, amelyben gyógyító szereik között a fekáliák is megtalálhatók. A népi gyógyászatban a tüdővészre farkas májat, forralt bort, menyét vért, galamb trágyát javasoltak. Magyarországon a betegek a saját vizeletüket a malária tüneteinek enyhítésére itták. ’A bikáról, ökörről, s borjúról’ c. tanulmányhoz, amely a címben szereplő háziállatok „orvosi hasznáról" is beszámol. Az ökörepéről megtudjuk, hogy „mikor a felettébb való szorulásban levő személyeket kristályozzák, az ökör epéjéből szoktak egy keveset a kristélyba elegyíteni, hogy az a béleket ösztönözze.” A bika vére – olvashatjuk- hasznos orvosság a vérhasban és vérköpésben. Külsőleg „kenésre, a dagadásoknak el- oszlatásokra, a sömöröknek s más bőrön való motskoknak kitörésekre” van jótékony hatással. Ezzel azonban még nem merülnek ki az ökör „farmakológiai” előnyei. „Az ökörnek még ganéjja is igen nagy hasznú az orvoslásban, a belső gyulladásoknak meg-enyhítésekre; kivált a gutaütésekben”. A tehénnek a vizelete „régtől fogva nevezetes orvosság a patikákban, de minthogy ez alatt a név alatt kevés kelne el belőle, ezerjó fő vizének neveztetik, s úgy árultatik”. Koproterápia a tradicionális orvoslásban külföldön Maszáj „sebészek” vérző, szakított sebeket inakkal szorították le, a sebkötöző gyakran tartalmazott mérgező anyagokat, mint például a tehén trágyát és porított kőrisbogárt, amelyek mint adstringensként és antiszeptikumként alkalmazták. A horvát népi gyógyászatban laikus férfiak a gonorrhea gyógyítására használták a tehéntrágyát úgy, hogy hason fekve a trágyában kellett meghatározott ideig tartózkodni. Ezután sört kellett fogyasztani. A népi gyógymódok szerint szűzlánnyal is lehetett a gonorrheát kezelni. Nemcsak az ürülék maga, hanem még a szagának az alkalmazása is gyógyító gyakorlat volt a szegények „szennypatikájában”. Az orvosi felhasználása a vizeletnek még szélesebb körben elterjedt, mint az ürüléké. Használták szemölcsök ellen, bronchitis, trachoma, diftéria és skorbut ellen is. Vizeletet használták a hagyományos kínai orvoslásban a sebek gyógyítására, a vérkeringés serkentésére. A németek azonban meg voltak győződve arról, hogy a vizelete a férjnek - belsőleg alkalmazva -, a feleség könnyebben esik teherbe. Szkatoethnológia szakértôi John Gregory Bourke (1843–1906) amerikai ezredes, a szkatoetnológia szakértője, terjedelmes gyűjteményt állított össze a 19. század végén még elő népi szkatoterápiás eljárásokról. A széklet és vizelet szavak használata a népies nyelvben, köznyelvben, szaknyelvben Az orvosi nyelvben a faeces és a fekália fordul elő, az utóbbinak magyar megfelelője az ürülék, továbbá találkozunk még a bélsár kifejezéssel is. A faeces szó latin eredetű, a fekália ugyancsak a latin faecalia magyaros írásmódú formája. Az 1900-as években a kisgyermek még nem kakált, hanem beszart, odaszart vagy szaros lett. A kaka szó az első világháború korában került a köznyelv használatába. A szar szó ellenben régi magyar egy szótagos szavunk. A gané, ganéj szó állati ürüléket jelent a nép nyelvén. A híg székletet a népies nyelvben a fos szóval használatos kifejezni. Az orvos régen azt kérdezte betegétől: „Széklete volt?”; ma: "Széklete, székelés, WC-zés volt-e?". Régen a vizeletürítést, székletürítést szükségnek nevezték, tehát nem választották ketté a két folyamatot. Nagyon régen az árnyékszék a fa alatt, (árnyékban) történt székelést jelentett, majd a faépítmény követte (benne már ülőkével), később a 19. században már kőből és a lakóépülettel vagy az iskolával egy épületben a "pottyantós" illemhelyet jelentette. Európában John Harrington 1589-ben, Angliában találta fel a lehajtható fedelű, kézi működtetésű, vízöblítéses ürítő berendezést. Ez feledésbe merült, és 1778-ban az angol Joseph Bramah korszerűbb vízöblítéses illemhelyet szabadalmaztatott. Ettől kezdve, de főleg a 19. század elején, gyors terjedésnek indult a kontinensen. Hazánkba is hamarosan eljut először gróf Széchenyi István nagycenki kastélyába. Az ürítés helyének nevét illetően a klozett szó használata kihalóban van, amely az angol closet szó és német Klosett átvétele. Ez a Wasserklosett második eleme, a szó maga pedig részfordítás az angol water closet (‘vizes fülke’) nyomán. Az angol kifejezés W.C. rövidítéséből lett a magyar vécé, második eleme francia eredetű (tkp. ‘zárt, szűk helyiség’) és végső soron a latin claudere, clausum (‘bezár’) szóra vezethető vissza (lásd még klastrom, klausztrofóbia, klauzula, klauzúra, klotűr, konklúzió). Zárt helyiséget, illetve helyet jelent. Etimológiailag a latin clausura vagy colostor szóval van kapcsolatban. A WC (water closet) vízöblítéses illemhely, amelyet angolvécének is neveznek helytelenül. A budi szó eredete ‘árnyékszék’, a német Bude származéka, a bódéból ered. A kórház laboratóriumába vizeletet viszünk vizsgálatra, és nem pisit vagy pisát. Az orvosi nyelv urina (’vizelet’) szava nem honosodott meg, habár az urológia szó ebből származik. Legrégibb, ma is használatos magyar kifejezés a húgy, hugyozás. Kezdetben húd, hud volt, de a jobb hangzás, a könnyebb kiejtés következtében lett húgy vagy hugy. Az, hogy az utóbbi szóval az összes szükséges fogalom kifejezhető – húgykő, hugyos, húgyhajtó, húgyedényig – azt mutatja, hogy legrégibb szavaink egyike. A pisilés szó egészen más stílusértékkel rendelkezik, mint a vizelés vagy a hugyozás. Az utóbbi azonban a mai nyelvhasználatban már durva annak ellenére, hogy a hud, húgy szavunk egyébként a legrégibb egy szótagos szavaink egyike, és eredeti jelentése ’csillag’ volt. A pes (főnév) pes-et (tárgyeset), pes-ék (többesszám), pes-e (harmadik számú rag). A vizeletkiválasztó rendszeren kifolyó húgynak hangja (hangutánzószó), egyszersmind a húgy maga; honnan: peselni annyi, mint hugyozni. Néha ö hangzóval: pös; élesebben: pis, melyből a pisál ige származott. Mint hangzók egyeznek vele a török ise-mek (a pesel-ni), pesra (perzsa) pisáb vagy pisár (pes), német Pisse, pissen, francia pisser olasz pissare, szláv pis, mocs, finn pissan (peselek) stb. A pesel (pes-el) önható ige múltideje pesel-t. Hugyozik kisebb szükségét végzi. Némi kicsinző jelentése van, miért jobbára gyermekeknél mondják; másképp: pisál; vizel. A koproterápia története Ókor Mezopotámia Az orvosi szövegek kapcsán a következő szövegtípusokat különböztetik meg: a gyógyító növényeket, ásványokat és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmazó farmakológiai listák a diagnosztikai ómenek a kezelést ismertető gyógyászati szövegek és az ezekhez kapcsolódó kommentárok Mezopotámiában gazellaürülék maradványokat gyógyszerként használták fel Kr.e. 3000 évvel. Az ókori Mezopotámiában élők hiedelmei szerint a démonok és ördögök betegség és szerencsétlenség okozói. A gonosz szellemek hajlamosítanak különböző rendellenességekre. Akárcsak a népi gyógyászatban, a primitív gyógyszerészetben, a mezopotámiai gyógyítók is igyekeztek megszabadítani a betegeket a betegség-okozó démonoktól. Alkalmaztak gyógyszereként ürüléket, váladékot (nyál), hogy elűzzék az undorító, bűzös anyagokkal a beköltözött démonokat. Aromás anyagokat égettek el tollal és bőségesen adagolt kutyatrágyával és sertésepével együtt, hogy a beteg hajlékát megszabadítsák a démonok és az ördögök szellemétől. A mágus, az asu megpróbált átadni a démonoknak helyettesítő áldozatként egy állatot, vagy egy mágikus számot. Néha a gyógyítók a betegséget okozó démonokkal párbeszédet folytattak, mint egy beszélgetés a pap és a fog féreg démonja közötti elszámolásként a Kr.e. 2250-ben. Egyiptom Az óegyiptomi gyógyszerek egy része állati szervezetekből származtak, mint például az ökör, oroszlán és víziló epéből, vérből és székletből. Érdekes megfigyelni, hogy az állati test részeinek és váladékainak használata még ma is világméretű gyakorlat, amit az egyiptomi orvosok, többek között Imhotep (Kr. e. 2750 körül) korában is alkalmaztak. Sok ilyen terápiás eljárást írtak le az országról úgy a közelmúltban, mint a 17. században, és még korábban. Az egyiptomi "swnw" (ejtsd szunu, orvos) sokszor alkalmazott emberi és állati (pelikán és a víziló) vizeletet a gyógyításban. A Kahun papirusz, amely Kr.e. 1900 körül íródott fragmentumai foglalkoznak nőgyógyászattal és állatgyógyászattal, ahol leírja a krokodil ürülék alkalmazását fogamzásgátlásra, amit pesszárium (vaginális kúp) formájában tartalmazott. Az egyiptomi receptekből sem hiányzik a különböző állati vér. Holló vére őszülés ellen segít, mert a holló fekete. Sokat foglalkoztak a szépségápolással. Ősz haj befestése fekete borjú vérével. A vastartalmon biztosan hatott az emberi szervezetre. Szarvasmarhafélék vére, szamár (váladék), disznó vér, kandúr genny és ürülék, sólyom ürülék. Csődör spermája az impotenciát gyógyítja. Az anyatejet (fiút szült asszony teje) fehér gumival és piros festékkel együtt kellett elfogyasztani az eredményes gyógyuláshoz. Görögök Az Alexandriában született Sextus Empiricus (Kr.u. 160-210) orvos, filozófus a szkepticizmus és az empirikus iskola (empirizmus, görög empeiria, tapasztalatok) képviselője és a tarentumi Glaukiasz (Kr.e III. század) orvos, az empirikus iskola követője. Rajtuk keresztül a koproterápiát széles körben használták többféle betegségben. A krokodilok széklete annyira értékes volt ebben a korban, hogy hatalmas nyereséget kovácsoltak ebből a gyógyítók. Római kor A Corpus Hippocraticum-ban is megtalálhatók a trágyából készült gyógyszerek. Von Staden, Heinrich: Nők és piszok című cikkében hangsúlyozza a megdöbbentő tényt, hogy ürülékből készült gyógyszereket használtak a hippokratészi orvosok kizárólag nőgyógyászati kezelésekre. Rómában Aszklépiádész (I. e. 1. század) volt az első tanult orvos, aki ürülékkel gyógyította a betegeket. Idősebb Plinius (i.sz. 1. század) többféle állat ürülékét használta gyógyításra a Historia Naturalis 28. könyvében, többek között a tevetrágyát hajhullásra, a kecske ürülékét szemmel verés ellen vagy a fekete koca vizelete epilepszia ellen volt hatásos, de szembetegségek kezelésére Plinius (XXVIII, 28, XXIX, 37-38), megemlíti különböző állatok ürülékét szemhéjgyulladás, szaruhártya homály, rövidlátás, szürkehályog esetén. Kataraktára (XXIX, 38) menyét hamvait, gyík vagy fecske agyát. A szkatoterápia is gyakran alkalmazott Pedaniosz Dioszkoridész görög katonaorvos és szakíró. (Kr.u. I. század) terápiás gyakorlatában vagy Galénosz (129. –201.) Görög származású római orvos, filozófus is használt munkáiban. A római orvosok úgy tartották, hogy a gladiátorok vére többek között epilepszia és meddőség gyógyítására is alkalmas. Élelmes kereskedők gyakran már az arénában is árulták a halott harcosok vérét. Középkor Ürüléket tartalmazó recepteket alkalmaztak Caelius Aurelianus (5. század), Amidai Aëtius (502-575). Hasonló recepteket lehet találni a bizánci és arab szerzők munkáiban is. Avicenna (980 - 1037) például emberi széklettel gyógyított nyíl okozta sebeket. A salernói Guillaume de Congeinna humán epét vagy a fülzsírt ajánlott kataraktára. Az ürüléknek azonban nemcsak anyagát, hanem illatát is hasznosították gyógyászati céllal. Brunschwig (1497 - 1530) "Buch der Wunderztney" c. kötetében részletesen tárgyalta a lőtt és lövés által roncsolt sebek ellátását, amelynek langyos olajjal való kimosását javasolta. A német Pfolspeundt 1460-ban megjelent művében "Bündth-Arztney" a vérzés csillapítására szamár- és disznóürüléket alkalmazott, azonban a sebeket már selyemfonallal varrta, a varratokat a 7. napon eltávolította. A 14. században pestises fertőzés megelőzésképpen szagolgattak erős ammóniatartalmú tehéntrágyát, ám ugyanez a szer orrvérzés csillapítására is szolgálhatott. A szkato- és uroterápia az úgynevezett medicina pauperum (szegények patikája) nevezetű gyűjteményekben fordult elő különösen sűrűn, hiszen ezek célja éppen az ingyen beszerezhető medicinák összegyűjtése volt. Az ürülékkel történő gyógyítás virágkorát a 17. század második és a 18. század első felében élte. Görög és római orvosok gyakorlatát követve a nőgyógyászatban a 4. századig alkalmazták a széklettel és vizelettel történő gyógyítást. Újkor A Fel tauri (ökörepe) már az 1565-ös kölni Dispensatoriumban megtalálható. A legismertebb székletgyógyász, Franz Christian Paullini (1643–1712) 300 éve számos kiadást megért Heilsame Dreckapotheke című könyve, amelyt Frankfurtban, 1696-ban adott ki, elsősorban a korábbi medicina pauperumok anyagából merített. Johann David Ruland német orvos Pharmacopoea nova című szkatoterápiája, amelyet szerzője Magyarországon a nyugati határhoz közeli kereskedővárosban, Modorban írt 1641-ben, majd a szintén magyarországi Lőcsén, illetve Nürnbergben adott ki 1644-ben, egy időben. A 17. században Európa-szerte kiadják az első gyógyszerkönyveket. Ezekben a pharmacopea-ákban patikában árusítható, engedélyezett gyógyszerek listáját adták meg, előírták készítésük mikéntjét. Időszakonként átdolgozták, kiegészítették, feltüntetve az új preparátumokat, a rég elavultakat pedig törölték. A matériák igen változatosak voltak, előfordultak közöttük antik, arab, különböző egzotikus eredetű anyagok, az akkori modern kémiai szerek, sokféle népi gyógyászatban használatos alapanyag: növényekből és állatokból származó szerek, ideértve a legkülönbözőbb ürülékeket is (az ún. Dreckapotheke-nek mindig akadtak hívei). A több tucat összetevőből készült és igen nagyra értékelt univerzális méregtelenítő és lázcsillapító terjék a francia gyógyszerkönyvekben még 1880 körül is előfordult. A tekintélyes gyógyszertáraknak specialitásai is voltak. A francia király udvarában gyakori „vapeur” rosszullétek speciális gyógyszerét a „smaragd vizet” (ami lepárolt vizeletből készült) a Louvre laboratóriumában állították elő a kapucinus barátok. Daniel Becker (1594–1655) 1660-ban Londonban megjelent Medicus microcosmusában vagy Johann Gufer a maga 1752-es Medicina domesticájában szintén ezt az irányzatot követte. A XVII. század tudományos irodalmában is megjelenik a székletgyógyszer: Rosinus Lentilius (1657–1733), a württembergi herceg orvosa a lipcsei Ephemerides Medico-Physicae című folyóirat 1694-ben megjelent számában írt összefoglalást a székletgyógyászatról. A téma legteljesebb feldolgozása Martin Schurig (1656–1733) szász udvari orvos Drezdában, 1725-ben kiadott Chylologiája volt, amely már farmakognóziai elemzéseket is tartalmazott. Az emberi és állati ürülék a XVIII. század végéig a tudományos gyógyszerészetben is felbukkan. Jean-Jacques Mangetus (1652–1742) 1704-es gyógyszerészeti lexikona még a vizelet alkalmazási módjait sorolja fel. A 18. század végére az ürülék gyakorlatilag eltűnik a gyógyszerkönyvek lapjairól. A népi gyógyászat viszont még sokáig alkalmazta a szkatoterápiát. Napjaink és koproterápia Nem lehet kétféle medicina, konvencionális és alternatív. Csak medicina van, melyet adekvát módon teszteltek, s "medicina", melyet nem; medicina, amelyik működik, s "medicina", amelyik vagy működik, vagy nem. A kétféle gyógyászat - jelen formájukban - nem integrálható, de nem is választható el, s főleg nem állítható szembe egymással. Hivatalos orvoslás A hivatalos orvoslás az elmúlt kétszáz évben jelent meg és főleg a 20. század második felében öltött formát a világ fejlett országaiban, de másutt is tanított és gyakorolt, nyugatinak, allopátiásnak is nevezett, de gyakran konvencionálisnak jegyzett orvostudomány. Helyzete folytonosan változik, módosul, eszközei bővülnek, ezért "technomedicinának" is nevezik napjaink orvoslását. Módszerei, eszközei egyre inkább és egyre tudatosabban tudományos evidenciákon alapulnak (Oxford, Cochrane Collaboration (CC), evidence-based medicine (EBM), tényeken alapuló orvoslás fogalma). A mai, dominánsan nyugati eredetű medicinának alapja a gyakorlat. A hivatalos medicina kritikusai, a természetgyógyászok számon tartják a nyugati orvoslás árnyoldalait, például a költségrobbanást; a gépies, személytelen természetét; felróják a holisztikus szemlélet hiányát; a mai konvencionális medicina főleg a krónikus betegségben szenvedőket nem képes a kívánt szinten, elvárható empátiával, emberséggel gondozni. Természetgyógyászat Napjainkban is dominál a nem konvencionálisnak vagy alternatív gyógyászatként definiált, köznapi néven a természetgyógyászat, legelterjedtebb megnevezése a komplementer-alternatív medicina (CAM). Domináló, mert a WHO adatai szerint a világ népességének kb. 80%-a számára máig ez jelenti az elsődleges egészségügyi ellátást. Magyarországon komplementer, mert kiegészítője lehet a hivatalosan gyakorolt eljárásoknak, s alternatív is, mert nem a fő irányhoz tartozik, eszközei, eljárásai többnyire sokkal régebbiek, az ősi keleti gyógyászatban gyökereznek. A kétféle gyógyászat szembeállítása helytelen, mert a mai ortodox medicina gyökerei a természetgyógyászatban keresendők. Szkatoterápia Az emberi ürülékkel történő gyógyítás bizonyos kivételektől eltekintve a kuruzslás fogalomkörébe tartozik. Koproterápiás eljárások Uroterápia Alternatív gyógyászatban alkalmazott gyógymód, vizelettel történő gyógyítást jelentett (urinoterápia vagy uropátia, auto-urinoterápia), az emberi vizeletnek gyógyászati és kozmetikai célokra történő alkalmazása, beleértve a saját vizelet elfogyasztását és az ember bőrébe masszírozását is. Hagyományosan alternatív gyógymódokat alkalmazó országokban mára egyértelműen az alternatív gyógymódok között tartják számon a saját vizelet elfogyasztását, annak ellenére, hogy sokan még annak gondolatától is rosszul vannak, hogy lenyeljék. Kínában 3 millió ember issza rendszeresen sárga testnedvét, Indiában pedig mai napig alkalmazzák klinikákon szakorvosok. Milyen betegségek esetén? A vizelet ivása, főleg a súlyos, más módszerekkel nem kezelhető betegségeknél javasolt: például asztma, bélbetegségek, ekcémák. Az idült, szinte gyógyíthatatlan gombásodásoknál különösen ajánlott. Vizeletterápiával foglalkozó orvosok szerint néhány cseppnyi reggeli vizelet igen hatásos gyulladt szemek kezelésében, továbbá alkalmazni lehet fülcseppként, vagy lábvízbe keverve fáradt lábak frissítésére. Néhány cseppnyi vizelettel egy pohár vízben gargarizálni is lehet torokfájás esetén, ha pedig orrlyukba szippantunk néhány cseppnyi vizeletet, az ki fogja tisztítani az eldugult orrot és a bedugult arcüregeket. Oltsuk be magunkat vizelettel, ha fogyni akarunk? A fogyókúra program, amelynek során 500 kalóriára kell korlátozni a napi étrendet, és naponta egy terhes nő vizeletét tartalmazó injekciót kell beadni a napi 0,4 kg leadásához. A vizelet ára hat hétre 300-565 dollár. Az injekció nem biztonságos. Valószínűleg ez járult hozzá Mario Lanza, az 1950-es évek világhírű énekes filmcsillagának halálához is. A 38 évesen elhunyt Lanza élete utolsó két évében ezt a diétát folytatta. Halálát – valószínűleg – részben kóros pajzsmirigy-túlműködés okozta, amit a terhes nők vizeletében előforduló egyik hormon idézett elő, ami a humán koriális gonadotropin (HCG) nevű hormon és felelős a fogyásért. Ez a vizelet tartalmaz HCG-t, melyet a méhlepény termel a terhesség alatt. Olyan emberekben, akik nem terhesek, a hormon azt érezteti az aggyal, hogy a szervezet terhes, ezért felgyorsítja az anyagcserét. A fogyókúra sikeres elvégzői népszerűsítik a diétát, a szkeptikusok azonban úgy vélik, hogy nem a hormonnak, hanem a napi ötszáz kalóriának köszönhető a testtömeg csökkenés. Az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA) bizonyos orvosi célokra, például terhességi tesztekhez jóváhagyta a HCG felhasználását, fogyókúrához azonban nem. Vizeletből állítottak elő agysejteket Agysejtek forrásává válhat az emberi vizelet kínai kutatók kísérletei alapján, akik egyszerű módszert találtak arra, hogy az emberi vizelettel kiürülő sejteket értékes, akár a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható idegsejtekké alakítsák át. Kínai tudósok által ismertetett eljárásban nem használnak embrionális őssejteket. Az új technológia a vizeletben lévő közönséges sejtekből indul ki, azokat alakítja át neurális progenitor sejtekké. Az idegi elősejtek felhasználásával a jelenlegi módszereknél gyorsabban, ráadásul a páciensek szélesebb köre számára állíthatnak elő egyénre szabott sejteket. A kutatók ma már rutinszerűen programoznak vissza szövetekből származó bőr- és vérsejteket indukált pluripotens őssejtekké (iPS-sejt), de a vizelet sokkal hozzáférhetőbb sejtforrást jelent. Tuancsing Pej, a kínai tudományos akadémia Kuangcsou Biomedicina és Egészségügyi Intézetének a kutatója olyan vektorral juttatta be a sejtekbe a pluripotenciát biztosító géneket, amely - a korábban használt retrovírusvektorral ellentétben - nem épül be a sejtben lévő genomba.A létrehozott idegi elősejteket újszülött patkányok agyába ültették be, hogy biztonságosságukról meggyőződjenek: a sejtekből nem keletkezett tumor, ellenben felvették az érett idegsejtek alakját és molekuláris jellemzőit. Anyatejjel gyógyítás Honfoglaló őseink szülészeti szokásairól csak közvetve és keveset tudunk, de megjegyzendő, hogy pl. a kancatejnek gyógyító erőt és varázsos hatást tulajdonítottak. "Koproterápia" az állatvilágban Az állatvilágban nem ismeretlen, hogy néhány növényevő, azaz magas rost és alacsony fehérjetartalmú étrenden élők (pl. nyúl) saját ürülékét fogyasztja, mint normális részét az anyagcserének. Megfigyelhető, hogy főként ragadozó állatok, ha "elrontják" a gyomrukat, saját székletüket vagy más állatok ürülékét fogyasztják, mivel a félig megemésztett ürülék könnyen emészthető, és még mindig sok tápanyag és hasznos enzimet tartalmaz. Az állatvilághoz kapcsolódik Wepfer (1620–1695) kísérletei állatokon. Különböző anyagokat, (mérgeket) próbált ki állatokon gyógyítás céljából, amellyel megalapította a Kísérletes toxikológia tudományát. 1658-ban megjelent klasszikus értekezése a stroke-ról Historiae apoplecticorum címmel. Wepfer munkássága hozzájárult a Kísérletes farmakológia és toxikológia alapjainak lerakásához. Kísérleteket végzett a mérgező vízibürökkel, a hunyorral, a sisakvirággal, és óva intett az arzén, antimon, higany orvostudományban történő használatától. Bourgelat (1712 – 1779) francia állatorvos és sebész saját és Wepfer tapasztalatait arra használt, hogy létrehozza az Állatorvosi gyógyszerhatástan diszciplínáját. Koproterápia veszélyei A Napkirály, XIV. Lajos minisztereit Versailles-i palotájában egy alomszékre hasonlító lyukas karosszéken ülve fogadta minden reggel, amikor éppen ürítette bélrendszerét. Ürüléktől való iszony Zsidó-keresztény hagyományok Az igen fiatal gyermek nem undorodik és nem fél a székletétől, játszik vele. A székletével játszó gyermeket azonban megbüntetik. Minden, ami az ürülékkel, vagy a földdel érintkezik, a "kaka" jelzőt kapja. Később a gyermek azt is megtanulja, hogy a földben, az ürülékben patogén baktériumok vannak, amitől nemcsak undorodni, de félni is kell. Az ürüléket gyakran kísérő illatok, amiket szagoknak minősítenek, lassan így válnak undor tárgyává. Nagy általánosságban, 2 éves kor előtt, az ürüléktől való iszony agyunk tekervényeiben már mélyen „programozva van”, de ez csak tanult bevésés. A legtöbb nép hagyományaiban a föld, a talaj, fontos szerepet játszik. Isten az embert is földből teremtette, mint azt a 13. századi Halotti beszéd is mondta: «Latiatuc feleym zumtuchel mic uogmuc? Isa pur es chomuv vogmuc.» (Látjátok feleim szemetekkel mik vagyunk? Por és hamu.). Földből lettünk és földdé válunk halálunk után. Ürülékünk is földdé válik. Ebben az értelemben beleink ürítése hasonló a halálhoz, amiből új élet keletkezik: a természet rendje szerint. Ősi hagyományaink világosan szemléltetik a természet körforgását. Ürülékünkhöz való viszonyunk az emberiség fenntartásának egy nagyon fontos eleme. A zsidó-keresztény hagyomány ürülékünk földbe való visszatérését elfedte. Az ürülék a legvisszataszítóbb és a legjobban megvetendőbb elemmé vált. A kisiklott hagyomány olyan jelentős környezeti károkat okozott, amelyeket csak az energiahordozók nyakló nélküli elégetése nyomán keletkezett klímaváltozáshoz lehet hasonlítani. A klímaváltozások oka a helytelen biotömeg gazdálkodás is. Ez viszont, az emberi- és állati ürülék kezelésével van kapcsolatban. Tudományos szempontból a 19. században megjelent higiénikus felfogás és a nyomában járó köztisztasági mérnöktudomány a biotömeghez való viszonyunkat érzelmi – és tudományosan helytelen – alapokra helyezte. A gyermekkorunkban belénk nevelt iszonyból, az egészségünket, a szennyvízkezelést, és a mezőgazdaságot érintő számos, teljesen irracionális nézet táplálkozik, aminek a következménye a környezetrombolás. Ezek a hibás nézetek az ember, az állat, a növény, a talaj és a víz közötti egységet bontják meg. A nyakló nélküli energia fogyasztás következményein kívül, minden környezeti- és sok esetben egészségi problémának tulajdonképpen ez a hibás szemlélet az alapja. Higiénizmus és az egészség Richard és Claudia Bushman a „tisztaság kultúrájának” időszakát 1750 és 1900 közé helyezi. A középkori városokban, melyeket Ivan Illich „bűzös helyekként” ír le, az utcák állati és emberi ürülékkel voltak tarkítva. Ekkor a köztisztaság még nem számított központi és égető kérdésnek a városokban. A 18. századi nagymértékű iparosodás és a városi lakosság számának hirtelen megnövekedése miatt a városi kosz és a személyes és társadalmi higiénia a figyelem középpontjába került mind Európában, mind az Egyesült Államokban. A higiénikus ideológia kulcsszerepet játszik a mikróbáktól való rögeszmés félelem kialakításában. A mikróbáktól való rögeszmés félelem, a mikroorganizmusok és a betegségek között lévő összefüggésekről egy, a valóságtól elrugaszkodott, torz szemléletté vált. Az élettan és az orvostudomány teljes eszköztárát annak a bizonyítására mozgósították, hogy a legtöbb infekció oka a féceszben keresendő. Ezalatt szem elől tévesztették azt a tényt, hogy a nemzedékek alatt kialakult immunrendszerünk, a környezetünkben és testünkben mindenütt jelenlévő baktériumokkal és vírusokkal kialakított erőteljes egyensúlyra lett «programozva». A mikro-organizmusokkal való állandó érintkezés építi immunrendszerünket. Az is igaz viszont hogy az élelmiszer adalékok, fertőtlenítő szerek, a hatásuk alatt összeomlott immunrendszer, többek között az allergiás megbetegedések elterjedéséhez vezettek. Az sem elhanyagolható tény, hogy a baktériumok és a vírusok, az őket pusztító gyógyszerek hatására, veszélyes variánsokat neveltek ki. Pontosan az igen higiénikus, sterilizált kórházi közegekben vannak a legveszélyesebb kórokozók, amelyek ellen nincs gyógyszer. A higiénikus felfogás alkalmazásai világviszonylatban egy kezelhetetlen állapotot alakítottak ki az ökológiában. Mit használtak WC-papír helyett elődeink Tisztálkodás Ami az ürítkezés utáni tisztálkodást illeti, a középkori emberek erre rendszeresített rongyokat, vagy faleveleket használtak vécépapír gyanánt, ahol pedig víz volt a közelben, kimosták alfelüket. Ezt általában - legalább is az arabok - bal kézzel tették, a jobb evésre szolgált. Érdekes azonban, hogy a kínaiak már a 13. században papírt használtak a tisztálkodáshoz. Törökországban még a 17. században is törvény tiltotta a papír használatát, mert a lap esetleg szent szöveget tartalmazhatott. A papír mint törlőalkalmatosság, a bidével együtt csak a 18. században terjedt el Európában. Azt sem kell hinnünk, hogy a felsőbb osztályok előkelőbben végezték volna dolgukat, mint a köznép. 1694-ben Liselotte von der Pfalz hercegnő egyik levelében arról panaszkodik, hogy az udvaroncok és udvarhölgyek, papok és gárdisták egyaránt a palota folyosóin, és zugaiban, teljes nyíltsággal végzik dolgukat. Amikor pedig egy lakosztály megtelik fekáliával, egyszerűen lezárják és az udvar a palota másik szárnyába költözik. Tersorium A rómaiak egy botra erősített szivacsot, az ún. tersoriumot használták tisztálkodáshoz; a nyilvános illemhelyeknél ezt használat után folyóvízben le kellett mosni, s egy vödör ecetes vízzel illett ott hagyni a következő használó számára. A tersorium létét és használatát az ókori források is bizonyítják. Seneca i. sz. 70-es években Luciliusnak írt leveleiben is olvashatunk a hétköznapi segédeszközről. A modern higiénés körülményekhez képest kellemetlennek tűnhet az ecetben áztatott szivacsos eljárás, azonban a szivacs puha volt, a gyenge borecet pedig antiszeptikus hatású. Pessoi Összehasonlítva a cseréptöredékkel, a tersorium valósággal áldásnak tűnik. Az éleknél tompára csiszolt cserép, az ún. pessoi kényelmetlenebb megoldás volt. Philippe Charlier antropológus – akit a XVI. Lajos véréből és IV. Henrik francia király fejéből nyert DNS összehasonlításáról is ismerhetünk, miszerint az ún. pessoi nevű kerámialemezeket sakkszerű stratégiai játékokra alkalmazták volna. Kutatásai szerint jóval hétköznapibb használati rendeltetése volt: ezzel törölték ki a feneküket a rómaiak. A szakértők két, római latrina mellett megtalált terrakotta pessoit vizsgáltak meg, amelyek valószínűleg egy amfora töredékei lehettek. Az időszámításunk szerinti második századból származó leletek éleit a kényelmesebb és biztonságosabb használat céljából újravágták. A kisebb, mindössze 4,7 centiméter átmérőjű és 1,7 centiméter vastag leletdarab a Szicíliától északra elterülő Ustica szigetéről való. A nagyobbik Gortyn szigetéről származik, s 6 centiméter széles, ám mindössze 1,3 centiméter vastag. A pessoikat mikroszkóppal is megvizsgálták, s ürüléknyomokat fedeztek fel rajtuk. A cseréptöredékek tényleges használatára művészeti bizonyítékokat is találtak a kutatók. A kép a bostoni Museum of Fine Artsban látható. WC-papír Kínában a 2. századtól papírt használtak a nagy dolgok elvégzése után tisztálkodásra, miközben Európában még hírét sem hallották a WC-papírnak. Emberi anyagcseretermékek, exkrétumok Az egészséges és kóros széklet A székletürítést befolyásoló tényezők Életkor, táplálkozás, folyadékfogyasztás, aktivitás, egyéni szokások, lelki állapot, ürítési szokások, fájdalom, gyógyszerek, terhesség, betegség. Felnőttek normál ürítés esetén 1-2 naponta egyszer vagy kétszer, gyakorlatilag azonos időben, 200-500 gramm mennyiségben. Csecsemők szoptatáskor napi 5-8 esetben; mesterséges tápláláskor napi 1-2 esetben. (Mennyiségi változások (hasmenés- (diarrhoea), tartási képtelenség (széklet inkontinencia), székrekedés- (obstipáció), székletbeékelődés (faecalis impactatio), bélszél (flatulencia)). Az egészséges ember székletének fizikai tulajdonságai, megjelenése állaga, konzisztenciája Az egészséges felnőtt széklete formált, pasztaszerű a táplálkozástól függően; a túl lágy a széklet problémát jelezhet, de ha a bélsár odatapad a vécécsészéhez, vagy csak nehezen lehet lehúzni, akkor valószínűleg túl sok olajat, zsírt tartalmaz. Ha olajfoltokat vél felfedezni valaki vécékagylójában, annak szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni a zsírokat, mint például a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásos beteg esetén (székrekedésben bogyó alakú, kemény, rögös; hasmenésben hígan folyó, rizslészerű; emésztési, felszívódási zavarban pépes; ceruzavékony előrehaladott vastagbéldaganatban; nyálkás a széklet nem fertőzéses eredetű gyulladásban pl. colitis, stressz, idegentest; gennyes a széklet infekció okozta bélgyulladás esetén; zsíros a széklet hasnyálmirigy betegség, bélgyulladás, felszívódási zavar, bélszakasz eltávolítás miatt; emésztetlen ételdarabok találhatók emésztési zavar miatt, egyes ételek nem emésztődnek meg, amelynek oka lehet a bélmozgás fokozódása, ilyenkor az étel gyorsan kiürül a tápcsatornából.) színe Normális esetben a szterkobilinogén miatt barnás színű a széklet. Székletünk barna színe az epe megfelelő működésének köszönhető, de ha nem működik megfelelően ez a szervünk, az epevezeték-elzáródást, legrosszabb esetben pedig hasnyálmirigyrákot is jelezhet, ha szervezetünkből fehér, vagy halványsárga salakanyag távozik. Újszülött-, vagy csecsemőkorban táplálkozástól függően változik, általában sárgás színű. A magas vastartalmú táplálékok, vagy étrend-kiegészítők sötétzöldre színezik székletünket. Nem kell azonban megijednie azoknak, akik bizmut-tartalmú gyógyszert szednek, vagy medvecukrot, fekete áfonyát fogyasztanak, az előbb felsoroltak ugyanis feketére festik szervezetünk végterméket. (acholiában színtelen, mert az epeút elzáródása miatt nem jut epefesték a bélrendszerbe, így a széklet színtelen, agyagos lesz; melaena esetén szurokfekete színű a széklet, ebben az esetben a vérzés a nyelőcső alsó szakaszából és a gyomorból eredhet, amelyet a nyelőcső ereinek repedése, gyomorfekély, daganat, gyulladás okoz; alvadékos vérzés esetén a tápcsatorna alsó szakaszából, fekély, gyulladás, daganat miatt; friss, piros vérzés, amely a végbél alsó szakaszából származik aranyeres csomók, végbél berepedése, sérülése, daganatok miatt). szaga Normális esetben kellemetlen, átható szagú, melynek változása az elfogyasztott ételektől függ. Kóros esetben betegségtől függő, erősen befolyásolja az étkezés és az adott betegség (rothadásos, bűzös fehérje emésztési zavarban; erjedéses, savanykás szénhidrát emésztési zavarban; édeskés, rendkívül bűzös melaenában (szurokszéklet). A véres székletnek csak furcsa illata van, addig a túlzott zsírbevitel gyomorforgató szagot eredményez. A normálistól eltérő szagú székletet okozhatnak még a különböző gyógyszerek, infekciók, de az is, ha a végtermék túl sokáig időzött a tápcsatorna vastagbélben. Az egészséges ember székletének összetétele Szterkobillin, víz, cellulóz, kötőszöveti rostok, emésztetlen tápanyagok, baktériumok, bélhámsejtek, gyógyszer-maradványok (fogamzásgátlók). A széklet mennyisége: 150–300 (500) g nedves anyag naponta. Nedvességtartalom: főként víz 66–80%. Szárazanyag: 40–81 g személyenként, naponta. A szárított anyagban : főként szerves vegyületek: 88–97%. Nitrogéntartalom: főként fehérjeszerű vegyületekben: 5–7%. A táblázatban található adatok alapján az emberi ürülék nitrogén- és foszfor tartalmát meg lehet becsülni. A két végletet egy vegetáriánus és kis-étkű, valamint egy húsevő és nagyétkű személy képviseli. Az egészséges ember székletének mikrobiológiai összetétele, patogén bacilusai 1 g széklet 10 11 baktériumot tartalmaz 1 g talajban megtalálható 100 106 baktérium 16 millió sugárgomba 100.000 gomba 10.000 állati egysejtű 50-1000 alga obligát anaerobok (90–95%) Bifidobacterium Eubacterium Bacteroides Clostridium Fusobacterium Lactobacillus fakultatív anaerobok Enterococcus Enterobacteriaceae fakultatív patogének, Gram – fakultatív anaerob pálcikák (Escherichia coli: a vizek szennyezését a coli jelenléte jelzi. A bélcsatornából kikerülve súlyos hashártyagyulladást okoz; Klebsiella spp., Proteus spp., Serratia spp., Enterobacter spp., Citrobacter spp., Providencia spp., Morganella spp.; Salmonella typhi a hastífusz kórokozója, fertőzött ételekkel tömeges megbetegedéseket okozhat, terjedésében a kórokozót hordozó, de tünetmentes „bacilusgazdáknak” is fontos szerepe lehet; Shigella genus a vérhas kórokozója; Yersinia pestis a régebben egész Európában tömeges halálozást okozó pestisjárványok kórokozója; Vibrio cholerae a kolerajárványokat okozó vibrio). normál bélflóra szerepe enzimtermelés – ureáz, dezamináz, észteráz vitamintermelés – K-vitamin, fólsav, thiamin (B1), riboflavin (B2), niacin(B3), pantoténsav(B5) állandó antigén stimulus az immunitás „ébren tartása” epithel sejtek fizikai-kémiai megújítása perisztaltika elősegítése gáztermelés patogének távoltartása A bél normál flóra tagok által okozott bélcsatornán kívüli fertőzések Húgyúti fertőzések (UTI) E. coli (80%), Proteus, Klebsiella Cystitis vagy felszálló fertőzés, katéter-asszociált Sebfertőzések Intra-abdominális fertőzések (vastagbél perforáció, peritonitis, cholecystitis) Légúti fertőzések (RTI) Szepszis, meningitis Szemfertőzések Nosocomiális fertőzések, kórházban szerzett (igénytelenek, mindent könnyen túlélnek, multirezisztencia (ESBL) multirezisztencia (ESBL: extended spectrum beta-lactamases)gyakran plazmidon kódolt (átadás egymás között!), de lehet kromoszomális is Az egészséges és kóros vizelet Az egészséges ember vizeletének összetétele A vizeletet a vesék választják ki. Naponta körülbelül 2000 liter vér áramlik át rajtuk, és a hatmillió hajszálér gombolyag naponta kb. 120-180 liter vérsavót szűr meg. A vesék kanyarulatos csatornái az elsődleges vizeletből kivonják a sókat és a többi nagyon értékes fiziológiai anyagot, amely a szervezet számára még felhasználható. A megszűrt folyadékból naponta körülbelül 1-1,5 l salakanyagot tartalmazó vizelet kerül a húgyhólyagba, és onnan a szervezet fokozatosan eltávolítja. A kiürített vizelet tehát nem tartalmaz mást, mint ami a vérben is jelen volt. Tudományosan bizonyított, a vizelet 95 százalékban vizet tartalmaz, 2,5 százalékban különféle anyagokat, és a maradék 2,5 százalékban ásványi anyagokat, sókat, hormonokat és enzimeket. A mérgező anyagokat (vízoldékony anyagok) ugyanis még a máj távolította el, amikor a vér a májon keresztül áramlott át, de mérgek eltávoznak még a szervezetből a bőrön keresztül az izzadsággal, és a kilélegzéssel is. Térfogat: 1–1,3 liter naponta és személyenként Száraz oldott anyagok : 50–70 g naponta és személyenként Nedvességtartalom : Főként víz 93–96% A száraz oldott anyag összetétele : Koprolit-elemzés az archeológiában és "kapcsolata" a koproterápiával A legjelentősebb táplálkozási maradványok archeológiai szempontból a régészeti koprolitok. A koprolit évszázadok során a kőzetekben, talajban deszikkálódott, megkövesült bélsár, amelyek védett, száraz régiókban fellelhetők minden kontinensen. A táplálékmaradványok jelentősek több szempontból is. Jellemzően a különböző makroszkopikus és mikroszkopikus maradványai a táplálék alkotórészeinek, az ezekből származó adatok alkalmasak rekonstruálni a "tulajdonos" étrendjét. Mivel a koprolitek szerkezete kiválóan megőrzi a legfontosabb információkat az étrendről, továbbra is a általában jobb minőségű élelmiszer maradványokat hordoznak más nem fekália eredetű kövületekkel szemben. Jó állapotban fennmaradt maradványait tartalmazzák a bélrendszeri élősködőknek és kórokozóknak, amelyek hatással voltak a prehisztorikus lakosság egészségre. Így kiváló bizonyítékokat szolgáltatnak a száraz régiókban élők táplálkozási szokásairól, betegségeikről. Feltárásuk, lelőhelyeik barlangokból, nyílt terepről, múmiákból, és néha temetőkből származnak. Latrinák belsejéből és szemét lelőhelyekből áll egy másik forrása is, még ha az egyének nem azonosíthatók a talajban talált matrixszal. Koprolit-összetevők Biológiai komponensek baktériumok vírusok gombák paraziták: emberi koprolitokban talált élősködők alapján következtetni lehet a kor és a régió parazita-fertőzés elterjedtségére, a megevett állatokra, amelyek a féreg hordozói és a paleolit kor emberének egészségi állapotára. pollenek: a fosszilis pollent csapdába ejtik a koprolitok, amelyből képet lehet kapni az adott régió szezonális táplálkozási preferenciáiról és a kőkori környezeti viszonyokról. fitolitok: megmutatják azokat a növénytípusokat, amellyel táplálkoztak az őskori kultúrák, még akkor is, ha nincs más makro-fosszilis növényi maradvány. magok, levelek, és egyéb növényi maradványok: alkalmasak vizsgálnia fogszuvasodásnak és a fogak elvesztésének az egyes populációkban jelentkező magas arányainak okait. gerincesek maradványai rovarok Koprolitok beazonosítása Problémák a korai hominid koprolitokkal Mintavételezés a minta mérete uralkodók és fáraók mintavételezése Koprolitokból nyert adatok értelmezése Bioarchaeologusok őskori morbiditási és mortalitási adatokra képesek következtetni a koprolitokból szerzett információkból. Az utóbbi időben egyes paleofarmakológiai tanulmányok is támaszkodtak a koprolitokból nyert adatok alapján az ősi gyógynövények lehetséges alkalmazásairól és az általuk gyógyítható betegségekről. A keresése és elemzése aszteroidoknak, és széklettel ürített vérnek viszonylag új, izgalmas lehetőségeket nyújt a jövőbeni tudományos kutatásokhoz. A szteroidok a nemek szerinti lebontásban nyújtanak döntő fontosságú információkat. Magatartástudományi következtetések az adatokból élelmiszer - technológia : lehetséges típusai és sokfélesége az élelmiszerként felhasznált állatoknak , mintegy szintje a technológiai fejlődésnek, amin azok a beszerzési technikákon keresztül megvalósultak. természeti környezet Szörnyek szigete A Szörnyek szigete (angolul: The Lost World) Michael Crichton egy regénye, az Őslénypark folytatása. Az InGen nevű cég klónozza a dinoszauruszokat, és egy Isla Nublar nevű szigeten egy dinoszaurusz-parkot építenek. Azonban az őslényeket nem Nublaron tenyésztik, hanem egy másik szigeten, Isla Sornán. Azonban az ember nem tudja kordában tartani a természetet, az őslények elszabadulnak. A cselekmény Ian Malcolm, káoszelmélet-matematikus egy utazás alkalmával majdnem életét veszti, de sikerül megoperálniuk. Az altatás alkalmával raptorokat, kompikat, és más dinoszauruszneveket emleget. Egy barátja, Richard Levine keresni kezd egy Elveszett Világ után, és ráveszi Malcolmot, hogy ha megtalálta, jöjjön vele. Egyszer csak nyom nélkül eltűnik. Malcolm, egy bizonyos Thorne doki, Eddie, a segédje, és Sarah Harding a keresésére indulnak. Malcolm szerint csakis Sornára mehetett, így hát ez lesz az úticéljuk. Nem is tudják, hogy egy másik csapat kiszaglászta, hogy a szigeten őslények vannak, és hatalmas üzleti sikert lát benne. Sarah-ék egy kölyök Tyrannosaurust visznek a lakókocsiba, mire a felbosszantott szülők a kocsira támadnak. A film A Szörnyek szigetéből készült egy, Az elveszett világ: Jurassic Park című film, melynek bemutatójára 1997-ben került sor. A film cselekménye majdnem azonos, bár néhány részlet kimaradt. A legnagyobb eltérés az, amikor a Tyrannosaurust a városba viszik a kölykével, és ott elszabadul. A történet őslényei A könyv Tyrannosaurus rex - A könyv „csúcsragadozója”. Gondos szülőként jelenik meg, ami minden élőlényt elzavar a fészke mellől. Fiókái tollasak. Velociraptor mongoliensis - Apró és ravasz gyilkosként tűnik fel. A főszerepet kapja. Tollak nélkül tűnik fel. Triceratops serratus - Csak rövid időre tűnik fel, nem kap akkora szerepet, mint az előzményben . Apatosaurus excelsus - A sziget sauropodája . Csak akkor kerülnek közel hozzá, amikor Sarah motorbiciklivel menekül a Velociraptorok elől. Mussaurus patagonicus - Rövid időre föltűnik a könyv elején. Carnotaurus sastrei - Fiktív színváltó képességgel rendelkezik. Egy Carnotaurus öli meg Diegót. Pachycephalosaurus wyominges - Egy terepjáróra támadnak az egyik részben. Agresszív lényekként ismerhetjük meg őket. Stegosaurus stenops - Az első, Sarah által látott dinoszaurusz egy Stegosaurus . Parasaurolophus walkeri - A Parasaurolophusok , vagy becézve „paraszauruszok” kerülnek először a dinoszaurusz-gyűjtők útjába. Maiasaurus/Maiasaura pleeblesorum - Egyetlen részben szerepelnek, amikor szétroncsolnak egy terepjárót. Procompsognathus triassicus - Apró dögevőként tűnik fel. A film Tyrannosaurus rex - A film „főszereplője”. Egy T. rexet a szárazföldre szállítanak, de az elszabadul, és a városban őrjöng. Velociraptor/Deinonychus antirrhopus sornaensis - Gyors és veszedelmes gyilkosként tűnik fel. A filmben tollak nélkül látható. Compsognathus longipes - A Procompsognathus szerepét veszi át. Csoportosan akár ember méretű zsákmányt is képes elejteni. Stegosaurus stenops gigas - A csoportot megtámadja egy feldühödött csorda. Triceratops horridus - A foglyul ejtett állatoknál látható egy Triceratops . Pteranodon stembergi - Az utolsó jelenetben lehet látni. Mamenchisaurus constructus - Egy Mamenchisaurus is van a menekülő állatok között. Parasaurolophus walkeri androgens - Elfognak egy egyedet. Pachycephalosaurus wyominges calvus - Elfognak egy egyedet. Noyers-Saint-Martin Noyers-Saint-Martin település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 804 fő (2015). Noyers-Saint-Martin Bucamps, Campremy, Montreuil-sur-Brêche, Noirémont, Reuil-sur-Brêche, Saint-André-Farivillers, Sainte-Eusoye és Thieux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1968-as sakkolimpia A 18. sakkolimpia 1968. október 17. és november 7. között Svájcban, Luganóban került megrendezésre. Helyszíne a Padiglione Conza volt. A versenyt sorrendben kilencedik alkalommal a Szovjetunió válogatottja nyerte. Magyarország a 6. helyen végzett. A résztvevők Az eseményen 53 ország vett részt, 314 versenyzővel, amely a sakkolimpiák történetében mind az országok, mind a részt vevő versenyzők számát tekintve rekordnak volt tekinthető. A mezőny erősségét a megjelent 41 nemzetközi nagymester és 55 nemzetközi mester jelezte. A szovjet csapat hat nemzetközi nagymesterrel, az első táblán a világbajnok Petroszjannal ezúttal is a verseny esélyesének számított. Az amerikai csapatban ezúttal először szerepelt volna együtt Bobby Fischer és Samuel Reshevsky, aki az előző olimpiákon nem játszott Fischerrel egy csapatban, mert nem fogadta el, hogy Fischer mögött csak a második táblán játszhat. A szervezők a különc amerikai minden igényét teljesítették, Fischer azonban nem találta megfelelőnek a versenyterem világítását, és azt kérte, hogy külön teremben jászhassa mérkőzéseit. Ezt az igényét már nem voltak hajlandók teljesíteni, ezért Fischer visszalépett a versenytől. Az 1968-as események miatt Csehszlovákia csapatából politikai okok miatt hiányzott két éljátékosuk, Kavalek és Pachman. Ugyancsak hiányzott az argentin csapatból Miguel Najdorf. A körülmények ismeretében a szovjetek mögött a dobogóra esélyesek között a 6 nagymesterrel felálló jugoszláv, valamint az 5 nagymesterrel felálló magyar válogatottat tartották számon. A csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket. A verseny lefolyása Az 53 csapatot 7 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezett a „B” döntő, az 5–6. helyezett a „C” döntő, a többiek a „D” döntő mezőnyét alkották. A verseny az elődöntőben és a döntőkben is körmérkőzéses formában zajlott. A döntőbe jutott csapatok az elődöntőbeli egymás elleni eredményüket tovább vitték a döntőbe. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén a csapateredményeket vették figyelembe, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni. A versenyt nagy fölénnyel, játszmaveszteség nélkül, sorban kilencedszer a címvédő szovjet csapat nyerte Jugoszlávia és Bulgária előtt. Magyarország az előtte végző csapatoktól egyaránt vereséget szenvedve a 6. helyen végzett. Játékosaink közül Barcza Gedeon az első tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett. A verseny eredményei Elődöntők 1. csoport: 1. Szovjetunió 27, 2. Fülöp-szigetek 19, 3. Anglia 19, 4. Izrael 18½, 5. Olaszország 10½, 6. Portugália 10, 7. Mexikó 4½, 8. Ciprus 3½. 2. csoport: 1. Dánia 16½, 2. Amerikai Egyesült Államok 16½, 3. Mongólia 13, 4. Ausztria 12, 5. Ausztrália 9½, 6. Venezuela 9, 7. Franciaország 7½. 3. csoport: 1. Jugoszlávia 19½, 2. Lengyelország 18½, 3. Spanyolország 17, 4. Skócia 12½, 5. Dél-afrikai Köztársaság 8½, 6. Luxemburg 4½, 7. Dominikai Köztársaság 3½. 4. csoport: 1. Magyarország 22½ , 2. Kanada 19½, 3. Hollandia 19½, 4. Belgium 15½ 5. Monaco 11, 6. Írország 10, 7. Paraguay 10, 8. Costa Rica 4. 5. csoport: 1. NSZK 22, 2. Románia 20, 3. Svájc 18, 4. Brazília 17, 5. Norvégia 15, 6. Puerto Rico 11, 7. Hongkong 6½ 8. Líbia 2½. 6. csoport: 1. Argentína 19½, 2. NDK 19½, 3. Finnország 13½, 4. Svédország 11½, 5. Görögország 10½, 6. Marokkó 5, 7. Amerikai Virgin-szigetek 4½. 7. csoport: 1. Bulgária 22½, 2. Csehszlovákia 22, 3. Izland 19½, 4. Kuba 17, 5. Tunézia 13, 6. Törökország 10½, 7. Szingapúr 7½, 8. Andorra 0. Az egyéni legjobb pontszerzők Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A magyarok közül Barcza Gedeon az első tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett. Pilarik Ezsaiás Pilarik Ezsaiás (Ocsova, ? – Levini, ?) evangélikus lelkész. Élete Pilarik István (1615–1693) evangélikus lelkész és Mazurka Anna fia. Lelkészi hivatalt Teplicen, azután Matzdorfon, végül Korponán viselt; a matzdorfi anyakönyvben a következő van róla följegyezve: «Pilarik Ezsaiás tepliczi lelkész általunk meghivatott és innen 1656. máj. 15. Korponára ment.» Midőn megidézték Pozsonyba, ott megjelenvén, aláírta a kiköltözők számára készített térítvényt s annak tartalma szerint a hazából kivándorolt és Wittenbergbe költözött, hol bölcseletmesteri fokot nyert (dolgozatát 1680. május 8-án adta be, Michael Walther volt a vizsgabizottság elnöke). Munkái Cum Deo Dissertatio Positive Enucleata De Ministrorum Ecclesiasticorum Distinctis gradibus. Quam Asserente Hilario Ernesto Binero SS. Theol: Stud: Examinato, p. t. Gymna: Neosol: Rectore, Mense Majo. Publice pro ingenii modulo defendere conabitur (sic). Trenchinii, 1641. Summarium Linguae Sanctae Praeside ... Johann. Wilhelmo Hilliger, ... Promotore ... examini subjicit Resp ... Anno M. DC. LXXVII. U. ott. Morotomia Analphabeitica Explosa, Ridiculi A. C. Anatomci (sic), Pacifacii (ut vult) Catholici, D. Thomae Heinrici, quondam dum viveret, Protonol. Apost. Cathed. Eccles. Basiliensis Canonici, ... Univers. Friburg. Rect. Praesidio ... Johannis Deutschmann ... Suscepta Ad A. M. DC. LXXVII. Diem XIII. Septemb. Respondente ... U. o. De Persecutione Verae Ecclesiae Dissertatio Theologica, Qvam Praeside Joh. Andr. Quenstedt ... publice defendet ... Die X. Augusti ... Anno M. DC. LXXVI. U. ott. Dissertatio Historico-Theologica, De Ecclesiastico Ordine Novi Testamenti, Qvam Praeside ... Joh. Andrea Quenstedt ... publice defendet ... Ad diem 16 Octobr. Anno M. CD. LXXIX. U. ott. Dissertatio Astronomica, De Eclipsi Lunae Quam Indultu Facultatis Celeberrimae Philosophicae In Illustri Wittebergensi Academia Praeses M. Esaias Pilarik ... Alumn. & Respondens Matthias a Schmidegg, Cremn. Nob. Hung. publice defendent ... A. M. DC. LXXX. d. XV. Maji. U. ott. Dissertatio Astronomica de Ecclipsibus in Genere, Et Solis In Specie, Sub Praesidio ... Michaelis Waltheri ... Eruditorum Disquisitioni Exposita ... Anno M. DC. LXXX. d. VIII. Maji. U. ott. FIA WTCC makaói nagydíj A FIA WTCC makaói nagydíjat a Guia Circuit-en rendezik meg Makaóban. A verseny minden évben résztvevője a sorozatnak a világbajnokság 2005-ös visszatérése óta. Forrás „2014-es makaói nagydíj hivatalos eredménye” „2013-as makaói nagydíj hivatalos eredménye” „2012-es makaói nagydíj hivatalos eredménye” „2011-es makaói nagydíj hivatalos eredménye” „2010-es makaói nagydíj hivatalos eredménye”. [2011. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] „2009-es makaói nagydíj hivatalos eredménye”. [2010. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva] „2008-as makaói nagydíj hivatalos eredménye”. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva] „2007-es makaói nagydíj hivatalos eredménye”. [2010. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva] „2006-os makaói nagydíj hivatalos eredménye”. [2010. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva] „2005-ös makaói nagydíj hivatalos eredménye”. [2010. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva] Michael Ontkean Michael Leonard Ontkean (Kanada, Vancouver, 1946. január 24. –), kanadai színész. Családja Ontkean 1946-ban, Vancouver-ben látta meg a napvilágot, Muriel (lánykori nevén: Cooper) színésznő, Leonard Ontkean színész és ökölvívó gyermekeként. Feleségével Jamie Smith Jackson-nal Hawaii-n élnek. Két lánygyermeke született. Élete Ontkean a New Hampshire-i Egyetemre járt, ahol jégkorongozott amiben olyan jól játszott, hogy ösztöndíjat is nyert. ECAC Hockey csapatában 85 meccsén 63 gólt és 111 pontot szerzett. Számos filmben és tv-sorozatban szerepelt, egyik legismertebb alakítása David Lynch kultikus sorozatában, a Twin Peaks-ben megformált Truman Sheriff volt. Utolsó szerepében Alexander Payne Utódok című filmjében láthattuk 2011-ben, azóta visszavonult a filmezéstől, és még David Lynch kérésére sem játszotta el újra Truman Sheriff szerepét a Twin Peaks 2017-es folytatásában. TEP150 A TEP150 sorozat egy ukrán Co'Co' tengelyelrendezésű személyvonati dízelmozdonysorozat, melyet az ukrán Luhanszkteplovoz mozdonygyár gyárt. A mozdony dízelmotorja egy generátort hajt, mely a forgóvázba épített villamos motorokat táplálja. Ez az elrendezés hasonlít a MÁV M63 mozdonynál is alkalmazotthoz. Ez idáig négy darabot gyártottak a típusból. Az első példány 2005-ben készült el, majd 2008-ban további három darabot építettek. Mindegyik Ukrajnában, a Déli Vasút vonalain üzemel. A kremencsuki TCS–6 fűtőház állományába tartoznak. William Wordsworth William Wordsworth (1770. április 7. – 1850. április 23.) angol romantikus költő. Az ő és barátja, Samuel Taylor Coleridge által közösen írt Lírai balladáktól (Lyrical Ballads) számítjuk az angol romantika időszakát (1798-1842). 1843-tól egészen haláláig Wordsworth volt Anglia nemzeti költője. Élete William Wordsworth Cockermouth-ban született, az angliai Lake Districtben, a kiránduló övezetben, mely híres gyönyörű hegyeiről és tavairól. Édesanyja halála után 1778-ban, édesapja Williamet a hawksheadi gimnáziumba küldte, míg húgát Dorothyt rokonokhoz küldte Yorkshire-ba. Ezután a testvérpár kilenc évig nem találkozott. 1783-ban William édesapja is meghalt. Az öt Wordsworth testvér az apai nagybácsihoz került. Gyermekkora lényegében boldog volt, ám később magányról is beszélt. Sok évbe került, míg megemésztette szülei halálát és a testvéreitől való szétválasztást. Wordsworth 1787-től a cambridge-i főiskolára járt. Az első két nyáriszünetében hazalátogatott, és szívesen túrázott később is az otthoni tájakon. 1790-ben a forradalmi Franciaországba látogatott és támogatta a köztársasági mozgalmat. A következő évben lediplomázott átlagos eredménnyel. Viszonya Annette Vallonnal 1791-ben Wordsworth visszatért Franciaországba, majd onnan hatalmas gyalogtúrába kezdett, keresztül az Alpokon és Olaszországon. Ez idő tájt lett szerelmes a francia Annette Vallonba, aki 1792-ben szülte meg egyetlen közös gyermeküket, Caroline-t. Rossz anyagi helyzete, valamint Anglia és Franciaország rossz viszonya miatt egyedül utazott vissza Angliába a következő évben. A megváltozott, rossz körülmények miatt végül mégsem vette el Annette-et, azonban élete végéig támogatta őket legjobb tudása szerint. Első művei és a „Lírai balladák” 1793-ban megjelent első verseskötete. Elegendőnek bizonyult apja hagyatéka ahhoz, hogy Wordsworth minden idejét a művészetnek szentelje. Ebben az évben ismerkedett meg Samuel Taylor Coleridge-dzsal Somersetben. A két költő hamarosan barátságot kötött. 1797-ben Wordsworth és húga, Dorothy Somerset-be költözött, Coleridge stowey-i otthonától csak egy mérföldre. Wordsworth és Coleridge ekkoriban írták meg közösen a Lírai balladákat '(Lyrical Ballads), az angol romantikus irodalom egyik fő művét. A köteten egyikőjük neve sem szerepelt. Ebben a kötetben foglal helyet Wordsworth "Sorok a tinterni apátság fölött" (Tintern Abbey) című verse, és Coleridge "Ének a vén tengerészről" című költeménye (The Rime of the Ancient Mariner). Az 1800-ban kiadott második kiadásban csak Wordsworth volt megjelölve szerzőként, és egy előszó is került az elejére. Ez az előszó az angol romantika egyik legfontosabb műve. Wordsworth ebben vitatja meg az új költészetet, amit ő hivatott írni. Ez az új költészet az emberek nyelvére lett szabva, kerüli a 18. század költői nyelvezetét. A „Lírai balladák” negyedik és egyben legutolsó kiadása 1805-ben volt. Wordsworth ki nem állhatta Alexander Pope költészetét, mondván, hogy az ő költészete pont Pope ellentéte. Sőt, még azt is tagadta, hogy Pope költő lenne. Németország és az angliai Lake District Wordsworth, Dorothy és Coleridge Németországba utazott 1798 őszén. Míg Coleridge le volt nyűgözve az úttól, Wordsworth honvággyal küszködött. Az 1798–1799-es kemény télen Wordsworth Dorothyval együtt élt a németországi Goslarban, és nagy magánya ellenére ekkor írta meg „Prelűd” című önéletrajzi művét. Húgával visszaköltöztek Angliába, a Lake Districtbe, ezúttal egy másik angol költő, Robert Southey szomszédságába. Wordsworth, Coleridge, és Southey később „Tavi költők” (Lake Poets) néven váltak ismertté. Költeményei ebből az időszakból a halál és a fájdalom témáit járják körül. Házassága 1802-ben feleségül vette gyermekkori barátját, Mary Hutchinsont. Dorothy együtt élt a házaspárral és közel került Maryhez. Öt gyermekük született. Wordsworth Coleridge-dzsel való viszonya megromlott, viszont Robert Southey társaságában új barátra lelt. 1843-ban, Robert Southey halála után Wordsworth lett Anglia új nemzeti költője. Halála William Wordsworth Rydal Mountban halt meg 1850-ben és Grasmere-ben, a Szent Oszvald templomban temették el. Síremlékére az általa igen kedvelt salátaboglárkát (Ranunculus ficaria) akarták rávésni, de tévedésből vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) került rá. Hosszú, Coleridge-nak címzett önéletrajzi költeményét özvegye adatta ki Prelude címmel, pár hónappal Wordsworth halála után. Kezdetben nem váltott ki nagy érdeklődést ez az alkotás, azonban később hatalmas elismertségre tett szert. Művei magyarul Shakespeare Hamletje és Byron, Milton, Shelley, Rabindranath Tagore, Whitman, Wilde és Wordsworth: Versek ; ford. Szabó T. Attila; Füssy, Torda, 1929 Wordsworth és Coleridge versei ; vál. Szenczi Miklós, ford. Babits Mihály et al.; Európa, Bp., 1982 ( Lyra mundi ) Kósa Erika (üzletasszony) Kósa Erika (Csokonyavisonta, 1965- ) üzletasszony. Életútja A Somogy megyei Csokonyavisontán született, apja gépszerelő, anyja könyvelő. Pályája kezdetén óvónőként dolgozott szülőfalujában, majd egy osztrák biztosítási cég alkalmazottjaként tevékenykedett. 1999-ben alapító, illetve tulajdonos tagja lett a Brokernet Csoportnak, később a cégből kiválva (2012-ben) férjével létrehozta saját vállalkozását Consequit Groupot; a vállalat 2016-os eladását követően megalapította a Kósa Erika Akadémiát. Családja Házastársa Körtvélyesi Zoltán, két lánya van. Díjak, elismerések Csokonyavisonta díszpolgára Dzsamel Hajmúdi Dzsamel Hajmúdi (arabul: ���� ������, a nyugati sajtóban Djamel Haimoudi; Orán, 1970. december 10. –) algériai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés Az Algériai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2004-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. FIFA JB besorolás szerint elit kategóriás bíró. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Németországba a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra, Dél-Afrikába a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra, valamint Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. 2012-ben a FIFA JB bejelentette, hogy a brazil labdarúgó-világbajnokság lehetséges játékvezetőinek átmeneti listájára jelölte. A kiválasztottak mindegyike részt vett több szakmai szemináriumon. A FIFA JB 25 bírót és segítőiket, valamint kilenc tartalék bírót és melléjük egy-egy asszisztenst nevezett meg. A végleges listát különböző technikai, fizikai, pszichológiai és egészségügyi tesztek teljesítése, valamint különböző erősségű összecsapásokon mutatott teljesítmények alapján állították össze. Az afrikai CAF zónában vezetett elselejtezőket. 2010-es labdarúgó-világbajnokság Selejtező mérkőzés Kolumbia rendezte a 18., a 2011-es U20-as labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnoki feladatokkal látta el. Afrikai nemzetek Kupája Ghána a 26., a 2008-as afrikai nemzetek kupája, Egyenlítői-Guinea és Gabon a 28., a 2012-es afrikai nemzetek kupája, valamint Dél-Afrika rendezi a 29., a 2013-as afrikai nemzetek kupája nemzetközi labdarúgó tornát, ahol a CAF JB játékvezetőként foglalkoztatta. Afrikai nemzetek Bajnoksága Szudán rendezte a 2., a 2011-es afrikai nemzetek bajnokságát, ahol a CAF JB mérkőzésvezetőnek jelölte. Pán Arab Sportversenyek Katar fővárosa Doha adott otthont, a 2011-es pán arab sportversenyeknek, ahol a CAF JB bíróként foglalkoztatta. Arab nemzetek Kupája Szaúd-Arábia rendezte a 10., a 2012-es arab nemzetek kupája labdarúgó tornát, ahol a CAF JB hivatalnokként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 4. FIFA-klubvilágbajnokság Japán rendezte a 9., a 2012-es FIFA-klubvilágbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnokként alkalmazta. Canary Wharf (metróállomás) A Canary Wharf a londoni metró egyik állomása a 2-es zónában, a Jubilee line érinti. Története Az állomást 1999. szeptember 17-én adták át a Jubilee line részeként. Les Allues Les Allues település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 1848 fő (2015). Les Allues Brides-les-Bains, Modane, La Perrière, Pralognan-la-Vanoise, Saint-Bon-Tarentaise, Les Belleville és Villarlurin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cozia kolostor A Cozia kolostor Romániában, Olténiában, Vâlcea megyében, Călimăneștiben, az Olt jobb partján helyezkedik el. Az ortodox vallási épületegyüttes a romániai műemlékek jegyzékében a VL-II-a-A-09697 sorszámon szerepel. Mircea cel Bătrân alapította 1388-ban, a történelem során pedig sokszor alakították és javították. A történelem során a román nép számára fontos szerepe volt. Egyes források tanúsítják, hogy már 1415-ben működött itt iskola. Története A legenda szerint egy másik, Negru Vodă által épített kolostor mellett épült. 1388. május 18-án avatták fel. A belső festése 1390 és 1391 között készült. Mircea cel Bătrân sokat költött arra, hogy rendben tartsa és fejlessze ezt a kolostort, külön jogokat adott a kolostornak valamint engedélyezte Ocnele Mari sóbányáiból való só kitermelését a kolostor javára. Ezt a munkát a szolgákkal végeztették. A történelem folyamán többször is javították a kolostort, legutoljára 1959-ben. Fennléte alatt többször nem csak kolostori szerepet töltött be. 1879 és 1893 között börtön volt. De kórház szerepét is betöltötte többször. A legmeggyalázóbb szerepe mégis az első világháború idején volt, amikor is istállóként is szolgált. Ókori egyiptomi templomépítészet Az ókori Egyiptom ma fennmaradt épületeinek jelentős részét templomok teszik ki, mivel ezek kőből épültek, míg a világi épületek, még a paloták is könnyen pusztuló anyagból. Az egyiptomi templomok szerkezete, az egy tengelyre felfűződő elemek és sorrendjük viszonylag korán kialakult, és a birodalom egész történelme során nagyrészt változatlan maradt. A bonyolult jelképrendszerrel rendelkező templom egyfajta mikrokozmosz volt, több eleme a teremtést és a megújulást szimbolizálta, egyben kaput is képezett az emberek és az istenek világa között. Barry Kemp az egyiptomi templomépítészet fejlődését négy jól elkülöníthető szakaszra osztotta: szabályost megelőző, korai szabályos, érett szabályos és késői szabályos. A királyi halotti templomok már a korai fáraókor idején elérték a korai szabályos szakaszt, míg a kisebb, kevésbé jelentős vidéki templomok még a Középbirodalom idején is a szabályost megelőző mintát követték, ezután azonban elérték a királyi templomok összetettségét és az Újbirodalom idején már mindkét épülettípus az érett szabályos, a görög-római korban pedig a késői szabályos stílusban fejlődött tovább. Az egyiptomi templomok története Predinasztikus kor Afrika legkorábbi, vélhetőleg kultikus jelentőségű építményei a Nabta Playa lelőhely kb. 7000 éves álló kövei Abu Szimbeltől 100 km-re nyugatra. A lelőhelyet Fred Wendorf és Romuald Schild tárta fel. A „nabtai komplexum” funkciójára számos elméletet állítottak fel. A körben elhelyezett állókövek amellett, hogy naptárként szolgáltak, feltehetőleg vallási jelentőséggel is bírtak, de nem deríthető ki, építői az ókori egyiptomiak ősei voltak-e és hitükben gyökerezett-e az óegyiptomi vallás. Az első ismert templom, mely már az ókori egyiptomi valláshoz köthető, a felső-egyiptomi Nehen (görög nevén Hierakónpolisz) temploma. Nehen i. e. 3500 körül Egyiptom talán legfontosabb települése volt, a lelőhelyen olyan fontos leletek kerültek elő, mint például a Narmer-paletta. Nehen temploma téglalap alaprajzú volt, előtte ovális, kb. 32×13 méteres területű udvar helyezkedett el, melyet iszappal burkolt sáskerítés vett körül. Az udvarban volt egy szent domb, mely a teremtés vizéből kiemelkedő világot jelképezte, valamint egy oszlop, melyen zászló lobogott vagy totemszobor volt a tetején. A templomépület előtt 12 méter magas zászlótartó faoszlopok álltak. A zászlórudak mellett az egyiptomi templomok egy másik jellegzetességét is meg lehet már figyelni ezen a korai templomon: hátrafelé lejtő teteje a későbbi templomok befelé fokozatosan ereszkedő tetejére emlékeztet. Nehen alsó-egyiptomi megfelelője Pe (Butó) városa volt. Ennek legkorábbi temploma még nem került elő, de úgy tűnik, a felső-egyiptomi magas, keskeny, íves tetejű templomokkal ellentétben itt szélesebb, alacsonyabb épületeket emeltek. A III. dinasztia idején Dzsószer piramistemplomában mindkét épülettípus megjelenik az egyiptomiak hagyománytiszteletének példájaként. Korai épületekről tudomásunk van a felső-egyiptomi Abüdoszban, Ozirisz kultuszhelyén is. Itt legalább tíz épület datálható a predinasztikus korra, illetve az első két dinasztia idejére. A magas téglafallal körülvett, kb. 65×122 méteres területen a szentélyépületen kívül valószínűleg szent domb is emelkedett. A kerítőfal díszes keleti oldala feltehetőleg a királyi palota homlokzatát utánozta, innen a díszítőmotívum neve: palotahomlokzat. A királysírokhoz tartozó épületkomplexumnak részét képezte az az udvar is, ahol az uralkodót rituálisan megfiatalító szed-ünnep lezajlott. Óbirodalom Az Óbirodalom idején a királyi székhelytől távolabb eső kultusztemplomok még nem követték a királyok számára épülő templomok megkötöttségeit, elrendezésük gyakran szokatlan, a királyi templomoknál azonban már megjelennek azok az elemek, melyek Egyiptom egész történelme folyamán végigkísérik a halotti templomokat. A korszak jelentős épületei a piramisegyüttesekhez tartozó templomok. A Nílus vagy az oda vezető csatorna partján állt az épületkomplexum bejárata, a völgytemplom, innen fallal övezett út vezetett az elhunyt király kultuszának szentelt halotti templomhoz. A halotti templom eleinte a piramis északi vagy déli oldalánál épült, a IV. dinasztia idején alakult ki a templomok kelet-nyugati tájolása. Hafré idején már megtalálhatóak azok az elemek, melyek később is jellemzőek a királyi halotti templomokra: a bejárati csarnok, az oszlopos udvar és ezen túl a szentély a király szobraival. A halotti templomok egy változatát képezik a naptemplomok, melyek az V. dinasztia idején épültek és az elhunyt uralkodó Ré napisten birodalmában töltött örök életével álltak kultikus kapcsolatban. Ezek nagyban hasonlítottak a piramisegyüttesekhez, de központjukat piramis helyett hatalmas obeliszk képezte. Összesen hatról tudunk, ebből négyet nem találtak meg; felismerhető formában egyedül Niuszerré Abu Gurob-i temploma maradt, ebből következtethetünk a többire. Niuszerré temploma a piramistemplomokhoz hasonlóan kelet-nyugati tájolású, mellette napbárka-modell állt. Középbirodalom A Középbirodalom idejéből a nagy építkezések ellenére kevés templom maradt fenn, mert az ekkor épülteket később vagy lebontották, vagy átépítették és most későbbi templomok részét képezik. Volt azonban, amelynek elemeit sikerült azonosítani és kibontani az épületből, melyhez felhasználták, így állították helyre például I. Szenuszert ún. Fehér kápolnáját, amelynek köveit egy pülónba építették be. A fontosabb változások közé tartozik, hogy elterjedtté vált a kőből építkezés (korábban csak a templomok egyes elemei készültek kőből), és az alaprajzok egyre szimmetrikusabbá váltak. Sok az archaizáló vonás. A Középbirodalom egyik legkorábbi épülete, II. Mentuhotep halotti temploma és sírja Dejr el-Bahariban található. Az épület, mely ritka a korszak építményei közül azzal, hogy nagyrészt megmaradt eredeti formájában, több későbbi épületnek szolgált mintául teraszos elrendezésével; közülük a leghíresebb az újbirodalmi Hatsepszut halotti temploma. A Középbirodalom idején jelenik meg az udvar–oszlopcsarnok–szentély hármasság, ami aztán az Újbirodalom templomépítészetét is jellemzi. Újbirodalom Egyiptom az Újbirodalom idején érte el hatalma, gazdagsága és befolyása csúcsát, és ez a templomépítészetben is megnyilvánul: a piramisokat leszámítva legismertebb, legnagyobb és legszebben fennmaradt egyiptomi építmények ekkor keletkeztek vagy ekkor nyerték el mai formájukat akkor is, ha korábban már állt azon a helyen templom. Idetartozik a karnaki és a luxori templom, Hatsepszut Dejr el-Bahari-i temploma, az Abu Szimbel-i templomok és Medinet Habu. A templomépítészet aranykora III. Amenhotep, majd II. Ramszesz uralkodása idejére tehető; előbbinek egy főembere, Amenhotep, Hapu fia nagyobb halotti templommal rendelkezett, mint sok korábbi fáraó. Az uralkodók igyekeztek túlszárnyalni elődeiket, bővítették a főbb kultuszközpontok templomait és olyan isteneknek is építtettek templomot, melyeknek korábban nem volt. Az Újbirodalom uralkodói biztonsági megfontolásból már nem piramisokba temetkeztek, hanem a leggyakrabban a Királyok völgyében kialakított sírokba. Mivel a halotti templomoknak korábban központi elemét képező piramis eltűnt, a királyi halotti templomok is kezdték az istenek templomainál már hagyományossá vált elrendezést követni: pülón keretezte bejáraton át lehetett oszlopos udvarba jutni, ezután oszlopcsarnok következett, majd maga a szentély. A királyok és istenek templomait tulajdonképpen nincs is értelme megkülönböztetni; halála után maga a király is istennek számított, ezenkívül az egyiptomiak se nagyon tettek különbséget köztük, mindkét templomtípusra a hut, azaz palota szót használták – az istenek templomát „az istenek palotájának”, a fáraókét „az évmilliók palotájának” nevezték. Utóbbival azt a vágyukat fejezték ki, hogy a halott király kultusza örökre fennmaradjon; a valóságban azonban sokat egy idő után magára hagytak és kőbányának használtak, ami az istenekével ritkábban fordult elő. Rövid közjátékot jelent az Ehnaton fáraó nevével fémjelzett Amarna-kor, ami a templomépítészetben is radikális változást próbált megvalósítani. Az egyistenhitet bevezetni kívánó fáraó Atonnak, a napkorongnak hatalmas nyitott templomokat épített, melyek a korábbi templomok inverzei voltak: nem nyitott udvart követtek oszlopos belső terek, hanem egy oszlopcsarnok után lehetett az egymást követő oszlopos udvarokra érni, ahol a nap sugarai érték az oltárokat. Ebből az időszakból ismert az Ehnaton emelte fővárosban, Ahet-Atonban álló nagy Aton-templom, valamint az ugyanitt található, valószínűleg a fáraó halotti templomának készült kis Aton-templom. Ugyanebben az időben a többi isten templomát bezárták, megrongálták: az istenek, különösen Ámon nevét mindenhol kivakarták. Tutanhamon ún. Restaurációs sztéléje számol be erről az állapotról és arról, hogyan állították helyre a régi vallást Ehnaton halála után. A ramesszida korban a templomépítés ismét felvirágzott. II. Ramszesz több templomot emelt, mint előtte vagy utána bárki; fia, az első egyiptológusként is ismert Haemuaszet herceg a régi építmények restaurálására is nagy gondot fordított. Ámon és papságának hatalma egyre növekedett. Későkor és a hanyatlás A harmadik átmeneti korra Felső-Egyiptomot gyakorlatilag Ámon főpapjai uralták Thébából, ahol Ámon legfontosabb kultuszhelye, a karnaki templom állt. Alsó-Egyiptomban Tanisz, Szaisz, Mendész és Bubasztisz nyújtott otthont jelentős templomoknak, a szaiszi templomegyüttes több mint 450 000nbsp;km²-en terült el. A Későkor legnagyobb részében idegen uralkodók váltották egymást Egyiptom trónján, de köztük sokan megtartották az egyiptomi templomépítészet hagyományait. A núbiai (kusita) uralkodók is emeltek több épületet, de az egyébként népszerűtlen perzsa akhaimenida dinasztia korai uralkodói is építtettek vagy díszíttettek templomokat egyiptomi stílusban, igaz, többet le is romboltak. A perzsa uralomnak i. e. 332-ben véget vető Nagy Sándor parancsba adta a perzsák által i. e. 343-ban lerombolt templomok helyreállítását. Az őt követő Ptolemaioszok uralmuk törvényesítése érdekében számtalan templomot emeltek vagy építettek újjá egyiptomi isteneknek, köztük több olyat, ami ma a legjobban fennmaradottak közé tartozik, például a denderai templom. Ugyanígy igyekeztek hatalmukat legitimálni a római császárok is, mikor Egyiptom római provincia lett. A gabonája miatt fontos Egyiptom társadalmi stabilitása megőrzésének érdekében a császárok, akiket fáraóként ábrázoltak, több egyiptomi templomot állítottak helyre vagy építettek tovább, például ekkor épült a philaei Ízisz-templom bejáratának tervezett Traianus kioszkja. Az általuk újonnan épített templomok, például az esznai templom is a régiek több évezredes stílusát követik. Vallási jelentőségük azonban egyre csökkent, több templom elhagyatottá vált, szobraikat és obeliszkjeiket Rómába szállították. A luxori templomot ekkor alakították át katonai erőddé, bár egy része továbbra is templomként, a császárkultusz templomaként funkcionált. A kereszténység államvallássá tételével 383-ban Birodalom-szerte bezárták a pogány templomokat. Sokat közülük ezután kőbányának használtak, másokat díszítésük elpusztításával keresztény templommá vagy kápolnává alakították át. Az iszlám terjedésével ugyanez folytatódott, Luxorban, ahol az ókori egyiptomi templomot a császárkultusz céljaira, majd kopt keresztény templommá alakítottak át, ettől fogva mecset működik, ami a világ egyik legrégebbi, folyamatosan vallási funkciót betöltő épületévé teszi. A régi templomok nagy részének pusztulása folytatódott, azok maradtak meg szépen, melyek a lakott helyektől távol találhatóak, és több méteres homokréteg alatt várták, hogy a világ újra felfedezze őket. Templomépítés A templomok felépítése a hely kiválasztásával kezdődött. Ez nem véletlenszerűen történt: gyakran a táj egy eleméhez, egy másik épülethez vagy csillagászati szemponthoz igazították, és minden esetben az égtájaknak megfelelően tájolták. A helyre eshetett a választás mitikus jelentősége, egy isten kultuszában betöltött szerepe alapján, de a gyakorlatban valószínűleg figyelembe vették az olyan praktikus szempontokatis, mint a nagyvárosok illetve építőanyagforrások közelsége. A Nílus-menti templomok kelet-nyugati irányúak, jobban mondva merőlegesek a többnyire észak-déli, de kanyargása miatt ettől gyakran eltérő folyóra. Az északi és déli oldalt gyakran az északi és déli országrész, Alsó- és Felső-Egyiptom szimbólumai díszítették. Ritkábban a templom főtengelye is észak-déli irányú, például a luxorié, amely a karnaki Ámon-templom felé fordul. A nagyobbik Abu Szimbel-i templomnál a Naphoz igazodtak és úgy alakították ki a tájolást, hogy a napfény a bent ülő szobrokat érje; a Naphoz igazodó tájolás jellemző volt Ehnaton templomaira is. Előfordult a Szíriusz felkelési helyéhez való tájolás is. A templom alapítása mindig hagyományos módon történt, és több olyan lépésből állt, amelyet valószínűleg maga a király végzett (akár személyesen, akár közvetítő után jelképesen): az alapok kijelölése zsinór kifeszítésével, a terület megtisztítása, alapozó árok kiásása, homok szórása az árokba, első téglák elkészítése, alapítási letét elhelyezése, a munka megkezdése, végén pedig a templom megtisztítása és bemutatása istenének, majd az első áldozatbemutatás az új templomban. Természetesen a királynak, még ha személyesen ott volt is, több lépésnél csak jelképes szerepe volt, például a tájolást előtte már szakemberek elvégezték. Az alapítási letétbe fogadalmi táblácskák, ételáldozat és kőművesszerszámok modelljei kerültek, gyakran olcsó, egyszerű anyagból készültek, a táblákon többnyire csak a király és az isten neve állt. Az épület alapanyaga nagyrészt a Nílus-völgyben gyakori mész és homokkő volt, melyeket fa-, kő- és fémszerszámokkal munkáltak meg. A követ gyakran több száz kilométerről szállították az építkezés helyszínére. A XVIII. dinasztia közepén valószínűleg a gebeleini mészkőbányák kimerülése miatt kezdtek áttérni a homokkőre, ami sok előnyt hozott magával, mert keményebb kő, és nagyobb távolságok is áthidalhatóak vele, akár 8 méter is a korábbi 3 helyett. Téves azonban az egyiptomiaknak az az elképzelése, hogy a homokkő jobban ellenáll az áradásnak a mészkőnél. Más köveket ritkábban használtak: a bazaltot az Óbirodalom idején, főleg padlózathoz, gránitot kapufélfákhoz, szobrokhoz és obeliszkekhez, ritkán kvarcot és alabástromot. Az építkezéskor egészen a görög-római korig nem nagyon alapoztak, és a kövek egymásra rakásánál sem használtak kötőanyagot, az épületek stabilitása gyakran mérnöki bravúrnak tekinthető. A kőtömböket nem emelőszerkezetek segítségével emelték a helyükre, hanem rámpákon vonszolták fel, amelyek az építkezés közben teljesen betemették a templomot, csak utólag bontották le őket, a templom elkészültekor. Az oszlopok gyakran nem egy darabból készültek, hanem dobokból lettek összeállítva, de utólagos lesimításuk és festésük ügyesen kelti azt a hatást, mintha egy darabból állnának. Az egyes munkálatok párhuzamosan folytak, így a templom díszítése az építés közben zajlott. Kiemelkedő és mélydomborművek is előfordulnak, előbbiek munkaigényességük miatt ritkábban. A pülónt hagyományosan az ellenségeire lesújtó fáraó képe díszítette, bent a templomban leggyakrabban istenekkel ábrázolták a királyt, és szent szövegeket írtak a falakra, a XIX. dinasztiától kezdve gyakran rejtjelesen. Kivétel a hagyományos ábrázolások alól az Amarna-korszak, amikor nagy hangsúlyt fektetnek a mindennapi élet ábrázolására, a természet és a teremtett világ ünneplésére. Ennek hatása nem múlt el nyomtalanul. A megépült templom saját birtokaiból tartotta fenn magát, melyeket a királytól vagy magánszemélyektől kapott. A birtokok legnagyobb részét parasztok művelték a termés kétharmadáért cserébe, de maguk a templomi alkalmazottak is termeltek, ezenkívül a templomok gyakran részesültek a hadizsákmányból is. A templomok gazdasági nagyhatalommá váltak, ami ellen több fáraó is tenni próbált, különösen az Újbirodalom idején. Az uralkodók gyakran bővítették a korábbi templomokat, példa erre Karnak, ahol a ma álló templomot a XVIII. dinasztia idején már korábbi épületek helyén kezdték építeni, és az épületkomplexum továbbépítése aztán az ókori Egyiptom egész további történelme alatt folyt. A régi templomokat gyakran rendbe is hozták, egyes részeit értékesebb anyagból építették újjá. Gyakori volt azonban az is, hogy egy korábbi templomot építőanyagként használtak fel egy újhoz, főként az utólag bitorlónak tekintett és ezért feledésre ítélt fáraók, például Ehnaton vagy Hatsepszut templomait. Szintén gyakran előfordult az elbitorlás is, amikor egy fáraó saját nevét vésette elődjéé helyébe az elődje által építtetett templomon. Ez annak ellenére is általános volt, hogy a ramesszida korban már több centiméter mélyen vésték be a királyneveket, hogy megakadályozzák az elbitorlást. Érdekes, hogy a fáraók sosem a feledésre ítélt korábbi uralkodók templomait sajátították ki (azt inkább lebontották, hogy nyoma se maradjon), hanem azokét, akiket tiszteltek. Minden fáraó ugyanis ugyanannak az istennek a földi megtestesülése volt, így voltaképpen annak a templomát vallotta magáénak, akivel vállalta az azonosságot. A templomok felépítése A templomok felépítésének főbb elemei, az egy tengely mentén elhelyezkedő pülón, oszlopos előudvar, oszlopcsarnok és szentély már az Óbirodalom idején kialakultak. A templomkörzet és melléképületei Magát a templomkörzetet fal vette körül, melynemcsak kijelölte az isten birtokának határait, hanem zavarosabb időszakokban tényleges védelmet is nyújtott. Ezek a falak gyékényfonattal megerősített sártéglából épültek, vastagságuk a tíz métert is elérhette, lőrések és bástyák is erősíthették. Hullámos mintázata talán az ősóceánt volt hivatott felidézni. Mivel a szállításban és közlekedésben a hajózás nagy szerepet játszott, már a legkorábbi templomok is a Nílus vagy egy külön számukra kialakított csatorna partján feküdtek. Rakpartok és kikötők tartoztak hozzájuk, a körmenetre vitt istenszobrok is ezeknél a rakpartoknál kezdték meg útjukat. A rakparttól a bejáratig vezető felvonulási út összeköttetésben állhatott szárazföldi utakkal is. Ezt a felvonulási utat az Óbirodalom halotti és völgytemplomai közt gyakran lefedték, az Újbirodalom idején erre már ritkán került sor, de gyakran szobrok álltak mellettük kétoldalt, leggyakrabban szfinxek. A felvonulási út mentén kaptak helyet a bárkatermek, melyekben a templom istenének vagy isteneinek szobrát a körmeneteken hordozó bárkák álltak. A legszebben I. Szenuszerté maradt fenn többé-kevésbé; ennek köveit később újrafelhasználták ugyan a karnaki Ámon-templom kilencedik pülónja építőanyagaként, de onnan kibontva a régészek restaurálni tudták az eredeti épületet. Az obeliszkek a héliopoliszi napkultusz részeként születtek, de főleg az Újbirodalom idején terjedtek el, eredetileg gyakran a templom bejáratánál állították fel őket és többnyire párban, de a templom bővítésekor az épületkomplexum belsejébe kerültek. Az obeliszkeket jeles események, például győzelmek, jubileumok megörökítésére emelték az isten tiszteletére. Feliratok borították őket, arannyal borított tetejük a templom legmagasabb pontja volt. Felállításukat gyakran képek is ábrázolják a templomban, ennek ellenére maga a procedúra ma sem ismert pontosan. Az obeliszkhez hasonlóan egyetlen kőtömbből kifaragott monumentális alkotások a kolosszusok, melyeket már az Óbirodalom idején is készítettek, de a legnagyobbak a két nagy újbirodalmi építő fáraó, III. Amenhotep és II. Ramszesz képmásai. Kolosszusok a templomokban, a templomok előtt és a felvonulási utak mentén is álltak, a nép által is megközelíthető helyeken; védelmi szerepet is betöltöttek, de a király és az isten kapcsolatát is hangsúlyozták. Sokuknak saját neve volt, például „Amenhotep, az uralkodók Napja”. Ezek közül legismertebbek a Memnón-kolosszusok. Pülón A pülónok magának a templomkörzeten belül álló templomépületnek a kapui. Fizikai és szimbolikus értelemben is védelmül szolgáltak, eredeti egyiptomi nevük, a behnet éberséget jelent, ami utal őrtorony szerepükre. Sok pülón belső magja korábbi épületek újrafelhasznált köveiből állt, főleg akkor, ha a korábbi épület építtetőjét nem tartották túl nagyra (számtalan esetben azonban épp ezzel őrizték meg művüket az utókornak, mert a pülónban talált töredékekből rekonstruálni lehetett a korábbi épületet). Ezt a belső magot borították nagy kövekkel, melyeknek díszítése – a védelmező funkciót is hangsúlyozva – hagyományosan az ellenségeire lesújtó fáraót ábrázolták. A homlokzatot hatalmas zászlórudakra erősített zászlók díszítették. A pülón már az Óbirodalom idején kialakult, de rendszeressé csak a Középbirodalom idején vált. Oszlopos udvar A pülón mögött következett az udvar, melyet részben vagy teljesen oszlopsor vett körbe. Gyakran, de lagalábbis a nagy ünnepekkor a köznépet is beengedték ide, itt kijelölt helyeken találkozhattak a papokkal, és adományaikat is ide hordhatták. Az udvarban királyok és közemberek szobrai álltak, előbbiek ugyanazt a funkciót töltötték be, mint a templomon kívül álló kolosszusok, utóbbiak azonban elhunytaknak állítottak örök emléket, és biztosították, hogy a szent helyen állva az istenek társaságában lehessenek és mindig részesüljenek az isteneknek felajánlott áldozatokból. Ezeknek a szobroknak a formája ülő tömbszobor vagy ún. kockaszobor. A Középbirodalom idején csaknem kizárólag férfiak szobrai álltak itt, az Újbirodalom idején már vegyesen. A magas rangú személyek szobra ugyanúgy közvetíthetett az élők és az istenek közt, mint a királyoké, mint az Amenhotep, Hapu fia karnaki szobrának feliratán is szerepel. A közvetítésért cserébe nevének és a neki szóló áldozati formulának elismétlését várta. Az egyre szaporodó szobrok egy idő után kezdték betölteni a rendelkezésre álló teret, de a szent helyről nem akarták kivinni őket. Így született az ún. rejtekhelyek, azaz a templom területén ásott mély tárolóhelyiségek ötlete; az ide elhelyezett szobrok eltemetve jó állapotban maradtak fenn. Ilyen például az ún. karnaki rejtekhely. A luxori rejtekhelyre akkor kerültek a korábban az udvarban álló szobrok, amikor a templomot átalakították a római császárkultusz szent helyévé. Oszlopcsarnok Az oszlopcsarnok vagy hüposztülcsarnok az udvart követte. Többnyire szélesebb volt, mint amilyen hosszú. A templomok mennyezetének tartásához sok oszlopra volt szükség, mert pár méternél hosszabb távolságot nemigen tudtak áthidalni. Szimbolikusan az eget tartó oszlopokat, illetve a teremtés ősdombja (a szentély) körüli növényzetet is jelképezték. Utóbbiból eredeztethető a lótuszok növényt mintázó díszítése. Az oszlopok nagy változatosságot mutatnak díszítésük terén: papiruszról, lótuszról és pálmáról is mintázták az oszlopfőket, a külső udvarban álló oszlopok gyakran bimbós, míg a bentebb állók nyílt virágot ábrázoltak, bár ez nem törvényszerű. A Középbirodalomtól istenek is megjelenhettek oszlopon, az Ozirisz-szobrok gyakran az elhunyt királyt ábrázolták Oziriszként, a Hathor-fejezetes oszlopokon a tehénfejű vagy tehénfejű istennő képe állt. Hathorhoz köthetőek a szisztrumot formázó oszlopok is, mert ez a hangszer is az ő attribútuma volt. A belső tereket kapuk tagolták, melyek a rituális felvonulások állomásait is jelezhették; gyakran nevet is kaptak. A fa kapuszárnyakat fémmel borították. Különféle szertartások a tetőn is folyhattak, például az istenszobrot a Nappal való egyesüléséhez felvitték ide. Ezért a tetőre gyakran lépcsők vezettek az oszlopcsarnokból. Szentély A szentély a templom legbelső magját képezte. A főszentély a templom főtengelyén állt, ha több istennek épült a templom, a legfőbb isten szobra állt ebben, a többieké mellékkápolnákban. A legbelső szentély lehetett naosz típusú, mely minden oldalról zárt, és dupla ajtón lehet bejutni, vagy nyitottabb, ezt olyan templomokban használták, amelyekben nem alakítottak ki külön bárkaszentélyt, és az istenszobor a bárkában tartózkodott a szentélyben. Az isten szobrát a legnagyobb gonddal faragták ki, és a legértékesebb anyagokkal díszítették, például arannyal és ezüsttel, ami hitük szerint az istenek húsa, illetve csontja volt. Ide már csak a király és a legmagasabb rangú papok léptek be; ha idegenek, például megszállók szentségtelenítették meg, komoly tisztító szertartásnak kellett alávetni. A szentélyekben ún. álajtók is voltak, melyeken az elhunyt király lelke bejuthatott az istenhez. Az oltár, ahol az áldozatokat felajánlották, hol magában a szentélyben állt, hol a szentély előtti helyiségben. Az itt látható díszítések az istennek áldozó királyt mutatták. A szentély előtti helyiségek közt lehetett az ún. bárkakápolna is, ahol az isten körmenetekkor használt bárkáját tartották. Neve ellenére valójában ez a bárka nem vízi jármű, hanem hajó formájú hordszék, melyet a papok a vállukon vittek. A szentély körül több mellékkamra helyezkedett el, például a templomba ellátogató istenek szobrai számára, de olyan is volt, ami raktárként szolgált vagy felkészülési helyként a papok számára. A szentély mögött volt az ún. fülkápolna, amiben az isten szobra vagy csak kifaragott füle helyezkedett el, ez a templom hátuljához járuló köznépnek biztosította a lehetőséget, hogy az isten meghallgassa, anélkül, hogy be kellett volna menniük a templomba. Ezekben a kis helyiségekben papok is ülhettek, hogy meghallgassák a hozzájuk fordulók kéréseit vagy jóslatot mondhassanak. Az első fülkápolna III. Thotmesz idejéből maradt fenn, Ámon és a király szobra ült benne. Rejtett helyiségek a föld alatt is lehettek, ezek szintén raktárként szolgáltak, de például Opet karnaki templomában Ámon jelképes sírjaként is szolgált egy. A templomkörzet más építményei Szent tavak a legtöbb templomhoz tartoztak. Ezek a mesterséges tavak az Újbirodalomtól kezdve téglalap alakúak, esetleg enyhén íves oldalakkal. Vízszintjük az évszaktól függően változott. A szent tavak egyrészt az ősvizet jelképezték, másrészt ebben fürödtek a papok a napi szolgálat megkezdése előtt. A karnaki Ámon-templom taván Ámon szent állatai, a ludak úszkáltak. Ez egyébként a legnagyobb szent tó a maga 120×77 méterével. A Nílus mentén nilométerek álltak, lépcsőfokok, melyekkel a Nílus áradásának mértékét tudták mérni. Ilyennel számos templom rendelkezett. A per-anh, azaz életház a templomokkal összefüggésben működő intézmény volt, a tudományos élet központja. Hatalmas könyvtárakkal rendelkeztek, itt másolták az írnokok a szentnek tekintett szövegeket; az Újbirodalomtól kezdve a Halottak Könyve példányai is itt készültek. Valószínűleg itt is tanultak a papok, többek közt írást, teológiát, szertartástant, orvostudományt, mágiát és csillagászatot is. Az egészségházak, melyekbe többnyire gyógyulás céljából érkeztek az emberek, de sokszor azért is, hogy tanuljanak a papoktól, már korábban megjelenhettek, de kifejezetten erre a célra készült épület csak a görög-római korban épült denderai templomban maradt fenn. A részvétéről is híres Hathor templomának egészségházában az emberek ott aludhattak, hogy álmukban az istennő elmondhassa nekik, hogyan épülhetnek fel, az udvarban pedig ihattak vagy fürödhettek abban a vízben, mellyel előzőleg istenszobrokat öntöztek meg a papok, hogy átvegye azok gyógyító erejét. A mammiszi vagy születésház a görög-római korban épült templomokra jellemző. Ebben a templomtól különálló épületben egy ifjú isten (például Harpokratész, azaz Hór-pa-khred, a gyermek Hórusz) születésével kapcsolatos szertartások zajlottak. A legrészletesebben fennmaradt a denderai mammiszi, amelyet Hórusz és Hathor gyermeke, Ihi tiszteletére emeltek. Itt bemutatják az Ihi születéséhez kapcsolódó egész eseménysort a szülők udvarlásától kezdve a gyermek bemutatásáig. A templomokhoz ezeken kívül gazdasági épületek, raktárak, műhelyek is tartoztak. Működésük Egyiptomban a legfőbb pap a király volt. Jelképesen minden, a templomban lezajló szertartás az ő nevében folyt. Bár az uralkodó gyakran járta az országot, hogy a fontosabb szertartásokon személyesen is részt vegyen, természetesen nem lehetett ott minden templomban minden szertartáson, ezért a templomok ábrázolásain igyekezték megörökíteni az áldozatot bemutató fáraót. A napi szertartások során a király vagy az őt jelképező főpap reggel és este is rituálisan megtisztálkodott, kinyitotta a szentélyt, leborult az istenszobor előtt, ezután füstölővel körüljárta a szentélyt és szent szövegeket recitált. Ezután az istenszobrot megmosdatták, olajjal kenegették és tiszta ruhába öltöztették, majd ételeket ajánlottak fel neki, melyeket később szétosztottak a papok és a templom személyzete között. Fontos szertartás volt a Maat bemutatása az isteneknek. Maat az igazság, a világrend istennője volt, azzal, hogy szobrocskáját a fáraó valamelyik főisten (az Újbirodalom idején főleg Ámon, Ré és Ptah) felé nyújtotta, kinyilvánította, hogy fenntartja a rendet az országban. Egyiptomban számos ünnepet ünnepeltek meg évente, az Újbirodalom idején már hatvanat. Ezek egy részét az egész ország megünnepelte, mások helyi istenségekhez kötődtek, de még így is tudni a római korból egy faluról, amelyben 150 ünnep volt évente. Ezek nagy részét valószínűleg csak templomi szertartásokkal ünnepelték meg, a nép nem vett részt bennük. Az utazóünnepek során az isten kultuszszobra elhagyta szentélyét. A völgy gyönyörű ünnepe a halottkultusszal állt kapcsolatban, ekkor Ámon bárkája a thébai halotti templomokat látogatta végig a Nílus mentén a thébai hármasság másik két tagja, Mut és Honszu kíséretében. Az Opet-ünnepen Ámon és Mut szobra Karnakból Luxorba ment, hogy újra megünnepeljék házasságukat. Sok ünnep a megújulással, újjászületéssel állt kapcsolatban, például a denderai újévi szertartás, amikor Hathor istennő szobrát felvitték a templomtetőre, hogy a nap megújuló sugarai érjék, vagy a gyönyörű találkozás ünnepe, amikor az istennőt átvitték hitveséhez, az edfui Hóruszhoz, és a két isten együtt töltötte az éjszakát a templom születésházában. Ünnepekkor gyakran áldoztak virágokat, a karnaki Ámon-templomban például évente több mint egymilliót. Papság A papi hierarchia élén a főpap állt (hem netjer tepi: az isten első szolgája, szó szerint: az istenszolgák élén álló), az Újbirodalom idején további magas rangok voltak a közvetlenül a főpap után következő „az isten második/harmadik/negyedik prófétája” is. A nagyobb kultuszok főpapjainak gyakran speciális címe volt, ami az isten valamely jellemvonásával állt összefüggésben: Ré főpapja „a látók legnagyobbika”, Ptahé „a kézművesek legnagyobbika” volt. A főpapot gyakran a fáraó nevezte ki, de olyan is volt, hogy öröklődött a tisztség; a harmadik átmeneti korra, amikor Ámon főpapja gyakorlatilag a fáraóval egyenrangúként kormányozta Felső-Egyiptomot, már teljesen örökletessé vált. A templomok papsága nagyjából két részre osztható: az istenszolgák (hem netjer) beléphettek a szentélybe is, a wab-papok (a wab szó tisztát jelent) nem, de ők más feladatokat is elláttak. A felolvasópapok (heri-heb) recitálták el a szertartásokon elmondandó szövegeket. A szem-papok a temetkezési kultuszban vettek részt, ők végezték például a szájmegnyitás szertartását. Az it netjer (isteni atya) címet eleinte a magasabb rangú papok viselték, később ugyanezzel a névvel az istenszolgák és a wab-papok közti szintet illették. Előfordult az is, hogy egy templomban részmunkaidőben, egymást váltva szolgáltak a papok, rendszerint négyhavonta egy hónapig. A papokon kívül a templomokban rengetegen álltak alkalmazásban, a templomi földeket művelő jobbágyok, a templom jószágait vigyázó pásztorok, az épületek karbantartásáért felelős kőművesek és ácsok, a mindenkit élelemmel ellátó pékek, mészárosok és sörfőzők, ezenkívül takácsok, kézművesek, írnokok, a szertartásokban részt vevő zenészek és énekesek. III. Ramszesz korában a három legnagyobb kultuszközpontnak összesen körülbelül százezer férfi alkalmazottja volt, ehhez még hozzászámolandók a nők, akik ebben a korban főleg énekesnőként vettek részt a kultuszban. A nők szerepe a kultuszban valamennyire eltér a férfiakétól: az Óbirodalom idején az előkelő asszonyok közül sokan viseltek papnői címet (általában valamelyik női istenség szolgálatában), a Középbirodalomtól azonban egyre kevesebben vannak. Az Újbirodalom idején az énekesnőnek fordított semajet volt a leggyakoribb pozíció, melyeket nők betöltöttek, az Ámon énekesnője címet csaknem minden előkelő származású hölgy viselte, épp ezért nem tisztázott, közülük mennyien vettek ténylegesen részt a szertartásokon, ahogy az sem, az éneklésen és zenélésen kívül milyen feladatkört töltöttek még be. A főpapok feleségei és leányai gyakran kivették részüket a feladatokból. Ritkán, de előfordult, hogy nő töltötte be a második próféta szerepét (Ámonét, illetve Mutét), II. Pinedzsem egyik lánya pedig valószínűleg a szent szövegek másolásában vett részt. A harmadik átmeneti korban tesz szert igazán nagy jelentőségre az Ámon isteni felesége cím, melyet gyakran az uralmon lévő fáraó egy leánya kapott meg. Ők olyan nagy hatalomra tettek szert a thébai térségben, hogy egy idő után már a korábban csak a fáraóknak járó előjogokra is igényt tartottak, például arra, hogy uralkodói nevet vehessenek fel és nevüket kártusba írják. Néhány egyiptomi építész Imhotep , az első ismert építész az első piramis mellett Dzsószer halotti templomát is megtervezte, emellett elképzelhető, hogy elsőként használt oszlopokat az építészetben. Ineni több fáraót is szolgált I. Amenhoteptől Hatsepszutig; a karnaki templom bővítésén dolgozott, többek közt I. Thotmesz oszlopcsarnokán. Szenenmut Hatsepszut alatt szolgált, ő tervezte a fáraónő Dejr el-Bahari-i teraszos templomát. Amenhotep, Hapu fia III. Amenhotep építkezéseit irányította, köztük a karnaki templomegyüttes bővítését, a luxori templom és III. Amenhotep halotti temploma építését. Ő hozatta a Héliopolisz közelében található Dzsu Deser bányából a ma Memnón-kolosszusok néven ismert két hatalmas kőszoborhoz való követ. Ameneminet és Penré a Ramesszeum , II. Ramszesz halotti temploma építészei voltak. Taszkenek A taszkenek vagy buckalakók (angolos írásmóddal: Tusken Raider vagy Sandpeople) a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik kétlábú, értelmes faja, amely a Tatuin nevű bolygón él. Eredetük és elnevezésük A taszkenek a Tatuin nevű bolygó napégette sivatagai mélyén élő, mutáns, nomád életmódú humanoid nép. Főleg a Jundland Hulladékok sivatagban találhatók meg. Mivel roppant agresszíven védik területeiket és csak kevés idegent engednek maguk közé, a számos legenda, hiedelem és feltételezés mellett viszonylag kevés biztos dolgot lehet tudni eredetükről és biológiájukról. Az angol név, "tusken raider", szó szerint "agyaras fosztogatót" jelent. Valójában a „taszken” megnevezés az emberek által lakott Fort Tusken (Taszken erőd) nevéből ered. Az emberek ebben az erődben élték túl az idegenek első támadását. A taszkenek többnyire inzultusnak tekintik, ha a Tatuin nem őshonos népei területeikre tévednek, az ilyen vándorokat rendszeresen megtámadják, kirabolják és megölik, és rendszeresek a határvidékeken élő emberi és más fajok telepei ellen való támadások és fosztogatások is. Legalábbis az olyasfajta telepesek, mint a tatuini párafarmerek, rettegnek tőlük és csak végszükség esetén merészkednek messzire védelem nélkül. Egyébként a taszkenek a sivatagban vándorolnak, hatalmas, de jobbára ártalmatlan hús-és hátasállataik, a banthák hátán. Sokáig azt gondolták, hogy a taszkenek a ghorfák leszármazottai, azonban tudományosan ez a feltételezés nincs bebizonyítva. Néhány tudós szerint a buckalakók ősei valójában az emberek, de ezt cáfolja a taszkeneken végzett boncolás. Azon kevés buckalakón, amelyen elvégezték a boncolást, semmilyen emberi eredetre utaló jelet nem találtak; sőt a legtöbbjük kiborg szemmel rendelkezett. Más xenobiológus szerint a taszkenek a kumumgah nevű emberszerű fajból alakultak, tehát közös ősük van a dzsavákkal. Hogy a taszkenek a Tatuin bolygón fejlődtek-e ki vagy máshonnan jöttek, még a buckalakóknak is rejtély, bár egyes legendáik füves pusztákkal borított Tatuinról szólnak. Ezekben a legendákban az úgynevezett Építők - a rakaták egyik felderítő csapata - érkezett a Tatuinra és rabszolgasorsra akarta juttatni az őstaszkeneket, mivel ezek felfedezték az űrrepülést és megharagították az Építőket. Az őstaszkeneknek sikerült visszaverniük a rakatákat, de a rakaták bosszúból felégették a bolygó füves pusztáit, csak sivatagot hagyva maguk után. A legendák szerint a taszkenek gyűlölete más fajok iránt onnan ered, hogy háborúztak az Építőkkel. Azonban az események írott forrásai későbbi időkre helyezik a történteket. Körülbelül 400 évvel a Fort Tusken megtámadása előtt egy Alkhara nevű sivatagi bandita lemészárolta azt a buckalakó törzset, amelyik menedéket nyújtott neki. Állítólag ez idő óta nem bíznak a taszkenek más fajokban. Szintén az Alkhara-legendák szerint a taszkenek megnyúzzák áldozataikat, majd bantháik elé vetik őket. A harcban a taszkenek vért spriccelnek az ellenség felé, de ezt a hiedelmet csak a babonás párafarmerek terjesztették. Biológiai és kulturális jellegzetességek A taszkent általában tetőtől talpig ruházat borítja, ez javarészt hosszú szövetcsíkokból áll, amelyeket a testük köré tekernek, valamint különféle, a homokviharok túléléséhez nélkülözhetetlen kiegészítőkből, mint pl. maszkok, légszűrők. Egy kis része sem érintkezik a külső világgal. A férfiak fejüket szövet sávokkal pakolják be, csak a lélegzőmaszknak és a szemvédőnek hagynak helyett. A nők és gyermekek sisakfélét viselnek. A taszkent ruházat nélkül csak a házaspárja láthatja. A buckalakóknak sikerült megszelídíteniük és betanítaniuk a Tatuinon őshonos banthákat. A gazda és a bantha között szoros és a legtöbbször életre szóló kapcsolat jön létre. Amikor rabolni akarnak, a taszkenek és bantháik libasorban járnak, hogy a nyomolvasók elől eltitkolják a létszámukat. Ha a banthát megölték vagy természetes halál által elpusztult, gazdája kiment a sivatagba elmélkedni. Ekkor, ha a látomásában az egykori bantha szelleme jóváhagyta, a taszken új banthát szerezhetett, viszont ha nem, akkor a buckalakó meghalt a sivatagban. Ha a taszken halt meg, az ő bantháját küldték ki a sivatagba. Habár a taszkenek agresszívek és erőszakosak, az erősen legyökerezett hagyományaik mindennapjaikra kihatnak. A fiatalok a felnőtté váláskor többféle ügyességi tevékenységen kell, hogy átessenek. Ezek közül talán a legnehezebb és veszélyesebb a krayt sárkánygyík vadászata. Mivel nincsen írásuk, a klán vagy törzs leginkább tisztelt tagja a krónikás. A krónikásnak (más szóval mesemondónak) kötelessége ismernie a klán minden tagjának az élettörténetét, ugyanúgy a klán történetét is. Szintén neki kötelező volt időnként elmondania szóról-szóra ezeket, hogy az idő haladtával ne változzon a történet vagy ne értsék félre. Gyakran a mesemondó tanítványainak nehezebb és stresszesebb az életük, mint a fiatal harcosoknak; mivel ha egy kicsivel is téved, a mesemondó tanítványt megölik. Agresszivitásuk ellenére a buckalakók tartózkodnak a párafarmerektől és a nagyobb párafarmok nyílt megtámadásától, mint ahogyan a párafarmerek is tartózkodnak attól, hogy bemerészkedjenek a sivatag mélyére és végleg „rendet tegyenek”, a kisebb csetepaték mellett kialakult egyfajta egyensúly is. A taszkenek időnként azonban meg-megtámadnak egy félreeső párafarmot, sokszor inkább félreértésből, és nem vérszomjból teszik. Az is lehet, hogy veszélyben érzik az életlehetőségeiket és erőforrásaikat: pl. egy taszken hiedelem szerint (a Star Wars: Commander c. videojáték alapján) a Tatuin sivatagaiban található víz minden cseppje szent, és a természetfeletti erők által kizárólag a taszken fajnak lett megígérve, mialatt a párafarmok ezt a megszentelt szubsztanciát csapolják meg észrevehető mennyiségben. Nomád életmódjuk miatt a buckalakók gyorsan szétszedhető sátrakban laknak. Mindegyik törzsnek megvan a saját karavánja; ezekkel utaznak a tápláléklelő helyekre vagy éppen kitérnek egy krayt sárkánygyík útjából. Csakis a törzsfőnök ismeri személyesen törzsének az összes tagját; az ő kötelessége létrehozni a megfelelő házasságokat és erőben tartani a törzset. Mivel e nép két legfontosabb tevékenysége a vadászat és a védelem, a fiatalok kemény kiképzés árán válhatnak felnőtté. A taszken két legfontosabb háziállata a bantha és a massiff. Fegyverként a taszkenek primitív, fémlövedékes karabélyokkal rendelkeznek, valamint közelharcra a gaderffii nevű, középhosszú nyelű (1-1,5 méter), buzogány- vagy lándzsaszerű eszközt használják, amelynek egyik vége általában bunkós és nehezebb, másik végén pedig egyedi kiképzésű szúró- vagy vágópengék találhatóak. Foglyaikat vagy megölik (Shmi Skywalkert egy teljes hónapig kínozták, mielőtt belehalt volna a sebeibe), vagy a kegyetlen sivatagi vándorlásba halnak bele, amelyet a taszkeneken kívül csak a legedzettebbek bírnak ki. Csecsemő vagy gyerek foglyokat azonban még ők is ritkábban ölnek meg szándékosan ilyen módon, több példa is mutatja, hogy a megölt ellenséges szülők gyermekeit befogadták és felnevelték (mint pl. A'Sharad Hett Jedi-lovag anyja, vagy Tahiri Veila). Megjelenésük a filmekben A'Sharad Hett jedi lovag taszkenek között nevelkedett. A taszkenek hagyományos öltözékét viselte a klónháborúk idején is. A Klónháborúk előtt Anakin Skywalker anyja, Shmi a taszkenek fogságába esett, akik egy rituálé során kegyetlenül megkínozták. Anakin a nyomára jutott a táboruknak, és miután anyja belehalt a sérüléseibe, Anakin haragjában mindenkit lemészárolt a fénykardjával. Megnevezett taszkenek RR'uruurrr: egy férfi buckalakó a IV. epizódban . URoRRuR'R'R társa. Míg URoRRuR'R'R Luke -kal harcolt, RR'uruurrr elkezdte kirabolni Luke járművét, de Ben Kenobi elijesztette őket. Ur'Ru'r: egy férfi buckalakó. Elkísérte társait a Jundland Hulladékokig. (Új remény). URoRRuR'R'R: egy férfi buckalakó, a taszkenek vezetője a IV. epizódban. Amikor Luke és C-3PO elindult megkeresni R2-D2 -t, Luke távcsővel nézte a buckalakókat, amikor URoRRuR'R'R hirtelen megjelent és Luke-ot leütötte. A buckalakókat Ben Kenobi ijesztette el. UrrOr'RuuR: egy férfi buckalakó, a Boonta-esti futamon megpróbált légifogatokat lelőni. RuuR'Ur: egy férfi buckalakó, a Boonta-esti futamon légifogatokat próbált eltalálni. Az első körben eltalálta Anakin légifogatát. Orr'UrRuuR'R: egy buckalakó férfi, egyike azoknak a taszken rablóknak, akik megpróbáltak a Boonta-esti futamon lelőni légifogatokat. A második körben eltalálta Anakin járművét, de annak nem lett nagy baja. Orr Agg R'orr: egy buckalakó férfi, aki arról vált híressé, hogy lelőtte fogatjában Teemto Pagaliest a Boonta-esti futam alatt a Tatuinon. Később Jango Fett fejvadász végzett a taszken rablóval, akinek fejéért 3000 kreditet kapott a Pagalies családtól. Rrr'ur'R: habár nem taszken, hanem bantha, de meg van nevezve; ez URoRRuR'R'R banthája. Elektrofil szubsztitúció Az elektrofil szubsztitúciós reakció olyan kémiai reakció, melynek során a molekula funkciós csoportjának helyébe – amely általában, de nem mindig, hidrogénatom – egy elektrofil lép. Az aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók az aromás vegyületek jellegzetes reakciói, ezek fontos módszerek, melyekkel funkciós csoportok vihetők benzolgyűrűre. Az elektrofil szubsztitúciós reakciók másik fő típusa az alifás elektrofil szubsztitúciós reakció. Aromás elektrofil szubsztitúció Az aromás vegyületek elektrofil szubsztitúciós reakciója során az aromás gyűrűhöz kapcsolódó egyik atom – többnyire hidrogénatom – helyébe egy elektrofil lép. A legfontosabb ilyen típusú reakciók az aromás nitrálás, aromás halogénezés, aromás szulfonálás és a Friedel–Crafts-acilezés és -alkilezés. Alifás elektrofil szubsztitúció Az alifás vegyületek elektrofil szubsztitúciós reakciója során egy funkciós csoport helyébe egy elektrofil lép. Ez a reakció hasonlít az alifás nukleofil szubsztitúcióhoz, csak ott a reagens nem elektrofil, hanem nukleofil. A négy lehetséges alifás elektrofil szubsztitúciós reakciómechanizmus – az SE1, SE2(front), SE2(back), SEi (Szubsztitúció Elektrofil) – hasonlít az SN1 és SN2 nukleofil reakciókhoz. Az SE1 mechanizmusnál a szubsztrátból első lépésben ionizáció révén karbanion és pozitív töltésű szerves ion keletkezik, majd a karbanion az elektrofillal gyorsan rekombinálódik. Az SE2 reakciómechanizmus egyetlen átmeneti állapoton keresztül játszódik le, amelyben mind a régi, mind az újonnan kialakuló kötés megtalálható. Alifás elektrofil szubsztitúciós reakciók: nitrozálás keton halogénezés keto-enol tautoméria alifás diazo kapcsolás karbén beékelődése C−H kötésbe karbonil alfa-szubsztitúciós reakciók Williams-szindróma A Williams-szindróma (más néven Williams-Beuren szindróma) egy ritka (becslések szerint átlagosan 20 000 szülésből egy esetben fordul elő) genetikai rendellenesség, melyet először 1961-ben írtak le, mint elkülöníthető és ugyanakkor összefüggő tünetegyüttest. Lényege az elasztintermelés zavara, amely számos testi és lelki sajátosságot okoz. A Williams-szindrómás igazi társasági lény, szeret barátkozni, beszélgetni idegenekkel. Genetikai profil A tanulmányozott Williams-szindrómás esetek 95, vagy ennél magasabb százalékában a hetes kromoszóma pár egyikén levő elasztin gén (ez a gén kódolja az elasztin nevű fehérjét, ami biztosítja az érfalak erősségét és elaszticitását) hiányzik. Tehát a normál esetben két példányban jelen levő gén egyik kópiája hiányzik. Nagy valószínűséggel ez az elasztin géndeléció az oka a Williams-szindróma sok fizikai jellegzetességének. A betegek több mint 90%-ában legalább 15-20 másik gén is hiányzik az elasztin gén körüli kromoszóma szakaszon. Az egyéb orvosi és fejlődési problémák közül pedig számosért valószínűleg a 7. kromoszóma elasztin génjéhez közeli további genetikai anyag deléciója a felelős. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy minden Williams-szindrómás egyén rendelkezik egy teljesen ép kromoszómával is, csupán a másik deletált. A legtöbb gén kitűnően működik egy kópiával is, azonban előfordulhat, hogy az az egy nem képes elég fehérje terméket előállítani (a gének tartalmazzák a fehérjék előállításához szükséges információt) bizonyos helyzetekben. Ezek az ún. dózis érzékeny (haploinszufficiens) gének, és csak ezek deléciója felelős a WS tüneteiért. A legtöbb családban a Williams-szindrómás gyermek az egyedüli, aki sérült az egész tágabb értelemben vett rokonságot tekintve is (tehát nem örökölt betegségről van szó). Azonban a Williams-szindrómás személy már 50%-os eséllyel továbbörökíti gyermekeire a tünetegyüttest. A Williams-szindróma általános tünetei Jellegzetes manószerű arc A legtöbb Williams-szindrómás ember hasonló arc karakterrel rendelkezik. Ehhez tartozik a szélesebb orrgyök, a kisebb, turcsi orr, a hosszabb távolság az orr és a száj között, az előre álló szélesebb ajkak (melyeket időnként nyitva felejt), a kis áll, a szemek körüli duzzadtság, a távolabb elhelyezkedő fogak. A kék, vagy zöld szemű egyének íriszén csillagszerű mintázat figyelhető meg. Nyelvük általában nagyobb, hangjuk pedig mélyebb. Ezek a jellemzők a korosodás során egyre kifejezettebbek lesznek. Szív és érrendszeri problémák A Williams-szindrómás egyének legtöbbje szembesülni kényszerül élete során valamilyen szív, vagy érrendszeri problémával. Legtöbbször az aorta (supravalvuláris aorta sztenózist, SVAS-t okozva), vagy a tüdő artériák szűkülnek be. A különböző mértékű szűkületeknek azonban változatos lehet a mértéke és helye, enyhétől a súlyosig (mely azonnali sebészeti korrekciót kíván) terjedve. Mivel az érszűkületek, vagy a magas vérnyomás kialakulásának nagyobb a kockázata az idő előrehaladtával, ezért a kardiológiai státusz rendszeres felülvizsgálata szükséges. Hiperkalcémia (emelkedett vér kalcium szint) Néhány Williams-szindrómás csecsemő vérének kalciumszintje megemelkedik. Ennek a gyakorisága és az oka azonban ismeretlen. Ha hiperkalcémia fordul elő, akkor az extrém hasi érzékenységet és panaszokat – kólikát – okoz. Alkalomadtán diéta, vagy orvosi kezelés szükséges. A legtöbb esetben a probléma magától megoldódik és a csecsemő egyéves kora utánra kinövi panaszait, azonban a kalcium és D-vitamin metabolizmus abnormalitása később is előfordulhat, ezért ezek szintjét folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Alacsony születési súly / lassú súlygyarapodás A legtöbb Williams-szindrómás gyermek a testvéreinél alacsonyabb testsúllyal jön a világra. A lassú súlygyarapodás, különösen az első pár év során, szintén gyakori probléma. Ezeket a gyerekeket lassan fejlődőként diagnosztizálják. A felnőttek magassága és súlya egy kicsit kisebb az átlagnál. Etetési problémák Sok csecsemő és kis gyermek küzd evési problémákkal. Ezeket legtöbbször gyenge izomtónus, vagy szopó reflex, nehézkes szopás/nyelés, tapintási elégtelenség, stb. okozza. A problémák többsége az idők során megoldódik, ahogy a gyermek növekszik. Hasi érzékenység (csecsemőkori kólika) Sok Williams-szindrómás csecsemő küzd hosszabb ideig ezzel a problémával, mely tipikusan a 4-10. hónap között jellemző, majd megszűnik. Néha a kimutatható hiperkalcémiához kapcsolható. Abnormális alvási időbeosztást okozhat, melynek a fő jellemzője a nehéz elalvás és az éjszakai ébrenlét folyamatos sírással. Fogászati rendellenességek Enyhén kisebb fogak, nagy közökkel a jellemzőek a Williams-szindrómás gyermekekre. A fogak alakja, megjelenése, hiánya szintén lehet különböző mértékben rendellenes, szabálytalan okklúziót (fogsorzáródást) okozva. Az esetek többségében fogászati, fogszabályzási korrekció szükséges. Vese rendellenességek Nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő a vese struktúrájával és/vagy funkciójával kapcsolatos problémák. Gyermekkorban például nehezen lesznek ágy-, majd szobatiszták. Előfordulhat részleges vizeletinkontinencia (vizelet visszatartási probléma) később is. Sérvek, középfülgyulladások Az átlag populációhoz képest szintén nagyobb a valószínűsége a lágyék- és köldöksérvek előfordulásának, valamint a gyakori középfülgyulladásnak. Hiperakuszisz (túlérzékeny hallás) A Williams-szindrómás emberek hallása gyakran túlérzékeny a többi emberéhez viszonyítva. Bizonyos frekvenciák, vagy zajszintek fájdalmasak, vagy ijesztőek lehetnek az ilyen egyén számára. Ez az állapot a korral súlyosbodik. A jelenségnek jó oldala is van, mivel gyakran átlag feletti zenei hallással (gyakran abszolút hallással) jár, ami zenei tehetséget jelent. Izom- és vázrendszeri problémák A Williams-szindrómás gyermekekre jellemző a jelentősen gyengébb izomtónus és a lazább ízületek. Ugyanakkor, ahogy a gyermek idősebbé válik, deformitást okozó izomzsugorodások (kontraktúrák), merevebb, kötöttebb ízületek alakulhatnak ki. A megfelelő fizikoterápia és gyógytorna nagyon fontos az izomtónus, izomerő erősítéséhez, valamint az ízületek mozgástartományának növeléséhez és megfelelő szinten tartásához. Túlzóan barátságos (mértéktelenül szociális) személyiség A Williams-szindrómás gyerekek rendkívül szeretetreméltó egyéniségek. Egyedülállóan kifejezőerejű nyelvi jártassággal rendelkeznek, nagyon barátságosak és általában udvariasak (bár viselkedésük tolakodásként is félreértelmezhető). Idegenekhez abszolút bizalommal közelednek, minden gátlás és félelem nélkül. Szívesebben teremtenek kontaktust felnőttekkel, mint a saját kortársaikkal. Egyéniségük a legtöbb esetben fantasztikusan nyitott. Igazi társasági lények, szeretnek barátkozni, beszélgetni (idegenekkel néha aggasztóan, minden kontroll nélkül). Lényükből sugárzik az öröm, a boldogság, és szeretet. Ez utóbbi az igazi életelemük, bár időnként szélsőségesen viselkednek. A kapcsolatteremtés és -fenntartás kedvéért hajlamosak a csapongó, „értelmetlen” (felületes) fecsegésre, sőt - minden rossz szándék nélkül - teljesen valótlan történetek valósként való előadására is. Nyelvi sajátosságok Anyanyelvükön kívül idegen nyelvek is szinte rájuk ragadnak. Azonban nyelvérzékük nem mondható általánosan jónak, inkább csak sajátosnak: bizonyos területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, más területeken viszont messze az átlag alatt teljesítenek. Mozgáskoordinációs problémák Sok Williams-szindrómás gyermekkorától kezdve küzd mozgásproblémával: nehezen tanulnak meg biciklizni, gombolkozni, vagy járni, egyeseknek a lejtőn vagy hepehupás talajon való séta is több-kevesebb nehézséget okoz. Késleltetett fejlődés, tanulási nehézségek, figyelem- és koncentrációhiány A Williams-szindrómás emberek többsége szenved valamilyen fokú intellektuális fogyatékosságtól. Intelligenciahányadosuk 40-80 közötti értékek között mozog. A gyermekkori fejlődés lassabb. Az olyan fejlődési mérföldköveket, mint a járás, beszélés, szobatisztaság, gyakran a normálisnak tekintettnél később érik el. A későbbi gyermekkorban általános probléma a figyelmük könnyű elterelhetősége, mely gond fokozatosan javul, ahogy a gyermek idősebbé válik. Az idősebb gyermekeknek és a felnőtteknek vannak intellektuális erősségeik és gyengeségeik. Nem beszélhetünk általános mentális retardációról, még gyenge fokúról sem, mert nem minden funkció egyformán érintett. Néhány intellektuális területen (pl: a verbalitás, hosszú távú memória, szociális képességek, nyelvérzék, muzikalitás) teljesítőképességük kifejezetten jó, esetenként meghaladja a normális szintet. Ugyanakkor egyéb területeken ( mint pl: finom motoros, téri-vizuális, matematikai, térbeli integrációs képességek) határozottan gyengébb. A Williams-szindróma diagnosztizálása Nagyon sok egyén, aki ebben a betegségben szenved, sajnos diagnosztizálatlan marad, vagy csak egy relatív késői korban sikerül diagnosztizálni. Még az USA-ban is csak a betegek kb. 25%-a diagnosztizált. Ennek egyik oka az, hogy nem mindenkiben fordul elő minden tünet egyszerre, ezért nem könnyű a Williams-szindrómát felismerni. Ez óriási probléma, hiszen ahogy a fentiekből is kiderül, a betegeknek esetleg számos súlyos és progresszív egészségi problémával kell szembenézniük. Tehát a korai felismerés alapvető fontosságú a további életminőség és életkilátások szempontjából. Ezért, ha a tünetek közül néhány együtt van, akkor érdemes elmenni például az Országos Kardiológiai Intézetbe, vagy a budapesti II. sz. Gyermekklinikára, ahol ma már nagy biztonsággal képesek diagnosztizálni. Ezután a klinikai diagnózist egy egyszerű vérvizsgálat segítségével genetikailag is megerősíthetik. A fluoreszcensz in situ hibridizáció (FISH) nevű technika segítségével a vérből a 7. kromoszómán az elasztin deléció a Williams szindrómások 95-98%-ában kimutatható. Egy egyszerű vérvétel után a vérmintát két megfelelően színezett jelzőanyaggal kezelik, melyek fluoreszkáló fényt bocsátanak ki ultraviola besugárzás hatására. Az egyik jelzőanyag hozzákapcsolódik a sejt hetes kromoszómájának mindkét példányához, láthatóvá téve azokat. Amikor a kromoszóma mindkét példányán működik az elasztin gén, akkor a másik színű fluoreszcens jelzőanyag is hozzájuk kapcsolódik egy másik helyen. Azonban deléció esetén csak az egyik hetes kromoszóma példány, és nem mind a kettő, fogja az elasztin génre jellemző fluoreszcens foltocskát mutatni. Ha a FISH teszt bizonyítja az elasztin gén hiányát az egyik egyik hetes kromoszóma példányon, akkor bizonyítottnak tekintik a WS diagnózisát. Eden Games Az Eden Games (korábban Eden Studios) egy francia székhelyű videojáték-fejlesztő cég volt. A stúdiót 2002 májusában felvásárolta az Infogrames Group. A cég elsősorban a V-Rally és a Test Drive Unlimited sorozatai révén vált ismert. A vállalat az Atari teljes tulajdonú leányvállalata volt, amíg az 2013-ban be nem záratta a céget. A vállalat 2014-ben az ID Invest és Monster Capital anyagi támogatásával újra megnyílt. Videojátékaik Eden Studios néven 1998 - V-Rally (PlayStation, Nintendo 64, PC, Game Boy) 1999 - V-Rally 2 (PlayStation, Dreamcast, Windows) 2000 - Need for Speed: Porsche Unleashed (PlayStation, Windows) 2002 - V-Rally 3 (Xbox, PlayStation 2, GameCube, Windows, Game Boy Advance) Eden Games néven 2003 - Kya: Dark Lineage (PlayStation 2) 2004 - Titeuf : Mega Compet (PlayStation 2, Game Boy Advance, Windows) 2006 - Test Drive Unlimited (Xbox 360, PC, PlayStation 3, PlayStation 2, PlayStation Portable) 2008 - Alone in the Dark (Xbox 360, PlayStation 3, Windows) 2011 - Test Drive Unlimited 2 (Xbox 360, PlayStation 3, Windows) 2015 - Gear Club (Android, iOS) Fejlesztői sztrájk A tömeges elbocsátásokra hivatkozva az Eden Games fejlesztői 2011. május 11-én egy napos sztrájkot tartottak. Amikor cég anyavállalata, az Atari bejelentette, hogy a 80 alkalmazottból 51-et ki fog rúgni, akkor a cég emberei sztrájkba vonultak és kihirdettek egy listát a követeléseikről az Atari vezérkarának. A követelésükben egy tárgyalást kértek Jim Wilsonnal, az Atari vezérigazgatójával, amely során átbeszélhették volna a tervezett leépítéseket, azt, hogy a kirúgott alkalmazottak ugyanannyi kárpótlást kapjanak, mint amennyit az Atari munkásai kapnának, valamint, hogy tisztább képet kapjanak a vállalkozás jövőjéről és pénzügyi hátteréről. Aszamati Aszamati (macedónul: Асамати, albánul Asamati) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Reszeni járásában. Népesség 2002-ben 175 lakosa volt, akik közül 81 albán, 68 macedón és 25 török. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Grant megye (Louisiana) Grant megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Louisiana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Colfax. Lakosainak száma 22 030 fő (2013. július 1.). Grant megye Winn, La Salle, Rapides és Natchitoches megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Collector’s Edition (id Software) A Collector’s Edition egy kereskedelmileg kiadott összeállítás, amely három videojátékot tartalmaz és az Activision hozott forgalomba 2001. szeptember 25-én az id Software jóvoltából. A csomagot 2003. január 29-én újra kiadták, amelyben már Doom 3-ról szóló videok, képernyőképek és további információk találhatóak, de maga a játék Amerikában csak 2004. augusztus 3-án jelent meg. Tartalom A csomag a következő három videojátékot tartalmazza: The Ultimate Doom Doom II: Hell on Earth Final Doom Los Angeles osztály A Los Angeles osztály az Egyesült Államokban az 1970-es évek közepétől a Sturgeon osztály leváltására épített atommeghajtású vadásztengeralattjáró-osztály, melynek egységeit az Egyesült Államok városairól nevezték el. A régebbi építésű, függőleges indítócsővel nem rendelkező hajókat folyamatosan kivonják, és helyüket a Virginia osztály egységei veszik át. Története A Los Angeles osztály eredete az 1960-as évek végéig nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államok haditengerészetének szüksége volt egy nagy sebességű, támadó és tengeralattjáró elleni hadviselésre is alkalmas tengeralattjáróra. A tanulmányok eredménye az egyik legdrágább, de igen nagy hatékonyságú fegyverrendszer lett, amely valaha is elnyerte a hadműveletre alkalmas minősítést, és amelyből 62 darab állt szolgálatba az Egyesült Államok haditengerészeténél. Az USS Los Angeles (SSN 688), a hajóosztály első hajója, 1976. november 13-án, az osztály utolsó hajója az USS Cheyenne (SSN 773) 1996. szeptember 13-án állt szolgálatba. Felépítésük és jellemzőik Kezdetben az elülső kormánylapot a toronyra építették, ez viszont korlátozta hajók áthatolási képességét a Jeges-tenger jégmezőin. Az USS San Juan-tól (SSN 751) kezdve a kormánylapátokat áthelyezték az orr-részbe, és ez néhány elektronikai berendezéssel együtt lehetővé tette, hogy a meghirdetett "jeges-tengeri alkalmasság" formálisan is megvalósuljon. A Los Angeles osztály hajóinak fő fegyverzete az Harpoon, hajók elleni rakétákból, valamint a Tomahawk manőverező robotrepülőgépekből áll, ezen kívül hagyományos, huzalvezérlésű torpedókat is hordoz. Az USS Providence-től kezdődően (SSN 719) az osztály 31 egységét 12 db Tomahawk rakéta indítására szolgáló függőleges indítócsővel is felszerelték. Szolgálatuk során ezek a tengeralattjárók több háborús esemény részesei voltak. A USS Groton (SSN 694) 1980. április 4. és október 8. között merülésben körbehajózta a Földet. Több közülük víz alatti helyzetből indított Tomahawk robotrepülőgépeket Irak belső területein található célpontok ellen az öbölháború idején, 1991-ben. A Los Angeles osztály egységei Az alábbi táblázat ezen listán alapul: 838 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 780-as évek – 790-es évek – 800-as évek – 810-es évek – 820-as évek – 830-as évek – 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek Évek: 833 – 834 – 835 – 836 – 837 – 838 – 839 – 840 – 841 – 842 – 843 Justin, a hős lovag A Justin, a hős lovag (eredeti cím: Justin y la espada del valor) 2013-ban bemutatott spanyol 3D-s számítógépes animációs film, amelynek a rendezője Manuel Sicilia, a producerei Marcelino Almansa, Antonio Banderas, Kerry Fulton, Ralph Kamp és Kandor Graphics, az írói Matthew Jacobs és Manuel Sicilia, a zeneszerzője Ilan Eshkeri. A mozifilm az Aliwood Mediterráneo Producciones, a Kandor Graphics és az Out Of The Box Features gyártásában készült, az Entertainment One, és Sony Pictures Entertainment forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve kalandfilm, fantasyfilm és filmvígjáték. Spanyolországban 2013. szeptember 20-án mutatták be, Magyarországon 2013. november 14-én. Jordan Ayew Jordan Pierre Ayew (Marseille, 1991. szeptember 11. –) francia születésű ghánai válogatott labdarúgó, a Swansea játékosa, de kölcsönben a Crystal Palace csapatánál szerepel. Család Édesanyja Maha Ayew, édesapja az ghánai labdarúgó-válogatott Abedi Pelé, nagybátyja Kwame Ayew, testvérei André Ayew, Ibrahim Ayew és Imani. Statisztika Klub 2014. december 20-a szerinti állapot. Válogatott 2015. január 14. szerinti állapot. Sikerei, díjai Marseille Franci bajnok : 2009-10 Francia ligakupagyőztes : 2009-10, 2010-11, 2011-12 Francia szuperkupagyőztes : 2010, 2011 Megjegyzések Francia labdarúgókupa, a Francia labdarúgó-ligakupa, a Francia labdarúgó-szuperkupa UEFA-szuperkupa, az UEFA-bajnokok ligája, a FIFA-klubvilágbajnokság, az Európa-liga Buss Gyula Buss Gyula (Békásmegyer, 1927. február 14. – Budapest, 2008. október 20.) magyar színművész. Életpályája 1948-1952 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és először a Pécsi Nemzeti Színházhoz (1952-1956), majd 1956–1959 között a fővárosi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960-ban a Békés megyei Jókai Színház, 1962-ben a Veszprémi Petőfi Színház, 1963-ban pedig a budapesti Petőfi Színház szerződtette. 1964–1985 között a Thália, 1985-től a Vidám Színpad társulatánál játszott. Népszerű hősszerelmes, majd karakter- és szinkronszínész. A hatvanas évek elején büntetőeljárás folyt ellene, amiért élete végéig kitüntetés nélkül maradt, művészi kvalitásai ellenére. 2008. október 25-én közölték halálhírét, de 20-án hunyt el. Színpadi szerepei A Színházi Adattár bejegyzéseinek száma: 110 Hámos György : Aranycsillag....Politikai tiszt Fu-Ko: Harcban nőtt fel....3. a Kuomintang katonája Sándor Kálmán : A harag napja....Normai László Molière: A fösvény....Valér Adujev: Dohányon vett kapitány....Hannibál Kornyijcsuk: Ukrajna mezőin....Sztyepán Klima: A szerencse nem pottyan az égből....Jan Lippenszky-Futaky: Zrínyi riadója....Vida Farkas Katona József : Bánk bán....Ottó; II. Endre Iszajev-Galics: Nem magánügy....Djuzsikov William Shakespeare : Szentivánéji álom ....Zuboly Jókai Mór : A kőszívű ember fiai....Richárd Scribe: Egy pohár víz....Masham William Shakespeare : Rómeó és Júlia....Romeo Örsi Ferenc : Testvértüzek....Szkander bég Heltai Jenő : A néma levente....Agárdi Péter; Mátyás király Beaumarchais: Figaro házassága avagy Egy bolond nap....Almaviva gróf Gosztonyi János : Columbus....Amerigo Vespucci Shaw: Szerelmi házasság....Dr. Harry Trench García Lorca: Vérnász....Leonardo Machiavelli: Mandragora....Callimaco Lawler: A tizenhetedik baba nyara....Johnie Doawd Gádor Béla : Lyuk az életrajzon....Kemény Carlo Goldoni : Két úr szolgája....Florindo Lenz: Az alkalmi férj....Heinz Wallner Victor Hugo : A királyasszony lovagja....Ruy Blas Gárdonyi Géza : Ida regénye....Balogh János Kertész Imre : Bekopog a szerelem....Sándor Willner-Reichert: Három a kislány....Schober Ferenc Brdecka: Limonádé Joe....Limonádé Joe Kaszó-Tóth: Füredi komédiások....Sümeghy Károly Dévényi Róbert: Vidékiek....Csépán Imre Molnár Ferenc : Olympia....Kovács Gyárfás Miklós : Kisasszonyok a magasban/Férfiaknak tilos....Dr. Kovács Pál Pagnol: A szép Fabien....Fabien Darvas-Királyhegyi: Lopni sem szabad....Jacques Levitt: Parancsra tettem....Chandler alezredes Sartre: Az ördög és a jóisten....Érsek Stejn: Ember és az ember....Rilken William Shakespeare : II. Richárd....Thomas Mowbray Larni: A negyedik csigolya....Charles Lawson Thomas Mann : Fiorenza....Piero Thomas Mann : Mario és a varázsló....Ezredes Tóth Ede : A falu rossza....Csillag Pál Hochhuth: A helytartó....Salzer Mrożek: Nyílt tengeren....A kövér hajótörött Bródy Sándor : A tanítónő....Szolgabíró Fejes Endre : Mocorgó....Hadnagy Somogyi Tóth Sándor : Szerencse vagy halál....Nagy Kelemen Darvas József : Zrínyi....Alapy Gáspár Neruda: Joaquin Murieta tündöklése és bukása....Néger énekes Wessely László: Mária....Viszkovszkij Euripidész: Bakkhánsnők....Első hírnök Szatmári-Kazimir: Bachus....Borbély Hemingway: Akiért a harang szól....Pablo Goda Gábor : A planétás ember....Geczlő Pálfy-Kazimir: A magyar kérdés....Andrew Cordier; Wan Waithayakon Bródy Sándor : A dada....Rendőr Moravia: A világ olyan, amilyen....Piero Gosztonyi János : A néma énekesnő....Mentőparancsnok Takeda-Miyosi-Namiki: Csusingura....Narrátor Pagogyin: Arisztokraták....Sapak Fekete Sándor : Akar-e ön író lenni? Avagy tanuljunk könnyen, gyorsan érvényesülni....Pangl Oszkár Németh László : Gandhi....Patel Diderot: Fecsegő ékszerek....Szo-mi-szo Lengyel József : Levelek Arisztofanészhoz....Tördeky úr Kerényi-Miczkiewicz-Slowacki-Krasinski: Lengyel fantázia....Földesúr; Vőlegény; Doktor László-Bencsik Sándor : Történelem alulnézetben....Kabai Komlós-Marton: Thália kabaré.... Solohov: Emberi sorsok....Manzsuló Lázár Ervin : Hétfejű tündér....Bruckner Szigfrid Malraux: A remény....Leclerc Mesterházi Lajos : A Prométheusz rejtély....Eurüsztheusz Kellér Andor : Bal négyes páholy....Konti József Gandillot: A kikapós patikárius....Labricelle Mándy Iván : Gong....Kövér színész Karinthy Ferenc : Házszentelő....Ringhoffer Lajos Simonffy András : A japán szalon....Kéry Kálmán Bulgakov: A Mester és Margarita....Berlioz; Kajafás Satrov: Égszínkék lovak, vörös füvön....Obuh Kassák Lajos : Egy ember élete....Gödrös Hochhuth: Jogászok....Rutenfranz Lope de Vega : A magyarországi fenevad....Lauro Mesterházi Lajos : Pesti emberek....András Hochwälder: A szent kísérlet....José Bustillos földesúr Csörsz István : Kék a tenger....Cézár Illyés Gyula : Fáklyaláng....Ihász Dániel Görgey Gábor : Huzatos ház....Rábay Ödön George Axelrod: Good-Bye Charlie!....Leopold Mayerling Lengyel Menyhért : Ninocska....Pugacsov Görgey Gábor : Szexbogyó....Mizsei Lajos Vinkó József : Justitia kombinéban....Sárosi Miklós Zsudi József : Egy füst alatt.... Várkonyi-Balogh: Szupermancs....Apu Mirande-Quinson: Az utolsó bölény....Keresztapa Joffo: Micsoda család!....Raymond Filmjei Játékfilmek A tettes ismeretlen (1957) Fekete szem éjszakája (1959) A veréb is madár (1968) Hét tonna dollár (1973) Macskafogó (1986) - Nero Von Schwarz hangja Az ember tragédiája (1993) Ének a csodaszarvasról (2002) Tévéfilmek Ligeti legendák Még néhány perc és éjfélt üt az óra... Rab Ráby (1964) Princ, a katona (1966-1967) A százegyedik szenátor (1967) Vigyori (1968) A fekete város 1–7. (1971) Az éhes hajó (1974) Ficzek úr (1974) Szép maszkok (1974) Sári bíró (1974) Vacsora a hadiszálláson (1974) Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!... (1975) A harmadik határ (1975) Egy csók és más semmi (1975) Az Úristen serlege (1977) Az ünnepelt (1978) A bunker 1-3. (1978) A névtelen vár 1-6. (1982) Kezdők (1983) Kérem a következőt! III. (1983) - Fekete párduc hangja (33. részben) Három kövér (1983) Egy lócsiszár virágvasárnapja (1985) Tizenötezer pengő jutalom (1985) Csillagvitéz (1987) Új Gálvölgyi Show (1991) Kisváros (1997) Szinkronszerepei A halál ötven órája : Burke harckocsizó őrnagy - Charles Stalmaker A hetedik pecsét : Jonas Skat, a színész - Erik Strandmark A hó hatalma: Licht - Alvin Ing A sárkány csókja : Francia miniszter - David Gabison A vizesnyolcas: Professzor - Robert Kokol Az élet csodaszép : Tom - Edward Keane Az Ezüst-tó kincse: Hilton - Ilija Ivezic (1. szinkron, 1977-ben) Anna Karenina : Karenin - Basil Rathbone Bogaras Joe : Alberto Bianco - Don Ho (2. szinkron, 2001-ben) Címlapsztori: Woodenshoes - Spencer Charters Csendes Don : Buncsuk - Pyotr Chernov Dempsey és Makepeace: Gordon Spikings - Ray Smith Fehérnemű-hadművelet: Watson hadnagy - Robert Gist Gagyi mami : Ben Rawley - Carl Wright Garni-zóna: Tom Worley - Vern Taylor Hiúságok máglyája : Abraham (Abe) Weiss polgármester - F. Murray Abraham Jöttünk, láttunk, visszamennénk : Edgar Bernay - Gérard Séty Kedvencek temetője 2 : Quentin Yolander - Jim Peck Krokodil Dundee : Sam Charlton - Michael Lombard Meglesni és megszeretni: Matheson - Dominick Dunne Muppet Show az űrből: Dr. Bunsen Honeydew hangja - Dave Goelz (2. szinkron, 2000-ben) Nincs kettő négy nélkül : Wonderbosch parancsnok - Dary Reis Nostromo: Mitchell kapitány - Paul Brooke Nyomás utána! : Börtönigazgató (2. szinkron, 1993-ban) Pygmalion : George Pickering ezredes - Scott Sunderland Querelle : Nono – Günther Kaufmann Rendőrakadémia 5. : Dempsey - Ed Kovens Szállnak a darvak : Mark - Aleksandr Shvorin Vámpírok Havannában : Mr. Turmixer hangja Viszonyok : Hal Roth - Robert Katims Schordann Zsigmond Schordann Zsigmond (Nagylévárd, 1794. július 22. – Pest, 1862. április 11.) orvosdoktor, királyi tanácsos, egyetemi tanár. Élete Édesapja gazdatiszt volt Lévárdon. Középiskoláit 1801-től 1811-ig Pozsonyban járta, az orvosi tudományokat 1811-től 1816-ig Pesten hallgatta és 1815. szeptember 15-én Lenhossék Mihálynak, az élettan tanárának lett segéde. Az orvosdoktori oklevélnek 1817. július 15-ei elnyerése után ismereteinek bővítése céljából Bécsbe ment, ahonnét 1818-ban visszatérvén, mint helyettes tanár a pesti egyetemen az elméleti orvostan előadásával bízták meg, az 1820. év második felében pedig, ugyancsak mint helyettes, az élettant is előadta. 1820. június 25-én kinevezték az elméleti orvostan rendes tanárává, 1822-ben pedig az élettan tanárává; e mellett mint helyettes 1825-ig az elméleti orvostant is előadta. Az élettani tanszéken 1856-ig működött. Négy évig tartott súlyos gerincbaj után 1862. április 11-én halt meg. 1861. február 24-én kelt végrendeletében összes vagyonát (55 889 forint 62 korona) száz egyenlő részre osztotta és ebből 49 részt rendelt orvoskari alapítványokra fordíttatni. Művei Dissertatio inaug. medica de mecidina populari. Pestini, 1817. Észrevételek a magyarországi cholerajárványról. U. ott, 1831. (Különnyomat az Orvosi Tárból.) Jane Stuart Jane Stuart (1502. július 17. – 1562. február 20.), IV. Jakab skót király és Isabel Stuart (Buchan 1. grófjának leánya) törvénytelen gyermeke. Élete Jane volt Jakab nyolc ismert fattyúgyermeke közül az egyik. Egy évvel azután, hogy Jane megözvegyült, féltestvére, V. Jakab skót király félárva leánya, a kiskorú Mária királynő mellett volt mint a kislány nevelőnője. Jane édesanyja, Isabel volt IV. Jakab negyedik ismert, hivatalos ágyasa. Jakab és Isabel állítólag távoli rokonok is voltak, egyik közös ősük, Beaufort-i Johanna skót királyné révén. Jane lánya, Mary Fleming egyike volt annak a ,, négy Máriának ", aki Franciaországban Stuart Mária skót királynő udvarhölgye volt. A többi három udvarhölgy neve Mary Beaton, Mary Seton és Mary Livingstone volt. Jane 1524. február 26-án nőül ment egyik távoli rokonához, az akkor 29 esztendős Malcolm Fleminghez, Fleming 3. lordjához, akinek nyolc gyermeket szült frigyük 23 és fél éve során: Johanna (1525-ben született) Zsanett (1527-ben született), az ő első férje John Livingston lett, akit később apósával együtt megöltek a pinkie-i ütközetben János (1529-ben született), ő lett később Fleming 5. lordja, fivére, Jakab halála után. János 1562. május 10-én elvette feleségül Elizabeth Rosst, akitől öt gyermeke (János, Margit, Erzsébet, Jane és Mária) született, négy leány és egy fiú Brigitta (1530-ban született) Jakab (1534-ben született), ő volt Fleming 4. lordja, apja 1547-ben bekövetkezett halála után. Feleségül vette Lady Barbara Hamiltont, Châtellerault hercegének harmadik leányát, akitől egy lánya született csak, Jane, 1554-ben Ágnes (1535-ben született), ő nőül ment nővére, Zsanett férjének öccséhez, William Livingstonhoz (ő lett Livingstone 6. lordja, bátyja, John halála után), akinek négy gyermeket (Sándor, György, Vilmos és Jean) szült, három fiút és egy leányt Margit (1536-ban született), ő először hozzáment Robert Grahamhez, akinek egy gyermeket szült, Johnt. Robert halála után újból férjhez ment, ezúttal Thomas Erskine-hez, ám tőle nem született gyermeke, Thomas halála után pedig nőül ment John Stewarthoz, Atholl 4. grófjához, akinek egy fiút szült, Johnt és három leányt (Jean, Grizel és Mary). Mária (1543-ban született), ő feleségül ment a tőle évekkel idősebb Sir William Maitlandhez, akitől két gyermeke született, egy fiú (Jakab) és egy leány (Margit) Jane férje és egyik vejük 1547. szeptember 10-én elesett a pinkie-i csatában. Fleming lord 53 esztendős volt ekkor. Az asszony tehát mindössze 45 évesen megözvegyült. 1548-ban Jane és lánya, Mary is elkísérte az ötesztendős Stuárt Mária királynőt Franciaországba, ahol a kislány udvartartásának tagjai lettek. 1547-ben II. Henrik követte a trónon édesapját, I. Ferenc királyt, Jane pedig az újdonsült uralkodó szeretője lett. Viszonyukból egy fiúgyermek származott, Henri d'Angoulême, aki 1551-ben született, s 1586 júniusában halt meg. Miután Jane teherbe esett, visszatért Skóciába. 1552 októberében V. Jakab skót király özvegye, Marie de Guise a fivérének (Charles de Guise, vagyis Lotaringia bíborosa) írott levelében jellemezte Jane skóciai helyzetét. Ekkor került szóba az is, hogy Jane újból férjhez mehetne, egy Henri Cleutin nevű francia diplomatához, aki nem sokkal azelőtt özvegyült meg, s már három gyermek édesapja volt. A házasság végül is nem köttetett meg, ugyanis Henri mégis csak mást vett el feleségül. Jane egyike volt azoknak a hölgyeknek, akik végig ott voltak Marie de Guise virrasztásán, annak halála után, 1560 júniusában, az Edinburgh Kastély falai közt. Mindannyian gyászruhát öltöttek, Jane pedig közben, egy angol diplomata (Thomas Randolph) jelenlétében felolvasott egy latin nyelvű idézetet, mely magyarul így hangzott: „Szaggasd meg inkább szívedet, ne pedig ruháidat!” Ezek után Jane engedélyt kért a Skót Államtanácstól, hogy ő és fia, Henri d'Angoulême elutazhassanak Franciaországba, 1560. augusztus 22-én. Henri később egy fegyveres párbaj során veszítette életét, 1586-ban, egy bizonyos Philip Altoviti keze által. Édesanyja, Jane 59 esztendősen hunyt el. Dordives Dordives település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 3301 fő (2015). Dordives Souppes-sur-Loing, Ferrières-en-Gâtinais, Fontenay-sur-Loing, Nargis, Bransles, Chaintreaux és Château-Landon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nagymaci és Cin A Nagymaci és Cin (eredeti cím: Big Bear and Squeak) kanadai–brit vegyes technikájú tévéfilmsorozat, amelyben valós és rajzolt díszletek, élő és rajzolt állatok közösen szerepelnek. A sorozatot John Wesley Chisholm rendezte, a zenéjét David Christensen szerezte. Kanadában 2012. szeptember 1-jétől vetítik, Magyarországon 2014. decemberétől az M2 tűzte műsorára. Ismertető A főhős, Nagymaci és Cin, akik ketten jó barátok, és egy képeskönyvet olvasnak, amely állatokról szól. Amíg a képeskönyvet lapozgatják, addig megpróbálják kitalálni minden egyes részben, hogy vajon milyen állat az melyikről épp szó van. A történetből így röviden megismerhetőek az állatok. Szereplők Nagymaci – A medve, aki Cin barátja. Magyar hangja: Faragó András Cin – Az egér, aki Nagymaci barátja. Magyar hangja: Mezei Kitty Balogunyom Balogunyom (horvátul Balogujamba) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Fekvése A falu Szombathelytől 8 km-re délre, a Gyöngyös-sík déli részén, a Sorok-patak mellett fekszik. Határos települések: Szombathely, Ják, Kisunyom, Sorkikápolna, Vasszécseny, Táplánszentkereszt.Vonattal megközelíthető a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal (Ják–Balogunyom vasútállomás). 1949-ben egyesítették Balogfa és Nagyunyom községekből. Balogfát egykori Balog nevű birtokosáról nevezték el. Nagyunyom neve a szláv Unin személynévből való. Története Nagyunyomot 1318-ban Vnon alakban, Balogfát 1356-ban Bolkfalua néven említik először. A későbbiekben Balogfa 1456-ban, 1476-ban és 1485-ben Balogfalva néven szerepel. Nagyunyomot 1340-ben Hunyan, 1346-ban Eghazas Vnyan, 1356-ban és 1410-ben Vnyan, 1430-ban Wnyan, 1434-ben Posavnyan, 1468-ban Posa Wnyan és Posa Wnym, 1480-ban Naghwnyan néven említik az írott források. Ősi birtokosa az Unyani család volt. 1549-ben Balogfa birtokosa az Ányos, Nagyunyomé az Akacs család volt. 1697-98-ban Balogfának 81, Héraházának 51, Nagyunyomnak 169 lakosa volt. 1787-ben az első népszámláláskor Balogfán 30, Héraházán 13, Nagyunyomban 45 ház állott, birtokosai a Zanathy, a Gindli és Zobothin családok voltak. Vályi András szerint "BALOGFA. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Zanóthi, Győrfi, és Geszti Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kőszegi járásban. Határbéli földgye termékeny, legelője elég, szőleje nintsen, mindazáltal más jó tulajdonságaira nézve, első Osztálybéli. Nagy-Únyom földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok; Nagy-Únyom Kis-Unyomnak filiája; határbéli földgyeik középszerűek." 1836-ban Balogfán a Győrffi, Zanathy, Geszti családok mellett több birtokos is volt. Héraházán a Gindli, Nagyunyomban a Szegedy, Vajda, Eörsy, Misky családok voltak a főbb birtokosok. Fényes Elek szerint "Balogfa, magyar falu, Vas vármegyében, Szombathelytől 1 1/2 óra, 148 katholikus lakossal. Róna határ. F. u. Győrffy, Zanathy, Geszty, stb. Nagy-Unyom, magyar falu, Vas vmegyében, közel az elébbeni helységhez: 380 kath., 38 ref. lak. Róna határa igen termékeny. Sok birkát tenyészt. F. u. Szegedy, Sényi, Miskey, Vajda, Örsy, s m. t. Héraháza, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett, 89 kath. lak. F. u. Grueber József. Ut. p. Szombathely." Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Balogfa, 33 házzal és 312 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt van Borsics Béla földbirtokos csinos emeletes kastélya és szép parkja. A kastélyt Gotthard Éva építtette a mult század végén; jelenlegi alakját a 80-as években nyerte. A Győrfy –, Zanathy – és Geszty -családok voltak fölesurai." "Nagy-Unyom a Perint patak mellett fekvő magyar község, 49 házzal és 469 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Kath. temploma állítólag a szombathelyi vár köveiből épült és nagyon régi. Sokan ide teszik a szombathelyi vár helyét és a falu közepén levő fúrt alagut, továbbá az a körülmény, hogy ásás vagy földhányás alkalmával gyakran bukkannak régi, czement keménységű ragasszal összerótt és terméskövekből álló falakra, ez állítást valószinűvé teszi." Héraházát már a 19. században Balogfához csatolták. 1910-ben Balogfának 404, Nagyunyomnak 372 magyar lakosa volt. Balogfa és Nagyunyom községet 1949. január 1-jén egyesítették. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,6% horvátnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,8%, református 1,1%, evangélikus 1,8%, felekezet nélküli 4,3% (22,5% nem nyilatkozott). Nevezetességei A nagyunyomi római katolikus templom 12. századi eredetű, átalakított, középkori freskókkal. A templomot a Mindenszentek tiszteletére szentelték. A Sényi-kastély Nagyunyomban van. A kastélyt 1842 körül Sényi Gábor építtette, aki I. Ferenc József császár-királytól bárói címet kapott, a család innen nyerte előnevét (nagyunyomi) is. Az Akacs-kastély Balogfán áll (ld. légifotó). A kastélyt korábbi földszintes kúriaépület felhasználásával özv. Akats (Akacs) Gáborné Nirobosz Terézia építtette 1826-ban klasszicista stílusban, jelenlegi alakját az 1880-as években dr. Borsits (Borsics) Béla tulajdonlása alatt nyerte. Leghíresebb tulajdonosa Akacs Mihály volt (utcát neveztek el róla Balogunyomban, Szombathelyen). Borsics-kastély Gotthard-kastély Három császár egyezménye (1873) A Három császár egyezménye vagy Három császár egyezsége (németül: Dreikaiserabkommen, oroszul: Союз трёх императоров, ejtsd szojuz trjoh imperatorov) egy 1873. október 22-én megkötött konzultatív együttműködési egyezmény volt a három európai császárság, a Orosz Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia és Német Birodalom konzervatív uralkodói között. A paktumot Bismarck, a Német Birodalom kancellárja kezdeményezte, azzal a céllal, hogy a porosz–francia háborúban legyőzött Franciaországot külpolitikai elszigeteltségben tartsa, és gátolja annak közeledését Oroszországhoz. A szerződés Bismarck német kancellár 1871–1890 között folytatott többoldalú európai nagyhatalmi szövetségi politikának egyik állomása. Az 1873-as megállapodást néha Három császár szövetségének is nevezik, de ez a kifejezés elsődlegesen az 1881-es háromoldalú katonai szerződésre, a Három császár szövetségére (Dreikaiserbund) van fenntartva. Az orosz szakirodalom az 1873-as és az 1881-es szerződéseket a három imperátor „első” és „második” szövetségeként tartja nyilván. Előzmények A hatalmi egyensúly megbomlása és az 1870-71-es porosz–francia háború alkalmat adott Gorcsakov hercegnek, az Orosz Birodalom külügyminiszterének, hogy felszámolja a krími háborút lezáró 1856-os párizsi béke rendelkezéseit, felmondja a Fekete-tenger partján az erődök építésének és a hadiflotta tartásának tilalmát. Az Orosz Birodalom ilyen irányú igényét az európai nagyhatalmak az 1871-es londoni konferencián megkötött titkos konvencióban elfogadták. Mivel a Poroszország vezetésével létrehozott Német Birodalom az oroszok számára is potenciális fenyegetést jelentett, az uralkodók közvetlen kapcsolataikra építve próbálták megelőzni a konfliktushelyzet kialakulását. 1873. június 6-án I. Ferenc József, Ausztria császára és II. Sándor orosz cár Schönbrunnban kétoldalú katonai megállapodást írtak alá, ez volt a Schönbrunni konvenció. A két uralkodó megegyezését úgy időzítették, hogy az ünnepélyes aláírás az 1873-as bécsi világkiállítás idején történjék. A világkiállításnak az osztrák–magyar kormányzat rendkívüli jelentőséget tulajdonított. A színvonalas eseménysorozatnak azt az üzenetet kellett hordoznia, hogy két vesztes háború (a szárdok és franciák elleni 1859-es és a poroszok elleni 1866-os háborúk) után az átalakult és újjászervezett Osztrák–Magyar Monarchia ismét gazdasági és katonai ereje teljében áll. A Monarchia és Oroszország ilyetén közeledése Bismarck német kancellárt is lépéskényszerbe hozta. Bismarck erőteljesen szorgalmazta a Német Császárság bevonását az együttműködésbe. A szerződés aláírása 1873 októberében I. Vilmos német császár Bécsbe érkezett, hivatalosan a Világkiállítás megtekintésének céljával. 1873. október 22-én I. Vilmos, I. Ferenc József és II. Sándor cár a schönbrunni kastélyban ünnepélyesen aláírták a „három császár egyezségét”. A három uralkodó együttműködési megállapodása a néhány hónappal korábban, június 6-án megkötött kétoldalú Schönbrunni Konvención alapult, melyhez I. Vilmos császár harmadik félként csatlakozott. A három uralkodó baráti megállapodása a háborús konfliktus kockázata esetén előírta a konzultációt, illetve egy negyedik hatalom támadása esetén elvárta a másik két állam semlegességét. A megállapodás nem tartalmazott katonai szövetséget, egyik fél számára sem írta elő a hadba lépést a másik érdekében. A megállapodás, bár nem volt hosszú életű, az Orosz Birodalom számára mégis előnyösnek bizonyult, mert segítette az oroszok távol-keleti ambícióit. A szerződés tartalma A szerződés megfogalmazott célja az volt, hogy „a jelenleg Európában fennálló békés helyzetet megszilárdítsa”, és „megóvja, ha kell, erővel is, minden megrázkódtatástól, bármilyen irányból érkezzék is az”. Valójában azonban csak a három konzervatív uralkodó kölcsönös ígéretét tartalmazta arról, hogy „közvetlen és személyes megértés révén” tisztázzák az esetleges félreértéseket és nézeteltéréseket. Nem garantáltak semmit egymás irányában, nem kötöttek katonai szövetségi szerződést, az uralkodók egyezménye mégis a bismarcki nagyhatalmi szövetségi politika egyik alapköve lett. Következmények A három oldalú egyezményt Bismarck német kancellár hozta tető alá, elsősorban azért, hogy két szerződő partnerét, Ausztria–Magyarországot és Oroszországot jobban ellenőrzése alatt tarthassa, és megakadályozza Oroszország közeledését a Németországgal ellenséges Franciaországhoz. Ilyen értelemben az egyezmény Bismarck egyértelmű külpolitikai sikerének tekinthető, mert elérte egyik legfontosabb célját, Franciaország politikai elszigetelésének fenntartását, amiért nem kellett túl nagy diplomáciai árat fizetnie. A három császár egyezsége nem volt katonai szövetség, csupán az „uralkodói akaratok jóindulatú kinyilvánítása, a konzervatív szolidaritás meggyőződéses kifejezése”. Az 1876–78-as balkáni krízis idején Bismarck ezen külpolitikai törekvése kudarcot vallott. Oroszország támogatta az Oszmán Birodalom európai területén kitört nemzeti felkeléseket, és 1877-ben meg is támadta az Oszmán Birodalmat (Orosz–török háború (1877–78)). Az Osztrák–Magyar Monarchia ezt úgy fogta fel, hogy az orosz lépések saját nagyhatalmi politikai érdekeit sértik. Még Nagy-Britannia is Oroszország ellen fordult, a berlini kongresszus visszafogta a meglódult orosz expanziót. A háromoldalú uralkodói megállapodás felbomlott, a Monarchia válaszlépésként megszállta Boszniát. 1879-ben a Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia kormányfői megkötötték a kettős szövetséget, amely már katonai védelmi szövetség volt, az Orosz Birodalom ellen. Magyar Állami Földtani Intézet A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete volt. 2012. április 1-jével beolvadt az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (rövidítve MFGI). Állami költségvetésből finanszírozott feladatainak végrehajtásával független, hiteles szakértői segítséget nyújtott a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok részére. Kiemelten kezelte a Kárpát-medence és Európa országaival történő szakmai együttműködést. Története 1869-ben létesült Magyar Királyi Földtani Intézet néven. Alapító okiratát I. Ferenc József látta el kézjegyével. Munkatársainak száma 2007-ben 113 fő volt, köztük 72 fő kutató (geológus, bányamérnök, térképész, hidrogeológus, vegyész, geofizikus, geográfus). 2012. április 1-jével beolvadt a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összevonásával megalakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (rövidítve MFGI). Épülete Műemléki védelem alatt álló szecessziós székháza Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 14. sz. alatt található. Az épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el 1898-1899-ben. Létrehozásához a kormányon és a fővároson kívül Semsey Andor járult hozzá jelentős adománnyal. Fő feladatai az ország területének geológiai feltérképezése, alapadatok szolgáltatása a gyakorlati célú kutatás, a tervezés és a döntés-előkészítés számára; vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai és egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések végzése, céltérképek, földtani modellek készítése; ásványi nyersanyagkészletek kiértékelése, új nyersanyagkutatási lehetőségek feltárása, hatástanulmányok készítése, földtani adatbázis fenntartása és fejlesztése, a nemzetgazdaság és az állampolgárok informálása. Kiadványai Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése, Évkönyv, Geologica Hungarica Alkalmi kiadványok, térképek, magyarázók. TGV La Poste Az SNCF TGV La Poste a TGV motorvonatok Postavonat változata. Posta szállítására használták Franciaországban. A járművek a TGV Sud-Est motorvonatok módosított változatai. Összesen 5 db épült belőlük 1983-ban. Fogathajtóverseny (Csillagok háborúja) A fogathajtóverseny (vagy fogatverseny, az eredetiben: podracing) a Csillagok háborúja elképzelt univerzumában az egyik legveszélyesebb sebességi, technikai sport, amit különleges építésű, általában két hajtóművel rendelkező, közvetlenül a föld felett lebegő, gyorsan száguldó járművekkel művelnek. Története A fogathajtóverseny a nevét onnan örökölte, hogy valamikor különböző állatok húzták a kisméretű kocsikat, amiben a hajtó helyezkedett el. A járműveket a technikai fejlődésnek megfelelően folyamatosan fejlesztették, a cél mindig a legnagyobb sebesség elérése volt. A modern kori fogathajtóverseny először a Malastare bolygón jelent meg. A Galaktikus Birodalom korában élte virágkorát, főleg a Külső Perem bolygóin volt népszerű (például: Tatuin, Malastare, Ando Prime), de a Magvilágban is figyelemmel kísérték a versenyeket, például a Coruscanton is. Később mindenütt betiltották a magas halálozási arány miatt. Leírása A formális megnyitó az arénában zajlik, ekkor a versenyzők zászlóit a startvonalhoz viszik. A zászlókon a versenyzők egyéni emblémája látható. A zászlóvivők távozása után begyújtják a motorokat és megkezdődik a verseny. A verseny egy arénában indul és ott is ér véget, a verseny java azonban a nyílt terepen zajlik, melyen a pálya íve csak érzékeltetve van, az egyetlen megkötés, hogy bizonyos ellenőrzési pontokat a versenyzőknek kötelezően érinteniük kell. A versenynek ezt a szakaszát az arénában ülők számára a terepen elhelyezett, magasban lebegő kamerák közvetítik. A verseny mindig több körből áll. A nézők számára a verseny érdekességét és izgalmát a látványosság mellett az adja, hogy nagy összegű fogadásokat kötnek a verseny kimenetelére (bár a fogadás elvileg törvénytelen), amit erősen befolyásol a veszélyes terepeken szinte biztosan előforduló, többnyire halálos balesetek nagy száma. Az egyik versenyző nyilatkozata szerint: „Az emberek nem azért jönnek ezeket a versenyeket nézni, hogy szép arcokat lássanak. Őket a fogadások, az ütközések és a halálos balesetek vonzzák.” A versenyben részt vevő járművekre kevés megkötés vonatkozik, alakjuk ezért is igen változatos. A változatosság másik oka, hogy a versenyzők különböző fajokhoz tartoznak, így a kabinjukat a saját fajuknak megfelelően alakítják ki. A járművek közös jellemzője, hogy (a szimmetria és a nagy tolóerő–tömeg arány igénye miatt) általában két (ritkábban egy), nagy teljesítményű hajtómű elöl, a versenyző kabinja pedig a kettő között, hátrébb helyezkedik el. A hajtóműveket (amik 21. századi, földi sugárhajtóművekre emlékeztetnek) energianyaláb tartja egymással laza kapcsolatban, a kabintól pedig rugalmas vezérlőkábelek futnak a hajtóművekhez. Az egész szerkezet antigravitációs taszítással állandóan a föld fölött lebeg, ez megkönnyíti a szerelési, szervizelési munkákat is. A versenyző a közvetlenül a hajtóművek előtt és mögött elhelyezett mozgatható lemezekkel is befolyásolja a motorok teljesítményét, illetve irányítja a járművét ezek szabályozásával. Az óriási tolóerő és tehetetlen tömeg miatt a fordulás, kanyarodás nagy technikai ügyességet kíván. Fékezésre az ilyen hajtóművel rendelkező repülő járműveknél szokásos módon úgy van lehetőség, hogy a hajtóműből kiáramló gázokat a fékezőlemezekkel előrefelé terelik. Anakin járművénél csak a hajtómű előtt vannak fékezőlemezek, amik a levegővel való súrlódást használják ki. A fékezésnek nagy kockázata van a versenyzőre nézve, mivel a kabin csak rugalmas kapcsolatban van a hajtóművekkel, így azok lefékeződésekor a kabin (megtartva korábbi sebességét) a versenyzővel együtt előre lendül. Katapult, ejtőernyő, biztonsági ülés, légzsák... ezek ismeretlen fogalmak az ilyen versenyen. A versenyző általában csak egy védőszemüveget visel a menetszél ellen, ami az elért 700-900 km/h-s sebesség mellett elengedhetetlen. Versenypályák, versenyek A legismertebb fogathajtóversenyek egyike a Boonta Eve Classic, amit a Tatuin bolygón tartottak Y. e. 32-ben. A látványosság azért volt különösen érdekes, mert ezen indult és nyert először az emberi fajhoz tartozó versenyző, név szerint Anakin Skywalker, aki a verseny idején még csak 9 éves volt. Anakin számára nem egyszerűen a verseny megnyerése volt a tét, hanem, mivel abban az időben ő és anyja (Shmi Skywalker) rabszolgák voltak, a személyes szabadság elnyerése. Ezen a versenyen 18 induló volt, de ebből csak 6 ért célba. További népszerű versenyek: (zárójelben a bolygó neve, ahol a versenyt tartják) Ando Overland, (Ando Prime) Boonta Eve Classic / Mos Espa Raceway (Tatuin) Togatto Speedway (Esseles) Doolis Podrace Arena (Caprioril) Vengeance (Oovo IV), Executioner, Malevolent, Desolation Alley és a The Gauntlet (Oovo IV) Phoebos Memorial Run, Vinta Harvest Classic, és a Malastare 100 (Malastare) Pouffra Circuit Aleen Classic (Aleen) Great Dordon Caves (Euceron) Mon Gazza Speedway (Mon Gazza) pályák találhatók továbbá a következő bolygókon is: Troiken, Aquilaris, Ord Biniir, Ord Ibanna , Baroonda, Gamorr, Ando Prime, Ryloth, Dac és Sullust . Megjelenése A filmekben Csak a Baljós árnyak című filmben jelenik meg. Videojátékokban Star Wars: Episode I Racer Star Wars: Racer Arcade Képregényekben Star Wars Episode I: The Phantom Menace (1999, Dark Horse) Podracing Tales (2000-ben online jelent meg, a hivatalos Star Wars portál és a Dark Horse kiadó közreműködésével) Dear Anakin (kiadó: Tokyopop) Könyvekben Terry Brooks: Star Wars Episode I: The Phantom Menace (1999, Del Rey) - első megjelenés Ryder Windham: The Rise and Fall of Darth Vader (ifjúsági könyv) (2007) Háttérinformációk Nem nehéz felfedezni a párhuzamot a római harci szekerekkel tartott versenyekkel, amik az ókori Róma uralma alatt voltak népszerűek. Cultural y Deportiva Leonesa A Cultural y Deportiva Leonesa egy spanyol labdarúgócsapat. A klubot 1923-ban alapították, jelenleg a harmadosztályban szerepel. Székhelye León városa. Az első osztályban eddig mindössze egy szezont töltött, 1955-56-ban. Robert Geoffrey Edwards Sir Robert Geoffrey Edwards (Batley, 1925. szeptember 27. – Cambridge, 2013. április 10.) angol fiziológus. Az általa kidolgozott in vitro megtermékenyítési technológia révén született meg 1978-ban az első lombikbébi. 2010-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült. Tanulmányai Robert G. Edwards munkáscsaládban született 1925. szeptember 27-én a West Yorkshire megyében fekvő kisvárosban, Batley-ban, Samuel és Margaret Edwards három fia közül a másodikként. Anyja a helyi malomban volt gépkezelő. Ötéves korában a család Manchesterbe költözött és Robert itt végezte az elemi- és középiskolát. 1943-ban befejezte iskoláit és - a második világháború közepén - behívták a hadseregbe. Tisztiiskolába küldték és 1946-ban a brit hadsereg tisztjévé avatták. 1948-ban leszerelt és a bangori Wales-i Egyetemen kezdett el agronómusnak tanulni. Három évvel később, 1951-ben azonban éppenhogy csak átjutott a vizsgákon, elégséges osztályzattal. Eredményei ellenére felvették az Edinburgh-i Egyetemre, ahol genetikát és embriológiát hallgatott és 1957-ben az egér magzati fejlődéséből írt disszertációjával megszerezte doktori fokozatát. 1957-58-ban egy évet a California Institute of Technology-n töltött fejlődésbiológiai kutatásaival, majd visszatérte után a londoni National Institute of Medical Research-nél kezdett dolgozni. A megtermékenyítés immunológiai vonatkozásaival foglalkozott, majd 1959-ben sikeresen utánozta az egér petesejtjének érési folyamatát in vitro körülmények között, chorion gonadotropin hormon hozzáadásával és anélkül is. Kísérleteit kiterjesztette más állatfajokra és emberre is, de csak nagyon korlátozott sikerekkel járt (annak ellenére, hogy Gregory Pincus a 30-as években közölte az emberi petesejt sikeres in vitro érését) Az in vitro megtermékenyítés kidolgozása 1962-ben a Glasgowi Egyetemre ment át, de alig egy évvel később elfogadta a Cambridge-i Egyetem állásajánlatát. Folytatta petesejt-érési vizsgálatait és 1965-ben rájött, hogy a nagyobb testű élőlények esetében több időre van szükség, ami az embernél eléri a 36 órát is. 1969-re a spermiumok mesterséges kapacitálásával megoldotta a testen kívüli megtermékenyítés problémáját is. Ekkor kezdte együttműködését Patrick Steptoe sebész-nőgyógyásszal is, aki kidolgozta az éretlen petesejtek kivételét az emberi petefészekből. 1972-ben először ültettek be megtermékenyített petesejtet egy nő méhébe; ekkor még sikertelenül. Edwards és Steptoe szerették volna technikájukat átvinni a klinikai gyakorlatba is, hogy terméketlen párokon segíthessenek, de a hivatalos és tudományos körök részéről nagy ellenállást, sőt ellenségességet tapasztaltak. A Medical Research Council arra hivatkozva, hogy előbb főemlősökön tökéletesítsék a módszert, megtagadta a projekt finanszírozását. Sokan etikai okokból támadták, voltak, akik szakmai oldalról kritizálták őket. Hosszú évekig harcoltak, míg végül egy vidéki kórház biztosított számukra egy apró, ablaktalan laboratóriumot és 1978-ban világra jöhetett az első lombikbébi, Louise Brown. Az érdeklődés az új technológia iránt hatalmas volt és Edwards és Steptoe 1980-ban megalapította a Bourn Hall Klinikát, a mesterséges megtermékenyítés első központját. A technika gyorsan terjedt világszerte és 2010-re becslések szerint már négymillióra rúgott azok száma, akik lombikbébiként látták meg a napvilágot. Elismerései Robert G. Edwards 2010-ben, 85 évesen megkapta az orvostudományi Nobel-díjat. Társa, Patrick Steptoe már 1988-ban elhunyt, ezért nem kaphatta meg a legrangosabb tudományos kitüntetést. Edwards maga is időskori demenciában szenvedett, nem is fogta fel igazán a történteket és nem is tudott részt venni a díj átadásán. 1984-ben a Royal Society tagjává választották. 2001-ben megkapta az orvosi alapkutatásért járó Albert Lasker-díjat. 2011-ben lovaggá ütötték és kitüntették a Brit Birodalom Rendjének parancsnoki fokozatával. Családja Edwards az Edinburgh-i Egyetemen ismerte meg Ruth Fowlert, akivel 1954-ben összeházasodott. Ruth apja Ralph Fowler, cambridge-i fizikaprofesszor volt, anyai nagyapja pedig a híres Nobel-díjas fizikus, Ernest Rutherford. Öt lányuk született: Caroline, Sarah, Jenny és az ikrek, Anna és Meg Edwards. Robert G. Edwards 2013. április 10-én halt meg Cambridge melletti otthonában, 87 éves korában. 6307 Maiztegui A 6307 Maiztegui (ideiglenes jelöléssel 1989 WL7) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Felix Aguilar Obszervatórium fedezte fel 1989. november 22-én. Panama-akták Az úgynevezett Panama-akták vagy Panama-papírok az elnevezése annak a mintegy 11,5 millió kiszivárogtatott bizalmas dokumentumnak, melyet a panamai Mossack Fonseca vállalati jogi szolgáltató tett közzé, több mint 240 000 vállalat és részvénytulajdonosaik adataival. Az iratok öt ország (Argentína, Izland, Szaúd-Arábia, Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek) vezetőit név szerint is megemlítik, akárcsak kormánytisztviselők és államfők közeli rokonaik, közeli kapcsolataik adatait is tartalmazza, több mint 40 további országból, például Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Malajzia, Mexikó, Málta, Oroszország, Pakisztán, Spanyolország, Szíria és Magyarország. A terhelő dokumentumokat a német Süddeutsche Zeitunghoz juttatták el 2015-ben, valamint az amerikai székhelyű International Consortium of Investigative Journalists számára is átadták. Az információkat 409 újságíró, 107 médiaszolgáltatótól elemezte és tette közzé, több mint 80 országban. Az első hírek még 149 dokumentumról szóltak, amelyet 2016. április harmadikán tettek közzé. A botrányban érintett cégek teljes listáját várhatóan 2016 májusában fogják közzétenni. A kiszivárogtatott dokumentumok mintegy 2,6 terabájt adatai közt e-mailek, weboldalak, pénzügyi adatok is szerepelnek. Az érintettek közt lehet Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz államfő, Petro Porosenko ukrán államfő, Sigmundur Davíð Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök is. Hatásuk Magyarországon Magyarországon közel 700 olyan vállalkozás található, amelynek tulajdonosi háttere kétséget kizáróan panamai kapcsolatokkal rendelkezik. Ezen felül még további 5000 vállalat köthető különböző adóparadicsomokhoz közvetett vagy közvetlen módon. Az ilyen országokba menekített vagyonok elrejtését segíti az átláthatóság hiánya, a névtelenség biztosítása, és emiatt az ilyen, úgynevezett offshore cégek egy része adóelkerülést hajthat végre, azaz részben vagy akár egész bevételük után nem fizetik meg a teherviselést. Ez az anyaországok számára bevételkiesést okoz. Le Fresne-sur-Loire Le Fresne-sur-Loire település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 977 fő (2013). Le Fresne-sur-Loire Ingrandes-le-Fresne-sur-Loire, Le Mesnil-en-Vallée, Saint-Sigismond, La Chapelle-Saint-Sauveur és Montrelais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Horváth Zsuzsa (prímás) Horváth Zsuzsa (Pomáz, 1943. március 6. – Budapest, 2015. február. 18.) A világon egyedülálló női cigányprímás. Zenész dinasztia sarjaként született. A hegedülés alapjait autodidakta módon sajátította el, majd édesapja, Horváth Gyula zenekarvezető, prímás tanította őt. Kilenc évesen már 120 magyar nótát tanult meg. Apja halála után Boross Lajos Kossuth-díjas prímáskirály növendéke lett, majd 1953-ban a Rajkó Zenakar alapítót tagja. Ötvenöt évet töltött színpadon. Pályája során Budapest legpatinásabb szállodáinak, éttermeinek prímása lett 6-7 tagú zenekarával. Egy színpadon állhatott Jávor Pállal, Tompa Pufival, Gyurkovits Máriával, Kalmár Pállal, László Imrével, Latabár Kálmánnal. A Csoda csatár című nagy sikerű magyar filmben is muzsikált. Az 1960-as évek közepén a Czinka Panna című filmsorozat főszereplője volt. A hazai újságok címlapján is sokat találkozhattak Horváth Zsuzsával. „Szárnyra kapta a világhír” és ehhez hasonló főcímekkel a híradások is tudósítottak nem csak magyarországi sikereiről. Játszott Helsinkiben és Varsóban, ahol VIT-díjat kapott (Világifjúsági találkozó). Meghívásra eljutott a Buckingham-palotába II. Erzsébet királynőhöz, és a királyi család számos tagja előtt szerepelt. A svéd királyi családnak is hegedült. Játszott Jakartában, Szingapúrban, Franciaországban, Bulgáriában, Németországban, Hollandiában és Ausztriában. Mégis egy riportjában így fogalmazott: „Forróbbak az itthoni tapsok”. 1963-ban született Zsuzsanna lánya, 1971-ben Erika lánya és 1978-ban András fia. Utolsó éveiben a 100 Tagú Cigányzenekarban hegedült, ahol fiát, a népszerű Tolnai András nótaénekest is kísérte. A színpadi fellépések mellett rendszeresen oktatott is: tanítványa volt mások mellett Mága Zoltán hegedűművész és Roby Lakatos világhírű művész is. Saint-Lézin Saint-Lézin település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 793 fő (2015). Saint-Lézin La Chapelle-Rousselin, Jallais, La Jumellière, Neuvy-en-Mauges, Chemillé és Chemillé-Melay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Granze Granze település Olaszországban, Veneto régióban, Padova megyében. Lakosainak száma 2033 fő (2017. január 1.). Granze Sant’Urbano, Stanghella, Vescovana, Sant’Elena, Solesino és Villa Estense községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Malčín Malčín település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban. Malčín Skuhrov, Služátky, Pohleď, Tis, Příseka, Kunemil, Lučice és Habry településekkel határos. Lakosainak száma 213 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Glitch (zene) A glitch egy elektronikus zenei műfaj, amely az 1990-es évek végén jelent meg. A „hiba esztétikáját” tekinti alapjának: lényege az elektronikai hibák („glitchek”) tudatos felhasználása a zenei szerkesztésben. A glitch hangzás forrásai leginkább hibásan működő hangrögzítő eszközök, digitális hangkeltők, pl. CD-lejátszók akadásából, elektronikai eszközök zajából, digitális vagy analóg torzításokból, bitrátacsökkentésből, hardverzajokból, szoftverhibákból, bakelitzajokból („scratch”-ekből) és rendszerhibákból erednek. Kim Cascone producer a műfajt az elektronica alfajaként sorolta be 2000-ben a Computer Music Journalben. Története A glitch esztétikájának eredete a 20. század elejére nyúlik vissza. Luigi Russolo The Art of Noises című futurista műve alapozta meg a zajzenék műfaját. Ő is épített zajkeltő eszközöket, ezeket intonarumorinak nevezte. A későbbi zenészek is éltek a hibás működésű eszközök kreatív használatával, mint Michael Pinder (a Moody Blues 1968-ból, a The Best Way to Travel), valamint Christian Marclay, aki megrongált bakelitlemezekkel hozott létre hangkollázsokat 1979-ben. A népszerű OMD című szám az 1981-es „invazív gépekkel” és indusztriális zajokkal teli Architekture and Morality albumról szintén említést érdemel mint a glitch zene korai manifesztációja. 1985-ben Yasunao Tone megrongált CD lemezeket használt a Techno Edennek nevezett performanszán, ugyanakkor Nicolas Collins 1992-es It was a Dark and Stormy Night albumán egy vonósnégyes hallható pattogó „CD-skip” zajokkal fűszerezve. Yuzo Koshiro 1994-ben a Streets of Rage 3. játékzenéjéhez automatikusan randomizált szekvenciákat alkalmazott, amivel egyedi experimentális hangzásokat hozott létre. A glitch-mozgalom Németországban egyértelműen Achim Szepanski zenei munkáinak és kiadásainak (különösen a Mille Plateaux-nak) köszönhető. Ahogy ez a mozgalom szép lassan kibővült (olyan zenekarokkal, mint az „Oval”), a glitch technikája szétterjedt a művészek körében az egész világban. Jon Hassel trombitás az 1994-es Dressing fo Pleasure c., jazzben és trip-hopban utazó albumán több számában is akadozó CD lemezek hangját keverte a mixébe. Az Oval 1993-as Wohnton című albumával kibővítette a stílust némi ambient atmoszférával. A 90-es évek közepén a Warp Recordshoz tartozó előadók, mint az Aphex Twin (Richard D. James Album, Windowlicker, Come to Daddy EP), a chan-EL és az Autechre (Tri Repetae, Chiastic Slide) szintén hatással voltak a digitális zajok és atmoszférák technikájának és esztétikájának fejlődésére. Zeneírási metódus A glitchet leggyakrabban számítógépeken, modern zenei szoftverekkel egy már előre felvett anyagból készítik rövidke audioszeletek összevágásával. Ezek a szeletek beépülnek a glitch alap-építőköveibe, amik lehetnek ritmusok glitchekből összevágva, „click”-ek, „scratch”-ek, „noise”-ok és más „hibásan” megalkotott vagy megszólaltatott zajkonstrukciók. Ezek a zajok általában nagyon rövidek és főleg perkusszív funkciókat látnak el a hangszerelésben. Az akadozó lemezek, a „scratch”-elés, „circuit bending” és más zajszerű torzítások erősen figyelemfelkeltő módon szolgáltatják a ritmusokat és magát a „glitch”-et, ami szaknyelven nem más, mint a digitális audioeszközök mellékzajai. Nem minden zenész használ hibásan generált digitális zajokat. Vannak, akik szintetizátorokat használnak, mint amilyen a Clavia Nord Modular G2, az Elektron Machindrum vagy a Monomachine. Népszerűbb trackerszoftverek a glitch-szerkesztéshez: Jeskola Buzz, Renoise. Moduláris szoftverek: Reaktor, Ableton Live, Reason, AdioMulch, Bidule, SuperCollider, FLStudio, Max/MSP, Pure Data és ChucK. A kisfeszültségű elektromos berendezések szándékos módosítása általi hangszerkészítés ugyanúgy hozzátartozik a glitch produkcióhoz, csak épp hardveres kontextusból megközelítve ugyanazt. Csetény Csetény község Veszprém megyében, a Zirci járásban. Fekvése Csetény a Bakony keleti lejtőjén, a Zirc-Mór közötti országút mentén, Zirctől mintegy 15 km-re terül el. Honlapja www.cseteny.hu Története A községtörténeti részt a Csetény község története című könyvből idéztük a szerző hozzájárulásával. A honfoglalás előtt A község határa már a csiszolt kőkorban –az i. e. 3500 és 2500 közötti években- is lakott hely volt. A falu határában két telep maradványait is megtalálták a régészek. A Koloskúti dűlőben és a Háromház környékén még most is gyakran forgat ki négyezer éves cserepeket az eke. A késő bronzkori népek is megtelepültek i.e. 1500 és 800 között az Itató dűlőben és a Szíjfenéknél. A honfoglalás előtti népek közül a rómaiak hagyták a legmaradandóbb nyomot maguk után. Csetényben három helyen is látható kisebb-nagyobb település-maradvány: a Kenderföldön (a Kossuth utca és a temető közötti részén); a temető keleti részén és a temetőtől keletre lévő lankás domboldalon; a Második hídtól kelet felé húzódó dombsor végén. Az első két helyen még 1600 év elmúltával is kőtömbökben akad meg az eke, az egykori épületek nyomát téglák, cserepek jelzik. A Második hídnál csupán néhány apróra törött cserepet láthat az érdeklődő. Az említett tárgyakkal hasonló korú –2. századi- az először Rómer Flóris által említett oltárkő. A honfoglalástól az 1300-as évek végéig A 896. évi honfoglalást követően rövidesen a vidék is benépesült. A községet említő írásos források e korból nem állnak rendelkezésre, viszont több régészeti lelet is bizonyítja Csetény korai települtségét. 1911-ben Laczkó Dezső, a Veszprém vármegyei Múzeum igazgatója húsz honfoglalás kori sírt tárt fel a mai Táncsics és Dózsa utcák közötti dombon. Középkori templomának építési ideje nem ismert, de papját már az 1333-35-ös tizedjegyzékben említik. A mai falu nem az Árpád-kori Csetényre épült rá. A régészeti leletek tanúsága szerint a középkori falu közvetlenül a templom környékén, valamint a Törekvés utcai kertek és a Büki hegy közti völgyben nyúlt el a Csordacsapás elejétől egészen a Barackosig vagy még talán tovább is Jásd irányába. A falut oklevélben először 1326-ban -viszonylag későn- említik, mint Csesznek vár tartozékát. Ekkor válik királyi birtokká, eddig a Csák, előbbre pedig valószínű, hogy a Bána nemzetségből származó gróf Cseszneky családé. A század második felében több oklevélben történik említés a községről, de általában csak egy-egy személy lakóhelyeként. 1392-től a Garai családé a kb. 40 lakott portájú Csetény. A község története a 15. században A 15. században először 1460-ban említik községünket, Chetheen néven, mikor is István, csetényi plébános Péter, koromlyai nemes végrendeletét írja le Csetényben Szent Jakab apostol napján. A községet ez időben a Garai család bírja 1478-ig, mikor Garai Jób halálával a családnak magva szakad, és a hatalmas birtoktest a Koronára száll vissza. A 4 mezővárat, 131 falut, 65 pusztát, 1921 lakott telket számláló nagybirtoknak csak töredéke volt a cseszneki várbirtok a maga 11 falujával s 214 lakott jobbágytelkével. Ekkor írják össze a község javait is először, amely az 1488-ban az adójegyzékben is megtalálható. Majorsági gazdálkodás ekkor még nincs községben, a kevés szántót a jobbágyok saját földjükként művelik, sok az irtásföld. Kézművest nem jegyeznek fel a faluban, viszont található egy malom. Kő-temploma már kőtoronnyal büszkélkedhet, egy ásott kutat is feljegyeznek. A községben huszonnyolc lakott fél, négy lakott negyed telek van, kettő fél és egy negyed telek lakatlan, egy fél telken pedig lakatlan házat találtak a rovók. Mátyás király 1482-ben eladományozza a falut, amely vármegyei adójegyzékben már Szapolyai István birtokaként szerepel. A török hódoltság alatt Az 1526. évi vesztes mohácsi ütközet után 15-20 évvel már a török uralja az ország jelentős részét. A megyei adóösszeírásokban mind gyakrabban tűnik fel a megjegyzés: "Minden török uralom alatt". A Bakonynak ez a része különben is különösen nehéz sorban van, ugyanis nem hódoltsági terület, hanem végvidék. A két részre szakadt országot két uralkodó kormányozza, akik Csesznek várát és a hozzá tartozó falvakat is híveiknek adományozzák. A falu adót fizet a magyar földesúrnak, a töröknek, külföldi zsoldoscsapatok dúlják a vidéket, de a zsoldot ritkán látó magyar végvári katonák is a földműves jobbágyokból próbálnak megélni. Az adóösszeírások –ha a rovó a török betörések ellenére eljutott a vidékre- elég pontosan mutatják meg a falu gazdasági állapotát. A mohácsi vész után erősen csökken a tehetősebb, adózóképes családok száma. A lakosság létszáma a század elejéhez viszonyítva felére, később negyedére csökken, sőt előfordulnak rövidebb időszakok, amikor a falu teljesen elnéptelenedik, korabeli feljegyzésekben olvashatunk a török elől való elmenekülésekről. A község középkori kőtemploma is ekkor pusztul el. A 16. század elején Török Bálint megbízza lelkészét, hogy terjessze a reformációt bakonyi birtokain. Az ezután református hitet valló csetényiek már a vályogból és fából épült templomot használják, mely -az egyházi feljegyzések szerint- legelőbbre valahol a mai zsidó temető környékén lehetett és később, ismeretlen időben épült újjá a mai Tejcsarnok környékén. A török korban egy községi bírót ismerünk név szerint: Judex Fazekas Martinus Balogh-ot, azaz Fazekas Balogh Mártont, aki 1569-ben a török uralom alatt lévő, 14 lakott és 14 elhagyott portát, valamint egy újonnan épült házat számláló Chetén község bírája. A község újratelepítése A község 16. század végi átmeneti elnéptelenedése után a korabeli feljegyzések szerint az 1600-as évek elején telepítették újra a falut. Az új telepesek származási helye ismeretlen, névsorukat is csupán egy 1637-es összeírásból állíthatjuk össze. Eme 31 családot tekinthetjük a mai község alapítóinak, ugyanis e nevek az ezt követő összeírásokban folyamatosan élnek, sőt leszármazottaik a mai napig nyomon követhetők az anyakönyvekben. Az összeírásra azért került sor, mivel ekkor kapta Eszterházy Dániel és a Hosszútóthy testvérek Csetényt és a várat adományul és pontosan felmérték az ott szolgáló jobbágyok létszámát, állatállományát. A győri püspöknek Csetén 1652-ben még 8 forint dézsmát fizet, de 1657-ben már az alábbi feljegyzést olvashatjuk: „Fehér Vár körniül (körül) lévő Faluk mellieket (melyeket) a’ Török dézmál, de ide kell hóditani, az minthogy már bizonyos Emberre is biztuk, levelet adván néki, ugymind Czétény, Csurgo, …..Dudar, Nána, Mor és Hajmáskér” A felszólítás ellenére a község még sokáig a töröknek adózott, még az 1660-as években is oda fizeti a dézsmát. A század nyolcvanas éveiből maradt ránk az első dézsmajegyzék. A török utáni 1696-os országos összeírás már Esterházy Ferenc birtokaként említi a 21 jobbágycsaládot számláló Csetent. A község bírája ekkor a negyedtelkes Tott István. A község családnevei közül újként találkozunk a Bakonyi, Szalay, Takács, Pongrácz, Sándor, Csizmadja és Csatáry nevekkel. Az 1700-as évek elején A török alatt földjeiket ellepte az erdő, ezért más, elnéptelenedett helyeken bérelnek megművelhető területeket. A Zichy-birtokok 1716. évi összeírása szerint Csatár pusztának „jó makkos erdeje vagyon, de mennyi sertés marha van rajta, nem tudgya, hanem Csetenyiek leghjobban fogják tudni, mivel ők birják árendában”. Csernye pusztának „valamely részén szántó földei is vagyon, mellyet a’ csetényiek szántanak”. Az itt élő jobbágyok saját fogyasztásra tiszta búzát, ketszér búzát, tavaszi búzát, tavaszi rozsot, árpát, tönkölyt, zabot, borsót, lencsét termeltek. A legtöbb méheket is tartottak, Nagy Gergöly egész helyes gazdának például 20 méhcsaládja volt. A község a 18. század közepén A század közepére a környék egyik legnépesebb településévé fejlődött a falu. Míg 1720-ban csak 17 családot jegyeznek fel, addig 1760-ban már 67 jobbágycsalád, több iparos és földesúri cseléd is él itt. A térképeken már jól felismerhetők a mai falu körvonalai. Az orvosi rendelőtől az alsó boltig szinte a mai elrendezésben látható a Petőfi utca, a Suttyom a mainál is hosszabb és az Ady utcában is találunk két házat. A község középpontja a mai tejcsarnok és környéke volt. Itt épült fel a templom, a községháza, az iskola, a börtön (a háború előtti kovácsműhely) és néhány házzal arrébb a kocsma is. A török alatt elpusztult templom helyett újat építenek vályogból s mellette állt a fából ácsolt harangláb is. A mai állatorvosi lakás helyén állt –még 1945-ben is- a községháza. Vele szemben, a mai templom lépcsője alján lévő kis téren hajtották végre a hivatalos emberek (bíró, jegyző, uradalmi tiszt) ítéleteit, itt állt egykor a szégyenfa. A község e részének Pöllöngér elnevezését még most is ismerik az idősebbek. A községben virágzó kézműipar alakult ki, a helyi mesteremberek általában a palotai és zirci céhekhez tartoztak. 1760. körül a falu kovácsa Farkas István, csaplárosok Takács Márton és György, bognárok Bostai Mihály és Vason József voltak, de találunk még a faluban mészáros legényeket, két csizmadiát, takácsokat, pintéreket és molnárt is. A mesterek általában nem helybeliek és nem is gyökeresednek meg, mert néhány év elteltével szinte mindig új nevekkel találkozunk. Az itt élők röghöz kötött, örökös jobbágyok, többségük földművelésből tartja el családját. A gazdák közösen fogadják meg a pásztorokat. A század közepére az egykor hatalmas erdőket mindinkább kiirtják, Csetényben csak két személyről jegyzik fel, hogy szénégetéssel foglalkozik. A községháza körüli tér mellett a község másik központja a kastély és a hozzá tartozó uradalmi épületek voltak. Az uradalom gazdálkodását az úgynevezett Tiszt házból irányította Stanbovits József tiszttartó és Kis György János ispán. Két gazdasági egységből állt, a Nyíres majorból és az Alsó majorból. A Malomi-patakon malom működik, a Kövesd környékén pedig évente több száz öl fát felhasználó téglaégető kemencék vannak. A kastély -egy régebbi formájában- már létezik, lakói ekkor Esterházy Miklós, Ferenc, Károly és Dániel grófok. A kastély körüli gazdasági épületek kisebb része ma is áll, többségét azonban lebontották vagy átépítették. Erdőirtások a 18. században A török uralom alatt a bakonyi falvak népessége nagyon megfogyatkozott, határaikat benőtte az erdő. Mivel a környező települések, így Oszlop, Csatár, Répce, Szápár, Inota, Jásd, Csernye, Nána elnéptelenedtek, a csetényiek az ottani földesuraktól - Zichy, Nádasdy, Szapáry grófoktól - bérelték a legelőket, kaszálókat és a még meglévő szántókat. Csetényben 1696. és 1720. között mindössze 20 család élt, de 1759-ben már 67 családfő nevét ismerjük az összeírásból, nagyobb részük telkes gazda, csupán 5 zsellércsalád él a községben. A hirtelen népességgyarapodást csak betelepítés magyarázhatja. Valószínű, hogy az Esterházyak más birtokaikról költöztek Cseténybe, mivel az új családok is röghöz kötöttek, nem illették meg őket a környező telepített községekben élők különféle kiváltságai. A 18. század első felére szűkössé válik a falu határa. Lecsökken az egy családra eső művelhető szántó, kaszálható rét. Ennek oka részint a népesség gyarapodása, részint pedig az, hogy az 1720-as évektől kezdik telepíteni -jobbára szlovák és német ajkúakkal- a török alatt pusztává vált községeket és az ott élők maguk kezdik használni földjeiket. A földesúr engedélyével nagyarányú erdőirtásba kezdtek a csetényiek. A község határát ekkor nagyobbrészt még erdő alkotta, de ne gondoljunk a Tés vagy Csesznek környékén látható faóriásokból álló rengetegre. Nagy Pál, ki "feő hajtár (első vagy parádés kocsis) korában grófjával együtt Csetényi Helyiségben számtalanszor megfordulván, jól emlékezik", hogy abban az időben általában "ki nem irtott sürü berek volt, a' melyben imitt-amott fönt álló nagy fák találtattak". Nem is lehetett a község lakott részeihez közel összefüggő őserdő, hisz ezek a részek török idők előtt szántóként, rétként műveltek voltak és valószínű, hogy a török alatti átmenetileg békésebb időkben is megpróbálkoztak újbóli hasznosításukkal. A mai Füzbokori dűlőt, a Vilmai dűlő északi részét, a Szíjfenéket már 1747. előtt, a Kereszt dűlőt 1700-1763. között, a többi területet 1784-ig irtották ki. Ezután már csak az Alsóerdei erdő és a Kisligeti bokros, ligetes rész maradt meg erdőnek. Rendkívüli munka volt ez az akkor élők számára, hiszen 1692-től kb. 63 év alatt 1.515 kataszteri holdnyi ligetes, erdős területet vágtak ki, melyből 1.422 holdnyi szántó és 193 holdnyi rét lett. E munkához volt kezdetben húsz, végére 67 család, akiknek az erdőirtás mellett művelniük kellett saját és az uradalmi földeket is és szolgálniuk szerződésük szerint. Az 1773-ban erdőt irtó 50 jobbágycsaládok közül a munkában legjobban jeleskedett "Andreas Keresztes, Joannes Varga, Stephanus Kecskés, Blasius Jakab." Az erdőirtások módjára emlékezik Varga György csetényi jobbágy: "ugy irtották ki, hogy először a vékonyabb fákot ki vágták, a' nagyobb fákot pedig meg kerétvén, önnön magátul el szárottak és le düledezvén, ezzel meg emésztették. A tövét pedig 20, 25 sőt több esztendőkig is a földben hagyták, méglen el rothadván, könnyebb munkával ki irthatták". Tóth Mihály kanász szerint, amikor rétnek való erdőt irtottak "nem kivántatik, hogy a' fák gyökerestül ki hányattassanak, hanem elég a Réth beli irtásra, ha ott a' fák a' föld sziniig le csonkittatnak és kipusztittatnak". A földesúr és jobbágyai szerződést kötöttek egy adott erdő irtására, mely szerint az úr erdőt enged át, annak általában szántóvá vagy rétté történő átalakítására, de előfordul, hogy szőlő telepítésére is. A munkák befejezése után az irtott földön megtermelt javak a kontraktusban meghatározott ideig, általában 4-6, de néha 10 évig is mentesek voltak minden adó alól. Szőlőtermesztés Csetényben Községünk éghajlata nem túl kedvező a szőlő számára, ennek ellenére már mintegy 350 éve foglalkoznak termesztésével a csetényi gazdák. Első utalás a csetényi szőlőkre, cseszneki Mihály deák Esterházy Jánoshoz írt levelében esik 1637-ben: "Cseténiek az korcsmára bort tartoznak hordani, az mikor rájuk kerül (a sor). 1708-ban már két pintért -hordókészítőt- ismerünk a községben: György János és Német pintért, kik a grófnak abban az évben 256 illetve 357 akónyi (33.286 liter térfogatú) hordókat készítettek, 214 forint 55 dénárért. 7 akónyi bort (371 litert) küldtek fel a községből adó címén cseszneki várba. Nem lehet jelentős mennyiségű a helyi bortermés, mivel a dézsma- és adójegyzékekben 1719-ben nem szerepel. A török idők alatti, esetleg már előtti szőlőtermelésre utalhat az 1720-as években Puszta Szöllöként említett helynév is . Szőlősgazdáról először 1747-ben szólnak a feljegyzések, ekkor Toóth Jánosnak egy 3 kapás (kb. 825 nöl) szőleje van. A község bordézsmája ekkor 189 vödörnyi, mely 1890 vödör (21.357 liter) termésre utal. A község pintére ekkor Molnár D… Négy év múlva az uraságnak van 16,5 akó bora, de a kocsmában már kimértek 24 akót. A kocsmáros ekkor Szabó Márton, majd egy évre rá Szabó István, 1756-tól 1763-ig pedig Günther János, Takács Márton, Takács György. Esterházy Imre 1760-ban kiadott urbáriumában kiköti, hogy "az korcsmára bort hordanyi, ha M. Uraság kivánnya, hozni tartoznak". Mivel 1764-ben szőlőt nem jegyeznek fel az összeírók, így a csetényiek kénytelenek voltak máshol megvásárolni a kocsmáros által és a földesúr hasznára kimért bort. Változás csupán 1777-től áll be, mikor az új földesúr, az ifjú János gróf kontraktust köt jobbágyaival, mely szerint "Csetényi határomban Varga Hegy nevezetü erdőmből egy darab erdőt Szőlő Hegynek" átenged. A megegyezés pereskedés következménye, ugyanis a jobbágyok többször tettek panaszt földesuruk ellen, hogy tőlük páskomi legelőiket elfoglalja. A szerződés szerint a jobbágyok panaszaikat visszavonják és cserébe erdőt kapnak. Nagy előrelépés az önálló gazdálkodás felé az, hogy a telepített szőlőt -az uradalmi tiszt tudtával s birtoklevél váltásával- a jobbágy szabadon adhatja, veheti, cserélheti. 10 esztendeig adómentes a szőlő, utána 1769. április 24-től "légyen Pap, Prédikátor, Nemes vagy Nemtelen, mindenik Szölös Gazda a 8-dik akót az Uraságnak igazán kiadni köteles lészen." Ezek mellett szőleje nagyságától függően minden gazda 8-12 icce (7-11 liter) mustot ad még. A Szőlőhegy életét "hites emberek", az úgynevezett Hegymesterek szabályozzák, kiket a földesúr tisztje nevez ki "minden igazságnak meg tartására és a Köz jónak elől mozdítására". Az irtások és telepítések nagyon gyorsan haladtak, hiszen a község 1784-ben készült térképén már 93 holdnyi területen szőlőt láthatunk. Egy, két év múlva készült országleírásban külön kiemelik, hogy a községnek sok szőleje van. 10 év múlva a földesúr Pintér Házat tart fenn. A megtermelt és az adóból megmaradt bort a jobbágyok meghatározott időben kimérhették a község kocsmájában. A kocsmát általában bérbe adja a földesúr, a mai alsó Borozó helyén lévő kocsma évi árendája 100 forint volt. A kocsmára bort hordani tartoztak a gazdák Újév napjától Szent Mihály napjáig, saját boraikat pedig Szent Mihálytól az év végéig mérhették ki. A csetényi szőlőkről a 18. század közepéig nem sok feljegyzés maradt fenn, csak néhány hegymester nevét ismerjük. 1838-ban a község úrbéri pert nyújt be földesura, gróf Esterházy János ellen, hogy az eddigi "fertály esztendei" bormérést ki szeretné bővíteni Szent Mihálytól Szent György napig fél évre. Az Oszlopon tartott úriszéken kérésüket elutasították, mondván, hogy az úrbéri törvény csak akkor érvényes, ha külön szerződés nem szabályozza a kocsmatartást. Ami igaz is volt, mivel a Szőlőhegy Contractusban a fentieket pontosan leírták. A század közepére a Szőlőhegy területe lecsökken, az 1857-es térképen már csak 57 hold, viszont 96 pincét és a hozzá tartozó présházat is láthatunk ekkor. 1873-ban a Keleti Károly által írt Magyarország szőlészeti statisztikájában jelent meg Csetényről: 119 gazda osztozik 55,9 kat. hold fehér szőlőn. Nem lehettek túl jó minőségűek, hiszen az átlagosan 751 nöl területű szőlőkön átlag 67 liter bor termett, mely összesen csupán 7.950 liter az egész Szőlőhegyen. A holdankénti 142 literes termésátlag mai szemmel nézve meglehetősen gyenge eredmény, de a szomszéd községeké sem sokkal jobb: Csesznek 142 liter, Csernye 163 liter, Jásd 75 liter, Szápár 75 liter, Szentkirály 298 liter, Oszlop 457 liter holdanként. A szőlőinket elpusztító filoxéra Csetényt sem kímélte meg a múlt század végén. 1895-ben még 24 hold, két év múlva már csak 12 hold szőlőt találunk a községben. Az 1930-as kataszteri felmérést végző Fehrentheil Gruppenberg László mérnök már csak kilenc présházat talál az egész Szőlőhegyen, melyek egy kivételével, 1964-ben estek áldozatul a tagosításnak. A csetényi uradalom a 19. század első felében Esterházy Mihály 1817-ben, apja beleegyezésével 60000 ezüst forint kölcsönt vesz fel "főképp a csetényi jószág kezelésére és javitására'”. A kezelés és javítás a kastély átalakítását jelentette -a frissen házasodott és ideköltöző gróf igényei szerint. Ekkor alakult ki a kastélyt övező gazdasági épületek és a távolabb fekvő majorok végleges képe is. A község számára jelentős változást hozott, hogy ideköltözött feleségével, báró Schröffel-Mannsberg Antóniával, a fiatal gróf. Eddig ispánjai, tisztjei útján irányította a gazdaságot az Oszlopon, Cseszneken vagy éppen az ország nagyobb városaiban élő földesúr. Nem véletlen, hogy ekkor jön létre a nyomaiban még ma is felismerhető, és az idősek emlékeiben ma is élő majorsági rendszer. A mai temetőt ebben az időben hasítják ki a nagybirtokból, a gróf házhelyeket enged a községnek a mai Kövesden, felépül vagy felújítják a kápolnát, pálinkafőzőt építtet -a mai Ady utcában- stb. A református egyház levéltárában található régi feljegyzések szerint ő az első földesúr, aki tevékenyen beleavatkozik a falu életébe és nem csak a gazdaságot irányítja megbízottjaival. Általában jó viszonyt alakított ki a helybeliekkel. A gazdálkodásban már nem volt ilyen szerencsés, a felvett hitelt nem tudta törleszteni, sőt további számtalan apróbb-nagyobb kölcsönért fordult ismerőseihez. 1845-ben írja Nagy Sándor csetényi bíró: "és tudjuk, hogy ez időben köznyelven forgott, hogy Somogyi inspector urat is a grófné nevezte ki. A grófné volt az uraság, mert szarvasi uradalmát eladván, a csetényi javalmat a temérdek adósságból kiváltván és így a javakat, mint tulajdonát birta”. Minden földesúri jogot ő gyakorol, fiával Antallal együtt irányítja a gazdaságot, engedélyezi a bíróválasztást. Jobbágyaival kíméletes: "Mi alulirott Csetény község bírói és kisbírói hitelessen valljuk és bizonyítjuk, hogy földesúrnőnk az 1845, 1846. és 1847. években a gabona és egyéb désmai járandóságot alázatos folyamodásunkra kegyelmesen elengedte..." Hiába volt azonban áldozata, a birtokot továbbra is kénytelen volt kölcsönökkel terhelni, melyeket aratáskor vagy az állatok eladásakor tudott kiegyenlíteni. A gazdaságon a kölcsönök sem segítenek, adósságai tovább nőttek és végül a család 1852-ben arra kényszerült, hogy a két birtokot -Csetényt és Csesznek egy részét- eladja a pesti Zitterbarth Mihálynak. A birtok tönkremenését az is elősegítette, hogy Mihály gróf a szabadságharcban betöltött szerepéért Komáromban tölti ötéves börtönbüntetését. Az ezt követő időszak két szempontból is fontos a falu történetében: Egy év múlva, 1853-ban eltörlik a jobbágyságot, önálló gazdákká válhatnak a falu lakói, az Esterházyak 215 éves ittléte után pedig új nagybirtokosa lesz a községnek. A község lakói a szabadságharcban A helybeli egyházi feljegyzéseket megsemmisítette a világosi fegyverletételt követő Habsburg-elnyomás, csupán a templom tetejének javításával kapcsolatban jegyzi fel Járdánházy tiszteletes úr: „a tető festése ezúttal elhalasztatott, mivel a március 15-diki pesti forradalom… Magyarország újjáalakulása alkalmából… amíg a felzendülő nép kedélye meg nem csendesedik”. Az országban nemzeti őrkatonaság állíttatván ki az országhatáron által jött rácok és szerbek rabló csoportjai ellen… Ezek miatt szóval, míg a rend, csendesség megnyugtatólag ismét helyre nem áll, a munka teljes végrehajtása félretétetett”. A délvidékről hazánkra törő ellenség megállítására kiállított hadseregben harcolt a Bakonyi nemzetőr sereg 77 főből álló csetényi százada is, Esterházy Antal kapitány vezetésével. Apja, Eszterházy Mihály -a reformkori országgyűlések vezérszónokaként 10.000 forinttal támogatta a Tudományos Akadémia létrejöttét-, 1848. október 8-tól az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjaként a hadianyaggyártást irányítja. A Bizottmány megszűntével ugyanezen ügyeket felügyelő kormánybiztossá nevezi ki Kossuth Lajos. 1848. november 5-től 1849. május 22-ig újoncokat soroznak be Csetényből is . 1848. december 19-én Lukács Sándor kormánybiztos felszólította a népet, hogy csatlakozzék a portyázó szabadcsapatokhoz, melyek parancsnoka Mednyánszky Sándor volt. A 195 főből álló, gyengén felfegyverezett szabadcsapat 1849. január 12-én Bakonybélnél vereséget szenvedett a császáriaktól s többek között itt esett fogságba a 17 éves csetényi Varga Gergely is. Családi hagyomány szerint Jakab István 1848. december 30-án a vesztes móri csatában harcolt. A csetényi egyházi feljegyzésekben áll: „Ifjú Molnár János nemzetőr 1848. június 4-én, 32 évesen forró lázban meghalt. Marton Mihály nemzetőr 1849. január 3-án, 25 évesen az ellenségtől Bodajkon elfogatva agyonlövetett.” A birtok kézről kézre száll Zitterbarth Mátyás, a kor neves építésze sikeres vállalkozásaival másfél milliónyit meghaladó vagyont szerzett. Az építész a déli vasút építésében és az 1857-es pénzügyi válságban ment tönkre. Az uradalmat hitelezője, a bécsi Boschan Bankház szerezte meg. Boschan Gusztáv, aki tiszteletbeli megyei főjegyző volt, az 1873-as tőzsdei válságban vesztette el vagyonát. Még gondoskodott Zitterbarthnak a csetényi kastélyban élő unokahúgáról, majd öngyilkos lett. Csetény új tulajdonosa Schlézinger Dávid lesz, de néhány év múlva özvegye és gyermekei apránként eladogatják előbb a csetényi gazdáknak a birtok kisebb részeit, majd 1886-ban a maradék nagyobb egységet báró Bornemissza Gábornak, tőle pedig a Holitscher B. Lipót tulajdonába kerül 1891-ben. A század második felében a községet is utoléri az ország általános fejlődése. 1869-ben már 153 házban él 1047 lakosa, majd néhány év múlva már két tanteremben tanul a község 120 gyermeke. 1880-tól postahivatal is található a Suttyom elején. 1883-ban 1080 lakosából kereken ezer a református, 50 a katolikus, 10 fő az ágostai evangélikus és a 20 mózes hitvallású. 1890-ben Csetény nagyközségi rangot nyer. A Holitscher-család idején A birtokot megvásároló egykori bécsi üzletember és nagybirtokos Holitscher Lipót (1850-1904.), nejével Hamburger Vilmával (1860-1922.) és gyermekeivel, Leonórával, Pállal, Károllyal 1891-ben költözött Bécsből Cseténybe. H. Lipót rövidesen új szeszfőzdét építtet. A mai Gyár területén új téglaégető is épül, itt készülnek el a kastély emeletes szárnyához szükséges téglák. H. Lipót halála után gyermekei öröklik a birtokot. 1910-ben 1157 lakosa van a községnek, a keresők zöme földműves, de már találunk 4 bányászt, 34 iparost, 3 kereskedőt, 3 vasutast, 7 közszolgálati alkalmazottat. A Holitscher-birtok 64 cselédet és 119 napszámost foglalkoztat. A 174 ház fele-fele arányban tégla és vályog, a 71 cseréptetős és 92 nádas ház mellett még 11 fazsindelyest is találunk a faluban. Vallásuk szerint a helybeliek közül 936 református, 149 katolikus, 42 evangélikus, 29 izraelita és egy fő egyéb (feltehetően baptista). Leég a Suttyom és fő utca, valamint a község közintézményeinek nagyobb része. Országos méretű adakozásból épül újjá a falu, a támogatások elosztása nagy viták és panaszok mellett történik meg. 1913-ban patika létesül az alsó bolt és a baptista imaház között félúton, elő gyógyszerészünk Kovácsházy László. 1917-ben megalakul a csetényi Vörös Kereszt-Egyleti Fiók, 6 alapító, 173 rendes és 37 rendkívüli taggal. Még ebben az évben H. Károly megváltja testvérei részét és továbbiakban egyedül gazdálkodik. Korszerű mintagazdaságot épít ki, aprómag és vetőmagtermesztéssel foglalkozik. A határban lévő talajvizes területeket alagcsövezteti, melynek nyomai még ma is fellelhetők. Az 1. világháborúban 50 csetényi katona esett el a keleti frontokon. Helytállásuknak 1940-ben állítottak emléktáblát az alsó iskola falán, szövege: „Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”. A Tanácsköztársaság alatt az egyházi iskolákat rövid időre államosítják. A nagyarányú kivándorlás miatt néhány év alatt közel 150 fővel csökken a falu lakossága. Talán emiatt is minősítik vissza 1926-ban a falut kisközséggé. 1924-ben meglehetősen sok iparost, így egy-egy ácsot, kötélgyártót, bognárt, csizmadiát; két asztalost, kocsmárost, borbélyt; három kovácsot, molnárt, szatócsot; négy cipészt, kőművest valamint egy Hangya Szövetkezet találunk a faluban. 1928-ban vásárjogot is nyer Csetény. Két év múlva már van villany a postán, a kastélyban és a községházán, 1314 lakosa 236 lakóházban él. 1937-ben már 122 iparban dolgozó, 28 kereskedő, 15 vasutas, 18 közszolgálati alkalmazott és 24 cseléd él a községben, de a lakosság nagyobb része továbbra is a mezőgazdaságból él. A birtokok méretének megoszlása 1941-ben: 1221 hol Holitscher Károlyé, 10-100 hold közötti birtok 40 db (többsége 10-15 holdas), 1-10 hold közötti 49 db. 1943-ban levente egyesület működik a faluban. 1944-ben deportálják a helybeli zsidó családokat. Az 1945. március 21-22-i eseményekről pedig nézzük egy szemtanú beszámolóját: „Ma már rossz híreink vannak, Mórnál előretörtek az oroszok… A front egészen ide hallik, nincs több 15 kilométernél. Közben a falut is bombázzák… A magyar katonaság elvonult, mi is mennénk, de nincs mivel. Megérkeztek a német harcoló csapatok. Az emberek pakolnak fejvesztve…. Délben nagy légicsata van… A pincéből később jöttünk fel… Lakásunk négy bombát kapott… Két magyar páncélos jóvoltából sikerült szekeret szereznünk, ami elvitte holminkat a kastélyba… Éjfél után riadó, az orosz lovasság befutott Csetény határába, mint egy megzavart hangyaboly, olyan a kastély.” A fenti eseményekkel községünk számára véget ért második világháború. Számos csetényi vált a háború áldozatává, közülük húsz katonaként szolgálta a hazát, hét volt a polgári áldozat, huszonegy zsidó polgártársunk pedig az auschwitzi haláltáborban lelte halálát. 1947-ben megválasztják az utolsó csetényi bírót, Pálinkás Imrét, s ezzel egy kor és egy rendszer lezárult. Egyházaink történetéből A csetényi egyház az ellenreformáció korában „Valamikor a Bakony falvait magyarok és kálvinisták lakták. III. Károly alatt az uraságok elhatározták, hogy a nyakas, pártütő, kuruc kálvinistákat kipusztítják a Bakonyból. Csetény urasága, egyik gróf Eszterházy, akkor nyitrai püspök volt. A mostani kastélytól nem messze az országút északi oldalán állt egy óriási ágú-bogú, sűrű lombú, vén szilfa. Ennek árnyékában szeretett a püspök pihenni. Szolgálattevői egyik nap heves támadást intéztek a kálvinista kurucok temploma ellen. A falu népe a templom köré sereglett és ellenállt a támadóknak. A hagyomány különösen a Simon és Jakab nevű jobbágycsaládok nevét tartotta fenn, mint akik inkább készek voltak a halálra, semmint istenük hajléka idegen kézre szálljon.” (Eötvös József: Átok alatt) Az 1749-ben meghalt prédikátoruk helyébe már nem is enged újat hozni Eszterházy Imre. A község a Helytartótanácshoz fordul engedélyért, amit el is nyer. A lelkész bejegyzése szerint a válaszlevélben az áll, hogy „A Felséges Méltóságos Helytartó Tanács … a Csesznegi Dominium Földes Uraihoz, mellybe inti őket, hogy adják okát, miért nem akarnak a’ Csetényi Ecclesiának meghalálozott prédikátora helyébe megh hozni engedni. ”Ez évben kezdődnek a református egyház új anyakönyvei, mivel a régiek részint a prédikátorház beázása, másrészt tűz által megsemmisültek. 1761-ben elhunyt Kisvárdai János prédikátor is. Az alázatos szolgai Csetényi lakosok kérik a vármegyét, hogy mivel „az keresztség dolgában, mint pedig más lölki dolgokban magunk vallása szerént vigasztaltassunk, kérjük alázatosan az Nemes Széket, hogy Lölki Pásztort helybe hozván… ”Cséby Gergely helyi nótárius február 4-én ideiglenes engedélyt adott ki, melyet később valószínű, hogy megerősített a vármegye, hiszen a következő prédikátor minden különösebb háborítás nélkül végezhette lelkész teendőit.: „Hogy az lelki (jólétükben?) Csetényi Helységben lévő calomista vallyáson lévők fogyatkozást ne szenvedni kéntelenítessenek, addég is míg Tekintetes Plenipotentatius Urnak bűvebbén fogják magok lelki pásztorjokat (bemutatni?), ezen instantiajok helybe hagyatik, és kivánságok nem gátoltatk.” A katolikus egyház A török időkben már református hitű községben sokáig nem találunk más vallást, az első római katolikus hitűek is a kastély személyzetéből és a cselédekből kerültek ki. 1726. után már időközönként előfordulhatnak katolikus hitűek, hiszen a feljegyzés szerint anyakönyvezésüket a cseszneki várkáplán végzi. Az 1747. és 1752. közötti egyházi összeírás zerint még nem él katolikus hitű a községben, viszont már van bábaasszonya a községnek Pongrácz Erzsébet személyében. 1772-ben az oszlopi egyházhoz tartozik, de még nincs eklézsia. Két év múlva már 8 fő katolikus vallásút találunk. 1778-ban és egy év múlva a hét lutheránus és 6 zsidó mellett már 15 katolikust írnak össze. Az 1780. évi országos összeírásban viszont csak 3 férfit, 4 nőt és egy fiúgyermeket találunk, bár lehet, hogy ez csak a jobbágyi sorban lévőket tartalmazza. A hitéletet valószínű, hogy az oszlopi templomban gyakorolják, mivel helyi templomot, kápolnát nem említenek egészen a 19. század közepéig. 1841-ben már 68 katolikust találunk a faluban. 1849-től a mai református temetőt használják ők is, előtte nem ismeretes temetkezési helyük. Zsidó hitközség A 18. század közepétől itt élő, főleg az uradalom kocsmáját, mészárszékét bérlő és kereskedő zsidó családokról első ízben 1778-ból van teljes névsorunk, a községben 10 családban 43 zsidó hitvallású személy él. A térképeken a Suttyomban már feltűnik a Zsinagóga és a zsidó temető is. A közösség a zsidók 1944. évi Auschwitzba történő deportálásakor szűnt meg. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,1% németnek, 0,1% lengyelnek, 0,1% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16%, református 45,9%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 6,5% (23,6% nem nyilatkozott). Nevezetességei Holitscher-kastély és kastélypark A műemlékjellegű, egykori barokk, majd az évszázadok során többször átépített és megtoldott kastély községünk büszkesége. Névadója Holitscher Károly, az épület utolsó tulajdonosa, egykori országgyűlési képviselő, bankelnök, nagybirtokos. Az épület építési idejét nem ismerjük, de 1747- 49. között már említik, mint Esterházy Imre tulajdonát, rá utalnak az épületben talált C I E monogramos téglák. Ekkor már biztosan létezik a boltíves pince és az épületnek a pincével megegyező alapterületű része. A kastély felújítása során azonban találtak még Esterházy János gróf által -1692. előtt- vettetett téglákat is. A kastély természetesen ritkán szolgált állandó lakásául az általában Bécsben és Pozsonyban tartózkodó Esterházy grófoknak. Alkalmanként szállhattak meg az épületben, nyaralónak, vadászháznak használva azt. Az oszlopi kastély megépülte után, az 1780-as évek végén már valószínű, hogy egy rövidebb ideig nem is lakták. Ekkorra oly mértékben leromlott az épület, hogy az akkor házasodó Esterházy Mihály 1817. táján 60.000 ezüst forintból tudta csak helyreállítani az egykori barokk kúriát. A korabeli leírások alapján így nézhetett ki az akkori épület. Feltehetően 1852-60. között került sor a másik nagy átépítésre, tulajdonosa ekkor ifj. Zitterbarth Mátyás, a kor egyik legnevesebb klasszicista építésze. Az ezt követő 30 év alatt toldotta meg a földszintes részt egy víztoronnyal valamelyik tulajdonos, az 1890 körüli alaprajz az akkor a kastélyban szolgálók visszaemlékezései alapján készült. Egykoron a kastélyhoz tartozott az úgynevezett kiskastély is, mely a mai emeletes szárny helye előtti részen volt, és 1890. előtt elsősorban vendégszobák voltak benne. A nyitott verandás kiskastélyt fedett átjáró kötötte össze a toronnyal. 1892-ből maradt ránk az első fénykép az épületről. Zitterbarth Mátyás 1862-es halála és a millennium között több tulajdonosa volt az épületnek: báró Bornemissza Gábor, a Sclézinger-család, a bécsi Boschán-család, majd végül a kastélyt emeletes szárnnyal megtoldó Holitscher B. Lipót és leszármazottai. Az épület utolsó tulajdonosától Holitscher Károlytól az államosítás során vették el az épületet és a hozzá tartozó nagybirtokot. A második világháború után az épületet államosították és a helyi tanács, majd önkormányzat tulajdonába került, itt volt a tanácsház, a posta és egyéb közintézmények. A kastély földszintes részét 1993-94-ben az önkormányzat támogatásával közművelődési célokra újíttatta fel a Holitscher Kastély Felújító Társaság Alapítvány. Az emeletes szárny felújítási munkái 2000-ben kezdődtek, és még napjainkban is tartanak. A kastély körül található, több mint l6 hold területű, angol mintára telepített park történetéről, életkoráról nem sokat tudunk. A park elődje talán a kastély körül meghagyott ősi erdő lehetett, melynek még létező legidősebb fái 250-300 évesek, első említése 1846-ból való. Jelenlegi állapota inkább gondozott parkerdő jelleget mutat, mint a két világháború közötti egykor egzotikus növényekkel telepített arborétumot. Említésre méltó látnivaló még a több, mint százéves, szépen felújított tűzoltókocsi a kastély előtt. Kápolna a kastélykertben A török időkben már református hitű községben sokáig nem találunk más vallást, az első római katolikus hitűek is a kastély személyzetéből és a cselédekből kerültek ki. A hitéletet valószínű, hogy az oszlopi templomban gyakorolják, mivel helyi templomot, kápolnát nem említenek egészen a 19. század közepéig. 1838-ban Esterházy János fakeresztet állít a majorsági cselédlakások elé, az oszlopi út jobb oldalán. A mai Hunyadi utcában álló keresztet a katolikus hívek 1999-ben felújították és a parkbéli kápolna mellett állították fel. 1841-ben már 68 katolikust találunk a faluban. A kápolna a földesúri családot és hasonló hitű alkalmazottait szolgálta. Pontos építési ideje ismeretlen. Az 1845. évi canonica visitatio még nem említi, Járdánházy Dániel ref. lelkész 1848. március 12-én viszont feljegyzi: "Esterházy Mihály itt e helyben grófi lakja udvarán házi kápolnát csináltatott". Az épületet megszemlélve, úgy látszik inkább, hogy felújíttatta vagy átalakíttatta a már meglévő, de addig más célokat szolgáló épületet, bár 1870-es canonica visitatio 15-20 évesnek becsüli az épületet. 1874-ben Schlézinger Dávid, a birtok új tulajdonosa hitbéli okok miatt megtiltja a kápolna használatát, így annak berendezését az ácsteszéri plébániára szállítják. Bornemissza Gábor báró 1877-ben helyreállíttatja az épületet és berendezését, fenntartására 200 forintos alapítványt hoz létre. Előbb 1994-ben újították fel az épületet a csetényi katolikus hívek, majd 2007-ben megkezdődött a tető- és héjazatcsere. A munkák végeztével 2007. szeptember 30-án szentelték újra a kápolnát. Református templom A 16. század elején Török Bálint megbízza lelkészét, hogy terjessze a reformációt bakonyi birtokain. Az ezután már református hitet valló csetényiek a vályogból és fából épült templomot használják. 1790-ben földrengés miatt leomlik a református templom. Az elpusztult templomot már nem állítják helyre, hanem újat építenek a középkori kőtemplom helyén s részben annak romjaiból. 1792-93-ban épül fel s az alábbiakat írja róla Vincze Imre lelkész: " ...Hegyen lévő templom épült a tolerancia után 1792-dik esztendőnek tavaszától fogva az 1793-dik esztendőnek tavaszáig...kőbeli matériájának nagy részét csakugyan azon helyen gothus formájú templomnak széjjeltört falaiból és köveiből keritették ki nem csak, hanem egész faldarabok is hagyattak amabbul, úgy, hogy azon réginek hosszúsági falából egy nagyrészt emez újnak csak nem egész falazatját vagy hátulsó kereszt falát tészi". 1810. január 12-én földrengés miatt tornya megreped, egy részét lebontják és a harangokig bedeszkázzák. "1831. martius 14-én-én reparálni kezdik a megrongált templomot". 1893-ban kerül sor a templom újabb, nagyarányú felújítására, melynek során elveszti eredeti barokk jellegét. Millenniumi emlékmű Szélerőművek a falu határában Híres emberek Abella Mihály (Csetény, 1878. szeptember 27. – Dachau, 1945. február 22.) szakszervezeti vezető. Borbélymesterséget tanult. 1902-ben bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba és tagja lett a szociáldemokrata pártnak. 1904-től tagja, majd ügyvezető titkára, végül elnöke volt a magyarországi borbély- és fodrászsegédek szakegyletének. A Tanácsköztársaság idején a közélelmezési népbiztosságon dolgozott. Szerkesztette a Fodrász Újságot. 1944 novemberében a szakegylet több vezetőségi tagjával együtt hurcolták el, munkatáborban halt meg Halász Gyula (Csetény, 1871. szeptember 17. – Brassó, 1969. március 16.) erdélyi magyar szerkesztő, közíró. Fia Brassai, a világhírű fotóművész. A Brassói Szemle (később Brassói Hírlap) megalapítója, a lap megszűnése után 1919-től a Brassói Lapok munkatársa 1933-ig, amikor is Brassói Napló címmel új lapot alapít és szerkeszt 1936-ig. Vezércikkeiben a munkásság érdekeit szólaltatja meg. Turista lapok munkatársa, a Nagykőhavas turistaszálló újjáépítéséért kifejtett buzgalma elismeréseként a természetjárók e hegység főútvonalát Halász Gyula útjának nevezték el. Budapesten már 1894-ben verseskötete jelent meg (A Szajna partján); gondolatokat fűzött Az ember tragédiájához (könyvalakban Bp. 1922). Romániában megjelent munkái: Petőfi és Béranger (Brassó 1922); Petőfi Sándor élete és halála (Brassó 922); Petőfi Sándor élete (Hasznos Könyvtár, Brassó 1935); Zajzoni Rab István válogatott versei (szerkesztésében és előszavával, Haladó Hagyományaink 1959); A századik év küszöbén (Emlékek, 1967). A csetényi Községháza falán emléktábla méltatja munkásságát. Vámbéry Ármin Vámbéry Ármin (1832-1913) a török nyelv és néprajz világhírű kutatója, a hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Vámbéry 1856 novembere körül néhány hónapig a csetényi Zitterbarth-birtok bérlőjénél, Grünfeld Hermannál házitanítóskodott és önéletrajzi művében az alábbiakat írja itt tartózkodásáról: Jó állást kaptam Csetényben, Veszprém vármegyében, az odavaló bérlő, Grünfeld úr házánál. Ez volt utolsó nevelői állásom Magyarországon és az a szeretetteljes bánásmód, melyben Grünfeld úr művelt és nemes családja részesített. Csak egy szomorú eset fűződik itt tartózkodásomhoz. 1856. november 11-ének egy esős estéjén történt, mikor tízig jóízű beszélgetés közben töltve a családdal, éppen készültem visszavonulni az udvarban lévő szobámba. Midőn kinyitottam a pitvarajtót, nem csekély ijedelemmel láttam, hogy egy sereg álarcos ember áll előttem...A megrémült család minden egyes tagját lefogta egyikük és halállal fenyegettek mindenkit, aki a száját kinyitni merészelné. Most már világos volt; hogy rablóbanda tört a házra a Bakony erdejéből. Grünfeld úrtól minden pénzét és értékét elszedték. Oda is adott vagy húszezer forintot. ... Felforgatva az én szobámat is, melyből azonban nem vihettek el mást, mint egynéhány kötetjét a magyar remekíróknak... A zirci járásbíróságnak az a sajátszerű ötlete támadt, hogy bennem, az akkor már a Tudós Akadémiával összeköttetésben álló magyar tudósban, titkos bűntársát keresse az egykori rebellisekből álló rablóbandának. És nincs kétség, hónapokig sanyargattak volna, ha síkra nem száll mellettem a jó Grünfeld és nem tesz bizonyságot teljes ártatlanságomról.... A hazai röghöz nem kötött immár semmi ezen a világon, mert anyám, kit lelkemből szerettem, kevéssel útrakelésem előtt meghalt. Szilárdul elhatároztam tehát, hogy haladéktalanul Keletre megyek és bármilyen nehezemre esett odahagyni kényelmem nyugalmas kikötőjét, megtettem a szükséges lépéseket az elutazásra. Zitterbarth Mátyás ifj. (Pest, 1803 – Pest, 1867. november 14.) építész. Az Ausztriából Pestre települt építészcsalád legjelentősebb tagja, id. Zitterbarth Mátyás építész fia, Zitterbarth Henrik építész apja. A pesti klasszicista építészet egyik legjelentősebb mestere volt. 1852-60 között a csetényi kastély tulajdonosa, az épület egyik átépítője. Justin Theroux Justin Theroux (Washington, 1971. augusztus 10.) amerikai színész, forgatókönyvíró, filmrendező. Élete Justin Washingtonban született, anyja Phyllis Theroux, újságíró és író, apja Eugene Theroux vállalati jogász, unokaöccse az utazási író, regényíró Paul Theroux, unokatestvérei Louis Theroux, író és Marcel Theroux, televíziós műsorvezető. Justin még a Buston iskolába járt, amikor elkezdett színészkedni, diplomáját a vermonti Bennington főiskolán szerezte vizuális művészet és dráma tagozaton. Sokáig grafikusként dolgozott. Karrier 1996-ban debütált Mary Harron I Shot Andy Warhol című filmjében. Ezután a Charlie angyalai: Teljes gázzal, a Rabiga előtt (Lepattanó), Romy és Michelle, Barátságpróba és a Zoolander című filmekben játszott. Több kasszasikerben is szerepet vállalt, mint az Amerikai pszicho és a kultusz televíziós sorozat a Miami Vice filmváltozatában. David Lynch két filmjében is játszott: Inland Empire és a A sötétség útja - Mulholland Drive. Különböző televíziós sorozatokban (Alias, Ally McBeal, Szex és New York) vendégszerepeket játszott. Első filmjét, a Dedication-t 2006-ban rendezte, amely 2007-ben debütált a Sundance Film Fesztiválon. 2008-ban Ben Stillerrel írta és rendezte a Trópusi vihar című filmet. Ugyanebben az évben a John Adams című televíziós minisorozatban John Hancock-ot alakította. Júliusban a Variety magazin bejelentette, hogy Theroux fogja írni Jon Favreau Vasemberének folytatását. 2010-ben ő játszotta a Your Highness című filmben Leezart, a gonosz varázslót, aki elrabolja egy hercegnőt. Magánélet 2012-ben eljegyezte, majd 2015. augusztus 5-én, 44. születésnapjára rendezett ünnepségen, egy meglepetés esküvő keretében, házasságot kötött Jennifer Anistonnal. Ferrari F12berlinetta A Ferrari F12berlinetta 2013-ban megjelent sportautó, amelyet a Ferrari gyárt. Alapára a 2012-es megjelenéskor 102 millió forint volt. Motorja 740 lóerős, orrmotoros, V12-es. Viszonylag ritka autó, mert nem alapmodellnek számít. Dicsérő kritikákat kapott, dicsérték az autó agilitását, kényelmét, agresszivitását[forrás?]. Bassano Romano Bassano Romano település Olaszországban, Viterbo megyében. Lakosainak száma 4940 fő (2017. január 1.). Bassano Romano Trevignano Romano, Oriolo Romano, Sutri, Vejano, Capranica és Bracciano községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Williers Williers település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 45 fő (2015). Williers Mogues és Puilly-et-Charbeaux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Colletorto Colletorto község (comune) Olaszország Molise régiójában, Campobasso megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik. Határai: Carlantino, Casalnuovo Monterotaro, San Giuliano di Puglia, Sant’Elia a Pianisi és Bonefro. Története Első írásos említése 1320-ból származik. A ma is álló őrtornyát I. Johanna nápolyi királynő építtette. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Torre di Colletorto San Giovanni Battista-templom Dorge Rostand Kouemaha Dorge Rostand Kouemaha (Loum, 1983. június 28. –) kameruni labdarúgó, aki jelenleg az iráni Foolad támadója. Pályafutás Az egykori kameruni utánpótlás válogatott, Dorge Kouemaha már hazájában is letette névjegyét, ahol Doualában, a Victoria United csapatában játszott. 2004-ben egy meccsen a listavezető Racing FC Bafoussam csapata ellen úgy nyert a Victoria 4-0-ra, hogy mind a négy gólt Kouemaha szerezte. A 2004-2005-ös szezonban ugyan csapata kiesett a bajnokságból, de ő maga kameruni gólkirály lett. Kamerunból 2005 januárjában a görög elsőosztályú Aris FC (Szaloniki) csapatába szerződött négy és fél évre két honfitársával, Samuel Alain Inogue-val és Eugene Eyah Fomumbod-dal. A bemutatkozásra a görög kupában került sor a másodosztályú Ethnikos ellen, ahol az 59. percben csereként lépett pályára és 20 perccel később győztes gólt fejelt (2-1). A szintén 2-1-re végződött visszavágón is ő szerezte a győztes gólt. Az Aris azonban végül 14. lett a görög bajnokságban és kiesett az elsőosztályból. 2006 januárjában a magyar bajnokság újoncához, az FC Tatabánya csapatába igazolt, ahol első gólját a tavaszi szezon első meccsén, a Lombard FC Pápa elleni idegenbeli, 5-0-ra megnyert mérkőzésen szerezte. A csapatban Márkus Tibor tavaszi gyengébb szereplésének és Nagy Tamás sérülésének köszönhetően egyre több szerephez jutott, a 2006-07-es szezonra (Márkus Tibor távozása után) az elsőszámú gólfelelős lett. 2007 nyarán hazai átigazolási rekordért, 60 millió forintért a bajnok, Debreceni VSC-hez igazolt. 2008 nyarán az MSV Duisburg csapatahoz igazolt. 2009 nyara óta az FC Bruges csapatában játszik. 2011 nyarán kölcsönben a német 1. FC Kaiserslautern-hez került. 2012 augusztusában a Bundesliga újonc Eintracht Frankfurt csapatához került kölcsönbe. Eredmények kameruni utánpótlás válogatott kameruni gólkirály ( 2004 ) görög bajnoki 14. helyezés az Aris Szalonikivel ( 2005 ) magyar bajnoki 5. helyezés az FC Tatabányával ( 2006 ) szuper kupa győztes DVSC ( 2007 ) magyar bajnoki 2. helyezés DVSC ( 2008 ) magyar kupagyőztes DVSC ( 2008 ) Cikkek Angolul: 2004 . június 21. : Victoria United – Racing FC Bafoussam 4-0 2005 . január 24. : Az Arisba szerződik 2005 . február 2. : Bemutatkozása az Arisban 2005 . február 11. : Az Ethnikos elleni visszavágó Magyarul: Dorge Kouemaha minden meccsen gólokkal segítené a Tatabányát Forrás Hivatásos Labdarúgók Szervezete Nemzeti Sport Online NB1.hu FC Tatabánya hivatalos oldala Profilja a Brugge hivatalos honlapján (angolul) A Running Man vendégeinek listája A Running Man dél-koreai televíziós játékműsor vendégeinek listája. Henry (Illinois) Henry város az USA Illinois államában. Lakosainak száma 2464 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Baloldaliság A baloldaliság eredetileg a forradalmi, demokratikus politikai magatartás megjelölése volt. A „baloldaliság” Lenin meghatározása szerint a „kommunizmus gyermekbetegsége”, káros ideológia a forradalmi – álforradalmi – mozgalmakban. A korabeli ideológia szerint a baloldaliság gazdasági és társadalmi törvényszerűségek figyelmen kívül hagyásával, szociális frázisok hangoztatásával, nem forradalmi helyzetben alkalmazott ún. támadó taktikával kívánta a társadalmi forradalmat végrehajtani. A baloldaliság legnagyobb veszélyének azt tartották, hogy a társadalmi változást akarók egy részét zsákutcába viszi, módszerei pedig nagy visszahatást váltanak ki a néptömegekből. Forrás Ifjúsági Kislexikon, Szerzőcsoport, Kossuth Kiadó, 1983, ISBN 963-092-233-9 Jordi Galceran Jordi Galcelan Ferrer (Barcelona, 1964. március 5. –) drámaíró, forgatókönyvíró, fordító. Nemzetközi ismertséget a Grönholm-módszer című darabja hozott számára, melynek magyarországi bemutatója 2008-ban az Új Színházban volt. Barcelonában él. Spanyol és katalán nyelven egyaránt alkot. Egyetemi tanulmányait is Barcelonában végezte katalán nyelv és irodalom szakon. A nyolcvanas évek elejétől kezdve vesz részt különböző alternatív színházak munkájában. Hazájában a kilencvenes évek közepe óta számos színházi díjat nyert el műveivel. Albert Guinovarttal együtt jegyzik a 2002-ben bemutatott Gaudí című musicalt. Galceran volt a társforgatókönyvírója Jaume Balagueró Hideg csontok (Fragile) című filmjének, a Grönholm-módszert pedig Marcelo Pineyro vitte filmre. Magyar Írók Nemzeti Szövetsége A Magyar Írók Nemzeti Szövetsége (MINSZ) 1919 és 1921 között fennállt, ellenforradalmi alapon szerveződött, budapesti székhelyű irodalmi társaság volt. Története A Tanácsköztársaság bukása utáni napokban, 1919 augusztusa elején az addig Sümegen bujkáló író, Szabó Dezső a fővárosba érkezett, s a hazai irodalmi élet újjászervezése céljából megalapította a Magyar Írók Nemzeti Szövetségét, amelynek egyúttal első elnöke is lett. Fő célkitűzése a magyar irodalom és irodalmi élet keresztény-nemzeti alapon történő újjászervezése volt, s eleinte a Magyar Nemzeti Szövetséggel szoros együttműködésben dolgozott a cél érdekében. Az őszirózsás forradalom vagy a kommün mellett kiállt pályatársait is igyekezett bevonni a munkába (például Babits Mihályt és Gárdonyi Gézát is felkérte a szervezőmunkában való részvételre), a zsidó származású írókkal, költőkkel való együttműködéstől viszont elzárkózott. A MINSZ fennállása során hatékony munkát nem tudott végezni, lényegében Szabó Dezső közéleti-irodalmi harcainak színteréül szolgált. 1920 márciusában Szabó személyes politikai konfliktusai miatt a szervezetet kizárták a Magyar Nemzeti Szövetségből, később pedig a közte és Pekár Gyula között folyt vitáról szóltak a MINSZ-ről kiadott híradások. Szabó a viszálykodásba belefáradva először 1920 októberében mondott le az elnöki tisztségről. Ekkor még nem, csak 1921 januárjában fogadták el lemondását, ezúttal Kosztolányi Dezsővel kirobbant nézeteltérése állt a háttérben. Az írószövetség elnöki tisztségébe Milotay István került, ám a szervezet tevékenysége elhalt s lényegében meg is szűnt. Tatai Barokk Fesztivál A Tatai Barokk Fesztivál egy rendezvénysorozat Tatán, ahol komolyzenei hangversenyek, képzőművészeti kiállítások és előadások tekinthetők meg. Története A fesztivál, melyet 2000 óta augusztus utolsó hetében rendeznek meg, öt művészeti műfajban kínál programokat: zene, képzőművészet, tánc, irodalom, színház. A fesztiválprogramok kuriózumai: a Tata barokk emlékei elnevezésű képzőművészeti pályázat, továbbá a barokk jelmezverseny. A rendezvény fő szervezője a tatai Concerto Zeneiskola, amely a Barokk Fesztivállal párhuzamosan 2007 óta szervezi meg a Nemzetközi Zenei Mesterkurzust, világhírű művésztanárok irányításával. A kurzuson részt vevő növendékek aktív szereplői a fesztiválprogramoknak. Célja A Barokk Fesztivál egyik alapvető célja Tata csodálatos természeti adottságait kihasználva, gyönyörű barokk épületekben, templomokban minél nagyobb közönségnek megmutatni a város művészeti kincseit, értékeit. Fellépők Az elmúlt években számos helyi művészeti együttes és nemzetközi hírű művész volt már a fesztivál vendége: Kónya István lantművész, az Archangelo kamarazene együttes, az Excanto együttes, Tóka Szabolcs orgonaművész, Kertesi Ingrid operaénekes, a Haydn Bariton Trio, a Servitori di Musica, valamint a Campany Canario Historikus táncegyüttes. A helyi művészeti csoportok közül a fesztivál állandó szereplői az Egressy kórus és az Esterházy énekegyüttes. Különböző művészeti területek neves előadói is részt vettek a barokk rendezvényen, mint pl. Solymosi Tari Emőke zenetörténész, Bali János néprajzkutató, Dr. Borján Elréd bencés szerzetes. Mireya González Mireya González Álvarez (León, 1991. július 18. –) spanyol válogatott kézilabdázó, posztja szerint jobbátlövő. Részt vett a 2016-os Európa-bajnokságon és a 2017-es világbajnokságon. Pályafutása Mireya González Álvarez hazájában, a Balonmano Alcobendasnál kezdte pályafutását, ahol 2008-ban mutatkozott be az első csapatban. Négy évet töltött itt, ekkor légiósnak állt és a francia Union Mios Biganos-Bègles csapatának játékosa lett. 2015-ben megnyerte csapatával a Challenge Cup-ot. 2015 nyarán a magyar bajnokságban szereplő Érdhez szerződött. Hamar meghatározó tagjává vált klubcsapatának, amelynek színeiben első másfél évében 181 gólt szerzett. 2017 januárjában meghosszabbította a szerződését. 2018 januárjában a Győri Audi ETO a szezon hátralevő részére kölcsönvette, hogy pótolja a súlyos sérülést szenvedő Nora Mørköt. 2018. május 3-án hivatalossá vált, hogy a következő szezontól a Siófok játékosa lesz. Május 13-án a 2017–2018-as Bajnokok Ligája-sorozat négyes döntőben tagja volt a Győri ETO negyedik BL-győzelmét megszerző csapatnak. Sikerei, díjai Challenge Cup -győztes: 2015 Magyar Kupa -győztes: 2017–2018 Bajnokok Ligája -győztes: 2017–2018 Janet Weiss Janet Lee Weiss (Hollywood, 1965. szeptember 24. – ) dobos, leginkább a Sleater-Kinney és Quasi együttesek tagjaként ismert. A Mirror Traffic lemez megjelenéséig a Stephen Malkmus and the Jicksben játszott, valamint a The Shins negyedik, 2012-ben megjelent Port of Morrow stúdióalbumán is közreműködött, illetve a Wild Flag körében is megfordult. A zenész megítélése pozitív: a Stylus Magazine minden idők legjobb 50, az LA Weekly pedig –20 dobosa egyikének választotta. Élete Janet Lee Weiss hollywoodi zsidó család gyermekeként született. A zenével két nővére ismertette meg; 16 évesen az ő hatásukra kezdett gitározni. 17 éves korában költözött el otthonról; később a San Franciscó-i Állami Egyetemen fényképészdiplomát szerzett. Pályafutása Együttesek The Furies Janet Weiss főiskolai évei alatt szorosabb kapcsolatba került a helyi zenei közösséggel, például a Camper Van Beethoven és The Donner Party csapatok punk és csináld magad előadásaival. 22 éves korában a The Furies lánytrió nyugati parti turnéjára hívták, hogy helyettesítse a kieső dobost. Gitárosuk egy helyi zálogházban talált számára dobfelszerelést, és egy zeneóra és két hét gyakorlás után ő lett a The Furies második dobosa. Weiss számos koncerten figyelte a dobosok játékát, illetve John Bonhamtől és Topper Headontól is tanulhatott. 1989-ben Portlandbe költözött, és a The Donner Party korábbi frontemberével, Sam Coomesszal (Weiss exférje) a Motorgoat nevű csoportban kezdtek játszani. Ez utóbbi együttesből lett 1993-ban a Quasi. Sleater-Kinney Weiss 1996-ban csatlakozott az együtteshez, miután látta Corin Tuckert és Carrie Brownsteint fellépni. Az előadás után megmutatták neki aktuálisan készülő Dig Me Out című dalukat. Zenésztársai szerint „olyan ütemben játszott, hogy könnyen lehet rá a fejet rázni”. Janet a csapat időrendben negyedik dobosa lett. Brownstein a következőképp jellemezte: „zeneileg az egyik legintelligensebb személy, akit ismerek” és „valószínűleg a zenei tudással leginkább megáldott bandatagunk, a legnagyobb zenei lexikon, és valaki, akiből ihletet meríthetsz”. Quasi Sam Coomesszal 1993-ban alapították meg a Quasit, amely 2007-ben Joanna Bolme-mal egészült ki; a trió 2013-ig volt aktív. Stephen Malkmus and the Jicks Janet Weiss Joanna Bolme-mal a Sleater-Kinney 2006-os feloszlása után a Stephen Malkmus and the Jicks bandához csatlakozott. Weiss két albumon működött közre: ezek a Real Emotional Trash és a Mirror Traffic; a csapatot az ez utóbbit népszerűsítő turné idején hagyta ott. Wild Flag 2010 szeptemberétől Weiss a Wild Flagben dobolt. Zenésztársai Carrie Brownstein (Sleater-Kinney), Mary Timony (Helium) és Rebecca Cole (The Minders). A csapat 2013 decemberében oszlott fel. Egyéb munkássága A zenész együtt dolgozott Elliott Smith-szel és Sara Dougherrel, valamint a Bright Eyes, Junior High, The Go Betweens és The Shadow Mortons együttesekkel, valamint közreműködött egy Goldcard-dalban; emellett Drew Grow-val (Modern Kin) a Slang duó neve alatt szoktak fellépni. A 2007. június 4-i Late Show with David Letterman epizódban a Bright Eyes-szal játszott; később pedig elkísérte őket a nyári, európai koncertsorozatukra. Weiss ezek mellett Carrie Brownstein Portlandia sorozatának jogi menedzsre is. Hangszerei Weiss elsődlegesen egy 1973-as, juharból készült felszerelésen játszik, ennek összetevői: 6,5×14” Craviotto csörgődob 9×13 állvány 16×16 lábdob 14×22 basszusdob A 2008-as Coachella Valley Music and Arts Festivalon használt szettjének előlapja a Blue Oyster ’Bowling Ball’; ennek részei: cintányérok: Zildjian 14” Quick Beat 20” beütő 22” kísérő Állványszett: Drum Workshop Dobmodulok: nyakon és tamrészen burkolt Remo Ambassadorok, Powerstroke 3 basszusdob Dobverők: Silverfox MR Várpalota története évszámokban Időrendi felsorolás a kezdetektől Őskor Neolitikum – Várpalota és környéke lakott hely. Rézkor – Várpalota és környéke lakott hely. Bronzkor – Várpalota és környéke a mészbetétes edények népe által lakott hely. A Római Birodalom és a népvándorlások Kr. u. 46 - 49 . – A Dunántúl keleti részét – így Várpalota területét is – megszerzik a rómaiak Claudius uralma alatt. A megnövelt területű provincia nevét Illyricum Inferior helyett ekkor hivatalosan is Pannoniára változtatják. Kr. u. 2. század . körül – Megépül a 158 m hosszú, 4,5 m magas völgyzáró duzzasztógát és a hozzá tartozó zsiliprendszer, amely a Kikeri-tavat duzzasztja fel. Kr. u. 2. század – első feléből származtatott két, egyenként kb. 25 méter átmérőjű inotai halomsír olyan római-kori leletet rejtett, amely az egész Római Birodalomban ritkaságnak számít: ugyanis a halomban feltárt kocsitemetkezés római és kelta tradíciókat egyaránt tükröz, illetve különleges a halom helyszínen konzervált körítőfala, az ahhoz csatlakozó falfestményekkel díszített, kultikus funkciójú kis helyiség. Kr. u. 2. század – A mai Inota városrész területén Aelovia Musa síremléket állít legkedvesebb gyermekének, aki 14 évet élt. Kr. u. 2. század – Appius Domitius Cató, Luccanak fia, kiszolgált katona, 5 évig katonáskodó kedvezményes, műszaki közlegény, a légiónak első számvivője. Az 55 éves Cató részére a sírt felirattal ellátta a Nerváról elnevezett, kegyeletes lelkületű, fürge 5. század. Állította a 12 századból álló egész cohors . Kr. u. 2. század második fele – Díszes sírkövet állítanak Inota területén az 50 évesen meghalt Aurelius Dialo(gius)-nak, a 7. praetoriánus cohors (zászlóalj) veteránjának. A sírkövön felesége, Trovcissa kelta neve is fel van tüntetve. (A domborművet a Zichy-kastély falába építették be, ma a vár kőtárában látható.) A cohors VII. Brencorum Kr. u. 85 -ben Pannóniában , 167 -ben Pannonia Inferiorban tartózkodott, valahol a Duna partján. Kr. u. 2. század – Lucius Barbius fogadalmi domborművet állít. (A követ a róm. kat. templom falába építették be, ma a vár kőtárában látható.) Talán annak a római Barbius nemzetségnek a tagja, amelynek Pannónia egész területén voltak gazdasági érdekeltségei. 409 . - Várpalota területe a Pannonia Valeria provincia részeként hun kézre kerül. Kr. u. 5. század – Várpalota területén hunok élnek, aminek gyönyörű bizonyítékai az 1958 -ban előkerült 108 cm magas, 21 kg tömegű hun bronzüst és a vele talált, feltűnően rövid, izmos, tömzsi lábú szobor. Kr. u. 5. század – Longobárdok lakják Várpalota területét. Ötven sírból álló temetőjüket 1933 -ban tárják fel a Csákány-híd közelében lévő Homokbányában. Az 568 -as kivonulásukat követően ugyanezen a területen avarok élnek. Kr. u. 6. század – 10. század eleje – Avarok lakják Várpalota területét (Thuri György Gimnázium területén találták meg késő avarkori temetőjüket). 568 . április 2. (Húsvét hétfő) – Alboin és a longobárdok megkezdik Pannónia kiürítését, Itáliába történő elvonulásuk biztosítására minden éghetőt felgyújtanak. A honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig Kr. u. 10. század – Ősbő (Usubu) és Őse (Euse) vezérek, a Szalók nemzetség ősei megszállják a környéket. 1082 – Pét első okleveles említése, melyben I. Szent László megerősíti a veszprémi káptalan itteni birtokait, ahol annak két malma van. 1171 . – III. István király Benedek veszprémi ispán Kalóz nevű prédiumát kilenc mansióval (=háznép, ház), ökreivel és ménesével illetve a Peth vízén lévő két malommal a veszprémi egyháznak adományozza. 1193. – Inota első írásos említése III. Béla oklevelében, melyben három szőlővel a fehérvári keresztes konventnek adományozza a falut. Az oklevél Inota nevét Iunota formában említi. 1240. – Széhel első említése Zenes néven. Az itebői (Itebw) prépost a király megbízásából az udvarnokokat számbaveszi és földjeiket rendezi. A veszprémi egyháznak visszaadja azt a Peeth-vizén levő két malmot, amelyet a Zenes-i (Széheli) udvarnokok elfoglaltak. 1244. – Pét templomának első említése. Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templom. A fehérvári keresztes konvent a Peeth vizén levő malma ügyében a veszprémi káptalan javára többek között úgy döntenek, hogy a víznek a keresztesek malma feletti medrét, amelyet Sceelees-nek neveznek, azon a helyen, amelyen süllyesztették, két ujjnyival emelni kell, a gát karbantartásáról pedig 2/3 részben a konvent, 1/3 részben pedig a káptalan molnára tartozik gondoskodni. 1244 . augusztus 1. – A káptalan molnárai hat embert küldenek Peet faluba, és ketten közülük - akiket a keresztes konvent molnára kijelölt - a Keresztelő Szent János -egyházban megesküsznek, hogy nem okoztak neki kárt. 1252. – IV. Ince pápa is megerősíti III. Béla 1193 -as inotai adományozását a fehérvári keresztes konventnek . 1271. – A Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozó oklevélben szerepel a „Tikolföld a Várad erdővel” megjelölés. Széhel említése Zenel néven. 1272. – Inota kiváltságos helyzetbe kerül, hiszen V. István elrendelte, hogy a fehérvári keresztes konvent jobbágyai minden vámtól és gyűjtéstől szabadok legyenek, és az ország zászlósurai se szállhassanak meg náluk erőszakkal. 1287 . november – Bátorkő (Castro Bacurku) ostroma, amelyben IV. László feleségének, Izabella királynénak a kedves emberét, Zsidófia Jánost a hulló kövek és nyilak zápora megsebesítette. (Vitatott, hogy ez az említés a várpalotai erősségről szól-e.) 1291 . - az iváncsai földbirtokost Inotai Györgynek nevezik. 1292 . – körül egy inotai lakos, Zoch fia Sükösd mint tanú szerepel a Fejér megyei Berki birtokosai közt fennforgó ügyben. 13. század vége – A Bakony erdőt, amelyet az Árpád-házi királyok magánbirtokaként mint külön erdőispánságot kormányoztak, örök időkre a Csák nemzetségnek adományozzák. A címmel együtt Várgesztes , Csesznek , Ugod , Csókakő , Bátorkő várakat és a hozzájuk tartozó vártartományok falvait is megkapják. 14. század 1326. – Csák Máté halála után Károly Róbert arra kényszeríti a Csák nemzetséghez tartozó István fiait, hogy a fent említett várakat és vártartományokat adják át a királynak. 1327 . január 8. – I. Károly király megerősíti Peeth-i Antal fia János ispánnak a veszprémi egyház részére tett és a királytól kapott Kaloz-i Des fia, Deseu-féle birtokrészecskével kapcsolatos adományát. 1341 . május 19. – Inota okleveles említése („Jonata”) 1341 . május 19. – Okleveles adat Bátorkőről . 1341 . november 3. – I. Károly király megerősíti Peeth-i Antal fia János ispánt a neki adományozott Deseu Kalóz nevű föld birtokában. 1350 . május 28. – I. Lajos király átírja és megerősíti I. Lászlónak 1082 . évi, a veszprémi egyház birtokainak – köztük Tuzuk nevű prediumának – felsorolását és határaikat tartalmazó oklevelét. 1350. november 18. – Bátorkőt I. Lajos király szolgálataikért Tót (sclaui) Lőrinc, mester fiainak: Miklós pozsonyi ispánnak és királyi pohárnokmesternek, Lőkösnek (Leukus), Bertalannak és ivadékaiknak adományozza – az atyja által a Chaak-nembeli Marcus fiának, Istvánnak a fiától, néhai Péter mestertől (birtokcsere útján) szerzett – Bátorkő (Batorkuu) királyi várat annak minden jövedelmével, a hozzátartozó Pethkalaztelek és Zaloteleke nevű falvakat s egyéb birtokokat, tartozékaikkal, új adomány címén. (Miklós pozsonyi ispán később magát Újlaki vagy Palotai Kont Miklósnak nevezi, és a későbbi hatalmas Újlaki-család alapítója.) 1354 . június 19. – A veszprémi káptalan tiltakozik amiatt, hogy Kont Miklós vajda szolnoki ispán és testvére, Leukus mester Tuzukteleke és Kalozd nevű földjeit elfoglalta. 1354 . július 19. – A veszprémi káptalan ismét tiltakozását fejezi ki amiatt, Kont Miklós és Leukus mester elfoglalta Tuzukteleke-t és Kalozd-ot. 1355 . november 15. – Konth Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán átírja saját folyó év május 24-én kelt oklevelét Bátorkőn (in Baturkw), amelyet Jara-i Mihály fia: Péter volt vicebán nevében famulusa és ügyvédje: Fodor (Fudur dictus) Pál mutatott fel, és ennek alapján, miután István alvajda pátenséből és a Kolusmunustura-i konvent igazoló leveléből megbizonyosodott, hogy Péter vicebán az egyezségben szereplő 500 arany Ft-ot nevezett ügyvédje útján a megadott időpontban kifizette, Waradia birtokot neki ítéli oda, Viuianus fia: Johannák pedig örök hallgatást parancsol. 1356 . július 16. – Konth Miklós nádor a veszprémi káptalantól (János püspök beleegyezésével) évi hat pensáért örökbérletbe veszi a fehérvári káptalan Lowos, más nevén Tykolylese és Ews , valamint a saját Zynil (Széhel!) nevű birtoka közé zárt Veszprém megyei Lowos prediumban levő részét 1357 . október 6. – A pannonhalmi konvent előtt János veszprémi kanonok és dékán, káptalanja tiltakozását jelenti be azért, mert Konth Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, valamint testvére: Lewkus, a káptalan Kaluzd-i, Premortun-i és Tuzukteluk-i földjéből tetemes részt elfoglaltak, és a saját Peth-i birtokukhoz csatoltak. 1357 . november 4. – Konth Miklós nádor Bátorkőn kelt levelében meghagyja a zalai konventnek, hogy Vidipi Kelemen pap és társai panasza tárgyában, mely szerint a karakói és berzsenyi királyi népek az vidipi birtokuk nagy részét elfoglalták, tartson vizsgálatot. 1357 . november 20. – Konth Miklós nádor Bátorkőn kelt levele. 1360 . április 16. – A győri káptalan azon levelében, melyben jelentést ír Konth Miklós nádornak a béli monostornak a veszprémi káptalan ellen Palaznuk birtokáért folytatott pere kapcsán, megjelenik Peeth-i Wgrin fia Jakab neve. 1364 . június 29. – Konth Miklós nádor egyik levelét Bátorkő várából keltezi. 1366 . július 11. – István fia János bátorkői („Baturkw”) várnagy – János veszprémi prépost és vikárius, Egyed zirci (Zyrch) apáttal közösen – jelenti Ganna faluból Konth Miklós nádornak, hogy parancsára Heym fia Benedek mester Zala megyei Galsa és a bakonybéli apát Veszprém megyei Ganna nevű falujának (possessiójának) határát megjárták és a falvak hasznait megbecsülték. 1374 . július 15. – Veszprém megye hatósága jelenti I . Lajos királynak, hogy a veszprémi káptalan részére kiadott általános eljárási parancsa értelmében kiküldte Wamus-i Erden fia György szolgabírót, aki július 15-én Veszprém megyében nyomozva megállapította, hogy a néhai Konth Miklós nádor fiai, Bertalan és Miklós a káptalan bizonyos (péti) birtokrészeit és a Pethuize folyón lévő 2 malmát erőszakkal elfoglalták, és a saját Peth nevű birtokukhoz csatolták. 1374 . november 18. – Visegrádon kelt levelében Imre nádor meghagyja a fehérvári káptalannak, küldje ki emberét, hogy jelenlétében a felsorolt nádori emberek valamelyike visszafoglalja a veszprémi káptalannak az idegen kézen levő Veszprém megyei Kaluz és Tuzukteleke nevű birtokait és a Pethuize folyón lévő két malmát, válassza el a szomszédok földjétől és iktassa be birtokukba az egyházat. 1374 . december 31. – A veszprémi káptalan Kalóz és Tuzukteluke nevű részbirtokait és a Pethuize folyón levő két malmát megkísérli visszafoglalni, ezt Beus Péter, Konth Miklós nádor fiának, Bertalan mesternek a jobbágya és famulusa megakadályozza. 1375 . január 5. – A fehérvári káptalan jelenti Imre nádornak, hogy amikor 1374. november 18-i parancsára prebendáriusának : Zemlyn-i Miklósnak a kíséretében Chatar-i Lőrinc fia Domonkos Kaluz és Tuzukteleke nevű birtokait és a Pethuize folyón lévő 2 malmot 1374. december 31-én a veszprémi káptalan részére visszafoglalni és iktatni akarta, a néhai Konth Miklós nádor fiának, Bertalannak a jobbágya és famulusa: Péter a beiktatásnak ellentmondott, s ezért urát 1375. január 13-ára, a nádor elé idézte. 1375 . január 13. – a királyi ember a nádor elé idézi Bertalan mestert a Kalóz, Tuzukteleke és Pethuize miatt kialakult helyzet miatt 1378 . május 1. – Garai Miklós nádor tárgyalja Kalóz, Tuzukteleke és Pethuize ügyét. Ekkor Bertalan mester ügyvédje, Iankouch-i István litteratus kijelenti, hogy a perelt birtokrészek és a két malom megbízottja Peth birtokának a határain belül fekszenek, amit oklevéllel is tud bizonyítani. A nádor a bizonyítást folyó év Szent Jakab nyolcadára ( 1378 . augusztus 1. ) rendeli el, ami azonban csak 1382 . május 1-jén történik meg. 1382 . május 1. – Bertalan mester ügyvédje most már Szécsi Miklós országbírónak mutatja be az 1350-es adományozó oklevelet, mely szerint a király szolgálataikért a Csák-nembeli Marcus fia Istvánnak a fiától, néhai Péter mestertől birtokcsere útján I. Károly király által szerzett Batorkuu várat a hozzátartozó Pethkalaztelek és Zalo-teleke nevű falvakat és egyéb tartozékokat új adomány címén Tót (Sclaui) Lőrinc mester fiainak: Miklós pozsonyi ispánnak és királyi pohárnokmesternek, Leukusnak és Bertalannak adományozta. Mivel ebből az adománylevélből kitűnt, hogy Péter mester a csere idején utódaira is kötelező szavatossági biztosítékot adott a királynak, ezért az országbíró - Bertalan mester ügyvédjének a javaslatára - Nyek-i Péter fiának, Domonkosnak a fiát: Lászlót, a kártalanítás teljesítése végett 1382 . augusztus 1 -jére a király elé idézi. 1383 . március 4. – László ügyvédje, Both-i Mihály kijelenti, hogy megbízója és elődei nem adták cserébe I. Károly királynak a Kaluz és Tuzukteleke nevű birtokrészeket és a két malmot, és szavatosságot sem vállaltak. Ennek igazolására a fehérvári káptalan 1327 -i átírásában bemutatja I. Károly királynak a cseréről 1326 -ban kiadott privilégiumát. Mivel Bertalan mester ügyvédje újabb bizonyítékot ígér, ügyfelét az országbíró három márka bírsággal sújtja, és 1383 . május 1-jére halasztja el a per tárgyalását. 1383 . május 1. – A János kanonok és főesperes által - káptalanja nevében - bemutatott oklevelek alapján az országbíró megállapítja, hogy Marcus fia Péter a káptalan által visszafoglalt Kalóz és Tuzukteleke birtokrészeket és a hozzájuk tartozó malmokat nem adta cserébe I. Károly királynak, és kártalanítási jótállást sem vállalt, ezért ilyenre nem is kötelezhető. A káptalan pedig bebizonyította, hogy a perelt birtok az övé. Meghagyja az országbíró, hogy Zambo Miklós, királyi tárnokmester ítélőmestere: Archa-i Mihály mester, június 1-jén a szomszédok és határos birtokosok jelenlétében iktassa be a káptalant a Kalóz birtokrész és a Peethuize-n levő malmok birtokába, majd - mivel Bertalan ügyvédje, János mester azt mondta, hogy megbízója Peeth nevű birtoka mellett sok Tuzukteleke nevezetű birtokrész van, és ura nem tudja, hogy közülük melyek a káptalanéi, viszont az I. László -féle privilégium szerint Tuzuk elhatárolt predium, – szálljanak ki Tuzukteleke prediumra, és - ugyancsak a szomszédoknak és határos birtokosoknak a jelenlétében - a káptalan ügyvivőjének az útmutatása szerint az említett privilégiumban megadott határok alapján határolja el. Ha az így megállapított határok magukban foglalják a Tuzukteleke káptalani birtokrészt, illetve azt a birtokot, amelyet Tuzuk néven visszafoglalt, akkor Bertalan mester esetleges tiltakozását és másokét is figyelembe nem véve, iktassa be annak is a birtokába a veszprémi káptalant, végül pedig állapítsa meg azt is, hogy Kaluz, Tuzug-telek és a malmok Bertalan mester kezén voltak-e, s vannak-e még? A jelentést 1383 . július 1-jére a király címére kéri. 1383 . július 2. – Bertalan mester a veszprémi káptalannal (a Zambo Miklós mester királyi tárnokmester ítélőmesterének (prothonotarius), Mod Mihálynak, Zemlyn-i Miklós mester fehérvári kanonoknak és káptalani nótáriusnak és más fogott bíráknak a közvetítésével) kötött (per)egyessége ellenére a káptalan Tuzuktelek nevű birtokán levő malmaiból elhurcoltatta a malomköveket és vasakat, a malmokat tönkretette, miután a káptalan azokat nagy költséggel helyreállította. 1383 . július 3. – Bertalan mester a káptalan két Tuzuktelek-i jobbágyát – javaikkal és ingóságaikkal együtt – a saját Peeth-i birtokára telepítette át, és nemsokkal az káptalannal kötött (per)egyezség megkötése után az egyház szóban forgó birtokának hivatalosan felállított új határjeleit leromboltatta. 1383 . folyamán a káptalan birtokán termett füvet lekaszáltatta, a maradékot pedig Peeth-i jobbágyainak az állataival lelegeltette. Végül – noha ezen hatalmaskodása előtt engedélye volt arra, hogy a Tuzutelek-i birtokon a saját jobbágyai által használt irtásokat bevessék – most már, az irtott földeken kívül az ottani szántóföldekből is sokat felszántatott. 1383 . július 25. – Bertalan mester a Peeth-i birtokán élő jobbágyával és famulusával: Mihály fia Antallal a Fehérvárról és a környék falvaiból őrlés céljából gabonával megrakodva érkező öt szekeret visszairányított, és megtiltotta az embereknek, hogy a káptalan említett malmaiban őröltessenek. Molnárukat, Zárka Mihályt pedig bántalmaztatta. 1383 . augusztus 5. – A fehérvári káptalan jelenti Mária királynőnek , hogy a veszprémi káptalan részére kiadott általános eljárási parancslevele értelmében kiküldte Kis János kanonokot kíséretében Jutas-i Domonkost, hogy kivizsgálják a Tuzutelek és Peeth környékén zajló huzavonát. 1384 . szeptember 29. – Veszprém megye hatósága Mária királynőnek a veszprémi káptalan részére kiadott általános eljárási parancsára kiküldte Jutas-i Tamás fia Miklós szolgabírót , aki szeptember 27 -én a néhai Konth Miklós nádor fiait: Miklóst és Bertalant, továbbá anyjukat, várnagyaikat, officiálisaikat és Peeth-i jobbágyaikat eltiltotta a veszprémi káptalan Tuzuktelek és Kalóz nevű birtokainak és a Peetuize-n levő két malmához tartozó legelőföldeknek a jogtalan használatától. 1385 . január 12. – Mária királynő a veszprémi káptalannak azon panaszára, miszerint Kowachy-i Petycz fia László, Bedech fia Tamás, Saar-i Péter és Damján, továbbá a Peeth-i népek valamennyien az egyház Premarton-i , Peethkalwz-i és Thwzuktheleke-beli birtokaiból föld-, erdő- és kaszáló részeket vettek el, és ismételt tiltakozása ellenére erőszakosan elfoglalva tartanak, meghagyja a fehérvári káptalannak, hogy állapíttassa meg a tényállást, az erőszakos foglalókat pedig tiltsa el ezen birtokrészek további használatától. 1387 . december 21. – Zsigmond király levele a fehérvári káptalanhoz, miszerint: szólítsa fel Konth Miklós nádor fiait: Bertalan és Miklós mestereket, hogy fizessék meg a már évek óta elmulasztott census feodalist a veszprémi káptalan Lovaz nevű – Zenyl és Thikol birtokokkal szomszédos – földje után, amelyet apjuk feodaliter bérbe vett, vonakodásuk esetén pedig idézze meg őket a nádor elé. 1393 . augusztus 5. – A pannonhalmi konvent bizonyítja, hogy kiküldöttjei, Elek perjel, Lénárd cantor, Jakab bacalarius sacre théologie alperjel szerzetesek előtt Palata -i Konth (dictus) Miklós nádor fia Bertalan fiai: László és Imre jóváhagyják, hogy anyjuk, nagyanyjuk és Konth Miklós nádor fia Miklós mester a Chatka-i Szűz Máriáról nevezett pálos kolostornak adták kiskorúságuk idején két birtokukat, a Veszprém megyei Repche-t non longe a dicto claustro és a fehérmegyei Barand-ot és azokat maguk is újból a kolostornak adják. 1394 . február 2. – Kont Miklós özvegye (Zsámboki Klára, Miklós nádor lánya) a bátorkői (Baturke) uradalom egyik falvát a csatkai pálosoknak adja, és külön megparancsolja, hogy a bátorkői várnagy a falu jobbágyai fölött ne ítélkezzék. (Valószínűleg szokásjogként megmaradt az ítélkezés joga abból az időből, amikor még királyi vár volt Bátorkő.) 1397 . – Palota első okleveles említése az az esztergomi főszékesegyház egyházlátogatási jegyzőkönyvében. 1397 . május 24. – Cheguz-i Lőrinc fia Zekel (dictus) Tamás a feleségének, Luciának és tőle származó gyermekeinek, Jánosnak, Lászlónak és Annának ajándékozza a budai káptalan előtt a Komárom megyei Zomold birtokot, amelyet szolgálataiért Palata-i Konth nádor fia Bertalan fiaitól: Lászlótól és Imrétől kapott adományul. 15. század 1400 . október 6. – A fehérvári keresztes konvent előtt Palata-i Konth Miklós nádor fia Bertalan mester fiai: László és Imre mesterek a maguk és őseik lelki üdvéért a budai Szent Miklós kolostor melletti háztelküket a hozzátartozó kő- és faépületekkel a Chathka-i Szűz Mária-kolostornak adják, ahol őseik el vannak temetve. 1405 . június 8. – Budán Zsigmond előtt Palatha-i Konth Miklós nádor fia Bertalan fia Imre mester a Fejér megyei Barand birtokon levő részét Szentgyörgyi (Zenthgyurgh) Imre fia Tamásnak, néhai Vinche testvérének, Fehérvár (civitas nostra Albensis) bírájának adja sok szolgálata jutalmául, "„totum ius et omnem dominii proprietatem” átruházva reá és utódaira. 1409 . – Keszi Balázs várnagy Bátorkőn , udvarispán (curialis) a palotai udvarházban (curia) 1419 . január 1. – Palatha-n keltezve Wylak-i László bán fia János a Jasthi Szent György egyháznak, vagyis az egyház mindenkori apátjának adja a Veszprém megyei lakatlan Goloh nevű prédiumot minden haszonvételével és tartozékával cserében azért, hogy a Szent György-kolostor átengedte neki az Inota falu lévő Inota patakján ( in fluvio possessionis nostre Inotha, in fluvio Inotha ) lévő nagy malmot. Egyben kötelezi magát arra, hogy megvédi az apátokat a prédium birtokában, hogy azt ő, testvérei és utódai csak úgy vehetik vissza, ha visszaadják a malmot, és hogy az apátokat az általuk a prédiumon időközben emelt épületekből csak azok árának megtérítése után zárhatják ki, de a rajta lévő malomból így sem, amelyet elődei és ő is örökre az egyháznak adtak, ill. adott. 1419 . március 24. – Zsigmond király Fehérváron kelt, Zala megye ispánjához vagy alispánjához és a szolgabírákhoz írt levelében elrendeli, hogy tartsanak vizsgálatot Elek Örsi prépost (prepositus Eursiensis) panaszára, amely szerint Palata -i Bertalan fiának, Lászlónak fiai: János, István, Péter és Pál jobbágyai – köztük Stephanus dictus Németh, György varga, Petrus Solum, Gregorius Pychik, Ladizlaus parvus, Anthonius Chynk dictus, Iohannes de Banth dictus, Bertalan nyereggyártó, György szabó, Benedictus Pinther, Petrus dictus de Ladán, Gál kovács, Iohannes Agyas, Petrus Slaus, Egidius dictus Vegh, Georgius Luthyna, Kuthelgartho (dictus) Bertalan, Dominicus dictus Chychaly, Varyw Benedek, Jakab varga, Emericus Sthegar et Philiphus hospites de Zenyel ; Georgius dictus Beke, Dominicus dictus Phiros, Petrus dictus Mod, Dominicus Veg, Imre molnár, Mychael dictus Vég hospites de Pethy ; Péter kovács, Bertalan nyereggyártó, Pál mészáros, Georgius magnus, Georgius dictus Vnuka hospites de Inutha , Iohannes niger, Pál és György kocsigyártók hospites de Chezy - üszögös Szent Péter napján vagyis február 22-én uraik megbízásából és Bathorkw-i várnagyuk, András biztatására fegyveresen Ewrs birtokra és Elek prépost ottani házára törtek. Ezután őt és familiárisait megverték, többet közülük megsebesítettek, azonkívül omnia vina, blada, frumenta et alias res et bona ac centum florenos nove monete atque clenodia sue domus predicte cum armis familiarium suorum elvittek, egy lovat nyergestül és gyeplőstül elvezettek. Zsigmond levelében úgy fogalmaz: mivel ilyen erőszakosságokat nem hagyhat büntetés nélkül, a szomszédokat és a megye nemeseit kihirdetett közgyűlésre összehíva eskü alatt hallgassák ki őket a zalai konvent megbízottjának jelenlétében és tegyenek neki jelentést. Oklevelét, amelyet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősíttet meg, elolvasása után vissza kell adni a felmutatónak. 1422 . február 10. – Zsigmond király Palotán keltezett levele, amelyben megparancsolja a pannonhalmi konventnak, hogy iktassa be a Csatkai (Chathka) Szűz Mária kolostort a végrendelet útján a kolostorra szállt Komárom megyei Thech birtokba. Valószínűleg a parancslevelet nem ő személyesen, hanem a délvidékről Budára tartó, és Palotán megálló Albeni János főkancellár adta ki. 1422 . december 2. – Zsigmond király veszprémi káptalannak írt levelében megemlíti Inotha-i Péter királyi embert. 1426 . – Bátorkőhöz tartozik: Tinnye, Szényel, Csernye , Dolosd, Erdő-Inota, Csősz, Pere, Pét , Csór , Mellár, Kuti , Gyón, Olaszfalu , Molnos-Inota 1436 . – Panasz Újlaki Miklós bátorkői várnagyai (Móri Mihály és Kupi Lőrinc) ellen. 1439 . november – Hédervári (Hedrehwara) Lőrinc nádor Veszprém megye hatóságához írt leveléből kiderül, hogy Palotha-i Miklós macsói bán az elmúlt napokban elfoglalta Rozgonyi Istvántól és fiától, Jánostól a Veszprém megyei Ews , Stemen és a két Tees birtokot és a birtokokban 400 lovasával megszállva az ottani emberektől sok élelmet zsarolt ki. 1440. – A Ferences rendi kolostor már áll 1440 . – Felföldi Jakab Bátorkőn várnagy 1440–1445. – Újlaki Miklós Palota várát építteti. 1442 . június 23. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Bátorkőn keltezett levele. 1442 . szeptember 23. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Bátorkőn keltezett menlevéllel Erzsébet királynénak és kíséretének szabad járást-kelést biztosít. (Ti. ebben az időszakban a lengyel I. Ulászló király és az özvegy Erzsébet királyné hívei között polgárháború dúl.) 1443 . augusztus 2. – I. Ulászló király Palotán kelt levelében a vasvári káptalannal közli Széplaki István fia László, ill. ennek atyja: István továbbá Szántói Péter kívánságát, amely szerint az osztályos testvérük: Széplaki Bottka György és ennek fia János által a tudtuk nélkül Lacza Mátyásnak és Lukácsnak zálogba adott Széplak possessiót magukhoz kívánják váltani, mivel az ratio condivisionalis fraternitatis elsősorban őket illeti. Megparancsolja egyben a címzettnek, küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében a királyi ember a zálogba vevőket felszólítsa a birtok átadására a fentieknek, ha pedig ezt nem tennék meg, idézze őket Szent Mihály nyolcadára ( október 6. ) a királyi prézencia elé. 1444 . július 22. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán kelt levelében Essegvári (Esegwar) Pál és Debrenthe-i Hym fia Basival, Zala megye dikátoraival közli, hogy Gersei László és Pető Zala megyei birtokain élő jobbágyaitól járó egy arany forint dikát ezeknek deputálta, hogy amikor szükséges, vele harcba vonuljanak, mégpedig 10 lovassal és ugyan ennyi „armiger”rel. Megparancsolja továbbá, hogy ezt a dikát ne hajtsák be, és ha ez nem lenne elég a hadi kötelezettség teljesítésére, azt vele közöljék, hogy a hiányt máshonnan kiegészítse. 1444 . szeptember 23. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Bátorkőn kelt levelében megparancsolja Lak-i Grapiolus és Paksi (Pakws) Trombetarius Balázs királyi sókamarásoknak, adjanak familiárisának: Debrenthe-i Basinak saláriuma fejében „decem tumenos salium” valamelyik erdélyi sókamarából az ő számlájára és ezt a komissiót tartsák meg nyugtaként. 1444 . október 27. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Bátorkőn kelt levelében megparancsolja Esegwar-i Pálnak és Debrenthe-i Hym fiának Basinak, hogy Kapw vára /Sopron m./ átvételére „cum omnibus vestris gentibus et familiaribus, ut decentius fieri poterit” jelenjenek meg a nevezett vár alatt. 1445 . – Az Országgyűlés mentesíti castrum Palotát a lerombolás alól. (Az 1445-i országgyűlési „végzemény” 4. cikke). 1445 . február 18. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán kelt levelében a szörényi vicebánságot Gewrin, Orswa, Haram, Sebes és Kewen várakkal, valamint Arad, Zaránd, Kewn és Torontál megyéket tetszése szerint tartó ideig rábízza Debrenthei Hym fiára Basira és Zalancz-i Jánosra, mint familiárisaira, és a várak „conservatiójáért” nekik évi 4000 arany forint fizetésére kötelezi magát. 1445 . február 27. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán kelt levelében megparancsolja Trombetarius Balázsnak, szegedi sókamarásának, hogy számlájára Keer-i László nemesnek, Fehérvár civitas kapitánya: Somogyi Imre familiárisának, „pro subsidio per nos sibi deputato” 32 arany forint értékű sót utaljon ki. 1445 . március 10. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán keltezett nyílt parancsban meghagyja, hogy az Erdélyből részére Újlak vára várnagyának kezéhez szállítandó sót engedjék szabadon szállítani. 1445 . március 10. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán kelt parancsában meghagyja Szeben városnak, hogy mivel megbízta olasz sókamarását: Pepot, hogy részére Szebenben a pénzverő kamarában pénzt verjen, a pénzverést neki engedje meg és tegye lehetővé. 1445 . június 18. – Újlaki Miklós erdélyi vajda, Magyarország generalis vicariusa és kapitánya Palotán kelt levele bizonyítja, hogy megjelent előtte egyrészt az id. Rozgonyi János a saját és testvérei: Rynoldus és Osvald nevében, másrészt az ifj. Rozgonyi János és a köztük fennálló ellentétek kiegyenlítésére az id. Rozgonyi János a saját és említett testvérei nevében hajlandó volt előbbi kötelezvénye alapján Thatha és Csókakő (Chokakw) váraknak és tartozékaiknak a felét az ifj. Rozgonyi Jánosnak átengedni, de csak úgy volt hajlandó az osztozkodásba belemenni, ha az egyik várat teljesen önállóan kapja, mert semmi körülmények között sem akar az id. Rozgonyi Jánossal és annak testvéreivel együtt élni. 1445 . augusztus 27. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán kelt levelében megparancsolja Tolna megyének (Almusd-i Thure Barnabásnak és Zerechen Péternek Tolna megye alispánjainak), hogy akadályozzák meg Nagy (Magnus) Istvánt a székesfehérvári keresztes konvent Fad, Varasd és Halazy birtokainak használatában. 1446 . január 6. – – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán levele in Castro nostro Palatha keltezve Cillei Fridrikkel, és fiával, Ulrikkal, Tótország bánjaival való szövetségkötésről. 1451 . június 2. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán keltezett levelében megparancsolja, hogy a jövőben Gersei Pető fiai jobbágyait saját birtokaira és földjére áttelepíteni és átvinni ne merészeljék. 1451 . június 4. – Újlaki (Vylak) Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán kelt levelében kijelenti, hogy Rozgonyi István pozsonyi főispántól zálogba vette 1.000 forinton Hegyesd (Zala megye) várát és uradalmát, hogy Rozgonyi Sebestyént kiválthassa /pro redenptione capitis/, aki jelenleg Januaban, Itáliában fogoly. Mivel pedig Hegyesd örökjogon Szécsényi (Zechen) Lászlóé, a Rozgonyiak csak zálogban bírják, kötelezi magát, hogy 1.000 forint letétele után azonnal vissza fogja adni. 1452 . – Újlaki Lőrinc erdélyi vajda búcsú engedélyért folyamodik a pápához a barátok Boldogságos Szűzről nevezett temploma javára. 1453 . március 24. – Palota mezőváros városi elöljárósága levélben panaszkodik Pozsony városánál, mert azok a palotaiak vám- és hamincadmentességét nem tartják tiszteletben. (Jelenleg ismert legkorábbi dokumentum arról, hogy Palota mezőváros.) 1455 . május 11. – Egy bécsi keltezésű oklevélben Garai László nádor bizonyítja, hogy egyrészt Újlaki (Wylak) Miklós erdélyi vajda és macsói bán kérésére, másrészt a Boldogságos Szűz iránti tiszteletből, akinek a tiszteletére épült a Csatkai pálos kolostor, ennek a kolostornak adta azt a szőlőt a Veszprém megyei Peeth birtok szőlőhegyén, amely Rédey Jánosé, a Rédén lakó jobbágyuké volt, de annak a magtalan halála után a földesúrra szállt, és amelyet a Rédey János végrendeletileg a csatkai kolostornak hagyományozott. Meghagyja azért a cseszneki (Chesnek) vár várnagyának, hogy a kolostort a szőlővel kapcsolatban semmiben se merjék akadályozni. 1455 . szeptember 18. – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán keltezett levelében Marthonfalwa-i Lacza Lukácsnak és Mátyásnak, Hegyesd vára várnagyaival tudatja Palotha-i civise-i : Weres György és Zakach László providusok panaszát. A panasz szerint, amikor Gersei Pető László javaiból a nevezett Palotha-ra költöztek, nem engedte szőlőjüket kipréselni, állataikat elvette és Weres György feleségét bizonyos ideig fogságban tartotta. Újlaki Miklós meghagyja egyben, hogy Pető László részéről szerezzenek igazságot a szenvedett károkért. 1456 . április 3. – A veszprémi káptalan csatkai keltezésű, Garai László nádornak írt jelentésében említést tesz egy Inotha-i Tamás nevű nádori emberről. 1456. május 16. pünkösd vasárnapja – A ferences obszerváns provincia Palotán tartja az országos közgyűlését. A ferencesek közgyűlése Palotán Varsányi Istvánt választja meg a magyar salvatoriánus ferences rendiek vikáriusává, miután Bölcsnyi Mihály hivatali ideje lejárt. 1458 . február 24. – Egy hónappal Mátyás királlyá választása után, és 10 nappal azután, hogy Mátyás bevonul Budára, a Budáról Palotára térő, közszerepléstől visszavonuló Újlaki Miklós – neje, Rozgonyi Margit és négy leánya hozzájárulásával – ötszáz forintért és hűséges szolgálatai jutalmául is lepsényi részbirtokait Paczman Tamásnak adja. 1458 . július 26. – Garai László nádor, Újlaki Miklós vajda, és Szilágyi Mihály kormányzó I. Mátyás elleni szövetséget köt Simontornyán. 1459. április – Mátyás király hadai elfoglalják Palotát a lázadó Újlaki Miklóstól (és Pápát Garai Lászlótól .) 1460 . január 1. – – Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán Palotán(?) keltezett levelében jelenti, hogy mivel Paczman János fia Tamás neki 4000 aranyat adott kölcsön, ezért ennek biztosítására a Zala megyei Hegyesd várát adta neki zálogba Felsewalmad, Beech, Alsoalmad, Gerek és Walwe nevű birtokokkal együtt a visszaváltás jogának fenntartásával. 1464. június 23. – Ítélet születik abban az ügyben, hogy Újlaki Miklós emberei (Bálint fia Mihály és társai) Szt. András előtti hétfőn ( november 28-án ) megtámadják és kifosztják Hajmáskért , Vetési Albert veszprémi püspök birtokát. Okleveles említése annak, hogy „Palatha” mezőváros. 1465 . – Bátorkő említése oklevélben. 1465 . augusztus 30. – Újlaki Miklós Thechak örökös comese szlavóniai és macsói bán Wywar -i várnagyaihoz. A Csatkai (Chathka) lakó barátok panaszt tettek, hogy az Wywar tartozékain lakó jobbágyokat nem engedik az ő, főleg Peeth -en és Tinnyén (Thynnye) lévő malmaikhoz járni, ami által kárt szenvednek. Meghagyja, hogy a vár tartozékain, vagy bárhol másutt lakó jobbágyot se merjenek abban megakadályozni, hogy gabonája megőrlése végett a barátok Peethi és tinnyei malmába menjen, és ne merjék a barátokat megkárosítani. 1468 . április 20. – Újlaki Miklós Újlak város esküdt polgárai előtt Velyre Miklós egy szölőjét Pachmann Tamás újlaki várnagynak adja el. 1470 . – Bakonyi Mihály a várnagy Palotán. 1471 . – I. Mátyás király Újlaki Miklóst bosnyák királlyá teszi. 1472 . – Újlaki Miklós bosnyák királlyá koronázzák Jajcán . 1472 . – A palotai ferences rendházban virágzó szerzetesélet bontakozik ki a korabeli feljegyzések szerint. 1475 . október 18. – Csornay-i István németújvári (Nemethwywar) várnagyának leveléből tudjuk, hogy ekkor Palotha várnagya: Paczman Tamás. 1476. – Palota vásártartási jogot kap. 1477 . október – Újlaki Miklós palotai jobbágyai erőszakoskodnak az ősi réten, Vetési Albert veszprémi püspök birtokán. 1477 . – Meghal Újlaki Miklós . 1478 . – A vár Boldogságos Szűz Mária kápolnájában Miklós a pap. 1477 . november 7. – Ungy Simon palotai (Palotha) várnagy és Achel András csókakői (Chokakew) várnagy és alvárnagya Rawaz Orbán Rozgonyi János özvegyének, Dorottyának és Oszvaldnak familiárisai Újlaki Lőrinc bosnyák király palotai jobbágyai által a keresztesek Bodajk (Bodayth) birtokára törtek rettenetes kiáltásokkal, majd 12 férfit megöltek. 1478 . december 10. – Mátyás király a székesfehérvári káptalannak írt levelében megparancsolja a székesfehérvári keresztes konvent panasza miatt, hogy tartsanak vizsgálatot többek között az 1477 -ben történtek miatt. 1484 . – Paczman Tamás fogoly Palotán. (Az Újlaky Lőrinc által elfogatott és Palota várába záratott Paczmáni Tamás kiszabadítása érdekében a nevezett fogoly Csernye nevű birtokát Szapolyai Istvánnak elzálogosítja Zeghfalvi Zeghi Péter és Almásti Barabás. 1488 . – Palota 92 forint országos adót fizet a királynak, ami a negyedik legtöbb a megyében Veszprém, Pápa, és [Somló]Vásárhely után. (Veszprém megye negyedik legnagyobb helye Palota mezőváros !) 1490 . – Corvin János titokban Palotára hozatja a Szent Koronát , emiatt a várat megostromolják, János herceget elfogják, visszaveszik tőle a Budáról elhozott koronát és ékszereket, a herceget kísérő fegyvereseket egytől-egyig vízbe fojtják. 1490 . november 22. – Újlaki Lőrinc védlevelet kér Miksától saját személye és jobbágyai számára. (Tudniillik Miksa 1490 őszén Székesfehérvárig benyomul az országba, és azt el is foglalja. Palota és a hozzá tartozó birtokok pedig ennek a hadnak éppen útjába estek!) 1491 . január 3. – Koromlyai Miklós 4 db két- és hároméves hízott ártányt hagy a palotai ferences-rendi kolostorra. 1491 . február 27. – II. Ulászló a Miksától kért védlevél miatt egy adománylevélben hűtlenséggel vádolja Újlaki Lőrincet. 1491 . augusztus 9. – II. Ulászló király Bártfának írt –Palotán kelt – parancslevelében egyebek mellett ismerteti hadjáratának további céljait: Fehérvár és Veszprém visszaszerzését a „római királytól”, Miksától. 1491 . augusztus 10. – II. Ulászló király megerősíti Torda szabad királyi városi kiváltságait, adó- és vámmentességét. 1491 . augusztus 20. – II. Ulászló király Palotán kelt adománylevele Petneházi Mátyás számára, aki a Bátoriak szabolcsi alispánja. 1491 . augusztus 22. – II. Ulászló király Palotán keltezett levele, melyben Bátori István erdélyi vajdát nevezi ki követének a németekkel való tárgyalásokhoz. 1491 . augusztus 24. – II. Ulászló királyhoz kötődő Palotán keltezett levél. Bátori István országbíró és erdélyi vajda előtt Somkerek-i Erdely János és felesége, Jusztina kiegyeznek Zenthiwan-i Zekel Mihály fia Miklóssal és ennek testvérével, Jánossal abban az ügyben, hogy Zekel-éknek Torda megyei Sarpathak és Kerthwelkapu possessiói, Zenthywan, Zakal és Zengyel possessiókban lévő részei, valamint Erdely-nek a kolozsmegyei Farago, s Torda megyei Nema és Rych possessiókban lévő birtokrészei Erdely János kezében vannak. 1491 . augusztus 26. – II. Ulászló király Palotán kelt levelében Hédervári Miklósnak ill. fiainak: Lőrincnek és Ferencnek adományozza új adomány címén Ozora várát a vámmal és több más, név szerint felsorolt Fejér, Tolna, Somogy, Pozsega, Győr (itt többek között Hédervárát ), Komárom, Moson, Vas és Pozsony megyei várakkal, falvakkal, ius patronaus-szal együtt. Felszólítja a fejérvári keresztes konventet, hogy a megadományozottakat iktassák be birtokaikba, az esetleges ellenmondókat pedig idézzék elébe. 1491 . augusztus 27. – II. Ulászló király levele Bártfára. Ebben körlevelet intézett a felső részek megyéinek nemességéhez, amelyben ismét közölte, hogy a térség védelmét Szapolyaira bízta, és megparancsolja nekik, hogy amint erre a főkapitánytól utasítást kapnak, minél nagyobb számú haddal csatlakozzanak hozzá. Amennyiben parancsának nem engedelmeskednének, Szapolyai birtokaikat lefoglalhatja, és a címzetteket személy szerint is fogságba ejtheti. Szapolyai tekintélyének növelése érdekében arra is engedélyt ad neki Ulászló, hogy a hűtlenek birtokait lefoglalhassa és ezeket királyhű, érdemesült személyeknek adományozhassa. 1491 . augusztus 28. – II. Ulászló király Palotán kelt levelében meghagyja Losonczi László tárnokmesternek, hogy a János Albert herceghez küldött István szepesi grófnak adjon megfelelő kíséretet. 1491 . augusztus 28. – II. Ulászló király Palotán kelt levelében megparancsolja a kolozsmonostori conventnek, hogy Erdélyi Jánost és testvéreit a neje, Jusztina asszony által nekik örökbe vallott gernyeszegi kastély továbbá ennek Torda, Kolozs és Doboka vármegyei tartozékai birtokába iktassa be. 1492 . – Bátorkő neve oklevélben szerepel. 1493 . – Palota vára II. Ulászló birtoka. 1494 . – Újlaki Lőrinc 183 forint adót fizet palotai birtokai után. 1494 . december 27. – E napon II. Ulászló cseh testőrei élén bevonul Újlak várába, ahol Újlaki Miklós özvegye, Széchy Dorottya a király elé borulva kér bocsánatot fia számára. A király ezt elutasítja, és az özvegyet Palota várába kísérteti. 1495 . – Újlaki Lőrinc 169 forint adót fizet palotai birtokai után. 1495 . március vége – Újlaki Lőrinc herceg kegyelmet kér és kap a királytól , és tudomására hozzák, hogy várait, így Palotát is csak az Országgyűlés adhatja vissza számára. 1496 . – Az Országgyűlés által kiküldött tanács végzése szerint Újlaki olyan feltétellel kapja vissza elfoglalt várait, uradalmait, hogy magtalan halála esetén visszaszállnak a Koronára. 1497 . – Bátorkő neve oklevélben szerepel. 16. század 1511 . június 4. – II. Ulászló király Pécsváradi Gábor ferences vikáriusnak és budai custosnak írt leveléből kiderül, hogy Batthyány András fia, Boldizsár előadta előtte, hogy apja, András halálával anyja, Veronika a Fejér megyei Bathyan , Chabya, Polgari, Moha , Seregeles , a Somogy megyei Ewthwes , Zabas , Athad , Barathy, Tab , Wgal , Babon , Zamard , Chaba , Kekche , Lywlya , Zala , Bewlder , Ochman, Lathran , Bewnnek, a Veszprém megyei KewagoEwrs , Kwsthan, a ZenthJakab kastély és a hozzátartozó szlavóniai , Körös megyei birtokokra vonatkozó okleveleket egy nagy szekrénybe zárva lepecsételve a Palotha-i ferencesek kezére bízta . Batthyány Benedek a ferencesektől a rend némely szerzetesei tudtával elvitte az okleveleket, hogy a pecsét feltörése nélkül átadja Boldizsárnak. Ulászló meghagyja a címzettnek, hogy a szerzetesek erről Marocha-i Ferenc ítélőmester előtt tegyenek vallomást. 1511 . június 27. – II. Ulászló király előtt Marocha-i Ferenc személynöki és szlavóniai ítélőmester tanúsítja, hogy amikor június 26-án Budán tartózkodott, Batthyány Boldizsár bemutatta előtte II. Ulászló király 1511 . június 4-én , Budán kelt oklevelét, amelynek értelmében Pesth-i Ferenc, Palotha-i kolostorban élő pap azt vallotta, hogy Batthyány Benedek átvette Szegedi Jánostól a királyi parancslevélben megjelölt okleveleket és megígérte a szerzeteseknek, hogy azokat a pecsét feltörése nélkül, hiánytalanul Batthyány Boldizsárnak adja át. Hethes-i Péter pap, az esztergomi kolostorból azt vallotta, hogy az elmúlt évben nagyszombaton Gábor vikárius átküldte őt Batthyány Boldizsárhoz az oklevelek átadása végett. Baranyawar-i János, a budai Szent János kolostorból való laikus, azt vallotta, hogy amikor Batthyány Benedek megkapta Szegedi János guardiántól az okleveleket, megígérte, hogy a pecsét feltörése nélkül Batthyány Boldizsárnak adja át azokat. 1511 . július 7. – A budai káptalan előtt Batthyány Benedek - magára véve fiai: György, János és Orbán, Batthyány Boldizsár pedig magára véve fiai: Boldizsár és Ferenc terhét tanúsítják, hogy a Palotha-i Szűz Máriáról nevezett ferences kolostorban biztosabb őrzés végett letett, majd Batthyány Benedek által elhozott oklevelek miatt választott bírák közbenjárásával olyan megegyezésre jutottak, hogy október 24 -én két ítélőmestert és 4 döntőbírát küldenek ki, akik előtt Batthyány Benedeknek a budai Szent Miklósról nevezett domonkos kolostorban be kell mutatnia az összes okleveleket. Amit az ítélőmesterek és a döntőbírák határoznak, azt a feleknek 2000 arany forint büntetés terhe alatt el kell fogadniuk. Ha az ítélőmesterek a nevezett időpontban megjelenni nem tudnának, Batthyány Benedeknek az okleveleket a felek által választott közhitelű személy őrizetére kell bíznia. Ha Batthyány Boldizsár vagy Benedek időközben meghalnának, a jelen kötelezvény örököseikre is érvényes marad. 1514 . – Dózsa György egyik alvezére, Sós Domonkos vezetésével a keresztesek Veszprém és Székesfehérvár között, a Bakony hatalmas erdeje környékén mozgolódnak. 1518 . május 9. – A Fejér megyei Poczman prédiumot (egy elhagyott kőtoronnyal) vitézlő (egregius) Inothai István litteratus, palotai várnagy gondjára bízzák, aki addig is becsülettel látta el ezt a tisztségét. 1520 – 1525 . – Tomori Pál a palotai ferencesek között. 1521 . március 2. - március 21. - Itt tartózkodik a szalvatoriánus ferenc-rendiek provinciálisa, Somlyai Bernardin, aki megvizsgálva a kolostor állapotát, Szarvaskeddi Sibrik Lászlót négy fiával s azok feleségeivel együtt Szt. Ferenc érdemeinek részesévé teszi. 1522 . december 8. – Tomori Pál szerzetesi próbaideje végén a palotai rendházban leteszi a fogadalmat. 1523 .- 1525 . között – A budai káptalan jelenti II. Lajos királynak, hogy (1516–1526 között) kelt parancsára Ország Ferencet és Imrét bevezették Újlaki Miklós comes javainak éspedig Wylak, Zenth Demether, Thelchak, Wywar, Nathya, Kapws Wywar, Nemethwywar, Rákos, Zeglygeth, Esegwar, Palotha , Bathorkew , Eskew , Gelenczer, Gesthes, Galgoch, Themethwen valamint a többi név szerint felsorolt várak, kastélyok, oppidumok és possessiók birtokába. 1524 . május 23. – Újlaki Lőrinc országbíró Palotán kelt levelében Galgóc vára várnagyának (Nyitra megye), Ladonyi Miklósnak és feleségének: Potenciána asszonynak Galgóc oppidumban egy általuk szabadon kiválasztandó házat vagy sessiót adományoz, valamint a Thatomperk nevű promontoriumon egy-egy szőlőt, s ezeket felmenti mindenfajta taksa, census és szolgáltatás alól, amit miheztartás végett közöl officiálisaival. Az adományozás a nevezett várnagy utódaira is kiható joggal történik. 1524 . május vége – június eleje – Újlaki Lőrinc herceg meghal. 1525 nyara – Szapolyai János – hivatkozva az atyja, Szapolyai István és Újlaki Lőrinc között létrejött kölcsönös örökösödési szerződésre – igényt tart Újlaki örökségére, melyet az Országgyűlés elé terjeszt. A hatvani Országgyűlésen nádorrá választott Werbőczy István a Szapolyai-testvérek igényének megállapítása céljából tárgyalásokat tűz ki 1526. január végére. 1525 . június 17. – A fehérvári Szent István király-egyház kereszteseinek konventje jelenti II. Lajos királynak, hogy 1525 . június 14-én kelt parancsára Dalmad-i Sebestyén keresztes pap konventi kiküldött az úrnapját követő pénteken ( június 16. ) Palotha várban átadta az idézőlevelét Csulai Móré Lászlónak, aki azt felelte, hogy a király iránt mindig a legengedelmesebb (obtemperatissimus), és a kitűzött időpontban meg fog jelenni a király előtt, bárhol tartózkodjék is. 1526 . – Újlaki Lőrinc özvegye, Bakács/Bakovczai Magdolna férjhez megy Móré Lászlóhoz. Még ebben az évben a hatvani országgyűlés visszaítéli a kincstárnak az Újlaki-birtokrészt, de Móré megtagadja az átadást. 1526 . február 18. – A bíróság a Szapolyai István és Újlaki Lőrinc közötti kölcsönös örökösödési szerződést érvénytelenné nyilvánítja, és ezzel a hagyatékra az Országgyűlés igényét ismeri el jogosnak. 1528 . – Palota első ízben szerepel nyomtatott térképen . 1529 . – Hahóti Albert a palotai guardián a ferences kolostorban. 1529 . július 13. – Móré László "hűséges szolgálataiért" megkapja Jásdot I. Ferdinándtól. 1531 . – Móré László Palotára rendezi be rezidenciáját, korszerűsítéseket hajt végre. Erre utal Nádasdy Tamás egy levele is, melyben arra kéri Mórét, hogy a Palotán dolgozó Franciscus Italicus muratort ( Francesco Fiorentino ) küldje el hozzá Zalavárra. 1532 . március 3. – Derezslényi Albert, az előző évben Váradon megválasztott agg provinciális meghal Palotán, miután a kolostorlátogatás során súlyosan megbetegszik. 1532 . április 28. – Veresfalvi Imre szentléleki őr a haldokló megbízásából e napra hívja össze a ferences szavazó atyákat, akik Asszonyfalvi Imrét választják meg a hátralévő két évre. 1533. április 14. – I. János király parancsot ad Laszki Jeromosnak , hogy Palota várát ostromolja meg, ahonnét Móré mindkét király ellen magánháborút vívott. Laszki hadához török segédcsapat is csatlakozik Hasszán bég vezetésével ( Palota ostroma (1533) ). 1533 . május vége – Móré sorsára hagyva a várat és benne két gyermekét is megszökik. A vár elesik, miután a vár fala aláaknázás után leomlik. Ez az első aknaharcok egyike Magyarországon, mely során Laszki Jeromos ötven cseh bányásza a falakat aláaknázta és felrobbantotta. I. János Laszkinak adományozza a várat. 1533 . május vége – A vár elfoglalásával egyidejűleg a török segédcsapatok feldúlják a ferences rendházat. Ennek során megölték Vásárhelyi Andrást és két rendtársát, Biai Pétert és Maczolai/Mocsolyai Andrást. Palota lakosságának tekintélyes részét rabláncra fűzik. 1533 . június 8. – Erdődi Simon horvát bán június 9-ei leveléből tudjuk, hogy a Palotát elfoglaló magyar-török sereg e napon tért vissza Budára . I. János király szeme láttára a palotai foglyokkal (is) megrakott hajók elindulnak a kikötőből Eszék irányába. 1535 . – A ferences rendházban 13 szerzetes lakik: ebből hét misés pap (Ebreczi Mátyás gvárdián, Erdődi Mihály és Újlaki Ferenc hitszónokok, valamint Fejérvári Demeter, Fejérvári János, Gadócsi Balázs, Bakai Miklós gyóntatók) és hat segítőtestvér. 1536 – Széhel 9 lakott és 5 lakatlan telkét, továbbá 6 szegény jobbágyát jegyzik fel. 1537. szeptember 30. – Palota vára - Laszki János árulása után - I. János adománya révén a protestáns Podmaniczkyaké (János és Rafael). A nagyváradon kelt adománylevél alapján azokért az érdemekért, melyeket a Trencsén megyei várharcokban szerzett, a vár visszaváltására vonatkozó feltételek kikötése mellett. Bátorkő mint pusztavár említődik. 1537 . december 11. – Kecsethy Márton veszprémi püspök levélben értesíti Wilhelm von Roggendorfot , I. Ferdinánd fővezérét, hogy Podmaniczky János katonáit visszaszorították Palota várába, és nyolc foglyot ejtettek. 1539 . – Bátorkő oklevélben pusztavárként említődik. 1539 . augusztus 19 – 21. – Megtörténik Podmaniczky János és Raffael beiktatása Palota birtokába, amelyhez mások mellett Inota és Pét is hozzátartozik. 1543 . – A török kerülgeti Palotát. Ulama boszniai bég vezetésével meg is ostromolják. A ferences élet megszűnik. Podmaniczky János elhagyja Palotát, Meznyánszky Jánosra bízza védelmét. 1543 . – Szentágotai Literátus Lázár dikátor összeírása szerint Palotához Gyón, Csór, Isztimér, Mellár, Balinka és Inota tartozik. Ezen összeírás szerint Inotán 8 porta, 1 bíró, 2 szegény van, és Inota ez évben Cseh Gergely fejérmegyei szolgabíró járásába tartozik. 1544 . december 24. – a Podmaniczkyak katolikus módon hűségesküt tesznek I. Ferdinándnak . 1544 . – Említés Bátorkőről . 1546 . – Podmaniczky János halála. 1547 . – Palotán 80 gyalogos és 100 lovas katona védi a várat. 1549 . március 24. – Podmaniczky Rafaelt értesíti a Helytartótanács, hogy Palota váráért nem hajlandó adni semmit, de átveszi tőle, ha a terhére van. 1549 . július 3. – A Podmaniczky-család megegyezést köt az Udvarral Palota átadásáról, ám a tényleges átadás tíz évvel későbbre halasztódik. A Podmaniczkyak ennek ellenére végleg elköltöznek Palota várából Besztercére . 1549 – A török Veliszián fehérvári bég vezetésével sikertelenül ostromolja Palotát. 1552 – Meznyánszky János, palotai kapitány megtámadja Fehérvárt 1554 . október 17. – Johiogli Arszlán bég betör a palotai huszárvárba, és nagy zsákmánnyal tér vissza Fehérvárra. 1555 . augusztus 31. – Arszlán vezetésével a fehérvári török Palota alatt lest vet, sikertelenül ostromolja Palotát. 1556 . március 2. – 150 magyar gyalogos és 76 huszár található Palotán. 1558 . – Újfalussy Ferenc a várkapitány. 1558. szeptember 8. – Podmaniczky Rafael és felesége, Lomniczai Johanna hívására Thury György elfogadja a palotai vártartomány gazdasági igazgatását. 1559 . február 9. körül – Podmaniczky Rafael magtalanul meghal, ezáltal Palota vára földesúri magánvárból királyi vár lesz. Ebben az évben jelenik meg az utolsó adat Szélhelyről (Zenhel) és Bátorkőről. 1559 . március 29. – Gregoróczy Vince kapitány inventáriumot készíttet. 1561 . – Hamza székesfehérvári bég megpróbálja csellel elfoglalni a várat Thurytól. 1563 . – 1567 . – A Palotai náhije török adóösszeírása ( deftere ) szerint 10 ház adózik Palotán. Adója 50 akcse . (kb. 1 magyar forint). (A bég khássza). 1565 . június 17. – Ötven magyar gyalogos érkezik Palotára. 1566. június 5. – Arszlán pasa 8000 emberrel körülzárja Palotát. 1566 . június 15. éjjele – A felmentő sereg érkezésének hírére az ostromlók elvonulnak a vár alól. 1566 . június 17. után – a Palota alatt összegyűlő seregek parancsnokai Török Ferenc , ( Thury György , Gyualffy László , Helffenstein György, Salm Eck, stb.) tanácskozást tartanak a további hadi célokról. 1566 . június 29. – Salm Eck főparancsnok – egyetértve a magyar parancsnokok javaslatával – Veszprém vára ellen vezeti a sereget, melyet június 30 -án el is foglal. 1567 – Thury György távozik Palotáról, közvetlen utóda unokaöccse, Thury Márton. 1567 . június 30. – Thury György idősebbik öccse, Thury Benedek mint a palotai vár kapitánya megkapja az utasításokat Bécsből. 1567 . július eleje – a pozsonyi országgyűlés az 1567. évi 17. törvénycikkével Fejér megye hódoltsági falvait a palotai végvárhoz osztotta be ingyenmunkára. 1569 . január eleje – Thury Benedek a szabadbattyániaktól "nyolc eke barmát" hajtotta el. Polgárdit feldúlták a palotai katonák. 1572 . – Giulio Turco elkészíti a palotai vár alaprajzát. 1573 . – Egy helyi feljegyzés szerint a várpalotai bikapénzből („paráznabírság”) származó jövedelem évi 100 forint, miközben a földesúri malom 134 forintot hoz! 1573 . szeptember 4. – Pálffy Tamás követi Thury Benedeket a kapitányi tisztségben 1574 . – Wolf Jobst győri építési írnok Palotán tartózkodik. 1576 . május 13. – A fehérvári törökök megtámadják Palota várát, elfognak 10 magyar katonát és zsákmányolnak 30 lovat. 1576 . augusztus 18. – A palotai és veszprémi őrség Fehérvár alá megy és a fehérvári csordát elhajtja. A törökök utánuk erednek és a marhák egy részét visszahajtják. 1580 . június 30 előtt. – Leég a vár. A fehérvári bég a kigyulladt palotai várra támadt. 1581 . augusztus 20. – Meghal Erdődi Pálffy Tamás. 1582 – Ormándy Péter a várkapitány 1583 – Istvánffy István veszprémi várkapitány, valamint a szomszédos várak kapitányai komoly fegyvertényt hajtanak végre, amelynek során Ali koppányi béget is foglyul ejtik. Az akcióban Ormándy Péter kapitány vezetésével 60 palotai huszár és egy gyalogos század döntő szerepet játszik. 1584 . október 3. – Istvánffy István megkapja a palotai kapitányi kinevezését. 1584 . év vége – Istvánffy István váratlanul meghal. 1585 . január 28. – A király kinevezi Thengeldi Bornemissza Jánost Palota kapitányának. 1585 . július 11. – Thengeldi Bornemissza János ünnepélyes beiktatására a hadifizető mester megkapja az írásos utasítást. 1586 . – Ali budai pasa megtámadja a várat, Bornemissza János nagyobb veszteségek nélkül megvédi. 1588 . január 26. – Újra Ormándy Péter a várkapitány. 1588 . – A törökök nyársba húzzák Inota falu bíráját, a lakosságra pedig sarcot vetnek ki. 1591 . február 12. – Rudolf magyar király Prágában kelt levele Fernando Samaria de Specia Casa veszprémi és Ormándy Péter palotai kapitánynak, hogy Horváth Kristóf győri magyar kapitányt az anyavári jószágokban Eörsy Péter ellen védelmezzék. 1593. október 9. – Szinán pasa elfoglalja Palotát, miután a védők szabad elvonulás feltétele mellett a várat feladják. A török azonban a kivonulókra támad, hogy maga a várkapitány, Ormándy Péter is alig tud megmenekülni. Ormándyt a győri főparancsnokság börtönbe zárja a vár feladása miatt. 1598. július – Palotát Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf egyesített serege visszafoglalja a töröktől. 1600 körül – Istvánffy Miklós Palotával kapcsolatos eseményeket is megörökít. 17. század 1601 március közepe – a fehérvári török 400 főnyi serege rohanja meg Palotát, de hatvan halottjuk hátrahagyásával kénytelenek visszavonulni. 1602 . augusztus 12. – Horváth Gáspár, Palota várának parancsnoka jelenti Győrbe, hogy a törökök ma Székesfehérvárt ostromolják. ]]. A török ebben az évben Palotát is megkísérti. 1605 . – Horváth Tamás, Bocskai István bizalmi embere 160 lovassal a Dunántúlra jön, hogy a Dunántúlt Bocskai pártjára állítsa. Útban Székesfehérvár felé, ahol a szandzsákbéggel kívánt tárgyalni, megkerülve Veszprém várát útba ejtik Palotát, majd felszólítja kapitányát, Horváth Gáspárt, hogy álljon Bocskai István fejedelem pártjára. Horváth Gáspár azonban elutasított a felhívást, mondván: „Az jámbor Bocskai ki légyen, személyét nem ismerem, levelét nem látám, kívánságát nem értettem. Követet ne is fárasszon, ha a várat akarja, mert szinte olyan válasza lészen, mint harmadéve Szerdár Haszán basának volt... Én nemzetemben soha áruló nem volt, bizony én nem akarok első lenni!” 1605 . június 5. – Szamosközy István feljegyzése alapján ekkor Palota Bocskai csapatainak hatalmában van. 1608 . – Palota török kézen. Schemann török várparancsnok vezetése alatt 91 lovas, 102 gyalogos és 13 tüzér teljesít szolgálatot. 1614. – Zichy I. Pál lesz Palota birtokosa és várkapitánya, akit 1620 -ban a veszprémi vár (református) őrsége megkötözve átadja Bethlen főkapitányainak. 1617 . – Inota puszta. 1620. szeptember 28. – Miután Bethlen Gábor 8.000 főnyi hadsereggel újabb támadást indít a Dunántúlon, a győri főkapitányság összes vára – köztük Palota (Pápa, Veszprém) is – a kezére kerül Haller Péter és Fekete György nevű vezérei által. 1621 . – Bethlen a Nikolsburgi békében lemond a várról. 1622. július 29. – Palota ura Cziráky Mózes II. Ferdinánd adományozása révén. Cziráky birtokába kerül Inota is. Ez évben ugyanis II. Ferdinánd Cziráky Mózesnak a Bethlen Gábor -féle mozgalom alatt szenvedett sok káráért 6000 forintban átírja neki Várpalotát illetve a hozzá tartozó birtokokat (pl. Inotát). 1624 . – Újra Zichy Pál a várkapitány, de az ellene felmerült panaszok miatt elhelyezik. 1628 – 1660 . – Palota török kézen. 1630 . – 200 főnyi török őrség a várban. 1630 . – Cziráky Mózes a 6000 Ft-ot nem fizette le II. Ferdinándnak és az adományozott birtokokat sem fogadhatta el soha. Halála után felesége, Káldy Zsuzsanna tart e birtokra igényt a veszprémi püspökkel szemben, és amikor az utóbbi panasszal fordul a kamarához, Káldy Zsuzsanna birtoklása ellen a Kamara 1630-ban Laszy Pétert küldi Palotára, hogy a Palota várához tartozó birtokokat adja át Káldy Zsuzsannának Ősi és Hajmáskér kivételével, amelyek „ab antiquo jure”-, régi jogon a veszprémi püspökséghez tartoznak. 1630 . december 12. – Laszy Péter kihirdeti hivatalosan a király akaratát, hogy 1000 magyar forint ellenében meghagyja Káldy Zsuzsanna kezén fenti feltételekkel Palotát és a fent körülírt Palota várához tartozó birtokokat, többek között Inotát. Az ítélettel mindkét fél elégedetlen. A püspök azért, hogy nem kapta vissza minden birtokát, Káldy Zsuzsanna pedig bosszankodik a jogtalannak vélt 1000 forint miatt. 1646 – Vajtai Márton veszprémi hajdú verses levele a palotai törökökhöz „Palotai rabló törökökhöz” címmel. 1647 . július 21. – Batthyány Ádám Esterházy Lászlóhoz levelében a következőkről értesít minket: „Az beszprimi vitézek is egyetértvén egy vitéz szolgáimmal, Palota alá mentenek, mintegy hatszázan lovassal, gyaloggal, azoknak jórészét kiszorították az vártól, s jól is, s rosszol is jártak, mivel énnekem igen jó és vitéz szolgámat meglőtték, ki miatt meg is holt; egy s kettő másik szobán vannak lövés miatt; nem tudom, ha gyógyulhatnak-e meg nyavalyások, azok is igen vitéz legények, és ki megholt, Jobbagi Istóknak hívták, kit bizon igen sajnáltam, de az így szokott járni az törökben. Tizenhat elevent hoztak el s ennéhány fejet.” 1648 – Vitézi ének Thury Györgyről 1650. április 20. – III. Ferdinánd Zichy I. Istvánnak adományozza Palotát és vártartományát. 1650 – 1660 . – Evlija Cselebi török történetíró feljegyzései Palotáról. Zrínyi Miklós megénekli Palotát és Thury Györgyöt 1660 . – Palota magyar kézen 1664 . május 17 – 25. – Rendelet Hadzsi Musztafa pasához, a székesfehérvári szandzsák szandzsákbégjéhez: a palotai vár omladozásáról szóló jelentésének vétele után utasította a budai mütesellimet (vagyis a beglerbég helyettesét), hogy Buda vidékéről küldjön meszet a vár kijavítására. 1664 . július - A Székesfehérvárnál gyülekező tatár és török csapatok a törökök kezén levő Palota várig nyomulnak előre. Innen indulva végzik további dunántúli hadmozdulataikat. A hadsereg soraiban volt Evlia Cselebi, a nagy török világutazó, aki leírta a hadjáratot. Először is Palota váráról írt: "Palota vára... Jelenleg a budai ejaletben (tartományban) a Székesfehérvárhoz tartozó szubasisághoz (katonai kerület) tartozik. Vára a Palota-hegy szélénél négyszög alakú, erős vár. Kapuja a keleti oldalon van, s előtte az árok felett felvonóhíd. A várban mintegy kétszáz kicsiny ház, magtárak és Murad khándzsámija (a volt középkori kápolna) vannak. Hírneves és bátor vitézei az ellenséggel (ti. a magyarokkal) szüntelenül harcolnak. Palota, Battyán és Csóka váraknak összesen ezerkétszáz katonája van, akik a budai defterdároktól kapják zsoldjukat és élelmezésüket. E város kertjei és szántóföldjei olyanok, hogy veteményekben hiányt nem szenvednek; különösen sok körtéjük van." 1669 . – Ismét török kézen Palota 1672 . – A bosnyák keresztény szülőktől származó Oszmán pasa, a későbbi nagyvezírhelyettes ekkor a palotai őrség egyik csapatának, a bosztandzsiknak parancsnoka (bostandzsi basi). 1675 . május 29. – Ibrahim (fehérvári főszandzsákbég) „Csíkvárnak, Palotának, Csókának" szandzsákbégje. 1680 . január 30. – A veszprémi, tihanyi és vázsonyi végvárak magyar katonasága Palota várának környékén portyázott. A lovassági harcban Berhida keleti szélén, a Séd-patak hídjánál többek között hősi halált halt Sempthey Ferenc vázsonyi kapitány is, kinek fejét a palotai törökök magukkal viszik. Ezek a csetepaték már előrejelzik egy újabb háború kezdetét. 1683 . június 23. – A török hadak e napon érik el Palotát, majd innét 24-én a Thököly-párti hadak generálisa, Barkóczy Ferenc Veszprém várába megy. (A török hadsereg 1683. május 13-án Belgrádnál összpontosul, ahol a szultán kinevezi a hadjárat fővezéréül Kara Musztafa basa nagyvezírt. Néhány nappal később, június 7-én Thököly Imre fejedelem magyar csapatai Eszéknél csatlakoznak a török hadakhoz.) 1683 . szeptember 24. – Babocsay Ferenc veszprémi kapitány e napon keltezett levelében így dicsekszik haditetteiről: " egy fehérvári derekas Somi Zainnak, ugyanott való egy agának, és négy vagy öt iszpájának (szpáhinak) is, az palotaiaknak pedig az színét, az várból sem szedhettünk volna válogatva is jobbakat, úgy mint Besvári nevű palotai agának, Kara Oglunak és ezeken kívül is tizenkét az palotaiak közül; eleven is hat vagyon kezünk között, azokban is jó iszpáiák és bestiák vannak. " 1687. november 17. – Esterházy János 3000 emberével ostrom alá vonja a várat. Az ostromló magyar csapatok soraiból öt hajdú meghal. A harmadik napon a török átadja Palotát. Vége a török hódoltság korának Palotán. Az ostromban részt vesz Gabrieli Rafael, másnéven Tüzes Gábor barát is. A palotai vár kapitánya a csóri birtokos, Szegedi Bálint. 1687 . november 20. – Megérkezik Komáromból Ariazaga János ezredes Komáromból néhány ágyúval, melynek hatására a várvédő törökök megadják magukat. 1687 . november 21. – Végül 68 fegyveres férfi, 97 asszony és 39 gyermek hagyja el a várat, akiket egész Budáig kísér el a katonaság, ahol hajóba ültetik és török területre szállítják őket. 1688 . szeptember 9. – A székesfehérvári provizor [Az új provizor: Kranzer] amiatt panaszkodik, hogy Csókakőn és Palotán kizárólag magyar hajdúk és magyar huszárok állomásoznak, akik az itteni németekre nézve veszélyesebbek, mint a törökök voltak. „ Csókakő és Palota stratégiai szempontból Fehérvárra akkor lenne veszélyes, ha magyar felkelés törne ki. " 1690 . szeptember 4. – A palotai táborba ér az a 600 huszár, akiknek mustrájára másnap itt kerül sor. Ugyanis az 1690. évi szerbiai hadjáratra történő toborzáskor Zichy II. István 1000 hajdú és 600 lovas kiállítását vállalta, úgy, hogy a katonák két havi pénzt és három havi posztót kapnak meg előre. 1692 . július 10. – Az újjáalakuló Fejér megye első, főispáni beiktató gyűlésén, mely Székesfehérváron zajlik, jelen vannak mások mellett vásonkeői Zichy Imre és ifjabb Zichy István őfelsége aranysarkantyús vitézei, Szegedi Bálint, a palotai vár kapitánya, Sallay István az említett Zichy Imre és István grófok tiszttartója, Budai Ferenc a palotai vár helyettes parancsnoka. 1692 . augusztus 28. – Horváthy Disznóssy Ferenc Komáromban kelt levelében elismeri, hogy "nemzetes s vitézlő Szegedi Balint Palotai kapitanne Nemes Küs Faludi Kata Aszszont eő kegielme Baboczay Gaspar ott való biroja altal" kétszázötven forintot kapott. 1692 . október 4. – Horváthy Disznóssy Ferenc Szegedi Bálinttól 30 forintot kap, amit levélben ismer el. 1693 . november 13. – Nemesi közgyűlést tartanak Székesfehérvár szabad királyi városban, ahol mások mellett Szegedi Bálint, a palotai helyőrség kapitánya is jelen van. 1693 . december 10. – december 15. – Nemesi közgyűlést tartanak Székesfehérvár szabad királyi városban, ahol mások mellett Szegedi Bálint, a palotai helyőrség kapitánya is jelen van. Elhatározzák, hogy vizsgálatot kell tartani a korábban Fejér megyétől elszakított falvak: Tác, Kovácsi, Palota ügyében! Levelet kell küldeni Pápára, Veszprém megyéhez. Újvári István tiltakozik Zichy Imre és István grófok nevében Csernye , Jásd , Pacsman, Sikátor, Mester, Császár, Csöp, Dolosd, Isztimér , Kúti , Eszény, Gyón, Alsó Inota, Fölső Inota, Mellár, Csősz, Bála, Tenyő, Öskü , Palota és Csesznek között fekvő puszták miatt. 1694 . – Inotán fából és sövényből református parochiális ház, plébánia épül 1694 . január 5. – január 7. – A Fejér megyei nemesi közgyűlés megállapítja, hogy írni kell Zichy Imre grófnak Palota és Tác elhagyott falvak ügyében, amelyek jelenleg Fejér megyéhez tartoznak, hogy régi adományleveleiket mutassák be, és hitelesíttessék, minél előbb adják az alispán úr kezéhez, hogy a Bécsbe küldendő követ urak minél hatékonyabb dokumentumokkal tudják előmozdítani a nemes megye kérését. Ugyanezen közgyűlés Leistner úr kérésére kiküldi a járási szolgabírót Palotára, hogy keresse meg a császári ökröket Szabó Mihálynál és ennek a helynek harmincadosával, aki őt vádolja, vizsgálja ki az ügyet, majd tegyenek jelentést a megyének. A szolgabíró figyelmeztesse a palotai urakat arra is, hogy az ott hagyott ökrök tartására gondot viseljenek. Ha elpusztulnának, számadással tartoznak értük. 1694 . január 18. – január 19. – Pek pesti hadbiztos megérkezik Székesfehérvárra megvizsgálni a megye helységeit és a katonai elszállásolást. A nemesi közgyűlésen Kolosváry Mihály szolgabíró és Szegedi Bálint palotai kapitány vállalják, hogy be fogják mutatni az ökrök kvótáját és élelmezését. 1694 . november 27. – Amikor Besnyák Sándort, Fejér megye hadbiztosát a hadbiztosi hivatalból kiküldik, a palotaiak barátságosan átengedik, de a német tiszt engedélye alapján a németek szembeszállnak vele. Erről tájékoztatni kell Zichy István győri altábornagyot és Veszprém megyét , és kérni kell, hogy büntessék meg őket. 1695 . január 31. – A Fejér megyei közgyűlés iratai szerint Zichy Imre és István grófok Sallay Demeter provizor útján eltiltják Rétipusztától a palotaiakat és a csóriakat, minden itt találandó barmaik és jószágaik elvesztésének terhe alatt, s erről bizonyságlevelet kérnek. 1696 . – Az összeírás szerint Inotán már a következő lakosokat találjuk: Bíró: Tóth Mihály; lakosok: Németh János, Kovács János, Molnár Benedek, Szabó Péter, Kis József, Ihász András, Németh József, Szabó József, Hamar István, Dömöky István, Szabó István, Hamar Mihály, Bodai Gergely, Szabó András, Szabó Lukács. Inota község ekkor Zichy Pálé. 1698 . – Palota várában a várban és a külső várban álló 188 kis házban összesen kilenc huszár és hatvanhét gyalogos hajdú élt Patonai Márton várkapitány, valamint Kéri Gergely gyalogos vajda parancsnoksága alatt.(Lakott még a városban kilenc királyi szabados is.) 1698. március 1. – Az első egyezség a Zichy (II.) István gróffal: Palota lakói nem jobbágyok, hanem „Palotai sereg vagy Szabad Rend”. A négy évre szóló egyezség alapján a betelepülők ez időre mindennemű szolgáltatástól mentesek. 1699 . – Zichy (II.) Imre Inotára hozza az első telepeseket. 1699 . március 21. – Ezen a napon az Udvari Haditanács – a karlócai béke után majdnem két hónappal – már elrendeli a kanizsai és győri főkapitányságok kisebb várainak – többek között Pápa, Palota, Veszprém, Vázsony, Tihany várainak – lerombolását. Egyúttal rendelkezik a volt végvárak katonaságának elbocsátásáról is, és elrendeli, hogy ezzel egyidejűleg török birodalommal határos déli határszéleken ki kell alakítani a tiszai és marosi határőrvidéket. 1699 – 1702 . – Megkezdődik Palota várának barokk kastéllyá alakítása. Régészeti kutatások szerint ekkor készült el a várkastély déli szárnya, a várkápolna és a két déli torony két emelettel történő megemelése. Palotán a tüzérség elszállítása mellett az erős gerendaszerkezetű földsánc elbontását és a várat körülölelő vizesárok feltöltését végzik el. Dumont hadmérnök felmérése szerint a várkastélyt körülvevő 5 kis rondella lerombolásához és a rossz állapotban lévő árok betemetéséhez 2 aknászra, 18 kőművesre, 6 kőtörőre, 2 ácsra, 200 lapátra, 200 csákányra és 300 munkásra volt szükség. 1700 . – A protestáns felekezetek elválása. Református templom épül a várkapu keleti oldalában. Az evangélikusok Szakállas Molitoris Andrást hívják meg első lelkészüknek. Egy evangélikus egyháztag, Konkolos Péter „oskolaszobát” ad a saját házában. 18. század 1701 . január 5. – A földesurak beszámolnak birtokaikról a Fejér megyei nemesi közgyűlés előtt, ahol Zichy Imre és István gróf urak részéről Bedl György, a palotai uradalom tiszttartója azt vallja a Palotához tartozó falvakat és pusztákat tekintve, amelyeket részben Zichy Imre gróf birtokol, részben zálog alatt állnak, hogy a grófok a Magyar Kamarától vásárlás jogán birtokolják. Az ide vonatkozó dokumentumokat is bemutatja. 1702 . február 4. – Lipót császár elrendeli a várpalotai vár lerombolását. A megye a pápai gyűlésen megfellebbezi a döntést. 1702 . április – Nicolas Dumont hadmérnök felmérése szerint a várkastélyt körülvevő 5 kis rondella lerombolásához és a rossz állapotban lévő árok betemetéséhez 2 aknászra, 18 kőművesre, 6 kőtörőre, 2 ácsra, 200 lapátra, 200 csákányra és 300 munkásra volt szükség. A hadmérnök szükségesnek tartotta megjegyezni azt is, hogy a Zichyek várkastélya nem igazán védhető hely, de ha az Udvari Haditanács annak lerombolása mellett döntene, akkor több, mint 30 napot vennének igénybe a munkálatok. 1702 . május – A Zichy család levele az Udvari Haditanácshoz, hogy a palotai rezidenciáját megtarthassa. 1702 . november – A Zichy család második levele az Udvari Haditanácshoz, hogy a palotai rezidenciáját megtarthassa. 1703 . – Megépül az evangélikusok iskolaháza a parochiális háztól keletre (ahol az 1940-es években pékség áll). Építtetése Molnár (Molitorisz) Sámuel lelkész nevéhez fűződik. A palotai várból elszállítják a tüzérséget, majd megtörténik az erős gerendaszerkezetű földsánc elbontása és a várat körülölelő vizesárok feltöltése. 1704 . január 22. – Heister átveszi Magyarországon a császári hadak parancsnokságát, majd Pét , Palota , Berhida között tábort üt. 1704 . február – Károlyi Sándor generális parancsára volt végvári tisztek szedik össze az egykori végvári katonákat. Bódy Gergely lovashadnagyhoz különösen sokan állnak Palota és környékéről is. Palota vára kuruc kézen van. 1704 . május – Heister sikertelenül ostromolja a várat. 1705 . március vége – Palota császári kézen van. 1705 . november – Bottyán seregének jobb szárnya és derékhada beveszi Palotát. 1707 . – Ember Pál 1707-ben már kész egyháztörténetében ( Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania… nunc autem accessionibus multis locupletata et hoc ordine concinnata a Frid. Adolpho Lampe. Trajecti ad Rh., Utrecht 1728., 657. lapján ) felemlíti Inotát a veszprémi református egyházmegye gyülekezetei között. 1707 . április vége – Bottyán elrendeli a Pápa városa(külső vár)körüli erődítmények lerombolását, s ugyanakkor parancsot adott, hogyfokozzák Sümeg és Palota várainak erődítését. Ezzel egyidejűleg Palota várában fejlesztették a puskaporkészítő műhelyt. 1707. július 1. – Pfeffershofen budai parancsnok 1000 főnyi labanc -német-rác sereggel, négy ágyúval megkezdi a vár ostromát, de Domokos Ferenc brigadéros 90 hajdúval és a várfalak közé szoruló lakossággal sikerrel védi. Palotai nők a védők közt. Béri Balog Ádám is felmentő segítséget nyújt Palotának. A sikertelen ostrom után a császári had a várost „tőből kiégette” - derül ki Bottyán János 1707 . július 3 -i jelentéséből. 1708 . – Lőszergyártás folyik a várban, négy mázsa puskaport, kétszáz gránátot és egy láda ólomgolyót szállítanak innen Greiner Antal brigadérosnak, Simontornyára . 1709 . augusztus eleje – Heister Palota előtt legyőzi Esterházy Antal altábornagy kuruc seregét. 1710 . – Megalapítják Várpalota katolikus plébániáját. 1711 . – Rabutin császári tábornok felrobbantja a vár északi tornyát, amely a szabadságharc bukása után végleg elveszíti hadi jelentőségét. 1711. február 28. – Új egyezség az urasággal, Zichy (II.) Imrével és Zichy (III.) Jánossal. 1712 . – A prédikátorukkal, Molitoris (Molnár) Andrással együtt Csótról (Várpalotáról?) elinduló magyar ajkú lutheránusok 1712-ben rövid időre lehorgonyoznak Pincehelyen . 1715 . – Palota mezőváros („oppidum”) ettől az évtől kezdve évente három országos vásárt tarthat. Palotán 125 család él, 115 ház van, az iparosok száma 26. 1715 . – Az országos összeírás szerint Inota adózóinak neve: Joannes Bodai, Joannes Szabó, Stephanus Farkas, Georgius Hamar, Stephanus Kis, Stephanus Hamar, Andreas Berta, Stephanus Solymos, Joannes Nemét, Michael Hamar, Michael Horvath. 1716 . – A palotaiak kijelentik, hogy legfeljebb az évi 600 forintos váltságot fizetik ki két részletben, azonkívül semmit. 1720 . – Palotán római katolikus iskola működik. Az iparosok száma 36 1720 . – Inotán összeírt adózók: Georgius Hamar, Michael Hamar, Stephanus Farkas, Stephanus Kiss, Michael Szabó, Joannes Baday. Inotán összeírt zsellérek : Joannes Németh, Michael Meszaros, Stephanus Solymos, Andreas Berta, Georgius Horvath, Georgius Lukacs, Stephanus Takacs. 1721 . – Inotán vallásügyi vizsgálódás folyik, amelynek során reformátusokat hallgatnak ki tanúként. 1722 – 1727 – A Zichy-kastély építése. 1727 . május 1. – Acsády Ádám veszprémi püspök felszenteli a kastély földszinti kápolnáját Gábor arkangyal tiszteletére. 1730 körül – Megkezdődik a Korona vendéglő építése (valószínűleg Zichy III. János, vagy Zichy IV. János építtette). A várossal való egyezség alapján az év négy hónapjában a város kocsmája (a város borát mérték ki), az év többi részében pedig az uraságé a kocsma. 1730 körül – Iskolaház épül a mai Kossuth utcában. 1732 . június 5. – Gróf Zichy Jánosné székesfehérvári Paul Hatzinger kőművesmesterre bízza szerződésileg a palotai vendégfogadó építését. 1733 . november 3. – Nepomuki Szent János köztéri szobrát felállítják. 1734 . április 5. – 1735 . – Gróf Zichy János Paul Hatzinger kőművesmestert szerződteti a palotai várkastély új helyiségeinek építésére, a palotai várkastély renoválására. 1735 . – Miután Arhold Mátyás nevű birkás felépíti az inotai templom hajóját és tornyát, személyesen Acsády Ádám veszprémi püspök fölszenteli. 1738 . – Talheim Mária (Maria Anna von Thalheim) kápolnát építtet a temetőben a ferences rendház romjain. 1740. október 1. – Ismét szerződés születik Palota és a Zichy gróf között, miután a gróf megpróbálja fokozni a lakosság terheit. 1744 . – Inotán 67 házszám található 67 adófizetővel, továbbá 37 jobbágy, 25 tizenhat éven aluli fiú, 4 leány, 2 testvér, 26 zsellér, 31 akó és 4 cseléd. A község állatállománya: 134 jármos ökör, 46 fejős tehén, 37 hámos ló, 7 tinó és 61 sertés volt. Inota lakói 338 és 1/3 másodrendű szántót, 112 hold harmadrendű kaszálót és néhány hold szőlőt műveltek. Az adólajstromban szereplő családnevek: Bencze, Bodai, Hamar, Károly, Kuthi, Mészáros, Pátkay, Sándor, Szabó, Szarka, Zugor. 1746 . – Ebben az évben a házak száma 307, az adózóké 409, az iparosoké 146. Hét zsidó családot találunk ekkor Palotán. 1746 . október 1. – Talheim Mária meghal Várpalotán. Ugyanezen a napon újabb egyezségirat készül az urasággal: Zichy (IV.) Jánossal és Zichy (IV.) Istvánnal. 1747 . február 25. – Padányi Bíró Márton Inotán jár, egyházlátogatási jegyzőkönyve fölsorolja a katolikus családokat: Berta, Bódai, Csaráczki, Eck, Hegedűs, Horvát, Kapocs, Kecskés, Kerekes, Kohus, Lukáts, Luták, Paur és Perdmár nevűek. A katolikusok lélekszáma a jegyzőkönyv szerint 85: 34 házasból és 51 gyermekből áll. 1749 . június – A katolikus, református és evangélikus egyház akciót szervez a káromkodás bűne ellen. 1752 . – Rögzítik Inota és Isztimér közt a határt gr. Zichy János és István kérésére. 1753 . – Megépül a levéltár a várban Thomka Ferenc vezetésével. 1753 . – Földvita palotaiak és csóriak között. Zichy István palotai földesúr emberei nemcsak elkergetik a csóriakat a vitás földterületről, de fegyveres kézzel elfogják, és a palotai várba viszik, ahol hetüket tömlöcbe zárják és megbilincselik, majd négy és fél hétig ott tartják. Ezalatt még enni sem adnak nekik, csak amit hozzátartozóik Csórról visznek. 1754 . – Palota Inotával közösen kanálist ás a Sárréten. Tisztázódik a két község határa. 1754–1770 – A Sárrét meghódítása. 1756 . – Palota és Ősi határába fűzfákat ültetnek, ezzel tisztázódik a határ. A házak száma 376. 1757 . – A római katolikus családok száma 259. 1758 . – Kőfalú r. k. iskola épül a vályogfalú helyett. 1759 . – A céhbeli iparosok száma 193, a parasztoké 263, a zselléreké 110, a zsidóké 16, a görögöké 2. A házak száma 503, az adózóké 458. 1760 . – Az inotai bíró megveri Zalka Pál csóri juhászt, aki a csóriak által bérelt területen legeltetett. 1763 . – Nagy István evangélikus lelkész nevéhez fűzhető, hogy a régi és nagyrészt sövényből való „oskolaházat” kőből újra megépítik. 1765 . – A Zichyek Polányból Inotára telepítik be Polány elüldözött protestáns ( evangélikus ) lakosságát. Egy teljesen külön utcát telepítenek be velük, melynek a mai napig Polyán utca a neve. Az új telepesek megkapják az Irtás-földeket, és öt évi adómentességet élveznek. 1765 . – Schmidegg Friderika grófnő „az egész várat szépen megtisztíttatta és megjavíttatta”. 1768. július 28. – Újabb egyezség a Zichyekkel, amelyet jóváhagyás és betekintés végett elküldenek Mária Teréziának . A királynő végzésben nyilvánítja örök érvényűnek az egyezséglevelet. (Tkp. az 1746 . évi szerződés megerősítése.) 1768 . december 15. – A mezőváros és a Zichyek között legutóbb kötött egyezség immár Mária Terézia jóváhagyásával visszakerül a megyéhez és a Zichyekhez. 1769 . április 7. – Mária Terézia e napon keltezett rendeletében a postautak állomásainak egyikeként felsorolja Palotát is. 1769 . június 21. – A megkötött egyezség királyi jóváhagyását nyilvánosan kihirdetik a palotaiaknak a megyei kiküldött és uradalmi tisztviselők jelenlétében. 1769. július 2. – Királynői döntésbe bele nem nyugodva Schmidegg Friderika grófnő, Zichy IV. János második felesége napszámosokat kér a városi tanácstól, amely ezt megtagadja. Erre válaszul a grófnő a küldöttséget elfogatja, a bírót kis híján deresre húzatja. Éjjel a város lakossága a vár elé vonul tüntetően, mire a grófnő a vármegyétől segítséget kér. 1769. – Az események hatására az elkeseredett polgárság a grófnőt bevádolja a királynőnél, a grófnő pedig az úriszéke elé állíttatja a „renitens” várost. Bár az úriszék előtt a polgárság egyöntetűen azt vallja, hogy nem volt értelmi szerzője a megmozdulásnak, hanem a város egyhangúlag határozta el cselekedeteit, a földesúrnő mégis kitelepítésre, tömlöcre, deresre ill. kényszermunkára ítéli az általa megjelölt tekintélyes polgárokat. 1770 . – Schmidegg Friderika grófnő parancsára az inotai templom felszerelését Giczey István palotai plébános vezényletével beszállítják a palotai várkápolnába. (Ekkor még Palotán nincs a katolikus közösségnek temploma.) 1772 . – A fürdőkúti és a csákányhídi csatornák tisztítására "tatai ásókat" hívnak. 1773 – 1774 . – A fürdőkúti és a csákányhídi csatornatisztítási munkálatok megtörténnek, miáltal a Sárrétet "practicabilissá" teszik. 1774 – A házak száma 460 1775 . június 5. – Inotaiak és palotaiak összeverekednek határvita miatt. 1776 . – Jegyzőkönyv készül, miszerint az ösküiek a Kikeri-tó körül egészen a Vén-Cserig belekaszáltak a palotaiak csádéjába, és viszont, ezek is "becsúsztak Öskü felé". A vármegye segítségével tisztázódik az ügy. 1777 . – A mai katolikus templom építésének kezdete. 1777 . május 6. – Szenitzei Bárány Pál lelkész kezdeményezésére az evangélikus gyülekezet elhatározza, hogy egy 10 öl hosszú, 5 öl széles, új (kő-)templomot épít. A Pozsonyban lakó Zichy István gróf önként vállalja az ügy támogatását. 1778 . – Az uraság kérésére elveszi a király a Várberek erdejét a városlakóktól. 1778 . – A várpalotai evangélikus hívek száma: 961, az inotai evangélikusoké: 70 fő. 1778 . február 24. – Schmidegg Friderika Győrben meghal. 1778 . június 22. – Megérkezik a válasz az evangélikus egyház számára, melyben a Helytartó Tanács Mária Terézi nevében engedélyezi a kért méretű templom építését. 1779 . április 29. – Az e napon kelt Egyházlátogatási Jegyzőkönyv két filiálét említ a palotai plébánia mellett: az inotait és a pétit. A jegyzőkönyv rögzíti, hogy Inotának ekkor 180 lakója van, kik közül 120 katolikus. 1779 . március 18. – Leteszik az evangélikus templom alapkövét. Zichy István katolikus vallása ellenére támogatja az evangélikusok törekvését. 1779 . – Bőhm Ferenc tervei alapján elkészül a nagy Sárvíz-csatorna. Inota lakossága 180 fő. 1780 . november 1. – Az elkészült evangélikus templomot főtisztelendő Perlaky Gábor superintendens felszenteli a 48. zsoltár 4 és II. Sámuel 7,2 alapján tartott ünnepi beszédével. A felszentelés során közreműködik Mezibrodszky Theofil ösküi, Nagy István szentlőrinci és Horváth Sámuel helybeli lelkészek is. 1781 – 1786 – Kiss István hites jegyző feljegyzései, jegyzőkönyvek, kimutatások, több évtizedes iratok bemásolásával 1781 . – Az adózók száma 675, a házak száma 637. 1781 . február 6. – Bajza Pál, Zichy Miklós gróf evangélikus hitű számtartója Perlaky Gábor püspöktől levélben kap egy „gyászos áriát” , hogy keresse ki a Graduálban, „melyik vers melyik nótán megy, s a nótákat archiváriusné asszonyomnak tanítva megmutassa, Kozma urammal leírassa, s mikor a nagyságos grófnak olyas jó kedve lenne, mint magyar fitól küldetett magyar szíves kesergést bemutassa.” 1784 . – Az inotai reformátusok felújítják az 1694 -ben épült lelkészlakást. 1785 . – II. József népszámlálása Palota mezővárosban 2009 férfilakost, ebből 135 nemest vett számba. 1786 . – Felépül az inotai református kőtemplom. 1788 – A mai (várpalotai) református templom építésének kezdete. 1788 . április 9. – Inotát hosszas tárgyalások után kiszakítják a palotai plébániából, és mint filialét a csóri plébániához csatolják. Mindez Szabó József vicearchidiaconus ( esperes ) jelenlétében történik, amiről Nagy Ignác ( 1777 – 1789 ) székesfehérvári püspök levélben értesíti Bajzáth József ( 1777 – 1802 ) veszprémi püspököt, és levelében kéri, hogy utasítsa a palotai plébánost is a végleges beosztásról. 1788 . június 30. – Inotán jegyzőkönyvet vesznek fel arról, hogy 1770 -ben az inotai templom milyen felszerelését szállították be a palotai várkápolnába. 1788 – 1795 – Hrabowszky György működése Palotán. 1789 – Hrabowszky György iskolai rendszabályokat állít össze az evangélikus iskolának. 1789 . március – Az inotai református templomban először tartanak prédikációt Maros Istvánné temetése alkalmával a vonatkozó evangélikus anyakönyvi bejegyzés szerint. 1790 . – A (várpalotai) református templom felszentelése. Ez alkalomból a következő énekek hangzanak el: zsoltárok közül XCVI.5.6. vers Énekeljetek , CXXII. Örülök az én szívemben , XXVII. Egy dolgot kívántam , XLIII. Isten oltárához , LXV. Javaival . Azután a dicséretek közül: 269. El bé mégyünk , Örül mi szívünk , 315. Szent vagy örökké , 266. Mondjatok dicséretet . Továbbá elhangzott két alkalmi ének, melyet Fodor veszprémi rektor (tanító) énekel négy veszprémi diákjával. Ugyanebben az évben betöltik az evangélikus gyülekezet másodtanítói állását: a rektor a fiúkat, a preceptor a lányokat tanítja. 1793 . – Hrabowszky György kezdeményezésére hozzákezdenek egy árvaház építéséhez. N. Szigethy György csizmadiamester adja hozzá a területet, amihez a Zichy-uraság is csatlakozik saját földdel és az épülethez szükséges famennyiség felajánlásával. 1795 . szeptember – Gróf Festetics László Takáts József társaságában átutazik Palotán és a következőket jegyzi le: „Palota mezőváros, szép helyen fekszik, alkalmas épületei vannak, és a’ gróf Zitsihez tartozik. Itt vagyon néki egy szép kastélya.” 1797 . július 14. – Zichy V. István elrendeli a juhok és kecskék Úriszék által engedélyezett létszáma fölötti részének kiirtását. 1798 . – az evangélikusok templomuk mellett, a mostani Várkerti Általános Iskola helyén lévő Mártsik István-házat 500 Ft-ért megveszik iskolai célokra, mely kőház egy szobából és konyhából állott, melyet a gyülekezet 1799 -ben egy iskolaszobával kibővít. 19. század 1803 – 1817 – Megépül az evangélikus árvaház. 1805 . május 1. – 1807 . – Leteszik az evangélikus templom tornyának alapkövét. Két év alatt megépül a bádoggal borított torony. Az 1806 -os évben harangot ajándékoz Tomkaházy Tomka Ferenc és neje, Patonay Erzsébet és leveldi Kozma János. 1806 . augusztus 16. – az evangélikus templom tornyára felkerül a kereszt. 1807 . – Zichy Barbara síremléke elkészül. 1807 . június 21. – A régi evangélikus oskolaházat – amely a későbbi pékség helyén volt – eladja a gyülekezet, helyette megveszi a Mártsik-háztól keletre lévő házat iskolai célra. 1809 . június 25. előtt – A győri csata után Napóleon francia seregének egy-egy osztaga bevonul Várpalotára és Székesfehérvárra. 1809 . október vége – A schönbrunni béke után az Andrássy-dandár (pk.: Andrássy János vezérőrnagy; Várpalota) zalai lovasezrede Várpalotán állomásozik. 1810 – Szegényház épül Palotán. 1815 . – Richard Bright angol utazó a vár mellett egy kis emelkedésen akasztófát lát (Zichyeknek pallosjoga volt!), a „várárokban” rabok láncait hallja csörögni, és egy háznál három cigány hegedűjére berúgott parasztokat lát tombolva táncolni. 1818 . – megépítik az iskolát az inotai völgyben (ahol 1933-ban a 154. sz. ház található). 1818 . október 12 – 13. – Bakonykúti felől érkezve François Sulpice Beudant geológus Palotán jár, megalszik, majd folytatja útját Veszprém felé. 1822 . november 28. – A református egyházmegyei közgyűlés kárhoztatja, hogy az eddigiektől eltérően Zichy Miklós földesúr az inotai lelkészi és tanítói földek termését megdézsmáltatja. – 1823 . november 18. – az egyházmegyei közgyűlés megállapítja, hogy az előző évi inotai dézsmálás azért történt, mert az inotai református prédikátor elmulasztott folyamodni annak elengedéséért. 1826 . – Várpalota izraelita lakossága zsinagóga építését határozza el. 1826 . – Az ifjú gróf Zichy Miklós a sárréti kanális ásás során kétfelé vágott lelkészi és tanítói rét helyett jobbat, nagyobbat, és több szénát termő rétet ad cserébe. 1827 . – Inotán nyolc mesterember szerepel az adólajstromban: Sass János kovács, Vasinka György posztós, Vesztróczy János szűcs, Pesser János csapó, Mohl Mátyás, Mayer Mihály és Gál János molnárok. 1828 – A családok száma 927, a házaké 722, az iparosoké 277, a kereskedőké 33, az urasági alkalmazottaké 51. A könyvkötő szakmát is képviseli egy kézműves Nagy Pál „könyvpaktor” személyében. 1831 . augusztus 5. – A palotai – egyúttal a Veszprém megyei – kolerajárvány első megbetegedései megtörténnek. 1831 . augusztus 10. – Meghalnak a kolerajárvány első palotai áldozatai. 1831 . október 11. – Vége a kolerajárványnak Palotán. 1834 . – Megkezdődik a zsinagóga építése. 1835 . – Megépül a Csapó (később Kossuth) utcai róm. kat. emletes iskola. 1836 . – A lakosság száma 6431, a legmagasabb a régi Palota történetében. 1837 . – Az inotai templom szentélye beomlik. 1838 . – Az összeírás szerint Inota község létszáma 817 fő. 1840 . szeptember 11. – Felavatják az elkészült klasszicista stílusú zsinagógát. A felavató beszédet Schwab Löw budai rabbi tartotta, az ünnepségen részt vettek a Zichy grófok, ill. a város keresztény polgárai is 1844 . – Az inotai templom renoválása Vida Dániel és Alhand Mátyás kőművesmesterek segítségével megtörténik. 1844 . február 17. – Zichy Mária Terézia (Mária Terézia Zichy de Zich et Vásonkeö) férjhez megy Waldstein-Wartenberg Jánoshoz , ezáltal kerül Waldstein Várpalotával kapcsolatba. 1846 . – Az evangélikusok a volt Mártsik-ház helyén felépítik az emeletes iskolaépületüket. 1848 . – Várpalota lakossága: 5839 fő. 1848. március 22. – Csendes tüntető felvonulás Palota utcáin a pesti események hatására. 1848 . március vége – A lakosság – „a jogegyenlőség balul fölfogott elvéből” kiindulva, az urasággal kötött szerződése ellenére – tovább méri a bort, ami ellen gróf Zichy Miklós több ízben tiltakozik, és a megyei bizottmány erélyes fellépését szorgalmazza. (Az 1746. október 1-jén kelt örökös szerződés ugyanis a lakosság bormérését csak fél évig, Szent Mihálytól, szeptember 29-től Gyertyaszentelőig, február 2-ig tette lehetővé.) 1848 . május 7. – Palotán mintegy 400 fős nemzetőrség teszi le ünnepélyesen esküjét az alkotmányra és a királyra. Az ünnepség során Rosos IStván első alispán mond beszédet, elhangzik Vörösmarty Szózata és más „egyéb nemzeti dal”, majd éjjelbe nyúló lakoma zárul az ünnep. 1848 . május 23. – Palotán hatalmas örömünnepet tartanak a nemzeti átalakulás örömére szónoklatokkal, ágyúszóval. 1848 . június – Inota község nemzetőrei a csóriakkal együtt egy századot alkotnak, majd miután tisztjeiket megválasztják, az inotai református lelkész által Id. Szőgyény-Marich Lászlót kérik fel a kapitányság elvállalására. Ezt ő elfogadja, majd mindnyájan leteszik a nemzetőri esküt. A századot Szőgyény-Marich felesége egy saját maga készítette zászlóval ajándékozza meg ünnepélyes zászlószentelés keretében, melynek során a csóri plébános beszéd kíséretében megáldja a jelvényt. 1848 . június 2. – Befejeződik A nemzetőrségről szóló 1848. XXII. tc. szerinti összeírás a megyében, melynek során a szervezeti kiépítés is megtörténik. A 66 megyei kapitányságból Veszprémben és Pápán 4-4, Palotán 3, Szentgálon és Devecserben 2-2 létesül. 1848 . július 21. – Csirke Károly veszprémi szolgabíró feljegyzi, hogy a palotai nők milyen arany és ezüst ékszerek, valamint más értékes használati tárgyak felajánlásával csatlakoznak ahhoz az országos adománygyűjtéshez, amely 1848 májusától folyik az önálló magyar pénzügy és hadügy megteremtése érdekében. 1848 . augusztus 5. – Rábahídvégen meghal Zichy Béla, aki Palotán önkéntesként állt be nemzetőrnek. 1848 . augusztus 25. – Öskün fogadalmat tesznek Cseresnyés István főszolgabírónak, hogy a dézsmát két napon belül beadják, valamint év végéig a napszámot teljesítik. A lázító 66 éves ösküi zsellért, Vaczula Józsefet elfogják, és intézkedésre kiadják a büntetőtörvényszéknek. (Augusztusban a palotai uradalom több helységében, Öskün, Vilonyán, Királyszentistvánban megtagadták a szerződésükben előírt robotot és dézsmát, ezért kellett közbeavatkozni.) 1848 . szeptember 5. – Fejér megye kormánybiztosa, Salamon Lajos Id. Szőgyény-Marich Lászlót mint nemzetőr kapitányt Fehérvárra maga elé rendeli, és a csóri és inotai nemzetőrök készenlétben tartására nézve több utasítást ad számára. (Mivel Jellasics betörése ekkorra már komoly fenyegetéssé válik, így a kormány minden olyan megyébe, amelynek területén a bán átvonulása valószínű, kormánybiztosokat rendel.) 1848 . szeptember 12. – Id. Szőgyény-Marich László Várpalotán tartózkodik Zichy Miklósnál. Itt Szapáry Antal István főherceg "nemzetőri nyargoncza" is jelen van, aki "Jellasich ellen keserűen kikelt s a magyar ügyhöz való ragaszkodását nyilvánítá" . 1848 . szeptember 15. – A megyei bizottmány kihirdeti Batthyány Lajos miniszterelnök szeptember 13 -án kelt, tömeges népfelkelésre szólító rendeletét. 1848 . szeptember 16. – A megyei bizottmány a szolgabírók feladatává teszi, hogy a népfelkelésre alkalmas egyéneket helységenként a nemzetőrökkel vegyesen gyakoroltassák. A felkelő sereg egészét a honvédzászlóaljak fegyelmi rendszabályai alá helyezik. 1848 . szeptember 17. – A közeledő ellenség hírére a Veszprém megyei bizottmány mozgósítja a nemzetőrséget, szervezni kezdi a Bakonytól Balatonig tartó védelmi vonalat. Ugyanezen a napon a székesfehérvári katonai élelmiszer-raktárban levő 250 mázsa búzát az inotai , mohai, keresztesi és csóri malmokba szállítják Jellasics gyors előretörése miatt. 1848 . szeptember 21. – Detrich Zsigmond Fejér megyei szolgabíró Sárpentele, Szentmihály, Kiskeszi, Sárladány, Inota , Csór, Iszkaszentgyörgy és Moha helységekben kihirdeti a népfelkelést. Felhívja a férfiakat: ragadjanak kaszát, lándzsát, a kovácsmesterek egyenesítsék ki a kaszákat, az elöljárók a község védelmére szólítsák fegyverbe a népet. 1848 . szeptember 24. – A VII. honvéd zászlóalj Palotán éjszakázik, másnap indul tovább a székesfehérvári táborba. 1848 . szeptember 26. – A palotai uradalomnak fizetendő cenzust megtagadó ösküieket a kivezényelt 15 megyei hajdú kötelezettségeik teljesítésére szorítja. 1848 . szeptember 28. – Vigyázó Ferenc, a zalai nemzetőrök parancsnoka a Zala megyei tapolcai járás önkénteseivel Palotán át vonulnak Sárkeresztes, Pátka, Nadap térségébe. 1848 . szeptember 29. – a lezajlott pákozdi csata mindkét harcoló fél visszavonulásával zárul, a Veszprém megye területére tévedt horvát katonák közül hatvankettőt fognak el a várpalotai nemzetőrök. A várost ellepik a menekülők Székesfehérvárról, és – ahogyan Csirke Károly szolgabíró alispánnak tett jelentéséből kiderül, ezekben a napokban a város népessége „nagy zúgásba és forrongásba vagyon – s a nagyrész erővel ellenszegülést nemcsak, de ellenség elébe menést akar...” Ugyanezen a napon a megyei bizottmány albizottmányok felállítását határozza el Pápán, Palotán és Mezőföldön, melyek feladata, hogy Fejér megyével együttműködve a nemzetőrség célszerű mozgósításával biztosítsák a megye határait az ellenség betörései ellen. 1848 . október 3. – Roth kálozi betörése mozgásba hozza a Fejér megyei és a székesfehérvári adminisztrációt, és Zlinszky alispán küldöttei útján - Salamon Lajos népfelkelési kormánybiztos még nem ér vissza Székesfehérvárra - meghirdeti a népfelkelést. Ennek hírére Detrich Zsigmond Fejér megyei szolgabíró felhívással fordul a környező helységek lakóihoz, hogy az önkéntesek vonuljanak Székesfehérvárra, illetve a szolgabíró pedig személyesen jön Palotára, hogy a mezővárossal és a veszprémi járás főszolgabírájával a gerillaakciók egyeztetése érdekében felvegye a kapcsolatot. 1848 . október 4. – Az előző napi hírek Veszprémbe érkeznek, miszerint Fehérváron a Roth fogadására hátrahagyott horvát helyőrséget lefegyverezték. Ennek hatására, valamint Detrich intézkedésére és Hadhalmy székesfehérvári polgármester értesítésére a veszprémi járás nemzetőrei és népfelkelői Palotán gyülekeznek. A szentgáli nemzetőrség 350 emberét Veszprémbe rendelik, majd - egyesítve a veszprémi, szentgáli, márkói és bándi nemzetőröket - az egész csapatot Palota védelmének megerősítésére vezényelik. 1848 . október 23. – 1250 hadifogoly horvát nemzetőrt - „szűrös pórnépet” - visznek Veszprémbe, akiket aztán átvezényelnek Palotára. 1848 . október 27. – Újabb 130 horvát hadifogoly érkezett Veszprémbe, akiket szintén Palotára irányítanak. 1848 . november 10. – Fejér megye kormánybiztosa, Salamon Lajos kihirdeti Kossuth Lajos proklamációját, egyúttal kormánybiztosi rendelettel minden nemzetőr kapitányt az illető község népfelkelési katonai parancsnokává nevez ki. Így Id. Szőgyény-Marich László hivatalosan is Csór és Inota községek katonai parancsnoka lesz. 1848 . december 29. – Palota mezővárosban állomásozik a Szekulits-dandár, a Perczel -hadtest tartaléka. Miután értesülnek Perczel móri csatavesztéséről, Lepsény, Sárosd, Perkáta, Dunapentele irányban visszavonulnak. Ezután Veszprém megye harc nélkül ellenséges kézre kerül. 1849 . január 9. – A hadsereg-parancsnokságnak alárendelt vármegyei közigazgatás élére Windischgratz tábornagy az aulikus beállítottságú Fiáth Ferencet nevezte ki császári-királyi biztosnak. 1849 . január 27. – Palota elöljárósága kötelező hódolatát fejezi ki Ferenc József császár és magyar királynak 1849 . február 4. – Csirke Károly járási szolgabíró összesen 31 cégéres bormérőt ír össze Palotán. 1849 . február 5. – Palotán betiltják az engedély nélküli bormérést. 1849 . február 10. – Bilincsbe verve két szekéren mintegy húsz császári lovaskatona kíséretében viszik Veszprémbe azt az öt várpalotai szűrszabó és csapómestert, akik korábban a magyar hadseregnek dolgoztak, s bérükért Debrecenbe mentek a magyar kormányhoz. 1849 . február 11. – Báró Escherich veszprémi katonai parancsnok utasítja Fiathot, hogy Windischgratz rendelete ellenére a Kossuthékkal együttműködő és Palotán proklamációkat és hírlapokat osztogató egyének tevékenységét vizsgálja ki. 1849 . február 15. – Rosos István beadott jelentése nyomán Brugovics Antalt és Rajnik Józsefet "nehéz fenyíték alá vétel" végett a katonai parancsnokságnak átadják. 1849 . február 20. – Rosos a palotai elöljárókat rendeli maga elé ennek következménye lesz a bakancsot szállító palotai csizmadiák 25-i lefogása. 1849 . február 25. – Csirke Károly szolgabíró jelenti a vármegyei alispánnak, hogy a palotai csizmadiacéh is készített lábbeliket a forradalmi sereg számára. Posch Mihály, Márcsik György, ifj. Bisztricsány Pál szállította Debrecenbe, akiket Palotára való hazaérkezésük után - Fiáth Ferenc császári-királyi biztos parancsára - a megyei börtönbe kísérik. Rajnikot és Brugovicsot megbünteti a katonai parancsnokság, a közvetett bűnösöket (összesen hét személyt) március közepén szabadlábra helyezi. 1849 . március vége – Trattner ezredes újabb vizsgálatot rendel el, miután tudomására jut, hogy Palotán kihirdették azt a rendeletet, miszerint a magyar bankjegyeket nehéz fenyíték terhe alatt mindenki köteles elfogadni, valamint az, hogy a "lázadók részére posztót szállítottak. 1849 . április 24. – A tavaszi hadjárat miatt tömegesen visszavonuló császári hadak érintik Palotát is. 1849 . április 25. – Palotán keresztül szállítják az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot valamint gróf Károlyi Istvánt és gróf Zselénszky Lászlót több elfogott magyar személlyel egyetemben a laibachi (ma Ljubljana ) börtönbe. Az április 25-i éjszakát a várpalotai Zichy-kastélyban töltik. 1849 . április 26. – Fiáth Ferenc és kísérete sietve elhagyja a megyét: Pápán át Sopronba menekül. Helyettük az újjáalakuló a Veszprém Megyei Állandó Bizottmány veszi kezébe a megye irányítását. 1849 . május – Megalakul a Szemere-kormány . A közbiztonság helyreállítása után ismét megindul a megyében az újoncozás, mely a magyar katonai sikereknek köszönhetően egy hónap alatt szép eredménnyel be is fejeződik. 1849 . május 3. – Palota mezőváros lakói gróf Zichy István magánbirtokát elfoglalják, és csak a karhatalom kirendelésével lehet a rendet helyreállítani. 1849 . június 30. – július 1. – Palota mezővárosban állomásozik a Kmety -hadosztály. 1849 . július 18. – Gróf Zichy István panaszolja, hogy személyes felszólítását az ösküiek semmibe veszik. 1849 . július 23. – 26. – Az ösküiek megtagadják a palotai uradalomnak – a majorsági földek után – járó census kifizetését. 1849 . július 27. – Fromm János, a palotai uradalom ügyviselője által írt jelentésben az áll, hogy az ösküi lakosok a learatott gabonát lopva szállították haza, nehogy az uradalom emberei a dézsmát beszedhessék. 1849 . augusztus 7. – Gróf Zichy István panaszt emel az állandó bizottmány színe előtt palotai magánbirtokainak elfoglalása miatt. Az állandó bizottmány karhatalmat rendel a palotai uradalom sérelmére a cenzust megtagadó királyszentistvániak és vilonyaiak ellen. 1849 . augusztus 8. – Gróf Zichy István jelenti a palotai uradalomhoz tartozó csernyeiek legelőfoglalását. 1849 . augusztus 19. – A megyei bizottmány megtartja utolsó ülését érdemi döntések nélkül. 1849 . augusztus 25. délelőtt 11 óra – báró Burits János altábornagy előserege Veszprémbe ér, ahol üresen találja a megyeházát. 1849 . szeptember – A legeltetés miatt az inotai lakosok és a Zichyek között állandósult feszültség feloldása érdekében Héringh Ignác királyi biztos visszahelyezi jogaiba az 1829 . december 19 -én kötött megállapodást. Eszerint gróf Zichy Miklós a község vonós marháinak legelőként a Pokróc-völgyet és Homokvételi legelőt jelöli ki. Az említett helyekről az uradalmi birkákat kitiltják. A többi legelőt az urasági birkák, a ridegmarhák, lovak járják, de beleértve a falusi gazdák azonos jószágait is. 1857 . – Az első riport Palotáról a Vasárnapi Ujságban 1857 . – Szily János udvarán keserűvizet találnak kútásás közben, amelyet egy-két évig kereskedelmi úton is próbálnak értékesíteni. 1858. március 10. – Palota Várpalota néven városi rangra emelkedik a cs. és királyi hatóság döntése révén. Polgármester: Stasszik Ferenc. 1858 . ősz – A Zichyek átszállíttatják várpalotai várkastélyukban őrzött levéltárukat a család zsélyi kastélyába 1858 . – Jókai Mór Pusztapalotáról ír a Vasárnapi Újságban. 1860. – Tűzvész pusztítja a katolikus templomot és a Zichy-kastélyt, ill. a lakosság házaiban is nagy károkat okoz. Rómer Flóris a Bakony című művében Palotával is foglalkozik. 1861 - Kolerajárvány pusztít Palotán (is). A Veszprém c. hetilap közlése szerint 139-en betegedtek meg, ebből meggyógyultak 90-en, és meghaltak 49-en. 1861 . – az inotai iskola a völgyből a Templom utca 11. sz.-ba költözik 1861–1870 – Palota járási székhely. Ispotály épül az Árpád (akkor: Kórház) utcában. A lakosság száma 5336 a lakóházaké 831. 1863 . – Ybl Miklós tervei alapján újjáépül a Zichy-kastély. 1864 . szeptember 6. – Gróf Zichy (II.) Miklós feleségének, Kray Mária (1800–1864) bárónőnek bekövetkezett halálával végrendeletében 200 osztrák forintot hagyományoz a várpalotai református közösségnek. 1866 . – Mivel a város nem tudja fizetni az adót, a pénzügyigazgatóság katonaságot akar kivezényelni annak behajtására. 1866 . – A bécsi Helytartótanács nem engedélyezi a város számára az évi negyedik vásár tartását. A palotai városi bizottmány fellebbez, de ezt is elutasítják. 1867 . június 1. – A polgármestert megbízza a városi bizottmány, hogy Békeffy Ignác járási szolgabíróhoz küldöttséget menesszen. Célja, hogy ő vagy a hivatala költözzön Palotára. 1867 . – Stasszik Ferenc polgármester sikkasztási ügyét tárgyalja a városi bizottmány. 1868 . január 24. – Singer Péter Az arany alma címmel hitszónoklatot mond az egyenjogúsítási ünnepély alkalmával Palotán. 1868 . október 8. – Meghal Waldstein-Wartenberg János első felesége, Zichy Mária Terézia. 1869 . – Inota lakossága 1023 fő. 1871 . november 3. – Megszületik Bán (Bánwárth) Aladár Várpalotán. 1871 . november 18. – Waldstein újraházasodik. Feleségül veszi a 28 éves Kálnoky Adélt (Adelheid Kálnoky von Köröspatak), aki férjéhez hasonlóan szintén sokat tesz Várpalota fejlődésért (is). 1872 . – Megalakul a Csór-Inotai Kölcsönös Segélyző Egylet. 1872 . október 1. – Az ispotály megkezdi működését. 1872 . augusztus 9. – A Székesfehérvár-Várpalota-Veszprém vasútvonalon megindul a közlekedés. 1874 . március 22. – A „Németvarga, Tímár és Szabó” céhek ipartársulatot hoznak létre. 1875. – Zichy (III.) Miklós meghal. Az alsóurasági birtokot húga, Zichy Paulina örökli. 1876 . február 13. – Singer Ábrahám gyászbeszédet tart Deák Ferenc emlékéért az izraelita templomban. 1876. június 3. – Meghal Waldstein-Wartenberg János gróf. Unokaöccse, gróf Sztáray Antal örökli a felsőurasági birtokot, azzal a feltétellel, ha ő is örökös nélkül halna meg, akkor az visszaszáll a Zichy-családra. 1876. – Gróf Sztáray Antal kútásás közben fölfedezi a szenet. 1876. október 15. – Waldstein János felesége, gróf Kálnoky Adél Paulai Szent Vince Zárdaiskola néven iskolát alapít. 1878 . december 11. – a Földművelés-Ipar és Kereskedelemügyi Királyi Minisztérium elfogadja a „Várpalotavidékű magyar és német szabó vegyesen egyesült Ipartestület” alapszabályát 1879 . – Önkéntes tűzoltóegylet alakul (Zichy Vladimír alapításával). 1880 . – A várpalotai evangélikusok lélekszáma: 1250 fő. (Az összlakosságnak közel egynegyede!) 1880 . – Inota lakossága 985 fő. 1880 . október 27. – a palotai zsidóság nagy ünnepe. Singer Ábrahám rabbi igen értékes és díszes tóratekercset adományoz a hitközségnek. Az átadás délután 5 órakor történik ünnepélyes szertartás mellett, majd a Tórát a frigyszekrénybe helyezik el. Beszédet mond Singer Ábrahám. Este a zsidó ifjúság fáklyás felvonulással a Hitközség elnökének lakása elé vonul, majd Kohn Adolf vezetésével, Goldschmidt Mór irányításával a kb. 6-700 fős csoport Singer Abrahám házához ment, ahol a zsidóság nevében Bernstein Sámuel köszöni meg az ajándékot. A rabbi válaszában a békességről, a megbékélésről beszél. 1880 . november 1. – Az evangélikusok Farkas Mihály lelkész vezetésével megünneplik templomuk fennállásának 100 éves évfordulóját. 1881 . – Farkas Mihály evangélikus lelkész ún. gyülekezeti takarékmagtárat alapít. 1881 . – Hatalmas szélvihar kerekedik, amely az evangélikus templomtoronyról a keresztet leveszi. 1882 . január 29. – Farkas Mihály lelkész elnöklete alatt megalakul az Evangélikus Nőegylet. 1883 . – Kohn Adolf, a palotai zsidó hitközség elnöke a magyar nyelv használatát ajánlja a hitközségi jegyzőkönyvben és a levelezésükben, amit az Elöljáróság elfogad, így a német nyelv használata abbamarad. 1885 . – Gróf Kálnoky Adél kisdedóvót alapít a Zárdaiskola épületében a kétéves korában meghalt kisfia, Henri de Sabran-Pontevès emlékére. 1885 . február 10. – Küldöttség megy Pauler Tivadar igazságügyi miniszterhez. A küldöttség tagjai következők voltak: Kisovics József apát–kanonok és országgyűlési képviselő vezetése alatt Steiner Ádám plébános, Krosecz Gyula, Dukovich Lajos, Becske Sándor és Magyary Antal. A küldetés célja, hogy az igazságügyi miniszter egy új járásbíróságot állítson fel, és székhelye Várpalota legyen. (Az igazságügyi miniszter a küldöttségnek megnyugtató választ adott.) 1885 . december 25. – A Pápai Lapok című lapban hírt adnak arról, hogy Várpalotán is állami garanciavállalással működő posta-takarékpénztárt fognak létrehozni. 1886 . – Az Országos Bányakapitányság engedélyezi a várpalotai szénbányászatot. 1886 . – Dr. Rutsek Pál orvosként Palotára kerül. 1886 . május 1. – Megkezdi működését a posta-takarékpénztár Várpalotán. 1886. december 12. – Megalakul 68 taggal az Iparos Olvasókör. (A megalakulásában a legnagyobb érdeme Petkó Rókusnak, Winkler Mártonnak, Országh Jánosnak, Tímár Andrásnak és Tömör Ferencnek volt.) 1886 . január 23. – Meghal Dr. Patay József, Várpalota orvosa 77 éves korában. 1888 . október 10. – A 25 éves Gansperger József juhász és a 22 éves Hammer Zsófi szerelmi tragédiája Inotán. A Pápai Lapok c. lap számol be róla. 1889 . augusztus 6. – A városban megrendezni tervezett országos állatvásárt az ott járványosan terjedő száj- és körömfájás miatt a megye alispánja betiltotta. 1889 . október 20. előtt – A város küldöttséggel tisztelgett Szilágyi Dezső igazságügy-miniszternél, hogy telekkönyvvel egybekötött kir. járásbíróságot kérjen a város és vidéke számára. A küldöttséget Szabó Imre képviselő vezette; tagjai voltak: Herczeg Imre városbíró, Böcskey Sándor, a város főjegyzője, Dr. Hercz Adolf orvos, Krosetz Gyula és Heidinger Ágoston. 1890 . – A várpalotai lakosság lélekszáma 5161, Inota falué 967 fő. 1890 . – Zichy Paulina (a nemzetőrként meghalt Zichy Béla húga) rákbetegségben meghal, s ezzel kihal az alsóurasági Zichy-ág. A birtokot - az örökbefogadott és örökössé tett Ihász Júlia kitúrása után - Paulina volt férje, Oldershausen Werner eladta a birtok korábbi bérlőinek, a három Wolf testvérnek: így lett Wolf Józsefé, Pálé és Sándoré. Mivel úgy állapodnak meg, hogy a báró haláláig évi meghatározott összeget kell fizetniük, de Oldershausen három hónap múlva meghal, így az alsóurasági birtok tkp. ingyen került a Wolf fivérekhez. 1891 . május 7. – A Dunántúli Közművelődési Egyesület (DKE) nagyválasztmánya megtartja ülését, ahol annak tagjaként várpalotai Haidinger Gusztáv is részt vesz. 1893 – Létrejön az Iparostanonc Iskola 98 tanulóval a r. k. fiúiskola épületében. Első igazgatója: Winkler Márton. 1893 . augusztus 29. – Meghal gróf Sztáray Antal . A birtok és a bánya az oldalági Zichy családé, Zichy Gáboré. 1895 . augusztus 5. – Veszprém vármegye törvényhatósága rendkívüli közgyűlésén Fenyvessy Ferenc indítványára Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternek köszönő okirat átadását határozza el abból az alkalomból, hogy a miniszter a vármegye több városában (Veszprém, Várpalota, Pápa) nagyobb szabású kultúrintézmények felállítását határozta el. 1896 . május 10. – Dömény Zoltán református lelkész millenniumi istentiszteletet tart, a templom udvarán millenniumi emlékfát ültet. 1897 . augusztus 29. – A palotai Iparos Olvasókör határozatot hoz a Kossuth -szobor felállításának anyagi támogatásáról. 1899 . augusztus 29. – Meghal Zichy Gábor, s ezzel a felsőuraság új örökösei a fiai: Vladimir és Miklós. 1900 – A várpalotai lakosság száma 5344 fő. A lakóházak száma 872, az ipari foglalkozásúaké 1440, ebből bányász 54. A parasztok száma 2000. Az inotai lakosság lélekszáma: 1088 fő. 1900 – A zsidó fürdőházat átalakítják községi kádfürdővé. 20. század 1901 . – A várpalotai iparosok száma 251. A felsőurasági Zichy Vladimir eladja a birtokot Altdöbern-Witzleben Henrik porosz grófnak. 1903 – Witzleben fejleszti a bányászatot . Mészégető, villamoserőmű, brikettgyár, szénosztályozó létesül 1903 . szeptember – Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök ünnepi fogadása Várpalotán Berky József jegyző, Magyary Gábor bíró, a képviselő-testület, az egyházak képviselői és a helyi értelmiség részvételével. 1904 – Téglagyár épül. 1904. május 1. – Elkészül a Várpalotai (Kis)erőmű, amely előbb a szénbánya üzemeit, majd a települést is ellátja árammal. 1905 . november 26. – Szalay Ferenc evangélikus lelkész, a várpalotai takarékpénztár elnök-igazgatója 45 évesen meghal. A várpalotai evangélikus sírkertben temetik el. 1906 . május 15. – Az első munkásgyűlés a Rejcsurban. A hatóság aznap betiltja. Várpalotáról és a környékről is megjelenő munkások együtt gyűléseznek. Borzas István cipész az egyik szervezője. Antal Lajos római katolikus káplán vezetésével keresztényszocialista bányászok is részt vesznek. A főszolgabíró feloszlatja a gyűlést. 1906 – 1907 – A napi széntermelés 20-25 vagon 1906 . február 24. – A „Jó Szerencsét!” Olvasókör megtartja alakuló ülését 63 fő részvételével. 1906 . augusztus 15. – A Balatonalmádiban Dr. Óvári Ferenc veszprémi kerületi képviselővé választásának tiszteletére rendezett, ünnepi lakomán küldöttség képviseli Várpalotát. 1907 . március 16. – A Belügyminisztérium a 19442-907-V.s. számon jóváhagyja a "Jó Szerencsét!” Olvasókört. 1907 . – Witzleben megalakítja a Várpalotai Ipartelepek Rt.-t. 1908 . – Új téglagyár épül. 1908. – Witzleben megveszi a Wolf testvérektől az alsóurasági birtokot. 1910 – A várpalotai lakosság száma 5440 fő, az inotai lakosság lélekszáma 1141 fő. 1911 . – Megalakul az Építőiparosok Olvasóköre. 1911 . szeptember 19. – Meghal Várpalotán Winkler Márton katolikus tanító. 1911 . október – Witzleben Altöbern tulajdonostól Beligradianu J. Moscu és Samuel zsidó származású román testvérpár veszi meg az egykori felsőurasági birtokot. 1913 . – A Zichy-kastély és a felsőurasági birtok kincstári tulajdonba kerül ötször olyan áron, mint amennyiért Zichy Vladimir kínálta 1900-ban. Az eladó a Beligradianu testvérpár. Országgyűlési ügy, országos botrány kerekedik belőle. 1913 . október 1. – Megalakul a Magyar Királyi Honvéd Csapat Gyakorlótér Parancsnoksága. Főhadiszállását a Honvéd Kincstár által megvásárolt Zichy-kastélyban alakítja ki. 1913 . október 23. – Várpalota község elöljáróságának a gróf Witzleben-Altdöbern Henriktől 50 kat. hold legelőterület megvétele és annak a magyar királyi kincstár számára táborhelyül való átengedése ügyében, valamint a „vén cseri” községi legelőterület eladása ügyében hozott határozatait rendkívüli ülésen tárgyalja Veszprém vármegyei törvényhatósági bizottság. 1914 . – Új brikettgyár létesül (Witzleben). 1914 . szeptember 10. – Várpalota nagyközség képviselő-testülete Koller Sándor udvari tanácsost, Veszprém vármegye alispánját díszpolgárrá választja. Indoklásul a következőket említik a nagyközség neki köszönheti a vízvezetékét, az utak rendezését, a honvédtábor odahelyezését, továbbá a „villámvilágítás” ügyében szerzett érdemeket. 1914 . október – Veszprém, Pápa, Siófok, Szentgál és Várpalota előfizetőinek helyközi magánbeszélgetést engedélyeznek a kaposvári előfizetői állomásról. 1915 – 1919 – Bevezetik a villanyt a lakóházakba. 1916 . – Orosz és szerb hadifoglyok bevonásával elkezdik építeni az inotai honvéd tanezred barakktáborát. 1916 . július 28. – Inotáról szökött szerb hadifogoly a nádasdladányi vasútállomás közelében lövöldözni kezd, majd öngyilkos lesz. 1916 . október 15 – 17. – A Pápán megtartott dunántúli református egyházkerület közgyűlését követő lelkészszentelés során Hölgye Endrét várpalotai lelkésszé szentelik. 1917 . vége - Bányász szakszervezet alakul. 1918 . június 2. – Evangélikus leányegylet alakul. 1918 . november – Polgárőrség alakul, a szombathelyi nemzetőr kerület parancsnokának redelete szerint 3 tiszti és 30 legénységi létszámmal. Vezetője Goldschmidt Tamás. 1919 . – Witzleben eladja a Várpalotai Ipartelepek Rt. részvényeinek döntő hányadát, amelyet három bank : a Depositen Bank, a Város- és Községfejlesztési Bank és a Magyar-Olasz Bank vesz meg. 1919. – A Tanácsköztársaság rendszere Várpalotán. A munkástanácsnak és a direktóriumnak az első intézkedései közé tartozik a szénbánya államosítása, a lakosság élelmezésének biztosítására két cserebolt felállítása, valamint az Ipartestület könyvtárának államosítása. Dr. Fatér István plébánost többször is elhurcolással, sőt kivégzéssel fenyegetik meg a kommunista rend vezetői. Ugyanezek akarják eltávolítani a várpalotai apácákat az iskolai oktatásból. A település lakossága azonban a templom előtti téren elrettentésül felállított gépfegyverek ellenére bátran kiáll a lelki gondozásukat végző plébános, illetve a gyermekeiket tanító apácák mellett. A várpalotai direktórium Veszprémtől kér segítséget a lakosság megfékezésére, mire a megyei ügyek helyettes vezetője, Szabó Gáspár érkezik Palotára, akinek intézkedései visszaállítják a „rendet”. 1919 . március 21. délután – Winkler Viktor és Borzas István értesülnek a Tanácsköztársaság kikiáltásáról. Ekkor Dr. Nemes Sándor orvossal együtt megakadályozzák, hogy a Polgárőrség az eddig raktározott fegyverekkel felfegyverkezzen. A rend fenntartását a csendőrségre bízzák. A Winkler, Nemes, Borzas trojka előkészíti és megszervezi a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendelete szellemében a tanácsválasztást. 1919 . április 7. – Megtartják a tanácsválasztást, melynek eredményekén 40 tagú Munkástanács jön létre. Ennek első ülésén 5 fős direktóriumot választanak. Tisztségviselők a következők lettek: a Munkástanács elnöke – Takács Mór, a Direktórium elnöke – Winkler Viktor, a Direktórium tagjai – Borzas István (cipész), Törzs Kálmán (gyógyszerész), Dr. Nemes Sándor (orvos), Gárdonyi János (borbély). Igazságszolgáltató testület gyanánt Forradalmi Törvényszéket alakítanak, melynek elnöke: Pót Ádám, tagjai Borzas István és Winkler Viktor, a vádbiztos: Törzs Kálmán. 1919 . március 28. – Létrehozzák a Vörös Őrséget , vezetőjük a Polgárőrség parancsnoka: Goldschmidt Tamás. A csendőrséget beolvasztják a Vörös Őrségbe. 1919 . március vége – április eleje – Megkezdődik a Vörös Hadsereg tagtoborzása, melynek hatására Bölcs László vezetésével mintegy 40-en bevonulnak Hajmáskérre . 1919 . húsvét táján – A Bányász Szakszervezetből kiválik a vas- és fémipari szakszervezet Szabó István vezetésével. 1919 . május 1. – A munka ünnepe a vasútállomástól a Kossuth utcán át a Rejcsurig (Thury György térig) tartó felvonulással kezdődik, ahol erre az alkalomra létrehozott dalárda mozgalmi dalokat énekel, majd a Thury téren népgyűlést tartanak, ahol Takács Mór mond ünnepi beszédet. Délután népünnepélyt tartanak a vasútállomás alatt Inota irányában, Ősi felé eső oldalban, lófuttatással, egyéb játékkal. Az ünnep megszervezése Gyurkovits István tanító feladata volt. 1919 . augusztus eleje – tisztázatlan körülmények között a kommunisták az utcán agyonlőnek két ártatlan asszonyt: a sokgyermekes özv. Horváth Istvánnét (szül. Németh Mária) és özv. Stamusz Jánosnét (szül. Csősz Erzsébet). 1919 . – Meghal Dr. Rutsek Pál. Makkay Zoltán református igazgató-tanító, a Várpalota és Vidéke Takarékpénztár igazgatója, a Hangya Szövetkezet alapító tagja és ügyvezetője Veszprémben folytatja tanítói munkáját. 1920 . – Megalakul az Unió Bányászati és Ipari Rt. 1920 . – A várpalotai lakosság száma 4964. Az inotai lakosság száma 1190 fő. 1920 március–november – Hadifogolytábor Inotán, amely a nyugati államokból hazatért hadifoglyok leszerelésével foglalkozott. 1920 első fele – Várpalotai Torna Egylet (VTE) néven megalakul az első labdarúgó egyesület 1920 . – Megalakul az Iparos Olvasókör dalárdája Vass Gyula karnagy vezetésével. 1920 . október – Két hetes bányászsztrájk eredmény nélkül. A sztrájk vezetőit a várban megverik. 1920 körül – Megalakul a Kereskedők Egyesülete. 1921 . – Új mészégető létesül 1923 . – Unió Bányászati és Ipari Rt. 1923 . – Megalakul a 295. számú Hollós Mátyás Cserkészcsapat Suha Jenő tanító szervezése révén. 1923 . – Evangélikus ifjúsági énekkar szerveződik. 1923 . – A Várpalotai Községi Iparostanonc Iskola élére Vass Gyula rk. kántortanító, énektanár kerül. 1923 . január, február – A bányászok bérkövetelési mozgalma eredményt ér el: föld alatti munka bére 40, a külszíni munka bére 30%-kal emelkedik. 1923 – 1939 – Korompay Lajos bányaigazgató modernizálja a bányászatot. 1924 . május 1. körül – Az országos sztrájkhoz csatlakozva 6-7 napos sztrájkot tartanak a bányászok. 1925 . – A Gazdakör megkezdi rendszeres működését. 1926 . – Megkezdi működését a polgári iskola a Megyeháza épületében. Igazgatója: Dr. Vanek Géza. 1926 . – Az évi széntermelés 5500 tonna 1926 – 1927 – Megszűnik a téglagyár 1927 . – A Nitrokémia fontos szénvásárló. 1927 . – Polonyi István vendéglős saját költségén harangot tetet a loncsosi Szent Donát-kápolna tornyába. 1927 . február 26. – Dr. Dréhr Imrét, az Egységes Párt jelöltjét választják a veszprémi választókerület (így Várpalota) országgyűlési képviselőjévé. 1927 . február vége – A vasutak illetve azok egy részének villamosítási tervével kapcsolatban tervezett nagy villamos centrálé ügyében Várpalota nagyközség küldöttsége dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán vezetésével felkeresi Hermann Miksa kereskedelmi minisztert, kérve, hogy a centrálét az ottani lignitbánya felhasználásával Várpalotán építsék meg. A miniszter kijelenti, hogy a terv megvalósulása esetén megfontolás tárgyává teszi Várpalota kérését. 1927 . március 4. – Földrengés Várpalotán. (Mercalli-skálán 7-es fokozatú.) 1927. március közepe – Megalakul a Várpalotai Bányász Sportkör jogelődje, a Várpalotai Unió Torna Egylet (UTE). 1927 . június 12. – A Várpalotai Iparos Dalárda zászlószentelése. A zászlóanya Dr. Dréhr Imréné, ünnepi szónok: Dr. Péter Sándor jegyző, a dalárda díszelnöke. 1927 . július – Földrengés Várpalotán. (Mercalli-skálán 7-es fokozatú.) 1928 . – Új római katolikus iskola épül a Kossuth utcában. 1928 . – A Várpalotai Községi Iparostanonc Iskola élére Benkő Géza ev. igazgató-tanító kerül. 1928 . július 12. – vitéz Csörgey Károly tábornok több bajtársával együtt meghal a várpalotai lőtéren egy titokban fejlesztett légvédelmi ágyú kipróbálása közben. 1928 . december 1. – Megalakul a Várpalotai Unió Dalkör Varga Béla római katolikus káplán (későbbi kisgazda vezető) vezetésével. 1929. – Tizenhat taggal megalakul a Bányász Fúvószenekar. 1930 – A vár (hadi)kincstári tulajdonban. A várpalotai lakosság száma 5444 fő, a lakóházaké 871. Ipari munkával 1000 fő foglalkozik. Az inotai lakosság száma 1252 fő, vallás szerint: 601 r. kat. 600 ev. ref., 47 ág, ev., 1 görögkeleti, 3 izr. Inotai házszám van összesen 197. 1930 . – A palotai meszesekből megalakul a Fuvaroskör. 1931. – Részben a bányászok anyagi hozzájárulásával megépül a Jó Szerencsét Otthon. 1931 – A Péti Nitrogénművek szénfogyasztóként jelentkezik. Az éves termelés 160.000 tonna 1931 – Faller Jenő munkái 1931 . – Az 1727-ben felszentelt, Zichy-kastély földszintjén lévő kápolnát a Honvédség megszünteti, és garázsnak használja. 1931 . április 22. – Az Esztergom című lap azt írja, hogy Inotán földrengés volt. 1931 . augusztus 20. – A Népszavában megjelenik egy olvasói levél „Péti pokol” a pétfürdői építkezések körülményeiről. 1931 . november 23. – Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Lóránt István inotai lakosnak a közélet terén kifejtett buzgó munkásságáért az V. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. 1932 . – Megalakul a Péti Munkás Énekkar. 1932 . július 17. – Az inotai egyházközség ünnepség keretei között ünnepeli Pécsy Jenő tanító inotai működésének huszadik évfordulóját. A jelenlegi és a volt tanítványok serege ill. a község vezetősége rendezte az ünnepséget. Az ünnepi beszédet Muszel Ödön, a római katolikus egyházközség elnöke mondja. 1932 . július 17. – Az Várpalotai Evangélikus Nőegylet 50 éves jubileumi ünnepsége a Bányászasszonyok Misszió Egyesülete, a cserkészcsapat , a Várpalotai Református Nőegylet és a helybeli katonai tisztikar részvételével. 1933 . – Népvándorlás-kori longobárd temető feltárása a Homokbánya területén, a nemzetközi szakirodalomban „Várpalotai kultúra” néven ismert. 1933 . szeptember – Titkos tárgyalások folynak Gömbös várpalotai birtokán Papen alkancellárnak, Rüdiger Stahrenberg (a Heimwehr vezére) öccsének, Ferdinánd hercegnek és Mandl, a hirtenbergi fegyvergyár vezérigazgatója részvételével. Az eseményen Bethlen István gróf is megjelent. A kiszivárgott hírek szerint megállapodtak, hogy újraszerveződik a magyar hadsereg, melynek főhadiszállása Várpalotán ill. Hajmáskéren lesz, ill. a német-osztrák megegyezés feltételeit beszélték meg. 1935. július 23. – Várpalotán, a bányászok pénzéből épült uszoda avatásán az Abay Nemes Oszkár , Gróf Ödön , Csik Ferenc , Lengyel Árpád (úszó) összetételű 4×200 m-es gyorsváltóval Európa-csúcsot döntöttek. 1935 . augusztus 5. – augusztus 10. – a várpalotai kincstári erdőbirtokon Gömbös Gyula miniszterelnök vezetésével minisztertanács folyik. 1935 . – Az országban elsőként megindul Várpalotán a vájárképzés. December 1-jén tartják meg az első vájárvizsgát. Albert Ferenc bányahatósági főtanácsos a vizsgaelnök. 1936 . szeptember – Megalakul a Festetics Sándor vezette Magyar Nemzeti Szocialista Párt helyi szervezete. Vezetője: Vörös István kereskedő, további alapító tagjai: Szurok József, Németh Károly, Konta Miklós. 1937 . szeptember 19. – Elsőként Várpalotán állítanak fel frontharcos emlékművet – az MTI híre szerint. Az Országos Frontharcos Szövetség Várpalotai Főcsoportjának elnöke, Zwickl Pál mondja az avatóbeszédet. Az ünnepségen a vitéz Szentendrey tábornok vezette tiszti küldöttség, a hajmáskéri lőiskola tiszti küldöttsége, vitéz Nagyszombathy altábornagy és Folkusházy tábornok, valamint a város és a vármegye képviselői is részt vesznek. 1937 . november 20. – evangélikus férfi ifjúsági egylet szerveződik, melynek célja: énektanulás, bibliai témájú előadások hallgatása, műkedvelő színi előadások tartása, karitatív célok. Másodlagosan az egyházközség könyvtárának gyarapítása a befolyt összegekből. 1938 . március 19. – Vitéz Benárd Ágost dr., volt miniszter, a veszprémi kerület országgyűlési képviselője részvételével zajlik a Nemzeti Egység Pártja várpalotai szervezetének nagyválasztmányi ülése. Farkas János helyi elnök megnyitója után választóinak nagy érdeklődésétől kísérve ismerteti a bel- ős külpolitikai helyzetet, beszámol a kormány szociális törvényalkotásairól. Ezután Korompay Lajos bányafőtanácsos, a választókerület NEP-elnöke a vájár iskoláztatásról szóló legújabb kormányrendeletet ismerteti, majd Jakula Béla, a NEP Veszprém vármegyei titkára mond beszédet. Végül a felszólalásokat dr. Zwikl Pál helyi vezetőtitkár köszöni meg, és a gyűlés Darányi Kálmán miniszterelnök és a kerület képviselőinek éltetésével véget ér. 1938 . augusztus 28. – Botrányba fullad a pápai Perutz és a házigazda Unió között I. osztályú bajnoki mérkőzés, miután a második félidőben egy helyi szurkoló berohan a pályára és tettleg inzultálja a Storch játékvezetőt. A második félidő 32. percében 2:3-as állásnál beszüntette a mérkőzést. 1939 . május 11. – Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Várpalotára érkezik, ahol Korompay Lajos bányafőtanácsos köszönti tisztviselők, bányászok, munkások körében. Később Hóman Bálint a „Jó szerencsét” bányász olvasókörbe megy, ahol Inántsy-Pap Elemér után a keresztény, nemzeti és fajvédő politika lényegét fejtegeti. 1940 – Mintegy 300 lengyel katonát helyeznek el a várban, illetve a Kálvária-dombon külön erre a célra felépített barakkokban. 1940 – Az Iparostanonc Iskola a kézdivásárhelyi testvérintézményének zászlót ajándékoz Észak-Erdély visszatérése tiszteletére 1940 . május – Várpalotán rohamcsapatokat képeznek ki a Szilágyságban kiépített román védelmi rendszer, a Carol-vonal erődítményrendszere ellen. 1940 . június 25. – József királyi herceg felavatja Inota község hősi emlékművét és országzászlóját. Az ünnepségen részt vesz Falkay Gyula ny. tábornok, Thaisz Andor alispán, Czermann Antal és Börcs János országgyűlési képviselő. József királyi herceg avatóbeszédében a volt cs. és kir. 69. Hindenburg -bakák és a volt 17-es honvédek hősiességét méltatja. A felavatott emlékművet Czermann Antal adja át a községnek, végül József főherceg előtt díszmenetben vonulnak el a volt katonái. 1941 – A bánya hadiüzem lesz. 1941 – A lakosság száma, 8807 fő, a parasztcsaládok száma 1400. 1941 . október 4. – Dr. Czapik Gyula veszprémi megyés püspök Várpalota közvetlen közelében autóbalesetet szenved, amikor saját autóján Budapestre indul a Katolikus Nagygyűlésre. Az ottani csendőrség részesíti első segélynyújtásban. 1942 . – A Várpalotai Unió Torna Egylet, mely időközben Várpalotai Unió Torna Egyesület névre változtatta a nevét, kérelmezi a Várpalotai Bányász Sportkör elnevezés használatát. 1942 . – Elkészül a Tiszti Kaszinó (ma: a Várpalotai Helyőrségi Klub) épülete Fenzel András tervei alapján szecessziós stílusban a Zichy-kastély mellett. 1942 . június 27. – Nagy Gyula magyar levente nyerte a firenzei festészeti versenyt. 1943 . március 18. – A Vöröskereszt Várpalotán házi betegápolási tanfolyamot rendez, melynek záróvizsgáján megjelent vitéz Horthy Istvánné , a hősi halált halt kormányzóhelyettes özvegye is. Mesterházy Ferenc főispán és felesége fogadják. 1943 . június 26 – 27. – Az Iparostanonc Iskola a kézdivásárhelyi testvérintézményének zászlót ajándékoz Észak- Erdély visszatérése tiszteletére. 1944 – A széntermelés évi 800.000 tonna. A bányászok száma 2480 fő, az ipari dolgozóké Pétfürdővel együtt 6500 fő. 1944 május eleje - Dr. Buda István veszprémi főispán a megye zsidósága számára elrendeli a megkülönböztető sárga csillag viselését. 1944 nyara – Bemutatják a nagy titokban készülő „csodafegyvert”, a reaktív kétcsövű páncéltörő (később Szálasi-röppentyűként emlegetett) rakétavető mintapéldányát a várpalotai gyalogsági kiképzőtábor lőterén. 1944 június eleje - Összegyűjtik és a gettóvá kijelölt zsinagógába zárják Várpalota és a szomszéd falvak 260 zsidó vallású lakosát. 1944 . június 14. délelőtt 11 óra – Első nagy amerikai légitámadás (szemtanúk szerint 30 B-24 Liberator nehézbombázó ) elsősorban a Péti Nitrogénművek ellen. Az emberveszteség 40-42 fő, ebből 25-27 fő román munkaszolgálatos, akik a 8. sz. műút és a gyártelep közt táboroznak ekkor. 1944 . július 14. délelőtt 10 óra – Második nagy amerikai légitámadás a Péti Nitrogénművek részben helyreállított üzemei ellen, melynek során a macskahegyi légvédelem (egy 80 mm-es Bofors-légvédelmi ágyú üteg) 1 Lockheed "lightning" kísérővadászgépet és 2 Liberátor nehézbombázót lelő. 1944 . július 20. – A Veszprém megyei, így a várpalotai zsidók deportálása befejeződik. 1944 . augusztus 2. – Steixner Antal kezdeményezésére Pétfürdő önálló plébánia lett. A péti lakosság jelentős mértékben megemelkedett lélekszáma indokolja az önálló plébánia megalapítását. Mindszenty József örömmel fogadja a tervet és a plébánia megszervezésére Baán Jenő veszprémi karkáplánt küldi első helyi lelkészként Pétfürdőre. 1944 . október 22. – Tizennégy „baloldali magatartású” személyt internálnak Várpalotáról. 1944 . november 12. – A Veszprémvármegye c. hetilap híradása szerint a csendőrség Hajdú István várpalotai bányászt rémhírterjesztésért átadta a győri királyi ügyészségnek . 1944 . december 20. délelőtt – Szovjet bombatalálatot kap a Korona Szálló melletti utca, illetve a várpalotai mozi épülete, ahol a német katonáknak éppen a Münchausen báró kalandjai c. filmet vetítik. 135 német katona meghal. 1945 . február 8. – Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt Pétfürdőre viszik, ahol Botond László százados ismerteti vele a vádakat. 1945 . február 14. – Továbbviszik Shvoy Lajost Veszprémbe . 1945 . február vége – Várpalotán, a Grábler-tó mellett 118 cigányt kivégeznek hazaárulás vádjával. 1945 . március 9. - Szovjet légitámadás éri a várost, 27 polgári személy esik áldozatul, illetve az egykori Erzsébet Szállodát, valamint a mellette lévő mozit ért bombatalálat során 148 sebesült német katona meghal. 1945 . március 14. éjjele - Újabb szovjet légicsapás, amelynek 80 polgári áldozata van. 1945 . március 15. - A nyilasok nagyszabású ünnepi megemlékezést tartanak Várpalota fő terén, amelyen mintegy 2-3000 ember vesz részt. Az ünnepi beszédet Döbrentei Gyula katolikus tanító mondja, aki emiatt a háború után hat év fegyházat kapott. 1945 . március 19. – Várpalota térségébe ér a front. A német-magyar védekező hadsereg a korábbi Mór – Székesfehérvár arcvonal helyreállítása érdekében indítandó ellentámadásának előkészületeként az 1. „Leibstandarte SS Adolf Hitler” SS -páncéloshadosztály (pk. Otto Kumm SS -Brigadeführer) Várpalota térségében összpontosítja erőit. Mire azonban manőver megindulna, addigra már a 3. Ukrán Front (pk. Fjodor Tolbuhin marsall) főirányban támadó 9. gárdahadseregének és 6. gárda-harckocsihadseregének (pk. Andrej Grigorjevics Kravcsenko vezérezredes) élei benyomulnak a kijelölt területre, ezért a hadosztály menetelő csapatainak először meg kell tisztítaniuk a gyülekezési körletüket. Az 1. SS -páncélgránátos-ezred részei az 1. SS -páncélos-légvédelmi tüzérosztály támogatásával Várpalota körül menetből azonnal támadásba mennek át. 1945 . március 19. – A németek visszafoglalják Inotát a szovjetektől . A harc Josef 'Jupp' Diefenthal SS-Sturmbannführer vezetésével házról házra folyik, majd a településtől keletre állásokat létesítenek. 16.00 óra körül – A lövészpáncélos-zászlóalj által kialakított biztosító vonal mögött gyülekezik a hadosztály páncéloscsoportja is. Este – A szovjetek ellenlökést indítanak, de az 1. „Leibstandarte SS Adolf Hitler” SS -páncéloshadosztály erői nyolc harckocsijukat kilőnek, támadásuk megakad. 1945. március 20. – Az 1. „Leibstandarte SS Adolf Hitler” SS -páncéloshadosztály harccsoportjai a még harcképes harckocsik és vadászpáncélosok támogatásával az Inota – Bakonykúti vonalról támadást indítanak Csór és az Inotától három kilométerre északkeletre húzódó magaslatok irányába. Az akció kezdeti sikerek után a szovjetek tüzében elakad, sőt a szovjetek veszik át a kezdeményezést. Harckocsijaik a Székesfehérvár – Veszprém útvonal mentén támadva az 1. SS -páncélgránátos-ezred harccsoportját és a hadosztály páncéloscsoportját visszavetik Inotáig, majd északról és délről átkarolják a hadosztály erőit. 12.00 óra körül – A szovjetek betörnek Inotára is, ezzel a németek helyzete egyre kritikusabbá válik. Az Inotától nyugatra mozgó szovjet harckocsik ellen Otto Kumm SS -Brigadeführer, hadosztályparancsnok napközben egy Tiger II nehézharckocsit küld, amely meg is találja a szovjeteket, és 15 páncélosukat kilövi. Az 1. SS-páncélgránátos-ezred egy hirtelen átcsoportosított zászlóalj-harccsoportja átfésüli a Várpalota–Székesfehérvár útvonal menti erdős részt és újabb 15 szovjet harckocsit semmisít meg. Ezzel egy időben a hadosztály hevenyészett keleti arcvonalát a szovjetek harckocsikkal, lövészerőkkel és tüzérséggel támadják. Az állásokat estig Várpalota keleti széléig kellett visszavenni. Az 1. SS -páncélosezred keretében harcoló 501. SS -nehézpáncélos-osztály parancsnoka, Heinz von Westernhagen SS -Obersturmbannführer – miután betegsége miatt leváltják beosztásából – aznap főbe lövi magát. Utóda Heinz Kling SS-Sturmbannführer. Sötétedéskor az Inotára beszivárgó szovjet lövészerők miatt Werner Pötschke SS -Sturmbannführer úgy dönt, hogy feladják a községet, majd visszavonulnak Várpalota irányába. A szovjetek elfoglalják Inotát. A visszavonulás miatt elvágott 1/7. SS -páncélosszázad hat Panzer IV harckocsija és az alárendelt két Tiger II páncélos 21-ére virradó éjjel a szovjetek által elfoglalt Inotán keresztül(!) tör át Várpalotánál harcoló saját csapataikhoz, miközben az élen haladó Tiger több T–34 -es harckocsit kilő. 1945. március 21. kora hajnal – A szovjet 5. gárda harckocsi hadtest megkezdi a támadást Várpalota ellen. Maljukov őrnagy harkocsizászlóalj parancsnok vezetésével kiszorítják a németeket a településről. 10 óra 10 perc – Német helyzetjelentés szerint az 1. „Leibstandarte SS Adolf Hitler” SS -páncéloshadosztály erős ellenlökéssel kiszorítja a szovjet csapatokat a településtől délre lévő út-vasútkereszteződésig ill. a településtől 1 km-re északra levő útelágazás vonaláig. E harcok során a németek 15 szovjet harckocsi kilövését jelentik. A Hansen-harccsoport (pk. Max Hansen SS-Obersturmbannführer) az 1. SS-páncélosezred megmaradt Panther harckocsijaival Várpalotánál megállítja három, harckocsikkal támogatott szovjet lövészhadosztálynyi erő támadását. Az 1. SS-páncélosezred erői Várpalota déli részén hét szovjet páncélost semmisítenek meg, saját veszteségük három harckocsi. Konrad Heubeck SS-Untersturmführer, aki Werner Wolff sebesülése után átveszi az 1/1. SS -páncélosszázad Panthereinek irányítását, Várpalotán 11 szovjet ISZ–2 nehézharckocsit lő ki. Várpalotát egész nap támadják a szovjetek . Az 1. SS-, 3. „Totenkopf” SS- és 9. SS-páncéloshadosztály részei többször visszaverik őket. Délután - A szovjetek újabb erőket vetnek be észak, kelet és délkelet felől. A heves harcokban a németek összesen 45 szovjet tank kilövését jelentik. Heves utcai harcok zajlanak, miután a déli órákban északnyugatról a szovjet 98. lövész hadosztály, északról a 20. és 22. harckocsi dandárok, Inota felől a 21. harckocsi dandár és a 6. gárda gépesített dandár nyomul be a településre. 19.00 óra körül – a szűk értelemben vett Várpalotát elfoglalják a szovjet csapatok. A közigazgatásilag Várpalotához tartozó Pétfürdőt csak másnap. 1945 . március 23. – A bevonuló oroszok a Zárda alsó folyosóján elégetik a római katolikus egyházközségnek az 1712 -től őrzött anyakönyveit és a tevékenységéhez kapcsolódó egyéb dokumentumait ill. a róluk készült másodpéldányokat. 1945 . április 7. du. 4 óra – Megalakul a Magyar Kommunista Párt várpalotai szervezete 37 taggal a Zwickl-házban. Elnöke: Szabó Imre, titkára: Madlovics Ferenc. 1945 . április 8. du. 4 óra – A Magyar Kommunista Párt népgyűlést tart, ahol ismerteti politikai programját. Itt Horváth Gézáné tanítónő beszédében nyugtatja Várpalota lakosságát. 1945 . április 11. – Az MKP közreműködésével megalakul a Nemzeti Parasztpárt . Elnöke: Mórocz Sándor, titkára: Kőváry János. 1945 . április 13. – A Nemzeti Bizottság megalakítja a helyi rendőrséget, vezetőjének Pápait nevezi ki. 1945 . április 15. – A Földműves és Kisgazda Párt bejelenti megalakulását. Vezetőség tagjai: M. Bátor József, Bátor Imre, Bátor Antal, Bátor Gyula, Szűcs Lajos, Molnár János, Berki Gyula, Timár János. 1945 . április 12. – Megalakul a Nemzeti Bizottság. Tagjai: Madlovics Ferenc, Szabó Imre, Szabó István, Dittmayer László MKP-tagok, Antal István, Jancsek Károly, Kárász János, Sági Ferenc, NPP-tagok, és Freund Jánosné pártonkívüliek. Az NB elnöke: Szabó István, titkára Madlovics Ferenc lett. 1945 . április 22. – Megalakul a Szociáldemokrata Párt . Vezetőség tagjai: Forgács Aladár, Kovács János, Kertész László, Zima János, Timár Károly. 1945 . április 25. – Mivel csak a Kisgazda Párt alakult meg Inotán , így a Nemzeti Bizottságban egyedül a Kisgazda Párt öt delegáltja foglal helyet. 1945 . április 26. – Pétfürdőn megalakul a Szociáldemokrata Párt. A vezetőség tagjai: Hőgye Ferenc, Csóka Vendel, Jenei Rudolf, Prekkel Lajos, Lencsés György. 1945 . május 1. – Megünneplik a kommunisták vezetésével a Munka Ünnepét . A romos házakat zöld ágakkal takarják el a felvonulás útvonalán, a hiányos létszámú Bányász Fúvószenekar vezetésével mintegy háromezer ember vonul a sportpályáról a fő térre. Az ünnepi beszédet a kommunista párt helyi titkára mondja. A felvonulók szovjet katonák sorfala között vonulnak, és a városparancsok is beszédet mond. 1945 . május – a kommunista és a Szociáldemokrata Párt megegyezése után, mint a megye más üzemeiben is, a Péti Nitrogénművekben és a várpalotai bányában üzemi bizottságokat hoznak létre, hogy az üzemekben „érvényesüljön a munkásellenőrzés”. 1945 . május 9. – Várpalotán és Pétfürdőn a szakszervezetek megalakulása után jön létre a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ). A szervezet elnöke: Somogyi György, titkára: Buzási István. A vezetőségi tagok közül négyen a kommunista párt tagjai. Megalakulásakor 215 tagot számlál. 1945 . május 9. – Megünneplik, hogy Európában véget ért a háború. Délelőtt térzene zajlik, majd népgyűlést rendeznek a kommunisták. Mintegy 5-6 ezer ember vesz részt a lampionos felvonuláson. 1945 . június 15. – A helyi kommunisták jelentése: eddig ötször volt kommunista népgyűlés kb. 2-3000 ember részvételével. 1945 . június 24. – A veszprémi járás főjegyzőjének 414/1945. számú rendelkezése alapján újjáalakul Várpalota képviselő-testülete. Egy iskolai teremben Timár Károly, a község Nemzeti Bizottságának elnöke vezeti le az alakuló ülést. Az NB határozata alapján minden párt – tekintet nélkül létszámukra – egyenlő arányban képviseltetheti magát a képviselő-testületben. 1945 . július 15. – A Borzas István kommunista községi bíró és a megszálló szovjetek helyi parancsnoka általi megállapodásnak megfelelően leleplezik a Szovjet Hősi Emlékművet. A terveket a lengyel Csajkovszkij készítette, a talapzat és a háttér részének építése Berta Ferenc kőművesmester nevéhez kötődik. 1945 . július . – Péten megalakul a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) Pethe Kálmánné vezetésével 35-40 taggal. 1945 . július 29. – Megtartják a községi elöljáróság választást, ahol a szociáldemokraták a kisgazdákkal együttműködve M. Bátor Józsefre szavaznak. Ezután verekedés tör ki, mivel a kommunistáknak nem tetszik a végeredmény, majd Raduly Zsigmond az új választás kitűzése érdekében az alispánnál (azaz a kommunista befolyású nemzeti bizottság megyei titkáránál) jár el. 1945 . augusztus 8. – Dr. Rainprecht Antal főispán Várpalotára jön, és az elöljárósági választást törvényesnek ítéli, ezért M. Bátor Józsefet javasolja bírónak. Végül mégis a kommunisták jelöltje, id. Borzas István lesz a községi bíró . 1945 . augusztus . – Várpalotán megalakul a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) Rutsek Miló vezetésével, aki a Missziós Asszonyok Egyesületének aktív tagja volt korábban. Az év végén már 95 tagot számlál a szervezet, vezetőségének párt szerinti megoszlása: 10 MKP, 2 SZDP, 2 pártonkívüli. 1945 ősze – Hülber Ida és Héra Valéria tanítónők néptánccsoportot szerveznek. 1945 . október – Petke Kálmánné Pétfürdőn is megalakítja az MNDSZ-t , melynek 30 többségében pártonkívüli tagja volt. 1945 . október 14. – Várpalotán nagygyűlést tartanak a kommunisták, ahol Molnár Erik , az MKP listavezetője, Földes Aliz és Harák Ferenc beszélt. 1945 . november 4. – Várpalotán az MKP jóval az országos átlag fölött szerepel: a választók 41%-a szavaz a kommunistákra. 1946 . március eleje – Kovács István , az MKP Központi Vezetőségének tagja bányászgyűlésen ismerteti a kommunisták terveit, a kisgazdapártba „befészkelődő reakcióról” beszél. A városi pártszervezet titkára március 15-ére napi 60 vagon szén adását ígéri meg a várpalotai bányászok nevében. 1946 . április 7. – A kommunista párt alakulásának első évfordulóját ünnepli. Raduly Zsigmond párttitkár keresetlen szavakkal méltatja az évforduló jelentőségét, majd Steinhauer János helyettes párttitkár felolvassa a párt alakuló jegyzőkönyvét. 1946 . május 1. – A kommunista párt által megszervezett Petőfi Kör elindít egy négy számot megélt folyóiratot, Új Világ címmel. 1946 . június 2. – a képviselő-testületi ülésen napirendi pontként szerepel Várpalota Fejér megyéhez történő csatlakozása. 1946 . június 4. – Bakos százados salzburgi kihallgatásáról számol be az MTI. „Az amerikai repülők meggyilkolásával vádolt magyar katonák salzburgi perében a tárgyalás nyolcadik napján is folytatódott a fővádlott Bakos százados kihallgatása. Bakos továbbra is hangoztatja, hogy az inotai 2. SS -páncélos hadtest parancsnokától kapott utasítást az amerikai hadifogoly pilóták kivégzésére. Tagadta a vádnak azt az állítását, hogy tagja volt a nyilas pártnak. Kihallgatása során kiderült, hogy a Ney-harccsoportot egész sor gyilkosság, és fosztogatás terheli, tanúk vallották, hogy a csoport tagjai tevékenyen részt vettek a zsidóüldözésben is. Kiderült továbbá, hogy a meggyilkolt amerikai pilóták holttestét is kirabolták, és értéktárgyaikat magukhoz vették.” 1947 . február 2. – Bátor Imre, a Független Kisgazdapárt helyi elnöke elmondja utolsó politikai beszédét a Bányász Körben tartott ünnepségen, amelyet a köztársaság kikiáltásának első évfordulójára szerveztek. 1947 . november 23. – Várpalotán székházavató ünnepséget tart a Szociáldemokrata Párt , ahol Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes mond ünnepi beszédet. A gyűlésen felszólal még Visnyei Sándor országgyűlési képviselő és Borbély János bányászszervezeti titkár. 1947 . december 29. – A 48-as országos kultúrverseny részeként megrendezett várpalotai körzeti zenei versenyen három énekes szólista indul. A legjobb közülük Gácsi János, akinek szép, erős, de még iskolázatlan hangja van. Ő jut tovább a megyei versenyre. A zongora-szólisták közül Görög Magdolna a legjobb, Chopin és Csajkovszkij művekkel. A zenekarok és dalárdák közül a pétfürdői munkászenekar és a pétfürdői Munkásdalárda nyeri az első díjat. 1948 . január 10. – Bányavidéki Dolgozók Várpalotai Kulturszervezete megalakul. Vezetője: Id. Leitner Ferenc. 1948 . május 23. – Várpalotán ünnepélyes keretek közt rendezik meg a Kiss Jánosról elnevezett első önálló lövészzászlóalj újoncainak eskütételét. Az ünnepélyen részt vesz Dinnyés Lajos miniszterelnök is. 1948 . június 13. – Az evangélikus egyházközség presbiteri nyilatkozatban tiltakozik főhatóságán keresztül az iskolája államosítása ellen. (Várpalotán az egyetlen aktív tiltakozás.) 1948 . szeptember 5. – Református ifjúsági, női és férfi konferenciát szervez a református egyház. 1948 . október 10. – Darvas József építés- és közmunkaügyi és Kossa István iparügyi miniszterek adják át az építés- és közmunkaügyi minisztérium által felépített várpalotai bányász-lakótelepet, amely 29 családi házból és 80 lakást tartalmazó sorházakból áll. Az átadásnál vasárnap délelőtt 11 órakor a két miniszter beszédet mond. 1948 . december 31. – Az első állami óvoda megnyitása a Temető utcában (Ma Mártírok útja). Az első óvónő: József Gabriella. 1948 – 1949 – A palotai erőmű részére új igazgatósági épület épül raktárral, fürdővel, javítóval 1949 . – A Rákóczi- (akkor még Rákosi- ) telep felavatása, kéttantermes iskola, napközi épül. 1949 . – A korábbi Tanonciskola helyett megkezdi működését a 296-os Számú Vájártanuló Intézet a hajdani Erzsébet Szálló, a Gazda Kör és a régi posta épületében. 1949 . – Pétfürdőn 9 öltözővel felszerelt labdarúgó, futó- és tekepályát magában foglaló sportpálya létesül. 1949 . március 16. – Megalakul a tüzér szakemberek képzésével és továbbképzésével foglalkozó Honvéd Tüzér Kiképző Tábor. 1950 . október 22. – Megtartják Magyarországon, és így Várpalotán is az első tanácsválasztásokat. 1950 . október 22. – Megnyílik a Szabadság Kultúrotthon. 1951 . – államosítják az inotai malmokat. 1951. – Létrejön a 305-ös sz. Szakmunkásképző Intézet (Ma Faller Jenő Szakképző Iskola). 1951 . június – Hamvas Béla az Erőműberuházó Vállalatnál dolgozik Inotán, ahol raktárosi munkája mellett elkezdi írni a Szarepta című művét. 1951 . augusztus 25. – A Szabadság Kultúrotthonban keskenymozi veszi át a filmszínház szerepét. 1951. október 21. – Ezen a napon lép hatályba a belügyminiszter 5203-2/1951. /X.18./ BM számú rendelete, melynek eredményeképpen megtörténik Várpalota (amelynek ekkor még része volt Pétfürdő is) és az addig Fejér megyéhez tartozó Inota egyesítése, egyidejűleg várossá nyilvánítása. 1951. november 7. - Felavatják Inotán a November 7. Hőerőművet. Az avatószalagot Rákosi Mátyás vágja át. 1952 . – A laktanya felveszi Kossuth Lajos nevét. 1951 – 1959 – Felépül kb. 4000 lakószoba, két rendelőintézet, kórház, munkásszállók, Palota szálló, Vájárintézet, Jó Szerencsét Művelődési Központ, kenyérgyár, tizenkét tantermes iskola, új aknák, utak, parkok, derítők, fürdők. Zeneiskola, MÁV, autóbuszjárat Várpalota-Inota-Pétfürdő-Csór-Ősi-Tés között. 1952. július 2. éjjele – Az Államvédelmi Hatóság rajtaütésszerűen elhurcolja Dr. Steixner Antal plébánost a település legtekintélyesebb polgáraival (például Dr. Jean Kornél állatorvossal) együtt. Steixner csak 1954 -ben szabadul börtönéből. 1952. augusztus 18. – Az Inotai Alumíniumkohóban megindul a termelés. 1952 . szeptember 1. – Kényszer hatása alatt megalakul a Thury György Termelőszövetkezet. 1952 . szeptember 1. – megkezdődik a tanítás a Rákóczi- (akkor még Rákosi- ) telep megépült általános iskolájában, valamint a 305-ös számú Szakmunkásképző Intézetben (Ma Faller Jenő Szakképző Iskola). 1953 . – Elkészül a 305-ös számú Szakmunkásképző Intézet kollégiumi része is. Az iskola 1956-ig kizárólag vájárokat képez. 1953 . április 2. – Létrejön három kisvállalat egyesítésével a Városgazdálkodási Vállalat. 1953 . június – A Thury György Termelőszövetkezetből kilépnek a jobb gazdák Bátor Imre vezetésével, a téesz majdnem megszűnik. 1954. augusztus 20. – Átadják a 28 m2 alapterületű városi könyvtárat a Kossuth u. 29. szám alatt (később Kossuth u. 31.), Szurok János bognármester államosított házában. A könyvtárvezető Papszt Gizella. 1954 . július 1. – Várpalota székhellyel megalakul a Várpalotai Szénbányászati Tröszt. 1954 . – Országos Bányász Úszóbajnokság Várpalotán. 1955 . március 4. – Koscsisák János tanácstag aláírásgyűjtésbe kezd, hogy a városi piacot ne az inotai Mélyfúró épületével szemben alakítsák ki Balogh Sándor tanácselnök lakás közelében, hanem Várpalotán helyezzék el. 1956 . május 1. – Inotán megnyílik a Magyar Ezüst Kultúrotthon. 1956 . június 20. – A Bányász Rádió megkezdi napi fél órás adását, 600 városi lakás van bekötve. 1956 . július 1. – Várpalota - Körmöcbánya testvérvárosi kapcsolat indulása 1956 . szeptember 9. – A Zeneiskola ünnepélyes tanévnyitóval megkezdi működését a Honvéd utcában. 1956 . október 24. – A budapesti események hatására Nagy György bányász (azelőtt újságíró) lázító beszédeket mond, ami miatt letartóztatják, majd később szabadon engedik. 1956 . október 25. délelőtt – A Várpalotai Pártbizottság gyalogsági fegyvereket szállít ki a November 7. Erőmű kommunistái számára. Amikor a rádióban elhangzott, hogy minden épületre tűzzék ki a nemzeti színű zászlót, Sváb Sándor, a villamos labor technikusa kitűz egy piros-fehér-zöld zászlót a főbejáratnál, egyúttal a neoncsillag vezetékét elvágja. Ezután Sváb Sándor egy csoport élén a vállalatvezetőhöz mennek, azzal a követeléssel, hogy a Nagy Imre-kormánynak küldjön üdvözlő táviratot, illetve távolíttassa el a vörös csillagokat . 1956. október 26. – reggel a Petőfi Szállón főleg fiatalabb munkások tüntetni kezdenek az étel minőségét kifogásolva, Kaló Alsó Béla, a Szénbánya Tröszt munkaügyi osztályvezetője (közhit szerint veszedelmes ávós tiszt) megjelenése után a haragossá váló tüntetők Harasta Gyulával az élen a Szénbánya Tröszt épülete elé vonulnak. 16 órakor a tüntetés résztvevői ledöntik a szovjet emlékművet, feldúlják a szovjet katonák sírkertjét, majd elfoglalják a városi tanács épületét. Innen a városi pártbizottság épületéhez vonulnak, majd elfoglalják azt. Az ostrom során megsebesült Szekeres Mihály alezredest, Ligmann Károly a pártbizottság másodtitkárát és Nemoda politikai munkatársat először kórházba, majd a megyei rendőrfőkapitányság börtönébe szállították, ahonnét november 5. hajnalán szabadították ki őket a szovjet csapatok. A középületekről eltávolítják a vörös csillagokat . A felkelők lefegyverzik a rendőröket, majd barikádot építenek és lőállást foglalnak el az Akna-csárda és az egykori TÜZÉP-telep környékén. 18.30 és 19 óra között a felkelők megtámadják a városon áthaladó, Hajmáskérről Székesfehérvárra tartó szovjet katonai konvojt. Az összecsapásban 14 szovjet katona és egy felkelő veszti életét. Még ezen az estén egy Székesfehérvár felől közlekedő tankot és mögötte közlekedő gépkocsit is megtámadnak, a gépkocsit ki is lövik, a benne ülő sofőr illetve tiszt életét veszti. Este a Palota Szállóban megválasztják az Ideiglenes Nemzeti Forradalmi Tanácsot (Elnöke: Kelemen Károly, titkára: Németh Miklós, tagjai: Bozsó József, Bőhm József rendőrkapitány, Ludovics Sándor, Szabó József h. százados). 1956 . október 26. – reggel Inotán a szovjet katonai sírkert és emlékoszlop körül összegyűlt nép ledönti a vörös csillagos oszlopot. A volt községházán megalakul az Inotai Nemzeti Bizottság (elnöke: Csajtay Máté volt községi főjegyző) és a Nemzetőrség (parancsnoka: Pottornyai László). 1956 . október 27. – Újabb tüntetés kezdődik, amelynek során a felkelők a laktanyához vonulnak, és fegyvereket követelnek. Bár a követelés teljesítésére ígéretet kapnak, ennek ellenére közéjük lőnek. A nap folyamán a többször is visszatérnek a laktanyához, hogy a tűzparancsért felelős személy kiadását követeljék. Lentiből a lövészezred egy harckocsikkal megerősített egységét küldik a laktanya felmentésére. A November 7. Hőerőműben megalakul a Munkástanács (elnöke: Némedi József), a nemzetőrség , és átveszik a vállalat irányítását. Várpalotán Megkezdi adását a Szabad Bányász Rádió. 1956 . október 27. – A Magyar Ezüst Kultúrház falára keresztet raknak ki a felkelők, és itt több beszéd is elhangzik. A Készenléti-lakótelepen szintén egy nagy fakeresztet állítanak fel. 1956 . október 28. – Várpalotán megalakul a Forradalmi Tanács, a rend biztosítására megszervezik a forradalmi őrséget. Ugyanezen a napon a városba érkezik Brusznyai Árpád , hogy kivizsgálja az előző nap történteket. 1956 . október 30. – Az Ernő-bányában megalakul a Munkástanács (elnöke: Dreska Ferenc). 1956 . november 3. – Megjelenik a Várpalotai Napló, a Városi Nemzeti Forradalmi Tanács lapja. Zárójelszava: „NEM! NEM! NEM! Nem alkuszunk, nem restaurálunk, a régit kinőttük, újat akarunk, mert győztünk! Szabad választásokat a világ szeme előtt! Nem akarunk átöltöztetett ÁVH-t! Nem akarunk oroszt látni!” 1956 . november 2. – A Ferenc-bányában megalakul a Munkástanács (elnöke: Szeivolt Ferenc vájár). 1956. november 4. – Tiltakozásul a szovjet katonai intervenció ellen, a kohó termelése leáll. Szabó Sándor nemzetőrparancsnok vezetésével a felkelők megszállják az időközben elnéptelenedett helyőrségi laktanyát. Éjjel a Cseri laktanyát megszállják a szovjetek. 1956 . november 5. – Szabó Sándor nemzetőrparancsnok vezetésével a felkelők a Bakonyba vonulnak, hogy tovább harcoljanak a szovjetek ellen. 1956 . november 6. – a Szabad Bányász Rádió elhallgat. A bányászok sztrájkolnak, meghirdetik az ún. „három csillés mozgalmat”. Kelemen Károly, a Városi Forradalmi Tanács elnöke elismeri Martinkó Mátyást bányaigazgatónak, Martinkó Kelement tanácsi vezetőnek. 1956 . november 6 -ról november 7 -re virradó hajnal – A bánya ruharaktárát teljesen kifosztották. Tettesek ismeretlenek. 1956 . november 7. – 1956 . november 8. – A Ferenc-bányában megalakul a második Munkástanács (elnöke: Tóth Lajos). A Thury-vár melletti épületben megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt Várpalotai Ideiglenes Intéző Bizottsága. Titkára: Buzai Mihály, helyettese: Baski Sándor, tagjai: Madlovics Ferenc, Mártai Jánosné, Nagy Áron, Supka Kálmán, Szekeres Mihály. 1956 . november 13. – A veszprémi Fémfeldolgozó küldöttsége jön Várpalotára, és sztrájkra szólítja fel a dolgozókat. 1956 . november – A szerveződő MSZMP szovjet kiskatonákkal éjszakánként rendszeresen kiragasztatott plakátjait a nép rendszeresen letépkedi, sőt a szovjet megszállás ellen orosz nyelvű röpiratok jelennek meg. 1956 . december – Várpalotán megalakul az ún. " pufajkások ” csoportja, a későbbi Munkásőrség . Tagjai kezdetben: Bene Ferenc, Kaló Alsó Béla, Mártai János, id. Mészáros István, Nagy Áron, Patonai János, id. Wittmann János. Állandó tartózkodási helyük: a Zichy-kastély. Irányítójuk: Szekeres Mihály. 1957 . január 20. – Mike Éva pedagógust letartóztatják röplap terjesztéséért. (Később 14 havi börtönre ítélik.) 1957 . február vége – Megalakul a KISZ Várpalotán. 1957 . március eleje – Az inotai November 7. Hőerőműben megalakul a munkásőrség , a Munkástanács tevékenysége gyakorlatilag megszűnik. 1957 . március 10. – 13. – A várpalotai Munkásőrség a többi fegyveres szervezettel együtt megkezdi a MÚK megelőzésére a „gyanús személyek” begyűjtését. Az akció során kb. 300 embert vettek őrizetbe, akiket a Mandulás laktanyában helyeztek el. 1957 . március 11. – A Zichy-kastélyban tömegével verik az embereket a MÚK -tól félve 1957 . március 16. – 17. – A begyűjtött személyeket kisebb csoportokban hazaengedik a Mandulás laktanyából. A karhatalmisták elrettentő razziái, a lakosság megfélemlítése a továbbiakban is folytatódik. 1957 . március 31. – A Várpalotai Munkásőr Zászlóalj alegységei demonstratív felvonulást tartanak a város fő terén a Bányász Fúvószenekar kíséretében. 1957 . április 4. – A forradalomban ledöntött szovjet emlékművet ünnepélyes körülmények között újra felavatják. 1957 ősze – A Bányásznap szónoka Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter (a kádárista megtorlás egyik fő vezetője) 1957 . október 4. – Megalakul a Helytörténeti Múzeum a Jó Szerencsét Művelődési Házban. 1958 . – Megkezdődik a Thury-vár felújítása. 1958 . szeptember 6. – A VIII. Magyar Bányásznap tiszteletére megnyitja kapuit a Jó Szerencsét Művelődési Ház új épülete. 1959 – A parasztcsaládok száma 360, a kisiparosoké 106, bányászok 3764. Helyi bányász 1807 fő, ingázik 1178, szállón lakik 779. Megkezdődik a vár újjáépítése, korszerűsítik a közvilágítást és az úthálózatot. 1959 . – A Thuri György Gimnázium megkezdi működését 12 osztállyal az I. Számú Általános Iskola épületében (korábban Evangélikus Iskola, később Várkerti Általános Iskola). 1959 – Megalakul a Vadrózsák Bábegyüttes Pacsuné Fodor Sára vezetésével. 1959 . március 7. – Inotán a január óta folyó "szocialista szervezőmunka” hatására létrehozzák a „November 7.” Termelőszövetkezetet 80 taggal. 1959 . április 4. – Átadják a November 7. Hőerőmű kultúrházát, a Béke Művelődési Házat. 1960 . február 14. – A „korszakalkotó mezőgazdasági szocialista átszervezés” hatására létrejön „Jó Szerencsét” Termelőszövetkezet 114 családdal. 1961 . november 25. – A 2. sz. Általános Iskola (ma Nepomuki Szent János Római Katolikus Iskola) átadása az újraépített épületben 1963 . – Elkészül a Thuri György Gimnázium épülete, és a gimnázium itt kezdi meg az új tanévet. 1963 . –A kisegítő iskola önállóvá válik. 1963 . december 2. – Az új, Kossuth u. 6. szám alatti könyvtárépület avató ünnepségén a könyvtár felvette a Krúdy Gyula Városi Könyvtár nevet. A régi helyén a gyermekkönyvtár marad. 1964 . január 2. – A Városi Gyermekkönyvtár megkezdi önálló működését. 1965 . – 1966 . – Társadalmi munkában Vidámparkot alakítanak ki a Grábler-tó mellett. 1966 . október 7. – Várpalota és Körmöcbánya testvérvárosi szerződést ír alá 1968 . január – A „November 7.” Termelőszövetkezet és a „Jó Szerencsét” Termelőszövetkezet egyesül, és az utóbbi néven működik tovább 308 taggal és 3536 hektárral. Elnöke Mórocz György lesz. 1969 . – A Vegyészeti Múzeum megkezdi működését a Thury-várban. 1970 . – Tenczer Károlyt nevezik ki a Béke Művelődési Ház igazgatójává. 1973 . – 1975 . – Az inotai tumulusok/halomsírok feltárása folyik. 1973 . – Megszűnik a Honvéd Tüzér Kiképző Tábor. 1973 . – A Magyar Ezüst Művelődési Ház ad otthont a város képzőművészeti gyűjteményének. 1975 . – Az MN VKF vonatkozó intézkedése alapján megalakul a 7300. Tüzér Kiképző Központ. 1976 . szeptember 4. – Megnyílik a Várpalotai Bányászattörténeti Gyűjtemény (ma: Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum) a XXVI. Magyar Bányásznap országos rendezvénysorozatának részeként a várpalotai bányászat kezdetének centenáriumi évében. 1977. – Megnyílik a Zichy kastélyban a Tüzérségi Fegyvernemi Múzeum. Vezetője Ungvári Gyula tüzér alezredes. 1979 . – Várpalota lakossága 29444 fő. 1980 . – Pétfürdőn megépül Veszprém megye egyetlen műjégpályája a közeli ammóniaüzem hűtőenergiájára alapozva. 1980 . nyár – Megépül a háromszintes, két mozgólépcsős Palota Skála Áruház az egykori ifjúsági büfé helyén, miután a Thuri György Munkásszövetkezet csatlakozott a Skára áruházlánchoz. 1981 . szeptember 1. – A 9.sz. Általános Iskola alapítása (ma: Vásárhelyi András Általános Iskola). 1983 . – Az Inotai November 7. Erőműben termelődő gőz felhasználásával a város jelentős részét bekapcsolják a távhőszolgáltatásba. Ekkor szűnik meg a századelő óta működő ún. Kiserőmű, amely addig ezt a feladatot ellátta. 1984 . – A Tüzérségi Fegyvernemi Múzeum felveszi Gábor Áron székely tüzértiszt, ágyúöntő nevét. Az új neve: Gábor Áron Tüzér Múzeum. 1984 . – Megszűnik az 1935-ben épült uszoda, medencéjét betemetik és a helyét parkosítják. 1984 . február 3. – Sarlós István miniszterelnök-helyettes megnyitja a 27. mezőgazdasági könyvhónapot Inotán, a Béke Művelődési Házban (az országos rendezvénysorozat központi nyitóünnepsége). 1986 . október 20. – Átadják a Sportcsarnokot (ma Gál Gyula Városi Sportközpont) az I. Várpalotai Napok ünnepség részeként. 1986 . október 22. – Az I. Várpalotai Napok ünnepség részeként megnyílik a Tájház (ma: Fodor Sára Tájház). 1986 . október 23. – Az I. Várpalotai Napok ünnepség részeként a zsinagóga falai között megnyílik a Nagy Gyula Galéria, a város átveszi a Matzon-gyűjteményt . 1988 . október 17. – A Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola felveszi Faller Jenő nevét. 1989. március 13. – A Várpalotai Városi Televízió első adását sugározza. 1991 . április 2. – A Képesség- és Tehetségfejlesztő Magániskola alapítása. 1991 . július 1. – Átadják a város önerőből (állami és megyei segítség nélkül) létrehozott kórházát 1991 . október 1. – A 7300. Tüzér Kiképző Központot felszámolják, ezzel együtt a Helyőrségi Klub is. Minden honvédségi épületet teljesen kiürítenek, elszállítják a berendezést és a felszerelést is. 1992 . – Indul a katolikus egyházközség havilapja, az Egyházközségi Híradó. Szerkeszti Nagy Károly. 1992 . október 31. – Megalakul a Központi Gyakorló és Lőtérparancsnokság, miután a Kincses táborból újra visszatelepítik az alakulatot. 1994 . február 21. – Meghal Bartos Sándor pedagógus, Várpalota díszpolgára. 1994 . május 1. – Az Inotai Közösségi Ház felavatása. 1994 . július 25. – Aknavető-balesetben meghal Kránitz Antal posztumusz őrnagy, Pleszkán Károly őrmester, Tordai Tibor honvéd, Papp László honvéd. 1994 . november 25. – Várpalota és térsége közműfejlesztésének megvalósításához a Magyar Köztársaság Kormánya és a japán OECF között létrejött egy 4,9 milliárd JPY folyósítására vonatkozó kedvezményes hitelegyezmény. 1994 . – Meghal Bardócz Endre, a Thuri György Gimnázium alapító igazgatója. 1996. június 30. – Véglegesen megszűnik a szénbányászat az Új-Ferenc akna utolsó felhozott, szénnel teli csilléjével. 1996 . november 19. – Tüntetés a város kórházáért 1996 . – Bezár a Földtani Kutató és Fúró Kft. 1997 . – Páneurópa Unió várpalotai alapszervezetének hívására mintegy 9000 ember megy ki az utcára, hogy tüntetésével megmentse a város kórházát. 1997 . – felépítik az Isteni Irgalmasság Krakkón kívüli első oltárát Szent Fausztina ereklyéjével és a kegykép másolatával. Ezzel Várpalota az Isteni Irgalmasság dunántúli zarándokhelyévé válik. 1999 . október 26. – Marton László 56-os vértanú síremlékének felszentelése. 1997. október 1. – Pétfürdő Várpalotától elválva önálló községgé alakul. 2000 . – Üzembe helyezik Inotán az Inotai szélerőművet , amely az első magyar szélkerék hazánkban. 2000 . szeptember – Megalakul a 295. sz. Zichy István cserkészcsapat. 21. század 2001 . október 13. – Az Önkormányzatok Szövetsége Európában Nemzetközi Társulás (TEMA) létrejön. 2002 . július 1. – Az Inotai Hőerőmű bezár. 2004 . – A végrehajtott átszervezések után a helyi honvédségi alakulat Bakony Harckiképző Központ néven működik tovább. 2004 . június 26. – A Trianon Múzeum megnyitja kapuit. 2004 . június 28. – Várpalota , Berhida , Pétfürdő , Öskü , Ősi , Tés települések önkormányzati képviselő-testületei létrehozzák a Várpalota Kistérség Többcélú Társulást. 2006 . július 4. – Meghal Pacsuné Fodor Sára helytörténész, Várpalota díszpolgára. Vizovice Vizovice település Csehországban, a Zlíni járásban. Vizovice Zádveřice-Raková, Horní Lhota, Ublo, Újezd, Neubuz, Lhotsko, Lutonina, Loučka, Jasenná, Dešná, Bratřejov, Slušovice és Slopné településekkel határos. Lakosainak száma 4789 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Idegen az ismeretlenben (Lost) A Idegen az ismeretlenben egy epizód a Lost c. televíziós sorozatban. Az előző rész tartalmából: A másik szigeten miközben, Jack sakkban tartotta a Többieket, Sawyer és Kate elmenekült. Útjukat Alex segítette. Juliet utánuk eredt, és a parton végzett Dannyvel, aki le akarta lőni a túlélőket. A Többiek között kiszivárgott, hogy Juliet megbízta a dokit, hogy végezzen Bennel. A folytatás: Sawyer, Kate és Karl egy kis tutajjal próbálnak eljutni a szigetükre. Kate aggódik a doki miatt és vissza akar menni. Sawyer nem tartja jó ötletnek, hogy akcióba lépjenek, hiszen ketten esélytelen küzdelmet vennének fel a Többiek ellen. Ben elviszi a dokit egy másik helyre, pontosabban oda, ahol korábban Sawyer raboskodott. A medve ketrecébe. Út közben Jack észreveszi Juliet-et, akit elkaptak és Jack helyére kísérik. Az első visszaemlékezésben a doki Phuketben tartózkodik. Szabadságolta magát és elutazott Thaiföldre. Egy kis vityilóból jön ki és egyből elkapja egy kissrác, aki üdítővel tukmálja. Jack ezután megpróbál egy sárkányrepülőt összerakni, de nem igazán megy neki. Egy lány megsajnálja és segít összerakni a sárkányrepülőt. A lány neve Achara. A szigeten Jack nyugtalan az új kalitkájában. Tom visz neki ennivalót, amit nem Juliet készített. A dokinak egyből feltűnik, hiszen nincs benne fogpiszkáló. Jack az idősebb hölgy iránt érdeklődik, akit az épületben látott. Tom közli, hogy ő amolyan Serif. Tom elmondja a dokinak, hogy Juliet bajban van, hiszen megölte egy társukat, miközben Sawyer és Kate elmenekült. Tom próbál beszélgetni a dokival, de Jack szóra se méltatja. A szigethez közel, Sawyer úgy gondolja, hogy ki kell menniük a partra. Kate nem tetszését fejezi ki, hiszen a tutajjal megkerülhetnék a szigetet és a partjukhoz juthatnának. Sawyer közli vele, hogy valahol éjszakázniuk kell. A szigetre kiérve Sawyer és Kate egyre többet vitatkoznak egymással. Kate kiszedi Karlból, hogy a szigetükön projekteken dolgoznak, de hogy miféléken azt nem. Valamint, hogy ezen a szigeten laknak. Az este beálltával Jack egyre türelmetlenebb Juliet miatt. Juliet megjelenik nála és arra kéri a dokit, hogy vizsgálja meg Bent, mert a sebe elfertőződött. Jack-et nem érdekli. A következő visszaemlékezésben Jack és Achara együtt ebédel. A sárkányrepülő kapcsán a doki elkezd az apjáról beszélni, de Achara félbeszakítja, mert nem érdekli a doki családja. Az ebédet egy fickó zavarja meg, aki Acharanak visz egy borítékot. Achara azonnal a táskájába gyömöszöli a borítékot. A lány egy ajándékot említ meg a dokinak. A Többiek szigetén a doki tétlenkedik. Nem sokkal később meglátogatja az a nő, aki állítólag a Többiek serifje. A nő felfigyel a doki tetoválására és szerinte a szöveg egy kicsit ironikus. A nő lefordította és szerinte azt jelenti, hogy "Köztünk jár, de nem közénk való." A nő Isabelként mutatkozik be és közli a dokival, hogy vele kell tartania, mert tisztázni akarnak néhány kérdést Juliettel kapcsolatban. Miután a dokit bevitték a Hidrába, megkérdezik tőle, hogy Juliet, megkérte e rá, hogy végezzen Bennel. A doki mindent tagad. Jack elmondja, hogy csak össze akarta zavarni az embereket, hogy a zűrzavarban Sawyer és Kate megszökhessen. Isabel egyből tudja, hogy a doki hazudik. A következő visszaemlékezésben a doki és Achara egy kellemes estét töltenek együtt. A szigeten Jack magához tér, de most egy másik ketrecben tartják fogva. amikor szétnézz észreveszi, hogy idegen emberek figyelik. A doki ideges lesz. Ekkor odamegy hozzá Cindy és próbálja lecsitítani. Jack felismeri a nőt a repülőgépről. Amikor a doki kérdőre vonja mit keresnek itt, akkor Cindy tudatja vele, hogy figyelnek. Egy kislány lép hozzájuk és meg szeretné tudni, hogy Ana Lucia jól van e. A kislány nem más mint Emma, akit a zuhanás éjszakáján raboltak el a Többiek. Amikor Jack fülébe jut el a kérdés, akkor bepipul és elzavarja őket. A másik szigeten Kate felébred és azonnal riasztja Sawyert, hogy Karl eltűnt. Sawyer megleli a zokogó fiút és próbálja a maga módján megvigasztalni. A fiúszerelmes és nem tudja mit tegyen. Sawyer utasítja, hogy menjen vissza Alexért és szerezze vissza. Alex eközben meglátogatja a dokit, de előtte elintézi a kamerát, hogy nyugodtan tudjanak beszélgetni. A lány leteremti Jacket, hogy megmentette azt aki miatt szenved. A doki viszont a lánytól szeretné megtudni, mi van Juliettel. Alex elmondja, hogy Juliet a bíróságon van, ahol halálra ítélhetik. A doki azonnal cselekedni akar és megkéri Alexet, hogy vigye le Benhez. Jack bejut Benhez és arra kéri, hogy ne ítéljék el Juliettet. Ha így tesz akkor segít neki, hogy ne nyomorodjon meg. Ben kér egy papírt amire leírhatja a felmentő parancsolatát. A következő visszaemlékezésben a doki követi a bárból távozó Acharát. A lány egy tetováló szalonba tartott, ahova bemegy a doki is. Achara nem tartja jó ötletnek, hogy Jack itt tartózkodik. a lány felfedi, hogy ő az emberekbe lát. A doki azt szeretné hogy feltetoválná rá, amit róla lát. A lány ellenkezik de a doki erősködik, hogy mindenféleképp ezt akarja. A lány figyelmezteti, hogy ennek lesznek következményei. Jack a lány szerint egy vezér, egy nagy ember. A szigeten Jack megpróbálja félbeszakítani Juliet tárgyalását és Alex segítségével eljutnak a tárgyalóteremhez. Tom lerohanja a dokit, mivel neki semmi keresni valója itt. Isabel átveszi Ben levelét és tudomásul veszi, hogy Juliet kivégzése elmarad. Viszont meg kell bélyegezni a nőt. A következő visszaemlékezésben a doki elhagyja a vityilóját, ám a kisfiú, aki korábban a frissítőt vitte neki, most elszalad. Pár pillanat múlva Achara testvére és pár haverja megjelenik a dokinál. A srác megnézi a doki karját és amikor meglátják a tetkóját, jól megverik. A srác megfenyegeti a dokit, hogy takarodjon el az országból, különben megbánja. A szigeten Jack megpillantja Juliettet, aki épp szendvicset visz neki. Jack meg szeretné nézni a bélyeget, amit a lányra nyomtak. Jack egy növénnyel kezeli le az égési nyomot. Juliet tudni szeretné, Jack miért segített neki. A doki elmondja, hogy Ben megígérte neki, hogy mindketten hazamehetnek. Ezt az ígéretet pedig ketten be fogják hajtani a fickón. Juliet szerint, hamarosan a túlélők megtalálhatják ezt a helyet és így el fognak menni a táborukba, ahol élnek. a másik szigeten Sawyer közli Kate-tel, hogy elengedte Karlt. Kate kifakad. Sawyer szerint Kate egyáltalán nem Jack miatt ilyen feszült, hanem azért mert bűntudata van az együtt töltött délután miatt. Azt hitte, hogy meg fognak halni és ezért feküdt le vele. A dokit elkísérik a partra, ahova már Bent is kicipelték egy hordágyon. Isabel elmondja a dokinak, hogy mit jelent a tetoválása: „Köztünk jár, de nem közénk való.” A doki szerint valóban ezt írja, de nem azt jelenti. Ben, Juliet és a doki is felkerül a tutajra, ami kiviszi őket egy hajóra. Kate és Sawyer az este beálltával haladnak tovább a táboruk felé. Karl és Alex az eget kémlelik. Juliet és Jack pedig a nyílt vízen hajóznak az ismeretlenbe. De mi lesz az úti cél? Andor Leon Andor Leon, szül. Adler Leó (Budapest, 1897. szeptember 30. – Budapest, 1983. szeptember 2.) magyar újságíró, író. Életrajza Miután a Magyarországi Tanácsköztársaság megbukott, emigrált, majd újságíró volt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Lengyelországban, Finnországban és Jugoszláviában. 1942-ben visszatért Magyarországra, majd a második világháború a Kossuth Népe, az Igaz Szó, a Képes Figyelő és a Magyar Nap munkatársa volt. 1974-ben vonult nyugdíjba. A Magyar Rádiónak külső munkatársa volt. Újságírói munkásságának elismereként 1979-ben Aranytollal jutalmazták. Fő műve Tíz határon át (riportregény, Bp., 1965) 1918-as magyar atlétikai bajnokság Az 1918-as magyar atlétikai bajnokságon – amely a 23. bajnokság volt. 1918-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) Az 1918-as magyar férfi vízilabda-bajnokság a tizenkettedik magyar vízilabda-bajnokság volt. A bajnokságban két csapat indult el, melyek egy meccsen döntöttek a bajnoki címről. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás Gyarmati Dezső: Aranykor (Hérodotosz Könyvkiadó és Értékesítő Bt., Budapest, 2002.) Châteaufort (Alpes-de-Haute-Provence) Châteaufort település Franciaországban, Alpes-de-Haute-Provence megyében. Lakosainak száma 28 fő (2015). Châteaufort Clamensane, La Motte-du-Caire, Nibles, Saint-Geniez, Valavoire és Valernes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Utazás a Holdba (regény, 1865) Az Utazás a Holdra (v. Utazás a Holdba; eredeti címe: De la Terre à la Lune) Jules Verne 1865-ben megjelent fantasztikus regénye. Az 1905-ben megjelent Franklin-féle kiadás magyarra fordítója Gaál Mózes. Történet Történetében a baltimore-i tüzérklub tagjai az amerikai polgárháború utáni béke beköszöntével tétlenségüket megunva szokatlan vállalkozásba fognak: ágyúlövedéket akarnak fellőni a Holdra. Tudományos vonatkozásai Jules Verne mindig törekedett a tudományos hitelességre. Ma már tudjuk, hogy a könyvben több pontatlanság és tévedés található. Az egyik ilyen hiba az éter létezésének feltételezése. Az éter egy, a 19. században bevezetett hipotetikus közeg, amiben az elektromágneses hullámok terjednek. Ez a feltételezés abból a megfigyelésből adódott, hogy minden hullámnak szüksége van valamilyen közvetítő közegre (ilyen például a hang esetében a levegő). Az akkori fizikusok úgy gondolták, hogy az éter az egész teret kitölti, és ahhoz viszonyítható az abszolút sebesség és az abszolút idő. Problémás a kilövés, elsősorban az utazókra gyakorolt irtózatos gyorsulás miatt. A könyvben adott az ágyú hossza, ez 300 méter. A számítások egyszerűsítése kedvéért feltételezzük, hogy az ágyúban és az ágyú után a "lövedék" vákuumban halad, tehát nincs közegellenállás. Továbbá feltételezzük, hogy a lövedéknek elég elérnie a második szökési sebességet az ágyú végénél és utána nem lassul le. Ha , és , akkor mivel , ezért Az utasokra végeredményben legalább 42 ezer g gyorsulás hat, amit természetesen sem élőlény, sem (21. századi) technikai eszköz nem bír ki, az ágyúcsőben minden papírvékonyságúra nyomódott volna össze. (Embert szállító űrhajók felbocsátásakor a gyorsulás 6-8 g körüli, ami pár percig elviselhetőnek számít.) A gravitáció hiányát (a súlytalanságot ) a hőseink csak a Hold-Föld közötti semleges pontban érzékelik, pedig ez már a kilövés után azonnal jelentkezik, amint a gyorsítóerő megszűnik (esetünkben az ágyú végénél). Mamadou Sakho Mamadou Sakho (Párizs, Franciaország, 1990. február 13. –) szenegáli származású francia válogatott labdarúgó, az angol Premier League-ben szereplő Crystal Palace hátvédje. Elsősorban középhátvédként számolnak vele, de bevethető a bal szélen is. Sakho leginkább fáradhatatlanságáról, kitartásáról, és a magabiztos hozzáállásáról ismert focista, ő maga is dicsérte saját fizikai és taktikai tulajdonságait. A labdarúgót hazájában különleges figuraként is tekintik, szurkolói sokan a Kirikou és a boszorkány animációs film egyik szereplőjéhez hasonlítják. Sakho pályafutását szülőhazája klubjában, a Paris FC-ben kezdte 1996-ban, mindössze hatévesen. Hat évet játszott így, míg a legnagyobb fővárosi klub, a Paris Saint-Germain leigazolta 2002-ben. A nagyok között 2007-ben debütált, miután az akkori menedzser Paul Le Guen meghívta őt. A Valenciennes elleni bajnokin ő viselte a csapatkapitányi karszalagot, ezzel a Ligue 1-ben ő lett a legfiatalabb játékos, aki karszalagot viselt. Később Sakho biztos tagjává vált a csapatnak, a média képességeit a korábbi labdarúgóhoz, Lilian Thuramhoz hasonlította. 2013 nyarán az angol Liverpool FC szerződtette. Nemzetközi szinten végigjárta a szamárlétrát, a válogatottban 16 éves kora óta kezdett el játszani az U16-os csapatban. Napjainkban francia válogatott, 2010-ben mutatkozott be az angolok ellen, valamint korábban az U21-es csapat vezéregyénisége volt. Pályafutása Korai évek Sakho a fővárosban, Párizsban született az északi Goutte d'Or tartományában negyedik gyerekként a családban (összesen heten voltak testvérek). A tartományt napjainkban is "Kis-Afrikának" nevezik. Sakho labdarúgó karrierjét a legkisebb párizsi csapatban kezdte, akkor még csatár volt, azonban amikor a legnagyobb fővárosi klub ifiakadémiájába leigazolták őt, és a védőhiány miatt gyakran hátvédként játszatták, védő lett belőle. Sakho az ifiakadémia székhelyén, a Camp des Logesben tartózkodott hosszú ideig, de leginkább ottléte onnan ismert, hogy majdnem mindennap késő estig randalírozott ott, ezért el is akarták utasítani a vezetők onnét. Később Sakho többszöri figyelmeztetés után jó viselkedett, többször nem fordult vele ilyen elő, folytatta a labdarúgást. 14 évesen elvesztette édesapját, a fiatal tehetséget pedig ez az eset nagyon megviselte, és ott akarta hagyni a karrierjét. Később "haszontalannak" nevezte ezt az érzést és újra játszani akart. Ezek után ő lett az ifiakadémia legjobban megfizetett játékosa, és bajnokságban elnyerte a legtehetségesebb fiatalnak járó díjat. 2005 áprilisában az Île-de-France nevezetű régió csapatával a 2005-06-os szezonban megnyerte a Coupe Nationale sorozatot. Ugyanebben az évben a 18 évesekkel megnyerte a Championnat National des 18 ans bajnoki címet, ő ekkor 15 éves volt. Sakho csaknem 6 évet töltött a Camp des Logesben. Tizenhetedik születésnapján azonban az egykori labdarúgó, és a nagycsapat akkori trénere Paul Le Guen meghívta a nagyok közé, és az UEFA-kupában már lehetőséget is kapott az AÉK Athén ellen, csapata a legjobb 32-ben volt akkor. Már a 20. percben sárga lapot kapott, a 85. percben pedig lecserélte a tréner, a mérkőzést csapata pedig 2-0-ra nyerte meg. Paris Saint-Germain 2007. június 14-én írta alá első profi szerződését ahhoz a csapathoz, amely fiatal korában 5 évig foglalkoztatta őt. Annak ellenére, hogy még csak 17 éves volt, a 3-as számú mezt már megkapta. A Lorient csapata ellen mutatkozott be a Coupe de la Ligue sorozatban, középhátvédként szerepelt a rutinos Mario Yepes mellett. A bajnokságban a Valenciennes ellen debütált, ahol a csapatkapitányi karszalagot is megkapta, pedig a csapatban olyan nagy egyéniségek voltak mint Pauleta vagy éppen Sylvain Armand. Ezzel Sakho 17 évesen és 8 hónaposan minden idők legfiatalabb csapatkapitánya lett a Ligue 1-ben. A Lyon ellen szintén ő volt a csapatkapitány, azonban a fiatal tehetség, Hatem Ben Arfa az utolsó 3 percben 3 gólt rúgott a PSG-nek, beállítva ezzel a végeredményt: 3-2. A Nancy ellen Sakho sérülést szenvedett, 2 hónapra kidőlt a csapatból. Február 23-án tért vissza a Monaco csapata ellen, a mérkőzés 1-1-es döntetlennel végződött. Március 29-én csapata bejutott a Coupe de la Ligue döntőjébe, és a Lens ellen meg is nyerte azt 2-1-re. Sakho ezzel az első trófeáját gyűjtötte be pályafutása során. A következő szezonban 34 mérkőzésen lépett pályára, csapata a bajnokság ezüstérmese lett, a Coupe de France sorozat elődöntőse, valamint az UEFA-kupa negyeddöntőse is. A téli átigazolási szezonban Sakhot sok csapat látta volna a soraiban, azonban a PSG szerződését 2012-ig meghosszabbította. A Saint-Étienne elleni bajnokin a 19. születésnapját töltötte be, a csapat hozta a formáját, 2-1-re megnyerte a mérkőzést. A 2009-10-es szezonban új védőket szerződtetett a klub Sammy Traoré és Zoumana Camara személyében. Sakho ennek ellenére nem szorult ki a kezdőcsapatból, teljesen biztos tagjává vált a keretnek. Ebben a szezonban Sakhonak volt egy óriási botránya. A Le Parisien egyik újságírójával nagy vitába keveredett a Camp des Loges ifiakadémia előtt, azért mert az újság azt írta róla, hogy a Lorient elleni mérkőzés után egy éjszakai klubban mulatozott. Az újságíró ezzel kapcsolatban kérdezte a fiatal labdarúgót, aki feldühödött, és az újságíró elmondása szerint lökdöste is őt. Sakho szerint az újságíró amatőrnek nevezte őt. A csapata elnöke Robin Leproux és menedzsere, Antoine Kombouaré a klub nevében bocsánatot kért, majd később maga Sakho is, aki telefonon hívta fel az újságírót. A 2010-11-es szezonban ő szerezte a döntő gólt az Európa-ligában az Arles-Avignon csapata ellen. A PSG 5-4-es összesítésben továbbjutott még az izraeli Maccabi Tel Aviv csapata ellen is. A csoportkörben az ukrán Karpaty Lviv csapatát verték meg 2-0-ra, A Toulouse ellen Sakho szerezte az első gólt, a mérkőzés végeredménye 2-0 lett. A téli szünet után a Sochaux csapatát győzték le, majd hosszabb tárgyalások után Sakho még két évig meghosszabbította a szerződését egészen 2014-ig. A Coupe de France elődöntőjében az Angers csapatát verték meg 3-1-re, ezzel a PSG zsinórban kétszer jutott be a sorozat döntőjébe, azonban a Lille klubja 1-0-ra diadalmaskodott felettük. Május 10-én Sakho megkapta az év legjobb fiatal labdarúgója díjat (UNFP), mögötte csapattársa Nené végzett.. Liverpool FC 2013. szeptember 2-án, az átigazolási időszak utolsó napján jelentették be hivatalosan, hogy az angol első osztályú Liverpool FC-vel kötött szerződést a francia középhátvéd 17 millió Euró ellenében. Válogatott Sakho már fiatalkora óta aktív ifjúsági szinten a válogatottban. Már 13 éves korában az Île-de-France régió válogatottjában szerepelt Yacine Brahimi, Tripy Makonda, Maxime Partouche és Sébastien Corchia mellett. 2006-ban már az U16-osok között játszott, Németország ellen lépett pályára, a franciák 3-1-re győztek. A Montaigu Tornán ő szerezte a döntő gólt az angolok ellen. Franciaország később megnyerte a versenyt, a döntőben az olasz válogatottat győzte le 2-1-re. Az U17-es csapatban a Nemzetközi Ifjúsági Bajnokságban debütált Ciprus ellen. Jó teljesítménye láttán az akkori edző, François Blaquart meghívta őt a 2007-es U17-es Európa-bajnokság keretébe, majd később a világbajnokságra készülődőre is. A világbajnokság Dél-Koreában volt, ahol Sakho válogatottja a spanyolok ellen kapott ki büntetőkkel a negyeddöntőben. 4 mérkőzésen vett részt az U18-as válogatottban. 2007. december 18-án debütált Portugália ellen, majd meghatározó tagja volt a csapatnak a németek elleni két mérkőzésen, az egyik meccset az új Gazi- Stadion auf der Waldauban játszotta a német válogatott. A 19 évesek között Sakho már csak elvétve kapott játéklehetőséget, mégpedig azért, mert kulcsfigurája lett a PSG klubjának. Az U19-es válogatottal pedig részt vehetett volna az európai bajnokságon, de ő elutasította az ajánlatot, az U21-es válogatottban próbált szerencsét és már 2009-ben a Touloni Tornán szerepelt. Sakho az U21-es válogatottban Szlovákia ellen debütált 2008. augusztus 19-én. Kétszer szerepelt a Touloni Tornán, mindkétszer a csapatkapitányt, Étienne Capouét helyettesítette. Első gólját az ukránok ellen szerezte egy európai bajnoki selejtezőn szeptember 8-án. A mérkőzés 2-2-es döntetlennel ért véget. Egy hónappal később őt választották csapatkapitánynak a csapatban Moussa Sissoko helyett. Ő lesz az Európai Bajnokságon szereplő csapat vezéregyénisége is. 2010. augusztus 5-én a nagycsapat menedzsere, Laurent Blanc meghívta a norvégok elleni barátságos mérkőzésre készülő keretbe.1 A meccsen nem kapott lehetőséget, de az edző kijelentette, hogy szeptemberi és októberi hónapban is számít majd rá. November 17-én megkapta az első lehetőségét, Anglia ellen lépett pályára,2 Philippe Mexèst helyettesítette. Részt vett a 2014-es labdarúgó-világbajnokságon, ahol a franciák egészen a negyeddöntőig jutottak, ott a későbbi győztes németektől kaptak ki 1-0-ra. Pályafutása statisztikái Klub (2011. május 1-je szerint) Sikerei, díjai Klub Paris Saint-Germain Coupe de la Ligue : 2008 Coupe de France : 2010 Trophé de Champions : 2013 Ligue 1 : 2012-13 Egyéni A Ligue 1 legjobb fiatal játékosa a 2010-11 -es szezonban Ligue 1 All-Star csapat tag a 2010-11-es szezonban Megjegyzések Idetartozik a Coupe de France, Coupe de la Ligue, Trophée des Champions szereplés Idetartozik az UEFA-szuperkupában való részvétel Rossin Rossin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Achillobator Az Achillobator (jelentése 'Akhilleusz harcosa/hőse', a görög mitológia hősének, a trójai háború harcosának neve és a mongol bator 'harcos', 'hős' szó összetételéből) a dromaeosaurida theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban, körülbelül 90 millió évvel ezelőtt élt a mai Mongólia területén. Valószínűleg aktív, két lábon járó ragadozó volt, és a hátsó lába második ujján levő nagy, sarló alakú karom segítségével vadászott. A dromaeosauridák között nagyméretűnek számított, egyetlen ismert példánya, a holotípusa körülbelül 5–6 méter hosszú lehetett. A nem neve a dromaeosauridák fő fegyvere, a második lábujjon levő sarló alakú karom használatához szükséges nagy Achilles-ínra utal. Egyetlen ismert faja, az A. giganticus neve azt jelzi, hogy ez a faj nagyobb a legtöbb ismert dromaeosauridánál. Felfedezés és fajok Az Achillobator fosszilis maradványait először egy mongol-orosz expedíció találta meg 1989-ben, de csak tíz évvel később, 1999-ben készített róla leírást a mongol Altangerel Perle, valamint az amerikai Mark Norell és Jim Clark, de a leírás nem volt teljes, és tulajdonképpen az utóbbi két szerző tudta nélkül jelent meg. Az Achillobator fosszilizálódott csontjait, köztük a felső állcsont töredékeit a fogakkal együtt, a gerincoszlop összes részéről származó csigolyákat, a bordákat, valamint a váll, a medence, a mellső és a hátsó lábak csontjait többnyire széttagolva, de együtt találták meg. Ezeket a maradványokat a késő kréta kori Bayan Shireh-formációban, a mongóliai Dornogovi megyében fedezték fel. Bizonytalan korával kapcsolatban két elmélet is létezik; más formációkkal való összehasonlítás alapján a Bayan Shireh fauna leginkább a turoni és a kora campaniai korszakok, 93 és 80 millió év közé tehető. Azonban a formáció magnetosztratigráfiai vitsgálata alapján úgy tűnik, hogy a Bayan Shireh egésze a cenomani és a santoni korszakok során jött létre, 98–83 millió évvel ezelőtt. A Bayan Shireh egyéb dinoszauruszai közé tartozik az Alectrosaurus, a Segnosaurus, a Talarurus és a Bactrosaurus. Osztályozás Az Achillobator valószínűleg a Dromaeosauridae családba tartozik, melyről jelenleg azt gondolják, hogy nagyon közel rokonságban áll a madarakkal. A dromaeosauridák más theropodákkal (köztük a madarakkal) való kapcsolata jól ismert, a családon belüli törzsfejlődés azonban nem. A legújabb elemzés megmutatta, hogy a Dromaeosaurinae alcsaládba tartozó Achillobator közelebb áll a csoport olyan észak-amerikai tagjaihoz, mint a Utahraptor és a Dromaeosaurus. A Deinonychus és a Velociraptor szintén a dromaeosauridák közé tartoznak, de úgy tűnik, hogy a család egy másik fejlődési ágát képviselik. Kiméra-elmélet Az Achillobator csípőjén más dromaeosauridákhoz képest kezdetleges (plesiomorfikus) hüllőmedencéjű jellemzők figyelhetők meg. Például a függőleges szeméremcsont végén egy nagy csizmaszerű kiszélesedett rész található, ami a legtöbb dromaeosauridánál jóval kisebb vagy hiányzik, emellett pedig a szeméremcsont az ülőcsonthoz hasonlóan hátrafelé irányul, ahogyan a rokonságába nem tartozó therizinosauroideáké, a madármedencéjűeké és a madaraké. A fenti és a további különbségek olyan kijelentésekhez vezettek, melyek szerint az Achillobator egy őslénytani kiméra. Egyes tanulmányok azonban megpróbálták ezt cáfolni, megemlítve azt, hogy több darabot is félig tagolt állapotban találtak meg, valamint azt, hogy az Achillobator a különbségek ellenére rendszerint dromaeosauridának bizonyul a kladisztikai elemzések során. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben az Achillobator című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Dromaeosaurs. The Theropod Database. [2012. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.) Holtz, Thomas R. Jr. (2011) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2010 Appendix. Perle, A., Norell, M.A., and Clark, J. (1999). „A new maniraptoran theropod - Achillobator giganticus (Dromaeosauridae) - from the Upper Cretaceous of Burkhant, Mongolia”. Contributions of the Mongolian-American Paleontological Project 101, 1–105. o. Poling, Jeff: Dinosauria Translation and Pronunciation Guide, 1996. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 4.) Jerzykiewicz, T., Russell, D.A. (1991). „Late Mesozoic stratigraphy and vertebrates of the Gobi Basin”. Cretaceous Research 12 (4), 345–377. o. Hicks, J.F., Brinkman, D.L., Nichols, D.J., and Watabe, M. (1999). „Paleomagnetic and palynological analyses of Albian to Santonian strata at Bayn Shireh, Burkhant, and Khuren Dukh, eastern Gobi Desert, Mongolia”. Cretaceous Research 20 (6), 829–850. o. Makovicky, J.A., Apesteguía, S., and Agnolín, F.L. (2005). „The earliest dromaeosaurid theropod from South America”. Nature 437, 1007–1011. o. Burnham, D.A., Derstler, K.L., Currie, P.J., Bakker, R.T., Zhou, Z., and Ostrom, J.H. (2000). „Remarkable new birdlike dinosaur (Theropoda: Maniraptora) from the Upper Cretaceous of Montana”. University of Kansas Paleontological Contributions 13, 1–14. o. Norell, M.A., Makovicky, J.A..szerk.: Weishampel, D.B., P. Dodson, and H. Osmolska: Dromaeosauridae, The Dinosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press, 196–209. o. (2004) Tűzoltótorony (Szatmárnémeti) A tűzoltótorony (románul: Turnul Pompierilor) tűztorony Szatmárnémetiben. A régi Pannónia szálló (ma Dacia hotel) mögötti téren áll. A kerek torony 45 méter magas, és a város egyik szimbólumának számít. A 19. században jelentős részben faépületekből épült városban a tűzfigyelést eleinte templomtornyokból, majd a városháza tornyából végezték. Utóbbi lebontása után Meszlényi Gyula püspök építtette fel Dittler Ferenc tervei alapján a tűzoltótornyot a püspökség megalapításának centenáriuma alkalmából. A telefon elterjedésével elvesztette funkcióját; a kommunizmus alatt a belügyminisztérium használta, majd a forradalom után ismét üresen maradt. 2005-ben felújították, azóta látogatható. A romániai műemlékek jegyzékében a SM-II-m-A-05233 sorszámon szerepel. Történelem A tűztorony A 19. században Szatmárnémeti épületeinek harmada fából épült, jellemzően zsindely- vagy szalmatetővel, ami kulcsfontosságúvá tette a tűzvédelmet. A céhek kötelezettségei közé tartozott a tűzoltó eszközökről való gondoskodás és a tűzoltásban való részvétel, de a városi polgárok önkéntes tűzoltó egyletet is alapítottak. A tűzoltók a megfigyelést először templomtornyokban, majd városháza tornyában (a Pannónia szálló helyén) végezték, utóbbi 1900-ban történt lebontása után pedig a székesegyház tornyából. A tűzoltótornyot Meszlényi Gyula püspök építtette Dittler Ferenc tervei alapján Vajnai Lajos építőmesterrel, 20 000 aranykorona költséggel 1903 és 1904 között, és ajándékozta a város közönségének a püspökség megalapításának centenáriuma alkalmából. A tűzvédelmi célokat szolgáló épület felső szintjén körbefutó erkélyről a Szatmári-síkságon épült város teljes egészében belátható volt. Ünnepélyes felavatására szeptember 25-én került sor, többek között tűzoltó bemutatóval és a város történetének első utcabáljával. A tűzoltóság a torony közelében építtette fel laktanyáját 1906-ban. Funkció nélkül A technika fejlődésével, a telefon megjelenésével a torony a két világháború között elveszítette funkcióját, és az 1960-as évek végéig nem is hasznosították. Ekkor a belügyminisztérium antennákat helyezett el a tetején. Az 1989-es romániai forradalom után ismét funkció nélkül maradt, állapota ekkorra már leromlott. Felújítás látványosságként 2005-ben mintegy 250 000 lejes költséggel felújították, és megnyílt a látogatók előtt. A felújítás során a második világháborús lövésnyomokat szándékosan megőrizték, az eredetileg az oldalán elhelyezett táblákat azonban csak részleges felirattal pótolták. A műszaki átadásra 2009-ben került sor. 2009-ben a Szent Egyed közösség kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal támogatásával a város csatlakozott a Városok az életért – városok a halálbüntetés ellen nevű nemzetközi kezdeményezéshez, melynek jeléül a Tűzoltótornyot november 30-án zöld színnel világították ki. Épület A téglából készült torony alsó, mintegy 10 méter magas negyede négyszögletes, párkánysorral díszített, a bejárat fölött timpanondíszítéssel. A fal vastagsága itt mintegy 80 centiméter. A kerek toronyrész tető alatti utolsó szintjén, 33,7 méter magasságban nyitott, vastraverzekre helyezett fagerendákból készült, öntöttvas korláttal védett erkély fut körbe, ahová egy vasból készült csigalépcső vezet fel. A fal vastagsága az erkély alatt 45, fölötte a kupoláig 30 centiméter. A torony tetejét fából készült, rézzel borított kupola fedi, melynek csúcsán a város régi címere látható. Turizmus A toronyba 175 lépcsőfok megmászásával lehet feljutni. Körerkélyéről csodálatos kilátás fogadja az idelátogatókat, tiszta időben a máramarosi hegyekig is ellátni. 2017-ig a Szatmári Megyei Múzeum üzemeltette, majd a G. M. Zamfirescu Művelődési Központ vette át; májustól szeptemberig, keddtől vasárnapig látogatható. 2008-ban mintegy 6000, 2013-ban közel 2600 látogató kereste fel, a legtöbben augusztusban. Mirigyes bálványfa A bálványfa vagy mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) a bálványfafélék (Simaroubaceae) családjába tartozó lombhullató növényfaj. Néha ecetfának is nevezik, mint a Rhus hirta-t, de a két faj között nincsen szorosabb kapcsolat. Sátoros felleng néven is említik. Jellemzése A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint MM életformájú (mega- és mesophanerophyta) fásszárú faj, mely 20-25 méter magasra nő (a budapesti Városmajorban található 100–120 éves példány 1 m átmérőjű és 23 m magas). Erős, egyenes törzsön enyhén szabálytalan, boltozatos koronát növeszt. Felfelé növő, egyenes ágai lazán, szabálytalanul ágaznak el. Feltűnő jellegzetessége gallyainak narancsszínű, szivacsos bele, amiről levéltelen állapotban is fel lehet ismerni. A szivacsos bélszövet miatt a vastag egyéves vesszők is könnyen törnek. Kérge szürke, az idősebb példányokon is sima, hosszanti irányban feltűnő, fehér csíkokkal. A zöldes, vöröses hajtások igen erősek, vastagok, nagy, tompán háromszögletű levélripacsokkal, melyeken jól láthatók a szállítónyaláb nyomai. A hajtások egy év alatt elérhetik akár a 3 métert. Gyorsan vastagodnak, de sokáig törékenyek maradnak, mivel nagyrészt szivacsos bélszövet alkotja őket. A fa gyökérzete a talajszint közelében erősen elágazó tányérgyökérzet, mely a talaj felső 40–60 cm-ében fut, lefelé irányuló gyökereket ritkán növeszt. Egyes gyökerei megvastagodva tápanyag-raktározó szerepet töltenek be. A tartalék tápanyagok segítségével a bálványfa igen gyorsan pótolni képes elfagyott, letört hajtásait, a teljes föld feletti rész pusztulása esetén pedig több négyzetméteren új csemetéket fejleszt. Vizet is raktároz, csak lombfakadáskor (tavasz végén, nyár elején) igényel bőséges vízellátást, egyébként szélsőségesen száraz termőhelyeken is megél. A rügyek aprók, hosszúkás-tojásdadok, télen vörösesbarnák, tavasszal a lombfakadás előtt vörösesek. Szórt állású, változó méretű (40–60 cm, legfeljebb 1 méter) levelei 11-41 levélkéből állnak, páratlanul, vagy ritkán párosan szárnyasan összetettek. A levélgerinc vörös vagy zöldes színű, alapjánál szélesebb. A 7–12 cm hosszú, a gerinchez rövid nyéllel csatlakozó levélkék hosszúkás tojásdadok vagy lándzsásak, hegyezettek, ép szélűek, alul karéjosodók. Színükön fényes sötétzöldek, fonákjukon világosabbak, kopaszok. A főér nem pontosan a levélke közepén fut végig. A levélváll mindkét oldalán 1-2 nagyobb fogat viselnek, melyek csúcsán kellemetlen szagú, illóolajat termelő mirigyszőrök nőnek, amik a kártevőkkel szemben védekezésben kapnak szerepet; a levéllemez alsó harmadában még több fog is előfordulhat. Június végén, július elején megjelenő virágai hímnősek, vagy porzósak és külön példányokon fejlődnek, ezért felemás kétlakinak hívjuk őket (androdioecy, androdiőcia). Valószínűleg a hímnős virágok funkcionálisan termősek (a porzók sterilek), mint a felemás kétlakiak többségénél, de ez még nem bizonyított. A porzós virágoknak 10 porzólevele van, a hímnős virágokban 3-4 magházkezdeménnyé összenőtt termőlevél található. Valamennyi virágnak 5-5 sárgásfehér szirom- és csészelevele van, laza, elágazó bugavirágzatban nyílnak. A hímivarú fákon 3-4-szeres mennyiségű virág fejlődik, virágzáskor kellemetlen szagú illatanyagokat bocsátanak ki a rovarbeporzás elősegítésére. A virágok sok nektárt termelnek. Szeptemberben érő termése fürtös, lecsüngő lependékcsomón nő, melyben öt, vagy hat termés fejlődik. A kb. 4×1 cm-es vitorlaszerű lependékek hosszában mindkét végükön csavarodottak, így lehullásakor a mag még szélcsendes időben is messzire képes sodródni a fától. A termések éréskor vörös színt kapnak, rendszerint tavaszig a fán maradnak. A nőivarú/hímnős fák nagy mennyiségű, 5 mm átmérőjű magot termelnek, akár 30 000 mag is jut a fa minden kilogrammjára. Rendszerezése A mirigyes bálványfáról az első leírások nem sokkal azután készültek, hogy a fát a francia jezsuita szerzetes, Pierre Nicholas d'Incarville felfedezte. Az 1740-es években d'Incarville magokat küldött Pekingből Szibérián keresztül botanikus barátjának, Bernard de Jussieu-nek. A magokat a gazdaságilag értékes, hasonló külalakú lakkszömörce (Toxicodendron vernicifluum vagy Rhus Verniciflua) magvainak hitte; ezt a fajt a Jangce alsó folyásán figyelte meg. D'Incarville a csomaghoz fűzött jegyzetében ezt le is írta, ami a következő évtizedekben némi zavart okozott a fa rendszerezésében. 1751-ben Jussieu elültetett néhány magot Franciaországban, néhányat pedig elküldött Philip Millernek, a Chelsea Physic Garden szuperintendensének, valamint Philip C. Webbnek, aki egy busbridge-i (Anglia) egzotikus növénygyűjtemény tulajdonosa volt. A bonyodalom akkor kezdődött, amikor a fát mindhárman más-más néven írták le. Párizsban Linné a Rhus succedanea nevet adta neki, közönségesen pedig grand vernis du Japon (nagy japán lakkfa) néven nevezték. Londonban Millertől a Toxicodendron altissima nevet kapta, Busbridge pedig a régi rendszertan szerint a Rhus Sinese foliis alatis nevet adta neki. A Philip Miller és John Ellis, Webb busbridge-i botanikus kertjének kurátora között lezajlott, az 1750-es évekből fennmaradt levelezésben a faj helyes elnevezésén vitatkoznak. A probléma megoldása helyett hamarosan újabb nevek is felmerültek: Jakob Friedrich Ehrhart 1782-ben egy utrechti példányt megfigyelve a Rhus cacodendron nevet adta neki. A helyzetet 1788-ban René Louiche Desfontaines tisztázta, aki a párizsi példányok (melyek ekkor még Rhus succedanea néven voltak ismertek) terméseit megfigyelve rájött, hogy a növény nem tartozik az ecetfák (Rhus) nemzetségébe. Képekkel illusztrált publikációban a fajnak az Ailanthus glandulosa nevet adta, ugyanabba a génuszba sorolva a fát, mint a trópusi A. integrifolia (jelenlegi nevén A. triphysa). A generikus név az indonéziai ambonéz nyelvű ailanto szóból származik, melynek jelentése „mennyország-fa” vagy „égigérő fa”. A levelek mirigyességére utaló specifikus név, a glandulosa, 1957-ig volt érvényben, de végül csak fajszintű homonimaként maradt meg. A jelenlegi specifikus név Walter T. Swingle-től, a United States Department of Plant Industry dolgozójától származik. A Miller által adott régebbi specifikus nevet a Desfontaines által adott generikus névhez adta, így lett az elfogadott binomiális név Ailanthus altissima. Az altissima jelentése latin nyelven „legmagasabb”, és a fa által elérhető magasságra utal. Gyakran a faj specifikus nevét hímnemben idézik (glandulosus vagy altissimus), ami helytelen, mivel a botanikai latin névszóragozásban, a klasszikus latin nyelvhez hasonlóan, a legtöbb fa nevét nőneműként kezelik. Az A. altissima-nak 3 változata ismeretes: A. altissima var. altissima , a típusváltozat, ami Kína kontinentális területén őshonos. A. altissima var. tanakai , ami Tajvan északi felföldjein honos. A típusváltozattól eltérően kérge sárgás, páratlanul szárnyalt levelei rövidebbek, 45–60 cm hosszúak, és csak 13-25 levélkéből állnak. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint veszélyeztetett faj , mivel élőterülete lecsökkent az ipari létesítmények telepítése miatt. A. altissima var. sutchuenensis , aminek vörös ágacskái vannak. Származás, elterjedés Kínában és Koreában őshonos. Világméretű elterjedése a 18. század közepén kezdődött. Először díszfaként, a platánfa pótlására ültették. Kitűnő iparvidéki és útsorfának bizonyult a szennyezett levegőjű városokba való telepítése során. Életciklus Csírázásához melegre és nedvességre van szüksége, amit nálunk a május végi, június eleji időjárás biztosít számára. Kevéssel a talajfelszín alatt tenyér-, majd legyezőszerűen ágaznak el a gyökerek, melyek meghatározott irányban terjednek. Néhány megvastagszik, és raktározó szerepet tölt be és regenerálja a télen elfagyott részeket. Ha a föld feletti részek károsodnak, a gyökereken járulékos rügyek jelennek meg, így rövid időn belül sűrű sarjtelepek alakulhatnak ki. A bálványfa 30-150 évig is elélhet. Lombfakadása áprilisban történik. Először vörösesbarna, majd idővel bezöldül. Dús bugavirágzattal rendelkezik, ami júniusban fejlődik ki. Jó mézelő és méhlegelő. Termése barnára szárad és késő ősztől tavaszig folyamatosan hullik. Ivartalan szaporodása a gyökereken megjelenő járulékos rügyekkel történik. Termőhelyigény Magyarországon a sík- és dombvidékeken a leggyakoribb, a középhegységekben ritka megjelenésű faj. Nem bírja a beárnyékolást, és az alacsony évi középhőmérsékletet. Elvadult példányai bejutottak a városi környezetbe. Gyakran előfordul a házfalak közötti résekben, régi falakon, építési törmelék között, vasúti töltések oldalán. Parkokban, zöldövezetekben a dísznövények közé is befurakodik. A természetszerű vegetációban is megfigyelhető, ha megfelelő hő- és fénymennyiség áll rendelkezésére. Száraz, ember alkotta környezetben rövid, száraz homoktalajon, zárt állományban magas törzset nevel. Biotikus interakciók A bálványfaállományok jellegzetességéhez hozzátartozik a csekély fajgazdagság, és a lassú szukcessziós fejlődés. Levelei alkoholos kivonata, rügyei diasztáztartalma, gyökerének gyomirtó hatású kivonata gátolja más növények fejlődését (allelopátia). A faj által elfoglalt talajban is kimutatták a vizsgálatok a nagy mennyiségű toxint. Hazánkban a bálványfának semmilyen kórokozója és kártevője nem ismert. Gazdasági jelentősége Fája könnyű, puha, földben könnyen korhadó. Fűtőértéke csekély, így ipari feldolgozásra nem alkalmas. Gyors növekedése, jó sarjadzóképessége, bő termésképessége előnytelen a természetszerű vegetációban. Nagyfokú várostűrése az egyedüli erénye, de könnyen kivadul, és megjelenik a legkietlenebb városi területeken is nagy gazdasági károkat okozva. Virága sok nektárt termel, így a méheknek hasznos. Természetvédelmi jelentősége A természetszerű vegetációt allelopátiás hatásával (mivel az Európában őshonos növényektől távol fejlődött ki, gátló vegyületeihez az itteni növényfajok nem alkalmazkodhattak), valamint fokozatos árnyékolással zavarja. A talajban lebomlott nagy mennyiségű lombtömege nitrogénfeldúsulást eredményez, amit az árnyékkedvelő nitrofil zavarástűrő fajok megjelenése jelez. A bálványfaállományokban gyakori faj cserjeszinten az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a fehér akác (Robinia pseudoacacia), a vadrózsa (Rosa canina), a fekete bodza (Sambucus nigra) és a kőrislevelű juhar (Acer negundo), gyepszinten a Ballota nigra, a Bromus sterilis, a Bilderdykia convolvulus, az erdei gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), a Parietaria officinalis és a Bromus sterilis található meg. Növekedése gyorsabb az őshonos növények legtöbbjénél, Magyarországon nem fogyasztják állatok, nem fenyegetik betegségek, ami további előnyt jelent számára a versengésben. Természetvédelmi kezelés A bálványfa megtelepedéséhez nyílt talajfelszínre van szüksége. Leggyakrabban a degradált, felhagyott területeken találkozni velük. Ezeknek az élőhelyeknek a legfontosabb jellemzője a zavart környezet volt. Településeken, vagy azok mellett, főleg ember alkotta létesítményeken helyezkedtek el a bálványfák. A védekezés eszközének a legjobb, és legolcsóbb módszere a megelőzés. Ahol a faj már burjánzik, ott a vegyszeres kezelés a leghatékonyabb megoldás. A leghatásosabb minél gyorsabban felszívódó gyomirtó szert juttatni az egyed szállítószöveteibe, hogy az eljusson a gyökerekbe. Ennek módja olajos kéregecsetelés, a fák megsebzése vagy megfúrása és a lyukba gyomirtó szer csorgatása, illetve fainjektálás lehet. A leggyorsabban a dikamba hatóanyag tudja elpusztítani a fát. A kezelésre legalkalmasabb a nyár végi, kora őszi időszak. A mechanikai irtást a kisebb területeken érdemes elvégezni. A bálványfa gyökérzete sebezhető, de ha nem sikerül eltávolítani maradéktalanul, könnyen újrasarjad. Ezen tulajdonsága miatt az egyik legnehezebben irtható inváziós faj. A hónak, fagynak való hosszabb kitételtől elpusztulhatnak, bár a gyökerekből képesek újra kihajtani. Köböl Anita Köböl Anita (Budapest, 1984. július 16.) Jelenleg a TV2 Red Carpet című műsorának műsorvezetője. Élete 14 évesen került közel a modellvilághoz, amikor részt vett a hazai Alpok Adria verseny döntőjén. Még ugyanebben az évben a nemzetközi Miss Alpok Adria döntőn III. helyezést ért el, bár akkoriban nem kapott akkora teret a nemzetközi siker a médiában, mint manapság. 2003-ban érettségizett a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Középiskolában, majd felsőfokú végzettséget szerzett intézményi kommunikátor szakon a BKF képzésén. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Főiskolán folytatta (2010 óta Óbudai Egyetem), ahol 2009-ben műszaki menedzserként diplomázott. Jelenleg az Óbudai Egyetem MSc képzésének hallgatója. A médiához 2009-ben került közel, amikor Talmácsi Gábor csapatánál kezdett dolgozni, mint kommunikációs manager. Ebben az évben végezte Komlósi Gábor riporteriskoláját (KOS), ahol megalapozta szakmai tudását. 2010 januárjától a FEM3 tv arca, ahol bemondóként láthattuk a képernyőn. 2011-ben a TV2 programajánlójának, az Itthon.hu-nak a háziasszonya. 2012-ben megkapta első önálló műsorát, továbbra is a TV2-n látható az EgészségMánia című műsor műsorvezetőjeként. 2012–2013-as szlovák labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2012–2013-as szlovák labdarúgó-bajnokság (hivatalos nevén Corgoň liga) a szlovák labdarúgó-bajnokság legmagasabb szintű versenyének 20. alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 12 csapat részvételével, 2012. július 14-én indult és 2013. május 26-án ért véget. A bajnoki címet a Slovan Bratislava szerezte meg, mely a klub történetének 7. bajnoki címe. A Tatran Prešov kiesett az élvonalból. A bajnokság rendszere A pontvadászat 12 csapat részvételével zajlott, a csapatok a őszi-tavaszi lebonyolításban három teljes körös rendszerben mérkőznek meg egymással. Minden csapat minden csapattal háromszor játszik, kétszer pályaválasztóként, egyszer idegenben, vagy ennek ellentéteként egyszer pályaválasztóként, kétszer pedig idegenben. A pontvadászat végső sorrendjét a 33 bajnoki forduló eredményei határozták meg a szerzett összpontszám alapján kialakított rangsor szerint. A mérkőzések győztes csapatai 3 pontot, döntetlen esetén mindkét csapat 1-1 pontot kaptak. Vereség esetén nem járt pont. Azonos összpontszám esetén a bajnokság sorrendjét az alábbi szempontok alapján határozTák meg: az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége; az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége; az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok száma; a bajnoki mérkőzések gólkülönbsége; a bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok száma; A bajnokság győztese lett a 2012–13-as szlovák bajnok, az utolsó helyen végzett csapat pedig kiesett a másodosztályba. Változások a 2011–2012-es szezont követően Dunajská Streda 12. helyezettként Spartak Myjava, a másodosztály győzteseként A bajnokság végeredménye Forrás: soccerway.com (angolul) A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Paul Sneijder új élete A Paul Sneijder új élete (eredeti cím: La nouvelle vie de Paul Sneijder) 2016-ban bemutatott francia–kanadai film, amelyet Thomas Vincent rendezett. A forgatókönyvet Thomas Vincent és Yaël Cojot-Goldberg írták. A producerei Pierre Forette és Thierry Wong. A főszerepekben Thierry Lhermitte, Géraldine Pailhas, Pierre Curzi és Guillaume Cyr láthatóak. A zeneszerzői Philippe Deshaies, Lionel Flairs és Benoit Rault. A film gyártója a Cine Nomine, forgalmazója a SND Films. Műfaja filmdráma. Franciaországban 2016. június 8-án mutatták be a mozikban. Magyarországon 2017. április 27-én az HBO. Sipos-kő A Sipos-kő (románul: Vârful Șipoș) a Gyergyói-havasok vaslábi csoportjának legmagasabb hegye. Vízválasztót képez a keleten elfolyó Olt és a nyugati Maros között. A csúcs közelében négy jelzett turista útvonal találkozik. A csúcsból kelet felé kiinduló gerinc része a Szánduly-tető (1567 m), a nyugati gerincen található a Hegyes-kő (1531 m). A Sipos-kő északkeleti oldalában, a Szánduly patak völgyében medvevisszavadító központ működik a lakott területekről kitelepített medvék számára. Az 1930-as években a Sipos-kő délnyugati oldalában fedezték fel a Súgó-barlangot, amelynek 17 hektáros környékét védetté nyilvánították. Epikureizmus Az epikureizmus empirista felfogású filozófia. Epikurosz ógörög filozófus után kapta a nevét. Alapítása i. e. 307-re tehető. A hedonizmus egyik alcsoportjaként tartják számon, bár nézetei nagyban eltérnek attól, amit a hedonista filozófiák általában képviselnek. Az epikuroszi felfogás szerint a legnagyobb öröm a félelemtől való mentesség és a nyugalom, melyeket a tudáson, barátságon, és önmegtartóztatáson keresztül lehet elérni. Aszkétizmussal határos erényes és visszafogott életvitelt hirdet, ezzel ellentmondásba kerülve a hedonista filozófiák többségével. Úgy érvel, hogy egy gazdag lakoma boldogtalanságot hozhat, hiszen ráeszmélhetünk, hogy talán nem lesz a jövőben lehetőségünk megismételni. A szexuális kapcsolat növelheti a vágyat, ezzel elégedetlenséget szülve. A politikát, illetve az abban való részvételt mélyen elítéli. Balsièges Balsièges (IPA: [balˈs�ː�]; okcitán nyelven Balsièja) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 524 lakosa volt. Fekvés Balsièges a Lot folyó bal partján fekszik, a Bramont torkolatánál, Mende-tól 7,5 km-re nyugatra. Fontos közlekedési csomópont, itt ágazik el az N88-as (a Lot völgyében haladó) főútról az N106-os, mely Florac (32 km) és Alès (97 km) felé teremt összeköttetést. Vasútállomás a Translozérien-vonalon. A Lot és a Bramont völgyét 1000 m fölé magasodó mészkőfennsíkok (causse-ok) veszik körül: délről a Causse de Sauveterre, keletről a Causse de Mende, északról pedig a Causse de Changefège. Közigazgatásilag a következő szórványtelepülések tartoznak Balsièges-hez: Changefège, l’Archette, Le Villaret, Bramonas. Területe 652–1093 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik. A községterület 28%-át (910 hektár) erdő borítja. Északról Mende, keletről Saint-Bauzile, délről Sainte-Enimie, nyugatról pedig Chanac és Barjac községekkel határos. Történelem Balsièges-t a mende-i püspök birtokaként 1237-ben említik először. Bramonast 1297-ben mansi de Bramonacio néven említik, a forradalomig önálló parókiája volt. A 13. században Odilon de Mercœur püspök kastélyt építtetett itt, melyet a protestáns hadvezér, Mathieu Merle 1580-ban lerombolt. Az 1660-as években a Choizal-család kastélyt építtetett a falu mellett (1796-ban mint emigránsok tulajdonát eladták, később mezőgazdasági célokat szolgált). A falu lakosságszáma az 1980-as évek óta növekszik az ideköltözők révén. Nevezetességek Saint-Martin-plébániatemplom - a 13. században épült. Saint-Pierre-templom - a Bramonasban található templomot egy 14. századi kápolna helyén 1810 -ben építették. Bramonasban és Changefège-ben neolit kori dolmen ek találhatóak. Choizal-kastély - a 17. században épült a Causse de Sauveterre-en, a falutól 5 km-re délre. Hermitage Saint-Thédodore - a barlangnál található kegyhelyen kis kápolna található. Régi malom - 1782 -ben épült. A szakrális kisemlékek között két útmenti kereszt ( 1792 -ből és 1846 -ból), valamint a 18. századi temetői kereszt érdemel említést. Sipos Bella Sipos Bella (Izabella; Szőlősgyula, 1918. december 3. – Brassó, 2000. február 19.) erdélyi magyar író, publicista, folklorista. Sipos András anyja. Életútja, munkássága Kárpátalján született, de középfokú tanulmányait már Gödöllőn és Budapesten végezte, 1936-ban érettségizett. Könyvtárosi és szociológiai szakon végzett főiskolát Budapesten (1939), közben 1936–40 között munkás volt a Kőbányai Tápszergyárban, majd tisztviselő a Magyar Vegyiműveknél (1940–45). Férjhezmenetele után Brassóban élt, 1945–48 között a Népi Egység belső munkatársa, 1948–68-ban az Előre brassói tudósítója, az 1950-es években a brassói irodalmi kör vezetője volt. Művei Szívkertem virágai (versek, Budapest, 1939); Az okos macska . Malozsa-völgyi és csángóvidéki népmesék (néprajzi gyűjtés Horváth Istvánnal, Bukarest , 1948); Mackó Marci kalandjai (gyermekkönyv, Bukarest, 1961; újrakiadás Bukarest, 1963; ua. románul Jipa Bokor és Petre Bokor fordításában 1963-ban, németül Else Kornis fordításában 1964-ben); A búzaszem, a kendermag és a vaskalán (csángó népmesefeldolgozás, Bukarest, 1969); Ágrólszakadt rokonság (ifjúsági regény, Bukarest, 1970); Hét guzsaly aranyszösz (mesék, Bukarest, 1975); Dió Dénes a hordóban (Bukarest, 1987). Frankenberg (Eder) Frankenberg település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 17 855 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Rásonysápberencs Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásban, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre. Története A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével. A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt. Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra. Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél. Népcsoportok A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Látnivalók Csoma-Farkas-kúria ( klasszicista ) Rásonyi templom ( református , 12. századi eredetű) Rásonyi harangláb ( 1748 ) Berencsi templom (református, Léh faluval közösen építették 1780 – 1790 között) Testvértelepülés Tornaújfalu Szlovákia Érdekességek Rásonysápberencs ma a megye leghosszabb nevű települése, 1 betűvel több, mint Sátoraljaújhely. Környező települések Beret, Detek (5 km), Homrogd, Monaj, a legközelebbi városok: Encs (kb. 25 km). Szikszó (15 km) A STOP! Közlekedj okosan! epizódjainak listája Ezen az oldalon a STOP! Közlekedj okosan! című rajzfilmsorozat epizódjainak listája szerepel. 84921 Morkoláb A 84921 Morkoláb (ideiglenes jelöléssel 2003 VN1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezték fel 2003. november 9-én. (6982) 1993 UA3 A (6982) 1993 UA3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1993. október 16-án. Cranioleuca pallida A Cranioleuca pallida a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Brazília délkeleti részén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi nedves hegyvidéki erdőkben van. TM 266-01-060-1 (Toumai) A TM 266-01-060-1 katalógusszámú, Toumaï névre keresztelt lelet a Sahelanthropus tchadensis nevű előember faj típuspéldánya. 2001-ben találta egy francia expedíció Csádban. A megtaláló Ahounta Djimdoumalbaye volt. A lelet egy majdnem teljes, de öt darabból álló koponya. Gyengén cementálódott, tavi ülepedésű, késő miocén korú homokkőből került elő. A felső állkapocsban még meglévő fogak mindenevő életmódról árulkodtak. A koponyaűr 340-360 cm³ körüli. A lelet az in situ maradványok közé tartozik, a felszínen találták, természetesen módon preparálódott ki a beágyazó kőzetből. A homokkő 2 méter vastagságú és 7,4-5,2 millió évvel ezelőtt keletkezett. A lelet kora a pontos rétegtan ismerete hiányában csak hozzávetőleges, körülbelül 7 millió év. Az agy- és arckoponya darabjait leszámítva a faj más csontleletből nem ismert, így sem testalkatára, sem életmódjára vonatkozó adatok nem ismertek. Jelenleg Toumaï a faj egyetlen ismert példánya. Katalógusszáma az ásatási helyszínekből adódik, a TM 247, TM 266 és TM 292 számú feltárási területek közül a középsőben találták. A homlokeresz jellege és a viszonylag kicsiny szemfogak a későbbi emberszabásúak felé mutató jellegek. Szilikon A szilikon azon műanyagcsoport elnevezése, ahol a polimer szerkezet alapját sziloxán lánc alkotja, vagyis a vegyületek "gerincét" egymáshoz kapcsolódó szilícium- és oxigénatomok alkotják. A sziloxán egységek rövidebb láncoktól (olajok) a többszörösen kapcsolódó térhálós szerkezetet is felvehetik. Története A szilícium szerves vegyületeinek megismerése Frederick Kipping angol kémikus nevéhez fűződik, aki 1901-ben felismerte a szilíciumoxid polimerek és változatai újdonságát. A szilikon tömegtermelése az 1940-es években kezdődött. Először az USA-ban, majd 20 év alatt világszerte elterjedt anyag lett. Gyakorlati alkalmazásai Gyógyászatban: rugalmas kontaktlencse, mell-implantátum, rugalmas protézisek, pl. szemlencse. Építőiparban: időjárásálló festékek Elektronika: vezetékszigetelés, tömítés, rezgéscsillapítás. Szex: síkosítás. Megjegyzés Az angol nyelvű szóhasználatban silicon a szilícium elem neve, míg a silicone a polimerizált anyag (például szilikon műgumi, szilikon műgyanta), – e szócikk témája. Puisieulx Puisieulx település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 411 fő (2015). Puisieulx Nogent-l’Abbesse, Cernay-lès-Reims, Ludes, Mailly-Champagne, Prunay, Reims, Saint-Léonard, Sillery és Taissy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bolíviai scudo A bolíviai scudo (spanyolul: escudo boliviano) Bolívia egyik pénzegysége volt 1827 és 1864 között. Egy arany scudo 16 ezüst sollal volt egyenlő. A tízes alapú pénzrendszerre való áttéréskor a bolivianót vezették be helyette (és a sol helyett is) 1 scudo = 2 boliviano értékben. Juvaincourt Juvaincourt település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 186 fő (2015). Juvaincourt Baudricourt, Domvallier, Frenelle-la-Petite, Oëlleville és Puzieux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ómori Kenszaku Ómori Kenszaku (Ehime, 1975. november 21. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán U20-as válogatott tagjaként részt vett az 1995-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon. Wilmar Roldán Wilmar Roldán (Remedios, 1980. január 24. –) kolumbiai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Wilmar Alexander Roldán Pérez. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetésből 14 évesen tett sikeres vizsgát, 2003. február 23-án a Millonarios – Once Caldas mérkőzésen debütált hazája legmagasabb labdarúgó bajnokságában. Nemzetközi játékvezetés Kolumbiai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2007-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. CONMEBOL JB elit kategóriás játékvezetője. Világbajnokság Törökország rendezte a 19., a 2013-as U20-as labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnokként foglalkoztatta. --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Dél-Afrikába a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra és Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. 2012-ben a FIFA JB bejelentette, hogy a brazil labdarúgó-világbajnokság lehetséges játékvezetőinek átmeneti listájára jelölte. A kiválasztottak mindegyike részt vett több szakmai szemináriumon. A FIFA JB 25 bírót és segítőiket, valamint kilenc tartalék bírót és melléjük egy-egy asszisztenst nevezett meg. A végleges listát különböző technikai, fizikai, pszichológiai és egészségügyi tesztek teljesítése, valamint különböző erősségű összecsapásokon mutatott teljesítmények alapján állították össze. Amerika Kupa Argentína rendezte a 43., a 2011-es Copa América labdarúgó tornát, ahol a CONMEBOL JB bíróként foglalkoztatta. Olimpia 2010-ben, első alkalommal Szingapúrban rendezték meg az Ifjúsági Olimpiai labdarúgó tornát, ahol a FIFA JB hivatalnoknak delegálta. A tornán egyetlen európai játékvezetőként Vad István vezethette a döntő mérkőzést. A 2012. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájára a FIFA JB bírói szolgálatra hívta meg. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 2. Brunei az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Brunei az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 1 sportoló képviselte, aki érmet nem szerzett. Brunei első alkalommal vett részt olimpikon sportolóval az olimpiai játékokon, ezt megelőzően egy tisztviselő képviselte már 1988-ban. Sportlövészet * - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Gare du Poirier-Université Gare du Poirier-Université vasútállomás Franciaországban, Trith-Saint-Léger településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Fives-Hirson-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare du Quesnoy Gare de Valenciennes Lamancine Lamancine település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 125 fő (2015). Lamancine Annéville-la-Prairie, Bologne, Oudincourt és Vraincourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Edie Falco Edith „Edie” Falco (Brooklyn, New York, 1963. július 5. –) amerikai színésznő. Legismertebb szerepei Diane Whittlesey (Oz), Carmela Soprano (Maffiózók) és Jackie Peyton (Jackie nővér). Gyerekkora és tanulmányai Edie Falco New York Brooklyn városrészében született, anyja Judith Anderson színésznő, apja Frank Falco dzsesszdobos, később reklámügynökségi alkalmazott. Apja olasz, anyja pedig svéd és angol ősöktől származik. Egy bátyja, egy öccse és egy húga van (Joseph, Paul és Ruth), nagybátyja Edward Falco, író-költő a Virginia Tech egyetemen angolt tanít. Négyéves korától Long Island-en nevelkedett, miután a családja előbb Hicksville-ben, majd North Babylon-ba, végül West Islip-be költözött. Gyerekkorában az anyját is foglalkoztató East Farmingdale-i Arena Players Repertory Theater színdarabjaiban szerepelt. Családja végül Northport-ba költözött, ahol Edie a középiskolai tanulmányait is végezte. Végzősként Eliza Doolittle szerepét játszotta a My Fair Lady című darabban. 1981-ben a Northport High School diákjaként érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a State University of New York keretében működő Purchase Kollégiumban végezte, ahol diáktársai között voltak Stanley Tucci és Ving Rhames színészek is. 1986-ban szerzett színészi oklevelet. Pályafutása Pályafutása kezdetén Falco olyan televíziós sorozatokban kapott kisebb szerepeket, mint az Esküdt ellenségek vagy a Gyilkos utcák. Tom Fontana, a Gyilkos utcák rendezője Nick Gomez 1992-es, A gravitáció törvényei című filmjében figyelt fel Falcó-ra, és kiválasztotta Eva Thormann, egy sebesült rendőr feleségének szerepére. Fontana nyilatkozta róla: „Ő egy olyan színésznő, aki mentes minden sallangtól. Mindent olyan egyszerűséggel és őszinteséggel csinál, hogy az lélegzetelállító.” Abban az időben kisebb televíziós szerepekből tartotta fenn magát. 1990-ben A semmi ágán és a A szerencse forgandó című filmekben kapott kisebb szerepet, filmes áttörése pedig 1994-ben következett be, amikor Woody Allen Lövések a Broadwayn című filmjében egy kisebb szerepet kapott. Egykori egyetemi kollégájához, Eric Mendelsohn-hoz kötődő barátságának köszönhette ezt a szerepet: Mendelsohn a film ruhatervezőjének, Jeffrey Kurland-nek volt az asszisztense. Falco később két Mendelsohn által rendezett filmben is szerepelt (Judy Berlin, 3 Backyards). Fontana végül beválogatta egy állandó szerepre az HBO Oz című sorozatába, melyben egy börtönőrt alakított. Legnagyobb televíziós sikerét a Maffiózók főszereplőjének, Tony Soprano-nak feleségét, Carmelát alakítva érte el. David Chase beválogatta az 1997-ben leforgatott pilot epizódba, majd miután az HBO műsorra tűzte a sorozatot, Falco 85 részben alakította a maffiavezér feleségét. Sorozatbeli alakításáért több jelölést és díjat is kapott. Többek között szerepelt a Copland (1997), az Intim részek (1997), a Zuhanás (1999), a Napfényes Florida (2002) és A bűn színe (2006) című filmekben is. Emellett a Broadway színpadjain is látható volt (Side Man, Frankie and Johnny in the Clair de Lune - Stanley Tucci oldalán, 'night, Mother - Brenda Blethyn oldalán, The House of Blue Leaves). Színházi alakításaiért is több jelölést és díjat kapott. Vendégszereplőként A stúdió és a Will és Grace sorozatokban volt látható. Edie Falco jelenleg a Showtime fekete komédiájában, a 2009 óta futó Jackie nővérben alakítja a címszereplőt. 2011-ben a House of Blue Leaves Broadway-darabban Bananas szerepét alakította. A színdarabban együtt játszott Ben Stillerrel és Jennifer Jason Leigh-el, és alakításáért Tony-díjra jelölték. 2013-ban Liz Flahive The Madrid című Off-Broadway darabjában Martha szerepét játszotta. Edie Falco egyike azon kevés színésznőnek (Gillian Anderson - X-akták, America Ferrera - Ki ez a lány?, Tina Fey - A stúdió), aki ugyanabban az évben Golden Globe-díjat, Emmy-díjat és Screen Actors Guild-díjat kapott. Falco ezeket a kitüntetéseket 2003-ban kapta a Maffiózók 4. évadában nyújtott alakításáért kapta. A színésznő négy Emmy-t, két Golden Globe-díjat és öt Screen Actors Guild-díjat nyert. Falco a második olyan színésznő, aki dráma- és vígjáték-sorozatbeli alakításért egyaránt elnyerte az Emmy-díjat. Élete 2003-ban mellrákkal diagnosztizálták, azonban úgy döntött, hogy a hírt csak egy évvel később közli a nyilvánossággal. A színésznőnek korábban alkoholproblémái voltak, és elmondása szerin nehéz volt számára a Maffiózók gyakran bulizó stábja mellett: "Ez a stáb különösképp szeretett együtt lógni és bulizni. Úgy csinálták, hogy jó mókának látsszon. És jó móka volt nekem is! Sokkal több időt töltöttek együtt nélkülem, mint velem, ami a saját döntésem volt. Mindig meghívtak, mindig ott voltam két percre, majd eljöttem, mert már nem voltam képes azt az életet élni. Túl veszélyes." Falco az Anonim Alkoholisták tizenkét lépcsős programjának egyik támogatója. 2005-ben fogadta örökbe fiát, Anderson-t, illetve 2008-ban lányát, Macy-t. 2012-ben a Who Do You Think You Are? dokumentumfilm-sorozat egyik részének szereplője volt. A műsorban családfájának anyai ágát kutatták fel. Ebből kiderült, hogy Falco egy Penzance-ból származó, a nyílt tengeren született, és 1840-ben elhunyt cornwalli tengerész leszármazottja. 2013-ban részt vett a PETA állatvédő szervezet egyik akciójában, amelyben a cirkuszokban tapasztalható, elefántokkal szembeni rossz bánásmodra hívták fel a közvélemény figyelmét. Politikai szerepvállalása A 2004-es amerikai elnökválasztási kampány alatt Falco feltűnt egy 30 másodperces televíziós reklámban is, amelyben a M.O.B. (Mothers Opposing Bush; magyarul: Anyák Bush-al Szemben) szervezet nevében a következőket mondta:"Az anyák mindig az első helyre helyezik gyermekeiket. Mr. Bush, Ön is elmondhatja ugyanezt?" Ezzel utalva arra, hogy George W. Bush lányainak nincs katonai tapasztalata, ami ellentétes az elnök háborús úszító politikájával. A közzétett adatok szerint 2004-ben 1000 dollárt adományozott John Kerry kampányának, 300 dollárt a demokrata országos választmánynak (Democratic National Committee), és 2005-ben 1000, illetve 300 dollárral támogatta Hillary Clinton kampányát. 2009. június 25-én a Health Care for America Now nevű, egészségügyi problémákkal foglalkozó szervezet szóvivőjeként a CNN műsorában is felszólalt. Díjai és elismerései Munkássága során eddig összesen 84 jelölést és díjat kapott alakításaiért. Nigéria a 2013-as úszó-világbajnokságon Nigéria három úszóval vett részt a 2013-as úszó-világbajnokságon, akik hat versenyszámban indultak. Forrás Úszás adatok Vásárhelyi János (püspök) Vásárhelyi János (Maroscsúcs, 1888. június 12. – Kolozsvár, 1960. december 11.), református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1936-tól haláláig, egyházi író. Életútja A marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, a kolozsvári Református Teológián 1912-ben szerzett lelkészi oklevelet. Közvetlen utána Besztercére hívták meg lelkipásztornak, onnan ment nyugat-európai tanulmányútra (Berlin, Jéna, Weimar, Strasbourg, Bázel, Genf). 1918-tól Dés, 1921-től Kolozsvár-Alsóváros egyházközségének lelkésze, egyben az egyházmegye esperese is, később egyházkerületi főjegyző, 1936-tól az Erdélyi református egyházkerület püspöke. Püspökségének 1945 utáni szakaszában a kommunista hatalommal való viszonyában a „modus vivendi”-t kereste, jó kapcsolatokat tartva fenn az államhatalom legfőbb képviselőivel, elsősorban Petru Groza miniszterelnökkel, majd államelnökkel. Ebből következően „tekintélye – amint azt Tőkés István megállapítja – bizonyos féket jelentett” az egyházat minden eszközzel betörni kívánó kommunista hatalmi túlkapásokkal szemben (A romániai református egyház élete. 147). Egyházi és közéleti írásait az Egyházi Figyelő, Harangszó, Lelkipásztor, Az Út, Magyar Dal, Magyar Nép, Egyházi és Iskolai Lap, Pásztortűz, Székely Napló közölte. Állandó cikkírója volt a két legnagyobb erdélyi lapnak: az Ellenzéknek és a Keleti Újságnak, 1915–18 között szerkesztője a Besztercei Magyar Hírlapnak, 1929–37 között felelős szerkesztője a Református Szemlének, valamint a Kolozsvári Református Egyházközség Reformátusok Lapja c. hivatalos havi közlönyének. Számos prédikációja nyomtatásban is megjelent. Politikai területen elnöke volt az OMP kolozsvári szervezetének, 1940-ig szenátor a román parlamentben, majd 1945 után a román Nagy Nemzetgyűlésben, haláláig. Noha jól beszélt angolul, franciául, németül és románul is, parlamenti felszólalásain anyanyelvét használta. A Kemény Zsigmond Társaságnak tagja, a Károli Gáspár Irodalmi Társaságnak elnöke, az EME választmányának tagja volt. Kötetei Képek Jéna és Bázel egyházi életéből (Beszterce, 1914); Alkoholkérdés és család (Beszterce, 1914); Magyar hazaszeretet (Beszterce, 1915); Tompa Mihály (Beszterce, 1916); A társadalmi jótékonyság munkaprogramja (Beszterce, 1917); Beszédek és imák (Dés, 1918); Az ifjúsági egyesületek munkaterve (Zilah, 1922); Lelki vigasz (Kolozsvár, é. n.); Hittem, azért szólottam (Kolozsvár, 1923); Bizonyosságtétel (Torda, 1925); Megvigasztalva vigasztalni (temetési beszédek, Kolozsvár, 1926); Tudom, kinek hittem (egyházi beszédek, Kolozsvár, 1927); Kálvin (Kolozsvár, 1928); A mi istentiszteletünk (Kolozsvár. 1929); Jobban tiéd, Uram (egyházi beszédek, Kolozsvár, 1930); Az Úr színe előtt (a református lelkipásztor imakönyve, Kolozsvár, 1930); Református élet (Kolozsvár, 1931); A mi hitünk (egyházi beszédek, Kolozsvár, 1931); Az élet útja (Kolozsvár, 1936); Erdélyi Emlékkönyv. Akik előttünk jártak (Kolozsvár, 1942); Az egyház és a mai idők kérdései (Kolozsvár, 1945); A mi egyházunk (Kolozsvár, 1945); Mit ad az én egyházam? (Kolozsvár, 1945); Az idő határán (tanulmányok többekkel, KOlozsvár, 1946); A Jelenések könyve és a református egyház (Kolozsvár, 1946); Bibliaolvasó kalauz 1946-ra (Kolozsvár, 1946); Erdélyi református püspökök az utolsó évszázadban (Kolozsvár, 1946); És éltek. Két beszéd a nagyenyedi és a gyulafehérvári templomban (Kolozsvár, 1946); Kegyelemből, hit által (egyházi beszédek, László Dezsővel, Kolozsvár, 1947; 2. kiad. Nagyenyed , 1948); A lelki édesanya, az Anyaszentegyház imádságra tanít (Kolozsvár, 1948); Egyengessétek az Ő ösvényeit (prédikációvázlatok, h. n.); Református ágendáskönyv (Kolozsvár, 1950); A lélek gyümölcse (egyházi beszédek, Kolozsvár, 1953); A feltámadás (húsvéti prédikáció, Kolozsvár, 1957). Châteauneuf (Vendée) Châteauneuf település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 1013 fő (2015). Châteauneuf Bois-de-Céné, La Garnache, Sallertaine és Saint-Gervais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Linköping község Linköping község (svédül: Linköpings kommun) Svédország 290 községének egyike. Östergötland megyében található, székhelye Linköping. Települések A község települései: Busóc Busóc (szlovákul Bušovce, németül Bauschendorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A 20. század elején nevét Busafalvára magyarosították, de a község tiltakozására 1907-ben ismét Busóc lett. Fekvése Késmárktól 12 km-re északkeletre a Poprád-folyó bal partján fekszik. Története Területe már a korai kőkorban lakott volt. Az újkőkorban a vonaldíszes kerámiák népe, a bronzkorban a hallstatti kultúra népe élt ezen a vidéken. A falu a Sztragar nevű erdőben keletkezett, amikor 1286-ban a Sváby család őse kapta IV. Lászlótól adományba. 1345-ben "Bussundorf" néven említik először, ekkor már plébániája is volt. 1348-ban "Busson"1564-ben "Bauschendorff" alakban tűnik fel. A szepesi káptalannak fizette a tizedet. 1787-ban 81 házában 589 lakos élt. 1828-ban 98 háza és 730 lakosa volt. Lakói vászonszövéssel foglalkoztak, a faluban 1940-ig szeszgyár is működött. Vályi András szerint "Busócz. Bausendorf, Busovcze. Népes tót falu Szepes Vármegyében, birtokosai Szent Iványi, és Görgei Uraságok, fekszik Forbergnek szomszédságában, földgye középszerű, legelője és fája kevés, földyeinek[!] 3/4 része soványas; de mivel keresetre jó módgyok van, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Busócz, Bauschendorf, német falu, Szepes vmgyében, a Poprád bal partján, ut. p. Késmárkhoz északra 1 1/2 mfdnyire, egy térségen: 231 kath., 820 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. – Van egy kastélyja, melly a Badányi uraságé, több nemes udvara, korcsmái; fában szükséget szenved; gyolcsot sokat sző és fejérít. A falu körül több apró dombok látszanak, mellyek hunhalmoknak neveztetnek, s az a vélekedés, hogy a rómaiak itt ütköztek meg a hunokkal. F. u. Badányi, Szepesházy nemzetségek. " A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. Népessége 1880-ban 530 lakosából 56 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 502 lakosából 45 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 503 lakosából 74 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 441 lakosából 52 szlovák és 24 magyar anyanyelvű volt. 1921-ben 405 lakosából 24 csehszlovák és 9 magyar volt. 1930-ban 455 lakosából 171 csehszlovák volt. 1991-ben 316 lakosából 308 szlovák volt. 2001-ben 315 lakosából 313 szlovák volt. 2011-ben 313 lakosából 288 szlovák volt. Híres személyek Itt született 1919. szeptember 28-án Gergelyi Ottmár szlovákiai levéltáros. Nevezetességei Szent Lőrinc plébániatemploma a 14. században épült, a 17. században barokk stílusban építették át. Gótikus Madonna-szobra és keresztelőmedencéje 1400 körül készült. Oltára későbarokk. Evangélikus temploma 1818 -ban épült, a 19. század végén neogótikus stílusban építették át. Barokk-klasszicista kúria a 18. század végéről. Fehéroroszország kormánya Fehéroroszország kormánya, hivatalos, teljes nevén a Belarusz Köztársaság Minisztertanácsa (belaruszul Савет Міністраў Рэспублікі Беларусь [Szavet Minyisztrav Reszpubliki Belarusz]) Fehéroroszországban az államhatalom végrehajtó szerve, melyet az ország elnöke nevez ki. A kormányt Fehéroroszország miniszterelnöke vezeti, aki a kormányprogram végrehajtásáért és a miniszterek irányításáért felelős. Minisztériumok Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium Építésügyi Minisztérium Hírközlési és Informatikai Minisztérium Kulturális Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Gazdasági Minisztérium Oktatási Minisztérium Vészhelyzetek Minisztériuma Energiaügyi Minisztérium Pénzügyminisztérium Külügyminisztérium Erdészeti Minisztérium Közegészségügyi Minisztérium Lakásépítési és Kereskedelmi Szolgáltatások Minisztériuma Iparügyi Minisztérium Információügyi Minisztérium Belügyminisztérium Igazságügyi Minisztérium Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium Környezeti Források és Környezetvédelem Minisztériuma Adóügyi Minisztérium Kereskedelmi Minisztérium Közlekedési és Kommunikációs Minisztérium Sport és Idegenforgalmi Minisztérium Statisztikai és Elemzési Minisztérium Saldenburg Saldenburg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1982 fő (1987. május 25.). Saldenburg Perlesreut, Grafenau (Niederbayern), Schönberg (Niederbayern), Thurmansbang és Tittling községekkel határos. Búbos drongó A búbos drongó (Dicrurus forficatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a drongófélék (Dicruridae) családjába tartozó faj. Előfordulása Madagaszkár szigetén, a Comore-szigeteken, valamint Mayotte területén honos. Nyílt erdőségek lakója. Alfajai Dicrurus forficatus forficatus Dicrurus forficatus potior Megjelenése Testhossza 27 centiméter. Felálló bóbitája és villás farka van. Életmódja Tápláléka rovarokból áll. Szaporodása Ágvillák közé készíti fészkét. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 9.) ITIS szerinti rendszerbesorolása A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve Ayora Ayora település Spanyolországban, Valencia tartományban. Ayora Quesa, Bicorp, Enguera, Almansa, Alpera, Teresa de Cofrentes, Jarafuel, Zarra és Carcelén községekkel határos. Lakosainak száma 5311 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Estranged Az "Estranged" egy dal a Guns N’ Roses nevű amerikai hard rock együttes Use Your Illusion II című negyedik albumáról. Ez a leghosszabb dal a Use Your Illusion II-ról, valamint a második leghosszabb a Guns N’ Roses történetében. Sok versszak található benne és nincs refrénje, valamint hosszú zongora és gitár szólók jellemzik. A Use Your Illusion II füzetében Axl Rose köszönetet mond Slash-nek a "gyilkos gitár-dallmokért", amelyek elkapták Axl vízióját. A dalnál Slash egy Les Paul Gold Top gitárt használt és ritmuspickuppal vette fel a dallamokat, amely homályossá, ködössé változtatta a hangszínt. Slash szerint a dal még Chicagóban született meg, a zenekar válságperiódusában. Axl elmondta, hogy a dal írásának idejében rendkívül "maga alatt" volt, mivel épp akkoriban vált el Erin Everlytől. Videoklip 1993 decemberében jelent meg a videoklip, amely egyben az utolsó része is volt az Andy Morahan által rendezett videó-trilógiának (az előzők a "Don’t Cry" és a "November Rain" voltak) a két Use Your Illusion albumról. A klip becsült költségvetése 4 millió dollár volt. A több mint kilenc perc hosszú videó hasonló stílusú mint az előző kettő, de csak lazán kapcsolódik azokhoz. Ennek fő oka, hogy Axl Rose és akkori barátnője Stephanie Seymour (aki Axl szerelmét játszotta a "Don’t Cry" és a "November Rain" videókban) a forgatás előtt összevesztek, majd különváltak. A videoklip elején egy SWAT csapat kutat éjszaka zseblámpával egy házban, amelyben Axl Rose lakik. A jelenet elején az "Estranged" (magyarul elidegenedett) szótári értelmezését olvashatjuk. Később ugyanígy szerepelnek az "illúzió" és a "csalódás" szavak értelmezései is. A villában játszódó jelenet után a zenekart láthatjuk, amint 70 ezer ember előtt játszanak a Münchenben található Olympiastadionban. A koncert után Axl lefekszik egy kanapére pihenni, ahol a szelleme kilép a testéből és a zuhany alá áll. Axl ezután ismét a saját házában van, majd elviteti magát egy limuzinnal, nem sokkal később pedig Los Angeles-i Sunset Boulevardon sétál, Slash pedig a hírhedt "Rainbow Bar" előtt gitározik (a hely már a "November Rain" videóban is látható volt). A végső jelenetekben Axl egy tankhajón sétáll, majd öngyilkosságot kísérel meg, mikor a hajóról az óceánba ugrik. Végül delfinek mentik meg, ezután ismét Slash-et láthatjuk az egyik legemlékezetesebb részben, amint a vízben állva gitározik. A képsorok visszatérnek a müncheni koncertre, ahol a zenekar befejezi a dalt. Végül Axl-t láthatjuk ülni a kanapén egy delfin társaságában, a képernyőn pedig ezek a feliratok jelennek meg: "Lose Your Illusions, Love Axl GNR '93". Fogadtatás Az "Estranged" rendkívül jó fogadtatásban részesült annak idején és máig az egyik legnépszerűbb Guns N’ Roses-dal. Bár a videót megjelenésekor újravágták, a nagy területeket és a drága képanyagot (főleg az óceáni felvételeket) sokan kritizálták, mivel szerintük túl extravagáns volt és sok zenei kritikus ezt Axl Rose növekvő egójának és a zenekar rocksztár-túlzásainak tudta be, amelyek ellen az együttes erősen tiltakozott, valamint az is erős kritikai tényező volt, hogy Axl a videóban Charles Manson-pólót visel. Élőben Az "Estranged"-et nagyon gyakran játszották a Use Your Illusion Turné során 1991 és 1993 között, Axl Rose helyett Dizzy Reed zongorázott. Az elő verzió szintén hallható a Live Era: ’87–’93 című lemezen, ez a felvétel 1992-ben készült Tokióban. Ron "Bumblefoot" Thal gitáros belekezdett a dalba az Olympic Park Gymnastics Stadionban, mikor a zenekar Szöulban turnézott 2009. december 13-án. 18 év után újra eljátszották a dalt a Rock In Rio fesztiválon 2011. október 2-án. Gare du Teich Gare du Teich vasútállomás Franciaországban, Le Teich településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lamothe–Arcachon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Facture-Biganos Gare de Gujan-Mestras 1920 a filmművészetben Események Lugosi Béla Hollywoodba kerül. Neve még ma is fogalom. Ő játszotta legmeggyőzőbben a vérszívó erdélyi vámpírt, Drakulát . január 14. Párizs -ban megjelenik a Le Journal du Cine-Club filmújság. A Metro Pictures felett átveszi az irányítást a Loew's Incorporated filmszínház üzemeltető cég. Alfred Hitchcock megkezdi filmes pályafutását. Sikerfilmek Út a boldogság felé – rendező D. W. Griffith Over the Hill to the Poorhouse – rendező Harry F. Millarde Filmbemutatók Convict 13 – Buster Keaton rövidfilm. A gólem (Der Golem, wie er in die Welt kam) – főszereplő és rendező Paul Wegener Dr. Jekyll and Mr. Hyde – főszereplő John Barrymore Haunted Spooks – főszereplő Harold Lloyd . High and Dizzy – főszereplő Harold Lloyd . The Last of the Mohicans – főszereplő Wallace Beery The Mark of Zorro – főszereplő Douglas Fairbanks Neighbors - Buster Keaton rövidfilm. One Week – Buster Keaton rövidfilm. Over the Hill to the Poorhouse – rendező Harry F. Millarde The Penalty – főszereplő Lon Chaney Pollyanna – főszereplő Mary Pickford The Saphead – főszereplő Buster Keaton The Scarecrow – egy Buster Keaton rövidfilm. Út a boldogság felé – főszereplő Lillian Gish Within Our Gates – rendező Oscar Micheaux Magyar filmek ismeretlen rendező: Életmentő Fickó kutya ismeretlen rendező: Magándetektív Morgenroth Károly – Jancsi bohóc Deésy Alfréd – Mackó Úr kalandjai , Újjászületés , A szürke ruhás hölgy , A halál után , Egy az eggyel , Diána Balogh Béla – Hegyek alján , A tizenegyedik I-II. , A Szentmihály , Vita Nuova , Az ötödik osztály , Lengyelvér I-II. , A Loovódi árva , Jön a rozson át , Játék a sorssal , Gyermekszív Korda Sándor – A 111-es ifj. Uher Ödön – Egy kalandor naplója , Júdás fiai , O'Hara Lázár Lajos – Az ördög hegedűse Landesz Béla – Árnyék a sátoron Garas Márton – A sárga árnyék , Sappho , Névtelen vár , Little Fox Fejős Pál – Újraélők , Pán , Lidércnyomás , Jóslat , Fekete kapitány Márkus László – A szerelem mindent legyőz , Masamód , Az aranyszemű hölgy , Az Óhaza Korda Zoltán – A csodagyerek Janovics Jenő – A két árva Lajthay Károly – A levágott kéz , Péter Sebasthian Pásztori M. Miklós – Végszó Rövidfilm-sorozatok Harold Lloyd ( 1913 – 1921 ) Charlie Chaplin ( 1914 – 1923 Buster Keaton ( 1917 – 1941 ) Születések január 20. – Federico Fellini , rendező († 1993 ) január 20. – DeForest Kelley , színész († 1999 ) január 20. – Galgóczy Imre , magyar színész, szinkronszínész († 2005 ) január 27. – John Box, látványtervező († 2005 ) január 29. – Bicskey Károly , Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező († 2009 ) február 8. – Bengt Ekerot , svéd színész († 1971 ) február 11. – Billy Halop, színész († 1976 ) február 14. – Albert Barillé , francia filmrendező, forgatókönyvíró, karikatúra készítő és a Procidis francia filmstúdió alapítója († 2009 ) február 26. – Tony Randall, színész († 2004 ) március 5. – Luis Induni , olasz - spanyol színész († 1979 ) március 8. – Eva Dahlbeck , svéd színésznő († 2008 ) március 15. – Jacques Doniol-Valcroze , francia filmrendező, forgatókönyvíró, színész és kritikus († 1989 ) március 16. – Leo McKern, színész († 2002 ) március 26. – Borsodi Ervin , Balázs Béla-díjas (1970) dokumentumfilm-rendező († 1994 ) április 1. – Mifune Tosiró , színész († 1997 ) április 2. – Jack Webb, színész († 1982 ) április 21. – Anselmo Duarte , brazil filmrendező, színész, forgatókönyvíró († 2009 ) április 24. – Zenthe Ferenc , színész († 2006 ) április 25. – Jean Carmet , francia színész († 1994 ) április 25. – Kéry Gyula , színész († 2002 ) május 8. – Saul Bass , amerikai grafikus, tervező, filmrendező († 1996 ) május 11. – Eva Henning , svéd színésznő († 2016 ) május 11. – Denver Pyle, színész († 1997 ) május 15. – Kenderesi Tibor , színész († 2011 ) május 16. – Martine Carol , színésznő († 1967 ) május 26. – Peggy Lee , énekes, dalszövegíró, színésznő († 2002 ) június 12. – Peter Jones , brit színész, forgatókönyvíró és műsorvezető († 2000 ) június 29. – Ray Harryhausen, amerikai producer, visual effekt művész († 2013 ) július 11. – Yul Brynner , orosz születésű Oscar-díjas amerikai színész († 1985 ) július 23. – Szemes Mihály , rendező († 1977 ) augusztus 6. – Ella Raines, színésznő († 1988 ) augusztus 17. – Maureen O'Hara, színésznő († 2015 ) augusztus 18. – Shelley Winters , színésznő († 2006 ) augusztus 22. – Ray Bradbury , forgatókönyvíró († 2012 ) szeptember 1. – Richard Farnsworth amerikai színész († 2000 ) szeptember 18. – Jack Warden, színész († 2006 ) szeptember 23. – Mickey Rooney , színész († 2014 ) szeptember 25. – Szergej Fjodorovics Bondarcsuk , ukrán származású orosz és szovjet filmszínész, filmrendező, forgatókönyvíró († 1994 ) szeptember 27. – William Conrad, színész († 1994 ) szeptember 27. – Jayne Meadows, színésznő († 2015 ) október 1. – Walter Matthau , színész († 2000 ) október 3. – Báró Anna , színésznő († 1994 ) október 13. – Laraine Day, amerikai színésznő († 2007 ) október 17. – Montgomery Clift , színész († 1966 ) október 18. – Melína Merkúri , színésznő († 1994 ) október 21. – Hy Averback, színész († 1997 ) október 22. – Mitzi Green, színésznő († 1969 ) október 24. – Feleki Sári , színésznő († 1995 ) október 27. – Nanette Fabray , színésznő november 2. – Ann Rutherford, színésznő november 10. – Jennifer Holt, színésznő († 1997 ) november 19. – Gene Tierney, színésznő († 1991 ) november 25. – Ricardo Montalban, színésznő († 2009 ) november 30. – Virginia Mayo, színész († 2005 ) december 18. – Gianni di Venanzo , olasz filmoperatőr († 1966 ) december 29. – Fejér Tamás , Balázs Béla-díjas (1974) magyar filmrendező († 2006 ) december 29. – Viveca Lindfors, színésznő († 1995 ) december 30. – Jack Lord, színész († 1998 ) december 31. – Rex Allen, színész, énekes († 1999 ) 1594 az irodalomban Az 1594. év az irodalomban. Új művek William Shakespeare : Titus Andronicus című tragédiája („quarto” kiadásban), ugyanebben az évben játszották is. Satire Ménippée (Meniposzi szatíra); több francia szerző műve, a Katolikus Liga elleni pamflet keverve versben-prózában Előadják Christopher Marlowe Doctor Faustus (The Tragical History of Doctor Faustus) című színdarabját (valószínűleg már korábban is); először 1604 -ben adták ki. William Shakespeare The Rape of Lucrece (Lukrécia meggyalázása) című elbeszélő költeménye George Chapman hosszú elbeszélő költeménye: The Shadow of Night (Az éj homálya). Michael Drayton angol költő szonettgyűjteménye: Idea's Mirrour (Az eszme tükre). Születések 1594 – Szepsi Csombor Márton református lelkész, az első magyar nyelvű útleírás, az Europica varietas (A változatos Európa) szerzője († 1623 ) 639 Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek Évek: 634 – 635 – 636 – 637 – 638 – 639 – 640 – 641 – 642 – 643 – 644 Események Az arabok Omár kalifa vezetésével elfoglalják Jeruzsálemet . Hatting Hatting település Ausztriában, Tirolban az Innsbrucki járásában található. Területe 7,07 km², lakosainak száma 1 315 fő, népsűrűsége pedig 190 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 616 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Bastelicaccia Bastelicaccia település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 3873 fő (2015). Bastelicaccia Cuttoli-Corticchiato, Ajaccio, Cauro, Eccica-Suarella, Grosseto-Prugna, Ocana és Sarrola-Carcopino községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Elem Germanovics Klimov Elem Germanovics Klimov (oroszul: Элeм Гeрманович Климов; Sztálingrád, 1933. július 9. – Moszkva, 2003. október 26.) orosz filmrendező és forgatókönyvíró. Az 1950-es évek végétől rendezett, 1964-től játékfilmeket is forgatott. Leghíresebb alkotásai: Hurrá, nyaralunk! (1964), Agónia (1981), Jöjj és lásd! (1985). Felesége a fiatalon elhunyt kimagasló tehetségű rendezőnő, Larisza Sepityko volt. Klimov járt Magyarországon is. Pályafutása Elem Klimov eredetileg repülőmérnöknek tanult, diplomát is kapott, ám érdeklődése a filmművészet felé fordult. 1964-ben elvégezte a híres moszkvai filmfőiskolát, a VGIK-t. Már bemutatkozó rövidfilmjei sejtetni engedték, hogy személyében eredeti tehetségű alkotó jelent meg a szovjet filmművészetben. Első játékfilmje, a Hurrá, nyaralunk! (1964) szatirikus komédia, a „szovjet új hullám” egyik kiemelkedő darabja. A helyszín egy úttörőtábor, ahol a gyerekeknek gyakorlatilag semmit sem szabad csinálniuk: egy részük ezért csendben meghúzódik, a többiek viszont egymásra árulkodnak. Az áldatlan állapotoknak egy pártfunkcionárius vet véget, aki mint szülő érkezik a táborba. Nyilvánvaló volt, hogy a történet tulajdonképpen az egész szovjet rendszer allegóriája, ám fogadtatása annyira lelkes volt, hogy nem lehetett dobozba zárni. Alkotóját azonban ettől fogva árgus szemekkel figyelték a filmszakma eszmei irányítói, és valószínűleg nekik köszönhető, hogy Klimov pályájának lendülete mindjárt a kezdetekkor megtört, s a művész viszonylag ritkán forgathatott. Alekszandr Vologyin darabjából készült az Egy fogorvos kalandjai (1965) című komédia, amely már nem volt sem annyira maró, sem annyira szellemes, mint az elődje, mindazonáltal a szovjet filmforgalmazók a perifériára száműzték: kevés kópiát gyártottak belőle, eldugott helyeken vetítették, vagyis épphogy be nem tiltották. Klimov ezt követően kezdett el foglalkozni egy Raszputyinról szóló film tervével, melyet eredetileg az 1917-es orosz forradalom 50. évfordulójára kívánt elkészíteni, de aztán a terv – ahogyan majd később maga a forgatás is – az illetékes szervek gáncsoskodása miatt elhalasztódott. 1970-ben Sport, sport, sport címmel dokumentumfilmet forgatott fivére, a sport témákra szakosodott German Klimov forgatókönyve alapján. Az eredeti formanyelvű alkotás számos díjat bezsebelt, Klimov viszont nem kívánt ezen az úton továbbhaladni. A Raszputyinról szóló Agónia megvalósítását szerette volna keresztülvinni, de ezt az illetékes szervek továbbra sem igazán támogatták. El ugyan nem utasították, inkább változtatásokat kértek, ami persze a forgatókönyv átdolgozását tette szükségessé. 1975-ben Klimov Marlen Hucijev társaságában befejezte egykori mestere, Mihail Iljics Romm És mégis hiszek című dokumentumfilmjét, a fogadtatás azonban langyos volt, bár a félsikerért nem Rommot, hanem Klimovot és Hucijevet hibáztatták. Ugyanebben az évben készült el végre az Agónia is, ami azonnal dobozba került, és csak 6 évvel később engedélyezték a bemutatását. E 6 év alatt legendák keltek szárnyra a filmről, éppen ezért mire a közönség megnézhette, addigra az elvárások annyira magasak voltak, melyeknek a mű már nem tudott megfelelni. Az Agónia a Szovjetunióban heves támadásokban részesült, túlbonyolítottnak tartották szürrealisztikus képsorait, érthetetlennek a metaforáit, túlzottnak a színészi játékot. Nyugaton viszont épp a képi világért és az expresszív színészi játékért dicsérték a filmet és a rendezőt. Ma már elképzelhetetlen, milyen hatása lett volna a szovjet és az egyetemes filmművészetre, ha az Agóniát azonnal bemutatják: képi ötleteit, megoldásait ugyanis a forgatás és a bemutató közötti években más alkotók, más filmek hasznosították, illetve koptatták el. Érdemes megjegyezni, hogy a filmben számos, azelőtt soha nem látott, felbecsülhetetlen értékű korabeli híradórészlet is látható. Az Agónia nemzetközi sikerét Klimov felesége, Larisza Sepityko nem érte meg, 1979-ben tragikus autóbalesetben elhunyt. Klimov a Larisza (1980) című dokumentumfilmmel állított emléket az asszonynak, illetve befejezte Sepityko félbemaradt filmjét, amely Búcsúzás címmel 1983-ban került a mozikba. A Búcsú Matyorától címmel is ismert alkotás Valentyin Raszputyin kisregénye alapján készült. A film egy szibériai vízerőmű építése során elárasztott falu történetén keresztül lényegében a hagyományok és a modernizáció kényszerű ellentétét vizsgálja. Klimov utolsó rendezése, a Jöjj és lásd! (1985) az egyik legsokkolóbb háborús film, ami valaha is készült. Noha megtörtént eseményeken alapul, a művész célja nem az volt, hogy sokadikként ábrázolja a náciknak a Szovjetunióban véghezvitt kegyetlenkedéseit, hanem inkább magáról a háborúról akart megdöbbentő képet festeni, ahol semminek sincs értéke, az emberi életeknek a legkevésbé. Klimovot a bürokratikus régi rendszer egyik áldozataként tartották számon kollégái, ezért nem csoda, hogy a peresztrojka demokratikusabb légkörében őt választották a Filmművész Szövetség elnökévé. A rendező nem élt vissza pozíciójával, semmiféle hasznot nem húzott belőle, noha megtehette volna, hogy jelentős összegeket utal ki magának újabb tervezett alkotása, Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényének megfilmesítésére. Egy idő után épp azért mondott le az elnöki tisztségéről, hogy minden energiáját a Bulgakov-filmre fordíthassa, de nem adatott meg neki, hogy terve megvalósuljon. Élete utolsó éveiben verseket írt, és reménykedett abban, hogy sikerül visszatérnie a filmvilágba. Halála előtt egy héttel kómába esett, amelyből nem tért magához. Filmjei 1985 Jöjj és lásd! (Иди и смотри) 1983 Búcsúzás / Búcsú Matyorától (Прощание) 1981 Agónia (Агония) 1980 Larisza (Лариса) (dokumentumfilm) 1974 És mégis hiszek (И всё-таки я верю) (társrendezők: Mihail Romm , Marlen Hucijev ) 1970 Sport, sport, sport (Спорт, спорт, спорт) (dokumentumfilm) 1968 Hовогодняя сказка (tévéfilm) 1965 Egy fogorvos kalandjai (Похождения зубного врача) 1964 Hurrá, nyaralunk! (Добро пожаловать, или Посторонним вход воспрещён) 1962 Смотрите, небо! (rövidfilm) 1960 Vőlegény (Жиних) (rövidfilm) 1959 Осторожно: пошлость (rövidfilm) Fontosabb díjak Berlini filmfesztivál 1987 díj Berlinale Camera Moszkvai filmfesztivál 1985 díj Jöjj és lásd! (nagydíj, FIPRESCI -díj) Háromvirágú juhar A háromvirágú juhar (Acer triflorum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj. Elterjedése Északkelet-Kína és a Koreai-félsziget hegyvidéki-dombvidéki erdeiben honos. Leírása Terebélyes, 12 méter magas lombhullató fa. Kérge világos- vagy szürkésbarna, hosszában hámló. A levelei hármasan összetettek, levélkéi ritkásan fogazottak, a középső 10 cm hosszú és 4 cm széles. Felszínük világoszöld, mindkét oldalon borzasan szőrös. ősszel narancssárgára, pirosra színeződnek. A virágok aprók, sárgák, lecsüngő, háromtagú csomóik tavasszal, a levelekkel együtt nyílnak. A termése ikerlependék, 3 cm-es termésszárnyai csaknem párhuzamosak. Châtel-de-Neuvre Châtel-de-Neuvre település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 551 fő (2015). Châtel-de-Neuvre Bresnay, Chemilly, La Ferté-Hauterive, Meillard és Monétay-sur-Allier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fogyatékos emberek világnapja Az ENSZ december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. A világnap elődje az 1981-1992 között minden év szeptember 18-án tartott rokkantak napja volt. A rokkant kifejezés ma már politikailag inkorrektnek számít. Rosty Ferenc Barkóczi Rosty Ferenc (1718 – † Kám, Vas vármegye, 1790. február 4.) Vas vármegye alispánja és követe, királyi tanácsos, táblabíró, földbirtokos. Élete Rosty Ferenc a Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty családban született. Édesapja, barkóczi Rosty László vasi főszolgabíró, édesanyja, a zalalövői Csapody családból való zalalövői Csapody Mária úrnő volt. Az anyai nagyszülei zalalövői Csapody István (†1703), győri lovas alparancsnok, a lövői várkapitány, és az ősrégi és tekintélyes osztopányi Perneszy családból való Perneszy Zsófia (fl. 1651–1702) lánya voltak; Csapody Istvánné osztopáni Perneszy Zsófia szülei, osztopáni Perneszy István (fl. 1647-1663) (†1663), a zalalövői vár főkapitánya, és nyéki Rauch Zsuzsanna voltak. Rosty Ferencnek három testvére volt: Rosty János (1717-1762); Rosty Anna Mária (1722-1784), boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai másodalispán felesége; és Rosty Katalin, szalapatakai Nagy Mihály (1706-1756) zalai alispán, királyi tanácsos felesége. Rosty Ferenc és sógora, boldogfai Farkas Ferenc zalai alispán, közti igen sűrű levelezése megmaradt, amely a közeli baráti kapcsolatukra utal. Édesapja halála után, a még nagyon fiatal Rosty Ferenc, az 1739-ben létrejött családi vagyon elosztásban, a jáki kastély és jószágok felét kapta meg, valamint Csében két egésztelkes jobbágyot (a kastélybeli jogosultságokkal), a salomvári szőlőbirtokok felét, valamint a Pácsod prediumban szántókat, réteket is. Jogi tanulmányai befejezésével a vármegye közigazgatásába lépett. 1742-ben vasi alszolgabíró, 1742-ben adópénztárnok és egyben táblabíró, majd később házi pénztárnok volt. Három egymás utáni ízben Vas vármegye alispánjává választották: először 1757.-ben Zarka István mellett, utána 1762.-ben balázsfalvi Orosz Ignácz mellett, és 1772.-ben Horváth Ferenc mellett. 1764. február 14.-én Mária Terézia magyar királynő tanácsosi címet adományozott neki. Rosti Ferenc 1764. évi június hó első napjaiban költözött fel Pozsonyba, egyelőre Sallér István követtársa nélkül. Vas vármegye követe volt az 1764–65-ös pozsonyi országgyűlésen. Leveleiből, irataiból kitűnik, hogy öntudatosultak benne a paternalista érzelmek, és benne volt észrevehető a korszak újabb vonásában, az hogy, a megye teljes lakosságát képviselte. Lokál patriotának is nevezhető, mivel hazája után rögtön utána a vármegyének is hűséget fogadott. Egy paszkvillus szerint, a császár által javasolt adóemeléseknek Rosty Ferenc nagy ellenzője lett és nem csak a haza, hanem a szegény adózó nép védelmezőjének ismerték. Rosty Ferencről Bezerédj István követtársa kiemelte az országgyűlés tagjairól szóló névtelen röpiratból, azt hogy, "Kopasz, görbe kobakú, nagypofájú vörös ember volt". Az úrbérrendezés korában, Rosty Ferenc alispán 9 úrbéri birtokkal rendelkezett és 578 úrbéri holdja volt összesen. Lakóhelye Jákon volt, és a legnagyobb ingatlana a 201 úrbéri holdas földbirtoka volt Kámon. Összesen 42 jobbágya volt és 27 zsellére. A második felesége, bajáki Bajáky Katalin, 1782. november 22.-én hunyt el 60 évesen és ünnepélyes temették el az osztopáni Perneszy család jáki kriptájában. Rosty Ferenc 1790. február 4.-én Kámon hunyt el 72 évesen és a jáki családi kriptában temették el. Házasságai és leszármazottjai Első felesége balásfalvi Orosz Mária (1720-1751), balásfalvi Orosz Ferenc (1675-1739) győri szolgabíró és Lassek Erzsébet (1691-1733) lánya. Ebből a házasságból származott: barkóczi Rosty Pál (1745-1810) táblabíró, főhadnagy. Neje, nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839). Dédunokájuk, báró Eötvös Loránd . Első felesége halála után bajáki Bajáky Katalint (1726-1782), bajáki Bajáky Mihály (1671-1734) vasi főszolgabíró és niczki Niczky Mária (1698-1759) lányát vette el. E második frigyből született: barkóczi Rosty János (1758-1810) keszthelyi plébános barkóczi Rosty Katalin (1753-1787). Férje mezőszegedi Szegedy Ignác (1736–1796), Zala vármegye alispánja és királyi tanácsos volt. Rosty Katalin mezőszegedi Szegedy Róza édesanyja volt. 63Y busz (Pécs) A pécsi 63Y jelzésű autóbusz Málom feltárójárata volt, Kertváros autóbusz-állomás, a régi község, valamint a Malomvölgyi úti és a rózsadombi lakótelepek kapcsolatát látta el. Annyiban különbözött a 63-astól, hogy ez a járat a 61Y útvonalán jutott el a Malomvölgyi úti fordulóhoz. A járat 17 perc alatt ért fel a Fagyöngy utcai végállomásához, innen 62-es jelzéssel tértek vissza Kertvárosba. A járat lényegében egy összevont 61Y-62-es volt, amely csak este 7 óra után, az esti órákban közlekedett. Története Az első összevont járat 1995-ben a nyári menetrenddel indult 61Y62-es jelzéssel a Nevelési Központtól, és a sikerre való tekintettel azóta közlekedik. Miután összevonták a két kertvárosi végállomást 2006-ban, megkapta a 63Y jelzését. Királynék völgye 38 A Királynék völgye 38 (QV38) egy ókori egyiptomi sír a Királynék völgyében. Tulajdonosa Szitré királyné, a XIX. dinasztia első fáraójának, I. Ramszesznek a felesége, I. Széthi anyja. Szitré túlélte férjét, és fia uralkodása alatt temették el; a sírban nagy királyi anyaként említik. Mivel Ramszesz nem származott királyi családból, idős emberként került trónra, és kevesebb mint két évig uralkodott, nem volt sok idő sem az ő sírjának (Királyok völgye 16), sem felesége sírjának elkészítésére; mindkettő egyszerű alaprajzú, befejezetlen, díszítése festett domborműves alakok helyett csak festett alakokból áll. Mindkét sír azt mutatja, hogy a munkások igyekeztek legalább a legalapvetőbb munkálatokkal elkészülni és így a legfontosabb feladatokat előrevenni. Erik Hornung rámutat, hogy I. Ramszesz sírja emiatt nagyon jól mutatja, mi számított létfontosságú elemnek egy sír díszítése során. A sír egyenes tengelyű, egy lefelé vezető lépcsőből és két, egymást követő helyiségből áll. Stílusában hasonlít a QV33 és a QV36 sírokhoz. A sírkamra vakolt falára felvázolták az alakok körvonalait a dekorációhoz, a mögötte lévő másik helyiséget éppen csak kivájták, fala vakolatlan, durva felületű maradt. A sírkamra négy falában négy falfülke található ún. varázstéglák számára, melyekre varázsszövegeket írtak. A sír befejezetlensége miatt megfigyelhető a díszítés máshonnan is ismert folyamata: a vörös festékkel felrajzolt, gyakran javítások nyomát mutató vázlat, majd a feketével felrajzolt, részletesebb körvonalak. A sírkamra két oldalán a képek felvonuló isteneket ábrázolnak, akik a sír bejárata felé néznek, köztük vannak a Hórusz-fiak, a négy védőistennő (Ízisz, Nebethet, Szelket, Néith), valamint Anubisz és pár kisebb isten a Halottak Könyvéből. A hátsó falon termékenységistenek mutatnak be áldozatot Szitrének, a királyné alakja fölött pedig címei láthatóak egy csíkban. Itt a vázlatot felrajzoló munkás hibázott és Szelket istennőt rajzolta a címeknek fenntartott helyre, de ezt javították. A sír mennyezetén Nut istennő szárnyas alakja látható. Ez az ábrázolás később általánossá vált, I. Széthi korában azonban újdonságnak minősült, eltért a korábbi hagyománytól, melynél kék háttéren sárga csillagok kerültek a mennyezetre (bár szarkofágok belső fedelén Nut már a XVIII. dinasztia alatt is szerepelt). Lehetséges, hogy Szitré sírja az első, ahol az istennő megjelenik a mennyezeten. Az istennő sárgával festett, vörös körvonalas alakja az egyetlen színesre festett alak a mennyezeten. Frankfurti Goethe-díj A Frankfurti Goethe-díj (Goethepreis der Stadt Frankfurt) egy rangos irodalmi díj Németországban, melyet 1927-ben alapítottak Frankfurt városában, hogy minden évben megemlékezzenek Goethe születésének (augusztus 28.) évfordulójáról. A díjat olyan szakmailag elismert embereknek szánják, akik Goethe emlékére méltóak. 1952-ben úgy döntöttek, hogy a díjat három évente fogják átadni. Az irodalmi elismerés mellé jelenleg 50 000 euró pénzdíj jár. Goethe-díj és Goethe-érem A Frankfurti Goethe-díj nem egyezik meg a Goethe Intézet díjával. A Goethe-érmet 1954-ben alapította a Goethe Intézet elnöksége, 1975 óta a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjele. Először 1955-ben ítélték oda, azóta 58 ország 314 személyisége kapta meg. Az eddigi díjazottak között volt mások mellett Ligeti György és Kertész Imre is. Santa Maria Incoronata A Santa Maria Incoronata egy kis milánói templom a Corso Garibaldi mentén. Története A templom a 15. században épült késő gótikus stílusban. Tulajdonképpen két templom egybeépítésével jött létre: bal oldali templomot Francesco Sforza, a jobb oldalit kilenc évvel később felesége, Maria Visconti alapította. A két templom közös homlokzatát a Viscontiak címere díszíti. A templomban a Sforza család több tagjának síremléke látható. Szilvesztra A Szilvesztra a Szilveszter férfinév olasz eredetű női párja. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok december 31. (7154) 1979 MJ5 A (7154) 1979 MJ5 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin és Schelte J. Bus fedezte fel 1979. június 25-én. Rátót nembeli Mátyás Rátót nembeli Mátyás (1200 körül - Muhi, 1241. április 11.) prímás-érsek. Élete Apja Rátót somogyi ispán, nagybátyja Gyula országbíró és vajda, bátyja Domokos tárnokmester. A királyi udvarban nevelkedett és pap lett. 1224-től zágrábi prépost. 1224-1235 között az ifjabb király kancellárja, 1235-1237 között királyi kancellár. 1238-tól váci püspök, majd 1239-ben az esztergomi káptalan érsekké választotta. Őt nevezi először királyi oklevél prímásnak. A pápa 1240-ben erősítette meg. IV. Béla engedélyével megkezdte Esztergom-Víziváros építését. Rátóton monostort alapított. A muhi csatában esett el. Juviles Juviles település Spanyolországban, Granada tartományban. Juviles Trevélez, Bérchules, Lobras, Cástaras és Busquístar községekkel határos. Lakosainak száma 144 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Andorás Andorás (András) a hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik vezérének leszármazottja, a csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család megalapítója. Legendája A Szent István koronázásakor rendezett harci játékon egy többekkel győztesen vívott idegen lovaggal párbajozott, és annak páncéllal borított testét egy kardcsapással kettéhasította. Ezért a különleges erőt tanúsító tettéért kapta az erős nevet, és címerül egy kardos férfiút és koronát tartó kettős oroszlánt. Részt vett Szent Istvánnak a somogyi Kupa és az erdélyi Prokuj gyula ellen folytatott harcaiban is és a gyula legyőzése után ő lett a székelyek főbirója, mely méltóságot utódai örökségképpen kaptak. Három fia volt: Józsa, aki I. András királynak III. Henrik császárral folytatott háborúskodása alatt tűnt ki ( 1051 ), és Esztergom megmentése alkalmával halt hősi halált. Vid, aki szintén I. András király seregében szolgált. A király, Béla öccsének ellen vívott harcában 1061 -ben a Tisza mellett halt meg. László, aki a testvérek közül örökölte apja méltóságát és atyja után Andorásinak hívták. A későbbiekben ez változott Andrásira. Utódai két ágra oszlottak az egyik Erdélyben viselt méltóságokat (csíkszentkirályi ág), a másik Magyarországon (krasznahorkai ág). Sacagawea Sacagawea (más írásmóddal Sakakawea vagy Sacajawea; [ˌsæk���ˈwiː�]; 1788 körül – 1812. december 20.) lemhi soson törzsbeli indián nő, aki tolmácsként és úti vezetőként elkísérte a Lewis és Clark expedíciót az Amerikai Egyesült Államok mai területének nyugati részére. 1804 és 1806 közt megtette velük az Észak-Dakota és a Csendes-óceán közti távolságot. Sacagaweáról kevés információ maradt fenn, de az expedícióhoz kötődő legendakör fontos részévé vált. A 20. század elején a nők szavazati jogáért küzdő National American Woman Suffrage Association őt választotta a nők értéke és függetlensége jelképéül, szobrokat emeltek tiszteletére és sokat tettek története ismertté válásáért. 2000-ben az USA-ban kiadták a tiszteletére a Sacagawea-dollárt, amin ő és kisfia, Jean Baptiste Charbonneau képe látható. Mivel Sacagaweáról nem maradt fenn korabeli ábrázolás, egy Randy'L He-dow Teton nevű soson-bannok nőről mintázták arcképét. Élete A kezdetek Sacagawea a lemhi sosonok Agaidika (Pisztrángevő) törzsének tagjaként született, a mai Idaho állambeli Lemhi megye Salmon nevű településétől nem messze, a Kenney és Agency patakok közti vidéken. 1800-ban, amikor körülbelül tizenkét éves volt, több más lánnyal együtt elrabolták a hidatsza (más néven minnetaree) indiánok egy csatában, amiben a sosonok közül négy férfi, négy nő és több fiú meghalt. A hidatsza falu, ahová fogolyként került, a mai Washburn (Észak-Dakota) helyén állt. Körülbelül tizenhárom éves korában Sacagaweát feleségül vette Toussaint Charbonneau, egy quebeci trapper (állatcsapdák állításával foglalkozó), aki a faluban élt. Egy másik soson nőt, Vidraasszonyt is feleségül vett. Charbonneau mindkét nőt vagy megvásárolta a hidatszáktól, vagy Sacagaweát szerencsejátékon nyerte. A Lewis és Clark expedíció Sacagawea első gyermekét várta, amikor a hidatsza falvak közelébe érkezett egy felfedezőcsapat, hogy ott töltse 1804-05 telét.Meriwether Lewis és William Clark századosok felépítették a Fort Mandan erődöt. Körbekérdezősködtek a trapperek közt, ki tudná elvezetni tavasszal az expedíciót a Missouri folyóig és ki tudna tolmácsolni nekik. Charbonneau-t választották, mikor megtudták, hogy a felesége beszél soson nyelven, mert tudták, hogy szükségük lesz a soson törzsek segítségére, amikor elérnek a Missouri forrásvidékére. Lewis feljegyzése naplójában 1804. november 4-én: Charbonneau és Sacagawea egy hét múlva beköltöztek az expedíció erődjébe. Lewis feljegyezte, hogy 1805. február 11-én megszületett Jean Baptiste Charbonneau, egy másik tolmácsuk pedig csörgőkígyó összetört csörgőit adta be az anyának, hogy meggyorsítsa a szülést. Clark és a többi európai-amerikai a kisfiút Kicsi Pompnak vagy Pompynak becézte. Áprilisban az expedíció elhagyta Fort Mandant és kis, lapos fenekű csónakokban elindultak felfelé a Missouri folyón. Erős volt az ár, gyakran póznák segítségével kellett haladniuk, néha pedig a partról kellett húzni a csónakokat. Május 14-én Sacagawea megmentett pár tárgyat, ami egy felborult csónakról a vízbe esett, közte Lewis és Clark naplóit és feljegyzéseit. A parancsnokok dicsérték gyorsaságáért és május 20-án róla nevezték el a Sacagawea folyót. Augusztusban találkoztak egy soson törzzsel, és megpróbáltak lovakat cserélni más áruért, hogy átkelhessenek a Sziklás-hegységen. Sacagawea tolmácsolt; kiderült, hogy a törzs főnöke az ő fivére, Cameahwait. Lewis ezt írta naplójában találkozásukról: Clark pedig ezt írta: A sosonok beleegyeztek, hogy lovakat biztosítanak a csapatnak, és kísérőket adnak melléjük, akik elvezetik őket a hideg, kietlen Sziklás-hegységen át. A kemény út alatt volt, hogy gyertyafaggyút ettek, hogy életben maradjanak. Mikor a másik oldalon elértek a lágyabb éghajlatú vidékre, Sacagawea gyökereket gyűjtött és főzött, hogy visszanyerjék erejüket. Amikor az expedíció elért a déli parton a Columbia folyó torkolatához, Sacagawea lemondott gyöngyös övéről, hogy a két kapitány elcserélhesse egy szőrmekabátért, amit Thomas Jefferson elnöknek szántak ajándékba. Clark naplófeljegyzése 1805. november 20-án: Amikor elértek a Csendes-óceánig, november 24-én az expedíció összes tagja (beleértve Sacagaweát és Clark fekete szolgáját, Yorkot is) szavazhatott, hogy hol építsék fel téli erődjüket. Januárban, amikor a Clatsop-erődtől délre egy bálnatetem a partra mosódott, Sacagawea is ragaszkodott hozzá, hogy megnézze. A visszaúton 1806 júliusában közelítették meg a Sziklás-hegységet. Július 6-án Clark feljegyezte, hogy "Az indián asszony közölte velem, hogy gyakran járt ezen a síkságon és jól ismeri... Azt mondta, találunk majd egy átjárót a hegyek közt, ahol átmehetünk." Ez volt a mai Gibbons-szoros. Július 13-án Sacagawea javasolta Clarknak, hogy a ma Bozeman-szorosként ismert helyen haladjon át a Yellowstone folyó medencéjébe. Később ezt választották a legmegfelelőbb útvonalnak az északi-csendes-óceáni vasútvonal számára. Sacagaweát gyakran ábrázolják úgy, mint aki útbaigazította az expedíciót, a feljegyzések alapján azonban erre csak pár esetben került sor. Tolmácsként minden bizonnyal nagyban segítette az expedíciót, ezenkívül jelenléte biztosította az expedíció békés szándékáról az indiánokat, akikkel találkoztak. Miközben a mai Washington állambeli Franklin megyén haladtak át, Clark feljegyezte, hogy "az indián asszony szavatolta békés szándékainkat azok felé az emberek felé, mert errefelé asszonyok sosem utaznak olyan indiánokkal, akik háborúba készülnek" és "tolmácsunk, Shabono felesége megbékíti az indiánokat, a férfiakkal utazó asszony a békés szándék jele." 3376 Armandhammer A 3376 Armandhammer (ideiglenes jelöléssel 1982 UJ8) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmilla Vasziljevna Zsuravljova fedezte fel 1982. október 21-én. Fohászok, fogadkozások A Fohászok, fogadkozások (It Wasn't Meant to Happen) a Született feleségek (Desperate Housewives) című amerikai filmsorozat negyvenharmadik epizódja. Az Amerikai Egyesült Államokban először az ABC (American Broadcasting Company) adó sugározta 2006. április 30-án. Az epizód cselekménye Karl úgy dönt, hogy egy jól sikerült búcsúlevél kíséretében elhagyja Edie-t, ám a minden részletében megtervezett lelépés egy kissé balul sül el. A barátnők mind Edie-t vigasztalják, miközben Susan-nek lelki-ismeretfurdalása van, ezért próbál Edie kedvében járni, olyannyira, hogy még verekedni is képes érte. Majd Edie magánnyomozót fogad, hogy megtalálja azt a nőt, aki miatt Karl ejtette. Peter mentora az Anonim Szex-függőktől rajtakapja a férfit, amint az éppen Bree-t készül megcsókolni, ezért eltiltja tőle. Bree-nek azonban kapóra jön egy adag kábítószer, mellyel eltávolíttathatja Claude-ot Peter közeléből. Később Bree felajánlja a mentori segítségét, Peter pedig olyan helyzetet teremt, hogy a szeretett asszony megtapasztalhassa, mit is vállal ezzel. Betty Applewhite úgy dönt, hogy eladja a házukat. A szerelmes fiatalok, Danielle és Matthew azonban a költözés hírére kegyetlen tervet eszelnek ki, mellyel elérik, hogy Applewhite-ék mégis Széplakon maradjanak. A megkeseredett édesanya később tragikus lépést fontolgat Caleb-bel kapcsolatban. Lynette - ugyan nem egészen önszántából -, de segítségére van a főnöke házasságának rendbehozatalában. Amikor azonban Ed elpuskázza az egészet, aljas módon bűnbakot keres, és talál is: Tom személyében. Felbukkan a kis Lily vér szerinti, kiskorú apja, hogy magával vigye a babát. Solis-ék kétségbe esnek, majd Gabrielle mindent elkövet azért, hogy tisztázza az ügyet és Lily náluk maradhasson, de úgy tűnik, hogy az égiek ezt másképp akarják. Mellékszereplők Currie Graham - Ed Ferrara Lee Tergesen - Peter McMillan Nichole Hiltz - Libby Collins Eddie McClintock - Frank Helm M.C. Gainey - Claude Sam Horrigan - Dale Helm Alicia Brandt - Judy Whitney Dylan - Kelli John Mariano - Oliver Weston Mitch Silpa - Jerry Anthony DeSantis - Félmeztelen férfi Barry Sigismondi - Football edző Gary Wolf - Mark Jesse Corti - Szociális munkás Mark Brady - Rendőr Mary Alice epizódzáró monológja A narrátor, Mary Alice monológja az epizód végén így hangzik (a magyar változat alapján): „Van egy imádság arra, hogy erőt adjon azoknak, akik olyan helyzetbe kerülnek, amit nem akarnak elfogadni. Az ima ereje az emberi természet mélységes ismeretéből fakad. Mert oly sokan oly hevesen gyűlöljük a kártyát, amit az Élet osztott nekünk. Mert oly sokan oly gyávák vagyunk, és félünk kiállni az igazunkért. Mert oly sokan átadjuk magunkat a kétségbeesésnek, ha lehetetlen választás elé kerülünk. A jó hír azoknak, akik elmondják ezt a fohászt, az, hogy Isten meghallgat, és felel imáitokra, a rossz hír azonban az, hogy előfordul, hogy a válasza: Nem.” 15Y busz (Debrecen) A debreceni 15Y jelzésű autóbusz a Doberdó utca és Bayk András utca között közlekedik. Útvonala során érinti a belvárost, a Debreceni Egyetem Agrártudományi épületeit, Kölcsey Központot, Tanítóképző Főiskolát, Debrecen Plázát, Fórum Debrecent és a Zsibogót. A 15Y buszon felül közlekednek 15-ös járatok is. Jelenlegi menetrendje 2018. április 1-jétől érvényes. Története A 2-es villamos átadásakor felmerült, hogy a 15Y busszal együtt az egész járatot megszüntetik, vagy csak a Széna tér - Segner tér között fog közlekedni, ám a Lencz telep tiltakozása miatt a buszok továbbra is a Doberdó utcáig járnak. A villamossal való párhuzamosság elkerülése miatt a buszok a Böszörményi úton haladnak. Érintik az Agrárt, de az Egyetem főépületét nem. Az is felmerült, hogy az Agrár érintése után a Bolyai utcán végighaladva elmegy az Egyetem főépülethez is, de a DKV egy rövidebb úton, annak érintése nélkül határozta meg az utat a Doberdó utcáig. Délen a Lahner utca helyett a Bayk András utcáig hosszabbították, de a hurok megszűnt. Menetrend Hivatalos menetrend Egyszerűsített menetrend Összevont menetrend a józsai buszokkal Utazástervező Forrás A DKV Zrt. Hivatalos oldala Orbessan Orbessan település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 272 fő (2015). Orbessan Boucagnères, Durban, Lasseube-Propre, Sansan és Traversères községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 337 Devosa A 337 Devosa (ideiglenes jelöléssel 1892 E) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Auguste Charlois fedezte fel 1892. szeptember 22-én. I. e. 489 Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század Évtizedek: i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek – i. e. 510-es évek – i. e. 500-as évek – i. e. 490-es évek – i. e. 480-as évek – i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek – i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek – i. e. 430-as évek Évek: i. e. 494 – i. e. 493 – i. e. 492 – i. e. 491 – i. e. 490 – i. e. 489 – i. e. 488 – i. e. 487 – i. e. 486 – i. e. 485 – i. e. 484 Események Római consulok : C. Iulius Iullus és P. Pinarius Mamertinus Rufus Kerberos protokoll A Kerberos (/ k��rb�r�s /) egy számítógépes hálózati hitelesítési protokoll, amely egy nem biztonságos hálózaton keresztül teszi lehetővé a csomópontok közötti kommunikációt, hogy biztonságos módon igazolják személyazonosságukat egymás felé. Tervezőinek elsődleges célja egy kliens-szerver modell volt, amely kölcsönös hitelesítést nyújt mind a kliens, mind a szerver számára, hogy egymás személyazonosságát megállapíthassák. A Kerberos protokoll üzenetei védve vannak a lehallgatások és az ismétlődő támadások ellen (replay attacks). A Kerberos a szimmetrikus kulcsú titkosításon alapszik, amelyhez egy „megbízható harmadik fél” szükséges: opcionálisan, a hitelesítés egyes fázisaiban - az aszimmetrikus kulcsú titkosítást felhasználva - publikus kulcsú titkosítást is választhatunk. A Kerberos a Massachusetts Institute of Technology (MIT) által kiadott és alkalmazott protokoll, amely egy ingyenes szoftvercsomag is egyben. A Kerberos alapértelmezettként a 88-as portot használja. Története és fejlesztése A MIT azért fejlesztette ki a Kerberos-t, hogy védelmet nyújtson az Athena Projekt által létrehozott hálózati szolgáltatások számára. A protokollt a görög mitológiából ismert Kerberosz (más néven Cerberus) alakjáról nevezték el, amely Hádész hatalmas háromfejű kutyája volt. A protokollnak számos verziója létezik, az 1-3. verzió csak a MIT belső köreiben fordult elő. A negyedik verzió tervezői, Steve Miller és Clifford Neuman, az 1980-as évek végén tették közzé azt, annak ellenére, hogy elsődlegesen az Athena Projektet célozták meg vele. Az ötödik verziót, amely RFC 1510-ként jelent meg 1993-ban (2005-ben az RFC 4120 vette át a helyét) John Kohl és Clifford Neuman tervezte azzal a céllal, hogy kiküszöböljék a négyes verzió limitáltságát és biztonsági problémáit. A MIT ingyenes hozzáférhetőséget biztosít a Kerberos alkalmazásához a BSD-nél alkalmazott szerzői engedély feltételei mellett. 2007-ben a MIT megalakította a Kerberos Társulatot (Kerberos Consortium) a folyamatos fejlesztés elősegítése érdekében. Az alapító szponzorok között szerepelnek olyan cégek, mint az Oracle, az Apple Inc., a Google, a Microsoft és a Centrify Corporation, felsőoktatási intézmények, mint a KHT-Royal Institute of Technology, a Stanford University, a MIT és egyéb forgalmazók is, mint például a CyberSafe, amely kereskedelmileg támogatott verziókat kínál. Az egyesült államokbeli hatóságok a Kerberos-t a kisegítő katonai technológiák közé sorolta, és betiltotta annak exportját, mivel az a DES titkosítási algoritmust alkalmazta (56 bites kulcsokkal). Egy nem amerikai tervezésű Kerberos 4 segítségével – melyet a KTH-KRB fejlesztett ki a svédországi Royal Institute of Technology falai között – a rendszer elérhetővé vált az Egyesült Államokon kívül is, ahol később megváltozott export titkosítási szabályzata (2000 környékén). A svéd implementáció egy ún. eBones korlátozott verzión alapszik. Az eBones alapjául az exportált MIT Bones kiadás szolgált, amely pedig a Kerberos 4-re épült. A Windows 2000 és utódai a Kerberos-t használják alapértelmezett hitelesítési módszerként. Néhány, a Microsoft által kiegészített Kerberos protokoll csomagot az RFC 3244 "Microsoft Windows 2000 Kerberos Change Password and Set Password Protocols"-ban dokumentálnak. Az RFC 4657-ben található meg az RC4 rejtjel Microsoft általi használatának dokumentációja. Miközben a Microsoft a Kerberos protokollt használja, nem él a MIT szoftver alkalmazásával. Számos UNIX vagy UNIX-hoz hasonló operációs rendszer – beleértve a FreeBSD-t, az Apple Mac OS X-jét, a Red Hat Enterprise Linux 4-et, a Sun Solaris-ét, az IBM AIX-ját, a HP OpenVMS-ét, és sok mást is – magában foglalja azt a szoftvert, amely a felhasználók és szolgáltatások Kerberos hitelesítését végzi. 2005 óta az IETF Kerberos munkacsoport frissíti a specifikációkat. A legutóbbi frissítések között szerepel: Titkosítás és ellenőrzőösszeg specifikáció (Encryption and Checksum Specifications, RF 3961) Haladó Titkosítási Standard (Advanced Encryption Standard, AES) Kerberos 5 titkosítás ( RFC 3962 ) A Kerberos V5 specifikációjának egyik új kiadása „A Kerberos Hálózat Hitelesítési Szolgáltatása (V5)” ("The Kerberos Network Authentication Service (V5)” ( RFC 4120 ). Ez a verzió váltotta fel az RFC 1510 -et, részletesebben és egyértelműbben magyarázza a protokoll vonatkozásait és rendeltetésszerű használatát. A GSS-API specifikáció új kiadása a „A Kerberos ötödik verziójának általános biztonsági szolgáltatás alkalmazásának program-interfész (GSS-API) mechanizmusa: második verzió” ("The Kerberos Version 5 Generic Security Service Application Program Interface (GSS-API) Mechanism: Version 2." ( RFC 4121 ) 2010. december 22.: a krb5-1.9 kiadása Protokoll Elmélet A Kerberos a szimmetrikus Needham-Schroeder protokollon alapszik. Ez egy „megbízható harmadik felet” vesz igénybe, egy úgynevezett Kulcs Elosztó Központot (KDC), amely logikailag két különböző részből áll: egy hitelesítési szerverből (AS) és egy jegy kiadó szerverből (TGS). A Kerberosz így „jegy” alapú rendszeren működik, ami a felhasználók azonosítását szolgálja. A KDC fenntart egy adatbázist a titkos kulcsok számára így minden fél - legyen az kliens vagy szerver – csak egy saját maga által és csak a KDC által ismert kulcsot használ a hálózaton. Ennek a kulcsnak az ismerete bizonyítja a fél identitását. A két fél közötti kommunikációra a KDC egy úgynevezett „session” kulcsot is generál, hogy biztosítsa az egymás közti párbeszédet is. A protokoll biztonsága jórészt a részvevők között meglévő laza időszinkronon és a rövid élettartamú hitelesítő adatok használatán - melyeket Kerberos jegyeknek hívunk - alapul. Leírás A következő egy intuitív leírás. A kliens azonosítja magát a Hitelesítési Szervernek és kap egy jegyet. Minden jegy időbélyeges. Majd felveszi a kapcsolatot a Jegy Kiadó Szerverrel, és a kapott jegyet felhasználva azonosítja magát, majd egy szolgáltatást kér. Ha az ügyfél jogosult a szolgáltatásra, akkor küld egy másik jegyet. Ha ez megvan, az ügyfél kapcsolatba léphet a Szolgáltatás Szerverrel, és a második jeggyel bizonyítja, hogy jóváhagyták a szolgáltatás elérését. Egy egyszerűbb, de több részletet tartalmazó ábrázolás: AS = Hitelesítési Szerver SS = szolgáltatás Szerver TGS = Jegy Kiadó Szerver TGT = Jegy Kiadó Jegy A kliens azonosítja egyszer magát az AS számára egy hosszú távú „közös titokkal” (például megadott jelszó) és kap egy TGT-t a szervertől. Később, amikor a kliens kapcsolatba lép a szolgáltatás szerverrel akkor használhatja, vagy újra felhasználhatja ezt a jegyet, hogy a Jegy Kiadó Szerver újabb jegyeket adhasson egyes szolgáltatásokhoz, anélkül hogy használná a közös titkos jelszavat. Ezek a jegyek alkalmasak a Szolgáltatás szervernek az azonosításunkra. Hátrányok és korlátok Egyetlen meghibásodási pont: Ez megköveteli a központi szerver részéről a folyamatos rendelkezésre állást. Ha a Kerberos szerver leáll, senki nem tud bejelentkezni. Ez hiba mérték csökkenthető több Kerberos szerver és egyéb hitelesítési mechanizmusok használatával. A Kerberos szigorú időkövetelményekkel bír, ami az érintett állomások óráinak szinkronizálását és értékhatáron belül tartását jelenti. A jegyeknek megadott rendelkezésre állási idejük van, így ha a fogadó fél órája nincs szinkronban a szerver órájával a hitelesítés sikertelen lesz. Az MIT által meghatározott alapértelmezett eltérési határ maximum 5 perc lehet. A gyakorlatban a Hálózati Idő Protokoll megköveteli a folyamatos szinkronizációt. Az adminisztrációs protokoll nem szabványosított így különböző szerver megvalósításokon eltérő. A jelszó változtatás szabálya RFC 3244 -ben leírtak alapján szabott. Mivel minden hitelesítést egy központi szerver KDC irányít, egy betörés során bármelyik felhasználó megszemélyesíthetővé válik. Randy Jackson Steven Randall Jackson (Gary, Indiana, 1961. október 29. –) amerikai zenész, a Jackson család legfiatalabb férfi tagja. A The Jacksons tagjaként vált ismertté. Joseph és Katherine Jackson tíz gyermeke közül a kilencedikként született, csak Janet fiatalabb nála. Mikor bátyjai együttest alapítottak, ő még csak négyéves volt, így nem került be a csapatba, csak 1976-ban; bátyja, Jermaine helyére állt be, mivel az elvette előző kiadójuk, a Motown elnökének a lányát, és ezért a Motownnál maradt, mikor az együttes kiadót váltott. Tizenhat évesen ő írta az együttes legsikeresebb dalát az Epic Recordsnál, a Shake Your Body (Down to the Ground)-ot. Számos hangszeren játszik. Közreműködött Michael Jackson Off the Wall című albumán is. Két lánytestvérével, LaToyával és Janettel is énekelt duettet. Utóbbi felvétel, a Love Song for Kids (1978) az akkor tizenkét éves Janet legkorábbi dala; csak egy kislemez B oldalaként jelent meg. 1979 végén vagy 1980 elején Randy megsérült egy autóbalesetben, de 1981-ben már elkísérte fivéreit turnéjukra. 1984-ben Michael és Marlon végleg kiléptek az együttesből; Jackie, Tito és Randy azonban még egy albumot felvettek, a 2300 Jackson Streetet. 1989 végén együttest alapított Randy & the Gypsys néven, de csak egy albumuk jelent meg. Egy 2008-ban megjelent cikk szerint Randy jelenleg rossz anyagi helyzetben van és többek közt autószerelésből él. Három gyermeke van: Alejandra Oaiazától (aki később Jermaine-nek is szült gyermeket) Genevieve (1989. december 3.) és Steven Randall Jr. (1991. október 2.); Eliza Shaftytól pedig Steveanna (1990. június 17.) Három kislemeze jelent meg: 1978: How Can I Be Sure/Love Song for Kids 1989: Perpetrator #41 R&B 1989: Love You Honey #16 R&B Kasey Keller Kasey C Keller (Lacey, 1969. november 29. –) Visszavonult amerikai válogatott labdarúgó. Pandarus bicolor A Pandarus bicolor az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályának a Siphonostomatoida rendjébe, ezen belül a Pandaridae családjába tartozó faj. A Pandarus ráknem típusfaja. Tudnivalók Tengeri élőlény, amely eredetileg az Atlanti-óceán európai partjainál fordult elő; manapság Új-Zéland vizeiben is fellelhető. Mint sok más rokona, a Pandarus bicolor is élősködő életmódot folytat. A gazdaállatai a következők: selyemcápa (Carcharhinus falciformis), kékcápa (Prionace glauca), fehér cápa (Carcharodon carcharias), közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus), hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus griseus), hétkopoltyús tehéncápa (Notorynchus cepedianus), Mustelus henlei, leopárdcápa (Triakis semifasciata) és tüskéscápa (Squalus acanthias). 853 (szám) A 853 (római számmal: DCCCLIII) egy természetes szám, prímszám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 853-as a kettes számrendszerben 1101010101, a nyolcas számrendszerben 1525, a tizenhatos számrendszerben 355 alakban írható fel. A 853 páratlan szám, prímszám. Jó prím. Normálalakban a 8,53 · 102 szorzattal írható fel. Pillai-prím. Perrin-prím. Szigorúan nem palindrom szám. Az első 853 prím összege osztható 853-mal, ami nem gyakori tulajdonság a számok körében. A 853 négyzete 727 609, köbe 620 650 477, négyzetgyöke 29,20616, köbgyöke 9,48381, reciproka 0,0011723. A 853 egység sugarú kör kerülete 5359,55707 egység, területe 2 285 851,089 területegység; a 853 egység sugarú gömb térfogata 2 599 774 638,7 térfogategység. A 853 harminckét szám valódiosztó-összegeként áll elő, melyek közül legkisebb a 3425. Restaurálás (könyv) A könyv- és papírrestaurálás célja a tárgyat (papír vagy pergamenalapú műveket) eredeti állapotába visszaállítani, azaz hiányait, csonkulásait és egyéb károsodásait megjavítani, kipótolni; a mű technikai, történeti, esztétikai szempontjainak figyelembe vételével. Restaurátor A könyv- és papírrestaurátor minden olyan dokumentum restaurálásával foglalkozik, amelynek alapja pergamen vagy papír. Ebbe akár beletartozhatnak a papír lámpaburák, papírdobozok is. Mivel ezek gyakran más anyagból készült kiegészítő elemeket is tartalmazhatnak, pl. a kódexeken lehetnek fémből készült kapcsok, veretek, ezek javításához szintén értenie kell a restaurátornak. A régi okleveleken található viaszpecsétek javítása is az ő feladata. De foglalkoznia kell fa, bőr, csont, textília, és sok más anyaggal, melyek előfordulhatnak pl. egy könyv kötésén. Előírások, szabályok Az egyik legfontosabb alapelv a korhűség, vagyis a mű eredetiségének szigorú megtartása. Tehát szebbé sem szabad varázsolni, mint amilyen eredetileg volt! Ezért a restaurátornak tisztában kell lennie, hogy mely korokban milyen papírt, milyen stílusú díszítést használtak, a történelmi korok kötésfajtáit, a használt anyagokat, stb. Ettől eltérni szigorúan tilos! A másik fontos előírás a visszafordíthatóság elve. Ez azt jelenti, hogy a restaurátornak olyan anyagokat kell használnia a javításhoz és megerősítéshez, amelyek bármikor eltávolíthatóak. A hiányzó szövegrészletek fénymásolattal való kiegészítése tilos. A kézzel merített papírok javítására a restaurátor általában egy árnyalattal eltérő színű, de hasonló jellegű és struktúrájú papírt használ, hogy a csalás látszatát is elkerülje. Félreérthetetlenné kell tennie, hogy a könyvön mi az eredeti és mi a pótlás. A vereteknél is hasonló a helyzet. Ez esetben általában olyan vereteket készítenek a pótláshoz, amelyek követik az eredeti vonalait, de a mintázat nincs rajtuk. A könyvben talált kézzel írt bejegyzéseket mindig meg kell őrizni, hiszen ezeket nem lehet pótolni. Ugyanez vonatkozik az ex librisekre is. A restaurátornak minden kicserélt, leesett, fel nem használt eredeti darabot el kell tennie és a könyvhöz mellékelnie. A könyvtestet körülvágni tilos, ehelyett enyhe csiszolást szoktak alkalmazni. Munkafolyamatok Kollacionálás: A munka a kollacionálással, vagyis a mű teljességének megállapításával kezdődik. Ez a mű adatai, szerkezete alapján, illetve különböző bibliográfiák segítségével történhet. Mivel a hiányok sokszor nem láthatók rögtön, ezért fontos az alapos vizsgálat. A bibliográfiák segítségére leginkább a címlap nélküli könyvek beazonosításánál van szükség, de a meglévő adatokat is érdemes összevetni egy–egy jegyzékkel. Restaurálási dokumentáció: A restaurátor restaurálási dokumentációt készít, amelyben leírja a restaurálási (átvételi) állapotot, az anyagvizsgálatok eredményét, az elvégzett kezeléseket, beavatkozásokat, a használt anyagokat és vegyszereket, valamint feltünteti a szükséges és elvégzett beavatkozásokat, és mellékel minden leesett, talált vagy fel nem használt alkotórészt. Szétszedés: A könyv szétszedése az eredeti fűzés felbontásával és az ívek különválasztásával. Egy űrlapra rávezetik az ívek közötti kapcsolatot és a fűzés típusát. A munkafolyamatok elvégzése után a szétszedett könyv íveit újra össze kell állítani. Portalanítás: száraz tisztítás általában ecsettel, radírral (radírpor), szikével. Alapos vizsgálat: Kezelés előtt vizsgálatokat kell végezni, melyek során megállapítják, milyen kezelésmód alkalmazása szükséges. Fertőtlenítés: főleg penészes köteteknél szükséges, alkohollal vagy penészölő oldattal. Ha szükséges, akár helyi kezeléssel kell eltüntetni az esetleg fertőző foltokat. Színes anyagok védelme: nedves kezelések előtt szükséges lehet. Ehhez ragasztóanyagokat, párolgó szénhidrogént vagy olyan anyagot használnak, amely a színes anyaggal vízben kevéssé oldódó együttest képez, megvédve a károsodástól. Savak eltávolítása: A papírban vagy tintában felhalmozódott savak egy részét mosással lehet eltávolítani, a többit pedig lúgos anyaggal kell semlegesíteni úgy, hogy a képződött só a későbbiekben meggátolja az újrasavasodást. Már léteznek tömeges savtalanító eljárások is. Lapok megerősítése, javítása: A meggyengült papírt vagy pergament híg ragasztóanyag oldatával bizonyos mértékig meg lehet erősíteni. A lapok komolyabb megerősítése egy másik réteggel és ragasztóval (kasírozás) vagy műanyag fóliával (laminálás) történhet. Papírjavítás megfelelő anyagú papírral, papíröntéssel végezhető, úgy, hogy látható legyen, mi az eredeti és mi a pótlás. Kötés javítása: Ha az eredeti kötésből nem maradt semmi, általában puha pergamen vagy papírkötésbe újrafűzik a könyvet. Nem lehet olyan kötést készíteni, mint az eredeti volt, ha nincs róla információ, hogy milyen volt. Jevgenyija Szolomonovna Ginzburg Jevgenyija Szolomonovna Ginzburg, oroszul Евге́ния Соломо́новна Ги́нзбург (Orosz Birodalom, Moszkva, 1904. december 20. – Szovjetunió, Moszkva, 1977. május 25.) orosz írónő, aki 18 évet töltött a szovjet rezsim börtöneiben és a gulágon. Családja és pályája bebörtönzése előtt Moszkvában született. Az apja Szolomon Natanovics Ginzburg zsidó gyógyszerész volt, az anyja Revekka Markovna Ginzburg. A család 1909-ben Kazanyba költözött. Jevgenyija 1920-tól 1922-ig a Kazanyi Állami Egyetem társadalomtudományi karán tanult, majd átiratkozott a Kazanyi Pedagógiai Főiskola társadalomtudományi szakának 3. évfolyamára. 1924 júniusában végzett. Munkásegyetemi tanárként (рабфак, рабочий факультет) dolgozott. 1934 áprilisában docensnek nevezték ki. A Szovjetunió Kommunista Pártja történetére specializálódott. Röviddel ezután, május 25-én a frissen létrehozott leninizmus történeti tanszék vezetőjének nevezték ki. Sikeres volt tanárként, újságíróként és adminisztrátorként is. 1935 őszén azonban az egyetem elhagyására kényszerítették. Első házasságát Dmitrij Fjodorov orvossal kötötte. Fiuk, Alekszej Fjodorov 1926-ban született. (Ő 1941-ben meghalt Leningrád ostromakor.) 1930-ban másodszor is férjhez ment, Pavel Akszjonovhoz, Kazany tanácselnökéhez, aki ehhez a tisztséghez kapcsolódóan a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának is tagja volt. 1932-ben született fiuk, Vaszilij Akszjonov, aki jó nevű író lett. Üldöztetése Miután Szergej Kirovot 1934. december 1-jén meggyilkolták, megkezdődött a sztálini nagy tisztogatás. Nagyon sok kommunistát vádoltak meg azzal, hogy trockista ellenforradalmi csoporthoz csatlakozott. Jevgenyija Ginzburgot azzal vádolták, hogy részt vett egy olyan koncepciós összeesküvésben, amelyet Nyikolaj Naumovics Elvov professzor szervezett a vádak szerint a Krasznaja Tatarija (Vörös Tatárföld) című újság szerkesztőségében. A hosszú és egyre fenyegetőbbé váló eljárás során harcolt ellene, hogy elvegyék a párttagsági könyvét, de 1937. február 8-án mégis kizárták a pártból. Röviddel ezután, 1937. február 15-én letartóztatták. A legtöbb megvádolttól eltérően végig következetesen tagadta a vádakat és nem írta alá, hogy ellenforradalmi trockista szervezkedésben vett volna részt. A szüleit is letartóztatták, és csak két hónap múlva engedték el őket, de a házukban ekkor már más lakott és az ingóságaikat is elveszítették. Minderről Jevgenyija csak sokkal később szerzett tudomást, mivel ekkor már rég börtönben volt. Azt viszont börtöntársaitól megtudta, hogy júliusban a férjét is letartóztatták. Akszjonovot 15 év kényszermunkára és tulajdonának elkobzására ítélték. Bíróság előtt Habár kiállta a kihallgatások megpróbáltatásait és nem ismerte el bűnösségét, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma 1937 augusztus 1-jén Moszkvában tíz év börtönre, politikai jogai ötéves elvesztésére és személyes tulajdonának elkobzására ítélte. Fellebbezésre nem volt lehetősége. Később Ginzburg azt írta egy levélben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége elnökének, Vorosilovnak hogy az egész tárgyalása hét percig tartott, beleértve kikérdezését és az ítélet felolvasását. „Bíráim olyan sietségben voltak, hogy semmilyen kérdésemre, vagy nyilatkozatomra nem válaszoltak.” Üldöztetéseiről írt regényében Ginzburg arról számolt be, hogy maga az ítélet nagy megkönnyebbülést okozott neki, mert fel volt készülve rá, hogy halálra fogják ítélni: Bebörtönzés, száműzetés Elsőnek a hírhedt moszkvai Lefortovo és Butirka börtönökben tartották fogva, majd a jaroszlavli Korovnyiki börtönbe szállították. Ezután egy börtönvonaton átszelte a Szovjetuniót Vlagyivosztokig, ahonnan a Dzsurma nevű gőzös rakterében Magadanba szállították. Itt a tábor kórházában dolgozott, de hamarosan a hírhedt Kolima mente munkatáboraiba szállították át. Sok más rabhoz hasonlóan hamarosan a „dohogyagák”, a végső stádiumúak kategóriájába került. Egy krími német orvos, Anton Walter mentette meg az életét, amikor nővér posztra ajánlotta. Végül össze is házasodtak. Antont német származása miatt deportálták. 1949 februárjában elengedték a gulágról, de még öt évig Magadanban kellett maradnia. Egy óvodában talált munkát és titokban az emlékiratait írta. 1949 októberében azonban megint letartóztatták és a Krasznojarszki határterületre száműzték. A helyet, a saját kérésére az utolsó pillanatban Kolimára változtatták. Második letartóztatására és száműzésére semmilyen indoklást nem kapott. Anton Walterrel azután tudtak összeházasodni, hogy a státuszát letartóztatottról száműzöttre változtatták. A pár örökbefogadott egy árva kislányt, akiből színésznő lett (Antonyina Pavlovna Akszjonova). Rehabilitációja és későbbi élete Miután Sztálin 1953-ban meghalt, Ginzburg ismételt fellebbezései különböző hatóságokhoz végül sikerre vezettek. 1955. június 25-én kiengedték a száműzetésből és visszatérhetett Moszkvába. Rehabilitálták. Moszkvában újságíróként dolgozott és folytatta fő művét, az emlékiratait. Orosz címe: Крутой маршрут (magyarul Meredek útvonal, angolul Journey into the Whirlwind, Utazás a forgószélbe). A könyvet 1967-ben befejezte, de a Szovjetunióban nem adták ki. A kéziratot külföldre csempészték és ugyanabban az évben a milánói Mondadori és a frankfurti Possev is kiadta. Sok nyelvre lefordították. Kétkötetes változatai is megjelentek. Film 2008-ban Marleen Gorris életrajzi filmet forgatott Jevgenyija Ginzburgról, Within the Whirlwind címmel (magyarra fordítva 'Forgószélben'). Ginzburgot Emily Watson alakította és a filmben szerepelt Pam Ferris és Ben Miller is. a filmet 2010-ben mutatták be. Ginzburg-kiadások 1982. Within the Whirlwind . Harvest/HBJ Book. ISBN 0-15-697649-8. 2002. Journey into the Whirlwind . Harvest/HBJ Book. ISBN 0-15-602751-8. Magyar fordítása Könyvét a 90-es évek elején lefordították magyarra, de nem jelent meg, azzal az indoklással, hogy ebben az időszakban – a kommunista rezsim összeomlása és a szovjet csapatok kivonása után – megcsappant az érdeklődés az orosz irodalom iránt – nyilatkozta 2014-ben M. Nagy Miklós műfordító, író, az Európa Könyvkiadó igazgatója. Müzli A müzli egy régi svájci kásaféle népi eledel, amelyet eredetileg svájci parasztok fogyasztottak. Dr. Maximilian Oscar Bircher-Benner svájci orvos újította fel a müzlievés tradícióját az 1900-as évek elején. A müzli eredetileg csak gabonafélékből, aszalt gyümölcsökből, dióból, tejszínből, joghurtból, vagy tejből, illetve mézből és almából állt. A magas cukortartalmú, illetve zsírtartalmú müzliszeletek kevésbé tesznek jót az egészségnek. Kerca-patak A Kerca-patak a Domonkosfánál ered, Szlovénia keleti határának közelében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd átlépi a szlovén-magyar határt Kercaszomornál, melyen keresztülfolyik. Ezután a falut elhagyva a patak délről elkerüli a Kis-hegyet, átlépi Zala megye és Vas megye határát és Bajánsenye, Magyarföld és Kerkáskápolna települések közt folyik a Kerka-patakba. A Kerca-patak a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik. A patak medrét 1964 és 1966 között megváltoztatták, de 2006-ban mederrehabilitációra került sor, amely az eredeti állapotot hivatott ismét létrehozni az élővilág fennmaradása érdekében. A Kerca-patak és élővilágának tanulmányozására hozták létre a Fürge Cselle tanösvényt, amely a Kerca-patak környékének jellegzetes flóráját és faunáját hivatott megismertetni a látogatókkal. A környék gazdag lepkeállománnyal rendelkezik. Asztraháni terület Az Asztraháni terület (oroszul Астраханская область) az Oroszországi Föderáció egyik alanya, régiója. Székhelye Asztrahán. Határos Kazahsztánnal, a Volgográdi területtel és Kalmükfölddel. 2010-ben népessége 1 010 073 fő volt. Népesség Nemzetiségi megoszlás A lakosság többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg kazakok és tatárok. Nemzetiségi összetétel: 2010-ben nagyon magas volt azok aránya, akik nem nyilatkoztak a nemzetiségükről (9,43%). Települések Az Asztraháni terület városai a következők: Asztrahán , a terület székhelye Znamenszk (zárt város) Közigazgatás és önkormányzatok Az Asztraháni terület élén a kormányzó áll: Alekszandr Alekszandrovics Zsilkin: 2004 – 2018. szeptember 26. Hivatali idejének lejárta előtt áthelyezését kérte másik munkaterületre. Szergej Petrovics Morozov: 2018. szeptember 26-tól a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Járások A járások és 2010. évi népességük: Alt Az alt a tenor és a mezzoszoprán között elhelyezkedő hangfekvést jelöli a zenében. Vonatkozhat énekesek illetve hangszerek hangmagasságára egyaránt. Az emberi énekhangok közül az alt szólam tipikusan f-től c"-ig, képzett szólistáknál e"-ig, ritkán e fölé is terjed (világos- vagy magas alt). Számos altista képes az f alatti hangok kiéneklésére akár A-ig (sötét- vagy mély alt). Az itáliai és angolszász zeneirodalomban különbséget tesznek a contralto (kontraalt) hangszín és az alto (alt) kórus-szólam között, a magyar zeneirodalomban viszont nem. Az alt a reneszánszban férfi hangszínnek számított, kasztráltak, vagy falzettisták szólaltatták meg. Erre utal a szó jelentése is: altus = 'magas'. Az alt hangszín jellemzése Homofón négyszólamú vegyeskari művekben az alt a második legmagasabb, talán a legkevésbé feltűnő hangszín, ugyanakkor nélkülözhetetlen szerepe van a harmónia megformálásában. Az alt, mint a mély női hangszín, a gyöngédség, a biztonság, az otthon, az anya, illetve az érett, csábító, akár gonosz nő szimbóluma is lehet (gondoljunk a „búgó hangú díva” sztereotípiájára). Ezért érthető, hogy az opera- és operettirodalomban az anyaszerepek általában alt hangra íródtak. Az alt típusai Hangterjedelem alapján elkülöníthetünk magas, világos, illetve mély, sötét altot. A magas altok másik neve altmezzo; a mély altok hangterjedelme inkább a tenorokéval mérhető össze (pl.: Szabó Eszter). Hangszín alapján létezik: lírai alt drámai alt könnyű alt súlyos alt komikus alt egészen jellegzetes hangszínt eredményez, ha férfi énekel alt hangfekvésben. Az ilyen szólam nevei lehetnek: férfialt, kontratenor, váltótenor. Ennek az alt szólamnak a hangterjedelme c-f². Alt szerepek az operairodalomban Alt a barokk és kora klasszikus operában Ez a hangfekvés a korai (XVII. - XVIII. századi) operákban viszonylag ritka, a női szerepek szinte kizárólag szoprán, esetleg mezzoszoprán hangfekvésre íródtak. Ha az alt mégis megjelenik, gyakran férfiszerepet jelent. Ilyen férfialt például: Orlando (Georg Friedrich Händel: Orlando) Medoro (Georg Friedrich Händel: Orlando) Orfeusz (Christoph Willibald Gluck: Orfeusz és Euridiké) Volpino (Joseph Haydn: A patikus) Női alt szerepek a korszakból: A zene múzsája, világos lírai alt (Claudio Monteverdi: Orfeo) Amastris, drámai alt (Georg Friedrich Händel: Xerxes) Cornelia, drámai alt (Georg Friedrich Händel: Julius Caesar) Lisetta, komikus alt (Joseph Haydn: A holdbéli világ) Alt a XIX. és XX. századi operairodalomban Az alt hangfajú szereplők mind fontosabb szerepet kapnak e kor operáiban. Az alt szólam továbbra is legtöbbször ellenszólam, ő valósítja meg az ellenpontot a szoprán főszereplővel szemben. Példák: Maggiorivoglio marchese, komikus alt (Gaetano Donizetti: Az ezred lánya) Berta, komikus alt (Gioacchino Rossini: A sevillai borbély) Hedwig, könnyű alt (Gioacchino Rossini: Tell Vilmos) Maddalena, lírai alt (Giuseppe Verdi: Rigoletto) Erda, drámai alt (Richard Wagner: Siegfried) Amelfa, lírai alt (Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas) Genevieve, drámai alt (Claude Debussy: Pelléas és Mélisande) Lucia, drámai alt (Pietro Mascagni: Parasztbecsület) A szomszédasszony, könnyű alt (Kodály Zoltán: Székely fonó) Anyós, lírai alt (Szokolay Sándor: Vérnász) Alt hangszerek Ide sorolhatjuk a hangszercsaládok valóban alt hangmagasságban szóló tagjait, például az altszaxofont, a brácsát, az angolkürtöt, basszetkürtöt és altklarinétot, basszusfuvolát, altkürtöt, az F-trombitát, altharsonát stb. E hangszerek hangterjedelme felfelé és lefelé egyaránt meghaladja az emberi alt hangterjedelmet, de a legjellemzőbb hangfekvésük megegyezik az alt énekhanggal. Léteznek olyan alt- előtaggal ellátott hangszerek is, melyek valójában nem alt hangfekvésűek. Ezek nevüket onnan kapták, hogy az alaphangszertől fél oktávval (tiszta kvinttel, vagy tiszta kvarttal) mélyebben szólnak. Ilyen például az altfurulya (magas koloratúrszoprán fekvésben szól), az altfuvola (szoprán fekvésben szól), az alt-chalumeau (szoprán fekvésben szól). Ezeket a hangszereket szoprán hangfekvésű társaik éppúgy könnyűszerrel elnyomhatják, mint ahogy egy kórusban a szoprán mindig feltűnőbb, mint az alt. Ezt az alt hangszerekre írt szóló darabok, versenyművek mindig figyelembe veszik, és halkan, vagy egyáltalán nem szólaltatják meg egyszerre a zenekart a koncertáló alt hangszerrel (pl.: Georg Philipp Telemann: G-dúr brácsaverseny), vagy ritkább esetben kihagyják a zenekarból a szoprán hangszereket (pl.: Johann Sebastian Bach: 6. Brandenburgi verseny). A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Pest megyében Az alábbi lista a Pest megyében található, magyar állam tulajdonában álló, országos műemléki védettségű ingatlanokat tartalmazza. Lambert-gleccser A Lambert-gleccser a világ legnagyobb gleccsere, az Antarktiszon található. 80 km széles, 434 km hosszú és körülbelül 2500 m mélyre hatol a tengerbe. 1952-ben John H. Roscoe amerikai geográfus nevezte el "Baker Three Glacier"-ként. Csupán 1957-ben jegyezte fel először térképen a gleccsert, Bruce P. Lambert, akiről mai nevét kapta. A globális felmelegedés következtében a gleccser felszínén 2000-től kezdve egyre több olvadékvíz-tó jelent meg. Forrás Gruber László: Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004, ISBN 963 9310 980 Losteiner Leonárd Loesteiner Leonárd (Kolozsvár, 1744 – Csíksomlyó, 1826. május 17.) OFM ferences szerzetes, erdélyi magyar történész, a csíksomlyói kegytemplom és kolostor, a rendtartomány megbízott kronológusa, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium tanára. Élete 1761. szeptember 1-én lépett a rendbe, 1768. március 25-én pappá szentelték. 1770–71-ben Kapjonban, Dés filiáján lelkész és Haller Antal gróf káplánja, 1771–90 között Kolozsvárott lektor, 1792-ben Széken, 1795-ben Medgyesen, 1796–1800 között Mikházán házfőnök, 1801–1804 között definitor, 1802–26 között Csíksomlyón élt mint rendi történetíró. A csíksomlyói kegytemplom építésének legfőbb mozgatója volt. Utolsó éveiben megvakult. Munkái 1777-ben két óriási kéziratban elkészítette Chronologia topographico-geographica provinciae Transilvaniae et Siculiae című művét, amelyben Csík és környéke földrajzát, valamint történelmét írja le. 1786 és 1789 között írta meg munkáját Theatrum Orbis Christiani Hungarico-Transilvanicum in tres aetates címmel. Művei nagyon fontos forrásadatok és -munkák a csíksomlyói kegytemplom és kolostort, valamint a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnáziumot kutatók számára. Gravellona Toce Gravellona Toce település Olaszországban. Lakosainak száma 7836 fő (2017. január 1.). Gravellona Toce Baveno, Casale Corte Cerro, Mergozzo, Omegna, Ornavasso, Stresa és Verbania községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Aizy-Jouy Aizy-Jouy település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 294 fő (2015). Aizy-Jouy Celles-sur-Aisne, Chavignon, Filain, Ostel, Pargny-Filain, Sancy-les-Cheminots és Vailly-sur-Aisne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Acquaro Acquaro község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Vibo Valentia megyében. Fekvése A megye déli részén, az Amello völgyében (a Mésima mellékfolyója) fekszik. Határai: Arena, Dasà, Dinami, Fabrizia, San Pietro di Caridà és Gerocarne. Története A települést a hagyományok szerint pásztorok alapították a 7. században. Nevét az Amello bő vízhozamának köszönheti. A középkorban nemesi birtok volt, közigazgatásilag a szomszédos Dasàhoz tartozott. 1928-ban vált önálló községgé. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria dei Latini-templom San Giuseppe-templom Fontana di Nettuno (Neptun kútja) - a település fő terét díszítő kút Väikjärv A Vaikjärv-tó Észtország Võru megyéjében, Haanja és Rõuge községek közelében található tó. A Haanja natúrpark területéhez tartozik. A Väikjärv-tótól mindössze 200 m-re északnyugatra helyezkedik el a Kurgjärv-tó, amellyel a 19. században még közös víztömeget alkotott, napjainkban azonban a két tavat már egy mocsaras rész választja el egymástól. A tó vízfelszíne 10,4 ha. A tó északi része mélyebb, itt a legnagyobb mélysége mintegy 15 méter, az átlagos mélység 4,5 m. A víz színe világos sárgás-barna. Nyáron a víz átlátszóbb, a téli időszakban az átlátszósága közepes. A tó a Haanja-dombságon 233 méter tengerszint feletti magasságban terül el, erdős terület veszi körül. A part északon és nyugaton homokos és kavicsos, délen és keleten agyagos, sáros. Az északi partját fürdőzésre, úszásra is használják. A tó élővilága gazdag. Leggyakoribb halfaja a sügér, emellett csuka, bodorka és compó is él benne. A környéken a szárazföldön mintegy 15 állatfaj él. Väinö Alfred Tanner Väinö Alfred Tanner (1895-ig Thomasson, Helsinki, 1881. március 12. – Helsinki, 1966. április 19.) finn politikus, 1918 és 1926, illetve 1957 és 1963 között Finnország Szociáldemokrata Pártjának elnöke volt. Finnország miniszterelnöke 1926-1927, és miniszter több kormányban 1937-1944 között, többek között külügyminiszter a Téli Háború idején. Tanner egyben egy a leghosszabb ideig képviselőként szolgáltak közül, szenátor Tokoi szenátusában 1917-ben, és Finnország Szociáldemokrata Pártjának köztársasági elnök jelöltje 1925-ben, 1931-ben valamint 1937-ben. Az 1946-1948 közötti esztendőkben háborús bűnökért elítéltként börtönben volt, öreg napjaira azonban még visszatért a politikába. Politikai pályája mellett Tanner az Elanto Szövetkezet ügyvezető igazgatója is volt 1915-1946 között. Tanner 1927 tavaszán és nyarán a betegszabadságon lévő köztársasági elnök, Relander, helyetteseként köztársasági elnöki feladatokat látott el. Pályakezdéstől háborús bűnösségig Väinö Tanner vasúti fékkezelő és egy jobbágylány gyermekeként született 1881-ben, ám szerény hátterétől függetlenül leérettségizett 1900-ban, és ezután elvégezte a Finn Üzletkötői Kereskedelmi Szakiskolát. Tanner jogot tanult, és 1911-ben végzett. Miután Németországban megismerkedett a szövetkezeti mozgalommal, magáévá tette a szocialista illetve ateista világnézetet. Tanner Finnországban a szövetkezeti mozgalom úttörőinek egyike volt, 1907-ben az Elanto igazgatói tanácsába, 1909-ben a Finnországi Szövetkezeti Központ elnökévé, 1915-ben pedig az Elanto ügyvezető igazgatójává lépett elő. A parlamentbe 1907-ben választották be először. Tannert már akkor a Szoc. Dem. Párt jobb szárnya képviselőjének tartották, ő pedig támogatta az együttműködést a mérsékelt polgáriakkal. 1917-ben Tanner pénzügyszenátorként működött Oskari Tokoi szenátusában, illetve egy ideig élelmezési kérdésekért is felelt. A téli háborúban külügyminiszterként, a folytatólagos háborúban pedig kereskedelem- és iparügyi miniszterként szolgált. 1942 őszén Tanner állította le a Finnországban tartózkodó zsidó menekültek Németországnak való kiadására a belügyminiszter által indított hivatalos intézkedést. Szovjet követelésre került a vádlottak padjára a háború után. Háborús bűnössé nyilvánították, öt és fél év rabságra ítélték, felét volt kénytelen leülni, 1948-ban szabadult. Fertőszentmiklós vasútállomás Fertőszentmiklós vasútállomás egy Győr-Moson-Sopron megyei vasútállomás, Fertőszentmiklós településen, melyet a GYSEV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Győr–Sopron-vasútvonal Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Petőháza vasútállomás Pinnye vasútállomás Fertőszéplak-Fertőd megállóhely Jeviněves Jeviněves település Csehországban, a Mělníki járásban. Jeviněves Spomyšl, Ledčice, Vraňany, Horní Beřkovice és Černouček településekkel határos. Lakosainak száma 220 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Stazione di Airuno Stazione di Airuno vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Airuno településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lecco–Milánó-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Calolziocorte-Olginate (Lecco–Milánó-vasútvonal, észak) Stazione di Olgiate-Calco-Brivio (Lecco–Milánó-vasútvonal, dél) Nemsenkilény A Nemsenkilény, monológ nemmindegyembereknek című, Seth F. Henriett könyvéből – két autista író, Donna Williams és Birger Sellin, valamint egy nem autista író, Mark Haddon szövegrészleteinek a felhasználásával – készült monodráma. Történet A Nemsenkilény című monodráma az autizmussal együtt élő emberek személyes írásait, naplóit felhasználva igyekszik bemutatni kiszolgáltatott embertársaink mindennapjait, egy velünk együtt élő, és mégis oly távolinak tűnő világ fájdalmait és örömeit, sikereit és kudarcait. Egy csenddel és kétségbeesésekkel teli lélek félelmei, kérdései, vágyai és gondolatai a legegyszerűbb színészi (emberi) eszközökkel megfogalmazva. Nem hagyományos értelemben vett színház ez, sokkal inkább egy kéznyújtás, a „furcsa”, „más, mint a többiek-típusú” emberek segélykiáltása. A normál-emberek, szakemberek, pszichiáterek, pszichológusok és nem utolsó sorban az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek szóló segítségnyújtás. Mert: „Nem a másság fogalma a fontos, hanem az elfogadásé!” Az előadás alkotói: Börcsök Enikő, Tóth József, Gyulay Eszter Szereplők Börcsök Enikő - Seth F. Henriett autista művész megformálója A történet eredete Velünk élnek – ellenállhatatlan egyszerűséggel és a világgal szembeni végtelen érzékenységgel. Minden helyzetben érzik, mit kellene tenniük, de lényük őszintesége mégis ellenáll ennek, és másképp cselekszenek. Tele a szívük szeretettel, és minden mondatuk egy hatalmas felkiáltójel. Ha beszélnek, nevetnünk kell. Ha hallgatnak, elviselhetetlen. Ők a nemsenkilények. „Csak olyankor tudok megölelni és megsimogatni valakit, amikor kedvem van hozzá, és nem akkor, amikor szeretné. Jelenleg az egyetlen olyan ember, akit meg szoktam ölelni, a pszichiáterem. Ő azt mondja, hogy nagyon szerencsés ember, de én nem értem, hogy a szerencsének mi köze az öleléshez.” „A fejemben úgy gyűlnek a kérdések, mint a veknik a gyárban, ahol a nagybácsim dolgozik. A gyár egy pékség, és a bácsim a szeletelőgépet kezeli. És időnként a szeletelő nem dolgozik elég gyorsan, de a kenyér egyre jön, és torlódás keletkezik. Néha úgy gondolom el az agyamat, mint egy gépet, de nem mindig úgy, mint egy kenyérszeletelő gépet. Így könnyebb megmagyarázni az embereknek, mi történik bennem.” Az Orlai Produkciós Iroda legújabb vállalkozásának főszereplője Börcsök Enikő, aki Seth F. Henriett ~ Fajcsák Henrietta (Autizmussal önmagamba zárva), Mark Haddon (A kutya különös esete az éjszakában), Donna Williams (Léttelenül) és Birger Sellin (A lélek börtöne) szövegein keresztül beszél valami nagyon fontos, „titokzatos” dologról, az autizmusról. Színházi előadások Várszínház , Esztergom , 2010 Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest , 2010 Harmadik Színház, Pécs , 2010 Jászai Mari Színház, Tatabánya , 2010 Vörösmarty Színház, Székesfehérvár , 2010 Gárdonyi Géza Színház, Eger , 2010 Radnóti Színház, Budapest , 2011 Mátra Művelődési Központ, Gyöngyös , 2011 Weöres Sándor Színház, Szombathely , 2012 Franklin eBookMan A Franklin eBookMan egy ma már nem gyártott PDA és kézi e-könyv-olvasó, amelynek alapvető funkciója az e-könyv olvasás volt. Ez volt az első dedikált elektronikus könyv-olvasó hardvereszköz. Az eszközt 1999-től 2002-ig gyártották, három változatban. Kinézete a korai Palm Pilot PDA-kra hasonlít. Rendelkezik általános PDA-funkciókkal, mint pl. naptár / határidőnapló, címjegyzék, számológép, képes a hangfelvételre és a felvett hangok és feltöltött MP3 fájlok lejátszására, és általában képes Audible formátumú hangoskönyvek (audio book) lejátszására is. Az eszköz köré szerveződött közösség később más alkalmazásokat is kifejlesztett, így kisebb irodai – „office” –, grafikai és játékprogramok is megjelentek a géphez. A készülék képernyője zöld-fekete 16 árnyalatú LCD érintőképernyő, 8 vagy 16 MB RAM-ot tartalmaz, és saját operációs rendszere van. Az eszköznek kézírásfelismerő beviteli rendszere van, amely a természeteshez közeli kézírás használatát teszi lehetővé. Tartozék a stílus és a levehető műanyag védőfedél. A tápellátást két közönséges AAA típusú elem biztosítja. A gyártott verziók a beépített memória méretében és a háttérvilágításban különböztek egymástól. A 900-as modell memóriája 8 MB, háttérvilágítás nincs. A 901-es modellben szintén 8 MB memória található, de ebben már van háttérvilágítás. Végül a 911-es modell memóriája 16 MB és szintén van benne háttérvilágítás. Mindegyik modell rendelkezik MMC (nem SD-kompatibilis) kártyaolvasóval, amely memóriabővítőként szolgál. Az eBookMan képes fogadni a Microsoft Outlook névjegyadatait és előjegyzéseit. Rendelkezik szinkronizációs lehetőséggel, az asztali PC-vel való szinkronizáció USB kábelen keresztül történik. Az eBookMan egy speciális, Franklin által fejlesztett ASIC áramkörben egy SNK32 kódjelű 32 bites RISC mikroprocesszort tartalmaz, ennek órajele 24 MHz. A processzorról igen kevés adat ismert, az valószínűleg egy Intel StrongARM változat és rendelkezik hardveres szorzással. Az ASIC áramkör a processzor mellett beépített RAM, ROM és flash memóriavezérlőket, valós idejű órát, beépített LCD és érintőképernyő-interfészt és sztereo audiomodult is tartalmaz. A korai eBookMan modelleken a rajtuk tárolt összes információ elveszett, mikor a felhasználó elemet cserélt – ezt a hibát egy kondenzátor hibája okozta. A Franklin a hibás modelleket ingyen kicserélte. Az eszköz DRM-rendszere közvetlenül a hardverhez kötődik, amely pl. marketinges problémákat is okozott: az eszközt nem lehetett az üzletben kipróbálni a vásárlás előtt, mivel az nem működött egészen addig, amíg a felhasználó nem csatlakoztatta egy internetes kapcsolattal rendelkező PC-hez, amellyel letöltötte és installálta a kélszülék egyedileg regisztrált operációs rendszerét. A Franklin weboldalán keresztül biztosította a támogatást, amely mára megszűnt. Az eBookMan fejlesztését 2002-ig folytatták, ettől kezdve az Ectaco cég vette át az eszközök forgalmazását, tehát 2002 után is kapható volt. A támogatás és a letöltések 2011 április 30-ával végleg megszűntek. Az eszköznek aktív felhasználói tábora van, beleértve egy Yahoo-csoportot is. Sokan programokat is írnak az eBookMan-hoz, így pl. megjelentek különféle játékok és készült egy ingyenes Mobipocket formátumú olvasóprogram is, amely a géppel együtt érkező, korlátozott képességekkel rendelkező Franklin reader-t volt hivatott felváltani. A készülék sikertelenségét nagyban elősegítette a marketing szinte teljes hiánya, valamint az a tény, hogy nem biztosítottak semmilyen fórumot a vélemények és értékelések megjelentetésére. Egy másik fontos szempont volt az egy elemkészlettel ill. egy feltöltéssel elérhető működési idő rövidsége, amely mindössze néhány órát tesz ki, normál használat mellett. Szintén hátrányosan érintette az eszközt, hogy a Mobipocket.com beszüntette az eBookMan olvasóban alkalmazott Mobipocket reader támogatását és ahhoz nem készült több frissítés. Ez egészen odáig vezetett, hogy egyes újonnan vásárolt könyvek olvashatatlanok voltak az eszközön. Műszaki jellemzők Méretek: 13,15 cm × 8,6 cm × 1.7 cm Súly: 185 gramm Kijelző: LCD , zöld-fekete, 16 árnyalatú, felbontás: 240 x 200 pixel érintőképernyő Fekvő és álló tájolás támogatott Háttérvilágítás: a 901 -es és 911 -es modellekben Levehető védőfedél Bevitel: Dedikált kézírásfelismerő terület (a Palm PDA-khoz hasonló elrendezésben), stílus használatával Egyéb hardver: USB port MultiMediaCard (MMC) foglalat Beépített hangszóró Beépített mikrofon Fejhallgató-csatlakozó Operációs rendszer: eBookMan operációs rendszer (OS) 1.0 – másként: FranklinOS avagy EBM OS. Memória: 8 MB SDRAM a 900 modellben 8 MB SDRAM a 901 modellben 16 MB SDRAM a 911 modellben MMC kártya bővítés minden modellben. Az MMC kártya csak olvasható, az eszköz nem ír rá. Tápellátás: 2 db AAA típusú elem Hálózati adapter (opcionális, 2 AAA elemre mindig szükség van a készülékben) Kiegészítők: Bölcső és Desktop Manager szoftver a PC-s szinkronizációhoz. Az USB csatlakozó a bölcsőben van. PDA funkciók: Címjegyzék ( Address book ), Naptár ( Date book ), Teendők ( ToDo book ), Feljegyzések ( Memo book ), számológép Hangfelvételek készítése Kezelt fájltípusok: HTML , MP3 , TXT, FUB, SEB, MOBI, PalmDOC, AA (format 2) Baszki (Lubusi vajdaság) Baszki település Lubusi vajdaságban, Strzelce-Drezdenko megyében, Lengyelországban. Baszki Drezdenko községhez tartozik. Történelem 1975–1998 között Baszki a Gorzów vajdasághoz tartozott. Prahecq Prahecq település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 2135 fő (2015). Prahecq Aiffres, Brûlain, Mougon, Sainte-Blandine, Saint-Martin-de-Bernegoue és Vouillé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Västerbottens-Kuriren Västerbottens-Kuriren (VK) egy 1900-ban alapított liberális svéd újság. Västerbotten tartományban jelenik meg naponta (vasárnap kivételével), Umeåban adják ki. Az újság Västerbotten és Umeå regionális híreivel foglalkozik, valamint nemzeti és nemzetközi eseményekkel. Az elmúlt húsz évben Norrland (észak-Svédország) három legnagyobb napilapja között szerepelt. 2013-ban 30 800-an fizették elő. 1937 óta az újság évente megjutalmazza Västerbotten legjobb sportolóját az ún. VK-guldet nevű díjjal. A díjazottak között található Ingemar Stenmark, Anja Pärson, Marta Vieira da Silva és Assar Rönnlund. Főszerkesztők Gustav Rosén, 1902–1926 Ernst Gafvelin, 1926–1927 Stellan Rosen, 1927–1967 Matts Balgård, 1968–1973 Olle Nilsson, 1973–1978 Bengt Schöier, 1978–1986 Olof Kleberg, 1986–2001 (politikai főszerkesztő 1997–2001) Torbjörn Bergmark, 1997–2009 Ola Nordebo, 2006– (politikai főszerkesztő) Sture Bergman, 2009–2011 Ingvar Naslund, 2011– 1922–1923-as magyar labdarúgókupa Az 1922–1923-as magyar kupa a sorozat 7. kiírása volt, melyen az MTK csapata 5. alkalommal diadalmaskodott. Érdekességek: 14 évvel az első kiírás után készült csak el a kupa; nem a pályán adták át először, hanem egy teremben; nem a győztes csapat kapitánya vette át, hanem a klub egyik vezetője. Az 1923–1924-es magyar labdarúgókupát a VIII., az 1924. évi nyári olimpiai játékok miatt nem írták ki. Bessenyei István Bessenyei István (Égerhát, 1955. március 18. –) erdélyi magyar színész, rendező, színigazgató, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat művésze, 2012 és 2014 között művészeti igazgatója, 2017 óta örökös tagja, a Proscenium Alapítvány elnöke. Életpálya 1955-ben született a szilágysági Égerháton (szülei: Bessenyei István és Molnár Rózsa). Elemi és középiskolai tanulmányait Égerháton, Szamosardóban és Szilágycsehben végezte, majd három évig matematika-fizika tanárként dolgozott a Szamosardói Általános Iskolában. Szakmai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végezte, színész szakon. 1981-ben szerzett diplomát, azóta a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának (a későbbi Harag György Társulatnak) a színésze. A kilencvenes évektől kezdődően rendez is. Közben - a nyolcvanas évek végétől - frontembere volt a nagykárolyi Kastélylakók zenekarnak. 1990-ben, a zenekar szövegírójaként és énekeseként részt vett a Siculus Országos Táncdalfesztiválon, Székelyudvarhelyen, ahol társaival a fesztivál nagydíját nyerte el. 1998-ban Parászka Miklós kettős igazgatása idején, a Harag György Társulat tagjaként maga is részesévé válik a Csíki Játékszín megalapításának (a két társulat "testvártársulatként" működik, közös igazgatóval), a színház első évadában rendez is itt. A két társulat szétválása után a Harag György Társulat színésze marad, tagja a Harag György Társulat művészeti tanácsának és a Proscenium Alapítványnak. 2012-től 2014-ig a Harag György Társulat művészeti igazgatója, 2012-től kezdődően a Proscenium Alapítvány elnöke. Színházi munkája mellett szakirányítóként aktívan részt vesz a diák- és műkedvelő színjátszó mozgalmak szervezésében, megerősítésében is (főként Szilágy és Máramaros megyében, ahol nincs hivatásos magyar színház). 1996 és 2006 között alapító vezetője, rendezője volt a szatmárnémeti Kulissza Színpad műkedvelő színjátszócsoportnak, 2003 és 2006 között szakirányítója a Nádai István Színjátszókörnek, állandó szaktanácsadója Szilágycseh és Kraszna városok színjátszóköreinek és -táborainak. Drámapedagógiai tevékenységéért és a református oktatás támogatásáért a Szatmári Református Egyházmegye és a Szatmárnémeti Református Gimnázium 2007-ben Pro Schola-díjjal jutalmazta, 2011-ben pedig a Szatmár Megyei Tanács és a Szatmárnémeti Városi Tanács kulturális díjával jutalmazták. 2017-ben a Harag György Társulat örökös tagjává avatták. Nős, egy gyermeke van. Felesége, Dr. Bessenyei Gedő Éva orvos, fia, Bessenyei Gedő István teatrológus, dramaturg, a Harag György Társulat igazgatója. Színházi tevékenysége Főiskolai szerepei Fiú (Fejes Endre-Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem! , r. Kovács Levente ) Színházi szerepei Leopold Maria Lippert–Weilersheim herceg (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő , r. Keresztes Attila ) Ádus, vén cimbalmos (Tóth Ede: A falu rossza , r. Csurulya Csongor ) Leo Bújkálov (Katajev- Aldobolyi Nagy György: Bolond vasárnap , r. Aldobolyi Nagy György ) Professzor (Szabó Magda-Bereményi Géza: Az ajtó , r. Bereményi Géza ) Dr. Preisz (Munkácsi Miklós: Mindhalálig Beatles , r. Csurulya Csongor ) Patás (Rideg Sándor-Timár Péter: Indul a bakterház , r. Árkosi Árpád ) Knut Brovik, volt építész, most Solness asszisztense (Ibsen: Légvár Solness építőmester és Ha mi holtak feltámadunk című művei alapján , r. Csurulya Csongor ) A Senák (Háy János: A Senák , r. Lendvai Zoltán ) Aniello Amitrano (Eduardo de Filippo: Belső hangok , r. Alexandre Colpacci) Salarino (Shakespeare: A velencei kalmár , r. Parászka Miklós ) Bill (Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, r. Horányi László) A direktor (Bús Fekete László-Török Rezső-Görög László: Félnótás kabaré szilveszterre avagy a dürrögő gyászhuszár , r. Tóth Páll Miklós ) Horner (Hawthorne) ügyész ( Boszorkányhajsza , Arthur Miller Salemi boszorkányok című színműve nyomán, r. Urai Péter) Prolet Árpi (Márai Sándor műve alapján - A szegények iskolája , r. Árkosi Árpád ) Mikár Ferenc (Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek , r. Lendvai Zoltán ) Kányai (Szigligeti Ede - Liliomfi, r. Árkosi Árpád ) Worchester grófja ( Falstaff , Shakespear e IV Henrik c.színműve alapján, r. Béres László ) Témüller (Presser, Sztevanovity - A Padlás , r. Horányi László) Kocsmáros (Egressy Zoltán - Portugál , r. Lendvai Zoltán ) Rideghváry Bence (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai , r. Parászka Miklós ) Theseus, Athén ura (Shakespeare: Szentivánéji álom , r. Árkosi Árpád ) Jóttesz király (Novák János-Tamkó Sirató Károly: A mesélő kert , r. Márk Nagy Ágota) Levrenti (Brecht: A kaukázusi krétakör ) Elnök (Tamási Áron: Ősvigasztalás , r. Parászka Miklós ) Bádogfavágó ( Baum-Frank-Schwajda-Tamássy: Óz, a nagy varázsló, r. Márk Nagy Ágota) Kopjáss István (Móricz Zsigmond: Rokonok , r. Parászka Miklós ) Jan Balas ( Václav Havel: A leirat , r. Parászka Miklós ) Közeg (Spiró György: Csirkefej , r. Kövesdy István) Ben Silverman (Neil Simon: Napsugár fiúk , r. Parászka Miklós ) Máté (Molnár Ferenc: Úri divat ) Benedek (Örkény István: Kulcskeresők , r. Parászka Miklós ) Eibenmeyer, Herse (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja , r. Kovács Levente ) Bugrov, kereskedő (Csehov: Platonov szerelmei , r. Kovács Levente ) Anghel (Mateescu: A bálkirálynő , r. Parászka Miklós ) Adrian (Shakespeare: A vihar , r. Parászka Miklós ) Tóbiás (Zágon István: Hyppolit, a lakáj , r. Kovács Levente ) Vadmalac (Fodor Sándor: Csipike , r. Tóth Páll Miklós ) Abbé (Deák Tamás: Az estély , r. Kovács Ferenc) Don Juan (Tirso de Molina: A zöldnadrágos lovag , r. Kovács Ádám ) Fiú (Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem , r. Gyöngyösi Gábor , Tóth Páll Miklós ) Filmszerep Koltai Róbert : Világszám Pódiumműsorok Kényszerleszállás közben Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak ( Soós Angélával ) Fölszárad majd a sár (pódiumműsor erdélyi magyar költők verseiből) In memoriam Gellért Sándor Cenzúra nélkül Győzhetetlen én kőszálam Népem, te szent... Levelek Anna Majához Évszakok (világirodalmi összeállítás) A délibábig és vissza (kortárs romániai költők verseiből) Színházi rendezései Népek hajnalcsillaga ( Szatmárnémeti Északi Színház , Harag György Társulat ) Tennessee Williams: Beszélj mint az eső, hadd hallgassalak ( Szatmárnémeti Északi Színház , Harag György Társulat ) Quo vadis homo sapiens , Tennessee Williams: Vorbește-mi ca ploaia și lasă-mă să te ascult ( Szatmárnémeti Északi Színház , román tagozat) Fazekas Mihály-Móricz Zsigmond-Bessenyei István: Ludas Matyi Csíkországban ( Csíki Játékszín ) Halász-Békeffy-Eisemann: Egy csók és más semmi ( Szatmárnémeti Északi Színház , Harag György Társulat , Parászka Miklóssal ) Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony ( Szatmárnémeti Északi Színház , Harag György Társulat , Parászka Miklóssal ) Pataki Éva: Edith és Marlene ( Szatmárnémeti Északi Színház , Harag György Társulat , Parászka Miklóssal ) Rejtő Jenő: Bolondok közt, szűk cipőben ( Szatmárnémeti Északi Színház , Harag György Társulat , Parászka Miklóssal ) Pódiumműsorok Kényszerleszállás közben Fölszárad majd a sár (pódiumműsor erdélyi magyar költők verseiből) A rendező munkatársa Presser, Sztevanovity: A padlás (r. Horányi László) Huszka Jenő: Lili bárónő (r. Parászka Miklós ) Szerző Fazekas Mihály - Móricz Zsigmond - Bessenyei István: Ludas Matyi Csíkországban Boldog Karácsonyt! - Filmforgatókönyv Fordító Tennessee Williams : Vorbeste-mi ca ploaia si lasa-ma sa te ascult (románra) Nicolae Mateescu : A Bálkirálynő (magyarra) Filmrendező Boldog Karácsonyt! (XIV. Alter-Native Rövidfilmfesztivál, 2006 - Marosvásárhely ; Szegénység Arcai Filmfesztivál, 2010 - Budapest ) Rendezései műkedvelő társulatoknál Rendezései a Kulissza Színpadnál "És miben játszik?" ( Dancs Artur egyéni műsora, 2006) Én, az alternatíva ( Dancs Artur egyéni műsora, 2004) Ámor és cselszövés (kabaré, 2003) A nagytestvér mindent lát ( Dancs Artur egyéni műsora, 2002) Tűz, víz és nyugalom (kabaré, 2001) Nem kapsz levegőt ( Dancs Artur egyéni műsora, 2001) Klotild néni (1999) Ezer év hazafias költészetének gyöngyszemeiből (versműsor, 1999) Tennessee Williams: Beszélj mint az eső, hadd hallgassalak (szereplők: Budaházi Attila, Illés Mónika, 1998) A szabin nők elrablása (1997) A nagybányai Lendvay Márton Színjátszókörnél Herkules bonbon (kabaré, 2003) Eisemann Mihály: Fekete Péter (2001) Szakirányításával működő színjátszótáborok Zsibai Népzene-, Néptánc-, Kézműves- és Színjátszótábor ( Szilágycseh , 2005 óta) Krasznai Színjátszótábor ( Kraszna , 2009 óta) Dévai Színjátszótábor ( Déva , 2009) A Lendvay Márton műkedvelő társulat színjátszótábora ( Koltó , 2001) Beszélt nyelvek magyar, román, orosz 8564 Anomalocaris A 8564 Anomalocaris (ideiglenes jelöléssel 1995 UL3) egy kisbolygó a Naprendszerben. Y. Shimizu és Urata Takesi fedezte fel 1995. október 17-én. Asztácium Az asztácium a periódusos rendszer 7.A főcsoportjába tartozó elem, a halogéncsoport tagja. A rendszáma 85, a vegyjele At. Elektronszerkezete [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5, azaz vegyértékhéja telítetlen, egy elektron felvételével a nemesgáz elektronszerkezetet el tudná érni. Az asztáciumot 1940-ben állította elő mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie és E. Segre a Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa-részecskékkel történő bombázásával. Igen instabil elem (neve is erre utal, görög asztatosz instabil) gyorsan bomlik, a számítások szerint 1 köbkilométer földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található. Az 210At felezési ideje 8,1 óra. Bomlékonysága miatt jelentősége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém. Gyakorlati felhasználása Részecskenyalábok relatív szórásának vizsgálatára használható. Egészségügyi jelentősége A pajzsmirigyben rakódhat le a jód helyett, bomlása miatt veszélyes. A magyarországi eszperantó mozgalom évszámai A magyarországi eszperantó mozgalom évszámai szócikk bővebben tárgyalja a Magyarországi Eszperantó Szövetség Wikipédia szócikkében található kronológiai felsorolást. Magyarázat A magyarországi eszperantisták országos egyesülete 1902 óta létezett, ám a megalakulás 1907-ben, 1912-ben és 1960-ban megismétlődött. Különböző okok miatt minden alkalommal de rendre új egyesület jött létre, szó sem volt azonban arról, hogy de facto új egyesület alakult volna. A jogi státusznak ugyan megvan a maga jelentősége és története, ennek túlhangsúlyozása és a dolgok lényegével való azonosítása azonban nem több puszta „jogászkodásnál”. Mindemellett tény, hogy az egyesület az ötvenes években volt a legbizonytalanabb jogi helyzetben. A jogi státusznál sokkal fontosabbak voltak azok a belső változások, újjászervezések, amelyeket új vagy lényegében megújított alapszabály elfogadása jelzett, de ezek a változások is a mozgalmi kontinuitás jegyében történtek (1906, 1911, 1960, 1987, 2006). Ennél is kisebb jelentőségűek voltak a névváltozások. Mindemellett nem érdektelen a névváltozásokkal kapcsolatos sok téves adatot is korrigálni. Az egyesület nevei időrendben a következők voltak: Magyar Eszperantisták Egylete 1902 -03-02 – 1906 -04-24 Magyar Eszperantista Egyesület 1906-04-24 – 1911-05-25 Magyar Országos Eszperantó Egyesület 1911-05-25 – 195? Országos Eszperantó Tanács (szervezete) 1955 -09-18 – 1960 -10-30 Magyar Eszperantó Szövetség 1960-10-30 – 1991-06-01 Magyarországi Eszperantó Szövetség 1991-06-01 óta Felmerül az a kérdés, hogy mikor és miért szünetelt az egyesület tevékenysége. Ilyen szünetelés mindig külső, társadalmi-politikai okok miatt, kényszerből történt. Háromszor volt ilyen működési szünet, melynek okai: a háborús helyzet 1916–1917-ben, a totális fasizmus hatalomra jutása 1944-ben, végül a sztálinista diktatúra az ötvenes évek első felében. Ez utóbbival kapcsolatos a legtöbb téves adat és félremagyarázás. 1950-ben az elnökségben több párttag is volt, akik azt az utasítást kapták, hogy mondassák ki az elnökséggel az egyesület megszüntetését. Ők ugyan nem értettek egyet ezzel az intézkedéssel, de az 1950. április 6-i elnökségi ülésen kénytelenek voltak közölni a többiekkel ezt a „felsőbb intenciót”. Az akkori politikai helyzetben rendkívüli tettnek számított az, hogy az elnökség ellenállt ennek a felsőbb pártutasításnak, és nem az egyesület megszűnését, hanem azt mondta ki, hogy szünetelteti az egyesület működését. Még ennek a lényegében más határozatnak az elfogadtatása sem ment könnyen, hiszen a tíz igennel szavazóval szemben hárman ellene mertek szavazni, ketten pedig tartózkodtak. Azzal senki nem törődött, hogy az alapszabály szerint az elnökségnek nem volt ilyen hatásköre, tehát a határozat eleve érvénytelen volt. 1950-ben tehát de jure nem szűnt meg az egyesület. A határozatba nem került be a szüneteltetés időtartama, csupán elhangzott, hogy ez egy év lesz. 1951–1952 azonban a Rákosi-féle sztálinista diktatúra legsötétebb évei voltak, és ekkoriban nem merték kezdeményezni a működés folytatását. Ezután egy tanácsi hivatalnok megállapította, hogy az egyesület régi címén nem található, és működésének semmi jele nem tapasztalható. Erre hivatkozva 1952. január 3-án mint „ismeretlen egyesületet” törölték az egyesületek nyilvántartásából. E jogszerűtlen lépések sorozata már csak azért sem tekinthető de jure megszűnésnek, mert egyrészt nem volt mód fellebbezésre, másrészt pedig az 1953-as, Nagy Imre nevéhez fűződő politikai fordulat nyomán megkezdődhetett az egyesület tevékenységének felélesztése. Ez azonban csak fokozatosan, több év alatt ment végbe. 1953-ban néhányan úgy találtak módot az eszperantista tevékenység folytatására, hogy bekapcsolódtak a Világbéke Eszperantó Mozgalom működésébe. A szovjet tömb országaiból ugyan senki nem tudott részt venni a mozgalmat kezdeményező, 1953-ban az ausztriai St. Pöltenben megrendezett nemzetközi konferencián, de az egyesület néhány aktivistája kezdettől fogva levelezett az új mozgalom vezetőivel és a nemzetközi mozgalom aktivistájaként folytatott eszperantista tevékenységet. Elsőként Márton Lajos (1921–1978), később dr. Szemenyei Bálint, Balkányi Pál (1894–1977) és mások lettek MEM-aktivisták. Ezzel elindult egy az eszperantót „legitimáló” folyamat melynek eredményeképpen az Országos Béketanács égisze alatt 1955. szeptember 18-án megalakulhatott egy szervező központ. Ennek a testületnek céljait és szervezetét illető kezdeti bizonytalankodást tükrözte a kezdetben többszöri névváltoztatás, míg végül Magyarországi Eszperantó Tanács lett a neve. Elnöke az a Baghy Gyula (1891–1967) lett, aki 1950-ben társelnök volt, a vezetőségbe az 1945–1950-es időszak aktivistái kerültek be, viszont kimaradt Szerémi Borbála (1896–1984), aki – jobb meggyőződése ellenére, pártutasításra – az 1950-es, tevékenységet szüneteltető határozatot kezdeményezte. A Tanács tüneményes gyorsasággal országszerte újjászervezte az 1950 óta „alvó” csoportokat, és bár erre nem volt engedélye, 1957-ben, már „tagsági jegyet” is kibocsátott. Egyéni tagjaival és az egész országra kiterjedő szervezeti hálózatával 1960-ban már erősebb szervezet volt, mint 1950-ben. Az egyesületet tehát de iure soha nem tiltották be, nem oszlatták fel és önfeloszlatásra sem került sor. A megbénított egyesület 1955–1957-ben de facto újjászerveződött az 1950-es szervezeti rendben, de új néven. Ez a szervezet „kifelé” mozgalomként határozta meg önmagát. Az egyesület jogfolytonosságának kimondásától az egyesület létét féltették, legalább is eleinte. 1956-ban az egyesület felügyeleti szerve a Művelődésügyi Minisztérium lett. 1957-től lett volna mód az egyesületi forma visszaállítására, erre azonban belső ellentétek miatt nem került sor. A nézeteltérések lényege az volt, hogy az egyesület tevékenységének szüneteltetését kimondó határozatért egyesek a volt munkáseszperantistákat, vagyis a volt MEME-tagokat okolták és szerették volna kiszorítani őket minden pozícióból. Lényegében csak személyi ellentéteket igyekeztek néhányan politikai harcként beállítani, ezek a viták azonban sokáig késleltették a helyzet megnyugtató jogi rendezését. A volt munkáseszperantisták amellett, hogy 1950-ben vonakodtak végrehajtani a felsőbb pártutasítást, 1960-ban sikeresen közbenjártak az egyesület helyzetének rendezése érdekében, így többek között Szerémi Borbálának sikerült megnyernie Aczél György miniszterhelyettes támogatását, aki kulturális ügyekben a pártvezetés legbefolyásosabb tagja volt. A pártvezetők elé kerülő jelentésbe többek között bekerültek eszperantó mozgalomra nézve kedvező, egyébként azonban valótlan adatok is. Az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága 1960. július 26-án hozott „szigorúan bizalmas” határozatot „az eszperantó mozgalom helyzetének rendezésére”. E határozat előírja, hogy „a mozgalom a jövőben országos egyesület formájában működjék” és „Magyar Eszperantisták Országos Egyesülete” legyen a neve. 1960. október 30-ára tehát a Magyarországi Eszperantó Tanács küldöttgyűlést hívott össze, ez kimondta a Tanács megszűnését és az „új” egyesület megalakulását. Az „új” egyesületnek de iure új tagjai lettek, amennyiben a régieknek be kellett lépniük az „új” egyesületbe. Az átszervezés tehát nem jelentett új tagságot. Az „új” egyesület örökölte a Tanács által kiépített országos struktúrát (csoportokat és megyei bizottságokat) is. Az elnök Baghy Gyula maradt, akinek aktív elnöki tevékenysége így az egyesület történetében a leghosszabb ideig tartott (1955–1965). A párthatározatot azonban, csakúgy mint 1950-ben, 1960-ban sem hajtották végre maradéktalanul. Most az egyesület nevét kifogásolták többen és a közgyűlés a párthatározattól eltérően a „Magyar Eszperantó Szövetség” név mellett döntött. Ez azt jelentette, hogy a párthatározatnak ezt a részét az azt ismerő párttagok, közöttük vezetők nem igyekeztek végrehajtani, sőt most is „átálltak” a párthatározatot ellenzőkhöz. 1879–1902 1879 A badeni Johann Martin Schleyer májusban közzéteszi volapük nevű nyelvtervezetét. A soproni Bánfi György az elsők között csatlakozik a mozgalomhoz. 1880 Schleyer nyelvtanári képesítéseket ad ki. Bánfi György Magyarországon az első, a világon a második volapük-tanár. 1881-03-19 A Neue Arader Zeitung az első magyarországi újság, amelyben híradás jelenik meg a volapükről. 1885 Zágrábban megjelenik Juraj Bauer horvát nyelvű volapük tankönyve. 1887 Megjelenik az első magyar nyelvű volapük tankönyv. Szerzője Gebaur Izor , a pécsi cisztercita főgimnázium igazgatója. (1907-ben eszperantista lesz) 1887. ápr. Volapükista egyesület alakul Fiuméban 52 taggal, elnöke Giampaolo Carminati. 1887-08-09 Párizsban megalakul a 31 tagú Volapük Akadémia. Egyetlen magyarországi tagja Bánfi György. 1888 Pécsen megjelenik az első volapük nyelven írt könyv Magyarországon: az aggteleki és dobsinai barlangrendszerek ismertetése. 1888 Tizenhat diplomás volapük tanár van Magyarországon, továbbá hat főtanár és két professzor. A megfelelő számok a világon: 885, 130, 50. 1889–1891 Petőfi- és Kölcsey -kötetek volapükül. 1897 Bálint Gábor nyelvész, a kolozsvári egyetem tanára az első magyarországi eszperantista. 1897-05-25 A Kolozsvári Ellenzék c. napilap ad hírt először az eszperantó nevű nyelvtervezetről, amelyet Lazar Markovics Zamenhof varsói orvos tett közzé 1887 . július 26-án . 1897. szept. Bálint Gábor eszperantó nyelvtanfolyamot indít a kolozsvári egyetemen. 1898 Kolozsváron jelenik meg az első magyar nyelvű eszperantó tankönyv. Szerzője Barabás Ábel . 1900 Az első Magyarországon kiadott eszperantó nyelvű könyv: viccek 200 oldalon. Összeállította és kiadta Lengyel Pál (nyomdász) nyomdász, Szegzárd . 1900–1904 A szegzárdi Lengyel Pál (nyomdász) nyomdász kiadója, majd szerkesztője is a nemzetközi eszperantó mozgalom Lingvo Internacia c. folyóiratának. 1902–1949 1902-03-02 Húsz taggal megalakul a Magyar Eszperantisták Egyesülése. Célja „propagálni és terjeszteni az eszperantót, segíteni az átutazó eszperantistákat.” 1904 nov Lengyel Pál (nyomdász) nyomdájával Párizsba költözik, s a továbbiakban ott adja ki a Lingvo Internaciát. 1906-04-24 Az egyesület átszervezésével megalakul a Magyar Eszperantista Egyesület. 1906 Szenvedélyes cikkek a sajtóban az eszperantóról. Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Ignotus és mások üdvözlik az új mozgalmat, Arányi Miksa és Rákosi Jenő támadják. 1907 Turócszentmártonban megjelenik az első szlovák nyelvű eszperantó nyelvtan. 1909-02-25 Az egyesület közgyűlése kimondja, hogy az egyesület, amelynek célja „az eszperantó nemzetközi nyelv terjesztése”, politikai és vallási kérdésekkel nem foglalkozik. 1909 Zágrábban megjelenik az első horvát nyelvű eszperantó tankönyv, szerzője Danica Bedekovic-Pobjednicka. 1909-08-30 Budapesten, a XIV. Nemzetközi Orvoskongresszus ülésén három eszperantó nyelvű előadás hangzik el. 1910 Zágrábban jelenik meg az első szlovén nyelvű eszperantó nyelvkönyv, szerzője Ljudovit Koser. 1910–1912 Megjelenik a piarista Vörös Cyrill három kötetes műve az euklideszi és a Bolyai-geometriáról, 439 oldalon: az világon az első eszperantó nyelvű matematikai szakkönyv. 1911 Először jelenik meg Magyarországon eszperantó nyelvtan románul és németül. 1911-05-25 Az egyesület újabb átszervezésével létrejön a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (MOEE). Elnöke Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a magyarországi keresztényszocialista mozgalom megalapítója, a Szent István Akadémia elnöke. Az egyesület feladata az eszperantó „terjesztése és tanítása a politikai vagy felekezeti kérdések teljes kizárásával”, ugyanakkor azonban „a modern kor humánus és kulturális törekvéseiben részt vesz”, s ennek megfelelően felhasználja az eszperantót „a békemozgalom és a nőmozgalom eszméinek propagálására” is. 1913-02-23 Megalakul a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete (MEME). Célja az eszperantó terjesztése a munkások között. 1913-09-28 Magyarországon először tiltanak be eszperantó rendezvényt. A székesfehérvári rendőrkapitány indoklása: az eszperantó tolvajnyelv. 1913-11-05 Az első interpelláció a magyar parlamentben az eszperantó ügyében: Giesswein Sándor képviselő a székesfehérvári eset kapcsán követeli a gyülekezési jog tiszteletben tartását. 1914-03-13 Az eszperantó nyelv megreformálására 1907-ben kezdeményezett nemzetközi mozgalom részeként Budapesten megalakul az Ido Nemzetközi Nyelv Egyesülete. Vezetőségében van többek között Schulek Frigyes építész, Babits Mihály író, Dienes Pál matematikus, Dienes Valéria filozófus. 1918 Az Ido Nemzetközi Nyelv Egyesülete támogatói és tiszteletbeli tagjai lesznek Jászi Oszkár és Szabó Ervin. 1918. nov. Az eszperantó támogatására Bíró Lajos, Karinthy Frigyes, Schöpfiln Aladár, Zilahy Lajos és mások bizottságot alakítanak. 1919-07-04 A Közoktatásügyi Népbiztosság elrendeli a Nemzetközi Tudományos Nyelvintézet felállítását a Budapesti Tudományegyetemen, vezetőjévé kinevezik az eszperantó és ido lektorokat is. Az intézet megszervezését az egyetemen belül elsősorban Simonyi Zsigmond nyelvész, továbbá Asboth Oszkár és Dienes Pál támogatják. 1919. júl. A MEME székházául kijelölnek egy üres Üllői úti palotát. 1919. aug. Feloszlatják az egyetem Nemzetközi Tudományos Nyelvintézetét, elveszik a MEME székházát. 1919-09-04 Letartóztatják dr. Rajczy Rezsőt, az ismert eszperantistát, aki a Tanácsköztársaság idején a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság Gyermekvédelmi Osztályának vezetőhelyettese, az Alkoholellenes Tanács és az 500 tagú budapesti munkástanács tagja volt. 1919. okt. Fegyelmi eljárás, zaklatások, majd elbocsátás a sorsa azoknak, akik részt vettek a Nemzetközi Tudományos Nyelvintézet munkájában vagy azt támogatták. Többen külföldre menekülnek. A nemzetközi nyelv kutatásának és oktatásának ügye Magyarországon 47 évre kiszorul az egyetemi és tudományos életből. 1919. nov. Hámán Kató, Batta József és Schuller Béla megkezdik a munkáseszperantista mozgalom újjászervezését. Hámán Kató számos tanfolyamot vezet. 1920-01-22 A letartóztatása során elszenvedett kínzások következtében elhunyt dr. Rajczy Rezső. 1920. márc. Robicsek Pál, a Posta volt helyettes népbiztosa nyolc hónapi bujkálást követően Csehszlovákiába szökik, majd a Szovjetunióba emigrál. 1921 Tomszkban eszperantó és orosz nyelvű emlékművet állítanak a polgárháborúban elesett magyar eszperantistáknak: „Az imperialista háború szibériai száműzöttjei, a világforradalomért életüket áldozó elesett hősök örök emlékére. Magyar szekció 1921.” 1922 A főváros tanácsa elbocsátja Prayer Aranka tanítónőt. Indoklás: 1919-ben eszperantó nyelvtanfolyamon vett részt, az eszperantó pedig a szocialisták tolvajnyelve. 1922. febr. A MEME szegedi csoportja három vezetőjét letartóztatják és börtönbüntetésre ítélik kommunista tevékenység címén. 1922-12-24/27 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXI. kongresszusa elutasítja Hámán Katónak az eszperantó használatára vonatkozó javaslatát. 1922–1926 Megjelenik a dr. Schwartz Tivadar ügyvéd által alapított Literatura Mondo c. irodalmi folyóirat. Szerkesztik: Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán. 1922-02-22 Betiltják a Sennacieca Revuo c. Párizsban megjelenő folyóirat magyarországi terjesztését. 1922-08-05 Betiltják a Kombato és a Libero c. Bécsben megjelenő ido folyóiratok továbbá a Nacionalismo ed internacionalismo és a Nova Horizonti c. Lipcsében megjelenő ido kiadványok magyarországi terjesztését. 1923 Először jelenik meg Karinthy-kötet eszperantóul: Morgau matene. Karinthy-kötet jelenik meg idoul is: Faremido. 1923-11-15 Elhunyt dr. Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szent István Akadémia elnöke, 1911-től a MOEE elnöke. 1924-02-06 Betiltják a La Nova Epoko c. Moszkvában megjelenő folyóirat magyarországi terjesztését. 1925. júl. Batta József, a MEME, titkára, letartóztatása elől Csehszlovákiába szökik, majd Berlinben telepedik le. 1925-10-09 Betiltják a Libera Laboristo c. Berlinben megjelenő folyóirat magyarországi terjesztését. 1925-12-05 Kéthly Anna szociáldemokrata képviselő tiltakozik a parlamentben a MEME orosházi és pécsi csoportjai, továbbá az egri, gyulai, békéscsabai, tótkomlósi és tatabányai nyelvtanfolyamok betiltása ellen. 1926-tól A Szovjet Posta modernizálását magyar eszperantisták, Manglitz Karola és Robicsek Pál irányítják. Eszperantó feliratú postabélyegek és levelezőlapok jelennek meg, több városban eszperantó nyelvű rádióadások kezdődnek, s megkezdi eszperantó nyelvű adásait egy Komintern-adó is. 1926-04-30 Reisinger Ferenc szociáldemokrata képviselő interpellál a parlamentben a MEME miskolci csoportjának betiltása miatt. 1926-09-06 Betiltják a Lipcsében megjelenő Sennacieca Revuo folyóirat és a Kontrau Dio és Nur volu c. kiadványok magyarországi terjesztését. 1926-10-25 Humhál László, Glanz Andor és más kommunista fiatalok veszik át a vezetést a MEME 1.sz., budapesti csoportjában. 1926-10-28 Betiltják az Internacia Lingvo c. moszkvai folyóirat magyarországi terjesztését. 1927. jan. Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes és Orosháza környékén terjesztett betiltott eszperantó nyelvű kiadványok ügyében rendőri eljárás indul. 1927-04-11 Betiltják a Sennaciulo és a La Lernanto c. Párizsban megjelenő folyóiratok magyarországi terjesztését. 1927-05-06 A MEME Stromfeld Aurél által vezetett magántisztviselői csoportja vendégül látja a szocialista Franz Jonast, az osztrák munkáseszperantista szervezet egyik vezetőjét, aki eszperantó nyelvű előadásokat tart Budapesten. 1928-03-25 Egy hódmezővásárhelyi földműves lakásán a csendőrök bűnjelként lefoglalnak egy eszperantó nyelvtankönyvet mint „kommunista iratot”. 1928-04-19 Kabók Lajos szociáldemokrata képviselő interpellál a parlamentben a hódmezővásárhelyi eset miatt. A belügyminiszter megvédi a csendőrséget azzal, hogy a szóban forgó könyv „kommunista nyelvtan” volt. 1928-06-22 Megalakul a Magyar Országos Katholikus Eszperantó Egyesület. 1928-08-28 Györki Imre szociáldemokrata képviselő interpellál a parlamentben az eszperantó nyelvű kiadványok terjesztésének tilalma miatt. 1929 Berlinben megjelenik Babits Gólyakalifája: La Cikoni-kalifo. 1929-08-02/09 A 21. Eszperantó Világkongresszus Budapesten, 1200 résztvevővel. Fővédnökök: dr. Bethlen István miniszterelnök, dr. Ferenc József főherceg, dr. Zichy Gyula kalocsai érsek és dr. Lukács György ny. miniszter. 1930–1939 Bleier Vilmos kiadója, a Literatura Mondo, 80 eszperantó művet ad ki, közöttük az eszperantó kultúra szempontjából kulcsfontosságú műveket. 1930 Lipcsében megjelenik a Cent tridek tri tagoj de Sovet-Hungario – emigráns kommunista vezetők cikkgyűjteménye a Tanácsköztársaságról. 1930-06-26 Betiltják S. Saburin Lerna Esperanta Krestomatio c. Moszkvában megjelenő tankönyvét. 1930-07-01 Betiltják a Kion rakontas la amikoj de Teçjo c., Lipcsében megjelenő könyv magyarországi terjesztését. 1930. okt. – 1933. jan. Berlinben Batta József szerkesztésében jelenik meg az Internaciisto c., kommunista irányzatú nemzetközi munkáseszperantista folyóirat, 1932-től az akkor megalakuló Proletár Eszperantisták Internacionáléjának orgánuma. 1931–1938 Megjelenik a Literatura Mondo, a nemzetközi eszperantó mozgalom legtekintélyesebb irodalmi folyóirata, az eszperantó irodalom új korszakát jelentő „budapesti iskola” fóruma. Főszerkesztői dr. Kalocsay Kálmán és Baghy Gyula, szerkesztői Bodó Károly, Szilágyi Ferenc és Totsche Lajos. 1931-03-03 Betiltják az Internaciisto c., Berlin-Charlottenburgban megjelenő folyóirat magyarországi terjesztését. 1931-04-04 A MEME vezetőségében többségbe kerülnek a Demény Pál által vezetett, Kominterntől független, illegális magyarországi kommunista mozgalom résztvevői, közülük kerül ki az új titkár, Gischitz Endre is. 1932-07-26 Betiltják az Ino c., Frankfurtban megjelenő folyóirat magyarországi terjesztését. 1932-12-08 Magyar Eszperantó Pedagógiai Társaság alakul. 1933. jan. – 1934 febr. A Bécsben megjelenő La Socialisto a szociáldemokrata irányzatú magyar, osztrák, csehszlovák és német munkáseszperantista egyesületek közös folyóirata. 1933. febr.–ápr. Németországban betiltanak minden munkáseszperantista szervezetet és kiadványt, a vezetőket elhurcolják. Az ott élő magyar eszperantisták egy csoportjának sikerül a SZU-ba menekülnie. 1933-06-04 Bécsben megalakul a Szocialista Eszperantisták Internacionáléja, osztrák, magyar, csehszlovák, lengyel, litván, holland, belga és francia munkáseszperantista egyesületek nemzetközi szervezete. Titkára Gischitz Endre. 1934-02-14 A Komminterntől független magyarországi kommunista szervezethez tartozó Gischitz Endrét, Klement Károlyt és más munkáseszperantista vezetőket kizárják a Magyarországi Szociáldemokrata Pártból. 1932-02-14 A bécsi Schutzbund-felkelés leverésekor az osztrák munkáseszperantista vezetők Csehszlovákiába menekülnek, megszűnik a La Socialisto bécsi kiadása. 1934-02-17 A rendőrség elfogja a már illegalitásban működő MEME-központ tíz vezetőjét. 1934-04-03/04 Házkutatások során további 13 vezető munkáseszperantistát tartóztatnak le. 1934-04-09 Belügyminiszteri rendelettel eloszlatják a MEME-t. 1934-09-26 Betiltják a Legokajero por komencantoj c. tankönyv és Maxim Gorkij Kiel mi lernis, E. Izgur Je la nomo de l'vivo, a Karl Marx: Lia vivo kaj lia verko, és a Kamarado c., Lipcsében megjelenő kiadványok magyarországi terjesztését. 1934-11-09 Betiltják az Unua legolibro és a Petro c. tankönyveket, továbbá a Franciaországban, Németországban és a SZU-ban megjelent Absolutismo, La torco de l'edukistoj, Fajro kuracas, Rifa liberiga milito, Trapafita dekreto, La ruga kaptuko, Komentoj al la komunista manifesto, Antaμen al la batalo kaj venko, Sendiuloj stormas Dnepron, Kiel ni konstruas socialismon?, Programo de la Komunista Internacio és a Manifesto de la unua kongreso de la Komunista Internacio c. könyvek magyarországi terjesztését. 1935-01-17 Betiltják a La Socialisto c. folyóirat és a Preparantoj de milito c. könyv magyarországi terjesztését. 1935-01-18 Betiltják Ernst Drezen Historio de la mondolingvo c., Lipcsében és Moszkvában megjelent nyelvészeti mű magyarországi terjesztését. 1935-05-19 Magyar Eszperantó Szövetség néven új szervezet jön létre, amely az eszperantónak „a magyar érdekek szolgálatába állítását” hangsúlyozza. 1935-06-17 Betiltják a Baselban megjelenő La Heroldo c. folyóirat magyarországi terjesztését. 1936-05-19 Betiltják a Fervojstacio Zamenka és a Bolseva Komunumo de Ogpu c., a SZU-ban megjelent könyvek magyarországi terjesztését. 1936-08-31 Börtönben szerzett betegség következtében elhunyt Hámán Kató. 1936. nov. A Spanyol Köztársaságért harcoló eszperantisták közül hősi halált hal Humhál László. 1937 Letartóztatnak több ezer szovjet eszperantistát, köztük emigráns magyarokat is. A Szovjet Eszperantó Szövetséget likvidálják, vezetőjét, Ernst Drezent kivégzik. Az eltűntek közt van Robicsek Ferenc is. 1937-01-10 Betiltják a Popola Fronto c., Barcelonában megjelenő köztársasági folyóirat magyarországi terjesztését. 1937-02-22 Betiltják az Informa Bulteno de P.O.U.M. c., Barcelonában megjelenő trockista folyóirat magyarországi terjesztését. 1937-06-25 Braun Ferenc Sanghajba érkezik azzal a céllal, hogy előkészítse az egyre nehezebb körülmények között dolgozó Literatura Mondo kiadó áttelepülését. Tizenhárom nap múlva Japán megtámadja Kínát, Sanghajt is elfoglalják, Braun Hongkongba menekül, ahol internálják. 1937. szept. Végleg megszűnik az idisták magyarországi szervezete, az ido mozgalom világszerte meggyengül, szervezetei felbomlanak. 1937-11-19 Betiltják a Kion vi faras por eviti tion? c. spanyol köztársasági plakát magyarországi terjesztését. 1937 vége A SZU-ban letartóztatják Batta Józsefet, a Proletár Eszperantisták Internacionáléja egyik vezetőjét, a MEME volt titkárát. További sorsa ismeretlen. 1937 Londonban megjelenik Molnár Ferenc Pál utcai fiúk c. műve: La kanboj de Paulo-strato. 1938-04-08 Betiltják a Barcelonában megjelenő Proleta Voco c. folyóirat, és a Mexikóban kiadott Renovigo c. könyv magyarországi terjesztését. 1938-05-27/28 Az első Eukarisztikus Eszperantó Világtalálkozó Budapesten. Az Eukarisztikus Világtalálkozók Állandó Eszperantista Bizottságának elnökévé dr. Erdey Ferencet választják. 1938. dec. A Magyar Eszperantó Szövetségen belül Munkás Szakosztály alakul – lényegében a betiltott MEME legális újjászervezésére tesznek kísérletet. Vezetői: Baranyai Imre, Farkas Imre, Kun István, Zachár Géza. A Népszavában eszperantó nyelvtanfolyam indul. 1939 Megszűnik a Literatura Mondo kiadó, vezetője, Bleier Vilmos, Franciaországba menekül. 1939-05-02 Danuba Voco címmel megkezdődnek a Magyar Rádió rendszeres eszperantó nyelvű adásai: előadások eszperantó nyelven. 1940 Amszterdamban jelenik meg Kassák Lajos La vojoj estas nekonataj c. műve, azonban a német támadás illetve megszállás miatt elrejtik és csak a háború után kerül forgalomba. 1940 A Danuba Voco adásait heti kétszer egy percre szűkítik. 1941-11-18 A magyar megszálló hatóságok Szabadkán röpiratterjesztésért felakasztanak két eszperantistát: Lukács István kereskedősegédet és Schwalb Miklós magántisztviselőt. 1942. ápr. A munkásmozgalmi aktivisták tömeges letartóztatása illetve munkaszolgálatra történő behívása. Megszűnik a MESZ Munkás Szakosztálya. 1943 Londonban jelenik meg Aszlányi Hét pofon c. műve: La sep vangofrapoj. 1943 A SZU-ban elhunyt dr. Lantos Albert orvos, az emigráns idisták vezetője. 1943 A német fasiszták elleni fegyveres partizánharcok során Lengyelországban nyoma vész Killián Györgynek, a MEME és a Magyarországon betiltott SAT volt aktivistájának. 1944 Zsidó származása miatt elhurcolják és valószínűleg Auschwitzban veszti életét dr. Fuchs Jenő mátészalkai ügyvéd, a magyar irodalom egyik jeles eszperantó fordítója. 1944-10-16 Magyar és német fasiszták Pusztavámnál legyilkoltak 212 értelmiségit. Köztük volt dr. Takács József, aki 1911 és 1941 között vezető tisztségeket töltött be a MOEE-ben és 1931-től a szövetség tiszteletbeli tagja is volt. (1946. május 26-án a közgyűlés post mortem a szövetség tiszteletbeli elnökévé választotta.) 1945 A dachaui koncentrációs táborban meggyilkolják Kulich Gyulát, aki ifjúmunkásként lett eszperantista s 1940-ben kommunista szervezkedésért nyolc évi fegyházra ítélték. 1945-03-25 Budapesten újjászerveződik a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete. Elnöke Kossa István. 1945-04-05 Az ausztriai Isperdorfban SS-legények szökési kísérlet miatt megkínozzák majd meggyilkolják Farkas Imrét, a pedagógus eszperantisták egyik vezetőjét, akit az antifasiszta fegyveres ellenállásban való részvétele miatt 1944-ben fegyházbüntetésre ítéltek. 1945-04-05 Az ausztriai Lichtenwörthben két nappal a koncentrációs tábor felszabadulása után elhunyt a zsidó származása miatt odahurcolt Tolnai Pálné Göndör Rózsi, aki 1928-tól volt a MOEE vezetőségi tagja. 1945-05-10 A németországi Theresienstadtban néhány nappal a koncentrációs tábor felszabadulása után elhunyt Tolnai Elek, aki 1920-tól vezető tisztségeket töltött be a MOEE-ben. Utoljára illegális eszperantó tanfolyamot vezetett a bergen-belseni koncentrációs táborban. (A szövetség közgyűlése 1946. május 26-án post mortem a szövetség tiszteletbeli tagjává választotta.) 1945. nov. A MEME aktivistái új helyzetbe kerülnek, egyre „több eszperantista elvtárssal találkozunk mint felelős állásban lévő szakszervezeti vagy párttitkárral, mint nemzetgyűlési képviselővel, vagy mint vállalatvezetővel.” (Informilo 1) 1946-08-18/20 A MOEE és a MEME első közös rendezvénye: országos találkozó Orosházán. 1946-08-28 Csurgay István kisgazdapárti képviselő interpellál az országgyűlésben az eszperantó iskolai tanítása érdekében. 1946-10-22 Csurgay István interpellációjára felolvassák az időközben felmentett parasztpárti vallás- és közoktatásügyi miniszter elutasító válaszát, amelyet Csurgay, a szociáldemokrata frakció és a kommunista frakció nagy többsége nem fogad el, a parlament többsége azonban elfogadja. 1947 Stockholmban megjelenik Zilahy Lajos Halálos tavasza: Printempo de morto. 1947-02-03 A Szociáldemokrata Párt XXXV. kongresszusa Szakasits Antal indítványára határozatot fogadott el az eszperantó érdekében. 1947-02-21 Rónai Sándor szociáldemokrata kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter engedélyezi az eszperantónak a kereskedelmi középiskolákban rendkívüli tárgyként való tanítását és számos előnyt biztosít tanításával kapcsolatban. 1947-03-11 A Magyar Rádió rendszeres eszperantó nyelvű adásainak kezdete. Hírek hetenként egyszer 5 percben, később heti három, majd négy alkalommal 15 percben. 1947-06-09 A jugoszláviai Varasdinban megrendezett 2. Balkáni Eszperantó Konferencián a bolgár, jugoszláv és román szövetségekhez csatlakozik a magyar is. Cél: hozzájárulás a népek baráti kapcsolatainak erősítéséhez. 1947-07-26/-08-22 Több mint ötven magyar vesz részt Bernben a háború után megrendezett első nemzetközi eszperantó kongresszuson, köztük régi munkáseszperantisták is. Több küldött állami vagy szakszervezeti támogatással jut ki Svájcba. 1947-12-08 Létrejön a magyarországi eszperantisták egységes szervezete oly módon, hogy a MEME tagjai kollektíve belépnek a MOEE-be. 1947-10-10 Hatvan ésves az eszperantó, ötvenéves a magyarországi eszperantó mozgalom: a szövetség ünnepi ülése a parlament múzeumi termében. Ünnepi szónok: Kéthly Anna, az országgyűlés alelnöke, a szociáldemokrata pártvezetőség alelnöke. 1948-02-13 Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezi az eszperantónak az általános iskolák V.–VIII. osztályaiban való tanítását. 1948. márc. 102 országgyűlési képviselő (35 kommunista, 24 szociáldemokrata, 21 kisgazdapárti, 15 parasztpárti, 7 egyéb) beadványa a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez anak érdekében, hogy engedélyezze az eszperantó tanítását minden iskolatípusban. Nagy Imre , az országgyűlés elnöke külön levélben kérte a minisztert az engedély kiadására. 1948-07-22/24 Az I. Dunavölgyi Eszperantó Konferencia az országház delegációs termében és az újvárosháza dísztermében, a balkáni eszperantó konferenciák folytatásaként, bolgár, jugoszláv, magyar, csehszlovák és osztrák résztvevőkkel (a román és a lengyel küldöttség nem érkezik meg – náluk már megkezdődött az eszperantó mozgalom felszámolása). 1949-10-02 Az eszperantó nyelvű rádióadás váratlanul elmarad, mert „mától kezdve ez a vonal”. Ezt követően a Magyar Rádiónak 17 évig nincs eszperantó nyelvű adása. 1949-10-15 Kivégzik a Rajk-perben halálra ítélt Szalai Andrást , aki 1937–1939-ben Zágrábban kapcsolódott be az eszperantó mozgalomba. 1950–1955 1950-04-06 A MOEE választmányi ülésén a 35 tagból 17 tag jelenik meg. Szerémi Borbála alelnök javaslatára az egyesület „ideiglenesen felfüggeszti tevékenységét” (10 igen, 3 nem, 2 tartózkodás). Szerémit és a többi párttagot pártutasítással kötelezték az egyesület megszüntetésére. 1950-06-22 Kivégzik a háborús és népellenes bűntett hamis vádjával elítélt Gáyer Imrét, a MEME volt tagját. 1955-09-18 Az eszperantisták az Országos Béketanács keretében próbálkoznak az újjászervezéssel. Megalakul a Magyarországi Eszperantó Tanács, elnöke Baghy Gyula. 1955–1960 1956-12-31 A Magyarországi Eszperantó Tanács nyilvántartásában mintegy 300 eszperantista szerepel. 1957 Koppenhágában jelenik meg Darvas József Vízkereszttől Szilveszterig c. műve eszperantóul: Amara pano. 1957. aug. Domokos Lajost, a Magyarországi Eszperantó Tanács alelnökét a Béketanács elnökségébe választják. 1957 Megjelenik a Hungara Fervojista Mondo, a vasutas eszperantisták negyedévi folyóirata. 1957-12-31 A Magyarországi Eszperantó Tanács nyilvántartásában mintegy 600 eszperantista szerepel, de továbbra sem működhet egyesületi formában. Tevékenységét a Művelődésügyi Minisztérium felügyeli. 1958-12-31 A Magyarországi Eszperantó Tanács mintegy 900 tagot tart nyilván. Az egyesületi formában való működés engedélyezése körüli viták elhúzódnak. Sokan nem bocsájtják meg Szerémiék 1950-es megalkuvását. 1960-10-30 A Magyarországi Eszperantó Tanács szervezetéből létrejön a Magyar Eszperantó Szövetség (MESZ). Felügyelő szerve a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A MESZ elnöke Baghy Gyula. 1961–1991 1962 Hungara Vivo cimmel folyóirat indul a magyar kultúra bemutatására. 1962-05-06/12 A Vasutas Eszperantisták Nemzetközi Szövetségének 14. kongresszusa Budapesten, mintegy ezer résztvevővel. 1962-08-04 A Magyar Eszperantó Szövetséget felveszik az Egyetemes Eszperantó Szövetségbe. 1963-12-31 A Szövetség taglétszáma 1500. 1964–1969. aug. 10-20. Nemzetközi Pedagógus Eszperantó Szemináriumok Szegeden: különböző fokú intenzív nyelvtanfolyamok illetve előadássorozatok több száz résztvevővel. 1965 A Corvina kiadásában jelenik meg az Ember tragédiája Kalocsay Kálmán fordításában: La tragedio de l'homo. 1966-02-01 A Magyar Rádió újraindítja az 1949-ben megszüntetett eszperantó nyelvű adásokat napi 15 percben. 1966. májustól eszperantó nyelvből is lehet állami nyelvvizsgát tenni. 1966-07-23/30 Az Ifjúsági Eszperantó Világszövetség 22. kongresszusa Pécsen, 900 résztvevővel. 1966-07-30/-08-06 Az 51. Eszperantó Világkongresszus Budapesten, 3975 résztvevővel. Fővédnök: Kisházi Ödön. 1966. szept. Megkezdődik az eszperantó szakos középiskolai tanárok képzése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az eszperantót harmadik szakként lehet felvenni és megkezdődik a levelező hallgatók képzése is. Az első húsz évben 98 hallgató kap diplomát. 1967-03-18 Elhunyt Baghy Gyula költő és író. 1921-től vezető tisztségeket töltött be a szövetségben, 1955–1965-ben a tanács illetve a szövetség elnöke, 1928-tól az Eszperantó Akadémia tagja, 1938-tól annak alelnöke, 1937-től az Eszperantó Világszövetség tiszteletbeli tagja volt. 1969-02-24 Budapesten kerül sor a szocialista országok eszperantó szövetségeinek első konzultációjára. A szocialista országok különböző társadalmi szervezeteinek hasonló nemzetközi konzultációi közül ez az egyetlen, amely nem „felülről” történő kezdeményezésre jön létre. 1969-02-28 A három ével korábban újraindított eszperantó nyelvű adást a Magyar Rádió váratlanul megszünteti. 1970 Először jelenik meg a Corvina kiadásában Petőfi-kötet eszperantóul, Kalocsay Kálmán fordításában: Libero kaj amo. Poemoj elektitaj. 1973-03-19/20 A szocialista országok eszperantó szervezeteinek 5. konzultációja Visegrádon. 1974-12-31 A taglétszám meghaladja a négyezret. 1975-08-08 A Világturizmus Társaság Inowroclawban megrendezett konferenciáján először választott magyar alelnököt Pallós Istvánné személyében (majd több alkalommal újraválasztják). 1975-11-07 Elhunyt Bárczi Géza nyelvtudós, akadémikus, egyetemi tanár, aki 1913–1914-ben a MOEE vezetőségi tagja, 1966-69-ben a MESZ választmányi tagja, 1969-től a MESZ tiszteletbeli elnöke. 1975-11-29 Elhunyt Korach Mór vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár, aki a tízes években kapcsolódott be az eszperantó mozgalomba, majd a hatvanas-hetvenes években sokat tett az eszperantó tudományos és szakmai alkalmazásáért. 1969-től a szövetség tiszteletbeli elnöke volt. 1976-02-27 Nyolcvanöt éves korában elhunyt dr. Kalocsay Kálmán orvos, az eszperantó irodalomnak Zamenhof után legnagyobb alakja, 1948-tól az Eszperantó Akadémia tagja, 1937-től az Eszperantó Világszövetség tiszteletbeli tagja. 1920-tól vezető tisztségeket töltött be a szövetségben s 1969-től a MESZ tiszteletbeli elnöke volt. 1976 A szövetség rendszeres eszperantó nyelvű könyvkiadásának kezdete. 1977 Először jelenik meg Ady-kötet a szövetség kiadásában: La morto de la cielarko. 1977-12-31 A taglétszám meghaladta az ötezret. 1978-07-31 A Világbéke Eszperantó Mozgalom várnai konferenciáján először választanak magyar elnököt dr. Pethes Imre személyében (újraválasztják 1982-ben, 1985-ben és 1988-ban). 1978-11-10 A Szövetség együttműködési szerződést köt az Országos Szövetkezeti Tanáccsal, létrehozzák a Szövetkezeti Eszperantó Bizottságot. 1979-04-06/09 A szocialista országok eszperantó szervezeteinek 12. konferenciája Visegrádon. 1979-12-14 Parlamenti képviselők kezdeményezésére, Hanga Mária oktatásügyi miniszterhelyettes jelentése alapján az országgyűlés kulturális bizottsága először tekinti át az iskolai eszperantó nyelvoktatás helyzetét. 1980-08-01 Az Eszperantó Világszövetség először választ magyar főtitkárt dr. Felsőné dr. Szabó Flóra ügyvéd személyében. (1983-ban és 1986-ban újraválasztják, 1989-ig tölti be e tisztet.) 1981 Tutmonda Sonoro címmel két kötetes antológia a szövetség kiadásában: a világirodalom legszebb versei. 1981-04-01 Az Eszperantó Világszövetség Tudományos Kiadó Központot (SEC) működtet Budapesten 1985-ig. 1981-07-11/21 Az Eszperantó Tanárok Nemzetközi Szövetségének 15. konferenciája Gödöllőn; 170 résztvevő 15 országból. 1982-03-19/20 Az eszperantó színházak első fesztiválja a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. 1982-04-07 A szövetség együttműködési szerződést köt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. (1989. április 21-én a KISZ megszűnt.) 1982-05-02/08 A Vasutas Eszperantisták Nemzetközi Szövetségének 34. kongresszusa Balatonfüreden 605 résztvevővel. 1982-06-06 Eszperantó nyelvű adások a Magyar Rádió pécsi regionális műsoraiban heti öt percben (1986-ig). 1982-12-14 A Művelődési Minisztérium védetté nyilvánítja a Fajszi-gyűjteményt. Fajszi Károly eszperantista gyűjteménye hungaricák vonatkozásában teljesebb, mint a Széchényi Könyvtár anyaga. Ez az első védett eszperantó gyűjtemény Magyarországon: 8000 kötet könyv, 8000 kötet periodika (ebből 3000 kötet teljes, kötött) és hatalmas múzeumi részleg. A legkorszerűbb könyvkatalógus. 1982-12-27/1983-01-02 A Neumann János Számítógéptudományi Társaság először rendez olyan számítástudományi konferenciát, melynek munkanyelve az eszperantó: Interkomputo-82. A tanulmányok ezer oldalas kiadványban jelennek meg. 1982-12-31 A taglétszám meghaladja a hatezret. 1983 A Corvina kiadásában először jelenik meg antológia a magyar irodalomból: Hungara Antologio. 1983 Először jelenik meg geológiai kézikönyv eszperantóul, a SEC kiadásában: Dudich Endre: Cu vi konas la teron? 1983-05-31 A szövetség együttműködési megállapodást köt a Magyar Nők Országos Tanácsával (1989-06-25-től Magyar Nők Országos Szövetsége). 1983-07-23/30 Az Ifjúsági Eszperantó Világszövetség 39. kongresszusa Debrecenben 672 résztvevővel. 1983-07-30/-08-06 A 68. Eszperantó Világkongresszus Budapesten 4834 résztvevővel. Fővédnök: Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. 1984-01-05 A szövetség együttműködési szerződést köt a Magyar Természetbarát Szövetséggel. 1984-06-08 A szövetség együttműködési szerződést köt a Magyar Népművelők Egyesületével. 1985 Először jelenik meg Móricz-regény eszperantóul a szövetség kiadásában: Varmega kamparo. 1985 A Hungaroton először ad ki dupla nagylemezt eszperantóul: Bukedo el la hungara poezio. Poemoj el la Hungara Antologio.. Szavalnak: Bánffy György, Berek Kati, Gera Zoltán, Szabó Kálmán és mások. 1985-07-07 A Magyar Rádió újraindítja eszperantó nyelvű adásait, ezúttal a Bartók Rádió műsorában. Az első 35 adás heti öt perces, később tíz perces. Szerkeszti: dr. Felső Pál (1989 szeptemberéig). 1985-07-28 Az Eszperantó Tanárok Nemzetközi Szövetsége 19. konferenciáján (1985-07-22/29) a svédországi Kungälvben először választ magyar elnököt dr. Szerdahelyi István személyében. 1985-07-27/-08-02 A nyugat-berlini TAKIS és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság első közös tudományos konferenciája Budapesten. Az egyik munkanyelv az eszperantó. 1986-01-10 Az elnökség határozatot hoz a többes jelölés bevezetéséért. Ezt követően három hónapig tartó harc folyik az elnökségben, majd azon kívül is, a határozat megváltoztatásáért. 1986-04-09 A Magyar Rádió heti öt percről tíz percre növeli eszperantó nyelvű adásidejét. 1986-04-20 A MESZ, megelőzve az összes hazai állami és társadalmi szervet, egyesületet, kivált a pártállam kötelékéből: vezető testületeit és tisztségviselőit a közgyűlés a felügyelő szerv kizárásával, saját jelölő bizottságának javaslati alapján, többes jelöléssel választotta meg. 1986-07-26 Pekingben az Eszperantó Világszövetség először választ vezetőségébe egyszerre két magyar tagot: dr. Felsőné dr. Szabó Flóra és dr. Haszpra Ottó 1989-ig tagjai a vezetőségnek. 1986-09-30 A szövetség együttműködési szerződést köt a Tájak–Korok–Múzeumok Egyesülettel . 1986 Először jelenik meg József Attila-kötet a szövetség kiadásában: Urboranda nokto. 1987-03-21 A népek közötti békés együttműködés és a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Béke és Barátság Érdemrendet adományozza a szövetségnek. A MESZ az első magyarországi szervezet, amely ezt a kitüntetést kapta (korábban csak külföldi szervezeteket illetve magánszemélyeket tüntettek ki). 1987-03-22 A közgyűlés nagy mértékben módosítja az Alapszabályt (lényegében új alapszabályt fogad el). Ez előírja, hogy minden választott testületet és minden tisztségviselőt többes jelölés alapján kell megválasztani. Új módon fogalmazzák meg a szövetség célját is: „…a nemzetközi nyelv terjesztésének és alkalmazásának elősegítésével megkönnyíteni a nemzetközi kommunikációt, előmozdítani a népek kölcsönös megismerésének és barátságának ügyét. A szövetség így kíván hozzájárulni a tartós béke biztosításához, erősítve tagjaiban a kölcsönös egymásra utaltság érzését, az emberiség közös értékeinek megismerésére és megbecsülésére való törekvést, és az egész emberiségért, annak környezetéért való felelősség tudatát, a globális szemléletet.” 1987-04-12/16 A szocialista országok eszperantó szövetségeinek 20. konferenciája Budapesten. Az alapdokumentum elfogadására irányuló magyar javaslatról szóló döntést elnapolják. 1987-07-27 Varsóban bemutatják az első eszperantóra szinkronizált magyar játékfilmet: En Europo ie (rendező: Radványi Géza, forgatókönyv: Balázs Béla, szinkronrendező: Vajda István; 105 perc) 1987-08-21 Elhunyt dr. Szerdahelyi István, az ELTE-n folyó eszperantó szakos tanárképzés megszervezője, a Magyar Eszperantó Szövetség alelnöke, az Eszperantó Tanárok Nemzetközi Szövetségének elnöke, az Eszperantó Világszövetség tiszteletbeli tagja, az Eszperantó Akadémia tagja. 1987-12-31 A taglétszám meghaladja a hétezret. 1988-04-25/29 A szocialista országok eszperantó szövetségeinek 21. konferenciája Ceské Budejovicében. A konferenciák ekkor elfogadott alapdokumentumában a cél meghatározására olyan megfogalmazást fogadnak el, amely a magyar szövetség alapszabályában foglaltak csaknem szó szerinti átvétele: „Az eszperantó nemzetközi nyelv alkalmazásával megkönnyíteni a nemzetközi kommunikációt, előmozdítani népeink és más népek kölcsönös megismerésének és barátságának ügyét, hozzájárulni a szilárd békéhez, erősítve a kölcsönös függőség érzését, az emberiség közös értékeinek megismerésére és értékelésére irányuló törekvést, a felelősséget az egész emberiségért és annak környezetéért…” 1988-04-29/-05-01 A Világbéke Eszperantó Mozgalom 11. konferenciája Budapesten. 1989-01-24 Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálybalépésekor formálisan is megszűnik a Szakszervezetek Országos Tanácsának a Magyar Eszperantó Szövetséget felügyelő jogköre. 1989-03-16 Elhunyt dr. Balázs János egyetemi tanár, a szövetség tiszteletbeli elnöke. 1989-04-18 A szocialista országok eszperantó szövetségeinek utolsó, moszkvai konferenciáján – magyar javaslatra – a szovjet szövetséggel egyenrangú résztvevőknek nyilvánítják az észt, lett és litván szövetségeket. A jelenlévő litván küldött azonnal elfoglalja helyét a konferencia-asztalnál. 1989-07-31 Az Eszperantó Világszövetség vezetőségébe választják Pricz Oszkárt, a magyar szövetség titkárát. 1989-09-16 A szövetség létrehozza TALENTO alapítványt, melynek fő célja a minden kisgyermekben létező tehetség minél tökéletesebb kibontakoztatása. Az alapötlet Polgár László pszichopedagógusé, a sakkbajnok-lányok édesapjáé, aki maga is tagja lesz a kuratóriumnak. 1989 Nemere István – a legolvasottabb magyar sci-fi -író – 13 eszperantó nyelven írt kötetével egyben a legolvasottabb eszperantó nyelvű író is. 1989–1990 Kísérlet a szövetség likvidálására. A szövetség vezető testületeiben fellépő likvidátorok célja: a tagok jogainak csökkentésével, a szövetség hivatalos tájékoztatójának megszüntetésével és más módon kényszeríteni a tagságot arra, hogy új, kis egyesületeket alapítva szüntessék meg eddig fennálló tagsági viszonyukat. A kísérlet nem sikerül, de az Alapszabályban foglaltaktól eltérő megoldások tartósításával és ugyanakkor az Alapszabály-módosítás megakadályozásával tartósul az ex lex állapot. A szövetség tájékoztatója 1990-ben fél évig nem jelenik meg, később megszűnik. 1990-01-29 A MESZ Számítástechnikai Csoportja létrehozza az InterInform (I5) Alapítványt, amely a hazai számítástechnika-alkalmazási kultúra színvonalának emelését, valamint az eszperantó nyelv kommunikációs célú alkalmazását támogatja. 1990-05-20 A szövetség új vezetőinek átlagos életkora a leköszönő vezetőkénél tizenhárom évvel alacsonyabb. 1990. jún. A nagy könyvterjesztők fizetésképtelensége illetve a szövetséggel szembeni tartozásai miatt megszűnik a MESZ könyvkiadása. 1990. dec. A kulturális támogatások teljes elapadása miatt megszűnik a Hungara Vivo c. folyóirat. Forrás Bleier Vilmos , Kökény Lajos : Eszperantó enciklopédia – eszperantóul Rátkai Árpád, A nemzetközi nyelv, a nemzetközi munkáseszperantista mozgalom előzményei és alakulása – 1972 Rátkai Árpád, A szegedi munkáseszperantista mozgalom létrejötte és megerősödése – 1973 (Szeged: Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei: Bizottság Oktatási Igazgatóság, (Szeged [Szegedi Ny.]) - p. 51-69. ; 22 cm Rátkai Árpád, A munkáseszperantista mozgalom Hódmezővásárhelyen és Medgyesi János tevékenysége – 1974 ISBN (fűzött) Rátkai Árpád, A makói munkáseszperantista csoport története. – Kiadta: Makó város Tanácsa V. B. Müv. Oszt. – 1978 helytelen ISBN kód : 963 030 527 3 Rátkai Árpád, A csongrád megyei munkáseszperantisták nemzetközi kapcsolatai a húszas és harmincas években – 1983 (Szeged : MSZMP Csongrád megyei Bizottság, 1983 – 137-151 p ; 24 cm) Rátkai Árpád, Esperanto-kolektajxoj en Hungario – 1988 (Szeged : Rátkai, 1988 .- [8] p ; 21 cm) Szilágyi Mihály, Paŭlo Lengyel – Lengyel Pál (nyomdász) – 1988 ISBN 963 018 870 8 Lomb Kató: Bábeli harmónia, Budapest – 1988 ISBN 963 282 023 1 Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség és a nemzetközi nyelvi mozgalom Magyarországon / összeáll. – Budapest: MÉSZ – 1991. 46 p. ISBN 963 571 422 X Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség nyelvpolitikájáról – 199? (Budapest: Magyar Eszperantó Szövetség, 199? – 4 p; 22 cm) Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata – 1993 (Budapest: Magyar Eszperantó Szövetség, 1993 - 8 p; 22 cm) Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség szervezeti felépítése és az egyéb eszperantó szervezetek – 1994 (Szeged: [s.n.], 1994 - 4, 8 p; 22 cm) Gados László, A sokféleség közös nyelve, Humán Európa Szövetség – 2005 ISBN 963 218 596 x G. Nagy Róbert : Az eszperantó nyelv Dombóváron – dokumentumok tükrében. Kézirat, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára – 2005 Magyar Eszperantó Tanítók Arcképcsarnoka, Marcaltő-Ihász – 2007 ISBN 978 963 063 966 8 Kirsch János , A katedrális küszöbén, Budapest – Szekszárd – 2009 Accordia kiadó helytelen ISBN kód : 978 982 484 3 Le Mazis Le Mazis település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 106 fő (2015). Le Mazis Andainville, Inval-Boiron, Neuville-Coppegueule és Saint-Aubin-Rivière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az 1904. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata Az 1904. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata az 1904. évi nyári olimpiai játékokon érmet nyert nemzeteket tartalmazza. A sorrendet a több nyert aranyérem, ennek egyenlősége esetén a több nyert ezüstérem, ennek egyenlősége esetén a több nyert bronzérem, illetve mindhárom szám egyenlősége esetén az ABC-sorrend határozza meg. A sorrend nem jelenti a részt vevő országok hivatalos – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerinti – sorrendjét. (A táblázatban Magyarország és a rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Oh Holy Fools: The Music of Son, Ambulance and Bright Eyes Az Oh Holy Fools: The Music of Son, Ambulance and Bright Eyes a Son, Ambulance és a Bright Eyes split lemeze, amelyet 2001-ben adott ki a Saddle Creek Records. Az alkotás minden dala megtalálható a Bright Eyes Don’t Be Frightened of Turning the Page középlemezén. Az album a Saddle Creek Records 34. kiadványa. Antioxidáns Az antioxidáns oxidációgátló (oxidáció inhibitor), tágabb értelemben oxidációt késleltető vagy gátló anyag. Antioxidáns alatt azonban leggyakrabban az élő szervezetben, illetve a táplálékban található, természetes vagy mesterséges vegyületeket értjük. Ezek az anyagok rendszerint szerves vegyületek, de találhatunk közöttük vegyértékváltásra hajlamos fémeket, valamint fémorganikus komplexeket is. Oxidációs folyamatok az élő szervezetben Az élő sejtek ATP termelő, azaz energiafelszabadító szervecskéiben, a mitokondriumokban az energiafelszabadító folyamat (oxidatív foszforiláció) során természetes módon keletkeznek peroxid- és szuperoxid gyökök. Ezeket a sejtek a saját antioxidánsaikkal hatástalanítják. Bizonyos helyzetekben (például stressz, betegség) a szabad gyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni. Az idős, beteg szervezetben az antioxidánsok hatása, és mennyisége is csökken. Természetes antioxidánsok A szabad gyökök is felelősek a sejtek öregedéséért, többek között fehérjék működésképtelenné tételével, a DNS lánc károsításával - utóbbi folyamat daganatképződést is okozhat. Mindez ellen a különböző sejtek számos természetes antioxidánst termelnek. Ilyenek például egyes vitaminok: aszkorbinsav ( C-vitamin ) retinol (A-vitamin) tokoferol ( E-vitamin ), tokotrienolok vitamin jellegű antioxidánsok a flavonoidok is, jelentős hatást tulajdonítanak a szőlő héjában (és ezáltal a minőségi vörös borokban ) található rezveratrol nevű vegyületnek többszörösen telítetlen vegyületek, a karotinoidok (például béta-karotin /lásd A-vitamin /, likopin) a telítetlen zsírsavak (minden folyékony zsírban és olajban), különösen az ún. omega-3 zsírsavak De lehetnek antioxidáns hatásúak egyes enzimek, és egyéb anyagok is: glutation-peroxidáz kataláz szuperoxid-dizmutáz a galluszsav és vegyületei természetes antioxidáns hatású a növények által a talajból felvett szelén is. Preventív antioxidánsok azok az anyagok, melyek nem a gyököket semlegesítik, hanem a képződésükhöz vezető utat vágják el. Ilyen anyagok: a transzferrin a cöruloplazmin a hemopexin és a haptoglobulin. Mesterséges antioxidánsok a táplálékban Friss, és lehetőleg természetes körülmények között termett zöldségekben, minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét. (Sok más hasznos anyaggal, például vitaminokkal, ásványi anyagokkal együtt.) A nem megfelelő étrend és a modern élelmiszeripar igényli a mesterséges antioxidánsokat (ez utóbbi elsősorban a termékek eltarthatóságát fokozza velük). A használt antioxidánsok különböző szerkezetű és összetételű vegyületek lehetnek. Különösen hatásosak a legalább két fenol jellegű hidroxilcsoportot (orto- ill. para-) helyzetben tartalmazó vegyületek, valamint az aromás aminok, ill. fémkomponenseik. Az antioxidánsok hatásmódja különféle lehet: gátolhatja az oxidációt gyorsító katalizátorok működését ha önmaga is oxidálódhat , akkor az oxigén megkötésével fejtheti ki védő hatását az autooxidációt gátló, oxidációs inhibitor jellegű anyagok (például tokoferolok) hatása azzal magyarázható, hogy az autooxidációban képződő peroxidgyökökkel stabilis végterméket képeznek, miáltal megszakítják a további átalakulással járó láncreakciót . Az élelmiszerek és a gyógyszerek fontos antioxidánsai a tokoferolok, galluszsav, ill. észterei, valamint igen gyakori adalékanyag az aszkorbinsav is. Antioxidánsok az ipar egyéb területein Oxidációra hajlamosak például az étkezési és ipari zsírok, olajok, műanyagok, a kaucsuk, a gumi, a kozmetikumok egy része, a szappanok, egyes gyógyszerészeti segédanyagok. Kozmetikumokban használt antioxidánsok A kozmetikumoknál használhatják ugyanazokat az anyagokat, mint az élelmiszeriparban, valamit az előzőek mellett a nordihidro-gvajatrétsav, a butil-hidroxi-anizol, ill. a butil-hidroxi-toluol stb. használatosak. Az utóbbiak a gumi oxidációjának megakadályozására is használatosak. A szappanok avasodásának gátlására tioszulfátot, benzoesavat, s az utóbbi időben szerves komplex vegyületeket képző anyagokat használnak. A nehéziparban használt anyagok Az ásványi olajok ismert antioxidánsai az alkil-fenolok kalcium-, bárium- v. cinksói. A műanyagok oxidációját is védik, a polietilénhez például ftálsavat tesznek (PET) a túl gyors öregedés gátlására. Belén megye Belén egy megye Argentínában, Catamarca Tartományban. A megye székhelye Belén. Települések A megye a következő nagyobb településekből (Localidades) áll: Barranca Larga Belén Cóndor Huasi Corral Quemado El Durazno Farallón Negro Hualfín Jacipunco La Puntilla Las Juntas Londres Los Nacimientos Pozo de la Piedra Puerta de Corral Quemado Puerta de San José Villa Vil Kisebb települései (Parajes): Gazdaság Mezőgazdaság és a bányászat a gazdaság alappillére. Arany- és ezüstbányászat is zajlik a megye területén. Forrás camsencat.gov.ar/andalgal.html catamarcahuasi.com.ar Balzola Balzola település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 1357 fő (2017. január 1.). Balzola Costanzana, Rive, Piedmont, Villanova Monferrato, Casale Monferrato és Morano sul Po községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bozsó József (színművész) Bozsó József (Szolnok, 1966. június 21. –) magyar színész, rendező, koreográfus, tanár, kulturális menedzser. Életútja Gyermekkorát Szolnokon töltötte. Itt járt zeneiskolába, majd az OSZK gitár szakára, ahol 1984-ben zenész működési engedélyt szerzett. Szolnokon végezte a Tiszaparti Gimnázium zenés szakát. Táncolt a Tisza táncegyüttesben. Tizennyolc éves korában került Budapestre. Előbb táncos, majd koreográfus lett. Koreografált a győri, a székesfehérvári, a békéscsabai, a soproni, a tatabányai színházban éppúgy, mint a Vidám Színpadon vagy az MTV zenés műsoraiban (1984–1986). Ma is aktív koreográfus. A Színművészeti Főiskola operett-musical szakára 1986-ban vették fel. Már ebben az évben leszerződtette az Fővárosi Operett Színház, ahol 15 évadot töltött. (1986–2001) Vendégként közreműködött többek között a Madách Színház Macskák c. előadásában, Győrben, Békéscsabán, Szegeden, Miskolcon, Sopronban és Szolnokon is. Három nyári évadon át (1989–1992) szerepelt Salzburgban, a nyári ünnepi játékokon. Öt évig (1989–1994) tanított a Színművészeti Főiskolán. Főleg mozgás és zenészmesterség órákat tartott. Egy évig az Állami Balettintézet növendékeinek oktatott színészmesterséget. (1993) Külföldi elfoglaltságai miatt abba kellett hagynia a tanítást. Többször fellépett Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben és Európa országaiban. Vendégszerepelt még Mexikóban és Kínában is. 30 év alatt több mint 150 külföldi turnén vett részt. 2001. augusztus 1. óta „szabadúszó”. Tagja volt a József Attila Színház társulatának (2011 - 2014). Színésze, rendezője, Művészeti vezetője, majd Kulturális Menedzsere volt a Turay Ida Színháznak (2001 - 2015). Alapítója és igazgatója a Magyar Zenés Színháznak, amelyet 2015 óta vezet. 2002 júniusában Kulturális Menedzseri diplomát szerzett az ELTE Bölcsésztudományi Karán, Budapesten. Jelenleg a Veszprémi Petőfi Színházban színész és rendező. Szerződés köti a belgiumi Vlams Musiek Theater-hez, mint színészt és rendezőt. Alapító tagja és vezetője a Magyar Zenés Színháznak. Szerepei Színház Comden-Green-Brown: Ének az esőben - Cosmo Brown Stewart-Herman: Hello, Dolly - Barnabás Kander-Ebb-Fosse: Chicago - Konferanszié T. S. Eliot - Andrew Lloyd Webber : Macskák - Ben Mickering Bock: Hegedűs a háztetőn - Fegyka Rodgers-Lindsay-Cruise: A muzsika hangja - Ralf Gruber Csemer Géza - Szakcsi Lakatos Béla : A bestia - Hamiskártyás Lehár Ferenc : A mosoly országa - Feri ; A Víg Özvegy - St. Brioche ; Luxemburg grófja - Brissard Kálmán Imre : Csárdáskirálynő - Bóni gróf ; Marica grófnő - Zsupán Kálmán ; Cirkuszhercegnő - Schlumberger Tóni ; A Montmartre-i Ibolya - Író ; A cigányprímás - Gaston ; Fekete Szirmai Albert - Bakonyi: Mágnás Miska - Miska ; Pixi ; Mixi Eisemann Mihály - Szilágyi László : Zsákbamacska - Ladányi Csaba Paul Pörtner: Hajmeresztő - Tony Whitcomb, a szalon tulajdonosa Kellér Dezső : A szabin nők elrablása - Szendeffy Ede Huszka Jenő : Mária főhadnagy - Zwickli Tóbiás ; Lili bárónő - Frédike Jakobi Viktor: Sybill - Poire ; Leányvásár - Jefferson Zerkovitz Béla - Szilágyi László : A csókos asszony - Ibolya Ábrahám Pál : Viktória - Jancsi ; Bál a Savoyban - Musztafa bej Jacques Offenbach : Szép Heléna - Demetrius Franz von Suppé : Boccaccio - Tofano Nyírő József : A Jézusfaragó ember - Káruly Reginald Rose: Tizenkét dühös ember - 2. esküdt Dale Wasserman: Kakukkfészek - Dale Harding W. S. Maugham - Nádas Gábor - Szenes Iván : Imádok férjhez menni - Frederick Lawndes Móricz Zsigmond : Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Viktor, pesti jogász Békeffy - Kiss - Szentirmai - Bradányi Iván : Kölcsönkért Kastély - Dr. Vass Ferenc, állatorvos Jacques Deval - Nádas Gábor - Szenes Iván: A Potyautas - Raul Carnois Bozsó József : Hol van az a nyár - Békeffi István Herczeg Ferenc : Kék róka - Trill báró Edward Knoblauch: A Faun - Lord Stonbury Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos Asszony - Ibolya Ede Bozsó József : Mátyás és a bolondkirály - Burkus király Huszka Jenő : Bob herceg - Hopmester Jókai Mór : A kőszívű ember fiai - Baradlay Ödön Mitch Leight-Joe Darion-Dale Wasserman: La Mancha lovagja - Borbély Francis Veber : Balfácánt vacsorára - Just Leblanc Katona József : Bánk bán - Simon bán Paul Portner: Hajmeresztő - Tony Withcomb Nóti Károly - Nemlaha György : Maga lesz a férjem - Bobby Billy Wilder : Sugar /Van, aki forrón szereti - Spats Topolcsányi Laura: Szellem a spájzban - Lajos Noël Coward : Mézeshetek - Viktor Johann Strauss : Bécsi vér - Jozef Film A gyilkosok köztünk vannak (angol) Hecc (magyar) TV Vedd körül őt (Tv film) Soltész show Koós János show Zerkovitz est Ábrahám est Mulat az operett Záróra után Interoperett, Újévi gálák Más zenés műsorok Zenés húsvét Alkotó munkái Koreográfiák Egy pohár víz (Győr) Szidike lakodalma (Békéscsaba) Fiatalság, bolondság (Vidám Színpad) Mona Marie mosolya (Székesfehérvár) Vidám Válás (Karinthy színház) Sybill (Tatabánya) Marica grófnő (Tatabánya) Csárdáskirálynő (Tatabánya) A szabin nők elrablása (Tatabánya) Lili bárónő (Operett színház) Bob herceg (Soproni Petőfi színház) Mária főhadnagy (József Attila színház) Maga lesz a férjem (Turay Ida színház) Van, aki forrón szereti (Turay Ida színház) Mézeshetek (Turay Ida színház) Kukac Kata kalandjai (Magyar Zenés Színház) A Magyar televízió zenés műsorai Rendezések Lehár Ferenc : A víg özvegy ( Turay színház -2005, Magyar Zenés Színház 2016) Kálmán Imre : Csárdáskirálynő ( Turay színház -2006) Bozsó József: Hol van az a nyár ( Turay színház -2007) Bozsó József: Mátyás és a bolondkirály - mesejáték ( Soproni Petőfi Színház - 2009, Veszprémi Petőfi Színház - 2015) Huszka Jenő : Bob herceg ( Soproni Petőfi Színház - 2009, Veszprémi Petőfi Színház - 2017) Kálmán Imre : Csárdáskirálynő ( Flamand zenés színház , Vlaams Musiek Theater - Belgium - 2011) Huszka Jenő : Mária főhadnagy ( József Attila színház - 2011) Billy Wilder : Sugar (Van, aki forrón szereti) - musical ( Turay Ida színház - 2012) "Galambos 80." - Galambos Erzsi ünneplése a József Attila Színház ban. (TV-show - 2011) Johann Strauss : Bécsi vér (Wiener Blut - Ausztria - Eisenstadt, Ungarisches Musiktheater - 2014 november - német nyelven és Veszprémi Petőfi Színház - 2014 december) Bozsó József: Szögény Dankó Pista ( Magyar Zenés Színház - 2015 április) Szirmai Albert : Mágnás Miska ( Magyar Zenés Színház - 2015) Johann Strauss : Cigánybáró ( Magyar Zenés Színház - 2016) Kocsák Tibor - Bozsó József: Kukac Kata kalandjai ( Magyar Zenés Színház - Veszprémi Petőfi színház - 2018) Medveczky Balázs : Ecc-pecc kimehetsz ( Thália Színház - 2016) Topolcsány Laura: Kávéház a vén fiakerhez ( Turay Ida Színház - 2017) Kocsák Tibor - Bozsó József: Rigócsőr királyfi ( Magyar Zenés Színház - Veszprémi Petőfi színház - 2018) Írások Hol van az a nyár - 2007 (zenés játék) Mátyás és a bolondkirály - 2008 (mesejáték) Szögény Dankó Pista - 2015 (nótaszínház) Kukac Kata kalandjai - 2017 (mesemusucal) Rigócsőr királyfi - 2018 (mesemusical) Dramaturgiai munkák Huszka Jenő : Bob herceg (2009) Billy Wilder : Sugar (Van, aki forrón szereti - musical - 2012) Nóti Károly : Maga lesz a férjem (2012) Johann Strauss : Bécsi vér (2014) - német és magyar nyelven Díjak Turay Ida-vándordíj ( 2006 ) Gundel díj (2007) Arany maszk díj (2009) Búváruszony A búváruszonyt az ember a víz alatti mozgás hatékonyabbá tételéhez használja. Az uszonyokat úgy tervezik hogy a lehető legkisebb erőfeszítéssel a lehető legnagyobb hajtóerőt fejtse ki. Az uszony a búvárok felszerelésének egyik alapvető eleme, de használják úszók is az edzések alatt. A kezdő és talán egyik legegyszerűbb búvárkodási forma a szabadtüdős búvárkodás (angolul:snorkeling) felszerelés is tartalmazza a búváruszonyt. Típusai Az uszonyok alapvetőn két típusra oszthatók. Vannak úgynevezett papucsos és pántos típusúak. A papucsos típusú cipőszerűen illeszkedik a lábra, és pontosan a láb méretének megfelelőt kell belőle választani. Ezt általában sportolási célra, medencében, strandokon célszerű használni, a készülékes búvárok körében kevésbé kedvelt, inkább csak sznorkelezéshez használják. Ezen típusú uszonyok méreteit a megszokott cipőméretekben forgalmazzák. Hideg vízben nem ajánlatos a használata. A pántos típusúnál egy sarokpánt rögzíti az uszonyt az ember lábára. Ez a sarokpánt általában valamilyen szilikon alapanyagú gumi, mely csattal rögzíthető az uszonyhoz, és állítható. A sarokpánt másik változata valamilyen rozsdamentes acélból készült rugós pánt, mely fixen rögzítve van az uszonyhoz. Ez a típus a technikai búvárok körében kedveltebb, mert kevésbé sérülékenyek mint a gumipántok. A pántos típusú uszonyok általában kicsi, közepes, nagy és extra nagy méretben kaphatóak. Használatukhoz neoprén csizmára vagy más lábbelire van szükség, mezítláb nem igazán használhatóak. A pántos uszony előnye, hogy a levétele után egyből lábbeli van a felhasználó lábán – ami egy sziklás tengerparton sokat számít. A búváruszony további típusa a két lábfejre szerelhető egy darabból álló monofin uszony is. Jellemzői Anyaga Az uszonyok általában gumiból, poliuretánból és egyéb műanyagokból, illetve ezek kombinációjából készülnek. Különböző igénybevételekhez, különböző modellekhez más-más anyagokat használnak. Felülete és rugalmassága Az uszony felülete és rugalmassága határozza meg hogy milyen úszásmódra alkalmasak, illetve hogy milyen erőkifejtésre van szükség az uszony használatához. Egy gyengébb ember számára általában rövidebb, ezáltal kisebb felületű és gyengébb anyagból készült uszony használata javasolt, míg a szabadtüdős és sport búvárok a hosszú és keményebb anyagból készült uszonyokat részesítik előnyben, melyek használatához komolyabb erőkifejtésre van szükség, de sokkal hatékonyabban lehet velük haladni. Egy rövidebb de keményebb uszonnyal pedig könnyebben lehet szűk helyeken manőverezni. További jellemzői A gyártók az uszonyok tervezésekor rengeteg más, az uszonyok hatékonyságát javító és használatát megkönnyítő dolgot vesznek figyelembe. Vannak olyan uszonyok melyeknek a pengéje ketté van osztva, vannak melyekben könnyítő pontokat helyeztek el. A megfelelő uszony kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni a használó fizikai adottságait, a lábak erősségét, illetve hogy milyen célra és körülmények között kívánja azt felhasználni. Használata Az uszonyt nyújtott lábbal kell használni. Nagy hibának számít és rengeteg felesleges erőfeszítést eredményez a behajlított térddel végzett uszonyozás (biciklizés). Pullenreuth Pullenreuth település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1983 fő (1987. május 25.). Luxemburg zászlaja Luxemburg zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek felülről lefelé rendre piros, fehér és világoskék színűek. Ugyan ez a nemzeti lobogó már 1830-ban megszületett, mégis a nagyhercegség hivatalosan csak 1972. június 23-án jegyezte le alkotmányába. A nemzeti lobogó színei közül igen fontos kiemelni, hogy az alsó sáv világoskék színű, ugyanis egyébként nagy hasonlóságot mutat a holland zászlóval. A két nemzeti lobogónak mindemellett semmiféle közös gyökere nincs. Luxemburg vízi és légi felségjelzéseként emiatt az egyezőség miatt a régi hagyományos lobogót használja. Tulajdonképpen az 1814-ben megnyitott bécsi kongresszus idején indult el a luxemburgi nemzeti zászló kialakulása. Ezen a gyűlésen nyerte el függetlenségét az I. Vilmos vezette Hollandia. Az Orange-Nassau-házból származó uralkodót igen súlyosan érintette a nassaui területek elvesztése (azok Németországhoz kerültek), így engesztelésképpen kapta meg a holland korona egész Luxemburgot. Az új, 18. holland tartomány igen különleges státust kapott, hiszen a hágai trón alá tartozott ugyan, mégis megtartotta nagyhercegi felépítését, és a Német Konföderáció tagja is volt. 1830-ban a Belga Forradalom idején a nagyhercegség is csatlakozott a hollandok elleni felkeléshez. Ekkor jelent meg először a mai trikolor, amely Limburg címeréből származott. Az egyszerű, háromszínű lobogó mellett használatba jött egy másik zászló is, amely tíz kék és fehér sávból állt, és ezek előtt egy koronás oroszlán ágaskodott két lábra. Az új, háromsávos lobogót hivatalosan is adoptálta a nagyhercegség 1845. június 12-én. A forradalom elültével Luxemburg nyugati felét Belgiumnak adták Limburg néven, míg a mai Luxemburgot újra a holland király uralkodása alá helyezték. Ez azonban olyan bizonytalan lábakon állt, hogy amikor 1890-ben III. Vilmos meghalt, a nagyhercegség elnyerte függetlenségét. Azóta az ország nemzeti jelképévé vált a trikolor. A gyakorlatot azonban majdnem száz éven keresztül semmiféle törvény nem szentesítette, és 1972-ben is csak azért került sor a zászló felvételére az alkotmányba, mert az akkoriban függetlenedő főként afrikai államok nemzeti jelképeinek megalkotásától megrettent a luxemburgi kormány, és hogy a miniállam lobogóját más ország ne adoptálhassa, hivatalosan bejegyezték a luxemburgi lobogót. A luxemburgi zászló színeit végül formailag a nagyherceg határozta meg az 1993. július 27-i a törvénynek megfelelően. A hagyományos piros-fehér-kék színeket az azonos holland zászlótól való megkülönböztetés érdekében úgy módosították, hogy világoskék árnyalatot (színkódja Pantone 299C) választottak. A piros színkódja Pantone 032C. A zászló a középkori limburgi címer színeit használja fel, amely a mai luxemburgi címerben is látható. Sacquenay Sacquenay település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 280 fő (2015). Sacquenay Cusey, Chaume-et-Courchamp, Chazeuil, Fontaine-Française és Occey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lionel Charles Hopkins Lionel Charles Hopkins (1854. – 1952.) brit diplomata, sinológus, a költő Gerard Manley Hopkins (1844–1889) testvéröccse. Élete, munkássága Lionel Charles Hopkins 1874-ben utazott Kínába konzuli szolgálatra. 1898-ban Chefoo (a mai Jentaj) konzulja volt, 1902 februárjában pedig kinevezték Cseli és Sanhszi tartományok főkonzuljának. 1910-ben vonult nyugdíjba. Sinológusként leginkább a jelentős jóslócson-gyűjteményéről ismert, amelyet a Cambridge-i Egyetem könyvtárának adományozott. A gyűjtemény sok darabja később hamisítványnak bizonyult. Főbb művei Report by Mr. L.C. Hopkins on the island of Formosa , Harrison and Sons, 1885. The Guide to Kuan hua: A Translation of the 'Kuan hua chih nan' With an Wssay on Tone and Accent in Pekinese, and a Glossary of Phrases , 3. and revised ed. Shanghai: Kelly & Walsh 1900 The Origin and Earlier History of the Chinese Coinage , Photographic reprint, 1978 Aregno Aregno település Franciaországban, Haute-Corse megyében. Lakosainak száma 600 fő (2015). Aregno Corbara, Algajola, Cateri, Lavatoggio, Lumio, Pigna és Sant’Antonino községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1923 a vasúti közlekedésben Ez a szócikk a 1923-ban történt vasúti eseményeket mutatja be. Polemón (festő) Polemón (Kr. e. 2. század?) görög festő Alexandriában élt és alkotott, idősebb Plinius a Naturalis Historia 35. könyvében nagy elismeréssel említi munkáit. Alkotásaiból semmi sem maradt ránk.[forrás?] 8587 Ruficollis A 8587 Ruficollis (ideiglenes jelöléssel 3078 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 25-én. Siralmak könyve A Siralmak könyve vagy Jeremiás siralmai (héberül: ����� ���� Megilát Échá – rövidítései: Sir, Siral, Siralm, JSir, héberül: ������ Échá - Jaj!, Hogyan?, jiddisül: ���� Ejkho) a Biblia egyik protokanonikus ószövetségi irata, mely a Héber Biblia harmadik – Ketuvim – részében, annak második csoportjában helyezkedik el, az Öt tekercs egyikét alkotva. A keresztény kánonban, szerzőségi és történeti szempontok miatt, közvetlenül Jeremiás könyve után került. Öt gyászénekben siratja el a szerző – a hagyomány szerint Jeremiás próféta – Jeruzsálem és a Templom Kr. e. 587-es lerombolását, és az átélt borzalmakból fakadó mélységes gyászból Isten irgalmáért könyörög, mert csak ő bocsáthat meg a bűnös népnek. Az énekeket az isteni irgalomba vetett bizalom hatja át. A mű helye a kánonban A Siralmakat a héber bibliában ������ Échá (a mű kezdőszava: Hogyan? vagy Jaj!) néven a kánoni könyvek harmadik csoportjához, az Írásokhoz sorolják, ezen belül pedig az ún. megillóthoz, ünnepi tekercshez. A Septuagintában és azt követve a Vulgatában a prófétai írások között található, mert a könyvet Jeremiáshoz kapcsolták. A Septuagintában Thrénoi Jeremiu címen Jeremiás és Báruk könyve után, a Vulgatában pedig Lamentationes Jeremiae címen közvetlenül Jeremiás után. A katolikus és protestáns bibliafordítások a Vulgata sorrendjét követik. Újabban a szerző személyében támadt kételyek miatt nevezik Siralmak könyvének. Felépítése, tartalma A Siralmak öt énekből áll, amelyek egybeesnek a könyv egyes fejezeteivel. Az első négy ének akrasztikus (alfabetikus), vagyis mindegyik vers a héber ábécé egy-egy egymást követő betűjével kezdődik, és az irodalmi gyászdal mértékében van írva. Az ötödik ének pedig egy népi siratóének, amely 22 versből áll, azaz, ahány betű van a héber ábécében. A Siralmak tartalma I. Jeruzsálem megaláztatása (1) II. Isten büntetésének következményei (2) III. Panaszdal első személyben (3) IV. Az ostromlott Jeruzsálem (4) V. Könyörgés Jahve irgalmáért (5) Az énekek alaphangja a gyász, felidéződik Jeruzsálem Kr. e. 587-es ostroma és ennek következményei. A város és lakói szomorú sorsát panaszolja el Isten előtt, attól a mélységes bizalomtól áthatva, hogy Jahve majd megkönyörül népén. Keletkezési ideje, szerzője A Siralmak könyve Jeruzsálem Kr.e. 587-es ostromára, a város és a templom lerombolására emlékezik. A zsidó és a keresztény hagyomány a könyv szerzőjének – talán a 2Krón 35,24-25 alapján – Jeremiás prófétát tartotta, aki maga is jelen volt az ostromnál. Az énekek számos olyan utalást tartalmaznak az ostrom és az azt követő események borzalmaira, amelyek kétségtelenül személyes élményből erednek. Azonban a könyvben foglalt gondolatok sokszor eltérnek Jeremiás hiteles orákulumaitól. Pl. Jeremiás másképpen gondolkodott Cidkija királyról (vö. Jer 37,17kk; 38,22 – Siralm 4,20), vagy nem reménykedhetett egyiptomi segítségben (Jer 37,5-8 – Siralm 4,17), illetve azt sem mondhatta, hogy megszűnt a prófétai szó (Jer 42,4-22 – Siralm 2,9). Mindezek miatt a modern bibliakutatók között legtöbben elvetik Jeremiás szerzőségét. Az nyitott kérdés, hogy a Siralmaknak egy vagy több szerzője van-e. Az azonban biztosnak látszik, hogy az ismeretlen szerző vagy szerzői kar átélte a drámai eseményeket. Mivel az egyes énekek nem teljesen azonos módon beszélik el Jeruzsálem katasztrófáját, a visszaemlékezés mértéke más és más, ennél fogva több kutató úgy véli, hogy nem egy időben keletkeztek az énekek. Általános vélemény szerint mind az öt dal a Kr. e. 587 utáni és Kr. e. 538, a Kürosz-ediktum előtti időből való. Elégséges támpontok hiányában azonban bizonytalan keletkezési idejük különbözőségére vagy határozott időpontokra következtetni. Bizonyos részletek azonban arra utalnak, hogy a katasztrófához közeli időpont a legelfogadhatóbb. A Siralmak keletkezési helye valószínűleg Palesztina, közelebbről Jeruzsálem, de nem zárható ki a babiloni diaszpórában való keletkezés lehetősége sem, hiszen a fogságban élőknek - mint Ezékiel próféta könyvéből ismeretes - tudomásuk volt Jeruzsálem helyzetéről. Tanítása A Siralmak könyve lélekbe markoló szavakkal írják le azt a mélységes gyászt, amit a lerombolt város és az átélt borzalmak miatt keletkezett, azonban emellett magyarázatot is keres erre a szomorú helyzetre. A történeti katasztrófát a bűnös emberi magatartással hozza összefüggésbe. Júda és Jeruzsálem pusztulásának oka Isten haragja volt (2,1 köv.; 3,43 köv.), aki a várost vétkeiért büntette (1,8; 2,13 köv.; 3,42; 4,6; 5,7.16). Ezekből a keserves énekekből azonban megingathatatlan bizalom árad Isten felé. A kilátástalan helyzetben egyedül ő nyújthat segítséget, ezért fordul hozzá az imádkozó (1,20; 2,18). A büntetés tőle jött és jogos volt, de ő hallgathatja meg a büntetés elhárítását kérő imát is és ő az, aki irgalmas azokhoz, akik bűnbánatot tartanak. Ez a bizalom többször is kifejezésre jut a panaszdalok között (3,21 köv. 31; 4,22), és a mű az isteni megbocsátásban reménykedő imával zárul (5,19 köv.). Az őszinte bűnbánattal összekapcsolt Istenbe vetett bizalom adja meg minden időben a Siralmak értékét és aktualitását. Liturgikus használata A zsidóságban A Siralmak könyve az öt megillot (ünnepi tekercs) közé tartozik, és a zsidóság gyásznapján, a Tisá beáv-on, az ún. hosszúnapon, Jeruzsálem pusztulásának emléknapján olvassák fel. Eredetileg is valószínűleg a lerombolt templom helyén végzett liturgiánál használták. A katolikus egyházban A katolikus egyház a nagyhéten olvassa a Siralmak könyvét, hogy ezzel Jézus szenvedésének drámájára emlékeztessen. Salgó Rallye A Salgó Rallye Magyarország egyik legrégebbi, leghíresebb raliversenye. A környező utak vonalvezetése és a helyi emberek a sportág iránti lelkesedése, szeretete teszi különlegessé itt az autóversenyzést. Leghíresebb szakasza a Zagyvaróna és Cered közötti, kanyarokkal teletűzdelt útszakasz, ahol mind az amatőr mind a profi autóversenyzők időről időre megmérettetik magukat. Az igazi Salgó hangulatot, és a legnagyobb kihívást a Mátra adja, ott nem csak a hegyi utak, hanem a változékony időjárás nehezíti a versenyzők dolgát, volt olyan év amikor közvetlenül a verseny előtt még hó borította a szakaszokat. Történelem A Salgó történelmét három fő részre oszthatjuk: Kezdetek, út az országos elismertséghez (1974-1979) A Salgó fénykora, legendás versenyek (1980-1999) Elmúlt 10 év és a jövő. 1974 Az első versenyt 1974-ben „rendezték”, ekkor még titkos éjszakai verseny volt. A viadalon tíz páros indult. A „mezőny” Salgótarjánból rajtolt, Zagyvaróna és Cered között teljesített egy gyorsaságit, majd Egerbe autózott. Visszafelé a Mátraalmás, Mátrakeresztes közti speciális szakasz következett. A „Fű kupa” néven emlegetett versenyt Csáki Attila nyerte egy Lada 1200-as volánja mögött. A fenti szakaszok a mai napig ismert és szeretett versenypályák, évről évre vendégül látják az Országos Rallye bajnokság mezőnyét. I. Salgó Kupa (1975. szeptember 13-14.) Egy évvel a titkos verseny után rendezték az első hivatalos Salgó Kupát. A Palóc Rali rendezőit a Magyar Autóklub Nógrád Megyei Szervezete vette a szárnyai alá. Az 1975-ös futam három gyorsaságin, a ceredi, a kazári és a mátraalmási aszfaltúton, valamint Salgótarjánban a Köztársaság téri szlalom-versenyen dőlt el. Az I. Salgó Kupa abszolút győztese egy NSU-1200TT volánja mögött a Budapesti Spartacus versenyzőpárosa, a Schaffer, Császár kettős lett. További eredmények: 600 ccm - 1.Tóth ... - Varga ... Ózdi-Volán 1000 ccm - 1. Gárdonyi ... - Máté ... Egri-Volán 1300 ccm - 1. Lannert ... - Hajdú ... Budapesti-Volán II. Salgó Kupa (1976. augusztus 28-29.) 1976-ban már a II. Salgó Kupát rendezték. A viadalon 82 versenyzőpáros rajtolt el. A mezőnyre 270 kilométeres össztávolság várt, a speciális szakaszok közül a kazárit háromszor, a ceredit pedig kétszer teljesítették. A viadal abszolút győztese, és ezzel a Salgó Kupa vándordíj nyertese nulla útvonalhibaponttal, 1 perc 24 másodperces ügyességi időeredménnyel a hazai Holecz József, Tajti Tibor páros lett. III. Salgó Kupa (1977. szeptember 24-25.) Híre ment a Salgó Kupának! A harmadik salgótarjáni meghívásos autós túraversenyre már százhuszonhat páros nevezett. A futam az egy évvel korábbi Salgó Kupa pontos mása volt. A III. Salgó Kupa autós túraverseny első helyezettje a Ladával versenyző Holecz József, Paluch József kettős lett. Holecznek ez volt a második Salgó-győzelme. A csapatversenyt - amelyben először hirdettek győztest, a Budapesti Spartacus együttese nyerte. IV. Salgó Kupa (1978. szeptember 16-17.) A IV. Salgó Kupa egy időben zajlott a 9. Országos Hegyi-bajnokság ötödik, pécsi futamával, s ez meg is látszott a résztvevők számán. A „műsor” is más volt, ezen a futamon nem csak a gépátvétel, hanem az ügyességi verseny is szombaton várt a mezőnyre. A Tanácsköztársaság téri külön próbát a Német, Daris kettős nyerte egy 126-os „kis” Polskival, míg a verseny az abszolút győztese a Budapesti Spartacus versenyzőpárosa, a Gyenes, Nádas duó lett. Csapatban az Óbudai TSZ autósai diadalmaskodtak. V. Salgó Kupa (1979. október 12-14.) Minőségi változást hozott az 1979-es esztendő a salgótarjáni autóversenyek történetében, ebben az évben az V. Salgó Kupa immár a versenynaptár és a bajnoki évad hivatalos versenye lett, igaz még csak túraosztályban. A mezőny is rangosabb volt az eddigieknél, a viadalon az ország legjobb túraversenyzői álltak rajthoz. A versenyt hat és fél órai helytállás, rendkívül nehéz terep, mindvégig nyílt küzdelem, kitűnő szervezés és hatalmas közönségsiker jellemezte. Az V. Salgó Kupa abszolút győztese a Kanyik Antal, Dudás Mihály kettős lett. A csapatversenyt a hazaiak, a 2. Számú Volán autósai nyerték. VI. Salgó Kupa (1980. május 30. - június 1.) Titkos vetélkedésnek indult, látványos versengés lett belőle, 1980-ban pedig már az első osztályú versenyek között jegyezték a Salgó Rallye-t. A VI. Salgó Kupán rajthoz állt a teljes magyar élmezőny, köztük az Európa-bajnoki futamgyőzelemmel is büszkélkedő Ferjáncz, dr. Tandari kettős is. A bajnokság utolsó versenyét a tizenötszörös magyar bajnok, Ferjáncz Attila nyerte a Renault 5-össel. A másodosztályban a Ladás Szabó, Örményi páros volt a leggyorsabb. Eredmények: 1. Ferjáncz Attila - dr. Tandari János Renault-5 Alpine BP Volán-SC 5053p. 2. Gál István - Margó György Renault-17 Gordini BP-Volán-SC 5385p. 3. Tóth ... - Nagy B Jenő Lada-1600 Volán-SC-Pécs 5429p. VII. Salgó Kupa (1981. október 9-10.) A folytatás további izgalmakkal szolgált: 1981-ben rendezték Salgótarjánban az első éjszakai futamot. A nógrádi verseny ebben az évben is az utolsó futam volt, és a több osztályban is nyitott bajnokság látványos küzdelmet hozott. A VII. Salgó Kupán a Hideg, Kecskeméti duó volt a leggyorsabb. A rali kettőt a hazai Balás Benedek, Balás Gyula kettős nyerte. VIII. Salgó Kupa (1982. október 8-10.) 1982-ben ismét az év utolsó versenyét rendezték Salgótarjánban. A VIII. Salgó Kupán az első osztályban - Ferjánczék távollétében - óriási harc alakult ki a győzelemért, a küzdelemből végül az utolsó gyorsaságin bátrabban autózó BMW-s páros, a Barka, Horváth duó került ki győztesen. A másodosztályban a Kecskeméti Volán Ladásai, a Kárász, Pálmai kettős győztek. IX. Salgó Kupa (1983. augusztus 12-14.) Az utolsó nyári versenyt és az utolsó Salgó Kupát rendezték 1983-ban. A rali első és másodosztályban a viadalra az addigi legnépesebb mezőny, 165 páros nevezett. Ebben az évben először, a Salgó Kupán elért pontokat kétszeres szorzóval „mérték” a magyar bajnokságban. A versenyt a Hideg, Kecskeméti kettős nyerte. Rali kettőben, a Vadkerti, Ribac duó diadalmaskodott. Eredmények: 1. Hideg János - Kecskeméti Zoltán Lada-VFTS Kaposvári-KSE 2. Ranga László - Kurcz Árpád Lada-VFTS Volán-SC-Pécs 3. Gerencsér Tibor - Faragó Szabó András Lada-VFTS Áfor-SC I. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1984. március 3-4.) Újabb jelentős dátumhoz érkeztek 1984-ben a Salgó Kupák, ebben az évben ugyanis már a Mogürt Gépjárműkereskedelmi Vállalat támogatta a viadalt. Így a Mogürt-Salgó Rallye a hazai bajnoki futam mellett a szocialista országok válogatottainak kiírt Béke, Barátság Kupa értékelésébe is beleszámított. Az országos bajnokság első, a BBK második futamán a magyarok mellett itt voltak a szovjetek, a csehszlovákok, a keletnémetek és a lengyelek is. A futamot Ferjánczék távollétében a Hideg, Bán kettős nyerte a Polonézes Bublewicz, Zyszkowszky duó, és a másik lengyel Koper, Lewandowski páros előtt. II. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1985. április 12-14.) 1985-ben ismét idénynyitó volt a nógrádi futam, a II. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye. A verseny a Béke és Barátság Kupa harmadik állomása volt ebben az évben. A viadalt a Salgón több év kihagyás után újra rajthoz álló Ferjáncz Attila nyerte meg, ám az ő időeredménye - lévén nem szocialista gyártmányú autóval indult - nem számított bele a BBK-s értékelésbe. Abban az összevetésben így a lengyel Bublewicz, Zyszkovszky, Polonéz trió volt a legjobb. III. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1986. április 18-19.) A salgótarjáni autós viadal 1986-ban immár harmadszor viselte a Mogürt nevét, és a nemzetközi porondon is egyre nagyobb elismerést vívott ki. A '86-os esztendőben a "Salgó" az első magyar bajnoki és a második BBK futam volt. A III. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye-n az orosz Tumaliavichus, Videika kettős diadalmaskodott, honfitársaik, a Soots, Putmaker duó előtt. A harmadik helyre a bolgár Hrisztov, Radev duó ért oda. A legjobb magyar a Ferjáncztól "örökölt" Renault Turbóval a Németh, Jójárt kettős lett, ők az abszolút hatodik helyen zártak. Eredmények: 1. Eugenijus Tumalevicius - Pranas Videika SU Lada-VFTS 3:19:09 2. Vallo Soots - Toomas Putmaker SU Lada-VFTS 3:20:50 3. Slavcho Hristov - Stoyan Radev BG Lada-VFTS 3:27:52 4. Nikolai Nikolov - Krassimir Petrov BG Lada-VFTS 3:29:02 5. Németh László - Jójárt András H Renault-5Turbo 3:29:47 Nézősereg a "kazári-hidasban": IV. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1987. április 24-26.) A felvett ritmusban, egyre több "nyugati" autó jelenlétével rendezték a IV. Mogürt-Salgó Rallye-t, az országos bajnokság első, a BBK második futamát. Gyorsasági szakaszok: 1987. április 24. Péntek Salgótarján-Kazár, Pétervására-Sirok, Mátraháza-Galyatető, Parádsasvár-Szuha, Mátraalmás-Katalinakna 1987. április 25. Szombat Karancsberény-Kőbánya, Karancslapujtő-Etes, Salgótarján-Kazár, Pétervására-Sirok, Galyatető-Mátraháza, Parádsasvár-Szuha, Mátraalmás-Katalinakna Eredmények: 1. Pavel Sibera - Petr Gross CS Skoda-130LR 2:22:25 2. Ranga László - Dudás Mihály H Lada-VFTS +0:00:23 3. Joel Tammeka - Ants Kulgevee SU Lada-VFTS +0:03:35 4. Vyacheslav Danilov - ... Vadauskas SU Lada-VFTS +0:04:18 5. Nikolai Bolskhikh - Igor Bolskhikh SU Lada-VFTS +0:04:51 6. Georgi Petrov - A. Jordanov BG Lada-VFTS +0:06:55 7. Fogta Frigyes - Homan Tibor H Renault-5Turbo +0:07:46 8. Jan Trajbold - Vladimir Zelinka CS Skoda-130LR +0:08:44 9. ... Dudek - ... Dadvanek CS Skoda-130LR +0:09:03 10. Veszprémi Barna - Veszpréminé Debreceni Éva H Lada-VFTS +0:09:08 11. Ferenc Sándor - Ferenc József H Skoda-130LR +0:09:23 12. Bense István - Szalai Csaba H Lada-2105 +0:10:41 18. Budai Béla - Bán Attila H Lada-VFTS +0:12:32 19. Koch Gábor - Horváth ... H Lada-2105 +0;13:27 20. Garami Zoltán - Akkerman H Lada-VFTS +0:13:34 21. Horner Péter - Czall ... H Lada-VFTS +0:13:53 22. Pap ... - Ádám ... H Lada-VFTS +0:14:08 V. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1988. április 22-24.) Az V. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye a magyar bajnokság és az ötfutamos Béke és Barátság Kupa első fordulója is volt egyben. Az országos bajnokságban kétszeres szorzóval számító versenyt '88-ban megtekintette az Alpok Adria Rali megfigyelője is, aki egy esetleges AAR-megmérettetés magyarországi állomásának helyszíneként vizsgálta a Salgó ralit. A végső győzelmet hatalmas küzdelemben a finn Buri, Stenroos kettős szerezte meg az orosz Tumaliavichus, Videika duó és a Bolsih, Bolsih kettős előtt. Legjobb magyarként az abszolút ötödik helyen a Ranga, Dudás páros zárta a viadalt. VI. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1989. április 21-23.) Öt éven keresztül a Mogürt-Salgó Rallye-kal kezdődött az országos bajnokság, 1989-ben azonban úgy alakult, hogy az idénynyitó a Tebimpex Kupáért kiírt Budapesti Tavaszi Fesztivál Rali volt. A "Salgó" így az országos bajnokság második, futama a Béke és Barátság Kupa első futama volt. A VI. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye-t a finn Buri, Stenroos duó nyerte a Selmeczi, Jutassy és az orosz Aliasov, Levitan páros előtt. VII. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1990. május 4-6.) Öt esztendőnyi kihagyás után '90-ben újfent rajthoz állt a salgótarjáni versenyen kétszeres Eb-bronzérmes, tizennyolcszoros magyar bajnokpárosunk, a Ferjáncz Attila, dr. Tandari János duó. S, ahogy az lenni szokott, meg is nyerték a futamot. Egyébként a magyarországi raliversenyek történetében ebben az évben rendeztek először körversenyt: a Sulyom-hegy körüli pályát a verseny titkára, Gyuris Árpád álmodta meg. VIII. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1991. április 19-21.) A másodvirágzását élő magyar ralibajnokság '91-es nyitófutamára soha nem látott számú nyugati autóval neveztek. A slágerpályákon, Cereden, Kazáron, és a kisterenyei körversenyen - "Gyuris ringen" - mintegy százezer ember izgulta végig a viadalt. A futamot, a Ranga, Büki kettős nyerte, megelőzve a Ferjáncz, dr. Tandari duót és az N csoportos Mazdát terelgető Érdi, Borbély párost. A VIII. Mogürt-Salgót a Magyar Autó és Motorsport Szövetség az év ralijának választotta. IX. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1992. április 24-26.) Ebben az évben ismét megújult a verseny, a rendezők ezúttal a Cserhátban találtak négy vérbeli ralipályát. Visszatérhettek Salgótarjánba a másodosztályú versenyzők is. A IX. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye első és másodosztályú évadnyitó volt. Ezen a futamon új bajnokot avattak a Salgón: ifjabb Tóth Jánosnak sikerült az, ami az idősebb Tóth Jánosnak nem: legyőzte Ferjáncz Attilát. A másodosztályban a Kiss Ferenc, Géczi Attila kettős nyert. X. Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye (1993. április 16-18.) Kettős jubileumához érkezett '93-ban a verseny, a X. Jubileumi Nemzetközi Mogürt-Salgó Rallye a huszadik salgótarjáni verseny volt. Ismét rajtengedélyt kapott mindkét osztály, és ismét jó verseny sikeredett. Olyannyira, hogy Salgótarján polgármestere a Pro Urbe (a Városért) díjat adományozta a Salgó Rallye szervezőinek. A jubileumi futamot a Ranga, Büki kettős nyerte, második helyen a Ferjáncz, dr. Tandari, a harmadikon pedig az ifjú Tóth, Papp páros zárt. 22. Nemzetközi MOL-Salgó Rallye (1995. április 22-24.) Tizenegy év együttműködés után búcsút intett a Salgó Rallye-nak a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat. A verseny új főszponzora a MOL Rt. lett. A futamot megelőző komoly gondok ellenére a 22. Nemzetközi MOL-Salgó Rallye verőfényes napsütésben kezdődött és a jó időben mintegy 250 ezer ember volt kíváncsi a viadalra. A sláger ebben az évben is a kisterenyei körverseny volt, ám ebben az évben halálos baleset lett a Sulyom-hegy körüli gyorsasági. A kányási elágazóban egy Lada sofőrje veszítette el uralmát az autó fölött, és a versenygép a nézők elől elzárt területen tartózkodó szurkolókra borult. Egy 19 éves lány az életét vesztette, míg a másik két sérült súlyos gerincsérülést szenvedett. A versenyt az Érdi, Varga kettős nyerte egy N-es Mazdával. A rali másodosztályban a Födő, Landsmann páros diadalmaskodott. 23. Nemzetközi MOL-Salgó Rallye (1996. április 19-21.) '96-ban nem Salgótarjánban kezdődött az országos ralibajnokság. A mezőny az Esztergom Rali után jött a nógrádi megyeszékhelyre. A verseny a szokottnál szigorúbb pályabiztosítás mellett, körverseny helyett egy kunkoron, de még mindig rengeteg néző előtt zajlott. A csúszások miatt az éjszakába nyúló futamot óriási, két és fél perces fölénnyel az ifjú Tóth János, Gergely Ferenc kettős nyerte. Második az Érdi, Varga, harmadik pedig a Kiss Feri, Kiss Ernő duó lett. Másodosztályban a Rektenwald Zsolt, Frankó János duónak sikerült a legrövidebb idő alatt teljesítenie a versenytávot. 24. Nemzetközi Schering-Plough Salgó Rallye (1997. április 26-27.) Ebben az évben is Esztergomban volt az idénynyitó, aminek talán örültek is a salgótarjáni rendezők, hiszen csak márciusban lett főszponzor. A MOL helyére ezúttal az amerikai gyógyszergyártó cég, a Schering-Plough lépett. A "H" csoportnak köszönhetően a nézők 1997-ben újra találkozhattak a Lada VFTS-ekkel és más lejárt homologizációjú versenygépekkel. A '97-es versenyt az ifjú Tóth, Gergely kettős nyerte. Rali kettőben a Ladás Martin, Metz duó volt a leggyorsabb. Időterv, rajtlisták, eredmények: 25. Esso-Salgó Rallye (1999. április 16-18.) A 25. Jubileumi Esso-Salgó Rallye nem a felfokozott várakozásnak megfelelően sikeredett. Az anyagi feltételek hiánya egy év kényszerszünetet eredményezett, és a rendezők csak '99-ben futottak neki a jubileumi futamnak. Ráadásul az időjárás sem fogadta kegyeibe a versenyt. Viharos szél és eső, a Mátrában hó és köd nehezítette a versenyzők és a rendezők munkáját. A bajok Kazáron kezdődtek, ahol két gyorsasági közötti időben focidrukkerek vitatkoztak össze, ráadásul elfogyott a sör, és a "szurkolók" ezért megtámadták a büfést. Aztán a Mátrában az ifjú Tóth, Tóth kettős előtt a hirtelen leereszkedett ködben egy néző szaladt át, emiatt Janikáék összetörték a Toyotát. Majd következett a Nagykeresztúr-Sámsonháza közti gyorsasági, ahol a szakaszosan vizes úton egy autó hat nézőt sodort el, végül pedig a Mátrában egy háttal álló nézőt a havas úton kisodródó autó halálra gázolt. A jubileumi versenyt a Kis, Büki kettős nyerte… Rajtlista: Rallye I. Rallye II. 2003-2006 2003-ban látogatott legközelebb Salgótarján városába az Országos rallye bajnokság mezőnye. A verseny bár nem a korábbi versenyek utóda, mégis mindenki örömmel fogadta a megszokott pályákra a versenyzőket. A versenyt Benik Balázs Somogyi Pál navigálásával nyerte. Az elkövetkezendő években Budapest Rallye néven volt jelen Salgótarjánban a Rallysport. 2007 A Salgó Rallyek családját 1999 után a 2007-ben megrendezett rally2-es futam bővítette amelyet Puskádi János – Takács András nyert meg. 2009 Salgó-Gemer rallye 2009-ben újabb szál vette kezdetét Salgó-Gemer rallye néven. Egy nagyon színvonalas és jó hangulatú versenyt láthattak a kilátogatók, a szombati napon Szlovákiában, Vasárnap a klasszikus Salgói pályákon zajlott a verseny. A hangulat és a verseny nehézsége egyaránt a korábbi Salgó rallyekat idézte, barátságos szervizparkkal, új és történelmi pályákkal. A versenyt Herczig Norbert nyerte Baranyai László Navigálásával. A jövőt nem tudhatjuk mit hoz, remélhetően újra, minden évben megrendezésre kerül ez a méltán legendás verseny, az ország egyik legjobb rallye pályáin. Halálozások 2018-ban Ez a szócikk a 2018-ban elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel. Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal A Tiszántúlon fekvő Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza vasútvonal a MÁV 117-es számú, egyvágányú, csak a vonal egy (a Szerencs–Nyíregyháza vasútvonallal közös) szakaszán villamosított mellékvonala. A vasútvonalon Ohat-Pusztakócs és Tiszalök között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. Történet A Debrecen-Füzesabony-Ohat-Polgári HÉV társaság által épített Debrecen–Füzesabony-vasútvonalból Ohat-Kócsnál (mai neve Ohat-Pusztakócs) kiágazó, Tiszapolgárig (mai nevén Polgár) tartó szárnyvonalat 1891. augusztus 5-én nyitották meg. A 34,9 km hosszú, síkvidéki jellegű vonal 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. Ugyanezen napon nyílt meg a társaság másik, Debrecen és Füzesabony közötti vasútvonala. A Tiszapolgár állomástól Királytelek (mai nevén Görögszállás állomásig) tartó vonalszakaszt már a Tiszapolgár-Nyíregyháza HÉV társaság építette meg. Az előzőhöz hasonló vonalvezetésű és felépítményű vasútvonalat 1896. október 26-án adták át. A Debrecen-Füzesabony-Ohat-Polgári HÉV társaság tiszapolgári, a MÁV királyteleki állomásait a csatlakozó vasútvonal miatt kibővítették. Felépítmény Görögszállás és Tiszalök közötti vonalszakasz felépítménye 54 kg/fm sínrendszerű, hézagnélküli, vasbetonaljas, zúzottkő ágyazatú. A Tiszalök és Ohat-Pusztakócs vonalszakasz felépítménye jelentős részben elavult és egyben rendkívül vegyes sínrendszerű, található a pályában „c”, „I”, 48 és 54 rendszerű sín is. Vegyes összetételű az alátámasztás is, a sínek talpfákra és különféle típusú betonaljakra vannak lekötve. Az utóbbi vonalszakaszon az elmúlt 30 évben átfogó felújítás nem volt. Pauler Tivadar Pauler Tivadar (Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a Magyar Jogász Egylet első elnöke. Rokonai Pauler Gyula országos főlevéltárnok apja, Pauler Ákos filozófus nagyapja, Bogyay Tamás művészettörténész dédapja. Életpályája Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Az egyetemen bölcsészetet és jogot tanult, aztán 1838–1848 között a zágrábi, utána egy évig a győri jogakadémia tanára volt. 1845 Zágráb vármegye táblabírájává választottak. 1848-ban a pesti egyetemen tanított (észjog, magyar közjog). 1852-től 1878-ig a büntetőjog tanáraként a Pesti Egyetemen dolgozott. Sikeresen fáradozott a magyar tannyelv teljes helyreállításán és részben ennek is volt köszönhető, hogy az egyetem jogtudományi kara az 1860–61 és az 1865–66-os tanévre dékánná, a négy kar pedig az 1861–62. tanévre rektorrá választotta. 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírája, 1870-ben az első jogászgyűlés elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1845), rendes (1858), igazgatósági (1876), tiszteleti (1885) tagja. 1880-ban az Akadémia másodelnöke lett. 1871–1886 között, a főváros I. kerületének mandátumával, mindig kormánypárti programmal országgyűlési képviselő volt. Eötvös József halála után – Deák Ferenc ajánlására – Andrássy Gyula gróf felkérésére elvállalta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztet, amit 1871. február 10-től 1872. szeptember 4-ig látott el, majd 1872. szeptember 8-tól 1875. március 2-ig igazságügy-miniszter az Andrássy-, a Lónyay-, a Szlávy- és a Bittó-kormányban. Utóbbi lemondásakor, 1875-ben ismét visszatért egyetemi katedrájához, és 1876-ban az Országos Közoktatási Tanács elnöke lett. 1877-ben, másodszorra már nem vállalta el az egyetemi rektori tisztséget. 1878. június 30-án végleg megvált egyetemi katedrájától és 1878. június 30-án Tisza Kálmán kormányában igazságügyi tárcát kapott, ezt a pozíciót haláláig viselte. Vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt jött létre az Országos Közoktatási Tanács (1871), valamint a fővárosi gyakorló főgimnázium (1872). Szabályozta az egyetem magántanári intézményt, foglalkozott az elemi és a középiskolák reformjával. Előterjesztésére az uralkodó, I. Ferenc József 1872. május 29-én – a törvényhozás utólagos jóváhagyásának (jogos) reményében – elrendelte Kolozsvárott egyetem alapítását. s a polgári törvénykönyv előkészületi munkálatait, átalakíttatta a polgári peres eljárások rendjét és új végrehajtási törvényt is előkészített. A magyar nemzeti érdekek ékes szószólója volt, az egyetem autonómiájának, választási jogának visszavívása, s a magyar tannyelv teljes helyreállítása nagy részben neki köszönhető. Az általa írt Büntetőjogtan (I-II. 1864) egyszerre szolgált kommentárként és tankönyvként. Badacsony-ban jelentős szőlőbirtoka volt, amelyet 1868-ban a Bogyay-féle gazdaság megszerzésével bővített. Családja három nemzedéke töltötte ott a nyarakat. Egry Józsefnek a "Balaton festőjének" a badacsonyi otthona is itt volt 1918 és 1938 között, felesége Pauler Juliska családjának szőlőbirtokán. A több mint három holdnyi vízpartig nyúló szőlőterület egyik présházában volt a festő első badacsonyi műterme, kilátással a tóra és a szemközti fonyódi hegyre. Főbb művei Bevezetés az észjogtanba. Pest, 1852. Online Jog- és államtudományok encylopaediája. (Pest, 1871.) Google Books Észjogi előtan (Pest, 1873.) Google Books Büntetőjogtan (2 kötet, Pest, 1873.) Emlékbeszéd Csatskó Imre L.T. fölött . (Budapest, 1875.) Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez . (Budapest, 1878.) A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem története . (Első kötet. I. füzet). (Budapest, 1880.) Acrobrycon Az Acrobrycon a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Acrobrycon ipanquianus Acrobrycon tarijae Brunstatt Brunstatt település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 6175 fő (2015). Brunstatt Mulhouse, Hochstatt, Flaxlanden és Bruebach községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szajáni járás A Szajáni járás (oroszul: Саянский район) Oroszország egyik járása a Krasznojarszki határterületen. Székhelye Aginszkoje. Népesség 2002-ben 14 542 lakosa volt. 2010-ben 12 003 lakosa volt. Lionel Rees Lionel Wilmot Brabazon Rees (Egyesült Királyság, Caernarvon, 1884. július 31. – Bahama-szigetek, 1955. szeptember 28.) walesi származású angol ászpilóta. Élete Ifjúkora 1884-ben született Walesben. Édesapja katonatiszt volt, így az ifjú Lionel számára az egyetlen út a hadsereg volt. Jó oktatást kapott, amelyet az Eastbourni Egyetemen (Eastbourne College) folytatott, majd a woolwich-i Királyi Katonai Akadémián tanult. A hadsereghez ténylegesen 1903-ban (19 évesen) csatlakozott, s a tüzérséghez került. Katonai szolgálata Felettesei és bajtársai szerint kiváló tüzér volt, a lehető legnagyobb pontossággal tudta beállítani a különböző ágyúkat. A katonai repüléssel 1912-ben került kapcsolatba, amikor saját szórakozására megkezdett egy repülőtanfolyamot. Pilótaigazolványát 1913 januárjában szerezte meg, s ezen fegyvernem olyannyira megtetszett Reesnek, hogy 1914-ben csatlakozott a Királyi Repülő Hadtesthez (Royal Flying Corps). Ennek eredményeként az első világháború kitörését követően megkezdte szolgálatát a nyugati fronton, a 11. brit repülőszázad tagjaként. Első légi győzelmét 1915. július 28-án szerezte meg, egy német Fokker vadászgép lelövésével. Második győzelmét egy hónappal később szerezte meg, ezúttal egy LVG C típusú repülőgépet lelőve. 1915 szeptemberében további három légi győzelmet szerzett, s ezzel bekerült az ászpilóták közé. Ebben az évben még megszerezte 6. légi győzelmét, egy Roland C típusú gép lelövésével. Ezt követően több mint egy fél évig nem lőtt ellenséges gépet bevetései során, mindeközben áthelyezték a 32. repülőszázadhoz. 1916. július 1-jén Rees magányosan járőrözött néhány kilométernyire a barátságos területektől (Festubert környékén), amikor hirtelen tíz ellenséges bombázót pillantott meg. Egy szempillantás alatt támadásba lendült, és a meglepetés erejét kihasználva két gépet le is lőtt. Egy géppuskasorozat leadása közben azonban a fegyver elakadt, és Rees a fegyver rendbetétele alatt súlyos találatot kapott a lábába. Ezután egy gyors manőverrel a bázis felé indult, s végül szerencsésen leszállt. Tettéért néhány napon belül megkapta a Viktória-keresztet, s helytállásának története bekerült a London Gazettebe. Sebesülése után visszavonult, majd 1931-ben a Bahama-szigetekre költözött, s itt is hunyt el 1955-ben. Kitüntetései Brit Birodalmi Rend ( Order of the British Empire ) Brit Hadi Kereszt ( Military Cross ) Viktória-kereszt ( Victoria Cross ) Légierő Kereszt ( Air Force Cross ) Forrás Theaerodrome.com: Életrajza (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. december 2.) Catharopeza bishopi A Catharopeza bishopi a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó Catharopeza nem egyetlen faja. Előfordulása A Kis-Antillák déli részén fekvő Saint Vincent és a Grenadine-szigetek területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Csökkenő élettere és kis egyedszáma miatt veszélyben van. Megjelenése Átlagos testhossza 14,5 centiméter, testtömege 16,6 gramm. tollazata fekete és fehér mintás. Fehér szemgyűrűt visel. MTV Video Music Award – Közönségdíj A Közönségdíjat az első MTV Video Music Awardson adták át. 1994-ig ugyanazok a klipek indultak a kategóriában, mint amelyek a Év videója kategóriában. 1995-től más-más videókat indítottak a két kategóriában (habár ebben az évben mindkét díjat a TLC Waterfalls klipje vihette haza). Ez a nevezési eljárás a kategória megszűnéséig megmaradt. Ahogy a kategória neve is mutatja, a díj sorsáról a nézők döntöttek, akik telefonon, interneten és SMS-ben szavazhattak a egészen show éjszakájáig. A díjat utoljára 2006-ban adták át. Ekkor szinte minden kategória közönségdíjas lett, így a Közönségdíj fölöslegessé vált. A következő éven, a VMA visszatért eredeti alakjához, a Közönségdíj végleg megszűnt, szavazási eljárása pedig a Legjobb új előadó kategóriában érvényesült. A kategóriában a legtöbbször az Aerosmith nyert, négyszer. Mindössze négy előadónak sikerült megnyernie a Közönségdíjat és az Év videója díjat egyazon évben: INXS, Aerosmith, TLC és Green Day (utóbbi különböző videókkal nyert). Bessé-sur-Braye Bessé-sur-Braye település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 2233 fő (2015). Bessé-sur-Braye La Chapelle-Huon, Vancé, Bonneveau, Cellé, Sougé, La Chapelle-Gaugain és Lavenay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Eleven (album) Az Eleven a Tankcsapda 1996-ban megjelent első koncertalbuma, melyet különböző helyszíneken rögzítettek 1994/1995-ben: Petőfi Csarnok , Budapest , 1994 . december 21. E-klub, Budapest , 1995 . március 15. Oláh Gábor utcai Sportcsarnok, Debrecen , 1995 . december 29. A koncertdalok között egy Nirvana-feldolgozás is szerepel, a lemezt pedig egy új stúdiófelvétel, az "Úgy szeress!" zárja. Az album dalai Jönnek a férgek – 4:10 Fekszem a földön – 4:28 Magzat a méhben – 3:29 Kapd be a horgot! – 4:04 Mitől legyen? – 2:15 Negative Creep ( Nirvana -feldolgozás) – 2:38 Ki csinál rendet? – 2:58 Szívd! / Így lettél – 4:49 Tetoválj ki! – 2:54 A Rock & Roll rugója – 3:44 Fordulj fel! – 6:40 Úgy szeress! (stúdiófelvétel) – 3:18 Blair megye (Pennsylvania) Blair megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Pennsylvania államban található. Megyeszékhelye Hollidaysburg, legnagyobb városa Altoona. Lakosainak száma 126 314 fő (2013. július 1.). Blair megye Centre, Bedford, Huntingdon, Cambria és Clearfield megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Fünfseen Fünfseen település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Gusztáv viccel A Gusztáv viccel a Gusztáv című rajzfilmsorozat harmadik évadának tizennyolcadik epizódja. Rövid tartalom A más kárán mulatóknak rendszerint elpárolog a humorérzékük, ha rajtuk csattan az ostor. Alkotók Rendezte : Dargay Attila Írta : Dargay Attila, Jankovics Marcell , Nepp József Zenéjét szerezte : Gyulai Gaál János Operatőr : Henrik Irén Hangmérnök : Horváth Domonkos Vágó : Czipauer János Tervező : Koltai Jenő Háttér : Szálas Gabriella Rajzolták : Szemenyei Mária, Peres Júlia Színes technika : Boros Magda, Dobrányi Géza Gyártásvezető : Bártfai Miklós Készítette a Pannónia Filmstúdió. Andrea Dossena Andrea Dossena (Lodi, 1981. szeptember 11.) olasz profi labdarúgó, az angol Leyton Orient balszélső védője. Pályafutása Hellas Verona, Treviso Dossena pályafutását a Hellas Verona csapatában kezdte 2001-ben. Első mérkőzését 2001. november 18-án játszotta a városi rivális Chievo ellen. 2005-ben a Treviso játékosa lett, amely 50 százalékban birtokolta játékjogát. Udinese 2006-ban igazolt az Udineséhez, amelynek ekkor még ugyancsak 50 százalékban volt a játékosa. Egy évvel később az Udinese végleg megvette őt. A két év alatt, amelyet itt töltött, hatvanhárom mérkőzésen lépett pályára, ezeken két gólt szerzett. 2007-ben egy 2012-ig szóló szerződéshosszabbítást írt alá, ám ezt végül nem töltötte ki. Liverpool Dossena 2008. július 4-én az olasz Udinese csapatától az angol Liverpoolhoz szerződött 4 évre, a játékos ára 7 millió font volt. Érkezését John Arne Riise távozása indokolta, aki az AS Roma csapatához szerződött. 2009 márciusában egy rendkívül sikeres hetet játszott Dossena és a Liverpool. A március 10-i Real Madrid elleni 4–0-s Bajnokok Ligája nyolcaddöntő visszavágón, valamint az ezt követő hétvégi Manchester United elleni 1–4-es idegenbeli rangadón is betalált az olasz védő az utolsó percekben, beállítva ezzel mindkétszer a győztes végeredményt. Bár a Liverpool a bajnokságban második lett, Dossena első szezonja összességében nem volt túl sikeres, a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be. A balhátvéd poszt első számú betöltője tehát Fábio Aurélio lett. Napoli – ismét otthon A 2010-es januári átigazolási szezon során Dossena visszatért hazájába, méghozzá a Napoli csapatához. Január 7-én utazott Nápolyba az orvosi vizsgálatokra, s másnap hivatalosan is bejelentette a csapat, hogy a balhátvéd 4 és fél évre aláírt az első osztályú csapatnál. Vételi ára 4,25 millió euró volt. Első mérkőzését 2010. január 13-án, a kupában játszotta, a Juventus ellen. Bajnoki debütálására egy héttel később, a Palermo elleni 0–0-ra végződő összecsapáson került sor. Thakszin Csinavat Thakszin Csinavat kiejtése� (thai nyelven: ������ �������, IPA: [tʰáksǐn t�ʰinnawát], nyugaton gyakran: Thaksin Shinawatra) (Thaiföld, Csiangmai, 1949. július 26. –) thai politikus, üzletember, 2001 és 2006 között Thaiföld miniszterelnöke. Katonai puccs után Európába menekült (2006), majd 2008-ban visszatért hazájába,. Élete Európai száműzetése alatt Angliában megvette a Manchester City labdarúgó-csapatot. Később Hongkongba települt át. Távollétében Thaiföldön korrupcióval vádolták meg, és nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben a hazatérés mellett dönt, azonnali letartóztatás és bírósági eljárás indul vele szemben. 2008. február 28-án tért vissza hazájába. Az igazságszolgáltatási eljárások lefolytatása után ügye bíróság elé került, ahol húszperces tárgyalás után minden vádpont alól felmentették. Elmondása szerint soha többé nem tér vissza a politikai életbe. 2008. szeptember 1-jén az ellene folyó vizsgálat és számlái zárolása miatt kénytelen volt eladni a futballklubot az egyesült arab emírségekbeli Abu Dhabi United Group befektetői csoportnak. Le Mesnil-Raoult Le Mesnil-Raoult település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 375 fő (2015). Le Mesnil-Raoult Saint-Romphaire, Condé-sur-Vire és Troisgots községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Időfutár Az Időfutár egy ifjúsági rádiójáték, illetve az abból készült hat részes regényciklus, amelynek cselekménye az időutazás körül forog. Főleg 12-18 éveseknek íródott. Főszereplői hetedikesek, illetve felnőttek. Kaland és ifjúsági regény. A rádiójáték Az Időfutár című rádiójátékot 2012 áprilisán kezdte el játszani a Kossuth Rádió minden hétköznap este. A hatalmas hallgatottságot elért rádiójáték három évadból, egy évad 70 kb. 10 perces részből áll. A bemutató óta már másodszor sugárzott ismétlést 2015-ben az első rész végénél félbeszakították. Erősen átírt regényváltozatát, az Időfutár sorozatot 2013-2015 között jelentette meg a Pozsonyi Pagony Kiadó. Igen jó kritikákat kapott, ez sorozat íróin kívül a kiváló színészeknek köszönhető: többek közt Fullajtár Andrea, Scherer Péter, Hegyi Norbert, Péterfy Borbála, Molnár Piroska, Herman Flóra, Nagy Katica adták a szereplők hangjait. A sorozatban elhangzó dalokat és a főcímzenét Tövisházi Ambrus (Erik Sumo Band, Péterfy Bori & Love Band) és Hó Márton (Hó Márton és a Jégkorszak) írták. A forgatókönyv - majd a könyvek - írói: Tasnádi István, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Vészits Andrea A regényciklus Az Időfutár kaland, sci-fi és ifjúsági történet. Hagyományos narratívában van megírva, de a rádiójáték erősen épít az egyes szereplők eltérő beszédstílusára. A történetbe szervesen beépülve használják a különböző modern kommunikációs csatornákat is. A szereplők ezeket alkalmazva, a Wikipédia és Google segítségével nyomoznak, szinte folyamatosan online van mindenki, állandóan mobiloznak, chat-elnek. I. rész: A körző titka (A rádiójáték első évada) A cselekmény A történet elején megismerkedünk Hannával, akinek a családja apja munkái miatt folyamatosan költözik. Zsófival, korábban Szegeden megismert barátnőjével Skype-on tartják a kapcsolatot. Budapest először unalmasnak tűnik, de a lomtalanításon talál egy rozsdás körzőt, amelyet egy furcsa, ijesztő öregember, és egy felemás-szemű férfi és öltönyös társai is meg akarnak kaparintani. Azonban Hannának iskolai nehézségei is vannak: egyrészt diákja lesz a "dementornak" nevezett Bujdosónénak, másrészt új osztályának tagjai is elkeserítik, mint Edina "királykisasszony" aki csak a sminkkel foglalkozik és padtársa Tibor, egy "víziló" akinek a szókincse az "aha" szóra korlátozódik. Az Időfutár sorozat fő alakjai Hanna, egy hetedikes diák (a rádiójátékban fiatalabb), osztálytársa, Tibi, aki az osztály legmarginálisabb tagjából a kalandok során kulcsfigurává válik, Hanna barátnője, Zsófi, aki Hannáék előző lakhelyén, Szegeden él. A lányok folyamatos Skype-kapcsolatban vannak, ahol Zsófinak csak a hangját halljuk, illetve chat-üzeneteit olvassuk. Ő az ész, az egy helyben álló tanácsadója a mozgó, kalandozó társaságnak. A felnőtt szereplők közül Sándor játssza a kulcsszerepet: a fura, régiséggyűjtő öregúrral a lomtalanításkor találkozik Hanna, aki megtalálja azt a régi körzőt, amit Sándor is keres. Hannáék állandóan költöznek Hanna apjának munkája miatt. Legújabb lakhelyük Budapest, egy gangos ház. Hannának ezért nincsenek barátai, kivéve Zsófit, Szegedről, előző iskolájából. Az új iskolában zordan fogadják. Ám hazafelé a lomtalanításban talál egy fura, régi körzőt. A körzőre azonban meglepő módon többen áhítoznak: egy ijesztően vén öregember és egy csapat öltönyös fickó. Hanna elmenekül, a körzőt rejtegeti, de hamarosan a nyomában vannak. Először a számítógépébe jutnak be, majd a lakásba is. A pénz- és hataloméhes Felemásszemű üldözi hőseinket végig, mert ő is a körzőt akarja megszerezni, amely állítólag elvezet a jakobinusok kincséhez. A gonoszok megszerzik a körzőt, s a történetben a jók csapata (Hanna, Tibi, Zsófi, Sándor) ezt próbálja visszaszerezni. A nyomozás kalandjai során Tibi és Zsófi szép lassan egymásba szeretnek a Skype-on keresztül - a személyes találkozás a folytatásra marad... A történet főszála mellett megismerkedünk Hanna életének mindennapjaival a gangos házban és az iskolájával, ahol éppen a Varázsfuvolát tanulják be modern átiratban év végi bemutatóra a diákok. A Varázsfuvolával kapcsolatos információk is a jakobinusok összeesküvőkhöz és a hipotetikus kincshez vezetnek a szabadkőműves szimbolika segítségével. A történet utolsó harmadában megjelenik a múltbéli szál is, amely a második részben nyer majd különös jelentőséget. Megismerkedünk a magyar felvilágosodás fontos alakjával, a sokoldalú feltaláló Kempelen Farkassal, aki majd a második részben központi szerepet fog játszani. Az iskolai történelem órai jelenetekből is fontos, a regény cselekményéhez szükséges információkat kapunk a magyar felvilágosodás koráról, Mária Terézia bécsi udvaráról és a jakobinus mozgalomról. Ezt egészíti ki a gyerekek internetes nyomozása a kor, a kincs és a titokzatos térkép kapcsán. Helyszínek Budapest - Budapest belvárosa a könyv legfőbb helyszíne. A Körút környékén lakik Hanna, Sándor és Tibi is, valamint az iskola, a Sigray Jakab Gimnázium is errefelé található. A gonoszok főhadiszállása a Svábhegy egyik villájában van. A szerzők kihasználják, hogy a budapesti helyszíneknek mind sűrű atmoszférája, sokrétű jelentése van. Tibi a Lujza utcában lakik, a nyolcadik kerület mélyén, Hanna egy átlagos hetedik kerületi gangos házban él a családjával, ahol a hangos szomszédok, a tiltó falragaszok és a nyilvánosan élt magánélet ismerős és vicces jeleneteibe keveredik. Sándor a Mozsár utcában él a kis régiségboltja felett, mint azok az idős emberek, akiket szinte itt felejtett az idő kisiparos boltjaikban egy elmúlt korból. A budai helyszíneknél a Buda alatt húzódó csatorna- és labirintushálózat játszik nagy szerepet, és ennek kivezető nyílásai, a Türbe, az Apostol utca, és a Lukács fürdő. Minden helyszínen megjelenik az ismerős kolorlokál: a Lukács kabinosa Sándor bácsi fecskenadrágjával fűszerezve igazi kabaréjelenet. Bécs - a nyomozás fontos helyszíne Bécs, és a bécsi Természettudományi Múzeum. Bécsben számos olyan épület van, többek közt ez is, ami a Habsburgok fénykorában, a felvilágosult abszolutizmusban épült, és egy akkori tudományszemléletet tükröz: ásványgyűjtemény, formalinban eltett állatok, óriási levéltár - a világ valamikor még listázhatónak, felmérhetőnek tűnt. Bécs Mozart városa is, akinek a Varázsfuvoláját a gyerekek az iskolában próbálják, és Hanna bécsi útja során vissza-visszaköszönnek a Varázsfuvola alakjai is. A bécsi helyszínek megismerése azért is fontos, mert a második részben kiemelt jelentősége lesz a városnak. Pozsony és Selmecbánya - a múltbéli szál két legfontosabb helyszíne ez a két felvidéki város, amelyek ma Szlovákia területén találhatók meg. Az első rész Selmecbányán ér véget. Főbb karakterek Hanna - okos, kissé flegma, visszahúzódó, magának való 13 éves lány. Csípős megjegyzései mindig találnak, de többnyire nem mondja ki őket, csak legjobb barátnőjének, Zsófinak. Zsófi - érzékeny, magányos, szobájába zárt lány, gyakran jár orvoshoz. Ragaszkodik Hannához, lobbanékony, aggódó természet. Távolról kevésbé tud közreműködni, de éles esze és ötletei a csapat teljes értékű tagjává teszik. Tibi - szegény körülmények között élő gyerek, aki csak az iskolában tűnik butának lassúsága, szégyenlőssége miatt. Valójában a medvekülső mögött nagyon érző szív lakik, megvédi a barátait, hűséges hozzájuk, erejével segíti őket. Éles helyzetben sokszor ösztönösen jól dönt. Szülei nincsenek, nagyanyjával él. Egyes tanárok meg akarnak szabadulni tőle, lopásokkal gyanúsítják, és egyszer-kétszer indulatai miatt valóban bajba is keveredik. Gúnyolódások céltáblája, de Hanna és az osztályfőnöke kiáll mellette. Sándor - régi tárgyakat guberál, fura öregember. Kiismerhetetlen, mindig tervel valamit, az élet neki egy nagy játszma. Nagyon kell neki a körző, de nem árulja el, miért. Azonban nyomában van a Felemásszemű, akinek szintén meg akarja szerezni a körzőt. Felemásszemű - gonosz gazember, aki pénzhez akar jutni az időutazás révén. Mindenkin átgázol, gyilkolni is képes, saját szövetségesére sem lesz a későbbiekben tekintettel. Két szeme különböző színű. Osztálytársak és tanárok Bulcsú - Egy "földönkívüli" , mindent tud, de gyakran megkérdőjelezi a tudomány állításait, mindig közbeszól, hogy mit hogy kéne, a matekot Géza bá'-nál is jobban tudja Szabika - tipikus minden lében kanál srác. Mindig közbeszól, mindig van egy vicces megjegyzése, mégis bírják a tanárok. Idegesítő, de szórakoztató, és pont buzgalma miatt időnként hasznos. Levakarhatatlan. Edina - szintén prototípus. A köröm-és hajfesték, smink és a nagy szerelem körül forog az élete, szülei elváltak, rettentő jómódban él, csakis csapatban jár és visítozva beszél. Önző, de ha valakit a barátjának tud, azért kiáll és segít rajta a maga módszereivel. Rogyák Mari - magyartanár, lelkesedik az irodalomért, a gyerekek sokszor csúfolják, de alapvetően kedvelik. Szenvedélye a Varázsfuvola, és a költemények. Gyengéd szálak fűzik Géza bá'-hoz. Géza bá’ - osztályfőnök, tesi-matek szakos tanár. Nagyon szereti a gyerekeket, felelősséget érez irántuk, laza, humoros, igazi jó tanár. A gyerekek is szeretik, és tudják, hogy mit engedhetnek meg maguknak vele szemben. Segít Mária néninek a Varázsfuvola próbáit koordinálni. Megvédi a gyerekeket tűzön-vízen át, szembe mer szállni a dementorral is. Bujdosóné - a dementor, az iskola réme, ha belép a terembe, megfagy a levegő. Történelem szakos, szenvedélye a történelem, de a gyerekeket látni sem bírja. Igazgatóhelyettesként elitista, mindenkit lenéz, aki nem hozzá hasonló. Ki akarja rúgatni Tibit. Vali néni - tipikus konyhás néni, Tibi nagymamája, mindent megtesz a boldogulásáért. Kedves, egyszerű asszony, akit a gyerekek sokat csúfolnak a leveseibe esett hajszálak miatt. Sokat aggódik Tibiért. Szomszédok és család András - irtózatosan helyes huszonéves "szembeszomszéd", aki állandóan bulizik és csajozik. Hannát ki akarná használni, hogy szülei előtt úgy tetsszen, matektanításból él. Cserébe megszereli a számítógépet, segít technikailag a nyomozócsapatnak, távsúgót szerel Tibi fülébe. Joli néni - minden lében kanál pletykás szomszédasszony. Bubkóék - szembe lakó házaspár. A férj igazi bunkó, állandóan ideges, éjszaka dolgozik. A kis felesége meg igazi áldozattípus, aki szívesen hallgat bárkit panaszkodni, és ő is szívesen panaszkodik. Az ikreik állandóan bömbölnek. Csongi bácsi - félig süket, mogorva házmester, szenvedélye a szabályokat kiragasztgatni a lépcsőházban. A macskákat szereti. Anya (Niki) - ezoterikus, kissé idegesítő és túlgondoskodó anyuka, aki néha a saját problémái mögül nem lát rá a gyereke gondjaira. Sokszor nem érti Hanna kiskamasz problémáit, de nagyon szereti őt és sokszor jogos az aggodalma. Állandó humorforrás kettejük konfliktusa és az anya különcségei. Apa (Csaba) - Hanna nagyon szereti lazasága és talpraesettsége miatt, de ő sem érti igazán kamaszodó gyerekét. Nem tud lelki életet élni sem Hannával, sem a feleségével, de kedvessége és jóindulata minden konfliktust felold. Egyéb szereplő Ervin - az okos stréber, nyalizós nyolcadikos. Mindenkit lenéz, és nem képes kapcsolatokat teremteni, ezért inkább a tanárok körül lebzsel. Mindig mindent tud, nem azért, hogy nyalizzon, hanem mert érdekli. Ő érezné rosszul magát, ha nem tudná. Sokat segít Hannáéknak a tudása. Mindeközben Edina pasija, akivel nagyon különbözőek. A szülei elváltak. II. rész: A királynő palástja és a III. rész: A próbák palotája (A rádiójáték második évada) Újabb karakterek Király Zsolt, a főnyomozó: Egy igazi rendőrkopó. Rideg, sosem adja fel. Ő akarja megoldani a Hanna eltűnése körüli rejtélyt. Mozart (Wolfi): Híres zeneszerző, a Varázsfuvola írója. Szereti a snapszot, és az alvást. De mindezen kívül jó természet, semmi rosszra nem képes. Schikaneder: A népszínház igazgatója. Elég ideges,mert semmi sem úgy alakul a Varásfuvolában,ahogy akarja. Jozefa: Az Éjkirálynőt alakítja (az eredetit), hisztérikus,és erőszakos. Born Ignác: A (Hanna előtti) Nagymester. Benedict: Páváskodó,felfuvalkodott hólyag. Őt öltözteti Hanno. Metzler: Az átható kék szemű, 21 éves férfi. Hanna titkos szerelme,egyben megmentője. Charlotte: A francia striga. Szándékai,és szerepe ismeretlen. Hanna néni: Az ausztrál nagynéni. Felemásszemű Imrébe szerelmes. IV. rész: A káosz temploma, az V. rész: A por hatalma és a VI.rész: A holnap ostroma (A rádiójáték harmadik évada) Újabb karakterek Fúzió: Buraváros uralkodója. Tekla: Zsófi ismerőse, régebben egy iskolába jártak, de onnan hamar kicsapták. Anyja Pusztai professzor nagy szerepet kap a második időgép elkészítésében. Hosszú Gergely Hosszú Gergely ipari formatervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanársegéd. 2000-ben a Zanussi pályázatán kapott I. díjat - Ligeti Balázs és Hosszú Gergely alkotópáros. Pályaművük a tükrös mosdó volt, melynek érdekessége, hogy a mosógépdob megfelelő „béleléssel” mosdókagylóként is működhet. 2003-ban az Electrolux pályázatán ért el első helyezést, illetve bejutott a Braun Preis 50 legjobb pályázója közé. A Magyar Formatervezési Díj pályázatán, Diákmunka kategóriában a Dynamic orröblítő készülékért kapott elismerést. Pinakolil-alkohol A pinakolil-alkohol a 3,3-dimetil-2-butanol triviális neve. Szekunder alkohol, kémiai képlete C6H14O. A pinakolil-alkohol rajta van a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény 2-es listáján, mint a szomán ideggáz prekurzora. MT–LB Az MT–LB (oroszul: МТ–ЛБ – Многоцелевой Тягач Лёгкий Бронированный, magyar átírásban: mnogocelevoj tyagacs ljogkij bronyirovannij, magyarul: többcélú könnyű páncélozott vontató) szovjet gyártmányú többcélú, kétéltű páncélozott szállító jármű, amelyet 1964-ben rendszeresítettek. Nyugaton M 1970 jelzéssel is ismert. A Varsói Szerződés hadseregeinek egyik legsokoldalúbb, nagy számban alkalmazott lánctalpas vonató és páncélozott szállító járműve volt, melynek alvázán számos speciális feladatkörre szánt járművet alakítottak ki. Polgári használatra készült változata a HTZ–3H. Fejlesztés Az MT–L járművet a PT–76 könnyű úszó harckocsi alapján fejlesztették ki az 1960-as évek elején a Harkovi Traktorgyár (HTZ) tervezőirodájában Anatolij Belouszov irányításával. Az MT–LB az MT–L páncélozott változata. Sorozatgyártása 1964-ben indult el és még ugyanabban az évben rendszeresítették a Szovjet Hadseregben. A járművet a Harkovi Traktorgyárban gyártották, de licenc alapján Bulgáriában és Lengyelországban is folyt a sorozatgyártása. A Szovjetunió felbomlása után Ukrajnában a HTZ kifejlesztette az MT–LB több polgári célú terepjáró változatát, melyet HTZ–10NK, HTZ–3N és HTZ–26N típusjelzéssel gyártanak. Leírás A személyzet két főből áll, a vezetőből és a parancsnok/lövészből. Ők a jármű elejében ülnek, mögöttük helyezkedik el a motor. A hátul elhelyezett küzdőtérben 11 főnyi gyalogos katona vagy 2000 kg-nyi teher szállítható. A jármű alkalmas még 6500 kg-nyi teher vontatására is. A jármű teljesen kétéltű, a vízben lánctalpaival hajtja meg magát. A jármű elejében elhelyezett kicsi torony egy 7,62 mm-es PKT géppuskát foglal magában, melyet 360°-os oldalszögben és -5 – +30°-os magassági szögtartományban lehet irányozni. A jármű könnyen páncélozott, így csak a kézi lőfegyverek és repeszek ellen nyújt védelmet. Páncélvastagsága 3–10 mm. A hátsó küzdőtér tetejére két búvónyílást helyeztek, melyek hátrafele nyílnak. A járművön négy lőrést helyeztek el, egyet-egyet az oldalfalakon, kettőt pedig a hátsó ajtókon. A vezető rendelkezik egy TVN–2 infravörös figyelőműszerrel, amely kombinálva az OU–3GK infravörös/fehér keresőreflektorral 40 méteres látótávolságot biztosít. Minden járművet felszereltek ABV rendszerrel. Típusváltozatok Szovjetunió MT–L MT–LB (6-os gyártmány) – alapmodell, gyakran hagyományos csapatszállítónak használták, de néha tüzérségi vontató és sebesültszállító feladatkörben is bevetették. A nyugaton MT–LB Blade vagy MT–LB M1980 jelöléssel ellátott járművek hidraulikus tolólapáttal felszerelt alaptípusok voltak. MT–LBV (vezgyehodnij) – alacsony felületi terhelésű változat 565 mm széles lánctalpakkal, melyekkel a talajnyomás 0,27 kgf/cm² (26 kPa). Sarkköri területeken alkalmazták a BMP vagy BTR járművek helyett. MT–LBVM – 12,7 mm-es NSZVT géppuskával felszerelt változat. MT–LBV–N MT–LBV–NS MTP–LB – műszaki jármű torony nélkül, A kerettel és rakodótérrel a tetőn. SZNAR–10 Jaguar (sztancija nazemnoj artyilleriszkoj razvedki) – 1RL–127 (Big Fred) tüzérség/aknavető felderítő radarral egy nagy forgatható toronyban elhelyezve. Hatótávolsága 16 km. Korábbi NATO-kódnevek: MT–LB M1975 és MT–LB SON . SNAR–10M „Pantera” – továbbfejlesztett változat, automatizált rendszer 40 km-es hatótávolsággal. 9A34 – a 9K35 Sztrela–10 rendszer indítójárműje (SA–13 Gopher). 9A35 – 9A34 passzív érzékelő rendszerrel kiegészítve. 9P149 „Sturm–SZ” – 1979-ben rendszeresített páncélvadász változat behúzható 9K114 Sturm rakétaindítóval. A jármű 12 rakétát hordoz. Személyzete két főből áll. RKM „Kasalot” (razvedivatel’naya khimicheskaya mashina) – vegyi felderítő változat érzékelő, megjelölő és riasztó berendezésekkel. Ennél a modellnél a 2SZ1 páncéltestének alakját és egyszárnyú hátsó ajtaját alkalmazzák. Korábbi nyugati megjelölés: ATV M1979/4 . RKM–K – parancsnoki változat kiegészítő jeladó felszereléssel, de szenzorok és jelölők nélkül. RPM (ragyiacionno-poiszkovaja masina) - sugárfelderítő változat KZO–2 zászlórakóval és felszereléssel a sugárfelderítéshez: NGP–81 (gamma), KDN–2 (neutron), KRB–1 (béta), KRA–1 (alfa). K–611 – sugárfelderítő jármű. K–612 – sugárfelderítő jármű. AZM Vosztorg–1 (aviatranszportabelnaja zemlerojnaja masina) – műszaki jármű, hidraulikus tolólapáttal és kitolható hidraulikus karral felszerelve. MT–LBu – nagyobb páncéltesttel és hosszabb alvázzal készült változat. UR–77 „Metyeorit” – aknamentesítő jármű. 2SZ1 – 122 mm-es önjáró löveg. Oroszország MT–LBM (izdeliye 6M) – az MT–LB modernizált változata, melyet az 1990-es években fejlesztett ki Muromtyeplovoz. A járművet többféle toronnyal is el lehet látni. MT–LBM (izdeliye 6MA) – BTR–80 toronnyal ellátott MT–LBM. MT–LBM (izdeliye 6MA1) – az MA változat további AGSZ–17 30 mm-es automata gránátvetővel ellátott altípusa. MT–LBM (izdeliye 6MA4) – az MA1 változat a 14,5 mm-es KPVT nehézgéppuska helyett egy 23 mm-es KPVB gépágyúval felszerelt altípusa. MT–LBM (izdeliye 6MA2) – az MA változat a 14,5 mm-es KPVT nehézgéppuska helyett egy 23 mm-es KPVB gépágyúval felszerelt altípusa. MT–LBM (izdeliye 6MA3) – MT–LBM négy 9M133 Kornyet páncéltörő rakétával, 7,62 mm-es PKTM harckocsigéppuskával és AG–30 gránátvetővel felszerelt változata. MT–LBM (izdeliye 6MB) – BTR–80A toronnyal ellátott MT–LBM. MT–LBM (izdeliye 6MB2) – AG–17 gránátvetővel felszerelt MB. MT–LBM (izdeliye 6MB3) – MT–LBM 23 mm-es GS–23V gépágyúval, AG–30 gránátvetővel és 12,7 mm-es Kord géppuskával felszerelt változat. MT–LBM (izdeliye 6MB4) – MT–LBM 30 mm-es GS–23K gépágyúval, AG–30 gránátvetővel és 12,7 mm-es Kord géppuskával felszerelt változat. MT–LBM (izdeliye 6MB5) – MT–LBM 23 vagy 30 mm-es ikergépágyúval, Igla légvédelmi rakétával és fejlesztett irányzékokkal ellátott változata. MT–LBM1 (izdeliye 6M1) – MT–LBM 300-310 lóerős motorral ellátott változata. MT–LBM2 – az MT–LBM Kurganmaszavod által kifejlesztett feljavító csomagja, új motorral és sebességváltóval, fejlesztett felfüggesztéssel, BMP stílusú oldallemezekkel stb. Csak prototípus. 2SZ24 - aknavetőhordozó 82 mm-es 2B24 (vagy 2B14 Podnos) aknavetővel és 83 darab gránáttal. A járműrendszer egészére vonatkozó megjelölés a 2K32 „Gyeva” . A járműnek öt fős személyzete van. Bulgária MT–LB AT–I – aknatelepítő rendszerekhez használt vontatójármű. Harckocsik elleni aknák számára ellátták tárolórekeszekkel. MT–LB RHR vagy MR HR (masina za radiatsionno i himicseszko razuznavane) - vegyi és sugárfelderítő jármű, érzékelő, riasztó, mintavételező és megjelölő berendezésekkel. MT–LB SE – sebesültkihordó jármű. SMM B1.10 „Tundzha” (szamohodna minohvrgacska) – aknavető platform 120 mm-es M–38/43 aknavetővel és 58 darab gránáttal. SMM 74 B1.10 „Tundzha-Sani” – továbbfejlesztett változat 120 mm-es 2B11 aknavetővel. KSM–R–81 „Delfin” – parancsnoki jármű R–123M, R–130M és R–31M rádiókkal, egy AZI keretantennával, egy generátorral és egy további kupolával a tetőn. MT–LB TMX – aknavetőhordozó 82 mm-es M–37M aknavetővel. BRM „Sova” (bronirana razuznavatelna masina) – vegyi és sugárfelderítő változat ASZP–3 és VPHR érzékelőkkel, R–123M és R–31M rádiókkal, PAB–2 célzóval és NSZPU éjjellátó berendezéssel. Három alváltozatban készült, melyek további specializált felszereléssel vannak ellátva: Sova–1 – R–130M rádióberendezéssel, egy AZI keretantennával és teleszkópos póznával. Sova–2 – R-143 Lira rádióberendezéssel. Sova–3 – PSZNR–5K (1RL–133) harctéri radarral. R–80 –tüzérségi megfigyelő jármű megfigyelő berendezésekkel. BMP–23 (bojna masina na pehotata) – lövészpáncélos jármű 23 mm-es 2A14 gépágyúval és 9K11 Maljutka páncéltörő rakétával egy kétszemélyes toronyban. Az alváz az MT–LB egyik változatán és a 2SZ1 egyes alkatrészein alapul, meghajtásáról egy 315 lóerős motor gondoskodik. BMP–23D – továbbfejlesztett változat 9K111 Fagot rakétaindítóval és ködgránátvetőkkel. BRM–23 – felderítő változat. Csak prototípus. BMP–30 – alváza hasonló a BMP–23 lövészpáncéloséhoz, de a teljes torony a szovjet gyártmányú BMP–2 lövészpáncélostól származik. Mindössze 10 darab készült. Irak MT–LBV – szélesebb lánctalpakkal felszerelt változat. Kelet-Németország MT–LB (Pi) – műszaki jármű. MT–LB (Pzj) – páncéltörő egységek számára kialakított változat. MT–LB (Pzj Fü) – parancsnoki jármű páncéltörő egységekhez. MT–LB (BO) SFL – ütegparancsnoki jármű önjáró tüzérségi egységekhez. SaN MT–LB – sebesültszállító. MTP–LB – műszaki támogató jármű. Lengyelország A lengyel HSW S.A. (Huta Stalowa Wola S.A.) gyártotta licenc alapján az MT–LB járművet. MT–LB – egy további kupolával látták el, benne egy DSK–M géppuskával. WEM „Lotos” – sebesültkihordó jármű négy hordággyal. R–137T (radiostacja ruchoma UKF) – jelfogó jármű R–137 rádióberendezéssel. 1987-ben lépett hadrendbe, hatótávolsága 70–150 km. ZWD–1 „Irys” (zautomatyzowany wóz dowodzenia) – parancsnoki jármű. MT–LB–23M „Krak” vagy „Promet” – légvédelmi típus 23 mm-es lövegekkel. Csak prototípus. „Przebiśnieg” – elektronikus hadviselésre kifejlesztett rendszer, három különböző járműből áll: SZ vagy MT–LB Z (stacja zakłóceń) – jelzavaró jármű; SR vagy MT–LB R (stacja rozpoznania) – Comint/Sigint jármű; WD krel (wóz dowodzenia kompanii radioelektronicznej) – harcálláspont jármű. „Opal–I” és „Opal–II” – erősen módosított változata az MT–LB-nek átdolgozott orr-résszel, légfúvókákkal, egy új toronnyal, benne NSWT–12,7 Utios géppuskával és 245 lóerős (180 kW) turbófeltöltős dízelmotorral (SW680/167/1). Az Opal–II egy 300 lóerős (220 kW) SW680T (JaMZ–238N) motorral és hosszabb alvázzal, hét futógörgővel oldalanként, hasonlóan a 2SZ1-hez és az MT–LBu-hoz. BWO–40 - lövészpáncélos 40 mm-es löveggel. Hasonló tornyot szereltek a BWP–40 ( BMP–1 továbbfejlesztés) lövészpáncélosra is. Csak prototípus. Svédország Pbv 401 (pansarbandvagn) – módosított kelet-német jármű 7,62 mm-es Ksp 95 és Ksp 58 géppuskákkal. Stripbv 4011 (stridsledningbandvagn) – zászlóaljparancsnoki jármű. Bgbv 4012 (bärgningsbandvagn) – az MTP–LB svéd megjelölése. Rlpbv 4014/T (radiolänkbandvagn) – jeladó jármű. Stripbv 4015 (stridsledningbandvagn) – századparancsnoki jármű. Lvrbpbv 4016 (luftvärnsrobotbandvagn) – RBS 70 légvédelmi rakétaindítóval felszerelt járművek nemhivatalos jelölése. Pvrbbv 452 (pansarvärnrobotbandvagn) – RBS 56 BILL 1 irányított páncéltörő rakétával felfegyverzett változat. Üzemeltetők Azerbajdzsán – 393 darab Banglades – 80+ darab Bulgária – 812 darab Csehország – Strela–10 Fehéroroszország – 66 darab Finnország – 367 darab MT–LBV (beleszámítva 147 darab Pbv 401 típust, melyeket Svédországtól vásároltak 2011-ben) Grúzia – 80 darab Irak – 61 darab Kazahsztán – 200 darab Lengyelország – 352 darab Litvánia – 10 darab (Lengyelországtól vették át 2000-ben) Macedónia – 10 darab Magyarország – SZNAR–10 Moldova – 62 darab (MT–LB, SZNAR–10, MT–LBu, Sturm–S) Nigéria – 67 darab Oroszország – 4800 darab Örményország – 145 darab Románia – 8 darab (SZNAR–10) Svédország – 460 darab Ukrajna – 2090 USA – a hadsereg használ néhány példányt OPFOR gyakorlatok során Korábbi üzemeltetők Német Demokratikus Köztársaság – 721 darab bolgár gyártmányú MT–LB, 32 darab SZNAR–10 és 36 darab Sztrela–10M Németország – Kelet-Németországgal való egyesülés után az összes példányt eladták vagy megsemmisítették Szovjetunió – átadta az utódállamoknak Santa Maria della Sanità (Nápoly) A Santa Maria della Sanità vagy más néven San Vincenzo alla Sanità Nápoly egyik bazilikája. Leírása 1602-1613 között épült a Domonkos-rendi Giuseppe Nuvolo tervei alapján, az egykori San Gaudioso-katakombák tetején. A templomot Szent Vince tiszteletére emelték. A görög kereszt alaprajzú bazilika kupoláját zöld majolika díszíti, a belseje viszont spártai kialakítású: a freskók, szobrok és domborművek javarésze kortárs művészek alkotása. A San Gaudioso-katakombákba a lejárat a sekrestyén keresztül van. A katakombák jelentősége a 17. századi halotti kultusz virágzásának idején nőtt meg, ekkor készültek el a falakat borító mozaikok is. Az ovális alakú kolostort a 17. században épült szintén Giuseppe Nuvolo tervei alapján. A Domonkos-rendiek életéből inspirált díszítések Giovanni Battista di Pino alkotásai. A San Gaudioso-katakombák Egykori ókeresztény temető. Ide temették az 5. században Szent Gaudiosust, Bithünia püspökét. A 2000-es jubileum alkalmával egyike volt a kiemelt campaniai búcsújáró helyeknek. Edmontonia Az Edmontonia a hüllők (Reptilia) osztályának dinoszauruszok öregrendjébe, ezen belül a madármedencéjűek (Ornithischia) rendjének a Nodosauridae családjába tartozó fosszilis nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Edmontonia rugosidens Edmontonia longiceps Előfordulása Az Edmontonia a kréta kor végén, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika területén. Onnan kapta a nevét, hogy első maradványait Edmontonban fedezték fel, a kanadai Alberta tartományban. Később hasonló fosszíliák kerültek napvilágra Montanában és Texasban, ami azt bizonyítja, hogy elterjedési területe délebbre is húzódott. Megjelenése Az Edmontonia hossza 6,6 méter, magassága 2 méter és testtömege 3 tonna lehetett. A viszonylag kis méretű koponya tetején járulékos csontlemezek voltak, amelyek a felszínükön összecsontosodtak. Ezáltal az állat profilja a juhéhoz hasonlított, és nagyobb szilárdságot, védelmet biztosított. Fogai kanál alakúak voltak, szélük egyenetlen, a fogakat csak egyetlen foggyökér rögzítette a fogmederben. A puha növényi táplálék aprítására voltak alkalmasak. Medencecsontjai különösen erősek voltak, hiszen ezeken tapadtak combizmai, amelyek segítségével az Edmontonia védekező tartásban képes volt erősen megvetni a lábát. Az Edmontonia mellső lába rövid volt, így csak az alacsony növésű növényeket érte el. „Guggoló” tartása megóvta ellenségeitől is, amelyek valószínűleg megpróbálták feldönteni. Az állat tüskéi a bőrből kiálló hegyes, csontos kinövések voltak, amelyek páncélként hatottak. Farka hosszú volt, bunkószerű megvastagodás nélkül. Ez utóbbi rokonára, az Ankylosaurus volt jellemző. Életmódja Az Edmontonia békés, lassú mozgású, növényevő dinoszaurusz volt. Tápláléka levelek és alacsony növésű növények. Rokon fajok Az Edmontonia legközelebbi rokona valószínűleg a Panoplosaurus mirus volt, mindkettő Észak-Amerikában élt és nodosaurida volt. Jegyzetek "Edmontonia." In: Dodson, Peter & Britt, Brooks & Carpenter, Kenneth & Forster, Catherine A. & Gillette, David D. & Norell, Mark A. & Olshevsky, George & Parrish, J. Michael & Weishampel, David B. The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD. p. 141. ISBN 0-7853-0443-6. Forrás Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 Kerekes Gábor (képzőművész) Kerekes Gábor, Kerekes Gábor '75 (Budapest, 1975. június 30. –) magyar képzőművész. Életrajza Kerekes Gábor Budapesten él . Képzőművészetében a klasszikus festészet irányából kilépve, a két dimenziós sík alternatív meghódításán munkálkodik. Munkássága A sík felületektől eltávolodva, közösségi terekben kezdett nagyméretű helyspecifikus installációk építésébe, majd folytatva az útkeresést, jelenleg a kollázs technikával kísérletezik, ami 2006 óta rabul ejtette. Alkotásai készítésénél azóta ez lett a meghatározó elem. Installációiban, kollázsaiban az újrahasználás elvét követi. Jellemzően hulladékból, textilből, régi használati tárgyakból, magazinokból dolgozik, végeredményeket tekintve azonban nem sorolható a junk-esztétika képviselői közé. A felhasznált elemek egységesen meg tudnak jelenni hivatalos kiállítási installációkban éppúgy, mint egy kísérleti elektronikus tánczenei parti látványelemeként, vagy egy rendezvényre készített bútorzatban. Aprólékos munkamódszere a szerzetesek repetitív tevékenységéhez rokonítja. Képzőművészete mellett, zenei, kurátori, szervezői, installátori és civil munkákat is végez. Tanulmányok 2006-2009 Derkovits Gyula képzőművészeti díj ösztöndíjasa 1997-2003 Magyar Képzőművészeti Egyetem, festő szak, Budapest 1996-1997 Novus Művészeti Szakközépiskola ösztöndíjasa, festő szak, Budapest 1990-1994 Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, szobrász osztály/ötvös, Budapest Egyéni kiállítások 2011 •„Bábel-a növekvő város” Viltin Galéria, Budapest 2011 • Vándorlás 1998–2011 long version, Szoba Galéria, Pécs • MiXi, Cökxpon Központ, Budapest. 2010 • Beach Party, Stúdió Galéria, Budapest • Terra Cognita, Lumen Galéria, Budapest 2009 • Chill sátor, O.z.o.r.a. fesztivál, Ozora 2008 • Mitten im Achten, Nyolcadik kerületi Polgármesteri Hivatal, Bécs (A) 2008 • Oázis, Public Art – országos köztéri művészeti alkotások [Ferenczy Zsolttal], Baltazár Dezső tér, Debrecen 2007 • Vándorlás – Cale fesztivál, Reaktor 21 Galéria, Fundao, Portugália 2006 • Városi Nomád, Nagytétényi Szabadidőközpont, Budapest 2005 • Deep Space / chill out city system, Mono Club, Budapest 2004 • 7, [Thiesz Angélával], Liget Galéria, Budapest • Törzs, Almássy Téri Szabadidőközpont, Budapest 2003 • Gallery by Night [Leopold Kessler-el], Stúdió Galéria, Budapest • Relaxing Flow / Pihentető Áramlás, Pécsi Galéria, Pécs 2002 • Lobby/Office piece for Budapest projekt, Sputnik projekt Kunstverein [Lisbeth Bikkel és Jos van der Pollal], München és Stúdió Galéria, Budapest 2002 • Attendometer2 projekt, Goethe Intézet, Budapest 2002 • Medi/t/ation Space [Markus Lerviksszel], Stúdió Galéria, Budapest 2000 • T-SHIRT, Bercsényi 28-30 Galéria, Budapest Workshopok 2001: Real Presence, nemzetközi művészeti workshop, Belgrád (SRB). 2000: Inhabiting spaces EASA nemzetközi építészeti workshop (sesam), Monostori erőd, Komárom; ORESTE 3, nemzetközi művészeti workshop, Montescaglioso. Válogatott csoportos kiállítások 2011 • Senior kiállítás, Stúdió Galéria, Budapest • Szociál Bazár, Stúdió Galéria, Budapest 2010 • Félreérthetetlen mondatok, Az újragondolt gyűjtemény, Ludwig Múzeum, Budapest 2010 • Májszpész, Duna Galéria, Budapest 2010 • 9/29, Kertész29 Galéria, Budapest 2007 • Képzeletbeli Éden, Impex, Budapest (B) 2007 • Brüsszeli Magyar Intézet, Brüsszel (B) 2007 • Paraíso Imaginário FotoRio 2007 Festival, Rio de Janeiro (BR) 2007 • Dunaújvárosi Fotóbiennálé, Dunaújváros 2006 • Urban Potentials / Rejtett városi tartalékok Városház tér, Budapest 2006 • Self stories Magyar Intézet, Berlin 2006 • I image – 5. international Festival of Photography, Łódź és Central European House of Photography, Pozsony (SK) 2005 • Magánügy? Műcsarnok, Budapest 2005 • Én kép – Közép-európai én történetek, Dorottya Galéria és Lumen Galéria, Budapest 2003 • Transmissionen / Átadás, Képzőművészeti Akadémia, Stuttgart (D) 2002 • Superfluos Gesture / Fölösleges gesztusok, Magyar Intézet, Berlin (D) • Overwerk / Túlmunka, Tent, Rotterdam (NL) 2001 • Szerviz, Műcsarnok, Budapest 2001 • Rövid történetek, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest 2000 • Szabadesés, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest 1999 • Komoly és Fiatal, Ernst Múzeum, Budapest 1998 • Vajda Lajos Stúdió, Szentendre Katalógusok Derkovits ösztöndíjasok 2009, Lektorátus, 2009 Derkovits ösztöndíjasok 2008, Lektorátus, 2008 „Képzeletbeli Éden” Lumen Fotóművészeti Alapítvány, Rio de Janeiro, Budapest, 2007 Dunaújvárosi 2007 Fotóbiennálé, Dunaújváros, 2007 5 International Festival of Photography, Łódź, 2006 „Magánügy?” Műcsarnok, Budapest, 2005 „Én kép” Dorottya Galéria, Budapest, 2005 „Transmissionen / Átadás” Képzőművészeti Akadémia, Stuttgart, 2003 „Szerviz” Műcsarnok, Budapest, 2001 „Rövid történetek” Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest, 2001 „Komoly és Fiatal” Ernst Múzeum, Budapest, 1999 Kurátori tevékenység 2009 • Váró, Contemporary City, Pécs 2008 • Újratöltve – technikai reneszánsz, Stúdió Galéria, Budapest és Csikász Galéria, Veszprém 2006 • Stúdió Garage, Körút Fesztivál, Budapest 2006 • Instant – FKSE csoportos kiállítás, Írókéz Galéria, Szombathely 2005–2007 • Stúdió Galéria, Budapest 2005–2006 • Mono Klub és Galéria, Budapest 2005 • Hang – Gallery by Night, Stúdió Galéria, Budapest [Szövényi Anikóval] 2005 • No Man’s Land 2005, Goa Psychedelic Trance fesztivál, Dabas 2004 • Vidámpark projekt, összművészeti fesztivál, Pécsi Vidámpark, Pécs 2003 • Oázis program (Lumen Fotóművészeti Alapítvánnyal), Dinamó, Budapest 2001 • James Ensor parti TV-torony, Pécs 2000-től • Cökxpon Ambient Fesztiválok • Lakáskiállítás projekt Cikkek, Interjúk, Portrék Artbázis: Telek Bábel KULTer: Vándorlás Ludwig Múzeum: A két dimenziós képsík meghódítása Megépült Bábel tornya Médiawave: Papírkollázsok Művész-világ Nyugat.hu: Art Market 2013 Revizor: Mother Nature Vándor éji baja Videó portré Feröer politikai élete Feröer politikai életét alapvetően a Dániához főződő viszony határozza meg. Feröer 1380 óta a Dán Királysághoz tartozik, bár 1948 óta széles körű autonómiát élvez. Saját parlamentje van (a Løgting), de a Folketingbe is delegál két képviselőt. A pártok egyik része az unió fenntartásának híve, a többi a függetlenséget képviseli. Dániával ellentétben Feröer nem tagja az Európai Uniónak. Alkotmány, államforma Az 1035 óta norvég fennhatóság alatt levő szigetcsoport a dán-norvég perszonálunió folytán 1380 óta politikailag Dániához kötődik. Az 1814-es Kieli béke után dán fennhatóság alatt maradtak, és – Grönlanddal együtt – máig a Dán Királysághoz tartoznak. 1852-ben újjáalakították saját parlamentjüket, a Løgtinget. 1948. április 1. óta az autonómiatörvény értelmében Feröer széles körű önkormányzattal és saját zászlóval is rendelkezik. A feröeriek külön országnak számítanak a Dán Királyságon belül. Vannak azonban befolyásos csoportok, amelyek a Dániától való teljes elszakadásra törekednek. A szeparatista republikánus és a pragmatikus Dánia-barát pártok közötti erőegyensúly kiegyenlített; a Løgtingben gyakoriak a két oldalt átívelő koalíciók. Feröer két képviselőt küld a dán parlamentbe, a Folketingbe. Törvényhozás, végrehajtás A törvényhozás területén az 1948-as autonómiatörvény alapvető változást hozott: az addig csak tanácskozási joggal rendelkező Løgting számos területen törvényhozó hatalmat kapott. A törvény szerint a törvényhozás különféle területei egy A-listára és egy B-listára oszlanak. Az A-lista területei a Løgting hatáskörébe kerülhetnek, ha a Løgting vagy a dán kormány úgy dönt. A B-lista területei csak akkor kerülhetnek a Løgting hatáskörébe, ha a feröeri és a dán kormány megegyeznek a feltételekről. A honvédelem és a külpolitika nem tartozik a törvény hatálya alá, ezek a Dán Királyság kizárólagos jogkörei – jóllehet a 2005-ös Fámjini szerződés ezeken a területeken is növelte a feröeri parlament kompetenciáját. Feröer államfője II. Margit dán királynő. A Dán Királyság képviseletét a feröeri főbiztos (Ríkisumboðsmaður) látja el. A kormányfő 2015 óta az szociáldemokrata Aksel V. Johannesen. Politikai pártok A feröeri politikai élet szereplői alapvetően két tengely mentén határozhatók meg: az egyik a Dániához fűződő viszony, a másik a gazdaság- és társadalompolitikát leíró hagyományos jobb-bal felosztás. A négy nagy párt politikája ezen dimenziók mentén a következő: A Fólkaflokkurin konzervatív-liberális irányultságú és függetlenségpárti. A Javnaðarflokkurin szociáldemokrata álláspontot képvisel, és azt hangsúlyozza, hogy a feröeri hatóságok jogköreinek bővítését a Dán Királyság keretei között kell megoldani. A Tjóðveldi fő célja Feröer függetlensége, miközben alapvetően szociáldemokrata irányvonalat követ. A Sambandsflokkurin egy liberális párt, amely a jelenlegi alkotmányos rend fenntartását és a dán hatóságokkal val együttműködést támogatja. Jogrendszer, igazságszolgáltatás 2011-ben, csaknem negyedszázados szünet után történt gyilkosság Feröeren, melyet egy horvát férfi követett el. Külpolitika, nemzetközi tagság Feröer 2005. március 29. óta saját kül- és biztonságpolitikát is folytathat. 2002 óta van diplomáciai képviselete Londonban, formálisan a dán nagykövetség részeként. Ez látja el az ország képviseletét a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetnél, az ENSZ londoni székhelyű intézményénél (amelynek Feröer társult tagja), valamint az Ír Köztársaságnál is. Már korábban megnyílt a brüsszeli Európai Uniós és a koppenhágai Északi Tanács képviselet; negyedik, izlandi külképviseletét pedig 2007. szeptember 15-én nyitotta meg Reykjavíkban. Feröer Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Az Északi Tanácsba két tagot delegál. A 2005-ös Ólavsøka alkalmával jelentette be Eidesgaard, hogy Feröer pályázik az EFTA tagságra. Az ehhez szükséges kérvényt már 2006-ban benyújtja a kormány, a kérdés az, hogy Dánia hozzájárul-e ehhez. A tagság a halászat terén jelentene előnyt, mivel a szomszédos Izland és Norvégia is EFTA-tag. Védelmi rendszer Feröernek nincs saját hadserege, és lakosai nem tartoznak a dániai sorkötelezettség hatálya alá, de hivatásosként feröeriek is szolgálnak a dán hadseregben, többek között a királynő testőrségében is. A NATO radarállomást működtet Mjørkadalur közelében. Civil szervezetek Említésre méltó az Amnesty International feröeri szervezete, amely 1300 tagot számlál, és 1965-ös alapításával az egyik legrégebbi alapszervezet a világon. A cserkészeket a Føroya Skótaráð fogja össze: négy szövetség kb. 30 csapatában mintegy 1400 cserkész tevékenykedik. Interkozmosz–15 Interkozmosz–15 (IK-15) szovjet tudományos mesterséges, technológiai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egy új nemzedékét képviselte. Küldetés A dnyipropetrovszki Juzsnoje tervezőirodában kifejlesztett és a Juzsmas által gyártott AUOSZ–Z műholdplatformon alapuló műhold, típusjelzése AUOSZ–Z–T–IK volt. Ez volt az AUOSZ–Z típus első indítása. Az új műhold több műszert vihet magával, és bonyolultabb kísérletek elvégzésére volt képes: a tudósok olyan berendezéseket próbálnak ki, amelyek jóval nagyobb lehetőségeket adtak a komplex tudományos kísérletek világűrbeli végrehajtásához. 1975-től a programot kibővítették a rendkívüli népgazdasági fontosságú erőforrás-kutatás tématerülettel. Jellemzői 1976. június 19-én a Pleszeck űrrepülőtér 132/1-es indítóállásából egy Koszmosz–3M (11K65M) hordozórakétával indították alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 94.65 perces, 74.4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 484 kilométer, az apogeuma 518 kilométer volt. Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Hasznos tömege 800 kg, hasznos tömege (a műszerek tömege) 30 kg. Aktív szolgálati idejét 1979. november 18-án, 1246 nap után fejezte be, a Föld légkörébe érve elégett. A Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Atomenergia Kutatóintézete, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei tervezték és készítették az analóg-digitális konvertert (A/D Converter) és a fedélzeti tápegység feszültség stabilizáló eszközét. Az Egységes Telemetrikus Rendszer [ETMSZ-PS] elemeit a magyar kutatókon kívül német, lengyel, szovjet, csehszlovák és svég mérnökök vettek részt. A rendszer sikeresen vizsgázott, megbízhatóan működött. Ávráhám Klein Ávráhám Klein (héber betűkkel ����� �����, izraeli angol átírással Abraham Klein, Temesvár, 1934. március 29. –?) izraeli nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása testnevelő tanár. Mottója: a szellemi felkészülés csúcspontja a szabálykönyv előírásainak felelevenítése – mert a jó rabbi holtig tanul.[forrás?] Pályafutása Labdarúgóként Fiatalon atletizált, úszott és sokat focizott. Különböző korosztályú csapatokban rúgta a labdát, 14 éves koráig temesvári (román), 1948-tól izraeli együttesekben. Legjobb labdarúgó eredménye, hogy 21 évesen a katonaválogatott tagja lehetett. Felismerve, hogy a labdarúgásban nem tud kiemelkedő eredmény elérni, jelentkezett játékvezetőnek. Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1950-ben tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1958-ban lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1982-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Izraeli labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1964-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt és a németet beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Vendég játékvezetőként több ázsiai országban is tevékenykedett, de Görögországban szinte hazai bíróként 30 mérkőzést vezetett. Az izraeli nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében a 2. helyet foglalja el 8 találkozó szolgálatával. Jó barátságot épített ki Nagy Miklóssal az MLSZ Játékvezető Testületének (JT) vezetőjével. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1982-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 17. Labdarúgó-világbajnokság Négy világbajnoki döntőhöz vezető úton Angliába a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra, Mexikóba a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra, Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra és Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. 1968-ban az olimpián nyújtott elismerő teljesítménye alapján, 1970-ben az egyik legfiatalabb játékvezetőként került a mexikói világbajnokságra. A Brazília–Anglia mérkőzés vezetése előtti bemelegítésnél, az egyik figyelmeztető táblán olvasta: Figyelmeztetjük a nézőket, hogy a mérkőzés alatt tilos a játékvezetőre lőni! Egyöntetű vélemények szerint a játékvezetés magasiskoláját mutatta be. Egyértelműen a döntő várományosának lépett elő, de a kiváló fizikumával szemben a gyomormérgezés erősebbnek bizonyult, orvosi utasításra nem vezethetett több mérkőzést. Az izraeli sportvezetés minden elkövetett, hogy megakadályozza a mexikói jelölését, de a FIFA JB névre szóló meghívását nem tudták felülírni. A FIFA JB elvárásának megfelelően, ha nem vezetett, akkor valamelyik társának segített partbíróként. 1970-ben és 1978-ban egy-egy csoportmérkőzésen egyes számú besorolást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. 1978-ban a bronzmérkőzésen Palotai Károly volt az egyik partbírója. 1982-ben kettő csoportmérkőzésen és a döntőben volt partbíró. Egy csoportmérkőzésen és a döntőben egyes számú pozícióban szolgált. A döntő találkozón, az Olaszország–Németország mérkőzése Arnaldo Coelhónak segített partbíróként. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 5 + 5 (partjelzés). Olimpiai játékok Az 1968. évi és az 1976. évi nyári olimpia labdarúgó tornáinak mérkőzésein a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Jubileumi torna 1975-ben meghívták a brazil labdarúgó szövetség jubileuma alkalmával rendezett "mini-világbajnokságra". Teljesítménye alapján a szakvezetők és a világlapok a torna legjobb játékvezetőjének minősítették. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Sportvezetői pályafutás FIFA JB instruktor, a játékvezetők segítője, nemzetközi ellenőr. Szakmai sikerek 1984-ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. Családi kapcsolat Játékvezetői pályafutásának egyik említésre méltó pillanata, hogy fiát a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1993-tól tartotta nyilván bírói keretében. Eszpartófű Az eszpartófű vagy alfafű (Stipa tenacissima vagy Macrochloa tenacissima) egy évelő fűféle, amely Északnyugat-Afrikában és Spanyolország déli részén honos. Számos kézműipari célra használják alapanyagként, így kosarakat, cipőket, köteleket vagy papírt készítenek belőle. Egyéb elnevezései: halfafű, lósörényfű. A Pallas nagy lexikonában "Esparto (növ.), Sparto és Esparto déli Európában, Alfa (l. o.) és Halfa északi Afrikában, a Macrochloa v. Stipa tenacissima Kunth nevü pázsitfaj levele. Ez 30–50 cm. hosszú; száradva megsárgul és hengeresen göngyölödik össze. Ebben az állapotban használják nálunk a virzsinia-szivarba, hazájában pedig fonatokra, tilón összezúzottan hegyi-cipőre, kötelekre vagy derékalj töltelékeül. Különös kiáztatással finom papiros gyártására alkalmas. Erre a spanyol fajta jobb, mint az afrikai, abból 42-50. emebből csak 40-45% a rost, a többi pozdorja. Afrika fönnsíkjai oly mennyiséget szolgáltatnak, hogy Spanyolország elmarad mögötte, kivált mivel öntöző-csatornákat ástak és mezei vasutakat rendeztek be." Kalocsai Fegyház és Börtön A Kalocsai Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Bács-Kiskun megyei Kalocsán. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú női és férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Története A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat – a Királyi Ügyészséget, a Királyi Járásbíróságot és a telekkönyvi hivatalt is magába foglaló – „Törvényház” részeként 1897-ben adták át rendeltetésének. A fogház mellett rabműhely és rabkórház is létesült. 1916-ban női dologházat hoztak létre, amelynek működtetését a fogház személyzete látta el. 1949-től Kalocsai Megyei Bíróság és Fogház. (A bíróság 1950 áprilisában megszűnt). A Kalocsai Fegyház és Börtön – alapító okirata szerint – 1950-ben létesült. Ez év augusztusában a Márianosztrai Fegyház és Börtönből a női elítéltek egy részét ide szállították át. Az elítélteket eredetileg karbantartási, mezőgazdasági munkákkal, illetve kosárfonással, majd 1953-tól a Kalocsai Konfekcióipari Vállalat keretében – elsősorban munkaruhák gyártásával – foglalkoztatták. A munkáltatást jelenleg az intézet mellett működő Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. szolgálja. Az intézetben töltik büntetésüket az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt nők. Rotenburg a.d. Fulda Rotenburg an der Fulda település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 14 411 fő (2015. december 31.). Rotenburg a.d. Fulda Bebra községgel határos. Népesség A település népességének változása: Dory Previn Dory Previn (Amerikai Egyesült Államok, New Jersey, Rahway, 1925. október 22. – Amerikai Egyesült Államok, Southfield, Massachusetts, 2012. február 14.) háromszoros Oscar-díjra jelölt Emmy-díjas, amerikai énekesnő, dalszövegíró, zeneszerző, költő. André Previn ismert zongorista exfelesége. Az 1970-es évek egyik meghatározó zeneszerzője volt. Életpályája Ifjúkora Dorothy Veronica Langan néven látta meg a napvilágot Rahway-ben, New Jersey-ben ír származású szüleinek legidősebb lányaként. Szülei szigorú katolikus neveltetése miatt szüleivel problémás volt a kapcsolata. Édesapját besorozták az első világháború alatt, ahol megkínozták, ezért a háború után depressziós és erőszakos volt, Dory későbbi memoárjában arról beszélt, hogy apja sokszor más személyiségeket vett fel, és ütötte ahol érte, de később nem emlékezett rá, és egy képzeletében élő személyre fogta lánya megverését. Apja élete végéig kereste a "férfit" aki olyan sokszor megverte a lányát. Dory nem volt ott apja temetésén. Mindezek ellenére amikor lányuk tehetsége megmutatkozott, próbálták segíteni, de apja folyamatos téveszméi miatt sokszor másik személyisége nem engedte Dory-t meghallgatásokra. Dory gyermekkori emlékeit önéletrajzi könyvében is leírta, mely a "Midnight Baby" címet kapta. Valószínűleg édesapjáról is írt egy dalt, és a legenda szerint ez a With My Daddy In The Attic. Ezt Dory sosem erősítette meg. Gyűlölte a vallásos embereket, ezért amikor lehetősége adódott rá megszökött a fegyverrel felszerelkezett apja elől, és beiratkozott az American Academy of Dramatic Arts iskolába, ahol bentlakást is biztosítottak neki (de csak neki), de nem ingyen. Nem sokkal ezután anyagi nehézségei támadtak, ezért elkezdett dalokat írni neves előadóknak. Egy csapásra milliomos és keresett dalszövegíró lett. "Már voltam színésznő, modell, lány a kórusban, voltam titkárnő, eladó egy boltban, könyveltem benzinkutaknak, pincérkedtem - és folyton az tartotta bennem a lelket, hogy egyszer ismert író leszek." -emlékezett vissza az akkori időkre. Útja a világhírnév felé Kapott egy esélyt a bizonyításra Arthur Freedtől, mint dalszövegíró az MGM-nél, de Freed kikötötte, ha megbukik nem kap több esélyt. Ott találkozott későbbi férjével André Previnnel, aki akkoriban már világszerte ismert zongoraművész volt. André felfigyelt a különös külsejű lányra, és elkezdtek együtt dolgozni. Dory Langdon néven adta ki első lemezét a Previnnel közös The Leprechauns Are Upon Me-t. Ez a lemez leginkább jazz-es dalokat tartalmaz, viszont különös dalszövegeket. A zongoránál André Previn, a gitárnál Kenny Burrell, a vokált Dory énekli. Ők hárman alkották a lemez összes zenészét, rajtuk kívül senki nem dolgozott a lemezen a Verve lemezcég csak André miatt adta ki a lemezt, de meglepte őket, hogy Dory mennyire felkapott lett. Még ugyanebben az évben (1959) férjez ment André Previnhez, és felvette a Previn nevet, ezzel örökre maga mögött hagyva a Langdon családot, akikkel soha többé nem találkozott. 1961-ben Oscar-díjra jelölték a Pepe című film, 1963-ban a Ketten a hintán című film, majd nemsokkal később szintén filmzenéért ítélték volna oda neki az Oscart (The Sterile Cuckoo). 1963-ban szintén a Ketten a hintán című filmzenéért második helyezést ért el a Laurel Awards-on, ahol furcsa módon nem az első helyezettnek adták az Arany Laurel-t (Golden Laurel) hanem neki. Ekkor ismerkedett meg Janis Joplinnal. Joplin később egyik legnagyobb példaképeként emlékezett Dory-ra, Odettán kívül.[forrás?] Legenda születik Minden szakmai elismerést besöpört, amit dalszövegíróként megnyerhetett, de a magánélete romokban állt. 1970. július 27.-én 10 és fél év házasság után André Previn és Dory Previn elváltak. A válás oka: Mia Farrow, a 23 éves feltörekvő színésznő. A média soha nem látott botránysorozatot figyelhetett meg ekkortájt. Ugyan Mia a tőle megszokott szerénységgel kezelte az ügyet, és próbált nem tudomást venni Previnről, Dory nem hagyta annyiban, hogy a fiatal színésznő lecsapta a kezéről férjét, ezért kiadott egy lemezt, melyben elénekli véleményét Farrowról. André Previn eleinte kinevette Dory-t, és azt ecsetelte mennyire sikertelen lemez lesz a On My Way to Where, hisz nélküle Dory semmire nem lesz képes zeneileg. Andrénak nem lett igaza, a lemez órisái siker lett, és több millió példányban fogyott. Csak a meghallgatása után derült ki a hallgató számára, hogy nem csak egy profi zenei munkát hall, hanem egy önéletrajzi lemezt (valószínűleg ez a lemez indította útjára a ma már oly divatos indie műfajt), melyben énekel apjáról, Mia Farrowról, egy Michael nevű férfiról, és egy háborús veteránról (valószínűleg szintén édesapjáról, de ez nem tisztázott). Énekel továbbá egy Ester nevű (vélhetően) kislányról, és azt pletykálták, hogy ez az ő gyermeke lett volna, de elvetette. A lemez dalai nem okoznak túl nagy meglepetést a hallgató számára. Dory nőies hangja mellett leginkább a gitár dominál. A dalszövegek miatt viszont mégis legendássá vált. Ahogyan azt a megcsalt asszony megígérte, visszacsap Miának a férje elvesztéséért. Erről szól a lemez 8. dala a "Beware Of Young Girls". A dal röviden arról szól, hogy "Óvakodj a fiatal lányoktól, mert az esküvőn könnyes szemekkel fogadnak neked örök hűséget, viszont később nevetve táncolnak majd a sírodon" Ha ez nem lett volna elég Dory a dalban még azt is elmondja, hogy Farrow az ő hitvesi ágyukban feküdt le a férjével, és ott hagyott egy "nyomot" (később a dalt tiltólistára tették botrányos szövege miatt, viszont a 70-es évek hippikultuszában ez mit sem számított). André visszakérte Dorynak adott jegygyűrűjét, és odaadta Miának, akit arra kért hordja ott ahol csak tudja, minden rendezvényen, minden újságriportnál, hogy eljusson Doryhoz a hír. Eljutott, és Dory csúnyán vágott vissza. Sorozatosan bántották egymást ahol tudták, nem testileg, mind inkább verbálisan. Mia öreg tyúknak, Dory viszont fiatal csitrinek nevezte a lányt. Állandó harcukat az újságírók unták a legkevésbé, és nap mint nap közölték a legújabb eseményeket. Mia és Dory 1973-ban adták utolsó egymást gyűlölő riportjukat, majd ezt követően nem beszéltek többet, és Dory másik városba költözött. Mai napig foglalkoztatja az embereket az, hogy miért. Erre viszont sosem érkezett válasz. Végül Farrow szült egy gyermeket Andrénak, majd nem sokkal később elhagyta őt Woody Allenért, aki viszont Miát hagyta el közös örökbefogadott lányukért. 30 évvel az esetek után Mia bocsánatot kért Dory-tól, önéletrajzi könyvében. Az énekesnő Első lemezének legjobb és legsikeresebb dalai a Twenty-Mile Zone, a Beware Of Young Girls, és a Scared To Be Alone után egyértelmű volt, hogy most már csakis hasonló stílusú dalokat fog énekelni. Végül Dory nem adta másnak a dalszövegeit, inkább elénekelte ő maga. Végleg leszerőzdött a Mediarts lemezcéghez, hogy ott készítse el második nagylemezét ami az előzőnél is sikeresebb lett. A Mythical Kings and Iguanas milliós példányban fogyott, a Times magazin kritikusa pedig Dory-t a "Hetvenes évek legkiemelkedőbb énekes-dalszerzőjének" kiáltotta ki. Harmadik lemeze a Reflections in a Mud Puddle az év lemeze lett 1972-ben. Negyedik lemeze ismét egy valós esemény alapján íródott, ez a Mary C. Brown and the Hollywood Sign. A lemez címe már árulkodó. Mary C. Brown színésznő a Hollywood tábláról ugrott le. Azonnal meghalt. A lemez neki, és a hozzá hasonlóan fiatalon elhunyt ismert emberek emlékére íródott, köztük Janis Joplin-ról is szól egy dal (róla több dalt is írt). Később még négy lemezt ad ki, melyek egyaránt szólnak a férfiak egójáról, az ateizmusról, az öngyilkosságról, a szexről (annak is az extrémebb változatairól), és a nők jogairól. Minden lemeze sikeres lett, és a csúcson hagyta abba. Nem akarta megvárni, hogy a figyelem elcsendesüljön körülötte. Utolsó két évtizede Életének utolsó 20 évében már nem érdekelte Mia Farrow és André Previn szerelmi ügyei, és nem olvasott újságot. 1986-ban megint férjhez ment, ekkor amerikai szintén neves művésze Joby Baker felesége lett. Együtt éltek southfieldi farmjukon, ahol Dory később lebetegedett, de ez sem tudta megállítani abban, hogy kiadjon még egy „lemezt” a Planet Blue-t, amit ingyen letölthetővé tett az interneten. A „lemez” tulajdonképpen egy nagyon hosszú avant-garde dal, amelyben énekel háborúról, a mai világ tinédzsereiről, édesanyjáról akit a dalban kiparodizál, és a szex extrémebb részéről, továbbá egy repülőről, ami egy várost bombázott halálra (vélhetően Hiroshimára gondolt). 2002. február 14-én adta ki a dalt, pontosan 10 évvel halála előtt. 2008-ban válogatás albumokat adott ki. Megírt egy újabb önéletrajzi könyvet, és költőként dolgozott, verseket, és egyéb költeményeket írt. 2012. február 14-én meghalt. Halála után ismét nagy figyelmet kaptak dalai, és dalszövegei. Lemezei 1958 - The Leprechauns Are Upon Me 1970 - On My Way to Where 1971 - Mythical Kings and Iguanas 1971 - Reflections in a Mud Puddle/Taps Tremors and Time Steps 1972 - Mary C. Brown and the Hollywood Sign 1973 - Live at Carnegie Hall 1974 - Dory Previn 1976 - We're Children of Coincidence and Harpo Marx 2002 - Planet Blue (ingyen letölthető) Válogatás-lemezei 1977 - One A.M. Phonecalls 1993 - In Search of Mythical Kings: The U.A. Years 2008 - The Art of Dory Previn Best Unlimited A Best Unlimited a 2 Unlimited duó válogatásalbuma, mely 1998-ban jelent meg. Az albumon a korábbi sikerek mellett a II slágerei is megtalálhatóak. Az albumot a Mercury Records adta ki. Serrières-de-Briord Serrières-de-Briord település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 1278 fő (2015). Serrières-de-Briord Bénonces, Montagnieu, Villebois, Bouvesse-Quirieu és Montalieu-Vercieu községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: U205 Luck Az U205 Luck az Ukrán Haditengerészet 1124M típusú (más néven Albatrosz-osztály, NATO-kódja: Grisha–V-osztály) korvettje. 1994 júliusáig a 400-as, 2007 januárjáig az U200 hadrendi jelzést viselte. Honi kikötője a Donuzlav tavon, Novoozernében található. Története A hajó építése 1992. december 26-án kezdődött el a kijevi Lenyinszka Kuznya hajógyárban, SZ–012 gyári szám alatt. A hajó az 1976-ban bevezetett 1124 típusú korvettek (eredeti szovjet besorolás szerint kis tengeralattjáró-elhárító hajó) utolsó változatához, az 1124M típusváltozathoz tartozik, mely az alapváltozattól modernebb rádióelektronikai berendezéseiben és fegyverzetében különbözik. 1993. május 5-én bocsátották vízre Kijevben, majd november 4–16. között a Dnyeperen Mikolajivbe vontatták. Onnan november 21-én futott ki a tengere és áthajózott későbbi honi kikötőjébe, Szevasztopolba. A hajó hadrendbe állítását 1993. december 30-án hagyták jóvá, az ukrán hadilobogót pedig ünnepélyes keretek között 1994. január 12-én vonták föl. A hajót Luck városáról nevezték el. A hajó azóta aktív szolgálatot lát el az Ukrán Haditengerészet kötelékében. 1994-től 2009 elejéig mintegy 55 ezer tengeri mérföldet tett meg. A hajó szolgálatba állításától kezdve részese volt minden olyan hazai és nemzetközi – köztük a NATO-val folytatott – gyakorlatnak, melyben az Ukrán Haditengerészet érintett volt. Látogatáson vett részt romániai, törökországi és bulgáriai kikötőkben. 2004-ben nagyjavításon esett át a szevasztopoli hajójavító üzemben. Babrujszk Babrujszk (Бабруйск, oroszul Бобруйск – Bobrujszk) város Fehéroroszország Mahiljovi területének nyugati részén, a Babrujszki járás székhelye. A Berezina-folyó partján fekszik, a területi székhelytől 113 km-re délnyugatra, a fővárostól 145 km-re délkeletre. 2006-ban becsült lakossága 220,2 ezer fő volt, ezzel a terület 2. és az ország 7. legnépesebb városa (a nem területi székhely városok közül a legnépesebb). Közigazgatásilag járási jogú város, területe 66 km². Nevét a környékén egykor nagy számban előforduló hódokról (бабёр, бобр) kapta. 1944–1954 között a Bobrujszki terület székhelye volt. Napjainkban fontos iparváros és egyben az ország zsidó közösségének egyik központja. Történelem Bár a régészeti kutatások 5.-6. századi szláv település nyomait tárták fel itt, első írásos említése a 14. század közepéről származik. Ekkor a Berezina feletti teraszokon erődítést emeltek. A vár melletti egyre növekvő település (melynek lakói kezdetben főként vadászattal és hódprém-kereskedelemmel foglalkoztak) forgalmas kereskedelmi központtá vált. Ezt elősegítette, hogy több fontos kereskedelmi út keresztezte egymást Babrujszknál. 1793-ban csatolták az orosz birodalomhoz. Az 1649-ben leégett, fából készült erőd helyén 1810-ben masszív kőerődítményt kezdtek építeni, mely két évvel később sikeresen állt ellen Napóleon támadásának. Építését csak 1836-ban fejezték be (1900-ban elveszítette katonai jelentőségét és raktárnak használták). A városnak 1897-ben 34,3 ezer lakosa volt (60%-uk zsidó vallású, akiket 1881-ben nagy pogrom sújtott). 1902-ben a régi (fából készült) épületek zöme elpusztult egy hatalmas tűzvészben, az újjáépítés során már elsősorban téglát használtak építkezésre. 1919. augusztus 26-án elfoglalták a lengyelek, de hamarosan visszafoglalta a Vörös Hadsereg és a BSZSZK része lett. A húszas években kerület (okrug) központ volt, 1939-ben 84,1 ezer lakója volt. A nyugat felől előrenyomuló németek 1941. június 29-én foglalták el. A megszállás évei alatt mintegy 20 ezer helyi zsidót öltek meg, 1943-ig gettó is működött itt. A város rendkívül véres harcokban (csak a németek 20 ezer katonát vesztettek, a várostól délkeletre bekerített egységeiket felszámolták) szabadult fel 1944. június 29-én. Lakosságszáma 28 ezerre csökkent, a város romokban hevert, ennek ellenére szeptember 20-án területi (oblaszty) székhellyé nyilvánították. A háború után gyors urbanizáció vette kezdetét, 1959-ben 96 ezer, 1989-ben már 232 ezer lakosa volt. Gazdaság A város vezető gazdasági ágai a vegyipar (1972 óta üzemelő gumiköpenygyára – Besina – a belarusz autó- és traktoripart látja el) és a gépgyártás (traktor- és autóalkatrészek előállítása, lencséplőgép- és vegyipari gépgyártás). Fafeldolgozása (bútorgyártás, hidrolízisipar) és élelmiszeripara is jelentős. Két üveggyára (Zerkalo, Sztyeklo-Glusa) és egy textilgyára, valamint két kisebb hőerőműve is van. Babrujszk fontos közúti csomópont, a következő országos főutak találkozásánál: M5 (Minszk -Homel), P43-as (Szluck-Szlavharad), P31-es (Recsica), P93-as (Mahiljov). A várost a P98-as elkerülő útszakasz tehermentesíti. Forgalmas vasúti állomás a Minszk-Homel vonalon, leágazó szárnyvonallal Akcjabrszki felé. Folyami teherkikötő a Berezinán. Nevezetességek Erőd (kreposzty) fennmaradt 4 téglából épült bástya, egy bástyatorony és az erőd lakóépületei. Jezsuita templom – eredetileg 1747 -ben épült, a 19. században megszüntették, ma elhanyagolt állapotban van. Szent György-templom 1905–1907 között épült. Szűz Mária-templom – neogótikus stílusban épült a 20. század elején. Szent Miklós-templom – eredetileg 1892–1894 között építették, a szovjet időszakban uszodaként használták. 2000 óta újjáépült. Zsinagógák – a városban egykor 40 zsinagóga működött (ma 2), közülük néhány (19-20. század fordulójáról) épülete ma is áll. Testvérvárosok Dnyiprodzerzsinszk, Ukrajna Naro-Fominszk, Oroszország Szevlievo, Bulgária Vlagyimir , Oroszország Fürdőmúzeum A Fürdőmúzeum a Budapesti Történeti Múzeum egyik kiállítóhelye Budapest III. kerületében, a Flórián tér 3-5. szám alatt, a gyalogos aluljáróban. A kiállítás a római kori Aquincumhoz tartozott katonai tábor közfürdőjének (therma) maradványait mutatja be. Bejárata az aluljáró Tavasz utca felé vezető ágából nyílik. A romterület fölé két, egyenként kétsávos felüljárót építettek a Szentendrei út és az Árpád híd közötti autóforgalom számára, melyek részleges védelmet biztosítanak az időjárás viszontagságai ellen. Története, látnivalók A Kr. u. 2–3. században a mai Flórián téren és környékén az aquincumi légió katonai tábora állt. A régészek megállapították, hogy az itteni közfürdő az egykori légiótábor legnagyobb építménye lehetett. Az épületet eredetileg a 2. században emelték, de 260-ban egy háború során szinte teljesen elpusztult. Újjáépítéséről egy 268-ból származó kőbevésett felirat tudósít, mely a fürdőt Thermae Maiores (Nagy Fürdő) néven említi. Az eredeti oltárkő a többi régészeti lelettel együtt az Aquincumi Múzeumba került, másolata itt, a Fürdőmúzeum kiállításán látható. A bejáratnál elhelyezett ismertető és a fürdő rekonstruált rajza segíti a romok közötti tájékozódást. A kb. 120x140 m alapterületű fürdőépület a légiótábor két főútjának kereszteződésében feküdt, főbejáratai a két utcáról nyíltak. Északi végén tornacsarnok állt, majd a hidegvízű medence következett, oldalain vetkőző helyiségekkel. A langyos vizű medence mellett kör alakú izzasztó volt, és a déli részen alakították ki a melegvizes fürdőrészt. A kiállításon jól kirajzolódnak az egyes épületrészek, termek, medencék alapvonalai. A fürdőhelyiségek maradványai mellett az egykori vízvezetékek-, csatornák- és a padló alatti fűtés rendszere is jól kivehető, egyes részei a szomszédos bérház alá is benyúlnak. Az aquincumi légiótábor ismert épületeit, kutatásának történetét bemutató tablókat is ezen a fedett területen helyezték el. A 4. században a légiót másik helyre telepítették át. A Thermae Maiores megszűnt, épületét palotává alakították át, feltehetően az újonnan kialakított tartomány katonai vezetője számára. A kutatás történetéből A fürdő egy részletét először Schönvisner István tárta fel 1778-ban, később egy védőépületben mutatták be, „így az Magyarország első régészeti feltárásának és műemlékének számít,” – olvasható a bejáratnál elhelyezett ismertetőn. Az első feltárást később több is követte, így 1961-ben és 1981–1984 között. 1962-ben a romterületet az újonnan feltárt és konzervált részekkel kibővítették, utána alakult meg a múzeum. Mai formáját az Árpád híd korszerűsítésekor nyerte el, 1985-ben nyitották meg újra. 2006-ban egy építkezést megelőző régészeti feltáráson a Thermae Maiores újabb részletei kerültek napvilágra. Charleval (Bouches-du-Rhône) Charleval település Franciaországban, Bouches-du-Rhône megyében. Lakosainak száma 2731 fő (2015). Charleval Lambesc, Mallemort, La Roque-d'Anthéron, Vernègues és Puget községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fokos-Fuchs Dávid Fokos-Fuchs Dávid Rafael (Bisenz, 1884. december 10. – Budapest, 1977. július 11.) magyar pedagógus, egyetemi tanár, nyelvész, etnográfus, az MTA tagja (levelező: 1945–1949), a nyelvészeti tudományok doktora (1957). Fia, Fuchs László (1924–) matematikus; lánya Fuchs Edit (1927–2004) tanárnő. Életpályája Szülei: Fuchs Ármin és Redlich Ernesztin voltak. 1887-ben családjával Pozsonyba költözött. Pozsonyban tanult, 1902-ben érettségizett; itt ismerkedett meg a magyar nyelvvel. 1902–1906 között a budapesti tudományegyetemen tanult. 1907-ben magyar–latin–német szakos tanári oklevelet szerzett. 1907–1910 között a Pesti Izraelita Hitközség polgári leányiskola óraadó, 1910–1911 között rendes tanára volt. Munkácsi Bernát segítségével jutott el 1911-ben és 1913-ban a zürjénlakta területekre. 1911–1919 között az Izraelita Polgári Fiúiskola oktatójaként dolgozott. 1913-ban tagja volt a helsinki Finnugor Társaságnak. 1914–1918 között Magyarországra került hadifoglyok között folytatta gyűjtőmunkáját. 1916–1919 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága tagja volt. 1919–1928 között a pesti izraelita hitközség alapítványi gimnáziumának oktatója volt. 1928–1933 között az izraelita polgári fiúiskola, majd a polgári leányiskola igazgatójaként dolgozott. 1933–1940 között az izraelita hitközségi gimnázium igazgató-helyettese, 1940–1942 között megbízott igazgatója, 1942–1948 között pedig kinevezett igazgatója volt. 1945–1947 között az Országos Néptanulmányi Egyesület titkára és elnöke volt. Az Acta Linguistica – amelyet éveken át szerkesztett – emlékkötetet szentelt neki, a Nyelvtudományi Közlemények 1974-es összevont számával köszöntötte 90. születésnapja alkalmából. Emlékezete Sírja a budapesti Rákoskeresztúri Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-9-5), melyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított. 1996-ban lakóházán (Budapest VII. kerület Dózsa György út 60.) emléktáblát avattak. 1974-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság megalapította a Fokos-Fuchs Dávid-díjat. Művei A locativus-féle határozók a votjákban. Egyetemi doktori értekezés (Nyelvtudományi Közlemények, 1906) Laut- und Formenlehre der süd-ostjakischen Dialekte auf Grund der Sammlungen und grammatikalischen Aufzeichnungen von S. Patkanov ( Budapest , 1911) Eine Studienreise zu den Syrjänen (Keleti Szemle, 1911) A vogul–osztják tárgyas igeragozásról (Nyelvtudományi Közlemények, 1911) Zürjén népköltészeti mutatványok ( Budapest , 1912-1913) Zürjén szövegek ( Budapest , 1916) Finnugor-török mondattani egyeztetések ( Budapest , 1934) Vogul-osztják duálisképző (Nyelvtudományi Közlemények, 1935) Egy vogul-osztják „névutó” (Budenz József Emlékkönyv, Budapest , 1936) Übereinstimmungen in der Syntax der finnisch-ugrischen und türkischen Sprachen (Finnisch-ugrische Forschungen, 1937) A finnugor és a török mondat ősi sajátságai. Finnugor–török mondattani egyezések ( Budapest , 1941) Jelentéstani párhuzamok (Heller Bernát Emlékkönyv, Budapest, 1941) ‘Test’ jelentésű összetételek (Az Országos Néptanulmányi Egyesület Évkönyve. 1943. Szerkesztette: Vikár Béla , Budapest , 1943) Osztják – chanti – hősénekek. Reguly Antal és Pápay József gyűjtése. Zsirai Miklós hagyatékából sajtó alá rend. I–IV. köt. (Reguly Könyvtár. 1–4. Budapest, 1944–1965) Nyelvrokonság bizonyításának lehetősége mondattani alapon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1945. nov. 5.) Der Komparativ und Superlativ in den finnisch-ugrischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1949) Etymologisches, Semasiologisches. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1951) Volksdichtung der Komi Syrjänen ( Budapest , 1951) Munkácsi Bernát : Volksbräuche und Volksdichtung der Wotjaken (Sajtó alá rendezte, Helsinki , 1952) Aus dem Gebiete der Lehnbeziehungen (Acta Linguistica, 1953) Umstandsbestimmungen des Masses und der Menge in den finnisch-ugrischer Sprachen (Acta Linguistica, 1955) Die Verbaladverbien der permischen Sprachen (Acta Linguistica, 1958) Etymologisches aus den permischen Sprachen (Finnisch-ugrische Forschungen, 1958) Syrjänisches Wörterbuch ( Budapest , 1959) A magyar határozói igenevek és a gerundium (Magyar Nyelv, 1959) Aus der Syntax der ural- altaischen Sprachen (Acta Linguistica, 1960) Über den Ursprung einer syrjänischen Konjunktion (Acta Linguistica, 1961) Rolle der Syntax in der Frage nach Sprachverwandtschaft. Mit besonderer Rücksicht auf das Problem der ural-altaischen Sprachverwandtschaft. Monográfia. (Ural-altaische Bibliothek. Wiesbaden, 1962) Aus dem Gebiete der finnisch-ugrischen Verbalnomina (közlemény, Budapest , 1963) Aus dem Gebiete der Komposita der uralischen und altaischen Sprachen (Acta Orientalia, 1965) Das syrjänische Komitativ-suffix (közlemény, Budapest , 1966) Díjai Révai Miklós-emlékérem (1974) Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék (szlovákul Stolica Arcibiskupských Predialistov vo Vrábľoch (a v Jure nad Hronom), latinul Sedes de Verebel et Sancti Georgii) az Esztergomi érsekség egyik katonai rendeltetésű széke, mely egészen 1855-ig nem tagozódott be a vármegyei rendszerbe. Ezen székekben egyházi nemesek laktak, birtokaik (falvaik) Nyitra és Bars vármegye határán terültek el. Az élen álló nádor, aki általában országos főnemes is volt, az érseknek felelt. Története A prediális nemes fogalma onnan ered, hogy királyaink (talán már Szent István idejétől) a főpapokat is felruházták a katonatartás kiváltságával, amely katonák aztán egyházi nemesekké váltak. Ezen réteg kialakulásával a 13. századtól lehet számolni, amikor is a tatárjárás után újjászervezik az ország hadrendszerét. A katonatartásra eredetileg azért volt szüksége az egyháznak, hogy a pogányokat ne csak Isten szavával lehessen vissza- és kordában tartani, hanem ha a szükség úgy kívánta a fegyver erélyével is. A fegyvereseknek a főpapok is birtokokat osztottak, ha azonban újabb földeket kivántak prediális szolgálatba állítani akkor a király jóváhagyását is kérték. Az érseki predialisták legkorábbi említése 1255-ből IV. Béla okleveléből származik. Az egyházi nemesek katonai ereje az ország védelmében is tényezővé vált. Ezek közül elsősorban az Esztergomi érsek fegyveresei játszottak nagyobb szerepet, akik magukat Szent Adalbert jobbágyainak is nevezték. Leszámítva egy 12. századi feltehetőleg hamisítványt, a 13. század második feléből származó forrásokban mint nobiles iobagiones ecclesie Strigoniensis exercituantes, nobiles iobagiones ecclesie, nobiles iobagiones és nobiles archiepiscopales gyűjtőnéven szerepelnek, mely elnevezések később még tovább cifrázódtak. Megnevezéseikből a iobagio kifejezés a 14. századtól vész el, amikor is ezen megjelölés a jobbágyok rétegére állandósult. Soraikban valószínűleg csak azon személyek maradhattak, akik az egyház (érsek) "szolgálatában" álltak. A 14. század elején Csák Máté az esztergomi érsekség birtokait sem kímélte. A század második felétől, főként Nagy Lajos 1351-ben kiadott törvényének hatására, a predialista birtokok száma növekedett, majd állandósult. Az egyházi nemesek közösségekbe tömörültek, melyeknek az önkormányzatai is kialakultak. Ezen folyamat valószínűleg a 15. századra vagy korábbra tehető. Egymás közti ügyeiket saját széki bíróság intézte. Prediális telkeikre nézve adómentesek voltak, így a vármegyei portaösszeírásokba sem kerültek bele. Mentesek voltak továbbá a vámoktól és a katonai beszállásolástól is, vérdíjuk azonban egyenlő volt az országos nemesekével. Az Esztergomi érsekség birtokain több szék alakult ki, ezek: érsekléli (Komárom vármegye - dél), (garam)szentgyörgyi (Hont és Nógrád vármegye - kelet), vajkai (Pozsony vármegye - nyugat) és verebélyi (Bars és Nyitra vármegye - észak). A 16. század végére két-két szék egyesült. A 18. század második felétől a négy széket csak két nádor igazgatta. 1550-1554 körül a verebélyi székben Néveren 6, Kiskéren 2, Nemescétényben 3, Pannon 1, Gyarmaton 2, Kiscétényben 5, Pogrányban 10, Gúgon 2, Tardoskedden 10 predialista kúria volt. Barslédecen nem volt prediális telek. A török korban ezen székeknek is nagy pusztításokban volt részük (például Verebély várának 1663-as felégetése, amelyben elpusztult a szék levéltára is, több más egyházi szék pedig örökre el is tűnt), emiatt az intézményrendszernek szüksége volt Kollonich Lipót, Esterházy Imre és Batthyány József érsekek megújító tevékenységére. A Habsburg abszolutista törekvések azonban újból megtépázták kiváltságaikat, a jozefinizmus időszakában teljesen háttérbe szorultak. Utána újból megélénkült a tevékenységük, de a működésükben fokozatos fellazulás figyelhető meg, mely a birtok elaprózódásával és az elszegényedéssel is kapcsolatban állt. Egyes székek már az 1853-as a prédiális intézményt felszámoló úrbéri pátens előtt felfüggesztették gyakorlati tevékenységüket. 1855-ben pedig az esztergomi érsek visszaháramlási jogának megszüntetését kimondó törvény végleg megszüntette az esztergomi érsek egyházi székeit is. Ekkor 29 667 hold érseki birtok jutott kárpótlás nélkül magánkézbe, pontosabban 1034 volt predialista személyhez. Leírása monográfiai összefoglalásokban Dillesz Sándor: "...A verebélyi és szent-györgyi egyesült érseki nemesi székeknek, melyek a vármegyéktől függetlenül önálló törvényhatóságot képeztek, melyek fölött egy nádor állott, saját alispánjaik, főbíráik és választott tisztviselőik voltak, ép oly önkormányzattal, mint a vármegyéknek és hatóságuk hat vármegyére terjedt; volt házi és hadi adójuk és a saját kapitányaik és zászlóik alatt inszurgáltak. Ezen egyesült nemesi székek története, e mű általános történelmi részében külön van méltatva. De itt kell megemlékeznünk a székek vagyonáról, levéltáráról, történelmi emlékeiről s önkormányzatáról, saját végrendeletével megszüntető határozatáról. Rudnay primás idején, a székek megadóztatásával a kor igényeinek megfelelő emeletes székházat építettek a főutczán. Verebélyt 1849-ben a Grabbe orosz hadtestének egyik hadosztálya szállotta meg és a székek házát kórházi czélokra foglalta le. Volt is reá szüksége, mert a legénység „dinnye” helyett jóízűen falatozta a nyers tököt. Ennek és a félig nyersen fogyasztott kukoriczának következménye volt a fellépett vérhas, mely sűrűn szedte áldozatait. Veszélyben forogtak a levéltár, a hadi zászlók, valamint a teremben őrzött képek. A humánus parancsnok, Reeberg nevű finnlandi német, megértvén a ház rendeltetését, Gaál Alajos és Dillesz István közbenjöttével mindent a levéltárba hordatott, azt lezáratta s védelmére őrséget rendelt. E derék parancsnoknak a testvére, az orosz czár egyik szárnysegéde, Simonyi Ernőnek akkor a környéken portyázó guerilla csapatai elől menekülvén, saját pisztolya által súlyosan megsebesült s e sebében meg is halt s Verebélyen temették el. Komárom kapitulácziója után a székek juriszdikcziója megszűnt. Nagysokára, az 50-es években, kegyelemből engedelmet kaptak a székek, hogy vagyonuk felett való intézkedés czéljából egy császári biztos jelenlétében közgyűlést tarthassanak. Ez a közgyűlés, melyet a nemesség saját tisztikarának közbenjöttével tartott, valószínűleg az utolsó ily gyűlés az országban. Határozatai a következők: 1. A közgyűlések jegyzőkönyveit áttette Bars vármegyéhez. A folyó peres és árvaügyeket pedig azon megyékhez, melyek községeire vonatkoznak. 2. Régi levéltárát a szent-benedeki conventhez tette örök letét gyanánt. 3. Pecsétjeit s hadi fölszereléshez tartozó tárgyait átadja az esztergomi primásnak. 4. Régi gazdag aranyhimzésű kamukából készült lovassági hadi zászlóját, továbbá egy Barkóczy- s egy Eszterházy-féle bandériális lobogóját letéteményezte a verebélyi templomban s az összes gazdag keretekbe foglalt eredeti ókori képeit a verebélyi plébániába, azzal a kikötéssel, hogy ha Bars vármegye területén valamikor múzeum alakul, ezen tárgyak annak adassanak. E történelmileg is igen becses tárgyakat azonban Simor primás az általa alapított esztergomi primacziális múzeum részére utóbb lefoglaltatta. 5. A házra nézve pedig akkép intézkedtek, hogy az édes magyar nemzeti nyelv terjesztése és gyarapításának czéljaira fordíttassék. Ezen rendelkezésének foganatosítására a közgyűlés egy végrehajtóbizottságot küldött ki tisztikarának még élő tagjaiból, mely Gyulai Gaál Alajos alispánból, Máriássy József főjegyzőből (48-as huszár-alezredes), Dillesz István főperceptorból, Cserebó Lajos főszolgabíróból és Bajchy István esküdtből állott. E bizottság a határozatot foganatosítván, a házat az akkor még igen fiatal intézetnek, a „Magyar Nemzeti Szinház nyugdíjintézetének” adta s azt akkori ügyésze, Rudnyánszky Béla törvényszerűen át is vette. Ettől nyilvános árverésen Bittó Ernő, majd 1882-ben Nécsey József vette meg, ki itt a házhoz tartozó kertben a Münchenben oly korán elhunyt fia, Nécsey István festőművész számára, a jól berendezett emeleten, műtermet építtetett, melyben most a művész után maradt érdekes néprajzi gyűjtemény van elhelyezve...". Reiszig Ede: "A verebélyi szék. A XVI. században egy másik közigazgatási szervezet alakult a vármegyében, mely hova-tovább, külön vármegyei szervet alkotott. Ez a verebélyi szék. Verebélyt a legrégibb időktől kezdve az esztergomi érseki egyház nemesei (praedialistái) lakták. A mohácsi vész utáni időben, az esztergomi érsek közbenjárására, az országgyűlés biztosította a verebélyi egyháznemesek kiváltságait. Az 1567: XIV. t.-cz. felmenti őket az adóztatás alól s az eskü letételére, valamint a törvényben megállapított díjak fizetésére nézve egyenlővé teszi őket a többi nemesekkel. Az 1599: VIII. t.-cz. pedig kimondja, hogy az esztergomi érsek egyháznemeseit a nádor és az egyháznemesek alispánjai fogják taksa fizetés alá venni. Csupán a portával nem bíró praedialisták díjainak a megállapítását bízta 378az 1647: XXVI. t.-cz. a vármegyei alispánra és a szolgabirákra. Az 1662: V. és az 1681: XLVI. t.-czikkek a hadi felkelés tekintetében is kiváltságokkal ruházzák fel őket. Ennyi szabadalom következtében nem csoda, ha a verebélyi szék gyakran összeütközésbe jött a vármegyével. Midőn Lipthay Imre alispán, a verebélyi szék kiváltságos községeit megbirságolta, Forgách Ferencz érsek 1613 október 20-án erős hangú levelet írt neki, sőt november 7-én a vármegye közönségéhez is tiltakozó iratot küldött. (Botka, i. m.) Sajnos, hogy a verebélyi szék iratai csak 1688-tól vannak meg és így teljes képet csak a XVIII. században alkothatunk felőle. 1688-ban Dicskei Kovács István volt a verebélyi szék alispánja és egyúttal a lévai őrség hadbirája." Közigazgatás és társadalom Jelvényei Pecsét A szék legkorábbi dokumentált pecsétlenyomatán Szent Adalbert alakja és S ADALBERTVS felirat látható. Egy 1612-es dokumentumon volt található, azonban a megformázása alapján az eredeti pecsét a 14. és 15. század fordulóján készülhetett. 1614-ben Forgách Ferenc érsek a széknek új pecsétet adományozott, amelyben Szent Adalbert jobb kezében püspökbotot, rajta kígyót, bal kezében a Forgách címert tartja. Körirata SIGIL. NOB. PRAED. SEDIS. VEREBEL. Ezt a pecsétet használták egészen 1751-ig. 1751-ben a Verebélyi és Szentgyörgyi székeket egyesítették, és Csáky Miklós érsek új pecsétet adományozott a széknek. A barokk kivitelezésű pajzsban Szent Adalbert alakja, N. C. (Nicolaus Csáky) monogrammal. Körirata: SIGIL: NOB. PRAED. DE VEREBELL: ET S GEORGIO: ANO 1751. Ezen pecsétet használták az 1848-as megszűnésig. Kuriális falvak a Verebélyi és szentgyörgyi székben Verebély mezőváros, itt épült fel 1822-1832 között a székház, melyet később elárvereztek. A berendezéséhez a helyi nemesség külön is hozzájárult. Garamszentgyörgy mezőváros járásonként (19. század): Kéri: Érsekújvár, Hetény, Kiscétény (Nemesség), Martos, Nagy-, Kis- és Apátikér, Naszvad, Szunyoghatár (Felső és Alsószőllős között), Tardoskedd, Zsitvatő Néveri: Berzence, Garamszőllős, Németi, Néver, Pográny, Szentkereszt, Üzbég, Vágszerdahely Verebélyi: Baráti, Bernece, Dicske, Füzesgyarmat, Iklad, Kéty, Nagyölved, Nagysalló, Nemesoroszi, Nemespann, Németszőgyén, Tild, Vadkert, Verebély, Veszele, Zsitvagyarmat A szék ismert nádorai Tamás (1337), Ghyczy József, Verebélyi Mihály (1566 körül), Zeleméry István (1587), Hölgy Gáspár (1651), Palugyay Gábor (1698-1699), aranyosmaróti Paluska Antal (1731, 1745), köpösdi br. Tolvay János (1751-1752), köpösdi gr. Tolvay Ferenc (1777-1810), Boronkay István (1810-1831), Boronkay János (1837, 1840), Ocskay Ignác Predialista családok a székből Akács, Alföldy, Ambrus, Apponyi, Babos, Bacskády, Bajcsy, Balogh, Bartha, Bába, Bánszky, Beliczay, Benke, Bíró, Blaskovics, Bogyó, Boronkay, Botlik, Czékus, Czibula, Cziglényi, Cserebo, Csiffáry, Csonka, nemespanni Csuthy, Dillesz, Egyed, Erdődy, Eskütt, Evetke, Fazekas, Fába, Fábry, Ferenczy, Fitos, Franyó, Füstös, Gaál, Gáspár, Hajnal, Hamar, Harangozó, Hárossy, Héder, Horhy, cabaji Horváth, dicskei Huszár, Pap aliter Iffjú, Izsold, Jancsovics, Jankovics, Juhász, Kaszás, Kazy, Kernyi, Komáromy, Kovács, Kövér, Kristóff, Leckés, Lendvay, Lestyánszky, Lipcsey, Lippay, Liszkay, Márkus, Mészáros, Mitosinka, Molnár, Nagy alias Mészáros, Nehéz, Névery, Ocskay, Ordódy, Paczolay, Pallya, Pereszlényi, Pikó, Polyák, Raffay, Rácz, Setéth, Simon, Sipeky, Soós, Sütteő, Szabó, Szakállas, nemespanni Szánthó, Szokoly, Szunyogh, Tajnai, Tolvay, Tóth, néveri és nemespanni Török, Tyukoss, Vass, Vály, Vámosy, Varsányi, Várady, Verebélyi, Vincze, Vöröss, Zsoldos Híres személyek a székből Dillesz Sándor az aranyosmaróti múzeum alapítója Nadányi Miklós Graye-sur-Mer Graye-sur-Mer település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 627 fő (2015). Graye-sur-Mer Banville, Courseulles-sur-Mer, Sainte-Croix-sur-Mer és Ver-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Salignac-Eyvigues Salignac-Eyvigues település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 1177 fő (2015). Salignac-Eyvigues Paulin és Souillac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szakajtó A szakajtó kisméretű, fületlen, többnyire fonott kosár, melyet tipikusan gyékényből, szalmából fontak – a fonási mód szakajtókötésként ismert. Tészták (kenyér) kelesztéséhez használják, de egyes vidékeken, például a Szigetközben, Bodrogközben, a Bódva és a Hernád mellett például fából (puhafából, nyárfából) faragott tálat használnak erre a célra. Formája általában a kenyér formájával áll összhangban, lehet hosszú és kerek is. Szinonimái: szakasztó, zsompor. Elsősorban kenyérsütésnél használták: a teknőben megdagasztott tésztából előzetes kelesztés után kiszakajtották, a "táblán" (nagy asztal) átgyúrva, egy-egy belisztezett szakajtóba rakták, melyet tiszta textíliával (szakajtóruhával) takarták le, így kelesztették tovább. Tészta kelesztésén kívül tárolóedényként is funkcionált, tojást, gyümölcsöt, zöldséget is tároltak benne. Mértékegységként is használták – kb. 3-5 liter. A kelesztőedény kialakulása, elterjesztése nyugat és közép Európában valószínűleg a sütőiparban történt a középkor végén. Magyarlak Magyarlak (németül: Ungarisch-Minihof,szlovénül: Lak) község Vas megye Szentgotthárdi járásában. Fekvése Magyarlak Szentgotthárdtól 5 km-re keletre, Körmendtől 23 km-re nyugatra, Szombathelytől 47 km-re délnyugatra, fekszik a Szentgotthárdi járásban tartozik. Magyarlak területén átfolyik a Rába folyó. A település északi oldalán húzódik a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal, de a legközelebbi vasúti megálló Rönökön található (7 km). Elnevezés Magyarlak két szomszédos kisközség 1935-ös egyesítésével jött létre, Magyarlak és Háromház összevonásával. Magyarlak és Háromház eredete a középkorba nyúlik vissza. Háromház Háromház nevével először 1528-ban találkozhatunk. Magyarlak Magyarlakról az írott források első ízben 1354-ben tesznek említést "Lak" formában. A Magyarlak megnevezés már 1692 előfordul egy úriszéki per aktáiban, majd lassacskán kiszorítja a korábbi elnevezéseket. Története Egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig a Szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. A Szentgotthárdi cisztercita apátság jobbágyfalvainak közös történelme 1183-ig vezethető vissza. Ebben az évben alapította III. Béla magyar király az apátságot, egyúttal neki adományozta a nyugati határszél addig jórészt királyi tulajdonban lévő darabját, melyet északon a Lapincs és a Rába, nyugaton az országhatár határolt. Az alapításkor a területet gyakorlatilag lakatlannak tekinthetjük. A cisztercita szerzetesek feladata volt a lakatlan erdőségek művelésbe fogása, a birtoknak az ország gazdaságába való bekapcsolása. A rend hamarosan lakosságot telepített a birtokra, majorokat, falvakat alapított, tervszerűen honosítva meg a különböző gazdasági ágakat. A rend szabályzata előírta, hogy a mezőkön és az erdőkben dolgozó szerzetesek nem éjszakázhatnak a szabadban, hanem estére vagy a monostorba, vagy egy majorba kell visszatérniük, ahol a kötelező napi szertartásokon részt tudnak venni. A cisztercita birtokokon jórészt ebből a célból építettek már a kezdeti időkben is majorokat a szerzetesek. Magyarlak – nevéből következtethetően – a szerzetesek majorjából fejlődött faluvá az évszázadok során. Kezdetben csupán maguk a szerzetesek és az apátság szolgái lakták, de a 13-14. században lezajlott társadalmi átalakulások hatására lakossága szabad jobbággyá vált. Háromház neve későbbi eredetre mutat. Feltehetőleg az 1300-as évek vége, 1400-as évek elején vált le valamelyik szomszédos település területéből. 1391-ben Zsigmond magyar király az apátságot Szécsi Miklós (nádor) fiai nyerték el adományul az apátság feletti kegyuraságot, amelyet addig az alapítás jogán a király birtokolt. Ez az eladományozás azonban a birtok egészét tekintve a későbbiek folyamán meghatározó fontosságúvá vált. Habár az uradalom továbbra is egységes maradt, a látszólag egymást váltó birtokos főúri családok kezei között gyorsan veszített egyházi jellegéből, míg végül csupán egy lett a többi szomszédos világi uradalom között. A török háborúk kezdetét Magyarlak és Háromház a Szécsiek uralma alatt élte meg. Akkori földesuruk, Szécsi Tamás elesett a mohácsi csatatéren. A törökök által vezetett néhány nagy hadjárat bizonyosan érintette környéket (1532-es hadjárat), 1582-ben aztán a török adószedők is megérkeztek. 1605-ben a Dunán átkelt Bocskai-felkelők Némethy Gergely által vezetett seregében harcoló tatár segédcsapatok nyomán lett a földdel egyenlővé az egész Rába-völgy. Ekkor semmisült meg a szentgotthárdi román kori apátsági templom és kolostor is. E hadjárat következtében hódolt meg Lak a törökök előtt. 1649-ben így emlékeznek erről: “Lakiak hodultanak megh Boczkai hada után 3 esztendővel.” A törökök lassacskán, faluról falura haladva tolták egyre nyugatabbra és északabbra a meghódított terület határát, míg végül a Rába vonalánál állapodtak meg. A század közepére a folyótól délre eső falvak mind fizették az adót a török és a magyar földesúrnak is. Ez volt a kettős hódoltság területe. Ha egy falu nem tett eleget a hódolásra való felszólításnak, vagy a hódoltságot elhagyta, azt a törökök nagyon súlyosan megtorolták. Egy ilyen megtorló akciónak – mely a Szentgotthárd környéki falvak zömét érintette – esett áldozatul 1622-ben Háromház. Így ír erről a megye tisztviselője: ” Háromháziak 1622-ben hódultak meg. A hódolás előtt a török 16 embert vitt el.” Lak török földesura a meghódoláskor Omér aga volt, később, 1649 táján Akacz Isza odabasa volt. Utolsó török gazdája, a törökök kiverése előtt, 1682 körül, Allij aga, a kanizsai lándzsások parancsnoka volt. Háromház Deák Hasszán agának hódolt meg. Később Katona Ibrahim volt a birtokos, míg az utolsó török földesúr a kanizsai alajbég volt. Az igazi csapást azonban a törökök 1664. évi hadjárata jelentette a térség falvai számára. Pusztítását és következményeit tekintve messze felülmúlta az addigi megpróbáltatásokat. A vesztes szentgotthárdi csata után visszavonuló vert török sereg szinte teljesen elpusztította a Rábától délre fekvő valamennyi falut. Minden házat felégettek, a lakosság nagy része elpusztult, a többiek elmenekültek. Az uradalom és benne a jobbágyfalvak talpraállása csak 1675-ben kezdődött meg, midőn a birtok tulajdonosa Széchenyi György esztergomi érsek lett. Az új földesúr adókedvezményekkel segítette elő a lakosság visszatérését. A török kiűzését követő időszak sem hozott békét a térségben. A Rákóczi-szabadságharc évei alatt többször megfordultak a kuruc és labanc seregek. A legnagyobb pusztítást a Pálfy János vezette rácok hadjárata okozta. Erre a korra emlékezik a magyarlakiaknak az a hagyománya, amelyet Polák Ignác, a tudós kethelyi plébános tudósítása szerint: Magyarlak lakói a kuruc világban magukat megvédelmezték, és hogy az ellenséget tévútra vezessék, lovaikat visszáról, azaz fordítva patkolták meg. Az egyház, s benne a cisztercita rend sohasem nyugodott bele birtokának elvesztésébe. Több évszázados diplomáciai és bírósági huzavona után 1738-ban a ciszterciták visszakapták az apátságot és egészen 1848-ig megtartották. A ciszterciták magasan szervezet gazdasági és közigazgatási irányítást honosítottak meg az uradalomban. Az 1848-at megelőző időszakban a lakosság lélekszámát alapvetően meghatározta az úrbéres keretek közt művelt földterület eltartóképessége. Ez Magyarlak esetében mintegy 350-400, Háromház esetében mintegy 70-100 fő megélhetését tette lehetővé. A lakosság lélekszáma a 18-19. századi békeidőkben e számok körül mozgott. A családfőket felsoroló első összeírás 1570-ből származik. Egészen a huszadik század elejéig mind Magyarlak, mind Háromház lakói szántóvetéssel foglalkozó földművesek voltak. A megtermelt felesleget a közeli s távolabbi városok piacain értékesítették. Ehhez természetesen szinte minden gazda rendelkezett fuvarozásra alkalmas igáslovakkal, fogatokkal. A paraszti gazdálkodáshoz szükséges eszközök zömét a faluban élő parasztiparosok állították elő. A szántóföldi növények termesztése mellett szőlőművelés is folyt. A községhez tartozó szőlőhegyen folyó szőlőművelésnek középkori gyökerei vannak. Már az 1570-es úrbéri összeírás megemlíti a falu szőlőhegyét. Magyarlak 20. századi történelmét messzemenően befolyásolta a Szombathelyt-Gyanafalvával összekötő Nyugati Vasút 1872-ben történt megnyitását követő szentgotthárdi ipartelepítés. A Szentgotthárdon települt gyárak a múlt század vége óta egyre növekvő mértékben foglalkoztatták a környező települések, így Magyarlak lakosainak egy részét is. Ezzel is hozzájárultak a mezőgazdasági termelés által megszabott korlátok tágításához. Ennek ellenére a faluban keletkezett népességfelesleg egy része arra kényszerült, hogy kivándoroljon a 19. század vége Amerikában. Magyarlak és Háromház lakói a történelem folyamán mindvégig megőrizték római katolikus hitüket. Mindkét falu – alapításuktól fogva – a kethelyi plébénia alá tartozott. Önálló templom 1962-ben épült a községben, amely azóta is a rábakethelyi plébánia fíliájaként működik. Az iskola 1872-ben épült fel, amely 1907-ben lett állami iskola. Az 1950–es években a felső tagozatot a csörötneki állami iskola vette át, Magyarlakon csak az alsó tagozatosok maradtak. A két iskolát összevonva 1992-ben alakult meg a Csörötnekkel közösen fenntartott Csörötnek és Magyarlak Általános Iskolája, amelyhez fenntartóként 2003-ban Kondorfa is csatlakozott. A szovjet csapatok 1945. március 30-án, nagypénteken érték el Magyarlakot, jelentősebb károkat nem okozva. A termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg. 1950-ben alakult meg a községi tanács, amelyet 1966-ban összevontak Csörötnekkel. A két község egészen a rendszerváltásig közös tanácsot tartott fenn. A rendszerváltást követő szabad választások során ismét önállósult, elszakadt Csörötnektől és önálló jegyzőséget alakított. 2001–ben aztán közös körjegyzőség jött létre Csörötnek részvételével, amelyhez 2004-ben Kondorfa is csatlakozott. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 2% szlovénnek, 1,9% németnek, 0,3% románnak, 4,9% cigánynak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,3%, református 0,9%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 0,8% (18,5% nem nyilatkozott). Nevezetességei Rába folyó, a falutól északra. A község nyugati végén a Holt-Rába mellett kalandpark és kikötő került kialakításra. Megközelíthető a Kossuth Lajos utca 41. házszám melletti gyalogútról Szent Kereszt felmagasztalása templom. A templomtól keletre van a község régi temetője. A Mindszenti József bíboros és Brenner János keresztút vezet az új temetőtől a Szőlőhegyre. Itt halad a Mária út és a Gyümölcs út is. Az útvonalak első állomása a Szőlőhegy, ahol a szőlőtermesztés a ciszterciek tevékenységére vezethető vissza. Már 1570 -ben említik Lak határában a szőlőhegyet, amely után birtokosai hegyvámot és must-tizedet fizettek a földesúrnak. Az Öreghegytől kissé délre helyezkedett el az Új Szőlő Hegy, amelye valószínűleg csak az 1700-as években kezdődött el a szőlő telepítése. 1813 -ban már a Kámán Szőlőhegy ről és a Kövecses Szőlőhegy ről is olvashatunk. A szőlősgazdák közössége alkotta a hegyközséget, amely a feudális korban akár önkormányzattal is rendelkezhetett. Magyarlakon a hegyközségnek egy szerényebb változata létezett, amely csupán a földesúr által felügyelt adminisztratív szervezet volt. Élén a hegymester állt. A szőlőhöz tartozott a pince, amely már a legkorábbi időkben is ott állt a parcella végében, az úthoz közel eső oldalon. A filoxéra a 19-20. század fordulójára az utolsó tőkét is kipusztította a magyarlaki szőlőhegyen is. A szőlő hiánya ellenére a hegy a következő évtizedekben is tovább üzemelt, hiszen a pincék álltak és a gyümölcsfák is hozták továbbra is a terméseiket. Az 1920-as évektől megkezdődött a szőlő újratelepítése. Jelenleg gyakorlatilag csak a Régi Szőlőhegy (Öreghegy) területén vannak szőlőparcellák, csupán egynéhány kapaszkodik a Kámán Szőlőhegy (ma Kányahegy) és a Kövecses Szőlőhegy lankáin. Második állomása a Szent Kútforrás: A középkor óta ismert forrásnak csodatévő erőt tulajdonítottak. Gyógyító hatásúnak tartott vize évszázadokon keresztül csillapította a szőlőhegyen, a körülötte fekvő irtásföldeken dolgozók és a falu állatait legeltető pásztorok szomját. Mellette állta "Csorda kapu", amelyen keresztül hajtották ki az állatokat az erdei legelőkre. Ezt követő állomásai a Sáfár hegy, a Kuti réti forrás és végül a Csörötneki Szőlőhegy. A közelmúltban Brenner Jánosról elnevezett turista pihenőház létesült. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (rövidítve: NFH) 2016. december 31-ig a fogyasztóvédelem területén működő állami szerv volt Magyarországon. Jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt. Hivatalos honlapja (http://www.nfh.hu/) megszűnt. Története A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelettel a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogutódjaként létrejött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), valamint regionális kirendeltségei. 2011. január 1-jétől az addigi fogyasztóvédelmi hatóság a kormányhivatalok szervezetén belül működő területi felügyelőségekből, valamint a szakmai irányítást gyakorló, másodfokú hatóságként eljáró Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságból állt. Továbbá ezen időponttól a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság keretein belül fejtette ki tevékenységét az Európai Fogyasztói Központ is, amely más uniós államban vásárolt árukkal kapcsolatos problémák megoldásában nyújtott segítséget. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2016. december 31-i hatállyal megszűnt. Általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint a másodfokú ügyekben országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. Buzan Buzan település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 28 fő (2015). Buzan Aucazein, Balaguères, Illartein, Orgibet, Saint-Jean-du-Castillonnais, Villeneuve, Fougaron és Urau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tápiószecső vasútállomás Tápiószecső vasútállomás egy Pest megyei vasútállomás, Tápiószecső településen, melyet Tápiószecső önkormányzata üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Szőlősnyaraló megállóhely Szentmártonkáta megállóhely Megközelítés tömegközlekedéssel Busz: 493 , 494 , 495 , 496 , 497 Interlingva nyelv Az interlingua vagy interlingva (saját neve interlingua vagy interlingua de IALA) egy prototípus-módszerrel szerkesztett naturalista mesterséges nyelv, melyet az International Auxiliary Language Association (Nemzetközi Segédnyelv Egyesület) készített Alexander Gottfried Gode von Aesch (1907 – 1970) vezetésével; a végleges változat – közel negyed évszázados munka után – 1951-ben készült el. Szerkesztésekor a mai nyelvekben is élő elemek prototípusát (eredeti hangalakját) keresték meg a latin alapján, így a nyelvet első olvasatra általában bárki megérti, aki latinul tud vagy ismeri valamelyik újlatin nyelvet. Leegyszerűsítve, az interlingva lényegében egy „újlatin átlagnyelv”. 1957-ben alakult meg az Union Mundial pro Interlingua (UMI – Interlingua Világszervezet). 1967-ben az ISO elismerte, mint a nemzetközi terminológia számára alkalmas nyelvet. Rendszeresen jelennek meg folyóiratok, szakkönyvek és egyéb publikációk a nyelven. Beszélőinek számát néhány száz és néhány ezer közöttire becsülik. Alapeszme A tudomány, technológia, kereskedelem, diplomácia és a művészetek fejlődése, a görög és latin történelmi dominanciája egy óriási közös szókincset eredményeztek a nyugati nyelvekben. Az interlingva kidolgozásakor egy tárgyilagos eljárást alkalmaztak arra, hogy a legelterjedtebb szógyököket vagy szavakat válasszanak ki egy fogalomra, amelyekből a kontrollnyelvek (angol, francia, olasz, spanyol és portugál) és a másodlagos referencianyelvek (német és orosz) alapján a nyelv szókészlete felépíthető. A legtöbb kontrollnyelvben egyszerre megtalálható nemzetközi gyökök kerültek bele a szókészletbe, valamint más nyelvek olyan elemei, amelyek nemzetközi szinten a legtöbb nyelvben már meghonosodtak (nemzetközi szavak), például ilyen a japán geisha (gésa) és samurai (szamuráj), az arab califa (kalifa), az ausztrál őslakos kanguru (kenguru) és a finn sauna (szauna). Az interlingva egyesíti ezt az alap szókészlet egy minimális nyelvtannal, mely szintén a kontrollnyelveken alapul. Ha valaki beszél egy újlatin nyelvet, vagy felszínesen ismeri és rendelkezik a nemzetközi szókinccsel, könnyedén megértheti és beszélheti az interlingvát. A nyelv ily módon azonnal érthető, ezért könnyű megtanulni. A más nyelven beszélőknek sem nehéz megtanulniuk a nyelvet, köszönhetően az egyszerű nyelvtannak és szabályos szóképzésének, mely aránylag kevés tövet és toldalékot használ. Aki már egyszer megtanulta az interlingvát, annak sokkal gyorsabban és könnyebben megy más rokon nyelvek tanulása, ráadásul azonnal megérti az idegen szöveget. Egy svéd diákokkal elvégzett kutatás szerint akik már tanulták az interlingvát, azok le tudtak fordítani egyszerű olasz, spanyol, portugál szövegeket. Egy másik felmérés szerint egy interlingvát tanuló osztály megértett egy spanyol szöveget, amely egy másik, 150 órát spanyolul tanult diákoknak túl nehéznek bizonyult. Az interlingva szavak megtartják eredeti alakjukat, soha nem torzulnak el, hogy illeszkedjenek egy már létező nyelvtanhoz vagy szabályrendszerhez. Minden szó megtartja eredeti helyesírását, kiejtését és jelentését, ezért az interlingvát naturalista segédnyelvnek nevezik. Története Az amerikai Alice Vanderbilt Morris az 1920-as évek elején elkezdett a nyelvészet és főleg a nemzetközi segédnyelv-mozgalom iránt érdeklődni, így 1924-ben férjével, Dave Hennen Morris-szal létrehozták az Auxiliary Language Association-t (Segédnyelv Egyesület, IALA) New Yorkban. Céljuk a nemzetközi segédnyelvek tanulmányozásának tudományos alapra való helyezése volt. Morris kifejlesztette az IALA kutatóprogramját többek között Edward Sapir, William Edward Collinson és Otto Jespersen segítségével. International Auxiliary Language Association Az IALA jelentős támogatójává vált az amerikai nyelvészetnek, finanszírozta azt, így például Sapir, Collinson, és Morris Swadesh számos 1930-as és 40-es évekbeli tanulmányát. Alice Morris ezen kutatások közül számosat szerkesztett és az IALA's pénzügyi támogatásának jelentékeny részét ő biztosította. Az IALA számos tekintélyes csoporttól is kapott pénzügyi segítséget, mint például a Carnegie Corporation, a Ford Foundation, a Research Corporation és a Rockefeller Foundation. A korai éveiben az IALA három feladattal foglalkozott: a világon más, hasonló célú szervezetek megtalálása; egy, a nyelvekről és az interlingvisztikáról szóló könyvtár létrehozása; és a meglevő nemzetközi segédnyelvek összehasonlítása, így például az eszperantó, Eszperantó II, ido, latino sine flexione, novial, és occidental. Az utolsó cél érdekében ezen nyelveket párhuzamosan tanulmányozták, összehasonlító tanulmányokkal a nemzeti nyelvekkel, az amerikai és európai egyetemek tudósainak irányítása alatt. Ezen nemzetközi segédnyelvek képviselőivel találkozókat szervezett, ahol megvitatták a nyelvek tulajdonságait és céljait. A második International Interlanguage Congress (Nemzetközi Internyelv Kongresszus), melyet 1931-ben Genfben tartottak, az IALA elkezdett egy úttörést végrehajtani; 27 elismert nyelvész aláírt egy ajánlást az IALA kutatóprogramjának támogatására. További nyolc 1933-ban Rómában írta alá. Ugyanebben az évben Herbert N. Shenton professzor és Dr. Edward L. Thorndike az IALA munkájában befolyásosokká váltak azáltal, hogy az interlingvisztika terén kulcsfontosságú tanulmányokat készítettek. Az első lépéseket az interlingva befejezése érdekében 1937-ben tették, amikor egy, 19 egyetem 24 kimagasló nyelvészéből álló bizottság publikálta a Some Criteria for an International Language and Commentary-t (Néhány kritérium egy nemzetközi nyelvhez és megjegyzés). Mindazonáltal a 2. világháború kitörése rövidre zárta a célzott kétévenkénti bizottsági ülést. Egy új nyelv fejlesztése Eredetileg a szervezet nem akarta létrehozni saját új nyelvét. Célja az volt, hogy megállapítsa, melyik segédnyelv a legalkalmasabb a nemzetközi kommunikációra és hogy azt hogy lehetne hatásosan promotálni. Mindazonáltal tíz év kutatás után egyre több és több tagja azt vélte, a meglevő nyelvek egyike sem alkalmas a célra. 1937-re a tagok eldöntötték, hogy létrehoznak egy új nyelvet, mely meglepte a világ interlingvisztikai közösségét. Erre a pontra egyensúlyba kerültek azon álláspontok, miszerint naturalista (pl. novial vagy occidental) vagy pedig szisztematikus (pl. eszperantó, ido) szókészlete legyen a nyelvnek. A háború évei alatt megerősödtek a természetest támogatók. Az első Dr. Thorndike tanulmánya volt. A természetes szókincset támogatók érve az volt, hogy a szisztematikus nyelveknél mintegy "el kell felejteni", majd újra meg kell tanulni a szavakat, hiszen szóelvonással keletkeznek. Idővel meggyőzték a szisztematikus nyelvet támogatókat. A második világháború kitörésekor az IALA kutatócsoportja Liverpoolból New Yorkba költözött, ahol E. Clark Stillman egy új kutatócsoportot állított fel. Stillman, Dr. Alexander Gode segítségével kifejlesztett egy technológiát, mellyel kiválaszthatók a szavak az alapnyelvekből. 1943-ban Stillman elment háborús munkára és Gode lett a kutatási igazgató. Az IALA elkezdte az új ajánlott nyelv modelljeit létrehozni, melyet először Morris General Report-jában (Általános Jelentés) mutatott be, 1945-ben. 1946-tól 1848-ig a hírneves francia nyelvész, André Martinet volt a kutatási igazgató. Ez alatt az idő alatt az IALA tovább folytatta a modellek létrehozását és lefolytatott egy szavazást a végső nyelv formájának megállapítására. 1946-ban az IALA egy széles körű kérdőívet küldött több, mint 3 000 nyelvtanárnak és kapcsolódó szakembereknek három kontinensen. Négy modellt vátolzak fel: A kérdőív eredményei meglepőek voltak. A két sematikusabb modellt elutasították - a K-t legfőképp. A két természetes modellből az M némiképp nagyobb támogatást kapott, mint a P. Az IALA végül egy M és P közti kompromisszum mellett döntött, a C némely elemeivel. Martinet 1948-ban a Columbia Egyetemen helyezkedett el, így Gode irányításával fejezték be az interlingva fejlesztését. Az interlingva nyelvtanát és szókincsét először 1951-ben publikálták, amikor az IALA publikálta a befejezett Interlingua: A Grammar of the International Language-t ("Interlingva: a nemzetközi nyelv nyelvtana") és a 27 000 szóból álló Interlingua–English Dictionary-t (Interlingva–angol szótár, IED). 1954-ben az IALA kiadott egy bevezető kézikönyvet, Interlingua a Prime Vista ("Interlingua első látásra") címmel. Siker, bukás, újjáéledés Az interlingva egy korai gyakorlati alkalmazása a Spectroscopia Molecular tudományos hírlevél volt, melyet 1952-től 1980-ig adtak ki. 1954-ben az interlingvát használták a második World Cardiological Congress-en (Kardiológiai Világkongresszus) Washington DC-ben, mind az írott összefoglalókban, mind a szóbeli interpretációban. Néhány éven belül hasonlóan használták kilenc további hasonló orvosi kongresszuson. Az 1950-es évek közepe és az 1970-es évek vége között harminc tudományos és legfőképp orvosi újságban elérhető volt a cikkek összefoglalója interlingva nyelven. A Society for Science and the Public (Egyesület a tudománynak és a nyilvánosságnak), a Science Newsletter (Tudományos hírlevél) akkori kiadója kiadott egy havi interlingva rovatot az 1950-es évek közepe és Gode 1970-es halála között. 1967-ben az erős International Organization for Standardization, amely normalizálja a terminológiát, majdnem egyhangúlag szavazott a szótárainak interlingva-alapúságára. Az IALA 1953-ban becsukta ugyan kapuit, de formálisan 1956-ig vagy későbbig nem lett feloszlatva. Az interlingva-támogató szerepét leginkább a Science Service vette át, amely felvette Godét, mint az igazgatója az új interlingva divíziójának. Hugh E. Blair, Gode közeli barátja és kollégája lett az assziszense. Egy utódszervezet, az Interlingva Intézet 1970-ben lett megalapítva az interlingva támogatására az USA és Kanada területén. Az új intézet támogatta más nyelvészeti szervezetek munkáját, jelentékeny tudományos hozzájárulásokat végzett és interlingva nyelvű összefoglalót biztosított a tudományos és orvosi publikációkhoz. Az interlingva számos, korábban más nemzetközi nyelveket támogatót vonzott, legfőképp az occidentalból és az idoból. A korábbi occidental-támogató Ric Berger hozta létre az Union Mundial pro Interlinguát (UMI) 1955-ben, és az 1950-es évek végére az interlingva iránti érdeklődés Európában nagyobb lett, mint Amerikában. Az 1980-as évekkel kezdődően az UMI kétévenkénti interlingva találkozót szervezett (a koraiakon a tipikus résztvevőszám 50 és 100 között volt) és elindított egy kiadóprogramot, amely több, mint 100 számot adott ki. Más, interlingva nyelvű munkákat Svédország és Olaszország, míg az 1990-es években Brazília és Svájc egyetemein adtak ki. Számos skandináviai iskola olyan projektet vitt véghez, melyben az interlingvát használták a nemzetközi tudományos és intellektuális szókincs megtanítására. 2000-ben az Interlingva Intézetet feloszlatták az UMI-val való támogatási vitában; az American Interlingua Society (Amerikai interlingva egyesület), amelyet a következő évben hoztak létre folytatta az intézet munkáját. A keleti blokkban Az interlingvát beszélték és támogatták a szocialista országokban, annak ellenére, hogy megpróbálták elnyomni azt. Kelet-Németországban a kormány képviselői elkobozták azon leveleket és magazinokat, amelyeket az UMI Walter Raédlernek, az interlingva helyi képviselőjének küldött. Csehszlovákiában Július Tomin fenyegető leveleket kapott, amikor kiadta első interlingváról szóló cikkét. Az üldözés ellenére ő lett a cseh interlingva-képviselő, tanította a nyelvet az iskolai rendszerben és kiadott számos könyvet és cikket. Az interlingva ma Ma az interlingva iránti érdeklődés a tudományos körökből a nyilvánosság irányába ment. Egyének, kormányok és privát cégek használják az interlingvát tanulásra, utazásra, online kiadásra és a nyelvi határokon túli kommunikációra. Az interlingva nemzetközi szervezete az Union Mundial pro Interlingua, mely promotálja azt. Folyóiratokat és könyveket több nemzet saját interlingva szervezete is kiad, így például az amerikai Societate American pro Interlingua, a svéd Svenska Sällskapet för Interlingua és a brazil Union Brazilian pro Interlingua. Közösség Nem tudjuk biztosan, hogy hány aktív ismerője van az interlingvának. Mindazonáltal az interlingva a legtöbb beszélővel rendelkező naturalista mesterséges nyelv. Az interlingva egyik legnagyobb előnye, hogy a legszéleskörűbben megértett nemzetközi segédnyelv, amely naturalista (nem sematikus) nyelvtannal és szókinccsel rendelkezik, ezáltal a latin nyelvek és az angol iskolázott beszélői előzetes tanulás nélkül olvashatják és megérthetik. Az interlingvának minden kontinensen vannak aktív beszélői, legfőképp Dél-Amerikában, Kelet- és Észak-Európában, abból is leginkább Skandináviában; továbbá Oroszországban és Ukrajnában. Afrikában az interlingva jelen van a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Bőséges mennyiségű interlingva weboldal érhető el, többek között Wikipédia és Wikiszótár, továbbá számos folyóirat, például a Panorama in Interlingua, melyet az Union Mundial pro Interlingua (UMI) ad ki, és az ahhoz kapcsolódó nemzeti közösségek magazinjai. Számos interlingva nyelvű levelezőlista van, továbbá némely Usenet-csoportokban is használják az interlingvát, konkrétan például az europa.*-ban. Az interlingvát CD-ken, rádióban és televízióban is bemutatták. Az elmúlt években interlingva helyenként zenében és rajzfilmben is szerepelt. Az interlingvát számos iskolában és egyetemen oktatják, más nyelvek gyors tanítása céljából, esetleg az interlingvisztika vagy a nemzetközi szókincs bemutatásául. Például a spanyolországi Granadai Egyetem rendelkezik interlingva képzéssel, a Centro de Formación Continua támogatásával. Minden második évben az UMI megszervez egy interlingva találkozót, más-más országokban. A közbeeső évben a svéd interlingva közösség szervez egy saját konferenciát. Egyéb szervezetek, így például a brazil közösség is rendszeresen szerveznek összejöveteleket. Az interlingva betű- és hangrendszere Az interlingva ábécé 26 betűből áll: Alapjában véve a latin kiejtést használja. A magyartól eltérő hangok a következők: a – rövid á , mint a magyar palócok kiejtésében c – e, i, y előtt magyar c , máskor magyar k ch – e, i, y előtt általában magyar k , máskor általában s (az utóbbi ejtést a szótárak jelölik) ci – néhány szóban magyar c , de általában magyar ci (az ejtést a szótárak jelölik) e – rövid é , más szóval zárt e , magyarban csak nyelvjárásokban fordul elő g – általában magyar g , néhány szóban e, i, y előtt magyar zs gi – néhány szóban magyar zs , de általában magyar gi (az ejtést a szótárak jelölik) i – magánhangzók között és szó elején magyar j , máskor magyar i j – magyar zs ph – magyar f qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata, néhány szóban k (csak magánhangzó előtt állhat) rh – magyar r s – magyar sz t – hangsúlytalan i + magánhangzó előtt, ha nem áll előtte s, t, x , akkor magyar c , máskor magyar t tch – magyar cs th – magyar t u – g, q, s és magánhangzók között hangsúlytalanul, valamint az au, eu kettőshangzókban félhangzós u , megegyezik az angol w ejtésével w – félhangzós u , megegyezik az angol w ejtésével y – magánhangzók között és szó elején magyar j , máskor magyar i Megjegyzés: egyes angolszász forrásokban a j és néha a g hang kiejtését az angolhoz hasonlóan magyar dzs-vel adják meg, hasonlóan a c-hez, aminek az ottani megfelelője magyar sz. A hangsúly: általában az utolsó mássalhangzó (ha az nem s vagy m ) előtti magánhangzón; a többes szám nem befolyásolja a hangsúlyt; az -ic-, -id-, -ul- mindig hangsúlytalan; a -le, -ne, -re végű főnevek és melléknevek a hátulról számított harmadik szótagjukon hangsúlyosak; -issim, -esim, -ifer és -olog szóvégek esetén a hangsúly az első szótagra esik; az ettől eltérő hangsúlyt a szótárak ékezettel jelölik. Alaktan A névelő: határozott: le határozatlan: un A főnév: többes száma: -(e)s ragozása: alany és tárgyeset azonos, a tárgy követi az igét birtokos eset: de (de + le = del) elöljáróval részeshatározó eset: a elöljáróval A melléknév: általában a főnév után áll, kivéve: bon, alte, parve, grande, belle, breve, longe fokozása: alapfok: tanto … como (olyan mint) középfok: plus/minus … que felsőfok: le plus/minus … de rendhagyóak (a hangsúly ékezettel jelölve): A határozószó: végződése: -(a)mente fokozása, mint a melléknévé, kivéve: A névmások: Személyes névmás alanyeset: io, tu, ille/illa/illo; nos, vos, illes/illas/illos tárgyeset: me, te, le/la/lo; nos, vos, les/las/los Visszaható névmás: me, te, se; nos, vos, se Birtokos névmás: jelzői: mi, tu, su; nostre, vostre, lor önálló: mie, tue, sue; nostre, vostre, lore Mutató névmás: iste/ista/isto – ille/illa/illo Kérdő névmás: qui, que (kiejtésük: [ki], [ke]) A számnév: Tőszámnév: un, duo, tres, quatro, cinque, sex, septe, octo, novem, dece; vinti, trenta, cento Sorszámnevek: prime, secunde, tertie, …, decime, …, vintesime, … Az ige: Cselekvő ragozás: főnévi igenév: -ar, -er, -ir Jelen idejű melléknévi igenév: -ante, -ente, -iente Múlt idejű melléknévi igenév: -ate, -ite, -ite Jelen idő: -a, -e, -i Múlt idő: -ava, -eva, -iva Jövő idő: -ara, -era, -ira Feltételes mód jelen idő: -area, -erea, -irea Feltételes mód múlt idő: haberea + M. i. m. i. Összetett múlt: ha + M. i. m. i. Régmúlt: habeva + M. i. m. i. Befejezett jövő: habera + M. i. m. i. Szenvedő ragozásban az esser ragozódik, a főige múlt idejű melléknévi igenévi alakba kerül. Rendhagyó ragozásúak: esser (es-), haber (ha-), vader (va-) . Szókincs Az interlingva szavakat bármely nyelvből átvehetik, ha létezésük bizonyított a hét ellenőrző nyelvben: spanyol, portugál, olasz, francia és angol, továbbá a másodlagosként szolgáló német és orosz. Ezek a leggyakoribb újlatin, germán és szláv nyelvek. Közeli kapcsolatuk miatt a spanyol és a portugál nyelvet egy egységként kezelik.A legnagyobb számban latin eredetű szavak találhatók az interlingvában, másodikként görög, míg harmadik leggyakrabban germán eredetűek. A szókincs további része szláv és nem nyugati nyelvekből való. Bekerülés Egy szó akkor kerülhet be, ha bizonyítottan megtalálható a 4 fő ellenőrzőnyelv közül legalább háromban. Bármelyik másodlagos nyelv helyettesítheti. Minden indoeurópai eredetű, ellenőrzőnyelvben meglevő szó bekerülhet a szókincsbe. Néhány esetben a szóalak archaikus vagy potenciális jelenléte is lehetséges. Egy szó akkor is jelenlevőnek minősülhet, ha valamely más formája megtalálható, de maga a szó nem. Így például az angol proximity (közelség) támogatja az interlingva proxime szót, mely közelit jelent. Ez egészen addig számít, ameddig legalább egy nyelv a négy ellenőrzőnyelvből rendelkezik a szótővel. A szavak nem kerülhetnek be kizárólagosan a hasonló szóalakok megléte miatt. Amennyiben jelentésük az idő folyamán változott, külön szónak tekintik. Ha azonban egy vagy több jelentésük közös, a szó még az interlingva része lehet - a jelentések ezen részhalmazával. Amennyiben ez nem eredményez nemzetközi szót, a szót latinból veszik át. Elfriede Kaun Elfriede Kaun (1914. október 5. – Kiel, 2008. március 5.) olimpiai bronzérmes német atléta, magasugró. Pályafutása Pályafutása alatt egyetlen olimpián vett részt; 1936-ban, a berlini játékokon szerepelt. 1,60 méteres ugrásával végül harmadik lett Csák Ibolya és Dorothy Odam-Tyler mögött. 2008. március 5-én, 93 évesen hunyt el. Ő élt legtovább az 1936-os olimpián érmet szerzett német atléták közül. [forrás?] Egyéni legjobbjai Magasugrás - 1,63 méter (1939) Polgárdi-Tekerespuszta megállóhely Polgárdi-Tekerespuszta megállóhely egy Fejér megyei vasútállomás, Polgárdi településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kiscséripuszta vasútállomás Lepsény vasútállomás Ajou Ajou település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 255 fő (2015). Ajou Bosc-Renoult-en-Ouche, Champignolles, La Ferrière-sur-Risle, La Houssaye és Le Noyer-en-Ouche községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Balázs Ferenc (festő) Balázs Ferenc (Békésszentandrás, 1959. április 4. –) festő, grafikus. Iskolái 1972–1975, 1975–1976: Szegedi, ill. Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium. 1992–95: a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagja. "Szür-expresszionizmusként" meghatározott művészetében a tudatalatti, a szimbólumok és a kifejezés intenzitása egyaránt fontos szerepet kapnak. Egyéni kiállítások 1992 Home Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1992–1995 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója éves kiállításai. Ján Galbavý Ján Galbavý (magyarosan Galbavy János, Ótura, 1801. december 29. – Almás, 1884. január 16.) katolikus plébános. Élete Elvégezvén az alsóbb gimnáziumi osztályokat, 1818-ban felvették az esztergomi főegyházmegyei növendékpapok közé és 1826. március 13-án misés pappá szentelték föl. Mint nevelő és káplán Nagylévárdon, Modorban és Konyhán működött. 1838-ban plébános lett Almáson, itt is hunyt el. A szlovák irodalom munkása volt; Radomil név alatt a Pestbudinské Vedomosti, Sokol, Obzor és a Kat. Noviny hozták cikkeit. Művei Tetka Trapelka. Szakolcza, 1864. (Elbeszélés, ford.) Biblika, čili počiatky dejin biblických. Szakolcza, 1870. Počtoveda, schopnosti a potrebe mládeze na školách elementarnich... Szakolcza, 1870. Deje biblîcké starého i noveho zákona. Szakolcza, 1871. Mluvnica reči slovenskej. Pre elementárne náboženské... Szakolcza, 1871. Názorné Vyučovanie pre školy elementárne náboženské... Szakolcza, 1871. Zemepis pre školy elementarne... Szakolcza, 1871. (Mind a hat elemi iskolai tankönyv.) Graz Hauptbahnhof Graz főpályaudvar (németül Graz Hauptbahnhof, röviden Graz Hbf) egy 1847-ben átadott vasútállomás Ausztriában, Stájerország fővárosában, Grazban. Naponta kb 30 ezer utas fordul meg az állomáson. A városközponttól kb. 2 km-re helyezkedik el, mellyel a villamosok és helyi autóbuszok-járatok is összekapcsolják. Vasúti kapcsolata van kelet felé az osztrák fővárossal, Béccsel, dél felé pedig Szlovéniával. Az építés alatt álló Koralmbahn közvetlen kapcsolatot biztosít majd Klagenfurttal. Az 1a vágány közelében 275 kerékpár tárolására is alkalmas parkoló található. 2003-ban a Schönster Bahnhof Österreichs verseny első helyezettje lett. Kapcsolódó vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Südbahn (KBS 600) Koralmbahn (építés alatt) Steirische Ostbahn (KBS 530) Köflacherbahn 1971-es Le Mans-i 24 órás verseny A 39. Le Mans-i 24 órás versenyt 1971. június 12. és június 13. között rendezték meg. Megjegyzések Pole Pozíció - #18 John Wyer Automotive Engineering Ltd. - 3:13.90 Leggyorsabb kör - #18 John Wyer Automotive Engineering Ltd. - 3:18.40 Táv - 5335.313 km Átlag sebesség - 222.304 km/h Forrás http://www.experiencelemans.com/en-us/dept_166.html%5Bhalott+link%5D FOX-7 A FOX-7, kémiai nevén 1,1-diamino-2,2-dinitroetén (DADNE) külső behatásokra nem érzékeny nagy teljesítményű robbanóanyag. 1998-ban állították elő a Svéd Védelmi Kutatóintézetben. Robbanó tulajdonságai egész különösen előnyösek. A számított detonációs sebessége 8870 m/s 1,885 g/cm3 sűrűség mellett. A mért detonációs sebesség 8335 m/s 1,756 g/cm3 sűrűségnél. Kémiai szerkezetében a TATB-re hasonlít, mely egy benzolgyűrűhöz kapcsolódó három nitro- és három aminocsoportból áll. A FOX-7 esetén nem benzolgyűrű, hanem két szénatom a vegyület gerince, de az amino- és nitrocsoport hasonló szerepet játszik mind érzékenység, mind a lebomlási folyamat tekintetében. A FOX-7 ára egyelőre magas, de ennek a kis termelési mennyiség az oka. Miután kereskedelmi forgalomban kapható termékekből készül, és az előállítása problémamentes, megjósolható, hogy elterjedésével az ára is esni fog. Számos katonai kutatóközpontban vizsgálják a tulajdonságait, még kevésbé érzékeny (következésképp biztonságosabban tárolható, szállítható és alkalmazható) robbanóanyagok után kutatva. Ajtai K. Albert Ajtai K. Albert (névváltozatai: Ajtai Kovács Albert, Ajtai Kovách Albert) (Kolozsvár, 1838. március 8. – Kolozsvár, 1919. március 13.) nyomdász, nyomdatulajdonos, szerkesztő, műfordító, Ajtai K. Sándor testvérbátyja. Élete Apja könyvkötőmester volt Kolozsváron. Iskolái bevégeztével könyvkötő mesterséget tanult, majd 1854–1858 között Berlinben, Zürichben és Stuttgartban folytatott szaktanulmányokat. Miután hazatért Kolozsvárra, 1858–1865 között apja műhelyében dolgozott. 1865–1868 között Párizsban élt, ahol az ottani magyar egylet titkáraként is működött. 1868–1869 között Budapesten műkönyvkötészete volt. Visszatért Kolozsvárra, ahol 1869–1881 között szintén könyvkötő volt. Közben a Magyar Polgár korrektora, a líceumi nyomda vezetője volt. 1882-ben saját nyomdát nyitott, amelynek haláláig a tulajdonosa volt. Nyomdája egyetemi tankönyveket és jegyzeteket is megjelentetett. Francia regényeket és operetteket fordított magyarra. Jules Verne egyik első magyarországi fordítója, és egyben népszerűsítője volt. A Magyar Polgár című lap számáta tárcákat fordított franciából és németből. A Magyar Polgár kiadója és felelős szerkesztője volt (1882–1886, majd 1898–1904 között). Ugyancsak kiadója és felelős szerkesztője volt a Kolozsvár című napilapnak 1898–1901 között. Főbb fordításai Jules Verne: Három orosz és három francia kalandjai. (Kolozsvár, 1874) Jules Verne: Egy dráma a légben. (Magyar Polgár, 1875). A mendelévium izotópjai A mendeléviumnak (Md) nincs stabil izotópja, így standard atomtömege nem adható meg. Táblázat Megjegyzések A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük. A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeknél kiterjesztett bizonytalanságot használunk. A menekülési terv (A szökés) Ez a lap a tetoválásba rejtett menekülési tervről szól. A tetoválás A szökés című amerikai televíziósorozatban szerepel. Ez ahhoz szükséges, hogy Michael kihozza az ártatlanul halálraítélt bátyját, Lincolnt a Fox Riverből, ahol ő már a kivégzését várja. A tervrajzok könnyebb megjegyzése érdekében választotta ezt a módszert, amit a pizzafutár lányon látott. Egy gótikus mintába van rejtve, hogy ne legyen feltűnő.Felrajzolása a színész testére a forgatáskor kb. 5 órát vett igénybe. Rajzok a meneküléshez A tetoválások összesen 24 kulcsfontosságú elemet tartalmaznak a menekülési tervhez. Ezek teljesen elborítják Michael felsőtestét. A rajzok eredeti példányait egy merevlemezen a második évadban megtalálja Alexander Mahone különleges FBI-ügynök (akit William Fichtner alakít). A múlt árnyai epizódban kiderül, hogy a tetoválás ötlete, és az, hogy a tervet a tetoválások közé kell rejteni, akkor született meg, amikor a főhős hasonló megoldást látott egy pizzaszállító testén. A terv lépéseit a görög ábécé betűivel jelölte meg. Első évad A tetoválások segítik, hogy eljussanak először az őrök pihenőjéig, majd a gyengélkedőbe, ahonnan a legkönnyebb kijutni a falakon túlra. A tetoválás egy-egy része mindig feltűnik, amikor éppen azzal kapcsolatos dolog történik. Az első évadban a következő elemeket mutatják: Allen Schweitzer 11121147 ( Lázadás ) Ez nem egy elítélt neve, de nem is egy személyé. Michaelnek a Scweitzer cég által gyártott Allen típusú csavarokra van szüksége ahhoz, hogy a cellájában a WC-t ki tudja csavarozni, és a mögötte lévő falat ledöntve megtegye az első lépést a szökés felé. Cellapróba ( Álmatlanul ) A főhős le akarja tesztelni cellatársa titoktartását, ezért a börtönmunka során egy szappanból készült mobiltelefont rejt el Sucre szeme láttára. Ezután vár, hogy az szól-e az őröknek. Ha a telefon igazi lenne, akár 2 évvel is megtoldhatták volna a büntetését. Cute Poison ( Édes méreg ) A Cute Poison egy vegyület neve, amit a vízmentes foszforsavval kapcsolatos reakcióról jegyez meg Michael, ebben benne van a Cu, PO, SO. 3H2SO4(aq) + Ca3(PO4)2(aq) + 6H2O(l) ↔ 2H3PO4(aq) + 3CaSO4(aq)·2H2O(l) Ezzel és még egy másik szerrel el szeretné maratni a gyengélkedő csapja alatti csövet, amely a börtönből való kijutás egyik utolsó szakasza lesz. English, Fitz vagy Percy ( Öld meg Lincolnt! ) A szökés előtt tudnia kell, hogy a börtön előtt vezető három út közül melyiken nem jön rendőrautó a riasztás után. Ezek nevei English, Fitz és Percy. Az igazgató irodájából az Abruzzitól szerzett kulccsal kiszökik, és látja, hogy Fitz felől nem jönnek rendőrautók. Egy ördög arcának képe (Zendülők és falfúrók) Az ördög arcának képét Michael a tetoválásról átmásolja egy papírra, majd egy lámpával kivetíti arra a falra, amelyet le akarnak rombolni anélkül, hogy a gázvezetékekbe fúrnának. A Hooke-törvény szerint (amit Sucre „luk-törvénynek” mond) csak néhány ponton kell megfúrni a falat, ezzel lecsökken annak teherbíró képessége. Az öt pont az ördög kivetített arcán: a két szarvánál, a két szeménél és az orránál. Játékkártya képe, amelyen ez a számsor áll: '1 312 909 3529' ( Felsőbb parancsra ) Ez Michael alibi feleségének a telefonszáma. Egy nappal a bankrablás előtt házasodtak össze. Egy hitelkártyának álcázott beléptető kártyát vitt be neki egy házasoknak járó beszélő alkalmával. Amely kártyával be tud menni a börtön „Fogadás és Elbocsátás” részébe, ahol a rabok a bekerüléskor leadják a személyes holmijukat. Egy kereszt képe ( Az alagút vége ) Ezen jel alatt egy fekete tabletta van elrejtve, amit Michael egy keresztbe csomagolva, egy pappal juttat el Lincolnnak. A kereszt mellé egy papírt helyez, melynek felirata: „EAT 8.10” (Ez formailag egy bibliai hivatkozás címe, ugyanakkor úgy is értelmezhető, hogy „edd meg 10-kor!”). Második évad A második évadban a tetoválás kevésbé jelentős szerepet kap, mivel inkább a 8 szökött fegyenc kalandjait követhetjük nyomon. Azonban Alexander Mahone FBI-ügynöknek felkelti érdeklődését, és elkezd velük tüzetesebben foglalkozni, mivel feltételezi, hogy a tetoválás ábráit Michael valahogyan felhasználja a következő lépéséhez. A tetoválás a szökés után a Panama felé való eltűnésben is segíti Michaelt és Lincolnt. A második évadban ezeket a részeket láthatjuk: Ripe Chance Woods ( A múlt árnyai , Manhunt ) A szöveg elejének jelentése R.I.P. = Rest in peace, azaz "Nyugodjék békében". A repülőgép otthagyta őket, így a tetoválásnak ezen részét kell követni. Az Illinois állambeli Oswegóban van E. Chance Woods sírja. A sír alatt ruhák, hamis útlevelek és egy kocsi kulcsa van, amit Michael csak kettejüknek szán. Sikerült megfejtenie a jelentését Mahone-nak, aki nem sokkal a szökevények után ott is volt a temetőben. Egy vonalkód képe a következő számokkal: '38 12 1037' (Scan) Michael azt akarja elhitetni a hatóságokkal, hogy ők ketten meghaltak. Ráhajtanak a 38-as útra, majd 12 mérföld múlva megállnak egy hídon. Ezután a rádiót a 103.7-es frekvenciájú rádióadó megkeresésére állítják be, aminek hatására az autó egy idő múlva felrobban, előtte a gázpedált egy rúddal lenyomva az autót a híd alá juttatják. Egy virág képe ( Unearthed ) In return for the escape plane to Mexico, the payment asked of Michael by the coyote was a box of medical nitroglycerin, which Michael hid at the Blanding Botanical gardens prior to his incarceration at Fox River State Penitentiary. The flower in the tattoo represented the Apache Desert Ghost exhibit, where the nitroglycerin was hidden. Bolshoi Booze ( A múlt árnyai , Bolshoi Booze) A szöveg nem egy hely neve, hanem fejjel lefelé fordítva számoknak bizonyulnak, ezek egy GPS koordinátát adnak ki: (32°00'09·, 104°57'09·), ez egy találkozási pont a sivatagban. Kép: Jézus egy rózsában és egy szám: 617 ( Panama ) Krisztus a rózsában angolul: Christ in a rose → egybeírva: Christina Rose. Ez Michael és Lincoln anyjának neve, akiről egy hajót neveztek el Panamában. A hajót lezáró szerkezet kódja a 617. A produkció részletei A tetoválás A Michael Scofield felső testét borító tetoválást Tom Berg terve alapján a Tinsley Transfers készítette. A tetoválás rendszeresen láthattuk az első évad folyamán. A hasi oldalon helyezkedik el a börtön föld alatti útvonalainak tervrajza, a háti részre pedig a börtön felülnézeti képe van tetoválva. Berg tudta, hogy a tervrajzok láthatóvá tételéhez utólagos effektusokat fognak használni a filmben, a kontúrokat és vonalakat mégis úgy tervezte, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak a valós tervrajzra. Berget időről időre megkérik, hogy készítsen terveket kifejezetten egy-egy epizódhoz. A teljes tetoválási mintát több részletben vitték fel. A rajzolandó testfelületet először alkohollal letisztították, majd felragasztották a rajz negatívját tartalmazó, több darabból álló matricákat. A matricákat ragasztóval is rögzítették. A kitöltendő részeket megfestették, végül lehúzták a matricákat. Összességében az eljárás 4-5 órát vett igénybe, nem számolva az eltávolítást, ami kb. 45 perc volt. Amikor nem volt szükség a teljes rajzra, csak az ingből kilátszó részeket festették meg. Egy ekkora méretű és bonyolultságú valódi tetoválás felvitele legalább hónapokat venne igénybe. Forrás Michael Scofield beszéde, 1. évad 8. rész (Fenyegető körülmények). Film credits Archiválva 2007. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. Tinsley Transfers. lehívva 2007. március 10-én. "Behind the Walls", Prison Break season 1 special episode. "Prison Break star talks exclusively to Mail online", Daily Mail, April 30, 2006. Hozzáférés ideje: March 10, 2007. "Prison Break interview – Wentworth Miller", Orange SA. Hozzáférés ideje: March 10, 2007. Mitovich, M. W., "Prison Break DVD News, Season 2 Preview!", August 8, 2006. Hozzáférés ideje: March 10, 2007. Serverette Serverette község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2010-ben 284 lakosa volt. Fekvése Serverette a Margeride-hegység nyugati előterében, 975 méteres (a községterület 959-1106 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Truyère jobb partján, Saint-Alban-sur-Limagnole-tól 10 km-re délre. Serverette-nél ömlik a Truyère-be a Mézère-patak. A község területének 13%-át (229 hektár) erdő borítja. Nyugatról Javols, északról Fontans, keletről Les Laubies, délről pedig Ribennes és Saint-Gal községek határolják. A falun áthalad a Saint-Chély-d’Apchert (19 km) Mende-dal (30 km) összekötő N106-os főút. Története Le Baou de l'Estivalnál őskori települést tártak fel az ásatások. A község a történelmi Gévaudan Apcher-i báróságához tartozott. Az egyházközséget 1109-ben említik először, a püspöki kastélyt 1202-ben. A középkorban a falut erődvonal vette körül. A 16. századi vallásháborúk alatt a Saint-Jean-templomot a hugenották felgyújtották, de később újjáépítették. A fontos kereskedelmi út mellett fekvő község 1790 után sokáig kantonközpont volt. Nevezetességei A Saint-Vincent plébániatemplom egy 13. századi kápolna helyén épült a 19. században . A temetőben álló Saint-Jean templom a 12. században épült román stílusban. A forradalomig ez volt a falu plébániatemploma, harangtornyát 1794 -ben ledöntötték. A Notre-Dame-kápolna a 15. században épült. Több gránitkereszt áll a községben, a legrégebbi 17. századi (Croix du Barry) . A faluközpontban álló keresztet 1823 -ban állították. Kastély a egykor a mende-i püspökök birtoka volt. A sokáig romokban álló 12. századi eredetű kastélyt a 19. században teljesen újjáépítették. Kőbe vájt gall-római sírhelyek (Préviala, Taladisse, Cagnot) . A faluban számos 17-19. századi lakóház maradt fenn, köztük két egykori malom. Az első világháború áldozatainak emlékművé t 1923 -ban állították. Jellegzetes gránitsziklaformák ( Rochers du Vanel , Rocher de Saint-Jean ) Halász Kálmán Halász Kálmán (Brassó, 1900. szeptember 28. – Brassó, 1978. június 3.) erdélyi magyar építészmérnök, szerkesztő. Id. Halász Gyula fia, Brassaï (ifj. Halász Gyula) öccse. Életpályája Tanulmányait a brassói főreálban és a budapesti műegyetemen végezte. Mint építészmérnök szülővárosában önálló vállalkozóként több magán- és középületet, köztük turistaszállókat tervezett és épített, így a kisebbségi újságírók tusnádi üdülőházát. A Brassói Lapok, majd Brassói Napló szakírója és kritikusa, a Turisták Lapja szerkesztője (1930). 1944 után a Népi Egység munkatársa lett. Középiskolai tanár (1947–54), majd Brassó tartomány főépítésze, ill. vezető beosztású tervező. Szakírásaival a Korunk, Utunk, Művelődés, Falvak Dolgozó Népe, Előre, Neuer Weg, Constructorul, Arhitectura hasábjain jelentkezett. Párizsban élő, Brassaï néven hírnevessé vált fotóművész bátyjának leveleit franciából magyarra fordította és sajtó alá rendezte; ezek sorozatszerűen előbb A Hétben, majd Előhívás címmel önálló kötetben is megjelentek. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár . Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Szilágyi Géza Szilágyi Géza (Budapest, 1875. december 29. – Budapest, 1958. április 7.) költő, író, újságíró. Életútja 1875. december 29-én született Temesváron. A középiskolát Temesváron végezte, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1898-ban államtudományi, 1899-ben jogtudományi doktor címet szerzett. 1901-ben ügyvédi vizsgát tett. Végzettsége ellenére legfőképp újságírással, költészettel, novellaírással foglalkozott. Kiemelten fontos volt számára az ismeretterjesztés, inkább volt a jogi címszavak megfogalmazója, mint peres ügyek ellátója. Hatalmas tudásának köszönhetően a maga korában egyedülálló, Pallas Nagy Lexikona egyik segédszerkesztője volt. Több mint harminc évig tevékenykedett különböző újságok nélkülözhetetlen rovatvezetőjeként vagy helyettes szerkesztőjeként. 1895-ben az Élet című szemle könyvbírálója, 1896 és 1900 között a Pesti Napló, majd 1903-ig a Nemzet című lap munkatársa volt. 1903-tól Az Ujság belpolitikai rovatát vezette, 1906 és 1919 között helyettes szerkesztője volt, cikkeket, könyv- és színi kritikákat írt (többnyire Aegrotus néven). 1905-ben kiadta (többekkel) a Figyelő című kritikai és szépirodalmi folyóiratot. Az 1920-as években Az Est Lapok munkatársaként dolgozott, majd a berlini Ullstein lapok budapesti tudósítója lett. A Nyugat elindulásáig minden irodalmi kezdeményezésben aktívan részt vett, Ignotus és társai felnéztek rá, Ady egyenesen mesterének tartotta. Verseit a 19. század végének pesszimizmusa és az erotika hatotta át. Újságírói tevékenységén túl számos irodalomtudományi tanulmányt, kritikát írt. 1958. április 7-én hunyt el, utolsó verseskötetének megjelenését követően. Temetésén Scheiber Sándor gyászbeszéde méltó emléket állított az elhunyt költőnek-írónak, a modernizmus egyik harcosaként, a lélekanalitika és irodalom összefonójaként jellemezte. Prózai munkáiban gyakran groteszk fantáziával és humorral ábrázolja az életet. Irodalmi működése javát költeményei teszik ki. Költészete A századforduló dekadens költészetének, az érzéki szerelemnek első merészebb hazai képviselője volt. A testiséget nyíltan vállaló erotikát 1896 táján ő vitte be a magyar irodalomba. Komlós Aladár megállapítása szerint: „Bíborvörös érzékiség és sötét kétségbeesés: ezek az érzések ihletik.” Első verskötetét, a Tristiát a Budapest Szemle korabeli kritikusa (rdr aláírással) „újabb irodalmunk sajnálatos tévedéseinek egyik legkiáltóbb bizonyítéka”-ként fogadta. Szerinte „Szilágyi költészete förtelmes posvány, bordélyba való költészet…”, maga a költő pedig „egy ferde iránynak [ti. a „baudelaire-izmus”-nak] a maniakusságig egyoldalú áldozata.” Verseinek merész hangja a hagyományokhoz szokott közönséget megbotránkoztatta, túl merész kifejezéseiért perbe is fogták, de az új nemzedékre erősen hatott. Később szemlélete nyugodtabb, lírája bölcselő jellegű lett, de filozófus-költőként már kevesebb figyelmet kapott. Ebben a korszakában sok bibliai vonatkozású költeményt írt. „Régebben csak gyenge mellékzönge volt bennem a zsidóság, most állandó erős akkord. (…) A zsidóságnak ez a megőrzése egyáltalában nem jelent, nem szabad hogy hűtlenséget jelentsen a magyarsággal szemben.” – írta 1926-ban. Lírája A 20. századi magyar líra egyik elindítója, meghatározó alakja, akit sajnos kortársai elnyomtak és az utókor szinte teljesen mellőz. Költészete Adyra hat leginkább, ugyanis legfőbb témája a szerelem. A nyugat-európai, elsősorban francia lírát tekinti mintának. Első sikerét követően (Tristia, 1896) perbe fogják, eljárást indítanak ellene, kötetét szeméremsértőnek és vallásgyalázónak találják. Ráadásul nálánál fiatalabb kortársai sikert-sikerre halmoznak, így Szilágyi hosszú időre elfordul a költészettől. 1927-ben jelenik meg a Szó és könny című verseskötete, melyet sok irodalmár Szilágyi egyik legkitűnőbb alkotásának tekint. A politikai és társadalmi események ismeretében nem meglepő, ezek a versek ugyanis többnyire a reménytelenségről szólnak, patetikusak és lemondóak. Az antiszemitizmus erősödésével egyre inkább nyit zsidó témák felé, megerősödik benne zsidó öntudata, később a cionizmus gondolata is egyre inkább foglalkoztatja. Legjobb példa erre Izrael című verse: „Ám egy maradt mély és szent gyökerem!” Később azonban már-már negatívan vélekedik Cionról: „cionizmustól remélt megváltás is csak színes, de csalóka reményekből támadt illúzió volt”, - bár az Izrael szövege sem feltétlenül magasztalja a cionista gondolatokat. Élete utolsó évtizedében újabb versekkel lepi meg igencsak szűk közönségét. A magányosan élő 70 éves polihisztor hangja először büszke férfiként, majd szerelemre jogot tartó aggastyánként szólal meg költeményeiben. Még öregkorában is addig ismeretlen oldalát képes megmutatni az olvasónak. A Koldusok táncdala című kötetében válogatott régi költeményei mellett az újabban keletkezett öregkori verseit is közzéteszi. A kötet megjelenésének évében hal meg, 83 éves korában. 1958-ban bekövetkezett haláláig nem kevesebb, mint húsz kötete jelenik meg, versek, tárcák, drámák, novellák, szatirikus erkölcsrajzok, tanulmányok. Drámája Drámaírói munkássága a legelfeledettebb, információt is alig lelni róla. Legismertebb színműve a Májusi fagy, amelyet Lenkei Henrikkel ír közösen, egyöntetű sikert azonban ez sem arat: kétes fogadtatásban részesül. 1911-es bemutatását követően Bródy Miksa a következőképpen fogalmaz róla egy kritikájában: „Nem! Ez a dráma senkinek sem a drámája. Nem az igazságé, mely amúgy sem kér belőle, nem a szimbólumé és nem az embereké (…) dominál a merevség, a levegőtlenség; széjjel lapul a kis plasztika, beteg testét fáradtan vonszolja tova a természetellenes alkotás.” Novellisztikája Harmadik verseskötetének megjelenését követően, 1912 körül már nem egyedülálló a költészete, hanem csupán egy a sok közül, így el is hallgat mint költő. Ekkor szólal meg novellista énje, ami ugyan lenyűgöző, de költészeténél is sikertelenebb. Témavilága kizárólag a szerelem - a testiség ezerféle lehetőségét mutatja be férfi és nő között -, és a testi-lelki kiteljesedés a halál bevégeztével. Novellái igencsak naturalisták és impresszionista hangulatábrázolás jellemzi őket. Ezeket a szexuálisan túlfűtött írásokat akár példázatként is lehet érteni, az emberi ösztönök gyarlóságát mutatják be. 1918-ban megjelent novellagyűjteménye, a Vitustánc remek példája analitikus, példázat-jellegű gondolatainak. A „vitustánc”-kifejezés egy bakteriális fertőzés megnyilvánulásának a neve, amely sűrű izomrángással jár. A betegség tünetei: ingerlékenység, alvászavar, heves pulzus, kipirosodás. A fertőzés fokozódásával egyre jelentősebbek a tünetek, míg a test szabálytalanul vergődő folytonossága csillapíthatatlan. Szilágyi Géza ilyennek látja a környezetét, írja a kötet első oldalán: „Előszó helyett”. Az emberek általános jellemhibáit, vergődésüket mutatja be, többnyire humorral fűszerezve. A kötetben fellelhető novellák többsége igencsak groteszk hangvételű. A kötet négy egységre van osztva:Szívek alja, Korunk hősei, Szent házasság, Arabeszkek a Halál körül. Ezen egységek közül talán a legkiemelkedőbb az utolsó, ugyanis itt a legjelentősebb a groteszk látásmód: a címben a halál virágos díszítőmotívumokkal kapcsolódik össze. Ezt a jellemzőt az egységben fellelhető művek is hűen tükrözik. Az Egy álmatlan ember és a Halál című novella abszurditása hangos nevetésre készteti az olvasót. A történet Lebenyei úrról szól, aki képtelen két óránál többet aludni, természetesen ettől zsémbes és kiállhatatlan, folyton panaszkodó vénember válik belőle. A novella írója azonban kioktatja főhősét, megpróbálja észhez téríteni, hogy valaki még nála is kevesebbet alszik, így nincs oka panaszra. Az első sorokat olvasva értetlenkedik az olvasó, ugyanis nem teljesen egyértelmű, miért részletez látszólag felesleges dolgokat az író, majd később hirtelen váltás következik, amely némiképp enyhíti az értetlenkedést, azonban fokozza a kíváncsiságot. A korábban várt csattanó ugyan elmarad, bár így is lesz tetőpontja a történetnek, a főhőst a halállal méri össze, mert ugye a halál sosem alszik. „Ön saját bevallása szerint két óra hosszáig alszik. Milyen óriási idő ez ahhoz képest, hogy a Halálnak soha, egy pillanatra sem lehet aludnia.” Ez az egyoldalú párbeszéd szinte leírhatatlan hangulatot teremt a novellának. Ahogy a bevezetőben Szilágyi bemutatja a főszereplőt, észrevétlenül – mintha feldühödne a leírás következtében – kezd el saját írásához beszélni, olyan hatást keltve, mintha az olvasó maga mondaná meg ennek az együgyű Lebenyei úrnak velős véleményét. „Fanyarul mosolyog? Azt hiszi, hogy gúnyolódom? Vigyázzon uram…” A történet végével sem hagyja szereplőjét szóhoz jutni, befejezi monológját, amellyel egyúttal le is zárja Lebenyei történetét. Más szemszögből nézve ez a Halál történetének kezdete, melyet a szerkezeti egységben fellelhető novellák egésze mesél végig. A következő novella: A Halál jót akar lehet a folytatás. Ez a novella a megszemélyesített halálfogalom születésnapjával kezd, amikor a kedves Halál elégedetten simítja végig képzeletbeli testét, majd konstatálja: „Ha meggondolom, hogy voltaképpen egyidős vagyok a teremtett világgal, bizony igazán büszke lehetek magamra.” Ez az, ami akár az előző történet ráadás-csattanója lehet, hiszen talán nem is az író oktatja ki főhősét, sőt talán nem is ő írja sorait, hanem maga a Halál beszéli el a gyarló emberek történetét. A pszichoanalízis hatása életére és alkotótevékenységére Szilágyi Gézára rendkívüli hatást gyakorolt Freud és Baudelaire, mindez remekül fellelhető munkáiban, legfőként lírájában. Első verseskötete, a Tristia erőteljesen baudelaire-i ihletésű, az isteni gondviselést ironikusan kezeli és összekapcsolja az áruvá vált erotikával. Ezen kötete miatt eljárást is indítottak ellene, ugyanis zsidó támadást láttak benne a kereszténység ellen. A művei - első olvasatra polgárpukkasztó - felületén mélyebbre haladva, a valóságra referáló, hiteles igazságot kaphat a befogadó, így ezek a versek inkább társadalompszichológiai elméletek példái, mintsem támadások bármi ellen. 1914-ben a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület (Internationale Psychoanalytische Vereinigung) budapesti csoportjához csatlakozik, és a későbbi szervezeteknek is mindvégig tagja marad. Az első magyar írók egyike, aki mélyrehatóan foglalkozik a lélekanalízissel: magyar és német nyelven számos pszichoanalitikus témájú írása is megjelenik. Ez legnagyobbrészt Ferenczi Sándorral kötött barátságának köszönhető, ugyanis ő ismertette meg Szilágyival a freudista mozgalmat. Az író érdeklődése lányára, Szilágyi Lillára is hatást gyakorolt, aki analitikus érdeklődésű pszichológus lett. Lilla már kisgyermekként találkozott a freudi gondolkodással, egy kései interjúban szívesen emlékezik vissza a Svábhegyen elköltött családi vacsorára, melyen maga Freud is jelen volt. Szilágyi Géza pszichoanalitikai szemléletére a legjobb példa egy korai verse, a Jó Isten, melynek témája a prostitúció. Ebben a költeményben remekül fellelhetőek a freudi utalások és Baudelaire hangja. Kortársaihoz képest az egyik legszembetűnőbb dolog a vers tárgyilagossága – ez a fajta „nyers” megfogalmazás lírája legalapvetőbb jellemzője is. A verseiben leírt érzelmek és események magyarázatát keresi, költőtársaival ellentétben, akik csak egyszerűen leírják mindazokat. „Egy utcai lány meséli”– írja az alcímben, s így a témájául szolgáló prostituáltnak szájába adja a gondolatait. Mindezzel egy teljesen új szempontot teremt, a férfiempátiának egy újabb lehetséges formáját mutatja be. Ezenfelül, ami a legnagyobb felháborodást keltette, az a szöveg istenkáromló mivolta, hogy tehetetlennek állítja be a Teremtőt. „A jó Isten hatalmas és erős, | A gyönge lányt nem védi meg | Ha csókot hall: – a jó Isten süket, | Ha ölelést lát: – ezer szeme vak, | Hadd élvezzen a gyönge lányka csak.” Publicisztikája Szilágyi tagja A Hét alkotógárdájának, zsidó írótársaival egyetemben már az asszimiláns zsidóságot képviselve. Számára nem ajándék az elfogadás, hanem magától értetődő dolog. Nem tekint származására különlegességként, vagy bármilyen megkülönböztetés/másság jeleként. Ahogy zsidó származását, éppúgy magyarságát sem hangoztatja, számára - hasonlóképpen vélekedve, mint pályatársai nagy része - magától értetődő dolog. Írásaiban nem képvisel semmilyen forradalmi eszmét, nincs erkölcsi felháborodás, vagy lázongás publikációiban, a teljesen objektív újságírás híve. Ahogy líráját érzéki szenvedéllyel önti formába, úgy újságíróként is remek ízt visz sajtótermékeibe. 1895-től azÉlet, 1896 és 1900 között a Pesti Napló, 1900-ban a Polgár, 1901-ben a Politikai Hetiszemle felelős szerkesztője, később Az Újság belpolitikai rovatvezetője, cikkírója, könyv- és színikritikusa. A századfordulót követően, ahogy erősödik az antiszemitizmus, úgy élednek fel Szilágyiban zsidó érzelmei, ez a változás mind lírájában, mind publicisztikájában fellelhető. Mindezzel párhuzamosan aNyugat és a Szerda munkatársa, a Figyelő kritikai és szépirodalmi folyóirat kiadója, majd 1921 és 1928 között Az Est-lapok újságírója, valamint 1928 után német hírügynökségek tudósítója. Remek nyelvtudásának köszönhetően nemcsak Freud munkáit tudja eredeti nyelven tanulmányozni, hanem német nyelven is publikál, így Magyarország helyzetéről szóló cikkeit a német hírügynökségek erőszeretettel fogadják. Írói álnevei: Aegrotus, Diogenes, Gaár Ferenc, Judex, Lector, Pelbárt, Pósfay Döme, Proteus, Severus, Silenus, Severus, Sincerus. Komlós Aladár a következőképpen fogalmazza meg Szilágyi fellépésének, pályakezdő éveinek irodalmi közegét, s Szilágyi szerepét ebben: „A kilencvenes évek zsidó költője éppúgy nem ír hazafias verseket, mint zsidó érzésű verseket. Magyar is, zsidó is egyszerre; ha tetszik, egyik sem. (…) Szilágyi Géza keserű Baál-imádata pedig mintha az ősi keleti érzékiség és a Kohélet sötét filozófiájának atavisztikus visszaütközése volna. S mind együtt, az egész csoport: új szellemet hoz a magyar lírába.” Munkái Tristia ; előszó Silberstein Ötvös Adolf ; Nagel, Bp., 1896 Holt vizeken ; Deutsch, Bp., 1903 Lepel nélkül. Erkölcsrajzok ; Singer-Wolfner, Bp., 1910 Neked írtam ; Deutsch, Bp., 1911 Lenkei Henrik –Szilágyi Géza: Májusi fagy. Színmű ; Politzer, Bp., 1911 ( Modern könyvtár ) Könyvek és emberek. Tanulmányok ; Athenaeum, Bp., 1912 ( Modern könyvtár ) Versek ; Athenaeum, Bp., 1912 ( Modern könyvtár ) Ez Pest! ; Athenaeum, Bp., 1913 ( Modern könyvtár ) A háború mellől. Tollrajzok ; Athenaeum, Bp., 1915 ( Modern könyvtár ) Fantasztikus szerelmek ; Dick, Bp., 1916 Az ördög nyája. Elbeszélések ; Athenaeum, Bp., 1917 Menny, pokol, háború. Korszerű legendák ; Tevan, Békéscsaba, 1917 Vitustánc. Novellák ; Grill, Bp., 1918 Szó és könny ; Pesti Ny., Bp., 1927 Vajda János pokla ; in: Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről ; Somló, Bp., 1933 Válogatott régi és új versek ; Magyar Téka, Bp., 1948 Koldusok táncdala. Válogatott versek 1893-1956 ; sajtó alá rend., bev. Czibor János; Magvető, Bp., 1958 Válogatott írások ; Madách Irodalmi Társaság, Bp., 2007 Best of You (Foo Fighters-dal) A Best of You a Foo Fighters 2005-ben megjelent kislemeze. Ez az első kislemez a zenekar 2005-ös In Your Honor albumáról. Pumukli – Kaland a cirkuszban A Pumukli – Kaland a cirkuszban (eredeti cím: Pumuckl und sein Zirkusabenteuer, egyéb cím: Pumukli a cirkuszi porondon) 2003-ban bemutatott német vegyes technikájú film, amely valós díszletekkel élőszereplős és 2D-ben számítógéppel animált jelenetekkel készült. A rendezője Peter Weissflog, a producere Tita Korytowski, a forgatókönyvírója Ursula Bagnall, a zeneszerzője Fritz Muschler, a főszereplője Hans Clarin látható. A mozifilm az Infafilm GmbH gyártásában készült, a Movienet forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve fantasyfilm és filmvígjáték. Németországban 2003. október 16-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 2005. november 9-én adták ki DVD-n. Szereplők További magyar hangok: Fehér Péter, Kiss Anikó, Papucsek Vilmos, Pipó László, Presits Tamás, Simon Eszter, Végh Ferenc Televíziós megjelenések TV2, Duna TV Polgári Irreguláris Védelmi Csoport A Polgári Irreguláris Védelmi Csoport (angolul: Civilian Irregular Defense Group, rövidítve CIDG) olyan felfegyverzett civil milicia volt a vietnámi háború során, amelyet kezdetben főleg a CIA, majd később az amerikai különleges alakulatok képeztek ki. A program 1961-ben kezdődött meg a Dél-Vietnám és Laosz határvidékén fekvő hegyekben elzártan élő törzsi népcsoportok soraiban. A csoportokat eredetileg önvédelmi célokból fegyverezték fel, de harci képességük messze alulmaradt az észak-vietnámi csapatokhoz képest. Jó helyismeretük miatt viszont felderítői feladatokban rendkívül hasznosnak bizonyultak. Szervezetileg a CIDG csoportok a dél-vietnámi különleges erőkhöz tartoztak, de ez a kapcsolat meglehetősen rossz volt. 1970-től a vietnamizáció keretében a CIDG egységeket és kiképzőtáborokat beolvasztották a VKH-ba. A Polgári Irreguláris Védelmi Csoportok létszáma a program tetőpontján elérte négy gyaloghadosztály létszámát. Chérisey Chérisey település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 298 fő (2015). Chérisey Goin, Liéhon, Orny, Pontoy és Pournoy-la-Grasse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mosómedve A mosómedve (Procyon lotor) egy közismert, csíkos farkú és jellegzetes banditamaszkot viselő mindenevő, amely remekül alkalmazkodott az emberek közelségéhez. Eredetileg Amerika lakója, de elvadult példányai Európa területén is életképes populációkat hoztak létre. Ami a nevét illeti, táplálékát valóban szokta tisztogatni, de a medvefélékhez nincs szorosabb köze. Előfordulása A mosómedve hazája eredetileg Észak- és Közép-Amerika; Kanada, az USA és Mexikó vízközeli vidékein fordul elő, illetve bárhol, ahol emberek élnek. Prémje miatt Európában és Ázsiában is nyíltak mosómedvefarmok, és az elszökdösött példányok a helyi körülményekhez alkalmazkodva elszaporodtak. Európában a terjeszkedés központja Nyugat-Németország, a Mosel völgye és az Eifel-hegység, a Benelux-államok és Franciaország keleti vidéke, de a hajdani Szovjetunióban is megtelepedett. Magyarországon a vadászok minden évben kilőnek 1-2 példányt. Először 1998-ban, Szombathelyen lőtték ki az első példányt. 1934-ben Hermann Göring, aki akkor a Birodalmi Erdészeti Hivatal feje volt, adott engedélyt arra, hogy néhány mosómedvepárt szabadon engedjenek a német erdőben „a Birodalom faunáját gazdagítandó”. Természetes ellenségek híján azóta jelentősen elterjedt. Ahol megjelenik, nagy pusztítást képes okozni a madarak közt, melyeknek tojásait elrabolja. Megjelenése A mosómedve többnyire 60–95 cm hosszú, farka 20–40 cm, súlya átlagosan 6–7 kilogramm, de 2–10 kilogramm között változhat. A tömeg nagy része az elraktározott zsír, főleg a hidegebb éghajlaton élő állatoknál. A nemek egyformák, bár a hímek kissé nagyobbak. Bundája szürkésbarna, a hasi oldalon fehéres. Jellegzetes a farok fekete-fehér gyűrűs csíkozása, illetve a szemek feletti fekete álarc, ami afféle miniatűr gonosztevő külsejével ruházza fel a gyakran valóban szemtelenül lopkodó állatot. A fej alakja egyébként rókaszerű, orra és fülei hegyesek, ötujjú mancsai rendkívül ügyesek. Erős karmaival ügyesen tud fára mászni - veszély esetén legszívesebben a magasba menekül. A kicsinyek addig gyakorolnak anyjuk óvó tekintete mellett, míg megtanulnak ügyesen egyensúlyozni és mászni. Életmódja A mosómedve alapvetően éjszaka aktív, magányos faj. A nappalt általában összegömbölyödve tölti a fák biztonságos lombkoronájában (lévén kiváló mászó) vagy egy sziklahasadékban. Emellett nagy eséseket is képes elviselni. Bár kiváló úszó, elég ritkán megy vízbe, és noha a talajon rendszerint lassan döcög, meglepően gyors, akár 25 km/h-s sebességű futásra is képes. Hallása kiváló, látása éjszaka sem hagyja cserben. Egy példány rendszerint egy 1–3 km-es átmérőjű területen mozog, amely átfedésben lehet más egyedek zónáival is. A territorialitás csak táplálékban szegény vidékeken jellemző. A hímek területe rendszerint nagyobb a nőstényekénél. A mosómedve nem válogatós, bármit elfogyaszt. Gyakran fogyaszt növényi terméseket és magvakat (például makkok, bogyók, vadcseresznye, vadszőlő, datolyacseresznye stb.), olykor a mezőgazdaságban termesztett növényekre is rájár (barack, dinnye, szilva, citrusfélék, olykor gabona). Amennyiben állati eredetű táplálékot fogyaszt, étlapján többek között ízeltlábúak, halak, rágcsálók, kétéltűek és tojások szerepelnek. Az emberek közelségét is kiaknázza: rendszerint átkutatja a szemetet, olykor kiborítva a tárolókat, hogy különféle maradékok és más kidobott ételek után nézzen. A gazdag tápláléklelőhelyen több példány is összegyűlhet. Az eledelt ügyes mellső mancsaival fogja meg és veszi a szájába, olykor megtisztogatva azt. Telente nem alszik téli álmot, bár hidegebb vidékeken hosszabb inaktív periódus figyelhető meg. Mivel az életfunkciók nem lassulnak le, az állat a zsírtartalékait használja fel. Őszi tömegének akár felét is elveszítheti egy tél alatt. Szaporodása A februártól júniusig tartó párzási időszakban a hímek gyakran kiterjesztik területüket, hogy több nősténnyel találkozhassanak. Ilyenkor egy darabig akár együtt is maradhat a pár, de a párzást követően útjaik elválnak. A vemhesség 63-65 napig tart, ezt követően jön a világra egy védett faodúban a 3-7, általában 4 vak kölyök. Az utódok szeme csak kb. háromhetes korukban nyílik ki, elválasztásra kb. 10 hét után kerül sor. Ezt követően a fiatal állatok már anyjukkal tartanak táplálékszerző útjain. A kis mosómedvék az első telet anyjukkal töltik, és a következő tavaszon hagyják el a szülői fészket, de sokszor meglehetősen közel telepszenek le. A faj átlagéletkora a vadonban kb. 5 év. Nagyon sok kölyök nem éri meg a második életévét, elsősorban az emberi tevékenység (vadászat, közlekedés) és a táplálékhiány miatt. Jó körülmények között akár 16-21 évig is elélnek. Védettsége A számos ragadozó (sasok, prérifarkasok, farkasok, baglyok, kígyók stb.) által pusztított mosómedvék példányszáma a 20. század elejétől kezdve rohamosan növekszik, köszönhetően a faj rendkívüli alkalmazkodóképességének. Ezen a tendencián az sem változtatott, hogy az európai telepesek kezdettől fogva vadászták prémje miatt, az 1920-as években pedig egyenesen divatba jött a mosómedvebunda. A mai napig tenyésztik szőrméjéért. Több kísérlet történt a faj háziasítására, ám kiskedvencnek nem igazán alkalmas, mivel hajlamos kárt okozni a környezetében. A földművesek számára komoly kárt tudnak okozni, amikor földjeiket és gyümölcsöseiket dézsmálják. Számos olyan betegség – például a veszettség és a pestis – hordozói lehetnek, amelyek emberre és állatra egyaránt veszélyesek. Az európai állomány kb. második világháború óta tartó terjeszkedése különösen veszélyes a helyi társulásokra nézve, ezért több országban, köztük hazánkban is egész évben vadászható. Rokon fajok A tudomány jelenlegi állása szerint a hajdan külön fajnak tekintett Bahama-szigeteki mosómedve (Procyon maynardi), a guadeloupe-i mosómedve (Procyon minor), a Cozumel-szigeten élő törpe mosómedve (Procyon pygmaeus), illetve az 1964-ben kihalt barbadosi mosómedve (Procyon gloveralleni) azonos a közönséges mosómedvével. Alfaji státuszuk még vitatott. Külön fajba tartozik viszont a dél-amerikai rákászmosómedve (Procyon cancrivorus) és a veszélyeztetett, mexikói Tres Marías-szigeteken élő Tres Marías-szigeteki mosómedve (Procyon insularis). A mosómedve a mosómedvefélék családjának névadója is, ide mai ismereteink szerint összesen 18 faj tartozik. A mosómedve a kultúrában A jellegzetes kis állat számos közismert alkotásban kapott jelentős szerepet. Ilyen például a Mosó Masa mosodája című gyermekkönyv címszereplője, vagy a Túl a sövényen című képregénysorozat és animációs film egyik főkaraktere, Stikli. Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio című művében Pepin bácsi egyik történetének főszereplője egy mosómedve, itt hangzik el a szinte szállóigévé vált „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” szlogen. Emellett a faj szerepel a Parkműsor című rajzfilmsorozatban, mint Rigby. A galaxis őrzői című képregény-adaptációban szereplő mosómedve, Mordály egy autótolvaj és szökevény szerepében tűnik fel, aki társaival a galaxis megmentésén ügyködik. Állatkertekben Szinte minden állatkertben élnek mosómedvék. Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Kecskeméti Vadaskertben, a Budakeszi Vadasparkban, a Miskolci Állatkertben, a Pécsi Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben és a Gyöngyösi Állatkertben tartanak mosómedvéket. Ma Jing-csiu Ma Jing-csiu (hagyományos: ���, egyszerűsített: ���, pinjin: Mǎ Yīngjiǔ) (Hongkong, 1950. július 13. –) kínai politikus, a Kínai Köztársaság 2008 márciusában megválasztott elnöke. Élete és pályafutása Ma Jing-csiu egy Kuomintang-funkcionárius apa gyermekeként jött a világra 1950-ben Hongkongban, a kommunisták elől menekülő szülei akkor éppen ott tartózkodtak. Négy lánytestvére van. A Tajvani Nemzeti Egyetemen és az Amerikai Egyesült Államokban, a Harvardon tanult. 1981-ben Csang Csing-kuo akkori elnök (Csang Kaj-sek generalisszimusz fia) mellett tolmácsként dolgozott. Volt igazságügyi miniszter, az anyaországi tanács – a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatok legmagasabb szervének – elnökhelyettese, a főváros, Tajpej főpolgármestere és a Kuomintang (Kínai Nemzeti Párt) vezetője. 2008-ban, 57 éves korában választották meg a Kínai Köztársaság elnökének, amikor is a Demokratikus Progresszív Párt tagját, Csen Suj-pient váltotta pozíciójában. Háziszamár A háziszamár (Equus africanus asinus) a lónál kisebb termetű s annál kisebb elterjedtségű, háziasított emlős a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez tartozó lófélék (Equidae) családján belül. A lóval keresztezett hibridje az öszvér. Eredete Brehm szerint a házi szamár a núbiai vagy afrikai vadszamár (Equus asinus africanus) leszármazottja, amit azután háziasítottak. Ezt bizonyítja vállkeresztje és rendszerint csíkozatlan végtagjai. Előfordul azonban, hogy csíkos mustrázat jelenik meg a végtagjain, ez gyakrabban fordul elő a szamaraknál, mint a lovaknál. Ez a jelenség magyarázható a Szomáliföldön a szomáli vadszamárral való keveredéssel, vagy pedig, éppen úgy, mint a ló esetében – a csíkos ősökre való visszaütéssel. Elterjedése Mivel nehezen tűri a hideget és a nedvességet, ezért korlátozottak a számára megfelelő területek. A melegebb vidékeken fordul elő nagyobb számban, így Észak-Afrikában, Egyiptomban, Szíriában, Perzsiában, Dél-Európában, Görögországban kedvelt háziállat. Oroszországban és az északi területeken szinte nem is tenyésztik. Magyarországon is tenyésztenek szamarakat, bár már nem olyan nagy számban, mint korábban. A magyar parlagi szamarat 2004-ben ismerték el önálló fajtaként. Megjelenése A folytonos kereszteződés folytán többféle színezetet is megfigyelhetünk a háziszamáron. Az eredeti vadszínnek a teljes kifakulásáig, kivilágosodásáig egészen a fehérig, többféle árnyalat megtalálható. De az ellenkezője is előfordul, vagyis a barnáig való besötétedéséig. A tarka foltozottság, ami a lovaknál megfigyelhető, a szamárnál nem, vagy csak nagyon ritkán jelentkezik. Tarka szamarakról Kőhler tesz említést, amelyek Kínában a San-tung tartományban éltek. A vadszamárnak világos fehér hasa van, ez minden fajtánál jelentkezik, a fehér szamár jellegzetessége, hogy világos patája és világoskék "csóka-szeme" van. Hidegebb vidékeken a háziszamár is sűrű, lompos szőrt tud növeszteni, mint egyes lófajták. Ennek a téli szőrnek a hosszúsága néha elérheti az egy lábat is. A háziszamár termete a tenyésztési és gondozási körülmények szerint változó. Egyes területeken kisebbek az átlagosnál, így például Ceylon és Szardínia valamint a Baleár-szigeteken törpe szamarak élnek, amelyek a 76 cm vállmagasságot éppen, hogy elérik. Előfordulnak azonban az átlagosnál nagyobb termetű "lóméretű" szamarak is, mint a dél-arábiai Maszkatban tenyésztett nemes szamarak, amelyekből nyerges állatot nevelnek. Franciaországban óriás feketésbarna, nagy fülű szamarakat tenyésztettek ki, amelyek az öszvér-tenyésztésben jutnak fontos szerephez. Vérmérséklete szerint nyugodt, békés állatoknak számítanak, Magyarországon mindössze csak egy halálos kimenetelű szamártámadást regisztráltak mindeddig. Szaporodása A szamár párosodása a tavasz utolsó, vagy a nyár első hónapjaira esik, a déli vidékeken azonban egész éven át fogamzóképes, sárlik. A mén jellegzetes ordításával adja tudtul a kancának párosodási szándékát. A szamarak vemhességi ideje hosszabb, mint a lovaké, így a párzás után kb. 12-13 hónapra születik meg a nyitott szemű, teljesen kifejlődött utód. Rendszerint a kanca egy csikót ellik, de ritkán előfordul a kettős ellés is. A csikó elválasztása 5-6 hónap múlva történik meg, de még sokáig követi az anyját, amely megvédi minden veszélytől. A csikó teljes érettségét a harmadik életévében éri el. Nagyon hosszú ideig él, akár a 40-50 évet is elérheti. Képek Francia óriás szamár Mediterrán törpeszamarak A háziszamár feje Szamarak Orfűn Kiscsikó táplálkozik Nagyszántó Nagyszántó (Santăul Mare), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Nagyváradtól északnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagykereki és Bihar közt fekvő település. Története Nagyszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben említette oklevél Vnuca de v. Zamtou, Agard de eadem néven. 1291–1294 között in v.Zanto, ...; in Zanto, 1333–1335 között Jacobus sacerdos de v. Santo, Michael de v. Zantho, Zanto, 1465-ben Zantho, 1489-ben Nagyzantho, 1913-ban Nagyszántó néven írták. 1219-ben három Szántó falubelit említettek, mikor Vnuka vádolta Pált, s ekkor említették Agard nevű poroszlóját is. 1291–1294 között Szántó falu 10 kepét fizet a püspöknek a második fizetéskor. Papja 1291–4 között 1 unciát fizet a püspöknek. 1333–1335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 7 gs pápai tizedet fizetett. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: Kis- és Nagy-Szántót hosszú ideig együtt említették és egyházi szempontból is egymáshoz tartoztak. Egyik legrégibb birtokosa az Eördög család volt, a község egy darabig Ördög-Szántó néven is szerepelt. 1398-ban a kápolnai pálos rendnek is volt itt birtoka. 1409-ben a Borsy, 1453-ban a Pázmány, 1489-ben a gyaráni Partasi család, 1459-ben a földesi Nagy család is birtokos volt itt, később pedig a Bajoniak voltak a földesurai. A 18. század közepe után és a 19. század első felében pedig a Jósa, Péchy, Bige, Ercsey és a Vad családok, a 20. század elején pedig báró Königswarter Herman volt itt a nagyobb birtokos. Nevezetességek Református temploma Görögkatolikus temploma - 1780 -ban épült. Ázsiai országok GDP szerinti listája Ez a lista az ázsiai országokat tartalmazza GDP, bruttó hazai termék szerint rendezve a 2014-es adatok alapján. Az érték magában foglalja az összes árut és szolgáltatást, amit egy nemzet előállított az adott évben. A GDP dollárbeli értéke a hivatalos valutaárfolyam alapján került kiszámításra. A táblázat a Nemzetközi Valutaalap 2015 októberi jelentésének adatait foglalja magában; az adatok millió amerikai dollárban értendők. Hiányzik a listáról Szíria, Észak-Korea, Nauru és Makaó. Lásd még Ázsia országai Európai országok GDP szerinti listája Országok GDP szerinti listája (nominális) Forrás International Monetary Fund , World Economic Outlook Database, 2015. október ( IMF adatbázis ) Robert Vaughn Robert Francis Vaughn (New York, 1932. november 22. – Danbury, 2016. november 11.) amerikai színész. Fiatal évei 1932. november 22-én született New Yorkban, Robert Francis Vaughn néven, Marcella Frances (lánykori nevén Gaudel) színpadi színésznő, és Gerald Walter Vaughn rádió színész gyermekeként. Robert származásából kiderült, hogy ír, francia és német származású is. Miután szülei elváltak, Robert Minneapolisban élt a nagyszüleinél, míg édesanyja elutazott. Különböző Iskolákban is járt, először a North High Schoolban, majd beiratkozott az University of Minnesotába, újságírás szakra. Egy év után azonban kilépett és Los Angelesbe költözött az anyjával. Aztán beiratkozott Los Angeles City Collegebe, majd átment a Los Angeles-i State College of Applied Arts and Sciencesbe, ahol színházi mesterképzésen vett részt. Folytatva a felsőoktatást, a sikeres színészi karrierjéhez Ph.D.-t szerzett kommunikációból az University of Southern Kaliforniában. Pályafutása Az első filmes megjelenése az 1956-os Tízparancsolat egyik lándzsása és egy Aranyborjút imádó zsidó férfiként. Ám első említésre méltó megjelenése az 1959-es A fiatal philadelphiai c. film volt, amelyért Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték. A San Franciscó-i zsaru c. filmbeli szerepéért pedig BAFTA-díjra jelölték. További figyelemre méltó filmszerepei közé tartozik A hét mesterlövészben Lee, az úriember fejvadász. Később is szerepelt mozifilmekben, mint a Pokoli torony, vagy a Terence Hill főszereplésével készült A keményfejű, de elsősorban tévéfilmekben és tévésorozatokban volt gyakori színész, legismertebb sorozata Az U.N.C.L.E. embere volt, ahol Napoleon Solot játszotta, de szerepelt többek között a Columbóban, a Gyilkos sorokban, A szupercsapatban, a Walker, a texasi kopóban, vagy a Vagányok - Öt sikkes sittesben is. Magánélete 1974-ben feleségül vette Linda Staab színésznőt, akivel az 1973-as The Protectors filmsorozatban találkozott. Házasságuk után nem sokkal két gyermeket fogadtak örökbe: Cassidy (1976) és Caitlin (1981) Vaughnról sok éven át azt híresztelték, hogy Matthew Vaughn angol filmrendező és producernek ő az apja. Akkor született, amikor Robert kapcsolatot tartott Matthew édesanyjával Kathy Ceatonnal a 70-es évek elején, de jóval később az apasági vizsgálatból kiderült, hogy nem ő az apa, hanem George de Vere Drummond angol arisztokrata. Halála Vaughn Connecticutban található ridgefieldi otthonában halt meg 11 nappal a 84. születésnapja előtt, 2016. november 11-én. Halálát akut leukémia okozta. Filmográfia 2006–2015 - Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály sorozat ... Walter Briggs / Tate Speer 2005 - Steve McQueen: Mitől sikeres? (Steve McQueen: The Essence of Cool) 2004 - Natalie Wood rejtélyes élete (The Mystery of Natalie Wood) ... Önmaga 2004 - Állásvadászok (2BPerfectlyHonest) 2004 - Az ügyvéd szeretője (The Warrior Class) 2004 - Vagányok - Öt sikkes sittes sorozat (hustle) ... Albert Stroller 2001 - Pootie Tang ... Dick Lecter 1998 - Cég embere (The Company Man) ... Control 5 1998 - Basebolondok (BASEketball) ... Baxter Cain 1998 - Virtuális szerelem (Virtual Obsession) ... Adam Spring 1998 - Kincs, ami van (McCinsey's Island) ... Walter Denkins 1997 - Egy amerikai affér (An American Affair) ... Michaels professzor 1997 - A galaxis kapuja (The Sender) ... Ron Fairfax 1996–1998 - A dadus (The Nanny) ... James Sheffield (két epizód) 1996 - Sötét igazság (Visions) ... Silvestri ügynök 1996 - Bogaras Joe (Joe's Apartment) ... szenátor 1995 - A Boszorkány-hegy (Escape to Witch Mountain) ... Edward Bolt 1994 - Sirens sorozat ... Ned Whelan 1993–1994 - Kung fu: A legenda folytatódik sorozat ... Rykker (két epizód) 1992 - Lincoln ... Isaac Arnold 1990 - Tengeralattjáró akadémia (Going Under) ... Wedgewood 1990 - Senki sem tökéletes ... Dr. Duncan 1990 - Perry Mason: A pimasz lány esete (Perry Mason: The Case of the Defiant Daughter) 1990 - A bosszúálló (Dark Avenger) ... Peter Kinghorn 1990 - Bosszú a sírból (Buried Alive) ... Gary 1989 - Turbózombi, véruszkár (C.H.U.D. II - Bud the Chud) ... Masters ezredes 1989 - Nőt akarok, őt akarom! (Nobody's Perfect) ... Dr. Duncan 1989 - Halálfolyó (River of Death) ... Dr. Wolfgang Manteuffel 1988 - Drogbáró (Captive Rage) ... Eduard Delacorte 1988 - Koponya-Part ... Maj. Schneider 1988 - A keményfejű (Renegade) ... Lawson 1987 - Éjszakai hajsza (Nightstick) 1987 - A merénylet órája ... Sam Merrick 1986 - A szupercsapat sorozat ... Hunt Stockwell tábornok 1986 - Fantasztikus prototípus (Black Moon Rising) 1986 - Delta Kommandó (The Delta Force) 1986 - Bel-Air hercege ... Stanley Auerbach 1985 - Nemzetközi repülőtér ... Captain Powell 1985 - Terápia ... Oliver Coles 1983 - Superman III (Superman III) 1982 - A tisztesség ára ... Frederick Walker 1981 - Szerelemhajó sorozat ... Charlie Paris 1981 - S. O. B. (S.O.B.) ... David Blackman 1980 - Csata a csillagokon túl (Battle Beyond the Star) 1980 - Ufó Arizonában (Hangar 18) 1980 - Bitang Tony (Cuba Crossing) 1978 - Elsőrendű célpont (Brass Target) 1977 - Csillaghajó invázió ... Allan Duncan professzor 1977 - Washington - Zárt ajtók mögött (Washington: Behind Closed Doors) 1977 - A komputer gyermeke (Demon Seed) ... Proteus IV (szinkronhang) 1976 - Columbo - Utolsó üdvözlet a kapitánynak (Columbo: Last Salute to the Commodore) ... Charles Clay 1975 - Columbo - Zavaros vizeken (Columbo: Troubled Waters) ... Hayden Danziger 1975 - A gyerekfelügyelő ... Stuart Chase 1974 - Pokoli torony (The Towering Inferno) 1970 - Mr. Soames eszmélése ... Dr. Bergen 1970 - Julius Caesar ... Servilius Casca 1969 - Remagen hídja (The Bridge at Remagen) ... Paul Krüger őrnagy 1968 - Helikopteres kémek (The Helicopter Spies) ... Napoleon Solo 1968 - Hogyan lopjuk el a világot? (How to Steel the World) 1968 - San Franciscó-i zsaru (Bullitt) 1967 - A velencei ügy (Venetian Affair) 1967 - Karategyilkosok (The Karate Killers) 1966 - Az üvegfenekű hajó (The Glass Bottom Boat) ... Napoleon Solo 1966 - A zöld kalapos kém (The Spy in the Green Hat) ... Napoleon Solo 1966 - Eggyel több kém (One Spy Too Many) ... Napoleon Solo 1966 - Hiányzik egy kémünk (One of Our Spies Is Missing) ... Napoleon Solo 1965 - Kém az én képmásomra (The Spy With My Face) ... Napoleon Solo 1964 - Kémcsapda (To Trap a Spy) ... Napoleon Solo 1961 - Thriller sorozat ... Dr. Frank Cordell 1960 - A hét mesterlövész (The Magnificent Seven) ... Lee 1959 - A fiatal philadelphiai (The Young Philadelphians) 1958 - Panic! sorozat ... Frank Elliot 1956–1957 - Gunsmoke sorozat ... Andy Bowers / Kid 1956 - A Tízparancsolat (The Ten Commandments) ... Lándzsás / Zsidó férfi az Aranyborjúnál Díjak és jelölések Oscar-díj jelölés: a legjobb férfi mellékszereplő - A fiatal philadelphiai (1959) Golden Globe-díj jelölés: a legjobb férfi mellékszereplő - A fiatal philadelphiai (1959) BAFTA-díj jelölés: a legjobb férfi mellékszereplő - San Franciscó-i zsaru (1969) František Schmucker František Schmucker (Horvátjárfalu, 1940. január 28. – Ostrava, 2004. július 15.) kétszeres csehszlovák válogatott szlovák labdarúgó, kapus. Pályafutása Klubcsapatban 1959 és 1965 között a Spartak ZJŠ Brno, 1967 és 1979 között a Baník Ostrava játékosa volt. Az ostravai csapattal két csehszlovák kupa-győzelmet szerzett. A válogatottban 1962 és 1970 között két alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban. Tagja volt az 1962-es chilei világbajnokságon ezüstérmet szerzett csapatnak, de pályára nem lépett. 1962 és 1964 között 13 alkalommal védte a csehszlovák olimpiai csapat kapuját. 1964-ben a tokiói olimpián ezüstérmet szerzett a válogatottal. Sikerei, díjai Világbajnokság ezüstérmes: 1962, Chile (pályára nem lépett) Olimpiai játékok ezüstérmes: 1964, Tokió Csehszlovák bajnokság 2.: 1978–79 Csehszlovák kupa győztes: 1973, 1978 döntős: 1979 Antoine Lavoisier Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. – Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész. A kémia mellett botanikát, csillagászatot és ásványtant is tanult. A modern kémia atyja, aki kísérleteivel bebizonyította, hogy az égés oxigénelvonással jár, illetve megállapította a víz összetételét, és meghatározta a kémiai elem fogalmát. Élete és életműve Családja Antoine-Laurent Lavoisier egy jómódú francia nemes családban született Párizsban 1743. augusztus 26-án. Apja ügyész volt a párizsi parlamentben (A régi Franciaországban az egyes tartományok legfelsőbb bíróságát nevezték parlamentnek), nemesi rangját polgári érdemeiért nyerte. Lavoisier anyja egy ügyvéd lánya volt. Húga két évvel volt fiatalabb nála. Anyai nagyszülei igen gazdagok voltak, nagy örökség várt rá tőlük. Ötéves korában meghalt édesanyja. Apja ekkor két gyermekével anyósához költözött, ahol a gyermekek nevelésével a nagymama és a nagynéni – az elhunyt édesanyja húga – foglalkozott. 15 éves korában húga, Marie Marguerite szintén meghalt, így a család minden reménysége Antoine Lavoisier maradt. Tanulmányai és első kísérletei Lavoisier már fiatal éveiben érdeklődött a természettudományok iránt. 1754-től a Collège Mazarin elit egyetemet látogatta, ahol apja kívánságára előbb jogot hallgatott. Lacaille felfedezte a természettudományos tehetséget benne és támogatta őt. Ettől kezdve természettudományokat hallgatott, felállította a maga kis kutatólaboratóriumát és kísérletezni kezdett. 22 évesen hozta nyilvánosságra első munkáját, melyben a gipsszel foglalkozott. 1766-ban aranyérmet kapott Párizs közvilágításának fejlesztéséért és már 25 évesen a Francia Természettudományi Akadémia tagjává választották. 1771-ben feleségül vette a csupán 13 éves, gazdag családból származó Marie-Anne Pierette Paulze-ot, ami lehetővé tette számára, hogy egy nagy laboratóriumot rendezzen be, ahol felesége is szívesen kísérletezett, vezette a labor jegyzőkönyvét és tudományos műveket fordított. Lavoisier egyik legnagyobb érdeme volt, hogy kísérleteit gondosan feljegyezte, méréseket és súlyméréseket végzett. Ezekre a célokra készülékeket és eszközöket konstruáltatott, melyekkel elsősorban a gázokat a korábbinál pontosabban tudta mérni. Később már képes volt a nagy gáztömeg tárolására és ezek súlyának 50 milligramm pontossággal való mérésére. Az oxidáció elmélete 1774-ben Lavoisier megismerte Joseph Priestley angol kémikust, aki a higany-oxid és kálium-nitrát elégetésekor megállapította, hogy gázok keletkeznek, melyeket ő „tűzlevegőnek” nevezett. Ettől indíttatva Lavoisier felfedezte saját kísérletei révén, hogy ezeknél a gázoknál egy olyan anyagról van szó, mely a levegőnek és a víznek alkotó eleme. Ezt az anyagot elnevezte Oxygenium (oxigénnek) és kidolgozta az oxidáció elméletét. Korábban az volt a felfogás, hogy égéskor az anyagokból kiválik egy flogisztonnak nevezett kémiai elem és mint gáz a levegőbe kerül. Ezen túl az meggyőződés uralkodott, hogy a hő maga is anyag. Lavoisier készülékei segítségével kimutatta, hogy fém-karbonátok (például az ólom-karbonát vagy a márvány) elégetésekor gáz szabadul fel. A hamu és a gáz súlyait összegezve kimutatta, hogy a „produktum” súlya megegyezik a kiinduló összetevők súlyainak összegével, a kalcium-karbonát elégetésekor is, melynél azonosította a szén-dioxidot. Rendkívül rendszeresen égetett el más anyagokat is, például foszfort és ként, és itt felfedezte azt, hogy a súlyok megnövekedtek. Feleségének ezt diktálta: Az anyagmegmaradás törvénye 1781 tavaszán Lavoisier felesége angolból lefordította Robert Boyle angol tudós egyik kísérletének leírását. A kísérletben Boyle ónt hevített fel, és azt találta, hogy az ón súlya megváltozott, aminek nem tudta magyarázatát adni. Boyle, sok más tudóshoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a súlynövekedés a kémiai kísérlet során „keletkezett”. Lavoisier furcsának találta a rejtélyes súlynövekedést (vagy csökkenést), amiről akkoriban a kísérletek beszámoltak, és meg volt győződve róla, hogy ez a mérések hiányából következik. A kémikusok ugyanis addig nem végeztek méréseket, csupán megfigyeltek és leírták megfigyeléseiket. Lavoisier úgy gondolta, sokkal fontosabb megmérni azt, ami megmérhető és a súly éppen ilyen volt. Elhatározta, hogy megismétli Boyle kísérletét, gondosan leméri a súlyt, és ennek alapján rá fog jönni, hogy mi okozza a súlynövekedést. Egy kisméretű ónlemezt mérlegre tett és pontosan megmérte annak súlyát. Ezután az ónt egy hőálló üvegedénybe tette, amit légmentesen lezárt. Lemérte az edényt az ónnal együtt, mielőtt még melegíteni kezdte volna. A melegítés során az ón felületén vastag, szürke hámréteg jött létre (ahogyan azt Boyle is leírta). Lavoisier kikapcsolta az égőt, megvárta, amíg a üveg a benne lévő anyaggal együtt kihűl, majd újból lemérte a súlyát. A súly pontosan ugyanannyi volt, amint a kísérlet elején. Ekkor felnyitotta az üveg kupakját, és észrevette, hogy hirtelen levegő áramlik az üvegbe, mintha odabent vákuum lett volna. Kivette az ónt, megmérte a súlyát, és úgy találta, hogy az 2 grammal több lett. Lavoisier kikövetkeztette, hogy a súlynövekedés a palackba áramló levegő miatt következett be. Megismételte a kísérletet nagyobb méretű ónnal. A súlynövekedés ekkor is 2 gramm volt. Újból megismételte a kísérletet és ezúttal a levegő térfogatát is megmérte. Azt találta, hogy annak 20%-át elnyeli az ón a hevítés során. Úgy gondolta, hogy a levegőnek csak ez a 20%-a képes reakcióba lépni az ónnal, és felismerte, hogy ez az a bizonyos „tiszta levegő” lehet, amit Priestley 1774-ben felfedezett - ezt a gázt Lavoisier oxigénnek nevezte el. További kísérletek után Lavoisier rájött, hogy a méréseivel valami fontosabb dolgot bizonyított be, mégpedig azt, hogy a kísérletek során sem anyag nem vész el, sem nem keletkezik a semmiből, az anyagok összmennyisége változatlan marad. Kutatása megcáfolta az addig érvényben lévő flogisztonelméletet. 1789-ben kémiai szövegkönyvében megállapította az anyag megmaradásának elvét: Természetes vagy mesterséges eljárások során semmi sem teremtődik, axiómának tekinthetjük, hogy minden eljárásnál ugyanaz az anyagmennyiség van az eljárás előtt és az után. Lavoisier ezzel a sztöchiometria – a „kémiai matematika” megalapítója lett. A hidrogén felfedezése 1783-ban értesült Lavoisier arról, hogy Angliában Henry Cavendish a vizet két gázrészre bontotta. Megismételte a kísérletet, majd a gázokból ismét vizet nyert és ennek alapján felállította a következő tézist: Lavoisier ezzel megdöntötte Arisztotelész régi elméletét, mely a levegőt és a vizet elpusztíthatatlan elemeknek tartotta. Ismereteit egy további kísérlettel támasztotta alá: vasreszeléket vörös izzásig hevített, föléje vízgőzt vezetett és megállapította, hogy a vas vasoxiddá változott és közben a súlya megnövekedett. Továbbá megállapította, hogy bár a vízgőznek egy része ismét kondenzálódott, egy másik része azonban „éghető levegővé” esett szét. Lavoisier felismerte, hogy a nyert gáz a tartályban hidrogén. Mivel ez heves reakcióra képes anyag volt, a gáznak a „durranógáz” nevet adta. A forradalom alatti tevékenysége Lavoisier-t mindenki csodálta és 1784-ben a Francia Tudományos Akadémia vezetőjévé vált. A francia forradalom után Lavoisier részt vett a reformokban; támogatta az egységes metrikus rendszer bevezetését a tömeg és a súly mérésére, képviselő lett és a „Párizsi fal” szervezője, melynek célja beviteli vám kivetése a bevitt árukra. Továbbá az állami lőpor-felügyelet vezetője lett, és jelentősen meg tudta növelni az előállított lőpor mennyiségét. A „Párizsi fal” „vámbérlőinek” tagjaként 1793 novemberében 28 kollégájával együtt letartóztatták zsarolás és „adóbehajtás” vádjával, és 1794. május 8-án nyaktilóval kivégezték. Barátja, az olasz csillagász és matematikus Joseph Louis Lagrange keserű rezüméje: Jean-Baptiste Coffinhal bírónak gyakran tulajdonítják az idézetet: „A köztársaságnak sem tudósokra, sem kémikusokra nincs szüksége. Az igazságszolgáltatást nem szabad megállítani.” Mindezt ma nem tartják hitelesnek. Méltatás Lavoisier volt az első, aki felfedezte a víz vegyület voltát, mely oxigénből és hidrogénből áll. Az oxigén felfedezésével bevezette az oxidáció fogalmát: az elemeknek az oxigénnel való vegyülését oxidokká. Ezekből az ismeretekből precíz mérések révén levezette az anyagmegmaradás elvét. Lavoisier foglalkozott még az alkoholos erjedéssel és a növények növekedésének részleteivel, miközben elsőként ismerte fel az állati és növényi lélegzés törvényszerűségeit (a szén-dioxid-keringést). Az elemeknek egy új listáját állította fel és reformálta a latin elnevezéseket. Lavoisier név szerint van megörökítve az Eiffel-toronyon lásd : Az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája . Ő az egyetlen nem német tudós, akinek tiszteletére a müncheni Német Múzeumban egy mellszobor áll. Ugyanebben a múzeumban Lavoisier laboratóriumát rekonstruálták 1940-ben Henry Guerlac amerikai kémikus és tudománytörténész átnézte Párizsban Lavoisier egy kiadatlan kéziratát, melyet Lavoisier: The Crucial Year címen nyilvánosságra hozott. Guerlac e munkájáért 1958-ban a George Sarton és Lawrence Joseph Henderson által alapított History of Science Society (HSS) Pfizer díját nyerte el. Legenda Egy legenda, mely eddig nem nyert bizonyítást: amikor Lavoisiert nyaktiló általi halálra ítélték, elhatározta, hogy életét egy kísérlettel fogja befejezni; miután levágják a fejét, megpróbál oly gyakran, amilyen gyakran lehetséges, pislantani a szemeivel, mielőtt elveszíti az eszméletét, hogy így demonstrálja, milyen hosszan él még a lefejezett ember. Lavoisier tizenegyszer pislantott. (Forrás: Motion Mountain - Christoph Schiller, ingyenes fizika-könyv) Megjelent munkái Opuscules physiques et chimiques (1774) Traité élémentaire de chimie (1789) 1994-es Fiatal Zenészek Eurovíziója Az 1994-es Fiatal Zenészek Eurovíziója volt a hetedik Fiatal Zenészek Eurovíziója, melyet Lengyelország fővárosában, Varsóban rendeztek meg. A helyszín a Filharmonia Narodowa volt. Az elődöntőre 1994. június 9-én, a döntőre június 14-én került sor. Az Eurovíziós Dalfesztivállal ellenben itt nem az előző évi győztes rendez, hanem pályázni kell a rendezés jogára. 1990 után másodjára fordult elő, hogy az előző évi győztes rendezhetett. Az 1992-es verseny a lengyel Bartłomiej Nizioł győzelmével zárult, aki hegedű-versenyművét adta elő Brüsszelben. A helyszín és a verseny A verseny pontos helyszíne a Lengyelország fővárosában, Varsóban található Filharmonia Narodowa volt, melynek legnagyobb előadóterme 1 072 fő befogadására alkalmas. A szakmai zsűri egyik tagja, a brit Emma Johnson klarinétművész 1984-ben képviselte hazáját a versenyen, ahol harmadik helyet ért el. A résztvevők A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, illetve a vasfüggöny megszűnése után rengeteg új ország kívánt csatlakozni a versenyhez. Így a korábbi évekhez képest lényegesen több ország vett részt. 1994-ben rekordszámú, hét ország debütált: Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Oroszország és Szlovénia. Rajtuk kívül Franciaország, Görögország, Írország, Portugália és Svédország visszatértek a versenyhez. Jugoszlávia visszalépett, és csak 2006-ban, Szerbia és Montenegróként tért vissza. Így összesen huszonnégy ország képviseltette magát a versenyen. A szakmai zsűri nyolc országot juttatott tovább a döntőbe, így tizenhat ország esett ki az első fordulóban. Magyarország is részt vett a versenyen. Hazánkat Faragó Márk zongorista képviselte, aki Liszt Ferenc Danse Macabre című darabjával bejutott a döntőbe, ott azonban nem ért el dobogós helyezést. Érdekesség, hogy a lett versenyző, Liene Circene ugyanezzel a zeneművel második lett. A két ország képviselője emellett egymást követte a döntő fellépési sorrendjében. Sorozatban másodjára szerepelt a ciprusi Manólisz Neofítu. Akárcsak előző részvételén, ezúttal is kiesett az elődöntőben. Zsűri Henryk Górecki (Zsűrielnök) Marc Grauwels Arié Dzierlatka Emma Johnson František Maxián Jorma Panula Carole Dawn Reinhart Alfredo Riccardi Wanda Wiłkomirska Elődöntő Az elődöntőt 1994. június 9-én rendezték huszonnégy ország részvételével. A továbbjutókról a szakmai zsűri döntött. Nyolc ország jutott tovább a döntőbe. Döntő A döntőt 1994. június 14-én rendezték meg nyolc ország részvételével. A végső döntést a szakmai zsűri hozta meg. Kvaphjon A kvaphjon (hangul: ��, handzsa: ��, latin betűkkel: gwapyeon) egyfajta koreai édesség, hangva (hangwa), melyet gyümölcshúsból készítenek. A gyümölcsöket összefőzik cukorral, mézzel és keményítővel, amíg zselészerű állagú nem lesz. Ezt követően formába öntik, de jellegzetes tálalási formája a dióbélre öntés is. Leginkább Prunus maximowiczii (koreai meggy), kajszibarack, kínai álbirs (Pseudocydonia sinensis) és omidzsa (omija) felhasználásával készül. Rém hangosan és irtó közel A Rém hangosan és irtó közel (eredeti cím: Extremely loud & incredibly close) Stephen Daldry 2011-ben (nálunk csak 2012-ben) bemutatott filmdrámája, Jonathan Safran Foer novellájából készült. Főszereplők: Thomas Horn, Tom Hanks és Sandra Bullock. Cselekménye Oskar (Thomas Horn) papája (Tom Hanks) a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások során vesztette életét. A temetésen csak egy üres koporsót hantoltak el. Oskar nagyon szerette azokat a játékokat, amelyeket apja talált ki számára. Egy alkalommal azt mondta, régen New Yorknak volt egy hatodik kerülete is Manhattan mellett. Adott Oskarnak egy térképet, hogy keresse meg. A fiú a Central Parkban egy fémkereső segítségével kutat árulkodó jelek után, mivel apja állítása szerint az régen a VI. kerület közepén terült el. A végzetes nap előtti estén az utolsó információ az, hogy "az újság szerint" a Central Parkban az egyik hintában találtak egy cetlit, ami segíthet a kutatásban. Másnap a támadás miatt hamarabb engedik haza a diákokat az iskolából. Oskar mit sem sejtve hallgatja le az üzenetrögzítőt. Apja több üzenetet is hagyott, amiben igyekszik megnyugtatni feleségét, Lindát (Sandra Bullock), hogy jól van, minden rendben. Apja halála után egy évvel Oskar bemegy a gardróbszobába. Linda azóta sem nyúlt férje holmijához. A fiú egy polcon kutatva véletlenül összetör egy vázát, amiből egy boríték kerül elő, benne egy kulccsal. Megkérdezi nagyanyját (Zoe Caldwell), de ő sem tudja, mihez való. A kulcsmásolóban a lakatos mutat rá, hogy a borítékra egy nevet írtak: „Black”. Kiírja az összes „Black” címét a telefonkönyvből, egy rácshálóval felosztja New Yorkot és összeállít egy felszerelést a kutatáshoz, a legszükségesebb dolgokkal: gázálarc, távcső, tamburin, kutatási napló, süti. No meg persze a titokzatos kulcs. Útnak indul, gyalog. Mert fél a tömegközlekedéstől. Meg a magas épületektől, meg a repülőktől, meg a hidaktól, meg a magas dolgoktól, meg a hangos dolgoktól... (Gyakran történik váltás a jelen és a múlt között. Látjuk, ahogy Oskar a szörnyű nap estéjén vásárol egy másik üzenetrögzítős telefont, kicseréli a sajátjukkal, hogy apja üzeneteit megtarthassa magának. Ezekből az üzenetekből, valamint Linda és Thomas beszélgetéseiből tudjuk meg apránként, mi is történt aznap.) Abbie Black, Hazelle Black, Denise Black... Minden Blackre hat percet szán, ám ez minden alkalommal több annál, mert igyekeznek megvigasztalni őt az apja halála miatt és elmesélik saját történetüket. Ő azonban nem vigasztalásra vágyik és nem is barátokra, a zárat akarja megtalálni, amibe a kulcs beleillik. Minden meglátogatott Black-ről készít egy fényképet, a nagypapája holmija közt talált régi fényképezőgéppel. Egy este a nagymama nem válaszol az adóvevővel leadott hívásra, ám a szomszéd ablakból Oskar fényjeleket észlel. A bérlő (Max von Sydow) morze-jeleit. Átmegy hozzá. A bérlő nem beszél, csak írásban lehet vele kommunikálni. Mivel nem hajlandó „elmondani” a történetét, Oskar rázúdítja a sajátját. Apja halálát, a zár keresésének állomásait és azt, hogy kezdi azt hinni, sosem fogja megtalálni. Végül megegyeznek, hogy együtt folytatják a keresést. Mivel a bérlő idős ember és nem tud annyit gyalogolni, ráveszi Oskart, hogy metróval menjenek. Utazás közben oximoron-játékot játszanak, Oskar lassan megnyugszik, még a gázálarctól is hajlandő megszabadulni. Az első közös állomáson nem nyitnak nekik ajtót, a másodikon sem. Ám Oskar a cél érdekében újabb félelmét küzdi le és végigmegy a rozoga fahídon. Az öreg elmegy, de útjelzőket hagy maga után. Oskar egy bárban talál rá, ahol a bérlő megosztja vele, mi történt gyermekkorában. A következő egy hónapban 37 újabb Blackhez látogatnak el együtt. Ahogy az együtt töltött idő múlik, egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Oskar gyanítja, hogy a bérlő valójában a nagyapja. Elhívja magukhoz, hogy megmutassa az internetről letöltött képeket, amelyek a World Trade Centerből kiugró emberekről készültek, melyek közül szerinte az egyik az ő apja. A rögzítő felvételeit is elkezdi lejátszani neki, párhuzamot vonva azzal, hol volt ő az üzenet érkezésének időpontjában. Az utolsót már egyiküknek sincs lelkiereje meghallgatni. Az öreg közli vele, hogy elég ebből és a zárkeresésből is. Később Oskar a látcső segítségével figyeli, ahogy nagyanyja vitatkozik a bérlővel. Mire átérne, az öreg már éppen taxiba száll és a fiú nem tudja megállítani. Az ágy alatt ismét előveszi az újságfecnit, amin apja bekarikázta ezt a szövegrészletet: „Mindig keress!” Elemlámpával megvilágítva csak most veszi észre, hogy a hátoldalán egy telefonszámot is megjelölt. Felhívja és legnagyobb meglepetésére Abbie Black (Viola Davis) veszi fel a telefont. Oskar azon nyomban odarohan hozzá. Kiderül, hogy Abbie tud a kulcsról, elviszi a fiút a volt férje munkahelyére. A férfi elmondja, hogy az ő apja is meghalt két évvel ezelőtt és a kék vázában lévő kulcsot ő hagyta rá, ám mielőtt ezt megtudta volna, egy garázsvásáron adta el az apja holmiját. Ekkor ajándékozta a vázát Oskar papájának. Oskar csalódottan átadja a kulcsot William Black-nek (Jeffrey Wright), hiszen őt illeti. Elmeséli neki, hogy a hatodik, papája által hagyott üzenetnél már otthon volt, de nem volt képes felvenni a kagylót. Miután lekíséri a fiút a földszintre, Oskar elrohan. Otthon dühödten széttép mindent, ami a mostanra céltalanná vált kutatás eszköze volt. Anyja nagy nehezen megnyugtatja, majd elmeséli neki, hogy megtalálta a kutatási anyagát és ő is végiglátogatta az összes Black-et, azokat is, akiknél már volt és azokat is, akiknél még nem. Most, hogy kiderültek a dolgok, anya és fia újra közel kerülnek egymáshoz, meg tudják osztani egymással a fájdalmukat. Oskar ír egy levelet mindenkinek, akinél járt. Megköszöni a kedvességüket és elmondja, mi lett végül a kulccsal. Nagyapjának is ír, megkéri, jöjjön haza. Majd elmegy a parkban lévő hintához, ahol apjával is jártak. Az alján egy üzenetet talál, amiben apja gratulál, hogy megoldotta a hatodik kerület rejtélyét. Miközben anyja meghatottan nézi végig a kutatási naplót és nagyapja hazatér, Oskar - leküzdve félelmét - beül a hintába. Így ér véget a történet. Edoardo Agnelli Edoardo Agnelli (New York, 1954. június 9. – Fossano, 2000. november 15.) amerikai olasz vállalkozó. Édesapja Gianni Agnelli, a Fiat autógyár alapítója, édesanyja Virginia Bourbon del Monte hercegnő. 2000-ben öngyilkos lett. Élete során áttért az iszlám hitre, halálához részben ezért összeesküvés-elmélet is fűződik. Forrás Giuseppe Puppo, Ottanta metri di mistero - La tragica morte di Edoardo Agnelli, Koinè Edizioni, 2009, ISBN 978-88-87509-93-9. Esztergomi kistérség Az Esztergomi kistérség kistérség volt Komárom-Esztergom megyében 2012-ig, a Közép-Dunántúli Régióban, Esztergom székhellyel. Lakónépessége 2009. január 1-jén 56 840 fő volt, területe 304,86 km². Három városa volt, ezek Esztergom, Nyergesújfalu és Lábatlan. 1997-ben vált ki belőle a Dorogi kistérség. 2013 óta települései a Dorogi kistérség településeivel együtt alkotják az Esztergomi járást. Fekvése, közlekedése Komárom-Esztergom megye északkeleti részén feküdt. Északról a Duna határolta. Bajót és Mogyorósbánya kivételével a települések a 11-es és a 10-es főközlekedési utak mentén láncszerűen helyezkednek el. Ez a belterületeken nagy közúti átmenő forgalmat eredményez, a levegőminőség és a zaj szempontjából jelentős környezetterhelést okozva. A kistérség fő vasútvonala az Esztergom-Budapesti, illetve a Almásfüzítő-Esztergomi voltak. A vasúti teher és személyszállításnak nem volt jelentős szerepe a kistérségen belül.Hiányzik a szlovák-magyar vasúti kapcsolat, valamint szükséges lenne egy kamion forgalomra is alkalmas híd. Az 50 km-es Duna szakasz ellenére a vízi közlekedésnek nincs jelentősége a térségben. Kikötők a kirándulóhajók részére Esztergomban és Dömösön kerültek kialakításra. Gazdasága A térség mezőgazdasági termelésének fő profilja jelenleg a szántóföldi növénytermelés, illetve jelentős a szőlőtermesztés. Az állattartás a térségre nem jellemző. Országosan kimagasló a kistérség ipari termelése. Az egy lakosra jutó külföldi tőke nagyságát tekintve, pedig az esztergomi a Közép-Dunántúli Régió első térsége. Ezt követi a Komáromi, majd a Székesfehérvári kistérség. A térségben két ipari park van, az esztergomi, ahol a Suzuki gyár is működik, és a nyergesújfalui. A térség harmadik nagy ipari települése pedig Lábatlan, ahol a cementgyártás és papírgyártás folyik. Együttműködések Határon átnyúló együttműködésről történt megállapodás 2000-ben az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkány központú Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró között. Nevezetességei Lásd még: Komárom-Esztergom megyei múzeumok listája#Esztergom. Kis Gábor (református lelkész) Kis Gábor (Ádánd, 1819. október 20. – Pápa, 1899. július 18.) református lelkész. Élete Előbb Pápán gimnáziumi, majd teológiai tanár volt 1851-től 1858-ig; református lelkész Losoncon 1858-68-ban, Tatán 1868-78-ban, utána pedig Pápán lelkész. Esperes volt a tatai református egyházmegyében, majd a dunántúli református egyházkerület pénztárnoka. Megöregedvén, ezen tisztségeiről lemondott és az egyházkerület tanácselnöke lett; évei szaporodtával ezen tisztségéről is lemondott. Költeménye a Tavaszban (Pápa, 1845); cikkei (1858-60. Beköszöntő beszéd, Gyászbeszéd és könyvism., 1862. könyvism., 1876. 1880. Tarczy Lajos jubileuma és életr., 1883. Érettségi vizsgák, 1884. könyvism. sat.); egyházi beszédei a Fördős Lajos, Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatokban (Kecskemét, 1858. 11. füzet. Az egyház körüli szolgálatban mutatkozó hidegségről); a Papi dolgozatok gyászesetekre cz. gyűjteményben (Pest, 1859. VIII. Tóth Ferencz superintendens özvegye emléke, Tőkési Zsigmond felett, Klára Sándor felett, Keresztséget nem ért kis gyermek felett); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1876., 1880., 1887); 1885 óta a Dunántúli Prot. Lapba tanügyi czikkeket, egyházkerületi gyűlési tudósításokat írt és Pap Károly, Kalászok. Bpest... c. gyűjteményébe halotti s keresztelői beszédeket. Munkái Deáki értekezés. Pápa, 1844., 1846. Két füzet. (A Deáki-féle alapítvány pályanyertes művei.) Egyházi beszédek. Homiliai társulat köréből. U. ott, 1848. (A pápai főiskola theologiai ifjak önképzőkörének kiadványa.) Gyászhangok... Kolmár Johanna asszony halálakor részint temetése alkalmával. 1856. febr. 16. és 21. U. ott, 1856. Gyászhangok... Kubinyi Ferenczné, szül. Gyürky Francziska asszony gyászünnepén mondottak Losonczon máj. 24. 1859. Pest, 1859. Ima és egyházi beszéd... gróf Széchenyi István tiszeletére a losonczi helv. h. egyházban 1860. ápr. 29. rendezett gyászünnep alkalmával. U. ott, 1860. Emlékbeszéd gróf Teleki László felett Balassa-Gyarmaton 1861. május 27-én. B.-Gyarmat, 1861. Gyászbeszéd Szentiványi Bogomér felett, U. ott, 1867. Zászlószentelési beszéd az esztergom-komáromi m. k. 64. honvédzászlóalj zászlószentelési ünnepélyén Tatán, júl. 16. Komárom, 1872. (A Honban és Honvéd 39. sz. is lenyomatott.) Örömünnepi beszéd. Pápa, 1877. Ázsiai rézkakukk Az ázsiai rézkakukk (Chrysococcyx maculatus) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj. Előfordulása India, Srí Lanka, Nepál, Bhután, Banglades, Mianmar, Kína, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Vietnám, Malajzia és Indonézia szubtrópusi vagy trópusi nedves alföldi és hegyvidéki erdeiben honos. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. június 2.) Polgári járás A Polgári járás Hajdú-Bihar megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950. március 16. és 1970. június 30. között. Székhelye Polgár volt. Története A Polgári járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. március 16-án. Létrehozását az indokolta, hogy a Szabolcs megyétől Hajdú-Biharhoz csatolt községek, köztük Polgár, nagy távolságra voltak a szóba jöhető meglévő járási székhelyetől (Debrecen), Polgár pedig már korábban is betöltött rszleges járási központi szerepkört: szolgabírói kirendetség székhelye volt a 20. század első felében. A járások számának folyamatos csökkentése, illetve méretük növekedése során a Polgári járás 1970-re a legkisebbek egyike lett, ezért megszüntették és teljes egészében beolvasztották a szomszédos Debreceni járásba. Községei Az alábbi táblázat felsorolja a Polgári járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Területe és népessége Megszűnése előtt, 1970 közepén területe 625 km2, népessége pedig mintegy 31 ezer fő volt. Luzon Luzon a Fülöp-szigetek legnagyobb szigete. A szigetcsoport legészakabbi részén helyezkedik el, és e sziget adja a nevét a három nagyobb szigetcsoport egyikének (a másik kettő a Vissayas- és a Mindanao-szigetcsoport). Luzon, mint szigetcsoport magában foglalja elsősorban Luzon szigetét, amely egyben a legnagyobb sziget is, valamint ide sorolhatóak még a Batanes-szigetcsoport, a Babuyan-szigetcsoport tagjai, valamint a Catanduanes-sziget, a Marinduqe-sziget és a Masbate-sziget, a Romblon-sziget és a Mindoro-sziget is. Luzon a Fülöp-szigetek gazdasági és politikai központja, hiszen a főváros, Manila is itt található. Földrajza Luzon szigete a maga 104 688 négyzetkilométeres területével a 17. legnagyobb sziget a világon. A világ ötödik legsűrűbben lakott szigete. Itt található a Fülöp-szigetek fővárosa, valamint Qouezon City. A sziget felszíne döntő részben hegyvidékekből tevődik össze, egyébiránt itt található a Pulag-hegy, amely az ország harmadik legmagasabb kiemelkedése a Pinatubo és a Taal vulkánok után. Luzontól nyugatra a Dél-kínai-tenger húzódik, de a Luzon-tenger a Fülöp-szigeteki felségvizekhez tartozik. A szigettől keletre a Filippínó-tenger található, tőle északra pedig a Luzon-szoros, a Babuyan-átjáró és a Balintang-átjáró található. A sziget elsősorban sokszög alakú, de egy hosszabb kiszögellést alkot délkeleti irányban a Bicol-félsziget. A sziget északi régióit hegyvidéki területek alkotják, főleg a Közép-Cordillerák hegyvonulatai, ahol Luzon trópusi fenyőerdői és hegyvidéki esőerdői találhatóak. Közigazgatási beosztása Luzon szigetén a Fülöp-szigetek 17 közigazgatási régiójából 8 található. Ezen régiók nem kaptak politikai önállóságot, de közigazgatásilag beletartoznak az ország régiói közé. Ezen régiók a következők: Ilocos régió Cagayan-völgy Közép-Luzon Calabarzon Mimaropa Bicol régió Cordillera közigazgatási régió Fővárosi régió Az Ilocos-régió a Dél-kínai-tengerre néző vidék, a szigetek északnyugati részén. A régió közismert fehér homokos partvidékéről és gazdag történelméről. Tartományai: Ilocos Norte, Ilocos Sur, La Union és Pangasinan. A régió közigazgatási központja San Fernando városa, La Union tartományban. A Cagayan-völgy régió a fő sziget északkeleti részén helyezkedik el és magába foglalja észak felől a Batanes- és a Babuyan-szigeteket is. A régiót Cordillera és Sierra Madre régiók hegyvidékei határolják. A régió középső vidékén fut keresztül az ország leghosszab folyója a Cagayan-folyó. Tartományai: Batanes, Cagayan, Isabela, Nueva Vizcaya és Quirino. A régió közigazgatási központja Tugueragao városa. A Közép-Luzon régió magában foglalja az ország legnagyobb síkságát és itt termelik a legtöbb rizst is országos viszonylatban. Tartományai: Aurora, Bataan, Bulacan, Nueva Ecija, Pampanga, Tarlac, és Zambales. A régió közigazgatási központja San Fernando, amely Pampanga tartományban található. A legfőbb nyelvek a kapamangan és a taglog. Calabarzon-régió egyike a legújabb régióknak, amely korábban Dél-Tagalog régió részét képezte. A régió az egyik legnépesebb terület az ország határain belül. A régió neve tulajdonképpen egy betűszó, amely az itt található tartományok (Cavite, Laguna, Batangas, Rizal és Quezon) betűiből tevődnek össze. Mivel a taglog népcsoport a legnépesebb a régióban, ezért a taglog a legfőbb helyi nyelv errefelé. Akárcsak Calabarzon, Mimaropa' régió neve is voltaképpen egy betűszó, amely szintén az itt lévő tartományok (Marinduque, Occidental Mindoro, Oriental Mindoro, Palawan és Romblon) kezdőbetűiből áll össze. A régió központja Calapan városa. A 'Bicol-régió a Bicol-félszigeten helyezkedik el, Luzon szigetének délkeleti részén. Tartományai: Albay, Camarines Norte, Camarines Sur, Sorsogon Catanduanes és Masbate. Központja Legazpi városa. Mivel lakosai a bicolanók, ezért a bikol a helyileg a legfontosabb nyelv. A Cordillera közigazgatási régió (CAR) majdnem teljes egészében magába foglalja a Közép-Cordillera hegyvidéket Luzon szigetének északi részén. E speciális közigazgatási régiót 1989-ben hozták létre a helyi hegyvidékeken élő törzsek számára. Tartományai: Abra, Apayao, Benguet, Ifugao, Kalinga és Hegyvidék Tartomány. A régió központja Baguio City. Nemzeti Fővárosi Régió, amely magában foglalja az ország legnépesebb városát és egyben fővárosát, Manilát, valamint Quezon várost és több kisebb-nagyobb lélekszámú várost a főváros tőszomszédságában. A régiót népszerű nevén Metro Manilának szokták nevezni. Ez az egyetlen olyan régió az országban, amely nem bontható további tartományokra, valamint ez a vidék a legsűrűbben lakott terület az országban hiszen több, mint 10 millió ember él 636 négyzetkilométeres területen. Luzon szigetét időnként három részre szokták bontani: Észak-Luzon, Dél-Luzon és Metro Manila. Néhány statisztikai adatsorban azonban Dél-Luzon és Metro Manila közösen szerepel. Tauriac (Tarn) Tauriac település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 329 fő (2015). Tauriac Beauvais-sur-Tescou, Grazac, Montgaillard és Montvalen községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Martin-de-Ré Saint-Martin-de-Ré település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 2346 fő (2015). Saint-Martin-de-Ré Le Bois-Plage-en-Ré, La Couarde-sur-Mer és La Flotte községekkel határos. Története Saint-Martin-de-Ré egy 2405 lakosú település Franciaországban, az Atlanti-óceán partján, a Charente-Maritimen. Az itt található kiterjedt erődítmény a 17. század elején épült. közelében található a kikötő a Citadellával, ahonnan korábban a fegyenceket szállították Francia Guyanába és Új-Kaledóniába, (ahogy azt Henri Charriere Papillon ábrázolta). A "Vauban erődítmény" 2008 óta a Világörökség része. Ma Saint-Martin egy idilli üdülőhely. Van egy kikötő a város központjában, amely körül szállodák, éttermek és bisztrók csoportosulnak. Az erődítmény máig a legnagyobb börtön típus "Maison Centrale", melyben olyan foglyokat tartottak, amelyeket hosszú börtönbüntetésre ítéltek és akiknél a sikeres rehabilitáció esélyei minimálisak. Nevezetességek Kikötő Citadella Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lamprolaima rhami A Lamprolaima rhami a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez és a kolibrifélék (Trochilidae) családjához tartozó Lamprolaima nem egyetlen faja. Előfordulása Mexikó, Guatemala, Honduras és Salvador területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi hegyi nedves erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves cserjések. Santa María de Guadalupe királyi kolostor A Santa María de Guadalupe királyi kolostor (teljes nevén spanyolul Real Monasterio de Santa María de Guadalupe, Santuario de la Patrona de Extremadura y Reina de las Españas) Extremadura autonóm közösség Cáceres tartományában fekszik. Guadalupe történelmi város hagyományos, középkori épületekkel, szűk kanyargós utcákkal, értékes műemlékekkel. Azonban minden értékét felülmúlja a Nuestra Señora de Guadalupe-kolostor, melyet 1993-ban a Világörökség részévé választott az UNESCO. A monostor óriási erődszerű építmény, mely a város fölé magasodik. 1492 két jelentős világtörténelmi eseményét jelképezi: a katolikus királyok által véghezvitt reconquistát és Kolumbusz Kristóf megérkezését az Újvilágba. Emellett hatalmas értékű kincsek tárháza is. Híres szobra, a fekete Guadalupei Szűz Mária az új világ nagy részének kereszténnyé válását szimbolizálja. Története A kolostort 1340 decemberében XI. Alfonz király az El Salado melletti csata emlékére alapította, ahol vereséget mért a mórok erőire. Eredetileg a Jeromos-rendi spanyol barátok számára készült, akik 1359-től lakták egészen 1832-ig, a rend megszűnéséig. Spanyolország 1879-ben a helyet Nemzeti Műemlékké nyilvánította. 1907-ben a Guadalupei Szűz Extremadura patrónusa lett. 1928-ban ferences szerzetesek kapták meg a kolostort, kiknek mai napig lakóhelyéül szolgál. Legendája és a zarándoklatok A templom ott áll, ahol a legendák szerint a 13. században egy cáceres-i tehénpásztornak megjelent a Szűzanya. A történet szerint a pásztor elvesztette egyik tehenét, s nem akadt a nyomára. Három napig kereste az erdőben, mire holtan találta nyájának tagját. Késével keresztet vetett az állat bőrén, mire az feléledt holtából, s e pillanatban tűnt fel hirtelen Szűz Mária. Utasította a pásztort, hogy menjen társaiért, és hozza őket is e helyre, mutassa meg nekik tehenét, s hogy mily csodás eset történt vele. Mikor ideérkezik a társaság, egy szoborra fognak lelni, melyet ne mozdítsanak el helyéből, hanem építsenek egy házat számára. Később pedig majd igen fontos templom fog állni e helyütt és egy nagy város fog épülni. Így szólt a Madonna kívánsága és jövendölése, mely a legendák szerint beigazolódott. A Szent Lukácsnak tulajdonított alkotás tiszteletére valóban építettek egy kápolnát, mely egyre bővült. Később pedig kolostort is emeltek e helyen, mely ugyancsak épült-szépült és még a királyokat is zarándoklatokra késztette. A Madonna-szobor tisztelete a 15-16. században érte el csúcspontját, mikor a spanyol földről induló felfedezők szinte kötelezően járultak a Szent Szűz tiszteletére alkotott műalkotás elé. Ekkor vált a Guadalupei Madonna igazán a spanyolok által újonnan meghódított területek védőszentjévé. Guadalupe egy sziget neve is lett. A névadás Kolumbusznak köszönhető, ki e helyet választotta névadóként, s a Mária-szobra tiszteletére nevezte el új felfedezését. De Mexikó nemzeti szentjévé is nemesült ebben a korszakban. Spanyolországban pedig jelentős vallási illetve zarándokközponttá vált a település és kolostora. A Virgen Morena, azaz Fekete Madonna ma is Extremadura tartományának védelmező szentje. Az épületkomplexum részei A teljes épületegyüttes alakja nem szabályos, területe 22 000 m2-t foglal el. Az építkezés a 14-18. században zajlott, így a kolostoron több stílus keveredése vehető észre: mudéjar, gótikus, reneszánsz, barokk és más elemek keveréke érvényesül benne. Előtte kis tér nyílik, ahonnan lépcsőkön lehet feljutni a templomhoz. Szent Anna-kápolna (Capilla de Santa Ana): Az épületbe lépve rögtön jobb kéz felől nyílik. Az alapító XI. Alfonz király nyugszik itt. Innen juthatunk a templomba. A templom: gótikus stílusú 14-15. századi épület, de a 17-18. században felújították. Alaprajza latinkereszt. háromhajós. Főhomlokzata szokatlannak tűnik, nem hármas, hanem négyes tagoltságú, melyet támpillérek osztanak meg. A bal oldalán két bronzkapu található, melyen be lehet jutni az épületbe. A kapun Szűz Mária és Jézus életét ábrázoló jelenetek láthatók. A jobb oldalon egyforma kőrácsos ablakok foglalnak helyet. A homlokzat felső részén óriási rózsaablak tűnik fel. Mindezt két bástyaszerű torony határolja, melyek szinte várkapuként magasodnak a tér fölé. A főoltár alkotói közt megemlíthetjük El Greco fiának, Jorge Manuel Theotocópulinak nevét. Mellette két síremlék található, IV. Henrik kasztíliai király és édesanyja, Aragóniai Mária sírja. A sekrestye (La Sacristía): 28 méter hosszú és 8 méter széles épületrész. A templom ezen részében látható Francisco Zurbarán barokk festő sorozata, melyet a rend tagjairól készített 1638-1639-ben. Kápolnák Miasszonyunk-kápolna (Camarín de Nuestra Señora) : 17. századi. 42 jáspislépcsőn lehet feljutni e kápolnához, melyet Luca Giordano rokokó festményei díszítenek. Ugyanezen a helyen őrzik a Madonna szobrát. Sokan felkeresik a mai napig. Híres látogatói közt érdemes megemlíteni 13 király, Don Juan de Austria illetve Alba herceg és Hernán Cortés nevét. Szent Jeromos-kápolna (Capilla de San Jerónimo) : Oltárképét Zurbarán alkotta, címe: Szent Jeromos apoteózisa . Ugyancsak ebben az épületrészben helyezték el azt a török lámpást, amely a lepantói csatában a törökök vezérhajóján adott fényt, s melyet Don Juan de Austria győzelmi ajándékként Szűz Mária tiszteletére a kolostornak ajándékozott. További kisebb kápolnái: Szent Paula-kápolna (Capilla de Santa Paula) : csak hajója maradt fenn a 15. századból. Szent Katalin-kápolna (Capilla de Santa Katalína) : 15. századi épületrész. Szent Gergely-kápolna (Capilla de San Gregorio) : a 15. századból származik. Panteón vagy Hét Oltár kápolnája ( Panteón o Capilla de los Siete Altares ) 17. századi kápolna. Kerengők A kerengők a templomhoz csatlakoznak, de külön épületrészeket képeznek. Mudéjar kerengő (Claustro Mudéjar) : Két emeletes, nem közvetlenül a templomból nyílik, annak jobb oldalán helyezkedik el. 1389-1405 között jött létre. Jellemzői a patkóívek. Kútját Juan de Sevilla készítette 1405-ben. Felette majolikalapokkal diszitett toronyszerű építmény vehető észre, ez az ún. kútház. Gótikus kerengő (Claustro Gótico) : A korábbihoz ugyancsak jobbról kapcsolódik a 14-16. századi alkotás, melynek három emelete van. Bár kisebb, mint a mudéjar claustro, de kiképzésében, díszítésében felülmúlja azt. A középső emelet nyílásait kőrács fedi. Mudéjar kerengő : a 15. századból származik, kevésbé jelentős, mint a másik kettő. Relicario 16. századi nyolcszögletű alappal rendelkező terem a sekrestye és a Szent Anna-kápolna között. Múzeumok Miniatúragyűjtemény (Museo de Libros Miniados) : a kolostor homlokzatától balra fekvő épületrész hajdani káptalantermében elhelyezett múzeum. 86 zsolozsmás és misekönyv, a kolostorban készült miniatúrák és Zurbarán képei alkotják kollekcióját. Csipkegyűjtemény (Museo de Bordados) : a mudéjar kerengő nyugati oldalán, az egykori refektóriumban kereshető fel a Hímzések Múzeuma, mely 14-18. századi oltárterítőket, ruhákat, hímzett textíliákat mutat be. Szobrok és festmények múzeuma (Museo de Esculturas y Pinturas) : a kollekció – több más alkotó mellett – Juan de Flandes , Francisco Zurbarán, Goya, Juan Correa de Vivar, Nicolás Francés, Egas Cueman, Pedro de Mena és El Greco műveit tartalmazza. Egyéb épületrészek Könyvtárpavilon ( Pabellón de la Librería , Biblioteca y Archivo Histórico del Real Monasterio ): 15. századi gótikus épületrész. A Jeromos-rendiek könyvtárát 1835-ig őrizték itt. Ekkor a könyvtárat felszámolták, és a köteteket elvitték Cáceresből. Az új könyvtár a kolostor másik, déli részében kapott helyet. Ma több mint 112 000 könyvvel, prospektussal, egyéb kiadvánnyal rendelkeznek a ferencesek. A könyvtárral ellentétben fennmaradt viszont a Jeromos-rendi archívum, bár sok értékes dokumentum eltűnt. Az archívum így is sok kódexet, pergament megőrzött a 14-15. századból. Káptalani terem (Sala Capitular) : az emeletes terem a templom mögött haránt irányban fekszik. Felső és alsó szintjét 1998-ban restaurálták. Szentháromság-templom (Iglesia de Santísima Trinidad) : 18. századi épület, az egész kolostor legújabb része. Jelenleg auditoriummá alakítják. Tárnicsvirágúak A tárnicsvirágúak (Gentianales) a kétszikűek osztályának egyik rendje, az APG III osztályozás alapján az eudicots csoport euasterids I elnevezésű kládjába tartozik. Rendszertani felosztásuk APG Az Angiosperm Phylogeny Group (APG) 1998-ban közölt osztályozása (APG I), a 2003-as (APG II) és 2009-es (APG III) pontosításai szerint a rendbe a következő családok tartoznak: meténgfélék (Apocynaceae) , Gelsemiaceae, tárnicsfélék (Gentianaceae) , sztrichninfafélék (Loganiaceae) , buzérfélék (Rubiaceae) . Egyes hagyományos rendszertanok ide sorolják a vidrafűfélék (Menyanthaceae) családját, mások önálló családként, sőt, önálló rendként különítik el a selyemkóróféléket (Asclepiadoideae, ezekben a rendszerekben Asclepiadaceae, illetve Asclepiadales) is. Hagyományos rendszerezések Korábbi rendszerezők (például Wettstein, Soó (1953)) a szirmoknak a bimbóban elfoglalt helyzete alapján Contortae (sodortszirmúak) néven hivatkoztak a rendre. Borhidi a sodort szirmúságot polifiletikusnak értelmezi, és a csoportot Gentianales és Asclepiadales rendekre osztja. Megjelenésük, felépítésük Molekuláris vizsgálatok alapján a rend monofiletikussága egyértelmű, a morfológiai sajátságok azonban meglehetősen különbözők lehetnek. A legtöbbjük fásszárú. Egyszerű és többnyire tagolatlan, pálhás leveleik többnyire keresztben átellenesen állnak. A levélalapon, néha a csészén is gyantás mirigyszőrök (kollaterák) találhatók, amik másodlagosan hiányozhatnak is. Forrt szirmú, aktinomorf virágaik négykörösek, körönként négy- vagy öttagúak. Pártájuk a bimbóban megtekeredett. Felső állású magházukban két termőlevél nő, amikből sok anatropikus magkezdemény fejlődik. Edénynyalábjaik jellemzően bikollaterálisak. Gyakran indolalkaloidokat és keserűanyagokat tartalmaznak. Sulu-szigeteki kuszkusz A Sulu-szigeteki kuszkusz (Strigocuscus pelengensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a Diprotodontia rendjébe, ezen belül a kuszkuszfélék (Phalangeridae) családjába tartozó faj. Elterjedése Indonézia területén honos, azon belül a Peleng-szigeten és a Sula-szigeteken honos. Alfajai Strigocuscus pelengensis pelengensis Strigocuscus pelengensis mendeni Szaporodása A nőstény egy kölyöknek ad életet. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.) Esztergály Mihály Esztergály Mihály (1788 körül – Csomád, 1860. június 30.) evangélikus lelkész, pest megyei főesperes, költő. Életútja A protestáns papok nesztora, 24 évig volt lelkész Petriben és ismét 24 évig Csomádon, Pest megyében. Munkái Földvári s Bernáthfalvi Földváry Miklós urnak és Felső-Kubini s Nagy-Olaszi Kubinyi Amália kisasszonynak, lakodalmi ajándékúl 1822. Pest. (Költemény.) Eskettetési-beszéd, melyet Zsidel Dávid helv. hitv. iffiú és Sparnenszis Anna aug. hitv. hajadon egybekelése alkalmával a kis-váczi ev. helv. hitvallást követők templomában böjtelő hava 13. 1838. tartott. Vácz. Új énekes könyve, melynél Jakabovics Pál ceglédi pap főmunkatársa volt, bár igen kedvezően nyilatkoztak róla, nem jelent meg, mert Szeberényi és Jozefy püspökök által pártfogolt énekeskönyv éppen akkor került ki sajtó alól. Emlékezete Az ő nevét vette fel Csomád általános iskolája. Folles Folles település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 509 fő (2015). Folles Fromental, Bersac-sur-Rivalier, Saint-Étienne-de-Fursac, Saint-Pierre-de-Fursac, Bessines-sur-Gartempe és Laurière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Babót Babót község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban. Fekvése A 85-ös főút közelében, Kapuvártól délkeletre 4, a megyeszékhely Győrtől nyugatra 53 kilométerre található. A Győr–Sopron 85-ös főútvonalról Veszkény, illetve Kapuvár leágazásnál, valamint Beled és Bogyoszló irányából közelíthető meg. Közeli települések: Kapuvár, Veszkény, Vitnyéd, Hövej Története és mai élete Területe már a újkőkorszak idején is lakott volt és az ásatások számos római korból származó, illetőleg avarkori leletet is felszínre hoztak. A településnek valószínűleg I. István óta van temploma, mert a környéken található falvakban nincs nyoma Árpád-kori templomnak vagy temetőnek. Az biztos, hogy Kapu várából még a 17. század végén is Babótra jártak misére és temetkezni. Első írásos említése 1217-ből származik, Bobeth formában. A Képes krónikában Bobuthként szerepel, de a 14. század végi oklevelekben már Baboth alakban fordul elő. Az Árpád-korban állt itt egy Feketevár nevű erőd, melynek maradványait a régészek a 19. században tárták föl. A falu 1387-ig királyi várbirtok volt, ekkor Luxemburgi Zsigmond a Kanizsayaknak adományozta. Később a Nádasdyak, majd az Esterházyak tulajdonába került. Az 1590-es években a törökök elpusztították, de a 17. század elején újra benépesült. Fejlődése a 18–19. században indult meg, de 1830-ban a kolerajárvány nagy pusztítást végzett a községben. Kőkori és későbbi korszakokból származó régészeti leletek gazdag lelőhelye. Írásos források már a Szent István halálát követő háborús korszakból említik, minthogy Kapu vára, az ország nyugati kapuja Babót határában, a Rába partján feküdt, és csak félévezreddel később szakadt ki Kapuvár Babót területéből. 1387-ig királyi várbirtok volt Babót, Ordóddal együtt: 1217-ből ismert a falu első írásos említése arról, hogy II. András a községet a „Sopron kapujánál” teljesített szolgálatukért a johannitáknak ajándékozta; 1270-ben V. István a Sopron megyei íjászokat és lövészeket szabadította fel Babóton, hogy birtokaik használata fejében az „ország szélein” őrszolgálatot teljesítsenek; 1274-ben a cseh Ottokár elleni harcra készülve itt időzött Kun László. 1387-ben Zsigmond király a Kanizsayaknak adományozta, tőlük 1536-ban a Nádasdyak birtokába jutott, akiktől viszont 1671-ben a kincstár kobozta el és adta 1681-ben az Esterházyak kezére. Földművelő település, határa a 16. század folyamán fölnyúlt a Hanság kimeríthetetlen ingoványaiba, és a hozzácsatolt Hidász révén némi halászfalu jellege is volt. Ordód a 16. század folyamán katonatelep, lakói darabontok voltak Kapuvárott és a vár őrizetét látták el, Babóton viszont a puskapor készítéséhez szükséges salétromot állították elő. 1594-ben Babótot, Ordódot és Hidászt egyformán elpusztította a török, Hidász nem is lett többé különálló falu, csak lakott major. A pusztítás után, 1597-ben még egyetlen lélek sem élt Babóton, és csak 1608-ban kezdtek visszatelepedni a régi lakói. Az újratelepítés során egy Újbabót nevű falurész is kialakult, amelyet a Somogy megyei Varjaskérről származó rácok szálltak meg egy időre, de a harmincéves háború végére újra és véglegesen lakatlanná vált. 1610-ben evangélikus papja volt a falunak. 1667-ben a katolizált Nádasdy Ferenc Szent Mihály tiszteletére új templomot építtetett a 350 lakosú községben. A 18–19. század hozta meg a kiváló talajjal, jómódú telkesgazdákkal bíró falunak a teljes kifejlődést. A babótiak nemcsak a jó minőségű talajnak köszönhetik a lélekszám gyors emelkedését, hanem annak is, hogy a földesúr nem akadályozta terjeszkedésüket a községhatárban és bár 1727 után birtokállományukat megnyirbálta, mégis a megmaradó másfélezer hold is bőségesnek volt mondható a többi faluhoz képest – új és új telkek alakultak rajta, majd az 1820 körül végrehajtott úrbérhelyesbítés is hozzájárult újabb parasztegzisztenciák megerősödéséhez. Az úrbéri állomány és közös legelő elkülönítése az 1841.évi kapuvári úrszéki ítélet alapján alakult: telkenként 10 hold, összesen 766 hold legelőt hasítottak ki a jobbágyságnak. Az urasági major a 16. században megalakult ugyan, de földjeit jobbára a kapuvári majorhoz számították. Némi irtásföld is volt a babóti határban. Kiterjedt juhtenyésztéssel és dohánytermesztéssel foglalkoztak még a babótiak. 1752-ben 302, 1778-ban 637, 1828-ban 825 juhból álló nyája volt a jobbágyságnak, amely a múlt század első évtizedeiben ügyesen ki tudta használni a gyapjúkonjunktúrát. A dohánytermesztéssel már a 18. század elejétől foglalkoztak, előbb a kertekben, majd a külső határrészekben. 1830–31-ben kolerajárvány szedte áldozatait. 1887-ben tűz pusztította el a falut, amely 1854-ben kapta a maihoz hasonló alakját. Az 1848/49-es szabadságharcban 20 babóti vett részt. Nagy múltú családok közé sorolható a Farkas, Karikás, Szabó, Molnár és a Varga-család, nevükkel 1518-ban találkozhatunk. A Szántó, Tóth, Szerencse, Garab, Szakál-családok neve 1584-ben, a Takács, Német, Györök, Horváth, Pintér, Jakab-nemzetségeké 1677-ben, a Czeczeli, Simon, Balka, Fücsök-családok neve pedig 1728-ban tűnt fel. 1936-ban új iskola épül Kis Tertullián az első főtanító közbenjárására. 1945. március 29-én harci cselekmény nélkül vonultak át a falun a szovjet csapatok. Ugyanebben az évben kis mértékű földosztásra került sor (322 földigénylő ka-pott 669 kh. földet), mivel a két há-ború közötti megváltásos földreform során többen már földhöz jutottak. 1950-ben megalakult a „Keleti fény” tsz-csoport, majd 1959-ben az Egyetértés Termelőszövetkezet, amely később az 1975. június 27-i egyesülési megállapodás értelmében Tordos-menti Tsz néven folytatta a gazdálkodást a környező községekkel együtt. 1990-ben a helyhatósági választásokat követően megalakult a község önkormányzata. 1991-ben a Halottak napján emléktáblát avattak a két világháborúban elesettek emlékére. Az 1960-as évektől rohamosan átalakult a falu képe. Korszerű komfortos, illetve félkomfortos házakat építettek, biztosított a vezetékes vízellátás, szennyvízelvezetés, a vezetékes földgáz-rendszer. Az elmúlt évtizedekben a településen kiépült a vezetékes ivóvíz, a csatornahálózat és a telefonhálózat. A lakók ma is főleg mezőgazdaságból élnek, vagy átjárnak dolgozni Kapuvárra. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,2%, református 0,4%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 1% (24,3% nem nyilatkozott). Nevezetességei Több száz éves kocsányos tölgyek, vagy királyfák A községen halad át a Zircre vezető országos kerékpárútvonal, bár a településen belül még nincs kiépített kerékpárút. Erre járva érdemes néhány pillantást vetni a helyi védelmet élvező évszázados kocsányos tölgyekre, a Millenniumi vagy Királyfákra, amelyeket 1896-ban ültettek. 1667 -ből származó római katolikus templom Az eredetileg barokk stílusú templomot 1911-ben Vogh József tervei alapján építették át romantikus formájúra. Fürtös kőtörőfű A fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata) a kőtörőfűfélék családjába tartozó, sziklarepedésekben élő virágos növény. Hívják még buglyos kőtörőfűnek is. Megjelenése A fürtös kőtörőfű 15–30 cm magas, lágyszárú évelő növény. Levelei lapos vagy félgömb alakú tőlevélrózsákat képeznek (amiatt a kövirózsákra is hasonlít). A levelek kékeszöldek, 1–6 cm hosszúak, 4–6 mm szélesek, vastagok, bőrszerűek. Alakjuk nyújtott, fordított tojásforma, szélük fűrészfogas. Érdekességük, hogy a levélszéleken lévő mirigyek meszet választanak ki, amelyek a fogakon fehér pikkelyekké száradnak. A tőlevélrózsák több évig is növekedhetnek, míg virágozni kezd. Vegetatívan is szaporodik, rövid indákat növeszt, amelyek végén kis levélrozetták fejlődnek. Május-júniusban virágzik. A virágzat mirigyszőrös szára a levélrozettából nyúlik ki 15–30 cm magasra. Virágzata bugás-fürtös, a főszárról elágazó kisebb oldalágakon 1–3 virág található. A virágok öt sziromból állnak. A szirmok fehérek (esetleg apró piros pontok láthatók rajtuk), 4–9 mm hosszúak, végük lekerekített. 10 porzója van, amelyek a bibék előtt érnek be. Öt csészelevele szőrtelen, 2–4 mm-es. Főleg legyek porozzák be, de előfordul önbeporzás is. Termése apró toktermés. Három alfaja ismert: S. paniculata paniculata (Közép-Európa) S. paniculata cartilaginea (Kaukázus) S. paniculata laestadii (Norvégia, Izland, Észak-Amerika). Elterjedése és termőhelye Közép-Európában, Skandináviában, a Kaukázusban, Izlandon, Grönlandon, Kanadában és az Egyesült Államok északkeleti részén (Új-Anglia és Nagy-tavak vidéke) honos. Magyarországon a hegységekben: (Bükk, Mátra, Budai-hegység) fordul elő. Pionír növény, a napsütötte sziklafalakon repedésekben, mélyedésekben él. Mészkedvelő. Alpesi környezetben gyakran előfordul, hogy földje kiszárad, amit a leveleiben tárolt nedvességnek köszönhetően jól visel. Jelentősége Kerti dísznövényként sziklakertekbe ültetik. Magyarországon a vadon élő példányai védettek, eszmei értékük 10 000 Ft. Hällefors község Hällefors község (svédül: Hällefors kommun) Svédország 290 községének egyike. A jelenlegi község 1971-ben jött létre. A községnek csodálatos tájai és több mint 400 tava van. Települései A községben 3 település található. A települések és népességük: Testvérvárosok Pohja, Finnország Orkdal, Norvégia Lüchow, Németország Jelgava , Lettország Hälsingland tartomány Hälsingland Észak-Svédország egyik történelmi tartománya. Szomszédai Gästrikland, Dalarna, Härjedalen és Medelpad tartományok. Megye A tartomány a megye déli részén helyezkedik el. Történelem 1971 előtt feltérképezett városok: Bollnäs ( 1942 ) Hudiksvall ( 1582 ) Söderhamn ( 1620 ) Hudiksvall várost (az egyik legrégebbi Norrlandban) az orosz csaparok 1721-ben kifosztották. Címer A címert 1560-ban, I. Vasa Gusztáv temetésekor kapta. 220 (szám) A 220 (kétszázhúsz) a 219 és 221 között található természetes szám. A matematikában A 220: összetett szám barátságos szám háromszögszám Harshad-szám . Tetraéderszám. Dodekaéderszám. Uštica Uštica falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik. Fekvése Sziszektől légvonalban 49, közúton 72 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délre, a Báni végvidéken, a Száva jobb partján, az Una folyó szávai torkolatánál, bosnyák határ mellett fekszik. Története Az ókorban itt vezetett át a Sisciából Sirmiumba vezető fontos római kereskedelmi és hadiút, melynek a falu határában volt a szávai átkelőhelye. A török időkben a mai katolikus kápolna közelében állt Novi Jasenovac fából épített vára, melynek mára nyoma sem maradt. Maga a település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Boszniából érkezett pravoszláv szerbekkel és katolikus horvátokkal telepítették be. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. Területén két čardak, azaz katonai őrhely is állt, mely az unamenti védővonal részét képezte. 1749-ben a határőrvidék átszervezése után a kostajnicai ezredhez csatolták. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Usticza” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Usticza” néven 109 házzal és 722 lakossal találjuk. Közülük 402 ortodox és 322 katolikus vallású volt. A településnek 1857-ben 960, 1910-ben 1194 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A falu szerb lakosságát az usztasák a jasenovaci táborba zárták, ahonnan Zimonyba, illetve Németországba deportálták őket. 1942 és 1945 között a jasenovaci haláltábor cigánytábora működött itt. Ez idő alatt a jelenlegi adatok szerint 16.173 romát, köztük 5.608 roma gyermeket gyilkoltak meg ezen a helyen. A tábor helyét ma márvány emlékmű jelöli. 1991-ben a háború előtt lakosságának 50%-a szerb, 46%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és a horvát lakosságnak menekülnie kellett. Házaikat kifosztották és felgyújtották, kápolnájukat lerombolták. 1995. május 1-jén a Villám hadművelet elején szabadították fel a horvát erők. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. A településnek 2011-ben 177 lakosa volt. Nevezetességei A falu pravoszláv templomát 1810 -ben építették, mely a 20. század elején már rossz állapotban volt. 1941-ben az usztasák földig rombolták, majd maradványait a jasenovaci haláltábor rabjaival eltakaríttatták. 1991-ben megkezdődött az új templom építése, amely azonban befejezetlen maradt, ma is csak a csupasz falai állnak. Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. században épült az Una partján a 18. századi régi kápolna helyén, melyet Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek. 1991-ben a JNA csapatai és a szerb szabadcsapatok teljesen lerombolták. Mára az épületet újjáépítették. A régi templomból csak egy oszlop maradt meg, mely a kápolnától nyugatra látható. A roma haláltábor fekete márvány emlékműve. Sport NK Uštica labdarúgóklub. U–100 Koordináták: é. sz. 61° 04′ 00″, ny. h. 11° 30′ 00″61.066666666667, -11.5 Az U–100 második világháborús német tengeralattjáró alig több mint kilenc és fél hónapig vadászott a szövetséges hajókra, de így is sikerült harmincat elsüllyesztenie vagy megrongálnia. Az U–100 csúcstartó abban a tekintetben, hogy egy konvojból hét, összesen 50 ezer 340 regisztertonna vízkiszorítású hajót lőtt ki. Pályafutása Az U–100 VIIB típusú tengeralattjáró volt. Ez az osztály, mivel 33 tonnával több üzemanyagot szállított, nagyobb hatótávolságú (16 095 kilométer) volt mint elődje, a VIIA típus. A Kielben gyártott hajót 1940. május 30-án állították szolgálatba. Egyetlen kapitánya volt, Joachim Schepke. A tengeralattjáró hat őrjárata alatt elpusztított 26 teherhajót, megrongált négyet. Eredménye bruttó regisztertonnában kifejezve: 155 ezer 48. Összesen 112 napot töltött a tengeren szövetséges hajókra vadászva. A HX 72-es konvoj A konvoj 1940 szeptemberében a kanadai Halifaxből tartott Nagy-Britannia felé, amikor az Atlanti-óceán északi részén megtámadták a német búvárhajók. Az U–100 szeptember 22-én kapcsolódott be a vadászatba, és az éjszaka folyamán sikerült hét teherhajót elsüllyesztenie. A szövetségeseknek okozott vesztesége 50 ezer 340 bruttó regisztertonna volt. Ezt az eredményt egyetlen német tengeralattjáró sem tudta túlszárnyalni. Az U–100 1940. november 23-án megismételte a hét hajó elsüllyesztését egyetlen konvojból (SC-11), de azok kisebbek voltak, mint a HX-72-es hajókaravánból kilőtt egységek. Utolsó útja Az U–100 1941. március 17-én pusztult el, kevéssel hajnali negyed négy után, délkeletre Izlandtól, amikor a HX-112-es konvojt támadta. A hajót két romboló, a HMS Walker és a HMS Vanoc tette harcképtelenné. A legénység 38 tagja, köztük a kapitány meghalt, hatan túlélték a támadást. Az U–100 volt az első német tengeralattjáró, amelyet azután süllyesztettek el, hogy radarral bemérték. A német flotta ezen az éjszakán vesztette el másik büszkeségét, az U–99-et is. Őrjáratok * A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették Elsüllyesztett és megrongált hajók * A hajó nem süllyedt el, csak megsérült Tárnoky Gizella Tárnoky Gizella; Tárnoky Gizella Franciska, névváltozat: Tárnoki (Pest, 1870 – 1929 és 1942 között) színésznő. Életútja 1877 és 1886 gyerekszínészként lépett fel a Nemzeti Színházban, 1880. december 17-én az Alfonz úr Adrienne szerepében, a Pesti Hírlap szerint »és pedig annyi melegséggel, oly meglepő közvetlenséggel, hogy a közönség őszinte örömmel tapsolta meg a kedves csodagyermeket«. 1887. június 2-án szerezte meg oklevelét a Színművészeti Akadémián, majd július havában Jakab Lajos színigazgatóhoz szerződött. 1888. február 12-én fellépett a Népszínházban, a Piros bugyelláris Mencike szerepében, mint a kassai színház tagja. 1891-ben Aradi Gerőnél volt szerződésben. Működött még Pozsonyban, Temesvárt és Szegeden. 1895. május 22-én mint vendég fellépett a Városligeti Színkörben, a Váljunk el Cyprienne szerepében, amiről másnap a Fővárosi Lapok ily módon számolt be: »A kisasszony a vidék egyik legkedveltebb naivája, akit különben a fővárosi közönség is többször látott s aki ma este is nagyon kedves alakítást mutatott be. Eleven, tüzes temperamentuma igen jól beleillett a pezsgő szellemességű francia vígjátékba s kivált a harmadik felvonás pompás vacsorázó jelenetében találta el a pajkos enyelgés kedves hangjait. A szép tehetségű kisasszonyt nyilt színen is megtapsolták, a felvonások végén pedig mindig zajos tapssal zúgott föl a tetszés. Ugy halljuk, hogy a kisasszonyt a Vígszínházhoz szerződtették.« Szabadkán kötött házasságot Papp Mihály színésszel. 1904 őszétől a Király és Magyar Színház tagja volt egészen 1922-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Gyermekszerepek, naivák és anyaszerepek megformálójaként volt ismert. Fontosabb szerepei Senki Gáspár (Csiky G.: A proletárok) Tylné (Maeterlinck: A kék madár) Működési adatai 1889: Krecsányi Ignác; 1890–1893: Arad; 1897: Peterdi; 1898–1900: Makó Lajos; 1900: Zoltán Gyula. Charlotte Staples Lewis Charlotte Staples Lewis a Lost című televíziós tévésorozat egyik szereplője. Szerepét Rebecca Mader játssza. Életrajz A szigetre kerülés előtt Benjamin Linus információi szerint Charlotte 1979. július 2-án született Essexben, Angliában, David és Jeannette Lewis gyermekeként, és Bromsgrove-ban nevelkedett két húgával. (A negyedik évad fináléjában azonban több olyan kijelentés is elhangzott, melyek alapján a fenti adatok hamisak, és valójában a szigeten született.) A kenti egyetemen volt hallgató, Oxfordban pedig PhD-t szerzett kulturális antropológia terén. A későbbiekben megtanult koreaiul beszélni. Az Oceanic Flight 815 álroncsának megtalálásának napján Tunéziában megnyittatott egy lezárt régészeti kutatási területet, és rendkívül céltudatosan kiásta egy jegesmedve csontvázát, melynek nyakában megtalálta az egyik DHARMA állomás, a Hydra jelét. A nő ennek felettébb örült. Ezek után csatlakozott a Kahana fedélzetén a sziget közelébe szállított tudományos csapathoz, melyenek további tagjai Daniel Faraday és Miles Straume. A szigeten 4. évad: A helikopter, mellyel Charlotte, Daniel és Miles a szigetre jutott, megsérült, ezért a pilótának, Franknek kényszerleszállást kellett végrehajtania. A csapat tagjai kiugrottak a járműből; Charlotte egy tó fölé nyúló fán landolt fejjel lefelé. Miután kivágta magát, a vízbe esett, ahonnan meglátta a két részre szakadt túlélők Locke által vezetett csoportját. Mivel Locke meg volt győződve arról, hogy a hajón lévők a vesztüket okozzák, először kifaggatta a nőt, majd túszul ejtette, a GPS-érzékelőjét pedig Vincentre rögzítették, így értesítve Jackéket, hogy elkapták. Ben ezután megpróbálta lelőni, de a rajta lévő golyóálló mellény megvédte a haláltól. A férfi csak úgy tudta kerülhette el azt, hogy John lelője, hogy felfedte, mindent tud Charlotte (és ezek szerint a többi hajós) életéről. Sayid elment Charlotte-ért a Többiek falujába, ahová John is tartott. Az iraki magával vitte Kate-et és Milest is. A kis csapatot foglyul ejtették, de a közel-keleti férfi sajátos cserét ajánlott: Milest a nőért. Locke belement az alkuba, és elengedte a nőt. Mivel Kate-et is elfogta Sawyer, Sayid egyedül tért vissza az angol hölggyel. A nő Frank kérdésére azt válaszolta, nem hagyja el a szigetet, mivel még dolga van itt. Jack vezetésével a táborba mentek, ahol a nő és Daniel összeismerkedett a túlélőkkel. Estefelé egy memóriatesztet hajtott végre a férfin. Ezt Jack és Juliet érkezése szakította félbe, akik arról érdeklődtek, hogy miért nem veszik fel a telefont a hajón. Charlotte válaszul közölte, van egy másik szám is vészhelyzet esetére. A nő felhívta a számot, azonban azt mondták nekik, hogy az előző nap felszállt helikopter, fedélzetén Desmonddal, Sayiddal és Naomi Dorrit holttestével, még nem érkezett meg. Másnap, mikor Sayid felhívta a partot a hajóról, és elmondta, hogy Desmondon emlékezetkiesés jelei mutatkoznak, Daniel tudatni akarta a túlélőkkel ennek okát (miszerint a nagyobb elektromágnesességet átélt személyeken bizonyos „mellékhatások” mutatkozhatnak a sziget elhagyásakor). Erről Charlotte megpróbálta lebeszélni, nem sok sikerrel. Éjszaka a nő és a férfi elhagyta a tábort gázmaszkokkal felszerelkezve. A Vihar állomásra indultak, hogy semlegesítsék az ott lévő gázt, mellyel Ben akár a szigeten élő összes embert meg tudta volna ölni. Útközben összefutottak a Locke táborából visszatérő Kate-tel, akit, mivel felfedezte a gázmaszkokat, Charlotte leütött. Az állomáson Daniel megkezdte a gáz hatástalanítását, de ekkor a nyomukban lévő Juliet fegyverrel akarta kényszeríteni a férfit tevékenysége felfüggesztésére. Charlotte először szavakkal győzködte a nőt, de mikor látta, ez hatástalan, erőszakhoz folyamodott. A verekedésből Juliet jött ki győztesen, azonban mire visszaszerezte pisztolyát, a férfi már végzett dolgával. Az állomás elhagyása után Kate még fegyvert fogott a nőre, a helyzet tisztázása után viszont minden rendeződött. Charlotte jelen volt, mikor a hajó orvosának testét a partra mosta a víz, és hallotta azt is, mikor Jack kiszedte Danielből, hogy sohasem akarták megmenteni a baleset túlélőit. Rákövetkező nap Rose és Bernard próbált több mindent megtudni a hajósokról. Ezt félbeszakította Jack rosszulléte. Juliet elküldte Sunt, Jint, Danielt és Charlotte-ot a Személyzet állomásra orvosi eszközökért. Itt a koreaiak Daniel Charlotte-hoz fűződő gyengéd érzelmeiről beszéltek saját nyelvükön, a nő viszont többször is elárulta magát, hogy érti, miről van szó. Jin ezt kihasználva a táborba visszatérve megfenyegette az angolt, hogy ha a felesége nem jut ki a szigetről, megöli Danielt. Másnap Frank kidobott egy telefont a tábor fölött elszálló helikopterből. Jack gyanúja az volt, hogy bárki tette, azt akarja, kövessék. Daniel a telefonon hallott beszélgetéstöredékből rájött, hogy a zsoldosok elfoglalták az Orchidea állomást, tehát a másodlagos protokoll lépett életbe. Emiatt pakolni kezdett, amikor pedig Charlotte megkérdezte, mi történt, kifejtette a helyzetet, és hozzátette: „Azonnal el kell hagynunk a szigetet!” Daniel a hajóról visszatérő Sayid gumicsónakját felhasználva elkezdte kimenekíteni az embereket a szigetről. Ezt követően Miles arra célzó mondatokat tett, hogy Charlotte sok időt töltött a szigetre való visszatalálással, és meglepte, hogy el akar menni. Később közölte Daniellel, hogy nem megy a hajóra, mondván, „ő még mindig azt a helyet keresi, ahol született”. Ezután elbúcsúztak. Charlotte a parton tartózkodott Sawyerrel, Juliettel és Milesszal, mikor Ben elmozgatta a szigetet. 5. évad: A rengeteg időutazás rohamos leépülésnek vetette alá Charlotte szervezetét. Apránként jelentkeztek nála a tünetek: szédülés, fejfájás, memóriazavar, orrvérzés. Sejtette, hogy valami súlyos baja van, amit szerinte Daniel tudott is, de a férfi nem akarta felfedni az igazságot. Mikor az 1954-es évbe kerültek, Faraday szerelmet vallott neki, de boldogságuk nem tarthatott sokáig, mivel egy újabb idősík-váltás következtében a nő ájultan összeesett. Dan ápolgatta, de gondoskodása nem hozta meg gyümölcsét. Egy erős, dupla időutazás után Charlotte szervezete megadta magát, a földre zuhant. Hamarosan magához tért, s koreaiul figyelmeztette Jint, ne engedje, hogy visszahozzák Sunt a Szigetre, mert meg fog halni. Ezt követően elméje ide-oda ugrált múlt és jelen között, ahogy Desmondé is a 4x05-ben. Egy ilyen utazás alkalmával jutott eszébe gyerekkorának egy fontos része, amit meg is osztott Daniellel. Elmondta, hogy mikor még a Szigeten élt, megkereste egy őrült ember, aki azt mondta neki, menjen el a Szigetről, és soha ne térjen rá vissza, különben meghal. Ez érthető módon nagyon megrémisztette a kislányt. Ami viszont érdekes: Charlotte szerint ez az őrült ember Daniel Faraday volt. Utolsó perceiben Dan próbálta megnyugtatni, hogy édesanyja segíteni fog rajtuk, csak ki kell tartania addig, és ha ez sikerül, megmenekül. Sajnos Charlotte nem volt képes erre, így eltávozott az élők soraiból, ami mérhetetlenül nagy fájdalmat okozott Faraday-nek. Charlotte-ot a filmben "Rebecca Mader" alakította. Colunga Colunga település Spanyolországban, Asztúria autonóm közösségben. Colunga Villaviciosa, Piloña, Parres és Caravia községekkel határos. Lakosainak száma 3440 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Maastricht ostroma (1748) Maastricht ostromára 1748 április–májusában került sor az osztrák örökösödési háború során. Szász Móric francia seregeivel a flandriai hadjáratának befejezéseként vette ostrom alá a várost. A hosszú ostrom után a védők kapituláltak és szabadon elvonulhattak a városból. Előzmények A lauffeldi győzelme után Szász Móric, tudatában annak, hogy ellenfelei erőforrásai nem teszik lehetővé egyszerre két város megvédését, seregét két részre osztotta. A kisebbik, 30 000 fős sereget Löwendal vezetésével Bergen op Zoom bevételére küldte, míg ő maga a nagyobbik, 60 000 fős sereggel Maastricht ellen vonult. Az ostrom Szász Móric az ellenségei megtévesztésére egy kontingenst küldött Breda irányába, azt a látszatot keltve, mintha ezt a várost akarná megostromolni, így az út szabaddá vált számára Maastricht felé. A franciák 1748. április 11-én zárták körbe a várost, Móric a város melletti Hocht apátságban kvártélyozta be magát. Április 21-én a francia tüzérség nekilátott az erőd bombázásának. A franciák támadásukat az erőd északnyugati részén található két kapu (Boschpoort és Lindenkruispoort) közti falszakaszra koncentrálták. Az első kisebb sikereket csak a hónap végén érték el, mikor a La Reine és Le Roy külső erődművekhez tartozó két nyíl alakú sáncot elfoglalták. A holland és osztrák csapatokból álló maastrichti helyőrség morálja magas volt, és van Aylva heves kitörésekkel védelmezte a várost. Május 3-án érkezett a hír Aachenből, hogy a békemegállapodás már készen áll. Két nappal később a IV. Vilmos Aylvát Maastricht kormányzójává tette meg, valószínűleg a hősies védekezésének jutalmául. Habár a harci cselekmények megszűntek és a küzdelem kimenetele még nem volt nyilvánvaló, május 7-én a város hivatalosan megadta magát. Május 10-én reggel 4 órakor a helyőrség a Brüsszeli kapun (Brusselsepoort) át Den Bosch irányában elhagyta a várost. A franciák az elvonuló helyőrségnek engedélyezték, hogy két ágyút is magukkal vihessenek, melyeket később Németalföld országgyűlése Aylvának ajándékozott. Ezzel egy időben két francia ezred (a Löwendal és a Normandie) a Német kapun keresztül bevonult a város nyugati részén lévő Wyck negyedbe. A francia csapatok két parancsnoka, Szász Móric és Löwendal még aznap részt vettek a Szent Szervác-bazilikában megtartott hálaadó istentiszteleten. Következmények Az ostrom francia áldozatainak száma nem ismert. A helyőrség 218 halottat veszített a harcokban, és több mint 500 sebesült vagy beteg katona hunyt el a kórházakban. A város, különösen annak északi része súlyos károkat szenvedett. A Nieuwen Biesen, a német lovagrend parancsnokságának épülete részben megsemmisült. Maastricht átadását követően rövidebb ideig maradt francia megszállás alatt, mint mikor elfoglalták 1673-ban (1678-ig) és 1794-ben (1814-ig). Löwendal marsallt tették meg az erőd helytartójává, mely funkciót csak októberig töltötte be, az aacheni béke megkötéséig. 1748 októberétől 1749 februárjáig De Courten gróf volt a megbízott helytartó, aki a francia csapatok kivonását felügyelte. 1749. március 26-án Aylva helyőrségével visszatért Maastrichtbe. A rövid francia megszállás ideje alatt Larcher d’Aubencourt mérnök az egész várost felmérte. A mérési adatok feldolgozásával később Párizsban megépítették Maastricht erődjének makettjét. Ezt a makettet előbb a Tuileriákban, majd 1777-től 1991-ig az Invalidusok házában található Musée des Plans-Reliefs-ben őrizték, ahonnan az Észak-Franciaország és Dél-Németalföld városait bemutató 14 másik makettel együtt 1991-ben átszállították a lille-i (rijseli) Szépművészeti Múzeumba (Palais des Beaux-Arts). A maastrichti Centre Céramique-ben kiállított makett ennek 1972–82 között készült másolata. A franciák rövid tartózkodásuk során nagy hatással voltak a helyi színjátszásra. A megszállás ideje alatt a Jeker melletti régi lovardát rendezték be színháznak a francia nyelvű színdarabok számára. Távozásuk után ez az épület szolgált évtizedeken át színházként, mígnem 1789-ben az erre a célra átalakított Bonbonnière-t használatba vették. Izoindén Az izoindén gyúlékony policiklusos szénhidrogén, összegképlete C9H8. Kondenzált cikohexadién és ciklopentadién gyűrűből áll. Tabera de Abajo Tabera de Abajo település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Tabera de Abajo Aldehuela de la Bóveda, Garcirrey, Sando, Doñinos de Ledesma, La Mata de Ledesma, Canillas de Abajo és Robliza de Cojos községekkel határos. Lakosainak száma 106 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Blanot (Côte-d’Or) Blanot település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 132 fő (2015). Blanot Saint-Martin-de-la-Mer, Villiers-en-Morvan, Brazey-en-Morvan, Liernais, Chissey-en-Morvan, Alligny-en-Morvan és Moux-en-Morvan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare de Corseul - Languenan Gare de Corseul - Languenan vasútállomás Franciaországban, Languenan településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lison–Lamballe-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Plancoët (Gare de Lamballe, Lison–Lamballe-vasútvonal) Gare de Dinan (Gare de Lison, Lison–Lamballe-vasútvonal) I. e. 609 Évszázadok: i. e. 8. század – i. e. 7. század – i. e. 6. század Évtizedek: i. e. 650-es évek – i. e. 640-es évek – i. e. 630-as évek – i. e. 620-as évek – i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek – i. e. 560-as évek – i. e. 550-es évek Évek: i. e. 614 – i. e. 613 – i. e. 612 – i. e. 611 – i. e. 610 – i. e. 609 – i. e. 608 – i. e. 607 – i. e. 606 – i. e. 605 – i. e. 604 Események Jósiás júdai király Megiddó mezején sikertelenül próbálja feltartóztatni II. Nékó egyiptomi fáraó seregét. Az egyiptomi hadsereg, Asszíria szövetségese kiűzi a babiloniakat Harránból , de nem hagy ott helyőrséget, hanem Karkemisben rendezkednek be. Michelson–Gale-kísérlet A Michelson–Gale–Pearson-kísérlet (1925) a Michelson–Morley-kísérlet és egy Sagnac-interferométer módosított változata, amely az éterelmélet és a speciális relativitáselmélet tesztje a forgó földfelszínen. A kísérlet célja annak eldöntése volt, vajon a Föld forgása okoz-e megfigyelhető változásokat a fény terjedési sebességében. A Michelson–Gale-kísérletben egy nagy gyűrű interferométert használtak (a kerülete 1,9 km), amely elég nagy ahhoz, hogy kimutathassa a Föld forgási sebességét. Az eredeti Michelson–Morley-kísérlethez hasonlóan, a Michelson–Gale–Pearson verzió is egy egyszerű fényforrás (szénszál) kettéosztott fényét hasonlította össze a különböző irányú utazások után. A fő változtatás az eredeti MM verzió két karjának lecserélése két négyszögre, ahol az egyik (kb. 600 × 300 m) sokkal nagyobb kerületű volt mint a másik. A kettéosztott fényt a vákuum alatt lévő alagutak (30 cm-es vízvezetékcső) sarkain tükrökkel vezették körbe, majd a kiindulópontnál az eredeti MM kísérlethez hasonlóan egy képernyőn egyesítették. A kisebb négyszögben haladó fényt referenciának használták. A kísérlettel a Föld forgásának csillagászok által megállapított kerületi sebessége kimutatható. A mért sáveltolódás 0,230 ± 0,005 pontossággal. Az előrejelzett, számított eltolódás 0,237. A Michelson–Gale-kísérlet összeegyeztethető az éterelmélettel és a speciális relativitáselmélettel is. Január 28. Január 28. az év 28. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 337 (szökőévekben 338) nap van hátra. Névnapok: Károly + Aglent, Ágnes, Agnéta, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Amál, Amália, Amilla, Apol, Apolka, Apollónia, Efraim, Gréta, Gréte, Grétea, Gyula, Inez, Karola, Manassé, Manfréd, Manfréda, Margit, Margita, Margitta, Margó, Péter, Pető, Tamás Események Politikai események 1077 – Canossa-járás : IV. Henrik német király kénytelen megalázkodni a pápa előtt, hogy az egyházi átok alól feloldozást nyerjen. Darócruhában vezekel három napon át Canossa várában, ahol VII. Gergely pápa tartózkodott. 1479 – I. Eleonóra navarrai királynőt Tudelában Navarra királyává koronázzák. 1790 – II. József német-római császár , magyar és cseh király visszavonja Magyarországot érintő összes rendeletét, a türelmi , a jobbágyrendelet és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével. 1808 – Brazília megnyitja kikötőit a kontinentális zárlat alatt álló angol hajók számára. 1871 – Párizs kapitulál az ostromló porosz hadsereg előtt. Adolphe Thiers miniszterelnök fegyverszünetet köt a poroszokkal. 1895 – Gróf Zichy Nándor vezetésével megalakul a Katolikus Néppárt . 1957 – Kővágó József , ( 1956 . november 1-jétől újra) Budapest főpolgármestere elmondja híres beszédét New Yorkban , az ENSZ úgynevezett ötös bizottsága előtt az 1956-os forradalomról és szabadságharcról 1958 – Kádár János vezette első Kádár-kormány , hivatalos szóhasználattal „magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány” kormányfőjének és kormánya tagjainak hivatali ideje véget ér. 1989 – A Kossuth Rádióban elhangzik Pozsgay Imre bejelentése, hogy 1956 népfelkelésnek tekinthető, ezzel megkérdőjelezi a Kádár-rendszer létjogosultságát, mely az "ellenforradalom" koncepcióján alapult. 2008 – Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet három tagja életét veszíti Szomáliában , amikor gépjárművük aknára fut. Tudományos és gazdasági események 1613 – Galileo Galilei megfigyeli a Neptunuszt a Jupiter mellett, de nem ismeri fel, hogy az bolygó. 1830 – Megjelenik a Hitel , Széchenyi István műve, amely a magyar reformmozgalom programjává válik. Sportesemények 1973 – Forma-1-es argentin nagydíj , Buenos Aires - Győztes: Emerson Fittipaldi ( Lotus Ford ) Egyéb események 1986 – A Challenger űrrepülőgép 1 perc 13 másodperccel a fellövése után felrobban . Születések 1457 – (Tudor) VII. Henrik angol király († 1509 ) 1608 – Giovanni Alfonso Borelli olasz fizikus, csillagász, fiziológus, matematikus († 1679 ) 1717 – III. Musztafa az Oszmán Birodalom 27. szultánja († 1774 ) 1722 – Johann Ernst Bach német zeneszerző († 1777 ) 1795 – Albach József ferences rendi egyházi író († 1853 ) 1800 – Friedrich August Stüler német műépítész , szakíró († 1865 ) 1834 – Sabine Baring-Gould angol népzenekutató , regényíró († 1924 ) 1841 – Újházi Ede magyar színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője († 1915 ) 1841 – Sir Henry Morton Stanley wales -i születésű amerikai újságíró és Afrika -kutató († 1904 ) 1844 – Benczúr Gyula magyar festőművész († 1920 ) 1853 – José Martí kubai költő, író, szabadságharcos († 1895 ) 1873 – Sidonie Gabrielle Colette francia regényírónő († 1954 ) 1884 – Auguste Piccard svájci fizikus († 1962 ) 1892 – Ernst Lubitsch német születésű amerikai filmrendező († 1947 ) 1905 – Kulin György magyar csillagász († 1989 ) 1909 – Enrico Plate olasz autóversenyző († 1954 ) 1912 – Jackson Pollock amerikai festőművész († 1956 ) 1926 – Gene Hartley amerikai autóversenyző († 1994 ) 1927 – Jimmy Bryan amerikai autóversenyző († 1960 ) 1928 – Sinka Brigitta magyar sakkozó 1932 – Ircsik József magyar festőművész († 1986 ) 1932 – Szendrey Karper László magyar gitárművész († 1991 ) 1934 – Juan-Manuel Bordeu argentin autóversenyző († 1990 ) 1936 – Alan Alda amerikai színész 1938 – Tomas Lindahl kémiai Nobel-díjas svéd rákkutató 1941 – Jevhen Kirilovics Marcsuk ukrán politikus, miniszterelnök 1941 – Jochen Busse német színész, kabarettista, színházi szerző 1946 – Hopp-Halász Károly Munkácsy-díjas magyar képzőművész († 2016 ) 1948 – Kern András Kossuth - és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező 1951 – Farády István színművész († 2004 ) 1951 – Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk ukrán űrhajós († 2018 ) 1955 – Nicolas Sarkozy politikus, a Francia Köztársaság elnöke 1959 – Ágota Gábor politikus, országgyűlési képviselő († 2009 ) 1968 – Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas magyar színésznő 1975 – Julian Dean új-zélandi kerékpározó 1977 – Takuma Sato japán autóversenyző 1981 – Elijah Wood amerikai színész 1984 – Sík Márton magyar kenus 1985 - J. Cole amerikai rapper 1987 – Sylvia Diamond magyar pornószínésznő 1990 – Dombai Viktor magyar labdarúgó 1991 – Calum Worthy kanadai színész 1992 – Deák Nagy Marcell magyar atléta 1989 – Bruno Massot német műkorcsolyázó Michilimackinac Michilimackinac egy tartomány elnevezése volt, amely főként a mai Michigan állam területén, a Huron-tó és a Michigan-tó között feküdt. A területet az odzsibua és az otava indiánok lakták az első európai gyarmatosítók megérkezésének idején. Közülük a franciák érkeztek meg ide elsőként, s hamarosan kereskedelmi gócpontokat és missziókat alapítottak. Az egyik első missziót Szent Ignác néven alapították Point Iroquis északi partján, közel a mai St. Ignace városhoz. A missziót a jezsuita Jacques Marquette atya alapította 1671-ben, és a köré épült település a Mackinac vagy Michilmackinac nevet kapta. Később ugyanez Old Michilmackinac vagy Ancient Fort Mackinac néven is ismertté vált. A franciák később a part déli oldala mentén is várost alapítottak Fort Michilimackinac néven, közel a mai, Michigan állambeli Mackinaw Cityhez. A területet védő fő erődítményt később Mackinac Islandre helyezték át, s ez a Fort Mackinac nevet kapta. Blanzay-sur-Boutonne Blanzay-sur-Boutonne település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 90 fő (2015). Blanzay-sur-Boutonne Coivert, Dampierre-sur-Boutonne, Saint-Georges-de-Longuepierre, Saint-Martial és Saint-Pierre-de-l’Isle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kaló Flórián-díj A Kaló Flórián-díjat a színész halála után, emlékére, nevének és munkásságának megőrzésére alapították. Az elismerést alapító kuratórium tagjai: Maros Artúr és Maros Ágnes. Díjazottak 2006 – Kocsis Judit 2007 – Schnell Ádám 2008 – Besenczi Árpád 2009 – Vándor Éva 2010 – Zöld Csaba 2011 – Bakó Márta 2012 – Józsa Imre 2013 – Fehér Anna 2014 – 2015 – Ujréti László 2016 – Galambos Erzsi , Rékasi Károly 2017 – Fila Balázs 2018 – Molnár Zsuzsa Charmauvillers Charmauvillers település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 253 fő (2015). Charmauvillers Urtière községgel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Martin-du-Bec Saint-Martin-du-Bec település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 591 fő (2015). Saint-Martin-du-Bec Gonneville-la-Mallet, Mannevillette, Notre-Dame-du-Bec, Rolleville, Saint-Jouin-Bruneval és Turretot községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Saguache (Colorado) Saguache egy város az USA-ban, Colorado államban. A Colorado központja. Lakosainak száma 493 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Winhöring Winhöring település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 4500 fő (1987. május 25.). Petki János Petki János (1572 – Brassó, 1612. október 26.) erdélyi kancellár, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem anyai nagyapja. Életpályája Sárospatakon tanult 1584-85-ben, ezután Báthory Boldizsár udvarába került, s feltehetőleg Báthory kivégzéséig szolgált ott. Később a fejedelmi udvarnál állt szolgálatban, Mária Krisztierna mint aulae familiarisának (udvarnokának) rendeli neki 1598. június 23-án, hogy „annyi számú lovaggal, az mennyire innet udvartúl fizetésed jár, minden okvetlen jó szerrel Szászsebes táján Lankereknél táborba szálj.” Báthory András fejedelem alatt részt vett a sellenberki csatában, ahonnan Görgény felé menekült apósával, Kornis Farkassal. 1600-ban Segesvárt majdnem fogságba kerültek; ekkor Mihály vajda magának foglalta le javait. Tagja volt annak a követségnek, amelyet a kolozsvári országgyűlés 1601 elején Báthory Zsigmond visszahozására Moldvába küldött. Ugyanebben az évben Báthory megbízásából titkos küldetésbe Lengyelországba utazott. 1602-ben Prágában is járt követségben, majd Báthorynak lemondása után tagja volt annak a követségnek, amelyet 1603 elején a gyulafehérvári országgyűlés Rudolf császárhoz küldött, hogy Erdély hódolatát megvigye. 1604. december 19. körül udvarhelyszéki kapitánynak nevezték ki. 1605-ben Bocskai István pártjára állt. 1606-ban Bocskai a székelyek generálisává nevezte ki, ekkor a székely sereggel Gyulaffy fővezér táborához csatlakozott. Gyulaffy megbetegedése után ideiglenes fővezérként szolgált, majd az új fővezér Bogáthy Menyhérttel együtt Segesvár ostromára ment. Bocskai alatt a fejedelmi tanács tagja volt. Jelentős szerepet játszott Rákóczi Zsigmond fejedelemmé választásában. Rákóczi kancellárnak nevezte ki, és több birtokkal jutalmazta. 1608. március 31-én, Báthory Gábor fejedelem beiktatási ünnepén, egészségi okokra hivatkozva lemondott kancellári tisztségéről. Báthory nem kedvelte Petkit, és hogy távolt tartsa, uralkodása első évében háromszor is követségbe küldte Moldvába. Távolléte alatt Udvarhelyszék felzúdult ellene; Báthory a panaszok következtében ideiglenesen felfüggesztette a főkapitányi tisztségből, később véglegesen másra bízta Udvarhelyszék igazgatását. 1610 után Doboka megye főispánjaként szerepelt. Az év nyarán a török portára ment követségbe. 1611 nyarán szembefordult Báthory Gáborral és a II. Mátyás szolgálatában az erdélyi szászok segítségére induló Forgách Zsigmondhoz csatlakozott, ezért a fejedelem az 1612 májusi országgyűlésen jószágvesztésre ítéltette. Élete végén Brassóba húzódott vissza. Nagy tekintélye és befolyása volt Erdélyben. Szoros baráti kapcsolat fűzte Káthay Mihályhoz és Péchi Simonhoz. Művelt, a tudományokat és az irodalmat pártoló főúr volt, verseket is írt. Bethlen Farkas történetíró kiváló szónoknak és a latin nyelv tökéletes ismerőjének festi. Házassága, gyermekei Kornis Farkas leányával, Kornis Katalinnal (1581 körül – 1637) kötött házasságából négy gyermeke született: Ilona (? –?) Mikó Ferenchez ment férjhez Zsuzsanna (? –?) Gávai Péter felesége lett Borbála (?–1660) apagynagyfalvai Apafi György Küküllő vármegyei főispánhoz (1588–1635) ment férjhez; ebből a házasságból született 1632 -ben a későbbi I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Ferenc (?–1633) Doboka vármegye főispánja lett, Kovacsóczy Katalint vette feleségül Művei Az Virtusnak és Volvptasnak egy massal valo vetekedesek, kit az Erdelyi Nemes Iffiaknak tanusagara, most fordítottak Magyarul Silius Italicusbol. Kolozsvár, 1610. Az unitariusoknak 1627 és 1630 közt kiadott Zsoltáros könyvében van egy jeremiádja. Herbert Erhardt Herbert Erhardt (Fürth, 1930. július 6. – Fürth, 2010. július 3.) nyugatnémet válogatott világbajnok német labdarúgó, hátvéd. 1959 és 1962 között a nyugatnémet válogatott csapatkapitánya volt. Pályafutása Klubcsapatban 1948 és 1962 között az SpVgg Fürth játékosa volt. Ezt követően a Bayern München csapatában szerepelt 1964-ig, amikor visszavonult az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1953 és 1962 között 50 alkalommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban és egy gólt szerzett. Tagja volt az 1954-es világbajnok csapatnak. Részt vett az 1958-as és az [[1962-es labdarúgó-világbajnokság|1962-es világbajnokságon]] is. 1959 és 1962 között 16 alkalommal a nyugatnémet válogatott csapatkapitánya volt. Sikerei, díjai Világbajnokság világbajnok: 1954, Svájc 4.: 1958, Svédország Salles-sur-Garonne Salles-sur-Garonne település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 552 fő (2015). Salles-sur-Garonne Carbonne, Lafitte-Vigordane, Rieux-Volvestre, Saint-Élix-le-Château és Saint-Julien-sur-Garonne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: (14003) 1993 OO4 A (14003) 1993 OO4 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1993. július 20-án. 2013 Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század Évtizedek: 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek Évek: 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013 – 2014 – 2015 – 2016 – 2017 – 2018 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint. Időszámításunk 2013. éve, a 3. évezred és a 21. század 13. éve, a 2010-es évek 4. éve. Események Január január 1. Létrejön a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége. A kormány döntésének megfelelően a Magyar Honvédség – az ivóvízminőség-javító program beruházásainak megvalósulásáig – a rendelkezésre álló katonai képességeivel szállítja az ivóvizet azokra településekre, ahol a víz arzéntartalma túllépi az Európai Unió által megszabott határértéket, hozzájárulva ezzel a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásához. (Az Európai Bizottság 2012. május 30-i határozata alapján Magyarország 2012. december 25-ig kapott haladékot, hogy teljesítse az ivóvíz arzéntartalmára megszabott európai uniós határértékeket. A kormány szeptember 20-i határozata szerint az eddigi, literenkénti 20 mikrogramm helyett szigorúbb, 10 mikrogrammos határértéket kell teljesíteni.) Június végéig Írország veszi át Ciprustól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és életbe lép a 2012. márciusi uniós csúcson elfogadott fiskális paktum. január 10. Dioncounda Traoré elnök Franciaországtól és az ENSZ-től kért sürgős segítséget, hogy megállítsa az iszlamista lázadók előrenyomulását dél felé, a főváros, Bamako irányában. Mali északi részén az iszlám milíciák – egy újabb offenzíva során – elfoglalják Konnát, majd másnap a kormánycsapatok – a francia légierő támogatásával – visszafoglalják azt. január 14. Maliban az iszlamista fegyveresek elfoglalják a mauritániai határ közelében fekvő Diabali városát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatja a francia intervenciót Maliban, míg a brit kormány légi logisztikai segítséget nyújt Franciaországnak. január 15. A francia kormány kérésére a Belga Királyság kormánya úgy döntött, támogatja a Maliban folyó francia hadműveletet, másnap pedig Németország csapatszállító repülőgépeket ajánl fel a katonai akció támogatására. A francia katonák megkezdik az első szárazföldi műveletet Maliban, újabb szakaszba léptetve ezzel az eddig elsősorban légicsapásokból álló műveletet. január 16. – A francia csapatok megindulnak Mali északi része felé, hogy kiűzzék onnan a radikális iszlamista fegyveres csoportokat. január 17. Soron kívüli találkozót tartanak az uniós tagországok külügyminiszterei, hogy megvitassák a Maliban kialakult helyzetet. (A tanácskozáson megállapodnak abban, hogy az Európai Unió katonai kiképzőket küld Maliba, valamint pénzügyi támogatást nyújt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Szervezete (ECOWAS) több ezer fős katonai küldetéséhez.) Megérkeznek az első afrikai katonák Maliba. (A 40 togói katona az előőrse annak a nyugat-afrikai haderőnek, amelyet azért vezényelnek a térségbe, hogy segítse az ország északi részét elfoglalt iszlamisták kiűzését.) A mali hadsereg csapatai – erőteljes francia támogatással – visszafoglalták Konnát. (A város visszavétele után a kormánycsapatok másnap folytatták előrenyomulásukat a lázadók kezén lévő Douentza felé.) január 17 – 18. – Áder János személyében először jár magyar államfő a NATO brüsszeli központjában azóta, hogy Magyarország 1999-ben csatlakozott a szervezethez. január 20. – Népszavazás Ausztriában a sorkatonai szolgálat eltörléséről, melyen az osztrákok többsége a sorkötelezettség fenntartására voksolt. január 25. Bécsben a Szent István-székesegyházban megtartották a Balassi-mise néven ismert istentiszteletet Kiss-Rigó László celebrálásában. január 28. – Beatrix holland királynő bejelentette, hogy április végén lemond trónjáról legidősebb gyermeke, Vilmos Sándor herceg javára. Február február 1. – Országos rendőrfőkapitánnyá nevezi ki Papp Károly vezérőrnagyot Orbán Viktor miniszterelnök. (Elődje, Hatala József nyugdíjba vonult.) február 5. – Miskolc polgármestere bejelenti, hogy nem fog a város Világsátort létesíteni. A kulturális központtal kapcsolatban Kriza Ákos azt is elmondta, hogy nem a Jobbik nyomására hozták meg ezt a döntést. február 11. XVI. Benedek pápa a bíborosi kollégium ülésén, a konzisztóriumon bejelenti, hogy február 28-ával lemond tisztségéről. A parlament – 15 évi előkészület után – elfogadja az új polgári törvénykönyvet (Ptk.). (A Ptk. 2014. március 15-én lép hatályba.) február 13. – Átadják a XVII. Balassi Bálint-emlékkard néven ismert magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat Budapesten . Kalász Márton mellett Jean-Luc Moreau francia műfordító volt a kitüntetett, utóbbinak Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó adta át a szablyát. február 14. – Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelenti, hogy Magyarország nem vesz részt a Maliban zajló francia vezetésű Serval-hadműveletben, ugyanakkor tíz kiképzővel (hat mesterlövésszel, három egészségügyi szakemberrel és egy összekötővel) hozzá járul az EU missziójához. február 15. – Meteorbecsapódás Cseljabinszk közelében . február 28. – XVI. Benedek pápa este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével, ezt követően Szent Péter trónja megüresedik. (A pápa a Róma közeli Castel Gandolfo rezidenciájára költözött át.) Március március 1. – Bulgária megkezdi Afganisztánban állomásozó egységeinek részleges kivonását. (A kabuli repülőtér védelmében részt vevő bolgár katonák hazautazása március 1-jén kezdődik, majd március végétől követik őket az oktatók.) március 2. – ByeAlex és a Kedvesem című dala nyeri az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi előválogatóját, A Dalt . március 3. – Tartományi helyhatósági választásokat tartanak Alsó-Ausztriában és Karintiában . (A Bécs körüli Alsó-Ausztriában az ÖVP színeiben induló Erwin Pröll ismét győzni tudott, míg Karintiában a szociáldemokraták leváltották Jörg Haider egykori pártját, az FPÖ-vel szövetségben lévő Karintiai Szabadságpártot.) március 4. – Az államfő Matolcsy Györgyöt nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank elnökévé, míg Balog Ádámot alelnökké. (Matolcsit előző nappal mentik fel a nemzetgazdasági miniszteri tisztségéből.) március 5. – A caracasi katonai kórházban meghal Hugo Chávez venezuelai elnök. március 7. Varga Mihály veszi át a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítását. (Tárca nélküli miniszteri megbízatása 2013. március 6-ai hatállyal szűnt meg.) A magyar kormány engedélyezi, hogy az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében (EUTM Mali) a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 15 fő – váltási időszakban legfeljebb 30 fő – a művelet mandátumában meghatározott ideig részt vegyen. (A magyar szerepvállalás legfeljebb 2014. május 18-ig tart, ezen időtartamba a kitelepülés és a visszatelepülés időtartama azonban nem számít bele.) március 8. – Megalakul az Együtt 2014 Választói Szövetség Párt , amely azonnal választási szövetséget kötött a Párbeszéd Magyarországért párttal. március 9. – Előrehozott parlamenti választásokat rendeznek Máltán. (Az új miniszterelnök Joseph Muscat.) március 10. – A Székely Szabadság napja. (Világszerte tüntetéseken követelik a Székelyföld autonómiáját.) március 11. – A parlament elfogadja az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló törvényt, mely többek között kimondja, hogy a házasság férfi és nő életközössége, valamint „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”. (Az Alaptörvény módosítása április 1-jével lépett hatályba.) március 13. – Rómában Ferenc pápát választják a katolikus egyház új fejévé. március 14 – 15. – Katasztrófaveszély Magyarországon . (Egy hirtelen lehűlés utáni viharos hófúvás bénította meg délután a Dunántúl északi és nyugati részén valamint Délnyugat-Szlovákiában a közúti és a vasúti közlekedést. Az M1-es autópályán több ezer ember töltötte az éjszakát autójában. Áramszünet volt Zala, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több településén, amit egyes helyeken csak 3-4 nap alatt tudtak elhárítani.) március 16. Az Eurócsoport (az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa) elfogadott a Ciprusi Köztársaság számára egy 10 milliárd eurós bankmentő hitelcsomagot. (A csomag lehívásának feltétele, hogy Cipruson tíz százalékponttal megemelik a társasági adót, a 100 000 eurónál nagyobb bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtják.) Megalakul a Kínai Népköztársaság új kormánya Li Ko-csiang vezetésével, miután az Országos Népi Gyűlés megválasztotta az államhatalom legfőbb tisztségviselőit, az államelnököt, a parlament elnökét, a népfront első emberét és a kormányfőt. március 18. – A Nemzetközi Bíróság körözési listáján szereplő Bosco Ntaganda feladja magát az Egyesült Államok ruandai nagykövetségén Kigaliban . (A kongói hadsereg tábornokát 2006 óta körözik háborús és emberiség elleni cselekményekért.) március 20. – A baloldali Pozitív Szlovénia párt ideiglenes elnöke, Alenka Bratušek veszi át a kormányzást Szlovéniában – a februári bizalmatlansági szavazáson megbukott – Janez Janša miniszterelnöktől. március 25. – Áder János aláírja Magyarország alaptörvényének negyedik módosítását. (Az aláírást megelőzően ezrek tüntettek az újabb alkotmánymódosítás ellen.) Április április 8. – 87 éves korában meghal Margaret Thatcher volt brit konzervatív miniszterelnök, a szigetország azóta is egyetlen női miniszterelnöke. (Katonai tiszteletadás mellett búcsúztatták április 17-én a londoni Szent Pál székesegyházban. A szertartáson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte Magyarországot.) április 15. – Egy csecsen származású testvérpár, Tamerlan Carnajev és Dzsohar Carnajev két pokolgépet robbant fel a Boston Marathon céljának közelében. (A merényletben hárman meghaltak, 144-en pedig megsebesültek.) április 20. Az olasz parlament újraválasztja Giorgio Napolitano köztársasági elnököt. (A második világháború óta ő az első államfő, aki két mandátumot is betölthet.) Újabb három évre Victor Ponta miniszterelnököt választja elnökévé a romániai Szociáldemokrata Párt (PSD) a kétnapos tisztújító kongresszusa második napján. április 24. – Bangladesben , a Dakka mellett lévő Szavar városban összeomlott a „Rana Plaza” nevű 8 emeletes épület. Több mint 700 ember halt meg. április 28. – Enrico Letta , a balközép Demokrata Párt (PD) politikusa alakít kormányt Olaszországban . április 30. - Afganisztánban a bagrami légibázison lezuhan egy Boeing 747-400 típusú teherszállító repülőgép, 7 áldozat. április 30. – Beatrix holland királynő Amszterdamban aláírja azt az okmányt, amellyel lemond a trónról fia, Vilmos Sándor javára, és a trónörökös ezzel Hollandia új uralkodójává válik. Május május 5. – Budapesten ülésezik a Zsidó Világkongresszus . május 6. – A Magyar Tudományos Akadémia megkezdi kétnapos 184. közgyűlését. (Május 7-én 31 rendes, 26 levelező, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma; körükben rendes tag lett Erdő Péter érsek, Sólyom László korábbi köztársasági elnök és Somogyi Péter Agy-díjas oxfordi professzor.) május 7. – Magyarországra érkezik Bosco Szent János ereklyéje. május 10. – Gyűrűs napfogyatkozás Ausztrália , Új-Zéland és a Csendes-óceán közepe felett. május 11. – Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfő vezette Pakisztáni Muzulmán Liga-Navaz (PML-N) győz a parlamenti választásokon. (Sarif júniusban harmadszorra is a kormányfői székbe ülhetett.) május 12. – A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) végez az első helyen a előrehozott parlamenti választásokon Bulgáriában. május 14. – Átveszi hadnagyi kitüntetését Niloofar Rhmani , a modern Afganisztán első női pilótája. május 16. – Hetedikként a spanyol Wikipédia is eléri az egymilliós szócikkszámot és a sorban azonnal a hatodik helyre ugrott előre, megelőzve az orosz Wikipédiát , mely május 11-én lépte át a bűvös egymilliós határt. május 16 – 19. – A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete rendezésében kerül megrendezésre Budapesten a Hungexpo kiállítási területén a Kutya-világkiállítás. május 18. Az Emmelie de Forest által képviselt Dánia megnyeri az 58. Eurovíziós Dalfesztivált a svédországi Malmőben . Második helyen végez F�rid M�mm�dov Azerbajdzsán színeiben, a harmadik helyezést Zlata Ohnevics ( Ukrajna ) kapja meg. A magyar induló, ByeAlex a 10. helyen végez a fesztivál 26 fős döntőjében. Aláírja az egynemű párok házasságát és gyermek-örökbefogadását lehetővé tevő törvényt François Hollande államfő, ezzel Franciaország a világ 14. államaként biztosított a hagyományos párkapcsolatban élőkkel azonos jogokat a melegeknek. május 20. Nagyerejű tornádó pusztít az Egyesült Államokban , Oklahoma City déli részén, és a szomszédos Moore nevű elővárosban. 47 év után először utazik hivatalosan az Egyesült Államokba mianmari elnök. (Thein Szein az ENSZ éves közgyűlésén is részt vett.) Június június 3. – A Duna vízállása meghaladja az 1501 -ben regisztrált 12,20 méteres történelmi csúcsot a bajor-osztrák határon fekvő németországi Passaunál , ahol három folyó, a Duna , az Inn és az Ilz találkozik. (A Duna végül 12,80 méteren tetőzött.) június 4. – A Kormány Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék területére, Pest megyében a szobi , a váci , a dunakeszi és a Szentendrei járások területére, továbbá Budapest I. , II. , III. , IV. , V. , IX. , XI. , XIII. , XXI. és XXII. kerületének közigazgatási területére árvízi veszély miatt veszélyhelyzetet hirdet ki. június 8. – A magyar Attraction látványszínház nyeri a Britain’s Got Talent nevű brit televíziós tehetségkutató vetélkedőt. június 8. – A Duna Budapestnél 891 cm-en tetőzik június 10. – A parlament egyhangúlag megszavazza a magyarországi árvízi veszélyhelyzet meghosszabbítását július 19-éig , kiterjesztve azt Pest megyében az érdi , a ráckevei és a szigetszentmiklósi járások , Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi járások , Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi , a kalocsai és a bajai járások , Tolna megyében a paksi , a tolnai és a szekszárdi járások , míg Baranya megyében a mohácsi járás közigazgatási területére. június 12. – Ausztria megkezdi békefenntartói kivonását a Golán-fennsíkról , mivel nem tudja garantálni biztonságukat a szíriai polgárháborús helyzet miatt. (Ausztria 1974 óta van jelen a fennsíkon.) június 14. A Sedrig Verwoert által képviselt Hollandia megnyeri a 13. Fiatal Táncosok Eurovízióját a lengyelországi Gdańskben . Második helyen végez Felix Berning Németország színeiben. Hasszán Rohani , a mérsékeltek és reformpártiak jelöltje nyeri az iráni elnökválasztást. június 19. – Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában meghal Horn Gyula magyar politikus , az MSZP volt elnöke, 1994 – 1998 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke . június 26. Elnökválasztást tartanak az Ausztrál Munkáspártban, melyet Julia Gillard pártelnök elveszít, aki ezért miniszterelnöki tisztjéről is lemond. (A győztes Kevin Rudd korábbi pártelnök lett, aki egyben miniszterelnöki székébe is visszatért, letette az esküt, és június 27-én Ausztrália kormányfőjeként hivatalba lépett.) Újraválasztják államfői tisztségében Cahiagín Elbegdordzs korábbi kétszeres mongol miniszterelnököt, 2009-től Mongólia választott elnökét. Július július 1. Horvátország lett az Európai Unió 28. tagállama . Országszerte megnyilnak a nemzeti dohányboltok és július 15-től már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon. (Az este folyamán a Fidesz-székház előtt tartott demonstráción Magyarország „ipari méretű lenyúlásával” vádolta meg a kormányfőt Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője.) Az állami szférában dolgozók – a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai – nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg. Hatálybalépésével számos szigorítást hoz az 1978-ast felváltó új büntető törvénykönyv (Btk.). (Többek között 12 évre szállították le a büntethetőségi korhatárt.) július 3. Egyiptomban a hadsereg elmozdítja hivatalából Muhammad Morszi elnököt, aki a 2011-es forradalmat követően került hatalomra. II. Albert belga király bejelenti, hogy július 21-i hatállyal lemond a trónról. Utódja fia, Fülöp belga koronaherceg lesz. Strasbourgban elfogadják a magyar kormányt elmarasztaló Tavares-jelentést. július 15. – Áder János köztársasági elnök 16 nagyközségnek és 2 községnek adományoz városi címet. (A városi címet nyert települések: Kondoros, Onga, Csákvár, Aba, Lébény, Verpelét, Gyöngyöspata, Besenyszög, Fegyvernek, Tát, Újhartyán, Őrbottyán, Piliscsaba, Diósd, Sülysáp, Kerepes, Ajak, Jánosháza.) július 20. – Az Országgyűlés a fővárosi önkormányzat közvetlen igazgatása alá vonja – a korábban XIII. kerület közigazgatásához tartozó – Margit-szigetet . július 21. – Előzetes bejelentésének megfelelően, hivatalosan lemond a trónról II. Albert belga király legidősebb fia, Fülöp herceg javára, aki ezután – a parlament két házának tagjai előtt – leteszi az uralkodói esküt (három nyelven, hollandul, franciául és németül). július 22. – Tízezrek ünneplik London utcáin Vilmos cambridge-i herceg és hitvese, Katalin hercegnő első gyermekének, György cambridge-i hercegnek , Nagy-Britannia majdani uralkodójának világra jöttét. július 24. – Súlyos vasúti baleset Spanyolországban , Santiago de Compostela közelében. július 27. – A székelyföldi Tusnádfürdőn megrendezett 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elhangzott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalaptól korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. július 28. – A mali elnökválasztás első fordulója. (A választást Ibrahim Boubacar Keïta nyerte, de nem jutott abszolút többséghez, mivel a szavazatok 39,2 százalékát szerezte meg. Ellenfele, Soumalia Cissé korábbi pénzügyminiszter a szavazatok 19,4 százalékával lett a második.) Augusztus augusztus 11. – A mali elnökválasztás második fordulója, melyet az egykori kormányfő, Ibrahim Boubacar Keïta nagy fölénnyel nyert meg. augusztus 12. – Az Államadósság Kezelő Központ előtörleszti a Nemzetközi Valutaalappal szemben még fennálló 2,15 milliárd euró (1,9 milliárd SDR) összegű hitelét, melyet 3 devizanemben – dollárban, euróban és angol fontban – fizetett ki a magyar állam. augusztus 13. – Jiří Rusnok cseh kormányfő benyújtja kormánya lemondását Miloš Zeman köztársasági elnöknek. (A Rusnok vezette szakértői kabinet ügyvivőként a helyén marad az új választásokig, illetve a választás eredményeként megalakuló kormány hivatalba lépéséig.) augusztus 14. – Egyiptomban a ramadán elmúltával a hadsereg erőszakkal felszámolta a volt államfőt, Muhammad Morszit támogató tüntetők kairói sátortáborát. (Az akcióban 525-en meghaltak, 3572-en megsebesültek. Az országban rendkívüli állapotot vezettek be, Mohammed el-Barádei ideiglenes alelnök lemondott.) augusztus 21. Vegyifegyver-támadás a szír főváros Damaszkusz külterületén. (A támadás elkövetésével a kormány és a lázadó erők egymást vádolják.) Áder János államfő kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság , egyúttal a Médiatanács elnökévé nevezi ki Karas Monikát . augusztus 26. – A 18-án Damaszkuszba érkezett svéd tudós, Ake Sellström vezette ENSZ-szakértői csoport az állítólagos gáztámadás helyszínén vizsgálódik öt napon keresztül, annak megállapítása érdekében, hogy valóban bevetettek-e vegyi fegyvereket. (A vizsgálatot több incidens hátráltatta, mivel 26-án ismeretlen orvlövészek rálőttek a szakértőket szállító autók egyikére, másnap pedig a rossz biztonsági helyzet miatt el kellett napolni az aznapi helyszíni szemlét.) augusztus 30. – A Keresztelő Szent János-székesegyházban – ünnepi szentmise keretében – beiktatják hivatalába Orosch János új nagyszombati érseket. (Orosch a 2012 júliusban hivatalából elmozdított Róbert Bezák helyét vette át. Az év júliusban kinevezett érsek Bezák leváltása óta a pápa megbízásából ’’sede vacante’’ apostoli adminisztrátorként látta el a nagyszombati főegyházmegye vezetését.) Szeptember szeptember 7. – Hszi Csin-ping kínai elnök javaslatot tesz a Selyemút Gazdasági Övezet felépítésére az asztanai Nazarbayev Egyetemen. szeptember 22. Az Angela Merkel vezette konzervatívok győznek a németországi parlamenti választáson, és csupán öt mandátummal maradnak el az abszolút többségtől. (A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, míg a koalíciós partnere, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) 4,8 százalékot szerzett, és így 64 év után kiesett a szövetségi gyűlésből.) Tartományi választás Hessenben , ahol a konzervatív-liberális koalíció elveszíti a többséget a wiesbadeni tartományi gyűlésben. (A CDU 38,3 százalékot, az SPD 30,7 százalékot, a Zöldek 11,1 százalékot, a Baloldal 5,2 százalékot, a FDP 5 százalékot szerzett.) Svájcban, népszavazáson a lakosság nagy többsége az általános hadkötelezettség fenntartása mellett foglal állást. szeptember 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag elfogadja a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot, amely nem irányoz elő azonnali büntetőintézkedéseket arra az esetre, ha Damaszkusz nem tesz eleget a dokumentumban foglaltaknak. szeptember 29. – Parlamenti választások Ausztriában , melyet a szociáldemokrata SPÖ nyert meg a szavazatok 27,1 százalékával. szeptember 30. A 2013-as szezon végeztével végleg bezár a Budapesti Vidám Park , területét pedig több lépésben átadja az állatkertnek. Áder János köztársasági elnök megszünteti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének megbízatását. Október október 9. – Ilham Alijev nyeri az azerbajdzsáni elnökválasztást. (Az államfő ezzel a harmadik mandátumát kezdi.) október 13. – Befejeződik a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) teljes körű felújítása, melyet ünnepi szentmise keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek áld meg és szenteli fel annak új oltárát. (A tényleges felújítás 2006-ban kezdődött el. Kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat, illetve a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre. Új díszkivilágítást kapott a templom, a tetőt új Zsolnay-cserepekkel fedték és az eddig használt, 49 éves, ideiglenes szembemiséző oltárt végleges, stabil kőoltárra cserélték.) október 17. – Az ENSZ Közgyűlése a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választotta Chilét , Csádot , Litvániát , Nigériát és Szaúd-Arábiát . (Csádot, Litvániát és Szaúd-Arábiát először, Chilét és Nigériát viszont már negyedik alkalommal választották a testület tagjává. A most megválasztott új tagok 2014. január 1-jén Azerbajdzsánt, Guatemalát, Marokkót, Pakisztánt és Togót váltják fel.) október 17 – 18. – Orbán Viktor hivatalos látogatásra Indiába érkezik. (A kormányfő Delhiben megkoszorúzza a Gandhi-emlékhelyet, majd előadást tart az ország külpolitikai intézetében, másnap pedig Mumbaiban megnyitja az értéktőzsde kereskedését és felavatják a magyar főkonzulátust.) október 18. – A dél-koreai külügyminiszter Ju Dzsin Rjong és magyar partnere Martonyi János nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá Szöulban . (Magyarország a 28. állam, amely hasonló szerződést írt alá a Koreai Köztársasággal.) október 19. – Ferenc pápa képviseletében Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa a budapesti Szent István-bazilika előtti téren – Erdő Péter bíboros által celebrált szentmisén – kihirdeti Sándor István szalézi szerzetes boldoggá avatását. október 20. – Hiába nyeri meg a luxemburgi előre hozott választásokat a miniszterelnök, Jean-Claude Juncker pártja, a Keresztényszociális Néppárt (CSV), a többségi kormányzáshoz nem találtak koalíciós partnert. (Decemberben a liberális pártelnök, Xavier Bettel alakít kormányt.) október 21. – Az Országgyűlés dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet választja hat évre az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesévé. október 22. – Átadják a felújított Zeneakadémiát. október 26. – Előre hozott képviselőházi választás Csehországban , melyet a Cseh Szociáldemokrata Párt nyer. október 27. – Elnökválasztás Grúziában , melyet a kormányzó Grúz Álom nevű pártszövetség jelöltje, Giorgi Margvelasvili nyer, messze maga mögé utasítva az eddigi elnök, Miheil Szaakasvili és az ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom jelöltjét, David Bakradzét , akinek a voksok 20 százalékát sikerült begyűjtenie. október 29. – Újranyitja nagykövetségét Magyarország Nigéria fővárosban, Abujában . (A követség működését 2010-ben függesztették fel.) November november 3. A budapesti Szabadság téren Hegedűs Lóránt református lelkész felavatja Horthy Miklós mellszobrát a Hazatérés temploma előterében. Hibrid napfogyatkozás Észak - és Dél-Amerika keleti része, Dél-Európa és Afrika felett. november 4. – A magyar kormány bejelenti, hogy 2014. február végéig az állam átvállalja az önkormányzatok maradék, 420 milliárd forintnyi adósságát. november 8. – A 8,1-es erősségű Haijan tájfun eléri a Fülöp-szigeteket , tízezerre teszik a halálos áldozatok számát. november 11 – 22. – Az ENSZ-konferencia a klímaváltozásról Varsóban . A tárgyalások az érdekellentétek miatt eredménytelenül zárultak. november 17. – A voksok 46,69 százalékát szerezi a balközép irányvonalat képviselő, Michelle Bachelet a chilei elnökválasztás első fordulójában. november 20. – Vulkanikus folyamatok következtében új sziget alakul ki a Csendes-óceánban , Tokiótól kb. ezer kilométerre délre. A fokozatosan kiemelkedő sziget egy hónap múlva összeért egy szomszédos szigettel. november 21. Rigában részlegesen összeomlik egy Maxima szupermarket 500 m²-es teteje, majd a mentést végző tűzoltókra is rászakad a tető egy része. (Az 54 halálos áldozat miatt háromnapos nemzeti gyászt rendelnek el. Az épület valószínűleg tervezési hiba miatt nem bírta el a tetőn lévő kertet.) Az ukrán kormány leállítja Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírási folyamatát. A döntés után EU-párti diákok demonstrálnak Kijevben, majd nagyszabású ellenzéki tüntetésekre is sor kerül a fővárosban és az ország nagyvárosaiban. A tüntetések decemberben is folytatódnak. november 23. – A szlovákiai közvetlen megyefőnök-választások második fordulójában Marian Kotleba , a szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke nyer a Besztercebányai kerületben . november 24. – Megnyitották Rio de Janeiróban a 2013-as Tudomány Világfórumát ( World Science Forum , WSF) a négy napos rendezvényen Nobel-díjas kutatók, tudományminiszterek és a világ legbefolyásosabb tudományos tanácsadóinak vesznek részt. november 27. – „Politikai felelősséget vállalva” a 21-iki tetőomlás miatt bejelenti lemondását Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök és kormánya. november 30. – A Gaia Cauchi által képviselt Málta megnyeri a 11. Junior Eurovíziós Dalversenyt Ukrajna fővárososában Kijevben . Második helyen végez Szofija Taraszova a házigazda színeiben, a harmadik helyezést Ilja Volkov ( Fehéroroszország ) kapja meg. December december 4. – Az amerikai Space Exploration Technologies (SpaceX) magánvállalat sikeresen állított pályára egy távközlési műholdat Falcon 9 -es hordozórakétája segítségével. Korábban állami szervezetek tudtak csak műholdakat fellőni. december 10. – Az uruguayi törvényhozás – elsőként a világon – megszavazza azt a jogszabályt, amely engedélyezi a marihuána korlátozott mértékű termesztését, eladását és fogyasztását. (A 120 napos türelmi idővel életbe lépő rendelkezés szerint 2014 áprilisától minden 18. életévét betöltött uruguayi az erre kijelölt, állami engedéllyel ellátott üzletben havi 40 gramm cannabist vehet.) december 12. – Észak-Koreában kivégzik Csang Szongthek korábbi vezető politikust. 2013. december 9-én hurcolták el a Koreai Munkáspárt kongresszusáról. A letartóztatottat gyorsított eljárással a rendkívüli bíróság itélte halálra. december 14. – A Csang-o–3 nevű kínai űrszonda leszáll a Holdon . december 15. A chilei elnökválasztás második fordulóját Michelle Bachelet nyeri, aki 2006 és 2010 között egyszer már betöltötte az elnöki tisztet. A függetlenként induló Toroczkai László , a Jobbik Csongrád megyei önkormányzati képviselője, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke nyeri az időközi polgármester-választást Ásotthalmon . december 16. – Beiktatja hivatalába az új osztrák kormányt Heinz Fischer államfő. (Ausztriában ismét a választások előtt kormányzó két párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) lépett koalícióra egymással. A kabinetet újra Werner Faymann kancellár vezeti.) december 17. Leteszi a hivatali esküt Angela Merkel kancellár és az új nagykoalíciós német kormány . Tüntetések Törökországszerte a Recep Tayyip Erdoğan kormányához köthető korrupció miatt. (Három miniszter fiát a rendőrség őrizetbe vette. 2014-ben, miután Erdoğan megnyerte az elnökválasztást és új embereket neveztek ki a bíróságra és az ügyészségre, a hivatalos szervek ejtették a vádat.) december 20. – Oroszországban elnöki kegyelemmel szabadul Mihail Hodorkovszkij egykori olajvállalkozó. december 24. – Jubában , Dél-Szudán fővárosában John Garang elnök vezetésével a hadsereg etnikai alapú népirtást hajt végre. (A legnagyobb etnikumhoz tartozó dinka katonák üldözik és meggyilkolják a nuer lakosságot.) december 29. – Egy öngyilkos merénylő bombát robbant a volgográdi főpályaudvaron; majd másnap újabb robbantás történik egy diákokat szállító trolibuszon . Határozatlan dátumú események március Franciaország megkezdi a csapatkivonást Maliból. Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) véglegesen hazatér Magyarországra. Ez a hónap volt az 1901-2013 közti időszak 27. leghidegebb márciusa. április – Megérkezik az a tíz magyar kiképző, amellyel a magyar kormány hozzájárul az EU mali missziójához. május – Befejezi tevékenységét – az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) missziójában szolgáló magyar egység – a Mi−35 Légi Kiképzés-támogató Csoport (AMT). június – Árvízhelyzet Magyarországon , melynek során a Duna 891 cm-en tetőzött Budapestnél ( június 10. ). július – Az ENSZ békefenntartókat vezényel Mali északi részébe, hogy felszámolja az ország területén tevékenykedő iszlamista csoportot. augusztus – A kormány döntést hoz a 2009 -ben bezárt Santiago de Chile -i magyar nagykövetség újranyitásáról. október – Az MH Kabul Nemzetközi Repülőtér Őr- és Biztosító Kontingens befejezi tevékenységét Afganisztánban . november Mark Rutte kormányfő bejelenti, hogy Hollandia mintegy 380 katonát és négy Apache helikoptert küld Maliba az ENSZ-békefenntartó misszió kötelékébe. Nyilvánosságra hozza a skót kormány azt a 649 oldalas tervet, amelyből kiderül, miként képzelik el Nagy-Britanniából esetleg kiszakadó független Skócia berendezkedését. (Skóciában 2014 szeptemberében rendezik meg a függetlenségi népszavazást.) december – Új önkényuralomnak nevezi a korlátozás nélküli kapitalizmust Ferenc pápa , s felszólítja a gazdagokat, osszák meg vagyonukat a szegényekkel. az év folyamán – Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján az éves átlaghőmérséklet Magyarországon 11,08 fok volt. Az év témái Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2013-ban Kiemelt témák Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a 2013-as esztendőt a Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Évének nyilvánította. Kiemelt emlékévek 1613. október 23. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulója. 1813. szeptember 3. Eötvös József születésének 200. évfordulója († 1871 ). 1813. május 22. Richard Wagner születésének 200. évfordulója († 1883 ). 1863. augusztus 3. Gárdonyi Géza születésének 150 évfordulója († 1922 ). 1913. október 22. Robert Capa születésének 100. évfordulóját († 1954 ) az UNESCO felvette azon évfordulók közé, melyeket a szervezet megünneplésre méltónak talált. Évszázados évfordulók január 2. – 100 éve hunyt el Léon Teisserenc de Bort francia meteorológus, a sztratoszféra felfedezője (* 1855 ). január 4. – Alexander Bach (1813 – 1893) osztrák politikus, ügyvéd, belügyminiszter, a neoabszolutizmus képviselője és a Bach-korszak névadója születésének 200. évfordulója. 100 éve hunyt el Alfred von Schlieffen porosz katonatiszt, német császári vezérkari tábornagy, a Schlieffen-terv kidolgozója (* 1833 ). január 5. – 100 éve hunyt el Louis Paul Cailletet francia fizikus, az alacsony hőmérsékletek kutatója (* 1832 ). Molnár István (1913 – 1983) magyar vízilabdázó, olimpiai bajnok születésének 100. évfordulója. január 6. – Edward Gierek (1913 – 2001) lengyel kommunista politikus, pártfőtitkár születésének 100. évfordulója. január 8. – 300 éve hunyt el Arcangelo Corelli olasz barokk zeneszerző, hegedűművész (* 1653 ). január 9. – kővágó-örsi Kuthy Lajos (1813 – 1864) magyar regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és a Kisfaludy Társaság tagja születésének 200. évfordulója. Richard Nixon (1913 – 1994) az Amerikai Egyesült Államok 37. elnök , születésének 100. évfordulója. január 10. – Gustáv Husák (1913 – 1991) szlovák kommunista politikus, Csehszlovákia államfője születésének 100. évfordulója. január 18. – Danny Kaye (er. David Daniel Kaminsky) (1913 – 1987) Oscar-díjas amerikai énekes, színész, komikus születésének 100. évfordulója. január 19. – Sir Henry Bessemer (1813 – 1898) angol mérnök, feltaláló születésének 200. évfordulója. január 26. – Turóczy Mózes (1813 – 1896) magyar rézműves mester, Gábor Áron rézágyúinak öntője születésének 200. évfordulója. január 27. – 200 évvel ezelőtt a velencei Teatro Moiseben bemutatták Rossini egyfelvonásos operáját, a Bruschino urat . január 31. – Agostino Depretis (1813 – 1887) olasz politikus, miniszterelnök születésének 200. évfordulója. február 1. – 300 éve hunyt el II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (* 1676 ). február 4. – Rosa Parks (1913–2005) afroamerikai polgárjogi aktivista születésének 100. évfordulója. február 6. – Mary Leakey (1913–1996) brit régész és antropológus születésének 100. évfordulója. február 17. – René Leibowitz (1913–1972) lengyelországi születésű francia karmester, zeneszerző, zenetanár születésének 100. évfordulója. február 19. – Balogh János (1913–2002) Széchenyi-díjas magyar zoológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja születésének 100. évfordulója. február 20. – 500 éve hunyt el János dán király a kalmari unió idején Norvégia és II. János néven Svédország királya, valamint Schleswig és Holstein hercege († 1455 ). február 20. – 500 éve hunyt el II. Gyula pápa a reneszánsz kor legismertebb egyházfője (* 1443 ). március 1. – Reitter Ferenc (1813–1874) magyar mérnök, az MTA levelező tagjána születésének 200. évfordulója. március 2. – Entz Géza (1913–1993) Herder-díjas magyar művészettörténész születésének 100. évfordulója. március 4. – 200 éve hunyt el Chudy József zeneszerző , karmester , az első magyar opera szerzője(* 1753 ). március 11. – 100 éve hunyt el Lengyel Béla magyar vegyész, akadémikus, egyetemi tanár (* 1844 ). március 12. – André Le Nôtre (1613–1700) francia kertépítész, a franciakert kerttípusának megteremtője születésének 400. évfordulója. március 13. – 200 éve hunyt el Kiss József magyar vízépítő mérnök, hadmérnök (* 1748 ). Szergej Mihalkov (1913–2009) szovjet-orosz író, költő, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció állami himnuszainak írója születésének 100. évfordulója. március 14. – Makrisz Agamemnon (Memos Makris, Αγαμέμνων Μακρής, Μέμος Μακρής) (1913–1993) görög származású magyar szobrászművész születésének 100. évfordulója. március 19. – David Livingstone (1813–1873) skót misszionárius orvos, Közép-Afrika-kutató születésének 200. évfordulója. március 23. – Lotz János (1913–1973) magyar származású amerikai nyelvtudós születésének 100. évfordulója. március 26. – Erdős Pál (1913–1996) magyar matematikus születésének 100. évfordulója. március 27. – 400 éve hunyt el Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (* 1573 ). április 8. – 100 éve hunyt el Kőnig Gyula magyar matematikus, az MTA tagja (* 1849 ). Kővágó József (1913–1996) magyar katona, mérnök, politikus születésének 100. évfordulója. április 10. – 200 éve hunyt el Joseph Louis Lagrange olasz matematikus (* 1736 ). május 5. – Søren Kierkegaard (1813–1855) dán filozófus születésének 200. évfordulója. május 20. – Kozák László (1913–1997) Jászai Mari-díjas magyar színész születésének 100. évfordulója. június 6. – Gobbi Hilda (1913–1988) magyar színésznő születésének 100. évfordulója. június 19. – Gyurkovics Mária (1913-1973) magyar operaénekesnő születésének 100. évfordulója. június 22. – Weöres Sándor (1913–1989) költő, író, műfordító születésének 100. évfordulója. június 30. – Vayer Lajos (1913–2001) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja születésének 100. évfordulója. július 7. – 100 éve hunyt el Spáda János kolozsvári magyar építőmester (* 1877 ). Simor Erzsi (1913-1977) magyar színésznő születésének 100. évfordulója. július 10. – Rózsa Sándor (1813–1878) az egyik legismertebb magyar betyár születésének 200. évfordulója. július 14. – Gerald Ford (1913–2006) az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke születésének 100. évfordulója. július 22. – Jacques-Germain Soufflot (1713–1780), francia építész, a párizsi Panthéon tervezője születésének 300. évfordulója. 200 éve hunyt el George Shaw brit botanikus és zoológus (* 1751 ). július 24. – 100 éve hunyt el Kada Elek magyar orvos, Kecskemét város polgármestere (* 1852 ). július 31. – Kosáry Domokos (1913–2007) Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990-1996) születésének 100. évfordulója. augusztus 2. – 200 éve hunyt el Diószegi Sámuel magyar botanikus, lelkész (* 1761 ) augusztus 4. – 100 éve hunyt el Étienne Laspeyres német közgazdász és statisztikus (* 1834 ) augusztus 5. – Ivar Aasen (1813–1896) norvég nyelvtudós, költő születésének 200. évfordulója. augusztus 9. - 100 éve hunyt el Szinnyei József magyar bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész. (* 1830 ). augusztus 10. - 100 éve hunyt el Johannes Linnankoski finn író, újságíró (* 1869 ). Wolfgang Paul (1913-1993) Nobel-díjas (másodmagával, 1989) német fizikus születésének 100. évfordulója. augusztus 13. - 100 éve hunyt el August Bebel német szocialista politikus, a szervezett németországi szociáldemokrata munkásmozgalom alapítóinak egyike (* 1840 ). III. Makáriosz érsek (1913-1977) a demokratikus Ciprus első elnöke születésének 100. évfordulója. augusztus 17. - Kurnik Ernő (1913-2008) magyar agrármérnök, növénynemesítő, az MTA tagja († 2008 ). Dimény István (1913-1973) magyar író, újságíró († 1973 ). augusztus 26. – Bulla Elma (1913–1980) magyar színésznő születésének 100. évfordulója. augusztus 27. – Giovanni Luppis (1813–1875) osztrák-magyar haditengerész, az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója születésének 200. évfordulója. szeptember 3. – Eötvös József (1813–1871) magyar jogász, író, az 1848-as első felelős magyar kormány vallás- és közoktatási miniszter születésének 200. évfordulója. november 30. Charles-Valentin Alkan (1813–1888) francia zeneszerző, kora egyik legnagyobb zongoravirtuóza születésének 200. évfordulója. december 2. Matthias Castrén (1813–1852) finn nyelvész, néprajzkutató, utazó; a finnugor, a szamojéd és más szibériai népek és nyelveik kutatója, az uralisztika egyik megalapozója születésének 200. évfordulója. december 16. Kovács István (1913-1996) magyar atomfizikus születésének 100. évfordulója. december 18. Willy Brandt (1913-1992) Nobel-békedíjas német szociáldemokrata politikus születésének 100. évfordulója. december 6. - August Sicard von Sicardsburg (1813–1868) osztrák építész, a Bécsi Állami Operaház épületének egyik tervezője születésének 200. évfordulója. Nyikolaj Platonovics Ogarjov (1813–1877) orosz költő, publicista, politikai aktivista születésének 200. évfordulója. december 23. Anna Margit (1913–1991) magyar festőművész születésének 100. évfordulója. 2013 az irodalomban Megjelenik Veronica Roth Beavatott-trilógiájának harmadik kötete, A hűséges . Megjelenik magyar fordításban Veronica Roth Beavatott-trilógiájának második kötete, A lázadó . 2013 a zenében Alapi István : Inner Vortex 2013 a jogalkotásban Lásd: a 2013 a jogalkotásban című szócikkben. 2013 természeti katasztrófái február 15. – oroszországi meteoresemény március 14. – márciusi rendkívüli időjárás május vége-június eleje – tavaszi áradások november – Haijan tájfun (2013) 2013 balesetei február 26. – luxori hőlégballon-baleset július 24. – Santiago de Compostela-i vasúti baleset 2013 bűnügyei bostoni robbantás Clevelandi emberrablás Születések 2013-ban február 19. – Kim Dzsue július 22. – György cambridge-i herceg Halálozások 2013-ban február 8. – Kézdy György , Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1936 ) február 13. – Zsíros Tibor , Európa-bajnok magyar kosárlabdázó, mesteredző , játékvezető, sportvezető (* 1930 ) március 5. – Hugo Chávez , venezuelai katona, politikus, elnök (* 1954 ) március 11. – Bódi László („Cipő”), magyar rockzenész (* 1965 ) április 8. – Margaret Thatcher , brit miniszterelnök 1979 és 1990 között (* 1925 ) április 18. – Edelsheim-Gyulai Ilona Horthy István özvegye (* 1918 ) május 21. – Erőss Zsolt , az első magyar hegymászó, aki megmászta a Mount Everestet (* 1968 ) május 27. – Bárdy György , Jászai Mari-díjas magyar színész (* 1921 ) június 19. – James Gandolfini , amerikai színész (* 1961 ) június 19. – Horn Gyula , magyar miniszterelnök 1994 és 1998 között (* 1932 ) augusztus 12. – Vukán György , Kossuth-díjas magyar zeneszerző (* 1941 ) augusztus 15. – Sławomir Mrożek , lengyel író (* 1930 ) augusztus 18. – Gyarmati Dezső , háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, a nemzet sportolója (* 1927 ) október 1. – Giuliano Gemma , olasz színész (* 1938 ) október 22. – Für Lajos , történész, politikus, honvédelmi miniszter (* 1930 ) november 30. – Paul Walker , amerikai színész (* 1973 ) december 5. – Nelson Mandela , a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke 1994 és 1999 között, Nobel-békedíjas (* 1918 ) december 14. – Peter O’Toole , ír színész (Arábiai Lawrence) (* 1932 ) december 20. – Maár Gyula , Kossuth-díjas magyar rendező (* 1934 ) december 23. – Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov , szovjet-orosz katona, az AK-47-es gépkarabély tervezője (* 1919 ) Szoboravatások, emléktáblák, megörökítések március 28. – Puskás Ferenc (1927–2006) magyar labdarúgó szobrának felavatása az óbudai promenádon (Budapest, III. ker. Bécsi út 61.); a műalkotás az „Aranycsapat” legendás játékosát örökíti meg, amint öltönyben, elegánsan gyerekeket tanít dekázni az utcán. május 23. – a Semmelweis Egyetem (SE) Elméleti Orvostudományi Központ (EOK) épületével szemben az újonnan Szentágothai János térnek elnevezett közterületen (Budapest IX., Thaly Kálmán u. és Vendel sétány sarka) felavatták Szentágothai János (1912–1994) és mellette Santiago Ramón y Cajal mellszobrát. október 7. – Bethlen István (1874–1946) születésének évfordulóján Budapesten a Szent György téren felavatják az egykori miniszterelnök egész alakos szobrát. október 23. – Bethlen Gábor (1580–1629) 1613 . október 23-i államfővé választásának és kolozsvári beiktatásának 400. évfordulója ünnepén Kolozsvárt felavatják a nagy államférfi egész alakos szobrát. Akai AJ–360 H Akai AJ–360 H típusjelű rádió-magnó. Gyártó: Akai Electric Corp. Ltd., Japán. Mono kazettás magnó és rádiófrekvenciás fokozat, illetve mono végerősítő egybeépített változata. A rádióegység közép-, rövid- és ultrarövidhullámú rádióműsorok vételére alkalmas. Azon készülékeket, melyek Magyarországon kerültek forgalomba, OIRT normás URH sávval látták el. A rádióműsor vételét AM-sávokon beépített ferritantenna, FM-sávon pedig teleszkópantenna segíti. A magnó felvételi kivezérlését automata szintszabályozó áramkör állítja be optimális szintre, a kivezérlés kézi szabályzására nincs lehetőség. A mangóegységgel felvétel készíthető a beépített elektretmikrofonnal, saját rádiófrekvenciás egységéről, valamint külső műsorforrásból. A hangfrekvenciás be- és kimeneti csatlakozások NAB és DIN szabvány szerintiek. A magnó felvételi üzemmódját piros LED felgyulladása jelzi. A rádióegység és a magnófelvétel egyszerre történő üzemeltetését segíti elő az AM-sávok vételénél használható oszcillátorkapcsoló, mely kioltja az interferenciából keletkező "fütty" kioltására szolgál. Ez kiküszöböli a magnó előmágnesező oszcillátora által keltett frekvencia és az AM középfrekvencia összelebegését. A magnó mechanikájába automata szalagvégkapcsoló van beépítve, mely felvétel/lejátszás üzemmódból kapcsolja ki a készüléket. Műsorgyorskeresési funkcióval is rendelkezik. Műszaki adatok és minőségi jellemzők Mechanikai adatok Üzemeltetési helyzet: vízszintes és függőleges Szalagtárolási rendszer: Compact Cassette Rögzíthető sávrendzer: félsáv, mono Lejátszható sávrendszerek: félsáv, mono 2x negyedsáv, sztereó (monósítva) Felvételi és lejátszási szalagsebesség: 4,76 cm/s ± 2% Szalagsebesség-ingadozás: ± 0,25% Gyorstekercselési idő C 60 kazettánál: 80 s Beépített motor: 1 db, egyenáramú Szalaghosszmérés: háromjegyű számlálóval Külső méretek: 106 x 283 x 383 mm Tömege: 3,5 kg (telepek nélkül) Hangfrekvenciás átviteli jellemzők Használható szalagfajta: csak vasoxidos Frekvenciaátvitel szalagról mérve: 100...10 000 Hz ± 3 dB Jel-zaj viszony szalagról mérve (1 kHz/0 dB jelnél): >= 40 dB Törlési csillapítás (1 kHz/0 dB jelnél): >= 60 dB Szalagról mért harmonikus torzítás feszültségkimeneten (333 Hz/0 db jelnél): =< 5% A végerősítő frekvenciaátvitele: 80...12 000 Hz A végerősítő harmonikus torzítása: =< 10% (1 kHz-en, teljes kivezérlésnél) Üzemi adatok Felvételi és lejátszási korrekció: 3180 + 120 µs Törlés: állandómágnessel Előmágnesező áram frekvenciája: 50 kHz ± 5 kHz Tápegyenfeszültség: 7,5 V Telepkészlet: 5 db 1,5 V-os R 20 góliátelem Hálózati tápfeszültség: 220 V, 50 Hz Teljesítményfelvétel hálózatból: maximum 15 VA Megengedett hálózati feszültségingadozás: ± 5 V Általános adatok Hangszínszabályozás lejátszáskor: 100 Hz-en +6 dB 10 kHz-en -6 dB Hangfrekvenciás bemenetek: mikrofon: 0,1...15 mV/5 kOhm jelfeszültség: 70...700 mV/450 kOhm Hangfrekvenciás kimenetek: jelfeszültség: 200 mV/50 kOhm fejhallgató: 100 mV/150 kOhm hangszóró: 2,65 V/6 ohm Hangfrekvenciás kimeneti teljesítmény: telepes üzemben: 1,6 W (szinuszos), 2 W (zenei) hálózati üzemben: 3,5 W (szinuszos), 4 W (zenei) Beépített hangszóró: 5 W/6 ohm Rádiófrekvenciás adatok Vételi sávok: középhullám, 525...1605 kHz rövidhullám, 4,9...12 MHz URH (OIRT norma), 65...73 MHz Vételi érzékenység: középhullámon: 650 µV/m rövidhullámon: 30 µV/m URH-n: 4 µV (26 dB jel-zaj viszonyra vonatkozó adatok) Vételi szelektivitás: középhullámon: >= 29 dB rövidhullámon: >= 25 dB URH-n: >= 27 dB Frekvenciaátvitel rádióműsor-vételnél: AM-sávon: 80...4000 Hz FM-sávon: 65...10 000 Hz Demodulációs torzítás: AM-sávokon: =< 3,5% FM-sávon: =< 2% Szolgáltatások Automata felvételi szintszabályozó Automata szalagvégkapcsoló Műsorgyorskereső üzemmód Beépített elektretmikrofon Felvételi együtthallgatás Beépített erősítőelemek Tranzisztorok: 2 db 2 SC 1923, 2 db 2 SC 1815, 1 db 2 SC 380 TM, 1 db 2 SC 732 TM Integrált áramkörök: 1 db AN 7218 BB, 1 db LA 3210 B, 1 db LA 4125 Mechanikus beállítási adatok A gumigörgő nyomóereje felvétel/lejátszás üzemmódban: 300 cN ± 25 cN A felcsévélő orsó tengelycsonk forgatónyomatéka felvétel/lejátszás üzemmódban: 30...60 cN A csévélő tengelycsonkok forgatónyomatéka gyorstekercselésnél: minimum 65 cN (mindkét irányban) Az automata szalagvégkapcsoló mechanikus érzékelőjének nyomatéka: 30 cN ± 5 cN A hajtómotor fordulatszám-szabályozása: a motorházba beépített elektronikai áramkörrel. A fordulatszám ± 10% határok között állítható a motor alján lévő furaton keresztül, a beépített trimmer potenciométerrel. Áramfelvételi adatok Üresjáratban: 20 mA Gyorstekercselésnél: 110 mA Lejátszás üzemben: 95 mA (közepes hangerőnél) Felvételi üzemben: 120 mA (együtthallgatás nélkül) Felvétel a beépített rádióból, közepes monitor hangerőnél: 135 mA Rádióműsor hallgatás, legnagyobb hangerőnél: 85 mA Elektromos beállítások Előmágnesező áram: 0,8 mA (nagyfrekvenciás) Előmágnesező feszültség: 80 mV eff (A VR 201 jelű trimmer potenciométerrel állítható) Törlés: állandómágnessel Beépített fejek: 1 db félsávos törlőfej (állandómágnes), 1 db félsávos kombináltfej (lágy permalloyból készült) Rádiófrekvenciás beállítások AM középfrekvencia: 460 kHz FM középfrekvencia: 10,7 MHz Az AM oszcillátorok hangolása: a rádiófrekvenciás adatoknál közölt vételi sávok szélső frekvenciáin Az AM modulátorok hangolási pontjai: középhullámon: 600 kHz/1400 kHz rövidhullámon: 5 MHz/11 MHz Az FM oszcillátor hangolása: 64 MHz/73 MHz Az FM modulátor hangolása: 65 MHz/72 MHz Forrás Csabai Dániel : Rádió-magnók szervizkönyve I. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984) 28-35. old. Atelognathus salai Az Atelognathus salai a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Batrachylidae családba tartozó faj. Nevét Osvaldo Rubén Sala tiszteletére kapta. Előfordulása A faj Argentínában és Chilében honos. Argentínában Santa Cruz tartományban, Chilében a Lago Jeinimeni természetvédelmi területen található meg populációja. Természetes élőhelye szubantarktikus erdők, szubantarktikus rétek, édesvízi mocsarak. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. 1929-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) Az 1929-es magyar férfi vízilabda-bajnokság a huszonharmadik magyar vízilabda-bajnokság volt. A bajnokságban kilenc csapat indult el, a csapatok egy kört játszottak. Első ízben indultak vidéki csapatok is, így ettől az évtől országos bajnokságnak (OB) hívták a versenysorozatot. Végeredmény * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Eredmények Forrás: „Tabella”, Nemzeti Sport, 1929. augusztus 27., 9. oldal (Hozzáférés ideje: 2013. június 4.) 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. II. osztály 1. MUE 8, 2. Tatabányai SC 6, 3. Orosházi TK 4, 4. Bajai SE 0(2), 5. Tatatóvárosi AC 0 pont. Zárójelben a levont büntetőpontok. Alexandriai Nemzeti Múzeum Az Alexandriai Nemzeti Múzeum az egyiptomi Alexandriában áll. 2003. december 31-én nyílt meg, egy olasz stílusú épületben, amely korábban egy fakereskedő otthona, majd az Egyesült Államok konzulátusának épülete volt. Gyűjteménye Az Alexandriai Nemzeti Múzeum gyűjteménye körülbelül 1800 tárgyból áll, melyek a város és Egyiptom történelmét mutatják be. Nagy részük más egyiptomi múzeumokból származik. A gyűjtemény három fő részre osztható: ókori egyiptomi, kopt és muszlim kori kiállítási tárgyakra. Számos lelet a ptolemaida korból származik, többek közt Hérakleionból és Kanópuszból. Több kiállítási tárgy Alexandria történelmét mutatja be, ezek közt 20. századi tárgyak is szerepelnek. Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal a MÁV 92-es számú, Sajószentpéterig kétvágányú és Kazincbarcikáig villamosított, tovább egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. Története A mellékvonali jellegűnek épített vasútvonalat a MÁV építette két szakaszban. A Miskolc és Bánréve közötti, a Sajó völgyében futó 45,5 km hosszú első szakaszt 1871. június 13-án nyitották meg. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassínekből építették. A mai vasút elődjét Bánrévétől, mint MÁV mellékvonalat, a Rimamurányvölgyi Vasmű építette saját kivitelezésben, 1000 mm nyomtávolságú vasútvonalként. A Bánréve és Ózd közötti 11 km-es vonalszakaszt 1872. november 1-jén adták át a forgalomnak. A felépítményt a Rimamurányvölgyi Vasműben gyártott 14 kg/fm tömegű sínekből fektették. A Sajó felett 15 nyílású, 84 m hosszú faszerkezetű hidat, a Hangony-patak felett öt nyílású, 24,75 m hosszú, ugyancsak faszerkezetű hidat építettek. A mellékvonalat Ózd és Nádasd (mai nevén Borsodnádasd) között egy 16 km hosszú iparvágánnyal egészítették ki, amelyet 1873. március 10-én helyeztek üzembe. A keskeny nyomtávolságú Bánréve–Ózd vasútvonalat az első világháború alatt elsőrangúsították. 1914-1919 között erősítették meg a felépítményt, egyben normál nyomtávolságúra építették át. Ózd és Borsodnádasd között a nyomtávolság maradt 1000 mm, így ez a vonalrész különálló iparvasútként üzemelt tovább. Közelmúlt A vasútvonalat 1983-ban villamosították Kazincbarcikáig. A villamosítás ellenére a vonal biztosítóberendezései elavultak, a vonatforgalmat alakjelzők szabályozzák, sok útátjáró biztosítása teljes sorompóval történik. 1997-ben Miskolctól Bánrévéig 54 kilós sínekkel építették át a vágányzatot, azóta 100 km/h az engedélyezett sebesség. Bánréve és Ózd között használt sínek beépítése után emelték 40-ről 80-km/h-ra a pályasebességet. Forgalom Az ütemes menetrendben közlekedő személyvonatokat Kazincbarcikáig 2015 óta BDVmot motorvonatok továbbítják, korábban MÁV V43-as villanymozdonyok közlekedtek. Kazincbarcika és Ózd között pedig Bzmot motorvonatok közlekedtek. Jelenleg napközben közvetlen vonatok közlekednek Miskolcról Ózdra. Ezeken a meneteken MÁV M41-es ingavonatok közlekednek Bhv kocsikkal. A 2010-2011 évi menetrend bevezetéséig InterPici vonatok is közlekedtek. Szirmabesenyőn csak a Tornanádaska felé, Sajókeresztúrban pedig csak a Kazincbarcika felé közlekedő vonatok állnak meg. Bánrévénél a deltavágány megszűnt. Herbert Kitchener Horatio Herbert Kitchener (1850. június 24., Gunsborough – 1916. június 5., Orkney-szigetek közelében), sokszor egyszerűen Lord Kitchener az egyik legismertebb brit katonatiszt az angol gyarmatosítás korából, a 19. század utolsó harmadában szinte minden fontosabb, Nagy-Britanniát érintő konfliktusban részt vett. Élete Fiatalsága Henry Horatio Kitchener, nyugalmazott alezredes és Frances Chevallier gyermekeként látta meg a napvilágot Írországban, a családja nem volt ír, csak apja vásárolt itt földet leszerelése után. A családban gyakori Horatio nevet lord Nelson emlékére viselte. 13 évesen testvéreivel Svájcba küldik tanulni, egy évvel később itt éri a hír anyja haláláról. Itteni tanulmányait befejezvén, 1867-ben jelentkezett a woolwichi akadémiára, ahová sikeresen fel is vették, de Angliába továbbra sem költözik vissza, hanem követte újraházasodó apját (aki 65 éves volt ekkor) a bretagne-i Dinanba, ahová költözött feleségével. Herbert Kitchenert így a porosz–francia háborút közelről szemlélhette, amelyben önkéntesként részt is vett. A harcok során nagyra értékelte a franciák tettrekészségét, ugyanakkor lehangolta a gyenge felkészültségük. Katonai szolgálata Palesztinától Egyiptomig A frissen végzett hadmérnök hadnagy első feladata Palesztina feltérképezése volt: egy már működő expedícióhoz kellett csatlakoznia, mivel a korábban a feltérképezést vezető két tisztből: Stewart századosból és Conder hadnagyból már csak az utóbbi volt életben, sőt a Stewart helyére küldött katonatiszt is megbetegedett. Kitchener sem kezdte jól katonai karrierjét: 1874 telén Jeruzsálemben megbetegedett, és csak a következő év tavaszán tudott csatlakozni a feltáráshoz, amely során sikerült Palesztináról pontos térképet készíteni. Kitchener az expedíció fényképésze is volt: fotóit 1876-ban Londonban kiadták. Munkájuk során csupán egyszer támadták meg őket helyi törzsek, Galileában – ettől eltekintve munkájukat nem fenyegette veszély. Kitchener ezután Anatóliába került konzulhelyettesnek, és részt vett az orosz–török háborúban: Bulgáriában követte figyelemmel az eseményeket, ahol újra láthatta, hogy egy rosszul szervezett hadsereg miként viseli a harcot. 1878-ban innen áthelyezték Ciprusra; amelyet frissen szereztek meg az angolok. Kitchener itt is a feltérképezésben vett részt, mint pár év múlva a Sínai-félsziget esetében, ekkor már azonban 1881-et írtak, amikor az Arabi pasa vezette felkelés tombolt Egyiptomban. Egyiptomban Hogy az egyiptomi hadseregben jelentkezzen új feladatára, el kellett jutnia Iszmáilíjába, ahová kalandos körülmények között meg is érkezett. Az egyiptomi hadsereg kötelékében léptették elő őrnaggyá – ebben a rangban vett részt a Kartúmot felmentő seregben, de Charles George Gordon halála miatt visszafordultak 1885 tavaszán, Kitchenert letörte Gordon halála, és Kartúm eleste, már ekkor a méltó bosszún gondolkozott. 1886-tól Suakinban kormányzó. Ez a terület a szudáni-egyiptomi határ mellett található, így Kitchenernek gyakran meggyűlt a baja a mahdista felkelők betöréseivel, amelyeket sikerült visszavernie, sőt kis híján az egyik mahdista vezért: Osman Dignát is sikerült elfognia. Ezután az egyiptomi hadsereg parancsnokhelyettesévé nevezték ki, 1888-ban, ebben a tisztségében is bizonyította rátermettségét, amikor is Gemaziehnél megvert egy mahdista sereget. 1890-ben átvette az egyiptomi hadsereg parancsnoki tisztjét Sir Evelyn Woodtól, sőt egy rövid ideig még az egyiptomi rendőrség parancsnoka is ő volt. Új hivatalában nekilátott ütőképesebb sereggé formálni a rá bízott haderőt. 1896-ban, már vezérőrnagyként ütött a bosszú órája: az angol kormányzat nyomására Kitchener az egyiptomi hadsereg élén megindult Szudán visszafoglalására. Szudán meghódítása Az első fontos állomás Szudánban Dongola elfoglalása volt: innen indult ki hódító útjára a Mahdí-felkelés: így ennek az ideológiailag kulcsfontosságú területnek a megszerzésével lehetett az első csapást mérni a felkelőkre. 1897-re a Dongolát elfoglalta Kitchener, a siker kulcsa a remek utánpótlási rendszer és a hírközlés volt: Egyiptomból a harcok helyszínéhez közel volt a frissen fektetett vasút vége, és a legutolsó távírópóznák is a csatatérhez közel estek. Kitchener az egész szudáni hadjárat során így járt el: azonban ennek a módszernek is megvoltak a veszélyei: a mahdisták gyakran megpróbálták elvágni a kommunikációs kábeleket, valamint próbálták szabotálni a vasúti közlekedést, azonban eme próbálkozásokat Kitchener sikeresen kivédte. 1898. július 3-án Atbaránál visszaverte a mahdisták támadását, így megnyílt az út előtte Kartúm felé. A döntőt csatát a felkelőkkel szeptember 1-2-án vívta Omdurmán alatt. A csatában a kétszeres túlerőben (kb. 50 000 fő) lévő mahdista sereget technikai fölényével a földbe döngölte, miközben ágyúnaszádjai Kartúmot lőtték. A győztes csata után exhumáltatta Mahdit, és Gordonra emlékezve, bosszúból leromboltatta síremlékét. Szintén bosszúból a vezető koponyáját magával vitte (Gordont lefejezték az ostrom végeztével 1885-ben a felkelők), majd hamvait a Nílusba szóratta. Ezután azonban nem eredt a menekülő mahdisták nyomába, hanem déli irányba, Fashoda felé indult, hogy tárgyaljon a nyár közepe óta ott állomásozó franciákkal. Két hetes nílusi hajóút után (szeptember 18-án érkezett meg Fashodába) tárgyalni kezdett a franciák parancsnokával, Jean-Baptiste Marchand századossal. A helyszínen baráti hangú tárgyalások a diplomácia terén a kor legforróbb válsága volt, melyből a franciák kihátráltak. Kitchener ezután Angliába utazott, ahol megkapta a Kartúm és Aspall bárója címet, valamint a Lordok Házába való belépés lehetőségét (ezzel igen ritkán élt a későbbiekben), teljesítményéért 25 000 fontot kapott jutalomként. A későbbi szudáni adminisztrációhoz szükséges tisztviselőréteg kiképzéséhez szükséges iskolához is gyűjtött adományokat, amely 1902-ben megnyitotta kapuit Gordon Memorial School néven. A következő évben Kitchener felszámolta a Dárfúrba áthelyeződött felkelést, a területet Szudánhoz csatolta, melyet a modernizáció útjára léptetett. Azonban itt túl sokáig nem tudott reformálni, mivel a második búr háború miatt Dél-Afrikába helyezték át. Dél-Afrikától-Indiáig Dél-Afrikában Lord Roberts vezérkarába tartozott, majd tőle átvette a parancsnokságot 1900 őszén. Kitchener ekkor a háború második szakaszában találta magát, amikor a búrok gerillahadviselést folytattak a britek ellen, ezt pedig az angol parancsnok brutális eszközökkel beszüntettette: a búr nőket és gyerekeket koncentrációs táborokba záratta, a búr ellenállás gócpontjaiként szolgáló farmokat pedig felrobbantatta, e módszerek miatt sok kritika érte, sőt be is nyújtotta lemondását 1901 folyamán a főparancsnoki tisztségről, de az akkori kormány ezt elutasította. Az 1902-ig háborút lezáró vereeniging-i békét ő kötötte meg a búrokkal. Háborús teljesítményéért megkapta a Kartúm, Aspall és a Vaal-völgy vikomtja címet, és 30000 font jutalmat. 1902-től 1909-ig töltötte be az indiai hadsereg főparancsnoki tisztét, amelyet még két évvel meghosszabbítottak. Itt szerette volna megreformálni a helyi katonaságot, ám az alkirály, Lord Curzon végig tevékenysége ellen volt. Indiai tartózkodása alatt léptették elő tábornaggyá, valamint felmerült annak a lehetősége is, hogy ő lesz a következő alkirály, ám ezt többen ellenezték, mondván: katona ne viseljen civil hivatalt (ez egészen 1943-ig így is lesz). Az első világháborúban 1911-ben Egyiptomba helyezték át, mint főkonzul, egészen 1914-ig itt szolgált, miközben gyakran meglátogatta a fejlődő Szudánt. Itteni kiküldetése alatt kapta meg a "Kartúm earlje" címet. Az első világháború kitörésekor, Herbert Asquith miniszterelnök őt nevezte ki hadügyminiszterré. Ő, ellentétben az akkori közvéleménnyel, hosszú háborút jósolt, valamint megreformálta az angol hadsereget, melyet területi alapon szerveződővé tett. Azonban a sikertelen gallipoli hadjárat után, és a lőszerválság miatt helyére David Lloyd George lett kinevezve. Utódjával egy diplomáciai útra kellett volna indulnia 1916-ban Oroszországba, azonban Lloyd George visszamondta az utat, így egyedül ő lett volna az angolok küldöttje, azonban az őt szállító HMS Hampshire cirkáló 1916. június 5-én este aknára futott az Orkney-szigetek közelében: a csupán egy tucat ember élte túl a detonációt, Kitchener nem volt köztük. Forrás Jerrod, Walter: Earl Kitchener of Khartoum, London, 1916 Kam Uszong Kam Uszong (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Kam Wu-seong, Kam Woo-sung; 1970. október 1. –) dél-koreai színész, külföldön leginkább A király és a bohóc című filmből ismert. Élete és pályafutása Kam a Szöuli Nemzeti Egyetemen végzett keleti festészet szakon. Színészi karrierje 1991-ben kezdődött az Our Paradise című televíziós sorozatban, amit követően számos, modern környezetben játszódó sorozatban szerepelt. Mintegy tíz évvel később, a Marriage is a Crazy Thing című alkotás volt az első mozifilmje. 2005-ben A király és a bohóc volt Kam első szaguk (történelmi dráma) filmje, a szerepre korábban Csang Hjokot kérték fel, ő azonban katonai behívója miatt nem tudta elvállalni. Filmográfia Filmek Marriage is a Crazy Thing (2002) R-Pont – A halálzóna (2004) The Spider Forest (2004) A Bold Family (2005) A király és a bohóc (2005) Big Bang (2007) My Love (2007) Outlaw (2010) Televíziós sorozatok Our Paradise ( MBC , 1990) Public Loan 20 Talents (MBC, 1991) Fascination (MBC, 1992) MBC Best Theater '�� �� ���' (MBC, 1993-Feb-19) MBC Best Theater '��� ��' (MBC, 1993-Aug-27) Trumpet Flower (MBC, 1993) Season of the Storm (MBC, 1993) The White Journey �� �� (MBC, 1994) MBC Best Theater '�� ��' (MBC, 1994-Mar-25) To Make a Man ( KBS , 1995) The Mountain (MBC, 1997) Premonition (MBC, 1997) Song of the Wind ( SBS , 1998) Shy Lover (MBC, 1998) Michiko (MBC, 1999) I'm Still Loving You (MBC, 1999) Medical Center (SBS, 2000) Say It With Your Eyes (MBC, 2000) Stars Rise Even in the Day (MBC, 2001) Hyun Jung, I Love You (MBC, 2002) Alone in Love (SBS, 2006) The King of Legend (KBS, 2010-11) My Spring Days (MBC, 2014) Díjai is elismerései 2006 Grand Bell Awards: Legjobb színész (A király és a bohóc) 2006 Chunsa Film Art Awards: Legjobb színész (A király és a bohóc) 2006 Blue Dragon Film Awards : Legjobb színész (A király és a bohóc) , jelölés 2006 Paeksang Arts Awards : Leghobb színész (A király és a bohóc) , jelölés 2002 MBC Drama Awards: Legjobb színész (Hyun Jung, I Love You) 2002 Grimae Awards: Legjobb színész (Marriage is a Crazy Thing) 2002 Korean Film Awards: Legjobb új színész (Marriage is a Crazy Thing) 1999 MBC Drama Awards: Népszerűség-díj Szakállasmolyfélék A szakállasmolyfélék (Glyphipterigidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Yponomeutoidea öregcsalád egyik családja. Ezek a kis termetű molylepkék főleg a trópusokon terjedtek el. Sok fajuk kimondottan színpompás. Magyarországon kilenc-tíz fajukat ismerjük. A lepkék ajaktapogatója fölfelé görbül, alul különféle mennyiségű, tömöttebb vagy ritkás szőrzettel, illetve pamaccsal. A hernyók különféle tápnövényeken élnek (Mészáros, 2005). Rendszertani tagolásuk a magyarországi fajokkal A családot két alcsaládra bontják: Szakállasmolyformák (Glyphipteriginae) alcsaládja 37 nemmel, amelyek közül Magyarországon egy nem nyolc faja fordul elő: Abrenthia, Aechmia, Anacampsoides, Apistomorpha, Carmentina, Caulobius, Chrysocentris, Circica, Cotaena, Cronicombra, Desmidoloma, Diploschizia, Drymoana, Electrographa, Encamina, Ernolytis, Eusthenica, Glyphipterix (Hb., 1825) perjeszittyó-szakállasmoly ( Glyphipterix bergstrasserella Fabricius, 1781) – Magyarországon többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011); varjúháj-szakállasmoly ( Glyphipterix equitella, G. majorella Scopoli , 1763) – Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011); homoki szakállasmoly ( Glyphipterix forsterella, G. albimaculella Fabricius, 1781) – Magyarországon sokfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011); gyapjúsás-szakállasmoly ( Glyphipterix haworthana Stephens, 1834) – Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011) budai szakállasmoly ( Glyphipterix loricatella Treitschke, 1833) – Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011) sötét szakállasmoly ( Glyphipterix pygmaeella Rebel, 1896) – Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011) ebír-szakállasmoly ( Glyphipterix simpliciella, G. cramerella Stephens, 1834) – Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011); szittyófúró szakállasmoly ( Glyphipterix tharsonella Scopoli , 1763) – Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011); Heribeia, Irinympha, Lepidotarphius, Machlotica, Metapodistis, Myrsila, Neomachlotica, Pantosperma, Phalerarcha, Phryganostola, Rhabdocrates, Sericostola, Setiostoma, Taeniostolella, Tetracmanthes, Toxopeia, Trapeziophora, Uranophenga, Ussara; Orthoteliinae alcsalád egyetlen nemmel: Orthotelia (Stephens, 1829) egy hazai fajjal: békabuzogánymoly ( Orthotelia sparganella Thunberg, 1788) – Magyarországon közönséges (Horváth, 1997; Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); Egyesek Acrolepiinae néven harmadik alcsaládnak a hegyes szárnyú tarkamolyféléket tekintik; ezeket mi Acrolepiidae néven önálló családként tárgyaljuk. 2249 Yamamoto A 2249 Yamamoto (ideiglenes jelöléssel 1942 GA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1942. április 6-án. Winkler Gábor (építész) Winkler Gábor (Szombathely, 1941. május 16. – Győr, 2015. május 19.) magyar építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1994), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2004). Élete és munkássága Winkler Gábor 1941. május 16-án született Szombathelyen Winkler Oszkár és Lovas Anna gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte el 1959-1964 között. 1964-1967 között Győrött építésvezetőként dolgozott. 1967-1970 között a Győri Tervező Vállalat építésze, majd 1970-1990 között a Győr-Sopron Megyei Tanács Tervező Vállalat építészeti csoportvezetőjeként működött. 1975-ben kidolgozta Pápa műemléki belvárosának rehabilitációs tervét. 1980-ban megszervezte Győr-Gyárváros helyi műemléki védelmét. 1988-ban közreadta Sopron 19. századi építészettörténetét, elkészítette az elmúlt 100 év építészeti emlékeinek vidéki összeírását és metodikáját, tervezte többek között a zsirai kastély, a csornai premontrei prépostság helyreállítását. 1990-1995 között a Hungaro-Austro Kft. vezető építész tervezője volt. 1995-től a Soproni Egyetem építéstani tanszékvezető egyetemi tanára. Pápa főépítésze. A Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagja, 2000-től 2006-ig elnöke. 2003-tól a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2011-től a Széchenyi István Egyetem emeritus professzora. 1993 és 2011 között az Europa Nostra (Hága) tanácstagja. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság korábbi elnöke, az ICOMOS (Párizs) tiszteletbeli tagja. Magánélete 1969-ben házasságot kötött Alexovics Hedviggel. Két gyermekük született; Ágoston Gábor (1981) és Hedvig Anna (1985). Művei Metodikai útmutató az elmúlt 100 év építészeti emlékeinek védelméhez. 1-3, 5-6. köt. ; Építés- és Városfejlesztési Minisztérium–Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Kisvállalat, Győr, 1982-1983 Győr , evangélikus Öregtemplom (1985) Sopron , evangélikus templom (1986, 2008) helytelen ISBN kód : 863 555 385 4 Megújuló Győr (1988) Sopron építészete a 19. században (1988) A megújuló Pápa ; Pápa város Tanácsa, Pápa, 1989 Göcsei János–Winkler Gábor: Zsira, kastély ; TKM Egyesület, Bp., 1990 ( Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ) Győr fotóalbum (1990, 2005, tizenegy kiadás) ISBN 963 7540 008 - ISBN 963 219 276 1 Sopron . Útikönyv (1995) Győr. Útikönyv. Stadtführer (2000) ISBN 963754060 1 Történeti utakon - Közútjaink emlékhelyei és műszaki emlékei (1996) Útmutató építkezőknek. Őrség, Vend-vidék, Vasi Hegyhát ; Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sopron, 1996 Őrség-Vend-vidék-Vasi hegyhát (1996) Győr 1539–1939 (1998) Győr 1939–1999 (1999) Győr Gyárvárosi plébániatemplom és lakónegyed (1999) ISBN 963 554 281 X ISSN 0139-245X Sopron. fotóalbum (2000, 2002, 2005) helytelen ISBN kód : 963 318 025 9 Építészettörténet ; Széchenyi István Egyetem, Győr, 2002 Winkler Oszkár élete és munkássága, 1907-1984 ; NyME Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 2002 ( A Faipari Mérnöki Kar nagyjai ) Pápai éveim (2007) ISBN 978-963-87002-7-8 Evangelische Kirche Sopron (Ödenburg) (2008) helytelen ISBN kód : 978-06-5149-3 Atrium – Architecture of totalitarian regimes of the XXo[!th] century in urban management. A 20. század totalitárius rezsimek építészete a városvezetésben. Nemzetközi építészeti szemle ; Széchenyi István Egyetem, Győr, 2012 Jegyzetek http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/meghalt_winkler_gabor_gyori_epitesz/2430463/ Meghalt Winkler Gábor győri építész Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4 Kortárs építészettörténet II. Emlékkonferencia a 75 éves Winkler Gábor emlékére. 2016. október ; szerk. Veöres András; Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszék, Győr, 2016 A főépítész ; Önkormányzat, Pápa, 2016 Byron Romero Byron Romero (1980. július 12. –) ecuadori nemzetközi labdarúgó-partbíró, asszisztens. Teljes neve Romero Ibarra Byron Norberto. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés Az Ecuadori labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2009-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen tevékenykedett asszisztensként FIFA-klubvilágbajnokság Japán rendezte a 9., 2012-es FIFA-klubvilágbajnokságot, ahol a FIFA JB asszisztensként foglalkoztatta. Carlos Vera szakmai segítője volt. Lancia Lince A Lancia Lince (magyarul Hiúz) egy olasz gyártmányú páncélgépkocsi volt, melyet 1943-1945 között használt az Olasz Szociális Köztársaság. A Lince a brit gyártmányú Daimler Dingo másolata volt, melyet főleg felderítésre használtak. Fegyverzete egy darab 8 mm-es géppuskából állt. Nagyjából 250 darab járművet gyártottak. A páncélautót a németek is használták Panzerspähwagen Lince 202(i) jelöléssel. Történet 1941-ben a Hadügyminisztérium megbízást adott a Lancia autógyárnak egy négykerék-meghajtású, független felfüggesztésű, gyors és mozgékony páncélautó gyártására. Az új járműből 1943-tól kezdődően 250 darabot gyártottak, amely a brit Daimler Scout Car vagy más nevén Daimler Dingo páncélautó másolata volt. A mintapéldányokat Líbiában zsákmányolták a britektől. A jármű prototípusát 1942 novemberében mutatták be. Jellemzői A jármű motorját a Lancia Astura gépkocsitól kölcsönözték. Sebességváltója az angol típus másolata volt. A jobb irányíthatóság érdekében mind a négy kerék kormányozható volt. A legtöbb olasz harcjárművel ellentétben, melyek páncélzata szegecseléssel készült, a Lince páncélzatát a Dingo-hoz hasonlóan hegesztéssel készítették. A fegyverzet egy darab 8 mm-es Breda modello 38 géppuskából állt. Használat Miután 1943-ban Olaszország átállt a Szövetségesek oldalára, a Lince az újonnan létrejött Olasz Szociális Köztársaság és a német Wehrmacht használatába került, ahol hatékonyan használták partizánok elleni műveletek során is. A második világháború után a megmaradt példányokat a rendőrség, a Carabinieri és a Lancieri di Aosta alakulata használta. 8712 Suzuko A 8712 Suzuko (ideiglenes jelöléssel 1994 TH2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Endate Kin és Vatanabe Kazuo fedezte fel 1994. október 2-án. Petr Vlček Petr Vlček (Mariánské Lázně, 1973. október 18. –) cseh válogatott labdarúgó. Görgényi István (vízilabdázó) Görgényi István (Budapest, 1946. november 2. –) magyar vízilabdázó, edző. Sportolói pályafutása 1957-től a Budapesti Honvéd, 1970-től a Vasas SC, majd 1977-től a Tatabányai Bányász vízilabdázója volt. 1966 és 1975 között kilencvenhat alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Tagja volt az 1972-ben, Münchenben olimpiai ezüstérmet, az 1973-ban, Belgrádban világbajnoki címet és az 1974-ben, Bécsben Európa-bajnoki címet nyert magyar csapatnak. A válogatottban 1975-ig játszott, az aktív sportolástól 1982-ben vonult vissza. Sporteredményei olimpiai 2. helyezett ( 1972 ) világbajnok (1973) világbajnoki 2. helyezett (1975) Európa-bajnok (1974) Európa-bajnoki 2. helyezett (1970) kétszeres magyar bajnok (1975, 1976) Edzői pályafutása 1976-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi doktori, 1978-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében vízilabda szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után az Újpesti Dózsa, majd 1990 és 1994 között a francia Nice vízilabdacsapatának edzője volt. Később Ausztráliában telepedett le és az ausztrál női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya lett. Irányítása alatt a 2000. évi nyári olimpián Ausztrália női vízilabda-válogatottja olimpiai bajnoki címet nyert. Benamy Sándor Benamy Sándor álnév Ben Ami (Sáp, 1899. május 6. – Budapest, 1989. október 13.) író, újságíró, műfordító. Életútja, munkássága Nagyváradon és a budapesti Keleti Akadémián végezte tanulmányait, ahol gazdag nyelvtudásának alapját vetette meg. Közírói pályafutását a Nagyváradi Naplónál kezdte, majd rövid bukaresti újságíróskodás után a kolozsvári Új Kelet és a Brassói Lapok munkatársa lett. Részt vett a Temesváron megjelenő Erdélyi Színházi Élet szerkesztésében (1930). Bejárta a Közel-Keletet, és élményeit útleírásokban örökítette meg. Az első közülük Európától Ázsiáig címen (Bécs, 1925; 2. kiadás Budapest, 1937) Henri Barbusse előszavával jelent meg. A művészetről vallott nézeteit a Gaál Gáborral kiadott Erről van szó! c. „művészeti és emberi figyelmeztető” (Kolozsvár, 1927) összegezte. A budapesti Új Színházban, majd Kolozsvárt is bemutatott Kajüt c. szexuál-szociológiai drámája körül 1928-ban irodalmi vita pattant ki. Hat írótársával: Fekete Tivadarral, Győri Illés Istvánnal, Károly Sándorral, Ligeti Ernővel, Nagy Karolával és Szántó Györggyel szerzett "kollektív regény"-e, A földalatti hármak, 1933-ban Tamási Áron előszavával jelent meg, s ugyanebben az évben mutatták be a Kolozsvári Színpártoló Egyesület drámapályázatán I. díjat nyert Vissza a háborúba? c. színművét. 1934-ben Magyarországra költözött, ahol útirajzai, regényei, drámái mellett főként műfordításai tűntek fel. Fordításában jelent meg Mihail Solohov Csendes Don c. regénye (1935-36). A második világháborút követő hónapokban átmenetileg újra Kolozsvárt telepedett le; itt adta ki R. Kovnator Lenin anyja c. tanulmányának s Ilja Ehrenburg Párizs bukása c. regényének fordítását (1945), ez utóbbi az Orosz Könyv Kiadónál jelent meg. Budapestre visszaköltözve hosszabb ideig a Magyar Rádió irodalmi vezetője volt. Romániai működésének emlékeit A XX. században éltem c. önéletrajzában (Budapest, 1966) dolgozta fel, amely számos tárgyi tévedése ellenére is tanulságos korrajza a két világháború közötti romániai magyar szellemi életnek. További munkái: A pakompartos, az agglegény és a kisfiú (regény, Budapest, 1975); Nemi arisztokrata, nemi proletár (kortörténet drámákban, Budapest, 1978). Számos művét feleségével, Ábel Olgával együtt, egyes munkáit Ben Ami névvel jegyezte. Művei Ben Ami: Történet három ágyról; Kollektiven Menschen, Berlin, 1923 Párisi futár ; Ben Ami; [egyetlen lapszámot megért folyóirat], Párizs, 1924. febr. 10. Európától Ázsiáig. Ben Ami útleírásai ; bev. Henri Barbusse; Fischer, Wien, 1925 Ben Ami: Új Palesztina. Sztambultól – Kairóig ; Fischer, Wien, 1925 Ben Ami: Palesztina – Egyiptom. Útmutató (Törökországon, Olaszországon és Görögországon keresztül) ; Világutazás, Cluj [Kolozsvár], 1926 Gaál Gábor–Ben Ami [Benamy Sándor]: Erről van szó! Művészeti és emberi figyelmeztető (egyetlen lapszámot megért folyóirat); 1927 Kajüt. Dráma. Első teljes kiadás ; Marton, Bp, 1930 Benami Sándor [et al.]: A földalatti hármak. Hét erdélyi író kollektív regénye; előszó Tamási Áron; Gyilkos, Kolozsvár, 1933 Itt voltam... Egy lélek lángolása és elhamvadása. Nagy Karola ; előszó Benedek Marcell; sajtó alá rendezte és életrajzi adatokkal ellátta Benamy Sándor ; Epocha, Bp., 1934 Szerelem albérletben. Regény ; Epocha, Bp., 1938 Állampolgár voltam Közép-Európában ; Epocha, Bp., 1940 A modern irodalmi műveltség kézikönyve. Az összes, szereplő írók életrajzával és gondolataikkal az élet minden megnyilvánulásáról ; szerk. Ábel Olga, az egyes életrajzokat Benamy Sándor írta ; Csokonai, Bp., 1941 Mielőtt belepi őket a por. Barangolások és találkozások két kontinensen ; Csokonai, Bp., 1942 Válságok évei. Regény ; Epocha, Bp., 1942 Egy szám kiugrik ; Epocha, Bp., 1943 Forduló világ. Egy emberpár élményei Közép-Európában, miközben a "politikai földgömb" jobbra rándul – balra tart. Regényes korrajz ; Csokonai, Bp., 1948 Fehér rabszolgák ; Szikra Nyomda, Bp., 1948 ( Forintos regény, 25) Amerikában éltek... ; Művelt Nép, Bp., 1952 Ábel Olga–Benamy Sándor: Keserű kenyér ; Művelt Nép, Bp., 1953 Kalandozás a nagyvilágban ; Táncsics, Bp., 1957 (Útikalandok) A gomböntő halála. Októberi epizód ; Táncsics, Bp., 1958 Kis pénzzel nagy utakon ; Táncsics, Bp., 1961 (Útikalandok) Ábel Olga–Benamy Sándor: Egy kísértet-térkép nyomán ; Kossuth, Bp., 1963 Hetvendolláros utazás. Körbe Európán ; Táncsics, Bp., 1965 (Útikalandok) A XX. században éltem ; Szépirodalmi, Bp., 1966 A pakompartos, az agglegény és a kisfiú ; Szépirodalmi, Bp., 1975 Nemi arisztokrata, nemi proletár. Századunk változásai (Kortörténet, drámákban) ; Epocha, Bp., 1978 VII. Izétől Szent József Attiláig. Szellemi hadállás a Continental-Szálló 424-es szobájában (1934-1944). Emlékirat és korrajz ; Epocha, Bp., 1980 K. L. mérnök naplója. Szerelem, nyomor, halál. Regényes korrajz ; Epocha, Bp., 1982 Állampolgár voltam Közép-Európában (bővített kiadás); Magvető, Bp., 1983, (a Tények és tanúk sorozatban) Ne nézz utánam. Egy lélek lángolása és elhamvadása – Nagy Karola (1906-1933) – Akit a magyar Baskircsev Máriának neveztek ; Epocha, Bp., 1984 Egy szállodai szobalány regénye ; Epocha, Bp., 1985 Rémtettek a sex és a téboly világából, 12 képpel ; Epocha, Bp., 1986 Ösztönök erdeje I.: A Szerelem rejtelmei II.: Vetkőzés III.: Ilyen volt a bordély ; Epocha, Bp., 1987 Tünemény suhant át Erdély felett. A Nagy Karola-rejtély ; Epocha, Bp., 1988 Hülyének néznek minket?! Visszaélés a nemzet és a haza fogalmával. Az államokra tagolt világ idejét múlta! Vádirat ; Epocha, Bp., 1989 Történet három ágyról. Egy fehér, egy barna és egy vörös ágy beszélgetései ; Epocha, Bp., 1989 Fordításai Upton Sinclair irodalomtörténete ; Epocha, Bp., 1938 Upton Sinclair önéletrajza ; Epocha, Bp., 1938 Agnes Smedley: A vérző Kína ; Epocha, Bp., 1938 Michail Solochow [Mihail Solohov]: A csendes Don ; Cserépfalvi, Bp., 1941-1945 (5 db) F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. Raszkolnyikov ; Epocha, Bp., 1942 Gustave Flaubert: Bovaryné. Regény ; Epocha, Bp., 1943 Maupassant: Egy élet ; Gábor Áron, Bp., 1944 ( A világirodalom titánjai , 3) Ilja Ehrenburg: Párizs bukása. Regény ; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1945 Kovnator, R.: Lenin anyja ; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1945 Maurice Thorez: Franciaország a rethondes-i kapituláció után ; Az orosz könyv, Kolozsvár, 1945 M. Solochov [Mihail Solohov]: A gyűlölet iskolája. Két kisregény (Lent délen) ; Az Orosz Könyv, Kolozsvár, 1946 Upton Sinclair: Amerikai előörs ; Epocha–Csokonai, Bp., 1947 Upton Sinclair: A szerelem tövises útja ; ford. Ábel Olga, Benamy Sándor, a verseket ford. Vidor Miklós, bev. Lutter Tibor; Táncsics, Bp., 1958 (Táncsics könyvtár) Irodalom (válogatás) Karinthy Frigyes : Benamy Sándor: Kajüt . Pesti Napló , 1929. szeptember 22. Szilágyi Júlia: Benamy Sándor : A pakompartos, az agglegény és a kisfiú. Korunk , 1976/6. Szabó Zoltán : Benamy Sándor: A XX. században éltem. Irodalomtörténeti Közlemények , 1967. Poligné Poligné település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 1182 fő (2015). Poligné Crevin, Bourg-des-Comptes, Pancé és Pléchâtel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 6558 Norizuki A 6558 Norizuki (ideiglenes jelöléssel 1991 GZ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kin Endate, Kazuro Watanabe fedezte fel 1991. április 14-én. 2013–2014-es European Tour – 2. verseny A 2013-2014-es European Tour 2. versenye (más elnevezéssel 2013-as Rotterdam Open) egy profi kispontszerző sznúkertorna. 2013. július 18. és 21. között volt megrendezve Rotterdam városában a Topsport Centrum-ban, Hollandiában Díjazás Győztes: 25000 € Második: 12000 € Elődöntő: 6000 € Negyeddöntő: 4000 € Legjobb 16: 2300 € Legjobb 32: 1200 € Legjobb 64: 700 € Összdíjazás: 125000 € Amatőr selejtező 1. kör Best of 7 frames 2. kör 4 nyert frame Műszaki–technikai mértékegységrendszer A műszaki–technikai mértékegységrendszert műszaki számítások céljára hozták létre, annak érdekében, hogy az alapmértékegységek közé kerüljön az erő mértékegysége. Elnevezése a már korábban jóváhagyott MKS mintájára MKpS mértékegységrendszer lett. Eredete Alkalmazása két forrásból származik. Az egyik: az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1901-es határozata arról, hogy a súly és a tömeg különbözik egymástól, és ehhez rögzítette az átszámításhoz szükséges állandót: a nehézségi gyorsulás törvényes értékét. Ebből következően az angolszász mértékegységrendszerben is elkezdték megkülönböztetni a tömeg (lbm) és az erő (lbf) mérésére meghatározott mértékegységeket (pound mass, pound force). Azokban az országokban, ahol már hétköznapi rutinná vált a méterrendszer, megtartották azt, csak annyit kellett módosítaniuk, hogy a tömeg helyett az erő legyen az alapmennyiségek egyike. Alapmértékegységek A méteregyezmény által jóváhagyott MKgS (méter-kilogramm-szekundum) mintájára a MKpS jelet kapta (méter-kilopond-szekundum), ahol a kilopond mellett gyakran hivatkoznak a legfontosabb alapegységre, mint kilogramm erő (kilogramm-force). A bevezetett új mértékegység a kp kilopond; az az erő, amely normál nehézségi gyorsulásnál egy kilogrammnyi tömegre hat. Ez tehát 9,80665-szer nagyobb, mint a N (newton). A prefixumokat a kilogrammhoz hasonlóan értelmezték. Ezért például a Mp nem milliószorosa, hanem ezerszerese az alapmértékegységnek, a p (pond) pedig ezredrésze. A méter és a másodperc definíciója nem tér el az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián elfogadott értéktől. Származtatott mértékegységek A rendszerben értelmezett mértékegységek Technikai tömegegység: akkora tömeg, amelyre a szabványos nehézségi erőtérben egységnyi súlyerő hat. Értéke ezért 9,80665-szer nagyobb, mint a kilogramm. Munka : m·kp: a megtett út és az erő skaláris szorzata Nyomaték : m·kp: adott sugár és az azon ható forgatóerő vektoriális szorzata (erőnyomaték, vagy forgatónyomaték) Fajsúly: kp/m 3 : a testre ható súlyerő és a (homogén) test térfogatának hányadosa A rendszerhez kapcsolódó mértékegységek Teljesítmény : LE 75 m kp/s Nyomás : at, illetve ata, kp/cm 2 Mechanikai feszültség , rugalmassági modulus : kp/mm 2 Térfogatáram : m 3 /h, nem része a rendszernek, de a technikai mértékegységrendszerben rutinszerűen használták. A másodperc helyett az óra szerepel, és ez korlátozza a koherenciáját. Hőmennyiség: nem része a rendszernek; ezért a már korábban definiált kcal (kilogramm- kalória ) mértékegységet használták. Ez súlyos hibája a rendszernek, mert megszünteti a koherenciáját, hiszen szorzótényezőt kellett használni. Ezen kívül külön bizonyítani is kellett, hogy a hő és a munka egyenértékű. Hőáram: kcal/h; nem a szabványos másodperc, hanem az óra mértékegységből vezették le. Problémák Ezt a rendszert kezdetben csak gépészmérnöki számításoknál használták. Később a számításoknak már kapcsolódniuk kellett a villamosmérnöki számításokhoz, ahol viszont semmit sem definiáltak ebben a rendszerben. Források Budó, Ágoston-Pócza Jenő. Kísérleti fizika I.. Budapest: Tankönyvkiadó (1965) szerk.: Szilágyi Miklós: Fizikai kislexikon. Budapest: Műszaki könyvkiadó (1977). ISBN 963-10-1695-1 szerk.: Fodor György: Mértékegység kislexikon. Budapest: Műszaki könyvkiadó (1971) Grimsel. Lehrbuch der Physik. Leipzig: B. G. Teubner Verlagsgesellschaft (1965) Cardarelli, François. Encyclopaedia of Scientific Units, Weight and Measures. London: Springer (2005). ISBN 978-1-85233-682-0 Russ Rowlett: A Dictionary of Units of Measurement. University of North Carolina at Chapel Hill. (Hozzáférés: 2011. február 8.) mértékegység lexikon Megjegyzések Az irodalombanangolul: Mechanical Engineers' Systemfranciául: Système des mécaniciens Hosszú időn keresztül a pond volt a lemezjátszó tűnyomás mérésénél a mértékegység Angolul HP, Horsepowernémetül PS, Pferdestärke Brinell és Vickers keménység Sitkei Rockfesztivál A Sitkei Rockfesztivál az egyik legnagyobb hagyományokkal büszkélkedő hazai rockzenei esemény. A budapesti tabáni koncertek után ez volt az első olyan rockfesztivál, amely alulról építkezve, állami segítség nélkül tudott napjainkban is fennmaradni. A kápolna története Sitke község határát övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben építtették a kissitkei Kálvária-kápolnát Felsőbüki (I.) Nagy Sándor és neje, Weidgang Teréz, a kastély akkori tulajdonosai. Felszentelésére 1872. február 14-én került sor. A Kálvária 1946. június 16-án került a plébánia tulajdonába. A neogót kis kápolna magas bástyával, előtérrel körülvéve, két toronnyal téglából épült, cseréppel fedett. Tornyai homokkőből valók, csonkák. Az előtér kőfallal van kerítve, négy vasrácsos kapuval van ellátva, tornyát még korábban villámcsapás érte. A falu katolikus lakosságának a nagytemplom fenntartása és javítása nagy gondot okozott. Először Ódor Zoltán sitkei lakosnak jutott eszébe, hogy fel kellene újítani a Kálváriát. De mivel a szükséges pénzt nem tudta előteremteni, le is állt az ötlet megvalósításával. A kápolna életében lényeges változás azután következett be, amikor a sitkei római katolikus egyházközség képviselő-testülete és a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület megállapodást kötött az épület hasznosítására. Sitkén, 1988. február 17-én írták alá a megállapodást, amelyet dr. Konkoly István megyés püspök jóváhagyott. Az egyházközség a sitkei Kálvária-kápolna épületegyüttesét 50 éves használatra az egyesületnek átadja, az egyesület vállalja, hogy a Kálvária-kápolnát 50 évre átveszi, felújításának anyagi költségeiről, valamint fenntartásáról gondoskodik. 1988. augusztus 1-ig olyan állapotba hozza, hogy rendezvények tartására alkalmassá váljék. Az évente ismétlődő kápolnakoncertek bevételéből az építészeti remek az enyészettől megmenekült. Az egyesület kérelemmel fordult az Országos Műemléki Felügyelőséghez, amely a kérelemnek helyt adott, és az 1988. augusztus 30-án kelt 905588. számú határozatával a Kálvária-kápolnát műemlék jellegű építménnyé nyilvánította. A rockfesztivál története A Sitkei Rockfesztivál története a kápolnához és négy személyhez kapcsolódik. 1986-ban Balázs Fecó (a Korál zenekar vezetője) és Kovács Ferenc (egykori fogadós) Sitkén járt, ahol megszületett az ötletük, miszerint "Mentsük meg – a zene segítségével – ezt a kápolnát", és alapítsanak egy szervezetet, amely kasszáját koncertekkel tölthetnék fel. A végső elhatározás 1986 májusában született meg. Kovács Ferenc és Balázs Fecó megkereste Kozma Gábort, aki akkor igen ismert és ellenzékinek számító Vas Népe újságírója volt, hogy beszélje rá Vida Ferencet († 2017) (a Lord zenekar egykori vezetője) a részvételre. Így négyen ültek le a szombathelyi Pikoló sörözőben, és akkor döntötték el, hogy elindítják a fesztivált. Vida Ferenc azonnal igent mondott koncertfelkérésre, és felajánlotta a zenekari "gázsit". A Lord a '86-os évben sikerei csúcsán állt, koncertjeit ezrek látogatták. Az első fesztivált 1986-ban rendezték meg. A fesztivál végén mind a négy alapító kiment a színpadra, és megköszönték a részvételt a kb. 800 fős nézőközönségnek. Már a fesztivál hajnalán a legnevesebb előadók léptek színpadra. Az István a király '89-es bemutatásával a rockszínházi műfajok kerültek középpontba. Az ezt követő időszakban profi rendezvényszervezőkre bízták a fesztivál szervezését. Ez volt a mélypont, azonban 1996-tól új lendületet vett, és népszerűségét az időközben egyre jobban szaporodó nagy zenei fesztiválok sem törték meg. Ebben szerepe volt annak, hogy a sitkei fesztivál minden romboló hatás ellenére megőrizte eredeti varázsát és küldetését. Az utóbbi években a szervezők fontosnak tartották azt is, hogy a fesztivál "családbarát" rendezvénnyé váljon. Az évek óta szándékosan alacsony áron tartott belépődíjakból származó bevételeket ugyanis továbbra is a kápolna felújítására és a falu támogatására fordítják. Nevezetes fesztiválok A Sitkei Rockfesztivál története során számos rendkívüli és említésre méltó esemény is történt. 1989-ben 14 ezer ember előtt mutatták be az István a király rockoperát. 1990-ben a Kormorán és Balázs Fecó koncertje után eleredt az eső, ezért a Jézus Krisztus szupersztár (Sasvári Sándor, Makrai Pál, Vikidál Gyula, Nagy Anikó…) rockopera másnap, vasárnap este került színpadra, amire az esőnapon is ötezren látogattak ki. 1991-ben a Mindhalálig Beatles (Mikó István, Incze József, Forgács Péter, Jani Ildikó, Benkő Péter) került színpadra, míg egy évre rá, 1992-ben az Evita rockopera. 1993-ban a Nemzeti Színház előadásában a Kőműves Kelement nézhették meg az ide látogatók. Mindösszesen két alkalommal - (1994, 1995) - maradt el a rendezvény, de 1994-ben az LMS-iroda (Vida Ferenc) sebtében összehozott rendezvényén fellépett Nemtelen Erotika, Wizo, Auróra, Takáts Tamás DBB, Maksa Zoltán, Komár László, Csepregi Éva, Soltész Rezső, a Dózis. A "Nekünk Mohács kell…?" zenés színművet 1996-ban mutatták be Sitkén. 30 éves fennállását két napos rendezvénnyel ünnepelte a fesztivál 2006-ban, míg a 35 éves jubileumi alkalmából már három napos fesztivált rendeztek 2011-ben, ahol egy különleges zenei csemege, Balázs Fecó és a Savaria Szimfonikus Zenekar közös produkciója is színpadra került. A fesztivál felépői 1986–2017 1986: Dandys, Kormorán , Deák Bill Gyula , Korál , Lord 1987: R-GO , Ádám és Éva, Deák Bill Gyula, Dinnyés József , Tátrai Tibor , Török Ádám , Skorpió , Lord, Balázs Fecó 1988: Hemo, K’nguru, Ossian , NO, Varga Miklós , Deák Bill Gyula, Tátrai-Frenreisz-Papp, Török Ádám és a Mini , Benkő László , Bikini , Balázs Fecó, Lord 1989: István a király rockopera (Vikidál Gyulával, Deák Billel, Nagy Feróval, Varga Miklóssal) 1990: Kormorán, Balázs Fecó, Jézus Krisztus szupersztár rockopera 1991: Mindhalálig Beatles, Exotic , Mora Lisa, AD Stúdió , Azok a fiúk , Sing Sing , Skorpió, PUF , Beatrice , Balázs Fecó 1992: Kormorán, Z’Zi Labor , Pa-dö-dő , Balázs Fecó és a Sexit, Evita rockopera 1993: Kormorán, Defekt Duó, Nagy Bandó András , Boncz Géza , Nádas György , Republic , NO, Balázs Fecó, Nemzeti Színház előadásában a Kőműves Kelemen 1994: elmaradt 1995: elmaradt 1996: Secret Valley, Passion, Blokád, Black Spider, Varnyú Country, Deák Bill Band, Varga Miklós és a Kormorán, Hevesi Tamás , Balázs Fecó, “Nekünk Mohács kell…? zenés színmű 1997: Credo, BAD, Rockfort, Yellow Rabel, Sipõcz Band, Lord, Kormorán, Varga Miklós és a Boxer, Balázs Fecó, Beatrice 1998: BAD, Country Express , Lord, Józanészek, Rockfort, Karthago , Kormorán, Korál, Republic, Deák Bill Gyula, Varga Miklós 1999: Deák Bill Gyula, Kormorán, Balázs Fecó, Bikini, Beatrice, P. Mobil 2000: Beatrice, Deák Bill Gyula, Tunyogi Band , Kormorán, Charlie , Keresztes Ildikó , Balázs Fecó, Bikini 2001: Hobó , Venus , Kormorán, Bikini, Demjén Ferenc , Edda 2002: BAD, Halor, Józanészek, Snake Heart, Dumaszínház , Deák Bill Gyula, Lord, Balázs Fecó, Kispál és a Borz , Republic, Moby Dick 2003: BAD, Wood, Józanészek, Kormorán, Balázs Fecó, Lord, P. Mobil, Edda 2004: BAD, Halor, Akela , Hooligans , Kormorán, Balázs Fecó – Keresztes Ildikó, Lord, Zanzibár, Ossian 2005: Kárpátia , Carbonas, Kormorán, Tankcsapda , Balázs Fecó, Lord, Ossian 2006: Last Minute, Kárpátia, Beatrice, Ossian, Halor, Zorall , Double 14, B.A.D., Wisdom, Deák Bill BB, Kormorán, Korál, Lord, Edda 2007: Morality, Athran, BAD, Hard, Kormorán, Ákos , Korál, Dust 2008: Polip Rock Band, B.A.D., Halor, Pokolgép , Kormorán, Lord, Balázs Fecó és Keresztes Ildikó, Bikini, Republic 2009: Sunbird, B.A.D., Vas-Tag Hangok, Ismerős Arcok , Kormorán, Balázs Fecó, Demjén Ferenc, Lord, Edda 2010: B.A.D., Beatrice, MobilMánia, Kormorán, Lord, Balázs Fecó Band, Ossian 2011: Halor, Pokolgép, Ismerős Arcok, Kormorán, Hooligans, B.A.D., Avatar, Deák Bill Gyula, Kárpátia, Lord, Karthago, Sixters, After Crying , Balázs Fecó és a Savaria Szimfonikus Zenekar közös produkciója 2012: Pyro Sapiens, B.A.D., Ocho Macho , Kormorán, Kárpátia, Lord, Ossian 2013: Galeri, Dead But Happy, Karak, Zorall, Kárpátia, Lord, Tankcsapda, Hooligans 2014: Soulwave, Karak, Pair o’ Dice, Meggie és Zenekara, Kalapács, Ismerős Arcok, Lord, Edda, Ossian 2015: PNR Band, Pandorra, Maxisun, Piramis , Örökség, Lord, Road, Hooligans 2016: Power, Rudán Joe Band, Deák Bill Blues Band, Kárpátia, Pokolgép, Road, Katapult, Radar, MobilMánia, Depresszió, Lord, Edda, Ossian 2017: Bagatell, Red Rockets, Pair o’ Dice, Moby Dick, Ossian, Lord, Edda, Kalapács Görgő-csúcs A Görgő-csúcs a Baróti-hegység második legmagasabb csúcsa, 1017 m, Sugásfürdő felett emelkedik, Sepsiszentgyörgy városától nyugatra 9 kilométerre. A hegység magasabb része, így a csúcs is a bükkerdők zónájában található, itt szórványosan megjelenik a lucfenyő is, egy kisebb ligetet alkotva a csúcs közelében. Mivel magas erdő borítja, a csúcsról nincs kilátás. A legmagasabb pont a környéken a tőle nyugatra található Havadtető a maga 1019 méteres magasságával. A csúcs viszonylagos magassága Sugásfürdőhöz képest kb. 250 m. Két jelzett ösvény is vezet fel rá, a menetidő átlagos erőnléttel kb. 1 óra. A környék gazdag állatvilággal rendelkezik, mely a hegység kiterjedt, összefüggő és tápláló lombhullató erdeinek köszönhető. Sumer–magyar nyelvelméletek A sumer–magyar nyelvrokonság elmélete egy rendkívül szerteágazó nyelvelmélet, amelynek sokféle lehetséges következtetése van. Az elnevezés valójában félrevezető, ezek az elméletek általában csak azt állítják, hogy sumer szavak lelhetők fel a magyar nyelvben. Az ebből a tényből kialakított elméletek végletesen különböznek egymástól, és csak egy részüknek az a konklúziója, hogy a sumer és a magyar rokon nyelvek lennének. A tudományos kritika és a közvélekedés azonban általában ezekkel találkozik, ezért a sumer–magyar nyelvelméletek általában a sumer–magyar nyelvrokonság elmélete alá sorolódnak be, és a közvélemény általában úgy gondolja, hogy a sumer–magyar nyelvrokonság elméletének cáfolatai annak minden vetületére igazak. Története A sumer–magyar nyelvrokonság elmélete a 19. század és a 20. század népszerű – az MTA által jelenleg nem elfogadott – elméletei közé tartozik. Eleinte párhuzamosan létezett a sumer–magyar népi rokonság elméletével. Később a sumer–magyar nyelvrokonság híveinek egy része elvetette a magyar és a sumer nép rokonságát, de fenntartotta a nyelvrokonság elméletét. Ma mindkét változat létezik. A sumerológia elveti a sumer–magyar rokonság elméletét, mind nyelvészeti, mind etnikai értelemben. A 20. században a sumer nyelvrokonságot vallók megpróbálták összekapcsolni a finnugor nyelvrokonság elméletét a sajátjukkal. Elfogadták, hogy a magyar legközelebbi rokonai a finnugor nyelvek, azonban a finnugor nyelveket már a sumerból vezették le. Ennek másik változata szerint a finnugor nyelvek a magyar nyelvből származnak, a magyar viszont a sumerból ered. Az elméletcsoport lehetséges végkövetkeztetései: A magyarok a sumerek leszármazottai; A magyar nyelv a sumer nyelv leszármazottja; A magyar nyelv valaha valamilyen kapcsolatban állt a sumer nyelvvel, és szóátvételek történtek; A magyar nyelv áttételesen, más, sumer szavakat használó nép révén használ sumer eredetű szavakat; A magyar és a sumer nyelv közös szavai egy közös (pl. nosztratikus vagy annál is korábbi) ősnyelvi állapot maradványai mindkét nyelvben. Ebből a magyar nép eredetére vonatkozóan levont következtetések: A magyarok sumerek; A magyarok Mezopotámiából származnak; A magyarok Mezopotámia peremvidékéről származnak; A magyarok a Kaukázus tágabb környékéről származnak, ahol érintkezésbe kerültek más mezopotámiai eredetű népekkel. Hozzávéve még azt a körülményt, hogy viszonylag sok sumer és akkád eredetű szó található meg a sémi nyelvekben, az indoeurópai és finnugor nyelvekben is, a következtetés kiegészíthető az alábbival: Valamilyen, a magyar nép etnogenezisében és nyelvének kialakulásában jelentős szerepet játszó népelem az i. e. 2. évezred második felében a Kaukázus környékén élt, ahol kapcsolatba került mezopotámiai nyelveket beszélő népekkel. Ez már esetleg régészetileg és néprajzilag is igazolható feltevés, és semmilyen képtelenség nincs benne. Eltekintve attól, hogy a finnugor elmélet az ellenkező irányban keresi a magyar őshazát, de erre egzakt bizonyítéka nincsen. Az elmélet rengeteg finomításon ment keresztül az elmúlt másfél évszázadban, ahogyan az indogermán és a finnugor nyelvelmélet sem ugyanaz már, mint akár néhány évtizede volt. Ennek ellenére az elméletcsoport úgynevezett „tudományos cáfolata” még mindig a 20. század közepén, vagy az előtt keletkezett művek alapján cáfol. Valójában egyáltalán nem szükséges sumer nyelvet bármely ma létező nyelv ősének tekinteni ahhoz, hogy esetleges hatását és a mai nyelvekben előforduló szavait, valamint az azokból levonható történeti következtetéseket keressük. A probléma lényegét László Gyula így fogalmazta meg: „Az Akadémia által elfogadott finnugor származtatás száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami ellentmondott volna a tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig uralkodik a magyar őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak illusztrációkként szolgálnak a nyelvtudomány tételeihez.” Ma már nemcsak magyar, hanem más nyelvű tudósok is foglalkoznak a sumer nyelv kapcsolatainak, fennmaradásának feltárásával. Simo Parpola finn professzor például úgy véli, hogy a sumer nyelv az uráli nyelvek közé tartozott. A sumer nyelv keresztül-kasul szövi a mai európai és nyugat-ázsiai nyelvek szókészletét, ezért lehet szinte minden indoeurópai, finnugor és török nyelvben megtalálni. Az igazi kérdés az: hogyan került oda? Kutatástörténet A sumer-magyar nyelvrokonság lehetőségének első felvetői a sumer nyelvet először felfedező külföldi tudósok voltak, az 1800-as évek második felében, akik a sumer agglutinatív jellegéből kiindulva próbáltak lehetséges leszármazott nyelveket találni az egyébként rokon nélküli sumernek. A magyar nyelvészeti irodalomba és kutatásokba az elmélet innen került át, elsődlegesen a finnugor-magyar rokonsági elmélet ellenpontjaként és szoros összefüggésben a többi (türk-, altaji-, turáni-, stb.- magyar) nyelvrokonítási elmélettel. Jelenlegi formájában ez az elmélet szinte az összes többit „bekebelezi” és magába olvasztja, közvetlen történeti és nyelvi fejlődést feltételezve a sumer, a turáni/altaji/türk és a magyar nyelv között. Az elmélet jelenkori legfőbb képviselői Badiny Jós Ferenc, Barabási László, történész, múzeumigazgató, Bobula Ida, történettudományi doktor, Csőke Sándor, nyelvész (A sumer ősnyelvtől a magyar élőnyelvig, 1969), Érdy Miklós, Gosztony Kálmán, nyelvész, a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára (Dictionnaire d’étymologie sumerienne et grammaire comparée, 1975, magyarul: Összehasonlító szumér nyelvtan, 1977), dr. Nagy Sándor, Padányi Viktor történész, író, Varga Zsigmond, debreceni egyetemi tanár, lelkész, teológus, nyelvész és vallástörténész. Hóman Bálint történész 1943–44-ben írt, de csak 1985-ben megjelent Ősemberek – Ősmagyarok (Hungarian Cultural Foundation. Atlanta, GA. USA) című könyvében a következőket írja: Csőke Sándor sumer–urál–altaji–magyar összehasonlító nyelvészeti tanulmányokat írt: A sumer ősnyelvtől a magyar élőnyelvig, Szumir magyar egyeztető szótár. Emellett azonban sumer–finn és sumer–török etimológiai szótárakat is írt, ami újfent a komplexebb szemlélet felé mutat. 1975-ben jelent meg a Sorbonne magyar tudósának, Dr. Gosztony Kálmánnak a Dictionnaire d’étymologie sumerienne et grammaire comparée című összehasonlító nyelvészeti tanulmánya francia nyelven. Gosztony ugyanúgy, mint Csőke, kimutatott bizonyos egyezéseket a sumer és magyar nyelvben, szóállagban és nyelvtanban, melyek véleménye szerint a sumer és magyar nyelv közeli rokonságát, esetleg azonosságát hivatottak illusztrálni. Gosztony 1050 sumer szó összehasonlítását végezte el, melynek végén a következő eredményt kapta: 23 egyezés van a latinban; körülbelül 40 az etruszkban(?); 20 az akkádban; 20 (a bizonytalanok nélkül) az örményben; kb. 50 a török nyelvekben (a kiegészítésekkel együtt kb. 75); 96 az északi finnugorban (kiegészítésekkel kb. 110); 923 a magyarban (ennek 8%-a csak valószínű). Ezenkívül 10 van a kaukázusiakban, 3-4 a baszkban, 3 a bretonban, 2-3 az arabban. (64. oldal) A vizsgált 53 sumer nyelvtani jellegzetesség eredménye véleménye szerint a következő: 21 párhuzamos a finnugorral, 24 a kaukázusival és 51 a magyarral (35. oldal). Napjainkban azonban a sumer-magyar rokonságot a tudományos élet jelentős képviselői abszurdumnak tartják, illetve politikai és hamis ideológiai célokra felhasznált elméletként kezelik. A legtöbb sumerológus és asszirológus szerint hasonlóságok ugyan felfedezhetők, de a nagy időbeli és térbeli különbség miatt elképzelhetetlen a rokonság. A magyar nép etnogeneziséről többet tudhatunk meg tibeti illetve arab, valamit bizánci forrásokból. A sumer-magyar rokonságot elvetők érvei A sumer és magyar nyelv összehasonlítása Szóösszehasonlítás A rokonság bizonyításának legfontosabb módszere az elmélet hívei szerint a két nyelv szavainak összehasonlítása. Az ilyesminek azonban a nyelvészetben nagyon szigorú módszerei és szabályai vannak, például ún. szabályos hangmegfeleléseket kell találni (rendszeres hangmegfelelések törvénye), amikor az egyik nyelv egy konkrét fonémájának egy másik nyelv egy konkrét fonémája felel meg mindig, és nem össze-vissza akárminek. Ezt az ún. összehasonlító nyelvészetet az indoeurópai nyelvekre dolgozták ki először, sőt kifejezetten az első germán hangeltolódásra. Azután látszólag sikerrel alkalmazták az afroázsiai nyelvektől az ausztrál bennszülöttek nyelveiig számtalan nyelvcsaládra. Az indogermanisták szerint semmi sem szól amellett, hogy lenne olyan nyelvcsalád, amelyre ez a módszer ne lenne alkalmazható. A sumer-magyar rokonság hívei ezt figyelmen kívül hagyják. sumer b = magyar b, v, p, néha f, s, sz sumer d = magyar d, t, gy, ty, néha cs, s, sz sumer g = magyar g, k, h, néha s, sz, cs, f, gy A helyzet azonban ennél bonyolultabb, mert a sumer nyelvet az akkád nyelven keresztül ismerjük, és pl. a zöngés-zöngétlen ellenpár az akkád hatására jelent meg a sumerben, ott eredetileg valami más, talán a hehezetes-hehezetlen ellenpár lehetett a helyén. A jelenlegi sumer szóállomány tudományos konvenció, csak többé-kevésbé fedi a beszélt sumer nyelvet. További probléma egyes esetekben az akkád és sumer szavak összekeverése. sumer diš - akkád Ištén = egy – magyar Isten (mert ők is tudták, hogy „egy az isten” ) sumer ? - akkád balātu élet , ebből az elemzés szerint: balātuan(a) – Balaton (valójában akkád ana balātu az élethez ) sumer dingir (diǧir) isten (akkád Inanna ) – magyar tündér Ilona A másik hiányosság a rendszeres hangmegfelelések törvényeinek teljes figyelmen kívül hagyása. A rendszeres hangmegfeleltetések elmélete Jacob Grimmtől származik, amit az azóta első germán hangeltolódásnak nevezünk. Grimm szerint bizonyos mássalhangzók törvényszerűen változtak meg egyes nyelvfejlődési periódusokban. Az első germán hangeltolódáshoz hasonló – de konkrétan más – törvényszerű hangváltozásokat más nyelvekben is feltártak. Ez a jelenség általános és törvényszerű, olyannyira, hogy alkalmas nyelvek rekonstruálására is, feltéve, ha sikerülne az összeset feltárni, ami általában források hiányában lehetetlen. Az alternatív irányzatok képviselői nem fogadják el, hogy a hangtörvény érvényes lenne, illetve azt állítják, hogy a nyelvfejlődés egyik kiragadott szegmense, amely nem általános és nem törvényszerű, de lehetséges. Érvelésük szerint még az első germán hangeltolódás esetében is tapasztalható olyan jelenség, amelyik éppen az ellenkező irányba mutat, csak azok nem szerepelnek az összehasonlító táblázatokban. A germán d→t hangeltolódással magyarázható Thor nevének keletkezése a rekonstruált, ősnyelvi *dyeu-ph2tēr alakból, amelyre az indogermanisták ezen kívül a szanszkrit Djauszpitar, a latin Iuppiter és a görög Zeusz (boiótiai Δευς , attikai Ζευς de genitivus Διος ) szót is visszavezetik – természetesen nem a germán hangeltolódás, hanem az érintett nyelvek saját nyelvtörvényei alapján. Az összehasonlítás konkrét problémái A nyelvi összehasonlítás gyakorlatilag megreked a szóhasonítás terén, sőt, a hasonítás valójában még ennél is kisebb elemekre: ragokra, morfémákra, egyes hangokra korlátozódik (ehhez érdemes tudni, hogy a sumer túlnyomórészt egyszótagú szavakból áll, ami körülbelül 500-ra csökkenti a lehetséges variánsok számát, melyek között így nem nehéz rokonságokat felfedezni, illetve konvertálni, s mivel a magánhangzóktól gyakorlatilag el lehet tekinteni, mivel azok alkotják minden nyelv legbizonytalanabb és legkevésbé stabil részét, ez a szám még tovább csökkenhet); A korabeli magyar kiejtést hallgatólagosan a maival azonosnak veszi (a pár százéves hivatkozott nyelvemlékek ( Halotti beszéd , Ómagyar Mária-siralom ) az összehasonlításban nem bírnak relevanciával, két vagy háromezer évvel korábbról pedig semmilyen nyelvemlékünk nincs); A más nyelvek összehasonlításánál bevált egzakt nyelvészeti módszereket (például a rendszeres hangmegfelelések vizsgálatát) nemigen alkalmazzák, így például a szavak összevetése gyakran a következetesség igénye nélkül, ötletszerűen történik, az állítólagosan fellelt hangmegfelelések (pl. p/b, d/t) nincsenek következetesen végigvezetve; A feltételezett hasonlóságoknál jóval nagyobb számban fellelhető eltérések egyáltalán nincsenek említve (például, hogy a sumer ige sokszorosan ragozott és részben bekebelező jellege teljességgel idegen a magyartól); Az általában puszta szólistákban megadott szóhasonítások és az ezeket kísérő leírások az érdeklődő számára erősen megtévesztőek a két nyelv összehasonlításának „egyszerűségére” nézve A nyelv egészének szerkezetét és magasabb szerveződéseit szinte egyáltalán nem vizsgálja (a két, de állandó hivatkozási pont az agglutináció (a ragozás) és az ergativitás , ami azonban számos más nyelvnél is fellelhető) A hasonlítás általában a szótárakból különféle szempontok alapján (alapszavak, rövid szavak, stb.) kiválogatott listák összevetésével indul, részben a szavak (latin!) írásképének kisebb-nagyobb fokú egyezését (hús ~ kus, ős ~ us) , részben jelentésük vélt vagy valós hasonlóságát (szelíd ~ sila-ag „bárány módra cselekszik”) véve alapul, majd e két, immár meglévő végpont (a sumer és a magyar szó) közé egy, mindig az adott helyzetnek megfelelő nyelvi konverter (többnyire egy egylépéses hangmegfeleltetést, pl. g/d) kerül; Külön érdekességként említhető az egyébként részleteiben máig nem precíz, inkább csak általános sémi, illetve sumer jelentéstan feltöltése egészen speciális szavakkal (zsizsik ~ ziz, sügér ~ suhur, csombord ~ sembirida, szádok ~ sidugga, görőncs ~ girin) és ehhez a tájnyelvi (pl. csángó), mint „archaikus magyar” igénybevétele (pl. veréb ~ buraabba ~ csángó beriéb ) ; Nagyon sok esetben (ez különösen a régebbi irodalomra igaz) nem sumer, hanem akkád szövegeket és szavakat elemeztek sumerként, így a szakirodalom jelentős része félrevezető és megbízhatatlan; Művelői többségéről sajnálatos módon elmondható, hogy a vizsgált nyelvet (nyelveket kell valójában mondani, mert a sumerhez az akkád elengedhetetlen) nem bírják; Az úgynevezett „szakirodalom” tudományos és nyelvészeti szempontból egyaránt használhatatlan, mivel: Az általános és szintén teljesen bizonytalan utalásokon túl (hun, szittya, különféle kevéssé ismert iráni és/vagy török nyelvekre való hivatkozások) általában semmilyen formában nincs tisztázva a nyelv esetleges történeti folyamatossága, továbbélésének mikéntje. Ezenkívül a sumer nyelv hangzása nem pontosan ismert, hiszen jeleinek kiejtését csak más nyelvű (például akkád) szövegek alapján tudják rekonstruálni, és a két nyelv eltérő hangrendszere miatt nyilvánvaló torzulással. Az akkád nyelv is kihalt már, csak ma is élő nyelvrokonainak kiejtését tudják a múltba vetíteni. Ez persze az indogermán nyelvhasonlítás tekintetében nem probléma, a PIE nyelvnek nemcsak a hangzása nem ismert, de írott forrásai sincsenek, az egész csak rekonstrukció. Ebben az esetben az eljárást az indogermanista nyelvészek által kitalált szabályrendszerbe lehet szorítani és prekoncepciókra épülő protonyelvi rekonstrukciókat ugyanazzal a prekoncepcióval hasonlítják az ismert nyelvemlékekhez. Ez természetesen a hagyományos nyelvcsaládokat fogja igazolni. A kutatás problémái Marácz László a következőképpen foglalja össze, miért nem lehet a finnugor elméletet az alternatív eredetkutatásokkal összeegyeztetni: Ami nem a finnugrizmust igazolja, arról nem beszélhetünk. Aki bírálja a finnugrizmust, az rágalmazható és rágalmazandó. Olyat adjunk a bíráló szájába, amit nem állított, s ezt cáfoljuk. A finnugrizmus birtokolja az örök igazságot. A finnugrizmusnak megengedett a kettős mérce. Az igazságot nem szabad kimondani. Az elmélet tudománypolitikai háttere tabu. Indogermán/finnugor vs. sumer/alternatív nyelvelméletek A „hivatalos” nyelvészek általában összemossák az összes alternatív nyelvelméletet, azért nemcsak a sumer, hanem a többi eredetelmélet állításait is számba venni. A fent felsorolt ellenérvekre az alábbiakat lehet válaszolni: A szóhasonlítások módszere nem idegen az indoeurópai és finnugor nyelvészettől sem, sőt magát a nyelvcsalád-elméleteket is ennek alapján állították fel a 19. század első felében. Azóta viszont kialakították azt a módszertant, amelynek használatát ma már mindenkitől megkövetelik, mint „egyedül tudományos módszert”. Teljesen természetes, hogy az egytagú szavak esetében nem a ragozott vagy toldalékolt szavak összehasonlítását végzik, hanem szótő, vagy szógyök vizsgálatát. Ez megfelel egy másik tudományos módszer, a Trubeckoj -féle fonológiai fonéma -elmélet követelményeinek. Igaz, hogy a háromhangzós szavaknak viszonylag kicsi a számuk, de nem 500, hanem 64 000 lehetséges verziója van egy 40 hangzós nyelvben ennek. De még ha 500 lenne is ezekből a valóban használt szavak száma, akkor sem 1/500 az esélye a szóegyezésnek, hiszen egy tetszőleges háromhangzós szó az összes lehetséges fogalmi jelentéssel számítható. Nagyjából 150- 200 000 lehetséges jelentés mellett annak a lehetősége, hogy 500 tetszőleges háromhangzós szó összehasonlítása alkalmával egyezést kapunk, egyenként kevesebb, mint 1/75 millió. Tehát már egy egyezésre is nagyon kicsiny az esély. Másképp fogalmazva, annak az esélye, hogy az „xyz” szó két tetszőleges nyelvben megvan, igen nagy. De hogy ugyanazt is jelentsék, annak már legfeljebb 1/ 150 000 . Ha a rokonértelmű szavakat is hozzávesszük (átlagban tíz ilyennel), akkor 1/ 15 000 . A magyar kiejtés azonossága vagy változása az elmúlt ezer év során vitatott terület. Vannak olyanok, akik szerint a Halotti Beszédet éppen úgy kell olvasni, mint ha csak a 19. században íródott volna, és az eltérések csak a magyar nyelvre erőltetett latin betűs írás alkalmatlan volta miatt adódnak. Tény azonban, hogy a magyar nyelv lényegesen lassabban változik, mint például az angol, amelynél a shakespeare -i nyelv már majdnem fordítást igényel a mai angolok számára. Az indoeurópai nyelvelméletek az indoeurópai nyelvek gyors változásából indultak ki a sorozatos és szabályos hangváltozások megállapításánál, és nem vették figyelembe, hogy más nyelvek más ütemben, esetleg egészen lassan változnak. Az indogermanisták ezzel szemben teljes természetességgel alkalmazzák az i. e. 1000 körüli első indoeurópai nyelvemlékek mellett az i. e. 7000-ig történő extrapolálást. Az indogermán elméleteknél nem számít, hogy hatezer évnyi írásmentes korról beszélnek, csak az ellenvéleményeknél a 3000 év. Az alternatív nyelvelméletek nem a rendszeres hangmegfeleltetés törvénye alapján dolgoznak, hanem más nyelvi sajátságok figyelembe vételével. Ezért ennek hiányát önmagában nem lehet felhozni ezen elméletek ellen, mivel éppen ennek cáfolatával foglalkoznak, és nem ismerik el annak kizárólagos voltát. A „más nyelvek összehasonlításánál már bevált” módszer terminus önmagában még nem bizonyítja, hogy univerzális lenne. Az indoeurópai nyelvek sem teljesen egységesek a nyelv szerkezetét illetően. Vannak flektáló, izoláló és ragozó tagjai is. Ezért a sumer vagy akkád ragozás magyartól eltérő jellege nem valódi érv, csak csúsztatás. Mindig visszatérő érv, hogy a nyelv szerkezete fontosabb, mint a szókészletbeni egyezések, ennek ellenére vannak olyan indoeurópainak besorolt nyelvek, amelyeket kizárólag a szókészletük alapján tartanak indoeurópainak, mivel nyelvileg messze állnak tőlük. A „puszta szólisták” alig kevesebbek, mint az indoeurópai és finnugor szóhasonlítások. Amivel kevesebbek, hogy nem tartalmaznak csillagos szavakat. Ezek az elméletek ugyanis nem próbálkoznak sosem látott protonyelvek létrehozásával. Ráadásul például a hettita nyelv esetében az indogermanisták sem rendelkeznek puszta szólistákon kívül többel, mert a hettita nyelv gyakorlatilag csak szókincsében rokonítható a többi indoeurópai nyelvvel. Nyelvtanilag nagyon gyengén. Ebben az érvben fordított a logika, mint kettővel fentebb. A nyelv szerkezete önmagában nem jogosít fel a rokonság megállapítására, ahogyan az eltérő nyelvszerkezet sem ellenérv. Főképp akkor nem, ha nem nyelvrokonságot keresünk, hanem az azonos vagy rokon szavak eredetét. Az egylépéses hangkonverter némiképp egyszerűbb és áttekinthetőbb módszer, mint a protonyelv létrehozása. Ez önmagában még nem jelenti, hogy „kevésbé tudományos” módszer. Az indogermanisták időnként még egylépésest sem alkalmaznak, a hettita wātar és nu szavak rokona minden további nélkül a mai angol water és now szavak. Miután ezek rokonságát a puszta szóhasonlóság alapján megállapították és a hettita nyelvet az indoeurópai nyelvek közé sorolták, utólag megalkották hozzá azt a közös ősnyelvi szót, amelyből mindkettő eredeztethető. Ilyen esetek előfordulnak, ahogyan megjelennek minden más nyelvelméletben is. A különbség annyi, hogy a tudományos irodalom az elfogadott nyelvelméletek esetében általában elveti ezeket az egyedi hibás módszereket, miközben maga a fő elmélet természetesen nem „cáfolódik” ezzel, míg az alternatív elméletek esetében magának az alapfelvetésnek a cáfolataként hozzák fel a nyilvánvalóan hibás következtetéseket. Ahogyan az érvben is benne van: különösen a régebbi irodalomban fordul elő komplett akkád szövegek sumerként értelmezése és abból hasonlítás. Ez még abból a tudománytörténeti korszakból származik, amikor a sumer és akkád nyelv különbsége és összefüggései kevésbé voltak ismertek, az ékírás és az azt használó nyelvek megfejtése kezdetleges állapotban volt. Azok, akik még mindig sumerként használják az akkád szavakat, a korábbi munkák másolói, és valóban „délibábosnak” nevezhetők. Mint az előző. A használhatatlan irodalmat nem kell használni. Azokat kell figyelembe venni, amelyek tudományos igénnyel készültek. Tény, hogy az alternatív nyelvelméletek képviselői között több a „délibábos” nyelvész, mint az elfogadott nyelvelméletek terén. Ennek oka azonban az, hogy az a nyelvész, aki ezzel próbál foglalkozni, rögtön hitelét vesztetté válik a tudományos életben, legyen bármilyen képzett és legyen a munkája bármilyen tudományos. Így járt például Mario Alinei , az egyébként elismert etruszkológus is. Emiatt azonban általában „népszerűsítő” formában lehet kiadni ezeket a munkákat. Csőke Sándor, aki minden esetben megadta az ékjelet, a szótári alakot, átírást és a jelentések lehetséges változatait is, nem adhatta ki munkáját, csak a kézirat másolatai terjednek. A hettita nyelv megfejtése egy tipikus délibábos módszerrel történt: Bedřich Hrozný angol, ófelnémet és latin szavakat olvasott a hettita táblán (lásd hettita nyelv#Megfejtése ), amelynek alapján végül megértette a korábban ismeretlen nyelvet. Ha ugyanilyen módszerrel ma dolgozna, a délibábosok közé sorolnák. A sumer/akkád nyelvek szavainak továbbélése, fennmaradása és a magyar nyelvbe jutása vonatkozásában az alternatív elméletek számos lehetőséget vonultatnak fel, csakúgy, mint a finnugor elmélet. Csúsztatás azt állítani, hogy nem teszik meg. Az összes ilyennek a végkövetkeztetése, hogy a magyar nyelv kialakulásában számottevő szerepet játszó népelem a Kaukázus környékéről származik. Itt az i. e. 1. évezredig vagy közvetlenül vagy hettita közvetítéssel feltétlenül voltak sumer és akkád szavakat használó akkád/asszír utódnyelvek és akkáddal, asszírral, hettitával felülrétegzett más nyelvek. A Kaukázustól a későbbi Kazár Kaganátus térsége nincs messzebb, mint a finnugor elmélet uráli őshazája. A sumer szavak más nyelvek szavaival hasonlítása A fentebbi cáfoló érvelés szerint az egytagú sumer (és akkád) szavak kis variációs lehetőséget adnak. Annál inkább meglepő, ha ezen poliszemantikus szavak esetében a lehetséges jelentések szinte minden tagja megtalálható. Ebben az összefüggésben véletlenről aligha lehet beszélni. Mutatóban néhány olyan szóhasonlítás, amely nem a magyar nyelvvel, hanem a finnugor nyelvekkel általában kapcsolatos, sőt egyéb nyelvekkel: � – alap hangzósítása: BAR. Többjelentésű szó. 1. hátulsó, hátsó, hátul lévő . Zürjén: ber (=hátsó rész), finn perä (=hátsó rész), mongol bara- (=befejez). 2. család , északi lapp boerâš (=család), finn perhe (=család). 3. fél (vmitől), retteg , északi lapp bâldet (=fél), finn pelätä (=fél) (magyar far ). � – hangzósítása: GIŠ, GISSU, jelentése köröm, karom . Zürjén gīž (=köröm, karom), votják gižî (=köröm, karom), északi lapp gåddså (=köröm, karom), finn kynsi (=köröm, karom). Ugyanezen GIŠ két másik jelentése: nagy és apa . Ebben Csőke a g szabályszerű lekopását látja: finn iso (=nagy, giš → *'is → is → iso), finn isä (=apa), nyelvjárásban izä (=apa), vogul äš (=anyai nagybátya). A GIŠ ág, gally jelentése a mongol gesigün (=ág, faág) szóban jelenik meg. � – KUD; jelentései: leszakít, település, szántás, megköt . Finn kitkeä (=gyomlál, nyelvjárásban kütke ), kunta (=község), kyntää (=szánt), kudos (=szövet). Mongol quda (=rokonság), kalmük xuda (=rokonság). A KUD egyben kutat ( kút ) is jelent, mongol qudug , kalmük xudug . � – KAD 4 , jelentése összeilleszt, egybeszerkeszt . Ótörök qat- (=hozzáköt, csatol), török kat- (=hozzáköt, csatol), mongol qantar (=megköt, befog), finn kytkeä (=köt, csatol), magyar köt . Egy példa arra vonatkozóan, hogy a finnugornak nevezett nyelvekben hogyan néz ki az összehasonlítás (a finnugor nyelvészet is szóhasonlításokkal dolgozik, még ha ezt tagadja is): magyar kap , vogul kåpi (=fölkap), votják kab- (=megkap), mordvin kapede (=megfog), finn kaappaa- (=megfog). E szavak kapcsolata látható, ahogyan az is, hogy ezek sem tökéletesen egymást fedő jelentések. Ugyanakkor: ótörök qap- (=elkap), török kap- (=elkap), mongol qabla (=elfog, elkap), latin capio (=kap). A szóhasonlítások szolgáltak alapul az indogermán- és a finnugor nyelvelmélet felállításához is. A hasonlításoknak azonban rendkívül problematikus része a szóátvételek irányának meghatározása. Ez rész az, amely gyakorlatilag minden esetben kétesélyes, és az irány megadását minden elmélet aszerint teszi meg, hogy mit kíván bizonyítani. Eklatáns példája ennek az, amikor a hettita nyelvben az indoeurópai(nak gondolt) szavakat átvételnek minősítik egy olyan nyelvcsaládban, amelyiknek legkorábbi írott emléke (a hettitán kívül) legfeljebb az i. e. 10. században keletkezett. Fel sem merül általában az a változat, hogy az indoeurópai nyelvek vették át a hettitából ezeket a szavakat, mert az a hagyományos indogermán elméletet a feje tetejére állítaná. Ugyanakkor ennek sincsen semmi akadálya. Ugyanez a sumer–magyar (és akkád) viszonylatban is felmerül. A magyar etimológiai szótárak kivétel nélkül magyar átvételnek minősítenek minden olyan szót, amely akár csak egyetlen indoeurópai nyelvben előfordul. Kitűnő példa erre a „lapát”, amely az etimológiai szótár szerint szláv származású, ugyanakkor a magyarban komplett szóbokor épül rá (lap-lapít-lapos-stb), míg a szlávban rokontalan, és az ehhez hasonló értelmű szavak egyáltalán nem hasonlítanak magára a főnévre. A magyar harc szónak a szótár szerint természetesen inkább a rekonstruált finnugor *kor3 az őse, nem pedig a sumer �.R, hiszen ez utóbbi poliszemantikus szótő jelentései nemcsak a magyar harcot, hanem a haragot, karcolást, horonyt, karmot is magukban foglalják. Önmagában tehát nem a szóhasonlításban van a lényeg, hanem a szóátvétel irányában. Az alternatív nyelvelméletek ugyanis azt állítják, hogy a magyar nyelvben fellelhető sumer és akkád eredetű szavak nem indoeurópai közvetítéssel kerültek oda, hanem abból a közös forrásból, ahonnan maguk az indoeurópai nyelvek is kölcsönözték. Így például a „ház” szó, amelynek nemcsak a német kölcsönzés a lehetséges keletkezési oka, hanem bármely indoeurópai vagy török nyelv is. Ház = sumer H.Z (= istálló, ketrec), KUD (= nádfal, gallyfonadék, ketrec), KU és KUD (= ül, letelepedik, lakik), angol house, német Haus, latin casa, perzsa kāza, baskír kos, jakut xos, finn kota, osztják kat, zürjén ka, csuvas xuze, baskír koš, jakut xos (= szoba). Ebből látható, hogy bár a finnugor nyelvek szóalakjai is levezethetők egy közös tőből, a magyar szóalak közelebb áll az indoeurópaihoz, mint a finnugorhoz. Itt sem a sumer–magyar nyelvrokonságról van szó, hanem arról, hogy a sumer szó (igaz, némi jelentésváltozáson átesve) elterjedt a finnugor és indoeurópai nyelvekben is. A közvetítő nyelv(ek) és az átadás helye és időpontja kérdéses lehet, de a szavak azonossága nem, holott ezek a szavak a mai nyelvállapotokban léteznek, részben nem engedelmeskedtek a hangtörvényeknek, és évezredeken keresztül megmaradt a „h” kezdőhang, más részüknél viszont „k”-vá alakult. A szóhasonlítások a gyöknyelveknél semmilyen problémát nem jelentenek, akár évezredeken keresztül azonos mássalhangzóvázakat használnak az egyes nyelvek is és körülhatárolható nyelvcsoportok is. A magyar nyelv bizonyos tulajdonságaiban hasonló a gyöknyelvekhez, bár a gyökkutatás a 19. század óta gyakorlatilag nem létezik Magyarországon. Egy példa a gyökkutatás lehetőségeire: akkád štāru, štarā (sumer za-lam-gar), amelynek jelentése „sátor”. Ez a szó egy nomád–félnomád közegben feltétlenül vándorszó lehet. A magyar szó pontosan ugyanazt a háromhangos mássalhangzóvázat tartalmazza, mint az akkád, a jelentése is pontosan ugyanaz. Ennek a matematikai esélye nagyon csekély. A „sátor” szó toldalékolt, ragozott alakjaiban az o-hang gyakran kiesik, ami egy š(ā)tr alapszó feltevését engedi meg. A szóhasonlítások gyakori példája és ellenpéldája a sumer UR szó, amelynek hangalaki hasonlósága a magyar „úr” szóval való hasonlítást eredményezett. Ez a hasonlítás sokáig csakugyan délibábosnak és erőltetettnek tűnt, mivel az UR fordítása messze esik a magyar jelentéstől, általában „kutya” jelentéssel fordítják. Az 1980-as években azonban a sumer nyelvtörténet eljutott arra a fokra, hogy megállapítsák, az UR szó eredetileg egy határozatlan névmás volt, így került át nevek alkotórészének, majd általánosítás révén minden vadállatra vonatkozott és állatnevek szinte állandó része. A határozatlan névmás szerepe és a nevek előtagja már összevethető a magyar jelentéssel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy azok a vulgáretimologizálások, amelyek bármely és bárhol előforduló 'r'-hangban a sumer UR szót látják (vagy az egyiptomi Rét), helyesek lennének. A sumer és az akkád szavak keveredése azonban csak akkor jelent problémát, ha a sumer–magyar kutatások céljának tekintjük a sumer nyelvrokonságot. Az a tény, hogy nem csak a sumer, hanem az akkád szavakat is lehet hasonlítani, legfeljebb időbelileg pontosítja a kaukázusi magyar őshaza elméletét, és önmagában nem cáfolja a sumer szavak hasonlóságának tézisét, csak hozzáteszi még az akkádot. A szóhasonlításokból általában csak az extrémek kerülnek a nagyközönség elé, mert ezeket elég könnyű cáfolni. Ugyanakkor az akkád egy jelentésű ištén szó akkor is hasonlít a magyar isten szóra, ha nem sumer. Az ilyen hasonlóságokat a finnugristák mindig kizárólag a véletlen számlájára írják. Az is csak csúsztatás, hogy mivel a mezopotámiai mitológia több ezer istent tartalmaz, ezért az Egy és az Isten szavaknak nem lehet közük egymáshoz. A valóság az, hogy az ókori keleti vallások henoteisztikus jellegűek, sem az egyén, sem az állam vallása nem függ a panteon összességétől. Főistenek és patrónus-istenek sokasága ismert. Emellett több olyan keleti isten ismert (Egyiptomtól Mezopotámiáig), akiknek neve önmagában azt jelenti: az Egy. A hattik Esztan és hettiták Isztan(u) nevű istensége ismét azt bizonyítja, hogy ezek a kifejezések nem függetlenek egymástól. Nem azért, mert az ősmagyarok már a keresztény istenben hittek, hanem azért, mert az Egy és az Isten fogalmak az ókori Keleten összefüggtek egymással. Ezek a véletlenek azonban sokan vannak. Az alábbi példát nem szokták cáfolni: sumer še → magyar eszik . Ez a példa ugyanis elvezet ahhoz, hogy nemcsak a magyarban, hanem az indoeurópai, török és finnugor nyelvek többségében találhatók sumer eredetű szavak. Szanszkrit aś, görög eszthio, német essen, hettita ezzan, ótörök ye, török isirmak (=eszik) és et (= étel), tatár asan, latin edo, angol eat (=eszik) és feed (=étel), tatár asan, csuvas-jakut-kazah as (= étel), csuvas et (= hús), még véletlenül sem a vogul ti(!), hanem inkább a zürjén śoini vagy a finn syädä ennek a rokona. Hasonló az akkád ab abi (ab-abi, ababim) kifejezés esete. Fordítása: nagyapa, szó szerint azonban azt jelenti: apa(apám) apja. Hangtörvényes szempontból is tökéletes az azonosság, még a sumer AD figyelembe vételével is (d→b→p átmenet). Az egyezés természetesen még nem jelenti az akkád–magyar nyelvrokonságot, de kétségtelenné teszi egy akkád eredetű szó jelenlétét. A szülők megnevezése nagyon egységes rengeteg nyelvben, ezért a kérdés úgy vethető fel, hogyan kerül a sumer vagy akkád eredetű szó a magyarba? Életszerű feltevés-e az, hogy minden ilyen eset késői szóátvétellel került ide. Ezek olyan alaprétegbeli szavak, amelyek nehezen cserélődnek. A hangeltolódási törvények kritikája Egyetlen példa: a germán k hangzó ch lett a felnémetben. Book → Buch, stb. A child → Kind ennek éppen a fordítottja, nem is szokott a példák között lenni. Vagy a szavak egy része teljesen változatlan a hangeltolódás előtt és után is, mint a gót haban, ófelnémet (és német) haben. Ezért ezt nem szokták figyelembe venni. Vagy ha mégis, akkor a latin capio-ból származtatják a hangtörvények miatt, és nem a habeo-ból. Ilyenkor az sem számít, hogy a habeo pontosan azt jelenti, mint a haben (van neki, bír valamivel), míg a capio megfog, kap értelmű. Az ilyen jelenségek miatt egyesek nem tartják univerzális elméletnek a hangtörvényeket. Azt nem veszik figyelembe az ilyen ellenérvek, hogy egy nyelvtörvény nemcsak azt tartalmazza, hogy egy hang miből mibé vált, hanem azt is, hogy mikor ment végbe egy ilyen változás. Előtte és utána nem érvényes egy hangtörvény. A hangtörvények ilyen időszakra vonatkozó érvényessége segít meghatározni azt, hogy két nyelv között mikor és milyen irányban történt például egy szóátvétel. A hangtörvényes következtetések egyike például a *yotor alakú rekonstruált ősnyelvi szóból származtatott germán water, wasser, valamint a görög hüdór (=víz). A yo- → hü- és yo- → wa- átmenetek nehezen magyarázhatók, de csak ezzel lehet összekötni a két alakot. Ugyanakkor nem veszi figyelembe a hettita u̯a-a-ta-ar (normalizált alakja wātar) szót. Emellett a magyar víz szó is közvetlenül a hettita alakból (mint legrégebbi ismert, konkrét előfordulás) levezethető. Ráadásul ugyanaz a t → z hangváltozás figyelhető meg, mint például az avesztai sat�m → száz esetében. Az alternatívák konzekvenciája Jelenleg már nem az a kérdés, hogy vannak-e sumer és akkád eredetű szavak a magyar nyelvben, valamint a finnugor és indoeurópai nyelvekben általában. A kérdés úgy tehető fel, hogy ez a jelenség hogyan lehetséges. Pusztán a sumer és az akkád egyidejű, akkád többlettel járó – megjelenése már ad egy időintervallumot. A III. uri dinasztia bukása utántól a sumer élőnyelvi megszűnéséig tart a lehetséges időszak. Fel kell tenni olyan közvetítő nyelv(ek) létét, amelyekben megjelenik mindkét nyelv, a sumer és az akkád is. Ilyen nyelveket ismerünk a kérdéses időszakból, mégpedig az akkád nyelv asszír nyelvjárásával átitatott hettitát (anatóliai nyelvek, lásd indo-hettita hipotézis) és hurrit (hurro-urartui nyelvek). Ez az a pont, amiért a finnugor- és indoeurópai nyelvészek hevesen ellenzik az alternatív elméleteket. Ha ugyanis az indoeurópai és finnugor nyelvek az i. e. 2. évezred folyamán egyöntetűen vettek át közvetítő nyelveken keresztül sumer és akkád szavakat, akkor mindkét nyelvcsalád alapnyelve ebben az időben még egységes volt, és az i. e. 7000–5000 közé tett nyelvi szétrajzás álomképe szertefoszlik. Emellett e nyelvek kialakulási helye is teljesen más térségbe tevődik át, mint azt jelenleg általában gondolják. Még tovább is lehet pontosítani az időrendet és a helyszínt, mivel a görög és latin nyelv legkésőbbi együttes jelenléte az i. e. 13. századi Anatólia déli és nyugati részére tehető. Ez egyben azt is jelenti, hogy az indoeurópai nyelvcsalád látszólagos egysége abból ered, hogy a kentum és szatem ág rokonsága csak abból adódik, hogy ugyanabból az átadó nyelvből merítették a nyelvük közös elemeit, de különböző helyeken. Ez az elképzelés alapjaiban támadja a hangtörvények kizárólagosságát hirdető nyelvcsaládos nyelvelméleteket és visszakanyarodik Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj fonémaelméletéhez, amely a nyelvcsaládok kialakulását és az egész nyelvtörténetet fonológiai alapokra helyezi. Összefoglalás A fentiekből következően a sumer–magyar nyelvrokonság elmélete valójában nem állítja vagy teszi fel, hogy a sumer nyelv a magyarban élne tovább. Kétségkívül vannak ilyen irányzatok is. Az alternatív nyelvészeti kutatások lényege abban rejlik, hogy az európai nyelvekben jelen lévő, ókori keleti eredetű (sumer, akkád) szavakra magyarázatot találjon. Ez azonban más jellegű történeti elképzeléseket vonz magával, mint a 19. század közepétől meglévő és alapvetően a germán kultúrprioritásra épülő indogermán nyelvelméletek keretei. Az alternatív nyelvelméletek szerint a hagyományos nyelvcsaládok nem genetikus rokonságra épülnek, hanem areális nyelvkiegyenlítődésekre, közlekedő nyelvek révén alakultak ki, és csak bizonyos szűk csoportok, mint például a latin nyelvek alkotnak genetikus családot. Ezen elmélet szerint ősnyelvek nem rekonstruálhatók, a szabályos hangmegfeleltetés törvényével szemben a hangzók bizonyos körben szabadon változnak a nyelv fejlődése során (elsősorban a kifejezés színesítése érdekében), más szavak viszont évezredeken át változatlanok maradhatnak. Nem a sumer nyelv továbbélése, vagy a sumerek és a magyarok rokonsága a központi kérdése, hanem a magyar etnogenezis helyszínének pontosítása, és a finnugor elmélettel szembeni alternatív lehetőség feltárása. Erre feltétlenül szükség van, mivel a régészeti eredmények egyelőre nem támasztják alá a finnugor elméletet, viszont a Kaukázus felé sok minden mutathat. Mindezek mellett azonban fontos lenne ezeknek az elméleteknek a valódi ütköztetése az elfogadott akadémizmussal. Ahogy László Gyula írta volt Götz László könyvének előszavában: „Nagy kára lenne őstörténetünknek, ha nem vennénk komolyan, nem vitatnánk meg tételeit.” Megjegyzések A mű összefoglaló magyar nyelvű változata Vállay Ferenc Károly fordításában Összehasonlító szumér nyelvtan címmel jelent meg 1977-ben, Svájcban (Duna Könyvkiadó Vállalat). Valójában a mezopotámiai mitológia több ezer istent ismert. Görisried Görisried település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1011 fő (1987. május 25.). Vého Vého település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 97 fő (2015). Vého Domjevin, Emberménil, Laneuveville-aux-Bois, Leintrey, Manonviller és Reillon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Benavites Benavites település Spanyolországban, Valencia tartományban. Benavites Almenara, Faura, Quartell és Sagunt községekkel határos. Lakosainak száma 613 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Macedón labdarúgó-szövetség A Macedón labdarúgó-szövetség (Macedónul: Фудбалска Федерација на Македонија, magyar átírásban: Fudbalszka Federacija na Makedonija). Macedónia nemzeti labdarúgó-szövetsége. 1949-ben alapították. A szövetség szervezi a Macedón labdarúgó-bajnokságot valamint a Macedón kupát. Működteti a Macedón labdarúgó-válogatottat valamint a Macedón női labdarúgó-válogatottat. Székhelye Szkopjeban található. Történelme A Macedón Labdarúgó-szövetséget 1949-ben alapították. 1994-ben a FIFA és az UEFA tagjai lettek. Winnebago megye (Illinois) Winnebago megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Rockford. Lakosainak száma 290 666 fő (2013. július 1.). Winnebago megye Rock, DeKalb, Ogle, Green, Boone és Stephenson megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 8726 Masamotonasu A 8726 Masamotonasu (ideiglenes jelöléssel 1996 VP5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. T. Kobayashi fedezte fel 1996. november 14-én. Kaszonyi Herczeg János Kaszonyi Herczeg János (Mezőkaszony, ? – ?, ?) református lelkész. Életrajza Pontos születési ideje nem ismert, valószínűleg Mezőkaszonyban született az 1600-as évek közepe körül. Sárospatakon tanult, ahonnan külföldre is ellátogatott, 1655 februárjában az utrechti, 1656. augusztus 29-én a groningeni, 1657. január 23-án pedig a franekeri egyetemen lépett a hallgatók sorába. 1658 elején tért vissza Magyarországra, ahol előbb Sátoraljaújhelyen másodpap, 1663-tól Varannón elsőpap volt. Egy a Szepesi Kamara egyik oklevelében szereplő adat, mely szerint a Kamara kéri annak kivizsgálását, hogy ő lehetett-e a szerzője az Oratio Castrana c. műnek. További sorsáról nem tudunk. Csak egy De natura theologiae című, 1657-ben Franekerben kiadott műve ismert. Munkái De natura theologiae. (Franeker, 1657.) Salo vasútállomás Salo vasútállomás vasútállomás Finnországban, Salo településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kupittaa vasútállomás 2013–2014-es UEFA-bajnokok ligája (selejtezők) A 2013–2014-es UEFA-bajnokok ligája selejtezőit négy fordulóban bonyolították le 2013. július 2. és augusztus 28. között. A rájátszás párosításainak győztesei jutottak be a 2013–2014-es UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe. A mérkőzések oda-visszavágós rendszerben zajlottak. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapat jutott tovább a következő körbe. Ha az összesítésnél az eredmény döntetlen volt, akkor az idegenben több gólt szerző csapat jutott tovább. Amennyiben az idegenben lőtt gólok száma is azonos volt, akkor 30 perces hosszabbításra került sor a visszavágó rendes játékidejének lejárta után. Ha a 2×15 perces hosszabbításban gólt/gólokat szerzett mindkét együttes, és az összesített állás egyenlő volt, akkor a vendég csapat jutott tovább idegenben szerzett góllal/gólokkal. Gólnélküli hosszabbítás esetén büntetőpárbajra került sor. Fordulók és időpontok Az időpontok közép-európai idő/közép-európai nyári idő szerint értendők. 1. selejtezőkör Az első selejtezőkörben négy csapat versenyzett a továbbjutásért, melyet az 50–53.-ig helyen rangsorolt országok bajnokai képviseltek. 1. selejtezőkör, párosítások A párosításokat 2013. június 24-én sorsolták. 2. selejtezőkör Az első selejtezőkör három továbbjutójához a 17–49.-ig rangsorolt nemzeti labdarúgó-bajnokságok győztes csapatai csatlakoztak (Liechtensteint kivéve). Sorsoláskor a csapatok aktuális UEFA-együtthatója alapján sorba rendezték a résztvevőket, földrajzi elhelyezkedésük alapján három csoportba sorolták, majd a csoportokon belül minden kiemelthez egy-egy kiemelés nélkülit párosítottak. Az első selejtezőkörből továbbjutó csapatok megkapták az első forduló kiemelt csapatainak együtthatóját, mert a második selejtezőkör sorsolása hamarabb volt, mint az első forduló második mérkőzése. 2. selejtezőkör, párosítások A párosításokat 2013. június 24-én sorsolták. A sorsoláshoz képest a pályaválasztói jogot felcserélték. 3. selejtezőkör Ez a selejtezőkör két ágon zajlott, mely a bajnokcsapatoknak rendezett, valamint a bajnoki helyezés alapján induló csapatok selejtezőjéből állt. A párosítások győztesei a következő körbe léptek, míg a vesztes csapatok a 2013–2014-es Európa-liga rájátszásában folytatták. Bajnokcsapatok selejtezője T: A 2. selejtezőkörből továbbjutott csapat, a sorsoláskor nem volt ismert. A dőlt betűvel írt csapatok a 2. selejtezőkörben egy magasabb együtthatóval rendelkező csapat ellen győztek, és az ellenfél együtthatóját hozták magukkal. Rájátszás A harmadik selejtezőkörhöz hasonlóan a rájátszás is két ágon zajlott. A párosítások továbbjutói a bajnokok-ligája csoportkörébe jutottak, míg a vesztes csapatok a 2013–2014-es Európa-liga csoportkörében folytatták. Bajnokcsapatok rájátszása A bajnokcsapatok harmadik selejtezőkörének 10 továbbjutója verseng a bajnokok ligája-csoportkörbe kerülésért. Bajnoki helyezés alapján részt vevő csapatok rájátszása A 4. és 5. helyen rangsorolt labdarúgó-bajnokságok bronzérmes, valamint az 1–3.-ig rangsorolt labdarúgó-bajnokságok 4. helyezett csapatai ebben a körben csatlakoznak a bajnoki helyezés alapján részt vevő csapatok harmadik selejtezőkörének öt továbbjutójához. Rájátszás, párosítások (nem bajnok csapatok) 2013. augusztus 14-én az UEFA kizárta az ukrán Metaliszt Harkiv csapatát az európai kupasorozatokból egy 2008-ban lejátszott mérkőzés manipulálása miatt. A döntés értelmében a PAÓK a BL rájátszásába került. A Harkiv a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult, amely azonban elutasította az ukrán csapat beadványát. Női 100 méteres hátúszás a 2016. évi nyári olimpiai játékokon A 2016. évi nyári olimpiai játékokon az úszás női 100 méteres hátúszás versenyszámát augusztus 7-én és 8-án rendezték az Olympic Aquatics Stadiumban. Az aranyérmes a magyar Hosszú Katinka lett, új országos rekorddal. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új világ- és olimpiai rekord nem született. Eredmények Az időeredmények másodpercben értendők. Előfutamok A rövidítések jelentése a következő: Q : az elődöntőbe jutott, időeredmény alapján NR : országos rekord Elődöntők A rövidítések jelentése a következő: Q : a döntőbe jutott, időeredmény alapján NR : országos rekord Döntő A rövidítések jelentése a következő: NR : országos rekord Kaszpi-tengeri kis hering A kaszpi-tengeri kis hering (Alosa caspia, korábban Caspialosa caspia) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A kaszpi-tengeri kis hering elterjedési területe a Kaszpi-tenger és a beleömlő folyók, különösen az északi oldalon. A déli részről 3 alfaja ismert: A. c. knipowitschi, A. c. persica és A. c. salina, amelyek nem vándorolnak, hanem a folyók deltájában ívnak. A Földközi-tengerből ugyancsak 3 alfajt írtak le, ezek a kopoltyútüskék kis számával (maximum 90-ig) különböznek: A. c. palaeostomi (Paleostom-tó, Nyugat-Kaukázus), A. c. nordmanni (a Fekete-tenger nyugati fele és a beleömlő folyók, például a Duna), A. c. tanaica (a Fekete-tenger keleti fele és folyói, például a Don). Alfajai Alosa caspia knipowitschi (Iljin, 1927) - Ázsia Alosa caspia persica (Iljin, 1927) - Ázsia Alosa caspia salina (Svetovidov, 1936) Megjelenése A kaszpi-tengeri kis hering teste heringszerű, hasoldala erősen lapított. Testhossza átlagosan 12-20 centiméter, legfeljebb 32 centiméterig. Súlya legfeljebb 120 gramm. A testmagasság a teljes hossz egynegyede. Nagy, kerekded pikkelyei vannak. Felső állkapcsa erős középső bemetszéssel; az alsó állkapocs a szem hátulsó szegélyéig ér. Az ekecsont fogazott. Több mint 90 (átlagosan 122) gyenge, vékony kopoltyútüskéje van. Hátoldala zöldesen vagy kékesen csillogó, oldalai és a hasoldal ezüstszínű. Életmódja Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Rajokban él és vándorló életmódot folytat. A kaszpi-tengeri kis hering gerinctelen állatokkal és apró halakkal táplálkozik. Legfeljebb 7 évig él. Szaporodása A kaszpi-tengeri kis hering anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). A 2-3 éves korukra ivaréretté vált halak a Kaszpi-tenger északi felén, a nagy folyók torkolata előtt gyülekeznek, és április-június között 2-3 méteres mélységben ívnak. Az ikrák száma 400 000 – 700 000, az ivadék 2-3 nap alatt kel ki. Felhasználása Ezt a halfajt ipari mértékben halásszák. Nagyváradi ortodox zsinagóga A nagyváradi ortodox zsinagóga műemlék épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01060 sorszámon szerepel. Forrás Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.) Műugrás a 2009-es úszó-világbajnokságon A műugrás versenyszámait július 17-e és 25-e között rendezték meg a 2009-es úszó-világbajnokság keretei között. Gare d’Estressin Gare d’Estressin vasútállomás Franciaországban, Vienne településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Chasse-sur-Rhône Akcent Az Akcent román dance-pop zenekar. Tagjai románul, angolul, lengyel nyelven és spanyolul adják elő dalaikat. A zenekart Adrian Sînă találta ki. 1998-ban csatlakozott hozzá Ramona Barta, akivel létrehozták az Akcent nevű zenekari formációt. Első általuk játszott zenéjük a Ultima vara, azaz az Utolsó nyár volt debütáló albumukon, melynek címe Senzatia, azaz Szenzáció volt. Ezt követően rövid időn belül az alapfelállás felbomlott, majd Sînă új tagokat hozott az együttesbe Marius Nedelcu, Mihai Gruia és Sorin Brotnei személyében és a zenekart átalakították egy fiúcsapattá. Első daluk az új felállásban a Ti-am promis, azaz a Megígértem neked című nóta volt. Első átütő sikerük a Kylie című sláger volt. Ismert dalaik: My Passion, Kylie, Love Stoned, Lovers Cry, Jokero, That's My Name, King of Disco. Kamaszy Mátyás Kamaszy Mátyás (Matej Kamaszy, Szénavár, Hont vármegye, 1817. február 9. – Besztercebánya, 1894. január 22.) besztercebányai kanonok. Élete 1840. szeptember 8-án miséspappá szentelték fel, káplánkodása után 1842. február 28-án a besztercebányai római katolikus főgimnázium tanára lett és 1849. december 8-tól az intézet igazgatója volt 1852 augusztusáig, amíg állását az óhegyi plébániával nem cserélte fel. Mint tanár sokat fáradozott az intézet megmagyarosításán. 1858-ban alesperes, 1863-ban tiszteletbeli kanonok és hajniki, 1866-ban breznóbányai plébános, 1876-ban a szeminárium rektora, 1877-ben az egyházkerület iskolainak felügyelője, 1879-ben apát, 1886-ban a püspöki líceum aligazgatója, 1889-ben őrkanonok és jubiláris pap lett. Munkái Kázen pri přiležtosti slavne wikonaného, za uvedenja pokojo «Teba Boha chválime», v Nedelu po sv. Duchu r. 1849... Beszterczebánya, 1849. (Egyházi beszéd.) Ipolyi Arnold szívemléke. Beszterczebánya, 1887. 2013–2014-es cseh labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2013–14-es Gambrinus liga a 21. szezonja volt Csehország legmagasabb osztályú labdarúgó-bajnokságának. A szezon 2013. július 19-én kezdődött, és 2014. május 31-én ért véget. A Sparta Praha 2014. május 4-én nyerte meg 36. címét, miután a címvédő FC Viktoria Plzeň döntetlent játszott a Baumit Jablonec ellen. A szezont a maximális 90 pontból 79-et megszerezve fejezték be, megdöntve a cseh ligarekordot, megnyerték az összes hazai meccsüket, csak egy idegenbeli találkozón szenvedtek vereséget, és további négy meccsen értek el döntetlent. A Sigma Olomouc és a Znojmo kiestek, az utóbbi csapat az élvonalbeli debütálószezonját töltötte, míg az előbbi minden egyes szezonban a legmagasabb osztályban szerepelt. Csapatok A Hradec Králové és a České Budějovice kiestek a 2013–14-es cseh 2. ligába, miután az utolsó és az utolsó előtti helyen végeztek a 2012–13-as szezonban. A Hradec Králové három, míg a České Budějovice hét szezon után tért vissza a második szintre. A kieső csapatokat a 2012–13-as 2. Liga győztese, a Znojmo, és az ezüstérmes Bohemians 1905 pótolta. A Bohemians egyéves szünet után jutott fel az élvonalba. A Znojmo ezelőtt sosem játszott az élvonalban. Stadionok és városok Jegyzetek: A Městský stadion (Znojmo) nem felelt meg a szövetség kritériumainak, így a znojmói csapat a Brno stadionjában játszott. A Znojmo a Dukla Praha elleni utolsó fordulós meccsét a Stadion v Jiráskově uliciban játszotta Jihlavában, mert a Brnónak ugyanakkor volt szintén hazai meccse. Tabella A bajnokság első helyezettje a 2014–2015-ös Bajnokok Ligája – 2. selejtezőkörében, a 2. helyezett a 2014–2015-ös Európa-liga – 3. selejtezőkörében, a kupagyőztes és a harmadik helyezett pedig a 2014–2015-ös Európa-liga – 2. selejtezőkörében indulhatnak. Mivel a Sparta Praha nyerte a kupát is a szintén Európa Liga-induló Plzen ellen, a bajnoki negyedik helyezett, jelen esetben a Slovan Liberec indulhatott. Utolsó frissítés: 31 May 2014Forrás: Gambrinus ligaRendezési elv: 1. pontszám; 2. gólkülönbség; 3. lőtt gólok. # = helyezés; M = játszott meccsek száma; Gy = győzelmek; D = döntetlenek; V = vereségek; Lg = lőtt gólok; Kg = kapott gólok; Gk = gólkülönbség; Pont = pontok; (B) = bajnok; (K) = kiesett; (F) = feljutott. Kereszttáblázat Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2014. június 1. Forrás: gambrinusliga.cz 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Sződfalvi csata A sződfalvai csata vagy sződi csata szerbül Бој на Седфалском пољу (Boj na Sedfalskom polju) Szeged közelében zajlott le Czibak Imre váradi püspök és temesi ispán, valamint Perényi Péter vajda vezette erdélyi hadak és Cserni Jován rácjai között. Perényinek és Czibaknak sikerült leverniük a szerbeket, akiknek 1526 vége óta tartott felkelésük és garázdálkodtak a Tisza vidékén, valamint Erdélyben, jelentős károkat okozva. Az elfoglalt szerémségi és délvidéki területekről, valamint Szerbiából a törökök elől menekülő rácokat Szapolyai János eredetileg azzal a céllal telepítette le Bácson, hogy megvédik határt a betörő törököktől, s ha a nemes urak nem akadályozzák ezt minden eszközzel, akkor talán meg is maradtak volna a magyarok hűségén. A vezetőjük Cserni Jován eleinte szolgálta a királynak megválasztott Szapolyait és részt vett a király szerémségi török hadjárataiban 1526 folyamán. Az urak, köztük Török Bálint több ízben rátámadtak a szerbekre, s a magyar parasztokat is fellázították ellenük, mire Jován vezetésével április elején Csáky László csapatát megverték a szerbek és őt magát is lefejeztette Jován. A rácok elkezdtek garázdálkodni a vidékeken, kirabolták és megölték az embereket, vagy kemény erőszakot tettek rajtuk. A felkelésüket az urak parasztlázadásnak nyilvánították, s olyan vádak érték Jovánt, hogy önálló államot akar létrehozni a déli területeken, főleg miután magát szerb cárrá kiáltotta ki. Elfoglalta Szabadkát 1526 novemberében, majd Szegedet is és saját udvart rendezett be. Habsburg Ferdinánd elküldte hozzá Révay Ferencet, aki rávette, hogy álljon a főherceg mellé. Jován hadai 1527 májusában megfutamították a Tisza mellett Perényi Péter erdélyi vajdát, feldúlták a Tiszántúlt, Hátszeg vidékét és a szász területek egy részét. János király parancsára a temesi ispán, Czibak Imre püspök Perényihez vonult, hogy végre rendet teremtsenek a déli területeken. Szegedhez, Jován egyik székhelyéhez közel levő Sződfalvánál csaptak össze a rácok az erdélyi csapatokkal, melyeknek soraiban parasztfelkelők, szászok és román közfelkelők is voltak. A rablások és fizetetlenség miatt demoralizálódásnak indultak az utóbbi időben a szerbek sorai és egyre többen szöktek meg. A csata napján Jovánnak már csak nyolcezer embere maradt, szemben az erdélyi csapatokkal akik körülbelül tizenháromezer katonát és felkelőt sorakoztattak fel ellene. Az ellenség egyesével küldte harcba erőit, s a szerbek megszokott taktikájukhoz híven csak egy célra koncentráltak, akárcsak Szőlősnél. Itt azonban most nem ők léptek fel támadólag és hadrendjük sem volt teljes. A fokról fokra növekvő túlerőnek idővel a szerbek nem tudtak ellenállni, s Czibak és Perényi végül megverte Jovánt. Az önjelölt cár Szeged felé vette az irányt, ahol rátámadt Zákány István helybéli polgár házára. A közeli kastélyból egy Vid Sebestyén nevű katona puskával rálőtt és az ágyékánál súlyosan megsebesítette. Maradék emberei Jovánt Tornyosba vitték, ahol gyakran tanyázott. Ennek hamar híre ment és Török Bálint háromszáz lovas élén elindult Tornyosba, ahol Jovánt lefejezte és fejét Budára vitte János királyhoz. A király előtt Zákány és Vid is tanuskodott Török mellett, akit a király jutalomban részesített. A felkelők maradékai Cselnik Radoszláv, a felkelés alvezérének vezetésével szintén próbáltak Szegeden menedéket keresni, de a polgárok és a parasztok sokukat megölték, a többi elzavarták. A szerbek ezrei menekültek török területekre, ahol az oszmán hadsereg kötelékében harcoltak tovább és részt vettek az 1529-től indué magyarországi hadjáratokban, ahol a törökökhez hasonlóan pusztították a vidékeket. Szerbek harcoltak nagyszánban Bécs ostrománál, valamint Buda védelménél is. Batthyány Fülöp Herceg németújvári Batthyány Fülöp (Bécs, 1781. november 13. – Bécs, 1870. július 22.) magyar főnemes, Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos, a 4. Batthyány-Strattmann herceg. Bőkezű mecénás, aki Iván öccsével együttesen ugyanúgy 60 ezer forintot ajánlott fel az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia (Tudós Társaság) megalapítására, mint gróf Széchenyi István. Érd 19. századi újratelepítője. Életútja Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, herceg németújvári Batthyány-Strattmann Lajos (1753-1806), a 3. Batthyány-Strattmann herceg, anyja, gróf Marie Elisabeth von Pergen (1755-1815) volt. Apai nagyszülei, herceg Batthyány Ádám (1722-1787), a 2. Batthyány-Strattmann herceg, aki a címet a gyermektelen nagybátyjától örökölte, és gróf illésházai Illésházy Mária Terézia (1734-1807) voltak. Apai dédapja, gróf németújvári Batthyány Lajos (1696-1765), aki felvilágosult elme, korának egyik legműveltebb főura. A házasság legidősebb idősebb gyermekeként 1781. november 13-án, nagynevű magyar családok sok tagjához hasonlóan Bécsben született, de gyermekként és ifjú korában sok időt töltött a család Vas megyei birtokain, többek között Körmenden, ahol fényes udvartartást alakítottak ki a felmenői. Őt és Iván öccsét egy Fuxhoffer József nevű jezsuita nevelte, aki szolgálataiért még Lajos herceg segítségével 1806-ban felsőörsi prépost lett. Apjuk még abban az évben bekövetkezett halála után az akkor 25 éves ifjút gróf Széchényi Ferenc mint királyi biztos iktatta be vasi főispáni hivatalába. Miután a Napóleon ellen vívott háborúban átvette apja huszárezredét, királyi megbízásból a beiktató atyai barát, Széchényi lett a megye adminisztrátora. Fülöp már azokban az időkben kapcsolatba került fiával, a nálánál tíz évvel fiatalabb Széchenyi Istvánnal. Mindketten reformpártiak voltak, nyitottak a gazdálkodás új eredményei iránt, külföldi tanulmányutakat tettek és nemcsak szavakban, hanem tettekben is elősegítették a haza haladását. Fülöp herceg a legnagyobb adakozók, mecénások köréhez tartozott. Az Akadémián kívül sokat fordított Körmend városrendezésére, a nagy 1838-as pesti árvíz során elpusztult Érd helyén új települést parcellázott a folyótól kissé távolabb. Ez volt az Újfalu vagy Fülöpváros. Berki-puszta határában létesítette a róla elnevezett Fülöpmajort, amelyet később Érd Tusculánum nevű kerülete olvasztott magába. Ő építtette a Benta-majort is. Enyingen nagy katolikus templomot építtetett. A szerteágazó szépítő munkák, beruházások mellett bajba jutott emberek sokaságán segített, ha tűzkár vagy más szerencsétlenség érte őket. Patrónusa volt a hozzá forduló szegény diákoknak, tisztviselőknek, özvegyeknek és árváknak. A Dunántúli Színjátszó Társaság tőle kért pénzt kosztümökre és elkérték a még az apja által létrehozott körmendi színház kellékeit is. Szociális érzékéről nem egyszer tett tanúbizonyságot Fülöp herceg: még aktív főispánsága idején, hogy egyes földesúri hatáskörében lévő falvakban birtokrendezést hajtott végre, amely során zsellérsorból telkes jobbágyi státuszba emelt családokat. Ezeken a településeken a gazdák helyzetében kiegyenlítődést hozott létre, szorgalmas paraszti családokat juttatott új lehetőségekhez. A telkek átalakítása körüli vitákban pedig nem hatalmi szóval, hanem bírói úton kereste az igazságos megoldást. Elődeitől örökölte a dolgok szakszerű kezelésének igényét. Majorságai igazgatását jó szakemberekre bízta, akik a földművelés mellett a termények feldolgozásához és a kereskedéshez is értettek. Leveleiből kiderül, hogy napra készen ismerte hatalmas birtokainak ügyeit. Mind emellett jó hazafi volt, ami abban is megnyilvánult, hogy Széchenyi sokáig őt akarta az intézmény igazgatójának. Támogatta a Magyar Nemzeti Múzeumot is, az 1812-es körmendi kincset, valamint az 1829-ben Szombathelyen talált római kori kincseket is a múzeumnak ajándékozta. Folyóiratokat, művészeket segített, ipart pártolt, nagyobb összeget ajánlott fel a Ludovika Akadémia és a Pesti Játékszín, a Nemzeti Színház létrehozására is. Sokat elárulnak világképérõl a bólyi uradalommal kapcsolatos utasításai, valamint az általa folyósított nyugdíjak és segélyek. Hosszú életéből csak rövid ideig, 1828–1848 között birtokolta Érdet és környékét. Az 1830-as évek elején a közélettõl szinte teljesen visszavonult. Birtokain bevezette a magyar nyelv használatát és ennek elősegítésére 1831-ben német-magyar gazdasági szótárt adott ki, amely máig becses nyelvemlékünk. Már idős ember volt 1848-ban, de a pesti forradalom után szerepet vállalt a megyei bizottmányban, viszont egész életében lojális maradt az uralkodóhoz. Életének jelentős részét Bécsben töltötte, onnan járt a birtokaira, Szombathelyre, Pozsonyba vagy Pestre, ahova éppen a kötelesség szólította. Bécsi házában gyakran megfordultak vasi és máshonnan érkező delegációk, segítette a kapcsolatok kialakítását az udvar belső köreivel. Felmenői példáját követte, akik a nyugati országrészben egyszerre igyekeztek szolgálni a haza és a trón érdekeit. A szabadságharc után visszavonult. Mindvégig Bécsben élt, onnan rövidebb időközökre Németújvárra, Körmendre vagy Pestre látogatott. Még idős korában is hosszabb nyugat-európai utakat tett, ám birtokaival kapcsolatban még ekkor is személyesen rendelkezett. 1870 nyarán, agglegényként, Bécsben halt meg. A németújvári családi kriptában nyugszik. Örökösei Iván öccse leszármazottai voltak. Tisztségei, elismerései Vas vármegye örökös főispánja, ezredes, császári-királyi kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, az Osztrák Császári Lipót-rend középkeresztjének és a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztjének birtokosa, az Aranygyapjas rend lovagja volt. Emlékezete Az Akadémia palotája 2015-ös, százötven éves jubileumi megemlékezései között nem bukkant fel a neve, pedig a székházra is tett külön adományt. Megismétlődtek az alapítás másfél évszázados ünneplésekor, 1975-ben történtek, amikor a több mint ötszáz oldalas emlékkönyvben egy sor sem jutott érdemei számára. Az utóbbi időben azonban több településen is pótolták az évszázados mulasztást. Nevét Enyingen 2008-ban általános iskola és gimnázium vette fel Érden 2011-ben, Körmenden pedig 2013-ban szobrot állítottak neki Életútja 2014-ben érdi kiadványokban kapott helyet. Érd címerében a háromágú korona egyik ága rá emlékeztet. Lokálpatrióták karolták fel emléke ápolását, akiknek fontos, hogy az Akadémia is elismerje egykori adományozója érdemeit. (8621) 1981 EK7 A (8621) 1981 EK7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. Hodászi roma tájház A hodászi roma tájház Magyarország első roma tájháza. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon található, Rézműves Melinda roma származású etnográfus hozta létre 2001-ben. A tájház egyik célja, hogy bemutassa a helyi romák második világháború előtti és 1960-as évekbeli lakáskultúráját, népi építészeti örökségét és tárgyi értékeit. Másrészt, fontos célkitűzés a közösségfejlesztés, a roma népi kultúra népszerűsítése, a helyi roma kultúra értékeinek feltárása, a romani nyelv aktív használatának motiválása. Rézműves Melinda Hodászon nőtt fel, és egyetemi tanulmányai alatt fogalmazódott meg benne, hogy a Magyarországon fellelhető 400 nemzetiségi tájház mellett látogatható legyen egy roma tájház is. 2001-ben a cigánytelepen egy kétosztatú, sárfalazatú ház felújításával, majd egy félig földbe ásott putri, azaz veremház megépítésével létrejött a hodászi roma tájház a görög-katolikus cigány egyház szomszédságában. A Tájház civil kezdeményezéssel valósult meg. A félig földbe ásott putriban a második világháború előtti lakhatási lehetőség tekinthető meg, míg az 1960-as évekbeli lakáskultúrát egy nádfedelű kétosztatú ház mutatja be. Emellett a hagyományos roma mesterségek használati tárgyainak ismertetésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A 2014-ben megépült Alkotóház színtere a gyűjtemény (néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, fotógyűjtemény) bemutatásának valamint a tudásmegosztó konferenciák, tréningek, múzeumpedagógiai és műhelyfoglalkozások a közösség fejlesztését szolgálják. Forrás Romatajhaz.hu Kaszpi víziteknős A kaszpi víziteknős (Mauremys caspica) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe és a földiteknősfélék (Geoemydidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszerbesorolások a Bataguridae családba sorolják. Előfordulása Európa területén mindössze három olyan faj él, amelyek a mocsári teknősök (Emydidae) és a földi teknősök (Geoemydidae) családjába tartoznak. Ezek közül kettő Mauremys: az egyik a kaszpi teknős (Mauremys caspica) a másik a spanyol víziteknős (Mauremys leprosa), mindkettő megtalálható Európában. A kaszpi teknős a Kaukázus-vidékén, a Kaszpi-tenger nyugati és déli partvidékén, valamint Északnyugat-Iránban, Törökország keleti és Irak északi részén él. Elsősorban a hegyvidékek tiszta vízű patakjait kedveli. Szinte mindenféle édesvizet benépesít, de kedvenc lakóhelye a meleg vizű források és az ezek által táplált kisebb-nagyobb vizek. Alfaja Mauremys caspicas rivulata – a Balkán-félsziget déli és délkeleti részén, valamint Nyugat-Törökországban és Szíriában él. Megjelenese Az állat hátpáncélja világosbarna, rajta – különösen a fiatal példányokon – szabálytalan vonalakból álló vörösesbarna vagy narancssárga minta látható. A haspáncél alapszíne világosbarna, de minden szarupajzson egy-egy sötét folt van. A hát és a haspáncélt összekötő úgynevezett híd mindig egyszínű sárgás. A végtagokat és a nyakat sárgás, narancssárgás csíkok díszítik. A törzsalak maximális páncélhossza 20–25 centiméter. Alfaja, a Mauremys caspicas rivulata kevésbé mutatós, a közepes és a nagy példányok szinte teljesen egyszínű sötétszürkék, has páncéljuk teljesen fekete, csak a nyakon van olajzöld alapon világos sárga sávozottság. Nagyobbra nő a törzsalaknál, páncélhossza elérheti a 35 centimétert. Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolás Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatás egy feltételekhez kötött anyagi támogatás, mely a 3-4 éves, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába íratását és rendszeres óvodalátogatását kívánja ösztönözni. Számos hazai és nemzetközi kutatás mutat rá arra, hogy a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek sokszor már az iskolába is készségbeli lemaradással érkeznek, melyet a hosszabb távú (legalább két évet meghaladó) kora gyermekkori fejlesztés nagymértékben képes enyhíteni. Jogosultság Bár Magyarországon az óvodai nevelés egy széleskörűen elérhető közszolgáltatás, a hátrányos helyzetű gyermekek részvétele jelentősen elmarad a nem hátrányos helyzetű társaik részvételéhez képest, az 5 éves kortól kötelező óvodáztatás előtt. E gyermekek részvételének növelése, kora gyermekkori fejlesztésük és a családok anyagi terheinek enyhítése érdekében vezették be az óvodáztatási támogatást 2009-ben. A támogatásra való jogosultságot az önkormányzat jegyzője állapítja meg, a szülők kérelmére, a (halmozottan) hátrányos helyzet fennállásától függően. Az óvodai beiratkozást és legalább két hónapig tartó rendszeres óvodalátogatást követően a szülők gyermekenként húszezer forint támogatásra voltak jogosultak, melyet készpénzben vagy az önkormányzati rendelet révén természetbeni támogatásként (pl. ruházkodási támogatás) kaphattak meg. Az állam, a rendszeres óvodalátogatás teljesülése esetén félévente további tízezer forintot biztosított a családok számára. Rendszeres óvodalátogatásnak minősül, ha a gyermek legalább napi 6 órában részt vesz az óvodai nevelésben, illetve (igazolt és igazolatlan) hiányzásai nem haladják meg a nevelési napok 25 százalékát. A kötelező óvodai beíratás korhatárát a 2015. szeptember elsejétől hatályba lépő törvény szerint 5 helyett 3 éves korra módosította a kormány, a támogatást pedig megszüntették. Az óvodai nevelés előnyei Magyarországon éles különbség figyelhető meg a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek között a tekintetben, hogy milyen korán kezdik meg óvodai nevelésüket. Hazai kutatások szerint a nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák három-, négyéves gyermekeinek 29-55 százaléka látogat óvodát, míg az érettségizett anyák azonos korú gyermekeinek 81-93 százaléka vesz részt óvodai nevelésben. Az esetleges (pl. a hátrányos helyzetből adódó) lemaradás ellensúlyozásában, illetve az iskolakezdéshez szükséges készségek és képességek fejlesztésében az óvodai nevelés főszerepet játszhat. Mindez megmutatkozhat több területen is, mint például az elsajátított szókincs, számolás, tapasztalati következtetés, írás-mozgás koordináció tekintetében. A mesék, a rajzolás, a gyakori tornagyakorlatok mind hozzájárulnak az alapkészségek megerősítéséhez. Hazai kimutatások szerint a két évet meghaladó óvodáztatás közel 30 százalékos képességbeli javulást is eredményezhet a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. A támogatás hatásai A célzott állami beavatkozások eredményességéről az elkészült hatásvizsgálatok alapján tehetünk megállapításokat. Az óvodáztatási támogatás hatásait vizsgáló kvantitatív és kvalitatív kutatások eredményei egyaránt azt mutatják, hogy a támogatás hatására több szülő döntött gyermeke óvodai beiratkozása mellett, de ez a hatás magasabb volt a férőhelybőséggel rendelkező körzetek esetében. A férőhelyhiányos körzetekben is nőtt a részvételi arány, azonban ezt legtöbb esetben az intézmények saját kapacitásaikat meghaladva a zsúfoltság növekedése és a minőség csökkenése árán érték el. A program hiányosságait az is mutatja, hogy az a támogatással egyidejűleg nem segítette elő az óvodai nevelés minőségének javulását illetve a szülők és az intézmény közötti kapcsolatok javítását. A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény 5 éves korról 3 éves korra szállította le az óvodakötelezettség korhatárát. mely által okafogyottá válik az óvodáztatási támogatás további fenntartása . A jogszabályi változás 2015 szeptemberétől lép életbe, melynek hatására az óvodai jelentkezések drasztikus emelkedésére számítanak. A törvénymódosítást egyelőre nem kísérték az óvodai kapacitások jelentős növelését elősegítő intézkedések, melyek biztosítani tudnák a megnövekedett számú óvodaköteles gyermekek ellátását. Okkerszínű tinóru Okkerszínű tinóru hétköznapi nevén okkervargánya (Hemileccinum impolitum, korábban Boletus impolitus) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjéhez, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjához tartozó faj. Előfordulása Júniustól szeptemberig, lomberdőben, főleg tölgyesekben növő, elég gyakori faj. Megjelenése Kalapja 8–15 cm átmérőjű, fiatalon gömbölyded, majd kiterül, sárgás, barnásokker, felülete sokáig szürkésen hamvas, majd lecsupaszodik. Csöves része tönk előtt felkanyarodik, pórusai szűkek, fiatalon citrom-krómsárga, idővel olajzöldessé válik, nyomásra nem kékül. Tönkje 5–15 cm hosszú, 2–6 cm vastag, kezdetben hasas, bunkó alakú, később hengeressé válik, töve legömbölyített, fakó, krómsárga színű, a tövénél barnás, felülete finoman szemcsés. Húsa fiatalon kemény, később puha, fehéres, krémsárga, a tönk kérge alatt élénksárga, vágásra nem színeződik el. Kellemes szagú, de gyakran a tönkben jellegzetesen karbolszagú, édeskés ízű. Felhasználhatósága Ehető gomba, de a tönkjét ajánlatos levágni. Összetéveszthetősége Hasonló a jellegzetesen dudoros kalapú, gyökérszerűen elvékonyodó tönkű, gyertyán alatt növő, szintén ehető Ragyás tinóru (B.depilatus). Összetéveszthető a kékülő húsú, kesernyés ízű, hálózatos tönkű, mérgező Gyökeres tinóruval. A múmia (film, 1999) A múmia egy 1999-ben bemutatott színes amerikai fantasy-kalandfilm, melyet Stephen Sommers írt és rendezett. Eredeti címe The Mummy, főszereplői Brendan Fraser, Rachel Weisz és Arnold Vosloo. Az eredetileg alacsony költségvetésű horrorfilmnek szánt alkotás az 1932-es azonos című film alapján készült, melynek főszereplője akkor Boris Karloff volt. A forgatás 1998. május 4-én kezdődött a marokkói Marrákesben és 17 hétig tartott, szélsőséges szaharai körülmények között. A vizuális effekteket George Lucas Industrial Light & Magic cége készítette, a zenét Jerry Goldsmith szerezte. A múmiát 1999. május 7-én mutatták be. Az Egyesült Államokban 155 millió dolláros, világszerte pedig 415 millió dolláros bevételt hozott a Universal Picturesnek. A fogadtatás vegyes volt, egyes kritikusoknak tetszettek a speciális effektek, mások túlontúl együgyűnek tartották, kritizálták a sablonos karaktereket és a történetet is. 2001-ben elkészült a folytatás A múmia visszatér címmel, majd a második rész egyik szereplőjéről külön film is született, a Skorpiókirály. 2008. július 31-én mutatták be a harmadik részt A múmia: A Sárkánycsászár sírja címmel, Jet Livel a címszerepben. 2004-ben a Universal Studios hullámvasutat helyezett üzembe Revenge of The Mummy néven, a filmből pedig The Mummy: The Animated Series címmel rajzfilmsorozat is született. Történet A történet Egyiptomban kezdődik, i. e. 1290 körül, ahol Imhotep, I. Széthi fáraó főpapja és Anck-su-namun, a fáraó leendő felesége szerelmük védelmében megölik Széthit. Anck-su-namun, hogy elkerülje a medzsajok – a fáraó testőrei – büntetését, végez magával, Imhotep pedig megesküszik, hogy feltámasztja. Elrabolja a nő mumifikált holttestét, és Hamunaptrába viszi, hogy a Holtak Könyve segítségével teljesítse ígéretét, ám a szertartást félbeszakítja a medzsai, és Imhotepnek a legkegyetlenebb büntetést kell elszenvednie: élve egy szarkofágba temetik, melybe húsevő szkarabeuszbogarakat öntenek. A szarkofágot pecséttel lezárva Anubisz szobrának talapzatába temetik. Háromezer évvel később, 1923-ban az amerikai Rick O'Connell kapitányi rangban szolgál a Francia Idegenlégióban, ahol egységével Hamunaptra kincseinek felkutatására indulnak. Az ősi város romjai között rájuk támad egy arab törzs, akik az egysége nagy részét meggyilkolják, Rick pedig Anubisz szobra előtt várja, hogy a nomádok végezzenek vele, amikor is azok ijedten sarkon forfulnak, és ellovagolnak. A háttérből baljóslatú hangok hallatszanak és Rick lába alatt mozogni kezd a homok, egy üvöltő arcot formázva. A férfi elmenekül, gyalog szeli át a sivatagot, miközben a medzsai egy csoportja figyeli a távolból. Három évvel később az angol könyvtáros és hobbi-egyiptológus, Evelyn Carnahan a kairói múzeum könyvtárában dolgozik, amikor bátyja, Jonathan egy kis dobozt ad neki megvizsgálni. A férfi azt állítja, a dobozkát Thébában találta egy ásatáson, valójában azonban Rick O'Connelltől lopta. A dobozban Evelyn egy térképet talál, mely a Hamunaptrába vezető utat mutatja, a múzeum igazgatója, Dr. Terrence Bay -aki titokban maga is a medzsai tagja- azonban „véletlenül” elégeti a térkép egy részét, így a testvérpár kénytelen a börtönben sínylődő Rick segítségét kérni. Evelyn megmenti a foglyot a bitófától, azzal, hogy részesedést ígér a börtön kapzsi igazgatójának a hamunaptrai kincsekből. Négyen indulnak el hajóval a Níluson, a fedélzeten találkoznak Rick légióstársával, a magyar Beni Gaborral, aki három éve otthagyta Ricket a sivatagban meghalni. Beni egy kalandra vágyó amerikai csoportot vezet, akiknek egy egyiptológus is segít. A hajót megtámadja a medzsai, így a két csapat külön-külön, ló- illetve teveháton folytatja útját Hamunaptrába. A két kincsvadász csoport felosztja egymás között a területet, az amerikaiak megtalálják Anubisz szobrának aljában a Holtak Könyvét és néhány értékesnek vélt kanópuszt, a feltárása közben néhány munkásuk különös módon elsorvad. A börtönigazgatót néhány szarabeusz megöli, éjszaka a medzsai pedig rajtuküt, és az egyik törzs vezetője, Ardeth Bay figyelmezteti őket, hogy hagyják el a helyet, ha nem akarnak meghalni. Amíg az amerikaiak a kanópuszokat (melyekben Anck-su-namun szervei vannak) és a könyvet tartalmazó, elátkozott láda kinyitásával bajlódnak, Evelyn, Rick és Jonathan véletlenül rábukkannak Imhotep szarkofágjára Anubisz szobrának talapzata alatt. Aznap este Evelyn ellopja a Holtak Könyvét az amerikaikat vezető egyiptológustól, és hangosan felolvas belőle egy verset, mely életre kelti Imhotep múmiáját, aki az egyik amerikai nyelvét és szemét ki is tépi. Újra megjelenik a medzsai, és Ardeth közli a kincsvadászokkal, hogy életre keltettek egy elátkozott főpapot, aki rászabadítja Egyiptomra a bibliai tíz csapást, s majd ha eléri ereje teljét, leigázza a világot. Mindkét csoport visszatér Kairóba, ahová Imhotep a mellészegődött Beni segítségével követi őket. Imhotep azért kímélte meg Benit, mert az beszélte a héber nyelvet és a múmia emlékezetében még mindig éltek azok a zsidó rabszolgák, akik az ő korában még Egyiptomban voltak. A feltámadt múmia egyenként megöli Dr. Bay-t és a ládát kinyitó négy amerikait, ezzel visszanyerve erejét és régi külsejét is. Evelyn megfejti, hogy Imhotepet Ámon-Ré aranyborítású könyvével lehet elpusztítani, és hogy a könyvet Hórusz szobrának talapzatában kell keresni. Imhotep a Holtak Könyve birtokában arra készül, hogy visszahozza az életbe szerelmét, ezért elrabolja Evelynt, hogy a lány véráldozata révén Anck-su-namun lelke visszatérhessen az Alvilágból. Rick, Jonathan és Ardeth Bay egy öreg angol pilóta gépén követik Imhotepéket vissza Hamunaptrába, ám a múmia egy homokvihart támaszt, így a repülő lezuhan, a pilóta pedig meghal. Imhotep feltámasztja papjait -akikkel Rick és Ardeth kénytelen megküzdeni- és Anck-su-namun feltámasztását is megkísérli, de végül Jonathan segítségével Evelyn megszerzi Ámun-Ré Könyvét és egy vers felolvasásával elveszi Imhotep földöntúli erejét, Rick pedig egy karddal megöli a halandóvá vált főpapot. Imhotep, miközben teste visszasüllyed az alvilágba, a következőket mondja: „A halál csak a kezdet”. Beni, aki mindeközben hatalmas zsákokban csempészi ki a kincseket Hamunaptrából, véletlenül lenyom egy kart, és az összes bejárat elkezd bezáródni. A Carnahan testvéreknek és Ricknek sikerül az utolsó pillanatban kijutniuk, Beni azonban bent reked és szkarabeuszok áldozatává válik. Végül Ardeth megköszöni a segítséget, Rick és Evelyn egymást átölelve, teveháton hagyják el a helyszínt, Jonathan pedig azon sopánkodik, hogy ismét üres kézzel kellett távoznia. Egyiküknek sincs tudomása a tevéken elhelyezett táskákról, melyeket Beni tömött meg arannyal. Szereplők Rick O'Connell : Brendan Fraser (szinkronhangja: Viczián Ottó ) A kalandokat kereső amerikai idegenlégiós Rick megformálására korábban Tom Cruiset, Brad Pittet, Matt Damont és Ben Afflecket is felkérték, de mindegyik színész elutasította, vagy azzal az indokkal, hogy nem érezték hozzájuk valónak a szerepet, vagy azzal, hogy nem fért bele a forgatás az idejükbe. Végül Az őserdő hőse sztárját, Frasert szerződtették, aki Stephen Sommers szerint tökéletesen megfelelt az általa elképzelt Errol Flynn-stílusú karakter alakítására. Sommers olyan színészt akart, aki jóképű, erős és jó a humora, de nem annyira macsó, mint Bruce Willis. Evelyn Carnahan (Evie) : Rachel Weisz (szinkronhangja: Hámori Eszter ) A kissé ügyetlen, de rendkívül okos és tanult könyvtároskisasszony szerepét Weisz annak ellenére vállalta el, hogy korábban nem rajongott a horrorfilmekért, bár egy interjúban azt nyilatkozta, hogy ő nem is tekinti A múmiát annak: „Ez egy szórakoztató alkotás, képregényvilágba való”. Imhotep : Arnold Vosloo (eredeti nyelven) Széthi fáraó főpapja, aki szerelméért, Anck-su-namunért elárulja uralkodóját. A szerepet Sommers a dél-afrikai születésű Vosloo-ra osztotta. Sommers mindenképpen egy Amerikában még ismeretlen színészt akart. Több száz meghallgatás után, mindössze pár percnyi beszélgetést követően kiválasztotta Vosloot, aki egy kicsit tartott a szereptől: „Boris Karloff volt a létező legjobb múmia, és nehéz dolog a nyomdokaiba lépni.” Ugyanakkor azért vállalta el, hogy megtudja, képes-e a nagy előd által ráruházott kihívásnak megfelelni. Jonathan Carnahan : John Hannah (szinkronhangja: Rubold Ödön , újraszinkronizálva: Kerekes József ) Evelyn bátyja, akinek minden álma a vagyonszerzés, amiért lopni is bármikor kész, ellopja Ricktől a szarkofág és a Halottak Könyve kinyitásához szükséges kulcsot. Hannah egy interjúban viccesen válaszolta meg, miért vállalta el a szerepet: „Hányan mehetnek el Marrákesbe, tanulhatnak meg tevegelni úgy, hogy még fizetnek is neki érte?” Beni Gabor : Kevin J. O'Connor (szinkronhangja: Józsa Imre ) Beni magyar származású idegenlégiós, aki Rickkel egy egységben szolgál, de amikor az arabok rajtuk ütnek, elmenekül, és sorsára hagyja az amerikait. Később, aranyért cserébe, a feltámadt Imhotepet szolgálja. O'Connor saját állítása szerint nagyon élvezte A múmia-beli karakterszerepet. Ardeth Bay : Ódéd Fehr (szinkronhangja: Reisenbüchler Sándor , újraszinkronizálva: Selmeczi Roland ) Ardeth a medzsai tagja, akik a fáraó testőrségének leszármazottai. Feladata, hogy megakadályozza Imhotep visszatérését, mikor ez nem sikerül, segít Ricknek és Evelynnek a főpap üldözésében. Fehr szerint a film vonzereje leginkább a színészi játék valódiságában rejlik, a filmet ugyanis nem stúdiókörülmények között forgatták, hanem a sivatagban, extrém körülmények között, így a vásznon látott izzadság, por és fáradtság nem az utómunkálatok során került a filmbe, hanem valódi volt. Anck-Su-Namun : Patricia Velasquez : Széthi menyasszonya, Imhotep szeretője. A szupermodell nagyon élvezte a gonosz szerepét, bár számára a legfontosabb a szerelmi szál volt, ami szerinte mindenkit megérint. A film Előzmények Az eredeti film alapötletét az Kiáltó múmiának nevezett holttest adta, akinek első boncolásakor úgy találták, hogy belső szervei a testüregben vannak, testtartása kínokra utalt, végtagjait összekötözték és a szája nagyra nyitott állapotban volt, mintha kiáltana. 1992-ben James Jacks elhatározta, hogy feldolgozza az eredeti múmiafilmet. A Universal Studios zöld utat engedett neki, azzal a feltétellel, hogy a költségvetést 10 millió dollár alatt tartja. A stúdió eredetileg alacsony költségvetésű horror-sorozatban gondolkodott, ezért Jacks Clive Barker horrorfilm-rendezővel kezdett tárgyalni, aki erőszakos, misztikus történetet képzelt el egy múzeum igazgatójával a középpontban, aki múmiákat akar feltámasztani. Többszöri megbeszélés után végül a Universal elvesztette kezdeti érdeklődését a projekt iránt. Ezután George A. Romerót keresték meg, aki zombiszerű történettel állt elő, ezt azonban a stúdió túlságosan félelmetesnek tartotta, sokkal tágabb közönséget szerettek volna megnyerni a filmmel. A következő, akit megkerestek, Joe Dante volt, aki Daniel Day-Lewist képzelte el a film címszereplőjeként, ezért a stúdió megemelte a film költségvetését. Ez a történet napjainkban játszódott volna, szerelmi szállal vegyítve. A Universal végül ezt az ötletet is elvetette. Ezek után Mick Garrist kérték fel a rendezésre, de egy idő után kiszállt a projektből, Wes Graven pedig nem fogadta el a felkérést. Végül 1997-ben Stephen Sommers felhívta Jackst azzal az ötletével, hogy A Múmiának egyfajta Indiana Jones-filmnek kellene lennie, ahol a múmia a negatív hős. Sommers nyolcévesen látta az eredeti filmet, és szerette volna átvenni belőle azokat az elemeket, melyek tetszettek neki, és nagyobb terjedelemben megvalósítani őket. Időközben a Universal igazgatósága lecserélődött a Babe: Malac a városban bukása miatt, és az új vezetőség nyitott volt az 1930-as sikerfilmek újragondolására. Annyira tetszett nekik Sommers ötlete, hogy megemelték a film költségvetését 80 millió dollárra. Forgatás A forgatás 1998. május 4-én kezdődött Marokkóban és 17 hétig tartott. Marokkó után a Szaharába, majd az Egyesült Királyságba költözött át a stáb, ahol 1998. augusztus 29-én fejezték be a munkálatokat. A stáb az instabil politikai helyzet miatt nem tudott Egyiptomban dolgozni. A stáb orvoscsoportja egy különleges italt készített, amiből mindenkinek kétóránként innia kellett, hogy elkerüljék a kiszáradást a sivatagi hőségben. Forgatás közben meg kellett küzdeniük homokviharokkal, kígyókkal, skorpiókkal és pókokkal, több stábtagot helikopterrel kellett kórházba szállítani skorpiócsípés és kígyómarás miatt. Brendan Fraser majdnem meghalt abban a jelenetben, ahol Rick O'Connellt felakasztják. Rachel Weisz így emlékezett vissza erre: „Leállt a légzése, újra kellett éleszteni”. A forgatást a marokkói hadsereg felügyelte, a stábtagokat pedig emberrablás ellen is biztosították, amit Sommers csak a forgatás befejezése után közölt az embereivel. Díszlet Hamunaptra városának díszleteihez egy kihunyt vulkánt használtak fel, melyet a szaharai Erfoud városka mellett fedeztek fel a filmesek. A vulkánt feltérképezték, majd az ott gyűjtött anyag alapján a Shepperton Studios-ban 16 hét alatt felépítették Hamunaptra földalatti díszleteit. A film díszleteinek egy részét az Egyesült Királyságban állították fel: Chatham kikötője szolgált Gíza nílusi kikötőjéül, és elég nagy volt ahhoz, hogy helyet kapjon benne egy gőzmozdony, két hajó, egy kétlovas kocsi, több ló és öszvér, piaci standok és 300 kosztümös szereplő. Különleges effektusok A költségvetésből a filmesek 15 millió dollárt költöttek a különleges effektekre, melyeket George Lucas cége, az Industrial Light & Magic készített. A producerek mindenképpen egy teljesen új múmiát szerettek volna, hogy elkerüljék az összehasonlítást a korábbi filmekkel. A speciális effektusokért John Andrew Berton Jr. volt a feleős, aki három hónappal a forgatás megkezdése előtt kezdett el dolgozni a digitális effekteken. Berton az úgynevezett motion capture technikával dolgozott, hogy a múmia mimikája és mozdulatai élethűek legyenek. Ennek érdekében Arnold Vosloo-ról digitális képek készültek, hogy lemásolhassák a mozdulatait. A múmia megalkotásakor Berton kombinálva alkalmazta az élőképet és a számítógépes grafikát. „Amikor a vásznon látják, az tényleg ő. Mikor megfordítja a fejét, és a fél arca hiányzik és belelátsz egészen a fogaiig, az tényleg az ő arca. És pontosan ezért volt olyan nehéz a munkánk.” Vosloo úgy emlékszik vissza erre, hogy „az egész arcomat telepakolták ezekkel a kis vörös követőlámpákkal, hogy ezek alapján el tudják készíteni a speciális effektusokat. Sokszor úgy mászkáltam a díszletben, hogy úgy néztem ki, mint egy karácsonyfa.” Bár a filmben sok számítógépes trükk látható, a jelenetek egy részében valódi elemekkel dolgoztak, például amikor Rachel Weisz lekötözött testén patkány szaladgál, vagy a sáskaraj támadása esetén is élő állatokkal dolgoztak. Zene A múmia zenéjét Jerry Goldsmith írta, a hangszerelést részben Alexander Courage végezte. A filmzenét 1999. május 4-én a Decca Records jelentette meg. A zene, Goldsmith stílusához híven, erőteljesen alapoz rézfúvósokra és ütősökre, és szokásával ellentétben néhol vokálosokat is alkalmazott. A filmzene fogadtatása meglehetősen jó volt, az Allmusic szerint „nagyszabású és melodramatikus”, megfelelő lényegi rávilágításokkal. Más értékelések pozitívumként emelték ki a zene sötét, nyers erejű, ütősökre alapozott hangzását, és a kórus ritka, de jól időzített használatát, és a kritikusok többségének a CD utolsó száma tetszett a legjobban. Más kritikusok szerint Goldsmith zenéjében nincs kohézió, a folyamatos, erőteljes iram pedig idegesítő ismétlésként hat. Fogadtatás A múmiát 1999. május 7-én mutatták be a mozikban, összesen 415 millió dollárnyi bevételt hozott a stúdiónak. Bár anyagilag is sikeres lett és a közönség is nagyrészt pozitívan fogadta, a kritikusok vegyesen nyilatkoztak róla. A Rotten Tomatoes filmkritikai oldalon 53%-ot kapott, a Metacritic oldalán pedig 48 pontot a 100-ból. Robert Ebert, a Chicago Sun-Times kritikusa a következőket írta a filmről: „Alig van valami, amit a védelmében mondhatnék, ha csak nem az, hogy majd' minden percét élveztem. Nem tudok mit mondani a történetről, a rendezésről, a színészi játékról vagy akár a múmiáról, de azt elmondhatom, hogy nem unatkoztam, sőt, néha minden ok nélkül jól éreztem magam.” Owen Gleiberman az Entertainment Weekly magazintól „B” kategóriába sorolta a filmet: „A múmia cálja, hogy borzongjunk, de mindezt úgy próbálja elérni, hogy egyetlen pillanatra sem adja fel természete tréfás logikátlanságát.” A San Fransisco Chronicle újságírója, Bob Graham egyaránt jónak ítélte a színészi játékot és a vizuális effektusokat. Stephen Holden a The New York Times-tól úgy véli, „A múmia ezen változata nem próbál meg több lenni, mint egy színes, vicces videojáték, amit vászonra öntöttek.” A The Austib Chronicle és a Dallas Observer szerint a jó színészi alakítások és a speciális effektusok minősége ellenére a filmből hiányzik a kohézió, az Observer szerint pedig hiányzik a produkcióból a lélek, amit speciális effektekkel nem lehet pótolni. A British Film Institute-tól Kim Newman úgy vélte, a film nem ér fel az 1932-es elődjéhez, mert minden időt és pénzt a speciális effektekbe öltek, ahelyett, hogy megpróbálták volna megteremteni a történet atmoszféráját, amitől az eredeti alkotás is klasszikussá vált. A USA Today négyből két csillagot adott a filmnek, mert véleménye szerint „nem mentes a sztereotípiáktól”, amivel a British Film Institute kritikusa is egyetért. „Bár Fraser egyszerre jó pisztolypárbajban, ökölharcban és frappáns szövegelésben, és ezzel ugyan megmenti a mundér becsületét, a filmet ő sem tudja megmenteni” - írta a USA Today. A múmiát jelölték a legjobb hangeffektusok Oscar-díjára és a legjobb vizuális effektusok BAFTA-díjára is, ám mindkettőt a Mátrix kapta meg. Jerry Goldsmith BMI Film Awardot kapott a filmzenéért, a Szaturnusz-díj kiosztóján pedig a film díjat nyert legjobb smink kategóriában és további nyolc kategóriában volt jelölt. Adaptációk A múmia sikere két folytatást és egy különálló új filmet eredményezet. 2001-ben mutatták be a közvetlen folytatást A múmia visszatér címmel, ahol Rick és Evelyn már házaspárként, nyolcéves kisfiuk, Alex segítségével üldözi Imhotep feltámadt múmiáját. A filmben szerepet kapott John Hannah, Patricia Velasquez és Ódéd Fehr is, új szereplőként jelent meg a Skorpiókirály, akinek történetét külön is filmre vitték 2002-ben. A múmia-filmek sikerét kihasználva elkészült egy két évados rajzfilmsorozat is The Mummy: The Animated Series címmel. A sorozat harmadik részeként 2008. július 31-én mutatták be A múmia: A Sárkánycsászár sírja című filmet, amelynek története Kínában játszódik. Rachel Weisz nem vállalta el a szerepet, így Evelyn O'Connellt ezúttal Maria Bello alakítja. A Skorpiókirály történetének előzményeit feltáró The Skorpion King: Rise of a Warrior már nem érte el a mozikat, hanem 2008 augusztusában egyből DVD-n jelentették meg. A múmia című filmnek két videojáték-változata is kapható, az egyiket a Konami, a másikat a Vivendi Games alkotta meg. A Universal Studios a hollywoodi és a floridai Orlando-beli vidámparkjaiban Revenge of the Mummy néven hullámvasutat helyezett üzembe. Szinkron A filmet később újraszinkronizálták, mert 5.1-es hangzásban is szerették volna kiadni. A második szinkronban a főszereplők hangja maradt, de John Hannah és Ódéd Fehr hangját lecserélték. 16241 Dvorsky A 16241 Dvorsky (ideiglenes jelöléssel 2000 GD126) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. április 7-én. Nemzetközi Büntetőbíróság A Nemzetközi Büntetőbíróság (angolul International Criminal Court, ICC) egy 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével – az agresszió bűntette felett azonban jelenleg nincs hatásköre – vádolt személyek ügyeinek lefolytatására. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja. A Nemzetközi Büntetőbíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Bírósággal, melynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van. Működése A bíróság 2002. július 1-jén alakult – amikor az alapító szerződés a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló Római Statútum hatályba lépett – és kizárólag az ekkor vagy ezután elkövetett bűncselekmények esetében járhat el. Jelenleg a bíróságnak magyar tagja Kovács Péter, korábbi alkotmánybíró, akit 2015-től 2024-ig választották a bíróság tagjának. 2013-ban 122 állam tagja a bíróságnak, köztük Magyarország. 35 további állam aláírta, de nem ratifikálta a Római Statútumot. A jelentős államok közül Kína, India, Oroszország, Izrael és az Egyesült Államok nem tagjai a bíróság rendszerének. A bíróság csak akkor gyakorolhatja joghatóságát egy eset felett, ha a vádlott egy, a szerződéshez csatlakozott ország állampolgára, vagy ha a feltételezett bűncselekmény egy ilyen állam területén történt vagy ha az esetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa utalja a bíróság elé. A Bíróság a nemzeti bírósági rendszerek kiegészítésére jött létre: csak akkor gyakorolhatja joghatóságát, ha a nemzeti bíróságok nem hajlandóak vagy nem tudnak kivizsgálni és ítéletet hozni ilyen bűnök esetén. A bűnök kivizsgálásának és a büntetések kiszabásának elsődleges felelőssége az egyes államoknál maradt. Mostanáig a bíróság négy helyzetet kezdett vizsgálni: észak Ugandát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, a Közép-afrikai Köztársaságot és Dárfúrt. A bíróság 12 személy ellen adott ki elfogatóparancsot, közülük hatan szabadlábon vannak, ketten meghaltak, és négyen a bíróság fogságában vannak. A bíróság első perének, a kongói milicistavezér Thomas Lubanga perének, 2008. június 23-án kellett volna kezdődnie, de június 13-án megállítottak, amikor a bírók úgy ítélték, hogy azzal, hogy az ügyész nem volt hajlandó a potenciálisan felmentő anyagok bemutatására, sérült Lubanga tisztességes eljáráshoz való joga. Lubanga tárgyalását végül 2009. január 26-án indították el ismét. 2005-ben fogták el és 2006-ban került Hágába. Végül 2012-ben ítéletet hirdettek: márciusban bűnösségét megállapították, majd július 10-én kedden tizennégy év börtönre ítélték el. 2017. október 27-én Burundi kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai közül. A burundi kormány szerint a bíróság kettős mércét alkalmazva túlzottan összpontosít az afrikai vádlottakra. A Nemzetközi Büntetőbíróság és Magyarország A Magyar Köztársaság a Római Statútumot 1999. január 15-én aláírta, majd az Országgyűlés azt 2001. november 6-án ratifikálta (72/2001. OGY határozat). A Statútum szövege magyar nyelven a mai napig nincsen kihirdetve, a ratifikáló országgyűlési határozat T/4490. sz. alatt törvényjavaslatként 2003-2006 között folyamatosan az Országgyűlés előtt volt, ám végül visszavonták azt. Így a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának formálisan a mai napig nincsen hivatalos, jogszabály-erejű magyar nyelvű szövege - a törvényjavaslathoz csatolt hivatalos fordítást tekinthetjük annak. Források és jegyzetek A Római Statútum Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben ötödik cikke. United Nations Department of Public Information, 2002. december The International Criminal Court. A Római Statútum Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben 3. cikke. A Római Statútum Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben 11. cikke. International Criminal Court, 2013. The States Parties to the Rome Statute Archiválva 2013. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. (angolul) United Nations. Multilateral treaties deposited with the Secretary-General: Rome Statute of the International Criminal Court. Rome Statute of the International Criminal Court. Multilateral treaties deposited with the Secretary-General. (Hozzáférés: 2008. július 27.) A Római Statútum Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben 12-es és 13-as cikke. A Római Statútum Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben 17. cikke. A Római Statútum Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben 20. cikke. International Criminal Court. Office of the Prosecutor. International Criminal Court, 2007. Situations and Cases. International Criminal Court, 2008. június 13. Decision on the consequences of non-disclosure of exculpatory materials covered by Article 54(3)(e) agreements and the application to stay the prosecution of the accused, together with certain other issues raised at the Status Conference on 10 June 2008PDF(2.11 MB). International Criminal Court, 16 June 2008. Trial Chamber I ordered the release of Thomas Lubanga Dyilo - Implementation of the decision is pending. MTI: Életfogytiglant kaphat a gyermekkatonákat kiképző kongói hadúr (magyar nyelven). origo.hu, 2012. március 14. (Hozzáférés: 2012. július 11.) origo: Tizennégy évet kapott a gyerek katonákat kiképző kongói hadúr (magyar nyelven). origo.hu, 2012. július 10. (Hozzáférés: 2012. július 11.) Burundi leaves International Criminal Court amid row. BBC News, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2017. október 27.) Magyar Közlöny 2001/123 (XI. 7.) A szöveg online elérhető: http://www.parlament.hu/irom37/4490/4490.htm Ez a szócikk részben vagy egészben az International Criminal Court című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Cape May megye Cape May megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül New Jersey államban található. Megyeszékhelye Cape May Court House, legnagyobb városa Lower Township. Lakosainak száma 95 897 fő (2013. július 1.). Cape May megye Atlantic és Cumberland megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Nyctibatrachidae A Nyctibatrachidae a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család. A családba tartozó fajok India Nyugati-Ghátok hegyvonulatán és Srí Lankán honosak. Rendszerezés A család eredeti leírója Lynch volt, aki 1969-ben PhD munkájában az akkor elismert füttyentőbékafélék (Leptodactylidae) családba sorolta a fajokat. 2006-ban Frost és társai a Cycloramphidae családba helyezték őket Odontophrynini néven. Pyron és Wiens 2011-ben genetikai vizsgálataikat követően a jelenlegi családba sorolta őket. A családba az alábbi két nem tartozik: Lankanectes Dubois & Ohler, 2001 Nyctibatrachus Boulenger , 1882 Jegyzetek Mol. Phylogenet. Evol., 61: 572 Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.) A Nyctibatrachidae az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Bethenhausen Bethenhausen település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 236 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Dourges Dourges település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 5766 fő (2015). Dourges Oignies, Noyelles-Godault, Ostricourt, Évin-Malmaison és Hénin-Beaumont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csillag kontra Gonosz Erők A Csillag kontra Gonosz Erők (eredeti cím: Star vs. the Forces of Evil) 2015-ben indult amerikai televíziós 2D-s számítógépes animációs sorozat, aminek a Disney Television Animation a gyártója. A tévéfilmsorozat a Disney Television Animation gyártásában készült, a Disney–ABC Domestic Television forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve sci-fi kalandfilmsorozat. Az első betekintő részt 2015. január 18-án adták le az amerikai Disney Channel-en, de hivatalosan 2015. március 30-án kezdte el adni a Disney XD. Magyarországon a Disney Channel vetíti 2015. augusztus 16. óta. A sorozat alkotója Daron Nefcy, a második nő, aki a Disney Television Animation-nek készít rajzfilmet, de egyben az első is, aki a Disney XD-nek alkot. A sorozatnak 2015. február 12-én berendelték a második évadát, még a Disney XD-n lévő premierje előtt. 2016. március 6-án megújították még egy évadra, illetve 2017. február 28-án, közvetlenül a második évad utolsó epizódja után, és annak elképesztő nézettségének köszönhetően, a Disney a negyedik évadot is berendelte. Az első három évadot a Disney XD adta le Amerikában, a negyedik évadot már a Disney Channel fogja sugározni, miután a csatorna több animációs sorozat vetítését is átvette 2018-tól. Évadösszegzés Első évad Pillangó Csillag egy varázslatos hercegnő a Mewni nevű dimenzióból. 14. születésnapjára megörökli a családi varázspálcát, de a szülei úgy gondolják, rakoncátlan és felelőtlen viselkedése miatt nem tud bánni egy ilyen nagyhatalmú eszközzel (mi sem bizonyítja ezt, minthogy a pálca legelső kipróbálásánál felgyújtotta a kastélyukat). Ezért úgy gondolják, elküldik őt egy biztonságosabb dimenzióba, a Földre, hogy ott tanuljon a hibáiból. Itt Csillag átlagos, 14 éves kamaszként kénytelen iskolába járni, tanulni, miközben egy kedves latin-amerikai család, Diaz-ék elszállásolják őt. A család fiúgyermeke, Marco Diaz lesz Csillag legjobb barátja a Földön, aki egyben partnere is lesz kalandjaiban. Csillag nemcsak varázsolni képes, de egyben van egy különleges ollója is, ami lehetővé teszi, hogy különböző dimenziókba utazhasson, és utazásai során Marco is vele tart. Csillag a Földön nem titkolja varázslatos képességeit, és más dimenzióból való eredetét, és önfejű viselkedése miatt gyakran sodorja kalamajkába a körülötte lévőket egy kis mágiával. Általában saját akarata szerint cselekszik, és csak nagyon kevés esetben hallgat másokra, de csupavidám személyiségével mindig igyekszik a legjobbat kihozni mindenből, még ha a dolgok véletlenül rosszra is fordulnak. A kalandos mindennapok alatt Csillag próbál alkalmazkodni földi élethez, miközben a szülei elvárásainak megfelelően próbál egyre többet tudni a varázshatalmáról, a képességeiről, illetve eleget tesz azon kötelezettségeinek, melyek hercegnőből királynővé való fejlődéséhez szükségesek. Közben egy másik nehéz feladattal is meg kell birkóznia: meg kell védenie a pálcáját gonosz erőktől, akik saját érdekeikre akarják felhasználni annak hatalmát. Csillag legfőbb ellensége, Ludo, egy apró termetű, madár alakú lény, aki félelmetes szörnyseregével próbálja megszerezni magának a pálcát, de Csillag varázslata és leleményességével szemben mindig alul marad. Egy másik veszélyes ellenség még Csillag életében, Toffee, egy intelligens, manipulatív sárkánygyík, akinek szintén Csillag pálcájára fáj a foga, de neki egész más szándékai vannak. Toffee kezdetben Ludo-nak dolgozik, és különböző furmányos ötleteivel segíti őt a pálca megszerzésében, miközben a saját céljai megvalósításán fáradozik. Egy idő után Ludo-t is félreállítja az útjából, és a maga oldalára állítja az ő szörnyseregét. Az évad végén Toffee elraboltatja Marcót, és a szabadságáért cserébe Csillag pálcáját követeli. Csillag tehát útra kell Ludo egykori kastélyába, hogy megmentse a barátját. Megpróbálja felvenni a harcot Toffe ellen, de, miután rájön, hogy ő jól ismeri a varázslatait, és pontosan tudja, hogyan védekezzen ellene, így nincs vele szemben esélye. A barátjáért aggódva végül nem marad más választása, mint átadni a pálcát. Csakhogy Toffee, felfedvén valódi szándékát, nem a pálca hatalmát akarja, hanem annak elpusztítását, amire Csillag egy különleges varázsige segítségével képes is. Nehéz szívvel, de végül megteszi. Ahogy a pálca elpusztul, egy hatalmas robbanás kíséretében minden mást is elpusztít maga körül, az esemény egyedüli túlélői Csillag, Marco, és Ludo lesz. Ludo a történtek miatt örök bosszút esküszik Csillag ellen, mielőtt távozik egy másik dimenzióba. Csillag pálcája ezután varázslatos módon ujjá éled, és új formát ölt. Csillag örül, hogy végül minden szerencsésen alakult, de a szülei aggódnak, hogy a pálca hatalma beszennyeződhetett. Ezt az is bizonyítja, hogy a varázskristály, amely az erejét működteti, megrepedt, ráadásul csak az egyik fele került elő a robbanás után. A másik fele még most is a kastély romjai közt hever, méghozzá Toffee halott csontvázai között. Második évad Csillag új pálcája számtalan új nehézséget okoz neki, melyekkel nem könnyű boldogulnia. Keményen folytatja varázsképességeinek fejlesztését, melyben segítségére van a nagy családi varázskönyve, illetve a könyv lakója, Glossaryk, egy különleges varázslény, aki már nemzedékek óta minden Pillangó királynő kiképzésért felel. Csillag megtanulja, hogy pálca nélkül is képes varázsolni, de csak akkor, ha "mélyre ás", amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy lélekben is kell átéreznie a varázslás lényegét. Emellett megpróbálja kiteljesíteni a "mewberti" formáját, mely során képes pillangószárnyakat növeszteni, és repülni velük. Ezalatt Ludo megtalálja Csillag pálcájának másik felét, melyet a sajátjaként kezd használni. Új segítőtársakat, és új búvóhelyet keres magának, miközben egy újfajta gonosz terven töri a fejét. A pálcája egyébként beszélni is képes hozzá, és ő tanácsolja neki, mit, hogyan tegyen. Tőle tudja meg, hogyha megfelelően akarja használni a varázslatot, ahhoz meg kell szereznie a Pillangó család nagy varázskönyvét, melyben le van írva minden, amit a varázslásról tudni kell. Így Ludo a könyv elrablását tűzi ki maga elé új célul. Csillag felfedezi, hogy a varázslatai már nem úgy működnek, mint régen, mert valami beszennyezi a pálcáját. Hogy megtudja, mi az, behatol a pálca belsejébe, ahol egyre több dolgot tud meg a családja múltjáról. Kideríti, hogy egyszer régen az édesanyja "Rettenthetetlen Hold" néven, csatában legyőzte Toffee-t, ahol egy sötét varázslattal levágta a középső ujját, és ezzel megfosztotta őt sebezhetetlenségétől. Ezáltal Csillag azt is felfedezi, mi az, ami beszennyezi a pálcáját: Toffee levágott ujja. Sikerül megszereznie, és ezzel helyreállítja a varázslatait. Az évad során Marco elkezd járni gyermekkori szerelmével és osztálytársával, Jackie Lynn Thomassal. Csillag látszólag örül a boldogságuknak, de legbelül mardossa a féltékenység, és egyre inkább úgy érzi, vonzódni kezd Marcóhoz. Közben valami, valahonnan, titokzatos módon elszívja az univerzumból a varázslatot. A probléma súlyos tanácskozásra készteti a Varázs Bizottságot, kik az univerzum varázslatának védelméért felelnek. Tagjai: Hekapoo, aki a dimenziók közti egyensúlyt tartja fenn, Rhombulus, az igazságosztó és varázskristály készítő, Omnitraxus, a tér-idő kontinuum teremtője és őre, Lekmet, a gyógyító, és életerő adó, valamint Pillangó királynő, a Bizottság legújabb tagja. Közös erővel próbálják megtalálni a varázseltűnés okát, és meggátolni, mielőtt a kár még súlyosabb lenne. Időközben Ludo megszerzi a Pillangó család nagy varázskönyvét, és ezzel együtt Glossarykot is elrabolja. Csillag megpróbálja őt megmenteni, de mivel Glossaryknak kötelessége a könyv gazdáját szolgálnia, aki most már Ludo, így Csillag nem tehet semmit. Mivel Glossaryk az univerzum egyik leghatalmasabb lénye, emellett a Varázs Bizottság alapítója, így nélkülözhetetlen a Bizottság számára, akik tervet szőnek a megmentésére. Ludo a pálcájától megtudja, hogy a varázskönyvben van egy fejezet, tiltott, sötét varázslatokról, amit Glossaryk már megmutatott Csillagnak is, de ő képes volt ellenállni a sötét hatalom csábításának. Ludo ellenben nem képes, s mikor elolvassa a fejezetet, a varázslat hatására Toffee birtokba veszi a testét (az ő lelke végig a pálca kristályában volt, onnan beszélt Ludóhoz). Továbbá ő felelős a varázslat elszívásáért az univerzumból, és most, hogy már a Glossaryk is a karmai közt van, új szintre emelheti a tervét. Marco ráébred, hogy Csillag szerelmes belé, de nem tudja, hogyan viszonyuljon a dologhoz, mert nem akarja tönkretenni a barátságukat, és ez Csillag részéről is így van. Közben a Varázs Bizottság megrohamozza Ludo rejtekhelyét, hogy megmentsék Glossarykot. De Toffee újra birtokba veszi Ludo testét, és elsöprő csatában elszívja a Bizottság minden tagjának az erejét, egyedül Holdnak sikerül megmenekülnie az ütközet során. Sürgősen a Földre megy, és informálja Csillagot a közelgő veszélyről, mihamarabb sürgetvén, hogy hazatérjenek Mewni-ra. Csillag érezvén a helyzet súlyosságát, a távozás mellett dönt, ám, hogy megkímélje a barátait távozása valódi okától, azt hazudja, hogy a Marco iránti viszonzatlan szerelme miatt nem maradhat itt tovább. Mielőtt Marco megbeszélhetné vele a dolgot, Csillag se szó, se beszéd, távozik a Földről. Harmadik évad Miután Hold és Csillag visszatérnek Mewni-ra, Hold egy rejtett menedékhelyre viszi a lányát, ahol reményei szerint vissza tudja állítani a Varázs Bizottság erejét is. De, mivel Toffee már a Bizottság minden tagjának erejével rendelkezik, így az univerzum minden varázslatát beszennyezte, köztük Csillagét is. Csillag nem érti, az anyja, miért tartja olyan veszélyesnek Toffee-t, mígnem Hold felfedi, hogy Toffee egykor megölte az édesanyját, hogy átvegye Mewni felett az uralmat. Holdnak nagyon fiatalon kellett királynővé válnia, és megvédenie a birodalmat Toffee-tól és hadseregétől, akik ráadásul hallhatatlansággal rendelkeztek. Ezért Hold Eclipsához fordult. Eclipsa, Mewni egykori királynője, aki már évszázadok óta egy kristálybörtönben raboskodik, amiért régen elárulta a birodalmat, lepaktált a szörnyekkel, és sötét varázslatokat szabadított Mewni-ra (ő írta a nagy varázskönyvben a tiltott varázsigék fejezetét). Holdnak szüksége volt az egyik ilyen varázsigére, hogy legyőzze a szörnyeket, ezért alkut kötött Eclipsával: ő megtanítja neki a varázsigét, de, amint az ellensége meghal, Eclipsa kiszabadul a börtönéből. Így hát Eclipsa legsötétebb varázsigéjével Hold legyőzte a szörnyeket, élükön Toffee-val, akit megfosztott a középső ujjától. Hold szerint, Toffee végső célja, hogy visszaszerezze az ujját, s általa a hallhatatlanságát, ennek elérésében pedig mindenre képes, ezért kell elrejtőzniük előle. Toffee tervének következő lépése, hogy bevegye a Pillangó kastélyt. Ám úgy véli, Glossaryk túlságosan nagy befolyással van Ludóra, ezért elégeti a varázskönyvet, hogy megszabaduljon tőle. Ezután varázslattal lerohanja Mewni-t, és átveszi a királyság feletti uralmat. Időközben Marco a dimenziók közti olló segítségével megérkezik Mewni-ra, és titkos ellenállásba kezd Pillangó királlyal, és még néhány alattvalóval. Miután Csillag is értesül a történtekről, az anyja tiltása ellenére szintén visszatér a kastélyba, hogy helyreállítsa a rendet. A suttogó varázslat segítségével (mellyel az első évad végén elpusztította a pálcáját) felrobbantja a kristályt, melyben Toffee lakozik. Csakhogy a robbanás következtében ő is odavész, és a lelke ugyanoda kerül, ahol jelenleg Toffee is lakozik. Immár ő és Toffee felváltva bitorolják Ludo testét, de Toffee jóval erősebb Csillagnál, illetve megzsarolja Holdat, hogyha nem kapja vissza a levágott ujját, megöli Csillagot. Hold végül megadja neki, amit kér, remélve, hogy így megmentheti a lányát. Amint Toffee visszakapja az ujját, újra sebezhetetlenné válik, és visszanyeri eredeti fizikai formáját – csakhogy elpusztítja a kristályt, mielőtt még Csillag kiszabadulhatna onnan. Csillag ezután egy sötét, túlvilághoz hasonló helyre kerül, ahol találkozik Glossarykkal. Az ő tanításai alapján újra elsajátítja a "mélyre ásás" varázslási módot, és végre kiteljesíti "mewberti" formáját, amely által újfajta fizikai formát ölt, és még a pálcáját is életre kelti. Újonnan szerzett hatalmával pedig egy szempillantás alatt elpusztítja Toffee-t. Amint a velejéig gonosz szörnyeteg végleg elpusztul, az univerzum varázsereje újra helyre áll, Mewni-ban pedig visszatér a béke. Miközben mindenki a Toffee felett való győzelmüket ünneplik, Hold ráeszmél, hogy most, hogy Toffee meghalt, az Eclipsával kötött alkuja életbe lép. A sötétség királynője kiszabadul rabságából. Csillag találkozik Eclipsával, és rájön, hogy nem is olyan gonosz, mint, aminek mindenki beállítja. Hold és a Varázs Bizottság vissza akarja zárni őt a kristálybörtönébe, de Csillag meggyőzi őket, hogy tartsanak egy tisztességes tárgyalást, ahol dönthetnek a sorsa felett. A tárgyalás megkezdéséig Eclipsát házi-őrizetben tartják. Eközben még számtalan érdekes dolog történik a birodalomban: Marco egy fordított cserediák program keretében Mewni-n folytatja a tovább a tanulmányait, és hivatalosan ő lesz Csillag fegyvernöke. Csillag elkötelezett kampányolásba kezd, hogy közelebb hozza egymáshoz Mewni szörny- és emberlakosait. Továbbá felfedezi, hogy a belső varázserejével képes különböző dimenziókba utazni, akár olló segítsége nélkül is, és megpróbálja ezt a képességét a maximumra fejleszteni. Közben fény derül egy sötét családi titokra is: kiderül, hogy Eclipsának van egy lánya, Pillangó Meteora, akit Csillag és Marco sokáig Miss. Förtelem néven ismer, és többször kerültek már vele összetűzésbe. Meteora Eclipsa és egy szörnyeteg tiltott szerelmének gyümölcse, így egy félvér teremtmény, ami miatt nem illett bele a Pillangó család vérvonalába. Eclipsa tárgyalása előtt nem sokkal Csillag, Hold, és Eclipsa közösen kinyomozzák, hogy Meteora félvér státusza miatt a Varázs Bizottság még csecsemőként száműzte őt a királyságból, minden róla szóló feljegyzést töröltek, trónörökösnek pedig egy hétköznapi parasztlányt tettek meg; ennél fogva viszont az ő összes leszármazottja, köztük Hold és Csillag is, már nem vér szerinti tagjai a Pillangó családnak. A hír teljes sokként éri Csillagot. Ezzel egy időben Meteora is kideríti, hogy eredetileg királyi család leszármazottja, és, miután felszabadítja magában a belső varázserejét, rejtett szörnyképességeivel együtt, a megbántottságtól és haragtól vezérelve elindul, hogy visszafoglalja magának Mewnit. Meteora képes rá, hogy kiszívja az életet más élőlényekből, ami a saját erejét növeli. Ezen képesség birtokában őrült pusztításba és vérontásba kezd, szerte Mewni-ban. Eclipsa és Hold a nyomába erednek, hogy megkeressék őt. Eclipsa megpróbál szót érteni a lányával, és megbékíteni őt, de a bosszúszomjas Meteora nem hallgat rá, így Hold erőszakkal lép fel Meteora ellen, ám a csata során megsebesül, és csapdába esik egy másik dimenzióban. Meteora ezt követően célba veszi a Pillangó kastélyt. Hold eltűnése miatt Csillagnak ideiglenesen királynővé kell válnia, ám nem tudja, hogyan birkózzon meg a helyzettel, és a Meteora által fenyegető veszéllyel. Marco vállalkozik rá, hogy megfelelő sereget gyűjt maga köré, akikkel felveszi a harcot Meteora ellen, míg Csillag megkeresi az édesanyját. Mewni legjobb harcosaival az oldalán harcba lendül, Csillag pedig ezalatt dimenzióról dimenzióra utazik, hogy megtalálja Holdat. Sajnos nem jár sikerrel, ráadásul Hold egy olyan helyen tartózkodik, ahol mostanra már elvesztette minden emlékét. Mikor Csillag eredménytelenül visszatér a királyságba, rémülten tapasztalja, hogy Meteora már átvette a hatalmat, lerombolta a kastélyukat, és Mewni minden lakosának elszívta az életét (köztük Marcoét is). Csillag szemtől szembe megküzd a félelmetes szörnyeteggel, mely során ő is megpróbál szót érteni vele, de Meteora hajthatatlan, és Csillagot is legyőzi. Már csak egy hajszálra lenne attól, hogy elvegye az életét, amikor egy váratlan fordulattal megjelenik Eclipsa, kezében a Pillangó család varázspálcájával. Ráébredvén, hogy Meteora mennyire veszélyessé is vált, nehéz döntést hoz, és végül a legsötétebb varázsigéjével elpusztítja a saját lányát. Abban a pillanatban minden káosz, amit Meteora okozott, helyreáll, és mindenkibe visszatér az élet. Csillag hatalmas boldogságban egyesül a barátaival, családjával. Tudatában annak, hogy Eclipsa mekkora áldozatot hozott, Csillag kifejezi neki háláját, és végül úgy dönt, lemond a trónról Eclipsa javára, hogy visszaadja neki jogos örökségét. Nem sokkal ezután kiderül, hogy Meteora újjáéledt csecsemő formájában, így Eclipsa visszakapta egy szem gyermekét, és ezúttal alkalma lesz őt rendesen felnevelni. Hálásan megköszöni Csillagnak ezt a lehetőséget. Az évad legvégén kiderül, hogy Eclipsa férje, Meteora édesapja szintén életben van, és egy ugyanolyan kristálybörtönben raboskodik, mint, amiben Eclipsa volt. Újonnan szerzett varázshatalmával Eclipsa útra kell, hogy kiszabadítsa őt. Szereplők Pillangó Csillag – Egy varázslatos hercegnő a Mewni dimenzióból, aki 14 éves korában kap egy varázspálcát. Rakoncátlan viselkedése miatt a szülei elküldik őt a Földre a Diaz családhoz tanulás céljából, ahol Csillagnak be kell illeszkednie az emberi társadalomba, és meg kell küzdenie különböző szörnyekkel, akik el akarják venni a pálcáját. Marco Diaz – Átlagos, 14 éves fiú, aki Csillag legjobb barátja lesz és egyben partnere is az interdimenzionális kalandjaiban. Segíti Csillagot a gonosszal való küzdelemben. Ludo – Csillag ellensége Mewni-ről. Azt tervezi, hogy ellopja Csillag pálcáját, hogy átvegye az univerzum feletti hatalmat. Mr. és Mrs. Diaz – Marco szülei, akik vendégül látják Csillagot, mialatt a Földön van. A keresztneveik Rafael és Angie. Repülő Pónifej hercegnő – Csillag legjobb barátja Mewni-ről, aki egy lebegő pónifej. Egyik tulajdonsága az, hogy szarkasztikus. Féltékeny Marco-ra, mert Csillag a legjobb barátjának nevezte. Jackie Lynn Thomas – Egy laza és menő gördeszkás lány, Marco szerelme, egészen óvodás kora óta. Pillangó király – Csillag apja és Mewni királya. Sok mindenben hasonlít a lányára: szabad szellemű, harcias, és néha kicsit gyerekes. Fiatalkori vezetékneve Johansen, a házassága során ő vette fel a felesége családnevét. Keresztneve River, ami folyót jelent. Pillangó királynő – Csillag szigorú, következetes, de valójában nagyon szerető és gondoskodó édesanyja, akinek feladata, hogy megfelelő trónörököst faragjon a lányából. A keresztneve Hold. Varangy – Ludo egykori bizalmasa, aki, miután Toffee átveszi Ludo seregének vezetését, otthagyja a szörnyeket, családot alapít, és összebarátkozik Csillaggal. Tom – Egy forrófejű démon az alvilágból, Csillag expasija. Glossaryk – A Pillangó család hűséges szolgája, egy aprócska, varázserejű lény, aki Csillagnak segít, ha gondja akad a varázslásban vagy a pálcája használatában. Toffee – Egy emberszabású sárkánygyík, a Pillangó család legfőbb ellensége. Kezdetben Ludo-nak dolgozik, és segít neki megszerezni Csillag pálcáját, ám valódi, sötét szándékai is hamarosan felszínre kerülnek. Mrs. Skullnick – Csillag és Marco osztályfőnöke és matektanára, akit Csillag véletlenül trollá változtat. Ferguson – Ferguson Marco egyik barátja. A haja színe narancssárga. Szeret enni és sokat bolondozni. Janna – Egy laza stílusú, önfejű tinédzser, Csillag és Marco jó barátja és osztálytársa. Hekapoo – A Varázs Bizottság tagja, ő felel a dimenziók közti egyensúlyért, valamint ő készíti a dimenzionális ollókat, mely lehetővé teszi mások számára a dimenziók közti utazást. Rhombulus – A Varázs Bizottság tagja, aki saját dimenziójában kristálybörtönökbe zárja az univerzum bajkeverőit. Omnitraxus – A tér-idő kontinuum megteremtője és védelmezője, szintén a Bizottság tagja. Mivel túlságosan nagy ahhoz, hogy a saját dimenzióját elhagyja, így legtöbbször egy kristálygömbön keresztül érintkezik a Bizottság többi tagjával. Lekmet – Egy kecskefejű angyaldémon, aki a Bizottság kancellárjaként szolgál. Tudatosan nem beszél, csak kecskehangokat ad ki, amit egyedül Rhombulus ért meg. Képes életerőt adni másoknak, ám ezzel általában a sajátjából veszít. A 2. évad végén meghal, miután utolsó életerejét átadja Holdnak, hogy segítse őt a Toffee elleni küzdelemben. Pillangó Eclipsa – Mewni egykori királynője, akit több mint 300 évvel ezelőtt kristálybörtönbe zártak, a királyság ellen elkövetett bűneiért. Később kiderül, hogy Eclipsa valójában egyáltalán nem gonosz, annak ellenére, hogy a "sötétség királynője" címet viseli. Miss. Förtelem / Pillangó Meteora – Miss. Förtelem a Szent Olga önfejű hercegnőknek fenntartott reformiskolája nevű hely igazgatója volt, amíg Marco és Csillag tönkre nem tették az iskolát, így azóta elvakultan üldözi őket, hogy bosszút álljon rajtuk. Később kiderül, hogy az igazi neve Meteora, ő Eclipsa lánya, és egy félig ember, félig szörny teremtmény. Leadatlan epizódok Azok az epizódok, melyeket Magyarországon a Disney Csatorna nem adott le, valószínűleg a túl erős felnőttes utalások miatt lettek betiltva. A Just Friends című epizódban például több helyen előfordul, hogy azonos neműek csókolóznak, ami miatt nemcsak Magyarországon, de több európai országban is betiltották a részt. A Kobold-dog (Goblin Dog) című epizód LSD tripre emlékeztető szekvenciája is eltávolításra került a sorozat magyar kiadásában. TV film A sorozat 3. évadának első négy részét az amerikai Disney Csatorna egy két órás tévéfilm keretében adta le The Battle for Mewni címen. A film 2017. július 15-én jelent meg először, később pedig külön epizódokra bontva július 20-án debütált. Villarbasse Villarbasse (piemonti nyelven Villarbasse, egy 3 167 lakosú település Olaszországban, Torino megyében. A Villarbasseval határos települések: Rosta, Rivoli, Bruino, Reano, Rivalta di Torino, Sangano. Testvérvárosok Chignin , Franciaország Sivatagi gabonasikló A sivatagi gabonasikló (Bogertophis subocularis) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a kígyók (Serpentes) alrendjébe, a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj. Elterjedés Az észak-amerikai Chihuahua-sivatag: Mexikó állam északi középső részétől Délnyugat-Texason át Új-Mexikó déli középső részéig. Texasban védett faj. Előfordulás Annak ellenére, hogy gyakori faj, ritkán látható, ami éjszakai életmódjának és rejtőzködő viselkedésének köszönhető. Nappal a forróság elől sziklahasadékokban, vagy más állatok (teknősök, rágcsálók, övesállatok) által vájt üregekben pihen, majd sötétedéskor, a meleg csökkenésével indul táplálékszerzésre. Megjelenés A gabonasiklók közül a legkarcsúbb és leghosszabb kígyó, példányai néha a 2 métert is elérik. Alapszíne sárga, vagy sárgásszürke homokszín, de ismert vörös, vagy ezüstszín is. Két sötét színű, hosszanti csík fut végig a hátoldalon nyereg alakú foltokkal. A mintázat a farok felé sűrűbb és sötétebb színű. Teste lapított, testoldala élben találkozik a hasoldallal, ami a sziklákon való mozgást jelentősen megkönnyíti. Hátán a pikkelyek kismértékben ormósak, a hasi oldalon ezüstfehérek, simák és selymes fényűek. Feje egyszínű, nagy fejpajzsokkal. Jellegzetes, nagy, kerek pupillájú szeme van, ami megkülönbözteti a többi amerikai gabonasiklótól. A szeme alatt apró pikkelyek sorakoznak. Táplálék A felnőtt példányok rágcsálókat, madarakat, néha denevéreket, a fiatalok főként gyíkokat, alkalmakként szopós rágcsáló kölyköket esznek. Szaporodás Tojásrakó, a kelés ideje 28-30 °C-on 55 nap. Átlagosan 12 kiskígyó kel ki, melyek megközelítőleg 25 cm-esek. Tartás Könnyen szaporítható és tartható fogságban. Búvóhely kialakítása nagyon fontos számára. Táplálékként elfogadja a megölt rágcsálót, csibét. Jimmy Crespo James "Jimmy" Crespo Jr. (USA, Brooklyn, New York, 1954. július 5.) egy amerikai gitáros, aki az Aerosmithben eltöltött évei révén vált ismertté. Joe Perry kilépését követően 1979-ben került be a zenekarba, és a klasszikus felállás újraegysüléséig, 1984-ig volt zenekari tag. Crespo Steven Tyler társszerzője volt az 1982-ben megjelent Rock in a Hard Place című Aerosmith albumnak. Ezenkívül, többek között olyan előadokkal is fellépett, vagy készített felvételeket, mint Rod Stewart, Billy Squier, Meat Loaf, Stevie Nicks, Robert Fleischman, a Rough Cutt, a Flame és a Renegade. Korai évek Crespo zenészcsaládba született Brooklynban, szülei (Jaime és Carmen) Puerto Rico-i származásuak voltak. Egy öccse is született, Juan Crespo. Először 14 évesen kezdett el gitározni, majd hamarosan megalapította The Knomes névre hallgató zenekarát. Játékát olyan előadók inspirálták mint a The Yardbirds, a Cream, a The Beatles és Jimi Hendrix. Ezt követően a New York-i Anaconda klubegyütteshez csatlakozott, ahol sikerült némi hírnévre szert tennie. Kilépése után session gitáros lett, és olyan előadokkal dolgozhatott mint Meat Loaf és Stevie Nicks. Ezután a híres producer, dalszerző, gitáros Jimmy Iovine-nak köszönhetően a Flame nevű együttesével az RCA lemezkiadóval írt alá szerződést. Az együttes énekese az erőteljes hangú Marge Raymond lett. A Flame pályafutása során két albumot adott ki. Az első Queen of the Neighborhood címmel jelent meg 1977-ben, melyet a Flame című követett 1978-ban. Aerosmith évek Mire Joe Perry 1979-ben elhagyta az Aerosmith-t addigra a Flame már feloszlott. Perry helyére Crespo neve is felmerült, mivel akkor a session munkái révén már jól ismert névnek számított. Az együttes figyelmét Jack Douglas producer és Richie Supa stúdiózenész hívta fel Crespora. A zenekar meghallgatásra hívta Crespot és Steven Tyler később így emlékezett vissza az első benyomásairól: Ő lesz az! Tisztára úgy néz ki, mint Joe. Ügyesen játszik, nem csak pengetővel, hanem ujjal is. Ezt nevezem! Klasszikus zenét is tanult, és egyéni stílusa volt. Az Aerosmith 1979-ben bevette Crespot gitárosnak, és csatlakozása után hamarosan turnézni is indultak. Az ebben az évben kiadott Night in the Ruts albumon még Joe Perry gitártémáit használta fel a zenekar, így ezen a lemezen csak a Three Mile Smile című dal szólójában hallható a gitáros. A turné nem ment le zökkenőmentesen, mivel Tyler drog és alkoholfüggősége révén több koncerten is összeesett. Joey Kramer kihasználva az Aerosmith inaktív időszakát Renegade néven alapított zenekart 1981-ben. A projektben Crespo is részt vett Bobby Majo, Raymond Marge és Tom Hamilton mellett. A zenekar Tony Bongiovi producer közreműködésével rögzített hét számot, de ezek kiadásra végül nem kerültek. A formáció nagy érdeklődést keltett a zeneiparban és a felvételi szalagok igen keresettek lettek a rajongók köreiben. A projekt létrejötte arra ösztökélte Steven Tylert, hogy jobban koncentráljon az Aerosmithre, így visszatért a zenekar élére, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit a CBS-el. Annak ellenére, hogy az énekes 1981-ben bekövetkező motorbalesete miatt egy időre visszavonult a zenéléstől, kiváló partner kapcsolatot alakított ki Crespoval. 1982 augusztusában megjelent a Rock in a Hard Place című album, melynek Crespo hat dalában is társszerzője volt Tylernek. Az album gitártémáinak legtöbb részét szintén Crespo játszotta fel. Az albumon rengeteg mérnöki feladatokat ellátó személyzet dolgozott, ezért az összköltségvetése túllépte a másfél millió dollárt. Az album ugyan aranylemez lett, de a korábbi sikereket nem tudta megismételni, és a Billboard 200 listáján is csak a 32. helyig jutott. Az album turnéján Rick Dufay volt a ritmusgitáros, aki inkább volt a tökéletes megjelenés híve, mintsem a pontos játéké. Ilyenkor nagyrészt Crespora hárult a feladat, hogy megmentse a koncerteket a kritikán aluli előadástól. Többek között ez a teher is hozzájárult ahhoz, hogy a turné idején elkezdett drogozni. A körút során többször is jelezte a többieknek, hogy nem tud fellépni. Amikor pedig a többiek megkérdezték, hogy miért nem, általában nem volt hajlandó elárulni az okokat. Tyler úgy jellemezte Crespo jelenlétét, hogy csak tea, füstölők, egy rakás drog és mindenféle gyógyszerek. Persze, ha olyan kedve volt, bárkit lejátszott a színpadról. Tom Hamilton visszaemlékezése szerint káprázatos gitáros volt, de egyben nagyon sebezhető személyiség is, igazi nebáncsvirág. Az égvilágon mindenre érzékeny volt. A zene védelmet nyújtott számára, elrejtőzhetett mögé. 1984-ben az Aerosmith úgy döntött, hogy a klasszikus felállásában kívánja folytatni további karrierjét, ezért 1984-ben Crespo kilépett, hogy átadja a helyét Joe Perrynek. Aerosmith után Az együttesből való távozása után dolgozott az 1983-ban alakult Stress nevű melodikus rockzenekarral. A vele készült felvételek a Deep Shag Records által kiadott Killing Me Night & Day album újrakiadásának bónusz számain vannak dokumentálva. 1984 és 1986 között Adam Bomb társaságában zenélt. Vele az 1985-ben a Geffennél megjelent Fatal Attraction albumon szerepelt együtt, majd Los Angelesbe költözött Cynthia nevű feleségével. Ezt követően csatlakozott Bonnie Bramlett és Danny Sheridan basszusgitáros új együtteséhez a Bandaloo Doctorshoz. A zenekarnak 1987 és 1992 között volt a tagja, és turnékat is lebonyolított velük. Ezt követően Billy Squiernek készített stúdiófelvételeket, majd 1994 és 1996 között Rod Stewart turnécsapatának volt a szólógitárosa. Kilépése után továbbra is stúdiózenészként tevékenykedett, és néhány éven át rendszeresen fellépett Las Vegas legnagyobb kaszinóiban is. Időközben a Nomad Factory jóvoltából Rock Amp Legends by Jimmy Crespo típusú erősítők láttak napvilágot. Ezt követően szerepelt egy Aerosmith és egy Van Halen tribute albumon is, majd The Jimmy Crespo Project néven megalapította saját zenekarát, amellyel rendszeresen szokott koncerteket adni. A zenekari tagság azonban állandóan változik körülette, egy alkalommal a Sin City Sinners zenekar is fellépett vele. Feleségével Cynthia-val 1985-ben házasodtak össze és három gyerekük is született: Cristina Ann Crespo, Jason Moore és Jarrid Crespo. Diszkográfia Flame Queen of the Neighborhood (1977) Flame (1978) Aerosmith Night in the Ruts (1979) Rock in a Hard Place (1982) Classics Live I (1986) Classics Live II (1987) Gems (1988) Pandora's Box (1991) Greatest Hits (2004-es újrakiadáson) Adam Bomb Fatal Attraction (1985) St. Clair St. Clair (1997) Rough Cutt Sneak Peek EP (2000) Stress Killing Me Night And Day (2001) Paul Shortino's The Cutt Sacred Place (2002) Tribute albumok Welcome to the Aerosmithsonian: A Tribute To Aerosmith (2001) Best of Both Worlds: A Tribute to Van Halen (2003) Bambuszformák A bambuszformák (Bambusoideae) a perjefélék egyik alcsaládja. A család minden más rendszertani egységétől eltérően leveleiket levélnyél kapcsolja a szárhoz, és egyes fajaik fává fejlődhetnek. Virágaik a többi alcsaládénál ősibb jellegűek. Többnyire hat porzólevelük és három lepelsertéjük van. Szalmaszáruk elfásodik. A legtöbb faj egyedei ritkán és egyszerre virágoznak, majd elpusztulnak – az állomány felújulása akár egy évtizedig is eltarthat. Felhasználásuk Mintegy ezer fajukból Délkelet-Ázsiában többet sokoldalúan hasznosítanak: házakat, állványokat, kerítést, vízvezetéket, bútort, edényeket, függönyt, szőnyeget, hangszereket, harci-, vadász- és horgászeszközöket, papírt stb. készítenek belőlük. Egyes fajok fiatal hajtásait ízletes, kalóriaszegény zöldségként fogyasztják. Rendszertani tagolásuk Az alcsaládot két nemzetségcsoportra bontjuk: 1. Bambusz (Bambuseae) csoport 79 nemzetséggel: Acidosasa Actinocladum Alvimia Ampelocalamus Apoclada Arthrostylidium nádfű (Arundinaria) , Athroostachys Atractantha Aulonemia Bambusa, Bonia Borinda Brachystachyum Cathariostachys Cephalostachyum Chimonobambusa Chimonocalamus Chusquea Colanthelia Criciuma Cyrtochloa Davidsea Decaryochloa Dendrocalamus Dinochloa Drepanostachyum Elytrostachys Eremocaulon Fargesia Gaoligongshania Gigantochloa Glaziophyton Greslania Guadua Hibanobambusa Hickelia Himalayacalamus Hitchcockella Holttumochloa bokorbambusz (Indocalamus) , Indosasa Kinabaluchloa Maclurochloa Melocalamus Melocanna Menstruocalamus Merostachys Myriocladus Nastus Neomicrocalamus Neurolepis Ochlandra Olmeca Oreobambos Otatea Oxytenanthera Perrierbambus Phyllostachys Pseudobambusa Pseudosasa Pseudostachyum Pseudoxytenanthera Racemobambos Rhipidocladum Sasa Schizostachyum Semiarundinaria Shibataea Sinobambusa Soejatmia Sphaerobambos Teinostachyum Thamnocalamus Thyrsostachys Valiha Yushania 2. Olyreae csoport 21 nemzetséggel: Agnesia Arberella Buergersiochloa Cryptochloa Diandrolyra Ekmanochloa Eremitis Froesiochloa Lithachne Maclurolyra Mniochloa Olyra Pariana Parodiolyra Piresia Piresiella Raddia Raddiella Rehia Reitzia Sucrea Női 100 méteres pillangóúszás a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az úszó versenyszámok közül a női 100 méteres pillangóúszás versenyeit július 18.-án és július 19.-én rendezték Utrechtben. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: La Courneuve - Six Routes (metróállomás) A La Courneuve - Six Routes egy tervezett metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 12-es metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 1-es villamos (Île-de-France) Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Cosmonautes (Les Courtilles) Hôtel de Ville de La Courneuve (Gare de Noisy-le-Sec) 352 Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század Évtizedek: 300-as évek – 310-es évek – 320-as évek – 330-as évek – 340-es évek – 350-es évek – 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek Évek: 347 – 348 – 349 – 350 – 351 – 352 – 353 – 354 – 355 – 356 – 357 Csillag születik 3 A Csillag születik 3 a Csillag születik című televíziós tehetségkutató műsor harmadik évadja. Ördög Nóra műsorvezető az X-Faktor kilencedik döntőjében jelentette be, hogy 2011-ben indul a Csillag születik harmadik szériája. A jelentkezés 2010. december 11-én kezdődött meg. A harmadik évad 2011. április 2-án kezdődött és az RTL Klub sugározta. Stohl András bírósági ügye miatt nem vállalta a műsor vezetését, emiatt a Z+ zenecsatornáról korábban Alex néven ismert Nagy Sándor lett Ördög Nóra partnere a műsorban. A műsorban a döntők során már Magyarország szomszédos országaiból is érkezhettek szavazatok, így Horvátországból, Ausztriából, Romániából, Ukrajnából, Szerbiából, Szlovákiából és Szlovéniából is befolyásolhatták a nézők a végeredményt. A Csillag születik 3 nyertese 2011. június 4-én László Attila lett. A műsor menete Válogatók A válogatók során a korábbiakkal ellentétben a zsűri három „igen” szavazatával is tovább lehet jutni. Középdöntők A válogatókról továbbjutott 24 versenyzőből az első középdöntőben 12 produkció versenyez az elődöntőbe kerülésért. A 12 előadásból csak 4 jut tovább. A döntés már nem csak a zsűri kezében van, hiszen a versenyzők pontszámát a zsűri értékelése és a nézők szavazatai együttesen adják. - A versenyző továbbjutott. - Továbbjutott és a zsűri első helyezettje az adásban. Döntők Összesített eredmények - A versenyző továbbjutott. - A versenyző kiesett. - A versenyző kiesett. - A zsűri első helyezettje az adásban. Finálé A Fináléban a zsűri már csak jelképesen értékeli a produkciókat, mivel a zsűri szavazata nem befolyásolja a végső eredményt. - Győztes Nézettség A nézettségi adatok a teljes lakosságra vonatkoznak. Cyanea marksii A Cyanea marksii a fészkesvirágzatúak rendjébe és a harangvirágfélék családjába tartozó, mára kihalt növényfaj. Elterjedése A Hawaii-szigetek legnagyobb szigetén, Hawaiin élt. Kihalását élőhelyének irtása okozta. Képek Kép az arkive.org-on Le Poët Le Poët település Franciaországban, Hautes-Alpes megyében. Lakosainak száma 771 fő (2015). Le Poët Mison, Sigoyer, Sisteron, Valernes, Vaumeilh és Upaix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hamilton-operátor A Hamilton-operátor a kvantummechanikában a részecske kanonikus változókkal (koordinátákkal és hozzájuk konjugált impulzusokkal) kifejezett energiájának az operátora. A klasszikus mechanikai Hamilton-függvényből egyszerűbb esetekben a helyettesítéssel ("operátorosítás") kapjuk. Koordinátareprezentációban és . A legegyszerűbb esetben (potenciálos erő hatása alatt mozgó részecskére): ahol a részecskére ható erő potenciálja, azaz . 4912 Emilhaury A 4912 Emilhaury (ideiglenes jelöléssel 1953 VX1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Az Indiana Egyetem fedezte fel 1953. november 11-én. Sorède Sorède település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 3200 fő (2015). Sorède La Jonquera, Espolla, Argelès-sur-Mer, Laroque-des-Albères, Saint-André és Palau-del-Vidre községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1931-es izlandi labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az Úrvalsdeild 1931-es szezonja volt a bajnokság huszadik szezonja. A bajnokságban négy csapat vett részt, a győztes a KR lett. Ez volt a klub hetedik bajnoki címe. Settimo San Pietro Settimo San Pietro település Olaszországban, Szardínia régióban, Cagliari megyében. Lakosainak száma 6750 fő (2017. január 1.). Settimo San Pietro Sinnai, Maracalagonis, Quartu Sant’Elena, Selargius, Serdiana, Sestu, Soleminis és Quartucciu községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Haute-Vigneulles Haute-Vigneulles település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 415 fő (2015). Haute-Vigneulles Zimming, Bambiderstroff, Flétrange, Fouligny, Guinglange, Hallering és Marange-Zondrange községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hostim Hostim település Csehországban, a Znojmói járásban. Hostim Zvěrkovice, Rozkoš, Jiřice u Moravských Budějovic, Prokopov, Blanné, Střelice és Jaroměřice nad Rokytnou településekkel határos. Lakosainak száma 428 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Dániel könyvének kiegészítései Dániel könyvéhez a Theodotion-féle fordítás hozzátoldott egy könyvet, a Dániel könyvének kiegészítései lett a neve. Egy deuterokanonikus könyv az Ószövetségből. Valószínű, hogy Kr. e. 1. században keletkezett irodalmi zsidó mű. Zsuzsanna és a vének Két Babilonban élt vén Zsuzsanna után áhítoztak. Egyik nap megbeszélték egymás között, hogy házasságtörésre kényszerítik az asszonyt. Azonban Zsuzsanna erkölcsös nő volt, és ellenállt. Erre a vének hamis tanúvallomást tettek a bíróságon. A bíróság el is ítélte Zsuzsannát, azonban megjelent a gyűlésen Dániel és keresztkérdésekkel kiderítette az igazságot, így a véneket ítélték halálra, és az asszonyt mentették fel. Bél és a sárkány Az alexandriai zsidó fordítás között találták meg ezt a hozzácsatolt történetet. Dániel próféta felfedi Bél bálvány imádó papok ravaszságát, avval, hogy a papok viszik el a bálványszobor elől a kihelyezett ételt, amit a bálványistennek kellene elfogyasztania. Hamut szór a földre, és másnap jól kivehetőek a papok lábnyomai, akik éjjel elviszik az ételt. A papokat a király haragjában megöli. Dániel összetöri a bálványt és furfanggal megöli a kígyót is, amiket a perzsák bálványoztak. Ezért Dánielt az oroszlánok közé vetik egy verembe. Dániel az oroszlánok között Egy angyal Habakuk prófétát hajánál fogva Dánielhez repíti, hogy adjon neki enni. Habakuk eteti Dánielt, az oroszlánok nem falják fel Dánielt. Erre a király megmenti Dánielt és a vádlókat teszi be az oroszlánok közé, akiket menthetetlenül felfalnak. Mondanivalója A könyvben példaesetek vannak leírva. A Tízparancsolat megszegői halálos bűnt követnek el, és Isten - akinek szándékait Dániel képviseli -, be is váltja a törvényt. Az igazakat megmenti reménytelen helyzetekből is, de a gonosz szándékúak elpusztulnak, nincs aki megvédné őket. Zsuzsanna esetében Mózes törvényei: Ne tégy felebarátod ellen hazug tanúbizonyságot! Ne törj házasságot! Ne kívánd felebarátod házát, ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálólányát, se ökrét, se szamarát, se semmit, ami a te társadé! Bél bálvány isten példájában: Ne borulj le nekik és ne engedd, hogy szolgálatukra kényszeríttess, mert én, az Örökkévaló, a te Istened, féltékeny Isten vagyok.. Ne lopj! Összefoglalásként, a törvények a fogságban élő népre idegen környezetben is érvényesek, ott sem kisebbíthetők, felejthetők el. Evvel a babiloni fogságban élők hitét kívánja erősíteni a szerző. Forrás bibliaeve kislexikon sensagent.com kislexikon.hu Eduardo Schwank Eduardo Schwank (Rosario, Argentína; 1986. április 23. –) svájci származású argentin hivatásos teniszező. Eddigi karrierje során még nem játszott ATP-tornán döntőt. 2008 tavaszán zsinórban három Challenger-tornát nyert meg, a harmadikat Bordeaux-ban úgy, hogy leégett a szállodai szobája, benne a korábbi két tornán összegyűjtött pénzdíjával együtt. Jelenleg azzal gyanúsítják, hogy az ő bekapcsolva hagyott tűzhelye okozta a tüzet. Forrás ATP Tennis Ratiwatanas, De Voest Survive Bordeaux Fire. [2008. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 27.) Antoni Gałecki Antoni Gałecki (Łódź, 1906. június 4. – Łódź, 1958. december 14.), lengyel válogatott labdarúgó. A lengyel válogatott tagjaként részt vett az 1936. évi nyári olimpiai játékokon és az 1938-as világbajnokságon. Ouilly-du-Houley Ouilly-du-Houley település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 233 fő (2015). Ouilly-du-Houley Firfol, Fumichon, Hermival-les-Vaux, Marolles és Moyaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tacuarembó Tacuarembó az azonos nevű uruguayi megye, Tacuarembó megye székhelye. Története 1831. október 24-én Fructuoso Rivera elnök elrendelte egy város megalapítását ezen a vidéken. A feladattal az elnök testvérét, Bernabé Riverát bízták meg, aki Montevideóból egy szekérkaravánt indított útnak, amellyel családok, a leendő település első lakói utaztak a Tacuaremboty nevű folyó partjára. A telepesek mintegy 3 hónap múlva érkeztek meg, és rögtön meg is kezdődött a földmérés, a házhelyek és utcák tervezése. A város hivatalos alapítási napja 1832. január 27., ami Szent Fructuosus ünnepe is egyben, ezért az alapító a települést San Fructuosónak nevezte el. (Így tehát nem a még akkor is hivatalban levő elnökről kapta nevét.) Az első lakók közé tartozott többek között José María Navajas, Ramón Cáceres, Cornelio Cantera és Lorenzo Fernández is. Az alapítás után pap küldését szorgalmazták a településre, és megkezdték a rendőrség és a bíróság megszervezését is. 1837-re San Fructuoso már több mint 500 lakóval bírt, volt békebírója, katonai egységei, papja és egy építésügyi bizottsága is. Ezen év június 16-án adták ki a 158. számú törvényt, ami alapján három megye jött létre, köztük Tacuarembó megye, amelynek székhelyévé San Fructuosót tették meg. 1912. június 17-én az akkorra már igencsak megnőtt, de még csak villa rangú város megkapta a magasabb ciudad rangot is, ezzel egyidejűleg pedig a 4031. számú törvény értelmében nevét is megváltoztatta a mai Tacuarembóra. Éghajlata Tacuarembónak szubtrópusi időjárása van. A nyarak forróak, a telek viszont hidegek. Lakosság 2011-ben Tacuarembó lakossága 54 755 fő volt. Látnivalók Templomok Szent Fructuosus-székesegyház ( római katolikus ) Szent Kereszt-templom (római katolikus) Szent József-templom (római katolikus) Lourdes-i Mária-templom (római katolikus) Híres emberek Washington Benavides (1930–2017), költő, zenész Jorge Majfud (1969), író Igazságelméletek Az állítás és tárgyának viszonyáról, az igazságfogalom jelentéséről a következő elméletek alakultak ki: Megfelelési elmélet Az igazság megfelelési elmélete szerint egy kijelentés akkor és csak akkor igaz, ha az a világ ügyei tényleges állapotának, egy ténynek megfelelő állítást tartalmaz. Legtöbben ezzel a hittel nőttek fel: Ha valaki valamit állít, mi megyünk és kivizsgáljuk a dolgot: megfigyeljük, műszerekkel méréseket végzünk, hogy az állítás igaz-e. Megjegyzendő, hogy Bertrand Russell ez elméletének nehézséget jelent annak megmagyarázása, hogy mi a tény, és hogy az állítások hogy viszonyulnak hozzá. Azonossági elmélet Az igazság azonossági elmélete szerint ha van egy igazsághordozó, akkor van egy azzal azonos igazságadó (tény) is, és a hordozó igazsága az adóval való azonosságban létezik. Ily módon ez az elmélet a Megfelelési Elmélet hiányosságából adódó intellektuális nyomásra való válasznak tekinthető, mely az elme és a világ közötti rést eltünteti, s megoldja a Frege által kifejezett problémát: Frege ezután egy körkörös okoskodással (circulus vitiosus) védekezik egy olyan lehetséges vád ellen, hogy a megfelelési elmélet csak bizonyos értelembeni megfelelést igényel. Bár ő maga levonta azt a következtetést, hogy az igazság azonosítható, mégis némelyek számára célszerűnek mutatkozott egy azonossági elmélet kidolgozása… Jelentéstani elmélet Az igazság jelentéstani elmélete az Alfred Tarski (1902 -1983) lengyel származású amerikai filozófus a Megfelelési Elmélet védelmére 1933-ban kidolgozott formális logikai tétele, melyet Az igazság fogalma a formális nyelvekben című művében adott ki. A későbbi, 1944-ben kiadott Az igazság jelentéstani elmélete és a jelentéstan alapjai munkájában mind a „megfelelés”, mind a „tény” használásának kihagyásával elméletét általánosítva őrizte meg a korábbi megfelelési elmélet magját. Tarski szerint különbséget kell tennünk a formális nyelv és annak egy adott tartományban való értelmezése között. Ilyen módon egy adott nyelven tett állításnak az igazsága a meglévő külső körülményeknek megfelelően értékelhető. Tarski írásainak gyűjteményét 1948-ban Az alapfokú algebra és geometria egy döntésmódja címen adta ki, majd 1956-ban jelent meg a híressé vált összefoglaló munkája Logika, Jelentéstan, Metamatika címen. Itt csak elméletének egy illusztrációjaképpen említjük meg egyik példáját. Tarski kérdése: “Milyen körülmények között igaz az a német mondat hogy “Schnee ist weiss” (~hó fehér)”? Más szóval: “Hogy kell kiegészíteni a következő mondatot: ‘A „Schnee ist weiss” német mondat által kifejezett állítás igaz akkor…?”. Tarski egyszerű válasza a következő volt: Ez első pillantásra tautológiának tűnő kijelentés példáján keresztül Tarski részletesen írja le az tárgynyelv és a metanyelv alkalmazásait. Tarski célja az volt, hogy az állítás és annak tárgya közötti viszonyt nyelvészetileg általánosan állapítsa meg. Ennek érdekében nem elemzi, hogy egy név egy tárgyra, vagy egy állításra utal-e, elmélete ezt adottnak tekinti, és onnan indul ki a meglehetősen szakszerű okfejtésével, melyben a Gödel-számozástól kezdve az igazságnak a kielégítéssel való felcserélésén keresztül és rekurziós következtetési gondolatsorokat is használ. Például a kielégítés használatával Tarski a következőképpen kezel egy olyan egyszerű kijelentés igazságát, hogy “Szókratész halandó”: Tarski munkájának haszna egyrészt abban áll, hogy elmélete a kontingens és nem-kontingens állításokra egyaránt alkalmazható (a kontingens állítás egy logikailag nem szükségszerű, de nem is lehetetlen kijelentés melynek igaz, vagy hamis volta csak érzékelés útján való megfigyeléssel dönthető el. A nem kontingens állítás pedig egy logikailag szükségszerű kijelentés), azaz lehetővé teszi olyan állítások pontos kezelését, melyek igazságértéke az emberiség számára elvileg megismerhetetlenek. Ez elmélet másik nagy értéke pedig az, hogy ez alapján a nem-kontingens matematikai igazságok a fizikai elméletekkel együtt a világunk (mint minden más lehetséges világ is) logikailag pontosan leírható az igazság nyelvészeti elméletevel ellentétben. Összefüggési elmélet Az igazság összefüggési elmélete szerint egy állítás annyiban igaz, amennyiben más igaz állításokkal összefügg. A megfelelési elmélettel ellentétben itt a hangsúly a független valóságon van, s Bland Blanshard e szemlélete feltételezi, hogy megbízható hitek egymással összefüggő rendszert alkotnak, melynek minden eleme összefügg minden másikkal. Olyan idealisták, mint Bradley, Bosanquet és Blanshard vannak ezen a véleményen. Ez elméletnek talán legfontosabb értéke az, hogy megvilágítja, hogy igazságképzeteink, és ismereteink mi módon alakulnak ki. Ugyanakkor pedig meg kell említeni, hogy a 20. század második felében a szocialista világban elterjedt szociális konstruktivista igazságnak (ld. Az igazság társadalmi szerkesztés elmélete) az első világban elterjedt változata ezt az összefüggési elméletet jelentősen továbbfejlesztette. A posztmodernista filozófusok hívták fel a figyelmet arra, hogy a legmeggyőzőbb és befolyásosabb emberek kijelentései “közös igazság”-gá alakulnak. Bár ez a jelenség megfigyelhető, a vita tárgyát képező kérdés az, hogy a személyes vélemények mások általi elfogadása csupán a személyek szervezeti, és/vagy személyes kiválóságának elismeréseként értelmezhető-e. A szélsőségesebb posztmodernisták ugyanis nem tesznek különbséget az igazság és az igazságként való elfogadás között. Szerintük a befolyásos emberek közötti társadalmi tárgyalások igenis igazságot “szerkesztenek” (konstruálnak), azaz a tárgyilagos valóság nem több és nem kevesebb annál, amit mi annak mondunk. Mi, emberi lények, vagyunk az igazság végső meghatározói. A igazság az, amiben mi egyetértünk (ld Az igazság közmegegyezési elmélete. Társadalmi szerkesztési elmélet Az igazság társadalmi szerkesztés elmélete szerint az igazságot szociális folyamatok szerkesztik, és így az igazság egy adott közösség hatalmi küzdelmeit képviseli. Ez elmélet a posztmodernizmus terméke, és filozófusai arra hivatkoznak, hogy a befolyásos személyiségek (mint Rákosi Mátyás vagy Adolf Hitler) hatása alatt “közös igazságok” alakulnak ki, azaz igazságot “szerkesztenek”, s nem különböztetik meg egy “igazság” elfogadását annak igaz (vagy hamis) voltától. Szerintük az igazság nem valami objektív valóság tükröződése, hanem egy kollektív döntéshozási folyamat terméke. Ez elmélet alapján beszélhettünk a „szocialista valóság”-ról, mely főleg a művészet “szoc-reál” irányzataiban nyilvánult meg a proletárdiktatúra ideológiájának szolgálatában. Közmegegyezési elmélet Az igazság közmegegyezési elmélete - melyet Charles Sanders Peirce dolgozott ki és később pragmaticizmusnak nevezett - szerint az igazság egy csoport (mint pl. hozzáértő kutatók) egy adott dologban való megegyezése. Ez elmélet kritikusai kétlik, hogy minden állítás értékelésére egy szakértői bizottság felállítható lenne, és hogy egy olyan bizottság kellő mértékig képes lenne az igazság nyomozásában elég messzire jutni egy elfogadható időszakon belül. Mindenesetre ez az elmélet nem tévesztendő össze sem a szubjektivizmussal, sem a relativizmussal. Pragmatista elmélet Az igazság pragmatista elmélete az igazságot egy gondolat gyakorlati következménye sikerének tekinti, azaz egy gondolat igazságát annak gyakorlati haszna alapján ítéli meg. Más szóval, egy állítás akkor igaz, ha az azon alapuló tettek kielégítő gyakorlati eredményhez vezetnek (valami akkor igaz, ha hasznos benne hinni). A Hugo Münsterberg-gel a Harvardon való együttműködése során William James (1842-1910) által formált elmélet ígérete az, hogy hosszú távon az emberiség véleményei egy, a gyakorlat által sikeresnek bizonyult emberi tevékenységek a tudományos ismeretek stabil halmazába konvergál (James nem ment el addig, hogy az igazságot társadalmi-vallási kultúraként értékelje). Egyik jeles képviselője Richard Rorty szerint egyáltalán nem létezik semmi olyasmi, amit abszolút igazságnak lehetne nevezni. Szerinte az igazság nem valami, amit felfedezünk vagy találunk, hanem valami, amit csoportok kialakítanak maguknak. Ennek megfelelően a különböző csoportok eltérő elvárásai alapján több különböző igazságok léteznek – az igazság relatív – az igazság egy ideológia, s csak történelmileg dönthető el, hogy például a fasizmus vagy a szabad demokrácia igazsága „jobb-e”. Ennek az elméletnek egyik érdekes (és a gondolatszabadság szempontjából veszélyes) következménye az, hogy a “tudás = hatalom” ténylegesen megfordul és a “hatalom = tudás”-sá válik. Ennek az elméletnek a kritikusai kétlik, hogy az emberiségnek elég ideje lenne az igazság ilyen módon való felfedezésére. Mások arra mutatnak rá, hogy bizonyos helyzetekben különböző embereket egymással ellentétes hitek vezetnek általuk meghatározott sikerre, ami az igazság általánosságát kérdésessé teszi. Végül csaknem mindenki arra hivatkozik, hogy egyes, kétségtelenül hasznos hitek az objektív valósággal esetleg nem egyeznek meg: például hasznos azt hinnünk, hogy környezetünk szerető és odaadó velünk szemben, annak ellenére, hogy esetleg ez nyilvánvalóan nem igaz (ami természetesen az igazság definíciójával ellenkezik)… Deflációs elméletek Az eddig említett igazságelméletek közös jellege az a feltételezés, hogy egy állítás csak abban az esetben igaz, ha valamilyen tulajdonsága megfelel a tényeknek, azonos, vagy összefügg a tényekkel, hasznosnak mutatkozik, valaki tekintélyes nyilvánított ki, vagy jelentéstanilag hibátlannak tekinthető. A következő három ún. deflációs elméletek tagadják e feltételezést: Feleslegességi-, Előadási- és Mondattani elméletek. Redundancia elmélet Az igazság redundancia elmélete szerint egy állítás igazságának kijelentése MINDIG redundáns logikailag, mert annak kimondása, hogy egy állítás igaz, semmit sem tesz hozzá ahhoz az állításhoz, aminek az igazságát kimondja. Fő képviselői Frege, Ramsey és Horwich voltak. Frege 1918-ban a következőképpen fejezte ki ennek az elméletnek a lényegét: Más szóval “Az igazság az, hogy én kövér vagyok” kijelentés állításának igazságtartalma pontosan annyi mint hogy “Én kövér vagyok”. Ugyanakkor egy közvetett utalás esetén „az igaz” állítás hasznosnak mutatkozik egy esetlegesen végtelen felsorolás általánosítással való tömörítésére. Például ha azt mondjuk, hogy “Amit holnap mondani fog, az igaz”, ebben a mondatban “az igaz” kifejezés a következőt jelentheti: “Ha holnap azt mondja hogy havazni fog, akkor havazni fog, ha holnap azt mondja hogy 7+5=12, akkor 7+5=12 …stb, stb.”, azaz “az igaz” helyettesítheti az esetlegesen végtelen konjunkció tagjainak felsorolását. Előadási elmélet Az igazság előadási elmélete szerint Tarski elmélete alapjaiban téves. Strawson rámutatott arra, hogy az igazságnak az állításhoz való csatolása valójában nem magát az állítást jellemzi, egyáltalán nem felesleges, hanem a beszélő szándékáról mond valamit. A beszélő ugyanis az állításával való egyetértésen, helyeslésen, azt való dicsőítésen keresztül az állítást elfogadja, vagy talán abba is beleegyezik, mindenesetre engedélyét adja, hogy az állítást (vagy a belé vetett hitet) magunkévá tegyük. Más szóval tehát mikor valaki azt mondja, hogy “Az igaz, hogy a hó fehér” azt is érthetjük, hogy “Magamévá teszem azt az állítást, hogy a hó fehér”. A kulcsgondolat itt az, hogy egy állításról azt mondani, hogy az igaz, egy bizonyos burkolt formában valami olyasmit jelent, hogy “Ajánlom neked, vagy jóváhagyom…az állítást”. Másik példával: “Az igaz hogy Pest Budától keletre van” a hallgatónak engedélyt ad arra, hogy higgyen abban, és aszerint járjon el, hogy Pest Keletre van Budától. Az igazság előadási elméletének kritikusai – mint Geach- azzal érvelnek, hogy ez logikánk túlságosan jelentős átformálását igényli, mivel az érvek igazak, vagy hamisak, de nem tartjuk őket cselekvéseknek. Mások azt mondják, ha Strawsonnak igaza van és “az igaz” kifejezés csupán az egyetértésnek egy mozdulata, akkor a “Légy szíves csukd be az ajtót” is igaz, mert mi egyetértünk az ajtó becsukásának igényével. Huw Price szerint ez képtelenség, és valami nincs rendjén ezzel az elmélettel… Mondattani elmélet Az igazság mondattani elmélete szerint “az igaz” nyelvtani állítmány jelentéstanilag, vagy logikailag nem számít állításnak. “Az igaz…” minden előfordulása csupán egy mondattani jelenség, például ha valaki kijelenti hogy “Az igaz hogy havazik.” csupán arról van szó, hogy a kijelentő a hallgatót megkéri hogy vegye figyelembe azt, hogy “havazik”. Ahogy az “…ő volt az…” kifejezésben az “ő” névmás a személy nevét helyettesíti, hasonlóan “az igaz” a kérdéses állítást helyettesíti. Kritikusai szerint ez elmélet nem magyarázza meg “igaz” jelentését minden esetben. Crispano Crispano község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében. Fekvése Nápolytól 13 km-re északra fekszik. Határai: Caivano, Cardito, Frattamaggiore, Frattaminore és Orta di Atella. Története A település már a rómaiak idején létezett. I. e. 59-ben Crispanum néven volt ismert és a szomszédos Caivanóval az ősi Atellához tartozott. A normann fennhatóság alatt a Nápolyi Királysághoz csatolták. A 19. század elején vált önálló településsé. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Legfőbb látnivalója a San Gregorio Magno-templom, amely 1308 tájékán épült (8659) 1990 SE11 A (8659) 1990 SE11 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1990. szeptember 17-én. Kasztíliai Eleonóra navarrai királyné Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1363 körül – Olite, Navarra, 1416. március 5.) vagy Trastámarai Eleonóra, spanyolul: Leonor de Trastámara, Infanta de Castilla, baszkul: Leonor Gaztelakoa, kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő) és navarrai királyné. I. János kasztíliai király húga, I. Blanka navarrai királynő anyja és III. Károly navarrai király felesége. Candale-i Anna magyar királyné ükanyja. Élete II. Henrik kasztíliai király (1332–1379) és Kasztíliai Johanna (1339–1381) villenai úrnő lánya. Apja XI. Alfonz kasztíliai király fattyú fia volt, és Eleonóra 6 éves volt, mikor apja, Henrik trastámarai gróf legyőzte öcsét, I. Pétert és II. Henrik néven elfoglalta a trónt 1369-ben. 1375. május 27-én a kasztíliai Soriában feleségül ment III. Károly navarrai királyhoz. Házasságukból hosszú ideig csak lánygyermekek születtek. 1390-ig, amikor Eleonóra királyné elhagyta a férjét és a navarrai udvart, és leányaival a szülőhazájába, Kasztíliába távozott, a navarrai királyi párnak öt lánya született. A későbbi királynő, Blanka negyedik gyermekként jött a világra. Három nővére közül csak a legidősebb, Johanna (1382–1413) érte meg a felnőttkort, két fiatalabb nővére, Mária és Margit azonban még kisgyermekkorban meghalt. Az ötödik leány Beatrix hercegnő volt, aki még 1390 előtt született. Eleonóra királyné már nem volt jelen, mikor férjét 1390. február 13-án Pamplonában királlyá koronázták, így az ő koronázására csak később került sor. Valladolidban telepedett le leányaival, és bekapcsolódott hazája politikai életébe. 1390. október 9-én meghalt a bátyja, I. János kasztíliai király, és ekkor a kiskorú unokaöccse, III. Henrik foglalta el a trónt, és a régensség megszerzéséért féltestvérével, apja, II. Henrik számos fattyú gyermekeinek egyikével, Kasztíliai Frigyes benaventei herceggel és elsőfokú unokatestvérükkel, Kasztíliai Péter trastámarai gróffal, aki szintén XI. Alfonz kasztíliai király unokája volt, megalakították a Lillói Ligát. A közben 1393-ban 14 évesen hivatalosan nagykorúvá vált III. Henrik 1394-ben megostromolta a roai várat, ahol nagynénje tartózkodott ekkor, és rávette, hogy visszatérjen a férjéhez Navarrába. A királyné végül 1395. februárjában hagyta el szülőhazáját. A navarrai királyi párnak a házasságuk helyreállítása után még három gyermekük született, közöttük két fiú is, és 1397. augusztus 15-én végre megszületett a várva-várt fiú örökös, Károly herceg. Mindkét fiú azonban 1402-ben meghalt. Két legidősebb életben maradt lányukat, Johannát és Blankát 1402-ben kiházasították. Az aragón királyi családdal történt békekötés megpecsételéseként előbb Johannát jegyezték el 1401-ben Idős Márton aragón király fiával, Ifjú Márton szicíliai királlyal és aragón trónörökössel, majd pedig miután Johanna infánsnő az öccsei halála (1402) után Navarra trónörököse lett, a sorban következő lányukkal, Blankával. Blanka 1402. november 9-én érkezett meg Szicíliába, a házasságot pedig 1402. november 26-án kötötték meg. Johanna trónörökösnő pedig szinte húgával egy időben ment férjhez 1402. november 12-én Olitében I. (Grailly) Jánoshoz, Foix grófjához. A következő évben, 1403. június 3-án végre az elmaradt királynéi koronázás is megtörtént Pamplonában. 1413-ban meghalt elsőszülött lánya, Johanna navarrai királyi hercegnő gyermektelenül, így Blanka lett a Navarrai Királyság trónörököse, és ezért a navarrai királyi pár a mielőbbi hazatérésre ösztönözte a lányukat. Blanka 1415-ben hagyta el Szicília szigetét, amikor is a kormányzói székben felváltotta I. Ferdinánd aragóniai király másodszülött fia, János infáns, Blanka későbbi második férje, és Aragónia és Szicília későbbi uralkodója. Eleonóra királyné 1416. március 5-én halt meg Olitében, és a pamplonai Szűz Mária Székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Nyolc gyermeke közül csak két lánya, Blanka és Izabella élte őt túl. Az 1414. július 27-én kelt végrendeletében legkisebb lánya, Izabella hercegnő számára pénzt adományozott János aragón infánssal kötendő házasságához, de János infáns később Blanka lányát vette el feleségül, és lett II. János néven Navarra trónbitorló királya. Gyermekei Férjétől, III. Károly ( 1361 – 1425 ) navarrai királytól , 8 gyermek: Johanna ( 1382 – 1413 ) navarrai trónörökösnő ( 1402 – 1413 ), férje I. (Grailly) János, Foix grófja ( 1382 – 1436 ), gyermeke nem született Mária ( 1383 –fiatalon) Margit ( 1385 –fiatalon) Blanka ( 1387 – 1441 ), I. Blanka néven 1425 -től Navarra királynője , 1. férje I. (Ifjú) Márton szicíliai király és aragón trónörökös ( 1374 / 75 – 1409 ), 1 fiú, 2. férje II. János , Navarra és Aragónia királya ( 1398 – 1479 ), 4 gyermek, többek között: (1. férjétől): Márton ( 1406 – 1407 ) szicíliai trónörökös (2. férjétől): (IV.) Károly ( 1421 – 1461 ), Viana hercege, 1441 -től Navarra jog szerinti királya, felesége Ágnes klevei hercegnő ( 1422 – 1448 ), 4 házasságon kívüli gyermek (2. férjétől): I. Eleonóra ( 1426 – 1479 ), 1479 -től Navarra királynője , férje IV. Gaston foix-i gróf ( 1423 – 1472 ), 10 gyermek, többek között: Gaston vianai herceg ( 1444 – 1470 ), felesége Valois Magdolna francia királyi hercegnő ( 1443 – 1495 ), 2 gyermek I. Ferenc Phoebus navarrai király ( 1467 – 1483 ) I. Katalin navarrai királynő ( 1470 – 1417 ) Foix Johanna ( 1454 után– 1476 ), V. János armagnaci gróf ( 1420 – 1473 ), l. lent, 1 leány Foix Katalin ( 1460 után– 1494 előtt), férje II. Gaston János candale-i gróf ( 1448 körül– 1500 ), 4 gyermek Candale-i Anna magyar királyné ( 1484 – 1506 ) Beatrix ( 1388 / 89 – 1410 ), férje Bourbon Jakab ( 1369 / 70 – 1438 ), la Marche grófja, 2. házassága révén nápolyi király ( 1415 – 1416 ), 3 leány, többek között: Bourbon Eleonóra ( 1407 – 1463 ), la Marche grófnője, férje Armagnaci Bernát ( 1400 – 1462 ), Nemours hercege, Pardiac grófja, IV. János armagnaci gróf öccse, l. lent, 2 gyermek Izabella ( 1396 – 1450 ), férje IV. János armagnaci gróf ( 1396 – 1450 ), 5 gyermek, többek között: V. János ( 1420 – 1473 ), Armagnac grófja, felesége Foix Johanna ( 1454 után– 1476 ), I. Eleonóra navarrai királynő és IV. Gaston foix-i gróf lánya, l. fent, 1 leány Károly ( Pamplona , 1397 . augusztus 15. – Lizarra (Estella), 1402 . augusztus 12. ) navarrai királyi herceg és trónörökös Lajos ( Olite , 1402 – 1402 . október 14. ) navarrai királyi herceg és trónörökös Szalai Attila (labdarúgó, 1998) Szalai Attila (Göd, Magyarország, 1998. január 20. –) magyar utánpótlás válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Mezőkövesdi SE játékosa. Pályafutása Gödön kezdett el játszani, majd Vácra, később pedig a Vasas SC utánpótlás csapatához került. 2013-ban hívta az osztrák Rapid Wien, majd egy hét próbajáték után szerződtették. Előbb a klub ifjúsági, majd tartalékcsapatában játszott, a harmadosztályban, majd felkerült a nagy csapathoz, melynek színeiben 2016 május 14.-én mutatkozott be az Admira elleni 1-1-es bajnokin. 2017. július 1-jén bejelentették, hogy 3 évre aláírt a Mezőkövesdi SE együtteséhez. Statisztika 2017. július 1-i állapot szerint. Rare, Precious & Beautiful A Rare, Precious & Beautiful egy három albumból álló válogatás sorozat, mely a Bee Gees együttes 1963 és 1966 között Ausztráliában rögzített felvételeit tartalmazza. A dalok eredetileg a Festival Records kiadásában kislemezeken, valamint a Bee Gees első két stúdióalbumán – The Bee Gees Sing and Play 14 Barry Gibb Songs (1965) és Spicks and Specks (1966) – jelentek meg. Miután 1967-ben az együttes Angliába tette át a székhelyét és világszerte megjelent Bee Gees’ 1st című nagylemezük, a siker nyomán a korábban csak Ausztráliában kiadott dalokra Európában és Amerikában is kereslet támadt. Az LP-ket Angliában a Polydor, Németországban a Karussell, az Amerikai Egyesült Államokban pedig az Atco Records adta ki 1968 és 1969 folyamán. Az eredetileg monó megszólalású dalokat elektronikus úton sztereósították. Ezek a korai ausztrál dalok az azóta eltelt évtizedek során számtalan összeállításban jelentek meg különböző válogatásokon, LP és CD formátumban is, a világ minden táján. 1978-ban a Pickwick kiadó Angliában In the Beginning – The Early Days címmel jelentette meg újra a három hanglemezt egyben. Az 1998-ban kiadott Brilliant From Birth című válogatás két CD-n az együttes összes korai, ausztrál felvételét tartalmazza digitálisan felújított hangzással és remasterelve, köztük a Rare, Precious & Beautiful nagylemezek dalait is. Rare, Precious & Beautiful (1968) 1968 áprilisában jelent meg a Rare, Precious & Beautiful című nagylemez, amely a Spicks and Specks album dalait tartalmazta csak más számsorrenddel. Az album dalai Where Are You (Maurice Gibb) – 2:12 Spicks and Specks (Barry Gibb) - 2:50 Playdown (Barry Gibb) – 2:47 Big Chance (Barry Gibb) – 1:40 Glass House (Robin Gibb) – 2:25 How Many Birds (Barry Gibb) – 1:58 Second Hand People (Barry Gibb) – 2:10 Monday's Rain (Barry Gibb) – 2:58 I Don't Know Why I Bother With Myself (Robin Gibb) – 2:43 Jingle Jangle (Barry Gibb) – 2:11 Tint Of Blue (Barry és Robin Gibb) – 2:05 Born a Man (Barry Gibb) – 3:12 Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Robin Gibb – ének, gitár, harmonika Maurice Gibb – ének, gitár, basszusgitár, zongora John Robinson – basszusgitár Colin Petersen – dob Steve Kipner – ének Vince Melouney- gitár Russell Barnsley – dob Rare, Precious & Beautiful Vol.2 (1968) 1968 novemberében jelent meg a Rare, Precious & Beautiful Vol.2 című nagylemez, amely a The Bee Gees Sing and Play 14 Barry Gibb Songs című első Bee Gees album hét dalát és további öt, csak kislemezen kiadott számot tartalmazott. Az album dalai I Was a Lover, a Leader Of Men (Barry Gibb) – 3:35 Follow The Wind (Barry Gibb) – 2:07 Claustrophobia (Barry Gibb) – 2:14 Theme From 'Jaimie McPheeters' * (Jerry Winn-Leigh Harline) – 1:51 Every Day I Have To Cry * (Arthur Alexander) – 2:05 Take Hold Of That Star (Barry Gibb) – 2:38 Could It Be (Barry Gibb) – 2:03 To Be Or Not To Be (Barry Gibb) – 2:10 The Three Kisses Of Love * (Barry Gibb) – 1:46 Cherry Red * (Barry Gibb) – 3:07 All Of My Life * (Barry Gibb) – 2:36 Don't Say Goodbye (Barry Gibb) – 2:23 Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Robin Gibb – ének, orgona Maurice Gibb – ének, gitár, basszusgitár, zongora, orgona, mellotron Rare, Precious & Beautiful Vol.3 (1969) 1969 februárjában jelent meg a Rare, Precious & Beautiful Vol.3 című nagylemez, amely a The Bee Gees Sing and Play 14 Barry Gibb Songs című első Bee Gees album nyolc dalát és további négy, csak kislemezen kiadott számot tartalmazott. Az I Was a Lover, a Leader of Men ezen és az előző válogatáson is szerepelt. Az album dalai Wine and Women (Barry Gibb) – 2:52 I Don't Think It's Funny (Barry Gibb) – 2:52 Turn Around, Look at Me * (Jerry Capehart) – 2:16 I Am The World * (Robin Gibb) – 2:34 The Battle of the Blue and the Grey * (Barry Gibb) – 2:05 How Love Was True (Barry Gibb) – 2:12 And the Children Laughing (Barry Gibb) – 3:20 You Wouldn't Know (Barry Gibb) – 2:05 I Want Home * (Barry Gibb) – 2:24 Timber (Barry Gibb) – 1:46 I Was a Lover, a Leader of Men (Barry Gibb) – 3:35 Peace of Mind (Barry Gibb) – 2:20 Fabiola Zuluaga Fabiola Zuluaga (Cucuta, 1979. január 7.) kolumbiai teniszezőnő. 1994-ben kezdte profi pályafutását és 2005-ben vonult vissza. Karrierje során öt WTA és kilenc ITF-tornát nyert meg. Legjobb világranglistán elért helyezése tizenhatodik volt, ezt 2005 januárjában érte el. Stazione di Bollate Centro Stazione di Bollate Centro vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Bollate településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Saronno-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Bollate Nord Stazione di Novate Milanese Akházjáhu izraeli király Akházjáhu, az Izraeli Királyság uralkodója a Kr. e. 9. század közepén, Akháb fia. Rövid uralkodása alatt az adót fizető moábiták fellázadtak ellene, amelyről a mésa-sztélé is beszámol. Gazdasági okokból Jósafát júdai királlyal próbált szövetséget kötni, amely végül kudarcot vallott. A Biblia szerint követte Akháb bűnös útjait és – Illés próféta jövendölésének megfelelően – balesete után rövidesen meghalt. Ha azonban a Tel Dán-sztélé szövegrekonstrukciója helyes, akkor ugyanaz az arameus király győzte le csatában, mint aki Akhábot. Ez a változat azért is elfogadható, mert rövid uralkodása után Jórám vette át a trónt, akit a sztélé is Akháb fiaként említ. Sivry-Courtry Sivry-Courtry település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 1235 fő (2015). Sivry-Courtry Blandy, La Chapelle-Gauthier, Chartrettes, Le Châtelet-en-Brie, Châtillon-la-Borde, Fontaine-le-Port, Maincy, Moisenay és Vaux-le-Pénil községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ébressz fel (Barbee-dal) Az Ébressz fel Barbee első kislemeze a Popsztár albumról. A dalhoz készült klipet Indián rendezte, aki többek között a Hooligans klipjeit is készíti. A videó igen népszerű lett a VIVA televízión, a csatorna hivatalos slágerlistáján elérte az első helyet. Forrás Lightmedia Oregon Route 242 Az Oregon Route 242 (OR-242) egy oregoni állami országút, amely kelet–nyugati irányban a 126-os út Belknap Springstől délnyugatra fekvő elágazásától ugyanezen országút és a U.S. Route 20 sistersi csomópontjáig halad. A szakasz a 2011 januárjától a Történelmi Helyek Nemzeti Jegyzékében szereplő McKenzie Highway No. 15 része. Leírás A pálya a 126-os út Belknap Springstől délnyugatra eső elágazásánál kezdődik keleti irányban. A Willamette Nemzeti Erdőben kanyargó szakasz először elhalad a Dee Wright Obszervatórium mellett, majd Sisterstől 11 km-re az utat télre lezáró kapuhoz érkezik. Sistersbe érve a nyomvonal északra fordul, majd a 20-as szövetségi útba torkollik. A túraútvonalként kijelölt útszakasz nem rendelkezik teljes értékű alapozással, ezért november 1-től július 1-ig a legkeletibb 11 kilométer kivételével lezárják, de korai havazás esetén már szeptembertől járhatatlan. A szakaszt 2011 februárjában felvették a Történelmi Helyek Nemzeti Jegyzékébe, ugyanezen év szeptemberében pedig a McKenzie-hegyszoros felkerült a kerékpáros túraútvonalak listájára. Nyomvonal-korrekciók A pálya 1952-ig az akkor a szövetségiországút-hálózatból kivont, a Cascade-hegység felé futó U.S. Route 28 számozását viselte, később pedig a U.S. Route 126 (a mai Oregon Route 126) része volt. Az 1917-ben kiépült út 1962-ig az egyetlen Eugene-től keletre, a hegységhez haladó szakasz volt. Az évben a Belknap Springstől a 20-as szövetségi út Santiam Junction-i csomópontjáig haladó utat kiszélesítették, egyben szilárd burkolatot is kapott; ez a U.S. Route 126, a régi nyomvonal pedig az Oregon Route 242 jelzést kapta. 1932-től már létezett egy 242-es számmal illetett szakasz, amely a Willamette-völgyben a U.S. Route 99E (a mai Oregon Route 99E ) woodburni elágazásától az Oregon Route 129 St. Paultól északkeletre eső csomópontjáig futott. 1951 környékén az útvonal a meghosszabbított 214-es út részévé vált, később pedig az Oregon Route 219 -et vezették át erre a szakaszra, ezzel a 214-est az Interstate 5 csomópontjáig visszavágva. Az 1862-ben épült útpálya egykor az Oregoni-ösvény része volt, az autók közlekedésére is alkalmas burkolatot pedig 1924-ben kapott. Az 1926. november 11-én napvilágot látott szövetségi útszámozási tervezet szerint a Florence-től Ontarióig futó nyomvonal a US 28 jelölést kapta. Az Országúti Hivatalnokok Egyesülete 1951-ben hozzájárult a pálya Eugene és Prineville közötti szakaszra történő eltereléséhez, és egyben a szám 126-osra változtatásához. 1962-re megépült a Tiszta-tavi elkerülő, így a McKenzie-hegyszorosban futó nyomvonalat ide irányították át, ezután a szorosban futó korábbi szakasz lett az OR 242. 1973-as CONCACAF-bajnokság Az 1973-as CONCACAF-bajnokság az Észak- és Közép-amerikai, valamint a Karib-térség labdarúgó-válogatottjainak kiírt hatodik labdarúgótorna volt, melyet 1973. november 29. és december 18. között rendeztek. Az esemény házigazdája Haiti volt. A tornán 6 nemzet válogatottja vett részt. A torna egyben az 1974-es labdarúgó-világbajnokság észak-amerikai (CONCACAF) selejtezője is volt. Lebonyolítás A hat csapat egy csoportot alkotott, ahol körmérkőzéseket játszottak. A csoport végeredménye lett egyben a torna végeredménye is. Selejtezők 1. csoport Mexikó jutott tovább a csoportból. 2. csoport Guatemala jutott tovább 2–0-s összesítéssel. 3. csoport Honduras jutott tovább 5–4-es összesítéssel. 4. csoport Jamaica visszalépett, így a Holland Antillák játék nélkül jutott tovább. 5. csoport Haiti jutott tovább 12–0-s összesítéssel. 6. csoport Trinidad és Tobago jutott tovább a csoportból. Csoportkör Haiti kijutott az 1974-es labdarúgó-világbajnokságra. Kornujalja Kornujalja románul: Cornu, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Buzásbocsárd közelében fekvő település. Története Kornujalja korábban Buzásbocsárd része volt. 1913 körül vált külön településsé. A 2002-es népszámláláskor 21 lakosa volt. Queen Cornish Tour A Queen Cornish Tour a brit Queen együttes turnéja volt, amely az Egyesült Királyságban, Cornwall megye városaiban zajlott, és 1971. július 17-től augusztus 21-ig tartott. Története A Queen felállása 1971 februárjában vált véglegessé, mikor John Deacon basszusgitáros csatlakozott a három alapító taghoz. A zenekar bezárkózott a próbaterembe, hogy új dalokat írjon és azokat koncertképes formába hozza, összepróbálja. Az új felállás 1971. július 2-án adta első koncertjét a Surrey College-ben, majd július 11-én Londonban, az Imperial College-ben játszottak újra. Ezután indultak el a Queen első igazi turnéjára Cornwall megyébe, melyet a dobos Roger Taylor szervezett, aki Truróban, Cornwall központjában nőtt fel és korábbi zenekaraival ismertté vált a környéken. Emiatt a koncertplakátokon gyakran „Roger Taylor és a Queen” néven hirdették őket, hogy minél több nézőt csalogassanak be. A turné 11 dátumból állt, és az egy hónapos koncertsorozattal egy-egy városban többször is felléptek. A koncerteken játszott dalokról nem maradt fenn adat, így pontosan nem lehet tudni, mi volt a Queen repertoárja abban az időben. Nagy valószínűséggel a program nagyobb részét feldolgozások tették ki, ahogy az első lemezbemutató turnéjukon is két évvel később, de játszottak már saját dalokat, mint például a Son and Daughter és a lemezre soha nem került Hangman. Adam Lallana Adam David Lallana (St Albans, 1988. május 10. –) angol válogatott labdarúgó, a Liverpool középpályása. Statisztika 2014. május 11. szerint Rarécourt Rarécourt település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 207 fő (2015). Rarécourt Beaulieu-en-Argonne, Clermont-en-Argonne, Froidos és Ville-sur-Cousances községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Guéron Guéron település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 248 fő (2015). Guéron Arganchy, Bayeux, Ellon, Monceaux-en-Bessin, Saint-Loup-Hors és Subles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ras Mohammed Nemzeti Park A Ras Mohammed Nemzeti Park Egyiptom első nemzeti parkja, amely a Shinai-félsziget déli részén terül el. A nemzeti park területén szárazföldi és vízi élőhelyek is megtalálhatóak. Története A Vörös tenger korallzátonyainak gazdag élővilága évről évre egyre nagyobb számú búvár turistát vonzott ide. A búvárhajók növekvő forgalma egyre nagyobb fenyegetést jelentett a korallzátonyokra, mert a ’90-es években a búvárok kényelme érdekében próbáltak a zátonyokhoz minél közelebb horgonyozni. Minden egyes horgony felhúzással korall tömböket törtek, szakítottak ki. A látogatók nagy számának következtében a korallzátonyok sérülékeny ökoszisztémája helyenként megbomlott és az ezernyi színes korall és hal helyett ma csak szürke vázakat találunk. Ilyen a Dahabtól észak-északkeletre található Kék lyuk (Blue hole) (Sharm el Sheiktől 150 Km-re ÉÉK) korallzátonya, mely a látogatók taposásának, természeti terhelésének következtében csaknem teljesen elvesztette korall alapú élővilágát. Az egyiptomi kormány (Egyiptian Environmetal Affairs Agency-EEAA) felismerte, hogy az egyre fokozódó turizmus nem csak egyre magasabb bevételeket jelent az ország számára, hanem visszafordíthatatlan károsodásokat okozhat az egyedülálló tengeri élővilágban. 1983-ban megalkották az 1983/102 számú törvényt, mely az ország természeti kincseinek védelmét törvényi erővel lehetővé tette. E törvényt követve alapították meg Egyiptom első nemzeti parkját, kezdetben 97 km² alapterülettel, melyet később kiterjesztettek a vízi élővilágra is és megnövelték területét így érte el a mai 480 km²-t. A törvény megalkotását követően a búvárhajók számára fix mooring* lehetőségeket alakítottak ki, eleinte csak a nemzeti park területén, később a Vörös tenger frekventáltan látogatott merülő helyein is. A Ras Mohammed Nemzeti Parkban csak speciális jogosítással rendelkező búvárvezetővel engedélyezett a merülés. A sznorkelenzni** vágyók részére úszó ponton mólókat telepitettek a korall zátonyok fölé, a partról csak ezeken keresztül lehet megközelíteni a nyílt vizet. Az arab országban a törvény következetes alkalmazásának eredményeként a határátlépő helyeken komoly pénzbüntetésre számíthat, aki a tengeri élővilág élő- vagy élettelen példányát próbálja kijuttatni az országból. A nemzeti park általános természetföldrajzi jellemzői A nemzeti park a Shinai-félsziget legdélebbi pontján található, Sharm el Sheik városától délnyugati irányban 25 Km-re. A Ras Mohammed Nemzeti Park 480 km² területen terül el, ebből 135 km² szárazföld, és 345 km² tengeri, vizes élőhely. A félszigeten látványos, földrengések alakította hasadékok találhatóak amiket megtöltött a tengervíz. A szárazföldi terület jellemzően sivatagos, melyhez két sziget is tartozik: Tiran 6 km-re nyugatra, és Sanafir. A tengeri védett terület geográfiájának érdekessége a déli irányban, a felszínről több mint 800 méterig lebukó víz alatti szakadék az Akabai öböl és Szuezi öböl találkozásánál. A két víztömeg találkozása és a nagy mélység igen magas tápanyagforrást biztosít az itt megtelepedett élővilágnak. A tengeri terület korallzátonya a felszín alatt fél- 1 métertől kb. 30-50 méterig terjed, itt él a területen fellelhető fajok 99%-a. Szélessége a nyugati parton eléri a 8-9 km-t. A nemzeti park élővilága A Ras Mohammed nemzeti parkban található egy kb. 1 ha területű mangrove erdő a Titkos öböl (Hidden bay) partján. A 135 km² szárazföldi terület pihenő helyet nyújt a vonuló madarak számára, megfigyelhető számos gém faj, fehér gólya (Ciconia ciconia) és az emlősök közül a sivatagi róka (Vulpes zerda) is. A nemzeti park tengeri élővilága a tápanyagban gazdag víznek köszönhetően igen gazdag: több mint 1000 hal-, 220 féle korall-, melyből 120 puha korall-, 40 tengeri csillag-, 25 tengeri sün-, 150 rákfaj található. Ezek mellett előfordulnak a vörös tenger teknős fajai is. Időjárás A Ras Mohammed Nemzeti Park éghajlata igen száraz, csapadék csak a téli hónapokban fordul elő, akkor is csak kis mennyiségben. A nyári hőmérséklet +40°C és +27°C között változik. A tél enyhe, nappali átlaghőmérséklete +23°C, a leghidegebb napokon akár +14°C- ra is zuhanhat. A nemzeti park működése A park megközelíthető szárazföldön és vízen egyaránt. A tengeri megközelítés a Sharm el Sheik felöl napi túrákra induló, vagy a hosszabb (hetes) túrán közlekedő ’szafari’ hajókkal lehetséges. A kiépített horgonyzó helyeket igénybe venni egyéb hajók részére csak külön nemzeti parki engedéllyel lehetséges, és minden más fajta horgonyzás tilos. A park kb. 5 USD/fő belépődíját a hajón, a hajó személyzeténél, illetve szárazföldi belépés esetén a monumentális kapunál kell megfizetni. A nemzeti park szárazföldön szervezett túrával, vagy egyénileg is látogatható. Kijelölt helyen a kempingezés is megengedett, és természetesen lehetőség van a tengeri élővilág megtekintésére is készülék nélküli búvárkodás keretein belül a kijelölt helyeken. A területen három, a látogatók elöl elzárt, fokozottan védett rész található, ahol kizárólag a park obszervatóriuma végezhet tudományos vizsgálatokat. Környezet A Ras Mohammed Nemzeti Park nyugati határánál található egy másik nagyon kedvelt merülő hely, a második világháború során elsüllyesztett (1941. október 6.) SS Thistlegorm nevű szállítóhajó roncsa. A hajó az Egyiptomban állomásozó szövetségeseknek szállított gépjármű-, ruházati-, és egyéb ellátmányt. A roncs különlegessége továbbá, hogy Yves-Jacques Cousteau a ‘The living sea’ című filmjéhez végzett kutatás során találtak a roncsra 1955-ben, majd a felfedezés és a hajó pontos koordinátái feledésbe merültek, és nem is találták meg a roncsot 1990-ig. A 27 méterrel a felszín alatt található 128 m hosszú hajó kiemelt idegenforgalmi látványosság. (2018. június 12.) „SS Thistlegorm” (en nyelven). Wikipedia. Sossais Sossais település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 446 fő (2015). Sossais Orches, Saint-Christophe, Saint-Genest-d’Ambière, Saint-Gervais-les-Trois-Clochers, Sérigny és Thuré községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kylo Ren Kylo Ren szereplő a Csillagok háborúja kitalált univerzumában. A Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő című filmben megformálója Adam Driver. Erőérzékeny, az emberi fajba tartozik. Nagyapja, Darth Vader munkájának befejezését tűzte ki maga elé célul. Fénykardja egyedi, saját készítésű, leginkább a keresztes lovagok kardjára hasonlít, pengéje vörös. A Galaktikus Birodalom romjaiból felépülő Első Rend egyik vezetője, a Ren rendből vette fel nevét. Jobbkeze Phasma százados. Maszkját, mely egész fejét eltakarja, ezüstös fém csíkok díszítik. Anyai nagyapja Endoron megolvadt sisakos maszkját ereklyeként őrzi. Kylo nem sith, azonban az erő sötét oldalát képviseli. Fiatalkora Kylo Ren eredeti neve Ben Solo, Han Solo és Leia Organa Solo hercegnő gyermeke, akit Leia Luke Skywalkerhez, a testvéréhez ad, hogy neveljen belőle jedit. Azonban a fiú az erő sötét oldalának egy újabb mestere, Snoke legfőbb vezér befolyása alá kerül, majd átáll a sötét oldalra, és tönkreteszi Luke Új jedirendbeli tanítványainak nevelését. Luke ezt hatalmas kudarcnak éli meg és önkéntes száműzetésbe vonul az Ahch-To bolygón. Ezek után nagyapja, Darth Vader megszállottjává válik és felveszi a Kylo Ren nevet. Különlegessége Rennek Darth Revan korából származó, sith-szerű maszkja van, amelyet a nyolcadik rész folyamán darabokra zúz és olyan fénykardja van, amelynek a markolatából két kis keresztvasszerű penge áll ki, hasonlóan a földi középkori keresztes lovagrend kardjaihoz. Ám ez nem csak nála figyelhető meg. Még Yavin előttről is tudunk olyanokról, akik ilyen fénykardot használtak. Ennek pedig nem csak a design miatt van szerepe. A kialakítás a kristályhoz köthető, ami meghasadt, így a rajta áthaladó lézer megtörik. Emiatt nem egyenletes Kylo fénykardjának pengéje, és a túlzott energia kibocsátás miatt nem csak egy helyen kellett a lézer nyalábnak nyílás, hanem, így egy nagy és két kisebb kimenetre is szükség volt, a stabilitáshoz. Seuso-kincs A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve. A gondosan elrejtett, páratlan történeti információkat is hordozó régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő Székesfehérvár térségében, Polgárdi és Kőszárhegy környékéről. A kincslelet nevét a tálalókészlet egyik darabjának, egy aranyozott ezüsttál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki egy gazdag hadúr, tartományi főtisztviselő volt. A Seuso személynév eredetéről az egyik vélekedés a római névkutatás elismert szaktekintélyének Mócsy Andrásnak egy tanulmányából származik, amely szerint az a pannoniai kelta őslakosság névadásából eredeztethető nem latin személynév. A felirat érdekessége, hogy a szöveg kezdete és vége közé koszorúval keretezett korai keresztény jelképet, egy Krisztus-monogramot véstek, ami a kincs eredetének időpontjára utaló jelkép és a pontos kormeghatározást segítheti. Dr. Nagy Mihály és Dr. Tóth Endre a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai szerint a Krisztus-monogramot az i. sz. 4. század előtt nem véshették fel a tálra, mivel az csak I. Constantinus római császár uralkodása (i. sz. 306–337) alatt keletkezett. Szilágyi János György művészettörténész lokalizálta a lelet feltételezhető előtalálásának helyét, amikor felfedezte, hogy a tál vésetei között szerepel a Pelso felirat, ami latinul a Balaton elnevezése. A latin körfelirat: Magyar fordítása: A kincs művészi és anyagi értékét tekintve is, a ma ismert és fennmaradt, ezüstből készített ötvösművészeti tárgyak között a legértékesebbnek számít a késő római császárkorból. A tizennégy ismert darab összsúlya kb. 68,5 kg (a „polgárdi ezüstállvány” elnevezésű kinccsel együtt 88,5 kg). A leletek többsége mitológiai alakok és történetek (Akhilleusz, Meleagrosz, Hippolütosz) domborműves ábrázolásaival díszített edény. A kincs legjellegzetesebb darabja a vadásztál, amelynek a domborművén lakomázó rómaiak előtt az asztalon hal van feltálalva, két rabszolga ételt és italt kínál nekik, más alakok vadászaton elejtett állatokat dolgoznak fel. A kincsek mérete, az ezüstedények díszítésének művészi kvalitása, egyedisége és a nemesfém mennyisége miatt is értéke felbecsülhetetlen. A leletet valószínűleg 1976-ban titokban találta meg Sümegh József, akinek 1980-as rejtélyes halála után az ezüsttárgyaknak nyoma veszett. Bécs és London után 1990-ben New Yorkban tűnt fel a kincs, ezután hosszú pereskedés következett a leletek eredetének bizonyítására. Mivel a tárgyak tulajdonjoga így bizonytalanná vált, a kincset nem lehetett eladni, illetve megvenni. 2014-ben a magyar állam 15 millió eurót (kb. 4,5 milliárd forintot), majd 2017-ben 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a kincsek őrzési jogáért, ezzel a Seuso-kincs összes ismert darabja Magyarországra került. Története Történelmi háttere A Seuso-kincs Magyarországra kerülése után a kutatók feladata a kincslelettel kapcsolatos tudományos összefüggéseket vizsgálva, a kincs feltételezett létrejöttének időszakának és elrejtésének időpontját meghatározni és a késő római császárkor emlékeit elemezni, kifejezetten a pannoniai vonatkozásaiban. Szerintük a kincs keletkezése a késő negyedik, illetve a korai ötödik századra datálható. Az akkor még Illyricumnak nevezett területet Pannoniát, hosszú és véres harcok után Augustus és Tiberius római császár uralkodása alatt foglalták el a Római Birodalom légiói. Hivatalos okmányban csak később, először Vespasianus uralkodása alatt, 71-ben jelent meg a Pannonia elnevezés. Traianus császár idején, 106-ban a tartományt kétfelé osztották. Pannonia Inferior (Alsó-Pannónia) székhelye Aquincum lett, míg Pannonia Superior (Felső-Pannonia) székhelye Carnuntum maradt. Pannonia Valeria provinciát 296-ban alapították. Főbb városai Sopianae, Gorsium, Brigetio és Aquincum voltak. Az antik forrásokban és irodalmi alkotásokban Pannonia tartományát és lakóit negatívan festették le, a vidéket pedig zordnak és kellemetlennek, lakóit egyszerűnek tartották, de a jelentőségét Itália és a Római Birodalom védelmében elismerték. Ha a tudományos vizsgálatok igazolják azt a feltételezést, hogy a Seuso-kincs tárgyai Polgárdi-Szabadbattyán környékén kerültek elő, a feltárás alatt álló szabadbattyáni épületegyüttes és a közeli Gorsium romváros intenzívebb kutatása elengedhetetlenné válik a kincs pontos régészeti azonosításához. A Seuso-kincs feltételezett lelőhelyének közvetlen közelében fekvő Gorsium szakrális vallási központ volt. Amikor 202-ben Septimius Severus császár Pannoniában járt, jelenlétében avatták fel a császár költségén újjáépített gorsiumi Augustus-templomot. 260-ban egy szarmata törzs, a roxolánok pusztították el, majd később az újjáépült város új nevet is kapott: Herculiának hívták. Herculia már nem vált a vallási ünnepek központjává. Az épületek feltárása alapján a tartomány kormányzati székhelye lett. Aquincumból ide költözött a tartományi helytartó és vele tartományi hivatalok és tisztségviselők is. Korábban Galerius római császár zsilipet és csatornát építtetett a Balaton vizének szabályozhatósága miatt. A csatorna a mai Sió csatornától keletebbre volt, amelynek főépítményei (egyes források szerint zsilipmaradványai) az ásatások során Siófok északkeleti részén kerültek elő, bár később megállapították, hogy a Kuzsinszky Bálint által feltételezett római zsilip Siófok törökkori erődjének maradványa volt. Sextus Aurelius Victor római történetíró írta le, hogy ezen a csatornán pedig, megfelelő vízállás esetén, a Sárvízen lehajóztatva juthatott le az áru a Dunára. Sági Károly régész szerint Aurelius feljegyzése tulajdonképpen nem a Balaton lecsapolására, hanem a Mezőföld vízrendezési munkálataira vonatkozhat. A Sárvízen Tác-Fövenypusztáról és Kapospula-Alsóhetényből is eljuttathatóak voltak a Balatontól délre eső területek gabonatermesztői által termelt gabonaszállítmányok. A római úthálózat az Itinerarium Antonini (a Római Birodalom fontosabb útjainak a jegyzéke) útikönyv szerint Vajtától és Cecétől kissé keletre haladt Tác felé, majd útválasztással Gorsiumon vagy a közel fekvő Herculián vezetett keresztül, amely északkelet felé fordulva Tárnokon keresztül érkezett Aquincumba. Az egyik út Alsóhetényen, Ságváron keresztül érte el a Balatont, majd ezt kelet felől megkerülve áthaladt Szabadbattyán körzetén, és a Vértes és a Bakony között, Mór, Oroszlány felé tartott, Kocs és Mocsa térségében érte el a brigetioi légióstábort. A régészek és szakemberek egyik feltételezése szerint az akkor még nagyobb kiterjedésű, partjain ingoványos, Lacus Pelso (mai nevén Balaton) mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso (SEVSO), aki gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett. Elképzelhető, hogy járt abban a lakomateremben is, amelyet Gorsiumban tártak fel. A vadásztál körfeliratában szereplő ikonográfiai motívum, a krisztogram, a római császári hatalom és hadsereg szakrális legitimációját hirdeti, ami I. Constantinus római császár valláspolitikai fordulatához, a mediolanumi ediktumhoz kötődik. Nagy Mihály régész szerint Seuso keresztény volt, ahogyan ezt a vadásztál medalionja fölött, a körfelirat részeként, a tálba vésett Krisztus-monogram bizonyítja. A 3. században a külső fenyegetettség és a birodalom belső megosztottsága miatt a határvédelem meggyengült. A támadások miatt 356-ban már olyan feszült helyzet alakult ki, ami II. Constantius római császárt arra késztette, hogy a következő évben Pannoniába utazzon. Később egy barbaricumi építkezés robbantotta ki a 374—375 évek eseményeit, az utolsó komolyabb válságot a pannoniai Dunánál. A mai Göd határában egy erőd építésekor Pannonia Valeria provincia új katonai parancsnoka egy tárgyalás közben meggyilkoltatta Gabiniust a kvádok királyát. A feltételezések szerint egy betörés alkalmával rejthették el a lakomák alkalmával használt Seuso-kincsek darabjait is. A történészek a 374-ben történt kvád és szarmata invázióval hozták összefüggésbe, amikor a barbár katonák elárasztották Pannoniát. Ekkor a kvádok és a szarmaták hónapokig portyáztak Pannoniában, amíg egy nagyobb római seregtest meg nem jelent a következő év elején Carnuntumban I. Valentinianus római császár vezetésével. A 4. század utolsó két évtizedét Pannoniában a béke jellemezte. A 374-375 évet leszámítva nem volt nagyobb germán vagy szarmata betörés a provincia területére. A mai Szlovénia területén 394. szeptember 6-án lezajlott Frigidus menti csata eredményeként a korábban pogány Európa kereszténnyé vált. Sopianae tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Ebből a korszakból származik az ókori Pannonia Valeria másik nagyobb városában Cibalaeban, a mai szlavóniai Vinkovce mellett 2012-ben talált 36 kilogramnyi luxus ezüst étkészlet is. A 4. században a hunok előretörésének hatása az egyre gyorsuló népvándorlás lett, miután a támadásaik egymás után tolták a Római Birodalom határai felé a vonulásuk útjába kerülő egyéb barbár népeket. Ezért a limesek mentén, a birodalom határán, védekezésül sűrűn telepített, kőből épített erődök láncolata és szervezett rendszere jött létre. Az újabb és állandósuló népmozgások és legfőképpen a hunok előretörése nyugat felé – azt eredményezték, hogy az 5. században a rómaiak fokozatosan kiszorultak a Kárpát-medencéből. Valens volt az utolsó római császár, akitől pannoniai pénzérmék maradtak az utókorra. A pannoniai térség az 5. század elejére háborús övezetté vált. A rómaiak kénytelenek voltak a területeiket végül átadni az előretörő hunoknak. Amikor 433–434-ben Ruga a hunok nagykirálya visszasegítette a hatalomba a megbuktatott Flavius Aëtiust, aki a Rómában kötött barátsági szerződésben átengedte Rugának Pannonia Prima és Pannonia Valeria provinciát is. A romanizált lakosság jelentős része elmenekült. A népvándorlás hullámai elsöpörték a római civilizációt. Az elpusztított provinciákban maradó római szórványok pedig beolvadtak a hunok után érkező és cserélődő, a területet megszálló barbár népek közé. 453 után Attila hun király fiai egymás ellen fordultak és a hódító Hun Birodalom is felbomlott. A hunok megmaradt csoportjai szétszóródtak és ők is elvegyültek más népek között. A római élet teljes megszűnése Pannoniában csak az avarok betelepedése és Sirmium 582-ben történt lerombolásával vált teljessé. Felbukkanása Magyarország 1998-ban ratifikálta az UNESCO illegális műkincs-kereskedelem visszaszorítása érdekében létrehozott Unidroit-egyezményét, amely kimondta, hogy a lopott kulturális értékű tárgyak birtokosa köteles a műkincset visszaadni a tulajdonos országnak, ha azt jogellenesen külföldre vitték. Angol szakemberek által később Seuso-kincsnek (Seuso treasure) elnevezett római kori lelet megtalálása után, a lefolytatott nemzetközi nyomozás ellenére, keveset tudott a közvélemény a kincsről és a sorsáról. Először 1990. február 9-én egy sajtótájékoztató keretében New Yorkban mutatták be a nyilvánosságnak, amikor mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron próbálták értékesíteni minden idők egyik legjelentősebb késő római kori kincsleletét. A kincs nem szerepelt egyetlen magyarországi múzeum leltárkönyvében sem, egyetlen ásatási naplóban sem. Megtalálásáról és külföldre kerüléséről később jutott információkhoz a közvélemény. A lelőhely nem azonosítható egyértelműen, annyi derült ki, hogy a kincset Pannonia eddig ismert legnagyobb, 13 ezer m2-es, késő római kori oszlopcsarnokos (peristylium) palotájában (villájában) vagy annak közelében a Sopianae-Aquincum (Pécs-Óbuda) és Sopianae-Brigetio (Pécs-Szőny) közötti római utak kereszteződésénél Szabadbattyán határában, a kőszárhegyi mészkőbánya egyik üregében találhatták. A mai Polgárdi, Szabadbattyán és Tác környékén, az egykori Gorsium közelében fekvő római villa feltárását a székesfehérvári Szent István király Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg. A múzeum régésze, Nádorfi Gabriella Szabadbattyánban 1998 és 2006 között végzett ásatásokat a hatalmas palota romjainál. A 374 körül elpusztult villa a Sárvíz mellett állt. 1878-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került egy ezüstállvány tíz töredéke. A töredékeket rövid időn belül restaurálták, és az év júniusában a párizsi világkiállításon be is mutatták, ahol valódi tudományos szenzáció volt. A múzeumban több mint 130 éve őrzött, Szárhegyen fellelt összecsukható ezüstállványhoz, a quadripushoz is köthető Seuso kincslelet még a rendszerváltás előtt illegálisan külföldre került. Vukán Béla alezredes, az ORFK Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) műkincsvédelmi alosztályának vezetője 1995 óta irányítója a Seuso-ügy nyomozásának. 1997-ben a Seuso-kincs visszaszerzése érdekében Magyar Bálint, a kulturális tárca akkori vezetője miniszteri biztost nevezett ki Bánkutiné Hajdú Éva személyében. A Seuso-kincsek körüli kérdéseket tudományos kutatások sora próbálta tisztázni. A szakértők tüzetes vizsgálódások után a közvetett bizonyítékok láncolata alapján megállapították, hogy az ezüsttárgyak tulajdonosa Seuso (SEVSO), egy gazdag hadúr, a Római Birodalom Pannonia tartományi főtisztviselője volt, aki az i. sz. 4. században élhetett. Székhelyére a kincs egyik tálján fellelt, egy kertben lakmározó társaságot ábrázoló relief utal: tó vizében fickándozó halak fölött ez a felirat olvasható: »PELSO«, ami a Balaton ókori latin neve. A Seuso-kincs tudományos kutatási programjának irányítására a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozták a Seuso Munkabizottságot Török László akadémikus elnökletével, amely feladatának tekinti a Seuso-kincs kiásási helyének lehető legpontosabb behatárolását és azonosítását. A kincs lokalizálása A kincslelet pontos helyének megállapítása, előkerülésének helye csak közvetetten bizonyítható. Egymásnak ellentmondó elméletek születtek a kincs felbukkanása óta. Jelenleg hiányzik az az egyértelmű bizonyíték, egy olyan konkrét tárgyi vagy ókori írásos bizonyíték, ami egyértelműen a Seuso-kincsekhez kapcsolódik és kétséget kizáróan nyilvánvalóvá teszi, hogy a kincs Magyarország földjében volt elrejtve. A történész és régész szakemberek új módszerek segítségével próbálják lokalizálni a hazakerült kincseket. A vadásztál „Pelso” feliratából arra következtetnek a régészek, hogy tulajdonosa a Balaton környékén élhetett és ott használhatta az ezüst étkészletét. Visy Zsolt régész szerint „Angliában végezték a kormeghatározást. A keltezés felső határa szűkebb értelemben i. sz. 380, de valószínűleg belefér a 4. század vége és az 5. század eleje is.” Régészek légi felvételek alapján feltételezik, hogy Gorsium városa a közeli Sárvíz folyó mindkét partjára kiterjedhetett, amelynek része volt egy hatalmas palota, amellyel összefüggésbe hozzák a Seuso-kincseket. A gorsiumi feltárásokat több mint 40 évig irányította a magyar régészet egyik meghatározó személyisége, Fitz Jenő akadémikus. Gorsium szerintük nem csupán Pannonia császárkultuszának volt a központja, nem csupán ott ülésezett a tartományi gyűlés, hanem az akkor hajózható Sárvíznek kikötője is volt. A feltételezések között szerepel az is, hogy a támadó barbárok a hatalmas villát a Sárvíz partján felgyújtották és a védőket megölték. Feltételezik, hogy a fényűző nehéz ezüstedényeket a Seuso palota fűtésrendszerében egy előre kialakított vagy ötletszerűen használt rejtekhelyre rejtették. Dénes József régész viszont kizártnak tartja, hogy az ókori fűtési rendszer lett volna a kincs rejtekhelye. Elmélete alapján a pontos hely meghatározható lenne. Nádorfi Gabriella régész: „A Seuso-kincs a késő római kor egyik, ha nem a legjelentősebb lelete, amely a szabadbattyáni palotával együtt bizonyítja, a Római Birodalomnak Pannonia nem szegény határvidéki tartománya, hanem gazdag provinciája volt.” A régészeti ásatásokat továbbra is folytatják Tác-Gorsium-Szabadbattyán-Polgárdi térségében. A kincs visszahozatalát követően a közvetlen archeometallurgiai vizsgálatok és az újabb archeometriai kutatások remélhetően pontosabb válaszokat eredményeznek majd. 2014 júliusában a Seuso Kutatási Projekt rendkívül szerteágazó volt, számos tudományterület szakemberei (művészettörténet, régészet, természettudomány) részt vettek benne. Kiásása Pereczes Ferenc nyugdíjas asztalosmester 1974 tavaszán felfedezte az ókori Pannonia eddig ismert legnagyobb, 110×120 méter alapterületű késő római kori lakóépületét Szabadbattyán és Úrhida határában a Sárvíz partján. Egy domborművekkel díszített hatalmas ólomüstöt szolgáltatott be a múzeumnak. A megőrzött egykori átvételi elismervény szerint pénzérméket is beszolgáltatott, amiért ezer forintot kapott. Ezt követően azonban Nagy Árpád régész a múzeum munkatársa egy hitelesítő ásatás után visszatakarás nélkül levonult a helyszínről. Pereczes Ferenc szerint az általa azonosított ókori villa volt a Seuso kincs eredeti helye, más információk szerint azonban a kincset feltehetően a villa helyétől több száz méterre lévő Kőszár-hegyen 1976-ban Sümegh József és Kolonics György találta meg. Sümegh Józsefről, aki a helyi kőbányában segédmunkásként dolgozott, Polgárdiban mindenki tudta, hogy 1975–76-ban rendkívül értékes, hatalmas színezüst tálakat, kancsókat talált. Lelkes Ferenc később a nyomozás során azt állította, hogy segített Sümegh Józsefnek lovaskocsival Polgárdiba befuvarozni az előkerült ezüsttárgyakat, amikor két üstben 41 nagyobb tárgyat látott. Pár év múlva, 1980. december 14-én a Pápán katonáskodó, leszerelés előtt álló Sümegh József felakasztott holttestét egy kőszárhegyi pincében találták meg, amely akkor a polgárdi Borbély család tulajdonában állt. Különös véletlen, hogy a pince bejáratától körülbelül három méterre állt az a szilvafa is, amely alól 1878-ban gyökerének kiásása közben fordította ki egy gazda a páratlan értékű összecsukható állvány töredékeit és küldte be a Nemzeti Múzeumba. Az ügyészség akkor is, majd tíz évvel később is öngyilkosságnak minősítette az esetet. 2014-ben Vukán Béla, a nyomozást irányító rendőralezredes arról nyilatkozott, hogy a Seuso-ügy megoldásáról továbbra sem mondanak le: Nyilvános megjelenése Az illegálisan kiásott kincsleletnek Sümegh József honvéd máig felderítetlen halála után veszett nyoma. Ezzel a kincs származási helye eltitkolhatóvá vált, és a kincset birtoklók bármely új helyet megjelölhettek a Római Birodalom területén. Az ókor végén a római elit szerette magát értéktárgyakkal, elsősorban ezüstfélékkel körülvenni, ugyanaz a közös kultúra volt jellemző mindenhol, miután a kereszténység a 4. században elterjedt az arisztokrata körökben. Nem létezett olyan regionális stílus, amely alapján a Seuso-kincset a Római Birodalom valamelyik régiójához közvetlenül hozzá lehetne kötni. Egyik feltételezés szerint közép-európai roma régiségkereskedő hálózatokon keresztül került Bécsbe a Seuso-kincsek egy része. Dézsy Zoltán rendező dokumentumfilmjében utalás történt arra, hogy a nyolcvanas évek közepén a magyar honvédségnél dolgozó civil, a pártállami honvédelmi miniszter Czinege Lajos fia segítségével összeismerkedett a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Shell-Interag vezetőjével, és ezúton kerülhetett ki a kincs a nyugati műkincspiacra. A Scotland Yard nyomozása szerint 1980 és 1987 között különböző gyűjtők vásárolták meg az ezüsttárgyakat. A libanoni születésű Halim Korban a bécsi Hilton Szállóban műkincsekkel kereskedett, aki feltehetően a római ezüst díszedényekhez a szerb Anton Tkalec érmekereskedőn keresztül juthatott. Először egyenként, majd egyszerre több edényt is értékesített úgy, hogy libanoni exportpapírokat is mellékelt hozzájuk. A műkincspiacon először csak egy ezüst kancsót kínáltak fel Londonban, a Mansour Galleryben. Sir Peter Wilson, a Sotheby's aukciós cég elnöke magánszemélyként vette meg az első néhány tárgyat, akinek Rainer Zietz német régiségkereskedő hívta fel a figyelmét a befektetési lehetőségre, majd amikor újabb darabok bukkantak fel a lelet tárgyai közül, tőkehiány miatt bevonták az üzletbe Lord Northampton angol főnemest is. 1984-ben felajánlották a Getty Múzeumnak, azonban Arthur Houghton, a múzeum munkatársa felfedezte, hogy hamis papírok igazolják a kincsek eredetét. Ekkor történt egy lényeges és fontos mozzanat a kincs további sorsát meghatározó esemény. Egy régi barátságnak köszönhetően a Getty múzeum antik osztály vezetője megmutatta Szilágyi János Györgynek, a magyar Szépművészeti Múzeum Antik Osztálya akkori vezetőjének a Seuso-kincseket, aki jelezte neki, hogy az egyik tálon lévő "Pelso" felirat tulajdonképpen nem más, mint a Balaton latin neve. Ezért is és a műtárgyak provenienciáját „igazoló” hamis papírok miatt is, a kincs piaci szempontból olyannyira ellehetetlenült, hogy az eladási kísérlet meghiúsult. Ezt követően Peter Mimpriss, Lord Northampton ügyvédje egymillió angol fontért maga vásárolt új hamis papírokat Libanonban. Évekkel később, 1990-ben New Yorkban a Sotheby’s aukciósház árverés előtti kiállításán Seuso-kincsek néven felbukkant egy gazdag ezüst leletegyüttes, amelynek lelőhelyeként Libanont adta meg az aukciósház. 1990. február 20-án Libanon keresetet indított New York állam legfelső bíróságán a Sotheby’s cég ellen, kérve a kincslelet tulajdonjogának megállapítását, és azok kiadását Libanon részére. Ezt követően, mivel jugoszláv szakértők szerint a kincset Josip Broz Tito gyűjteményéből lopták el, előbb Jugoszlávia, később annak jogutódjaként Horvátország (A horvát vélemény szerint a kincsek a Pulától 20 kilométerre fekvő Barbariga közeléből származnak, ahol állításuk szerint eredetileg 1960. június 30-án római villagazdaságok maradványai között találták azokat.) Később, 1993-ban Magyarország is kérte a kincsek tulajdonjogának megállapítását és kiadását. A Beatrice Shainswit bírónő által vezetett New York-i bíróság ítéletében kimondta, hogy Magyarország igényének az ezüstkincsre nincs bizonyítható erejű jogalapja. Így a kincs, mivel sem eredete, sem egyértelműen megállapítható jogos tulajdonosa nem volt, a legális piacokon eladhatatlanná vált. Az ezüstleletet a per lezárultáig egy New York-i széfben őrizték. A kincsek eredetének kiderítésére 1993-ban Magyarországon talajminta vizsgálatokat végeztek. Megállapították, hogy a rézüstön talált talajmaradványok megegyeznek a Sümegh József holtteste közelében talált üreg, feltehetőleg a kincsek rejtekhelyének talajmintájával. A régészeti érvek tanúsítják a lelet 4. századi pannoniai használatát, de nem tudták bizonyítani a lelet magyarországi megtalálását és a lelőhelyét. A tudományos érvek és a jogi szakvélemények végül meggyőzték Lord Northamptont, hogy a kincs számára a legális műtárgypiacon nem értékesíthető ezért azt teheti, hogy felajánlja Magyarországnak a birtokos jogának kompenzálással történő megvásárlás lehetőségét. A kincs további sorsa 1991-ben egy angol műgyűjtő, Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját (a kincs ismert helyen lévő hányada 15 darabból áll). Az ügyvédi iroda libanoni származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez, amik később hamisnak bizonyultak. Emiatt nem is akadt aukciósház, amelyik vállalta volna a kincs adásvételének lebonyolítását. 2003-ban a Pápán raboskodó Lelkes József azt nyilatkozta egy bulvárlapnak, hogy együtt ásta ki a kincseket Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket egy két méter mély gödörben találtak, két nagy üstbe rejtve. A negyvendarabos leletet eladogatták. Lelkes elmondta azt is, hogy három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg. A magyar állam 1993–94-ben négy pert indított Lord Northampton ellen tulajdonjoga bizonyítására, de minden per a lord javára dőlt el. A szakértők megalapozatlannak minősítették a magyarok által felhozott bizonyítékokat: azt, hogy az egyik tálon a PELSO felirat olvasható. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso, Pelsois, Pelsodis lacus név alatt ismerték a mai Balatont. Szabadbattyánban római villát tártak fel, mely a feltételezések szerint a kincs tulajdonosáé, Seusóé lehetett. A magyar szakértők a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1878-ban szintén Polgárdi mellett előkerült késő római kori ezüstállvány (a külön elrejtett állvány nem fért bele a kincs elrejtésére szolgáló rézüstbe), a quadripus összehasonlító anyagvizsgálatától vártak perdöntő bizonyítékot. 1994-ben Marlia Mundell Mango és Anna Bennett angol művészettörténész, régész-restaurátor publikálta a leletet alkotó tárgyakat, amely azóta is alapvető közlésnek számít a kincsleletet értékelő és értelmező összefoglaló tudományos munkák között. Miután Magyarország (az igényét szintén beterjesztő Horvátországgal együtt) a pert elvesztette, Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát, így kívánva fedezni egyéb kiadásait. Bár a várható eladási árat több tízmillió angol fontra becsülték, a kincset nem sikerült eladnia. 2006-ban lord Northampton megbízta a Bonham aukciósházat, hogy a lehetséges vásárlók és muzeológusok részére a kincsek nyilvános kiállítását megszervezze. Az angol Múzeumi Szövetség régészei azonban kijelentették, hogy a kétes hírű kincs kiállítása vétene az etikai szabályok ellen. Eközben Zelnik István, az Aranymúzeumáról híres milliárdos műgyűjtő, aki a Szőcs Géza vezette kulturális államtitkársággal egyetértésben kezdett tárgyalásokat a birtokosokkal, bejelentette, hogy adásvételi szerződést kötött a legális műkincspiacon eladhatatlanná vált Seuso-kincs Magyarországra hozatala céljából. Azonban a magyar kormány később azt nyilatkozta, hogy mivel a híres késő római ezüstkincs jog szerint a magyar állam tulajdona, bármilyen vásárlási konstrukció az orgazdaság pártolását jelentené. Zelnik titkos tárgyalásokat folytatott és azokról rendszeresen tájékoztatta a magyar illetékeseket. 2012 szeptemberében azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkársága azt közölte a közvéleménnyel, hogy nincs dokumentálható nyoma annak, hogy bárki hivatalosan tárgyalt volna a kormány illetékeseivel a Seuso-kincs sorsáról. 2006-ban már az angoloknak sem kellett az ezüst étkészlet. 2008-ban Visy Zsolt régész, egyetemi tanár összefoglaló előadást tartott a leletről Angliában a Society of Antiquaries of London székházában: „Ahhoz, hogy Magyarország perelhessen, az a kis plusz kellene, amely régóta várat magára, nevezetesen, hogy előálljon valaki egy olyan tárggyal, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a Seuso-kincshez tartozik, s biztosan Magyarországhoz kötődik”. Hajdú Éva korábbi miniszteri biztos nyilatkozata szerint 2006–2008 között a magyar állam az összes előkerült műkincset (15 db) megvásárolhatta volna tízmillió euróért, az adásvétel azonban ismeretlen okból meghiúsult, nem kizárt, hogy a kincs bizonytalan tulajdonjoga miatt. 2013-ban a Seuso-kincsről megjelent Visy Zsolt és Mráv Zsolt szerkesztésében “A Seuso kincs és Pannonia” címmel, egy magyar-angol nyelvű, régész-történész szerzők nyolc tanulmányát tartalmazó tudományos igényű mű. A tanulmányok szerzői: Visy Zsolt, Hajdú Éva, Nagy Mihály, Tóth Endre, Mráv Zsolt, Mócsy András, Nádorfi Gabriella. A kincs őrzési jogának megszerzése és hazahozatala 2012 őszén kapta meg azt a feladatot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, hogy jogszerű megoldást találjon, illetve egy olyan szerződési struktúrát alkosson meg, amely alapján a Seuso-kincsnek nevezett műtárgyegyüttes Magyarországra kerülhessen. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 2013 decemberében írta alá a szerződést a magyar állam nevében, de a brit hatóságok csak 2014 márciusában adták meg a kiviteli engedélyt. Az igazgató elmondta, hogy Magyarország a teljes kincs tulajdonjogát továbbra is magának követeli. Mivel hamis okmányok bizonyították a műtárgyak eredetét és a tulajdonjogát, nem is lehetett volna megvásárolni. A még jóval régebben 1878-ban, szintén a Polgárdi melletti Kőszárhegyen megtalált és azóta Magyarországon őrzött négylábú ezüstállvány (quadripus) anyagvizsgálati összehasonlítása, a hazakerült darabokon fellelhető mikroszkopikus talajmaradványokkal további bizonyítékot szolgáltathatnak az ezüst tárgyak eredeti lelőhelyéről. Baán úgy vélte, ha léteznek a kincsnek további, lappangó darabjai, azok jelenlegi birtokosai valószínűleg jelentkeznek majd, hogy megállapodjanak a magyar kormánnyal. Amikor az MNB 2014. január 16-án meghirdette »Értéktár« elnevezésű programját, ekkor a Magyar Régész Szövetség azt javasolta, hogy a magyar állam megfelelő peren kívüli megállapodással rendezze a Seuso-kincs státuszát, és fenntartva álláspontját a lelet magyarországi eredetéről, szerezze azt vissza, mert ebben az esetben az összes természettudományos vizsgálatot el lehetne végezni és akkor publikálható módon lehetne bizonyítani a tárgyak eredetét. Az »Értéktár« program felelőse, Gerhardt Ferenc azonban kijelentette, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem kívánják visszavásárolni a Seuso-kincset. Ennek ellenére a kincslelet első hét darabja 2014 márciusában visszakerült Magyarországra, majd a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban ki is állították a műkincseket. A lelet visszahozatalával kapcsolatos ügy részleteit nemzetbiztonsági okok miatt pedig 30 évre titkosították. Mint később kiderült Norman Palmer brit szaktekintély meghatározó szerepet játszott a megegyezésben így kerülhetett vissza Magyarországra a kincs. Baán László azt közölte, hogy egy angol testvérpárral vették fel a kapcsolatot, majd ezután többször megvizsgálhatták a kincseket. A testvérpár tagjai "birtokosai voltak" a kincseknek, akikkel közvetlen kapcsolatba került a magyar kormány. A magyar állam a kincsek őrzési jogáért 15 millió eurót (kb. 4,5 milliárd forintot) fizetett. Ez egyfelől a lelet feléért másfélszer magasabb a néhány évvel korábban felmerült - a teljes meglévő készletért kért - árnál, másfelől jóval kisebb, mint az az összeg (40 millió font, 2014-es áron max. 16 milliárd forint), amennyi a teljes leletegyüttes kikiáltási ára volt 1990-ben, a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén, ahol először bukkantak fel a műkincsek. 2016 tavaszán a kincseket teljes titoktartás mellett a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, az Atomkiban vizsgálták. 2017 márciusában a Magyar Nemzeti Múzeum 2017-es régészeti tervei közé felvette a kincsek 1976-os feltételezett megtalálási helyének kutatását. 2017. július 12-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy hazakerült a Seuso-kincsek további 7 darabja. A Magyarországra visszakerült hét, még hiányzó műtárgy, az Achilles- és a Meleagros-tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amfora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör volt. Az Országházban történt bejelentés alkalmával a miniszterelnök kijelentette: „Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen értékű leletegyüttesének második hét darabját.” A magyar kormány 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a Seuso-kincs újabb hét darabjáért a leletegyüttest birtokló személyeknek. Vándorkiállítás 2017–2018 Az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű leletének magyarországi bemutatására az 1634/2017. (IX. 11.) számú kormányhatározat szerint vándorkiállítást szerveztek, ennek keretében Kaposvárott, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen és Székesfehérvárott (utóbbi településen már második alkalommal) megtekinthető a leletegyüttes. A Seuso-kincs vándorkiállítása 2017. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében indult el, elsőként a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban állították ki a műtárgyakat. Az MTA Seuso munkabizottság tudományos programja A visszahozott kincseket a Országházban állították ki, ahol végre megtekinthetőekké váltak a nagyközönség számára is. Az MTA Seuso munkabizottsága folytatja munkáját, amely 2014 óta nyolc alprojektben zajlik. A Seuso Munkabizottság elnöke Török László akadémikus, aki egyben a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának elnöke, valamint az Ókortudományi Társaságnak a főtitkára. A munkabizottság célja, hogy elvégezze a teljes Seuso-kincs mindenre kiterjedő tudományos feldolgozását a tárgyak dokumentálását, lelőhelyük kutatását, a tárgyak készítési helyének vizsgálatát, történeti, társadalmi, ikonográfiai és művészettörténeti értelmezését. Alprojektek a legkorszerűbb képalkotó technikák alkalmazásával a tárgyak jelenlegi állapotának fényképes és szöveges dokumentálása. Sérülések, beavatkozások feltárása. a műhely- és mesterkéz-azonosítási kérdések tisztázása a természettudományos és művészettörténeti kutatásokhoz az archeometriai kutatás elvégzése, amelynek célja a tárgyak anyagtudományi feldolgozása, hogy tisztázható legyen a Seuso-kincs nyersanyaga, összetevőinek meghatározása. A darabok összefüggéseinek feltárása, az elsődleges elrejtés lehetséges körzetének megállapítása a régészeti kérdések tisztázása a Seuso-kincs társadalmi és történeti kontextusának megállapítása. a tárgyak ikonográfiájának feldolgozása a művészettörténeti szempontú interpretálás a kincs modern kori történetének feldolgozása A Seuso-kincs tárgyai Régészek feltételezése szerint tulajdonképpen a kincs első darabját egy ókori tripuszként regisztrálták, az ezüstből készült állványt még 1878-ban találták, ugyanazon a Polgárdi közelében lévő szőlőhegyen, ahol később az 1970-es években a lakomákhoz használt Seuso-kincs tárgyait is elrejtették. A régészek számára a töredékek tripuszként való értelmezése és kiegészítése egyértelmű volt akkoriban, hiszen hasonló leletek a Római Birodalom területéről nagy számban ismertek voltak. Később a 2002-es restaurálásakor egy Seuso tálhoz pontosan illeszkedő állvány készült belőle. A szakemberek szerint a két különböző leletet olyan sok közös tulajdonság köti össze, hogy szinte bizonyos, hogy összefüggenek egymással. A Seuso-kincs tárgyainak többségénél az üres helyeket niellós technikával készített minták és domborítások töltik ki, ami ezüstből készült tárgyak díszítésére alkalmazott ötvöstechnikai stílus, és a római korból a 3–4. századból ismert. A fémbe vésett vájatokat ezüst, réz és ólom, valamint kén keverékéből álló fekete masszával töltik ki, majd magas hőmérsékleten a tárgyat kiégetik, és végül a felületét egyenletesre csiszolják. Vadász- vagy Seuso-tál (ezüst, aranyozott és niellós díszítéssel), szélessége 70,5 cm, tömege 8873 gramm Meleagros-tál (ezüst, vésett és domborműves díszítéssel), szélessége 69,4 cm, tömege 8606 gramm Achilles-tál (ezüst, vésett és domborműves díszítéssel), szélessége 72 cm, tömege 11 786 gramm Geometrikus tál (ezüst, niellós díszítéssel), szélessége 64,2 cm, tömege 7150 gramm Amfora (ezüstből készült dugóval), magassága 38,5 cm, tömege 2506 gramm Dionüszikus jelenetekkel díszített kancsó (domborműves aranyozott ezüst), magassága 43,5 cm, tömege 3000 gramm Cirkuszi állatjelenetes fedeles kancsó (aranyozott ezüst, niellós díszítéssel), magassága 51 cm, tömege 3983 gramm Hyppolitus készlet vödör A, magassága 22,7 cm, tömege 4436 gramm Hyppolitus készlet vödör B, magassága 22,9 cm, tömege 4478 gramm Hyppolitus készlet kancsó (fedéllel, domborműves aranyozott ezüst), magassága 57,3 cm, tömege 4051 gramm Geometrikus kancsó A, magassága 52,8 cm, tömege 2804 gramm Geometrikus kancsó B, magassága 55 cm, tömege 2671 gramm Kézmosó medence, szélessége, 45,2–46,8 cm, tömege 2118 gramm Illatszertartó szelence nyitható kúpos fedéllel (domborműves ezüst), magassága 32 cm, tömege 2051 gramm Rézüst, magassága 32,5 cm, szélessége 83,5 cm A leletek közül a legtöbb fontos információt hordozó, a legjelentősebb, a nagyméretű, 70 centiméter átmérőjű, csaknem 9 kg súlyú vadásztál, amelyen körben a következő latin felirat olvasható: H(a)ec Sevso tibi durent per saecula multa Posteris ut prosint vascula digna tuis. A szövegnek több magyar fordítása is született: „Századokig, Seuso, néked tartson e néhány érdemes fémtál, szolgálja utódaidat is”, vagy: „Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak.”, illetve: „Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is!” (Kőrizs Imre fordítása) Az írást ezüst-szulfiddal mélyen belemaratták a dombormű körszegélyébe. A körbe írt felirat elejét és végét egy jel választja el. A krisztogram eredetileg Krisztus nevét rövidítő görög X (khí) és P (ró) összetételéből kialakult monogram volt, de Konstantin császár idejében római katonai, majd politikai jelképpé vált. A sztaurogram a Római Birodalom provinciáiban széles körben elterjedt, jellemző keresztény motívummá vált a krisztogrammal együtt, amelyet számos 4–5. századi emlék is bizonyít. Ilyen krisztrogramok a késő római császárkorban hivatalos államvallássá emelt kereszténység időszakában jelentek meg az oltárokon, falfreskókon, hivatalos pecséteken és pénzérméken egyaránt. Pannónia keleti részéről, Valeria provinciából azonban kereszténységről írott emlékeink nincsenek. Arról sem maradtak írásos bizonyítékok, hogy Gorsium-Herculia az ókereszténységben jelentős szerepet játszott volna. A feltárt gorsiumi bazilika sarkához az 5. század elején téglából keresztelő medencét építettek, ami azt jelentette, hogy akkortól költözött a városba a püspök. A feltárt 4. századi lakóház fűtőcsatornáiban talált nagy tömegű pénz pedig a kereskedelmi élet élénkségére utal. Az ezüsttárgyakat egy üstben találták, amelynek két elemét körülbelül 6 milliméter távolságban „befogazták”, majd a fogakat egymásba illesztették és összeforrasztották. Abban az időben ezt a módszert csak Pannóniában használták. Galéria A műkincs tulajdonjogát és Magyarországhoz kapcsolódását eldöntő vitában, a magyar fél perdöntőnek tartotta a »PELSO« feliratot a vadásztálon, amellyel egy Kossuth-díjas magyar régész, Szilágyi János György lokalizálta a lelet előtalálásának helyét, amikor 1984-ben a kaliforniai Getty Múzeumba került. Magyarország nem vevőként, hanem tulajdonosként lépett fel a kincs visszaszerzése érdekében. A kincset birtokló Spencer Douglas David Compton pedig nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani hogyan jutott hozzá a Magyarországról kilopott kincsekhez. Egy ezüstállványt a polgárdi quadripust, a régészek a kincslelethez tartozó tárgyként említik. Jegyzetek Vadásztál, szepmuveszeti.hu Mráv Zsolt: A római birodalom határvidékén, real.mtak.hu Hazatért a Seuso-kincs, mnm.hu A láthatatlan kincs magyarnarancs.h 312. október 27. | Nagy Konstantin császár látomása, rubicon.hu A Magyarországra került Seuso-kincs műtárgyainak leírása, szepmuveszeti.hu A combination of the Greek letters Dabasi András és Kardos Judit: Görög betűkből összeállított Krisztus-monogram a Seuso-tálon, hungarianreview.com Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám) - Titkok és tanúk, library.hungaricana.hu Hétpecsétes titok volt a Seuso-kincs létezése. Beszélgetés Nagy Mihály régésszel, muzeumcafe.hu Baán: Hetek óta itthon van a Seuso-kincs, a TEK hozta haza, hvg.hu Visy Zsolt, Mráv Zsolt (szerk.): A Seuso-kincs és Pannonia The Sevso Treasure And Pannonia, genianet.com Hazatért a Seuso-kincs, mnm.hu AZ EZÜST BŰVÖLETÉBEN – A SEUSO-KINCS, magyarregeszet.hu Lakoma jelenet a Seuso-kincs vadásztáljának domborművén, artmagazin.hu Mráv Zsolt: A Seuso-kincs régész szemmel , academia.edu Római kori ezüsttárgyak előállításának rekonstruálása roncsolásmentes röntgendiffrakciós vizsgálattal, ace.hu Középeurópai kelták., mek.oszk.hu Ókori lexikon - Pannonia, vmek.oszk.hu Prohászka Péter: Imperium et barbaricum. Kapcsolatrendszerek a Kárpát-medencében a római birodalom és a barbár népek között a római császár- és koranépvándorlás-korban, doktori.btk.elte.hu Barkóczi László: Megjegyzések a pannoniai kőemlékek kocsiábrázolásaihoz, epa.oszk.hu] Gorsium - Tác Római emlékek, ripapannonica.hu Gorsium évszázadai, dunakanyar.net Dr. Csemez Attila: Tájtervezés - tájrendezés, tankonyvtar.hu Müller Róbert: Megjegyzések Fenékpuszta történetéhezepa.oszk.hu] Pásztókai-Szeőke Judit – Serlegi Gábor: „De mit tettek értünk a rómaiak?” Textilművesség, klíma és a Balaton a Kr. u. 4. századi Dunántúlon, okorportal.hu Már a római korban csatorna kötötte össze a tavat a Dunával, magyarhirlap.hu Római éremkibocsátás és a szarmata szövetségesek (68–175), josamuzeum.hu Juhász Lajos: Aelius Caesar Pannonia perszonifikációja és a hadrianusi utódlási politika, academia.edu Itineraria, mek.oszk.hu Tóth Endre: Római utak Pannoniában, okorportal.hu The Lacus Pelso in the Roman Age The Lake Balaton and the Hydrography of the Balaton-Highland, icomos.org kincs, ami lesz, index.hu Kilátó és lakomaterem is lesz Gorsiumban, szekesfehervar.hu Nagy Mihály: Lelőhely nélküli lelet? – Meddig ül még átok a Seuso-kincsen? 2. rész, magyarszemle.hu Mócsy András: A római-barbár szomszédság utolsó évszázada hazánk területén, library.hungaricana.hu A gödi fantomerőd lett Róma császárának végzete, ng.hu I. Valentinianus védelmi koncepciója és a 374–75-ös kvád–római háború, magyarhonved.hu Sólyom Márk: Valentinianus és Valens politikája, rubicon.hu CIBALAE - Vinkovci (Hr) Római emlékek, ripapannonica.hu Roman silver vessels found in Croatia, world-archaeology.com Vinkovci Roman Silver Hoard, youtube.com Bernáth Péter: Római katonai ellenőrzés a 4. században az Alföldön és a Csörsz – árokrendszer, epa.oszk.hu Marcellinus Ammianus Róma története Nagyné Hudák Krisztina: A kereszténység története a Kárpát-medencében 374-456 között, doktori.btk.elte.hu Több mint ötven darabból álló, a 4. századból való luxus ezüst étkészletet találtak a régészek a kelet-szlavóniai Vinkovci belvárosában., mno.hu Lőrincz Barnabás: A Római Birodalom a Kárpát-medencében, tankonyvtar.hu Pannonia, kislexikon.hu A késő római erődépítés a birodalom sírját ásta meg, mult-kor.hu A népvándorlás - a hunok története, tudasbazis.sulinet.hu Balogh Albin: Pannónia őskereszténysége, ppek.hu 2001. évi XXVIII. törvény a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről, jogtar.hu Szigorúbb egyezmény védi a műtárgyakat, mno.hu Első Katonai Felmérés (1763-1787), mapire.eu Második Katonai Felmérés (1806-1869), mapire.eu Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887, /mapire.eu A provincia határai és annak változásai, www2.rgzm.de Augusztus végéig a Parlamentben láthatóak a Seuso-kincsek, 24.hu Továbbra is bogozzák a Seuso-rejtély szálait, mno.hu A Seuso-kincs története, mno.hu Újjáéledhet a szabadbattyáni palota, nol.hu A római hadsereg Tác-Fövenypusztán I. A Sárvíz átkelőjének katonai jelentősége a Kr. u. 1-3. században, academia.edu Tác-Fövénypuszta, muemlekem.hu DER SEUSO-SCHATZ, d-u-g.org Visszaszerezte a kormány a teljes Seuso-kincset, magyaridok.hu Seuso-kincs: szabadbattyáni eredet?, nol.hu Seuso-ügy: titokban kutatnak az újabb kincsek után?, hvg.hu Seuso-ügy: A régészeti eredményeket még 2005-ben titkosították, ringmagazin.hu Seuso-lelőhely: „Legalább kétüstnyi ezüstedény lehet még a földben”, feol.hu A polgárdi ezüstállvány és a Seuso kincs , academia.edu T. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése, library.hungaricana.hu Szűkül a kör a Seuso-gyilkos(ok) körül, hvg.hu Seuso-kincsekről szóló kötet jelent meg, karpatinfo.net A Seuso-kincs kutatásának újabb eredményei, archiv.magyarmuzeumok.hu Helyi divattal igazolják a Seuso-kincsek eredetét, mult-kor.hu Pannonhami Miklós és Sütheő László: A Fertő tó múltja, jelene és jövője, ferto-neusiedlersee.hu Folytatódhat a Seuso-kincsek utáni vadászat, mno.h A vadászkutya zsákmánya Hol rejtőzhet a többi?, feol.hu „Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet…” A Seuso-kincs és jelentősége, szepmuveszeti.hu Császár a Seuso-tálon, feol.hu Helyi divattal igazolják a Seuso-kincsek eredetét, multkor.hu A fejlesztéseken átesett táci Gorsium légifelvételeken, legifoto.com História 2000-08 A magyar föld kincse: Gorsium, tankonyvtar.hu Seuso-kincsek: legendás ezüst borosvödrök, hvg.hu Seuso-ügy: új szála a régi történetnek, feol.hu Folytatják a Seuso-kincsek utáni ásatást, fehervarkukac.hu Beszámoló az Archaeometallurgy in Europe IV (4AIE) konferenciáról , ace.hu Roncsolásmentes anyagvizsgálat a Seuso kutatás szolgálatában: Mit, mivel és miért?, researchgate.net A település történetéből, szabadbattyan.hu Sárvíz, google.hu Látta a kincsek lelőhelyét, feol.hu Palota a falu határában, veol.hu Nagy Árpád régész (Grossengersdorf, 1945. marc. 11 - Eger, 1989. jan. 24.), brody.iif.hu A Seuso-kincs: A történelem nagy rejtélyei, books.google.hu Smirglivel karistolták össze a Seuso-kincset, hvg.hu A polgárdi ezüstállvány és a Seuso kincs, academia.edu Mráv Zsolt: The silver folding stand from Polgárdi and the Sevso treasure – A polgárdi összecsukható ezüstállvány és a Seuso-kincs., academia.edu Szűkül a kör a Seuso-gyilkos(ok) körül , hvg.hu Augusta Raurica, augustaraurica.ch The silver treasure at the museum, augustaraurica.ch Akhilleusz, antik.szepmuveszeti.hu SZÉKESFEHÉRVÁR - Portál vakok és gyengénlátók számára, egeszseg.szekesfehervar.hu £100m worth of cursed' silver - Worldnews.com, article.wn.com A franciák is lelkesednek a Seuso-kincsekért, mno.hu Magyar régiségek (A Seuso-kincs megtalálásáról és elvesztéséről) - Raymond Chandler - ÚjNautilus, ujnautilus.info Under the spell of silver. The Seuso Treasure., academia.edu Rejtélyes magyar milliárdos őrzi a Seuso-kincsek titkát, nol.hu Seuso-rejtély: Még lelepleződhet a kincseket megtaláló kiskatona gyilkosa, pestisracok.hu The Sevso melodrama: who did what and to whom, theartnewspaper.com Újabb kétes műtárgy ügylet, feol.hu Hajdú Éva: A Seuso-kincs: A történelem nagy rejtélyei - A kincs és Magyarország , books.google.co.uk Matolcsynak a Seuso-kincsek visszavásárlását javasolják, nepszava.hu The Sevso melodrama: who did what and to whom, theartnewspaper.com Újabb titkokat rejthetnek a Seuso-kincsek, hvg.hu Hajdú Éva: A kincs nyomában, historia.hu Kratzer im Kessel, spiegel.de A Seuso-kincs és a lelőhely-fosztogatás: Kaparj, kurta, magyarnarancs.hu Barbariga, hrvaska.net The Curse of the Sevso Silver, theatlantic.com The Seuso treasure, vodnjandignano.com A Seuso-kincs, archiv.magyarmuzeumok.hu Seuso-kincsekhez még hiányzik a döntő bizonyíték, ma.hu Nagy Mihály: Lelőhely nélküli lelet? – Meddig ül még átok a Seuso-kincsen? 1. rész, magyarszemle.hu Tolnai Népújság, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)1993-10-08 / 235. szám, library.hungaricana.hu Tolnai Népújság, 1997. november 04. / 257. szám, library.hungaricana.hu IN MEMORIAM HAJÓS MÁRTA (1916-2000), real.mtak.hu Hajdú Éva: Egy kincs nyomában, historia.hu Sevso Treasure, traffickingculture.org A Borbély pince és további rejtélyek - folytatódik a Seuso kedd, fehervarihirek.hu Artwork of the month: April. The Seuso silver, blueguides.com The Polgárdi silver stand, blueguides.com „A Seuso-kincs és Pannonia”, Kiadó: História folyóirat. [2010. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. Disputed Roman treasure on show, bbc.co.uk Megszabadulna a Seuso-kincstől Northampton grófja, index.hu 4 Roman Treasures, on View and Debated, nytimes.com A glimpse of the Sevso Treasure, timesonline.typepad.com Bonhams 2006 The Sevso Treasure (Roman Silver) A Private Exhibition, Date – October 2006, abebooks.co.uk Egy történet szomorú vége, nepszava.hu Zelnik István hazahozza a Seuso-kincset, index.hu Seuso-ügy: Zelnik provokálja az államot , mno.hu A kormány nemet mond a Zelnik-ajánlatra a Seuso-ügyben, szegedma.hu Elárverezik Zelnik István kincseit, origo.hu Kis Seuso-csúcs: L. Simonnal tárgyalt Zelnik a kincsek sorsáról, hvg.hu A Seuso-kincsek eredetének bizonyítékai, nava.hu Not for sale yet - the 'cursed' 14 pieces of silver worth £100m, theguardian.com Segítőkész britek szálltak be a Seuso-ügybe, origo.hu Hajdú: 10 millióért tudtuk volna megvenni a Seuso-kincseket Zsolt Mráv Hungarian National Museum, Archaeology, Department member, hnm.academia.edu Könyvbemutató – “A Seuso kincs és Pannonia”, regeszet.org.hu Seuso-kincs és Pannonia - könyvbemutató, youtube.com Nagy és Trócsányi Kétévnyi jogi munka és egyeztetés a Seuso-kincsekért , nt.hu QUADRIPUS - tripus helyett, terasz.hu A polgárdi állvány rajza, 1924, szikmblog.wordpress.com Miért fizettünk érte, ha a miénk?, hvg.hu A Seuso-kincs lehet a mi Da Vinci-kódunk, origo.hu A Seuso-kincsek visszaszerzését javasolja a Magyar Régész Szövetség a jegybanknak, budaorsiinfo.hu Heti Válasz: Az MNB nem akarja a Seuso-kincseket, mno.hu Szent István Király Múzeum, szikm.hu Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincset Ingyenes látogatási lehetőséggel zárul hétvégén a Seuso-kiállítás, szekesfehervar.hu A Seuso-kincsek újabb darabjai kerülhetnek elő, index.hu Ezt jelentette be Orbán! Portfolio.hu 2014. március 26. Seuso-kincs: amit titkolnak Magyarországon, az angolok közzéteszik, hvg.hu Seuso-kincs: hét darab került vissza Magyarországra, archeologia.hu Idő kérdése és a kincs többi darabja is visszakerülhet, youtube.com Meleagrosz, antik.szepmuveszeti.hu Gesztelyi Tamás: A Seuso-kincs Meleagros-táljának képprogramja, real.mtak.hu Mit kell tudni a kalandos történetű Seuso-kincsekről?. portfolio.hu, 2014. április 2. (Hozzáférés: 2014. április 2.) Hazakerült a Seuso-kincs. Origo, 2014. március 26. (Hozzáférés: 2014. március 27.) Magyarországon a Seuso-kincsek Magyar Hírlap, 2014. március 26. Teljes titokban vizsgáltak több milliárd forint értékű kincseket Debrecenben, dehir.hu Folytatódhat a Seuso-kincsek utáni vadászat. mno.hu, 2017. március 18. (Hozzáférés: 2017. március 18.) Orbán: Felbecsülhetetlen nemzeti értékeinknek Magyarországon van a helye. Híradó, 2017. július 12. (Hozzáférés: 2017. július 12.) Teljessé vált a Seuso-kincs, magyarhirlap.hu 8,6 mik. lliárd forintot fizet a kormány az újabb Seuso-kincsek kompenzációjáért. magyarnarancs.hu Magyar Közlöny 2017. évi 144. szám A Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról döntött a kormány , hirado.hu A SEUSO-KINCS - A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM VÁNDORKIÁLLÍTÁSA 2017-2018., mnm.hu Augusztus végéig a Parlamentben láthatók a Seuso-kincsek, kapos.hu MúzeumCafé 42. szám A Seuso-kincs mostantól a tudomány fókuszában, issuu.com Elviszik a Seuso-kincseket - de csak Székesfehérvárra , vs.hu Olvasói levél Mindenki azt akarja – Mi lesz a Seuso-kincsekkel?, magyarnarancs.hu A molylepke bábja, magyaridok.hu Niello, terebess.hu Nielló, kislexikon.hu The Sevso treasure and its significance, szepmuveszeti.hu Hazakerültek az 1600 éves Seuso-kincsek!, kilato-hidegkut.hu A Seuso kincs tárgyai, hirado.hu Nagy Mihály: A Seuso-kincs, termeszetvilaga.hu Epigraphische Text-Datenbank: Detailansicht, edh-www.adw.uni-heidelberg.de Hajdú Éva. „Egy kincs nyomában”, Kiadó: História folyóirat. [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. Magyar Posta Zrt. - Seuso-kincsek hazahozatala, posta.hu A Seuso-kincs és Pannonia, História 2000-03, tankonyvtar.hu A feliratos medalion a vadásztálon, mno.hu Egy ókeresztény jelkép a római politikában, jgypk.hu História 2000-08 A magyar föld kincse Gorsium, tankonyvtar.hu Marosi Arnold: Fejér megye népe és vallási viszonyai a római uralom idején, epa.oszk.hu „E JELBEN GYŐZNI FOGSZ!”, jgypk.hu Fitz Jenő: Gorsium – Herculia, tankonyvtar.hu Továbbra is az egyértelmű bizonyítékot várják a Seuso-kincsek ügyében, ng.hu Elhunyt Szilágyi János György, hvg.hu A Seuso-kincs igaz története, utazom.com Visszakerült a Seuso-kincs hét darabja, nepszava.hu A polgárdi ezüstállvány és a Seuso kincs, academia.edu Silver quadripus from Polgárdi. 4th century, library.hungaricana.hu Források Hajdú Éva: A Seuso-kincs: A történelem nagy rejtélyei , Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2014, ISBN 9789630978309 Dági Marianna–Mráv Zsolt: A Seuso-kincs . Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2017, ISBN 9786155209673 Dézsy Zoltán: A Seuso-kincsek rejtélye című 1994-es dokumentumfilmje A brit Time Team műsora a Seuso kincsről (2008) Kincs, ami nincs , index.hu (2000.08.14.) Nagy Mihály: A Seuso-kincs , Természet Világa 1997. évi 2. szám Cikk a Seuso-kincs eredetéről , mult-kor.hu (2008. III. 13.) A döntő bizonyíték még hiányzik a Seuso kincs visszaszerzéséhez , uj.terasz.h A Seuso-kincs története , regisegapro.hu Mráv Zsolt, Dági Marianna: Az ezüst bűvöletében: A Seuso-kincs , academia.edu Vágó Ádám:A Kárpát-medence ősi kincsei , real.mtak.hu Tóth Endre: Egy dunántúli római gazdag ember kincse: Seusónak és családjának díszedényei, Magyar iparművészet, 21. évf. 6. sz. (2014.) „Létezik a hiszékenységipar” Tóth Tibor összeesküvéselmélet-szakértő hívőkről és futóbolondokról , valasz.hu John Henry Merryman: Thinking about the Elgin Marbles: Critical Essays on Cultural Property, Art and Law, Kluwer Law International, 2009 , books.google.hu Irodalom Visy Zsolt , Mráv Zsolt (szerk.): A Seuso-kincs és Pannonia / The Sevso Treasure and Pannonia . PTE Régészet Tanszék - GeniaNet kiadó, Pécs, 2013, ISBN 9789638939449 Bencs János: A Seuso-kincs rejtélye , Coldwell Art Könyvkereskedelmi Bt., 2004, ISBN 9789638650658 Mundell Mango, Marlia, Bennett, Anna: The Seuso Treasure, Part I. Journal of Roman Archaeology, Supplementary Series N. 12 part 1. (Ann Arbor, MI: JRA, 1994). Mundel Mango, Marlia: The Seuso Treasure Hunting Plate. Apollo (1990)/July, 2–13 Kenneth Lapatin (szerk.): The Berthouville Silver Treasure and Roman Luxury, Getty Publications , books.google.hu Csupor Tibor: Seuso-kincs rejtélye - A titkosszolgálatok harca a római ezüstért, Lapcom Kft., 2014, ISBN 9789630893312 László Lackner: The Curse of the Seuso Treasures, 2012, S.Back agency, ISBN 9783943434187 Mócsy András: Pannonia a késői császárkorban (Apollo Könyvtár 4.), Akadémia kiadó, Budapest, 1974 Film Dézsy Zoltán: A Seuso-kincsek rejtélye, magyar dokumentumfilm, 1997 Dárday Nikolett Dárday Nikolett (Budapest, 1941. december 4. –) Ferenczy Noémi-díjas magyar üvegtervező iparművész. Életpályája Középiskolai tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte, ahol 1960-ban érettségizett. Szaktanára Báthory Júlia üvegtervező volt. Később felvették a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol 1967-ben szerzett diplomát. Itt mestere Z. Gács György festő, illetve Mánczos József üvegművész volt. Szakmai gyakorlatát 1962-ben végezte Bécsben, ahol üveggravírozással foglalkozott. Diplomájának megszerzése után az Üvegipari Műveknél lett üveg-, ill. formatervező. Itt elsősorban lámpák tervezésével foglalkozott. Munkája közben a Magyar Iparművészeti Főiskola üvegtervező szakán oktatott. 1971-től különböző tisztviselői pozíciókat töltött be művészeti intézményeknél 1978-ig. Ekkor önállóan kezdett el dolgozni. Mellette a Képcsarnok Vállalaton keresztül üveg-iparművészeti tárgyakat készített és forgalmazott 1995-ig. 1990-ben saját üvegművészeti műtermet nyitott. 2007-ben Ferenczy Noémi-díjban részesült. Társasági tagságai Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) üvegművészeti szakosztály Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége üvegművészeti szakosztály Magyar Üvegművészeti Társaság Képző- és Iparművészek Egyesülete XIII. kerület (KIPE 13) Családja Özvegy, férje Scholz Erik Munkácsy Mihály-díjas festőművész volt, akit Dárday igazi mesterének tartott. Egyéni kiállításai Csepel Galéria, Budapest (1971, Kovács Józseffel ) IDEA Úri utcai Galéria, Budapest (1981, Lázár Izával) Galerie Noran, Lüdinghausen (1988, Kecskés Ágnessel ) Nagy Gy. Galéria, Várpalota (1990) Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest (1996) Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest (1998, Lesenyei Mártával) Válogatott csoportos kiállításai Az üveg művészete , Iparművészeti Múzeum , Budapest (1971) Edénykultúra , Műcsarnok , Budapest (1972) Magyar üvegművészet , Vigadó Galéria , Budapest (1982) I. Tihanyi Üvegtriennálé , Tihanyi Múzeum, Tihany (1990) Paradoxon-üveg-művészet , Iparművészeti Múzeum, Budapest (1995) Üvegszimpózium , Bárdudvarnok (1996) • Kaposvár (1997) IX. Állami Művészeti Díjazottak kiállítása , Olof Palme-ház , Budapest (2007) Szalai Sándor (szociológus) Szalai Sándor (Budapest, 1912. október 22. – Budapest, 1983. május 18.) szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1948, rendes 1970), Állami díjas (1980). Életútja 1912. október 22-én született Budapesten. Tanulmányait Lipcsében, Frankfurt am Mainban és Zürichben végezte. 1934-ben Zürichben szerzett bölcsészdoktori oklevelet, majd 1935-től 1939-ig a Pester Lloyd munkatársa volt, 1939-től 1944-ig pedig a Dante Könyvkiadó irodalmi és tudományos lektorátusának vezetője lett. 1944-ben munkaszolgálatra rendelték. 1945-től 1948-ig a Szociáldemokrata Párt külügyi titkárságának vezetője, 1945-1947-ben pedig a Külügyi Akadémia vezetője, 1946-tól egyidejűleg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a szociológiai intézet vezetője volt. Bárdossy László népbírósági perében a vád képviselője. 1950-ben törvénysértő perben szabadságvesztésre ítélték, 1956 márciusában szabadult, 1957-ben rehabilitálták. 1956-1957-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított, majd 1957-től 1966-ig az Egyetemi Könyvtár főmunkatársa volt. 1963-tól egyidejűleg a veszprémi Vegyipari Egyetemen is tanított szociológiát (címzetes egyetemi tanár), valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárának tudományos főmunkatársa volt. 1966-tól 1972-ig az ENSZ Kutatási és Oktatási Intézete (UNITÁR) kutatási igazgató helyettese. 1972-től haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója volt, egyidejűleg 1972-től 1980-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1980-tól haláláig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. 1978-tól haláláig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és a World Academy of Art and Science tagja volt. Javaslatára alapította 1979-ben a Magyar Szociológiai Társaság az Erdei Ferenc-díjat, melyet 1980-tól ítélnek oda. 1982-ben bekövetkezett haláláig részt vett az MTA Elnöksége által 1965-ben létrehozott Kutatásszervezeti Intézet Tudományszervezési Csoportjának munkájában is. Az Intézet életének fontos része volt az a néhány év, amelyet itt töltött a nemzetközi hírű Szalai Sándor akadémikus, szociológus–filozófus. Az ő nevéhez fűződik többek között annak az elnökségi bizottságnak a vezetése is, amely az elsők között foglalkozott tudományos alapon a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítésének lehetséges ökológiai következményeivel. Ugyancsak Szalai Sándor vezette azt az elnökségi bizottságot is, amely a távlati népgazdasági terv megalapozásához 20 évre szóló tudományfejlődési prognózist dolgozott ki 1980-1982 között. Fő kutatási területei Tudományszociológia Matematikai módszerek és logikai modellek alkalmazása a társadalomtudományban Jövőkutatás Nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás Kezdeményezője és szervezője volt a nemzetközi időmérleg-kutatásoknak Kitüntetései 1982-ben a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntették ki. Főbb művei Philosophische Grundprobleme der psychoanalythischen Psychologie (Budapest, 1935) Társadalmi valóság és társadalomtudomány (Budapest, 1946) Ítél a magyar nép! (Budapest, 1946) Bevezetés a társadalomtudományba (Budapest, 1948) Idő a mérlegen (szerk., Budapest, 1978) ÖBB 1041 sorozat Az ÖBB 1041 sorozat egy osztrák Bo’Bo’ tengelyelrendezésű villamosmozdony-sorozat volt. 1951 és 1953 között gyártotta az AEG, a BBC, az ELIN és a SSW. 2003-ban selejtezték. Az 1041-eseket tehervonatok vontatására szánták, az ÖBB 1040 sorozat leváltására. Csak 25 darabot gyártottak belőle, mivel hamarosan elkezdték gyártani a modernebb ÖBB 1141 sorozatot. Akif Uğurdur Akif Uğurdur (1962. október 7. –) török nemzetközi labdarúgó-partbíró, asszisztens. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Játékvezetői vizsgáját követően lakókörzetének Labdarúgó-szövetség által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Török Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével 1990-től a Spor Toto 2. Lig, majd 1992-től a Turkcell Süper Lig asszisztense. A nemzeti játékvezetéstől 1999-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Török labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi asszisztensnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1996-tól tartotta nyilván asszisztensi keretében. Több nemzetek közötti válogatott, valamint UEFA-bajnokok ligája klubmérkőzésen segített az oldalvonal mellől. A nemzetközi asszisztensi tevékenységtől 1997-ben a FIFA JB 45 éves korhatárát elérve vonult vissza. Labdarúgó-világbajnokság Az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB partbíróként foglalkoztatta. Labdarúgó-Európa-bajnokság Az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB partbíróként foglalkoztatta. Olimpiai játékok Az 1996. évi nyári olimpiai játékokon a FIFA JB partbírói szolgálatra alkalmazta. Egy találkozó kivételével partbíró társa Heiner Neuenstein volt. A partbírók még nem kapcsolódtak szorosan a delegált nemzeti játékvezetőjükhöz. Dárdás nádtippan A dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens) a perjevirágúak (Poaceae) családjába tartozó növény. Leírása 80–120 cm magas, lazán gyepes, rendszerint dús állományokat alkotó évelő. Levelei ívesen lehajlók, fényeszöldek, 3–6 mm széleses, színük elszórtan fehér-szőrös. Június-augusztusban virágzik, a toklász 5 erű, szálkája közvetlenül a csúcs alatt ered, nagyon rövid, alig hosszabb a toklász csúcsi bevágásánál. A pelyva tojásdad-lándzsás, vagy lándzsás, kihegyezett, 3–5 mm hosszú. Élőhelye Nádasokban, nyír- és fűzlápokon, láperdőkben, magassásosokban fordul elő. A Mátrában megtalálhatóak állományai. Danta di Cadore Danta di Cadore település Olaszországban, Veneto régióban, Belluno megyében. Lakosainak száma 455 fő (2017. január 1.). Danta di Cadore Comelico Superiore, San Nicolò di Comelico, Auronzo di Cadore és Santo Stefano di Cadore községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Our Little Corner of the World: Music from Gilmore Girls Az Our Little Corner of the World: Music from Gilmore Girls egy 2002-ben megjelent filmzene album a Rhino Recordstól, amelyet a Szívek szállodájához adtak ki. Az album egy zenei válogatás a sorozathoz készült, Sam Phillips által komponált zenékből és több más zenésztől, amelyek főleg az első két évadban hallhatóak. Az album tartalmazza a „Where You Lead” új változatát is, amelyet Carole King és lánya, Louise Goffin vett fel, amelynek egy rövid részlete főcímzeneként is szolgál. Az albumot eredetileg 2002. szeptember 24-én tervezték kiadni, amely egybeesett volna a harmadik évad premierjével, de egy héttel elhalasztották, 2002. október 1-jére. Heather Phares az Allmusictól kritikájában azt mondta: „az Our Little Corner of the World majdnem túl szép hogy igaz legyen, egyike a legjobb televíziós albumnak, amelyet mostanában adtak ki.” Noel Holston, a New York-i Newsday újságtól úgy találta, hogy a rock-pop dalok összeválogatása: „észrevehetően nem jobb, mint az új Dokik CD vagy társa, az 1999-es, Felicity”, de a Sam Phillips által írt dalokkal „Úgy áll össze, mint egy nagyszerű kamasz álma.” A Village Voice-tól Mary Jacobi megjegyezte, hogy „Sok dallam eleveníti fel Rory korai szerelmét Deannel és a zavarodottságot, amelyet riválisa, a rossz fiút alakító Jess váltott ki. Jacobi azzal az észrevétellel zárta, hogy „A Palladinók emlékeznek az első csókra és tudják, milyen fontos, hogy a megfelelő zenét válasszák ez alkalommal.” Az album dalai Waltz #1 (Cue) – Sam Phillips (0:14) What a Wonderful World – Joey Ramone (2:21) 2. évad, 15. rész, Kincs, ami majdnem nincs Amikor Luke egy lyukat üt lakásának egyik falára Jessnek, hogy legyen saját szobája. Child Psychology – Black Box Recorder (4:05) 1. évad, 19. rész, Emily Csodaországban A dal, amelyet Lane visz át Rory-nak, aki azért szereti, mert olyan nyomasztó. Know Your Onion! – The Shins (2:27) 2. évad, 7. rész, Anyja lánya A dal, amelyet Rory hallgat az epizód elején, amikor a Chilton tanácsadója megzavarja. I Found Love – The Free Design (2:40) 2. évad, 1. rész, Az eljegyzés Amikor az epizód elején a Gilmore lányok sétálnak Stars Hollowban, ahol mindenkinek van egy szál Lorelai ezer százszorszépéből. Elastica – Elastica (2:25) 2. évad, 19. rész, Tanulj tinó! Mielőtt Jess és Rory autóbalesetet szenved. Oh My Love – John Lennon (2:41) 1. évad, 16. rész, Szerelem a csillagok alatt Amikor Dean elmondja Rory-nak, hogy szereti és ő nem mond erre semmit. Getting Married (Cue) – Sam Phillips (0:29) Where You Lead I Will Follow – Carole King & lánya Louise Goffin (3:26) A sorozat főcímdala. Clear Spot – Pernice Brothers (2:20) 4. évad, 4. rész, Csirkét vagy marhát? Az album kiadásakor még nem került adásba a rész. One Line – PJ Harvey (3:10) 1. évad, 21. rész, Dalnokok és százszorszépek Amikor Rory elmondja Deannek, hogy "Szeretlek, te idióta!" és megcsókolja őt. I'm the Man Who Murdered Love – XTC (3:42) 1. évad, 2. rész, Első nap a suliban A dal, amit Lane játszik le Rory-nak az új Cd-jéről. Maybe Next Week (Cue) – Sam Phillips (0:24) Thirteen – Big Star (2:35) 1. évad, 9. rész, Rory bálja Amikor a bál után Rory Deannel sétál Stars Hollowban. Human Behaviour – Björk (4:11) 2. évad, 10. rész, Ünnepi lakoma Amikor a Gilmore lányok meglátják, hogy a tökéletes hóembert elpusztították. I Don't Mind – Slumber Party (2:44) 3. évad, 4. rész, Hogyan bosszantsuk fel a mamát? Amikor Rory befesti Lane haját. Tell Her What She Wants to Know – Sam Phillips (2:13) 4. évad, 1. rés, Véget nem érő táncversenyek It's Alright, Baby – Komeda (2:50) 2. évad, 7. rész, Anyja lánya A dal, amelyet Rory hallgat a fejhallgatóján a Chilton étkezőben a rész végén. God Only Knows – Claudine Longet (3:29) 1, évad, 12. rész, Dupla randevú A dal, amelyet Rory és Lane hallgatni próbál, amikor Lorelai tanulni próbál és folyamatosan kéri őket, hogy halkítsák le, majd hangosítsák fel. Smile – Grant-Lee Phillips (3:53) 3. évad, 3. rész, Jelentem, hogy jelentkezem Amikor Luke és Taylor vitatkoznak, közben Lorelai és Rory ismét Stars Hallowban sétálgatnak. O'Oh – Yoko Ono (3:42) 2. évad, 21. rész, Egy kis kiruccanás Amikor Rory és Jess New Yorkban jár. Rory and Lane (Cue) – Sam Phillips (0:14) Girl From Mars – Ash (3:27) 2. évad, 5. rész, Piroska és a két farkas Amikor Jess és Rory könyvekről beszélgetnek. My Little Corner of the World – Yo La Tengo (2:23) 1. évad, 21. rész, Dalnokok és százszorszépek Amikor Lorelai és Rory egymás felé futnak, hogy megosszák egymással a jó híreket. A Kit Pongetti feldolgozásában is hallható a dal az első rész végén, amikor Lorelai és Rory Luke kávézójában ülnek. 23-as villamos (München) A müncheni 23-as jelzésű villamos a Schwabing Nord és a Münchner Freiheit között közlekedik. Koroknai Viktória Koroknai Viktória (Székesfehérvár, 1979. június 2. –) kézilabdázó. Koroknai már játszott a Fradiban, a Budapesti Kőbánya Spartacusban, a Vasasban, Kiskunhalason, Hódmezővásárhelyen, Veszprémben. Eddigi pályája során már megjárta a junior válogatottat, ahol a 4. helyen zárt vele a magyar csapat. Nemzetközi mezőnyben szerepelt a 2006/2007-es idényben a Kiskunhalas gárdájával, és a csapat sokáig menetelt az EHF-Kupában. A 2012/2013-as idényben a Haladás VSE játékosa. Gare de Douai Gare de Douai vasútállomás Franciaországban, Douai településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Lille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Pont-de-la-Deûle Gare de Montigny-en-Ostrevent Gare de Corbehem Prekopahegy Prekopahegy (horvátul Prekopa) falu Horvátországban Muraköz megyében. Közigazgatásilag Stridóvárhoz tartozik. Fekvése Csáktornyától 12 km-re északnyugatra, községközpontjától Stridóvártól 5 km-re délkeletre a Muraközi-dombság területén fekszik. Közelében található a Muraköz legmagasabb pontja a 344 m magas Mohokos-hegy. Története A csáktornyai uradalom része volt. Területén egykor ferences kolostor és Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állt. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly király 1719-ben a Muraközzel együtt szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. Csak a 20. században lett önálló falu. 2001-ben 271 lakosa volt. Cyclodina A Cyclodina a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a vakondgyíkfélék (Scincidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 7 faj tartozik. Cyclodina aenea Cyclodina alani Cyclodina lichenigera Cyclodina macgregori Cyclodina oliveri Cyclodina ornata Cyclodina whitakeri Forrás Biolib szerinti rendszerbesorolása Paola (Málta) Paola vagy Raħal Ġdid Málta egyik helyi tanácsa a Nagy Kikötő déli részén, a Három Várostól délre lévő Kordin (Corradino) dombon és a délebbre emelkedő dombokon. Északról a Nagy Kikötő és Bormla, keletről Fgura, délről Tarxien, keletről pedig Luqa és Marsa határolják. Lakossága 8856 fő. Olasz nevét (Casal Paula) alapítójáról, a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymesteréről, Antoine de Paule-ról kapta. Máltai nevének jelentése új város. Története Őskori emlékei, köztük a három Kordin templom a legjelentősebbek közé tartoznak Máltán, a Ħal Saflieni-i hipogeum pedig a Világörökség része. Ettől kezdve azonban lakatlan terület volt, kezdetben Bir Miftuħ, majd Tarxien egyházközségében. A mai települést Antoine de Paule nagymester hozta létre 1626-ban, a templom építésével. A helyiek körében azonnal Raħal Ġdid néven lett ismert. A Lovagrend egyik tagjának, Szent Ubaldescának tiszteletére épült templom volt a város első épülete. 1718-ban Brichelot és Bremond térképén szerepel Paulla néven, ám érdekes módon a mai Żabbar helyén - amelyet viszont délebbre ábrázolnak - is található egy C(asal) Paula nevű község. A templomot többször bővítették, ám miután 1910-ben Paola egyházközsége különvált Tarxientől, új templom épült Krisztus Király tiszteletére (1923-1959). A brit uralom idején és a második világháború után hajójavító üzemek jöttek létre a Nagy Kikötő partjain. A városban található Málta egyetlen mecsete is. A század végén újabb egyházközség jött létre a településen, a Lourdes-i Szűz Mária-plébánia, amelynek új templom is épült. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Paolában található Málta civil és katonai börtöne (Corradino). Önkormányzata Paolát héttagú helyi tanács irányítja, a jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban. Polgármesterei: Silvio Parnis (1994-2001?) Raymond Attard (2001?-2007) Dominic Grima ( Munkáspárt , 2007-2012) Roderick Spiteri (Munkáspárt, 2012-) Nevezetességei Hypogeum Az egykori Ħal Saflieni faluban talált hipogeum (föld alatti temetkezési hely) a máltai kőkor egyik leghíresebb és legjobb állapotban fennmaradt emléke. A korai földalatti temetkezési helyek továbbfejlesztett változata, egy három emelet mély labirintusként rejtőzik a mészkősziklában. Kr. e. 3700 és 3000 között használhatták, kb. 6-7000 ember temetkezési helye. Az építményt véletlenül fedezték fel a 20. század elején. A több mint 20 kézzel kivájt terem rendkívüli kulturális fejlettségről tanúskodik. Az építmény állagának megóvása érdekében ma csak napi 80 látogató tekintheti meg. Kordin Kordin III az egyetlen, amely fennmaradt a leírásokból ismert három rom közül. A legkorábbi templomépítési fázisból származó templom ma teljesen körbeépítve áll a dokkok fölötti dombon, a Triq Kortin és a Triq Il-Baċir között. Egyéb nevezetességei Szt. Ubaldesca-templom Krisztus Király plébániatemplom Lourdes-i Szűz Mária plébániatemplom Kultúra Band clubjai: Filarmonic Society G.M. Fra Antoine De Paule (Kristu Re Band) Filarmonic Society Lourdes A.D. 1977 (Santa Bernardina Band) Kristu Sultan Paola Band and Social Club Egyházi szervezet: Paola Scout Group Sport Sportegyesületei: Paola Wolves Sports Club Boccia: Boċċi Club Paola/Tarxien Paola Schreiber Boċċi Club Futsal: Paola Stars Futsal Club Labdarúgás: Paola Hibernians Football Club : a Premier League egyik legsikeresebb csapata, 10-szeres bajnok, 8-szoros kupagyőztes Tenisz: Vittoriosa Lawn Tennis Club Tennis Club Kordin Tollaslabda: Paola Stars Badminton Club Közlekedés Autóval és tömegközlekedéssel is néhány percre van a sziget főbb városaitól. A máltai nemzetközi repülőtér szintén néhány percnyire található. Autóbuszjáratai (2011. november után): 1 (Valletta-Isla) 2 (Valletta-Birgu) 3 (Valletta- Kalkara ) 81 (Valletta- Marsaxlokk ) 82 (Valletta- Birżebbuġa ) 83 (Valletta- Santa Luċija -Valletta) 84 (Valletta- Żejtun -Valletta) 85 (Valletta-Marsaxlokk) 91 (Valletta- Marsaskala ) 92 (Valletta-Marsaskala) 93 (Valletta-Marsaskala) 94 (Valletta- Xgħajra ) 120 (Xgħajra- Pembroke ) 204 (Marsaskala-Mater Dei) 206 (Marsaskala-Mater Dei) 210 (Birżebbuġa-Mater Dei) 213 (Kalkara-Mater Dei) 226 (Santa Luċija-Mater Dei) X2 (expressz, Repülőtér- San Ġiljan ) X3 (expressz, Repülőtér- Buġibba ) N3 (éjszakai, San Ġiljan- Kalkara ) N71 (éjszakai, San Ġiljan- Qrendi ) N81 (éjszakai, San Ġiljan-Repülőtér) N82 (éjszakai, San Ġiljan-Birżebbuġa) N91 (éjszakai, San Ġiljan-Marsaskala) Batumi nemzetközi repülőtér Az Alexander Kartveli Batumi nemzetközi repülőtér (IATA: BUS, ICAO: UGSB) Grúzia egyik nemzetközi repülőtere Batumi Fekete-tengeri kikötővárostól, az Adzsar Autonóm Köztársaság fővárosától 5 km-re délre. A repülőtér 30 km-re északkeletre fekszik a törökországi Hopa városától, így nem csak Grúzia belföldi és nemzetközi járatait fogadja, hanem Északkelet-Törökország repülőtereként is szolgál. A repülőtér Alexander Kartveli repülőgéptervező mérnök nevét viseli. A Georgian Airways légitársaság egyik bázisa. Batumi repülőtere egyike Grúzia három nemzetközi repülőterének (a másik kettő a Tbiliszi nemzetközi repülőtér a főváros, Tbiliszi mellett és a Építő Dávid nemzetközi repülőtér, a második legnagyobb város, Kutaiszi repülőtere). Az új terminál 2007. május 26-án nyílt meg, területe 4256 m², utaskapacitása évente 600 000. A Batumi nemzetközi repülőtér utasforgalma jelentős mértékben megnőtt, amióta 2007-ben felújította a török TAV Airports Holding: 2011-ben 134 000 utas haladt át rajta, ami 51%-os növekedés az előző évhez képest. Statisztika A 2015 szeptemberében Batumiba érkező turisták közül 11 792 volt külföldi, ami 54%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Stazione di Vico Equense Stazione di Vico Equense vasútállomás Olaszországban, Vico Equense településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Torre Annunziata-Sorrento-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Seiano Stazione di Scrajo Terme Magyarország az 1987-es úszó-Európa-bajnokságon Magyarország a Strasbourgban megrendezett 1987-es úszó-Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Vízilabda Férfi A magyar férfi vízilabda-válogatott kerete: Női A magyar női vízilabda-válogatott kerete: Lando pápa Lando (? – 914 februárja vagy márciusa) volt a történelem folyamán a 123. egyházfő 913 júliusától. Élete A közép-itáliai Sabina tartomány Fornovo városában látta meg a napvilágot, apját Tainónak hívták. Megválasztását a római Theophilaktosz család mozdította elő. Rövid regnálásából mindössze egy hivatalos cselekedetének dokumentuma maradt fenn: egy 1431-es irat említi a sabinai Vescovio székesegyházának tett adományát. Ezen felül semmit nem tudunk pontifikátusáról. Az egyik utolsó olyan pápa volt, aki saját eredeti nevét használta uralkodói neveként (bár a mostanáig legutolsó ilyen, II. Marcell pápa jóval később, 1555-ben lépett trónra). Amennyiben pedig I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János és VI. Pál) nevének felvételét, akkor Lando volt a 2013-ban megválasztott Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amilyenen előtte még senki. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Varga József (labdarúgó, 1955) Varga József (Szőny, 1955. január 24. –) labdarúgó, hátvéd, középpályás. A sport sajtóban Varga II néven említették. Pályafutása A válogatottban Kétszeres utánpótlás válogatott (1974). Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1982–83 2.: 1977–78 UEFA-kupa negyeddöntős: 1978–79 Fabriczy András Fabriczy András (Fabricius András) (Pazdics, 1751. augusztus 20. – Poprád, 1830. január 23.) evangélikus lelkész. Élete Fabriczy Dávid evangélikus lelkész és Jeney Anna Mária fia volt. Tanult Pazdicson, Eperjesen és Sopronban. Mikor befejezte a bölcseleti, teológiai és jogi tanfolyamot, az 1774–1775. éveket a jénai egyetemen töltötte. Mint az Ujházy-család nevelője Hollólomnicon, Budaméren és Budán nyolc évig élt. 1784-ben Nagylomnicra (Szepes megye) hívták meg lelkésznek, ahol az ő segítségével épült a templom. 1789-ben Poprádra ment lelkésznek, ahol új iskolát létesített és az új templom alapkövét letették. 1805-ben Nicolai Sámuel püspök mellett az összes szepességi evangélikus egyházi községeket látogatta és ezen egyházlátogatásoknak történeti adatokban gazdag jegyzőkönyveit szerkesztette. A tiszai evangélikus kerület egyházrendszerének összeállításában Berzeviczy Gergely kerületi felügyelővel olyan példaértékű munkát végeztek, hogy az ilyen egyházrendszert Fabriczy-Berzevicziana coordinationak nevezték el. A 13 szepesi városok esperességének élén 1810–1813-ig mint alesperes, 1813–1825-ig mint főesperes állt és annak történetét megírta. 1808-ban püspöknek volt kijelölve. Templomfelszenteléseknél és egyéb ünnepélyes alkalmakkor a megyében mint kedvelt szónok ő tartotta a szent beszédeket. Neje Abhortis Augustini Klára volt, Augustini (ab Hortis) Sámuel szepesszombati lelkész és híres geológus leánya, akivel 41 évig élt. Temetésén Klein Sámuel felkai tudós lelkész tartott felette német halotti beszédet. („Parentation…” Lőcse, 1830.) Művei Das Verlangen der Frommen nach dem Hause des Herrn. Eine Predigt… welche bey dem ersten Gottesdienste in dem neu errichteten Bethause zu Gross-Lomnitz im Jahre 1785 den 2. Weinmonat… ist gehalten worden. Leutschau. Lieder, welche bey dem ersten Gottesdienste in dem… neu errichteten Bethause zu Gross-Lomnitz abgesungen werden im Jahre 1785. den 2. Weinmonath. Leutschau. Catechismus Dr. Martini Lutheri. Leutschau, 1795. Gradus consangvinitatis et affinitatis aug. et helv. confessioni addictis in Hungaria prohibiti, quos ex edicto matrimoniali enodavit. Cassoviae, 1814. Coordinatio rei religionalis ecclesiasticae aug. conf. evangelicae Tibiscanae secundum leges religionales, canones synodales, usum et habito respectu recentiorum benignarum resolutionum regiarum. Leutschoviae, 1815. Predigt den 2. Juny 1817. bey der Einweihung unserer neuen Kirche… gehalten. Leutschoviae, 1817. (Drei Predigten von Sam. Klein, nebst einer vierten von…) Kéziratban maradt: Supplementa ad historiam executionis Eperiessiensis anno 1687. sub comissione Caraffiana peractae és Annotationes ad theatrum Eperiessiense anni 1687. Egy cikke: Beschreibung eines halbversteinerten Ochsenkopfes, megjelent a Bredetzky, Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn (IV. Wien, 1805.) c. gyűjteményes munkában. Réti-megnyitás A Réti-megnyitás vagy Zukertort-megnyitás olyan megnyitás a sakkban, amelynek első lépése 1. Hf3. Nevét Réti Richárd nem hivatalos nagymesterről kapta, aki 1924-ben ezzel a megnyitással győzte le José Raúl Capablanca akkori sakkvilágbajnokot. A Sakkmegnyitások Enciklopédiájában (Encyclopaedia of Chess Openings, ECO) a Réti-megnyitás kódjai: A04-A09. A Chessbase statisztikája szerint a Hf3 a lehetséges 20 nyitólépés közt a harmadik legnépszerűbb. A huszárt jó mezőre fejleszti és gyors sáncolást készít elő. Ebben a megnyitásban világos állása rugalmas az első lépés után, nem kötelezi el magát valamely gyalogstruktúra iránt a centrumban és megvárhatja, hogy sötét feltárja saját szándékát. A lépés egyetlen apró hátránya, hogy elzárja az f-gyalog útját. Ez nem baj, ha világos nem akar gyorsan kilépni az f-gyaloggal, de kizárja az f3-ra, illetve a Hge2-re épülő játékrendszereket, amelyeket gyakran alkalmaznak a királyindiai védelem ellen. 1.... d5 folytatással általában más megnyitásba transzponálódik át, mint a királyindiai, vagy a vezércsel. Ha világos a korai szakaszban c4-et is húz, akkor a játszma az angol megnyitásba is átmehet. 1....c5, 2. e4 esetén a szicíliai védelem is kihozható. Amikor nem megy át valamely másik megnyitásba, a Réti megnyitás fő változatai a következők: 1...Hf6 (ECO-kód A05) 1....d5 (A06) 2. g3 (Királyindiai támadás, A07) (modern változat) 2…. c5 3. Fg2 (Királyindiai támadás, A08) 2. c4 (A09) (klasszikus változat) 1…egyéb (A04) Réti nevéhez legszorosabban az A06 jelű 1. Hf3 d5 változat fűződik. A leggyakoribb válasz világossal 2. c4, ez az A09 kódú hagyományos, vagy klasszikus változat. A legutóbbi években vált népszerűvé és ezért a modern változat nevet viseli a 2.g3 folytatás (A07), amelyben királyoldali futójával világos a játszma korai szakaszában fianchetto létrehozására törekszik, bár ez a játék gyakran megy át a királyindiaiba. A klasszikus változat Az A09 állásból sötét válaszai: 2. … dxc4 - leveszi a gyalogot 2. … e6 - védi d5-öt 2. … c6 - védi d5-öt 2. … d4 - megtolja a gyalogot Egy ponton világos g3-at és Fg2-t lép, fianchettóba húzva a futót a sáncolás előtt. Ez a Réti által hirdetett hipermodernizmus jegyében történik, amely a centrumnak a szárnyakról történő ellenőrzését jelenti a közvetlen elfoglalása helyett. Világos a tempóért és a pozícióért hajlandó áldozni is, bár a gyalogot ebben a játékban általában mérgezettnek tartják, mivel Va4+ azonnal visszanyeri és Vxc4 után vitathatatlan dominanciát biztosít világosnak a centrumban. Ez a csere fejletlenül hagyja sötét állását, miközben világos vezérével és huszárjával is előretör. Santiago do Cacém Santiago do Cacém község és település Portugáliában, Setúbal kerületben. A település területe 1059,69 négyzetkilométer. Santiago do Cacém lakossága 29749 fő volt a 2011-es adatok alapján. A településen a népsűrűség 28 fő/ négyzetkilométer. A település jelenlegi vezetője Vitor Manuel Caro Proença. A község napja minden évben július 25-én van. A város mellett található a Castelo de Santiago do Cacém vár. A község a következő településeket foglalja magába, melyek: Abela Alvalade Cercal do Alentejo Ermidas-Sado Santiago do Cacém, Santa Cruz e São Bartolomeu da Serra Santo André São Domingos e Vale de Água São Francisco da Serra Akit a mozdony füstje megcsapott… Az Akit a mozdony füstje megcsapott… Moldova György 1977-ben megjelent riportkönyve, szociográfiája. A mű 1975 és 1977 között készült, átfogó képet ad a Magyar Államvasutak belső életéről, működéséről; bemutatja a vasút dolgozóinak életét, munkakörülményeit. Moldova György … író könyvet készít a Magyar Államvasutak történetéről, mai munkájáról és a vasutas dolgozók életéről. Munkáját a Magyar Államvasutak vezetése és személy szerint én magam is támogatom, […] Fontosnak tartom, hogy közös segítségünkkel Moldova György olyan anyag birtokába jusson, amely méltóan mutatja be a vasutasok életét, munkáját, harcait. […] A könyvet először 1977-ben adták ki, amelyet újabb kiadások követtek 1978-ban, 1979-ben, 1984-ben és 1995-ben. 1987-ben a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kiadta hangoskönyvben, Galamb Zoltán felolvasásában. A fényképeket Horváth Péter készítette. Tartalma A könyv hat fejezetből áll. Az első fejezet (A forgalomnak menni kell! címmel) ismerteti a Ferencváros pályaudvar – az ország legnagyobb rendező-pályaudvara – működését, bemutatja a vasutasok mindennapjait, „számba veszi a szinte eposzba illő erőfeszítést, ahol a vasutasok csökkentett létszámmal mostoha körülmények között biztosítják a forgalom menetét, felejthetetlen portrét rajzolva róluk”. Képet ad az idősebb és a fiatalabb vasutasok, vasutasnemzedékek gondolkodásmódjáról. A Vezérállásban című fejezet a mozdonyvezetők szemszögéből mutatja be a vasutat. A Lassújel című fejezet arra keresi a választ, hogy mi okozhatja a vonatok késését. A Záhony – az ország kapuja címet viselő fejezet Európa legnagyobb átrakó-pályaudvarát mutatja be. Az Utolsó vonatok a megszüntetett vonalakról – a vasútbezárások körülményeiről és következményeiről, gazdasági és társadalmi hatásairól – szól. A munkavégzés során megsérült, lerokkant vasutasok gyógyítását, rehabilitációját mutatja be az utolsó, A beteg vasutas című fejezet. Taekwondo a 2016. évi nyári olimpiai játékokon A 2016. évi nyári olimpiai játékokon a taekwondóban nyolc versenyszámot rendeztek. A versenyszámokat augusztus 17. és 20. között rendezték. Éremtáblázat (A táblázatokban a rendező nemzet sportolói eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.) Paolo Angelo Nespoli Paolo Angelo Nespoli (Milánó, 1957. április 6. –) olasz mérnök küldetés specialista, űrhajós. Életpálya Az olasz hadsereg missziójában 1982-től 1984-ig szolgált Bejrútban. Olaszországba visszatérve hivatásos tisztként dolgozott. 1988-ban a Bachelor of Science in Aerospace Engineering intézetben gépészmérnöki oklevelet kapott. 1989-ben New Yorkban Légügyi és Űrhajózási ismeretekből vizsgázott. Pilóta igazolvánnyal rendelkezik, mester ejtőernyős. 1989-től Firenzében a Proel Tecnologie tervező mérnöke. 1991-ben csatlakozott a Németországban székelő Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósok kiképzési osztályához. Az űrhajósok adatbázisát kezelte, kiképzésüket előkészítette, megvalósítását segítette. 1995-től Hollandiában az Európai Űrkutatási Technológiai Központ (EUROMIR projekt) felelős vezetője. 1996-tól Houstonban dolgozott, a Nemzetközi Űrállomásra készülő legénység felkészítésén dolgozott. 1998. augusztus 27-től részesült űrhajóskiképzésben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban. Két űrszolgálata alatt összesen 174 napot, 09 órát és 40 percet töltött a világűrben. Űrrepülések STS–120 a Discovery űrrepülőgép 34. repülésén küldetés felelőse. Olaszország által készített Harmónia modult (összekötő modul) szállította, majd űrhajósai űrsétával (kutatás, szerelés) pozíciójába helyezték. Első űrrepülésén összesen 15 napot, 2 órát és 23 percet töltött a világűrben. Szojuz TMA–20 fedélzeti mérnöke/ISS fedélzetén első fedélzeti mérnök. Európaiként a második 6 hónapos űrrepülést hajtotta végre. Szerteágazó kutatási programot hajtott végre sugárzás ellenőrzés, erőforrás kutatás (olajkitermelés segítése), biológiai mérések, kísérletek folyadékokkal, technológiai kísérletek. A második japán H–2 Transfer Vehicle teherszállító űrjármű (HTV-2) kipakolásában segédkezet. Az európai Columbus Orbital Facility (COF) laboratóriumban több űrügynökség – ( ESA , NASA, JAXA , CSA – programját végezte. Második űrrepülésén összesen 159 napot, 07 órát és 17 percet töltött a világűrben. Tartalék személyzet Szojuz TMA–19 fedélzeti mérnöke Villarramiel Villarramiel település Spanyolországban, Palencia tartományban. Lakosainak száma 833 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Japán divat Modern japán street fashion Japánban számos „utcai divatot" tartanak számon, melyek a helyi, illetve a külföldről beáramló divatirányzatok keverékei. Ezen stílusok közül néhány kifejezetten extrém, és inkább tekinthető művészi alkotásnak, mivel igazán magas színvonalú, nemes kivitelű ruhakészítésről beszélünk. Maga a stílus és egyben a trendek felemelkedése Soicsi Aoki nevéhez fűződik, aki 1997-ben a Fruits nevű, jelentős divatmagazinban promotálta a legújabb divatőrületet, a street fashiont. Bár a stílus az évek alatt sokat változott, a street fashion még a mai napig is kiemelkedő jelentőséggel bír Tokióban. Fiatal felnőtteket gyakran láthatunk a szubkultúrának megfelelő öltözetben, olyan helyeken/körzetekben, mint Haradzsuku, Aoyama, Ginza, Odaiba, Shinjuku és Shibuya. Lolita (���� - roríta) 1970-es és 80-as évek alatt alakult ki Tokió Haradzsuku negyedében, majd a következő évtizedekben világszerte ismertté és elterjedtté vált, főként az mangáknak és animéknek köszönhetően. A gothic lolita, röviden goth-loli (���� gosu rori). Az irányzat legfontosabb eleme a sötét színvilág (fekete, királykék, vörös) mind öltözködésben, mind a sminkelésben (pl. sötétebb rúzsok használata). Gyakoriak a gótikus motívumok (keresztek, rózsák, pókháló minta) a ruhák mintázatában és a kiegészítőkön. Alice and the Pirates, Atelier Pierrot, és Moi-même-Moitié márkák is ezt a stílust képviselik. A sweet lolita, más néven ama-loli (���- ama rori), az egyik legismertebb irányzat, melyben az „aranyosság” motívuma találkozik a lolita stílussal, ami Japánban önmagában is nagyon kedvelt motívum. A stílus képviselőinek legfőbb célja, hogy gyermeki külső/megjelenés benyomását keltsék. A világos színek (rózsaszín, kék) és az olyan motívumok, mint az édességek, virágok, mesefigurák a stílus legfontosabb ismertető jegyei. A hajviseletben gyakoriak a világos vagy pasztell színű parókák, túlméretezett masnik, copfok és a frufru. A smink általában természetes és világos. A punk lolita a punk és a lolita stílus keveredése. Jellemzői a szakadt anyagok, bőr vagy műbőr, élénk vagy sötét színek, díszítésként pedig szegecsek, láncok és biztosítótűk szolgálnak. A klasszikus lolita nagyon hagyományosnak mondható az előzőkhöz képest. A színek általában semlegesek, közepesen sötétek, gyakoriak a klasszikus, szolid földszínek. Az irányzatra jellemző a kidolgozottabb, finomabb virágminták, és egyszerűbb, visszafogottabb díszek és kiegészítők. Az kodona, vagy boystyle inspirációját a férfidivat adja, bár általában ezt is nők viselik. Legtöbbször egyszerű, visszafogott színek jellemzik, az öltözet pedig szűk, térdig érő nadrágból, térdzokniból, fodros ingből és mellényből áll. A kiegészítőket illetően a cilinderek, csokornyakkendők, zakók és elegáns férfias fazonú cipők viszik a pálmát. A visual kei japán rock zenészek által kedvelt irányzat. Jellemzője a kirívó öltözködés, a hagyományostól eltérő, szokatlan frizura és az erős smink. Gyaru Japán egyik legfigyelemfelkeltőbb divatirányzata közé tartozik a gyaru. A stílusra jellemző, hogy főleg tinédzserek képviselik, akik általában szőkére festik hajukat, de a barna több árnyalatában is szívesen mutatkoznak. Viszonylag feltűnő sminket használnak. Jellemző még rájuk a túldíszített műköröm, a rövid szoknyák, és sok kiegészítő. A gyaru szintén erősen inspirálódott a nyugati divatból. Ganguro A ganguro az éles kontrasztokban és feltűnéskeltésben élenjáró stílusirányzat. Alapelemei a természetellenesen barna bőr, világos színű haj, fekete tussal kihúzott szem. A stílus élesen szembemegy a hagyományos japán szépségideállal, amelynek koncepciója a fehér bőr, fekete haj és természetes tónusú arcfestés. Kogal A kogal legfőbb kelléke a japán egyenruha, a laza lábszármelegítő vagy térdzokni, és a nyakkendő. A stílus képviselői gyakran festik a hajukat. Leginkább a Burberry és a Louis Vuitton márkákat kedvelik. Szinte mániákusan használják mobiltelefonjukat, mellyel gyakran készítenek csoportképeket. Sibujában és Haradzsukuban lehet találkozni a legtöbb kogal stílusú lánnyal. Kimono A japán divatot a történelmi kultúra is befolyásolta, hiszen még a mai napig is láthatunk kimonót viselő embereket Japán utcáin, kifejezetten Ginzában. Továbbá a kimonó viselete igen jellemző a kulturális, illetve más különleges, fontos eseményeken. A fiatalabb generáció ezt is szereti keverni a modern stílus védjegyeivel. Az említett stílusok mellett még számos más ternddel rukkolnak elő nap mint nap a feltűnésre vágyók. Például ezek közül még igen népszerű a Decora, a Kuroj Niji, az Oshare kei, Angura kei, Cult party kei, Dolly kei és Fairy kei is, melyek sajátos stílusjegyeikkel tovább táplálják a divatőrület sokszínűségét. Japán a „békés együttélés” országa. Itt mindenféle divatirányzatot megtalálunk, legyen az nyugatról érkező vagy sajátosan japán, békében megfér egymás mellett ez a sokféle stílus és képviselőik. Ha végigsétálunk Tokió utcáin, biztosan szembe jön majd velünk valaki, aki a fent említett stílusok valamelyikét képviseli. Ne lepődjünk hát meg, ha színes hajú lányokba és magas talpú cipőt viselő fiúkba botlunk. Itt ez teljesen normálisnak és hétköznapinak számít. Mindegy, hogy fehér, fekete, színes, csillogó, pasztell, szegecses, vagy csíkos, viselője mindig akad, hiszen a lényeg, hogy divat legyen! Dante pokla (film) A Dante pokla (eredeti címén Dante’s Peak) 1997-ben bemutatott amerikai katasztrófafilm Roger Donaldson rendezésében, Pierce Brosnan és Linda Hamilton főszereplésével. A filmzenét James Newton Howard és John Frizzell szerezte. A film a fiktív Dante's Peak városkáról szól, amelyet egy közelgő vulkánkitörés fenyeget. A legtöbb jelenetet Washington államban vették föl, valamint az Idaho-i Wallace városában. A filmet az Egyesült Államokban 1997. február 7-én mutatták be, magyarországi bemutatója 1997. április 3-án volt. Cselekmény Harry Dalton (Pierce Brosnan) vulkanológus, aki az amerikai Geológiai Intézetnél dolgozik. Munkatársaival aktivitást észlelnek a Washington állambeli Dante's Peak hegyi kisvárosban, amely egy szunnyadó vulkán tövében terül el, így Dalton a helyszínre utazik, hogy találkozzon a városka polgármesterével, Rachel Wando-val. Néhány vizsgálat és egy terepszemle után Dalton azt javaolja, rendeljenek el szükségállapotot, ám ennek a hírnek a hallatára a helyszínre utazik Dalton főnöke és munkatársai, akik ellenzik a javaslatot, így végül mégsem rendelik el a riadót, helyette további méréseket végeznek. Az egyik munkatárs balesete és egy hét eseménytelen időszak után a geológusok távozni készülnek, ám az este folyamán a tűzhányó életre kel... Fogadtatás A filmet 2657 moziban vetítették bemutatásakor. Nyitóhétvégéjén 18 millió dollárt termelt. A 116 millió dollárból készített film összességében 178,1 millió dolláros összbevételt ért el, ezzel pénzügyileg sikeres filmnek mondható, kritikailag viszont megbukott, hiába volt tudományos szempontból helytállóbb, mint a rivális katasztrófafilm, a Tűzhányó. Derek Trucks Derek Trucks (Jacksonville, 1979. június 8.) amerikai gitáros. A floridai születésű Trucks 9 évesen fogott először gitárt a kezébe és gyorsan kiderült, hogy csodagyerek. Zenekarával hamarosan turnézni kezdett és több lemezt is kiadott. Korai munkássága elsősorban a blues zenén alapult, főleg a The Allman Brothers Band inspirálta, ahol nagybátyja, Butch Trucks dobos és alapító tag volt. Később olyan zenészek, zenekarok befolyásolták, mint Howlin' Wolf (blues), a jazz zenészek közül: Miles Davis, Sun Ra, John Coltrane, Charlie Christian, később Wayne Shorter és sokan mások. A keleti és az indán klasszikus zenén és Duane Allman játékán alapuló slide guitar technikája kiemelkedő. 2003-ban és 2011-ben is ő volt a legfiatalabb gitáros, aki rákerült a Rolling Stone magazin minden idők 100 legjobb gitárosának listájára, és ő vált a legjobb slide gitárossá Duane Allman óta. A Derek Trucks Band 1994-ben alakult. Ez a zenekar vált Trucks állandó háttérzenekarává. A zenekar mostani felállása: Derek Trucks – gitár Kofi Burbridge – billentyűs hangszerek , fuvola , vokál Todd Smallie – basszusgitár, vokál Yonrico Scott – dob , ütőhangszerek, vokál Mike Mattison – ének Count M’Butu – ütőhangszerek Derek 1999-ben csatlakozott nagybátyjához és a The Allman Brothers Band-hez, de közben folytatja saját zenekara irányítását. Az együttessel 2 CD-t (2000: Peakin’ at the Beacon, 2003: Hittin’ the Note) és két koncert-DVD-t (2003: At the Beacon Theatre, 2004: One Way Out) adott ki. 2006-ban csatlakozott Eric Clapton Back Home című turnéjához. Brónik A brónik (egyes számban: bróni) (nyugaton: brony, a "bro" (=fivér) és a "pony" (=póni) szó összevonásából, többes számban: "bronies") az Én kicsi pónim – Varázslatos barátság című rajzfilmsorozat férfi rajongóinak összefoglaló neve. Eme csoport tagjai nyíltan elutasítják azt a feltételezést, miszerint az eredetileg kislányoknak szánt sorozatot kizárólag nők nézhetik. A brónik gyakori "ismertetőjegye" az interneten az úgy nevezett "Brohoof" ami a fent említett Brother és a Hoof (Pata) egyesítéséből van, ez egyfajta köszönés a rajongók között (lényegében a pacsi pónis változata), illetve gyakori még, hogy a felhasználók internetes avatarja egy a sorozat szereplői közül vagy egy rajongó által készített póni kép. Vannak, akik nem fogadják el a brónikat, és egytől egyig homoszexuálisnak tartják őket, illetve kiközösítik például egy internetes fórumon. Ugyanakkor egy, a BronyStudy csoport által elvégzett felmérés kimutatta, hogy a csoport tagjainak 84%-a heteroszexuális, 1,7%-uk valóban homoszexuálisnak tartja magát, 10,3% biszexuálisnak, a fentmaradó 3,8% pedig aszexuálisnak titulálja magát. Az egyik magyar brony oldal a hunbrony a következő linken található: http://hunbrony.blogspot.hu/ Siófok Siófok (régen Fok) kikötő- és üdülőváros Somogy megyében. A Siófoki járás székhelye, a Balaton-part legnagyobb városa, az ország egyik legnépszerűbb üdülőtelepülése. Hozzá tartoznak a 20. században a városhoz csatolt Balatonkiliti és Balatonújhely. A település a Sió előnevet az 1901-ben átadott Sió csatornáról kapta. Földrajz Siófok a Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják. Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá. Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon. Megyeszékhelyével, Kaposvárral viszont nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése. Vasúti csomópontként is három irányból (a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon, és a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- illetve teherforgalmat. Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése. A város területén (a Balatonkiliti nevű településrész mellett) repülőtér is működik. A vízpart környéke A város partvonala két szakaszra osztható. A Sió csatornától nyugatra fekvő szakasz Ezüstpart néven ismert, keletre pedig az Aranypart található. A szállodák nagy része és a város szórakoztató központja, a Petőfi sétány az Aranyparton található. A sétány mentén helyezkedik el a fizetős Nagystrand, amely jelenleg (2007-től) a Coke Club nevet viseli. Kicsit tovább haladva keletre található a szabadstrand, amely kilométereken keresztül egészen Szabadifürdőig húzódik. Az Ezüstpartot inkább egy-két szintes nyaralók és panziók uralják, ott végig szabadstrand van a partvonal mentén. Története Az ókortól a török megszállásig Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor 3-4. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a Lacus Pelso (a Balaton latin neve) ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”. Fuk mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, az 1528-ban megjelent Tabula Hungariae Fok néven tünteti fel. A Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt, az erődítmény a mai kórház közelében lévő „Granárium” dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be, s 1693-ban fatemplomot építtetett a lakosság számára. A 18-19. század Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak, majd 1736-ban épült fel a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére a barokk stílusú plébániatemplom. Jelentősebb fejlődés a 19. században indult el a településen. 1810-től az Erdély-Adria gyorspostakocsi járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt.A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban. Majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján kitisztogatták a Sió medrét, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt, így 51 000 hold terület vált szabaddá a víztől, a Sió szabályozásával 6000 hold szabad telek alakult ki.A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak a részvénytársaság örökös elnökének. Ugyanebben az évben, szeptember 21-én vízre bocsátották a Kisfaludy kerekesgőzöst. 1861-ben adták át a forgalomnak a Buda-Nagykanizsa közötti vasutat. 1863-ban elkészült a vasútállomás (bár már 1861-ben megállt itt a vonat), egy év múlva pedig megépült az első, mólókkal védett hajókikötő. Ugyanebben az évben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszint-szabályozás volt. A fazsilipet vasszerkezetből készült zsilip 1893-ban váltotta fel. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. Siófokon, vagy ahogy akkoriban többen nevezték: Zsidófokon (a források alapján ez inkább leíró jellegű, mint pejoratív kifejezés volt) egykoron nagyszámú zsidó vallású lakos élt. Az 1860-as évek elején a létszámuk 347-re tehető, közte 70 kereskedő élt itt, akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a város Európa egyik vonzó üdülőhelyévé vált. 1866-ban jelent meg az első hirdetés Balatontavi Fürdő Siófok címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készítette el a „Magyar Tenger” feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt – Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) és Tölgyessy Arthur villája állt már ebben az időben Siófokon. 1888-ban Baross Gábor nyújtott állami támogatást a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság újjászervezéséhez. 1889-ben vízre bocsátották az új utasszállító hajót, a Kelént, aztán 1891-ben elkészült a Helka és az új Kelén. 1891. áprilisában a Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel. A társaság vezetője 1884-től 1905-ig Glatz Henrik, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója volt. Megindult a nagyobb szállodák: a Sió és a Hullám, később a Központi Szálló építése. Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, s ekkor hozták nyilvánosságra, hogy a Belügyminiszter a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is. Siófok a 20. században 1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. Ugyanebben az évben épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai, s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. (Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, ifj. Latabár Árpád, Kabos Gyula). 1904-ben elkészült az új vasútállomási épület, melyet 1989 óta ismét az eredetihez hasonló pompájában csodálhatunk meg. A régi épületet, amely a mostani épület és a felüljáró között helyezkedett el, lebontották. 1906. október 23-án létrejött a vasúti kapcsolat Kaposvárral: megkezdte működését a Mocsolád-Tab-Siófok Helyiérdekű Vasút. (A vasútvonal ma a MÁV menetrendjében a 35. számot viseli.) 1919 augusztusában a település egy időre a nagypolitika középpontjába került, miután Horthy Miklós a Tanácsköztársaság leverésére készülve, az antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult csapataival, főhadiszállását pedig itt alakította ki. A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. Újjáépült üdülőházai, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetőleg a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legnagyobb, legjelentősebb, nagy tömegeket befogadó helyévé tette Siófokot. A második világháború alatt, 1944-ben a nagyközségből közel 500 zsidót hurcoltak el, közülük 72-en tértek vissza a második világháború után. 1947-ben a Sió-csatorna építési munkálatainak keretén belül elkészült az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé tette. 1950-től Somogy megyéhez tartozik a település és ugyanebben az évben járási székhellyé is vált. 1958-tól indultak meg újból a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, melyek hatására újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968. december 31. volt Siófok várossá válásának időpontja. Ez előtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. 1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. 1975-től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé, de a teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni. A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta 18, 2010 óta 11 tagú képviselő-testület irányítja a várost. A lehetőségeket kihasználva helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban. Az ezredforduló után A 2006-os nyári szezonra egyszerre több nagy jelentőségű területrendezési-fejlesztési program is befejeződött. A Petőfi sétány fejlesztése során az addig a hetvenes évek színvonalát idéző sétálóutca képe jelentősen megváltozott: elegáns térburkolatot, árnyékolástechnikai elemeket, utcabútorokat, hangulatos teraszokat, szökőkutakat, állandó térfigyelő rendszert kapott. A megújult sétálóutcát a nyári szezonban megnövelt rendőri jelenlét és külső biztonsági cégek is felügyelik, melynek jótékony hatása azóta is érezhető. A fejlesztések a helyi vállalkozók kezdeményezésére és részvételével zajlottak. A Jókai park elhelyezkedése és mérete miatt mindig is kiemelt turisztikai helyszín volt Siófokon. A 2006-os átépítését követően azonban a város ékszerévé lépett elő. Modern játszóterével, tetszetős tavával, az öreg fák között kanyargó sétálóútjaival a családi kikapcsolódás egyik legjobb helyszínévé lépett elő. A Szent Miklós park szintén új külsőt kapott. Napjainkra a minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferenciaközpontjává lépett elő, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről évre bővülőprogramkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket. Ez a dinamikusan fejlődő, vonzó, innovatív város 2011-ben a parttól a belvárosig megújult. Csak a városközpontban több mint 6 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg. A belváros revitalizációja során megtörtént a régi víztorony felújítása, a tér burkolatának és növényzetének teljes cseréje, felépült az új Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár épülete valamint a Sió Pláza bevásárlóközpont. Az eredmény egy új belváros képe, amely mediterrán hangulatával illeszkedik az üdülővárosi hangulathoz. Közigazgatás és politika A várost a jelenleg 11 tagú városi képviselő-testület vezeti, élén a polgármesterrel. A 2014-es magyarországi önkormányzati választást követően a független dr. Lengyel Róbert legyőzte dr. Balázs Árpádot, a FIDESZ–KDNP jelöltjét. A 11 tagú önkormányzat tagjai közül 8-at egyéni választókerületben, 3-at pedig kompenzációs listáról választanak. A 11 tagú városi tanácsban 7 FIDESZ-KDNP-s, 1 független, 1 jobbikos, 1 MSZP-DK-s és 1 az Együtt Siófokért Egyesület jelöltje volt a választásokon. Korábbi eredmények A polgármester a 2010-es magyarországi önkormányzati választást követően Dr. Balázs Árpád, a FIDESZ-KDNP jelöltje lett. A 11 tagú városi tanács tagjai közül 8-at egyéni választókerületben, 3-at pedig kompenzációs listáról választanak. A 8 egyéni választókerületben választott képviselő közül 7-en a FIDESZ-KDNP jelöltei voltak, egy képviselő pedig független. A három kompenzációs listán választott képviselő közül 1 MSZP-s, 1 Jobbikos, 1 pedig az Együtt Siófokért Egyesület jelöltje volt a választásokon. Az 1. számú választókerületben 2625, a 2. számú választókerületben 2471, a 3. számú választókerületben 2623, a 4. számú választókerületben 2727, az 5. számú választókerületben 2341, a 6. számú választókerületben 2780, a 7. számú választókerületben 2589, a 8. számú választókerületben pedig 2540 választásra jogosult személy volt a 2010-es választásokon. Nyelvművelő kéziszótár A Nyelvművelő kéziszótár A magyar nyelv kézikönyvei című sorozat IX. kötete, amelyet Grétsy László és Kemény Gábor szerkesztett. A szótár sajtóbemutatója 2005. június 21-én az MTA Nyelvtudományi Intézetében volt. Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója ismertette meg a közönséggel. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. A kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben: új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek); idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei; nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák; nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.). A szótár újdonságának számít, hogy tükrözi az aktuális gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változások hatását a nyelvhasználatban. Pl. új szavak esetében hallássérült, környezetbarát; új szójelentések tekintetében kaszál, jogosítvány; idegen elemek befogadása és a szómagyarítás korlátainak szintjén humánpolitika, CD (cédé), masszőr, tréner ill. nyelvi illemtan kérdésében pedig heló, hölgy használata. E mellett az -s melléknévképző használatát és zenei együttesek nevének írását (amiről máshol még nem találhat felvilágosítást az érdeklődő) is tárgyalja. A szótár szócikkeinek a szerkezete (Részlet az Előszóból) A szótár - a Nyelvművelő kézikönyvhöz hasonlóan - kétféle szócikket tartalmaz: önálló és utaló szócikket (röviden: utalót). Az utóbbi típus, mint neve is mutatja, nem fejti ki a címszóban jelzett témát, szót v. kifejezést, csupán utal a könyvnek egy másik helyére, ahol arról, valamely más szócikkben, tájékoztatást kaphat az olvasó (pl. bolondot csinál vkiből L. csinál). Az ún. szétutalók arra hívják fel a figyelmet, hogy az adott jelenségről - rendszerint nyelvtani vagy stilisztikai fogalomról - önálló szócikk nem készült ugyan, de annak bizonyos vonatkozásairól, részleteiről több helyütt is szó esik (pl. m u t a t ó n é v m á s L. annak, ennek birtokos jelző | az, ez - ő | azzal - avval | ezzel - evvel | őket - azokat; s t í l u s r é t e g e k L. argó | bizalmas stílus | hivatali nyelv, valamint további 11 szócikkre való utalás). Olykor az önálló szócikkek végén (ritkábban: belsejében) is adnak utalót, Vö. (= vesd össze!) vagy L. (= lásd még) megjelöléssel. Az utalásokban feltüntetett címszók közé függőleges vonalkát, idegen nevén virgulát (|) tesznek. Az önálló szócikkek vagy tárgyi címszót (pl. b e s z é d h a n g o k k a p c s o l ó d á s a), vagy nyelvi adatot (szót vagy kifejezést) (pl. bessz) tárgyalnak. Az utóbbiak sorában elég gyakoriak a gondolatjellel tagolt kettős címszók (pl. beszüntet - megszüntet | betanít - megtanít). Ezek a szócikkek a címül írt szavak viszonyát, használati szabályait, helyes vagy helytelen voltát taglalják. A tárgyi címszó r i t k í t o t t, a nyelvi címszó félkövér (idegen szóval: fett vagy bold) betűkkel van írva. Az utalókban (helymegtakarítás végett) az L. után a tárgyi címszók nincsenek ritkítva, s a nyelvi címszók kurzív szedésűek. A címszót (akár egy, akár több szóból áll) a szócikk szövegében tilde (~) helyettesíti. Ha a címszó végén levő magánhangzó valamely toldalék előtt megnyúlik, az értelmező szótárainkból ismerős ékezetes tilde (~’) jellel élnek (pl. a média szócikkben: a ~’k). Nem használnak viszont tildét a többszörös (pl. restell - röstell; részvevő - résztvevő - részt vevő) és az összetett (pl. bízik h a t á r o z ó j a) címszavú cikkekben, továbbá a szépirodalmi idézetekben. A szócikkek szövegében a nyelvi adatot - legyen az szó, kifejezés vagy akár egész mondat - a könnyebb áttekinthetőség kedvéért egységesen dőlt betűs (kurzív) szedéssel közölték. A szépirodalmi idézeteket (de csak ezeket!) idézőjelbe tették, s utánuk megadták a szerző nevét, rendszerint a mű címét is. A köznyelvi mondatpéldákat, a Nyelvművelő kézikönyv gyakorlatát követve, általában kis kezdőbetűvel írták. Ha azonban helyesírási szempontból fontos volt a nagybetűvel való kezdés (pl. feliratokban), természetesen megtartották a nagy kezdőbetűt. ÖBB 2020 sorozat Az ÖBB 2020 egy osztrák dízelmozdony. Összesen egy darabot gyártott a Simmering-Graz-Pauker 1960-ban az ÖBB-nek. Tavikagyló A tavikagyló (Anodonta cygnea) a kagylók (Bivalvia) osztályának folyamikagylók (Unionoida) rendjébe, ezen belül a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A tavikagyló egész Európában gyakori faj, de megtalálható még Szibériában és Észak-Afrikában is. Megjelenése A tavikagyló teknője igen nagy, hosszúkás tojás alakú, 10-20 centiméter hosszú és 12 centiméter széles, búbja előtt szárnyszerűen megnyúlt. A két teknőt felül szaruszerű szalag, a zárópánt (ligamentum) tartja össze. Alatta található az úgynevezett zárpárkányzat, amely úgy működik, mint az ajtó sarokpántja. A tavikagyló esetében ezen nincsenek fogak. A két teknő két záróizom húzza össze, ellazulásukkor a némileg merev zárópánt révén a teknők szétnyílnak. A teknő vékony falú, zöldesbarna-sötétbarna. Alakja és nagysága igen változó. A lágy testen fej nem található, a két teknő között azonban az állat egy erős, izmos lábat képes kinyújtani. Ezenkívül a test hátsó végén két hasíték alakú nyílás van: alul a hosszúkás, szélén papillákkal borított vízbevezető nyílás, közvetlenül fölötte a kerekded kivezető nyílás. Életmódja A tavikagyló iszapos fenekű álló-, ritkábban folyóvizek lakója. Tápláléka planktonszervezetek. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Gergelyfalva Gergelyfalva (szlovákul: Gregorova Vieska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. Fekvése Losonctól 10 km-re, északnyugatra fekszik. Története A település a 14. század elején keletkezett, 1393-ban "Gergurgalua" alakban említik először. 1467-ben "Gergerfalva" néven szerepel. A divényi váruradalom része volt. 1828-ban 45 házában 263 lakos élt, akik mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "GERGELYFALVA. Viszka, Gregova. Tót falu Nógrád Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Gátsfalvához közel, ’s ennek filiája, Tugár vize mellett, határja hegyes, követses, a’ Gátsi Fabrikához közel lévén, jó módgya van a’ keresetre, agyagja tserép edény készítésre jó, ’s leg inkább ez által élősködnek, vagyonnyait is illendő áron el adhattyák, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Gergelyfalva, tót falu, Nógrád vmegyében, határa északi oldalán fekvő nagy hegyei közül jövő keskeny völgyben, ott hol az a falu alatt széles térséggé válik, dombos és árkos helyen, ut. p. Gácstól egy kis óra. Lakja 260 ágostai, 16 kath., 4 zsidó. Az ágostaiak a Tamási, katholikusok Gácsi anyaegyházhoz tartoznak. Határa 1092 hold, mellyből beltelek 36, szántó 366, rét 45, legelő 171, cseplés erdő 474. Egész urb. telek 12. Földje agyagos, kavicsos, néhol vadvizes, legjobban termi a buzát, burgonyát, zabot és vörös lóherét. Lakosai tavasszal sok juhot vesznek, s télire eladják, gyapjából a nők durva posztót készitenek. Sok fazekas. Van 2 patakja. Birják h. Eszterházy, gr. Kálnoky, gr. Zichy senior, gr. Zichy Károly, gr. Révay kisasszony, b. Orczy, b. Kemény Simon, Petrovay Farkas, Skultety, Huszár József." A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. Népessége 1910-ben 219, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 151 lakosából 132 szlovák volt. 2011-ben 149 lakosából 141 szlovák. Cristiano Biraghi Cristiano Biraghi (Cernusco sul Naviglio, 1992. szeptember 1.) korosztályos válogatott olasz labdarúgó, posztját tekintve hátvéd. Jelenleg az Internazionale játékosa, de az előző szezonban kölcsönszerepelt a másodosztályú SS Juve Stabia csapatánál. Mavrinci Mavrinci (olaszul: Maurinzi ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čavléhoz tartozik. Fekvése Fiume központjától 5 km-re északkeletre, községközpontjától 1,5 km-re délkeletre, az A6-os autópálya mellett fekszik. Története A grobniki uradalom része volt, melynek urai 1225 és 1566 között a Frangepánok, majd később a Zrínyiek voltak, akik 1671-ig voltak birtokosai. Ezután 1725-ig a császári kamara, 1766-ig a Perlas grófok, 1872-ig a Batthyányak, majd 1945-ig amikor államosították a Turn-Taxis család birtoka volt. A településnek 1857-ben 303, 1910-ben 407 lakosa volt. 1920 előtt Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. 2011-ben 1033 lakosa volt. 3576 Galina A 3576 Galina (ideiglenes jelöléssel 1984 DB3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1984. február 26-án. Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei közé tartozik: Az 50 szövetségi tagállam , amelyek megyékből (county) és megyei jogú városokból (township) állnak, valamint saját önkormányzattal rendelkező városokat , falvakat és egyéb községeket tartalmaznak. Az államalapító tizenhárom gyarmat kivételével az összes államot a Kongresszus döntése alapján vették fel az Unióba . Washington , az Egyesült Államok fővárosa. A District of Columbia nem számít szövetségi államnak, nem delegál szenátorokat a Szenátusba illetve képviselőket a Kongresszusba , bár lakosai szavazhatnak az elnökválasztáson, és képviselőket küldhetnek az elektori kollégiumba . Az indián rezervátumok szinte teljes függetlenséget élveznek. Bár mindegyik rezervátum egy állam része, lakosai részt vesznek az állam szavazásain és fizetik a szövetségi adókat, a rezervátumokra nem vonatkoznak az állami és helyi törvények. A rezervátumok ambivalens állapota számos lehetőséggel és kihívással is jár. A szerencsejátékot tiltó államok területén egyes rezervátumokban kaszinók nyíltak; más esetekben azonban a cégeket a bizonytalan jogi szabályozás tartott vissza attól, hogy a rezervátum területén végezzenek üzleti tevékenységet. Az amerikai szuverenitás alá eső területek, amelyek nem tartoznak az USA területéhez. Ezek lehetnek lakott és lakatlan, önkormányzattal rendelkező illetve nem rendelkező területek. A jelenlegi 50 államból 31 állam rendelkezett ilyen státusszal mielőtt belépett az Unióba. A szövetségi unió, amely az Egyesült Államok tagállamainak területéből áll, és kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a katonai támaszpontok, valamint az amerikai nagykövetségek és konzulátusok felett. Az 1973-as District of Columbia Home Rule Act of 1973 törvény beiktatásáig Washington, D.C. helyi ügyei is szövetségi felügyelet alá tartoztak. Kvázi-politikai entitások, például természetvédelmi területek és iskolakörzetek, amelyek általában csak egy adott földrajzi területre kijelölt helyhatósági testületek. Egyéb, bizonyos hatósági funkciókat betöltő szervezetek, amelyeknek az általában önkormányzatokra vonatkozó előírásoknak kell megfelelniük (például lakópark-kezelő szervezetek). Közigazgatási egységek és működésük A szövetségi unió utáni legnagyobb közigazgatási egység az állam. Jogi szempontból nézve az államok nem az Egyesült Államokból készített alegységek, hanem olyan egységek, amelyekből az Egyesült Államok áll. Az USA és az azt alkotó államok a párhuzamos szuverenitás elvén léteznek. A Legfelsőbb Bíróság számos döntése azt mutatja, hogy az államok valamint az USA (vagyis az 50 állammal és Washington, D.C.-vel együtt létező szövetségi állam) szuverén entitásnak tekinthető. Az Egyesült Államok szuverenitását az amerikai alkotmány korlátozza. Az államok szuverenitása korlátlan, két kivétellel. Az első kivétel az alkotmányon keresztül a szövetségi államra átruházott szuverenitás; a második pedig az állam saját alkotmánya, amely általában korlátozza az adott állam szuverenitását. A legtöbb állam decentralizálja a szuverén hatalom gyakorlását. Ez általában három szintű irányítást jelent - van, ahol csak kettőt, és van, ahol három szintnél többet. A decentralizáció első szintje az állam szintje; ezek a szervezetek az államvezetés közvetlen irányítása alá tartoznak. Ilyen szervezet lehet például az állam statisztikai hivatala, a közlekedési hatóság vagy az egészségügy. A decentralizáció második szintje megyei szintű (általában county, de Alaszkában borough, Louisianában pedig parish). A második szint emellett lehet egy nagyvárosi körzet is. A Középnyugat államaiban gyakori egy harmadik adminisztrációs szint, a megye alá tartozó megyei jogú város. A megyék tehát helyi támogatást nyújtanak az állami szintű funkcióknak, például az adók beszedésének (az egyes megyéknek szinte soha nincsen lehetőségük saját adók kivetésére). A megyék ugyanakkor túl nagyok ahhoz, hogy önkormányzati szintű szolgáltatásokat nyújtsanak, ezért a megyei jogú városok látják el azokat a településeket, amelyek nem rendelkeznek saját önkormányzattal. Az Egyesült Államok területének szövetségi ellenőrzése A Kongresszus által Az alkotmány szerint új államok felvételéről a Kongresszus dönt. Az új állam nem tartozhat egy másik állam törvénykezése alá, illetve két állam csak akkor vonható össze, ha arra mindkét állam törvénykezése és a Kongresszus is engedélyt ad. Az USA területével kapcsolatos törvényeket is a Kongresszus hozza. A területi felosztásokkal kapcsolatos kizárólagos kongresszusi irányítás azt jelenti, hogy ha egy állam az Unió tagjává válik, akkor a Kongresszus minden törvényi változását el kell fogadnia. Ezt a szabályt az USA történelme folyamán csak egyetlenegyszer szegték meg, amikor egy szakadár törvényhozás megalkotta Nyugat-Virginia államát és az amerikai polgárháborút megelőző hónapokban kivált Virginiából. A belügyminisztérium által 1849. március 30-án, a Kongresszus 30. ülésének utolsó napján törvény született egy új minisztérium, a United States Department of Interior felállításáról. A többi ország belügyminisztériumával ellentétben az amerikai belügyminisztérium nem igazságügyi vagy rendészeti feladatokat lát el, hanem az ország területéért felel (területi kormányzatok felügyelete, köztulajdonú földterületek kezelése, stb.) Az Egyesült Államok tagállamai Az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltásával a tizenhárom gyarmatból tizenhárom független állam lett. A nyugati irányú terjeszkedéssel egyre nőtt az államok száma, és elérte a mai 50 államot: A nemzeti és a tagállami kormányok kapcsolata a föderációs államrendszer miatt meglehetősen összetett. Az amerikai törvények értelmében a tagállamok szuverén entitásnak számítanak, azaz a tagállamok hatalma az állam lakosaiból származik, és nem pedig a szövetségi (federális) államtól. A szövetségi állam akkor jött létre, amikor a szuverén tagállamok a szuverenitásuk egy részét egy központi kormányra ruházták át. Ezen átruházás eredményeként a szövetségi állam szuverenitása korlátozott, a tagállamok szuverenitása pedig korlátlan, kivéve a szuverenitás azon részeit, amelyeket a szövetségi kormányra ruháztak át. A szövetségi szintű törvények felülírják az állami szintű törvényeket ott, ahol a szövetségi kormány is illetékes, de az amerikai alkotmány korlátozza a szövetségi kormány jogait. Az amerikai polgárháború és a Texas v. White tárgyalás eredménye megmutatta, hogy az államoknak nem áll jogukban kiválni az Unióból, valamint hogy az alkotmány értelmében nem határozhatják meg a külpolitikájukat. Az 50 államot több blokkra lehet osztani: az úgynevezett „kontinentális Egyesült Államok” („CONUS”) az egybefüggő 48 államot jelenti Alaszka egy enklávé, amely csupán Kanadával határos A Hawaii -szigetek a Csendes-óceán közepén találhatók. Az Egyesült Államok emellett több más területre is kiterjesztette a szuverenitását, így többek között Washington szövetségi területére és számos szigetre: Amerikai Szamoa, Guam, Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico és Amerikai Virgin-szigetek. Ezekre a külső területekre a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján nem vonatkozik feltétlenül az amerikai alkotmány - a Kongresszus döntheti el, hogy az alkotmány egésze, egy része, vagy egyáltalán nem vonatkozik az adott területre. Az egyetlen kivétel a lakatlan Palmyra-atoll. Az amerikai haditengerészet 1898 óta tart fenn támaszpontot a kubai Guantánamo-öbölben. A bázis területét korlátlan ideig lízingelő nemzetközi szerződést Kuba törvénytelennek tartja. A tagállamok szerkezete Megyék A tagállamokat kisebb adminisztratív körzetekre, úgynevezett megyékre (county) osztják (Alaszkában borough, Louisianában pedig parish). Egyes államok területén független városok is találhatók - ezek egy megye vagy megyei jogú város hatáskörébe sem tartoznak. Egy másik fajta adminisztratív körzet esetén a város és a megye összeolvadt, és jogilag független városként működik. Csak Virginia államban 39 független város található; szintén független város a kaliforniai San Francisco, a marylandi Baltimore, a Missouri-állambeli St. Louis, a coloradói Denver illetve a nevadai Carson City. Egy megyében egyszerre több város, falu vagy akár városrész is található. A megyék politikai és jogi befolyása változó, de ettől függetlenül mindig egy tagállam adminisztratív körzetének számítanak. Városok Az Egyesült Államok területén nagyjából 30 000 város található. Tagállamok által nem adminisztrált területek Az Egyesült Államok szövetségi kerülete Washington (District of Columbia) sokban különbözik a többi államtól. Nem számít például államnak - fizet adót, de nem jelölhet ki szenátorokat és képviselőket. Washington területét Maryland és Virginia állam adta át a szövetségi kormánynak, bár a virginiai területeket az állam később visszavette, mondván a főváros nem használta. A szövetségi terület, a főváros és Washington, D.C. gyakorlatilag egymás szinonimái. Indián rezervátumok Az indián rezervátumok különleges politikai és jogi státuszt élveznek. Az amerikai törvények szerint az indián törzsi földek szuverén nemzetállamnak számítanak, azaz a törvényi hatalmuk független az állami és szövetségi kormányoktól. A törzsi szuverenitás jegyén belül azonban az indiánok nem cselekedhetnek a szövetségi kormánytól függetlenül, bár nem vonatkoznak rájuk a tagállami törvények. A XIX. század végéig a szövetségi kormány és az indián törzsek közötti megállapodásokat nemzetközi szerződésként tartották nyilván. Napjainkban már belügyi jelleget öltöttek, és az 1883-as Dawes Act óta nem is kötöttek új szerződést indián törzsekkel. Az Egyesült Államok külső területei A külső területek nem tartoznak egyetlen tagállamhoz sem és nem is részei egyetlen indián rezervátumnak sem. A külső területek lehetnek „incorporated” vagy „unincorporated” területek - az előbbiekre vonatkozik az amerikai alkotmány, az utóbbiakra nem. Az Északnyugati Terület 1789-es kialakításától számítva minden olyan terület, amely nem tagállamként került az Unióba a Kongresszus irányítása alá került, és helyi szintén némi politikai autonómiával rendelkezett. Hawaii 1959-es csatlakozása óta a korábban Hawaii Területhez tartozó, lakatlan Palmyra-atoll kivételével az Egyesült Államoknak nincsen incorporated külső területe. Több, korábban unincorporated külső terület függetlenné vált: Kuba, a Fülöp-szigetek, Mikronéziai Szövetségi Államok, és Palau. Incorporated (az Egyesült Államok integrális része) Lakott területek nincsen Lakatlan területek Palmyra-atoll Unincorporated (részben autonóm területek) Lakott területek Amerikai Szamoa (önrendelkező terület a U.S. Department of Interior felügyelete alatt) Guam (az Organic Act of 1950 törvény szerinti kormányzással) Északi-Mariana-szigetek (egy 1977-es törvény szerinti kormányzással) Puerto Rico (az 1950-es Puerto Rico-Federal Relations Act szerinti kormányzással) Amerikai Virgin-szigetek (a Revised Organic Act of 1954 szerinti kormányzással) Lakatlan területek A Palmyra-atollal együtt teszik ki az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokait Baker-sziget Howland-sziget Jarvis-sziget Johnston-atoll Navassa-sziget Kingman-zátony Midway-szigetek Palmyra-atoll Wake-sziget A Teremtés Joseph Haydn A Teremtés (németül Die Schöpfung) című oratóriuma (Hob. XXI:2), az oratóriumirodalom egyik kiemelkedő alkotása. Témája a világ teremtésének bibliai leírása. Komponálásának gondolata a szerző angliai látogatása során született, ahol találkozott Linley szövegével, amit van Swieten báró később németre fordított. A komponista 1795 és 1798 között dolgozott a zenén, a bemutató – ami Haydn életének egyik legnagyobb sikerét hozta – Bécsben volt 1798-ban. A mű születése Haydn 1791–1792-ben és 1794–1795-ben járt Angliában, ahol hatalmas sikereket aratott. Közben megismerkedett a helyi zenei élettel, és több Händel-mű, többek között oratóriumok előadásain is részt vett. Ilyen alkalom volt például a Westminsteri apátságban rendezett Händel-emlékünnepség 1791 tavaszán, ahol az Eszter, a Saul, a Judas Maccabeus és a Messiás hangzott fel. Haydnt lenyűgözték Händel oratóriumai, és – noha korábban már írt oratóriumot – a kórus alkalmazása, a zenekar, a kórus és szólóének felhasználásának a drámai hatás szolgálatába állítása újszerű élményt adott számára. Peter Salomon, Haydn első angliai útjának szervezője, megmutatta neki Thomas Linley (1733–1795) szövegét (The Creation of the World, A Világ teremtése), ami John Milton Elveszett paradicsom című műve nyomán született. Ezt a szöveget már Händel is megkapta, de ő túl aprólékosnak, részletezőnek találta a szöveget, ezért nem foglalkozott vele. Haydnt viszont éppen a részletesen megírt természeti képek ragadták meg, ezért hazavitte magával Bécsbe. Ott Gottfried van Swieten báró, diplomata, irodalmár, a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le németre, és néhány zsoltáridézetet is hozzáfűzött. Haydn 65 éves volt, amikor nekilátott az oratórium komponálásához, három évig dolgozott rajta, végül 1798-ban fejezte be. Ősbemutatója még ebben az évben, április 29-én volt a bécsi Schwarzenberg-palotában, meghívott hallgatóság előtt. Nyilvános bemutatója a bécsi Kärtnertor színházban, 1799. március 19-én volt – hatalmas sikerrel. Bécsen kívüli első előadására 1800. március 8-án, Budán került sor Haydn vezényletével, József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova esküvői–születésnapi ünnepségei keretében. Az eseményre emlékezve a Magyar Haydn Társaság emléktáblát helyezett el a Magyar Nemzeti Galéria C épületének Duna felőli oldalán. Egy legendás történet szerint a budai Alkotás utca a mű hatására készült dombormű után kapta a nevét, amely ma a Kiscelli Múzeumban található. A zene A zenemű három énekes szólistát (szoprán, tenor és basszus) és egy teljes vegyeskart foglalkoztat (a záró, 34. részben egy alt szóló is bekapcsolódik az előadásba). A zenekar szokásos összetétele: három fuvola, két klarinét, két oboa, két fagott, egy kontrafagott, két kürt, két trombita, három harsona, üstdob, zongora vagy csembaló continuo, vonósok. Szereplői Gábriel arkangyal (szoprán), Úriél arkangyal (tenor), Rafael arkangyal (basszus), valamint Ádám és Éva (szoprán és basszus). A Teremtés három részből, összesen 34 számból áll. Az első rész a teremtés első négy napjáról, a második az ötödik és hatodik napról, míg a harmadik rész az első emberpárról, Ádámról és Éváról szól. A darab cselekménye az őskáosszal indul (első rész): tartott dallamrészekből, álló akkordcsoportokból bontakozik ki dallam, a természeti rend, az ég és a föld, a fényesség. A zenekari bevezető után máris bekapcsolódik a kórus, aminek az alkalmazását Haydn ugyan Händeltől tanulta, ám nála sokkal erőteljesebben jelenik meg, sokkal gazdagabban alkalmazza. A cselekmény folytatásaként a természeti jelenségek következnek: felhők, vihar, patakok és zöldellő rétek, majd a Nap és a Hold megteremtésével zárul az első rész. A második részben történik a Föld benépesítése, mindez színgazdag, nem ritkán humoros megközelítésben. Haydn láthatóan élvezte ennek a résznek a kimunkálását, szeretetteljes humorral mutatja be a sast, a gyengéd galambpárt, a fülemülét, a víziállatokat és a rovarokat, valamennyit rengeteg zenei finomság alkalmazásával. Ezt követi a háziasított állatok megjelenése, a második rész végén pedig megteremtődik az első emberpár. A harmadik részben – gyönyörű, lírai zenekari bevezető után – Úriél arkangyal mutatja be jóságosan az emberpárt, majd Ádám és Éva boldog párbeszéde következik. A csodálatos zárókórus, amely az Úr dicsőítéséről szól („Minden hang az Urat zengje!”), kettős-fúgával megszólaló hálaének formájában zárja az oratóriumot, amelyben minden zenei résztvevő megszólal: a zenekar, a kórus és az alttal kiegészített szólisták. Az oratórium előadása – függően az esetlegesen alkalmazott húzásoktól, tempótól – hozzávetőlegesen 105–120 percet vesz igénybe. Hangversenyeken általában egy szünettel adják elő, a második és a harmadik részt szokták összevonni, de más beosztás is előfordul. Az oratórium szövege A magyar szöveg Uhrman György fordítása (Károli Gáspár bibliafordításának és más irodalmi szövegeknek a felhasználásával). La Ferrière-Bochard La Ferrière-Bochard település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 730 fő (2015). La Ferrière-Bochard Saint-Denis-sur-Sarthon, Ravigny, Saint-Pierre-des-Nids, Mieuxcé, Pacé és Saint-Céneri-le-Gérei községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Japán férfi jégkorong-válogatott A japán férfi jégkorong-válogatott Japán nemzeti csapata, amelyet a Japán Jégkorongszövetség irányít. Ázsia egyik legeredményesebb válogatottja Kazahsztán mellett. Eredmények Világbajnokság 1920 és 1968 között a téli olimpia minősült az az évi világbajnokságnak is. Ezek az eredmények kétszer szerepelnek a listában. A Nemzetközi Jégkorongszövetség 1998 és 2004 között, Japán csapatának az előző évi helyezésétől függetlenül, biztosította az indulás lehetőségét a jégkorong-világbajnokság legmagasabb osztályában. 1920–1928 – nem vett részt 1930 – 6. hely 1931–1935 – nem vett részt 1936 – 9. hely 1937–1956 – nem vett részt 1957 – 8. hely 1958–1959 – nem vett részt 1960 – 8. hely 1961 – nem vett részt 1962 – 9. hely (B csop., 1. hely) 1963 – nem vett részt 1964 – 11. hely 1965–1966 – nem vett részt 1967 – 17. hely (C csop., 1. hely) 1968 – 10. hely 1969 – 15. hely (C csop., 1. hely) 1970 – 11. hely (B csop., 5. hely) 1971 – 12. hely (B csop., 6. hely) 1972 – 11. hely (B csop., 5. hely) 1973 – 12. hely (B csop., 6. hely) 1974 – 10. hely (B csop., 4. hely) 1975 – 12. hely (B csop., 6. hely) 1976 – 10. hely (B csop., 2. hely) 1977 – 11. hely (B csop., 3. hely) 1978 – 10. hely (B csop., 2. hely) 1979 – 14. hely (B csop., 6. hely) 1981 – 16. hely (B csop., 8. hely) 1982 – 17. hely (C csop., 1. hely) 1983 – 13. hely (B csop., 5. hely) 1985 – 13. hely (B csop., 5. hely) 1986 – 15. hely (B csop., 8. hely) 1987 – 17. hely (C csop., 1. hely) 1989 – 15. hely (B csop., 7. hely) 1990 – 15. hely (B csop., 7. hely) 1991 – 16. hely (B csop., 8. hely) 1992 – 15. hely (B csop., 3. hely) 1993 – 17. hely (B csop., 5. hely) 1994 – 16. hely (B csop., 4. hely) 1995 – 18. hely (B csop., 6. hely) 1996 – 20. hely (B csop., 8. hely) 1997 – 24. hely (C csop., 4. hely) 1998 – 14. hely 1999 – 16. hely 2000 – 16. hely 2001 – 16. hely 2002 – 16. hely 2003 – 16. hely 2004 – 15. hely 2005 – 25. hely (Divízió I A, 5. hely) 2006 – 22. hely (Divízió I A, 3. hely) 2007 – 22. hely (Divízió I B, 3. hely) 2008 – 21. hely (Divízió I B, 3. hely) 2009 – 21. hely (Divízió I A, 3. hely) 2010 – 21. hely (Divízió I A, 3. hely) 2011 – visszalépett 2012 – 20. hely (Divízió I A, 4. hely) 2013 – 20. hely (Divízió I A, 4. hely) 2014 – 19. hely (Divízió I A, 3. hely) 2015 – 20. hely (Divízió I A, 4. hely) 2016 – 22. hely (Divízió I A, 6. hely) 2017 – 24. hely (Divízió I B, 2. hely) 2018 – 24. hely ( Divízió I B , 2. hely) Olimpiai játékok 1920–1932 – nem vett részt 1936 – 9. hely 1948–1956 – nem vett részt 1960 – 8. hely 1964 – 11. hely 1968 – 10. hely 1972 – 9. hely 1976 – 9. hely 1980 – 12. hely 1984–1992 – nem vett részt 1994 – nem jutott ki 1998 – 13. hely 2002 – nem jutott ki 2006 – nem jutott ki 2010 – nem jutott ki 2014 – nem jutott ki 2018 – nem jutott ki (15110) 2000 CE62 A (15110) 2000 CE62 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. február 2-án. Tavrija A Tavrija (ukránul: Таврія) az ukrán Zaporizzsjai Autógyár (ZAZ) gépkocsi márkája. A ZAZ a Zaporozsec gépkocsik utódaként fejlesztette ki. Az alapváltozaton kívül Tavrija Szlavuta és Tavrija Dana néven szedán és kombi változatait is kialakították. A Tavrija elterjedt gépkocsi Ukrajnában és még néhány szovjet utódállamban. Kisebb mennyiséget Magyarországon is eladtak a típusból az 1980-as évek végén. ZAZ–1102 Tavrija Az első Tavrija, a háromajtós, kompakt kivitelű ZAZ–1102 volt, amelyet 1987-től gyártottak, később megjelent az 5-ajtós hatchback kivitelű változata is. Elől független McPherson-rendszerű mellső felfüggesztéssel, hátul torziós rugós felfüggesztéssel rendelkezik. Szintén jelentős előrelépés volt a Zaporozsecek léghűtéses V4-es motorjához képest a Melitopoli Motorgyár által készített és a Tavrijába beépített MeMZ–245 négyhengeres folyadékhűtésű benzinmotor, amely 1091 cm³ hengerűrtartalmú és 51 LE teljesítményt ad le. A ZAZ–1102-höz 1989 óta használják a Tavrija márkanevet, amely a Krím görög nevének (Taurik vagy Taurisz) ukrán változatából (Тавріка) ered. A későbbi Tavriják már nagyobb motorválasztékkal készülnek, így például gyártják a MeMZ–307 űzemanyag-befecskendezős motorral is. Az 1998-as ZAZ–Daewoo házasság jelentős minőségi fejlődést hozott a Tavriják számára. A Daewoo részvételével modernizált ZAZ–1102-t rövid ideig Tavrija-Nova néven gyártották. ZAZ–1103 Tavrija Szlavuta 1999-től gyártják a négyajtós, szedán kivitelű ZAZ–1103 gépkocsit Tavrija Szlavuta néven. A típus kizárólag Ukrajnában és néhány volt szovjet utódállamban fordul elő. Az alapváltozathoz képest több kényelmi funkcióval és tágasabb csomagtérrel rendelkezik. ZAZ–1105 Tavrija Dana Az 5-ajtós kombi változatú ZAZ–1105-t Tavrija Dana néven 1991-től gyártotta a ZAZ 1999-ig. Az alapváltozathoz képest keveset gyártottak belőle, viszonylag ritka járműnek számít még Ukrajnában is. Egyéb változatai A Tavrija néhány speciális változatát is kialakították. A ZAZ–110557 zárt kisteherszállító a ZAZ–1105-ön alapul, a ZAZ–110267 nyitot platós kisteherszállítót pedig a ZAZ–1102 bázisán alakították ki. Saint-Aignan-de-Couptrain Saint-Aignan-de-Couptrain település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 373 fő (2015). Saint-Aignan-de-Couptrain Couptrain, Javron-les-Chapelles, Neuilly-le-Vendin, Pré-en-Pail-Saint-Samson, Saint-Calais-du-Désert és Saint-Cyr-en-Pail községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Szurdoklunzsest Szurdoklunzsest románul: Lungesti, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Bikalat mellett fekvő település. Története Szurdoklunzsest korábban Bikalat része volt, 1941-ben 98 lakossal. 1956 körül vált ki 145 lakossal. 1966-ban 139, 1977-ben 95, 1992-ben 71, a 2002-ea népszámláláskor pedig 61 román lakosa volt. La Ferté-Frênel La Ferté-Frênel település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 627 fő (2015). La Ferté-Frênel Anceins községgel határos. Népesség A település népességének változása: Alfafara Alfafara község Spanyolországban, Alicante tartományban. Lakosainak száma 405 fő (2017). Alfafara Agres, Agullent, Bocairent és Ontinyent községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Etiópia címere Etiópia címere egy kék korong, amelyen egy ötágú sárga csillag látható, az egyes ágak között egy-egy napsugárral. A jelkép az ország tartományait szimbolizálja („a nemzet, nemzetiségek és a népek világos jövőjének jelképe közös akaratukban egyesülve”). A jelkép megtalálható a nemzeti zászlón is, melyet 1996. február 6. óta használnak. Deres galambgomba A deres galambgomba (Russula parazurea) a galambgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, ehető gombafaj. Egyéb elnevezései: kékes glambgomba, kékeszöld galambgomba. Megjelenése A deres galambgomba kalapjának átmérője 3-6 (8) cm, alakja domború, öregen laposan, sőt középen kissé benyomottan kiterülhet. Felülete matt, fiatalon a száraz gomba feltűnően deres, penészesnek látszik (ez később lekopik). A kalapbőr a kalap feléig-háromnegyedéig lehúzható. Színe ibolyás-, zöldesszürke vagy szürkéskék, közepe idősen gyakran barnás- vagy rózsásokkeresen elszíneződik. Húsa fehér, fiatalon kemény, később megpuhul. Szaga és íze nem jellegezetes, lemezei kissé csípősek. Sűrű, felkanyarodó lemezei fiatalon fehérek, később krémszínűek. Spórapora krémszínű. Spórája ellipszis alakú, felülete majdnem teljesen hálózatosan rücskös, mérete 6-8,5 x 5-6,5 µm. Tönkje 4-6 cm magas és 0,7-1,5 cm vastag. Alakja hengeres vagy töve felé kissé vékonyodó. Színe fehér, alján gyakran rozsdafoltos. Hasonló fajok Hasonlít hozzá a papagáj-galambgomba, amely sérülésre vörösödik; az azúrkék galambgomba, melynek lemezei hófehérek vagy az acélkékes galambgomba, amelynek kalapja szürkés-, olívkékes, idősen gyakran fakósárgán foltos. Elterjedése és termőhelye Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka. Lomb- és fenyőerdőkben található meg, főleg tölgy, bükk vagy kéttűs fenyők alatt. Júniustól októberig terem. Ehető gomba. Fekete Béla (színművész) Csáfordi Fekete Béla (Szered, 1863. december 8. – Szombathely, 1930. október 30.) színész, igazgató. Életútja Fekete Béla és Csáfordi Karolin fia. Színpadra lépett 1882. január 1-jén, Tóth Bélánál. Tíz évig járta a vidéket mint vándorszínész, majd 1893 tavaszán igazgatói engedélyért folyamodott. Nyolc éven keresztül járta az országot társulatával. Jelszava a következő volt: „Hazát szeretni kötelesség, Becsülést hoz a becsületesség”, célja a kisvárosok lakosságának nevelése volt. Később felhagyott igazgatói tevékenységével, majd két évig játszott Bárodi Károlynál. 1905 és 1911 között állás nélkül volt a Színészegyesület tagja. Felesége Bánházy Teréz volt. Működési adatai 1882–83: Tóth Béla; 1883–84: Szilágyi Béla; 1884–85: Jáni János; 1887–88: Zoltán Gyula; 1889–90: Völgyi József; 1891–93: Zoltán Gyula. Igazgatóként: 1893–94: Téth, Galgóc, Magyaróvár; 1894–95: Sárvár, Magyaróvár, Siklós; 1895–96: Csáktornya; 1897: Nagyatád, Kiskomárom, Kaposvár, Brád, Vajdahunyad, Petrozsény, Hátszeg, Magyarlápos, Nagysomkút, Zsibó, Sárvár, Veszprém; 1898: Rozsnyó, Jolsva, Nagyröce, Veszprém, Makó, Pécska, Bácskula, Halas, Keszthely, Nagykanizsa; 1899: Csurgó, Nagyatád, Bonyhád, Mór, Kispest, Rákosszentmihály, Pécel, Pásztó, Salgótarján, Belényes, Fogaras; 1900: Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy; 1901: Fogaras, Dicsőszentmárton, Erzsébetváros. Godwin törvénye Godwin törvénye kimondja, hogy „egy internetes vita terebélyesedésével annak az esélye, hogy valaki a nácikkal vagy Hitlerrel von valamilyen párhuzamot, közelít az egyhez”. Ezt a megállapítást Mike Godwin tette 1990-ben a Usenettel kapcsolatban, ma pedig minden párbeszédalapú internetes kommunikációs közegre alkalmazzák. Természetesen nem a szó szoros értelmében vett természeti törvény, inkább hívhatjuk megfigyelésnek. Godwin megfigyelését gyakran idézik internetes fórumokon. A benne foglalt jelenséget úgy is hívják, reductio ad Hitlerum. Godwin semmit sem mond arról, hogy a nácikkal vagy Hitlerrel vont párhuzamok tartalmukban igazak-e vagy sem, pusztán annyit állapít meg, hogy a feltűnésük idővel egyre valószínűbb. Godwin szerint éppen azért, mert az ilyen összehasonlítások bizonyos esetekben helytállóak lehetnek, törekedni kell arra, hogy ne csépeljük el őket, mert így súlyukat veszíthetik a jövőben. Chassey-le-Camp Chassey-le-Camp település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 341 fő (2015). Chassey-le-Camp Santenay, Aluze, Bouzeron, Chamilly, Cheilly-lès-Maranges, Remigny és Rully községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Commissariat à l’énergie atomique et aux énergies alternatives A Commissariat à l'énergie atomique et aux énergies alternatives, korábbi nevén Commissariat à l'Énergie Atomique (magyarul: Atomenergia-bizottság), rövidítve CEA, a nukleáris energia ipari és kereskedelmi alkalmazásának kutatásával foglalkozó alapítvány Franciaországban. A CEA-t egy bizottság irányítja, melynek jelenlegi elnöke Bernard Bigot. Az elnök tanácsadója az atomenergiai főbiztos (jelenleg Catherine Cesarsky). Az alapítványnak mintegy 15 000 állandó alkalmazottja van, a francia állam évi 3,3 milliárd eurós költségvetési keretet biztosít a tevékenységéhez. A CEA-t 1945-ben alapították. Az évek során a következő személyek töltötték be az elnöki pozíciót: Frédéric Joliot-Curie, Francis Perrin, Jacques Yvon, Jean Teillac, Raoul Dautry, René Pellat, Bernard Bigot (jelenlegi elnök). Több tudományos szférában végeznek kutatásokat, többek között: nukleáris reaktor tervezése, integrált áramkör gyártása, radionukleidok gyógyászati felhasználása, szeizmológia és cunami-modellezés, számítógép-hálózatok biztonsága, stb. A világ egyik leggyorsabb számítógépe működik itt, a Tera-10. Öt osztályra van felosztva: nukleáris energia osztály (DEN) technológiai kutatások (DRT) élettudományok (DSV) az anyag tanulmányozása (DSM) katonai alkalmazások osztálya (DAM), mely a francia katonaság számára fejleszt az atomfegyvereket és a francia haditengerészet tengeralattjárói számára tervezi a nukleáris reaktorokat. 2009 decemberében Nicolas Sarkozy francia elnök kijelentette, hogy a CEA neve meg fog változni Commissariat à l’énergie atomique et aux énergies alternatives névre („Atom- és alternatív energia-bizottság”). Lyukszalag A lyukszalag leggyakrabban perforált papírszalag, de műanyagból készült lyukszalagok is léteztek, amelyet a 20. században széleskörűen használtak a távközlésben a távgépíró (telex) gépeknél a továbbítandó információ rögzítésére, illetve a század második felétől a számítástechnikában elsődleges program- és adatbeviteli eszközként. Jelentősége az interaktív adatbevitel elterjedésével megszűnt. Működése A lyukszalagolvasó mechanikusan, vagy optikailag érzékeli a szalagon található lyukakat és azokat bináris "1" értékként értelmezi, míg ahol nincs lyukasztás, azt bináris "0" értéknek tekinti. A lyukszalagon az azonos kódhoz tartozó lyukak a szalag hosszirányához viszonyítva keresztben helyezkednek el, és ezek számának megfelelően beszélünk 5 vagy 8 csatornás lyukszalagokról. Az információt hordozó lyukak között egy – a szalagot 3:2 (5 csatornás lyukszalagnál), illetve 3:5 arányban (8 csatornás lyukszalagnál), aszimmetrikusan felosztó – apróbb lyuksor is található, amely a korábbi gyártmányú mechanikus, illetve az elektromechanikus szalagolvasók esetében a szalag továbbítását, optikai olvasóknál a szalagnak az olvasóban az oldalhelyesség megállapítását biztosítja. Története 1901-ben alkalmazták az első lyukszalagot a szikratávíró működésének gyorsítására és biztonságosabbá tételére. A lyukszalag lehetővé tette, hogy a távirat szövegét először rögzítsék, majd egy mechanikus (később elektromechanikus) lyukszalagolvasóval a kézzel történő bevitelnél jóval nagyobb sebességgel olvashassák be. További nagy előny volt, hogy a távirat szövegét annak elküldése előtt ellenőrizhették. 33 csatornás lyukszalag Volt egy a távírónál pár évvel korábbi lyukszalag alkalmazás is, ami érdekes módon túlélte a keskeny lyukszalagokat, ez a 33 csatornás, a nyomdai Monotype szedőgépek vezérlésére használt lyukszalag, amit 1887-ben Tolbert Lanston dolgozott ki. A 33 csatorna egy 17 és egy 16 csatornás részre oszlott, amik a monóöntő matricakeret 17*16 méretű mátrixának egy pontját célozta meg, kiváltva a kiválasztott betű öntését. Voltak még kettőnél több lyukat tartalmazó kombinációk, ezek számszerű adatokat tartalmaztak, pl. a behúzásokra és a változó szélességű szóközök méretére. A XIX: század fordulóján gyártott Monotype öntőgépek, párhuzamosan a hatvanas évektől terjedő filmszedéssel (fényszedéssel) megérték az ólomszedés 1990-es évekbeli eltűnését, megőrizve a 33 csatornás lyukszalag technikát, teljesen pneumatikus, elektronikát nem is alkalmazó vezérlésével együtt. 5 csatornás lyukszalag A táviratozásban az első kódrendszert Émile Baudot vezette be, 1870-ben (1874-ben szabadalmazták). Ez az 5 csatornás telexkód, ahol a lyukszalagon, a szalag futási irányára merőlegesen 5 lyuk helyezkedhetett el. Az 5 csatornás lyukszalag maximálisan 32 (2^5 = 32) karaktert volt képes megjeleníteni, ez csak betűk rögzítését tette lehetővé. 1901-ben Donald Murray csatlakoztatta az írógép billentyűzetét egy lyukasztó szerkezethez. Ez lehetővé tette a távírász számára az üzenetek papírszalagon történő rögzítését és az üzeneteknek erről a papírszalagról történő küldését, megteremtve ezzel a lyukszalagot. Murray módosította az írógép billentyűzetét, és a Baudot-kódrendszert is átdolgozta. Bevezette az úgynevezett formázó karaktereket, mint a CR (Carriage Return = kocsi vissza) és a LF (Line Feed = soremelés). Ezeket összevont formában (CR+LF) mind a mai napig használjuk: ez a Return, illetve Enter kód. Ez a kódrendszer az ITA2, melyet 1930-ban vezették be világszerte. Az ITA2 két speciális üzemmódváltó karaktert alkalmazott: a betűváltót LTRS (11111), és a számváltót FIGS (11011). Ez lehetővé tette a 26 betű mellett a számok és más speciális karakterek megjelenítését is. Egy ilyen formázó karakter detektálását követően a telex- vagy számítógép a következő formázó karakter érzékeléséig minden karaktert vagy számnak (speciális jelnek) vagy betűnek értelmezett. 6 csatornás lyukszalag Az ötcsatornás lyukszalag nagyon leszűkítette az alkalmazható karakterkészletet, ezért igényesebb szövegkezelési feladatokhoz kidolgoztak egy 6 csatornás rendszert (a transzport-lyuk két oldalán 3-3 lyukkal) Ezzel 93 karakter volt kezelhető alapjában, de itt is voltak váltókarakterek. Ezt nevezték Teletype (TTS) lyukszalagnak. Főleg a nyomdaiparban használták a Linotype soröntő szedőgépek vezérlésére. 8 csatornás lyukszalag A nyolccsatornás lyukszalag az ASCII kóddal egy időben, az 1960-as évek elején jelent meg. Az ASCII kódrendszert formálisan a Bell vállalat 1960. október 6-án jelentette be az Amerikai Szabványügyi Szervezet tanácskozásán. Az első hivatalos változatát 1963-ban publikálták.[http://edition.cnn.com/TECH/computing/9907/06/1 Az ASCII kódrendszer 128 karaktert tartalmaz (2^7 =128). Ebből 33 úgynevezett nem megjeleníthető karakter. Ezeknek a nyomtatásban nem látható karaktereknek a telexgépek illetve egyéb nyomtatók vezérlésében, a szöveg formázásában volt jelentőségük. A lyukszalagok alkalmazása A lyukszalagokon egyaránt lehetett programokat vagy adatokat tárolni, és azokat arról beolvasni. A lyukszalagon tárolt rövidebb programok előnye az volt, hogy a szalag két végét összeragasztva a program futtatását végteleníteni lehetett. Ennek speciális megvalósulási formája például a sornyomtatók carriage-szalagja volt, amely a nyomtatón a soremelést és a lapdobást vezérelte. Lyukszalagon tárolt, és onnan futtatott programokkal működtek a gépiparban egyes szerszámgépek (NC- és CNC-szerszámgépek) is, mivel a lyukszalag a poros és olajos környezetet viszonylag jól bírta. Az ilyen igénybevételnek kitett alkalmazásokban és a gyakran használt tesztprogramokhoz strapabíró, átlátszatlan műanyagszalagot használtak. A számítástechnikában kötegelt feldolgozást tett lehetővé: az adatok, illetve programok rögzítése a lyukszalagon a gépi feldolgozástól elkülönülten, azt megelőzően külön eszközökön történt. Bizonyos esetekben - elsősorban más eszközökön történő későbbi továbbfeldolgozás céljából - a lyukszalaglyukasztó periféria használatával kimeneti adatok rögzítése is történt rá. Használata és kezelése azonban igen lassú, kapacitása korlátozott volt. A lyukszalagolvasó 500-2000 karaktert tudott másodpercenként feldolgozni, és egy szalagtekercs maximális hossza 300 m lehetett. A lyukak 2,54 mm sűrűséggel helyezkedtek el egymás mellett, és ezek az adatok meghatározták az egy szalagon tárolható információmennyiség maximális mértékét. Használata során problémát jelentett még az, hogy ez egy soros hozzáférésű tároló, így az információhoz csak az adatfelvitel sorrendjében lehetett hozzáférni. A számítógépek és a perifériák fejlődésével - lassúsága, alacsony tárolóképessége és a rajta szereplő adatok problémás javíthatósága, módosíthatósága miatt (teljesen újra kellett készíteni a teljes lyukszalagot, ha módosításra volt szükség) - egyre inkább háttérbe szorult. Szerepét átvették programok esetében az egyes programsorok egyszerűbb javíthatóságát biztosító lyukkártyák, adatok esetében a mágneses perifériák, majd az interaktív adatbeviteli eszközök megjelenésével alkalmazása a számítástechnikában jelentős mértékben csökkent. Lyukszalagot még az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején is használtak Magyarországon, azokban a számítóközpontokban, ahol a Magyarországon gyártott ESZR gépcsalád R-10 gépeit, vagy a KFKI által gyártott TPA-gépcsalád gépeit abban az időben még működtették. Lyukszalag és a kriptográfia Az Émile Baudot által feltalált kódrendszert és a lyukszalagolvasók lehetőségét kombinálva, 1919. július 22-én nyújtotta be Gilbert Sandford Vernam a folyamatos titkosírásra vonatkozó szabadalmát. Szabadalma egy titkosító távírógép, amely lyukszalagon tárolt, előre elkészített, titkosító kulccsal kombinálta a bemenő szöveget, létrehozva ezzel a küldésre kerülő titkos üzenetet. A dekódoló ezt a titkos üzenetet ugyanazzal, a szintén lyukszalagon tárolt, titkosító kulccsal visszaállította az eredeti szöveggé. Az eljárás lényege az XOR logikai művelet alkalmazása volt, amit Vernam bár nem nevezett így, de az általa elektronikus relékből összeállított szerkezet ezt a logikai műveletet alkalmazta. Ha például az eredeti szövegben az A szerepelt, aminek a kódja: 11000 a titkosító kulcs a B 10011 Vernam titkosítása után a titkosított karakter a 01011 ami a Boudot kód kódrendszerben a G betű megfelelője. A fogadó fél a G-t és a titkos kulcsot a B-t kombinálva visszaállítja az A-t. Az Amerikai Biztonsági Hivatal, az NSA ezt a szabadalmat tartja minden idők legjelentősebb kriptográfiai szabadalmának. Az Amerikai Egyesült Államok az 1980-as évek végéig használta a lyukszalagot, mint titkosító kódhordozót. A legutolsó változat a KOI-18 volt, mely már nyolccsatornás lyukszalaggal működött, és ennek megfelelően 128 bites titkosítási kulcsok alkalmazását tette lehetővé. Magyar vonatkozások Magyarország a KGST munkamegosztásnak megfelelően gyártotta az ESZR konfigurációk lyukszalagos perifériáit. A Magyar Optikai Művek a mechanikát gyártotta és az összeszerelést végezte, míg a készülékekhez az elektronikát a BRG, az EMG és a Telefongyár biztosította. Tone Tiselj Anton Tiselj (1961. szeptember 21. –) szlovén kézilabdaedző, korábban kézilabda játékos volt. Pályafutása Tiselj még az iskolában kezdett kézilabdával foglalkozni. Az edzősködést 1987-ben kezdete, majd 1999-ben edzői diplomát, 2005-ben pedig az Európai Kézilabda-szövetség mesteredzői oklevelét vehette át. Tiselj korábban dolgozott mind férfi és mind női csapatokkal is, vezetőedzője volt a következő kézilabda csapatoknak: Szlovén férfi kézilabda-válogatott, Szlovén női kézilabda-válogatott, Montenegrói női kézilabda-válogatott, Celje Pivovarna Laško, RK Gorenje Velenje, KIF Vejen, Budućnost, Krim Ljubljana és HCM Baia Mare (Nagybánya). Ő az egyik legjobb európai kézilabda edző és minden idők legeredményesebb szlovén edzője. 2016 nyarán Debreceni VSC női csapatának vezetőedzője lett. Két szezonon keresztül irányította a hajdúsági csapatot, majd 2018 januárjában közös megegyezéssel bontották fel szerződését. Klubjai játékosként Aero Celje Klubjai edzőként Krim Ljubljana – nők KIF Vejen – férfiak ŽRK Budućnost Podgorica – nők Celje PL – férfiak Gorenje Velenje – férfiak HCM Baia Mare – nők Klubjai szövetségi kapitányként Szlovén férfi kézilabda-válogatott Szlovén női kézilabda-válogatott Montenegrói női kézilabda-válogatott Sikerei edzőként Kétszeres női BL-győztes (2001, 2003) Egyszeres női Szuperkupa-győztes (2003) Kétszeres női BL 2. (2004, 2006) Kilencszeres női szlovén bajnok (2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2012, 2013, 2014) Egyszeres férfi szlovén bajnok (2010) Kilencszeres női szlovén kupagyőztes (2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2012, 2013, 2014) Egyszeres férfi szlovén bajnok (2010) Egyszeres férfi szlovén kupagyőztes (2010) Egyszeres női montenegrói bajnok (2008) Egyszeres női montenegrói kupagyőztes (2008) Eredményei edzőként Klubcsapatok Krim Ljubljana EHF-bajnokok ligája – nők: 01 Arany : 2001, 2003 02 Ezüst : 2004, 2006 EHF Szuperkupa – nők: 01 Arany : 2003 Nemzeti válogatott Szlovén férfi kézilabda-válogatott Férfi kézilabda-Európa-bajnokság – férfiak: 02 Ezüst : 2004 Olimpiai játékok – férfiak: 11. : 2004 Magánélet Nős, felesége Damjana, két gyermekük van. Forrás Adatlapja a Kézilabad Szövetség honlapján (magyarul) Opis. www.dogaja.se (2014. dec. 24.) Buducnost T-Mobile prepare with Tone Tiselj. www.eurohandball.com (2007. aug. 6.) A tavalyinál erősebb keret a DVSC női kézilabdacsapatánál. www.debreceninap.hu (2016. aug. 18.) Női kézi: távozik a DVSC szlovén vezetőedzője. www.nemzetisport.hu (2018. jan. 4.) Opis (Slovenian nyelven). dogaja.se. (Hozzáférés: 2014. december 24.) 1995-ös magyar asztalitenisz-bajnokság Az 1995-ös magyar asztalitenisz-bajnokság a hetvennyolcadik magyar bajnokság volt. A bajnokságot március 4. és 5. között rendezték meg Budapesten, a Statisztika Marczibányi téri csarnokában. Forrás Magyar Sportévkönyv 1996 Bácsalmási Péter Bácsalmási Péter dr. (Bácsalmás, 1908. november 16. – Budapest, 1981. május 20.) magyar olimpikon, atléta, kosárlabdázó, főiskolai tanár, mesteredző, sportvezető. 1933-ig Skribanek Péter. Pályafutása A Testnevelési FSE (TFSC) színében hármasugrásban csúcstartó, tízpróbában nemzetközi szintű versenyző. 1932-ben testnevelő tanári oklevelet szerzett.1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1953-tól mesteredző. A Budapesti EAC (BEAC) sportolójaként rúdugrásban 1937-ben csúcsot javított, amit 11 évig a magyar rúdugrók nem tudtak megdönteni. Nyolcszoros magyar bajnok (1931, 1932, 1933, 1934, 1937: tízpróba; 1942: kosárlabda). Országos csúcstartó (hármasugrás 1931: 14,74 m; tízpróba: 1931: 6636 pont, 1937: 6762 pont). Négyszer volt csúcsjavító. Atlétikában 10-szeres magyar válogatott (1932–1937). Évekig kosárlabdázott, játékos-edzőként 1942-ben a BEAC bajnokcsapat tagja. Az 1940-es években Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) tagja. A második világháborút követően részt vett az atlétikai élet, a főiskolai sport újjászervezésében. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokra a MASZ ügyvezető alelnökeként irányította a felkészülést. Évekig közreműködött az olimpiai és a válogatott keretek felkészítésében. A Testnevelési Főiskolán (TF) 1941-től tanított. 1946-1954 között tanszékvezető, majd igazgatóhelyettes. 1958-1968 között ismét tanszékvezető. 1957-től a kormány testnevelési és sportmozgalom átszervezésére alakult kormánybizottság tagja. A TFSE évente megrendezendő tízpróba emlékversenyének névadója. Legjobb eredményei rúdugrás 404 cm, hármasugrás 14, 74 m, tízpróba 6762 pont Olimpiai játékok Az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpia megnyitóünnepségen is olimpikonjaink élén ő vitte a magyar zászlót. Az 1932. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágában, a hármasugrás versenyszámban a 9., a tízpróba versenyszámában a 10. lett. Az 1936. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágában, a rúdugrás versenyszámában holtversenyben a 6. (4 m), míg tízpróbában a 12. lett. Szakmai sikerek 1979 -ben megkapta a MASZ aranyplakett kitüntetését, Megkapta a MASZ tiszteletbeli elnökségi tag díszplakettet. Írásai Munkaközösségi vezetőként és szerzőként közreműködött több TF tankönyv, atlétikai-szakkönyv megírásában. Főbb írásai: Atlétika (Budapest - 1949, 1950), Az atlétika oktatási módszerei (Budapest, 1953), Sportfoglalkozások felépítése és vezetése (Budapest - 1955), Az atlétika oktatása (szerk. Koltai Jenővel, Budapest., 1962). 1973–1974-es lengyel labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1973–1974-es lengyel labdarúgó-bajnokság a lengyel labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának 40. alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 16 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Ruch Chorzów nyerte az ezüstérmes Górnik Zabrze, és a bronzérmes Stal Mielec előtt. Az Odra Opole és a Zagłębie Wałbrzych kiesett. Nyercsinszkij Zavod Nyercsinszkij Zavod (oroszul: Нерчинский Завод) falu Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, a Nyercsinszkij Zavod-i járás székhelye. Nevének jelentése: 'nyercsinszki gyár'. Elhelyezkedése Az Altacsa bal partján, a kínai-orosz határon kanyargó Arguny-tól 25 km-re, Csitától 658 km-re délkeletre helyezkedik el. Története Az Arguny mentén a Nyercsinszk-hegység ezüstérceit már 18. században ismerték. A terület a cári család tulajdona volt. 1704-ben az Altacsa folyón kezdte meg működését az első és sokáig az egyetlen ezüstolvasztó. 1760 után a Bajkálontúl más körzeteiben is néhány hasonló üzem alakult, és Nyercsinszkij Zavod az így kialakuló bányák és fémolvasztók igazgatási központja lett. Az itteni készletek azonban a 19. század közepére kimerültek, és az olvasztó 1853-ban megszűnt. A település 1872-ben ujezd székhelye, 1926-ban járási székhely lett. Népessége 1989-ben 3780 fő 2002-ben 3149 fő 2010-ben 2842 fő volt. Adamovszky István Adamovszky István (1951 – 2012. április 3.) magyar numizmatikus, számos numizmatikai katalógus összeállítója, a magyar numizmatikai társadalom egyik aktív tagja. Numizmatikai pályafutása Az Adamovszky család 2000 körül kezdett komolyan numizmatikával foglalkozni, a céljuk az volt, hogy minden magyar pénzérmét négy példányban megszerezzenek. Ezt a gyűjteményt gyermekeinek szánta örökségül. A gyűjtési tevékenységhez kapcsolódott az érmék kereskedelme, mivel a gyűjtés közben több fölösleges darab összejött. A gyűjtési tevékenység mellett fogott hozzá a különféle numizmatikai korszakok kutatásába, és a kutatási tevékenység során szerzett adatok és képek segítségével állította össze a nevéhez fűződő katalógusokat. Az első ilyen kiadvány a Magyar Érme Katalógus 1892-2008 volt, amelyben korábban soha nem látott érmék fényképei és adatai is szerepeltek. Munkái- numizmatikai kiadványok Magyarország Bankjegyei sorozat Exklúzív kiadás. A/4 kivitel, lefűzhető, kivehető árjegyzákkel, 5600 változattal! A FORINTRENDSZER 1946-2010 A PENGŐRENDSZER 1925-1946 A KORONARENDSZER 1892-1925 A GULDENRENDSZER 1759-1891 Magyar Érme Katalógus 1892-2008. (I. kiadás) (elfogyott, következő kiadás: 2010) Magyar Szükségpénz Katalógus 1723-1958. (I. kiadás) Magyar Bankjegy Katalógus 1759-1925. (I. kiadás) Magyar Bankjegy Katalógus 1926-2009. (I. kiadás) SPECIÁL Magyar Bankjegy Katalógus 1946-2009. (I. kiadás) Bankjegyek Alkalmi Felülbélyegzései (2009) Temesvári bárcák a XIX. század második feléből (2009. Társszerzők: Von Klimstein Franz Antonius, Zombori Lajos) Magyar Érme Katalógus 1848-2010. (II. kiadás) Magyar Érme Katalógus 997-1307. (I. kiadás, 2011) Az érem (2011) Magyar Érme Katalógus 1848-2012. (III. kiadás, befejezte és kiadta: Ifj. Adamovszky István) Egyéb, Adamovszky István emlékére kiadott bliszter és plakett: http://www.forintportal.hu/hirek/adamovszky_istvan_emlekplakett_es_2012-es_ezust_1-forint-es-2-forint_bliszterben.php Alfeld (Mittelfranken) Alfeld település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1059 fő (1987. május 25.). The Best Of (Dr. Alban-album) A The Best Of a nigériai Dr. Alban 2013-ban megjelent válogatásalbuma, mely a korábbi sikerek eredeti, valamint remix változatait tartalmazza. Tracklista It's My Life 2012 Írta: Alban Nwapa, Dag Volle Sing Hallelujah (Short Version) Írta: Denniz Pop, Dr. Alban Look Who's Talking Írta:Nwapa, D Pop*, Thompson, Bentsienchil Hello Afrika featuring: Leila K. One Love (Radio Version) Írta: Denniz Pop, Dr. Alban No Coke (7" Mix) Fire Írta: Denniz Pop, Dr. Alban, Sonny Okosun Let The Beat Go On (Short Mix) Írta: Dr. Alban, J Amatiello, Kristian Lundin Away From Home (Short Edit) Írta: Dr. Alban, J Amatiello, Kristian Lundin This Time I'm Free (Credibility Mix) Írta: Ari Lehtonen, Dr. Alban, Jorge Vasconcelo Reggae Gone Ragga Freedom Írta: Alban Nwapa, Efrem Macheras, James Gicho, Magnus Vanttinen 1973–1974-es osztrák labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1973–1974-es osztrák labdarúgó-bajnokság az osztrák labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának hatvanharmadik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 17 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot az SK VÖEST Linz csapata nyerte. A szezon végeztével nagy szerkezetátalakítás történt az első osztályban. Az induló csapatok létszámát 10-re csökkentették, az alapján, hogy Ausztria minden szövetségi tartományából legalább 1 csapat az újjá alakuló Bundesliga tagja legyen. A bajnokság végeredménye Az SK VÖEST Linz az 1973-74-es szezon bajnoka. Az SK VÖEST Linz részt vett az 1974–75-ös bajnokcsapatok Európa-kupájában . A Wacker Innsbruck részt vett az 1974–75-ös kupagyőztesek Európa-kupájában . Az Rapid Wien és a Sturm Graz részt vett az 1974–75-ös UEFA-kupában . A Linzer ASK osztályozót játszott. A létszámcsökkentés következtében a Donawitzer SV Alpine , a Wiener SC , az 1. Simmeringer SC , a Grazer AK , a Radenthein/Villacher SV , a First Vienna FC és az FC Vorarlberg kiesett a másodosztályba. Petropedetidae A Petropedetidae a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi három nem tartozik: Arthroleptides Nieden, 1911 Ericabatrachus Largen, 1991 Petropedetes Reichenow, 1874 Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.) A Petropedetidae az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Saint-Maurice-en-Rivière Saint-Maurice-en-Rivière település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 587 fő (2015). Saint-Maurice-en-Rivière Verdun-sur-le-Doubs, Ciel, Damerey, Saint-Martin-en-Bresse és Verjux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Magyarország forrásainak listája emberi fogyasztásra való alkalmasságuk alapján Magyarországon több ezer forrás tör elő a föld mélyéből, melyek közül számos forrásnak külön nevet is adtak. Ezen források többnyire turistautak mentén, vagy városok, települések lakott településrészein találhatóak. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy nem minden forrás vize iható. Vannak olyan források, melyek bakteriológiailag nem alkalmasak emberi fogyasztásra. Más források vizét azok kémiai összetétele teszi emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Bizonyos források vize csak olyan mértékben szennyezett, hogy azt csupán gyermekek számára tartják alkalmatlannak. Számos forrás vízminőségét rendszeresen ellenőrzik a szakemberek. Cypseloides A Cypseloides a madarak osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nemet August Vollrath Streubel írta le 1848-ban, jeleneleg az alábbi 8 faj tartozik ide. diadém sarlósfecske (Cypseloides cherriei) fehérállú sarlósfecske (Cypseloides cryptus) fehérarcú sarlósfecske (Cypseloides storeri) fekete sarlósfecske (Cypseloides niger) foltosmellű sarlósfecske (Cypseloides lemosi) Rothschild-sarlósfecske (Cypseloides rothschildi) füstös sarlósfecske (Cypseloides fumigatus) kormos sarlósfecske (Cypseloides senex) Weberocereus glaber var. mirandae A Weberocereus glaber var. mirandae egy mexikói epifita kaktusz, kultúrában nagyon ritkán lehet vele találkozni. Elterjedése és élőhelye Mexikó, Cañón Sumidero, 15 km-re északkeletre Tuxtla Gutiérreztől, Chiapas állam területén. Jellemzői Hajtásai vaskosabbak, erősebben tövisezettek az alapfajnál, virágai 120 mm hosszúak, erősebben szőrözöttek, a külső szirmok világoszöldek, a belsők fehérek. Rokonsági viszonyai A típuslókuszról gyűjtött Weberocereus subsp. glaber és Weberocereus glaber var. mirandae ténylegesen különbözik a virág mérete és a tölcséren fejlődő szőrök számában; más lókuszokról gyűjtött példányok eddig még nem virágoztak. Téli hadjárat (1848–49) A Téli hadjárat az 1848–49-es szabadságharc hadtörténetének egyik időszaka, melynek során a Windisch-Grätz herceg vezette császári csapatok több hadszíntéren összehangolt támadást indítottak a magyar szabadságharc erői ellen. A támadás 1848 decemberében indult és célja a március 15-ei forradalom után Magyarországnak adott részleges önállóság teljes megszüntetése volt. A szembenálló erők a hadjárat során számos ütközetet és egy csatát vívtak, és császári kézre került két magyar vár is. Az összecsapások túlnyomó részét a császári csapatok nyerték meg, és a hadjárat végére a magyar csapatok az ország jelentős részéből kiszorultak. A császári csapatok ennek ellenére nem érték el céljukat, mert a magyar kormány továbbra is működőképes maradt és a honvéd haderő sem semmisült meg. Előzménynek Windisch-Grätz támadási terve A terv végrehajtására 1848 decemberében a következő császári erők részéről fenyegette támadás Magyarországot: A közvetlenül Windisch-Grätz parancsnoksága alatt álló császári főerők Bécs alatt állomásoztak. A Josip Jelačić (I. hadtest), Wrbna László (II. hadtest) és Serbelloni (tartalék hadtest) altábornagyok parancsnoksága alatt három hadtestre osztott főerő mintegy harminchétezer gyalogost, hatezer lovast, nyolcszáz utászt és több mint kétszáz tábori ágyút számlált. Balthasar Simunich altábornagy parancsnoksága alatt egy négyezer-ötszáz főt és tizenkét löveget számláló hadtest állt a magyar-morva határon, a császári főerők északi szárnyához kapcsolódva. A hadtest feladata a Nádasi-szoroson át betörve Nagyszombat elfoglalása, majd Lipótvár körbezárása volt, biztosítva ezzel a Pest-Buda felé támadó császári főerők bal szárnyát. A Jablonkai-szorosnál Felső-Magyarországra betörő Karl Frischeisen alezredes nyolcszáz fős különítményének feladata az volt, hogy támogatást nyújtson az vele együtt bevonuló Hurban szlovák felkelőinek és ezzel elősegítse egy felvidéki szlovák felkelés kibontakozását. Galícia felől a Duklai-szoroson keresztül Franz von Schlik altábornagy 8000 főt és közel harminc löveget számláló hadteste állt készenlétben. A hadtest feladata Kassa elfoglalása, majd egy Pest-Buda irányú előrenyomulás volt. Erdélyben Puchner Antal főparancsnoksága, de August Wardener vezérőrnagy és Karl Urban , illetve Gustav Jablonsky ezredesek közvetlen parancsnoksága alatt álltak. A mintegy 4500 sorkatona és 5-6000 román népfelkelőből álló sereg feladata az Alföldre vezető szorosok birtokba vétele és egy Nagyvárad irányába történő támadás volt. A bácska - bánáti , szerb felkelőkből és császári alakulatokból álló hadtest feladata Temesvár és Arad ostromzárának feltörése, majd az így felszabadult császári erőkkel együtt egy Szeged - Kecskemét általános irányú támadás volt. Szlavónia felől Trebersburg vezérőrnagy csapatainak feladata Eszék várának ostrom alá vétele. Stájerország felől Laval Nugent feladata a Dél-Dunántúl birtokbavétele, majd segítségnyújtás Trebersburg csapatainak Eszék ostromában . A magyar védelem 1848 késő őszén a nyugat-magyarországi határok védelmét két egymástól távol lévő sereg látta el. Görgei Artúr vezérőrnagy kb. 28.000 főt számláló feldunai hadserege a Nádasi-szorostól a Fertő tó déli partjáig állt szemben Windisch-Grätz herceg kb. 50.000 főnyi főerejével, Perczel Mór vezérőrnagy mintegy 10.000 katona élén a Muraközt tartotta megszállva Laval Nugent táborszernagy Dél-Stájerországban állomásozó 8000 katonából álló hadtestével szemben. A feldunai hadsereg számára a követendő haditervet Kossuth és Görgey még 1848 novemberében meghatározta. Görgei javaslata szerint a hadsereget a határtól távolabb, megerősített állásokban kell összpontosítani, Kossuth azonban az újoncozás és a hadseregellátás érdekében arra utasította Görgeit, hogy csapataival minél nagyobb területet tartson megszállva, hogy biztosítsa a terület emberi és anyagi erőforrásait. Görgei ennek eleget is tett, dandárjait a határ mentén hosszú és vékony vonalban állította fel, de ugyanakkor elkezdték Győr elsáncolását és a határmenti utak és szorosok használhatatlanná tételét. A magyar katonai vezetés arra számított, hogy 1848 folyamán már nem következik be ellenséges támadás és az egész telet a hadsereg szervezésére és újabb csapatok felállítására fordíthatja. A magyar nehézlovasság hiányának pótlására elkezdték egy vértesezred szervezését is a fővárosban, azonban ez idő és a felszerelés hiányában félbemaradt, és többé nem indult újra. Windisch-Grätz herceg december 14-én megindította a császári főerők támadását, ezzel a szabadságharc újabb szakasza kezdődött meg. A hadjárat első szakasza A császári főerők támadása A feldunai hadsereg Mosonnál Görgey Kornél vezetésével sikeres utóvédütközetet is vívott. Görgei eredetileg a Győrben előkészített állásokból kívánta megvívni a döntő ütközetet, Győrbe érkezve nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a túlméretezett győri állásokat a rendelkezésére álló haderővel nem fogja tudni tartani. Görgei ezért december 27-én harc nélkül kiürítette Győrt. Az új kijelölt védővonal a Vértes és a Gerecse nyugati átjárón keresztül húzódott. Perczel december 16-án kapott parancsot, hogy vegye fel a kapcsolatot Görgeivel. Ez egyben azt is jelentette, hogy a magyar csapatok harc nélkül feladták a Dunántúl déli részét. Kossuth megpróbálta Görgeit rábeszélni a harc felvételére és más hadszínterekről sorra rendelte a csapattesteket a feldunai hadsereg megerősítésére. A nyomásnak a tanultabb Görgei nem engedett, míg a heves természetű, de katonailag kevéssé képzett Perczel – tanultabb tisztjeinek véleménye ellenére – ütközetbe bocsátkozott. A móri ütközetben Perczel Mór hadteste katasztrofális vereséget szenvedett a Jellasics vezette cs. kir. csapatoktól, és ezzel a főváros vonalának – a Duna felső szakaszának – védelmét a magyar hadvezetés tarthatatlannak ítélte. Vetter Antal és Klapka György által 1848. december 31-én felterjesztett, téli hadjárat második szakaszára vonatkozó haditervvel egyedül Perczel Mór nem értett egyet, aki szerint Buda télen „kissé jó védelem mellett” bevehetetlen – ezért még január 1-jén javasolta Kossuthnak, hogy minden erőt Budán és Pesten összpontosítson. Egyetlen, súlyos csatavesztéssel nemrég parancsnoki renoméját vesztett tábornok szavára azonban nem hallgattak, ami érthető is volt – a túlerő igencsak nyomasztónak látszott, a visszavonulás és vereségek kimerítették és demoralizálták a csapatokat, és azok felkészültsége sem volt a legjobb. Simunich támadása A téli hadjárat megindulásakor az Ordódy Kálmán vezette magyar dandár Nagyszombatra, majd Lipótvárra menekült Simunich támadása elől. Ugyanakkor a győztes nagyszombati ütközet után Simunich nem csatlakozott Windisch-Grätz főerőihez, hanem északkelet felé fordult és december 20-án zár alá vette a lipótvári várat. Az 1528 fős várőrségnek mintegy 5000 fős ostromsereggel szemben kellett helytállni. Windisch-Grätz mindössze két napot szánt a vár bevételére. A túlerőt és a vár állapotát figyelembe véve a császáriak optimizmusa indokolt volt, az ostrom azonban nem várt módon elhúzódott, míg végül a vár február 3-án kapitulált. Ezután Simunich csatlakozott a Komáromot zároló csapatokhoz. Schlik támadása Schlik tábornok mintegy 8000 főből álló hadteste még a császári főerők támadása előtt, december 6-án Dukla felől betört Magyarország területére. Vele szemben Pulszky Sándor alezredes gyengén felszerelt kilencezer fős hadteste állt. A császári csapatok december 9-én elfoglalták Eperjest, majd Budamér és Kassa között ütköztek a Kassa védelmére összeállított magyar hadtestbe. A december 11-én vívott budaméri ütközet a magyar csapatok súlyos vereségével végződött (Lásd:Kassai ütközet előzményei). Pulszky csapatai Miskolc felé vonultak vissza, Schlik csapatai pedig bevonultak Kassára. Schlik nem folytatta azonnal a támadást és ez lehetőséget adott a visszavonult magyar csapatok újjászervezésére. A hadtest vezetését Mészáros Lázár hadügyminiszter személyesen vette át. Az új parancsnok és Szemere Bertalan kormánybiztos tevékenységének köszönhetően a Miskolc környéki magyar hadtest létszáma meghaladta a tízezer főt, így december végén a siker reményében indíthatott ellentámadást Kassa irányába. A január 4-én zajlott kassai ütközetben azonban a magyar csapatok ismét vereséget szenvedtek Schlik hadtestétől. A vereség következtében Mészáros Lázár átadta a hadtest parancsnokságát Klapka Györgynek. A hadjárat második szakasza Görgei hadjárata a bányavárosokon át A főváros 1849. január 5-i feladása után Görgei javaslatára a feldunai hadtest nem a Tisza mögé vonult vissza, hanem észak felé fordult, hogy megkísérelje a Simunich tábornok által ostromlott Lipótvár felmentését. A hadmozdulat elsődleges célja az volt, hogy megakadályozza, hogy Windisch-Grätz teljes erejével a Tiszánál kiépített védővonal ellen indítson támadást. Ezt a célt el is érte, mert a herceg bizonytalanná vált, nem volt pontos tudomása a kettévált magyar haderő nagyságáról és céljairól. Az észak felé forduló Görgey-hadtest hátbatámadással fenyegette a komáromi várat, vagy a Lipótvárat ostromló császári haderőt ezért a herceg főerejével Budán maradt és csak egy-egy üldöző csapatot küldött Perczel és Görgei után. Görgei észak felé fordulása a hadászati célt tehát elérte, mert eltérítette a császári erőket a Debrecen felé irányuló főcsapástól, azonban a magyar tábornok előtt csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy hadműveleti területét jelentős túlerő veszi közre, ezért Lipótvár felmentésének erőltetése a feldunai hadtest megsemmisülését eredményezheti. A hadtest éle negyven kilométerre megközelítette Lipótvárat és így egy rövid időre sikerült felszakítania az ostromzárat, de Görgeinek végül el kellett vonulnia a bányavárosok felé. A szinte folyamatos utóvédütközeteket vívó, északról Götz, délről Csorich csapataitól fenyegetett Görgeit itt érte Mészáros Lázár hadügyminiszter parancsa, hogy induljon Kassa felé a Schlik tábornok elleni hadműveletek támogatására. A hadtest két oszlopban indult a Szepesség felé. Az egyik csoport Görgei vezetésével a Stureci-hágón keresztül Poprád, a másik Guyon Richárd ezredes vezetésével Igló irányába. Götz és Jablonowski tábornokok a déli oszlopot üldözték, így Görgei Lőcsére érkezve értesült róla, hogy a császári csapatok szorosan a nyomában vannak és előtte a Szepességből Sárosba vezető Branyiszkói-hágót Franz Deym tábornok csapatai tartják megszállva. A Görgei-hadtest előtt ekkor két lehetőség állt: vagy Branyiszkón áttörve közelíti meg Kassát, vagy déli irányba, a Sajó völgyébe vonul. Görgei az első lehetőséget választotta. A branyiszkói ütközet tétje mindkét fél számára jelentős volt, mert magyar győzelem után, Klapka és Görgei bekeríthette a Kassa környékén állomásozó Schlik-hadtestet, ha viszont a császári győznek, Jablonowski, Götz és Schlik keríthette volna be Görgei csapatait. A Branyiszkói hágóért vívott ütközetet magyar részről Guyon ezredes, császári oldalról Franz Deym altábornagy vezette, és a harc magyar győzelemmel zárult. Hadműveletek Erdélyben Az erdélyi hadműveletek első szakasza 1848. december elejére az erdélyi magyar csapatok helyzete válságossá vált. Az erdélyi főhadparancsnok, Puchner Antal az október 3-ai császári manifesztum után felmondta az engedelmességet a magyar kormánynak, október 18-án kiáltványban ostromállapotot hirdetett és elrendelte a magyar nemzetőrség lefegyverzését. A kialakult harcok során a magyar csapatok – a felbomlás határára jutva – november 25-ére a Csucsai-szorosig vonultak vissza. Az 1849 elejéig hősiesen ellenálló Háromszék kivételével ezzel egész Erdély a császári csapatok birtokába jutott. A kivert hadtest élére Czetz János honvéd őrnagy került, akinek jelentős szervező munkája révén december 15-én, röviddel Bem megérkezése után az erdélyi magyar hadsereg már mintegy tizenkétezer főt és huszonnégy ágyút számlált. Az észak-erdélyi császári csapatok Windisch-Grätz utasításának megfelelően december 18-án megindultak, hogy birtokba vegyék az Alföldre vezető szorosokat. A Karl Freiherr von Urban és Gustav Jablonsky ezredesek vezetése alatt álló, mintegy négyezer-ötszáz sorkatonából és hatezer román népfelkelőből álló császári csapatok váratlanul erős ellenállásba ütköztek, majd kénytelenek voltak visszavonulni. Az erdélyi hadi helyzetben ezzel döntő fordulat következett be. Bem a rá jellemző határozottsággal azonnal kihasználta a sikert. December 23-án Désnél kettészakította a császáriak arcvonalát, december 25-én visszafoglalta Kolozsvárt, majd december 29-én Bethlennél megverte az északon maradt császári erőket. A január 3-ai tihucai ütközet után Karl Urban hadteste kiszorult Bukovinába. Bem ezután a Székelyföld felé fordulva január 13-án bevonult Marosvásárhelyre. Észak-Erdély felszabadítása után a magyar tábornok azonnal a császári hadsereg erdélyi bázisa, Nagyszeben irányában támadott. Január 17-én a gálfalvi ütközetben megverte Puchner seregét, de a Nagyszeben ellen január 21-én indított támadása kudarcba fulladt. Január 24-én Szelindeknél sikerült visszaverni Puchner támadását, de a február 4-ei vízaknai ütközetben az erdélyi magyar hadsereg súlyos vereséget szenvedett. A csatából megmenekült, alig ezerötszáz fős magyar sereg elvesztette lövegeinek nagy részét is és Piski községig vonult vissza. A február 9-én vívott piski ütközetnek a magyar csapatok számára rendkívül nagy tétje volt. Vereség esetén egész Erdély ismét az ellenség kezére kerülhetett és a császári csapatok veszélyeztették volna a fő hadszíntéren döntő ütközetre készülő magyar csapatokat. Az erdélyi hadműveletek második szakasza A mindkét oldalon nagy veszteségekkel járó ütközetet végül Bem csapatai nyerték meg, Bemnek azonban a győzelem után is súlyos nehézségekkel kellett szembenéznie. Puchner még a gálfalvi ütközet után segítséget kért Lüders altábornagytól, a Havasalföldön állomásozó cári csapatok parancsnokától. A Szkarjatyin tábornok vezetésével érkezett cári csapatok megszállták Nagyszebent és Brassót, így Puchner minden erejét Bem csapatai ellen tudta bevetni. További nehézséget jelentett, hogy Urban ezredes csapatai ismét betörtek Észak-Erdélybe és február 18-án Királynémetinél vereséget mértek Riczkó Károly ezredes csapataira. Bem február 11-én megindított hadjárata a lengyel származású magyar tábornok zseniális hadvezéri képességeit bizonyítja. A magyar csapatok megkerülték Puchner állásait és erőltetett menetben Medgyesre vonultak. Bem itt hátrahagyta csapatai felét és négyezer emberrel Urban ellen indult. A magyar csapatok hirtelen megjelenésétől meglepett Urbant ismét sikerült Bukovinába szorítani, majd Bem ismét erőltetett menetben visszatért Medgyesre. Puchner Bem távollétét arra akarta felhasználni, hogy a hátrahagyott magyar csapatokra döntő vereséget mérjen. A március 2-án kezdődött medgyesi ütközetben a már visszaérkezett Bem csapatai is részt vettek, de a váltakozó eredménnyel folyó ütközetet a császári csapatok nyerték. A magyar csapatoknak vissza kellett vonulniuk Segesvár felé. Az önbizalmát visszanyert Puchner alapos tervet készített a segesvári magyar csapatok bekerítésére és megsemmisítésére. Bem felismerte a császári hadvezetés szándékát és váratlan elhatározásra jutott: Medgyes irányába kitört és Nagyszeben felé fordult. A hadjárat értékelése Annak ellenére, hogy a hadjárat ütközeteinek túlnyomó részét a császári csapatok nyerték, Windisch-Grätz nem nyerte meg a téli hadjáratot, mert célkitűzését, a magyar honvéd hadsereg teljes megsemmisítését és a kormány székhelyének elfoglalását nem sikerült elérnie. A hadjáratot a magyar csapatok sem nyerték meg, mert az ütközetek jelentős részét elveszítették, feladták Eszék és Lipótvár várát (ami 5500-6000 fő veszteséget jelent), és az ország területének nagy részét át kellett engedniük az ellenségnek. A hadiipart sikerült áttelepíteni Nagyváradra, a kormány Debrecenbe menekült, de működőképes maradt. Összességében a hadjárat folyamán a magyar haderő egyre ütőképesebb lett, a frissen felállított alakulatok már nem teljesen újoncok voltak, hanem egyre harcedzettebbek. Az egységesítés pedig lehetővé tette az egységes hadszervezet kialakítását, és biztosította a sikeres tavaszi hadjárat feltételeit. Japán kárókatona A japán kárókatona (Phalacrocorax capillatus) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Élőhelye Kelet-Ázsiában Tajvantól Koreán keresztül Japánig és Oroszország távol-keleti részéig terjed. Megjelenése A japán kárókatona teste fekete, torka és pofája fehér, csőre részben sárga. A japán kárókatonát a japán halászok háziasítják. Hagyományos halászati módszerük a kárókatona-halászat. A módszer lényege, hogy a madár nyakára hurkot helyeznek, mely megakadályozza, hogy a madár nagyobb halakat lenyeljen, míg a kisebb halak átcsúszhatnak a hurokkal szorított torkán. A Nagara folyó halászai ezzel a módszerrel fogják a kedvelt édeskés ízű ayu halat. Varga László Edgár Varga László Edgár (Margitta, 1985) költő, szerkesztő. Székelyhídon nőtt fel, majd biológia szakos egyetemi diplomát szerzett Kolozsváron, ahol jelenleg (2017) is él. Tanulmányai befejeztével kilenc évig volt a Krónika munkatársa, előbb tördelőszerkesztőként, majd a kultúra rovat szerkesztőjeként dolgozott, utána a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Első kötete 2014-ben jelent meg Cseréptavasz címmel, és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány debütdíját, valamint a Méhes György-debütdíjat nyerte el. Második verseskötete bejárónőm: isten címmel jelent meg 2017-ben. Forrás Kiss, Judit: „Számomra nem kérdéses, hogy isten nő”. kronika.ro. (Hozzáférés: 2018. március 2.) Akriflavin Az akriflavin dezinficiens, baktericid illetve bakteriosztatikus hatású. Bizonyos gombaellenes hatással is rendelkezik. Az alkalmazás helyén enyhe fájdalom- és viszketés-csillapító hatása is van. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben akriflavinium-monoklorid (Acriflavinii monochloridum) néven hivatalos. Készítmények Glycosept Glyco-magistralis oldat UTC−04:00 Az UTC–04:00 egy időeltolódás, amely négy órával van hátrább az egyezményes koordinált világidőnél (UTC). Alap időzónaként használó területek (az északi félteke télen) Észak-Amerika Dánia Grönland (Dánia külbirtoka) Thule légibázis (az USA szerint állítják át az órákat) Kanada Új-Brunswick Új-Skócia Prince Edward-sziget Új-Fundland és Labrador Labrador nagy része Egyesült Királyság Bermuda (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Alap időzónaként használó területek (a déli félteke telein) Dél-Amerika Brazília Mato Grosso Mato Grosso do Sul Chile Paraguay Antarktika egyes területek Alap időzónaként használó területek (egész évben) Észak-Amerika Kanada Québec ( ny. h. 63° -tól keletre) Közép-Amerika Egyesült Királyság Anguilla (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Montserrat (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Brit Virgin-szigetek (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Turks- és Caicos-szigetek (az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Antigua és Barbuda Barbados Dominikai Köztársaság Dominikai Közösség Grenada Saint Kitts és Nevis Saint Lucia Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Trinidad és Tobago Egyesült Államok Puerto Rico (az Egyesült Államok külbirtoka) Amerikai Virgin-szigetek (az Egyesült Államok külbirtoka) Hollandia Aruba (Hollandia külbirtoka) Curaçao (Hollandia külbirtoka) Sint Maarten (Hollandia külbirtoka) Franciaország Guadeloupe (Franciaország külbirtoka) Martinique (Franciaország külbirtoka) Dél-Amerika Bolívia Brazília Amazonas (kivéve délnyugat) Rondônia Roraima Guyana Venezuela Nyári időszámításként használó területek (az északi félteke nyarain) Észak-Amerika Kanada Nunavut (kelet) Ontario (nagy része) Québec (nagy része) Egyesült Államok Connecticut Delaware Washington, D. C. Georgia Maine Maryland Massachusetts New Hampshire New Jersey New York Észak-Karolina Ohio Pennsylvania Rhode Island Dél-Karolina Vermont Virginia Nyugat-Virginia Florida (nagy része) Indiana (nagy része) Michigan (nagy része) Kentucky (kelet) Tennessee (kelet) Nem hivatalos használat egyes területeken: Russell megye (Alabama) , beleértve Phenix Cityt is. Bár Alabama valódi téli időzónája az UTC−06:00, Phoenix és a környező területek Columbus (Georgia) városával azonos időt figyelnek meg. Közép-Amerika Bahama-szigetek Haiti Kuba Megjegyzés ↑ a: Katonai időzóna. The Best of Motörhead A The Best of Motörhead album a brit Motörhead zenekar 2000-ben kiadott dupla válogatáslemeze, mely az együttes 25 éves pályáját foglalja össze. Egyedül a Sonyhoz tartozó WTG/Epic kiadónál megjelent két album, az 1916 és a March ör Die legjobb dalai nem szerepelnek rajta. Az 1984-es No Remorse válogatás után ez volt az első, amelynek az összeállításában Lemmy révén a zenekar is részt vett. A stúdióalbumokról kimásolt dalok mellett néhány ritkaság és koncertfelvétel is felkerült a válogatásra. Az album dalai "Ace of Spades" – 2:50 "Overkill (Long Version)" – 5:14 "Bomber" – 3:44 "Please Don't Touch (Performed by Headgirl)" – 2:52 "Motorhead" – 3:13 "No Class" – 2:42 "Louie Louie (Richard Berry cover)" – 2:54 "Damage Case" – 3:05 "Too Late Too Late" – 3:26 "Dead Men Tell No Tales" – 3:08 "Killed By Death" – 3:56 "Metropolis" – 3:37 "Emergency ( Girlschool cover)" – 3:02 "Tear Ya Down" – 2:42 "White Line Fever" – 2:46 "Iron Horse/Born To Lose" – 5:22 "City Kids" – 3:46 "Motorhead (Performed by Hawkwind )" – 3:06 "Fire Fire (Live bonus track)" – 2:47 "Bite the Bullet / The Chase Is Better Than The Catch (Live bonus track)" – 6:56 "Iron Fist" – 2:56 "Heart Of Stone" – 3:05 "Bomber (Performed by Girlschool)" – 3:38 "Shine" – 3:12 "I Got Mine" – 5:26 "Ain't My Crime" – 3:46 "Doctor Rock" – 3:42 "The Chase Is Better Than The Catch" – 4:19 "Deaf Forever" – 4:29 "Orgasmatron" – 5:26 "Eat The Rich" – 4:38 "Rock 'N' Roll" – 3:52 "Dogs" – 3:52 "The One To Sing The Blues" – 3:12 "Sacrifice" – 3:19 "Overnight Sensation" – 4:13 "Snake Bite Love" – 3:35 "God Save The Queen ( Sex Pistols cover)" – 3:22 "Shoot You In The Back (Live bonus track)" – 2:48 "The Hammer (Live bonus track)" – 3:08 Közreműködők Ian 'Lemmy' Kilmister – basszusgitár , ének 1976-1982 'Fast' Eddie Clark – gitár , ének Phil 'Philthy Animal' Taylor – dobok 1983 Brian 'Robbo' Robertson – gitár Phil 'Philthy Animal' Taylor – dobok 1984-1987 Phil Campbell - gitár Mike 'Würzel' Burston - gitár Pete Gill - dobok 1987-1992 Phil Campbell - gitár Mike 'Würzel' Burston - gitár Phil 'Philthy Animal' Taylor - dobok 1992-1995 Phil Campbell - gitár Mike 'Würzel' Burston - gitár Mikkey Dee - dobok 1995-től Phil Campbell - gitár Mikkey Dee - dobok Forrás Motörhead hivatalos diszkográfia Encyclopaedia Metallum - Motörhead: The Best of Motörhead Ian Fraser Kilmister & Janiss Garza. Fehércsíkláz (White Line Fever. The Autobiography) (2002). ISBN 9789637448676 (magyarul) Saint-Amand-de-Coly Saint-Amand-de-Coly település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 392 fő (2015). Saint-Amand-de-Coly Condat-sur-Vézère és Saint-Geniès községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Erdélyi Mihály (orvos, 1782–1837) Erdélyi Mihály (Bécs, 1782. június 9. – Bécs, 1837. április 21.) orvos, a bécsi császári és királyi állatorvosi intézet tanára Élete Apja szintén orvos volt. Iskoláit Bécsben járta s az ottani egyetemen 1801-ben kezdte orvosi tanulmányait, melyeket 1811-ben végzett be. 1813-ban orvosdoktori oklevelet nyert. Midőn legfelsőbb határozattal a császári és királyi állatgyógyintézet az egyetemmel egyesült, Erdélyi 1811-ben alkalmazást nyert. 1814. az anatomia és physiologia ismétlésével bizatott meg; 1818-ban a házi állatok bonctana és physiologiájának tanszékét nyerte el, melyen haláláig működött. Több tudós társaság tagja volt. A bécsi állatgyógyintézet anatomiai s pathologiai múzeumának fölszerelése körül sok érdeme van. Munkái Über die Drüsenkrankheit der Pferde. Wien, 1813. (Orvosdoktori értekezés.) Grundlinien der Nerven und Gefässlehre der Hausthiere insbesondere des Pferdes. U. ott, 1819. Grundlinien der Eingerveidelehre der Haussäugethiere insbesondere des Pferdes. U. ott, 1819. (2. kiadás. U. ott, 1831.) Versuch einer Zoophysiologie des Pferdes und der übrigen Haussäugethiere… U. ott, 1820. (2. k. u. ott, 1830.) Darstellung des Zahnalters. U. ott, 1820. Beschreibung der einzelnen Gestüte des österr. Kaiserstaates… U. ott, 1827. Grundlinien der Knochenlehre des Pferdes. U. ott, 1829. (2. k. 1834. 3. k. 1845. U. ott.) Grundlinien der Muskellehre des Pferdes. U. ott, 1829. (1. k. U. ott, 1839.) Beiträge zur Beutheilung der äusseren Umrisse der sogenannten Exterieurs der Pferde… U. ott, 1831. Anleitung zur Pflanzenkenntniss oder Botanik für den Landwirth, Thierarzt u. s. w. U. ott, 1835. Két rész. Több értekezést írt a bécsi Medic. Jahrbücherbe, többi közt: Skizze des k. k. Thierarznei-Instituts in Wien. Hereford marha A hereford marha, mint ahogy neve is mutatja, az Egyesült Királyságbeli Herefordshire grófságban kitenyésztett húsfajta szarvasmarha. Az európai szarvasmarhák csoportjába tartozik. Története és megjelenése A 18. századig a Herefordshire grófság szarvasmarhái épp úgy néztek ki, mint Dél-Anglia többi részén a szarvasmarhák; majdnem teljesen vörösek voltak egy kis fehér foltozással. Hasonló állatok: az észak-devoni marha és a sussexi marha. A 18. század alatt és a 19. század elején egy újfajta igavonó- és húsfajtát akartak kitenyészteni. Ehhez a rövidszarvú marhát használták fel. Először a különböző csordák példányai különböző színűek voltak: a sárgától a szürkéig és a világos barnáig, mindegyikben fehér foltozással. Azonban a 18. század végéig mindegyik állatnak fehér volt a homloka, illetve a pofája; a 19. században a ma is látható vöröses testszíne is létrejött. Ezt a marhafajtát manapság is lehet látni a Herefordshire grófság legelőin. A kiállításokon, vásárokon is sikert arat. Az Amerikai Egyesült Államokba először 1816-ban Henry Clay politikus vitte be. Nagyobb betelepítés az USA-ba az 1840-es években történt meg. Manapság több mint 50 országban több mint 5 millió hereford marha található meg. Anglián kívül a következő országokban és régiókban található meg nagyobb számban: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Dél-Amerika (főleg Argentína és Uruguay), Ausztrálázsia, Oroszország és Új-Zéland. Az Egyesült Királyságban alapított World Hereford Council, 27 országban 28 szervezetet foglal magába. Ez a szövetség a hereford marha fajtatisztaságáról és fennmaradásáról gondoskodik. A szarvnélküli és a hagyományos hereford marha 1889-ben a tenyésztőknek sikerült megalkotni a szarvnélküli hereford marhát. A hagyományos hereford marha manapság kisebbségbe szorult, mivel a legtöbb példányt a megfelelő élőhelynek megfelelően keresztezik más fajtákkal. A mérsékelt övben érzi jól magát ez a szívós angliai szarvasmarha. Gare d’Égly Gare d’Égly vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Égly településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Tours-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Breuillet - Bruyères-le-Châtel (Gare de La Membrolle-sur-Choisille, Párizs-Tours-vasútvonal) Gare d’Arpajon (Gare de Brétigny, Párizs-Tours-vasútvonal) Bettenfeld Bettenfeld település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Herencia Herencia település Spanyolországban, Ciudad Real tartományban. Herencia Villafranca de los Caballeros, Alcázar de San Juan, Llanos del Caudillo, Manzanares, Villarta de San Juan, Puerto Lápice, Camuñas, Las Labores, Villarrubia de los Ojos és Madridejos, Toledo községekkel határos. Lakosainak száma 8431 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Baugy (Saône-et-Loire) Baugy település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 510 fő (2015). Baugy Avrilly, Marcigny, Anzy-le-Duc, Bourg-le-Comte, Chambilly, Semur-en-Brionnais és Vindecy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Voghera (FAA) Stazione di Voghera 1966-ban bezárt vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Voghera településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Voghera-Varzi-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Torrazza Coste Stazione di Voghera Október 9. Október 9. az év 282. (szökőévben 283.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 83 nap van hátra. Névnapok: Dénes, Ábrahám, Ábrám, Ábrán, Ábris, Andor, Dienes, Dionízia, Elemér, Gerjén, Günter, Ibrahim, Ibrány, Rusztem, Sára, Sári, Szelli, Szibill, Szibilla, Velmira Események 1305 – Vencel Brünnben lemond magyar királyi címéről, a Szent Koronát átadja III. Ottó bajor hercegnek. Ottó rövidesen Magyarországra érkezik. 1537 – Habsburg Ferdinánd főherceg osztrákokból , csehekből , németekből , magyarokból és horvátokból álló hadserege megsemmisítő vereséget szenved egy kisebb török seregtől ( diakovári ütközet ) 1542 – Kudarcba fullad Buda ostroma . 1651 – Oliver Cromwell , az angol köztársaság (Commonwealth and Free State) államtanácsának vezetője kihirdeti a hajózási törvényt (Navigation Act). 1683 – V. Károly lotaringiai herceg és Sobieski János lengyel király a párkányi csatában győzelmet aratnak a török haderő felett. 1789 – Az orosz–török háborúban az Orosz Birodalommal szövetséges osztrák csapatok elfoglalják Belgrádot a törököktől . 1807 – Poroszországban rendeletet adnak ki az örökös jobbágyság eltörléséről. 1855 – Isaac Singer, szabadalmaztatja a motoros varrógépet. 1874 – Megalapítják az Általános Postaegyesületet. 1888 – A Washington-emlékmű hivatalos megnyitása. 1914 – Első világháború : Német csapatok elfoglalják Antwerpent . 1916 – Első világháború : A nyolcadik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri. 1918 – Wilson amerikai elnök bejelenti, hogy a Németországgal kötendő fegyverszünet feltétele Belgium és Franciaország elfoglalt területeinek azonnali kiürítése. 1934 – I. Sándor (Aleksandar I Karađorđević) jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert egy macedón merénylő meggyilkolja Marseille -ben. 1940 – Német bombatámadás éri Londont . 1943 – Brit–amerikai bombatámadás Hannover ellen. 216 000 bomba hull a városra. 1944 – Magyarországon új kormányrendelet tiltja meg a vendéglőknek a húsétel felszolgálását (kivéve a III. és IV. oszt. vendéglők, itt is csak gulyás vagy főtt marhahús árusítható). 1944 – Winston Churchill és Sztálin a Kremlben , az ún. „cédulaegyezményben” megállapodnak a befolyási övezetek felosztásáról. E területek további sorsát a teljesen független lesz saját belső folyamataiktól, kizárólag a „helyben illetékes” nagyhatalmak álláspontja lesz a döntő. 1944 – Debrecen térségében hatalmas méretű páncélos csata kezdődik a szovjet , és velük szemben álló német és magyar csapatok között. 1948 – Izraeli milicisták, Menáhém Begín parancsnoksága alatt a Jeruzsálemhez közeli Deir Jasszin falu 254 palesztin civil lakosát legyilkolják, a túlélőket elüldözik. (Hivatalosan tagadott esemény). ( , , ), ) 1949 – A görögországi választáson a királypártiak legyőzik a kommunistákat . 1963 – Éjszakai hegyomlás és földcsuszamlás a venetói Vajont-gát fölött. A lezúduló árhullám elpusztítja a Piave völgyében fekvő Longarone városát és a környező falvakat. Több mint 2000 ember veszíti életét. 1965 – Az Egyesült Államokban először hoznak nyilvánosságra hivatalos adatokat a vietnámi háborúban elszenvedett amerikai veszteségekről. 1974 – Faji zavargások törnek ki Bostonban . 1975 – Andrej Dmitrijevics Szaharov , szovjet ellenzéki tudósnak ítélik oda a Béke Nobel-díjat (melyet a hagyományok szerint december 10-én vehet át). 1986 – Londonban bemutatják az Az Operaház Fantomja c. musicalt . 2003 – Csődöt jelent a Baumag szövetkezet 2004 – Demokratikus választások a NATO -csapatok által megszállt Afganisztánban . 2005 – Közlekedési balesetben könnyebben megsérül a NATO vezette nemzetközi erővel ott állomásozó magyar század két katonája. 2007 – Száműzetésben élő tibeti tüntetők hatolnak be Kína újdelhii nagykövetségére, a Kína által megszállva tartott Tibet felszabadítását követelve. Sportesemények Forma-1 1977 – kanadai nagydíj , Mosport Park - Győztes: Jody Scheckter ( Wolf Ford ) 2005 – japán nagydíj , Suzuka - Győztes: Kimi Räikkönen ( McLaren Mercedes ) 2011 – japán nagydíj , Suzuka - Győztes: Jenson Button ( McLaren - Mercedes ) 2016 – japán nagydíj , Suzuka - Győztes: Nico Rosberg ( Mercedes ) Születések 1201 – Robert de Sorbon francia teológus , a párizsi Sorbonne egyetem alapítója († 1274 ) 1585 – Heinrich Schütz német zeneszerző († 1672 ) 1757 – X. Károly francia király († 1836 ) 1823 – Weber Antal műépítész († 1889 ) 1788 – Kossics József szlovén író, költő, entográfus, nyelvész, történész († 1867 ) 1813 – Georg Waitz német jogtörténész, medievista, a német történeti forrásoknak egyik legismertebb kiadója († 1886 ) 1835 – Camille Saint-Saëns francia zeneszerző († 1921 ) 1849 – Jekelfalussy József statisztikus, közgazdász, az MTA tagja († 1901 ) 1852 – Hermann Emil Fischer német Nobel-díjas kémikus († 1919 ) 1859 – Alfred Dreyfus francia katonatiszt, a Dreyfus-ügy főszereplője († 1935 ) 1859 – Bodola Lajos mérnök , a méterrendszer hazai bevezetésének egyik hazai úttörője († 1936 ) 1884 – Helene Deutsch első pszichoanalitikusnő , Sigmund Freud munkatársa († 1982 ) 1888 – Nyikolaj Ivanovics Buharin orosz politikus († 1938 ) 1892 – Marina Ivanovna Cvetajeva orosz költő , író († 1941 ) 1892 – Ivo Andrić Nobel-díjas boszniai regényíró, a "Híd a Drinán" szerzője († 1975 ) 1907 – Horst Wessel német nemzetiszocialista († 1930 ) 1907 – Jacques Tati francia filmrendező , színész († 1982 ) 1911 – Luis Santaló spanyol-argentin matematikus († 2001 ) 1912 – Sárkány Oszkár irodalomtörténész († 1943 ) 1917 – Vásárhelyi Miklós magyar kommunista újságíró, 1956-os elítélt , sajtótörténész, politikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik alapítója († 2001 ) 1919 – Sugár Rezső zeneszerző († 1988 ) 1924 – Csaba László építész († 1995 ) 1928 – Pat O’Connor (Patrick O’Connor) amerikai autóversenyző († 1958 ) 1933 – Peter Mansfield Nobel-díjas brit fizikus († 2017 ) 1937 – David Prophet brit autóversenyző († 1981 ) 1940 – John Lennon angol zenész, énekes († 1980 ) 1942 – Bikácsy Gergely műkritikus, esszéíró 1944 – John Entwistle angol zenész, a The Who basszusgitárosa († 2002 ) 1947 – France Gall francia énekesnő († 2018 ) 1950 – Szikora János rendező 1951 – Robert Wuhl amerikai színész , komikus 1952 – Kiss Mari színésznő 1952 – Sharon Osbourne angol zenei menedzser, Ozzy Osbourne felesége 1953 – Tony Shalhoub amerikai színész 1961 – Julian Bailey brit autóversenyző 1962 – Varga Éva Jászai Mari-díjas magyar színésznő 1966 – Vincenzo Sospiri olasz autóversenyző 1970 – Annika Sörenstam svéd golfozónő 1975 – Sean Lennon angol zenész 1979 – Brandon Routh amerikai színész 1981 – Zachery Ty Bryan amerikai színész 1981 – Tad Hilgenbrink amerikai színész 1984 – Daniel Garcia Gonzalez andorrai cselgáncsozó 1984 – Szabó Kimmel Tamás magyar színész 1986 – Juan Esteban Arango kolumbiai kerékpározó 1990 – Dominik Märki svájci curlingjátékos Kisbolygók listája (11501–12000) Ezen a lapon a sorszámmal rendelkező kisbolygók listájának egy részlete található. 11501–11600. • 11601–11700. • 11701–11800. • 11801–11900. • 11901–12000. Forrás A sorszámmal ellátott kisbolygók listája (10001-15000) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. október 13.) Saint-Amans-Soult Saint-Amans-Soult település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 1657 fő (2015). Saint-Amans-Soult Castans, Albine, Bout-du-Pont-de-Larn, Mazamet és Saint-Amans-Valtoret községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Quezon City Quezon City (filippínó nyelven: Lungsod Quezon) város a Fülöp-szigetek Luzon szigetén, a Manilai Metropolisztérség (Metro Manila) részét képezi. Az ország legnépesebb városa és volt kormányzati központja 1948–1976 között. A város népessége 2,68 millió fő (2007). Nevét Fülöp-szigetek első elnökéről, Manuel Luis Quezón y Molináról kapta. Antonio Rukavina Antonio Rukavina (Szerbül: Антонио Рукавина; Belgrád, 1984. január 26. –) szerb válogatott labdarúgó,a Villarreal játékosa. A szerb válogatott tagjaként részt vett a 2010-es világbajnokságon. Sikerei, díjai U21-es Európa-bajnoki döntős (1): 2007 Bettignies Bettignies település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 315 fő (2015). Bettignies Goegnies-Chaussée, Villers-Sire-Nicole, Bersillies, Gognies-Chaussée, Mairieux és Quévy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fekete János (író, 1928–2013) Fekete János (Budapest, 1928. március 4. – 2013. április 21.) író. Felesége Fekete Jánosné Szekfű Katalin (1930), két fiuk született. Narkológusokként főleg az alkoholellenes klubmozgalomban vett részt a feleségével együtt, majd a Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetségben a gyógyulni, szabadulni próbáló alkoholistáknak segítettek. Regényei Meduzák (Magvető, Budapest, 1972) Tükrök (Magvető, Budapest, 1982) Marvin (Amana, Budapest, 1991) Shalom, Barátaim! (gyűjteményes kötet, Havilah, Győr, 2008) Fekete József (katolikus pap) Fekete József (1782 körül – Lekér, 1825. augusztus 12.) katolikus pap. Élete 1805-ben végezte el Bécsben a teológiát és miséspappá szentelték. Léván, majd 1807-ben Somorján volt segédlelkész. 1808-ban a nagyszombati érseki líceumban matematikát tanított és ellátta a papnevelői tanulmányi felügyelő tisztségét. 1810-ben a lekéri plébániára került, ahol 43 éves korában hunyt el 1825-ben. Munkái Beszéd, melyet szent József napján, a lévai kegyes oskolák temploma ünnepén, és első felszentelésének századik esztendején; midőn a helybeli kegyes oskolák társasága aligazgatója t. p. Pek Ágoston papságra való felszentelésének félszázadját, s második új sz. miséjét, t. Németh Aloysius, a második deák oskola tanítója pedig a szerzetbe való beesküvését tartaná… 19. márt. 1820. eszt. Léván mondott. Pest, 1820. Montagny-Sainte-Félicité Montagny-Sainte-Félicité település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 422 fő (2015). Montagny-Sainte-Félicité Baron, Ermenonville, Fontaine-Chaalis, Montlognon, Nanteuil-le-Haudouin, Le Plessis-Belleville, Silly-le-Long és Versigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pollein Pollein település Olaszországban, Valle d’Aosta régióban. Lakosainak száma 1544 fő (2017. január 1.). Pollein Brissogne, Quart, Aosta, Charvensod és Saint-Christophe községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Brainville-sur-Meuse Brainville-sur-Meuse település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 83 fő (2015). Brainville-sur-Meuse Graffigny-Chemin, Hâcourt, Malaincourt-sur-Meuse, Bourg-Sainte-Marie és Bourmont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zalai Márk Zalai Márk, 1879-ig Herczl Márk, (Gige, 1841. december 6. – Debrecen, 1918. október 8.) kereskedelmi akadémiai tanár, Zalai Béla filozófus édesapja. Élete Herczl Péter és Stetler Róza gyermeke. Az algimnáziumot Nagykanizsán végezte; azután a pécsi tanítónőképzőbe ment, ahol a kétévi tanfolyamot bevégezte; ezután mint tanító Alsólendván, Keszthelyen és Veszprémben működött. 1865-ben Pesten a műegyetemen folytatta tanulmányait; a francia és angol nyelvből, a kereskedelmi és forgalmi életre vonatkozó tantárgyakból vizsgálatot tett. 1868-ban Nagyváradon kereskedelmi iskolát nyitott, mely három évig állott igazgatása alatt. 1871-ben az ottani kereskedelmi testület által felállított reálkereskedelmi iskolához hivatott meg tanárnak, ahol a gyakorlati szám- és könyvviteltant adta elő. 1874-ben a debreceni kereskedelmi iskolában folytatta tanári pályáját. Herczl családi nevét 1879-ben változtatta Zalaira. Elhunyt 1918. október 8-án éjjel, örök nyugalomra helyezték 1918. október 10-én délután a Kossuth-utcai temetőben a református egyház szertartása szerint. Neje Bassó Laura volt, aki két és fél évvel élte túl, elhunyt 1921. február 22-én. Cikkei a debreceni kereskedelmi iskola Értesítőjében (1876. Járadék és Életbiztosítás, 1877. Folyószámlák). Munkái A régi és új mértékek arányszámai. Hivatalos adatok nyomán. Debreczen, 1875. A régi és új mértékek arányszámai kereskedők, gyárosok, iparosok sat. számára. Debreczen, 1875. Forgalmi számtan. Debreczen, 1877-1878 Tíz füzet. (2. teljesen átdolgozott kiadás. Debreczen. 1892.). Családi háztartás könyvvezetése. Magyar hölgyek használatára. Debreczen, 1880. Forgalmi mértan keresk. polg. és gazd. tanintézetek használatára. Debreczen, 1880. Gyakorlati könyvvitel kereskedők és kereskedelmi iskolák használatára. Debreczen, 1890. Gondolatok. Debreczen, 1893. I. kötet. Pénz és hitel. Debreczen, 1898. Kákovai meteorit A kákovai meteoritot 1858. május 19-én találták a Krassó-Szörény vármegyei Kakowán, mai nevén Kákófalván. Története 1858 május 19. reggeli 8 óra tájban 4 kákovai juhpásztor: Csismasa György, Stanimir Tamás, Bardan Márton és Csinka Zsurzs a Ponville néven is nevezett Valya lui Mildin-ben tartózkodtak juhaiknál, mikor tompa dörgést és rögtön reá zúgást hallottak a levegőben és egy "füstfellegecskétől körözött fekete tárgyat" láttak földre esni nagy sebességgel. A nevezett tárgy a juhnyáj közelében esett le, és esés után rögtön egy "tarackdurrogáshoz hasonló dörgés hallatszott, melyet felemelkedő föllegecske követett". A juhászok a fűben mintegy 3 hüvelykre [8 cm] a földbe befúródott kis tömeget vettek észre, mely körül a fű el volt perzselve. Csinka Zsurzs, a pásztorok legidősbike és a juhnyáj tulajdonosa a tömeget a helység elöljáróságának átszolgáltatta, honnan az oravicai kerületi hatósághoz került. A hatóság meggyőződött, hogy ezen tömeg vékony fekete kéreggel bevont meteorkő, melyből egy kis darab hiányzott. Az akkori Szerb Vajdaság és Temesi Bánság kormányzója, Johann [Baptist] Coronini-Cronberg gróf Bécsbe küldötte Wilhelm Haidingerhez, a geológiai intézet részére. Haidinger azonban a császári-királyi ásványmúzeumba szállíttatta. Az a pont, ahol a meteorkő leesett, a Kakováról Komornok felé vezető úttól jobbra 350 lépésnyire távolságra van. Ugyanaz időben, azaz május 19-én reggeli 8 óra tájban nemcsak Kakova helységben, hanem Kis- és Nagytikvány, Gerőc, Majdán és Agadics helységekben is, előbb tompa dörgést, később zúgást hallottak. Leírása A feljegyzések szerint a meteorkő 1 font 1 lat (580 g) nehézségű volt, fajsúlya 3,384, csak egy kis darabka töretett volt le belőle, Moritz Hörnes igazgató úr rajzot is készíttetett róla. Legnagyobb hossza 3 3/4 hüvelyk (10 cm), két hüvelyknyi (5 cm) magasság mellett, az egész kő igen élesen szegletes alapalakú, kerekített ormokkal és csúcsokkal, fekete kevéssé fényes kéregtől egészen be van vonva, a felület mélyebb pontjain a kéreg durván hálózott, mintegy ráncos. Legnevezetesebb tünemény a kakovai meteoritnél az, mi Friedrich Wöhlernek is feltűnt, hogy a kéregállomány behatol- a kő repedéseibe is. Egy repedés nevezetesen átfut a kő egész alsó részén a leghosszabb átszögellő irányában, ami a felületen is jól kivehető. Némely repedés a golyószerű zárványokon is áthalad. Később a meteorkő ásványain végzett kémiai összetétel vizsgálatok alapján a kakovai kondritos meteoritot az L6 típusba sorolták be. Típusát tekintve tehát rokona a mócsi, a mikei, a kisvarsányi és az ófehértói kondritos meteoritoknak. Földet ért tömege: 577 g volt. Lelőhely: Grădinari (Kákófalva, Krassó-Szörény vármegye) Edward R. Murrow Edward R. Murrow (Guilford County, Észak-Karolina, 1908. április 25. – Pawling, Dutchess County, New York, 1965. április 27.) amerikai rádiós-tévés műsorvezető. Életrajz Egbert Roscoe Murrow néven született az észak-karolinai Guilford megyei Polecat Creek-ben 1908. április 25-én. A Washingtoni Állami Főiskolán diplomázott 1930-ban beszéd- és szónoklástanból, majd New York városába költözött, és a Nemzeti Diákszövetségnél (National Student Federation) kezdett dolgozni. Később a Nemzetközi Oktatási Intézet (Institute of International Education) igazgatóhelyettese 1932–1935 között. Ez idő alatt vette feleségül Janet Huntington Brewstert, akivel egy gyermekük született. Karrier Murrow 1935-ben kezdte karrierjét a CBS-nél. 2 évvel később a CBS európai irodájának igazgatója lett Londonban, ahol maga köré gyűjtött egy riporterekből álló csoportot, olyan nevekkel, akik fronttudósításaik miatt népszerűek voltak az Amerikai Egyesült Államokban. A háború után Murrow visszament az Államokba, elvállalta a CBS alelnöki és a közügyekért felelős igazgatói posztját, de lemondott, hogy visszatérhessen a rádiós híradáshoz. Fred Frindley-val együtt készítette a Hear it Now című sorozatot, (1950-től 1951-ig), továbbá ő volt a műsor házigazdája is. A show népszerűsége miatt Murrow visszakerült a televízióba, a csapat pedig átdolgozta a programot tévére, amely ezután See it Now címmel futott. A műsor a tévézés történetében az első élő, a keleti és nyugati partról is egyidejűleg fogható adás lett. Murrow Milo Radulovich-ról szóló műsora, amely végül elvezetett a McCarthy szenátorral 1954-ben készített legendás adáshoz, sokak szerint nemcsak a szenátor kommunista szimpatizánsok ellen viselt kampányának fordulópontját jelentette, hanem egyben a televíziózás történetének fordulópontja is volt. Ebben az időszakban Murrow a Person To Person című műsort is vezette, melyben olyan hírességekkel készített kötetlen beszélgetéseket, mint Marilyn Monroe és John Steinbeck. Ezt a műsorát a See it Now befejezése után (1958) még egy évig folytatta, és ugyanebben az esztendőben egy másik innovatív műsor, a Small World című show gyártásába is belekezdett, amely nemzetközi politikai szereplők közti vitákat közvetített. 1961-ben lépett ki a CBS-től, amikor John F. Kennedy elnök kinevezte az Amerikai Nemzeti Hírügynökség (U.S. Information Agency) élére, ahol 1964-ig töltötte be ezt a pozíciót. Murrow 1965. április 27-én halt meg tüdőrákban. Róla Murrow-ról George Clooney készített filmet Good Night, and Good Luck címmel 2005-ben, amelyben felelevenítik Murrow azon időszakát, amikor megpróbálta leleplezni a McCharty szenátor által vezetett, Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság igazi arcát, amely végül sikerrel járt. Murrow-t a filmben David Strathairn alakította, akit többek közt Oscar-díjra jelöltek a filmben nyújtott alakításáért. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.) American National Biography. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.) 1645 Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század Évtizedek: 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek Évek: 1640 – 1641 – 1642 – 1643 – 1644 – 1645 – 1646 – 1647 – 1648 – 1649 – 1650 Események Határozott dátumú események január 29. – I. Rákóczi György fejedelem a sáros vármegyei Zborón XIV. Lajos francia király követével Habsburg-ellenes összefogásról tárgyal. május 28. – Nagyszombat az erdélyi hadak kezére kerül. június 14. – I. Károly angol király Naseby mellett vereséget szenved az Oliver Cromwell vezette parlamentiektől. július 18. – Rákóczi Zsigmond vezette erdélyi sereg a morvaországi Brünn alatt egyesül Lennart Torstenson svéd fővezér hadaival. augusztus 13. – A brömsebroi béke aláírása. december 16. – III. Ferdinánd és I. Rákóczi György megköti a linzi békét . (A béke okmánya kimondja, hogy minden alattvaló szabadon gyakorolhatja vallását, beleértve a templomok használatát is; a parasztok vallásgyakorlatát sem szabad háborgatni; Rákóczi György megkapja a hét vármegyét; a fejedelem fiai Szabolcsot és Szatmárt örökölhetik.) Határozatlan dátumú események az év tavaszán – I. Károly a legidősebb fiát, Károlyt nyugatra küldi, ahonnan az Franciaországba menekül édesanyjához. Születések február 22. – Johann Christoph Bach , német zenész, Johann Ambrosius Bach ikertestvére († 1693 ) február 24. – Johann Ambrosius Bach , német zenész, Johann Sebastian Bach apja († 1695 ) február 24. – I. Rákóczi Ferenc , erdélyi fejedelem († 1676 ) szeptember 21. – Louis Jolliet, francia felfedező, térképész, a Mississippi első térképének készítője († 1700 ) Dr. Kovács Pál utca Koordináták: é. sz. 47,6888°, k. h. 17,6332°47.6888, 17.6332 A Dr. Kovács Pál utca Győr történelmi belvárosában található, a Káptalandomb délkeleti lábánál húzódik, északnyugati oldalon álló házainak udvari része a Káptalandomb középkori várfalára támaszkodik. Az utca a Király utcát és a Jedlik Ányos utcát köti össze. Nevét Dr. Kovács Pál íróról és orvosról kapta. Látnivalók Az utca a Király utcából az Esterházy-palota nyugati oldalánál ágazik ki. A palota északnyugati sarkánál áll a Tejfölöskofa-szobra. Lakóház (Dr. Kovács Pál utca 1.) Az egyemeletes barokk épület zárt erkélye alatt oroszlános cégér látható. Lakóház (Dr. Kovács Pál utca 5.) A klasszicista épület két ház egybeépítésével jött létre 1827-ben. Klasszicista vörösmárvány kapukerete mögött XVIII. századi fiókboltozatos kapualj rejlik, udvarán szép függőfolyosó. Ebben a házban élt az utca névadója, Kovács Pál (1808–1886) orvos, a reformkor írója, lapszerkesztője és művelődésszervezője. Itt működött az általa szerkesztett Hazánk című újság (az első győri magyar nyelvű újság) szerkesztősége. Lakóház (Dr. Kovács Pál utca 7.) A következő épület egyszerű homlokzata nem is sejteti, hogy a ház milyen értékes részleteket rejt. A keskeny bejárat mögött féloldalon beépített XVII-XVIII. századi fiókboltozatos kapualj található, az udvar felőli oldalon kosáríves kő kapukerettel. Mellette félköríves keretelésű pincelejáró látható 1567-es évszámmal, kőfaragó jeggyel és monogrammal. Győr egyik legrégibb pincéjébe vezet, ami az 1566-os győri tűzvészt követő újjáépítés ritka emléke. Lakóház (Dr. Kovács Pál utca 9.) Az egyemeletes épület XIX. századi homlokzata és XVIII. századi boltozatos kapualja érdemel figyelmet. Az utca másik oldalán az Esterházy-palota idenyúló szárnya, és utána a Jedlik Ányos utca 16. szám alatti Aranyhajó-gyógyszertár romantikus épülete húzódik. Utóbbi dísze a tengeri vitorláshajót formázó Aranyhajó-cégér. Fűrészes fűz A fűrészes fűz (Salix breviserrata) a fűzfafélék (Salicaceae) család fűz (Salix) nemzetségébe tartozó, kis termetű havasi növényfaj. Az Alpok és a Dolomitok, a Pireneusok és az Appenninek magashegyi területein, mésztörmelékein és savanyú talajokon, morénákon fordul elő. Nagy területen elterjedve megfoghatja az omladéklejtőket. Sziklakertek szép növénye is lehet. Jellemzői A fűrészes fűz 30 cm-es magasságig megnövő, dúsan elágazó, leterülő kis cserje. A hajtások általában ívesen felállók. Az ágak rövid szártagúak, barnák, enyhén fénylők, a kéreg felszakadó, rétegesen hámló. A 3 cm hosszúságú, elliptikus vagy visszás tojásdad levelek ékes vállúak, rövid nyélbe keskenyedők, élük finoman, szabályosan fűrészes. A fiatal levéllemez mindkét oldalon dúsan szürke gyapjas, később felül, nagyítóval láthatóan pókhálósan szőrözött, alul gyakran kopasz, fényes. Pálha csak ritkán fordul elő. A barkák felállók, hosszú kocsányon ülnek. Az ovális, 13 cm hosszúságú porzós barkák porzószálai igen hosszúak, kopaszak. A rövid henger formájú, 15 mm hosszú termős barkák termője ülő, orsóforma, hosszú, dús, selymes szőre van, bibeszála bíborvörös, a bibeágak merevek. A murvalevél kétszínű, alapján világos, többi részén sötét bíbor, a hátán fehéres selymes, csúcsán szakállas. A fűrészes fűz nektármirigyei bíborszínűek, hosszú buzogány alakúak. Könnyen összetéveszthető a havasi fűzzel (Salix alpina). Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné Alekszandra Fjodorovna (Berlin, 1798. július 13. – Carszkoje Szelo, 1860. november 1.), teljes születési nevén Friderika Lujza Sarolta Vilma (németül: Friederike Luise Charlotte Wilhelmine), a Hohenzollern-házból származó porosz királyi hercegnő, aki I. Miklós orosz cárral köttt házassága révén az Orosz Birodalom cárnéja, lengyel királyné és finn nagyhercegné. Sarolta III. Frigyes Vilmos porosz király és Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő negyedik gyermekeként született. Utódai között van a későbbi orosz cár, Alekszandr nagyherceg és egy württembergi királyné, Olga nagyhercegnő is. Ifjúkora Sarolta 1798-ban született III. Frigyes Vilmos porosz király negyedik gyermekeként, a Hohenzollern-házba. Idősebb testvérei hamar meghaltak, így Sarolta lett a porosz uralkodócsalád legidősebb gyermeke. Egész gyermekkorát meghatározták a napóleoni háborúk. Miután a porosz hadsereget a franciák megverték, Sarolta a családjával Kelet-Poroszországba menekült, ahol I. Sándor orosz cár pártfogásába kerültek. Miután Berlin Napóleon kezébe került, a család Klaipėda-ba költözött. 1810-ben, Sarolta 12 éves korában meghalt Lujza királyné, így Sarolta lett az első nő Poroszországban, mint özvegy édesapja legidősebb lánya. 1814-ben Miklós nagyherceg, Oroszország trónöröklési sorában a második ember és öccse, Mihail nagyherceg Berlinbe utaztak. Miklós és Sarolta házasságát már korábban eltervezték szüleik, azonban ők ketten most találkoztak először. A következő évben Miklós még egyszer ellátogatott Saroltához, és ez alkalommal egymásba szerettek. Bár harmadfokú unokatestvéri kapcsolat volt közöttük, Miklós már úgy utazott haza Oroszországba, hogy eljegyezte Saroltát. A házasságnak ugyan senki sem látta akadályát, de még közel két évet kellett várniuk, amíg összeházasodhattak. 1817 júniusában Sarolta bátyja társaságában érkezett meg Oroszországba. Szentpétervárott áttért az ortodox hitre és ennek megfelelően felvette az „Alekszandra Fjodorovna” nevet. Miklós és Sarolta 1817. július 13-án, Sarolta születésnapján házasodtak össze a Téli Palotában. A nagyhercegné, a cárné, az anyacárné Alekszandrának kezdetben problémái voltak az orosz udvarba való beilleszkedéssel, az orosz szokásokkal és az ortodox vallással. Ezekben az időkben anyósa, Marija Fjodorovna cárné és sógornője, Jelizaveta Alekszejevna cárné végig segítették és mellette álltak. Alekszandrának nagy nehézséget okozott az orosz nyelv elsajátítása és később sem beszélt tökéletesen oroszul. A család, hogy segítsék, németül beszélt a jelenlétében, és franciául írták hozzá a leveleket. 1818-ban megszületett Miklós és Alekszandra első gyermeke, Sándor, a későbbi II. Sándor. Egy évvel később egy lányuk született, Marija, majd 1820-ban egy újabb lánnyal gyarapodott a család. A kisbaba azonban koraszülött volt és meghalt. Alekszandra depresszióba esett, az orvosok pedig egy klímaváltoztatást javasoltak számára. Alekszandra hazautazott a családjához Berlinbe és egészen 1821-ig ottmaradt. I. Sándor uralkodása alatt Miklós és Alekszandra visszavonultan, ámde boldogan éltek. 1825-ben Alekszandra megkapta sógorától, I. Sándortól ajándékba Peterhofot, mely később Alekszandra kedvenc nyári rezidenciája lett. Bár I. Sándornak nem született gyermeke, Miklósnak igen kevés kilátása volt a trónra, lévén hogy ő csak a cár második öccse volt. 1824-ben azonban Miklós fiatalabb bátyja, Konsztantyin nagyherceg lemondott a cárevicsi címről, melyet így Miklós kapott meg. 1825 decemberében meghalt I. Sándor, helyét Miklós foglalta el, Alekszandrát pedig cárnévá koronázták. Ekkor a párnak már hét gyermeke volt, köztük két koraszülött kislánnyal. Miklós nagyon szerette „Mouffy”-t, ahogy Alekszandrát becézte. Ennek ellenére, amikor Alekszandrának az orvosok megmondták, hogy gyenge szíve miatt kerülnie kell a szexuális együttléteket, Miklósnak huszonöt év hűség után szeretője lett. Varvara Nyelidova Alekszandra udvarhölgyeként szolgált az udvarban, és különös módon ő meg a cárné remekül kijöttek egymással – Alekszandra, miután Varvara Miklós szeretője lett, felolvasónővé nevezte ki őt. Alekszandrának igen törékeny egészsége volt, ezért az orvosok azt javasolták, tartózkodjon többet melegebb éghajlaton. Miklós ezért építtette fel Alekszandrának a Krímben az Oreanda Palotát 1837-ben. Alekszandra 1854-ben súlyos beteg lett, ám nem ő, hanem férje távozott el az élők sorából, 1855. március 2-án. Személyisége és gyermekei Alekszandra magas, karcsú nő volt, igazi királynői megjelenéssel. Kedvelte a zenét, a táncot, a szép ruhákat. Mindig divatosan és elegánsan öltözködött, előnyben részesítve a világosabb színeket. Szerette a bálokat, a csillogást és a pompát, de népe dolgaival nem igazán foglalkozott. Abban az időben, melyben ő élt, egy nőtől azt várták el, hogy kellemes modorú, szórakoztató és csinos legyen. Alekszandra tökéletesen megfelelt ezen elvárásoknak. Nem volt túl eszes és meglehetősen rossz memóriával rendelkezett. Lady Londonderry, egy angol nemesi hölgy a következőket írta a cárnéról: „azalatt a húsz év alatt, míg ebben az országban tartózkodott, rengeteg boldogságban volt része, és soha senkit sem sértett meg.” Rajongott a férjéért, aki mindent megtett, hogy boldognak és elégedettnek lássa őt; és Alekszandra így uralkodhatott az egész udvar felett. Alekszandra egész életében betegségekkel küszködött, ugyanis igen gyenge egészsége volt. Nehezen viselte a rideg és kemény orosz időjárást, ezért ősszel és télen rendszeresen Nyugat-Európába utazott. Alekszandrának és Miklósnak tíz gyermeke született, azonban ebből két kislány koraszülött volt és hamar meghaltak: Alekszandr Nyikolajevics (1818–1881), a későbbi II. Sándor cár Marija Nyikolajevna (1819–1876), később Maximilien de Beauharnais leuchtenbergi herceg felesége. koraszülött lány ( 1820 . július 22. ) Olga Nyikolajevna (1822–1892), Károly württembergi trónörökössel kötött házassága révén 1864-től Württemberg királynéja koraszülött lány ( 1823 . október 23. ) Alekszandra Nyikolajevna (1825–1844), Frigyes Vilmos hessen–kasseli trónörökös herceggel kötött házassága révén Hessen-Kassel őrgrófnéja. Jelizaveta Nyikolajevna (1826–1829), meghalt hároméves korában Konsztantyin Nyikolajevics (1827–1892) Nyikolaj Nyikolajevics (1831–1891) Mihail Nyikolajevics (1832–1909) Halála Férje halála után Alekszandra visszavonult a Carszkoje Szeló-i Sándor-palotába, az immár barátnőjének számító Varvara társaságában. Alekszandra egészsége miatt nem tölthette a teleket Oroszországban, így ilyenkor mindig családjához utazott, Poroszországba. 1860-ban az orvosok közölték vele, hogy ha a tél folyamán Oroszországban marad, meghal. A veszély tudatában, Alekszandra mégis Szentpéterváron maradt. Amint az idő keményebbre fordult, az orvosok jóslata beteljesült. A halál álmában érte Alekszandrát, 1860. november 1-jén. Benedek veszprémi püspök Benedek (12. század) magyar katolikus főpap. Élete 1171-ben a veszprémi megyés püspöki széket töltötte be. Utóda 1181-ben János, más források szerint azonban már 1179-től. Scinax altae A Scinax altae a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Panama endemikus faja. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, nedves szavanna, szubtrópusi vagy trópusi száraz bozótosok, időszaki édesvizű mocsarak, ültetvények, kertek, lepusztult erdők. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Bligny-le-Sec Bligny-le-Sec település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Bligny-le-Sec Poncey-sur-l’Ignon, Saint-Martin-du-Mont, Saint-Seine-l’Abbaye, Salmaise, Turcey, Villotte-Saint-Seine, Source-Seine és Champagny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: V. Miklós (ellenpápa) V. Miklós (1275 körül – 1333. október 16.) néven lépett fel a katolikus egyház legitim pápája, XXII. János pápa ellen a történelem harmincegyedik ellenpápája. Miklós alig két éven keresztül bitorolhatta az egyházfői címet, amelyet igazán sosem szerzett meg. Ő volt az utolsó ellenpápa, amelyet a német-római császár állított a pápa ellenében. A hivatalos vatikáni pápalistákon már a kezdetektől fogva ellenpápaként jegyezték, ezért nem keverendő össze V. Miklós pápával, aki a 15. században legitim feje volt a katolikus egyháznak. Élete és pályája Eredetileg Pietro Rainalducci néven látta meg a napvilágot a lazioi Rieti városához közel fekvő Corvaróban. A krónikák nem írnak bőven életéről, és mindössze annyit lehet tudni az ifjú Pietroról, hogy igen szerény körülmények között nevelkedett. Valószínűleg szakmát tanult, és Közép-Itáliában dolgozott. Szülővárosában letelepedve meg is házasodott. Giovanna Mattei nevű feleségével azonban megromlott a kapcsolata, amit a mélyen vallásos Pietro nehezen tudott elviselni. Miután 1310-ben elváltak egymástól, Pietro úgy döntött, hogy a ferencesek közé áll. Sokáig bűnei miatt vezekelt a kolostorban, mivel a házasság szentségét megszegte. Kezdetben nem sokat törődött a rend belső válságával, de hamarosan a radikális szegénységet valló spirituálisok egyik leghűbb követője lett. Itáliaszerte hirdette a szegénység eszméjét, amelyet az egyháznak és a pápának is követnie kellene. Közben a XXII. János ellen küzdő IV. Bajor Lajos, német király szilárdan megvetette lábát a német területeken, és a pápa ellen prédikáló ferences szerzetesekkel és persze egy megfelelő hadsereggel együtt Itáliába vonult. Lajos úgy gondolta, hogy a makacsul küzdő pápát sikerül megbuktatnia, ha az Avignonba költözött egyházfő helyére Rómában valaki mást nevez ki. Emellett a császári koronát is szerette volna megszerezni. Itália északi részében kormányzót nevezett ki, és a ghibellin városok örömére hadat üzent a guelfeknek, akiknek legnagyobb központja akkoriban Rómában volt. Lajosnak 1328 elején sikerült legyőznie I. Róbert, nápolyi király és a guelfek csapatait, így seregével bevonulhatott az örök városba. Pietro ekkor már Lajos kíséretében volt, és csodálta a pápával szembeszálló hatalmasságot. Lajos 1328. január 17-én császárrá koronáztatta magát Sciarra Colonna bíborossal, aki a koronázást követő egyházi tanácson trónbitorlónak nevezte XXII. Jánost, és megfosztotta trónjától. Ezek után a császár által verbuvált választók, akik között az egyszerű nép képviselőitől kezdve kiközösített bíborosok és püspökök is voltak, 1328. május 12-én Pietrot választották meg a katolikus egyház fejének. Még aznap Pietro fejére helyezte Velence püspöke a tiarát a Szent Péter-bazilikában, és a korábbi szerzetes felvette az V. Miklós uralkodói nevet. János ellen a király szolgálatában A Defensor pacis művet alkotó ferencesek, akik Lajos udvarába menekültek János pápa haragja elől, üdvözölték a választást. Ők ugyanis azt hirdették, hogy a pápaság intézménye is a népfelség elvén alapul, tehát a nép választja meg az egyházfőt a császár jóváhagyása mellett. Ez Pietro megválasztásakor tökéletesen érvényesült. A krónikák szerint Miklós hat bíborost nevezett ki, és éppen a pápai udvar berendezésével foglalatoskodott, amikor megváltoztak a politikai viszonyok. Lajos túl nagy adói miatt hamarosan a császár ellen fordultak az addigi itáliai támogatók. Ezért Lajos 1330-ban kénytelen volt visszatérni Németországba, ráadásul rá kellett döbbennie, hogy az ellenpápa valójában használhatatlan eszköz a kezében. A császári sereg védelme nélkül Miklósnak is szednie kellett a sátorfáját, és először Viterbóba, majd Pisa városába menekült. Lajos utasítására itt a császári kormányzó felügyelete alá helyezték. A feljegyzések szerint Pisában történt meg, hogy Miklós egy pápai öltözetbe burkolt szalmabábut, aki XXII. Jánost szimbolizálta, nyilvánosan elítélt, majd a katonáknak adott át. Más források szerint a bábut el is égették a város főterén. Azonban Miklós hatalma korántsem állt stabil lábakon. Ugyan kinevezett még húsz püspököt a ferencesek és az ágoston-rendi szerzetesek közül, de legtöbbjük nem ismerte el Miklós valódi hatalmát. Lajos támogatása nélkül semmit sem tudott elérni az ellenpápa, aki lassan belátta, hogy még a János ellen ágáló főpapok is lenézik őt, és egyáltalán nem ismerik el legitim egyházfőnek. 1329 áprilisában János kiközösítette az egyházból, mire Piombino városába kellett menekülnie. Azonban hamarosan belátta, hogy ellenpápaságának nincsen értelme, hiszen senki sem támogatja. Ezért először a pisai érsek előtt gyónta meg bűneit, majd 1330. augusztus 25-én Avignonban a pápa előtt mondott le hivataláról, és János bocsánatáért esedezett. Az egyházfő megkegyelmezett hajdani ellenfelének, de úgy rendelkezett, hogy Pietro nem hagyhatja el a várost. A hajdani ellenpápa így élete hátralévő részét az avignoni ferences kolostorban töltötte el. Végül 1333. október 16-án halt meg. Földi maradványait a kolostor altemplomában temették el. Super Bowl XX A Super Bowl XX az 1985-ös NFL-szezon döntője volt. A mérkőzést a New Orleans-i Louisiana Superdome-ban, Louisianában játszották 1986. január 26-án. A mérkőzést a Chicago Bears nyerte. A döntő résztvevői A mérkőzés egyik résztvevője a Chicago Bears volt, amely az NFC első kiemeltjeként jutott a rájátszásba. Erőnyerőként a konferencia-elődöntőben kapcsolódott be a rájátszásban, ahol otthon a New York Giants ellen, majd a konferencia-döntőben szintén hazai pályán a Los Angeles Rams ellen győzött. A másik résztvevő a New England Patriots volt, amely az alapszakaszban az AFC ötödik helyezettjeként került a rájátszásba. A wild card fordulóban a New York Jets-et legyőzve jutott tovább. A konferencia-elődöntőben ismét idegenben, a Los Angeles Raiders ellen nyert, majd a konferencia-döntőben újra idegenben a Miami Dolphinst ellen is. Mindkét csapat először játszott a Super Bowlért, ilyen utoljára 1982-ben fordult elő. A mérkőzés A mérkőzést fölényesen, 46–10-re a Chicago Bears nyerte, amely története első Super Bowl-címét szerezte. A legértékesebb játékos a Bears játékosa Richard Dent lett. A Bears 18–1-es mutatóval zárta a szezont, egyedül a Miami Dolphins ellen kaptak ki. A Patriots bő két perc után megszerezte a vezetést egy mezőnygóllal, de ezt követően a Bears 13 pontot szerzett az 1. negyedben. A második és harmadik negyedben a Bears további 31 pontot szerzett, amivel gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzést. Az utolsó negyedben A Patriots még szépíteni tudott, a Bears még szerzett 2 pontot. A Bears 46 elért pontja és a 36 pontos különbség ekkor Super Bowl-rekordnak számított. Katatím imaginatív pszichoterápia A katatím imaginatív pszichoterápia módszerét az 1950-es években Hanscarl Leuner pszichoanalitikus terapeuta dolgozta ki és vezette be a pszichoterápiák sorába tudományosan megalapozott módszerként, melyet katatím képélménynek nevezett. Ennél a módszernél az imagináció és az imaginációban folyó pszichoterápiás munka az alapvető és központi történés. A módszert az egész terápia alatt szisztematikusan, célzottan alkalmazzák, Az imaginációkkal való munka a terápiás összetörténésbe ágyazódik be. A kezelési technikát kezdetben szimboldrámának, majd katatím képélmény pszichoterápiának nevezték; ma mindkét elnevezés használatos. A módosult tudatállapotban végezhető katatím imaginatív terápia hatékony eszköz a terápiában. Jól tervezhető, könnyen tanulható terápiás módszer, melynek eredményességét klinikai vizsgálatok is igazolják. Japán népmesék Japán népmeséknek egy bizonyos csoportját értjük a jól ismert klasszikus meséknek, bár eléggé bizonytalan megkülönböztetésű, hogy az adott népmese bele illik-e a csoportba. Ide keveredtek azok az imposztorok által írott darabok is, melyek a Muromacsi-korból (14-16. század) vagy még régebbi, Középkori időkből származnak. Ámbár ezek nem feltétlen minősülnek "népmeséknek". (nem úgy mint például a szájról-szájra terjedők) Még szigorúbb értelemben, a "Japán népmesék" a szájon át továbbított népi elbeszélésekre utalnak. Szisztematikus gyűjteménye Janagita Kunio által rendszerezett példányoknak. Janagita nem kedvelte a minva (��) szót, mely lényegében a közvetlen fordítása a "népmeséknek". (Janagita megállapította, hogy ez a kifejezés nem azonos a tényleges, régi néphagyományból gyűjtött népmesékkel, és nem értett egyet a többi ország konvencióival.) Ebből adódóan, javasolta a mukasibanasi (��; Hepburn: mukashibanashi, ’rég múlt meséi’) kifejezést inkább, hogy az az összes kreatív típusú népmesére vonatkozzon. (például azok, melyek nem "legendás" típusúak, amik riportosabbak) Áttekintés Jellegzetes minta a Japán folklór Momotaró-ja (���; Hepburn: Momotarō/Momotarou, ’Barakfia’), aki egy kettéhasadt barackból született, vagy esetleg a szintén népmesék közé sorolt "5 nagy tündérmese" (����, ’Go dai mukasi banasi’), vagy a harc A majom és a rák között. (������ , ’szaru kani gasszen’) Aztán ott van A levágott nyelvű veréb (����, ’Sita-kiri Szuzume’), A virágfakasztó öregember (������, ’Hanaszaka Dzsíszan’), vagy a A földműves és a borz. (�����, ’Kacsi-kacsi Jama’) Ezek a történetek csak név szerint tekinthetőek valódi népmeséknek, miután Janagita Kunio felállította "szabályait". Ezeket a meséket az Edo-kor alatt hivatásos írók adaptálták, és nyomtatták fahasábokra, melyek neve kuszazósi. Ám számos helyi mese-variációt szedtek össze a földültetvényekről is. A fent idézett, nem teljesen eredeti népmesék réges rég íródtak, a legkorábbi pedig Kaguja hercegnő története, vagy más néven A bambuszgyűjtő öregember meséi, ami jó példa a 10. századi romantikus történetekhez, habár létező kéziratokról csak jóval később beszélhetünk. A szöveg referenciákat ad a korai néphagyomány elképzeléséhez, például a tűzpatkány köntöse (��, ’Hinezumi’) mely egyébként ismert lehet az InuYasha, a film 2. – Kastély a tükör mögött animéből, mint a fő karakter ruházata. További példái a Középkorban összeállított ál-népmeséknek az Udzsi Súi Monogatari (13. század) ami egy klasszikus mese-gyűjtemény ismeretlen írókkal. Olyan mesékkel mint a Kobutori öregember (Kobutori Dzsīszan) - egy öregember púppal az orcáján, vagy a Szalma Milliomos ('Varasibe Csódzsa') - ahol egy szegény ember sorozatosan csereberél jobbnál-jobbra, kezdve egy szalmaszállal, majd így gazdagszik meg. A Kondzsaku Monogatarisú (12. század) számos szetszuva típusú meséket tartalmaz (általános kategóriája a sokféle természet-elbeszéléseknek, kezdve a moralizálóktól egészen a komédiákig. Mindkét gyűjtemény, bár nem feltétlen van megjegyezve, megoszlik Indiából, Kínából, és Japánból származó részekkel. A Kondzsaku Monogatarisú tartalmaz korai felfedezéseket a Kintaro legendának, ami hasonló népmese formátumú. A japán szó ami a "népmesének" felel meg fejlődésen ment át az évek alatt. Az Edo-kortól az otokibanasi (��� ) kifejezést használták, például Otogii-shú (hivatásos mesemondók) általi mesék, akiket azért vettek fel, hogy szórakoztassák az ágyában pihenő Daimjót. A kifejezés használata tovább folytatódott egészen a Meidzsi-koron át (19. század második fele), amikor is olyan új, behozott szavak kerültek be a szóhasználatba mint például a minva. A Taisó-kor alatt a dóva szót használták, ami gyakorlatilag gyerekek meséjét jelenti, de tündérmeséknek felelt meg. Aztán Janagita által, népszerűvé vált a mukasi-banasi. Emellé megjegyezném, hogy a magyar "Egyszer volt, hol nem volt..." kifejezés japán megfelelője a "Mukashi-mukashi" is az előbb említett kifejezés kombinációja. Habár néhány japán szellem sztori vagy kaidan, csak úgy mint a Juki-onna (hó hölgy), népmesék példájaként merülhet fel, de hiába létezik néhány átfedése, mégis csak más kategóriába sorolódik. A hasonló sztorik díszített formájú szépirodalmi művek a Geszaku íróktól, vagy Kabuki színházak műveiként felturbózott darabok, bakeneko esetében. Lafcadio Hearn/Jakumo Koizumi (�� ��) híres gyűjteménye a Kvaidan, szintén tartalmazza az eredeti változatokat. Janagita a gyűjteményt "Tohno legendája" (����; Hepburn: Tohno Monogatari) címmel publikálta 1910-ben. Ez a mű számos fantasztikus jokait mutat be, mint például a Zasiki varasi és a kappa. A 20. század közepe fele a mesemondók faluról-falura járva mesélték ezeket a meséket, különleges papír illusztrációkkal, a kamisibaival. Híresebb népmesék A japán népmesék típusuk szerinti összegzése: Állatok a folklórban A levágott nyelvű veréb (Sita kiri Szuzume): Egyszer régen, Nipponországban, élt egy jó öregember, akinek gyakori látogatója volt egy verebecske. Gondját viselte, szeretgette, ápolgatta. Egyszer azonban, az öreg szomszédasszony rizsből készített keményítőt. Javában dolgozgatott rajta, amikor is a veréb belekóstolgatott a keményítőbe. Dühében az öregasszony kitépte a nyelvét. A veréb sírva-csipogva elbujdokolt az erdőben. Az öregember elindult hát megkeresni, megvigasztalni. A veréb és családja örömmel fogadták, minden jóval kínálgatták. Mikor indulni készült az öregember, a veréb hálája jeléül megkérdezte: „Milyen kosarat akarsz; könnyű legyen-e, nehéz legyen-e?”. Az öregember így felelt: „Vén legény vagyok én már, jó lesz nekem a könnyebb kosárka is!”. Hazaérve, kinyitotta a kosarat, ami úgy tele volt arannyal, ezüsttel, drágakővel, selyemmel, hogy káprázott az öreg szeme! A mosónőnek se kellett több, ellátogatott másnap a verébékhez. Sajnálkozott, sopánkodott, hogy mennyire szánja már tettét, majd szép lassan ő is hazaindulni készülődött. Ekkor őt is választás elé állították a verébék, milyen kosarat akar; könnyű legyen-e, nehéz legyen-e. „Erős asszony vagyok én még, a nehezebbiket is elbírom!”. Hazaloholt a nagy kosárral, mikor azonban kinyitotta, a sok szörnyeteg mind kiugrott kosarából, ki egyszemű, ki három, ki lábatlan, ki kezetlen. Mind nekiugrottak az asszonynak, és ott helyben megfojtották, hogy egy szikra élet nem sok, annyi se maradt benne. A majom és a rák (Szaru kani gasszen): Egyszer egy tó mellett egymásba akadt egy majom és egy rák. A ravasz majom versenyfutásra invitálta a rákot, aki hogy ne rontson a majom kedvén, belement. Amint futnak, egyik előre, másik hátra, a majom egy datolyamagot, a rák pedig egy gombát talál. Mikor újra összetalálkoznak, mutatják, mit találtak az úton. A datolyával ellentétben, a gomba igen csak ínyére lett volna a majomnak, így próbálta hát megszerezni. „Ha megeszed a gombát semmi nem marad belőle, ha viszont elcseréled velem, a datolyát megeheted, s magját pedig elültetheted, és majd új terem rajta, nem egy, akár száz is!”. Így tehát a rák ráállt a cserére. Kicsírázik a magocska, majd nőni kezd, nagy fává cseperedik. Megjelennek virágai, majd termést hoz. De a rák nem tud felmászni, hogy megkóstolhassa a gyümölcsöt. Megtudja ezt a majom, meg is jön az ehetnékje, és így szól a rákhoz: „Felmászok én helyetted a fára, leszedem a gyümölcsöt, és egyenként ledobálom neked!”. Ám mikor felmászik, nekilát a lakomájának. Lent a rák, igencsak türelmetlen kezd lenni, sürgeti a majmot. „Miért nem dobsz le egy-néhányat abból az édes gyümölcskéből?” Több se kellett a majomnak, ledobált pár éretlen, nehéz datolyát. Úgy rákoppant a datolya a rákra, hogy még a páncélja is megrepedt! Nagyot kiállt a rák, megrémül a majom, és úgy eliszkol, mintha ott se lett volna! Zokog a rák, mire meghallják pajtásai és odasietnek egymás után, Kőmozsár, Tojás, Méh, meg Tengerifű. Kérdezik mi baja, hát elmeséli nagyon búsan mit követett el vele az a lelketlen majom. Több se kell nekik, bosszút szőnek közösen. Bemennek a majom házába, és elrejtőznek. Tojás a szenes rostélyba, az égő parázs közé. Kőmozsár a konyhai gerendára mászik, Méh az ételes szekrénybe bújik, Tengerifű a padlón helyezkedik el, a kis rákocska pedig a vizes dézsába mászik. Hazaér a majom, és mint hogy hideg volt odakinn, siet az égő parázs felé megmelegedni. Több se kellett a forró tojásnak, szétpukkadt a majom arcán, és jól összeégeti. Szalad a majom a dézsához lehűteni az arcát. Erre várt a rákocska, ollóival jól belehasít a majom orrába. Szalad a konyha felé a majom, nekiütközik az ételes szekrénynek, mire a még kirepül és akkorát szúr a majomba fullánkjával, hogy az hátrahőköl, egyenest a Tengerifűre. Elcsúszik a síkos füvön a majom, hanyatt vágódik. Kapja magát Kőmozsár, lefordul a gerendáról, és agyonlapítja a majmot. Így bűnhődött meg a majom, így fizette meg árát gonoszságának. Tanuki és nyúl (Kacsi-kacsi jama): Egyszer egy ember elkapott egy tanukit, majd arra kérte a feleségét, hogy főzzön neki belőle pörköltet. A tanuki könyörgött a feleségnek, ne főzze meg, megígéri, hogy segít főzni, ha életben hagyja. A feleség végül beleegyezett, és elengedte. Ekkor a tanuki megölte a nőt, majd pörköltet csinált belőle. Mire a férj hazaért, felvette a feleség alakját, majd megetette a férfival saját nejét. Mikor a férfi végzett, visszaváltozott eredeti alakjába, és felesége megevésével vádolta a férfit. A nyúl, aki a család barátja volt, nagyon bosszús lett. Adott a tanukinak pár pálcát, amint pedig az nem figyelt, meggyújtotta ezeket. A tanuki csúnyán megégette magát. A nyúl az égést csípős paprika szósszal kezelte. Immár nagyon fájlalta kezeit a tanuki, így a nyúl azt tanácsolta, hogy építsen agyagból egy csónakot, menjen ki a tóra, és ott hűtse le égett végtagjait. Ám egy facsónakkal követte, s mikor az agyag süllyedni kezdett, a tanuki pedig megpróbált menekülni, a nyúl jól fejbe vágta egy evezővel, s így az elájult és vízbe fulladt. Borz és rókakölyök: Élt egyszer egy borz, egy róka, és annak kölyke az erdőben. Ők maradtak már csak életben ott, a többieket levadászták mind. Az élelem kifogyóban volt, alig álltak a lábukon. A borznak az az ötlete támadt, hogy halottnak tetteti magát, a róka emberré változik, és eladja az embereknek, jól bevásárol a pénzből, aztán a borz első adandó alkalommal megszökik, és együtt falatozhatnak. Kifekszik a borz, a róka emberré változik, eladja, és annyi élelmet vett, amennyit csak lehetett. Hazavitte a rókalyukba, és vártak a borzra. Csak hamar az is visszaér, és nekivágnak a lakomának. Az élelem kitart még néhány napig, akkor aztán a borz azt mondja a rókának: „Na most rajtad a sor, te kerülsz vásárra!”. Belemegy a róka, a borz emberré változik, és eladja a rókát egy vadásznak. Kapzsi volt azonban a borz, minden ételt magának akart, így elmondta a vadásznak, hogy valójában nem is halott a róka, csak tettet. Erre a vadász akkorát suhant a furkós botjával a róka fejére, hogy az menten kinyúl. Sír a kis rókakölykök, hiába várja haza anyját, és még maradékot se kap a borztól. Hogy, hogy nem, összerakja a történetet, rájön mit tett a borz. Mintha mi sem történt volna, tréfásan így szól a borzhoz: „Borzapó, játszhatnánk már egyet. Emberekké változunk, és ha te leszel az ügyesebb, nem ismerek rád majd, és te leszel a győztes. Ha te nem ismersz fel engem, én nyerek.”. Kap a borz az alkalmon, gondolja, csak kijátssza ezt a kis kölyköt. „Majd meglátod, olyan csillogó-villogó emberré változok, hogy eláll a szavad!” - azzal elindult a rókakölyök, de nem változik át, megáll egy bokorban, és jól elbújik. A közeli hídon épp nagy tömeg volt. Szamurájok, gyalogszolgák, középütt norimono (gyaloghintó) s benne a daimjó. A borz szeme hirtelen rávillant. Azonnal azt hitte megfogta a rókakölyköt. „Fogjátok meg! Csapjátok le a fejét nekem!” – szól a daimjó, és egy szamuráj egy suhintással úgy levágja a borz fejét, hogy az a porba hull. Így bűnhődött meg a borz, de keservesen. Elméleti hatások A japán folklór sok minden által befolyásolódott, hatással volt rá többek között a külföldi irodalom, valamint a „szellem imádat” uralkodása az egész prehisztorikus Ázsiában. A majom történeteket a Japán folklórból a Szanszkrit Ramajana epikus, és a kínai klasszikus, a Nyugati utazás befolyásolta. Ezeket a történeteket a buddhista dzsátaka mesék is megemlítik egy módosított verzióban az egész japán gyűjteményben, népszerű történetekkel. Néhány ősi Indiából származó történet volt a befolyásolója a japán történetek formálásának, azzal, hogy témát szolgált nekik. Az indiai anyagokat nagyszerűen módosították és adaptálták, ahogy meg is jelenhetett, tekintve a legtöbb átlagos japán ember érzékenységét a témával kapcsolatban, majd Kínába és Koreába is továbbították őket. Lásd még Geszaku A bátor Dzsiraja ( Jiraiya Goketsu Monogatari ) Kaidan Okiku és a kilenc tányér szellemsztorija ( Banchō Sarayashiki ) Oiwa szellemtörténete ( Yotsuya Kaidan ) A hó hölgy ( Yukionna ) Legendák Hagoromo ( Hagoromo legend ) Egy szenvedélyes papnő, aki sárkánnyá változott ( Kiyohime legend ) Egy rókakölyök-szerű jokai, nőnek álcázva ( Tamamo-no-Mae ) A lány aki visszanyerte szamuráj apja becsületét ( Tokoyo ) Yoshitsune fiatalkora, Kurama tengu val edzése ( Ushiwakamaru ) Mitológia A tenger szerencséje és a Hegyek szerencséje Szetszuva Városi legendák A témához kapcsolódó linkek Japán népmesék angolul Kaguya hercegnő története Inuyasha - Kastély a tükör mögött Hanaszaka Dzsíszan (japán nyelven) Momotaró, a barackfiú Furuszato Szaiszei Nippon no Mukasi Banasi (japán nyelvű "Japán népmesék" animesorozat hivatalos oldala) Ficarra Ficarra település Olaszországban, Szicília régióban, Messina megyében. Lakosainak száma 1443 fő (2017. január 1.). Ficarra Naso, Sant’Angelo di Brolo, Brolo és Sinagra községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Lissone Lissone település Olaszországban, Lombardia régióban, Monza e Brianca megyében. Lakosainak száma 45 233 fő (2017. január 1.). Lissone Seregno, Sovico, Macherio, Biassono, Monza, Muggiò, Albiate, Vedano al Lambro és Desio községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: (15442) 1998 WN11 A (15442) 1998 WN11 egy kisbolygó a Naprendszerben. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. november 21-én. A Bleach fejezeteinek listája Ez a lista Kubo Tite Bleach című mangájának fejezeteit sorolja fel. A manga Japánban a Shueisha kiadó Súkan Sónen Jump című magazinjában jelenik meg 2001 óta. 2016 őszén várható az utolsó kötet megjelenése. A különálló fejezeteket tankóbon kötetekben összegyűjtve adja ki a Shueisha. A legtöbb fejezet címe angol nyelvű, amelyek fölött katakanák jelzik a kiejtést, hasonlóan a furiganához. Azok a fejezetek, amelyeknek negatív sorszáma van, a fő történetszál előtt játszódnak. A manga animeadaptációját a Studio Pierrot készítette és a TV Tokyo-n 2004. október 5-e és 2012. március 27-e között vetítették 366 epizódon keresztül. A manga Magyarországon még nem került kiadásra. Megjegyzések A fejezet eredetileg ������� op.1 címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg ������� op.2[a tempo] címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg memories in the rain2 op.3 (Stepping Into Darkness) címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Parthian Shaft címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Mala Suerte! 4 [Monstruo Monstruoso] címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Mala Suerte! 5 [LUCKY] címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Don't Call Me Niño címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. Névként Kuroszaki Icsigo neve van megadva, de a betűk tükörírással vannak írva. A fejezet eredetileg The Right of The Heart címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg The White Invasion címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg The BirdHunter címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Blookin' Beast címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg ������������� címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Tooth and Nail címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg -15. sorszámmal jelent meg a Súkan Sónen Jumpban, szintén cím nélkül. A fejezet eredetileg Shut up & Die címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg cím nélkül jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg The Bestial címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Farewell Swords címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg cím nélkül jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. A fejezet eredetileg Everything but the Rain címmel jelent meg a Súkan Sónen Jumpban. IC 405 Az IC 405 (más néven Caldwell 31) egy diffúz köd a Auriga (Szekeres) csillagképben. Felfedezése A ködöt feltételezések szerint Max Wolf fedezte fel 1892-ben. Tudományos adatok A köd egy O-típusú csillag, AE Aurigae mögött látszik. A csillag abszolút fényessége -2.5 magnitúdó körüli. Elképzelések szerint a köd az AE Aurigae reflexiós ködje. Ezt az elképzelést viszont cáfolni látszik az a tény, hogy míg az AE Aurigae 65 km/s sebességgel, addig az IC 405 23 km/s sebességgel távolodik tőlünk. A különböző hullámhosszokon vizsgált fotók, az AE Aurigae mozgásának összevetése alapján a két objektum kölcsönhatása csillagászati értelemben a közelmúltban kezdődött el, így a köd nem lehet az AE Aurigae műve. Beceneve a Lángoló csillag-köd, a képre tekintve azonnal látszódik miért így nevezték el. Az AE Aurigae mintha égne az égbolton. A köd átmérője 5 fényév. (4,73·1016 m) Forrás NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2009. január 24.) Szűcs István (politikus, 1935–2014) Szűcs István (Battonya, 1935. február 14. – 2014. augusztus 19. előtt) vegyészmérnök, politikus, az MDF tagja, országgyűlési képviselő (1990–1992), helyettes államtitkár. Élete 1956-ban a Veszprém Megyei Forradalmi Tanács tagja volt, emiatt a Szovjetunióba deportálták, és kizárták az ország összes egyeteméről. Diplomáját végül 1963-ban szerezhette meg a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, 1972-bent petrolkémiai szakmérnök oklevelet szerzett. 1973-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1957–58-ban a Festékgyár segédmunkatársa volt, 1958–59-ben a Tűzállóanyaggyár segédmunkása, majd főművezetője volt. 1959 és 1964 között a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet tudományos segédmunkatársa, majd 1963-tól munkatársaként dolgozott. 1964 és 1974 között a Dunai Kőolajipari Vállalat fődiszpécsere, üzemvezetője, üzemcsoport-vezetője volt. 1974 és 1990 között az Olajterv technológiai tervezője, osztályvezető, 1988-tól létesítményi főmérnök volt. 1994 és 1998 között ugyanitt ismét szakági főmérnökként tevékenykedett. Az MDF-nek 1988-tó volt tagja. A százhalombattai szervezet alapító-elnöke volt. 1989–90-ben az MDF országos választmányának tagjaként, majd ügyvezetőjeként tevékenykedett. 1990-ben a Pest megyei területi listáról került be a parlamentbe, az Országgyűlés gazdasági bizottságának 1992 végéig volt előbb titkára, majd alelnöke. 1992. december 31-ével lemondott képviselői mandátumáról. 1993-1994-ben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára volt. 1988-tól a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagja volt. Díjai a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994) 2014-es cannes-i fesztivál A 67. cannes-i fesztivált 2014. május 14. és 25. között rendezték meg, Jane Campion új-zélandi filmrendező elnökletével. A nyitó- és záróünnepségek ceremóniamestere Lambert Wilson francia színész volt. A hivatalos válogatás versenyfilmjeinek listáját április 17-én, a Kritikusok Hete válogatását április 21-én, míg a Rendezők Kéthete szekciókba meghívott alkotásokét egy nappal később hozták nyilvánosságra. A fesztivál ugyan május 25-ig tartott, az ugyanarra a napra kiírt európai parlamenti választások miatt a fesztivál vezetősége úgy döntött, hogy a díjkiosztó gálát egy nappal előbbre hozzák; így arra május 24-én, szombaton került sor. Az Un certain regard és a Cinéfondation szekciók eredményhirdetése is korábban, 22-én, illetve 23-án volt. A 2014-es fesztivál A fesztivál nyitófilmje a francia Olivier Dahan Grace Kelly életéről forgatott Grace – Monaco csillaga című, francia-amerikai-belga-olasz koprodukciós drámája volt, amelyben a címszereplő Nicole Kidman olyan partnerekkel az oldalán játszik, mint Tim Roth, Milo Ventimiglia, Parker Posey, Sir Derek Jacobi és Frank Langella. A rendezvény záróeseményén az első kiemelkedő olasz western, az Egy maréknyi dollárért felújított kópiáját vetítették le. Az előadás előtt Quentin Tarantino mutatta be a filmet és emlékezett meg az alkotás rendezője, Sergio Leone munkásságáról. A rendezvény díszvendége az 1961-ben a legjobb női alakítás díját elnyerő, és az 1966-os fesztivál zsűrielnöki tisztét betöltő Sophia Loren lesz, aki részt vesz a Jean Cocteau 1930-ban írt La voix humaine című ikonikus színdarabjának ötlete alapján, saját főszereplésével 2014-ben forgatott olasz rövidfilm, La voce umana bemutatóján, valamint Vittorio De Sica Házasság olasz módra című komédiájának felújított, DCP 4K sztenderddel digitalizált kópiájának a Cannes-i Klasszikusok szekcióban történő vetítésén. A filmezéshez egy kisfilm erejéig visszatért művésznő elvállalta a Színészlecke elnevezésű mesterkurzus megtartását is. A fesztivál életében egyre jelentősebb helyet elfoglaló Cannes-i Klasszikusok szekcióban 22 kis- és nagyjátékfilmet, valamint két dokumentumfilmet mutattak be, köztük olyan alkotásokat, mint az olasz western első nemzetközi sikert elért filmje (Egy maréknyi dollárért), a 30 éves Párizs, Texas, a színeit visszanyert grúz Szajat Nova. A fesztivállátogatók újra élvezhették a lengyel Krzysztof Kieślowski, Alfred Hitchcock, François Truffaut és Jean Renoir remekműveit éppúgy, mint Raymond Bernard kevésbé ismert első világháborús filmdrámáját (Les croix de bois). Ugyancsak e szekció keretében emlékeztek meg a 100 éve született Henri Langlois-ról, a Francia Filmtár (Cinémathèque Française) alapítójáról és vezetőjéről. Az Arany Pálmát ez évben Nuri Bilge Ceylan török filmrendező vehette át Quentin Tarantinótól és Uma Thurmantól Téli álom című filmdrámájáért. A fesztivál nagydíját Alice Rohrwacher Csodák című alkotása kapta, míg a zsűri díját megosztva ítélték oda a francia-svájci Jean-Luc Godard Búcsú a nyelvtől, valamint a kanadai Xavier Dolan Mommy című alkotásainak. A legjobb rendezés díját az amerikai Bennett Miller vehette át Heli című filmdrámájáért. A legjobb forgatókönyv díját Leviatán című alkotásáért az orosz Oleg Negin és Andrej Zvjagincev kapta. A legjobb színésznő az amerikai Julianne Moore (Térkép a csillagokhoz), a legjobb színész pedig az angol Timothy Spall (Mr. Turner) lett. Az Arany Kamerát a Rendezők Kéthete szekcióban bemutatkozott szingapúri Anthony Chen vehette át, Ilo Ilo című filmjéért. A hivatalos válogatásban ez évben három film is képviselte a magyar filmművészetet: Mundruczó Kornél Fehér isten című filmdrámáját az Un certain regard szekcióba hívták meg, ahol sikerrel szerepelt: elnyerte a fődíjat. A film „legjobb teljesítményt nyújtó főszereplője”, Hágen kutya megkapta a 2001-ben alapított Kutya Pálma alternatív díjjal járó különleges nyakörvet, ami a legnagyobb filmes elismerés a négylábúak számára. A rövidfilmek versenyében Szőcs Petra A kivégzés című román-magyar koprodukcióban készült 14 perces alkotása vett részt, a Cinéfondation szekcióban pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, Kárpáti György Mór Provincia című 21 perces kisfilmje versenyzett. Említésre méltó magyar vonatkozású cannes-i esemény volt még, hogy életműve elismeréseként, a fesztivál hivatalos partnere, a világhírű ciné stílusú zoomokat gyártó Thales Angénieux vállalatcsoport a fesztivál idején adta át a 2013-ban általa alapított “Pierre Angénieux ExcelLens in Cinematography” díjat Zsigmond Vilmos operatőrnek. Sofia Loren mesterkurzusa mellett Jacques Audiard tartott rendezői leckét. A fesztivál plakátján Fellini 8 és ½ című, az 1963-as cannes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatott filmjének főszereplője, a fekete napszemüvege felett kitekintő Marcello Mastroianni látható. A 67. cannes-i seregszemle után visszavonuló, 84 éves Gilles Jacob helyére 2014. január 14-én a fesztivál adminisztratív tanácsa egyhangú szavazással Pierre Lescure újságírót és médiaszakembert választotta meg a Cannes-i Fesztivál elnökének. Ezzel egyidejűleg Gilles Jacobot a fesztivál tiszteletbeli elnökévé választották. Zsűri Versenyprogram Jane Campion filmrendező – Új-Zéland – a zsűri elnöke Gael García Bernal színész, filmrendező, producer – Mexikó Carole Bouquet színésznő – Franciaország Sofia Coppola filmrendező, forgatókönyvíró, producer – Amerikai Egyesült Államok Csia Csang-ko (Jia Zhangke) filmrendező, forgatókönyvíró, producer – Kína Cson Dojon (Jeon Do-yeon) színésznő – Dél-Korea Willem Dafoe színész – Amerikai Egyesült Államok Leila Hatami színésznő – Irán Nicolas Winding Refn filmrendező, forgatókönyvíró, producer – Dánia Cinéfondation és rövidfilmek Abbas Kiarostami filmrendező – Irán – a zsűri elnöke Noémie Lvovsky színész , forgatókönyvíró , filmrendező – Franciaország Daniela Thomas színházi látványtervező, filmrendező – Brazília Mahamat-Saleh Haroun filmrendező – Csád Joachim Trier forgatókönyvíró, filmrendező – Norvégia Un Certain Regard Pablo Trapero filmproducer - rendező – Argentína – a zsűri elnöke Peter Becker, a Criterion Collection elnöke – Amerikai Egyesült Államok Maria Bonnevie színésznő – Norvégia / Svédország Géraldine Pailhas színésznő – Franciaország Moussa Touré filmrendező, forgatókönyvíró, producer – Szenegál Arany Kamera Nicole Garcia színésznő – Franciaország – a zsűri elnöke Richard Anconina színész – Franciaország Gilles Gaillard technikus, a FICAM képviselője – Franciaország Sophie Grassin újságíró, filmkritikus – Franciaország Héléna Klotz filmrendező – Franciaország Lisa Nesselson újságíró – Franciaország Philippe Van Leeuw filmrendező, operatőr – Franciaország Hivatalos válogatás Nagyjátékfilmek versenye Adieu au langage (Búcsú a nyelvtől) – rendező: Jean-Luc Godard Clouds of Sils Maria (Sils Maria felhői) – rendező: Olivier Assayas Deux jours, une nuit (Két nap, egy éjszaka) – rendező: Jean-Pierre és Luc Dardenne Foxcatcher – rendező: Bennett Miller Futacume no mado (Víztükör) – rendező: Kavasze Naomi Jimmy's Hall (Tiltott táncok) – rendező: Ken Loach Kis uykusu (Téli álom) – rendező: Nuri Bilge Ceylan Le meraviglie (Csodák) – rendező: Alice Rohrwacher Leviafan (Leviatán) – rendező: Andrej Zvjagincev Maps to the Stars (Térkép a csillagokhoz) – rendező: David Cronenberg Mommy – rendező: Xavier Dolan Mr. Turner – rendező: Mike Leigh Relatos salvajes (Eszeveszett mesék) – rendező: Damián Szifron Saint Laurent – rendező: Bertrand Bonello The Captive (A fogoly) – rendező: Atom Egoyan The Homesman – rendező: Tommy Lee Jones The Search – rendező: Michel Hazanavicius Timbuktu – rendező: Abderrahmane Sissako Nagyjátékfilmek versenyen kívül Grace of Monaco (Grace – Monaco csillaga) – rendező: Olivier Dahan Kuj laj (Gui lai) , rendező: Csang Ji-mou (Zhang Yimou) L'homme qu’on aimait trop – rendező: André Téchiné How to Train Your Dragon 2 (Így neveld a sárkányodat 2.) – rendező: Dean DeBlois Cannes-i klasszikusok Restaurált kópiák Golubije gori, ili nyepravdopodobnaja isztorija (Kék hegyek, avagy egy hihetetlen történet) – rendező: Eldar Sengelaja Jamaica Inn (Jamaica fogadó) – rendező: Alfred Hitchcock La chienne (A szuka) – rendező: Jean Renoir La paura (Nem hiszek már a szerelemben) – rendező: Roberto Rossellini La vie de château (Élet a kastélyban) – rendező: Jean-Paul Rappeneau La voce umana – rendező: Edoardo Ponti Le dernier métro (Az utolsó metró) – rendező: rendezte: François Truffaut Le jour se lève (Mire megvirrad) – rendező: Marcel Carné Léolo – rendező: Jean-Claude Lauzon Les croix de bois – rendező: Raymond Bernard Les violons du bal (A bál hegedűi) – rendező: Michel Drach Lost Horizon (A Kék Hold völgye) – rendező: Frank Capra Lung men kezhan (����, Long men kezhan) – rendező: King Hu Matrimonio all'italiana (Házasság olasz módra) – rendező: Vittorio De Sica Overlord – rendező: Stuart Cooper Paris, Texas (Párizs, Texas) – rendező: Wim Wenders Per un pugno di dollari (Egy maréknyi dollárért) – rendező: Sergio Leone Przypadek (Véletlen) – rendező: Krzysztof Kieślowski Regards sur une révolution : Comment Yukong déplaça les montagnes – rendező: Joris Ivens és Marceline Loridan Ivens Szajat Nova (A gránátalma színe) – rendező: Szergej Joszifovics Paradzsanov Szeisun zankoku monogatari (Kegyetlen történet az ifjúságról) – rendező: Ósima Nagisza Tôkyô orinpikku – rendező: Icsikava Kon Strandmozi Il Buono, il brutto, il cattivo (A Jó, a Rossz és a Csúf) – rendező: Sergio Leone La folie des grandeurs (Felszarvazták Őfelségét) – rendező: Gérard Oury Otto e mezzo (8 és ½) – rendező: Federico Fellini Per qualche dollaro in piu (Pár dollárral többért) – rendező: Sergio Leone Polyester (Poliészter) – rendező: John Waters Pulp Fiction (Ponyvaregény) – rendező: Quentin Tarantino Purple Rain (Bíboreső) – rendező: Albert Magnoli Seconds (Második lehetőség) – rendező: John Frankenheimer The Warriors (A harcosok) – rendező: Walter Hill United Passions (A közös szenvedély) – rendező: Frédéric Auburtin A filmművészettel kapcsolatos rövid- és dokumentumfilmek Life Itself – rendező: Steve James The Go-Go Boys: The Inside Story of Cannon Films – rendező: Hilla Medalia Éjféli előadások Pyojeok , rendező: Jun Hongszong (Yoon Hong-sezng) The Rover (Országúti bosszú) – rendező: David Michôd The Salvation (A Megváltás) – rendező: Kristian Levring Különleges előadások Caricaturistes – Fantassins de la democratie – rendező: Stephanie Valloatto Eau argentée – rendező: Mohammed Ossama El Ardor – rendező: Pablo Fendrik Géronimo – rendező: Tony Gatlif Les gens du Monde – rendező: Yves Jeuland Maidan – rendező: Szergej Loznica Of Men and War – rendező: Laurent Bécue-Renard Ponts de Sarajevo – rendező: Aida Begić, Leonardo di Costanzo, Jean-Luc Godard , Kamen Kalev, Isild Le Besco, Szergej Loznica, Ursula Meier, Cristi Puiu, Angela Schanelec és Teresa Villaverde Red Army – rendező: Gabe Polsky The Owners – rendező: Adilkan Jerzsanov Un Certain Regard Amour fou (Őrült szerelem) – rendező: Jessica Hausner Bird People – rendező: Pascale Ferran Charlie's Country – rendező: Rolf de Heer Doheeya – rendező: July Jung Fantasia – rendező: Vang Csao (Wang Chao) Fehér isten – rendező: Mundruczó Kornél Harcheck mi headro – rendező: Keren Yedaya Hermosa juventud – rendező: Jaime Rosales Incompresa – rendező: Asia Argento Jauja – rendező: Lisandro Alonso La chambre bleue – rendező: Mathieu Amalric Lost River – rendező: Ryan Gosling Party Girl – rendező: Marie Amachoukeli-Barsacq, Claire Burger és Samuel Theis Run – rendező: Philippe Lacôte Snow in Paradise (Hó az édenkertben) – rendező: Andrew Hulme The Disappearance of Eleanor Rigby: Them – rendező: Ned Benson The Salt of the Earth (A Föld sója) – rendező: Juliano Ribeiro Salgado és Wim Wenders Titli – rendező: Kanu Behl Turist (Lavina) – rendező: Ruben Östlund Xenia (Görög vendégszeretet) – rendező: Panos Koutras Rövidfilmek versenye A kivégzés – rendező: Szőcs Petra Aïssa – rendező: Clément Tréhin-Lalanne A Passo D'uomo – rendező: Giovanni Aloi Happo-en – rendező: Masziko Szato, Takajosi Szeki, Maszajuki Tojota, Kentaro Hirasze Ja vi elsker (Jaj, de szeretjük) – rendező: Hallvar Witzø Leidi – rendező: Simon Mesa Soto Les corps étrangers – rendező: Laura Wandel Sonuncu – rendező: Szergej Pikalov The Administration of Glory – rendező: Huang Zsan (Huang Ran) Ukhilavi sivriseebi – rendező: Dea Kulumbegashvili Cinéfondation Home Sweet Home – rendező: Pierre Clenet, Alejandro Diaz, Romain Mazevet, Stéphan Pakkolat (Supinfocom Arles, Franciaország ) Last Trip Home – rendező: Han Fengjü (Han Fengyu) (Ngee Ann Polytechnic, Szingapúr ) Les oiseaux-tonnerre – rendező: Léa Mysius (La Fémis, Franciaország ) Leto bez meseca – rendező: Stefan Ivančić (Fakultet Dramskih Umetnosti, Szerbia ) Lievito Madre – rendező: Fulvio Risuleo (Centro Sperimentale di Cinematografia, Olaszország ) Niagara – rendező: Hajakava Csie (ENBU Seminar, Japán ) Oh Lucy! – rendező: Hirajanagi Acuko (New York University Tisch School of the Arts Asia, Szingapúr ) Our Blood – rendező: Max Chan (Hampshire College, Amerikai Egyesült Államok ) Provincia – rendező: Kárpáti György Mór ( Színház- és Filmművészeti Egyetem , Magyarország ) Skunk – rendező: Annie Silverstein (The University of Texas at Austin, Amerikai Egyesült Államok ) Soom – rendező: Gvon Hjondzso (Kwon Hyun-ju) (Chung-Ang University, Dél-Korea ) Stone Cars – rendező: Reinaldo Marcus Green (Tisch School of the Arts at New York University, Amerikai Egyesült Államok ) The Aftermath of the Inauguration of the Public Toilet at Kilometer 375 – rendező: Omar El Zohairy (Higher Institute of Cinema, Academy of Arts, Egyiptom ) The Bigger Picture – rendező: Daisy Jacobs (National Film and Television School, Egyesült Királyság ) The Visit – rendező: Inbar Horesh (Minshar for Art, School and Center, Izrael ) Une vie radieuse – rendező: Meryll Hardt (Le Fresnoy, Franciaország ) Párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete Nagyjátékfilmek Gente de bien – rendező: Franco Lolli Hope – rendező: Boris Lojkine It Follows – rendező: David Robert Mitchell Når dyrene drømmer – rendező: Jonas Alexander Arnby Più buio di mezzanotte (Az éjfélnél sötétebb nem lehet) – rendező: Sebastiano Riso Plemja – rendező: Miroszlav Szlabospickij Self Made – rendező: Shira Geffen Rövidfilmek A Ciambra – rendező: Jonas Carpignano Boa noite Cinderela – rendező: Carlos Conceição The Chicken – rendező: Una Gunjak La Contre-allée – rendező: Cécile Ducrocq Crocodile – rendező: Gaëlle Denis Les fleuves m'ont laissée descendre où je voulais – rendező: Laurie Lassalle Petit frère – rendező: Rémi St-Michel Safari – rendező: Gerardo Herrero TrueLoveStory – rendező: Gitanjali Rao Une chambre bleue – rendező: Tomasz Siwiński Külön előadások Faire l'amour – rendező: Djinn Carrénard Hippocrate (Hippokratész) – rendező: Thomas Lilti L'institutrice – rendező: Nadav Lapid Respire – rendező: Mélanie Laurent Rendezők Kéthete Nagyjátékfilmek Alleluia – rendező: Fabrice Du Welz At Li Layla – rendező: Asaf Korman Bande de filles (Csajok) – rendező: Céline Sciamma Catch Me Daddy – rendező: Daniel Wolfe Cold in July (Rideg világ) – rendező: Jim Mickle GETT le procès de Viviane Amsalem – rendező: Ronit és Shlomi Elkabetz Kagujahime no monogatari – rendező: Takahata Iszao Kkeut kka jI gan da – rendező: Kim Szonghon (Kim Seong-hun) Les combattants (A küzdők) – rendező: Thomas Cailley Mange tes morts (Tagadd meg az őseid!) – rendező: Jean-Charles Hue National Gallery – rendező: Frederick Wiseman Pride (Büszkeség és bányászélet) – rendező: Matthew Warchus Queen and Country (A királynőért és a hazáért) – rendező: John Boorman Refugiado – rendező: Diego Lerman These Final Hours – rendező: Zak Hilditch Tu dors Nicole – rendező: Stéphane Lafleur Whiplash – rendező: Damien Chazelle Rövidfilmek 8 Balles – rendező: Frank Ternier A Caça Revoluções – rendező: Margarida Rego Cambodia 2099 – rendező: Davy Chou En août – rendező: Jenna Hasse Fragmenty – rendező: Aga Woszczyńska Guy Moquet – rendező: Demis Herenger Jutra – rendező: Marie-Josée Saint-Pierre Man on the Chair – rendező: Dahee Jeong Sem Coração – rendező: Nara Normande és Tião Torn – rendező: Elmar Imanov és Engin Kundag Trece şi prin perete – rendező: Radu Jude Külön előadások P'tit Quinquin – rendező: Bruno Dumont The Texas Chain Saw Massacre (A texasi láncfűrészes mészárlás) – rendező: Tobe Hooper Díjak Nagyjátékfilmek Arany Pálma : Kis uykusu (Téli álom) – rendező: Nuri Bilge Ceylan Nagydíj : Le meraviglie (Csodák) – rendező: Alice Rohrwacher A zsűri díja (megosztva): Adieu au langage (Búcsú a nyelvtől) – rendező: Jean-Luc Godard Mommy – rendező: Xavier Dolan Legjobb rendezés díja : Foxcatcher – rendező: Bennett Miller Legjobb női alakítás díja : Julianne Moore – Maps to the Stars (Térkép a csillagokhoz) Legjobb férfi alakítás díja : Timothy Spall – Mr. Turner Legjobb forgatókönyv díja : Leviafan (Leviatán) – forgatókönyvíró: Oleg Negin és Andrej Zvjagincev Un Certain Regard Un Certain Regard-díj : Fehér isten – rendező: Mundruczó Kornél A zsűri díja: Turist (Lavina) – rendező: Ruben Östlund Un Certain Regard különdíja: The Salt of the Earth (A Föld sója) – rendező: Juliano Ribeiro Salgado és Wim Wenders Együttesdíj: Party Girl – rendező: Marie Amachoukeli-Barsacq, Claire Burger és Samuel Theis A legjobb színész díja: David Gulpilil – Charlie's Country Rövidfilmek Arany Pálma (rövidfilm) : Leidi – rendező: Simon Mesa Soto A zsűri külön dicsérete (rövidfilm) (megosztva): Aïssa – rendező: Clément Tréhin-Lalanne Ja vi elsker (Jaj, de szeretjük) – rendező: Hallvar Witzø Cinéfondation A Cinéfondation első díja : Skunk – rendező: Annie Silverstein A Cinéfondation második díja : Oh Lucy! – rendező: Hirajanagi Acuko A Cinéfondation harmadik díja (megosztva): Lievito Madre – rendező: Fulvio Risuleo The Bigger Picture – rendező: Daisy Jacobs Arany Kamera Arany Kamera : Party Girl – rendező: Marie Amachoukeli-Barsacq, Claire Burger és Samuel Theis Egyéb díjak FIPRESCI-díj : Kis uykusu (Téli álom) – rendező: Nuri Bilge Ceylan Jauja – rendező: Lisandro Alonso Les combattants (A küzdők) – rendező: Thomas Cailley Technikai nagydíj : Dick Pope operatőr – Mr. Turner – „ William Turner képeinek megvilágításáért” a zsűri dicsérete : Emile Ghigo díszlettervező – The Search Ökumenikus zsűri díja : Timbuktu – rendező: Abderrahmane Sissako Ökumenikus zsűri külön dicsérete : The Salt of the Earth (A Föld sója – rendező: Juliano Ribeiro Salgado és Wim Wenders Hermosa juventud – rendező: Jaime Rosales Ökumenikus zsűri különdíja : Deux jours, une nuit (Két nap, egy éjszaka) – rendező: Jean-Pierre és Luc Dardenne François Chalais-díj : Timbuktu – rendező: Abderrahmane Sissako François Chalais-díj, külön dicséret : The Salt of the Earth (A Föld sója) – rendező: Juliano Ribeiro Salgado és Wim Wenders Hírességek Mathieu Amalric, Antonio Banderas, Bérénice Bejo, Monica Belluci, Helmut Berger, Gael Garcia Bernal, Richard Berry, Juliette Binoche, Carole Bouquet, Adrien Brody, Patrick Bruel, Daniel Brühl, Guillaume Canet, Éric Cantona, Steve Carell, Laetitia Casta, Jessica Chastain, Christian Clavier, Cheryl Cole, Sofia Coppola, Marion Cotillard, John Cusack, Csang Ce-ji (Zhang Ziyi), Csang Ji-mou (Zhang Yimou), Willem Dafoe, Catherine Deneuve, Cansu Dere, Jean Dujardin, André Dussollier, Adèle Exarchopoulos, Jane Fonda, Harrison Ford, Catherine Frot, Mel Gibson, Ryan Gosling, Eva Green, Adrian Grenier, Tommy Lee Jones, Valerie Kaprisky, Nicole Kidman, Frank Langella, Gong Li, Blake Lively, Eva Longoria, Sophia Loren, Kellan Lutz, Sophie Marceau, Gilles Marchand, Tonie Marshall, Chiara Mastroianni, James McAvoy, Mads Mikkelsen, Jeffrey Dean Morgan, Chloë Grace Moretz, Julianne Moore, Viggo Mortensen, Mundruczó Kornél, Palvin Barbara, Robert Pattinson, Guy Pearce, Vincent Perez, Michel Piccoli, Freida Pinto, Parker Posey, Aisvarja Rai, Natacha Regnier, Ryan Reynolds, Tim Roth, Zoë Saldana, Walter Salles, Arnold Schwarzenegger, Léa Seydoux, Wesley Snipes, Agnès Soral, Timothy Spall, Sylvester Stallone, Jason Statham, Kristen Stewart, Sharon Stone, Hilary Swank, Szőcs Petra, Channing Tatum, Audrey Tautou, Uma Thurman, John Travolta, Gaspard Ulliel, Paul Verhoeven, Mia Wasikowska, Naomi Watts, Lambert Wilson, Rebecca Zlotowski, Elsa Zylberstein (9181) 1991 NP2 A (9181) 1991 NP2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1991. július 14-én. Vernou-sur-Brenne Vernou-sur-Brenne település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 2693 fő (2015). Vernou-sur-Brenne Chançay, Monnaie, Montlouis-sur-Loire, Noizay, Reugny és Vouvray községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Garfield a Paradicsomban A Garfield a Paradicsomban, RTL-es szinkronban: Garfield és barátai: Kirándulás a Paradicsomban (eredeti cím: Garfield in Paradise) 1986-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely Garfield-sorozat ötödik része. A forgatókönyvírója Jim Davis, a rendezője és producere Phil Roman, a zeneszerzői Ed Bogas és Desirée Goyette. A tévéfilm a Film Roman Productions és a United Media Productions gyártásában készült. Műfaját tekintve filmvígjáték. Amerikában 1986. május 27-én a CBS sugározta. Magyarországon két szinkronos változat is készült belőle, amelyekből az elsőt az MTV2-n 1993. április 16-án, a másodikat az RTL Klub-on 2010. november 7-én vetítették le a televízióban. Gyarak Gyarak (szlovákul Kmeťovo, korábban Ďarak) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Fekvése Érsekújvártól 23 km-re északkeletre, a Zsitva jobb partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időkben éltek emberek. 1925-ben az itt folyt ásatások során a bádeni kultúra 5-6000 éves maradványai kerültek elő. Gyarakot 1214-ben "Gyrok" alakban említik először a szolgagyőri uradalom részeként. 1247-ben "Gorok" a neve. 1295-től az esztergomi érsekség faluja, 1386-tól Gímes várának tartozéka. 1533-ban megtámadta és kifosztotta a török. 1563-ban a Forgách család kapott rá adományt. 1571 és 1573 között ismét kirabolták. Ezután a település, amely addig a Zsitva bal partján feküdt, átköltözött a biztonságosabb jobb oldalra. 1720-ban 14 háztartása volt. 1787-ben 42 házában 340 lakos élt. 1828-ban 69 házát 485-en lakták, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1830-tól a nagymányai uradalomhoz tartozott. Régi iskolája a 19. század elején, temploma 1882-ben épült. 1909-ben felépült az új iskolaépület. Vályi András szerint "GYARAK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsitva vize mellett, Érsek Újvárhoz, és 3/4 mértföldnyire, legelője elég, tűzre fája van, földgyei, ’s réttyei jók; de mivel szőlö hegye nintsen, a’ második Osztályba tétetett." Fényes Elek szerint "Gyarak, tót falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva pataka mellett: 486 kath., 6 zsidó lak., jó buzatermő földekkel, hires kaszáló és nádas rétekkel. Ut. p. Verebély." Az első világháborúban 22 gyaraki magyar katona esett el. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákia része lett. 1927-ben kolerajárvány pusztított. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. Lakói részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben. 1948-ban a községet Andrej Kmeť (1841-1908) szlovák néprajztudósról, muzeológusról és kiváló botanikusról nevezték el. 1950-ben alakult meg a helyi termelőszövetkezet. 1961-re megépült a falu kultúrháza. 1965-ben portalanították az utakat és 1966-ban neonvilágítást építettek ki. 1968-ban épült a község vízellátását biztosító hidroglóbusz. Népessége 1880-ban 610 lakosából 501 szlovák, 46 német, 25 magyar, 10 más anyanyelvű és 28 csecsemő. 1890-ben 643 lakosából 571 szlovák és 72 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 663 lakosából 600 szlovák és 43 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 704 lakosából 659 szlovák, 42 magyar és 3 német anyanyelvű volt. 1919-ben 773 lakosából 758 csehszlovák és 15 magyar; ebből 765 római katolikus, 6 református és 2 zsidó vallású. 1921-ben 782 lakosából 773 csehszlovák és 7 magyar volt. 1930-ban 865 lakosa mind csehszlovák volt. 1941-ben 928 lakosából 916 szlovák és 12 magyar volt. 1991-ben 969 lakosából 964 szlovák és 1 magyar volt. 2001-ben 958 lakosából 954 szlovák és 1 magyar volt. 2011-ben 902 lakosából 884 szlovák és 1 magyar volt. Nevezetességei A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század végén épült, 1888 -ban bővítették. Híres emberek Itt született 1883 . július 11 -én Kotzó Jenő magyar újságíró, az OMP parlamenti képviselője. Gare de Gaubert-Le Chaffaut Gare de Gaubert-Le Chaffaut vasútállomás Franciaországban, Digne-les-Bains településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nizza-Digne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Halte de Plan d'eau des Ferréols Pap Rita Pap Rita (Budapest, 1952. augusztus 24.) többszörös arany- és platinalemezes magyar popénekesnő, szövegíró; hivatásos táncos és koreográfus. Élete Édesanyjával és édesapjával Kispesten éltek. Énektanulmányait a Magyar Rádió énekstúdiójában végezte Balassa P. Tamás tanítványaként. Hivatásos "A" kategóriás énekesnő és táncos. Klasszikus balettet tanult, többek között Jeszenszky Endre tanítványaként, számos hazai és külföldi balett- és jazz- tánckurzusokon vett részt. Kezdetben színházban, varietékben szerepelt mint énekes - táncos - koreográfus - rendező - művészeti vezető. A Hét forró éjszakán című dalával előadói díjat nyert az 1988-as Interpop fesztiválon. Férje, Bodnár Attila korábban a Hit és a Modern Hungária tagja volt. Ezt követően férjével együtt készítették felvételeiket, melyek zenéit, szövegét együtt írták, majd 1992-től gyermekalbumokat is készítettek. Saját hanglemezkiadót és produceri irodát működtetnek a férjével. 1994-ben Bodnár Attilával a Magyar Televízió Táncdalfesztiválján a közönségdíjat nyerték el "Tudod, hogy az élet megy tovább" című dalukkal. 2002-ben a "Zenevarázs" című televízió-sorozat háziasszony-műsorvezetője volt, mely sorozat a Szonda Ipsos közvéleménykutató intézet országos felmérése szerint 75%-os tetszési indexet ért el. Diszkográfia 1989 – Boldog ünnepeket 1990 – Bolond világ 1991 – Egy elkésett levél 1992 – Egyszer élünk 1992 – Kuckó mackó 1992 – Kuckó mackó II. 1993 – Hápi kacsa 1993 – Mini Disco 1994 – Csovi-csovi Jasper 1994 – Összetartozunk 1995 – Csodacsacsi csodái 1996 – Boldog születésnapot! 1996 – Pamacs a csacska macska 1997 – Miss Pipi 1998 - Kölyökdisco 1999 - Suli Buli 2000 - Zenevarázs 2001 - Aranyalbum Válogatás lemezek 1992 – Best Of... 1995 – Pop Show 1996 – Bébioroszlán 2006 – Kuckó mackó és barátai DVD 2007 – Kuckó mackó és barátai Igor Az Igor a germán (Ingwar) férfinév orosz változata, jelentése: Ingo (Ingwio) isten + védelem Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok szeptember 11. november 1. Híres Igorok Igor Akinfejev orosz labdarúgó Igor Bogdanović szerb labdarúgó Igor Petrovics Horosev orosz billentyűs Igor Mirčeta szerb labdarúgó Igor Morozov észt labdarúgó Igor Ojsztrah ukrán hegedűművész Igor Stravinsky orosz származású zeneszerző Igor Tudor horvát labdarúgó Igor Valerjevics Andrejev orosz teniszedző Igor Vori horvát kézilabdázó Sík Igor operatőr Gerlosberg Gerlosberg település Ausztriában, Tirolban a Schwazi járásban található. Területe 16,19 km², lakosainak száma 475 fő, népsűrűsége pedig 29 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 1050 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Lákis Lákis (akkádul URULakišu vagy URULakiša, héberül: ���� [lkš]; óegyiptomiul Rkš [Rakes]; görögül: Λαχις; latinul: Lachis) a Hebron-hegy (arabul: ��� ������; héberül: �� �����) és a filiszteus tengerpart közt fekvő település volt a bronzkorban, Jeruzsálemtől 44 km-re nyugatra. Fekvése A júdeai hegyek között a Lakis-domb mintegy 40 méter magas kiemelkedés egy viszonylag sík területen. A domb oldalai meredekek, nehezen megközelíthetők. A városromok több mint 7 hektárnyi területet foglalnak el. Története A település környékén már a neolit kerámikus korszakai is jelen vannak, i. e. 6500-5000 körül. A korai bronzkorban is bizonyosan lakott hely volt, majd a bronzkor közepén teljesen átépítették, elképzelhető, hogy egy átmeneti lakatlan kor után. Az i. e. 2. évezred első felében erődített város volt. Ezt a réteget i. e. 1500 körül tűzvész pusztította el. A város első írásos említései az Amarna-levelekben találhatók. Ugyanerről a korról szól a későbbről származó Bibliában Józsué könyve, amelynek több szakasza említi is a várost (Józsué 10:3,5; 10:31,33; 12:11, 15:39), de szerepel a Királyok könyvében, a Krónikák könyvében, Nehemiás, Ézsaiás és Jeremiás könyveiben is. Ezen iratok szerint Lákist az izraeliták elpusztították, majd Júda törzse újra benépesítette. A vaskori Lákis 6 méter magas falakkal körülvett erőd volt, bár falait nagyrészt kőalapokra helyezett vályogtégla alkotta, de a domb meredeksége miatt ez is erős védelemnek számított. A fellegvárt újabb fal övezte. A külső fal kapuja és a fellegvár között hat zsilipszerű helyiség nehezítette meg az ellenség bejutását. A várost i. e. 760 körül egy földrengés is pusztította. Ezután épült fel az az erőd, amelynek maradványai ma is láthatók. 76 × 37 méteres alapterületű építmény, a korból ez a legnagyobb ismert palota. Roboám idejében Lákis már Jeruzsálem után a második legfontosabb várossá vált, híres volt erős erődítményéről, amelyet i. e. 701-ben ostrommal vett be Szín-ahhé-eríba. Az asszírok azonban mezopotámiai problémák miatt elhagyták Júdát, és Lákis Júda végnapjáig, II. Nabú-kudurri-uszur i. e. 586-os hadjáratáig megmaradt zsidó fennhatóság alatt. Lákis a Bibliában Izrael történetének legnagyobb része kizárólag a Bibliából ismert. A történészek többsége általánosságban megbízható forrásnak tekinti történeti szempontból is, így a két királyság kialakulására, Izrael és Júdea egymás utáni megszűntére, az uralkodók személyére és sorrendjére, valamint a háborúkra vonatkozóan is. Lákis történetének egyik legfontosabb eseménye, az i. e. 701-es lerombolása nem szerepel a Bibliában, e hadjáratból csak Jeruzsálem – sikertelen – ostromáról van szó a Királyok könyvében. Itt is nyilvánvaló az események tendenciózus bemutatása, hiszen a Biblia állítása szerint Sancheribet hazatérte után meggyilkolták fiai (sugallva az isteni bosszút), a valóságban Szín-ahhé-eríba még legalább húsz évig élt. Ennek pontosan az ellenkezője az asszír nézőpont, Szín-ahhé-eríba a jeruzsálemi kudarcnak (valójában nem is volt annyira kudarc, hiszen hatalmas hadizsákmányt szerzett) kevés jelentőséget tulajdonít, míg Lákis elfoglalását és lerombolását óriási sikerként könyvelte el, gyakorlatilag a legfontosabb győzelmének tekintette, palotájának teljes falszakaszait díszítik a Lákis lerombolását ábrázoló domborművek. Jelentősége Lákis egyike volt a számos erődítménynek, amelyek a Jeruzsálemhez vezető szűk utakat védelmezték. A hódító hadseregek a zsidó államokat sosem keletről támadták meg, a sivatag és a járhatatlan hegyvidékek felől, hanem a tengerparton közeledtek, és Júdea belsejét innen vették célba. A kevés számú hadi- és kereskedelmi útvonalak közül a Lákison áthaladó volt az egyik legfontosabb. A zsidó területeket megszállni szándékozó idegen hadseregnek először a kanyonszerű utat őrző Lákison kellett keresztültörnie magát. Lákis azonban nemcsak Júdea belső védvonalának fontos erőssége volt, hanem a tengerparthoz közeli oliva-kereskedelem központja is. Oly mértékben uralta a piacot, hogy egyes történészek szerint Szín-ahhé-eríba nem is Jeruzsálem ellen vonult, hanem Ekron és Lákis ellen. Lákis i. e. 701-es lerombolása helyezte át a piacokat Jeruzsálembe és tette lehetővé a királyi székhely gazdasági fejlődését, amely ezután vált a monarchia kormányzó rétegének apró hegyi erődítményéből nagyvárossá. Lákisban olyan szövegemlékek kerültek elő, amelyek a kor héber nyelvének és írásának fontos forrásai. Az osztrakon szövege szerint egy hadseregparancsnok útban Egyiptom felé megállt Lákisban, datálása Cidkija kilencedik éve, vagyis a Babilon elleni felkelés időpontja. Kobicisztát A kobicisztát az atazanavirral(en) vagy darunavirral(en) kombinációban alkalmazott gyógyszer HIV-fertőzés kezelésére. Hatásmód A CYP3A(en) családba tartozó enzimeket gátolja. Ezek az enzimek bontják el magát a kobicisztátot (azok szubsztrátja), az atazanavirt és a darunavirt is. A kobicisztátnak önmagában nincs HIV elleni hatása. A másik két szer valamelyikének hatását erősíti azzal, hogy gátolja az azokat lebontó enzimeket. A kobicisztát gyenge CYP2D6(en)-inhibitor, és kismértékben a CYP2D6 által metabolizálódik. Gyógyszer kölcsönhatások A CYP3A enzimcsalád számos gyógyszer lebontását végzi. Kobicisztáttal együtt adva e gyógyszerek vérplazmaszintje nő, hatásuk fokozódik vagy elhúzódik, mellékhatások jelenhetnek meg. Ellenjavallt a kobicisztátot olyan szerekkel együtt adni, melyek lebontása nagymértékben függ a CYP3A enzimektől, pl.: dihidroergotamin(en), ergotamin(en), ergometrin(en), midazolám (orálisan alkalmazott), triazolám(en), amiodaron(en), kinidin, ciszaprid(en), pimozid(en), alfuzozin(en), szimvasztatin, lovasztatin(en) valamint szildenafil. E szerek emelkedett plaszmaszintje életveszélyes állapotot okozhat. A kobicisztátot ellenjavallt olyan gyógyszerekkel együtt adni, melyek a CYP3A-enzimek hatását növelik, ez ui. csökkentené a kobicisztát, végső soron pedig az atazanavir vagy darunavir hatását, és vírusrezisztencia kialakulásához vezetne. Erős CYP3A-induktor pl. a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum), rifampicin, karbamazepin, fenobarbitál, fenitoin. Közepes és gyenge CYP3A-induktor pl. az etravirin(en), efavirenz(en), nevirapin(en), boceprevir(en), telaprevir(en), flutikazon és a bozentán(en). A kobicisztátot más CYP3A-gátlóval együtt adva megnőhez a kobicisztát vérplazmaszintje. Ilyen pl. a itrakonazol, ketokonazol, és a vorikonazol(en). Ellenjavallatok 65 év feletti és 18 év alatti betegeken nem vizsgálták a kobicisztát hatását; ebben a korosztályban a kobicisztát ellenjavallt. A kobicisztát gátolja a tubuláris kreatinin(en)-kiválasztást, ezáltal a kreatinin-clearance-et. Nem vizsgáltak olyan HIV-betegeket, akik kreatinin-clearance-e 70 ml/percnél alacsonyabb volt. Ha a beteg ilyen érték mellett bármilyen más, a kreatinin-clearance(en) alapján módosítandó adagú szert szed, akkor a kezelést nem szabad megkezdeni. Dialízisbenben részesülő betegeken nem vizsgálták a kobicisztát hatását. Súlyos májkárosodásban nem vizsgálták a kobicisztátot. Nem vizsgálták a kobicisztátot terhes nőkön. Az állatkísérletek igazolták, hogy a kobicisztát kiválasztódik az anyatejbe, az újszülöttre pedig ismeretlen a hatása, ezért szoptatás alatt is ellenjavallt. Mellékhatások Gyakori mellékhatások fokozott étvágy, a vércukorszint emelkedése, az ízérzékelés zavara hányinger, hányás, hasmenés, puffadás, hasfájás kiütés fáradtság, álmatlanság, rendellenes álmok fejfájás, szédülés, aluszékonyság sárgaság, a bilirubinszint emelkedése Biztonságossági vizsgálatok Az állatkísérletekben termékenységgel és az utóddal kapcsolatos káros hatást nem találtak. Jelentős túladagoláskor patkányoknál a magzat gerincoszlopának és szegycsontjának csontosodási zavara lépett fel. Kutyáknál és nyulak EKG-jában a kobicisztát kismértékben megnyújtatta a QT- és PR-intervallumot. 10-szeres túladagoláskor kutyáknál csökkent a bal kamrai funkció. Hosszú távú vizsgálatban patkányoknál rákkeltő hatást találtak, mely fajspecifikusnak bizonyult, és egereknél nem fordult elő. Embernél nem várható karcinogén hatás. Adagolás 150 mg kobicisztátot naponta egyszer, étkezés közben, szájon át kell bevenni 300 mg atazanavirral vagy 800 mg darunavirral együtt. A kobicisztátot elsősorban a máj bontja le és választja ki. Enyhe vagy közepes májkárosodásban nincs szükség a kezelés módosítására. Súlyos májkárosodásra, hepatitisz B vagy C-re vonatkozóan nincsenek adatok. A kobicisztát 86%-ban a széklettel, 8%-ban a vizelettel ürül. Súlyos vesekárosodásban sincs szükség az adag módosítására. Készítmények Tybost Stribild (elvitegravir (en) , kobicisztát, emtricitabin (en) és tenofovir dizoproxil fumarát (en) kombinációja) Magyarországon nincs forgalomban. Benedicto de Moraes Menezes Benedicto de Moraes Menezes (Rio de Janeiro, 1906. október 30. – Rio de Janeiro, 1944. február 11.) brazil labdarúgócsatár. Klubcsapatban Hazájában kezdte pályafutását a Grêmio Brasil de Pelotas csapatában. 1927 és 1932 közt a Botafogóban játszott. 1933-ban a Fluminense csapatához szerződött. 1933-ban Európába igazolt, az olasz Torino szerződtette. Két év múlva az országon belül váltott klubot és a Lazio játékosa lett. Neve olaszos formában Benedicto Zacconi volt. Válogatottban A brazil labdarúgó-válogatott színeiben részt vett az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon. Összesen 3 meccsen 1 gólt szerzett. Hétpróba A hétpróba (görög eredetű szóval heptathlon) egy összetett versenyszám az atlétikában. Míg a tízpróbát csak férfiak számára írják ki, a hétpróbában nők és férfiak egyaránt versenyeznek. Női hétpróba Szabadtéren rendezik. Versenyszámai 100 m gátfutás , magasugrás , súlylökés , 200 m síkfutás , távolugrás , gerelyhajítás , 800 m síkfutás . Története Csak 1980-ban váltotta fel az ötpróbát. Olimpiai számként az 1984-es nyári olimpián mutatkozott be. Hazánkban az első bajnokságot hétpróbában 1981-ben rendezték meg. Férfi hétpróba Teremben rendezik. Története Ez a hétpróba eredeti változata. Versenyszámai 60 m síkfutás , távolugrás , súlylökés , magasugrás , 60 m gátfutás , rúdugrás , 1000 m síkfutás . A verseny feltételei A versenyszámokat két nap alatt rendezik meg. Az első versenynapon négy, a másodikon három számra kerül sor. A győztest a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) pontrendszere alapján állapítják meg. Az elsőséget pontegyenlőség esetén a versenyző által megnyert versenyszámok száma alapján állapítják meg. Forrás Magyar nagylexikon 9. kötet 428. old. 5-ös busz (Békéscsaba) A békéscsabai 5-ös jelzésű autóbusz a belvárosi Autóbusz-állomás és Mezőmegyer között közlekedik. A viszonylatot a DAKK Zrt. üzemelteti. Ez az egyetlen járat, amely összeköti Mezőmegyer városrészt a belvárossal, valamint az autóbusz- és vasúti pályaudvarral. A vonalon javarészt MAN SG 263-as és MAN SG 313-as autóbuszok járnak. Jellemzői Az 5-ös helyijáratnak igazán a munkakezdés- és végzésnél jut nagyobb szerep, vagyis a hivatásforgalom a döntő. A reggeli órákban Mezőmegyer felől jóval nagyobb a befelé irányuló forgalom, mivel a diákok, illetve a dolgozók ezen jutnak be a városba. A tanulók számára különösen kedvező, hogy Békéscsaba igen sok iskolája mellett elhalad a járat, illetve felfűzi a belváros fontosabb pontjait is. A délutáni órákban a visszafelé irányuló forgalom az erősebb. Megállóhelyei Mezőmegyer felé a Jókai utca (Jókai utca), az Autóbusz-állomás felé a Petőfi liget (Andrássy út) megállónál állnak meg a buszok. Kiegészítések Körösi utca járatok (K): iskolai napokon 7.00-tól és 7.25-től kisebb, a Körösi utca megállótól (Mokry utcától) induló járatok is indulnak. Mokry utca nélküli járatok (n): iskolai napokon 6.55-től és 7.10-től rövidített, a Mokry utcát nem érintő járatok is indulnak. Változások A belvárosi Szent István tér átépítése miatt 2012. október 1-től a busz útvonala jelentősen megváltozott. Megszűnt az 1-es, 2-es valamint az 5-ös buszok összekapcsolása. Az 5-ös busz mindkét irányban a Jókai utca-Luther utca útvonalon éri el a Szeberényi teret (vagy a másik irányban a Petőfi ligetet), kihagyva a Petőfi utca, Haán Lajos utca, Szabadság tér megállókat. Mezőmegyer irányában a Petőfi liget helyett a Jókai utcai (Csaba Center melletti) megállóban, az Autóbusz-pályaudvar felé pedig az Angyalos-kúttal szemben lévő (Petőfi liget) megállóban állnak meg a buszok. Chaudenay (Saône-et-Loire) Chaudenay település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1109 fő (2015). Chaudenay Ébaty, Corcelles-les-Arts, Corpeau, Chagny és Demigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Joseph Ndo Joseph Ndo (Yaoundé, 1976. április 28. –) kameruni labdarúgó. Karrierje Klub 2006 decemberében igazolt el a Shelbourne-től, miután segített a csapatnak elérni 4 év alatt a harmadik bajnoki címét. Bohemians előtti csapatai: Cotonsport Garoua, Neuchâtel Xamax, RC Strasbourg, Chengdu Wuniu, St. Patrick's Athletic FC (2-szer) és Shamrock Rovers. A Bohemianshoz a 2009-es szezon előtt igazolt. Az első mérkőzésén a Dundalk FC elleni 1-0-s mérkőzésen gólt szerzett. 2009 július 15-én kulcsfontosságú gólt lőtt a Red Bull Salzburg elleni 1-1-es mérkőzésen a 2009–2010-es UEFA-bajnokok ligája selejtezőjén. Ám a csapat 2-1-es összesítéssel kiesett. Szeptemberben a League of Ireland Cup győztese lett. Az év végéig segítette a csapatot a sorozatban második ír bajnokság győzelméhez, mindössze 4 ponttal megelőzve a Shamrock Rovers csapatát. A Drogheda United és a Sligo Rovers ellen szerzett fontos gólok is segítettek ehhez. A PFAI az év csapatába is beválaztották, csapattársaival, Brian Murphy-vel, Conor Powell-lel, Ken Oman-nal, Brian Shelley-vel és Gary Deegan-nal. Egyike azoknak, aki játszott a "Dublin Nagy 4-esében": St. Patrick's Athletic, Shelbourne, Shamrock Rovers, és Bohemians. 2010. március 23-án ít alá a Sligo Rovershez. Nemzetközi A kameruni labdarúgó-válogatott tagja volt, miután Claude LeRoy felfedezte az 1998-as világbajnokság előtt. Három mérkőzést játszott. A 2002-es világbajnokság selejtezőin három mérkőzést játszott, ám a végén csak csere volt. 2002 óta nem játszik és kijelentette, hogy nem is akar. 21 mérkőzésen vett részt. Díjai Ír bajnokság : 3 Shelbourne- 2004, 2006 Bohemians - 2009 PFAI Év Játékosa : 1 Shelbourne - 2006 League of Ireland Cup : 1 Bohemians - 2009 Nambokucsó A nambokucsó (���, Hepburn-átírással: Nambokucho vagy Nanbokucho, 'északi és déli udvar') 1337-től 1392-ig terjedő időszak Japán történelmében. Az Asikaga Takaudzsi sógun által elűzött Go-Daigo császár 1337. januárjában alapította meg a „déli udvart” (a Kiotótól délre eső Josinóban), miután Takaudzsi egy évvel előbb Kiotóban trónra ültette Kómjót (Kómjó a 13. századi Go-Fukakusza császár leszármazottja volt, Go-Daigo pedig Go-Fukakusza öccséé, Kamejama császáré). A kettős császárságnak az vetett véget, hogy 1392-ben, Go-Komacu trónra lépésekor ő és az Asikagák Muromacsi-bakufuja garantálta: eztán az „idősebb” és a „fiatalabb” ág, vagyis az északi és a déli udvar felváltva fog uralkodni. Az ígéretből semmi sem lett: Akihito is az azóta folyamatosan regnáló északi udvar, az idősebb ág sarja. (1911-ben mellesleg paradox politikai kérdés lett a dologból: a Meidzsi-restauráció szellemében az iskolai tankönyvek a sógunátussal szembehelyezkedő déli udvart „jogosították”, ehhez azonban Meidzsi császár jóváhagyása is kellett volna, aki viszont minden felmenőjével egyetemben természetesen az északit testesítette meg.) Forrás Gy. Horváth László : Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567 Edwards megye (Texas) Edwards megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Rocksprings. Lakosainak száma 1884 fő (2013. július 1.). Edwards megye Val Verde, Sutton, Kimble, Kerr, Real és Kinney megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 1974 a jogalkotásban 1974-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg: Magyarország Törvények (4) 1974. évi I. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről 1974. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról 1974. évi III. törvény a külkereskedelemről 1974. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről Törvényerejű rendeletek (24) Forrás : Törvényerejű rendeletek teljes listája (1949 - 1989) 1974. évi 1. törvényerejű rendelet a devizagazdálkodásról 1974. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Varsóban, 1973. június 5-én aláírt konzuli egyezmény és az egyezményhez tartozó jegyzőkönyv kihirdetéséről 1974. évi 3. törvényerejű rendelet a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Törzsének és egyéb vezetési szerveinek jogképességére, kiváltságaira és mentességeire vonatkozó, Moszkvában, 1973. április 21-én aláírt egyezmény kihirdetéséről 1974. évi 4. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1973. május 17-én aláírt konzuli egyezmény és az egyezményhez tartozó jegyzőkönyv kihirdetéséről 1974. évi 5. törvényerejű rendelet egyes felsőoktatási munkaköröknek határozott idejű munkaviszonyban ellátásáról 1974. évi 6. törvényerejű rendelet a külföldiek ingatlanszerzésének szabályozásáról 1974. évi 7. törvényerejű rendelet az alsó és középfokú oktatási-nevelési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról 1974. évi 8. törvényerejű rendelet az állami népesség-nyilvántartásról 1974. évi 9. törvényerejű rendelet a társadalom fokozottabb védelméről a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnözők elleni hatékonyabb fellépés érdekében 1974. évi 10. törvényerejű rendelet az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről 1974. évi 11. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1973. évi IV. törvény módosításáról 1974. évi 12. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a légiközlekedés tárgyában Budapesten, az 1972. évi november hó 18. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1974. évi 13. törvényerejű rendelet tanítóképző főiskolák létesítéséről 1974. évi 14. törvényerejű rendelet Szombathelyen tanárképző főiskola létesítéséről 1974. évi 15. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szerzői jogok kölcsönös védelmére Budapesten, az 1967. évi november hó 17. napján kötött és az 1968. évi 6. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény módosításának kihirdetéséről 1974. évi 16. törvényerejű rendelet a vasúti személy- és poggyászfuvarozási Nemzetközi Egyezmény pótegyezményének kihirdetéséről 1974. évi 17. törvényerejű rendelet az állam- és közbiztonságról 1974. évi 18. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya egyes rendelkezései módosításának kihirdetéséről 1974. évi 19. törvényerejű rendelet a tengeri kereskedelmi hajózásban megvalósuló együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről 1974. évi 20. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Libanoni Köztársaság közötti idegenforgalmi együttműködés tárgyában Budapesten, 1971. évi szeptember hó 18. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1974. évi 21. törvényerejű rendelet a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet kiegészítéséről 1974. évi 22. törvényerejű rendelet a Béke és Barátság Érdemrend alapításáról 1974. évi 23. törvényerejű rendelet a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról és kiegészítéséről 1974. évi 24. törvényerejű rendelet a jogszabályok kihirdetéséről és hatálybalépéséről Minisztertanácsi rendeletek 1/1974. (I. ?.) MT rendelet 2/1974. (I. 9.) MT rendelet a lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról 3/1974. (I. 9.) MT rendelet 4/1974. (I. 9.) MT rendelet 5/1974. (I. ?.) MT rendelet a hajólajstromról 6/1974. (I. 17.) MT rendelet az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményekről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 3/1973. (I. 26.) MT rendelet módosításáról 7/1974. (III. 20.) MT rendelet a Magyar Köztársaság címere, valamint az állami felségjogra utaló egyes elnevezések és megjelölések használatának rendjéről 8/1974. (III. ?.) MT rendelet 9/1974. (III. 21.) MT rendelet az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról 10/1974. (III. ?.) MT rendelet 11/1974. (V. 14.) MT rendelet az anyakönyvek vezetéséről és a házasságkötési eljárásról szóló 38/1963. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról 12/1974. (V. 14.) MT rendelet 13/1974. (V. 14.) MT rendelet 14/1974. (V. 14.) MT rendelet a névváltoztatásról szóló rendelkezések módosításáról 16/1974. (V. 15.) MT rendelet oktatás-nevelési, közművelődési és művészeti díjak létesítéséről, valamint művészeti alkotásokra pályázatok hirdetéséről 17/1974. (V. ?.) MT rendelet 18/1974. (V. ?.) MT rendelet ? 19/1974. (V. ?.) MT rendelet 20/1974. (V. ?.) MT rendelet 21/1974. (V. 24.) MT rendelet a magánszemélyek gépjárműhasználatáról szóló 37/1972. (XI. 9.) MT rendelet kiegészítéséről 22/1974. (?. ?.) MT rendelet ? 23/1974. (?. ?.) MT rendelet ? 24/1974. (?. ?.) MT rendelet ? 25/1974. (VI. 16.) MT rendelet a 24/1950. (I. 21.) MT rendelet hatályon kívül helyezéséről 26/1974. (VI. 21.) MT rendelet a tűzvédelmi tevékenység elismeréséről 27/1974. (?. ?.) MT rendelet ? 28/1974. (?. ?.) MT rendelet 29/1974. (VII. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között az 1972. évi december hó 20. napján Budapesten aláírt egészségügyi együttműködési egyezmény kihirdetéséről 30/1974. (VII. 15.) MT rendelet a tudományos és műszaki kutatások anyagi-műszaki ellátása terén megvalósítandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről 31/1974. (VII. 15.) MT rendelet ? 32/1974. (VII. 15.) MT rendelet a nyugellátások és egyéb ellátások, valamint a gyermekgondozási segély kiegészítéséről 33/1974. (VII. 20.) MT rendelet az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) Korm. rendelet kiegészítéséről 34/1974. (?. ?.) MT rendelet 35/1974. (VIII. 18.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Albán Népköztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti árufuvarozás tárgyában Budapesten, az 1973. évi október hó 3. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 36/1974. (IX. 29.) MT rendelet a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó házastársának belföldi munkaviszonyáról 37/1974. (X. 16.) MT rendelet az 1975. évi általános népességösszeírásról 38/1974. (?. ?.) MT rendelet ? 39/1974. (XI. 1.) MT rendelet a rendőrségről 40/1974. (XI. 1.) MT rendelet a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetéről 41/1974. (XI. ?.) MT rendelet 42/1974. (XI. 20.) MT rendelet a Nemzetközi Textilkereskedelemre vonatkozó Egyezmény kihirdetéséről 43/1974. (XI. 27.) MT rendelet a Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának kiegészítéséről 45/1974. (XI. 27.) MT rendelet a Gépjármű Fuvarozási Szabályzat módosításáról 44/1974. (?. ?.) MT rendelet 46/1974. (XII. 4.) MT rendelet az állampolgárok tulajdonában levő, üresen álló családi házak értékesítéséről 47/1974. (XII. 19.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormányának az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezményhez történt csatlakozásáról 48/1974. (XII. ?.) MT rendelet 49/1974. (XII. 24.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság középiskoláiban, szakközépiskoláiban, főiskoláin és egyetemein folytatott tanulmányok befejezéséről, valamint a tudományos fokozatok és címek megszerzéséről kiállított okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről létrejött, az 1973. évi május hó 22. napján Berlinben aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről 50/1974. (XII. 28.) MT rendelet az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet módosításáról 51/1974. (XII. 30.) MT rendelet a magyar állampolgárok külföldi munkáltatók alkalmazásába lépésének szabályairól Miniszteri rendeletek 1/1974. (I. 17.) PM rendelet a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 30/1974. (VII. 30.) MüM rendelet magyar állampolgár külföldi munkáltató alkalmazásába lépéséhez szükséges munkavállalási engedélyről és annak alapján létesített munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályokról 42/1974. (XII. 30.) PM rendelet az eszközlekötési járulékról Bangó Marika Bangó Marika (Vásárosnamény, 1966. december 14. –) magyar énekesnő, dalszövegíró, zeneszerző, előadóművész, Bangó Margit énekesnő lánya. Első nagylemezét "Gömbbe zárt világ" címmel 2016-ban adta ki. A budapesti éjszakai élet egyik ismertebb alakja, számos szórakozóhelyen és bárban lépett már fel sikerrel. Élete 1966. december 14-én született Bangó Margit énekesnő, és Bangó Lajos zenész leányaként. Érdeklődése a zene iránt korán megmutatkozott, de korai gyermekvállalása miatt karrierképét hátrahagyta. 15 évesen szülte első gyermekét Jellinek Tinát kit később három gyermek követett. A zenéhez a 2010-es években fordult, mikorra gyermekei is felnőtté váltak, s ő maga is önálló karrierbe tudott kezdeni. Leszerződött a Trimedio Music Kft-hez ahol 2016-ban meg is jelent első nagylemeze "Gömbbe zárt világ" címmel, mulatós és cigány dalokkal. A lemez sikeres volt, és mind az online mind a fizikai példányszámok azt mutatták, hogy a közönségnek tetszik a korong. Marika széles rajongótábort tudhatott maga mögött már a lemez kiadása előtt is, hiszen sűrűn lépett fel olyan, a budapesti éjszakában népszerű előadókkal mint Amanda Elstak vagy maga, saját édesanyja a Kossuth díjas Bangó Margit. Magánélete Két fia és két lánya, valamint öt unokája van. Gyermeki közül televíziós szerepléseivel Jellinek Tina ismert közönség számára. Férje, Horváth Elemér zenész, aki egykoron édesanyjának Bangó Margitnak is a férje volt. Édesanyjához, mióta férjhez ment nem jó kapcsolat fűzi. Jelenleg (2017) is számos fellépésre hívják, első lemezének dalait pedig hamar megszerette közönsége. Cigánybálokon, szórakozóhelyeken állandó sztárvendég. Diszkográfia 2016 - Gömbbe zárt világ (Kiadó: Limonádé Records) Golancourt Golancourt település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 382 fő (2015). Golancourt Berlancourt, Flavy-le-Meldeux, Le Plessis-Patte-d’Oie, Brouchy, Esmery-Hallon és Muille-Villette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Germain Sanou Germain Sanou (Bobo-Dioulasso, 1992. május 26. –) Burkina Fasó-i válogatott labdarúgókapus, a Beauvais Oise játékosa. A Burkina Fasó-i válogatott tagjaként részt vett a 2010-es, a 2012-es és a 2013-as afrikai nemzetek kupáján. Sikerei, díjai Afrikai nemzetek kupája döntős (1): 2013 Mouse Guard A Mouse Guard David Petersen író és rajzoló képregénysorozata. A történetek főszereplői egerek, akik egy, a középkori Európát mintázó világban küzdenek a fennmaradásért. A sorozat megszületése David Petersen saját bevallása szerint mindig rajongott a klasszikus állatmesék, mint például Aiszóposz vagy Kenneth Grahame művei, valamint a középkorban játszódó kalandos történetek iránt. A Mouse Guard ötlete ezek ihletésére született meg még Petersen középiskolai évei alatt. Kezdeti elképzelése szerint számos állattal szerette volna benépesíteni történeteinek kitalált világát, melyek közül minden faj más kultúrát képviselt volna. Petersen ezt a kezdeti elgondolását a Disney Stúdió 1973-as, Robin Hood című animációs filmjéhez hasonlította, azzal a különbséggel, hogy saját történetét egy sokkal komolyabb formában szerette volna kivitelezni, melyben megjelenik a természetben fennálló ragadozó-zsákmányállat viszony is. Az egerek, a tápláléklánc vonalát követve, mint a legkiszolgáltatottabb faj, a legkisebbek lettek volna. Petersen először az ő társadalmukat kezdte megtervezni, hogy azok hogyan lennének képesek fennmaradni ilyen hátrányos helyzetben. Az egerek ennek során egyre fontosabb szerephez jutottak Petersen ötletében, aki úgy érezte, hogy megtalálta azokat a szereplőket, akiknek a világnézetét szeretné bemutatni a képregényén keresztül. A Mouse Guard tényleges koncepciója a középiskola után, 1996 körül fogalmazódott meg Petersenben. Petersen először 2004 őszén vett részt kiállítóként a Motor City Comic-Con nevű Michigan állambeli képregénytalálkozón. Ekkor még nem volt egyetlen kész képregénye sem, így barátja tanácsára minden fellelhető munkáját, ceruza- és tusrajzokat, festményeket, és még szobrokat is magával vitt. A legtöbb érdeklődő a leendő Mouse Guard szereplőit ábrázoló képekkel kapcsolatban kérdezősködött, így Petersen úgy döntött, hogy a következő, fél év múlva esedékes találkozóra elkészíti a képregény első füzetét. Petersen hetente egyszer, munka után látogatott egy ’Művészeti Estnek’ nevezett baráti összejövetelt, melyen amatőr alkotók gyűltek össze, akik egymás között vitatták meg azokat a munkáikat, amiken éppen dolgoztak. A sorozat ekkori tervezett címe még 1149 volt. Petersen igyekezett ezeken az összejöveteleken mindig kész ceruzarajzokkal megjelenni, amiket ott tussal befejezhet. Írott forgatókönyve nem volt, csak egy határozott elképzelése a szereplők párbeszédeiről a különböző oldalakon. Többnyire csak vázlatpontok és jegyzetek alapján dolgozott, a szöveget csak a képek befejezése után találta ki. A 2005 májusában megtartott Motor City Comic-Con-on Petersen már a Mouse Guard első, magánkiadású fekete-fehér, huszonnégy oldalas számával vett részt. A füzet mind példánya szerencsésen elkelte a találkozón, az érdeklődőknek pedig megígérte, hogy fél év múlva készen lesz a második szám is. Az első szám eredeti rajzait szintén pénzzé tette, hogy abból finanszírozni tudja a következő szám nyomtatási költségeit. Petersen a 2005-ös San Diego Comic Con-on, melyen csak mint látogató vett részt, és csak barátai számára vitt néhány példányt képregényéből, találkozott a szintén Michigani Phil Baker képregényes újságíróval. Baker azt tanácsolta neki, hogy keresse fel az Archaia Studios Press nevű kiadó standját, akik új fantasy műfajú műveket keresnek. Peterson már korábbról ismerte a kiadó alapítóját, Mark Smylie-t, akivel elbeszélgettek a Petersen képregényéről és a vele kapcsolatos terveiről. Miután Petersen visszatért Michiganbe, Smylie-val e-mail segítségével tartották a kapcsolatot és tárgyalták meg a kiadás és a szerződés részleteit. Megjelenése A Mouse Guard első, a Archaia Studios Press gondozásában megjelent száma 2006 februárjában jelent meg. David Petersen ekkor még bizonytalan volt benne, hogy sikeres lesz-e a munkája. Mikor az első, Fall 1152 alcímű sorozaton kezdett dolgozni, elkezdte kigondolni a képregény történetének főbb eseményeit, amikről mesélni szeretett volna az olvasóknak. A Fall: 1152 utolsó, hatodik számának megjelenésekor már további négy sorozat cselekményét tervezte meg vázlatosan. A Mouse Guard második, 2007 júliusa és 2009 májusa között megjelenő, Winter 1152 alcímű sorozatának cselekményét Petersen bizonyos tekintetben George Lucas Csillagok háborúja című filmsorozatának A Birodalom visszavág című részéhez hasonlította. A képregény központi témája a túlélés, sötét és a történet vége nem igazán zárja le a cselekményt. Fontos szerep jut a szereplők jellemfejlődésének, valamint egy romantikus szál is helyet kap benne. A történet megtervezésekor Petersen figyelemmel kísérte az olvasók véleményét és reakcióit is az első sorozattal kapcsolatban, hogy megállapítsa, mi az, amit nem sikerült egyértelműen, elgondolása szerint ábrázolnia a szereplőkkel kapcsolatban. 2008-ban az Archaia átszervezése miatt, amit felvásárolt a Kunoichi, a Mouse Guard füzeteinek megjelenése jelentősen elcsúsztak. Petesen ennek ellenére maradt a kiadónál. Döntését azzal magyarázta, hogy mikor kezdeteben úgy érezte, hogy senkinek nem fog kelleni a munkája, a kiadó lehetőséget adott számára, így kitart az Archaia mellett. A 2010-es Free Comic Book Day alkalmából jelent meg a Sprint 1153 című, tizenegy oldalas történet. Mivel az esemény alkalmából megjelenő kiadványok célja, hogy a kiadók új olvasókkal ismertessék meg az általuk gondozott sorozatokat, Petersen igyekezett, hogy a rövid történet a Mouse Guardot ismerők és a vele ismerkedők számára is egyaránt szórakoztató és érdekes olvasmány legyen. A sorozat világa és szereplői A képregény természetközeli világát David Petersen gyermekkori, Michigan állambeli kirándulásai és táborozásai ihlették, így az élesen elkülönülő, szintén Michigan időjárását idéző évszakok a történet fontos részét képezik. Nyilatkozata szerint megpróbál minél valósághűbben és autentikusan rajzolni, de a képregény kitalált világának időperiódus nem teljesen kötött. A környezet a középkori Európát idézi, ami megközelítőleg megfelelő meghatározása is, bár ettől akár három évszázadot is letérhet, ha bizonyos történetelemek úgy kívánják. Az egérközösség matriarchális társadalmi berendezkedéséhez Petersen nagyanyja adta az inspirációt. „Sokan úgy hitték volna, hogy nagyapa irányítja a házat. Úgy értem, úgy festett az egésze mint egy 1950-es évekbeli, vagy korábbi család, ahol a nagymamám külsőre June Cleaver volt, azzal a különbséggel, hogy ha több időt töltöttél vele, észrevetted, hogy ő az, aki valójában a döntéseket hozza. Azt hiszem ezt néha még nagyapa sem vette észre.” – nyilatkozta Petersen. A Mouse Guard szereplői bizonyos mértékben Petersen baráti körét mintázzák. A heves természetű Saxon és a jóval visszafogottabb Kenzie közötti kapcsolatnak, kettejük különbözőségének és egészséges rivalizálásának a Petersen és legjobb barátja közötti viszony az alapja. Saxon gyengéit és hibáit Petersen saját magáról mintázta, Kenzie pedig ugyanolyan lassú természetű, mint barátja. June-t, Barkstone egyik fogadójának gazdasszonyát felesége, Julia után mintázta, az Őrség két tagját, Landrát és Isabelt pedig neje két testvéréről. A képregény sajátosságai és az alkotói folyamat A szabványos amerikai képregények állított téglalap formátumával szemben a Mouse Guard füzetei négyzetesek. David Petersen megítélése szerint az általa gyakran alkalmazott panorámaképet a téglalap alakú oldalak kicsi széllessége miatt nehezen, csak két oldalra elnyújtott panelekkel tudta volna kivitelezni. A négyzetes formátumban a panelek nagyobbnak tűnnek, így nagyobb távolságból mutathatja be az egyes jeleneteket, szinte filmszerű hatást keltve. Petersen a képregény elkészítésének első lépéseként körvonalazza magában az egyes történetek főbb elemeit és tartalmát, majd ezeket vázlatpontokba szedve füzetekre lebontja azt. Ezek alapján készíti el az oldalak rajzait, melyeken jelentenként csoportokra osztva dolgozik. Esetenként csupán egyetlen oldalt készít el tusrajzzal együtt, úgy, hogy még nincs elképzelése a követkő oldal pontos kinézetéről. A történet pontos párbeszédeit általában a rajzok elkészítése közben találja ki, de ez igen változó lehet. Néha már a vázlatok készítésekor megírja a dialógusokat, néha csak a tusrajz elkészítése közben, néha pedig már csak a teljes rajzolásai folyamat végén. A korai történetekben Petersen kevesebb párbeszédet használt mint a későbbiekben, mivel úgy érezte íróként nem túl jó, így azt szerette volna, hogy inkább a képek meséljék el a cselekményt. A dialógusokat általában utólag felesége segítségével még egyszer átfutják, és ahol szükséges finomítanak rajtuk, hogy azok jobban illeszkedjenek az adott szereplőkhöz. Petersen hat részes történetekben gondolkodik és tervezi meg a cselekményt, bár ez nem kötött szabálya, így alkalmanként, ha a történet úgy kívánja, kész eltérni tőle. Ezek a nagyobb hat részes történeti egységek csak idő, tér és természetesen szereplők tekintetében függenek össze. Ugyan bizonyos elemek átkerülhetnek az egymást követő sorozatokba, de Peterson nyilatkozata szerint nem kíván a Csillagok háborúja-hexalógiához hasonló, egyetlen nagy, epikus történetet létrehozni. Petersen grafikusként végzett a Kelet-Michigani Egyetemen, mely saját bevallása szerint annak ellenér, hogy nem pontosan azt tanulhatta, amit szeretett volna, segített neki abban, hogy több figyelmet fordítson képei vonalainak minőségére és a kompozícióra. Véleménye szerint a rézkarcokkal és fametszetekkel kapcsolatos ismeretei megmutatkoznak a Mouse Guardban is. Így például tusrajzai több vonásukban is a rézkarcokat idézik. A képregény színezését a hagyományos ceruza- és tusrajzok alkalmazásával szemben digitális technikával, a beszkennelt oldalakon rajzszoftverrel végzi. Tapasztalata szerint a digitális színezéssel gyorsabban halad a munkával és nem kell amiatt aggódnia, hogy elront valamit. Megítélése szerin ez nem von le munkája értékéből, és az eredeti fekete-fehér oldalakat később ugyanúgy értékesítheti. A szoftveres színezés választása valójában abból a kényszerű helyzetből született meg, hogy Petersen első, még magánkiadásban megjelenő Mouse Guard-füzetének eredeti rajzai már csak digitális formában voltak meg az alkotónak. A színezést Mark Smylie biztatására kezdte saját maga végezni. Petersennek némi időbe telt mire kikísérletezte, hogy milyen színpalettával akar dolgozni, és hogy hogyan bánjon a rajzolt vonalakkal. Mivel az első szám színezésével, melyet egyesek vízfestésnek hittek, kapcsolatban számos pozitív visszajelzést kapott, Petersen úgy gondolta, hogy mivel már birtokában van némi tapasztalata és mert a munkafolyamat is gördülékenyen haladt a módszerrel, továbbra is digitális technikánál fogja végezni azt. Valódi vízfestékkel csak az első két szám borítója készült. Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Forgácskút) A forgácskúti Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07780 sorszámon szerepel. Körtvélyessy Zsolt Körtvélyessy Zsolt (Budapest, 1941. április 2. –), születési neve: Körtvélyessy Zsolt Lóránt, Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész. Életpályája Körtvélyessy Pál és Endre Ilona gyermekeként született. 1965-ben fejezte be a Filmszínészképző Stúdiót. 1969-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1969–1979 között 10 évig a kecskeméti Katona József Színház, a Békés Megyei Jókai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház színésze volt. 1979–1988 között a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 1989–2008 között a Nemzeti- illetve Pesti Magyar Színház társulatának tagja. 2008-tól a kecskeméti Katona József Színház tagja. Színházi szerepei Mrożek: Rendőrség....Rendőr Büchner: Woyzeck....Tamburmajor Shaw: Androcles és az oroszlán....Secutor Ibsen: A vadkacsa....Kaspersen Brecht: A vágóhidak Szent Johannája....Első katona Jarry: Übü király avagy a lengyelek....Fedorovits Mihály William Shakespeare : Rómeó és Júlia ....Thybalt; Polgárőr Osztrovszkij: Jövedelmező állás....Belogubov Terry: Viet-rock.... Móricz Zsigmond : Légy jó mindhalálig....Igazgató Szép Ernő : Azra....Arszlán Czakó Zsigmond : László király....Dezső William Shakespeare : Macbeth ....Malcolm Galgóczi Erzsébet : A főügyész felesége....Imre Szakonyi Károly : Adáshiba....Szűcs; Emberfi Szigligeti Ede : A trónkereső....Hírnök William Shakespeare : II. Richard....Henrik Eftimiu: A csavargó....A csavargó Illyés Gyula : Fáklyaláng....Szemere Bertalan; Kossuth Lajos Lope de Vega : Dacból terem a szerelem....Don Pedro Giron Kós Károly : István király....Kurt Moreto: Donna Diana, avagy közönyt közönnyel....Carlos William Shakespeare : IV. Henrik....Henrik William Shakespeare : Vízkereszt, vagy amit akartok....Orsino Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában....Duperret Bulgakov: Rein mérnök álma....Rein Déry-Pós: Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról.... Krleža Miroslav: Golgota....Pavle Witkiewicz: Az anya....Ismeretlen férfi Balázs Béla : Cinka Panna balladája....Ocskay László William Shakespeare : VI. Henrik....Suffolk Victor Hugo : Királyasszony lovagja....Ruy Blas Hacks: A Lobositzi csata....Kracht Görgey Gábor : Törököt fogtunk....Vastag Balázs Williams: Az ifjúság édes madara....Chance Wayne Danek: Negyven gazfickó és egy maszületett bárány....Tiszt William Shakespeare : Athéni Timon....Alcibiades William Shakespeare : Veronai fiúk....A milánói herceg Williams: Amíg összeszoknak....George Haverstick Bulgakov: Álszentek összeesküvése....D'Orsigni márki Gorkij: A nap gyermekei....Dmitrij Szergejevics Vagyin Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása....Férjei Radicskov: Január....Lázár Lev Tolsztoj : Legenda a lóról....Szerpuhovszkij herceg Bakhus....Mars Ödön von Horváth : Férfiakat Szelistyének....A nagyszebeni gróf Kriston Béla: A megszállott....Fazola Henrik Camus: A félreértés....Jan Molière: Tartuffe....Damis Szép Ernő : Lila ákác....Lali Kálmán Imre : Csárdáskirálynő....Miksa William Shakespeare : Lear király....Cornwall fejedelem Hubay Miklós : Egy szerelem három éjszakája....Károly; Bíró Buckman-Swift:...most mind együtt!....William Carlo Goldoni : Csetepaté Chioggiában....Toffolo Shaffer: Black comedy (Játék a sötétben)....Harold Corringe William Shakespeare : Szeget szeggel....Vincentio Krleža: Agónia....Báró Lenbach Kolozsvári Grandpierre Emil : Párbaj az árnyékkal....Zeliczky Szörényi-Bródy: István, a király.... Heltai Jenő : A néma levente....Agárdi Péter Madách Imre : Az ember tragédiája....Az Úr; Péter apostol; Patriarcha; Bábjátékos; Aggastyán Andrejev: Aki a pofonokat kapja....Mancini gróf Carlo Goldoni : Két úr szolgája....Pantalone de Bisognosi Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek....Fjodor Pavlovics Karamazov; Törzskapitány Gorin: A gyújtogató....Kleon Illyés Gyula : Kegyenc....Maximus William Shakespeare : Ahogy tetszik ....Olivér De Filippo: Milliomos Nápoly....Errico Fábián László : Levéltetvek az akasztófán....Ficonka tábornok-hadügyminiszter Vian: Medúzafej....Francis Lopez Brecht: Galilei élete....A bíboros inkvizítora Marivaux: A szerelem és véletlen játéka....Orgon Páskándi Géza : Egriek, vitézek.... Horváth Péter : Enyém a vár.... Szomory Dezső : II. Lajos király....Szapolyai János Agatha Christie : A vád tanúja....Leonard Vole Kopit: Jaj apu, szegény apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az anyu, s az én pici szívem olyan szomorú....Rosafusére O'Neill: Holt fény....Phil Hogan Osztrovszkij: Erdő....Bodajev William Shakespeare : A vihar...Gonzalo Shaw: Sosem lehet tudni....Bohun Ibsen: Peer Gynt....Aslak Walker: A büntető kéz....Victor Fejes Endre : Jó estét nyár, jó estét szerelem....Feketeruhás Hollier: Egy est megér egy Pestet?....Rendező Gogol: Egy őrült naplója....Popriscsin Katona József : Bánk bán ....Simon bán; Petur bán Wilder: Hajszál híján....Mr. Antrobus William Shakespeare : Hamlet, dán királyfi....Hamlet atyjának szelleme; Polonius Tamási Áron : Vitéz lélek...Lázár Móricz Zsigmond : Úri muri....Csörgheő Csuli Molnár Ferenc : Játék a kastélyban....Gál Rostand: Cyrano de Bergerac.... Pinter: Hazatérés....Sam Szigligeti Ede : Liliomfi....Kányai Držić: Dundo Maroje....Dundo Maroje Shaw: Szent Johanna....Robert de Baudricourt Madách Imre : Mózes....Pháraó; Jethro Herczeg Ferenc : Bohóckirálynő....Kunosi testvér Csongrádi Katalin : Énekelj, Déryné!....Vörösmarty Mihály Hellman: Könyörtelenek....Fred Giddens Kosztolányi Dezső : Édes Anna....Vízy Maugham: Dzsungel....Gaze Szenes Béla : Az okos mama....Tabódi Tabódy János Carlo Goldoni : Mirandolina....Őrgróf Bertolt Brecht : Kurázsi mama és gyermekei....Verbuváló; Zsoldosvezér; Másik őrmester; Óbester; Másik paraszt; Zsoldos katona; Dárdás katona; Zászlós Nyirő József : A próféta....Heródes Antipas Barta Lajos : Szerelem....Biky Lev Tolsztoj : Élő holttest....Artemjev Kyd: Spanyol tragédia....Don Cyprian Gábor Andor : Dollárpapa....Szalavec Márai Sándor : Eszter hagyatéka....Endre Szakonyi Károly : Tanár úr, kérem....Schwicker tanár úr Dallos Szilvia : Utószinkron....Sóskuti Hašek: Svejk....Brettschneider; Dub; Grünstein Kovačević: A maratonfutók tiszteletkört futnak....Piton Bill William Shakespeare : Szentivánéji álom ....Égeus Miller: Pillantás a hídról....Alfieri Wojtyła: Az aranyműves boltja....István Székely János : Caligula helytartója....I. Agrippa Middleton-Rowley: Átváltozások....Vermandero Kleist: Az eltört korsó....Tócsa Vitus Dékány Barnabás Dékány Barnabás (Budapest, 1991. augusztus 28. –) magyar színész, rendező. Életpályája 1991-ben született Budapesten. Általános iskolai tanulmányait a szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban végezte. A budapesti Árpád Gimnáziumban érettségizett. A gimnázium után fél évet a BGE kommunikáció és médiatudomány szakán tanult. 2011-2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2016-tól szabadúszóként dolgozik, rendszeresen szerepel a Belvárosi Színház és az Átrium előadásaiban. Édesanyja Balázs Ágnes színésznő. Filmjei Sohavégetnemérős (magyar játékfilm, 2016) A tanár (2018) Crocefieschi Crocefieschi település Olaszországban, Liguria régióban, Genova megyében. Lakosainak száma 545 fő (2017. január 1.). Crocefieschi Busalla, Savignone, Valbrevenna és Vobbia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Salát Gergely Salát Gergely (1975. május 22. –) sinológus, publicista. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Shào Láitè; magyar népszerű: Sao Laj-tö; hagyományos kínai: ���; egyszerűsített kínai: ���.) Életútja 1989-től 1992-ig a Budapesti Piarista Gimnáziumban tanult. Ezt követően a Pekingi 55. sz. Középiskolában folyatta középiskolai tanulmányait, majd a Pekingi Egyetem Jogi Karán jogot hallgatott. Ezt 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán folytatta, ahol három szemesztert végzett. 1996–2001 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kínai szakán, majd 2000-től ugyanezen egyetem történelem szakán tanult. 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem orientalista (kínai) szakos előadójaként diplomázott. 2001–2004 az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának sinológiai programjában vett részt. 2006-ban Az ókori kínai Qin állam büntetőjogának rendszere című értekezésével summa cum laude doktori minősítést szerzett. 1997–2001 között a Külkereskedelmi Főiskola (2000-től Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Távol-keleti Nyelvi és Kommunikációs Intézetében megbízott előadóként kínai üzleti és sajtónyelvet tanított. 1998-tól az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékén (2008-tól Kínai Tanszék) modern és klasszikus kínai nyelvet, filológiát, történelmet, irodalomtörténetet, országismeretet, politikát, Tajvan történetét tanít, 2006-tól egyetemi adjunktusként. 2006-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Központjának megbízott előadójaként kínai kultúrát, Tajvan történetét és kínai nyelvet oktat. 2013-tól a PPKE BTK Kínai Tanszékének egyetemi docense, 2014-től tanszékvezető, 2018-tól a Nemzetközi és Politikatudományi Intézet vezetője. 2006-tól 2013-ig az ELTE Konfuciusz Intézet Modern Kína-kutatási Központjának vezetője, a Konfuciusz Krónika főszerkesztője volt. Jelentősebb publikációi Kínai országismeret. Földrajz, történelem 1911-ig, nyelv ; Keleti Füzetek, Bp., 1999 ( Keleti füzetek ) Mítoszok és vallások Kínában ; szerk. Hamar Imre, Salát Gergely, P. Szabó Sándor; Balassi, Bp., 2000 ( Sinológiai műhely ) Raymond Dawson: A kínai civilizáció világa ; ford. Salát Gergely, Antóni Csaba; Osiris, Bp., 2002 Büntetőjog az ókori Kínában. Qin állam törvényei a shuihudi leletek alapján ; Balassi, Bp., 2003 ( Sinológiai műhely ) Kínai nyelv és irodalom. Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára ; szerk. Hamar Imre, Salát Gergely; Balassi, Bp., 2003 ( Sinológiai műhely ) Szemelvények az ókori kelet jogforrásaiból. Válogatás az ókori Irán, India és Kína jogemlékeiből ; szerk. Jany János, ford., bev., tan., jegyz. Dezső Csaba, Jany János, Salát Gergely; PPKE BTK, Piliscsaba, 2003 ( Studia orientalia ) Kínai filozófia és vallás a középkor hajnalán ; szerk. Hamar Imre, Salát Gergely; Balassi, Bp., 2005 ( Sinológiai műhely ) Modern kínai elbeszélők. Tanulmányok és fordítások Galla Endre 80. születésnapjára ; szerk. Hamar Imre, Salát Gergely; Balassi, Bp., 2007 ( Sinológiai műhely ) Kínai történelem és kultúra. Tanulmányok Ecsedy Ildikó emlékére ; szerk. Hamar Imre, Salát Gergely; Balassi, Bp., 2009 ( Sinológiai műhely ) A régi Kína története ; bőv., átd. kiad.; ELTE Konfuciusz Intézet, Bp., 2010 ( Konfuciusz könyvtár ) A kínai alkotmány ; szerk. Salát Gergely; Typotex–PPKE, Bp., 2015 (Panta 1.) Kínai álom – kínai valóság ; szerk. Salát Gergely; Typotex–PPKE, Bp., 2015 (Panta 2.) Büntetőjog a Han-kori Kínában. Typotex, Bp, 2016 (Panta 5.) Kulturális hagyomány a Modern kelet-ázsiai államban. szerk. Salát Gergely, Szilágyi Zsolt. L'Harmattan, Budapest, 2016. 1935–1936-os magyar női nagypályás kézilabda-bajnokság Az 1935–1936-os magyar női nagypályás kézilabda-bajnokság a kilencedik női nagypályás kézilabda-bajnokság volt. A bajnokságban hét csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont II. osztály 1. Goldberger SE 16, 2. VAC 15, 3. Megyeri SC 15, 4. AMC SC 7, 5. Hungária JSC 4, 6. MPSC 3 pont. Forrás Magyar Sport Almanach 1936 Kézilabdázás 1969/7. szám (Sportmúzeum könyvtára) Dragan Holcer Dragan Holcer (Bad Gottleuba-Berggießhübel, 1945. január 19. – Split, 2015. szeptember 23.) Európa-bajnoki ezüstérmes szlovén–horvát labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1965 és 1974 között 52 alkalommal szerepelt a jugoszláv válogatottban. Részt vett az 1968-as Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Jugoszláv bajnok (2): 1970–71, 1973–74 Jugoszláv kupa (3): 1971–72, 1972–73, 1973–74 Német másodosztály (1): 1981–82 Európa-bajnoki döntős (1): 1968 Havelberg Havelberg település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 6619 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Orgeval (Yvelines) Orgeval település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 6045 fő (2015). Orgeval Les Alluets-le-Roi, Crespières, Feucherolles, Médan, Morainvilliers, Poissy és Villennes-sur-Seine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kerpen (Eifel) Kerpen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Vargatag Vargatag (vagy Várpatak, románul: Vargatac) falu Romániában, Hargita megyében. Története Gyergyószentmiklós része. 1956-ig adatai a városéhoz voltak számítva. Érdekes, hogy a községet 1966-ban még több mint 100-an lakták. A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. Népessége 1992-ben 16 lakosa volt, mindenki magyar. Vallások Lakói római katolikusok. Migennes Migennes település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 7085 fő (2015). Migennes Bussy-en-Othe, Cheny, Brion, Charmoy, Esnon, Laroche-Saint-Cydroine és Ormoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2014-es közgyűlési választások Csongrád megyében A 2014-es megyei közgyűlési választásokat október 12-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként. Csongrád megyében a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, 77 ezer ember ment el szavazni. A szavazók hét lista jelöltjei közül választhattak. A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – tizenegy képviselőjük a többséget jelentette a húsz fős közgyűlésben. Második lett az MSZP, harmadik a Jobbik. Az LMP, a DK, a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete és az Együtt nem jutott be a közgyűlésbe. A közgyűlés új elnöke Kakas Béla, a Fidesz-KDNP listavezetője lett. A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat. A választás rendszerének alapját a 2010-ben elfogadott módosítások jelentették. A közgyűlési választásokon csak a községek, nagyközségek és városok polgárai vehettek részt. Mivel a megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről. A választók egy választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A szavazatokat arányosan osztották el az érvényes szavazatok 5%-át – közös lista esetén 10/15%-át – elérő szervezetek között. A 2010-es választásokhoz képest két lényeges változás lépett érvénybe: egyrészt a képviselőket öt évre választották (a korábbi négy helyett), másrészt az ajánlások számát 0,5%-ra mérsékelték (a korábbi 1%-ról). Választókerület Csongrád megyében a közgyűlés létszáma 20 fő volt. A szabályok szerint a megyei közgyűlés létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Hódmezővásárhely és Szeged polgárai nem szavazhattak a Csongrád megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 418 ezer lakója volt. A közgyűlést a megye 42 községének, nyolc nagyközségének és nyolc városának polgárai választhatták meg. A választásra jogosult polgárok száma 171 ezer volt. A polgárok fele ötezer fősnél kisebb településeken élt, míg egyharmaduk tízezer fősnél nagyobb városokban lakott. A legkevesebb polgár a déli határ mellett fekvő Kövegy községben lakott (344 polgár), a legtöbb pedig Szentes városában élt (23 546 polgár). Jelöltállítás Hét listán összesen 93 jelölt szállt versenybe a kiosztható 20 képviselői helyért. Listák Az előző közgyűlés pártjai közül a FIDESZ és a KDNP közös listát, míg az MSZP, illetve a Jobbik önálló listát állított. Új indulóként állt rajtvonalhoz az LMP, az Együtt, a DK és a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete. Utóbbi volt az egyetlen országgyűlési képviselettel nem bíró szervezet. (A Munkáspárt is próbálkozott a listaállítással, de elegendő ajánlás híján a választási szervek elutasították a nyilvántartásba vételt.) Önálló lista állításához 856, közös lista állításához 2000 választópolgár ajánlásának összegyűjtésére volt szükség. (A választásra jogosultak 0,5, ill. 1%-a - utóbbi esetben minimum 2000 fő.) A legkevesebb jelöltje az LMP-nek volt (4 fő). Hasonlóan kevés jelölttel vágott neki a választásoknak a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete és az Együtt (5-5 fő). A többi párt viszont igen bő listát állított: az MSZP 18, a Jobbik és a DK 20-20, míg a FIDESZ-KDNP 21 nevet tüntett föl a listáján. Jelöltek (A szavazócédulán a listák az első öt helyezettje szerepelt.) A szavazás menete A választásokat 2014. október 12-én, vasárnap bonyolították le. Baks községben választási visszalélések miatt új választást rendeltek el. Erre november 9-én került sor, így az eredmények összesítése is csak ezt követően történt meg. Részvétel A 171 ezer szavazásra jogosult polgárból 77 ezer vett részt a választásokon (45%). Az érvénytelen szavazatok száma nem érte el a háromezret (3,6%). A közgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám az önálló listáknál 3 733, a közös listák esetében pedig 7 465 volt (az érvényes szavazatok 5, ill. 10%-a). Eredmény A Fidesz-KDNP nagy fölénnyel nyerte meg a választásokat, több mint kétszer annyi szavazatot (48%) összegyűjtve, mint a második helyen végző MSZP (22%). A Jobbik ettől csak kissé elmaradva futott be a harmadik helyre (19%). Az LMP (4,0%), a DK (3,1%), a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete (2,9%) és az Együtt (1,1%) nem érte el a közgyűlésbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. Az új közgyűlés A húsz fős testületbe a FIDESZ-KDNP 11, az MSZP öt és a Jobbik négy képviselője jutott be. A FIDESZ-KDNP-nek egyedül abszolút többsége lett a közgyűlésben. Az új közgyűlés alakuló ülésén, november 21-én Kakas Bélát, a FIDESZ-KDNP listavezetőjét választotta meg elnökének (17 igen és 3 érvénytelen szavazattal). Alelnökké választották Ádók Jánost, Magyar Annát és Kovács Beátát (előbbi kettő a FIDESZ-KDNP képviselője, utóbbi nem tagja a közgyűlésnek - 20, 17 és 20 támogató szavazattal). A közgyűlésben három képviselőcsoportot jött létre: FIDESZ-KDNP (11 tag), MSZP (5 tag), Jobbik (4 tag). Triptamin A triptamin számos növényben, gombában és állatban előforduló alkaloid. Nyomokban megtalálható az emlősök agyában mint neurotranszmitter. A patkány agyában a koncentrációja kb. 3,5 pmol/g. Sok (ha ugyan nem a legtöbb) növényben átmenetileg keletkezik az 5-hidroxi-indolecetsav előállítása során, mely növényi hormon. Különösen sok található az akáciákban. Származékai között sok biológiailag aktív vegyület van, közöttük neurotranszmitterek és tudatmódosító szerek. Nevét a triptofán nevű aminosavról kapta. Ticul (község) Ticul község Mexikó Yucatán államának délnyugati részén. 2010-ben lakossága kb. 38 000 fő volt, ebből mintegy 33 000-en laktak a községközpontban, Ticulban, a többi 5000 lakos a község területén található 20 kisebb településen élt. Fekvése Az állam délnyugati részén, a fővárostól, Méridától délre fekvő község északkeleti része a tenger szintje felett körülbelül 25–30 méterrel elterülő síkvidék, a községközponttól délnyugatra azonban 100 méter fölé emelkedő dombvonulatok is húzódnak. Az éves csapadékmennyiség 1000 és 1100 mm körül van, de a községnek vízfolyásai nincsenek. A mezőgazdaság a terület mintegy 17%-át hasznosítja, a többi részt főként vadon borítja. Népesség A község lakóinak száma a közelmúltban igen gyorsan növekedett, a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat: Települései A községben 2010-ben 21 lakott helyet tartottak nyilván, de nagy részük igen kicsi: 12 településen 10-nél is kevesebben éltek. A jelentősebb helységek: Édouard Collignon Édouard Charles Romain Collignon (Laval (Mayenne), 1831. március 28. – 1913. augusztus 11.) francia mérnök és természettudós. Egy általa konstruált térképvetületről és az orosz vasutak építésében végzett munkájáról nevezetes. Élete Építőmérnöki diplomáját 1849-ben szerezte az École Polytechnique-ben. A francia közlekesési hivatal mérnöke, 1878-tól pedig vezető tisztviselője (inspecteur). 1857 és 1862 között részt vett a Szentpétervár–Varsó és a Moszkva–Nyizsnyij Novgorod vasútak tervezésében, kivitelezésében. Alapító tagja volt a francia tudományos társaságnak (Association française pour l’avancement des sciences). Írásai Cours élémentaire de mécanique (statique), 1869 Les Machines, 1873, 1882 Cours de mécanique appliquée aux constructions, 1869/70 Les chemins de fer russes de 1857 à 1862, 1864 Traité de mécanique, 1885 Körutazás a Balkánon A Körutazás a Balkánon a Bikini együttesnek az újbóli összeálláskor tartott koncertjén (1997. október 31.) rögzített dupla lemezes album. Ez az utolsó kiadvány, amin Vedres József, Hirleman Bertalan és Kató Zoltán is játszik. Vedres gitárszólóit újravették a lemezre Daczi Zsolttal. Közreműködtek D. Nagy Lajos (ének) Gallai Péter (billentyűs hangszerek, ének) Daczi Zsolt (gitár) Vedres József (gitár) Németh Alajos (basszusgitár) Hirlemann Bertalan (dob) Kató Zoltán (szaxofon, billentyűs hangszerek) Első lemez A szabadság rabszolgái Ébredés után Mondd el Ezt nem tudom másképp mondani Hazudtunk egymásnak Legyek jó Temesvári vasárnap Közeli helyeken Adj helyet Bátyuska 671 Carnegia A 671 Carnegia egy a Naprendszer kisbolygói közül, amit Johann Palisa fedezett fel 1908. szeptember 21-én. Leszkeni járás A Leszkeni járás (oroszul Лескенский район, kabard nyelven ЛэскIэн къедзыгъуэ, balkár nyelven Лескен район) Oroszország egyik járása a Kabard- és Balkárföldön. Székhelye Anzorej. Történelem A járást 2003-ban hozták létre, addig az Urvanyi járás részét képezte. Népesség 2010-ben 27 840 lakosa volt, melyből 25 103 kabard (90,2%), 1 577 oszét (5,7%), 677 balkár (2,4%), 179 orosz (0,6%). Atmel AVR utasításkészlet Az Atmel AVR utasításkészlet az Atmel AVR mikrovezérlők gépi nyelve. Az AVR maga egy 8 bites RISC elvű, módosított Harvard-architektúrájú egycsipes mikrovezérlő-család, amelyet az Atmel cég fejlesztett ki 1996-ban. Az AVR az első mikrovezérlők egyike, amelyben lapkára integrált flashmemóriát alkalmaztak a programok tárolására. Érdekes, hogy a processzor tervezése során nem követték szorosan a RISC tervezési elveket, például szokatlanul sok – 13 – és összetett címzési módot valósítottak meg, nyolcbites architektúrán. Ezt a mikrovezérlőkben történő felhasználás és a Harvard-architektúra indokolta. Regiszterek A processzornak 32 8 bites általános célú regisztere van, amiket R0–R31-gyel jelölnek. Minden számtani és logikai művelet csak ezekkel a regiszterekkel végezhető; kizárólag a betöltő és tároló (load / store) utasítások képesek a RAM-ot elérni. Korlátozott számú utasítás képes 16 bites regiszterpárokon működni. A pár alacsonyabb számú, páros számmal jelölt regiszterei hordozzák az alacsonyabb helyértékű biteket. Az utolsó három regiszterpárt a processzor mutatóregiszterekként használja a memóriacímzésnél. Ezek külön jelölést is kaptak, az X (R27:R26), Y (R29:R28) és Z (R31:R30) betűkkel jelölik őket. Az Y és Z hat bites pozitív eltolással is használható. A 8 bites műveletek körében csak az R16–R31 regiszterek használhatók közvetlen értékekkel, vagy a 16 bites ADIW és SBIW utasításokban az R25:R24–R31:R30 regiszterpárok – csak ezek az utasítások engedik meg közvetlen értékek használatát. A MUL (szorzás) művelet egyes változatai csak nyolc regiszterre vannak korlátozva, ezek csak az R16–R23 regisztereket használhatják. Ezen a 32 általános célú regiszteren kívül a CPU-nak van néhány speciális célú regisztere: PC: 16- vagy 22 bites programszámláló SP: 8- vagy 16 bites veremmutató SREG: 8 bites állapotregiszter RAMPX, RAMPY, RAMPZ, RAMPD és EIND: 8 bites szegmensregiszterek, amelyek hozzáfűzhetők a 16 bites címekhez, ezáltal 24 bites címet alkotva; csak a nagyobb címterű változatokban állnak rendelkezésre Az állapotregiszter bitjei a következők: C átvitelbit, összeadásnál és kivonásnál is Z zéró bit – nulla-jelzőbit, értéke 1, ha egy művelet eredménye nulla N negatív jelzőbit – a megelőző számtani művelet eredményének legmagasabb helyértékű bitje V túlcsordulás jelzőbit – értéke 1, ha a megelőző műveletben kettes komplemensű túlcsordulás keletkezett S előjelbit . Az AVR-nél egyedüli módon ez mindig az N⊕V (N XOR V) értéke, és az összehasonlítás valódi előjelét mutatja H félátvitel ( half carry , segédátvitel): ez egy belső átvitelbit a 4. bitről, az összeadásoknál keletkezik, a BCD aritmetika használja T bit copy – különleges bit-betöltő és -tároló utasítások használják I megszakítás-jelzőbit – értéke 1, ha a megszakítások engedélyezettek. Címzés A következő címterek állnak rendelkezésre: az általános célú regiszterek sorszámukkal címezhetők (0–31), azonban azok az utasítások, amelyek csak a regiszterkészlet egy részén működnek, nem hordozzák a teljes 5 bites értéket a be-/kimeneti regisztereknek van egy dedikált 6 bites címtartományuk, amelynek az alsó része bit-címezhető; egyes processzorokban ezen a címtartományon kívüli I/O regiszterek is használhatók, ezeket „kiterjesztett I/O” regisztereknek hívják és kizárólag memóriába leképzett be-/kimenetként elérhetők az adat-címtartományban az adat-címtartományba beletartozik a 32 általános célú regiszter (a regiszterek le vannak képezve a címezhető adatmemória-tartományba); az összes be-/kimeneti regiszter, a be-/kimeneti címtéren keresztül elérhető I/O regisztereket is beleértve; és a teljes RAM; ez közvetlenül vagy közvetett (indirekt) módon címezhető az X, Y és Z mutatóregiszterekkel, szükség esetén a RAMPX, RAMPY és RAMPZ prefixekkel kiegészítve a programmemóriának ( flashmemória ) külön címtartománya van, 16 bites szavakként címezhető, a processzor innen tölti be a programutasításokat a konstans adatok felhozatala céljából a programmemória bájtonként címezhető a Z mutatóregiszter segítségével, amely szükség esetén a RAMPZ prefixet kaphatja egyes eszközökben az EEPROM a memóriába van leképezve; más eszközökben pedig közvetlenül nem címezhető, hanem csak cím- és vezérlési be-/kimeneti regisztereken keresztül elérhető az általános célú regiszterek, az állapotregiszter és néhány be-/kimeneti regiszter bitenként címezhető, ahol a 0. bit a legalacsonyabb, a 7. bit pedig a legmagasabb helyiértékű Az első 64 be-/kimeneti regiszter elérhető mind az I/O címterületen, mind az adatterület címtartományán keresztül. Ezek tehát két különböző címmel rendelkeznek. Ezt a kettősséget úgy jelölik, hogy kiírják mindkét címet, ahol az első cím az I/O cím, a második pedig az adatcím zárójelben: "0x00 (0x20)" ... "0x3F (0x5F)". A speciális célú regiszterek, a PC kivételével, mind megcímezhetők I/O regiszterekként is. Példák: SREG (0x3F (0x5F)), SP (0x3E:0x3D (0x5E:0x5D)), EIND (0x3C (0x5C)) vagy RAMPZ (0x3B (0x5B)). A tipikus ATmega memóriatérkép az alábbihoz hasonló elrendezésű lehet: ahol a RAMEND az utolsó elérhető RAM cím. Egyes modellekben, amelyekből hiányzik a kiterjesztett I/O, a memória a 0x0060 címen kezdődhet. Az utasítások időzítése A számtani műveletek csak az R0-R31 regisztereken végezhetők, ezek operandusa nem lehet memóriarekesz, végrehajtásuk egy órajelciklus alatt történik, kivéve a szorzás és a szó-szélességű összeadás (ADIW és SBIW) utasításokat, amelyek végrehajtása két órajelciklus alatt történik. A RAM és a be-/kimeneti címtér csak regisztereken keresztül elérhető: csak regiszterbe való adatbetöltés vagy onnan való kiolvasás által kezelhető. Közvetett címzés lehetséges, opcionális utólagos növelő (postincrement), előzetesen csökkentő (predecrement) vagy állandó eltolással használt címzési módokkal, ami az X, Y, és Z regisztereken keresztül történhet. Minden RAM-hozzáférés két órajelciklust vesz igénybe. A regiszterek közötti adatmozgatás és a be-/kimenet egy ciklus alatt történik. Nyolc vagy tizenhat bites adat mozgatása a regiszterek között, vagy állandó betöltése regiszterbe szintén egy ciklust igényel. A programmemória (LPM) olvasása három ciklus alatt történik. Utasításlista Minden utasítás 16 bites, kivéve azokat, amelyek 16 vagy 22 bites címet tartalmaznak, ezek két szót foglalnak el (a processzor 8 bites, 8 bit egy bájt, egy szó 16 bites). A feltételes elágazásoknak két típusa van: ugrás címre és szökkenés (átugrás, skip). A feltételes elágazások (BRxx) ellenőrizhetik az ALU állapotjelző bitjeit és a kiértékelés eredményeképpen elugorhatnak a megadott címre (a végrehajtás a megadott címen folytatódik). A szökkenések (SBxx) ellenőrzik egy regiszter vagy I/O-regiszter tetszőleges bitjének állapotát és átugorhatják a következő utasítást, ha a kiértékelés eredménye igaz. Jelölések a lenti táblázatban: s – bitszám az állapotregiszterben (0 = C, 1 = Z, stb., lásd fent a listát a regisztereknél) b – bitszám egy általános célú vagy be-/kimeneti regiszterben (0 = legalacsonyabb helyiértékű, 7 = legmagasabb helyiértékű bit) K6 – 6 bites közvetlen előjel nélküli állandó (értékkészlete: 0–63) K8 – 8 bites közvetlen állandó; mivel ez csak 8 bites műveletekben fordul elő, az előjele lényegtelen IO5 – 5 bites I/O cím, amely lefedi az I/O címtartomány egy részét, azaz az alsó részt; értékkészlete: 0-31. IO6 – 6 bites I/O cím, amely lefedi a teljes I/O címtartományt; értékkészlete: 0–63. D16 – 16 bites adatcím, tartománya 64 KiB ; a 64 KiB-nál nagyobb címtartományú típusokban ehhez járul (ennek prefixe) a RAMPD szegmensregiszter P22 – 22 bites programcím, címtartománya 2 22 16 bites szó (azaz 8 MiB ) δD6 – 6 bites előjel nélküli eltolás az Y vagy Z mutatóban tárolt adatcímhez képest δP7 és δP12 – 7 vagy 12 bites előjeles eltolás a programszámlálóban tárolt programcímhez képest Utasításkészletek a különböző modellekben Az Atmel AVR vezérlők különböző modelljei nem rendelkeznek feltétlenül a teljes utasításkészlettel. Ez főleg a szorzó utasításokat, kiterjesztett betöltő/ugró/eljáráshívó utasításokat, távoli ugrásokat és a teljesítményt (fogyasztást) szabályzó utasításokat érinti. Utasításkódolás A bitek jelölése: rrrrr = forrásregiszter rrrr = forrás-regiszterpár ddddd = célregiszter dddd = cél-regiszterpár hhhh = magas regiszter, R16–R31 pp = regiszterpár, W, X, Y vagy Z y = Y/Z regiszterpár bit (0=Z, 1=Y) s = tárolás/betöltés bit (0=betölt, load , 1=tárol, store ) c = eljáráshívás/ugrás (0=ugrás, jump , 1=hívás, call ) aaaaaa = I/O terület cím aaaaa = I/O terület cím (csak az első 32) bbb = bit szám B = bit érték kkkkkk = 6 bites előjel nélküli állandó KKKKKKKK = 8 bites állandó, elosztott mezőkben Az Atmel AVR sok elosztott mezőt használ, amelyekben a bitek nem folyamatosan helyezkednek el az utasításszóban. A legszélsőségesebb példák erre a betöltő/tároló utasítások 6 bites eltolással, amelyekben a 6 bites eltolás értéke három külön darabban található. Szinnyei Júlia Szinnyei Júlia, névváltozat: Szinnyei Ilona (Kispest, 1914. május 3. – Budapest, 1986. augusztus 20.) magyar író. Élete Jómódú középosztálybeli család sarja, az irodalmat édesapja kedveltette meg vele. Érettségi vizsgáját Pécsett tette le. 1932-től közölte írásait a Pécsi Napló és a Sorsunk. Az 1960-as évek elejétől Budapesten élt. Regényeket és ifjúsági regényeket írt, gyakori témája az emancipáció ellentmondásokkal kísért folyamata. Munkái A szőlőboszorkány (r., Bp., 1958); Hajnal (r., Bp., 1959); Öreg mandulafák (r., Bp., 1960); Nyolc látogató (r., Bp., 1961); A kékfedelű füzet (ifj. r., Bp., 1962); Átok (r., Bp., 1963); Felhőtlen ég (ifj. r., Bp., 1963); Erdészház (ifj. r., Bp., 1964); Vasárnap délután (r., Bp., 1965); Elzúgó pillanat (r., Bp., 1967); Bátran szeretni (r., Bp., 1968); Hosszú fiatalság (r., Bp., 1970); Megnőnek a fák (r., Bp., 1972); Amiért élünk (r., Bp., 1974); Napraforgó (r., Bp., 1976); Szivárványhíd (r., Bp., 1976); Hárman egy ketrecben (r., Bp. 1977); Egy fiú Rómából (Bp., 1978); Szenvedély (r., Bp., 1979); Genovéva fiai (r., Bp., 1982); A kút árnyékában (r., Bp., 1984); A madarak hangja (Bp., 1987). Edwin M. McMillan Edwin Mattison McMillan (1907. szeptember 18. – 1991. szeptember 7.) amerikai fizikus. 1951-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott (a másik díjazott Glenn T. Seaborg) a transzurán elemek felfedezéséért. Munkája során foglalkozott magfizikával, részecskegyorsító fejlesztésével, mikrohullámú radarral és szonárral. Kollégáival közösen fedezték fel a neptúnium és plutónium nevű kémiai elemeket. 1963-ban Atom-békedíjat kapott. Fekete Sámuel Nagykedei Fekete Sámuel (1804 körül – Kolozsvár, 1870. szeptember 26.) numizmatikus. Magyar királyi udvari tanácsos, a Magyar Történelmi Társulat alapító tagja volt. Feleségével, Kendi Kandiával együtt 1861-ben megalapozta a marosvásárhelyi református kollégium éremgyűjteményét, majd 1868-ban újabb adománnyal gyarapította. 1867-ben Szovátán templomhelyet ajándékozott az egyháznak. 406 darabot számláló éremgyűjteményét végrendeletében egykori iskolájának, a székelyudvarhelyi református kollégiumnak hagyományozta, ez utóbb a Haáz Rezső Múzeumba került. Régi római és görög pénzek s érmek. Magyarország királyainak és Erdély fejedelmeinek pénzei (Kolozsvár, 1868) című művében felvetette egy székely múzeum alapításának gondolatát is. Kiadta Simon Elekkel együtt Benkő Károly, Marosszék ismertetése. Kolozsvár, 1868–69. c. munkáját. Le Vernet (Haute-Loire) Le Vernet település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 22 fő (2015). Le Vernet Saint-Bérain, Saint-Jean-de-Nay és Saint-Privat-d’Allier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Olajpálma Az olajpálma vagy afrikai olajpálma (Elaeis guineensis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az olajpálmát többnyire óriási ültetvényeken termesztik, elsősorban Délkelet-Ázsiában; őshazája azonban Nyugat-Afrika. Megjelenése A pálma erőteljes törzsét beborítják az elpusztult levelek hüvelyének és nyelének maradványai. A levelek igen nagyok, a levélnyélen erős tövisek sorakoznak. A virágzatok a levelek között helyezkednek el, a virágok és a termések zsúfoltan állnak. Az afrikai olajpálma felálló törzsű, legfeljebb 30 méter magas fa, kultúrában alacsonyabb. Levele szárnyalt, a 7 méter hosszúságot is elérheti, alapján többnyire felemelkedő, majd széles ívben lehajló, a levélkék nem egyenletes eloszlásúak, és nem egészen egy síkban állnak. Kicsi, piszkosfehér virágoktól zsúfoltak a virágzati tengely ágai, amelyek minden esetben tövisszerű csúcsba futnak. Termése túlnyomórészt narancsvörös, töve gyakran sárga, a csúcsán pedig csaknem fekete, hosszúkás-tojásdad, többnyire gyengén 3 élű, legfeljebb 5 centiméter hosszú. Százával vagy ezrével tömör akár 25 kilogramm tömegű terméságazatokban helyezkedik el. Egyéb Az olajpálma a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik az élelmiszer- és kozmetikai iparban. Terméshúsából pálmaolajat (pálmazsír) nyernek, nagyrészt margarin előállításához. A mag a pálmamagolajat szolgáltatja, amelyet szappankészítésre használnak. Hektáronként és évenként 6 tonna olajukkal ültetvényei a terméshozamban leggazdagabb trópusi növénykultúrák közé tartoznak. Ezért aligha csodálható, hogy évente több ezer hektár esőerdő esik áldozatul az újabb telepítéseknek. Különösen Malajziában, amely egymaga a világtermelés kerek kétharmadát szolgáltatja, gyakran sok száz négyzetkilométernyi területen nem látunk mást, mint olajpálmát. Az EU Duna Régió Stratégiája A Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2850 km-ével. 10 országon közvetlenül keresztülhalad, míg további 4 állam tartozik a medencéjéhez. Ezen országok között a folyó mint egy kapocs, közös pontként jelenik meg. Ezért is fontos a kooperáció az együttműködés az országok között, nemcsak uniós szinten, hiszen az esetleges szennyezések, környezeti károk nem állnak meg sem az országhatárok, sem az Európai Unió határai mentén, a kihívásokra közösen kell választ keresni, választ adni. Így csatlakozhattak az együttműködéshez olyan nem uniós államok, mint Moldova, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna. A stratégiát az Európai Tanács felkérésére a Bizottság dolgozta ki a Duna régió országaival, s 2011-ben a soros magyar elnökség alatt fogadták el, ezzel ez a makroregionális fejlesztési stratégia a második ilyen lett az EU történetében a Balti-tengeri régió fejlesztési stratégiája után. A Stratégia célja Az EU Duna Régió Stratégiájának (a Stratégia) célja a dunai makrorégió fenntartható fejlesztésének az elősegítése, a természeti területek, tájak és kulturális értékek védelme. A részt vevő országok a következők: Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. A Stratégiával lehetőség nyílik a Duna régió, s ezzel Közép-Európa versenyképességének fejlesztésére, a gazdasági fellendülésre, a megvalósuló projekteken keresztül új munkahelyek megteremtésére. A részt vevő tagállamok fő érdeke, hogy az idén, 2013-ban lejáró költségvetési ciklus forrásait minél jobban kihasználják, kiegészítve azt nemzeti, vagy akár magán támogatásokkal, hiszen a Stratégia számára nem hoztak létre új finanszírozási alapot, vagy intézményi struktúrát. A régiót érintő kihívásokra – mint például az eddig kihasználatlan hajózási utak, vagy az energiaellátás biztonsága – a hatékonyabb válaszadás és az eredményesebb cselekvés érdekében egy négy pillérre épülő akciótervet dolgoztak ki. Pillérek A 4 pillér a következő: a Duna-régió összekapcsolása – közlekedés, energia, turizmus és kultúra mobilitás elősegítése, hajózási, közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése, fenntartható energiafogyasztás, valamint a természeti és kulturális értékek védelme a Duna-régió környezetének védelme környezetvédelem, környezetszennyezés csökkentése, víz minőségének védelme, biológiai diverzitás megőrzése, ipari és természeti kockázatok kiszűrése (árvíz, gyárak káros kibocsátása, vízszennyezése) a jólét növelése a régióban társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek leküzdése szakképzett polgárok, célzott oktatás, képzési támogatások, új technológiák segítségével, versenyképes vállalatok számának növelése a régió megerősítése nemzeti intézmények együttműködése, biztonsági kockázatok csökkentése, szervezett bűnözés visszaszorítása A pillérek több területet ölelnek fel, az ezekhez tartozó kiemelt területeken projekteken keresztül valósítják meg a stratégiát. A prioritási, kiemelt területek között a következő 11 található: A mobilitás és a multimodalitás fejlesztése Belvízi hajóutak Közúti, vasúti, légi közlekedés A fenntartható energia használatának ösztönzése A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása A vizek minőségének helyreállítása és megőrzése Környezeti kockázatok kezelése A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, az oktatás és az információs technológiák segítségével A vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támogatása Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése A biztonság javítása a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés jelentette kihívásokkal való megküzdés közös munkával Magyarország vállalásai Magyarország 3 prioritási területért vállalt felelősséget. Csehországgal közösen koordinálja a 2-es prioritási területet, a „fenntartható energia használatának ösztönzését”. A biztonságos energiaellátás kérdése minden országban kiemelt pozíciót tölt be. A régió államai számára azonban ez még fontosabb, hiszen az országok például földgázimportjuk jelentős részét egy beszállítótól kapják, s ha belegondolunk az elmúlt évek orosz-ukrán gázvitája rávilágított, hogy a térségnek szüksége van egy jól működő, hatékony energiapiacra, összekapcsolt hálózatokra, a beszállítók diverzifikáltságára, ezzel is csökkentve a régió sebezhetőségét e téren. A második területen, a „vizek minőségének helyreállításának és megőrzésének” a területén Magyarország Szlovákiával működik együtt. A szerepvállalás magától értetődőnek is mondható, hiszen az árvizek, vagy akár a tiszai ciánszennyezés, s egyéb ipari szennyezések szembesítették a kormányzatot, és más országok vezetőit is, hogy a környezeti problémák nem állnak meg az országhatároknál, így a közös fellépés, az együttműködés elengedhetetlen a polgárok, a tiszta ivóvíz védelme érdekében. A harmadik terület Magyarország vállalásai közül a „Környezeti kockázatok kezelése”, melyet Romániával közösen koordinál. A magyar kormány 2012. január 1-jétől 2013. december 31-ig Medgyesy Balázst nevezte ki kormánybiztossá, aki a Stratégiával kapcsolatos minden szintű képviseletet ellátja. Korunk A Korunk 1926. február – 1940. szeptember között megjelenő kolozsvári folyóirat. Alapítója Dienes László volt, 1929 januárjától Gaál Gáborral együtt szerkesztették a lapot. 1931 szeptembertől kezdve nem Gaál Gábor neve szerepelt az impresszumban felelős szerkesztőként, mivel rendezetlen volt az állampolgársága, ezért helyette névleg Kibédi Sándor jegyezte a lapot. A Korunk 1957 februárjában indult újra a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács folyóiratként és ebben a minőségében az 1989 decemberében bekövetkezett rendszerváltásig jelent meg. A főszerkesztő ebben a korszakban az 1984/9. számig Gáll Ernő, azt követően Rácz Győző volt.Az 1990-es III. folyamtól kezdve a főszerkesztő Kántor Lajos lett; 2008 áprilisától Balázs Imre József vette át helyét. 2013 januárjától a főszerkesztő Kovács Kiss Gyöngy. Története 1926–1940 Korunk 1926 februárjától 1940. szeptemberig Kolozsvárott havonta (a július-augusztusi összevont számmal évente tizenegyszer) megjelenő folyóirat. Alapítója és az 1931. július-augusztusi számig szerkesztője Dienes László, aki 1929 januárjától Gaál Gáborral közösen jegyezte a lapot. Valójában Gaál 1928 januárjától társszerkesztő; Dienes 1928 második felében Berlinbe távozott, és ettől kezdve Gaál mellett levelezés útján vett részt a szerkesztésben. Az 1931. szeptemberi számtól Dienes neve elmaradt a címlapról. Ettől kezdve: szerkeszti Gaál, a hátsó-belső lapon elhelyezett impresszumban pedig (Gaál rendezetlen állampolgársága okán) ez szerepel: "felelős szerkesztő" Kibédi Sándor. 1938 júniusától "főmunkatárs" Gaál (a korábbi helyen és módon nagy betűkkel kiemelve), az impresszumban: "felelős szerkesztő" Kibédi Sándor, "felelős kiadó" Kovács Katona Jenő. Alcímváltozások: 1926-ban és 1927-ben Havi Szemle (de a borító belső oldalán Világnézeti Havi Szemle); 1928-tól 1936. októberig Világnézeti és Irodalmi Havi Szemle; 1936 novemberétől végig Tudomány-Irodalom-Művészet-Élet. A megjelenést bejelentő 1925. decemberi prospektusban Dienes László az új lap feladatának egyrészt a belső viszonyok tárgyilagos, szenvedélymentes feltárását és tudatosítását tekintette, hogy "tisztába jöjjünk azon feltételekkel, amelyek között cselekednünk kell", másrészt az európai eszme- és kultúrközösségbe való bekapcsolódásért való munkálkodást, mert a kisebbségi magyarság "csak a világot ma mozgató eszmékből építheti fel azt a szellemi erődítményt, amelyből népi jövőjét megvédheti". E program és a megvalósítására irányuló törekvés, az alapító szerkesztő személye és a köréje gyűlő munkatársak, de még az új lap címe is a Huszadik Század (1900-1919) nagy hagyományának a megváltozott viszonyok közötti vállalása-folytatása szándékáról tanúskodott. Az első szám Beköszöntőjében, olvasóját a világban való tájékozódásra felvértezendő, Dienes "a kor szellemi keresztmetszetét" ígérte. Ez azonban az adott helyzetben csak egy eklektikus szerkesztői gyakorlat árán volt lehetséges. Ezért a lapban domináló progresszív-baloldali közlemények mellett teret biztosított a szellemi válság sokféle, egymástól is sokszor eltérő termékének. Így juthattak szóhoz az első évfolyamokban (1926-28) filozófiai irracionalizmust, okkult tudományokat, parapszichológiát népszerűsítő írások is. E széles skálát átfogó, ellentmondásos, problematikus elemeket tartalmazó első három évfolyam értékelése máig is vitatott. A kortárs köztudat a lapot kezdettől egyértelműen baloldali orientációjúként tartotta számon. A baloldal fenntartás nélkül vállalta, a konzervatív sajtó pedig kezdettől "kultúrbolsevizmus"-ként minősítette, kétségbe vonva, hogy konstruktív alkotó tényezője lehetne a kisebbségi szellemi életnek, noha annak súlyos sorskérdéseiről a lapnak és szerkesztőinek átgondolt és meg nem kerülhető álláspontja volt. Az Erdélyi Helikon és a Korunk között tizenkét éven át fel-fellobbanó viták sora is azzal kezdődött 1928-ban, hogy Gaál szóvá tette: a helikoni kultúrpolitika egy akkor közzétett jelentős dokumentuma a hallgatás bojkottjával rekesztené ki a Korunkat, vagyis a baloldalt a kisebbségi közösségből és művelődésből, az Erdélyi Helikon részéről viszont a lapnak az erdélyi kérdéseket elhanyagoló "kozmopolita" jellegét hánytorgatták fel. A vitában a mindkét lapba dolgozó Szentimrei Jenő próbált egyeztetni, arra hivatkozva, hogy a két lap tulajdonképpen kiegészíti egymást erdélyiség és európaiság összekapcsolásában. (A két folyóirat ismétlődő konfrontációiban lényegileg akkor még nem szintetizálható, különböző súlyú és jelentőségű részigazságok fogalmazódtak meg.) A polgári irodalmi és művelődési fórumok bojkottja csak felgyorsította a Korunk radikalizálódását. Ez a folyamat lényegében megfelelt és részét alkotta az egész baloldal akkor Európa-szerte érvényesülő fejlődési irányának. E fejlődés eredményeként a lap az első évek eszmei sokszínűségétől 1929-re eljutott marxizmus vállalásáig. Ennek szükségszerű velejárójaként a lapra is óhatatlanul ráütötte bélyegét a mozgalom akkori szektás-balos-doktrinér volta, nem kevés kárt okozva az ügynek, főként a politikailag el nem kötelezett irodalom értékeinek el nem ismerése, valamint a lapnak irodalompolitikai (nemegyszer csupán taktikai) meggondolások sugallta támadásai révén. A Korunkat egy messianisztikus-romantikus forradalom-várás tette türelmetlenné, az árnyalatok, az árnyalások iránt érzéketlenné. Ám ezekben az évfolyamokban is, a hangadó szektás-balos szellemiség mellett, háttérbe szorítva bár, következetesen jelen volt egy sajátos módon szekta-ellenes, az ál-radikalizmussal szembeforduló törekvés is. Ez, valamint a lap kultúránk korszerűsítése terén vállalt és ezekben az években is sikerrel betöltött szerepe az a jelentős pozitívum, ami ennek a korszaknak a mérlegét is aktívvá teszi. A Korunk Sturm und Drang korszakának Hitler németországi hatalomra jutása (1933) vetett véget. Ez idő tájt lépte át a lap férfikora küszöbét az antifasizmus jegyében. A Németországban elszabadult barbarizmus cinikus provokációi és nyers terrorja (a diszkriminációs atrocitások, a Reichstag felgyújtása, a Gleichschaltung, a könyvmáglyák) nyomán a lap kezdettől felismerte a veszélyeztetett egyetemes emberi értékek megvédésének feladatát, és ezt a feladatot nemsokára már mindennél fontosabbnak tartotta. Elméleti érdeklődése a fasizmus anatómiájára, ideológiája irracionális alapjainak és szellemi előzményeinek feltárására irányult, és ezzel párhuzamosan a haladó polgári gondolkodásnak a fasizmus és ideológiája ellen mozgósítható értékeire. Ilyen felismerések segítették a lapot korábbi szektásságának fokozatos leküzdéséhez, a népfronti szellem első, spontán megnyilvánulásaihoz, erősödő tendenciájú, de még minden vonatkozásában következetesen végig nem gondolt népfrontos törekvések megfogalmazásához (1933-35). Jellemző, hogy ez a népfronti gondolat következetes formában először az egyetemes emberi kultúra szintjén fogalmazódik meg a lapban, és csak legvégül érvényesül hasonló következetességgel a politikum szférájában is. Tény, hogy amikorra az antifasiszta népfront politikáját a III. Internacionálé VII. Kongresszusa elméletileg kidolgozta és meghirdette (Dimitrovi tézisek, 1935 nyara), a Korunkban az már eleven szerkesztői gyakorlat, még ha olykor elbizonytalanodott is. 1935-től felerősödtek a Korunk népfrontos törekvései és a korábbi éveknél is következetesebben irányultak a romániai szellemi életre. A valóságirodalom iránt már régóta elkötelezett, a szociológia és a szociográfia problémáit kezdettől felkaroló Korunk elégtétellel nyugtázta ezekben az években a népi írók fellendülő falukutató-szociográfusi tevékenységében a rokon törekvéseket, és kritikai reflexióival, elméleti módszertani tanulmányaival kívánta a mozgalom eszmei tisztulását szolgálni. A népi-urbánus vitát a józan elvi szintézis felé terelte, szembefordulva a mindkét oldali szubjektív túlzásokkal és sértődöttségekkel. 1937-ben kiállt a Márciusi Front zászlóbontása mellett, és jelentős szerepet vállalt a romániai magyar értelmiségi fiatalok népfrontos parlamentje, a vásárhelyi találkozó előkészítésében. A Találkozón 1937 októberében aktív szerepet játszott a Korunk-munkatársak és barátok csoportja, és a Vásárhelyi Hitvallásban megfogalmazott kisebbségi platformot a lap végig következetesen képviselte, mint saját törekvéseinek legfőbb igazolását. A vásárhelyi találkozó utáni időszakban, egyre mostohább körülmények között (a fasizmus hazai térhódítása, Hitler agresszió-sorozata Ausztria annektálásától a háború kirobbantásáig) Gaál konok és leleményes szívóssággal fejlesztette lapját a korábbinál is magasabb színvonalra. Az első világháború és az azt követő forradalmak után szétszórt magyar progresszió gyülekezőhelye és tartós fóruma, a kor sajátos és egyetemes sorskérdéseinek balról való végiggondolásával adta hozzá az egészhez a maga súlyos mondanivalóját. Így például a Kelet-, ill. Délkelet-Európa-i modell mibenlétének mind elméleti, mind irodalmi megközelítésű keresése az első évfolyamtól végig a lap központi témája. A kérdés átgondolt, rendszeres feltérképezése már azokban az években kezdődött, amelyeket – különben okkal – a "szektás-balos" jelzővel szoktunk minősíteni. Mindezzel még fontosabb, meghatározó szerepet töltött be a lap a romániai magyar kisebbség szellemi életében. Indulásakor, az 1920-as évek közepén a romániai magyar kisebbség kultúrájának korszerűvé fejlődését viszonylagos differenciálatlansága fékezte. Akkor még csak az irodalmi, politikai, jogi és történelmi műveltség szervesült benne világképet formáló egésszé. Dienes viszont, hogy a Korunk minden haladó eszmének fórumává lehessen, eleve olyan átfogó lapprofilt koncipiált – és Gaál a későbbiek során ezt nemcsak megőrizte, de tovább is fejlesztette –, amely a korszerű szellemi életnek az írással, tehát elméleti és irodalmi eszközökkel lehetséges teljességét közvetíthette. Ezzel egy, a romániai magyar művelődésben addig hiányzó – a korszerűen differenciált szellemi élet egészét átfogó – folyóirattípus honosult meg, mely alkalmasnak bizonyult arra, hogy művelődésünkbe bekapcsolja a modern kultúra számos akkor új vívmányát. A művelődés ez új területeinek nálunk még hiányzó művelőit a szerkesztőség hosszú időn át külföldi munkatársaival pótolta. Csak évek kitartó munkája nyomán nőtt fel a lap alkotó műhelyében az új területekre is szakosodott hazai munkatársi gárda. E havonta hat ív terjedelemben megjelenő folyóirat első folyamának fél emberöltőnyi jelenléte a romániai magyar szellemi kultúra egészének megújítását, szerkezeti és tartalmi korszerűsítését, végső soron egy haladó kultúra-modell kiépülését eredményezte. Döntő módon a Korunk e másfél évtizedes működésének eredménye, hogy az 1930-as évek végére ez a kisebbségi és ezért szegényes intézmény-rendszerrel rendelkező kultúra képes volt asszimilálni a filozófia, szociológia és ökonómia korszerű szellemét, a modern lélektan eredményeit – Freudtól a behaviorizmusig –, a 20. századi természettudományok és technika szemlélet-alakító anyagát, az új művészeteket olyannyira, hogy a lap hazai munkatársaiból és olvasóiból végül a romániai magyarság számban és minőségben is jelentős, haladó értelmisége formálódott ki. A Korunk munkatársainak összetétele a lap fejlődési szakaszai szerint változott, de mindig több országból toborzódott, úgyhogy a lap kiérdemelte a "négyországi folyóirat" meghatározást is. Romániai szerzők mellett Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia írói is felsorakoztak Dienes és Gaál köré, s velük együtt a magyar baloldali emigráció jelesei is megszólaltak a hasábjain. Az első tizenöt évfolyamnak több mint ezer szerzője közül természetesen csak az egyes szakaszokat jellemző eredeti munkatársakat ragadjuk ki. Az első szakaszban (1926-28) Hatvany Lajos, Kassák Lajos, Németh Antal, Sinkó Ervin, Romániából Salamon László, Szántó György, Szentimrei Jenő, Turnowsky Sándor, Ligeti Sándor, Csehszlovákiából (mindvégig, tizenöt évfolyamon át) Fábry Zoltán írásai emelkednek ki Dienes és Gaál cikkei mellett; a következő szakaszban (1929-32) az emigrációból Balázs Béla, Moholy-Nagy László, Magyarországról Déry Tibor, Haraszti Sándor, Illyés Gyula, József Attila, Kodolányi János, Molnár Erik. Jelentkezik a lapban Budapestről a kultúrpedagógus Kemény Gábor, kifejtve a demokrácia táborába érkezett népiek célját, ami "a valóság reális feltárása a szociográfia útján". Csehszlovákiából Forbáth Imre, Szalatnai Rezső, majd a Sarló gárdájából Dobossy László, Jócsik Lajos, Morvay Gyula, Sellyei József válik munkatárssá, míg a romániaiak közül Méliusz József, Szilágyi András, Tamási Áron, hozzájuk csatlakozik 1932-től a lap felfedezettje, Nagy István. A harmadik menetben (1933-35) lép fel a romániai új nemzedékből Bányai László, a magyar, Bányai Imre, a román és zsidó problémák ismerője, továbbá Csehi Gyula és Izsák László. Ugyanakkor Magyarországról Remenyik Zsigmond, Sándor Pál, Veres Péter, az emigrációból Lukács György, a jugoszláviai Sinkó Ervin jelentkezett írásaival. Végül az utolsó szakaszban (1936-40) a Korunk Románia sajátos nemzetiségi viszonyai közt szerepet vállaló munkatársi gárdáját nemcsak Kahána Mózes, Tamási Áron írói bekapcsolódása jellemzi, hanem a Balogh Edgár, Bözödi György, Demény Dezső, Gáll Ernő, Jancsó Elemér, Jordáky Lajos, Szemlér Ferenc, Szenczei László írásaival a "fiatal realisták" nemzedéke is. 1957–1989 A régi Korunk tizenhat év kihagyás után 1957. február 21-én indult II. folyama az 1974/6. számtól a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács folyóirata 1989 decemberéig. Főszerkesztő Gáll Ernő az 1984/9. számig, 1984 októberétől Rácz Győző. Főszerkesztő-helyettes az 1971/9. számig Balogh Edgár, utóda 1971 októberétől Rácz Győző. Szerkesztőségi főtitkár László Béla (1964–71), Ritoók János (1971–81), majd 1985 márciusától Jancsik Pál. Eleinte szerkesztőbizottság is jegyezte a lapot, tagjai közt volt Bányai László, Victor Cheresteșiu, Csehi Gyula, Demeter János, Kacsó Sándor, Kohn Hillel, Kovács György, Méliusz József, Nagy István, Péterfi István, Szabédi László, Tompa István. Egy második szerkesztőbizottságban (1964 márciusától) Erdélyi László, Gáll János, Kántor Lajos (1965 januárjától), Lázár József, Szabó Sándor, Weiszmann Endre szerepel. 1972-től kezdve ilyen bizottság többé nem volt. Bukaresti szerkesztő Aszódy János (1957–69). A Korunk újraindulását a Gaál nevével jegyzett Utunk megjelentetése előzte meg. Az 1944-et követő időszak legsürgősebb művelődési feladatának ugyanis Gaál egy széles olvasóközönségnek szóló irodalmi lap megindítását tartotta (szerkesztése alatt az Utunk első száma 1946 júniusában meg is jelent), de egy Corneliu Codarceának írt levele szerint tervbe vette a Korunk újraindítását is. Ám a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) vezetőinek bebörtönzése után az ő személye és volt lapja ellen is elindított hadjárat ezt akkor lehetetlenné tette: Valóság és irodalom (1950) c. tanulmánykötetének "idealista" beütése miatt (és ürügyén) őt is kizárták a pártból... 1956 nyarán a sajtóban azonban már több szerző – köztük Földes László, Gáll Ernő, Sütő András – emelte fel szavát a Korunk és egykori főszerkesztője rehabilitálásáért, s 1956 szeptemberében megtörtént Gaál párttagságának – post mortem – helyreállítása. E fejlemények után munkatársaiból és tanítványaiból bizottság alakult a lap újraindításának előkészítésére. A kezdeményezők egy korszerű nemzetiségi tudatnak, a romániai magyar kultúra megszilárdításának a feladatából indultak ki. A Gaál Gábor-i lapmodell vállalása egyaránt jelentette mind a hagyományos profil, tehát a korszerűen tagolt szellemi élet egészét átfogó tematika felújítását, mind a nemzeti-nemzetiségi sajátosságok problematikájának az egyetemes emberi haladás koordinátái közé illesztését, magába foglalva egyrészt az együtt élő kultúrák termékenyítő kölcsönhatásának, másrészt a közvetítő híd-szerepnek a tudatos, programszerű vállalását is. Az első szám megjelenése a régi köntösben (fejléc, a borítólap színe és tipográfiája) és a régi laptest-beosztással (rovatcímek, tördelés) ünnepi eseménnyé vált. Az újrainduló lap első évfolyamának 120 hazai szerzője között fele-fele arányban találjuk a már az 1930-as években is publikáló idősebbeket és az új rendszerben jelentkező fiatalabb nemzedék tagjait. Az új folyam – bár a társadalmi valóságot közvetlenebbül tükröző szociológiai, politikai közlései nem léphették át az adott korlátokat – egyéb elméleti, áttételesebben reflektáló írásai segítségével valóban új színt, új tartalmat hozott szellemi életünkbe. A széles ölelésű tematika, az elméleti igényű írásokban jelentkező probléma-érzékenység, néhány kritikai írás és nemzeti hagyományébresztő tanulmány tette eseménnyé az első kilenc szám megjelenését. Az 1956-os magyarországi forradalom leverését követő újabb szigorodással azonban növekedett a cenzúra nyomása, és a lap őszre már hozzászürkült a mezőnyhöz. Az indulás becsvágyó törekvései hosszú időre háttérbe szorultak, és a lap szerepe a puszta keretek megőrzésén túl a nagyvilág szellemi életének eléggé megszűrt bemutatására korlátozódott. Az új folyam szerkesztői azzal az illúzióval kezdtek munkához, hogy a Szovjetunióban már a XX. pártkongresszussal megindult reformfolyamat a magyarországi forradalom tragédiája árán is folytatódhat, s a Rákosi-rendszer bukása után a kelet-európai közéletben "új humanizmus" lehetőségei nyílnak. Ebben a reményben a munkatársak két – egymással vitázó, egymást keresztező – megközelítéssel próbálkoztak: az egyik irányzat a szocializmus "liberalizálódását" várta, gazdasági, szociológiai és politológiai írásaival igyekezvén kritikai kételyt támasztani a "pártvonal" bürokratizmusával szemben, a másik "népi demokrata" hagyományok feltámasztásával próbálta a magyar nyelvápolás, folklór, történelmi tudat és kisebbségvédelem szellemi energiáit mozgósítani. A pártellenőrzés azonban mindkét irányzatot a cenzúra eszközeivel és a lapra erőszakolt kötelező anyagával korlátozta, végül a homogenizáló nacionalista diktatúra terrorjával letörte. A neodogmatizmus túlhaladására irányuló első határozottabb jegyek az 1963-as és 1964-es évfolyamokban fedezhetők fel: néhány súlypontos összeállítás színházról, orvostudományról, világirodalomról, a konkrét szociológia akkor divatos témájának tárgyalása, majd egy Gaál Gábor-szám és a Marx-reneszánsz jegyében közölt fiatal Marx-sorozat. A kibontakozás végül is valóssá vált. Az új formákkal, szerkesztői koncepciókkal való kísérletezések is hasznosaknak bizonyultak. A lap céltudatos erőfeszítései nyomán megszilárdult és új erőkkel gyarapodott a munkatársi gárda. Az 1960-as évek utolsó harmadától kezdve szerencsésen ötvöződött a hazai problematika és a világ szellemi életének visszaadása. A szerkesztőség felfedezte és számos esetben dicséretes módon kiaknázta a tematikus számokban rejlő lehetőségeket. Egy-egy ilyen központi fontosságú témát megközelítő-feldolgozó szám az adott kérdéskör szinte monografikus feltérképezését eredményezte (kibernetika – 1965; helytörténet – 1969; strukturalizmus, történelemkutatásunk kérdései – 1970; a szocialista nemzetiség fogalma, irodalomtörténetünk kérdései – 1971; zene és anyanyelv – 1972; Kalotaszeg, Madách-kérdés, jogtudomány és joggyakorlat – 1973; képzőművészetünk, a mai filozófia – 1974; Ady – 1977; színházművészetünk – 1978 és 1980; Móricz Zsigmond, szociológia és szociográfia – 1979; József Attila – 1980). És ha olyan kezdeményezés, mint az 1970-es irodalomcentrizmus-vita, a kérdés tisztázását nem is érte el, tudatosítását kétségtelenül szolgálta. A lap évfolyamait szervesen egészítették ki az 1973 óta megjelenő Korunk Évkönyvek, amelyek közül a Korunk félszázados múltjára visszatekintő 1976-os kötetet említjük meg. A Korunk mint eszmeterjesztő fórum, mint a romániai magyarság kultúrájának kisugárzó, tudatformáló, nemzetiségi önismeretet adó intézménye hatását már 1957 óta az olvasókkal rendszeresített találkozókkal igyekezett kiegészíteni; e találkozók keretében a szerkesztőség vidéki szabadegyetemek (Beszterce, Dés, Medgyes, Parajd, Nagyszalonta) előadókkal való ellátását is vállalta. A tudományterjesztő szerepben meghatározó volt Veress Zoltán szerkesztői működése. Merőben más jellegű fórum-szerepet töltött be az idővel szinte külön intézménnyé vált népszerű Korunk Galéria. Kezdeményezését más kolozsvári intézmények hasonló rendezvényei követték, megtörve a hivatalos kiállítótermek protokolláris monopóliumát és nyilvánosságot biztosítva a hazai magyar képzőművészek alkotásainak. A mindennapos rutinmunkaként végzett belső szerkesztőségi műhelyfunkció a Korunk esetében szélesebb társadalmi jelentőségre tett szert. A lap totalitás-profilja révén ugyanis olyan különböző szakterületekről toborzott munkatársi gárdát foglalkoztatott, mely nem minden esetben volt annyira íráskész, hogy szakterületének elvi kérdéseit a nem-szakos értelmiségi olvasók felé hatékonyan közvetíthette volna. Ezért a lap műhely-funkciójába beletartozott a külső munkatársakkal való szoros alkotói együttműködés. Ez jelentős mértékben nemcsak a tematikus számok és évkönyvek megszerkesztésében konkretizálódott, hanem az ismétlődő kerekasztal-vitákban is, melyeknek anyagát a lap rendszerint közzétette. Hasonló műhely-funkciót töltött be a Korunk túlnyomórészt főiskolásokból rekrutálódott szociográfiai és társadalomnéprajzi szemináriuma is. Ez a kör, melynek előzményeként működött 1968-ban a Főiskolás Korunk-barátok Vitaköre, csíki, szilágysági és hóstáti társadalomrajzi felmérésekkel s az eredmények elvi és módszertani elemzésével foglalkozott. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár első kötetének megjelenésekor (1975) e teljesítmény kritikai méltatására a szerkesztőség meghívta a nemzetiségi kultúra alkotó munkásait, túlnyomórészt a lap munkatársait. Ezzel indult a "Korunk-délelőttök" sorozata, melyeken értő közönség részvételével szellemi életünk egy-egy aktuális teljesítménye, egy-egy jelentősebb új mű megtárgyalása kapcsán az időszerű elvi kérdések is terítékre kerültek. E vállalkozásaival a lap valójában egy nemzetiségi tudós-társaság hiányzó intézményét pótolta mintegy 1983-ig. Ugyanebben az időszakban került kétszer is kiosztásra a Bolyai-díj, melynek jelképét, egy Tőrös Gábor készítette kisplasztikát, 1982-ben Egyed Ákos történész és Weszely Tibor matematikus, 1983-ban Szabó T. Attila nyelvtudós és Gábos Zoltán fizikus egy-egy műve kapta. 1984 után a diktatúra fokozódó szorításában a Korunk működése egyre inkább a belterjes szerkesztőségi munkára szorítkozott. Rendezvényeit és kiadványait megszüntetették, tárgyköréből kizárták a nemzetiségi önismeret anyagát, Gáll Ernőt idő előtt nyugdíjazták, a megüresedett állásokat betöltetlenül hagyták, megnőtt a lap szellemével ellentétes "kötelező anyag", s az egyes számok a fokozott cenzúra következtében csak nagy késésekkel jelenhettek meg. A kinevezett új főszerkesztő, Rácz Győző halála után a lap 1989/10-es száma már a főszerkesztő jelzése nélkül az év végére maradt. Az 1989 végén bekövetkezett fordulat – a Ceaușescu-diktatúra bukása – következtében a Korunk második folyamát elkésve záró 1989/11-12. duplaszám 1990. január 8-án jelentette be egy új, immár III. folyam indulását. A szám szerkesztője, Kántor Lajos az előző folyamot lezáró vezércikkben leszögezi: "Számtalanszor csalódott, becsapott olvasóink [...] várják a korral szembenéző lapot." 1989 december után A III. folyam távlatait az új főszerkesztőként bemutatkozó Kántor Lajos nyitja meg Történelmi tévedések címen, számba véve a lap alapításának elejétől kezdve a "szerkesztői érdemeket, illetve hibákat és bűnöket". Az új főszerkesztő új dialógust hirdet, a fiatalokat hívja munkára, és nem halvány utódfolyóiratot ígér, hanem "1990-es világszintű" lapot. A felvonuló új tábort képviseli hamarosan az 1990/4-es számon jelzett új szerkesztőségi névsor: Cseke Péter, Jakó Klára, Jancsik Pál (szerkesztőségi titkár), Józsa T. István, Kassay Miklós, Kónya Sándor, Kovács Gyöngy, Salat Levente, Székely Dániel (műszaki szerkesztő), Szilágyi Júlia. Az 1990/8-as számtól műszaki szerkesztő Heim András. A hattagú szerkesztő tanács tagjai: Bajor Andor, Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Lászlóffy Aladár, Nagy György, Szilágyi N. Sándor, Vetési László. Az 1985-öt megelőző címlap visszaállításával induló új folyam alcíme: "Kultúra – haza és nagyvilág." A lap egy tematikai áttörés eklektikájával fordul az olvasóhoz, sorra rátérve a gazdasági és társadalmi fordulat keltette új igényekre, de egyben a megtartó hagyományokat is idézve hol Kós-számmal (1990/3), hol Mátyás király emlékével (1990/4), hol Reményik Sándor és Lám Béla levelezésének közlésével (1990/11). Az új folyam második évében bővül a szerkesztőség Kereskényi Sándorral, majd Visky Andrással. A Baász Imre tervezte új borító olyan élénkséget tükröz, amit a lapanyag jellegzetes Európa-nyitása, egy nyílt társadalom meghirdetése is jelez. Elég a számok súlypontjaira utalni: feldolgozásra kerül a szegénységből való kilábalás, a gyűlölet lélekrajza, munkásság és baloldaliság az ezredvégen, pártosodás, érdekképviselet és politikai kultúra, a művészet szolgálata, falu és jövőkép, Balkán kapuja, Erdély és a zsidóság, a megvádolt értelmiség, az erdélyiségtudat változása, a szórványkérdés, majd a vándorlás és kivándorlás problémacsomagja. Közben sorra került Gaál Gábor "újraolvasása" Cs. Gyimesi Éva és Tóth Sándor vitájában (1991/3, majd 1991/9, 11, 12). Az 1992-es évfolyam Deák Ferenc immár gondolati higgadtságot kifejező új borítólapjával indult, szövege számítógépes szedéssel-tördeléssel készül. Elemzés alá kerülnek egy-egy súlypontos számban az egyetem (1992/1), a népélet és a szexualitás (1992/3), hagyomány és identitás (1992/4), a sport (1992/5), az Európa-eszme (1992/6), a sajtó (1992/7) kérdései. 366-os busz A 366-os busz (korábban 61-es) váci helyi járat, mely Vác alsóvárosának szomszédságában fekvő Lágyas nevű ipari területet köti össze a deákvári kertvároson keresztül a deákvári lakóteleppel. Munkásjárat, a Lágyason létesült ipari létesítményekbe (ezek közül is kiemelkedően a Zollner Elektronik Kft.-be) szállítja a dolgozókat. Naponta három pár járat közlekedik elsősorban a Zollner Kft. műszakváltásához igazítva. Do It Like a Dude A Do It Like a Dude Jessie J angol énekesnő debütáló kislemeze. Rajta kívül George Astasio, Jason Pebworth, Jon Shave, Kyle Abrahams és Peter Ighile voltak a dal szerzői, producerei The Invisible Men, Parker & James, mixed by James F Reynolds. A dal az énekesnő első albumán kapott helyet, mely a Who You Are címet kapta. 2010 novemberében jelent meg az Egyesült Királyságban digitális letöltés formájában, CD-ként 2011 januárjától lett megvásárolható. Háttér A Do It Like a Dudet Jessie J, George Astasio, Jason Pebworth, Jon Shave, Kyle Abrahams és Peter Ighile írta, producerei The Invisible Men és Parker & James voltak. Cornish-t részben Rihanna Rude Boy című dala ihlette a szöveghez, eredetileg Rihannának szánta. Elküldte kiadójának, az Island Records-nak a dalt. Jessica el akarta küldeni a barbadosi hírességnek a szöveget, a kiadó viszont rábeszélte, hogy adja ki saját kislemezként. 2011 áprilisában Jessie arról beszélt, szívesen előadná a barbadosi híresség társaságában a dalt. Videoklip A videót 2010. október 25-én és 26-án forgatták, Emil Nava rendezésében. A kisfilm november 9-én debütált, egy szerkesztett változat a 4 Music műsorán. A Price Tag videójában utal arra, hogy nem volt elégedett a debütáló klip tartalmával. Élő előadások Jessie egy akusztikus változatot a 2011. január 13-án adott elő. 2011. április 27-én ismét elénekelte a számot. Feldolgozások A brit Labrinth a BBC Radio 1Xtra Live Lounge című műsorban 2011 decemberében énekelte el saját változatát, majd a Fenech-Soler énekelte el saját feldolgozását 2011 februárjában. Dallista Digitális EP Do It Like a Dude (Explicit Version) – 3:14 Do It Like a Dude (Labrinth Mix) – 3:42 Do It Like a Dude (Curtis Lynch Jnr Mix) (közreműködik Lady Chan) – 3:26 Do It Like a Dude (Jakwob Mix) – 4:27 Do It Like a Dude (Acoustic Version) – 4:19 CD kislemez Do It Like a Dude – 3:53 Do It Like a Dude (Labrinth Mix) – 3:42 1936-os Vuelta ciclista a España Az 1936-os Vuelta a España volt a 2. spanyol körverseny. 1936. május 5-e és május 31-e között rendezték. A verseny össztávja 4,407 km volt, és 21 szakaszból állt. Végső győztes a belga Gustaaf Deloor lett. 893 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek Évek: 888 – 889 – 890 – 891 – 892 – 893 – 894 – 895 – 896 – 897 – 898 Események Január 28. – III. (Együgyű) Károlyt nyugati frank királlyá koronázzák Reimsben Párizsi Odó ellenében. magyar hadjárat Bizánc szövetségében a bolgárok ellen. Arab támadás a besenyők ellen. Kisborove Kisborove (szlovákul Malé Borové) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Fekvése Liptószentmiklóstól 32 km-re északnyugatra a Prószéki-völgy felső torkolata felett 850 m magasan fekszik. Története A jellegzetes hegyi falu a 16. században keletkezett felső-árvai gorálok letelepülésével egy üveghuta környékén. Első írásos említése 1550-ből származik. 1784-ben 43 házában 299 lakos élt. 1828-ban 64 háza volt 419 lakossal. Lakói földműveléssel, üvegfúvással, házaló ablakozással foglalkoztak. Vályi András szerint "Kis Borove. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosa 250Jób Uraság, bértzes helyen fekszik sovány határjával Árva Vármegyének szomszédságában, Nagy Bobrocztól más fél mértföldnyire, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Borove (Nagy-, Kis-; vagy Alsó-, Felső), két egymás mellett lévő falu, Liptó vgyében; az első 589 k., 8 evang., a második 419 kath. lak. – Feküsznek Árva vmgye szélén; hegyes sziklás, sovány vidéken. F. u. Jób fam. Ut. p. Berthelen falu." A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott. Népessége 1910-ben 564, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 209 lakosából 206 szlovák volt. 2011-ben 172 lakosából 166 szlovák volt. Montanel Montanel település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 377 fő (2015). Montanel Vessey, Coglès, Saint-Ouen-la-Rouërie, Argouges és Sacey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Papendorf (Warnow) Papendorf település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Papendorf Rostock, Dummerstorf, Pölchow, Ziesendorf, Stäbelow és Kritzmow községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zalka Máté Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23. – Huesca, Spanyolország, 1937. június 11.) író, tábornok. Élete Frankl Mihály izraelita vallású kocsmáros és Veisz Fáni gyermekeként született Frankl Béla néven Matolcson, 1896. április 23-án, délelőtt 9 órakor. Kispolgári családból származott, érettségi vizsgát a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskolában tett. Az első világháborúban először Doberdónál harcolt az olasz fronton, később átvezényelték az orosz frontra, ahol 1916 júniusában megsebesült és fogságba esett mint hadapródőrmester. 1919 őszén megszökött a krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria), majd partizáncsoportot alakított, a Vörös Hadsereghez 1920 elején csatlakozott. Krasznojarszk felszabadításában is részt vett, majd 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett. Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekből származnak. 1936-ban a spanyolországi antifasiszta harcosok soraiba önként jelentkezett. A spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven tábornoki rangban szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el, amikor autóját tüzérségi tűz érte a Huesca alatti harcokban. Művei Doberdo (Moszkva, 1936, Budapest, 1947) ISBN 9631118541 (1979) Összes munkái (Moszkva, 1948) Válogatott elbeszélései (Budapest, 1952) Ivanov és más elbeszélések (Budapest, 1954) A bolygók visszatérnek (Budapest, 1966) Az éneklő börtön (Budapest, 1966) Hévízkáránd Hévízkáránd (Cărand) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése A Béli-hegység nyugati lejtője alatt, Borosjenőtől keletre, Kertes, Nermegy és Bélmárkaszék közt fekvő település. Története Nevét 1429-ben említette először oklevél Karandrewe néven. 1692ben Karand-Toplicza, 1808-ban Káránd (Toplicza-) néven írták. 1851-ben Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában írta a településről: "...hegyes vidéken, a váradi deák püspök uradalmában: 389 óhitű lakossal, s anyaegytemplommal. Van itt 538 n. szántóföld s rét mind úrbériség és 2678 hold majorsági erdő...Közel a faluhoz van egy meleg forrás, melynek víze vasas, szabadon lévén fürdésre nem alkalmaztatik, hanem lent és kendert áztatnak benne." 1910-ben 826 lakosából 13 magyar, 789 román volt. Ebből 9 római katolikus, 811 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott. Nevezetességek Határában vastartalmú melegvízforrás fakad. Saint-Michel (Pyrénées-Atlantiques) Saint-Michel település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 288 fő (2015). Saint-Michel Aincille, Arnéguy, Çaro, Estérençuby, Saint-Jean-Pied-de-Port, Uhart-Cize és Orbaitzeta községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 3670 Northcott A 3670 Northcott (ideiglenes jelöléssel 1983 BN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1983. január 22-én. Desmond Morris (zoológus) Desmond John Morris (Purton, Anglia, 1928. január 24.) brit zoológus, etológus, antropológus, emellett szürrealista festő, TV személyiség, népszerű könyvek szerzője. Életútja Korai évek 1928. január 24-én született egy Purton nevű faluban, Swindon mellett, az angliai Wiltshire-ben. Apja, Harry Morris, gyermekeknek szóló sci-fi könyvek szerzője volt, anyja, Marjorie Morris. 1933-ban Swindonba költözött a család és 1951-ig ez a város volt az otthona. Ez idő alatt fordult az írás és a természettudományok felé egyaránt. Nagy hatással volt rá dédapja, William Morris, aki a helyi újság alapítója és egyben lelkes viktoriánus természetbúvár volt.1941-ben bekerült a bentlakásos Dauntsey iskolába, ahol intenzíven érdeklődött a zoológia iránt és teljesen magával ragadta a modern vizuális művészet. 1946-ban két évre besorozták a nemzeti szolgálathoz. Ezalatt a Chisledon Katonai Akadémia képzőművészeti lektora lett és komolyan kezdett a festészettel foglalkozni. 1948-ban megtartotta első önálló kiállítását a Swindon Művészeti Központban. Egyetemi évek, pályakezdés Miután leszerelt, beiratkozott egyetemi hallgatónak a Birmingham-i Egyetem zoológiai karára. m 1950-ben Joan Miróval közösen megtartották első szürrealista festményekből álló kiállításukat a London-i Galériában, Eduard Mesens, belga szürrealista rendezésével. Morris eközben folyamatosan foglalkozott az írással is és két szürrealista filmet is rendezett, a Time Flower-t és a Butterfly and the Pin-t. 1951-ben számos kiállítása volt, köztük a Nemzetközi Művészeti Fesztiválon, Belgiumban. Ez év őszén, ösztöndíjasként átkerült az Oxfordi Egyetem zoológiai szakára. Itt az állati viselkedést kutatta, hogy később ebből doktoráljon és Dr. Niko Tinbergennel dolgozott együtt. Tanulmányai középpontjában a reproduktív kommunikációs rendszerek álltak. 1952-ben szintén saját kiállítást tartott az Oxford-i Ashmolean Múzeumban, majd júliusban megnősült. Felesége, Ramona Baulsch, az Oxfordon végzett, történelem szakon. Ebben az évben jelent meg első tudományos írása az állatok magatartásáról a Behavior című folyóiratban. Ezt követte 47 tudományos cikk a következő 15 év alatt. 1954-ben megkapta PhD-ját a tüskéspikó reproduktív magatartásáról írt tanulmányáért. Kutatásai, könyvei, média tevékenysége Postdoktori kutatásait az Oxfordon kezdte, a madarak reprodukciós magatartását vizsgálva. 1956-ban Londonba költözött és a Granada TV és Film részleg igazgatója lett a Zoológiai Társaságnál. Filmeket és TV műsorokat rendezett az állatok viselkedéséről és más zoológiai témákban. Kutatási projektet indított az emberszabásúak képkészítő képességeinek tanulmányozására. 1957-ben kiállítást rendezett csimpánzok festményeiből és rajzaiból a Modern Művészetek Intézetében, Londonban. 1958-ban, szintén Londonban, a Royal Festival Hall-ban megrendezett egy kiállítást The Lost Image címen, ahol emberszabású majmok, csecsemők és felnőtt emberek képeit állították ki. Első tudományos könyvét, a The Reproductive Behavior of the Ten-spined Stickleback-et is 1958-ban adták ki, együtt első gyermekeknek szóló könyvével, a The Story of Congo-val. Egy évvel később, 1959-ben, azután, hogy három éven át volt a Zootime című műsor házigazdája, otthagyta a Granada TV-t és a Zoológiai Társaság kurátora lett. Az elkövetkezendő nyolc évben meg is őrizte ezt a pozícióját és újra rendezett TV műsorokat a Granadánál és a BBC-nél is. A Zootime-ból összesen 500 részt rendezett és volt a házigazdája, míg a BBC2-n futó Life in the Animal World-nak 100 alkalommal volt rendezője és műsorvezetője. Társszerzője lett a International Zoo Yearbook-nak a megjelenés első négy évében. 1961-ben publikálta Curious Creatures című könyvét, majd egy évvel később, 1962-ben a The Biology of Art-ot, ami az emberszabásúak képkészítő magatartásáról és kapcsolatukról a művészetekhez szól. Ennek későbbi kiadásai számos országban megjelentek, többek közt Magyarországon is. Ettől az évtől kezdve folyamatosan jelentek meg tudományos könyvei és gyermekkönyvei egyaránt több nyelven. 1967-ben a Primate Ethology szerkesztője lett és megjelent a The Naked Ape című könyve. Ez év tavaszán a Londoni Állatkert kurátora és a Kortárs Művészetek Intézetének vezető rendezője lett. A The Naked Ape című könyv nem várt sikert hozott a számára, így feleségével Máltára költöztek, ahol Morris az írásra koncentrálhatott és szabadidejét újra a festésnek szentelhette. Itt született meg fiuk, Jason. 1969-ben megírta a The Human Zoo-t a The Naked Ape folytatását. 1973-ban visszatért Londonba, hogy újra Niko Tinbergen állati viselkedést kutató csoportjával dolgozzon, folytatva eközben az emberi viselkedésminták tanulmányozását. 1974-ben, első kiállítását követően 20 évvel, megrendezte szürrealista festményeinek bemutatását a Stooshnoff Képzőművészeti Galériában. 1976-ban egy rövid időre visszatért Swindonba, hogy itt megrendezze 30 évnyi festményeiből kiállítását. Ettől az évtől kezdve, folyamatosan jelentek meg könyvei és újra feltűnt a TV képernyőn is, többek közt Sarah Kennedyvel az Animal Country-ban. 1997-ben Jason fia feleségül vette Annie Reeves-t és megszületett unokája, Matilda. Egy évvel később 37000 mérföldes Föld körüli úton vett részt meglátogatva 21 országot 3 hónap alatt. Desmond Morris napjainkig évente publikál, tart kiállításokat és folyamatosan úton van újabb kutatásaihoz anyagot gyűjtve. Legújabb könyvét 2010. október 18-án adták ki Londonban Child-How children think, learnand grow in early years címmel. A népszerű angol író számos könyve magyar nyelven is hozzáférhető közkönyvtárainkban. Kötetei magyar nyelven (válogatás) A csupasz majom ( The naked ape ); utószó Csányi Vilmos, ford. Hernádi Miklós; Európa, Bp., 1989, 182 p. [28] t. ill. ISBN 963-07-498-74 (evolúció, etológia) Testközelben. Az emberi faj útikalauza ; ford. Demeter Mária et al.; Gondolat, Bp., 1990 Miért csinálja...? A macska. Nélkülözhetetlen útmutató a macskák viselkedéséhez ; ford. Nemes Ágnes; Európa, Bp., 1990 Miért csinálja...? A kutya. Nélkülözhetetlen útmutató a kutyák viselkedéséhez ; ford. Udvarhelyi Hanna; Európa, Bp., 1990 Állatlesen. Az állatok viselkedésének terepkalauza ( Animalwatching ); ford. Szilágyi Tibor; Európa, Bp., 1992, 255 p. ISBN 963-07-5471-1 (etológia) Babafigyelőben ; ford. Kiss Zsuzsa; Park, Bp., 1993 Miért csinálja...? A ló ; ford. Bartos Tibor; Európa, Bp., 1993 Az állati jogok szerződése ( The animal contract ); ford. Szappanos Gábor; Európa, Bp., 1995 ( Mérleg , ISSN 0231-2433), 233 p. ISBN 963-07-5804-0 (állatvédelem) Az emberállat. Személyes vélemény az emberi fajról ( The human animal ); ford. Káldos Zsolt; Magyar Könyvklub, Bp., 1997, 222 p. ill. ISBN 963-548-532-8 (magatartáspszichológia) Kutyavilág. A kutya testbeszéde ; ford. Fazekas István; Magyar Könyvklub, Bp., 2000 A boldogság természete ; ford. Körmendy Ágnes; Partvonal, Bp., 2005 A csupasz nő. Tanulmány a női testről ( The naked woman ); ford. Draskóczy Piroska; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2007, 295 p., ill. ISBN 978-963-7296-34-5 (kultúrantropológia) Kisbaba. Az első két év bámulatos története ; ford. Németh Anikó Annamária; Gabo, Bp., 2008 Piprites pileata A Piprites pileata a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Rendszerezés Coenraad Jacob Temminck, 1822-ben még a Pipra nembe sorolta, Pipra pileata néven. Jelenlegi besorolása is vitatott, egyes rendszerezők a kotingafélék (Cotingidae) családjába sorolják. Előfordulása Brazília délkeleti részén és Argentína kis területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Megjelenése Átlagos testhossza 13 centiméter, testtömege 15 gramm. A feje teteje és tarkója fekete. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2016. április 14.) Ibc.lynxeds.com. (Hozzáférés: 2016. április 6.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2016. április 14.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2016. április 14.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2016. április 14.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2016. április 14.) Káliumvegyületek összegképletének listája A lap egyes káiumvegyületek összegképletét sorolja fel. A magyar Wikipédia szócikkeiben található káliumvegyületek összegképlete A lista a magyar Wikipédia szócikkeiben található káliumvegyületek összegképleteit sorolja fel. 2018. október 11-i állapot. Statisztika 52 összegképlet 19 elem Banka Slovenije A Banka Slovenije (magyarul Szlovénia Bankja) a Szlovén Köztársaság központi bankja. A központi bankok – vagy más néven jegybankok – fő feladatai elsősorban a monetáris politika vitele, az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, és sok ország esetében a devizatartalékok kezelése. A Banka Slovenije felelt az egykori szlovén nemzeti valuta, a szlovén tolár stabilitásáért, egészen annak 2006. december 31-i megszűnéséig. 2007. január 1-jétől Szlovénia hivatalos fizetőeszköze az euró. Az eurózóna központi bankja az Európai Központi Bank, így a Banka Slovenije szerepköre jelentősen csökkenni fog. A Bank tagja a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER). Székhelye Ljubljanában van, fiókintézményei néhány nagyvárosban működnek. Története A Banka Slovenije megalapítására 1991. június 25-én került sor, nem sokkal a Szlovén Köztársaság Jugoszláviától való függetlenségének kikiáltása után. A jugoszláv dinárt felváltandó, 1991. október 8-án vezették be a szlovén tolárt, eleinte csak szükségpénz formájában. Az első valódi tolárbankjegyek 1992-ben jelentek meg. A tolár 14 éves, rövidke élete során nem történt változás annak külalakjában, egyetlen bankjegysort használtak. A Banka Slovenije 2004. június 28-án rögzítette (pénzügyi szaknyelven peggelte) a tolár árfolyamát az euróhoz. A hivatalos árfolyamot 1 euró = 239,640 tolárban rögzítették. II. Alfonz portugál király II. Alfonz (Coimbra, 1185. április 23. – Coimbra, 1223. március 25.) vagy ragadványnevén Kövér Alfonz, (portugál nevén: Dom Afonso II O Gordo) Portugália harmadik királya volt. Alfonz I. Sancho portugál király és felesége Dulcia Berengár aragóniai infánsnő ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. Anyja révén IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf unokája volt. Kövérségét valószínűleg fiatalkori betegsége okozta, emiatt képtelen volt csapatai vezetésére. 1211-ben követi apját a trónon. Uralkodása Uralkodása első éveiben II. Alfonz és lánytestvérei, Mafalda, Sancha és Teresa infánsnők valamint a velük szimpatizáló nemesek között heves hatalmi viszály bontakozott ki. Ennek az volt az oka, hogy I. Sancho végrendeletében lányainak a királynői cím mellé jelentős városokat – Montemor-o-Velhót, Seiát és Alenquert – adományozott a hozzájuk tartozó falvakkal, földekkel és jövedelmekkel. II. Alfonz azonban tartott attól, hogy az infánsnők férjei révén a birtokok kasztíliai vagy leóni kezekbe jutnak, és ezzel veszélyeztetik a Portugál Királyság területi egységét, ezért elkobozta az infánsnők birtokait. Elődeinek háborúpárti politikájával szemben II. Alfonz a békére törekedett szomszédaival, és inkább az ország gazdasági megszilárdítását, társadalmi rendjének fejlesztését helyezte előtérbe. Megegyezett a szomszédos Galicia és a Leóni királyság uralkodóival a határvonalakról. Nem indított önálló területszerző hadjáratokat a félsziget déli, muzulmán fennhatóságú területeire sem, bár 1212-ben a portugál sereg kasztíliai, aragóniai, navarrai és francia szövetségesek oldalán kitüntette magát a VIII. Alfonz kasztíliai király győzelmével végződő Las Navas de Tolosa-i csatában, amit a muszlim almohádok hanyatlásának kezdetének tekintünk. 1217-ben nemesemberek egy csapata a lisszaboni püspök vezetésével visszahódította a móroktól Alcácer do Sal városát. Az első írott törvénygyűjteményt is Alfonz adta ki olyan témákkal mint a magántulajdon, 'polgári jogok' és pénzverés joga. Követeket küldött több európai országba, hogy élénkítsék a kereskedelmi kapcsolatokat. Bevezette a földtulajdonra jogosultság vizsgálatát, amivel kihívta maga ellen az egyházat és a többi földbirtokost. Nagyapja, I. Alfonz idején ugyanis a katolikus egyház rendjei tekintélyes földbirtokokat és kiváltságokat kaptak az ország függetlenségének elismeréséért cserébe, és erre alapozva az egyház világi hatalma túlzottan megerősödött: jóformán önálló állammá vált az államon belül. Az egyház földtulajdonjogainak és adómentességeinek felülvizsgálata a Vatikán és Portugália diplomáciai összetűzéshez vezetett. Ennek eredményeképpen 1219-ben a bragai érsek III. Honorius pápa jóváhagyásával kiközösítette II. Alfonz királyt és udvarát a római katolikus egyházból. Végül békét kötött a pápával. Ebben ugyan megígérte, hogy visszaállítja az egyház kiváltságait, de 1223-ban anélkül halt meg, hogy ezt az ígéretét beváltotta volna. A konfliktust néhány hónappal később, utódja, Kegyes Sancho uralkodása alatt sikerült feloldani; ekkor helyezhették II. Alfonzot végső nyugalomra az alcobaçai kolostorban. A portugál uralkodók hosszú sorában ő volt az első olyan, akit a ciszterci apátság panteonjában temettek el. Családja II. Alfonz 1208-ban vette feleségül Kasztíliai Urracát (1186-1220), VIII. Alfonz kasztíliai király lányát. Öt gyermekük született: II. Sancho portugál király (1207-1248) III. Alfonz portugál király (1210-1279) Eleonóra, portugál infánsnő (1211-1231), III. Valdemár dán király felesége Ferdinánd, portugál infáns (1217-1246), Serpa és Lamego hűbérura Vince, portugál infáns (* 1219, fiatalon meghalt) Törvénytelen gyermekei: János Alfonz (? -1234) Péter Alfonz (1210-?) Şener Özbayraklı Şener Özbayraklı (Borçka, 1990. január 23. –) török válogatott labdarúgó, jelenleg a Fenerbahçe SK játékosa. Köröskocsoba Köröskocsoba, románul: Cociuba, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Borossebestől délkeletre, a Fehér-Körös jobb partján fekvő település. Története Köröskocsoba, Kocsoba nevét 1553-ban Kochyoba néven említette először oklevél. Nevét 1574-ben Kozoba, 1619-ben Koczioba, 1808-ban Kocsoba, 1888-ban Kocsuba, 1913-ban Köröskocsobának írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, Buttyin filiája, 2 katholikus, 120 óhitü lakossal, hegyes, erdős határral.” 1910-ben 112 lakosából 95 román, 12 magyar volt. Ebből 103 görögkeleti ortodox, 4 római katolikus, 3 evangélikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott. Ariszteidész (államférfi) Ariszteidész (i. e. 540/530 körül – i. e. 468/467 körül), athéni államférfi- A perzsák elleni marathóni csatában a tíz görög sztratégosz egyike, majd ezt követően arkhón lett. I. e. 483-ban azonban politikai ellenfele, Themisztoklész ösztönzésére osztrakizmosszal száműzték Athénből. A második perzsa támadás miatt veszélybe került athéniek i. e. 480-ban visszahívták és részt vett a szalamiszi ütközetben. Egy évvel később, a plataiai csatában újra sztratégoszként harcolt. Ez utóbbi csata után ő tette azt a demokratikus szellemű javaslatot, hogy a város arkhónjait azontúl Athén valamennyi szabad polgára közül sorsolják. Főszerepet játszott a Déloszi Szövetség létrehozásában. Feddhetetlensége miatt az „Igazságos” névvel illették. Emiatt is ő határozta meg a Déloszi Szövetség egyes tagjainak a szövetséghez való eredeti katonai vagy anyagi hozzájárulását. Ariszteidész és Themisztoklész egymás ellen és együtt Plutarkhosz „Párhuzamos életrajzok” című munkájában leírtak szerint Ariszteidész Antiokhisz phüléből és az Alopeké démoszból származott. Apját Lüszimakhosznak hívták. Kleiszthenész barátja volt, de az arisztokratikus kormányzati módszereket tartotta helyesnek. Themisztoklész és Ariszteidész ellentéte abból fakadt, hogy az előbbi a marathóni győzelem után a tengeri flotta fejlesztését, míg az utóbbi a szárazföldi erők megerősítését ambicionálta. Kettőjük vetélkedése már gyermekkorukban kezdődött, mivel természetük különbözősége már akkor kiütközött. Themisztoklész találékony, merész, kockázatvállaló és tettre kész volt, Ariszteidész pedig állhatatos, szilárd jellemű, hajlíthatatlanul igazságos, s a hazugságot, fortélyt és csalást még játékból sem tűrte meg. Mikor a közjövedelmek felügyelőjévé választották, sok sikkasztást leleplezett, közöttük főként azokat, melyeket Themisztoklész követett el. A marathóni ütközetben mint sztratégosz vett részt. A tíz sztratégosz a szokás szerint naponta váltotta egymást a fővezéri poszton. A csata előtt Ariszteidész javaslatára változtattak ezen, mivel ő a fővezérségről lemondott a legrátermettebb sztratégosz, Miltiádész javára és engedelmeskedett parancsainak. A harcban a perzsák ellen Themisztoklész és Ariszteidész egymás mellett küzdött, mivel az általuk vezetett phülék a csatarendben egymás mellett az athéni középhadat képezték. A csata után epónümosz tisztségre választották meg, melyre erényei miatt tartották alkalmasnak, szemben másokkal, akik sorsolás révén jutottak ebbe a pozícióba. A nép Ariszteidész minden erénye közül leginkább igazságosságát tisztelte, s ezért kapta az „Igazságos” melléknevet szeretetből, de később emiatt gyűlölték meg. Themisztoklész ugyanis elhíresztelte a nép körében, hogy Ariszteidész, aki minden ügyben maga ítél és bíráskodik, megszünteti a bíróságokat, és észrevétlenül egyeduralomra tör, s már csak személyes testőrsége hiányzik. Themisztoklész így végül felülkerekedett, s politikai ellenfelét intrikával, i.e. 483-ban cserépszavazással eltávolíttatta Athénből. A perzsák ellen Három évvel később, amikor Xerxész Athén ellen vonult, az athéniek félretették az osztrakizmosz előírását - ami tíz évi száműzetést írt elő - és hazahívták Ariszteidészt is. Tartottak ugyanis attól, hogy esetleg az ellenséghez csatlakozik. Ariszteidész azonban hazája védelme érdekében régi ellenfele, Themisztoklész mellé állt és elfogadta annak fővezérségét a szalamiszi tengeri ütközetben. A perzsák elleni következő, a Plataiai melletti csatában az athéniek teljhatalmú fővezérének Ariszteidészt választották, míg az egyesített görög sereget a spártai Pauszaniasz vezette. A görög szövetség kovácsa A győzelem kivívása után Ariszteidésznek komoly szerepe volt abban, hogy a perzsák újbóli támadásának megakadályozása céljából létrejött egy erős szövetségi rendszer a görög városállamokból. Javaslatára állítottak fel tízezer pajzsos harcosból, ezer lovasból és száz hadihajóból álló szövetségi görög haderőt. Athénbe visszatérve Ariszteidész javaslatára változtatták meg az arkhónok választásának rendjét, miszerint Athén valamennyi polgára választható lett a tisztségre. A görög szövetségi rendszer vezetése főként Ariszteidész és Kimón ügyes politizálásának, valamint a spártai vezérnek, Pauszaniasznak a többiek szemében ellenszenves erőszakosságának köszönhetően fokozatosan Athén kezébe került. A szövetség tagjainak döntése szerint a közös fenntartási költségekhez való anyagi és katonai hozzájárulás megállapítása Ariszteidész feladata lett, aki ezt a városok földjeinek, jövedelmeinek felmérése után részrehajlás nélkül, mindenki megelégedésére el is végezte. Ariszteidész halálának helyéről és körülményeiről nincs pontos információ. Annyi azonban bizonyos, hogy vagyont nem hagyott maga után, mivel gyermekei és unokái közül többnek Athén városa nyújtott anyagi támogatást. Fahéjaldehid A fahéjaldehid (gyakori formájában: transz-fahéjaldehid) a fahéj fő aldehid alkotórésze. A fahéjaldehid a természetben a fahéjfa és más Cinnamomum fajok, mint a kámfor és a kasszia kérgében fordul elő. Ezek a fák a fahéj természetes forrásai és illóolajaikat 90%-ban fahéjaldehid alkotja. A természetben a fahéjaldehidnek csak a transz izomerje fordul elő. A transz-fahéjaldehidben az aromás gyűrű és a formilcsoport a telítetlen kötés átellenes oldalán található. Sárga, olajszerű, fahéjillatú folyadék. Vízben rosszul oldódik, éterrel korlátlanul elegyedik. A fahéjaldehid enyhe oxidációjakor fahéjsav keletkezik. Erélyes oxidációja során benzoesav képződik. A fahéjsav telítetlen kötése reakcióképes. A fahéjaldehid formilcsoportjának redukciójakor fahéjalkohol képződik. Naményi piros A Naményi piros vagy Naményi Jonathan egy hazai nemesítésű almafajta, a Jonathan alakkör tagja, az alapfajta természetes rügymutációjaként jött létre a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnamény egyik almaültetvényében. Nevét a településről kapta, ahol a mutációt fellelték és a fajta felszaporítása is zajlott. Története Az 1960-as, '70-es években megkezdődött hazai almatermesztés alapjául szolgáló magyar Jonathan ültetvények leromlása. A nemesítők és a termelési szakemberek igyekeztek mutációkat, potenciális nemesítési alapanyagokat keresni a gyümölcsösökben. A fajta alapjául szolgáló rügymutációt Kiss István, a vásárosnaményi „Vörös Csillag” Mgtsz kitüntetett főkertésze fedezte fel egy idős, 35 éves ültetvényben 1970 júniusában. A fajta 1979-ben állami elismerést kapott, ekkor a környékbeli almáskertekbe előszeretettel telepítették, a környék meghatározó fajtájává vált. Mára a korszerűbb fajták nagyrészt kiszorították a termesztésből, bár néhány termesztő a mai napig foglalkozik a fajta fenntartásával,illetve felvirágoztatásával. Jellemzői Főbb jellemzőiben az alapfajta, a Jonathan tulajdonságai köszönnek vissza. Ettől főleg a gyümölcs színeződésében, illetve az érés idejében tér el. Rezisztenciával nem rendelkezik, bár egyesek szerint a lisztharmatra és a Jonathanra jellemző tárolási betegségekre mérsékeltebben érzékeny az alapfajtánál, fogékony fajtának tekinthető. Hajtásrendszer Középerős növekedésű, csüngő ágrendszerű. Hajtásai az alapfajtáénál vastagabbak, a levelek durvább szövetűek. Ágrendszere termőkorban is jól alakítható. A termőgallyak korán elöregszenek, rendszeres metszést igényelnek. Gyümölcs A Jonathanra jellemző élénkpiros szín e fajtánál még hangsúlyosabb. A színeződés korábban, már augusztus végén megjelenik, a kezdetben vastagon csíkozott, majd fokozatosan összefüggővé váló fedőszín azonban megtévesztő, a korai színeződés nem jelent korábbi érést. A szüret idejét nem a fedőszín, hanem az alapszín változásához kell igazítani. Az alapszín az alapfajtához és más hazai mutánsokhoz képest később változik zöldről sárgává, így a szüret időpontja is 8-12 nappal tolódik, így kitolódik a szedési és fogyasztási idény is. A jellemző gyümölcsszín a korona belső, árnyékosabb részein is megfelelően kialakul. A gyümölcs mérete viszonylag kicsi, 120-130 g. Felhasználása Íze, zamata azonos a Jonathanéval, így kiválóan alkalmas friss fogyasztásra és feldolgozásra is. Almalé, pálinka, aszalvány, almalekvár (almavaj), almaszörp, almapüré és almaecet készül belőle. Volano Volano település Olaszországban, Trento megyében. Lakosainak száma 3085 fő (2017. január 1.). Volano Calliano, Nomi, Trentino, Pomarolo és Rovereto községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jávor Mária Jávor Mária, névváltozat: Maria Yavor (Rákosliget, 1889. október 11. – Honolulu, USA, 1976. július 9.) operaénekesnő. Életútja Egy ideig a budapesti Népoperában működött. Első fellépése a Quo vadisban volt. Január havában fellépett Stockholmban. Az ottani udvari operaházban is fellépett, azonfelül négy hangversenyen a Konzertverein zenekari kíséretével énekelt és mindegyik fellépésével a sajtó és a közönség osztatlan elismerését érdemelte ki. 1918. december havában a krisztiániai (Oslo) új Opera Comiquehoz szerződött. 1922. január 4-én fellépett mint vendég a budapesti Városi Színházban, a Traviatában. Férje Várnay Sándor (1889-1924) operaénekes volt, leányuk Astrid Varnay operaénekesnő. Jarak Jarak (Јарак) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Szávaszentdemeter községben. Cinca-Csíkgát A Cinca-Csíkgát a Sió bal oldali mellékvize Fejér megyében, a Balatonfő és környéke vizeit gyűjti össze a Balatontól keletre. Vízgyűjtője Vízgyűjtője túlnyomórészt Fejér megyében fekszik, de a Balaton vízgyűjtőjével is határos, így Balatonfőkajár, Csajág és Küngös területén átnyúlik Veszprém megye délkeleti részére is, a Balatont a Kenesei-magaspartnál néhány száz méterre megközelíti. Folyásiránya A Cinca-Csíkgát Jenő község közelében ered, egy viszonylag alacsony reliefű területen. Felső folyásán követi a Dunántúl völgyeinek tipikus irányát: dél-délkelet felé folyik. Polgárditól délre nyugatias irányba fordul és meanderezni kezd. Lepsénynél átfolyik a Tikács medencéjén, itt ismét irányt változtat és délre fordul. A meanderező jelleg a 7-es főúttól délre megszűnik. Enyingen átfolyva völgye az Enyingi-hát keleti peremét képezi, innen a völgy ismét felveszi a jellegzetes dunántúli irányt. Alsó folyásán több kisebb duzzasztmány van. Mezőkomáromnál a Sióba torkollik. A folyásirány változásait és a meanderezést újabban neotektonikai hatásoknak tulajdonítják. Dragon Age: Inquisition A Dragon Age: Inkvizíció egy a BioWare által fejlesztett és az Electronic Arts által közzétett akció-szerepjáték. Ez a Dragon Age: Vérvonalak és a Dragon Age II folytatása, és ezzel a harmadik nagyobb játék a Dragon Age franchise-ban. Játékmenet A BioWare azt tervezi, hogy a sorozat korábbi két játékából, a Dragon Age: Vérvonalak-ból és a Dragon Age II-ből is visz bele elemeket a Dragon Age: Inkvizíció megalkotásába. A játék jellemzője lesznek a nagyobb méretű környezeteket, mellette sokkal több felfedezési lehetőséggel. A BioWare megerősítette, hogy többféle játszható fajok visszatérnek, mind férfi és nő. A játékosok játszhatnak emberként, törpeként vagy tündeként éppúgy, mint a Dragon Age: Vérvonalak-ban. Továbbá még a Qunarik is játszhatók. Azonban a harc várhatóan eltér majd némileg az elődökétől, és nagyobb hangsúlyt fektet a játékos összetartó csapatot előkészítő, elhelyező és formáló képességére annak csapattagjaiból, így igényelve kevesebb ismétlődő ujjverést, de jobb gondolkodást. A taktikai nézet szintúgy visszaköszön mind az öt platformon a Dragon Age: Inkvizíció-ban, minthogy korábban a Dragon Age: Vérvonalak-nál kizárólag PC-re volt, amit a Dragon Age II esetében pedig kivettek. Átdolgozásra került a játék szerelmi szemszöge. Ugyanis a BioWare korábbi ajándékozásra és párbeszélgetésre alapozott rendszerével szemben, a románc a minden karakter esetében sajátos eseményekre és változókra való reagáláskor fordul elő, ami "érett és ízléses" szex jelenetekkel végződik majd. A fejlesztők megfogadták rajongóiknak, az elődökhöz viszonyítva azt, hogy a sorozat folyamán hozott döntések nagyobb hatással lesznek majd a történetre, és azt is, hogy a játékosnak több beleszólása lesz a játékélménybe. A testreszabhatóság a következő játékban állítólag ki lesz bővítve. A fejlesztők főként arról mondtak beszédet, hogy a felszerelés hogyan lenne kezelve a csapattagok esetében. Leírtak egy helyzetet, amelyben a játékos talál egy mellvértet és elhatározza, hogy egy csapattagjának adja; attól függően, hogy melyik csapattag kapja meg, a mellvért automatikusan beigazítja alakját és esztétikáját annak érdekében, hogy illeszkedjen arra az adott karakterre, mialatt továbbra is fenntartja annak identitását. Továbbá olyan utalást is tettek, hogy a páncél testreszabása elmegy egészen annak színének és mintájának megváltoztatásáig is. A játékosok még saját vártornyaikat is képesek lesznek testreszabni, amelyeket kémkedéshez, kereskedéshez és katonai hatalom gyakorlásához is testre lehet szabni, a játékos választotta vártorony típusától függően. A játékos továbbá kapni fog egy sor opciót a vártorony körüli terület befolyásolására, úgymint szoborépítés vagy a nyílások befedése. A játékosnak noha nyilván nem lesz elegendő erőforrása az összes rendelkezésre álló opcióra, mivel az Inkvizíció erőforrásai is végesek. Laidlaw megerősítette, hogy a játékosok valószínűleg némileg képesek lesznek mentési fájljaikat beimportálni az első két játékból a Dragon Age: Inkvizíció-ba, "hogy alátámasszák a világ következetességét". Ray Muzyka, a BioWare egykori vezérigazgatója egy a Wired.com-mal folytatott interjújában azt mondta a Dragon Age: Inkvizíció-t több nyílt világú játék befolyásolná, mint például a The Elder Scrolls V: Skyrim, amelyet a BioWare "agresszívan nézeget". Továbbá, a fejlesztők megígérték rajongóiknak, hogy nem fogják újrafelhasználni a környezeteket, ami fő problémának tekintettek a Dragon Age II-ben. A játék sokkal nyílt-világúbb természetének tekintetében a BioWare kijelentette, hogy míg a Skyrim-et nézték ihletért, nem egészen lesz az olyan nyitott. A játékosok vártornyok vagy erődök bevételével képesek lesznek befolyást szerezni a világ területei felett. Amint az Inkvizíciónak bázisa lesz a térségben, adott esetben új területek nyílnak meg és válnak elérhetővé a játékos számára. Ezek a területek azelőtt el lehettek zárva, mint például egy veszélyes gáztól. Az ilyen területek megnyitásával a játékosok nem csak hogy képesek lesznek felfedezni egy terület egészét, de a korábban elérhetetlen területeket és mellékküldetéseket is meg tudják majd látogatni. Az Inkvizíció jellemzője lesz még továbbá kétféle harcrendszer is. Az első emlékeztet arra, amely megtalálható a legtöbb akció RPG-ben, ideértve a Dragon Age II-t is. Ez a rendszer cselekvés-orientált és a játékost egy tipikus váll-fölötti külső nézetes stílusban követi. A második közelebb áll a régi RPG-jékhez, ideértve a Dragon Age: Vérvonalak-at. Ez a harcrendszer lehetővé teszi a játékosok számára, hogy megállítsák a játékot, helyeket és parancsokat osszanak ki a csapatukban lévő karaktereknek, majd aztán folytassák a játékot, hogy lássák eljátszva is. A második, stratégiaibb harcrendszer használata során a kamera közelebb áll majd a felülnézethez az akció alapú harcrendszer szokásos váll-fölötti külső nézetes stílusa helyett. Ennek a harcrendszernek az elnevezése "Taktikai nézet", és lehetővé teszi a csapdaelhelyezést, amíg a játék meg van állítva. A játékos döntése állítólag nagy szerepet játszik az Inkvizíció-ban, mivel a játékosok irányítják az Inkvizíció vezetőjét, az Inkvizítort. Ez azt jelenti, hogy a játékos által meghozott döntések küldetéseket és egész területeket zárhatnak el. Egy ilyen példa egy falu elpusztítása lenne, ami azt jelenti, hogy míg ez a terület ugyan továbbra is elérhető, az ahhoz a területhez kapcsolódó egyetlen tartalom sem hozzáférhető. Noha ez mindkét irányban működik, mivel a korábban elérhetetlen területek elérhetők erődök vagy vártornyok bevétele révén. Az Inkvizíció egy a HUD tetején átmenő Skyrim-féle stílusú iránytű sávval rendelkezik. Ez a navigációs sáv jelöli mind a felfedezett, meglátogatott helyszíneket és a még megtalálásra várókat. A felfedezetlen helyek egy "?"-lel jelennek meg a navigációs sávon. A játékosok képesek csapatuk bármely tagja felett átvenni az irányítást csata közben, és használni mindegyik karakter különleges képességét, hogy segítse őket bizonyos típusú ellenségek ellen a csatában. Az Inkvizítorként azt is a játékosok döntik el, hogy az Inkvizíció képviselői és seregei miként kerüljenek bevetésre. Ebbe beletartozik az ellenségek általi támadások elöli visszavonulás is. A játék szolgál némi pusztíthatósággal, minthogy a játékosok képesek elpusztítani fahidakat, ami besegít az ellenségek gyorsabb megadásra kényszerítésében, kapukat, rekeszeket, stb. A különféle régiók, amik a játékvilágot alkotják, szintileg nem skálázódnak. Ezek állandó szintűek, ami azt jelenti, hogy a játékosok akár túl gyengék vagy erősek is lehetnek az abban a régióban található ellenségekhez. Díszlet A Dragon Age: Inkvizíció Thedas földrészén fog játszódni, a fantázia világban, melyben az előző két játék is játszódik. A játék elődjeihez képes több földrajzi területre fog kiterjedni, egyetlen, Ferelden méretének 4-5-szöröseként leírott térképpel, a sorozatban első játékának elrendezése. A fejlesztők az mondták, hogy a következő játék valószínűleg valahol "franciásabb" helyen lesz, melyet a rajongók Orléz földjeként ismertek fel. A Dragon Age: Szétválasztva (Dragon Age: Asunder) és A leplezett birodalom (The Masked Empire) c. kiegészítő regényekben leírt eseményeket követően, az uralkodó Császárné és egy az unokatestvére, Gaspard Nagyherceg által vezetett erőteljes nemes párt között polgárháború tört ki Orlézben. Ezzel egyidejűleg a Mágusok Köre megveszett, részben a Dragon Age II eseményeinek következtében, a Templomos Rend pedig elszakadt a Káptalantól, hogy a mágusok ellen saját polgárháborújukat folytathassák. Az Inkvizíció-ban bejárható terület sokkal nagyobb, mint mind a Dragon Age: Vérvonalak-ban és a Dragon Age II-ben, és állítólag két országot fed le meg a köztük lévő földet. Az országok: Ferelden (a Dragon Age: Vérvonalak színtere) és Orléz, egy azon belül elhelyezkedő Pagonyként ismert földdel együtt. Cselekmény Mike Laidlaw Kreatív igazgató megerősítette, hogy a Dragon Age: Inkvizíció általános cselekménye "a világ megmentése önnön magától" lesz. A történet a játékban sokkalta nyitottabb végű lesz ellentétben a korábbiakkal, ahol a történetek egyenesebbek voltak. Elsősorban egy mindent átfogó polgárháborút fog maga után vonni a mágusok és templomosok között, a két alapítvány, melyek a Dragon Age II főcselekményét alkotják. David Gaider Dragon Age író szerint az első játék Megbízottjának (Warden) története "véget ért", és Hawke, a második játék főhősének története jövőbeli Dragon Age II letölthető tartalmak útján lenne befejezve, bár a BioWare azóta bejelentette ezen jövőbeli tartalmak végét. Evégett, akárcsak az előző játékok, a Dragon Age: Inkvizíció is egy új főhőst mutat be. Megerősítésre került, hogy a karakter beszéde teljesen szinkronizálva lesz, és hogy visszatér a párbeszéd kerék a Dragon Age II-ből. Azonban, egy Twitter posztban, Mike Laidlaw BioWare alkalmazott megemlítette, hogy más karakterrel játszani "nem jelenti, hogy régi karaktered nem jelenhet meg soha a jövőbeli játékokban", ami azt jelezheti, hogy a játékos képes lehet találkozni eredeti főhőseivel. Mike Darrah gyártásvezető a BioWare közösségnek írt nyílt levelében azt mondta: "Ma nem fogunk a játék történetéről beszélgetni. Bár a címből lehet találgatni." Június 20-án, Gaider felvetette, hogy Morrigan gyermeke (kinek létezése a játékos Dragon Age: Vérvonalak-ban hozott döntéseitől függ) "több, mint egy futó utalással is rendelkezhet" a hamarosan elérkező játék cselekményében. A játékosok az Inkvizítor szerepébe bújnak és az Inkvizíció hadereit vezetik. Az Inkvizíció vezetőjeként a játékosok döntéseket és elhatározásokat hozhatnak, úgymint eldönteni, hogy hadsereget küld egy területre erődök vagy vártornyok bevételével. Amint megtörtént a bevétel, a terület új szekciói válhatnak elérhetővé nagyobb felfedezést, új küldetéseket és jutalmakat téve lehetővé ezzel. Az egyik csoport, amivel az Inkvizítor és az Inkvizíció szembe néz az a Vörös templomosok, egy másik pedig a Venatori (Vadászat). Fejlesztés A Dragon Age: Inkvizíció legelőször nem hivatalosan a Twitter-en lett bejelentve, 2011. május 19-én, a BioWare Kreatív vezetője, Alistair McNally részéről. 2012. március 19-én, közel két héttel azután, hogy a BioWare kiadta a Mass Effect 3-at, Mike Laidlaw Kreatív igazgató azt tweet-elte, hogy befejezték a Dragon Age II tartalmain való munkát. Mark Darrah Gyártásvezető megemlítette, hogy a BioWare-nek eredetileg voltak tervei egy "Exalted March"-nak címzett kiegészítő csomagra, hogy feltüntessék a Dargon Age II első évfordulóját, ám törölték azt a sorozat más lehetőségeinek kifejlesztésének javára. Noha a Dragon Age: Inkvizíció hivatalosan nem került bejelentésre, Darrah arra kérte a rajongókat, hogy adjanak visszajelzést, hogy mit szeretnének látni a jövőbeli Dragon Age folytatásokban. A Wedbush Securities elemzője, Michael Pachter feltételezése szerint a Dragon Age: Inkvizíció valamikor úgy 2014 táján jelenhet meg. A címet vélhetően 2013 utolsó negyedében tervezték kiadni, de Pachter felvetése szerint el lett halasztva, hogy a BioWare és a videojáték kiadó Electronic Arts kijavíthatja a Star Wars: The Old Republic és a Mass Effect 3 problémáit és új tartalmakat hozhatnak létre hozzájuk. Azonban számos BioWare fejlesztő, úgymint Mary Kirby, állította, hogy ez nem volt pontos, kijelentve, hogy "a Dragon Age III fejlesztése nem lesz elhalasztva a BioWare más játékai miatt." 2012 szeptemberében, Mark Darrah, a Dragon Age gyártásvezetője egy nyílt levélben felfedte, hogy a Dragon Age III, Dragon Age III: Inkvizíció címmel, hivatalosan fejlesztés alatt állt, és azóta a bejelentést megelőzően már körülbelül tizennyolc hónapja. A 2013-as E3-on a bemutató videóval mellett bejelentették, hogy a játék 2014 ősze tájékán debütálna, és azt, hogy a cím immár egyszerűen csak Dragon Age: Inkvizíció lenne, elhagyva a "III"-as római számot. 2014. március 6-án a BioWare kiadott egy előzetes videót a Dragon Age: Inkvizíció-hoz Discover the Dragon Age (Fedezd fel a Dragon Age-et) címmel, bemutatva az egyes tájakat, amelyeket a játék során fel lehet fedezni. 2014. április 22-én a BioWare újra kiadott egy a játék menetét felvázoló előzetest a Dragon Age: Inkvizíció-hoz, és megerősítve egy 2014. október 4-ei kiadási dátumot. Legutolsó módosítási dátum: 2014. november 21. lesz. Kiadás előtti fogadtatás A Dragon Age: Inkvizíció kiadása előtti hozzászólások általában véve pozitívak voltak. Jason Schrier, Kotaku írónak nagyon jók voltak az első benyomásai, megjegyezve a játék látszólagos törekvését és a BioWare képességét, hogy meghallgassa a rajongókat. A GamesRadar a második legjobbjaként szerepeltette a játékot a PAX 2013-on bemutatva, véleményezve annak nyitottságát és harcát. John Walker a Kő, Papír, Sörétes-től örömmel hallott a felső nézetes kamera visszatéréséről, noha elővigyázatos maradt; miután játszott a demóval, azt mondta, hogy "derűlátó maradt, de tájékozatlan." Ionrács Az ionrács ionok szilárd halmaza. Az egyes ionokat az elektrosztatikus vonzóerőből származó ionos kötés tartja össze. Tulajdonságai Az ionrácsos anyagok keménysége, olvadás- és forráspontja az ionok közötti távolsággal fordítottan arányos, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. Az ionrácsos vegyületek törékenyek, mivel, ha a részecskéket elmozdítják egymástól, az azonos töltésű ionok között fellépő elektrosztatikus taszítóerő ellöki egymástól a részecskéket. A szilárd ionrácsos vegyületek az áramot nem vezetik, mert bár vannak bennük töltéssel rendelkező részecskék, azok nem képesek elmozdulni. Olvadékuk vagy vizes oldatuk azonban elektromos vezető. Általában színtelenek, fénytörésük közepes. Típusai Az ionrácsban (mint minden rácsban) a részecskék (ionok) meghatározott geometriai rendben helyezkednek el. A legkisebb geometriai egységek az ún. elemi cellák, ezek sokasága adja az ionrácsot. Az elemi cellák alapján kétféle alaptípust különböztetünk meg: Izodezmikus szerkezetek: A kationok és anionok aránya 1:1, az ionok között ható kötőerők egyenlő nagyságúak. -Nátrium-klorid típusú rács alakul ki, ha a kation (Na+) mérete jelentősen kisebb az anionénál (Cl−). A nátrium-klorid típusú rács egy lapon középpontos kockarács. -Cézium-klorid típusú rács alakul ki, ha a kation (Cs+) mérete körülbelül megegyezik az anionéval (Cl−). A cézium-klorid típusú rács egy térben középpontos kockarács. Ha a kationok és anionok aránya 1:2 vagy 2:1: Rutil típusú rács alakul ki, ha a kation (Ti(IV)) mérete jelentősen kisebb az anionénál (O 2− ). Fluorit típusú rács alakul ki, ha a kation (Ca 2+ ) mérete körülbelül megegyezik az anionéval (F − ). Ez a rács úgy tekinthető, mint a kationok laponcentrált köbös rácsának és az anionok egyszerű köbös rácsának egymásba tolása. Ionrácsos anyagok Ionrácsot alkot minden ionvegyület. Néhány példa: Nátrium-klorid Cézium-klorid Réz-szulfát Kálium-permanganát Kálium-klorid egyéb ionvegyületek Férfi 100 méteres hátúszás az 1974-es úszó-Európa-bajnokságon Az 1974-es úszó-Európa-bajnokságon a férfi 100 méteres hátúszás selejtezőit augusztus 18-án tartották. A döntőt augusztus 19-én rendezték. A versenyszámban 23-an indultak. A győztes az NDK-beli Roland Matthes lett. A magyar induló Verrasztó Zoltán országos csúccsal harmadik, Cseh László a 10. helyen végzett. Rekordok A versenyen új rekord született: Eredmények A rövidítések jelentése a következő: Szalánczy Erzsébet Szenttamási Szalánczy Erzsébet (? – 1659/1660) Szalánczy János és Kemény Erzsébet leánya, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem első felesége. Élete Anyja Kemény János erdélyi fejedelemnek volt a testvére. 1655 előtt kötött házasságot Barcsay Ákossal, aki akkor Déva várkapitánya volt. Nem születtek gyermekeik. Férjét a törökök 1658. szeptember elején II. Rákóczi György ellenében fejedelemmé nevezték ki, mely kinevezést ő elfogadta. Október 11-én Segesváron iktatták be tisztségébe. Erzsébet Déva várában tartotta udvarát, ahonnan december 2-án Haller Pál kísérte át Segesvárra, a fejedelmi udvarba. Barcsay jobbnak látta maga mellett tudni feleségét, a kivonuló török csapatok ugyanis 1660-ban nagy fosztogatások közepette hagyták el az országot, és útjuk Déván is átvezetett. Erzsébet valószínűleg 1659-ben halt meg. Barcsay a gyászév letelte után, 1660-ban Bánffy Izabellát vette el. Női 3000 méteres gyorskorcsolya az 1992. évi téli olimpiai játékokon Az 1992. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 3000 méteres versenyszámát február 9-én rendezték. Az aranyérmet a német Gunda Niemann nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Pece Mihály Pece Mihály (Szabadka, 1987. június 18. –) súlyemelő Életpályája A középiskolát Szabadkán fejezte be, majd Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekreáció és egészségfejlesztés szakát végezte el. A Spartacus SE tagja volt 1999. október és 2015. május között. Pályafutását a Budapesti BKV Előre versenyzőjeként folytatta kisebb kihagyás után 2016-ban. 2018-as évben felkérést kapott anyaklubjától, hogy újra hazáját képviselje az országos versenyen. Nagyon fiatalon kezdett ezzel a sportággal foglalkozni. Első versenye 1999-ben volt. Eredményei Szerbiában jelenleg is élő rekordjai serdülő korcsoportban 85 kg-ban 123 kg szakítás, amit 2004. június 20-án Szabadkán, valamint 94 kg-ban 122,5 kg szakítás és 265 összetett eredmény, amit 2004. július 17-én Zomborban ért el. Ifjúsági korcsoportban 94 kg-os kategóriában szakítás 136 kg, amit 2005. december 4-én ért el Belgrádban. 2007. június 10. és 16. között Prágában rendezték az ifjúsági súlyemelő-világbajnokságot. Szerbiát Pece Mihály, a szabadkai Spartacus versenyzője és a válogatott edzője, Vert Stipan képviselték. Pece a 94 kg-os kategóriában szerepelt, ahol szakításban 130 kg-mal a 15., míg a 280 kg-os összteljesítményével (szakítás 130, lökés 150) a 17. helyet szerezte meg. Szerbia színeiben az országos válogatott tagjaként 2006-ban részt vett a Balkán-bajnokságon, ahol csapata aranyérmet szerzett. Szerbia színeiben országos csapatbajnok volt 2004, 2005, 2006 és 2007-ben, valamint második helyezett 2002 és 2003-ban. Egyéniben serdülő korosztályban (14 és 16 év között) első volt 2001, 2002, 2003-ban, második 2000-ben. Kadétok korosztályban (17 és 18 év között) első helyezés 2002, 2003 és második 2001-ben. Ifjúsági korcsoportban (18 és 20 év között) első helyezés 2003, 2004, 2005, 2006, 2007-ben és harmadik helyezés 2002-ben. Felnőtt korosztályban (20 év felett) első helyezés: 2004, 2005, 2006 és 2007-ben, második helyezett 2002 és 2003-ban. Sérülés miatt kénytelen volt egy ideig felfüggeszteni a versenyzést. 2015-ben magyar színekben kezdte újra az edzést a BKV Előre budapesti klubban. Első versenyét még 105 kg-os kategóriában kezdte, majd korábbi formájához visszatérve, jelenleg 85 kg-os súlycsoport felé tart. Visszatérése óta a legjobb eredményét 95 kg-os súlycsoportban érte el (87 kg-os testsúllyal), mely 130 kg-os szakítás és 150 kg-os lökés, valamint 280 kg-os összetett volt. 85 kg-os súlycsoportban csapatversenyen 283 kg-os összetett eredménye volt ami 130 kg-os szakításból 153 kg-os lökésből állt. Messzi István Emlékversenyen 285kg-os összetett eredménye volt ami 133 kg-os szakításból 152 kg-os lökésből állt az első helyre volt elég az eredmény. Kecskeméten 2016-ban az Országos Bajnokságon második lett 283kg-os összetett eredménnyel az első helyezettől fél deka testsúllyal kapott ki. Az évzáró csapatbajnokságon 130 kg-os szakítással és 155 kg-os lökéssel, hat sikeres gyakorlattal összesített 285 kg-os eredményt ért el. Bayburt (tartomány) Koordináták: é. sz. 40° 14′ 12″, k. h. 40° 13′ 25″40.236666666667, 40.223611111111 Bayburt tartomány Törökország egyik északkeleti tartománya, székhelye Bayburt városa. Szomszédos tartományok: északon Trabzon és Rize, kelet felé Erzurum, délre Erzincan, nyugatra Gümüşhane határolja. Területe 3652 km², lakossága körülbelül 91 000 fő. Ilcsék Bayburt tartományt 3 ilcsére osztjuk: Aydıntepe Bayburt Demirözü Kanabec megye (Minnesota) Kanabec megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Minnesota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Mora. Lakosainak száma 15 996 fő (2013. július 1.). Kanabec megye Aitkin, Isanti, Pine, Chisago és Mille Lacs megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Taj Kang Taj Kang (Tai Kang) a félig legendás Hszia (Xia)-dinasztia 3. uralkodója, Csi (Qi) legidősebb fia, Nagy Jü (Yu) unokája. Élete és uralkodása Taj Kang (Tai Kang) apja, a dinasztia 2. uralkodójának, Csi (Qi) halála után lépett trónra, és lett a Hszia (Xia)-dinasztia 3. uralkodója. Életéről, akárcsak a legtöbb Xia (Hszia) uralkodónak az életéről meglehetősen kevés információt tartalmaznak a források. A korai történeti művek általában csak szűkszavú, a legfontosabb eseményekre koncentráló, kronologikus felsorolást tartalmaznak. A történetíró feljegyzései szerint Taj Kang (Tai Kang) elveszítette országát, majd pedig öt testvére várt rá a Lo (Luo) � -folyótól északra, ahol megkomponálták az Öt fiú dalát (Vu ce cse ko (Wu zi zhi ge) ������). A Bambusz-évkönyvek szerint kuj-vej (guiwei) �� esztendőben lépett trónra, a fővárosa Csenhszün (Zhenxun) �� volt, és uralkodása 4. évében elhunyt. Macskanyelv A macskanyelv hosszúkás, két végén kidomborodó, a macska nyelvére emlékeztető alakú, 5–8 cm hosszú csokoládérúd. Készülhet fehér-, tej- vagy étcsokoládéból. Felhasználható közvetlen fogyasztásra, avagy cukrászkészítmények díszítésére. Megalkotója Gerbeaud Emil (1854–1919) svájci származású cukrász, terméke már 1892-től ismert volt Európában. Ma már számos országban, még Japánban is népszerű. Megjegyzendő, hogy egyes országokban (például Franciaországban vagy Angliában) a hasonló alakú teasüteményt nevezik macskanyelvnek. 1666 van Gent Az 1666 van Gent (ideiglenes jelöléssel 1930 OG) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Hendrik van Gent fedezte fel 1930. július 22-én, Johannesburgban. Cedek Cedek (���) – igazság, igazságosság héber szó. A szó egyszerű jelentésén túl jelentős szerepet tölt be a zsidó vallásban, a zsidó irodalomban. A zsidó Biblia számtalanszor tesz említést az igazságosság fontosságáról, leggyakrabban idézet forrásként Móz.5. 16:20-t említik: „Igazságot; csak igazságot kövess”, de gyakorta említett forrás Jeremiás 22:13 és Zsoltárok 85:11-12 is, ahol a kifejezés különböző árnyalatit találjuk. A cedek szóból ered a cádik (����) – igaz ember. A kifejezést emberekre használják, olyanokra, akik viselkedésükkel, elmélyült hitükkel, tiszta, makulátlan erkölcsiségükkel és a tórai parancsolatok hibátlan megtartásával élik életüket. Szintén a cedek szóból ered a cedáká (����) kifejezés is, melyet adományként szokás fordítani, de mélyebb értelemben tulajdonképpen azt hivatott kifejezni a két fogalom közti kapcsolat, hogy adomány adásával, a rászorulók gyámolításával, az ember Isteni cselekedetet tesz, mintegy igazságot szolgáltat a világban. Nisizava Akinori Nisizava Akinori (Sizuoka, 1976. június 18. –) japán válogatott labdarúgó. A japán válogatott tagjaként részt vett a 2002-es világbajnokságon. Szinti szving A szinti szving az európai dzsessz egyik irányzata. Az 1930-as években született. Megteremtője a Django Reinhardt és Stéphane Grappelli által alapított Quintette du Hot Club de France. A műfaj leggyakoribb elnevezései – a sinti swing, manouche jazz és a gipsy jazz – az előadókra utalnak, ugyanis a legismertebb előadói, a műfaj éltetői a szinti, illetve mánus cigányok közül kerültek ki. Az irányzatot – a műfajteremtő zenekar után (Hot Club-style) – röviden hot-jazznek is nevezik. Születése A műfaj megszületése az 1934-ben alapított Quintette du Hot Club de France zenekarhoz köthető. Az együttes tagjai: Stephané Grappelli – hegedű, Django Reinhardt – szólógitár, Joseph „Nin-Nin” Reinhardt (Django öccse) és Roger Chapu – ritmusgitár, valamint Louis Vola – nagybőgő voltak. A zenekar teljesen új hangzásvilágot teremtett meg, mely gyorsan rendkívül népszerű lett, néhány év leforgása alatt több száz felvételüket adták ki. A szinti szving a következő gyökerekből táplálkozik: A tengerentúli dzsessz akkoriban divatos szving irányzatából. A franciaországi „musette”-zenéből, mely eredetileg egy hagyományos, dudával kísért francia tánczene volt, de a 19. században rendkívül népszerűvé vált, és több változata is kialakult. Django Reinhardt egyéni játékmódjából. Ez részben a cigány zenei hagyományokkal van összefüggésben, részben balesetével, mely után bal kezének gyűrűs- és kisujját nem tudta mozgatni, így egy merőben új akkordozási technikát dolgozott ki. Hangszerelés A szint szving fő hangszere a gitár. Ritkán találkozni szóló és duó előadókkal is, de az általánosan bevett zenekari felállás legalább a trió, mely szólógitárból és két ritmusgitárból áll. A trió természetesen tovább bővülhet újabb gitárokkal, esetleg más hangszerekkel, hagyományosan hegedűvel, zongorával vagy nagybőgővel. Zenészek A szinti szvinget nem kizárólag cigányok művelik, de ő közülük kerül ki a legtöbb zenész. Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban már cigány dzsessz-dinasztiák alakultak ki, hasonlóan ahhoz, amint az a flamenco előadók vagy a magyarországi muzsikus cigányok körében tapasztalható. Ismertebb előadók: Angelo Debarre Ritary Gaguenetti John Jorgenson Fapy Lafertin Jon Larsen Moreno Robin Nolan Biréli Lagrène Evan Perr Dario Pinelli Babik Reinhardt David Reinhardt Django Reinhardt Joseph Reinhardt Mandino Reinhardt Jimmy Rosenberg Stochelo Rosenberg Patrick Saussois Dorado Schmitt Samson Schmitt Tchavolo Schmitt Titi Winterstein Stephane Wrembel Joscho Stephan Jelentősebb szvinges események Időről időre rendeznek szinte világszerte különböző szving-fesztiválokat, a három legnevezetesebb minden évben megrendezésre kerül: Samois-sur-Seine , Franciaország Liberchies , Belgium Torino , Olaszország Ezek az események nem csak mint zenés-kulturális események jelentősek, hanem a különböző szinti és mánus közösségek, családok találkozására is lehetőséget teremt. Kapcsolódó szócikkek Django Reinhardt Dzsessz Gitár Stéphane Grappelli Szving Roma tematikájú összefoglaló szócikkek Cigány irodalom Cigány népcsoportok Cigány nyelv Roma képzőművészet Roma nemzeti jelképek Roma ünnepek Romák Al-Gharati Magyed Al-Gharati Magyed (Dombóvár, ? – ) jemeni–magyar humorista. A Showder Klubban 2015. november 16-án lépett fel először. Szakmabeliek szerint Al-Gharati Magyed annyira tehetséges, hogy megérdemli a Showder Klub színpadán való szereplést. Al-Gharati Magyed iszlám hívő. Családja Al-Gharati Magyed édesapja jemeni származású orvos, aki 1989-ben érkezett Magyarországra. Al-Gharati Magyed édesapja Pesten végzett egyetemi tanulmányokat, majd átkerült Pécsre, ahol megismerkedett Al-Gharati Magyed magyar származású leendő édesanyjával. Al-Gharati Magyednak 2015-ben 242 unokatestvére volt. Al-Gharati Magyed édesapja Dombóváron dolgozik orvosként. Életrajz 2006-ban járt Jemenben. Al-Gharati Magyed 2014-ben megnyerte a Humortechnikum nevezetű országos tehetségkutató versenyt, ahol 20 év alatti középiskolás diákok indulhattak. Al-Gharati Magyed Humortechnikumba való nevezésekor 18 éves volt. A Humortechnikum megnyerésével felvételt nyert a KOmédia Stúdió Humortársulatba, aminek azóta is tagja. A Humortechnikum nagykövete lett 2015-ben. Bengefélék A bengefélék (Rhamnaceae) a rózsavirágúak (Rosales) rendjének egy családja. A családba 50-60 nemzetség és 870-900 faj tartozik. Világszerte elterjedt, de főleg a trópusokon és szubtrópusokon élő fák, cserjék. Vannak köztük gyümölcstermők pl. a jujuba (Ziziphus jujuba), gyógynövények pl. a közönséges kutyabenge (Frangula alnus), és dísznövények pl. a krisztustövis (Paliurus spina-cristi). Tulajdonságaik Leveleik egyszerűek, tagolatlanok, hajtásaik jellegzetesen ágtövisesek. Virágaik sugaras szimmetriájúak, aprók. 5 (néha 4) szirmuk zöldessárga, csészeleveleik száma is 5 (néha 4). Magházuk közép- vagy alsóállású. A termés csonthéjas bogyó vagy szárnyas makk. Rovarkártevőik bengeboglárka (Celastrina argiolus) , benge darázscincér (Clytus rhamni) , varjútövis-araszoló (Triphosa dubitata) . Nemzetségek A családba az alábbi nemzetségcsoportokat és nemzetségeket sorolják: Ampelozizyphus Ducke Bathiorhamnus Capuron Adolphia Meisn. Colletia Comm. ex Juss. Discaria Hook. Kentrothamnus Suess. & Overkott Ochetophila Poepp. ex Reissek Retanilla (DC.) Brongn. Trevoa Miers ex Hook. Doerpfeldia Urb. Alvimiantha Grey-Wilson Crumenaria Mart. Gouania Jacq. Helinus E.Mey. ex Endl. Johnstonalia Tortosa Pleuranthodes Weberb. Reissekia Endl. Maesopsis Engl. Hovenia Thunb. – mazsolafa Paliurus Mill. – tövisfa Ziziphus Mill. – jujuba Nesiota † Hook.f. Noltea Rchb. Phylica L. Trichocephalus Brogn. Blackallia C.A.Gardner Cryptandra Sm. Papistylus Kellermann, Rye & K.R.Thiele Polianthon K.R.Thiele Pomaderris Labill. Serichonus K.R.Thiele Siegfriedia C.A.Gardner Spyridium Fenzl Stenanthemum Reissek Trymalium Fenzl Auerodendron Urb. Berchemia Neck. ex DC. Berchemiella Nakai Condalia Cav. Frangula Mill. – kutyabenge Karwinskia Zucc. Krugiodendron Urb. Reynosia Griseb. Rhamnella Miq. Rhamnidium Reissek Rhamnus L. – benge Sageretia Brongn. Scutia (Comm. ex DC.) Brongn. Smythea Seem. Ventilago Gaertn. Alphitonia Endl. Araracuara Fern.Alonso Ceanothus L. - táskacserje Chaydaia Pit. Colubrina Rich. ex Brongn. Emmenosperma F.Muell. Hybosperma Urb. Lasiodiscus Hook.f. Schistocarpaea F.Muell. Talguenea Miers ex Endl. Banks (Ausztráliai fővárosi terület) Banks a főváros, Canberra egyik elővárosa, a Tuggeranong kerületben. Banks Canberrától a legdélebbre található előváros. A várost a botanikus Joseph Banksről, James Cook kapitány csendes-óceáni felfedezőútjának egyik utasáról nevezték el. A külvárost 1987. március 12-én alapították. A település utcáit botanikusokról és természettörténészekről nevezték el. A városkában 5060 fő lakik a 2011-es népszámlálás adatai alapján. Banks Conder és Gordon elővárosok szomszédságában fekszik. A Rob Roy Nemzeti Park Bankstől keletre található. A külváros a hegyvidék lankás nyugati, északnyugati lejtőin fekszik. A városka területén egy kisebb bevásárlóközpont jött létre a Pockett Avenue út mentén. Földrajza Az egész területet harmadidőszaki üledékes rétegek borítják. Ez alatt a réteg alatt a régóta szunnyadó Deakin-vulkán működésének nyomai lelhetőek fel. 1936–1938-as Európa-kupa Az 1936–1938-as Európa-kupa az Európa-kupa történetének negyedik kiírása volt. A sorozatban Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Olaszország és Svájc válogatottjai képviseltették magukat. A kupát nem sikerült befejezni az Anschluss miatt. Kereszttáblázat 1 A mérkőzés a 74. percben 2-0-s osztrák vezetésnél félbeszakadt. Adelophryne gutturosa Az Adelophryne gutturosa a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az Eleutherodactylidae családjába tartozó faj. Előfordulása A guyanai-masszívumon él Venezuela keleti részétől Guyanán át Francia Guyanáig és a szomszédos Brazíliáig (Amapá állam); elterjedési területe átnyúlhat Suriname-ba is. Eredeti felfedezési helye a Roraima-hegy. Megjelenése Az Adelophryne gutturosa kis méretű békafaj. A kifejlett hímek mérete 12,4–12,7 mm, a nőstényeké 12,6–16 mm. Orra tömpe. Feje kissé szélesebb mint a hossza. Hallószerve (tympanum) kicsi, de jól kivehető. Mellső lábának ujjain nincsenek korongok, hanem aszimmetrikusan elhelyezkedő csúcsokban végződnek, míg a hátsó lábak ujjai barázdáltak, rajtuk aszimmetrikus csúcsos korongok találhatók. Bőre sima. Háta világos barna, oldala fekete. A kifejlett hímeknek nagy méretű torokzsákja van. Doberschütz Doberschütz település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 4146 fő (2014. január 2.). Doberschütz Thallwitz községgel határos. Népesség A település népességének változása: Villeconin Villeconin település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 726 fő (2015). Villeconin Saint-Chéron, Boissy-le-Sec, Brières-les-Scellés, Chauffour-lès-Étréchy, Étréchy, Sermaise és Souzy-la-Briche községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Alfred Teinitzer Alfred Teinitzer (Bécs, 1929. július 29. –) osztrák labdarúgó-középpályás. Az osztrák válogatott színeiben részt vett az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Forrás Alfred Teinitzer adatlapja a zerozero.pt oldalon (portugálul) Brandy (album) A Brandy című album Brandy amerikai R&B-énekesnő első albuma. Az Atlantic Records gondozásában jelent meg, Észak-Amerikában 1994. szeptember 27-én, az Egyesült Királyságban december 5-én, Európában és Óceániában 1995. február 3-tól kezdve különböző időpontokban. Az album dalai számos kortárs stílust felölelnek, a hiphop soultól a popzenéig és az 1990-es évek közepére jellemző R&B-ig. Az album fő producere Keith Crouch – aki a négy kislemezé is –, de Norwood mellette több más zeneszerzővel és producerrel is dolgozott, köztük a Somethin' for the People R&B-együttessel, Arvel McClintonnal, Damon Thomasszal és a fiatal Robin Thicke-kel. Az album nagyrészt pozitív kritikákat kapott a kritikusoktól, akik időtállónak tartották az album vonzerejét. Eladások szempontjából is sikeres lett: bár eleinte lassan fogyott, végül bekerült az első 20-ba az amerikai Billboard 200 slágerlistán, és négyszeres platinalemez lett az országban, miután több mint kétmillió példányban kelt el. Ausztráliában és Kanadában is hasonló sikert aratott, előbbiben platina-, utóbbiban aranylemez lett. Világszerte összesen hatmillió példányban kelt el. Az albumról négy kislemez jelent meg, melyek mindegyike listavezető lett a Billboard Hot R&B Singles slágerlistán. Az első kislemez, az I Wanna Be Down a top 10-be került a Billboard Hot 100 slágerlistán, és a top 20-ba Ausztráliában, illetve Új-Zélandon. A dalt a kritikusok az album egyik kiemelkedő dalának tartották. A második kislemez, a Baby is sikeres fogadtatásban részesült, és még magasabbra került a Hot 100-on. Az ezt követő két kislemez, a Best Friend és a Brokenhearted szintén a top 10-be került az USA-ban, és Brandy ezzel az 1990-es évek második felének egyik legsikeresebb R&B-énekesnőinek egyikévé vált. Az énekesnő az albumért 1996-ban két Grammy-jelölést kapott: a legjobb új előadónak és Baby című daláért a legjobb, női énekes által énekelt R&B-dalnak járó díjra jelölték. Kislemezek I Wanna Be Down (1994. szeptember 6.) Baby (1994. december 24.) Best Friend (1995. június 27.) Brokenhearted (1995. augusztus 22.) Igé (Orne) Igé település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 663 fő (2015). Igé Le Gué-de-la-Chaîne, Pouvrai, Appenai-sous-Bellême, Bellou-le-Trichard, La Chapelle-Souëf, Saint-Fulgent-des-Ormes, Saint-Germain-de-la-Coudre, Saint-Martin-du-Vieux-Bellême, Vaunoise és Saint-Cosme-en-Vairais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Neoliberalizmus A neoliberalizmus a gazdasági liberalizmus egyes doktrínáinak a címkéje, követői nem is feltétlenül liberálisak például az egyéni jogok tekintetében – például Augusto Pinochet, de Margaret Thatchert, Ronald Reagant is ide sorolják. Az Amerikai Egyesült Államokban a neoliberalizmust gyakran neokonzervativizmusnak nevezik. Több konzervatív állítja, hogy ők közelebb vannak a klasszikus liberalizmushoz, mint a libertariánusok. A neoliberalizmus kifejezés az 1970-es években keletkezett többek között Joseph Stiglitz és Milton Friedman nézetei kapcsán. A neoliberálisok megengednek bizonyos állami beavatkozást, például a központi bank által mesterségesen magasan tartott devizaárfolyamot, amit a libertariánusok elutasítanak. Az államra azért is szükségük van, mert – a piaci kudarcok régi problémája mellett – a neoliberalizmust „a hasznok privatizálása, és a költségek társadalmasítása” jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban keletkező profit a tőketulajdonosokhoz kerül, az ezzel párhuzamosan fellépő károk vagy negatív kockázatok az államot és az adófizetőket terhelik. Sok esetben a modern magánszektor olyan nagy mértékű gazdasági vagy környezeti kockázatokat teremt, amelyek magánbiztosítói alapon nem fedhetők le. A hatalmasra nőtt, de saját hibáik vagy a külső okok miatt bajba kerülő cégekre, iparágakra (például a pénzügyi szektor vállalatai, bankok) előszeretettel alkalmazzák a racionálisnak tűnő „too big to fall” elvet: túl nagy ahhoz, hogy elessen, vagyis a már kialakult kölcsönös függőségi viszonyok miatt nagyobb gazdasági és társadalmi károkat okozna egy-egy veszteséges cég vagy iparág csődje, mint amennyibe a megmentése kerül. A jól menő cégek, iparágak képviselői viszont a minél kisebb állami beavatkozás, azaz piacszabályozás és jövedelem-újraelosztás mellett lobbiznak, mert állításuk szerint a szabad piac a leghatékonyabb társadalmi szervezőerő, amely az általános jólétét biztosíthatja, és minden beavatkozás ront a hatékonyságon. Mindez társadalmilag felelőtlen vállalatirányításhoz vezet. Sokszor a „neoliberális” címkét alkalmazzák minden a szociális biztonságot csökkentő, a felső osztályt előnyben részesítő politikai lépésre. Technikai Könyvkiadó Technikai Könyvkiadó – A műszaki irodalom kiadására szakosított, 1952-ben létesített, bukaresti székhelyű romániai kiadó. 1952–59 között 107, 1960–69 között 75, 1970–83 között 51 magyar nyelvű könyvet adott ki. Magyar műszaki kiadványok A Technikai Könyvkiadó első időszakában főképp névtelen és orosz vagy román fordításból átvett (általában a fordító nevét sem szerepeltető), gyakorlati profilú és tudománynépszerűsítő köteteket, szakiskolákban használatos tankönyveket jelentetett meg; s román fordításban néhány magyarországi szerző (Boldizsár Tibor, Erdey-Grúz Tibor, Gárdonyi Jenő, Gellért Endre, Nagy Péterné, Váradi Imre) szakkönyveit. Magyar szerzővel kiadványai sorában először 1954-ben (Öveges József: Az elektromosságtan és az élet), majd 1956-ban (Tóth Imre: Bolyai János) találkozunk. 1957-ben jelenteti meg a kiadó a Cseke Vilmos – Kiss Ernő – Radó Ferenc szerzőhármas később igen népszerűvé vált matematikai felvételi feladatgyűjteményét, majd 1959-ben két női szabászati szakkönyvet (szerzőik Farkas Magda, Kenéz Ilona és Vajda Erzsébet) és Várhelyi Csaba Szervetlen kémiai kísérletek c. könyvét. Magyar nyelvű kiadványai sorában viszont feltűnnek – és az idők folyamán számos kiadást érnek meg – Dán Franciska (A gondos háziasszony. 1956) és Szmuk Irén (1006 ételrecept… 1959) háztartási és szakácskönyvei. A második időszakban ugyanez a helyzet, legfeljebb annyi különbséggel, hogy az oroszból fordított szakkönyvek eltűnnek, a magyarországi szerzőktől átvett-lefordított könyvek száma a minimálisra csökken. Magyar könyvtermésének szerzői között az 1970-es évek elején mutatkozik pozitív változás, de az 1980-as években magyar szakemberek már csak elvétve akadnak: Móritz Miklóstól az Öntők könyvét jelenteti meg a kiadó 1980-ban, Kovács Sándor és Nagy Baka György társszerzőktől A PL/1 programozási nyelv, Máthé Balázs, Lázár Tibor és Józsa Imre társszerzőktől a Villamosság a háztartásban című könyvet (mindkettőt 1983-ban). Antal Klára egy másik kézikönyv (A gyapjúfonó kézikönyve. N. Rotărescuval, 1981), Zsigmond Sándor A lakatos kézikönyve társszerzője volt (V. Răducuval, 1983). Itt jelent meg ugyancsak 1983-ban Bakó Terézia és Bakó László Keresztszemesek c. mintakönyve is. Az 1980-as évek kiemelkedő kiadványa viszont a Jenei Dezső, Pálfalvi Attila és munkatársaik által összeállított, terjedelmében is impozáns Magyar–román műszaki szótár (1987), amelynek ikerkötetét azonban az ekkoriban Ion Iliescu által igazgatott Technikai Könyvkiadó már nem vállalta. A Vaskapu és környéke a római történelemben Az al-dunai hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a mai romániai Mehádiai-hegység és a szerbiai Miroc-hegység közötti szurdokvölgyben a Kazán-szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. Az al-dunai római jelenlét első nyomait Luigi Ferdinando Marsigli írta le 1726-ban Amszterdamban megjelent „Danubius Pannonicus Mysicus, observationis geographicis astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus et in fex tomos digestus. T. 2, [Antiquitates romanae militares ad ultramque ripam Danubii]” című munkájában. Ő, mint határjárási bizottsági elnök, megbízatásán kívül a bejárt területek történelmi, néprajzi és régészeti sajátságait is leírta. Később az ő nyomdokain haladt Giovanni Grisellini, aki több tekintetben is bírálta Marsigli munkáját. A 19. század közepén Neudeck Gyula és Felix Kanitz foglalkoztak az al-dunai római jelenlét nyomaival. Római feliratos emlékek Tiberius császár 33-34-ben Singidunumból a mai Brza Palankáig egy vontató utat építtetett, amelynek egy részét a sziklák kiugró falába másfél méter magasságban és szélességben vájták ki. Az így alkotott sziklautat még kiszélesítették olymódon, hogy három méteres közökben a sziklafalba barázdákat vájtak, azokba gerendákat fektettek, amelyeknek a part felőli végét a sziklafal alá ékelték, míg a három méter széles víz fölé nyúló gerendasort palánkokkal fedték be. Hasonló volt a rómaiak igyekezete Traianus császár idejében is, aki a Vaskapu-szorosban 110-130 között építtette a róla elnevezett vontatóutat. Összesen öt sziklafelirat hirdeti a rómaiak műszaki tevékenységét Drenkova és Orsova közt. Időrendileg a legrégebbi Tiberius két táblája, az egyik a Gospodin Vir-nél, a másik ettől kilenc kilométerrel lejjebb, az Izlas zuhatag irányában, a Boljetenska reka patak beömlésénél. A két tábla szövege megegyezik, kiállításában a Gospodin Vir zuhatagnál található sokkal díszesebb. Marsigli a két tábla közül csupán a « Gospodin Vir» (Boldogasszony forgója) örvény felettit ismerte, de azt tévesen kevéssel a Tachtalia sziklapad fölé jelölte, így később sokáig nem találták meg újra. A Traianus tábla szövege: A Gospodin Vir-nél Traianus tábláján kívül Vespasianus és Domitianus egy-egy táblája is megtalálható. Tiberiusé a középső, Vespasianusé ettől balra, Domitianusé pedig jobbra helyezkedik el. A táblák szövegei: A Vespasianus-tábla szövege: Tiberius táblája: Domitianus táblája: Domitianus nevét utólag kivésték, de a betűk alakja kivehető. A felirat le van pattogva, illetve az alsó három sora sérült. A Gospodin-szirttől lejjebb, ahol a sziklautak, illetve a bevágások végződnek, Tiberius a gospodinival csaknem azonos felirattal örökítette meg a nagy vállalkozást, itt azonban a feliratot a kemény kőzet miatt nem fejezték be. A felirat így szól: Ez a második tábla egyfajta illusztrálása lehetett annak, hogy a dunaparti sziklaútnak az innen Gospodinig terjedő szakaszát tekintették a tervezők, illetve az építők a legfontosabbnak. Az építési munkálatok A Vaskapu-szoros több szűk szakaszból – Galambóci szurdok, a Gospodin Vir szurdok, Nagy és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok – álló, összesen 134 kilométer hosszú folyamszakasz a Dunán. Tiberius vállalkozása a Vaskapu-szoros felső zuhatagsorára terjedt, s Vespasianus és Domitianus sem terjeszkedtek az alsó Kazán-szorosra, ahol Traianus a dák háború miatt az Óogradenával átellenben, a Nagy-Kazán alsó kijáratánál látható felirat tanúsága szerint hidat emeltetett. A rómaiak első térfoglalása és katonai érdeke tehát a fentebb leírt táblákból következően a felső zuhatagsorozathoz fűződött. A Duna Báziástól Orsováig hatalmas V-betűt formál, amelynek bal szárán Baziás, a jobbon Orsova, s a csúcsában a Jucz-i fenékgát áll. A legkomolyabb veszélyt a hajózásra a Drenkován alól a Kozla nevű széntelep felől következő Kozla zuhatag jelenti, a sziklapad által a jobb partra zúdított víztömeg a Gospodin sziklába ütközve hatalmas örvényléssel halad tovább, hogy aztán a Duna medrében óriási ék alakban húzódó Dojke fenékgátján átbukva a hirtelen 380 méter szélességűre szűkülő mederben örvényeket képezzen. Míg a folyó e szakaszának bal partján Széchenyi István és munkatársa, Vásárhelyi Pál építtette Széchenyi-út nyitotta meg a közlekedést, addig a jobb parton amár az 1. század elején komoly munkával 210 méter hosszan levésték a Gospodin-szirtet, így kialakítva a járható utat. Tiberius alig fejezte be Pannonia meghódítását, azonnal a moesiai partok biztosításához fogott. Nagy gonddal elkészített emléktáblája máig hirdeti, hogy 33. szeptember 14. és 34. szeptember 15. közt avatták fel a legio IV. Scythica és legio V. Macedonica legénysége által kivésett sziklautat. Az út 210 méter hosszú, kialakítása során a sziklafalat két méter magasságban és két méter szélességben kellett levésni. Az így kivágott sziklapad talpán alig egy-egy méteres (helyenként két-két méteres) közökben 25 cm. mély, 18 cm. széles csatornavájatokba megfelelő méretű gerendákat illesztettek be olyan formán, hogy a gerendák belső végeit a szikla oldalába ékelték, a víztükör fölé, legalább egy méternyire kiugró szabad végüket pedig karfákkal, hídlással gyalogjárók és hajóvontatók dobogójává alakították. Hogy a sziklaút keménysége ne ártson az igás állatoknak, illetve a hátaslovaknak, azt cementburkolattal ágyazták ki. Forrás Mócsy András: Az Al-Duna első szabályozása Téglás Gábor: Ujabb adalékok az aldunai zuhatagok szikla-felirataihoz, Akadémiai Értesítő 1894. évfolyam Papp Júlia: Optimo principi restitutori daciae Adatok egy 18. századi politikai toposz képi ábrázolásához Neudeck Gyula: Tiberius útja az Aldunán, Archeológiai Értestő, 1894. Horváth Péter: A zuhatag Conches-sur-Gondoire Conches-sur-Gondoire település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 1727 fő (2015). Conches-sur-Gondoire Lagny-sur-Marne, Bussy-Saint-Georges, Chanteloup-en-Brie, Gouvernes és Guermantes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 6769 Brokoff A 6769 Brokoff (ideiglenes jelöléssel 1985 CJ1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1985. február 15-én. Víctor González (színész) Víctor González (Santiago de Querétaro, Querétaro, Mexikó, 1973. szeptember 10. –) mexikói színész, modell. Élete Víctor González 1973. szeptember 10-én született Querétaróban. Első szerepét 1997-ben játszotta a Pueblo chico, infierno grande című telenovellában. 2005-ben szerepet kapott az El amor no tiene precio című sorozatban. 2007-ben a Bajo las riendas del amorban Víctor Corcuera szerepét játszotta Adriana Fonseca és Gabriel Soto oldalán. 2009-ben főszerepet kapott a Pasión Morena című telenovellában Paola Nuñez partnereként. 2009. június 20-án feleségül vette Nora Catureglit. 2011. április 28-án megszületett fia, Marcelo. 2012-ben a La mujer de Judasban játszott főszerepet Anette Michel és Andrea Martí mellett. Mouxy Mouxy település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 2248 fő (2015). Mouxy Pugny-Chatenod, Aix-les-Bains, Les Déserts és Drumettaz-Clarafond községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kállay Géza (hegedűtanár) Kállay Géza (Budapest, 1929. október 29. – Budapest, 1982. március 28.) hegedűtanár. Élete 1942-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait Végh Sándornál a budapesti Zeneművészeti Főiskolán. 1947-től már önállóan képezte magát tovább. 1959-ben indult pedagógusi pályája a Budapesti 3. sz. körzeti zeneiskolában. 1963-tól szakfelügyelői minőségben is dolgozott, 1968-tól a budapesti III. kerületi Állami Zeneiskolának volt a tanára. Munkássága kiterjedt a Kodály-módszer hegedűs adaptációjának kidolgozására, illetve a csoportos hangszeres előkészítés módszerének kialakítására is. Forrás Magyar életrajzi lexikon Jared Martin Jared Christopher Martin (New York, Manhattan, 1941. december 21. – Philadelphia, 2017. május 24.) amerikai színész. Filmjei Mozifilmek Feltámad a vadnyugat (Westworld) (1973) Hidegvér (Quiet Cool) (1986) Karate harcos (Il ragazzo dal kimono d'oro) (1987) Óvóbácsik (Twin Sitters) (1994) Tv-sorozatok Columbo (1973, egy epizódban) The Fantastic Journey (1977, tíz epizódban) Logan's Run (1977, egy epizódban) Dallas (1979 –1991, 34 epizódban) Knight Rider (1984, egy epizódban) Szerelemhajó (The Love Boat) (1982, 1985, három epizódban) Gyilkos sorok (Murder, She Wrote) (1984, 1986, két epizódban) Magnum (1986, egy epizódban) Világok harca (War of the Worlds) (1988 –1990, 43 epizódban) Drága testek (Silk Stalkings) (1993, egy epizódban) L.A. Law (1993, egy epizódban) Tiffany Mason Tiffany Mason (Phoenix, Arizona, Amerikai Egyesült Államok, 1982. január 20. –) amerikai pornószínésznő. 2000-ben lépett be a szexiparba, amikor 18 éves volt. Iowa osztály Az Iowa osztály hajói voltak az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete által hadrendbe állított utolsó, egyben legnagyobb és legerősebb csatahajók. Az USA haditengerészete 1938-ban rendelte meg az osztály 6 hajóját: a USS Iowat, a USS New Jerseyt, a USS Missourit és az USS Wisconsint. A USS Illinois és a USS Kentucky nem készült el. Ezek a csatahajók gyorsak voltak és rendkívül erős légvédelemmel rendelkeztek, ami alkalmassá tette őket a csendes-óceáni háborúra. A hajótest kialakításánál figyelembe vették a Panama-csatorna zsilipeinek szélességét, ezért alakjuk hidrodinamikai szempontból nem ideális. Újabban azt feltételezik Normann Friedmann U.S. Battleships c. könyve alapján (1986, Annapolis), hogy az osztály leggyorsabb hajója a New Jersey egyszer, kísérletek során tényleg elérte a 31 csomós sebességet, gyakorlatban azonban az osztály sebessége nem haladta meg a 28 csomót. Az 1980-as években az osztály minden tagját felújították: az elektronikai és létfenntartó berendezéseket, illetve a fegyverzetüket jelentősen korszerűsítették: Tomahawk robotrepülőgépeket és közel körzeti légvédelmükre az Mk15 CIWS rendszerű Phalanx gépágyúkat telepítettek. A szolgálatba állított egységek hadrendi jelzése BB–61-től BB–64-ig terjedt. USS Iowa (BB–61) A USS Iowat 1940-ben kezdték el építeni. 1942-ben bocsátották vízre, és 1943 februárjának végén állították hadrendbe. Először az USA atlanti-óceáni partvidékén járőrözött, majd az 1944 elején az Iowat átvezényelték a Csendes-óceánra. Az Iowa számos hadművelet során lőtte a partvédő japán állásokat, a háború végén több japán várost is. A háború után tartalékba helyezték. A koreai háborúban észak-koreai állásokat lőtt. 1953-tól újra az atlanti vizeken és a Földközi-tengeren tevékenykedett. Az 1980-as évek elején átépítették. 1989 áprilisában az egyik lövegtorony belső robbanás következtében megsemmisült. Közel 50 ember halt meg a balesetben. A károkat nem javították ki. Jelenleg tartalékállományban van. 2001 áprilisától San Francisco térségében állomásozik. USS New Jersey (BB–62) A USS New Jerseyt 1940-ben kezdték építeni. 1942-es vízre bocsátását követően 1943 májusának végén állt hadrendbe. Először az atlanti vizeken szolgált, majd 1944 elején a Csendes-óceánra irányították. Fő feladata a repülőgép-hordozók védelme volt. Japán támaszpontokat is lőtt. Részese volt az Ivo Dzsima és Okinava elfoglalására indított hadműveleteknek is. 1948-ban tartalékba került. A koreai háborúban részt vett, majd újra tartalékba került. A vietnámi háborúban is részt vett, akkor felújították. A háború után újra tartalékba került. Az 1980-as években újabb átalakításokat végeztek rajta, majd Libanon partjainál vett részt harci bevetésen. 1991-ben végleg kivonták a flotta állományából. USS Missouri (BB–63) A USS Missouri 1944 elején bocsátották vízre. 1944 nyarán állt hadrendbe. A Csendes-óceánon harcolt a japánok ellen. 1945 tavaszán részt vett Okinava ágyúzásában. Ebben a hadműveletben két kamikáze-támadás is érte, de rövidesen kijavították. Fedélzetén írták alá a japán kapitulációs okmányt. A háború után kiképzési és egyéb célokra használták. Eközben a hajó zátonyra futott, komoly sérülésekkel sikerült csak levontatni. A javítások nyoma ma is látható. A koreai háború idejére aktiválták, majd hosszú időre újra tartalékba került. 1984-ben átépítették. A kilencvenes évek elején részt vett az öbölháborúban, majd kivonták a szolgálatból. A Missouri szerepelt az Úszó erőd című filmben, valamint Cher If I Could Turn Back Time című klipjében is ez a hajó látható. A Csatahajó című am. filmben is ez a hajó szerepel. USS Wisconsin (BB–64) A USS Wisconsin építését 1941-ben kezdték meg. 1943-as vízre bocsátását követően 1944 áprilisában állt hadrendbe. Rövid atlanti szolgálatot követően szeptemberben átvezényelték a Csendes-óceánra. Több sziget elfoglalásában részt vett, emellett repülőgép-hordozókat is kísért. A háború után tartalékba került. A koreai háború során újra hadrendbe állt. Az ötvenes évek végén főként a kubai vizeken tevékenykedett. 1956. május 7-én összeütközött az Eaton rombolóval. 1958-ban ismét tartalékba helyezték. Az 1980-as évek végén átépítették. Az öbölháború során az iraki állásokat támadta. A háború után kivonták a szolgálatból. USS Illinois (BB–65) A USS Illinois Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete (US Navy) egyik tervezett Iowa osztályú csatahajója volt. A hajó építését felfüggesztették, a hajót pedig lebontották. A hajót 1945. január 15-én kezdték építeni a philadelphiai tengerészeti hajógyárban (Philadelphia Naval Shipyard). Az építést 1945. augusztus 12-én állították le, mikor a hajó körülbelül 22%-os készültségi állapotban volt. Építése leállítása után a hajóval hosszú ideig semmi nem történt, amíg 1958-ban a félkész hajótestet el nem adták fémhulladéknak. USS Kentucky (BB-66) A USS Kentuckyt 1944. december 6-án kezdtek építeni a portsmouth-i Norfolk tengerészeti hajógyárban (Norfolk Navy Yard), Virginiában, de építését 1947. február 17-én felfüggesztették, mikor a hajó 72,1%-a már kész volt. 1950. január 20-án a félkész hajót vízre bocsátották, hogy kiürítsék a dokkot, mert szükség volt rá a USS Missouri megjavításánál, miután a hajó zátonyra futott. A USS Kentucky főgépeit később két másik hajó, a USS Sacramento és a USS Camden használta fel. Azóta mindkét hajót kivonták a hadrendből. 1956 májusában vagy júniusában a USS Kentucky orrát eltávolították, és egy nagy bárkán visszaszállították a virginiabeli Newport News-ból (ahova előzőleg átvontatták), a Norfolk tengerészeti hajógyárba, hogy felhasználják azt a USS Wisconsin javításánál, amely 1956. május 6-án megsérült a USS Eaton-nel történt ütközés következtében. Később gyártottak egy új orrot a USS Kentuckyhoz, de azt soha nem szerelték fel. A USS Kentuckyt 1958. június 9-én törölték a nyilvántartásból. A félkész hajótestet október 31-én eladták a baltimore-i Boston fémműveknek, bezúzás céljából. Samantha Jones Samantha Jones egy kitalált szereplő az 1998 és 2004 között készült Szex és New York (Sex and the City) című HBO sorozatban és a sorozat 2008-ban készült Szex és New York (Sex and the City) című egész estés moziváltozatban, valamint annak 2010-es folytatásában, a Szex és New York 2.-ben. A karakter alakítója Kim Cattrall. Személyiség Samantha sikeres PR menedzser, tudja mit akar és legtöbbször el is éri célját. Mindent teljes erőbedobással csinál, legyen az a legújabb top-kliens becserkészése egy üzleti megbeszélésről, vagy a legjobb pasi megszerzése. Samantha gátlástalan szexualitását a legkülönfélébb férfiakkal éli ki: a wrestling-edző, a város leghírhedtebb gazdag agglegényei vagy akár egy erős, vidéki farmer. Nem jár az esze a házasságon, inkább élvezi az életet és erre büszke is. Életmódja megköveteli, hogy jelenléte minden alkalommal figyelemfelkeltő legyen. A munkához az erős színeket kedveli és a kihangsúlyozó vonalvezetést, estére pedig szabadjára engedheti saját maga és a férfiak fantáziáját különleges választásaival. Hol lakik? A sorozat harmadik évadáig Samantha az Upper East Side-on él, ahonnan egy késő esti férfilátogató miatt kell elköltöznie, aki kirabolja az egyik lakót. Samanthát szinte kiutálták az épületből. Ezek után egy nagyon drága lakásba költözött a Meatpacking Districtbe (húsfeldolgozó kerület), a Gansevoort Street 300. szám alá. A Szex és New York filmváltozatában pedig már egy ennél is drágább tengerparti házban lakik Hollywoodban, ahonnan Smith-szel való szakítása után tér vissza ismét New Yorkba. Kapcsolatok Richard Wright Richard, az első nagy szerelem. Először megríkatta Samanthát, amikor csak azért nem adott neki oda egy megbízást, mert nő létére sok szexpartnere volt már. Aztán hősnőnk felvette a kesztyűt, és belopta magát… az ágyába. Csakhogy Samantha kezdett egyre többet érezni a vonzó férfi iránt, aki nemcsak táncolt vele egy felhőkarcoló tetején, és ékszerekkel halmozta el a magánrepülője fedélzetén, de minden téren stílusosan bánt vele. Kivéve egyet: az orális szex nem számít megcsalásnak – ha ő csinálja. Samantha hiába próbált meg komoly kapcsolatot kialakítani vele, hamar kiderült, hogy saját magát jobban szereti. Nem tudott többet megbízni a férfiban, és folyton azt leste, kivel bújhat még ágyba rajta kívül. Végül szakított vele, mert rájött, hogy önmagát sokkal jobban szereti. Smith Jerrod Smith, az ifjú lovag. Ki hitte volna a sorozat elején, hogy éppen egy huszonéves színészpalánta – aki eleinte éttermi felszolgálásból tartotta el magát – rabolja el a legidősebb, de egyben a legdögösebb barátnő szívét? Pedig Jerry Jerrod, vagy ahogy Sam elnevezte, Smith, nem volt sem gazdag, sem nagystílű. Csak szemtelenül jóképű, lepedőakrobata, és végtelenül kedves. Először csak szerepjátékokat játszott szíve hölgye kedvéért, aztán a rögzítőn hagyott kedves üzeneteket, majd volt mersze az utcán megfogni Sam kezét. De főleg mellette állt minden bajban. Hősnőnk rádöbben, hogy már nincs kedve mással lefeküdni. És ezzel párhuzamosan érkezik a felismerés is: ismét szerelmes lett! Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Samantha Jones (Sex and the City) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. 1937-es magyar asztalitenisz-bajnokság Az 1937-es magyar asztalitenisz-bajnokság a huszonegyedik magyar bajnokság volt. A bajnokságot március 30. és április 5. között rendezték meg Budapesten, a DSC Sas utca 15. alatti helyiségében (a selejtezőt a DSC és az FTC helyiségében). Conchy-les-Pots Conchy-les-Pots település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 696 fő (2015). Conchy-les-Pots Tilloloy, Biermont, Boulogne-la-Grasse, Orvillers-Sorel, Roye-sur-Matz, Beuvraignes és Bus-la-Mésière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dark Sun: A Pusztító ébredése (videojáték) A Dark Sun: Wake of the Ravager (Sötét Nap: A Pusztító ébredése) egy az SSI által 1994-ben MS-DOS operációs rendszerre kiadott videó szerepjáték. A Dark Sun: Shattered Lands című videojáték folytatása. A Pusztító ébredését eredetileg két különböző csomagolásban adták ki: hajlékonylemezen és CD-ROM-on, utóbbit Red Book formátumú digitalizált hanggal és zenével. Később nyitható CD tokban adták ki újra, valamint az AD&D Masterpiece Collection részeként 1996-ban. Cselekmény A Pusztító ébredésének cselekménye a Dungeons & Dragons „Sötét Nap” kampányának keretein belül, Athas kegyetlen sivatagvilágán játszódik. A történet a Dark Sun: Shattered Lands cselekményének folytatása, és helyileg Tyr városállama körül játszódik. A bevezető animációban megismerjük a titokzatos Sárkányt és tábornokát, a Lord Warriort, akik Tyr leigázását tervezik. A játékot elkezdve, a játékos egy nő orvgyilkosságának lesz szemtanúja, akiről kiderül, hogy a Fátyol Szövetségének tagja. Majd a játékos belekeveredik a Fátyol Szövetségének a Sárkány és Lord Warrior elleni küzdelmébe. Játékmenet A Pusztító elődje játékmotorját használja, grafikailag mégis kicsit különbözik tőle (valószínűleg a jobb karakter animációk miatt). A motor egy felülnézeti világot generál. A játékos egy 1–4 fős csapatot irányít. A játék indítható előre beállított partival, de a játékos létrehozhat saját csapatot, vagy betöltheti a Shattered Landsben játszott karaktereit is. Ahogy a többi Dungeons & Dragons játékban, itt is a harcé a főszerep; a Sötét Nap sorozatban a harc körökre osztott. Elődjéhez hasonlóan, a Pusztító is tartalmaz a Sötét Nap kampányára jellemző elemeket, többek közt egyedi fajokat (a Mul és a rovarszerű thri-kreen (bár thri-keenek szerepeltek a Pool of Radianceban és a Curse of the Azure Bondsban is)), és kidolgozott pszionikus képességrendszert. A játékban többfajta program hiba is található, egyesektől összeomlik a játék, mások a játék végigjátszását teszik lehetetlenné. Például a játék motorjának korlátai miatt egyes ajtók vagy tárgyak eltűnhetnek. Néhány ilyen jellegű hiba az 1.02 és 1.1 javításokban került orvoslásra. Kiadások A játék később a AD&D Masterpiece Collection 1996-os összeállításába is bekerült. Fogadtatás A Game Spy szerint "A Pusztító ébredésébe a feljavított grafika és a jobb karakter animáció mellett rengeteg, a játék végigjátszását lehetetlenné tevő hiba is bekerült, ami miatt a legtöbb játékosnak nem sikerül legyőznie a Sárkányt és szolgáit." Petting (település) Petting település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1891 fő (1987. május 25.). Cincérfélék A cincérfélék (Cerambycidae) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Magyar nevüket onnan kapták, hogy zavarás esetén cincogó-ciripelő hangot hallatnak. Előfordulásuk A cincérféléknek körülbelül 25 000 faja ismert; fajaik minden kontinensen előfordulnak, Antarktika kivételével. Különösen sok fajuk él a trópusokon. Közép- és Észak-Európában 250, a Brit-szigeteken pedig 60 faj él. Sok faj kifejezetten ritkának számít. Számos cincérfajt Európában törvények védenek. A trópusokon élő fajokat leginkább élőhelyük zsugorodása veszélyezteti. A cincérfélék családjába 216 magyarországi faj tartozik. A rovarászok körében a cincérek igen népszerűek, ezért hazai fajaik életmódját is viszonylag jól ismerjük. Megjelenésük E rovarok hossza Európában maximum 60 milliméter, a trópusokon nagyobb. A cincérek teste hosszúkás és enyhén lapított, de vannak zömök vagy hengeres alkatú fajok is. Élénk mozgású bogarak. Sok faj élénk színekben pompázik, és változatos minták díszítik őket, míg más fajok egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok teste mérget vagy keserű ízű anyagokat tartalmaz. Mintázatuk néha aposzematikus, vagyis veszélyes vagy kellemetlen ízű rovarokat, például redősszárnyú darazsakat (Vespidae) vagy hajnalbogárféléket (Lycidae) utánoznak (mimikri). Más fajok mintázata a környezetükre (például zuzmós fakéregre vagy madárürülékre) hasonlít (álcázás). A cincérfélék szárnyfedője általában betakarja a hátulsó pár szárnyat, de néha megrövidült; az ilyen fajok fürkészdarazsakra hasonlítanak. Egyes cincérfélék egyáltalán nem tudnak repülni. Lábfejükön két-két karom van. Rágó szájszervük erős, a bogarak képesek megrágni a kemény fát. A csáp 11 ízből áll, és rendszerint hosszabb, mint az állat teste; a hímek csápja hosszabb, mint a nőstényeké. A bogár a csápjával tapogat, és a környezet illatanyagait is érzékeli. A cincérfélék csápjukat előretartva vagy oldalra hajlítva viselik; számos faj arra is felhasználja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nem tud ciripelni, amit ki is próbálhatunk, ha egy cincért ujjaink közé veszünk: előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre-hátra mozgatva, cirpelő hangot ad. Más fajok – a csőszcincérformák (Prioninae) tagjai – a hátulsó lábukat dörzsölik a szárnyfedő szegélyéhez. Életmódjuk A cincérfajok nagy többségének lárvái élő vagy holt faanyagot esznek (szaproxilofágia); a kifejlett rovarok fák kifolyó nedvével, virágporral és nektárral táplálkoznak. Nagy számban akadnak azonban lágyszárúak gyökerében vagy szárában fejlődő fajok is; a gyalogcincérek lárvái pedig a talajban pázsitfűfélék gyökereit fogyasztják. Szaporodásuk A cincérfélék fajtól függően 150-300 petét, egyesével vagy csomókban raknak le. A lárvák fejlődésének időtartama fajonként és területenként eltérő. A kifejlett bogarak (imágók) viszonylag rövid életűek. Rendszerezés A családba az alábbi alcsaládok tartoznak: Anoplodermatinae Lótetűcincér ( Hypocephalus armatus ) Apatophyseinae Hőscincérformák ( Cerambycinae ) Bársonyos darázscincér ( Plagionotus arcuatus ) Harlekincincér ( Acrocinus longimanus ) Havasi cincér ( Rosalia alpina ) Juhar-díszcincér ( Anaglyptus mysticus ) Kis hőscincér ( Cerambyx scopolii ) Nagy hőscincér ( Cerambyx cerdo ) Pézsmacincér ( Aromia moschata ) Disteniinae Dorcasominae Takácscincérformák ( Lamiinae ) Nagy daliáscincér ( Acanthocinus aedilis ) - a hímek csápja a testüknél 4-5-ször hosszabb Gyászcincér ( Morimus funereus ) Pusztai gyalogcincér ( Carinatodorcadion fulvum cervae ) Szemfoltos cincér ( Mesosa curculionoides ) Tetraopes femoratus Batocera wallacei Fürkészcincérformák ( Necydalinae ) Nagy fürkészcincér ( Necydalis major ) Oxypeltinae Parandrinae Philinae Csőszcincérformák ( Prioninae ) Ácscincér ( Ergates faber ) Csőszcincér ( Prionus coriarius ) Óriáscincér ( Titanus giganteus ) - csápok nélkül 15 centiméter hosszú, lárvája 25 centiméter Diófacincér ( Megopis scabricornis ) Félcincérformák ( Spondylidinae ) Erdei félcincér ( Spondylis buprestoides ) Romboló fenyőcincér ( Tetropium castaneum ) Virágcincérformák ( Lepturinae ) Cser-tövisescincér ( Rhagium mordax ) Változékony virágcincér ( Pachytodes cerambyciformis ) Nyurga virágcincér ( Strangalia attenuata ) Vesperinae Magyarországon előforduló fajok Cser-tövisescincér ( Rhagium mordax ) Fenyves-tövisescincér ( Rhagium inquisitor ) Tölgyes-tövisescincér ( Rhagium sycophanta ) Feketevégű karcsúcincér ( Stenurella melanura ) Havasi cincér ( Rosalia alpina ) Pézsmacincér ( Aromia moschata ) Bársonyos darázscincér ( Plagionotus arcuatus ) Sárgafarú darázscincér ( Plagionotus detritus ) Szemfoltos cincér ( Mesosa curculionoides ) Változékony virágcincér ( Pachytodes cerambyciformis ) Juhar-díszcincér ( Anaglyptus mysticus ) Nagy hőscincér ( Cerambyx cerdo ) Csőszcincér ( Prionus coriarius ) (Linnaeus, 1758) Ácscincér ( Ergates faber ) (Linnaeus, 1761) Diófacincér ( Megopis scabricornis ) Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum) Pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) Tűzpiros facincér (Pyrrhidium sanguineum) Tarka cincér (Aegomorphus clavipes) A szépirodalomban József Attila Medáliákjának második versszaka így kezdődik „és fölnyujtottam ajkukhoz a fát, / a zöld cincért, a kígyót, a kovát, –” Révay József Aranygyűrű című regénye XIX. fejezetének címe: A hőscincér. Borostyánba fagyott hőscincér látható egy ékszerésznél, Polla meg is vásárolná, de aztán jön Erucius ezredes... Bálint Ágnes a „Szeleburdi család” című regényében a gyerekek szereznek cincérpondrót, és meg akarják várni, hogy cincér legyen belőle, de a pondró megszökik tőlük. (15653) 1080 T-1 A (15653) 1080 T-1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 25-én. Magyarországi Cigánypárt A Magyarországi Cigánypárt 2013-ban megalakított magyarországi párt. Vezetője Horváth József, listavezetője Horváth Aladár volt SZDSZ-es politikus. Céljuk, hogy megvédjék a kisebbségi cigányokat. A 2014-es országgyűlési választáson egyike volt annak a 18 pártnak, amely országos listát tudott állítani, de mandátumot nem szerzett. A párt a választási kudarc után gyakorlatilag megszűnt. A párt a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson is indult, de még a korábbiaknál is alacsonyabb eredményt ért el. A programjuk Programjukban elítélik a rasszizmust és nagyobb jogvédelmet szeretnének a cigányságnak. Idézet az eredeti program szövegéből! "A Cigánypárt nemet mond a munkaalapú társadalom antihumánus, burkoltan rasszista, ostoba és rosszindulatú hívószavára. Küzdeni fogunk az olyan felfogással szemben, hogy pl. szociális ellátáshoz, elemi segélyhez csak feltétellel (az államilag szervezett közmunkába való kényszerű bekapcsolódással) lehessen hozzájutni. Közkegyelmet a cigány politikai foglyoknak, kárpótlást az áldozatoknak! A Cigánypárt közkegyelmet követel az elmúlt két évben gyalogosan, vagy kerékpárral közlekedésében akadályozott, és szabálysértési eljárásban pénzbüntetésre ítélt cigány nemzetiségű magyar állampolgárok számára! A Cigánypárt jogi, erkölcsi és anyagi kárpótlást követel a sorozatgyilkosságok alatt neonácikkal szemben fellépő, magyarellenességgel vádolt és jogtalanul bebörtönzött cigány emberek számára! A rasszista rendőrök kiszűrése érdekében a rendőrtiszti főiskolára jelentkezők tesztelésére teszünk javaslatot. Földosztást a cigányoknak, a nincsteleneknek! Otthont a Hazában! Lakhatáshoz való jogot!" Választási eredmények Európai parlamenti választások A párt európai parlamenti választáson még nem indult. 37-es busz (Debrecen) A debreceni 37-es jelzésű autóbusz a Nagyállomás és Haláp között közlekedik. Útvonala során érinti a Debrecen-Szabadságtelep vasúti megállóhelyet, a Zsuzsi kisvasutat, a Kondorosi Csárdát, Kondorost, Fancsikát, Csereerdőt, a nagycserei iskolát, a nagycserei fatelepet, a nagycserei orvosi rendelőt, a halápi útőrházat, a Halápi Csárdát és Halápot. Járművek A viszonylaton Volvo B9L-Alfa Cívis 12 szóló buszok közlekednek. Czente István Czente István (Tornalja, 1803. december 23. – Rapp, 1859. február 14.) katolikus pap, költő. Élete Atyja református, anyja katolikus volt. Iskoláit Rozsnyón végezte, a teológiát a bécsi Pazmaneumban hallgatta. 1827-ben misés papnak szentelték föl, három évig mint segédlelkész és kilenc évig a rozsnyói szemináriumban mint tanulmányi felügyelő, spiritualis, a világi ifjuság erkölcsi felügyelője és hitszónoka hivataloskodott, emellett az elméleti és gyakorlati bölcselettant és a magyar nyelvet tanította. 1839-ben losonci, 1849-ben rappi plébános lett. Ekkor a magyar kormány által elfogatott, később azonban ismét visszahelyeztetett hivatalába. Munkái Jézus a mi példánk. Rozsnyó, 1831. A bölcselkedő magyar polgár. Kassa, 1838. (Az akkor uralkodó korszellem ellen. Ism. Figyelmező. Felelet a Századunkban.) A korszellem. Németből Dengler után ford. Verse a Hebeben (1826.) jelent meg. Sant’Omobono Terme Sant'Omobono Terme település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 3942 fő (2017. január 1.). Sant’Omobono Terme Bedulita, Corna Imagna, Brembilla, Roncola, Valsecca, Berbenno, Costa Valle Imagna és Rota d’Imagna községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Effo A P/F Effo (korábban Statoil Føroyar) egy feröeri cég, amely kőolajszármazékok forgalmazásával foglalkozik. Piaci részesedése éppen meghaladja az 50%-ot. Történelem Az Esso feröeri részlege 1987-ben került a Statoil ASA tulajdonába. 1998-ban a Føroya Oljufelag is a cég része lett. A StatoilHydro ASA 2007. november 20-án értékesítette feröeri kiskereskedelmi és energetikai részlegét. A P/F Ognarfelagið Megd (a P/F Løkir leányvállalata) vásárolta meg a Statoil Føroyar összes részvényét, és december 19-én átvette a társaság irányítását. Az árat nem hozták nyilvánosságra. A Statoil márkanevet a felvásárlást követő 18 hónapig használhatják. A Statoil kitermelési ágazatát nem érinti a felvásárlás, az a Statoil Færøyene AS leányvállalat keretei között működik. A tranzakciót követően a Løkir az Ognarfelagið Megd 75%-át eladta más feröeri befektetőknek. Tevékenységek A társaság 14 benzinkutat üzemeltet a következő településeken: Suðuroy : Hvalba , Tvøroyri , Vágur Sandoy : Sandur Vágar : Sørvágur Streymoy : Argir , Tórshavn -Gundadalur, Kollafjørður Eysturoy : Toftir , Saltangará , Strendur , Skálabotnur , Leirvík Borðoy : Klaksvík 1671 Chaika Az 1671 Chaika (ideiglenes jelöléssel 1934 TD) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Grigorij Neujmin fedezte fel 1934. október 3-án. Sclerurus scansor A Sclerurus scansor a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Édouard Ménétries francia természettudós írta le 1835-ben, a Oxypyga nembe, Oxypyga scansor néven, innen sorolták át. Alfajai Sclerurus scansor cearensis E. Snethlage, 1924 Sclerurus scansor scansor (Menetries, 1835) Előfordulása Argentína, Brazília és Paraguay területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Megjelenése Átlagos testhossza 20 centiméter, testtömege 30-38 gramm. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. január 3.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. január 3.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. január 3.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. január 3.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. január 3.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. január 3.) Šarena Džamija A Šarena Džamija (macedón nyelven Шарена Џамија, albánul Xhamia e Pashës, törökül Alaca Cami) magyarul Festett mecset Tetovóban, Macedónia északnyugati részén, a Pena folyó partján található. A mecsetet eredetileg 1438-ban építették, majd 1833-ban Abdurrahman pasa felújíttatta. Története A Šarena Džamija 1438-ban épült Isak Bey építész tervei alapján. A legtöbb mecsetet ebben az időben bejek, szultánok és pasák építtették. Ugyanakkor a Šarena Džamija építését két tetovói lánytestvér finanszírozta. Ahogy számos más mecset közelében, itt is épült egy törökfürdő a folyó túloldalán. Régebben a fürdő mellett fogadó is működött itt a folyó túloldalán. Manapság a mecset környékén virágágyak, egy szökőkút és egy türbe található. A nyolcszögletű türbében helyezték örök nyugalomra a mecset felépítését fizető két lány földi maradványait. 1833-ban Abdurrahman pasa felújíttatta a mecsetet. 1991-ben a tetovói iszlám közösség falat emelt a mecset körül, jellegzetes ottomán stílusban. 2010-ben az épület külső homlokzatának renoválása befejeződött egy 94700 euró összegű segélynek köszönhetően, amelyet az Amerikai Egyesült Államoktól kaptak. Építészeti jellemzői A többi ottomán stílusban épült mecsettel ellentétben, ahol kerámiacsempék mozaikja borítja a falakat, itt festett virágmintákkal díszítették a falfelületeket. Egy másik nagy eltérés a többi mecsettel szemben az, hogy ezen épületnek nincs jellegzetes kupolája, mint a többinek. A többi festett kép közül is kiemelkedik Mekka városának ábrázolása, valamint Mohamed próféta síremlékének ábrázolása, amely egyedülálló egész Délkelet-Európában. A délnyugati oldalán minaret található. Nanc-lès-Saint-Amour Nanc-lès-Saint-Amour település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 321 fő (2015). Nanc-lès-Saint-Amour Saint-Amour, Domsure, Chazelles, Saint-Jean-d’Étreux, Nantey, Thoissia és L’Aubépin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kocsis A Kocsis vagy Kotsis régi magyar családnév. Eredetileg foglalkozásnév volt, jelentése: szekérvezető, szekérhajtó. Hasonló családnevek: Szekeres, Szekérvezető. Híres Kocsis / Kotsis nevű személyek A Kocsis Ágnes (1971) magyar filmrendező, forgatókönyvíró Kocsis Albert (1930–1995) magyar hegedűművész Kocsis András (1905–1976) magyar szobrászművész Kocsis Antal (1905–1994) olimpiai bajnok magyar ökölvívó E Kocsis Elemér (1910–1981) román válogatott magyar labdarúgó Kocsis Ernő (1937–2016) magyar festőművész F Kocsis Ferenc (1891–1955) válogatott magyar labdarúgó, balfedezet Kocsis Ferenc (1904–1962) válogatott magyar labdarúgó, balhátvéd Kocsis Ferenc (1953) olimpiai bajnok magyar birkózó, edző Kocsis Fülöp (1963) görögkatolikus püspök G Kocsis Gergely (1975) magyar színész, a Budapesti Katona József Színház tagja Kocsis Géza (1910–1958) csehszlovák- és magyar válogatott labdarúgó, csatár Kocsis György (1936–2016) magyar labdarúgó, fedezet Kocsis György (1963–2007) magyar színész I Kocsis Imre (1940–2015) magyar festő, grafikus, tanszékvezető egyetemi tanár Kocsis István (1940) erdélyi magyar író, drámaíró Kocsis István (1949–1994) válogatott magyar labdarúgó, középhátvéd Kotsis Iván (1889–1980) magyar építész, építészettörténész J Kocsis Judit (1961) magyar színésznő L Kocsis Lajos (1947–2000) olimpiai bajnok magyar labdarúgó Kocsis László Levente (1965) magyar filozófus, képzőművész, színész, drámapedagógus, művészneve: Levy Q Lucien (LQL) M Kocsis Mihály (1899–1970) magyar jogász P Kocsis Pál (1884–1967) magyar szőlőnemesítő S Kocsis Sándor (1929–1979) olimpiai bajnok magyar labdarúgó T Szalai-Kocsis Tamás (1976) magyar science fiction-író Z Kocsis Zoltán (1952–2016) magyar karmester, zongoraművész és zeneszerző Prevenció A prevenció megelőzést jelent, azon lépések, melyek minimalizálják illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társadalmi-gazdasági problémákat okoznak vagy hozzájárulnak ezek kialakulásához. Az egészségügyi prevenció célja a betegségek kezelésével szemben azok megelőzése. Ahogyan az egészségnek, úgy a betegségeknek fogyatékosságnak is rengeteg különféle fajtája és formája létezik, amelyeket környezeti tényezők, genetikai hajlamok, kórokozók és maga az életmód is befolyásolhatnak. A betegségmegelőzésnek számos különféle módja létezik. Javasolt, hogy a gyermekek és felnőttek egyaránt rendszeresen felkeressék orvosukat felülvizsgálatok céljából még akkor is, ha egyébként egészségesnek érzik magukat. Az ilyen vizsgálatokon azonosíthatják az egyes betegségek rizikófaktorait, tanácsokat kaphatnak az egészséges és kiegyensúlyozott életmódhoz, információkat szerezhetnek az immunizációról és egészségjavításról. A prevenció szintjei A modern egészségügyi rendszerekben a többlépcsős támogatási rendszert (Multi-tiered System of Support, MTSS) alkalmazzák, amely a prevenció három szintét különbözteti meg: Elsődleges (primer) prevenció : Célja, hogy egy adott népességen belül mérséklődjenek bizonyos betegségek, balesetek (például munkahelyi balesetek) a mentális rendellenességek és zavarok új eseteinek előfordulási aránya. Oksági megelőzés történik. Így például primer prevenció olyan serdülőknek tartani előadást a kábítószer-fogyasztás veszélyeiről, akik még nem próbálták. Másodlagos (szekunder) prevenció : Célja a korai stádiumban lévő esetek gyors, hatékony megoldása, amikor még nem rögzült az állapot. Szűréssel történhet. Példa erre a mammográfia és a colonoscopia, mely során rákmegelőző állapotot vagy a rák korai stádiumát keressük, hogy az ne progrediáljon. Harmadlagos (tercier) prevenció : A károsító hatások, következmények kiküszöbölése, ártalomcsökkentés. Rehabilitáció útján valósulhat meg. (például intrevénás drogfogyasztás estén a tűcsere-program, mely megelőzi a HIV -fertőzést) A prevenció színterei öngyilkosság megelőzése drogprevenció egészségügyi szűrés A prevenció módszerei különféle betegségek esetében Túlsúly A túlsúly számos különféle betegség esetén rizikófaktornak, mint például a szívbetegségek, magas vérnyomás, bizonyos típusú rákos megbetegedések vagy a 2-es típusú cukorbetegség. Megelőzésének módja a rendszeres testmozgás és a tápláló, kiegyensúlyozott étrend. Szexuális úton terjedő betegségek A szexuális úton terjedő betegségeket elsősorban óvszerhasználattal javasolják megelőzni, de ide tartozhat az absztinencia, a rendszeres vizsgálatok és szűrővizsgálatok is. Trombózis A trombózis egy súlyos keringési betegség, amely több ezer, többnyire idős embert érint, akik műtéti eljárásoknak vetik alá magukat, nőket, akik szájon át szedhető fogamzásgátlót használnak, illetve utazókat is. A megelőzés módjai közé tartozik a rendszeres testmozgás, a kompressziós harisnya és különféle pneumatikus eszközök használata, valamint különféle gyógyszeres kezelések is. Rákos megbetegedések A rák globális egészségügyi probléma, amely leginkább az alacsony és közepes átlagjövedelemmel bíró országokat sújtja, mivel a lakosság itt nagyobb mértékben van kitéve az iparosodás és globalizáció miatt előforduló karcinogén, vagyis rákkeltő anyagoknak. Ugyanakkor a kutatások szerint a korai prevenciós intézkedések és a rák rizikófaktorainak beazonosítása akár a rákos esetek harmadában is képes lehet megelőzni a megbetegedést. A prevenció hatékonysága A megelőző egészségügyi intézkedések költséghatékonyságát tekintve nincsen általános megegyezés, az életminőséget azonban jelentősen képesek javítani. Azt illetően, hogy mi számít "jó befektetésnek" ha prevencióról beszélünk, eltérőek a vélemények: egyesek szerint az volna szerencsés, ha ezek az intézkedések végül több pénzt takarítanának meg, mint amennyibe kerülnek, mások szerint még azok az intézkedések is "megérik", amelyekkel nem takarít meg pénzt a rendszer, mivel komoly egészségügyi előnyöket biztosítanak. A megelőző egészségügyi intézkedéseket emellett sokszor egy entitásként kezelik, holott rengeteg különféle szolgáltatásból állnak, melyek változó költséghatékonysággal működnek. Egy 2010-ben az Amerikai Egyesült Államokban készült tanulmány szerint az idő előtti elhalálozás megakadályozásában a gyermekeknek beadott védőoltások, a dohányzásról való leszokást segítő programok, az aszpirin napi, profilaktikus használata, illetve a mell- és végbélrák-szűrések a leghatékonyabbak. A gyermekeknek és felnőtteknek beadott védőoltások, a dohányzásról való leszokást segít programok, a napi asziprinhasználat, illetve az alkoholizmussal, elhízással és látásromlással kapcsolatos szűrések a leginkább költséghatékonyabbak az egészségügyi rendszer számára. A tanulmány szerzői szerint ha az Egyesült Államok lakosságának 90%-a részt venne ezekben a programokban, ezzel évi 3,7 milliárd dollár volna megtakarítható. Magyarországon számos különféle prevenciós program működik. Ezek között a legnagyobb nyilvánosságot a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 - 2020 nevű kapta. A program keretein belül 2010 és 2015 között összesen 135 879 személyen közel négymillió vizsgálatot végeztek el. A programot 67 tudományos-szakmai szervezet és cég támogatja. A program hatásairól az életminőséget vagy költséghatékonyságot tekintve nem állnak rendelkezésre pontos információk, ám már csak azért is sikeresnek tekinthető, mert az egyéni vizsgálatokon túl első hat évében több mint negyedmillió magyarországi lakos részesül a keretein belül tanácsadásban és kapott információkat a helyes táplálkozásról, az újraélesztés módjáról, a betegségek megelőzéséről és a már kialakult betegségek nem gyógyszeres kezeléséről. Az egészségügyi ellátáshoz és prevencióhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei Az egészségügyi ellátáshoz, illetve a prevenciós programokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés számos tényező miatt egyenlőtlen lehet, ahogyan az ellátás és a szolgáltatások minősége is változó. A fejlődő és fejlett országok átlagos várható élettartamai között nem ritkán évtizedes eltérések mutathatóak ki - Japánban például az átlagos várható élettartam 36 évvel magasabb, mint Malawiban. Az alacsony átlagjövedelemmel bíró országokban jellemzően kevesebb orvos dolgozik, mint a magasabb átlagjövedelmű országokban. Nigériában és Mianmarban például kevesebb mint 4 orvos jut 100 000 lakosra, míg Norvégiába és Svájcban ez az arány tízszer magasabb. A hozzáférhetetlenség gyakori okai között találjuk, hogy a szükséges szolgáltatások egyszerűen nem érhetőek el az adott régióban vagy az egészségügyi intézmények túl nagy távolságra találhatóak, a közlekedés vagy a kezelések ára túlságosan magas, illetve egyes esetekben az, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatások igénybevételét társadalmi és szociális normák és stigmák gátolják. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke elismeri a – többek között a nem, faj, etnikai származás, vallás vagy meggyőződés alapján történő – megkülönböztetéstől való mentességhez való jogot. A 35. cikk garantálja, hogy a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) kutatási eredményei szerint ugyanakkor az Európai Unióban ennek ellenére maguk az ellátórendszerek, azok sajátosságai vagy éppen a kommunikációs nehézségek miatt egyes személyek vagy csoportok ma is hátrányban részesülhetnek az ellátás hozzáférhetőségét és minőségét tekintve. Magyarországon a hozzáférhetőséget elsősorban a regionálisan aránytalanul kiépült egészségügyi ellátórendszer sajátosságai rontják. Köszörű-patak (Románia) A Köszörű-patak (románul: Șcheiu, azaz Bolgárszegi-patak) a Tömös egyik mellékfolyója. A Keresztényhavasból lesiető patakok egyesüléséből alakul ki, átfolyik Brassón, majd a város keleti határánál ömlik a Tömös-csatornába. Az északnyugati várfal melletti csatornázott részt Graftnak nevezik. Vízrajza A Köszörű-patak a Salamon-kőnél alakul ki több, állandó vízhozamú patak (Oaben, Vizesvölgy, Szárazvölgy) egyesüléséből. Az Oaben ( németül : Habental ) a Krukk-gerinc északnyugati lejtőjén, az 1435 méteres Nagykrukk-tető közelében ered. A Navri-esztenától északra egyesül a Brassópojána határában folyó és a Schmauz-árok csermelyét is magába fogadó Felső-Oabennel. A Vizesvölgy (helyi nevén Salamon-patak, románul Valea cu Apă vagy Râul Solomon , németül Heldenbach ) szintén a Krukk északnyugati lejtőjén, a Várna-tető közelében ered. A Szárazvölgy ( Valea Seacă ) a Braniste-domb irányából, Brassópojána felől érkezik. Innen Bolgárszeg felé folytatja útját, ahol számos kisebb patak ömlik bele; az Ördög-völgy (Vâlcelul Dracului) kivételével ezek mind a Cenk nyugati lejtőjén erednek. Bolgárszeg városrészében a patakot Tocilenek is nevezik. Brassó városerődjébe a Katalin-kapunál hatolt be; itt a Szélespatak (más néven Katalin utca, németül Breite Bach vagy Katharinenhof, jelenleg str. Paul Richter) után két ágra szakadt, melyek közül az első a Lópiac, a másik a templomudvar felé folyt. Ezek mentén alakultak ki a belváros fő délnyugat-északkelet irányú utcái: Az első ág a Főtérnél további két ágra szakadt; ezek mentén alakult ki a Kolostor utca és a Kapu utca . A másik ág mentén alakult ki a Fekete utca , egy később létrehozott csatorna pedig a Kórház utca mentén folyt. Megjegyzendő, hogy Vár utca és az Új utca csatornái nem a Köszörű-patakhoz tartoztak. Az előbbi csatornája a várfalon kívüli tóból, az utóbbié pedig a Várnyakról, a Rakodó felől eredt. Ez utóbbi a többi patakkal ellentétes irányban folyt. Az utcák mentén folyó csatornákat a 20. században megszüntették, a Köszörű-patak jelenleg a Salamon-kőtől kezdődően földalatti csatornában halad, kivéve egy kis részt az északnyugati várfal mellett, ahol a Várkert sétány melletti Graft-csatornában folyik. Szerepe A Köszörű-patak összefonódik Brassó városának történetével. A Salamon-kövek közelében ókori várromokra és leletekre bukkantak, és legendák szerint Salamon magyar király itt rejtette el egy fa gyökerei közé a koronáját (egyes elméletek szerint ezen alapul Brassó címere, a gyökerekből kinövő korona is). A 13. században mesterségesen alakították ki az Óbrassó felé folyó ágat, hogy megoldják a városrész vízellátását. A 14. században Brassó lakossága Óbrassó környékéről a Köszörű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe húzódott, hogy védettebb legyen a török-tatár betörések ellen. A belváros területén átfolyó patakot szabályozták: az utcák mentén haladó csatornák elvezették a szennyvizet, a felesleges vízmennyiséget pedig a Graft-csatornával a várfalon kívülre terelték, ahol természetes akadályt képezett a támadókkal szemben. A Graft elnevezés (mely a német Gracht, azaz sánc szóból származik) legelőször 1520-ban jelenik meg okmányokban. 1809. augusztus 24-én egy felhőszakadás során a Köszörű-patak kicsapott a Graft-csatornából, és megrongálta az északnyugati várfalat. 1822-ben a falat három boltívvel erősítették meg; ezek közül 1902-ben kettőt lebontottak a hozzájuk tartozó várfallal együtt, hogy ifj. Friedrich Czell egy hátsó kijáratot nyithasson a főtéri telkéről a Várkert sétány felé. 1859-ben a Köszörű-patak bolgárszegi szakaszán 26 gabonaőrlő vízimalom üzemelt. A bolgárszegi Porond-tér (jelenleg Piața Unirii) is a patakról kapta nevét: régi román neve Piața Prundului, vagyis Kavicsos-tér, mivel a vízfolyás sok hordalékot hozott a Keresztényhavas felől. A 19. század végén a gőzmalmok elterjedése miatt a vízimolnárok már nem tudtak megélni mesterségükből, 1911-ben pedig szabályozták a vízfolyásokat, így a malmok sorra megszűntek. A malomépületekből mára csak kettő maradt: egyikből lett a Salamon király vendéglő, mely 1966-ig működött, a másikat (Friedrich Pellionis malmát) szociális lakásokká alakították át. 2006-ban gátakat építettek az Oabenre, hogy esőzések idején a Keresztényhavas felől lezúduló víz ne okozzon árvizet a Bolgárszegben. Litinye Litinye (szlovákul: Ľutina, korábban Lučina) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. Fekvése Eperjestől 25 km-re, Kisszebentől 9 km-re északnyugatra fekszik. Története A települést 1330-ban "Lyutute", más forrás szerint 1341-ben Lethenya néven említik először. Pécsújfalu határában keletkezett, a ma Hőnig határában fekvő Újvár várának uradalmához tartozott. 1427-ben "Lithine" alakban szerepel a dézsmajegyzékben. A Perényi, majd a 16. századtól a Péchy család birtoka volt. A középkorban erre haladt a Krakkóba menő kereskedelmi út. 1787-ben 55 házában 362 lakos élt. A falu addigi békés életét az 1831-ben kitört pestisjárvány dúlta fel, melyben lakossága nagyrészt elpusztult. 1828-ban 67 háza és 505 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 18. - 19. században papírgyár működött a községben. Vályi András szerint "LITINYE. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pécsújfalunak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító." Fényes Elek szerint "Litinye (Lucina), orosz f., Sáros vármegyében, Hársháthoz keletre 1 órányira: 45 rom. kath., 428 g. kath. lak. A litinyei völgyben 9 fürészmalmot számlálhatni. Erdeje nagy és szép. F. u. a Péchy nemzetség. Ut. p. Eperjes." Az eperjesi görögkatolikus püspökség legnagyobb kegyhelye, 1851-ben egy Mária-jelenés után vált nevezetessé. 1852-ben Nagyboldogasszony ünnepén kegykápolnát szenteltek fel itt, a Szűzanya nagyméretű ikonját elhelyezve. Az ünnepség alatt tisztavízű forrás fakadt mellette. 1855-ös dekrétumában IX. Piusz pápa Litinyét búcsújáróhelynek ismerte el. 1878 és 1930 között épültek Szűz Mária, Szent Anna, Szent Miklós és Szent Kereszt kápolnái. 1908-ban a kegykápolna közelében új, nagy templomot építettek, melyet 1988-ban II. János Pál pápa basilica minor rangjára emelt. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Népessége 1910-ben 597,túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 453 lakosából 435 szlovák volt. 2011-ben 469 lakosából 437 szlovák volt. Nevezetességei Itt található Szlovákia egyik legnagyobb kegyhelye, búcsúja augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén van. Kegykápolnája 1852-ben, görögkatolikus temploma 1908-ban épült. Udovičić Udovičić falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Otokhoz tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 30, közúton 48 km-re északkeletre, Sinjtől 11 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység nyugati lejtői és Cetina középső folyása között, a Ruda-patak jobb partján fekszik. Története Az ókorban az illírek egyik törzsének a dalmátok szállásterületének a központja volt ez a terület, melyet az i. e. 2. században hódított meg a Római Birodalom. A Római Birodalom bukása után 530 körül a Bizánci Birodalom szerezte meg Dalmáciát. A bizánciak több erődöt is építettek a dalmát területek védelmére, ezek maradványai a község területén Gala, Ruda és Udovičić határában is megtalálhatók. 614-ben a hódító avarokkal együtt szláv törzsek érkeztek erre a vidékre. A Cetinai zsupánság a korai horvát állam egyik legősibb közigazgatási egysége volt, melyhez a mai Otok község területe is hozzá tartozott. A 925-ben megalapított horvát állam azonban nem volt hosszú életű és a horvát területekkel együtt az akkori Cetina vidéke is a magyar királyok uralma alá került a 11. század végén. A középkorban a spalatói érsekség, majd a klisszai és dalmát grófok, a bribiri grófok, 1345-ben pedig Nepilićek lettek a birtokosai és 1434-ig az övék maradt. Kihalásuk után több birtokosa volt. 1513-ban a Cetina mentét elfoglalta a török. A térség több mint másfél évszázados török uralom után, 1687-ben szabadult fel az oszmán iga alól, ez a terület a Cetina bal partján fekvő településsel együtt azonban továbbra is török kézen maradt. Később rövid időre ugyan felszabadult, de 1699-ben újra visszatért a török uralom alá. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró 1718-as pozsareváci békét követően történt. A 18. század elején rámai ferences atyák vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság települt le itt. Ez az otoki plébánia megalapításának időszaka, melyhez akkor a mai Otokon és Udovičićon kívül Gala, Gljev és Ruda hívei is hozzá tartoztak. A plébánia vezetését a sinji ferences atyák végezték. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 190, 1910-ben 478 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 415 lakosa volt. Nevezetességei Szent Rókus tiszteletére szentelt temploma a Šatorine nevű kiemelkedő magaslaton áll. Az otoki plébánia filiája. Építése a régi templom helyén 1909-ben kezdődött és 1912-ben fejeződött be. Felszentelése 1912. október 13-án történt. Homlokzatán a bejárat felett hétágú rozetta látható, legfelül található a pengefalú harangtorony benne három haranggal. A templom a II. világháború idején kiégett, de a háború után helyreállították. Az épületet 1973 és 1978 között, majd 1996 és 2002 között teljesen felújították. Utóbbi alkalommal épült a kórus, elkészült a szentély márvány burkolata, hangosítása és környékének rendezése. A templom előtt található a falu temetője. Kállay Tibor Dr. Nagykállói Kállay Tibor (Budapest, 1881. január 6. – Budapest, 1964. május 24.) politikus, közgazdász, pénzügyminiszter a második Bethlen-kormányban. Életrajza Családja Kállay Rudolf (1853-1920) sebész, főorvos és Dobóczky Malvin (1860-1939) legidősebb gyermekeként született. Első felesége Mary Nietzsche, második Oroszy Ilona (1924-től). Egy gyermeke született, Tibor (1909-1983). Húga, Helén 1914-ben feleségül ment Kállay Miklóshoz, a későbbi miniszterelnökhöz. Pályakezdet Debrecenben a Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen doktorátust szerzett (jog- és államtudományok). Katonaévét Bécsben, a 4. cs. és kir. huszárezredben szolgálta le. 1905-től a székesfőváros IV. kerületi adófelügyelőségénél dolgozott, de már 1906-tól a Wekerle Sándor által vezetett pénzügyminisztérium munkatársa volt. 1912-ben a minisztérium költségvetési osztályának vezetője lett, titkári rangban. A Tanácsköztársaság alatt a románok megszállta tiszántúli területekről először Szegedre, majd Bécsbe ment, ahol tevékenyen bekapcsolódott az antibolsevista szervezkedésekbe. 1919 őszén a külügyminisztérium államtitkárává, majd a Felszámoló Hivatal elnökévé nevezték ki. (A Felszámoló Hivatal végezte a Monarchia felbomlása után az osztrák, magyar, valamint a kivált utódállamok pénzügyi szétválasztását, a szanálást.) Funkciója révén a trianoni békedelegációnak is tagja volt. 1920-ban Korányi Frigyes báró visszahívta a pénzügyminisztériumba, ahol Kállay az adózási apparátus kiépítésének feladatát kapta. Minisztersége Elődje, Hegedüs Lóránt menesztése után Kállay Tibor 1921. december 4-én kapta meg a pénzügyminiszteri tárcát, azzal a feladattal, hogy az államháztartást egyensúlyba hozza. Eleinte Hegedüs módszerét követve "bankópréssel", vagyis az infláció felpörgetésével kísérletezett, de belátva ennek sikertelenségét, 1922-től - hosszadalmas parlamenti harcok árán - adóreformot csikart ki és csökkentette az állami alkalmazottak számát. (Az adóreform, és különösen az azon belüli földadó körüli nézeteltérések miatt mondott le a nemzetgyűlés akkori elnöke, gyulai Gaál Gaszton, aki egyúttal az Egységes Pártból is kilépett.) Újdonság volt az adópolitikában, hogy megjelentek a helyi adók is, amelyet a városok saját hatáskörben vethettek ki. Még ugyanebben az évben, 1922-ben Kállayt a nagykanizsai választókerület képviselője lett. Kállay Tibor és Bethlen István nevéhez fűződik az antant-hatalmakkal kötött megállapodás a fizetendő magyar pénzügyi jóvátételről, továbbá az ennek révén lehetővé váló népszövetségi kölcsön felvétele. Minisztersége alatt készítették elő a Magyar Nemzeti Bank 1924-es létrehozását. Lemondása, és azt követő pályafutása 1924. február 20-án a koronaderout megakadályozása céljából belső kényszerkölcsön felvételére kért felhatalmazást, a parlament leszavazta, ezért lemondott. 1924-től 1926-ig az Egységes Párt fővárosi szervezését irányította, ennek egyik eleme a Polgári Egység Klub megalakítása volt 1926-ban. Szervezőmunkájának köszönhetően ebben az évben vele együtt négy egységes párti induló jutott be a fővárosban a képviselőházba. A következő év elején a választójog titkosságáért, majd a hadikölcsönök felértékelése érdekében szólalt fel. Mivel úgy látta, hogy törekvéseit nem valósíthatja meg, az államvezetésben pedig növekszik az etatizmus, 1928-ban kilépett az Egységes Pártból és képviselői mandátumát is visszaadta. Különféle csoportosulások vezetői szerették volna megnyerni maguknak, hogy csatlakozzon hozzájuk (mások mellett például Rassay Károly szabadelvű politikus), de Kállay többé nem kötelezte el magát pártszínekben. Korábbi körzetében, Nagykanizsán azonban nagy szavazattöbbséggel függetlenként újraválasztották és 1935-ig két cikluson keresztül képviselő volt. 1935 után már nem indult országgyűlési választásokon, viszont számos részvénytársaságban és egyesületben vállalt vezető pozíciót, például a 30-as években a Jugoszláv-Magyar Közgazdasági Kamara és a Nemzetközi Bridzs Liga elnöki tisztét látta el. Több írásában foglalkozott Wekerle Sándor életével és munkásságával, akit pragmatikus gazdasági nézetei miatt személyes példaképeként is emlegetett. Írásai A hit és tudás egysége ( Bangha Béla - Herczeg Ferenc /szerk./: Napkelet és napnyugat - Élő szellemek hódolata az Oltáriszentség előtt , Pázmány kiadás, Budapest, 1938, 89-91. o.) Kállay Tibor beadványa a Jóvátételi Bizottsághoz (Toldi, Budapest, 1923) Katolikus elvek a közgazdaságban (Egyetemi Nyomda, Budapest, 1941) Liberalizmus és haladás (1930) (Újraközlése: Befogadók. Írások az antiszemitizmus ellen 1882-1993 (Vál. és bev: Karsai László), Aura Kiadó, Budapest, 1993) A munkanélküli jövedelemről és vagyonról - előadás a Cobden Szövetség Szemináriumában 1936 február 25-én (Cobden Szöv. /Fráter Nyomda/, Budapest, 1937) Politikai hatalom és közgazdaság - a Magyar Cobden Szövetségben 1932. évi január 19-én tartott előadás (Cobden Szöv. /Hungária Nyomda/, Budapest, 1932) Ungarn im neuen Europa (Stádium Ny., Budapest, 1942) Választ a tőzsde: a Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1943. évi május hó 28-i közgyűlésével kapcsolatos tőzsdetanácsosi választáshoz (Maros Imre /Tipográfiai Műintézet/, Budapest, 1943) Wekerle Sándor serlegbeszéd (Hunnia Ny., Budapest, 1941) Szamara Szamara (oroszul: Самара) Oroszország hatodik legnépesebb városa. Történelmi város, a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja. 1935–1991 között Kujbisev volt a neve. Lakossága Lakossága: 1 157 880 fő (2002); 1 164 685 fő (a 2010. évi népszámláláskor), melyből 986 915 orosz (89,47%), 39 409 tatár (3,57%), 12 586 ukrán (1,14%), 12 542 mordvin (1,14%), 11 960 csuvas (1,08%). Fekvése A Volga középső folyásán 50 km hosszan, a folyó bal oldali magas partján terül el, a Szok és a Szamara folyók torkolatánál. Története Az első írásos feljegyzés 1357-ben említi, amikor Alekszij moszkvai metropolita Orgába tartva megállt a Szamara folyó torkolatánál és megáldva a földet azt jósolta, hogy egykoron hatalmas város áll ezen a helyen. Oktatás Szamarában található a világviszonylatban egyedülálló profilú Szamarai Állami Űrhajózási Egyetem és még további 60 felsőoktatási intézmény, közöttük 14 állami egyetem. Gazdasági élet, közlekedés Gazdaság A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. Jelentős az űrkutatáshoz kapcsolódó kozmikus eszközök gyártása. Fontos még a gépipar, fémfeldolgozó ipar (csapágygyártás) és kábelgyártás. A második világháború alatt az európai területekről áttelepített üzemek révén az orosz repülőgépipar egyik jelentős központjává vált. A városban működik a CSZKB-Progressz (egykori 1. sz. Állami Repülőgépgyár) és az Aviakor (volt 18. sz. Állami Repülőgépgyár) repülőgépgyár. Közlekedés A szamarai repülőtér (IATA: KUF, ICAO: UWWW) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Moszkvával, Frankfurttal és más európai városokkal. Szamara fontos folyami kikötő. Déli irányban Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel. Szamara Oroszország azon városai közzé tartozik, ahol metró üzemel. Testvértelepülések Németország Stuttgart , 1992 Férfi 10 000 méteres gyorskorcsolya a 2002. évi téli olimpiai játékokon A 2002. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya férfi 10 000 méteres versenyszámát február 22-én rendezték Kearnsben. Az aranyérmet a holland Jochem Uytdehaage nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekordok születtek: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: WR : világrekord Elops machnata Az Elops machnata a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a gyíkfejűhal-alakúak (Elopiformes) rendjéhez, ezen belül a gyíkfejűhal-félék (Elopidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Az Elops machnata elterjedési területe az Indiai-óceán és a Csendes-óceán nyugati része. A hal megtalálható a Vörös-tengertől Dél-Afrikáig, keletre Nyugat-Indiáig és a Csendes-óceán nyugati részéig. Afrika belső vízeiben is fellelhető. Megjelenése Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú, de akár 118 centiméteresre is megnőhet. Súlya legfeljebb 10,8 kilogramm. A Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó Knysnában, egy 126 centiméteres példányt is fogtak. Életmódja A tenger partmenti részein él. A lagúnákba és a folyótorkolatokba is beúszik. Tápláléka kisebb halak és rákok. Szaporodása Valószínűleg a nyílt tengeren ívik, de az ivadék beúszik a brakkvízekbe. Felhasználása Ipari mértékben halásszák. Ehető, de nem finom, és sok csont van benne. A sporthorgászok kedvelik, mivel azonnal harap, és nem válogatós. Forrás http://www.fishbase.org/summary/Elops-machnata.html - Fishbase Miguel Varoni Miguel Varoni (Buenos Aires, Argentína, 1964. december 11. –) argentin-kolumbiai színész és rendező. Élete 1964. december 11-én született az argentin fővárosban, Buenos Airesben. Édesapja, Américo Belloto Varoni, neves karmester és hegedűművész meghalt, mikor Miguel csak négy hónapos volt. Ezután édesanyjával a színésznő Teresa Gutiérrezszel Kolumbiába költöztek. Nagyanyja fontos szerepet játszott az életében, segített a nevelésében. Az ő elvesztése - az ifjabb Varoni ekkor 15 éves volt - megváltoztatta a fiú életét. A José Joaquin Casas gimnáziumban végzett 1984-ben. 12 évesen mutatkozott be a "Las señoritas Gutiérrez"-ben, mint színész. Az első nagy sikert a "Pedro el escamoso" hozta meg, melyben Pedro Coralt alakította. Ez a szerep nagy elismerést hozott neki Kolumbiában és megnyitotta az utat számos díj átvétele előtt: 2002-ben hazavihette a TV y Novelas legjobb férfi főszereplőnek járó díját, s ugyanebben az évben a New York ACE a legjobb színésznek választotta az USA-ban. Számos spanyol nyelvű televíziós produkcióban megjelent - korábban a Caracolnál dolgozott, végül a Telemundónál kötött ki, ahol azóta sem panaszkodhat, özönlenek hozzá a felkérések - melyek közül a "Los cuervos", a "La potra zaina", az "El ángel de piedra" és a "Las Juanas" is díjat érdemelt. A 90-es években színházi szerepeket is vállalt. Olyan musicalekben játszott, mint a "Trampa mortal", vagy a "Los mosqueteros del rey". A színészet mellett rendezőként is megállja a helyét. Az ő kezei alatt vált sikeressé többek között a nálunk is nagy sikerrel futott Sin seños no hay paraíso, vagy egy másik telemundós sorozat, a "Decisiones". A filmvásznon is feltűnt már, a "Ladrón que roba a ladrón" (Becsületes tolvajok) egyik főszerepében. A hazai nézők a 2010 májusában nálunk is képernyőre került "Más sabe el Diablo"-ból (Ördögi kör) ismerhetik, ahol a főgonosz, Martín Acerót alakította. 2010 nyarán új projektbe vágott bele. Az "Ojo por ojo"-ban újból együtt dolgozhatott Gaby Espinóval, valamint a Csajok, szilikon, ez lesz a Paradicsom!-ból ismert Carmen Villalobos-szal. 2011 tavaszán derült ki, hogy Maritza Rodríguez, Gabriel Porras és felesége mellett ő alakíthatja a főszerepet a "La casa de al lado"-ban, amely hozzánk is elérkezett "Zárt ajtók mögött" címmel. Magánélete 1999 júliusában vette feleségül a kolumbiai színésznőt, Catherine Siachoquet , akivel azóta is boldog házasságban él. A párnak eddig nem született gyermeke. Erről Cathy egy interjúban elmondta, Miguel szerint számára tökéletes, hogy kettesben vannak, felesége viszont már nagyon vágyik az anyaságra. Filmográfia 1978: Las señoritas Gutiérrez – Guambertico 1985: Los cuervos – Eber 1986-1987: Gallito Ramírez - Arturo Sanclemente 1987: El ángel de piedra - Mateo Santini 1987: El círculo - Marcelo Montero 1988-1989: Imagínate – Rodrigo 1988: Los hijos de los ausentes – Mario 1989: No juegues con mi vida – Ricardo 1989-1990: Garzas al amanecer - Chepe Robledo 1990: Gitana – Iosca 1992: Inseparables – Ricardo 1993-1994: La potra zaina - Daniel Clemente 1996: Te dejaré de amar - Evaristo Larios 1997: Las Juanas - Manuel F. Cuadrado 1999: La sombra del arco iris - Cristóbal Montenegro 2000: La caponera - Dionisio Pinzón 2000-2002: Pedro el escamoso - Pedro Coral 2003: Como Pedro por su casa - Pedro Coral 2004-2005: Te voy a enseñar a querer - Alejandro Méndez 2005: Decisiones: La reina de la noche - El Travesti 2006: Seguro y urgente - Miguel Angel Buenaventura 2007: My name is Earl (A nevem Earl) - Javier (epizódszerep) 2009: Más sabe el diablo ( Ördögi kör ) - Martín Acero 2010: Ojo por ojo - Nando Barragán 2011: La casa de al lado ( Zárt ajtók mögött ) – Javier Ruiz 2012: Corazón valiente ( Több mint testőr ) - Jesús Matamoros "El Mesias" / Marcelo Montoya 2013: Marido en alquiler - José Salinas 2015: Dueños del Paraíso - Leandro Quezada 2016: La fan - Justin Case Rendezőként 1989: No juegues con mi vida 1991: Ellas 1994: Momposina 1995-1996: Eternamente Manuela 1998-1999: Carolina Barrantes 2006: Decisiones 2008: Sin seños no hay paraíso ( Csajok, szilikon, ez lesz a Paradicsom! ) 2010: Jencarlos Canela - Búscame videoklip 2010: La diosa coronada 2012: Rosa Diamante 2013: Pasión prohibida 2013: Santa Diabla 2014: Señora Acero NGC 4631 Az NGC 4631 (más néven Caldwell 32, Arp 281, vagy Bálna-galaxis) egy éléről látszódó spirálgalaxis a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben. Felfedezése A galaxist William Herschel fedezte fel 1787-ben. Tudományos adatok Az NGC 7331 a Halton Arp által szerkesztett különleges galaxisok atlaszában is szerepel a 281-es szám alatt, a Galaxisok bezuhanással és vonzással kategóriában, mivel egy elliptikus törpegalaxis kísérővel rendelkezik, az NGC 4627-el. A galaxis 606 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Forrás NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2008. július 24.) A radon izotópjai A radonnak 39 izotópja ismert, ezek tömegszáma a 193–231 tartományba esik. A legstabilabb izotópja, a 222Rn az 1622 év felezési idejű 226Ra (rádium) alfa-bomlásából keletkezik, és szintén alfa-részecske kibocsátásával bomlik. Felezési ideje 3,824 nap. Négy izotópja nyomokban előfordul a természetben: a 218, 219, 220, 222Rn, ezek rendre az 218At, a 223Ra, a 224Ra és a 226Ra bomlástermékei. A 218Rn és a 222Rn az 238U bomlási sorának köztitermékei, a 219Rn az 235U bomlási sorának tagja, és a 220Rn a 232Th bomlási láncának köztiterméke. A Rn-220 izotóp felezési ideje 55,6 másodperc, és alfa-sugárzást is kibocsát. A Rn-219 felezési ideje 3,96 másodperc és alfa-sugárzó. A Rn-217 a 237Np bomlási sorának a tagja. Táblázat Rövidítések:IT: Izomer átmenet Az urán-238 bomlási sorának tagja Az urán-235 bomlási sorának tagja A tórium-232 bomlási sorának tagja Az elem nevének forrása Megjegyzések A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek. A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg. Quintus Caecilius Metellus Macedonicus Quintus Caecilius Metellus Macedonicus (i. e. 2. század eleje – i. e. 115.) római politikus, hadvezér, az előkelő, plebejus származású Caecilia gens Metellus-ágának tagja, Quintus Caecilius Metellus, Kr. e. 206. consuljának fia. Fivére, a kevéssé ismert Lucius Caecilius Metellus Calvus is elérte a consuli rangot Kr. e. 142-ben. Macedoniában Első említése Kr. e. 168-ból származik, amikor is Aemilius Paullus seregében szolgált, és a Perszeusz makedón király vereségét bejelenteni Rómába menesztett küldöttség tagja volt. Kr. e. 148-ban praetor volt, majd helytartó lett Macedonia provinciában, ahol korábban egy Andriszkosz nevű szélhámos elhíresztelte magáról, hogy a bukott Perszeusz király fia, Philipposz, és legyőzte Juventius praetor seregét. Metellus azonban rövid úton leszámolt vele, és fogolyként küldte Rómába. Miután Macedoniában rendezte a helyzetet, délnek fordult, a hellaszi akháj szövetség ellen, mivel Korinthoszban megsértettek két római követet. Miután hiába követelte a szövetség felbomlását, a görögök kénytelenek voltak harcba szállni. A Kritolaiosz vezette akhájok a lokriszi Szkarpheiánál, majd Khairóneiánál szenvedtek vereséget. Metellus megbízatása azonban még a döntő győzelem elérése előtt lejárt, és a hadjárat befejezése utódjára, Lucius Mummius praetorra hárult. A legmagasabb hivatalokban Sikerei ellenére a Macedonicus utónevet (latinul agnomen) elnyerő Metellus kétszer is hiába pályázott a consuli magistraturára. Végül Kr. e. 143-ban választották meg, társa Appius Claudius Pulcher lett. A sorshúzáson Hispania Citeriort kapta tartományául, ahol consulként és proconsulként is sikeresen hadakozott a keltibérek ellen. Kr. e. 141-ben Quintus Pompeius váltotta fel a hadvezetésben. Metellus hispaniai hadakozása kapcsán rengeteg anekdota maradt ránk, melyek az általa diktált vasfegyelmet, az ellenség irányába mutatott – római hadvezéreknél ritka – nagylelkűséget, valamint hadvezéri képességeit dicsérik (ld. Frontinus, Valerius Maximus). Mindezt azonban beárnyékolta, hogy mindent megtett a hadsereg hatékonyságának minimálisra csökkentéséért távozásakor: Pompeius ugyanis személyes ellenfele volt, és nem akarta, hogy sikereket érjen el. Kr. e. 131-ben ellenségeskedésük ellenére Metellus Pompeiusszal lett censor. Ilyen minőségében beszédet tartott a senatusban, amelyben javaslatot tett arra, hogy minden polgárt kötelezzenek a nősülésre, hogy ezzel növekedjen a szabad – hadra fogható – lakosság száma. Aulus Gelliusnál megmaradt a szónoklat egy része, és még Augustus is hivatkozott rá házassági törvénye kapcsán. Censorsága alatt majdnem meggyilkolta Caius Atinius Labeo néptribunus, akit első hivatali évében kizáratott a senatusból, mire Labeo egy alkalommal a Tarpeii-sziklához rángatta, és majdnem le is taszította onnan, azonban egy másik tribunus közbelépésével megakadályozta a gyilkosságot. Labeo mégis bosszút állt, amikor Metellus minden tulajdonát az isteneknek szentelte. Politikája Metellusról tudjuk, hogy ellenzője volt az ifjabb Scipio Africanus politikájának, azonban minden személyes él nélkül: Scipio halála után az elsők között ismerte el nagyságát. A kialakuló pártharcokban az arisztokratikus, optimata csoport támogatója lett a Gracchusokkal szemben. Tiberius Gracchus ellen mondott beszéde kapcsán Cicero kiemelte Metellus szónoki képességeit. Ebben az időben a római felsőbb körökben divattá vált a művészetek pártolása. Metellus sem volt kivétel: míves porticust emeltetett, valamint egy-egy templomot Jupiter és Juno számára. Ezek különlegessége, hogy Róma legelső márványtemplomai voltak. Szintén Metellus hozta a fővárosba Macedoniából Lüszipposz híres lovasszobrát, melyet a granikoszi csata során elesettek emlékére készített Nagy Sándor rendelésére. Utódai Metellust korának legboldogabb emberének mondták sokan, mivel hadisikerei és elnyert méltóságai mellett olyasmi adatott meg neki, ami senki másnak azelőtt: négy fia, Quintus, Lucius, Marcus és Caius mind elérte a consuli rangot – hárman közülük még életében, és Caius éppen jelölt volt a tisztségre halála évében –, és ők vitték holttestét a halotti máglyára. Két lánya (mindkettő Caecilia) is született, akiket Caius Servilius Vatia és Publius Cornelius Scipio Nasica Serapio vett feleségül. Kocsis Erzsébet Kocsis Erzsébet (Győr, 1965. március 11. –) magyar válogatott kézilabdázó. A magyar válogatott színeiben olimpiai bronzérmes, illetve világbajnoki ezüstérmes lett. 1995-ben a világ legjobb kézilabdázójának választották. Pályafutása Klubcsapatban Kocsis Erzsébet 1965. március 11-én született Győrben és pályafutását is itt, a Győri ETO-ban kezdte. 1989-ben igazolt a Dunaferrhez, ahol legnagyobb sikereit érte el. Kétszer nyert magyar bajnoki címet, kétszer pedig országos kupát. 1995-ben a Kupagyőztesek Európa-kupájában végzett az élen a dunaújvárosi csapattal, Kocsist pedig ebben az évben a világ legjobb kézilabdázójának választotta a Nemzetközi Kézilabda-szövetség. Négy évvel később a legrangosabb klubsorozatban, a Bajnokok Ligájában is első helyen végzett csapatával. Egyike azon női kézilabdázóknak, akik mindhárom jelentős európai klubtrófeát megnyerték pályafutásuk során. Pályafutását 2000-ben fejezte be, miután egy szezont még eltöltött a Kiskőrösi KC csapatában. Visszavonulását követően a Dunaferr technikai igazgatójaként dolgozott. 2009-ben a csapat súlyos pénzügyi gondokkal küzdött, játékosainak nagy részét elveszítette, ekkor Kocsis Erzsébet néhány mérkőzés erejéig visszatért a pályára. A válogatottban A magyar válogatottban 1986-ban mutatkozott be, összesen 125 alkalommal viselte a címeres mezt, ezalatt pedig 328 gólt ért el. 1996-ban olimpiai bronzérmet, az egy évvel korábbi, félig hazai rendezésű világbajnokságon pedig ezüstérmet szerzett. Családja Férje, Sári Árpád kézilabdázó. Két gyermekük született, Benni és Barbara, aki szintén élvonalbeli kézilabdázó lett. Sikerei, díjai Klub Magyar bajnokság : Győztes : 1998, 1999 Magyar Kupa : Győztes : 1998, 1999 Bajnokok Ligája : Győztes : 1999 EHF-kupa : Győztes : 1998 Kupagyőztesek Európa-kupája : Győztes : 1995 Klubcsapatok Európa-bajnoksága : Győztes : 1999 Bronzérmes : 1998 Negyedik helyezett : 1995 Válogatott Olimpia : Bronzérmes : 1996 Világbajnokság : Ezüstérmes : 1995 Egyéni díjak A magyar bajnokság gólkirálynője: 1993 Az év magyar kézilabdázója : 1992, 1994 A világ legjobb kézilabdázója : 1995 Czetz Antal Czetz vagy Czecz Antal (Dés, 1801. október 21. – Gáncs, 1865. április 24. vagy 25.) birtokos, botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Czetz”. Életútja Fiatalon árvaságra jutott kereskedő volt, s e pályán 1848-ig tevékenykedett. Fennmaradt sajátkezű jegyzetei szerint 1840. július 6-tól egész életét a füvészetnek szentelte. 1850-ben Désről csendességre vágyó természete magányra ítélte és testvére gyermekének, Czecz Károlynak családja körébe, Gáncsra, Szolnok-Doboka vármegyébe költözött. Tudományokkal foglalkozott, kivált a füvészetet tanulmányozta. Leginkább az erdélyi radnai vidéken füvészkedett olyan sikerrel, hogy 1850-től 1854-ig nem kevesebb mint 939 fajjal, 4641 példányszámra szaporította herbáriumát. A füvészkedést később szakértően haláláig folytatta és több külföldi botanikus testület tagjaival levelezett, akiknek kérésére cserepéldányokat küldött. 1854-ben báró Leitnerrel, Janka Viktorral, és Haynald Lajos kalocsai bíborossal is közvetlen levelezést folytatott, akinek több példánnyal szolgált. Becses és terjedelmes növénygyűjteményét, szakszerűen rendezve, az Erdélyi Múzeum-Egyletnek hagyományozta. Mint a dési katolikus egyház buzgó híve, az ottani elemi iskolára szép kiterjedésű birtokát hagyta. Czecz Antal szárított növényei jegyzéke megjelent az Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvében, 1873-ban. Róla nevezték el a Bubleurum Rodnense Czetzi és az Erysimum Czetzianum növényeket. Zwinger A zwinger (magyarul szorító; németül Zwinger) középkori illetve azóta épült várak, erődítmények két kőfallal határolt, gyakran állatok számára elkerített részeket is tartalmazó területe, ahol pl. a lovagi tornákat tartották. Ugyanezt a szót használták később a falszorosban emelt épületekre, pl. tornyokra is. A drezdai Zwinger A falszorosról kapta nevét a drezdai Zwinger barokk épületegyüttese, Európa egyik leghíresebb múzeumcsoportja is, bár itt a külső falon elhelyezett Kronentor (Koronás kapu) mögött voltaképpen a kastély előkertjét alakította ki az építész, Matthäus Daniel Pöppelmann . Magyar vonatkozású zwingerek Püspökvár ( Győr ) Kőszeg Szabó-zwinger ( Brassó ) Egykori Csizmadia-zwinger (Brassó) Példák középkori zwingerekre Városerődítmények Amberg Aschersleben Carcassonne Delitzsch Dinkelsbühl Görlitz Ingelheim am Rhein Jüterbog Neubrandenburg Nördlingen Nürnberg Templin Wolframs-Eschenbach Várak Burg Altenstein (Hassberge) Giechburg (Oberfranken) Burg Hohenurach (Schwäbische Alb) Minneburg (Odenwald) Burg Rauheneck (Ebern) Burg Nürburg (Eifel) Veste Otzberg ( Otzberg ) Burg Hornberg am Neckar (Neckar-Odenwald-Kreis) Burg Guttenberg am Neckar (Neckar-Odenwald-Kreis) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Zwinger (Architektur) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. La Haye-Pesnel La Haye-Pesnel település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 1360 fő (2015). La Haye-Pesnel Équilly, Beauchamps, Champrepus, Hocquigny, La Lucerne-d’Outremer és Le Tanu községekkel határos. Népesség A település népességének változása: II. Břetislav cseh fejedelem II. Břetislav (magyarosan Bretiszláv, csehül: Břetislav II.), (1057 körül – 1100. december 21./22.) cseh fejedelem 1092-től haláláig. Élete II. Vratiszláv és Adelheid magyar hercegnő (I. András magyar király leánya) fiaként született. Édesapjához hasonlóan támogatta IV. Henrik német-római császárt, 1099-ben pedig Kálmán magyar királlyal kötött szövetséget. Bayes-tétel A Bayes-tétel a valószínűségszámításban egy feltételes valószínűség és a fordítottja között állít fel kapcsolatot. A tétel Thomas Bayes brit matematikustól származik; nagy jelentősége van a valószínűségszámítás interpretációiban. A tétel legegyszerűbb formájában azt állítja, hogy ha ismert az A és B események valószínűsége, és a P(B|A) feltételes valószínűség, akkor P(A)-t az A esemény a priori, P(A|B)-t az a posteriori valószínűségének is nevezik; a szokásos értelmezésben A valamiféle hipotézis, B egy megfigyelhető esemény, és tétel azt adja meg, hogyan erősíti vagy gyengíti az esemény megfigyelése a hipotézis helyességébe vetett hitünket. A tétel hasonló formában általánosítható sűrűségfüggvényekre és valószínűségi mértékekre is. Ha egy teljes eseményrendszer, akkor amit felhasználva adódik a Bayes-tétel teljes eseményrendszerekre alkalmazható alakja: Bizonyítás A tétel közvetlenül levezethető a feltételes valószínűség definíciójából: alapján amiből P(B)-vel leosztva adódik a tétel. Példák Orvosi vizsgálatok Tegyük fel, hogy egy adott fertőzés meglétét vizsgáló teszt 99% eséllyel ismeri fel a kórokozót a beteg emberben, és 1%-kal az egészségesben (vagyis mind beteg, mind egészséges emberre 99% eséllyel helyes eredményt ad). Mennyire megbízható ez a teszt egy olyan betegség vizsgálatára, amely átlagosan ezerből egy embert betegít meg? Mivel átlagosan minden ezredik ember betegedik meg, annak az a priori valószínűsége, hogy egy véletlenül választott személy beteg, P(B) = 0.001, annak pedig, hogy egészséges, P(E) = 0.999. Mivel a teszt 99% eséllyel helyes, a pozitív teszteredmény esélye beteg alanyt feltételezve P(+|B) = 0.99, egészséges alanyt feltételezve P(+|E) = 0.01. A Bayes-tétel teljes eseményrendszerekre vonatkozó alakját felírva (E és B egy teljes eseményrendszert alkot): vagyis azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy a teszt 99%-os hatékonysága ellenére az általa betegnek jelzett emberek valójában csak mintegy egy a tízhez eséllyel betegek. (Segíti a megértést, ha felismerjük, hogy a nevező annak a valószínűségét adja meg, hogy ezzel a vizsgálati pontossággal a populáció 0.99*0.001+01*.999 részét betegnek "ítéljük", ami kb. 1%. Ez azért is lesz mert pld. 1000 emberből a 999 nem beteg 1%-át a téves eredményű vizsgálat miatt betegnek fogjuk venni.) Monty Hall-paradoxon Egy showműsorban három ajtó közül kell választanunk, amelyek egyike mögött a nyeremény van. Miután választottunk, a műsorvezető kinyitja a másik két ajtó egyikét (de sosem azt, amelyik mögött a díj van). Melyik fennmaradó ajtót érdemes választanunk? A feladatot azért nevezik paradoxonnak, mert a legtöbb ember úgy érzi, hogy bárhogy is választunk, 50% az esélyünk a sikerre (hiszen semmi mást nem tudunk, mint hogy a díj nem egy bizonyos ajtó mögött van). A Bayes-tétellel könnyen megmutatható, hogy ez nem igaz. Tegyük fel, hogy az első ajtót választottuk, és a játékvezető a harmadikat nyitotta ki. Jelölje rendre azt, hogy a díj az első, második illetve harmadik ajtó mögött van, pedig azt, hogy a játékvezető a harmadik ajtót nyitja ki. Amíg nem tudjuk, melyik ajtót nyitja ki, a díj helyére vonatkozó a priori valószínűségek . A játékvezető sosem nyitja ki azt az ajtót, ami mögött a díj van ( ), és ha két lehetősége is van, véletlenszerűen választ ( ). Mivel nem tudjuk, hol a díj, egyformán valószínű számunkra, hogy a játékvezető a második vagy a harmadik ajtót nyitja ki ( ). Bayes képletét alkalmazva vagyis kétszer akkora esélyünk van, ha átváltunk a másik csukott ajtóra. Holdsütemény A holdsütemény (kínaiul: ��, pinjin: yuèbĭng, magyaros: jüeping) a kínai őszközép ünnep süteménye. tradicionálisan kerek vagy négyszögletes alakú, tetejét írásjegyekkel (például a „hosszú élet” vagy a „harmónia” szavakkal), népi motívumokkal, virágokkal vagy a Holdon lakó nyúl képével díszítik. A töltelék általában adzuki babból készült pép, indiai lótusz (Nelumbo nucifera) magjából készült pép vagy kacsatojás sárgája, de a modern korokban már változatos ízekben is kapható. Kínai tea társaságában fogyasztják és családtagok, barátok ajándékozzák egymásnak, de üzletemberek is az ügyfeleiknek. A hongkongi holdsütemények híresek és keresettek. Kínán és Tajvanon kívül a kínai kultúra által korábban befolyásolt országokban, például Vietnámban és Japánban is készítik. A világ legnagyobb, 4,41 méter magas, 2,28 tonnát nyomó holdsüteményét Torontóban készítették el 2001-ben. Jellemzői A holdsüteménynek magas a cukor-, zsír- és kalóriatartalma. Tradicionális töltelék a vörösbabpép, a feketebabpép, a lótuszmagpép, sózott kacsatojás-sárgája (ami a teliholdat szimbolizálja). A modern változatok már sokféle ízben kaphatóak, van csokoládés, citromos tea ízű, sajttorta ízű, libamájas, húsos, gyümölcsös, zselés, vagy akár fagylalttal töltött is. Mivel nehéz elkészíteni, legtöbben inkább cukrászdában, szupermarketekben, pékségekben vásárolják. Doborka Doborka (románul: Dobârca, németül: Dobring, szászul Dobrenk) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Fekvése Nagyszebentől 40 km-re nyugat–északnyugatra, a Doborkai-patak partján fekszik. Nevének eredete Magyar neve valószínűleg szláv személynévi eredetű. Német és román neve is közvetlenül a szlávból való. Első említésekor, 1309-ben Dobrica alakban írták. Később 1330-ban Duburka, 1334-ben Doborca, 1336-ban Doburca, 1484-ben Dobroka, 1532-ben Dobraka, 1733-ban Doberka, 1854-ben Dobring és Dobărca néven fordult elő. Története Szász, később szász–cigány–román lakosságú falu volt Szerdahelyszéken, 1876-tól Szeben vármegyében. 1479-ben a törökök kétszer is elpusztították. 1488-ban 61 háztulajdonos család lakta. 1599-ben Vitéz Mihály hada pusztította el. 1822-ben alakult görögkatolikus egyháza, de román lakóinak csak kisebb része tért át. Ortodox papja 1848-ban részt vett az első balázsfalvi gyűlésen, és különösen akkor figyelt oda, amikor az egyik szónok a vallási különbség nélküli összefogásra buzdított. Hazatérve erről úgy számolt be, hogy most már nincsen vallási különbség a románok közt, tehát mindenki térjen át ortodoxnak. A következő vasárnap már a görögkatolikusok is az ortodox istentiszteleten vettek részt, a görögkatolikus papnak pedig a harangozást is megtiltották. 1850-ben 972 lakosából 508 volt német, 369 román és 95 cigány nemzetiségű; 508 evangélikus, 306 ortodox és 158 görögkatolikus vallású. 2002-ben 691 lakosából 619 vallotta magát román, 60 cigány és 10 német nemzetiségűnek; 650 ortodox, 11 pünkösdista és 6 evangélikus vallásúnak. A népszámlálási adatokból nem derül ugyan ki, de túlnyomó részben cigányok lakják. Látnivalók Evangélikus erődtemploma. A templom eredetileg román stílusban , a 13. század első felében épült. 1500 és 1515 között gótikus stílusban átépítették és erődítették. Tornya köré, védőköpeny gyanánt egy zömökebb tornyot emeltek. 7–8 méteres védőfallal kerítették, amelynek eredetileg négy tornya közül kettő maradt fenn. A 19. században újabb módosításokat hajtottak végre rajta. Hanfu Hanfu (kínai : ��; pinyin: Hanfu; szó szerint: „Han ruha”) egy olyan kifejezés mely a Hanfu megmozduláshoz és a Han nép hagyományos viseletéhez köthető. Nevét a Han dinasztiáról kapta. Habár a „Hansu” című könyv tartalmaz utalást a „���”-ra a modern mandarinban ezt „Han Jifu”-nek olvassák ki, de maga a Hanfu szó nem jelenik meg sem a Jelenlegi Kínai Szótárban sem a Csihajban, de még a Standrad Mandarin Nyelv Szótáraiban sem. Az ősi kínaiak ruházkodása hatással volt a Kelet-Ázsiaiak ruházataira mint, például a japán kimonóra és a koreai tradicionális hanbokra. Neve és modern szóhasználata A „Hanfu” szó nem szerepel hivatalosan a szótárakban (Standard Mandarin Chinese "Contemporary Chinese Dictionary" ������), de az internetezők 2003-ban létrehoztak egy új szót rá. "Dictionary of Old Chinese Clothing" ��������� amelyben a ,,Hanfu,, �� szó a ,,Han nép ruháját,, jelenti. Ezek szerint a Han kori kínaiak ruhájukkal különböztették meg magukat a tőlük alacsonyabb rangúaktól. A Hanfu kifejezés, amelyet nem használtak az őskorban, megtalálható néhány későbbi történelmi feljegyzésben mint például a Han-, Tang-, Szung-, Ming-dinasztiában és a Republikánus Kína Korszakában is, de még nem találtak egyértelmű előzményt olyan öltözékről amely a Hanfu elnevezést kapta volna. 2003-ban, a Han nép újjászületését támogatók elindítottak egy weboldalt Hanvang (��; Han network) néven, melynek célja a „hagyományos” Han ruházat és a Hanok felsőbbrendűségének a támogatása. Az akció résztvevői úgy vélik, hogy a Hanfu szó a Han néppel együtt tűnhetett el, amely egy 17. századi történelmi ruhára utal, amit a történelmi feljegyzések és tudományos kutatások is igazolnak, azonban a Hanfu kifejezés a BaiduBaikeEncilkopédia és a Hangvangonline felhasználóinak nagy része szerint is kínai eredetű. A Kínai Ifjúsági Politikatudományi Egyetem professzora Csang Hszian(� �) a "Hanfu modern definíciójában" említi, amit a hanfu mozgalom szószólói tettek közzé. Nagy részük diák, akik a Hanok nem tudományos és nem hivatalos egységét hozták létre, a Hanok történelmi ruhájára utalva a Csing-dinasztia előtt, amely a Baidu Baike nevezetű kínai online enciklopédiában is megjelent. Az Aicsi Egyetem professzora, Csou Hszing (azt állítja, hogy az úgynevezett "hanfu", amelyet nem használtak az őskorban, a mozgalom résztvevői által elképzelt hagyományos ruhára utalhat. Xing arra is rámutatott hogy a Hanfu mozgalom által ismert Hanfu szó nem azonos a Hanfu elnevezésű ruhával. A Macquarie Egyetem lektora, Kevin Carrico rámutatott arra, hogy: „a valóságban, modern Hanfu egy kitalált ruhastílus, amely széles ujjú köpenyt, övet és élénk színeket foglalt magába’’. Mai követői azt állítják, hogy a Sárga Császár titokzatos alkotás volt, amelyet a kínaiak évezredek óta viseltek... A Han ruhaviselet egy fantasztikus hagyomány, amely olyan távoli képet vetített át a képernyőkön, ami a kínaiakat a fizikai valóság felé közelítette, melyben felismerhették önmagukat." Története A Han kínaiak - akik Kína legnagyobb etnikai csoportja - saját tradicionális viseletük több mint 3000 éves és ezt nevezték el Hanfu-nak. A Hanok ruházkodás a kezdetektől fogva elképzelhetetlen volt (különösen az elit körökben), amit selyemből készítettek, és amit a Sárga Császár társa, Lej-cu a császár felesége fedezett fel. A Hanfu tö alapja a Sang-dinasztia idején alakult ki, (1600-tól 1000-ig): Ji-ből, keskeny mandzsettából, térdhosszú tunikából és egy keskeny bokáig érő szoknyából amit csang-nak neveztek el, melyet pihszivel átkötve viselték. A technika miatt csak élénk színvilágot és zöld színt használtak. Az első Han korabeli kínai ruházat megváltozott majd fejlődni kezdett a divattal. A Sang-diszantiát követni kezdte a nyugati Csou-dinasztia, akik a Hanfu-t az osztályok közötti megkülönböztetésre kezdték el használni,a rang magasságát befolyásolta a ruha díszítése, a szoknya hossza és annak szélessége. A ruhaujjak szélesebbek voltak, mint a Sang-dinasztia idején, és a Ji tunika jádével volt díszítve, vagy derék körüli szárnyakkal. A Ji kifelé volt csavarva, amit Dzsiaoling jourennek neveztek vagy a jobb oldalra volt csavarva ami így átért a bal oldalra, mert a jobb kezesnek így könnyebb volt a viselése (a Csoungjüan (az emberek megriadtak/féltek a balkezességtől, ahogy sok más történelmi kultúrában, természetellenesnek, barbárnak és civilizálatlannak találták). A Hszia- (Kr. e. 21-16. század), Sang- (Kr. e. 17-11. század) és a Csou-dinasztiában(Kr. e. 11-21. század) egy felső kabátrészt és hosszú szoknyát hordtak. Ez az alapforma nem változott, leszámítva néhány díszítés hozzáadásától. A gombokkal és más darabokkal/részekkel ellátott ruhák divatossá váltak a harcos államok idejében (i. e. 476 előtt). Később a Csin (Kr. e. 221-210) és Han (Kr. e. 206 – Kr. u. 220) dinasztiában a köpeny vágása megváltozott, így két különböző szegélye lett, ívelt, drágakövekkel díszített, egyenes szegélyű volt. Csak a nők ruhái változtak meg, a Wei-, Jin-, Dél és Észak-dinasztia (220-589) ideje alatt. Felső része szűkebbé vált, míg maga a ruha hosszabb és lazább lett. A Tang-dinasztiában (618-907) a férfiak körében kedvelt volt egy kis fekete kendőt használni a haj elfedésére, míg a nők a derékige megkötött ruhát kedvelték. A férfiak keresztes gallérral vagy kerek gallérral ellátott ruhát viseltek, míg a nők elől nyitott ruhákat hordtak szívesen. A Tang-dinasztia után a Hanfu átvett számos etnikai jellegzetességet. A katonai egyenruhákon a gombok később jelentek meg. A Csing-dinasztia (1644-1911) alatt a mandzsúri rezsim betiltotta a hagyományos kínai ruha viseletét. A Csing-dinasztia után a kínai emberek átvették a nyugati stílusú ruhákat de a hagyományos népi viselet sohasem tért vissza. Kelet-Csou dinasztia feltalált egy ún. Sönyit - "mély köntöst" – ami a tunika és szoknya kombinációja. Külön részekre vágták, de külön anyagot varrtak a ruhának a bal oldalára egy sarokába, amit a Sönyi (pinjin: Shenyi) lezárására használták, a mellkasra rögzítve. A Sönyit bármelyikük viselhette, nemtől, szakmától vagy társadalmi osztálytól függetlenül. A technológia látványos előrehaladtával sok bonyolult és csodálatos minta jelent meg a Hanfu-ban. A teljes Hanfu ruhaipar fejlődni kezdett idővel pedig más ruhadarabokat is hozzáadtak. Mostanra úgy vélik, hogy több részből áll: Ji - nyílt gallérú lehetett, amit mind férfiak, mind nők viseltek; Pao – a testet elrejtő gallér, csak férfiak viselték; Ru - Nyitott nyakú gallér; San - nyílt gallérú ing vagy dzseki, amelyet az Ji felett hordanak; Csun vagy Csang – egyfajta szoknya, amelyet mind nők, mind férfiak viseltek, és a Ku - egyfajta nadrág. Hagyományosnak számított, hogy a Hanfu-t bojtokkal és jade-medálokkal díszítettek, vagy különböző dísztárgyak lógtak ki az övből vagy a szárny részéből,amit Pei-ként ismerünk. A férfiaknak kalapot, a nőknek póthajat készítettek amit a Hanfu-val együtt kombinálva is viselhettek. Ezek a fejfedők szintén megjelölték a hivatást és a társadalmi rangot is. A Hanfu a Csing-dinasztia kezdetén tűnt el (1644-1911), amelyet nem a kínai népesség többségéből álló Hanok alkotottak meg, hanem a Manchus, egy félig nomád nép, amely először Mandzsuriában mutatkozott meg. A Csing-dinasztia 1911-ben elesett, és Manchus ruhák gyorsan el is tűntek kezdve a nyugati stílusú ruhák térhódításának. A Hanok többsége ma nyugati stílus szerint öltözködik, a Hanfu-t ritkán viselnek. Manapság szerzetesek és a papok hordják, de fesztiválokon, rituális szertartásokon (pl.: közelgő életkor vagy átmeneti rítus), történelmi megemlékezéseken mások is magukra öltik. Különféle stílusok Három alapvető Hanfu létezik: a Jísang cse-nek hívták a férfiakét, a Zsú Csün-nek pedig a nőkét, mind a kettőnél külön volt alsó és felső rész. Shen ji cse aminek a felső és az alsó része egybe volt varrva, mind a nőknek mind a férfiaknak ugyan az volt, csak más színben. A Csansang cse ami a felső ruházat egészére kiterjedt, a férfiakét Cse sen-nek és Jüan Ling-nek hívták, a nőkét pedig Pei Ce-nek és Pi Feng-nek. A Han Kínai Ruházatnak három részből áll: alsónemű, belső ruha és kabát. A három réteg tíz részt foglal magába: gallér, szegély, hüvely, hajtóka, öv, stb. Kiegészítők a zokni, a kendő és a jade öv. Három fő stílus van a Hanfu-nak: a kabát és az ing, egyberuha, egy kabát és egy nadrág. Az alap a kabát és a szoknya. Később a ruhák lettek a megszokottak, de a kabát és a szoknya volt a nők kedvence. A történelmi Han ruházati stílust úgy lehetne összefoglalni, hogy olyan elemeket tartalmaz, amelyek megkülönböztethetőek és néha különleges módon rendeződnek. Ez eltér a többi etnikai csoport hagyományos ruházatához képest, leginkább a (Mandzsuk által befolyásolt időszakban hordtak), a csipaotól amit egyfajta tradicionális kínai ruhának tartanak. A két stílus összehasonlítása: A teljes Hanfu több ruhadarabból/ruharészből állítják össze: Ji (�): nyitott gallérú, amelyet mindkét nem viselhet Pao (�): Bármilyen zárt, egyberuha, amelyet csak férfiak viselnek a Hanfu-ban Ru (�): nyitott gallérú ing San (�): Nyílt gallérú ing vagy dzseki, amit a Ji felett hordanak Csun (�) vagy csang (�): szoknya nőknek és férfiaknak Ku (�): nadrág Kalapok, fejfedők és frizurák A nők sapkát a férfiak póthajat viseltek. Az határozta meg valakinek a szakmáját vagy a társadalmi rangját amit a fején hordott. A férfiak fejfedőjét Jin-nek nevezik,ami puha sapkákhoz, a Mao merev sapkákhoz és a Kuant formális fejdíszhez hasonlít. A tisztviselők és az tudósok különféle kalapokat hordhattak, jellemző volt a Putou, a Wu Sa Mao, a Sze-fang pinding csin; vagy egyszerűen Fangcsin és a Csuangce. A nőknél jellemző a Csi, de a bonyolultabb póthajakat is szerették hordani. Továbbá a haj ápolás szintén fontos része volt az ősi Han emberek mindennapi életének. Gyakran előfordult, hogy a férfiak és a nők nem vágták le a hajukat addig, ameddig el nem érték a felnőttkort. Ez jelentette hogy közeledik a ,,Felnőtté Válás Ceremóniája,, amit Kuan Li-nek hívnak, amelyen rendszerint 15-20 éves kor közöttiek vehettek részt. Hosszú ideig természetes módon növesztették a hajukat egészen a halálukig, beleértve az arcszőrzetüket is. Ez azért volt, mert Konfuciusz egyik tanítása kimondja hogy a testüket, a hajukat és a bőrüket a szüleiktől kapták és nem szabad megváltoztatni azokat. ("My body, hair and skin are given by my father and mother, I dare not damage any of them, as this is the least I can do to honor and respect my parents'' ,,�� � �, �� ��, �� ��, � � � �" – amit úgy fordíthatnánk, hogy: ,,A testemet a hajamat és a bőrömet apám és anyám adta, nem merek kárt tenni bennük, mivel ez a legkevesebb, amit megtehetek a szüleim tiszteletben tartása érdekében.’’) Valójában az ősi Kínában a levágott szőrzetet büntetésnek tekintették, melynek célja a bűnözők megalázása, valamint a sing tetoválás, hogy a hétköznapi emberek ugyanazt a tanítást nem tetováltathatják a bőrükre. A gyermekek mentesültek a fenti szabályok alól; rövidre vághatták a hajukat, különféle csomókat, zsinórokat tehettek bele, vagy egyszerűen csak hagyhatták, hogy magától megnőjön mindenféle változtatás nélkül. Amikor elérték a felnőttkort, minden férfinak kötelessége volt, a hosszú haját a feje tetején hordani (vagy a mögé) Csi zsinórra megkötve copfba, így rejtve el a frizurájukat mindig (kivéve a buddhista szerzeteseket, akik mindig teljesen leborotválták a fejüket, hogy megmutassák, hogy "elszakadtak a halandó földi világ kötelékeitől", és a taoista szerzetesek, akik általában csak Can nevezetű kontyot hordtak anélkül hogy lelepleződtek volna. Így a "copf", amely a legmodernebb kínai drámák vagy filmek (az arcszőrzet kivételével) mindkét oldalról és/vagy hátulról lógó ősi kínai férfiak közös, de téves ábrázolása). A felnőtt nők pedig sokféleképpen hordhatták a hajukat, minden dinasztiában más divatok voltak elérhetőek a nők számára. Ezt a szigorú "nem-vágom a hajamat" a Han-kínaiak a történelem során Konfuciuszig megtartották, egészen a Ming-dinasztia végéig (1644), amikor Dorgon herceg arra kényszerítette a Han nép férfiait, hogy vegyék át a Mandzsú férfiak hajviseletét, akik borotválták a homlokukat, és a megmaradt hajat lófarokba fogva hátul hordták annak bizonyításához, hogy a Csing (pinjin: Qing) hatalomhoz, az ún. ,,Csing Rendszer’’–hez tartoznak. A Han gyermekeket és nőket ettől megkímélték, a taoista szerzetesek számára megengedett volt a hajuk megtartása, a buddhista szerzeteseknek pedig le kellett borotválniuk a hajukat. Li Csengdong, Liu Liangco és a Han csapatok végrehajtották a parancsot miszerint rá kellett kényszeríteniük az népet a Mandzsú hajviseletre. 1645-ben a han katonák tábornoka, Hong Csengcso (pinjin: Hong Chengchou) sorbaállásra kényszerítette Csiennan népet, ahol kezdetben a hanoknak ezüsttel fizettek hogy szalaggal befont hosszú tincset hordjanak (míg másokat kényszerítettek) Fucsouban, ahol először hordtak ilyet. Stílus A hanok viselete megváltozott fejlődni kezdett a mindennapi divattal együtt, amiről úgy vélik, hogy a Sang-dinasztiában kezdődhetett el. A korábbi darabok sokkal inkább semleges és egyszerű szabásúak voltak a férfiak számára, a nők pedig általában szoknyát hordtak. A nők ruhája kihangsúlyozták az alakjukat, a felsőruharész hajtókáival, kötéseivel és szárnyaival együtt a derekuknál. Informális viselet Ide tartozik a felső rész (Ji), alsó rész (mindkét nemben nadrág és szoknya, Csang vagy Cun), egy darabból álló ruhák, amit egyszer vagy többször (shenyi) érik körbe a testet. Csungyi vagy Csongdan: belső ruhák, elsősorban fehér pamut vagy selyem Sancsün: rövid kabát hosszú szoknyával Zsucsün: felső ruhadarab, külön alsó ruhával vagy szoknyával Kucsö: rövid kabát nadrágokkal Csetou/csesen: egy Ming-dinasztia-stílusú köpeny, hasonló a csechü sönyihez, de az oldalán levő szellőzőnyílások és a "varrot ujja" (azaz a hüvely mandzsetta zárt, egy kis nyílást meghagyva) megkülönbözteti, Daopao / Fusa: taoista / buddhista papok teljes ünnepi ruhája. Megjegyzés: A Daopao nem feltétlenül jelenti a taoista öltözetet, valójában a tudósok köntöséhez hasonló. A Daopao taoista verzióját De Luo-nak hívják, a buddhista változatot pedig Hai Csing. Egy tipikus Hanfu készlet két vagy három részből áll. Az felső réteg ruha a Csungyi, és egy alsóruházat, amelyet a belül hordanak, pont mint nyugaton a póló és nadrág. A következő réteg a fő ruhadarab, amely többnyire zárt az elején. Néha választhattak harmadik réteget is, ez a Csaosan volt, aminek az elején egy nyitott felsőréteg található. Voltak bonyolultabb Hanfu-k is amik sok más részt is tartalmazhattak A lábbeli a cipő, a fehér zokni, fekete ruha (fehér kalppa) volt az elvárt, de régebben, egy előre néző, hegyes orrú cipő is elfogadott volt. A taoistáknak, a buddhistáknak és a konfuciánusoknak lehetett fehér csíkos is. Félig formális viselet A félig formális Hanfu a következő elemek/részekkel együtt létezett: Csang: egy hajtogatott szoknya Pihszi: hosszú, elülső ronggyal, a derékövről rögzítve Csaosan: hosszú, nyitott elülső kabát Kuan: hivatalos sapka Ez a forma általában arra volt alkalmas amikor, vendégekkel találkoztak, találkozón vettek részt vagy más különleges kulturális rendezvényre/eseményre látogattak el. Az effajta viseletet gyakran a nemesség vagy a felső osztály hordta, mivel nem volt olyan ritka hogy drága darabokból állt, amelyeket általában selyemből és/vagy damasztból készítettek. A kabát ujjhossza sokszor mélyebb volt mint egy Sönyinek, azért hogy nagyobb volumenű megjelenést sugározzon. Formális viselet Az informális és félig formális viselet mellett volt egy másik is, amelyet csak konfuciánus rituálékon hordtak (például áldozatok bemutatásánál, vallási tevékenységnél) vagy különleges emberek viselhették akik erre jogosultak voltak (például a tisztviselők és a császárok). Általában hosszú ruhát viseltek, aminek hosszú volt ujja volt, kivéve a Hszuantuan. Formai ruhák lehetnek: Hszüantaun: a legformálisabb sötét köpeny/talár; megegyezik a nyugati fehér nyakkendővel Sönyi: hosszú egyberuha Csücsü: átlós/keresztbe tett ruha Csecsü: egyenes hajtókás Jüanlingsan, Lansan vagy Panlingpao: zárt, kerek gallérú köpeny/talár; leginkább hivatalos vagy akadémiai viselet volt A legtöbb hivatalos ruhát a civilek is viselhették ez volt a Hszuantuan (jüenutuan), egy fekete vagy sötétkék felső ruhadarab, amely végigfut a térd mentén lefelé, hosszú ujjú (gyakran fehér szegéllyel), alul piros csang, vörös Pihszi motívummal és/vagy fekete színű szegéllyel, tetszőlegesen fehér övvel, két fehér szalaggal az oldalán vagy enyhén az elülső oldalra hajtva, a Peiso, és egy hosszú fekete Kuan. Ezenkívül hosszú, jáde Ku vagy puha Hu pálcát is hordhattak (mint egy királyi személy). Ezt a ruhadarabot többnyire áldozati szertartásokban használjták, mint például Csitien és Csicu stb. de alkalmas volt állami eseményekre is. A Hszuantuan lényegében a tisztviselők és a nemesek bírósági ruhájának egyszerűsített változata volt. A vallási rendhez tartozók egy sima, középrétegű ruhát viselt, amire egy díszes köpeny vagy kabátot vettek rá. A taoisták egy "skarlát ruhát", amit Csiaong pao–nek hívnak, amely egy nagy varrott köpeny, hosszú és mély ujjú, amit formális rituálékon hordtak. Gyakran szürke vagy vörös színű volt, széles szegéllyel és bonyolult szimbólumokkal, motívumokkal hímezve, (mint például a Nyolc Trigram-Pakua, a Jin és Jang, a Taicsi. A buddhistának egy skarlát színű, arany vonallakkal telivarrt köpenyt/talárt kellett viselniük, amelyen egy téglafal mintázat volt a bal váll fölé tekerve, és a test jobb oldalán zsinórral volt rögzítve. További díszítések is léteztek, főként a főpapok számára. A tudósoknak és hivatalnokoknak ruháit megkülönböztették, amit Csangfu-nak hívtak. Ezek az évek során megváltoztak, de a standard kerek, galléros ruha eltakarva maradt. A legérdekesebb a fejvédő volt amire jellemző volt az hogy szárnya van. Csak azok voltak jogosultak viselni őket, akik átmentek a polgári vizsgákon de ezeknek a változatait tudósok és átlagemberek/laikusok is viselhették, sőt esküvőkön a vőlegény is (de kalap nélkül). Bírósági ruházat A bírósági viseletet hivatalos alkalmakon és ünnepségeken hordtak, amelyen az uralkodó is jelen volt (például trónra lépés ünnepségen). Az egész ruha egy összetett rétegből állt, és eléggé bonyolultnak tűnt. A bírósági ruha hasonló volt a Hszuantuan részeihez, de több dísztárgyakkal díszítéssel és gondosan kidolgozott fejdísszel rendelkezett. Gyakran cinóber és élénk kék színei voltak. A bírósági viseletnek különböző változatai vannak, amelyeket bizonyos alkalmakkor viselnek. Bírósági viselet: A bírósági viselet gyakorlati alkalmazása a mai modern korban már elavult, mióta nincs monarchia Kínában. Speciális stílusok Történelmi szempontból a Hanfu számos szomszédos kultúra ruháira is hatással volt, mint például a japán Kimonóra és Yukata-ra, illetve a Vietnámi Áo giao lĩnh-re. Elemei befolyásolták a környék kulturális viseleteit, különösen az északon élő nomád népekét és a nyugati részen élő a Közép-Ázsiaiakét is. Tang-dinasztia (618-907) A Tang-dinasztia Kína történelmének aranykorát mutatja, ahol a művészetek, a tudományok és a gazdaság fejlődött. A női ruhák és a személyes dísztárgyak a korszak sajátos új vízióit tükrözték vissza, amelyek soha nem látott kereskedelmet és interakciót mutattak a kínai határon kívül élő kultúrákkal és filozófiákkal együtt. Habár továbbra is úgy öltöztek mint őseik, (például a Han és a Szui dinasztiákban) a divatot a Tang-dinasztia alatt is befolyásolta a polgárok kultúrája és művészete. Korábban a kínai nőket egy régi konfuciánus kódex arra késztette hogy mindenüket eltakarva ruházkodjanak, de a Tang-dinasztiában fokozatosan váltak lazább, kevésbé szűkkebbé ruhák. A Tang-dinasztiában arra is készen állt hogy átvegyenek és egyesüljenek külföldi kultúra elemeivel amit a Hanokon kersztül fektetnek a kínai gyakorlattal. A Tang dinasztiára olyan külföldi kultúrák is hatással voltak mint:Gandhára, Türkbegisztán, Perzsia és Görögország. Ezeknek a kultúráknak a stilisztikai hatásai a Tang-stílusú ruházatban fuzionálódtak, anélkül, hogy különös jelentőségű kultúrával rendelkeztek volna. Jüan és Szung-dinasztia (960-1279) - (1271-1368) Egyes Tang kori ruhákat átvitteka Szung-dinasztiába mint például a bírósági viseletet. A Szung kori bírók piros színű ruhát, fekete bőrcipőt és kalapot hordtak a leggyakrabban. A gallér és az ingujj végeit csipkével vagy hímzett mintázattal díszítették. Ezeket a ruhákat díszítették még bazsarózsával, kaméliával, szilvavirággal, liliomokkal, stb. A Szung dinasztia császára gyakran három-öt féle ékszert hordott megkülönböztetésül az arcán (egyet arc mindkét oldalán, a másik kettő a szemöldök mellett, és egyet a homlokán). Habár egyes Song kori ruhák egy része hasonló volt a korábbi dinasztiáékhoz, néhány egyedi jellemző választotta el a többitől. Sok Szung kori ruhát átvett a Jüan és Ming dinasztia. A Song dinasztia egyik megszokott női ruhastílusa a Peice volt, amit rendszerint pólónak vagy dzsekinek tekintettek és amihez a Ru vagy a Ku passzolt. A Peicenek két mérete volt: a rövid a feje búbjától a koronája alájáig ért, a hosszú ami a térdeket takarta el. Ming-dinasztia (1368-1644) A ,,Veritable Records of Hongwu Emperor’’, hivatalosan is leírta a Hongwu császár uralkodása alatti tevékenységeit amit egy bírósági történész írt röviddel a Ming dinasztia megalakulása után ", a Zsence egy nap a két hónapban és egy év a Hongwu korszakban (1368. február 29-én) a Hongwu császár elrendelte, hogy minden ruhadarab és fejdíssz legyen visszaállítva a standard Tang dinasztiához, minden állampolgárnak a feje tetején kell összefognia a haját, és a hivatalnokoknak a Wu Sa Maot (fekete ruhás kalapot) kell viselniük, kerek gallér a taláron, öveket és fekete csizmákat.'' Ez kísérlet volt arra, hogy visszaállítsák azt az öltözködési rendszert, ami a Tang dinasztia alatt létezett. Az alapító császár gesztusa volt ez mellyel kifejezte a Han hagyományok újjáépítésést és a kulturális identitást a Jüan-dinasztia legyőzését követően. Azonban a divatos mongol ruhákat, tárgyakat és kalapokat még mindig viselték a korai Ming előkelőségek, mint a például Hongvú és Csentö császár. A Ming-dinasztia sok változást hozott a ruházkodásban, ahogy ezt sok más dinasztia tette. Fémgombokat alkalmaztak és a gallér szimmetrikus típusuvá vált ami a Szung dinasztiában visszatért. Összehasonlítva a Tang kora beli ruhákkal ahhoz képest a Ming-dinasztia felső ruhájának és az alsó szoknyájának aránya jelentősen felcserélődött. Mivel a felső öltözet rövidebb volt mint az alsó öltözet, a dzsekik fogokozatosan lettek hosszúból rövidek, exponálva a szoknya lerövidítésével. A fiatal hölgyek a középső Ming-dinasztiában inkább ilyen ruhát viseltek. A Csing-dinasztia mellényei átalakultak olyanná mint ami a Yuan-dinasztiában volt. A Ming-dinasztia idején a konfuciánus kódok és eszmék népszérűsödtek ami jelentős hatással volt a ruházatra. Csing-dinasztia (1644-1911) Amikor a mandzsúriaiak megalapították a Csing-dinasztiát, a hatóságok kiadtak egy rendeletet, amely meghatározta hogy a kínai férfiaknak mandzsuriai ruhát kellett viselniük és a hajukat pedig copfba fogniuk. A Kínában kissebbségben élő mandzsuk már egy évvel később rákényszerítették a nagyobb többséget képző han-népességre a saját ruha- és hajviseletüket. Így akarták rákényszeríteni a hanokat arra hogy egyszer s mindenkorra felszámolják a mandzsu és a han lakoság közötti külső megkülönböztető jegyeket. A ellenállók a hajukat leborotválva tiltakoztak a politikai elnyomás ellen. Néhány Han férfi önként vállalta hogy Mandzsu ruházatot visel, mint például a Csangsan. A Csing-dinasztiában már nemcsak a tisztviselők és a tudósok, hanem a közemberek is elkezdték viselni a Mandzsur öltözetet. Ennek eredményeképpen a Ming-stílusú ruházat megmaradt Kínában a Hszihaj forradalom alatt is. A Csing-dinasztia idején a Mandzsu stílusú ruhát csak a tudósok és a hivatali elitnek kellett igénybe venni, mint például a Nyolc Transzparens- tagjainak és a kormányhivatalnokként dolgozó Han-férfiaknak. A nőknél a Mandzsu és a Han viselet egyidejűleg fennmaradt. A Csing-dinasztia során a Han nők továbbra is a Ming-dinasztia ruháit hordták. Sem a taoista papok, sem a buddhista szerzetesek nem voltak kötelesek viselni a sorra következő viseletet a Csing-dinasztiában; a buddhista szerzetesek számára továbbra is hagyományos frizurát (a teljesen borotvált fejet), a taoista papoknak pedig a fejük tetején tradicionális kínai copfot kellett hordaniuk. Azok a han disszidensek/menekültek, akik mészárlásokat hajtottak végre, nem voltak hajlandók követni a kötelező ruhaviseletet. Li Csengtung, az egyik kínai tábornok, aki a Ming-disznatiában szolgált, de a Csing-dinasztiába menekült, parancsot adott arra, hogy egy hónapon belül három különféle mészárlást végezzenek el Csiating városában, ami több tízezer ember halálához vezetett. A harmadik mészárlás Csianting körzetében volt ami kevés túlélőt hagyott maga után. A Csiantingban történt három mészárlás volt a leghírhedtebb, a becslések szerint a tíz ezer vagy több mint százezer halálesetéről tudunk. Csianting ellenszegült a 10.000 fős Csing csapatnak 83 napon át. 1645. október 9-én áttörték a városfalat végül, a Csing-hadsereg Liu Liangcao vezetésével megtöltötték a városokat holttestekkel, még a kardok hódítása előtt lemészárolva 74 000 és 100 000 ember halálát okozva. 1645-ben a Han tábornok Hong Csengcso alatt szolgáló kínai katonák arra kényszerítették Csiating lakosságát hogy Csing-dinasztia ezüsttel fizessenek a hosszú tincsekért a Fucsoban amikor először hajtottak végre. A későbbi Csing-dinasztia idejben egy vietnami küldött még mindig a hivatalok Ming-kori ruházatát viselte. A helyiek egy része felismerte a ruháit, ám a megbízott szórakoztatónak és nevetségesnek tartotta azokat akik nem így öltözködtek. A Kínai köztársaság (Csunghua Minkuo) és a modern Kína (1912. január 1.) A Kínai Köztársaság időszakában a hagyományos Csing ruhák stílusai és formái fokozatosan megváltoztak, az európai és az amerikai divatkultúra hatására. A férfiak a Sun Yat-sen egyenruhát viselték, nyugati stílusú ruhákat, bőrcipőket és a keménykalapos sapkát, valamint a hosszú ruhát, mandarin kabátot, a pamutot és a házisapkát; a nők a Cipaot és a nyugati stílusú szoknyát viselték. A Hanfu hatása Kelet-Ázsiára A Hanfu a hagyományos kínai kultúra szimbóluma volt. A szomszédos Ázsiai országok ruháit messzemenően befolyásolta, mint például a japán kimonót, a koreai hanbokot, és a vietnami Ao Giao Linh-t. A kínai ruhát a japánok az 5. században kezdték el átvenni. A hagyományos japán ruha a kimonó, a másik fajtája a gofuku, ami ,,Wu ruházatot jelent’’. Wu egyike volt a kínai Három Királyságnak (220-280). Hanfu a modern időkben Miután 400 év eltelt a divatban, a reneszánsz Hanfut számos Han etnikai csoport vette át, mint divatot, hogy nyilvánosan is büszkék lehessenek a kínai kultúrájukra. Sok támogató úgy hitte, hogy a Hanfu viselése erős nemzeti identitást kölcsönöz. Számos egyetemnek Kínában Hanfu Társadalam van, amelynek tagjai Hanfut viselik a hagyományos kínai fesztiválok megünneplésére, és ezt a lehetőséget kihasználják hogy bemutathassák a Hanfu ruhát másoknak. Március 25. Március 25. az év 84. (szökőévben 85.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 281 nap van hátra. Névnapok: Irén, Írisz, Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó Események 421 – Velence (Venezia) város alapítása. 1305 – Felszentelik Padovában a Scrovegni kápolnát , melynek Júdás csókja freskóját Giotto festette. 1306 – Robert Bruce -t Scone -ban Skócia királyává koronázzák, I. Róbert néven ( 1329 -ig uralkodik). 1442 – Hunyadi János Szebennél legyőzi a Mezid bég vezette török sereget, Kemény Simon megmenti Hunyadi életét. 1447 – Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választják. 1655 – Christiaan Huygens holland csillagász felfedezi a Titánt , a Szaturnusz legnagyobb holdját . 1821 – Görögország függetlenné válik az Oszmán Birodalomtól . 1843 - Átadják a közönségnek Londonban a Temze-alagutat , mely tizennyolc éven át épült Sir Marc Isambard Brunel tervezésében és irányításával fia, Isambard Kingdom Brunel közreműködésével 1848 – Horvát Nemzeti Gyűlés Zágrábban . Nemzeti önállósági és polgári demokratikus követeléseket fogalmaznak meg a Magyar Királysággal szemben. 1919 – Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki. 1942 – Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba ( október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak). 1948 – Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket. 1957 – Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról szóló római szerződés dokumentumait. 1975 – Rijád -ban ( Szaúd-Arábia ) Fejszál királyt meggyilkolja unokaöccse, Fejszál herceg. Khalid király az új uralkodó. 1977 – Nyilvános kivégzések Kínában . 1983 – Kibocsátják az ezer forintos bankjegyet. 1988 – Pozsonyban a hívők jogaiért tüntető tömeget oszlat fel a rendőrség, letartóztatnak 125 embert. A „ gyertyás tüntetésként ” ismertté vált megmozdulást egy vallásszabadságot követelő petíció támogatására szervezi a mind erősebbé és határozottabbá váló katolikus ellenzék. 1990 – Az első szabad választás Magyarországon a szocializmus évtizedei után. 1990 – Népszavazás dönt Észtországban a Szovjetuniótól való elszakadás mellett. 2007 – Makón kerül megrendezésre a diákolimpiai tornaverseny, ahol a győri Bercsényi DSE 17 esztendős tornásza, Virág Zsolt talajgyakorlata közben olyan szerencsétlenül ért földet, hogy elmozdult az egyik nyakcsigolyája. 2008 – Minszkben rohamrendőrök oszlatnak fel egy – nem engedélyezett – ellenzéki tüntetést; a felvonulók a népköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját akarták megünnepelni és egyben Aljakszandr Rihoravics Lukasenka elnök lemondását követelték. 2017 – A római szerződés aláírásának 60. évfordulóján az Európai Unió 27 tagállama vezetőinek római csúcstalálkozóján aláírják az ünnepi megemlékezés nyilatkozatát az uniós együttműködés folytatásáról és az EU előtt álló kihívások kezeléséről. Sportesemények Forma-1 1984 – brazil nagydíj , Jacarepagua - Győztes: Alain Prost ( McLaren TAG Porsche Turbo ) 1990 – brazil nagydíj , Interlagos - Győztes: Alain Prost ( Ferrari ) 2012 – maláj nagydíj , Sepang - Győztes: Fernando Alonso ( Ferrari ) 2018 – ausztrál nagydíj , Melbourne Grand Prix Circuit - Győztes: Sebastian Vettel ( Ferrari ) Születések 1347 – Sziénai Szent Katalin Európa és Olaszország egyik védőszentje, egyházdoktor († 1380 ) 1541 – Francesco de’ Medici Toszkána nagyhercege († 1587 ) 1664 – Harruckern János György báró, német származású magyar nagybirtokos († 1742 ) 1704 – Faludi Ferenc jezsuita pap, tanár, író , költő , műfordító († 1779 ) 1767 – Joachim Murat francia marsall, I. Napóleon császár sógora, Nápoly királya, kivégezték († 1815 ) 1795 – Vásárhelyi Pál mérnök († 1846 ) 1821 – Leövey Klára pedagógus , író , újságíró († 1897 ) 1826 – Hamary Dániel magyar orvosdoktor, író, 1848-as nemzetőr, magyar királyi honvéd törzsorvos († 1892 ) 1841 – Allaga Géza cimbalom- és csellóművész, zeneszerző , zenetanár († 1913 ) 1867 – Arturo Toscanini olasz karmester († 1957 ) 1873 – Rudolf Rocker német történész, anarcho-szindikalista író († 1958 ) 1881 – Bartók Béla zeneszerző , népzenekutató († 1945 ) 1887 – Nagumo Csúicsi japán admirális († 1944 ) 1888 – Farkas Sándor operaénekes (bariton), a budapesti Operaház örökös tagja († 1970 ) 1899 – Czillich Anna festőművész († 1923 ) 1899 – Burt Munro sebesség világrekorder († 1978 ) 1906 – Alan John Percivale Taylor brit történész († 1990 ) 1910 – Magda Olivero olasz opera-énekesnő (szoprán) († 2014 ) 1916 – Kaszap István jezsuita novicius († 1935 ) 1921 – Jancsó Adrienne előadóművész († 2006 ) 1921 – Simone Signoret (sz. Simone-Henriette-Charlotte Kaminker) francia színésznő († 1985 ) 1922 – Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő (* 1847 ) 1922 – Carlo Dusio olasz autóversenyző († 2006 ) 1925 – Don Freeland (Donald Freeland) amerikai autóversenyző († 2007 ) 1925 – Id. Szabó István bűvész (ismertebb nevén Figaro ) († 2012 ) 1926 – Papp László ökölvívó , háromszoros olimpiai bajnok († 2003 ) 1933 – Romano Puppo olasz színész, kaszkadőr († 1994 ) 1938 – Fritz D'Orey brazil autóversenyző 1940 – Barát József grafikusművész, karikaturista 1940 – Mina (Mina Anna Maria Mazzini) olasz énekesnő 1942 – Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő († 2018 ) 1946 – Krasznai Tamás magyar színész, magánénekes, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja 1947 – Elton John angol zeneszerző , előadóművész 1948 – Bonnie Bedelia amerikai színésznő 1951 – Maizie Williams énekesnő, táncos, a Boney M. együttes tagja 1952 – Juszt László újságíró 1957 – Bächer Iván író, újságíró, publicista († 2013 ) 1960 – Steve Norman, angol zenész, Spandau Ballet szakszofonosa 1961 – Hullan Zsuzsa magyar színésznő 1962 – Marcia Cross amerikai színésznő 1965 – Sarah Jessica Parker amerikai színésznő 1975 – Kocsis Gergely magyar színész, bábszínész 1977 – Pap Lujza magyar színésznő 1985 – Ken Takakuwa japán úszó 1988 – Erik Knudsen kanadai színész 1989 – Matthew Beard angol színész (Egy nap) 1990 – Makszim Csugyinov orosz jégkorongozó 1996 – Rapport Richárd magyar sakknagymester Goldmark Színház A Goldmark Színház (más néven OMIKE Művészakció) egy Budapesten, a Wesselényi utca 7. szám alatti Goldmark-teremben működő színház volt, melynek társulata a magyarországi zsidótörvények miatt száműzött színészekből alakult. Nevezték Láthatatlan Színháznak is. Első előadását 1939. november 11-én tartotta, az utolsót pedig 1944. március 19-én, a németek bevonulásának napján. Megalakulása Az 1938. május 5-én elfogadott első zsidótörvény bizonyos értelmiségi pályákon 20%-os felső korlátot állapított meg a zsidó származásúak részarányára, így végrehajtása miatt sok izraelita származású színész volt kénytelen elhagyni a pályát. Bálint Lajos, a Magyar Színház dramaturgja vetette fel, hogy létrehozzák a „száműzöttek színházát”, melynek célja a művészek megélhetésének biztosítása, illetve a közönség kulturális igényének kielégítése. Az igazgató Bánóczi László, a művészeti vezető Bálint Lajos, a főrendező Beregi Oszkár lett, a zenei vezetést pedig Komor Vilmos látta el. A Művészakcióhoz Hóman Bálint kultuszminiszter és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter adtak engedélyt, Ribáry Géza ügyvéd közbenjárására. A hatóságok csak zártkörű, kizárólag a hitközség tagjai által látogatható előadásokat engedélyeztek, a produkciókat nyilvánosan nem szabadott hirdetni. A nyitóelőadásra 1939. november 11-én került sor. A nyitóbeszédet a Művészakció főszervezője, Ribáry Géza mondta el. Az este folyamán fellépett többek között Szép Ernő, Ascher Oszkár, Beregi Oszkár, Gellért Lajos és Várnai Zseni. Működése A színház 1939 és 1944 közötti működése során 733 előadást tartottak, 191 különböző műsorral. Az előadások között irodalmi estek, kabarék, operák, operettek, színdarabok, koncertek egyaránt megtalálhatók voltak. Az előadásokat összesen 272 ezer fő látogatta meg. Mivel az akció egyik célja a művészek minél szélesebb körének megélhetése volt, a színház a legnagyobb létszámú, 432 fős társulatot foglalkoztatott. A színház repertoárján főleg zsidó származású szerzők darabjai, illetve bibliai tárgyú művek szerepeltek (pl. Szép Ernő, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Csergő Hugó, Donáth Ede, Szenes Béla darabjai), de a világirodalom klasszikusai, pl. Shakespeare vagy Ibsen művei is színpadra kerültek. A terem névadójának, Goldmark Károlynak Sába királynője című operáját is műsorra tűzték. A Művészakció előadásai rendszeresen telt házat vonzottak, a bérletek mindig elkeltek. A Goldmark-termen kívül tartottak előadásokat a Hollán Ernő utca 21/B alatti kultúrteremben és a Bethlen téren is. A fellépők között szerepelt Kellér Dezső, Salamon Béla, Fischer Annie és Kadosa Pál is. Megszűnése A színházat a jobboldali sajtó már kezdetektől fogva élesen támadta. A munkaszolgálat bevezetése után az előadások megtartása egyre bizonytalanabbá vált a fellépő művészek behívása miatt. Az utolsó előadást 1944. március 19-én tartották, a német csapatok bevonulása után a színházat betiltották. A társulat tagjai közül sokakat munkaszolgálatra vittek, másokat pedig deportáltak. A háború folyamán a társulatnak több mint fele életét vesztette. Emléküket a Goldmark-teremben emléktábla őrzi. Attenborough-hangyászsün Az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi) a kloákások (Monotremata) rendjébe és a hangyászsünfélék (Tachyglossidae) családjába tartozó Zaglossus nem egy faja. A hangyászsünt Sir David Attenborough brit természettudósról nevezték el. A faj egyetlen egyed alapján ismert, melyet 1961-ben fedeztek fel, Új-Guinea szigetén, a sziget azon részén, amely akkor még Hollandia gyarmatának számított. Ez a terület jelenleg Irian Jaya néven Indonézia egyik tartománya. Ezen egyetlen egyeden kívül bizonyítottan azóta sem látták a fajt. Tudományos leírásával sokáig vártak, hogy újabb egyedek kerüljenek elő, de mikor ez elmaradt, 1998-ban Flannery és Groves ausztrál zoológusok leírták a fajt. Megjelenése Testhossza 45-90 centiméter, testtömege 5-10 kilogramm. Méreteit tekintve ez a legkisebb faj a Zaglossus nemből. A fajnak mind testmérete, mind megjelenése közelebb áll az rövidcsőrű hangyászsünhöz (Tachyglossus aculeatus), mint a Zaglossus fajokhoz. Életmódja A fajról nagyon kevés információ áll a tudomány rendelkezésére és azok is javarészt a rokon fajok életmódjainak nyomán keletkezett feltételezés. Valószínűleg éjszakai életmódú faj, mely nappal egy odvas fában vagy maga ásta járatban alszik és csak éjszaka áll neki hosszú ormányával táplálékot keresni az erdők talaján. A faj szaporodási szokásairól nincs semmilyen információ. Újrafelfedezése Az 1961-ben megtalált típuspéldányon kívül elismerten nem találtak több egyedet. Elképzelhető, hogy mivel élőhelyén erőteljes erdőirtás zajlik a populációk nagyon megritkultak, esetleg a kihalás közelébe sodródott a faj. Azonban rejtőzködő életmódja és elsősorban éjszakai aktivitása miatt elképzelhető, hogy még mindig él azokban a hegyekben ahol rábukkantak vagy a környező hegyvidéken. 2007-ben találtak nyomokat a környéken melyek elképzelhető, hogy az állattól származtak és a közelben lakó pápuák elbeszélése szerint ők ismerik a fajt, bár szerintük is igen ritka. Természetvédelmi helyzete A faj a Természetvédelmi Világszövetség a „kihalóban” vagy másképp a „súlyosan veszélyeztetett” kategóriába sorolja. További információk A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.) ARKive.org – Zaglossus spp. Fn.hu – Egy kihaltnak vélt hangyászsün nyomában Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Attenborough-Langschnabeligel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Tim F. Flannery und Colin P. Groves: A revision of the genus Zaglossus (Monotremata, Tachyglossidae), with description of new species and subspecies. Mammalia 62 (3): 387-390, 1998 (Online-Version der Erstbeschreibung PDF, engl.) Colin Groves: Zaglossus attenboroughi. In: D. E. Wilson und D. M. Reeder (Hrsg.): Mammal Species of the World. 3. Auflage, Band 1, Johns Hopkins University Press, Baltimore, 2005 ISBN 0-8018-8221-4 NGC 5139 Az NGC 5139 (más néven ω Centauri vagy Caldwell 80) egy gömbhalmaz a Centaurus (Kentaur) csillagképben. Felfedezése A gömbhalmazt Edmond Halley fedezte fel 1677-ben. Tudományos adatok Az NGC 5139 a Tejútrendszer legnagyobb gömbhalmaza. Spektroszkópiai mérések szerint a halmaz középpontjában egy közepes méretű fekete lyuk található. Megfigyelési lehetőség A halmaz igen fényes, így szabad szemmel is látható. Magyarországról nem figyelhető meg. Grevenkop Grevenkop település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Maczki Valér Maczki Valér Ignác (Eger (Heves megye), 1847. december 30. – Eger, 1921. december 4.) bölcseleti doktor, ciszterci-rendi áldozópap és tanár. Élete Egerben született, ahol iskoláit végezte; 1864. szeptember 17-én lépett a rendbe. Újoncéve elteltével a zirci hittudományi intézetben hallgatta a teológiát, azután 1869. augusztus 27-én fogadalmat tett. 1869-70-ben a bölcseleti kar hallgatója volt a budapesti egyetemen. 1870. augusztus 2-án pappá szentelték Veszprémben. 1870-71-ben segédlelkész volt Hercegfalván. 1871-ben Pécsre került mint főgimnáziumi tanár és ugyanott 1875-től a püspöki joglíceumban tanította a bölcseleti erkölcstant és a művelődéstörténetet. 1876-ban bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1877-ben főgimnáziumi tanár lett Egerben, ahol az érseki joglíceumban egyúttal a bölcseleti erkölcstant is tanította; 1889-1890-ben főgymnasiumi tanár Pécsett, 1890-től ismét Egerben. A város irodalmi, zenei és társadalmi életében is szerepet vitt. Írásai Cikkei a ciszterci-rend pécsi főgimnáziumának Értesítőjében (1873. Bölcsészet és élet); a ciszterczi-rend egri főgymnasiumának Értesítőjében (1879. Az optimismus birálata, 1883. Leibnitz és a keleti kérdés, 1886. Beszéd az önképzőköri díszgyűlésen, 1888. Beszéd az önképzőköri zárgyűlésen, 1892. A regény dialektikája, ism. Egy. Philol. Közlöny 1893., 1894. Adalék a magyar irodalomtörténet elméletéhez, ism. Egyet. Philol. Közlöny, Irodalomtört. Közlem. 1895.); a Közoktatásban (1884. Bitóhumor. Válasz, fegyelmezésül Bihari Péternek, Bihari úr kegyelemdöfése); a Magyar Philosophiai Szemlében (1885. A Magyar Philosophiai Szemle feladata. Válasz Böhm Károly úrnak, Horváth Cyrill és a philosophia, 1886. Egy kis philosophiai nyelvőrösködés); az Eger és Vidékében (1886. Beszéd Szvorényi József jubileumán, 1889. a Karácsonyfa cz. mellékletben Csak magyarul, 1890. a Télizöld cz. mell. Magyarosodás, 1892. Két mese); az Egerben (1886. A «Merengőben», 1888. Invenimus ecclesiam splendidam, 1891. Reményi elé! Egy lap az egri dalkör fejlődéstörténetéből, 1893. Egy új-csillag); a Bölcseleti Folyóiratban (1889. Az ősnemzés kérdésének szinvonala két évtized előtt, 1893. Egy kis anthropologiai szemlélődés); a Hevesmegyei Hirlapban (1893. Egy pillantás társadalmi életünkre, Budapest és a provincia, Sétáljunk! Értesítés a fiumei országos dalversenyről, Nepotismus és munka, Az utcza, Még nem késő, Csak dohánygyár, Eger és Pápa, hogy áll a dohánygyár ügye? Sovinismus, Samassa József, Eger érseke, Zenei élet városunkban, A gyertya a véka alatt, Nyilt kérdés nem tollharcz, Kossuth olvastakor, Érdekeinkről, Jókairól); a Zenelapban (1892. Lányi Ernő); a Zeneirodalmi Szemlében (1894. Lányi Ernőről); a Kath. Szemlében (1898. Néhány szó Kandra Kabos Magyar Mythologiája érdekében és Giesswein észrevétele.) Munkái Költészettan. Irta Maczke Valer. Bpest, 1876. (Ism. Philol. Közlöny és Országos Tanáregylet Közlönye 1876-77.) Tudás és hivés. Bölcselmi értekezés. Pécs, 1876. Bölcselmi értekezések. Eger, 1881. A bölcselés előtana. A lélektan és logika elemei. U. ott, 1887. Adalék a magyar lira jellegéhez. U. ott, 1891. A bölcselet rövid előtana. Iskolai használatra. U. ott, 1892. Egy nemzeti bűnünk. Felolvasta az egri önkéntes tűzoltók estéjén 1894. febr. 1. U. ott, 1894. Eger városa és a magyar irodalom. Az egri általános iparos ifjuság olvasó köre 1894. márcz. 4. estéjén felolvasta. U. ott. Népszerű felolvasások a magyar irodalom köréből. U. ott, 1894. (Ism. Kath. Szemle 1895. és az egri Irodalmi Szemle.) Saint-Nicolas-de-la-Haie Saint-Nicolas-de-la-Haie település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 408 fő (2015). Saint-Nicolas-de-la-Haie Grand-Camp, Saint-Arnoult, Saint-Aubin-de-Crétot, Saint-Gilles-de-Crétot és Trouville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: VI. Pál pápa enciklikái Ez a lista VI. Pál pápa enciklikáit sorolja fel. Szamdzsijon Szamdzsijon (hangul: ����, Szamdzsijon-kun, handzsa: ����, latin betűkkel: Samjiyŏn-kun, ’három tó’) megye Észak-Koreában Rjanggang (Ryanggang) tartományban. Földrajza Éves átlag csapadékmennyiség 800 mm. Domborzata és tengerszint feletti magassága miatt télen gyakori a -19°C is. Legmagasabb pontjai: Csongilbong (Chŏngilbong) (���; 1798 m) Tejondzsibong (Taeyŏnjibong) (����; 2358 m) Szojondzsibong (Soyŏnjibong) (����; 2114 m) Kanbekszan (Kanbaeksan) (���; 2162 m) Szobekszan (Sobaeksan) (���; 2171 m) Pukphotheszan (Pukp'ot'aesan) (����; 2288 m) Sszangdubong (Ssangdubong) (���; 1532 m) Kanszabong (Kansabong) (���; 1431 m) Mubong (Mubong) (��; 1318 m) Szamphoszan (Samp'osan) (���; 1502 m) Cshongbong (Ch'ŏngbong) (��; 1456 m) Namphotheszan (Namp'ot'aesan) (����; 2433 m) Közigazgatása Szamdzsijon (Samjiyŏn) 1 községből (up (ŭp)) és 10 munkás lakótelepból (rodongdzsagu (rodongjagu)) áll: Gazdaság Szamdzsijon (Samjiyŏn) fő gazdasági szektora az erdőgazdálkodás. Fűrésztelepek, és bútorgyárak találhatóak itt. Továbbá szuveníreket, édességeket, szójaszószt és miszó (misó)t. A megye nemzeti szinten híres hamvas áfonyájáról, és szeszesitalairól. Oktatás Szamdzsijon (Samjiyŏn)ban egy erdőgazdálkodási főiskola, 13 középiskola, 17 általános iskola, 5 kulturális központ, számos könyvtár, műjégpálya, tornaterem, és sípálya is található. Közlekedés Megközelíthető közutakon, illetve a Szamdzsijon (Samjiyŏn) vasútvonalon, Hjeszan (Hyesan) városától. Volgográd Volgográd (oroszul: Волгоград) lakosságát tekintve Oroszország 13. legnépesebb városa. Oroszország délkelet-európai részének kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja. A város neve 1925-ig Caricin (oroszul: Цари́цын), 1925–1961 között Sztálingrád (oroszul: Сталингра́д) volt. 1942. augusztus 21. – 1943. február 2. között a városban és környékén folyt a sztálingrádi csata. A Szovjetunió kormányától Hős város kitüntető címet kapott, a Francia Köztársaság elnöke a Francia Becsületrenddel tüntette ki. Fekvése A Volga jobb partján közel 80 km hosszan terül el. A város déli határánál kezdődik a folyó deltája. Története A város első írásos említése 1579-ben egy angol utazó, Berro útleírásában szerepel. Ez valószínűleg nem a településre, hanem a Volga egy szigetére vonatkozott, és feltételezések szerint türk/török nyelven a sárga sziget (szari-szin) jelentéssel bírt. A város alapításának dátumául 1589. július 2-át tekintik, ezen a napon kiadott cári oklevél említi először Caricin cölöpvárát. A cölöpvár a Caricin folyó torkolata felett épült a Volga partján. 1608-ban a cölöpvár területén felépítették az első kőtemplomot, ekkor a garnizon létszáma kb. 400 főre becsülhető. 1720-ban a településnek 408 lakosa volt. 1862-ben érte el a települést a vasút, ezt követőn lakossága gyorsan nőtt, így 1900-ban már több mint 82 000 lakosa van a városnak. 1925. április 10-én felvette Joszif Visszarionovics Sztálin nevét. Sztálingrádként vált ismertté a második világháború menetében gyökeres változást hozó sztálingrádi csata révén. 1961-ben kapta meg a város a jelenlegi nevét, a Volgográdot. A sztálingrádi csata 1942 nyarán a német hadsereg megindította a „Kék terv” (Fall Blau) végrehajtását, melynek célja a Kaukázus olajmezőinek elfoglalása, illetve a Volga folyó elérése (és ezzel a szovjet Kaszpi-tengeri fő közlekedési útvonal elvágása) volt. A Kék terv fő csapásirányában – a Volga folyó felé – a Wehrmacht legnagyobb tábori hadserege a 6. hadsereg, a 4. páncéloshadsereg egyes részei, illetve a szövetséges országok haderői vonultak fel (pl. olasz, román, magyar haderők). A hadművelet gyorsan haladt előre, a Don folyó átlépését követően pedig elérhető közelségbe került a Volga folyó. A hadművelet ezen szakaszában még csak érintőlegesen említette a Wehrmacht főparancsnoksága Sztálingrádot, mint ipari központot, amelynek elfoglalása nem szerepelt az offenzíva céljai közt (csak a Volga folyó elérése volt a cél). A hadműveletek gyorsan haladtak, mert a Vörös Hadsereg - tanulva az 1941-es év katonai katasztrófáiból - visszavonta csapatait az azok bekerítésére törekvő Wehrmacht elől. A város – minden bizonnyal neve miatt – egyre fontosabbá vált a két hadsereg, a két diktátor küzdelmében. Elfoglalása Hitler rögeszméjévé vált (mint német katonák megjegyezték: Hitler Kalinovkáért nem harcolt volna ennyire), megtartásáért Sztálin mindent megtett volna (a várost védő seregek élére a fanatikus Csujkov tábornokot nevezte ki, aki arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát Sztálingrád megvédésére azt válaszolta: „Ha meg kell halnunk, akkor meg fogunk halni!”), noha a város katonai vagy ipari jelentősége 1942 végére jelentős mértékben csökkent (ipari üzemeit folyamatosan bombázták, a Volgán való szállítást pedig a folyó elérésével máshol is meg lehetett volna akadályozni). A várost szeptemberben érte el az addigra már jelentős veszteségeket szenvedő 6. hadsereg. Sztálingrád ostroma a világtörténelem első komoly városi csatájaként méterről méterre, házról házra folyt kézigránátcsatákkal, ásókkal, pisztollyal vívott közelharcban. A német hadvezetés nem szokott a szűk utcákhoz és romhalmazzá vált házakhoz, a háború korábbi szakaszaiban alkalmazott páncélostaktika kivitelezhetetlen volt (a gyalogharcban bevetett – és elvesztett – kiválóan képzett páncélos-személyzet pedig égetően hiányzott a csata későbbi szakaszában). A szovjet védők mindvégig képesek voltak tartani a Volga partvonalának egyre zsugorodó részét, az utánpótlást szállítását sem tudták a németek megakadályozni. 1942 novemberében megkezdődött a szovjetek ellentámadása a 6. hadsereg gyengén védett szárnyain a román és az olasz seregtestek ellen. A román seregek összeomlottak, néhány napon belül 5 hadosztályukat bekerítették, képtelenek voltak a támadás feltartóztatására, így a bekerítés sikerrel járt. Hitler megtiltotta a 6. hadsereg (és a vele együtt bekerített 4. páncéloshadsereg egyes részei) számára a kitörést, és ígéretet tett a csapatok légi úton való ellátására (amelyre azonban sem elegendő repülőgép, sem elegendő repülőtér nem állt rendelkezésre). A 6. hadsereg felmentésére indított támadást a Vörös Hadsereg visszaverte, a légi utánpótlás pedig elégtelen volt. Paulus tábornagy december 23-án jelezte, hogy csapatai képtelenek kitartani a –40 °C-os hidegben. Két nappal később megindult a sztálingrádi német helyőrséget elsöprő szovjet támadás. Paulus folyamatosan követelte csapatai felmentését. Mindhiába. Január végére a német ellenállás megtört, a katlant két részre vágta a Vörös Hadsereg, a német seregtestek pedig megadták magukat. A csatát követően mintegy 95 000 német katona kerület hadifogságba, akiknek döntő többsége a hadifogolytáborban (vagy az oda vezető úton) életét vesztette, a háború végén mintegy 5000-en térhettek csak haza Németországba. Gazdasági élet, közlekedés Közlekedés Volgográd fontos folyami kikötő. A város déli részén kezdődik a Volga–Don csatorna így a Donon és a Volgán keresztül az innen induló hajók elérik a Kaszpi-tengert és a Fekete-tengert is. A város jelentős vasúti csomópont Moszkva, az ukrajnai Donyec-medence, a Kaukázus és Szibéria között. Volgográdon és a város északi határán álló Volgai Vizíerőmű duzassztógátján halad keresztül az Európai úthálózat leghosszabb útja a Calais-t (Franciaország) a Kazahsztáni Ridderrel összekötő E40-es főútvonal. Volgográd nemzetközi repülőtere Gumrak (IATA: VOG, ICAO: URWW) a várostól nyugatra helyezkedik el. Lakossága 1 021 215 fő, melyből 922 321 orosz, 15 200 örmény, 12 216 ukrán, 9 760 tatár, 6 679 azeri, 3 831 kazah, 2 639 fehérorosz, 2 389 koreai, 1 965 tadzsik, 1 917 cigány, 1 783 üzbég, 1 454 avar, 1 450 moldáv, 1 448 grúz, 1 115 német, 1 089 csecsen, 995 zsidó, 970 lezg, 873 csuvas, 702 kalmük, 599 mordvin, 542 kínai, 538 oszét, 426 dargin, 411 mari, 394 vietnámi, 343 baskír, 331 görög, 266 udmurt, 264 arab, 246 kabard, 246 lengyel, 223 türkmén, 222 tabaszaran, 217 ingus, 197 kumik, 169 kirgiz, 166 afgán, 151 caur, 148 karacsáj, 145 török, 142 bolgár, 102 karakalpak, 101 litván, 86 udin, 85 lak, 84 ezid, 62 komi, 59 lett, 58 abház, 58 gagauz, 48 észt, 48 rutul, 47 talüs, 46 cserkesz, 46 szerb, 44 hindi, 43 adige, 39 nganaszan, 33 balkár, 30 kurd, 28 nogaj, 26 tat, 25 asszír, 24 agul, 23 abaza, 23 karjalai stb. (a 2010. évi népszámláláskor). A város nevezetes szülöttei Nyikolaj Davigyenko , teniszező Jelena Iszinbajeva , atléta Elem Klimov , filmrendező Tatyjana Romanovna Lebegyeva , atléta Makszim Opalev , kajak-kenus Jevgenyij Pljuscsenko , műkorcsolyázó Natalja Sipilova , kézilabdázó Jelena Szleszarenko , atléta Ravensburg Ravensburg ([�aːvn̩sb��k] vagy [�aːfn̩sb��k]) város és megye székhely Németországban, Felső-Svábországban, Baden-Württemberg tartományban. Fekvése Ravensburg a Bodeni-tótól északra, Weingarten déli szomszédjában, Friedrichshafen és Linzgau között, az Altdorfer erdőtől északkeletre, a Schussen-medencében fekvő település. Története Ravensburg Felső-Svábország gazdasági központja. A város egy része középkori hangulatú. A várost körülvevő gyümölcstermő vidék a lakosság megélhetésének alapját képezi. A Schussen-medence keleti szélén lévő Ravensburg-Weingarten térség a hallstatti kor óta mindig lakott volt. Weingartentől nyugatra tárták fel a korai legnagyobb alemann temetőt, mely több mint 800 sírt tartalmazott. 1080 körül a Welfek költöztek ide. A Veitsburg alatti település piacjogot és a Stauferek (egy 11-13. században élt nemesi család) gyengülése után birodalmi városi rangot kapott. A vár a városon kívül maradt, és a császári helytartósághoz tartozott, a város falakkal és tornyokkal védekezett ellene. A város fénykorát az 1380-ban alapított Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság működése jelentette másfél évszázadon át. A város 1810 óta tartozik Würtemberghez. Nevezetességek Ravensburgot a tornyok városának is nevezik. Az óváros részben fennmaradt városfala mentén torony-toronyt követ. A régebbi részei a 14. századból származnak: Asszonyok kapuja (Frauentor, 1350) Zöld-torony (Grüner Turm) - nevét a rombuszmintás falfestéstől és a címerekről kapta. Helytörténeti múzeum (Heimatmuseum) - Műalkotások gazdag gyüjteményét, a céhek és az otthoni élet sok emlékét mutatja be. Plébániatemplom (Pfarrkirche st. Jodokus) Alsó kapu (Unteres Tor) Kórház-torony (Spitalburm) Fehér-torony (Weisser Turm), vagy népszerűbb nevén Liszteszsák (Mehlsack) - Nevét fehér vakolatáról kapta. Felső-kapu (Obertor) Schellenbergi-torony (Schellenbergturm) A Markenplatz magas őrtornya a város közepén (Blaserturm). A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették Kereskedők háza (Waaghaus) - A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették hozzá a város közepén álló őrtoronyhoz (Blaserturm). Boldogasszony-templom (Liebfrauenkirche) - A szerény, dísztelen épület 14. századi, minden része a ferencesek építkezését mutatja. 14. századi, a kórusban található szép üvegfestményei jelentősek. A déli oldalhajón látható az 1470-ből való Ravensburgi Madonna másolata (az eredeti Berlinben van). Városháza (Rathaus) - A 15. században épült, 1876-ban neogótikus stílusban építették át, két terem maradt meg részben a régi faburkolattal. Bőr-ház (Lederhaus) - 1574-től a bőrdíszművesek háza Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság székháza - 1446-ban épült, később barokk stílusban építették át. Itt születtek, itt éltek Heinrich der Schwarze (1075–1126) bajor herceg, itt halt meg Johann Caspar Bagnato (1696–1757) építész John Bumüller (1811–1890) tanító és író Adolf Walter (1829–1870) országgyűlési képviselő, meghalt Ravensburgban Tobias Hafner (1833–1921) tanító, író és helytörténész, itt élt és itt halt meg Ravensburgban Theodor Schnell (1836–1909) szobrász, lakberendező Friedrich Bumüller (1842–1914) városi orvos és tisztiorvos Siegfried Straub (1896–1915) költő, Ravensburgban nőtt fel Jost Metzler (1908–1975) tengeralattjáró-parancsnok, itt élt és itt halt meg Ravensburgban Josef W. Janker (1922–2010) író, itt élt és itt halt meg Ravensburgban Willi Papert (1924–1980) rendező, karmester, zeneszerző és zenész Andreas Schockenhoff (1957–2014) országgyűlési képviselő (CDU), itt élt Ravensburgban Michael Helming (1972–) író, Ravensburgban él Skunk works A Skunk works kifejezést főleg az amerikai hadiiparban használják titkos programok megnevezésére. A Lockheed használatában A Skunk Works helyszín félhivatalos elnevezését a Lockheed Martin fejlett repülőgéptervezői irodájára, a Lockheed Advanced Development Projects Unit-ra használják. Ez az iroda tervezte meg többek között az U–2-t, az SR–71-et és az F–117 lopakodó repülőgépet. Az iroda legújabb fejlesztése az F–35 (JSF, Joint Strike Fighter, azaz összhaderőnemi csapásmérő vadászrepülőgép). Az F–35-öst a világ több országa is várhatólag hadrendbe fogja állítani, és a gépet legalább négy évtizeden át fogják üzemeltetni. A Skunk Works (magyarul „Borz Művek”) kezdetei a második világháború utáni időkre vezethetők vissza, amikor a Lockheed titkos projektjeit nem messze a cég kaliforniai irodájától, a manapság már Bob Hope amerikai humoristáról elnevezett burbanki repülőtéren kezdte el. A cég legendás főmérnöke Kelly Johnson volt, aki az akkoriban összetákolt átmeneti irodákban és műhelyekben vezette a P–80 Shooting Star kifejlesztését. Az Amerikai Légierő első sugárhajtású vadászgépét csupán 143 nap alatt tervezték meg és készítették el. Kelly Johnson 1975-ig állt a Skunk Works élen, amikor Ben Rich vette át a fejlesztőiroda vezetését. A hidegháború végével, 1989-ben a Lockheed átszervezte a gyártási és fejlesztési tevékenységeit, és a Skunk Works-t a kaliforniai Palmdale-ben található 42. légierős gyárkomplexum 10. telepére (Site 10, U.S. Air Force Plant 42) költöztette, ahol a mai napig is működik. A Skunk Works fejlesztette titkos repülőgép-prototípusokat a nevadai sivatag 51-es körzet néven elhíresült Groom Dry Lake Air Force Base-en, az az a Groom-száraztó légibázisán próbálták ki. A kifejezés eredete A név Al Capp képregényrajzoló Li'l Abner című sorozatából származik. A képregényben a Skonk Works egy olyan kis gyár volt, ahol (máig ismeretlen célból) szkunkokat, azaz észak-amerikai bűzösborzokat (Mephitis mephitis) használtak. Ezt a „borzgyárat” a rettenetes bűz miatt minden más ember lakta területtől jó messzire kellett építeni, és a Skonk Works-ben dolgozók csak úgy érintkezhettek a külvilággal, ha szembeszélből jó nagyokat kiabáltak. A szerzői jog tulajdonosának kérésére a Lockheed a létesítmény nevét Skunk Works-re módosította. A Skunk Works fejlesztései Repülőgépek P–80 Shooting Star Lockheed XF–90 F–104 Starfighter Lockheed U–2 X–26 Frigate/ QT-2PC PRIZE CREW Army-Lockheed YO–3A A–12 Avenger SR–71 Blackbird Lockheed D–21/M–21 Lockheed Have Blue F–117 Nighthawk F–22 Raptor X–35 X–27/CL–1200 Lockheed Martin Polecat SAI Quiet Supersonic Transport Lockheed Martin Cormorant Lockheed Martin Desert Hawk Hajók Sea Shadow (IX–529) Dél-Kálvária part (Rózsa-domb) A Dél-Kálváriapart Gyöngyös egyik lakótelepe, a városközponttól 2 km-re. Elhelyezkedése, Fejlettsége A lakótelep a város egyik dombján helyezkedik el a központtól 2 km-re. Ez a város egyik legnagyobb lakótelepe a 80-as után. A kálváriaparton Óvoda, Általános Iskola és Szakközépiskola is működik. A panelházak mellett találhatók itt családi házak is, és hobbikertek a panelházakban élők számára. A Dombon van pékség, pizzéria, több ABC, és még egy tanuszoda is az iskolában. A lakótelep a következő utcákból áll: Warga László utca Farkas Tamás utca Aranysas utca Kócsag utca Fecske utca Dr. Harrer Ferenc utca Csalogány utca (A domb aljában található) Kemény János utca Nevezetességei A Dombon található egy emlékmű, amit az egykori városi építésznek Warga Lászlónak állítottak a kitűnő és precíz városrendezésért, az utcát ahol az emlékmű áll, róla nevezték el. A Kálvária part bal oldalán az úgynevezett Csathó-kerthez közel található egy hideg vizes forrás, ahol régen városi gyógyfürdő is üzemelt, ami később bezárt és elbontásra került, de a forrás megmaradt. Közlekedése Gyöngyös közlekedését a Mátra Volán Zrt. látja el.A városban közlekedő 6 helyi autóbuszjáratból a Dombon közeledő autóbuszok az 1-es, 1/A és a 10-es. A jövő A Dél-kálváriapart további fejlesztések elé néz, a tervekben szerepel a Gyöngyösi tóig való kiépítése ahol majd új, modern társasházak épülhetnek a meglévők, és a jelenleg is építés alatt állók mellé. Kanadai Magyar Hokiklub A Kanadai Magyar Hokiklub vagy röviden KMH, egy Budapest XI. kerületi jégkorong egyesület. Jelenleg működő formáját 2012-ben érte el. Kezdeti évek A Skorpiók jégkorongcsapat 1998-óta létezik, jelenlegi formáját 2012-ben nyerte el, amikor a kanadai hokiiskola és a Hockey Canada mellett döntött a klub. Az 1998-ban összeállt, a SONY PSX NHL 98-at valódi hokira cserélő Skandináv Skorpiók csapatának lelkes amatőr játékosai a ma is aktívan játszó, többszörös Magyar Bajnok KMH Budapest nevű csapatainak ősét alkották. A Skandináv Skorpiók első ízben az 1998-as MAJL (Magyar Amatőr Jégkorong Liga) 15 csapatos bajnokságában léptek pályára - és a 15. helyen végeztek A felnőttek csapata 2011-ben és 2013-ban megnyerte a TAJB (Teljesen Amatőr Jégkorong Bajnokság) versenysorozatát. A 2014-re AHL-re (Amatőr Hoki Liga) változott nevű bajnokságban a 3. helyen végeztek, de ugyanebben az évben a csapat az első alkalommal indított Magyar Jégkorong Szövetség OB IV bajnoki címével vigasztalódott. 2014/15-ben az AHL mellett ismét indult a csapat az MJSZ bajnokságaiban, az OB IV-ben és az OB III-ban is, így ott is kipróbálhatták a skandináv légiósokkal is megerősített csapatot. Ebben a két bajnokságban az idei évig 3, illetve 2 bajnoki címmel rendelkeznek. Az újraszervezés óta Az utánpótlás nevelő egyesület 2012-es újraszervezésével elsődleges célul tűzték ki a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását, elsősorban a jégkorong által. A KMH-nál kiemelten fontosnak tartják, hogy a fizikai kondíció és egészség megőrzése mellett a fiataloknak megtanítsák a csapatszellem, a közös célokért való küzdés, és ezeknek az egyéni érdek fölé rendelésének örömét, de ugyanúgy a kudarcok feldolgozásának egészséges módját is. Az újraszervezés óta Az egyesület mai, végleges formáját 2012-ben nyerte el, amikor a korábbi alapokon a kanadai jégkorongiskola meghonosítását tűzték ki célul. Az újraszervezés évében mindössze az U8, U10, U12 és U14-es korosztályokban tudott a klub csapatokat indítani a bajnokságban. Mára elérték, hogy U8-tól kezdve a felnőttekig kivétel nélkül minden korosztályban vannak versenyző csapataik. Játékosaik számára egész évben biztosítják a rendszeres edzési lehetőséget. Céljuk, hogy minél több gyerekkel megszerettessék ezt a látványos sportot, amelyet nemcsak űzni izgalmas, de nézni is rendkívül szórakoztató. Nemcsak azokat a gyerekeket várják, akik versenyszerűen szeretnék űzni a jégkorongot, hanem azokat is, akiknek egyszerűen csak fontos a rendszeres mozgás, sportolás. Közhasznú egyesületként, de teljesen önfinanszírozó módon teremtik meg a folyamatos minőségi munkához szükséges forrásokat. Ebben természetesen nagy segítségükre van a látványcsapatsport támogatási rendszere. Programjuk hosszú távra szól, első eredményei néhány éven belül várhatók. Céljuk, hogy a magyar jégkorong számára jelentős számú játékos bázist alakítsanak ki. Azok a gyerekek pedig, akik jégkorongozni mennek, elmondhatják magukról, hogy a legmegfelelőbb egyesületbe igazoltak. 2012-ben a XI. kerületi Tüskecsarnokban megnyitották Buda első versenysportra alkalmas jégpályáját. Ezen a bázison megkezdték a XI. és XII. kerületben a jégkorong utánpótlás felépítését azzal a céllal, hogy egy meghatározó utánpótlás csapat kialakításával segítsék a jégkorongsport fejlődését. 2012-ben stratégia szövetséget hoztak létre a MAC Budapest Jégkorong Akadémiával és a Jégkert SE-vel. Ily módon elhivatott játékosainak teljes játékos életpályát tud az egyesület kínálni. A Tüskecsarnok teljes befejezésének megkezdésével egy időben fontos szövetségest találtak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem személyében. Az egyetemet egy közös fejlesztési javaslattal kereste meg a KMH. Andor György és Péhl Gábor aktív közreműködésének és segítségének eredményeképpen a BME Sportközpontot egy könnyűszerkezetes mobil csarnokkal és jégpályával gazdagíthatta a klub. Így az egyesület 2013 őszétől a Bogdánfy Ödön utcai sporttelepen talált otthonra. A szakmai munkát a neves kanadai szakember Bob Leslie irányításával, a Magyar Jégkorong Szövetséggel együttműködve végzi az egyesület. Vállalt céljuk a Hockey Canada elveinek meghonosítása, elterjesztése. Kiváló és tapasztalt kanadai, finn és magyar edzőik mellett támaszkodnak a Testnevelési Egyetemen tanuló tehetséges fiatalok és a jégkorongsport meghatározó személyiségeinek szakmai felkészültségére is. Vezetőedzők U8 - Vitárius Károly U10 - Dombauer Péter U12 - Ancsin László U14 - Rusznyák Szilárd U16 - Ozsváth Ádám U18 - Dusan Kapusta U20 - Sille Tamás Férfi felnőtt - Stefan Mega Női EWHL - Mika Väärälä Női DEBL - Fodor Zoltán OBIII-OBIV-AHL - Bóta Gusztáv AHL 2 (Anyukák, apukák) – Vitárius Károly Csapatvezetők U8-U16 – Sándorfi Réka U18 – Kiss Gábor U20 – Siklósi András Felnőtt férfi – Katrics Petra Felnőtt női – Márton Laura Férfi OBIII, OBIV, AHL – Cziller Andrea Bajnokságok Az egyesület utánpótlás csapatai a saját korosztályuknak megfelelő magyar bajnokságokon vesznek részt, egészen az U20-as korosztályig. Az U18-as és U20-as csapatok a magyar bajnokságon kívül Ausztriában is részt vesznek bajnokságokon. Az U18-as csapat az osztrák EBJL-ben (Erste Bank Juniors League) versenyez, míg az U20-as csapat megméretteti magát az EBYSL (Erste Bank Young Stars League) keretein belül. A KMH felnőtt férfi csapata a szlovák liga 2-ben indult a 2016/2017-es szezonban a Magyar Kupán kívül. Ez az első év, hogy az egyesület felnőtt férfi csapatot indított a bajnokságban. A KMH női csapata a hazai bajnokságon (OBI, OBII) kívül három nemzetközi bajnokságban is részt vesz. Ezek az EWHL, EWHL Supercup és a DEBL. Az EWHL (Elite Women’s Hockey League) egy osztrák bázisú nemzetközi bajnokság, melyben 8 csapat versenyez 5 különböző országból (Ausztria, Kazahsztán, Magyarország, Olaszország, Szlovákia). Az EWHL Supercup-ot 2011-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az EWHL top csapatai megmérethessék magukat más eredményes európai csapatokkal. A 2016/2017-es szezonban 9 csapat vesz részt ebben a sorozatban. A DEBL (Dameneishockey-Bundesliga) a női csapatok legmagasabb ligája Ausztriában. 2004 óta létezik. A 2016/2017-es szezonban 8 csapattal folyik a bajnokság. Skorpió XI. Program A Kanadai Magyar Hokiklub Skorpiók XI korcsolya- és jégkorongoktatás programja az egyesület egyik legfontosabb utánpótlás toborzó csatornája. Ebből adódóan meghatározó fontossággal bír, hogy a gyerekek, a szülők és a kísérő tanárok visszajelzéseit figyelembe véve, fejlesszék és finomítsák a program működését. A program minden résztvevője azért tevékenykedik, hogy a gyerekek minél jobban érezzék magukat a jégen és minél inkább megtanuljanak korcsolyázni, jégkorongozni. A programban a XI. kerület tíz különböző általános iskolája vesz részt. Hetente kétszer óvodák csoportjai is járnak a jégkorongoktatásra. A legfőbb cél a kerület sportéletének fellendítése, különös tekintettel a jégkorong sportágra. Szakképzett, komoly jégkorongos múlttal rendelkező oktatók segítik a gyerekek fejlődését, az alapok elsajátítását. A XI. kerületi Tüskesátor pályáján kívül időszakos pályákat is működtet az egyesület. Ezek Veresegyházán, illetve az I. kerületben a Naphegyen találhatóak. Ezen pályák célja, hogy a téli időszakban a környező óvodákat és iskolákat bevonják a délelőtti korcsolyaoktatásba, ezzel bővítve azon gyermekek számát, akik később a korcsolyázást megkedvelve szívesen csatlakoznak az egyesület jégkorongedzéseihez is. Az egyesület a legkisebb korosztályoktól kezdve tart edzéseket, nyújt versenyzési lehetőséget a játékosoknak, így azok, akik a délelőtti oktatás alatt megszeretik a jégkorongot, a későbbiekben a délutáni korosztályos edzésekbe is bekapcsolódhatnak, hogy minél magasabb szintre fejlesszék a jégkoronghoz szükséges képességeiket. Ez jó lehetőség az utánpótlásbázis növelésére a legkisebb korosztálytól kezdve. Bárdos sportosztály A délelőtti program kapcsán kell megemlíteni a Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolát, mellyel a Kanadai Magyar Hokiklub a 2015/2016-os tanévtől kezdve közösen sportosztályt indított az első évfolyamon, melyet a sikeres együttműködésnek köszönhetően a következő évben is folytattak. A jelenlegi tervek szerint a következő tanévekben is indítanak egy-egy sportosztály, így a 4. évfolyamig összesen négy ilyen osztály lesz. A sportosztályok a testnevelésórák keretein belül heti 3 alkalommal vesznek részt jeges edzésen a KMH délelőtti oktatásán, valamint heti egy tornatermi edzésük is van, mely főleg a korosztály speciális képzésén alapul. Lehetőségük van a tanulóknak az egyesület délutáni korosztályos edzéseinek látogatására is, így kifejezetten sok jégen eltöltött idővel rendelkezhetnek, mely jó alapot biztosít nekik a fejlődésre. Kezdetben az edzések célja a jégkorong sportág megszerettetése, az alapok elsajátíttatása, valamint az, hogy ez a mozgás hozzájáruljon a gyerekek testi, szellemi fejlődéséhez egyaránt. A magasabb évfolyamokon már előtérbe kerül a technikai fejlesztés, az erőnlét javítása, és a sportban való gondolkodás kialakítása is. Az egyesület, valamint az általános iskola közös célja, hogy a gyermekeket már kiskoruktól kezdve a sportos életmódra szoktassák, megtanítsák nekik, hogyan kell csapatban dolgozni, egy közösségben együttműködni. Ezen kívül kiemelt jelentőségű, hogy a jégkorong utánpótlásbázisát erősítsék ezen az úton is. Női csapat Új korszak kezdődött nemcsak a klub, de a magyar női jégkorong történetében is, amikor 5 év kihagyás után az egyesület és a KMH Sport Kft. a 2012/13 szezonban ismét magyar csapatot nevezett az osztrák bázisú EWHL (Elite Women's Hockey League) bajnokságba. A 2014/15 szezonban a nagyobb sikerek reményében kanadai és amerikai játékosokkal erősítették meg a csapatot, neves külföldi és magyar edzőkre bízták az irányítást. Hajszállal lemaradva a kisdöntőről az EWHL 5. helyén végeztek, majd ezután a magyar OB I döntőjében két győzelemmel bajnoki címet szereztek a Tüskecsarnokban. 2015/2016-ban egy szlovák és két kanadai légiós is csatlakozott a női csapathoz, és lettek fontos tagjai a keretnek. Fodor Zoltán volt a vezetőedző abban az évben. Sikerült megszerezniük a szezonban a magyar bajnoki címet. Az EWHL-ben a 4. hely lett az övék, mely történelmi siker, hiszen a csapat ekkor jutott be első alkalommal a legjobb négy csapat közé. Ezzel az eredménnyel hozzájárultak a magyar női jégkorong fejlődéséhez. A 2016/17-es szezon elején Mika Väärälä lett a női csapat vezetőedzője. Ő korábban finn és osztrák korosztályos válogatottakkal is foglalkozott. Azóta az ő irányítása mellett készül a női csapat, melyhez további légiósok csatlakoztak. A keretnek így ma szlovák, osztrák és kanadai tagjai is vannak. Ebben az idényben a csapat kimagasló eredményt ért el. A DEBL bajnokság első helyét sikerült megszerezniük, illetve az EWHL legjobb négy csapata közé kerültek. A hazai bajnokságok 1. helyeit is a KMH csapatai szerezték meg. A női felnőtt csapaton kívül a fiatalabb lányokra is nagy figyelmet fordítanak a KMH-nál. Az egyesület 10-16 éves lányai a Development Tour különböző állomásain mérettetik meg magukat az idény során. Ennek a programnak a célja, hogy folyamatosan fejlesszék a lányok jégkorongtudását. Az utánpótlás korú női játékosok számára motivációt ad a Méri Janka Emléktorna, melyet az egyesület már második éve rendez meg. A 2016/2017-es szezonban ez az esemény a Development Tour utolsó állomása. A többnapos nemzetközi torna nagyszerű lehetőséget nyújt a kezdő (1-4 éve jégkorongozó) női játékosoknak, hogy tudásukat összemérhessék, és versenykörülmények között fejlődhessenek. A torna különlegessége, hogy csak lányok vehetnek részt rajta. Szlovák Liga A klub a 2016/17-es szezonban indított először felnőtt férfi csapatot a bajnokságban. Hazai szinten a Magyar Kupában, külföldön pedig a Szlovák liga 2-ben mérettetik meg magukat. AHL 2 csapat A családi hangulatot az egyesületnél tovább fokozza, hogy két éve a jégkoronggal foglalkozó gyermekek szülei közül többen úgy gondolták, hogy ők is át szeretnék élni azokat az élményeket, melyeket gyermekeik. Ennek köszönhetően az érdeklődő anyukák és apukák is elkezdtek rendszeresen részt venni a Vitárius Károly által vezetett edzéseken. Az idei, 2016/2017-es szezonra eljutottak arra a szintre, hogy csapatukkal elindultak az AHL bajnokságban. Így már a versenyzés hangulatát is átélhetik ők is. Női DEBL Bartl Zsófia Bikás Luca Cselényi Viktória Egyedi Noémi Faggyas Lilla Ferik Evelin Gaitz Hanna Grkovic Jelena Holzer Bernadett Horváth Dominika Horváth Vanessa Hullova Sona Kerekes Kármen Koczka Jozefina Kőszegi Petra Maár Emese Mórocz Barbara Müller Márta Nyers Loretta Pál Vanda Pavuk Petra Preisinger Dorka Reggel Tímea Rozsnyai Boglárka Somfai Borbála Stróbl Lara Szamosfalvi Petra Székely Katinka Szelényi Lilien Timár Lotti Tóth Eszter Váradi Nikolett EWHL Averi Nooren Dabasi Réka Egyedi Noémi Faggyas Lilla Gaitz Hanna Grkovic Jelena Holzer Bernadett Horváth Dominika Horváth Tifani Horváth Vanessa Rónai Alexandra Preisinger Dorka Sándor-Székely Katinka Somogyi Vivien Szamosfalvi Petra Szelényi Lilien Tóth Enikő Ungár Rebeka Vigilanti Victoria Férfi EBJL Becze Botond Bende Dániel Bobák Gergő Bogó Zoltán Csibrák Attila Eperjessy Zsombor Gáspár Boldizsár Glofák Zsombor Gógán Dominik Győrbíró Áron Kalmár Benedek Kovács Kristofer Laczkovszki Ámon Máhr-Stumpf Bonifác Marosi Máté Márton Szabolcs Ozsváth Dominik Ozsváth Eric Papcsik Levente Pataky Tamás Preisinger Kristóf Pudleiner Balázs Szabó-Temple Márk Szécsi Patrik Torma Gábor Tóth Keve Csongor Tóth Krisztián Varga Balázs Veres Marcell EBYSL Bán Károly Banga Viktor Barta Kristóf Berendi Dominik Bobák Gergő Bogó Zoltán Dévai Zsombor Fekete Gergő Fenyvesi Tamás Fischer Noel Gadácsi János Glofák Zsombor Horváth Dominik Kaiser Vilmos Komjáti Gábor Kővári Dániel Marosi Máté Mile Marcell Nagy Botond Olasz Dávid Orosz Martin Papp Dániel Pozsár Márk Sándor Emil Sándorffy Richárd Siklósi Botond Szabó Dániel Szalkai Simon Szeredi Gergely Szűcs István Gábor Török Péter Varga Olivér Veres Marcell Zekov Áron Szlovák Liga 2 Balla Norbert Bán Károly Berendi Dominik Dorner Benjámin Fekti Ádám Fischer Noel Fodor Zoltán Fülöp László Gadácsi János Hajek Márk Holéczy Sámuel Horváth Dávid Kaiser Vilmos Kiss Zsolt Nagy Patrik Ódry Tamás Papp Dániel Pozsár Márk Rull Henrik Sándorffy Richárd Schellin Linus Szabó Dániel Szabó Gergely Szűcs István Gábor Vajda Zsolt Varga Olivér 1997-es Australian Open – férfi egyes Az 1997-es Australian Open férfi versenyét az amerikai Pete Sampras nyerte a spanyol Carlos Moyà előtt. Kristianstad község Kristianstad község (svédül: Kristianstads kommun) Svédország 290 községének egyike. A jelenlegi községet több lépésben hozták létre összesen 35 korábbi közigazgatási egység egyesítésével; területe utoljára 1974-ben változott. Települései A községben 26 település (tätort) található. A települések és népességük: 2000-ben még további 2 települést tartottak nyilván (Bjärlöv, 204 fő és Vanneberga, 206 fő), de azóta népességük 200 fő alá csökkent, így nem felelnek meg a tätort definíciójának. Lány 100 méteres hátúszás a 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon A 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon az úszás lány 100 méteres hátúszás versenyszámát augusztus 15. és augusztus 16. között rendezték meg a Singapore Sports Schoolban. Udvarhelyi Híradó Az Udvarhelyi Híradó jelenleg Székelyudvarhely napilapja, amely megalakulása óta (1877) a város szellemi és kulturális életének tükre. A lap alapítása óta eltelt 131 év alatt kétszer szűnt meg ideiglenesen. Volt, hogy veszített színvonalából, hol meg rivális félként tekintettek rá, de egy jellemzője mindig megmaradt: magyar nyelven a magyar emberekhez szólt. A Lap sajtótörténete A kezdet Az Udvarhelyi Híradó első száma 1877. január 6-án jelent meg hetilapként. Indításának kezdeményezője és mecénása Szakács Mózes református kollégiumi tanár volt. A Híradó első számában a szerkesztő, Becsek Dániel kiadóval együtt, megfogalmazta a lap programnyilatkozatát, azaz egy politikamentes hetilapot szeretnének sikerre vinni. Elsősorban Udvarhely vármegye olvasóközönségéhez szerettek volna eljutni, bemutatva a vármegye gazdasági, történelmi értékeit, és megismertetni különböző intézményeit: „Lapunk is e főfő célra, t. i. az újabb kori magyar társadalom fejlesztésére, felvirágoztatására akar legalább Udvarhely megye területén közremunkálni, midőn a közmivelődés, közgazdaság és közegészség kérdéseit veszi fel munkakörébe, óhajtván az egyén miveltségét tudományban és erkölcsben emelni, vagyonosságát előmozdítani és egészségét ápolni…” (Udvarhelyi Híradó, 1877. január 6.) A fent említett céloknak megfelelően a Híradót közművelődési, közgazdasági és közegészségügyi hetilapként határozták meg, s a fejlécen is feltüntették. Sajnos az első próbálkozás nem volt hosszú életű, ugyanis előfizetők hiányában és a többletköltség miatt 1877. december 29-én, az 52. lapszámmal bezárólag megszűnt. Bár a pénz is gondot jelentett, de mégsem mondhatjuk ki azt, hogy ez volt az egyedüli oka annak, hogy az újságot tovább nem adták ki. Sokat számított az akkori székelyudvarhelyiek kulturális és közéleti ügyek iránti érdektelensége. A Híradó bár megszűnt, de hatása, s az újság iránti igény érlelődött. Becsek Aladár Híradója Az Udvarhelyi Híradó sokkal kedvezőbb társadalmi és közéleti viszonyok között indult újra 1898. január 1-jén. A felelős szerkesztő Becsek Dániel fia, Becsek Aladár lett, és az általuk vezetett Becsek Dániel Fia nyomdában adták ki a lapszámokat. Az újságot négy oldalas terjedelemben nyomtatták és szépirodalmi, gazdasági és társadalmi lapként hirdette magát a fejlécen. Az oldalszámok lassan növekedni kezdtek, és 1899-ben már számonkénti hat oldalt tudhatott magáének. Igaz, hogy nem mindig sikerült kibővíteni hat oldalas terjedelműre a megjelenő példányokat, de 1900-tól ez egyre gyakoribban megtörtént. Ilyenkor az első oldal alján külön felhívták erre az olvasók figyelmét. 1903-ban már független társadalmi, közgazdasági hetilapként jelent meg, míg az említett év június 21-től politikai, társadalmi és közgazdasági hetilapként jött ki a nyomdából. A június 28-án megjelent számban a főszerkesztő a Híradó céljaként Magyarország függetlenségének és önállóságának fokozatos elérését jelölte meg. A liberális ideológiai eszméket valló Becsek szívén viselte Magyarország sorsát. 1905 nyarán, pontosabban a június 25-i számtól kezdődően, a Híradót Udvarhely megye független politikai lapjává alakította, ami óriási fordulatot jelentett a hetilap történetében. Az újság szerkesztését egy csoport vette át, név szerint: Kovácsy Albert főszerkesztő, Becsek Aladár felelős szerkesztő, Pál Ernő, id. Szemlér Ferenc, Vajda Ferenc, Valentsik Ferenc. Az első világháború nemcsak a közéletben, hanem a közéleti sajtóban is óriási változást idézett elő. Az Udvarhelyi Híradó ekkor négy oldalasra korlátozódott és az ára is megdrágult. 1916-ban 20 fillérbe, míg 1918-ban 30 fillérbe került. A felelős szerkesztő ekkor Cs. Szabó Kálmán író lett, szerkesztőnek és laptulajdonosnak viszont megmaradt Becsek Aladár. 1901. április 15-től kezdődően csak Becsek Aladár neve jelent meg az impresszumban, és az ő kezében maradt a lap sorsa egészen a megszűnésig. A Híradó az I. világháború évei alatt A háború teljesen megváltoztatta minden ember életét, s a sajtó megjelentetésének körülményeit is. A Híradónak változtatnia kellett szerkezetén és funkcióján, ugyanakkor a lap árát is többször kellett emelni, hiszen az előállítási költségek jóval nagyobbak lettek. Bár terjedelme négy oldalasra csökkent, mégis valamilyen szinten pótolta ezt a hiányt a csaknem mindennapi Rendkívüli kiadások megjelentetése. 1914-ben szám szerint 80 rendkívüli kiadás jelent meg, melyek aprólékosan tájékoztatták a lakosságot a háború állásáról. Pozitívan, szinte ujjongással közvetítették a háború kitöréséről szóló híreket, és az azt követő eseményekről szóló cikkek a győzelembe vetett hit pátoszával íródtak. „Mindenünket rendelkezésére bocsátjuk a hazának: vagyonunkat, vérünket, életünket. S boldogan, lelkesedve tesszük, minden titkos remegés nélkül.” (1914. augusztus 1.) 1916-ban Székelyudvarhelyt és az újságot is komoly megpróbáltatások érték. A Híradó augusztus 27-i számával felfüggesztette tevékenységét, hiszen a szerkesztőségnek is menekülnie kellett. Budapesten tudunk egy rendkívüli kiadásról, mely október 15-én jelent meg szintén Udvarhelyi Híradó címen. 1916. november 5-től kezdődően az újságot ismét olvashatták Székelyudvarhely lakosai, egészen 1918-ig. Ebből az időből fennmaradt utolsó lapszámot a kolozsvári Egyetemi könyvtárban lehet megtalálni, 1918. november 17-i keltezéssel. A Híradó a jelenben Az Udvarhelyi Híradó újraindulását három vállalkozó kedvű egyetemistának köszönheti, akik hazatérve Székelyudvarhelyre, „pénzkeresés” céljából elhatározták, hogy újságot alapítanak. A három fiatal céljait sokan támogatták, bátorították őket. Az 1990 tavaszán indult Infopress nyomda, Keresztes Miklós és Albert András vezetésével szívesen felvállalta a lap kiadását. 1990-ben megjelenhetett az Udvarhelyi Híradó harmadik, és napjainkban is működő kiadása ifj. András Zoltán, Gál Ottó és Porsche László szerkesztésében. Elsőként a reklámokra fektették a hangsúlyt, többnyire az töltötte ki a lap oldalait. A korrektúrázásban és a cikkírásban nagy segítséget jelentett Fábián Lajos tanár, akinek a lakásán tartották meg a lapzártát is. Ismert szerzőiből Sebestyén Péter egyházi író, helytörténész Szász-Mihálykó Attila műfordító Szőcs Lajos néprajzkutató, helytörténész Veres Péter építészmérnök, muzeológus Shanice (album) A Shanice című album az amerikai R&B énekesnő Shanice 1999. március 3-án kiadott 4. stúdióalbuma, mely a Billboard Top R&B / Hip-Hop slágerlistán és Billboard 200-as listán az 56. helyig jutott. Az első kislemez a When I Close My Eyes című dal a Billboard Hot 100-as listán a 91. helyről a 16. helyig jutott. A lemezről még további két dal jelent meg kislemezen, a Yesterday ás a You Need A Man című dalok. Az album arany státuszt kapott, és 488 200 példányban kelt el. A japán CD-kiadáson a Dreamin' című dal is megtalálható. Megjelenések CD LaFace Records – 73008-26058-2 You Need A Man 3:52 When I Close My Eyes 3:22 Yesterday 3:49 Wanna Hear You Say 3:51 Fly Away 4:23 Don't Fight It 3:40 Ain't Got No Remedy 4:56 Doin' My Thang 3:47 Fall For You 5:26 You Can Bounce 4:00 Somebody Else 4:52 A Reason 4:55 Samerberg Samerberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1981 fő (1987. május 25.). Samerberg Rohrdorf (am Inn) községgel határos. Prhovo Prhovo (Прхово) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Pecsince községben. Langwedel (Holstein) Langwedel település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 1499 fő (2014. január 2.). Langwedel Groß Vollstedt községgel határos. Népesség A település népességének változása: Jaroslav Brabec (atléta) Jaroslav Brabec (Litoměřice, 1949. július 27. – 2018. május 20.) fedett pályás Európa-bajnok cseh atléta, súlylökő. Pályafutása Az 1972-es grenoble-i fedett pályás Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Ugyanebben az évben a müncheni olimpián a 10. helyen végzett. Az 1973-as rotterdami fedett pályás Európa-bajnokságon aranyérmet nyert és ebben az évben, szeptember elsején érte el élete legjobb eredményét (21,04 m) Besztercebányán. Az 1974-es fedett pályás Európa-bajnokságon Göteborgban ismét bronzérmes lett. Részt vett az 1976-os montréali olimpián, ahol a 11. helyen végzett. 1971 és 1983 között 21 csehszlovák bajnoki érmet szerzett, ebből 13 volt aranyérem. Nyolcszor szabadtéren, ötször fedett pályás versenyen lett csehszlovák bajnok. Sikerei, díjai Fedett pályás Európa-bajnokság – súlylökés aranyérmes: 1973 bronzérmes (2): 1972 , 1974 Csehszlovák bajnokság – szabadtéri bajnok (8): 1971, 1972, 1973, 1975, 1976, 1979, 1981, 1982 2. (4): 1974, 1977, 1978, 1980 3. (2): 1970, 1983 Csehszlovák bajnokság – fedett pályás bajnok (5): 1971, 1973, 1975, 1978, 1979 2.: 1972 3.: 1970 Grez-sur-Loing Grez-sur-Loing település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 1406 fő (2015). Grez-sur-Loing Recloses, Saint-Pierre-lès-Nemours, Villiers-sous-Grez, Bourron-Marlotte, La Genevraye, Larchant és Montcourt-Fromonville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Grezzana Grezzana település Olaszországban, Veneto régióban, Verona megyében. Lakosainak száma 10 802 fő (2017. január 1.). Grezzana Bosco Chiesanuova, Erbezzo, Rovere Veronese, Verona, Cerro Veronese, Negrar és Sant'Anna d'Alfaedo községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3717 Thorenia A 3717 Thorenia (ideiglenes jelöléssel 1964 CG) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Indiana University fedezte fel 1964. február 15-én. Bucsum (Felsővárosvíz község) Bucsum település Romániában, Hunyad megyében. Fekvése Szászvárostól délrefekvő település. Története Bucsum nevét 1439-ben p. Bwchyn néven említette először oklevél. 1462-ben Bwchon, 1496-ban Bwchyw, 1515-ben p. 'Bwthyn, 1733-ban Butsumi, 1805-ben Butsum, 1808-ban Bucsum néven írták. 1515-ből ismerjük a település birtokosait is. Ekkor a Töreki, T. Bakócz, Sálfalvi, Macskási, M. Tárnok és Barcsai családok voltak birtokosai. A 20. század elején Hunyad vármegye Szászvárosi járásához tartozott. 1910-ben 484 lakosa volt, melyből 483 román volt, melyből 482 görögkeleti ortodox volt. Éjimajomfélék Az éjimajomfélék (Aotidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, tartozó család, egyetlen nemmel. A régebbi rendszerbesorolások az ide tartozó fajokat a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába és az Aotinae alcsaládba sorolták. Rendszerezés Egészen az 1960-as évekig mindössze egy fajukat ismerte a tudomány, az Aotus trivirgatus-t, és azt egyszerűen éji majomnak hívták. Ezen belül megkülönböztettek néhány alfajt. Azóta több DNS-szintézisen alapuló vizsgálat igazolta, hogy a korábban egységesként kezelt faj valójában 10 különálló fajra bontható. A torokszínezetük alapján a fajokat két csoportba sorolják, megkülönböztetve a "szürketorkú éjimajmok" és a "vöröstorkú éjimajmok" csoportját. Az alcsaládba az alábbi 1 nem és 10 faj tartozik: Aotus Szürketorkú éjimajmok csoportja Hershkovitz-éjimajom (Aotus hershkovitzi) , kizárólag Kolumbia keleti részén él. Közép-amerikai éjimajom (Aotus lemurinus) , Panama , Kolumbia északi része és Venezuela nyugati vidékei tartoznak az elterjedési területébe. Brumbach-éjimajom (Aotus brumbacki) , több kutató szerint a közép-amerikai éjimajom alfaja csupán. Keleti éjimajom vagy közönséges éjimajom (Aotus trivirgatus) , Venezuelában és Brazília északkeleti részén él. Kolumbiai éjimajom (Aotis vociferans) , Kolumbia keleti vidékein és Nyugat-Brazíliában él. Vöröstorkú éjimajmok csoportja Déli éjimajom vagy Azara-éjimajom (Aotus azarai) Dél-Brazíliában, valamint Bolívia , Paraguay területén továbbá Argentína északkeleti részén elterjedt. Aotus infulatus – Sok kutató szerint a déli éjimajom alfaja csupán. Andoki éjimajom (Aotus miconax) , egy kis területen él Peru északi részén. Veszélyeztetett faj. Nancy Ma-éjimajom (Aotus nancymaae) , Peru északkeleti területein és Brazília északnyugati részén honos. Feketefejű éjimajom (Aotus nigriceps) , Peru keleti részén és Nyugat-Brazíliában él. Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Atticora Az Atticora a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Atticora fasciata Atticora melanoleuca 6804 Maruseppu A 6804 Maruseppu (ideiglenes jelöléssel 1995 WV) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Akimasa Nakamura fedezte fel 1995. november 16-án. (9583) 1990 HL1 A (9583) 1990 HL1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Robert H. McNaught fedezte fel 1990. április 28-án. Arkansas kongresszusi delegációinak listája Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Arkansas államának szenátorait, illetve képviselőházi képviselőit sorolja föl. Az első európai a spanyol felfedező Hernando de Soto expedíciója volt, akik a 16. század végén elérték ezt a területet, s itt töltöttek egy telet. A francia felfedezők, Marquette és Joliot több mint egy évszázaddal később érkeztek ide. Az első francia települést 1686-ban alapították meg a Mississippi és az Arkansas folyók egybeömlésénél. Arkansas a Louisiana Purchase szerződés keretén belül került az Egyesült Államok tulajdonába. Nevét a spanyol, vagy francia felfedezők adták, amely valószínű az illinois indián nyelvből ered, s jelentése az emberek, aki a folyó mentén éltek. [2] 1819. július 4-én szervezték meg az Arkansas Territóriumot (Territory of Arkansaw). Arkansas 1836. június 15-én vált az USA teljes jogú, huszonötödik tagállamává. A képviselőket két évente választják meg, a szenátorok közül az egyik a 2., a második pedig a 3. osztály tagja. Surakarta Surakarta (ejtsdː Szurakarta, a köznapi életben Solo (Szolo)-nak nevezik) város Indonéziában, Jáva szigetén, Közép-Jáva (Jawa Tengah) tartományban. Lakossága 520 ezer fő volt 2006-ban. Gazdaságának fő ágai a gépgyártás, textilipar, bútor-, cigaretta- és élelmiszeripar. A város környékén elsősorban rizst, cukornádat, kukoricát, maniókát, gumifát (kaucsuk) termesztenek. Nevezetes szülöttei Willem Johan van Blommestein (1905–1985), mérnök Alexander Djajasiswaja (1931–2006), katolikus pap Willibrordus S. Rendra (1935–2009), költő, drámaíró, színész, rendező Luluk Purwanto (* 1959), jazz-zenész Edhi Handoko (1960–2009), sakk nagymester Rio Haryanto (* 1993), autóversenyző Wynne Prakusya (* 1981), teniszező Joko Widodo (* 1961), Indonézia elnöke Főbb látnivalók Keraton Surakarta (Susuhunan - palota) Keraton Mangkunegaran (palota) Keraton Hadiningrat Radya Pustaka (múzeum) Sangiran (régészeti múzeum) A különféle vallási épületek, templomok A hagyományos piacok Különféle karneválok, ünnepek Kulturális események (tánc, gamelán zenekar, színház, esküvő) Bucsánszky Alajos Bucsánszky Alajos (Eger, 1802. június 29. – Budapest, 1883. február 13.) könyvkiadó, nyomdász. Bedeő Pál kezdeményezésére 1847-ben Pesten könyvkiadót, majd 1849-ben nyomdát alapított a népies irodalom kiadására. Bucsánszkynak több rangosabb kiadványa is volt, többek között ő adta ki Magyarországon az első, egész Földet bemutató földrajzi atlaszt, de nevét leginkább a kalendárium- és ponyvairodalom termékei tették ismertté. Élete Busánszky József és Bajnóczy Mária római katolikus szülők elsőszülött gyermekeként született Egerben. Már 8 éves korában árvaságra jutott, családja anyagi helyzete súlyosbodott, végül teljesen eladósodtak. Alajos 1828-ban telepedett le Pozsonyban, 1831-ben vették fel a pozsonyi könyvkötő céhbe és egyúttal a polgárok sorába. Könyvkötőként foglalkozott könyvkereskedelemmel és könyvkiadással is. Eleinte főként német nyelvű kiadványai voltak, de latin, magyar és szlovák nyelvű műveket is adott ki, és a magyar nyelvű olvasmányok iránti kereslet növekedésével párhuzamosan a harmincas végétől magyar nyelvű munkákat. Megjelentetett tankönyveket, kifejezetten gyermekeknek szóló olvasmányokat, ismeretterjesztő és történelmi könyveket, vallásos kiadványokat, a magyar országgyűlések naplóit, írásait, törvénycikkeit latinul és magyarul. Bucsánszky a reformkori olvasóközönség leggyorsabban gyarapodó rétegét, a kisebb pénzű olvasókat vette célba. Az előszavak tanúsága szerint is a művelődni kezdő, emelkedni akaró, vidéki, kispolgárosodó csoportoknak, a kisértelmiségieknek, a magyarosodó városi rétegeknek, az alacsonyabb sorból származó tanulóifjúságnak az igényeit igyekezett kielégíteni. Az 1830-as években még rangosabb kiállítású kiadványai is voltak. Ezek finom papíron, jó kötésben, sokszor bőrkötésben jelentek meg, aranyozott betűkkel, acélmetszetű vagy litografált, gyakran színezett képekkel. A harmincas évek végén viszont már inkább arra törekedett, hogy könyvei minél olcsóbban, egyszerű formában, de nagy példányszámban jelenjenek meg. Kiadványai nagy részét olcsó kötésben, vékony kék borítóval adta el. Bucsánszky 1843-ban jelentette meg az első, Mihalovics pozsonyi fametsző fametszeteivel gazdagon illusztrált kiadványt. A siker után újabb, fametszetekkel bőven illusztrált ismeretterjesztő, vallásos és gyermekkönyveket jelentetett meg puha kötésben és egyre olcsóbban. Kiadta például Peregriny fordításában Campe: Amerika felfedezését s az eredeti angolból fordítva a Robinsont is. A nemzeti érzés erősödésével a népszerű magyar történeti munkák is keresetté váltak, így megjelentette Péczely József: A magyarok történetei..., majd többek között Bedeő Pál: Magyarok története a vezérek és a királyok képeivel, Lányi Károly: Magyar nemzet történetei, és Attila hunok királyának élete című műveket. A Bucsánszky-féle kiadványok kelendőségét az alacsony ár és a nagyszámú kép biztosította. A növekvő példányszámok pedig lehetővé tették a még olcsóbb előállítást. Az olcsó előállításhoz hozzájárult még az is, hogy szerzői díjakra keveset kellett fordítani, mivel a kiadványok jelentős része fordítás volt. Az eredeti művek szerzői között pedig csak kezdőket lehet találni. Bucsánszky 1847-ben áttelepedett a polgáriasodó Pestre, az ország és a kapitalista vállalkozások központjába. Eleinte kiadóként működött, hamarosan azonban saját nyomda alapítására nyílt lehetősége, mert az 1848-as forradalom utáni új sajtótörvény mindenki számára lehetővé tette a nyomda nyitását, aki bizonyos összegű kauciót le tudott tenni. Bucsánszkyé lett a 19. századi Magyarországon a modern tömegponyvákat és nagy példányszámú tömegnaptárakat forgalmazó, tömegolvasmányokat termelő legnagyobb vállalkozás, és nyomdájában a kor legfejlettebb technikája működött, 1861-ben már három gyorssajtója dolgozott, és miután 1867-ben megvette a Trattner-Károlyi nyomdát, már hét gyorssajtója és két vas kézisajtója volt. Bucsánszky Alajos 1883. február 13-án Budapesten halt meg. Halála után veje, Rózsa Kálmán folytatta vállalkozását, Rózsa Kálmán és neje nyomdája néven, majd 1912-ben a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó tulajdonába került. Sikeres vállalkozásának titka Bucsánszky, mint kiadó minden súrlódást igyekezett elkerülni a hatalommal, de a közhangulattal sem fordult szembe. Bucsánszky vállalkozása egyszerre volt kiadó, nyomda és működésüket egy széles terjesztőhálózat kiépítésével tette teljessé, amely az olvasóközönség minden rétegéhez eljuttatta kiadványait. Fő törekvése a lehető legnagyobb haszon elérése volt, és ezt az alacsony színvonalú, de olcsó ponyvák és a ponyva jellegű naptárak kiadásában látta. Felismerte, hogy az írni-olvasni tudás gyors terjedésével az olvasóközönség legalsó rétege, azaz a vásári ponyvák, és a naptárak olvasóinak száma gyarapodik a leggyorsabban. Ezenkívül a 19. század első felében a könyvek tömeges kiadásának technikai feltételei is megváltoztak. A nyomdák teljesítményét sokszorosára emelte a fémsajtó, a hengeres, pedálos gyorssajtó és gőzhajtású sajtó feltalálása, bevezetése, és a papírt is olcsóbbá tette a papírgyártó gépek feltalálása. Naptárai sikerének titka Kétségtelenül nagy szerepe volt ebben a kiadványok tartalmának. Bucsánszky naptárai érdekességben felülmúlták valamennyi akkori naptárt, történeteik sokkal vonzóbbak, érdekfeszítőbbek voltak a régi naptáraknál. A történetek saját kiadványaiból átvett útleírások és ismeretterjesztő közlemények, mesék voltak. A naptárak vonzerejét a nagyszámú és tetszetős fametszet pedig még továbbfokozta. A Nagy képes naptár több, mint húsz illusztrációt tartalmazott, de a Kis képes és a Keresztény képes naptárban is volt körülbelül 15 darab. A kritika bírálata ellenére a vidéki, falusi közönség körében a naptárak iránt töretlen maradt az érdeklődés. Egyes naptárait, például a Családi naptárt a magasabb műveltségi réteghez tartozók is szívesen vásárolták. Megbővített közhasznú nemzeti vagy hazai kalendáriom... pedig valóban közhasznú volt az ügyes-bajos dolgok intézésében, hiszen mindenféle hivatal megtalálható volt benne, a tisztségviselőikkel együtt. A naptárak érdekes, izgalmas tartalmához, tetszetős illusztrációihoz rendkívül alacsony ár társult. Bucsánszky naptárainak első évfolyamai tartalmukban, gazdag illusztrációikban, és példányszámukban az első igazi tömeglapokhoz, a nyugati, több százezer példányszámos képes ismeretterjesztő filléres magazinokhoz hasonlítottak. Zamlača (Dvor) Zamlača falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 44, közúton 61 km-re délre, községközpontjától 2 km-re északra a Báni végvidék déli részén, az Una bal partján, a Dvort Kostajnicával összekötő 47-es számú főút mentén fekszik. Története A település első írásos említése 1407-ben történt „Zamlachya” alakban a Zrínyiek lešnicai uradalmának részeként. Neve a „mlaka” (posvány) főnévből ered és posvány melletti területet jelöl. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a Kordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Zamlača benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 174, 1910-ben 328 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 69%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991. július 26-án elfoglalta a jugoszláv néphadsereg, majd a Krajinai Szerb Köztársasághoz része lett. A horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 144 lakosa volt. Tófalusi Péter Tófalusi Péter (Eger, 1962. május 28. –) fizika szakos tanár. 2004-ben Ericsson-díjjal jutalmazták tehetséggondozásáért. Életrajz Tanulmányai 1968–1976 között az Egri Általános Iskola diákja. Középiskolai tanulmányainak helyszíne az egri Gárdonyi Géza Gimnázium volt, ahol 1980-ban érettségizett. 1985-ben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán fizika-technika szakos általános iskolai tanári oklevelet kapott. 1987–1990 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és középiskolai fizikatanári diplomát szerzett. 2006-ban a Szegedi Tudományegyetem-en pedagógus szakvizsgát tett kísérleti fizika szakirányon. Tanári pályafutása 1985–1989 közt Gyomaendrődön, a Kiss Lajos Gimnáziumban tanított. 1989–1999 közt Hevesen, az Eötvös József Gimnázium tanára. 1999–2001 közt a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban tanított. 2001 óta a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának tanára. Tanítványai jelentős sikereket értek el különféle országos és nemzetközi fizikaversenyeken (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, Eötvös-verseny, Nemzetközi Fizikai Diákolimpia). Díjak, elismerések Ericsson-díj ( 2004 ) Vermes-díj ( 2005 ) Rochlitz Gyula (építész) Rochlitz Gyula (Nagyrőce, 1825. december 5. – Budapest, 1886. január 18.) építész, a Keleti pályaudvar központi épületének tervezője. Élete, munkássága A szepességi cipszer családból származó Rochlitz Gyula építésztanulmányait a bécsi műszaki egyetemen végezte, majd Pesten vállalt építészeti munkákat. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor honvédnek állt, ahol az utászokhoz került. A szabadságharc során századosi rangot ért el, Görgey István tiszttársa volt. A világosi fegyverletétel után Nyugat-Európába emigrált. Az emigrációból visszatérve a Magyar Királyi Államvasutak vasútépítési igazgatóságán, majd a magasépítési osztályon kapott alkalmazást. A tehetséges építész hamarosan a magasépítési osztály vezetőjévé vált, ebben az időszakban tervezte és vezette a MÁV jelentősebb építkezéseit, úgymint a dunai összekötő vasúti híd, illetve a MÁV Andrássy úti igazgatósági épületének építését. A vasúti vállalat felügyelőjeként indította meg az államvasutak új, központi indóházának tervezését, majd annak főtervezője lett. Mint az építkezés irányítója, végigszolgálta a pályaudvar 1881-ben megkezdett és 1884-ig tartó építkezését. Építői munkásságának elismeréseként a Ferenc József-rend lovagja címmel tüntették ki. Az elhunyt építészt a kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra, sírját fekete márvány obeliszk díszíti. Emlékezete Rochlitz Gyula mellszobrát a pályaudvar restijének első vendéglőse készíttette, amelyről sokáig nem tudták, hogy kit ábrázol. A szobrot később az indulási csarnokba helyezték át, ám onnan végleg eltűnt. Az emlékére a MÁV 1959-ben, a pályaudvar megnyitásának hetvenötödik évfordulóján, egy emléktáblát helyezett el az indulási oldalon. Dobozi pikkelyescsiga A dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) a tüdőscsigák rendjébe tartozó, Magyarország őshonos, egyetlen fokozottan védett faja. Jellemzői Mérete mindössze 5 mm. Szarubarna színű, kúpos, gömbölyded, törékeny háza enyhén ívelt, pikkelyekkel finoman vonalkázott. Héja sűrű és finom, 0,1 mm-nél kisebb, lekerekített nyelv alakú pikkelyekből áll. Táplálkozását tekintve mindenevő, illetve növényevő. Elterjedése A dobozi pikkelyescsiga a Kárpát-medence reliktum faja. Magyarországon az Alföld délkeleti, Romániában pedig az Erdélyi-középhegység nyugati részén él. A magyarországi állomány 57 millióra tehető és stabil. Élőhelyei a mérsékelt övi erdők. Magyarországon a következő Natura 2000-es területeken fordul elő: Kígyósi-puszta, Központi-Zempléni-hegység, Sarkadi Fási-erdő, Gyula-szabadkígyósi gyepek, Körösközi erdők. Veszélyeztetettsége Magyarországon 2001 óta fokozottan védett. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Fő veszélyeztető tényezője a fakitermelés. Szinonimák Az EU Élőhelyvédelmi irányelve, valamint a KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Terve is a Hygromia kovacsi nevet használja. Gribedli Gribedli avagy mosolygödör, avagy bájgödör, az arcon vagy állon lévő gödröcske. Sokféle elnevezése van: nevezik griberlinek, griblinek, de hívják grüberlinek is. A német eredetű szó töve, a gödör jelentésű grube, a graben, grub (ás) igéből származik. A Czuczor-Fogarasi féle meghatározás szerint az "arczgödör, vagy arcz-gödör az arcon, különösen a pofák izmain, leginkább mosolygáskor kialakuló gödröcske, melyet a szépség jegyének tartanak". A Bakos Ferenc által szerkesztett Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó, Bp., 1972) griberli, gribli és grüberli alakot tüntet fel. A grübedli a grüberli alakváltozata, amely a -dli végű egyéb bajor-osztrák eredetű szavak, pl. nudli, mándli hatására keletkezett, vö. pl. stamperli~stampedli, hecserli~hecsedli, hokerli~hokedli. Egyes embereknél - különösen a férfiaknál - a grübedli nem az arcon, hanem az állon jelenik meg. Az olyan állat, melyen gödröcske található, horpadt állnak is nevezik. A horpadt áll vágata, árka vagy gödre nem a bőr-, hanem az állcsont közepének a bemélyedése, melyet valószínűleg az állcsont alsó része jobb- és balfelének tökéletlen összeforrása okoz (még az embrionális állapotban). A néphiedelem úgy tartja, hogy az asszony állán található gribedli különös testjel, mely boszorkányságról, bűverőről árulkodik. Napjainkban lehetséges gödröcskék plasztikai úton történő létrehozása. Irodalmi vonatkozások http://www.cosmopolitan.hu/szepseg/2015/09/04/ezek-a-vilag-legdurvabb-plasztikai-trendjei/ http://www.nlcafe.hu/szepuljunk/cikk/godrocska-plasztika/ Crouy-en-Thelle Crouy-en-Thelle település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 1109 fő (2015). Crouy-en-Thelle Blaincourt-lès-Précy, Boran-sur-Oise, Ercuis, Morangles, Neuilly-en-Thelle és Précy-sur-Oise községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 681-es főút (Magyarország) A 681-es főút Nagyatádod köti össze a horvát országhatárral, a berzencei határátkelőnél. A főút hossza 23,553 km. A főúton jelentős a teherforgalom, mivel az egyik végpont, Berzence egyúttal nemzetközi határátkelőhely is Horvátország irányába, rajta kívül csak Barcsnál van közúti határátkelő Somogy megyében. Használata a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek számára díjköteles. Fekvése A főút kezdőpontja egy, Nagyatádtól keletre fekvő körforgalom, a 68-as főúton. Innen a főút keleti irányba haladva átszeli Nagyatád és Berzence településeket. Az út végpontja a berzencei határátkelő, ahonnan Golától D41-es főútként folytatódik. Története A korábbi 6809-es mellékutat 2013. július 1-jétől nyilvánították főútvonallá, ettől a dátumtól kezdte meg működését a HU-GO, vagyis az elektronikus útdíjrendszer. Ezzel egy időben országszerte még 11 mellékutat nyilvánítottak főúttá. Lettország az 1998. évi téli olimpiai játékokon Lettország a japán Naganóban megrendezett 1998. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 29 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el ** - két másik csapattal azonos eredményt ért el A robotpokol A robotpokol (Hell Is Other Robots) a Futurama című amerikai rajzfilmsorozat első évadának kilencedik része, melyet eredetileg 1999. május 18-án sugárzott a Fox csatorna. Az epizód írója Eric Kaplan, rendezője Rich Moore. Vendégszereplőként a Beastie Boys és Dan Castellaneta szerepel. Ez az egyik első epizód amely nagy mértékben fókuszál Bender karakterére. Az epizódban Bender rászokik az "áramszipuzásra", ami egyre problémássá kezd el válni nála, ezért csatlakozik a "Robotológia Egyházhoz", hogy leszokjon. Fry és Leela azonban visszacsábítják alkohollal és prostituáltakkal, ezért Bender kilép az egyházból. Ezután meglátogatja a Robot ördög, annak okán, hogy vétkezett. A végén viszont Fry és Leela megmenti őt. Az epizód bemutatja a Robot ördögöt, Lionel Preacherbot tiszteletest, és a "Robotológia Egyházat", amely a Szcientológia Egyház paródiája. Az epizód pozitív visszajelzéseket kapott, és szerepel azon a DVD-n, amely bemutatja Matt Groening négy kedvenc Futurama epizódját. Cselekmény Fry, Leela és Bender elmennek egy Beastie Boys koncertre, ahol Bender összefut egy gimnáziumi barátjával, Fenderrel, aki a zenekarral van, és beviszi őket a színfalak mögé. Míg Fry és Leela a zenekarral beszélget, Fender és Bender elmennek egy "privát partira", ahol, mint kiderül, a robotok bedugják magukat egy rendszerbe, amin keresztül folyamatos áramütést kapnak, ami a robotokra drogként hat. Bender függővé válik és ez teljesen leépíti. Egy küldetésen belevezeti a űrhajót egy elektromos anomáliába, és magára haragítja az egész csapatot. Bender, elkeseredésében a valláshoz fordul; belép a "Robotológia Egyházba", megkeresztelkedik, és ennek hatására teljesen megváltozik. Ez azonban Fry-nak és Leelának nem tetszik, és vissza akarják szerezni a régi Bendert. Elviszik Atlantic City-be, hogy "észhez térítsék", ami sikerül is: Bender újra iszik, szivarozik, lop és csal. Ennek következtében a Robot ördög személyesen jön el érte és viszi a Robotpokolba, ugyanis még a gyülekezetbe való belépésekor elfogadta, hogyha bűnt követ el akkor a pokolra jut. Miután észrevették, hogy Bender eltűnt, Fry és Leela elindulnak, hogy megkeressék barátukat, Nibbler szimatát követve. A szimat egy elhagyatott New Jersey-i vidámparkba viszi őket, ahol egy titkos bejáraton keresztül bejutnak a robotpokolra. A zenerajongó Robot ördög alkut ajánl nekik: ha legyőzik őt egy hegedű-versenyen visszakapják Bendert és kapnak mellé egy arany hegedűt. Ha nem győzik le, akkor csak egy ezüst hegedűt kapnak és Fry meghal. Leela beleegyezik a feltételekbe, bár egyikük sem tud hegedülni, míg a Robot ördög profi. Leela viszont leüti a Robot ördögöt a hegedűvel, és a Bender által ellopott szárnyakkal megmenekülnek. Produkció David X. Cohen és Ken Keeler elutaztak New Yorkba, hogy megbeszéljék a Beastie Boys-zal a közös munkát. Három napot vártak a Beastie Boys hívására, de végül feladták és visszatértek a stúdióba, Los Angeles-be. A hangot utólag vették fel. Adam "MCA" Yauch nem volt elérhető a felvétel alatt, ezért csak Adam "King Adrock" Horovitz és Michael "Mike D" Diamond tudta hangját adni Futurama-beli karakterének, Yauch hangját Horovitz-cal vették fel. A Beastie Boys előadta az 1998-as "Intergalactic" és "Super Disco Breakin" című számokat, és az első számot a Hello Nasty című albumukról. Eredetileg azt kérték tőlük, hogy a "Fight for Your Right"-ot játsszák el, de ezt visszautasították. Az epizód tartalmazza a Futurama első eredeti zeneszámát. A "Robot Hell" szövegét Eric Kaplan és Ken Keeler írta, a zenéjét pedig Keeler és Christopher Tyng szerezte. Amikor dicsérték a teljesítményét az audiokommentárban, John DiMaggio, Bender hangja elmondta, hogy a legnehezebb része az éneklésnek az volt, hogy egy oktávval alacsonyabban nehéz volt tartani a lépést a gyors ütemű dallal. Az epizód a kábítószer-függőség és a vallásos konverzió paródiája. A DVD-kommentárban David X. Cohen, Matt Groening és Eric Kaplan egyaránt egyetértettek azzal, hogy a Futurama szereplői egy új és ismeretlen irányba terelik el őket. Cohen megjegyezte, hogy Bender függősége kiváló példája annak, hogy egy robot karakter sem tudja megúszni azt, hogy ne váljon emberi karakterré. Egy személy a stúdióban nem volt hajlandó dolgozni az epizódon, mert nem értett egyet a vallási tartalom ábrázolásában. Cohen azt is elmondta, hogy az író csapat lazított az epizód során, ami egy hasonló érzést adott nekik a későbbi epizódók írás közben. Kaplan azt állította, hogy az epizód előtt egy három epizódnyi anyag állt rendelkezésükre. Témája Ez az egyik epizód, amely a Futurama-univerzum nézőpontját mutatja meg. A legtöbb epizód azt mutatta, hogy a Bolygó Expressz csapata és a legtöbb személy a 3000. évben nem törődik nagyon a vallással. Ebben az epizódban debütál a Futurama két vallási karaktere, a Robot ördög és Lionel Preacherbot tiszteletes, akik szerepelnek még a későbbi epizódokban is. Preacherbot, aki a belvárosi, afro-amerikai lelkészek sztereotípiája szerint beszél, téríti meg Bendert. Ez hasonló, mint a való világban előadott variációk a vallási megtérítésnek. Mark Pinsky szerint ez a "vallás kétélű ábrázolása", és nem csak Bender karakterének fejlődését figyelhetjük meg, hanem "egy újonnan megtérített ember kellemetlen jellemzőit". A Robot ördög Bender bűnbe esése után jelenik meg. Pinsky azt írja a The Gospel According to The Simpsons című könyvében, hogy miközben a Bender lelkét követeli, a Robot ördög hasonló eszközöket használ, mint a déli baptisták: "Bender megpróbál kiszabadulni a helyzetéből, de sikertelenül. Elfogadtad, amikor beléptél az egyházba, válaszolja a Robot ördög, és a déli baptisták logikájával beszél tovább. Vétkeztél, tehát a robotpokolra kerülsz - örökre". Az epizód végén, amikor Bender visszatér régi önmagához, megígéri, hogy sose próbál túl rossz, vagy túl jó lenni, a Jelenések könyvének a paródiája. Kulturális utalások Az epizód rengeteg vallási paródiát tartalmaz, sok utalással fiktív vallási munkákra. Az epizód címe maga is egy paródia; Jean-Paul Sartre No Exit című, egy felvonásos darabjának híres sora: "A pokol a többi ember" (Hell is other people). A robotpokolban elszenvedett büntetések utalások Dante "Isteni színjátékára". A hegedű csata a lelkük megmentéséért utalás a The Charlie Daniels Band dalára, a "The Devil Went Down to Georgia". A viccek New Jersey-ről David X. Cohen és John DiMaggio miatt vannak, ugyanis ott nőttek fel. A "Robotológia Egyház" a Szcientológia Egyház paródiája. Matt Groening kapott egy hívást a Szcientológia Egyháztól, ugyanis aggodalmukat fejezték ki a hasonló névhasználat miatt. A Simpson családban már kiparodizálták a Szcientológiát, a 9. évadbeli "The Joy of Sectben". Fogadtatás "A robotpokol" benne van a Matt Groening kedvenc négy epizódját tartalmazó Monster Robot Maniac Fun Collectionben. A DVD tartalmazza Groening és John DiMaggio audiokommentárját, valamint az epizód képes forgatókönyvét. Egy DVD-vel foglalkozó cikkben a Winston-Salem Journal a Futurama egyik legjobb epizódjának nevezte a "A robotpoklot". Dan Castellaneta szereplése Robot ördögként ebben és "A tétlen kéz az ördög játékszere" című epizódban "bravúros előadás" címen van aposztrofálva. A South Wales Echo ezt és a "Félelem a Robot-bolygón" című epizódot a sorozat "legőrültebb epizódjainak" nevezte. Brian Cortis négyből három csillagot adott az epizódnak. A The Observerben megjelent írásban Andrew Collins kedvezően írt a sorozatról és a "Ha szerelem nincs is az űrben..."-t és "A robotpokolt" emeli ki. Szerinte a viccek "csőstül jönnek" a sorozatban. John G. Nettles a PopMatters-ből ezt írta: "A robotpokol" bemutatja nekünk Bender és a Futurama szemtelen humorát, a ravasz társadalmi szatírát és átkozottul fülbemászóak a zenei számok. David Johnson azt írja, hogy "nem tartozik a kedvencei közé", és kritizálta azt, hogy az epizód nagyon nagy mértékben foglalkozik Benderrel. Johnson "B"-t adott azt epizódra. Az epizódról a Dark Horse Comics megjelentetett egy könyvet Futurama Pop-Out People: Hell Is Other Robots néven. Pedrizas-hágó A Pedrizas-hágó (spanyol nyelven Puerto de las Pedrizas) spanyolországi hegyvidéki közúti hágó a Penibética hegységben, Antequera város közelében. Itt találkozik Dél-Spanyolország három fontos főútvonala, az A45-ös, az A46-os és az A92-es autóút, emiatt a hágó jelentős szerepet tölt be Málaga tartomány és az ország belsőbb területei – elsősorban Málaga, Granada és Córdoba – közötti forgalomban. 373-as busz A 373-as számú regionális autóbusz egy iskolajárat Dunakeszi és Fót között. Dunakeszi, révállomásától indulva, többnyire a 309-es busz útvonalán, Alag északi (kertváros) részén, majd Fóton Kisalagon keresztül közlekedik a gyermekvároshoz. Alapvetően a járat célja, hogy a fóti waldorf iskolába járókat gyűjtse össze Dunakeszi északi és északkeleti térségéből, továbbá enyhítse a Dunakesziről Fótra irányuló reggeli utasforgalmat. A viszonylaton csupán egyetlen járat közlekedik: iskolai munkanapokon reggel fél 8 után. 2009. június 16-án a váci forgalmi térségben is bevezették a budapesti agglomerációs forgalmi térségben alkalmazott egységes járatszámozásos rendszert. A 373-as korábban a 2023-as, majd a 323-as járatszámot viselte. Kanadai vapiti A kanadai vapiti (Cervus canadensis canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik kihalt észak-amerikai alfaja. Előfordulása A kanadai vapiti az USA északi és keleti részein, valamint Kanada délkeleti részén élt. Az utolsó példányt Pennsylvania államban lőtték le 1877. szeptember 1-jén. 1880-ban Az Amerikai Egyesült Államok Halászati és Vadászati Hivatala (U.S. Fish and Wildlife Service) kihaltnak nyilvánította az alfajt. Rokona, a Cervus canadensis merriami is körülbelül ebben az időben halt ki. Megjelenése A kanadai vapiti nagyobb volt nyugati rokonainál. Egy felnőtt bika elérte az 543 kilogrammot, marmagassága a 150 centimétert. Agancsának hossza 180 centiméter volt. Története Az 1400-as évek végén Észak-Amerikában a vapiti volt a legelterjedtebb patás állat; a kontinens majdnem mindegyik részén rá lehetett bukkanni. A kanadai alfajt meg lehetett találni egész Kelet-Kanadában és Kelet-USA-ban, nyugaton egészen a Mississippi folyóig. A nagy, erdős területeket kedvelte. Ahogyan az európaiak a következő századokban terjeszkedtek a kontinensen, a vapiti állományok csökkenni kezdtek, mivel az emberek túlvadászták őket és kivágták élőhelyüket, a hatalmas erdőket. John James Audubon természettudós azt állította, hogy 1851-ben, az Allegheny-hegységben már csak kevés vapitit lehet találni, és az eredeti elterjedési területükről már eltűntek. A 19. század végére a kanadai vapiti teljesen kihalt. Ami keveset tudunk erről az alfajról, azt csontvázakból és korabeli leírásokból ismerjük. Betelepítések a kanadai vapitik korábbi területeire Nemsokára, hogy a kanadai vapiti kihalt, a Yellowstone Nemzeti Park vezetői féltek, hogy a Parkban és környékén túlszaporodnak a vapitik, ezért állatokat ajánlottak olyanoknak, akik befogadnák őket. Az újonnan létesített Pennsylvania Game Commission (Pennsylvania állam Vadászati Hivatala) jelentkezett erre a hirdetésre, hogy kitöltse új vapitikkal az üresen maradt erdőket. 1913–1926 között a Hivatal 177 állatot eresztett szabadon, ezekből 50 a Yellowstone-ból származott. Pennsylvania 10 megyéjében történt betelepítési program. Manapság Pennsylvaniában több mint 800 vapiti él, elterjedési területük ebben az államban 1287 négyzetkilométer. 1990-ben vizsgálatot végeztek az egykori kanadai vapiti elterjedési területén, hogy lássák ha még élnek itt vad vapiti állományok. A vizsgálódás után Arizonából, Kansasból, Új-Mexikóból, Észak-Dakotából, Oregonból, Utahból és az Alberta tartományi Elk Island Nemzeti Parkból egészséges sziklás-hegységi vapitikat telepítettek be a kanadai alfaj területére. A vapitit sikeresen betelepítették 1995-ben Wisconsinba, 2001-ben Ontarióba és Kentuckyba, 2002-ben Tennesseebe, az észak-karolinai Great Smoky-hegység Nemzeti Parkba és Michigan északi részébe. További élőhely vizsgálatokat tettek Illinois, Virginia, Nyugat-Virginia és New York államokban, de ide még nem telepítettek vapitikat. Lehetséges megmaradt állományok Lehetséges, hogy a kanadai vapitiból nemcsak csontvázak maradtak meg. 1905-ben, Theodore Roosevelt amerikai elnök Új-Zélandnak 20 vapitit ajándékozott. Ezekből 18 élte túl a hajóutat, és őket a Fiordland Nemzeti Parkba helyezték. Az állatok fele a Yellowstone Nemzeti Parkból származott, míg a másik fele a massachusettsi Brookfield melletti vadasparkból, amely H.E. Richardson tulajdona volt. A Massachusettsből származó állatok sokak szerint Észak-Minnesotában befogott kanadai vapitik. Ezt a feltételezést az is erősíti, hogy az új-zélandi vapitik különleges tulajdonságokat mutatnak, ilyen az „elágazó agancs”, ugyanis a fő ág csúcsa elágazik. Akárhogy is legyen, a genetikailag tiszta kanadai vapiti valószínűleg már megsemmisült. Ahhoz, hogy a kanadai vapiti megmaradjon és alkalmazkodjon Új-Zéland kemény éghajlatához, más, szívósabb vapiti alfajokkal kellett kereszteződjön. A tisztavérű állomány tönkremenéséhez egyéb okok is hozzájárultak; például 1935-ben elvesztették védett státuszukat; kereszteződtek a gímszarvassal; az új-zélandi kormány káros, inváziós fajnak nyilvánította. Manapság a vapiti állomány csak árnyéka az egykori populációnak, amely most csak hibrid állatokból áll. Ezeknek az állatoknak sokszor sikerül túlélni a kormány által elrendelt kiirtási „hadjáratokat” a Fjordland környékén. Lehet, hogy Ontario nagy erdeiben még élnek kanadai vapitik. Az 1980-as évek elején, Sault Ste. Marie város közeléből beszámolók érkeztek egy vapiti csoportról. Lehet, hogy a látott állatok a kanadai alfajhoz tartoztak, ami azt jelentené, hogy Ontarióban még létezik ez a kihaltnak vélt állat. Petzval József-emlékérem A Petzval József-emlékérem az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület által 1962-ben alapított díj, a magyar tudományos fényképezés terén kimagasló eredményeket elért fényképészeknek járó elismerés. Nevét Petzval Józsefről, a modern fényképészeti objektív lencserendszerének megalkotójáról nyerte. Nem osztják ki minden évben, viszont egy évben többen is megkaphatják. Sajnos, a szakág háttérbe szorulása, a tudományos témájú fotográfia elnépszerűtlenedése miatt egyre ritkábban adják át. A romok fővárosa A romok fővárosa (angolul: The Capital of the Ruins) egy rövid rádióbeszéd, melyet Samuel Beckett 1946-ban írt. Az ír Vöröskereszt Saint-Lô-i kórházról szól és az ír rádiónak készült az írek általános tájékoztatása céljából. A cím egy fényképeket tartalmazó kiadványból származik a lebombázott városról "Saint-Lô, A romok fővárosa, 1944. június 5 és 7." címmel. A szöveget 1946. június 10-én datálta és írta alá Beckett, de arról még zajlik a vita a kutatók között, hogy vajon a beszédet végül sugározták-e vagy sem. A szöveget a Radio Telefís Éireann archívumában fedezték fel és először Eoin O'Brien közölte The Beckett Country (1986) című kötetében, majd megjelent az As No Other Dare Fail (1986) című és a Beckett összegyűjtött rövid prózai darabjait tartalmazó The Complete Short Prose 1929-1989 (1995) című kötetben is. A rádióbeszéd magyarul 2002 szeptemberében jelent meg Romhányi Török Gábor fordításában a Vigilia folyóiratban. Condorcet-kritérium Egy választás Condorcet-jelöltje vagy Condorcet-nyertese az a jelölt, aki ha minden más jelölttel összehasonlítjuk, mindenki máshoz képest előnyt élvez. Főképp Condorcet szavazási paradoxona miatt nem minden szavazásban található meg Condorcet-nyertes. Egy adott szavazási rendszer megfelel a Condorcet-kritériumnak, ha a Condorcet-nyertest választja akkor, ha létezik ilyen. Minden Condorcet-kritériumnak megfelelő szavazási rendszert Condorcet-módszernek nevezünk. A Condorcet-kritériumnak megfelelő szavazási rendszerek sem hibátlanok. A Condorcet-szavazások nem szüntetik meg a stratégiai szavazás lehetőségét, vagyis arra ösztönzik a résztvevőket, hogy ne a teljes preferencia-rendszerüket tárják fel akkor, ha nagyon szélsőségesen kedvelt vagy nem szeretett jelölt van a listán. A Condorcet-kritériumnak való megfelelés nem eliminálja az Arrow-paradoxont. Megfelelő eljárások Black, Smith/IRV, Copeland, minimax, Nanson-módszer, Smith/minimax, rendezett párok módszere és változatai (jóváhagyott többség maximalizálása, maximális többségi szavazás), valamint a Schulze-módszer felel meg a Condorcet-kritériumnak. A jóváhagyásos szavazás, Tartományszavazás, Borda-számlálás, többségi szavazás és az azonnali többfordulós (IRV) szavazás sem felel meg. Condorcet-szavazások világszerte A Condorcet-módszernek megfelelő szavazási rendszerek bonyolultak, és az általános választók számára nem intuitív eredményt adnak, ezért a politikai életben gyakorlatilag nem használják. A Condorcet-módszert általában matematikai műveltséggel rendelkező testületek alkalmazzák, néhány példa: A Debian projekt a Schulze-módszer módosított változatát használja belső szavazásokon és vezetője megválasztásakor. A Software in the Public Interest vállalkozás a Schulze-módszert használja igazgatótanácsi tagjainak megválasztására. A Gentoo Linux projekt a Schulze-módszert használja. A UserLinux projekt a Schulze-módszert használja. A Free State Project Condorcet-módszerrel választja ki azt az amerikai államot, amelynek szavazását a többségi rendszerben mindig alulmaradó libertariánusok átjelentkezéssel befolyásolni próbálják. A uk .* domain használatáról a Usenet keretében Condorcet-szavazások döntenek. Megjegyzések Az olyan szavazási rendszer, amelyen a választó nem adhatja meg preferencia-sorrendjét, például a többségi vagy a jóváhagyásos szavazás, nem tud megfelelni a Condorcet kritériumnak, mivel a szavazók teljes preferenciáját rejtve hagyja. Az azonnali többfordulós lehetővé teszi a szavazóknak a kívánt sorrend megadását, de ennek ellenére nem felel meg a kritériumnak. Egy egyszerű példával mutatjuk be: Vegyük példának az alábbi 3 jelölthöz (A,B,C) a következő preferenciákat: Ebben az esetben B-t A-hoz képest 501 : 499 arányban előnyben részesítik, és B-t C-hez képest 502 : 498 arányban, így B A-hoz és C-hez képest is előnyt élvez. A Condorcet-kritérium szerint tehát B-nek kellene nyernie. Ehhez képest az azonnali többfordulós szabályai szerint B a legkevesebb szavazat alapján kiesik, majd a figyelmen kívül hagyott szavazatok másodlagos preferenciájával módosítják a versenyben maradó szavazócédulák eredményeivel. Mivel a 3 figyelmen kívül hagyott cédulán C megelőzi A-t, C eredményéhez a második számlálási körben hozzádnak 3-at, így C 501 : 499 arányban győz. A többségi szavazás esetén A nyerne a legtöbb szavazattal. Az azonnali többfordulós módszer viszont a magyarországi országgyűlési választások egyéni körzeteiben ismert többfordulós többségi szavazáshoz hasonló eredményt ad, hiszen ha a legkevésbé támogatott B kiesése után azonnal „második fordulót” tartanának A és C között, akkor a B,C,A szavazók vélhetően C-re szavaznának. Mindez azt is megmutatja, hogy a Condorcet-kritérium általában a mindenki számára elfogadható, mérsékelt alternatívák kiválasztását preferálja, az ennek nem megfelelő szavazásokon polarizált eredmények és adott esetben szélsőséges jelöltek is győzhetnek. Golgota Gospel Kórus A Golgota Keresztény Gyülekezet budapesti központja 2002 óta üzemelteti a Golgota Gospel Kórus együttesét. Az Ez az a nap! keresztény koncertszervező iroda 2012-es műsorán lépett közönség elé. Ezek a felvételek elérhetőek a YouTube-on. Nincs felvételi vizsga. Jelenleg (2016) mintegy 130 énekes és 5 hangszeres kísérő alkotja. Szívesen együttműködnek más együttesekkel. Főként magyar nyelven dalolnak. Forrás Golgotagospel Szájberhedonizmus A szájberhedonizmus (cyber-hedonism) fogalma szerint az internet, annak felhasználói számára, elsősorban a szórakoztatás és örömszerzés funkcióját tölti be (pl.: sorozatok, videók megtekintése, játék internetes programokkal, pornófilmek letöltése). Fogalom eredete A szájberhedonizmus a belorusz származású Evgeny Morozovnál megjelenő fogalom, aki szembehelyezkedik az általa szájberaktivizmusnak vagy iPod-liberalizmusnak nevezett felfogással, amely szerint az internethez való hozzáférés aktivizálja az embereket, a politikai változások katalizátoraként működik. Morozov a szájberpasszivizmus mellett érvelve azt mondja, hogy az internet a tömegek újfajta (elektronikus) ópiuma, amely a négy fal közt tartja annak felhasználóit, és nem szükségszerűen vezet politikai elköteleződéshez, rendszerváltó mozgalmak kialakulásához. Morozov az internet használatának szemléltetésére a Maslow-piramis mintájára megalkotta a szájber-szükséglethierarchiát. Ezen piramis alulról építkezve az alábbi 5 kategóriából áll: fogyasztás, kommunikáció (e-mail, IRC, blogok), megosztás (blogok, Facebook, TED), tanulás (Wikipédia, TED), kampányok, illetve mozgalmak. Források, kapcsolódó cikkek http://hvg.hu/hvgfriss/2012.02/201202_jevgenyij_morozov_belorusz_internetkutato_s https://kaul.inf.h-brs.de/wordpress/2011/05/ipod-liberalismus-versus-internet-hedonismus/ http://www.ted.com/speakers/evgeny_morozov.html http://www.ted.com/talks/lang/hu/evgeny_morozov_is_the_internet_what_orwell_feared.html http://nol.hu/lap/hetvege/20110702-a_diktaturak_is_neteznek La Jonquera La Jonquera település Spanyolországban, Girona tartományban. La Jonquera Espolla, Sant Climent Sescebes, Cantallops, Capmany, Agullana, Le Perthus, Maureillas-las-Illas, Laroque-des-Albères, L’Albère és Sorède községekkel határos. Lakosainak száma 3157 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Éjszakai műszak (könyv) Az Éjszakai műszak (Night Shift) Stephen King első, 1978-ban megjelent novellagyűjteménye, amely – John D. MacDonald és King bevezetőjén kívül – húsz korai történetet tartalmaz. Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent meg a mű, Müller Bernadett fordításában, 2001-ben. Tartalom Bevezető (Introduction) Előszó (Foreword) Jerusalem's Lot (Jerusalem's Lot) Éjszakai műszak (Graveyard Shift) – ebből készült az Éjszakai műszak c. film Éjszakai hullámverés (Night Surf) Az átjáró (I Am the Doorway) A mángorló (The Mangler) – ebből készült A mángorló c. film A mumus ( Boogeyman ) A szürke anyag (Gray Matter) Csatatér (Battleground) Kamionok (Trucks) (ebből készült Ámokfutó kamionok c. film is.) Néha visszatérnek (Sometimes They Come Back) – ebből készült A visszatérők c. film Indián tél (Strawberry Spring) A párkány (The Ledge) A fűnyíróember (The Lawnmower Man) Leszoktató Rt. (Quitters, Inc.) Én tudom, mire van szükséged (I Know What You Need) A Kukorica Gyermekei (Children of the Corn) Az utolsó létrafok (The Last Rung on the Ladder) Aki a virágot szereti… (The Man Who Loved Flowers) Még egyet útravalónak (One for the Road) A 312-es szoba (The Woman in the Room) Érdekességek A húsz novellából tizenegy 1970 és 1975 között az amerikai The Cavalier című férfimagazinban jelent meg. A többi korábban a Penthouse, Cosmopolitan és Gallery magazinokban volt olvasható. Éjszakai ragadozók Az Éjszakai ragadozók (eredeti cím: Nocturnal Animals) 2016-ban bemutatott amerikai film, amely Austin Wright Tony and Susan című könyve alapján készült. A filmet Tom Ford írta és rendezte, akinek ez volt a második filmje rendezőként. A főbb szerepekben Jake Gyllenhaal és Amy Adams látható, a mellékszerepekben pedig Isla Fisher, Michael Shannon, Aaron Johnson, Michael Sheen és Laura Linney. A film költségvetése 22 500 000 dollár volt. Az Amerikai Egyesült Államokban 2016. november 11.-én mutatták be, Magyarországon pedig 2016. november 17.-én. A filmet számos díjra jelölték a nemzetközi filmfesztiválokon, melyek közül néhanyat meg is nyert. Cselekmény A film cselekménye két szálon fut. Az egyik szálon egy volt szerelmespár kapcsolatába nyerhetünk betekintést, a másikban pedig egy fiktív történet bontakozik ki a szemünk előtt. A szerelmesek sok évvel ezelőtt szétváltak, mert nem volt meg köztük a közös hang. Azóta a nőnek új férje van, a férfi pedig író lett és egy nap elküldi a volt feleségének a könyvét. A nő elkezdi olvasni a művet, amelyben egy család tragikus sorsáról van szó. A férj feleségét és gyerekét elrabolják a szeme láttára, majd meg is ölik őket. Az ügy egy lelkiismeretes zsaruhoz kerül, aki halálos beteg, és valószínűleg ez lesz az utolsó nyomozása. Sikerül rábukkannia a feltételezhető tettesekre, de nem sok esélyt lát az elítélésükre, ezért felajánlja a férjnek, hogy szolgáltassanak ők igazságot. Eközben a volt feleség a könyv olvasása közben feleleveníti a volt férjével való kapcsolatát. Kritika The Hollywood Reporter – 100 / 100 The Guardian – 100 / 100 Variety – 90 / 100 Rolling Stone – 88 / 100 Entertainment Weekly – 83 / 100 The Washington Post – 75 / 100 USA Today – 75 / 100 The New York Times – 60 / 100 Miami Herald – 50 / 100 Tampa Bay Times – 25 / 100 Elismerések Oscar-díj – 2017 - Michael Shannon - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés Golden Globe-díj – 2017 - Aaron Johnson - Legjobb férfi mellékszereplő díj Golden Globe-díj – 2017 - Tom Ford - Legjobb rendező jelölés BAFTA-díj – 2017 - Jake Gyllenhaal - Legjobb férfi főszereplő jelölés BAFTA-díj – 2017 - Aaron Johnson - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés BAFTA-díj – 2017 - Tom Ford - Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés Velencei Nemzetközi Filmfesztivál - 2016 - Tom Ford - Ezüst Oroszlán díj Velencei Nemzetközi Filmfesztivál - 2016 - Tom Ford - Arany Oroszlán jelölés 1976-os magyar férfi vízilabdakupa A magyar férfi vízilabdakupa 1976-os kiírását a Ferencvárosi TC nyerte. Selejtezők 1. forduló II. csoport Tipográfia – Miskolci Vasutas SC 9–2 III. csoport Budapest SE – Csatornázási Művek SK 7–6 2. forduló Egri Dózsa – Központi Sportiskola 11–7, 7–4 Szegedi EOL – Tipográfia 6–5, 10–4 Szolnoki Vízügy-Dózsa – Budapest SE 10–5, 4–4 Vasas Izzó – Elektromos 5–2 Döntő A csapatok az elődöntőből az egymás elleni eredményeket magukkal hozták. A Ferencváros játékosai: Steinmetz János, Kásás Zoltán, Szollár László, Debreczeni Zsolt, Gerendás György, Wiesner Tamás, Fehér András, Udvardi István, Kohán Imre, Kövecses Zoltán, Krieger György, Bala Balázs, Edző: Mayer Mihály Adjátok vissza a hegyeimet! Az Adjátok vissza a hegyeimet! Wass Albert 1949-ben írt regénye, mely A Nagy Könyv szavazásán a 31. legnépszerűbb magyar regénynek bizonyult. Koltay Gábor azonos címen 2007-ben készített dokumentumfilmet a szerző életéről. A regényt németül, 1949-ben Gebt mir meine Berge wieder címmel, angol nyelven 1970-ben Give me back my mountains! címmel adták ki. 2012-ben jelent meg rovásos kiadásban. Forrás A film adatlapja a PORT.hu oldalán Wass Albert - rováskiadás (www.rovas.info). [2012. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.) Legeza Ilona könyvismertetője A regény adatlapja a Molyon Varsányi István Varsányi István (született Zsíross, Esztergom, 1913. augusztus 20. – Budapest, 1981. augusztus 13.) magyar műfordító, nyelvtanár, tankönyvíró és szótárszerkesztő. A második világháború idején részt vett lengyelek, zsidók, katolikusok és nyugati katonák menekítésében. Élete Esztergom szegénynegyedében, a Becket Tamás canterbury-i érsekről elnevezett Szenttamáson született és nevelkedett. Apja cseléd, bérkocsis, majd agyagfejtő munkás volt. Hatan voltak testvérek, akik közül kettő nem érte meg a felnőttkort. A vizes, egészségtelen vályogházban ő is kétszer lett súlyos beteg. Az elemi iskola elvégzése után az esztergomi Bencés Gimnáziumban tanult. Nyolcvan pengős tandíját Kerényi Izsó fűszeres fizette, akinél édesanyja mosónő volt. Családja szűkös anyagi helyzetén ő is igyekezett javítani. Lombfűrésszel képeket készített eladásra, osztálytársait a második évfolyamtól latinra tanította, a nyári szünidőben pedig kőművesek mellett dolgozott. Bár a sportot nem túlságosan kedvelte, diákévei alatt vidéki slalom-bajnokságot nyert, ezen felül jól teniszezett és vívott. Egyik teniszpartnere Török Sophie, Babits Mihály későbbi felesége volt. 1929-ben dr. Mattyasovszky Kasszián, a gimnázium főigazgatója és a cserkészcsapat főparancsnoka vezetésével részt vett a cserkész-világszervezet harmadik, az angliai Birkenheadben rendezett dzsemboriján. Érettségi után favágó lett, majd Dorogon a brikettgyárban, a kőtörőben és a mészüzemben dolgozott. Később latinból, valamint angolból instruálást vállalt Budapesten, és a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karára is beiratkozott. 1934-ben egy barátjával Bécsbe ment mint „vándordiák”, ahol magyaros motívumú képeslapok árusításából éltek. Ezt követően a debreceni nyári egyetem hallgatója lett, és megismerkedett a lengyel Zdzisław Krzywkowskival és az angol Margaret Harlanddal, akikkel később angol nyelven levelezett. Édesanyja 1935-ben hunyt el. Ugyanebben az évben bevonult az esztergomi kerékpárosokhoz, ahonnan egy év múlva hadapród őrmesterként szerelt le. 1937-ben Margaret meghívta VI. György koronázási ünnepségeire. Angliába Lengyelországon keresztül kívánt eljutni. Ám ott maradt, mivel megismerkedett Irena Kamińska kézimunka- és rajztanárnővel, aki később a felesége lett. Beiratkozott a Varsói Egyetemre, és Andrzej Tretiak (1886-1944) professzor szemináriumában is segédkezett. 1938-ban Margaret felkereste Lengyelországban és újra Angliába hívta. Ekkor Brightonba utazott, ahol a Technical College diákja lett. Társainak vívóleckéket és magyarórákat adott, ebből és az Irena által küldött pénzből tartotta fenn magát. 1939-ben visszatért Lengyelországba, itt érte a II. világháború kitörése. Nem sokkal később, 1939. október 29-én házasodott össze Irenával a Varsótól nem messze fekvő, rommá lőtt Zerznóban. Varsó német megszállásának idején három zsidó fiatalember menekülését segítette a Makina-Zaręmby Kościelne-Białystok útvonalon. Az életveszély miatt többször nem vállalkozott hasonló feladatra. 1940-ben feleségével Magyarországra menekült és márciusban a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbanknál kezdett dolgozni mint levelező. Később a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, majd a háború után a Devizaigazgatóság munkatársa lett. Banki levelezői pályafutása 1954-ig tartott. A háború idején kétszer hívták be katonának, az 5-ös számú alsódabasi hadkiegészítőhöz tartozott. Eredetileg muszosok mellé rendelték, és a Ludovikán már menetkészen várta velük az indulást, ám felesége közbenjárására áthelyezték, és lengyel tábori tolmács beosztást kapott. Ebben Aleksander Król ezredes, a HM-ben szolgálatot teljesítő lengyel tiszt volt a segítségére, aki a magyarországi lengyel katonai menekültek parancsnoka volt. A vészkorszakban többször vitt élelmet és gyógyszert sárga csillagos házakba hátizsákkal. Utolsó küldetése 1945 februárjában volt, menekülteket kellett nyugatra kísérnie. Fertőrákoson visszafordult, és az akkor már körülzárt, ostrom alatt álló Esztergomba ment, ahol felesége és gyermekei tartózkodtak. A háború után a városban rövid ideig szovjeteknek tolmácsolt, majd Bjeszulov ezredes, városparancsnok gyermekeit tanította angolra. Belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, később pedig felvételét kérte az MKP-ba is, ahonnan azonban kiszűrték. 1952-ben az akkor újjászervezett Lengyel Olvasóterem (a későbbi Lengyel Intézet) vezetője lett. Hivatalos adatok szerint három évtizedes oktatói munkássága alatt 17 ezer tanítványa volt. Felesége, Irena Varsányi a magyarországi lengyel néptánc legjelentősebb alakja volt. Első gyermektánc-csoportját a háború után szervezte Kőbányán, ami azonban a kedvezőtlen politikai körülmények miatt 1949/50 fordulóján megszűnt. Második együttesét 1958–1963 között, haláláig irányította Bem József Lengyel Néptánc Együttes néven. 1981-ben egy váratlan és gyors lefolyású betegség következtében hunyt el. Kérésére temetésén csak a legszűkebb családi kör vett részt. A Farkasréti temetőben nyugszik. Legendák Már életében számos legenda övezte. Az egyik szerint azért választotta a lengyel kultúra és nyelv szolgálatát, mert a háborúban ez a tudása mentette meg az életét. Egy másik szerint több tucat nyelven beszélt, de ő maga csak néhányat ismert el mint olyant, amit „valóban bír”. Egy harmadik szerint pedig a háború idején angol kém volt. Ezt megerősíti, hogy hagyatékában fennmaradt két írógéppel írt feljegyzés, amelyek szerint Dwight D. Eisenhower amerikai, illetve Harold R. Alexander angol tábornokok elismerésben részesítik a szövetségeseknek nyújtott szolgálataiért. Munkássága Napjainkban leginkább csak tankönyvíróként és szótárszerkesztőként emlékeznek rá. Valójában a nyelvtanításban egy jelentős új módszert dolgozott ki, amelynek segítségével képes volt egy év alatt középfokra eljuttatni a tanulót. Módszeréhez tartozott, hogy a munkát latin alapozással kezdte (a szocializmus időszakában ez szinte tiltott volt), a különféle nyelvekkel való gyakori összehasonlítás (görög, latin, angol, német stb., de alkalmanként még a török és ógörög is), valamint a tanulók intenzív beszéltetése és otthoni munkája (alkattól függően vers, próza, hétköznapi vagy szakszöveg fordítása). Tankönyvei számos kiadást megéltek. Szótárait ma is használják, mivel a halála óta eltelt három évtizedben nem jelentek meg újabbak. A hetvenes évek legelején országos hírnevet szerzett magának Andrzej Zbych népszerű Kloss kapitány c. regényének fordítójaként. Tevékeny részt vállalt a legnagyobb lengyel nemzeti eposz, Adam Mickiewicz: Pan Tadeusz új magyar fordításának elkészítésében. Ő végezte a lengyel eredetiből a nyersfordítást, ennek alapján készítette el Rónay György a műfordítást. Fontosabb szakmai művei: Lengyel nyelvkönyv. Tanfolyamok és magántanulók számára. Tanuljunk nyelveket! (sorozat). Kerényi Grácia (szerz.), Szabó Dénes (szerz.), Varsányi István (szerz.). Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1961 , 474 o. Beszéljünk lengyelül. Mówmy po węgiersku. Varsányi István (szerz.). Budapesti Lengyel Olvasóterem, Budapest, 1961, 104 o. Magyar-lengyel szótár. Kisszótár sorozat. Hary Judit (szerk.), Varsányi István (szerz.). Terra, Budapest, 1963, 928 o. Lengyel-magyar szótár. Kisszótár sorozat. Varsányi István (szerz.). Terra, Budapest, 1966 , 783 o. Kis lengyel nyelvkönyv. Czy mówisz po polsku? - Beszélsz lengyelül? Varsányi István (szerz.), Závodszky Ferenc (grafikus). A Lengyelország magyar szerkesztősége, Varsó, 1978 , 317 o. Węgiersko-Polski/Polsko-Węgierski Słownik turystyczny. Magyar-lengyel/Lengel-magyar útiszótár. Varsányi István (szerk.), Zigány Judit (szerk.). Terra-Wiedza Prowszechna, Budapest-Warszawa, 1986 , 666 o. Varsányi, István: A felnőttek iskolán kívüli nyelvtanulása. In: A lengyel nyelvoktatás Magyarországon 2. Bańczerowski Janusz (szerk.). A Lengyel Népköztársaság Budapesti Nagykövetsége, Budapest, 1978, 121-136. o. Adam Mickiewicz : Pan Tadeus vagy Az utolsó birtokfoglalás Litvániában: Nemesi történet 1811-12-ből tizenkét verses könyvbe. Ford. Rónay György és Varsányi István. Budapest: Európa Kiadó. 1977. 410. o. ISBN 9630712962 Kitüntetései Helytállásért elismerés , 2013. (Holokauszt Emlékközpont) Lánycsók Lánycsók (németül Lantschuk, horvátul Lančug, Lančuk) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban. Fekvése A település Baranya megyében, Mohácstól 5 km-re található. Itt találkozik a Duna-völgye sík vidéke a Dunántúli-dombság lankáival, legmélyebb része 98 m, legmagasabb területe 210 m. A talaj földművelésre rendkívül alkalmas, melyhez az időjárás és éghajlat is kedvezően hat. A napsütéses órák száma 2000 – 2050 óra évenként. Az évi középhőmérséklet 11 °C körül mozog, a csapadék évi mennyisége 650 mm körül van. A község patakja a Lánycsóki-patak (más néven Bég-patak, Mühlbach, Jenyei-árok) Mohács északi részén éri el a Dunát. A község keleten Moháccsal, északon Székelyszabarral, északnyugaton Kisnyáráddal, nyugaton Babarccal, délnyugaton Nagynyáráddal határos. Közúton elérhető az 57-es főúton. Története Lánycsók község több, mint 4000 éves múltra tekint vissza,[forrás?] fennmaradását többek között kedvező földrajzi fekvésének köszönhette. A község kilenc évszázadon keresztül a pécsi püspök uradalmához kapcsolódott. Első okleveles említése 1093-ban történt, a falut I. (Szent) László király Moháccsal együtt adományozta a pécsi püspökségnek. Nevének eredetére vonatkozó megbízható értesüléseink nincsenek. Szájhagyomány szerint Lánycsóknak nevezték hajdanában a falut, mert volt három leánytestvér, kik e vidéket örökségképpen kapták, s rajta megosztoztak. Egyikük vörös hajú volt, és a most is létező Vörösmarton lakott, Márthának hívták. Másikuk víg kedélyű volt és lakását Villányban tartotta és Vígleánynak nevezték. A harmadik Lánycsókon lakott. A három testvér – talán mivel Vígleány kigúnyolta a vörös hajú Márthát, vagy mert az örökség miatt összeperlekedtek – sokáig a legnagyobb haragban voltak, végre itt összecsókolózva kibékültek. A másik történet szerint egy török katona egy szép lányt látva e vidéken, utána futott, és e helyen megcsókolta. Természetesen ez lehetetlen, hiszen a település neve Lanchuk néven már a török megszállás előtt is szerepelt. A tény, hogy a község mai neve 1905. január 1-jétől használatos. A mohácsi csata idején a településen állomásozott a magyar csapatok élelmezési osztaga. A csatatéren és közelében lévő falvak – így Lánycsók is – teljesen elpusztultak, de később a régi falutól nem messze újjáépült a község. A régió 1543-ban török kézre került, Lánycsók a mohácsi szandzsákhoz került. Ekkor 27 adózó családfőt számoltak, és a lakók fő jövedelemforrása a szőlőből és mustból származott. Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után a Dunántúl délkeleti része felszabadult a török uralom alól. A településre valószínű Crnojevics Arzén patriarcha vezetésével ortodox szerbek, majd római katolikus horvátok kerültek a horvát származású Radonczy Mátyás püspök telepítésével. A kurucok pusztítását a rácok dúlása követte, majd 1710-ben pestis járvány tizedelte a lakosságot. 1711-1712 évben a Dráva vidékéről 41 telepes szerb jobbágy családfő költözött Lánycsókra, melyről az 1713-ban készült Conseriptio Rascianórum ad számot. A szervezett német telepítés első hulláma 1711-1736 között zajlott, majd folytatódott Mária Terézia uralkodása alatt. A császárné-királynő ekkor úrbéli rendelettel szabályozta az egységes rendszerbe foglalt paraszti szolgáltatásokat, elvégeztette az összeírásokat, mely szerint 32 magyar, 35 német és 51 horvát családot számoltak. Egy jobbágytelek 22 holdból és 8 szekérnyi rétből állt, amit kétszer kaszáltak. 1760-as év nagy változást hozott a falu életében. Klimó György pécsi püspök Hosszúhetényből magyarokat, Mohácsról és a környékbeli falvakból horvátokat telepített be. Létrejött a római katolikus plébánia, megindult az egyházi anyakönyvezés. Két év múlva megalapították az egy tantermes iskolát. Lánycsók első pecsétje 1770-ben jelent meg. Alakja ellipszis, mérete 22mmx20mm, és 4 mm-es betűszalaggal a SIGILL CUMMUN LANTSUKIENSIS feliratot tartalmazta. A pecsét ábrában két lépő alak látható, akik vállukon hevenget cipelnek, amely a szőlő és bortermelés jelentőségére utal. Fejük felett az évszám látható: 1770. 1771-ben – amikor Lánycsók lakossága 1339 fő volt – az iskolában német nyelvű oktatás folyt. A 40 iskolás gyermek olvasást, írást és hittan tantárgyakat tanult. 1772/73-as tanévben pedig már ortodox iskola is működött a faluban. A XVIII. század végén 2296 hold szántót és 175 hold szőlőt műveltek a lakosok, akik hadiadóként 693 Ft 88 dénárt, háziadóként 244 Ft 55 dénárt fizettek. Ekkor a falu állatállománya 99 ökörből, 95 tehénből, 2 tinóból, 159 sertésből és 295 juhból állt. Ez időből származó malomösszeírás 3 malomról ad számot. 1810-ben már 1176 római katolikus lakosa volt a falunak és 80 gyermek járt iskolába. Csak téli időszakban folyt tanítás két osztályban, hittant, olvasást, írást és számtant tanítottak. 1808-1809. évben Király József pécsi püspök renováltatta a katolikus templomot. A márvány főoltárt Hubert Mihály volt lánycsóki plébános hagyatékából készítették. A főoltárkép S.J. Kölbl alkotása. A felújítás alkalmával a szent család tiszteletére emelték a templom mellékoltárát is. A lánycsókiak nem maradtak közömbösek 1848 eszméihez sem. Bizonyítja, hogy 19 fő honvédként vett részt a szabadságharcban. A másik oldalt Francsicsevics Imre plébános képviselte, aki a Habsburg Ház iránt tanusított hűségéért kapott kitüntetést. 1849-ben kolerajárvány pusztította a falu lakosságát, 59-en vesztették életüket e betegségben. A következő évi összeírás szerint Lánycsók 1676 lakosa 273 házban lakott, nemzetiségi összetétel szerint: 60% német, 12% szerb, 6% horvát, 2% magyar. Ekkor Lánycsók – a mai fogalmak szerint – már körjegyzőség volt, Babarc, Kisnyárád és Kölked községek tartoztak hozzá. Az iparosok száma jelentős volt, 24 fő közül 5 takácsként, 4 -4 kőművesként és szabóként, míg a többi szakmát 1-1 fő képviselte. A lánycsókiak rendszeresen jártak a mohácsi vásárba portékáikkal. 1857-ben már két iskola működött a faluban. A kétosztályos római katolikus iskolába 176 fő járt, német és magyar nyelvű oktatás folyt. míg az ortodox iskolába 14 fő tanult, a tanítás nyelve délszláv és magyar volt. Vallási tekintetben 1400 katolikus, 330 ortodox és 12 izraelita vallású lakosa volt a falunak. 1872-ben a község szabályrendeletében még a német nyelvet használták, azonban az ezt követő évben már a nemzetiségi megoszláshoz igazodóan már magyart, horvátot és szerbet is. Ez időben a mohácsi járás területén 3 ilyen négynyelvű falu létezett. A 70-es évek elején alakult meg 70 taggal a Lánycsóki Olvasóegylet, amely fontos szerepet töltött be a falu kulturális életében. 1898-1906 között napirendre került az iskolák államosítása, ezzel a kormányzat a németek és szerbek magyarosítását kívánta előmozdítani. A községben az intézkedés ellenállásba ütközött, az állami népiskolát nem állították fel. A templomban bevezették a magyar nyelvű istentiszteletet, csak minden harmadik alkalommal engedélyezték a német nyelvű prédikációt. A német nyelvű lakosság az intézkedés ellen fellázadt, így csak a csendőrség kivezénylésével volt elérhető a magyar nyelvű mise megtartása. 1901-es évhez fűződik a temetői kápolna felépítése, amit a Fájdalmas Szűz tiszteletére szenteltek fel. 1908-ban 44 taggal létrejött az Első Független Népkör, majd 48 taggal a Római Katolikus Gazdasági és Olvasókör alakult meg. Három évvel később 28 fővel hozták létre a Lánycsóki Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, amely 1914-ig működött, majd 1939-ben újjáalakult. 1909. augusztus 7-én változott a község közigazgatási határa, levált és önálló jegyzőséget alapított Babarc község. 1912-ben Keresztény Kör alakult, hatására bővült a katolikus iskola, öt tanteremmel és öt tanítóval működött. Az első világháborúnak 69 lánycsóki áldozata volt, emlékükre 1923-ban emlékművet állítottak. 1918-1921 között Lánycsók szerb megszállás alatt volt. (Ld. Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság) Ezt követően a szerb lakosság száma jelentősen lecsökkent, mivel sokan áttelepültek az Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba. Következményeként 1923-ban megszűnt a szerb iskola. Az 1920-as években jött létre a Lánycsóki Levente Egyesület, amely 1944-ig működött. Színtere az 1925-1926-ban épült Népház volt. 1925-ben felépült a katolikus Gazdakör. 1927-ben megindult a megye villamosítása, ezzel együtt Lánycsóké is. Élénk egyesületi élet folyt ez időben, megalakult a Lánycsóki Lövész Egyesület, a Magyarországi Németek Népművelődési Egyesület. A község elöljárósága 1 bíróból és 5 esküdtből állt. A tisztviselők 1928-ban: Plesz József bíró, Frantz (Fogarasi) Miklós segédjegyző, Hengel Boldizsár népiskola igazgató, dr. Heckenberger Konrád pápai kamarás, római katolikus lelkész. Összesen 92 iparos, kereskedő és két földbirtokos. Az 1930-as népszámlálás szerint 2170 fő élt a községben: 1611 német, 498 magyar, 43 horvát, 8 szerb és 10 egyéb anyanyelvű. 1932-ben német népművelési egyesület alakult, melynek működése mindenkire nagy hatással van. 1932-ben megalakult a Credo egyesület. 1939-ben a templomot Gebauer Ernő újrafesti. 1941-ben jött létre a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, s megalakult a Volksbumd helyi csoportja, mindkettő 1945-ig tevékenykedett. A kitelepítéshez felhasznált 1941-es népszámlálás adata szerint 1857 német anyanyelvű és 1620 német nemzetiségű lakosa volt Lánycsóknak. A németek Bácsfalu dülőben megkísérelték feltartóztatni a szovjet csapatokat, de november 26-án azok elfoglalták a falut. A harcok során 1 polgári személy vesztette életét, 6 ház romba dőlt, és 5 megsérült. A községháza épülete leégett, így a közigazgatás helyszíne két családi ház lett. A II. világháború lánycsóki halottainak száma 98 fő volt. A harcok után a község élete csak lassan került vissza rendes kerékvágásába. 1945-ben 1447 fő élt a faluban, a nemzetiségi megoszlást tekintve a németek száma jelentősen csökkent. 1946-47. évben Lánycsókról 592 német lakost telepítettek ki Németországba, 120 személyt Ófaluba. Helyettük Zala megyéből és a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről 74 személyt telepítettek a faluba, a lakosság negyede maradt őslakos. 1945-ös esztendő a földreform éve volt. Megalakult a Földigénylő Bizottság. Szeptember 21-én készült juttatási jegyzékben 195 személy szerepelt szőlővel és szántóval. Ekkor 3380 kh szántót, 396 kh rétet, 115 kh kertet, 520 kh szőlőt, 10 kh legelőt, 54 kh erdőt, 1 kh nádast és 235 kh földadó alá nem eső területet regisztráltak. 1946. augusztus 14-én Nett János elnök és Takács János vadászmester vezetésével megalakult a Sólyom Vadásztársaság. Szeptemberben megalakult a helyi földműves szövetkezet. Kezdetben a szervezés, a gazdák és vállalatok közötti szerződések megkötése folyt, majd a talajművelő gépek, cséplőgépek bérmunkáinak elvégzésével, a termények és állatok felvásárlásával foglalkoztak. 1946 tavaszán 168 fő lépett be a Kommunista Pártba. A kitelepítés 1947-48 évben fejeződött be, és 1186 főt érintett. Az itt maradt németek vagyonelkobzás alá estek, így alkalmi munkával, ipari üzemekben, illetve a Bólyi Állami Gazdaság alkalmazásában végeztek munkát. 1947-ben megkezdte működését a mozi. 1949-ben létesült óvoda a községben, s ez időben már nem vontak össze évfolyamokat. 1949. október 1-jén "Csillag" néven termelőszövetkezetet alakítottak, melybe 42 gazda lépett be. A területe 246 kh volt. Központja a Kaposi tanya lett. A tsz első eredménye gyenge volt, megegyezett az egyéni gazdákéval. A közigazgatás átszervezése 1950. október 22-én történt, amikor 75 taggal megalakult a Községi Tanács. A Végrehajtó Bizottság első elnöke Bodnár Józsefné, a vb. titkári teendőket Kocsis Györgyre bízták, aki 1975-ig látta el e tisztséget. Jelentős és fejlesztő beruházásnak minősült az 1949-1950 között épült bekötőút, mely a Pécs- Mohácsi főközlekedési úthoz kapcsolódott. Ekkor létesült az első idénybölcsöde, évi 6 hónapos működéssel. A községi tanács vb. elnöke 1954-es tanácsválasztásokon Horváth Antal lett. Megkezdődött a járdaépítés, az általános iskolában 250 tanuló járt, az intézményt Sándor Károly igazgatta. Az 1956-os forradalomnak helyben nem volt hatása. 1958-ban létrejött a Lánycsók és Vidéke Takarékszövetkezet. A 60-as évek elején dinamikus fejlődés jellemezte Lánycsókot, az általános iskola 3 új tanteremmel bővült, politechnikai termet, gyakorlókertet és tornatermet is kialakítottak. A termelőszövetkezet tehénistállót és sertésfiaztatót épített. A mozi működött, de a gazdasági mutató csupán 87%-ra teljesült. 1969. január 1-jén a kisnyárádi általános iskolát beolvasztották a lánycsókiba, így 400 tanulója lett a körzeti általános iskolának. Ez évben megszűnt a Kisnyárádi Községi Tanács és a község közigazgatása Lánycsókhoz kapcsolódott. Tanácselnök Auth Péter lett. Lánycsók népessége 1970-ben 2398 fő volt. Megalakult a Szekszárdi Szabószövetkezet lánycsóki telepe, mely a község asszonyainak, 80 főnek adott munkalehetőséget. Az orvos, védőnő, az ápolónő az egészségházban végezték munkájukat, s ellátták a két községet. A könyvtár és a KISZ a Gazdakör épületében működött. A Népház művelődési házként működött. Az óvoda 7 óvónővel, 3 dajkával és 2 szakácsnővel üzemelt. A mozi 142 fő befogadóképességű volt, heti 3 alkalommal 5 filmet vetítettek. 1974-ben megkezdték a közel 14 km hosszúságú vízvezeték kiépítését, melyet 1975. december 28-án adtak át. Az általános iskolában német nemzetiségi szakkör alakult. 1980-as népszámlálás szerint Lánycsók községnek 2435 fő lakosa volt. Az 1990. március 25-én tartott országgyűlési választáson a Független Kisgazda Párt, a második fordulóban az egyéni jelöltek közül dr. Wekler Ferenc kapta a legtöbb szavazatot. Ekkor a község lakóinak száma 2701 fő, a munkaképes lakosok száma 1480 fő, akik közül a mezőgazdaságban 297 fő dolgozott, itt a Szajki Mgtsz., a Bólyi MG. Kombinát adott munkát. A szennyvízcsatorna kiépítése, a falu szilárd útburkolattal ellátása, a közvilágítás bővítése befejeződött. Az általános iskolában 16 tanteremben 344 gyermek tanult, a nevelők száma 22, napközi otthonos óvoda férőhelyeinek száma 125, a kihasználtság 55%-os, a dolgozók száma 17 volt. Az idősek klubja kihasználtsága 75%-os, a férőhelyek száma 15, a dolgozók száma 4. Befejeződött a Népház teljes rekonstrukciója. Mozi már nem működik a községben. Az 1990 évi választáson Hadra Józsefet választották polgármesterré. Lánycsók és Kisnyárád községek létrehozták a közös körjegyzőséget, dr. Fodor Károlyt választották körjegyzővé, aki a tisztséget 2001. május 31-ig látta el. 1992-ben Lánycsók elkészíttette címerét és zászlaját. Ez évben kezdetét vette a gázprogram, megkezdődött a Sportcsarnok építése, amit október 23-án át is adtak. A kábeltelevízió-hálózat is kiépült. A 2002-ben 2760 lélekszámú község évszázadokon át megőrizte a többnemzetiségű formát, békében él egymás mellett magyar, német, horvát és cigány nemzetiség. A lakosság 14,7%-a német, 2%-a cigány, 1,3%-a horvát nemzetiségű. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 3,4% cigánynak, 1,9% horvátnak, 17,1% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 2,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9% (26,6% nem nyilatkozott). Nevezetességei Római Katolikus Templom 1766 – 1773 között épült, s Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Méretei: 25 m x 12 m x 35 m. 1808-1809. évben Király József pécsi püspök renováltatta. A márvány főoltár Hubert Mihály volt lánycsóki plébános hagyatékából készítették. A főoltárkép S.J. Kölbl alkotása. A felújítás alkalmával emelték a templom mellékoltárát is. 1939-ben a templom belsőt Gebauer Ernő újra festette. A Pécsi Püspökség és Lánycsók község összefogásával 1998-ban megtörtént a templom külső felújítása. Római Katolikus Plébánia Lánycsók egyetlen műemléke az 1760-as években épült. Ma a Lánycsóki Kolping Szervezet működésének színhelye. Sportcsarnok 1992. október 23-án adták át. Népház A Lánycsóki leventeegylet székháza az 1925-26-ban épült Népház volt. Az épületben egy szobát a katolikus leányegyesület iskapott, és nyári óvoda céljára is átengedték. A Népház épületét – megőrizve az épület sajátosságát, külső megjelenését – 1990-ben a községi tanács felújíttatta. A művelődési házként funkcionáló építmény a község központjában helyezkedik el, helyet adva a kultúrprogramoknak, községi rendezvényeknek, szakkörök és egyesületek összejöveteleinek. Általános Iskola 1762-ben alapították meg Lánycsók községben az első, egy tantermes katolikus iskolát. 1771-ben 40 iskolás gyermek tanult olvasás, írás és hittan tantárgyakat. A képen látható épület ezen iskola helyén épült fel 1888. Az épület külső megjelenésében a mai napig őrzi sajátosságait. Az épület ma 16 tanteremmel 270 gyereknek biztosít kéttannyelvű (magyar – német) oktatást. Takarékszövetkezet 1958-ban alapították a Lánycsók és Vidéke Takarékszövetkezetet Lánycsók, Kisnyárád, Himesháza, Székelyszabar, Szajk és Babarc községek közreműködésével. 1975-ben szűnt meg önállósága, s a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet fiókja lett. 1997-ben épült a képen látható Takarékszövetkezet. Első világháborús emlékmű Második világháborús emlékmű 1991-ben Lánycsók önkormányzata a második világháborúban elesettek emlékére állíttatta az emlékművet, mely Bakó László szobrász műve. Átadása 1991. május 18-án történt. Német néprajzi gyűjtemény Felvidékről Lánycsókra telepített családok emlékműve Híres lánycsókiak Arató Károly költő Bélavári Zita divattervező Orsós Erzsike cigány népdalénekes Puch László MSZP -s politikus Szabó Éva keramikus, porcelántervező művész Partnertelepülések Markt Hartmanndorf Wiesloch Helsa Wickenrod Székelydobó Csókfalva Székelykeresztúr Celia Mara Celia Mara (1961. július 27. –) brazil énekes, zeneszerző, dalszerző, jazz-zenész és zenei producer. A '90-es évek óta nagyrészt Bécsben él, rendelkezik osztrák állampolgársággal is. Dél-amerikai U20-as labdarúgó-bajnokság A Dél-amerikai U20-as labdarúgó-bajnokság (angolul: U-20 South American Championship, vagy South American Youth Football Championship) egy a CONMEBOL által kiírt labdarúgótorna, a 20 éven aluli labdarúgók számára. A tornát 1954 óta rendezik meg és egyben selejtező is az U20-as labdarúgó-világbajnokságra. A jelenlegi címvédő Argentína, a legsikeresebb válogatott pedig Brazília csapata 11 győzelemmel. The Eminem Show A The Eminem Show című volt Eminem harmadik albuma. Az album bestseller volt 2002-ben, év végéig 7,6 millió fogyott belőle. 2003-ban megnyerte a Grammy-díjat a legjobb rapalbum kategóriában. A Cook-szigetek a 2011-es úszó-világbajnokságon A Cook-szigetek a 2011-es úszó-világbajnokságon három úszóval vett részt. Örebro megye Örebro megye (Örebro län) Közép-Svédország egyik megyéje. Szomszédai Västra Götaland, Värmland, Dalarna, Västmanland, Södermanland és Östergötland megyék. Tartomány A megye a történelmi tartományok területein fekszik. Címer A megye címerében a három történelmi tartomány címere van összevonva. Ha a korona is rajta van, akkor a Megye Adminisztrációs Bizottságát jelöli. Gary Oldman Gary Leonard Oldman (London, 1958. március 21. –) Oscar- és Golden Globe-díjas angol színész, író, filmrendező, producer és alkalmi zenész. Életpályája Színészi diplomáját 1979-ben szerezte a Rose Bruford Drama College ösztöndíjasként. Számos színpadi szerepet játszott, 1985-ben a Brit Színházi Szövetség az év színészének is választotta. Első filmszerepét 1982-ben kapta, de az áttörést az 1986-os Sid és Nancy hozta meg számára, amelyben a Sex Pistols öntörvényű basszusgitárosát, Sid Vicioust személyesítette meg. Ettől kezdve főként különös, excentrikus figurákat játszott: volt Drakula, Ludwig van Beethoven, Lee Harvey Oswald, Poncius Pilátus, sőt az ördög is. Híressé vált arról, hogy nagyszerűen vált a különböző akcentusok között és hogy nagyon hihetően játssza el a pszichotikus vagy őrült személyeket. Többször nősült: Lesley Manville 1987–1990, Uma Thurman 1990–1992, Donya Fiorentino 1997–2001, Alexandra Edenborough énekesnő 2008-2015 között volt a felesége. Következó párja Gisele Schmidt 2017-től. Filmszerepei Videojátékok 2014 ....Professor Layton vs. Phoenix Wright: Ace Attorney....Story Teller 2010 ....Call of Duty: Black Ops....Viktor Reznov kapitány / Dr. Daniel Clarke 2008 .... Call of Duty: World at War ....Sgt. Reznov 2008 ....The Legend of Spyro: Dawn of the Dragon....Ignitus 2007 ....The Legend of Spyro: The Eternal Night....Ignitus 2006 ....The Legend of Spyro: A New Beginning....Ignitus 2003 ....True Crime: Streets of LA....Rasputin "Rocky" Kuznetskov / Masterson ügynök 2003 .... Medal of Honor: Allied Assault ....Sgt. Jack Barnes 1998 ....The Fifth Element....Jean-Baptiste Emmanuel Zorg 1993 ....Bram Stoker's Dracula....Count Dracula....Pinball Díjak és jelölések BAFTA-díj 1988 jelölés: Legjobb férfi alakítás (Hegyezd a füled!) 1998: Legjobb eredeti forgatókönyv (Éhkoppon) Arany Málna díj 1996 jelölés: legrosszabb páros (A skarlát betű) Golden Globe-díj 2018: legjobb drámai színész (A legsötétebb óra) Oscar-díj 2018: legjobb férfi főszereplő (A legsötétebb óra) Érdekességek Lon Chaney óta az egyetlen színész, akit „az ezerarcúként” emlegetnek, mivel bármilyen karaktert képes eljátszani. A Henry és June az egyetlen film, amelyben Maurice Escargot néven szerepelt. Ő játszotta az ördögöt a Guns N’ Roses 'Since I Don't Have You' dalának videójában. A Rosencrantz és Guildenstern halott DVD -kiadása a 47. születésnapján jelent meg. A Doktor zsiványok ( 1999 ) című film egyik vezető producere volt. Griffes-indás kultúra A Griffes-indás kultúra László Gyula kettős honfoglalás elméletében egy 670 táján történt sztyeppei bevándorlás népéhez kapcsolható. Kései avarok László Gyula kettős honfoglalás elméletében egy korai bevándorlási hullám figyelhető meg az Árpád népe honfoglalását megelőző időkben. Azt a műveltséget, amely e korai bevándorlási hullám népéhez köthető, László Gyula griffes-indás kultúra néven nevezi meg. A történészek más források alapján is helytállónak tartják egy sztyeppei nép kárpát-medencei betelepülését a 670-es években. Az 568-as „korai avarokhoz” viszonyítva László Gyula a „kései avarok” kifejezést is használja rájuk. A „kései avarokat” azonosító „griffes-indás” díszítések számos régészeti leleten találhatók, de főleg övvereteken és szíjvégeken. László Gyula szerint ez a motívumkincs a betelepülők belső-ázsiai eredetére (griffesek) és illetve Volga-menti eredetére utal (indások). helytállónak tartanak egy onogur-bolgár betelepülést a 670-es években. Szimmetriajegyek az avar-kori griffes-indás művészetben Az avar-kori griffes-indásnak is nevezett műveltségkör régészeti leletein újszerű struktúrafejlesztésekre figyeltek föl a kutatók. A bronzból öntött szíjvégeket igen gyakran fríz és kettősfríz mintázatok borítják. A frízek gyakoriak a művészetben, de a kettősfrízek mintázata ritka és gazdag a griffes-indás megjelenése a Kárpát-medencében. Frízek A frízekben elemek ismétlődnek a mintasorban. Négyet a síknak csak egyféle egybevágósága generálja, az ötödik ezekből összetett. Az első típust az eltolás (transzláció) generálja, jele t. A másodikat a csúsztatva tükrözés (jele g, a kristálytani glide-reflection megnevezéssel összhangban), a harmadikat a tükrözés generálja, két párhuzamos, a fríz vonalára merőleges tükrözéspár. Jele m (mirror = tükör, nemzetközi jelöléssel). A negyedik egyszerű alapfrízt a félfordulat hozza létre, két egymás utáni félfordulat, jele 2 - illeszkedve a kristálytani jelölésrendszerhez. Az ötödik alapfríz összetett, mert kétféle mozgás generálja: egy fél fordulat és a frízsávra merőleges tengelyű tükrözés (jele mg, Schattschneider - Senechal-féle jelölés). Kettősfrízek A kettősfrízeket két óriásmolekulából, két egybevágó alapfrízből összetettnek tekinthetjük. A kettőzött frízeket úgy kaphatjuk meg, ha a kiindulási frízre merőleges irányban minden alapfrízbeli elemet megkettőzünk. Ezt megtehetjük a négyféle egybevágóság (t, g, m, 2) valamelyikével. Az öt alapfrízből a négyféle egybevágósággal, mint szimmetriaművelettel, összesen 20-féle kettőzött frízt állíthatunk elő. Előfordulásuk a griffes-indás művészetben A kettőzött frízek fölsorolt típusai közül több előfordul az avar-kori griffes-indás (és a honfoglalás-kori palmettás) mintázatú régészeti leleteken. A leggyakoribb m-t és m-m típusok mellett az m-g, az m-2, az m-mg, a 2-2, a 2-g és a t-2 típusokra találtak eddig példákat Technológia és intuitív matematika kapcsolata A avar-kori griffes-indás szíjvégeken megfigyelhető kettősfríz mintaszerveződések (kettősfrízek) szövéstechnológiai eredetét valószínűsíti a tiszafüred-majorosi 2-g típusú szíjvég mintázata, amely egy hálózatban elhelyezkedő elemi szálegyüttes-csoport rendszerének tekinthető. A tiszafüred-majorosi 22. sír 2-g típusú kettősfríze mellett még számos bizonyíték szól amellett, hogy az avar-kori szíjvégek szövéstechnológiai ismereteket is őriznek. Ugyancsak a Tiszafüred-majorosi avar temetőben az 577. sírban lelt szíjvégen a p4g szerveződésű szövet részletét található (Garam Éva ásatása). A fríztípusok egyszerűbbek, gyakoribbak, mert olyan alakzatrendszerek, amelyek gyakran megjelenhetnek a természetben. Az összetettebb kettősfríz szerveződések azonban intuitív matematikai felfedezéseknek tekinthetők. Ezeket különböző technológiák, például a szövés ismeret és gyakorlása segíthette. Az ennek nyomán létrejött mintázat-fejlesztések a műveltségi közösségben öröklődnek. Az ilyen nem triviális kettősfrízek használata e közösségek jellemző vonása lehet. Ezeket az etnomatematikai tudományág vizsgálja. Adler Illés Adler Illés (Zenta, 1868 – Budapest, Terézváros, 1924. február 19.) rabbi. Élete Adler Sándor és Wéber Jozefin fia. Héber tanulmányait Pakson, Balassagyarmaton és Pozsonyban, a világi studiumokat magánúton végezte. 1891-ben Kiskunfélegyháza papja lett, 1896–1907 között Óbudán rabbi. Tizenegy évig működött itt, mikor Pest hívta meg rabbijául Pollák Eleázár helyére a Rumbach utcai templomba. Kora ifjúságában már az Egyenlőség című lap munkatársa volt, több dolgozata jelent meg itt és más felekezeti lapokban, valamint az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat és az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület évkönyveiben. Az Egyenlőségben jelent meg nevezetes sorozata a magyar rabbik szentföldi útjáról. Tudósként többek között a kabbalával foglalkozott. Budapest egyik legnépszerűbb papja és szónoka volt, az Otto Wagner tervezte Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában működött. Az első világháború alatt tábori lelkész volt századosi rangfokozatban. Rabbiként az úgynevezett status quo ante irányzathoz tartozott. Halálát epehólyag-gyulladás okozta, a Kozma utcai izraelita temetőben temették el. Felesége Krammer Janka volt. Carelles Carelles település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 263 fő (2015). Carelles Levaré, Colombiers-du-Plessis, Montaudin, Saint-Berthevin-la-Tannière és Saint-Denis-de-Gastines községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piros László Piros László (Újkígyós, 1917. május 10. – Szeged, 2006. január 13.) magyar katona, kommunista politikus, belügyminiszter. Eredeti végzettsége hentessegéd. Élete Apja Piros András, anyja Bikádi Mária. Szülei Magyarbánhegyesen 12 kishold földön gazdálkodtak, de a harmincas évek végére tönkrementek. Négy gyermeket neveltek, két fiút és két leányt. 1941-ben nősült, felesége Kovács Vilma. Négy gyermekük született, három fiú és egy leány. A hat elemi elvégzése után 1930–1934-ig hentes és mészárosipari tanuló volt Orosházán. 1939-ig mint szakmunkás a húsiparban dolgozott, főként Budapesten. 1939 őszén sorkatonai szolgálatra hívták be a határőrséghez, 1941 decemberében szerelt le. 1942 végén újra behívták katonának, és kivitték a keleti frontra, ahol 1943 januárjában Voronyezsnél fogságba esett. A hadifogolytáborban aktívan részt vett az antifasiszta mozgalomban. Előbb elvégezte a hat hónapos antifasiszta iskolát, majd a kijevi partizániskolára került. 1944 őszén partizánbevetésre jelentkezett. 1945 januárjában egy csoport volt partizánnal tért haza Magyarországra, Debrecenbe, ahol az ideiglenes magyar kormány működött. Budapestre kerülve kb. két hétig nyomozó volt a politikai rendőrségen. 1945 februárjában a Szaktanács kis- és vegyesipari titkára lett. A szakszervezetek XVI. közgyűlésén, 1945. december 2-án főtitkárhelyettessé választották. 1945. június 24-én a szakszervezetek képviseletében jutott be az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945-től 1957-ig nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő. 1946 januárjától 1950 decemberéig az MKP, illetve az MDP budapesti pártbizottságának, 1948. júniustól, az egyesülési kongresszustól 1956 októberéig az MDP Központi Vezetőségének tagja, illetve póttagja. 1950 és 1953 között, majd 1955. áprilistól 1956. október 23-ig a politikai bizottság póttagja volt. 1949-ben a SZOT főtitkárhelyettese és a Magyar Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. 1950-ben az Államvédelmi Határőrség parancsnokává nevezték ki vezérőrnagyi rangban. 1953. június 4-től Gerő Ernő belügyminiszter első helyettese, majd 1954. június 6-tól belügyminiszter. Belügyminiszteri minőségében részt vett a koncepciós perek felülvizsgálatával, az áldozatok rehabilitálásával megbízott bizottság munkájában. Az MDP Központi Vezetőségének 1956. október 23-án éjszaka tartott ülésén kimaradt a politikai bizottságból, 26-án a kormányból is. Október 28-án Gerővel, Hegedüs Andrással együtt a Szovjetunióba távozott. November 3-án visszatért az országba. November 10-én Kádár János felszólítására visszament a Szovjetunióba, ahonnét 1958 augusztusában térhetett vissza Magyarországra. 1957. május 9-én az országgyűlés megfosztotta mandátumától. 1958 szeptemberétől a Szegedi Szalámigyár főmérnöke, majd 1969-től igazgatója volt. Vezetése alatt a hetvenes években sor került a gyár történetének legnagyobb rekonstrukciójára. 1977-ben ment nyugdíjba mint a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója. Nyugdíjasként évekig a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának elnöki tisztét töltötte be. Kitüntetései Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozat (1947) Kossuth-érdemrend III. osztály (1948) Magyar Népköztársasági Érdemrend III. fokozat (1950) Munka Érdemrend arany fokozat (1970) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1977). Emlékezete Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében. 1997-es UEFA-szuperkupa Az 1997-es UEFA-szuperkupa a 23. európai szuperkupa-döntő volt. A mérkőzéseket 1998. január 8-án és március 11-én játszották le az 1995–1996-os UEFA-bajnokok ligája győztese, a német Borussia Dortmund, és az 1995–1996-os kupagyőztesek Európa-kupája győztese, a spanyol Barcelona között. A szuperkupát a Barcelona nyerte 3–1-es összesítéssel. Mérkőzés adatok Második mérkőzés A szuperkupát az FC Barcelona nyerte 3–1-es összesítéssel. Nannophrys A Nannophrys a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Dicroglossidae családjába tartozó nem. Korábban a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozott, de a legújabb filogenetikai kutatások alapján a Dicroglossidae osztályba helyezték Elterjedése A nembe tartozó fajok Srí Lanka endemikus élőlényei. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Nannophrys ceylonensis Günther, 1869 Nannophrys guentheri Boulenger , 1882 Nannophrys marmorata Kirtisinghe, 1946 Nannophrys naeyakai Fernando, Wickramasinghe, & Rodrigo, 2007 123-as busz (Pécs) A pécsi 123-as jelzésű autóbusz a Rózsadombi lakótelep és Deindol között nyújt közvetlen kapcsolatot a Belváros érintésével. A munkanapokon induló járat 40 perc alatt teszi meg a 14,7 km-es távot. A fonódó hálózat II. ütemének bevezetése előtt munkanapokon reggel indult két járat, hogy a deindoliak átszállás nélkül jussanak el munkahelyeikre, iskolájukba. A járat 21 perc alatt ért a Zsolnay-szoborhoz. A járatok a Zsolnay-szobor után a 4-es útvonalán, 4-es jelzéssel tértek vissza Uránvárosba. Története 2002. március 18-án indult az első 123-as járat a jelenlegi útvonalon. 2010. szeptember 1-jétől megáll a Gyümölcs utca megállónál is. 2014. február 1-jétől a Fagyöngy utca és Deindol között közlekedik. Gyermekgondozási díj A gyermekgondozási díj (gyed) Magyarországon az egészségbiztosítás ellátásainak keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely a szülő jövedelemkiesését hivatott pótolni. Jogosultság Gyermekgondozási díjra jogosult: a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át (akár megszakításokkal is) biztosított volt, a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyedre való jogosultság szempontjából szülőnek kell tekinteni: a vér szerinti és örökbefogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat, azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a gyámot. Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig részesülhet gyermekgondozási díjban. Nem jár a gyed A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj: ha a gyermek egyéves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ha munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét, ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletbe) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. nevelőszülőnek, helyettes szülőnek Igénylése A gyed iránti igényt írásban foglalkoztatott esetén a foglalkoztatónál, egyéni vállalkozó esetén a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. A nyomtatvánnyal együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, vagy be kell mutatni: gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást, gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat, magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magán-nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot, az oktatási intézmény igazolása a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejéről. Összege A gyed alapja a naptári napi átlagkereset, melynek megállapítása kétféle módon történhet: A szülőnek van 180 napi jövedelme A szülőnek nincs 180 napi jövedelme A gyermekgondozási díj összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70%-a. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja. Folyósítás A gyermekgondozási díj iránti igényt a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja. A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. A gyermekgondozási díjat havonta utólag folyósítják, kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztárak pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára átutalással. Méltányosság A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyedre való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani. Választás különböző pénzbeli ellátások között A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás), illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. Amennyiben a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást. GYED Extra 2014. január 1-jén lépett életbe a „GYED EXTRA” néven ismertté vált törvény. A törvényben szabályozott lényeges változások: - Ha a gyed, vagy a gyes folyósítása közben újabb gyermek születik, akkor a korábbi gyermek után járó ellátás folyósítása nem szűnik meg, hanem a jogosultság teljes ideje alatt mindkét gyermek után továbbfolyósítják a mindkét gyermek után járó összeget. - Aki a gyermek kétéves koráig jogosult gyedre, ikerszülés esetén a gyermek hároméves koráig lesz jogosult erre az ellátásra. - A kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet dolgozni. - Annak, aki magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozatán a szülést megelőző két éven belül 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és a hallgatói jogviszony fennállása alatt, illetve annak szüneteltetését vagy megszűnését követően 1 éven belül szül, is jár a GYED. (Diplomás GYED) Kapcsolódó tudnivalók A gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. 1999. december 31-ét követően a gyermekgondozási díj folyósításának időszaka azonban csak abban az esetben tekinthető szolgálati időnek, ha a nyugdíjjárulékot azután megfizették. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira a gyermekgondozási díjban részesültek akkor is jogosultak, ha nem biztosítottak. Nem köteles költségtérítést fizetni az a 2006. december 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató, aki az adott oktatási időszak első napján gyermekgondozási díjban részesült. Forrás Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyermekvállalás támogatása – Gyermekgondozási díj 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel Bővebben Magyarország.hu – Gyermekgondozási díj Szociális és Munkaügyi Minisztérium – Gyermekgondozási díj Szent Margit Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának honlapja – Gyermekvállaláshoz kapcsolódó szociális ellátások Vital Magazin Online – Gyermekgondozási díj Velvet – Poronty – Gyermekszületéssel kapcsolatos anyagi juttatások Kiegészítések Írásmódjához lásd: AkH.12 285. b) „Az Országgyűlés 1999. november 9-i ülésnapján fogadta el a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényt, mely 2000. január 1-jétől hatályos. A GYED ismételt bevezetésének célja a népesedési mutatók kedvezőbb irányú befolyásolása. A gyermeket nevelő családok támogatásának e formája a születésszám növelését azoknál a családoknál kívánja ösztönözni, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelem-kieséssel kell számolni.” (Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermekgondozási díj) Feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Az egészségbiztosítás rendszerében biztosítottnak minősülő személyek körét tételesen a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások rendeltetéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg. Ennek alapján biztosítottnak tekinthetők például a munkavállalók, a köztisztviselők, vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülők is. Kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást. Aki a gyermek gondozása ellenére a keresetét részben megkapja, annak csak az elmaradt keresete után jár a gyed. Rendszeres pénzellátás: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, nyugdíjszerű ellátás, baleseti táppénz, hadi-és nemzeti gondozottak pénzellátása, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, ápolási díj, stb. „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon 2 példányban Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat. Az anyakönyvi kivonat hátoldalára az egészségbiztosítási pénztár feljegyzi, hogy „gyedet igényelt” és a feljegyzést dátummal aláírással és bélyegző lenyomattal látja el, majd ezt követően visszaadja, vagy ajánlott, tértivevényes levélben visszajuttatja a biztosítottnak. 2007-ben ez bruttó 131 000 Ft Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el ezt az összeget, akkor a GYED alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni. A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Azzal a kiegészítéssel, hogy a gyed maximálisan megállapítható bruttó összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2007. évi felső határa havi bruttó 91 700 Ft. Kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. OEP tájékoztató a Gyed extráról Kancsal Tamás Kancsal Tamás (Budapest, 1951. október 17. –) olimpiai bronzérmes világbajnok magyar öttusázó, edző. 1963-ban kezdett sportolni a KSI-ben vízilabdázóként. 1965-től úszó lett a Spartacusban és a Vasasban. 1969-től a MAFC háromtusázója volt. 1971-ben a Honvédhoz igazolt. 1972-ben még háromtusában lett magyar bajnoki bronzérmes. 1973-ban öttusa egyéni magyar bajnokságot nyert. Ettől az évtől a válogatott keret tagja lett. 1974-ben csapatban vb ezüstérmet szerzett, egyéniben ötödik volt. A következő évben csapatban világbajnok, egyéniben ezüstérmes lett. Részt vett az 1976-os olimpián, ahol csapatban harmadik, egyéniben kilencedik volt. Ezt követően több éven át nem került be a vb-n szereplő csapatba. 1979-ben csapat világbajnoki ezüstérmet szerzett. 1983-ban vonult vissza az élsporttól. 1983-tól 1988-ig a BHSE edzője volt. 1986-tól 1989-ig a válogatott futóedzője lett. 1988 és 1989 között a magyar szövetségi kapitány szakmai helyettese volt. 1989-ben jelölt volt a szövetségi kapitányi posztra, de nem őt választották. Ezután a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként dolgozott. Az 1991 és 1993 közötti időszakban a dél-koreai válogatott kapitányaként tevékenykedett. 1993-ban kinevezték magyar szövetségi kapitánynak. Ezt a posztot 1996-ig töltötte be. Ezt követően újra a BHSE-ben edzősködött. 2001-től ismét Koreában dolgozott. Díjai, elismerései Az év magyar öttusázója (1975, 1976) Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozata (1988) Mesteredző (1989) Kiváló Nevelő Munkáért (1995) Bay Béla-díj (2016) Lannan irodalmi díj A Lannan irodalmi díj (Lannan Literary Awards) egy sor irodalmi díj, melyeket különböző területeken elért kiváló munkáért oszt ki a Lannan Foundation nevű alapítvány. Az alapítvány díja a világ egyik legnagyobb pénzdíjazású irodalmi díja. A 2006-os év költészeti, szépirodalmi és ismertető irodalmi díjai egyenként mind 150 000$-os pénzdíjjal jártak. Az 1989-ben alapított kitüntetést mind már neves írók, mind ifjú tehetségek kitüntetésére szánják. A díj jól tükrözi a Lannan Foundation baloldali politikai beállítottságát. A családi alapítvány saját bevallása szerint törekszik a kulturális szabadságra, különbözőségre és kreativitásra olyan projekteken keresztül, melyek támogatják a kortárs művészeket és írókat, valamint segítséget nyújtanak azon aktivistáknak is, akik saját környezetük és társadalmuk védelmezése érdekében szállnak síkra." Kitüntettek már sikeres írókat is, mit W.S. Merwin, és olyanokat is, akik inkább politikai munkásságukkal hívták fel tehetségükre a figyelmet, úgy mint Barbara Ehrenreich és Edward Said. Az alapítvány átad egy "Kulturális Szabadság Díjat" is azok számára, akik kimagasló és bátor munkával az alapvető emberi jogok betartásáért küzdenek. Ezt a díjat nemrég Robert Fisk kapta. Korábban pedig olyan rendkívüli személyiségek kapták meg, mint Eduardo Galeano, Claudia Andujar, Mahmoud Darwish, Arundhati Roy, Helen Caldicott és Cornel West. Az alapítvány nem fogad el jelentkezéseket jelölésre. A jelölteket névtelenül ajánlja egy "írókból, tudósokból, kiadókból és szerkesztőkből" álló hálózat, melyek közül végül az alapítvány irodalmi bizottsága választja ki a nyertest. Lannan életműdíjak 2007 : Anne Stevenson 2006 : Gilbert Sorrentino 2004 : W.S. Merwin 2002 : John Berger 2002 : Peter Matthiessen 2001 : Robert Creeley 2001 : Edward Said 2000 : Evan S. Connell 1999 : Adrienne Rich 1998 : John Barth 1997 : William H. Gass 1996 : R. S. Thomas 1993 : William Gaddis 1989 : Kay Boyle Gare de La Joux Gare de La Joux vasútállomás Franciaországban, Chamonix-Mont-Blanc településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Gervais–Vallorcine-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare des Tines Gare d’Argentière Tijuanai Kulturális Központ A Tijuanai Kulturális Központ (spanyolul Centro Cultural Tijuana, rövidítve CECUT) Tijuana város legnagyobb, Mexikó egyik legjelentősebb kulturális intézménye, évente mintegy másfélmillió látogatót vonz. Elhelyezkedés Az épületegyüttes Tijuana egyik legmodernebb kerületében, Zona Ríóban található, közel az országhatárhoz. 35 445 m²-es területen fekszik, a Paseo de los Héroes No. 9350. címen. Történet Két évnyi építkezés után 1982. október 20-án avatták fel, tervezői Pedro Ramírez Vázquez és Manuel Rosen Morrison építészek. Még ebben az évben bemutatták benne az El pueblo del Sol című filmet, melyet külön erre az alkalomra készítettek, és sok pozitív visszajelzést kapott a benne látható mexikói látképek miatt. 1992-től kezdve ad otthont az Alsó-Kaliforniai Zenekarnak (Orquesta de Baja California, OBC) és a Latin-Amerikai Gitárközpontnak (Centro Hispanoamericano de Guitarra). 2008-ban felavatták a központhoz tartozó, El Cubo (,,A Kocka") becenéven nevezett épületet is, mely elnevezésre az adta az ötletet, hogy a központi, gömb alakú épület (a mozi) neve La Bola, vagyis ,,A Labda", ,,A Golyó". Jelene A központ több épületből áll, legjellegzetesebb közülük a nagyjából gömb alakú mozi, mely a város első és egyetlen IMAX-mozija. Szabadtéri részének befogadóképessége kb. 6000 fő, ezen a területen gyakran rendeznek koncerteket, fesztiválokat és különféle kiállításokat. Az épületek 2000 óta egy állandó kiállításnak is otthont adnak: a Museo de las Californiasnak, mely 8 teremben foglalkozik Alsó-Kalifornia történetével, mintegy 350 emléket bemutatva. Emellett található itt egy olyan kiállítás is (Jardín Caracol, azaz Csigakert), ami a spanyol hódítók megérkezése előtti Közép-amerikai kultúrákhoz tartozó szobrokat mutat be. Könyvesboltja, kávézója, valamint előadó- és videótermei mellett egy 1000 fős színházteremmel is rendelkezik. Puymaurin Puymaurin település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 301 fő (2015). Puymaurin Molas, Anan, L’Isle-en-Dodon, Montesquieu-Guittaut, Nénigan, Saint-Ferréol-de-Comminges, Gaujan, Monbardon és Sarcos községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nepál a 2002. évi téli olimpiai játékokon Nepál az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben megrendezett 2002. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 1 sportoló képviselte, aki érmet nem szerzett. Nepál először vett részt a téli olimpiai játékokon. Tórtola de Henares Tórtola de Henares község Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Tórtola de Henares Guadalajara, Fontanar, Yunquera de Henares és Ciruelas községekkel határos. Lakosainak száma 997 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Oyé Oyé település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 308 fő (2015). Oyé Saint-Julien-de-Civry, Amanzé, Briant, Poisson, Prizy, Saint-Christophe-en-Brionnais, Vareilles és Varenne-l’Arconce községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1976 a jogalkotásban 1976-ban az alábbi jogszabályokat alkották meg: Magyarország Törvények(7) 1976. évi I. törvény a honvédelemről 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről 1976. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról 1976. évi IV. törvény az élelmiszerekről 1976. évi V. törvény a közművelődésről 1976. évi VI. törvény a tanácstagok választásáról 1976. évi VII. törvény a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről Törvényerejű rendeletek (35) Forrás : Törvényerejű rendeletek teljes listája (1949 - 1989) 1976. évi 1. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a hagyatéki és az öröklési adók területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 3. törvényerejű rendelet az állami kitüntetésekről 1976. évi 4. törvényerejű rendelet a transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában Moszkvában, 1963. október 22-én aláírt Egyezmény és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályának módosításáról szóló, Moszkvában, 1970. december 18-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1976. évi 5. törvényerejű rendelet a szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény kihirdetéséről 1976. évi 6. törvényerejű rendelet a borok vizsgálati és minősítési módszereinek egységesítéséről Párizsban 1954. október 13-án aláírt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 7. törvényerejű rendelet a házasságkötéshez szükséges kölcsönös beleegyezésről, legalsóbb korhatárról, valamint a házasságkötések anyakönyvezéséről szóló, New Yorkban, 1962. évi december hó 10. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 8. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 1976. évi 10. törvényerejű rendelet a tudományos felszerelések ideiglenes behozatalára vonatkozó, Brüsszelben 1968. szeptember 18-án kelt vámegyezmény kihirdetéséről 1976. évi 11. törvényerejű rendelet az oktatási anyagok ideiglenes behozatalára vonatkozó, Brüsszelben , 1970. június 8-án kelt vámegyezmény kihirdetéséről 1976. évi 12. törvényerejű rendelet a rákkeltő anyagok és hordozók által előidézett ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1974. évi 59. ülésszakán, 1974. június 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 13. törvényerejű rendelet a fizetett tanulmányi szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1974. évi 59. ülésszakán, 1974. június 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 14. törvényerejű rendelet a javító-karbantartó szolgáltatások minőségének védelméről 1976. évi 15. törvényerejű rendelet a könyvtárakról 1976. évi 16. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a gazdasági, tudományos, kulturális vagy sportcélú utazásokhoz illetékmentes vízum kiadása tárgyában Budapesten, 1975. február 25. napján kötött egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 17. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Budapesten, 1975. évi február hó 25. napján aláírt a bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről 1976. évi 18. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Budapesten, az 1975. évi február hó 25. napján aláírt, a kiadatásról szóló szerződés kihirdetéséről 1976. évi 19. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kishatárforgalom szabályozásáról kötött, Budapesten, az 1975. évi november hó 5-én aláírt egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 20. törvényerejű rendelet a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről szóló egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 21. törvényerejű rendelet a Sárospataki Tanítóképző Főiskola elnevezéséről 1976. évi 22. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Guineai Köztársaság Kormánya között a polgári légiközlekedés tárgyában Conakryban , az 1971. évi december hó 7. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 23. törvényerejű rendelet a földrendezésekről 1976. évi 24. törvényerejű rendelet a kisajátításról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelettel 1976. évi 25. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a szolgálati feladatok ellátására kiadásra kerülő magyar-jugoszláv határátlépési igazolványok egységesítése tárgyában Budapesten az 1975. évi november 27. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 26. törvényerejű rendelet az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet módosításáról 1976. évi 27. törvényerejű rendelet az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban , az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 28. törvényerejű rendelet a KGST Alapokmánya, valamint a KGST jogképességéről, kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezmény módosításáról Szófiában, 1974. június 21-én aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről 1976. évi 29. törvényerejű rendelet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szabványainak alkalmazásáról szóló Egyezmény és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szabványáról szóló Szabályzat kihirdetéséről 1976. évi 30. törvényerejű rendelet a lakosság községfejlesztési hozzájárulás rendszeréről szóló 1967. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról 1976. évi 31. törvényerejű rendelet a gyógyszeripari termékek előállítását érintő felügyelet kölcsönös elismerése tárgyában Genfben, 1970. évi október hó 9–11. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 32. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a határmenti árucsere- és szolgáltatás-forgalomról, valamint gazdasági együttműködésről szóló, Budapesten 1976. március 20-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről 1976. évi 33. törvényerejű rendelet a tartós földhasználatról 1976. évi 34. törvényerejű rendelet a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény módosításáról 1976. évi 35. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról Kormányrendeletek 1/1976. (?. ?.) MT rendelet 2/1976. (?. ?.) MT rendelet 3/1976. (?. ?.) MT rendelet 4/1976. (III. 4.) MT rendelet az igazságügyi szakértőkről 5/1976. (III. 30.) MT rendelet a szabadalmi ügyvivőkről 6/1976. (III. 31.) MT rendelet a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról 7/1976. (?. ?.) MT rendelet 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet a mérésügyről 9/1976. (IV. 30.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Koppenhágában, az 1975. évi április hó 11. napján aláírt egyezmény 10/1976. (V. 8.) MT rendelet a tudományos fokozatot elért személyek és hozzátartozóik részére járó ellátások megállapításárólkihirdetéséről 11/1976. (V. 20.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Vietnami Demokratikus Köztársaság Kormánya között a postai és távközlési szolgálat tárgyában Budapesten, az 1975. évi december hó 2. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 12/1976. (?. ?.) MT rendelet 13/1976. (?. ?.) MT rendelet 14/1976. (V. 27.) MT rendelet a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról 15/1976. (VI. 1.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Kormánya között Budapesten, az 1975. évi május hó 3. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetéséről 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről 17/1976. (VI. 7.) MT rendelet a könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 18/1976. (VI. 10.) MT rendelet a középiskolákban, szakközépiskolákban és felsőoktatási intézményekben befejezett tanulmányokról kiadott okiratok, valamint a tudományos fokozatok és címek odaítéléséről szóló okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismerése tárgyában az 1972. évi június hó 7. napján Prágában aláírt egyezmény kihirdetéséről kibocsátott 1975. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 19/1976. (VI. 12.) MT rendelet a szabványosításról 20/1976. (VI. 24.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és Portugália Kormánya között Lisszabonban , az 1975. évi május hó 22. napján aláírt légügyi egyezmény kihirdetéséről 21/1976. (VI. 29.) MT rendelet a Kereskedelmi Vámtarifáról 22/1976. (?. ?.) MT rendelet 23/1976. (VII. 4.) MT rendelet a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, valamint a családi pótlék emeléséről 24/1976. (?. ?.) MT rendelet 25/1976. (VII. 23.) MT rendelet a lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról 26/1976. (VII. 23.) MT rendelet a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról 28/1976. (VIII. 3.) MT rendelet az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről 29/1976. (VIII. 19.) MT rendelet a Magyar Népköztársaságban és a Bolgár Népköztársaságban kiállított, iskolai végzettséget, valamint tudományos fokozatot és címet tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló, Szófiában 1975. évi december hó 19. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről 30/1976. (VIII. 19.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti idegenforgalmi együttműködésről szóló, Kairóban 1975. május 1-jén aláírt egyezmény kihirdetéséről 31/1976. (VIII. 25.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Oslóban, az 1975. évi október hó 6. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 32/1976. (VIII. 29.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Sierra Leone Köztársaság Kormánya között a területeik közötti és azon túlra irányuló légijáratok tárgyában Budapesten, az 1975. évi november hó 5. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 34/1976. (?. ?.) MT rendelet 35/1976. (?. ?.) MT rendelet 36/1976. (X. 17.) MT rendelet a magánszemélyek földadójáról 37/1976. (X. 29.) MT rendelet a gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minősítéséről, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről 38/1976. (X. 29.) MT rendelet a gyógyszerek térítési díjáról 39/1976. (X. 30.) MT rendelet a fegyveres biztonsági őrségről 40/1976. (XI. 17.) MT rendelet a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról 41/1976. (?. ?.) MT rendelet 42/1976. (XII. 18.) MT rendelet a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról Puymoyen Puymoyen település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 2396 fő (2015). Puymoyen Angoulême, La Couronne, Dirac, Torsac és Vœuil-et-Giget községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lápafő Lápafő község Tolna megyében, a Dombóvári járásban. Fekvése A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Lápa-patak mellett fekszik. A település neve is innen ered. A megye nyugati részén, Tolna és Somogy határán található. A megyeszékhely, Szekszárd kb. 75 km-re, a legközelebbi város, Dombóvár kb. 20 km-re fekszik. Szomszédos települések: Várong, Szakcs, Nak. Megközelítése Közúton a 61-es főútról Kocsola felől egy mellékúton; szintén a 61-es főútról Kapospula vagy Attala felől Nakon keresztül egy mellékúton, illetve a Kaposvárt Balatonföldvárral összekötő alsóbbrendű útról Igal felől szintén egy mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 20 km-re lévő Dombóvár vasúti csomópontja. Önkormányzat A képviselő-testület 4 főből és a polgármesterből áll. Története Első írásos említése 1563-ból származik. Ekkor egy török adóösszeírás szerint a koppányi szandzsák része volt. Később a falu elpusztult és lakatlanná vált. 1734-ben települt újra. A település Sobri Jóska halálának (1837. február 17.) helyszíne. Itt zajlott le a „Lápafői csata” néven elhíresült esemény, aminek a végén az ulánus katonaság elől menekülő betyár szíven lőtte magát. Népesség A település népességének változása: 1870 : 478 fő 1949 : 457 fő 1970 : 305 fő 1990 : 204 fő 2001 : 220 fő 2009 : 161 fő 2014 : 171 fő 2001-ben a lakosok 100%-a magyarnak vallotta magát. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 5,4% németnek, 1,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 45%-a református, kb. 40,5%-a római katolikus és kb. 2%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 12,5%. 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,3%, református 39,9%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 9,5% (11,3% nem nyilatkozott). Római katolikus egyház A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületében lévő Naki plébániához tartozik filiaként. Református egyház 16. századi adatok alapján a településen nagyon hamar, a század közepe táján megjelent a reformáció. Korabeli iratok református településként említik. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint társegyházközség. Nevezetességei Református templom: 1785 - 1790 között épült. Homlokzat előtti, háromszintes tornya 1899 -ben épült hozzá. Második világháborús emlékmű Híres emberek Galgóczy Károly ( 1823 – 1916 ) mezőgazdász, gazdasági szakíró, az MTA levelező tagja itt született. Sobri Jóska ( 1810 – 1837 ) híres bakonyi betyár 1837. február 17-én itt lelte halálát. Dél-európai földipocok A dél-európai földipocok vagy középtengeri földipocok (Microtus duodecimcostatus vagy Pitymys duodecimcostatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A dél-európai földipocok az Ibériai-félszigeten és Dél-Európa nyugati részén fordul elő. Egyéb Az állat, megjelenésében és életmódjában nagyon hasonlít a közönséges földipocokhoz (Microtus subterraneus). Alaemon hamertoni Az Alaemon hamertoni a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába és az Alaemon nembe tartozó, 17-21 centiméter hosszú madárfaj. Szomália száraz füves területein él. Többnyire rovarokkal táplálkozik. Monogám, májustól júniusig költ. Alfajok A. h. tertia (S. R. Clarke, 1919) – északnyugat- Szomália ; A. h. altera (Witherby, 1905) – észak- és északkelet- Szomália ; A. h. hamertoni (Witherby, 1905) – középső Szomália partvidékétől Etiópia határáig. Conecto A Conecto („összekapcsolódás”) Vastag Csaba többszörös Fonogram díjas énekes második, 2013-ban megjelent nagylemeze. Története A lemez előmunkálatai még 2012-ben kezdődtek. A lemezen többen is dolgoztak, olyanok mint Müller Péter Sziámi, Rakonczai Viktor és Majoros Péter (Majka). 2012 év végén sokat dolgozott, dolgoztak a lemezen. Még ebben az évben két dalt is bemutatott a megjelenő lemezéről. Az első volt a Szerelem vándora, amit a Való Világ 5 fináléjában mutatott be. A dal később egy klipet is kapott, és rengeteg elismerést és díjat. A YouTube videomegosztó oldalon pedig rengeteg nézettséget szerzett a dal. A második dal pedig Ugye érzed címmel jelent meg, aminek premierjét az X-Faktor 3. évadának a hatodik döntőjében halhattunk először. Ez a dal is kisebb-nagyobb sikereket ért el. A munkálatok viszont kicsit szüneteltek, mikor Csaba a Szombat esti lázban táncolt partnerével Mármarosi Tündével amit később meg is nyertek. Viszont emiatt egy kicsit talán késett is az album. Csaba 2013 nyarán a munkák mellett rengeteget fellépett. A felvételek 2013 októberében és novemberében zajlottak. Az album megjelenése előtt még egy dalt bemutatott az X-Faktor színpadán, a Megküzdök érted című dalt. Pár napra rá már a rádiók is játszották. Decemberben kiadásra került az album. Csaba az albumán dalszövegíróként és zeneszerzőként is részt vett. Csabának több lemezbemutató koncertje is várható a közeljövőben, majd egy világszínvonalú koncertturnéra is készül a jövő évben. Kislemezek Őrizd az álmod : 1. Őrizd az álmod 2. Őrizd az álmod (angol verzió) 3. Őrizd az álmod (akusztikus változat) Szerelem Vándora : 1. Szerelem vándora 2. Szerelem vándora (hosszabb verzió) Ugye érzed Megküzdök érted : 1. Megküzdök érted 2. Őrült éjjel Conecto-turné Az album megjelenése után, Csaba folyamatosan készülődött a lemezbemutató koncertekre illetve a nagy nyári turnéra. Három nagyobb lemezbemutató koncertje volt, Budapesten a Syma csarnokba, Debrecenbe illetve Pécsen. Mind a három szuperkoncert nagy sikert aratott. A márciusi nagykoncertek után, Csaba május végén kezdte meg a turnét, zenekarával. A koncertsorozat címe CONECTO:A mi utunk lett. A koncertsorozat a jelen állas szerint, az év végén ér majd véget. A Conecto turné dalai Már tudom Megküzdök érted Vendég Ugye érzed Törékeny világom Kartonvilág A nap mikor születtél Törött tükör Szállj Hangokba zárva (Vastag Tamással) Őrizd az álmod (Vastag Tamással) Őrült éjjel Papírlapok a szélben Kell, hogy mindig ölelj Szerelem vándora My Way Jégszív Menedék Ezen kívül öccse, Vastag Tamás is énekel két számot: Soha még Holnaptól A koncertsorozat listáját ősztől átalakítják. Már tudom Vendég Ugye érzed Törékeny világom Félig rajzolt képregény A nap mikor születtél Törött tükör Hangokba zárva (Vastag Tamással) Őrizd az álmod (Vastag Tamással) Megküzdök érted Háború Szállj Őrült éjjel Papírlapok a szélben Kell, hogy mindig ölelj Szerelem vándora My Way Jégszív Menedék Scorrano Scorrano község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Lecce megyében. Fekvése A Salentói-félsziget déli részén fekszik. Története A település vidékét már a bronzkorban lakták, erre utalnak a határában álló menhirek. A települést valószínűleg a rómaiak alapították. A hagyományok szerint névadója Marcus Aemilius Scaurus római consul volt. Első írásos említése az 1100-as évek elejéről származik, amikor a Leccei Grófság része volt. 1806-ig volt hűbérbirtok, amikor amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Domenica-templom Kapucinus-kolostor Ágoston-rendiek temploma - a 17. században épült barokk stílusban. Porta Terra - a várost védő falrendszer egyetlen fennmaradt emléke, egy városkapu. Lovinac Lovinac falu és község Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gornja Ploča, Kik, Ličko Cerje, Raduč, Ričice, Sveti Rok, Smokrić, Štikada és Vranik települések tartoznak hozzá. Fekvése Gospićtól 15 km-re délkeletre a Likai karsztmező délkeleti részén, az A1-es autópályától és a Gospićot Gračaccal összekötő 50-es számú főúttól 4 km-re keletre fekszik. A község területét északkeletről a Likai-középhegység, délkeletről a Resnik tömbje, délnyugatról a Velebit-hegység határolja. Területe aránylag sík, a községet alkotó falvak tengerszint feletti magassága 570 és 600 méter között található. A Velebit és a Rasnik közötti Ričica-folyó völgyében haladnak át az ország északnyugati részét Dalmáciával összekötő főbb utak, energetikai és vasútvonalak. Története A régészeti leletek tanúsága szerint a Lovinactól 35 km-re található Cerovaci barlangokban már a korai kőkorszakban éltek emberek. A mintegy ezer állati csontmaradvány között a barlangi medvére vadászó ember csontjai is előkerültek itt. Az első név szerint ismert emberi népcsoport amely itt megtelepedett az illírek egyik törzse a japodok voltak. A japodok a késő bronzkortól a vaskor végéig lakták ezt a vidéket, majd az i. e. 1. században beolvadtak az őket meghódító rómaiakba. Lika többi részéhez hasonlóan itt is számos, a japodok által épített vár és erődített település maradványai találhatók. Ezek többnyire a termékeny völgyek feletti jól védhető magaslatokon, bővízű patakok közelében létesültek. A falak magassága 2-3 métertől 8 méterig terjedt. A nagyobb várak élénk gazdasági élet központjai is voltak fejlett fazekassággal, fémművességgel és famegmunkálással. A japodok földje azonban a terjeszkedő Római Birodalom útjába esett, amely fokozatosan uralma alá hajtotta ezt a vidéket is mely i. e. 35-re Illyricum tartományként már teljesen a birodalom része lett. A japodok nem nyugodtak bele abba, hogy leigázták őket és a következő időszakban több felkelés is zajlott a rómaiak ellen, amelyeket azonban sorra levertek. Miután a római uralom megszilárdult átszervezték a közigazgatást és Lovinac térsége Dalmácia provinciához került. Az uralkodó nyelv a latin lett, olyannyira hogy a japod nemesség is latinizálódott elfelejtve régi származását és szokásait. A rómaiak kiépítették a kereskedelmi utakat, melyek erre vezettek át Salonából Pannónia, Carantania, Noricum és a Balti tenger felé. Az utak mentén őrhelyek álltak. Ilyen katonai őrhely állt a Cvituša-dombon ahonnan két fontos kereskedelmi utat is szemel tartottak, egyúttal pihenő és lóváltóhelyként szolgált. További őrállomások voltak még Medaknál, Kvarténál és tovább Brudno, Udbina és Korenica irányában. A horvátok a 7. század első felében az avarokkal szövetségben érkeztek erre a vidékre, majd később Bizánccal szövetkezve lerázták az avar igát. A hagyomány szerint a horvát seregeket vezető hét testvér közül Lovelos telepedett le a mai Lovinac területén és a település róla kapta a nevét. A középkorban Lovinac területe az ősi Lika megyéhez tartozott, melyet még 950-ben Bíborbanszületett Konstantin császár említ először a birodalom kormányzásáról írott művében. 1071-ben a rabi püspökség fennhatósága alá került, melyet 1111-ben Kálmán magyar király is megerősített e birtokában. A 11. és 12. században az ősi megyét felosztották, így a mai Lovinac község déli része a Ričicáig Hotuča megyéhez került, míg a többi Lika megye része maradt. A középkorban a nemzetségi alapon szerveződött társadalmi rendet felváltotta a hűbéri viszonyokon alapuló rend. A mai község területén hét várrom tanúskodik erről az időszakról Lovinac, Novak vára Štulića tornyával, Batinić tornya, Vranik, Budak vára, Zagon és Lukavac. A török már a 15. században is többször betört erre a területre, az 1493-as korbávmezei csata után azonban már semmi nem állt terjeszkedésük útjába. 1527-re kihasználva a mohácsi csata utáni zűrzavart és a horvát nemesség megosztottságát teljesen megszállták Lika területét. A török az elmenekült horvát lakosság helyére új telepeseket, pravoszláv hitű vlachokat és szerbeket telepített be, akik ennek fejében kiváltságokat kaptak. A Lovinac területén levő várakból csak Novakot és Lovinac ősi várát szállta meg, a többit elfoglalásuk után valószínűleg lerombolta nehogy az uszkókok fészkei legyenek. A török közigazgatási rendszerben Lovinac a Likai szandzsák része lett. Vidéke azonban a török uralom alatt sem volt nyugodt, a Zengg és Zára térségéből a Velebiten át támadó uszkókok miatt. A felszabadító harcok 1683-ban kezdődtek amikor a határőrvidék katonasága egyesült a velencei erőkkel. Végül 1689-ben Marko Mesić pap felkelést robbantott ki és a felkelők egy hónap leforgása alatt felszabadították Lika és Korbávia területét a török uralom alól. A lakosság nagyrészt elmenekült, így a térség újra néptelen maradt. Az újratelepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen újratelepítette a területet. A lakosság horvát részét főként a bunyevácok képezték akik a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkeztek és Lovinac, Ričice, Ličko Cerje, Sveti Rok, Vranik és Smokrić területét népesítették be. A lakosság szerb részét melyet akkor vlachoknak neveztek a Gacka völgyéből és a Zrmanja folyó vidékéről érkeztek Kik, Ploča és Raduč falvakba ahol ma is élnek. Az 1699-es karlócai békével e terület hivatalosan is osztrák fennhatóság alá került. Martin Brajković püspök vizitációja alkalmával már 80 bunyevácok lakta házat talált Lovinacon, egy évvel később pedig már 94-et. Megjegyzi, hogy ugyanakkor 30 szerbek lakta ház is állt itt. Az osztrák kísérlet, hogy Lika déli részét is bevonja a polgári közigazgatásba 1712-ben kudarcot vallott, így maradt a katonai közigazgatás. A 18. század közepén Gospić székhellyel újraszervezték a likai határőrezredet és a Szent Mihály század székhelye Lovinac lett. A központi park mellett még ma is láthatók a katonai létesítmények és lóistállók nyomai. Az istállók maradványait átszeli az az út, amely Lovinac központjából Smokrić felé halad. A lovinaci századhoz tartozó településeken akkoriban 662 ház volt 6660 lakossal. A területen öt plébániatemplom állt, Lovinacon, Ričicén és Sveti Rokon katolikus, Pločán és Kiken pedig pravoszláv. Ezen kívül még két kápolna is állt itt. 1779-től triviális iskola működött a területén (azért nevezték triviálisnak, mert csak három tantárgyat, hittant, írás-olvasást és számtant oktattak). 1816-ban megnyitották a lovinaci horvát népiskolát. Sveti Rokon 1864-ben, Pločán és Štikadán 1869-ben nyílt népiskola. A század területén két posta is működött Sveti Rokon és Mali Alanon. A lovinaci főposta 1789-ben Ličko Cerjén nyílt meg, 1832-ben Sveti Rokra helyezték át. A lovinaci térség élete a katonai közigazgatás idején sem volt nyugodt, mert a helyi lakosság nehezen viselte a németek elnyomását. A lakosság nyugtalansága minden alkalommal fokozódott, amikor a katonai hatóságok túl kemény ítéletet szabtak ki és kisebb kihágásokért is 50-100 botütés járt. Végül 1751-ben Lovinacon és Bruvnón fellobbant a felkelés lángja, melyet a Petazi tábornok vezetésével idevezényelt ötszáz otocsáni határőr fojtott el. A büntetés drasztikus volt. Hét lázadót halálra, nyolcat vesszőfutásra és három évi rabságra ítéltek. Kilenc házat felgyújtottak és lakóikat elűzték Lika területéről. A felkelésben részt vett települések új, német neveket kaptak, így Lovinacot egészen 1861-ig hivatalosan Sankt Michaelnek hívták. A katonai közigazgatás idején a régi falvak mellett több újabb kisebb település is létrejött. Új utak épültek, a régieket pedig felújították. 1789-ben a dalmáciai főút részeként megépült a Gospić-Lovinac-Gračac főút. Számos utat, hidat, iskolát építettek 1809 és 1814 között a francia megszállás idején is. 1832-ben pedig megépítették a Sveti Rok - Mali Alan – Obrovac utat, így létrejött a legrövidebb összeköttetés Lika és Észak-Dalmácia között. Lovinacon, Sveti Rokon és Ričicén új templomok épültek. A katonai közigazgatás 1881-ben szűnt meg, amikor a területet integrálták a polgári közigazgatásba. Megalakult Lika-Korbava vármegye és benne Lovinac község. A polgári közigazgatás helyreállítása a lakosság számára nem sok jót hozott, mert az élet nehezebb lett. 1891-től megkezdődött a lakosság kivándorlása a tengerentúlra. Különösen Amerikában alakult ki jelentős diaszpóra a lovinaciakból. Lovinacnak 1857-ben 1423, 1910-ben 1352 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1925-ben megépült a Zágráb-Split vasútvonal, mely lendületet adott a térség gazdasági fejlődésének. 1932-ben kiépült az első telefonhálózat. Fellendült a társadalmi élet, megalakult a lovinaci sportegyesület a „LOŠK” és a „Hrvatski sokol” kulturális és művészeti egyesület, melynek három csoportja, az énekkar, a folklórcsoport és az olvasókör volt. A II. világháború idején miután a horvátok kikiáltották a független horvát államot kiéleződtek a községet alkotó két etnikum közötti ellentétek. Az összetűzések 1941. június 1-jén erősödtek fel, amikor a Gračac felől előretörő csetnikek felgyújtották Ričicét a horvát lakosokat pedig megölték. 5-én a partizánok két nyáját őrző pásztort öltek meg a Resniken. Válaszul usztasák támadták meg a szerbek lakta Rončevićet húsz szerbet ölve meg, majd 18-án Rasojt támadták és újabb tíz embert öltek meg. Ezután újra a szerbek támadtak, házakat gyújtottak fel és fosztottak ki állandó rettegésben tartva a horvát lakosságot. A partizánegységekből ebben az időben formálódott a nemzeti felszabadító hadsereg. 1941 decemberében Kiken gyűlést tartottak, melynek vezetője a bužimi születésű magas rangú partizánvezér Jakov Blažević volt. Megalakították a nemzeti felszabadító bizottságot és meghirdették a felkelést a nácibarát független horvát állam ellen. Később ilyen bizottságok alakultak több horvát faluban is, melyekhez sokan csatlakoztak. 1944-ben az usztasák visszavonulása után Lovinacot elfoglalták a partizánok, ezzel a térségben véget értek a harcok. A háború után az önálló Lovinac község 1955 augusztusáig létezett, amikor megszüntették és területét Gračachoz csatolták. Fellendült a gazdasági és társadalmi élet. Megújultak a kulturális – művészeti egyesületek, közösségi házak épültek. Az első kultúrház 1950-ben épült Lovinacon, majd rövidesen megnyílt a sveti roki és a pločai kultúrház is. A könnyebb élet reményében megindult a fiataloknak a falvakból a városokba áramlása, majd az 1970-es évektől politikai és gazdasági okokból sokan távoztak külföldre is. A lakosság számának visszaesése az iskolák bezárásával járt. 1950-ben Donja Pločán és Kiken, 1953-ban Smokrićon, 1962-ben Poljanán zárták be az iskolát. Az 1961 és 1964 közötti időszakban Lovinacon épült új iskolaépület. 1973 és 1976 között részben az innen elszármazottak támogatásával felépült a lovinaci egészségház. A honvédő háború idején 1991. augusztus 5-én a szerb erők kombinált akna- és gyalogsági támadást intéztek Lovinac ellen. Ebben a támadásban halt meg Milan Sekulić a belügyi egységek tartalékosa, több horvát elmenekült és számos horvátok lakta ház leégett. Az elhurcolt horvátok közül ötöt kínoztak meg és végeztek ki. A falunak 2011-ben 257 lakosa volt. Nevezetességei Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1704 -ben épült. Első plébánosa az 1708 -ban ide helyezett Damjan Zdunić volt aki 1744 -ben Smokrićon felépíttette Zdunić tornyát, amely máig a község legrégebben fennmaradt építménye. A templom barokk stílusban épült magas harangtoronnyal. A templomnak három oltára, orgonája, festett mennyezete, gyóntatószéke, keresztelőmedencéje és szószéke van. A templom padozatában sírbolt található, amelyet a hagyomány Damjan Zdunić végső nyughelyének tart, de erről semmi bizonyosság nincs. A sírbolt feltárásakor a régebbi csontok mellett 19. vagy 20. századi maradványokat is találtak. A bejárat bal oldalán díszített, feliratos római kőurna található, melyet a helyiek a közeli ókori temetőből hoztak és ma szenteltvíztartónak használják. A keresztelőmedence, a szószék, az orgona és a padok Juraj Ibler plébános idejében a 19. század végén készültek. A boltozaton a négy evangélista képe látható zárókövén Izsák feláldozásának ábrázolásával. A loggia mennyezetén még három kép volt a megfeszített megváltó, Szűz Mária, valamint Mózes és a tízparancsolat ábrázolásával. A templom megújításakor ezeket kulturális védelem alá helyezték. A honvédő háború idején a templom 1991. szeptember 15-én megsérült, majd 24-én teljesen lerombolták. Az újjáépítés 1998-ban kezdődött és 1999-ben fejeződött be, amikor Szent Mihály ünnepén szeptember 29-én dr. Antun Tamarut fiume-zenggi érsek felszentelte. A 665 méteres Cvituša-dombon álló Szent Antal kápolnát 1842 -ben építették. A honvédő háború idején aknatalálat következtében romba dőlt. 1999-ben újjáépítették és még az év június 13-án dr. Ivan Šporčić fiume-zenggi általános érseki helynök szentelte újra. A kápolna a lovinaciak hagyományos búcsújáró helye a szent ünnepén június 13-án. A település központjában 1936-ban építették fel a Lourdes-i Szűzanya kápolnát, amely a honvédő háború idején szintén megrongálódott és 1999-ben építették újjá. A község területén több illír építésű vár és erődített település maradványa is található, melyek az i. e. 1. évezred eleje és az i. e. 2. század között épültek: Piplica, Razvala, a két vrkljani várrom, Brkina, a rukavinai romok, és Cvituša. Hotuča kora középkori ispáni várának romjai. Lovinac vára valószínűleg a 14. században épült, építője a Lovinčić család volt. Romai a sveti roki plébániatemplomtól egy kilométerre délkeletre találhatók. Novak várát (Štulića kula) a Novaković család építtette. A 15. században említik először. Maradványai Ploča területén találhatók. Batinić tornya Novaktól két kilométerre délkeletre található. Vranik vára még a török idők előtt épült a Vranich család birtokán a Budak-Krkinac hegy meredek csúcsán, amelyről Vranik falu is a nevét kapta. Budak vára Lovinactól kissé északra egy magányos hegytetőn épült. Zagon vára Budaktól kissé délre a magányos Volaric tetőn áll, valószínűleg egykor a mai Lovinachoz tartozott. A ričicei Lukavac vára (Gradina, Gradac) 1509-ben szerepel először írott forrásban Karlovics Iván váraként. Valószínűleg az egykori Hotuča várispánság igazgatási központja volt. Feketecsőrű talegallatyúk A feketecsőrű talegallatyúk (Talegalla fuscirostris) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és az ásótyúkfélék (Megapodiidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Indonézia és Pápua Új-Guinea síkvidéki erdeiben honos. Alfajok Talegalla fuscirostris aruensis (Roselaar, 1994) Talegalla fuscirostris meyeri (Roselaar, 1994) Talegalla fuscirostris fuscirostris (Salvadori, 1877) Talegalla fuscirostris occidentis (C.M.N. White, 1938) Sovány csenkesz A sovány csenkesz (Festuca pseudovina) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj. Egyéb nevein: veresnadrág csenkesz, álljuh csenkesz, sziki csenkesz. Előfordulása A sovány csenkesz Európában és Ázsia nyugati részén őshonos. Németországtól és Horvátországtól kezdve, egészen Oroszországig és Kazahsztánig megtalálható. Magyarországon többek közt a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén él. Megjelenése Fűcsomója, finom, érdes fogású levele a pusztai csenkeszére (Festuca rupicola) hasonlít, de annál kisebb termetű. Életmódja Rendkívül sótűrő: a legmostohább szikes pusztán is megtelepszik, sőt, gyepet alkot. A taposást is jól tűri, tehát a birkalegelőkön is megél — erre utal régi, mára jóformán feledésbe merült neve, a berbécscsenkesz is. Május–júniusban virágzik. Nyár elejére elszárad; az utána visszamaradó, vöröses színű gyepről kapta a „veresnadrág” nevet. Darude Darude, Ville Virtanen (Eura, 1975. július 17. –) finn DJ és zenei producer. 1995-ben kezdett zenét készíteni, és a platina minősítést szerzett kislemeze, a "Sandstorm" 1999 végén jelent meg. A debütáló stúdióalbuma, a Before the Storm 2000 szeptember 5-én látott napvilágot és 800,000 példány fogyott el belőle világszerte, Darude pedig három finn Grammy-díjat kapott. Első helyezett lett a finn hivatalos slágerlistán, és hatodik az Egyesült Államokban a Billboard magazin Dance/Electronic Albums slágerlistáján. Darude második stúdióalbuma, a Rush, a 11. helyet érte el a Billboard dance charton 2003-ban és a negyedik helyet a heti album slágerlistán Finnországban. A harmadik stúdióalbuma, a Label This! 2007-ben jelent meg. Bár nem ért el olyan magas pozíciót mint az előző albumai, a Gawker blog megdicsérte az albumról kimásolt "In the Darkness" című kislemezt és úgy jellemezte, "ez egy sodródó, finom, pókhálószerű trance zene...feszesen komponált, könnyen táncolható, és van egy lebegő, vitathatatlan vonzereje". 2011-ben, társalapítóként az EnMass Music kiadót alapította meg, amin keresztül számos mix válogatást jelentetett meg, a Salmiakki Sessions című rádiós műsorához kapcsolódva. Fellépett olyan fesztiválokon, mint a 2014-es tizedik jubileumát ünneplő Tomorrowland és a 2015-ös Future Music Festival, majd kiadta legújabb stúdióalbumát, a Moments-et 2015. augusztus 18-án. Ezt egy egyesült államokbeli és kanadai turné követte 2015 szeptemberében. A zenéje jellemzően progresszív stílusú. Zenei karrier Korai évek és a "Sandstorm" (1990s) Virtanen egy, az Eura városhoz tartozó Hinnerjoki-ban született Finnországban. Virtanen karrierjét zenészként kezdte, amíg a Turku Polytechnic-nél tanult, zenét készített a számítógépén található tracker szoftverével. A zenekészítés iránti érdeklődése gyorsan növekedett, egyre komolyabb produkciós technikákat kezdett használni. Egy iskolai buli alatt a Rude Boy-t (írta a svéd előadóművész, Leila K) játszotta le többször egymás után, ezért Rude Boy-nak kezdték hívni, ami átalakult Da Rude-dá, majd később Darude-dé. 1995 óta a finn trance és house zenei élet aktív résztvevőjeként Virtanen folytatta zenei tevékenységét a ’90-es években. Elkezdett alkalmanként demókat megjelentetni 1997-ben rádiócsatornák számára, és felajánlotta letöltésre a zenéjét az MP3.com oldalon, az online fájlmegosztás egy korai alkalmazójává téve a zene promóciója számára. 1999-ben Darude adott egy demo-t a "Sandstorm" számához a producerének, JS16-nak (Jaako Salovaara). Virtanen a producer 16 Inch Records lemezkiadójához szerződött, és röviddel utána a "Sandstorm" megjelent kislemezként. A "Sandstorm" nemzetközileg is sikeres slágerré vált, platina minősítést kapott és megtartotta első helyét a finn Dance Chart toplistán 17 héten keresztül. Miután a harmadik helyet megszerezte az Egyesült Királyságban (korábban ilyen nem fordult elő finn dal esetében), a "Sandstorm"-ból végül 2 millió lemezt adtak el, és ez lett a világ legnagyobb példányszámban eladott 12”-es kislemeze 2000-ben. A dal szélesebb körben bemutatásra került a médiában, különösen sporteseményeken és videojátékok betétdalaként és televíziós műsorokban. Különböző videók és élő közvetítések keretében a "Sandstorm"-ot 60 milliószor játszották le 2014 decemberéig, és 2015 októberében a szám platina minősítést szerzett és meghaladta a 600,000-es eladási példányszámot az Egyesült Királyságban. Az első élő fellépése 1999. december 5-én volt a finnországi Tampere-ben. Before the Storm és Rush (2000–06) Darude debütáló stúdióalbumának, a Before the Storm-nak JS16 (Jaako Salovaara) volt a producere és JS16 két remixét is tartalmazza az album. A lemez több kislemezt foglal magában, beleértve a "Sandstorm"-ot is. A második kislemez, a "Feel the Beat", megismételte a "Sandstorm" sikerét, első helyét két hétig megtartotta a finn kislemezeladási slágerlistán és ötödik helyet érte el a brit kislemezeladási listán. A Before the Storm 2000. szeptember 5-én jelent meg és 800,000 példányt adtak el belőle világviszonylatban, Darude három Grammy-díjat szerzett vele. A dal számos slágerlistára felkerült, köztük a finn hivatalos albumeladási toplistán az első helyet, a Billboard Dance/Electronic Albums listán a hatodikat, és a 11. helyet az amerikai Independent Albums toplistán. Ezenkívül 9. helyet Svédországban, a 14.-et Norvégiában és a 18.-at Kanadában, csak a legfontosabbakat felsorolva. Darude világkörüli turnéra indult 2001-ben, és ennek apropóján kiadta a Before the Storm: Australian Tour Editiont. 2002-ben jelent meg a Before the Storm: Special Edition, Darude remixeinek a gyűjteményével. A 2003-as év elején megjelent "Music" és a "Next to You" kislemezek után, júliusban mindkét számot tartalmazva Darude kiadta második stúdióalbumát, a Rush-t. Az album a 11. helyet érte el a Billboard Top Electronic Albums listáján és negyediket a finn heti albumeladási listáján. Mindeközben a "Next to You" az legelső helyet szerezte meg a finn kislemezeladási toplistán. MacKenzie Wilson - az Allmusic-tól - kritikájában hiányolta a számok közti változatosságot, de általánosságban dicsérettel illette az albumot, és szerinte az előző albumához hasonló dinamikával dolgozik a Before the Storm, a nyomást fokozva, és olajat önt a tűzre a felvillanyozó számaival. Darude tehetsége abban rejlik, hogy magas fokon tartja az energiát, anélkül, hogy az album általános légkörét ez befolyásolná, és ez az ami őt sztárrá teszi és szerves részévé teszi az új évezred dance színterének. A techno-t és a trance-t ízlésesen keveri tökéletessé, egységesen magas hőfokú elegánsan ügyes spirálba. A Rush megjelenése után Darude kemény turné ütemtervet tudhatott magáénak, különösen az Egyesült Államokban és Kelet-Európában. Label This! és az EnMass Music (2007–12) 2007. április 11-én jelent meg Darude "Tell Me" című kislemeze Finnországban, 2007. szeptember 19-én pedig a "My Game". A Label This!, Darude harmadik stúdióalbuma, 2007. október 24-én jelent meg Finnországban és október 27-én Európában. Az amerikai kiadás 2008-ban jelent meg, és Darude legújabb kislemezét, a "Black Lewis" közreműködésével készült "I Ran (So Far Away)"-t is tartalmazta. Ugyan az album nem került a toplisták élére, Gawker véleménye szerint az album "In the Darkness" kislemeze egy sodródó, finom, pókhálószerű AraabMuzik jellegű trance zene, olyan mint a mágikus Electronic Dream. Ahogy a 'Sandstorm', feszesen komponált, könnyen táncolható, és van egy lebegő, vitathatatlan vonzereje. Darude-ot 2010. december 11-én a 96. helyre rangsorolták a DJ toplistán, és a 314. helyre a DJ Mag Top 100-as listáján. Akkoriban remixeket készített előadók számára, mint például ATB és a The Thrillseekers, és a Radio 1-ből ismert rádiós személyiségekkel mint Pete Tong, Judge Jules, Ferry Corsten vagy Paul Oakenfold. Darude 2011-ben társalapítóként az EnMass Music kiadót alapította meg. Az EnMass Music-on keresztül Darude kiadott egy DJ mix gyűjteményt, a Salmiakki Sessions Vol. 1-t 2011. december 20-án. A válogatás a vele azonos nevű rádiós mixműsora egy reflexió, és 10 jelenlegi remixet és nyolc, finn előadóművészek és producerek által átdolgozott számot tartalmaz. A válogatásról öt exkluzív szám korábban nem jelent meg. Darude részt vett egy, az EnMasse kiadót bemutató tárlaton Amszterdamban, 2012 októberében. Turnék és a Moments Darude folytatta a turnéját 2013-ban, fellépett a miami Groove Cruise fesztiválon és két napot játszott a Tomorrowlanden 2014 júliusában Belgiumban. 2015 márciusában a Future Music Festival-on Ausztráliában játszott, mind az öt fesztiválon: Sydney-ben, Melbourneben, Brisbaneben, Adelaideben és Perthben, ezen felül játszott a fesztiválok kapcsolódó eseményein is. Darude legújabb stúdióalbuma, a Moments volt az első teljes hosszidejű albuma az elmúlt nyolc évben. A vendég előadóművészek között volt a Caater és az Apocalyptica vonós együttes, többek között. Az album vezető kislemeze, a "Beautiful Alien" korábban az első helyet szerezte meg a finn iTunes charts-on, és a dal videoklipje is megjelent 2015 márciusában. A Moments hivatalosan 2015. augusztus 14-én jelent meg, a Warner Music Finland adta ki Európa-szerte és a tengeren túlon. Az album keveri a különböző műfajokat, mint az elektro és a progresszív house, és a We Rave You szerint „Darude tehetségét újra bebizonyítja a széles műfajú spektrumon, a big-roomtól a trance-en át a dubstepig." Az album műfajainak összemixelését jól fogadták, a Dancing Astronaut megdicsérte a lemezt, megjegyezve, hogy Darude visszatért oda, ahonnan egyszer elindult. A Moments-ben kilép a közismert EDM dobozból számtalan különböző stílussal játszva, számos műfaj megjelenik minden egyes számban. A YourEDM véleménye szerint az album „pompás”, leírva, hogy “igazán változatos hatású és hangzású”, illetve, “nagyszerű produkció, zenei atmoszférák és dallamok különös módon változnak együtt a fülbemászó énekkel.” Röviddel az album megjelenése után 2015 szeptemberében Darude bejelentett egy tíz állomásból álló turnét az Egyesült Államokban és Kanadában, a Twitch.tv San Franciscoban megrendezésre kerülő szerencsejáték és technológiai rendezvény záróünnepségére, a TwitchCon-ra 2015. szeptember 25-én és 26-án. Több mint 20000 résztvevővel a hétvégén Darude vezető DJ-ként jelent meg a Bill Graham Civic Auditorium hivatalos afterparty-ján 2015. szeptember 26-án és deadmau5-szal közösen is fellépett. Darude vendégként volt jelen a deadmau5 Coffee Run szériájában beszélgetett a kanadai DJ-vel különböző témákról, mialatt deadmau5 a Lamborghini Huracán szuperkocsiját vezette. Deadmau5 szerint Darude és még alig egy páran felelősek az elektronikus zene beáramlásáért Észak-Amerikába. “Ez volt a 'Sandstorm', komolyan beszélek...ez az amire nyomultak az összes klubban. Ez volt az első alkalom, hogy az elektronikus zene kevésbé számított underground-nak...ilyen korábban nem történt.” Bánffy János (honvédtiszt) Bánffy János (Holtmaros, vagy Torda, 1817. – Szilágybagos, 1852.) báró, honvédezredes. A kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben végzett tanulmányok után 1833-ban zászlósi rangban lépett a császári hadsereg 2. (Sándor) gyalogezredébe. 1844-től főhadnagyként szolgált a 11. (székely) huszárezredben. 1848 szeptemberétől századosi rangban átlépett a Kolozsváron szervezett 11. honvédzászlóaljba. Alakulatával részt vett a román felkelők ellen vívott Torda és Nagyenyed környéki harcokban. A harcok után őrnaggyá és zászlóaljának parancsnokává nevezték ki. Kolozsvár november 18-ai feladása után zászlóaljával a Csucsai-szorosig vonult vissza, majd részt vett az erdélyi hadsereg újjászervezésében. December második felében kiválóan szerepelt az észak-erdélyi felszabadító hadműveletekben, ezért Bem alezredessé és dandárparancsnokká léptette elő. Közvetlenül Bem parancsnoksága alá rendelve részt vett a dél-erdélyi hadműveletekben, Nagyszeben elfoglalása (1849. március 11.) után kiérdemelte a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát és az ezredesi rangot. Erdély felszabadítása után, ő vezette Bem Temesközbe induló két hadosztályának egyikét. A sikeres hadjáratot követően megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát és hadosztályát a Délvidéken harcoló IV. hadtestbe osztották be. Július végétől betegsége miatt nem teljesített szolgálatot. A világosi fegyverletétel után egy ideig bujkált, majd önként jelentkezett a császári hatóságoknál. Egy év vizsgálati fogság után szabadon engedték. Saint-Avit (Charente) Saint-Avit település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 205 fő (2015). Saint-Avit Bazac, Chalais, Médillac, Rioux-Martin és Saint-Quentin-de-Chalais községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Skåne tartomány Skåne (ejtsd „szkóne”) Svédország egyik történelmi tartománya Dél-Svédországban. Szomszédai: Halland, Småland és Blekinge tartományok. Megye A tartomány határai megközelítőleg egybeesnek a megye határaival. Történelem A tartomány a középkorban Dániához tartozott. A roskildei béke után egész Skåne Svédország birtokába került. Bornholm fellázadt és visszaadták Dániának, míg a többi tartományt lassanként beolvasztották Svédországba. 1719-ben Skåne volt az utolsó, amely Svédország tartománya lett. Földrajz Legmagasabb hegycsúcs: Söderåsen, 212 méter Legalacsonyabb pont: Kristianstad , -2.7 méter Legnagyobb tó: Ivösjön-tó Nemzeti parkok: Dalby Söderskog, Söderåsen, Stenshuvud Települések Malmö , 280,415 Helsingborg , 97,122 Lund , 82,800 Kristianstad , 35,711 Landskrona , 30,499 Trelleborg , 28,290 Ängelholm , 23,240 Hässleholm , 18,500 Ystad , 18,350 Eslöv , 17,748 Staffanstorp , 14,808 Höganäs , 14,107 Kävlinge , 9,049 Furulund , 4,180 Címer A címert 1660-ban, X. Károly Gusztáv svéd király temetésekor kapta. A címert Malmö címeréből mintázták. A tartomány hercegség is, ezért hercegi korona is látható a címeren. Nans-sous-Sainte-Anne Nans-sous-Sainte-Anne település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 139 fő (2015). Nans-sous-Sainte-Anne Saraz, Crouzet-Migette, Éternoz, Montmahoux, Sainte-Anne, Geraise, Saizenay és Salins-les-Bains községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Surprise Moriri Surprise Mohlomolleng Moriri (1980. március 20.) dél-afrikai labdarúgó, jelenleg hazájában, a Mamelodi Sundowns csapatánál játszik középpályásként, valamint tagja hazája nemzeti csapatának is. Pályafutása 2002 és 2004 között a Silver Stars együttesénél szerepelt, majd 2004-ben került a Mamelodi Sundowns csapatához. 2006-ban és 2007-ben a negyedik, míg 2009-ben a harmadik helyen zárt az első osztály góllövő listáján. Válogatott 2003. október 8-án egy Lesotho elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be a válogatottban. Első gólját Csád ellen szerezte 2007-ben. Moriri tagja volt a 2008-as afrikai nemzetek kupáján részt vevő dél-afrikai keretnek, valamint jelen van a 2010-es világbajnokságon szereplő válogatottban is. Sikerei, díjai Mamelodi Sundowns : Dél-afrikai bajnok : 2006, 2007 Checkout A checkout az interneten lebonyolított vásárlások esetén a fizetési vagy más néven megrendelési folyamat, a pénztár elnevezése (valódi boltok esetében angol nyelvterületen a point-of-sale-t nevezik így). Ez egy olyan – egy vagy több lépésből álló – folyamat, melynek során a webáruház a vásárlótól elkér minden olyan adatot, amely a megrendelés teljesítéséhez szükséges. Ilyenkor kell megadni a számlázási és szállítási címeket, és ekkor választ a vásárló a fizetési és szállítási módok közül. Statisztikák szerint az internetes vásárlások 60-70 százaléka a checkout alatt hiúsul meg, mert a vásárló számára nem egyértelmű dolgokkal találkozik, amelyek bizonytalanságot ébresztenek benne. Ennek megakadályozására való az intelligens checkout. Főbb tulajdonságai A következő részletek szerepelhetnek a folyamatban: Vizuális megerősítés – a vásárló számára mutatja, hogy hány lépés van még hátra a rendelés feladásáig. Előzetes regisztráció nélküli checkout – a checkouttal egyúttal regisztrálnak is a vásárlók; nem szükséges azért otthagyniuk a kosarat és visszamenniük, hogy elintézzék a regisztrációt. A két lépés azonos időben elvégezhető. A checkout folyamat több lépésből is állhat, például: a megrendelő adatainak megadásából, a szállítási cím megadásából, a számlázási cím megadásából, a megrendelt termékek összegzéséből. A regisztrált felhasználók adatait a rendszer automatikusan kitöltheti. A megfelelő checkout folyamat növeli a vevőelégedettséget és csökkenti a vevők bizalmatlanságát. Pommiers-la-Placette Pommiers-la-Placette település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 554 fő (2013). Pommiers-la-Placette Saint-Pierre-de-Chartreuse, Voreppe, La Buisse, Mont-Saint-Martin, Proveysieux és Saint-Julien-de-Raz községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zágráb villamosvonal-hálózata Zágráb villamosvonal-hálózata 15 nappali és 4 éjszakai vonalból áll, üzemeltetője a Zagrebački električni tramvaj (ZET). A metrikus nyomtávú hálózat hossza 116 km. Nappal a járatok átlagos követési ideje 5-10 perc, de az állomások nagy részét több villamosvonal is érinti, ott ennél sűrűbben is érkezhetnek a járművek. Az éjszakai járatok átlagosan 40 percenként követik egymást. A zágrábi villamosok története 1891-re nyúlik vissza, az első lóvasút ekkor nyílt meg a városban, az első elektromos jármű nem sokkal később, már 1910-ben elindult. Története A 19. század végén a gyors urbanizáció Zágrábot is elérte, a város vezetői lóvasút építéséről döntöttek. Az egyvágányú szakasz építése 1891. május 11-én kezdődött, és augusztusra el is készült, a forgalomba állást 15-ére tervezték, a Jubileumi Gazdasági-Erdészeti Kiállítás megnyitónapján. A járművek leszállításának késése miatt csak szeptember 5-én kezdődött az üzem, ezt a napot tartják a zágrábi tömegközlekedés első napjának is. A nyomtáv ekkor már 0,76 méteres volt, hossza pedig 8 km. 1910. augusztus 18-án forgalomba állt az első elektromos árammal közlekedő villamos is. A lóvasút járműveit Velika Gorica vette át, ahol 1937-ig üzemeltek. Nappali vonalak † Hétvégén és ünnepnapokon nem üzemel. A 10-es és a 16-os vonalak megszűntek. A 10-es vonal a Savski híd és Borongaj között járt a főpályaudvart érintve, a korai 1980-as években szüntették meg. A 16-os villamost Črnomerec és Zapruđe között közlekedett 1991-ig, amikor is a horvátországi háború miatt sofőrhiány lépett fel. A 3 km hosszú 15-ös villamos speciális vonal, az 1960-as években nyitották meg és inkább könnyűvasúthoz hasonlít. Mihaljevac és Dolje között közlekedik, végig elkülönített útvonalon, különleges felsővezetéke segítségével akár 60 km/h-s sebességgel, így Zágráb legrövidebb és leggyorsabb vonala is egyben. Éjszakai vonalak Az éjszakai vonalakat gyakran buszokkal pótolják éjszakai karbantartások alkalmával. Járművek A ZET-nek 277 darab villamos áll rendelkezésére, ebből 142 darab alacsony padlós. Korábbi villamosok: Ganz-Mávag T-50 1910 - később átalakították Ganz-Mávag T-70 1911 M-22 M-24 TMK 100 TMK 200 6842 Krosigk A 6842 Krosigk (ideiglenes jelöléssel 3016 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Jasenak (Ogulin) Jasenak falu Horvátországban, Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik. Településrészei Krapani, Zrnići, Kostići, Jorgići, Paligaće, Mašići és Vrelo. Fekvése Károlyvárostól 50 km-re délnyugatra, községközpontjától 15 km-re nyugatra, a Velika Kapela hegységben a Jasenački patak partján fekszik. Közelében található a hegység legmagasabb csúcsa az 1534 méter magas Bjelolasica. Története Ez a terület a 15. században a Frangepánok modrusi uradalomához tartozó Krakar része volt, melyet 1486-ban említ először a modrusi urbárium. A település lakosainak ősei szerb pásztorok voltak, akiket a vlach jog alapján 1632-ben telepített Frangepán Gáspár ogulini várkapitány a török hódoltsági területekről, főként Cazinska krajina vidékéről a Velika Kapela hegyei közé. A katonai határőrvidék létrehozásával az itteniek kiváltságaik fejében határőr szolgálatra voltak kötelezve, sokan közülük a határ különböző szakaszain szolgáltak. A helyi lakosság azt tartja, hogy az első szerbek Gomirjéről érkezett pásztorok voltak és a település nevét kőrisfában (jasen) gazdag határáról kapta. A jasenaki temetőben még a háború előtt is látni lehetett romokat és egy Szent Mihály arkangyalnak szentelt régi templom tornyát. A településnek 1768-ban mindössze három, 1830-ban már 18 háza volt 244 lakossal. Fejlődésén nagyot lendített hogy itt halad át az 1874-ben épített Rudolf-út, mely Ogulint a tengerparti Novi Vinodolskival kötötte össze. Szent Lázár tiszteletére szentelt templomát 1883-ban építették, 1942-ben leégett, azóta rom. 1887-ben gőzfűrészüzem létesült itt, mely kapacitását tekintve az első volt a három nyugat-horvátországi gőzfűrészüzem között. A falunak 1880-ban 383, 1910-ben 1130 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. A második világháború idején az usztasák a települést teljesen felégették, lakosságának tizedét elveszítette. Vrelo településen 1986-ban sípályát építettek, ebből fejlődött ki a HOC Bjelolasica horvát olimpiai sport és rekreációs központ. 2011-ben 226 lakosa volt. A településen ma posta, rendőrőrs, üzlet és benzinkút működik. A Bjeolasica csúcsra, a Bijele és a Samarske sziklákhoz vezető hegyi túrautak fő kiindulópontja. Nevezetességei Jasenak vidéke számos természeti szépségben bővelkedik. A Bjelolasica-hegység és legmagasabb 1534 méter magas csúcsa nevét arról a keskeny, fehér sziklákból álló gerincről kapta, mely az erdős övezet fölé emelkedik. A hegység hét kilométer hosszúságban nyúlik és bővelkedik kiterjedt, sűrű erdőkben, rétekben és mészkőszirtekben. Mind a gyalogos, mind a kerékpáros túrázóknak felejthetetlen élményt nyújt. Télen a hegység ideális síterep, ahol a hó egészen a tavasz közepéig megmarad. Ekkor a havas tájat buja, virágzó növényzet váltja fel. Bjelolasica üdülőtelep a hegyre vezető turistautak fő kiindulópontja. Itt épült ki az ország olimpiai centruma, ahol minden igényt kielégítő sípálya, sífelvonó, szállodák és éttermek várják a kirándulókat. A teleptől a csúcs felé indulva 1335 méter magasságban található a Bijele stijene egyedülálló szikla alakzatai, mellette hegyi menedékházzal. Másik közeli természeti látványosság a Samarske stijene kőlabirintusa, égbenyúló nem mindennapi szikla alakzatok sokasága. GP2 spanyol nagydíj A GP2 spanyol nagydíj 2005 óta kerül megrendezésre, s a nagydíjon több korábbi vagy későbbi forma-1-es pilóta is szerzett győzelmet: Gianmaria Bruni, Nelson Angelo Piquet, Bruno Senna, Timo Glock, Kobajasi Kamui, Romain Grosjean és Charles Pic. Sarah Ho Sarah Ho (1978. október 28. –) ausztrál nemzetközi női labdarúgó-partbíró, asszisztens. Teljes neve Sarah May Yee Ho. Polgári foglalkozása tanár. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 2007-ben lett az A-League, 2008-ban a W-League asszisztense. Nemzetközi játékvezetés Az Ausztrál labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2004-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzésen tevékenykedett asszisztensként. Világbajnokság Thaiföld rendezte a 2., a 2004-es U19-es női labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB partbíróként foglalkoztatta. Olaszország rendezte a 3., a 2006-os U20-as női labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnokként foglalkoztatta. A világbajnoki döntőhöz vezető úton Kína az 5., a 2007-es női labdarúgó-világbajnokságot, Németország a 6., a 2011-es női labdarúgó-világbajnokságot rendezte, ahol a FOFA JB asszisztensi szolgálattal bízta meg. Daruvarski Vinogradi Daruvarski Vinogradi falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik. Fekvése Belovártól légvonalban 45, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától 2 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati nyúlványán, a Toplica-patak völgye feletti magaslaton fekszik. Története Területe már a kőkorszakban is lakott volt, azt bizonyítja az itt talált kőszekerce töredék. A középkorban itt állt Kajtazovac vára, melynek romjait az első katonai felmérés térképe még ábrázolja, de mára csak a vár sáncának nyugati meredek oldala és a dombtetőn néhány kő és téglatörmelék maradt belőle. A többit elpusztította a folyamatos mezőgazdasági művelés. A mai település csak a 19. század végén keletkezett Daruvár részeként és csak 1991 óta számít önálló településnek. Lakosságát 1921-ben számlálták meg önállóan először, akkor 192-en lakták. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 53%-a horvát, 20%-a szerb, 12%-a jugoszláv, 8%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 164 lakosa volt. Lakossága (1857 és 1910 között lakosságát Daruvárhoz számították.) Nevezetességei A Toplica keleti oldalán a Kolaček-malom közelében állt egykor Kajtazovac vára. A várnak mára alig maradt látható nyoma, csak a vár sáncának nyugati meredek oldala és a dombtetőn néhány kő és téglatörmelék maradt belőle. A többit elpusztította a folyamatos mezőgazdasági művelés. A malomcsatornában még fellelhető néhány nagyobb kőfaragvány, melyek egykor valószínűleg szintén a várhoz tartoztak. Adnan Januzaj Adnan Januzaj (Brüsszel, 1995. február 5. –) belga válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Real Sociedadban játszik támadó középpályásként. Pályafutása Klubcsapatban Januzaj koszovói albán szülők gyermekeként született Brüsszelben. Tízévesen csatlakozott az Anderlecht ifiakadémiájához, majd 2011 márciusában a Manchester Unitedhez szerződött, miután meggyőzte a csapat megfigyelőit egy brüsszeli tehetségkutatón. A 2012–13-as idény vége felé Sir Alex Fergusontól megkapta a 44-es számú szerelést a felnőtt csapatban. Az idény utolsó bajnokiján, a West Bromwich Albion ellen a cserepadra került, de nem kapott játéklehetőséget. A szezon végén megkapta a legjobb tartalékjátékosnak járó díját a Unitednél, mindössze 18 évesen. A 2013–14-es évad előtti felkészülési időszakban az első csapat tagja volt. Ő volt az egyik legjobban teljesítő játékos a barátságos mérkőzéseken és gólt is szerzett. Rio Ferdinand tiszteletére rendezett meccsen, a Sevilla ellen szintén pályára lépett. Bár csapata 3–1-re kikapott, őt választották a meccs legjobbjának, melyben nagy szerepe volt annak, hogy a manchesteriek egyetlen gólja előtt ő adta a gólpasszt. 2013. augusztus 11-én tétmeccsen is bemutatkozhatott, miután csereként váltotta Robin van Persie-t a Wigan Athletic elleni Community Shield-mérkőzésen. A United 2–0-ra nyert, így Januzaj első felnőtt trófeáját is begyűjtötte. Szeptember 14-én a Crystal Palace ellen debütált a bajnokságban, Ashley Young helyére állt be a 68. percben. Első gólját a Sunderland ellen szerezte. Az Bajnokok Ligájában december 10-én lépett pályára először. A 2014–15-ös szezon elején Ryan Giggs visszavonulása után megkapta a 11-es számú mezt. Louis van Gaaltól nem kapott annyi lehetőséget, így a 2015–16-os szezon elején kölcsönadták a Borussia Dortmundnak. Mindössze hat bajnokin kapott lehetőséget (tétmeccsen is mindössze tizenkét alkalommal), és csupán háromszor volt a kezdőcsapat tagja, mikor 2016. január 6-án Van Gaal visszarendelte a Unitedhez. 2017 júliusában ötéves szerződést írt alá a spanyol Real Sociedadhoz. A válogatottban 2013 júniusában a belga U18-as és U19-es válogatott korábbi edzője, Marc Van Geersom azt nyilatkozta, hogy többször is megpróbálta behívni Januzajt, de ő mindannyiszor nemet mondott, mivel az albán válogatottban szeretne játszani. Az albán válogatott szövetségi kapitánya, Gianni Di Biasi 2013. augusztus 13-án egy nyilatkozatában nagy tehetségnek nevezte Januzajt és azt mondta, hogy az Albán labdarúgó-szövetség csak a megfelelő pillanatra vár, hogy leüljön tárgyalni a játékossal és megkérje, hogy a későbbiekben Albánia színeiben játsszon. 2014-ben részt vett a világbajnokságon a belga válogatottal. Egy mérkőzésen lépett pályára. Sikerei, díjai Manchester United FA Community Shield : 2013 FA kupa : 2016 Samos Samos egy község Spanyolországban, Lugo tartományban. Samos O Incio, Sarria, Láncara, Triacastela, Pedrafita do Cebreiro, Folgoso do Courel és A Pobra do Brollón községekkel határos. Lakosainak száma 1343 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A Z rohamosztag A Z rohamosztag (eredeti cím: Attack Force Z) 1982-ben bemutatott ausztrál háborús film. Rendező Tim Burstall. A film érdekessége, hogy az amerikai nézők számára akkor még ismeretlen Mel Gibson és Sam Neill a főszereplők. A film megtörtént események alapján készült, története a második világháború vége felé játszódik egy kínaiak által lakott kis szigeten. A filmet első ízben a Cannes-i fesztiválon mutatták be, 1981. május 18-án. Cselekménye 1945. január 10., Sembaleng-szoros (a Csendes-óceán délnyugati része) Öt ember száll be két kajakba egy tengeralattjáróról teljes csendben. Feladatuk egy közeli szigeten lezuhant repülőgép utasának kimentése az ellenséges japán erők által megszállt területről. Vezetőjük Paul Kelly, egy tapasztalatlan parancsnok. A csapat eléri a sziget partját, aminek közelében a sziklák között elrejtik a kajakokat. Váratlanul géppuskatűzbe kerülnek, egyiküket eltalálják. A géppuskafészket hamar kiiktatják, de bár Ted King csak a térdén sérült meg és akár 48 órát is kibírna ebben az állapotban, nem kozkáztatják meg, hogy életben hagyják és esetleg a japánok kivallathassák. Kelly parancsot ad King megölésére, amit Dan Costello hajt végre. A négy megmaradt férfi egy rizstermesztő férfival találkozik, akitől megtudják, hogy a repülőgép hol zuhanhatott le. Azonban a farmert is megölik. Egy kínaiak által lakott házhoz érnek, ahol csak egy fiatal lány és még fiatalabb rokonai vannak. Szerencsére a lány beszél angolul, mert az amerikai iskolában tanult. Nemsokára megérkezik apja, Lin, majd japán katonák érkeznek, akiket közös erővel megölnek. A lány apja tőrt és harcművészeti tudását használva harcol. Elmondja nekik, hogy tudja, hol zuhant le a repülőgép és ajánlkozik, hogy elvezeti őket odáig. A csapat egy buddhista templomhoz ér, ahová megint csak japán katonák érkeznek, ezúttal azért, hogy a kútból vizet vegyenek fel. A kommandósok rajtuk ütnek. Egyikük elmenekül, őutána Jan Veitch indul, és nem sokkal később megöli. Jan Veitch visszatér Lin házához, ahol a legnagyobb fiú elrejti egy tyúkól alatt kiképzett rejtekhelyen, ahol korábban már holland katonákat rejtegettek. A japánok ugyanis visszatérnek ide, és parancsnokuk Chien Huát úgy vallatja apja holléte felől, hogy a bal kezét a tűzhely fölött lévő forró olajba merítik. A lány azonban nem mond semmit. A legnagyobb fiú, Shaw Hu azonban azt mondja, ő tudja, hova mentek a katonák és egy tengerparti helyet nevez meg (ez azonban félrevezető információ). A japánok ezek után elmennek, csak két őrt hagynak hátra, akiket Jan Veitch lelő. A repülőgép közelében a csapat mozgást vesz észre, és a repülőgép roncsai felrobbannak. Lintől megtudják, hogy a falusiak robbantották fel a roncsokat, hogy a japánok ne keressék, a benne talált, életben lévő két utast pedig kimentették. Az információ meglepi Kellyt, aki egy utasra számított. Eközben Veitch Chien Hua segítségével eljut ahhoz a házhoz, ahol a kimentett utasokat rejtegetik. Itt kiderül, hogy egyikük Imogucsi, egy japán kormánytisztviselő, a másik egy amerikai. Imogucsi segítségével a háború hamarabb véget érhet, ezért volt fontos a kimentése. Személyéről csak Kellynek volt tudomása. Veitch elmondja, hogy nem vállalta volna a küldetést, ha tudja, hogy egy japánt kell kimenteniük. Kellynek meg kell győznie csapatát, hogy hajtsák végre a feladatot, és a kínaiakkal is beszél, akik a házban tanácskozást tartanak arról, hogy felvegyék-e a harcot a japánok ellen, vagy egyszerűen térjenek vissza a saját házukba. Kelly elmondja nekik, hogy már nem lehetnek semlegesek, választaniuk kell, hogy a két harcoló fél közül melyiket támogatják. Végül a kínaiak mellettük döntenek és puskákkal felveszik a harcot a japánok ellen. Végül azonban a japánok túlerőben vannak és mindenkit megölnek (csak Chien Hua marad életben - ő és Veitch megszerették egymást). Veitch a kínaiakkal együtt harcol, és itt hal meg, Costello a tengerparton hal meg egy géppuskafészek miatt. Végső soron csak Kelly marad életben, neki sikerül egy kínai hajóra tennie a japán utast, aki még a gép lezuhanásakor megsebesült, ezért idáig a kínaiak egy hordágyon cipelték. Azonban egy eltévedt golyó vele is végzett valamikor útközben. Szereposztás Z különleges egység Mel Gibson — P.G. Kelly százados, Ausztrál Birodalmi Erők Sam Neill — D.J. Costello őrmester, Ausztrál Birodalmi Erők John Phillip Law — J.A. Veitch hadnagy, Holland Kelet-indiai Hadsereg Chris Haywood — A.D. Bird tengerész, Brit Királyi Haditengerészet John Waters — E.P. King alhadnagy, Új-Zélandi Királyi Haditengerészet szigetlakók Koo Chuan-Hsiung — Lin Chan-Lang, a sziget ellenállóinak vezetője Sylvia Chang — Chien Hua, Lin lánya Chun Ku — rizstermesztő O Ti — Shaw Hu Megjelenése A film DVD-n 2007. április 17-én jelent meg. Bevételek A Z rohamosztag bevétele 88 000 amerikai dollár volt Ausztráliában, ami 2009-es árfolyamon 256 080 dollárnak felel meg. Fogadtatás A filmet a kritikusok elítélően fogadták, és csak a Mel Gibson-rajongóknak ajánlják, vagy azoknak, akik minden háborús filmet megnéznek. A film készítése Az eredeti rendező, Phillip Noyce helyett Tim Burstallra bízták a rendezést, nem sokkal a forgatás megkezdése előtt, kreatív problémák miatt. Forgatási helyszínek 1980, Tajvan Történelmi háttér A filmben megjelenő osztag valóban létezett (és ma is létezik Special Air Service Squadron néven). Az osztag tagjai között voltak ausztrálok, britek és új-zélandiak. Feladatuk a Japán Birodalom ellen felderítő- és szabotázsakciók végrehajtása volt. 9022 Drake A 9022 Drake (ideiglenes jelöléssel 1988 PC1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Jean Spellmann Shoemaker és Eugene Merle Shoemaker fedezte fel 1988. augusztus 14-én. Örley László Örley László (Pest, 1856. október 27. – Budapest, 1887. június 12.) zoológus, egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Múzeum állattári segédőre. Örley János testvérbátyja. Élete Örley János és Grossinger Sarolta fia. 1876-ban elvégezte a bölcseleti tanfolyamot a pesti egyetemen és kiváló hajlamot tanúsítván az állattan iránt, tanársegéd lett az egyetemi állat- és összehasonlító bonctani tanár Margó Tivadar mellett és ezen minőségben öt évig működött. 1878-ban lett bölcseletdoktor. Tanársegédi idejének leteltével állami ösztöndíjjal két évig külföldön tartózkodott, hogy magát az állattanban kiképezhesse. Ebből egy évet Lipcsében Rudolf Leuckart tanár intézetében és egyet Londonban a világhírű biológus, Thomas Henry Huxley mellett töltött; de ugyanekkor jeles szakképzettségénél fogva, miután az angoloknak akkor férgekkel foglalkozó olyan specialistájok nem volt, akire a páratlan gazdagságú British Museum eme állatcsoportjának rendezését bízhatták volna, ezen intézetnél fizetéses szakrendezőként volt alkalmazva. Hazatérve külföldi kiküldetéséből, addig tanúsított rendkívüli tevékenysége méltánylásául és további kiképeztetése végett a közoktatási miniszter Nápolyba küldte az ottani állattani állomáson levő magyar dolgozóasztal elfoglalására, ahol folytatta féregtani tanulmányait, de más tengeri állatok bonc- és fejlődéstani, nemkülönben biológiai és rendszertani viszonyaival is megismerkedett. Onnét hazatérve 1882. november 3-án a Magyar Nemzeti Múzeum állattári segédőrévé és 1883 áprilisában a budapesti egyetemen a helmitológia (bélféregtan) magántanárává nevezteték ki. 1884-ben másodízben kiküldetett egy évre a nápolyi állomásra, ahol nemcsak több érdekes fölfedezéssel gazdagította a tudományt, de dús zsákmánnyal is tért haza. Nagyon értett a természettudomány népszerűsítéséhez, amit a természettudományi társulat estélyén 1885. december 11-jén az állatok színéről tartott előadása is bizonyít. A nápolyi állomás teremtője és vezetője Dohrn tanár Örley szakismeretét annyira kitüntette, hogy az általa kiadott Zoologischer Jahresberichtben a bélférgekről szóló virágirodalom szemléjét reá bízta. De szervezete a túlfeszített munkát nem bírta; idegei megrendültek és az egykori bátor katona, aki elszántsággal nézett szembe a halállal Boszniában, munkaképtelenné lett és erőszakos módon kereste fel az életében nem ismert nyugalmat öngyilkosság által. Írásai Cikkei a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XX. 1879. A belférgek szereplések, keletkezése és elterjedése, különös tekintettel az emberre); a Természettudományi Közlönyben (1889. Gubó mimicry, Szárazföldi örvénykék, Turbellaria, 1880. Madarak májában kóros képződmények, 1882. A disznómájban talált hólyagféregről, Az emberi bélférgekről, A földi giliszták szerepe a húmusz képződésénél, Darwin után, 1883. A zoologiai állomások és az állattani kutatások újabb módszerei, Munkák a korállokról, 1886. Dualizmus a tengeri rákok életében. Az ehető kagylók mérgező hatása, 1887. Hadi hajó az állattan szolgálatában, A tenger mélységeinek életéről, 1888. A bélgilisztának nincsen kis gazdája), a londoni The Annals and Magazin of natural Historyban (1881. On Hairworms in the Collection of the British Museum, egy táblával, 1882. Reparton the Nematodes in the Possession of Natural History, egy táblával, 1884. Notes of some Parasites of Fishes from madras, determined by dr. Örley); a Zoologischer Anzeigerber (1881. Beiträge zur Lumbricinen-Fauna der Balearen); a Természetrajzi Füzetekben (1884. A Serpula-félék légzési viszonyairól, különös tekintettel bőrük festő anyagára, 1885. Adatok a czápa-embryók élettanához, A czápáknak és rájáknak belférgei, 1886. Budapest és környékének alsóbbrangú rákfajai); a Mittheilungen aus der Zoologischen Station zu Neapel cz. munkában (1884. Die Kiemen der Serpulaceen und ihre morphologische Bedeutung; ugyanez: a Zeitschrift f. wiss. Mikroskopie u. f. mikr. Technikben, (1885); a Biologisches Centralblattban (1866-87. Die Rabditiden und ihre medicinische Bedeutung); a Quarterly Zournal of microscopical science-ben (1887. Morphological and Biological Observations on Criodrilus lacuum, Hoffmeist.). Munkái Adatok a nematodák fejlődéséhez. Budapest, 1878. Kőnyom. táblával. (Bölcseletdoktori értekezés.) Az Anguillulidák magánrajza. A királyi magyar term. társulatnak Bugát-féle pályadíját nyerte. 7 táblával. Budapest, 1880. (Különnyomat a Természetrajzi Füzetekből. Ugyanott franciául is). A magyarországi Oligochaeták faunája. I. Terricolae. Budapest, 1881. 3 táblával. (Mathem. és term. Közlemények XVI. 5.). Rhabditisek magánrajza orvosi és természetrajzi szempontból. Hat rajzzal Budapest, 1885. (A Degenfeld Imre gróf 100 aranyból álló pályadíját nyerte. Mathem és term. Közlemények XXI. 1. szám.) A palearktikus övben élő terrikoláknak revisiója és elterjedése . Budapest, 1885. (Természettud. Értekezések XV. 18.). Az állatok színéről. Budapest, 1886. (Népszerű természettud. előadások Gyűjteménye. XV. k.). A magyarországi pióczák faunája. Budapest, 1887. (Mathem. és term. Közlemények XXII. 2.). Filippino Lippi Filippino Lippi (Prato, 1457 körül – Firenze, 1504. április 18.) olasz festő, Fra Filippo Lippi festő fia. Életpályája Fra Filippo Lippi és Lucrezia Buti apáca gyermeke. Fra Diamanténak és Sandro Botticellinek volt a tanítványa, de kezdettől fogva apja műveinek és a Brancacci-kápolna freskóképeinek hatása alatt állt. Alig 23 éves korában megbízták, hogy fejezze be a Brancacci-kápolna kifestését. Először befejezte a fiatal ember föltámasztását ábrázoló jelenetet, amelyet Masaccio félbehagyott, azután megfestette a Szt. Péter és Pál Nero császár előtt, Szt. Péter keresztre feszítése, Szent Péter kiszabadulása a börtönből és a Szent Pál vigasztalja a bebörtönzött Szent Pétert című freskóképeket. Mindezekben meglátszik a nagy haladás az ábrázolás eszközeire nézve; különösen feltűnő az igazi képmások nagy száma. Jelentős a Szent Bernát látomását ábrázoló temperaképe (1480, Firenze, Badia-képtár), az olasz festészet egyik remeke. Az 1488-ban a római Santa Maria Sopra Minerva-templomban az aquinói Szt. Tamás legendájából vett freskóképek festésével Ghirlandaio vetélytársa lett. A Csudálatos kereszt és Aquinói Szt. Tamás diadala a klasszikus ókor szobrászati és építészeti emlékeinek erős hatását mutatják; még inkább a firenzei Santa Maria Novella-templom Strozzi-kápolnájában festett képei, amelyek Szent János apostol és Szent Fülöp legendáját ábrázolják. A Csonkamagyarország A Csonkamagyarország hetenként megjelentő politikai hetilap volt. Az 1933-ban megszűnt Csonkamagyarország című lap helyébe lépett, amikor a szerkesztési és kiadási jogokat Horváth Zoltán szerezte meg. Az addig politikai párthoz nem tartozó irredenta lap a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Agrárpárt orgánuma lett. 1942 szeptemberében, a második világháború idején szűnt meg, 10 évfolyamot ért meg. Forrás OSZK-katalógus Cheick Diabaté Cheick Tidiane Diabaté (Bamako, 1988. április 25. –) Mali válogatott labdarúgó, jelenleg a Benevento játékosa kölcsönben az Osmanlıspor együttesétől. Pályafutása Klubcsapatban Hazájában a Centre Salif Keita csapatában kezdte pályafutását, 2006-ban igazolt Európába a FC Girondins de Bordeaux utánpótlás csapatához. A 2008-2009-es szezonra kölcsönadták a másodosztályú AC Ajaccio csapatának, ahol 30 meccsen 14 gólt lőtt. A következő szezonban ismét kölcsönadták, ezúttal a AS Nancy-Lorraine-nek. Itt mutatkozott be az élvonalba, két mérkőzésen 11 percet játszott. 2011-től a FC Girondins de Bordeaux-nál játszik, 44 mérkőzésen 14 gólt szerzett. A válogatottban 18 válogatott mérkőzésen 9 gólt szerzett. Tagja volt a 2012-es afrikai nemzetek kupája torna 3. helyén végző válogatottnak. A bronzmérkőzésen gólt szerzett. Sikerei, díjai Afrikai nemzetek kupája 3. hely 2012 Saint-Palais (Cher) Saint-Palais település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 630 fő (2015). Saint-Palais Achères, Méry-ès-Bois, Quantilly és Saint-Martin-d’Auxigny községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mozart: Esz-dúr szerenád Wolfgang Amadeus Mozart Esz-dúr szerenád nyolc fúvós hangszerre c. alkotása a Köchel-jegyzékben a 375. sorszámot viseli. A mű öt tételből áll: Allegro maestoso Menuetto I Adagio Menuetto II Allegro A mű eredeti formájában két klarinétra, két kürtre és két fagottra íródott 1781 októberében, Bécsben. 1782 júliusában Mozart két oboával egészítette ki az előadó együttest. Apjához írt levelében arra utal, hogy a művet Terézia nap alkalmából írta, végül is azonban az ő neve napján éjjel ezzel kedveskedett neki az „ősbemutató” hat muzsikusa. Célzást tesz a levél bizonyos Strack úrra is, aki mint zeneértő udvari komornyik igen nagy befolyással rendelkezhetett, és akinek a tetszését Mozart tudatos bravúrral igyekezett a Terézia napi ünnepségen elnyerni – mint írja – „ezért is írtam egy kicsit okosan”. A darab őrzi még ugyan a szerenád külső formáját, kifejezése azonban már túlhaladta annak szokványos kereteit: az Adagióban a dallami köznyelv fordulataiból is megrendítő őszinteséggel és spontaneitással árad a személyes mondanivaló és szenvedély. A két menüett – főleg a második – Joseph Haydn hatását mutatja, akárcsak a záró Allegro. Weißenberg Weißenberg település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 3153 fő (2016. december 31.). Weißenberg Hochkirch, Vierkirchen, Löbau, Kubschütz, Malschwitz és Hohendubrau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bar-lès-Buzancy Bar-lès-Buzancy település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 128 fő (2015). Bar-lès-Buzancy Buzancy, Fossé, Harricourt, Saint-Pierremont és Vaux-en-Dieulet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 17-es busz (Szolnok) A szolnoki 17-es jelzésű autóbusz a Vasútállomás és a Family Center között közlekedik. A járatot a KMKK Zrt. üzemelteti. (9832) 1981 EH3 A (9832) 1981 EH3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Villeneuve-sur-Verberie Villeneuve-sur-Verberie település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 646 fő (2015). Villeneuve-sur-Verberie Rhuis, Brasseuse, Pontpoint, Raray, Roberval, Verberie és Villers-Saint-Frambourg községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Litoszféra A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik. A litoszféra szokásos vastagsága 70–150 km: az óceánok alatt vékonyabb, a kontinensek alatt vastagabb. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különböző méretű kőzetlemezből áll. Ezek mozgásának természetével és okaival foglalkozik a lemeztektonika. Az úgynevezett konvekciós cellákban felemelkedik a köpeny anyaga, és a litoszféra alján elterülve szétnyomja egymástól a litoszféralemezeket. Az ezek között felnyíló résben, az óceánközépi hátságok mintegy 75–80 ezer km hosszú, összefüggő vonulatán alakul ki a megszilárdult magmából az új óceáni kéreg, a régi pedig betolódik a kontinensek (vagy más óceáni lemezek) alá: ez a folyamat a szubdukció. Két, egymásnak torlódó kontinentális lemez ütközése és a köztük rekedt anyag feltorlódása a kollízió. A litoszféralemezek között megkülönböztetjük az: óceáni és a kontinentális típusúakat. Az óceáni litoszféra rendszerint 50–100 km vastag, de az ócéánközépi hátságok alatt nem vastagabb a földkéregnél. A kontinentális litoszféralemez kb. 150 km vastag, amiből mintegy 50 km a földkéreg, 100 a földköpeny felső része. Az óceáni litoszféralemez rendszerint sűrűbb, mint a kontinentális, mert mafikus, illetve ultramafikus kőzetekből áll. A litoszféralemezeket a köpenyáramlások mozgatják. Egymáshoz ütközve gyakorta felmorzsolódnak, szemben a jóval képlékenyebb asztenoszférával, ami plasztikusan deformálódik. Kőzetlemezek Jelenleg hét nagy és több kisebb litoszféralemez mozog különböző irányokban és sebességgel a Föld felszínén. A hét nagy lemez: az Észak-amerikai, a Csendes-óceáni (Pacifikus) , az Eurázsiai, az Ausztrál, a Dél-amerikai, az Afrikai és az Antarktiszi. A kisebb lemezek közül a jelentősebbek: a Kókusz ( Cocos , a Dél-amerikai, az Észak-amerikai és a Pacifikus között), a Karibi (a Dél-amerikai és az Észak-amerikai között), a Juan de Fuca (az Észak-amerikai és a Pacifikus között), a Fülöp (a Pacifikus és az Eurázsiai között), a Nazca (a Dél-amerikai és a Pacifikus között), a Scotia (a Dél-amerikai és az Antarktiszi között), az Arab (az Afrikai, az Indiai és az Eurázsiai között), az Indiai (az Afrikai, az Arab, az Ausztrál és az Eurázsiai között). Celone A Celone egy folyó Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében. A Monte San Vito lejtőiről ered. Masseria Monte Sacro mellett a Candelaróba torkollik. Jelentős mellékfolyója a Jorenzo. Forrás (olaszul) www.fiumi.com Bánhalmi Norbert Bánhalmi Norbert (Budapest, 1979. május 14. –) magyar fotóművész, alkalmazott fotográfus. Élete Iskolái Általános iskolai tanulmányait a Fóti 1. számú Általános Iskolában kezdte, de a Fóti 2. számú Általános Iskolában fejezte be. Középiskolai tanulmányait az Újpesti Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban (UMSZKI) végezte, ahol érettségi után megszerezte az informatikai technikus végzettséget is. Ezt követően a MH Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégiumban (BKSZIK) honvéd tiszthelyettes–rádióállomás-üzemeltető végzettséget szerzett, majd 2000 augusztusában őrmesteri rendfokozattal hivatásos katonává avatták. Főiskolai tanulmányait a Gábor Dénes Főiskola műszaki informatika szakán kezdte meg 2001-ben, 2005 októberében pedig informatikai mérnöki diplomát szerzett. 2000 és 2007 között a Magyar Honvédség híradószertáránál, majd annak jogutódjánál, a Magyar Honvédség Híradó és Informatikai Parancsnokságán (MH HIP) szolgált az informatikai és távközlési központ részlegvezetőjeként Nagytarcsán. Munkássága Fotósként első komoly szakmai elismerésére csupán 2002-ig kellett várni, amikor egy hadgyakorlaton készült fényképe a Honvéd újság címlapjára került. Ugyanebben az évben a Magyar Honvédség vezérkari főnökének parancsára megalapította az alakulat saját fotós és videós részlegét. 2005-től Szőcs Réka, Tóth László Rudolf és Farkas Ádám társaságában kezdték a budapesti szórakozóhelyek eseményeinek dokumentálását, majd 2006-ban, több tucat fotóssal együttműködve megalapították vállalkozásukat, a HIPStudiót. Szintén ebben az évben a Hungaroring EVO gyorsulási versenyének hivatalos fotóscsapatává váltak, és országos hírnévre tettek szert. 2014 márciusában a budapesti Stefánia Galériában hozta létre első fotókiállítását, ahol 30 hétköznapi hölgy portréján keresztül mutatta be a szépség különböző jegyeit. Ezt követően még két kiállítása volt ebben az évben: júliusban Budapesten szabadtéri fotókiállítása volt PIN UP stílusú képekkel, decemberben pedig New York-ban a New York-i Magyar Házban, ahol szintén 30 hétköznapi hölgyet kapott lencsevégre kedvenc New York-i helyszíneiken, hogy megmutassa, bárkiből lehet igazi modell. 2015-től folyamatosan dolgozik kiállításokon. 2017-ben pedig megjelent az „Ébredés – az Új kezdet” című könyve, amit Elek Erikával közösen hoztak létre, és dr. Csernus Imre pszichiáter és dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának igazgatója írták hozzá az előszót. Ebben a könyvben nőgyógyászati daganattal műtött hölgyek önvallomásai olvashatók, akik saját történetükön keresztül próbálták meg elmondani, hogy van kiút a rákbetegségből, és egy melleltávolítás után is lehet valaki igazi nő. Ezt követte a Vincent & Vincent – Szösszenetek könyve, ahol a teljes illusztrációt ő készítette, és Kovács Olga színművésznővel közösen néhány verset meg is filmesítettek. 2018-ban jelent meg a Lénárt Évával közösen szerkesztett „A Nő világa” című könyve, amelyben a női változó korra mutat be egy-egy szereplőt. Ezt kiegészítve egy blogot is létrehozott, ahol hétköznapi hölgyek a nem természetes krízis hatására bekövetkezett változásaikat oszthatják meg név nélkül az olvasókkal. A könyv előszavát Vámos Miklós írta. Kiállításai 2014. Az igazi Nők – Budapest, Stefánia Palota 2014. Azok a régi kacér idők – Budapest, Millenáris Velodrom 2014. Magyar Nők New York -ban – New York-i Magyar Ház 2015. A Nő 50 árnyalata – Budapest, Stefánia Palota 2016. Apa lettem – Budapest, Bálna 2016. Mérföldkövek `56 – New York-i Magyar Ház 2017. Ébredés – az új kezdet! - Budapest, Stefánia Palota Művei 2017. Ébredés – az Új kezdet! 2017. Vincent & Vincent – Szösszenetek 2018. A Nő világa He 178 A Heinkel He 178 volt az első repülőgép, melyet gázturbinás sugárhajtómű hajtott, és az első sikeres ilyen repülőgép. A repülőgépet a Heinkel gyár saját költségére fejlesztette ki és gyártotta le, mivel a gyár igazgatója, Ernst Heinkel a nagysebességű repülés elkötelezett híve volt. Először 1939. augusztus 27-én szállt fel, a pilótaülésben Erich Warsitz berepülőpilótával. Ezt a repülést három nappal korábban egy rövid ugrás előzte meg. Fejlesztése 1936-ban egy fiatal mérnök, Hans von Ohain szabadalmat kapott egy olyan szerkezetre, mely egy gázturbina kipufogó gázait használta fel jármű hajtására. Ohain megismertette az elgondolást Heinkellel, aki hajlandó volt támogatni a tervet. Von Ohain 1937-ben sikeres próbát hajtott végre a hajtóművével, és azonnal terveket készített most már egy olyan változatról, mely repülőgép hajtására is alkalmas lehet. A He 178 repülőgépet Ohain harmadik sugárhajtású motorja, a Heinkel HeS 3 hajtómű kipróbálására tervezték, mely motor dízel üzemanyagot használt. A terv egy kisméretű hagyományos elrendezésű repülőgépet formázott, fémszerkezetű törzzsel. A légbeömlő nyílás a gép orrában volt, futóműnek hagyományos farokkerekes megoldást választottak. A főfutókat behúzhatóra tervezték, de a próbarepülések alatt kiengedett állapotban voltak. A vállszárnyas hordfelületek faszerkezetűek lettek, belépőélük egyenes, kilépőélük elliptikus. Azok a fényképek, melyek trapéz alakú szárnnyal ábrázolják a repülőgépet, a második prototípusról a He 178 V2-ról készültek ez soha nem repült motorral. A repülőgép teljes sikert aratott, noha sebessége csak 598 km/h-t ért el a javasolt repülési magasságon és a repülési idő nem haladta meg a 10 percet. Igazi áttörést azért nem hozott, mert Hermann Göring a fejlettebb dugattyús motoros vadászrepülőgépeket részesítette előnyben, melyeknek fejlesztésére akkor nagyságrendekkel nagyobb tőke állt rendelkezésre, és melyek még nagyobb teljesítményt értek el. 1939. november 1-jén Heinkel bemutatót szervezett a Reichsluftfahrtministerium (Birodalmi Légügyi Minisztérium) számára, ahol Ernst Udet és Erhard Milch meggyőződhetett a repülőgép teljesítményéről. A repülőgéptervezésről alkotott konzervatív elveik miatt azonban nem tanúsított a hivatal érdeklődést az új elv iránt. Heinkel azonban meg volt győződve, hogy ez a jövő útja, és saját költségére nekifogott egy kétmotoros sugárhajtású vadászgép, a He 280 tervezésének a He 178 tapasztalatai alapján. A He 178-at a berini Deutsches Technikmuseum (Német Műszaki Múzeum) kapta meg, ahol elpusztult egy 1943. évi bombatámadás alkalmával. Műszaki adatai Személyzet: 1 fő Hossz: 7,48 m Fesztáv: 7,20 m Magasság: 2,10 m Szárnyfelület: 9,1 m² Üres tömeg: 1620 kg Legnagyobb felszálló tömeg: 1998 kg Hajtómű: 1 db Heinkel HeS 3 gázturbinás sugárhajtómű Maximális tolóerő: 4,4 kN Legnagyobb sebesség: 698 km/h Hatótávolság: 200 km Krisztik Csaba Krisztik Csaba (Margitta, 1983. július 20. –) Jászai Mari-díjas magyar színész. Élete 1983-ban született a romániai Margittában. 1998-2002 között a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója volt, dráma-irodalom szakon. 2002-2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, Lukáts Andor és Jordán Tamás osztályában. 2006-2008 között a debreceni Csokonai Színház, 2008-2013 között a Forte Társulat, majd 2013-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja. 2011-2012 között feleségével Londonban élt. Díjai Junior Prima díj ( 2013 ) Kaszás Attila-díj ( 2017 ) Jászai Mari-díj ( 2018 ) Színház 2006 - Liberté ’56 , rendező: Vidnyánszky Attila 2007 - Kun László , rendező: Kiss Csaba 2007 - Edmond Rostand: A sasfiók , rendező: Vidnyánszky Attila 2007 - Shakespreare: A vihar , rendező: Viktor Rizsakov 2008 - Mágnás Miska , rendező:Göttinger Pál 2007 - Frank Wedekind: A tavasz ébredése , rendező: Horváth Csaba (Csokonai Színház, Debrecen) 2008 - Szálinger Balázs: Kalevala , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (MODEM) 2008 - Evangélium , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Zsámbéki Színházi Bázis) 2009 - Gorkij: Éjjeli menedékhely , rendező: Horváth Csaba (József Attila Színház) 2009 - Etűdök/Csak a felhők, koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza) 2009 - TÁP Színház: Kurátorok , rendező: Vajdai Vilmos 2009 - Isteni vidékek , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Trafó) 2009 - Ne kíméld, akiket szeretsz , rendező: Hajdu Szabolcs (Zsámbéki Színházi Bázis) 2009 - Dürrenmatt: A fizikusok , rendező: Horváth Csaba (Sanyi és Aranka Színház) 2010 - Szálinger Balázs: A tiszta méz , rendező: Horváth Csaba (József Attila Színház) 2010 - Erkel: Sakk-játék , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Gyulai Várszínház) 2010 - Samuel Beckett: Godot-ra várva , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Trafó) 2010 - Így jár az, aki távoli ismeretlen hangtól megijed , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (West-Balkán) 2010 - Berlioz: Faust elkárhozása , rendező: Lukáts Andor, koreográfus: Horváth Csaba (Művészetek Palotája) 2010 - Pöttyös Panni az iskolában , koreográfus-rendező: Bozsik Yvette (Thália Színház) 2011 - Revolution , rendező: Nigel Charnock (Trafó) 2011 - Egyfelvonásosok , koreográfus: Horváth Csaba (Katona József Színház) 2011 - Shakespeare: Troilus és Cressida , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Gyulai Várszínház) 2011 - Ruben Brandt , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Műcsarnok) 2012 - Koto és Kaori , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Trafó) 2012 - Henrik Ibsen: Peer Gynt , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház) 2012 - Elveszett férfiak , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (REÖK) 2013 - Agota Kristof: A nagy füzet , rendező: Horváth Csaba (Szkéné Színház) 2013 - Igor Sztravinszkij: A menyegző , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Művészetek Palotája) 2013 - Rozsda lovag , rendező: Bozsik Yvette (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2013 - Shakespeare: Lear király , rendező: Bagó Bertalan (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2014 - Helen Edmundson: Irtás , rendező: Horváth Csaba (Szkéné Színház) 2014 - Pillangó , koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2014 - Mester és Margarita , koreográfus-rendező: Hargitai Iván (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2014 - 3:1 a szerelem javára , rendező: Bagó Bertalan (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2014 - Vérnász , rendező: Horváth Csaba (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2014 - A félkegyelmű , rendező: Hargitai Iván (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2015 - Hamlet , rendező: Szikora János (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2016 - Száll a kakukk fészkére , rendező: Horváth Csaba (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) 2016 - Szutyok , rendező Hargitai Iván (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) Film Tóth János (2017) Kincsem (2017) Saul fia (magyar filmdráma, 2015) Boglárka (magyar kisjátékfilm, 2015) Képmás (kisjátékfilm, 2013) Hacktion (2013) The Counterpart színész (magyar-holland kisjátékfilm, 2008) Egy elveszett mű újjászületése (TV film) zongorán kísér Aki bújt színész (magyar kisjátékfilm.) Deuillet Deuillet település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 221 fő (2015). Deuillet Andelain, Beautor, Bertaucourt-Epourdon, Saint-Gobain és Servais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Borek (Havlíčkův Brod járás) Borek település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban. Borek Běstvina, Uhelná Příbram, Kraborovice és Jeřišno településekkel határos. Lakosainak száma 126 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gyevgyelija Gyevgyelija városa az azonos nevű község székhelye Macedóniában. Népesség Gyevgyelija városának 2002-ben 15 685 lakosa volt, melyből 15 060 macedón (96,1%), 292 szerb, 201 vlach és 132 egyéb nemzetiségű. Gyevgyelija községnek 2002-ben 22 988 lakosa volt, melyből 22 258 macedón (96,8%), 367 szerb, 214 vlach és 149 egyéb nemzetiségű. A községhez tartozó települések Gyevgyelija Bogorodica (Gyevgyelija) Gabrovo (Gyevgyelija) Davidovo (Gyevgyelija) Kovanec Konyszko (Gyevgyelija) Mojin Miletkovo Miravci Mrzenci Negorci Novo Konyszko Petrovo (Gyevgyelija) Prdejci Szermenin Szmokvica (Gyevgyelija) Huma Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may A Zöld-foki Köztársaság a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A Zöld-foki Köztársaság a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női Cselgáncs Női Ozone FM Az Ozone FM Magyarország egyik legnagyobb hálózatos kereskedelmi rádiója volt. 2008-ban indult győri helyi rádióként Oxygen FM néven, majd 2011-ben felvette az Ozone FM nevet. A rádió 2013-ban dinamikusan terjeszkedni kezdett, megszűnéséig országszerte 8 frekvencián volt hallgatható. 2016. november 15-én indult frekvenciáin a Rádió 1 adása, ezzel a rádió megszűnt. A rádió állomáshangja Epres Attila, a vokálhang Széles Iza volt. Története 2008-ban Győr egyik helyi kereskedelmi rádiója, a 103,1 MHz-en sugárzó BMC Rádió tulajdonost váltott. Ezt követően augusztus 30-án 15:00-kor indult el a rádió helyén az Oxygen FM. 2010. február 1-től 2011 tavaszáig volt hallható a Rise FM esti műsora, a NiteRise. A többi vidéki rádiótól eltérően mindennap este 7-től hajnali 3-ig volt hallható a műsor. A rádió pénzügyileg, illetve hallgatottság tekintetében gyengén teljesített, a NiteRise azonban népszerű volt a fiatalok körében, így a tulajdonosok az adó újrapozicionálása mellett döntöttek. A rádió Ozone FM néven, főleg dance zenéket sugárzó rádióként indult újra 2011. november 4-én 21:00-kor. Ezzel egy időben indult el a Győr Plusz Rádió, amely számára a tulajdonos Oxygen Media Group készíti a műsort, valamint a két rádió stúdiója egymás mellett volt található. Az adó új szlogenje "Maximum Dance!" lett. A megújult adó hamar a hallgatók kedvence lett. 2012. november 23-án Mosonmagyaróváron is elindult az adás a korábbi Lajta Rádió helyén, a 100,7 MHz-en. 2013. március 15-16. között a Győr Plusz Rádióval összekapcsolódva közös, 58 órás műsorfolyamot sugárzott a rádió. A rendkívüli időjárási helyzet alatt folyamatosan tájékoztatták az autókban rekedt embereket, összekötötték a rászorulókat a segíteni vágyókkal. 2013. április 9-én az állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap 110 millió Ft értékben kisebbségi részesedést szerzett a tulajdonos Oxygen Media Groupban. 2013. május 15-én az adó Facebook-oldalán bejelentették a balatoni Rádió 1-et üzemeltető Life Essence Kft., majd június 15-én a dunaföldvári, paksi, szekszárdi és bajai Rádió 1-et üzemeltető Alisca Network Kft. megvásárlását. A balatoni frekvencián május 23-án indult el a rádió tesztadása, majd itt, és a korábbi Alisca-frekvenciákon július 1-től szólt hivatalosan a rádió. A bővülést jelezve a rádió szeptember 23-án arculatot váltott, új szlogennel, Top 40 formátumú rádióvá alakult át. A programigazgató a Rádió 1-től átigazolt Bertók László "McFly" lett, valamint átvették a korábban a Rádió 1-en (és több vidéki rádión) futó, Bárány Attila nevével fémjelzett Disco's Hit című esti mixműsort. December 31-én 20:00-kor több napnyi tesztadás után hivatalosan is elindult a miskolci adás a korábban a Rádió GaGa, illetve Juventus Rádió által használt 96,3 MHz-en. 2014 tavaszán indult el a kiskőrösi adás 97,0 MHz-en ideiglenesen Ozone FM Kunság néven, azonban ez 2015. január 1-jével kivált a hálózatból, és Kunság Rádió néven kezdett önálló adást sugározni. 2014 júliusától több vidéki helyi rádióval együtt itt is hallható lett a VIVA Chart Show rádiós változata (ez régebben a Rádió 1-en volt hallható). Július 22-én megszűnt a mosonmagyaróvári adás a jogosultság lejárta miatt. 2015 júliusában a hevesi Rádió Hello adását váltotta. 2016. október 26-án jelentették be, hogy a Médiatanács döntése alapján az Ozone FM és a nyíregyházi Rádió Pont 1 hálózatba kapcsolódik a nemrég újraindult budapesti Rádió 1-gyel, ezzel a rádió megszűnését eredményezve. November 14-én este 20:00-kor a szokásos esti Disco's Hit előtt Kis Gábor, a rádió műsorvezetője elköszönt a hallgatóktól, majd éjfélkor a műsorfolyamot a Rádió 1 immár ismét hálózatos adása váltotta. Az új rádió a műsorvezetőket megtartotta, a vidéki műsorblokkokat a helyi stúdiók munkatársai készítik. Formátum A rádió formátuma a 2011-es megújulás után CHR/Dance volt, később CHR/Top 40 formátumra váltottak. A Top 40 formátum jellemzője, hogy kiemelt figyelemben részesít programjában pár éves, a világon ismert előadók egy-két zeneszámát, az ezekből összeállított Top 40-es listát kétórás rotációban ismétli. Hálózatos rádió lévén az egyes rádiófrekvenciákon napi 20 órában országos műsort sugárzott, napi 4 órában (9-13 óra között) önálló, helyi szinten előállított programmal jelentkezett. A rádió kétféle reklámblokkot sugárzott: az egyik az adó összes frekvenciáján volt hallható, a másik csak az egyes frekvenciákon (így egyszerre hirdethetett jutányosan regionális és helyi vállalkozás egyaránt). Korábbi vételkörzet Győr - FM 103,1 MHz Balaton - FM 105,7 MHz (2013-2016) Dunaföldvár - FM 106,5 MHz (2013-2016) Paks - FM 107,5 MHz (2013-2016) Szekszárd - FM 91,1 MHz (2013-2016) Baja - FM 94,3 MHz (2013-2016) Miskolc - FM 96,3 MHz (2013-2016) Heves - FM 93,7 MHz (2015-2016) Mosonmagyaróvár - FM 100,7 MHz (2012-2014) Kiskőrös - FM 97,0 MHz (2014) Római Szent Franciska Római Szent Franciska (Róma, 1384. – Róma, 1440. március 9.) itáliai misztikus, szerzetesnő. Életpálya Nagyon korán megtanult olvasni. Olvasmányai hatására hatéves korában döntött úgy, hogy követi a vértanúkat vagy a szüzeket. Az olivetánus bencésekhez tartozó Antonio de Monte Savello atya harmincöt éven át volt Franciska lelki vezetője. Tizenegy évesen engedélyt kapott arra, hogy próbaidőre gyakorolja a vezeklés néhány formáját. Tizenhárom évesen atyja akaratára férjhez ment. Házasságukból hat gyermek született, közülük öt rövid időn belül elhalálozott. A folyamatos háborús események miatt házukat fölgyújtották, és amit csak találtak, elrabolták. Franciska a ház épen maradt részében kórházat rendezett be, a sebesültek és betegek ápolásával enyhített szenvedésen. 1425. augusztus 15-én alapította meg a bencés obláták kongregációját, a bencés harmadrendet. 1433-ban Róma legszentebb dombja, a Capitolium mellett kolostort alapított azoknak a nővérek, akik nem voltak családjukhoz kötve. Maga 1436-ban férje halálakor csatlakozott a rendhez. Templomul a fórumon lévő Santa Maria Nova-templomot választotta. Isten szolgálatában vállalta, hogy folytatja a Svéd Szent Brigitta (1373) és a Sziénai Szent Katalin (1380) küldetését: jótékonyságával és szent életével ébren tartani a hitet és a megújulásba vetett reményt. Szentté avatását követően róla nevezték el a templomot, ami a Római Szent Franciska-templom nevet viseli. V. Pál pápa avatta szentté, ünnepét a következő évben fölvették a római naptárba. Családi kapcsolat Apja anagni származású nemes, Paolo Bussa de'Leoni, édesanyja Jacobella de'Roffredeschi volt. Hárman voltak testvérek. Művei (szerk.) Giovanni Pozzi – Claudio Leonardiː Olasz misztikus írónők , Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-07-6849-6, 241–253. o. Ford Escort A Ford Escort egy alsó középkategóriás autó, melyet a Ford of Europe gyártott 1967 és 2004 között. A Ford Escort nevet Észak-Amerikában is alkalmazták, egy 1981 és 2003 között gyártott járműre. 2014-ben Kínában ismét visszatért az Escort típusnév: egy a második generációs Ford Focuson alapuló autót neveztek el így. Ford Escort 100E (1955–1961) A Ford Escort név először az 1950-es években jelent meg. A Ford Anglia 100E Ford Squire nevű kombi változatának alacsony felszereltségű változatát nevezték így. Első generáció (1967–1975) Az első generációs Ford Escortot 1967 végén mutatták be az Egyesült Királyságban, míg szélesebb közönség előtt az 1968 januári Brüsszeli Autószalonon mutatkozott be. A Ford európai részlege a hosszú időn át gyártott, sikeres Anglia leváltására tervezte a modellt. Az Escort gyártása elsőként Angliában, a halewoodi gyárban kezdődött meg, 1967 utolsó hónapjaiban, míg az Európa kontinentális részére szánt balkormányos változatok gyártása 1968 szeptemberében indult be, Genkben, Belgiumban. Az Egyesült Királyságban gyártott darabok eleinte némileg eltértek az Európa többi részén kaphatóktól, például az első futómű hangolása és a kormányáttétel is más volt, továbbá a Genkben készülő Escortok dupla hidraulikakörös fékeket kaptak és szélesebb felnik kerültek rájuk. 1970-től az Európa kontinentális részén értékesített modellek gyártása áttevődött Németországba, az új saarlouisi gyárba. Az Escort Európa több részén is sikeres modellé vált, de a legkomolyabb sikereket az Egyesült Királyságban érte el, ahol az 1960-as évek legsikeresebb modellje, a BMC által gyártott Austin/Morris 1100 egyre inkább elavulttá vált, a Ford Cortina pedig méretben és árban is kinőtte a kompakt osztályt, ahová eredetileg szánták. 1974 júniusában a Ford bejelentette a kétmilliomodik Escort elkészülését. Ezt a mérföldkövet korábban egyetlen Egyesült Államokon kívüli Ford modell sem érte el. A kétmillió Escort 60%-át az Egyesült Királyságban gyártották. Nyugat-Németországban az autók némileg lassabban készültek, évente körülbelül 150 ezer darab gördült le a gyártósorról. Ez a szám a gyártás utolsó évére 78 604-re csökkent. A Saarlouisban készült modellek nagy részét a Benelux államokba és Olaszországba exportálták. Nyugat-Németországban nem aratott különösebb sikert az Escort, mivel az országban gyártott Opel Kadetthez képest kényelmetlen volt, az olyan sikeres importmodellekkel szemben pedig műszaki jellemzők terén maradt alul, mint a Fiat 128 vagy a Renault 12. A későbbi generációk megítélése ugyan javult Németországban, de sosem tudták felvenni a versenyt az Opel Kadett-tel és utódjával, az Astrával. A kocsi a kor hagyományainak megfelelően hátsókerék-meghajtású volt, és négysebességes kézi vagy háromsebességes automata sebességváltóval volt kapható. Előre MacPheerson rugóstagok kerültek, míg hátra laprugók. Az Escort volt az első kis méretű Ford, melybe fogasléces kormányművet szereltek. Az autó néhány külső meghatározó dizájneleme az amerikai autógyártást idézte, ilyen volt például a kólásüvegre emlékeztető övvonal vagy a kutyacsont alakú hűtőrács. A jellegzetes övvonal a szintén Nyugat-Németországban gyártott Cortinán is visszaköszönt. Az Escort elsőként kétajtós szedán karosszériával volt elérhető. A "De Luxe" változat kerek fényszórókat és gumiborítású padlót rejtett magában, míg a "Super" fantázianevű variánsba szögletesebb fényszórók, szőnyegborítás, szivargyújtó és vízhőfokmérő került. 1968 márciusában megjelent a háromajtós kombi változat, ami a gyártó szerint ledöntött hátsó ülésekkel 40%-kal több rakteret biztosított, mint a korábbi Anglia 105E. A kombi ugyanazokkal a felszerelésekkel bírt, mint a szedán, de nagyobb, 190 mm átmérőjű kuplungtárcsával és merevebb hátsó rugókkal készült, valamint a legtöbb esetben nagyobb fékdobokat és -tárcsákat is szereltek rá, mint a lépcsős hátúra. 1968 áprilisában piacra került a hátsó ablakok nélküli kisáruszállító variáns, majd 1969-ben a négyajtós szedán (az Anglia soha nem volt elérhető ilyen karosszériával). A motortérbe ugyanolyan Kent Crossflow típusú keresztöblítéses motorok kerültek, melynek 1,6 literes változatát a belépő szintű Pintóban is alkalmazták Amerikában. A dízelmotorok ekkoriban ritkák voltak a kis családi autókban és ez alól az Escort sem volt kivétel. A kocsi eleinte csak 1,1 és 1,3 literes, soros négyhengeres erőforrásokkal volt kapható. Néhány exportpiacon, például Olaszországban és Franciaországban egy még kisebb, 940 cm³-es motor is elérhető volt. Olaszországban olyan népszerű volt az apró motor, hogy az autó második generációjához is megtartották, Franciaországban viszont 1972-ben kikerült a kínálatból. Létezett egy 1300GT nevű változat, melybe az 1,3 literes Crossflow (OHV) motor sportosabb hangolású, Weber karburátorral szerelt változata és spotosabb futómű került. Ebbe olyan plusz műszereket szereltek, mint fordulatszámmérő, akkumulátortöltés-jelző és olajnyomásmérő. Ugyanezt a motort egy Escort Sport nevű modellben is alkalmazták, melynek eleje szintén a Ford korabeli sportos modelljeit idézte, de belső felszereltsége közelebb állt a hagyományos változatokhoz. Később bemutattak egy 1300E nevű luxusváltozatot, melyre ugyanazok a szélesített első sárvédők és 13 colos kerekek kerültek, mint a Sportra, de gazdagabb felszereltséggel bírt és faberakások kerültek a műszerfalára és az ajtókárpitjára is. A Gruppe 2 nemzetközi raliversenyekhez és egyéb versenycélokra kifejlesztett Escort Twin Cam változat létrehozásában a Lotus is közreműködött. A kocsi 1557 cm³-es erőforrása a Lotus Elan dupla vezérműtengelyes, eredetileg 1498 cm³-es, nem keresztöblítéses motorjára épült. A Twin Cam halewoodi gyártása befejeződött, miután megjelentek a Cosworth motoros RS1600-asok (az RS a Rallye Sport rövidítése). A leghíresebb Twin Cam egy 16 szelepes, 200 lóerős motorral szerelt darab lett, mely az Alan Mann Racing csapat színeiben 1968-ban és 1969-ben is elindult a British Sallon Car Championship nevű bajnokságban, könnyedén megnyerve az 1968-as kiírást. Az első generációs Escortból készült rali változatok a világ valaha volt legsikeresebb raliautói közé tartoznak. A Ford gyári csapata az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje között szinte verhetetlen volt. Ebben az időszakban az Escort legnagyobb sikeres az 1970-es London–Mexikó Világkupa megnyerése volt. A verseny során a finn legenda, Hannu Mikkola vezette az autót és a svéd Gunnar Palm ült mellette navigátorként. Ez a siker ihlette az 1598 cm³-es, keresztöblítéses motoros Escort Mexico változat létrejöttét. Ezt 1970 novemberében mutatták be és összesen 10 352 darab készült belőle. Az RS1600-ba egy 1601 cm³-es Cosworth BDA motor került, mely egy Crossflow (keresztöblítéses) blokkra épült, és 16 szelepes Cosworth hengerfej került rá. A BDA a Belt Drive A Series (szíjas hajtás, A-sorozat) kifejezés rövidítése volt. A Mexico és a BDA is a Ford különleges járművekre specializálódott Advanced Vehicle Operations (AVO) üzemében készült, Dél-Essexben. Ezeknek a modelleknek nem csak nagyobb teljesítményű motorjuk és sportosabb futóművük volt, de karosszériájuk ponthegesztés helyet varrathegesztéssel készült, ezzel erősebbé téve őket, jobban megfelelve a versenykörülményeknek. 1972-ben megjelent egy 1701 cm³-es Cosworth BDB nevű változat, majd később bemutatták az injektorral szerelt BDC motort is. A "heves" viselkedésű RS1600 alternatívájaként aztán megjelent az RS2000 variáns is, melybe egy 2,0 literes Pinto motor (OHC) került. Ez szintén elért néhány jelentős sikert a raliversenyzés világában, és egyúttal előrevetítette a ferde hátúak későbbi sikerét is, mint megfizethető, ugyanakkor gyakran nagy teljesítményű személyautók. Az RS1600 és a Mexico mellett ez is az AVO üzemben készült. Új-Zéland Új-Zélandon a seaview-i gyárban 1,1 és 1,3 literes változatok készültek, Deluxe (1,1) és Super (1,3) néven, kétajtós szedán és kisáruszállító karosszériával. A négyajtós szedán 1970-ben lett a kínálat része. Az 1972-es Egyesült Királyságbeli modellfrissítés után megújult az új-zélandi Escortok felszereltségi szintje. Megjelent az 1.3XL (GT műszeregységgel), aminek a helyét később átvette az alacsonyabb L felszereltség. Ezt követően a gyártás végéig csak alap és L felszereltségi csomaggal készítették a modelleket. 1973 és 1974 között néhány 1,6 literes Mexico is érkezett az országba, miután a kormány engedélyezte az importot a túl kevés új autó miatt. Ezekből főleg kombi karosszériás változatok érkeztek Új-Zélandra. Ausztrália Az első generációs Ford Escortot 1970 és 1975 között gyártotta a Ford Australia, kétajtós szedánként és háromajtós kisáruszállítóként. Az 1,1 és 1,3 literes motorok mellett az 1558 cm³-es dupla vezérműtengelyes is elérhető volt. Az utóbbi erőforrással szerelt modelleket 1971 végén Escort Twin Camről átnevezték Escort GT 1600-ra. 67 146 Escort készült el Ausztráliában, ahol 85%-ban helyi alkatrészeket használtak fel a gyártáshoz. Izrael Az izraeli Názáretben az első generációs Escortok összeszerelését az Automotive Industries végezte, az Israeli Automotive Corppal együttműködve. Az Egyesült Királyságból érkező egységcsomagok összeállítása 1968-ban kezdődött meg, az utolsó darab 1975. november 14-én készült el, világoszöld fényezéssel, kétajtós szedán karosszériával és 1,1 literes motorral. Összesen 14 905 darab első generációs Escortot szereltek össze Izraelben. Japán Az Escort első generációját az Egyesült Királyságból importálta Japánba a Kinetsu Motors, csakúgy, mint a Cortinát és a Caprit. A kocsi kizárólag 1,3 literes motorral, négyajtós szedán karosszériával és GT felszereltségi csomaggal volt kapható az országban. Az értékesítés során az előnyére vált, hogy a karosszéria méretei és a motor lökettérfogata alapján kedvező adózási feltételek vonatkoztak rá. Ez volt az Escort egyetlen generációja, ami megvásárolható volt Japánban. Második generáció (1974–1981) A második generációs Ford Escort gyártása 1974. december 2-án kezdődött meg, az elkészült autókat pedig 1975 januárjától lehetett megvásárolni. Az első és második generáció gyártása hat hónapig párhuzamosan folyt. Amíg az első Escortot kizárólag a Ford nagy-britanniai részlege tervezte, a második generáción a britek már a nyugatnémetekkel közösen dolgoztak. A "Brenda" gyári kódnév alatt futó kocsi ugyanazokra a műszaki alapokra épült, mint elődje, de a karosszéria alá megújult tartószerkezet került. A 940 cm³-es motor Olaszországban elérhető maradt, mivel ott ez az erőforrás adózási szempontból nagy népszerűségnek örvendett, Európa többi részén azonban kikerült a kínálatból. A hátsó felfüggesztés továbbra is laprugós maradt, annak ellenére, hogy több konkurens, például a Hillman Avenger is tekercsrugókra váltott. Az új modellt leginkább belső tárolórekeszek hiánya (kesztyűtartó például csak a magasabb felszereltségű modellekhez járt) és a bajuszkapcsolóra helyezett kürt miatt kritizálták. Az alap (később Popular) modellek voltak a legszegényesebben felszereltek, a két- és négyajtós szedánként elérhető L és GL változatok igyekeztek kielégíteni az átlagos vásárolók igényeit, a Sport, RS Mexico és RS2000 nevű darabok a nagyobb teljesítményre vágyók számára készültek, a Ghia a luxusfelszereltséget jelentette. Ipari célú felhasználásra kisáruszállító változatok is készültek. Az 1975-ös Ghia modellekbe került 1,6 literes motor 84 lóerős (63 kW) teljesítmény leadására volt képes, 125 Nm-es nyomaték mellett, az autó súlya pedig 955 kg volt. Az Escort 1978-ban kisebb külső változtatásokon esett át, például az L változat is megkapta azokat a szögletes fényszórókat, melyek korábban csak a GL és a Ghia variánsokon voltak láthatók. Emellett az autók belső felszereltségében is voltak kisebb változások, valamint az első nyomtáv szélesebb lett. Az Egyesült Királyságban 1980 augusztusában ért véget a gyártás, de néhány országban 1981-ig folytatódott. Oceánia Ausztrália Homebush-ban, Ausztráliában 1975 márciusa és 1980 között szereltek össze két- és négyajtós szedán, valamint háromajtós kisáruszállító karosszériás második generációs Escortokat. A háromajtós kombi nem volt elérhető az országban. A szedán változatok L, XL (később GL) és Ghia felszereltségi csomagokkal voltak kaphatók, valamint egy Sport csomag is rendelhető volt az autóhoz, mely hasonló kiegészítőkkel járt, mint a többi piacon az 1300 és 1600 Sport nevű modellek. Más országoktól eltérően – valószínűleg a kombi hiánya miatt – a kisáruszállító variáns a szokásosnál magasabb felszereltséggel is megvásárolható volt, GL és Sport csomag is kérhető volt hozzá. A "kutyatál" becenevű keréktárcsák és a magas támlájú első ülések kizárólag az ausztrál Escortokhoz voltak elérhetők. A kocsikat eleinte az Európában megszokott 1,3 és 1,6 literes, OHV vezérlésű Crossflow motorokkal szerelték, amikhez négysebességes manuális vagy háromsebességes automata sebességváltó volt választható. 1977-ben az ausztrál károsanyag-kibocsátási normák miatt az 1,3 literes egység kikerült a motorválasztékból, helyére a Ford Cortina 2,0 literes OHC Pinto motorja került, mely az Európában ismert változatnál gyengébb volt, az emissziós szabályokból eredő egyedi hangolása miatt. Felár ellenében ez szinte minden modellhez megrendelhető volt. A Ford Australiánál BC kódnév alatt futó Escortok karosszériáját némileg át kellett alakítani, hogy a nagyobb motor beleférjen. A kocsi új üzemanyagtartályt is kapott, melynek betöltőnyílása a hátsó rendszámtábla mögött helyezkedett el. 1978-ban a Ford Australia bevezette a kék ovális Ford-embléma használatát az Escort összes változatánál, az hűtőrácson és a csomagtartófedélen. Emellett a fiatalok felé is szeretett volna nyerni, ezért bemutatta a kisáruszállító változat Sundowner nevű variánsát, látványos külső dekorációkkal és kör alakú, domború hátsó oldalablakokkal. Ez 1,6 és 2,0 literes motorral volt elérhető. 1979-ben némileg módosultak a felszereltségi csomagok, és a G és GL felszereltségű modellek is szögletes fényszórókat kaptak, ami korábban csak a Ghia felszereltséghez járt. A fiatalok és a nagy teljesítmény kedvelői számára az ausztrálok bemutatták saját változatukat az RS2000-ből, döntött orral. A kocsi két- és négyajtós szedán karosszériával volt megvásárolható, ötféle egyszínű fényezéssel. Bár kinézetük eltért a kínálat többi tagjáétól, a 2,0 literes motor változtatás nélkül került a motorterébe, és manuális és automata sebességváltóval is szerelték. Összesen 2400 ilyen autó készült. Bár többféle változatban is elérhető volt, a Cortinához hasonlóan az Escort sem tudott jelentős sikereket elérni az ausztrál piacon. Ennek fő oka az volt, hogy a vásárlók jobban kedvelték az általuk megszokott hathengeres autókat, míg a négyhengeresek piacán egyre nagyobb népszerűségre tettek szert a Japánból importált járművek. A gyártás 1980 végén fejeződött be Ausztráliában, 79 142 elkészült darab után. Az Escortot az elsőkerék-meghajtású, Mazda 323/Familián alapuló Ford Laser (három- és ötajtós ferde hátú) és Ford Meteor (négyajtós szedán) váltotta. Új-Zéland Új-Zélandon 1975 elején mutatták be a második generációs Escortot, melyet Aucklandben, Wiriben szereltek össze. Az ausztrál modellektől eltérően az új-zélandi darabok a brit változatok specifikációit követték, eltekintve a metrikus műszerektől. Minden karosszériaváltozatot gyártottak az országban, beleértve a kombit is, melynek első generációját még az Egyesült Királyságból importálták. A Wiriben gyártott autók 1,1 (alap), 1,3 (L, GL, Sport 1300, kombi és kisáruszállító) és 1,6 literes (Ghia, 1600 Sport) motorokkal voltak megvásárolhatók. Az 1,1 literesek voltak a legolcsóbbak, az 1,3 literesek voltak a legnépszerűbbek az átlagos vásárlók körében, míg az 1,6 literes változatokat a sportosabb vezetési élményre vágyók vásárolták. Utóbbi gyártása csak 1976-ban kezdődött meg. A legtöbb 1,3 és 1,6 literes modellhez felárért megrendelhető volt egy háromsebességes automata sebességváltó. Ausztráliától eltérően Új-Zélandon népszerű volt az Escort és a Cortina is, gyakran a havi eladási statisztikák élén állva. Az 1600 Sport mellé 1979-ben megjelent a szintén 1,6 literes motorral rendelkező Ghia változat, illetve az alacsonyabb felszereltségű modellek is megkapták a GL változatok szögletes fényszóróit. Ugyanebben az évben került fel minden Escortra az ovális embléma, illetve a G és GL felszereltségű kocsikra is sportosabb felnik kerültek. 1980-ban a Ghia felszereltség mellé alapáron könnyűfémfelnik jártak. A brit alkatrészekből összeszerelt második generációs Escortok gyártása 1980 második felében fejeződött be. A kereskedők komoly árcsökkentéssel igyekeztek eladni utolsó Escortjaikat, hogy helyüket 1981-ben átvehessék a Mazda 323-on alapuló Ford Laserek, melyek szedán és ferde hátú változatban voltak kaphatók. A világ többi része Izrael Az Escortok összeszerelése 1975 augusztusában vette kezdetét Izraelben, ahol a kocsi a legnépszerűbb modellek közé tartozott. A legjobb évét 1976-ban produkálta, amikor 8301 darab készült el. A motorkínálatban csak az 1,1 és az 1,3 literes egység volt kapható, az 1,6 literest nem vezették be az országban. A modellek túlnyomó többségét négyajtós szedán karosszériával adták el. A legritkább az 1,1 literes kétajtós szedán volt, ilyenből mindössze 150 darab készült. A gyártás 1981 áprilisában, 12 700 darab után fejeződött be, azóta nem szereltek össze Ford modelleket Izraelben. Dél-Afrika Silvertonban, Dél-Afrikában 1975 és 1980 között szereltek össze második generációs Ford Escortokat, melyek alkatrészei az Egyesült Királyságban készültek. A kocsik eleinte 1300 L és 1600 GL változatokban készültek, két- és négyajtós karosszériával. A jobb felszereltségű GL-t színre fújt keréktárcsákkal, szögletes fényszórókkal, tolatólámpákkal és oldalsó díszlécekkel szerelték. Az 1,3 literes motor 56 lóerős (42 kW), az 1,6 literes pedig 70 lóerős (52 kW) volt. 1979 elején bemutattak egy 1600 Sport nevű variánst, sportosabb kinézettel és váltóáttételezéssel. Ez az 1,6 literes motoros modell jelenleg is népszerű az országban. Raliversenyzés Elődjéhez hasonlóan az Escort második generációja is komoly sikereket ért el a rali világában. Az első generáció összes versenymodellje megjelent a második generációban is, azzal a különbséggel, hogy a Mexico változat RS emblémát kapott, és OHV helyett OHC vezérlésű 1,6 literes Pinto motort szereltek bele. Megjelent egy Sport nevű modell is, 1,6 literes Crossflow (keresztöblítéses) motorral. Emellett bemutatták az új RS1800-at is, 1790 cm³-es, üzemanyag-befecskendezéses Cosworth BDE erőforrással szerelve. Utóbbi kimondottan raliversenyzési célokból készült. A Ford gyári csapatának versenyautói több speciális alkatrészt is tartalmaztak. Ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb a szilikon-folyadék kenésű középső differenciálmű volt, mely automatikus nyomatékvektorálású összkerékhajtást hozott létre (a fix négykerékhajtás helyett). Ennek a tervezési folyamatát Tim Howard, a Ford dagenhami részlegének mérnöke vezette. Alapelve jelenleg is visszaköszön a legtöbb összkerékhajtású autóban. Az Escort raliautók jellegzetességei voltak a kiszélesített kerékjáratok és a négy plusz szúrófény az éjszakai szakaszokhoz. 1979-ben a Cosworth BDE motort lecserélte egy BDG kódú 2,0 literes egység, alumínium blokkal, mely 250 lóerőt (186 kW) adott le. Emellett megerősített, ötlengőkaros felfüggesztés és egyenes fogazású ötsebességes ZF sebességváltó került az autóba, néhány további kisebb módosítás mellett. Az autó elődjéhez hasonlóan egyeduralkodóvá vált a Walesi raliban, 1975 és 1979 között minden világbajnoki szezonban megnyerve azt. A rali-világbajnokság 1979-es szezonjában Björn Waldegård az első, Hannu Mikkola a második, Ari Vatanen pedig az ötödik helyen végzett Escort R1800-zal versenyezve. Ebben az évben a Ford megszerezte a konstruktőri világbajnoki címet, melyre ezt követően egészen 2006-ig nem volt példa, amikor Marcus Grönholm és Mikko Hirvonen Ford Focus RS WRC-vel elért sikereinek köszönhetően hódította el a díjat a vállalat. 1981-ben Vatanen ismét világbajnok lett az RS1800-zal, annak ellenére, hogy ebben az évben mutatkozott be a legendássá váló Audi Quattro. A Ford sorozatban hatodszor is a dobogón végzett a konstruktőrök versenyében. A döntött poliuretán orrésszel rendelkező RS2000, mely a Cortina 2,0 literes Pinto motorját kapta, 1975 márciusában debütált az Egyesült Királyságban, majd augusztusban Németországban. Gyártása mindkét országban zajlott. A 110 lóerős autó végsebessége 177 km/h volt és 8,9 másodperc alatt gyorsult fel álló helyzetből 100 km/h-ra. A 2,0 literes motor könnyedén beszerelhető volt az első generációs Escortokba is, a Sierra ötsebességes sebességváltójával, rali- és egyé sportcélokra. Harmadik generáció (1980–1986) Az "Erika" gyári kódnév alatt fejlesztett modellt 1980 szeptemberében mutatták be, mely a Ford európai részlegének mindössze a második elsőkerék-meghajtású autója lett. Eredetileg kódnévhez hasonlóan a modellnév is "Ford Erika" lett volna, de végül a gyár mégis megtartotta az Escort elnevezést. Ennek okáról nincs hivatalos feljegyzés, de egyesek szerint a britek nem voltak hajlandók lemondani a kimondottan sikeres Escort névről, míg mások szerint a németek vetették el az új modellnév ötletét, mivel úgy gondolták, sokan a Waffen-SS-hez köthető Erika című dalra asszociálnának róla. Az észak-amerikai Escort ekkor került a piacra, melynek volt néhány közös műszaki vonása az európai változattal. Az Escort eladási adatai még tovább növekedtek az Egyesült Királyságban, és 1982-re megelőzte az öregedő Cortinát, az ország legkelendőbb modelljévé válva. Míg az Escort második generációja tulajdonképpen csak egy felújított változata volt az elsőnek, addig a harmadikat az alapoktól kezdve teljesen újratervezték. Ennek eredményeképp egy fejlett technológiájúnak és hatékony üzemanyag-felhasználásúnak számító kocsi jött létre, melyet a Ford a Volkswagen Golf riválisának szánt. Az autót "Simple is Efficient" (az egyszerűség hatékony) szlogennel népszerűsítették. Az elődökhöz képesti legnagyobb különbség az volt, hogy az új Escort elsőkerék-meghajtású lett, és a szedán helyett ferde hátú alapkarosszériát kapott. A gyárnak addig mindössze egy elsőkerék-hajtású modellje volt, az 1976-ban debütáló Fiesta, és ferde hátúakból is mindössze egy szerepelt korábban a kínálatban, a Crapri. A harmadik generáció külső kialakítása követte a Ford akkori dizájnnyelvezetét, például a zsalus fekete hűtőráccsal és a recés burájú hátsólámpákkal. Érdemes még megemlíteni a csomagtartófedél végének egyedi kialakítását (Aeroback), mely 0,37-ra csökkentette a kocsi légellenállási együtthatóját, mellyel bemutatásakor kategóriavezető volt. Ezt a technológiát később a Scorpióban és a Sierrában fejlesztette tovább a gyár. Szintén újdonságnak számítottak a felülvezérelt 1,3 és 1,6 literes CVH motorok. Ezek mellett egy Kent-alapú felülszelepelt, alulvezérelt "Valencia" nevű 1,1 literes motor is kapható volt, amit a Fiestában is alkalmaztak. Néhány piacon rövid ideig a CVH-ból is kapható volt egy 1,1 literes változat, de ennek gyártását 1982-ben leállították. Az új Escortból az elődökből ismert laprugós hátsó felfüggesztés is kikerült, és mind elöl, mind hátul független felfüggesztéssel szerelték. A kocsit 1981-ben megválasztották az Év Autójának. A szavazáson a Fiat Panda végzett a második, az Austin Metro pedig a harmadik helyen. Bemutatásakor az autó alap (Popular), L, GL, Ghia és XR3 felszereltségi csomagokkal volt kapható. 1982 közepétől elérhetővé vált egy új, ötsebességes manuális sebességváltó a teljes kínálathoz, mely az 1,6 literes változatok esetén az alapfelszereltség része volt, az 1,3 literesekhez pedig felárért volt megrendelhető. Számos kiegészítő felszerelés és berendezés volt válaszható, ilyen volt többek között a dönthető és csúsztatható napfénytető, a központi zár és az elektromos ablakemelő. Az alap és L felszereltségű modelleken kívül minden Escortba került egy ellenőrzőlámpa-rendszer, mely az alacsony üzemanyagszintre, motorolajszintre, hűtőfolyadékszintre, ablakmosófolyadék-szintre, illetve a fékbetétek kopására figyelmeztetett. Az észak-amerikai Escortokkal ellentétben az európai darabokhoz nem volt rendelhető szervokormány. Az 1983-as modellévben az 1,6 literes motorral szerelt darabokhoz elérhetővé vált a kimondottan az amerikai változathoz kifejlesztett háromsebességes ATX automata sebességváltó. 1983 augusztusában megjelent egy új, 1,6 literes dízelmotor. Az Angliában, Dagenhamben fejlesztett motor az L és GL felszereltségű autókhoz volt elérhető, és a mai viszonyokhoz képest is kedvező üzemanyag-fogyasztási értékeket produkált. Teljesítménye azonban meglehetősen alacsony, mindössze 54 lóerős (40 kW) volt, és mindössze 140 km/h-ig gyorsította a kocsit. Az Év Autója díj és a kedvező eladási adatok ellenére a szaksajtó eleinte meglehetősen rossz véleménnyel volt az Escort felfüggesztéséről, melyet a pozitív első és a negatív hátsó kerékdőlésszög miatt "ikszlábúnak" is csúfoltak. A harmadik generáció hamar hírhedté vált kemény és kényelmetlen menettulajdonságairól. A problémát az 1984-es modellévre sikerült megoldani, az Escort alapú Orionból származó felfüggesztés-alkatrészekkel, valamint a nagyobb Sierrából átvett kormányműfogasléccel. Az Escort kombi változata eleinte csak háromajtós karosszériával volt kapható, majd 1983-ban megjelent az ötajtós változat is. Az elődöktől eltérően szedán változat nem készült az autóból, ezt az űrt kívánta betölteni a szintén 1983-ban bemutatott Orion, mely a ferde hátú Escorttal azonos műszaki alapokra épült, de magasabb presztízsű modellnek számított, amit az is jelzett, hogy az 1,1 literes motor nem volt kapható hozzá. Az Orion egyúttal a Cortinát is helyettesítette a Ford szedán kínálatában, mivel az 1982-ben megszüntetett modell utódjából, a Sierrából sem létezett még ekkoriban lépcsős hátú változat. Szintén 1983-ban került piacra a kabrió variáns, melynek karosszériáját a Karmann karosszériaépítő vállalat készítette. Ez volt a Ford európai részlegének első kabriója az 1960-as évekbeli Corsair óta. Az Escort Cabriolet eleinte XR3i és Ghia felszereltségi csomaggal is kapható volt, de a Ghia változatot később elvetették. 1989 decemberében a harmadik generációs Escort volt a leggyakoribb autó az Egyesült Királyság útjain, az akkori adatok szerint ugyanis csaknem 1,5 millió forgalomban lévő darab volt belőlük az országban. Sportváltozatok A Ford szerette volna felvenni a versenyt a Volkswagen Golf GTi változatával, ezért bemutatta a sportos XR3-at. A sportosabb hangolású futómű és a sportos külső kiegészítők mellett az autóba eleinte az 1,6 literes CVH motor nagyobb teljesítményű változatát szerelték, duplatorkú Weber karburátorral. 1982 októberében jelent meg az üzemanyag-befecskendezős változat, mely az XR3i nevet kapta. Fél évvel korábban debütált a szintén injektoros, RS1600i nevű limitált példányszámú (8659 db) variáns. A Kölnben tervezett RS számítógép által vezérelt gyújtást és módosított hengerfejet kapott, aminek köszönhetően teljesítménye 115 lóerőre (85 kW) nőtt. 1984 októberében elkészült az RS Turbo nevű turbófeltöltős változat, mely 132 lóerős (97 kW) teljesítmény leadására volt képes. Az RS Turbo 1985 elején került piacra, de sokakban csalódást keltett, mivel bemutatását többször elhalasztották, illetve felépítése miatt is komoly kritikákat kapott. A kocsi első sorozatából mindössze 5000 darab készült, és csak néhány európai országban árulták. Az RS 1600i könnyűfémfelnijei kerültek rá, Recaro sportüléseket és részlegesen önzáró differenciálművet szereltek bele. Egy kivételével mindegyik fehér fényezéssel készült, az egyetlen fekete példányt kimondottan Diana hercegnő számára gyártották. A második sorozat az 1986-os facelift után jelent meg. RS 1700T A Ford Escort RS 1700T egy hátsókerék-meghajtású prototípus volt, melyet a Ford tervezett 1980-ban a B csoportos ralibajnokságban való részvételre. A harmadik generációs Escorton alapuló prototípusokba 1,8 literes, turbófeltöltős Cosworth motorok kerültek, melyek csúcsteljesítménye több mint 300 lóerő (224 kW) volt. 1982-ben egy 2,4 literes Hart motoros változat is elkészült. A motor alapjául egy Formula–2-es egység szolgált. A tervezés során fellépő állandó problémák miatt azonban a Ford úgy döntött, hogy lemond a harmadik generációs Escort alapján készülő versenyautókról, és teljesen az alapoktól tervez egy új, négykerék-meghajtású autót, mely képes felvenni a versenyt az Audi Quattróval. Így jött létre a legendássá vált Ford RS200. Haszongépjármű-változatok A háromajtós Escort Van új generációja 1981 februárjában jelent meg a piacokon. A késlekedést az okozta, hogy a generációváltáskor a kereskedésekben még számos eladásra váró második generációs Van állt. A duplaszárnyú hátsó ajtókkal szerelt harmadik generációs Escort Van egyik sajátossága volt, hogy az első oldalablakok mögött egy további kisebb ablak kapott helyet, elősegítve a vezető jobb kilátását, mely ezek nélkül meglehetősen korlátozott lett volna. A kisáruszállító változat alapján létrejött egy pickup is, Bantam néven, amit Dél-Afrikában gyártottak. Latin-Amerika Az Escort gyártása 1983 júliusában kezdődött meg Brazíliában, ahol 1341 és 1555 cm³-es, Renault-alapú Ford CHT motorokkal szerelték őket. Ezek közül mindkettő elérhető volt etanol üzemanyagú változatban is, melyek teljesítménye némileg magasabb volt. A brazil gyártású Escortokat 1983 és 1986 között Svédországba, Norvégiába és Finnországba is exportálták, ahol a Németországban gyártott, alacsony árú Escort L modelleket váltották. Ezeknek az autóknak azonban meglehetősen rossz volt a megítélésük Skandináviában, elsősorban a rozsdásodásra való hajlam és a Renault-alapú motor nedvesperselyes kialakításából adódó problémák miatt. Emellett a brazil motorokat úgy tervezték, hogy 15-20%-os etanoltartalmú benzinnel működjenek, így a tisztán benzines üzem is problémákhoz vezetett. A dél-amerikai hőség miatt a Brazíliában gyártott háromajtós Escortok hátsó ablakai kibillenthetők voltak, szemben az európai változatokkal. Az LX felszereltségű modellek Svájcban is kaphatók voltak, de kizárólag a nagyobb hengerűrtartalmú motorral. Brazíliában volt egy XR-3 nevű sportváltozat, mely csak etanolos üzemű változatban volt elérhető. A kocsik három- és ötajtós ferde hátú karosszériával voltak kaphatók, de később megjelent egy kétajtós szedán is, Ford Verona/Volkswagen Apollo néven. Ez teljesen más volt, mint az Európában az Escort szedán változataként ismert Orion. Dél-Afrika Az új Escort 1981 márciusában jelent meg a Dél-afrikai Köztársaságban, 1,3 és 1,6 literes motorokkal a kínálatban. Az ottani változatok néhány apró részletben különböztek az Európában ismert modellektől, a helyi beszerelésű alkatrészekre vonatkozó szabályozások miatt. A sportos XR3 változat is kapható volt az országban, Ford XR3 néven, Escort XR3 helyett. Negyedik generáció (1986–1992) 1986 márciusában mutatták be az Escort negyedik generációját, mely nem tartogatott olyan komoly változtatásokat, mint korábban a harmadik generáció. Az "Erika-86" kódnevű autó könnyedén megkülönböztethető volt elődjétől modernizált orrészéről és a sima felületű hátsólámpáiról. Belül néhány kisebb változtatás mellett a műszerfal is némileg átalakult. Az opcionálisan rendelhető új berendezések közé tartozott egy mechanikus ABS (alapfelszereltség az RS Turbo modelleken), az üzemanyag-befecskendezős modellek esetén egy üzemanyagfogyasztás-mérő fedélzeti számítógép, valamint fűtött első szélvédő. Az alacsony üzemanyagszintre, olajszintre, ablakmosófolyadék-szintre és a kopott fékbetétekre figyelmeztető ellenőrzőlámpa-rendszer azonban egyik felszereltségi csomaghoz sem járt. Légkondicionáló berendezés nem volt rendelhető Európában, de az Argentínában és Brazíliában eladott modellekhez elérhető volt. Az Escort megújítása már esedékes volt, hiszen a riválisok közül a General Motors már másfél évvel korábban bemutatta az Opel Kadett E-t (az Egyesült Királyságban Vauxhall Astra), a Volkswagen még korábban megjelentette a második generációs Golfot, illetve az Austin Maestro és a Peugeot 309 is a piacokon volt már. 1987-ben megjelent egy új, LX nevű felszereltségi csomag, mely az L és a GL modellek között helyezkedett el. Ugyanebben az évben megújult a kocsi belsőtere, és egy 1,4 literes CVH motor is bekerült a kínálata. Emellett a mérnökök igyekeztek orvosolni azokat a felfüggesztéssel kapcsolatos problémákat, melyek miatt a vásárlók nehézkes irányíthatóságra és rossz menetkomfortra panaszkodtak, de nem jártak sikerrel. 1988-ban bemutattak egy nagyobb, 1,8 literes dízelmotort, az 1,1 és 1,3 literes Valencia motorok helyét pedig átvették a velük közös alapokon nyugvó CHS egységek, melyeket eredetileg a harmadik generációs Fiestához fejlesztettek. Az XR3i és Orion Ghia modellekben egy Ford által tervezett üzemanyag-befecskendező rendszer váltotta a Bosch K-Jetronic injektorokat, míg az 1,4 literes motorral szerelt autókba karburátor helyett központi üzemanyag-befecskendező került. Az előző változatból ismerős háromsebességes automata sebességváltó sokáig a negyedik generációhoz is kapható volt, majd a gyártás vége felé leváltotta azt egy CTX nevű fokozatmentes váltó, ami néhány évvel azelőtt a Fiestában mutatkozott be. Az Escort-alapú Orion hasonló változtatásokon esett át. 1989 és 1990 között gyártottak egy 1600E nevű luxusfelszereltségű Oriont, bőrülésekkel, üzemanyag-befecskendező rendszerrel, könnyűfémfelnikkel és Ghia felszereltségi csomaggal. Emellett egy alacsony felszereltségű L változat is megjelent. Az európai piacokra szánt Escortok továbbra is Angliában, Halewoodban és Nyugat-Németországban, Saarlouisban készültek. Az eladási adatok folyamatosan kedvezőek voltak, és az 1980-as évek második felében a venezuelai Valenciában is elkezdték gyártani a modellt, az eredetileg a Fiesta számára létrehozott üzemben. Az európai gyártás 1990-ben ért véget. A gyártás befejezése után Dél-Afrikában az Escort helyét átette a Laser és a Meteor. Az Escorton alapuló Bantam pickupot továbbra is gyártották, újabb verziót is kiadtak belőle, melyek közül néhány Mazda Rustler néven került a piacra. Brazília Az AutoLatina egyezmény értelmében a Brazíliában gyártott Escortokhoz megrendelhető volt a Volkswagen 1,8 és 2,0 literes motorja, míg néhány Volkswagen modellhez kaphatóak voltak a Ford CHT erőforrásai. Emellett 1,0 és 1,6 literes CHT motorok voltak elérhetők az Escorthoz. Brazíliában 1992-ig gyártották a negyedik generációt, kivéve a Hobby nevű változatot, mely egészen 1996-ig a piacon maradt. A Hobby egy 1993-ban bemutatott változat volt, mely az 1,3 literes CHT motor 1,0 literesre "zsugorított" változatát kapta, 50 lóerős (37 kW) teljesítménnyel. Ez a motor kizárólag Brazíliában volt elérhető, a világ többi részén az 1,1 literes erőforrás volt a legkisebb. A nem egész egy literes motor nem volt erős, de üzemanyag-takarékos volt, ráadásul kis hengerűrtartalma miatt kiemelkedően kedvező adózási feltételek vonatkoztak rá. Az elérhető legerősebb változat a 105 lóerős (77 kW) XR3 Formula volt, mely 1991-ben jelent meg. Fedélzeti számítógép egyik modellhez sem volt rendelhető az országban. Ötödik generáció (1990–1997) Az Escort ötödik generációja (és az Orion harmadik generációja) 1990 szeptemberében jelent meg, teljesen megújult karosszériával és egy egyszerűsített torziós rudas hátsó felfüggesztéssel (a harmadik generáció teljesen független kialakítása helyett). A motorkínálatban eleinte elérhetők voltak az előző változatból már ismert 1,3 literes HCS, az 1,6 literes CVH és az 1,8 literes dízelmotorok. Ezek a motorok szinte teljesen változatlanul kerültek be az új modellbe, amiért sok kritika érte a Fordot a fejlesztések hiánya miatt. A kocsiról nem volt jó véleménnyel az autós szaksajtó, főleg középszerű vezetési dinamizmusát és könnyen felejthető formavilágát emelték ki negatívumként. 1992 elején megjelentek az új 16 szelepes Zetec motorok, melyek javítottak az autó vezethetőségén és menetdinamikáján. Visszatért az XR3i változat is, melybe kétféle 1,8 literes Zetec motort szereltek. Az RS2000 1991 őszétől volt megvásárolható, a Sierra 2,0 literes, 16 szelepes erőforrásával, mely 148 lóerős (110 kW) teljesítmény leadására volt képes. Utóbbi változatnak a felfüggesztését is módosította a gyár, így könnyebben kezelhetővé és kényelmesebbé vált. A rendelhető berendezések listája is tovább bővült az elődhöz képest, az Escorthoz most már szervokormány, elektromos ablakemelő, központi zár, elektromos ABS és légkondicionáló is kérhető volt. Ezek közül néhányat a belépő szintű modellhez is meg lehetett rendelni. A Sierra Sapphire RS Cosworth változat leváltására hivatott Escort RS Cosworth 1992 elején jelent meg. A sikeres raliversenyzés mellett a Ford a szuperautó-vásárlókat is szerette volna megszólítani az autóval, melynek 2,0 literes, 16 szelepes motorja 224 lóerős (167 kW) teljesítményre volt képes 241 km/h-s végsebesség mellett. A négykerék-meghajtás mellett a kocsi másik fő jellegzetessége a "bálnafarokra" hasonlító hátsó légterelő szárny volt. Eredetileg mindössze 2500 darab készült volna az RS Cosworth modellből, homologizációs célokból, de a nagy érdeklődére való tekintettel a Ford folytatta a gyártását. Az 1995 utáni modellekbe kisebb turbófeltöltő került, mint az első 2500-ba, és a bálnafarok spoiler is csak felárért volt megrendelhető hozzá. A mára klasszikussá vált változat gyártása 1996-ban fejeződött be. Mindössze a karosszériája hasonlított a hagyományos Escort modellekre, műszakilag közelebb állt a Sierrához, hiszen annak a négykerék-meghajtáshoz kialakított padlólemezét kapta és motorja is hosszában lett beépítve. Dél-Amerikában 1992-ben kezdték el gyártani az új generációt, Brazíliában és Argentínában, a Ford és a Volkswagen közös üzemeiben (Autolatina). A kínálat legerősebb tagja, az Escort XR3i 2,0 literes Volkswagen motort kapott, mely 114 lóerős (85 kW) volt. Ugyanezen generáció műszaki alapjain létrejött két Volkswagen modell is Dél-Amerikában, a Pointer (ötajtós ferde hátú) és a Logus (kétajtós szedán). Facelift Bár az autó népszerű volt a vásárlók körében, a sajtótól sok kritikát kapott megjelenése és menetkomfortja miatt, ezért a Ford 1992 szeptemberében az Orionnal együtt megújította. Új hűtőrács és motorháztető került a kocsira, a ferde hátúaknak pedig a hátulja is átalakult. Az ütközésbiztonságot is javították oldalmerevítőkkel, megerősített biztonsági utascellával, fejlettebb gyűrődési zónával, első biztonságiöv-előfeszítőkkel és légzsákokkal. Megjelent egy új, 16 szelepes, 1,6 literes Zetec motor, 89 lóerővel (66 kW), mely leváltotta a korábbi CVH erőforrást. Az üzemanyag-befecskendező rendszer minden benzines modellen alapfelszerelés lett, és az RS2000-ből is megjelent egy négykerék-meghajtású változat, melynek irányítása sokkal jobb volt, mint a korábbi elsőkerék-meghajtásúaké. Az Escort modellek közt elsőként az RS2000 és XR3i változatokon alapfelszereltség lett a négy tárcsafék. 1993-ban bemutattak egy új 1,3 literes és egy 1,4 literes CFi benzinmotort, valamint az 1,8 literes dízelmotor is megújult. 1993 szeptemberében a Ford elhagyta az Orion márkanevet, és a szedán karosszériás változat is az Escort kínálatának a része lett. Néhány hónappal később leállt az XR3i gyártása. Hatodik generáció (1995–2004) A hatodik és egyben az utolsó generáció 1995 januárjában jelent meg, és nagyrészt az előző változatra épült. Az új modellre új motorháztető, fényszórók, első sárvédők, külső visszapillantó tükrök, négyféle új hűtőrács és új kilincsek kerültek. A belsőtér is megújult, mivel az 1990-ben bemutatott ötödik generáció belsejét sok kritika érte az olcsó hatású műanyagok miatt. Az új Escort belseje minőségibb és versenyképesebb lett, de ezzel együtt a kocsi műszaki alapjai már ötévesek voltak, miközben a rivális modellek teljesen megújultak vagy készültek a megújulásra. A két belépő szintű motort is modernizálták. Az 1,3 literes benzinmotor most már a Kent/Valencia motorcsalád utolsó változatába, az Endura-E-be tartozott, melyet a negyedik generációs Fiestában és a Kában is használtak, míg az 1,4 literes CVH-t egy ugyanekkora CVH-PTE egység váltotta. Az 1,8 literes dízelmotor, valamint az 1,6 és 1,8 literes Zetec motorok változatlanok maradtak. A már jól ismert BC sorozatú manuális sebességváltó helyére egy frissített iB5 nevű darab került. Az előző generációhoz képest javult az irányíthatóság és a menetkomfort is, a felfüggesztés átalakításának köszönhetően. A sportos Si modellek felfüggesztését keményebbre hangolták, de felszereltsége megegyezett az LX változatokéval, néhány változtatástól eltekintve. Ilyenek voltak például a sportosabb kinézetű lökhárítók, a sportülések és a fehér számlapos műszerek. Az RS modellek gyártása 1996 júniusában befejeződött, ezután nem készült több változat a híres RS Escortokból. Az RS név legközelebb 2002-ben, a Focus RS bemutatásável tért vissza. 1996-ban elérhetővé vált egy Ghia X nevű variáns, melyben alapfelszereltség volt a légkondicionáló és a hatlemezes CD-lejátszó. A hagyományos Ghia modellek felszereltségét némileg korlátozta a gyár, amivel megfizethetőbbé váltak az ilyen autók. Az Escort utolsó új változata, a GTi 1997-ben került a piacokra. Ez volt az egyetlen Ford modell Európában, mely a GTi nevet kapta. Ebbe ugyanaz az 1,8 literes, 114 lóerős (85 kW) Zetec-E motor került, amit más modellekhez is meg lehetett vásárolni, de megkapta a korábbi RS2000 karosszéria-kiegészítőit, valamint félbőr ülésekkel és ABS-szel szerelték. A GTi három- és ötajtós ferde hátú, valamint kombi karosszériával volt megvásárolható. 1998-ban a Ford bemutatta a Focust az Escort leváltására. Az is eldőlt, hogy 30 év után nem készült több autó Escort modellnév alatt. Az Escortot Európában még tovább két évig gyártották, a Focusszal párhuzamosan, de az Egyesült Királyságban már csak "Flight" és "Finesse" változatban volt elérhető, kizárólag 1,6 literes benzines és 1,8 literes turbódízel motorral, valamint a háromajtós ferde hátú, a négyajtós limuzin és a kabrió gyártása is leállt. A Flight ára 10 380 font volt, amelyért cserébe első elektromos ablakemelő, háromsebességű ventilátor és kazettalejátszó járt. További 1000 fontért az autóhoz rendelhető volt légkondicionáló, CD-lejátszó, ködlámpa, metálfény és könnyűfémfelni. A versenyképes áraknak köszönhetően az Escort eladásai kedvezőek maradtak, egészen addig, amíg 2000 júliusában be nem fejeződött a gyártás a halewoodi üzemben. A gyárat a Jaguar vette át, és 2001-től itt gyártotta az X-Type szedán változatát. A Ford jelenleg csak egy kis részleget tart fenn Halewoodban, ahol sebességváltók összeszerelésével foglalkoznak. Argentínában 2004-ig folytatódott a ferde hátú és a kombi karosszériás Escortok gyártása, melyeket a gyártás utolsó éveiben a Focusszal párhuzamosan árultak. A kisáruszállító változat gyártását tovább folytatták egy a halewoodi gyár mögött található üzemben, amíg 2003-ban le nem váltotta azt a Transit Connect. Egészen 1968 óta kaphatók voltak Escort-alapú furgonok, melyek az Egyesült Királyságban jóval nagyobb népszerűségnek örvendtek, mint Európa kontinentális részén. Az Escort elődjéből, az Angliából szintén készültek kisáruszállító változatok. Az újonnan bemutatott Transit Connectet már nem Halewoodban, hanem Törökországban gyártották. Chilében a hatodik generációs Escortokat EuroEscort néven árulták, hogy elkerüljék az amerikai Escortokkal való összetévesztést, melyek szintén kaphatóak voltak az országban. Új-Zéland Az utolsó generáció nem volt kapható Ausztráliában, Új-Zélandra azonban szállítottak az Egyesült Királyságban gyártott darabokat 1996 és 1998 között, melyek a Ford Lasert váltották. Minden karosszériaváltozat kapható volt, beleértve a furgont is. 1999-ben a kedvezőtlen valutaváltási árfolyam miatt a ferde hátúak és a szedánok behozatalát leállították. Ugyanennek köszönhető, hogy a Laser visszakerült a piacra, és a Focus csak 2003-ban jelent meg az országban. A kombik és a furgonok árusítása 1999 végéig folytatódott, amikor is az Egyesült Királyságban elfogytak a kivitelre szánt darabok. A kombik viszonylag sikeresek voltak az új-zélandi piacon, mivel a helyi összeszerelésű és meglehetősen korszerűtlen Laser KE kombi gyártása 1996-ban befejeződött. Az autók 1,6 és 1,8 literes benzines, valamint 1,8 literes dízelmotorral voltak kaphatók. Bagnot Bagnot település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 160 fő (2015). Bagnot Broin, Labergement-lès-Seurre, Pouilly-sur-Saône, Argilly, Auvillars-sur-Saône, Glanon és Montmain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Scott McKenzie Scott McKenzie, Philip Blondheim (Jacksonville. 1939. január 10. – Los Angeles, 2012. augusztus 18.) amerikai énekes. A legismertebb dala a „San Fransisco (Be Sure To Wear Flowers In Your Hair)”, a hippi-generáció emblematikus dala. Életpályája McKenzie még Blondheimként Észak-Karolinában és Virginiában nőtt fel, ahol az anyja jó barátjának fiával, John Phillipssel, barátok lett. Az 1950-es évek közepén rövid ideig énekelt Tim Rose rockzenész egyik középiskolai bandájában, a The Singing Stringsetben, és később Phillipssel, Mike Boran és Bill Clearyvel alakítottak együttest, nevük, The Abstracts. New Yorkba költözésükkor nevük The Smoothies lett és a banda két női vokalistával bővült. 1961-ben Phillips és McKenzie találkoztak Dick Weissmannel és megalakították a The Journeymentet, amely három albumot vett fel a Capitol Recordsal. Ennek feloszlása után 1964-ben, szerzőtársai létrehozták a nagy sikerű The Mamas And The Papas-t. McKenzie azonban szólókarrierre vágyott, úgyhogy Phillipsék Denny Dohertyvel, Cass Elliottal és Michelle Phillipssel (aki Phillips második feleségével volt), alakították meg a zenekart, majd hamarosan elköltöztek Kaliforniába. 2012. augusztus 18-án 73 éves korában hunyt el. Šljivovac (Gvozd) Šljivovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik. Fekvése Sziszektől légvonalban 38, közúton 62 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 26, közúton 47 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 22 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető út bal oldalán, Kirin és Stipan között fekszik. Története A település már a középkorban is létezett, ezt bizonyítja középkori templomának maradványa. 1541 és 1584 között a török e vidéket teljesen elpusztította, helyén több mint száz évig pusztaság volt. A település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be újra, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 490, 1910-ben 695 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 90-en vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 28-an harcosként estek el a harcok során, míg 55 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 15-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 11 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 109 fő volt. A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 32 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Nevezetességei A középkori templom maradványai. Műemlék vízimalom Papás-Babás (televíziós sorozat) A Papás-Babás (eredeti cím: Baby Daddy) 2012-ben bemutatott amerikai televíziós sorozat. A műsor alkotója Dan Berendsen, a történet pedig egy baráti társaságról szól, amelynek egyik tagjának egy babát kell felnevelnie. A sorozat szereplői közt megtalálható Dan Berendsen, Heidi Clements, Kirill Baru, Eric Zimmerman és Frank Pines. A sorozatot az Amerikai Egyesült Államokban a Freeform adta le 2012. június 20. és 2017. május 22. között, Magyarországon először az M2 Petőfi TV mutatta be 2017. február 18-án, majd később a Comedy Central Family folytatta. Cselekménye A történet főszereplője Ben Wheeler, egy new yorki agglegény aki barátjával, Tucker Dobbs-szal és testvérével, Dannyvel tölti mindennapjait egy albérletben. Ám minden megváltozik, amikor az ajtó előtt egy kisbabát találnak - a babát Emmának hívják és Ben félrement korábbi barátnőjének gyereke, aki viszont a karrierjére összpontosítana inkább, ezért Bennél hagyja a gyereket. A srácnak még nem volt dolga csecsemőkkel, de lakótársai és basáskodó anyja, Bonnie segítségével igyekszik talpon maradni. Villeporcher Villeporcher település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 154 fő (2015). Villeporcher Saunay, Saint-Cyr-du-Gault, Saint-Gourgon és Villechauve községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: (16295) 4820 P-L A (16295) 4820 P-L a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Déli fehérarcúmadár A déli fehérarcúmadár (Aphelocephala leucopsis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, az ausztrálposzáta-félék (Acanthizidae) családjába tartozó faj. A családot egyes szervezetek a gyémántmadárfélék (Pardalotidae) családjának, Acanthizinae alcsaládjáként sorolják be. Rendszerezése A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1841-ben, a Xerophila nembe Xerophila leucopsis néven. Alfajai Aphelocephala leucopsis castaneiventris (Milligan, 1903) Aphelocephala leucopsis leucopsis (Gould, 1841) Előfordulása Ausztrália területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz cserjések és legelők. Megjelenés Testhossza 13 centiméter, testtömege 12,5 gramm. Életmód Ízelzlábúakkal táplálkozik, de fogyaszt leveleket is. Hivatkozások A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. május 22.) Avibase. (Hozzáférés: 2017. május 22.) A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. május 22.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. május 22.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. május 22.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. május 22.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. május 22.) Czérna Sándor Czérna Sándor (1964. május 9. – Pécs, 2005. március 23.) labdarúgó, középpályás. Pályafutása A Pécsi MSC csapatában mutatkozott be az élvonalban 1983. augusztus 21-én a Haladás VSE ellen, ahol csapata 2–0-s vereséget szenvedett. 1983 és 1991 között 129 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és két gólt szerzett. Tagja volt az 1985–86-os idényben bajnoki ezüstérmet és az 1990-ben magyar kupa-győzelmet szerző csapatnak. Utolsó bajnoki mérkőzésén a Vasas ellen 3–0-s vereséget szenvedett csapata. 2005. március 22-ről 23-ára virradó éjszaka öngyilkosságot követett el. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 1985–86 3.: 1990–91 Magyar kupa (MNK) győztes: 1990 döntős: 1987 Női 500 méteres rövidpályás gyorskorcsolya a 2018. évi téli olimpiai játékokon A 2018. évi téli olimpiai játékokon a rövidpályás gyorskorcsolya női 500 méteres versenyszámát február 10-én és 13-án rendezték. Az aranyérmet az olasz Arianna Fontana nyerte. A Magyarországot képviselő Keszler Andrea a 10. Jászapáti Petra a 13. helyen végzett. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Eseménynaptár Az időpontok helyi idő szerint (UTC+9), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények A rövidítések jelentése a következő: OR : olimpiai rekord Q : továbbjutás helyezés alapján QA : az A-döntőbe jutott QB : a B-döntőbe jutott ADV : továbbjutás bírói döntés alapján PEN : büntetés Döntő B-döntő nem volt, mert egyedül Szofija Proszvirnova került be, így hivatalosan idő nélkül a B-döntő 1. helyén végzett. Végeredmény A versenyzők helyezéseit fordulónként határozták meg. Először a fordulókban elért helyezések döntöttek, ha ez azonos volt, akkor a jobb időeredmény döntött. Mesnil-Panneville Mesnil-Panneville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 694 fő (2015). Mesnil-Panneville Auzouville-l’Esneval, Blacqueville, Bouville, Cideville, Croix-Mare, Limésy, Motteville és Pavilly községekkel határos. Népesség A település népességének változása: The Go-Go’s A The Go-Go's egy amerikai popegyüttes volt Los Angelesből. Az együttest 1978-ban alapították. Egyik legnagyobb sikert hozó albumuk az 1981-ben megjelent Beauty and the Beat, amely szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Diszkográfia Beauty and the Beat (1981) Vacation (1982) Talk Show (1984) God Bless The Go-Go's (2001) Špigelski Breg Špigelski Breg falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik. Fekvése Zágrábtól 33 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, a Plešivica-hegység egyik magaslatán fekszik. Története A falunak 1857-ben 71, 1910-ben 51 lakosa volt. 1900-ig Goli Vrh volt a hivatalos neve. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. A második világháborúig Gorica Svetojanska község része volt. A háború előtt még 14 család lakta, a legtöbben a Špigelski vezetéknevűek voltak, rajtuk kívül még a Gvozdanović és Skupnik családok éltek itt. Többségük mezőgazdasággal foglalkozott. A faluban nem volt áram és víz sem, melyet a közeli forrásokból hordtak. A lakosság csökkenéséhez az áram hiánya mellett a földek rossz minősége vezetett. 1961-ben még 18 lakosa volt, 1964-óta állandó lakossága megszűnt, utolsó lakói Nikola és Juraj Špigelski voltak. Egykori lakói a hegy alatti Gorica és Draga Svetojanska falvakba költöztek. Jó Pásztor háza (Pozsony) A Jó Pásztor háza a pozsonyi Várhegy délkeleti előterében áll, a középkori eredetű váralja melletti zsidónegyedben, amely számos kis utcácskával, polgár- és kereskedőházzal, iparosműhellyel jött létre. A Zsidó utca alsó végén lévő palotát gyakran említik a főváros egyik legszebb épületeként. Története Rokokó stílusban, a 18. század második felében, 1760-65 között építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett. A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza. A négyszintes palotácskát – a szlovák főváros egyik legszebb rokokó emlékét – az utcák nyomvonala által kijelölt keskeny, trapéz alakú saroktelken emelték, így ennek megfelelően déli oldala mindössze 1 szoba + 1 lépcsőháznyi szélességű. Nevét a ház délkeleti sarkán, az első emelet magasságban elhelyezett szoborról kapta, amely Jézus Krisztust ábrázolja mint Jó Pásztort. Az épület földszintjén kereskedések kaptak helyet, míg emeleti helyiségeit lakás céljára használták. Különösen szépek vakolatdíszei és kovácsolt vas ablakrácsai. 1975-ös műemléki helyreállítása óta a Pozsonyi Városi Múzeum használja: az új korban igen híres és fejlett, pozsonyi órás mesterségről szóló állandó kiállítás látható benne. Keleti, földszinti termeiben, illetve pincéjében étterem működik. Az épület gyalogosan leginkább a Várhegyről leereszkedve közelíthető meg. Források és jegyzetek Jó pásztor háza Jó Pásztor-ház Ford T-modell A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta Henry Ford cége, a Ford Motor Company. Beceneve Bádog Böske (Tin Lizzy) volt. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít ez első megfizethető autónak is, ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető. Az autó páratlan sikerének alapja a konstrukció egyszerűsége és célszerűsége volt, amelyet az akkori viszonyok között újdonságnak számító anyagok és technológiai alkalmazások is segítettek. Népszerűségének okán több mint tizenötmillió darabot gyártottak belőle. 1914-ben a Ford több autót gyártott, mint az összes többi járműgyártó együttvéve. A gyártókapacitás csúcsát 1925 jelentette, amikor napi 9–10 ezer autó gördült le a gyártósorról, és ez éves szinten már a kétmilliót is meghaladta. A gyártott darabszám tekintetében más autótípus egészen 1972-ig nem tudta ezt felülmúlni, akkor elsőként a Volkswagen Bogár volt képes megelőzni. Ez a modell magyar szempontból is nagy jelentőségű, hiszen tervezői csapatában két neves autókonstruktőrünk is jelen volt, Galamb József és Farkas Jenő. Ellentmondás is kialakult körülötte, hiszen a T-modellt egy nemzetközi szakzsűri szavazása során a 20. század autójává választották. Ugyanakkor szerepel a világ ötven legrosszabb autójának listáján is, ahol az egyszerű karosszéria és belső tere miatt a Zastavához hasonlították, holott éppen ez volt az előnye, mivel így alacsonyan lehetett tartani az árát. Az autó mindenesetre legendássá vált, amelyből magánszemélyek és múzeumok is sokat megőriztek. Magyarországon a Közlekedési Múzeumban, valamint a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (ahol Galamb József folytatta tanulmányait) épületében egy-egy tökéletes állapotú, a makói Galamb József Szakközépiskolában pedig egy felújításra váró T-modell látható. Története Amikor Henry Ford megalapította vállalatát, a Ford Motor Companyt, a világ útjain még körülbelül csak 200 000 gépkocsi közlekedett. Ekkor az autó ritka luxuscikknek számított, s ezeket egyéni kívánságra, egyedi alkatrészekből szerelték össze, így a javításuk nehézkes és nagyon költséges volt. 1908-tól, gyökeres változást hozva, a T-modell tette népszerűvé az autózást Amerikában. Az első sorozatgyártású Bádog Böskét 1908. augusztus 12-én gyártották le, és szeptember 27-én hagyta el a detroiti Piquette gyárat. 1927. május 26-án Henry Ford már azt nézhette, ahogy a Highland Park-beli (Michigan) szerelőszalagot elhagyta a tizenötmilliós darabszámot elérő T-modell. Az 1903-as gyáralapítás óta, a T-modellt megelőzően, több Henry Ford által gyártott autó is forgalomba került. Annak ellenére, hogy az elsőt A-modellnek hívták, nem jelenti azt, hogy 19-féle autót gyártottak előtte, mivel voltak ezek között olyanok is, amik csak prototípusok maradtak. Közvetlenül a T-modell előtt az S-modell volt, ami egy továbbfejlesztett változata az N-modellnek, míg a T-modell utódja az A-modell lett (az U-modell helyett). Ezt a vállalat azzal magyarázta, hogy az új autó merőben eltérő volt. Henry Ford elölről akarta kezdeni a számozást. A T-modell volt az első autó, aminek a tömeggyártása mozgó futószalagon, tipizált, csereszabatos alkatrészekkel készült, és piacként a középréteget célozta meg (a legelső tömegesen gyártott autó az Oldsmobile Curved Dash volt). Ford ezt mondta az autóról: Műszaki leírás A Ford T-modellt Childe Harold Wills, Galamb József és Farkas Jenő tervezte. Rajtuk kívül még Henry Love, C. J. Smith, Gus Degner és Peter E. Martin vett részt különböző tervezési feladatokban. Harold Wills kohász volt, és ő volt a Ford Motor Company főkonstruktőre. Nagy érdeme, hogy a motor egyes részeit vanádiumacélból tervezte, mely nagyobb szilárdsága miatt könnyebb alkatrészek készítését tette lehetővé az abban időben használt más ötvözetekhez képest. A gyártást 1908 harmadik negyedévében kezdték el. Manapság a gyűjtők gyakran a gyártási év, vagyis az évjárat szerint hivatkoznak az autókra. Így az első T-modellt 1909-es évjáratúnak nevezik. Ez egy utólagos elnevezési rendszer, mert akkoriban ez a csoportosítási módszer nem létezett. Ugyan a típus megnevezése „T-modell” volt, ennek ellenére a jármű két évtizedes gyártása során több revízió is történt. A motor és az indítás módszere A T-modell orrában egy 2,9 literes, soros, négyhengeres motor helyezkedett el. Mind a négy henger egy közös öntvényben, a motorblokkban volt, mint manapság, nem pedig több öntvényben, mint ahogy az akkoriban megszokott volt. Teljesítménye 20 LE (15 kW) volt, a végsebessége 64–72 km/h. A világújdonságnak számító, oldalszelepelt motornak köszönhetően, amely levehető hengerfejjel rendelkezett, a motor javítása és karbantartása lényegesen könnyebb lett. A hivatalos források szerint a T-modell fogyasztása 11–18 liter/100 km körül alakult. A motor nem csak benzinnel, hanem petróleummal és etilalkohollal is képes volt működni. Az alkohol használata gazdaságtalan volt a benzin csökkenő ára miatt, majd a szesztilalom idejében lehetetlenné is vált a használata. Gyújtógyertyás mágnesgyújtás biztosította a motor működését. A lendkerékre szerelt gyújtómágnes indukálta azt a nagyfeszültséget, ami a gyertyán a szikrát biztosította. A gyújtást a kormányoszlopra szerelt kar segítségével lehetett elállítani. A kézi kurblizás nem mindig nyújtott elegendő feszültséget az autó beindításához, akkumulátort is lehetett használni. Az akku azonban egészen 1926-ig nem volt az alapfelszereltség része, annak ellenére, hogy az akkumulátor helyére utaló „bat” címke már az összes T-modellen megtalálható volt. 1915-ben, amikor az acetilénlámpák helyett az elektromos fényszórókat bevezették, az elektromos rendszert továbbfejlesztették annak érdekében, hogy biztosítsa a lámpák és a hangjelző kürt működtetését is. A legtöbb 1919 után eladott járműben már jelen volt az elektromos önindító, amit a padlón lévő gombbal lehetett működésbe hozni. A T-modell bekurblizása előtt a gyújtást kézzel kellett elállítani (előgyújtás), máskülönben a motor „visszarúgott” volna. A kurblit nagy odafigyeléssel kellett használni, mert a visszarúgás akár a hüvelykujjat is eltörhette. A legtöbb T-modellen a gyújtás késleltetése a hűtő alatt található huzal segítségével volt megoldható, amit bal kézzel lehetett használni. Ezt még a motor beindítása előtt meg kellett tenni, majd egy gyors mozdulattal az indítókart meg kellett forgatni. A sikeres beindításhoz elég volt pusztán fél fordulatot megtenni az indítókarral. Ez a gyors indítás a motor kis lökettérfogatának és alacsony sűrítésének volt köszönhető. Azonban a kocsi egyik nagy hibája az volt, hogy az előgyújtás és egyéb szabályozó karok pontos beállítása mellett is megesett néha, hogy beindításkor az autó magától elindult, és ebből adódóan akár balesetet is okozhatott. A jármű 38 literes üzemanyagtartályát az első ülés alá, a vázra szerelték. Mivel Ford inkább a gravitációra, semmint üzemanyag-szivattyúra bízta az üzemanyag porlasztóba való eljutását, a T-modell nem volt képes meredekebb emelkedőkre felmenni. Ez a legnagyobb gondot akkor okozta, ha a tartályban már csak kevés üzemanyag maradt. A közvetlen megoldás ilyenkor az volt, hogy hátramenetben kellett felmenni az emelkedőre. 1926-ban a legtöbb modellen az üzemanyagtartály előbbre és magasabbra, a motorháztető alá került. Az első tervek arról szóltak, hogy a motorblokkokat a detroiti Lakeside öntödében fogják készíteni, de később, mielőtt több blokk elkészült volna, Ford visszamondta a megállapodást. Az első pár száz T-modellben a víz keringtetését egy vízpumpa végezte, amit már a gyártás korai szakaszában elhagytak, mivel a rendszert egy sokkal olcsóbb és megbízhatóbb hőszifonra bízták. Ennek működése azon alapult, hogy a meleg víz sűrűsége kisebb, így az a motor, majd a hűtő tetejébe cirkulál, ahol miután lehűlt, visszatér a motorba. Egészen a keresztáramú hőcserélő megjelenéséig ez volt a víz útja minden vízpumpával működő autóban is. A vízpumpa több típusát gyártották pótalkatrészként. Váltómű- és vezérműmeghajtás A T-modell hátsókerék-meghajtású volt. A váltóműve három sebességű bolygóműves váltónak volt meghirdetve, de a mai szaknyelv kétsebességesnek nevezi, hisz a harmadik sebesség a hátramenet volt. A megelőző autók egyik legnagyobb műszaki problémáját a sebességváltó jelentette. A 20. század autójának sikere javarészt a sebességváltójának köszönhető. A Galamb József által tervezett bolygóműves váltót a 19 évig tartó gyártás során nem kellett módosítani. A T-modell váltóműve a három pedállal és a vezetőülés út felőli oldalára szerelt váltómű karjával volt működtethető. A gázszabályozás, és ezzel a fojtószelep állítása a kormányon lévő karral történt. A bal oldali pedállal lehetett sebességbe tenni a járművet. A váltómű karjának középső vagy teljesen előretolt állásában és a bal pedál benyomva tartásával az autó kis sebességbe kapcsolt. A pedált közbenső helyzetben tartva üresbe lehetett tenni, ezt a váltómű kar függőleges állásba helyezésével is el lehetett érni. A kar előretolásával és a pedál felengedésével lehetett magasabb sebességbe kapcsolni abban az esetben, ha a váltómű karja teljesen előre volt tolva. A sebességváltást mechanikus tengelykapcsoló biztosította. Ezzel nagyobb sebességben a jármű úgy haladt, hogy a vezetőnek nem kellett semmilyen pedált sem használnia. Amikor a jármű üresben volt, a középső pedállal lehetett hátramenetbe váltani, a jobb oldalival pedig a hajtóműféket lehetett működésbe hozni. Mai értelembe vett fékek nem voltak a kerekeken. Fékezéskor nem a kerekeket, hanem az áttételt fogta az differenciálműre ható fék. A padlóra szerelt kar behúzva a kéziféket is vezérelte, ami vészfékként is funkcionált. Habár nem volt gyakori, a váltómű elállítódása lehetővé tette az autó üresjárati beállításának elcsúszását, különösen hidegben. Ez még veszélyesebbé tette az amúgy sem veszélytelen beindítást, a jármű hátrébb lökhette az éppen beindítani akaró személyt annak ellenére, hogy üresben volt. Mivel a jármű nedves tengelykapcsolót használt, ezért ez a veszély akkor is fennállt, mikor a hideg miatt besűrűsödött hidraulikaolaj akadályozta a tengelykapcsoló tárcsáit a szabad mozgásban. A teljesítmény egy kardáncsuklóval a kardántengelyre kapcsolódva jutott el a differenciálműig, ami a hátsó kerekeket hajtotta meg. Néhány modellt (általában teherautókat, de elérhető volt személyautók számára is) lehetett kétsebességes Ruckstell típusú hátsó tengellyel rendelni, ami egy, a padlóra szerelt váltókar segítségével a hegymenethez új (felező) fokozatot biztosított, amelynek segítségével már könnyebben vette a kapaszkodót. A váltómű fogaskerekei vanádiummal ötvözött acélból készültek és olajfürdőben működtek. Felfüggesztés és kerekek A T-modell keresztirányban elhelyezett félelliptikus rugókat alkalmazott mind az első, mind a hátsó tengelynél. Ezek merev tengelyek voltak, nem úgy, mint a mai független felfüggesztések, mert ezek nyújtottak elegendő stabilitást az akkori földutak leküzdésére. Az első tengely egy darabban, süllyesztékben kovácsolt vanádiumacélból készült. A T-modellnek nem volt modern üzemi fékje. A jobb pedál a váltóműben lévő szalagféknek köszönhetően lassította a hátsó kerék forgását. Az előbbiekben említett kézifékkar használatakor egy hasonló szalagfék a hátsó kereken lévő dob segítségével meggátolta a járművet az elmozdulásban. A kerekek fából készültek. 1926-ban és 1927-ben hegesztett acélküllőket is lehetett rendelni. A kerekek pneumatikusak és gumiperemesek voltak, 76 cm átmérőjűek, hátul 8,9 cm, elöl 7,5 cm szélesek. A gumiperemes kerekekbe lényegesen nagyobb nyomás kellett, mint a mai kerekekbe, körülbelül 410 kPa, hogy ne hagyják el a keréktárcsát nagyobb sebességeknél. A nagy nyomás és az úton elhagyott, patkókból kiesett szögek miatt a defektek igen gyakoriak voltak. 1925-ben elérhetővé váltak a maihoz hasonló gumiabroncsok. Méretük 53×11 cm volt mind a négy keréken. Az abroncs oldalát acélhuzalokkal erősítették meg, ami lehetővé tette a kisebb keréknyomást (megközelítőleg 240 kPa), így puhábbá vált a rugózás és nem rázott annyira az autó. Az abroncsméret elnevezése megváltozott, tehát az újabb 53 cm (keréktárcsaátmérő) ×11 cm (abroncsszélesség) keréknek körülbelül ugyanakkora külső átmérője volt, mint az előd 76 cm-es átmérőjű keréknek. Ekkoriban minden abroncs gumibelsővel készült, szemben a mai belső nélküli abroncsokkal. A tengelytáv 254 cm, míg a szabvány keréktáv 142 cm, illetve külön kérésre 152 cm volt. Az autó kivitelének változtatásai Az első T-modelleknek sárgaréz lámpájuk és hűtőjük volt. Emellett a duda és számos más kisebb elem is sárgarézből készült. Az első szériákban legfőképp nyitott túraautók és szintén nyitott kétüléses kisautók voltak, hisz ezeket olcsóbb volt gyártani, mint a zárt kocsiszekrényűeket. Érdekesség, hogy például a lökhárítót extraként, külön lehetett megvásárolni. Az 1911 előtti amerikai modelleknél nem volt ajtó a sofőr számára, ez az 1911-es túraautóknál jelent meg. 1915-ben bemutatkoztak a zárt kocsiszekrényű autók, szedánok, kupék és teherautók. A T-modell alvázára épülve kifejlesztettek egy külön teherautó alvázat és hozzá felépítményt is, aminek a neve TT-modell volt. A fényszórók eredetileg acetilénnel működtek, de 1910 után megjelent az elektromos fényszóró, amit eleinte a gyújtómágnesről működtettek, egészen a jármű elektromos rendszerének frissítéséig. Amikor a járművet felvértezték akkumulátorral, generátorral és önindítóval, a fényszórókat már az akkumulátor látta el energiával. A T-modell gyártási rendszere jól bemutatja a kezdeti tömeggyártást: kifejezetten hatékony volt, de bárminemű gyártásbeli változtatás csak nehézkesen volt véghezvihető. Ennek ellenére, a sok kisebb változtatás mellett, több nagyobb és könnyen látható változás is volt a T-modell élete során. Legtöbbjükre a gyártás megkönnyítése céljából volt szükség, de a közhiedelemmel ellentétben voltak olyan változtatások is, amelyek a jármű kialakításán változtattak, és olyanok is, amikkel újabb technológiai vívmányok kerültek a járműbe. Igazából a vállalat egyik nagy gondja maga a T-modell hírneve volt, miszerint az autó nem változik és „már kifogástalan”, így elég kockázatos volt beismerni, hogy a változtatásokra igenis szükség volt. Színek 1918-ra az amerikai autók fele T-modell volt. Ford azt írta az önéletrajzában, hogy 1909-ben a következőket mondta a saját vezetőségének: „Akármelyik vevő akármilyen színű autót vehet addig, amíg a választott színe a fekete”. Azonban a gyártás első éveiben, 1908-tól 1914-ig, a T-modell nem volt kapható feketében, csak szürkében, zöldben, kékben és vörösben. A zöldet a túraautók, a városi autók, a kupék és a Landauletek kaphatták. A szürkét csak a városi autók, a pirosat csak a túraautók. 1912-re minden járművet sötétkékre festettek, fekete sárhányóval. Csak 1914-ben vezették be az „akármilyen szín, amíg az fekete” irányelvet. Ford azért javasolta 1914-től 1926-ig a fekete szín használatát, mert ez a szín volt a legolcsóbb és a legellenállóbb. A jármű gyártása során a Ford több mint harmincféle feketét használt az autó különböző részein. Erre azért volt szükség, mert így a különböző részeken eltérő lehetett például a száradási idő. Az 1920-as években változást jelentett, hogy kék, sárga és szürke T-modellek kerültek forgalomba, de ez már nem elégítette ki a vevőket, hiszen ennél már lényegesen többre vágytak. Az új formák és a nagyobb sebesség iránt megmutatkozó kereslet az évtized végére ezt az autótípust kiszorította a piacról. Különböző alkalmazási területek Amikor a T-modellt tervezték és megjelent, a világ infrastruktúrája lényegesen különbözött a maitól. A szilárd útburkolat ritkaság volt, kivéve a járdákat és pár nagyváros utcáit. Az emberek többsége mezőgazdasággal foglalkozott, és a gyárakon kívül ritkán lehetett gépi szerszámokkal találkozni, mint ahogy a hozzájuk szükséges elektromos hálózat is általában csak a nagyobb városokban épült ki. Észak-Amerikában és Európában a vidéki elektromos hálózat fejlesztése és a gépesítés csupán kezdetleges volt, míg máshol ez a folyamat még el sem kezdődött. Henry Ford a valóságos igényekre alapozva állította fel a T-modellel szembeni követelményeket. Következésképpen járműve majdnem annyira volt egy mezőgazdasági vontató vagy stabil motor, mint amennyire autó. A terepjáró-képességének és robusztusságának köszönhetően, a T-modell mindig is felhívta magára a figyelmet. Képes volt köves, sáros tanyasi utakon menni, átgázolni sekély folyókon, megmászni egy meredekebb emelkedőt, és aztán a kerekét leszedve különböző gépi szerszámokat, vízszivattyúkat meghajtani, vagy akár generátorként működni. Az 1922-es októberi Fordson Farmer című havilapban a T-modell egy igen egyedi felhasználási módjáról olvashatunk, miszerint egy pap mozgó templommá alakította autóját, amiben még egy kisebb orgona is elfért. Ebben a korszakban egész autókat (beleértve több száz T-modellt) alakítottak át élelmes tulajdonosaik például mezőgazdasági vontatóvá vagy fűrésszé. Tucatnyi, utángyártott alkatrészeket előállító cég árult alkatrészeket készletből, hogy megkönnyítsék a T-modellek mezőgazdasági vontatóvá való átalakítását. A T-modell óriási űrt töltött be egy olyan világban, ahol csak elvétve fordultak elő gépesített földművelők. Mint ahogy a korszak sok más népszerű autómotorjából, a T-modelléből is csináltak házilag épített repülőgépeket és motorcsónakokat. Sok T-modellt olyan járművekké alakítottak át, amelyek képesek voltak akár a vastag hóban is közlekedni, ezt különböző hátsókerék módosításokkal (néha egy plusz tengelyt rakva a hátsó kerék mögé, és ezt a két tengelyt lánctalpakkal összekötve gyakorlatilag egy félhernyótalpas jármű lett a T-modellből) és az első kerekek sílécre történő cseréjével érték el. Ezek a járművek Kanada északi területein igen népszerűek voltak, ahol külön gyárakat is létesítettek, amelyek ezt a változatot gyártották. Az autót nemcsak a mezőgazdaságban, hanem katonai célra is alkalmazták. Az első világháborúban katonai szállító, tűzoltó és egészségügyi gépjárműként látott el feladatokat. Alvázát felhasználva, Tadeusz Tański mérnök tervei alapján átépített változata páncélautóként működött. Ez volt a Ford FT–B, amely jármű a lengyel haderő kötelékében harcolt a lengyel–szovjet háborúban. Traktorok A T-modell műszaki megoldásait használva 1917-ben a Ford is tervezett úgynevezett Fordson traktort, amiből nem csak az amerikai farmerek vásároltak tízezer-szám, de a világ nagyon sok országába is eljutott. A két világháború között Magyarországon is használták. Amikor Henry Ford is beszállt a traktorgyártásba, a legnagyobb riválisai a saját T- és A-modellekből átépített traktorok voltak. Több száz gyártó készített átalakító csomagokat Ford autóihoz, mint például a Pullford Company. Az illinoisi Pullford 1916-ban bevezetett egy olyan átalakító szettet, ami mindössze 135 dollárba került, és egészen 1940-ig kapható volt. Ebbe a szettbe beletartozott egy pár fogazott acélkerék, hátsó váz és olyan áttételek, amelyek lehetővé tették, hogy a jármű egy traktor sebességével haladjon. Ezt a csomagot főleg azoknak szánták, akik addig – költséghatékonyság miatt – lovakat használtak. 1922 tájt jelent meg az úgynevezett Raymond-traktor, amit a T-modell motorja hajtott. Különálló hátsó fékekkel és egy újszerű mechanikus ekeemelő szerkezettel látták el. Lehetőség volt a traktor vázára egy kapálógépet is felszerelni. A traktor használati utasításában azt állították, hogy miután a donor autóból kiszerelték a motort, a váltót, a hűtőberendezést és az üzemanyagtartályt, a fennmaradó alkatrészekből lehetséges volt egy négykerekű pótkocsit összeállítani. Más cégek nem csupán átalakító csomagokat árultak, hanem kész termékeket is, mint például a Thieman Harvester Company. Ez a vállalat úgy tudott olcsó mezőgazdasági gépeket gyártani, hogy használt, vagy roncstelepen lévő autók motorjait használta fel. Ennek köszönhetően képes volt akár 500 dolláros áron kínálni a traktorjait. Gyártás Tömeggyártás A T-modell bevezetésének idején még az akkori eljárással készültek a járművek, azaz kézzel, ezért az így legyártott autók száma alacsony volt. Ford Piquette gyára nem tudta tartani a lépést az igényekkel, hisz az első hónapban csupán 11 példányt adtak át. Egyre több gépet kezdtek használni, hogy egyszerűbb legyen a gyártás. 1910-ben, miután 12 000 T-modellt összeszereltek, Henry Ford átköltöztette a gyárat az új, Highland Park komplexumba. Ennek eredményeként már három percenként gördültek le Ford autói, sokkal gyorsabban, mint az előző gyártási módszerekkel, mivel a gyártáshoz szükséges időt és a munkaerőt lényegesen lecsökkentették. 1914-re már annyira modern lett a gyár, hogy csupán 93 perc kellett egy autó összeszereléséhez, az eredeti tizenkét és fél óra helyett. Ebben az évben Ford egymaga több autót gyártott, mint az összes többi járműgyártó együttvéve. A sikerhez az is hozzájárult, hogy a kezdetben alacsonynak mondható 2 dollár 34 centes napi béreket meg tudta duplázni. 1914. január 5-én Henry Ford bejelentette, hogy munkásai ötdolláros napibért kapnak és ezért nem kell naponta 8–9 óránál többet dolgozniuk. Az öt dolláros hírverés, túl azon, hogy kiváló marketing trükk volt, azért nem mindenkire vonatkozott. A hat hónap próbaidőt töltők, a nőtlenek, a válni szándékozók és azok a munkások, akik erkölcstelen életet éltek, nem kaphatták meg. A T-modell annyira sikeres volt, hogy a cégnek 1917 és 1923 között már egyáltalán nem kellett reklámokra költenie. Összességében több mint 15 millió T-modell gördült le a gyártósorról, 1925-ben napi 9–10 ezret gyártottak, egy év alatt kétmillió darabot, vagyis többet, mint akkoriban bármely más autóból, és mindössze 240 dollárért. A T-modell eladási mennyiségét legelőször a Volkswagen Bogár szárnyalta túl, 1972. február 17-én. Henry Ford ideológiája a T-modell terveivel kapcsolatban az volt, hogy azt elég egyszer tökéletesen megtervezni, és később nem kell változtatni rajta. Úgy hitte, hogy a T-modell az az autó, amire bárkinek valaha is szüksége lehet. Ahogy a konkurencia kényelmet és formatervi előnyöket nyújtott, mindezt piacképes áron, úgy veszített a piaci részesedéséből a T-modell. Tervezésbéli változtatásokból több volt, mint amennyit a közönség észrevett, de a változatlan modell ötlete megmaradt. 1927. május 26-án a Ford Motor Company leállította a T-modell sorozatgyártását, és elkezdte az átállást az A-modellre. A modell gyártásának leállítását követően, 1941. augusztus 4-ig még 170 000 darabot gyártottak le annak motorjából, többek között szervizelés céljára. A versenyzők, rajongók és a modern hotrodosok előfutárai nagy teljesítményű, de olcsó motorokat készítettek blokkjából. A T-modell több fejlett technológiát alkalmazott, ilyen például a vanádiumacél. Strapabírósága elképesztő volt, sok belőle még mindig működőképes, annak ellenére, hogy egy évszázad telt el. Bár Henry Ford ellenállt a legtöbb változtatásnak, úttörő szerepet vállalt a különböző mérnöki munkákban. 1908 és 1927 között összesen 15 007 033 T-modell készült. 2002-ben a Ford még utoljára legyártott fél tucat T-modellt, a 2003-as századik évfordulóra. Ezeket az autókat részben megmaradt korabeli vagy újonnan készített, de az eredeti tervrajzok alapján gyártott alkatrészekből állították össze. Annak ellenére, hogy a Ford Motor Company maga már nem gyárt alkatrészeket a T-modellhez, mások még megteszik azért, hogy kiszolgálják a még meglévő, több ezer T-modell igényeit. Újrahasznosítás Henry Ford a környezettudatosság vagy egyszerűen csak a spórolás miatt a faládákat, amelyekben az alkatrészek érkeztek, szétszedette, és azokat is felhasználták a karosszérialemezeket tartó fakerethez. A T-modell gyártása során visszamaradt egyéb fölösleges fából „Kingsford” néven faszenet készítettek. A faszenet gyártó vállalat eredetileg Ford Charcoal néven működött, majd a neve Kingsford Charcoalra módosult, Ford rokona, E.G Kingsford után. Az első világautó A T-modell volt a világ legelső autója, amit egyidejűleg gyártottak különböző országokban, így Kanadában, Angliában, Németországban, Argentínában, Franciaországban, Spanyolországban, Dániában, Norvégiában, Belgiumban, Brazíliában, Mexikóban, Japánban és Amerikában több helyütt is. Az Aeroford egy angol gyártású autó volt, amit a londoni Bayswaterben gyártottak 1920-tól 1925-ig. Lényegében ez is egy T-modell volt, határozott motorháztetővel és hűtőráccsal, ami azt a célt szolgálta, hogy eltérő kinézete miatt úgy tűnjön, mintha teljesen más fejlesztés lenne. Az Aeroford ára 1920-ban 288 angol font volt, majd 1925-re 168–214 angol fontra csökkent. Kétszemélyes, négyszemélyes és kupé kivitelben árusították. Reklámozás és értékesítés A piacra történő bevezetés érdekében a Ford Motor Company Detroitban igen komoly reklámkampányt indított. Ennek keretében különböző reklámokat készítettek, hirdetéseiket megjelentették a sajtóban, de újságcikkek is születtek az új autóról. 1908. október 1-jén került piacra az első, amit akkor még 825 amerikai dollárért lehetett megvásárolni. A vállalat márkakereskedői hálózata lehetővé tette, hogy Észak-Amerika szinte összes városában kapható legyen a T-modell. Az autókereskedők a modellel együtt magát az autózást is reklámozták, és különböző autóklubok támogatták a kezdő autósokat a környezetük látványosságainak feltérképezésében. A Ford mindig is lelkesedett, ha gazdáknak kellett eladni, akik úgy néztek a járműre, mint egy olyan kereskedelmi eszközre, ami segíti az üzletvitelüket. Az eladások ugrásszerűen növekedtek, voltak olyan évek, amelyek 100%-os többlet eladást mutattak az előző évhez képest. 1914-ben 250 000 darabot adtak el. 1916-ra, az alap túraautó ára csökkentésének köszönhetően, az eladások elérték a 472 000 darabot. Autóklubok Az 1919 előtti autók Amerikában „veteran car”-nak (nem összekeverendő a magyar veteránautó szóval), az azutániak pedig „vintage car”-nak számítanak. Manapság négy jelentősebb klub működik, amelyek tevékenységükkel a T-modell fennmaradását és megújítását segítik: a Model T Ford Club International, a Model T Ford Club of America és a Model T Ford Club of Victoria, amelyeknek sok olyan tagja is van, akik ausztráliai gyártású T-modellel rendelkeznek. Ausztrália saját magának építette a kocsiszekrényeket, így ez több ponton is eltér az amerikaitól vagy kanadaitól. Az angliai „Model T Ford Register of Great Britain” az 50. születésnapját ünnepelte 2010-ben. Több acél T-modell alkatrészt még ma is gyártanak, emellett még üvegszálas karosszéria replikákat is készítenek, amelyek híresek az úgynevezett „T-bucket” típusú hotrodoknál, ezek valójában a T-modellre nyomokban hasonlító, szinte teljes mértékben átalakított járművek. T-modell a művészetekben John Steinbeck Cannery row című novellájában található utalás a T-modellre. Aldous Huxley Szép új világ című regényében. Az 1930-as évek több híres filmjében, mint például a The Three Stooges című filmben, Stan és Pan T-modellt vezetett. A Pixar 2006-os animációs filmjében, a Verdák ban az egyik szereplő, Lizzie, egy 1923-as T-modell, „aki” egy szuvenírboltban dolgozik az amerikai 66-os országút mellett. Megjegyzések Ford, a német Kdf-Wagen (ami a Volkswagen Bogár előfutára volt) mintájára megpróbálta a buy on time programot alkalmazni, hogy segítse az eladásokat. Fordnak ez a terve nem volt sikeres. Az angol battery rövidítése, ami akkumulátort jelent Akik a hotrod művelői, lásd köv. 5. számú megjegyzést. Ez a 825 amerikai dolláros ár, mai árfolyamon körülbelül 18 000 USA dollárnak felel meg és forintra átszámolva egy középkategóriás gépkocsi árát jelenti. Az angol fogalom eredete bizonytalan. Hot rod szó szerinti jelentése forró henger. Az is lehetséges, hogy hotrod a pushrod angol (lökéshárító) szóból keletkezett. Más magyarázat szerint a fogalom a hot roadster, feltunningolt roadstertől (sportos kétüléses autó) eredeztethető. Rod ugyanakkor egy szleng-szó is, pisztoly jelentéssel. Egyes források szerint a hotrodok onnan kaphatták nevüket, hogy oly veszélyesek, mint a fegyverek. Kiskapusi erődtemplom A kiskapusi erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szeben megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SB-II-a-A-12366 sorszámon szerepel. 1251-es busz Az 1251-es jelzésű távolsági autóbusz Budapest, Népliget és Pápa, autóbusz-állomás között közlekedik. A járatot az ÉNYKK és a Volánbusz üzemelteti. Megállóhelyei Budapest kivételével a megállók többségében helyközi buszjáratokra is át lehet szállni. *Ezeket a megállókat csak néhány menet érinti. Teillé (Sarthe) Teillé település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 498 fő (2015). Teillé Maresché, Ballon-Saint-Mars, Lucé-sous-Ballon, Montbizot, Saint-Jean-d’Assé és Saint-Marceau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ciprus zászlaja Ciprus zászlaja Ciprus egyik nemzeti jelképe. Története 1960. augusztus 16-án lett hivatalos jelképe a szigetországnak. A lobogó minden egyes része a szigeten élő két nemzetiség, a görögök és a törökök megbékélését igyekszik szimbolizálni. Akkoriban még nem volt annyira nyílt a két nemzet elkülönülése, mint napjainkban. Észak-Ciprust ma már teljesen külön kormányozza a terület török vezetése. Pedig a nemzeti lobogó a legnagyobb egyetértésben született meg. Az 1960-as semleges lobogót a független köztársaság első elnöke, III. Makariosz választotta ki a lehetséges változatok közül, amelyeket az alelnök, a török származású Fazıl Küçük terveztetett meg. A nemzeti lobogón tehát nem múlt, hogy a két nemzet minden tagja azonosulni tudjon a sziget egységével, de végül úgy alakult, hogy a törökök és a görögök állama szétvált, és mára az eredetileg semleges zászló már csak a görög cipriótákat jelzi. Leírása A zászló közepén fekvő sziget réz-sárga színnel került fel a lobogóra, és annak 44%-át teszi ki. A kormány azért választotta ezt a speciális színt a sziget térképének, mert Ciprusnak nagy készletei vannak rézércből. Az értékes fémnek nagy szerepe volt történelme során is, hiszen már az ókorban Aphrodité szigetéről vásárolták a rezet Hellász városállamai. A sziget képe alatt két olajfaág látható, amely a két nép békés együttélését szimbolizálja, és a fehér háttér is a megbékélés színe. A zászló megtervezésekor fontos szempont volt, hogy sem a kék, sem a piros szín nem szerepelhet rajta, hiszen az egyik Görögország zászlajában, a másik pedig Törökország zászlajában kap szerepet. Római katolikus kápolna és templom (Búcsúszentlászló) Búcsúszentlászló római katolikus kápolnája és temploma a falu központjában magasodó domb oldalában, az Arany János utcában áll. Helyrajzi száma: 306, műemlékvédelmi (KÖH) törzsszáma 6418. A templom mögötti úgynevezett Szentkút Szent László tiszteletének helye. A kegytemplom fölött emelkedő dombon álló Kálvária-kápolna, körülötte a keresztúti stációkkal (18. század második fele) ugyancsak műemlék; törzsszáma 6420). Hazánk legszebb templomai között tartják számon; békés nyugalmával százezreknek adott már lelki erőt és vigasztalást az évszázadok alatt. Története A hagyomány úgy tartja, hogy maga Szent László király rendelte el egy kis templom építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Jóllehet konkrét történelmi bizonyítékok nincsenek arra nézve, hogy valóban Szent László építtette volna a kápolnát, a régészek is román korinak (12–13. századinak) tartják a főoltár mögött meghúzódó kegykápolnát. Első írott említése 1270-ből ismert. A mellette fakadó forrásnak csodás gyógyulásokat tulajdonítottak, ezért zarándokhellyé vált. 1526-ig remeték gondozták, ekkor azonban a falu lakói az evangélikus hitre tértek át. A török pusztítás idején egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, másrészt pedig az, hogy a Koránt ismerő hívő muzulmánok tisztelték Jézus szülőanyját, Máriát, ezért nem bántották a tiszteletére emelt kápolnát. Éppen a kanizsai basáról maradt fenn az a történet, hogy 1690 előtt betegsége idején egyik keresztény túszát elküldte ide a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta adományképpen a kápolnában. Eddig a történet. Ezt a pajzsot még 1780 körül is látta a ferences tartományfőnök, Kósa Jenő. A ferences szerzetesek 1694-ben jöttek ide, amikor a rekatolizáció részeként Széchenyi Pál veszprémi püspök rájuk bízta az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, „amely helyet a nép Szentlászlónak nevezte”. Ettől kezdve Szent László király és a Boldogasszony összefonódott tiszteletének jelentős búcsújáró helye. A püspök megbízó levelében számos, Szűz Mária közbenjárására történt csodát említ. A kápolna újkori legendája szerint a törökök rendszeresen erre a helyre hajtották magyar foglyaikat, akik vigasztalására a kápolnát angyalok hozták ide — ezért Angyalok kápolnájának nevezték el. A nagyobb Mária-ünnepeken és Szent László király ünnepén is egyre több hívő ember érkezett a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket. A török pusztítás – közte a hitbeli károk – után a katolikus egyház újjászervezésében is kiemelkedő szerepe volt a helynek és az itt szolgáló ferenceseknek. A török kor utáni első, nagyobb szabású zarándoklat 1713-ban indult meg egy újabb csodás gyógyulás után. Ehhez az ősi kápolnához építették a méreteiben is impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel az évszázadok homályába burkolózó kápolna épületét. A barokk templomot 1714-ben kezdték építeni, és 10 esztendő alatt készült el, jóllehet egyes belső munkálatai még tíz évvel tovább húzódtak. A templom megépülését Zala vármegye és számtalan gazdag nemesi család (pl. Zichy, Széchényi) segítsége, adománya tette lehetővé. A püspök 1734. június 20-án szentelte fel a templomot. Jellemző az akkori ferences barátok lelkesedésére és egyszerűségére, hogy az Isten házának építésébe akkor fogtak bele, amikor saját maguknak még nem volt rendházuk, hanem családoknál, illetve egyszerű viskókban laktak. A rendházukat csak 1724-ben kezdték építeni, és 1736-ban fejezték be. 1788-ban, amikor II. József feloszlatta szerzetesrendeket, az itteni konventet és gyógyszertárát megkímélte. A templom alatt kriptát is kialakítottak az építők, és egészen 1811-ig ide helyezték végső nyugalomra az elhunyt szerzeteseket. Ezután a Kálvária dombot használták temetkezési célra. Többször okozott súlyos kárt a templomban a villám és a vihar — így például 1774-ben, ami után hat évig dolgoztak olasz mesterek a károk helyrehozatalán. A templomot 1801-ben renoválták. 1820-ban éppen pünkösd hétfőn történt baj: a vihar betörte az összes ablakot. Majd 1874-ben olyan óriási villámcsapás sújtotta a tornyot, tetőt, hogy a tető leégett, a boltozat teljesen összedőlt, a rendház pedig lakhatatlanná vált. 1880-ra — többek között Deák Ferenc személyes, 2000 forintos adományából — újjáépítettek. A konventet 1950-ben bezáratták. Az épületegyüttest 1967–1969-ben és 2001-ben helyreállították. A kegyhely épületegyüttese A szabadon álló, keletelt, egyhajós barokk templomhoz kelet felől csatlakozik a korábbi, egyhajós, román kori kápolna (eredetileg templom). A templom A templomot nyeregtető fedi; szentélye egyenesen záródik. Nyugati homlokzatának északi oldalán harangtorony, egyenes záródású szentélye felett huszártorony emelkedik. Északi oldalához kolostorépület csatlakozik (trsz.6419). Nyurati homlokzatát ferences szerzetesek fülkékben álló szobrai díszítik. A hajó födéme csehsüvegboltozat, a szentélyé fiókos dongaboltozat. A karzat a hajó bejárati oldalán van. A hajó két oldalán kápolnasor húzódik, a kápolnák fölött emporiummal. A falképeket 1910-ben festették. Berendezése jellemzően 18–20. századi. Az évszázadok folyamán nem sokat változott: a szobrok és oltárok döntő többsége egyidős a templommal, vagyis közel háromszáz éves. A fa- és szobrászmunkák nagy részét ferences szerzetesek végezték. A magyarországi barokk művészet kiemelkedő alkotása a templom, különösképpen a színek és formák szemet gyönyörködtető összhangja miatt. A főoltárt a Zichy család készíttette 1734-ben, oltárképét Schmalzl Theotimus festette 1740 körül. A főoltár közepén lévő festményen a templom védőszentje, Szent László király látható — ezen a képen nem vitéz lovagként, hanem mint országépítő király, igazságot osztó bíró. A templomnak nyolc mellékoltára van, ezeket ugyancsak a 18. század első felében faragták: a Lourdesi Szűz Mária oltár kivételével mindegyik barokk stílusú . a Mária oktatása mellékoltár képét 1735-ben festette Franz Anton Granister; A papi szék és a szószék is a 18. század első felében készült. A szószék, jóllehet az 1910. évi felújítás alkalmával számos díszétől megfosztották, ma is a templom egyik legszebb, művészileg talán a leggazdagabb alkotása. A keresztelőkutat és a gyóntatófülkéket a 19. század első felében készítették. A kápolna Az Angyalok-kápolnáját nyeregtető fedi; kontyolt nyeregtetővel fedett szentélye félkörívben záródik. Homlokzatát fogrovatos, alatta vakívsoros párkány és lizénák tagolják. A déli oldalán félköríves, bélletes kapu és enyhén csúcsíves, rézsűs ablakok nyílnak. Hajója síkmennyezetes, szentélye negyedgömb boltozatos; karzata a hajó bejárati oldalán van. Falképeit 1910-ben festették. Berendezése jellemzően 18. századi. Kegyszobrát — Fogolykiváltó Boldogasszony — 18. század elején faragták; a hagyomány szerint a loretói kápolna Madonna-szobrának másolata. A zarándoklat különleges szokásai A zarándokok elhozták útjukra az otthon fekvő betegek ruháit, valamint gyermekeiket, hogy ők is megkaphassák a középkori eredetű Szent Vince-áldást. Az először ide zarándokló gyermek búcsúkeresztanyát vagy búcsúkeresztapát választott magának a felnőttek közül, és az megkeresztelte őt a szent kút vizével. Ez a búcsúkeresztség életre szóló műrokoni kapcsolatot alakított ki. A lányok régen kibontott hajjal tértek haza a zarándoklatról. Budai zöld A Budai zöld egy őshonos magyar fehérborszőlő fajta. A Kárpát-medencében alakult ki, nevét a budai szőlőkről kapta. Leírása Régen közkedvelt fajta volt, de termőterülete a főváros terjeszkedésével csökkent. A filoxéravész óta a Badacsonyi borvidéken termesztik. 1941-ben a badacsony–balatonfüred–csopaki borvidéken az új szőlők telepítéséhez és az ültetvények felújításához használták. Vastag levélszövetű, gyapjas fonákú, levélszéle csipkés. Bőségesen terem, fürtje nagy, tömött, átlagosan 160 gramm; bogyói közepesen nagyok, kissé megnyúltak, zöldessárgák vagy zöldes fehérek, kissé pontozottak. Rothadásra hajlamos, fagyérzékeny fajta. Késői érésű, október második felében szüretelhető. A kéknyelű beporzó fajtája – a két fajta bora is sok hasonlóságot mutat. Bora kemény, de nem egysíkú, száraz, minőségi fehérbor és csak Badacsonyban ismert. Némi ízrokonságot mutat az ezerjóval. Euller Euller Elias de Carvalho (Felixlândia, 1971. március 15. –), brazil labdarúgócsatár. Samu (előember) Samu (latinul: Homo erectus seu sapiens paleohungaricus) néven ismert Európa egyik legidősebb – mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt – előembere, amelynek csontmaradványai a Vértesszőlős melletti mésztufabányából kerültek elő. (Részletesen lásd: Vértesszőlős Őstelep szócikkben.) Felfedezése Az előemberi telephelynyomokat 1962-ben Pécsi Márton találta meg. 1965 nyarán, Vértes László ásatásai során, napvilágra került egy körülbelül 350 ezeréves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog. A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert „Sámuel”-nek keresztelték. (Részletesen: Vértesszőlős Őstelep). Közszájon elterjedt – kedveskedő hangvételű – elnevezése: Samu. Tulajdonságai Samu a Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”) faj késői képviselője volt (Homo erectus seu sapiens paleohungaricus), amely átmenetet képez a még csak felegyenesedő előember és a már értelmes ősember között. A fejlettségéhez képest intelligens volt: kavicsból készült eszközöket használt, ismerte és használta a tüzet, zsákmányai között nagy testű állatok is voltak. Múzeuma Az előemberleletek másolatai a Nemzeti Múzeum: Vértesszőlős Őstelep elnevezésű helyi kiállítóterületén láthatók. Eredeti környezetükben kiállított másodpéldányokban tekinthetők meg Samu nyakszirtcsontja, lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakő eszközei, tűzhelye, valamint két ismeretlen eredetű zápfog, egy kardfogú tigris szemfogai és néhány ősnövényfaj. A kiállított másolatok megrongálása 2009. elején egy 14 éves lány vandál módon feldúlta a Vértesszőlősi múzeum kiállítását. A helyi általános iskola tanulója a saját lakásukhoz használt egyik kulccsal nyitotta ki a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyét, és ott a barátaival "szórakozott". Az ablakokra és a vitrinekre együttesek neveit firkálták, és széttaposták a Samunak elnevezett vértesszőlősi előember maradványainak másolatát. Ezen kívül több eredeti értéket is tönkretettek. Sánta Ferenc (hegedűművész) Ifj. Sánta Ferenc (Kaposvár, 1945. március 2. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője. Élete, munkássága Cigányzenész családba született, édesapja, id. Sánta Ferenc elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott. 1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt, Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg. Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszik; pályafutása elején például tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt. Európa szinte minden országában játszott, járt az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában stb. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es képek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki. A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemez-felvételei. Ezeken és koncertjein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza. Ifj. Sánta Ferenc nős, felesége Bódi Magdolna, gyermekei Ferenc és Beatrix, mindketten tanult zenészek. 1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjas, 2011-ben Budapest díszpolgára lett. Elismerései A Magyar Televízió nívódíja (1981) A Magyar Rádió nívódíja (1982, 2004) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995) eMeRTon-díj (1998) Lyra-díj (1998) Liszt Ferenc-díj (2002) Kossuth-díj (2007) Prima Primissima díj (2009) Budapest díszpolgára (2011) A Nemzet Művésze (2014) Andrés Segovia Andrés Segovia Torres [anˈd�es seˈ�oβja ˈtores] (Linares, 1893. február 21. – Madrid, 1987. június 2.) világhírű spanyol gitárművész. Óriási hatással volt a 20. század klasszikus gitárjátékának fejlődésére. Már 15 éves korában adott koncertet hazájában. Később, világ körüli turnéival népszerűsítette a klasszikus gitárt. Habár szakmai berkekben a hangszer szerepe kiszorulni látszott a 20. század elején, jelentőségét olyan művészekkel karöltve állította vissza, mint Miguel Llobet. Hiába volt századának egyik legnagyobb klasszikus gitárosa, az oda vezető út nem volt zökkenőmentes. Élete Szülei jogásznak szánták. Kétéves korától nagynénjéék nevelték, de szülei követték fejlődését. Hatéves korában kezdte az ismerkedést hangszerével. Mintául csak flamencojátékosok szolgáltak neki. Apja a gyermek több gitárját törte szét. Zenetanulásban legfeljebb a zongora- vagy csellójátékot tartották elfogadhatónak a „kocsmai” hangszer helyett. Mikor tízéves korában rokonaival Granadába költözött, a helyi zeneiskola növendéke lett, ahol természetesen gitároktatás nem volt. Klasszikus darabbal, Francisco Tárrega prelűdjeivel két évvel később találkozott első ízben. 1909-ben lépett először szólistaként a nyilvánosság elé Granadában. Ez legnagyobb hatással önmagára volt: ekkor határozta el hogy a klasszikus gitár „apostola” lesz. Hamarosan bemutatkozott Madridban is. 1915-ben Párizsban, 1916-ban Barcelonában debütált. Még első koncertjei után is sokkal inkább csak lenézték törekvéseit a családon belül, mint elismerték, hiába volt önszorgalma példás, melyet saját Bach gitár-átiratai bizonyítanak leginkább. 1919-ben tette első dél-amerikai turnéját. Ebben az időben kezdett műveket rendelni a maga számára, a gitárzenében korábban járatlan szerzőket is bátorítva, segítve. 1922-ben Manuel de Fallával szervezte meg a Concurso de Cante Jondót, a flamenco művészi szintre emelésének céljával. A következő években felváltva szerepelt Európában és Dél- meg Észak-Amerikában. 1937-es budapesti koncertjén először hallott a magyar közönség koncertteremben gitármuzsikát. A második világháborút Montevideóban vészelte át, innen járta be az Újvilágot. A béke helyreálltával visszatért az ingázáshoz az Atlanti-óceán két partja között. A koncertezést és a tanítást haláláig folytatta. I. János Károly spanyol király a Salobreña márkija címet adományozta neki 1981-ben. Segovia a csak ujjheggyel való pengetést a köröm használatával kombinálta. Az 1940-es években Albert Augustine-nel és a Du Pont céggel a bélhúrokat helyettesítő nejlonszál kifejlesztésével is foglalkozott. Repertoárja Kortárs darabok, concerto-k és szonáták mellett, a vele munkakapcsolatba került komponisták (Federico Moreno Torroba, Federico Mompou, és Joaquín Rodrigo spanyol, Manuel Ponce mexikói, Mario Castelnuovo-Tedesco olasz, Heitor Villa-Lobos brazil) kifejezetten számára írt darabjaiból, valamint a már említett átiratokból álltak. Hagyatéka A komolyzenében az ő személyének köszönhetően vált a gitár koncertképes hangszerré, az ebben a folyamatban betöltött szerepe felbecsülhetetlen. A létező interpretációs lehetőségek szélesítésével tette az akusztikus gitárt a zeneértő közönség szemében is egy szalonképes, klasszikus hangszerré. Wollastonit A wollastonit a szilikátásványok, azon belül a szalagszilikátok közé tartozó ásvány. Táblás. lemezes kristályai nagyobb tömegben szemcsés halmazokat alkotva jelennek meg, gyakori ikerkristályokban, átnövésekben. A monoklin kristályrendszerben való megjelenését parawollastonitnak is nevezik.Molekuláris szerkezete miatt egyes kutatók egzakt kémiai formulájának a Ca3(Si3O9) alakot tartják. Nevét William Hyde Wollaston (1766-1824) angol mineralistáról kapta, aki elsőként adta tudományos leírását. Fontos szilikátipari nyersanyag, nagyobb tömegben bányászata Kina, India, Finnország és az Egyesült Államok területén folyik. Kalcium (Ca) = 34,5% Szilícium (Si) = 24,2% Oxigén (O) = 41,3% Keletkezése Jellegzetes magas hőmérsékletű metamorf képződésű ásvány. Egyrészt kontakt zónában képződik, amikor a forró magma mészkő környezettel kerül kapcsolatba, annak kovasav tartalma széndioxid felszabadulást eredményezve hozza létre a wollastonitot. Másrészt a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is képződik. Szkarnosodott mészkő kőzetek jellegzetes ásványa. Előfordulásai Romániában Csiklovabánya és Rézbánya (Baita) közelében és a Bánátban; Németországban a Hessen tartománybeli Auerbach közelében és a Fekete-erdő vidékén; Finnországban Pargas vidékén; Olaszországban a Vezúv környezetében a magmás kontakt zónákban, Róma közelében és az északi területek alpesi tájain, Oroszországban az Ural-hegységben és kelet-szibériai hegyekben. Jelentős előfordulásai ismertek Kínából, Indiából és az Egyesült Államok keleti partvidékéről. Hasznosítható telepei vannak Namíbiában és Mexikóban is. Baranya megyében Magyaregregy közelében ismeretesek szkarnkőzetek (patakhordalékból; a szálkőzet előfordulása nem ismert). Az ércesedett hömpölyök tartalmaznak wollastonitot, amit zoizit, diopszid, titanit és vezuvián kísér. Recsk ismert kontakt metaszomatikus hatásra kialakult szkarnos övében és a felszínközeli ércesedés kísérőjeként jellemzően az amfibol és az epidot társásványa. Manías A Manías (magyarul: ’Kísértések’) Thalía mexikói énekesnő Habítame siempre című stúdióalbumának első kislemeze, amely 2012. október 8-án jelent meg a Sony Music Latin kiadótól. A ballada műfajába tartozó dal egy Raúl Ornelas-szerzemény feldolgozása. Fő mondanivalója, hogy az eltávozott szeretett személy továbbra is kísérti a gondolatainkat: Videoklipek A dalhoz több videoklip is készült, de egyik sem a klasszikus értelemben vett videoklip. A Sony Music először egy lyrics video-t adott ki, amelyen a dalszöveg látható animálva. Ezt követően kiadtak egy making of videót is a dalra, amely a készítését mutatja be. Végül 2012. december 18-án került ki a „hivatalos videoklip”, amely a dal előadásának szerkesztett felvétele az Habítame siempre lemezbemutató koncertjéről. Zárcsere A zárcsere a nyílászárók és rácsok zárszerkezetének cseréjét jelenti, melyek a mechanikus védelmet hivatottak ellátni egy lakás, ház, üzlet vagy egyéb ingatlan védelme érdekében. A zárcsere célja minden esetben a rosszul működő zárszerkezet kiiktatása, valamint a mechanikus védelem megnövelése. Zárcsere szituációk Zárcsere szükséges azokban az esetekben, amikor a használatban lévő zár elromlik, zárhatatlanná vagy nyithatatlanná válik, tehát már nem alkalmas az eredeti funkciójának ellátására, nem képes a mechanikus védelmet ellátni. Zárcsere szükséges akkor is, amikor a meglévő zár kulcsa elveszett vagy ellopták, hiszen ennek révén egy illetéktelen személy is hozzá juthatott a kulcshoz, amivel képes könnyedén behatolni az elzárt területre. Kevesen gondolnak arra, hogy zárcsere szükséges költözéskor is, amikor új lakást vagy üzlethelyiséget vesz valaki használatba, hiszen nem ismert tényező, hogy milyen személyek rendelkeznek kulccsal a használatban lévő zárhoz. Amikor egy zár tökéletesen működik, de már nagyon hosszú ideje van használatban, érdemes zárcserét eszközölni, hiszen a technikai fejlődés ezt megköveteli. Ahogy a zárak technológiája fejlődik, úgy fejlődnek a betörési technikák, ezért ezzel lépést kell tartani, muszáj bizonyos időszakonként fejlettebb zárat alkalmazni a védelem érdekében. Zárnyitás technikái A zárcsere első és legmeghatározóbb része a zárnyitás. Ha ezt roncsolás mentesen meg tudjuk oldani, akkor rengeteg időt és energiát tudunk spórolni a zárcsere folyamatában. A leggyorsabb mód természetesen a zár saját kulcsával való kinyitása. Ha erre nincs lehetőség, akkor jönnek a különböző zárfeltörési módszerek. A legősibb és egyben legdrasztikusabb zárnyitási módszer a zár szétverése. Általában erős, nehéz szerszámmal, például kalapáccsal. Ennél a technikánál hosszadalmas és költséges a helyreállítás. Szintén viszonylag jól ismert technika a zárfúrás, aminek kivédésére a modern zárak készítői több ponton felkészültek már. A savazásos módszer lényege, hogy savat fecskendezve a zárba, szétmaratják a belsejét. A legtöbb modern zárszerkezet azonban annak ellenére, hogy tönkremegy, nem nyílik ki ilyen behatástól. A zárfésülést a legprofibb betörők használják, illetve a zárszerelő szakemberek is ezzel a módszerrel nyitják az ajtókat. Ez a zárnyitási módszer teljesen nesztelen, a zárbetéten sem hagy nyomot. A zártöréses technikánál azt használják ki, hogy a zárbetét nem megfelelő méretű, ezért kilóg a zárból és az ajtó síkjából. A zárbetétet a zárból kilógó végénél akár egy fogóval, akár egy speciális célszerszámmal kitöri. Jól gondoljuk át, hogy melyik módszert alkalmazzuk, ha zárcserére kerül a sor, mert nagyban meg tudja könnyíteni vagy esetleg nehezíteni a zárcsere további folyamatát. Minőségi zárak Zárcsere esetén minden esetben minőségi zárak kerüljenek felhasználásra, hiszen az olcsó zárak roppant módon megnövelik a betörés esélyét. Elég gyakori eset, hogy a takarékosság érdekében ügynököktől kerül megvásárlásra az olcsó zár, hiszen az nagyságrendekkel kevesebbe kerül, mint a szaküzletekben kapható zárak. Érdemes tudni, hogy az olcsó zárak minden esetben biztonsági rést jelentenek. Amikor a beépítésre kerülő zár nagyon olcsó, és nem szaküzletből kerül beszerzésre, akkor az általában nem felel meg az alapvető biztonsági kívánalmaknak, és a nyílászáró, általában a bejárati ajtó nagyon könnyen nyithatóvá válik kulcs nélkül. A minőségi zárak kategóriájába tartozik a minőségi zárszerelés, ami hasonlóan fontos tényező a biztonság érdekében, mint a minőségi zár. Bár a zárszerelés olyan folyamat, melyet nagyon sok ember képes elvégezni, de a szakértő zárszerelés minden esetben sokkal biztonságosabb, még ha az nem is látszik kívülről. A házilag végzett zárcsere nem csupán egy szakember számára látható, hanem azok számára is, akik szintén jártasak a zárszerelésben, csak éppen a zárnyitás a specialitásuk, ezek az illetéktelen behatolók. A betörés elkerülése végett a minőségi zárcsere akkor tökéletes, ha a zár is jó minőségű, valamint a beépítés is szakértelemmel van elvégezve. Biztonsági hengerzárbetétek A biztonsági hengerzárbetétek másfél évszázada szolgálják a mechanikus védelmet, Linus Yale fejlesztette ki ennek első változatát, neki köszönhetjük a hengerzárat. Vannak részleges és teljes értékű mechanikai védelmet nyújtó zárak. A hengerzárbetét alapja, hogy a zárbetét belsejében rugókon nyugvó csapok találhatók, melyek olyan helyzetben vannak, hogy kulcs által nyithatóvá váljanak. A csapok különböző helyzetben állhatnak, és ezeknek a variációknak a száma határozza meg, hogy milyen fokozatú az adott zár biztonsága. Minél nagyobb a lehetséges variációk száma, annál fokozottabb a biztonság. Ahhoz, hogy részleges mechanikai védelemről beszélhessünk, legalább 10000 variációt kell meghaladnia a kombinációk lehetőségének. A biztosítók is ezt a számadatot jelölik meg minimumnak ahhoz, hogy betörés ellen életbe lépjen egy adott biztosítás. A záraknak van egy európai szabványa, mely szerint 1-5 között határozhatók meg a zárak biztonsági szintjei, attól függően, hogy mennyire képesek ellenállni egy adott támadásnak. A 3-4. osztályba sorolt zárak közepes védelmet nyújtanak, az 5. biztonsági szinttel meghatározott zárbetétek a fúrás, maghúzás, manipulációs nyitás mellett a zártörésnek is ellenállnak. A Yale hengerzárbetétekben három sorba rendezve található a 15 csap, mely 7,5 millió kombinációt tesz lehetővé, ezen kívül az első két csap acélból készül, ezzel a fúrásnak is ellenáll. Ez a zár biztosítja a teljes körű mechanikai védelmet. Kulcs minősége A kulcs minősége is igen sokat számít a zár biztonságának tekintetében. Egy felmérés szerint az embereknek majdnem a fele odaadta már legalább egyszer bejárati ajtajának kulcsát olyan embernek, aki nem tartozik a közvetlen környezetéhez, illetve nem lakja azt a lakást, amihez a kulcs tartozik. Ebből adódóan az adott kulcsról másolat készülhetett, ami ugyanúgy nyithatja az adott zárat, mint az eredeti kulcs. A kulcs típusa nagymértékben meghatározza az adott biztonsági szintet. A tollas kulcsok nem tartoznak a magas biztonsági szintű kulcsok közé. Az alapvető biztonsághoz legalább fogazott kulcs szükséges. Nagyobb biztonságot jelentenek a lapon fúrt kulcsok, melyek masszívabbak, kopásállók, valamint nehezebben másolhatók. A legnagyobb biztonsági szintet azok a kulcsok jelentik, melyek másolás tekintetében korlátozva vannak. Ezek a kulcsok kizárólag kódkártyával és a kijelölt helyen másolhatók, így pontosan nyomon követhető, hogy mely személyek készítettek másolatot az adott kulcsról. MABISZ ajánlás A MABISZ egy betűszó, a Magyar Biztosítók Szövetsége rövidítése. A Magyar Biztosítók Szövetsége 1992-ben létrehozta a Vagyonvédelmi és kármegelőzési bizottságot (VKB) a vagyonvédelmi berendezések vizsgálatára. A bizottságban biztosítói, rendőrségi és műszaki szakemberek dolgoznak, akik tudásuk és tapasztalatuk révén képesek meghatározni egy zárszerkezet biztonsági fokozatát, és a megfelelőnek talált termékeket ellátják MABISZ Ajánlással, ami a vásárló számára egy könnyítés a vásárlás során. Minden felhasználó számára érdemes olyan zárat vásárolni, mely el van látva MABISZ Ajánlással. A MABISZ Ajánlással rendelkező zár nagyon fontos a megfelelő biztonság érdekében, ám nem ez az egyetlen oka annak, amiért érdemes ilyen zárat vásárolni, amikor zárcsere válik aktuálissá. A legtöbb lakás biztosítva van betörés ellen is, így a lakók teljes biztonságban érzik magukat, holott ez a biztonság nem mindig valóságos. Egy esetleges betörés után nem minden esetben jár a biztosítási szolgáltatás (kártérítés), de a zárra a biztosítási szerződésben előírtaknak egyik garanciája lehet a megfelelő MABISZ Ajánlás. A biztosítási szerződésben egészen pontosan leírásra kerül, hogy a szerződőnek (biztosítottnak) milyen biztonságtechnikai feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy a biztosítás megfelelő védelmet nyújtson. A legkisebb védelmet nyújtó alap biztosítás is megköveteli, hogy a zárszerkezet, a biztonsági zárbetét megfelelő minőségű legyen, megfeleljen a minimális mechanikai védelmi követelményeknek. A biztosítók szerint biztonsági zárszerkezetnek minősül a 10.000 variációs lehetőséget meghaladó, minimum 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet, illetve a legalább 6 lamellás zárszerkezet, illetve minden a MABISZ VKB által Ajánlással ellátott zár. Amennyiben ezeknek nem felel meg a bejárati ajtóba beépített zár, akkor a biztosító a szerződés értelmében visszautasíthatja a kárigényre vonatkozó követelést, így egy betörés után semmilyen kártérítés nem illeti meg a felhasználót. Bármilyen okból is kerül sor zárcsere műveletére, ezekre a tényezőkre érdemes odafigyelni, nem érdemes takarékoskodni a zár és a zárbeépítés minőségén. Zárdakápolna (Miskolc) A miskolci Zárdakápolna (Szűz Mária anyasága kápolna, Városház téri kápolna) a Városház tér 6/a. szám alatt áll, a tér már erősen beszűkült részén. A Szatmári Irgalmas Nővérek számára épült. Története Az irgalmasrendiek miskolci megtelepedését Bükk Zsigmondné Sebe Teréz tette lehetővé, aki 1878-ban házát és telkét ajánlotta fel a célra. Bükk Zsigmondné Sebe Teréz jótékony cselekedeteiről volt ismert a városban; ezt megelőzően, 1867-ben, szegényápoldát is létrehozott a Győri kapuban. Az adomány felhasználásával az egri érsek alapította meg az Érseki Leánynevelő Intézetet, és az irgalmasok, mint tanítórend, kezdetben, az 1878-as árvíz idején, egy öttantermes iskolában és otthonban kezdték tevékenységüket. Az árvíz utáni újjáépítéseket kihasználva Samassa József egri érsek kész tervet küldött Miskolcra, amely a leánynevelő intézet és a kápolna konkrét elképzeléseit tartalmazta. Már az építkezés kezdete is jócskán elhúzódott, különböző jogi egyeztetések miatt. A problémát az okozta, hogy az utca házai nem estek egy vonalba, a terv viszont az épületek egy vonalba igazításával számolt. Végül a Belügyminisztérium tett pontot az ügyre, azzal, hogy az egy vonalba állítással járó átalakításokkal és bontásokkal nem terhelhetők a tulajdonosok. Az építkezés maga is vontatottan, több fázisban történt, a Zárdakápolnát 1886-ban szentelték fel, a már kész zárda mellett. Stílusa eklektikusnak mondható, földszinti homlokzatán két ívelt szoborfülke, az emeleti timpanon fölött visszafogott magasságú torony áll, melyet félgömb kupola fed. A kápolna mennyezeti freskóit Meilinger Dezső készítette. „Meilinger számára a hajó három síkja, mint három freskótér adva volt. …a szentély előtti elsőben Jézus születését, a középsőben a tizenkét esztendős Jézus a templomban, a papok között, s az utolsóban Jézus életének az Engedjetek hozzám a kisdedeket című epizódját. … Azt kell mondanunk, hogy Meilinger Dezső elért arra a pontra, ahonnan csak messzire látni…” – szól a korabeli méltatás a Reggeli Hírlapban. Leírása Az utcavonalon álló, tekintélyes méretű épületet eklektikus, neoreneszánsz stílusban tervezték. A kissé nyomott tömegű, de mégis arányos kápolna főhomlokzatát a földszinten, a dór oszlopokkal szegélyezett, felül nyitott, félköríves timpanondísszel ékesített, díszes főbejárat két oldalán kagylódíszes szoborfülke jelenik meg, erőteljes vakolatkváderes kereteléssel. A kapu már említett, majdnem az emeletig felerő timpanonját volutás posztamens díszíti. A középrizalit első emeletén van a nagyméretű, trapézdíszes, félköríves ablaknyílás melyet lábazatra állított ión pilaszterek határolnak. A kápolna szélein ugyanilyen ión pilaszterek vannak. Az egyhén profilált párkányt és a koronázópárkányt is ezek a pilaszterek „tartják”. A középrizaliton ez a konzolokkal ékes párkány alakul át háromszög timpanonná. Az épület főhomlokzatának teljes szélességében, a párkány felett attikafal van, amely csak a középrizalitnál és a szélső pilaszterek vonalában ugrik enyhén előre. Ezen attika széleiről indul egy törtívű, volutás fal, ami részben a tetőt is „takarja”. A kissé előreugró timpanonos díszű attikarészből indul a kápolna négyszögletű tornya, amit négy félköríves zsalus ablak tör át. A párkányt itt is pilaszterek tartják, de ezek már kompozit fejezetűek. A pilaszterek által tartott, a tornyot lezáró párkány timpanonos díszű. A tornyot párkányzatos, falsávokkal díszített, kissé megmagasított élgömb kupola fedi. Ezt később jól látható módon megmagasították, így nagyjából megnyújtott tojás alakúvá lett. A sisakkupola tetején egy posztamensen álló latin kereszt emeli a magasba a kereszténység jelképét. GYÉPÉ csata A GYÉPÉ csata (Cripple Fight) a South Park című rajzfilmsorozat 68. része (az 5. évad 3. epizódja). Elsőként 2001. június 27-én sugározták az Amerikai Egyesült Államokban. Cselekmény A fiúk csatlakoznak egy cserkészcsapathoz és az első taggyűlésre sietnek, ahol kiderül, a csapatvezető nem más, mint Meleg Al. A szülők aggódni kezdenek, mert attól tartanak, hogy a homoszexuális Al esetleg majd molesztálja a gyerekeiket. Meleg Alt emiatt gyorsan kirúgják az egyesületből, melynek már kilencéves kora óta tagja volt. Helyét Mr. Grazier veszi át. Róla hamar kiderül, hogy valójában pedofil és a „Sikamlós ököl” becenévre hallgat; a gyűléseken pornográf képeket készít a cserkészekről és veréssel fenyegeti meg őket arra az esetre, ha erről bárkinek is beszélni mernek. Eközben egy új tanuló, a mozgássérült Jimmy érkezik a városba és stand-up komikusi tehetségének köszönhetően hamar népszerűvé válik a cserkészcsapatban. Timmy, a másik mozgássérült cserkész viszont egyre féltékenyebb lesz Jimmy sikereire, és minden eszközzel megpróbálja eltávolítani az útból vetélytársát. Hogy Meleg Alt visszavegyék a cserkészekhez, a főszereplő gyerekek, Timmyvel és Jimmyvel kiegészülve tüntetni kezdenek egy parkolóban, és Jimmy előadói képességeivel igyekeznek odacsalni az embereket. A műsor azonban hamar félbeszakad, amikor Timmy és Jimmy egy újabb nézeteltérése hosszadalmas és meglehetősen brutális verekedésbe torkollik, melyet Cartman „GYÉPÉ harc” felkiáltással reklámoz, ezzel hatalmas közönséget szerezve az eseménynek. A melegjogi szervezetek és Gloria Allred ügyvédnő nyomására Meleg Al beperli a cserkészeket, miközben Mr. Graziert letartóztatják. Habár megnyeri a pert és visszatérhetne az egyesületbe, Al mindenki meglepetésére kijelenti, hogy nem kívánja a többi cserkészvezetőre ráerőltetni akaratát; úgy gondolja, joguk van kizárni valakit maguk közül, ahogy neki is joga van felvállalni másságát. A gyerekek ezután új cserkészvezetőt kapnak, Timmy pedig sikeresen megszabadul riválisától; számítógép segítségével Jimmy fejét egy ölelkező meleg párt ábrázoló fotóra montírozza és a képet megmutatja a cserkészvezetőnek, ezzel kirúgatva Jimmyt az egyesületből. Kenny halála Kennyt elragadja egy hatalmas sas, ennek ellenére az epizód legvégén mégis sértetlenül látható. Utalások Az epizód DVD-kommentárja szerint Jimmy és Timmy harci jelenete részben megegyezik John Carpenter 1988 -as Elpusztíthatatlanok (They Live) című filmjének hasonló jelenetével, melyben Nada és Frank Armitage verekszik egymással. Érdekességek Az epizód apropóját az Amerikai Cserkészszövetség azon irányelve adta, mely megtagadja a melegek csatlakozását az egyesülethez. Meleg Al szobájában ugyanaz a zongorista játszik, aki a dalát kísérte a South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlan című mozifilmben. Bakik Amikor Cartman beront egy katolikus templomba, hogy kihirdesse a „GYÉPÉ harcot”, bal oldalon Kyle szülei is láthatók, pedig ők zsidó vallásúak . Mielőtt Mr. Grazier megérkezik a gyűlésre, a hátsó sorban lehet látni Tweeket fekete hajjal, pedig ő szőke. A Kocsmai jelenetben Linda Stotch és egy másik nő is látható a kocsmában pedig a kocsmában csak a férfiak voltak láthatóak Erhard Wunderlich Erhard "Sepp" Wunderlich (Augsburg, 1956. december 14. – Köln, 2012. október 4.) német kézilabdázó. Olimpiai ezüstérmes, világbajnok balátlövő. Az 1978-as dániai világbajnokságon az aranyérmes nyugatnémet válogatott tagja volt. Az 1984-es olimpiai tornán hat mérkőzésen 22 gólt szerzett, ezzel segítve csapatát az ezüstéremhez. Kétszer nyert gólkirályi címet a kézilabda Bundesligában (1982, 1983). Filmsajtó Erdélyben Filmsajtó Erdélyben (1918-1980) A sajtó sajátos termékeiként születtek meg a film népszerűvé válásával egy időben az ún. filmlapok. Legtöbbjük a nagyobb filmkölcsönző vállalatok érdekkörébe tartozott, s elsősorban filmek ismertetésére, reklámozására s a filmvilág híreinek bemutatására vállalkozott, de a művelődéstörténész számára is gazdag anyagot tartalmaz mindegyikük. Ilyen filmlap volt Aradon (Film 1922; Film és Mozi 1928-32; Filmújság 1937), Temesvárt (Mozirevü 1922-23; Színház és Mozi 1922-32; Filmrevue 1931-35; Film 1933-39; Film-Varieté 1935), Nagyváradon (Film-Riport 1923-29; Színház és Mozi 1934), Szatmáron (Moziújság 1930; Cinema-Mozi 1937); Brassóban (Cinéma-Modern 1927-28), Gyulafehérváron (Cinema & Film 1923-25), Kolozsvárt (Színház és Társaság 1919-27; Színház és Film, majd Színház és Mozivilág 1928-31; Színház és Mozi 1931-32; Erdélyi Színpad és Mozi, majd Színpad és Mozi 1932-40; Színház és Mozi 1945-46) és Marosvásárhelyen (Színház és Mozi 1923). Közülük kiemelkedik a Nagyváradon kiadott Film-Riport c. lap, amely a film és színpad viszonyáról, az irodalmi filmről és a filmkéziratról, a film szociális hatásairól, a film és a nemzeti ízlés összefüggéseiről és a filmesztétikáról vetett fel érdekes és értékes gondolatokat. Közölt filmtematikájú cikkeket a napi- és időszaki sajtó is, ez azonban nagyrészt a filmek ismertetésében, a mozivilág történeteinek és eseményeinek közlésében merült ki. A filmesztétika területén a két világháború között a Korunknak volt különleges jelentősége: itt jelent meg többek közt Moholy Nagy László Új filmkísérletek c. jelentős írása (1933/1). Az Utunk, A Hét, az Új Élet rendszeresen közölt filmesztétikai és filmtörténeti cikkeket, s a Korunk új folyamában filmsúlypontú szám is megjelent (1973/5). Sorozatos filmesztétikai cikkeivel és filmkritikáival szerepelt A Hétnél Halász Anna, a Művelődésnél és a kolozsvári Igazságnál Krizsán Zoltán, az Ifjúmunkásnál Müller Ferenc és az Új Életnél Török László. The Grand Tour (sorozat) A The Grand Tour egy 2016-ban indult angol autós televíziós sorozat az Amazon Video-tól. Alkotói a Top Gear korábbi műsorvezetői, Jeremy Clarkson, Richard Hammond és James May, valamint a korábbi producere, Andy Wilman. A megállapodásuk az Amazon Video-val 36 epizódra szól, és három évadra. Az epizódok hetente jelennek meg, és mindazok számára elérhető, akik rendelkeznek Amazon Prime Video előfizetéssel. 2016 decemberében a sorozat elérhetővé vált 195 országban. Az első évadban a stúdióban felvett részeket egy ún. "utazó sátorban" vették fel, 2016 decembere és 2017 júliusa között több különböző országban, míg a második évadot már egy állandó sátorban, amelyet Cotswolds-ben állítottak fel. Az első évadot 2016 közepe és vége között forgatták, a premierre pedig 2016. november 18-án került sor. A második évad filmezése is szintén ez idő tájt zajlott 2017-ben, ám különböző betegségek, valamint Richard Hammond forgatás közben bekövetkezett balesete hátráltatták a forgatást, és éppen ezért a második évad premiere 2017. december 8-án volt. A sorozat a kritikusoktól pozitív fogadtatást kapott. Formátum Egy epizód tartalmaz különböző hosszúságú, előre felvett filmeket, valamint élő műsort a sátorban, amelyet egy kb. 300 fős közönség tekinthet meg. A műsort Jeremy Clarkson, Richard Hammond és James May vezeti. Az első évadban még különböző helyszínekre látogatott el a sorozat, a másodikban viszont már állandó helyszín van. A három műsorvezető egy asztal körül ül, a közönség pedig előttük. Filmek Egy epizódban általában egy nagyobb film van két részre szedve, vagy két különböző kisebb film, amelyekben legalább az egyik műsorvezető szerepel. A filmekben, hasonlóan a Top Gear-es formátumhoz, autós teszteket láthatunk, illetve mindenféle kihívásokat, amelyeket a producer, Andy Wilman állít a műsorvezetők elé. Helyszín A forgatás több helyszínen zajlik, szerte a világban. (Johannesburg - Dél-afrikai Köztársaság; Dél-Kalifornia és Nashville - Egyesült Államok; Loch Ness - Skócia; Lappföld; Stuttgart - Németország és Dubai.) A sorozat elzárt tesztpályája a Brit Királyi Légierő egykori wroughtoni repülőterén van. A pályát Clarkson „Eboladróm”-nak nevezte az ebolavírus alakja után. Az egyes szakaszok külön nevet is kaptak. ("Isn't Straight", "Old Lady's House" és "Your Name Here".) A pályán az autókat a NASCAR pilóta Mike Skinner, „az amerikai” vezeti. Dobré (Rychnov nad Kněžnou járás) Dobré település Csehországban, Rychnov nad Kněžnou-i járásban. Dobré Kounov, Bačetín, Deštné v Orlických horách, Podbřezí, Osečnice, Skuhrov nad Bělou, Bílý Újezd és Dobruška településekkel határos. Lakosainak száma 877 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gaahl Kristian Eivind Espedal (Sunnfjord, 1975. augusztus 7.), ismertebb zenekari nevén Gaahl norvég énekes. Leginkább a Gorgoroth nevű norvég black metal zenekarból lett ismert, de további zenekarokban is énekelt, a Trelldomban, a Gaahlskaggban, a God Seedben, a Wardrunában és a Sigfaderben. Három filmben is szerepet kapott. Zenei pályája Első zenekara a black metal stílusú Trelldom volt, aminek az egyik alapítója volt Tyrant gitáros és Taakeheim basszusgitáros mellett 1993-ban. 1994-ben készítettek egy demólemezt Goat Pervertor dobos közreműködésével. Majd Gaahl és Tyrant elkészítette és felvette az első nagylemezét a zenekarnak Til Evighet néven 1995-ben. 1998-ban kiadtak egy újabb albumot Til et Annet néven Mutt dobossal. Még ebben az évben Gaahl megalapította Skagg gitárossal a Gaahlskagg és a Sigfader zenekarokat. Mind a kettő kiadott egy EP-t 1999-ben. Gaahl 1998-ban csatlakozott a szintén black metal zenekarhoz, a Gorgoroth-hoz. Először a Destroyer albumon lehet hallani, bár egyedül a címadó dalon énekelt. Az első Gorgoroth album, amin fő énekes volt, az a 2000-ben megjelent Incipit Satan volt. 2007-ben Gaahl King ov Hell basszusgitárossal kiszakadt a Gorgorothból a névváltoztatási vita során, majd 2009-ben megalapították a God Seed zenekart, de abbahagyták Gaahl rövid, ám akkor véglegesnek tűnő visszavonulása miatt, majd 2012-ben újraalapították. Még abban az évben kiadtak egy koncertlemezt és egy stúdióalbumot is. Magánélete 2004-ben kiderült róla, hogy vegetáriánus. Ezt 2005-ben tárta nyilvánosság elé egy vele készített interjúban. 2008-ban homoszexuálisnak vallotta magát. 2010-ben elnyerte az év homoszexuálisa díjat Norvégiában, Bergen városában. Filmszerepei Két dokumentumfilmben szerepelt, az egyik a 2005-ös "Metal: A Headbanger's Journey", a másik pedig a 2007-ben megjelent "True Norwegian Black Metal" volt. 2012-ben egy Roar Uthaug által rendezett történelmi akciófilmben kapott szerepet, az "Escape (Flukt)"-ban. Márianosztra Márianosztra (németül: Naßraden) község Pest megyében, a Szobi járásban. Földrajz Külterületi településrészei: Hizlalda Lucskapuszta Szakszövetkezeti tanya Nevének eredete Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Története Márianosztra (Nosztra) nevét 1262-ben V. István király oklevele említette először. Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt. A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra. A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez. Látnivalók kolostor és templom ( Nagy Lajos építtette 1352 -ben) börtönmúzeum Magyarok Nagyasszonya-bazilika Kálvária és kápolna, kb. húsz perc gyalogút a központból Faluház (múzeum és miniskanzen jellegű tájház) Szob–Nagybörzsöny erdei vasút Mária-kút, Szob felé, az országút mentén Zuvár romjai, nehezen megközelíthető csekély várrom Érdekességek Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán: Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban) Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben) Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben) Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön). Vízilabda az 1968. évi nyári olimpiai játékokon Az 1968. évi nyári olimpiai játékokon a vízilabda-torna az újkori olimpiák történetében tizenötödször került a hivatalos programba. A tornát október 14. és 26. között rendezték. Csak férfi torna volt, melyen 15 nemzet csapata vett részt. A címvédő a magyar válogatott volt, a tornát a jugoszláv csapat nyerte. Magyarország bronzérmes lett. Éremtáblázat (Magyarország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Lebonyolítás A csapatokat 2 darab csoportba sorsolták, az egyikben 7, a másikban 8 válogatott szerepelt. A csoporton belül körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportmérkőzések után az első két helyezett jutott az elődöntőbe, az elődöntő győztesei játszották a döntőt, a vesztesek a bronzéremért mérkőzhettek. Vízilabda az 1976. évi nyári olimpiai játékokon Az 1976. évi nyári olimpiai játékokon a vízilabda-torna az újkori olimpiák történetében tizenhetedszer került a hivatalos programba. A tornát július 18. és 27-e között rendezték. csak férfi torna volt, melyen 12 nemzet csapata vett részt. A címvédő a szovjet válogatott volt, a tornát a magyar csapat nyerte. Éremtáblázat (Magyarország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Lebonyolítás A csapatokat 3 darab 4 csapatból álló csoportba sorsolták. A csoporton belül körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportmérkőzések után az első két helyezett jutott az döntő csoportkörbe, a harmadik és negyedik helyezett a 7–12. helyért játszhatott egy újabb csoportban. A helyezésekért zajló csoportkörökben újabb körmérkőzések döntöttek a végső helyezésekről. CD Nacional de Madrid A CD Nacional de Madrid, teljes nevén Club Deportivo Nacional de Madrid egykori spanyol labdarúgóklubot 1924-ben alapították, 1939-ben szűnt meg. Székhelye a főváros, Madrid volt. Életműdíj (Oscar-díj) Életműdíjat 1948 óta adnak át, korábban Speciális díj volt az elnevezése, a díjazottak között szerepelnek cégek, társadalmi és hivatalos intézmények és személyek egyaránt. Speciális díjakat ítéltek kezdetben a legjobb idegen (nem angol) nyelvű filmeknek is. Jack Laugher Jack David Laugher (Harrogate, 1995. január 30. –) angol olimpiai-, ifjúsági Európa- és világbajnok műugró. Élete Magánélete A Ripon Gimnázium tanulója. 2014 júliusától egy lakásban él műugró társával, Chris Mearsszel. Pályafutása Edzője Damian Ball, majd Adrian Hinchliffe. 2010 őszén, az arizonai junior világbajnokságon aranyérmet szerzett a férfi 1, és 3 méteres műugrás döntőjében, így ő lett az első brit műugró, aki megszerezte a „kétszeres junior világbajnoki” címet. A 2011-es sanghaji úszó-világbajnokságon a férfiak 1 méteres műugró számában a 33., míg a 3 méteres műugrás döntőjében – 453.50 ponttal – a 8. helyen végzett. 2012 augusztusában, a londoni olimpia 3 méteres versenyszámában, a 29 fős mezőnyben a 27. helyen zárt. Két hónappal később, az ausztráliai Adelaide-ben rendezett junior világbajnokságon, az A-korcsoport 1 méteres számában második helyen zárt a kínai Peng Csien-feng mögött, ugyanakkor 3 méteren megvédte junior világbajnoki címét, míg Tom Daley-vel párban aranyérmet szerzett az A/B-korcsoport 3 méteres szinkronjának döntőjében, és ezzel megszerezte negyedik junior világbajnoki címét. 2014-ben, a sanghaji műugró-világkupán a 3 méteres műugrás versenyszámában bronzérmet szerzett, míg a 3 méteres szinkronugrásban – társával, Chris Mearsszel – az 5. helyen zárt. A 2014-es úszó-Európa-bajnokság férfi 1 méteres műugrás döntőjében 7. lett, míg 3 méteren és a 3 méteres szinkronugrás fináléjában – társával, Chris Mearsszel – egyaránt az ötödik helyen zárt. A 2014-es nemzetközösségi játékokon három érmet is szerzett, 1 méteren és a 3 méteres szinkronugrás versenyszámában – ugyancsak Mearsszel alkotva párost – aranyérmes lett, míg 3 méteren a második helyen végzett. A 2015-ös kazáni úszó-világbajnokságon bronzérmes lett 3 méteren, csakúgy mint a 3 méteres szinkron versenyszámában (Chris Mearsszel). A 2016-os riói kvalifikációs világkupán 3 méter szinkronban a 4. helyet sikerült megszereznie Chris Mearsszel, hogy aztán a 2016. évi nyári olimpiai játékokon bizonyíthassanak, és besöpörhessék az aranyérmet. Ugyanitt egyéniben – a kínai Cao Jüan mögött – ezüstérmes lett. A riói olimpia előtt, a Londonban rendezett úszó-Európa-bajnokságon 3 méteren és a 3 méteres szinkronugrás versenyszámában állt rajthoz, s végül mindkét szám fináléjában a dobogóra. Az olimpián 3 méteres szinkronban olimpiai bajnoki címet szerzett, egyéniben pedig ezüstérmet, ugyancsak 3 méteren. A 2017-es világbajnokságon 3 méteren ötödik lett. A 2018-as Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett 1 méteres műugrásban, csakúgy mint 3 méteren. Ugyanitt 3 méter szinkronban pedig ezüstérmes lett. Eredmények __________A forrás nélküli hivatkozások helyét lásd itt! Díjai, elismerései Az év európai műugrója választás: második helyezett (LEN) (2015) Torchefelon Torchefelon település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 708 fő (2015). Torchefelon Biol, Doissin, Montagnieu, Sainte-Blandine, Saint-Victor-de-Cessieu és Succieu községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gombos Katalin Gombos Katalin (Hódmezővásárhely, 1929. február 12. – Budapest, 2012. november 6.) magyar színésznő, érdemes művész, Sinkovits Imre felesége, Sinkovits-Vitay András és Sinkovits Mariann édesanyja. Életpályája Szülei kereskedelmi iskolába járatták, de a ő színészethez vonzódott. Gyerekkorát, amikor csak tehette a szemközti moziban, a filmek és színészek megismerésével töltötte. A város vezetői, de még az iskola igazgatója a színészetre biztatták őt – és szüleit. 1945 februárjától rendszeresen játszott a hódmezővásárhelyi Fekete Sas szállóban, így nyáron maga Somlay Artúr – aki együtt játszásaik, rendezései, irodalmi matinéi révén az elkövetkező egy évben nagy hatást gyakorolt rá – és Várhelyi Endre a hódmezővásárhelyi nyári színkör – vagy ahogy a népnyelvben élt, a népkerti faszínház, melynek addig az évig nem volt saját társulata – vezetője mentek el otthonába, hogy megkérjék szüleit, adjanak neki szabad utat a színpadhoz. Augusztus 18-án már a Frantz Funck-Brentano és André de Lorde: Aranykalitka című operettjének primadonnájaként lépett színpadra. Várhelyi társulata teremtette meg az alapját az 1945. november 10-én Osváth Béla vezetésével létrejött Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaságnak (később: Hódmezővásárhelyi Városi Színház), melynek Gombos Katalin is tagja lett, de a munka közben a tanulmányait is be kellett fejeznie. 1946 nyarán Lehotay Árpád már a szegedi színházhoz akarta szerződtetni, de nem fogadta el. Országjárásra indult. 1950-ben Budapestre került. Az Ifjúsági Színházban (1954-től Petőfi Színház) – és annak kamarájában, a Jókai Színházban – játszott. Az Apák ifjúsága című darabban a még főiskolásként ösztöndíjas Sinkovits Imre partnere lett. Megszerették egymást, 1951-ben házasságot kötöttek. Két gyermekük született: Sinkovits-Vitay András és Sinkovits Mariann. Mindketten színészek lettek. A színház színésze, főrendezője és pedagógusaként Apáthy Imre a mellett, hogy összetartotta a társulatot, megszervetze – kötelezően – a főiskolai diploma megszerzését is. Gombos Katalin így 1954-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola ún. színházakhoz kihelyezett tagozatának keretében. Az e színháznál töltött évei alatt ismerkedett meg Várkonyi Zoltánnal és az akkor induló fiatal Vámos Lászlóval is. 1956–1957 között a Vidám Színpad tagja volt, melynek kamaraszínpadán, a Kis Színpadon is játszott. 1957 őszén a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, ahol annak kamaraszínházában, a Blaha Lujza Színházban játszott. Október 23-án gyertyát gyújtott és egy csokor virágot helyezett az asztalra az öltözőjében, illetve a Rókus kápolnánál (Budapest VIII. kerülete), emlékezve az elhunytakra. Feljelentették. 1958 januárjában már kilakoltatás előtt állt, tavaszra minisztériumi ügy lett belőle, de ekkor Ladányi Ferenc kiállt mellett, így 1958-tól a Madách Színház tagja lehetett. Harminchárom évet töltött ott. Ötven színpadon töltött év után 1995 őszén visszavonult. Játszott filmekben és sokat rádiózott is. Férjével a 60-as évektől önálló irodalmi, költői estekkel járták az országot, Európát, de még Amerikába is eljutottak: Illyés Gyula, Keresztúry Dezső, de összeállított egy kétórás darabot is, amely a Petőfi család sorsát követte végig kezdve a nagyszülőktől, Zoltán haláláig. Ő szerkesztette Sinkovits Imre Rendületlenül című kazetta-és CD-lemezét. Hosszan tartó betegség után 2012. november 6-án elhunyt. Nyughelye az Óbudai temetőben, férjével Sinkovits Imrével közös sírban található. Színpadi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 83; ugyanitt negyvennégy színházi felvételen is látható. Madách Imre : Az ember tragédiája ....Hippia, Heléna William Shakespeare : Tévedések vígjátéka....Emília George Bernard Shaw : Tanner John házassága ....Violet Molière : Az úrhatnám polgár....Nicole Innocent Vincze Ernő–Kállai István: Tavaszi keringő....Éva Tóth Miklós: Párizsban szép a nyár....Ludmilla Bay Gyula: Konok emberek....Éva Tennessee Williams : Tetovált rózsa....Estelle Hohengarten Szomory Dezső : Hermelin....Sz. Hárfás Giza Sinkovits Imre, Gombos Katalin, Vitai Ildikó estje (1976-gyulai Várszínház) Illyés Gyula : Homokzsák, avagy nevetni könnyebb....Irén Makszim Gorkij : Nyaralók....Marja Lvovna, orvosnő Németh László : Széchenyi....Crescentia, Széchenyi felesége Szabó Magda : Régimódi történet....Stillmungus Mária Margit Shaw: Pygmalion....Eynsfordné Friedrich Dürrenmatt : A baleset....Emma Pracht Bernard Slade: Jutalomjáték....Maggie Stratton Arthur Miller : A salemi boszorkányok....Ann Putnam Csongrádi Katalin : Sissy és én....Ferenczy Ida Füst Milán : IV. Henrik király....Mathildis, egy sváblány Federico García Lorca : Yerma....Második fiatalasszony Federico Garcia Lorca: Bernarda Alba háza....Prudencia Németh Ákos: Lili Hofberg....A francia követ felesége Margarita Alige: Zója....Klava Arkagyij Petrovics Gajdar : Timur és csapata....Timur Anatolij Szurov: Sérelem....Násztya Emil Koralov: Sorsdöntő napok....Dimka Heltai Jenő : Szépek szépe....Hamupipőke Hella Wuolijaki: Puntila....Patikuskisasszony Sanzon a divat Bródy Sándor : A medikus....Borcsa Kisfaludy Károly : A kérők....Lidi Klasszikus magyar kabaré Davidszon: Harmadévesek....Katja Alfred de Musset : Lorenzaccio....Caterina Ginori Bertolt Brecht : Kaukázusi krétakör....Dajka Szép Ernő : Vőlegény....Nusi, táncosnő Sztanyiszlavszkij emlékest (1963) Vera Fjodorovna Panova: Búcsú a fehér éjszakától....Zsanna Peter Karvas: Éjféli mise....Katka Pierre Aristyde Bréal: Tíz kiló arany....Edmée Caragiale: Farsang....Didina Áprily Lajos : Idahegyi pásztorok....Oinone Manfred Richter: Az isten szigete....Mária Leonyid Szolovjev–Viktor Vitkovics: Naszreddin kalandjai....Güldzsán, Nijáz leánya Heltai Jenő: Az interjú....Az unoka Molnár Ferenc : Előjáték Lear királyhoz....Helén Erich Maria Remarque: Az utolsó állomás....Grete Georg Büchner : Danton halála....Adelaide Shakespeare: Ahogy tetszik ....Phoebe, pásztorlány Ivan Szergejevics Turgenyev : Egy hónap falun....Lizaveta, társalkodónő Sarkadi Imre : Oszlopos Simeon....Feleség Shakespeare: Szentivánéji álom ....Hippolyta Szép Ernő: Kávécsarnok....Egy kisasszony Anatole France: A néma asszony....Alizon, cseléd Molnár Ferenc: Marsall....Edit Molnár Ferenc: Az ibolya....Márkus kisasszony Szép Ernő: Lila ákác....Arany Hédy, táncosnő Gyurkovics Tibor : Estére meghalsz....Klára Illés Endre : Törtetők....Eördögh Ilona Sarkadi Imre: A próféta....Mohameda Ljubimova: Hólabda....John Örsi Ferenc : Fekete ventillátor....A merénylő Beaumarchais : Figaro házassága avagy: Egy bolond nap....Zsuzsi Augustine Moreto y Cabana: Donna Diána....Floretta, a hercegnő komornája Török Tamás: Az eltüsszentett birodalom....Királylány Dihovicsnij–Szlobodszkoj: De nehéz a feltámadás....Olga Molnár Ferenc: A doktor úr....Lenke Nyikolaj Osztrovszkij : Az acélt megedzik....Liza Borisz Gorbatov: Az apák ifjúsága....Nyura Móricz Zsigmond : Groteszk....Az asztalosné Polgár András: A szembesítés eredménytelen....Veszelits Ferencné Szép Ernő: Vőlegény....Sári, táncosnő a Casinóból Keresztury Dezső : Nehéz méltóság....Zsófia, Zrínyi felesége Babay József: Három szegény szabólegény....Selyem Péter Filmjei Játékfilmek Éjfélkor (1957) Iszony (1965) Az özvegy és a százados (1967) Változó felhőzet (1967) Alfa Rómeó és Júlia (1969) Tévéfilmek Kira Georgievna (1968) Keménykalap és krumpliorr 1–4. (1974) Felelet 1-8. (1975) A peleskei nótárius (1975) Galilei (1977) A bunker 1-3. (1978) A Sipsirica 1-2. (1980) Petőfi 1-6. (1981) A tönk meg a széle (1982) Kaviár és lencse (1985) Földi kacaj (1986) Szinkron munkái Gulliver Liliputban (Gulliver's Travels) [1939] A tanító (Uchitel) [1939] Szivárvány (Raduga) [1943] .... Puszja (Nina Alisova) Szép remények (Great Expectations) [1946] .... Estella (Valerie Hobson) Expressz-szerelem (Poyezd idyot na vostok) [1947] .... Szokolova (Lidiya Dranovskaya) Bátor emberek (Smelye lyudi) [1950] .... Nadezda Petrovna `Nádja` Voronova (Tamara Chernova) Hamupipőke (Cinderella) [1950] .... Anasztázia A Zsurbin-család (Bolshaya semya) [1954] Az élet tanulsága (Urok zhizni) [1955] .... Natasa (Valentina Kalinina) Halló, itt Gabriella! (Le signorine dello 04) [1955] .... Bruna (Giovanna Ralli) A kulmi ökör (Der Ochse von Kulm) [1955] Elárult szerelem (Salna pavasari) [1956] Múló évek (Dom, v kotorom ya zhivu) [1957] Fehér vér (Weißes Blut) [1959] .... Eleonore von der Lohe (Christine Laszar) A más asszonya (Croquemitoufle) [1959] .... Nénette (Micheline Luccioni) Szomjúság (Zhazhda) [1959] .... Mása (Valentina Khmara) A sztyeppék csendjében (V stepnoy tishi) [1959] .... Linocska (Vera Petrova) Kenyér és rózsák (Khleb i rozy) [1960] .... Lisa (Lyudmila Kasatkina) Orkán (Furtuna) [1960] .... (Silvia Popovici) A gyilkos (L'assassino) [1961] .... Antonella Nogara (Cristina Gaioni) Két élet (Dve zhizni) [1961] .... Frosya (Muza Krepkogorskaya) A negyedik négyzet (The Fourth Square) [1961] .... Sandra Martin (Natasha Parry) Mi történt Baby Jane-nel? (What Ever Happened to Baby Jane?) [1962] .... Mrs. Bates (Anna Lee) San Michele (Axel Munthe - Der Arzt von San Michele) [1962] .... Ebba (María Mahor) A sátán temploma (Tempel des Satans) [1962] .... Susan Taylor, fotómodell (Beate Hanspach) Szombat esti tánc (Tanz am Sonnabend) [1962] Kékszakáll (Landru) [1963] Háború és béke - Andrej Bolkonszkij (Voyna i mir I: Andrey Bolkonskiy) [1965] .... Héléne Bezuhova (Irina Skobtseva) A háborúnak vége (La guerre est finie) [1966] .... Marie Jude (Anouk Ferjac) A bábu (Lalka) [1968] De én nem akarok megnősülni! (But I Don't Want to Get Married) [1970] .... Hope (June Lockhart) Az ügyvéd (The Lawyer) [1970] .... Ann Greer (Melendy Britt) Hotel Plaza (Plaza Suite) [1971] .... Norma Hubley (Lee Grant) Halló, itt Iván cár! (Ivan Vasilevich menyaet professiyu) [1973] .... Zinaida Mihajlovna Timofejeva (Natalya Seleznyova) Megrázkódtatás (Ordeal) [1973] .... Kay Damian (Diana Muldaur) Mi ez, ha nem szerelem? (Esli eto ne lyubov, to shto zhe?) [1974] Felkavart víz (The Drowning Pool) [1975] .... Iris (Joanne Woodward) Nagy amerikai forgalmi dugó (Gridlock) [1980] .... Louise Gregory (Shelley Fabares) Alice Csodaországban (Alisa v strane chudes) [1981] Arthur (Arthur) [1981] .... Martha Bach (Geraldine Fitzgerald) Díjak Érdemes művész (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2010) Megjegyzések 2012. novemberi lekérdezés Heartbleed A Heartbleed egy biztonsági hiba az OpenSSL nevű nyílt forráskódú kriptográfiai szoftverben, amely széles körben használt internetes szolgáltatások biztosításához. A hibás verziók lehetővé teszik mind a kliens, mind pedig a szerver sebezhetőségét. A heartbleed hibát egy bemeneti adat ellenőrzésének hiánya okozza a TLS heartbeat kiegészítésében, innen származik a hiba neve. A hiba típusa buffer-overread, azaz a kérő több adatot olvas, mint amennyi elérhető. Az OpenSSL javított kiadása 2014 április 7-én jelent meg, ugyanezen a napon jelentették be a hiba létezését. Ekkor a webszerverek 17 százaléka, mintegy félmillió weboldal volt sebezhető, amely lehetővé tette a szerver titkos kulcsok és jelszavak ellopását. Története A TLS heartbeat kiegészítését 2012 februárjában az RFC 6520 dokumentumban terjesztették elő szabványnak. Ez lehetővé teszi, hogy egy biztonságos kapcsolatot életben tartson a két fél anélkül, hogy a biztonsági adatokat újratárgyalnák minden alkalommal. 2011-ben az RFC egyik írója, Robin Seggelmann, aki akkor Duisburg-Essen-i Egyetem Ph.D. hallgatója megírta a heartbeat kiegészítést az OpenSSL-hez. Hatása Példa: - Mondj „minibrot”-ot (8 karakter). - minibrot Mondj „irreális”-t (150 karakter). - Irreális. Márton kéri a „Multibrotok, és egyéb fraktálok” című könyvet. Erhard kéri a „Transzcendens egyenletek megoldása de egyszerűen” című könyvet. Egrespatak (Kolozs megye) Egrespatak, román nyelven Valea Agrişul, település Kolozs megyében. Fekvése Tordától nyugatra található. Története Egrespatak, Valea Agrişul Alsójára tartozéka. Nevét 1913-ban és 1954-ben Egrespatak néven említették. 1956-ban vált külön településsé, ekkor 1530 lakosa volt. A 2011 évi népszámláláskor pedig 33 lakost írtak össze a településen. Mesosuchia A Mesosuchia a hüllők (Reptilia) osztályába és a Crocodylomorpha öregrendjébe tartozó fosszilis állatcsoport. A Mesosuchia egy parafiletikus csoport, amely nem tartalmazza az eusuchiákat (melyek a Mesosuchián belül helyezkednek el). A Mesoeucrocodylia a mesosuchiákat és eusuchiákat tartalmazó klád (Whetstone és Whybrow 1983-as műve szerint). Tudnivalók Ebbe a ma már nem, vagy alig használt csoportba, igen változatos testfelépítésű és életmódú állatok kerültek, mint például a evezőlábú Metriorhynchus, a hatalmas hüllőket felfaló Dakosaurus és csiga- és egyéb puhatestűevő Shamosuchus. Az utóbbi állat, igen hasonlított a mai krokodilokra, és meglehet, hogy ezek ősével rokon is volt. Rendszerezés A csoportba az alábbi alrendágak és családok tartoznak: Notosuchia Notosuchidae Sebecidae Baurusuchidae Neosuchia Trematochampsidae Peirosauridae Elosuchidae Atoposauridae Dyrosauridae Pholidosauridae Thalattosuchia - „tengeri krokodilok” Teleosauridae Metriorhynchidae Goniopholididae Paralligatoridae Bizonytalan helyzetűek (a csoporton belül, határozatlan alrendágakba helyezett családok): Hsisosuchidae Gobiosuchidae Deux-Évailles Deux-Évailles település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 198 fő (2015). Deux-Évailles Brée, Jublains, Mézangers, Montourtier, Neau és Saint-Ouën-des-Vallons községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lozen Lozen (1840?-1887?) a csirikava apacsok csihenn törzse főnökének, Victoriónak (Bidu-ja, Bedujat) húga volt. A csihenn törzsben született az 1840-es évek végén. Gyakorlott harcos és látnok volt. A legendák szerint képes volt erőit (Dija és Inda-ce-ho-ndi = "Ellenségek-elleni-erő") a harcban is használni, hogy megismerje az ellenség mozgását. Victorio ezt mondta róla: "Lozen a jobb kezem… erős, mint egy férfi, bátrabb a legtöbbnél és ravasz a harcban. Lozen a pajzs népe számára." Ismert háttér Peter Aleshire Woman Warrior: The Story of Lozen, Apache Warrior and Shaman című könyve szerint Lozen több mexikóiak és amerikaiak elleni hadjáratban harcolt, mint a legtöbb nagy apacs vezető, úgy mint Cochise, Mangas Coloradas, Juh, Chihuahua, Geronimo vagy saját bátyja, Victorio. "Lozen felvette a harcot a mexikói katonák és a skalpvadászok, törzse fő ellenségei ellen, amikor az 1840-es években nagykorúvá vált" írja Aleshire. "Amikor az amerikaiak megérkeztek 1848-ban és igényt tartottak szülőföldjére, ellenük is küzdött." Victorio hadjárata Lozen Victorio mellett harcolt, amikor ő és követői fellázadtak az amerikaiak ellen, akik kisajátították Új-Mexikó középnyugati részén, a Fekete-hegységben lévő otthonukat és megpróbálták elszigetelni népét először az arizonai San Carlos Rezervátumba, majd az új mexikói Mescalero Apacs Rezervátumba. Ahogy a törzs menekült az amerikai hadsereg elől, Lozen arra ösztönözte a félelemtől rettegő nőket és gyermekeket, hogy átkeljenek a háborgó Rio Grandén. "Láttam egy varázslatos nőt egy gyönyörű lovon – Lozen volt az, Victorio húga. Lozen, a női harcos!" emlékezett vissza az akkoriban még gyermek James Kaywaykla, aki a nagyanyja mögött lovagolt. "Magasan a feje fölé emelte puskáját. Csak úgy ragyogott, amikor jobb lábát felemelte és megrúgta lova vállát. Az felágaskodott, majd az áradatba vetette magát. A lány fejét az áradat irányába fordította és úszni kezdett." Hirtelen egy nő és egy gyermek követte őt a folyóba. Amikor kiértek a túlsó partra, fáztak és vizesek voltak, de éltek. Lozen, aki az asszonyok és gyermekek illetve a támadó lovasság közé állt, odament Kaywaykla nagyanyjához. "Most vedd át az irányítást," mondta. "Nekem vissza kell térnem a harcosokhoz". Lozen visszavezette lovát a vad folyóba és visszatért bajtársaihoz. "Lozen éppolyan fontos támaszom, mint Nana", jelentette ki Victorio Kaywaykla szerint. (Nana a törzs tisztelt idős tagja volt.) Kaywaykla így emlékezett Lozenre: "Úgy lovagolt, lőtt és harcolt akár egy férfi, és azt hiszem, jobban értett a harchoz, mint Victorio." Később Victorio táborában, Lozen elhagyta törzsét, hogy elkísérjen egy ifjú anyát és újszülött gyermekét a Csirikava-sivatagon át, Mexikóból a Meszkalero Apacs Rezervátumba, mely távol volt a viszontagságoktól. Csupán egy puskával, egy töltényhevederrel, egy késsel és három napra elegendő élelemmel felszerelkezve nekiindult az anyával a mexikóiak és az amerikai hadsereg területét átszelő veszedelmes útnak. Út közben, attól félve, hogy a puskalövés esetleg felfedi jelenlétüket, Lozen késével ölt meg egy texasi szarvasmarhát, hogy megegyék. Golyózápor elől menekülve ellopott egy mexikói katonalovat az ifjú anya számára. Magának egy tehénpásztor lovát lopta el és eltűnt, mielőtt még üldözőbe vehették volna. Ellopta továbbá egy katona nyergét, puskáját, lőszerét, takaróját és főzőedényét, még az ingét is. Végül sikeresen végrehajtotta küldetését a rezervátumba. Ott megtudta, hogy a Joaquin Terrazas mexikói parancsnok által vezetett mexikói és tarahumara indián hadsereg csapdába csalta bátyját, Victoriót és törzsét a Tres Castillos-nál, a három kősziklánál, a csirikava törzs északkeleti területén. Mindez 1880. október 15-én történt. Terrazas a következőképpen emlékezik erről Stephen H. Lekson Nana’s Raid: Apache Warfare in Southern New Mexico, 1881 című könyvében: "Az apacsokat meglepve és a Tres Castillos sziklatömbjei mögé húzódva láttam, ahogy Victorio harcosai utolsó csatájukat vívják. Az apacs hagyomány szerint, Victorio inkább a saját késével ölte meg magát, mintsem a mexikóiak kezétől kelljen meghalnia. Majdnem minden harcost megöltek a Tres Castillos-nál és sok nő is haláláig harcolt; az időseket lelőtték, míg majdnem száz fiatal nőt és gyermeket eladtak rabszolgának. Csak néhányan menekültek meg." Az apacs háborúk vége és Lozen utolsó évei Tudván, hogy a túlélőknek szükségük lesz rá, Lozen sürgősen elhagyta a meszkalero apacs rezervátumot és a sivatagon át délnyugati irányba vágtatott, észrevétlenül kelve át az amerikai és mexikói őrjáratok előtt. Végül utolérte a megtizedelődött törzset, melyet akkor már a 74 éves törzsfő, Nana vezetett a Sierra Madréban, a mexikói Chihuahua állam északnyugati részén. Kimberly Moore Buchanan Apache Women Warriors című könyve szerint, Lozen Nana és maroknyi harcosokból álló csapata mellett harcolt a két hónapos véres bosszúhadjárat alatt Új-Mexikó délnyugati részén, 1881-ben. Mielőtt elindultak volna, Nana a következőket mondta: "Habár nő vagy, nincs derekabb harcos Victorio húgánál." Lozen Geronimo mellett is harcolt, miután kitörtek a San Carlos rezervátumból 1885-ben, az apacs háborúk utolsó hadjáratában. A könyörtelenül hajszolt törzzsel tartva szellemi erejét használta fel, hogy megtalálja az ellenséget, az amerikai és mexikói lovasságot. Alexander B. Adams Geronimo című könyvében írja: "Mindkét karját előre nyújtotta, imát kántált Usszenhez, az apacsok leghatalmasabb istenéhez, és lassan megfordult:" Adams szerint "Az erő segítségével, mely a karjába költözött, meg tudta mondani, hogy hol van az ellenség és hányan vannak". Miután Geronimo végleg megadta magát és az amerikaiak őrizetbe vették, Lozent háborús fogolyként a Mount Vernon erődbe, Alabamába vitték. Sok más apacs harcoshoz hasonlóan tuberkulózisban halt meg, valamikor 1887 után. Élete során megerősítette a nők helyét az apacs törzsi társadalomban. Grivče Grivče falu, szórványtelepülés Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban. Közigazgatásilag Ajdovščinához tartozik. Hollingstedt (Treene) Hollingstedt település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Kiskorna Kiskorna (szlovákul: Krná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban. Fekvése Losonctól 27 km-re, északkeletre fekszik. Története A település a 14. században keletkezett, 1435-ben említik először. 1573-ban "Korme Lehota" néven szerepel írott forrásban. A füleki váruradalomhoz tartozott, majd több nemes család birtoka volt. 1828-ban 39 házában 291 lakos élt. Lakói állattartással, faárukészítéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Vályi András szerint: "KORNA. Krena. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Plati, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Berzenczének szomszédságában, és annak filiája, barátja ollyan mint Bisztriczkáé." Fényes Elek geográfiai szótárában: "Korna, (Krna), Nógrád m. tót falu, magas hegyek közt Gömör vmegye szélén: 17 kath., 274 evang. lak., kik leginkább faeszközök készitéséből élnek. Roppant erdejében medve is találtatik. Határa sovány. F. u. Plathy Sámuel. Ut. p. Zelene." Nógrád vármegye monográfiája szerint: "Kiskorna. (Azelőtt csupán Korna.) A gömöri határszél közelében, az Oszicsina nevű hegy alatt fekszik. Kisközség, 68 házzal és 402 tótajkú, ág. ev. vallású lakossal. Postája Ipolyróna, távírója és vasúti állomása Ipolyszele. A középkorban e község határában két helységet találunk; az egyik Kerna, a másik Kerna-Lehota. 1548-ban mindkettő Bebek Ferenczé volt, 1698-ban pedig Orlé Miklósé. 1715-ben és 1720-ban 1 magyar és 13 tót háztartást vettek föl itt az összeírásba s ekkor már a Csemitzky család volt a földesura. 1770-ben Csemitzky Péter és Gábor és Platthy András, 1826-ban pedig Platthy Sámuel. A Platthy család itteni birtokai a Vattayakra, majd a Horkovicsokra szállottak és jelenleg is Horkovics Gyulának van itt nagyobb birtoka, az övé az egykori Csemitzky-féle kúria is, mely a XVII. században épült, 1820-ban Platthy Sámuel renováltatta és hozzáépített. 1831-ben és 1873-ban ezt a községet sem kerülte el a kolera. Az itteni ág. h. ev. templom 1905-ben épült. A községhez tartoznak Oszicsina-, Nyeklen-, Ujvilág- és Závoda puszták." A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. Népessége 1910-ben 426, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 82 lakosából 79 szlovák volt. 2011-ben 51 lakosából 43 szlovák. Nevezetességei Evangélikus temploma 1905 -ben épült. Klasszicista kúriája 1820 -ban épült a korábbi, 17. századi reneszánsz kúria helyén. Koszecz Kristóf Koszecz Kristóf (Békéscsaba, 1996. június 10. –) magyar labdarúgó, jelenleg a Békéscsaba 1912 Előre játékosa. 2009-es Superbike cseh nagydíj A 2009-es Superbike Cseh Nagydíj volt a Superbike és a Supersport világbajnokság tizedik versenye. A versenyt Brnóban rendezték július 24. és július 26. között. Naphosszat A Naphosszat egy 2009-ben készült magyar dokumentumfilm, Kolovratnik Krisztián első saját rendezésű filmje, melyben Törőcsik Mari és Anatolij Vaszilijev közös munkáját rögzíti. A magyar színjátszás Európa szerte ismert színésznőjét és korunk egyik legjelentősebb színházi rendezőjét követhetjük végig Marguerite Duras Naphosszat a fákon című darabjának próbafolyamata során a kaposvári Csiky Gergely Színházban. A filmről A Naphosszat tulajdonképpen egy tartalmas beszélgetés korunk két jelentős színházi személyiségével. Törőcsik Mari és Anatolij Vaszilijev 11 év után találkoznak újra a színház falai között közös darabjuk próbáján. Az eltelt évtizedben mindkettőjük életét radikális történések szabdalták: Törőcsik Mari a fizikai-, Anatolij Vaszilijev pedig az alkotói halálból tér vissza a közös munkához. Beszélgetéseik során sok aktuális kérdést feszegetnek, mint a valódi értékek és az önazonosságért folytatott harc, valamint az európai színházi kultúra mai állapota és tendenciái. A film fogadtatása A dokumentumfilm, ahogy a rendező-producer Kolovratnik Krisztián nyilatkozta, sokkal többet hozott a vártnál. A 2010-es januári premier óta külföldi vetítések és nyári fesztiválok programjaként szerepelt, a 41.Magyar Filmszemle és a CinePécs Nemzetközi Filmfesztivál is műsorára tűzte, a televízió is játssza. A rendező különösen nagy lelkesedéssel mesélt a balatonszemesi fesztiválról, ahol a fiatalok a fűben ülve a hátizsákjukkal nézték a filmet, hiszen ez pontosan tükrözi a film olyasfajta szándékát, hogy ezekről a témákról ezt a generációt is elgondolkodtassa. A Naphosszat telt házas bemutatásra került a Párizsi Magyar Intézetben is a főszereplők társaságában. Idézetek Törőcsik Mari és Anatolij Vaszilijev gondolatai az életről és a színházról - idézetek a filmből. Törőcsik Mari „Így vagy úgy, aki nagyon nagy minőség, az az egész világon bajban van.” „Mindig az út a lényeges, mindig a próbafolyamat. Az a legizgalmasabb dolog a világon. Az a baj, hogy ehhez az úthoz hihetetlen energia kell. Mennél nehezebb utat kell járnom, annál felfokozottabb örömmel vagyok képes csinálni. Azt bejelenteni, hogy megérkezett a patyolatból a ruha, azt akkor is tudja az ember, ha elolvas egy regényt. De azt hogy "Vért, Jago, vért!", na ahhoz nagy öröm kell belül, nagy felfokozott idegrendszer.” „A közönség együtt az nagyon kegyetlen. Ha nem kap meg mindent, akkor én attól féltem, hogy fölállnak és elmennek.” „Én nem vagyok se popsztár, se díva. Ez [a taps] annak szólt, hogy a közönség tudja, hogy én honnét jöttem vissza.” „"Vasziljev, hogy így fejezzem ki magam, színházi rendező. És ilyen nagyon kevés van a világban. Na, én kifogtam egyet belőle.” Anatolij Vasziljev „Törőcsik Mari átélte a fizikai halált és visszatért az életbe, és amikor visszatért, egy jóval korábbi életbe tért vissza, mint az az óra és az a perc, amikor kómába esett. Én pedig, amikor a fennálló színházi rendszerrel szembeni tiltakozásom jeléül önkéntes száműzetésbe hajszoltam magamat, napról napra átéltem a szellemi-lelki halált. És nap mint nap szellemileg-lelkileg fel kellett támadnom. Így találkoztunk, és ő velem együtt bejárt minden fázist a félholt állapottól az abszolút életerőig. Amikor kijött a színpadra pezsgővel koccintani, fekete kosztümben, fekete zakóban és nadrágban, gyönyörű ékszerekkel a nyakában, azt mondta: »Én ezt a kosztümöt neked csináltattam, Anatolij.« Gyönyörű volt, olyan gyönyörű, amilyennek korábban nem is láttam...” „Amikor azt kérdezik tőlem, hogy hol helyezkedik el az én színházam, ezt a példát szoktam felhozni: képzeljék magukat egy deszkapajtába valahol egy kertben. ahol erősek a fények. A deszkák résein keresztül behatolnak a napsugarak, kis fénycsíkokat látunk, amelyekben porszemek laknak, és Önök világosan érzékelik ennek a fénycsíknak a matériáját. Hát ezen a síkon helyezkedik el az a fajta színház, amellyel én foglalkozom. Se lejjebb, se feljebb, csak ezen az egy síkon.” „Az olyan embereket, mint én, el kell felejteni. Bennünket meg kell semmisíteni. Az olyan embereket, mint én vagyok, nem is engedném a színházba. Zavarjuk az életet, a munkát, a kultúra létrehozását, azt a kultúrát, amire mindenkinek szüksége van. Mi tulajdonképpen kártevők vagyunk, terroristák, nekünk már nem szabadna létezni.” Kiskovácsvágása Kiskovácsvágása (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Fekvése Rozsnyótól 15 km-re keletre, a Csermosnya-patak partján fekszik. A falu fölött magasodik a Som-hegy, a hozzá fűződő monda szerint a krasznahorkai várat ezen a hegyen kezdték építeni. Története 1254-ben „Kouachy" alakban említik először, a krasznahorkai váruradalomhoz tartozott. 1364-ben „Kowachwagasa" néven említik. 1346-ban a Bebek család birtoka. A 15. század végén vlach pásztorok telepedtek le a környékén. A 16. és 17. században puszta volt és csak 1720 után telepítették be újra. 1828-ban 115 házában 924 lakos élt. A 19. században lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak, később a környék vállalatainál dolgoztak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kovácsi. Magyar falu Torna várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Barkához közel, és annak filiája, földgye nehezen miveltetik, és sovány is, tájéka köves." Fényes Elek geográfiai szótórában: „Kovácsvágás, Abauj-Torna v. magyar falu, Kovácsinak is hivatik. Dernőhez keletre 1/2 órányira: 352 kath., 638 ref. lak. Határa nagyobb részt hegyes, köves és sovány; a Somhegyében vasbányákat mivel; tágas erdejében szenet éget. F. u. gr. Andrásy. Ut. p. Rosnyó." Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kovácsvágás, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 53 házzal és 296 róm. kath. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt és mint ilyen, a Bebekek többi birtokaival együtt, az Andrássyak uradalmába jutott. Azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Katholikus temploma 1858-ban épült. E község határában feküdt Kornalippa község, mely a tatárjárás alatt pusztult el. Mint puszta 1659-ben még szerepel az Andrássy család birtokai között; hajdani templomának helye még ma is látható. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja és vasúti állomása Rozsnyó." 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. A templom mellett lévő iskolát 1930-ban építették. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. 1980-ban közigazgatásilag Lucskához csatolták. Népessége 1910-ben 271-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 95 lakosából 85 magyar és 8 szlovák. 2011-ben 76 lakosából 59 magyar és 16 szlovák. Nevezetességei Római katolikus temploma 1866-ban épült neogótikus stílusban. Gazdasága Mezőgazdasági területe mintegy 300 hektár, ennek egyharmada szántó, a többi rét és legelő (1986-os adat). Laosz címere Laosz címere egy rizsszálakból összeállított koszorúval körülvett tájkép, amelyen vízerőművet, műutat és rizsföldet ábrázoltak. Az embléma felső részét ötágú csillag és sarló-kalapács díszítette, 1991-től ezeket a jelképeket levették, és egy pagodát helyeztek el a helyükön. A rizskoszorút egy vörös színű szalag fogja körül, amire sárga betűkkel az ország nevét írták. Forrás flaggenlexikon.de (angol és német nyelven) 5159 Burbine Az 5159 Burbine (ideiglenes jelöléssel 1977 RG) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Harvard Obszervatórium fedezte fel 1977. szeptember 9-én. Céaux-d’Allègre Céaux-d’Allègre település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 471 fő (2015). Céaux-d’Allègre Allègre, Bellevue-la-Montagne, Lissac, Monlet, Saint-Geneys-près-Saint-Paulien, Saint-Paulien és Vernassal községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gombás Tibor Gombás Tibor (Nagykend, 1898. április 4. – ?) gépészmérnök. Tordán érettségizett , utána az I. világháborúban katona volt. Mérnöki diplomájának megszerzése után a Ganz Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban dolgozott, ahol a dízelmotorok számítás- és méretezés-technikájával foglalkozott, főként a dinamikai lengéstani és szilárdsági méretezéssel. Nemcsak tehetséges mérnök, hanem kiváló pedagógus és szervező is volt. A Ganz –Technikum egyik alapítója, majd évekig tanára és igazgatója. A budapesti műszaki egyetem hadmérnöki karán 1957-ig, a kar megszűntéig a gépelemek című tantárgy meghívott előadója. A Gépipari Tudományos Egyesület kiadásában megjelent Műszaki Nagyjaink életrajzgyűjtemény első három kötetének munkájában szerző, társszerző és lektor (Bp., 1967). Kutató- és értékelő munkát végzett a leendő Magyar Műszaki Múzeum alapjainak megteremtésére. Géprajz (Bp., 1950) című műve jelentős. Forrás História - Tudósnaptár – Zaránk Zaránk község Heves megye Hevesi járásában. Fekvése Gyöngyöstől délkeletre, Tarnaméra és Erk között fekvő település. Története Zaránk nevét 1274-ben Zaranca néven említette először oklevél, mint az újvári várszerkezet tartozékát, tehát királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben kivett a várkötelék alól és eladományozott. 1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt. Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a Nánai Kompolthi család őse nyerte. 1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margit asszonynak Szén Jánostól született fiai: Szén György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthi Miklóst perbe idéztették. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett. Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze. Országh Kristóf örökös nélküli halála után 1570-től I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett I. Miksa király Országh Borbálának, Enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a Nyáry család lett a birtokosa. I. Miksa király Országh Borbálának, férjezett Török Ferencznének adományozta. Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban, mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka. 1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokos. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog. A falu 1687. körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: Nevezetességei Római katolikus temploma - egyhajós, egy homlokzati tornyos késő barokk templom. 1782 -ben fejezték be az építését. Crécyi csata A crécyi csata (1346. augusztus 26.) a franciák és angolok között dúló százéves háború (1337-1453) egyik legfontosabb ütközete volt a ma is létező francia falu, Crécy közelében. (Angolul: Battle of Crécy, franciául: Bataille de Crécy, luxemburgi nyelven: Schluecht vu Crécy.) A bevetett új fegyverek és taktikák miatt sok hadtörténész a lovagi hadviselés hanyatlásának kezdetét látja a csatában. Előzmények Az angol uralkodóház tulajdonképpen Hódító Vilmos 1066-os hódítása óta igényt támasztott a francia trónra. A százéves háború során Anglia ezt az igényt igyekezett érvényesíteni. Az angolok a skótok és walesiek elleni harcokban már ízelítőt kaptak ellenfeleik gyalogsági erejéből. Hasonlóan a franciák is Flandriában. Az események jelezték, hogy az addigi hagyományos lovagi harcmodor már nem olyan ütőképes. Habár még évszázadokig megmaradt a helyük, de nem volt annyira meghatározó szerepük. A gyalogosok megtanulták a fegyelmet és különféle fegyvernemekbe csoportosultak, hogy azokat kombinálva egymást hatékonyan támogathassák. III. Eduárd volt az, aki ezt legjobban felmérte. 1346-ban Eduárd újabb hadjáratra indult Franciaország ellen. Magával vitte 16 éves, ugyancsak Eduárd nevű fiát (1330-1376), aki később a Fekete Herceg néven vált híressé. Sikeresen partraszállt a Cotentin-félszigeten, Normandiában és mélyen benyomult francia területekre. Fülöp jelentős sereget, többek közt külföldi csapatokat is gyűjtött, hogy szétzúzza a betolakodó angolokat. Az angol sereg eleinte sikereket aratott a hadjárat során, és Cherbourgtól csaknem Párizsig jutott, de idővel egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. A katonák elfáradtak, sokukat vérhas kínozta, készleteiket felélték, a harcokban elvesztett lovaikat nehézkes parasztlovakra kellett cserélniük. A sereg nehézkesen észak felé haladt, hogy egyesülhessen flamand szövetségeseivel. Az üldöző franciák igyekeztek megakadályozni az angol sereg átkelését a Somme folyón, de az angol íjászok és gyalogosok visszaverték a francia zsoldban álló genovai számszeríjas csapat támadását és kiharcolták az átkelést. Másnap az angol sereg Crécy-en-Ponthieu falu közelében felkészült az elkerülhetetlen csatára. III. Eduárd gondosan választotta ki a helyszínt. A sereg szárnyait jobb oldalon a Maye folyó és Crécy falu, balszárnyát a Wadicourt nevű falucska védte. Az angol arcvonal előtt lejtős volt a terep. Az üldöző francia sereg főereje délután érkezett meg és a páncélos lovagok azonnal támadásba lendültek. A csapatok felállása Az angolok védekező állást alakítottak ki, két fő egységben: Lord Northampton és a Fekete Herceg vezetése alatt a walesi lándzsások és a lovaikról leszállt hivatásos katonák (men-at-arms). A két egység külső szárnyán és közöttük középen a híres angol, tiszafából készült hosszúíjat (angolul longbow) alkalmazó lövészek csapatai foglaltak állást háromszög alakban, mert így könnyebben tudták, egymást nem zavarva, váltani a kilövés irányát. Az angol hadrendben így a centrumot és a két szárnyat is az íjászok foglalták el, közöttük két tömbben a szálfegyveresek álltak. A gyalogosított lovagok előreszegezett fegyverrel masszívan álltak fel, lépcsős „V”-alakzatban. Hosszú szálfegyvereikkel alkotott lándzsaerdőt a kardokkal harcoló francia lovagok aligha tudták volna áttörni. Egy új fegyvert is bevetettek az angolok, az ágyút. Ebből követ lehetett kilőni, nagy eredményeket nem lehetett elérni vele, de jókora volt a lélektani hatása, ugyanis nagyot robbant. Hangját a franciák lovai még sosem hallották, így kiválóan alkalmas volt az állatok megijesztésére, ezáltal a lovagi hadrendet megzavarhatták. A király tartalékával és további íjászokkal az emelkedő tetején helyezkedett el. A csapatok három részre osztása ebben az időben általánosan alkalmazott megoldás volt, tulajdonképpen sok esetben ebben ki is merült az egész taktika. III. Edward azonban sok újítást alkalmazott: így a lovaskatonák leszállítása lovaikról, illetve a gyalogosoknak mint fő erőnek az alkalmazása ebben az időben szinte eretnekségnek számított. Edward azonban nagyon bízott íjászaiban, akik koruk kiemelkedően képzett harcosai voltak. Percenként akár 20 lövést is le tudtak adni, bőven el voltak látva nyílvesszővel. Nyilaik egy része olyan heggyel volt ellátva, amely közelről a lovagi páncélzaton is képes volt áthatolni. Az íjászok annak tudatában, hogy a lovagok hamarosan támadást indítanak ellenük, maguk előtt kis gödröket ástak a lovak megzavarására, és kihegyezett karókat tűztek le közvetlenül előttük, amelyekbe ha belerohantak a lovagok, akkor állataikat azok felnyársalták, majd csak várakoztak a hirtelen megindult esőben, és védték íjaikat az átnedvesedéstől. A francia király seregében jelen volt a főnemesség színe-java. Több mint kétharmada lovasokból, főleg a hűbéresek katonaságából állt, akik szertelen, fegyelmezetlen és zsákmányra éhes katonák voltak. A franciák mellett I. János király vezetésével számos cseh, valamint navarrai, luxemburgi, flamand és baleári is harcolt a seregben. A gyalogság pótlására, de különösen az angol íjászok elleni harcra Fülöp mintegy hatezer genovai zsoldos számszeríjászt toborzott össze, akik az első vonalban rányilaznak az ellenségre, ezután a lovagok a megszokott, frontális nagy tömegű rohamukkal söprik el az ellenséget. A király nem ismerte az angol stratégiát, így nem láthatta annak fölényét. A franciák nyilvánvalóan már elfelejtették a Flandriában elszenvedett vereségeket. Rájuk azok nem hatottak ösztönzőleg, mint az angolokra. A franciák meglehetősen rendezetlenül érkeztek a harctérre, szintén három egységben vonulva Marcheville felől. Az előörsöt a 6000 genovai számszeríjász alkotta, akik előző nap már megütköztek az angolokkal, nem sok sikerrel. Fegyverük hatótávolsága és átütő ereje elméletileg nagyobb volt az íjaknál, de sokkal lassabban lehetett vele lövéseket leadni és nagyon érzékeny volt a nedvességre. A második egységet Fülöp király testvére, Alencon grófja vezette. Alencon vezetése alatt szolgált három szövetséges király is, Mallorca, Csehország és Róma királya. A harmadik egységet Codemar de Faye vezette. A főparancsnok maga VI. Fülöp volt. Hadmozdulatok A francia sereg délután 4 óra körül érkezett a harcmezőre. A király parancsot adott a megállásra, hogy rendezzék soraikat és felfejlődjenek a támadásra, de parancsa nem jutott el az élcsapathoz - vagy nem hallgattak rá, ami akkoriban gyakran előfordult. A katonák, lovagok, úgy érezték, hogy végre utolérték az előlük az előző nap is alig elmenekült kisebb angol csapatot, mindannyian részt akartak a könnyűnek várt dicsőségből és azonnal támadásba lendültek. A csatát a genovaiak támadása nyitotta. Mikor elég közel értek az angolokhoz, nyilazni kezdtek, de egy angol krónikás leírása szerint egyetlen nyílvessző sem talált telibe. A számszeríjasokat rosszul érintette az eső, fegyvereikkel gondjaik voltak, nehezen tudtak támadásba indulni, ezért a türelmetlen lovagok serege nagy részüket egyszerűen legázolta. Az angol íjászok kivárták, amíg a genovaiak, illetve a rajtuk áttörő lovagok a lőtávolukba érnek és akkor megsemmisítő erejű nyílzáport zúdítottak rájuk. A száguldó lovagok keresztülvágtattak a menekülő genovai zsoldosokon, de aztán az első sorok elakadtak a sárban, és a mögöttük vágtatók öklelték fel őket. Csakhamar sok nemes és külföldi lovag a sártengerben fetrengett, többen egymást taposták el, vagy a rájuk zúduló nyílzápor ölte meg őket. Számos ló azért bukott fel, vagy vetette le gazdáját, mert az angol kővető ágyú hangja halálra rémítette őket. Bár sokakat puszta lendületük elvitt az angol vonalakig, de ott a szerencsétlen lovak beleestek a kihegyezett karókba, míg másokat a lándzsás lovagok tűztek fegyvereik végére. A többieket csatabárdokkal, kardokkal és alabárdokkal ölték meg. Fordulópont VI. Fülöp nem hagyhatta cserben élcsapatát, folytatnia kellett a támadást. A lovagok újabb és újabb hulláma indult támadásra és hullott halomra. A franciák számbeli fölénye azonban éreztetni kezdte hatását és Edward herceg csapatrésze egyre nehezebb helyzetbe került. A 16 éves trónörökös biztonságára ügyelő Godfrey Harcourt aggodalmában segítséget kért a királytól, de Eduard - látva, hogy a helyzet közben némileg javult a szomszédos Earl of Arundel segítsége révén - nem küldte oda tartalékait, sőt, kijelentette: hadd tanulja a fiú a harcot. A Fekete Herceg - nevét páncélzatáról, de egyesek szerint inkább lelkivilágáról kapta - végül felülkerekedett a támadókon. A francia támadások egyre folytatódtak. A kor lovagi szelleme nemigen tette lehetővé a racionális gondolkodást számukra. A lovagok egész életükben ilyen csatákra készültek, a dicsőség volt életcéljuk, a menekülés, vagy akár csak az észszerű visszavonulás erkölcsileg elfogadhatatlan volt legtöbbjük számára. A vezetők ebben a korban csapataik élén harcoltak, tényleges irányító tevékenységet nem tudtak mást tenni, mint előrevágtatni és példát mutatni - a halálban is. Azonkívül az arcvonal szűk volt, a hátsó sorokban lévők semmit nem láthattak a tényleges helyzetből, csak követték az előttük haladókat. VI. Fülöp, aki maga is megsebesült, még késő éjjel is újabb támadásra gyűjtötte volna össze maradék csapatait, de környezete lebeszélte erről és végül elrendelte a visszavonulást. A veszteségek A franciák veresége katasztrofális volt. Talán néhány ezer ember tudott megmenekülni Fülöp hadából, a többiek mind odavesztek a sárban, az angol nyílzáporban, vagy angolok lándzsáitól. A halottak, sebesültek, foglyok és eltűntek száma durván harmincezer főre tehető, s odaveszett a francia nemesség nagy része. Elesett II. Károly Alençon grófja, I. Lajos flamand gróf, Rudolf Lorraine hercege és VI. Enguerrand coucy gróf. A csatában elesett a vak János, Bohémia (a korabeli cseh területek nagyobb része) királya, Luxemburg grófja is, két lovagjával együtt, akik a lovát vezették a harcba. A korabeli lovagi felfogásra jellemzőek voltak az ilyen önfeláldozó cselekedetek, amelyek azonban nem járultak hozzá a sikerhez. Az angolok veszteségei 100 emberre tehetőek Következmények A vereség súlyos következményekkel járt Franciaországra nézve. Az angolok a következő évtizedekben mélyen behatolnak az ország területére és jelentős részét uralmuk alá vonták. A crécyi csata ugyanakkor a hadászat új hajnalának egyik epizódja volt. Ekkor vetették be először a tűzfegyvert, bár komoly hatást még nem mutatott, de a haditechnika rövidesen kezdi felismerni a lőpor jelentőségét. Még hosszú évszázadokig dominálnak a szálfegyverek, de az ágyúk és a muskéták kora rövidesen eljön. Az új fegyverek utódai ma is meghatározó szerepet játszanak a modern haditechnikában. Screamworks: Love in Theory and Practice A Screamworks: Love in Theory and Practice a finn HIM együttes hetedik stúdióalbuma, mely 2010 február 8-án jelent meg. Az albumot Los Angelesben vették fel. Az albumról kimásolt első kislemez a "Heartkiller", ami 2009 december 8-án jelent meg. A második kislemez a "Scared to Death" 2010 március 29-én jelent meg. A számhoz készülő videoklipet Sydneyben vették fel. Az album dalai Az összes szám szerzője Ville Valo. Lozzi Lozzi település Franciaországban, Haute-Corse megyében. Lakosainak száma 124 fő (2015). Lozzi Asco, Albertacce, Calacuccia és Corscia községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gombócz István Gombócz István (1931. – 2003. november 5.) magyar modellező sportoló, sportvezető. Francia és német nyelvtudásával a FIA nemzetközi összekötője. Életpálya 1948-ban egyetemista – a közgazdaság-tudományi egyetem külkereskedelmi szakán végzett – korában jelentkezett repülőgépmodell építőnek, versenyzőnek. Első versenyét 1949-ben egy zárt téri körzetin vívta, második lett. Az első kísérletező a 10 köbcentiméteres kategóriában. Sportegyesületei Országos Magyar Repülő Egyesület, XIII. kerületi Gyapjúmosó gyár modellező egyesület. Társadalmi munkában pénztáros, Sporteredmények 1953-ban forgószárnyas körrepülő modelljével nemzetközi rekordot állított fel, A 10 köbcentiméteres kategóriában magyar csúcsot repített 166 kilométer/órás sebességgel. Világbajnokság Világbajnoki bronzérmes. Magyar bajnokság Tízszeres magyar bajnok. Sportvezető 1955 -ben Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ) keretében főelőadó, pénzügyi vezető. A Magyar Honvédelmi Szövetség modellezési osztályának helyettes vezetője. Szabályalkotó, a Nemzetközi Repülő Szövetség (FIA) modellező szekciójának (CIAM) tanácsadója. Szakmai sikerek a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója, 1972 -ben Haza Szolgálatáért arany fokozatának tulajdonosa, 1966 - 1985 között ötször nyerte el a Honvédelmi Emlékérmet , a Nemzetközi Repülő Szövetség ( angolul : Fédération Aéronautique Internationale) (FAI) 37. magyarként, az 1974 -ben megtartott kongresszusán Paul Tissandier diplomát adományozott részére. Bean – Az igazi katasztrófafilm A Bean – Az igazi katasztrófafilm (eredeti cím: Bean) 1997-ben bemutatott brit–amerikai film, amely a Mr. Bean nyaral előtti játékfilm, ami a Mr. Bean című filmsorozaton alapszik. A rendezője Mel Smith, a producerei Peter Bennet-Jones, Tim Bevan és Eric Fellner, a forgatókönyvírói Richard Curtis és Robin Driscoll, a zeneszerzője Howard Goodall. A főszerepben Rowan Atkinson látható. A mozifilm PolyGram Filmed Entertainment és a Gramercy Pictures gyártásában készült, az Universal Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmvígjáték. Az Egyesült Államokban 1997. október 17-én, az Egyesült Királyságban 1997. november 6-án, Magyarországon 1997. augusztus 1-jén mutatták be a mozikban. A cselekmény szerint a Rowan Atkinson által megformált Mr. Bean teremőrként dolgozik egy brit képtárban és feladatul kapja, hogy vigye el James McNeill Whistler Whistler anyja című festményét, amely az amerikai festőművészet egyik híres alkotása, az Egyesült Államokba. Ott azonban tévedésből professzornak nézik, és miközben feldúl egy házasságot, felidegesít egy rendőrt, és véletlenül meg is rongálja a képet, megpróbálja helyrehozni a hibáit. Cselekmény Mr. Bean (Rowan Atkinson) egy jó szándékú, de ügyetlen teremőr a brit Nemzeti Galériában, Londonban. Bár rendszeresen meg akarnak szabadulni tőle, az igazgató (Sir John Mills) valamiért ragaszkodik hozzá. Így aztán kapva kapnak az alkalmon, amikor egy ötvenmillió dollárért vásárolt festményt, a Whistler anyját kell elvinni egy kaliforniai képtárba, és Beant szavazzák meg küldöttnek. A látogatását a kurátor, David Langley (Peter MacNicol) felügyeli, akit tévedésből úgy tájékoztatnak, hogy ő Dr. Bean, egy igazi géniusz. Befogadja a házába, felesége, Allison (Pamela Reed), a fia, Kevin (Andrew Lawrence), és a lánya, Jennifer (Tricia Vessey) nagy bosszúságára, látogatása ugyanis két hónapig fog tartani. Amikor Bean megérkezik Los Angelesbe, a repülőtéren azonnal letartóztatják, mert azt hiszik, hogy fegyver van nála (valójában csak az ujjaival játszott), és csak azután engedik el, hogy tisztázza magát. Furcsa viselkedése miatt Allison meg akar tőle szabadulni, de David szerint ő csak egy különc. Később Bean ellátogat a galériába, ahol a mosdó használata közben véletlenül levizezi a nadrágját. Amikor meg akarja szárítani, botrányt kavar, a galéria tulajdonosa, George Grieson (Harris Yulin) pedig figyelmezteti Davidet, hogy mivel ő ajánlotta Beant, ha bármit csinál, azért őt is felelősségre vonják. Otthon David meggyőzi Allisont, hogy Bean maradhasson náluk, de miután tönkreteszi pár értéktárgyukat, úgy dönt, hogy a gyerekekkel együtt az anyjához költözik. Így David és Bean egyedül maradnak a házban. Szórakozásképpen elmennek egy vidámparkba, ahol megint letartóztatják, mert megbütyköli egy virtuális hullámvasút szerkezetét, hogy félelmetesebb legyen. Idióta viselkedését látva a rendőr másodszor is elengedi őt, de figyelmezteti Davidet, hogy még egy kihágást nem fog megúszni. David kezd kételkedni abban, hogy "Dr. Bean" különc lenne, még abban is, hogy egy géniusz. Mikor tönkretesz egy vacsorát, ahol Grierson és a felesége is részt vesznek, David kérdőre vonja őt, és akkor válik világossá számára, hogy nem ért a művészetekhez sem. Másnap reggel a festmény megérkezik, ezért a galériába sietnek. Míg David a biztonsági emberekkel beszélget, Bean egyedül marad a festménnyel. Tanulmányozása közben véletlenül rátüsszent, és a folt eltüntetésére tett kétségbeesett próbálkozásai közben megsemmisíti az arcot. Megpróbálja rekonstruálni, de helyette csak egy bugyuta karikatúrát készít a képre. Amikor David meglátja, teljesen kétségbeesik, és biztos benne, hogy ezzel vége a karrierjének. Este elmennek egy bárba, ahol leisszák magukat. Mikor hazaérnek, Allison mérges a részegség miatt, és válást helyez kilátásba. Bean felelősnek érzi magát a történtekért, és a Kevinnel történő beszélgetése után kitalál egy tervet. Belopakodik a képtárba, ahol hashajtót kever a biztonsági őr italába, s eltünteti a vécé kulcsát. Majd a képhez megy, leveszi az eredeti festményt, és egy posztert helyez a helyére, amit egy kis trükkel úgy alakít át, hogy igazi festménynek tűnjön. Másnap reggel, a hivatalos bemutatón David látja, hogy a kép helyrejött, de nem nyugodhat meg teljesen, mert Beant felkérik, hogy mondjon beszédet. Szerencsére kivágja magát, és elnyeri mindenki szimpátiáját. Ám ekkor újabb tragédia történik: Jennifer motorbalesetet szenved, és kómában fekszik a kórházban. Miközben Davidet és Allisont a tragédia újra összehozza, Beant orvosnak nézik, és meg kell műtenie a rendőrt, aki kétszer is letartóztatta őt, és most lelőtték. Sikerrel jár, ám ezután Jennifert kell kezelésbe vennie. Egy defibrillátorral való szerencsétlenkedés hatására a lány felébred, a hálás család pedig örömmel teljesíti Bean kérését, hogy hadd maradhasson még egy hetet. Miután Bean hazatér, kiderül, hogy az eredeti Whistler anyja kép még mindig nála van, amit a falán helyezett el. A film fogadtatása A nézőközönség körében az egész estés Mr. Bean-filmnek hatalmas sikere volt és a készítőknek óriási bevételt (több mint negyed milliárd dollárt) hozott. A szakmai kritikák azonban keményen bírálták a filmet, mert jelentősen elrugaszkodott a figura hagyományaitól és egy erősen amerikanizált séma érvényesült a filmben. Ezt sokan marketingfogásnak vélték, hogy az Egyesült Államokban is eladhatóvá váljon a film. Mr. Bean az eredeti sorozatban általában nem beszélt, ha megszólalt akkor is csak néhány szót ejtett. A filmben Rowan Atkinsonnak sokkal több szöveg jutott a sorozatbeli szerepéhez képest, bár Mr. Bean így sem beszél sokat. Továbbra is nagy hangsúly helyeződik gyerekes, ámde flúgos csínytevéseire és ötletes, kreatív, de bosszantóan csacska leleményeire. A film több, a sorozatból jól ismert elemet vesz át. Az egyik ilyen Mr. Bean elektronikai szaktudása, amit gyakran veszélyes ökörködésre használ fel, mint amikor megbuherálja az egyik vidámparki szimulációs játék műszereit. Szintén a sorozatból jól ismert epizód, amikor egy alvó utas feje fölött durrant szét Mr. Bean egy hányással teli zacskót. Páduai Szent Antal-plébániatemplom (Bosnyák tér) A zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom, közkeletű nevén „Bosi” a Bosnyák tér 7. alatt elhelyezkedő római katolikus templom. Budapest 2. legnagyobb temploma.[forrás?] A téren először 1923-ban emeltek ideiglenes templomot, melyet a nem időtálló bauxitbeton alapanyag miatt le kellett bontani. Az új, 1620 m² alapterületű templom a régi mellett épült fel, Rimanóczy Gyula terve szerint 1941–1946 között (az eredeti tervek magasabb tornyot tartalmaztak csúcsos toronysisakkal, amely 2014-re készült el). A templom belseje 1980-ban Bagi István segédpüspök szentelte fel az új oltárt. Művészet A templom szentélyét Kontuly Béla Páduai Szent Antal élettörténetét ábrázoló freskói díszítik, melyet a művész 1961-es dátummal látott el. A bejárattól jobbra Szent Antal faszobor látható. A templom jobb oldalán szokatlanul nagy méretű 14 darabos keresztút féldombormű látható. Ezen az oldalon egy megkoronázott Szűz Mária szoborral díszített kápolna, míg továbbhaladva a szentély felé egy Szent József mellékoltár található. Vele szemben a templom bal oldalán Jézus oltár áll, majd visszafelé haladva a bejárat felé egy Jézus feszület oldalkápolnát és egy Mennyek Királynője rézszobrot láthatunk. Orgona Budapest egyik legjobb és legnagyobb orgonája található itt, mely az első és második manuál közt cserélhető főművel (Grand, Hauptwerk, koroknak és stílusoknak megfelelően kiválasztható manuál) és a hangolást segítő „elektromos asszisztenssel” rendelkezik. Az 1991-re szinte minden elemében újjáépített négymanuálos, nyolcvan regiszteres orgona hangja számos lemezfelvételen hallható. A 2007-ben felújított templomban 550 ülő- és 120 állóhely található. A torony A templom 1946-os felszentelésére csak részben készült el a torony, amit 2013-14-ben pótoltak. Az építkezés 2013. október 1-én kezdődött. 2014. január 21-én emelték a 32 méter magas torony tetejére a 9 tonna súlyú és a kereszttel együtt 22,65 méter magas toronysisakot. Így a torony 54,65 méter magas lett. A toronyba 2014. szeptember 21-én négy új harang költözött.[forrás?] Ugrónyúl Az ugrónyúl (Pedetes capensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe ezen belül az ugrónyúlfélék (Pedetidae) családjába tartozó faj. Az állat neve némileg megtévesztő, ugyanis nem áll rokonságban a valódi nyulakkal. Törzsfejlődése Az ugrónyúl utolsó élő képviselője egy egykoron jóval gyakoribb családnak. A család legkorábbi fosszilizálódott maradványait miocén kori kőzetekben találták. Több fosszilis nemet különítettek el (Parapedetes, Megapedetes és Diatomys). A pliocén kor óta csak a Pedetes nem maradt fenn. Az ugrónyúl fosszilizálódott maradványait Afrika-szerte megtalálták, sőt Izrael, Szaúd-Arábia és Törökország területéről is kerültek elő ősmaradványai. Vagyis korábban jóval elterjedtebb volt, mára viszont Afrika déli területeire húzódott vissza. Az ugrónyúl rendszerbe sorolása és egyéb rágcsálókkal való rokonságának tisztázása sokáig kérdéses volt. Először az ugróegérfélék (Dipodidae) közé sorolták. Majd felismerték egyedi jellegét és önálló családba helyezték, de még mindig az ugróegerek nagyra nőtt rokonának vélték. Később átértékelve rendszertani helyét a gyalogsülfélék (Hystricidae) közelébe helyezték. Mára molekuláris biológiai vizsgálatok után megállapítást nyert, hogy az ugrónyúlfélék a pikkelyesfarkúmókus-félék (Anomaluridae) testvércsaládja, annak ellenére, hogy külső tulajdonságaik nagymértékben különböznek egymástól. Mindkét családot az Anomaluromorpha alrendágba sorolják. Ez eléggé elkülönül a többi rágcsálótól. Előfordulása Elterjedési területéhez részben Kenya és Tanzánia határvidéke, részben pedig Angola, Zambia és Zimbabwe déli részei, valamint Botswana, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság tartoznak. Főként a nyílt síkságokat, ligetes, erdős szavannákat és bozótosokat kedveli. Megjelenése Testmagassága 35-45 centiméter, farka 37-48 centiméter hosszú. Testtömege 3-4 kilogramm. Kengurura emlékeztető állat. Testét sárgásbarna, illetve homokszínű szőrzet borítja, az állat farkát fekete szőrszálak díszítik. Jellegzetességei közé tartoznak a nagy szemek és a nagy fülek, de különösen a hosszú hátsó lábak, amelyek különösen hosszúnak tűnnek akkor, ha az aprócska mellső lábakkal hasonlítjuk őket össze. Életmódja Éjjel aktív állat, a nappalt a föld felszíne alatt kialakított, gyakran igen bonyolult felépítésű kotorékban tölti. Mielőtt előbújik kotorékából, mindig nagyon gondosan ellenőrzi a felszínt, nincs-e valami ragadozó a közelben. Ha nincs semmi veszély, ráérősen szökdécselget mind a négy lábán, ám ha valami megijeszti vízszintes testtartással, hátsó lábain iszonyatosan nagyokat ugorva (2-8 méter között!) tűnik el, miközben farkával kormányoz. Magányosan, vagy kisebb családi csoportokban él, de táplálkozáskor esetenként 20-30 állat is összejöhet. Elsősorban növényekkel, például gyökerekkel vagy fűfélékkel táplálkozik, de alkalmanként rovarokat is fogyaszt. A rovarok közül a sáskákat különösen kedveli. Az ugrónyúl különleges alvóhelyet készít magának. A föld felszíne alatt kialakított üregrendszer néha 10-12 egymáshoz kapcsolódó folyosóból áll, melyeknek hossza a 40 métert is elérheti. Állatunk alváskor hosszú hátsó lábait előrenyújtja, s fejét közéjük veszi, hosszú farkát pedig a feje és a teste közé tekeri. Szaporodása Vemhességi ideje 80-82 nap. Általában 1-3 utódjuk van, melyek 45 napig szopnak, de már kétnapos korukban tudnak ugrani. Az ivarérettséget 1 évesen érik el. Fogságban akár 13 évig is élhetnek. Egyéb Fogságban nem túl gyakori faj. Mivel éjszakai életmódú állat, csak olyan helyen érdemes tartani, ahol van éjszakai ház, mivel csak ekkor tevékenykedik. Magyarországon csak a Fővárosi Állat- és Növénykertben tartják. Kesszi, a vadász Kesszi (mke-eš-ši-iš, kēššīš), a vadász egy hettita mese főszereplője. A történetet tartalmazó tábla az i. e. 14. század előtt keletkezett. Eredetileg hurri nyelven írták, hettita és akkád fordítása is ismert, bár mindhárom nagyon töredékes. Az utóbbi Amarnában került elő, ebből bizonyos, hogy az i. e. 14. század előtti. A hettita szövegek katalógusa a CTH#361 számon tartalmazza. A 361.I. a hettita, a 361.II. a hurri és a 361.III. az akkád változat (EA#341). A mese arról szól, hogy Kesszi gyönyörű leányt vett feleségül. A házasságot követően megfeledkezett mindenről, így a vadászatról és az isteneknek járó áldozatok bemutatásáról is. Anyja (vagy nővére) parancsára mégis elindult a hegyekbe vadászni, ahová csak a kutyáját vitte magával. A megsértett istenek azonban minden vadat elrejtettek előle, semmit sem ejtett el kerek három hónapon át. Ezalatt nélkülözött és nagy veszedelmek, szörnyek és démonok leselkedtek rá. Ez idő alatt hét baljós álmot látott. Ezeket az álmokat anyja fejtette meg számára (ez erős hasonlóság a Gilgames-eposszal, ahol szintén Gilgames anyja, Ninszun az álomfejtő). Anyja a halál előjeleit olvasta ki az álmokból. A mese vége ismeretlen, talán az utolsó álomban szereplő Illujankasz is szerepet kap benne. Nem tudni, hogy Kesszi sikeresen kiengesztelte-e az isteneket, vagy elnyerte büntetését. A történet vége még az összefüggő akkád változaton is hiányzik. A hettita mesék gyakori motívumai az álmok, hasonlóképpen a mezopotámiai elbeszélésekhez. A fentebb említett Gilgames-eposzban Gilgames többször is álmodik, ezek a szimbolikus álmok jelentős szerepet játszanak a cselekményben. Az epikus irodalom és a királyok epigrafikus feliratai is gyakran hivatkoznak álomlátásra, egy álomélmény nagy szerepet kap az Égi királyság című mítoszban. Az álom-motívum hettita–mezopotámiai párhuzamai számos kutatót vezetnek arra a megállapításra, hogy az álomlátás és álomfejtés nem endemikus hettita elem, hanem közvetlenül mezopotámiai kultúraimporttal érkezett. A hettita epikus irodalom az i. e. 2. évezredben irodalmi eszközökkel sejteti a jövőt, növeli a feszültséget az elbeszélésben. Kessi, a vadász álmai következtetni engednek a mese végére. Kessi az álmaiban az alvilágba ereszkedik. Várakozik egy mozdíthatatlan ajtó előtt, látja, ahogyan egy leányt elvisz egy nagy madár, villám csap egy emberbe, találkozik elhunyt ősökkel, egy sárkánnyal és hárpiákkal. Mint a többi epikus irodalomban, egy nő is jelentős szerepet kap „tolmácsként”. Bravo (televízióadó) A Bravo egy brit televíziós csatorna volt, mely a LivingTV Group és a BSkyB egyik leányvállalatának tulajdona volt. A csatorna 1985. december 31-én indult, és 2011. január 1-én fejezte be a sugárzást. A csatornán a kezdetekben a 20-as és 40-es évek fekete-fehér filmjeit mutatták be, később a 80-as években a Knight Rider és MacGyver sorozatnak is itt adott otthont a csatorna. Története A csatorna 1985. december 30-án mint kábelcsatorna kezdte meg a sugárzást az United Artist Programming által. A csatornán a kezdetekben elsősorban fekete-fehér filmeket lehetett látni, és a csatorna az ún. kazettás korszak szolgáltatása volt, így a kábel fejállomásokon indították el az előre felvett műsort. 1991-ben az United Artist egyesült a TCI (jelenleg Liberty Media) részvényessel, hogy az Egyesült Államok legnagyobb kábelszolgáltatója legyen. A TCI és az USA West közös céget alapított, mely 1992-ben Telewest Communication néven működött. 1993-ban tárgyalásokat folytattak a Tele-Communications Inc. céggel, melynek eredményeképpen úgy volt, hogy a Flextech megszerzi a TCI részvényeket. Januárban végül kiegészült a cég a TCI-vel, mely lehetővé tette a Flextech 60,4% megszerzését. Sky 1993. július 22-én a Bravo felkerült az Astra 1C műholdjára, ahol a Sky Multichannels részeként kezdte meg sugárzását. A csatorna a műhold elindulásával dél és éjfél között sugárzott egészen 1997. február 3-ig, amikor a Trouble nevű csatorna elindult, és átvette a csatorna délutáni és kora esti óráit, így a Bravo 20.00 és 06:00 között sugárzott. Virgin Media 2005. augusztus 28-án a csatornán bemutatásra került a Serie A olasz labdarúgó játék, mely a korábban a Channel 4-en futó Football Italia hangulatára emlékeztetett. Azonban a gyenge nézettségi adatok miatt először a heti Gazetta Football Italia show tűnt el a képernyőről, majd a csatorna 2006. december 23-a után teljesen leállította az olasz labdarúgás közvetítését. A csatornán az Ultimate Fighting Championship volt a legnagyobb siker, melyhez a brit jogokat kizárólag ez a csatorna birtokolta, mely archívumokból, valamint a közelmúlt eseményei közül válogat. Az élő jogokat jelenleg a BT Sport birtokolja. Ehhez kapcsolódik a The Ultimate Fighter showműsor is. 2007. januárjától a Bravo 2 csatorna szerezte mega Total Nonstop Action Wrestling jogait, mely két napos késéssel mutatta be az amerikai TNA iNPACT műsorát. A műsor 2011. február 3-án a Challenge csatornára költözött, és jelenleg Impact Wrestling néven fut. 2008. január 5-én a TNA iNPACT átkerült a Bravora. A TNA Wrestling a Bravo csatornával 18. hónap szerződést írt alá, melyet 2008. július 1-én további 18 hónapra meghosszabbították. 2008. június 3-tól a Bravo és a többi Living TV Group tulajdonában lévő csatornák 16:9-es képformátumban kezdtek sugározni. A csatornán a Bravo logó helyett a Bravo szó volt látható. 2010. szeptember 15-én a BSkyB bejelentette, hogy megszünteti a Bravo és a Bravo 2 csatornáját. 2011. január 1-én 04:00-kor megszűnt a Bravo sugárzása minden platformon. Az utolsó sugárzott műsor a Világ leglátványosabb videói voltak. Újraindítás 2013. augusztusában a BSkyB bejegyezte a Sky Bravo védjegyét, és engedélyt kaptak a csatorna újraindításához, azonban azóta nem történt semmi, a csatorna nem indult el. Villers-Saint-Paul Villers-Saint-Paul település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 6433 fő (2015). Villers-Saint-Paul Angicourt, Monchy-Saint-Éloi, Nogent-sur-Oise, Rieux és Verneuil-en-Halatte községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Egri Gazdasági Vasút Az Egri Gazdasági Vasút vagy Eger–Szarvaskői Gazdasági Vasút, később az Egri Tanács kisvasútja illetve Egri Úttörővasút egy keskeny nyomtávolságú, egyvágányú vasút volt Eger és Szarvaskő területén. 1922-től 1926-ig és 1958-tól 1967-ig bányavasútként, 1967-től 1976-ig pedig kirándulók, üdülők (elsősorban a keselyőbérci úttörőtábor lakói) és a tanács kavicsbányájából kitermelt kő szállítására használták. Történelem Érseki bányavasút 1921 februárjában alakult meg az Érseki Bánya és Ipartelepek Rt. A Szarvaskő területén, az Almár-völgyben kőszéntelepek után végzett kutatások eredményesek voltak, így a Töviskes-hegy oldalában kihajtották a Szent János-tárót. A szén elszállítására 5,5 km hosszú keskeny nyomközű vasutat terveztek, az Eger–Putnok-vasútvonalhoz csatlakozva. Az utóbbira tervezett iparvágány-kiágazás, az átrakó és a bányavasút 1922. február 22-én kapta meg a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztériumtól az építési engedélyt, melyben rögzítették a vonal paramétereit is. Az Eger–Putnok-vasútvonalon a kisvasút átrakójánál új megállóhelyet létesítettek Felnémet-bányatelep (ma Almár) néven. Az átrakó állomáson hídmérleget és szolgálati helyiséget építettek. Az állomást elhagyva a vonal előbb az Eger-patakot keresztezte 3x6 m-es nyílású híddal, majd az Almár-patakot 6 m-es völgyhíddal. A pálya nyomvonala az Almár-patak követte északnyugati irányban, a sziklás hegyoldalba vágva. Később újra keresztezte az Almár-patakot egy 4 m-es nyílású híddal, mielőtt elérte a szénbányát. A Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség november 10-i bejárásán megállapította, hogy a vonal teljes hosszán elkészült, csak a felső szakaszon folynak szabályozási munkák; ez alapján a kereskedelemügyi minisztérium december 21-én ideiglenesen engedélyezte a szénszállítást. A vonalra a Királyréti Erdei Vasútról érkezett a Sándor gőzmozdony. A szénbánya termelése 1923–1924-ben évi 15–16 000 tonnával tetőzött, majd visszaesett, és 1926-ban megszűnt. Az Érseki Bánya és Ipartelepek Rt. 1928-ban felmondta a nagyvasúti iparvágány használatára vonatkozó szerződést, a MÁV a vágányt elbontotta. A kisvasút felbontásának ideje ismeretlen. Egri Gazdasági Vasút Az 1950-es években a Nehézipari Minisztérium próbafúrások alapján megállapította, hogy felhagyott szarvaskői szénbánya körzetében 15 millió tonnányi kőszénvagyon található. 1957-ben napi 300 tonna (30 vagon) kitermelhető mennyiséggel számoltak, aminek a felét Egerbe szánták háztartási tüzelőanyagnak, a másik felét nagyvasútra átrakva ipari célra tervezték felhasználni. A szállítási lehetőségek közül az egykori érseki bányavasút nyomvonalán, annak földmunkáit felhasználva építendő gazdasági vasút kiépítése a számítások szerint 40%-kal olcsóbb volt, mint Szarvaskő állomásig szilárd burkolatú út kiépítésével történő közúti szállítás, ezért ezt választották. Átrakóhelyként Almár mellett Felnémet vasútállomás is felmerült, de végül előbbi épült meg. A vasútvonal 1958 végére elkészült (egyelőre az az üzemi épületek, motorszín, átrakó állomás nélkül), az Eger-Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat által felvett 5 millió forintos bankkölcsönből. Az üzemeltetést a Gazdasági Vasutak Igazgatósága (GVI) végezte. Az első szénszállítmány december 21-én közlekedett. A GVI 1960. április 1-jén megszűnt, a vonal a MÁV kezelésébe került; a MÁV fejezte be a kétvágányos egri motorszín és az átrakó építését is. A jellemző napi forgalom 3 pár tehervonat és 3 pár munkásszállító személyvonat közlekedését jelentette. Az 1960-as években felmerültek tervek úttörővasúti üzemre, de a lejtviszonyok és a kézifékes üzem miatt az üzemeltető ezt nem vállalta. 1962-ben egy gazdaságossági vizsgálat arra jutott, hogy lenne igény turisztikai személyforgalomra, és ehhez rendelkezésre is áll a járműpark és a személyzet, de Eger Város Tanácsa sürgetése ellenére sem indult meg a személyforgalom. 1964-ben a mindössze hat éves pálya állapotának romlása miatt több baleset is történt. 1967 áprilisában újra számításokat végeztek a teherautós számítás lehetőségéről, de ismét a vasutat ítélték gazdaságosabbnak. A bánya ugyanakkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a napi átlagtermelés csak 170–200 tonna között mozgott, és a geológiai adottságok miatt a termelési költségek magasak voltak. a Nehézipari Minisztérium ezért a megszüntetése mellett döntött, így az 1967. július 1-jén leállt. A Gazdasági Vasút még július 31-ig üzemelt, de már csak a bánya leszerelt anyagait szállította. Az Egri Tanács kisvasútja, Úttörővasút 1967. augusztus 1-jén Eger Város Tanácsa átvette a gazdasági vasutat „kirándulók, üdülők, valamint kavicsbánya termékeinek saját kezelésében történő fuvarozása céljából”. A vonal ekkor rossz állapotban volt. A Tanács 1968-ban az egykori szénbánya felett, a Felső-legelő dűlőn kavicsbányát nyitott, ahonnan vasúton szállította a követ. Az 1969. májusi menetrend hétköznap két, hétvégén három pár személyvonatot tartalmazott; a menetidő hegymenetben 50, visszafelé 40 perc volt. 1970-ben a keselyőbérci egykori bányatelepen úttörőtábort nyitottak Egri Csillagok néven; a kisvasutat ekkor nevezték először úttörővasútnak. A személyforgalom ugyanakkor nem termelt érdemi bevételt, a kavicsbánya termelése pedig akadozott, így az évi 900 ezer Ft-os üzemeltetési költséget nem tudták kitermelni, a vasút állapota az 1970-es évek közepére leromlott. Ugyan 1973-ban készültek felújítási tervek, de annak költségét sem tudta biztosítani a tanács. 1976 nyarán közlekedtek utoljára a vonatok; a következő évben az úttörőtáborhoz vezető utat felújították, és autóbuszokkal oldották meg a közlekedést. Még ebben az évben elbontották az almári átrakónál a normál nyomközű rakodóvágányt; a kisvasútra 1978-ban hozott bontási határozatot a megyei tanács. A vasút maradványai 2012-ben az egri GV épület még megtalálható a Bükk sétányon, festőüzem működik benne. Az Eger-patakot időközben szabályozták, az egykori híd helye sem ismerhető fel. A fasor szegélyezte töltés egy szakaszon még felismerhető, majd a Nagylaposon a Tesco csomópont magasságától csaknem Felnémetig az új kerékpárút fut rajta. Felnémeten a Pásztorvölgy utca jelöli ki a nyomvonalat. Az Eger-patakon a hídfők találhatók meg. Az átrakó állomásnál a magasrakodóra felvezető töltés még kivehető, a GV szolgálati helyisége is áll, betonaljak is láthatók. Az egyetlen megmaradt műtárgy az Eger-patakon átívelő, ma közúti funkciójú híd. Feljebb erdészeti földút vezet az egykori nyomvonalon; helyenként GV jelzésű határkövek fellelhetők. A hidakból feljebb is csak a hídfők maradtak. A keselyőbérci végállomáson megtalálható a vasút romos forgalmi épülete. A vasút 1922-es építésekor, az almári híd alapozása során egy pálos kolostor romjai kerültek elő. Ennek feltárására csak a vonal 1978-as felbontása után kerülhetett sor. Járművek 1922–1926 Gőzmozdonyok: „Jung Arnold gyárába 173 gyári szám alatt készült” háromcsatlós Sándor gőzmozdony (a Királyréti Erdei Vasútról ) 1958–1976 Dízelmozdonyok: GV 61101, 61103 psz. L–60 -as LOWA dízelmozdonyok (1958–1962; a GV 61101 1953 -tól a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasúton szolgált, 1962-ben pedig Várpalotán át Lillafüredre került, további sorsa ismeretlen; a GV 61103 1962-től Felsőtárkányban szolgált M-3 számon, majd 1963 . július 22 -én szintén Szilvásváradra került először 043,785, majd 1965 -től D 04-601 számon. Az 1990-es évek elején üzemképtelen állapotban a Kecskeméti Kisvasút járműskanzenébe került, 2008 óta felújítva a Szob–Nagybörzsöny erdei vasúton közlekedik) GV 3729 psz. C–50 -es dízelmozdony (1958– GV 3715 psz. C–50 -es dízelmozdony (1961– M297,4007, M297,4008 psz. C–50 -es dízelmozdony (1962-ben Sárospatakról) Személykocsik: 2 db Bak, 2 B sorozatú személykocsi Teherkocsik: 42 db J és Ja sorozatú teherkocsi (1958) 16 db J, 16 db Ja és 13 db Jah teherkocsi (1967) Ubn csillék Gauchin-Légal Gauchin-Légal település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 321 fő (2015). Gauchin-Légal Rebreuve-Ranchicourt, Béthonsart, Caucourt, Estrée-Cauchy, Fresnicourt-le-Dolmen, Frévillers és Hermin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ugyan Anita Ugyan Anita (Nyíregyháza, 1969. október 8. –) hegymászónő, a Mount Everest első magyar női meghódítója. Nyíregyházán járt általános és középiskolába, testnevelési főiskolára, majd tanulmányait Budapesten, a Testnevelési Egyetemen fejezte be. A svéd World Class fitneszmenedzsere, a magashegyi túrákat szervező Hegymászóiskola tanára. Ugyan Anita eddigi hegymászó-eredményei 1991: Elbrusz - Kaukázus , 5600 m 2000: Aconcagua - Dél-Amerika legmagasabb hegycsúcsa, 6962 m 2001: Mount Everest - Millenniumi Mount Everest Expedíció, 7800 m 2003: Gasherbrum II. - Himalája - Karakorum , 8035 m 2006: Dhaulagiri. - Himalája, 7300 m-ig 2007: Gasherbrum I. - Himalája-Karakorum, 8068 m 2007: Broad Peak - Himalája-Karakorum , 8047 m 2009: Mount Everest - Himalája , 8850 m 2010: Mount Everest - Himalája , 8850 m A Mount Everest 2009-es meghódításának krónikája Március 31.: indulás Budapestről Nepálba . Április 4.: indulás Luklaból (2800 m). Április 17.: akklimatizációs szakasz (11 nap) Felmenet az első táborba, majd vissza az alaptáborba. Április 20.: felmenet az első táborba, majd a második tábor elérése. Utána vissza az alaptáborba. Április 26.: felmenet a második táborba (3 éjszakát töltöttek ott), majd a harmadik tábor érintése után visszamentek az alaptáborba. Május 4.: felmenet ismét a kettes és hármas táborig, visszatérés az alaptáborba. Ezzel az akklimatizációs szakasz véget ért, azonban a rossz időjárási körülmények miatt a csúcstámadást a tervezettnél későbbre halasztották. Május 17.: indulás az alaptáborból. Május 20.: este 9 órakor indulás a csúcsra a négyes táborból. Május 21.: reggel 6 óra körül elérték a csúcsot, ahol fél órát töltöttek. Elismerései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje ( 2009 ) Forrás NOL: Ugyan Anita hazaérkezett Army of Lovers Az Army of Lovers 1987-ben alapított svéd popegyüttes. Szokatlan témájú dalaikkal, különös hangulatú klipjeikkel, bizarr megjelenésükkel a kilencvenes évek első felében komoly nemzetközi sikereket értek el. Hosszabb szünet után, 2013-tól ismét működnek. Az együttes története Az együttest Alexander Bard svéd zenész alapította 1987-ben. Rajta kívül két tagja volt, az algériai származású, francia születésű, de gyerekkorától Svédországban nevelkedett Jean-Pierre Barda, valamint a svéd és nigériai származású Camilla Henemark, La Camilla néven. Az együttes közvetlen elődje (ugyanezen tagokkal) az 1985-ben alapított Barbie együttes volt. A provokatív, diszkó-transzvesztita együttes frontembere Barbara Hitchcock lett volna, aki azonban nem létező személy volt, figuráját Alexander Bard alakította, női ruhában. A másik két tag Barda és Henemark volt Farouk és Katanga néven. A Barbie egy albumot és öt kislemezt jelentetett meg. Legnagyobb sikerük a Barbie Goes Around the World volt, mely alapján akkoriban erősen provokatív klip is készült. 1987-ben Barbara figurájának mellőzésével, de ugyanazzal a felállással Bard megalapította az Army of Lovers együttest. Nevét egy 1970-es film, az Die Armee der Liebhaber után kapta. A megalakulás utáni években sample-ken és ismétléseken alapuló, feszes ritmusú zenét játszottak, jellemző példájuk a kislemezen megjelent Love Me Like A Loaded Gun és a Baby's Got a Neutron Bomb. 1990-ben jelent meg első albumuk a Disco Extravaganza, melyben korai dalaik mellett néhány nagy sikerű új daluk is hallható, pl. a Supernatural, Ride a Bullet és a My Army of Lovers. Utóbbi új szöveggel és La Camilla új énekével, azonos a Barbie Goes Around the World dallal. Az együttes későbbi jellegzetes hangzása az albumon hallható először. Bard cérnavékony, szinte gyermeki, suttogó énekét La Camilla egészen mély tónusú női hangja, valamint Barda erősen francia akcentusú, lágy bariton hangú rapja és szövegmondása kíséri. A hangzásra jellemző még az igen erőteljes hangú és jól kidolgozott kórus. Az album előbb említett három dalából klip is készült. Ezekben is már látható a későbbi jellegzetes stílus, a szinte lázálomszerű, fantáziadús, mélyen átszexualizált, sokszor a rokokó kort idéző látványvilág. Az együttes designere és ruhatervezője Camilla Thulin, klipjeinek állandó rendezője Fredrik Boklund volt. A dalszövegek is eltérnek a megszokottól. A Supernatural például egy frissen meghalt ember lelkének kezdődő bolyongásairól szól, míg megszokja a szellemlétet. Az együttes következő albuma a Massive Luxury Overdose volt 1991-ben. Ezen hallható egyik legnagyobb sikerük, a Crucified, valamint teljesen új felvételen a Supernatural és a Ride the Bullet. Az album kiadása után nem sokkal La Camilla személyes ellentétek miatt elhagyta az együttest, majd mérsékelten sikeres szólókarrierbe kezdett, helyére Michaela Dornonville de la Cour került. Az 1992-es második kiadáson már a vele készült új borító látható, 4 új dal is az albumra került. Világszerte kb. kétmillió példány fogyott az albumból. Hat kislemez és több klip is készült belőle. A Crucified klip több országban is be lett tiltva, az Obsession egy súlyos elmebeteg vízióit mutatja be. A harmadik album 1993-ban jelent meg, címe The Gods of Earth and Heaven. Az együtteshez csatlakozott a lengyel származású Dominika Peczynski, így négy tagúvá bővültek. A legismertebb dalok, melyekből klip is készült a La plage de Saint Tropez és az Israelism. Az 1994-es Glory, Glamour and Gold az együttes érett korszakában született. Noha igen sikeres dalok voltak rajta, maga az album az eddigi legkisebb, egymilliós eladást produkálta. Továbbra is folytatódtak a szokatlan dalok és klipek. A Hurrah Hurrah Apocalypse a közelgő világvégét ünnepli, a Sexual Revolution a szexuális szabadságról szól, a Lit de Parade (Ravatal) klipjében a négy zenész rokokó kori ruhában, a kaszás halál fogatán megy ki a temetőbe, hogy főzetekkel, varázslásokkal, valamint villám segítségével új életre keltsen egy rég meghalt lovagot. 1995-ben jelent meg az együttes búcsúalbuma, a Les Greatest Hits, mely válogatás volt, de három új dal is rákerült, ezek a Give my Life, Venus and Mars és a Requiem. Az új dalokban ismét La Camilla hallható, az együttesből eltávozott Michaela helyett. Az album az eddigi legnagyobb siker lett, négymillió példány fogyott világszerte, csak az USA-ban egymillió. A Give My Life klip szexuális szabadosságban az eddigi legmesszebbre ment. Az utolsó dal az albumon az igen sötét hangulatú Requiem, melyben La Camilla a sötétség királynőjeként búcsúzik az együttestől. Az album angol kiadására rákerült az utolsó daluk, a King Midas, melynek klipjében La Camilla hiányos rendőröltözékben egy férfi WC-t ellenőriz. Az együttes hamarosan feloszlott, ekkortól Alexander Bard új, Vacuum nevű együttesével foglalkozott. Egy-egy alkalmi fellépésre még később is összeálltak különféle felállásokban. 2001-ben megjelent a Le Grand Docu-Soap és a Le Remixed Docu-Soap válogatásuk, melyre bónuszként három klasszikus diszkó sláger új felvétele is felkerült (pl. a Hands Up! az Ottawan együttestől). 2013-ban az akkor a Gravitonas együttesével foglalkozó Bard újra összeállította a csapatot az eredeti, régi felállásban. A cél az volt, hogy bekerüljenek az Eurovíziós Dalfesztivál döntőbe a Rockin' the Ride dallal, de csak a 13. helyezésig jutottak a svéd elődöntőben. A sikertelenségért az igen bizarr megjelenés és koreográfia helyett a nyilvános előadáson többet is hibázó, ekkorra komoly súlyfelesleggel rendelkező La Camillát okolták. Napokon belül újra le lett cserélve, helyére Dominika került. Márciusban megjelent újabb válogatásuk négy új dallal, a Big Battle of Egos. La Camilla távozása után a négy dalt külön is megjelentették a Scandinavian Crime EP-lemezen. Ezeken La Camilla énekét lecserélték Dominikáéra. A Signed On My Tattoo alapján klip is készült, melyet a malmői Station Triangeln vasútállomás földalatti mozgólépcsőjén forgattak. A dalban és a klipben Andreas Öhrn (Gravitonas) is közreműködött. A szintén Bard által írt, hasonló hangzású és hangulatú People Are Lonely szintén az Army of Lovers és a Gravitonas közös munkája, de előadóként nem az Army of Lovers feat. Gravitonas, hanem a Gravitonas feat. Army of Lovers szerepel. Stúdióalbumok 1985 - Barbie (még Barbie együttes néven, de azonos tagokkal) 1990 - Disco Extravaganza 1991 - Massive Luxury Overdose 1993 - The Gods of Heaven and Earth 1994 - Glory, Glamour and Gold 2013 - Scandinavian Crime EP Válogatásalbumok 1995 - Les Greatest Hits (3 új dallal) 1997 - Master Series 2001 - Le Grande Docu Soap (3 új dallal) 2001 - Le Remixed Docu Soap (remix változatok) 2013 - Big Battle of Egos (4 új dallal) Klipek 1986 - Barbie Goes Around the World (Barbie néven) 1987 - Baby's Got a Neutron Bomb 1988 - When the Night Is Cold 1990 - Ride the Bullet (első klip, La Camilla közreműködésével) 1990 - My Army of Lovers 1991 - Crucified 1991 - Obsession (első klip, La Camilla közreműködésével) 1991 - Crucified (The Nuzak Remix, La Camilla közreműködésével) 1991 - Candyman Messiah (La Camilla hangjára, de Michaela látható a klipben) 1992 - Ride the Bullet (második klip, Michaela közreműködésével) 1992 - Obsession (második klip, Michaela közreműködésével) 1992 - Judgment Day 1993 - Israelism 1993 - La Plage de Saint Tropez 1993 - Sons of Lucy 1993 - I Am 1994 - Lit de Parade 1994 - Sexual Revolution 1995 - Give My Life 1996 - King Midas 2001 - Let the Sunshine In 2001 - Hands Up 2013 - Signed on my Tattoo (feat. Gravitonas) 2013 - Crucified 2013 2014 - People Are Lonely (Gravitonas feat. Army of Lovers) 2009-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság A 2009-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság házigazdája Ukrajna volt, melyet 2009. július 21. és augusztus 2. között rendeztek meg. A tornán az 1990. január 1. után született játékosok vehettek részt. Selejtezők A selejtezőket két szakaszban rendezték meg: 2009-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtezők) – 2008 . október 2. – 2008 . november 27. 2009-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtezők, elitkör) – 2009 . március 1. – 2009 . május 31. Eredmények Minden időpont közép-európai idő szerinti. (CEST) 1709 a tudományban Az 1709. év a tudományban és a technikában. Fizika Francis Hauksbee publikálja a Physico-Mechanical Experiments on Various Subjects című munkáját melyben leginkább az elektromosság terén végzett kísérleteiről ír. Technika Augusztus 8-án Bartholome de Gusmao felszáll egy hőlégballonnal Portugáliában . Feltalálják a kokszot . Bartolomeo Cristofori feltalálja a csembaló egy fajtáját. Díjak Sir Godfrey Copley tiszteletére a Royal Society megalapítja a Copley-érmet ( 1731 -ben adják át először). Születések február 24. - Jacques de Vaucanson, mérnök és feltaláló († 1782 ) március 3. - Andreas Marggraf , kémikus († 1782 ) március 10. - Georg Wilhelm Steller , természettudós († 1746 ) április 17. - Giovanni Domenico Maraldi, csillagász († 1788 ) július 11. - Johan Gottschalk Wallerius, kémikus és mineralogus († 1785 ) augusztus 8. - Johann Georg Gmelin, botanikus († 1755 ) december 25. - Julien Offray de La Mettrie , orvos és filozófus († 1751 ) Créon Créon település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 4579 fő (2015). Créon Cursan, Haux, Sadirac, Saint-Genès-de-Lombaud és La Sauve községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 695 (szám) A 695 (római számmal: DCXCV) egy természetes szám, félprím, az 5 és a 139 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 695-ös a kettes számrendszerben 1010110111, a nyolcas számrendszerben 1267, a tizenhatos számrendszerben 2B7 alakban írható fel. A 695 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban az 51 · 1391 szorzattal, normálalakban a 6,95 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 5, 139 és 695. A 695 négyzete 483 025, köbe 335 702 375, négyzetgyöke 26,36285, köbgyöke 8,85785, reciproka 0,0014388. A 695 egység sugarú kör kerülete 4366,81379 egység, területe 1 517 467,792 területegység; a 695 egység sugarú gömb térfogata 1 406 186 820,1 térfogategység. Pekingi palotakutya A pekingi palotakutya, pekingi palotakutyácska, palotapincsi vagy pekingi egy ősi kínai társasági kutyafajta. Története A fajta az ókori Kínából származik, Peking városából, őse valószínűleg az ázsiai farkas volt. A DNS-elemzés szerint a pekingi palotakutya a világ legrégebbi fajtája, amelynek a génállománya a legkevésbé tér el a farkasétól. Évszázadokon át kizárólag a Tiltott Városban, a császári palotában volt szabad tartani. 1860-ban a második ópiumháború során, amikor a tiltott várost megszállták a szövetségesek, Xianfeng császár és udvartartása megszökött, csak a császárnak egy idősebb nagynénje maradt ott. Amikor a katonák behatoltak, az asszony öngyilkos lett, és úgy találtak rá, hogy öt pekingi kutyája gyászolt mellette. Lord John Hay magával vitt egy párt, és nővérének, Wellington hercegnőnek ajándékozta őket. Sir George Fitzroy másik párt vitt magával és unokatestvéreinek, Richmond és Gordon hercegének és hercegnőjének ajándékozta őket. Az ötödik pekingi kutyát Dunne hadnagy vitte el Viktória királynőnek. A pekingi palotakutya feltehetően részt vett a mopsszal és a japán spániellel együtt a tibeti spániel kialakításában. Külleme és jelleme Rövid, apró, görbe lábai, hosszú teste, rövid stopja, pici, gömbölyű feje, ráncos pofája teszi ezt a kis állatot különlegessé. Szeme nagy, kerek, kissé kidülledő, gyulladásra hajlamos. Színe sötétbarna. Füle lelógó, de ez a nagy szőrrengetegben igazán nem látszik. Nyaka rövid, háta feszes, mellkasa mély, farkát a hátára kunkorítja. A hátsó lábak függőlegesek. Szőrzete különleges: hosszú szálú, egyenes, a nyakánál földig érő sövényt, a füleknél bojtot, a lábaknál zászlót visel ékszerként. Harcias, vakmerő, rendkívül okos kutyus. Igazi szobakutya lévén a kényelmet semmiért sem adná fel, sőt ki is követeli magának. Nagyon jó jelzőkutya, az apró neszekre is rögtön reagál. Szőre és szeme lelkiismeretes gondozást igényel. Méretei Marmagassága: 15-25 cm. A kanok testsúlya 3,2-5kg, a szukáké 3,6-5,4kg A gyakori állítással ellentétben nem létezik miniatűr palotakutya, viszont egyazon almon belül előfordulhatnak "kabátujj" példányok, melyek nem nyomnak többet 2,7kg-nál.A kabátujj-pincsik arról kapták nevüket, hogy a kínai mandarinok a buggyos ruhaujjukban hordták őket. Crézançay-sur-Cher Crézançay-sur-Cher település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 58 fő (2015). Crézançay-sur-Cher Chambon, Saint-Loup-des-Chaumes, Saint-Symphorien, Vallenay és Venesmes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dasle Dasle település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 1420 fő (2015). Dasle Dampierre-les-Bois, Seloncourt, Vandoncourt, Beaucourt és Montbouton községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Spam A spam (IPA: spæm) a fogadók által nem kért, elektronikusan, például e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás vagy lánclevél. Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik (olcsó, nagy nyereséget ígérő befektetésre csalogató, piramisjátékra csalogató, banki azonosítókat, személyes adatokat különféle indokokkal megkérő levelekkel). Az elnevezés eredete Az angol szó eredetileg egy Amerikában konzervként forgalmazott hústermék neve (Spam, Spiced Pork And Ham, magyar megfelelője a löncshús), amely a Monty Python angol komikuscsapat Monty Python Repülő Cirkusza című tévésorozatának egyik jelenetében tűnt fel. Itt a „kéretlenül ránk erőltetett valami” jelölője. Meghatározása Nincsen egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy mit kell spamnek tekinteni. A platformfüggetlenség miatt szigorúan technikai tipizálás nem lehetséges. A spam kéretlen elektronikus reklámüzenet, mely terjedhet e-mailben, SMS-ben, de gyakran használják a kifejezést a papírformában terjesztett szórólapokra is, gyakran használják közösségi oldalakon, applikációkban (az ilyen helyeken 5 vagy annál többször beküldött üzenet számít spamnek). Kapcsolódó fogalom az éppen nem aktuális levelekre a bacn. Az általános álláspont szerint spam az az üzenet, ami: a címzett által nem kívánatos, tartalma nem a címzett személyére szóló, nagy tömegben kiküldött (vagy másképp fogalmazva a feladó nem csak a címzettnek küldi el), nagyon gyakran a feladó valódi személyét elrejtő, meghamisító formában érkezik. Szintén kapcsolódó fogalom a kártevőket (vírus, féreg, trójai) terjesztő e-mail. A kárt okozó program lehet HTML-formátumú, színes, grafikákat tartalmazó levél kódjában, lehet a csatolt mellékletben (különösen az EXE, PPS, DOC, FLV, XML, MSI, MHT, MAFF kiterjesztésű fájlokban), vagy annak a honlapnak a nem látható szövegében, amelynek a levélben a címét (linkjét) adják meg, és rákattintva gyakorlatilag a gépünkre töltjük a honlap tartalmán kívül a kártevőt is tartalmazó kódszöveget. Igen könnyen rejtőzhet kártevő az ismeretlen forrástól elindult, sorozatosan továbbküldött „jópofa” mellékletekben. Az ártalmas e-mailek elleni védekezés első számú fegyvere az ismeretlen tartalmakkal szembeni bizalmatlanság. Érdemes azonban ügyelni arra, hogy számos, első látásra spammer által kiküldött üzenet valójában legális: ha a felhasználó/fogadó egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybe vétele során a szerződésben hozzájárul ahhoz, hogy elérhetőségei az eladó/szolgáltató és/vagy partnerei adatbázisába további reklámüzenetek továbbítása céljából bekerüljön, akkor egy, első pillantásra teljesen idegen vállalkozástól érkező e-mail is lehet legális, amennyiben az a fenti szerződésben megjelölt partnervállalatok közé tartozik. Ilyen esetekben a kiküldött reklámanyag legális, de ez esetben is (csakúgy mint hírlevelek esetében), kötelező jelleggel tartalmaznia kell egy leiratkozást biztosító linket. Legalitása A spam üzenetekkel kapcsolatban számos ország törvényei nyújtanak több-kevesebb szabályozást. A legtöbb európai ország törvényei szigorúan szabályozzák a magánemberek személyes adatainak kezelését, és legálisan nem teszik lehetővé a személyes adatok (mint amilyen az e-mail-cím) automatikus és előzetes engedély nélküli összegyűjtését, tárolását és felhasználását. Több ország szabályozza a magánszemélyeknek küldhető kéretlen reklámanyagok küldésének körülményeit is. Létezésének okai Mint a legtöbb bűnszervezet, így a spameket kiküldő hálózatok lényege is az üzemeltetők vagyonszerzése, és a drogkereskedéssel vagy fegyverkereskedelemmel való hasonlóságokat tovább növeli az, hogy a spamek körül általában számos bűncselekményt követnek el, kezdve az illegális adatszerzéstől a hitelkártyacsalásokon át a számítástechnikai rendszerekbe való betörésig. A – nem közvetlen bűncselekményt megvalósító – spamek üzleti struktúrája a nagy számokon alapul. Az emberek jelentős része már megtanulta, hogy az ismeretlenektől kapott, kéretlen üzenetekkel nem szabad foglalkozni, de mindig van a címzettek között néhány tized százaléknyi ember, aki nem tudja, mi az a spam, vagy nem tudja, hogy milyen kockázatokat hordoz ezen üzenetek alapján vásárolni. Mivel a spameket extrém nagy számban (akár több százmilliós példányban) küldik ki, az egytized százalék még így is 10 000 vásárlót jelent. Ennél jelentősen nagyobb bevételt biztosítanak azok a spamek, melyek konkrét bűncselekményeket, például csalást, illegális hozzáférést, adatlopást valósítanak meg, és a nagy kiküldött mennyiség miatt igen nagy mennyiségű elkövetést tudhatnak magukénak. Jelentős tényező az, hogy a spamek kiküldése általában aránytalanul alacsony költségeket jelent, mivel ezek általában mások illegálisan megszerzett erőforrásait használják fel. Védekezés ellene A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben: olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye) a weboldalakon feltüntetett e-mail-címek álcázása az automatizált begyűjtés ellen (pl. a valaki@semmi.hu helyett így van leírva a cím: valaki kukac semmi pont hu , vagy valaki (a) semmi .hu ) a helyi hálózatok e-mail-továbbító szervereinek korlátozása spamszűrő programokkal, például Bayes-szűrővel felszerelt szolgáltatói szervereken keresztüli levélfogadás spamazonosító program telepítése a felhasználó gépére szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen a spamet küldő e-mail-cím felvétele egy "feketelistára", blokkolva az illető jövőbeni leveleit) kulcsszavak alapján való szűrés (egy bizonyos spamküldő üzenetében a feladó nevében, a tárgyban vagy a levél szövegében jellegzetesen előforduló, de más, értékes levelekben nem szereplő szavak felbukkanása esetén a levél automatikusan spamnek lesz minősítve) tanuló szűrő használata (az általunk spamnek jelzett levél feladóját vagy más paramétereit felismerve az ilyen leveleket a továbbiakban önállóan blokkolja) a küldő cégek jogi perlése hamis hibaüzenet visszaküldése spam érkezésekor a spamben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése (ezt az internetszolgáltatónk tekintheti szerződésszegésnek, ami miatt kikapcsolhatja a szolgáltatást) eljárások, amik költségessé teszik a nagyon nagy tömegű e-mailek kiküldését (pl: HashCash ) Spammer Olyan üzleti vállalkozás, szervezet vagy magánszemély, amely/aki a címzettek előzetes hozzájárulása nélkül küld részükre direkt értékesítő és/vagy megtévesztő reklámleveleket. A spammerek egyik tipikus üzenete, melyben a címzett ismerősének adják ki magukat, vagy ezzel kapcsolatban megtévesztő tárgysor és üzenet leírásával késztetik a felhasználót egy, az üzenetet tartalmazó link megnyitására. Ennek célja leggyakrabban adathalászat. A spamhálózatok, illetve az azokat kiaknázó bűnözői csoportok ugyanolyan kihívásokat jelentenek a bűnüldözés számára, mint a „klasszikus” kábítószerhez kapcsolódó tevékenységek: a spammerek nagy vagyonnal, kapcsolatokkal rendelkeznek, de ezen felül a számítógépes bűnözés üldözésének nehézségei is jelentkeznek. A sikeres rendőrségi akciók mellett gyakran az internettel foglalkozó cégek és szakemberek is lehetővé teszik a spamküldő csoportok felszámolását, részben technikai lépésekkel, részben pedig a hatóság segítésével. Vízpiac A vízpiac alatt az ivóvíz értékesítését értjük. A liberalizációs folyamatok során az állam tulajdonából magánszemélyekhez kerül az ivóvíz tulajdonjoga. Morális okok miatt sokan megkérdőjelezik a víz privatizációját. A globális felmelegedési válság egyik hatása az ivóvízhiány. Vízrakéta A vízrakéta (ritkábban használt másik nevén: palackrakéta) a modellezés – azon belül rakétamodellezés – Magyarországon alig ismert ága. Többnyire PET-palackból (PET, azaz polietilén) készül. A vízrakéta működése a valódi rakétákhoz hasonlóan Newton harmadik törvényén alapul. A reaktív hajtást a palackból kiáramló víz valósítja meg. A víz kiáramlását a víz fölött elhelyezkedő nagynyomású gáz, többnyire sűrített levegő biztosítja. Működése, repülésének szakaszai Ellentétben a reaktív hajtást égés nyomán felszabaduló gázokkal biztosító modellrakétákkal, a vízrakéta esetében a reaktív hajtást a sűrített (többnyire) levegő által a nyomásálló PET-palackból kilövellt víz, ill. általa a hatás-ellenhatás elv alapján létrejövő tolóerő biztosítja. A vízrakéta repülési jellemzői (pl. tolóerő mértéke, repülés ideje, nyomás és légellenállás hatása) fizikai képletek alapján számíthatók. A vízrakéta repülésének 1. szakaszában a tolóerő a vízrakétát nagy gyorsulás mellett nagy sebességre gyorsítja. A repülés 2. szakaszában a tehetetlenségnél fogva a rakéta fokozatosan csökkenő sebesség mellett tovább emelkedik. A röppálya legmagasabb pontját elérve a repülés 3. szakaszában a rakéta szabadesésben egyre gyorsuló sebességgel zuhanni kezd. A repülés 4. szakaszában az ejtőernyő nyitását követően a rakéta az ejtőernyő méretétől és kialakításától függő mértékű fékezés mellett ereszkedik vissza a talajszintre. Felépítése A vízrakéta fő szerkezeti elemei: rakétatest (ennek részeként PET-palack, mint üzemanyag tartály, valamint fúvóka, vezérsík), rakétafej. Rakétatest: üzemanyag tartály A vízrakéta üzemanyaga a sűrített (többnyire) levegő erejével a fúvókán keresztül kilövellt víz. Ebből következően az üzemanyag tartálynak nyomásállónak kell lennie. A vízrakéta annál magasabbra (távolabbra) repül minél nagyobb benne a nyomás (továbbá minél kisebb a súlya és a légellenállása). Viszont önmagukban a PET-palackok korlátozottan nyomásállók. Nagyobb nyomás elviseléséhez a PET-palack megerősítése szükséges (pl. üvegszál hálóval, üvegszál erősítésű ragasztó szalaggal, vagy üvegszál erősítésű műgyanta burkolattal). Extra nagy nyomású (>20 bar) üzemanyag tartályok anyaga teljes egészében üvegszál erősítésű műgyanta). Egyszerűbb kialakítású, kisebb teljesítményű vízrakéta egyetlen PET-palackból is építhető. Több PET-palack összeragasztásával, ill. összeragasztott PET-palackokból álló modulok egymáshoz illesztésével nagyobb űrtartalmú (akár 15 literesnél is nagyobb) üzemanyag tartály állítható elő látható). Több üzemanyagtartályból, valamint a célnak megfelelően kialakított kioldó szerkezetből gyorsító rakétákkal ellátott, vagy többfokozatú vízrakéta is összeállítható. Bármilyen kialakítású is az üzemanyagtartály, abban víz és (többnyire) levegő egyszerre van jelen. Ökölszabálynak tekinthető az 1/3 térfogat víz, 2/3 térfogat levegő arány (azaz 33% víz). A tapasztalatok szerint ez inkább nagyobb (22 mm-es) fúvóka esetén optimális arány, míg kisebb (9 mm-es) fúvóka esetén előnyösebb az 1/4 térfogat víz, 3/4 térfogat levegő arány (azaz 25% víz). Igen nagy nyomású vízrakéta esetén előfordul az 1/5 térfogat víz, 4/5 térfogat levegő arány (azaz 20% víz) is. A vízrakéta hatékonyságát különösen kisebb (9 mm-es) fúvóka esetén tovább növeli a víz habosítása. Ez egy kevés sampon belekeverésével érhető el. Ugyanazzal a vízrakétával ugyanakkora indító nyomás esetén habos vízzel kb. 20%-kal nagyobb magasság érhető el, mint vízzel. Nagyobb (22 mm-es) fúvóka esetén a habos víz csak kisebb mértékben növeli a magasságot. Rakétatest: fúvóka A vízrakéta fúvókájának szerepe hármas: a nyomás alá helyezés alatt, egészen a kilövés pillanatáig légtömör csatlakozást kell biztosítania a sűrített (többnyire) levegőt előállító eszköz csatlakozójához, kilövéskor támogatnia kell a légtömör csatlakozás pillanatszerű oldását, a kioldást követően biztosítania kell a nyomás alatti víz tengelyirányú távozását az üzemanyagtartályból, ezzel a hatás-ellenhatás elv alapján a rakétát előre mozgató erő létrehozását. Egyszerűbb, kis teljesítményű fúvóka készülhet átalakított kerékpárgumi szelepből (ennek belső átmérője 5,5 mm). Ebben az esetben a légtömör csatlakoztatást a pumpa, vagy kompresszor oldható csatlakozója biztosítja. Nagyobb teljesítményű vízrakéta fúvókája kerti locsolócsövek gyorscsatlakozójának ún. csapeleméből készülhet (ennek belső átmérője 9 mm). Ennek légtömör csatlakozását, rögzítését az ún. tömlőelem biztosítja. A legnagyobb teljesítményű vízrakéták egyik lehetséges fúvókája maga a PET-palack nyaka és szája (ennek belső átmérője 22 mm). A légtömör csatlakozás egyedileg készített szerkezettel biztosítható. Rakétatest: vezérsík A vezérsík feladata a vízrakéta stabil repülésének a biztosítása, hangsúlyosan a repülés indítóállvány elhagyása utáni, erőteljesen gyorsuló, igen nagy sebességet (akár >200 km/h) is elérhető szakaszában. Rakétafej Egyszerűbb vízrakéták esetében a rakétafej kizárólagos feladata megfelelően áramvonalas, hengerszimmetrikus kialakítással a lehető legkisebb légellenállás biztosítása. Igényesebb, nagyobb teljesítményű vízrakéta esetében a rakétafejben kerül elhelyezésre az ejtőernyő, annak mechanikus, elektronikus, vagy távirányított nyitó szerkezete, a repülési adatgyűjtő, a mini kamera, a modellkereső, távnyitott ejtőernyő esetén a vevő egység és a szervómotor, valamint az elektronikák tápellátását biztosító kisméretű elem/akku. Kilövése A vízrakéta kilövésének elsődleges előfeltétele a szükséges nyomású sűrített (többnyire) levegő. Az előállítás lehetséges eszközei: kézi/lábpumpa (kb. 8 bar-ig), vagy autókompresszor (kb. 10 bar-ig), vagy sűrített levegő tartály (az ún. reduktortól függően 20 bar, vagy több). Egyszerűbb, kisebb teljesítményű vízrakéták esetében kisebb nyomásra (néhány bar) képes kerékpárpumpa is elégséges (célszerűen nyomásmérővel ellátott változatában), míg a nagyobb teljesítményű vízrakétákhoz szükséges, akár 40 bar feletti nyomáshoz célszerű palackos sűrített levegő használata. További feltétel az indítóállvány. Ennek feladatai: a vízzel feltöltött – az űrtartalomtól függően akár 5–10 kg-os – rakéta stabil és biztonságos rögzítése a nyomás alá helyezés szakaszában, esetleges rendellenesség, biztonsági kockázat esetén a gyors lefúvatás (azaz nyomásmentesítés) lehetőségének a biztosítása, a rakéta indításakor a légtömör csatlakozás gyors oldása, az induló rakéta kilövési irányban tartása. A vízrakétával elérhető magasságot tovább növeli az ún. indítócső alkalmazása az indítóállványon. Az indítócső egy a vízrakéta fúvókáján keresztül annak üzemanyagtartályába a lehető leghosszabban benyúló és a fúvóka nyílását lehető legnagyobb mértékben kitöltő cső. Ez indításkor „fordított pumpapként) működik: míg pumpáláskor a dugattyút lenyomva sűrített levegő jön létre, addig az indítócső dugattyúként működve segíti a vízrakétát, hogy az üzemanyagtartályban lévő sűrített levegő az indítócső (mint egyfajta dugattyú) kinyomásával segítse annak gyorsulását. Biztonság Vízrakétát kizárólag megfelelő biztonsági intézkedések mellett szabad nyomás alá helyezni és kilőni. A vízrakétában sűrített (többnyire) levegő révén tárolt energia mértékére jellemző, hogy akár 5 kg-os önsúly + kilövéshez szükséges víz összsúlya) vízrakétát néhány tized másodperc alatt képes 200 km/h-t is meghaladó sebességre felgyorsítani és 100 m-t jóval meghaladó magasságra feljuttatni. Belátható, hogy megfelelő biztonsági intézkedések nélkül ez az energia akár súlyos sérülést is okozhat. Emellett míg a pirotechnikai elven működő rakétamodellek esetében a tűz- és robbanásveszélyes hajtóanyag, addig a vízrakéták esetében a nyomás alá helyezett üzemanyagtartály felrobbanása jelent biztonsági kockázatot. A jelzett kockázatok kellő gondossággal (pl. biztonságos távolság), ill. védőeszközökkel (pl. védőszemüveg) jelentősen csökkenthetők. A kilövés további fontos biztonsági eleme a kellő óvintézkedések mellett végrehajtott előzetes nyomáspróba, a lefúvató szelep, valamint az esetleges érdeklődők biztonságos távolságban tartása. Kilövéskor figyelemmel kell lenni a repülésbiztonságra is. Világcsúcsok A pirotechnikai elven működő rakétamodellekkel szemben egyrészt a vízrakéták induló súlya az üzemanyagtarályban lévő akár több liter víz miatt lényegesen nagyobb. Másrészt a fúvókán keresztül távozó víz lényegesen rövidebb ideig biztosít tolóerőt. Ebből következően a vízrakéták többségében jóval kisebb magasságokat érnek el a pirotechnikai elvű rakétamodelleknél. Kivételt képeznek az egyedi kialakítású (a légellenállás minimalizálása érdekében kis átmérőjű, a nyomásállóság érdekében pedig szuper erős üvegszál erősítésű műgyantából készült), igen nagy nyomással (akár >40 bar) kilőtt vízrakéták. A vízrakétával elért legnagyobb magasságokat a Water Rocket Achievement World Record Association kezeli. Ennek honlapja öt kategóriát tart nyitva a világcsúcsok számára: „A” osztály (egyfokozatú vízrakéták), „B” osztály (többfokozatú vízrakéták), „C” osztály (repülési idő), „D” osztály (megerősítés nélküli üzemanyag tartály), „E” osztály (megerősített üzemanyag tartály). A jelenlegi (2017. januári) állapot szerint egyik kategóriában sincs értékelhető eredmény. Az egyéb források a vízrakétával elért – de a Water Rocket Achievement World Record Association által nem hitelesített – legnagyobb magasságok a következők: 830 méter 636 méter 534 méter 502 méter Versenyek Mint a világban, úgy Magyarországon is oktatási intézmények hirdetnek vízrakéta versenyeket. Ezek több kategóriában folyhatnak: pl. legnagyobb magasság (függőleges kilövés esetén), legnagyobb távolság (lapos szögű kilövés esetén), leghosszabb repülési idő. A vízrakéta csekély hazai elterjedtsége miatt hazai versenyre alig van példa. Szervezetek A NASA honlapja külön oldallal támogatja a fiatalokat a vízrakéta készítésében. További vízrakétás szervezetek: Water Rocket Achievement World Record Association *USWaterRockets AirCommandRockets RaketfuedRockets Tekintet (folyóirat) Tekintet : kulturális szemle. (Budapest, 1988—2008/1. sz.) HU ISSN 0238-7220 Története A Tekintet folyóirat az Eszperantó Magazin (1974-1976) és a Világ és Nyelv (1978-1987) utóda, a Tekintet Alapítvány adta ki. A Tekintet Alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke Juhász Ferenc költő. Valóságos elnök: Csák Gyula, tagok: Deák Gábor, Donáth László, Kocsis András Sándor, Orbán István, Ördögh Szilveszter volt. A lapot jegyezte Ördögh Szilveszter. 1988-ban kéthavonta, 1989-től évente tízszer jelent meg. Ördögh Szilveszter szerkesztette haláláig, 2007-ig. Munkatársai voltak: Apáthy Tóth Sándor, Bor Ambrus, Cs. Gelencsér Ildikó, Juhász István, Kiss Anna. 1993-tól a lap újra kéthavonta jelent meg, újabb munkatársak kapcsolódtak be a szerkesztésbe, írásba: Donáth László, Hubay Miklós, Orbán István. A lap főszerkesztője 2008-tól 2013-ig Hovanyecz László volt. Jelenleg a lap főszerkesztője Farkas László, művészeti szerkesztője Szemethy Imre. Az irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat esszéket, memoárokat, kritikákat, vitákat, helyzetelemzéseket, dokumentumokat is közöl. Szívesen fogadja a fiatal tehetséges kezdő költők, írók alkotásait is. A folyóirat állományadatai a SZTE Egyetemi Könyvtárban: 28.1988:1-6; 29.1989:1-10; 3.1990:1-8--5.1992:1-8; 6.1993:1-6--16.2003:1-6; 17.2004:1-6; 18.2005:1-6; 19.2006:1-6; 20.2007:1,2,3,4,5; 21.2008:1. Hannulik János Krizosztom Hannulik János Krizosztom (Predmér, 1745. július 22. – Nagykároly, 1816. szeptember 3.) piarista gimnáziumi igazgató. Élete Predméren született, Trencsén megyében, a keresztségben a Dániel nevet kapta. 1764. október 3-án lépett a rendbe Privigyén és 1765. november 17-én Rózsahegyen fogadalmat tett. 1767-ben a principisták és kisebb osztályok mestere volt Korponán, 1768–69-ben bölcseletet tanult Nagykárolyban; 1770–71-ben a gimnázium alsóbb osztályaiban tanított Máramarosszigeten, 1772–74-ben Nyitrán teológiát tanult és időközben, 1772. július 3-án áldozópappá szentelték föl. 1775-ben a poézis és szintaxis tanára volt Nyitrán, 1776-ban a retorika és poézis tanára Magyaróvárott. 1777-től 1780-ig ugyanaz Nagykárolyban; 1781-től 1784-ig ugyanott a bölcselet tanára, 1785-től 1789-ig a rendi növendékek igazgató tanára, 1790-ben a szónoklat tanára s hitszónok, 1791–92-ben ugyanaz és vicerektor, 1793-tól 1796-ig a logika és metafizika tanára, 1797–99-ben ugyanott vicerektor, 1800–1801-ben egyszersmind gimnáziumi igazgató, 1802-ben rektor és igazgató, 1803–1805-ben igazgató, 1806-tól 1810-ig a provinciális helyettese és igazgató; majd 1812-ben nyugalomba vonult. A piarista rend magyarországi testületének egyik legkiválóbb tagja volt. Jeles tehetségét a külföld is méltányolta, midőn a tudományos folyóiratokban elismeréssel írtak róla s több tudós társaság tagjai sorába választotta; így tagja volt a római szépirodalmi társaságnak Seralbus Erimanticus névvel, a svéd, a hessen-homburgi sat. németországi társulatnak is. Hazai tisztelői közt első helyen említendő Károlyi Antal gróf, aki baráti bizalmára méltatta s mecénasi kedvezéseivel halmozta el. Igen jeles tanár volt és klasszikus műveltségével, bölcseleti, történelmi és irodalomtörténeti előadásaival, megnyerő modorával kiválóan hatott az ifjúságra, a rend növendékeire s tanáraira. Nagyszámú latin lírai költeményei nemcsak Rómában és más olasz városokban, hanem Németországban, sőt az oroszoknál Szentpétervárott is figyelmet keltettek. Művei Selecta carmina, quae intra biennium typis vulgata sunt, quo M. Karolini docuit secundam classem gymnasii anno nempe: 1777 & 1778. (M.-Karolini). Versus lyrici ad solemnitatem consecrationis templi per exc. com. Ant. Károlyi honori St. Josephi Colasanctii erecti 1778. M.-Karolini. Molem funebrem supremo honori augustae Mariae Theresiae faciundo a provincia Szathmariensi excitatam explicuit, ornavitque inscriptionibus... Hely n. (1780.) Ode ad ill. dn. Josephum Ürményi... M.-Karolini, 1779. Carmen heroicum ad Jos. Ürményi. M.-Karolini, 1779. Lyricorum libri IV. M.-Karolini, 1780-81. Celebritas provinciae Bihariensis quum supremum eius moderatorem dnum Jos. Ürményi pro more, institutoque maiorum inauguraret nomine regio comes Anton. Károlyi a. 1782. die 15. junii, M.-Karolini. Ode exc. ill. ac rev. dno Ladislao comiti a Kollonich de Kollegrad de Zajugrotz episc. Varadiensi ad diem solemnem Karolini 27. Junii oblata 1783. A Seralbo Erimantico. M.-Karolini. Expositio tomp. philos, institutionum. M.-Karolini, 1783. Ode ad Com. Steph. Illésházy. M.-Karolini, 1783. Elegia ad instaurationem publicorum magistratuum, quam supremus provinciae Szathmariensis moderator comes Antonius Károlyi faciebat die XVI. Augusti a 1784. M.-Karolini. Oden hanc seren. ac belli pacisque artibus inclitae stirpi domus Guelphicae sacrat. Hely n., 1785. Ode exc. ac ill. dno Simoni e l. b. de Réva... comit. Ungvariensis supremi comitis... M.-Karolini oblata ad d. 24. Junii a. 1785. quo primum Szathmariensem provinciam suo pio munere accessit. Scripsit Seralbus Erimanticus. M.-Karolini. Elegia ad rev. dnum Michaelem Ambrosowsky canonicum Agriensem grandaeva aetate carmina elegantissime scribentem. A. 1785. Scripsit Seralbus E. M.-Karolini. Carmen extemporale ad rev. dn. Antonium Hartmann archidiaconum comitatuum Szathmár et Ugocsa canonice unitorum, dum ab exc. Agriensium antistite Carolo Esterházy canonici titularis honore cohonestaretur a. 1785. Offert Seralbus E. M.-Karolini. Epicedion in obitum dni Joannis Beőthy... quiomnium bonorum moerore e vivis ereptus est Varadini a. 1786. (M.-Karolini.) Elegia ad rev. dn. Franc. Eötvös... dum pro more institutoque vetere in munere parochi Felső-Banyensis collocaretur a. 1786. mense Jan. (M.-Karolini.) Elegia ad rev. dn. Nicolaum Edelspacher de Gyorok cum honore canonici titularis auctus rediret Agria mense Majo a. 1786. (M.-Karolini.) Elegia de excell. ac rev. dno Carolo e com. Eszterházy... (M.-Karolini.) 1786. Elegia ad rev. dnum Ant. Hartmann tit. canonicum Agriensem... cum in munere suo dnum Franc. Eötvös... sacrum curionem Felső-Banyensem legitime constabiliret a. 1786. (M.-Karolini.) Elegia rev. dno Jos. Téglásy praeposito S. Stephani de castro Agriensi cath. eccl. Agr. cant. & can. oblata... dum Felső-Bányám venisset a. 1786. m. Junio. Hely n. Respondet Hannulik Simonochiczio, postquam Elegiam ad doctiss. virum Georgium Tokody scriptam legerat. Hely n., 1786. Carmen ad adm. rev. dnum Joannem Prileczky, dum post exactos 50 sacerdotii annos pro usitato more sacra solemnia ageret ipsa dominicae resurrectionis celebritate Trenchinii in collegii piar. schol. annos natus 79. M.-Karolini, 1787. Antonio Hartmann archi-diacono comitatuum Szathmár et Ugocsa cathedr. ecclesiae Agriensis canonico et parocho Fényesiensi. Pestini, 1788. (Költ.) Ode ad exc. com. Ant. Károlyi dum a. 1788 post biennii absentiam Karolinum magno populi gaudio venit d. 20. Sept. M.-Karolini. Andreae C. Hadikio Hungaro caes. aug. supr. belliduci, quum in Ottomannos proficisceretur. Vindobonae, 1789. (Költ.) Genuina sensa boni patriae civis declamata coram exc. com. Ant. Károlyi supremo comite provinciae Szathmariensis... ad... instaurationem... die XIII. Apr. 1790. habitam... Debreczini. Ode ad libertatem hungaricam. Hely n. 1790. (Két kiadásban, egyik jegyzetekkel ellátva). Ode in tristissimum obitum exc. com. Ant. Károlyi facta... dum triduo exequiae celebrarentur 27. Sept. Kaplonini 28 & 29. Karolini 1791. Viennae. Ode de seren. regio principe archi-duce Austriae et regni Hung. palatino Alexandro Leopoldo et emin. s. r. i. principe Jos. e. com. de Batthyan primati regni Hungariae grammatophylacii instituti historico-diplomatici quod indefesso conatu Mart. Ggii Kovachich Budae XVII. Kal. Dec. a. 1793. civium gaudio apertum est. Pestini. Ode, de seren. regio haereditario principe archi duce Austriae et palatino Alexandro Leopoldo. Pestini, 1793. Ode ad ill. com. Josephum Károlyi dum supremi comitis provinciae Szathmár honore ornatus est. Pestini, 1793. Ode ad ill. com. Elisabetham Károlyi notam e com. Waldstein dum ad ill. com. Josephi Károlyi conjugis sui inaugurationem in munera supr. comitis provinciae Szathmariensis magno populi desiderio expectata venisset Carolinum mense Julio 1794. Debrecini. Elegia ad exc. com. Carolum Zichy de Vásonkő, dum inaugurationem supremi comitis prov. Szathmariensis ill. com. Jos. Károlyi praestaret Karolini die VII. Julii 1794. Pesthini. Ode seren. regio haered. principi, archi-duci Austriae Josepho, dum incliti regni Hungariae locumtenentis honorem adiret m. Sept. 1795. Pesthini. Laetitiam populi hungarici in adventu seren. principis archi-ducis Austriae Josephi locumtenentis regii discripsit d. 21. Sept. 1795. Pesthini. (Költ.) Illustr. doct. Bürkenstock auctori operis in quo aeternam memoriam Leopoldi Alexandri archi-ducis Austriae, Hungariae palatini infelici casu e vivis erepti regni ordinibus summis, imisque charissimi, eleganti, concinnaque, et ad lapides accomodata oratione latina commendavit a 1795. Pesthini. (Költ.) Augurium inclitae Arvensis provinciae, dum supremus eiusdem moderator designatus est d. com. Petrus de Réva... Posonii. (Költ.) Vota ad salutem pro diuturna incolumitate ser. principis archi-ducis Austriae Josephi, locumtenentis regii per Hungariam concepta ad diem ejus natalem IX. nominis vero XIX. mensis martii a. 1796. Hely n. Ode ad seren. regium principem archi-ducem Austriae regni Hungariae palatinum Josephum quum equestrem nobilium militiam ex inclitis comitatibus Marmaros, Beregh et Ugocsa, quae pro veteri instituto anno in hostem sumserat, magno vicinarum provinciarum confluxu lustraret, ad d. 20 et 21. Nov. Karolini 1797, Viennae, 1797. Ode de seren. regio pered. principe archi-duce Austriae et incl. regni Hung. palatino Alex. Leopoldo et... cardinali .. Jos. e com. de Batthyán primate regni Hung. grammatophylacii instituti historico-diplomatici quod indefesso conatu Mart. G. Kovachich Budae XVII. Kal. Dec. s. 1798. summo omnium honorum civium gaudio apertum est, maecenatibus munificentissimis. Pestini. Elegia ad restaurationem publicorum magistratuum. M.-Karolini, 1788. Ode, quam in communi ditionis Károlyianae laetitia scripsit. Viennae. 1798. Ode in obitum ill. com. Ignatii Lázár centurionis. Viennae, 1799. Rev. exc. ac ill. dno Josepho Fengler episcopo Jaurinensi... ad diem nominis ejus offert a. 1799. Hely n. Ode ad incl. Szathmariensis provinciae magistratum dum enim... cardinali... princ. Josepho e com. Batthyán primati regni Hung. e vivis erepto ad d. III. Febr. 1800. supremum honorem lug. moer. qui faceret M.-Karolini in templo piarum scholarum. Pesthini. Ode seren. regio haered. principi archi-duci Austriae et regni Hungariae palatino Josepho ac seren. caesar. principi Alexandrae felici hymenaeo conjunctis, et Budae inter laetitiam hungaricae nationis habitantibus sacrata mense Aprili anni 1800. Pesthini. Carmen ad ill. dnum Ladislaum Kőszeghy dum Csanadiensis dioecesis episcopus renunciatus est, quod devotissimo animo obtulit a. 1800. Temesvarini. Ode de exc. ac ill. comite Francisco Széchényi de Sárvári Felsővidék. Scripta... et oblata... m. dec. 1801. Pestini. Ode ad ill. ac rev. dnum Gabrielem Zerdahelyi, dum Neosoliensem episcopalum feliciter adiret. Pestini, 1801. Ode ad rev. dnum Augustinum Benedek cathedr. eccl. Vaciensis lectorem, et canonicum... a. 1802. Vacii. Eucharisticon ad inclytos status et ordines in comitiis Posonii congregatos quod institutum scholarum piarum regi apostolico commendandum censuerunt 1802. Pestini. (Függelékül: A kegyes oskoláknak hálaadatosságok az ország gyűlésének rendjeihez.) Ode ad exc. ac ill. dnum com. Josephum Eszterházy de Galantha dum commissarii regii potestate dignitati supr. ac perpetui comitis Beregiensis praeficeret V. kal. Jul. an. 1803. ill. dnum comitem Franc Schönborn. M.-Karolini. Ode ad exc. ac ill. dnum com. Jos. Eszterházy... dum intimi status consiliarii honore ornatus est 1803. Pesthini. Epicedi-m. ill. comiti Josepho Károlyi... comitatus Szathmariensis supr. comiti... ad justa funebria 28. Maji 1803. nomine collegii M.-Karolinensis scholarum piarum fundatori beneficentissimo, pii, gratique animi causa. Pesthini. (Ugyanez magyarúl: Gyászos tisztelet cz., melyet H. után Révay Miklós ford. Pesthini.) Elegia ad exc. ac ill. dnum Ladislaum l. b. Orczy... incl. com. Abaujvariensis supr. comitem, dum dno libero baroni Nicolao Vétsey supremi comitis provinciae Szathmariensis munus solemniter potestate regia comitteret M-Karolini 11. Oct. 1803. Pesthini, 1803. Ode ad Alexandrum russorum imperatorem, fama rerum praeclare gestarum imprimis promotione omnium scientiarum gloriosissimum, anno 1804 scripta. Pesthini. Ill. ac rev. dno Stephani l. b. Fischer de Nagy-Szalatnya... super Francisci I. Hung. regis providentia episcopatum Szathmár-Némethiensem erectum, sibique benignissime collatum, solemniter adeunti. Anno 1804. M.-Varadini. Elegia ad ill. ac rev. dnum Stephanum e. l. b. Fischer... dum recenter instituti episcopatus Szathmariensis praesul denominatus est mense Martio 1804. M.-Varadini. Francisco II. romanoram electo nunc primum Austriae haereditario imperatori optimo maximoque regi hungarorum apostolico. Nomine instituti sui schol. piar. Hungariae a. 1804. M.-Varadini. (Költ.) Seren. archi-duci Austriae et regni Hungariae Palatino Josepho perlustratis pluribus Trans-Tibiscus provinciis nominatim Szathmariensi Budam reduci mense Aug. 1805. M.-Varadini. (Költ.) Ob relevatum salutari arte valetudinem viro erud. Josepho Szombathy gratitudinis ergo a. 1806. M.-Varadini. (Költ.) Advenienti Vacium seren. archi-duci Carolo eius dioecesis denominato episcopo provincia hungarica piarum scholarum a. 1807. M.-Varadini. (Költ.) Ill. dno Ioanni Somogyi de Medgyes... grati patres piarum scholar. prov. hungaricae. A. 1807. m. Oct. M.-Varadini. (Költ.) Francisco I. potentissimo Austriae imperatori et regi apostolico Hungariae in pias scholas collatione custodiatus Albensis munificentissimo nomine instituti provinciae Hungariae in grati animi testimonium a. 1807. devotissime dicata. M.-Varadini. (Költ.) Seren. ac rev. Hungariae et Bohemiae reg. haered. principi, et... domino Carolo Ambrosio archi-episcopo Strigoniensi, ... nomine provinciae Hungariae piarum scholarum ... devote oblata ad Diem 17. Augusti Anni 1808. Pesthini. Online Ad exc. ac rev. dnum Stephanum e. l. b. Fischer... dum archi-episcopum Agriensem et comitatuum Heves ac Ext. Szolnok art. unit. perpetui supremi comitis munus adiret die 16. Febr. 1808. nomine provinciae hung. piarum scholarum. M.-Varadini. (Költ.) Illustr. ac rev. d. Paulo Rosos dum epp. Veszpremiensem solemniter adiret 1808. M.-Varadini. Ill. ac magn. duo Ludovico Rhédei... incl. comit. Bihariensis officii supremi comitis administratori dum munus hoc die 28. Mart. 1808 solemniter adiret. M.-Varadini. (Költ.) Illustr. ac rev. dno Alexandro Alagovits episcopo Rosonensi... nomine prov. Hung. piarum scholarum. Pestini, 1809. (Költ.) Illustr. ac rev. dno Georgio Kurbélyi episcopo Veszprimiensi, nomine prov. Hung. schol. piarum. Pestini, 1809. (Költ.) Exc. ac ill. dno Andreae Semsey, comit. Abaujvár supr. comiti, dum a personalis praesentiae regiae locumtenentis munere ad alios illustres honores Viennam designatus, non multo post Budam revertebatur aerarii regii praeses futurus. Pestini, 1809. Ode ill. ac rev. dno Alex. Rudnay... dum ad exc. cancell. hungarico aulicam honore referendarii ornaretur oblata, nomine provinciae Hung. piarum scholarum. Pestini, 1809. Selecta latini sermonis exemplaria e scriptoribus probatissimis excerpta in usum primae humanitatis scholae per regnum Hungariae et adnexarum provinciarum. In usum secundae humanitatis scholae. Budae, 1809. Ugyanaz.... In usum quartae grammaticae Budae, 1810. Kéziratban Misso libro ad Emericum Kreskay respondet Seralbus Erimant.; Oden hanc seren. ac belli pacisquae artibus inclitae stirpi donus Guelphicae sacrat; Ode ad Stephanum Szablik e scholis piis, directorem local. gymn. majoris, quod Szegedini est, qui primus in Hungaria felicissimo successu tam Pestini a. 1784., quam Varadini a. 1785. mense octobri globum aërostaticum in altum dimisit. Költeményeinek összegyűjtésére biztatta Denis Mihály, ki azok kiadatását is kilátásba helyezte; Hannulik ezen gyűjteményt Bécsbe felküldötte; azonban midőn ez odaérkezett, Denis a ravatalon feküdt és így a kiadás elmaradt. Latin levelei Révai Miklóshoz, Nagy-Károly 1793. júl. 4., 1794. ápr. 9. és hely n. 1803. máj. 25. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában). Piszke vasútállomás Piszke vasútállomás egy Komárom-Esztergom megyei vasútállomás, Lábatlan városában, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Lábatlan vasútállomás Süttő vasútállomás Crăcăoani Crăcăoani (magyarul: Krakován) település Romániában, Moldvában, Neamț megyében. Fekvése A DN 15C út mellett, a Crăcău patak mellett, Dobreni után fekvő település. Leírása A településen és környékén szétszórtan épült, jellegzetes moldvai stílusú házak találhatók, melyeket részben kőből és téglából és részben fából építettek. Festett külső falukat és homlokzatukat változatos minták díszítik. A vidék híres szép népviseletéről is. Samuel és Deanna Campbell Samuel és Deanna Campbell az Odaát (Supernatural) című televízióssorozat kitalált szereplői, akiket Mitch Pileggi és Allison Hossack alakít. Samu és Deanna a sorozat mellékszereplői. Háttér Samuel és Deanna egy házaspár, a kansasi Lawrence-ben laknak, van egy lányuk, Mary, akivel együtt titokban természetfeletti lényekre vadásznak. 4. évad Samuel és Deanna az évad elején tűnik fel, amikor is sosem látott unokájukat, Deant egy Castiel nevű angyal visszaküldi az 1973-as Lawrence-be, ahol a fiú találkozik akkori apjával, anyjával, illetve annak szüleivel. Dean nem árulja el senkinek, ki is ő valójában, mogorva nagyapjával és nagyanyjával közelebbről is megismerkedik, majd megtudja róluk, hogy valójában természetfeletti lényekre vadásznak. Időközben rájönnek, hogy Mary leendő gyilkosa, Azazel a környéken ólálkodik, így Dean, Sam és Deanna megpróbálnak csapdát állítani neki, ám ez fordítva sül el: a démon megszállja Samet, megöli annak feleségét, később pedig Johnt is, ám mikor szembekerül a Coltot birtokló Deannel, elhagyja a férfi testét, aki ezután azonnal meghal. Ador Ador település Spanyolországban, Valencia tartományban. Ador Alfauir, Castellonet de la Conquesta, Gandia, Llutxent, Palma de Gandía, Potries, Rótova és Villalonga községekkel határos. Lakosainak száma 1400 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jaucímvóng Jaucímvóng (kínaiul: ����, népszerű átírással: Yau Tsim Mong) Hongkong egyik kerülete, mely Kaulung (Kowloon) városrészhez tartozik. Látnivalói Jelentős negyedei Vóngkók (Wong Kok) és Címszácöü (Tsim Sha Tsui), melyek üzleti és pénzügyi központként is funkcionálnak. Jaucímvóng (Yau Tsim Mong) egyúttal népszerű bevásárló- és szórakoztató negyed is, szállodákkal, éttermekkel, bevásárlóközpontokkal; a turisták kedvelt helye. Itt található a Természettudományi Múzeum, az Űrkutatási Múzeum, a Történelmi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Hongkongi Kulturális Központ és a Hong Kong Coliseum stadion. 5179 Takeshima Az 5179 Takeshima (ideiglenes jelöléssel 1989 EO1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tsutomu Seki fedezte fel 1989. március 1-jén. 9117 Aude A 9117 Aude (ideiglenes jelöléssel 1997 FR1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. D. Morata és S. Morata fedezték fel 1997. március 27-én. Montederramo Montederramo település Spanyolországban, Ourense tartományban. Montederramo Castro Caldelas, Chandrexa de Queixa, Laza, Vilar de Barrio, Maceda, Xunqueira de Espadanedo, Parada de Sil és A Teixeira községekkel határos. Lakosainak száma 760 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: II. János Ádám liechtensteini herceg II. János Ádám, teljes nevén németül: Johannes Adam Ferdinand Alois Josef Maria Marko d’Aviano Pius von und zu Liechtenstein (Zürich, 1945. február 14. –) a Liechtensteini Hercegség uralkodó fejedelme, Troppau és Jägerndorf hercege, Reitberg grófja. II. Ferenc József herceg (1906–1989) és Georgina hercegné (1921–1989) fia. Öt testvérével együtt a vaduzi fejedelmi várban nőtt fel. Egy helyi általános iskolába járt, s csatlakozott a vaduzi cserkészcsapathoz. 1956-tól a bécsi Schottengymnasium tanulója volt, mint azelőtt az apja. 1960-ban átkerült a zuozi Gymnasiumba, ahol svájci és német diplomát szerzett 1965-ben. Ezután gyakornokként dolgozott egy londoni bankban, majd megkezdte üzleti és gazdasági tanulmányait a Sankt Gallen-i Egyetemen, ahol 1969-ben diplomázott. Jelenleg Európa egyik leggazdagabb embere. A trónt apja halálakor örökölte 1989-ben. Uralkodói jogállása A liechtensteini hercegnek széles körű hatalmat biztosít a 2003-ban megtartott népszavazás, amivel jóváhagyták a herceg által kezdeményezett alkotmánymódosítást. Mindezek ellenére az új jogelosztásban a hercegnek már nincs joga megvétózni az elfogadott törvényeket. Ezen kívül itt döntöttek arról, ha valamelyik körzet ki akar válni az államból, akkor ezt megteheti. A herceg bejelentette, ha a referendumon feltett kérdések elbuknak, családjával Ausztriába költözik. Az ellenzéki Mario Frick volt miniszterelnök ellenkezése ellenére a feltett kérdések mindegyikére igent mondott a lakosság. 2004. augusztus 15-én a mindennapi ügyek intézésének a jogát átruházta fiára, Alajos liechtensteini régenshercegre, azonban János Ádám maradt az államfő. Személyes vagyona János Ádámé az LGT bankcsoport, valamint személyes vagyona 2 milliárd font. Kiterjedt művészeti gyűjteménnyel rendelkezik, ennek egy részét rendszeresen kiállítják Vaduzban és Bécsben. Magánélete János Ádám anyanyelve a német, de folyékonyan beszél angolul, franciául és olaszul. 1967. július 30-án elvette Marie Aglaë Kinsky von Wchinitz und Tettau grófnőt. Gyermekeik: Alajos herceg, trónörökös ( 1968 . június 11. –) Maximilian Nikolaus Maria ( 1969 . május 16. –) Constantin Ferdinand Maria ( 1972 . március 15. –) Tatjana Nora Maria ( 1973 . április 10. –) A herceg a K.D.St.V. Nordgau Prag Stüttgart, egy katolikus tanulókból álló egyesület tiszteletbeli, valamint a Cartellverband der katholischen deutschen Studentenverbindungen rendes tagja. Tim Treude Tim Treude (1990. január 28. –) német labdarúgó, a Borussia Dortmund II középpályása. 2009-es WTCC spanyol nagydíj A 2009-es WTCC spanyol nagydíj volt a 2009-es túraautó-világbajnokság ötödik fordulója. 2009. május 31-én rendezték meg a Circuit Ricardo Tormo-n, Spanyolországban. Kansas City Chiefs A Kansas City Chiefs egy profi amerikai futball-csapat, a Missouri állambeli Kansas Cityben székelnek. Az AFC nyugati divíziójában játszanak az Nemzeti Futball-ligában. Eredetileg Dallas Texansnak hívták a csapatot, melyet az AFCE egyik prominens személyisége, Lamar Hunt alapított 1960-ban. 1963-ban a csapat átkerült Kansas Citybe és átnevezték Kansas City Chiefsnek. A csapat hivatalos, teljes neve Kansas City Chiefs Football Club, Inc., a Forbes-listán 1 milliárd dollár tőkével jegyzik. 1960-tól 1969-ig a csapat három ligakupát nyert az AFL-ben (1962, 1966, 1969), és minden idők legjobb AFL-rekordjait (92–50–5) tartották. A Chies a New York Jets mögött a második olyan AFC-ligás csapat volt, amelyik világbajnok lett, mikor az AFL-NFL világbajnokságon legyőzte a Minnesota Vikings csapatát a IV. Super Bowlon. A csapat 1970. január 11-én kivívott győzelme a mai napig a csapat egyetlen bajnoki győzelme volt. A Chiefs a Green Bay Packers mögött a második olyan csapat volt, amelyik egynél több Superbowlon szerepelt, és ők voltak az első olyan csapat, melyek két külön évtizedben is szerepeltek a bajnokságban. Története 1959-ben Lamart Hunt tárgyalásokat folytatott arról, hogy egy profi amerikai futball-ligát alapíthasson, amely méltó ellenfele lehet a Nemzeti Futball-ligának. Miután nem sikerült az NFL-ben szereplő Chicago Cardinals csapatát áttenni szölővárosába, Dallasba, Hunt elment az NFL-hez és kérvényezte, hogy csapatot alapíthasson Dallasban. Az NFL elutasított, így Hunt 1960-ban megalapította az Amerikai Futball-ligát és a saját csapatát, a Dallas Texanst. A Texans csapata az NFL-ben játszó Dallas Cowboys csapatával három éven át közösen osztozott a Cotton Bowl stadionjával. Míg a Cowboysok csapat átlagosan 24 500 pontot szerzett évente a Cotton Bowlban, a Texans csapata kevesebb figyelmet kapott, a liga kevésbé ismertsége miatt is. A harmadik évadban a csapat a Houston Oilers csapatával mérkőzhetett meg, amelyek az ABC csatorna is közvetített. Azon a meccsen a Texans két hosszabbítás után 20-17-re legyőzte a Houstont. A meccse 77 perc 54 másodpercig tartott, így ez a bajnokság valaha volt leghosszabb meccse. Bár a két dallasi csapata sikeres volt, a város nem bírt el két profi amerikai futball-csapatot. Hunt elkezdett azon gondolkodni, hogy a csapatát Atlantába vagy Miamiba költözteti át az 1963-as évadra. Kansas City polgármestere, Harold Roe Bartle felajánlotta Huntnak, hogy költöztesse csapatát a városába. A csapata a kansasi Municipal Stadiumot kapta meg. Hunt 1963. május 22-én beleegyezett az átköltöztetésbe és május 26-án a csapatot átnevezték a Kansas City Chiefs névre. Hunt és a vezetőedző, Hank Stram úgy tervezte, hogy meghagyja a Texans nevet, de a rajongók szavazatai alapján a Chiefs név lett elfogadva, ami a polgármester beceneve is volt. 4866 javaslat érkezett a szavazásra, amelyen 1020 nevet javasoltak a csapatnak, köztük 42 javasolta a Chiefs nevet. A másik két leginkább javasolt név a Mules és a Royals volt. A Kansas City Chiefs az AFL-liga egyik legerősebb csapata lett a legtöbb playoff-szerepléssel (az Oakland Raiders csapatával együtt) és a legtöbb AFL-győzelemmel (három győzelem). A csapat tulajdonosa az AFL-liga egyik vezetőjeként az NFL vezetőivel sikeresen tárgyalt, és 1967-től a két liga legjobb csapatai versenghettek egymással. Ezt az összecsapást hívják Super Bowlnak, amit az akkori idők kedvenc gyerekjátékáról, a pörgettyűről (bouncy bowl) nevezett el. Bár az első évben még AFL-NFL világbajnokságnak hívták, a következő években a Superbowl név terjedt el. Mez és logó Amikor a Texans 1960-ban elkezdett játszani, a csapat logója Texas csillagát tartalmazta fehér színben, és egy kis sárga csillag mutatta rajta Dallas elhelyezkedését. Eredetileg Hunt a kolumbiakék és narancssárga színeket választotta a mez színeinek, de Bud Adams saját csapata, a Houston Oilers színeit választotta. Hunt végül a vörös és arany színek mellett döntött, ez a színösszeállítás a csapat Kansas Citybe való költözése után is megmaradt. A csapat sisakján látható Texas állam le lett cserélve egy nyílhegyre, amit eredileg maga Hunt vázolt fel egy szalvétára. Hunt ötlete az egybefolyó KC betűkről a San Francisco 49ers csapat sisakján látható SF-ből ered. 1960 és 1973 között a Chiefs sisakjának az eleje szürke volt, 1974-ben ezt fehérre változtatták. A Chiefs meze a vörös sisakból, vörös vagy fehér felsőből és azon az ellenkező színű betűvel írt nevekből, számokból állt. Ehhez tartozott még egy fehér színű nadrág, melyet 1960 és 1967, valamint 1989 és 1999 között használtak. 2006-tól kezdve egy tetőtől talpig fehér mezt vezettek be. Szkilla (keresztnév) A Szkilla a görög mitológiai Szkülla névből ered, a jelentése ismeretlen. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok június 15. június 19. Örvös ricsóka A örvös ricsóka (Eurylaimus ochromalus) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a ricsókafélék (Eurylaimidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar és Thaiföld területén honos. Síkvidéki esőerdők, tőzeg- és mocsári erdők lakója. Szingapúrban egyes területekről már eltűnt. Alfajai Eurylaimus ochromalus ochromalus Eurylaimus ochromalus mecistus Eurylaimus ochromalus kalamantan Megjelenése Testhossza 13,5–15 centiméter, testtömege 31–39 gramm. Feje, szárnya és farka fekete. Szárnyán és a tollán sárga sáv található, farka fehér foltos. Életmódja Rovarevő, gyümölcsöt keveset eszik. Szaporodása Költési ideje február és október között van, a fészekben 2–3 tojás található. Sarki rája A sarki rája (Amblyraja hyperborea) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a rájaalakúak (Rajiformes) rendjébe, ezen belül a valódi rájafélék (Rajidae) családjába tartozó faj. Elterjedése A sarki rája a hideg, északi vizek lakója. Előfordul a Jeges-tengerben, az Észak-Európa és Kanada környéki tengerekben, de délen, Új-Zéland és az Antarktisz körüli vizekben is élhet. Legtöbbször a tengerfenéken vadászik. Megjelenése A sarki rája elérheti az egy métert is. Teste az oldalúszókkal együtt csaknem szabályos rombusz alakú. Tüskékkel gazdagított farokúszója két oldalán egy-egy lebeny található. Háta szürkésbarna nagy, sötét színű foltokkal. Fehér hasa sötéten pettyezett. Életmódja és szaporodása A sarki rája többnyire férgekkel és kisebb halakkal táplálkozik, de szükség esetén a tengerfenéken élő többi kisebb állat is a zsákmányául eshet. Tojásrakó (ovoparia), petetokkal körülvett ikrái elérhetik a 6-8 centimétert is. Rokon fajok A sarki rája legközelebbi rokonai az Amblyraja nem másik kilenc faja, például a Amblyraja radiata, avagy a csillagrája. Gare de Lille-Saint-Sauveur Gare de Lille-Saint-Sauveur vasútállomás Franciaországban, Lille településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lille-Saint-Sauveur-Lille-Port-Vauban-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Csomós harangvirág A csomós harangvirág (Campanula glomerata) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó évelő faj. Elterjedése Európa nagy részén megtalálható, Magyarországon elég gyakori, a szárazabb gyepeket, tölgyeseket kedveli. Megjelenése Legfeljebb 60 cm magas, általában szőrös növény. A virágok viszonylag kicsik, legfeljebb 20 mm hosszúak, a szár csúcsán, vagy az alatt csomókban ülnek, színük ibolyás, olykor fehér (C. glomerata f. alba). A virágcsomók tövén széles vállú murvalevél van. A tőlevelek szíves vállúak, hosszú nyelűek, a szélük csipkés. Alfajai Campanula glomerata subsp. caucasica (Trautv.) Ogan. Campanula glomerata subsp. cervicarioides (Schult.) Arcang. Campanula glomerata subsp. elliptica (Kit. ex Schult.) Kirschl. - a virágzat sokvirágú fejecske, a levélfonák pelyhes, vagy kopasz. A Bakonyban fordul elő. Campanula glomerata subsp. farinosa (Rochel ex Besser) Kirschl. - a virágzat fejecske, a levélfonák szörkén molyhos. A Magyar-középhegységben , a Dél-Dunántúlon és a Kisalföldön fordul elő. Campanula glomerata subsp. glomerata - az egész növény pelyhes, szőrös, a virágzat megszakított, többágú. A Magyar-középhegységben és a Dunántúlon gyakoribb, az Alföldön ritkább. Campanula glomerata subsp. hispida (Witasek) Hayek Campanula glomerata subsp. oblongifolia (K.Koch) Fed. Campanula glomerata subsp. oblongifolioides (Galushko) Ogan. Campanula glomerata subsp. panjutinii (Kolak.) Victorov Campanula glomerata subsp. serotina (Wettst.) O.Schwarz Campanula glomerata subsp. speciosa (Hornem. ex Spreng.) Domin Campanula glomerata subsp. subcapitata (Popov) Fed. Campanula glomerata subsp. symphytifolia (Albov) Ogan. Életmódja A virágzási ideje Magyarországon júniustól egészen novemberig tart. Liták A Liták a könyörgés istennői a görög mitológiában. Történetük A Liták Zeusz és Erisz nászából születtek, akárcsak nővérük, Até. Történt egyszer, hogy Até, aki az ámítás és rontás istennője, elvakulttá tette apját, Zeuszt, aki nagyon felháborodott a történteken, és úgy megharagudott a lányára, hogy lehajította az Olümposzról. Miközben zuhant, Até próbált megkapaszkodni valamiben, ám csak saját nővérei kezét tudta megfogni, így magával rántotta őket a földre. A Liták súlyosan megsérültek, rosszabb lett a látásuk, és sánták lettek. Miután nővérük leért a földre, elfutott, mindenhol rontást hagyva maga után. A Liták gyenge látásuk, és esetlen járásuk miatt lassabbak a nővérüknél, de mindenhová próbálják követni őt, enyhülést hozva az embereknek. Érdekességek Pontos számukat nem tudni. Több feltételezés is van, mi miatt ők a könyörgés istennői. Az első és valószínűbb opció az, hogy ők oda mennek, ahol kérlelést hallanak, tehát ahol valószínűleg már járt a testvérük. A második, hogy ők könyörögnek a többi istennek, hogy segítsenek a látásukon, hogy könnyebben követhessék Atét. Amberg (Unterallgäu) Amberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 994 fő (1987. május 25.). II. Kallixtusz pápa II. Kallixtusz (latin alakban Callixtus), (Quingey, 1050/1060 körül – Róma, 1124. december 13.) néven lépett Szent Péter örökébe a római katolikus egyház 162. pápája. Az invesztitúraharcok egyik legjelentősebb figurájaként vonult be a történelembe. A VII. Gergely pontifikátusa óta húzódó hatalmi harcok Róma és a császárság között Kallixtusz uralma alatt végre megoldódni látszottak. Az elsőrangú kapcsolatokkal és kifinomult diplomáciai érzékkel rendelkező egyházfő 1122-ben megállapodott V. Henrik császárral a wormsi konkordátumban, és ezzel véget vetett a két hatalom küzdelmének. Egy burgund herceg Eredetileg Guy de Bourgogne avagy Burgundi Guido néven született bizonytalan időpontban Burgundia leghatalmasabb családjában. I. Vilmos, Burgundia grófjának gyermeke, így apai ágon az igen befolyásos burgund család rokona, míg édesanyja révén a normandiai hercegek leszármazottja. A kis herceg rokoni kapcsolatban állt a legtöbb európai udvarral, amelyek közül Franciaország, Dánia, Anglia és Kasztília volt a legkiemelkedőbb. Családja tetemes birtokai mellett testvéreit is Franciaország és Kasztília leghatalmasabb urai között tudták. Nyolc testvére közül ketten választották a papi pályát, míg a többiek igen befolyásos párt választhattak házastársul. Guido a család szigorú követleményei szerint kolostorban nevelkedett. Itt döntötte el már igen fiatalon, hogy az Úr szolgálatába áll. Egyházi pályája Guido igen kiváló növendék volt, és nem csupán családi kapcsolatainak köszönhette, hogy 1088-ban Vienne érseke lett, míg bátyja, Hugó Besançon érseke volt. A Francia Királyság egyik legtörekvőbb klerikusa volt, aki a gregorián reformok legvehemensebb védelmezői közé tartozott. Igyekvő munkája miatt II. Paszkál pápa az ország pápai legátusának nevezte ki Guido-t. A francia egyházi reform vezető alakjává vált, ezért nem is csoda, hogy az 1111-ben megkötött sutri egyezményt elítélte, amelyben V. Henrik császár rábírta Paszkált, hogy ismerje el annak invesztitúrajogát. II. Paszkál tettére Európa-szerte felháborodott a klérus, így Franciaországban is elítélték a sutri zsinat fejleményeit. A pápa elleni mozgalmak élére Guido állt. Nagy szerepet vállalt az 1112-es lateráni zsinat összehívásában, ahol Paszkál elismerte, hogy a császár erőszakolta ki tőle a sutri egyezményt, amelyet ekkor semmissé nyilvánítottak. Guido hazatérte után azonnal zsinatra hívta össze a burgundiai és francia klérust Vienne-ba, hogy megerősítsék Paszkál lateráni döntéseit, és kiátkozzák V. Henriket, amiért erőszakot mert alkalmazni a pápával szemben. Paszkál később bíborossá szentelte fel, noha Guido gyakran bírálta megengedő retorikáját V. Henrikkel szemben. 1118-ban meghalt a pápa, és a helyét betöltő idős, II. Geláz csak úgy tudta megőrizni trónját, hogy elmenekült Rómából. V. Henrik pedig ellenpápát állított fel Gelázzal szemben, VIII. Gergely néven. Az egyházi átok, és a fenyegetőzés nem sokat használt a császár ellen, így a pápa végül kénytelen volt Franciaországba menekülni, ahol 1119. január 29-én meghalt a clunyi kolostorban. Guido a halálos ágya mellett volt ekkor, és a klérus ott választotta meg őt, ahonnan a reformok is fakadtak. 1119. február 2-án, négy nappal azután, hogy a kolostorban a klérus őt választotta meg egyházfőnek, II. Kallixtusz néven pápának koronázták meg Vienne városában. Pápaként egy nehéz időszakban Reményteljes indulás A szokatlan módon Itálián kívül a pápai trónra emelt Kallixtuszt egész Európában üdvözölték. A korabeli történetírók kiemelték, hogy Kallixtusz kiváló kapcsolatai végre alkalmat nyithatnak a régóta húzódó invesztitúraküzdelmek lezárására. Erre főként az adott alapot, hogy Kallixtusz a Német-római Birodalom számos nagyhatalmú urának rokona volt. A német hercegek és a diplomáciai nyomás V. Henriket is cselekvésre késztette. Miután Kallixtusz Franciaországban koronázása után beszédet tartott arról, hogy hogyan képzeli el az egyház irányítását, mindenkinek világos volt, hogy Kallixtusz erősen ragaszkodik a gregorián reformokhoz, és az invesztitúrát sem akarja átengedni a császárnak. Egyben azt is jelezte, hogy békés tárgyalások útján szeretné rendezni Henrikkel a problémákat. A császár Strasbourgban fogadta a pápa követeit, ahol Henrik kijelentette, hogy nem szándékozik a béke útjába állni, ezért azonnal megvonja támogatását VIII. Gergely ellenpápától. A találkozón megállapodtak abban is, hogy a Reims városához közeli Mousson-kastélyban személyesen találkozik majd az egyházfő és a császár, ahol a tárgyalásokat magasabb fokon fogják folytatni. Eközben Kallixtusz 1119. június 8-án Toulouseban zsinatot hívott össze, ahol a francia klérus támogatását kérte az invesztitúratárgyalásokon, és egyúttal kihirdette az októberre összehívandó reimsi zsinatot. Ez még elődje tervei között is szerepelt. A zsinaton közel négyszáz püspök és apát jelent meg, valamint VI. Lajos, francia király és a legtöbb francia nemes is jelen volt a reimsi gyűlésen. Kallixtusz beszámolt a pápai követek és Henrik strasbourgi találkozójáról. Később a megbeszélt időpontban a Mousson-palotához igyekezett, ahová Henrik már egy nappal korábban megérkezett. A császár azonban megszegte ígéretét, és nem szűk kíséretével érkezett a palotához, hanem egy harmincezres sereggel. A pápa a nagy hadat meglátva megijedt Henrik szándékaitól, és visszafordult Reimsba. Kallixtusz aggodalmai nem nélkülöztek minden alapot, ugyanis Henrik valóban erővel akarta kényszeríteni az egyházfőt egy hasonló bulla kiadására, mint amilyen az 1111-es sutri egyezmény volt. Kallixtusz visszatért Reimsba, és mivel félt attól, hogy a császár beleavatkozik a zsinat menetébe, megsürgette a gyűlés döntéshozatalát. Alig egy napon belül a francia klérus és a francia nemesség, az uralkodóval együtt elfogadta az egyházi fegyelemről szóló kánoni törvényeket. Eszerint az egyház tiltotta a papok nősülését, a buja magatartást és a szimóniát. A laikus invesztitúra jogát is elítélte a pápa, amelybe VI. Lajos beleegyezett. A zsinat záró akkordjai Henrikről szóltak, ugyanis Kallixtusz egyházi átokkal sújtotta a császárt és az ellenpápát október 30-án. Reimsból Kallixtusz Rómába indult, de még indulása előtt megpróbált közvetíteni I. Henrik, angol király és testvére, II. Róbert, normandiai herceg között. A testvérek a trón jogosságán szálltak egymással harcba, és Kallixtusznak sem sikerült békét teremtenie köztük. Rend Itáliában A francia honban megválasztott és felszentelt pápa egyik legfőbb célja volt visszatérni Rómába, és a hajdani Pápai Állam területét újra befolyása alá vonni. A reimsi zsinat után néhány hónappal Kallixtusz Itáliába indult, hogy érvényt szerezzen jogainak. Róma városát akkoriban VIII. Gergely ellenpápa és a császárpárti nemesek tartották kezükben. Itália északi részén pedig a német sereg helyőrségei uralkodtak. A pápa érkezésének híre azonban lángba borította Itáliát, és mivel Henrik sem akart Kallixtusz útjába kerülni, a német nyomás alól hamar felszabadultak a pápai birtokok. Nem volt ez másként Rómában sem, ahol a tömeg zúgolódni kezdett Gergely ellen. Kallixtusz közeledése miatt Gergely kénytelen volt elmenekülni a városból Sutri erődjébe. 1120 elején pápaként először érkezett meg Kallixtusz Rómába, ahol a tömeg kitörő örömmel üdvözölte. A harcot a pápa végleg le akarta zárni, ezért a normann hercegekhez fordult segítségért, amit hamarosan meg is kapott. A pápa serege 1121-ben nyolc napi ostrom után elfogta VIII. Gergelyt, akit Rómában elítéltek, majd a normannok kezére adtak. Így Gergelyt egyik börtönéből a másikba hurcolták, míg végül Salernóban meghalt. Miután az ellenpápa fenyegetése megszűnt Kallixtusz a dél-itáliai hercegek segítségével a császárpárti Cenzio Frangipani seregei ellen fordult, és győzött. 1122-re helyreállt a rend Itáliában. A wormsi konkordátum Az európai politika egyik legmeghatározóbb alakjává lett Kallixtusz itáliai hatalmát megszilárdítva, megfelelő háttérrel vágott neki az invesztitúra kérdésének lezárásához. Az egyházfő pontifikátusának legfontosabb mozzanata volt, amikor követein keresztül felvette a kapcsolatot V. Henrik császárral. A német-római uralkodó hajlandó volt a tárgyalások újrakezdésére, de kifejezte aggodalmát a pápának az invesztitúra elvesztése miatt. Henrik úgy vélte, hogy amit a gregorián reformok követelnek tőle az veszélyezteti a birodalom békéjét, ráadásul több nagyhatalmú barátját kellene megfosztania méltóságától. Kallixtusz átgondolta Henrik kéréseit, és három bíborost küldött vissza Németországba, hogy tárgyaljanak a kérdésről. A konkordátum alapjait a magas rangú pápai és császári követek Würzburgban vetették meg. Eszerint a pápának ki kell hirdetnie a treuga Dei-t, azaz az Isten békéjét a császár és a lázongó alattvalók között. Ez biztosította Henrik uralmának zavartalanságát. Másrészt a pápai követek követelték az egyházi birtokok szabad használatát, a korábban a császár ellen fordult német nemesek sértetlenségét és a mihamarabbi békét Róma és a császári udvar között. A würzburgi fejlemények Henriknek és Kallixtusznak is megfeleltek, így a pápa Ostiai Lambert bíboros kíséretében útra kelt a Worms városába összehívott zsinatra. A zsinat 1122. szeptember 8-án kezdődött és szeptember 23-án ért véget a wormsi konkordátum megszületésével, amelyet a pápai krónikások gyakran Pactum Calixtinum néven említenek. A konkordátumban V. Henrik lemondott a gyűrűvel és a pásztorbottal történő invesztitúráról, és garantálta a püspökválasztás szabadságát. Viszont a wormsi zsinat elismerte a császár jogát a jogarral történő beiktatásra, amely a hűbérbirtokot jelképezte. Ezen felül a főpapok megválasztása csak a császár vagy megbízottja jelenlétében történhetett, és amennyiben a klérus nem tudott dönteni, a császárnak joga volt az adott egyházmegye főpapjainak tanácsát meghallgatva választani. A császári beiktatást is szabályozták. Németországban a felszentelés előtt történhetett, míg Burgundiában és Itáliában a ceremónia után. A Pápai Állam területén pedig egyedül az egyházfő joga volt az invesztitúra. A konkordátum lezárta az évek óta húzódó invesztitúraharcokat, úgy hogy a császár is megtarthatta ellenőrző szerepét a német klérus megválasztásában, míg Kallixtusznak sikerült kiharcolnia Itália és Burgundia függetlenségét. A wormsi egyezmény volt az előfutára a világi berendezkedésű állam kialakulásának. Az első egyetemes zsinat a Lateránban A wormsi konkordátum megszületése után Kallixtusz egyetemes zsinatot hívott össze a Lateránban. Az első lateráni zsinat a konkordátum fejleményeinek széles körű egyházi elfogadását szolgálta. Kallixtusz már a konkordátum megszületése után, 1122 decemberében meghirdette a zsinatot, amely 1123. március 18-án zárult le. A zsinat a korábbi egyetemes zsinatokhoz képest kevesebb vitával járt, és inkább csak reprezentatív jelleget öltött. Európa minden tájáról érkeztek Rómába, így közel háromszáz püspök és hatszáz apát fogadta el a wormsi konkordátum szövegét, és végre a valóságban is alkalmazhatták a laikus invesztitúra tilalmát. Emellett a pápa kiemelte a cölibátus betartását, a szimónia és az egyházi bujálkodás tilalmát. Az egyházfegyelmi kérdéseket ekkor vették először ilyen széles körben a kánoni jogok közé. Az egyetemes zsinat megállapodott abban, hogy a treuga Dei megsértőit egyházi átokkal sújtják, úgy mint a templomfosztogatókat és az egyházi iratok hamisítóit. Pontosították a püspöki hatalom körvonalait a szerzetesrendek kapcsán, de a világi klérussal kapcsolatban is. A szerzetesrendek önállósága ekkor is növekedett. Végül a zsinat magasztalta a kereszteseket és azok lelki üdvét, valamint bűneik bocsánatát kérték a világi hatalmaktól. Pontifikátusának utolsó felvonása Kallixtusz kiváló családi kapcsolatai mellett sok másnak is köszönhette sikeres pontifikátusát. A történelem az ő nevét egybekötötte az egyház győzelmével, a béke iránti politikával és diplomáciával. De a wormsi konkordátum minden fejleményének lezárása után a pápa nem feledkezett meg azokról, akiknek nagy részük volt sikerében. Ezek között volt Itália népe és városai. Kallixtusz az invesztitúraharcok elülte után békét és rendet garantált a VII. Gergely pápa fellépése óta hadszíntérré vált Itáliának. Több templomot építtetett, adományokat gyűjtött a nincsteleneknek. Megtörte a Campagna vidékén zsarnokoskodó hercegek hatalmát, és nem feledkezett meg Rómáról sem. A várost újjáépíttette, különös figyelemmel a Szent Péter-bazilikára. A külföldi feladatokról sem feledkezett meg, Franciaországban több jogköri vitát is elsimított, így eldöntötte a vitát Arles és Vienne között is, utóbbi javára. I. Henrik, angol királyt rábírta a békére testvérével, II. Roberttel. Az egyházi átok fenyegetésével pedig azt is sikerült elérnie az angol uralkodónál, hogy az elismerje Thurstant a Canterburytől független yorki érsekség fejének. Spanyolországban elvette Merida városának metropolita jogát, és azt Santiago de Compostellának adományozta. Németország pápai legátusának Bambergi Ottót tette meg, és megbízta az ottani egyházi kérdések rendezésével. A dolgoskezű Kallixtusz végül 1124. december 13-án halt meg. Testét a Lateránban helyezték örök nyugalomra. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Piszkéstetői Obszervatórium A Piszkéstetői Obszervatórium, hivatalos nevén A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkés-tetői megfigyelőállomása, egyike Magyarország csillagászati létesítményeinek. Az obszervatórium létrehozója egyben első vezetője az 1960 és 1964 közötti I. ütemben Detre László volt. Emlékére 2002-ben emlékkövet helyeztek el Piszkéstetőn. A csillagvizsgáló lakóépülete 1960-ra lett kész, a Schmidt-teleszkóp átadása pedig 1962-ben történt meg. Az obszervatórium főépülete és első két kupolája (a Schmidt-távcső és a Cassegrain távcső kupoláit) Szrogh György tervei szerint épült. Az RCC távcső kupoláját Csontos Csaba és Dobozi Miklós tervezte 1971 és 1974 között. Fekvése és megközelítése A Piszkéstetői Obszervatórium a Mátrában a Piszkés-tetőn, Galyatető, Mátraszentlászló, Mátraalmás és Mátraszentimre közelében fekszik, zárt területen. A területen hat objektum foglal helyet, egyik a csillagvizsgáló lakóépülete, három kupolában és egy letolható tetejű épületben a távcsövek vannak, egy épületben pedig, sziklába mélyesztett aknákban földrengésjelző műszereket helyeztek el. A kettős csúcsú Piszkés-tető északnyugati csúcsán az 50 cm főtükör-átmérőjű Cassegrain-távcső kupolája található, 945 méteres tengerszint feletti magasságban. Közelében áll a 40 cm főtükör-átmérőjű RC (Ritchey-Crétien) távcső letolható tetejű épülete. A legnagyobb kupola a Piszkés-tető másik, délkeleti csúcsán épült, és az intézmény főműszerének, a 101 cm főtükör-átmérőjű RCC (Ritchey-Crétien-Coudé) rendszerű távcsőnek a kupolája, amit a Mátra több pontjáról látni lehet. Az obszervatórium legrégebbi távcsöve, a 60/90/180 cm-es Schmidt teleszkóp kupolája a két csúcs közötti nyeregben helyezkedik el. A földrengésjelző épületét a Cassegrain-kupola és a Schmidt-kupola között találjuk. A főépülettől északkeletre egy 1989-ben állított napóra áll egy oszlopon, ekvatoriális, vagyis egyenlítői, árnyékvetője pólusra mutató, számlapja rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. Az obszervatórium megközelítése többféleképpen történhet. Gyalogosan: Galyatető és Mátraszentlászló felől a kék jelzésű turistaúton lehet megközelíteni, Mátraszentimre felől pedig a piros jelzésű turistaúton Galyatető irányába, mindegyik út az Obszervatórium kapuja előtt halad el. Mátraalmástól a piros háromszög turistajelzésen Galyaváron át, vagy a kék kereszt turistajelzésen Mátraszentlászló érintésével kell felkapaszkodni az országos kék turistaútra, és azon kell továbbmenni az obszervatórium kapujához.. Távolsági busszal: A „Csillagvizsgáló, bejárati út” megállóig kell utazni, majd a buszmegálló közelében lévő aszfaltozott út vezet az Obszervatórium kapujához. Autóval: Elhagyva Galyatető települést a Mátrai úton az első nagyobb elágazó, aszfaltozott út jobb kéz felől, a távolsági busz megállója után. Története A megfigyelőállomás története 1952-ben kezdődött egy 60/90 centiméteres Schmidt-rendszerű teleszkóp beszerzésével, amit a Magyar Tudományos Akadémia rendelt meg a Zeiss-művektől. Az új teleszkópot azonban nem Budapesten kívánták felállítani, mert a város fényeitől a teleszkóp észlelőmunkája lehetetlenné vált volna, hanem új helyszínt kerestek neki. Több lehetőség megvizsgálása után végül Piszkés-tető mellett döntöttek, mivel a közelben megfelelő út- és villamos hálózat, valamint víz volt. 1958-ban a Minisztertanács 9 millió forintot hagyott jóvá az új létesítményre. A bekötőút megépítése után a csillagászok lakóhelyéül szolgáló főépület következett, amit végül 1960. szeptember 8-án adtak át. A Szrogh György által tervezett épület érdekessége, hogy alakja az Oroszlán csillagképet formázza, valamint az, hogy különböző irányokból nézve az épület magassága más és más. Ebben az épületben kaptak helyett a csillagászok lakószobái, dupla ajtókkal a nyugalom fenntartása érdekében, a laborok, a könyvtár. 1961-re a Schmidt-teleszkóp kupolája is elkészült és az új távcső 1962-ben megkezdhette működését. Pár évvel később beszereztek egy másik, kisebb, fényelektromos fotometriára alkalmas teleszkópot is, amit a Zeiss-művek szakemberei 1966 nyarán szereltek össze. Ez egy 50 cm-es Cassegrain-rendszerű teleszkóp volt, amelyre azután egy kétcsatornás polarimétert szereltek. Így már 1967-ben elkezdődhettek az észlelések. 1971-ben folytatódott az építkezés egy új bekötőút létesítésével, amit követett az állomás bővítése és egy korszerű Ritchey–Chrétien-rendszerű távcső felszerelése is, amit 1974-ben avattak fel. Ezekben az években a csillagászati észlelőtechnika teljesen átalakult; megvalósult a megfigyelések, az adatgyűjtés és -feldolgozás közvetlen digitális vezérlése. Ezt a munkát a KFKI-ban gyártott interfészek segítették, ami a nemzetközi szabványnak számító CAMAC moduláris rendszer formájában rendelkezés állt a mérést vezérlő számítógép mellett. Ez az 1 méteres teleszkóp a hozzá kifejlesztett fotométerrel, valamint a KFKI által biztosított TPA/i rendszerrel felszerelkezve a kor színvonalának megfelelő eszköz lett. Akkor ezzel be is fejeződött a mátrai állomás létesítése. 2010-ben az állomás egy 40 cm-es Ritchey-Crétien rendszerű távcsővel gazdagodott. 2011-ben az MTA Lendület programjának keretében új CCD-kamerát szereltek fel a 60 centiméteres Schmidt-teleszkópra. Ez az új képrögzítő eszköz a korábbi kameránál tízszer nagyobb területet, kb. 1 négyzetfokot lát az égből. Tudományos tevékenysége Magyarország 1964 és 1995 között az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében folytatott szupernóva-keresési program alapján harminc éven át szupernóva-nagyhatalomnak számított. A kisbolygók és üstökösök kutatása nagyobbrészt Piszkéstetőn zajlik, Sárneczky Krisztián és Kiss László koordinálásával. 2010 októberében útjára indult a PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey, amely a távoli kisbolygók felfedezésével foglalkozik. A Naprendszer objektumai mellett a programban résztvevők figyelemmel kísérnek minden változást. 2011. március 24-én felfedezték az 50. szupernóvát a Schmidt-távcsővel. Bhután az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Bhután a dél-koreai Szöulban megrendezett 1988. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Šćrbinec Šćrbinec falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatarhoz tartozik. Fekvése Krapinától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északkeletre a horvát Zagorje területén fekszik. Története A településnek 1857-ben 38, 1910-ben 36 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. A falunak 2001-ben 18 lakosa volt. Forgách-kastély (Szécsény) A Forgách-kastély Szécsényben, a település központi részén a Vár téren található. (Ady Endre u. 7.) A kastély a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt. A mai barokk kastélyt a Forgách család 1753-1763 táján építtette. A francia háború idején ideiglenesen katonai kórháznak használták. Forgách Zsigmondot 1602-ben, a tizenöt éves háború alatt nevezték ki a szécsényi végvár kapitányává. Ezzel együtt ő lett a település földesura is. A későbbi években ő és utódai több környékbeli birtokot szereztek meg. Az uradalom 1846-ig maradt a család kezén, akkor Pulszky Ferenc vette meg Szécsényt a kastéllyal együtt. (Pulszky az 1848-49-es események alatt pénzügyi majd külügyi államtitkár volt, azután londoni követ. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, s csak 1867 után települhetett haza. Több évig Szécsényben élt.) Később a Grósz, végül pedig a 20. században a Lipthay családé volt a kastély. Pulszky Ferenc örököseitől 1903-ban Grósz Jenő vásárolta meg, majd 1943-ban báró Lipthay Béla. A második világháború idején egy időben szovjet hadikórház is működött az emeleten: ekkor a visszaemlékezések szerint a dísztermet használták műtőként. Utolsó tulajdonosa, báró Kisfaludi Lipthay Béla jelképes összegért adta el a Magyar Államnak. A tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gyakorolja. Kiemelt műemlék. Altalaja és környezete régészeti védést is kapott. Parkja, amelyet az 1800-as évek környékén létesítettek 1975 óta természetvédelmi terület. Első helyreállítása a hetvenes években zajlott. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A 19. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. A kastély 2005-ös teljes felújítása óta a Kubinyi Ferenc Múzeumnak ad otthont. 1271 Isergina Az 1271 Isergina (ideiglenes jelöléssel 1931 TN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Grigorij Neujmin fedezte fel 1931. október 10-én. Nyugat-ázsiai labdarúgó-szövetség A Nyugat-ázsiai labdarúgó-szövetség (angolul: West Asian Football Federation, röviden: WAFF) 2001. május 15-én alakult. A regionális szövetségnek jelenleg 12 teljes jogú tagállama van. Az alapító tagok voltak: Irán, Irak, Jordánia, Libanon, Palesztina és Szíria. 2009-ben három országgal bővült a szövetség; Katar, Egyesült Arab Emírségek és Jemen. További négy nemzet; Bahrein, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia pedig 2010-ben csatlakozott. Irán 2014. június 10-én kilépett a szövetségből és átjelentkezett az újonnan megalakult Közép-ázsiai labdarúgó-szövetségbe. A szövetség szervezi a Nyugat-ázsiai labdarúgó-bajnokságot. A WAFF célkitűzése a folyamatos átalakulás előtérbe helyezésével fejleszteni a Nyugat-ázsiai labdarúgást az egységesség és a szolidaritás megerősítésének jegyében, és a labdarúgáson keresztül közreműködni a béke megteremtésében. Tagállamok Bahrein Egyesült Arab Emírségek Irak Jemen Jordánia Katar Kuvait Libanon Omán Palesztina Szaúd-Arábia Szíria Labdarúgó-események Nyugat-ázsiai labdarúgó-bajnokság Női Nyugat-ázsiai labdarúgó-bajnokság José Manuel Pinto José Manuel Pinto Colorado (Cádiz, 1975. november 8. –) spanyol kapus. Pályafutása Klub Pinto a Real Betis csapatában nevelkedett, az első csapatnál az 1997-98-as szezonban mutatkozott be. A második félidőben csereként lépett pályára a Racing Santander ellen. Egy évvel később a Celta Vigo csapatába került. A 2005-06-os szezonban Zamora-díjat nyert, 37 mérkőzésen csak 28 gólt kapott a spanyol kapus. Ő volt a csapatkapitány, az első élvonalban 125 meccsen védett. Pinto kölcsönbe érkezett az FC Barcelona csapatába 2008. január 18-án. Albert Jorquera sérülése miatt volt szükség rá, második számú kapus volt Víctor Valdés mögött. Első mérkőzését április 26-án játszhatta a Deportivo La Coruña ellen, ahol a barcelonai csapat 2-0-s vereséget szenvedett. 2008. május 30-án a Barcelona végleg megvásárolta Pintót. Válogatott A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság spanyol keretének a tagja, válogatott mérkőzésen egyelőre nem szerepelt. Sikerei, díjai FC Barcelona Spanyol bajnok : 2008–09 Spanyolkupa-győztes : 2008–09 Bajnokok ligája győztes: 2008–09,2010-11 Egyéni Zamora-díj : 2005–06 Dreuilhe Dreuilhe település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 353 fő (2015). Dreuilhe La Bastide-sur-l’Hers, Laroque-d’Olmes, Lavelanet, Lesparrou és Saint-Jean-d’Aigues-Vives községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jackson (Kentucky) Jackson város az USA Kentucky államában. Lakosainak száma 2231 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Takács Sándor (katona) Takács Sándor (Abaúj vármegye, ? — ??) magyar, olasz, amerikai szabadságharcos. Élete Az 1848-49-es magyar szabadságharcban főhadnagyi rangban szolgált, 1850-ben a komáromi menlevelesekkel Cincinnatiba (Ohio) került, itt gyógyszerészsegédként működött. Feleségét is magával vitte. Az itáliai Magyar Légió megalakulásának hírére Európába utazott. 1861-ben még a Vezúv melletti magyar segélycsapatnál szolgált, de 1862-ben már az amerikai polgárháborúban harcolt kapitányi rangban. Több információnk nincs róla. Spanyol autonóm közösségek zászlóinak képtára Ez a galéria Spanyolország 17 autonóm tartományának, valamint Ceuta és Melilla spanyol exklávéknak a zászlóit mutatja be. Rodney Strasser Rodney Strasser (Freetown, 1990. március 30. –) Sierra Leone-i labdarúgó, jelenleg az AC Milan középpályása. Pályafutása Klubcsapatban Pályafutását a Kallon csapatában kezdte el. Egy európai túra során figyeltek fel Rodney tehetségére, majd az olasz AC Milan szerződtette őt. 2008. december 21-én bemutatkozhatott a felnőtt csapatban is az Udinese ellen. Faller Károly Faller Károly (Selmecbánya, 1857. május 21. – Budapest, 1913. május 30.) kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. Élete Faller Károly családjának szoros kapcsolata volt a selmeci főiskolával, a bányászattal Apja, Faller Gusztáv a Bányászati és Erdészeti Akadémia Bányaműveléstani Tanszékének vezetője volt, bátyja, Gusztáv bányaorvos, unokaöccse, Jenő ugyanennek a tanszéknek a docense, a Központi Bányászati Múzeum első igazgatója volt. Középiskolába Selmecbányán és Kassán járt, 1875-ben érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián, a fémkohászati szakiskolában végezte, ahol 1878-ban végzett. Ezt követően a horgospataki ezüstkohónál gyakornokoskodott, majd egy év katonáskodás következett. 1880-ban a kapnikbányai lúgzóműben helyezkedett el, egy év múlva pedig már a fővárosi Főfémjelző Hivatalban dolgozott. 1882 októberében a selmeci Akadémia bányaiskolájához került, ahol a kohászat tanára lett. Kilenc évig dolgozott itt, miközben tanulmányutak során alaposan megismerte a hazai kohókat. 1891-ben a selmeci ezüstkohóba kérte magát, majd a tajói kohónál tevékenykedett, végül 1893-ban az aranyidai foncsormű vezetője lett. 1894-ben visszatért az Akadémiára, ahol a Fémkohászattani tanszék vezetője lett. Ezt a beosztását egészen a haláláig betöltötte. 1913-ban hunyt el Budapesten, sírja Selmecbányán van. A Pancaldi Irmával kötött házasságából négy gyermek született: a csecsemőkorukban meghalt két fiú, Gusztáv és Károly, valamint Gizella és Irén. Munkássága Faller Károly a hazai fémkohászati kutatások megalapítójának számít. Magyarországon először ő foglalkozott a „nemvasfémek” előállításával, kohósításával, és természetesen oktatta is ezeket. Magas szintű szakirodalmi munkásságából is kiemelkedően fontos a négykötetes Fémkohászattani kézikönyv, amely tizenhat fém kohósításával foglalkozik. A négy kötet sorrendben 1896-ban, 1898-ban, 1902-ben és 1904-ben jelent meg. Ez volt az első magyar nyelvű, és jó ideig az egyetlen fémkohászati munka, évtizedekig hasznos szakirodalma volt a fémkohászoknak. Magyarországon ő fogalmazta meg először a metallográfiát, mint tudományágat. Kidolgozta a pénzverés tananyagát is, ő a pénzverészeti irodalom magyar nyelvű megteremtője. 1912-ben készítette el azt a tanulmányt, amely a magyar alumíniumkohászat alapja lett. A tudományos munka témája az erdélyi jád-völgyi bauxitok alumíniummá való feldolgozása volt, és a 63% alumínium-oxidot tartalmazó bauxitokra szódás feltárást, az alumínium-oxidokból az alumínium előállítására pedig elektrolízist javasolt. Az alumínium hazai kohósítására csak 23 évvel Faller Károly tanulmánya után került sor. Faller jelentős tanáregyéniség is volt, módszere az elméleti oktatásra alapozott üzemi gyakorlatokon alapult. A tanárra a tanítványok „utóélete” is jellemző lehet. Saját, kézírásos vizsganaplójában – többek között – a következő nevek találhatók: Kápolnay P. Viktor (később a Főiskola egyetemi tanára lett a Géptani tanszéken), Spisák Béla ( Solt Béla néven egyetemi tanár lett a Középítéstani tanszéken), Schleicher Aladár (egyetemi tanár lett a Metallográfiai tanszéken), Stiglincz János ( Széki János néven a Fémkohászattani tanszék egyetemi tanára lett), Stasney Albert (egyetemi tanár lett az Ábrázoló Geometriai tanszéken). Főbb művei A fémek olvasztásáról elektromos úton. Bányászati és Kohászati Lapok, 18(1885) 58–59. A tellúr. Bányászati és Kohászati Lapok, 22(1889), 140–143. Az alumínium. Bányászati és Kohászati Lapok, 29(1896), 20–23, 36–38, 54–56, 71–73, 87–90. A fémkohászattan kézikönyve, 1-4. Selmecbánya, 1896–1904. Tanulmányok a metallográfia terén. Athenaeum, Budapest, 1903. A kemény ólom mikrostruktúrája. Bányászati és Kohászati Lapok, 38/2(1905), 265–277. Fémvegyületek synthesise fémekben való oldás és kristályosodás útján. Bányászati és Kohászati Lapok, 39/1(1906), 145–160. Fémkohászat. Bányászati és Kohászati Évkönyv, 1(1909), 173–178. Time (The Revelator) A 2001-es Time (The Revelator) Gillian Welch harmadik nagylemeze. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Sarlós ajkú molyfélék A sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyszerűek (Gelechioidea) öregcsaládjának névadó családja. Elterjedésük, fajaik Az egész Földön elterjedt családnak körülbelül 5000 faját ismerjük, és bizonyos, hogy a lepkék szempontjából feltáratlan trópusi területeken még számos további faj várja leíróját. Magyarországon 2005-ben 245 fajukat ismertük; ezek közül fontosabbak: mezei gabonamoly ( Sitotroga cerealella Olivier, 1789) nagy rügysodrómoly ( Recurvaria leucatella Clerck, 1759) kis rügysodrómoly ( Recurvaria nanella Denis et Schiffermüller, 1775) barackmoly (avagy barackrágó sarlósmoly , Anarsia lineatella Zeller, 1839) répaaknázó moly ( Scrobipalpa ocellatella = Gnorimoschema ocellatella Boyd, 1858) fenyőtű-borzasmoly (avagy fenyőtű-aknázómoly , Coleotechnites piceaella Kearfott, 1903) Életmódjuk, élőhelyük A legtöbb faj hernyói különféle növényekben élnek, de egyes nemzetségek hernyói növényi hulladékkal és törmelékkel táplálkoznak. A lepkék főként éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket (Mészáros, 2005). Rendszertani felosztásuk Rendszerezésük máig nem egyértelmű. Általánosan öt alcsaládjukat különítik el, de ezeken kívül még meglehetősen sok, alcsaládba nem sorolt nem marad. Ezek számának csökkentésére különböző rendszertanászok kísérleteznek egy-egy hatodik alcsalád bevezetésével, mint például: Apatetrinae, Anomologinae; ezekben azonban nincs közmegegyezés. A Chelariinae alcsaládot egyes rendszerek nem ismerik el önálló taxonnak, hanem a Dichomeridinae alcsalád részének tekintik. Mi a családot a FUNET rendszerének 2013-as állapotát követve tagoljuk. Névváltozatok sarlósajkú molyok sarlósajkú-molylepkefélék sarlósajkúmoly-félék CMYK színtér A CMYK színtér olyan elnyelési módszerrel előállított színkeverési modell elnevezése, amelyet a nyomdászatban használnak. Ellentétben az összegző színkeveréssel a szubtraktív (kivonó) modellben a különböző színű apró festékpöttyökről visszavert színek együttes érzete adja a végleges színt. RGB vagy CMYK A CMYK megértéséhez ismernünk kell az RGB fogalmát. Az RGB esetében vörös, zöld és kék színű lámpák (monitor felületén apró fényemittáló diódák) világítanak felváltva. Ha csak vörös világít, vörös színt látunk, ha csak zöld, zöldet stb… Ez az összegző additív színkeverés, mert az alapszínek részarányától függő összegzett színt látunk. (Pl. 100% vörös és 50% zöld fény együttesen narancssárga színt eredményez.) A CMYK esetében a felületre felfestett különféle (esetünkben négy) alapszínről visszavert fény együttesen keltik a színt. Színtér vagy színkeverési modell A CMYK a színkeverési modellek egyike, elvileg szubtraktív színkeverés. Más megfogalmazásban színtérként is értelmezhető. A színpontok mintázata A számítógépes adatmegjelenítés (a bitmintás kép) négyszögletű rácsozatot alkot (rasztergrafika). Ez természetesen nem látható, mert meg kell jeleníteni. A televíziós képernyő és a számítógépes monitor egyenlőszárú háromszögben elhelyezett világító pontokat jelenítenek meg (ennek elméletileg egyenlőoldalúnak kellene lennie) . Az eredmény – megfelelően az RGB színtér tulajdonságaihoz – additív színinger keverés. Ha a megjelenítendő kép vektorgrafikus formájú, a monitor ezt is bitmintás mátrixban tudja megjeleníteni. Ha ezt a képet ki akarjuk nyomtatni, akkor a komplementer színekből szubtraktív színinger keveréssel kell a képet létrehoznunk. Megvalósítása a nyomdászatban A sárga szín rácsozata az alapvető irány, elforgatási szöge általában nulla fok. A három színkivonatot nem lehetséges egymásra nyomtatni, habár ez volna a valóságos szubtraktív színkeverés. A színkivonatokat tartalmazó rácsozatot adott szöggel elforgatva nyomtatják, így apró pontokból képződött mintázat kerül a papírra. Ez természetesen okozhat olyan esetet is, amikor a festékek egymást fedik. Ezzel szemben a sárga, cián, bíbor pontok egymás mellé kerülnek, s ez valójában az additív színkeverés definíciójának felel meg. A szemlélő mindezt nem látja, mert olyan messziről szemléli a nyomtatványt, hogy a színpontok észrevehetetlenül kicsiknek látszanak. A képet közelről szemlélve (értelmetlenül nagy nagyításban) moarét, mintázatot látunk. Ez az oka annak, hogy a könyvekben, újságokban megjelenő képeket értelmetlen lefényképezni. Alapszínei A CMYK színtérben négy alapszín szerepel. Ezért ezt még hívjuk négyszínnyomásnak, mert négy alapszínt nyomtatnak a papírra. Alapszínei a következők: Cyan, azaz cián (enciánkék), Magenta, azaz bíbor, Yellow, azaz sárga és Key, általában fekete (kulcsszín). A kulcsszín lehet bármilyen előre kikevert és betárazott szín. Mivel a legtöbb nyomtatvány jellemző színe a fekete (pl. szövegek) elterjedt - egyébként hibás - vélekedés, hogy a 'K' a 'blacK' szóra utal. A CMY színekből a legtöbb hétköznapi szín kikeverhető, így a feketének egy un. "piszkosfekete" árnyalata is, de az ily módon előállított szín sokkal drágább, mintha a kulcsszínnel helyettesítjük. Ezen alapszínek apró pöttyök formájában kerülnek fel a papírra (angolul: halftoning). Az alapszíningerek az ISO 2846 szabványban szerepelnek. Ennek honosítása nem történt meg (nincs egyenértékű magyar szabvány erre). A nyomdászatban a D50 szabványos sugárzáseloszlást használják. Tekintettel arra, hogy a monitorokat általában D65-re állítják be, a CMYK átszámítása RGB-re csak megközelítőleg lehetséges. Átszámítások CMYK-ból RGB-be a következő módszert javasolják Először normáljuk az adatokat 0 és 1 közötti értékre: c'=C/100 m'=M/100 y'=Y/100 Ezután képezzük a kulcsszín normált értékét: k'=1-MAX(r', g', b'), majd az RGB értékeket a komplementer színből számítjuk: R=255*(1-c')*(1-k') G=255*(1-m')*(1-k') B=255*(1-y')*(1-k') CMYK-ból RGB-be nincs egyszerű számítási mód. Leginkább a kulcsszín (a fekete) közelítése kérdéses. A következő algoritmus az egyik színre nulla értéket ad vissza. Ehhez is normált értékeket képezünk: r'=R/255 g'=G/255 b'=B/255 A kulcsszín normált értéke: k'= 1-MAX(r', g', b') c' = (1-r'-k') / (1-k') m' = (1-g'-k') / (1-k') y' = (1-b'-k') / (1-k') Végül a szokásos nagyságrendbe hozzuk az értékeket: C=c' *100 M=m' *100 Y=y' *100 K=k' *100 Az említett átszámítási módszerek csak közelítést adnak, mert a CMYK rendszer értékei nemlineáris kapcsolatban állnak az XYZ, vagy az L*a*b* értékekkel Szabványos alapszínek A megfigyelés körülményei (például az olvasás) miatt valamennyi adat 2°-os látómezőre vonatkozik. A megvilágítás a 45/0°-os szabványt követi. ΔEab valójában a tűrésmező (tolerancia). Ha az L*, a* és b* értékének tűrése 1,5-2 közé esik, a színinger különbség akkor éri el a táblázatban szereplő értéket. A fekete szín esetében csak az a* és a b* toleranciáját határozták meg; ezért szerepel zárójelben. Lásd még Színtér Bíbor színek Megjegyzések A színingereket általában a fénysűrűséggel mérjük A Quintrix katódsugárcsöves megjelenítő például egy függőleges vonal környezetében cikkcakkban helyezi el a színpontokat [https://en.wikipedia.org/wiki/Quintrix A képletekben a komplementer szín alkalmazása a csak a domináns színinger esetén igaz. Más esetekben közelítő értékű. Sem az RGB, sem a CMYK rendszer alapszíningerei nem érik el az elméletileg maximális telítettséget. 25368 Gailcolwell A 25368 Gailcolwell (ideiglenes jelöléssel 1999 TQ96) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. október 2-án. Gauss-lemma A Gauss-lemma egy egész együtthatós polinomokra vonatkozó állítás, amit az algebrában nemcsak a polinomok elméletében alkalmaznak. Primitív polinomok Egy egész együtthatós polinomot primitívnek nevezünk, ha együtthatóinak legnagyobb közös osztója 1. Például primitív polinom. A lemma állítása Primitív polinomok szorzata is primitív. A lemma bizonyítása Indirekt tegyük fel, hogy a primitív és polinomok szorzata nem primitív. A szorzat ahol Van tehát olyan prímszám, ami minden -nak osztója. Legyen a legkisebb index, amire nem osztója -nak és hasonlóan legyen a legkisebb index, amire nem osztója -nek. Ekkor a azon tagok összege, amikre teljesül. Ebben az összegben Tehát nem osztható -vel, ellentmondás. Alkalmazás Valóban, legyen az nevezőinek legkisebb közös többszöröse (azaz ekkor egész együtthatós) illetve az polinom együtthatóinak legnagyobb közös osztója. Ekkor , ahol szintén egész együtthatós polinom. Elosztva -val adódik. Legyen hasonlóan a nevezőinek legkisebb közös többszöröse és a együtthatóinak legnagyobb közös osztója. Ekkor hasonlóan az előzőekhez adódik. Legnagyobb közös osztók kiemelése miatt és primitív polinomok. Továbbá . Amit tudunk még, az egyenlőség. Azt is feltehetjük, hogy , hiszen, ha például -nak és -nek lenne egy közös osztója, akkor -t és -t -vel osztva ismét egyenlőséget kapunk. Kaptuk tehát, hogy . Felszorozva adódik. Mivel egész együtthatós, osztja a bal oldali polinom minden együtthatóját. De , ezért osztja minden együtthatóját. A Gauss-lemma miatt ez csak úgy lehet, ha , azaz . Ezzel készen vagyunk, hiszen a felbontása egész együtthatós polinomok szorzatára. Liu Kang Liu Kang (kínaiul: ��, pinjin: átírással Liú Gāng, Lüanyuan, 1961. január 30. –) kínai matematikus, fizikus, politikai menekült, emberi jogi aktivista. Tanítványa volt vezetője során Tienanmen téri vérengzés. Életrajza Liu Kang 1961-ben, rendőrök családban született. A Pekingi Egyetem hallgatója, az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakja volt. Április 15-én a Peking diákok sztrájkolni kezdett, Liu lett a vezetőjük. Az 1990-es években hat év bebörtönözték. 1996-ban Columbia Egyetem ment, tanult számítástechnika ott. 1949-ben az Institute for Advanced Studyra, majd 1998-ban a AT&T Bell Labs-nál ment. Fink Antal Fink Antal (Széleskút, 1795 – 1855. július 30.) császári és királyi vezérőrnagy. Élete 1810-ben beállt a tüzérek közé s ott saját vagyonából tartván fenn magát altüzér lett; az akkori hadjáratban részt vett és 1818. december 16. alhadnagyi, 1850. augusztus 27. ezredesi s 1854. július 1. altábornoki rangot nyert. 1826-tól 1851-ig a bombavető testületnél volt tanár és az utóbbi év november 21. mint tanulmányi igazgató a tüzér-főiskolába lépett át; 1853. május 14. az ujonnan felállított tüzér-akadémia igazgatójává neveztetett ki. 1854. szeptember 10. másod-tulajdonosa lett a 7. (Luitpold bajor herceg) tüzérezrednek. Sok érdemeket szerzett az osztrák-magyar tüzérség fejlesztése körül; 1826–1846-ig a tüzérséget illető minden tervezetnél az ő tanácsát kérték ki. Művei Elementar-Lehrbuch der Mechanik fester Körper. Nach den neuesten Quellen für die k. k. artillerie-Schulen bearbeitet. Wien, 1845. 11 tábla rajzzal. Telecastic Fake Show A Telecastic fake show a Ling tosite sigure japán rockegyüttes bemutatkozó kislemeze, amely 2008. augusztus 23-án jelent meg a zenekar által alapított Nakano Records független kiadó gondozásában. A kiadvány korlátozott példányszámú változata mellé egy DVD-t is csomagoltak, melyen a 2007-es Nakano Inspiration koncertturné utolsó, a Shibuya-AX-ben megrendezett állomásának öt dalát tartalmazza. A lemezen a címadó dal mellett helyet kapott még a Re:automation és a 24REVERSE című szám is. A kislemez a tizenhetedik helyen nyitott a japán Oricon eladási listáján 9 515 példánnyal. A listán tizenegy hetet töltött el és összesen 21 101 példányt adtak el belőle. A kislemez a Billboard Japan Hot 100 slágerlistájára is felkerült a nyolcvanadik helyen. Számlista CD kislemez Normál kiadás Az összes szám szerzője TK. Korlátozott példányszámú kiadás Digitális letöltés Kislemez Benkőfalva Benkőfalva, (1899-ig Benkócz, szlovákul: Benkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. Fekvése Varannótól 15 km-re északkeletre az Ondava jobb partján fekszik. Története Vályi András szerint "BENKOCZ. Benkovce. Elegyes tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ondava vize mellett, Matyasótznak szomszédságában, mellynek filiája, Zsitva Várához dél felé 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, melly ha trágyáztatik, elég bő termő, réttye jó szénát hoz, és kétszer kaszáltatik, legelője meglehetős, fája tűzre, és épűletre elég, malma közel, itatója alkalmatos, piatzozása Varannón, és Homonnán, első Osztálybéli. " Fényes Elek szerint "Benkócz, tót falu, Zemplén vgyében, Matyasócz fiókja, 381 r., 57 g. kath., 11 zsidó lak., 673 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, gróf Forgács, Bideskúthy. Ut. p. Nagy-Mihály. " Zemplén vármegye monográfiája szerint "Benkőfalva, azelőtt Benkócz. Tót kisközség 387 róm. kath. vallású lakossal. Házainak száma 84. Eltótosított, de ismét visszamagyarosított nevét a hajdan itt élt Benkő családtól kapta. 1363-ban már szerepel és a Rozgonyiak az urai. A XVI. század közepe felé a csicsvai vár tartozéka és az 1598-iki összeírásban Báthory István a birtokosa. Őt követi Nyáry István, de már 1658-ban a Barkóczyak bírják. 1698-ban a sztropkói uradalomhoz tartozik, 1774-ben Szirmay Zsuzsannát is itt találjuk és a XVIII. század végén a Barkóczy, Forgách és a Bydeskuthy családok az urai. A mult század elején is a gróf Szirmay és a gróf Barkóczy családot uralja. Jelenleg a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. A község lakosait 1663-ban a pestis pusztította, 1778-ban pedig földrengés döntötte romba házait. Róm. kath. temploma 1760-ban épült. Ide tartozik Siroka major. A falu postája és távírója Tavarnán van, a hozzá legközelebb eső vasúti állomás pedig Homonnán." 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Népessége 1910-ben 388, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 544 lakosából 501 szlovák és 29 cigány volt. 2011-ben 532 lakosából 515 szlovák és 6 cigány volt. Dodecil-gallát A dodecil-gallát (E312) egy szerves vegyület, a dodekanol (triviális nevén lauril-alkohol) galluszsavas észtere. Az élelmiszerekben antioxidánsként a zsírok avasodásának gátlására alkalmazzák. Előfordulhat olajokban, zsírokban (például margarin), levesekben és más élelmiszerekben. Az élelmiszerekben felhasználható mennyiségét korlátozzák, mert a szervezetben szabaddá váló galluszsav ritka esetben szenzitizációt, allergiás reakciót (például ekcémát, gyomorbántalmakat) válthat ki. Napi maximum beviteli mennyisége 0,05 mg/testtömegkg. Ismert még antibakteriális, antivirális és daganatellenes hatása is. Zétény Zétény (szlovákul: Zatín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Fekvése Királyhelmectől 10 km-re északnyugatra, a Felső-Bodrogköz északnyugati részén, a Latorca és a Tice között fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az újkőkorban, a hallstatt korban és a római korban is éltek emberek. Várát a 15. században említik először. 1545-ben a Beöthyek, 1548-ban Malomy György és Némethy Ferenc tokaji várkapitány birtoka lett. A Ferdinánd és Szapolyai János közti trónharcok során Némethy Szapolyai oldalára állt. 1558-ban Ferdinánd vezére, Telekessy Imre kassai kapitány a várat háromnapi véres ostrom után vette be, a magát megadó őrséget levágva. 1594-ben a Rákócziaké lett. A vár a 17. században már romos volt, 1670-ben a Bocskay család birtoka. 1686-ban I. Lipót Zétényt Klobusitzky Ferencnek adományozta. A Klobusitzkyak a romos várat tornyos, nagyszabású, kétemeletes kastéllyá építették át, majd a 19. században klasszicista stílusban felújították. A második világháborúban súlyosan megsérült és maradványait a lakosság széthordta – nyoma sem maradt. Zétényt 1233-ban említik először okiratban „Izdethen” alakban.. Már ekkor – egészen a 15. századig – a Makó család birtoka. 1391-ben „Zeten”, 1409-ben „Zetun”, 1476-ban „Zetnen” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1470-ben az Uporiaknak, 1475-ben a leleszi konventnek is voltak itt birtokaik. 1490-ben a Zetényi Csukás család kapja hűbéri birtokként. 1557-ben Zétény 2 portáig adózott. A falu 1598-ban a Rákóczi, Zay, Melit és Telegdy családé. Itt is elterjedt a reformáció, hiszen 1628-ban már igazolhatóan volt református gyülekezet és lelkipásztor a településen. A Sennyeiek 1629-ben lépnek itt birtokba. 1720-ban 10 adózó háztartása volt. A 18. században a Klobositzkyak mellett a Sennyeyek birtoka. 1787-ben 64 házában 479 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZETÉNY. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Ura Klobusiczky Uraság, a’ kinek szép kastéllya van itten, lakosai katolikusok, kevés oroszok, és reformátusok is, fekszik Szinyér, ’s Vekéhez nem meszsze; földgye két nyomásbéli, jó búzát, ’s mindenféle veteményt terem, de vizes esztendőkben károsíttatik, makk termő erdeje nagy, van jó vízi malma, és Latortzán révje, réttyei szépek, és elegendő szénát teremnek.” 1828-ban 90 háza és 698 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, cukorrépa és len termesztéssel, valamint halászattal foglalkoztak. A faluban 19. században a Szirmayak a birtokosok. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zetény, Zemplén v. magyar falu, közel Vekéhez: 473 romai, 137 g. kath., 4 evang., 90 ref., 14 zsidó lak. Kath. templommal, kastélylyal, 502 hold szántófölddel, a Latorcza vizében halászattal. Ut. p. Ungvár.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zétény, latorczamenti magyar kisközség, 121 házzal és 741, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Boly, távírója Királyhelmecz, vasúti állomása Perbenyik. A Zétényi Makó család ősi birtoka, mely itt már 1453-ban szerepel. 1470-ben az Uporiaknak s öt évvel később a leleszi konventnek is van benne része. Már a XV. században vára volt, 1545-ben Beőthy Mihályt s 1548-ban Malomy Györgyöt és Némethy Ferenczet iktatják a várba és tartozékaiba. 1558-ban Némethy Ferencz árulása következtében a császáriak elfoglalták s I. Ferdinánd Telekessynek adományozta. 1594-ben Rákóczy Zsigmondot és Ferenczet iktatják birtokába s az 1598-iki összeírás Rákóczy Ferenczen kívül Zay Miklóst, Melith Pált, Telegdy Józsefet és Telegdy Pál özvegyét említi birtokosaiként. 1600-ban Mindszenthy Katalinnak is van itt birtoka, melyet Rákóczy Ferencz zálogba vesz. Azután a Zayak zálogosítják el itteni részüket Rákóczy Ferencznek, ki azt fiára, Jánosra átíratja. 1629-ben ’Sennyey Sándort iktatják némely részeibe. 1686-ban Lipót császár Klobusitzky Ferencznek adományozza s akkor még a vára is említve van, de ezidőtájt már csak romjaiban állhatott fenn, melyekből Klobusitzky Ferencz a XVII. század végén nagyszabású kastélyt építtetett. A Klobusitzkyakkal együtt később a ’Sennyeyek is földesurai voltak és most gróf Szirmay Györgynek van itt nagyobb birtoka és az övé az előbb említett kastély is 1888-ban az árvíz nagy kárt okozott a községben. Zétényről vették előnevüket a Franck, a Makó és a Némethy családok. Római katholikus temploma 1877-ben épült. Ide tartozik Margit-tanya és Eszenyke-puszta. Ez utóbbi már a XV. század elején község és Ezen néven az Ezeni, vagyis az Eszenyi család névadó községe. Egész 1484-ig, a mikor azonban Ezenyke alakban már pusztaként szerepel, az Eszenyiek az urai, de ekkor a Csicseriek és ezek osztályos atyafiai lesznek a birtokosai. 1493-ban Czékei Jánost, 1550-ben Panithy Jánost, 1590-ben Golopy Gáspárt, 1592-ben Paczoth Ferenczet és Palugyay Erzsébetet iktatják részeibe. 1629-ben ’Sennyey Sándor, 1693-ban Vécsey Sándor kapnak itt részeket. 1808-ban Szirmay Antal kap rá királyi adományt. Zétény táján feküdt hajdan Kerektó falu, mely már a XV. század elején az Eszenyi család birtoka. 1444-ben Pike Balázst s 1550-ben Skaricza Mátyást iktatják némely részeibe; ettől fogva Zétény sorsában osztozik.” Mai szlovák hivatalos nevét 1920-ban kapta, addig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. Népessége 1910-ben 760-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 788-an lakták: 633 magyar és 109 szlovák. 2011-ben 823 lakosából 670 magyar és 122 szlovák. Nevezetességei Szent Istvánnak szentelt temploma legkésőbb a 14. század végén épült. Többször felújították, 1877 -ben pedig klasszicista stílusban építették át. 1898 -ban úgy leégett, hogy még harangjai is elolvadtak. Mai formáját 1937 -ben nyerte el, de tornyán és hajóján még mindig láthatók a gótikus elemek. Falumúzeum, amelyet 2004 . július 4-én avattak fel. Testvértelepülés Helvécia Versec Karcfalva Utcái Fő utca – Hlavná ulica Tóhát – Nad Jazerom Templomsor – Kostolná Temető – Cintorínska Szoroska – Soroška Domonya – Domoňa Határos települések Abara (északról) Bodrogszentmária (délnyugatról) Boly (keletről, közvetlen közúti kapcsolattal) Rad (délnyugatról, földúti kapcsolattal) Szinyér (délről, közvetlen közúti kapcsolattal) Véke (délről, földúti kapcsolattal) Bányászhimnusz A bányászhimnusz Selmecbányán keletkezett, amely az egykori Magyarországon mindenütt elterjedt a magyar bányászok között. Selmecbányától, Tatabányán és Aknaszlatinán keresztül a székelyföldi Parajdig, a bányászok ezt énekelték. Nem tudni, mikor fordították szlovákra, de a felvidéki bányászok is himnuszként éneklik. Története A két dalból szerkesztett himnusz mai formájában először 1905-ben jelent meg Tassonyi Ernő Aki a párját keresi című selmeci diákregényében. Első részének szövege Kunoss Endre verse (1838), második része pedig a Felső-Sziléziában a 19. század eleje óta ismert ún. Tarnowitzi Bányászdal: „Schon wieder tönt von Thurme/Schachte/ her…” (Selmec, 1837). Valószínűleg A bányarém című regényes daljáték (Szerdahelyi–Vachot, 1855) révén vált ismertté. Ma elfogadott formája valószínűleg 1880 körül alakulhatott ki. Szövege Szerencse fel! Szerencse le! Ilyen a bányász élete. Váratlan vész rohanja meg, Mint bérctetőt a fergeteg. Nem kincs után sóvárgok én. Bányász kislányt óhajtok én. Bányász kislányt óhajt szívem, Ki szívében bányász legyen. És hogyha majd a föld ölében végóránkat éljük, Isten kezében életünk Ő megsegít reméljük! S te kisleány ne bánkódjál, Bányásznak halni szép halál, Egekbe szállani fel, fel! Szerencse fel! Szerencse fel! Szerencse fel! Orosz János (festő) Orosz János, névváltozat: Oross (Budapest, 1932. június 16. –) magyar festőművész, szobrász. Életpályája 1957-ben szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Fónyi Géza és Barcsay Jenő voltak. 1959-61-ben Derkovits ösztöndíjas volt. 1963-64-ben olaszországi tanulmányokat folytatott. 1993-94-ben a Szinyei Társaság elnöke volt. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagja. Családja Fia Orosz Gergely (1960-2013) szobrász, festőművész, lánya Orosz Eszter (1980-) festőművész, ékszerkészítő. Díjai, elismerései 1960 Új Delhi, Nemzetközi kiállítás: oklevél 1963 Munkácsy Mihály-díj III. fokozata, 1963 Róma városa és a Római Képzőművészeti Akadémia Alapítványának ezüstérme, 1970 Egry József díj 1974 Debreceni Nyári Tárlat Nagydíja, Egri Akvarell Biennále: Eger Város Díja 1979 érdemes művész 1980 Egri Akvarell Biennále: Heves Megye Tanácsa Művelődési Osztályának Díja 1982 Egri Akvarell Biennále: Heves Megye Tanácsa Elnökének Díja 1983 I. Szegedi Táblaképfestészeti Biennále Alkotói Díja 1988 Magyar Művészetért Nagydíj 1990 Magyar Köztársaság Kiváló Művésze Művei közgyűjteményekben illetve külföldön Patkó Gyűjtemény (Győr), Modern Magyar Képtár (Pécs), Tornyai Múzeum (Hódmezővásárhely), Katona J. Múzeum (Kecskemét), Fővárosi Képtár, Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Gazdasági Minisztérium, Hungarofilm Anglia, Ausztrália, Belgium, Brazília, Bulgária, Finnország, Franciaország, Hollandia, Kanada, Japán, Németország, Olaszország, Svájc, USA. Egyéni kiállításai 1963 Ernst Múzeum 1964 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely, Casa di Dante Firenze 1965 Stampa d’ Estera Róma, Kulturális Kapcsolatok Intézete Budapest (Megégett emberek) 1966 Móra Ferenc Múzeum Szeged, Collegium Hungaricum , Bécs 1968 Szent István Király Múzeum Székesfehérvár (Nap, Homok, Tenger) 1969 Oristano Cagliari, Szardínia 1974 Fészek Klub Budapest (Kondor Béla emlékére), Vöröskeresztes Aukció, MOM, Csók Galéria Budapest (Agyagképek) 1976 Magyar Nemzeti Galéria Budapest (Egy ember keresése) Bartók Béla Művelődési Központ Szeged 1977 Somogyi Képtár Kaposvár, Megyei Művelődési Ház Kecskemét 1979 Műcsarnok Budapest, (Nagy László földi vonulása), Béri Balogh Ádám Múzeum Szeged 1981 Magyar Intézet Berlin 1983 USA (Lake Hope, Chicago, New York), Kanada (Toronto) 1985 Ernst Múzeum Budapest (Mai mesék) 1989 Vigadó Galéria Budapest 1991 Finnország (Helsinki) 1995 Hotel Kempinski Budapest (Romantikus realizmus) 1996 Alcsútdoboz, Kápolna (Korpuszok) Magyarok Világszövetsége 1997 Hotel Gellért Budapest, Csók István Galéria Budapest 1999 Vigadó Galéria Budapest (Íme az ember), Pannon Med Galéria Sopron, Cifra Palota Kecskemét 2002 Ernst Múzeum Budapest (Sorozatok) 2012 Budai Klub Galéria, Pannon Med Galéria Budapest 2015 Vigadó Galéria Budapest Eurocopter AS 350 Écureuil Az AS 350 Écureuil („Mókus”) és az AS 355 Écureuil 2 Aérospatiale (mára a Eurocopter Csoport tagja) által kifejlesztett könnyű helikopter-család. Az AS 350 (AStar) egyhajtóműves, míg az AS 355 (TwinStar) kéthajtóműves változat. Az EC 130B az AB 350 szerkezetének modernebb adaptációja. Története A gépek gyártása az 1970-es évek elején kezdődött az elavult Aloutte II gépek felváltására. Az első sikeres repülést 1974. június 27-én hajtották végre vele. A kéthajtóműves változat, az Écureuil 2, vagy Twin Squirrel/Twin Star, első repülését 1979. október 3-án tette. Az EC 130, modernizált egyhajtóműves változat 1999. június 24-én repült először. 2001-ben mutatták be utazásszervezőknek a „Kék Hawaii Helikoptereket” (Blue Hawaiian Helicopters), az EC 130 elegáns vonalvezetésű, zárt burkolatú farokrotorral, Fenestronnal (franciául: „kis ablak”). Az EC 130-ast ellátták több figyelőablakkal, ami kedvelt a helikopteres túraszervezők között. Az EC 130 bemutatásának ellenére az Eurocopter AS 350, AS 355, az AS 355 és AS 555 Fennec (katonai) változatok is népszerűek maradtak. Mind az egy-, mind a kéthajtóműves változatot licenc alapján Brazíliában is gyártják. Alkalmazók Harci alkalmazás Albánia Algéria Ausztrália Benin Botswana Brazília Kanada Közép-afrikai Köztársaság Chile Kína a Changhe Z-11 változattal együtt, Dánia Ecuador Franciaország Gabon Guinea Jamaica Malajzia Mali Marokkó Paraguay Peru Szingapúr Trinidad és Tobago Tunézia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság 38 darab AS 350BB változat áll szolgálatban a Brit Védelmi Minisztérium Védelmi Erők Helikopterkiképző Iskolájában, a Brit Fegyveres Erők harcihelikopter pilótáinak kiképzésére, Uruguay Rendvédelmi alkalmazás Ausztria Flugpolizei, 5 darab AS 350 B1 , két darab AS 355 F2 és AS 355 N Ausztrália Új-Dél-Walesi Rendőri Erők, Brazília Goiás Katonai Rendészet, Bosznia-Hercegovina Szövetségi Rendőrség, Kanada Kanadai Királyi Lovasrendőrség, Ontario Megyei Rendőri Erők, Írország Garda Síochána (az Ír Köztársaság Rendőri Erői), Marokkó Marokkói Királyi Csendőrség Hollandia Holland partiőrség, Új-Zéland az Új-Zélandi rendőrség "Eagle" alakulata, Fülöp-szigetek Fülöp-szigeteki Rendőrség Trinidad és Tobago Trinidad és Tobago Különleges Bűnmegelőzési Szerve, Amerikai Egyesült Államok Anaheim-i Rendőrkapitányság, Baltimore Megyei Rendőrkapitányság, 3 darab Eurocopter AS350B3 , Los Angeles-i Rendőrkapitányság, 14 darab AS350B2 , Los Angeles Megyei Sheriffi Hivatal, 7 darab AS350 , Long Beach-i Rendőrkapitányság, 2 darab Eurocopter EC-130B4 , Massachusetts Állam Rendőrsége, 5 darab AS350 Twinstar , Miami-Dade Megyei rendőrkapitányság, San Bernardino Sheriffi Hivatal, 6 darab AS350B3 , Egyesült Államok Határőrsége, Polgári alkalmazás Ausztrália polgári légiközlekedés queenslandi Gladstone-ból Heron szigetre, az Adelaide Bank Helikopteres Mentőszolgálata (Adelaide Bank Rescue Helicopter Service) EC-130B gépeket használ, a Westpac Helikopteres Mentőszolgálata (Westpac Life Saver Rescue Helicopter Service) Eurocopter AS-350 gépeket használ, Németország egy EC 130 B4 , Johann Lafer mesterszakács tulajdonában, Magyarország kettő darab AS350 B2 áll szolgálatban az Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-nél, AS350B1 a FLY 4 LESS LÉGISZOLGÁLTATÓ-nál Egyesült Arab Emírségek egy EC 130 a Falcon Légitársaság (Falcon Aviation Services) szolgálatában, Műszaki adatok (AS350B3) Tömeg- és méretadatok Törzs hossza: 12,94 m Rotorátmérő: 10,69 m Magasság: 3,14 m Üres tömeg: 1232 kg Maximális felszállótömeg: 2250 kg Motor Motor: Turboméca Arriel 2B típusú tengelyteljesítményt szolgáltató gázturbina (szabadturbina) Motorok száma: 2 db Teljesítmény: 632 kW (847 LE) Repülési adatok Legnagyobb sebesség: 287 km/h Emelkedési magasság: 5280 m Hatótávolság: 652 km Marten de Roon Marten Elco de Roon (Zwijndrecht, Hollandia, 1991. március 29. –) holland labdarúgó, az Atalantában játszik, középpályásként. Pályafutása De Roon a Sparta Rotterdamban kezdte profi pályafutását. A holland élvonalban 2010. március 27-én, a Twente ellen mutatkozott be, kezdőként pályára lépve. 2012 áprilisában leigazolta a Heerenveen, hároméves szerződést kötve vele. 2015 júliusában az olasz Atalantához került. 2016. július 4-én 12 millió fontért leigazolta a Middlesbrough. Augusztus 13-án, a Stoke City ellen mutatkozott be a Premier League-ben. A válogatottban A holland U19-es válogatottban 2009. november 12-én, egy Málta elleni Eb-selejtezőn debütált és gólt is szerzett. Adriai sallangvirág Az adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) az orchideafélék vagy kosborfélék (Orchidaceae) családján belül a sallangvirág (Himantoglossum) nemzetséghez tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj. Szerepel az Európai Unió természetvédelmi törvényének számító Élőhelyvédelmi Irányelvben, a „Habitats Directive”-ben is, azaz „Natura 2000”-es faj. Leírása 30–95 cm magas évelő növény. A levelei hosszúkás-lándzsásak, 9–16 cm hosszúak, 1,5–3 cm szélesek, a felső szárlevelek felfelé kisebbednek. Virágzata laza, megnyúlt fürt. A virágok elállnak a virágzati tengelytől, számuk 10–45. A lepellevelek sisakká borulnak össze, mely kívül fehéres színű, zöld erekkel, ritkán kissé vörösesen futtatott. A mézajak mélyen háromhasábú, rendszerint halvány vörösbarna esetleg zöldesbarna, alapjánál vörösesbarna foltokkal tarkított. A középső mézajakhasáb 3,5–6 cm hosszú, csavarodott, a csúcsán 5–18 mm hosszan bevágott. A mézajak két oldalkaréja (5–) 10–25 mm hosszú. A sarkantyúja 2,5–3,5 mm hosszú, lefelé irányul. Május–júniusban virágzik. Élőhelye Sziklagyepek, pusztafüves lejtők, bokorerdők, száraz tölgyesek. Olaszországban, illetve Magyarországon a Keszthelyi-fennsík és a Kőszegi-hegység területén. A faj védelme és fenntartása Markovics Tibor Kőszegen (az Őrségi Nemzeti Park területén) helyi lakosok közreműködésével több éve véd meg 25–30 virágzó tőből álló adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum H.Baumann) populációt. Az osztrák tulajdonban lévő, kerítéssel körbevett magántelken a populáció fennmaradása hosszútávon biztosítottnak tűnik. Az osztrák tulajdonos pozitív hozzáállásnak köszönhetően, kaszálás idején a töveket karóval megjelölik, így óva azokat a megsemmisüléstől. Hivatkozások A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o. Priszter 221. és 395.o. Natura2000 Baranyai Balázs (2011): Védett növényfajok szaporításának dokumentálási és adatbázisba foglalási lehetőségei. Diplomadolgozat, NymE- Sopron p.:24. Forrás Terra.hu Natura2000: 3.A) számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez (magyar nyelven) (PDF), 2004. (Hozzáférés: 2013. február 14.) Priszter: Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó (1998 [1999]). ISBN 963 9121 22 3 Biancavilla Biancavilla település Olaszországban, Szicília régióban, Catania megyében. Lakosainak száma 24 040 fő (2017. január 1.). Biancavilla Adrano, Belpasso, Bronte, Centuripe, Nicolosi, Paternò, Sant’Alfio, Santa Maria di Licodia, Castiglione di Sicilia, Randazzo, Zafferana Etnea, Maletto és Ragalna községekkel határos. Népesség A település népességének változása: II. Károly pfalzi választófejedelem II. Károly pfalzi választófejedelem (Heidelberg, 1651. március 31. – Heidelberg 1685. május 16.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1680-1685). Élete Károly 1671. szeptember 20-án nőül vette a nála egy évvel idősebb Vilma Ernesztina dán királyi hercegnőt, III. Frigyes dán király leányát. II. Károly halálával 1685-ben kihalt a Wittelsbach-ház simmerni ága, és a palotagrófság a család (katolikus) neuburgi ágára, Fülöp Vilmosra szállott. A gyermektelenül elhunyt II. Károly halála után XIV. Lajos francia király Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné – II. Károly húga, XIV. Lajos sógornője – nevében, az örökösödési szerződés ellenére igényt formált a pfalzi allódiumra, és 1688-ban kezdetét vette a pfalzi örökösödési háború. Kitüntetések Elefántrend (1671. július 7-én, 123. tagjai) Térdszalagrend [1680) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl II. (Pfalz) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Voralpeni autópálya-csomópont A Voralpeni autópálya-csomópont (németül Knoten Voralpenkreuz) Ausztria egyik legnagyobb autópálya-csomópontja. A csomópont Welsben található, Sattledttől nem messze. Itt az A1-es autópálya találkozik az A8-assal és az A9-essel. Története A voralpeni csomópont kialakulását Sattledt városa kezdeményezte, a 19. század végén. Ezek mellett a fent jelölt három út – az A1, az A8 és az A9 – vitte a várost a jelenlegi hírnevére. Amikor a „Reichsautobahn”-projektek 1938-ban elkezdődtek, nem volt bizonyos, hogy az új út közvetlenül a jelentéktelen, akkor még csak néhány házból álló Sattledten keresztül vezet majd. Prioritásként érte az ott élőket az, hogy a Birodalom későbbi forgalmas – Salzburg–Bécs – autópályája mellett éltek. A tervezés nagyon gyorsan lezajlott, és már 1938. június 10-én Sattledtnél elkezdődtek a földmunkák. Csakúgy, mint 19. században a vasút fejlesztése, a 20. században az autópályaépítés vált kulcsfontosságúvá. A tömeges motorizáció az 1960-as években ezen a vidéken is megjelent. Mobilizmo A Mobilizmo a P. Mobil első stúdióalbuma 1981-ből. Az album létrejötte Az együttes megalakulása után nyolc évet kellett várni az első nagylemez megjelenésére. Addigra a "klasszikusnak" tartott felállásból többen is távoztak (1978 - Pálmai Zoltán besorozása, 1979 - Vikidál Gyula a Dinamitba, 1980 - Bencsik Sándor és Cserháti István megalapítják a P. Boxot]), a felvételeket már az újjászervezett felállás készítette. Az eredeti tagokkal készített felvételeket a hanglemezgyár nem is engedte volna lemezre tenni, de Schuster Lóránt is új dalok felvételét szerette volna. Az album címét az akkoriban népszerű "izmusok" spanyolos elferdítése adta: mobilizmus helyett mobilizmo. A lemezborító rendkívül egyszerű: ezüst alapon fekete kör, benne a zenekar logója, a hátlapon pedig az együttes akkori felállása látható egy fényképen. Az első dal, "A főnix éjszakája" egy régi legendáról szól, melyet a világon számtalan nép ismer: az önmagát elemésztő majd újjászülető főnixmadárról. Ugyanakkor a dalszöveg allegória az atombombára és a háborús pusztításra is. A "Billy, a kölyök" (eredeti címén "Lőj rám") a Butch Cassidy és a Sundance kölyök alapján készített szám, amely két együtt indult barátról szól, akik aztán ellenségekké lettek, s a seriff végül egyszerűen orvul hátbalőtte egykori társát; szövege pedig áthallást tartalmaz Bencsik Sándor és Cserháti István távozására. A következő szám, a "Szerettél már, szamuráj?" szintén egy film alapján készült: Kuroszava Akira "A vihar kapujában" című műve volt az alap, amelyben egy gyilkosság megtörténtét mutatják be különböző nézőpontokból. A "Varjúdal" egy furcsa, elsőre logikátlannak hangzó dalszövegű szerzemény, melynek soraiból azonban külön-külön kihallható, hogy mire is próbál meg vele célozni. Az "Örökmozgó" az egyik legelső P.Mobil-szám, a zenekar bemutatására szolgál koncerteken. A "Mobilizmo" egy szövegileg egyszerű szerzemény, melyben az ember egész életét elkísérő dolgokról van szó. A "Rock'n Roll" témája az idő múlása, egyszerű sorokkal, és a rock and roll dicsőítéséről. Az "Átlagember" Sárvári Vilmos rendkívül egyszerű témájára épít, melyben Schuster Lóránt egy 1981-es statisztikai évkönyvből olvas fel részleteket. Az "Asszonyt akarok" az első darabja azoknak a Mobil-számoknak, amelyek a nőkről szólnak - koncerteken előadás közben kezdetben Schuster Lóránt nőnek öltözve lépett fel, majd később két hatalmas felfújható női mellet dobáltak be a közönség közé, hogy játsszanak vele. Az "Oh Yeah" a teremtés mítoszának rock-verziója, melynek szövege sem az MSZMP körei, sem a katolikus egyház hívei körében nem talált osztatlan lelkesedésre. A záró szerzemény, az "Alkohol Blues" tulajdonképpen egy paródia, melynek szövegét egy falfirka ihlette. Kiadásai 1981 LP, MC 1993 Stage Power CD (két másik album anyagával együtt, nem eredeti sorrendben) 2003 CD felújított kiadás bónuszdalokkal Dallista A dalokat kollektíven jegyezte zeneszerzőként Kékesi László, Mareczky István, Sárvári Vilmos, Tunyogi Péter és Zeffer András, kivéve, ahol a szerzőség jelölve van. Első helyen annak a nevét tüntették fel, akitől az alapötlet származott. A szövegíró Schuster Lóránt, kivéve az Alkohol blues, aminek szövegét egy szociológiai munkában találta. Három dallal a már távozott Bencsik Sándor is képviseltette magát. A Főnix éjszakája ( Bencsik Sándor - Schuster Lóránt) Billy, a kölyök (első helyen Zeffer neve) Szerettél már Szamuráj? (első helyen Zeffer neve) Varjúdal (Schuster, Kékesi, Mareczky, Sárvári, Tunyogi, Zeffer) Örökmozgó (Bencsik Sándor - Schuster Lóránt) Mobilizmo (első helyen Kékesi neve) Rock 'n roll (Bencsik, Kékesi, Mareczky, Tunyogi - Schuster) Átlagember (első helyen Sárvári neve) Asszonyt akarok (első helyen Zeffer neve) Óh, Yeah (első helyen Kékesi neve) Alkohol Blues (első helyen Zeffer neve) Bónusz A 2003-as kiadásra kerültek fel, az 1978-as első kislemez dalai, valamint magyar demófelvételek 1976-ból és angol demófelvételek 1978-1979-ből. Kétforintos dal (1978, Bencsik Sándor - Vikidál Gyula - Schuster Lóránt) Menj tovább (1978, Bencsik Sándor - Vikidál Gyula - Várszegi Gábor) A gálya (1976, Bencsik Sándor - Schuster Lóránt) Ha jössz hozzám, késő (1976, Kékesi László - Schuster Lóránt) Pyrolater (1978/79, Bencsik Sándor - Schuster Lóránt) (Tűzimádó) Hellbound Train (1978/79, Bencsik Sándor, Cserháti István - Schuster Lóránt) (Pokolba tartó vonat) One More Drag (1978/79, Bencsik Sándor - Vikidál Gyula - Földes László ) (Utolsó cigaretta) Közreműködtek Kékesi László – basszusgitár, vokál Mareczky István – dob, ütőhangszerek Sárvári Vilmos – gitár, vokál Schuster Lóránt - zenekarvezető, szövegíró, próza (Billy a kölyök, Átlagember), vokál Tunyogi Péter - ének Zeffer András – billentyűs hangszerek, vokál A bónuszdalokban Bencsik Sándor – gitár, vokál Cserháti István – billentyűs hangszerek, vokál Pálmai Zoltán – dob, ütőhangszerek (1976) Vikidál Gyula – ének Irodalmi Centrifuga Az Irodalmi Centrifuga (ICA) női, civil és irodalmi online folyóirat. Rádiós irodalmi műsorként indult 2003-ban, alapító szerkesztői Bódis Kriszta (író, dokumentumfilmes) és Gordon Agáta (író). Felelős szerkesztője Gordon Agáta. Működése Nyitott rendezvényeire 2005-től kerül sor. Dokumentálja az Irodalmi Centrifuga estjeit, és nőirodalmi archívumot hozott létre. Tartalmában cikkek, interjúk, novellák, versek, beszámolók, programajánlók stb. szerepelnek. Nők által írott könyvek, vagy a nőket mint kisebbséget érintő és értelmező tanulmánykötetek recenzióit is közli. Főbb rovatai: Műhely, Versvasárnap, Világ tanítónői, divatic@, Tavalyi flow, Ajánló. Egy boltkóros naplója Az Egy boltkóros naplója (eredeti cím: Confessions of a Shopaholic) 2009-ben bemutatott amerikai film, amelynek a rendezője P.J. Hogan, a producere Jerry Bruckheimer, a forgatókönyvírói Tracey Jackson, Tim Firth és Kayla Alpert írta, a zeneszerzője James Newton Howard. A főszerepekben Isla Fisher, Hugh Dancy és Joan Cusack láthatóak. A mozifilm a Touchstone Pictures és a Jerry Bruckheimer Films gyártásában készült, a Walt Disney Studios Motion Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve romantikus filmvígjáték. Amerikában 2009. február 13-án mutatták be a mozikban. Madison megye (Észak-Karolina) Madison megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Észak-Karolina államban található. Megyeszékhelye Marshall, legnagyobb városa Mars Hill. Lakosainak száma 21 022 fő (2013. július 1.). Madison megye Greene, Unicoi, Yancey, Buncombe, Haywood és Cocke megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Hollósy Kornélia-szobor Hollósy Kornélia szobra Makón található, a városháza oldalkertjében. A szobor Telcs Ede alkotása. A szobrot az 1903-ban fölavatott, a művésznőről elnevezett faszínház előcsarnokában helyezték el. Az emlékszobor Hollósy Kornélia rokonszenves nyugalmát, fennkölt szellemiségét és báját jeleníti meg. Az épület lebontása után a József Attila Múzeumba került a szobor, majd a színésznő születésének 150. évfordulóján, 1978-ban a fehér oszlopon nyugvó mellszobrot fölállították a városháza oldalkertjében. A „magyar csalogánynak” becézett opera-énekesnő Lonovits József főispán hitveseként gyakran tartózkodott az épületben, ami akkor Csanád vármegye székháza volt. Mahlon és Kiljon Mahlon és Kiljon (héberül �������� Machlón – betegség, beteges, ��������� Kiljón – gyengeség, gyenge) csak a Rúth könyvében szereplő testvérpár, a Júda törzséből származó Elimelek és Naomi fiai, akik velük együtt vándorolnak Moáb földjére egy bírák korabeli éhínség elől. Itt apjuk halála után Mahlon a moábita Rúthot, Kiljon a szintén moábita Orpát veszi feleségül, majd mintegy tíz év múlva utód nélkül meghalnak. Mahlon özvegye, Rúth, áttér a zsidó hitre és Naomival tart Bethlehembe, majd levirátusi házasságot köt Boázzal, Elimelek egyik rokonával, ezzel biztosítva, hogy Mahlon neve ne haljon ki Izraelből. Boáztól fogant gyermeke, Obed (aki Dávid király nagyapja), így egyúttal Mahlon gyermekének is számít. Lásd még Rúth könyve Forrás Ginsburg, David: ����� ������ ���� ���� (Esrim v'arba'a Sifre ha-Qodesh, m'daviqim hetav al pi ha-masorah v'al pi d'phusim rishonim im chilluphim v'hagahot min kitve jad atiqim v'targumim j'senim). The Society for Distributing Hebrew Scriptures., Edgware, Middx., 1997. Irodalmi Nobel-díjasok listája Az irodalmi Nobel-díjazottak listája 1901-től napjainkig. A 113 díjazott író nyelv szerinti megoszlása 2016-ban R. Tagore a bengáli, S. Beckett a francia és J. Brodszkij az orosz nyelvnél van feltüntetve. A díjazott írók ország szerinti megoszlása 2017-ben Ivan Alekszejevics Bunyint (1933) hontalannak számították. A díjazott írók kontinens szerinti megoszlása[mikor?] Azoknak a díjazottaknak, akik több országhoz tartoznak, minden helyen felszámoltuk a pontot. Például T. S. Eliot amerikainak és európainak is számít. Szántás A szántás a földművelés, azon belül a talajjavítás egyik legfontosabb művelete, amelynek során a termőföld felszínét megmozgatják, előkészítik a vetésre. Legfontosabb eszköze az eke, amely meghatározza a szántás módját, a parcella alakját. Formái A formái szerint kétféle lehet: össze-, illetve szétszántás. Az összeszántás Az összeszántást a parcella közepén, a középbarázda mellett kezdik. Az első barázda kiszántása után, mindjárt mellette haladnak vissza. Az eke mindig jobbra fordítja a földet, ezért a hant mindig szemközt döl egymásnak, ormót képez és a földdarab két végén keletkezik a barázda. Szétszántás A szétszántás az előzővel ellenkező művelet. A szántást a földdarab két oldalán kezdik és úgy haladnak befelé, hogy végül a parcella közepén mély barázda keletkezik. A két műveletet azonos földdarabon felváltva alkalmazzák, hogy a föld dombosodását elkerüljék, és sima, egyenletes maradjon. A csapadékosabb, dombos tájakon (az Őrségben, az Alföld egyes területein bakhátra szántanak, azaz 2-5 méteres közökben többször összeszántanak. Az így keletkező domború felületről, a köztük lévő széles barázdákon könnyen lefolyik az eső, és a hólé. A meredekebb hegyoldalakon pl.: Erdélyben, a Felföldön teraszokat képeznek, hogy könnyebb legyen a szántás, a csapadék ne mossa le a vékony termőréteget és az igavonó jószágot is kíméljék. A szántás minősége Sekély és mélyszántást különböztetünk meg. Ez függ a talaj típusától és és a talajba ültetett növény fajtájától. Művelési mélység szerinti csoportosítás: sekély szántás (sekélyebb mint 20 cm) középmély szántás (21–26 cm) mélyszántás (27–32 cm) mélyítő szántás (33–45 cm) mély forgatás (rigolírozás) (mélyebb mint 46 cm) Rendszerint ősszel kerül sor a (leg)mélyebb szántásra. Különleges alkalmakkor (rét vagy legelő feltörésekor háromszor, négyszer is szántottak gyors egymás után. A tavaszi fordulóban általában egyszer vetés előtt szántottak. A szántásnak régebben a paraszti munkában fontos és tekintélyes helye volt. Ehhez számos hiedelem és szokás kapcsolódott. Elsajátítása a felnőtté válást is jelezte. Szántás és permakultúra A permakultúra a szántást a talajt kiszárító, a talajfenntartó élőlények számára káros műveletként értelmezi, ezért helytelen eljárásként igyekszik minimalizálni. Johan Christian Dahl Johan Christian Clausen Dahl (Bergen, 1788. február 24. - Drezda, 1857. október 14.) norvég festőművész, a norvég tájképfestészet megalapítója. Élete Sokgyermekes család elsőszülött fia volt. 1803 és 1809 között dekorációs festészetet tanult Bergenben. Amikor kitűnt tehetségével, gyűjtést rendeztek számára, amelynek eredményeképpen 1811-től a koppenhágai akadémián folytatta tanulmányait, ahol Carl Adolf Lorentzen, Nicolaj Dajon és Georg Haas tanítványa volt. 1818-ban Drezdába költözött, ahol 1820-ban az Akadémia tagja, majd 1824-ben annak tanára lett. Nagyobb utazásokat tett a német Alpok vidékére, Olaszországba és kétszer visszatért Norvégiába is. 1820-ban Nápolyba költözött egy időre és ott többek között Franz Ludwig Catellel együtt festett. Római tartózkodása idején Bertel Thorvaldsen köréhez csatlakozott. 1847-ben Párizsban és Brüsszelben tett hosszabb látogatásokat. Művészete Nagy hatással volt művészetére a nagy német romantikus festő, Caspar David Friedrich munkássága. Behatóan tanulmányozta a természetet, művészete realista irányban fejlődött, de továbbra is vonzották a nagyszabású természeti jelenségek. Norvégiában tett látogatásai során két nagyobb vásznat is festett az ottani természeti szépségekről. Több képen örökítette meg a norvég faépítészet mestermunkáit. Az első nemzetközi súlyú norvég festő volt, a nemzeti romantikus stílus úttörője és korának egyik legnagyobb tájképfestője. Csongno-ku Csongno-ku (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Jongno-gu) Szöul 25 kerületének egyike. Nevének jelentése „harangút”, mivel régen itt volt megtalálható a közeli kapu (Doszongmun (Doseongmun), ���) nyitását és zárását jelző harangtorony. Ezt az utat 1398 óta nevezték Csongnó (Jongnó)nak. Tongok (Dongok) Csongno-1.2.3.4 ka-tong (Jongno-1.2.3.4 ga-dong) (��1.2.3.4�� ��) Csongno-5.6 ka-tong (Jongno-5.6 ga-dong) (��5.6�� ��5.6��) Cshangsin 1-tong (Changsin 1-dong) (��1� ���) Cshangsin 2-tong (Changsin 2-dong) (��2� ���) Cshangsin 3-tong (Changsin 3-dong) (��3� ���) Cshongunhjodzsa-tong (Cheongunhyoja-dong) (����� �����) Hjehva-tong (Hyehwa-dong) (��� ���) Ihva-tong (Ihwa-dong) (��� ���) Kjonam-tong (Gyonam-dong) (��� ���) Kahö-tong (Gahoe-dong) (��� ���) Muak-tong (Muak-dong) (��� ���) Puam-tong (Buam-dong) (��� ���) Phjongcshang-tong (Pyeongchang-dong) (��� ���) Szadzsik-tong (Sajik-dong) (��� ���) Szamcshong-tong (Samcheong-dong) (��� ���) Szungin 1-tong (Sungin 1-dong) (��1� ���) Szungin 2-tong (Sungin 2-dong) (��2� ���) Nevezetességek Szöul központi kerületeként számos nevezetesség található itt, például a Pukcshon (Bukchon ) hanokfalu, az antik piacairól híres Insza-tong (Insa-dong), a Thapkol (Tapgol) park, a királyi paloták és a Csongmjo (Jongmyo)-szentély. Ugyancsak itt található a Cshonggjecshon (Cheonggyecheon) patak, valamint a Tongdemun (Domgdaemun) kapu. Heroldsbach Heroldsbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 5107 fő (2015. december 31.). Villes Villes település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 354 fő (2015). Villes Bellegarde-sur-Valserine, Billiat, Châtillon-en-Michaille és Le Grand-Abergement községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 7,62×25 mm TT A 7,62×25 mm Tokarev egy széles körben alkalmazott palacknyakú pisztolylőszer volt az egykori Szovjetunióban és szövetséges államaiban. Kivitel A lőszer elvben a 7,63×25 mm Mauser szovjet változata. Nagyon hasonlóak, egy 7,62 mm Tokarevre szerkesztett fegyver tudja használni a 7,63 mm Mauser lőszert. A szovjetek a géppisztolyok számára rengeteg féle töltettel készítették ezt a lőszert. Volt páncéltörő, nyomjelző és gyújtólövedék is. Ennek a lőszernek kitűnő áthatolóképessége van, és könnyen leküzdi a könnyebb golyóálló mellényeket (I, IIA és II osztály). Habár a legtöbb ilyen kaliberű lőfegyvert elavultnak nyilvánították és kivonták a katonai leltárból, néhány rendőri és speciális alakulat Oroszországban és (főként) Kínában jelenleg is használja kiváló áthatolóképessége miatt a népszerűbb 9 mm Makarov és 9 mm Parabellum helyett. Említésre méltó még az a félreértés, hogy a piacon fellelhető 7,62 mm Tokarev töltények többsége rézburkolatú acélmagvas lövedéket használna. A történet szerint ez megnöveli az esélyét, hogy a lövedék gellert kap ha kemény célpontra lőjük, és rongálja a lőterek golyófogóit. Az acélmagvas 7,62×25 mm lőszerek USA-beli importja illegális, a szövetségi törvény páncéltörő pisztolylőszernek határozta meg. Ezek a lövedékek valójában ólommagvasak, rézszínű acélköpennyel, és nem jelentenek nagyobb gellerveszélyt a hagyományos rézköpenyes lövedékekkel szemben. Teljesítmény A lövedéknek átlagosan 450 m/s körüli csőtorkolati sebessége, és 580 J körüli energiája van. Az elsütésekor keletkező szokatlanul nagy hang és torkolattűz meglepheti a nézőket. A lőszer legemlítésreméltóbb használói a Tokarev TT–33 pisztoly, együtt számos géppisztollyal, mint például a szovjet PPD–40, PPS–41, PPSZ–43, a cseh Vz.24, Vz.26, ČZ vz. 52, és az orosz PP–19 Bizon vagy a magyar Kucher K1. Jelentősebb változatai A szabványos szovjet szolgálati lőszer egyik módosítását Csehszlovákiában gyártották, a különlegesen megerősített Vz. 52 (ČC–52) pisztolyhoz. Ez a Cseh M48 néven ismert lőszer nagyobb nyomáson üzemelt mint a szabványos Tokarev lőszer, javítva a ballisztikát. Mindazonáltal az erősebb töltet nagyobb veszélyt jelentett a nem ekkora nyomásra tervezett fegyverekre. A kínai 7,62 mm Type P egy speciális hangsebesség alatti (szubszonikus) lőszer, kifejezetten hangtompítós lőfegyverekhez. Egyéb elnevezései 7,62 mm Type P 7,62 mm Tokarev 7,62×25 mm TT .30 Tokarev Czech M48 7,62 Russian 7,62 TT Fegyverek A KGST tagság okán a 7,62×25 mm lőszert nagyarányban használták a Szovjetunióban és más kommunista országokban. A KGST országokon kívül ismeretlen volt; ám a hidegháború befejeztével sok fegyvert, főleg pisztolyokat exportáltak ebben a jelenleg is gyártott kaliberben. Ebben a kaliberben gyártott fegyverek például a cseh Vz. 52, az orosz TT-33 és az OTs–27 Berdysh pisztolyok, ezenkívül a szovjet PPD–40, PPS–41, PPSZ–43 és OTs-39, a cseh Vz. 24 és Vz.26, az észak-vietnami K-50M, módosított MAS 38 (MAS Mle 1938) és MAT 49 géppisztolyok, valamint a jugoszláv MP40 másolat, az M56. Alicia (keresztnév) Az Alicia női név az Aliz eredeti Alice formájának latin alakja. Rokon nevek Aliz, Alícia, Alíz, Aliza, Adelheid, Alexandra, Alexa, Alexandrin, Alexandrina, Alica, Alisa, Alízia, Erzsébet, Elizabet, Liza, Lizi Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Alicia sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok június 29., augusztus 24. Híres Aliciák Alicia Keys amerikai énekesnő Alecia Moore , amerikai énekesnő (ismertebb nevén Pink) Alicia Molik ausztrál teniszező Alicia Silverstone amerikai színésznő Alicia Vikander Oscar-díjas svéd színésznő Torja Torja (románul Turia, németül Torian) falu Romániában Kovászna megyében, Torja község központja. Fekvése Kézdivásárhelytől 10 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyében 8 km hosszan elnyúlva fekszik. Az 1899-ben egyesített Altorja és Feltorjából, valamint az 1917-ben hozzácsatolt Karatnavolálból áll. Ide tartozik Bálványosfürdő és 1968 óta Futásfalva is. A Bálványosfürdő felé vezető országút menti Altorja és Feltorja mindig Háromszékhez tartozott, a velük szomszédos Karatna, valamint Alsó- és Felsővolál azonban 1876-ig Felső-Fehér vármegye része volt. A községhez tartozik a délre 3 km távolságra, a hegységperem egyik kis völgyében fekvő Futásfalva, amelynek első írásos emléke 1567-ből való, 13 kapuszámmal, valamint északon 8 km távolságra a legendás hírű, festői táji szépséggel bíró Bálványos. A környék legjelentősebb települése mint bányászközpont, ahol timsót bányásztak. Története 1307-ben Thoria alakban írva említik először. A Torja-patak völgyében emelkedő domb tetején találhatók Torja egykori terjedelmes várának csekély maradványai. Eredete, sorsa ismeretlen. Altorján áll az Apor család 17. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. Feltorján áll a gótikus, megújított erődített templom. 1910-ben 2584 lakosából 2581 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 3675 lakosából 3657 magyar és 18 román volt.I.e. az V. évezred óta lakott a Torja patakának völgye. Nevének eredetéről sem írásos emlék, de még monda sem maradt fenn. Kézdivásárhelyen római castrum volt, egy főútvonal haladt a VIA PRINCIPÁLIS déli irányba, egy összekötő út ment át az Olt völgyébe, mely a mai Torján haladt át, ez volt a VIA PRETORIA, az itteni lakosok a Pretoria szót rövidítették Torya, Torjára. Valószínű, hogy innen ered a Torja elnevezés. A magyar honfoglalás is érintette a község területét, a székelyek a 12. század közepétől telepedtek erre a területre, és teljesen összeolvadtak a honfoglaláskor letelepedett csoportokkal. A mai Torját alkotó falvak tatárjárás előttiek, legkésőbb a 10-11. században már azon a helyen léteztek, ahol most is vannak. A Torja patak két oldalán hosszan elnyúló község öt, teljesen egybeépült faluból tevődik össze: Alsó és Felsőtorja, Karatna, Alsó és Felsővolál. Ezek a települések a múltban két törvényhatósághoz tartoztak. A jobb parton levő Alsó és Felsőtorja Háromszékhez, a bal parti Karatna Alsó és Felsővolál pedig Felső-Fehér vármegyéhez tartozott. 1899-ben Alsó és Felsőtorja egyesült, majd 1917-ben Karatna és Volál is csatlakozott az immár Torjának nevezett nagyközséghez. Felsőháromszék egyik legnagyobb és legrégebbi települése. Első okleveles említése 1307-ből való terra sen possesio Thorya néven. 1332-ben Valentinus nevű papja három régi banálist fizetett a pápai tized fejében. Két év múlva, 1334-ben a pápai adó értéke majdnem megháromszorozódott. Nyolc banálist ekkor a viszonylag népes települések fizettek. Hogy a környék legkiemelkedőbb helysége volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Luxemburgi Zsigmond király 1427-ben a mai Kézdivásárhelyt Torja vására néven részesíti városi kiváltságlevélben, ami azt jelentette, hogy kezdetben Torja határán és hozzá tartozó kis vásáros településként jött létre Kézdivásárhely, amely aztán elnyerte önállóságát és szabad fejlődésének feltételeit. Székelyföldi egyházalapítás Szent István törvénye: minden 10 faluból álló magyar településcsoport kötelezve volt egy templom építtetésére, a templomot a falvak saját költségükön kellett felépítsék. Szent László kötelezővé tette a templomok mellé való temetkezést a régi pogánytemetőkkel felhagyták és a templomok körül új temetőket nyitottak, a közös templomot építtető falvak egy egyházközséget, megyét alkottak. Az 1876-os közigazgatási törvény végrehajtásáig a Bálványos pataka, a Torja vize és a Csík- illetve Kászonszék déli határa közötti terület, Felső - Fehér vármegyéhez tartozott, akkor ezt az enklávét Háromszék vármegyéhez csatolták. Ezen a vármegyei területen alakult ki a 13-14. század folyamán a bálványosi uradalom, Bálványos-vár központtal, amely évszázadokon át az Apor család birtokában volt. Altorja legismertebb családja a főrangú báró Aporok voltak. Apor László erdélyi vajda, székelyek és szászok ispánja volt. Apor István az 1506-os agyagfalvi székely nemzetgyűlésen Kézdiszék küldöttjeként vett részt. A család 1693-ban, Apor István idején nyert báróságot. A többgenerációs Aporok közül a legismertebb Apor Péter (1676-1752) író volt. Apja, Apor János még fia születésének évében meghalt. Az árvát nagybátyja, Apor István nevelte. Torján tanult, majd jogot és filozófiát Szombathelyen. Először háromszéki főkirálybíró, majd Küküllő vármegyei főispán volt. Fő munkája: Metamorphosis Transylvaniae, alcíme: Erdélynek régi együgyű alázatos idejében való gazdagságából e mostani kevély, cifra, felfordult állapotján koldusságra való változása. Melyen amint életében sohasem kapott, hanem Erdélynek régi alázatos együgyűségében holtig megmaradott, úgy következendő maradváinak örökös emlékezeteire írt le. Hazája felfordult állapotján szánakozó igaz hazafi és gyökeres székely. Báró Altorjai Apor Péter végezte pedig el munkáját az 1736 és életének 60-dik esztendejében alsótorjai udvarházánál. Altorja templomának védőszentje Szent Miklós, így régi iratokban a helységet Szent Miklós Torjának is nevezték, 1334-ben pedig Torya inferiorként jegyzik nevét. A Torja patak völgyének jobb partján, Altorja folytatásaként alakult ki Felsőtorja. Temploma 1332-ben már létezett azon a helyen, ahol ma is áll. Régen még Szent Márton Torjának is nevezték, a két Torját összekötő magaslatot pedig Szent Ilonának. A hagyomány szerint a reformáció terjedésekor, Ikafalváról hittérítők érkeztek Felsőtorjára, ahol olyan sikerrel hirdették az új tanokat, hogy a község nagy része áttért a megújított vallásra. A hitszónokok elindultak Altorjára is, de Apor Ilona egybegyűjtötte jobbágyait, útjukat állták, visszatérésre kényszeríttették őket. Ennek emlékére nevezték el a helyet Szent Ilonának. A legenda az 1830-as években keletkezett, a felsőtorjai templomnak a fejedelmi biztosok általi átadását a reformátusok számára minden valószínűség szerint 1597-ben akadályozta meg Apor Péter dédanyja, Apor Andrásné, Lázár Borbála. Ez lehet a Szent Ilona legenda alapja. Az átadás 1603 júl. 17-e előtt következett be. Altorján a vallási tagolódás a katolikusok nagy fölényét mutatja, 1869-ben a 2297 személyből 2130 volt katolikus és 34 református. Felsőtorja első okleveles említése 1324-ből való. Népessége jóval kisebb volt, mint Altorjáé. A társadalmi szerkezetét illetően, erőteljes eljobbágyosodási folyamat megy végbe a lakosság körében, melynek magyarázata az Aporok jelenléte, akik a vidék legnagyobb jobbágytartó urai voltak. Ellentétben Altorjával, a reformáció ide behatolt, 1869-ben a 992 lakósból 489 református és 470 katolikus volt. A honfoglalás és a székelyek letelepedése újból elindítja a nemzetségi szervezetről a faluközösségi szervezetre való áttérést. Kézdivásárhelyen hűbéri hierarchia (13-14. század), majd a Karathna - voláli társadalomban a nemesi-jobbágyi faluközösség, a két Torján a székely rendi társadalomra jellemző közösség alakul ki. A székely határőrség megszervezésekor, 1764-ben Torja népes szabadrendű lakosságát katonának sorozták be. A katonai hatalom a civil részen élő jobbágyokat is kötelezte bizonyos szolgáltatásokra. Ezek közül talán a legsúlyosabban hatott a katonaság tűzifaellátásban való részvétel. A jobbágyok szolgáltatásai közé tartozott a forspont, amely katonai személyek szállítására vagy különféle anyagok fuvarozására kötelezte őket. Az 1848-as forradalom idején a legjelentősebb háromszéki mozgalom Torján és környékén robbant ki. A katonaság konkrét követeléssel lépett fel: a nemesek adják vissza a közföldekből eltulajdonított területeket. A nemesek kénytelenek voltak írásban elismerni e követelések jogosságát. Megkezdődtek a földfoglalások is. Nemcsak hátrányt jelentett a szervezett, állandó katonaság jelenléte, de bizonyos körülmények között a rend és biztonság megteremtésének eszközéül szolgált. Intézkedések: sötétedés után az utcán lámpás nélkül tilos volt járni; - minden gyanús embert le kellett tartóztatni és vagy pálcaütéssel, vagy nemes személy esetében pénzbírsággal büntetni; a kocsmába járás, sötétedés után mindenki számára tilos volt, ugyanígy a házaknál tartott csoportos összejövetelek is. Az 1848-as forradalom után szűnik ez meg a 19. század végén. Helyette polgárosodottabb közösség jön létre, amely nagy, közép, kis és törpebirtokosokból, cselédekből és napszámosokból állt. A 20. század közepén a legnagyobb társadalmi réteg a TSZ-parasztoké, majd az 1970-es és 1980-as években hasonló súlyra tesz szert az ipari dolgozók rétege. Az 1989 decemberi fordulat után egy újabb szakasza kezdődött az átalakulásoknak, az MTSZ feloszlása után a falu népe visszakapta a kollektivizáláskor eltulajdonított földterületét, így sokan a kézdivásárhelyi gyáraknál történt leépítések után visszatértek a földjeik megműveléséhez. A Torja közelében levő Büdös-hegy vulkanikus tevékenység hatására létrejött repedésein ma is gázok törnek a felszínre. A kénhidrogén gáz a levegőn kén-dioxiddá alakul, a felszabaduló kén lerakódva sárgára festi a kőüreg falát. A máshol előtörő kénhidrogénből pedig kisebb-nagyobb terméskén réteg halmozódott fel a Büdös-hegy lejtőjén, melyet az elmúlt századok során kitermeltek. Feljegyzések igazolják, hogy itt hajdan kénbánya volt, így Torját régen bányahelységként is kezelték. Az első írásos feljegyzés a kén kitermeléséről 1571-ből való, az utolsó a 18. század elejéről származik. Az Apor család régtől fogva jogot formált a kén bányászatára, mondván, hogy ez a terület ősidőktől fogva birtokuk volt és csak később az erdélyi fejedelemségek idején vette azt el tőlük János Zsigmond. Ugyanakkor a 16. század végén a fejedelmi kiváltságlevelekben Alsó- és Felsőtorja lakosságát bányászokként emlegetik. A kén kitermelése a tűz és víz használatával történt. A sziklákat tűzzel felforrósították, utána hideg vízzel locsolták, melynek következtében a sziklák megrepedtek, a repedésekből aztán kiszedték a ként. A kén fontos alapanyaga volt a puskaporgyártásnak, de nélkülözhetetlen kelléke a borkészítésnek is. Torja újkori történetében az egyetlen üzemszerű létesítmény 1891-ben alakult. Apor Gábor a Büdös-barlangból kiáramló szénsavas gázok értékesítése céljából sűrítőüzemet hozott létre Bálványos és Büdös-hegy térségében. A gyár napi termelése 150 kg folyékony széndioxid volt. Az itt termelt szénsavat Magyarországra, Romániába és Ausztriába szállították. A gyár 1931-ig működött. A Sepsiszentgyörgyi textilgyárnak Torján is voltak külső munkatársai. 1905 és 1916 között Buzgó György mester irányításával több torjai asszony dolgozott saját otthonában a gyár megbízásából. A kézmű és háziipar fejlett és változatos volt a faluban a múlt század végén. Ez a kisipar elsősorban a lakosságot szolgálta ki. A 46 iparos a következő szakmákban dolgozott: 4 ács, 1 kádár, 5 csizmadia, 3 cipész, 5 kocsmáros, 6 kovács, 1 kőműves, 1 lakatos, 6 lakatos, 2 mészáros, 6 férfiszabó, 1 szűcs és 4 kereskedő. Szabálytalan kanyargós medrével, gyakori áradásai következtében a Torja patak sok keserűséget okozott az itt élőknek. 1891-ben Pócsa József főispán elnöklete alatt értekezletet tartottak, ahol elhatározták a patak folyásának szabályozását. Az önmegváltásos földhözjuttatás – a lakosság pénzhiánya miatt – egyeseknek nagyon kevés, míg másoknak semmiféle föld megváltását nem tette lehetővé. Ennek következtében fokozódott az elszegényedés, és a 19. század végével megkezdődik az elvándorlás. Felsőtorja saját erdőségekkel rendelkezett, melynek fájából a szükségleten kívül eladásra is jutott. A fát a kézdivásárhelyi piacon értékesítették. A fa megmunkálása általánosan elterjedt foglalkozásnak számított, a ház körüli szerszámokat, használati tárgyakat mindenki maga készítette. A Bartók testvérek kapuk faragásával foglalkoztak, fennmaradt egy általuk készített kapu 1770-es Altorján. 1888-ban a torjai ref. pap általános elszegényedésről panaszkodik. Az embereknek krumplin kívül egyéb élelmük nemigen volt. A társadalmi polarizáció hatására egyre nagyobb életvitelbeli különbség alakult ki a néhány jómódú család és a falu döntő többsége között. 1909-ben gazdakör alakult Torján 30 alapító taggal. Bálványos vára: a 17. században indult pusztulásnak, miután Apor András 1603-ban Brassó mellett székely Mózes oldalán harcolva elesett. A 18. században a vár már romokban hevert. Bálványos hanyatlásából meríti életét az alsótorjai udvarház, legkésőbb a 16. század második felében épülhetett, és az 1600-as évek folyamán alakult ki mai terjedelme. Apor Istvánhoz, (1638-1704) fűződnek a reneszánsz és barokk díszítések, valamint a falfestés, mely a stukkómennyezet boltcikkelyeit ékesíti. Apor András özvegye, Lázár Borbála 14 éves fiát, Lázárt hagyta egyedül, maga pedig visszavonult a csíki jószágaihoz. Az udvarház a 19. század első felében nyerhette világossárga vakolatos klasszicista külsejét. Az Iskola- Altorján, a település rangjához mérten régi keletű lehetett. 1648-ban Demeter Tamás plébános már iskolát alapított. Ettől fogva a 19. század elejéig nem rendelkezünk megbízható adatokkal az oktatás történetéről. 1820-tól 1848-ig Szántó Ferenc volt a katolikus felekezeti iskola tanítója. A tankötelesek száma 70-80 között váltakozott. A tanító fizetése 10 hold szántó-kaszáló haszonélvezete, 120 kalangya őszi, 100 kalangya tavaszi gabona, 30 forint oszpora, 34 terű fa volt. Ennek fejében a tanító a kántori teendőket is végezte. A gyereklétszám növekedésével 1848-tól segédtanítói állást létesítettek, amelyre Ferencz Mihályt választották meg. A rendes tanító 1848 és 1888 között Bokor János volt, őt Sólyom Mihály kántortanító és Sólyom József segédtanító követte. A községi elemi iskola 1869 novemberében létesült. Első tanítója Lőrincz Dénes volt, aki 1872-ig működött. 1872-ben a lányokat különválasztották a fiúktól, és a két tanítói állást Könczei Sándorra és Jakab Gyulára bízták. 1873-ban az iskola alapkövét helyezték el, és 1874-ben közmunkával és állami segéllyel elkészült az új épület. Az iskola az Apor család erkölcsi és anyagi támogatását élvezte. Báró Apor Géza az iskola számára telket adományozott, Apor Zsuzsanna pedig 500 Ft-os alapítványt létesített a szegény sorsú gyermekek taníttatására. Sólyom János 1880-ban az iskola mellett ifjúsági könyvtárat alapított. 1874-ben pedig megalakult az olvasóegylet vezetője báró Apor János. Felsőtorján a reformáció térhódításával a legerősebb felekezetté váló reformátusok alakítanak iskolát. Már a 16. század végén rendszeres oktatás folyik a faluban. Az iskolába nemcsak a helyi gyermekek jártak, de ide jöttek a voláliak, futásfalviak és karatnaiak is. A felekezeti iskola 1872-ben községi jelleget ölt. Ekkor Molnár András tanítóskodott 1890-ig, amikor Csécsi Nagy Vilma kapta a megüresedett állást. 1890-ben Felsőtorja és Volál oktatási szempontból egyesült. Éghajlata Éghajlatát az átlagos tenger szint feletti magasság határozza meg, ami 600-1300 m közötti, klímája megegyezik az alhavasi klímával kisebb eltérésekkel, mérsékelt kontinentális éghajlat jellemzi. Jellemzője a hosszú tél. A januári átlaghőmérséklet -2, -14 C között változik, de néha enyhe is lehet az Atlanti óceáni vagy Földközi-tengeri ciklonok hatására, ami tavaszias esős, olvadás jellemzi, amely néhány nap múlva újra hidegre fordul. A jelenlegi globális felmelegedés miatt forró, száraz nyarak követik egymást. Vallási élet A jelenlegi református templomot (eredetileg a 14. század végén építették, és a 15. században alakították át erőddé; a ma látható templom a 20. század elejének alkotása) körülölelő, ovális alaprajzú vár külön érdekessége a nyitott megfigyelő tornáccal ellátott, lőréses védőtorony. A 16. századi (az első utalás 1536-ra datálódik), az 1630-as évekből Apor Lázár és felesége, Imecs Judit révén újjáépített Apor-kúriát klasszicista elemekkel bővítették a 19. században. A Pünkösdi-kertben salétromot állítottak elő a szabadságharc idején. 1802 október 26-án, déli 12 óra után mintegy másfél órával, oly rettenetes földrengés volt, hogy egész Háromszéken és a Barcaságon érezték. Emiatt Háromszéken sok szép templomok és tornyok összeomlottak, leszakadoztak, hasznavehetetlené váltak. Ekkor szakadozott be a feltorjai református templomnak boltozata is, mely a szép új orgonát, a sanctuariumban lévő ülő székeket és az úrasztalát is, összetörte. A templom tetejéig fel menő gebir is a szivárvány felett leomlott és sok cserép a templom fedeléről lerázódott. Még ebben az esztendőben mindjárt a templom építésére megkívántató építkezési anyagokat megvásárolták. A Kolozsvárt 1896-ban megjelent „Az Erdélyi Reformata Anyaszentegyház Névkönyve” című kiadvány szerint a Karatnai Református Egyházközség - Feltorja filiájaként - 1600-ban alakult meg. Az Apor család által építtetett katolikus kápolna később a reformátusok használatába került. A templom átvételéről (elfoglalásáról) is tanúskodnak korabeli feljegyzések Apor Péter könyvében: „…megözvegyült nagyanyám Imecs Judit idején rabolták el a Karatna fölött épített szentélyt, az 1660. esztendőben, épp Szent Teophoria napján. Midőn a processzió - szokás szerint - az altorjai templomból átvonult a szentélyhez, elől hordozván a zászlót, amelyet nagyanyám csináltatott s a neve is rá volt hímezve, a kálvinisták (calvinistae) ezt kiáltva jöttek szembe: Ide nem hozzátok többé Imecs Juditot!” A már idézett 1896-os Névkönyv tanúsága szerint a karatnai egyházközség 1740-ben különvált a feltorjaitól. Szini Jánosnak, a Kézdi Református Egyházmegye esperesének 1887-ben kelt írása szerint: „1744 előtt egy egyházközséget alkotott a feltorjai a karatnaival, melyhez tartoztak a most is a feltorjaihoz tartozó leányegyházak - diasporák - Altorja, Felvolál, Felsőkaratna (az öszvesen egy meglehetős nagyságú területet elfoglaló egymásból folyó községek). 1744 - a karatnai módos nemességből álló birtokosság külön papot kért és nyert, külön templomot épített, szóval külön egyházközséget alkotott.” Az önállósult egyházközséget következetesen alsókaratnainak nevezik, mert Felsőkaratna református lakói továbbra is a feltorjai egyházközség tagjai maradtak a voláliakkal együtt. Az 1820-as években az alsókaratnai eklézsia perben állt a feltorjaival „a két Ekklézsia között való métáról vagyis határról”. A feltorjai és karatnai egyházközség presbitériumainak közös gyűlésén 1886. november 7-én társegyházakká nyilvánították a két egyházközséget. 1886. december 18-án az egyházmegyei közgyűlés megerősítette a határozatot. Így még ebben az évben felállíttatott a „feltorjai missziói állomás”, és elhatároztatott, hogy a karatnai idős pap visszavonulásával vagy halálával a karatnai egyházközség önállósága is meg fog szűnni, Karatnán is a feltorjai pap és kántor fog szolgálatot teljesíteni. Ennek az egyezségnek ellenére 1953-ig önálló lelkésze volt Karatnának. 1953 és 1998 között valóban a feltorjai lelkipásztor és kántor szolgált be a karatnai egyházközségbe, amely rövid időre anyaegyházközségi státuszát is elveszítette, majd 1991-ben ismét visszanyerte. A karatnai templom épülete és berendezési tárgyai Egészen pontosan nem tudjuk a templom építésének idejét. Biztosnak tűnik, hogy ugyanezen a helyen állt korábban az Aporok által épített, később református használatba vett kápolna. Szini János esperes írása viszont arról tanúskodik, hogy a feltorjaitól frissen különvált karatnai egyházközség 1744-ben új templomot épített. Szakács János karatnai lelkipásztor 1886-ban kelt átiratában a következőt írja: „Hivatalom megkezdésekor pénztárát üresen találtam, mind a mellettis lelkesíttés buzdíttás által oda törekedtem, hogy össze roskadozott templomát újra építette (az egyházközség)” A fentemlített, templomépítésről szóló források megértéséhez szükséges tudni, hogy a 19. század végéig az „építés” szavunk valamely régi épület éppé tételét, nagyjavítását, főjavítását és a mai értelemben vett tényleges építést, új épület emelését egyaránt jelentette. A templomot javították (újjáépítették) 1850-ben, 1882-ben, cserepezték és javították 1883-ban, 1885-ben, 1891-ben, ekkor javították a tetőt, újrafedték a tornyot, lemeszelték az egész templomot. A templomtornyot 1892. június 16-án, egy orkánszerű zivatarban villámcsapás érte, csak a torony teteje rongálódott, a templom sértetlen maradt. Legutobb 2003-ban javították. 1940. november 10-én földrengés rongálta meg a karatnai templomot. a Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal szakmérnökének 1941-ben kelt jelentése ezt tartalmazza: „A Karatna-Torjai református templom megrongálódása aránylag nem súlyos természetű. A főfal szószék felőli oldalánál történt megrepedést 2 sor lapos falkötő vas beépítésével (abroncs szerűleg) a templom állagát biztosítani lehet. A torony repedése is kisebb jelentőségű…” A templom berendezésének koráról szintén alig van pontos adat. Az egyházközség 1850 és 1886 között a templomot „kis orgonával ellátta”, így ez lett a templom legbecsesebb berendezési tárgya. Az orgona készítője feltehetően Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítő mester. Sajnos ma az orgona használhatatlan állapotban van - a legenda szerint a II. világháború idején orosz katonák szálltak meg a templomban, ők eltüzelték a fasípokat, és elvitték magukkal a fémsípokat. Az úrasztala 1827-ben készült. A karatnai templom szószékére 1890-ben egy 10 forint értékű díszes takarót ajándékoztak. A szószékkoronát 1908-ban Bartók Károlyné készíttette férje emlékére 50 korona értékben. A templom harangját 1849-ben felajánlották Gábor Áronnak ágyúöntés céljára. Ez a harang feltehetően egyidős lehetett a templommal. Mindenesetre 1879-ben harangalapra gyűjtés indult, 1893-ban készült el a jelenlegi kisharang. A szószék talapzata a 20. század első felében készült, talán akkor, amikor Ősz Lázár lelkipásztorsága idején a szentély padlatát lebetonozták. Lelkipásztorok Az egyházközségben szolgált lelkipásztorok névsorát nem tudjuk hiánytalanul rekonstruálni. Akikről tudunk: Csiszér Sámuel: kb. 1800-1850 Szakács János: 1850-1900 Ősz Lázár: 1903-1948 Imre Zsombor: 1948-1951 Beke Boróka: 1998- A Karatnai Református Egyházközség 2002. nyarától missziói egyházközség, 5 szórvány tartozik ide: Kővár, Poján, Szárazpatak, Szentkatolna és Szentlélek. Altorján a 13. századi katolikus Szent Miklós erődtemplom, 1822-ben épült újjá a régi torony kivételével, a torony bejárata román kori itt található a 18. századból egy darab fából faragott feszület ember nagyságú Krisztussal (amely egyedi egész Erdélyben), 1785-ből származó keresztelőkút, a régi templom főoltárának egyik kazettás darabja. A 16. századból való harangját 1916-ban elvitték. Új harangjait 1923-ban öntötték. Kívül 1927-ben, illetve 1970-ben javították. Belül pedig 1954 és 1970-es években. A villanyt bevezették 1969-ben. A templom melletti temetőben több értékes kőkereszt található. A 19. századból való Borbándi Géza fakapuja, ami ma az 1025-ös házszámnál található. Az ősi plébánia Altorján van. Szent Miklós tiszteletére szentelték. Az altorjai búcsú Szent Miklós (december 6) esik. A karatnai katolikus templomról sajnos nincs túl sok adat. A templom építési évé nem lehet pontosan meghatározni, valószínű, hogy 1744-ben épült. Búcsú napja Tuors-i Szent Márton napjára (november 11), esik. A Mária Szent Nevének szentelt kápolna és az azt övező kőfal a hagyomány szerint az altorjai templomerőd falának alacsonyabbra bontása (és a Szent József kápolna teljes lebontása) során keletkezett hasznosítható építőanyagból épült Altorja felszegi részén. Úgy tudjuk, kegyura a község és kezdettől fogva miséznek benne. Búcsúja szeptember 12-én van. Építési okiratai ismeretlen helyen lappangnak, vagy megsemmisültek. A kápolna berendezésének, felszerelésének említésre méltó darabja a falára erősített csengettyű, a templom azonos funkciót betöltő csengettyűjének hasonmása, amelyen az 1831-es évszám olvasható. Mivel ez feltehetően a kápolna felszentelésének dátuma, nem tudni a kápolna maga miért csak 1846 óta szerepel az Erdélyi püspökség Schematismusaiban. Az alatta kialakított Apor-kriptával és a köréje épített kőkerítéssel a kápolna talán az 1823-ban lebontott régi, gótikus altorjai templom és erődjére akar emlékeztetni, annak kicsinyített, de nem teljesen hű másaként. (A telek, amelyen a Mária kápolna épült az Aporoké lehetett. A szomszédos telket, amelyen most a szövetkezet székháza áll, az 1860-as években ők birtokolták és ajánlották fel a felszegi népiskola építésének céljára. Az iskolát végül a község által juttatott telken építették fel. A gyermekzsivaj nem lett volna kívánatos a kápolna szomszédosságában és ott az iskola kertje számára sem lett volna elegendő hely.) Az egyszerű torony nélküli épülethez azonos szélességű, félkör alapú szentély, valamint sekrestye csatlakozik. A kápolna bejáratát eredetinek látszó gótikus kő-ajtóbéllet keretezi, amely a régi templomból kerülhetett mostani helyére. A gótikus megformálású ablakok rézsűjének mész- és vakolatrétege alatt is rejtőzhetnek gótikus kőablakkeretek. A bejárattól jobbra álló neogótikus külső szószék, amelynek talapzata egy nyolcszögű gótikus pillérre emlékeztet, talán a régi templom gótikus szószékének mása. Az egyházközség az Aporoknak a kápolna építéséhez valóanyagi hozzájárulását jutalmazhatta a kripta építésével van építésének engedélyezésével, egyúttal kárpótolva is az Apor Péter által építtetett Szent József kápolna lebontásáért. Iskolái Altorján 1648-ban Demeter Tamás plébános már iskolát alapított. Ettől fogva a 19. század elejéig nem rendelkezünk megbízható adatokkal az oktatás történetéről. Altorján ma már csak I-IV. osztályos iskola működik és az is összevont osztályokkal, mivel a gyereklétszám nagyon alacsony. A községi elemi iskola 1869 novemberében létesült. Első tanítója Lőrincz Dénes volt, aki 1872-ig működött. Az iskola az Apor család erkölcsi és anyagi támogatását élvezte. Báró Apor Géza az iskola számára telket adományozott, Apor Zsuzsanna pedig, 500 Ft-os alapítványt létesített a szegény sorsú gyermekek tanítására. A középtorjai iskola ma a Kicsi Antal nevet viseli, I-VIII osztályos iskola óvodával együtt. A feltorjai iskola elemi iskola, 35 tanulóval, 28 óvodással és 5 pedagógussal működik. A karatnai iskola 1913-ban épül állami alapból. Nevét a falurész nevéről kapta. Az iskola I-VIII. osztályos iskola óvodával együtt. Futásfalván csak I-IV. osztályos iskola van. A kevés gyermek miatt az is összevont osztályokból épül fel. Látnivalók Itt található a világ legnagyobb székelykapuja ( weblap, képek ), mely 9,5 m magas és 15 m széles. Képgaléria Képek Torjáról a www.erdely-szep.hu honlapon Híres emberek Itt született báró Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae 18. századi írója. Itt tanított, kutatott és itt halt meg 1983 . január 10 -én Nemes Zoltánné , született Vén Ilona (1895-1983) erdélyi magyar nyelvjáráskutató. Itt született Dienes Andor (alias Andre de Dienes) ( 1913 . december 18. - West Hollywood , Kalifornia , USA 1985 . április ) divatfotós, fotóművész. Munkásságát tekintve kreatív és poétikusan művészi aktfotói; szürrealista, montázs-fotói, valamint Marilyn Monroeról készített sorozatai a legfontosabbak. Forrás Coroi Artur: Adalékok Altorja és Háromszék történetéhez Erdélyi-történeti Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. Coroi Artur: Altorja. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000. Orbán Balázs: A székelyföld leírása, Tettey Nándor és társa bizománya Pest 1871. Sólyom Zoltán: A kollektivizálás és utóélete Háromszéken, In: Bodó Barna (szerkesztő) – Romániai Magyar Évkönyv 2006, Diaspora alapítvány, Temesvár, 2007. Ujjas lúd Az ujjas lúd vagy más néven hasadtujjú lúd (Anseranas semipalmata) a madarak osztályába a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozik. Az ujjas lúdfélék (Anseranatidae) családjának és az Anseranas nem egyetlen képviselője. Rendszertani besorolása A fajt sokáig a récefélék családjába sorolták, ahol a többi récefélétől eltérő tulajdonságai miatt önálló alcsaládot alkotott egymagában. Később elkülönítették a többi récefélétől és önálló családba sorolták. A faj több tulajdonsága miatt (hosszú láb, erősen redukálódott úszóhártya) hasonlít a lúdalakúak másik családjának, a tüskésszárnyúmadár-félék családjának képviselőire. Feltehetően egy nagyon régi leágazás utolsó élő faja, mely a ludak és tüskésszárnyú madarak között félúton áll a lúdalakúak törzsfáján. A lúdalakúak rendje nagyon ősinek számít a madarak között. A faj feltételezhető legközelebbi rokonai (Gernaopsis nem, késő eocén-korai oligocén kor, Anglia és a Anserpica nem, késő oligocén Franciaország) már nagyon régen kihaltak. Elterjedése, élőhelye Észak-Ausztráliában és Pápua Új-Guinea déli részén él. Mocsarak, folyók és tavak lakója. A táplálékkal bőven ellátott helyeken több ezres tömegben élhet. Ausztrália északi részének trópusi mocsaraiban korábban óriási csapatai éltek. Előfordultak 80.000 egyednél nagyobb csapatok is. Megjelenése A hímek testhossza 90 centiméter, a tojók valamivel kisebbek. Feje, nyaka és szárnya fekete. Háta, begye és hasa fehér. Csupasz arca van. A fején csontos bütyök található, mely a hímek esetén magasabb. Széles narancssárga csőre és az azon lévő bütyök a faj egyik legkönnyebben felismerhető bélyege. Az ujjas lúd abban is különbözik a réceféléktől, hogy azokkal ellentétben nem egyszerre vedli le szárnyevezőtollait, hanem fokozatosan, egymás után. Így soha nem röpképtelen. Életmódja Fűféléket keres a talajon, a vízben gyökerek és magok után kutat. Szaporodása A többségében monogám párkapcsolatban élő récefélékkel ellentétben az ujjas lúd többnyire három egyedből álló költőtriókban szaporodik. Egy hímhez kettő tojó társul. Mindhárom egyed részt vesz a fészeképítésban, a költésben és a fiókák felnevelésében is. Nádból készíti fészkét, fészekalja 5-14 tojásból áll. A fészekbe mindkét nőstény elhelyezi tojásait. A kikelő fiókákat a récefélékkel ellentétben a szülők egy ideig etetik is. Költésmechanizmusában valószínűleg a fiókák etetése és a mocsarakban fellelhető sok veszély (bordás krokodil, fehérhasú rétisas) miatt alakult ki a trióban való költés. Három egyed könnyebben meg tudja védeni a fiókákat mint kettő. Ez a szaporodási mód mindhárom madár számára előnyös. A tojóknál azért, mert így ha elragadnak egy-egy fiókát a ragadozók, akkor van rá a esély, nem az ő, hanem a másik tojó fiókáját ölik meg. A hím pedig (mivel élénken ügyel rá, hogy a tojók csak vele párosodjanak) megkétszerezheti egy-egy idényben a fiókái számát. olykor előfordul, hogy monogám párok is szaporodnak, de ezek mindig kevesebb fiókát tudnak felnevelni, mint a triók. Olena Kucser Olena Kucser (ukránul: Олена Кучер), művésznevén Alyosha (Zaporizzsja, 1986. május 14.) ukrán énekesnő és dalszerző. Ő képviselte Ukrajnát az oslói 2010-es Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol tizedik helyezést ért el. A részvételért folyó nemzeti versenyt a To be free című dalával nyerte meg, melyről később kiderült, hogy nem felel meg a verseny szabályainak, így a Sweet People című dallal versenyzett. Négyoktávos hangterjedelemmel rendelkezik. Az általános iskola 5. osztályában kezdett el énekelni az iskolai énekkarban, majd 15 éves korától részt vett a Junyiszty (magyarul: Ifjúság) stúdió munkájában. A Kijevi Nemzeti Művészeti és Kulturális Egyetemen tanult vokalista szakon. Első jelentős nemzetközi sikere 2006-ban a Jalta-2006 nemzetközi fesztiválon volt, ahol első helyezést ért el. 2008-ban Szevasztopolban megnyerte a Pisznya Morja (A tenger dala) elnevezésű nemzetközi dalfesztivált. 2009-ben szerződést kötött a Capital music producer-irodával. Az Alyosha művésznév az Olena orosz változatának, az Aljona névnek a becézett alakja (angol átírásban). La Perrière (Savoie) La Perrière település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 469 fő (2015). La Perrière Les Allues, Brides-les-Bains, Montagny és Saint-Bon-Tarentaise községekkel határos. Népesség A település népességének változása: José Ortega y Gasset José Ortega y Gasset (Madrid, 1883. május 9. – Madrid, 1955. október 18.) spanyol filozófus, író, az egzisztencializmus egyik kiemelkedő képviselője. Élete Középpolgári családból származik, apja laptulajdonos, a családban több zsurnaliszta is van. Ez a családi hagyomány José Ortega y Gasset filozófiájának hangvételére és formájára is hatással van. Egyetemi tanulmányait a Madridi Központi Egyetemen (Universidad Central de Madrid) végezte (1898-1904). Itt szerzett doktori címet (doctor en filosofía) 1904-ben. Az egyetemen Ortega számára Friedrich Nietzsche gondolatait Ramiro de Maeztu, a 98-as nemzedék egyik kiemelkedő képviselője közvetítette. Ő Nietzsche filozófiájában az élet teremtő elfogadásának és a teljesebb élet iránti vágyakozásnak a szükségességét hangsúlyozta. A fiatal Ortega életében és filozófiai gondolatainak megformálódásában alapvető hatástörténeti tényező a Németországban (Berlinben, Lipcsében, Marburgban) eltöltött két esztendő (1905-1907). Ennek nyomán szellemi profilját egészen az 1910-es évek közepéig mindenekelőtt a német filozófia (Immanuel Kant és a neokantianizmus), kiváltképp Hermann Cohen és Paul Natorp szellemi felfogása határozza meg. 1910-1936 között a Madridi Egyetem Metafizikai Tanszékének vezetője. Publicisztikája Spanyolországban elsősorban az El Imparcial, az El Sol, a Luz, Argentínában pedig a La Nación hasábjain jelent meg. 1916-ban megalapította El Espectadort, ennek keretein belül 8 filozófiai témájú kötete látott napvilágot. 1923-ban megindította Revista de Occidente c. folyóiratot, mely a legmodernebb európai filozófiai áramlatok spanyol nyelvre fordításának és népszerűsítésének orgánuma lett. 1936-ban, a spanyol polgárháború kitörésekor emigrált, előbb Franciaországban, majd Hollandiában élt, a második világháború kitörése után Argentínába menekült. 1942 márciusában Portugáliában telepedett le, 1945 nyarán pedig visszatért Spanyolországba. A fasiszta Franco-rendszer hűvösen fogadta, ami abban is megmutatkozott, hogy több éven át nem kapott katedrát az állami ellenőrzés alatt álló egyetemeken. Tanítványa, Julian Marías közreműködésével 1948-ban megalapította a Humántudományok Intézetét, mely az állami beavatkozás miatt csak két évig működhetett. Emiatt Ortega y Gasset 1950-1955 között Nyugat-Európában élt (a leghosszabb ideig az NSZK-ban), előadásokat tartott az Amerikai Egyesült Államokban, Svájcban és az NSZK-ban. Filozófiája Filozófiatörténeti helye Ortega y Gasset filozófiája közbülső helyet foglal el az életfilozófiák és az egzisztencializmus klasszikusnak tekinthető képviselői között (Søren Aabye Kierkegaard, Martin Heidegger). Az egzisztenciát már felvette kategória-rendszerébe, de annak sajátos értelmet tulajdonított. Filozófiai műveiben a külső valóságban feloldódó spanyol világot szembesítette az önmagába mélyedő, elvont német szellemiséggel. Bírálta a dekadenciába hajló polgárosodást, féltette a polgári kultúra értékeit, kritikával illette a tőkés berendezkedés manipulatív vonásait. Filozófiai életművében három korszak különíthető el: a neokantianizmus által ihletett, az életfilozófia irányzatához sorolható, valamint az egzisztencializmus sajátos változatát képviselő szakasz. Nagy népszerűségre szert tevő „minőségi kisebbség”-elmélete nem politikai töltetű, nem kötődik egyetlen társadalmi osztályhoz vagy réteghez. A „minőségi kisebbség” kifejezésnek az ő filozófiájában egyénhez kapcsolódó értelmezése van. Műveit ugyanakkor a szocialista országokban az állami szervek képviselői célzatosan vagy épp a műveletlenségből adódóan, az eredeti művek olvasása híján gyakran durván és alapvetően félreértelmezték. Így azonosították például a tömegembert – helytelenül – a proletárral. Ilyen filozófiai kulturálatlanságról tanúskodó félreértelmezésekkel szórványosan lehet találkozni a rendszerváltás utáni Magyarországon is. Így például akkor, amikor Ortega filozófiájának egyik jelentős kategóriáját, a „minőségi kisebbséget” azonosítják az arisztokratikus érzelmek által hajtott sznob polgárral. Ortega y Gasset számos írása az egyik legjelentősebb reprezentánsa a filozófiai esszé azon típusának, amely mély filozófiai gondolatokat és szakismereteket közvetít a szélesebb publikumnak is, s ezt nemegyszer szépirodalmi kvalitásokról is tanúskodó nyelvezettel teszi. Ortega y Gasset fő célja a spanyol filozófiai élet és részben ennek révén Spanyolország modernizálása volt. Történetfilozófiai nézetei Ortega a történelem filozófiai problémái iránt kezdettől fogva érdeklődik. Ez az érdeklődés az 1920-as évektől válik életművében meghatározóvá. Történetfilozófiai vonatkozásban hatást gyakorolt nézeteire Oswald Spengler, Arnold Toynbee, Martin Heidegger és Wilhelm Dilthey. Ortega történetfilozófiájának egyik lényegi megállapítása: „Az embernek nincs természete, hanem történelme van”. E mondatban azonban a természet szó jelentése nem azonos a természeti világgal, hanem a világ mechanikusan ismétlődő, statikus részét jelenti. A történelem lényege a változás, s ott kezdődik, ahol a mechanikus ismétlődés hatalma véget ér. A történelem autentikus területe az emberi élet, mivel az ember nemcsak az emberi nemet reprodukálja generikusan, hanem az ember egyén, individuum is. Ortegának lényegi mondanivalója van a történetfilozófia és a történettudományok elméleti kapcsolatáról. Hangsúlyozza egyebek mellett, hogy a történelmi tényeket az emberi életekre kell vonatkoztatni, másrészt értelmezni kell azokat (hermeneutika). Ennek módszertanát is kidolgozza. Ortegának figyelemre méltó felismerései vannak az előítéletek és a szokások működési mechanizmusával, a közvélemény szellemi formáló hatalmával, valamint a korunkra jellemző specializálódással és az ezzel összefüggő rebarbarizációval kapcsolatban. Alapvető történelem-konstituáló erőknek tartja a fundamentális meggyőződéseket (creencia), melyek meghatározhatnak egész történelmi korszakokat. Megkülönböztet kronologikus és vitális időt, mivel egy adott kronológiai dátum másképp nyilvánulhat meg különböző életkorú emberek számára. Másrészt elkülöníti egymástól a kortárs-létet és az egyidejű létezést. Az egy időben élők nem feltétlenül kortársak, csak akkor, ha valamiféle többlet is összekapcsolja őket. A többlet révén összekapcsolódó kortársak alkotják a nemzedéket (generációt). A nemzedékek polemikusan viszonyulnak egymáshoz. Erre vezethető vissza a történelem mozgásritmusa. Valamely eszme akkor győz véglegesen, ha a korábbi eszmét képviselő nemzedék letűnik a színről. A tömegek lázadása c. művében éles bírálattal illeti az eltömegesedés jelenségét. A tömeg Ortega értelmezésében nem politikai kategória, nem azonos a felsőbb és alsóbb társadalmi osztályok rangrendjével, nem azonos a munkástömeggel, a proletáriátussal, hanem emberi kvalitások megjelenítésére szolgál. Tömegember az, akiből hiányzik az önmagába mélyedés és az önálló gondolkodás képessége, akit csak a külső valóság határoz meg. A minőségi kisebbséghez pedig azok tartoznak, akik nem „sodródnak”, nem a közvélemény diktátumának engedelmeskednek, hanem önmagukba mélyedve gondolkodnak, s akik nem a „pénzkeresés, a csillogás, esetleg a kollektivitás viharos tengerén való fennmaradás végett” értelmiségiek. A tömegek lázadása – legmélyebb lényegét tekintve – nem más, mint a műveletlenség, a bárdolatlanság és primitivitás uralomra kerülése. Ortega kultúrafelfogása kezdetben neokantiánus hatást mutat. A kultúrát azonosítja a tudományok összességével, az élet felett lebegő idealitással. E szemlélet szerint az élet tiszta racionalitássá lényegül. Később nagyobb teret enged a spontán vitalitásnak és annak a felfogásnak, hogy az élet zabolátlan, kimeríthetetlen áradat, melyre a kultúrának úgy kell reflektálnia, hogy megteremtse a biztonság pillanatait, azzal a belátással együtt, hogy az élet önkényessége nem iktatható ki. A spontán élet és a reflexivitást gyakorló kultúra között a legfontosabb összekötő kapocs a környezet. Az ember ezen keresztül kommunikál az univerzummal. Az ember akkor fejti ki maximálisan képességeit, amikor környezete tudatosul benne. Ortega aforisztikus tömörségű, sokat idézett híres mondása: „Én én vagyok és a környezetem.” („Yo soy yo y mi circunstancia.”) Ortega Európa-felfogására jellemző, hogy már A tömegek lázadása (1930) c. művében észreveszi és elemzi az európai civilizáció hosszú távú válságát, azt, hogy Európa szürke zónában van. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a pragmatikus ész túl dominánssá válik, Európa hűtlen lesz korábbi önmagához, a művelt Európához. Másik oka a strukturális felépítésben van. Ebből a válságból az integráció lehetne a kiút, ahogy az Elmélkedések Európáról c. művében (1949) ezt javasolja, vagyis egy új szervezeti forma, az Európai Egyesült Államok. Az integráció azonban nem egyenlő a nemzeti mivolt feladásával, „az elképzelt európai szupernemzetben nem tűnhet el, nem szabad eltűnnie a sokféleségnek”. Az európai integrációnak, melynek legfőbb alapja a közös történelmi múlt és a hosszú küzdelmek során kivívott norma- és értékrendszer, a nemzeti sajátosságok megőrzésével kell megvalósulnia. Ortega ugyanakkor elutasítja a kirekesztő agresszív nacionalizmust is. Ezt szembeállítja a nemzetalkotó elvvel, amely befogadó jellegű. Esztétikai nézetei Főbb nézeteit A művészet dehumanizálódása c. művében és Goyáról, Velázquezről szóló írásaiban fejti ki. Ortega y Gasset szerint az új művészet legfőbb elméleti és alkotástechnikai törekvése, hogy a művészetből az „emberit” a lehetséges legnagyobb mértékben kiiktassa. Ez a befogadó részéről a korábbi „tetszik-nem tetszik” dilemmáját az „értem-nem értem” dilemmájával váltja fel, s a befogadó közönséget is két részre osztja, akik felismerik összetartozóságukat. Az új művészet ironizál, kacag és tagad, vagy pedig a szenvtelen tárgyiságra helyezi a hangsúlyt. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az új művészet jobban eltávolodjon a hagyományoktól, hogy a közvetlenül adottat ragadja meg, hogy a fenomenológiai redukció érvényesüljön a művészet területén is. Az új művészet kezdetben szemben áll az eltömegesedéssel és a hagyományos realizmussal, később azonban maga is áldozata lesz egy még sivárabb eltömegesedésnek. Erre már elsősorban Ortega esztétikai műveinek értelmezői mutatnak rá. Ortega esztétikai nézetei a XX. századi polgári esztétikák egyik fontos fejezetét alkotják, s több vonatkozásban megelőlegezik a második világháború utáni esztétikai irányzatok, így például Theodor Adorno esztétikájának néhány elemét. Velázquezről szóló írásai elsősorban műközpontúak, a fenomenológiai esztétika (Roman Ingarden, Nicolai Hartmann) irányzata felé mutatnak. Ortegának lényegi meglátásai vannak a „képek életre keltésének” és nyelvi értelmezésének lehetőségeivel kapcsolatban. Tanatológiai nézetei Ortegának a halállal kapcsolatos legtöbb észrevétele munkásságának harmadik, egzisztencialista korszakához kötődik. Kiváltképpen foglalkoztatja a halál érthetőségének kérdése. „A halál etikája valamennyi etika közül a legnehezebb, mivel a halál a legkevésbé érthető tény, amivel az ember találkozik.” A halállal kapcsolatban elemi kérdés az, hogy miképp szerzünk tudomást a halálról, hogyan jelenik meg számunkra, mit tapasztalunk tüneti szinten a másik ember halálával kapcsolatban. Ennek kapcsán elemzi a „Semmi” problematikáját, vitatja Heidegger felfogását, a halálba való előre futás lehetőségét. „Nincs mibe előre futni”, mert saját halálunk fenomenálisan nincs számunkra soha jelen. Ortega halálfelfogása polemizál a spanyol filozófus, Miguel de Unamuno halálértelmezésével is, annak szinte mértani pontossággal megkomponált ellentéte. Filozófiájának hatása Európában nevét elsősorban A tömegek lázadása c. műve tette ismertté. Németországban a tanai már az 1920-as években elterjedtek, Olaszországban és Franciaországban pedig a második világháború után. A glasgow-i és a marburgi egyetem (Philipps-Universität Marburg) díszdoktorává avatta. Ortega bölcseletének népszerűsége Dél-Amerikában óriási népszerűséget ért el. A latin-amerikai egyetemeken (Mexikótól Argentínáig) valóságos Ortega-kolóniák alakultak (tanítványok, munkatársak közössége). Filozófiája közvetlen hatása megmutatkozott egyrészt a filozófiai gondolkodásban (José Gaos, María Zambrano, José Ferrater Mora művei), másrészt kiterjedt más tudományterületekre is. Recaséns Siches a jogbölcseletben, Francisco Ayala a szociológiában, Américo Castro a történettudományokban alkalmazta filozófiájának egyes elemeit. A latin-amerikai polgári értelmiség elsősorban az ő filozófiájának hatására ismerte meg a modern élet- és egzisztenciálfilozófiai áramlatokat. Ortega y Gasset jelentős hatást gyakorolt Magyarország szellemi életére is. Az első róla szóló tanulmányt a fasizmusnak később áldozatul eső Halász Gábor jelentette meg 1928-ban. Hatása érezhető Szerb Antal irodalomtörténeti és szépirodalmi írásaiban. Erőteljes hatást gyakorolt Németh László gondolkodására, aki számos Ortega-mű elolvasása után autentikusan értelmezte Ortega több fontos filozófiai kategóriáját. Ortegában becsülte a filozófiai enciklopédistát, a tudóst, aki remekül, választékosan, elegánsan ír, az eleven, nagyszerű embert, akinek művei elé a következő mottót választaná: „Szókratész nem izzad”. Ortega-hatásról tanúskodnak továbbá Márai Sándor szépirodalmi írásai, naplóbejegyzései. Ortega bölcseletének nyomai jelen vannak Bibó István, Hamvas Béla, Cs. Szabó László és Barankovics István műveiben és világképében is. Filozófiai vonatkozásban Ortega y Gasset életművének legjelentősebb értelmezője és közvetítője Csejtei Dezső. Magyarul megjelent műveinek legszakavatottabb fordítói: Scholz László, Csejtei Dezső, Juhász Anikó, Székács Vera, Farkas Géza, Gilicze Gábor, Kutasy Mercédesz, Rákosi Mariann. Művei Meditaciones del Quijote ( Elmélkedések a Don Quijotéról , 1914) Vieja y nueva política ( A régi és az új politika , 1914) Investigaciones psicológicas ( Pszichológiai vizsgálódások , előadássorozat 1915-1916-ban, publikálva: 1982) Personas, obras, cosas ( Személyek, művek, dolgok . Cikkek és esszék, írás ideje 1904-1912: "Renan", "Adán en el Paraíso" – (Ádám a Paradicsomban), "La pedagogía social como programa político" – (A pedagógia mint politikai program) El Espectador I-VIII. (Szemlélő, 8 kötet publikálva: 1916-1934) España Invertebrada ( Gerinctelen Spanyolország , 1921) El tema de nuestro tiempo ( Korunk feladata , 1923) Las Atlántídas ( Az Atlantisz , 1924) La deshumanización del arte e ideas sobre la novela ( A művészet dehumanizálódása és Gondolatok a regényről , 1925) Espíritu de la letra ( A betű szelleme , 1927) Mirabeau o el político ( Mirabeau, avagy a politika , 1928–1929) ¿Qué es filosofía? ( Mi a filozófia? 1928-1929, az előadást halála után publikálva: 1957) Kant (1929–1931) La rebelión de las masas ( A tömegek lázadása , 1930) Goethe desde dentro ( Goethe belülről , 1932) Unas lecciones de metafísica ( Előadások a metafizikáról , előadássorozat 1932-1933, publikálva: 1966) En torno a Galileo ( Galileiről , előadássorozat 1933-1934) Misión del bibliotecario (1935) Prólogo para alemanes ( Előszó a német olvasókhoz , spanyolul publikálva: 1958.) History as a system ( A történelem mint rendszer ). Először angol nyelven publikálva: 1935, a spanyol verzió, Historia como sistema publikálva: 1941, kiegészítve egy esszével: El Imperio romano /A Római Birodalom). Ensimismamiento y alteración. Meditación de la técnica. ( Önmagába mélyedés és sodródás. Elmélkedés a technikáról , 1939) Ideas y Creencias ( Eszmék és hiedelmek , előadássorozat Buenos Airesben, 1940, publikálva 1979-ben, együtt a Sobre la razón histórica (A történeti észről c. előadássorozattal) Estudios sobre el amor ( Tanulmányok a szerelemről , 1941) Teoría de Andalucía y otros ensayos ( Andalúzia elmélete és más esszék , 1942) Guillermo Dilthey y la Idea de vida ( Wilhelm Dilthey és az élet eszméje , 1942) Prólogos ( Bevezetések , 1914-1943) Origen y epílogo de la filosofía ( A filozófia eredete és epilógusa , 1943-1944) Sobre la razón histórica ( A történeti észről , előadássorozat Lisszabonban, 1944-ben, publikálva: 1979) Prólogo a „Veinte a „Veinte anos de caza mayor” del Conde de Yebes, a magyar fordítás címe: Elmélkedések a vadászatról , publikálva: 1944) Idea del Teatro. Una abreviatura ( A színház eszméje . Rövidített változat, előadás Lisszabonban 1946 áprilisában és Madridban 1946 májusában, publikálva: 1958) Comentario al „Banquete” de Platón ( Kommentár Platón Lakomájához , 1946) La Idea de principio en Leibniz y la evolución de la teoría deductiva ( Elmélkedések Leibnizről . Az alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése 1947, publikálva 1958) Una interpretación de la Historia Universal. En torno a Toynbee ( A világtörténelem értelmezése . Toynbee-ról, 1948, publikálva: 1960) Meditación de Europa ( Elmélkedés Európáról , előadás Berlinben 1949-ben, publikálva: 1960) El hombre y la gente ( Az ember és a sokaság , előadássorozat 1949-1950-ben a Humántudományok Intézetében, publikálva 1957) Papeles sobre Velázquez y Goya ( Írások Velázquezről és Goyáról , 1950) Meditación del pueblo joven ( Elmélkedés a fiatal népről , 1916-1953) Pasado y porvenir para el hombre actual ( Múlt és jövő korunk embere számára , publikálva 1962) Goya (1958) Velázquez (1959) Origen y epílogo de la filosofía ( A filozófia eredete és epilógusa , 1960) Műveinek legteljesebb kiadása: José Ortega y Gasset: Obras Completas, I-X. kötet. Editorial Taurus, Madrid: 2004-2010. Művei magyarul Könyvei A tömegek lázadása ; Egyetemi Ny., Bp., 1938 A szerelemről. Ortega y Gasset elmélkedései ; vál., ford. Helene Weyl, Szentkuty Pál; Bibliotheca, Bp., 1942 Korunk feladata / Gondolatok a regényről / Az "emberi" kiesése a művészetből ; ford. Puskás Lajos; ABC Könyvkiadó, Bp., 1944 Goya ; jegyz. Szőnyi Ferenc, ford. Székács Vera ; Helikon, Bp., 1983 Két történelmi esszé / Gerinctelen Spanyolország / A történelem mint rendszer ; ford. Farkas Géza, jegyz., utószó Csejtei Dezső; Európa, Bp., 1983 Az egyetem küldetése. Ész-élet-egzisztencia. I. kötet. Szeged: 1990. 309-342. o. Csejtei Dezső fordítása A szerelemről. Három tanulmány ; ford., mutatók Gilicze Gábor; Akadémiai, Bp., 1991 ( Hermész könyvek ) Don Quijote nyomában ; ford. Antal Gábor; Új Mandátum, Bp., 1993 ( Emberhalász könyvek ) A tömegek lázadása ; ford. Scholz László; Pont Könyvkereskedés, Bp., 1995 Hajótöröttek könyve. Esszék ; vál. Scholz László, ford. Csejtei Dezső, Scholz László; Nagyvilág, Bp., 2000 Elmélkedés a vadászatról ; ford. Csejtei Dezső; Európa, Bp., 2000 ( Mérleg ) Elmélkedések a Don Quijotéról. Korai esztétikai írások ; ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó, Scholz László; Nagyvilág, Bp., 2002 ( Nagyvilág esszék ) Korunk feladata ; ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó, Scholz László; Nagyvilág, Bp., 2003 ( Nagyvilág esszék ) Regény, színház, zene. Esszék a művészetről ; ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó, Scholz László; Nagyvilág, Bp., 2005 ( Nagyvilág esszék ) Elmélkedések Leibnizről. Az alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése ; ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005 ( Monumenta Hispanica ) Velázquez-tanulmányok ; szerk. Scholz László, ford. Juhász Anikó et al.; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő 2006 ( Monumenta Hispanica ) Elmélkedések Európáról ; ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó; L'Harmattan–ZSKF, Bp., 2007 ( Varietas Europae ) Tájak és emberek. Tanulmányok az El espectador-ból ; ford. Juhász Anikó et al.; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2008 ( Monumenta Hispanica ) Tanulmányok, esszék Az „emberi” kiesése a művészetből. Hyndi. Budapest: é. n. Puskás Lajos fordítása Az „emberi” kiesése a művészetből. Hatágú Síp Alapítvány. Reprint Ex Hungaria sorozatBudapest: 1993 Két történelmi esszé. Gerinctelen Spanyolország. A történelem mint rendszer. Európa Könyvkiadó. Budapest: 1983. Farkas Géza fordítása Elmélkedés az Escorialról. In: Új Írás. Budapest: 1986. Csejtei Dezső fordítása Vázlat a gondolkodásról, isten- és emberteremtő erejéről. In: Ész – élet-egzisztencia II-III. Szeged: 1992. 313-342.o. Csejtei Dezső fordítása Goethe belülről. In: Hajótöröttek könyve. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2000. 5-45. o. Scholz László fordítása Renan. In: Hajótöröttek könyve. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2000. 5-45. o. Scholz László fordítása Idő, távolság és forma Proust művészetében. In: Hajótöröttek könyve. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2000. 85-99. o. Csejtei Dezső fordítása Bevezetés a Don Juanhoz. In: Hajótöröttek könyve. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2000. 100-126. o. Scholz László fordítása A fordítás nyomorúsága és nagyszerűsége. In: Hajótöröttek könyve. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2000. 127-158. o. Scholz László fordítása A Don Quijote az iskolában. In: Hajótöröttek könyve. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2000. 159-210. o. Scholz László fordítása Múlt és jövő a mai ember számára. In: Hajótöröttek könyve. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2000. 211-241. o. Scholz László fordítása Esztétikai tanulmány – előszó gyanánt. In: Elmélkedések a Don Quijotéról. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2002. 5-28. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Esztétika a villamoson. In: Elmélkedések a Don Quijotéról. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2002. 29-38. o. Scholz László fordítása Ádám a paradicsomban. In: Elmélkedések a Don Quijotéról. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2002. 29-38. o. Scholz László fordítása Egy kép esztétikája. Gregorio törpe, a borostömlő-árus. In: Elmélkedések a Don Quijotéról. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2002. 29-38. o. 63-77. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása A művészet dehumanizálódása. In: José Ortega y Gasset: Regény, színház, zene. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2005. 5-53. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Gondolatok a regényről. In: José Ortega y Gasset: Regény, színház, zene. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2005. 55-94. o. Scholz László fordítása Mi a színház? In: José Ortega y Gasset: Regény, színház, zene. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2005. 95-135. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Elmélkedés a képkeretről. In: José Ortega y Gasset: Regény, színház, zene. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2005. 137-145 o. Scholz László fordítása Az új zenéről. In: José Ortega y Gasset: Regény, színház, zene. Nagyvilág Kiadó, Budapest: 2005. 147-160. Scholz László fordítása Kommentár Platón Lakomájához. In: José Ortega y Gasset: Regény, színház, zene. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2005. 161-209. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása A forradalmak alkonya. In: José Ortega y Gasset: Korunk feladata. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2003. 75-107. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Einstein elméletének történelmi jelentősége. In: José Ortega y Gasset: Korunk feladata. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2003. 75-107. o. 109-124. o. Scholz László fordítása Előszó a német olvasókhoz. In: José Ortega y Gasset: Korunk feladata. Nagyvilág Kiadó. Budapest: 2003. 125-189. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása A képek életre keltése. In: José Ortega y Gasset: Velázquez-tanulmányok. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2006. 5-19. o. Kutasy Mercédesz fordítása Bevezetés Velázquezhez. (1943) Életrajz. II. Elhivatottság, körülmény és véletlen. III. A portré, a festészet sarkpontja. In: José Ortega y Gasset: Velázquez-tanulmányok. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2006. 20-50. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Bevezetés Velázquezhez (1947) Egy átutazó véleménye. II. Megíratlan történelem. III. Hermeneutika – elhivatottság. In: José Ortega y Gasset: Velázquez-tanulmányok. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2006. 51-95. o. Kutasy Mercédesz fordítása Bevezetés Velázquezhez (1954) I. Általános bevezetés. II. A képek. In: José Ortega y Gasset: Velázquez-tanulmányok. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2006. 96 – 127. o. Scholz László fordítása Velázquez-témák. In: José Ortega y Gasset: Velázquez-tanulmányok. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2006. 129-133. o. Scholz László fordítása Nemzedéki körkép. In: José Ortega y Gasset: Velázquez-tanulmányok. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2006. 134-137. o. Scholz László fordítása Beköszöntő. Igazság és perspektíva. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 5-13. o. Rákosi Marianna fordítása Egyáltalán nem modern, viszont nagyon is 20. századi. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 11-13. o. Rákosi Marianna fordítása Kasztília tájain. Útijegyzetek. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 17-38. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Madridtől Asturiasig, avagy két táj. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 23-38. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Útirajzok. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 39-54. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Feljegyzések a homályló nyárból. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 55-91. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása A csend, a nagy Brahmá. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 95-102. o. Scholz László fordítása Két nagy metafora. Kant születésének centenáriumára. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 103-115. Rákosi Marianna fordítása A kifejezés mint kozmikus jelenség. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 116-131. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Vitalitás, lélek, szellem. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 132-159. o. Rákosi Marianna fordítása A felebarát észlelése. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 133-169. o. Rákosi Marianna fordítása Tudat és tárgy. A köztük lévő távolság három formája. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 170-175. o. Rákosi Marianna fordítása Frazeológia és őszinteség. In: José Ortega y Gasset: Tájak és emberek. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő-Gödöllő: 2008. 176-184. o. Scholz László fordítása Nézetek a gótikus emberről. In: José Ortega y Gasset: Elmélkedések Európáról. L’Harmattan Kiadó. Budapest: 2007. 87-92. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása A „Weltverkehr” egynémely témája. In: José Ortega y Gasset: Elmélkedések Európáról. L’Harmattan Kiadó. Budapest: 2007. 93-97. o. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Róla megjelent művek magyarul Könyvek Csejtei Dezső : José Ortega y Gasset. Kossuth Könyvkiadó, Budapest: 1980. 113 o. Csejtei Dezső : A spanyol egzisztencializmus története. Miguel de Unamuno és José Ortega y Gasset filozófiájának kategoriális rendszere. Gondolat Könyvkiadó. Budapest: 1986. 376 o. Tanulmányok, esszék, folyóiratcikkek Halász Gábor: Ortega y Gasset. Napkelet. II. Budapest: 1928. Hamvas Béla : A tömegek lázadása. Társadalomtudomány 1-3. 1938. Barankovics István : A tömegek lázadása és az uralmi illetéktelenség. In: Az Ország Útja. 1939. március Jócsik Lajos: A tömegek lázadása – a kispolgár uralma. In: Az Ország Útja. 1940. március Jócsik Lajos: Ortegával a kezemben. Magyar Csillag. Budapest: 1943. március 1. Halász Gábor: Ortega y Gasset. Magyar Csillag. Budapest: 1944 Márai Sándor : Napló. 1945-1957. Budapest. 1990 Németh László . Homályból homályba. Életrajzi írások. Magvető Kiadó. Budapest: 1977 Halász Gábor: Ortega y Gasset. Tiltakozó nemzedék. Magvető Könyvkiadó. Budapest: 1981 Csejtei Dezső : Utószó és jegyzetek. In: José Ortega y Gasset: Két történelmi esszé. (Gerinctelen Spanyolország, A történelem mint rendszer) Európa Könyvkiadó. Budapest: 1983. 225-279. o. Bibó István: Elit és szociális érzék. Válogatott tanulmányok. Magvető Kiadó. Budapest: 1986 Lackó Miklós: Korszellem és tudomány. Gondolat Kiadó. Budapest: 1988. Földényi F. László: Előszó. In: José Ortega y Gasset: A szerelemről. Budapest: 1942. 1991. 7-20. Németh László: Egy árnyék Ortega mögött. A minőségi forradalom. Kisebbségben. Püski Kiadó. 1992. Gángó Gábor: Ortega és olvasatai. José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása c. kötetéről. Beszélő. Budapest: 1995. július 30-31. o. Csejtei Dezső : Utószó. José Ortega y Gasset: Elmélkedés a vadászatról. Európa Könyvkiadó. 135 -137. o. Budapest: 2000 Csejtei Dezső : José Ortega y Gasset és a mediterrán világ. In: Írások északról és délszakról. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. Veszprém: 1999. 275-302. o. Csejtei Dezső : A 98-as nemzedék és a spanyol történelem. In: Írások északról és délszakról. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. Veszprém: 1999. 321-354. o. Az „én” és a „környezet”: két központi tényező Ortega y Gasset filozófiájában. In: Írások északról és délszakról. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. Veszprém: 1999. 355-370. o. Csejtei Dezső : Nyílvessző és kör: Ortega y Gasset és Spengler hatása Németh László gondolkodására. Tiszatáj. Szeged. 1996. (3). 74-83. o. Fried István: Márai Sándor és a spanyol világ. Nagyvilág. Budapest: 2001. 07. Csejtei Dezső : Ortega y Gasset Németh László és Bibó István munkásságában. In: Megtalálni a szabadság rendjét. Tanulmányok Bibó István életművéről. Szerk.: Dénes Iván Zoltán. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest: 2001. 211-234. o. Csejtei Dezső : José Ortega y Gasset. In: Filozófiai metszetek a halálról. A halál metamorfőzisai a 19-20. századi élet- és egzisztenciálfilozófiákban. Pallas Stúdió – Attraktor Kiadó, Budapest: 2002. 439-449. o. Szilágyi István: „Egy világ vagyunk”. A demokratikus Spanyolország és Európa. In: A Huszonötök Európája. Szerk. Kiss J. László. Osiris Kiadó. Budapest: 2004. Csejtei Dezső : Éthosz és Érosz. Scheler és Ortega a szeretetről és a szerelemről. In: Pro Philosophia Füzetek. 30. sz. Veszprém: 2002. 21-34. o. Juhász Anikó: Szerelemképek. Női és férfi látószögek. Lou Andreas Salomé és José Ortega y Gasset. In: Pro Philosophia Füzetek. (39.) Veszprém: 2004. 2. kiad. In: Találkozások és törésvonalak. Írók, költők, filozófusok. Attraktor Kiadó, Gödöllő: 2005. 81-147. o. Csejtei Dezső - Juhász Anikó: Ortega filozófiai hattyúdala. Utószó. In: José Ortega y Gasset: Elmélkedések Leibnizről. Az alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése. Attraktor Kiadó, Gödöllő: 2005. 327-378. o. Juhász Anikó - Csejtei Dezső : Ortega y Gasset a festői látásmódról Goya és Zuloaga képei kapcsán. In: Találkozások és törésvonalak. Írók, költők, filozófusok. Attraktor Kiadó. Gödöllő: 2005. 165-179. o. Kalmár Zoltán: Ortega versengéselmélete. Pro Philosophia Füzetek. 48. Veszprém: 2006 Kalmár Zoltán: A forradalmak gyújtópontja. Pannon Tükör: 2007. 5. 7-17. o. Csejtei Dezső - Juhász Anikó: Ortega és Európa – egy vonzalom állomásai. Utószó. In: José Ortega y Gasset: Elmélkedések Európáról. Budapest: 2007. 99-122. o. L’ Harmattan Kiadó. Csejtei Dezső és Juhász Anikó fordítása Weiss János : Európa válsága. Budapest. Élet és Irodalom. 2008. február 22. Domonkos Endre: Ortega y Gasset Európa-felfogása. In: Grotius. 2008. 11. Budapesti Corvinus Egyetem Csejtei Dezső – Juhász Anikó: José Ortega y Gasset tájfilozófiája. In: Filozófiai elmélkedések a tájról. Attraktor Kiadó. Máriabesnyő. 2012. 239-348. ISBN 978 615 5257 17 9 Kanári-tölgy A Kanári-tölgy (Quercus canariensis) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik faja. Nevével ellentétben nem őshonos a Kanári-szigeteken. Előfordulása Észak-Afrika, Délnyugat-Európa erdői. Leírás Terebélyes, oszlopos, 25 m magas lombhullató fa. Kérge sötétszürke, vastag, mélyen barázdált. levelei visszástojásdadok, elliptikusak, 15 cm hosszúak, 7,5 cm szélesek, rendszerint 8-12 karéjúak. Lombfakadáskor piroslóak, szőrösek. Később felszínük sötétzöld és sima fonákjuk világosabb. Virágai tavasz végén nyílnak. A porzós barkák sárgászöldek, lecsüngőek, a termősek kevéssé feltűnőek. Termése 2,5 cm-es, egyharmadáig kupacsba zárt makk, a kupacs sűrűn szőrös. Forrás Allen J. Coombes: Határozó Kézikönyvek: Fák, Egyetemi Nyomda, ISBN 963-545-038-9, 1996. Brazília az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Brazília a szovjetunióbeli Moszkvában megrendezett 1980. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 14 sportágban 106 sportoló képviselte, akik összesen 4 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Kosárlabda Férfi Eredmények A táblázat tartalmazza az A csoportban lejátszott Szovjetunió–Brazília 101–88-as, a B csoportban lejátszott Jugoszlávia–Spanyolország 95–91-es, a C csoportban lejátszott Olaszország–Kuba 79–72-es eredményét is. Ökölvívás RSC – a mérkőzésvezető megállította a mérkőzést Ambrières-les-Vallées Ambrières-les-Vallées település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 2798 fő (2015). Ambrières-les-Vallées Chantrigné, Couesmes-Vaucé, La Haie-Traversaine, Lassay-les-Châteaux, Oisseau, Le Pas, Saint-Loup-du-Gast, Ceaucé és Loré községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zólyom–Kassa-vasútvonal A Zólyom–Kassa-vasútvonal a szlovák vasút 160-as számú vasútvonala. A 238 km hosszúságú vonal részben 3 kV egyenárammal, részben 25 kV 50 Hz váltakozó árammal van villamosítva. A megengedett legnagyobb sebesség 80 km/h. Bobb’e Says A Bobb'e Says egy amerikai élőszereplős sorozat, amelyet Cartoon Network Studios készített. A CN Real nevű műsorblokkban sugározták. Bobb'e J. Thompson a műsorvezető. Magyarországon nem mutatták be. 6 epizód készült belőle. Szereplők Bobb'e J. Thompson Epizódok 1. évad, 1. epizód: Tony Hawk's Warehouse 1. évad, 2. epizód: Theme Park 1. évad, 3. epizód: Hollywood Irodalomelmélet Az irodalomelmélet az irodalmi művek belső összefüggéseit, keletkezésük, recepciójuk és újraértelmezésük feltételeit, valamint az irodalom és más kulturális formák egymás közötti viszonyát vizsgálja, rendszerezi. Az irodalomelmélet általánosan megpróbál tudományos alapokra építeni és kiindulópontként szolgálni az irodalmi művek interpretációjához, a kritikához, az irodalomtörténethez és magához az irodalom fogalmához. Az irodalomelmélet az irodalomtudomány része és nem azzal azonos, annak ellenére, hogy nagyon sok témába vágó könyv szinonimaként használja a fogalmakat. Az irodalomelmélet alapvetően interdiszciplináris jellegű, szoros kapcsolatban áll többek között az irodalomtörténettel, a filozófiával, a szociológiával és az antropológiával. Fontos azonban tudni, hogy az ezzel a témakörrel foglalkozó szakirodalom egy része hangsúlyozottan irodalomelméletekről beszél, és Thomas Kuhn tudományfilozófus szerint pedig egyenesen nem is létezik mára paradigmatikus irodalomelmélet, mert az irodalomelmélet alapkérdései újabb elméleteket eredményeztek. Michel Foucault szemlélete alapján pedig több tudományos diskurzus rendkívül összetett kapcsolatrendszere alkotja magát az irodalomelméletet. Időben nagy választóvonalat lehet húzni a romantikánál, beszélünk irodalomelméletről az ókori görög irodalomtól a romantikáig, ill. a modern irodalomelmélet kialakulásáról a 19. század közepétől. Irodalomelméleti irányzatok a pozitivizmus irodalomelmélete a szellemtörténet irodalomelmélete orosz formalizmus (az első szigorú értelemben vett, autonóm irodalomelmélet) francia strukturalizmus posztstrukturalista irodalomelmélet a dekonstrukció irodalomelmélete a hermeneutika irodalomelmélete feminista irodalomelmélet posztkoloniális irodalomelmélet pszichoanalitikus irodalomelmélet mediális irodalomelmélet ökokritika - annak vizsgálata, hogy adott mű mit mond el a szereplők természethez való viszonyáról, illetve a szerző milyen módon látja, láttatja a természet-ember kapcsolatát. Magyar nyelven pl. Horgas Judit Shakespeare elemzése ilyen mű. Angol nyelvű ökokritikai lapok a Journal of ecocritic , illetve a ISLE: Interdisciplinary Studies in Literature and Environment . kognitív irodalomelmélet evolúciós irodalomelmélet Vadim Anatolijovics Jevtusenko Vadim Anatolijovics Jevtusenko (ukránul: Вадим Анатолійович Євтушенко; Pjatihatki, 1958. január 1. –) ukrán labdarúgóedző, korábban szovjet válogatott labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban Pályafutása nagy részét a Dinamo Kijivben töltötte. 1980 és 1987 között 225 mérkőzésen lépett pályára és 59 alkalommal volt eredményes. Többszörös szovjet bajnok, kupa- és szuperkupagyőztes, 1986-ban csapatával megnyerte a kupagyőztesek Európa-kupáját is. 1988-ban rövid ideig a Dnyipro Dnyipropetrovszk csapatában játszott, majd ezt követően 1989-ben a svéd AIK igazolta le, ahol 1993-ig játszott. 1994 és 1995 az IK Sirius játékosa volt és innen is vonult vissza. A válogatottban 1980 és 1987 között 12 alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban és 1 gólt szerzett. Részt vett az 1982-es és az 1986-os világbajnokságon. Egyetlen gólját egy NDK elleni barátságos mérkőzésen szerezte 1983. július 26-án . Sikerei, díjai Játékosként Szovjet bajnok (4): 1980, 1981, 1985, 1986 Szovjet kupa (3): 1982, 1985, 1987 Szovjet szuperkupa (2): 1985, 1986 Kupagyőztesek Európa-kupája (1): 1985–86 Trofeo Santiago Bernabéu (1): 1986 Svéd bajnok (1): 1992 Svéd kupa (1): 1991 Elán Az Elán egy szlovák zenekar, amely 1968-ban alakult, frontemberük Jožo Ráž. Vašo Patejdl alapította iskolai zenekarként. Az 1980-as évekeben többször is elnyerték az egyik legrangosabb csehszlovák zenei elismerést, az Arany fülemüle díjat (Zlatý slavík). 1993-ban részt vettek az Eurovíziós Dalfesztivál előválogatásán Amnestia na neveru című számukkal. Amikor Jožo Ráž 1999-ben súlyos motorbalesetet szenvedett, több éves kényszerpihenőt tartott a zenekar. Diszkográfia Szlovák stúdióalbumok Ôsmy svetadiel (1981) Nie sme zlí (1982) Elán 3 (1983) Hodina slovenčiny (1985) Detektívka (1986) Nebezpečný náklad (1988) Rabaka (1989) Netvor z čiernej hviezdy Q7A (1991) Hodina angličtiny (1994) Hodina pravdy (1997) Elán 3000 (2002) Tretie oko (2003) Anjelska daň (2010) Živých nás nedostanú (2014) Angol stúdióalbumok Kamikadze Lover (1982) Nightshift (1984) Schoolparty (1985) Missing (1987) Midnight in the city (1989) Koncertlemezek Elán Unplugged (1998) Elán: Megakoncert (2004) Elán unplugged, Carnegie Hall, New York (2007) Elán v divadle (2013) Válogatások Neviem byť sám (1987) Legenda 1 (1992) Legenda 2 (1992) Hodina nehy (1995) Legenda 3 (1997) Legenda 4 (1998) Jožo… (1999) Legenda 5 – Posledná… (2000) Láska je stvorená (2000) Neviem byť sám 2001: CD1 – roky a rock (2001) Neviem byť sám 2001: CD2 – roky a láska (2001) LiveLeak A LiveLeak egy videomegosztó weboldal. Az oldal 2006. október 31-én alakult az Ogrish.com utódjaként, a szolgáltatója Londonban található. Az Ogrish.com alapítói az oldal eredeti változatát akarták visszahozni a LiveLeakkel, ami a hírértékű tartalmak megosztására szolgált, és a civil újságírást támogatja. Geert Wilders Fitna című iszlámkritikus rövidfilmjét 2008-ban feltöltötték a weboldalra, miután a politikus weboldalát a film miatt felfüggesztették. Az oldalon a legnépszerűbb kategóriák vannak megjelenítve, köztük háborús helyszínekről szóló és a Yoursay nevű vlog témájú videók. Csajai járás A Csajai járás (oroszul Чаинский район) Oroszország egyik járása a Tomszki területen. Székhelye Podgornoje. Népesség 1989-ben 17 325 lakosa volt. 2002-ben 13 888 lakosa volt. 2010-ben 12 920 lakosa volt. Cherokee megye (Oklahoma) Cherokee megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Oklahoma államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Tahlequah. Lakosainak száma 48 017 fő (2013. július 1.). Cherokee megye Delaware, Adair, Sequoyah, Mayes, Muskogee és Wagoner megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: World / Holiday Két nagy sikerű Bee Gees dal egy kislemezen. Talal Al Fadhel Talal Al Fadhel (Kuvaitváros, 1990. augusztus 11. –) kuvaiti labdarúgó, a Kazma Sporting Club középpályása. 5232 Jordaens Az 5232 Jordaens (ideiglenes jelöléssel 1988 PR1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1988. augusztus 14-én. Szlavgorodi járás A Szlavgorodi járás (oroszul Славгородский район) Oroszország egyik járása az Altaji határterületen. Székhelye Szlavgorod. Népesség 2002-ben 12 157 lakosa volt. 2010-ben 10 154 lakosa volt. Irodouër Irodouër település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 2231 fő (2015). Irodouër Bédée, La Chapelle-du-Lou, Landujan, Miniac-sous-Bécherel, Romillé és Saint-Pern községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kolbsheim Kolbsheim település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 922 fő (2015). Kolbsheim Breuschwickersheim, Duppigheim, Ernolsheim-Bruche és Hangenbieten községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zöld-foki escudo Az escudo, amely portugálul pajzsot jelent, a Zöld-foki Köztársaság hivatalos pénzneme. Története Az escudo 1914-ben lett a Zöld-foki Köztársaság hivatalos fizetőeszköze. Ez a zöld-foki köztársasági reált váltotta fel. Az átváltási arány 1000 réis = 1 escudo volt. Itt portugál érméket használtak, de bankjegyeket már 1865 óta készít a Banco Nacional Ultramarino. Az 1975-ös függetlenségig a zöld-foki köztársasági escudo értéke megegyezett a portugál escudóéval, majd 1999-től a két valuta között kötött árfolyam lépett életbe: 1 CVE = 1,8182 PTE vagy 1 PTE = 0,55 CVE. Miután Portugáliában bevezették az eurót, az árfolyam 1 EUR = 110,265 CVE értéken lett rögzítve. Érmék A portugál uralom alatt 1930-ban vezették be az érméket, melyeket 5, 10, 20 és 50 centavo és 1 escudo címletben vertek. A későbbi sorozatok 50 centavós, 1, 2½, 5 és 10 escudós érméket tartalmaztak. Az utolsó sorozatot 1968-ban verték. A függetlenség elnyerése után 1977-ben vertek 20 és 50 centavós és 1, 2½, 10, 20 és 50 escudós érméket. A ma használt érmesorozatot 1994-ben vezették be, ez 1, 5, 10, 20, 50 és 100 escudós érmékből áll. Négy sorozatban verték őket. Az egyik hátoldalán madarak, a másikon fák, a harmadikon hajók, a negyediken őshonos állatok voltak. 2005-ben, a függetlenség elnyerésének 30. évfordulójára vertek egy 200 escudóst is. Bankjegyek Az első bankjegysorozatot 1977-ben adták ki. Ezt 1989-ben követte a 2. sorozat, majd 1992-ben néhány bankjegyet frissítettek. A 2. sorozat bankjegyeit 2008-ig használták. 1999-ben kezdték kiadni az újabb sorozatot, amelyet 2015-ben váltottak le. 2014-es sorozat 2014. december 24-én bocsátották ki az új bankjegysorozat első darabjait: 200, 1000, 2000 escudo. 2015. január 2-án pedig az 500 és 5000 escudós bankjegyeket. Vadkörte A vadkörte vagy vackor (Pyrus pyraster), a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjába és az almaformák (Maloideae) alcsaládjába tartozó faj. Története Az 1753-ban megjelent Linné – Species plantarumában a nemes körtét és a vadkörtét még nem választották el egymástól. Pyrus communis néven szerepelt, s a vadkörtét e faj egyik változatának (latinul variance pyraster) tekintették. Később Burgsdorff 1787-ben fajnak nyilvánította. A nemes körtefajtákkal való kereszteződés és kivadulás miatt azonban nehéz élesen meghúzni a fajok közti határokat, így több botanikus inkább a régi Linné-féle nevet használja. A vadkörte szinonim nevei közül még gyakran felbukkan a Gärtner-féle, az 1791-ben adott Pyrus achras. Elnevezés eredete A Pyrus latinul magát a körtét jelölte, a klasszikus latin pirus írásmódot még Linné torzította pyrusra, és később az honosodott meg. A communis a latinban közönségest jelent. Ezt közismertsége miatt ragasztotta rá Linné. A pyraster a pyrus és a görög aster (csillag) összeolvadásából keletkezett, utalva a keresztben felvágott termés csillag alakúan elhelyezkedő magházaira. Az achras szintén görög jelző, a klasszikus görög nyelvben az élvezhetetlent jelöli. Előfordulása A termőhely iránt nem igényes, egyaránt előfordul bükkös, gyertyános tölgyes, kocsánytalan tölgyes-cseres, valamint erdőssztyepp környezetben. Megtalálható karsztbokor erdőkben, száraz tölgyesekben, tölgy-szil-kőris ligetekben, főleg az erdőszegélyen, valamint erdőből kialakított legelőkön hagyásfaként. Magyarországon mindenhol előfordul. Nem számít ritka növényfajnak. Vannak vidékek, ahol még az Alföldön (Kiskunfélegyháza, Nyárlőrinc, Ócsa környékén) is gyakori. Utak szélén, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben, legelőkön hagyásfaként sokfelé előfordul. Egyes vidékeken (például a Szentendre–Visegrádi-hegység és a Pilis területén) kifejezetten gyakori. Még fontos előfordulási helyei: Pomáz és a majorok vidéke (Pankos-tető, Kiskovácsi-puszta), Visegrád környéke, Leányfalu, Hidegvizek-Postarét, Szentendre, Pilisszentkereszt (különösen a völgy keleti oldala), Csobánka, Pilisszentlászló, Pilisszántó. Termése Hat vagy tizenkét fehér virágú fürtje a rövidhajtások csúcsán áprilisban, a lombfakadással egyidejűleg jelenik meg. A húsz porzószál portokjai jellegzetesen bíborpirosak. A termés változatos alakú lehet. Nagyon hosszú kocsányú, gömbölyded, 2-3 centiméternyi áltermése szeptemberben és októberben érik; kövecses húsú és igen fanyar ízű. A rózsafélék családján (latinul Rosaceae) belül az almafélék alcsaládjára (latinul Maloideae) jellemző, amikor a kiszélesedő vacokba rendszerint csoportos tüsző süllyed. A termésfalak körül kősejtek találhatók, sokszor teljesen kőkeménnyé téve még a megérett termést is. A gyűjtők többnyire a lehullott, erjedésre kevésbé érzékeny gyümölcsöt szedik össze, de szokták azt a fa alá kiterített ponyvára vagy fóliára is leverni. Fája A fa kérge enyhén barázdált, pikkelyesen leváló. A fatest színe világos: enyhén barnásvörös, szürkés árnyalattal, tompa fénnyel. A vadkörte fájában a két évgyűrűpászta nem különíthető el határozottan. Valamivel tartósabb fájú, mint a nemes körte. Ám faanyaga nem időjárásálló, ezért kültéri felhasználásra nem használható. Értékes bútor- és szobrászfa. A frissen fűrészelt fa gőzölve egységes rózsaszínű-barnás lesz, és javul a fa megmunkálhatósága is. Nehezen hasad, nem szívós és nem rugalmas, de könnyen hajlítható, finom egyenletes szövete miatt minden irányban jól faragható, esztergályozható, gyalulható vagy marható. Szárítása, ragasztása és felületkezelése is problémamentes. Sötétre pácolva az ébenfa helyettesítésére is alkalmas. Az egyenletes, finom pórusú, kellemes színárnyalatú faanyag igencsak esztétikus, az exkluzív termékek alapanyaga. Szépsége és szerkezete miatt különösen alkalmas arra, hogy frontfelületeket alakítsanak ki, vagy dekoratív parkettákat gyártsanak belőle. Körtefából készítenek mérő- és rajzeszközöket, tanszeralkatrészt, különleges kefetesteket és háztartási eszközöket is. Európában a vadkörtefa-kivitel jó része Franciaországból, Hollandiából, Belgiumból, Svájcból és Ausztriából származik. Levelei fiatalon gyengén molyhosak később lekopaszodók, szélük aprón fogazott. Lombhulláskor a levelek rendszerint megfeketednek. A virágok rövid kocsányú fürtben állnak. A virágtakaró levelek száma 5, a porzók száma jelentős. Felhasználása Termése fontos vadtáplálék, de éretten, kellemesen fanyar íze emberi fogyasztásra is alkalmassá teszi. Aszalványként ugyancsak fogyasztható. A friss gyümölcsből préselt lé kitűnő, a musthoz hasonlóan édeskés aromájú, szörpkészítésre is alkalmas. A kissé már megbarnult (szottyosodott) termésből jó ízű pálinka főzhető. Fája értékes bútor- és szobrászfa. Sűrű koronájában, idős korban kiodvasodó törzsében pedig rovar-, madár- és emlős fajok tucatjai találnak menedéket, fészkelő- és búvóhelyet. Gyógynövényként is használható. Drogja, szárított levelei előnyösek, arbutin tartalmuk miatt. A medveszőlőhöz és az áfonyalevélhez hasonlóan kiváló fertőtlenítő hatásúak. Termesztése A vadkörtefák termését már a honfoglaló magyarok is gyűjtötték. Mivel a vadkörte a Kárpát-medencében őshonos, és idős kort megél, igen gyakran hagyásfák formájában is találkozhatunk velük az egykori oklevelek határjárási részeiben. Középkori írásos emlékeinkben, akárcsak az almák esetében, szintén találkozhatunk már körték fajtaneveivel is. A vadkörte viszonylag gyorsan növő fafaj, fiatalon kismértékben árnytűrő, idősebb korban azonban határozottan fényigényes. .fj A .fj a Fidzsi-szigetek internetes legfelső szintű tartomány kódja, melyet 1992-ben hoztak létre. Kao-jao Kao-jao (Gaoyao) (nevének szó szerinti jelentése: „fa dobállvány”) az ókori kínai mitológiában, Sun (Shun) császár, vagy más változatok szerint Jao (Yao) császár segítőtársa, minisztere, aki mindig igazságos ítéleket hoz. Legendája Kao-jao (Gaoyao) megjelenése általában madárcsőrű és zöld arcú ember. Amikor Kao-jao (Gaoyao) kételkedett valaki vétkességében, ráparancsolt segítőtársára, hszie-cse (xiezhi)re (��), hogy kezdjen el döfködni. Ennek az egyszarvú báránynak ugyanis az volt a képessége, hogy csak a bűnöseket döfte meg, az ártatlanokat azonban nem bántotta. Más legendaváltozatok szerint Kao-jaó (Gaoyao)nak egy medveszerű, zöld szőrű állat volt a segítségére az ilyen feladatok során. Kao-jaó (Gaoyao)nak tulajdonítják a büntetések rendszerének megalkotását és az első börtön létrehozását. 2015-ös párizsi terrortámadás (Bataclan) 2015. november 13-án este terrortámadás-sorozatot követtek el előre megtervezett akció keretében Párizs különböző pontjain géppisztollyal felfegyverkezett terroristák, akik ártatlanokra lövöldöztek, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. 21:16-kor három különálló robbantás és hat lövöldözés történt, közte Párizs északi városrészében, a Stade de France stadionnál elkövetett bombamerénylet. A legtöbb halálos áldozatot a Bataclan színház elleni támadás követelte, ahol a terroristák túszokat ejtettek, majd a kivonuló rendőrséggel tűzharcba keveredtek, ami 00:58-ig tartott. Nyolc támadót megöltek, a többi bűntársat a hatóság nagy erőkkel keresi. A beszámolók szerint legalább 120 embert öltek meg, ebből a legtöbbet, 89-et a Bataclan színházban. Ezen kívül több mint kétszázan sérültek meg a támadás során, közülük nyolcvanan súlyosan. Válaszként François Hollande elnök 23:58-as televízióbeszédben rendkívüli állapotot hirdetett egész Franciaországra, és ideiglenesen határellenőrzést vezetett be. Ez az első országos kiterjedésű rendkívüli állapot a második világháború óta. Történet 2015. november 13-án este Párizsban több helyszínen lövöldözés tört ki a 10., a 11. kerületben és a Stade de France stadionban egy labdarúgó-mérkőzés alatt. Az Euronews tv-csatorna adását megszakítva tájékoztatott a fejleményekről. Az áldozatok száma több tucat, de folyamatosan emelkedik, ahogyan a sebesültek száma is. Egyre valószínűbb – az elkövetés módjára is tekintettel –, hogy az Iszlám Állam által szervezett terrorakciók sorozatáról van szó. A terroristák – az ügyészség szerint nyolcan – AK–47-es gépkarabélyokkal és testükre erősített bombákkal támadtak, a francia rendőrség szerint mindegyikük halott. 112 emberrel végeztek a terroristák a XI. kerületi Bataclan koncertteremnél az Eagles of Death Metal koncertjén, túszdráma is kialakult, amely csak éjfélre ért véget. További öt helyszínen érte támadás a francia főváros lakóit és a turistákat: a La Belle Équipe kávézóban a rue Charonne-on, a Le Carillon bárnál, a rue de la Fontaine au Roi-nál, illetve a boulevard Voltaire-en is, itt összesen 38 ember vesztette életét. Kronológia 21:20 A Stade de France-ban a francia-német barátságos mérkőzés közben egy robbanás történt a B bejáratnál. Két holttestet találtak a helyszínen, az egyikük öngyilkos merénylő volt, akin robbanómellény volt. Egy járókelő is megsérült a robbanásban. 21:25 A X. kerületben (a rue Bichat-n) közben egy második helyszínen Kalasnyikovokkal megöltek tizenöt embert, sokakat pedig megsebesítettek. Erre a helyszínre egy fekete Seat Leonnal érkeztek a támadók. 21:29 Lövések az avenue de la République-on 21:30 A második robbanás a Stade de France stadionnál 21:32 A XIX. kerületben is lövöldöztek a fekete Seatban érkező támadók. Nagyjából száz lőszerhüvelyt találtak a helyszínen. 21:36 A XI. kerületi Rue Charonne-nál újból egy fekete Seatot láttak. Az egyik étterem teraszán ülők közül 19-en meghaltak, 9-en életveszélyes állapotban vannak. Itt is körülbelül száz lőszerhüvelyt találtak. 21:40 Egy fekete Volkswagen Polo érkezett a Bataclan koncertteremhez. Három támadó berontott a terembe, lőni kezdtek, és túszul ejtették a bent lévőket. A kommandósok végül megindították a támadásukat. 21:43 Robbantás a boulevard Voltaire 253 számnál 21:49 Lövések és robbantások a Bataclan színházban 21:53 A harmadik robbantás a Stade de France stadionnál 22:00 Lövések a boulevard Beaumarchais-n. Hollande francia elnökön kívül Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő is élesen elítélte a történteket. Orbán Viktor őszinte részvétét fejezte ki a párizsi terrortámadásokban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak és szolidaritásáról biztosította Franciaországot: „A magyar emberek a franciák mellett állnak ezekben a rendkívüli órákban” – mondta a magyar miniszterelnök. Megjegyzések Közülük heten felrobbantották magukat. Arno salzburgi érsek Arno salzburgi püspök (785 – 798), majd érsek (798 – 821) volt. Az Avar Birodalom megdöntése után az ő érseksége alatt indult meg Pannónia, a Pannóniai Fejedelemség keresztény hitre térítése. Élete Személyesen részt vett a pannóniai Avar Birodalom elleni hadjáratban a bajor sereghez csatlakozva. A hadjárat vezetője, Pipin itáliai király vele és a hadjáratban részt vevő többi püspökkel beszélte meg 796-ban Pannónia jövőbeli sorsát. Salzburg megkapta Pannóniában a Rába–Duna–Dráva háromszögét – a későbbi Pannóniai Fejedelemség területét – mint térítési területet. 798-ban Nagy Károly kérésére III. Leó pápa a salzburgi püspökséget érseki rangra emelte, hogy jobban megfelelhessen térítési feladatainak. A térítő feladatokat 798-ban maga látta el, de mivel ezek szerinte egész embert kívántak, kérte Károlyt, hogy Pannónia területén térítő püspökséget alapítson. Az első püspököt, Theoderiket felszentelte és Geroldus őrgróffal közösen a Duna–Dráva torkolatig terjedő terület térítésével bízta meg. Biatlon-világbajnokságok érmesei A biatlon-világbajnokságokat 1958 óta tartják meg a férfiak, 1984 óta a nők részére. A vb-ket a biatlon nemzetközi szervezete, az International Biathlon Union (IBU) szervezésében rendezik. Férfiak 10 km-es sprintverseny 1990-ben a versenyt – a szokatlan meleg miatt – Oslóban rendezték meg. Csapatverseny 1958-ban a 20 km-es egyéni versenyen részt vevő legjobb négy azonos nemzetbeli versenyző összesített eredményét vették figyelembe. 1959-től 1965-ig a 20 km-es egyéni versenyen részt vevő legjobb három azonos nemzetbeli versenyző eredményét vették figyelembe. 1989-től négy versenyzős csapatversenyt rendeztek. 1990-ben a világbajnokság eredeti helyszíne Minszk volt, de a csapatversenyeket (és még néhány más versenyszámot) a túl enyhe időjárás miattKontiolahtiban rendezték meg. Nők 7,5 km-es sprintverseny 1984 és 1988 között 5 kilométeren rendezték a sprintversenyt. 15 km-es egyéni verseny 1984 és 1988 között 10 kilométeren rendezték az egyéni versenyt. 4×6 km-es váltóverseny 1984 és 1991 között 3×7,5 km, 1993 és 2001 között 4×7,5 km volt a versenytáv. 1990-ben a versenyt olvadás miatt Minszk helyett Kontiolahtiban rendezték meg. Vegyes váltó verseny A váltót 2005-ben és 2006-ban 4×6 km-en, 2007-től 2×6+2×7,5 km-en bonyolították le. 2005-ben és 2006-ban megengedett volt több nemzeti csapat indítása is. A 2005-ös vegyes váltó versenyt – jóllehet a biatlon vb-t Hochfilzenben rendezték – Hanti-Manszijszkban bonyolították le. A 2006-os és a 2010-es vb-n csak a vegyes váltót rendezték meg, mert ez a téli olimpia műsorán nem szerepelt. 1999-es Formula–1 kanadai nagydíj A kanadai nagydíj volt az 1999-es Formula–1 világbajnokság hatodik futama. Futam Schumacher Kanadában megszakította Häkkinen pole-pozíciós sorozatát, a finn ezúttal második helyről indult, Irvine előtt. A rajtnál mindketten megtartották helyezésüket és leszakították magukról a mezőnyt. Schumacher vezetett, amikor az utolsó kanyar után a falnak, a hírhedt ’Wall of Champions’’-nak csapódott. A német mellett a szintén világbajnok Villeneuve és Damon Hill, valamint Ricardo Zonta is összetörte autóját ezen a szakaszon. A versenyen Irvine összeütközött Coultharddal, amiért a skótot később stop-go büntetéssel sújtották. Ezután Frentzen haladt másodikként, de 4 körrel a leintés előtt fékhiba miatt balesetet szenvedett. Emiatt a futam végén bejött a biztonsági autó, Häkkinen pedig mögötte haladva nyerte meg a versenyt. Meglepetésre Giancarlo Fisichella (Benetton-Playlife) lett a második, Irvine pedig harmadik lett. Statisztikák Vezető helyen: Michael Schumacher: 29 (1-29) Mika Häkkinen: 40 (30-69) Mika Häkkinen 12. győzelme, Michael Schumacher 21. pole-pozíciója, Eddie Irvine egyetlen leggyorsabb köre. McLaren 119. győzelme. Carla Romanelli Carla Romanelli (Arezzo, 1944 –) olasz színésznő. Leghíresebb filmjei: Le comte de Monte-Cristo (1979), Alfa holdbázis (1975) és Fenomenal e il tesoro di Tutankamen (1968). Élete Az 1960-as években, akkor még színészi képzettség nélkül néhány meztelen szerepet vállalt olyan erotikus filmben, mint a Leszbosz – a szerelem magasiskolája, vagy az Erotas dihos synora című görög erotikus vígjátékban. 1970-ben Amerikában férjhez ment John Crowther író-filmrendezőhöz, akinek filmjében, a „The Martlet's Tale”-ben szerepelt. Az első igazi nagy szerepét 1972-ben az Una cavalla tutta nuda (Tök pucér kanca) szexkomédiában Don Backy, Renzo Montagnani, Pietro Torrisi és Barbara Bouchet mellett buja Pampineaként még csak a csupasz bőrét mutatja. Az Il mio nome è Shangai Joe (A nevem Shangai Joe) spagettiwesternben Chen Lee és Klaus Kinski partnereként először játszott felöltözve. 1974-ben Mariát alakította Max von Sydow, Dominique Sanda, Pierre Clémenti társaságában a Hermann Hesse-féle Prérifarkas című filmben. Az első művészileg lényeges filmje Az operáció nem sikerült – a páciens él szexkomédiában Ursula Andress és Duilio del Prete társaságában, egy apró megjelenése Casanova & Co.-ban Tony Curtisszel. Magyar filmekben A hetvenes évek külföldi szexbombája volt Magyarországon. Összesen négy filmben forgatott nálunk: Krúdy Gyula-Horváth Z. Gergely: Napraforgó (1974), Sándor Pál: Herkulesfürdői emlék (1975), Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka (1977) és Nemere László: Segítsetek, segítsetek! című produkciója, amelyben Madaras Józseffel játszott, 1978-ban Monte-Carlói Filmfesztivál díjnyertese is lett. Az 1970/1980-as évtizedek fordulóján A magyarországi vendégszereplések után több színházi és filmszerepet játszott még el, Olaszországon kívül például az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban, többek között Belmondóval. A televízióban 1979-ben Mercédès szerepében debütált Jacques Weber négyrészes A Monte Cristo grófjában, 1980-ban a leginkább ismert Gina, Jean-Paul Belmondo egyik szobalányaként A bábjátékos című vígjátékában. Az utolsó nagy filmje 1983-ban a The Lonley Lady volt Pia Zadorával, amely tizenegy jelölést kapott az Arany Málna díjra, és „elnyerte” a minden idők az év legrosszabb filmje díjat. Egy évvel később visszavonult a filmezésből. 2000 után Eredeti hivatását azért nem hagyta végleg faképnél. Georg Büchner Woyzeckjének olasz tévéváltozatában lépett fel, szerepelt színpadon Csehov Három nővérében és a bolzanói fesztiválon Müller Péter Szemenszedett igazság című darabjában. Elkezdett foglalkozni a művészet különféle egyéb vonatkozásaival; a nemzetközi kapcsolatokat intéző felelőse ldtt a FIA (a művészek nemzetközi uniója) olaszországi szervezetének. Kiállítások kurátoraként is közreműködött, s lassan a kultúra, művészet, tudomány támogatásának hostesse lett. Producer volt a spoletói fesztiválon, ahol koncerteket, költői esteket szervezett. Kapcsolatba került az 1950-es években Amerikában alapított Aspen Intézettel, amely az emberiség jövőjével és a kultúrák közötti nyílt eszmecserével foglalkozik. Hamarosan bevonták az intézet sajtómunkájába, így olyan hírességekkel is találkozott, mint a Nobel-díjas Carlo Rubbia. Közben egyre több szervezettel került kontaktusba, és hazájából már az ESOF 2004-es stockholmi rendezvényéhez is jelentős támogatókat nyert meg. 2006-ban Berlinben az ESOF (Európai Tudományos Nyílt Fórum) Olaszországból érkező finanszírozások felhajtójaként működött közre. Filmográfia (válogatás) 1983: The Lonely Lady Rendőrgyilkos 1980: Szabadlábon Velencében 1979: Le comte de Monte-Cristo 1978: Sono stato un agente C.I.A. 1977: Casanova & Co. Egy erkölcsös éjszaka 1976 Herkulesfürdői emlék 1975: Alfa holdbázis Az ápolónő 1974: A prérifarkas Napraforgó 1973: Il figlioccio del padrino Milano rovente Il mio nome è Shangai Joe 1972: Una cavalla tutta nuda 1971: Le inibizioni del dottor Gaudenzi, vedovo col complesso della buonanima 1970: The Martlet's Tale 1969: Lesbo 1968: Donne… botte e bersaglieri Fenomenal e il tesoro di Tutankamen Bocche cucite 7-es busz (Sopron) A soproni 7-es jelzésű autóbusz Jereván lakótelep és Csengery utca, Király Jenő utca végállomások között közlekedik. Virágvölgy és Aranyhegy autóbuszjáratai A 7-es busz a Juharfa úton, majd a Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás megállóhely után a Patak utcán és a Híd utcán át közlekedik, az Erzsébet kórház érintésével. A Jereván lakótelep felé viszont nem érinti a kórházat! Egyik betétjárata, a 7A jelzésű busz az Erzsébet kórház érintése nélkül, másik betétjárata, a 7B jelzésű busz pedig a Virágvölgy és a kórház érintésével közlekedik. A 27-es busz az Aranyhegyi lakópark és ipari park érintésével, a 27B busz pedig a Virágvölgy és az Aranyhegyi lakópark és ipari park érintésével közlekedik. Hasonló útvonalon közlekedik még az 5Y jelzésű járat is, amely szintén a Jereván lakótelepről indul, majd a Fapiac elnevezésű megállóhely után az Ipar körút felé halad tovább. Korábban az Aranyhegyi lakópark utasforgalmát a 15-ös és a 15A jelzésű buszok szolgálták ki, de ezek csak munkanapokon, csúcsidőben közlekedtek, azonban 2012. május 1-jétől az új 27-es buszok hétköznap és hétvégén is egész nap ellátják a lakótelep utasforgalmát. Az új járatok bevezetése előtt a Virágvölgy érintésével a 23-as, és 23B jelzésű buszok közlekedtek. Utóbbi járat az Aranyhegyi lakótelepre is betért. 2016. július 9-től a 7, 7A, 27 és 27B jelzésű autóbuszok Csengery utcai végállomása áthelyezésre került: a korábbi nyomda helyett a Király Jenő utcai kereszteződés után kijelölt megállóhelyre érkeznek és onnan indulnak. A Jereván lakótelep felé azonban továbbra is megállnak a Csengery utca, nyomda megállóban. A változtatásra azért volt szükség, hogy az említett járatok ne a nyomdánál lévő megállóhelyen várják indulási idejüket, mert ezzel akadályozzák az ott megálló többi autóbusz forgalmát. Közlekedés A vonalon Ikarus 260, Ikarus 280, Ikarus 415, Credo BC 11, Credo BN 12, Credo BN 18 és Rába Premier 091 típusú járművek közlekednek. Az autóbusz munkanapokon a reggeli, hétvégén pedig a délutáni órákban közlekedik. Esténként 18 óra után a vonalon már csak a 7A busz viszi az utasokat. Külső hivatkozások A járat menetrendje Csengery utca, Király Jenő utca felé A járat menetrendje a Jereván lakótelep felé Sopron helyi tömegközlekedési vonalhálózata Interaktív térkép Soproni online utastájékoztató rendszer és dinamikus járműkövetés A soproni autóbuszjáratok letölthető menetrendje Sopron hivatalos honlapja Forrás Az ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ honlapja Pfluger Dezső Pfluger Dezső (Dorog, 1918. december 29. – Dorog, 1981. június 3.) labdarúgó, a Dorogi AC legendás védőjátékosa, 1956-os közéleti személyiség. Tőle származik az azóta legendás sporttörténelmi idézetté vált megállapítás, amellyel Grosics Gyula fantasztikus labdarúgó karrierje elindult, miszerint: "Ha nincs pap, jó a ministráns is!". Pályafutása Indulása Egész kisgyerekként ismerkedett meg a futballal szülővárosában. Már ekkor megfogalmazódott benne az egyértelmű vágy, miszerint labdarúgó akar lenni. Ennek megfelelően ideje nagy részét a dorogi sporttelepen töltötte és a helyi kölyök csapat tagja lett. Talán még a többi fiatal tehetség közül is ő volt a legambiciózusabb. Többször fogalmazta meg a futballhoz való érzelmeit, miszerint: "Szenvedélyem a labdarúgás". Mindemellett az egyesület egyik legreményteljesebb, legtehetségesebb fiatalja volt akkoriban. Az 1930-as évek második felétől már a felnőtt csapatban bizonyíthatta képességeit. A korai időkben olyan csapattársai voltak, mint Bárdos Sándor, Csermák János, Klausz József, Turai Lajos, vagy Lampert Mátyás, akik a legjobb barátok is voltak egyben, és akik később az első NB I-es dorogi csapat gerincét alkották. Grosics elhívása 1940-ben az éppen soron következő idegenbeli bajnoki mérkőzésre igyekeztek indulásra készen, amikor kiderült, hogy nem áll a csapat rendelkezésére kapus. A csapat az utánpótláscsapatban játszó 15 éves Grosics Gyula beállításán gondolkodott, amikor Pfluger egy tréfás megjegyzése segített eldönteni a kérdést, és ezzel elindítani Grosics kapuspályafutását. 1940–1951 A későbbiekben immár csapattársként értek el további sikereket, közte az 1944-ben szerzett bajnoki címet, az akkori amatőr másodosztályban. Ez a bajnoki cím kétszeresen is kiemelkedőnek bizonyult a dorogi labdarúgás történetében. Egyrészt a 30 meccsből 24 győzelem, 5 döntetlen, 1 vereség; 118-24-es gólaránnyal kiemelkedő sikernek számít, egyben ez a ragyogó teljesítmény jelentette az egyik legfontosabb szempontot az MLSZ kedvező besorolása alkalmán a háború után, amely lehetővé tette az NB I-be jutás lehetőségét. Szintén 1944-ben egy nagyszerű Magyar Kupa-szerepléssel teljesedett ki a siker. Az amatőr osztályú csapat több profi ligás egyesületet is búcsúztatott a kupa-sorozatban, míg egészen az elődöntőig jutott. A döntőbe való jutásért az ország egyik legjobb csapata, a Kolozsvár ellen mérkőztek meg, ahol mindvégig nyílt volt a végeredmény kimenetele. Végül a dorogiak 4:3-ra elveszítették a mérkőzést, amelyért aligha kellett szégyenkezniük, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a sorsolás szeszélye miatt idegenben játszottak. Pfluger mindkét sikerhez sokat tett hozzá. 1945 nyarán a korábbi sikereknek és elsősorban az utóbbi bajnoki cím alapján a Dorognak lehetősége volt kvalifikálnia magát az NB I-be, amennyiben sikeresen veszi a Tatabánya elleni osztályozót. A dorogiak már az első mérkőzésen dűlőre vitték a dolgot, miután parádés játékkal 4:0 arányban győztek. A jó játéka mellett Pfluger góllal is hozzájárul a sikerhez, nem is akármilyen góllal: 35 méterről bombázott a kapuba. Ugyan a visszavágón a Tatabánya nyer 2:1-re, azonban 5:2-es összesítéssel biztosan jutottak a legjobbak közé. Az 1945/46-os évadban újoncként biztosan maradtak az első osztályban, sőt minden előzetes várakozást felülmúlva a 12. helyen zártak a 24-es mezőnyben. A siker az egész csapat érdeme, azonban Pfluger a legjobbak között is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A bajnokság 7. fordulója előtt a Dózsa MADISZ elleni mérkőzésre a sajtó 3:1-s Dózsa győzelmet jósol, ugyan akkor a Népsport interjút készít Pflugerrel, amelyben a következő nyilatkozatát lehet olvasni a korabeli újság oldalán: "Eddig folyton cserélgettünk, sok volt a sérült. Most végre együtt van a csapat. Az lesz az igazi Dorog, amit ma látnak..." A mérkőzésen fényesen igazolódott, hogy a kiváló játékos nem a levegőbe beszélt, ugyanis a Dorog parádés játékkal 9:0 arányban kiütötte ellenfelét. A következő évben szerencsétlenül, csak minimális gólaránynak köszönhetően kiestek az NB I-ből. 1948-ban az ezüstérmes csapat tagja volt az NB II-ben, ugyanebben az évben Bányász Kupa-győztes, 1949-ben pedig bajnoki címet nyert, majd a Bajnokok bajnoka címet. Hátralevő pályafutását 1951-ig már végig az NB I-ben játszotta végig. Tagja volt az első Vidék Legjobbja címet nyert csapatnak 1951-ben. Összesen 92 NB I-es mérkőzésen szerepelt, 5 gólt lőtt. Edzői voltak: Stolmár Károly, Nagy Sándor, Mézner István, Bárdos Sándor, Návay Ambrus, Szabó Péter, Horváth János, Wéber Lajos, Móré János és Kalmár Jenő. Szinte minden mérkőzésen a jók között találni a nevét az országos sportújság értékelése alapján, többször bekerült a forduló válogatottjába is. A korabeli Népsport így jellemezte játékát: "Pfluger a csapat motorja. Jól fejel, kiváló helyezkedési érzéke van, kitűnő védőjátékos." Népsport: Pfluger portré A kitűnő játékossal kapcsolatban többször írtak az újságok, a következő összeállítás azonban sporttörténeti csemege is, tekintve egy kis település csapatának játékosának szenteltek egy külön portré írást abban az időben, amikor a sportsajtó szinte kizárólag csak a kiemelt fővárosi egyesületeket ismerte el. A cikk még inkább felértékelődik, ha figyelembe vesszük azt a tényt, miszerint néhány hónappal korábban még hallani sem akartak az illetések közül többen arról, hogy egyáltalán szerepeljen vidéki csapat az 1945-46-os bajnokságban. Észrevételek, megállapítások Pfluger Dezsőről "A labdarúgásban minden esztendőben akad egy-két istenáldotta tehetség, akinek nagy jövőt jósolnak a szakértők. Ilyen tehetségnek ígérkezik a dorogi bányászcsapat középfedezete, Pfluger Dezső is. Jó alakú, remek felépítésű játékos, és mindössze 25 éves. Nem rég láttuk játszani. Azonnal feltűnt pompás helyezkedésével és szereléseivel. Kitűnően fejel. Jó ütemben megy fel fejelni a labdáért a levegőbe, és igyekszik azt a legjobb helyre továbbítani. Pfluger kétségkívül jó labdarúgó. Nagyszerű érzékkel látja meg a labda útját, és minden erejével igyekszik azt birtokba venni és leadni. Határozott és erélyes. Mindkét lábbal jól rúg. Végtelenül rugalmas és a levegőben korlátlan úr." 1956-os tevékenysége Az 1956-os dorogi tevékenységei miatt a forradalom leverését követően elítélték és a büntetésként a kistarcsai internáló táborba került, ahonnan viszont a következő évben szabadulnia sikerült. 1957-től visszatérhetett Dorogra és a Dorogi Szénbányáknál gépkezelőként dolgozott. Család Édesapja, Pfluger Miksa a dorogi egyesület egyik alapító tagja, egyben a legősibb dorogi csapat labdarúgója volt. Felesége, Györgyei Ilona, apósa az egykori birkózólegenda, olimpikon Györgyei Ferenc, sógora pedig a szintén neves birkózó, Györgyei Lajos volt. Gyermeke, Zsuzsa. Bárczi Gusztáv Bárczi Gusztáv (eredetileg 1898-ig Kratina Gusztáv; Nyitraudvarnok, 1890. szeptember 13. – Budapest, 1964. augusztus 9.) magyar orvos, gyógypedagógus. Pályafutása Miután 1910-ben tanári képesítést szerzett Léván, a fővárosba költözött, s 1913-ban letett eredményes gyógypedagógiai tanári vizsgáját követően a Siketnémák Intézetének tanára lett. Miután 1921-ben fül-orr-gégészeti szakvizsgával kiegészített orvosi diplomáját is megszerezte, 1922-ben Török Bélával létrehozta a siketek nevelésére szakosodott Nagyothallók Iskoláját. Ezzel párhuzamosan 1921–1923 között szerkesztette a Magyar Siketnéma Oktatás című folyóiratot, több intézményben foglalkozott értelmi fogyatékosok, látássérült, nagyothalló és beszédhibás gyerekek nevelésével, tevékenyen részt vett a magyar iskolaorvosi rendszer kiépítésében, illetve magán- és iskolaorvosi praxist épített ki. 1935-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium gyógypedagógiai referense lett. 1936-tól a Gyógypedagógiai Nevelőintézet tanára, 1937-től igazgatója lett. 1942-től 1963-as nyugdíjba vonulásáig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt, 1946-tól egyúttal tanszékvezetőként is tevékenykedett. 1953-tól országgyűlési képviselő volt. 1958-ban kezdeményezésére és irányításával jött létre az NDK-beli Brandenburgban az értelmi fogyatékosok nevelésére szakosodott Barczi-Haus. Érdemei Munkásságát az értelmi fogyatékosok és nagyothallók gyógyító nevelésének, illetve a gyógypedagógus-képzésnek szentelte. Ő fektette le a gyógypedagógia elméleti alapjait, leírta az agykérgi eredetű süketnémaság (surdomutitas corticalis) kórképét, s a kezelésére kidolgozott gyógypedagógiai, hallásnevelési eljárása világszerte ismertté tette szakmai körökben. Munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Emlékezete Az általa vezetett Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1975-ben felvette a nevét, s az ELTE-be történő 2000. évi integrációját követően is megőrizte (napjainkban ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar). Művei Egészségtani próbatanítások , Budapest, Franklin, 1928. A magyar beszédhangok képzése , Budapest, Franklin, 1928. Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve , Budapest, k.n., 1935. A siketség átöröklődése és az ezzel kapcsolatos praeventio , Budapest, Franklin, 1936. Hallásébresztés – hallásnevelés , Vác, Siketnémák és Vakok Tanárainak Országos Egyesülete, 1938. Gyakorlati fonetika és hibás beszédjavítás , Budapest, 1950. A kiejtés, az olvasás és az írás tanításának fiziológiai vonatkozásai a gyógypedagógiai nevelők számára , Budapest, Tankönyvkiadó, 1954. Általános gyógypedagógia , Budapest, Tankönyvkiadó, 1959. Társasági tagság Magyar Pszichológiai Társaság (vezetőségi tag, 1962–1964) Vortex86 A Vortex86 egy 32 bites processzorcsalád, amely az x86 utasításkészletet használja. Eredetileg a Rise Technology fejlesztette ki (Rise MP6), később a SiS felvásárolta, ma pedig a DMP nevű vállalat tulajdonában van. Előszeretettel használják a terméket beágyazott rendszerekben, netbookokban, mini-pc-kben. A chip más gyártók által is licencelhető, az Xcore86 is egy Vortex86-ot takar, amit az Xcore licencelt. A processzor képes a Windows XP, Linux, Windows Embedded, és más, általános célú x86-os operációs rendszerek futtatására is. Változatok Eredeti Vortex86 Az eredeti változat a SiS55x processzor, de, néhány korai modell még Rise mP6-ként azonosította magát, az utolsó modellek pedig simán Vortex86-ként. Ezek a modellek mind ugyanazt a terméket takarták, csak minimális architekturális eltérések voltak. 3 db futószalagot tartalmaz, és az MMX utasításkészletet is támogatja. Vortex86SX 300 MHz-s órajelen üzemel, 16 KiB adat + 16 KiB utasítás L1 cache, de nem tartalmaz FPU-t, és L2 cachet. Támogatja az SD és DDR2 memóriákat. Vortex86DX 600 MHz-től 1 GHz-ig terjed az órajele, 1-2w körüli fogyasztás jellemzi 800 MHz-en a teljes SoC-ot processzorral együtt.), 16 KiB adat + 16 KiB utasítás L1 cache, ez tartalmaz már FPU-t, és 512 KB L2 cachet. Maximum 1 GiB DDR2 memóriát támogat. Ez a változat PDX-600 néven is forgalomban van. Néhány netbook is használja a Vortex86DX-et. Vortex86MX A Vortex86MX a DX erősen továbbfejlesztett változata, az elődjéhez képest majdnem kétszer gyorsabb, és fogyasztása is szelídebb. Már nem tartalmaz ISA interfészt, tartalmaz egy grafikus chipet integrálva, egy HD audióchipet, és egy IDE vezérlőt. PMX-1000 néven is találkozhatunk vele. Ezt a változatot előszeretettel használják netbookokban, pl a Gecko Edubookban, ami egy kis fogyasztású elemes netbook. Vortex86MX+ A Vortex86MX minimálisan továbbfejlesztett változata, egy árnyalatnyival gyorsabb, a fogyasztás maradt a megszokott 1-2w. Vortex86DX2 Támogatja a SATA vezérlőket, és a PCI-E buszt, a memóriavezérlő órajele az MX-hez képest kétszeres. A chip legtöbb változata 800 MHz-es. Vortex86EX Ebben a modellben megjelent a DDR3 támogatás, ám maximum 1 gbyte-ot támogat belőle. A processzor alacsony órajelű, 300, 400 és 500 MHz-es órajelű változatok érhetők el belőle. A fogyasztás a többi modellhez képest alacsonyabb. A memóriavezérlő 300 MHz-en jár. Vortex86DX3 Ez a modell már kétmagos, valamint támogatja a DDR3 memóriát, maximum 4 gbyte-ot. Az IGP tartalmaz h264 codeket is. SATA vezérlővel, PCI-E csatornával is rendelkezik. Az L2 cache mérete 512 kbyte. Órajele 1 GHz. Érdekességek A processzor az i586 utasításkészletet használja, a korai verziók nem tartalmaznak lebegőpontos egységet sem, ezeken csak Linuxot ajánlott futtatni, mert az tudja emulálni az FPU-t. A Vortex86DX és korábbi modellek nem tartalmaznak PAE-t, így a PAE-vel fordított kernelek nem képesek rajta elindulni, és az i686 architektúrára fordított kódok sem fognak futni, mert a processzor nem támogatja a CMOV utasítást sem. A 800 MHz-es Vortex86 példány a linux kernel szerint 1600-as bogomips értékre képes, a régebbi, 200 MHz-es példányok pedig körülbelül 400-as bogomipsre. Amennyiben az adott Vortex86DX (vagy újabb) modell nem tartalmaz kártyaolvasót, akár pendriveról, vagy USB-s kártyaolvasóról is képes az operációs rendszert bebootolni. Rózsa György (újságíró) Rózsa György (Nyitrabánya, 1914. január 27. – ?) költő, újságíró. Életútja A bukaresti egyetemen végzett két évet a filozófia szakon, majd a Ștefan Gheorghiu Pártfőiskolán újságírást tanult. Bukarestben, a Nemzetiségi Államtitkárságon dolgozott az 1948 körüli években, majd az Agerpress tudósítója, később az Országos Turisztikai Hivatal (ONT) alkalmazottja. Cikkei jelentek meg a temesvári A Hétben (1945), majd a Contemporanulban (Rodea Gheorghe néven) és a Korunkban is. Munkássága Egy kötetnyi verssel jelentkezett (Mégis. Temesvár 1937); főmunkatársa volt a mindössze két számot megért A Világ (1945) s a Lupta Patriotică című temesvári lapoknak (1945-1946) is. 1946 októberétől 1948. aug. 20-ig felelős szerkesztőként jegyzi az erdélyi zsidóság központi lapját, a Kolozsváron megjelenő Egységet. Bevezetővel románra fordít egy kötetnyit Ilja Ehrenburg írásaiból (Poporul în război. 1947), s román nyelvű összefoglalást készít a romániai nemzetiségi statútum alkalmazásának három évéről (Trei ani de aplicare a statutului naționalităților. 1948). Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 Nyugati szláv nyelvek A nyugati szláv nyelvek a keleti szláv és a déli szláv mellett a szláv nyelvek harmadik alcsoportja. Főként Kelet-Közép-Európában beszélik ezeket a nyelveket. Mindegyik nyelv a latin ábécét használja, módosításokkal. Felosztás Csehszlovák nyelvek Cseh Morva - vitatott Szlovák Knaani vagy judeoszláv – kihalt Lechita nyelvek Lengyel Poláb – kihalt Sziléz - vitatott Szorb (más néven vend) Felső-szorb Alsó-szorb (vagy lausitzi) Pomerániai nyelvek Kasub Szlovinci – kihalt Cirrus A cirrus vagy más néven pehelyfelhő (nemzetközi jele: Ci), fehéres, ezüstös színű, magas szintű felhő. Rostos-fonalas szerkezet jellemzi. 5000 méter feletti magasságban képződik, jégkristályokból áll. A hőmérséklete -30 °C körüli. A jégkristályok igen aprók, és viszonylag ritkán helyezkednek el, ez az oka annak, hogy a legtöbb cirruszfelhő meglehetősen átlátszó. Önárnyékuk nincs. A felhőn olykor szivárványszínű elszíneződés (irizáció) vagy a Nap körül udvar figyelhető meg. A cirrus-ok különböznek az altocumulus-tól, mert szerkezetük rostos vagy selymes, és nem tartalmaznak lemezes, hengerszerű elemeket. A cirrus felhők göndörösek, tollszerűek, gyakran az első felhők, melyek megjelennek a tiszta, kék égen. Alakjuk és mozgásuk jelezheti a nagymagasságú szél erősségét, és irányát. Ilyen felhőkből nem származik csapadék a felszínen. Ez a felhő típus, a hidegfront előfutára szokott lenni, ha egyre növekvő mennyiségben jelenik meg, ekkor egy-két nap múlva rendszerint a front is megérkezik. Napközben a látóhatárhoz nem túl közel eső cirrus-ok a legfényesebbek az összes felhőfajta között. Amikor a Nap már közel van a horizonthoz, az alacsony szintű felhők sárga vagy narancsszínű elszíneződést mutatnak, míg a cirrus-ok továbbra is fehérek maradnak. Mikor a Nap a horizont alá süllyed, a zenit közelében levő cirrus-ok először sárgás, majd vöröses, végül szürke színt öltenek. A színsorozat fordított sorrendben jelenik meg hajnalban. A horizont közelében levő cirrus-ok gyakran sárgás vagy narancsszínben izzanak, mert a belőlük jövő fény igen vastag levegőrétegen halad át, míg az észlelőhöz jut. Változatai Cirrus castellanus – apró, kerekded tornyocskákból, a közös alapból felemelkedő gomolyszerű tömegekből áll. Az oromcsipkézetre emlékeztető tornyocskák arra utalnak, hogy nagy magasságban hidegebb levegő kezd beáramlani, és emiatt ott az egyensúlyi állapot labilissá vált. Cirrus uncinus – kampóra emlékeztető formákkal rendelkező cirrus Cirrus Kelvin-Helmholtz – vízhullámokra hasonlító felhő Cirrus fibratus fintortus – szabálytalan görbületű, fehér szálakból álló, magas szintű felhő. A nagyon szabálytalanul görbülő cirrus szálak gubancba csavarodnak, de kampók nincsenek rajtuk. Cirrus fibratus vertebratus – bordázatra, halcsontvázra emlékeztető, rostos cirrus Shosholoza A shosholoza egy hagyományos dél-afrikai (ndebele) népdal. A dalt több helyen énekelték hagyományosan. Férfiak munka közben, úgy, hogy éneklés közben hívták egymást és válaszoltak rá. A dal különböző művészek által lett feldolgozva, többek között Helmut Lotti, Ladysmith Black Mambazo, PJ Powers, The Glue, Soweto Gospel Choir, Peter Gabriel és Drakensberg Fiúkórus. A dal további népszerűségre tett szert, amikor a Dél-afrikaiak megnyerték az 1995-ös rögbi-világbajnokságot. Ezt a dalt énekelte a dél-afrikai labdarúgó-válogatott, ahogy jött be a pályára, hogy megnyissa a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot. A szó azt jelenti, Shosholoza-előre, illetve azt, hogy a következő ember jön, de maga a szó a gőzmozdonyra emlékeztet. A dalt eredetileg a ndebele munkavállaló Dél-Afrikából hazautazva énekelte. A dal Zimbabwe-ből ered. A dalnak címét Team Shosholoza adta, az első afrikai versenyző az Amerikai kupán, valamint a Shosholoza Meyl, a távolsági személyszállító vonat egy szerelője. A dal eredeti szövege: Fordítása: Luc Sanders Luc Sanders (Brugge, 1945. október 6. –) Európa-bajnoki bronzérmes belga labdarúgó, kapus, edző. Részt vett az 1972-es belgiumi Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Európa-bajnokság bronzérmes: 1972, Belgium Belga bajnokság bajnok: 1972–73 Belga kupa győztes: 1970 Holobani Holobani falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Szászavinc közelében fekvő település. Története Holobani korábban Szászavinc része volt. 1956 körül vált önálló településsé 47 lakossal. 1966-ban 41, 1977-ben 61, 1992-ben 23, 2002-ben pedig 17 román lakosa volt. Se veled, se nélküled (film, 2001) A Se veled, se nélküled (eredetileg "Me Without You") egy 2001-ben készült brit filmdráma. Írója és rendezője Sandra Goldbacher, a főbb szerepeket Michelle Williams, Anna Friel és Oliver Milburn alakítja. A történet két nő toxikus jellegű barátságát mutatja be hetvenes évekbeli gyermekkoruktól a 2000-es évek elejéig. Cselekmény 1973: Marina egy széteső bohém, Holly egy zsidó kispolgári családban nő fel. Eltérő jellemük ellenére a két szomszéd lány legjobb barátnők lesznek. Holly kezdettől fogva vonzódik Marina bátyjához, Nathoz. 1978: Az unatkozó tinédzser lányok elmennek egy punk buliba, amiről Nattől hallottak. A buli valójában a drogozásra és szexre korlátozódik. Amíg Marina kipróbálja a heroint, Holly lefekszik Nattel. Marina látja őket és hazafelé menet dühösen kijelenti, hogy Nat biztosan csak azért feküdt le Hollyval, mert a drogok hatása alatt összetévesztette saját barátnőjével. Másnap Nat egy üzenetet hagy Hollynak, melyben a történteket gyönyörűnek, bár nem a megfelelő időzítésűnek tartja. Marina azonban széttépi a levelet. 1982: Marina és Holly egy egyetemre járnak. Marinát leginkább a férfiak, a drogok és a bulik érdeklik, míg Holly belemerül a bölcsészetbe. Bár Holly egyértelműen vonzódik az egyik egyetemi professzorhoz, Danielhez, Marina titokban viszonyt kezdeményez vele. Hamarosan Holly is Daniel szeretője lesz. Amikor Marina rájön, hogy Daniel egyszerre van mindkettőjükkel, Hollyt hibáztatja és nem figyelmezteti. Eközben Nat egy szakítás után visszatér Franciaországból. Hollyban és Natben is tudatosul, hogy szeretik egymást és össze is jönnek. Amikor másnap azonban Holly szakítani megy Danielhez, Marina lelepleződik. Holly teljesen összeomlik, faképnél hagyja Natet és összeveszik Marinával. Miután Marina anyja öngyilkosságot kísérel meg, a két lány kibékül egymással, Nat azonban Marina manipulációjának következtében visszatér Franciaországba régi kapcsolatát megmenteni. Újévkor Nat és francia színésznő barátnője, Isabel bejelentik, hogy összeházasodnak. 1989: Marina és Holly nagyon közeli barátnők maradtak, naponta többször is beszélnek. Marina továbbra is szabados életet él, de éppen megállapodni készül egy zsidó doktornál. Holly viszont kevésbé elégetett írói karrierjével és felszínes párkapcsolatával. Nat házassága sem felhőtlen, felesége sikertelennek tartja karrierjét és féltékeny Hollyra. Nat felkeresi Hollyt a lakásán és bevallja, hogy még mindig szereti, azonban Holly inkább egész korábbi életét hátrahagyva New Yorkba költözne. Marina azzal fenyegeti, hogyha elmegy, elveteti gyerekét. Holly elutazása előtt együtt szilveszterezik Marina tágabb családjával. Egy játék során Nat újból szerelmet vall Hollynak. Marina idegösszeomlást kap és kijelenti, hogy öngyilkos lesz, ha Holly elmegy. Holly azonban nem enged a zsarolásnak és közli, hogy barátságuk mindkettőjüknek ártalmas és ezért "szakítaniuk" kell. A távozó Hollyt Nat utoléri és együtt szálnak fel egy éjszakai buszra. 2001: Holly és Nat családot alapított, lányuk Marina idősebb gyerekének legjobb barátnője. Holly és Marina eltávolodtak egymástól, de továbbra is jelen vannak egymás életében. Szereplők Holly - Michelle Williams Marina - Anna Friel Nat - Oliver Milburn Daniel - Kyle MacLachlan Isabel - Marianne Denicourt Gavrus Gavrus település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 555 fő (2015). Gavrus Baron-sur-Odon, Bougy, Esquay-Notre-Dame, Évrecy, Grainville-sur-Odon, Missy és Mondrainville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Dolcè Stazione di Dolcè vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Dolcè településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brenner-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Peri Stazione di Domegliara-Sant’Ambrogio Stazione di Ceraino Gare de L’Aigle Gare de L'Aigle vasútállomás Franciaországban, L'Aigle településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Cyr-Surdon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Pont-l’Évêque (Oise) Pont-l’Évêque település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 669 fő (2015). Pont-l’Évêque Noyon, Passel és Sempigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Olfen Olfen település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Olfen Waltrop községgel határos. Népesség A település népességének változása: Erik Balling Erik Balling (Nyborg, 1924. november 29. - Gentofte, 2005. november 19.) dán filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Életpályája Mezőgazdasági és állatorvosi tanulmányait abbahagyva 1946-ban Koppenhágában a Nordisk vállalathoz szerződött; segédrendezőként kezdte pályáját. 1949-ben bemutatták Nielsen című darabját. 1954-ben produkciós menedzser a Nordisknál, 1957-ben stúdióigazgató lett. 1968-1981 között ő rendezte az Olsen bandája-sorozatot. Munkássága Átmenetileg mint rádiórendező is dolgozott, de csakhamar teljes mértékben a film foglalta le érdeklődését. Neve első ízben akkor jelent meg játékfilm-produkció főcímén, amikor a Mi szegény bűnösök (1952) című filmet Ole Palsbo halála miatt neki kellett befejeznie. Következő alkotása, az Ádám és Éva (1953), amelynek forgatókönyvét is maga írta, osztatlan sikert aratott. Termékeny, sokoldalú alkat, érdeklődése nem ismert műfaji korlátot. Művei közül Magyarországon a Megtört a jég (1956) című, Grönlandon játszódó drámai életképet, a Kedves család (1962) és az Olsen bandája című (1968) vígjátékot mutatták be. A dán filmművészet egyik vezető egyénisége volt. Magánélete 1949-2005 között Christa Blumberg volt a felesége. Filmjei Filmrendezőként Mi szegény bűnösök (1952) Ádám és Éva (1953) (forgatókönyvíró is) Megtört a jég (1956) Kedves család (1962) Olsen bandája (1968) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda pácban (1969) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda nagyban játszik (1971) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda nagy fogása (1972) (forgatókönyvíró is) Olsen tervez - a banda végez (1973) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda boldogul (1974) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda sínre kerül (1975) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda bosszúja (1976) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda újra akcióban (1977) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda harcba indul (1978) (forgatókönyvíró is) Matador (1978-1979) Az Olsen-banda nem adja fel (1979) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda veszi az akadályt (1981) (forgatókönyvíró is) Az Olsen-banda olajra lép (1981) (forgatókönyvíró is) Forgatókönyvíróként Gyilkosság a sötétben (1986) Gyilkosság az Édenben (1988) Az Olsen-banda utolsó akciója (1998) (filmproducer is) Előkelő körökben (2010) Díjai Tiszteletbeli Robert-díj (1998) Bodil-díj (1953, 1966, 1993) Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 71-72. old. Ceolwulf wessexi király Ceolwulf (? –611 k.) wessexi király 597-től haláláig. Cutha fia és Cynric wessexi király unokája. 597-ben a testvérét Ceolt követve került trónra. Az egyetlen harcát 607-ben vezette a sussexi királyság ellen, amely harc a Wight-szigetért folyt. A trónon Cynegils követte. Soha nem bizonyosodott be, hogy Cynegils Ceolwulf vagy Ceol fia-e. PFK Beroe Sztara Zagora A Beroe Sztara Zagora (bolgárul: Професионален Футболен Клуб Берое Стара Загора, magyar átírásban: Profeszionalen Futbolen Klub Beroe Sztara Zagora), vagy röviden Beroe egy bolgár labdarúgócsapat, székhelye Sztara Zagora városában található. Jelenleg a bolgár élvonalban szerepel. A Beroe legnagyobb sikerét 1986-ban aratta, mikor megnyerte a bolgár labdarúgó-bajnokságot. Korábbi elnevezései 1916 – 1918 : Vereja 1918 – 1924 : Rekord 1924 – 1945 : Beroja 1945 – 1949 : Lokomotiv 1949 – 1951 : Sipka 1951 – 1956 : Udarnik 1956 – 1958 : Botev 1958 – 1999 : Beroe 1999 – 2000 : Olimpik-Beroe (egyesült Olimpik Galata Teteven) 2000 óta jelenlegi nevén szerepel. Története A Beroe labdarúgócsapatának elődjét 1916-ban Vereja néven alapították Sztara Zagora városában. 1918-ban Rekord névre keresztelkedett, majd 1924-ben egyesült a városi rivális Boriszlav csapatával és Beroja néven folytatta szereplését. A második világháborút követően a bolgár vasút karolta fel a csapatot, így rövid ideig Lokomotiv néven szerepelt. Az újabb névváltást a Levszki Sztara Zagora csapatával történt fúzió hozta meg, a menyegző pedig a Sipka klubnevet eredményezte. A közös élet mindössze két évig tartott, az 1951-ben már Udvarnik néven szereplő egyesület 1956-tól a DNA Sztara Zagora és a Szpartak Sztara Zagora csapataival közösen Botev név alatt folytatta. 1958-ban új cél fogalmazódott meg: egy erős Sztara Zagora-i egyesület megalapítása, mely a bolgár első osztályban képviselhetné a várost. A közös érdek közös csapat megalapítását szorgalmazta, melynek folyományaként a Botev és a város vasutas csapata, a Lokomotiv Beroe név alatt fuzionált. Az első sikerek (1968–1980) Az 1968-as év a klub sikerkorszakának kezdetét jelentette. A nyári átigazolási időszakban egy csatár, nevezetesen Petko Petkov érkezett a klubhoz, aki a következő 12 évben összesen 144 gólt szerzett a bolgár élvonalban, a Beroe csapata pedig évről évre egyre kiemelkedőbb eredményeket ért el. 1968-ban és 1969-ben is megnyerte a Balkán-kupát, majd az 1971–72-es szezonban a bolgár első osztályú bajnokság dobogójának alsó fokára állt. A bronzérem UEFA-kupa-szereplést biztosított. A debütálás fergetegesre sikerült, az első fordulóban hatalmas fölénnyel tarolta le az Austria WAC csapatának továbbjutásról szőtt álmait, majd a Budapesti Honvéd ellen 3–1-es összesítéssel a nyolcaddöntőbe lépett. A balkáni labdarúgás akkori fellegvárának számító Jugoszláviából kapta soron következő ellenfelét, majd a kor technikás játékát bemutató OFK Beograd ellen hazai pályán vérzett el. 1968 után 1973-ban is bejutott a bolgár kupa fináléjába, azonban a CSZKA Szofija dominanciája megtörhetetlen maradt. A tabella középső részének helyeit ostromló Beroe 1979-ben és 1980-ban is fővárosi alakulatokkal szemben maradt alul a nemzeti kupa döntőjében, a fájó sebekre gyógyírt csak az 1979–80-as KEK-sorozat 2. fordulójában, az olasz Juventus elleni 1–0-s hazai győzelem jelentett. A bajnokcsapat évei (1980–1995) 1982-ben harmadik, 1984-ben pedig már negyedik alkalommal hódította el a Balkán-kupát, majd a klub történetének legsikeresebb idénye következett. Az Evgeni Jancsovszki vezetőedző irányította Beroe hatalmas csatában 2 ponttal a Trakija Plovdiv előtt végzett, és 1986-ban megnyerte a bolgár labdarúgó-bajnokságot. A szezon során 20 alkalommal győztesként, 6 alkalommal pedig vesztesként hagyta el a pályát, 4 mérkőzésén pontosztozkodás volt. A balszélső Mümün Kashmer összesen 23 góllal járult hozzá a Sztara Zagora-i alakulat bajnoki címéhez, a csapatot pedig olyan neves játékosok alkották, mint Tenyo Mincsev, Ivko Gancsev, Jordan Mitev, Vaszil Dragolov, Kancso Kaserov, Sztojan Boncsev és Venelin Szivriev. Az 1986–87-es BEK-sorozatban a Beroe képviselte Bulgáriát, azonban az első fordulóban búcsúzni kényszerült: a szovjet Gyinamo Kijev ellen hazai pályán 1–1-es döntetlent ért el, azonban a Kijevben rendezett visszavágón 2–0-s arányban maradt alul. A sikercsapat csillogása az 1980-as évek végére elhalványult, majd az 1994–95-ös évben végleg kihunyt. A Beroe utolsó helyen búcsúzni kényszerült az élvonaltól. Fent és lent Fájdalmas búcsúját követően a Beroe 4 szezont töltött a másodosztályban. 1999-ben egyesült az Olimpik Teteven gárdájával, és egy évad erejéig Olimpik-Beroe néven szerepelt a bolgár élvonalban. A 2000-es években kétszer is feljutott az élvonalba, azonban két-három idényt követően rendre kiesett. A 2009–10-es szezonban első osztálybeli újoncként nyerte meg a bolgár kupát a másodosztályú Csernomorec Pomorie ellenében. Sikerei Nemzeti Bolgár bajnokság ( „A” PFL ): Bolgárkupa-győztes : Nemzetközi UEFA-kupa : Kupagyőztesek Európa-kupája : Balkán-kupa : Eredményei Európaikupa-szereplés Szezonális bontásban Megjegyzés: Csak az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által szervezett európai kupák eredményeit tartalmazza. Az eredmények minden esetben a Beroe Sztara Zagora szemszögéből értendőek, a félkövéren jelölt mérkőzéseket pályaválasztóként játszotta. Gonneville-sur-Honfleur Gonneville-sur-Honfleur település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 860 fő (2015). Gonneville-sur-Honfleur Ablon, Équemauville, Fourneville, Genneville, Honfleur, La Rivière-Saint-Sauveur és Saint-Gatien-des-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kapcsolat (televíziós sorozat) A Kapcsolat (eredeti cím: Frequency) 2016-os amerikai televíziós sorozat, amely a Frequency című film alapján készült. A sorozat alkotója Jeremy Carver, aki a produceri munkálatokban is részt vett. A sorozatból egy évad készült, ami 13 részből áll. A műfaja thriller, misztikus és sci-fi, egy párhuzamos idősíkról szól. A történet Raimy rendőr, ahogy az apja, Frank is az volt. De sajnos Frank már régen meghalt, mert az egyik akció balul sült el. De az eset körülményei azóta sem tisztázódtak teljes mértékben, és egy szóbeszéd szerint Frank amúgy sem volt fedhetetlen fickó, ezért Raimy sokat gondol az apjára, és nem tudja őt hova tenni. A jelenben, 2016-ban Raimy véletlenül egy szerkezet segítségével kapcsolatba lép az apjával, aki 1996-ban él, és csak pár nap választja el attól, hogy meghaljon. Raimy beszél neki erről, és úgy alakulnak a dolgok, hogy az apja mégsem hal meg. Viszont azzal, hogy megváltozott a múlt, a jelen sem olyan már, mint eddig. Raimy elsőnek furcsállja is ezt, de hamar rá kell döbbennie, hogy most már ez a valóság. Azonban nem viseli valami jól ezt, főleg azért, mert az anyja már meghalt, pedig tegnap még beszélt vele. Ezért elhatározza, hogy megváltoztatja az események alakulását, és továbbra is kapcsolatban marad az apjával. Minden vágya, hogy visszakapja az anyját, ezért akcióba lendül, és elkezd nyomozni az anyja halála után, majd az eredményeket megosztja az apjával, akinek az lenne a feladata, hogy még a múltban fogja el a sorozatgyilkost, aki megölte az anyját. Ezzel meg nem történté tenné a gyilkosságot, és az anyja életben maradna. Értékelések Entertainment Weekly - 83/100 The Hollywood Reporter - 70/100 The New York Times - 70/100 Washington Post - 67/100 USA Today - 63/100 Boston Globe - 58/100 Boston Herald - 58/100 Variety - 50/100 Los Angeles Times - 40/100 Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez A Összeomlás - Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez Jared Diamond 2005-ben írt tudományos-ismeretterjesztő könyve. Leírás A szerző egy sor társadalom történetét mutatja be, melyek összeomlottak vagy továbbra is élnek. Vizsgálja a fontos tényezőket, úgy mint a környezet törékenysége, klímaváltozás, szomszédokhoz való viszony, politikai intézmények és a társadalmi válaszok. Tartalom Előszó, Mese a két farmról rész: A mai Montana rész: Letűnt társadalmak rész: Modern társadalmak rész: Gyakorlati tanulságok Köszönetnyilvánítás További olvasnivaló Tárgymutató Egyéb A könyv megjelenésekor az Amazon.com eladási listájának élén debütált. Dezoxiribóz A dezoxiribóz, pontosabban 2-dezoxi-d-ribóz egy ötszénatomos monoszacharid, aldopentóz. Összegképlete C5H10O4. A szerkezete a ribózéra emlékeztet, azonban a dezoxiribóz molekulájában a 2-es szénatomhoz kapcsolódó hidroxilcsoport helyett hidrogénatom található. Emiatt a dezoxicukrok közé tartozik. Biológiai szempontból jelentős vegyület, ugyanis részt vesz DNS felépítésében. Tulajdonságai A dezoxiribóz színtelen kristályos vegyület. Vizes oldatban gyengén mutarotál. Előfordulása a természetben A dezoxiribóz a főként a sejtmagban előforduló dezoxiribonukleinsavak felépítésében vesz részt. A DNS-ben öttagú, furanózgyűrűs alakjában található. A bázisok a DNS-ben a dezoxiribóz glikozidos hidroxilcsoportjához kapcsolódnak, úgynevezett N-glikozidos kötéssel. Nukleinsavakból azonban csak nehezen nyerhető ki hidrolízissel, mert savak hatására könnyen levulinsavvá alakul. Előállítása A dezoxiribóz például d-arabinalból állítható elő vízaddícióval. Léteznek azonban d-glükózból kiinduló eljárások is a dezoxiribóz előállítására. Barbadillo Barbadillo település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Barbadillo Rollán, Galindo y Perahuy, Calzada de Don Diego, Canillas de Abajo, Carrascal de Barregas, San Pedro de Rozados, Doñinos de Salamanca és Aldeatejada községekkel határos. Lakosainak száma 414 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Márton László (harcművész) Márton László (Kaposvár, 1964. október 29.) magyar harcművész, a Hong Lung Ch'uan Tao kungfu-stílus alapítója (rangja: Si Jo). 2017 decemberében a Világszövetségbe került, ahol megkapta a nyolcadik dan fokozatot, ami az egyik legmagasabb fokozat. Ennek a szövetségnek Márton László a magyarországi képviselője. Élete 1979-ben kezdett el a harcművészettel, azon belül Sótókan karatéval foglalkozni. 1981-ben már előbb kick-boxal (korábbi nevén all-style sportkarate) foglalkozott, majd a kungfu felé fordult. 1982. augusztus 21-én leteszi a sikeres vizsgát tesz Lung Tao Kung-Fu stílusból Si Dai fokozatra. 1983 nyarán leteszi a Si Hing fokozatra a vizsgát. 1984-ben szerezte meg az karate edzői diplomát a kaposvári Tanítóképző Főiskolán indult kurzuson. 1985-ben alapította meg a Hong Lung Ch'uan Tao harcművészeti stílust miután megszerezte mester fokozatát. A küzdelemhez és az önvédelemhez fontos elemeket épített a rendszerbe. 1986-ban már az ország több pontján alakultak klubok, folyt stílusának oktatása, mellyel az évek során több televíziós műsorban is szerepelt. Az 1993-as I. Magyar Kung-Fu Bajnokságon Budapesten nyolc tanítványával képviselte a stílust, akik 1 bronz, 2 ezüst és 2 KO-val megszerzett első helyezést értek el. Tanítványai több harcművészeti versenyen értek el eredményes helyezéseket, világbajnoki címeket is, formagyakorlatoktól a full contact küzdelmekig. 1988-ban jelent meg Plavecz Tamás szerzőtársával Az Önvédelem Művészete című, 2005-ben pedig második A Hong Lung Ch'uan Tao - Önvédelem Művészete II. című könyve, mely utóbbit Pataki Ferenccel írt meg.. Az önvédelem művészete III. címmel, harminc évvel első könyvének, “Az önvédelem művészete”-nek, kiadása után, 2017. december 17-én került ki a nyomdából a stílus legújabb könyve. A könyvben olyan rendszereket is megismertet, amelyek kevésbé ismertek hazánkban. Ilyen például a krav maga és a savate, amelyet már az 1700-as években is űztek Franciaországban. Előbbi egy izraeli önvédelmi rendszer, amelyet a Budapesten született Lichtenfeld Imre talált ki. 1991-ben Jiu Jitsu-ból megkapja a 3. Dan fokozatot. 2017. decemberében a Világszövetségbe került, ahol megkapta a 8. Dan fokozatot Chuan Fa Ryu-ból. Könyvei Az önvédelem művészete II. - A Hong Lung Ch'uan Tao (Pataki Ferenc, Márton László - 2005) Az önvédelem művészete (Márton László, Plavecz Tamás - 1988) Az önvédelem művészete III. 2017. december 17-én került kiadásra. Szerzőpáros: Si Jo Márton László és Si Fu Csuz Gábor. Carlino Carlino település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében. Lakosainak száma 2783 fő (2017. január 1.). Carlino Castions di Strada, Marano Lagunare, Muzzana del Turgnano és San Giorgio di Nogaro községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szarakszó Szarakszó (románul: Sărăcsău) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Alkenyér községben. Fekvése Az Erdélyi-érchegység tövében, a Maros jobb partján, Szászvárostól 19 km-re északkeletre fekszik. Története Első említése 1332-ből való (Surukszo). Szarakszó néven először 1805-ben szerepelt. Népessége 1850 -ben 322 román nemzetiségű lakosából 303 volt ortodox és 19 görögkatolikus vallású. 2002 -ben 209 román nemzetiségű lakosából 113 volt ortodox, 34 görögkatolikus és 62 egyéb vallású. Barbados a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Barbados az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 18 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Obadele Thompson Barbados első érmét szerezte az olimpiai játékok történetében. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Sportlövészet * - nyolc másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Levín Levín település Csehországban, a Litoměřicei járásban. Levín Liběšice, Úštěk és Lovečkovice településekkel határos. Lakosainak száma 123 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jacob Theodor Klein taxonjai Ezen a listán azok a taxon nevek szerepelnek, amelyeket Jacob Theodor Klein (1685 – 1759) alkotott. Azok a taxon nevek, amelyek nincsenek belinkelve, manapság csak szinonimaként használtak (az alábbi lista nem teljes): Halak Sügéralakúak Gobio Klein, 1779 - Gobius Gömbhalalakúak Crayracion Klein, 1777 - Arothron Crayracion Klein, in Walbaum, 1792 - Arothron Tüskésbőrűek tüskésbőrűek (Echinodermata) Klein, 1734 Teleki Emma De Gerando Ágostné széki gróf Teleki Emma (Hosszúfalva, 1809. szeptember 11. – Pálfalva, 1893. április 30.) író. Életútja Teleki Imre gróf és Brunswick Karolina grófnő leánya. Szülei igen elvonult életet éltek három gyermekükkel Blanka-, Emma- és Miksával, akik sokkal többet tanultak e nagy magányban, mint más nagy család ivadékai. Emma fivérével együtt végezte minden tanulmányait; a latinban, történelemben és botanikában rendkívül sokra ment. Később utazott Németországban, Olaszországban és Franciaországban. Itt ismerkedett meg De Gerando Ágosttal, akihez 1840. május 14-én férjhez ment és akivel nyolc évet élt boldogan. 34 éves korában már özvegyen maradt két gyermekével és mivel őt is el akarták fogni s férjét nem sikerült volt elfogni, csak álútlevéllel menekülhetett Drezdába, ahol férjét halálán találta. Ennek elvesztése után Franciaországban nevelte fel gyermekeit igaz magyaroknak. 1870-ben tért vissza Magyarországra. Ezután hol Párizsban tartózkodott régi kitűnő barátai körében, hol Magyarországon pálfalvi birtokán Szatmár megyében, folytonosan foglalkozva irodalommal, olvasva s írva, de csak családja számára. Elhunyt 1893. április 30-án, 85 éves korában, örök nyugalomra helyezték 1893. május 2-án délután a római katolikus egyház szertartása szerint Pálfalván. Franciaországban több cikket írt a magyar ügyek védelmére. Munkái Antonina és Attila könyve, irta anyjok. Paris, 1851–64. Négy kötet. (Névtelenűl. Adomák, nagy emberek élete, költemények, szindarabok sat.) Antonina és Attila Rómában. Pest, 1865. Az 1867-iki világtárlat Párisban. U. ott, 1869–70. Két kötet. De Gerando Ágostné, gr. Teleki Emma görögországi levelei és a régi Attikának hiteles kútfők utáni leirása. U. ott, 1873. Hasznos mondatok gyűjteménye a hosszúfalvi iskola számára 1884. (Névtelenűl.) 9205 Eddywally A 9205 Eddywally (ideiglenes jelöléssel 1994 PO9) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 10-én. Cissé (Vienne) Cissé település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 2741 fő (2015). Cissé Avanton, Migné-Auxances, Neuville-de-Poitou, Quinçay, Vouillé és Yversay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: The Lord of Steel The Lord of Steel címmel jelent meg az amerikai Manowar heavy metal együttes 12. albuma, amely 2012. június 16-án vált hozzáférhetővé. Az albumot digitális formában lehet letölteni, valamint a brit Metal Hammer CD mellékleteként is be lehet szerezni. Az album hagyományos kereskedelmi/gyári formátuma csak 2012 szeptemberétől fog megjelenni. Az album elkanyarodást hozott magával az előző Gods of War szimfonikus világához képest, és leginkább a Louder Than Hell erőteljes és egyszerű stílusával mutat hasonlóságot. Elsőként az El Gringo című számot tették közzé, amely az azonos című akciófilmben is szerepel. Számlista Minden dalt Joey DeMaio írt. The Lord of Steel – (4:07) Manowarriors – (4:46) Born in a Grave – (5:47) Righteous Glory – (6:10) Touch the Sky – (3:49) Black List – (6:58) Expendable – (3:10) El Gringo – (4:57) Annihilation – (4:00) Hail Kill and Die – (3:56) Conteville-lès-Boulogne Conteville-lès-Boulogne település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 476 fő (2015). Conteville-lès-Boulogne Wierre-Effroy, Pernes-lès-Boulogne, La Capelle-lès-Boulogne és Belle-et-Houllefort községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Adrien Tambay Adrien Tambay (Párizs, 1991. február 25. –) Francia autóversenyző, jelenleg a DTM-ben versenyez az ABT csapatában. Az édesapja korábbi Formula-1-es pilóta, Patrick Tambay. Saint-Ciergues Saint-Ciergues település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 187 fő (2015). Saint-Ciergues Beauchemin, Courcelles-en-Montagne, Humes-Jorquenay, Langres, Mardor, Ormancey, Perrancey-les-Vieux-Moulins, Saint-Martin-lès-Langres és Voisines községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Biberach/Baden Biberach település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 3534 fő (2014). Bocfölde Bocfölde község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik. Fekvése Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dobokon, a Zalai-dombság Göcseji tájegységében, Zalaegerszeggel szomszédosan helyezkedik el. A Válicka völgyében halad a Zalaegerszeg-Nagykanizsa főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, és a Zalaegerszeg és Bak közötti fontos mellékút. A vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg állomás és Sárhida megállóhely között található. A mellékút mellett fekszik a falu új része, amig a régebbi házak a domboldalakra épültek. Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik. Továbbá Keszthellyel és Budapesttel is összeköti napi egy-egy járat. Története Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven. Ekkor már egy Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a nemes boczföldi Visi család lett (leszármazottai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták). Az 1767-ei úrbárium összeírásában a helyi úrbéri birtokosokként boczföldi Visi István örökösei, boczföldi Visi Márton örökösei, boczföldi Visi Katalin, nemesnépi Marton Györgyné boczföldi Visi Anna (1743-1817), és boczföldi Visi Éva, valamint sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabiró, és özvegy tubolyszeghi Tuboly Lászlóné németszecsődi Tarródy Julianna úrnő szerepeltek. Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 7%, német 0,8%. A lakosok 64,5%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 7,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (25% nem nyilatkozott). Nevezetességei Kőkereszt Római katolikus templom ( 1943 ) Elesett helyi katonák (1848-II.VH) emlékműve Régi tűzoltófecskendő kb. 500 éves szelídgesztenyefa Két kb. 110 éves hársfa Erdei ciklámen gyakori a környező erdőkben, ezért rákerült a falu címerére Javůrek Javůrek település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Javůrek Říčky, Maršov, Domašov, Veverská Bítýška, Veverské Knínice, Lesní Hluboké, Lažánky és Hvozdec településekkel határos. Lakosainak száma 308 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 12M villamos (Budapest) A budapesti 12M jelzésű villamos a Lehel tér és Rákospalota, Kossuth utca között közlekedik 2017. november 6-ától. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti. Története Az M3-as metró felújítása miatt 2017. november 6-ától hétköznapokon a 12-es villamos helyett 12M jelzéssel új villamosjárat közlekedik a Lehel tér és Rákospalota, Kossuth utca között, három kocsis szerelvényekkel. Eredeti tervek szerint 12B jelzéssel közlekedett volna. 2017. december 21-étől Angyalföld vasútállomásnál is megáll. 2018. március 24-én szombaton is közlekedett a Nyugati pályaudvar lezárása miatt. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között a hétvégén közlekedő 12-es villamos nincs feltüntetve. Jax Jones Timucin Lam (London, Egyesült Királyság 1987. július 25 - ) művésznevén Jax Jones, angol Dj, producer, és dalszerző Legnagyobb slágere a 2016-os You Don't Know Me című dal, melyet közösen Raye-vel együtt készítettek, mely az Egyesült Királyság kislemezlistáján a 3. helyig jutott. A következő sláger az Instruction címet viselte, melyet közösen Demi Lovato és Stefflon Donnal együtt készített el. Gyermekkora Szülei pedagógusok voltak. Jax egy többnemzetiség családban nőtt fel. Apja török származású, de ő maga malajziai származásúnak is mondja magát. Miután nigériai mostohaapja bevezette a zene világába, valamint anyja is többfajta stílusú zenét hallhatott Kylie Minogue-on át Luther Vandrossig. Klasszikus gitárt tanult fiatal kora óta, majd felfedezte barátján keresztül a Cubaset. Zenei karrierje Kezdetek Jax karrierje elején londoni kis klubbokban kezdett el játszani, majd találkozott Rippermannel, aki a Brixtoni Raw Materials Stúdió producere. A szülei arra ösztönözték a fiúkat, hog járjon 18 éves koráig egyetemre. Végül Jax minden nap több órát utazott, hogy eljusson abba a stúdióba, ahol kedvére gyakorolhatta mesterségét. Később Sydenhamben stúdiót bérelt, és naponta képezte magát bérelt stúdiójában. Ukrajna az Eurovíziós Dalfesztiválokon Ukrajna eddig tizenöt alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Az ukrán műsorsugárzó a Nacionalna Telekompanyija Ukrajini (NTU), amely 1993-ban lett tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 2003-ban csatlakozott a versenyhez. Története Évről évre Ukrajna 2003-ban vett részt először az Eurovíziós Dalversenyen, és az utóbbi évek egyik legsikeresebb országa lett. Bár első alkalommal még csak a tizennegyedik helyen végeztek, már a második részvételük során nyerni tudtak, így a 2005-ös, ötvenedik versenynek Kijev adhatott otthont. A hazai rendezésű versenyen érték el addigi legrosszabb eredményüket, amikor a tizenkilencedik helyen zártak. Ukrajna azon országok egyike, melyek eddig mindig továbbjutottak az elődöntőből, és az évek során összesen kilencszer végeztek a legjobb tíz között. 2015-ben úgy döntött az ukrán televízió, hogy anyagi okokból visszalép a versenytől. 2016-ban visszatértek, és megszerezték második győzelmüket. A 2017-es, hazai rendezésű versenyen azonban a 24. helyen végeztek - ez az ország eddigi legrosszabb eredménye. Nyelvhasználat A nyelvhasználatot korlátozó szabály 1999-ig volt érvényben, vagyis Ukrajna 2003-as debütálásakor már szabadon megválaszthatták az indulók, hogy milyen nyelvű dallal neveznek. Az eddigi tizenöt ukrán versenydalból tizenegyet teljes egészében angol nyelven, kettőt angol és ukrán kevert nyelven, egyet angol és krími tatár kevert nyelven adtak elő, illetve 2007-es versenydaluk tartalmazott angol, német, ukrán, illetve orosz kifejezéseket is. Nemzeti döntő Ukrajnában nem alakult ki hagyományos, minden évben megrendezett nemzeti válogató. Az ukrán induló kilétét vagy nemzeti döntő segítségével, vagy nemzeti döntő nélküli belső kiválasztással döntötték el. Az első két indulót az ukrán tévé kérte fel a feladatra, azóta azonban minden évben tartottak nemzeti döntőt. 2005-ben a hazai induló kiválasztására egy nagyszabású nemzeti döntőt rendeztek. A válogató négy hónapon át tartott, és a döntőt tizenöt elődöntő előzte meg. A tizenkilenc döntős közül a nézők választották ki a győztest, telefonos szavazás segítségével. 2006-ban egy lényegesen kisebb selejtező mellett döntöttek, három előadó közül a zsűri és a nézők közösen választottak. 2007-ben, 2009-ben és 2010-ben hasonló lebonyolítású nemzeti döntőt rendeztek több előadó részvételével. 2008-ban egy előadó énekelt több dalt, és azok közül választották ki az indulót. Eredetileg 2010-ben is egy előadő, Vaszil Lazarovics részvételével rendezték a nemzeti válogatót, de az ukrán tévét ért kritika miatt egy új döntőt írtak ki, ekkor már húsz előadó részvételével. Szavazás (2003-2014) Ukrajna a következő országoknak adta a legtöbb pontot: Ukrajna még sosem adott pontot a következő országoknak: Albánia, Csehország, Montenegró, San Marino. Ukrajna a következő országoktól kapta a legtöbb pontot: Ukrajna minden résztvevő országtól kapott már legalább egy pontot. Forrás: Megjegyzés: A táblázat csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat. Szavazás (2016-2017) Ukrajna a következő országoknak adta a legtöbb pontot: Ukrajna a következő országoktól kapta a legtöbb pontot: Megjegyzés: A táblázat csak a 2016-ban bevezetett szavazási rendszerben kiosztott döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat. Nogent-l’Artaud Nogent-l’Artaud település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 2201 fő (2015). Nogent-l’Artaud La Chapelle-sur-Chézy, Charly-sur-Marne, Chézy-sur-Marne, Pavant, Romeny-sur-Marne, Saulchery, Viels-Maisons, Bassevelle, Hondevilliers és Verdelot községekkel határos. Népesség A település népességének változása: San Cosme megye San Cosme egy megye Argentínában, Corrientes tartományban. A megye székhelye San Cosme. Települések Önkormányzatok és települések (Municipios y comunas) San Cosme Paso de la Patria Santa Ana de los Huácaras Forrás turismocorrientes.com.ar Departamento Esquina Jay-Jay Okocha Augustine Azuka "Jay-Jay" Okocha (Enugu, 1973. augusztus 14. –) nigériai labdarúgó. Karriere Klub Korai évek Okocha a labdarúgást először, sok más "sztárhoz" hasonlóan az utcán kezdte. 1990-ben csatlakozott az Enugu Rangers csapatához. Itt több látványos megmozdulása is volt, például gólt lőtt a tapasztalt William Okparának a BCC Lions ellen. Innen a Borussia Neuenkirchen csapatába került. Eintracht Frankfurt (1992–1996) Okocha az Eintracht Frankfurthoz 1992-ben csatlakozott, egyik legkiemelkedőbb gólját a Karlsruhe ellen lőtte Oliver Kahn-nak, bejutva a tizenhatoson, néhány játékost többször is kicselezve. Ezt a gólt több újság az év góljának választotta. Fenerbahçe SK (1996–1998) A török csapathoz Okocha az Eintracht Frankfurt kiesése után csatlakozott. Az itt töltött két szezon alatt 30 gólt lőtt. Tagja volt a Manchester Unitedot a Bajnokok Ligájában legyőző csapatnak. Az itt töltött idő alatt Muhammet Yavuz néven török állampolgár lett. Paris Saint-Germain (1998–2002) Okochát a PSG mintegy 24 millió $-ért vette meg, ezáltal ő lett a legdrágább afrikai játékos. Bolton Wanderers (2002–2006) A Bolton Wanderers csapatához Okocha a PSG "elhagyása" után érkezett, a 2002-es labdarúgó világbajnokság után. A csapatot a kiesés elleni küzdelemben 7 találattal segítette. A szurkolók 2008-ban megszavazták neki a Bolton legjobb Premier League gólja címet. Hull City AFC (2007–2008) Egy katari év után igazolt Okocha a Hull City csapatához. A Real Salt Lake és a Sydney FC is kapcsolatban volt vele, ám ide igazolt, mert "Isten azt mondta neki". Sérülése és egyéb problémák miatt 18 mérkőzésen 0 gólt lőtt. Innen visszavonult. Lehetséges visszatérés 2009 októberében a nigériai Gateway F.C. csapatával vissza akart térni. Díjai Oberliga Südwest : 1991 Saarlandpokal : 1990, 1992 Fuji-Cup : 1992 Başbakanlık Kupası : 1998 Atatürk-kupa : 1998 Trophée des Champions : 1998 UEFA Intertotó Kupa : 2001 Angol labdarúgó-ligakupa : második : 2004] Premier League Asia Trophy : 2005 Angol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) play-off : 2008 Nemzetközi díjak Afrikai nemzetek kupája : 1994 Afro-Ázsiai nemzetek kupája : 1995 Olimpia : 1996 Világbajnokság Nyolcaddöntő : 1994 , 1998 Egyéni Nem kapta meg az Év afrikai játékosa díjat, viszont bekerült Pelé FIFA 100 listájába. Élete Amíg a Turkcell Süper Ligben játszott, török állampolgár lett Muhammet Yavuz néven. Felesége Nkechi, két gyerekük van, Danielle és A-Jay. Reklámszereplések Több reklámban is szerepelt, például Pepsi, Samsung és V-Mobile hirdetésekben. Kapilavasztu Kapilavasztu (nepáli: ���������, páli: Kapilavatthu), korábban Taulihava, a Kapilvasztu körzet központja a dél-nepáli Lumbini zónában. Mintegy 25 km-re fekszik Lumbini városától északnyugatra, amely UNESCO világörökségi helyszín, és amelyről széles körben úgy tartják, hogy Gautama Buddha szülőhelye. A település a tengerszint feletti 107 méteren helyzkedik el Nepál déli határán, az indiai Uttar Prades állammal mellett. Az indiai és nepáli állampolgárok a határátkelőn szabadon átjárhatnak, csupán vámkötelezettségük van. Az ősi Indiában Kapilavasztu volt egy időben a Sákja királyság fővárosa. A hagyományok szerint itt élt Suddhódana király és Májá déví királynő és itt nőtt fel Gautama Sziddhártha herceg - a későbbi történelmi Buddha, aki négy gondolatébresztő látvány következtében - 29 éves korában elhagyta a fényűző palotát és a spirituális utat választotta. Kapilavasztu lakossága a 2001-es nepáli népszámláláskor 27 170 fő volt. Története A buddhista források szerint Kapila egy közismert védikus bölcs volt és az ő tanítványai építették Kapilavasztu városát. Egyes buddhista szövegek, mint például a páli kánon, szerint Kapilavasztuban nőtt fel Gautama Sziddhártha, amely a Sákják fővárosa volt. Történelmi helyszínek Kapilavasztuban illetve a közelében több történelmi helyszín található. Ezek közé tartoznak a következő helyszínek: Amaulikot Arourakot Darbar Bardahava Bargadava sztúpa Bikulikot Derva sztúpa Dohanikot Gotihava, Kakuszandha Buddha szülőhelye, amelyet Asóka egyik oszlopa jelöli Dzsagdispur rezervátum Kanthak sztúpa Kapilvasztu múzeum Kopava sztúpa Kudan (egy Buddhist kolostor romjai, ahol Buddha megszállt, amikor Kapilavasztuba látogatott) Lohaszarija sztúpa Lumbini , Gautama Buddha szülőhelye Nigalikot, Konágamana Buddha szülőhelye, amelyet Asóka egyik oszlopa jelöli Paltimai templom Pipara sztúpa Pipari Premnagar sztúpa Rampur Sziddhipur sztúpa Szagarahava rezervátum Szarkup Pokhari Szemara Siv Mandir Szihokhor sztúpa Sziszenija sztúpa Taulesvor Nath Mandir ( Srí Taulesvor Nath Mandir ) hindu templom, ahova hinduk zarándokolnak a Mahá sivaratri fesztivál idején. Tilaurakot Ikersztúpa Tales from The Brothers Gibb A Tales from The Brothers Gibb: A History in Song 1967-1990 című lemez a Bee Gees együttes diszkográfiájának harmincharmadik nagylemeze. A lemezen új dal nem szerepel, az 1967 és 1990 között megjelent számokból összeállított válogatáslemez. A Polydor 6 nagylemezes box setben, illetve 4 CD-s változatban is megjelentette az albumot. Az album dalai LP 1 New York Mining Disaster 1941 (Barry és Robin Gibb) – 2:08 I Can't See Nobody (Barry és Robin Gibb) – 3:43 To Love Somebody (Barry és Robin Gibb) – 2:59 Holiday (Barry és Robin Gibb) – 2:52 Massachusetts (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:22 Barker of the UFO (Barry Gibb) – 1:51 World (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:13 Sir Geoffrey Saved the World (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:15 And the Sun Will Shine (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:29 Words (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:14 Sinking Ships (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:21 Jumbo (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:08 The Singer Sang His Song (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:19 I've Gotta Get a Message to You (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:06 I Started a Joke (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:06 First of May (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:47 LP 2 Melody Fair (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:47 Tomorrow Tomorrow (Barry és Maurice Gibb) – 4:05 Sun in My Morning (Barry és Maurice Gibb) – 2:55 Saved by the Bell (Robin Gibb) – 3:03 Don't Forget to Remember (Barry és Maurice Gibb) – 3:27 If I Only Had My Mind on Something Else (Barry és Maurice Gibb) – 2:32 I. O. I. O. (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:50 Railroad (Billy Lawrie, Maurice Gibb) – 3:38 I'll Kiss Your Memory (Barry Gibb) – 4:26 Lonely Days (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:44 Morning of My Life (In the Morning) (Barry Gibb) – 3:52 How Can You Mend a Broken Heart? (Barry és Robin Gbb) – 3:56 Country Woman (Maurice Gibb) – 2:39 LP 3 Don't wanna live inside myself (Barry Gibb) – 5:24 My World (Barry és Robin Gibb) – 4:18 On Time (Maurice Gibb) – 3:00 Run to Me (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:04 Alive (Barry és Maurice Gibb) – 4:01 Saw a New Morning (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:08 Wouldn't I Be Someone (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 5:39 Elisa (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:48 King and Country (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 5:19 Mr Natural (Barry és Robin Gibb) – 3:48 It Doesn't Matter Much to Me (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:49 LP 4 Throw a Penny (Barry és Robin Gibb) – 4:45 Charade (Barry és Robin Gibb) – 4:11 Jive Talkin' (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:41 Nights on Broadway (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:25 Fanny (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:01 You Should Be Dancing (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:44 Love So Right (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:33 Boogie Child (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:10 Edge of the Universe (live) (Barry és Robin Gibb) – 5:15 How Deep Is Your Love (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:01 Stayin' Alive (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:41 LP 5 Night Fever (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:29 More Than a Woman (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:14 If I Can't Have You (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:17 (Our Love) Don't Throw It All Away (Barry Gibb, Blue Weaver) – 4:02 Too Much Heaven (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:54 Tragedy (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 5:01 Love You Inside Out (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:09 He's a Liar (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:56 Another Lonely Night in New York (Robi és Maurice Gibb) – 4:13 The Woman in You (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:01 Someone Belong to Someone – (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:22 Toys (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:40 LP 6 My Eternal Love (Barry Gibb, Powers) – 4:27 Where Tomorrow Is (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:07 Letting Go (Barry Gibb, Bitzer) – 3:40 E.S.P. (demo version) (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:43 You Win Again (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:58 Ordinary lives (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:03 One (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:50 Juliet (live) (Robin és Maurice Gibb) – 3:35 To Love Somebody (live) (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:41 New York Mining Disaster 1941, Holiday, Too much heaven, Heartbreaker, Islands in the stream, Run to me, World live (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 12:17 Spicks & Specks live (Barry Gibb) – 2:33 A Juliet, a To Love Somebody, a Medley: New York Mining Disaster 1941, Holiday, Too Much Heaven, Heartbreaker, Islands In The Stream, Run To Me, World és a Spicks & Specks az 1989. november 17-ei Melbourne-i (Ausztrália) koncert felvétele (The National Tennis Centre). Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Robin Gibb – ének Maurice Gibb – basszusgitár, gitár, ütőhangszerek, billentyűs hangszerek, ének, Phyllis Saint James – ütőhangszerek Phyllis Saint James – ének Linda Harmon – ének Vince Melouney – gitár Tim Cansfield – gitár Alan Kendall – gitár George Perry – basszusgitár Michael Murphy – dob Gary Moberley – billentyűs hangszerek Vic Martin – billentyűs hangszerek David Katz – hegedű David Katz együttese zenei rendező: Bill Shepherd pruducerek: Albhy Galuten, Tom Dowd, Bill Levenson, Arif Mardin, Karl Richardson, Robert Stigwood, Brian Tench, Bee Gees A nagylemez megjelenése országonként 6 LP Box Set: Polydor 843 911-1 1990 4 CD Box Set: Polydor/Universal 843 911-2 1990 , Japán Polydor POCP9603/6 1990 , Polydor POCP9602-5 1997 Journal of Applied Physics A Journal of Applied Physics egy 1931-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat. Kiadója az Amerikai Fizikai Társaság mely a folyóiratot hetente adja közre. Tartalma A folyóirat elsősorban az alkalmazott fizikával és határterületeivel foglalkozik, jellemzően az alábbi témakörökben közöl új kutatási eredményeket leíró cikkeket: alkalmazott biofizika , dielektrikumok és ferroelektromosság , Elektromos kisülések , plazma , illetve plazma kölcsönhatása felületekkel, Az alkalmazott fizika új ágai, határterületei, Mágnesség , spintronika , szupravezetés , Szerves-szervetlen rendszerek, szerves alapú elektronika, Fotonika, plazmonika , lézerek , optikai anyagok és jelenségek, Mérő- és vezérlőeszközök, szenzorok , Anyagtudomány, az anyagok elektromos, hőtani mechanikai és egyéb jellemzői, extrém igénybevétel alatt álló anyagok jellemzői, viselkedése, Nanoszerkezetek , mezoszkopikus és alacsony dimenziójú rendszerek fizikája, félvezetők fizikája, vékonyrétegek , határfelületek, felületfizika. Beaumat Beaumat település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 80 fő (2015). Beaumat Frayssinet, Cœur-de-Causse, Lamothe-Cassel és Vaillac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Formulas Fatal to the Flesh Formulas Fatal to the Flesh címmel jelent meg az amerikai death metal együttes Morbid Angel ötödik nagylemeze 1998. május 24-én az Earache Records gondozásában. Ezen a korongon debütált Steve Tucker a Morbid Angel tagjaként, akivel összesen három nagylemezt készített a zenekar. A lemez címe utalás a 666-os számra, ami a sátán számaként ismert. Az F betű az ABC hatodik betűje, a címet alkotó szavak kezdőbetűinek szemrevételekor (Formulas Fatal Flesh) pedig három darab F betű olvasható. Steve Tucker érkezésével azonban sumér mitológián, ősi vallásokon alapuló dalszövegek is megjelentek a korábbi keresztényellenes mondandó mellett. A dalokat Trey Azagthoth egymaga írta (az Ascent Through the Spheres és a Hymnos Rituales De Guerra dalokban Pete Sandoval is szerepel, mint társszerző), de a produceri teendőket is magára vállalta a gitár. Gitárja a Covenant és a Domination lemezeken megszokott súlyossággal szólalt meg, a felvételek alkalmával ezennel is használt 7 húros gitárokat, melyeken Bb hangolásban játszott. Az Invocation of the Continual One nem teljesen új szerzemény, a dal egy része már 1984-ben megszületett, de a Hellspawn: The Rebirth is a 80-as években született (utóbbi szerepelt az 1986-os demofelvételeket tartalmazó Abominations of Desolation albumon is). Az album vegyes kritikákban részesült az Allmusic erősen közepesnek értékelte, a lehetséges öt csillagból hárommal. Ezenkívül Azagthoth mellett külön kiemelte a ritmusszekció játékát is. A metal-observer 6.5 ponttal jutalmazta a tízből, és kifejtette, hogy az az „érzelmi mélység” hiányzik az albumból, ami az elődjeit jellemezte. Emellett kifejtette, hogy Tucker elődjéhez képest mélyebb, brutálisabb hangja jól passzol a zenéhez, de nem olyan karakteres, mint David Vincent volt. A Sputnikmusic 4 ponttal jutalmazta az ötből, és megállapította, hogy a lemez az együttes legerősebb munkái közé sorolható. A Formulas Fatal to the Flesh volt az együttes addigi leggyorsabb lemeze, melyről hiányoztak a korábban jelenlévő lassabb, középtempós dalok. Ezen a lemezen található az együttes leghosszabb dala az Invocation of the Continual One képében. Számlista Heaving Earth – 3:54 Prayer of Hatred – 4:28 Bil Ur-Sag – 2:30 Nothing is Not – 4:44 Chambers of Dis – 3:30 Disturbance in the Great Slumber – 2:32 Umulamahri – 4:34 Hellspawn: The Rebirth – 2:43 Covenant of Death – 6:08 Hymn to a Gas Giant – 1:04 Invocation of the Continual One – 9:47 Ascent through the Spheres – 2:02 Hymnos Rituales de Guerra – 2:43 Trooper – 0:55 Károlyi István (író) Károlyi István (Fügöd, Abaúj vármegye, 1806. február 25. – Pest, 1859. január 27.) ügyvéd és megyei főjegyző, pedagógus, Károlyi Árpád történetíró édesapja. Élete Károlyi Sámuel nemes közbirtokos és Bíró Zsuzsánna fiaként született, 1806. február 26-án keresztelték. A sárospataki református főiskolában végezte a gimnáziumi, bölcseleti, pedagógiai, jogi és teológiai tanulmányait; ezek befejeztével 1832-ben ugyanott a szintaxisták publikus praeceptorává nevezték ki. 1833-ban már a poézis tanárát helyettesítette és egyúttal a főiskolai énekkar elnöke (cantus praeses) volt. 1834-ben külföldi tanulmányútra indult. Jártas volt a latin, görög, német, francia, angol és olasz nyelvben és irodalomban. 1835-ben a sárospataki kollégium meghívta a poétika rendes tanárává; ez állásban öt félévet töltött, Tompa Mihálynak is tanára volt a költészettanból. Ezen állásáról 1837-ben leköszönt. Megszerezvén az ügyvédi oklevelet, gróf Teleki József öccsének, Sámuelnek gyermekei nevelését vállalta el és végig vezette őket (köztük gróf Teleki Gyulát) a jogi tanulmányok befejeztéig. Mint gróf Teleki József meghatalmazottjától és a család levéltárnokától, ő tőle vette át Schedel (Toldy) Ferenc a Teleki-könyvtárt az akadémia számára. Mint a grófi család bizalmasa járt 1848 szeptemberében gróf Teleki Ádám tábornoknál, akit a család nevében felszólított, hogy tisztázza magát a hazafiatlanság gyanúja alól. 1849-ben pest megye főjegyzőjévé választotta és mint ilyen, buzgó híve volt Nyáry Pálnak. A szabadságharc lezajlása után a Telekiek máramarosi birtokain bujdokolt. Később veszély nélkül jöhetvén vissza Pestre, nem ügyvédkedett; mert ő is mint sok más túlságosan hazafias magyar ügyvéd, nem akarta az osztrák jogból azt a pótvizsgálatot tenni, amelyet a Bach-kormány a gyakorló ügyvédektől megkövetelt. E helyett, a gróf Teleki-családnál folytatott levéltárnoki tisztén kívül, Gönczy Pál intézetében tanórákat adott. Sokat fáradt Török Pál mellett ő is abban, hogy a református teológiai intézet Kecskemétről Pestre helyeztessék át. 1852-ben nőül vette micsinyei és beniczei Beniczky Teréziát, Gál László 1849-es honvédtábornoknak özvegyét és e házasságnak köszönhette, hogy nem kényszerült, elvei ellen, az ügyvédkedéssel keresni meg kenyerét. Cikkei megjelentek a Tudományos Gyűjteményben és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban. Munkái Halotti tanítás az élt viszontagságairól, melyet néhai nemes Fürtös Mihály...törvényt... tanuló ifjúnak hideg tetemei felett a s.-pataki ref. templomban 1832. szent-Mihály hava 23. elmondott. Sáros-Patak, 1832. Gyermeklant; Pest, 1843. (2. kiadása: Gyermeklant. Versek, társasjátékok, víg színdarabok, mesék, erkölcsi mondatok és könyörgések 6-10 éves gyermekek számára. U. o. 1847. Színes képpel.) Szünórák, különböző korú gyermekeknek mulatságul. U. ott, 1845. Hellen anthologia. Gédike Fridrik rendezménye után sorközölt modorban magyarítá. Első folyam. U. ott, 1848. Lapátfülű róka A lapátfülű róka, lapátfülű kutya vagy kanálfülű kutya (Otocyon megalotis) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Egyes szerzők szerint az Otocyon nem egyetlen faja; mások a Vulpes nembe sorolják Vulpes megalotis néven. Előfordulása Két különálló elterjedési területe van: Szudán déli részétől Tanzánia délnyugati részéig és Namíbiától Dél-Afrika középső részéig. A lapátfülű róka-úgy tűnik-Mozambik, Zimbabwe és Botswana felé keres magának új élőhelyeket. Alfajai Otocyon megalotis megalotis – Zambia déli része, Botswana , Namíbia , Dél-afrikai Köztársaság Otocyon megalotis virgatus – Tanzánia , Kenya Otocyon megalotis canescens – Etiópia , Szomália Megjelenése A lapátfülű róka fej-törzs-hossza 50-60 centiméter, farokhossza 30-35 centiméter, a nőstényé valamivel hosszabb, vállmagassága 35-40 centiméter, füle 11-13 centiméter, testtömege 3-5 kilogramm. Pofája rövid, hegyes; füle hatalmas és ovális. A szőrzet általában szürkéssárga; füle szegélye, mancsa és farka hegye sötétbarna; hasi része tompa szürkéssárga. A test rövid és zömök, a farok hosszú és lompos, lába hosszú. Életmódja Az állat nappal üregekben pihen, főleg éjjel aktív. Ha táplálékot keres, a lapátfülű róka szünet nélkül mozgatja a fejét és a fülét, hogy a leghalkabb hangokat is észlelje. Tápláléka termeszek, bogarak, sáskák, kis emlősök, hüllők, madártojás és gyümölcsök. Fogságban eddig legfeljebb 13 év 9 hónapot élt egy példány. Szaporodása Az ivarérettséget 1-2 évesen éri el. A vemhesség 70 napig tart, ennek végén a nőstény 3-5 kölyköt hoz a világra. Az elválasztás a negyedik és a tizenötödik hónap között van. Egyéb Állatkertekben viszonylag ritkán tartott faj, mindössze nagyjából 70 egyed él európai állatkertekben, ebből kettő augusztus közepétől a Szegedi Vadasparkban látható. Svein Inge Thime Svein Inge Thime (Randaberg,) norvég nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Pályafutása során hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője lett. Kiemelkedő szakmai felkészültsége alapján 18 éven keresztül tevékenykedett a legmagasabb osztályban. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Norvég Kupa A norvég JB elismerve szakmai felkészültségét megbízta a döntő találkozó koordinálásával. Nemzetközi játékvezetés A Norvég labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1971-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. 15 éven keresztül szolgálta játékvezetőként a nemzetközi labdarúgást. A norvég nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében a 4. helyet foglalja el 7 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1986-ban búcsúzott. Világbajnokság Három világbajnoki döntőhöz vezető úton Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra és Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra, valamint Mexikóba a XIII., az 1986-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Európa-bajnokság Kettő európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Jugoszláviába az V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokságra és Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Olimpia A korabeli sportsajtó tájékoztatása szerint, az 1980. évi nyári olimpiai játékokon, ha több ország – köztük a norvégok is – nem bojkottálja, akkor nagy eséllyel irányíthatta volna a labdarúgó tornájának döntő mérkőzését.[forrás?] Villiers-sous-Grez Villiers-sous-Grez település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 740 fő (2015). Villiers-sous-Grez La Chapelle-la-Reine, Grez-sur-Loing, Larchant és Recloses községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Désiré Raoul Rochette Désiré Raoul Rochette, gyakran egyszerűen Raoul-Rochette (Saint-Amand, 1790. március 6. – Párizs, 1854. július 3.) francia régész, történész, az Académie des inscriptions et belles-lettres tagja, az Académie des beaux-arts örökös titkára. Életútja Szülei Paul Gilbert Rochette orvosdoktor és a saint-amand-i királyi közjegyző lánya, Rose Maria Meillet voltak. Tanulmányait a bourges-i líceumban kezdte el, majd az újraalapított École normale supérieure első évfolyamának tagjaként végezte 1810-ben. Húszéves korában feleségül vette a neves francia szobrász, Jean-Antoine Houdon leányát, Claudine Houdont. Házasságukból két leánygyermek született, egyikük Luigi Calamatta olasz festő felesége és Maurice Sand író anyósa lett. Rochette 1810-ben a párizsi Lycée Louis-le-Grand történelemtanára lett. 1813-ban az ókori görög gyarmatosítás történetéről szóló munkájával elnyerte a Francia Intézet pályadíját, amely 1815-ben Histoire critique de l’établissement des colonies grecques címen nyomtatásban is megjelent. 1815-ben tanársegéddé lépett elő, 1816-ban pedig beválasztották a Académie des inscriptions et belles-lettres tagjai közé. Ugyancsak 1816-ban a politikai pályára lépő François Guizot megürült helyére kérték fel a Sorbonne újkori történelmi tanszékének vezetésére. 1818-ig látta el professzori feladatait, amikor a Francia Nemzeti Könyvtár falerisztikai osztályának kurátorává nevezték ki. Három évtizeden át, 1848-ig dolgozott ott, szakmai feladatai ellátása mellett régészeti előadások tartásával is foglalkozott. Időközben 1820-ban a távozó Quatremère de Quincy helyére is kinevezték a könyvtár régiségtudományi professzorának. 1835-ben Jean de Witte-tel közösen megalapították az Annales de l’Institut archéologique című régiségtudományi folyóiratot, amelynek szerkesztésében Quatremère de Quincy, Luynes 7. hercege, Félix Lajard et Charles Lenormant is részt vett. 1838-ban Rochette-et beválasztották az Académie des beaux-arts tagjainak sorába, majd a rákövetkező évben a társaság örökös titkára lett. 1848-ban elhagyni kényszerült a könyvtárat, élete hátra lévő éveit régészeti és numizmatikai kutatásainak szentelte. A Journal des Savants (’Tudósok Lapja’) régészeti rovatának szerkesztőjeként számos recenziót írt a francia és európai vonatkozású történeti munkákról. Ennek köszönhetően rendszeres levelezőpartnere lett Salomon Reinachnak és Alexander von Humboldtnak. Pályafutásának nevezetes tudományos polémiája a Jean-Antoine Letronne egyiptológussal lefolytatott vita. Utazásai 1818 és 1820 között háromszor látogatott el Svájcba, amelynek eredményeként kiadta Lettres (’Levelek’) és Histoire de la révolution helvétique de 1797 à 1803 (’Az 1791–1803-as helvécii forradalom története’) című munkáit. 1826–1827-ben, 1832-ben, 1843-ban és legvégül 1851-ben itáliai és szicíliai tanulmányutakon járt, amelyek során metszeteket, antikvitásokat, pénzérméket és szobrocskákat gyűjtött. Halála után gyűjteményét pénzzé tették. 1838-ban tudományos megbízatással részt vett egy peloponnészoszi expedícióban, amelynek során megfordult Déloszban és Athénban, valamint meggyőzte a korábban a görög szabadságharc ellen küzdő Resid Mehmed pasát, hogy az asszoszi Athéné-templom feltárt értékeit Franciaországnak adományozza. 1846-ban Németországban tett körutazást. Főbb munkái Histoire de la révolution helvétique de 1797 à 1803 , 1823 Lettres sur la Suisse écrites en 1819, 1820 et 1821 , 1823 Lettres sur la Suisse écrites en 1824 et 1825 , 1826 Pompéi, choix d’édifices inédits , 2 vol., 1828-1842 Monuments inédits d’antiquité figurée , 1828 Peintures antiques inédites, précédées de Recherches sur l’emploi de la peinture dans la décoration des édifices sacrés et publics, chez les Grecs et chez les Romains faisant suite aux Monuments inédits , 1836 Peintures antiques inédites , 1836 Cours d’archéologie , publié d’après ses leçons par la sténographie, 1828-1835 Tableau des catacombes de Rome, où l’on donne la description de ces cimetières sacrés, avec l’indication des principaux monumens d’antiquité chrétienne, en peinture et en sculpture, et celle des autres objets qu'on en a retirés , 1837 Lettres archéologiques sur la peinture des Grecs , 1840 Mémoires de numismatique et d’antiquité , 1840 Choix de peintures de Pompéi, la plupart de sujet historique, avec l’explication archéologique de chaque peinture et une introduction sur l’histoire de la peinture chez les Grecs et chez les Romains , 1844-1851 Questions de l’histoire de l’art, discutées à l’occasion d’une inscription grecque gravée sur une lame de plomb et trouvée dans l’intérieur d’une statue antique de bronze , 1846 Deák Ferenc (grafikus) Deák Ferenc (Kökös, 1935. június 17. – Szeged, 2013. május 3.) romániai magyar grafikus és könyvművész. Életpályája Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte; 1958-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán államvizsgázott. Első illusztrációi az Utunkban jelentek meg 1953-ban, majd rendre közölte illusztrációit és irodalmi művek témájára komponált önálló grafikai lapjait az Igaz Szó, a Napsugár, a Korunk, a Dolgozó Nő, az Új Élet, România Literară, Tribuna és A Hét. A romániai magyar folyóirat- és könyvgrafika legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb munkása volt, rajztudása és stílusérzéke több mint 300 szépirodalmi és tankönyvtervezésben gyümölcsözött. A bukaresti Kriterion Kiadó művészeti szerkesztőjeként a könyvkiadó grafikai arcélének kialakításában döntő szerepe volt. Grafikáival, illusztrációival nemzetközi kiállításokon szerepelt (Barcelona 1974, 1975, Varsó, Bécs, Stockholm 1976, Dortmund 1977, Helsinki 1978, Moszkva, Pozsony 1979), kisgrafikával I. díjat nyert a Balatoni Biennálén és Cegléden (1973), ex libriseit a malborki VII. nemzetközi ex libris-kiállításon is díjazták. Jelentősebb teljesítménye a Jávorfa-muzsika, Hej zöld levél és Szegény ember kincse c. folklórgyűjtemények, továbbá Garay János Az obsitos, Bálint Tibor Zokogó majom, Benedek Elek Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyv, T. Popovici Ipu két halála, Papp Ferenc A kerítés fölött, Sütő András Anyám könnyű álmot ígért című munkáinak, Kocsis István drámáinak grafikai tervezése, illetve illusztrálása. A Hét Móricz-emlékszáma Móricz-illusztrációival jelent meg (1979/26), s a Benedek-évfordulóra megjelent a Két borsökröcske c. kötet (1979) számára 16 színes és 30 fekete-fehér rajzot készített; A Hét József Attila-emlékszámát illusztrálta (1980/15). Betű és rajz című könyvművészetről szóló önvallomásának első kiadása 1988-ban jelent meg a Bukarestben a Kriterionnál, másodszor 1989-ben jelent meg szintén a Kriterionnál, de Kolozsvárt és román-magyar közös kiadásban. 1995-ben a szegedi Mozaik Kiadóhoz érkezett egy esztendőre alkotni, végül Szegeden telepedett le, itt töltötte be 70. életévét 2005-ben kiváló eredményekkel, nagy sikert aratott az 1999-es frankfurti könyvvásáron a Betű és rajz című önvallomásával, amelyet három nyelven (magyar-angol-német) jelentetett meg. 2000-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott érte és 2003-ban könyvgrafikai munkássága elismeréseként a román kulturális minisztérium nemzeti nagydíjjal tüntette ki. Tizennyolc éven keresztül volt a szegedi Mozaik Kiadó művészeti vezetője. Bárium-szulfid A bárium-szulfid a bárium kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Képlete BaS. Fehér színű por, ha szennyezést tartalmaz, szürkés vagy vöröses színű. Ha megvilágítják, fluoreszkál. A többi vízben oldódó báriumvegyülethez hasonlóan mérgező hatású. Kémiai tulajdonságai Víz hatására bomlik. Levegőn oxidálódik, poliszulfidok képződnek. Az oxidáció során keletkező poliszulfidokkal magyarázható a szennyezett bárium-szulfid színe. Oxigén hatására magasabb hőmérsékleten bárium-szulfáttá (BaSO4) oxidálódik. Ha halogénekkel reagál, bárium-halogenidek képződnek belőle, mellette kén-hexahalogenidek keletkeznek. Kén-hidrogén fejlődése közben oldódik híg savakban. Ha tömény kénsavban vagy salétromsavban oldják fel, kén válik ki. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép szén-dioxiddal, a bárium-szulfid ekkor bárium-karbonáttá alakul. A kén gőzként távozik. Ha vízgőz is jelen van, kén-hidrogén fejlődik. Előállítása A bárium-szulfidot a bárium-szulfát szén jelenlétében végzett hevítésével állítják elő. A bárium-szulfidot a termékből kilúgozással vonják ki. Felhasználása A bárium-szulfidot felhasználják más báriumvegyületek és festékek, például litopon előállítására. A litopon bárium-szulfát és cink-szulfid keveréke. Bárium-szulfid és cink-szulfát cserebomlási reakciójával állítják elő. Alkalmazzák sárgaréztárgyak barna színűre festésére, világító festékek készítésére és arzént nem tartalmazó kén-hidrogén laboratóriumi előállítására is. Falzarego-hágó A Falzarego-hágó (olaszul: Passo di Falzarego, Passo Falzarego, Falzarego; németül: Falzaregopass, Falzaregopaß; buchensteini ladin nyelven: Jou de Fauzare; ampezzói ladin nyelven: Fouzargo) az olasz Dolomitok egyik, 2105 m tengerszint feletti magasságban levő magashegyi hágója Belluno megyében. A hágón átvezetett 48-as számú Dolomit főút Buchensteint kapcsolja össze az alsó Cordevole-völggyel (Cortina d’Ampezzót is beleértve), továbbá a Valparola-hágón át a dél-tiroli Badia-völggyel (Gadertal). A ladin nyelvterületen belül fekszik. A hágót – a mindenkori időjárási viszonyoktól függően – télen is nyitva tartják (előzetes tájékozódás javallt). Fekvése A hágó egy sziklatömbökkel átszőtt nyereg, a Dolomitok főmasszívumához tartozó Tofanáktól (3244 m) délre, amely a Kis-Lagazuoi (2762 m) előterét képezi oly módon, hogy annak panorámaképét is eltakarja. Nyugaton a gleccserekkel fedett Marmolada (3343 m) látható, míg délen az Averau (2694 m) kisebb sziklacsoportjai (mint a Cinque Torri, 2361 m) emelkednek. Elnevezése A név, fàlza régo „álnok királyt” jelent ladin nyelven és arra utal, hogy a hagyományok szerint itt levő Fanes-birodalom királya – álnokságáért – kővé változott, ami a hágó sziklái közt levő Lagazuoi-hegy formájában még napjainkban is kivehető. Ezen a mondabeli történeten kívül azonban a hágó keletkezéséről, vagy középkori–kora újkori létezéséről semmi biztosat nem tudunk. Története A hágóutat 1909-ben építették meg és ezzel a Bozen és Cortina d’Ampezzo közti Nagy Dolomitút legvégső – és útépítés-technikai szempontból legnehezebb – szakasza is elkészült. A Falzarego-hágó történetében az első világháborúban játszott szerepe a legjelentősebb. A „Hegyvidéki Háború” idején (Gebirgskrieg, 1915-18) a frontvonal a Valparola-hágótól, a Hexensteinen és a Kis-Lagazuoion át a Falzarego-hágóig terjedt. A Hexenstein és az osztrák állások (a Tre Sassi erőd) északnyugat felől elzárták a Nagy Dolomit-utat a Gader-völgytől. Az olasz csapatok többszöri előrenyomulásuk ellenére sem tudták bevenni az állásokat, ezért a Lagazuoi keleti falánál beásták magukat, ahonnan aztán 1916-ban az aknaháború, (az úgynevezett Minenkrieg) elkezdődött. Az osztrákok 1916. január 1.-i, majd 1917. január 14-i, és 1917 május 22.-i pergőtüzei után az olaszok - a hegy lábától az osztrák állások alá - mintegy 1000 méteres táróaknát (alagutat) építettek, és június 20-án több mint 33 tonna robbantóanyaggal a Kis-Lagazuoi egész sziklaperemét a levegőbe röpítették. Szeptember 16-án volt az osztrákok utolsó aknatámadása. Az ellenfelek aknatámadásai azonban a fronton semmi területnyereséget nem eredményeztek egyik félnek sem. Az első világháború vége óta a hágó Belluno megye határát is képezi. A „Bellunói Alpini-zászlóalj” történelmi emlékhelyén kő áll, amelyre a győztesek a következő latin nyelvű feliratot vésték: Sunt rupesvirtutis iter („Az erény ösvényének sziklái”). A környék turisztikai célú kialakításának részprogramjaként a 20. század közepén a háborús táróaknákat, futóárkokat és kazamatákat ismét járhatóvá tették. Ezért a kisebb állások, futóárkok és tüzérségi ütegpontok, bunkerek manapság látogathatók, némelyiküket emlékhelyekké alakították. Ezáltal a Falzarego-hágó és környéke ma történelmi szabadtéri múzeumot is jelent. Infrastruktúra, turizmus és sport Turisztikai főattrakciói a következő programok: kötélpályás utazás a Kis-Lagazuoira (gyalogtúrával is elérhető); zseblámpával felszerelkezve a táróaknák és bunkerek bejárása; egyszerű gyalogtúra a sísáncon; a Tofanára sziklamászóutak ( Klettersteig ) vezetnek; egyszerű turistaösvényeken érhetők el: a Lagazuoi-tó, a Lagazuoi menedékház, távolabbra a Valparola-hágó és alatta a Badia-völgy (németül: Gadertal/Abteital ); a Monte Averau körüljárására is lehetőség van. Télen a Lagazuoi sítereppé válik. A térség a Dolomiti Superski szervezetéhez tartozik. Mindezeket megelőzően kivételes élményt nyújt a hágóból feltáruló panorámakép élvezete is. Keleten, a Lagazuoion túl állnak a Tofanák és kissé távolabb, Dolomit-csúcsokként nyugaton a Sella és a Marmolada, délre a Civetta és a Monte Pelmo, keleten és délkeleten pedig a Monte Cristallo, a Sorapiss és az Antelao láthatók. Stephenson megye (Illinois) Stephenson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Freeport. Lakosainak száma 46 740 fő (2013. július 1.). Stephenson megye Green, Lafayette, Carroll, Jo Daviess és Ogle megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Holtland Holtland település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 2267 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Ponte Caldelas Ponte Caldelas település Spanyolországban, Pontevedra tartományban. Ponte Caldelas Fornelos de Montes, Soutomaior, Pontevedra, Cotobade és A Lama községekkel határos. Lakosainak száma 5562 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: LucasArts A LucasArts Entertainment Company, LLC egy amerikai videojáték-licenc tulajdonos. A cég 2013-ig videojáték fejlesztéssel és kiadással is foglalkozott. A LucasArtsot leginkább grafikus kalandjátékairól, illetve a Csillagok háborúja és az Indiana Jones franchise-ba tartozó játékairól ismerik. A vállalat központja a kaliforniai San Franciscóban van. A céget 1982 májusában alapította George Lucas, Lucasfilm Games néven, filmstúdiója a Lucasfilm Ltd. játékfejlesztő részlegeként. Kezdetben Lucas töltötte be az igazgató szerepét is. Lucas vállalatainak 1990-es átszervezésekor a Lucasfilm Games LucasArtsra változtatta nevét. Miután 2012-ben a The Walt Disney Company felvásárolta a Lucasfilmet, 2013. április 3-án a LucasArts felhagyott a játékfejlesztő tevékenységével, az alkalmazottak nagy részét pedig elbocsátották. A Csillagok háborújára épülő játékok licencét Disney Interactive Studios és az Electronic Arts kapta meg. Előbbi az alkalmi játékosoknak szánt játékokat, utóbbi pedig a komolyabb játékosoknak készülő programokat fejleszti majd. A többi, Lucasfilmhez kapcsolódó témában készített játék a Disney Interactive Studios, vagy licencelés után egy harmadik fél fejlesztése lesz. Története A céget 1982 májusában alapították George Lucas filmstúdiójának, a Lucasfilm Limitednek játékfejlesztő részlegeként. Lucas azt szerette volna, hogy cége a szórakoztatóipar más területein is jelen legyen, ezért az Atarival együttműködve belekezdtek a játékfejlesztésbe. Az együttműködés első eredményei olyan különleges akciójátékok voltak, mint például a Ballblazer és a Rescue on Fractalus!. Mindkét játék béta verziója kiszivárgott, pontosan egy héttel azután, miután az Atari megkapta a játékok védelem nélküli másolatát marketing vizsgálatra, így azok hónapokkal az eredeti megjelenés előtt elterjedtek. 1984-ben ezek a játékok megjelentek Atari 5200-ra is a Lucasfilm Games neve alatt. Otthoni számítógépekre nem jelentek meg egészen 1985-ig, amikor is az Epyx kiadta őket. A Lucasfilm ezt követő játékai a Koronis Rift és a The Eidolon voltak. Első játékaiknál a Lucasfilm csak fejlesztőként vett részt a munkában, a programok terjesztéséről egy külön kiadó gondoskodott. Atari rendszerek esetén az Atari volt a kiadó, a számítógépes forgalmazást pedig az Activision és az Epyx végezte. Első játékuk a Maniac Mansion volt, amelynél a fejlesztésért és a kiadásért is a Lucasfilm Games volt a felelős. 1990-ben - Lucas cégeinek átszervezésekor - a Lucasfilm játékrészlege az újonnan alapított LucasArts Entertainment Company részévé vált, csakúgy mint az Industrial Light & Magic és a Skywalker Sound. Később az ILM és a Skywalker Sound Lucas Digital Ltd. néven egyesült, és az egykori játékrészleg hivatalos neve LucasArts lett. 1993-ban a LucasArts úgy döntött, hogy belevág egy Csillagok háborúja témájú játék fejlesztésébe. Logó A Lucasfilm Games által eredetileg használt logó az anyacég kissé megváltoztatott logója volt. A sokáig használt LucasArts logó, amit gyakran "Gold Guy"-nak (Arany Srácnak) hívtak, 1991-ben mutatkozott be. A logón egy aranyszínű barlangrajzszerű figura volt látható, amint egy lila "L" betűn állt, amelyben a cég neve volt olvasható. A figura a kezeit az égbe emelte és látszólag a felkelő nap volt mögötte. Egyesek szerint inkább egy szemre hasonlított, és a napsugarak inkább szempillák voltak. A logót 2005 végén megváltoztatták, így eltűnt a lila "L" betű, valamint az aranyszínű figurának is egy kerekebb változata szerepel rajta. A játékokban a figura néha cselekvéseket is végez, például fénykardot dob, vagy villámokat szór. A logó akár utalás is lehet George Lucas első filmjének a THX 1138-nek a zárójelenetére, ahol a főszereplő sziluettje látszik, amint felemeli kezeit napnyugtakor. 1998-ban a LucasArts megvádolta az egyik finn játékfejlesztő céget, a Remedy Entertainmentet, hogy a logójuk a LucasArts logójának felső részének másolata, és perrel fenyegették meg őket. Ekkor a Remedy már a logójuk áttervezésén dolgozott, így engedtek a LucasArts-nak, és nem sokkal később lecserélték a régi logójukat. Kalandjátékok A Lucasfilm Games első kalandjátéka az 1986-os Labyrinth volt, amely a Lucasfilm Fantasztikus labirintus című filmjén alapult. 1987-ben a Maniac Mansionben mutatkozott be a SCUMM scriptnyelv, amelyet a cég későbbi kalandjátékainak nagy része is használt. Az ezt követő években olyan kalandjátékok jelentek meg, mint a Zak McKracken and the Alien Mindbenders (1988), az Indiana Jones and the Last Crusade: The Graphic Adventure (1989), a LOOM (1990), vagy a kritikusok által is dicsért, The Secret of Monkey Island (1990), melyek a Lucasfilm Games-t a vezető kalandjáték-készítők közé emelték. Általában a Sierra On-line mellett a LucassArts-ot tartották a legnevesebb kalandjáték-készítőnek. A vállalat kalandjátékai az 1990-es évek elején élték virágkorukat, amikor olyan játékokat jelentettek meg, mint a Monkey Island 2: LeChuck's Revenge (1991), az Indiana Jones and the Fate of Atlantis (1992) és a Maniac Mansion folytatása a Day of the Tentacle (1993). A '90-es évek második felében a kalandjátékok népszerűsége csökkenni, a játékfejlesztés költsége pedig emelkedni kezdett, mivel a nagyfelbontású grafika, és a CD minőségű hang alapkövetelménnyé vált. A PC-s piac olyan játékokat akart, amelyek kihasználják az új és drága grafikus kártyákat. Ennek oka az volt, hogy az új otthoni konzolok - mint például a PlayStation, a Sega Saturn és a Nintendo 64 - is egyre erősebb 3D-s teljesítménnyel bírtak, így az ilyen platformokra megjelenő programok többsége is egyre szebb grafikával rendelkezett, a PC pedig nem akart lemaradni ezektől. A kalandjátékok - melyek főként kétdimenziós grafikájú, történet- és fejtörőorientált játékok voltak - elvesztették népszerűségüket az új játékosok tömegeinek körében. A LucasArtsnak még ebben az időszakban is sikerült kereskedelmileg viszonylag sikeres játékokat kiadniuk: az 1997-es The Curse of Monkey Island volt a cég utolsó kalandjátéka, amely megőrizte a hagyományos kétdimenziós grafikát és point-and-click kezelőfelületet. Az 1998-ban megjelent Grim Fandango volt a LucasArts első próbálkozása, hogy a 2D-s kalandjátékokat 3D-s környezetbe helyezze át. A stílusos grafikával, nagyszerű szinkronnal, és mesterien megírt történettel a Grim Fandango számos elismerést söpört be, többek közt a GameSpot "Az év játéka"-díját. A Monkey Island sorozat negyedik része - a 2000-ben megjelent Escape from Monkey Island - ugyanazt az irányítást használta mint a Grim Fandango, és általában jó fogadtatásban is részesült. Ez volt az utolsó eredeti kalandjáték, amit a cég kiadott. Bejelentették két meglévő franchise folytatásának készítését is - a Full Throttle: Hell on Wheelst és a Sam & Max: Freelance Policet - de a projekteket 2003-ban és 2004-ben, - a programok elkészülése előtt - végül törölték. 2005-ben a Sam and Max franchise jogai lejártak a LucasArtsnál, így Steve Purcell - a címszereplő karakterek alkotója - visszakapta a jogokat. Ezt követően a Sam and Max licencet átadta a Telltale Gamesnek, akik egy epizódikus játéksorozatot készítettek az alapján. A Telltale Games főként olyan egykori LucasArts alkalmazottakból állt, akik dolgoztak a Sam and Max folytatásán, de a játék elkaszálását követően távoztak a cégtől. A következő öt évben a LucasArts felhagyott a kalandjáték-készítéssel, és inkább Csillagok háborúja témájú játékok fejlesztésére fókuszált. A többi fejlesztővel ellentétben a LucasArts nem próbálkozott régi játékainak digitális terjesztésen keresztüli újrakiadásán. Mindezt annak ellenére, hogy 2002-ben a vállalat megfogadta, hogy kiadott játékaik legalább ötven százalékának semmi köze nem lesz a Csillagok háborújához. A cég egészen 2009-ig nem tért vissza a kalandjátékokhoz. 2009. június 1-jén bejelentették a The Secret of Monkey Island Special Editiont, ami a Monkey Island sorozat első részének remake-je volt felújított grafikával, zenével és szinkronnal; valamint a Tales of Monkey Islandet, egy Telltale Games által fejlesztett, epizódikus, új Monkey Island játékot. Ezt követően, 2009. július 6-án beharangozták számos régi játékuknak - többek közt az Indiana Jones and the Fate of Atlantisnak és a LOOM-nak - Steames újrakiadását. Ezek az kiadások az eredeti játékok Microsoft Windowsra átírt változatai voltak. Sok év után, ez volt az első alkalom, hogy a LucasArts bármiféle terméktámogatást nyújtott klasszikus kalandjátékaihoz. 2010-ben a Monkey Island sorozat második része is feljavított remake-et kapott, ez lett a Monkey Island 2: LeChuck's Revenge Special Edition. A sorozat első és második részének feljavított kiadását 2011-ben együtt is kiadták Monkey Island Special Edition Collection néven, de kizárólag csak Európában. A nem hivatalos SCUMM virtuális számítógép, a ScummVM megjelenése a LucasArts kalandjátékok újjáéledését hozta el a mai játékosok körében. A ScummVM használatával az egykori kalandjátékokat könnyedén futtathatjuk modern számítógépeken, sőt még játékkonzolokon, mobiltelefonokon, vagy akár PDA-kon is. Katonai szimulátorok az 1980-as évek végén, és a '90-es évek elején a Lucasfilm Games fejlesztett egy sor katonai járműszimulátor-programot. Ezek közül az elsők az 1986-os PHM Pegasus, és az 1987-es Strike Fleet voltak. Ezeket a játékokat az Electronic Arts adta ki különböző platformokra, például PC-re, Commodore 64-re, vagy Apple II-re. Az 1988-ban kiadott Battlehawks 1942 egy második világháborús légiharcszimulátor-trilógia első része volt, melyben a játékos a Csendes-óceáni hadszíntéren harcolhatott, amerikai vagy japán pilótaként. A Battlehawks 1942-t 1989-ben követte a trilógia második része, a Their Finest Hour: The Battle of Britain, ahol a Luftwaffe és a Brit Királyi Légierő, a brit légtérért folytatott küzdelmét élhettük át. A trilógia befejező része az 1991-es Secret Weapons of the Luftwaffe volt, ahol amerikai vagy német pilótát alakíthattunk. A trilógiát sokan dicsérték történelmi hűsége, és részletes kiegészítő anyagai miatt. A Secret Weapons of the Luftwaffe mellé például egy 224 oldalas történelmi leírást is adtak. A második világháborús trilógiát a Lawrence Holland vezette csapat készítette. Lawrence Holland volt az a játékfejlesztő, aki később megelapította a Totally Gamest. A Totally Games a későbbiek során is szinte csak a LucasArts számára fejlesztett játékokat. Együttműködésük egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az X-Wing sorozat volt. Szintén ők fejlesztették a 2003-ban megjelent Secret Weapons Over Normandy-t, ahol ismét második világháborús légicsatákban vehettünk részt. A LucasArtsot a légiharcokhoz visszatérítő játékot PC-re Xbox-ra és PlayStation 2-re is kiadták. Az első Csillagok háborúja játékok Bár a LucasArts korábban is csinált Lucasfilmes mozifilmek (pl.: Labirintus, Indiana Jones) alapján készült programokat, a '90-es évek elejéig a Csillagok háborújával nem foglalkoztak ilyen értelemben. Ekkor viszont a Nintendo konzoljain kezdtek feltűnni a Star Warsos akciójátékok, igaz, azokat külsős cégek készítették a LucasArtsnak. Az első házon belüli fejlesztés az X-Wing című űrcsata-szimulátor volt, melyet Larry Holland független csapata készített. Később ez a program egy sikeres játéksorozat alapja lett. A kizárólag CD-ROM-on megjelent Rebel Assault a vállalat egyik legsikeresebb játéka lett, és az 1990-es évek elején jelentős szerepe volt a CD-ROM meghajtók iránti kereslet megnövekedésében. 2005 és 2007 közt a LucasArts három játékot adott ki a Lego Star Wars sorozat keretében. First-person shooterek Az id Software 1993-as Doom című játékának soha nem látott sikerét követően a PC-s játékpiac a háromdimenziós, belső nézetű lövöldözős játékok (first person shooterek) irányába mozdult el. A LucasArts is csatlakozott ehhez az irányhoz, mikor 1995-ben kiadta a Star Wars: Dark Forces-t, amely sikeresen ötvözte a Doom receptjét és a Star Warsos környezetet. A The Dark Forces kézikönyve szerint a játék fejlesztése már a Doom polcokra kerülése előtt is folyt, de a Doom megjelenését követően a LucasArts inkább visszatartotta a játékot, hogy tovább fejleszthesse azt. A Dark Forces pozitív fogadtatásban részesült, így egy új sorozat, a Jedi Knight kezdődarabja lett. A játék folytatása 1997-ben jelent meg Jedi Knight: Dark Forces II néven. A folytatáson már jól látszott a PC-játékok változása, mivel egyike volt az első játékoknak, amelyeknél a 3D grafikus kártyák - például a 3dfx Voodoo kártyái - valóban ki voltak használva. 1998-ban a játékhoz kiadták a Mysteries of the Sith kiegészítést, 2002-ben pedig megjelent a folytatás, a Star Wars Jedi Knight II: Jedi Outcast. A 2003-ban polcokra kerülő Star Wars Jedi Knight: Jedi Academy inkább a sorozat spin-offjának tekinthető, de ezt a részt valamivel rosszabbul fogadták mint elődeit. Legtöbben arra panaszkodtak, hogy a sorozat részei egy kaptafára készülnek. A Csillagok háborújás lövöldözős játékokon kívül a LucasArts készített egy vadnyugati környezetben játszódó FPS-t is, az 1997-es Outlawst; valamint a Planet Moon Studios-zal együttműködve elkészítették a 2003-as Armed and Dangeroust. Az új évezredben Ahogy a Star Warsos játékok száma növekedett, a kritikusok panaszkodni kezdtek azok minőségének csökkenése miatt. Ezek a hangok a Csillagok háborúja I: Baljós árnyak megjelenése után még inkább felerősödtek. 2002-ben a LucasArts is belátta, hogy a túl sok Csillagok háborúja témájú játék készítése rontott a színvonalon, ezért bejelentették, hogy leendő játékaik minimum 50%-a nem ezt a témát fogja feldolgozni. Ennek ellenére legtöbb eredeti játékuk vagy sikertelen lett, vagy még a megjelenés előtt törölték, így a cég mégis visszatért a zömében Star Wars alapú játékokhoz. 2003-ban kezdődött a LucasArts és a BioWare gyümölcsöző együttműködése, a meglehetősen pozitívan fogadott szerepjátékkal, a Knights of the Old Republic-kal. A játék korszerű grafikájával, színvonalas történetével, és mesteri szerepjáték rendszerével új lendületet adott a Star Wars franchise-nak. A program azonos sémára épülő folytatása 2004-ben érkezett, Knights of the Old Republic II: The Sith Lords címen, de ez esetben a LucasArts komoly kritikákat kapott, mivel siettette a fejlesztőt, az Obsidian Entertainment-et, így a játékot kvázi befejezetlenül adták ki. Ennek eredményeképp a tartalom egy része kimaradt, a játék vége kiábrándító volt, és számos bug (programhiba) is megkeserítette a játékosok életét. 2003-ban a LucasArts és a Csillagok háborúja franchise a Star Wars Galaxies-zal új irányok felé indult, az MMORPG-k felé. A sikeres indulás után 2004-ben megjelent az első kiegészítő, a Jump to Lightspeed, amely valós idejű űrcsatákat hozott a játékba. A következő kiegészítőben a Rage of the Wookiesban egy új bolygót fedezhettek fel a játékosok. A 2005. november 1-jén megjelenő kiegészítő, a Trials of Obi-Wan egy sor új küldetést tartalmazott, melyek a Csillagok háborúja 3. részének bolygójára, a Mustafarra fókuszáltak. A Star Wars Galaxies bár lelkes rajongótáborral bírt, ugyanakkor sok játékost elidegenített. A játék semmibevette a filmekben létrejött kronológiát, és lehetővé tett, hogy a játékosok Jediként játszanak. A játékot számos alkalommal felújították, ami elég vegyes fogadtatást kapott a játékosoktól. Átalakítás 2004 áprilisában a Lucasfilm marketing és terjesztési ossztályának alelnökét, Jim Wardot nevezték ki a LucasArts élére. Ward fentről lefelé haladva átvizsgálta a LucasArts infrastruktúráját, és megállapította, hogy a cégnél elég nagy a fejetlenség. A 2003-as évben az NPD szerint a LucasArts alig 100 millió dollárt keresett, főként Star wars játékainak köszönhetően. Ez jóval elmaradt az év slágerének számító Halo bevéteéátől, pedig az csak egyetlen játék volt. Ward készített egy 5 éves beruházási tervet, hogy azzal rendbe tegye a cég anyagi helyzetét. A korábbi Csillagok háborúja játékok főként külső fejlesztők - például a Raven Software, a Bioware és az Obsidian - munkái voltak, Ward viszont azt tűzte ki célnak, hogy a LucasArts saját fejlesztőivel, hatékonyan és a kor követelményeihez alkalmazkodva készítsen játékokat. Az alkalmazottak létszámát 450-ről 190 főre csökkentették, így számos fejlesztés alatt álló címet elkaszáltak, de néhány játék - mint a Star Wars: Battlefront, a Star Wars: Republic Commando, és a Star Wars: Episode III - ezt túlélte és végül meg is jelent. A 2004-ben megjelent Star Wars: Battlefront a népszerű Battlefield játéksorozat receptjét használta fel, amivel eladások tekintetében az addigi legsikeresebb Star Wars játékká vált. Ebben szerepe lehetett annak a marketingfogásnak is, hogy az eredeti Csillagok háborúja trilógia DVD-kiadását is a játék mellé adták. A játék folytatása, a Star Wars: Battlefront II 2005. november 1-jén jelent meg. A játékban számos új helyszín szerepelt (például a harmadik rész bolygói, a Mustafar, Mygeeto, stb), megjelent az űrcsata, valamint Jedi, vagy valamilyen más különleges egység bőrébe is bújhattunk, mint például a bothani kém, vagy a birodalmi tiszt. Szintén ebben az évben jelent meg a Knights of the Old Republic második része is. A kiadó LucasArts sürgette a fejlesztőcsapatot, az Obsidian Entertainment-et, hogy a játékot be kell fejezni az év ünnepi szezonjára, ezért a fejlesztő kénytelen volt egy nagy adag tartalmat kivenni a játékból, ami egy összecsapott, befejezetlen programot eredményezett. 2005 májusában a vállalat kiadta a Revenge of the Sith-et, amely egy, A Sith-ek bosszúja alapján készült, külsőnézetes akciójáték (Third-person shooter) volt. Szintén 2005-ben jelent meg a Star Wars: Republic Commando, valamint a nem Star Wars témájú, Pandemic Studios által fejlesztett Mercenaries is. A LucasArts 2006. február 16-án dobta piacra a Petroglyph által fejlesztett valós idejű stratégiai játékát, a Star Wars: Empire at Wart. 2006. szeptember 12-én került a boltokba a népszerű Lego Star Wars: The Video Game folytatása, a Lego Star Wars II: The Original Trilogy. A folytatás az első játékhoz hasonló játékmenettel rendelkezett, de ahogy a címéből is következik, az Csillagok háborúja előzménytrilógiát dolgozta fel. 2008. szeptember 16-án jelent meg a kritikusok által vegyesen értékelt, de mégis minden idők legjobban fogyó Csillagok háborúja játékává váló Star Wars: The Force Unleashed. 2007 májusában a LucasArts bejelentette a Fracture-t, és azt nyilatkozta, hogy az új szellemi termékek létfontosságú szereppel bírnak a cég növekedésének tekintetében. 2005-ben a Mercenaries: Playground of Destructiont tekintették első szmú szellemi terméknek, 2006-ban pedig a gyermekeknek szóló Thrillville-t. Fracture was released on 7 October 2008 to average reviews. A 2008. október 7-én megjelenő Fracture átlagos értékeléseket kapott. A 2007. január 11-én kiadott Mercenaries: Playground of Destruction kritikai szempontból és kereskedelmileg is sikeres volt, így folytatást kapott, a Mercenaries 2: World in Flames személyében. A Thrillville 2006. november 21-én jelent meg, folytatása a Thrillville: Off the Rails pedig szűk egy évvel később, 2007. október 16-án. A LucasArts házon belüli projektjeinek csökkenése, jól tükröződött a külső fejlesztőkkel való viszonyban is. Jim Ward vezetése alatt a Free Radical volt felelős a 2 évig készülő Battlefront 3 fejlesztéséért. A Free Radical társalapítója, Steve Ellis leírta, hogy változott a LucasArts-szal való kapcsolat, a kezdeti jó viszonytól, a fejlesztői pénzek fél éves visszatartásáig, és a fejlesztők becsapásáig, ami végül a Free Radicalt csőd közeli helyzetbe sodorta. A Rodriguez-éra fejlesztései 2008 februárjában Jim Ward személyes okok miatt távozott a cég éléről. Helyét ideiglenesen Howard Roffman vette át, akit 2008 áprilisában, az Electronic Artstól érkező Darrell Rodriguez váltott. Körülbelül egy hónappal a Star Wars: The Force Unleashed II megjelenése előtt, a LucasArts belső fejlesztőrészlegénél létszámcsökkentést hajtottak végre. A fent említett játék közepes értékeléseket kapott az ezzel foglalkozó médiától, mint például az IGN, a Gamespot vagy a GameTrailers. A megjelenést követően újabb átszervezésre került sor, ami újabb elbocsátásokat hozott magával. A Star Wars: Knights of the Old Republic II: The Sith Lords folytatásának szánt, szintén a BioWare által fejlesztett MMORPG-t, a Star Wars: The Old Republic-ot 2008. október 21-én jelentették be, egy meghívásos sajtótájékoztató keretében. A program 2011 decemberében jelent meg. 2009-ben adták ki a Star Wars: The Clone Wars – Republic Heroes-t a kor összes platformjára. A 2009. október 6-án kiadott, főként negatív kritikákat kapott játék alapjául a Klónok háborúja tv-sorozat szolgált. A G4 tv-csatorna, 2006-os E3-ról szóló összeállításában az egyik LucasArts vezetőt megkérdezték, hogy visszatérnek-e az olyan népszerű franchise-ok, mint például a Monkey Island. A vezető azt válaszolta, hogy a vállalat jelenleg új franchise-okra fókuszál, de talán 2015 körül újra előveszik a classzikus sorozatokat is. Ebből nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy ezalatt egy tényleges dátumot értett, vagy csak hasraütésszerűen bemondott egy dátumot. Valószínűleg az utóbbi történhetett, mert 2009-ben a LucasArts és a Telltale Games közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy új kalandjátékokon dolgoznak. Az új játékok a Telltale által fejlesztett Tales of Monkey Island, valamint a LucasArts által fejlesztett The Secret of Monkey Island: Special Edition volt, mely a Monkey Island sorozat 1990-ben megjelent első részének felújított változata. A LucasArts szerint ez csak az első lépés volt azon az úton, hogy fetámasszák szeretett játékaikat. A játék sikerén felbuzdulva, a vállalat felújította a második részt is, amely 2010 nyarán jelent meg, Monkey Island 2 – Special Edition néven. 2010-ben a cégnél az újabb elbocsátások következtében elég nagy lett a felfordulás. Két évvel az igazgatói szék elfoglalása után, 2010 májusában Darrell Rodriguez otthagyta a LucasArtsot. A megüresedett helyre ideiglenesen Lucasfilm igazgatótanyácsának egy tagja, a videojáték-ipar veteránja, Jerry Bowerman került. Júniusban Bowermant Paul Meegan váltotta. Meegan a Gears of Wart is fejlesztő Epic Gamestől érkezett. 2010 júliusában, Haden Blackman, aki az utóbbi évek legsikeresebb házon belül fejlesztett LucasArts játékának, a Star Wars: The Force Unleashednek a kreatív igazgatója volt, váratlanul kilépett a cégtől. Vigaszképp 2010 augusztusában Clint Hocking a Ubisoft egyik elismert játékigazgatója bejelentette, hogy a LucasArtshoz szeretne igazolni. Hocking nem sokáig dolgozott a LucasArtsnál, 2012 júniusában továbbállt, még azt sem várta meg, hogy megjelenjen a program, melyen ő is dolgozott. 2010 szeptemberében a cég dolgozóinak egyharmadát elbocsátották. 2011 márciusában a LucasArts kiadta a népszerű Lego Star Wars sorozatának következő részét, a Traveler's Tales által készített Lego Star Wars III: The Clone Warst, amely alapjául A klónok háborúja animációs sorozat szolgált. 2011 júniusában a Sony Online Entertainment bejelentette, hogy az kízárólag online játszható Star Wars Galaxies szervereit 2011 végén leállítják, ami december 15-én be is következett. 2011. április 26-án bejelentette, hogy licencet szerzett az Epic Gamestől, mely alapján az Unreal Engine 3 játékmotort használhatják, jövőbeli játékaiknál. Nem sokkal később bejelentették a frissen szerzett motorra épülő Star Wars 1313-at, amely egy coruscanti fejvadász történetét mesélte volna el, akció-kalandjáték formájában. A LucasArts fejlesztőrészlegének nem sokkal későbbi bezárása miatt, azonban a projektet végül elkaszálták. 2012 áprilisában a Lucasarts kiadta Xbox 360-ra a Terminal Reality gondozásában készült Kinect Star Warst. A program gyange osztályzatokat kapott a kritikusoktól, példaként a GameRankings 53,32%-ot, a Metacritic pedig 55/100 pontot adott a játékra. 2012 augusztusában - a Rodriguezt 2010-ben felváltó - Paul Meegan, két évvel pozíciója elfoglalását követően, egyhagyta a LucasArtsot. Ezt követően Kevin Parker és Gio Corsi közösen vezették a céget, amíg állandó elnököt nem választottak. Közös vezetésük alatt Parker az üzleti ügyekért felelt, Corsi pedig a termelést irányította. A Disney általi felvásárlás 2012. október 30-án a The Walt Disney Company 4,05 milliárd dollárét megvásárolta a Lucasfilmet, így annak leányvállalatai - köztük a LucasArts-szal - szintén a Disneyhez kerültek. Az új tulajdonos akkor azt állította, hogy a Lucasfilmnél és leányvállalatainál minden alkalmazott tovább végezheti munkáját. A LucasArt egyik képviselője is pozitívan nyilatkozott, mondván egyelőre minden a szokásos módon zajlik. Az első játék, melyet az immár Disney tulajdonban lévő LucasArtson keresztül adtak ki, a 2012. november 8-án megjelenő Angry Birds Star Wars volt. A játékot a Rovio Entertainment készítette és adta ki, a LucasArts licenceit használva. 2013 márciusában olyan információk láttak napvilágot, melyek szerint több fejlesztés alatt álló Csillagok háborúja világában játszodó játék fejlesztését is felfüggesztették, hogy jobban tudjanak fókuszálni a Star Wars 7. részének készítésére. Ebben az időben a LucasArts három, addig név nélküli játékot fejlesztett, köztük egy nyílt világú szerepjátékot, egy FPS-t és egy légiharc játékot. Egy, a Lucasfilm weboldalán felbukkanó álláshirdetés szerint a LucasArts olyan új online szolgáltatáson is dolgozott, amely forradalmasította volna az ipart. 2013. április 3-án a Disney megerősítette, hogy a LucasArts felhagy a játékfejlesztői tevékenységgel. A jövőbeli videójátékok, melyek jogai a LucasArtshoz tartoznak, vagy a Disney Interactive Studios vagy kívülálló fejlesztők gondozásában fognak megjelenni. A jövőbeli fejlesztések törlése következtében a vállalat szinte összes alkalmazottját elbocsátották. A megmaradt alkalmazottak száma kevesebb mint tíz fő, akik a játékok jogainak licencelésével foglalkoznak majd a jövőben. A Disney szerint az új üzleti modell minimalizálja a vállalat kockázatait, miközben minőségi Star Wars játékok széles palettáját valósítják meg. A bezárás következtében körülbelül 150 alkalmazott vesztette el állását. A LucasArts fejlesztőrészlegének bezárásával a Lucasfilm vizuális effektekért felelős leányvállalatánál, az Industrial Light & Magicnél is leépítések következtek, mivel a LucasArtsos dolgozók egy része az ILM-nek is besegített, így a cégnél munkaerőfelesleg lett volna. 2013. május 6-án kiderült, hogy a főáramú Csillagok háborúja játékokat kizárólagos licenc alapján az Electronic Arts fogja fejleszteni. Az alkalmi játékosoknak szánt Star Wars játékok viszont a megegyezés értelmében a Disney Interactive Studios gondozásában készülnek majd. A rendszert a vállalat levédette, és 1991-ben a SCUMM motor részévé tette. Az első iMUSE-t használó játék a Monkey Island 2: LeChuck's Revenge volt, és azóta is az összes LucasArts kalandjátékban jelen volt. A rendszer néhány, nem a kalandjáték műfajba tartozó programban is helyet kapott, többek közt a Star Wars: X-Wing DOS-os változatában, a Star Wars: TIE Fighter DOS-os változatában, vagy a Star Wars: Dark Forces-ban. Formula–1-et közvetítő csatornák listája A Formula–1-es versenyeket több mint ötven országban közvetítik. *Fox Sports – Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Franciaország Meat Puppets A Meat Puppets nevű amerikai rockegyüttes 1980-ban alakult meg az arizonai Phoenix-ben. A kezdetekkor még hardcore punkot játszottak, de a későbbiekben már alternatív rockra, cowpunkra, progresszív punkra és alternatív country-ra váltottak. Jelenlegi tagjai: Curt Kirkwood (éneklés, gitár), Cris Kirkwood (basszusgitár, háttér-éneklés) és Shandon Sahm (dobfelszerelés). Jelentős hatással voltak olyan együttesekre, mint a Nirvana, a Soundgarden, a Dinosaur Jr. és a Pavement. Pályafutásuk alatt 12 nagylemezt jelentettek meg. Többször is feloszlottak már: először 1980-tól 1996-ig működtek, majd 1999-től 2002-ig, végül 2006-tól napjainkig. Diszkográfia Meat Puppets (1982) Meat Puppets II (1984) Up on the Sun (1985) Out My Way (1986) Mirage (1987) Huevos (1987) Monsters (1989) Forbidden Places (1991) Too High to Die (1994) No Joke! (1995) Golden Lies (2000) Rise to Your Knees (2007) Sewn Together (2009) Lollipop (2011) Rat Farm (2013) Alireza Haghighi Alireza Haghighi (perzsául: ������ �����; Teherán, 1988. május 2. –) iráni válogatott labdarúgó, a portugál Penafiel kapusa kölcsönben az orosz Runin Kazanytól. Nogáll János Nogáll János (Győr, 1820. június 24. – Nagyvárad, 1899. július 19.) bölcseleti és teológiai doktor, nagyprépost, hittanár, fölszentelt püspök, tankönyvíró. Nogáll Károly testvéröccse. Életútja Középiskoláit szülővárosában kiváló eredménnyel végezte. Költői tehetségének korai termését ünnepélyeken szavalták. Az esztergomi főegyházmegye növendékpapjaként a bölcseleti tudományokat Nagyszombatban, a hittaniakat Pesten a központi papneveldében hallgatta. Közben a hazai és külföldi irodalmat is tanulmányozta és a pesti magyar novíciusok iskolájának tagja, az utolsó tanévben elnöke volt. 1843. július 15-én áldozópappá szentelték, majd azonnal felvételt nyert a Religio és Nevelés vallási folyóirat szerkesztőségébe. 1845-ben a pesti papnevelő lelki igazgatójává nevezték ki. 1849-től 1852-ig a pesti egyetemen az egyházi hitszónoki és bölcseletkar hittanára volt. A Szent István Társulat működésének kezdetén, abban is buzgón részt vett. Fő tevékenységi köre a központi papnevelőben a hazai fiatal papság szellemi és egyházi nevelése, és a főváros vallási életének felélesztése volt. 1853-ban a bécsi Augustineum lelki igazgatója és a császár udvari káplánja lett. 1857-ben nagyváradi kanonok és ugyanott a papnevelő rektora, 1858-ban egyházmegyei tanfelügyelő, 1863-ban címzetes apát, 1873-ban főesperes és a Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, 1878-ban pápai prelátus lett. 1880-ban püspökké szentelték. Több ízben káptalani helynök, 1884-ben a középiskolai hittanárokat vizsgáztató bizottság és 1888-ban a helyi zsinati vizsgabizottság elnöke, 1892-től váradi nagyprépost volt. Ugyanebben az évben ünnepelték 50 éves írói jubileumát. Aranymiséjét 1893-ban celebrálta. Aszkétaéletet élt, tekintélyes jövedelmeit szétosztotta a szegények között, sőt sürgős esetben személyesen vitte el a segélyt, amiért nagyon népszerű volt. Ő alapította a váradi Szent Vince Intézetet, amelyben többnyire szegény árva leányok és kisebb fiúgyermekek százai kaptak ellátást. A Budapesti Philologiai Társaság és a Szigligeti Társaságnak dísztagja és Nagyvárad díszpolgára volt. Kőnyomatos arcképét Barabás Miklós rajzolta meg, 1854-ben J. Rauch Bécsben nyomatta ki. Írásai Cikkei a Religio és Nevelésben (1844. Szózat a franczia irodalomból a kereszténység és polgárosodás iránt, 1845. Bellarmin és Möhler); a Literaturai Lapokban (könyvismertetések); a Családi Lapokban (1858. A keresztény hitélet mivolta, 1859. Gondolatok az imádságról, Isten országa); az Irodalmi Értesítőben (1875. Káté-ügy); a Religióban (1876. Egyik legújabb pályamunkánk, Kateketikai különlegességek). Munkái Die Mutter der Barmherzigkeit zu Rimini. Nach authentischen Quellen erörtert und herausgegeben von einem kath. Priester. Pest, 1850 (2. kiadás) Jézus az én üdvösségem az Oltári-Szentségben. Függelékül minden kath. imádságos könyvhez. Pest, 1850 Szent-kilenczed a bold. Szűz szeplőtelen szivéről. Pest, év n. (2. kiadás. Pest, 1851) Szentek tudománya. Kalauzul az egyházi rend növendékeinek és paptársainak emlényül… Pest, 1851, három kötet Einige Gebiete an die göttliche Fürsehung für andächtige Christen. Pest, 1851 Lelkiismeret tüköre, az Isten és anyaszentegyháza parancsolatainak világánál. Pest, 1850. A szent gyónás felőli tanulságokkal bőv. 2. kiadás. Pest, 1851. és Nagyvárad, 1862. (Németül. Pest, 1851) Kalauz a keresztény hitélet és istenességre. Függelékül minden kath. imádságos könyvhez. 16 képpel. 1851, Jó és olcsó könyvkiadó társulat, Pest Sacerdotis secundum Cor Jesu Meditationes per cyclum unius mensis dispositae. Cum selectis ad St. Altaris Sacramentum orationibus. Pest, 1851 A keresztény vitézek paizsa. Tábori imádságoskönyv magyar hadi vitézek számára. Ujból átdolgozott és bőv. 2. kiad. Pest, 1852 (3. k. Pest, 1856) Tavaszirány. Imádságos-könyv a ker. ifjúság számára, különös tekintettel sz. Alajos tiszteletére. Buda, 1852 Pilgerreise nach Heilsburg. Reisebilder aus dem Gebiete des inneren Lebens, nach einer spanischen Urkunde in neuer Form ausgearbeitet von Jakob Koller. Pest, 1852 Kirchliche Glaubensleuchte. Beleuchtung der gottesdienstlichen Gebräuche und Feste der kath. Kirche… von Josef Messner Volkslehrer. Pest, 1852 Észrevételek a lelkipásztorságról, jelesül a falusi népet tekintőleg. Buda, 1852 (Jaisz Egyed után szabad átdolgozással) Magyar nagy Officium, avagy Isten imádására, Nagyasszonyunk és minden szentek tiszteletére szánt különféle ájtatosságok gyakorlatai. Újólag átnézett és megbővített kiadás. Buda, 1853 Vademecum sacerdotale. Meditationes ante et post sacrum Missae sacrificium per cyclum unius mensis. Viennae, 1854 (2. kiadás. Nagyvárad, 1862. Ujabb kiadása. Nagyvárad, 1893. Ism. M. Állam 252. sz.). Magyar nyelvtan három tanfolyamban, született magyarok számára. Vezérül tanodai használatra. Nagyvárad, 1861 (3. újra átdolg. kiadás. Nagyvárad, 1862) Az egyház történelme dióhéjban (Kéziratul 3. átdolg. k. Gyula, 1871, Nagyvárad, 1861) Egyházi szertartások magyarázatja. Nagyvárad, 1861 (2. k. Nagyvárad, év n. 3. k. Pest, 4. k. Pest, 1863, 5. k. Eger, 1864) Magyar nyelvtan dióhéjban született magyarok számára. Nagy-Várad, 1861 (4. kiadás. Nagy-Várad, 1862) Pócsi Nefelejts. Nagy-Várad, 1862 Boldogasszony gyöngykoszorúja. Nagy-Várad, 1862 (2. kiadás) Keresztény hitélet csarnoka. Nagy-Várad, 1862 Magyarország történelme dióhéjban. Nagyvárad, 1862 (7. k. Eger, 1868) Hitszózatok. Az Úr igéi a pap szivéhez. Olaszból. Pest, 1863 Keresztény vezérczikkek. Pest, 1863. (2. kiadás. Nagy-Várad, 1892. Lelki-élet Könyvtára 1.) Kempis Tamás négy könyve Krisztus követéséről. Magyarrá tette. Pest, 1864 (2. k. Eger, 1881, 3. k. Bécs, 1884. Ism. Kath. Szemle 1892, M. Nyelvőr, 1892) Szent ereklyéink. (A magyar nemzet missiója). Egyházi beszéd szent István ünnepén. Buda, 1864 Adalékok a Közép-katekizmushoz (Kéziratúl) Eger, 1865, két füzet Kegyelet kötelékei. Egyházi elmélkedés Nagy-Boldogasszony ünnepére az esztergomi székesegyházban 1865-ben. Pest, 1865 Szent halmok. Elmélkedések az Olajfák hegyén, Táborhegyen és Golgothán. Pest, 1865 Magyar nyelvtan szemléltetőleg. Pest, 1865 Liguari sz. Alfonz három könyve az Oltári szentségről. Pest, 1866 (Több kiadást ért) Boldogasszony követéséről. Négy könyv. Pest, 1867 Szent kilenczed szent Terézia tiszteletére. Eger, 1869 Liliomszálak a b. Szűz tiszteletére. Eger, 1871 Az életkérdés. Elmélkedés 1872. Szilveszter estéjén. Eger, 1873 Katechetikai különlegességek és Járulékok a «Katechetikai különlegességek»-hez, melyek a Religio 1873. évf. megjelentek. Bpest, 1874 (Különnyomat) Elemi-, kis, közép és nagy káték. I-VI. tanfolyam. Nagyvárad, 1875 (Sok kiadást ért) Egyházi szertartások magyarázata. Nagyvárad, 1875 (Különnyomat a közép Kátéból) Egyházi történelem rövid foglalatja. Nagyvárad, 1875 (Különnyomat a nagy Kátéból) A keresztény hitrendszer. Tankönyvül gymnasiumok és reáltanodák négy alsó osztályára. Nagyvárad, 1875–76. Négy rész (I. A keresztény hitről viszonyban az emberiség Megváltójának tanítói-hivatalával az ő egyházában. II. A keresztény reményről… III. A keresztény szeretetről, 1875. IV. A keresztény hitrendszer az egyház történelmében, 1876) Emlények a magyar nyelvtanból. Született magyarok számára. Négy tanfolyamban. Nagyvárad, 1876 (7. kiadás, 8. k. Nagyvárad, 1878) Emlények a földrajzból. Kétféle tanfolyamban. B.-Gyula, 1876 (4. kiadás) Az áldozás áldozatja. Ifjabb gróf Zichy Ferencz első szent miséje alkalmából, Boldogasszony szent olvasója napján. Nagyvárad, 1876 Beati Petri Canisii «Summa Doctrinae Christinaea» consona cum Cathechismo Romano redactione usibus scholaribus et praesentis aevi indigentiis accomodata. 1876 (Előszava közölve Religio 1876. II. 32. sz.) Káté az egyházi-történelem rövid foglalatjával. Katholikus népiskolák számára. Nagyvárad, 1876. Hat tanfolyam. (I. II. Képes-Káté, III. IV. Közép-Káté, V. VI. Nagy-Káté. Ugyanez. B.-Gyula, 1877, 2. kiadás. Nagyvárad, 1885) Tükördarabok Nogall Kátéjából szemben Deharbe «magyar kátéjával». Riesz Gáspártól. Bpest, 1876 Napraforgók. Elmélkedések a szeplőtelen szent Szűz és Jézus szentséges szivérül… (Kéziratúl) Boldogasszony követése. Pest, 1865. (2. kiadás. Esztergom, 1881., 3. k. Bécs, 1884) Tiszt. Skupuli Lőrincz Lelki harcza. Eger, 1880 Az Úr angyala. Nagyvárad, 1882. (31 elmélkedés B. Sz. Máriáról. 2. kiadás. Nagyvárad, 1892, Lelki-élet Könyvtára II.) Liliomszálak. «In laudem gloriae gratiae Dei». Békés-Gyula, 1882 Szerafhangok szent Teréziától, Budapest, 1882. (Pazarúl kiállítva szent Teréz háromszázados jubileumára készült és az 1882. spanyolországi nemzetközi versenyen a második díjat nyerte, a Lelki Kincstár V. kötetében is megjelent. Nagy-Várad, 1882) A keresztény vallás tankönyve. Felső osztályok számára. Békés-Gyula, 1885 (2-ik kiadás) Boldogasszony követése. Békés-Gyula, 1893 (Ism. Magyar Állam 1894. 9. sz.) Szerkesztette a Der katholische Christ című lapot 1851. január 1-től 1852. március 4-ig (Kiadta Krotky József budavári káplánnal együtt) Johann Christoph Bach II Johann Christoph Bach II (Erfurt, 1645. február 22. – Arnstadt, 1693. augusztus 25.) német zenész, a Bach-család tagja. Johann Sebastian Bach édesapjának, Johann Ambrosius Bachnak az ikertestvére. Apja Christoph Bach városi zenész volt. 1671-ben udvari zenész (hegedűs) lett Arnstadtban. Egy Gräder városi zenésszel folyó vita odáig vezetett, hogy 1681. január 7-én minden zenésznek felmondtak „összeférhetetlenségük miatt”. A földesúr nem sokkal később meghalt, ezért minden nyilvános zenét betiltottak, így Johann Christophnak komoly pénzügyi gondjai támadtak. Szerencséjére 1682 elején az új földesúr mellett ismét udvari szolgálatba léphetett. Bibliai kánon A kánon szó görög eredetű és „vesszőt”, „vonalzót”, „botot”, „mérővesszőt” jelent. Valószínűleg közös eredetű a héber kaneh szóval, amely „nád”, „sás”, „vessző”, „mérővessző” jelentésű (Ezékiel könyve 40,3 és 42,16). Már az ókori klasszikus irodalomban is használták „norma”, „szabály”, „példa”, „minta” értelemben, és az Újszövetségben is megtaláljuk (Második levél a korintusiaknak 10,13, Levél a galatáknak 6,16 stb.). A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. Már a 2. századtól fogva találkozunk a keresztény irodalomban olyan kifejezésekkel, mint az egyház kánona, az igazság kánona, a hit kánona. A kifejezést először és egyértelműen Nagy Szent Atanáz püspök alkalmazta a Bibliára Kr. u. 350 körül. A kanonikus irat a kánonhoz tartozó bibliai iratot jelent. A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia az Istentől ihletett iratokat teljességükben tartalmazza. A kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az egyház elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét és ezzel a kánonhoz való tartozását. Ha a kanonizáció folyamatáról beszélünk az ó- és újszövetségi egyházban, akkor arról van szó, hogy mikor, miként ismerték fel vagy ismerték el az egyes iratok kanonikus voltát és csatolták véglegesen a kánonhoz. A kanonizáció folyamata A zsidók és a keresztények egyaránt azt vallják, hogy a Biblia tanítása szerint Isten kiválasztott „szent embereit”, a prófétákat használta fel arra, hogy az emberiségnek szóló üzeneteit tolmácsolják. A keresztények továbbá azt is vallják, hogy a prófétai írások megőrzését és minden néppel, emberrel való megismertetését pedig egyházára bízta. Pál apostol a zsidó nép jelentőségéről szólva az első helyen említi, hogy „Isten rájuk bízta az Ő beszédeit” (Rómaiakhoz írt levél 3,2). A keresztény felfogás szerint a bibliai iratok által közölt kinyilatkoztatás az utolsó apostol halálával zárult le, bár a kánon csak az azt következő évszázadok során zárult le véglegesen. A (mind az ószövetségi, mind az újszövetségi) kánon kialakulása az egyházban egy folyamat volt, mely Kr.u. 382-ben zárult le Római Zsinaton, amikor is I. Damasus (366-384) volt a pápa. Ezért ezt a dokumentumot "Decretum Damasi"-nak nevezi az egyháztörténelem. Az egyház hivatalos megnyilatkozásai között találjuk meg ezt a iratot, amelynek gyűjteményes kiadását a keresztény közismeret ún. "Denzinger"-nek nevez, Heinrich Denzinger (1819-1883) német jezsuita első szerkesztője nyomán. Tehát az római katolikus egyház első hivatalos dokumentuma a Szentírás teljes hivatalos listájáról a 179-180 számú szócikkekben található 91. oldalon. (Teljes cím a források közt található.) Az Ószövetség kanonizációja Az Ószövetség kanonizációja hosszú folyamat végeredménye. A legelső, egységesen sugalmazottnak elfogadott könyvek csoportja a Tóra, azaz a Törvénykönyv (Mózes öt könyve) volt. Ez már a Kr. e. 4. században többé kevésbé kialakult. A prófétai könyvek (Nebi’îm)kánonja valamikor a Kr. e. 2. században véglegesült, bár ezt nem minden zsidó felekezet fogadta el. Így például a szadduceusok kizárólag a Tóra sugalmazottságát vallották. A legvitatottabb azonban a Ketûbîm (azaz Írások) listája volt. A kereszténység kialakulásának idejében erről még nem volt egységes álláspont a zsidók körében. Egyes zsidó csoportok (például az alexandriai diaszpórában élők több olyan könyvet is elismertek sugalmazottnak, amit a judeai farizeus zsidóság nem tekintett annak. Ezek egy része már eleve görögül íródott, ám többségük arámi vagy héber könyvek koiné fordítása volt. A végleges héber kánon 24 könyvbe sorolja az Ószövetség iratait, szemben a keresztény (protestáns) 39-es felosztással, amely a Septuaginta (az alexandriai görög fordítás) felosztását követi. A különbözőség abból adódik, hogy a héber kánonban Sámuel első és második könyve, valamint A királyok első és második könyve és A krónikák első és második könyve csak egy-egy könyv, a 12 kispróféta is egy könyv, illetve Ezdrás és Nehémiás könyvei is egyetlen könyvet alkotnak. Az Ószövetség kanonizációjának dokumentumai A legtöbb ószövetségi könyv említést tesz a már létező egyéb szent iratokról , vagy azok gyűjtéséről; ezeket abszolút tekintélyű, ihletett kinyilatkoztatásnak ismerték el. Például „Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak , a Júda királyának emberei” (Péld 25,1). Az Ószövetség Kr. e. 250 körül Alexandriában elkészített görög fordítása, a Szeptuaginta tanúsítja, hogy a kánon gyűjteménye akkor már teljes volt. A Kr. e. 132 körüli Jézus, Sirák fiának könyve című deuterokanonikus irat bevezetése szerint ez idő tájt már nemcsak egységes gyűjteményként voltak ismertek a szent iratok, hanem az Újszövetségből ismert hármas felosztás is megvolt: a törvény, a próféták és az írások. Az újszövetségi iratok, azon belül különösképpen Jézus bizonyságtétele az „Írásokról”, szintén igen fontos tanúság. Az Kr. u. 1. század első felében a szent iratok egységes gyűjteményként voltak használatban, és a kettes („a törvény és a próféták”) vagy hármas felosztás („a törvény, a próféták és az írások” vagy „zsoltárok”) is érvényben volt. „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem” ( Máté evangéliuma 5,17). Philón , az alexandriai görög műveltségű zsidó filozófus Kr. u. 40 körül szintén úgy beszél a szent iratokról, mint amelyek „a törvény, a próféták, a himnuszok és a többi írás” gyűjteményét foglalják magukba, amelyek „nevelik és tökéletesítik a tudást és a kegyességet”. ( De Vita Contemplativa , III. 25.) Josephus Flavius , zsidó történetíró (kb. Kr. u. 37 – 100 ) írja: „ I. Artaxerxész (Longimanusz, Kr. e. 464 – 424 ) óta egészen a mi időnkig ugyancsak mindent feljegyeztek. Ezeket az írásokat mégsem tartjuk az előbbiekkel azonos hitelességűeknek, mivelhogy megszakadt a próféták pontosan nyilvántartott láncolata. A gyakorlat mutatja meg, miként közeledünk mi saját írásainkhoz. Bár roppant idő telt el azóta, sem hozzátenni, sem elvenni belőlük, sem megváltoztatni bármit is nem merészelt senki, mert minden zsidóban már születésétől fogva benne gyökerezik az a meggyőződés, hogy ezek Isten végzései…” ( Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról , Budapest, 1984 – Hahn István fordítása) Egyes tudósok úgy gondolják, hogy Kr. u. 90 körül Jochanan ben Zakkai rabbi vezetésével zsinatot tartottak Jamniában, amely a zsidó vallás központja lett Jeruzsálem pusztulása után, és ezen a zsinaton megállapították a héber kánon máig érvényben lévő, 24 könyvet tartalmazó katalógusát. Az elméletet Heinrich Graetz dolgozta ki 1871-ben, mely hamar népszerű lett. Azonban már 1925-ben megkérdőjelezte W. M. Christie a The Journal of Theological Studies szakfolyóiratban megjelent cikkében a zsinat történelmiségét és az 1960-as, 70-es évekre általános nézet lett az elmélet megalapozatlan volta. A kritikusok szerint a héber kánon a Kr. e. 4. században rögzítve volt már, és ezen semmit sem változtattak az Kr. u. 1. században a zsidó írástudók körében lefolytatott viták egynémely könyv kanonikusságáról. A palesztinai kánon jelenleg is érvényes sorrendjéről az első dokumentum Melita sárdisi keresztény püspöktől való a Kr. u. 170 körülről, aki a Közel-Keletre utazott azért, hogy pontosan ismerteti az iratok számát és sorrendjét a héber kánonban. Végül a Kr. u. 5. századból való Babilóniai Talmud a mai héber kánon felosztásával és sorrendjével pontosan azonos, teljes katalógust közöl, amelyet az alábbiakban ismertetünk. (Ebben a sorrendben találjuk az iratokat a mai kiadású héber nyelvű bibliákban is.) Az Újszövetség kanonizációja Az újszövetségi iratok néhány évtized alatt keletkeztek, mégis bizonyos időt vett igénybe az újszövetségi kánon kialakulása, mert az egyes iratok általános, az egész Római Birodalomra kiterjedő elterjedése, illetve ismertté válása szükséges volt a kánon lezárulásához. A szent iratok széles körű megismerése istentiszteleti felolvasás által történt A jelenések könyve (1,3) alapján: „Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálás beszédeit”. Az Újszövetség kanonizációjának dokumentumai Lukács evangéliuma (1,1–4) tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítő írás volt ismert. A 2–4. századi egyházatyák, Papiasz Hierapolitész , Szent Polükarposz , Antiochiai Szent Ignác , Szent Jusztinusz , Iréneusz idéznek különböző újszövetségi iratokból „ezt mondja az Úr”, „meg van írva”, „ezt mondja az Írás” formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz. Az úgynevezett Muratori kánonjegyzék Kr. u. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzője ismeretlen. A régi szír és latin fordítások, amelyek a 2. század végén keletkeztek, 22, illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából. Egy népszerű, és az interneten igen sok példányban olvasható félreértés szerint létezik Kr. u. 206 -ból egy Codex Baroccio nevű kánonlista, mely az Újszövetség 27 iratából 26-ot tartalmaz, csak A jelenések könyve hiányzik belőle. A valóságban ilyen irat nincs. A félreértést az okozta, hogy egy késő középkori dokumentum lapszéli jegyzete hivatkozik a Codex Baroccio 206 -ra, amit bizonyos bibliakutatók évszámnak hittek. A valóságban ez nem évszámot jelent, hanem a Barocci-gyűjtemény 206. darabját, amely feltehetően a IX. századból való. [forrás?] Az egyháztörténetíró Eusebius (340 körül) az Újszövetség valamennyi iratát felsorolja, de megemlíti, hogy hat könyvvel kapcsolatban egyesek ellenvetéseket támasztanak. Nagy Szent Atanáz püspök 367 -ben kelt 39. számú húsvéti levelé ben felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Atanáznak ez a levele a keleti egyházban az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma. A nyugati kereszténység a kánont a 386-os Római zsinaton véglegesítette, Damasus római püspök és Hieronymus presbiter vezetésével Csoportosítás kanonikusság alapján A négy fő csoport Deuterokanonikus könyvek A Biblia általánosan elfogadott könyvei (homologoumenák) Az Ó- és Újszövetség ókeresztény négyes csoportosítás szerinti homologoumena könyvei a következők: A Biblia egykor vitatott könyvei (antilegomenák) Az ókeresztény négyes csoportosítás szerinti antilegomena könyvek a következők: Az Ószövetség vitatott könyvei Salamon Énekek éneke könyvének kanonikusságát vonta kétségbe Sammai iskolája a Kr. u. 1. században arra hivatkozva, hogy egyesek érzékinek találják. Eszter könyve iránt támasztottak kétségeket egyesek arra hivatkozva, hogy nem lelki, Isten neve elő sem fordul benne. Ezékiel könyvét is megkérdőjelezte Sammai iskolája, mert a mózesi törvénnyel való harmónia hiányát állapította meg, az első tíz fejezetben pedig gnosztikus tendenciát vélt felfedezni. A példabeszédek könyvével kapcsolatban az észrevétel az volt, hogy nem logikus, ellentmond önmagának. Az Újszövetség vitatott könyvei A zsidókhoz írt levelet csak a 4. században fogadták el véglegesen a nyugati egyházban, mivel szerzője kérdéses volt, az apostoli szerzőséget pedig a kanonicitás egyik legfontosabb ismérvének tekintették. A keleti egyházban viszont Pál levelének tekintették kezdettől fogva, és könnyen elfogadták. Jakab levelét Pál megigazulás -tanával való látszólagos ellentéte miatt kérdőjelezték meg egyesek, tehát a tartalmi hitelesség oldaláról vált kétségessé. Luther Márton például, ahogy a deuterokanonikus könyveket apokrif címszó alatt az Ószövetsség után hozta, a tartalomjegyzékben pedig számozatlanul hagyta, úgy Szent Jakab levelét is az Újszövetség után külön hozta, és a könyv nem kapott sorszámot Luther Újszövetségfordításában. Órigenész , Euszebiosz , Szent Jeromos , Hippói Szent Ágoston és mások rámutattak azonban kiegészítő jellegére Pál leveleinek tanításaihoz képest, és támogatták kanonikusságának elismerését. Péter második levelének péteri szerzőségét is vitatták azon az alapon, hogy stílusában eltér Péter első levelé től. A különbözőségek mellett azonban – amit a téma mássága indokol – nagyon sok belső hasonlóság is van a két levél között nyelvileg és tartalmilag egyaránt. Ez esetben is az előző pontban felsorolt tekintélyes ókori egyházi tanítók támogatták a levél kanonizálását. János apostol 2. és 3. levele személyes jellegük miatt nem terjedtek el széles körben a korai időkben, kanonizálásuk egyrészt ezért késett. Másrészt a szerző nem apostolnak, hanem presbiter nek, vénnek nevezi magát. Az alábbi érvek támogatták viszont kanonizálásukat: a stílus és a gondolatok hasonlósága az apostol első levelével, valamint Péter apostol hasonló szóhasználata, aki szintén presbiternek nevezi magát (Péter első levele 5,1). Júdás levele a hitelesség szempontjából vált megkérdőjelezetté, ugyanis az Énokh könyve című apokrif iratból idéz (14–15. vers). Nyilvánvaló lett azonban, hogy csak a maga céljainak megfelelő részletet ragadja ki, olyan jelleggel, ahogy Pál is idéz pogány görög szerzőktől ( Az Apostolok cselekedetei 17,28; Első levél a korintusiaknak 15,32; Levél Titusznak 1,12). Egyáltalán nem hitelesíti a művet mint egészet, nem a szent írások idézésénél használt formulával idézi. Egyesek bizonytalannak tartják Énokh könyve Kr. e. 1. századra datálását is, és azt vallják, hogy a könyv későbbi, és Énokh könyve idéz Júdás leveléből, és nem fordítva. A jelenések könyve a korai egyházatyák írásainak tanúsága szerint a homologoumena , vagyis a mindenki által egyetemesen elfogadott könyvekhez tartozott a 3. század közepéig. Akkor Alexandriai Dionüsziosz alexandriai püspök megkérdőjelezte hitelességét, mert a montanisták eretnek irányzata ennek a könyvnek téves értelmezésére alapozta millenista nézeteit. Nyilvánvalóvá lett azonban, hogy egy ilyen visszaélés miatt nem rekeszthető ki a kánonból A jelenések könyve , amely egyébként a kanonikusság minden kívánalmának megfelel. A Biblia deuterokanonikus könyvei A következő könyveket a protestáns kánon nem tartalmazza. A protestánsok apokrif iratoknak tartják őket. Apokrif vagy pszeudoepigráf (álfeliratú) iratok Semelyik jelentősebb mai egyház nem fogadja el őket. Némelyiküket egyes bibliaváltozatok valaha tartalmaztak, illetve egyes mai kisebb keresztény egyházak (például a kopt és az etiópiai) elfogadják. (A kopt egyház Bibliája például tartalmazza az Énokh könyvét (Henoch apokalipszise) és a Pál levele a Laodica-beliekhez című iratot.) (17080) 1999 HE9 A (17080) 1999 HE9 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. április 17-én. Gare de Marvejols A Gare de Marvejols egy vasútállomás Franciaországban, Marvejols településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Béziers-Neussargues-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Chirac Gare d’Aumont-Aubrac Gare de Mende Rubén Selman Rubén Selman (Santiago de Chile, 1963. július 25. –) chilei nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Rubén Marcos Selman Albornoz. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetésből 1983-ban vizsgázott, 1990-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2008-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Chilei labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1998-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2008-ban a FIFA 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Németországba a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra és Dél-Afrikába a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. A CONMEBOL zónában vezetett előselejtező mérkőzéseket. Amerika Kupa Peru rendezte a 41., a 2004-es Copa América tornát, ahol a CONMEBOL JB játékvezetőként foglalkoztatta. Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon (Szarvas) A szarvasi Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthonban az 1949/50–es tanévben kezdődött el az oktató-nevelő munka. Az intézmény egyik legfontosabb célkitűzése a településen élő szlovák nemzetiség nyelvének és kultúrájának ápolása, megőrzése, és a felnövekvő nemzedékre való örökítése. Az intézmény másik rendkívül fontos feladata, hogy tanulóinak magyar nyelven is olyan alapműveltséget és tudást biztosítsok, ami képessé teszi őket bármely középiskolában a tanulmányok zökkenőmentes folytatására. Ezért 1988-tól az intézményben két nyelven folyik az oktatás. A szlovák nyelv – és irodalom tantárgyon kívül a nemzetiségi népismeret, az osztályfőnöki órák, a rajz, a technika és a testnevelés oktatása történik szlovák nyelven. A többi tantárgyat a heti óraszám felében, matematika esetében pedig negyedében tanítják így. A szlovák nyelv – és irodalom tantárgy tanítása az évek során átalakult, ez lehetővé tette, hogy olyan gyerekek is felvételt nyerjenek az intézménybe, akik ugyan nem szlovák nemzetiségűek, de a szlovák nyelv tanulását igénylik. Fresne-Saint-Mamès Fresne-Saint-Mamès település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 512 fő (2015). Fresne-Saint-Mamès Soing-Cubry-Charentenay, Greucourt, Saint-Gand, Vellexon-Queutrey-et-Vaudey és Vezet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare de Massy - Palaiseau Gare de Massy - Palaiseau vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Massy településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ligne de Sceaux Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Versailles-Chantiers Gare de Palaiseau Gare d’Igny Felföldi bűzösborz A felföldi bűzösborz (Conepatus chinga) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a bűzösborzfélék (Mephitidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay, Peru és Uruguay területén honos. Természetes élőhelye a pampák. A tengerszint feletti 400–4100 m magasban is megtalálható. Megjelenése Testtömege 2,3-4,5 kg. Hossza az orrától a farkáig 460–900 mm. A bundája fekete, a hátán két fehér csík van. Életmódja Éjjel aktív és magányos állat. Csak úgy, mint a bűzösborzfélék családjának többi fajához hasonlóan a felföldi bűzösborz bűzt spriccel a támadójára. Tápláléka madarak, kisebb emlősök, tojások, rovarok, egyéb szárazföldi gerinctelenek, levelek és gyümölcsök. Körülbelül 6 évig él. Szaporodása A párzási időszak tavasszal van. A kölykök áprilisban és májusban jönnek világra, a nőstény 2–5 kölyköt ellik. Az elválasztásra 8–10 hetesen kerül sor. Az ivarérettség 10–12 hónaposan kezdődik. Ponte di Piave Ponte di Piave település Olaszországban, Veneto régióban, Treviso megyében. Lakosainak száma 8345 fő (2017. január 1.). Ponte di Piave Breda di Piave, Chiarano, Maserada sul Piave, Ormelle, Salgareda, San Biagio di Callalta és Oderzo községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Testvérvárosok Castelginest , Franciaország, 1984 óta Gazella A Gazella az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó nem. A magyar nyelvben más, kisebb termetű és kecses antilopfajokat is gazellának neveznek. A név eredete A gazella szó arab eredetű, eredetileg gazál, nőnemben gazála (���� – ġazāl). A szó egyébként az „udvarolni”, „szerelmesnek mutatkozni” jelentésű igével rokon, ami nem meglepő: az arab kultúrában a gazellák voltak a kecsesség és szépség megtestesítői, a nőket gazellákhoz hasonlítani rendkívüli bóknak számított. Szintén ugyanebből az igéből képződött a szerelmes témájú költészetre utaló gazal szó, ami más keleti nyelvekbe is átkerült. Rendszerezés A nembe az alábbi alnemek és fajok tartoznak: Gazella (Blainville, 1816) Gazella alnem – 8 faj hegyi gazella (Gazella gazella) Neumann-gazella (Gazella erlangeri) Speke-gazella (Gazella spekei) dorkászgazella (Gazella dorcas) arab gazella (Gazella arabica) – kihalt szaúdi gazella (Gazella saudiya) – kihalt indiai gazella (Gazella bennettii) jemeni gazella (Gazella bilkis) – kihalt Eudorcas alnem, 3 faj vöröshomlokú gazella (Gazella rufifrons) Thomson-gazella (Gazella thomsonii) vörös gazella (Gazella rufina) – kihalt Nanger alnem, 3 faj dámgazella (Gazella dama) Soemmerring-gazella (Gazella soemmerringii) Grant-gazella (Gazella granti) Trachelocele alnem, 3 faj edmi gazella (Gazella cuvieri) homoki gazella (Gazella leptoceros) golyvás gazella (Gazella subgutturosa) Nem a Gazella nembe tartozó gazellák Procapra (Hodgson, 1846 ) – 3 faj Tibeti gazella (Procapra picticaudata) Kínai gazella (Procapra przewalskii) Mongol gazella (Procapr gutturosa) Litocranius (Kohl, 1886) – 1 faj Zsiráfnyakú gazella (Litocranius walleri) Ammodorcas ( Thomas , 1891) – 1 faj Lámagazella vagy dibatag (Ammodorcas clarkei) Forrás ITIS szerinti rendszer besorolása Szarkazmus A szarkazmus gúnyos, ellenséges stílus. Gyakran iróniával párosul és/vagy jellegzetes hanghordozás kíséri. Eredet Oscar Wilde a szellemesség legalacsonyabb rendű formájának nevezte. 1983-ban Leonard Rossiter megjelentetett egy könyvet ezzel a címmel (The Lowest Form of Wit, ISBN 0-7221-7513-2), ami tartalmazza a szarkazmus történetét, szabályait, és sok szarkasztikus vagy annak vélt idézetet híres emberektől. Használat A szarkazmust gyakran összekeverik az iróniával. Az irónia azt jelenti, hogy a szöveg szó szerinti értelme és a tényleges, a beszélő szándéka szerinti értelme ellentétes; a szarkazmus pedig azt, hogy a beszélő szándéka valakinek vagy valaminek a gúnyolása, vicctől, humortól mentesen. Irónia szarkazmus nélkül éppúgy lehetséges, mint szarkazmus irónia nélkül. A szarkazmust a cinizmussal is gyakran összekeverik; az utóbbi (a hétköznapi szóhasználatban) egyfajta alapvetően nihilista attitűd az élet és más emberek felé, a szarkazmus viszont használható pozitív ideák vagy érzések kifejezésére is. Szarkazmus az elektronikus kommunikációban A szarkazmust, mivel jellemzően a hanghordozásra támaszkodik, gyakran nehéz észrevenni az írott szövegben, és így rendszeresen félreértik. Ezt elkerülendő, az interneten gyakran írásban jelzik a szarkasztikus megjegyzéseket, például emotikonokkal vagy a HTML kódot utánzó jelöléssel. Angliában a tévéműsorokban a halláskárosodottak számára készült feliratok a szöveg végén elhelyezett (!) karakterekkel jelzik azokat a mondatokat, amikben a hanghordozás hívná fel a figyelmet a szarkazmusra vagy iróniára. (17093) 1999 JH22 A (17093) 1999 JH22 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 10-én. Peltzmann Gergely Peltzmann Gergely, Pelczmann (Veszprém, 1794. augusztus 10. – Pest, 1870. november 11.) Szent Ferenc-rendi szerzetes. Élete Tanult szülővárosában, Veszprémben és Győrött. 1815-ben a Szent Ferenc-rendbe lépett, a teológiát Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. 1821-ben Esztergomban fölszentelték. Hitszónok volt Érsekújvárt, Kismartonban, Németújvárt, Pápán, Esztergomban, Fejérvárt és Pesten, ez utóbbi helyen 25 évig. Azután Simontornyán lett plébános-helyettes, iskolai igazgató és zárdafőnök. Érdemeinek elismerésül a szent Ferenc-rendnek Rómában székelő generálisa őt 1857. szeptember 19-én «Praedicator generalis» címmel díszítette fel. Végül mint pesti zárdafőnök-helyettes hunyt el 1870-ben. Nevét Pelczmann-nak is írták. Munkái Lelki Kalauz. Oktató imakönyv keresztyén kath. hívek házi és templomi használatára. Pest, 1850. Egy képpel (2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1854., 3. k. U. ott, 1857. Németül. U. ott, 1850., 2. bőv. k. U. ott, 1853. Három rézm., 3. k. Hat rézm. U. ott, 1856.) Marianischer Blumenkranz zur Beförderung der Verehrung Mariä. Pest, 1856. Hat aczélm. (Magyarul: Mária virágkoszorúja ... U. ott, 1862.). Manuale Sacerdotum pro visitatione et provisione infirmorum, item supplico afficiendorum, nec non sepultura mortuorum. U. ott, 1863. (Négy nyelven). Mennyei kegyelemvirágok, az ifjúság templomi és házi ájtatosságának nevelésére. U. ott, 1863. (Németül. U. ott, 1863.). Szarkofág A szarkofág görög eredetű szó (a. m. testemésztő), mai jelentése: kőkoporsó. Szarkofágosz lítosz néven a görögök egy asszoszi mészkőfajt neveztek, amelyben a holtak teteme gyorsan elporladt. Egyiptomban a szarkofág már az óbirodalom idején használatos volt. Egyiptomból terjedt el használata Lükiában, Főniciában. Az etruszkoktól főleg égetett agyagból készült szarkofágok maradtak ránk, ezek tetején a halott, s gyakran feleségének félig fekvő alakja is látható. A Kr. e. 5. századtól kezdve a görög szarkofágok mind magasabb művészi színvonalon állnak. Legszebb az antik templomra emlékeztető formájú szarkofág, amelynek dór oszlopközeiben siránkozó asszonyok domborművű alakjai láthatók. Ez, s a bécsi (császári) udvar múzeumában őrzött Amazon-szarkofág a Kr. e. 4. századból valók. A rómaiaknál Kr. e. a 2. századig a halottégetés általános volt, s csak innentől kezdve lett divatos a szarkofág, ezeknek legtöbb példánya maradt is ránk. A szegény ember megelégedett az egyszerű homokkőszarkofággal, a gazdagokét nemesebb kőből faragták ki, s művészi díszítményekkel látták el, mint pl. Szent Helénának a Vatikánban őrzött kőkoporsóját. A szarkofág domborművű ábrázolásai, amiket rendszerint annak három oldalán alkalmaztak, gyakran zsánerkép-szerűek; hétköznapi jeleneteket ábrázolnak vagy mitológiai alakokat, legtöbbször a mulandósággal, a túlvilági élettel kapcsolatba hozhatókat. A Magyar Nemzeti Múzeum udvarán látható szarkofágok egyike a halál géniuszait tünteti föl. A többi, hol alakokkal, hol pusztán ornamentikával ékes vagy teljesen egyszerű szarkofág Aquincumban került felszínre. Alakjuk hosszúkás, lefelé vékonyodó, belül kivájt, négyszögletes kőláda, amelyet tömör, nyeregtető-alakú s sarkain szögletesen kidudorodó fedél takar. A középkorban is használatos volt a szarkofág, ez talapzaton áll, bronzba öntve is előfordul, a neve tumba (a sír latinul). A reneszánsz síremlékeit hol szabadon, hol pedig fülkében találjuk, s miként már a középkorban is, holttestet nem tartalmaznak, pusztán szimbolikus rendeltetése van. Hazánkban nevezetesebb ilyen jellegű emlékek: szentgyörgyi Bazini György gróf vörösmárvány koporsója a pozsonyszentgyörgyi templomban, a Hunyadiaké a gyulafehérvári székesegyházban és Rákóczi Zsigmondé a szerencsi templomban. A 19. században Franciaországban ismét régi feladatát teljesítette Napóleon császár és más előkelő emberek nyughelye, valamint a párizsi Panthéonban levő sírok, szarkofágok. Forrás A Pallas nagy lexikona C busz (Szolnok) A szolnoki C jelzésű autóbuszok Szolnok vasútállomás és a szolnoki Cora áruház között közlekedtek. A járat ingyenesen használható volt. A Cora felé csak felszállás, visszaúton pedig csak leszállás volt engedélyezett. Története A nyitás napja óta (2004. augusztus 1.) busz közlekedett. Az autóbuszok különleges festést kaptak. A járat szolgáltatta az összeköttetést a később megépülő Obi, Praktiker, MediaMarkt és Family Center áruházaknak is. A Hild Viktor utca felől külön, CORA jelzésű járat közlekedett. A járat 2009. május 11-től kihasználatlanság miatt megszűnt, funkcióját a szandaszőlősi járatok vették át (7, 7Y, 8, 8Y), majd július 1-jétől a Cora és a Family Center által közösen finanszírozott 17-es busz. Megállóhelyei A járat menetideje 13 perc. Forrás Megszűnt a Cora busz. Hírek. Szolnok TV, 2009. május 11. (Hozzáférés: 2009. május 16.) Deák Leó Deák Leó (Kúla, 1888. január 14. – Újvidék, 1945. november 26.) jogász, politikus. Élete Családja, tanulmányai Édesapja Deák Béla (1843–1896) iskolaigazgató; édesanyja Schnegon Gizella óvónő (1853–1894) volt Kúlán. Négyen voltak testvérek: bátyjai Béla, és Vilmos; húga Petronella. – 1898-tól Kalocsán a jezsuita érseki főgimnáziumban tanult. 1906-ban érettségizett. – A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után, a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem jogi karán doktori oklevelet és ügyvédi képesítést szerzett. – Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített, hadnaggyá lépették elő (1917). Leszerelése után ügyvédi irodát nyitott Zomborban (1918). A Jugoszláv Királyságban Aktívan részt vett az Országos Magyar Párt programjának kidolgozásában. A zentai megalakulás (1922. szeptember 17.) után politikai tevékenységüket a Szerb-Horvát-Szlovén (majd Jugoszláv) Királyság egész területére ki kívánták terjeszteni. Előbb a Magyar Párt egyik titkári (1922–1924), majd alelnöki feladatait látta el. A Párt első feloszlatása (1924), és újbóli működési engedélyezését követően (1925) mintegy 30 magyar közművelődési egyesületet alapított. – A Bácskai Tartományi Gyűlés képviselője volt (1927–1929). A gyülekezési jogról rendelkező törvény megsértése miatt a zombori városi rendőrség két társával együtt rövid időre letartóztatta (1934. április 6.), de politikai harca eredményeként megnyílt a belgrádi magyar tanítóképző (1934); felépült az önálló magyar diákotthon és nevelőintézet (1938). A magyarság szempontjából kedvezőbb belpolitikai helyzetben sikerült elérni, hogy az évek óta húzódó, folyamatos küzdelmet jelentő törekvései megvalósultak: a jugoszláv kormány jóváhagyta a magyar közművelődési egyesületek alapszabályait, megszűnt a gyerekek kötelező névelemzése és a szülök dönthettek arról, hogy gyermekeik iskoláztatását milyen nyelven kívánják megtenni (1940). – A különböző országokban élő kisebbségi népcsoportok problémáival foglalkozó Népszövetségi Ligák Uniója kongresszusán Genfben három alkalommal képviselte a jugoszláviai magyar kisebbség érdekeit, európai nemzetiségi kongresszusokon vett részt (1925; 1926; 1928; 1929; 1930; 1931; 1932; 1934; 1936; 1937; 1938). Ezeken a rendezvényeken sikerült kapcsolatot találnia a Trianoni békeszerződés következtében kialakult államok magyar nemzeti kisebbségei vezetőivel. A Hírlap című szabadkai (1923) és a zombori Friss Újság napilap, illetve Bácskai Újság hetilap alapítója (1929). – Politikai, irodalmi és társadalmi cikkei jelentek meg a Kalangyában. A Magyar Királyságban (1941–1944) A Délvidék Magyarországhoz történt visszacsatolását (1941. április 11.) követően Zomborban az ún. ötös bizottság vezetőjeként segítette a város pacifikálását. A katonai közigazgatást megszüntetése után a polgári közigazgatás bevezetésével (1941. augusztus 15.) egyidőben a trianoni békeszerződés előtti közigazgatási rendszernek megfelelő Bács-Bodrog vármegye és Zombor (1941. augusztus 13. –1944. április 6.), majd Újvidék város főispánja (1943. december 1. –1944. április 6.). A visszatért területek országgyűlési képviselői behívás alapján kerültek a magyar parlamentbe (1942. február 9.). – Mérsékelt konzervatív politikusként igyekezett a megye területén fellépő szélsőséges megnyilvánulások (dobrovoljácok irányában kiéleződött indulatok, a német volksbundisták követelései) ellen fellépni, a megye nemzetiségeinek békés együttélését segíteni. Amikor Zomborban az újvidéki fegyveres vérengzésről tudomást szerzett azonnal igyekezett Budapestet elérni. Sikerült túljutnia a kijárási tilalom alatti területen és tájékoztatása hozzájárult ahhoz, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter intézkedésével leállította a razziát. A parlament alsóházában a jobboldal szélsőségesei súlyosan támadták az újvidéki eseményekkel foglalkozó országgyűlési vitában, mert a vérengzésről elmarasztalóan nyilatkozott (1942. június 17. és 1942. november 10.). (Az ország német megszállását követően (1944. március 19.) a Gestapo letartóztatta és Budapestre vitte. 1 hétig a Gestapo fogja volt, azt követően 5 hétig internálták; főispáni kinevezését visszavonták. A német megszállástól kezdve sem közigazgatási, sem politikai munkát nem végzett. (A megyei főispán Piukovics József (beiktatása: 1944. május 24.), míg Újvidék főispánja – az előzőleg már volt – Fernbach Péter lett.) Halála A második világháború befejezését követően Budapesten jelentkezett a szovjet katonai hatóságoknál, de azok nem tartóztatták le, hanem a magyar szervektől történő kikérés, majd későbbi tájékoztatás nélkül, ismeretlenek (valószínű jugoszláv partizánok) el/kivitték Budapestről, Magyarországról, és Újvidéken jugoszláv bíróság elé állították. Deákot, három másik társával együtt, golyó általi halálra ítélték (1945. november 1.). A Jugoszláv Legfelsőbb Bíróság katonai tanácsa elvetette a vádlottak fellebbezését és helybenhagyta az ítéleteket (1945. november 16.). A kegyelemi folyamodványt az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége, elutasította. – A golyó általi ítéletet végrehajtották (1945. november 26. hajnal). – Temetésének körülménye (sírja?) ismeretlen. – Halála ügyében perújrafelvétel nem történt. Írásaiból Abrüstung, Sicherheit und die Ungelöstheit der Nationalitätenfrage (Leszerelés, biztonság és a nemzetiségi kérdés megoldatlan volta) – Sitzungsbericht des Kongresses der organisierten nationalen Gruppen in den Staaten Europas– Wilhelm Braumüller Verlag, Wien–Leipzig (SKNG), 1931. 105–109. o. A szellem küzdelmei a Délvidéken – Kalangya, 1943. 146–147. o. [ Szenteleky Kornél és a Szenteleky Társaság érdemei] – Hozzáférés: 2013. október 19. A visszatelepítés – Kalangya, IX. évfolyam (1940) 2–3. szám, 49–57. o. – A hozzáférés ideje: 2012. július 17. Das Lebensrecht der Volksgruppen in den Staaten Europas (A népcsoportok élethez való joga Európa államaiban) – SKNG. 1936. 24–30. o. Gleichberechtigung im Wahlrecht und seiner Ausübung (Egyen jogúság a választójogban és annak gyakorlásában) – SKNG. 1926. 110–114. o., 1929. 3–61. o. A kisebbségi kérdés megvilágítása – Kalangya, VIII. évfolyam (1939. június) 6. szám. – A hozzáférés ideje: 2012. július 17. Magyar iskolaügyünk a jugoszláv uralom idején. – In: A visszatért Délvidék – szerkesztő: Csuka Zoltán – Halász Irodalmi és Könyvkiadó, Budapest, 1941. 27–36. o. Stellungnahme zum polnischen Antrag auf Abschluß einer universellen Minderheitenschutzkonvention (Állásfoglalás az univerzális kisebbségvédelmi konvenció megkötésére vonatkozó lengyel javaslathoz) – SKNG. 1934. 55–57. o. Benton megye (Oregon) Benton megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Oregon államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Corvallis. Lakosainak száma 86 591 fő (2013. július 1.). Szomszédos megyék Lincoln megye (nyugat) Linn megye (kelet) Lane megye (dél) Polk megye (észak) Népesség A megye népességének változása: Teleostomi A Teleostomi a gerinchúrosok (Chordata) törzsének, azon belül a gerincesek (Vertebrata) altörzsének egy kládja. Ide tartoznak a tövises őscápák, a sugarasúszójú halak és az izmosúszójú halak osztályai, valamint a négylábúak. Filogenetikus családfa Tövises őscápák (Acanthodii) Euteleostomi Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Izmosúszójú halak (Sarcopterygii) Négylábúak (Tetrapoda) Kétéltűek (Amphibia) Magzatburkosok (Amniota) Hüllőszerűek (Sauropsida) Hüllők (Reptilia) Madarak (Aves) Emlősszerűek (Synapsida) Emlősszerű hüllők (Synapsida) Emlősök (Mammalia) 703 (szám) A 703 (római számmal: DCCIII) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 703-as a kettes számrendszerben 1010111111, a nyolcas számrendszerben 1277, a tizenhatos számrendszerben 2BF alakban írható fel. A 703 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 191 · 371 szorzattal, normálalakban a 7,03 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 19, 37 és 703. Háromszögszám és középpontos kilencszögszám. A 703 négyzete 494 209, köbe 347 428 927, négyzetgyöke 26,51415, köbgyöke 8,89171, reciproka 0,0014225. A 703 egység sugarú kör kerülete 4417,07927 egység, területe 1 552 603,364 területegység; a 703 egység sugarú gömb térfogata 1 455 306 886,3 térfogategység. Kaplat Kaplat (szlovákul Koplotovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Fekvése Galgóctól 5 km-re északra, a Vág bal partján fekszik. Története 1113-ban a zobori apátság birtoklevelében említik először. Várkastélyát 1613-ban Gosztonyi Tamás emeltette, később átalakították. Vályi András szerint „KAPLÁT. Kaplatovce. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Galgóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, tűzre való fája szűken van.” Fényes Elek geográfiai szótárában „Kápláth, (Koplotovecz), Nyitra m. tót falu, ut. p. Galgóczhoz 3/4 órányira, a Vágh mellett. Számlál 442 kath. lak. Földe termékeny, van vízimalma, erdeje, bora, és sok gyümölcse. Meleg-forrásai csak kenderáztatásra használhatók. F. u. Kochanovszky, Frideczky, gr. Erdődyné, s m. t.” Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Kaplat, a Vág balpartján, Galgócztól északra, mintegy 7 kilométernyire, 220 tót, r. kath. vallású lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Galgócz. Ősrégi község, mely már a XII. században "Cuplot" és később "Koploth" néven szerepelt. Kath. temploma 1747-ben épült. Kegyura Frideczky Thimót. Itt van a Gosztonyi Tamás által 1613-ban épített várkastély, mely akkoriban erődített hely volt, ma azonban nagyobb része már át van alakítva. Tulajdonosa Frideczky Timót volt főispán, aranysarkantyús vitéz, kinek itt nagyobb birtoka is van. Földesurai a Gosztonyiak, a Kochanovszky, Ambrus és Frideczky családok voltak. A község határában a mult század közepén állott Csenede-pusztát a Vág elpusztította. Egy kénes forrás is található itten." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. Népessége 1910-ben 252, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 535 lakosából 530 szlovák volt. 2011-ben 682 lakosából 672 szlovák. Neves személyek Itt hunyt el Frideczky Timót (1818-1899) országgyűlési képviselő, Nyitra vármegye főispánja, aranysarkantyús vitéz. Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1734 -ben épült. Várkastélyát Gosztonyi Tamás 1613 -ban építtette reneszánsz stílusban , a 18. század második felében klasszicista stílusban építették át. A faluban 25 °C-os termálvíz tör fel, amelyre gyógyfürdő épült. Fresnel-egyenletek A Fresnel-egyenletek megadják, hogy a beeső fény intenzitásának hányad része verődik vissza, illetve hányad része lép be a másik közegbe, amikor egy fénynyaláb két különböző közeg határfelületéhez érkezik. Az összefüggéseket az éterelméletből levezetve Augustin-Jean Fresnel írta fel először, ezért róla kapták nevüket. Fizikailag helyes megalapozást azonban csak később a Maxwell-egyenletek megszületése után nyertek. Polarizált eset Az egyik egyenlet azt az esetet írja le, amikor a fény polarizációja párhuzamos a fényt visszaverő felülettel, a másik eset pedig azt írja le, amikor a polarizáció merőleges a felületre. Mivel a λ hullámhossztól függő törésmutató fémeknél komplex szám, ezért a törésmutató valós részét v, a képzetes részét κ jelöli. A j pedig az imaginárius egység. A θ' a felület normálvektora és a megvilágítási irány szöge, a θ pedig a visszaverődési irány és a felületi normálvektor szöge. Polarizálatlan eset A nem poláros fény ábrázolására az egyik szokásos eljárás, hogy a hullám elektromos térerősségvektorát két egymásra merőleges összetevőre bontjuk ( és ) majd összegezzük. A két összetevő amplitúdója azonos, átlagos értéke egyenlő egymással, de közöttük rendezetlen és gyorsan változó fázisviszonyok vannak. A továbbiakban az amplitúdókat egységnyinek tekintjük, azaz: Felhasználva a vektorok skaláris szorzásának az abszolútértékre vonatkozó következő azonosságát: valamint a skaláris szorzás disztributivitása miatt használható binomiális tételt, a következő egyenlethez jutunk: 1948-as magyar tekebajnokság Az 1948-as magyar tekebajnokság a tizedik magyar bajnokság volt. A férfiak bajnokságát Kecskeméten, a nőkét Budapesten rendezték meg. Forrás Népsport 1948.08.25. Smallville (3. évad) 3.01 Menekült (Exile) Három hónap telt el, hogy Clark elhagyta Smallville-t. Metropolis-ban él, Kal néven. Hatalmas erejét pedig bankrablásra használja, mivel életén eluralkodott a vörös kriptonit ereje. Testét pedig folyamatosan kínozza a mellén lévő "S" alakú heg, az ősei jele. Képességei felkeltik egy alvilági vezér, Morgan Edge figyelmét, aki munkát ajánl neki, el kell lopni valamit Lionel-től… Lexről is kiderül, hogy eltűnt, feltételezhetően meghalt. Lionel nagyon elégedetlen Chloe munkájával. Lex temetésén ellenségesen viselkedik Helen-nel, akit fia meggyilkolásával vádol. Kiderül, hogy Helen még időben elhagyta a repülőt, miután a pilóta cserbenhagyta őket… Lex azonban él! Nemrég épült fel a maláriából. Egy lakatlan szigeten van, egy másik számkivetettel, Louis Leery-vel. Miután Jonathan megtudja hol van Clark elmegy az indián barlangba, s beilleszti az űrhajó kulcsát a zárba. Ott megszólal Jor-El hangja, s Jonathan feltöltődik Clark-hoz mérhető, hatalmas energiával. Rögtön Clark után megy, és szupersebességét használva kiugrik az emeleti ablakon, magával rántva Clark-ot… 3.02 Főnix (Phoenix) Jonathan és Clark lezuhan a LuthorCorp földalatti épületébe. Itt harcolni kezdenek. Clark kerekedik felül, de ahelyett, hogy megölné Jonathan-t, elpusztítja a vörös kriptonit-gyűrűt. Ekkor eltűnik a heg a mellkasáról, valamint Jonathan ereje is megszűnik. Ketten visszatérnek Smallville-be. Hazatérve Clark rádöbben, hogy a fiola, amit Lionel-től lopott, nem más, mint az ő vére. Jonathan széttöri az üvegcsét. Később Edge Smallville-be jön, s túszul ejti Jonathan-t és Martha-t… Eközben Lex visszatér Smallville-be és vitába keveredik apjával, aki elmondja neki Helen történetét a nászúton történt eseményekről. Helen azonban teljesen más történetet mesél el Lex-nek. 3.03 Leszámoló hadjárat (Extinction) Mialatt Lana úszik a medencében, egy kétéltű kriptonit-fertőzött megtámadja. Azonban valaki lelövi a támadót. Clark rájön, a megmentő nem más, mint Van McNulty. A fiú kriptonit-fertőzött embereket gyilkol le. Mindezt azért teszi, mert Tina Greer (Röntgen, Ábrázat)megölte az apját… Miután Clark megmenti Lex életét (Van őt is meg akarta ölni)rájön, hogy Clark-nak fájdalmat okoz a zöld kriptonit. Ezért kriptonit-golyót készít a fegyverébe, s lelövi vele Clark-ot… Chloe megkísérel felmondani Lionel-nek, azonban az idősebb Luthor közli vele, hogy ez esetben felmondana az apjának. Ezalatt Lex kezdi úgy érezni, talán nem a véletlen műve, hogy túlélte a meteorzáport, a tornádót, valamint a repülőszerencsétlenséget. Átgondolja, hogy talán az ő képessége a sebezhetetlenség. 3.04 Mély álom (Slumber) Clark meztelenül fürdik Lana-val a Kráter-tóban. Az idillt megzavarja egy fiatal lány, aki valami elől menekül. Clark elindul segíteni neki, de látja, amint elnyeli őt a föld. Másnap az iskolában ismét látja a lányt. Eközben más furcsa dolgok is történnek: a szülei új autót vesznek neki, Chloe eltünteti a Furcsaságok Falát, Lana-val is minden túl jól alakul. De a legmegdöbbentőbb: Lex rájön Clark titkára, s mérhetetlen haragra gerjed ellene. A farmra sietve Clark ismét találkozik a lánnyal, aki elárulja a nevét: Sarah. Azonban hirtelen feltűnik egy rejtélyes vörös köpönyeges alak, aki megtámadja mindkettőjüket. És elnyeli őket a föld… Ekkor Clark fölébred. Az egész csak álom volt. Clark egy egész álló napon keresztül aludt. Kiderül, hogy Sarah a szomszédban lakik, és kómában van… Ezalatt Lionel pszichiátriai vizsgálatra kötelezi Lex-et, aki a kezdeti idegenkedés után elvállalja a felmérést 3.05 Perry (Perry) Egy meteorit csapódik a Napba. Ez napkitöréseket eredményez, amelyek megzavarják Clark képességeit. Ezzel Clark veszélyezteti egy autós életét. A balesettől csak képességeivel tudja megmenteni a sofőrt. Azonban ez felkelti az igencsak ittas sofőr érdeklődését. Merthogy a sofőr riporter. A neve: Perry White… Perry azért jött Smallville-be, hogy felderítse a meteoreső óta megesett különös eseményeket… A riporter figyeli Clark-ot, aki a napkitörések miatt képtelen elrejteni erejét. Perry egy öngyilkossági kísérlettel előcsalogatja Clark-ot. Amikor azonban Clark a napkitörések miatt az incidens alatt megsérül, Perry elismeri: tévedett. Felhagy az ivással, s elhatározza: visszatér Metropolis-ba. Ezalatt: Lex találkozik a pszichiáterével, dr. Clarie Foster-rel. Lex később ki akarja rúgni, amikor a doktor feltárja gondjait. Azonban lehiggad, s elismeri: szüksége van a kezelésekre. 3.06 Emlék (Relic) Lana nagybátyja ártatlanul börtönbe került, amikor negyven évvel korábban megvádolták, hogy megölte a feleségét. A nagybácsi most talál egy képet arról az emberről, aki szerinte a valódi gyilkos. Lana a képet látva szinte sokkot kap. A gyanúsított éppen úgy néz ki, mint Clark. Miután Clark mindezt megtudja, talál egy kriptoni medált a barlangban, amelyből kiderül, hogy a férfi nem más, mint Jor-El, aki már járt a Földön Clark érkezése előtt… Jo-nak rövidítette a nevét. Amikor Smallville-ben volt, megtetszett neki egy nő, Louise. Megmentette őt az utcán egy rablótól. Jo és Louise rögtön egymásba szerettek, de Louise egy lövöldözés során meghal. A férje látja a tett helyszínén Jo-t, aki ekkor elmenekül. Egy házaspár segít neki: Hiram Kent és a felesége. Ezek után Clark rájön: nem véletlenül, hogy Jonathan és Martha Kent találtak rá… Eközben Lex is megtudja, hogy a nagyapját letartóztatták negyven évvel ezelőtt. Nyomozni kezd a nagyszülei halála körülményeit illetően, és sok dolgot megtud a nyomozótól, akit ő bérelt fel… 3.07 Magnetizmus (Magnetic) Seth-nek tetszik Lana, ezért egy rendezvényen kivételezik vele, ami nem tetszik egy nehézfiúnak. Ezért nekiesik, és leüti egy hó gömbbel, amiben kriptonit darabok vannak. Ezután Seth egy mágneses kísérlet következtében , különleges képességekre tesz szert. Az akaratával tudja a fémtárgyakat mozgatni és az emberek érzelmeit is befolyásolhatja. Így Lana-nak hirtelen megtetszik Seth, persze manipulálás alatt. Clark ezt rossz szemmel nézi…. Seth megmutatja Lana-nak a képességeit. És miután Clark nem szál le róluk, el akar menni Seth-el. Clark azonban a hőlátásával megolvasztja Lanáék előtt az aszfaltot, amibe a Seth sportkocsija beleragad. Lex pedig hívja a seriffet. Seth-nek sikerül megfutamodnia, Lanát azonban letartóztatják. Eközben Lex rájön, hogy Chloe Lionel múltjában kutat. Miután valaki megöli Lex nyomozóját, figyelmezteti, hogy hagyja abba a nyomozást, különben ő is arra a sorsa jut. Közben Seth kiszabadítja Lanát a cellájából, és elviszi egy raktárba. Clark egy iránytű segítségével jön rá, hogy Seth-ék hol rejtőznek. Clark és Seth mágneses párbajba bonyolódnak, de végül Seth marad alul, mert Clark elektromossággal megfosztja őt a képességeitől. Lana bocsánatot kér Clarktól. Eközben Chloe átgondolja a dolgot, megkéri Lex-et, hogy segítsen neki. És Morgan Edge neve is feltűnik a beszélgetésük során, aki nem más, mint Lionel gyerekkori barátja… 3.08 Szilánkok (Shattered) Lex felfedezi Morgan Edge rejtekhelyét (aki átplasztikáztatta magát). Rákényszeríti, hogy mesélje el, hogyan ölte meg Lionel a szüleit. Ám mielőtt Lex átadhatná őt a hatóságoknak, merényletet áldozata lesz a Luthor-kastélyban. Menekülés közben kiugrik az ablakon. Elmegy Clark-hoz segítséget kérni. Clark visszatér a Luthor-kastélyba, ahol semmi furcsaság nincs, de talál egy üvegszilánkot, ami abból az ablakból származhat, ahonnan Lex kiugrott, de most egyben van. Lionel elmegy a Kent-ekhez, megkérdezi Clark-ot hogy nem látta-e Lex-et. Elmeséli nekik, hogy Lex a szigeten töltött időszakban maláriát kapott, ezért az elméje megzavarhatja, veszélyes lehet. Lana megsérül miközben Lex-re vigyáz, szinte megbénulva viszik kórházba. Lex elmegy Morgan Edge-hez aki mindent elmesél neki, hogy az apja találta ki az egészet, hogy állítsák be Lex-et őrültnek és akkor senki sem fog hinni neki. Lex meg akarja ölni őt, és amikor Edge szökni próbál a kocsijával, Lex rálő, és csak úgy tudja Clark Lex-et megmenteni, hogy a titkát felfedi előtte. Lex miután teljesen kiborul Clark-ot látva, elmegyógyintézetbe viszik, mondván ott a legjobb neki. Amikor Clark meglátogatja Lana-t a kórházban, azt mondja neki, hogy inkább nem megy többé közel hozzá… 3.09 Feledés (Asylum) Lex továbbra is kezelések alatt áll. Az apja elektrosokk-terápiát akar alkalmazni, hogy a memóriáját töröljék. Eközben három kriptonit-fertőzött (Eric: Pióca, Ian: Megtestesült tudathasadás, Van: Leszámoló hadjárat) elhatározzák, hogy bosszút állnak Clark-on… Amikor Clark megtudja, hogy Lionel elektrosokk kezelést akar, kiszabadítja Lex-et, de ekkor a mutánsok elkapják Clark-ot, és Eric újra átveszi az erejét, mivel így Eric-nek is ugyanaz a gyenge pontja, Clark-nak nem nehéz visszaszerezni a képességeit. Clark siet, hogy meg tudja állítani Lionel-t, de sajnos későn érkezik, Lex minden memóriáját kitörölték. Ezek után Lionel egyik embere mutat egy videofelvételt, amin Lex ezt mondja Clark-nak: „Tudom a titkodat, Clark…” Mindeközben Lana a kezelések alatt megismerkedik Adam-mel, akivel nagyon jóban lesz. 3.10 Vakság (Whisper) Amikor Clark megkísérel megakadályozni egy rablást, egy kriptonitról visszavetül szemére a hő látása. És ennek eredményeképpen átmenetileg megvakul. Azonban a teste erre reagálva szuperhallást fejleszt ki. Azonban ezt még irányítani is kell, mivel Pete-t elrabolják. És aki elvitte az nem más, mint a társa annak a férfinak, akit elkaptak a rablás közben. Ha nem ejtik a vádat a férfi ellen, akkor megölik Pete-t. Clark mindent megtesz, hogy megtalálja. Amikor a városban járnak, felismeri annak a kocsinak a hangját, amelyikkel Pete-t elrabolták. Felmászik a kocsi hátuljára. Elmegy oda, ahol fogva tartják Pete-t, de lebukik az emberrabló előtt, aki egy lángvágóval támad rá, és ennek következtében Clark már homályosan lát. Az emberrabló elviszi Pete-t egy roncstelepre, ahol megpróbálja megölni, de Clark még időben odaér. Clark új képessége révén kihallgat egy telefonbeszélgetést Lionel és Chloe között, akik épp vitatkoznak: Chloe nem akar tovább Clark után nyomozni. De Lionel egy teljes cikket akar Clark-ról. A beszélgetésük során Lionel azt is elmeséli, hogy mire akarja Lex-et használni a vállalatnál, és ezt Clark el is meséli Lex-nek. Erre Lionel azt hiszi, Chloe elmondd minden beszélgetést, ami kettőjük között folyik. És ekkor Lionel súlyosan megfenyegeti Chloe-t… Hirtelen elveszíti a Daily Planet-nél a rovatát és még az apját is kirúgják… Még ebben a részben Lana elmeséli Clark-nak, hogy megismerte Adam-et a kórházban és még nem tudja mi lesz kettőjük között… 3.11 Törlés (Delete) Lex találkozik egy Molly nevű nővel, a LuthorCorp-ban, aki technikusnak adja ki magát. De ő csak azért ment oda, hogy a Fáklya gépeiből (amit a LuthorCorp visszavett) kivegye winchestereket. Chloe-t megtámadja valaki a parkolóban, és az a valaki nem más, mint Clark Kent. Chloe azt hiszi bosszút akar állni, amiért nyomozott utána, de Clark semmire sem emlékszik abból, hogyan került oda. Az utolsó emléke az volt, hogy a könyvtárban tanult. Chloe és Clark nyomozni kezdenek és találnak egy e-mailt, amit pont a baleset előtt nyitottak meg, de Clark nem emlékszik rá. Az e-mailt nem lehet megnyitni. És ezt Molly küldte. Mivel Clark-al nem járt szerencsével a legközelebbi e-mailt Lana-nak küldi. Ő is rátámad Chloe-ra, de Adam közbeavatkozik, és így megmenti őket. Adam segítségével kiderítik, hogy a levelek Chloe gépéről jöttek. Clark Lionel-t gyanúsítja. De kiderül, hogy Molly dr. Garner (2. évad 8. rész: Ryan) páciense volt, és úgy érzi tartozik Garner-nek azzal, hogy segít neki, mivel Chloe-nak van annyi anyaga a Summerholt ellen, hogy becsukassa… Kiderül, hogy Molly dolgozta ki a programot, ami hipnotizálja az embereket és a következő e-mailt már el is küldte a Kent szülőknek, akik szintén rátámadnak Chloe-ra, de Clark időben odaér. Eközben Lana felajánlja a Talon feletti lakást Adam-nek. Még ebben a részben Lex Dr.Garner segítségét kéri, meg kell tudnia miért felejtette el, azt a 7 hetet… 3.12 Aki látja a jövőt (Hereafter) Jordan fél az emberek közelébe menni, mert ha hozzájuk ér meglátja, hogyan halnak meg… Clark megtudja Jordan titkát. És amikor Jordan próbál szólni Megan-nek, hogy a napokban meg fog halni, Clark hisz neki. Elmeséli mit látott: tüzet, füstöt, amikor Megan-t megérinti. El akarnak menni hozzá, de mire odaérnek, kiderül, hogy Megan eltűnt. Jordan a gyanúsított… Mindeközben Adam-nak rémálmai vannak, amire Lana és Lex is felfigyel. És Chloe is gyanakodni kezd, amikor látja, Adam beinjekciózza magát valamivel… Még ennek a résznek a végén Clark rátalál Jonathan-ra a csűrben, aki a földön fekszik… 3.13 Sebesség (Velocity) Jonathan kórházban van és Clark ezért magát hibáztatja, ha nem megy el Metropolis-ba, mindez nem történik meg. De az apja meggyőzi, nem az ő hibája ez az egész. Eközben Pete egy gyorsulási versenyen összetűzésbe kerül Dante-val (aki meteoritot használ a versenyeken, ezért a kocsik igen gyorsak), kénytelen kifizetni 20 000 dollárt. Ekkor Pete Clark-hoz megy segítségért; a képességeivel sikerülne legyőzni Dante-t. De Clark kitalál valamit, hogy ne kelljen a képességeit mások előtt felfednie. Ellopja Lex Porsche-ját és azt mondja, versenyezzenek Dante-val, és ha Pete nyer, akkor elengedi a tartozást, ha nem, akkor övé a Porsche. Lana Adam után nyomoz, és kideríti, hogy ő már egyszer meghalt májbetegségben, ráadásul nem is így hívják. Adam megkéri, ne árulja el senkinek a titkát… Chloe és Lex is nyomoz utána. Chloe egy fiolát is talált, amit elvitt elemzésre. Kiderül, hogy az egy szérum, amiben vérlemezkék vannak. Az is kiderül, hogy Dr.Tang foglalkozott Adam-mel amikor kórházban volt. Lex elmegy meglátogatni őt… 3.14 Megszállottság (Obsession) Clark és az osztálytársai a LuthorCorp-ba tesznek egy kirándulást. Eközben Clark kénytelen felfedni Alicia (új osztálytárs) előtt a titkát. Azonban kiderül, Alicia-nak is vannak különleges képességei. Képes teleportálni magát, és akihez, vagy amihez hozzáér. Clark úgy érzi, összekötik őket a képességeik. Ezért randevúra hívja Alicia-t, ami jól alakul, de a dolgok ezután eldurvulnak Eközben Lana kutat Adam dolgai között és kiderül, hogy naplót vezet róla és Clark-ról. Lana erre ki akarja dobni Adam-et, de a dolog nem olyan könnyű, ezért Lex-hez megy segítséget kérni. Adam ekkor eltűnik, és nem Lex jóvoltából. Kiderül, hogy Lionel fogva tartja őt (Adam a kísérlete része), és meg akarja tőle vonni a gyógyszert, ami neki a halált jelenti… 3.15 Feltámadás (Resurrection) Jonathan-nak át kell esnie egy szívműtéten, hogy jobban legyen. Clark kihallgatja az orvost és így ő is megtudja. Jonathan még nem döntött, vállalja-e a műtétet vagy sem, de a fiával való beszélgetése után belemegy. Közben Clark Garet-tel is beszélget, aki a bátyja, Vince miatt van bent a kórházban, új máj kell neki, mert ha nem kap, akkor meghal. Mivel nem tudnak donort találni, ezért Vince meghal a kórházban.A holttestét elszállítják dr. Tang-hez, aki bead neki a szérumból és ennek következtében Vince feltámad… Még ebben a részben dr. Tang elviszi Adam-hez Lex-et, mert ő ad neki gyógyszert. Adam nagyon rossz állapotban van, szüksége van a gyógyszerre, amiből kevés van. 3.16 Válság (Crisis) Clark és Pete a krízisvonalhoz mennek, amikor csörög ott egy telefon, Clark felveszi, és Lana ijedt hangját hallja, de mielőtt a vonal megszakad egy lövést is hall. A Talon-ba érve ott találja Lana-t Chloe társaságában. Lana-nak kutyabaja. Mivel a telefonhívást rögzítették, így ki tudtak szűrni egy-két dolgot. Egy férfihangot, és egy meccs közvetítését, rádióból. A meccs estére van meghirdetve. Ebből arra következtetnek, hogy a telefonhívás a jövőből jött. A férfi hangja pedig Adam-é… Közben Lex elárulja az apjának, hogy mindent tud a laborról és a szérumról. Fenyegeti az apját azzal, hogy az újsághoz fog fordulni; Lex azonban nem leállítani szeretné, hanem átvenni. Lionel erre az egész labort bezáratja, máshol akarja folytatni a kutatást. Amikor dr. Tang be akarja adni Adam-nek a szérumot, közli vele, nem tud többet neki szerezni, Lionel mindent elvett. Ekkor Adam elveszi tőle a gyógyszert és megöli, aztán elszökik; szérum kell neki, különben 12 órán belül meghal. Mindeközben Lex-et gyilkossággal vádolják, de az FBI-nak felajánlja, hogy segít nekik elkapni az apját, ha ejtik a vádakat. Még ebben a részben megtudjuk, hogy Lionel gyógyíthatatlan májbetegségben szenved… 3.17 Az örökség (Legacy) Jonathan furcsán viselkedik, éppen a tetőn dolgozik, amikor meghallja, hogy a kulcs hívja; és amikor Clark megkérdezi mi történt Kal-El-nek szólítja. Ezért Clark elmegy a barlanghoz, hogy beszéljen Jor-El-lel, de ezt Lionel félbeszakítja. Amikor Clark elmegy Lionel észreveszi a nyolcszögletű mélyedést a barlang falán, ami eddig nem volt ott… Lex felfigyel, hogy apja nagyon foglalkozik a barlanggal, a beszélgetésük során kiderül, hogy Lex-en van egy poloska, ami az FBI-jal van összeköttetésben. A beszélgetésben Clark neve is előfordul, ezért az FBI gyanakszik és Lex megfenyegeti őket, hogy hagyják békén Clark-ot, neki ehhez semmi köze. Ebben a részben Lionel és Clark is meglátogatja dr. Swann-t. 3.18 Az igazság (Truth) Chloe elveszi a LuthorCorp egyik alkalmazottjától a belépési kártyáját, és bejut a LuthorCorp-ba, ahol beszív egy gázt, és ennek következtében mindenkinek igazat kell neki mondani, akivel beszél. Clark Chloe anyagai között talál egy Levitas kísérletet, és egy embert aki ezzel foglalkozott… Eközben Chloe megkérdezi Lionel-t, hogy ő volt-e az aki megbízta Morgan Edge-t a szülei meggyilkolásával, Lionel elmondja, hogy ő volt az; az életbiztosítás miatt tette. Chloe ezt a beszélgetést rögzítette a hangpostájára, elkezdi zsarolni, de Lionel nem hagyja magát, ajánl egy üzletet neki, ha elmegy a Kent-ekhez és beszél velük Clark-ról akkor az apja visszakapja a munkáját… A rész végén amikor Chloe le akarja hallgatni a Lionel-lel folytatott beszélgetését, kiderül, hogy eltűnt, helyette Lionel üzenete van rajta, hogy törölte a hangpostáját. 3.19 Emlékek (Memoria) Lex-nek egyre több gyerekkori emléke visszajön, amióta dr. Garner-hez jár. Sok mindent megtudunk Lex gyerekkoráról. Amikor Clark megtudja, hogy Lex a doktorhoz jár, figyelmezteti, hogy veszélyes, ekkor Lex elmondja neki, miért teszi ezt. Clark beszél Lionel-lel, hogy állítsa meg Lex-et, különben rossz vége lesz, de Lionel semmit sem tesz az ügy érdekében, ekkor Clark elmegy a Summerholt-ba, hogy beszéljen Lex-el, de dr. Garner és az emberei elkapják; beleteszik abba a tartályba, amibe Lex-et is. És Clark meglátja az első emlékeit arról, hogyan érkezett a Földre… 3.20 Talizmán (Talisman) Egy indián ellop a barlangból egy kést, ami olyan erőt ad neki, mint amilyen Clark-nak van. Ez a kés képes még Clark-ot is elpusztítani, az indián meg is próbálja vele megölni, de Jonathan megmenti Clark életét. Ekkor Clark elindul, hogy visszaszerezze a kést az indiántól. Eközben Pete szülei azt tervezik, hogy elválnak… 3.21 Cserbenhagyva (Forsaken) Miután úgy néz ki, Lana elmegy Párizsba tanulni, Clark úgy határoz, hogy elmondja neki a titkát… De felbukkan Emily (Gyorsítás), aki elkapja Lana-t és bezárja őt egy üvegfallal körülvett szobába. Azt tervezi, ott tartja őt, hogy örökre a barátnők lehessenek… Pete elmeséli Clark-nak, hogy az anyja elköltözik, és miután az FBI elkapja Pete-t, hogy kiszedjék belőle Clark titkát, úgy dönt az anyjával megy. Chloe elmegy Lex-hez és elmondja neki, hogy a nagyszüleit az apja ölte meg, és erre van is bizonyítéka… 3.22 Szövetség (Covenant) Amikor Smallville-be érkezik Kara, minden a feje tetejére áll. Kara ugyanolyan erők birtokába van, mint Clark. Azt mondja ő is a Kripton-ról való és azért jött, hogy rávegye Clark-ot, teljesítse be a végzetét. Eközben Lionel börtönben van és elmeséli Lex-nek, hogy milyen beteg, de ezzel nem hatja meg, nem segít neki kiszabadulni a börtönből. Jonathan elmondja Martha-nak mi volt az egyessége Jor-El-lel. Saint-Clément-de-la-Place Saint-Clément-de-la-Place település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 2190 fő (2015). Saint-Clément-de-la-Place La Meignanne, La Membrolle-sur-Longuenée, Brain-sur-Longuenée, La Pouëze, Bécon-les-Granits, Saint-Lambert-la-Potherie és Longuenée-en-Anjou községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jacqueline Boyer Jacqueline Boyer, született: Eliane Ducos (Párizs, 1941. április 12. –) francia énekesnő. Pályafutása Szülei, Jacques Pills (René Ducos) és Lucienne Boyer szintén énekesek. Az 1960-as Eurovíziós Dalfesztivál nyertese volt Tom Pillibi című dalával. Nincs rokoni kapcsolat közte és Angelique Boyer közt. Diszkográfia Tom Pillibi (1960) Gouli Gouli Dou Grüss mir die Liebe (1960) Mitsou (1963) Mon Cher Robert Der Pianist hat keine Ahnung Happy Sing Song Hongkong Mädchen Suleika Ganz in der Näh' von den Champs-Elysees Butterfly Jacques mit dem Frack Hör das Signal, Korporal Little Little China-Girl Mademoiselle Was in Cannes begann Oh, chérie, je t'aime (1968) Der Mond vom Fudschijama (1968) Mein Herz sagt oui (1968) Mucho Amore (1969) Very Good c'est si bon (1969) Filmográfia Caravan Das Rätsel der grünen Spinne Gauner-Serenade Der Nächste Urlaub kommt bestimmt Diabolo menthe Vörös farkas A vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti területén honos. Alfajai floridai farkas (Canis rufus floridanus) (Goldman, 1944) – kihalt; korábban a szürke farkas (Canis lupus) alfajának vélték Canis lupus floridanus Miller, 1912 név alatt Canis rufus gregoryi (Goldman, 1937) – korábban a szürke farkas alfajának vélték Canis lupus gregoryi Goldman, 1937 név alatt Canis rufus rufus (Audubon & Bachman, 1851) Megjelenése Genetikai állományát tekintve közelebb áll a prérifarkashoz illetve a kihalt óriásfarkashoz, mint a szürke farkashoz. Méretei a farkas és a coyot között helyezkedik el. Testhossza 1 – 1,3 méter, testsúlya 20 – 40 kilogramm közötti. Életmódja Főleg kisebb rágcsálókkal táplálkozik. Veszélyeztetettsége A vörös farkast vadászata miatt a vadonban kihaltnak nyilvánították. Azóta visszatelepítették a vadonba, viszont így is kihalóban van. Ezért az IUCN a kihalófajok közé sorolja. 7048 Chaussidon A 7048 Chaussidon (ideiglenes jelöléssel 1981 EH34) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Kroyeria gemursa A Kroyeria gemursa az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályának a Siphonostomatoida rendjébe, ezen belül a Kroyeriidae családjába tartozó faj. Tudnivalók A Kroyeria gemursa nevű evezőlábú rák a nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) számos élősködőjének egyike. Ez a tengeri élőlény a porcos hal bőrébe fúródva viteti magát. Fresnes-en-Tardenois Fresnes-en-Tardenois település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 267 fő (2015). Fresnes-en-Tardenois Le Charmel, Cierges, Courmont, Fère-en-Tardenois, Sergy és Villers-sur-Fère községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2015–2016-os magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) A 2015–2016-os magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztálya a bajnokság 64. kiírása. A bajnokság címvédője az MVM Veszprém KC csapata volt, amely az ezt megelőző nyolc bajnokságot megnyerte, és ebben a szezonban is ez a csapat nyerte meg a bajnokságot. Kiesőhelyen a PLER KC végzett. Részt vevő csapatok Az induló csapatok A bajnokság címvédője kiemelve. Alapszakasz A bajnoki címvédő, MVM Veszprém KC az alapszakaszt kihagyta, mivel a SEHA-ligában vett részt. A magyar bajnoksághoz a rájátszásban csatlakozott. A többi 13 csapat az alapszakaszban oda-vissza vágós körmérkőzést játszott, és a végén az első öt helyezett csatlakozott a Veszprémhez a rájátszásban. Eredmények Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2016. január 13. Forrás: MKSZ adatbank 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Rájátszás Az alapszakasz első öt helyezettje és a MVM Veszprém KC jutott a rájátszás felsőházába, ahol a csapatok újra körmérkőzést játszottak egymással. Alsóház Eredmények Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2016. június 1. Forrás: MKSZ adatbank 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Felsőház Eredmények Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2016. május 22. Forrás: MKSZ adatbank 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Góllövőlista Utolsó frissítés: 2016. március 13. Sartirana Lomellina Sartirana Lomellina település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 1652 fő (2017. január 1.). Sartirana Lomellina Bozzole, Breme, Semiana, Valle Lomellina, Valmacca, Mede és Torre Beretti e Castellaro községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Formula–1 pescarai nagydíj Pescara, az Olaszországban található város mindössze egyszer adott otthont Formula–1-es nagydíjnak. Ezt a versenyt Stirling Moss nyerte Juan Manuel Fangio és Harry Schell előtt. 1748 az irodalomban Az 1748. év az irodalomban. Új művek Montesquieu fő műve: A törvények szelleméről (De l'esprit des lois). Julien Offray de La Mettrie : L'homme machine (Az ember-gép) című értekezése. Denis Diderot regénye: Les bijoux indiscrets (Fecsegő csecsebecsék). Tobias Smollett : The Adventures of Roderick Random, pikareszk regény. Carlo Goldoni vígjátéka: La vedova scaltra (A furfangos özvegy). Születések május 7. – Olympe de Gouges kivégzett francia irodalmárnő, drámaíró, női jogharcos († 1793 ) 1748 – Józef Maksymilian Ossoliński lengyel politikus, író, irodalomtörténész († 1826 ) Alive in an Ultra World Az Alive in an Ultra World Steve Vai koncertlemeze, melyet a The Ultra Zone album turnéján rögzített 2000-ben és 2001-ben. Minden dal más országban került rögzítésre. A Whispering a Prayer dalt Grammy-díjra jelölték legjobb instrumentális előadás kategóriában. A dupla formátumban megjelent lemezt az Epic kiadó jelentette meg. Számlista A dalokat Steve Vai írta. RWD–1 Az RWD–1 lengyel sportrepülőgép volt, melyet 1928-ban tervezett és épített az RWD tervezőcsoport. Csak egy példány készült belőle, melyet később szétbontottak. Története A Varsói Műszaki Egyetem Stanisław Rogalski, Stanisław Wigura és Jerzy Drzewiecki alkotta diákcsoportja 1927–1928-ban tervezte meg első közös repülőgépét, melyet a nevük kezdőbetűi után RWD–1 jelzéssel láttak el. 1928-ban a Varsói Műszaki Egyetem Gépész Diákköre (KMSPW) repülési csoportjának a műhelyében elkészítettek egy statikai vizsgálatokra szolgáló példányt, valamint megépítettek egy prototípust. A prototípus elkészítését a Lengyel Légoltalmi és Vegyvédelmi Szövetség (LOPP) anyagilag támogatta. A géppel 1928 szeptemberében hajtotta végre az első felszállást az egyik tervező, Jerzy Drzewiecki Varsóban, a motokówi repülőtéren. A géppel 1928. október 29. – november 1. között Zbigniew Babiński részt vett a lengyelországi kisrepülőgépek II. országos versenyén, de azt motorhiba miatt nem tudta befejezni. A következő évben a gép SP-ACC lajstromjelet kapott. 1929 tavaszán részt vettek a géppel egy Lengyelország körüli repülőtúrán. 1929–1930 telén a hangárban tárolt gép szárnyának főtartóját szétrágták az egerek. A használhatatlanná vált gépet ezért szétbontották. Habár az RWD–1 rövid életű volt, de az ott alkalmazott aerodinamikai elrendezést és a kidolgozott műszaki megoldásokat továbbvitték az RWD–2, RWD–3, RWD–4 és RWD–7 repülőgépek, melyek az RWD–1-gyel egy sorozatot alkottak. Jellemzői Faépítésű, felsőszárnyas kialakítású kétszemélyes sportrepülőgép, amely elrendezésében a Messerschmitt M17 konstrukcióját követi. A szabadonhordó szárnyak trapéz alakúak, egyrészes, egy darab átmenő főtartóval és segédtartóval. A szárny borítása a főtartó előtt rétegeslemezből készült, a főtartó után vászonborítású. A törzs lapos, halszerű alakkal készült, amely jó aerodinamikai tulajdonságokat (kis légellenállást) biztosított. A törzs alul négyzetes keresztmetszetű, felül ívesen keskenyedő keresztmetszetű, teljes egészében rétegeslemez borítású. A kedvező aerodinamikai kialakítás jó, 12-es siklószámot eredményezett. A pilótafülke kialakítása szokatlan, a törzs elkeskenyedő részében kivágásokkal rendelkezett. Ez előre korlátozta a látást, de az elkeskenyedő törzs-felsőrész miatt ez még megfelelőnek bizonyult. Az elkeskenyedő törzs-felsőrészhez csatlakozott a szárny. A vezérsíkok szintén rétegeslemez borításúak, a kormányfelületek vászonborításúak. A törzs orr-részébe építették a brit gyártmányú, kéthengeres, léghűtéses benzinüzemű ABC Scorpion II típusú boxermotort. Futóműve hárompontos, hátul farokcsúszóval. Műszaki adatok Geometriai méretek és tömegadatok Fesztáv: 9,8 m Hossz: 6 m Mgasság: 1,7 m Szárnyfelület: 13,6 m² Üres tömeg: 206 kg Hasznos tömeg: 211 kg Felszálló tömeg: 417 kg Motor Száma: 1 db Típusa: ABC Scorpion II kéthengeres, léghűtéses, benzinüzemű boxermotor Maximális teljesítmény: 25 kW (34 LE) Repülési jellemzők Legnagyobb sebesség: 135 km/h Utazósebesség: 115 km/h Minimális sebesség: 65 km/h Emelkedőképesség: 1,8 m/s Legnagyobb repülési magasság: 1950 m Hatótávolság: 500 km Felszállási úthossz: 100 m Üzemanyag-fogyasztás: 9 l/h Hasonló repülőgépek Messerschmitt M17 Groß Schwiesow Groß Schwiesow település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Pontenure Pontenure település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Piacenza megyében. Lakosainak száma 6540 fő (2017. január 1.). Pontenure Cadeo, Caorso, Carpaneto Piacentino, Cortemaggiore, Podenzano, San Giorgio Piacentino és Piacenza községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Monterrubio Monterrubio település Spanyolországban, Segovia tartományban. Monterrubio Segovia, Lastras del Pozo, Zarzuela del Monte, Ituero y Lama, Villacastín és Marugán községekkel határos. Lakosainak száma 62 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kapolcs (keresztnév) A Kapolcs török eredetű régi magyar személynév, jelentése valószínűleg kun férfi. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok március 24. szeptember 29. Sebastian Hertner Sebastian Hertner (Leonberg, 1991. május 2. –) német labdarúgóhátvéd. Forrás Sebastian Hertner adatlapja a transfermarkt.de oldalon (németül) Drugeth Zsigmond Homonnai II. Drugeth Zsigmond (? – Kassa, 1684. április 14.) 17. századi író, . Élete Drugeth György és Esterházy Mária fia, családjának utolsó férfi tagja. Miután hazájában befejezte tanulmányait, külföldön utazott; 1677-ben Rómában is járt, s a pápától egy vértanú holttestét nyerte ajándékképp. Eleinte Thököly Imrével kellett tartania, de később holtig a király híve volt. 1684-ben Thököly elfogta, és Kassán fejét vette. Lefejezésével a Drugeth család 400 éves Ung vármegyei uralma megszűnt. Özvegye, gróf Keglevich Teréz 1692. május 5-én 150 000 forintért megvette a Homonnay-javakat. A terebesi domíniumot, továbbá Zemplén mezővárost a lányának, gróf Csákynénak adta hozományul. Varannót a Drugeth család után, a Barkóczy, a Zichy és a Forgách családok örökölték. Munkái Ludovici regis Hungariae II mors insperata poëmate descripta et oblata honori ... , Nagyszombat, 1672 Nucleus Rerum Hungaricarum, Studio non modico excerptus ex Bonfinio… Tyrnaviae, 1681. (Leopold császárnak ajánlotta. Többször utánnyomatott.) Megjegyzések 1658-ban pedig gróf Draskovich Miklós és neje (Zsigmond lánya) Drugeth Borbála a maguk részét Károlyi Ádámnak és nejének Thököly Máriának zálogosították el. Épervans Épervans település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1615 fő (2015). Épervans Saint-Marcel, Lans, Lux, Ouroux-sur-Saône, Saint-Loup-de-Varennes és Varennes-le-Grand községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Voyager (böngésző) A Voyager egy webböngészőprogram, amit a VaporWare nevű vállalat fejlesztett ki az Amiga számítógépcsalád részére. A Voyager támogatja, azaz meg tudja jeleníteni a HTML 3.2-es verzióját, a HTML 4-et, a JavaScript-et, a frame-eket, SSL-t, Flash-t és még számos Internet Explorer és Netscape Navigator jellegzetességet. A Voyager elérhető a MorphOS és a QNX operációs rendszerek alatt is. Fresno Alhándiga Fresno Alhándiga település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 225 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Holzheim (bei Dillingen an der Donau) Holzheim település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3240 fő (1987. május 25.). Budapesti Negyed A Budapesti Negyed egy 1993 és 2010 között megjelent várostörténeti folyóirat volt. Szerzők, szerkesztők A lap alapító főszerkesztője Gerő András, alapító szerkesztője Berkovits György, kiadója pedig Budapest Főváros Levéltára volt. Változó összetételű szerkesztőbizottság gondozta a folyóiratot, melynek tagjai voltak: Hankiss Ágnes, Iványi György, Kovács András, Szelényi Iván, Varga László, Vince Mátyás, Vörös Károly. A folyóirat szerzői a korszak ismert városkutatóin kívül mindazok a szakemberek voltak, akik az adott lapszám témájának ismerőiként jegyeztek. Lapszámok A lapban összesen 70 szám jelent meg, melyek a dupla számba összevont tartalmak miatt 33 kiadványt jelentett. A Budapesti Negyed összes száma: Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár) Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél) Kultuszok és kultuszhelyek - Budapesti Negyed 3. (1994. tavasz) Kultúrák találkozása - Budapesti Negyed 4. (1994. nyár) A város alatt - Budapesti Negyed 5. (1994. ősz) A modern metropolisz - Budapesti Negyed 6-7. (1994. tél – 1995. tavasz) Zsidók Budapesten - Budapesti Negyed 8. (1995. nyár) Építők és építtetők - Budapesti Negyed 9. (1995. ősz) Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél) Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz) Budapest, a kávéváros - Budapesti Negyed 12-13. (1996. nyár-ősz) Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél) Orbis pictus – város-(fotó)-történet - Budapesti Negyed 5. (1997. tavasz) Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz) A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz) Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz) Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél) Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz) A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár) A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz) Nagyvárosi szegénység – Amerikában - Budapesti Negyed 26-27. (1999. tél – 2000. tavasz) Koszorú Lajos, Erő Zoltán: Budapest-dilemmák - Budapesti Negyed 28. (2000. nyár) Budapest ostroma - Budapesti Negyed 29-30. (2000. ősz-tél) A város és a mozi - Budapesti Negyed 31. (2001. tavasz) Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz) Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél) Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár) Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz) Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél) Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz). A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár) A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz) A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél). Pest-budai útikönyvek - Budapesti Negyed 45. (2004. ősz). Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél) A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár) Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 49. (2005. ősz) Budapest a Népszabadságban, 1992-2003 - Budapesti Negyed 50. (2005. tél) Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz) Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár) Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz) Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél) Amszterdam - Budapesti Negyed 55. (2007. tavasz) Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár) Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz) Budapest Jókaija - Budapesti Negyed 58. (2007. tél) Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz) Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár) Kosztolányi Dezső Pesten és Budán - Budapesti Negyed 61. (2008. ősz) Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél) Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz) Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár) Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz) A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél) Lovik Károly - Budapesti Negyed 67. (2010. tavasz) Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár) Regényes mindennapok - Budapesti Negyed 69. (2010. ősz) Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél) Megjelenés, megszűnés A lap negyedévente jelent meg, évszakokhoz kötötték a kiadás időpontját. Minden lapszám tematikus jellegű, egy-egy témát (városrészt, közterületet, időszakot, irodalmi vonatkozást stb.) körüljáró, azzal kapcsolatban több dolgozatot közreadó, könyv formátumú terjedelmes példány volt. A megjelent írások tudományos dolgozatok voltak forrásjelöléssel, lábjegyzettel. Az írások a történelem, a néprajz, a filozófia, az építészettörténet, a kulturális antropológia, a jog és más tudományok felől közelítettek Budapesthez. A lapban megjelent írások a mai napig forrásértékűek, számos tudományos mű hivatkozik a lapban megjelent tanulmányokra (nem utolsó sorban itt a Wikipédiában is). A lapot Budapest Főváros Önkormányzata finanszírozta, elsősorban a Pro Cultura Urbis alapítványon keresztül. Az utolsó, 2010-ben megjelent lapszámot követően, 2011-ben jelentette be a levéltár, hogy nem biztosítja tovább a folyóirat megjelenésének finanszírozását, év végére pedig a főváros kulturális alapítványa is megszűnt. A folyóirat digitalizált oldalai elérhetők a Hungaricana közgyűjteményi portálon és az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumában (EPA) is. Elismerések Pro Urbe Budapestért-díj 1998 Csengery Antal-díj 2009 Pardubice Pardubice (németül Pardubitz) város a Cseh Köztársaságban, Csehország tartomány keleti részében. A Pardubicei kerület központja. Itt találták fel a Semtex plasztik robbanóanyagot. Pardubiceben 1874-ben futották először világ egyik leghíresebb lóversenyét, a parudubicei derbyt. Fekvése Pardubice az Elba mindkét partján terül el, annak Chrudimka folyóval történő összefolyásánál. körülbelül a 15 és 16 ° keleti földrajzi hosszúság és 50 ° északi szélesség táján. Pardubice 104 km-re keletre terül el Prágától és mintegy 20 km-re délre Hradec Králové (Königgrätz) városától, mintegy 10 km-re északra Chrudimtől. Pardubice és környéke a mérsékelt övbe tartozik és palearktikus éghajlattal rendelkezik. A város az Elba-menti alföldön terül el 215 és 237 méter tengerszint feletti magasságban. Területe közel 78 km². Lakosság Pardubice kerületi város jelentős közigazgatási, lakhatási, szolgáltatási és gyártási funkcióval a Pardubice-Hradec Králové-i agglomerációban. 2005. január 1-én a városnak 88 181 lakosa volt, ebből 47,8% férfi és 52,2% nő. Az átlagos életkor 41,4 év volt. A lakosság életkor szerinti eloszlásából kiderül, hogy a lakosság legnagyobb része 15-59 év közötti, 0-14 év közöttiek száma fogyóban van, ami azt is mutatja, hogy a jövőben mind a 15-59 év közöttiek, mind pedig a 60 éven felüliek száma is megnő. A város lakossága a 19. századtól viszonylag gyorsan emelkedett elsősorban az erőteljes ipari fejlődésnek köszönhetően. A fejlődést elősegítette a Prága – Česká Třebová vasútvonal megépítése is. 1993-tól a város lakossága csökkenésnek indult. A város és járás lakosságának arányáról elmondható, hogy 1991-ig az arány a város javára növekedett, azóta az arány csökken, feltehetőleg, mivel mára elérhető lakhatási lehetőségek mutatkoznak vidéken is. 1940-ig Pardubice város központi részből és a Bílí ("fehér") elővárosból állt. 1954-ben a városhoz csatolták Pardubičky és Dubina községeket, majd 1960-ban Doubravice, Ohrazenice, Polabiny, Semtín, Popkovice és Rosice nad Labem, 1964-ben Trnová, Svítkov és Srnojedy, 1976-ban Dražkovice, Nemošice, Mnětice, Drozdice, Černá za Bory, Spojil és Staré Čívice és végül 1986-ban Lány na Důlku és Opočínek községeket. 1993-ban Srnojedy önállósodott, 2006-ban a városhoz csatolták Hostovice községet. Jelenleg a város területe 19 kataszteri egységre oszlik, melyek teljes területe 7 772 ha. A város kerületei Pardubice I – Bílé Předměstí (Fehér előváros) (rész), Pardubice-Staré Město (Óváros), Zámek (Vár), Zelené Předměstí (Zöld előváros) (rész) Pardubice II – Polabiny, Cihelna Pardubice III – Bílé předměstí (Fehér előváros) (rész), Studánka (rész) Pardubice IV – Bílé Předměstí (Fehér előváros) (rész), Černá za Bory, Drozdice, Mnětice, Nemošice, Pardubičky, Staročernsko, Studánka (rész), Žižín Pardubice V – Dražkovice, Nové Jesenčany, Zelené Předměstí (Zöld előváros) (rész) Pardubice VI – Lány na Důlku, Opočínek, Popkovice, Staré Čívice, Svítkov, Zelené Předměstí (Zöld előváros) (rész) Pardubice VII – Doubravice, Ohrazenice, Rosice, Semtín, Trnová Pardubice VIII – Hostovice Története Pardubice első írásos említése 1295-ből származik, amikor VIII. Bonifác pápa a cseh alapítású vörös csillagos keresztes lovagok (cyriák rend) kolostoráról és Szent Bertalan templomáról tesz említést Pardubicen. A város első birtokosa Dubé-i Púta volt a 14. század elején. Púta gyermekei 1325 táján elcserélték Pardubicet Hostýn-i Ernővel. Az ő fia Pardubicei Ernő (Arnošt z Pardubic) volt Prága első érseke. A város címerét a Pardubicei család címeréből vette, melyben vörös mezőben fehér (ezüst) ló arany kantárral látható. Pardubicei Ernő érsek 1340-es végrendelete az első írásos dokumentum Pardubice város létezéséről. Ez alapján feltételezhető, hogy Pardubicet valamikor 1332-1340 között emelték városi rangra. 1390-ben az uradalmat Milheimi János (Hanuš z Milheimu) vette meg, az ő halála után, a huszita háborúk kezdetén, kunstadti Bošek Viktorin (Viktorín Boček z Kunštátu) volt a város birtokosa. A huszita háborúk idején a várost Mitrovi Hlaváč János (Jan Hlaváč z Mitrova) morva nemes birtokolta. 1491-ben Pardubicet Pernsteini Vilmos (Vilém z Pernštejna) vette meg, az akkori Cseh Királyság leghatalmasabb főura. Az ő ideje alatt a város fejlődésnek indult. Vilmos elkezdte a pardubicei vízivár átépítését gótikus várkastéllyá. Az átépítést fiai Adalbert (Vojtěch) és János (Jan) folytatták reneszánsz stílusban. A várkastély máig megmaradt. A Pernsteiniek idejében alakult ki az egész történelmi városmag, annak reneszánsz főterével, festői utcáival, illetve Pardubice hírességével a Zöld-kapuval. Pardubice óvárosa 1964-ben városi műemlékvédelmi terület lett. A Pernsteiniek a 16. század második felére eladósodtak. 1560-ban eladták az uradalmat Habsburg Miksának, akinek ideje alatt a város fejlődése megtorpant. A hamarosan elkezdődött harmincéves háború a város fejlődését még jobban visszavetette. A város fejlődése újból csak a 19. században indult be. 1845. augusztus 20-án megérkezett az első vonat Pardubicere, Csehország első vasútján Olomoucról Prágába. A 19. század második felében a várost további vasúti vonalakkal látják el, ami a város fejlődését jelentékeny mértékben felgyorsítja. Új ipari létesítményei közé tartozik a szeszfőzde, cukorgyár, a Prokop-féle gyár malomban használatos gépek gyártására. a Fant-féle nyersolajfinomító és további gyárak. Ezzel párhuzamosan fejlődik a kultúra és a sport is. 1874-ben rendezték meg először a mára már nemzetközi hírnévre szert tett Nagy Pardubicei lóversenyt (Velká pardubická). A kulturális élet központja a Veselka hotel lesz, míg 1909-ben felépítik a városi színházat. A 20. század elején Pardubice lesz a cseh repüléstechnika egyik központja. 1910-ben Kašpar János (Jan Kašpar) valósította meg az első távrepülést Pardubiceből Prágába. Az első világháború után újabb jelentős fejlődés kezdődik a város iparában. Megalakul az Explosia (ma Semtín és Telegrafia, előtte Tesla) gyár, mely robbanószerek gyártásával foglalkozik. 1931-ben Pardubicen zajlik az országos testnevelési és sportkiállítás. Ekkor épült a Grand Hotel, a múzeum, a mai élelmiszertechnológiai szakközépiskola. A második világháború alatt a szövetséges erők 3-szor bombázták a várost. A háború után új városnegyedeket kezdtek építeni, még a 40-es években a Dukla lakótelep épült meg. 1951-től trolibuszok közlekednek a városban. 1959-ben épült az új vasútállomás, mivel a régi épület a bombázásokkor megsérült. A 60-as években az Elba túlsó partján elkezdődött a Polabiny lakótelep építése. Ezután épült a Dubina és Cihelna lakótelep. A település nevének eredete Eredetileg falu volt, melyet 1295-ben említ először okirat Pordoby néven. Ezek alapján az eredeti hangzás szerint a város neve Pordobice alakú lehetett (1318-ban Pordobitzként említik), vagyis mint "Pordobi emberek faluja". Ezt a nevet vélhetőleg lengyel cyriák szerzetesek hozták az Elba-mentére és egy lengyel helynévből (Porydęby) származik. Itt a cyriák szerzetesek a Szent Egyed kápolnát igazgatták. A hangtani változást Pordob-ról Pardub-ra vélhetőleg a két o hangzó disszimilációja okozhatta, de téves összerendelése a cseh "pár dubů" (néhány tölgy) kifejezéssel vagy a Pardus személynévvel. Ennek pontos okai nem tisztázottak teljesen. Ipar Pardubice Nyugat-Csehország ipari központja. A város a vasúti közlekedés megindításától rohamos fejlődésnek indult, főleg a 20. században. Az ipar főbb ágazatai: vegyipar, gépipar, és elektrotechnikai ipar. Vegyipar Pardubicen régi tradíciója van a vegyiparnak. Ezt az iparágat két fő cég képviseli. Részvénytársaság, eredeti neve a Pardubické rafinérie minerálních olejů kifejezésből származtatható le (Pardubicei ásványi olaj finomító). A gyárat 1899 tavaszán alapította Fanta Dávid bécsi vállalkozó. A gyár háromnegyed részét a második világháború alatt lebombázták. 1945 után államosították, majd további részekkel bővítették. Ma Csehország egyik legnagyobb petrolkémiai üzeme. 1920-ban Pardubice Semtín városrészében alapították a "Československá akciová továrna na látky výbušné" (Csehszlovák részvénytársaság robbanóanyagok gyártására) gyárát. 1928-ban alakult meg a testvérvállalata a "Synthesia" és 1934-ben átnevezték az egész gyárat "Explosia a.s."-re. 1946-ban államosították "Synthesia" néven, később átnevezték "Východočeské chemické závody n.p."-ra (Nyugat-Csehországi Vegyipari Vállalat). A 20. század 50-es, 60-as éveiben igen nagy fejlődésnek indult az üzem. Ma "Synthesia, a.s." főképp cellulóz, pigment, festék és egyéb szerves anyagok gyártásával foglalkozik. 2300 személy dolgozik a gyárban, évi forgalma 2005-ben 3 570 mil. Kč. Az "Explosia, a.s." jelentős szereppel bír az Unióban mint robbanóanyagok gyára. Az 1950-es évek végén itt találták fel a plasztikbombát, ismertebb nevén a Semtex-et, melynek neve a városrész nevéből (Semtín) vezethető le. Elektrotechnikai ipar Az elektrotechnikai ipar elsősorban az új ipari zónában helyezkedik el, mely az ezredfordulón kezdett kiépülni Staré Čivice városrészben. A pardubicei egykori Tesla üzemből származnak a Tamara és Věra rádiólokátorok. Információs technológiával foglalkozó vállalat. A chipek kivételével személyi számítógép alkatrészeket gyárt. A Panasonic helyi gyára 2004-ben nyílt meg. Mobil telefonokat, autókba audio rendszereket gyárt az európai és Európán kívüli piacra. 1000 személyt foglalkoztat. Élelmiszeripar Pardubicen már évszázadok óta gyártják az egyik leghíresebb csehországi mézeskalácsot. Ezen kívül sörgyár, kávépörkölő és pékség van a városban. A helyi sörgyárat a 14. században alapították. A legnagyobb fejlődésen a 15. és 16. században ment át Pernsteini Vilmos ideje alatt. 1993-ban az államosított üzem részvénytársasággá alakult. Ma a Pernštejn sörgyár a kevésbé ismertek közé tartozik. Közlekedés Vasúti közlekedés Pardubice jelentős vasúti csomópont Csehországban. A város területén 8 vasútállomás és vasúti megálló található. A legnagyobb közülük a főpályaudvar (Pardubice – hlavní nádraží). További állomások Pardubice – Rosice nad Labem, melyet nemrég újítottak fel. A város vasúti megálló: Pardubice – Opočínek, Pardubice – Svítkov, Pardubice – Pardubičky, Pardubice – Černá za Bory, Pardubice – Semtín a Pardubice závodiště (lóversenypálya), amely lóversenypályán rendezik évente a Pardubicei Nagydíjat (Velká pardubická). Légi közlekedés A Pardubicei repülőtér eredetileg katonai repülőtér volt. Ma egyaránt használják katonai és civil célra is. 2007 elején rendszeres vasárnapi járattal elindult Moszkva – Pardubice – Moszkva közlekedés. Közutak Pardubice fontos közúti csomópont. Itt találkozik az észak-déli I/37-es út, mely Hradec Králové-t (Königgrätz) köti össze Chrudimmal. Kelet-nyugati irányban szeli át a várost az I/36-os út, mely 2006 óta össze van kötve a D11 sztrádával (Prága-Hradec Králové (Königgrätz)). A város az utóbbi időkben igencsak küszködik a területén keresztülhaladó nagy forgalom miatt. Sport 1874 óta Pardubicen minden ősszel (általában október közepén) megrendezik Európa egyik legnehezebb lóversenyét, a Velká pardubická t. „A pardubicei akadályversenyek története 1874-től számítható [...] A versenypálya máig őrzi a múltat, több olyan árok, sövény és egyéb természetes akadály található itt, amely már a kezdeti időkben is útját állta a lovaknak és bátor lovasaiknak.” A HC Moeller Pardubice jégkorong klub 2005 -ben megnyerte a cseh extraligát. Nevezetesebb események Velká pardubická (Pardubicei Nagydíj) – lóverseny Czech Open – a legnagyobb sakk-fesztivál a Földön ( július ) Pardubická juniorka – cseh ifi-tenisz bajnokság ( augusztus ) Pernštýnská noc (Pernsteini éjszaka) – városi ünnepségek ( július ) Festival smíchu (Nevető fesztivál) – a Pardubicei Színház fesztiválja ( január ) Híres személyek A város szülöttei Radek Baborák, cseh zenész Jiří Gruša, író és diplomata Dominik Hašek, cseh NHL-kapus Ota Janeček, cseh festő, grafikus és illusztrátor Jan Kašpar , cseh mérnök az első távrepülő pilóta Johann Franz Kempen, von Fichtenstamm báró, osztrák katonatiszt és a Gendarmerie alapítója Emil Artur Longen, cseh rendező, író, festő és dramaturg Tomáš Martinec, cseh jégkorongozó Vilém Mathesius, nyelvész, történész és anglista Jiří Kaufman, cseh futballista A városban éltek Jiří Bartoška, cseh színész, itt élte gyerekkorát Vojtěch Cach, cseh író és drámaíró Jan Gebauer , cseh nyelvész és irodalomtörténész, itt járt iskolába Vladimír Páral , cseh író, vegyészmérnöki tanulmányait itt végezte Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Forrás 2018. május 1. Az aranyszirmok átka Az aranyszirmok átka (egyszerűsített kínai: �������; hagyományos kínai: �������; pinjin: Man cheng jin dai huang jin jia) egy 2006-ban bemutatott kínai epikus filmdráma Zhang Yimou rendezésében. Főszereplői Chow Yun-fat, Gong Li és Jay Chou. Cselekmény A történet a Tang-dinasztia idején játszódik a kínai császári palotában. Ping császár (Chow Yun-fat) és másodszülött fia, Jai herceg (Jay Chou) hazaérkezik a palotába, ahol a császárné a Krizantém-fesztiválra készülődik. A családban nem éppen barátságos hangulat uralkodik. A császár első felesége után vágyódik, a jelenlegi császárné az elsőszülött, Wan herceggel (Liu Ye) folytatott intim kapcsolatot éveken át, mely azonban véget érni látszik, mivel a herceg a birodalmi orvos lányába szerelmes. A legfiatalabb Yu herceg a háttérből figyel mindig baljósan. A császár rendszeresen mérgezi feleségét, parancsára méreggel kevert gyógyszer kell szednie. A történetben fény derül arra, hogy az orvos felesége volt Ping császár első felesége és Wan herceg anyja, akit azonban a császár börtönbe záratott, arcát megbélyegeztette. Börtönből való szökése után lett a császári orvos felesége. A császárné az orvos feleségének segítségével megtudja az igazságot súlyosbodó állapotának okáról, és Jai herceget is beavatva puccsra készülnek. Tízezer katona segítségével lemondásra akarja kényszeríteni Ping császárt, mindezt a Krizantém fesztivál éjjelére tervezi. Wan herceget a császárné rajtakapja az orvos lányával, a császár pedig az orvos feleségétől akar szabadulni, így a birodalmi orvost kinevezi Suzhou kormányzójává, hogy családjával együtt eltávolítsa a palotából. Közben azonban rájuk küldi harcosait, hogy gyilkolják meg az egész családot. Szeretője segítségével Wan herceg tudomására jut, hogy mit tervez a császárné, ám nem hajlandó részt venni benne. Ő követné a trónon apját, így mindenki azt hinné, a puccs ötlete tőle származik. Kétségbeesett helyzetében Wan végezni akar magával, ám önmagának okozott sérülése nem halálos. Betegágyán apja elárulja elsőszülött fiának, hogy tudott az ő és a császárné között folyt viszonyról. A fesztivál éjjelén az orvos felesége lányával sikeresen megmenekül orgyilkosai elől, de mielőtt a palotában megállítják és megölik őket, a császárné elárulja Wan hercegnek, hogy a nő az anyja, így szeretője egyben a testvére is. Váratlanul a mindig háttérből figyelő fiatal Yu herceg leszúrja az elsőszülöttet, mire a császár agyonveri őt. Jai herceg vezetésével a több ezernyi krizantémmal díszített ruhájú katona megtámadja a palotát. Elsöprőnek tűnő rohamukat még elsöprőbb ellentámadás veri vissza, és a hercegen kívül mindenkit legyilkolnak. A film zárójelenetében Jai elárulja apjának, hogy nem a trónért, hanem anyja mérgezése miatt vett részt a puccsban. A császár kegyelmet ajánl a lázadást vezető hercegnek. Feltétele, hogy ezentúl a hercegnek saját kezével kell felszolgálnia anyjának a két óránként elfogyasztandó mérget, a herceg azonban inkább öngyilkos lesz. Szereplők Chow Yun-fat - Ping császár Gong Li - Főnix császárné Jay Chou - Jai herceg Liu Ye - Wan herceg Qin Junjie - Yu herceg Ni Dahong - császári orvos Chen Jin - az orvos felesége Li Man - Jiang Chan, az orvos lánya Fogadtatás Az aranyszirmok átka számos díjat nyert meg vagy jelölték rá. Jelölték Oscar-díjra a legjobb jelmeztervezés kategóriájában, Szaturnusz-díjra a Legjobb nemzetközi film kategóriában, illetve Asian Film Awardra, Hundred Flowers Awardra, Image Awardra, Golden Reel Awardra és Satellite Awardra. Hong Kong Film-díjat tíz jelölés mellett négy kategóriában meg is nyerte (legjobb színésznő, díszlet, jelmez és filmzene kategóriákban). Szaturnusz-díjat és Costume Designers Guild Awards-ot nyert a jelmez-, és Art Directors Guild díjat a díszlettervezésért. Hong Kong Film Critics Society Awardsot a legjobb színésznőként Gong Li, és Shanghai Filmkritikusok díját legjobb színészként Jay Chou szerezte meg. A film egyik legfőbb ismérve és erénye a hihetetlen látványvilág, nem véletlen tehát a díjak és jelölése száma a díszlet- és jelmeztervezés terén. „A néző az első öt perc után émelyegni kezd a sok arany, ezüst, drágakő látványától... szinte alig-alig tudja megjeleníteni ezt a hihetetlenül aprólékosan megalkotott végtelen csillogást. A kosztümök a végtelenségig túl vannak bonyolítva és díszítve, a díszletek pedig szinte roskadoznak a rengeteg arany stukkó alatt...„ Az azsiafilm.hu szerint ez a túlzás Zhang Yimou rendezői eszköze, mivel az uralkodó család nem kitalált személyekből áll, hanem valójában létezett, így indokolja ennek a túldíszítettségnek a létét. A kritika írója szerint a remek színészi játék hatására az egész giccshalmaz hihetővé és természetessé válik. Az asiafan.hu-n azt olvashatjuk, a film egy „klasszikus, színházi értelmében is dráma, jól kidolgozott, izgalmas, mesterien építkező történet, happyend nélkül”. A Rotten Tomatoes 66%-ra, a Metacritic 100-ből 70 pontra értékelte a filmet a kritikákat összesítve. Richard Corliss, a Time Magazine kritikusa dicsérte a filmet ragyogó operaszerű megjelenése miatt. A Los Angeles Times cikke azt írja, a film egy történelmi betekintés, átitatva a félelmetes pompával és a palotában folyó halálos intrikákkal, mely végül egy fantasztikus csatajelenettel és egy epikus tragédiával végződik. Ezzel szemben a The Hollywood Reporter azt állítja, Zhang Yimou részéről egy félresikerült vállalkozás volt a film, és egy másik kritikus is a rendező korábbi munkáinál gyengébbnek ítéli meg ezt a produkciót. Illés-Bódi Barbara Illés-Bódi Barbara, névvariáns: Illés-bódi Barbara (Budapest, 1977. május 16. –) roma származású magyar festő. Férje Illés Henrik, sógora Illés József. Életútja, munkássága Négygyermekes cigány zenész családban született. 1995-ben érettségizett kézműipari szakközépiskolában, ahol a középiskolai tanulmányok mellett a porcelánfestés mesterségét is elsajátította. 2002-ben diplomázott az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán rajz–vizuális kommunikáció szakon. Felsőfokú tanulmányait a Romaversitas Alapítvány támogatta, 1997–1999 között köztársasági ösztöndíjas volt. Közben lakberendezői képesítést is szerzett Baska József és Rényi Katalin iparművészek magániskolájában. 1998-tól Szentandrássy István kurzusait látogatta. 1999-ben férjhez ment, férjével, Illés Henrik képzőművésszel 2001-ig Torontóban éltek, ahol az Academy of Art University Fine Art szakán tanult. 2003 óta a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola és Szakközépiskola tanára, ahol rajzot, vizuális kultúrát és művészettörténetet tanít. Master szintű másoddiplomát szerzett 2007-ben az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hittanár–nevelő szakán. 1995 óta vesz részt a cigány képzőművészeti alkotótáborban, és annak csoportos kiállításain. Műveit kiállították a BM Duna Palotában, az Orczy-kertben, a Katona József, Ruttkai Éva és a Thália Színházban, valamint Szentandrássy Istvánnal közös tárlaton a Kossuth Klubban, a Józsefvárosi Kulturális Központban és Szentendrén az FCÖ kulturális rendezvényén. Művészetét áthatja a természet iránti szeretet, tájképeket, csendéleteket fest, de a figurális ábrázolás is erőssége. Az alkotás, a festés számára a legfőbb jót jelenti, amely segít felejteni a hétköznapok súlyos gondjait. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették szakmai életrajzát és beválogatták hét olajfestményét. 2010. szeptember 14-én az album bemutatásán, az Írók Boltjában (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 45.) Illés-Bódi Barbara is a meghívott művészek közé tartozott. A Cigány festészet című albumba beválogatott képei Szimbolikus képek Oroszlánszív I. (olaj, farost, 40x100 cm, 2006) Oroszlánszív II. (olaj, farost, 40x100 cm, 2006) Jégkék (olaj, vászon, 58x80 cm, 2008) Napfény-napfény (olaj, vászon, 50x100 cm, 2009) Tájkép Út az erdőben (olaj, farost, 30x40 cm, 1998) Csendéletek Csendélet (olaj, vászon, 60x40 cm, 2008) Csendélet vörös drapériával (olaj, vászon, 80x40 cm, 2009) RZSD VL11 Az RZSD VL11 egy szovjet 3000 V egyenáramú, Bo'Bo' tengelyelrendezésű kétszekciós teher- és személyvonati villamosmozdony-sorozat. Napjainkban az RZSD (Oroszország), az Ukrán Vasutak (Ukrajna) és a Grúz Vasutak (Grúzia) üzemelteti. Összesen 1338 db készült belőle a Tibiliszi Villamosmozdonygyárban. Kollár Dániel Kollár Dániel (1988. március 12. –) magyar labdarúgó. Pályafutását a Vasas másodcsapatban kezdte, az NB III-ban. 2008-ban igazolta le az FC Tatabánya. Adásvétel A polgári jogban az adásvétel, illetőleg az adásvételi szerződés az egyik leggyakrabban előforduló jogviszony, illetve szerződéstípus. Hatályos magyar szabályozását a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) tartalmazza. A római jogban A kezdetekkor, az áru a pénz átadással egybeesett mindig, tipikus régi csereügyletként is felfogható ez, amikor az egyik cserélt dolgot a pénz helyettesíti. A két dolog (az adásvételi szerződés megkötése és a vételár kifizetése) akkor vált szét, mikor megjelent a hitelezés lehetősége. Tehát az eladó átadja a szerződés tárgyát, azonban, az ellenértéket ő csak később kapja meg. Ennél is újabb, amikor a szolgáltatás is elválik, tehát később teljesítik, mint a szerződést aláírnák. Így vált az adásvétel dologi ügyletből (készvételből) kötelmi ügyletté (szerződéssé), vagyis a dologátruházó ügylet (traditio) puszta causájából önálló szerződéssé (emptio venditio). Az adásvételi szerződés jogi kötelező erejének alapját a felek ilyen irányú megegyezésében, consensusában találták meg a rómaiak. Így vált általánossá, hogy az adásvételi szerződés alapja a megegyezés, minden más csak lebonyolítás igazából. A praetor peregrinus és a praetor urbanus is javasolta edictumában az actio emptit és az actio venditit, s ezzel jött létre a római jogban az első konszenzuál szerződés, az emptio venditio, amely a Kre. I. században civiljogi recepciót nyert. A posztklasszikus korban a készvétel ismét előtérbe került. Emellett az értékesebb dolgok adásvételénél kötelezővé vált az írásbeliség, aminek következtében az adásvétel szinte elvesztette konszenzuál – szerződési jellegét. Iustinianus idejében a felek kiköthették az írásbeliséget, s ilyenkor az adásvétel csak akkor jön létre, akkor kész (emptio perfecta) ha azt a felek írásba foglalták, és az adásvételről szóló okiratot aláírták. Az 1959. évi IV. törvényben Az 1959. évi Ptk. az adásvételt Az adásvétel és a csere címet viselő XXXIII. fejezetében szabályozta. Fogalma Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak. Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani. A felek jogai és kötelezettségei Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. (3) Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti. Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését. Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott. Az adásvétel egyes különös nemei Vétel megtekintésre vagy próbára Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni. Az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre; ha a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem hatályos. Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés hatályos. Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett. Minta szerinti vétel Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt. Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg. Elővásárlási jog Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át. Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi. Visszavásárlási jog Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre. A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést. Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik. Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. Vételi jog Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A bíróság a tulajdonost - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el. Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni. Részletvétel A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel). Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett. Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja. A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli. A csere Az 1959. évi IV. törvény 378. §-a értelmében, ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. Ingatlan adásvétele Amikor a szerződés tárgya egy lakóingatlan. A menete más adásvételi ügyekhez hasonló. Ingatlan adásvételi szerződés elemei és annak folyamata Vannak a szerződésnek kötelező pontjai, ezeket egy minta-adásvételi szerződésből ki lehet venni. A szerződő felek személyes adatai, ingatlannak a pontos megjelölése illetve az ellenszolgáltatásnak is, az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás és a szerződő felek nyilatkozata, hogy magyar állampolgárok. A szerződésben az adásvétel tárgyát képező ingatlan helyrajzi számát, természetbeni fekvését, valamint az ingatlan nyilvántartását végző körzeti földhivatalt szükséges feltüntetni. Az ingatlan adásvételi szerződéskor ill. utána is megtörténhet az ellenérték kifizetése, akár egy részletben, akár több részletben, attól függően, hogy a felek miképp állapodtak meg. Ha a szerződés aláírásakor kerül megfizetésre, akkor a szerződés már tartalmazza azt is, hogy a tulajdonjog a szerződés aláírásával átszáll az új tulajdonosra, ill., hogy az eladó beleegyezik abba, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan tulajdoni lapján. Amennyiben a szerződéskötéskor csak egy részét fizeti meg a vevő az ingatlannak, akkor annak további törlesztését célszerű rögzíteni. Gyakran alkalmazott gyakorlat a tulajdonjog fenntartásának intézménye. Tehát a vevő csak akkor lesz 100%-os tulajdonosa az ingatlannak, ha a teljes vételárat megfizette. Addig a vevő az ingatlant nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A szerződő felek az ingatlan adásvételi szerződésben az eladó birtokba-adásának valamint a vevő fizetési késedelmének esetére biztosítékot köthetnek ki. Ilyen biztosíték lehet a késedelmi kamat, illetve késedelmi kötbér kikötése. A vevő a birtokba-adás napjától szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A birtokba-adást sokszor jegyzőkönyv felvétele mellett bonyolítják le ( mérőórák állásának leolvasása ). A vevő ezzel a jegyzőkönyvvel és az ingatlan adásvételi szerződéssel tudja átíratni a mérőórákat a saját nevére. Az eladó a birtokba-lépés napjáig köteles kijelentkezni az ingatlanból, valamint gondoskodni arról, hogy az ingatlan cég székhelyeként ne szolgáljon. Az ingatlan adásvételi szerződést a megkötésétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalba. Az adásvételi minta szerződés alapján a vevő akkor szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, ha a földhivatal azt bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásába. Az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos költségek közül az eladót terhelik a tehermentesítés költségei. Az ingatlan adásvételi szerződés csak írásban érvényes, a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie. Ellenjegyzés nélkül a Földhivatal nem jegyezheti be a vevő tulajdonjogát. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény szerint a több lapból álló adásvételi minta minden lapján fel kell tüntetni a szerződő felek és az ellenjegyző ügyvéd kézjegyét. Lakáseladás Miután az ember megszerezte az első, vagy netán második, akár sokadik ingatlanját. Előfordulhat, hogy különböző okokból meg akar tőle válni. Lehet, hogy cserélni szeretné egy minőségileg jobb lakás reményében. Ilyenkor különböző értékesítési csatornákat használhatunk. Ügynökségen keresztül is túl adhatunk rajta, de akár magunk is próbálkozhatunk vele. Mindegyik lehetőségnek meg vannak az előnyei. Csináld magad Az ügynökségeket sokszor éri a vád, hogy túl magas jutalékkal dolgoznak. Tehát, ha sikerül nekik eladni az ingatlant, akkor annak akár egy jelentős százalékát maguknak tudhatják majd. Ha kikerüli az ember őket, akkor a teljes ár az övé lehet. Egy bizonyos árkategória alatt nem is éri meg tehát ügynökhöz fordulni. Minden embernek meg van a saját ismeretségi köre, akiken keresztül is sikerülhet túladni az ingatlanon. Vagy lehetnek még: társasházak portáján kirakott ingatlanhirdetések, a helyi lapok, az országos lefedettséget elérő aprók és az online ingatlanportálok is lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező ingatlanok gazdái és keresői egymásra találjanak. Ingatlanügynökség Az ingatlanügynökségek szerződéseinek elvei nagyon hasonlóak, de persze cégenként változhat. Két fajta szerződést különböztetünk meg: a normál és a kizárólagosat. A normál szerződés: Ebben az esetben nem ad az ügyfél kizárólagos jogosultságot az ügynökségnek az értékesítésre. Akár maga az ügyfél vagy más szerződő ügynökség is kereshet és találhat vevőt az ingatlanra. A kizárólagos szerződés: Ilyenkor a teljes értékesítési folyamatra felhatalmazza az ügynökséget az eladó, és akkor is meg kell utólag fizetnie a jutalékot, ha mégsem az ügynökségen keresztül adták el a lakást. Ezek a szerződések általában határozott időre szólnak. Abban az esetben azonban, ha az ingatlanügynökség bizonyítani tudja, hogy a kizárólagos szerződés lejártától számított fél éven belül megszületett adásvételi szerződés esetében a vevő a cégen keresztül érkezett, a megbízónak, vagyis az eladónak ki kell fizetnie a jutalékot. Tehát a kizárólagos szerződés lejártának kivárásával nem lehet megkerülni az ügynökséget, és elkerülni a jutalék megfizetését, mert az ingatlanközvetítő ezen követelése bíróságon is érvényesíthető. A jutalék meg nem fizetése esetén, az ügynökségek egyébként is bírósági úton szereznek érvényt a jogos követeléseknek. A normál szerződés esetében is csakis abban az esetben lehet elkerülni a jutalék megfizetését, ha valaki talál egy olyan vevőt, amely nem az ügynökségek egyikén keresztül érkezik. Adásvételi szerződés Az adásvételi szerződés olyan speciális szerződési forma, amelyben az eladó köteles az adásvétel tárgyát képező dolog (pl. ingatlan) tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani. Továbbá a vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ingatlan adásvételi szerződés esetén az adásvétel tényének Földhivatal által történő bejegyzésével kerül át a vevőhöz a tulajdonjog. Lakáslízing esetén a lízingszerződés megkötését követően az ingatlan eladója és a lízingbeadó között jön létre az adásvételi szerződés. Ezután a lakást lízingelő (adós), mint lízingbevevő szerepel az ügyletben. Gépjármű adásvételi szerződés 2010. január 1-től újból változtak a gépjármű adásvételi szerződés formai követelményei. Az okiratnak "teljes bizonyító erejű" -nek kell lennie. A nem megfelelő formanyomtatványt az okmányiroda vissza fogja utasítani. Megszűnik tehát a saját gyártású adásvételi lapok használata, érdemes megfelelő mintát keresni. Teljes bizonyító erejű magánokirat feltételei: A kiállító a szóban forgó okiratot saját kezűleg írta és írta alá. Ügyvédi ellenjegyzés arra vonatkozóan, hogy az okirat szabály szerűen előtte került aláírásra, vagy el lett ismerve az aláírás hitelessége, illetve az elektronikus aláírással hitelesített dokumentum az ügyvéd által készítettel megegyezik. Két tanú az okiraton saját kezű aláírásával, hogy az okiratot a kiállító személy saját aláírásával hitelesítette. A tanúk nevét és címét is fel kell tüntetni. Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Einar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja. A színképtípus és a színindex között fennálló összefüggés miatt a HRD-vel ekvivalens a szín-fényesség diagram. Felépítése Vízszintes tengelyre a csillagok felszíni hőmérsékletét, az úgynevezett színindexet (BV), vagy a színképosztályt viszik fel, a forró kék csillagoktól a hideg vörösekig, balról jobbra. A függőleges tengelyen a csillagok fényességét tüntetik fel valamely mértékegység szerint, például abszolút fényességet vagy a luminozitást, melyhez általában a Napra jellemző mennyiséget használják mértékegységül. Így lényegében egy szín–fényesség diagramhoz jutunk. Ez az egyszerű ötlet nagyon nagy jelentőségűnek bizonyult, nem csupán a csillagok felismerhető kategóriák szerinti csoportosításában, hanem kiemeli az adott csillag sajátosságait. A vízszintes tengelyen három skálát is találhatunk, melyek révén jobban érzékelhetőek az egyes skálához tartozó szabálytalanságok. A diagram a Nap szomszédságában lévő csillagok alapján készült. Az Univerzum más részeiben levő csillagok diagramja hasonló, de a részleteket tekintve vannak különbségek, és éppen ezek a differenciák adhatnak érdekes információt. Az egyik érdekesség az, hogy a diagram ismert távolságban levő csillagokat tüntet fel, melyeknek kiszámítható az abszolút fényességük. Ez ugyanis nem mindig lehetséges, jóllehet ha egy csillagcsoportot valamely csillaghalmaz tagjának tekintünk, úgy a halmaz minden tagja lényegében azonos távolságra van a Földtől, s így elegendő a halmaz látszólagos fényességét használni, és az abszolút fényességre való átszámításkor a korrekció minden csillagnál ugyanaz. A halmaz minden csillaga látóvonalunkba esőnek tekinthető. Tartalma A diagramon három területet jól el lehet különíteni: az átlósan elhelyezkedő keskeny sáv az ún. fősorozat; felette helyezkednek el az óriás-ágak (I-IV luminozitási osztályok) és alatta van a VII luminozitási osztályba sorolható fehér törpék régiója. Egy fejlődő Univerzumban ezek külön-külön stabil állapotokat jelentenek. A HR-diagramon ott vannak sűrűsödési helyek, ahol a csillagok életük során sok ideig tartózkodnak, tehát ahol sok csillag található. Az itt található csillagok az V luminozitási osztályba tartoznak. Közvetlenül a fősorozat jobb alsó sarokba eső részétől balra találhatóak a szubtörpék. Fősorozat A fősorozat, amelyhez a csillagok nagy része tartozik, azt a szakaszt mutatja, melyen egy aktív csillag életének jelentős része zajlik. Az itt lévő csillagok nem változtatják észrevehetően a helyzetüket a diagramon, nem mozognak a sávban egyik irányba sem. A fősorozati csillagok tömegének alsó és felső tömeghatára van: 0,08 M☉ < M < 60 M☉. A csillagtömegek kicsiny egységekben, de rendre növekednek balra felfelé. Ezt a progresszív növekedést tükrözi a tömeg-fényesség reláció. A fősorozat mentén elhelyezkedő csillagok energetikailag stabil állapotban vannak, energiatermelésüket hidrogén-hélium fúzió fedezi. Valójában a fősorozat két "tartományra" bomlik, ez az alsó és felső fősorozat. Az alsó fősorozaton elhelyezkedő csillagok elsődleges energiaforrása a proton-proton ciklus, a felső fősorozatba tartozóké pedig a CNO-ciklus. Szubóriás ág Ha a fősorozati csillagok energiakészlete kimerül, a magbeli hidrogén mennyisége a kezdetihez képest századára csökken, a csillag energiatermelése rohamosan gyengül. Megszűnik a mag sugárzási egyensúlya, ezért zsugorodni kezd. Az összehúzódás miatt a hőmérséklet emelkedik, így a mag körüli héjban beindul a hidrogén fúziója; ekkor a csillag eléri a szubóriás állapotot. A csillag azonban továbbra sincs sugárzásegyensúlyban, ezért előbb lassan, majd gyorsabban mozog a vörös óriás-ág felé. Óriáság A csillagok egy része, miután a fűtőanyaguk kimerült, óriás csillaggá fúvódik fel, melyek fejlődése a diagram jobb felső sarka felé vezet. A főág és az óriás-ág között egy üres rész figyelhető meg, ez az ún. Hertzsprung-rés, itt kevés csillag található, ami egy viszonylag gyorsan lezajló fejlődés fázisra utal. Óriásként egy csillagnak lehet egy másik nyugalmasabb időszaka, mielőtt viszonylag gyorsan és esetenként látványosan fehér törpe állapotba kerül. A grafikon bal alsó részében levő csillagok esetében nincs fényesen égő mag, csak lassú hősugárzás, végül lehűlés. Aszimptotikus óriáság A 0,4 – 10 naptömeg közötti csillagok fejlődésének késői állapota. Az aszimptotikus jelző az ág HRD-n való elhelyezkedésére utal, aszimptotaként hozzásimul a fősorozathoz. Az aszimptotikus óriáságon fekvő csillagok fejlődési átmenetet képeznek a vörös óriások és a fehér törpék között. E csillagok magjában héliumégés zajlik, melyet egy hidrogénégető héj vesz körül. A héliumégés végeztével a csillag jobbra és felfele mozog a diagramon. A csillagoknak e fejlődési fázisa asztrofizikai szempontból jelentős, ugyanis ekkor porburkot (protoplanetáris ködöt) dobnak le magukról. A porburok ledobása szakaszokban történik, és az egész folyamat nem tart tovább 500-1000 évnél. A csillagok fejlődése A csillagok életkorát kezdeti paramétereik határozzák meg, ezek pedig a véletlenszerűen válogatott mintában igen különbözőek. Ez az oka annak, hogy igen sok csillagot találunk a diagram főbb ágain kívül is. Hogy egyáltalán látunk ágakat, az arra utal, hogy ezek az ágak olyan fejlődési szakaszoknak felelnek meg, amelyekben a csillagok állapota hosszú időn keresztül alig változik, vagyis ezekben a tartományokban a csillag sok időt tölt el. A HRD ágai tehát a csillagfejlődés fő fázisait szemléltetik. A HRD szerkezetének pontosabb felderítésére jobban megfelel egy adott tulajdonsággal rendelkező csillagcsoport, mint a véletlenszerű mintavétel. erre adnak lehetőséget a gravitációsan kötött csillagrendszerek (nyílthalmazok, gömbhalmazok) tanulmányozása. egy adott halmaz csillagainak kémiai összetétele és kora közel egyezik, így a HRD-n való elhelyezkedésüket csak a tömegük határozza meg. Vozinha Josimar Dias, vagy becenevén Vozinha (Mindelo, 1989. június 3. –) zöld-foki válogatott labdarúgó, jelenleg a Progresso játékosa. Großderschau Großderschau település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: Vagnas Vagnas település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 542 fő (2015). Vagnas Bessas, Grospierres, Labastide-de-Virac, Salavas és Barjac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Albalate de Zorita Albalate de Zorita település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Albalate de Zorita Almoguera, Almonacid de Zorita, Illana, Puebla de Don Francisco, Yebra és Zorita de los Canes községekkel határos. Lakosainak száma 930 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Homalodotherium A Homalodotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Homalodotheriidae családjába tartozó nem. Tudnivalók A Homalodotherium Dél-Amerika egyik kihalt patás emlőse volt, amely a miocén kor elején és közepén élt. Az állat körülbelül 2 méter hosszú lehetett. Paták helyett, a mellső végtagjai karmokban végződtek. Az állat mind a négy lábát használta járás közben, a hátsó lábaival a talpán járt, míg a mellsőkön az ujjait használta; emiatt a Homalodotherium elülső része magasabban volt mint a hátsó része. Lehet, hogy amikor mellső lábaival az ágak után nyúlt, a Homalodotherium képes volt kétlábra is állni. A Homalodotherium konvergens evolúciót mutat egyéb kihalt és élő állatokkal, ilyenek például: a Chalicotheriidae-fajok, az óriáslajhár-félék, az óriáspanda és lehet, hogy a Therizinosauroidea dinoszauruszok is. Jean-Antoine Watteau Antoine Watteau (Valenciennes, 1684. október 10. – Nogent-sur-Marne, 1721. július 18.) francia festő. A francia rokokó-festészet egyik jelentős képviselője, fő ihletője a commedia dell’arte, azaz a színházi és az életbeli szerepjátszás. Élete Watteau Valenciannes-ban, Jacques-Albert Gérinnél kezdett el megismerkedni a festészettel, de már korán részletes természettanulmányokat folytatott és nagy figyelemmel vizsgálta a németalföldi mestereket, akik munkásságára később is jelentős hatást gyakoroltak. Miután 1702-ben Párizsba érkezett, eleinte képkereskedőként tartotta fent magát. Később ismerkedett meg Claude Gillot-val, aki felvette tanoncának, de Watteau csak rövid ideig volt Gillot-nál. Claude Audran-nál kezdett dekorációfestészetet tanulni, aki a Galerie du Luxembourg megbízásából faldekorációkon, ún. panneaux-kon dolgozott. Luxemburgban tanulmányozta Rubens festményeit is, aki különösen Watteau színkezelésére volt jelentős hatással. 1708 körül lett Watteau az Académie royale de peinture et de sculpture diákja és kiállítása alkalmával pályázott a Grand prix-ra, de a következő évben csak második helyezést ért el. Ezután szülővárosába költözött, de 1711-ben már ismét Párizsba húzta a szíve. Charles de La Fosse ösztönzésére pályázott az akadémiai tagságra, ahová fel is vették, de csak 1717-ben lett teljes jogú tag. Ennek oka az volt, hogy ekkorra a már ismert Watteau számos megbízással rendelkezett és az akadémiai felvételhez benyújtandó festményt (Indulás Cythera szigetéről, Louvre) csak ekkorra tudta elkészíteni. 1716-ban meghívta házába Pierre Crozat műgyűjtő, ahol olyan műértőkkel ismerkedett meg mint, Mariette, Graf Caylus, Jean de Julienne. 1720 őszén Londonba utazott, ahonnan csak 1721 elején tért vissza. Antoine Watteau 1721. július 18-án Nogent-sur-Marne Vincennes közelében halt meg tuberkulózisban 36 éves korában. Nevének emlékét egy francia belföldi TEE vonat, a Watteau viselte 1978-1991, majd 1993-1995 között. Tóth Zoltán (gyógypedagógus) Tóth Zoltán (Nagykeszi, 1883. december 5. – Budapest, 1940. május 17.) gyógypedagógus, természetrajz-kémia szakos középiskolai tanár. Élete 1883. december 5-én, Nagykeszin született. 1903-ban Léván szerzett tanítói diplomát, majd 1906-ban gyógypedagógiai tanári diplomát kapott Budapesten. Ezen kívül a Budapesti Tudományegyetemen pedagógiát, pszichológiát és filozófiát is hallgatott, középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1905-től, pályakezdőként már Budapesten a vakok intézetében dolgozott tanárként és Ranschburg Pál tudományos iskolájában is munkálkodott. Az I. világháború alatt a Rokkant Ügyi Hivatal szociális irodájának vezetője volt. 1919-től a Vakokat Gyámolító Országos Egyesülethez tartozó Ifjú Vakok Intézetének igazgatója valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban előadó. 1922-től haláláig a saját szervezésű Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója és igazgatója (1924-től). 1922-től 1940-ig az általa kezdeményezett Magyar Gyógypedagógiai Társaság főtitkára, és a Gyermekvédő Liga igazgató tagja. 1938-tól a Budapesten megalakuló Nemzetközi Gyógypedagógiai Társaság egyik alelnökévé választották nemzetközi elismertsége bizonyítékául. Munkássága 19-20. század fordulóján a gyógypedagógia egyre inkább egységesedett, melynek következtében a testi fogyatékosok oktatása is a gyógypedagógia irányítása alá került. 1922-ben Tóth Zoltán a gyógypedagógiai főiskolai munkássága alatt felismerte a társterületek fontosságát a gyógypedagógia működése során. Ennek okán kapcsolatokat kezdett kialakítani egyéb szakterületek képviselőivel (pl. jog, orvostudomány, pedagógia, szociológia). Ennek hatására új koncepciójú gyógypedagógiát alapozott meg. Erre építette a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola koncepcióját, melybe bekapcsolta Ranschburg Pál intézetét, és amelyhez Szondi Lipótot kérte segítségül tanárnak. A gyógypedagógiai tanárképzés fejlődése Tóth Zoltán munkássága alatt 1922-1928 hároméves képzés folyt a Gyógypedagógiai Tanárképzőben, tanfolyamként olyan tanárok számára, akik a siketnémák, a vakok, gyengeelméjűek intézeteiben dolgoztak, továbbá a beszédhibákban szenvedőkkel foglalkoztak. Ekkor már nők is felvehetőek voltak az intézménybe. A három év alatt elsajátították az elméletet, hospitálásokon vettek részt, módszertannal foglalkoztak, gyakorlati tanításokat tartottak, illetve gyakorlati szolgálattétel gyanánt osztályvezetésben próbálhatták ki magukat, melyet tiszteletdíjjal honoráltak. Tóth Zoltán nevéhez köthető, hogy Magyarországon 1928-tól 4 éves Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (napjainkban Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar ) kezdhette meg működését, melynek ő maga volt az igazgatója. Kidolgozta a 4 éves főiskolai képzés első szervezeti szabályzatát, képzési programját. 10 év alatt külföldi elismertséget szerzett az egységes magyar gyógypedagógus-képzés megalapozásával. A képzés célja „Az érzéki, értelmi és erkölcsi fogyatékosok, valamint a beszédhibások gyógyító nevelésével és oktatásával foglalkozó tanárok képzése” A főiskolára felvehetőek voltak középfokú oklevéllel rendelkező népiskolai tanítók és tanítónők, akik valamelyik középiskolában érettségi bizonyítványt szereztek. Nagy újításnak számított az is, hogy Magyarországon először, nagyothallók és gyengénlátók is felvételt nyerhettek a felsőoktatásba. Tudományos tevékenysége Tóth Zoltán a gyógypedagógiát igen odaadóan képviselte a Magyar Gyermektanulmányi Társaságban és a Magyar Pedagógiai Társaságban is. A vakok emlékezetével és szókincsével kapcsolatosan közölt adatai külföldön is elismertek. Elsőként értelmezte a gyógyító nevelést a tehetségesekre és az iskoláskoron túlra is. A felnőttek gyógypedagógiáját is művelni javasolta. Kiállítás Az egyéniség és egységesség – lehetséges harmónia. 2005 Dr. Tóth Zoltán emlékére, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar (BGGYFK) Gyógypedagógiai Történeti Gyűjtemény. Liverpool FC A Liverpool Football Club 1892-ben alapított angol labdarúgócsapat, amely az első osztályban szerepel. A Liverpool FC – becenevükön "A Vörösök" – az angol bajnoki címeket tekintve a második legsikeresebb klub: 18-szoros angol bajnok. Emellett a csapat 7-szeres FA-kupa-győztes, 8-szoros Ligakupa-győztes, valamint 15-szörös Szuperkupa-győztes. Az európai kupákban is sikeresen szerepeltek: a Bajnokok ligája trófeáját 5-ször is megnyerték (ezzel a Liverpool holtversenyben a harmadik legsikeresebb csapat a "királykupában"), és az UEFA-kupát, valamint az európai szuperkupát 3-szor is elhódították; ezzel a teljesítménnyel a legsikeresebb angol klub nemzetközi szinten. A Liverpool FC alapító tagja volt a G-14 nevű konglomerátumnak, mely az európai elit labdarúgócsapatokat tömörítette és képviselte; jelenleg az Európai Klubszövetség tagja. Bár Liverpool városa 1990 óta nem ünnepelhetett angol bajnoki címet (az Everton részéről sem), valamilyen trófea szinte minden évben vándorolt a városba. A Liverpool FC révén legutóbb a 2011–12-es Ligakupa, a 2005–06-os FA-kupa, azelőtt pedig a 2004–05-ös Bajnokok ligája-serleg, illetve az UEFA-szuperkupa. Az elmúlt évtizedek legsikeresebb időszaka a 21. század eleje volt a csapat számára, a 2001-es évben az alábbi címeket hódították el: FA-kupa, Ligakupa, angol szuperkupa, UEFA-kupa és UEFA-szuperkupa. Székhelyük a liverpooli Anfield Stadion, mely 54 074 fő befogadására képes. A legendás pálya nézőterét 2016 őszén adták át kibővítve. A Liverpool FC himnusza a You’ll Never Walk Alone (Sosem leszel egyedül). A csapat szurkolói híresek kitartásukról, az Anfielden teremtett hangulatot a semlegesek, de még az ellenfelek is elismerik. A liverpooliak népszerű dala még többek között az ír válogatott himnuszának, a The Fields of Athenry-nek átirata, a The Fields of Anfield Road. Története Megalakulás John Houlding politikus és üzletember nagy szerepet játszott a Liverpool FC megszületésében. 1892-ben, az akkor még az Anfielden játszó Everton a bérleti díj miatt kialakult vita után elhagyta a stadiont, ekkor Houlding otthagyta a "Kékek"-et, és néhány szurkolóval és játékossal elhatározta, hogy egy új csapatot állítanak fel. 1892. március 15-én, az Anfield Road 73. alatti házban megalapították a Liverpool Football Clubot, és ezzel kezdetét vette egy később világhírűvé vált klub története. Az első bajnoki cím Mindössze nyolc évvel megalakulása után a Liverpool FC felért a csúcsra: megnyerte az első osztályú bajnokságot a futball őshazájában, Angliában, a századfordulót követő szezon végén, 1901-ben. Az első meccs a Wembleyben Az Arsenal FC volt az ellenfél, amikor a Liverpool először szerepelt a Wembley Stadion ikertornyai alatt az 1950-es FA-kupa-döntőben. Nagy jelentőségű pillanat lehetett volna a klub történetében, de nem sikerült győznie a csapatnak, Reg Lewis duplájával az Arsenal örülhetett harmadik sikerének a kupában. Shankly kinevezése 1959. december 1-je a Liverpool történelemkönyvébe később piros betűs ünnepként került be. Ezen a napon jelentette be ugyanis a klub, hogy Phil Taylor utódjaként Bill Shankly, a Huddersfield Town FC vezetőedzője veszi át a csapat irányítását. Vezetése alatt átszervezték a csapatot, és néhány év múlva felkerültek az első osztályba. Később több bajnoki címet is szereztek, s közben elnyerték az FA-kupát és az UEFA-kupát is. Az első kupagyőzelem 73 évig az FA-kupa jelentős hiányzó volt a Liverpool trófeagyűjteményéből, ezért sokszor érte a Liverpool-szurkolókat gúny az Everton-drukkerek részéről, hiszen az Everton már birtokolt FA-kupát, míg a Vörösök nem. 1892 és 1965 között a csapat nem kevesebb, mint hatszor hódította el az angol első osztály bajnoki címét, az FA-kupa skalpja azonban egészen '65-ig váratott magára, viszont azóta még 6-ot szereztek, legutóbb 2006-ban, így bőven városi riválisuk fölé nőttek a Vörösök. Billy Liddel négyese 1954-ben Billy Liddel 4 gólt szerzett, a Liverpool FC gárdája 6–2 arányban kiütötte az Ipswich Town FC csapatát. A maradék két találatot Louis Bimpson és John Evans jegyezték. Európa bajnokai Az 1965-ös FA-kupa-győzelem a klub történetének egyik legszebb napja volt, de az 1977-ben elnyert BEK-serleg a Liverpool történetének egy másik örömittas estéjét eredményezte. Az egy évvel későbbi bravúros címvédés után 3, majd 6 évvel később is megnyerték a kupát. Ötödik győzelmük már a Bajnokok Ligája elnevezésű sorozatban jött össze a híres isztambuli döntőben, 2005-ben. "Isten triplája" 1995. december 23-án a Vörösök ismét találkoztak az Arsenallal. A liverpooliak 3–1-es hazai sikernek örülhettek az Anfielden. A meccs mindhárom liverpooli gólját az "isten"-nek becézett Robbie Fowler szerezte. 2001-ben ismét ez volt a párosítás, és az eredmény: Liverpool 4–0 Arsenal. Itt szintén Fowler, illetve Gerrard, Owen és Barmby találataival nyertek a "scouser"-ek. Fowler többször is felhívta magára a figyelmet játékával (például egy Fulham elleni bajnokin 5–0-ra nyert a Liverpool, és mind az 5 gólt Fowler rúgta), így nem véletlen, hogy a csapat oszlopos tagja, és idővel legendája lett, és istennek becézték. A Liverpool FC legsikeresebb éve A Liverpool Football Club történetének legsikeresebb éve minden bizonnyal a 2001-es év volt. Bár bajnokságot (FA Premier League) 2001-ben nem nyert, megnyerte viszont az FA-kupát, a Ligakupát (Carling Cup), az angol szuperkupát (FA Community Shield), illetve nemzetközi szinten az UEFA-kupát és a Bajnokok Ligája 2001-es győztesének (FC Bayern München) legyőzésével az európai szuperkupát is. Bajnokok Ligája 2005, Isztambul 2005-ben, a csapat a görög Olimbiakósz elleni egyetlen Gerrard-góllal jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba. Itt a német Bayer Leverkusen elleni sikerrel (kettős győzelemmel: 3–1, 3–1) sikerült továbbjutnia, majd az olasz bajnok és csúcstartó Juventus volt az ellenfél. A Juventus elleni negyeddöntőben viszont nem sokan adtak esélyt a vörösöknek a zebrák ellenében a továbbjutásra. Ám a csapat erre egy 2–1 arányú hazai győzelemmel válaszolt Liverpoolban, és a visszavágó is sikerült, hiszen egy gól nélküli döntetlennel tovább jutottak Torinóban. Ezt követte a Chelsea elleni odavágó Londonban, mely 0–0-s eredménnyel zárult (ez már bizakodásra adott okot, hiszen odahaza csak nem kap ki a csapat, gondolták a szurkolók), az Anfielden pedig a szurkolók a csapat mellé álltak, és az egygólos siker megnyitotta az utat a csapat előtt Isztambulba. Itt megtörtént a csoda. A vörösök a félidei 3–0-s hátrányból felálltak az olasz AC Milan ellen, a második félidő elején 6 perc leforgása alatt kiegyenlítettek, a hosszabbítás után dönthettek a büntetők. Jerzy Dudek bravúrjainak is köszönhetően ötödszörre nyerték meg a futball királykategóriájának trófeáját a liverpooliak. A 2005–06-os idény A Liverpool az idényt rosszul kezdte, de év végére több mint nyolcvan ponttal a harmadik helyig kapaszkodott fel, egy ponttal lemaradva a Chelsea-t üldöző Manchester Unitedtól, megelőzve a negyedik helyen végző Arsenalt. Így a 'Pool bronzérmesként zárta a 2005–06-os idényt a FA Premier League-ben, és résztvevője lehetett a Bajnokok Ligája 2006–07-es szezonjának is. Rontja a Liverpool mérlegét, hogy a 2006-os Bajnokok Ligájából címvédőként korán kiestek a Benfica ellen. 2006-os FA-kupa győzelem A 2006-os FA-kupában a Liverpool fantasztikusan menetelt. Legyőzte a Chelsea-t, a Manchester Unitedet, és hetet rúgott a Birmingham City-nek. A döntőben a Liverpool a West Ham United csapatával találkozott, és az esemény úgy vonult be a Vörösök történelemkönyvébe, mint a "Gerrard-finálé". Hiszen Steven Gerrard csapatkapitány utolsó percben lőtt hatalmas 3–3-ra egyenlítő góljával reményt adott a 'Pool-nak, összetörvén a a Kalapácsosok szurkolóinak szívét és kiharcolta a hosszabbítást. A mérkőzés Pepe Reina kapus fantasztikus debütálását hozta, hiszen a 11-es párbajban három büntetőt megfogott, így a spanyol "tizenegyesölő" nagyban hozzássegítette a csapatot a hetedik FA-kupa-győzelemhez. 2006–07-es idény A Liverpool FC a 2006–07-es szezont rosszul kezdte a bajnokságban, alig tudott nyerni idegenben, majd megtört a jég, melyben nagyrészt Bellamy segített és hosszú, szép menetelés után felért a harmadik helyre. A Liverpool sokáig a harmadik helyen tanyázott, ahol néha az Arsenal váltotta, majd a szezon végén jobb gólkülönbségével bronzérmes lett (megelőzve többek közt az Arsenalt, ebben az évben a Manchester United lett a bajnok 16-jára történetében, a Chelsea pedig a második). A Premier League-ben a liverpooliak a legjobbak között voltak a hazai mérleget tekintve is, odahaza az Anfielden szinte alig kaptak ki, sőt még a kapujukba találni is nagy szónak számított. A Liverpool volt a Premier League legsportszerűbb csapata (0 piros és 43 sárga lappal). 7 meccses veretlenségi sorozata, 5 meccses győzelmi sorozata, és alig 2 meccses pont nélküli sorozata pedig majdhogynem egyedülálló teljesítmény. A házi gólkirály Dirk Kuijt lett 12 góllal, a legtöbb meccset pedig Steven Gerrard játszotta végig, szám szerint 36-ot. Harmadszorra is megnyerték az FA Youth Cup-ot (Ifjúsági Kupa), így megvédték 2006-ban szerzett címüket. A Bajnokok Ligájában is meneteltek, átlépve többek között az Barcelonán és a Chelsea-n keresztül jutottak el a döntőbe, ahol a Manchestert verő AC Milannal találkoztak ismét (2005 után), ám itt 2–1-re veszítettek a vörösök, így nem a Liverpool lett 6-szoros BL-győztes, hanem a Milan 7-szeres. A többi angol kupában (FA-kupa, Ligakupa) 2007 elején elbuktak. A 2007-es Bajnokok Ligája-menetelés 2007-ben a Liverpool FC csoportelsőként jutott tovább a Bajnokok Ligájában, a "C" csoportból, melyben a PSV Eindhovennel, a Girondins Bordeaux-val és a Galatasaray-jal küzdött (egyszer kapott csak ki a csoportkörök során). A Liverpool az egyenes kieséses szakaszban viszont azonnal egy igen nehéz ellenféllel, a Barcelonával került össze, ám a Vörösök nagy meglepetésre idegenben 95 000 néző előtt 0–1-ről (Deco fejelt gólt a katalánoktól) fordított a Camp Nou-ban Bellamy és Riise góljaival. A 2005-ös BL-győztes legyőzte a címvédőt, a Liverpool ismét bizonyította, hogy soha sem lehet leírni. A visszavágón – a 'Pool otthoni fölényes játéka ellenére – kikapott a Barcától az Anfielden 1–0-ra, mégis idegenben lőtt góllal az angolok jutottak tovább a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben a kevésbé veretes PSV Eindhovennel (bár a holland csapat meglepetésre kiütötte az Arsenalt a BL-ből a nyolcaddöntők során) ismét összekerült a Liverpool. Végül az LFC jutott tovább 4–0-s összesítéssel (3 gólt Eindhovenben szereztek a liverpooliak), majd a következő ellenfél a rivális Chelsea lett a legjobb négy között. A Liverpool viszonylag jó előjelekkel várhatta a meccset, mivel nemzetközi szinten általában jobban szerepelnek a Chelsea ellen. Bár hazai pályán a Chelsea 1–0-ra győzött, Liverpoolban egy Agger-gólnak köszönhetően egyenlítettek a "scouserek", így a büntetők dönthettek. A párbajt az Liverpool nyerte 4–1-es összesítéssel, így 2007-ben a Liverpool ismét döntős lett. A döntőben a Manchester Unitedet is legyőző olasz AC Milan lett ismét az ellenfél (2005-ben a Liverpool 3–0-ról felállva, büntetőpárbajban legyőzte az Milant, így nyerte meg története ötödik Bajnokok Ligája győzelmét Isztambulban, a világsajtó a 2005-ös döntő visszavágójaként harangozta be az eseményt). A döntőt 2007. május 23-án Athénban, Görögország fővárosában rendezték meg (aznap 15 000 görög rendőr volt szolgálatban a városban, tekintettel a vehemens és nagy számú szurkolókra is többek között). A mérkőzést a 71 030 férőhelyes olimpiai stadionban rendezték, a két csapat elkötelezett szurkolói zsúfolásig megtöltötték a stadiont. A meccset a 'Pool jobban kezdte, az első félidőt uralta is, ám egy szerencsés góllal a Milan szerzett vezetést a játékrész végén. A második félidőben a Liverpool mindent feltéve támadott, eredménye egy Milan gól, és egy kései Liverpool gól lett. Így a 2007-es Bajnokok Ligája döntőt a Liverpool 1–2-re elbukta a Milan ellenében, remek teljesítményük miatt azonban emelt fővel távozhattak Athénból. A 2007–08-as idény A csapat jól kezdte az idényt, bár ez az utóbbi időkben nem volt jellemző. Igen jó gólkülönbséggel álltak, előkelő helyen, ráadásul egy meccsel kevesebbet is játszottak. Ám a szezon fele előtt egy kicsivel hullámvölgybe kerültek. A csapat legnagyobb baja, a sérülések mellett, a helyzetkihasználás is volt, hiszen voltak olyan meccseik, melyeket 23 kapuralövés mellett sem sikerült döntetlennél jobban abszolválni, ráadásul Rafael Benítez dolgát nehezítette a játékosok válogatott Európa-bajnoki selejtezők miatti kimerültsége. A Chelsea elleni első meccs 1–1 végeredménnyel zárult, bár a bíró egy helytelen büntetővel segítette a kékek pontszerzését. A bírót a következő fordulóra eltiltották, és bocsánatkérő levelet írt a Liverpool FC vezetőségének. A Liverpool 6-ot rúgott az újonc Derby County-nak. A Vörösök az Arsenallal is 1–1-et játszottak, bár Gerrard góljára Fabragas csak a 80. percben tudott egyenlíteni az Anfielden. A Liverpool mélyrepülése egy hazai Tottenham elleni 2–2-es döntetlennel kezdődött, majd jött a Bajnokok Ligája, ahol otthon rossz játékkal kikapott a francia Marseille-től (0–1), illetve idegenben a török Besiktastól (2–1). A két rossz meccs közé beékelődött azonban az Everton elleni idegenbeli 1–2-es győzelem, de utána a Blackburn ellen ismét csak döntetlenre futotta. A Liverpool azonban a mélyrepülést egy futballtörténelemi meccsen fejezte be, ahol is a Liverpool hazai pályán elérte a Bajnokok Ligája eddigi legnagyobb különbségű győzelmét, ugyanis 8-at rúgtak a Beşiktaşnak az idegenbeli botlásra válaszolva. A csapat ezután nagyszerű sorozatba kezdett, ugyanis a Fulhamet 2–0-ra, a Portót 4–1-re, a Newcastle-t 3–0-ra, a Boltont 4–0-ra, a Marseille-t 4–0-ra győzték le, így a BL-ben is továbbjutottak, illetve a Premier League-ben is előkelő helyen álltak, főleg hogy egy meccsel kevesebbett játszottak, bár a Marseille elleni "diadal" előtt idegenben vereséget szenvedtek (3–1) a Readingtől. Ezután a Liverpool viszont egyre távolabb került a bajnoki címtől, nagy problémát okozott a sérülések száma, illetve sok nyerhető meccs döntetlennel végződött. A többi kupában, így a Ligakupában Torres mesterhármasával (amelyet a Reading ellen szerzett egy 4–2-es meccsen) kerültek a legjobb 16 közé, majd a Cardiffon túljutva kerültek a legjobb 8 közé, ahol is a Chelsea-vel találkoztak, akiktől azonban 2–0-ra kikaptak (bár nem legerősebb csapatával állt ki a Liverpool), így a csapat kiesett ebből a sorozatból. Az FA-kupában a Luton Townnal kerültek össze, ahol az első meccsen gyenge 1–1-et játszott a tartalékos csapat, majd legerősebb felállásával a Liverpool végül otthon 5–0-ra verte a Lutont, majd az Anfielden 5–2-re a Havant & Waterlooville-t. Meglepetésre az ötödik körben aztán a Barnsley FC búcsúztatta a csapatot egy utolsó percben szerzett góllal az Anfielden (1–2), így a legsiekeresebb angol csapat kiesett az FA-kupából is. Már csak a Bajnokok Ligája-trófea volt elérhető, viszont a sorozatban az olasz bajnok Interrel került össze a Liverpool. Az első meccs az Anfielden volt 2008. február 19-én, ekkor a "Vörösök" két kései góllal (Kuyt 85. perc és Gerrard 90. perc) legyőzték a "Nerazzurikat", így kiköszörülték az FA-kupából való búcsuzás csorbáját, valamint megfelelő előnyhöz jutatták csapatukat a legjobb nyolc közé való továbbjutáshoz. 2008. március 11-én Milánóban a Giuseppe Meazza Stadionban (San Siro), az Inter otthonában, 75 000 néző előtt Torres góljának (63. perc) köszönhetően a "Vörösök" magabiztos játékkal, 3–0-s összesítéssel jutottak tovább a BL-ben. Eközben a bajnokságban is a csapat újra magára talált, a 2–0-s hazai Inter elleni győzelem után, a csapat idegenben 1–3-ra kipipálta a Boltont, illetve otthon a West Hamet 4–0-ra, a Newcastle Unitedet 3–0-ra győzték le. A BL-negyeddöntő sorsolása eredményeként az Arsenalt kapták ellenfelül. A "Vörösök" így ezután igen nehéz sorozatba kerültek. Először a Manchester United ellen, majd az Everton, utána pedig az Arsenal ellen háromszor (kétszer a Bajnokok Ligájában, egyszer a bajnokságban) kerültek össze zsinórban. Az év egyik legfájóbb vereségét szenvedték el (kapushibák, illetve fölösleges reklamálás miatt való kiállítással) a Manchester Unitedtől 3–0-ra kaptak ki az Old Traffordon. A csapat ezen a meccsen kapta meg az első piroslapját az egész idényben. Bár a csapat biztos negyedik, komoly sorozata folytatódik, tehát most következik hazai pályán az Everton, majd a Bajnokok Ligájában az Arsenal. Az Everton ellen a Liverpool magabiztos győzelmet aratott (1–0, Torres góljával, de a Pool fölényben volt ellenfelével szemben), így jó előjekkel indulhatott neki az igen kemény ellenfélnek a Bajnokok Ligájában, az Arsenalnak. A Liverpool és szurkolói igen kemény hetek elé néznek. Az Arsenal elleni "trilógia" első felvonására, a Bajnokok Ligája negyeddöntőjén belül, a londoni Emirates Stadionban került sor (az Ágyúsok otthona), ahol is a Liverpool 1–1-et játszott vendégként, így idegenben lőtt góljával, valamelyest kisebb előnyben érezhette magát a csapat, a döntés az Anfielden játszott visszavágóra maradt. Ezen mérkőzés előtt azonban még ott volt a hétvégi bajnoki összecsapás. Ezt a meccset, az Arsenal elleni második felvonást a csapat szintén 1–1-ként abszolválhatta, ezen a meccsen a Liverpoolnak több lehetősége volt, mint a hazaiaknak a Bajnokok Ligája odavágón, és a vezetést is a Vörösök szerezték meg Crouch révén. Ezt követte a Bajnokok Ligája visszavágó, ezúttal az Anfield Roadon, Liverpoolban. A hihetetlen hangulat és a liverpooli közönség előtt végül drámai meccsen (a Liverpool 0–1-ről fordított, majd az Arsenal egyenlített, végül 2–2 után az eredmény 3–2-re, majd 4–2-re módosult) a Vörösök legyőzték az Arsenalt, így a legjobb négy közé jutott ismét a Mersey-parti csapat. A legjobb négy között pedig ismét – mint egy, illetve három éve – a Chelsea lett az ellenfél. A csapat az utóbbi években már kétszer elütötte a Chelsea-t a BL-döntőbe kerüléstől, így a Vörösök bizakodhadtak, a londoni Kékek pedig elszántan léptek pályára, hogy elérjék történelmük legnagyobb nemzetközi sikerét, a Bajnokok Ligája döntőjébe jutását. Az első mérkőzés az Anfielden volt, ahol is a Chelsea a meccs utolsó utáni percében egyenlített Riise öngóljával. A visszavágót így a Chelsea várhatta jobb előjelekkel, idegenben rúgott góllal, és a hazai pálya előnyével. A meccs végig kiegyenlített volt, a Chelsea a vezetést is meg tudta szerezni, de erre még válaszolt a Pool a második félidőben. Így következhetett a kétszer tizenöt perces hosszabbítás, melyben a Chelsea 3–1-re növelte előnyét (a meccsen volt meg nem adott, szakértők szerint is jogos tizenegyes a Liverpoolnak, megadott, jogos tizenegyes a Chelsea-nek, érvénytelen Chelsea gól ahol is négy kék mezes volt lesen). A Liverpool még Babel lévén 3–2-re szépített, de az utolsó percekben már nem jött össze az egyenlítés, így a Pool egy ismét drámai meccsen jól szerepelt, de végül győzött a Chelsea. Bár a Pool az év során kiejtette az olasz bajnok Intert, az angol Arsenalt, a Chelsea jutott a BL 2008-as döntőjébe. A 2007–2008-as idényben a Liverpool végül bár igen jól szerepelt, kupát nem tudott elhódítani. A bajnokságban a negyedik helyet szerezték meg, ami Bajnokok Ligája kvalifikációs pozíciót jelentett a csapat számára. A Liverpool FC "B" csapata viszont elhódította a tartalékbajnokságot (magyar játékosok is hozzájárultak a sikerhez, így például az év játékosának megválasztott Németh Krisztián is góljaival), valamint a Dallas kupát (Dallas Cup). A 2008–09-es idény A Liverpool 2009-ben a második lett (86 ponttal eddigi legtöbb pontjukat szerezték a Premier League-ben), ezzel a Manchester United beérte őket bajnoki címek számában (18). A szezon végére a Liverpoolnak volt a legjobb gólkülönbsége, hazai pályán ki se kaptak a bajnokságban (összesítésben is csak kétszer, a legkevesebbszer). Az idény során a bajnoki meccseken a 'Pool oda-vissza legyőzte legnagyobb riválisát, a Manchester Unitedet (2–1, 1–4), valamint a Chelsea-t is (0–1, 2–0), az Arsenallal pedig idegenben 1–1-es, otthon pedig egy 4–4-es döntetlent játszottak. A sikerek ellenére a sok döntetlennel elúszott a bajnoki cím: bebizonyosodott, hogy nem elég csak a nagyokat legyőzni a Premier League-győzelemhez. A Carling Cupból korán kiesett a csapat a Tottenham Hotspur ellen, az FA-kupából pedig az Everton búcsúztatta a Vörösöket. Az Evertonnal egyébként négyszer is találkoztak a szezon során (kétszer a bajnokságban és kétszer a kupában), összesen két döntetlent és egy-egy győzelmet könyvelhetett el a két liverpooli gárda. A Vörösök nagy csatában estek ki a BL-ből a Chelsea-vel szemben (Londonban 4–4-et játszva estek ki, miután otthon 1–3-ra már kikaptak). Előtte a Real Madridot búcsúztatták (5–0-s összesítéssel), a csoportjukat pedig veretlenül nyerték. A 2009–10-es idény Erre a szezonra eligazolt a klubtól Xabi Alonso a Real Madridhoz, aki azután nagyon hiányzott az egész szezonban, főleg Torres sérülése és Gerrard nem túl jó formája miatt. A Liverpool nagyon gyengén kezdett (jellemző, hogy a Manchester United elleni hazai győzelem a bajnoki szempontból tét nélküli volt), ami miatt a szurkolók főleg Benítezt okolták. A Liverpool a Premier League 7. helyén végzett 63 ponttal és +26-os gólkülönbséggel (18 győzelem, 9 döntetlen, 11 vereség). A Vörösök továbbjutottak a Carling Cupban (Angol Ligakupában) a Leeds United ellen (1–0-ra győztek idegenben), ugyanakkor következő ellenfelük, az Arsenal ellen 2–1-es vereséget szenvedtek, így kiestek ebből a sorozatból. Az FA-kupa 2010. január 2-án kezdődött a Liverpool számára, első meccsükön 1–1-es döntetlent játszottak a Reading ellen idegenben, így visszavágóra kényszerültek az Anfielden a továbbjutás érdekében (a meccset 2010. január 13-án játszották). A Reading meglepetésre 2–1-re győzött hosszabbításban és kiejtette a Liverpoolt az FA-kupából. A Vörösök a Bajnokok Ligájában, az E jelű csoportban, a harmadik helyen végeztek a 2009–2010-es szezonban, így kiestek ebből a sorozatból. Ezek után a nemzetközi kupaszereplést (mind a csoport harmadik helyén végzett csapat) az Európa-ligában (korábban UEFA kupa) folytathatták. Itt első ellenfelük a szintén a BL-ből kiesett román Unirea Urziceni volt, akiket kettős győzelemmel ejtettek ki. A Lille és a Benfica legyőzésével az elődöntőkbe jutottak. A Liverpool nagyon szerette volna megnyerni ezt a sorozatot, hogy a szezon mérlege ne legyen teljesen negatív, de az visszavágón hosszabbításban kiütötte őket az Atlético Madrid (idegenben lőtt Forlán-góllal). A szezon végén Rafael Benítez edző felbontotta a szerződését a klubbal. 2010 óta Roy Hodgson irányítása alatt a Liverpool új korszaka kezdődött. Ezt jelezte a főszponzor változása is, ugyanis a 2010–11-es szezontól a Carlsberg helyett a Standard Chartered pénzügyi vállalat logója látható a mezeken. A Fulhamtől szerződtetett menedzser nem nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért 2011. január 8-án közös megegyezés alapján megváltak tőle és helyére a korábbi legendás liverpooli játékos és edző, a skót Kenny Dalglish került. A tapasztalt menedzser másfél szezon alatt nem ért el komolyabb sikereket a csapattal, s a 2012–13-as évadra ismét új szakembert ültettek a kispadra az északír Brendan Rodgers személyében. Rodgers első szezonjában a hetedik helyen végeztek a bajnokságban. A 2013-2014-es szezonban végig versenyben voltak a bajnoki címért, az utolsó fordulóban bukták azt el a Manchester City ellen. Újra szerepeltek a UEFA-bajnokok ligájában is. Ezek után csalódás volt a 2014-15-ös bajnokságban elért 6. hely. A következő szezon sem indult jobban, Rodgerst októberben menesztették, utódja Jürgen Klopp lett. A német edzővel két kupa döntőjébe is bejutott a csapat, de mindkettőt elbukta.(ligakupa: 1-1 után büntetőkkel a Manchester City FC ellen, Európa-liga: 3-1 a Sevilla FC ellen). Magyarok a Liverpoolban Kozma István volt az első honfitársunk, akit a Liverpool szerződtetett, a skót Dunfermline Athletic FC csapatától érkezett az 1992–1993-as szezon elején. Angol kupát nyert a vörösökkel, és 6 bajnokin lépett pályára. Egy idény után távozott. Az MTK Budapest és a Liverpool együttműködésének köszönhetően az elmúlt években több tehetséges fiatal szerepelt a liverpooli utánpótlásban, így például Simon András, Pölöskei Zsolt, Poór Patrik, Hajdú Ádám és Adorján Krisztián. Gulácsi Péter többször is eljutott a kispadig, többször pedig kölcsönadták, Németh Krisztián pedig hiába volt gólkirály az utánpótlás csapatban és nyert Dallas-kupát, ifjúsági FA-kupát, a felnőttek között nem mutatkozott be. A 2015–2016-os szezon elején Bogdán Ádámot igazolta le a Liverpool a Bolton Wandererstől, és ő bajnokin is lehetőséget kapott, a Watford elleni mérkőzésen, majd többször is kölcsönadta a klub. Polgár Kristóf a Liverpool akadémiájának tagja volt 2013 és 2016 között. Játékosok Nevesebb játékosok Az alábbi labdarúgók pályafutásuk során nagy szerepet játszottak a Liverpool történelmében, illetve ismert, híres játékosokká váltak. A félkövérrel szedett játékosok jelenleg is a csapat aktív labdarúgói. Vezetőedzők A Liverpool legutóbbi vezetőedzői: Szurkolók A Liverpool Football Club szurkolói a világ legjobb szurkolói közé tartoznak. Híresek kitartásukról, a csapathoz való elkötelezettségről, úgy érzik, hogy liverpoolinak lenni egy életérzés. A legnagyobb csalódottságban is kitartanak a csapatuk mellett, soha nem fütyülik ki kedvenc csapatuk játékosait, sokkal inkább együtt osztoznak jóban és rosszban, örömben és bánatban egyaránt. Az Anfielden hihetetlen hangulatot alakítanak ki énekeikkel (pl.: You'll never walk alone), folyamatosan buzdítják csapatukat, zászlókkal, sálakkal felszerelkezve, az egész Anfield ilyenkor vörösbe öltözik, akarva, akaratlanul próbálják az ellenfelet is megrendíteni. Elkötelezettek csapatuk mellett, és a világ legtávolabbi pontjaira is akár több ezren elkísérik kedvenceiket. A Liverpool hazai mérkőzésein is rendszerint teltház van, és nem véletlen, hogy az épülő új stadion több, mint 20 ezerrel több drukker befogadására lesz képes. A Liverpool FC szurkolói a leghangosabbak, Angliában. Ezt a rekordot, egy 2005-ös felmérés alapján állapították meg, amikor is a Ligakupa fináléban lemérték a hangerejét a szurkólótábornak. Ekkor a Vörösök drukkerei, 130,7 decibellel buzdították kedvenceiket. A Liverpool szurkolói ismertek arról is, hogy általában az angol válogatott meccsekre sem járnak ki, mondván, nem néznek olyan csapatot, ahol olyan játékosok is játszanak, akik amúgy a Manchester Unitedhez, vagy más angol csapathoz kötődnek, vagy ott játszanak. Vannak olyanok, akiket az se zavarna, ha az egyébként rivális írektől kapnának ki az angolok. A Liverpool szurkolóit két nagy tragédia is összekovácsolta, a Heysel és a Hillsboroughi katasztrófák. Utóbbi még az Everton szurkolóinak a szolidarítását is kiváltotta (lásd: Mersey-parti rangadó). KOP Szerkesztés alatt… A Sunderlanddel háromszoros bajnok menedzser, Tom Watson érkezésével egy időben cserélték le a klub színeit is, az addigi kék-fehér összeállítást felváltotta a híres vörös-fehér kollekció (Amely a későbbi időkben lett a legendás, tiszta vörös). 1901-ben pedig a skót válogatott Alex Raisbeck első Liverpool csapatkapitányként a magasba emelhette a Futball Liga trófeáját. Miután 1906-ban újabb bajnokságot nyert a csapat (az Everton pedig az FA Kupát hódította el), szükségessé vált a stadion kibővítése is, ekkor egy hatalmas, meredek lelátót emeltek a déli kapu mögötti részen. A létesítmény a keresztségben a Spion Kop nevet kapta, az egyesület így állított emléket a második búr háború során, 1900-ban megvívott ütközet áldozatainak, hiszen a lancashire-i ezred 300 halottjának nagy része liverpooli volt. Azóta a KOP lett az Anfield Stadion leghangosabb, leghevesebb, legelkötelezettebb szurkolóiból álló része. Sálak, zászlók és fülsüketítő, elképesztő hangulatú énekekkel irányítják az egész stadion hangulatát, így kialakították az Anfield azon varázslatos hangulatát, amit egész Angliában és talán a világon is irigyelnek. A KOP-ot követi az összes Liverpool szurkoló az Anfielden. Itt 45 000 ember, nagyobb hangulatot teremt, mint máshol 80 000, és ezt az ellenfelek is elismerik. Innen ered: This is Anfield! - azaz Ez az Anfield! Utalva arra, hogy ennek a stadionnak egyedülálló hangulata van. The Urchins Szerkesztés alatt… The Urchins (tehát A Srácok vagy Az Utcagyerekek), a Liverpool huligán, casual beállítottságú csoportja. Legnagyobb riválisa a Manchester United Red Army elnevezésű "alakulata", csoportja. Összecsapásaik a leghevesebbek, legkeményebbek közé tartozott Angliában (csupán 50 kilométer választja el a két rivális várost, tehát randkívül közel vannak egymáshoz, meccseik nagy tömeget vonzanak). Sokak szerint ők okozták (mármint a liverpooliak), illetve indították el a Heysel-tragédiát, a 32 Juventus szurkoló halálát (a 39 halottból 32 volt Juve szurkoló) okozó "összecsapást". Ennek eredményeként alakult meg, a Juventus huligán csoportja a Drughi (illetve átalakult a korábbi csoportjuk, és felvették a Drughi nevet), amely ma Olaszország egyik legerősebb, leghirhedtebb huligán csoportja, ráadásul az eset után, minden angolt utálnak, nem csak liverpooliakat, a mai napig. Az Urchin volt Anglia egyik első casual huligán csoportja, ők voltak az első úgynevezett "divatos huligánok" (casual huligánok). A casualek úgy reagáltak az új (általában) londoni skeanheadekre, hogy divatos, drága olasz és francia ruhákat és sportruházatot, cipőket kezdtek el hordani, és amerre jártak (a ’70-es években, egész Európában) terjesztették ezt a stílust (csak úgy, mint a huliganizmust), amely később szinte egész Angliában és szinte minden huligán csoportnál elterjedt (mára már kevés a nem casual huligán csoport Angliában), a '80-as évektől pedig egy önálló szubkultúra. A skót Aberdeen szurkolói, huligánjai is például a Liverpool huligánoktól vették át a casual stílust. Skóciában egyébként az Aberdeen szurkolói voltak az első casualak, ők látták és engedhették meg maguknak először ezt a stílust. Az Urchin bár kevésbé volt talán erős Angliában (bár mindenképp az élvonalba tartozott ezen a téren), mint a Red Army (igaz összecsapásaik igen hevesek voltak, a Red Army pedig egy időben a másodosztályban a kisebb vidéki csapatokat is terrorizálta), viszont egész Európán végigsöpörtek egy időben, sok, más és más jellegű problémákat okoztak idegen országokban. Gyakran egyes országokban, már az is probléma, hogy a Liverpool szurkolók rendkívül sokan kísérik el csapatukat idegenbe is, nagy utazó táborral rendelkeznek, így már maga a tömeg is problémát jelenthet. Legutóbb a Liverpool szurkolói 2007-ben kerültek összetűzésbe az olasz AC Milan szurkolóival. Mára Angliában visszaszorították a huliganizmust, legalább is igyekeznek azt megelőzni. Mára szinte látni sem látják egymást, a stadionokon kívül a rendőrök úgy elkülönítik őket. A rendőrök különböző stratégiákat dolgoznak ki, hogy véletlenül se kerüljenek össze egy-egy rangadó után a rivális szurkolói csoportok, mint ahogy az az Egyesült Királyság többi területére is jellemző, ahol jelentősebb rangadó van, vagy olyan csapatok játszanak, amelyek huligán csoportokkal rendelkeznek. Az országban mára visszaszorult a huliganizmus, a rendőrség és a kormány szigorú intézkedéseinek köszönhetően, pedig az Egyesült Királyság volt a huligán (és a casual) stílusnak a bölcsője (bár a mai napig meg vannak ezek a csoportok, úgynevezett cégek, mint többek között a Red Army a Manchester Unitednél, Zulus a Birmingham Citynél, Headhunters a Chelseanél, Bushwackers a Millwallnál, Suicide Squad a Burnleynél vagy az Inter City Firm a West Hamnél). Sandon Pub Szerkesztés alatt… A Sandon Pub a legfanatikusabb Liverpool szurkolók, legnagyobb törzshelye Liverpoolban. Ez a hely híres arról, hogy ide nem tanácsos betérnie annak, aki nem Liverpool szurkoló (illetve rivális csapatnak szurkol). A Sandon Pub arról is híres, hogy 1892-ben itt alapították meg a Liverpool Football Clubot. Természetesen még rendkívül sok pub van Liverpoolban (hiszen a pubok az angol kultúra részei is) és sok számít még a Liverpool FC szurkolóinak a törzshelyéül, így például: Albert, Aldo's Place, The Liverpool Bar, The White Star stb. Liverpoolban található a The Sir Thomas hotel is, a Liverpool játékosok is gyakran ünnepelnek itt (például korábban a Chelsea és a Barcelona elleni Bajnokok ligája mérkőzések után). Az UEFA kritikái Az UEFA az angol Liverpool drukkereit minősítette Európa legveszélyesebb szurkolóinak. Az UEFA átadott a brit kormánynak egy olyan tanulmányt, amely Európa legkezelhetetlenebb szurkolói csoportjairól készült. A listát a botrányairól már korábban elhíresült Liverpool szurkológárdája vezette, akik szinte minden mérkőzésükön rendre balhéztak. Az elmúlt négy évben a liverpooliak huszonöt alkalommal szegtek szabályt vagy törvényt az idegenbeli meccseiken, a többi csapatnak összesen nem volt ennyi kihágása (mondta William Gaillard, az UEFA szóvivője, főként a 2007-es athéni Bajnokok Ligája döntőre utalva). Erre Rick Parry, a Vörösök vezérigazgatója meglehetősen ingerülten reagált: "Érdekes, hogy most ezt mondják, miközben a meccs estéjén Gaillard úr még úgy nyilatkozott, hogy a mi szurkolóink hagyományosan jól viselkednek. Platini úr (Michele Platini az UEFA ekkori elnöke) pedig a Chelsea elleni elődöntő után kifejezetten le volt nyűgözve a drukkolásuk miatt. 2005-ben, az isztambuli döntőt követően is csak dicséreteket kaptak, 2001-ben a Poolé volt az Év szurkolótábora cím, megosztva az Alavés (Deportivo Alavés) drukkerhadával. Ami egyébként az athéni cselekményeket illeti: előre megmondtuk, hogy lesznek, akik jegy nélkül érkeznek oda, ezért felhívtuk a figyelmet egy külső kordon felállítására, hiába. Az pedig külön érdekes, hogy egy BL-finálé olyan stadionban van, ahol nincs beléptetőrendszer". Mersey-parti rangadó A Liverpool FC legnagyobb városi riválisa az ugyancsak nagy múlttal és hagyományokkal rendelkező Everton, melynek stadionja, a Goodison Park alig egy kilométerre fekszik az Anfieldtől, mindössze a Stanley Park választja el a két csapat központját. Míg a Liverpool a legsikeresebb Angliában, az Everton Anglia ötödik legsikeresebb csapata, ugyancsak patinás klub. Az Everton előbb alapult, és a kezdetekben még az Anfielden játszottak (később John Houldingnak köszönhetően itt alakult meg a Liverpool FC). A két csapat és szurkolóik történelmük során folyamatosan azon vetélkedett – és mind a mai napig vetélkedik –, hogy melyik liverpooli csapat a jobb. Ezek a mérkőzések mindig nagy figyelmet vonnak magukra egész Angliában, hiszen a két csapat meccsei mindig presztízskérdésnek számítanak, több gól és piros lap is szokott születni a találkozókon. A rivalizáláshoz hozzátartozik, hogy az 1950-es és '60-as évek folyamán az Evertont főleg katolikus klubként emlegették, míg a Liverpoolt protestáns klubként. Más helyi rangadóktól eltérően az erőszak az Everton és Liverpool szurkolók között ritkaság. Nem szokatlan dolog például Liverpoolban, hogy egy családon belül van aki Liverpool-, míg van aki Everton-szurkoló, ennek ellenére békésen élik mindennapjaikat. Akár a rangadókat is együtt nézik, vagy mennek meccsre. A többi hasonló nagyságú rivalizáláshoz viszonyított jó viszony a Heysel Stadion katasztrófája után romlott meg. Azóta az Everton-rajongók a liverpooli huligánokat okolják az angol klubcsapatok kizárása miatt. Mindazonáltal, a kapcsolatok a Hillsborough-katasztrófa után javultak, amikor mindkét csapat rajongói együtt gyűltek össze. Everton- és Liverpool-sálak voltak összefűzve a Stanley Parkon keresztül az Anfield és a Goodison Park között. Nem rég a 11 éves Rhys Jones meggyilkolása után is összegyűltek a klubok rajongói és elénekelték a két csapat himnuszát. Hagyományosan a "Merseyside Derby"-t a "The Friendly Derby"-ként említik a mai napig. Eddig a megrendezett 215 liverpooli városi rangadóból 85-öt a Vörösök, 66-ot a Kékek nyertek és 64 döntetlen született. Otthon a legnagyobb győzelmet a Liverpool aratta (6–0 az Anfielden), idegenben viszont az Everton (5–0 az Anfielden). A legnagyobb nézőszám eddig 78 299 fő volt, 1948. szeptember 18-án a Goodison Parkban. A legtöbb gólt hozó meccs pedig az 1932–33-as idényben volt az Anfielden, mikor is a Vörösök 7–4-re győztek a Kékek ellen. A legutóbbi találkozót 2018. április 7-én tartották az Everton otthonában, 0–0-s döntetlen lett. Létesítmények Melwood Melwood a Vörösök edzőközpontja (Shankly színrelépése óta). Melwood az a hely, az a létesítnény, ahol az összes taktikai döntést meghozzák, ahol a kezdőcsapatot összeállítják, ahol a nagy liverpooli legendák nap mint nap edzettek, edzenek. A hely, amely nagyon fontos szerepet játszott abban, hogy a Liverpool FC elérje sikereit, angol és nemzetközi porondon egyaránt. Az utóbbi időkben jelentősége megmaradt, ez az LFC főhadiszállása, sajtószobával, relaxációs létesítménnyel, orvosi szobával, öltözővel. Innen irányítják a klub életét, s az utóbbi időkben a klub, a csapat vezetői font-milliókat költöttek a létesítmény felújítására, hogy játékosaiknak, egyedülálló és világszínvonalú edzéslehetőségeket biztosíthassanak. A változtatások első felvetője a Liverpool exmenedzsere, Gérard Houllier volt. Anfield "Anfield olyan sokat jelent számomra, hogy azt el sem tudom mondani" Az Anfield a Liverpool Football Club otthona, mely 1884-ben épült a Merseyside-on. Bill Shankly fent írt állítása jól sejteti mit is jelent egy Liverpool szurkolónak ez a létesítmény. Megannyi emlék, öröm, ünnep, győzelem, s rosszabb időkben bánat szomorúság, s gyász. Ez az a hely ami összekovácsolta a Liverpool szurkolókat, a megélt emlékek miatt, és nem véletlen, hogy a szurkolók kitartását, és biztatását még az ellenfelek is elismerik, és félve lépnek be a Vörösök gyepére. Kapacitás: 45 276 fő (a legnagyobb nézőszám 61 905 fő volt) A pálya mérete: 101 x 68 méter Új stadion ötlete A csapat már 2003-ban egy új stadiont kezdett tervezni, melyet eredetileg 2006-ban nyitottak volna meg. Az építkezés nem kezdődött meg az Anfieldtől pár szám méterre fekvő Stanley Parkban, 2007 elején az új amerikai tulajdonosok (Tom Hicks és ifj. George Gillett) azonban folytatták a terveket, majd új céget kértek fel egy évvel később. Így először 60, majd később bővítéssel 72 ezer fős stadiontervek láttak napvilágot. A gazdasági világválság miatt azonban tovább csúsztak a folyamatok, és úgy tűnt, nincs elegendő forrás az építkezésre. A csapatot 2010-ben John W. Henry, az amerikai Boston Red Sox baseballcsapat tulajdonosa vásárolta fel, s ezután a vezetőség úgy döntött, hogy az új stadion megépítése helyett inkább az Anfieldet bővítenék, újítanák fel. A Liverpool legsötétebb napjai Heysel-tragédia Heysel Stadion, Brüsszel, 1985. május 29. Ez a nap, és ez az a helyszín, amely a Liverpool életében egy sötét napot jelöl. Ennek a napnak egy szép napnak kellett volna lennie, rögtön a római BL győzelem után, a 'Pool ismét bekerült a döntőbe, és mindenki bízva várta a meccset. Több ezer liverpooli és Juve-szurkoló látogatott el a világ akkori egyik legrosszabb állapotban lévő stadionjába, a brüsszeli Heysel stadionba, hiszen ott rendezték meg az 1985-ös Bajnokok ligája (akkor még BEK) döntőjét. A liverpooliak győzelemért mentek, de a történelem legnagyobb huliganizmus okozta tragédiájába keveredtek és onnan kitoloncolva, gyilkosoknak kikiáltva érkeztek haza a Mersey partjára. A stadion rossz állapota is közrejátszott a szerencsétlenségben, illetve az, hogy a belga rendezők az angol és az olasz szurkolók között egy semleges szektort akartak létrehozni, de oda a Belgiumban élő olaszok nagy részének a kezébe jutottak az oda szóló jegyek. A meccs előtt (szemtanúk szerint) az ittas olasz szurkolók, akik a semleges zónában ültek, dobálni kezdték a stadion darabjaival a már szintén ittas angol szurkolókat, akik könnyen áttörték a drótkerítést (ma kordonnak neveznénk), és a feldühödött angol szurkolók, a másik szurkolótábor tagjait egy betonfalnak nyomták, ami a kijárat helyett volt a semleges szektor mögött, majd a betonfal leomlott, így sokakat maga alá temetett, de volt akinek ez mentette meg az életét, hiszen így ki tudott kerülni a tömeg nyomásából. Az emberek egymást taposták, és elvesztett szeretteikért igyekeztek bosszút állni, elszabadult a pokol, a rendfenntartó erők tehetetlenek voltak. Félő volt, hogy ha nem játsszák le a meccset, akkor még rosszabb lesz a helyzet, ezért az UEFA úgy döntött: folytatni kell. A történelem legérdektelenebb mérkőzésén a Juventus győzött Platini tizenegyesével. Szégyen, de a stadion túlsó végén mindenki tudott örülni a győzelemnek, hiszen ők csak arról tudtak, hogy rendbontás tört ki valahol, de a halottakról mit sem sejtettek. 39 ember vesztette az életét 1985. május 29-én a Heysel stadionban. A világ legszomorúbb döntőjében, mely az ittas szurkolóknak, de elsősorban a rossz szervezésnek, és a szörnyű állapotban lévő stadionnak volt köszönhető. A tragédiában 39 foci-szurkoló halt meg, pontosabban, 32 olasz (Juve szurkoló), 4 belga, 2 francia, és egy ír. Hillsborough-tragédia 1989. április 15., Sheffield: Ez a Liverpool történetének legsötétebb napja. A rossz szervezés miatt, 96 Liverpool szurkoló vesztette életét a Leppings Lane End-en lévő Hillsborough Stadionban a Liverpool – Nottingham Forest FA-kupa-elődöntőn, mivel a jegy nélküli drukkerek tömege bejutott a stadionba, de mivel hely már nem volt, a fölülről jövő nyomás következtében a kerítéshez nyomódtak a már bent levő szurkolók. 96-an meghaltak, 200-an megsérültek. 1993-ban Tony Bland is elhunyt, aki négy éven keresztül feküdt kómában a katasztrófa miatt, ő lett a 96. áldozat. Több mint 25 000 Liverpool-szurkoló utazott el Hillsborough-ba, hogy megnézze az FA-kupa elődöntőjét a Notthingham Forest ellen. 96-an közülük sosem tértek vissza. Könnyek közt, sálakkal, virágokkal a temetésen egy hihetetlen kötelék jött létre a csapat, a klub, és a szurkolók között. Sikerek Jelenleg a Liverpool FC bár hazai viszonylatban is rendkívül sikeres, leginkább nemzetközi szinten húz el a többi angol csapattól, klubtól. olyan csapatoktól, mint az Arsenal, a Chelsea vagy a Manchester United, hiszen az utóbbi csapat például "csak" háromszor, míg a Chelsea egyszer, az Arsenal pedig még soha nem nyert Bajnokok ligája trófeát. A Liverpool FC bajnoki serlegeket tekintve két címmel marad el a Manchester Unitedtől, amely jelenleg 20-szal rendelkezik (a harmadik legsikeresebb angol klubnak, az Arsenalnak is "csak" 13 van), viszont 3 UEFA kupa győzelmét más angol klubok nem érik el. Az angol ligakupában szintén a "Vörösök" a csúcstartók, 8 címükhöz legközelebb 5-tel áll több csapat is. Hazai tornák Angol első osztály (Premier League) Angol másodosztály (Football League Championship) FA-kupa (The FA Cup) Ligakupa (League Cup/Carling Cup) Szuperkupa (Charity/Community Shield) Nemzetközi kupák BEK/Bajnokok ligája KEK/UEFA-kupa/Európa-liga UEFA-szuperkupa Világkupa/FIFA-klubvilágbajnokság Érdekességek, statisztikák, rekordok Első hivatalos meccs: a Higher Walton ellen a Lancashire League-ben esett meg, eredmény: 8–0 a Liverpoolnak. Első cím, melyet a csapat szerzett: 1893–94-es szezonban, a Second Division bajnoka. Az első csapat a Liverpool FC volt, amely a Bajnokok Ligájának mindhárom selejtező körében részt vett, és utána sikerült is eljutnia az egyenes kieséses szakaszig. (2005–06) 4 ember szerzett egy meccsen 5 gólt a Vörösök színeiben, így Andy McGuigan (1901–02), John Evans (1954–55), Ian Rush (1983–84) és Robbie Fowler (1993–94) A legtöbb mesterhármast Gordon Hodgson (17) szerezte a Liverpool színeiben 1926 és 1936 között. A leggyorsabb mesterhármast a Premier League történetében Robbie Fowler szerezte az Arsenal ellen, az 1994–1995-ös szezonban, 4 perc 32 másodperc alatt. A legtávolabbról a spanyol Xabi Alonso talált be a vörösök színeiben, mint egy 60 méterről (körülbelül a kezdőkörtől kicsivel messzebről, a távolabbi kapuig). Legtöbb gól: Ian Rush tartja a góllövő rekordot azzal, hogy az 1983–84-es szezonban 47 gólt szerzett a bajnoki és más meccseken összesen, illetve a bajnokságban Roger Hunt szerezte a legtöbb gólt, szám szerint 41-et, az 1961–62-es szezonban. Legnagyobb győzelem a Stromsgodset IF ellen született 1974. szeptember 17-én, a meccs 11–0-ra zárult. A legnagyobb bajnoki győzelem, a Crystal Palace FC ellen született 1989. szeptember 12-én, a meccs 9–0-ra zárult. A legnagyobb győzelem a Bajnokok Ligájában a török Beşiktaş elleni 8–0, ami egyben BL-rekord is, a mérkőzést 2007 . november 6-án játszották. A legnagyobb fordítás, a Newcastle United ellen jött létre, mikor is a Szarkák 5–2-re vezettek de végül a Vörösök nyertek 6–5-re, ez 1909 decemberében történt az Anfielden. Egy érdekes meccs: 1896 . szeptember 5-én a Liverpool 1–0-ra kikapott a Blackburn Rovers FC-től, de a meccshez hozzátartozik, hogy 6 gólt nem adtak meg a Vörösöknek. Az első győzelem az Old Traffordon a Manchester United ellen, 4–3-ra zárult még 1910 -ben. LFC TV 2007. szeptember 20-án újabb mérföldkő érkezett el a patinás klub életében: az ír Setanta Sports televíziós társasággal karöltve, helyi idő szerint délután hat órakor megkezdte adása sugárzását a Liverpool FC saját televíziós csatornája, az LFC TV. A csatornán minden nap délelőtt 10 órától késő éjszakáig látható műsor tartalmaz többek közt stúdióbeszélgetéseket, elemzéseket, a csapat életével kapcsolatos híreket, de a szurkolók élőben tekinthetik meg a tartalékcsapat mérkőzéseit és a fontosabb ifimeccseket, valamint felvételről a felnőtt csapat összecsapásait is. A képernyőn feltűnnek a csapat egykori és jelenlegi sztárjai, a volt angol válogatott John Barnes pedig saját show-műsorral jelentkezik 2007. szeptember 27-étől. A csatorna állandó stábjához három műsorvezető tartozik: a Merseyside Radio bemondója, Peter McDowall, a liverpooli kapus karrierjét 14 éves korában sérülés miatt feladni kényszerülő Matt Critchley, valamint a Real Madrid TV angol nyelvű adásában már korábban bizonyított, feltűnően csinos, gyerekkora óta Liverpool-szurkoló Claire Rourke. Hanszong Egyetem állomás Hanszong (Hanseong) Egyetem állomás , másik nevén Szamszongjo (Samseongyo) állomás (����) a szöuli metró 4-es vonalának állomása, mely Szöul Szongbuk-ku (Seongbuk-gu) kerületében található. Zöldes bronzmoly A zöldes bronzmoly (Roeslerstammia erxlebella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt bronzmolyfélék (Roeslerstammiidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja. Elterjedése, élőhelye Közép-európai faj, hazánkból szórványosan került elő. Megjelenése Ibolyás-bronzos színű, fényes szárnyának fesztávolsága 14–15 mm. Életmódja Évente egy nemzedéke kel ki; a lepkék május–júniusban rajzanak. Vegyes erdőkben nappal repül, de éjszaka a mesterséges fény is vonzza. A hernyók ősszel a hárs (Tilia) levelein élnek. Kárpáthy Zoltán (film) A Kárpáthy Zoltán 1966-ban Jókai Mór azonos című regényéből készült magyar film. Az Egy magyar nábob folytatása, amellyel együtt 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Történet 18 év telt el az Egy magyar nábob befejezése óta. Kárpáthy Zoltán 18. születésnapját ünnepelték a Szentirmay-kastélyban. Az ünnepi tortából Katinka kapott elsőnek a fiútól, akivel egy hatalmas fa tövében csókot is váltottak, és örök szerelmet ígértek egymásnak. Az éjszaka közepén Szentirmay Rudolf felkeltette Zoltánt, majd együtt átlovagoltak Kárpáthy János birtokára. Az ősi kastélyban kőművesek bontották ki azt a falat, amely Zoltán édesanyjának lakosztályát zárta el külvilágtól. Rudolf, miközben Zoltán meghatottan téblábolt – sosem látott – édesanyja szobájában, elolvasta Fanny utolsó levelét, amelyben a nő felfedte (volna) legféltettebb titkát Flóra előtt. Szentirmay Rudolf 18 év után tudta meg, hogy Fanny egykor igazából őt szerette. Rudolf közölte Zoltánnal, hogy a fiúnak el kell hagynia a Szentirmay-házat, meg kell kezdenie felnőtt életét, Pestre kell költöznie Tarnaváriékhoz. Maszlaczky ügyvéd beszámolt az „évszázad” perének állásáról, majd rávette Abellinót, hogy évi 2400 forint életjáradékért lemondjon a Kárpáthy-vagyonról. A ravasz ügyvéd a hatalmas birtok megszerzéséért folytatott harcba bevonta Kőcserepy Dánielt, a gazdag, törekvő pesti polgárt, főhivatalnokot. Tervének része volt az is, hogy egyszer feleségül vegye Kőcserepy Vilmát. Rudolf furcsa, rideg viselkedése Zoltánnal szemben feltűnt a feleségének, a férfi elmondta, hogy perbe fogták, Zoltán érdekében tette mindazt, amit tett. Vilma betegeskedett, de Kőcserepyék - a társadalmi elvárások miatt - bálba készülődtek. A Duna vízállása a feltorlódott jégtáblák miatt egyre jobban emelkedett, már elérte a Kék Macska fogadó udvarát. Maszlaczky felkereste Trommelt, majd pénzt adott neki, hogy a férfi csónakokat, dereglyéket és hozzájuk való legénységet bérelhessen. A katonaság a Pest alatti jégtorlaszt lőtte, kevés sikerrel. Ráadásul az egyik akna gyújtózsinórja kialudt, ám az arra lovagló Kárpáthy Zoltán magára vállalta az életveszélyes feladatot: a szivarjával sikeresen újragyújtotta a kanócot. Tarnaváriéknál Wesselényi Miklós és Szentirmay Kárpáthy Zoltánról társalogtak. A fiú is sort kerített arra, hogy a nevelőapjával beszélgessen, de nem tudta meg Rudolftól, hogy mi az oka a vele való rideg bánásmódnak. Az estély váratlanul félbeszakadt, mert hírt kaptak arról hogy a gát átszakadt, a víz a pesti oldal alacsonyabban fekvő házait és a benne lakókat fenyegette. Trommelék pénzért cserébe segítettek az embereken, de akinek nem volt semmije, azt a sorsára hagyták. Wesselényi Miklós és barátai önzetlenül mentették a polgárokat, szegényeket, gazdagokat egyaránt. Kárpáthy Zoltán kihúzott a vízből egy öregasszonyt, majd Kőcserepy Vilmáék palotájához ment, és az ablakon keresztül, az ölében hozta ki a lányt az árvíz elől. Egyre több ház omlott össze, Trommelék jól arattak, de a pesti diákok észrevették a haramiák ténykedését, és a nyomukba eredtek. Arra kényszerítették a szemét embereket, hogy azok – befejezve nyerészkedő ténykedésüket – adják át a csónakjaikat. Az főurak egy része Dabróni és Fegyverneki báró vezetésével gyertyákkal kivilágított dereglyéiken mulatoztak az áradó folyóban. Wesselényi és társai felelősségre vonták a gyalázatosan viselkedő nemeseket, és – öklök, evezőlapátok segítségével – megtanították őket a tisztességes viselkedésre. Maszlaczky és Kőcserepy Dániel egy fürdőben gúnyosan beszélgettek Zoltán hőstettéről, a Kárpáthy-birtok megszerzéséről nem tettek le. A gazdag polgár telekspekulációba kezdett, az ügyvéd ámulatát is elnyerte azzal a tervével, ahogyan a várost akarta „megfojtani”. A főhivatalnok olcsón felvásárolta az árvízben tönkrement romos házakat, és később a telkeket busás haszonnal kívánta továbbadni. Zoltán Kiss Miskát faggatta arról, hogy vajon miért dermedt meg körülötte a levegő. A fiú arra a következtetésre jutott, hogy a családi birtokért folytatott „pör” lehet az oka az elhidegülésnek. Miska megdicsérte Zoltánt a pesti árvíz közbeni helytállásáért, aki ígéretet tett apja egykori barátjának, hogy a támogatni fogja a birtokán élő jobbágyok örökváltság iránti igényét. A fiú az ellenségnél is próbálkozott, Maszlaczky azonban szemforgató módon az ügyvédi titoktartásra hivatkozva megtagadta a fiú tájékoztatását a Kárpáthy kontra Kárpáthy per állásáról. Zoltánt felkereste Bogozy, aki Maszlaczkynál dolgozott, és aki felajánlotta a fiatal Kárpáthynak az ügy iratait. Abellino elszegényedett, az ügyvédjét próbálta megpumpolni, de kevés sikerrel járt. Maszlaczky a reformista uraktól féltette a birtokot; szerinte a nemesség pillanatokon belül adót fizethet, valamint „sültparasztok” kezére kerülhetnek a földek, ha a reform hívei győznek az országgyűlésen. Zoltán és Katinka titokban találkoztak egy templomban, ezért a lány apja felelősségre vonta korábbi neveltfiát. Rudolf továbbra is arra kérte Zoltánt, hogy ne akarjon kapcsolatba lépni a Szentirmay-család egyetlen tagjával sem. A fiatal Kárpáthy ezek után levelet írt Bogozynak, melyben kérte tőle a családi per aktáit. Maszlaczky élvezettel olvasta fel ezt a levelet Kőcserepynek, a cselszövők örömmel konstatálták, hogy megtalálták a romantikus, egyenes fiatalember gyenge pontját, akár bírósági tárgyalás nélkül is az ölükbe hullhat a hatalmas vagyon. Kőcserepy türelmetlenkedett a per elhúzódása miatt, készpénzre volt szüksége a telkek felvásárlása miatt. Az ügyvéd megnyugtatta, hogy a francia tőkét érdekli a telekvisszatartási terv, Griffard bankár örömmel nyújt hitelt. Szentirmay Rudolf, Wesselényi Miklós, Mr. Clark és Tarnavári gróf a Lánchíd terveit tanulmányozták, a mérnök véleménye szerint 10 éven belül elkészülhet a híd, mely kapocs lesz Európához. A beszélgetés közeben a Lánchíd Részvénytársaság tagjai is észrevették, hogy a pesti földek nagy részét Kőcserepy Dániel vásárolta meg, aki fel fogja verni a telkek árát. Zoltán tanulmányozni kezdte a per részleteit. Kőcserepy Vilma naplóját összetépte az apja, mert abból kiderült, hogy a lány szerelmes lett Kárpáthy Zoltánba, élete megmentőjébe. A felháborodott apa durván beszélt a gyermekével, közölte a betegségéből nemrég felgyógyult kislánnyal, hogy ne ábrándozzon az ellenségükről. Zoltán az iratokból megtudta, hogy mivel vádolták meg Szentirmay Rudolfot. A fiú nyomozni kezdett: beszélt képmutató nagyanyjával, a lefizetett Kutyvalvy Andrással. Rádöbbent, hogy a hamis tanúk az édesanyját is hűtlenséggel vádolták. Ezért inkább azt tervezte, hogy lemond az örökségéről, de az anyja becsületét nem hagyja, hogy bíróság előtt bemocskolják. Kis Miska megpróbálta lebeszélni a fiatal bárót a meggondolatlan tettéről. Zoltán ügyvédje nem járt sikerrel, Maszlaczky megakadályozta, hogy kiegyezzenek Abellinóval, aki pedig hajlott az osztozkodásra. Zoltán nagykorúsíttatta magát, és átengedte a hatalmas vagyont nagybátyjának, igazából Kőcserepyéknek. Az új földesurat Maszlaczky, Dabroni, és Bogozy fogadták, a cselédség megszökött a kastélyból. Zoltán éppen naplót írt európai utazásáról, amikor megjelentek a lakásán Szentirmayék. Rudoltf beleolvasott a kéziratba, és felajánlotta, hogy együtt folytassák: otthon. Bogozy elégedetlenkedett, amikor a gazdájával vizet hordtak egy hatalmas dézsába Kőcserepy úrnak. Ekkor három úr érkezett a birtokra, akikkel az ügyvéd nem akart találkozni. Kis Miska Beszédbe elegyedett Bogozyval, és megtudta tőle, hogyan csalták tőrbe Zoltánt. Wesselényi és Szentirmay a Lánchíd építése ügyében keresték fel Kőcserepyt, aki a tervek bemutatása ellenére sem akart megválni a pesti telkeitől, még várni akart, hogy feljebb srófolhassa az árakat. A beszélgetés elmérgesedett vitává vált, Wesselényiék dolgavégezetlenül mentek el. Miska rátörte az ajtót Kutyfalvy Andrásra, akit felelősségre vont a hamis tanúskodásáért. Az elpáholt gazember aláírta a beismerő vallomást, majd elrohant mentegetőzni Kőcserepyékhez. Maszlaczky Dabrónitól kért segítséget, hogy a párbajhős Szentirmay Rudolfot és Kárpáthy Zoltánt tegye el az útból, nehogy újra kezdődhessen a per. Kőcserepy szerint amíg a fiú életben van, állandó fenyegetést jelent a számukra. Dabróni eldicsekedett vele, hogy akivel ő eddig szembekerült, az nem lett hosszú életű. Kőcserepy Vilma egyre lázasabb lett, az édesanyja imádkozott az Istenhez, hogy ne vegye el tőle egyetlen lányát. Vilma kihallgatta az összeesküvők beszélgetését, és éjszaka - halálos betegen - átrohant a szakadó esőben Szentirmayékhoz. Rudolf és Zoltán már elutaztak, Flóra asszony - mihelyt értesült Vilmától a fenyegető veszélyről - lovas futárt küldött szerettei után Wesselényi birtokára. A férfiak azonban már továbbutaztak Pestre. Vilmát visszavitték a Kőcserepy-kastélyba, az apja lovas futárt küldött a fővárosba Dabróni tekintetes úrhoz. Az üzenet egy szóból állt: Ne! Dabróni - még nem kapván meg az üzenetet - nyilvános helyen provokálta Zoltánt és Rudolfot. Az ifjú Kárpáthyval a Ligetben beszélte meg a párbajt, másnap reggel 7 órára. A cinikus gazember éppen a célbalövést gyakorolta, amikor Wesselényi báró felkereste, és inzultálta. Az árvízi hajós nyolcra kapott időpontot, ám ezt nem fogadta el, mivel ő lett volna Kárpáthy Zoltán egyik segédje, mindenáron a fiú előtt akart megmérkőzni a bérenccel. Másnap reggel hatkor Dabróni és Szentirmay pisztolypárbajt vívtak egymással, Rudolf súlyosan megsebesült. Ezután Wesselényi és Dabróni kardpárbajára került sor, ahol az utóbbi kapott végzetes vágásokat, így Zoltán a Ligetben hiába várt a megmérettetésre. A fogatából kiszálló Fegyverneki báró közölte a fiatalemberrel a korábban történteket. Szentirmay a halálos ágyán - mielőtt végleg eltávozott volna a földi létből - átadta Zoltánnak a per iratait, az újabb bizonyítékokat, és arra biztatta a fiút, hogy okosan, bátran cselekedjék. Dabrónit sem kerülte el a végzet, mielőtt meghalt volna, még megkapta Kőcserepy üzenetét. Kőcserepy Vilma halála után az apja és az anyja - mivel nem maradt, kire hagyják a vagyonukat - arra utasították Maszlaczkyt, hogy fejezze be a pert, ők lemondanak a törvényes örökös javára a birtokról. Az ügyvéd hiába érvelt kétségbeesetten, a gyászoló pár befejezettnek tekintette „az évszázad pörét”. A gyászév letelte után Katinka és Zoltán - Szentirmayné Flóra, Kiss Miska jelenlétében kimondták a boldogító igent, házasságot kötöttek egymással. Érdekességek 1966 februárjában kezdték el a forgatást, egy-két téli jelenettel, majd a film többi részét nyáron vették fel. A jeges jeleneteket Baján vették fel a Dunánál , Kovács István dublőre hibázott, ezért az alkotóknak nem maradt más választásuk, a színésszel forgatták le a jelenetet. Bár beszakadt alatta a jég, két kézzel kellett tartania magát, alul érezte, hogy a folyó vinné, és azt is, hogy nem bírja tartani magát sokáig. Szerencsére a felvétel sikerült, és a Kárpáthy Zoltánt alakító színészt gyorsan kihúzták a hideg vízből. Külföldön is forgattak, például Pozsony fölött egy régi, gyönyörű Pálffy-kastélyban. Rogerius mester Rogerius mester (Torremaggiore, 1200-as évek – Spalato, 1266. április 14.) apuliai származású krónikairó, váradi kanonok, spalatói érsek. Élete 1223-ban már járt Magyarországon Toletanus János választott paesti püspök és apostoli követ káplánjaként. Róma és Esztergom közt több diplomáciai küldetést teljesített, ezért IX. Gergely pápa 1233-ban megdicsérte és váradi kanonokká tette. 1241-ben Várad püspöke, Benedek a tatárok ellen vonult, Rogerius azonban a városban maradt. A csatában legyőzött püspök csakhamar Váradra menekült, majd újabb csapatokat gyűjtve a Dunán túl keresett biztonságot. Rogerius egymás után értesült a magyarok csatavesztéseiről és Várad alatt saját szemeivel is láthatta a tatárokat. Végigszenvedve a tatárjárást, mindaddig bujdosott, amíg IV. Béla seregével vissza nem tért az országba. Váradon nemsokára főesperes lett, majd 1243-ban IV. Ince pápa soproni főesperessé nevezte ki. 1249-ben a pápa Ugrin spalatói érsek utódává nevezte ki. Ezt a tisztséget IV. Béla főkegyúri ellenkezése miatt csak 1251-ben foglalta el, és haláláig viselte. Műve Sopronban írta meg a magyarországi tatárjárásnak, különösen pedig saját bujdosásának történetét Carmen miserabile (Siralmas ének) címen, amelyet régi pártfogójának, Toletanus János paesti püspöknek ajánlott. Művét először Pruisz János váradi püspök nyomatta ki Thuróczi János krónikája 1488. évi brünni kiadása függelékéül, de még azon évben megjelent a Thuróczinak augsburgi kiadásában is. Magyar fordítását Szabó Károly adta ki Rogerius mester váradi kanonok siralmas éneke címmel (Pest 1861). Rogerius mester nevét Nagyváradon egy városrész viseli. Oroszország határai Oroszország 16 szuverén állammal osztozik nemzetközi határon, ezek közül 2 tengeri (USA, Japán), illetve részben elismert (Dél-Oszétia, Abházia). A szárazföldön összesen 20 241 km határa van, amivel Kína után a 2. helyen áll a világon Áttekintés Oroszország több országgal határos, mint bármely más ország a világon. Határok részletesen Az alábbi listában szerepelnek egyes orosz területekkel határos területek, illetve más országok Központi Szövetségi Körzet Belgorodi terület Oroszország Voronyezsi terület Kurszki terület Ukrajna Szumi terület Harkivi terület Luhanszki terület Brjanszki terület Oroszország Szmolenszki terület Kurszki terület Orjoli terület Kalugai terület Fehéroroszország Mahiljovi terület Homeli terület Ukrajna Szumi terület Csernyihivi terület Vlagyimiri terület Oroszország Ivanovói terület Moszkvai terület Nyizsnyij Novgorod-i terület Rjazanyi terület Jaroszlavli terület Voronyezsi terület Oroszország Belgorodi terület Volgográdi terület Kurszki terület Lipecki terület Tambovi terület Szaratovi terület Rosztovi terület Ukrajna Luhanszki terület Ivanovói terület Oroszország Jaroszlavli terület Nyizsnyij Novgorod-i terület Vlagyimiri terület Kosztromai terület Kalugai terület Oroszország Brjanszki terület Moszkvai terület Orjoli terület Szmolenszki terület Tulai terület Moszkva Kosztromai terület Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i terület Jaroszlavli terület Vologdai terület Kirovi terület Ivanovói terület Kurszki terület Oroszország Belgorodi terület Brjanszki terület Voronyezsi terület Lipecki terület Orjoli terület Ukrajna Szumi terület Lipecki terület Oroszország Tambovi terület Kurszki terület Voronyezsi terület Rjazanyi terület Orjoli terület Tulai terület Moszkvai terület Oroszország Vlagyimiri terület Kalugai terület Szmolenszki terület Rjazanyi terület Tveri terület Tulai terület Jaroszlavli terület Moszkva Orjoli terület Oroszország Brjanszki terület Kalugai terület Kurszki terület Lipecki terület Tulai terület Rjazanyi terület Oroszország Vlagyimiri terület Lipecki terület Moszkvai terület Nyizsnyij Novgorod-i terület Tambovi terület Tulai terület Penzai terület Mordvinföld Szmolenszki terület Oroszország Brjanszki terület Kalugai terület Moszkvai terület Pszkovi terület Tveri terület Fehéroroszország Vicebszki terület Mahiljovi terület Tambovi terület Oroszország Voronyezsi terület Lipecki terület Penzai terület Rjazanyi terület Szaratovi terület Tveri terület Oroszország Vologdai terület Moszkvai terület Novgorodi terület Pszkovi terület Szmolenszki terület Jaroszlavli terület Tulai terület Oroszország Kalugai terület Lipecki terület Moszkvai terület Orjoli terület Rjazanyi terület Jaroszlavli terület Oroszország Vologdai terület Ivanovói terület Vlagyimiri terület Tveri terület Moszkvai terület Kosztromai terület Moszkva Oroszország Kalugai terület Kosztromai terület Északnyugati Szövetségi Körzet Karélia Oroszország Arhangelszki terület Vologdai terület Leningrádi terület Murmanszki terület Finnország Kainuu Lappföld Észak-Karjala Észak-Pohjanmaa Dél-Karjala Komiföld Oroszország Permi határterület Arhangelszki terület Kirovi terület Szverdlovszki terület Nyenyecföld Jamali Nyenyecföld Hanti- és Manysiföld Arhangelszki terület Oroszország Karélia Komiföld Vologdai terület Kirovi terület Jamali Nyenyecföld Vologdai terület Oroszország Karélia Arhangelszki terület Kirovi terület Kosztromai terület Leningrádi terület Novgorodi terület Tveri terület Jaroszlavli terület Kalinyingrádi terület Litvánia Klaipėda megye Marijampolė megye Tauragė megye Lengyelország Varmia-mazúriai vajdaság Podlasiei vajdaság Pomerániai vajdaság Leningrádi terület Oroszország Karélia Vologdai terület Novgorodi terület Pszkovi terület Szentpétervár Finnország Kymenlaakso Dél-Karjala Észtország Ida-Virumaa Murmanszki terület Oroszország Karélia Finnország Lappföld Norvégia Finnmark megye Novgorodi terület Oroszország Vologdai terület Leningrádi terület Pszkovi terület Tveri terület Pszkovi terület Oroszország Leningrádi terület Novgorodi terület Tveri terület Szmolenszki terület Fehéroroszország Vicebszki terület Lettország Alūksnes község Baltinavas község Viļakas község Zilupes község Kārsavas község Ludzas község Ciblas község Észtország Võrumaa Ida-Virumaa Jõgevamaa Põlvamaa Tartumaa Szentpétervár Oroszország Leningrádi terület Nyenyecföld Oroszország Komiföld Arhangelszki terület Jamali Nyenyecföld Volgamenti szövetségi körzet Baskíria Oroszország Tatárföld Udmurtföld Permi határterület Orenburgi terület Szverdlovszki terület Cseljabinszki terület Mariföld Oroszország Tatárföld Csuvasföld Kirovi terület Nyizsnyij Novgorod-i terület Mordvinföld Oroszország Csuvasföld Nyizsnyij Novgorod-i terület Penzai terület Rjazanyi terület Uljanovszki terület Tatárföld Oroszország Baskíria Mariföld Udmurtföld Csuvasföld Kirovi terület Orenburgi terület Szamarai terület Uljanovszki terület Udmurtföld Oroszország Baskíria Tatárföld Permi határterület Kirovi terület Csuvasföld Oroszország Mariföld Mordvinföld Tatárföld Nyizsnyij Novgorod-i terület Uljanovszki terület Permi határterület Oroszország Baskíria Komiföld Udmurtföld Kirovi terület Szverdlovszki terület Kirovi terület Oroszország Komiföld Mariföld Tatárföld Udmurtföld Permi határterület Arhangelszki terület Vologdai terület Nyizsnyij Novgorod-i terület Kosztromai terület Nyizsnyij Novgorod-i terület Oroszország Mariföld Mordvinföld Csuvasföld Kosztromai terület Ivanovói terület Vlagyimiri terület Kirovi terület Rjazanyi terület Orenburgi terület Oroszország Baskíria Tatárföld Szamarai terület Cseljabinszki terület Kazahsztán Aktöbei terület Nyugat-kazahsztáni terület Kosztanaji terület Penzai terület Oroszország Mordvinföld Rjazanyi terület Szaratovi terület Tambovi terület Uljanovszki terület Szamarai terület Oroszország Tatárföld Orenburgi terület Szaratovi terület Uljanovszki terület Kazahsztán Nyugat-kazahsztáni terület Szaratovi terület Oroszország Volgográdi terület Voronyezsi terület Penzai terület Szamarai terület Tambovi terület Uljanovszki terület Kazahsztán Nyugat-kazahsztáni terület Uljanovszki terület Oroszország Mordvinföld Tatárföld Csuvasföld Penzai terület Szamarai terület Szaratovi terület Déli szövetségi körzet Adigeföld Oroszország Krasznodari határterület Kalmükföld Oroszország Dagesztán Sztavropoli határterület Asztraháni terület Volgográdi terület Rosztovi terület Krasznodari határterület Oroszország Adigeföld Karacsáj- és Cserkeszföld Sztavropoli határterület Rosztovi terület Abházia Gagrai járás Gudautai járás Ukrajna Krím Asztraháni terület Oroszország Kalmükföld Volgográdi terület Kazahsztán Nyugat-kazahsztáni terület Atiraui terület Volgográdi terület Oroszország Kalmükföld Asztraháni terület Rosztovi terület Szaratovi terület Voronyezsi terület Kazahsztán Nyugat-kazahsztáni terület Rosztovi terület Oroszország Kalmükföld Sztavropoli határterület Krasznodari határterület Volgográdi terület Voronyezsi terület Ukrajna Donyecki terület Luhanszki terület Észak-kaukázusi szövetségi körzet Dagesztán Oroszország Kalmükföld Csecsenföld Sztavropoli határterület Azerbajdzsán Balak�ni járás Q�b�l�i járás Zaqatalai járás Qaxi járás Qusari járás Oğuzi járás Xaçmazi járás Ş�ki járás Grúzia Kaheti Ingusföld Oroszország Észak-Oszétia Csecsenföld Grúzia Mcheta-Mtianeti Kabard- és Balkárföld Oroszország Észak-Oszétia Sztavropoli határterület Karacsáj- és Cserkeszföld Grúzia Szamegrelo-Felső-Szvanéti Racsa-Lecshumi és Alsó-Szvanéti Karacsáj- és Cserkeszföld Oroszország Kabard- és Balkárföld Sztavropoli határterület Krasznodari határterület Abházia Gulripsi járás Gudautai járás Szuhumi Grúzia Szamegrelo-Felső-Szvanéti Észak-Oszétia Oroszország Ingusföld Kabard- és Balkárföld Sztavropoli határterület Csecsenföld Grúzia Mcheta-Mtianeti Racsa-Lecshumi és Alsó-Szvanéti Dél-Oszétia Dzaji járás Csecsenföld Oroszország Dagesztán Ingusföld Észak-Oszétia Sztavropoli határterület Grúzia Kaheti Mcheta-Mtianeti Sztavropoli határterület Oroszország Dagesztán Kabard- és Balkárföld Kalmükföld Karacsáj- és Cserkeszföld Észak-Oszétia Csecsenföld Krasznodari határterület Rosztovi terület Uráli szövetségi körzet Kurgani terület Oroszország Szverdlovszki terület Cseljabinszki terület Kurgani terület Kazahsztán Észak-kazahsztáni terület Kosztanaji terület Szverdlovszki terület Oroszország Komiföld Baskíria Permi határterület Kurgani terület Tyumenyi terület Cseljabinszki terület Hanti- és Manysiföld Tyumenyi terület Oroszország Komiföld Krasznojarszki határterület Kurgani terület Omszki terület Szverdlovszki terület Tomszki terület Nyenyecföld Kazahsztán Észak-kazahsztáni terület Cseljabinszki terület Oroszország Baskíria Kurgani terület Orenburgi terület Szverdlovszki terület Kazahsztán Kosztanaji terület Hanti- és Manysiföld Oroszország Komiföld Krasznojarszki határterület Szverdlovszki terület Tomszki terület Tyumenyi terület Jamali Nyenyecföld Jamali Nyenyecföld Oroszország Komiföld Krasznojarszki határterület Hanti- és Manysiföld Nyenyecföld Szibériai szövetségi körzet Altaj Köztársaság Oroszország Tuva Hakaszföld Altaji határterület Kemerovói terület Kazahsztán Kelet-kazahsztáni terület Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Mongólia Bajanölgij tartomány Burjátföld Oroszország Tuva Zabaykalsky Krai Irkutszki terület Mongólia Bulgan tartomány Szelenga tartomány Hövszgöl tartomány Tuva Oroszország Altaj Köztársaság Burjátföld Hakaszföld Irkutszki terület Krasznojarszki határterület Mongólia Bajanölgij tartomány Hövszgöl tartomány Dzavhan tartomány Uvsz tartomány Hakaszföld Oroszország Altaj Köztársaság Tuva Krasznojarszki határterület Kemerovói terület Altaji határterület Oroszország Altaj Köztársaság Kemerovói terület Novoszibirszki terület Kazahsztán Kelet-kazahsztáni terület Pavlodari terület Bajkálontúli határterület Oroszország Burjátföld Jakutföld Amuri terület Irkutszki terület Mongólia Dornod tartomány Szelenga tartomány Hentij tartomány Kína Belső-Mongólia Autonóm Terület Hejlungcsiang Krasznojarszki határterület Oroszország Jakutföld Irkutszki terület Kemerovói terület Hakaszföld Tuva Hanti- és Manysiföld Jamali Nyenyecföld Tomszki terület Irkutszki terület Oroszország Burjátföld Jakutföld Tuva Krasznojarszki határterület Bajkálontúli határterület Kemerovói terület Oroszország Altaj Köztársaság Hakaszföld Altaji határterület Krasznojarszki határterület Novoszibirszki terület Tomszki terület Novoszibirszki terület Oroszország Altaji határterület Kemerovói terület Omszki terület Tomszki terület Kazahsztán Pavlodari terület Omszki terület Oroszország Novoszibirszki terület Tomszki terület Tyumenyi terület Kazahsztán Észak-kazahsztáni terület Tomszki terület Oroszország Krasznojarszki határterület Kemerovói terület Novoszibirszki terület Omszki terület Tyumenyi terület Hanti- és Manysiföld Távol-keleti szövetségi körzet Jakutföld Oroszország Bajkálontúli határterület Krasznojarszki határterület Habarovszki határterület Amuri terület Irkutszki terület Magadani terület Csukcsföld Kamcsatkai határterület Oroszország Csukcsföld Magadani terület Szahalini terület Tengermelléki határterület Oroszország Habarovszki határterület Kína Csilin Hejlungcsiang Észak-Korea Raszon Amuri terület Oroszország Jakutföld Bajkálontúli határterület Habarovszki határterület Zsidó autonóm terület Kína Hejlungcsiang Magadani terület Oroszország Jakutföld Kamcsatkai határterület Habarovszki határterület Csukcsföld Szahalini terület Oroszország Habarovszki határterület Kamcsatkai határterület Japán Hokkaidó Zsidó autonóm terület Oroszország Habarovszki határterület Amuri terület Kína Hejlungcsiang Csukcsföld Oroszország Jakutföld Kamcsatkai határterület Magadani terület USA Alaszka Krím-félszigeten A Krím-félsziget és Szevasztopol város státusza vita tárgya Oroszország és Ukrajna között. A nemzetközi vélemény szerint a Krím autonóm köztársaság Ukrajnán belül, Szevasztopol pedig különleges állapotú város, de Oroszország úgy véli, hogy a Krím Oroszország szövetségi alanya, Szevasztopol pedig a három szövetségi város egyike, mivel 2014. márciusában Oroszország bekebelezte azt. Oroszország 1991 óta bérli a szevasztopoli hasitengerészeti bázist, a jelenlegi bérleti szerződés 2040-ig szóló meghosszabbítását 2014. március 31-én ellenszavazat nélkül fogadta el az Állami Duma. Krími Köztársaság Oroszország Szevasztopol Ukrajna Herszoni terület Szevasztopol Oroszország Krími Köztársaság Zöldes nedűgomba A zöldes nedűgomba (Gliophorus psittacinus, korábban Hygrocybe psittacina) fiatalon zöld, később sárga, nyálkával borított, kis kalapos gomba. Fogyasztása nem ajánlott. Megjelenése Kis gomba, kalapjának átmérője 1–4 cm. Fiatalon harang alakú, később kiterül, de közepe púpos marad. Széle áttetszően bordázott. A fiatal gomba kalapját (vagy esős időben később is) vastag, fénylő nyálkaréteg borítja. Színe kezdetben sötét- vagy olívazöld, ami a kalap közepétől kezdve sárgára, narancssárgára, húsvörösre változik; végül az idős gomba kifakul. A kalap húsa vékony, törékeny, zöldes színű. Íze, szaga nincs. A kezdetben halványzöld majd kisárguló lemezek ritkán állók; alul íves, hasasodó lefutásúak; a tönkhöz nőttek. A nagy lemezek között a kalap szélétől induló kisebbek is megfigyelhetőek, amelyek nem érik el a tönköt. Spórapora fehér. Spórái oválisak, 7,5-9,5 mikrométer hosszúak és 4-6 mikrométer szélesek. A tönk 3–7 cm magas, karcsú, sima felszínű, gyakran hajlott. Tövénél vékonyodó, de egyébként egyenletesen hengeres. Fent zöldes, alul inkább sárgás-narancssárgás színű. Szintén nyálkával borított. Ehetőségét illetően megoszlanak a vélemények. Bár nyálkás és ízetlen, néhány darab fogyasztható, nagyobb mennyiségben azonban gyomor- és bélpanaszokat okozhat. Hasonló fajok A fiatal, zöld példányokat nem lehet mással összetéveszteni. A sárgásabbak hasonlítanak nyálkás nedűgombára, annak lemezei azonban lefutók; illetve a csúcsos nedűgombára és a feketedő nedűgombára is. Idős, kifakult példányait nehéz megkülönböztetni a többi rokon fajtól. Elterjedése és termőhelye Európában, a Távol-Keleten (Japán, Korea), Észak- és Dél-Amerikában, Grönlandon és a Kanári-szigeteken is honos. Magyarországon viszonylag ritka, inkább a domb- és hegyvidékek nitrogéndús talajú lombos és vegyes erdeiben, nedves réteken lehet találkozni vele. Az Alpokban 2500 méterig hatol. Ponticus Ponticus (i. e. 1. század) római költő Életéről mindössze annyit tudunk, hogy Ovidius és Propertius barátja volt, személyéről az egyetlen forrást a két költő munkái képezik. Egy Thébais című eposzt írt, amelynek azonban töredékei sem maradtak fenn. Narám-Szín akkád király Narám-Szín (akkád [d]na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt. Az alacsony vagy rövid kronológia szerint kb. i. e. 2190-i. e. 2154, a középső kronológia szerint kb. i. e. 2254-i. e. 2218 között uralkodott. Apjától, Manistusutól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész Mezopotámia a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is. Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a négy világtáj királya címet, alattvalói Akkád isteneként tisztelték. Ezzel Lugalbanda és Gilgames nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé. Leghíresebb sztéléjét Szúszában találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy Hammurapi törvényoszlopa is. A sztélé a Szatuni, a lullubik királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel. A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, Sarkalisarri idején azonban a birodalom már valóban a nyugati amurrúk és a keleti hegyi gutik nyomása alatt állt. Parenyica A parenyica egy hagyományos szlovák érlelt sajt. Félkemény, félzsíros, párolt és általában füstölt sajt, de készítenek nem füstölt változatot is. Krémszíne van, a gőzölés miatt. A sajtot szalagokban gyártják, amit csigaszerű spirálokba tekercselnek fel. A juhtej részaránya a készítés során minimum 50% kell legyen. Az elnevezése a szlovák parený szóból ered, amelynek jelentése: gőzölt. Az Európai Unióban a Slovenská parenica oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ). A bejegyzés iránti kérelem a sajt jellemzőinek és gyártásának részletes leírásával 2007 októberében jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az Európai Bizottság 2008 júliusában döntött a bejegyzésről. Benzie megye Benzie megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Michigan államban található. Megyeszékhelye Beulah, legnagyobb városa Frankfort. Lakosainak száma 17 428 fő (2013. július 1.). Benzie megye Leelanau, Grand Traverse, Wexford, Manistee, Door és Kewaunee megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Mailüfterl A Mailüfterl volt az első, teljesen tranzisztoros felépítésű számítógép az európai kontinensen. 1958 májusában mutatták be, Ausztriában. Hivatalos megnevezése: Binär dezimaler Volltransistor-Rechenautomat, magyarul bináris decimális teljesen tranzisztoros számítógép. A világ első ilyen típusú, tranzisztoros számítógépei a TRADIC, Harwell CADET és a TX-0 voltak. A Mailüfterl gépet Heinz Zemanek és társai építették 1955-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen (TU Wien). Az építők csoportjába tartozott többek között Peter Lucas, Georg J. Leser, Viktor Kudielka, Kurt Walk, Ernst Rothauser, Kurt Bandat és Norbert Teufelhart. A gép elnevezése – Mailüfterl, jelentése: májusi szellő – egy tréfás szójátékból keletkezett, mikor az építők az USA-ban üzemelő elektroncsöves számítógépek elnevezését és sebességét latolgatták: ez a gép valószínűleg nem fogja elérni a Whirlwind vagy a Typhoon sebességét, ezekkel a szélviharokkal összehasonlítva a gép teljesítményét egy bécsi „májusi szellő” jellemezheti. A számítógépet 3000 tranzisztor, 5000 dióda, 1000 áramköri lap, 100 000 forrasztási pont, 15 000 ellenállás, 5000 kondenzátor és 20 000 méter összekötő vezeték alkotja. Súlya körülbelül 500 kilogramm, szélessége 4 méter, magassága 2,5 méter és mélysége 50 centiméter, tehát a korabeli elektroncsöves számítógépekhez képest viszonylag kicsi. A Mailüfterl órajele 132 kHz, ami jelentős volt a saját idejében. Zemanek később azt nyilatkozta a projektről, hogy az nem volt más, mint egy alacsony beosztású főiskolai asszisztens félig illegális vállalkozása, hivatalos engedély és az egyetem anyagi támogatása nélkül, amit egy diákcsoporttal valósított meg. 1954-ben a Philips céghez utazott Hollandiába, hogy ott nem pénzbeli hozzájárulást (adományt) kérjen a tervhez. A több ezerre rúgó tranzisztormennyiséget és azok felhasználási célját nem volt könnyű meggyőzően előadni, mindössze hét évvel a tranzisztor feltalálása után. Zemanek sikeresen tárgyalt a céggel, és ígéretet kapott több mint 1000 meglehetősen lassú hallókészülék-tranzisztorra. Végül a Philipstől összesen 4000 kiváló minőségű tranzisztort kapott (mindössze négy volt hibás, azok valószínűleg a forrasztásnál sérültek meg) A hardver felépítése után a csoport 1958-tól 1961-ig a programozásnak szentelte magát. 1958 május 27-én a Mailüfterl 66 perc alatt kiszámolta a 5 073 548 261-es prímszámot. A programfutás ritmusát egy rádión keresztül lehetett hallgatni. Ha csak egy egyenletes hang hallatszott, a technikusok erről tudták, hogy valami nincs rendben. Ezt az ellenőrzőhangot használták arra, hogy távolról (otthonról), telefonvonalon keresztül ellenőrizzék a gép működését az éjszakába nyúló összetett számítási feladatok alatt. 1961-ben az IBM úgy döntött, hogy felépít egy laboratóriumot Bécsben és felajánlota a csatlakozást a számítógépes úttörőnek, mire Zemanek az egész csoportját bevitte a vállalatba. Az IBM az osztrák államtól megvásárolta a Mailüfterl gépet, hogy azt Zemanek és az általa 1976-ig vezetett laboratórium rendelkezésére bocsássa. Az IBM 1966-ban alaposan átvizsgálta a számítógépet és 1973-ban átadta a Bécsi Műszaki Múzeumnak. 2013. október 1-én a Google egy blogon videót tett közzé a projekt tiszteletére. Amenucourt Amenucourt egy község Franciaországban. Lakosainak száma 211 fő (2015). Földrajza Amenucourt Bray-et-Lû, Fourges, Gasny, Chaussy, Chérence és La Roche-Guyon községekkel határos. Benzil-benzoát A benzil-benzoát (INN: benzyl benzoate) színtelen, kellemes illatú, igen csípős ízű olajos folyadék. A benzoesav és a benzil-alkohol észtere. Vízben nem, acetonban és benzolban oldódik, alkohollal, kloroformmal, éterrel, olajokkal keveredik. A természetben is előfordul a gyömbérfélékhez tartozó Kaempferia rotunda és Zingiber cassumunar nevű növényben. Felhasználás Az egyik legrégebbi rühösség elleni gyógyszer mind emberi, mind állatorvosi felhasználásra. Más szerekkel kombinációban fejtetű ellen és bőrvédő krémekben is alkalmazzák. Oldószerként, dohányárukban illatosító összetevőként, valamint polimerek és a cellulóz képlékenységének növelésére is használják. Előállítás Benzaldehidből Tyiscsenko-reakcióval, nátrium-benziloxid jelenlétében, 50–60°C-on: A hozam 4 óra múlva 90%-os. Készítmények A benzil-benzoát nagyon sok készítmény hatóanyaga mind önállóan, mind kombinációban. Magyarországon egy készítmény van gyógyszertári forgalomban, de számos vény nélkül kapható szernek is alkotórésze. Embercsempészés Az embercsempészés (köznyelven néha embercsempészet) a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények egyike. Az illegális migrációhoz kapcsolódó, a 2010-es évek közepén világszerte egyre több gondot okozó cselekmény. Magyarországon a 2012. évi V. törvény (Btk.) 353. §-a szerint büntetendő. Nem azonos az emberkereskedelem bűncselekménnyel, a magyar Btk. is külön szabályozza ezeket. A fő különbség abban áll, hogy az embercsempészés előfeltétele a csempész és a migráns közötti előzetes megállapodás, míg az emberkereskedelem során az áldozat helyzetét kihasználják, vele szemben gyakran kényszert, fenyegetést alkalmaznak. Története Az embercsempészés valószínűleg egyidős az államhatárok ellenőrzésével - ez a bűncselekmény ezeket a jogszabályi rendelkezéseket próbálja kijátszani, megkerülni. Az elkövetési magatartás lényegében a tiltott határátlépéshez vagyoni haszonszerzés végett nyújtott segítség nyújtása. Korábbi szabályozásunk szerint az embercsempészés bűntett valósított meg, ha pénzért követték el illetve vétségnek, ha más motívummal. Az embercsempészés mint nemzetközi szintű jelenség Tény, hogy napjainkban harminc-negyven millió illegális migráns van a világon, s az illegális migrációra épülő jogellenes cselekmények száma egyre nő. Az a személy, aki szabályosan lépi át a határt, később maga is illegális migránssá válhat, a tartózkodás és munkavállalás tekintetében. Ezek az emberek óriási kockázatokat vállalnak, hogy eljussanak egyik országból a másikba, s legtöbb esetben ezt a kiszolgáltatott helyzetet használják ki a bűnelkövetők. Az illegális migránsok többnyire húsz-harminc év közötti férfiak, akik alacsony szakmai képzettséggel rendelkeznek.[forrás?] Az illegális migránsok leggyakrabban a jobb megélhetés reményében szánják el magukat az adott lépésre. A legfőbb úti célok Anglia, Németország, Spanyolország, Ausztria, Svájc, valamint Svédország. A tarifák ötven-négyszázezer forint körül alakulnak, attól függően, hogy csak egy egyszerű fényképcseréről, vagy valamilyen bonyolultabb műveletről van-e szó. Ezek segítségével azonban a hatóságokat megtévesztve, feltűnés nélkül átjuthatnak a határokon. Sokan azonban nem képesek kifizetni a kért összeget, így ezek a személyek megbújni kényszerülnek a vonatok padlásterében, motorterekben, a kamionok rakterében, vagy kisteherautókban. A magas tarifákból kifolyólag a migránsok körében gyakori az illegális munkavállalás és más jogellenes cselekmények elkövetése, azon célból, hogy kifizessék a embercsempészés díját. Ebből adódóan az illegális migráció veszélye egy adott országra nézve is felmerülhet, mivel a bevándorlók többsége koldulásból, prostitúcióból, bűncselekményekből tartja fenn magát. Az átcsempészett embereket napi tizennyolc órán át dolgoztatják, miközben alapvető létszükségleteiket csak minimális módon elégítik ki.[forrás?] A hatályos magyarországi szabályozás Az embercsempészés fogalma Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) üzletszerűen vagy e) bűnszövetségben követik el. Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. August Hlond August Hlond S.D.B. (Mysłowice, 1881. július 5. – Varsó, 1948. október 22.) szalézi tartományfőnök, poznań-gnieznói metropolita érsek (1926–1946), varsó-gnieznói metropolita érsek (1946–1948), bíboros, Lengyelország Prímása (1926–1948), Isten Szolgája. August Hlond bíboros-prímás Lengyelország történelmének egyik legnagyobb személyisége volt. Áldozópapként szolgált Krakkóban, Przemyślben és Bécsben, ahol rövid időn belül a szalézi rend bajorországi, ausztriai és magyarországi rendtartomány főnöke lett és ezzel tagja lett a magyar katolikus püspöki testületnek. Ezért magyar egyházi vezetőnek is számít. Katowice első püspöke volt, a két világháború között Serédi Jusztiniánnal együtt ő építtette fel a kőbányai lengyel templomot. A második világháború után ő teremtette meg Lengyelország nyugati megyéiben az egyházi közigazgatást és áthelyezte Varsóba a primási székhelyt. Folyamatban van a szentté avatása, ennek első lépcsőjeként Isten Szolgájává nyilvánították. Ifjúkora A Katowice melletti Mysłowice felső-sziléziai város Brzęczkowice kerületében született Jan Hlond vasúti pályaőr (bakter) és Maria Imiel második gyermekeként. Antoni Hlond és Ignacy Hlond szalézi testvérek fivére. A Katowice melletti Zawodzieban fejezte be az általános iskolát, majd a Katowice melletti Mysłowiceban a gimnáziumot. Tizenkét testvére volt, közülük négyen léptek be a szalézi rendbe. Plébánosa rábeszélésére, a bátyjával együtt, először ő vágott neki a világnak tanulni, amikor a Lemberg közeli Turynba utazott az ottani szalézi kollégiumba. A szaléziak 1893-ban Olaszországba küldték, hogy ott folytassa a tanulmányait. 1896. október 13-án lépett be a szaléziak rendjébe és 1897. október 3-án letette az első, ideiglenes szerzetesi fogadalmát. Egyetemi tanulmányait Rómában a Pápai Gregorián Tudományegyetemen folytatta. 1900. július 10-én doktorált filozófiából. Ezután visszament Lembergbe, ahol 1904. szeptember 15-én leérettségizett egy császári-királyi gimnáziumban. 1904. december 17-én kapta meg a tonzúrát és kisebb rendeket nyert, 1905. március 18-án már szubdiakónus, július 9-én diakónus, majd szeptember 23-án Krakkóban kapta meg az áldozópapi felszentelést. Az 1900–1909 években egymás után tanító és szalézi házak vezetője Oświęcimban, Krakkóban, Przemyślben és Lembergben. Magyar, bajor és osztrák főpap August Hlond szalézi atya 1909-ben került Bécsbe, ahol az ottani szalézi ház vezetője és tanító lett, de közben már a bajor-magyar-osztrák szalézi rendtartomány főnökségén is szorgoskodott. Mindenütt, ahol csak megfordult, szerény, istenfélő embernek, de ugyanakkor kiváló szervezőnek ismerték meg. Ugyanakkor bárki segítségért, tanácsért, vagy éppen néhány meleg szóért fordulhatott hozzá – felebarátja számára mindig tudott időt szakítani. Nem véletlen, hogy szerzetestársai 1919-ben őt választották és bízták meg a rendtartomány vezetésével. Ennek köszönhetően ismerhette meg a Bécsben sokszor vendégeskedő Achille Rattit, a későbbi XI. Piusz pápát, aki utóbb egyengette az egyházi karrierjét. Miután Lengyelországban népszavazás döntött arról, hogy Felső-Szilézia keleti része Lengyelországhoz kerüljön, az ő feladatává vált megszervezni ott a lengyel egyházi közigazgatást. A pápa 1922-ben nevezte ki Katowice székhellyel apostoli kormányzónak azon a területen, amelyet a boroszlói főegyházmegyétől csatoltak el. Nem volt ez egyszerű feladat. A kormányzónak végig kellett látogatnia az összes plébániát, templomot, mindenről leltárt készíteni, majd ahol hiányzott a lengyel plébános, a kinevezéséről gondoskodni és ezzel együtt megszervezni az új egyházmegyét minden hivatalával, kellékével együtt. Barátsága Serédi Jusztinián későbbi magyar hercegprímással Korán került kapcsolatba, majd barátságba Serédi Jusztinián későbbi magyar bíboros-hercegprímással, aki szintén a későbbi pápa Achille Ratti baráti köréhez tartozott. Hlond szinte magyarrá lett, hiszen akár a bencésrendi Serédi Jusztinián, ő is szerzetes volt. Amikor a soknemzetiségű Lembergben az 1904. szeptember 15-i érettségire készült, számtalan magyar diáktársa volt, akiket tisztelt, nagyra becsült és megszeretett. Velük együtt élete végéig az ezeréves lengyel-magyar barátság szószólója, éltetője, védelmezője volt. 1919-től Bécsben Hlond a szalézi rend német-osztrák-magyar tartománya főnökeként tovább barátkozott a rendházban és a hozzá tartozó templomban igen sűrűn megforduló rendi és civil magyarokkal. Achille Ratti barátjaként (akit a pápa 1918. május 19-én Lengyelország és Litvánia apostoli vizitátorává nevezett ki, ezért minden egyes lengyel szerzetesrend tartományfőnökével tartotta a kapcsolatot) egy alkalommal leutazott vele a közeli Pannonhalmára, ahol bemutatta az ot tartózkodó, de Bécsben igen gyakori vendég Szapucsek Györgynek. A későbbi magyar hercegprímás útban Rómába mindig a bécsi szaléziaknál szállt meg. A kőbányai lengyel templom közös kezdeményezésükre épült, miután Wincenty Danek lengyel plébános megkereste mindkettőjüket. Felszentelésén, 1930-ban együtt vettek részt. E templom híveivel való gyakori meghitt találkozások, közös imák során döbbent rá arra, hogy mennyire fontos a hazájuktól elszakadt lengyelek számára az anyanyelven történő lelki táplálék nyújtása. Hangosan panaszkodott, hogy „Az emigrációban veszendőbe mennek a lelkek”. Éppen ezért Budapestről hazatérve hónapokig azon dolgozott, hogyan lehetne megteremteni a külföldre szakadt lengyelek lelkipásztori szolgálatát. 1932-ben Ignacy Posadzy atyával létrehozta a Krisztus Társasága (Towarzystwo Chrystusowe) papi világi rendet, melynek missziós áldozópapjai világszerte olyan városokban és településeken vállalnak lelkipásztori szolgálatot, ahol több lengyel él. A Towarzystwo Chrystusowe dla Polonii Zagranicznej rendet „a keresztény szeretet és a lengyel hazafiság emlékművének” nevezte. Új egyházmegye főpásztora, majd poznań-gnieznói érsek és bíboros-prímás Miután a pápa 1925 végével létrehozta az önálló katowicei egyházmegyét, és Hlond apostoli kormányzót nevezte ki a püspökség élére, 1926. január 3-án szentelte fel püspöknek Rómában. Eme tisztsége azonban nagyon rövid életű volt; már fél évvel később, június 24-én, római útja során átvette a pápától a legmagasabb lengyelországi méltóság viselésére szóló kinevezést. Február 13-án elhunyt ugyanis Edmund Dalbor poznań-gnieznói érsek, bíboros-prímás, és a pápa gyorsan be akarta tölteni a megüresedést – annál is inkább, mert Józef Piłsudski marsall májusban államcsínyt hajtott végre és átvette a teljhatalmat Lengyelországban. Hlond püspököt a pápa azért kérette Rómába, hogy tanácsot kérjen tőle, ki lenne a legalkalmasabb utód a prímási székben. A püspök szerényen felsorolta az összes szóba jöhető jelöltet, mindegyikről lelkesedéssel beszélt, ecsetelte emberi és papi erényeiket, de önmagát kihagyta a püspökök közül. A pápa alig másfél óra elteltével megunta a szócséplést és Hlond túlzott szerénységét. Azt mondta a barátjának: „eminenciád azonnal fejezze be!” Hlond püspök meghökkent. De hiszen ő nem bíboros! Szerényen helyreigazította a pápa vélt tévedését. Erre XI. Piusz elnevette magát. „Te szent ember! Ne légy ennyire szerény! Különben is úgy tudom, a pápa tévedhetetlen!” Aztán hozzátette: „Bíboros úr, te leszel az új lengyel prímás és poznań-gnieznói érsek! A kiváló szervezőmunkádra ott még nagyobb szükség van…” A poznań-gnieznói érseki és lengyel prímási kinevezést Hlond még aznap, 1926. június 24-én átvette, de mivel nem tudta megvárni a konzisztóriumot, a bíborosi kinevezést már csak egy évvel később vehette kézhez. Új egyházi szervezetek létrehozója, a zsidópogromok és az antiszemitizmus ellenzője Hlond prímás hivatalának első pillanatától kezdve az ország függetlenségének visszanyerésével kapcsolatos, a nemzeti egységre való törekvést elősegítő akciók és szervezetek létrejöttét támogatta és irányította. Ilyen volt a Katolikus Akció létrehozása, amelynek előzménye a poznań-gnieznói érsekség területén, 1920-ban megalakult Katolikus Liga volt. Célja a katolikus értékek védelme és népszerűsítése volt, valamint szoros együttműködés kialakítása a legkülönfélébb legális egyházi szervezetekkel és mozgalmakkal. A poznańi székhelyű szervezetnek 1939-ben már 750 ezer tagja volt. Nagyságát bizonyítja, hogy elhatárolódott mind a szélsőjobboldaltól, mind pedig a felforgató baloldaltól. Érdemei elismeréseként Hlond bíboros már 1932-ben megkapta Lengyelország legnagyobb létező kitüntetését – az Order Orła Białegót, a Fehér Sas Rendet. Élesen elítélte az egyház szerint a katolikus családszerkezet szétverésére irányuló baloldali kísérleteket, amelyek házassági törvény megalkotását, a polgári esküvők és a válás elterjesztését próbálták elérni. Amikor 1936-ban Przytyk területén pogromra került sor, határozott hangú pásztorlevelet írt, amelyet Lengyelország valamennyi templomában többször felolvastak. Ebben egyik oldalról igen keményen elítélte az erőszak alkalmazását, a zsidók üldözését, de ugyanakkor kiemelte: „A zsidóság befolyása a hagyományainkra káros, kiadványaik pedig hirdetik a pornográfiát. Tény, hogy a zsidók csalásokat követnek el, nem riadnak vissza az uzsorától és élő áruval kereskednek. Az is tény, hogy a zsidó ifjúság befolyása a katolikus ifjúságra az iskolákban mind vallási, mind etikai szempontból káros.” Apostoli tevékenysége Hlond bíboros a katolikus vallás védelme érdekében kiadott számtalan hangos pásztorlevelének köszönhetően elnyerte a „Nemzet Tanítója” címet. Igen erélyesen támogatta a különböző nemzetközi eucharisztikus világkongresszusokon való részvételt, 1927-ben Poznańban megszervezte a Nemzetközi Missziós Kongresszust. Az 1930-ban megszervezett Eucharisztikus Kongresszus mellett Poznań valamennyi plébániája területén, 1931-ben kerek egy hónapig tartó missziót szervezett, és 1932-ben Poznańban felszentelte a Hála Emlékművet (Pomnik Wdzięczności), hogy ezzel is fellángoljon a hívekben a Jézus Szíve kultusza. Négy évvel később Częstochowában, a Jasna Górán pápai legátusként összehívta az I. Általános Zsinatot, majd egy évvel később Poznańban pápai legátusként Krisztus Király I. Nemzetközi Kongresszus elnöke. A poznańi Kollegiatában 1937-ben szentelte fel a Legszentebb Szentség Kápolnáját. Közben erőteljesen védte a katolikus házasság intézményének szentségét, és ennek jegyében ünnepséget rendezett a Szent Család tiszteletére. A világháborús emigrációban és náci börtönökben Amikor 1939 szeptemberében Lengyelországot lerohanták a szovjet és a hitlerista agresszorok, Hlond prímás a kormánnyal együtt elhagyta az országot. Először Romániába ment, ahol a lengyel Mościcki államelnök először az ő személyét nézte ki potenciális emigrációs elnökjelöltnek. De a bíboros lemondott erről a lehetőségről. Az általa kijelölt Bolesław Wieniawa-Długoszowski a miniszterelnöki tisztségre akarta jelölni a prímást, de ezt a lehetőséget is elutasította. Magyarországon át – ahol titokban találkozott Serédi Jusztinián hercegprímással és a lengyel vezetőkkel – 1939. szeptember 19-én érkezett meg Rómába. Itt azzal szolgálta Lengyelország ügyét, hogy a Vatikáni Rádióban beszédeket mondott, a sajtónak interjúkat adott és a személyes kapcsolatait vetette latba. Mivel Olaszország háborúra készült Franciaország ellen, el kellett hagynia a Vatikánt. 1940. június 9-étől 1943. április 6-áig Lourdes-ban tartózkodott, ahol a nyugati vezetőket a megszállt Lengyelországban kialakult helyzetről tájékoztatta. Innen irányította a megszállt területek egyházi közigazgatását a Svájcon, Ausztrián, Magyarországon és Szlovákián át közlekedő, a lengyel ellenállási mozgalmat szolgáló futárok segítségével, akik munkáját Budapestről a Lengyel Intézet egyik vezetője és a bíboros régi poznańi barátja, Zdzisław Antoniewicz újságíró szervezte. A Vichy-féle bábkormány nyomására az Aix-les-Bains melletti hautecombe-i apátságba költözött át. 1944. február 3-án letartóztatta a Gestapo és Párizsba internálta, majd egymás után a vesztfáliai, bar-le-duci és wiedenbrücki kolostorokban tartották fogva. Összesen 14 hónapot töltött német börtönökben. Szerepelt a szovjet NKVD körözőlistáján, mégis hazatért dolgozni Amikor Hlond bíborost kiszabadították az amerikaiak, azonnal Rómába utazott, majd a lengyel emigrációs kormány tiltakozása ellenére 1945. július 20-án hazatért Poznańba. Nagy hősiességről tett tanúbizonyságot, amikor az emigrációs hatóságok véleménye dacára hazatért annak ellenére, hogy a kollaboráns „lublini kormány” éppen akkor tartóztatta le a földalatti lengyel állam képviselőit, a Tizenhatokat, de ő maga is a szovjet NKVD és a kollaboráns biztonsági szervek feketelistáján szerepelt. Titokban tartotta hazatérésének az időpontját, mert tudomására jutottak a letartóztatására vonatkozó tervek. Hlond bíboros Lengyelországba mindennemű csehszlovák átutazó és lengyel beutazó vízum nélkül érkezett, ami már önmagában is nagy merészség volt. Prágán, Kłodzkón és Wrocławon át utazott Poznańba mindössze néhány pap és polgári személy társaságában. A csoportot bármikor lelőhették volna a csehek, a németek, a szovjetek, vagy akár a mindenütt szép számmal garázdálkodó rablók és szabadcsapatok. „Miért féltem volna, hiszen az Isten velünk volt…” – mesélte végtelen szerénységgel későbbi utódjának, Antoni Baraniak prímási titkárnak. Két évvel később a szovjetbarát állambiztonsági szervek jelentésében úgy szerepelt mint „a legnagyobb lengyel fasiszta”. Átszervezi az egyházi közigazgatást, a prímási székhelyt Varsóba költözteti Az idő múlásával nemcsak történelmi szerepének kihangsúlyozása fog növekedni, de lelkipásztori érdemei is. Talán élete legnagyobb műve az volt, hogy a Lengyelországhoz visszakerült nyugati területeken nagyon gyorsan (1945 nyarán és őszén) felállította a lengyel egyházi közigazgatást – a plébániák sokasága mellett az önálló apostoli kormányzóságokat is, amelyek fáradhatatlan munkájának köszönhetően és a pápától kapott messzemenő támogatásnak hála, fokozatosan átalakultak egyházmegyékké és főegyházmegyékké. Hlond bíborosnak két tűz közé szorulva kellett intézkednie, hiszen a szovjet és a szovjetbarát hatóságok lesték minden egyes botlását, de a tevékenységét élesen támadták a német egyházi méltóságok is, élükön Adolf Bertram (1859–1945) bíboros, wrocławi metropolitával. A német főpásztorok nem akarták átadni a lengyeleknek a nyugati egyházi területek közigazgatását, de Hlond bíboros óriási egyházi tekintélye azt eredményezte, hogy a német püspökök és érsekek Wrocławban, Gdańskban, Kamień Pomorskiben, Gorzówban, Olsztynban és Opoléban sorra lemondtak a tisztségükről és visszavonultak. Így nevezhette ki dr. Karol Milik érseket a wrocławi főegyházmegye élére, dr. Edmund Nowicki püspököt Gorzówba, és dr. Bolesław Komineket Opoléba. Ezzel egyidejűleg kérte a pápától a prímási székhelynek Varsóba történő áthelyezését. Ennek nyomán XII. Piusz pápa felszámolta az 1821-től létező perszonáluniót a gnieznói és a poznańi főegyházmegyék között és létrehozta az új gniezno-varsói főegyházmegyét, melynek élére kinevezte a prímást. Új vársói érsekként a hitleristák és a sztálinisták által lerombolt varsói templomok újjáépítését tűzte ki célul. Akárcsak utódai, Hlond bíboros sem hitt abban, hogy a megszállóknak sikerül Lengyelországot, a lengyeleket kommunistákká tenni, ezért 1948. május 24-én emelt hangú pásztorlevelet intézett honfitársaihoz, amelyben bátorságra, kitartásra és a katolikus hit erősítésére szólította fel őket. A Lublini Katolikus Tudományegyetem díszdoktorrá avatta. 1948. október 22-én távozott a Teremtőhöz. Halála után a varsói Szent János-főszékesegyház kriptájában lelt örök nyugalomra. Bibliográfia Ksiądz Kardynał dr August Hlond Prymas Polski. Działalność i dzieła, Katowice 1998. Prymas Polski August Kardynał Hlond, pr. zb. pod red. P. Wieczorka, Katowice, 1992 Poznańi érsekek listája Tomasz Serwatka: Kardynał Prymas August Hlond a Dolny Śląsk (1945-1948), Nowe Życie, 2004 , júniusi-júliusi száma Ks.Jan Konieczny TChr: SŁUGA BOŻY KARD. AUGUST HLOND Tadeusz Krahel: Tragiczny marzec 1942 roku Stanisław Tomoń: Polska zapomina … się? Łukasz Adamski, Pius XII antykomunistyczny Kapelan Zachodu Marian Górniak Ochr: Bogdan Leśniak SJ, Chrystusowcy chroniący i pielęgnujący polskość Marian Górniak Ochr: Bogdan Leśniak SJ, Powołanie Towarzystwa Chrystusowego dla Polonii Zagranicznej Jadwiga Knie-Górna: Nieustraszone serce Piotr Samerek: Ambasada polska: Koniec wojny, czyli na rozdrożu. Księgarnia św. Jacka, Kiermasz "Książka pod choinkę" Piotr Samerek: Wobec pogarszania się polskiej sytuacji Piotr Samerek: Sytuacja finansowa ambasady Andrzej Podchojecki: Kardynał August Hlond wobec problemów państwa i narodu. Nowe Życie, 2007 , februári száma ks. Wojciech Necel SChr: Kardynał August Hlond Prymas Polski. Współcześni wspominają Sługę Bożego Kard. Augusta Hlonda. ISBN 83-85203-16-8 – Wydawnictwo Towarzystwa Chrystusowego ul. Panny Marii 4, PL-60-962 Poznań Red. Ks. Grzegorz Polok: Ks. Kardynał August Hlond – społeczny wymiar nauczania. ISBN 83-7246-993-8, ISBN 83-7030-479-6 – AKADEMIA EKONOMICZNA im. KAROLA ADAMIECKIEGO ul. 1 MAJA 50 40-287 KATOWICE Norbert Wolff SDB: Die salesianische Vorgeschichte August Hlonds – Frankfurter Allgemeine Zeitung , Nr. 69, 22 Marca 2000 Stanisław Podlewski: Wierni Bogu i Ojczyźnie. Duchowieństwo katolickie w walce o niepodległość Polski w II wojnie światowej. Wydawnictwo Novum. Nakładem Ars Christiana, Warszawa 1971 Edward J. Pałyga: Polsko-watykańskie stosunki dyplomatyczne. Od zarania II Rzeczypospolitej do pontyfikatu papieża – Polaka. Instytut Wydawniczy Związków Zawodowych, Warszawa 1988 ISBN 83-202-0572-7 Tadeusz Nowak : Zanim powstała „ Solidarność ”. Posłowie Józef Życiński. Norbertinum, Lublin 2005 ISBN 83-7222-236-3 Zdzisław Antoniewicz: Rozbitkowie na Węgrzech. Wspomnienia z lat 1939-1946. Ludowa Spółzielnia Wydawnicza, Warszawa 1987 ISBN 83-205-3801-7 Stefan Badeni: Wczoraj i Przedwczoraj. Katolicki Ośrodek Wydawniczy „Veritas”, 12 Praed Mews, London, W.2. 1963 Jerzy Kłoczkowski – Lidia Müllerowa – Jan Skarbek: A katolikus egyház Lengyelországban. Kiadja a Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága, Budapest, 1994 ISBN 963-00-1729-6 Emlékezete A kőbányai lengyel nemzetiségi templom falán 1930-tól emléktáblája volt, amit 1945-ben áthelyeztek. Második champagne-i csata A második champagne-i csata az első világháború egyik nagy csatája volt, amely 1915 őszén zajlott Franciaországban a német és a francia csapatok között. A frontok helyzete 1915 nyarán 1915-ben az antant elérkezettnek látta az időt a központi hatalmak teljes szétzúzására. Diplomáciai aprómunka nyomán sikerült Olaszországot hadba léptetni a Monarchia ellenében. Az olasz front számos osztrák-magyar alakulatot kötött le, lehetetlenné téve, hogy a keleti fronton a Monarchia csapataival helyettesítsék a nyugati frontra küldött német csapatokat. Olaszország csapatokat küldött az albániai Vlorába. Az antant belekezdett a Dardanellák ostromába és a brit csapatok győztes csatákat vívtak Mezopotámiában és Palesztinában. Oroszország kilábalni látszott a Gorlicei áttörés okozta sokkból és hadseregét újraszervezvén szilárdan tartotta a frontvonalat. Stratégia Az antant hadvezetése úgy gondolta, hogy a központi hatalmakat hamarosan sikerülhet a végkimerülés szélére taszítani. Németország és szövetségeseinek csapatai szerte-szét szóródtak Európában, az antant csapatai minden fronton számbeli fölényben voltak velük szemben. Az 1915 júliusában megtartott vezetői értekezleten egyeztették az antant államai támadási terveiket. Úgy határoztak, hogy szeptember és október napjaiban egyidejű és összehangolt támadássorozatba kezdenek nyugaton, keleten és az Isonzó mentén. A hadművelet célja, hogy végleg kimerítsék Németország katonai erejét, illetve hogy a háború folytatásához kedvezőbb fronthelyzetet harcoljanak ki. Ha a hadműveletek sikerrel járnak, akkor az antant reményei szerint Bulgária és Románia csatlakozik az Antanthoz, megnyitván ezzel egy új balkáni frontot és végleg elvágva Törökországot szövetségeseitől. A nyugati fronton támadásra kijelölt helyek egyike Champagne régió volt. A Champagne-ban végrehajtandó áttörés célja nem a német hadsereg végleges legyőzése, hanem a Párizshoz még mindig veszélyesen közel húzódó délnyugati kiszögelés levágása volt. A támadó francia alakulatoknak az áttörés után északnyugatra kellett fordulniuk, hogy az Artois-ból támadó angol csapatokkal egyesülve Belgium határára szorítsák vissza a császári csapatokat. Taktika Az 1915-ös év első felének sikertelen nyugati támadásai nyomán az antant hadvezérei új taktikát dolgoztak ki a német vonalak áttörésére. Az új taktika három ponton lényegesen eltért az addig alkalmazott "tüzérségi tűz-gyalogos roham" taktikától. Repülőgépekkel támadták a német frontok mögött elhelyezkedő vasútvonalakat és vasúti hidakat, hogy a német utánpótlási vonalakat elvágják és zavarják az erősítések frontra szállítását. A tüzérségi tűz az előzőeknél rövidebb ideig tartott és jóval koncentráltabb volt. A gyalogsági roham indulásakor nem szűnt meg, hanem a rohamozók előtt haladva az ellenség második védvonalát vette célba. A támadó osztagok több hullámban érkeztek az ellenség vonalaihoz. Az első hullám az ellenállást küzdötte le, míg a második hullám rohamot intézett a második védővonal ellen. (Ez a cinikus taktika eleve az első támadóhullámot érő hatalmas veszteségekkel számolt.) Harcok Francia támadás Reims és az arragone-i erdő között 32 km hosszan a franciák 7 lovas és 35 gyalogos hadosztályt sorakoztattak fel a német vonalakkal szemben. A németek 16 gyalogos hadosztálya jól védett, mélyen tagolt védállásokat épített ki. 1914. szeptember 22-én több mint 2000 löveg egyidejű tüzével kezdődött meg a német állások elleni támadás. Három nappal később rohamra indult a gyalogság és a németek hátrálni kényszerültek. A franciák 3 km mélyen hatoltak a német állások közé. A következő napokban a németeknek minden nehézség ellenére sikerült csapatokat küldeni a frontra és a második vonalban az ellenállás megszilárdult. Német ellentámadás A franciákat kimerítette a roham. Október 6-án a támadást leállították, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az átdolgozott taktikával sem lehetséges a mélységben tagolt védelem áttörése. Október folyamán a németek újabb támadástól tartván folyamatosan küldték az erősítést a térségbe, majd október 30-án támadást indítottak. A roham kiindulási állásaikba vetette vissza a francia csapatokat. Veszteségek Franciaország újabb súlyos véráldozatot hozott egy semmiféle sikert nem hozó csatában. 145 000 embert veszítettek, ennek fele volt halott. A németek 70 000 embert veszítettek, ebből 25 000 a franciák fogságába esett. Szintén a franciák kezére jutott 150 géppuska. Légi fotó A légi fotózás a föld levegőből történő fényképezését jelenti. A kifejezést elsősorban abban az esetben használjuk, amikor a kamerát nem egy, a földön elhelyezkedő szerkezet (pl. daru) tartja. A fényképezőgép lehet kézben vagy állványon. A gépet elsütheti a fotós, lehet távirányított vagy automatikus is. Légi fotó vagy légi felvétel készülhet merev szárnyú repülőgépről, helikopterről, hőlégballonról, léggömbről, léghajóról, rakétáról, sárkányrepülőről, drónról, papírsárkányról, ejtőernyőről vagy siklóernyőről. Azok a légi fotók, amelyek olyan módszerrel és technikával készülnek, melynek eredményeképpen az elkészült légi fényképből térkép készíthető, speciális légi fotóknak tekinthetők, azaz elnevezésük nem csupán azt jelenti, hogy levegőben készültek. Története A légi fotózást elsőként egy francia fényképész-ballonos, a „Nadar” néven ismert Gaspard-Félix Tournachon gyakorolta Párizsban, 1858-ban. Mozgóképet készítő kamerát először Róma fölött, 1909. április 24-én vittek levegőnél nehezebb repülőgéppel a magasba, a Wilbur Wright und seine Flugmaschine című 3 perc 28 mp-es némafilm forgatása során. Az első, erre a célra kifejlesztett félautomata kamerát egy orosz hadmérnök, Potte V. F. ezredes tervezte, 1911-ben. A kamerát az első világháború során használták. A légi fotók felhasználási területét az első világháború során több repülős is tovább bővítette, például Fred Zinn. Hasznosítás A légi fotózás felhasználási területébe tartozik a térképészet (ezen belül elsősorban fotogrammetria, topográfia), régészet, filmforgatás, környezet kutatás, terület felmérés, valamint ide tartozik még a kereskedelmi reklámozás és természetesen a művészi tevékenység is. Légi fotó készülhet távirányítású modell repülőgépről vagy helikopterről is. Ennek előnyei a kis magasságról való fényképezés valamint ezekkel olyan pontok is megközelíthetőek, amelyek hagyományos úton nem elérhetőek, hiszen veszélyesebb körülmények között is üzemeltethetők. Ugyanakkor a modell nem helyettesítheti a repülőgépet, amely nagyobb távolság megtételére alkalmas, magasabbra képes emelkedni, és nagy teherbírása miatt komolyabb felszerelés szállítható rajta, amit ráadásul maga a fotós kezel. Így sokkal jobb minőségű és művészi értékű felvételek készülhetnek. Ortofotók Minden olyan fényképet, ami mentes a perspektív és domborzati, valamint fényképezőgép-objektív okozta torzulásoktól, ortofotónak nevezünk. Ellentétben a „madár szemszögével”, a legtöbb ortofotó-készítéshez használt légi fénykép kameratengelye függőleges. (Ortofotó természetesen készíthető oldalra lefelé tekintő mérőkameràval is, de a légköri hatások ilyenkor erősebben rontjàk a képminőséget, a helyreállítandó perspektív torzulás mértéke nagyobb.) A perspektíva, s egyéb optikai és domborzati hatások által létrejött torzulások korrigálásával ezek a felvételek kiválóan alkalmasak térképészeti célokra, sőt gyakran magukat a fényképeket alakítják térképpé. Például a népszerű Google Föld (Google Earth) és Google Térkép (Google Maps) is ortofotók segítségével készül, alapfelvételeinek egy része műholdas, más részük repülőgépes. Kiemelkedő fotográfusok Külföldi légi fotográfusok Roger Agache (* 1926) Otto Braasch (* 1936) Boris Carmi (1914–2002) O. G. S. Crawford (1886–1957) Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944) Georg Gerster (* 1928) Roger Henrard (1900–1975) Gerhard Launer (* 1949) Walter Mittelholzer (1894–1937) Gaspard-Félix Tournachon - „Nadar” (1820–1910) Irwin Scollar (* 1928) Eduard Spelterini (1852–1931) Yann Arthus-Bertrand (* 1946) Jim Wark Hazai légi fotográfusok Bakó Gábor Buday Lajos Füzesséry István Gálffy Béla Gersi István Gróf Almásy László (1895–1951) H. Szabó Sándor Hámori Gábor Keksz Edgár László János Licskó Béla Nagy Gábor Neogrády Sándor (1894–1966) Somogyi-Tóth Dániel Sziklai Gábor Sztraka Ferenc dr.Toperczer István Tóth Béla Veres Viktor Vizy Zsigmond Nemzetközi légi fotós szervezetek, ügynökségek Professional Aerial Photographers Association (PAPA) ALTITUDE-Photo Agency, Paris (alapította: Yann Arthus-Bertrand) Aerial Cartographic & Remote Sensing Association Probreviceps A Probreviceps a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó nem. A Brevicipitidae család korábban a szűkszájúbékafélék (Microhylidae) család Brevicipitinae alcsaládját alkotta. Újabb vizsgálatok szerint viszont a monofiletikus családot alkotó öt nemzetség az afrikai békák egy nagyobb leszármazási vonalához tartozik a lapátorrúbéka-félék (Hemisotidae), a mászóbékafélék (Hyperoliidae) és az Arthroleptidae családokkal együtt. Rendszerezés A nembe tartozó fajok: Probreviceps durirostris Probreviceps loveridgei Probreviceps macrodactylus Probreviceps rhodesianus Probreviceps rungwensis Probreviceps uluguruensis 264-es busz (Budapest) A budapesti 264-es jelzésű autóbusz a Hűvösvölgy és Solymár, PEMÜ között közlekedik. A vonalat 2014. május 10-ig a Budapesti Közlekedési Zrt., május 11-től a Volánbusz Zrt. üzemelteti. Párhuzamosan közlekedik a 164-es busszal azzal a különbséggel hogy a 164-es busz érinti a Solymár, Templom teret. Története A járatot 2012. augusztus 4-én indították, összehangoltan a 64-es, a 64A és a 164-es buszokkal. 2013. február 16-án a járaton bevezették az elsőajtós felszállási rendet. Gagrun-erőd A Gagrun erőd (angolul: Gagron Fort) India északi részén található, Rádzsasztán államban. Dzshálávártól (Jhalawar) kb. 6 km-re északra, Kota városától közúton kb. 85-90 km-re DK-re, hegyek, erdők és mezők festői tájában helyezkedik el. Három oldalról a Kálí Szindh és az Áú folyó övezi. A rádzsasztáni hegyi erődök csoportjához tartozva a kulturális világörökség része. Forrás Útitárs: India, 2008. Maffrécourt Maffrécourt település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 56 fő (2015). Maffrécourt La Neuville-au-Pont, Braux-Sainte-Cohière, Chaudefontaine, Dommartin-sous-Hans és Valmy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A Ferencvárosi TC 1971–1972-es szezonja A Ferencvárosi TC 1971–1972-es szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól, mely összességében és sorozatban is a 71. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 73. évfordulója. Mérkőzések UEFA-kupa A Paniónioszt kizárták a további küzdelmekből. Tizenegyesekkel (4 – 5) a Ferencváros jutott tovább. NB 1 1971–72 Őszi fordulók Elhalasztott mérkőzés. A mérkőzés 1 – 1-es állásnál félbeszakadt. Az eredményt törölték. A bajnokság végeredménye *Az Egyetértés VM-Ferencváros és az MTK-Egyetértés VM mérkőzés eredményét 0-0-ban állapították meg. Pontot nem kaptak a csapatok. Eredmények összesítése Az alábbi táblázatban összesítve szerepelnek a Ferencvárosi TC 1971/72-es bajnokságban elért eredményei. Pjetër Poga Pjetër Poga (Erind, 1850 – Erind, 1944) albán politikus, jogász, 1925-ben és 1927-ben igazságügy-miniszterként Albánia kormányfője. Nevének alternatív írásváltozata: Petro Poga. Életútja Középiskolai tanulmányait a görög tannyelvű janinai Zoszimaja gimnáziumban végezte, később jogot tanult Konstantinápolyban és Athénban. Diplomája megszerzését követően az Oszmán Birodalom fővárosában telepedett le. Ügyvédi munkája mellett 1883. január 14-én megalapította, majd szerkesztette az albán nyelvű Drita (’Világosság’) című, havonta megjelenő folyóiratot, illetve ennek utódlapját Dituria (’Tudás’) címen. 1906-ban hazatért Albániába, Gjirokastrában telepedett le és ügyvédi praxist nyitott. Gjirokastra küldötteként részt vett az Albánia függetlenségét kikiáltó 1912. november 28-ai vlorai nemzetgyűlésen, s az Ismail Qemali vezette ideiglenes albán kormány igazságügy-minisztere volt 1912. november 29. és 1914. január 15. között. 1913–1914-ben az albán legfelsőbb bíróság elnöki tisztét töltötte be. Az 1918. december 25. és 1920. február 20. között működő Përmeti-kormányban ismét az igazságügy-minisztérium munkáját irányította. 1923-tól 1939-ig kisebb szünetekkel mindvégig tagja volt a törvényhozásnak, 1924. január 1-jén a Nemzetgyűlés elnökévé választották. 1925. február 1-jével a frissében köztársasággá kikiáltott Albánia első kormányának vezetője lett igazságügy-miniszterként. Az első Poga-kabinet tagja volt többek között Myfit Libohova (külügy és pénzügyek) és Koço Kota (belügy és közmunkaügy). A kormányt szeptember 28-án Zogu feloszlatta, s Milto Tutulanit bízta meg a kabinet vezetésével, de 1927. február 12-én ismét Poga lett a kormány igazságügy-minisztere és vezetője. Ez utóbbi kormányának prominensebb tagjai Iliaz Vrioni külügy-, Abdurraman Dibra belügy-, Musa Juka mezőgazdasági és munkaügyi miniszter voltak. Október 21-én Zogu ismét lemondatta Pogát, s Iliaz Vrionit bízta meg kormányalakítással. Poga első és második kormánya esetében is csak névleg volt annak első embere, valójában az államfő, Amet Zogu közvetlen irányítása alatt álltak az ország belső és külső ügyei. Poga még részt vett az Albán Királyság alapokmányául szolgáló 1928-as alkotmány megszövegezésében, majd előrehaladott korára tekintettel politikai tevékenysége a nemzetgyűlési munkára korlátozódott. 1939-ben teljesen visszavonult szülővárosába, Erindbe, ahol a fáma szerint albán viszonylatban egyedülálló magánkönyvtárral rendelkezett. Itt élt haláláig. Smilisca baudinii A Smilisca baudinii a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Elkülönült populációi miatt több kutató több alkalommal tévesen többféleképpen osztályozta. Előfordulása A faj élőhelye az Amerikai Egyesült Államok déli részén fekvő Sonora-sivatagtól Mexikón át Costa Ricáig terjed. Texasban, ahol csupán néhány megyében van róla feljegyzés, veszélyeztetett fajnak számít, populációjának méretéről nincs adat. Megjelenése A Smilisca baudinii alapszíne barnásszürke, szabálytalan sötétebb barna foltokkal tarkítva. Testének alsó felülete jellemzően világosabb szürke vagy fehér. Lábán jellegzetes sötét sávok láthatók. Éjjeli életmódot folytat. A titánok bukása A titánok bukása Ken Follett 2010-ben megjelent történelmi regénye, az Évszázad-trilógia 1. kötete, melyet két másik követ. A könyv 2010. szeptember 28-án jelent meg, világszerte 16 kiadónál, több nyelven. A magyar fordítás elkészítése és a nyomdai munkálatok mintegy fél évet vettek igénybe. A 2. kötet 2012-ben, a befejező rész 2014-ben jelent meg. A soron következő részek a második világháború végéig, illetve a hidegháború végéig folytatják a megkezdett történetet. Főszereplők Amerikaiak Gus Dewar, fiatal amerikai diplomata, elnöki tanácsadó, katona Rosa Hellman Gus későbbi felesége, újságíró Woodrow Wilson amerikai elnök Josef Vyalov, Amerikában élő orosz emigráns, üzletember, illegális üzletbirodalom feje Angolok és skótok Fitzherbert gróf, az aberoweni bánya tulajdonosa, angol főnemes Lady Maud Fitzherbert, a gróf húga, nőjogi aktivista Elizaveta / Bea hercegnő, a gróf felesége, orosz származású arisztokrata Németek és osztrákok Walter von Ulrich, tehetséges német diplomata, főnemes, Lady Maud titkos férje Otto von Ulrich, régi vágású német diplomata, Walter apja, a császár bizalmasa Robert von Ulrich, Walter unokatestvére, az osztrák császár bizalmasa Oroszok Grigorij Peskov, orosz munkás, aki egyedül nevelte fel öccsét, Levet Lev Peskov, lovász, bajkeverő, bátyja pénzén Amerikába szökése után Vyalov lányát teherbe ejtve beházasodik a Vyalov-családba Lenin , az oroszországi forradalom után Svájcból hazatérő bolsevik vezér Walesiek Ethel Williams, Fitzherbert gróf házvezetőnője, titkolt gyermekének anyja, nőjogi aktivista Billy Williams, Ethel öccse, bányász a gróf bányájában, katona Cselekménye A könyv cselekménye az 5 főszereplő család, a Dewarék, a Fitzherberték, a Williamsék, a von Ulrichék és a Peskovék életét mutatja be az 1911 júniusától 1924 januárjáig. A család tagjai között egyaránt akadnak főnemesek, gyári és más kétkezi munkások, gazdag iparmágnások és forradalmárok. A könyveben végig vonulnak az első világháború, az 1917-es októberi orosz forradalom történései, illetve bemutatja a 20. századi női szüfrazsett-mozgalmat, melynek fő célja a nők szavazati jogának kiharcolása volt. A cselekvők egymásra hatása folyamatos, az családok tagjai különböző helyeken és időkben találkoznak egymással. Idézetek „Grigorij nem bírt másfelé nézni. Az apját nézte. Nem halt meg azonnal. Kinyitotta a száját, lélegezni próbált, vagy talán ordítani akart, de egyikre sem volt képes. Az arca kivörösödött, rángatta a gúzst, amellyel megkötözték. Ez mintha nagyon sokáig tartott volna. Az arca még jobban kivörösödött. Azután a bőre elkékült, a mozgása gyengült. Végül nem mozdult többé. Az anyjuk már nem sikoltozott, hanem zokogott. A pap hangosan imádkozott, de a falusiak nem törődtek vele. Egyenként hátat fordítottak a három halottnak. A herceg és a hercegnő visszamentek a hintóhoz, a kocsis pattintott az ostorával, és elhajtottak.” „Walter attól félt, hogy a zaj felkelti egy tiszt figyelmét. Törte a fejét, hogyan csöndesítse le a pálinkázó oroszokat, de elkésett. - Mi folyik itt? - kérdezte egy erős, parancsoló hang. - Mit csináltok, emberek? A tömeg kettévált, utat engedett egy nagydarab tisztnek, aki őrnagyi egyenruhát viselt. Az őrnagy ránézett Walterra, és megkérdezte: - Maga meg ki az ördög? Walter szíve összeszorult. A tisztnek kétségtelenül kötelessége letartóztatnia őt. A német hírszerzés tudta, hogy bánnak az oroszok a hadifoglyokkal. Az orosz fogság egyenlő volt a lassú éh- és fagyhalállal.” Citroën 2CV A Citroën 2CV a francia Citroën autógyár egyik legnagyobb sikerű modellje. A 2CV jelölés a francia "két ló" kifejezésből származik ("deux chevaux") és a két adólóerőre utal. Az első prototípus 1939-ben készült el. A gyártás 1948. október 7.-től 1990. július 27-ig tartott. A TPV projekt ("Très Petite Voiture" rövidítése, jelentése: nagyon kicsi autó) A kezdetek 1935. december 30-án - Édouard Michelin - a gumigyár egyik megalapítója - a Citroën cég vezetésével fiát, Pierre Michelint bízta meg, helyetteséül pedig Pierre-Jules Boulangert (Képen itt:) nevezte ki. Volt egy ötlete, miszerint hozzanak létre egy olyan autót, ami a vidéki alacsony jövedelmű emberek számára megfelelő lenne. Az első szempont az volt, hogy az anyavállalat, növelje a tevékenységét Michelin abroncsok gyártása terén. Ezek után készítenek egy felmérést a megcélzott közönségről, melyet kiküldenek több ezer példányban. Baker megírta a specifikációk pontos és drákói szabályait, amelyek meghatározzák a projektet, úgynevezett "POS" ("nagyon kis autó ") Két henger, a négy helyett. 50 kg-os poggyász szállítható legyen, első kerék meghajtás (mint például a 11 és 15/Six ), 60 km / h végsebesség, háromsebességes boxer motor, könnyű legyen a felfüggesztés. Rossz utakon is használható legyen, szántóföldön autózva egy kosár tojásnak nem szabad összetörnie. A fogyasztás csak 3 liter lehet 100 kilométeren, egy kezdő, vagy egy asszony is tudja vezetni, és az esztétikum fontos tényező. Az 1960-as évek nagyjából összefoglalják az általános szellemi igényeket, amit a megrendelő elvárt. Reklám szlogen: "négy kerék egy fedél alatt" Pierre Michelin 1937 (Képen itt:). december 29-én halálos autóbalesetet szenved, ezért a cég irányítását Pierre Boulanger, az akkor 50 esztendős "szürke öltönyös ember" veszi át. A kisautó elkészítésének ötlete egyre erősebben motoszkált fejében, így csakhamar a tervezők csapata is összeállt. André Lefebvre (Képen itt:) konstruktőr és Flaminio Bertoni (Képen itt:) karosszériatervező ötleteire joggal lehetett számítani, hiszen ők a Traction Avanttal (Képen itt:) már bizonyítottak. Jean Muratet foglalkozott a karosszériával, Maurice Sainturat a motorral, Alphonse Forceau a rugózással, fékekkel és az erőátvitellel. Flaminio Bertoni részt vesz jövőbeli projektek tervezésében: a TPV (Very Small Car) és VGD (autó Grande Diffusion). Az első végül is a 2CV, a második a DS lett (Képen itt:). Az irányítást Boulanger persze nem engedte ki kezéből, gyakran időzött a műhelyben, szorgalmasan figyelte a munkák állását, és minden prototípust saját maga próbált ki. Munkatársai nagyon jól tudták, hogy ha Boulanger egy kocsiba nem tudott kalapban beszállni, azt a prototípust el is lehetett felejteni. Ötletek és módszerek Kis kocsihoz kis motor, ahhoz pedig minél kisebb súly illett, ezért a tervezésnél a repülőgépiparban használatos nagy szilárdságú, de könnyű anyagokkal dolgoztak. Az alvázhoz és a karosszériához duralumíniumot, a lengőkarokhoz pedig magnéziumot használtak. Az egy fényszórós megoldás pedig jelentős súly- és árcsökkentési céllal vezette a tervezőket. Ma már furcsának tűnik, de akkor még úgy gondolták, hogy ahhoz a sebességhez, amit ez a járgány produkálni képes, elegendő annyi fény is, no meg nem beszélve arról, hogy egy parasztszekéren még ennyi sincs, mégis azzal járnak a parasztok - ugyanis a megcélzott vásárlóközönség ők voltak. A rugózásnál a Traction Avantnál bevált torziós rugókat alkalmazták, a motor pedig kéthengeres, vízhűtéses boxermotor volt, amelyen közvetlenül a főtengely végére szerelték a dinamót, és önindítója sem volt, hanem kurblival lehetett mozgásra kényszeríteni. Felmerült a manapság fűnyíróknál használatos berántó zsinóros megoldás is, de azt a nőkre való tekintettel elvetették. A sebességváltó akkor háromfokozatú volt. (Később is csak eggyel növekedett.) A látványosabb változást természetesen a karosszérián lehet követni, ami ma már igen meghökkentőnek tűnhet. A tervezők félthették találmányuk titkát, ezért az is előfordult, hogy az elkészített prototípust ál-karosszériával rejtették el a kíváncsi pillantások elől. A projekt felfüggesztése A második világháború hajnalán, André Lefebvre által vezetett projektben az eredmény, hullámos fém és alumínium ötvözet, a két hengeres lapos 375 cm3 vízhűtéses motorral. 1939. augusztus 28-án a kacsa típusengedélyt is kapott az illetékes bányahatóságtól, aminek akkoriban ez is hatáskörébe tartozott. Nagy volt a vigasság, vagy 250 példány el is készült, amikor kitört a II. világháború. Nem volt más lehetőség, mint a terveket összecsomagolni, és biztonságos helyre szállítani. Az addig elkészült autókat 1 db kivételével megsemmisítették, mert nem akarták, hogy felfedezésükből bármi, a megszálló németek kezére jusson. Legalábbis ez a hír járta mindaddig, amíg 1994-ben a cég normandiai Ferté-Vidame-ban lévo, farmnak "álcázott" 800 hektáros titkos kísérleti telepén, egy fészer padlásán elfalazva, szalmával letakarva meg nem találtak további három példányt. A háború ideje alatt a világ, de főként a németek szeme elől rejtve folytatták tovább a tervezést, kísérletezést. A 2CV születése 1941-ben Pierre Bercot - aki 1958-ban a cég elnöke lett, Boulanger kérésére új gazdasági számításokat végzett, ami elszomorító eredményeket mutatott. Ugyanis az akkor alkalmazott anyagok miatt 40%-kal drágább lenne a kocsi. Amit ugye a francia paraszt nem engedhet meg magának. Mivel minden rossz véget ér egyszer, a háború is befejeződött 1945 volt, újult erővel folyt tovább a munka. Talán épp a háború alatti autózási tapasztalatok hozták meg azt a döntést, hogy a sérülékeny, problémás, elcsöpögős, felforrós vízhűtés helyett, léghűtésű legyen a motor. Nem lehetett ez olyan nagy ügy, hiszen Walter Becchia, a motormágus Lucien Girard segítségével - állítólag három nap(!) alatt át is alakította a motort. A szürke öltönyös, keménykalapos Boulanger hallani sem akart négysebességes váltóról, szakértői azonban ezt az ötletet már nem vetették el a kedvéért. Rafináltan betettek egy negyedik fokozatot, amit "gyorsító" fokozatnak neveztek el. Az 1950-60-as évjáratú kocsiknál a negyedik sebességet valóban csak a harmadikból lehetett kapcsolni, és visszaváltáskor is a harmadikba kellett visszaváltani, és így lehetett a megszokott módon, szabadon választani más fokozatokat. Ez a felfüggesztés, az egyik legnagyobb siker az autóipar történetében melyet néhány mérnök fejlesztett ki 1947-ben, nyolc év tárgyalás, és a hiba sorozatok után. (Ha Boulanger nem lett volna ennyire konzervatív, lehet, hogy a kacsák ma már öt sebességfokozattal futnának?!) De a karosszériáról se feledkezzünk el, amit Bertoni alaposan átvarázsolt, így a rugózás is megkapta mai fekvő tekercsrugó alakzatát. Nem volt sok idő a szöszmötölésre, hiszen a hazai konkurencia sem üldögélt közben tétlenül. Panhard-ék és Renault-ék háza táján is nagy volt a nyüzsgés. Renault 1946-ban a Párizsi Autószalonon be is mutatta, majd 1947-ben gyártani kezdte a farmotoros, 750 cm3-es, négyhengeres Renault 4CV-t. Boulanger akkor határozottan eldöntötte, hogy az 1948-as Párizsi Autószalonon mindenképpen be kell mutatni a 2CV-t. A hivatalos bemutató El is érkezett 1948 októbere, a 35. Párizsi Autószalon ideje. Az autó kiállításra a legnagyobb titokban, vászonnal letakarva érkezett a három kocsi, s mindvégig letakarva is maradt, éjjel-nappal külön őrök vigyáztak, nehogy avatatlan személy (pláne a konkurencia) a lepel alá pillanthasson. Az izgalom fokozódik, október 7-én délelőtt megnyitották az autószalont, a kocsikról pedig lerántották a leplet. Ahogy akkoriban szokás volt, a megnyitón jelen volt mindenki, aki csak számít, természetesen a köztársasági elnök, Vincent Auriol is, akinek Boulanger büszkén mutatta meg "gyermekét". Nem minden gyerek szép, de akkor is illik dicsérni. Auriol azonban csak kétkedőn pislogott, miközben egy-két "hmmm"-öt dünnyögött az orra alatt. Vegyes érzelmeihez a sajtó is csatlakozott, ami a kritikákból nyilvánvalóvá is vált. Charles Faroux, az akkori szaksajtó "guru"-ja úgy kommentálta, hogy: "A Citroën bemutatta egy kisautó makettjét " ... " azért makettet mondok, mert a kocsinak nincs motorja." Volt motor vagy sem, ezt ma már képtelenség lenne megállapítani, mert a három kiállított autó motorházteteje zárva volt. Sőt, nyithatatlanná volt téve, így oda ember fia be nem kukkanthatott. Egyes források szerint nem volt önindító, mások csak ügyes reklámfogásnak tekintik. Jean Bonnet a "L'Equipe" október 9-i számában "Úgy gondoljuk, hogy ez a kocsi már elvesztette aktualitását" mondattal vélekedett a járműről. Dicséret vagy szidalom, de mindenképp reklám, ha valamiről sokat beszélnek, így a kiállítás látogatói sűrű és hosszú sorokban 3 órát állva kígyóztak, csak hogy láthassák, csak hogy beleülhessenek. A motor egy évig volt titokzatosság tárgya, 1949-ben már nyitott motorháztetővel fogadta "rajongóit". Gúnyneve: Esernyő négy keréken. Kezdetben lassú gyártás A gyártást csak 1949-ben kezdték el a Levallois-i üzemben, 876 darabbal. Ez már akkor is kevés volt, az első meglepetésből, döbbenetből felocsúdott közönség pedig egyre hevesebben érdeklődött a kocsi iránt. 1950-ben már 6200 db, a termelés lassan nő, 1961-ben már 232.551 db. Összesen 5.114.961 darab készült hivatalosan, amelyekhez még közel 2 millió Dyane és Mehari társul. Technikai fejődés Az autó teteje az első szélvédőtől egészen a hátsó lökhárítóig vitorlavászonból készült, a csomagtartóba pedig úgy lehetett bejutni, ha ezt feltekerték.. Az első járművek szürke színűek voltak és 65 km-t tettek meg óránként. 1951-ben már gyújtáskapcsolóval és ajtózárral is ellátták, két évvel később az ajtókat már nem hegesztették, hanem préselték és megnövelték a motorban a főtengely átmérőjét is. 1954-ben a 12 Le-s motorú kacsa már 70 km/órával robogott a közutakon és a hűtőrárcsán viselt jelvénye körül eltűnik az ovális alakzat. Az ülések borítása állítólag Boulanger feleségének köszönhető, aki egy alkalommal - amikor férje büszkén mutogatta neki az "újszülöttet", így szólt: "- Pierre, talán tehetnél belülre egy kis szövetet is!" A szófogadó férj pedig tett, ha takarékos módon is. A kilométeróra akkor még külön egységként a szélvédő bal alsó sarkában lapult, az alatta lévő tekerőgomb elfordításával lehetett reteszelni az ablaktörlő szerkezetet. A műszerfal kis tábla volt, minek közepén egy ampermérő, mellette csupán egy-két kapcsoló árválkodott. Az önindító egy húzókar volt, ami egy bowden segítségével mechanikusan végezte mindazt; amit ma a behúzó mágnes. Gyakran előfordult, hogy egy-egy erőteljesebben bevett balkanyarnál a jobb hátsó ajtó - a többi közlekedő nem kis riadalmára, elegánsan kinyílt, és békésen lengedezett. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Citroën 2CV című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Citroën 2CV című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Források Autólegendák - A rút kiskacsa - 2cv-történet Wikipedia angol Citroen 2CV Wikipedia francia Citroen 2CV Autó technikai adatok Videó források Citroen 2CV Varázslatos tárgyak. a YouTube -on Gigászok viadala - André Citroën és Louis Renault. a YouTube -on The Tin Snail —Equinox Science Series, British Channel 4 Television. 1986. Ez a film eredetileg egy óra hosszú, és részletes információkat tartalmaz a 2CV tervezési és mérnöki munkáiról, valamint interjúk a még élő mérnökökkel. 1 rész , 2 rész , 3 rész , 4 rész , 5 rész , 6 rész. a YouTube -on Citroën 2CV Sahara 4x4. a YouTube -on , nézzd meg az autót, egy rövid tesztvezetésben. Cseh nyelven, angol felirattal. 2CV Off-road legenda 2007, 1 rész , 2 rész. a YouTube -on 2cv 4x4 vs land rover defender. a YouTube -on TPVs bemutatása múzeumban. a YouTube -on A TPV Michelin kisfilm. a YouTube -on Citroën 2cv BBC riport 1996. a YouTube -on A tetőtérben megtalált és kimentett 3 db TPV. a YouTube -on Citroën 2CV gyártásának bemutatása, Portugália. a YouTube -on CAD videómodell a 2CV motor működéséről. a YouTube -on Saint-Quentin-des-Prés Saint-Quentin-des-Prés település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 292 fő (2015). Saint-Quentin-des-Prés Bazancourt, Escames, Hécourt, Sully, Cuy-Saint-Fiacre, Ferrières-en-Bray, Gancourt-Saint-Étienne, Gournay-en-Bray és Molagnies községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vezetősáv A vezetősáv a látássérültek (vakok és gyengénlátók) közlekedését, tájékozódását segítő, komplex akadálymentesítési eszköz. Alapvetően tapintható, de a gyengénlátók számára a háttértől élesen elütő színeket (fehér, sárga, antracitszürke, fekete) is használnak. Alkalmazható épületekben és a szabadban, közterületeken és a közlekedést kiszolgáló építményeken. Az MVGyOSz által javasolt jelzések: „1. „Állj! Veszélyforrás következik" jelentésű figyelmeztető jelzés - pontszerű, diagonális elrendezésű, 25-45 mm átmérőjű gömbszeletekkel illetve csonkakúpokkal strukturált felület 2. „Erre haladhatsz biztonságosan" jelentéssel bíró vezetősáv - a haladás irányával párhuzamos, legalább 30-40 mm széles bordázatú felület A taktilis jelek mindenképpen pozitív, azaz a burkolat 0 szintjéből +5 mm magasságban kiálló, kidomborodó jelet tartalmazzanak. Ez a magasság ugyanis már biztonságosan érezhető, kevéssé befolyásolja az érzékelhetőségét az időjárás, a kopás, viszont még nem fokozottan balesetveszélyes más közlekedők számára. Kizárólag a járófelületből kidomborodó felületi struktúra megfelelő, a bemart - negatív - jelzések ugyanis nem vagy nem eléggé érzékelhetőek.” A sérülésveszély elkerülése érdekében a jelzések legyenek biztonságosak, nem tartalmazhatnak éles sarkokat, szögeket vagy éleket. Továbbá érzékszervi tapasztalatok alapján javasolja azt is, hogy mindezek a jelzések emelkedjenek ki a burkolatokból, mivel a mélyített jelzések gyengébben vagy egyáltalán nem érzékelhetők. A gyengénlátók számára színeket is kell használni. Ahhoz, hogy valóban segítsenek, legyenek biztonságosak, ne csússzanak, ne lehessen bennük megbotlani, és ne zavarják a látást sem. Hogy még véletlenül se lehessen elkerülni a jelzéseket, különösen a veszélyre figyelmeztetőket, egy lépésnél szélesebbeknek kell lenniük. Egyes helyzetekben nemcsak biztonságosabbá teszik a közlekedést, hanem életmentők is lehetnek, például a lesüllyesztett járdaszegélyek és a kerékpáros átkelőhelyek esetén. Az ilyen veszélyes helyeken a veszélyforrás teljes szélességében el kell helyezni a figyelmeztető jelet. A vezetősávok azt is segítik, hogy a látássérültek megtalálják, hogy merre kelhetnek át a kereszteződésen. A biztonságos haladás jelének a figyelmeztető jelhez kell kapcsolódnia. A nemzetközi szabványok (CEN-TS15209 szabvány, ISO szabvány) kidolgozás alatt állnak; érvényes előírások jelenéeg (2015) nincsenek. Ezért az MVGyOSz szükségesnek látja, hogy tagjai kipróbálhassák az összes forgalomban levő jelzést. Nem szeretné, ha az építtető nélküle döntene arról, hogy melyik gyártó termékeit építik be. Ennek elősegítésére bemutatóparkot tervez, ahol minél több tagja tesztelheti a jelzéseket. Ezzel támogatnák a nemzetközi szabványok kialakítását is. Forrás Az MVGYOSZ akadálymentesítéssel foglalkozó munkacsoportjának állásfoglalása A taktilis burkolati jelzések alkalmazásáról Kiadja az MVGYOSZ Akadálymentesítéssel foglalkozó munkacsoportja 2010 június 20 1949–1950-es magyar férfi kosárlabda-bajnokság Az 1949-1950-es magyar férfi kosárlabda-bajnokság a tizennyolcadik magyar kosárlabda-bajnokság volt. Tizenhat csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Azonos pontszám esetén holtverseny volt. A KAOE egyesült a Munkás TE-vel, új neve Bp. Vörös Meteor lett. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont NB II. Nyugat: 1. Bp. Lokomotív 56, 2. Csepeli Vasas 54, 3. Székesfehérvári MDSE 52, 4. Soproni Pamut 36, 5. Bajai SZAK és Műegyetem MEFESZ és Meteor MBSK 34, 8. Komáromi DSE 32, 9. Székesfehérvári Lokomotív 30, 10. Ganz TE 28, 11. MÁVAG ASE 24, 12. MAORT SE és Pécsi Lokomotív és Pécsi MEFESZ 18, 15. Állatorvostudományi Egyetem MEFESZ 12, 16. Zalaegerszegi VSE 0 pont. Kelet: 1. Diósgyőri Vasas 54, 2. Szegedi Lokomotív 50, 3. Kecskeméti SZTE 44, 4. Salgótarjáni Vasas 40, 5. III. ker. Textil és MÉMOSZ és Textiles SE 38, 8. ÉDOSZ SE 30, 9. Közalkalmazottak SE 28, 10. Egri Lendület 26, 11. Debreceni Lokomotív 24, 12. Bőrgyári DSE 22, 13. Nyíregyházi VSK 20, 14. Ganz Villamossági SK 18, 15. NIM SE 6, 16. Kiskunfélegyházi Lendület 4 pont. Forrás Népsport 1950.06.09. (tabella) 06.08. (NB II. nyugat) 06.09. (NB II. kelet) Sebastián de Belalcázar Sebastián de Belalcázar (1479/1480 – 1551) spanyol konkvisztádor volt. 1479-ben vagy 1480-ban született eredetileg Sebastián Moyano néven a spanyolországi Córdobában. A Belalcázar vagy Benalcázar nevet egy córdobai vár után később vette fel. Egyes források szerint az 1498 elején Kolumbusszal utazott az Újvilágba, míg Juan de Castellanos írása szerint 1507-ben egy öszvér megölése miatt -mivel nem kívánta tettének következményét viselni- volt kénytelen szülőhazáját elhagyni. 1524-ben Francisco Hernández de Córdoba oldalán bevonult a mai Nicaraguába és León városának első polgármestere lett. 1527-ig töltötte be ezt a tisztséget, utána Hondurasba távozott. Rövid időre visszatért Leónba, majd 1532-ben Peru partjaihoz hajózott és csatlakozott Francisco Pizarro expedíciójához. 1534-ben Pizarronak segít az őslakos indiánok legyőzésében, majd ezt követően útnak indul, hogy elfoglalja az ecuadori Quitót. Quito az Inka Birodalom legészakibb városa volt, de Belalcázar megérkezése előtt az inka parancsnok Rumiñahui elrendelte az értékek elrejtését, majd felgyújtatta a várost. Belalcázar Diego de Almagróval megalapította az új Quitót, és Pizarro után „San Francisco de Quitónak” nevezte el. 1535-ben északra vonult a mai Kolumbia területére, hogy megtalálja El Doradot. 1536-ban megalapította Cali városát, majd ezt követte 1537-ben Pasto és Popayán. A Magdalena folyó völgyén áthaladva elérte a mai Kolumbia felföldjeit, amelyeket már korábban a spanyol Gonzalo Jiménez de Quesada, és a német Nikolaus Federmann is meghódított 1539-ben. 1540-ben V. Károly kinevezte Belalcázart Popayán kormányzójává és a tiszteletbeli „adelantado” címmel jutalmazta. Pascual de Andagoya (1495-1548) szintén magának követelte a kormányzói tisztséget, ezért harc robbant ki kettejük között, amely Belalcázar győzelmével zárult. Hogy birtokait növelje, 1546-ban elrendelte Jorge Robledónak, a környező területek kormányzójának kivégzését. A gyilkosságért, továbbá a többi konkvisztádorral folytatott háborúi miatt perbe fogták. 1551-ben a kolumbiai Cartagenában lehelte ki a lelkét, miközben a perek miatt Spanyolországba való visszatérésére készülődött. 1937-ben az általa alapított Caliban emlékművet emeltek tiszteletére, ez ma a város egyik jelképének számít. Kiss Elemér (jogász) Kiss Elemér (Somlószőlős, 1944. április 21. –) magyar jogász, ügyvéd. Számos államigazgatási tisztséget töltött be. 1989 és 1990 között a Minisztertanács Hivatalának elnöke volt államtitkári beosztásban, 1994 és 1998 között a Miniszterelnöki Hivatal vezetője volt közigazgatási államtitkári, 2002 és 2003 között miniszteri beosztásban. Életpályája 1958-ban kezdte meg középiskolai tanulmányait a pápai Türr István Gimnáziumban, majd 1959-ben átkerült a budapesti Landler Jenő Gimnáziumba, ahol 1962-ben szerzett érettségit. 1963-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Itt 1968-ban szerzett jogi doktorátust. Diplomájának megszerzése után előbb a budapesti II-XI-XII. kerületi Bíróság fogalmazója, majd a 22. Számú Állami Építőipari Vállalat jogi előadója volt. 1969-ben átkerült az államigazgatásba, először az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium törvény-előkészítő főosztályának főelőadója, 1972-től a Minisztertanács titkárságának jogi osztályvezető-helyettese volt. 1977-ben az Egészségügyi Minisztérium igazgatási és jogi főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Közben elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. 1985-ben visszatért a Minisztertanács titkárságára, amelynek helyettes vezetője, illetve a jogi főosztály vezetője lett. 1988-ban a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettesévé, valamint a jogi és parlamenti titkárság vezetőjévé nevezték ki. 1989-ben a hivatal elnöke lett államtitkári beosztásban a kormány hivatali idejének végéig. Ebben az időszakban a Magyar Közlöny főszerkesztője volt. A rendszerváltást követő első szabad választás után megalakult Antall-kormányban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, ahonnan 1991-ben távozott. Ezt követően ügyvédként kezdett el dolgozni. A Horn-kormány időszaka alatt (1994 és 1998 között) a Miniszterelnöki Hivatalt vezette közigazgatási államtitkári beosztásban. Ezt követően ismét ügyvédként dolgozott 2002-ig. A Medgyessy-kormány megalakulásakor ismét átvette a Miniszterelnöki Hivatal vezetését, immár miniszterként. Tisztségéről 2003-ban mondott le, amikor kiderült, hogy ügyvédi irodája (amelyben akkor szüneteltette tevékenységét) több állami megbízást kapott. Ekkor visszatért ügyvédi irodájába. 2004 és 2005 között a Magyar Sörgyártók Szövetsége elnöke volt. Ezenkívül különböző közigazgatással kapcsolatos szakcikkeket publikál különböző folyóiratokban. Beautiful Mess A Beautiful Mess (magyarul: Gyönyörű zűrzavar) Kristian Kostov bolgár–orosz énekes dala, amivel Bulgáriát képviselte a 2017-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben. Az előadót a bolgár közszolgálati televízió (BNT) kérte fel, hogy képviselje az országát a dalfesztiválon. A dalt az Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben először a május 11-i második elődöntőben adták elő fellépési sorrendben tizenötödikként. Innen 403 ponttal, az első helyen jutott tovább a döntőbe. Az elődöntőben mind a zsűri, mind a néző szavazást megnyerte; méghozzá úgy, hogy minden országtól kapott pontot, továbbá tíz ország zsűrije, kilenc ország közönsége a maximális 12 ponttal jutalmazta a dalt. Ez az első olyan dal, amely több, mint négyszáz pontot gyűjtött az elődöntőben. A május 13-án rendezett döntőben az előadó huszonötödikként lépett színpadra. A szavazás során 615 pontot gyűjtött, amivel összesítésben a második helyen végzett. Négy ország zsűrijétől és hét nemzet nézőitől is a maximális pontszámot kapta. Ez minden idők legjobb bolgár szereplése az Eurovíziós Dalfesztivál történetében. A következő bolgár induló az EQUINOX volt a Bones című dalukkal a 2018-as Eurovíziós Dalfesztiválon. Női gyorskorcsolya-csapatverseny a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női csapatversenyét február 26-án és 27-én rendezték a Richmond Olympic Oval pályán, Richmondban. Az aranyérmet a német csapat nyerte. A versenyszámban nem vett részt magyar csapat. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Eredmények A versenyen nyolc csapat vett részt. A negyeddöntőben négy futamban két-két csapat versenyzett, a győztesek az elődöntőbe jutottak, a vesztesek az időeredményeik alapján kerültek a C-, és D-döntőkbe. Az elődöntők győztesei jutottak az A-döntőbe, a vesztesek a B-döntőben a bronzéremért versenyezhettek. A futamokon a táv 6 kör, azaz 2400 méter volt. Az időeredmények másodpercben értendők. Cittaducale Cittaducale település Olaszországban, Lazio régióban, Rieti megyében. Lakosainak száma 6786 fő (2017. január 1.). Cittaducale Borgo Velino, Castel Sant'Angelo, Lazio, Longone Sabino, Micigliano, Petrella Salto és Rieti községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Cop Mortem A Cop Mortem 2016-ban bemutatott színes, magyar akció-krimi. Rendező: Kovalik József. Történet Brutális sorozatgyilkosság kezdődik Budapesten, aminek áldozatai egytől-egyig rendőrök. A külföldieket is megrázza ez az esemény, ezért az Interpool elküldi Magyarországra egyik legjobb ügynökükét, a magyar származású John Holdont, hogy derítse fel az ügyet. A magyar rendőrök nem igazán veszik jó néven, hogy az Interpool is bekapcsolódik az ügybe, de mivel mindannyiuk érdeke, hogy vége legyen ennek a gyilkosság-sorozatnak, éppen ezért kénytelenek elfogadni az ügynök segítségét. John rájön, hogy a gyilkosok feltehetőleg valami szektának a tagjai lehetnek, így elindul az egyetemtől a motoros klubokon és a bérverekedők titkos edzőtermein át, hogy megtalálja a tetteseket, mielőtt újabb rendőrök esnének áldozatul. Chezal-Benoît Chezal-Benoît település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 867 fő (2015). Chezal-Benoît La Celle-Condé, Mareuil-sur-Arnon, Saint-Baudel, Saint-Hilaire-en-Lignières, Villecelin, Pruniers, Saint-Aubin és Ségry községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Penguin Cafe Orchestra (együttes) A Penguin Cafe Orchestra egy Angliából származó "avant-pop" együttes volt. Fennállásuk alatt többen is megfordultak itt, de a két fő tag, Simon Jeffes és Helen Liebmann végig benne maradtak a zenekarban. 1972-ben alakultak meg. Zenéjükben népzenei elemek is felfedezhetőek voltak, valamint több különleges hangszer is hallható a számaikban. Fennállásuk alatt 5 nagylemezt jelentettek meg. Jeffes 1997-ben elhunyt, így a Pingvin Kávézó történetének is vége szakadt. 2007-ben azonban a megmaradt tagok új együttest alapítottak, Penguin Cafe néven, amely azonban csak nevében azonos az eredeti zenekarral. The Anteaters és The Orchestra That Fell to Earth néven mellék-projektek is alakultak. Az "utód" egészen a mai napig működik. Diszkográfia Ezeken kívül még egy középlemez, két koncertalbum és több válogatáslemez is kikerült a Penguin Cafe Orchestra kezei közül. A "Penguin Cafe" három nagylemezt adott ki, a következőket: Gyurkovics Mária Gyurkovics Mária (Budapest, 1913. június 19. – Budapest, 1973. október 28.) Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő (koloratúrszoprán). Életpályája Gyurkovics Mária Budapesten született 1913. június 19-én. Titkárnői munka mellett tanult énekelni a Székesfővárosi Felső Zeneiskolában Jászó Györgynénél. A Zeneakadémiára – az Operabarátok Egyesületének ösztöndíjasaként – mindössze két évig, 1935 őszétől 1937-ig járt. Itt dr. Molnár Imre tanítványa volt. Az Operaházban 1937. május 25-én debütált Gilda szerepében Verdi Rigoletto című operájában. Három évtizeden át a társulat vezető koloratúraszopránja volt. Hangjának árnyalatgazdag melegsége, játékának kifinomult líraisága és virtuóz technikája képessé tették a szerepek zenei és drámai karaktereinek rendkívül összetett és kifejező megformálására. Pályafutása végén kiváló komikai karakteralakításokat nyújtott. Színpadi búcsúja 1967 karácsonyán volt Tschöll mamaként Berté Három a kislányában. Vendégszerepelt Európa csaknem valamennyi nagyvárosában. Számos hanglemez-, rádió- és televízió-felvételen működött közre. Több évi betegeskedés, szenvedés után 1973. október 28-án hunyt el. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A sírnál Melis György búcsúztatta. 2003-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete énekversenyt hirdetett tiszteletére. 2013-ban, születésének centenáriuma alkalmából, gyermekei kezdeményezésére közterületet (Gyurkovics Mária lépcső) neveztek el róla egykori lakhelye környékén Budapest II. kerületében. Főbb szerepei Auber : Fra Diavolo – Zerlina Britten : Albert Herring – Tanítónő Delibes : Lakmé – Lakmé Donizetti : Szerelmi bájital – Adina Donizetti : Lammermoori Lucia – Lucia Erkel : Hunyadi László – Gara Mária Flotow : Márta – Márta Kacsóh : János vitéz – Francia királykisasszony Mozart : Szöktetés a szerájból – Konstanza Mozart : Don Giovanni – Zerlina Mozart : A varázsfuvola – Éj királynője Rossini : A sevillai borbély – Rosina Richard Strauss : A rózsalovag – Sophie Verdi : Rigoletto – Gilda Verdi : Az álarcosbál – Oszkár Filmszerepei 1955 – Gábor diák (énekhang) 1952 – Erkel 1952 – Déryné (énekhang) Díjai Érdemes művész (1950) Kossuth-díj (1951) Liszt Ferenc-díj (1952) Kiváló művész (1954) August Toepler August Joseph Ignaz Toepler (Brühl, 1836. szeptember 7. – Drezda, 1912. március 6.) német fizikus. Életrajza Berlinben kémiát és fizikát tanult. Miután tanulmányait elvégezte, a kémia tanára lett a poppelsdorfi mezőgazdasági akadémián. 1864-ben már a rigai műegyetemre hívták meg. Ezután figyelmét mindinkább a fizika felé fordította. 1868-ban a fizika tanára lett Grazban, ahonnét 1876-ban ugyanezen minőségben a drezdai műegyetemre ment. Topeler igen ügyes volt új megfigyelési módok feltalálásában, készülékek szerkesztésében. Ő tette a stroboszkópikus korongot a rezgések megfigyelésére alkalmassá. Szerkesztett egy kénesős légszivattyút minden csap nélkül. Wilhelm Holtz-cal egyidejűleg szerkesztett egy elektromozó gépet, melyet Holtzé kezdetben ugyan kiszorított, később azonban általános elismerést aratott. Az elv, melyet alkalmazott, ugyanaz mint a Holtz-féle gépnél. Később azonban sok korong alkalmazása által igen nagy erőt kölcsönzött gépének. Nevezetesebb munkája: Optische Studien nach der Methode der Schlierenbeobachtung. Ezenkívül több értekezést írt a rezgések felbontásáról, valamint egy optikai rendszer alappontjairól stb. különösen a Poggendorf-féle Annalen-ba. Copa Ganadores de Copa A Copa Ganadores de Copa vagy Recopa Sudamericana de Clubes egy megszűnt, a CONMEBOL által szervezett szervezett labdarúgókupa volt 1970 és 1971 között. A kupasorozatot azon csapatok számára hozták létre, akik nem tartoztak a legsikeresebb együttesek közé és nem jutottak be Copa Libertadores mezőnyébe Az 1970-es sorozat győztese a bolíviai Mariscal Santa Cruz lett. Az 1971-es kiírásban az 1. csoport mérkőzéseit nem játszották le, helyette barátságos mérkőzéseket rendeztek. A 2. csoport győztese lett a nem hivatalos kupagyőztes. Kupadöntők 1970-es Copa Ganadores de Copa Brazília és Kolumbia visszautasította a részvételt, ezért az 1. csoport három, a 2. csoport öt csapatos volt. Eredmények Brazília és Kolumbia úgy döntött nem indul a sorozatban. Az előző szezonhoz hasonlóan ugyanaz a lebonyolítási rendszer volt. 1971. február 25-én a CONMEBOL döntése értemében barátságos tornának lett minősítve a sorozat és nem osztottak serleget sem. A Deportes Concepción visszalépett és a Huracán Buceo részvételi szándéka sem érkezett meg. Az 1. csoportban nem kerültek lejátszásra a mérkőzések, ezért 2. csoportból az América lett a barátságos torna győztese. Bár a CONMEBOL az 1971-es tornát nem ismeri el hivatalosan, az IFFHS (International Federation of Footbal History and Stadistics) hivatalos versenynek minősítette. Žlebské Chvalovice Žlebské Chvalovice település Csehországban, a Chrudimi járásban. Žlebské Chvalovice Míčov-Sušice, Bousov, Ronov nad Doubravou, Třemošnice és Lipovec településekkel határos. Lakosainak száma 122 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Freudenburg Freudenburg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból! A Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból! (eredeti cím: Teenage Mutant Ninja Turtles: Out of the Shadows) amerikai sci-fi akcióvígjáték, a Mirage Studios filmje, amely 2016-ban jelent meg a mozikban. Ez a hatodik film, amely a Tini Nindzsa Teknőcök-höz kapcsolódik. A filmet Dave Green rendezte, Josh Appelbaum és André Nemec írta. A filmet 2015. április 17-én kezdték forgatni New Yorkban. A filmnek sok producere volt, az egyik közülük Michael Bay, a másik pedig Josh Appelbaum, aki kivette a részét a forgatókönyv megírásából is. Történet A Tini Nindzsa Teknőcök - vagyis Leonardo, Donatello, Raffaello és Michelangelo - minden eddiginél nagyobb veszéllyel állnak szemben. Zúzó megszökik az őrizetből, s szövetséget köt egy őrült tudóssal, Baxter Stockmannal, aki teleportációs berendezésével eltünteti Zúzót, épp, mielőtt a Tini Nindzsa Teknőcök elfoghatnák egy hálóval. Stockman mutáns segédjei, Bobop és Rocksteady is velük tartanak. Így akar Zúzó világuralomra törni egy gonosz idegen lény segítségével. A teknőcök, valamint April O'Neil, Casey Jones és Vernon Fenwick megküzdenek a Zúzóval és cinkosaival. Majd egy másik gonosztevővel is szembe kell nézniük, az idegen lénnyel, aki űrhajójával a Föld elpusztítására készül. Így a hősöknek Zúzó, Stockman, Bebop és Rocksteady mellett Kranggel is le kell számolniuk. Magyar hangok További magyar hangok: Bálizs Anett, Bordás János, Czető Roland, Dózsa Zoltán, Fűzi János, Galiotti Barbara, Gardi Tamás, Grúber Zita, Harcsik Róbert, Illésy Éva, Jánosi Ferenc, Joó Gábor, Kántor Zoltán, Kapu Hajni, Kisfalusi Lehel, Laurinyecz Réka, Lipcsey-Colini Borbála, Maday Gábor, Mohácsi Nóra, Oroszi Tamás, Pál Tamás, Pap Kati, Péter Richárd, Petridisz Hrisztosz, Potocsny Andor, Sipos Eszter Anna, Sótonyi Gábor, Sörös Miklós, Szabó Andor, Szokol Péter, Vámos Mónika, Varga Rókus, Vári Attila Fogadtatás A Tini Nindzsa Teknőcök második része mérsékelt sikert aratott a nézők körében. Az IMDb felhasználói 6/10-es osztályzatott adtak a filmnek, 57409 szavazat alapján. A Rotten Tomatoes oldalán 48%-on áll a film, 53070 szavazat alapján. A Metacritic-en pedig 5,7/10, 277 szavazat alapján. A kritikusok sem voltak elragadtatva a filmtől, ők még alacsonyabb osztányzatokat adtak. A Rotten Tomatoes-on 38%-ot kapott, 146 kritika alapján, a Metacritic-en pedig 40/100, 30 kritika alapján. A film mégis kapott két jelölést a Teen Choice Awards-on, mind a kettőt a nyári kategóriában. Stephen Amell-t a legjobb férfi színésznek, míg Megan Fox-ot a legjobb női színésznek jelölték. Ezenkívül a Nickelodeon Kids’ Choice Awards-on is kapott jelöléseket: a kedvenc film, a kedvenc színész (Will Arnett) és a kedvenc színésznő (Megan Fox) kategóriában. Magyar változat A szinkront az SDI Media Hungary készítette. Magyar szöveg: Blahut Viktor Hangmérnök: Bederna László Vágó: Kránitz Bence Gyártásvezető: Németh Piroska Szinkronrendező: Faragó József Produkciós vezető: Németh Napsugár, Szabó Nicolette Magyarországon a moziforgalmazója az (UIP) Dunafilm. Kazán-szoros A Kazán-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán Románia és Szerbia között. A Vaskapu-szoros szakasza, részei a Nagy- és a Kis-Kazán-szoros. Története A Kazán-szoros egy több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú szoros, vagy szurdokvölgy része. (Galambóci szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy- és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok), mely az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget területei között. A régi időkben az Al-Duna e kritikus szakaszát rendkívüli vízjárási viszonyok jellemezték, mivel a mederben számtalan szikla és zátony akadályozta a haladást. A folyó különböző vízállásainál eltérő, kanyargós utakon hajózhattak csak a bátor kereskedők, minduntalan kockára téve életüket és értékeiket. Innen ered a „Kazán” elnevezés is, mivel úgy gondolták, hogy a víz mélyén lévő hatalmas, forró üstök miatt fortyog állandóan a víz. Római kor A hajózási akadályok leküzdésével már a római korban is kísérleteztek, mivel a pannóniai területen állomásozó légióiknak a Dunán hajón szállították az élelmiszert, és e szállításokat a Vaskapu zuhatagai gyakran hetekre feltartóztatták. Ennek kiküszöbölésére a jobb part mentén hajózócsatornát építettek védgátakkal és duzzasztógáttal, lehetővé téve ezzel a kis merülésű hajók közlekedését. A sebes vizű folyón a hajók árral szemben történő mozgatását is meg kellett oldani, ezért a sziklafalba rögzített, ácsolt galériát építettek, amelyen lovak vontatták a megrakott bárkákat. A folyón Szörényvárnál (Turnu Severin) hidat is építettek, kihasználva ehhez a mederben elhelyezkedő sziklákat és zátonyokat is. A római idők elmúltával ezek az építmények fokozatosan elpusztultak, majd a napóleoni háborúk utáni gazdasági visszaesést követően nőtt meg ismét a keleti kereskedelem jelentősége, és egyúttal az Al-Duna közlekedésfejlesztésének szükségessége. Az Al-Duna szabályozása Az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, aki 1830-ban szakértők társaságában utazta végig a zátonyokban bővelkedő két Kazán-szorost és a Vaskaput, majd ezt követően, 1833-ban, Vásárhelyi Pál tervei alapján 1834-ben megkezdődött az építkezés is. A mederből a legveszélyesebb tarajos sziklákat kirobbantották, ezáltal a hajózást legalább évi 152 napon át biztonságossá tették. Anyagi okok miatt a tervekben szereplő hajózóút kiépítése nem volt lehetséges, ezért a Duna bal partján a sziklába 122 kilométer hosszú utat vájtak. Ez nem csak a hajók vontatását, hanem hajózási idényen kívül az áruk szekéren történő szállítását is lehetővé tette. I. Ferenc császár halála után aazonban a keleti kereskedelem ügye háttérbe szorult, és a munkálatokat abbahagyták, így a folyószabályozás kérdése csak az 1870-es években került ismét napirendre némi diplomáciai huzavona után, mivel a hajóút megépítését főleg az Osztrák–Magyar Monarchia tartotta fontosnak - a földrajzilag érintett Románia és Szerbia nem - végül 1896-ban adták át, miáltal a Vaskapunál elkészült hajózóúttal a 152 napos hajózási idény 290 napra bővült. Az uszályok árral szembeni mozgatása így is komoly energiát igényelt, csak nagy teljesítményű vontatóhajókkal és esetenként a part mentén haladó mozdonyokkal tudták az uszályokat mozgatni. A mára állandó vízi út meglétéhez az alapvető változást az 1970-es évek elején megépített Vaskapu vízlépcső jelentett, melynek megépítését követően a hajózás egyszerűbbé és biztonságosabbá vált a szorosokban, mivel a Duna megemelkedett vízszintje miatt a gátak visszaduzzasztó hatása 240 km-en érvényesül. A vízszintemelkedés következtében víz alá került többek között a kis Ada Kaleh-sziget is, valamint több mellékfolyó torkolati szakasza, Orsova régi városrésze, a Széchenyi út is. A szoros alatti részen épített gát szabályozottá tette a szoros vizét. A gát neve Vaskapu lett. Rudenka Rudenka (ukrán nyelven: Руденка) Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaságban, a Leskói járásban, Gmina Olszanica község területén található település, közel a lengyel–ukrán határhoz.A község központjától, Leskótól 9 kilométernyire keletre található és a vajdaság központjától, Rzeszówtól 67 kilométernyire található délkeleti irányban. American Football Conference Az American Football Conference (AFC) az NFL két konferenciája közül az egyik. A másik a National Football Conference. 1970-ben hozták létre, miután az American Football League egyesült az NFL-lel. A konferencia eredetileg 13 csapatból állt, ebből 10 az AFL-ből jött, míg a Cleveland Browns, Pittsburgh Steelers, és az Indianapolis Colts elődje, a Baltimore Colts az NFL-ből ment át. A rájátszásba 6 csapat jut be. Ennek győztese megkapja a Lamar Hunt Trophy-t (a konferenciagyőztesnek járó serleget), és az NFC bajnokával mérkőzik meg a Super Bowl-on. Jelenlegi csapatok Jelenleg 16 csapat alkotja négy divízióban, a legutóbbi csatlakozó a Houston Texans csapata volt 2002-ben. Mindegyik divízióban négy-négy csapat van: AFC East, AFC North, AFC South, AFC West. Homens da Luta A Homens da Luta egy portugál együttes, Portugáliát képviselték a 2011-es Eurovíziós Dalfesztiválon Németországban. Az együttes neve portugálról fordítva azt jelenti, hogy A küzdelem emberei. Az együttes első nagylemeze 2010-ben jelent meg A Canção é uma arma (magyarul: A dal a fegyver) címmel. Az egész Homens Da Luta történelem 1974-ben, április 25-én kezdődik – ez egy lisszaboni felkelés dátuma. Az együttes dalai stílusban a forradalom tipikus indulóit követik, mely mellett jól megfér a népies hangzás is. Nemcsak a dallamvilág, hanem a maguk a tagok is ezeket az időket idézik megjelenésükkel: egy-egy bandabeli énekes egy-egy, a hetvenes években jelentős politikai szerepet vállaló személy karikatúrája. Az együttest a népszerű testvérpár, Nuno Duarte, vagyis “Jel” és Vasco Duarte alapította, és kétségkívül ők a formáció legmeghatározóbb egyéniségei. Első nagyobb nyilvános szereplésük 2006-ban, egy tévéshow-ban volt, mellyel hirtelen nagy népszerűséget és rajongótábort szereztek. Ezután bejárták egész Portugáliát, gyakran utcazenészként terjesztve sajátságos humorukat és stílusukat. Az RTP köztelevízió 2011. március 5-én rendezett nemzeti döntőjét megnyerték, így májusban ők lesznek Düsseldorfban a portugál versenyzők. Diablo II: Lord of Destruction A Diablo II: Lord of Destruction egy nagy sikerű játéksorozat második részének a kiegészítő lemeze, a Diablo II történetének a folytatása. Újdonságok A kiegészítő lemez rengeteg újdonságot tartalmazott, az alapjátékhoz képest: Egy új fejezet a történetben ( Act V ), melynek helyszíne Mount Arreat, egy új főellenséggel, Baal -lal, új küldetésekkel. Megnövelt ládaméret (az eredeti kétszerese). A játék már 800×600-as felbontásban is játszható. A segítők között megjelent egy új fajta, a barbár, és immár végigkísérik a játékost kalandjai során. Továbbá nekik is lehet fegyvert és ruházatot adni, saját maguk is képesek fejlődni (nem a játékost követve), gyógyíthatók, és fel is támaszthatók. Rengeteg új tárgy: Új kasztok Két új játszható karakterkaszt jelent meg a játékban: Assassin , avagy bérgyilkos, elsősorban harcművészetével, és csapdák állításával küzd. Ő az egyedüli kaszt, akinek nincs szüksége kulcsokra a játékban található zárt ládák kinyitásához. Képességei a következők: Druid , avagy druida, mely alakváltó, állatokat hívó, és varázsló képességeiről ismert. Története A teljes történet időrendben elolvasható a Diablo idővonalon. Az alapjáték végére Diablo és Mephisto halott, lélekkövüket megsemmisítették a pokol kovácsműhelyében, így ők nem térhetnek vissza. Azonban testvérük, Baal aljas trükkel megszerzi saját lélekkövét Mariustól, a narrátorunktól, majd meggyilkolja őt. Ezután folytatja munkáját a halandó világban: el akarja pusztítani a Világkövet, mely az egyensúlyt tartja pokol és menny között. Ennek érdekében keletre utazik seregével, a Barbár felföldre, az Arreat hegy lábához, és ostrom alá veszi az ott élő embereket. A játékos ezek fővárosából, Harrogathból indul felkutatni és megállítani a Pusztítás Urát terve végrehajtása előtt. Ha Baal sikerrel jár, akkor a földi világ elemésztődik, a lélekkövek erejét megkaparintja, és vég nélküli harc indulhat a menny legyőzéséért... Baal-t azonban a hősünk legyőzi. A harc végére Baal jelenléte viszont már "megfertőzte" a Világkövet (Worldstone), ezért Tyrael úgy dönt, hogy elpusztítja, és bár vonakodva, de megteszi - vállalván a beláthatatlan következményeket: előveszi kardját, rátámaszkodik és magában mormol angyali nyelven valamit, aztán belehajítja a kardot a Kőbe, mire az elkezd töredezni, s végül teljes egészében felrobban, ezzel elpusztítva az Arreat-hegyet. A játék Alapvető tudnivalók A Diablo-sorozat mindegyike egy szerepjáték, ami azt jelenti, hogy egyetlen karaktere van a játékosnak, akit/amit játéktól függően bizonyos módon fejleszthet, különböző/egyénre szabott öltözettel és fegyverzettel láthatja el; játék közben nem-játékos karakterekkel (=NPC) találkozik, beszélhet velük, ezáltal a játékos informálódhat, és rájöhet a játékban történő események közti összefüggésekre. A karakterre úgynevezett izometrikus nézetben látunk rá, mely gyakorlatilag 2 és 3 dimenziós hatások keveredését, leginkább optikai csalódást okoz, hiszen a karakter a Diablo-ban mindig a képernyő közepén marad, a 16 irány bármelyikébe is forduljon, mindössze a táj mozog "alatta" (a Diablo 1-ben csak 8 irány volt lehetséges). Karakter A játék közben megölt ellenségek mindegyike ad úgynevezett tapasztalat pontot. Új játék kezdetekor ez 0-ról indul; ez 99-es szinten - tehát a maximum határ, amit elérhetünk karakterünkkel - 3.520.485.254 lehet. A tapasztalat gyűjtése ad lehetőséget arra, hogy karakterünk fejlődhessen egy szintet. A karakterképernyőn szemmel kísérhetjük pontjaink gyarapodását, de haladásunk az állóképességet jelző csík felett is látható. A cél lényegében a 99-es szint elérése, mely leggyorsabban úgy valósítható meg, ha végigjátszuk a játékot egy karakterünkkel mindhárom nehézségi szinten. Ahogy fejlődünk, egyre több tárgy válik elérhetővé, mind a megvehető, mind pedig a talált tárgyak körében. Karakterünk halála esetén a bérenc is meghal, illetve az összes feltámasztott/megidézett teremtmény. Normál módban tapasztalot nem veszítünk, de egy bizonyos pénzösszeget igen; miután ezt a játék levonta, a maradék pénz lehull a holttest mellé, illetve ha a nálunk hordozott arany nem lett volna elég, akkor a maradék a ládából vonódik le; abban az esetben nem veszítünk pénzt, ha éppen nincsen a karakterünknél, mert például már előtte le lett dobva a földre a faluban, biztonságban. NPC-k Az NPC-k (Non-Player Character=nem-játékos karakter) olyan alap karakterek, melyek valamilyen szerepet játszanak a történetben, információkkal látnak el, áruvételt tesznek lehetővé vagy más egyéb módon segítenek a játékosnak. A kiegészítőben összesen 5 új NPC van, és kettő újra megjelenik: V. fejezet Helyszín: Harrogath - a havas Arreat-hegycsúcs barbárvédőinek kicsiny faluja Anya - A klán lemészárolt vezetőjének lánya, magára vállalta a város vezetését. Nála lehet szerencsejátékot űzni és kereskedni. Deckard Cain - A Horadrim bölcs végsőkig segíti a játékost, ő az egyik visszatérő szereplő. Nála tudunk beazonosítani tárgyakat. Larzuk - Fiatal és szenvedélyes kovácsa a városnak, aki elkötelezett a Baal elleni harc mellett a végsőkig. A játékos nála javíthatja és kereskedheti felszerelését. Malah - Kedves és optimista gyógyító asszony, aki csak attól retteg, hogy a világon élő már megfertőzött emberek számára nincs gyógymód. Nihlathak - Nekromanta. Eleinte nála lehet szerencsejáték űzni, később kiderül, hogy Ő rabolta el Anya-t, és egy küldetés keretein belül harcolnunk kell vele. Qual-Kehk - A barbár zsoldosok vezetője. Tyrael - Az arkangyal, szintén visszatérő karakter. Küldetések Az játékban megjelenő 5. fejezetben 6 küldetést kell teljesítenünk a siker érdekében. A feladatok változatosak, valamelyikben csak meg kell ölnünk egyes szörnyeket, de van olyan is, ahol meg kell mentenünk nem-játékos karaktereket. Az alapjátéktól eltérően, ahol egyes feladatokat nem volt kötelező teljesíteni, itt a küldetések egymásra épülnek, gyakorlatilag mindet teljesíteni kell a végigjátszáshoz. Útpontok Hasonlóan az alapjátékhoz, az útpontok (Waypoint) ebben a fejezetben is megjelennek, az utazást megkönnyítendő. A következő területeken találhatóak meg: Harrogath, Frigid Highlands, Arreat Plateau, Crystalline Passage, Halls of Pain, Glacial Trail, Frozen Tundra, The Ancients' Way, és végül a Worldstone Keep második szintjén. Zsoldosok Harrogath: Egy új típusú bérencünk lehet, a Barbár harcos: Miután a 2. küldetésben kiszabadítottuk őket, Qual-Kehk felajánlja barbárjait segíteni. Csak kardokat tudnak használni, az egy- és kétkezes kardokat egyaránt kétkezesként kezelik. Alapvetően tisztán fizikai sebzést használnak, de a tárgyaikból kapott elemi sebzéseket is képesek alkalmazni. Ez az egyetlen olyan típusú zsoldos, amely elfogad valamilyen kasztspecifikus tárgyat: képes használni a Barbarian only tárgyakat. Alap támadásuk mellett fellelhető a Bash nevű képzettség, amivel hátralöki és rövid időre megbénítja ellenfelét. Nehézségi szintek A játékban 3 fokozat található, Normál (Normal), Rémálom (Nightmare) és Pokol (Hell). A következő nehézségi szintre csak úgy juthatunk el, ha legyőzzük Baal-t. Miután Normal fokozatban ez sikerült, a játék az elejéről indul Nightmare nehézséggel, karakterünknek mindene megmarad, azzal viszont kell számolnunk, hogy a Tűz (Fire), Fagy (Cold), Villám (Lightning) és Méreg (Poison) ellenállásunk 30-cal lecsökken, az ellenségek pedig csak olyan arányban lesznek erősebbek, mintha Normálban indultunk volna. Tehát mindegyik ellenfél erősebb, több élete van, és több tapasztalatot is ad, de karakterünk is már körülbelül 40-es szintjeiben jár, nem pedig az elsőn - vagyis az harci arányok nem sokban változnak. Azon a képernyőn, amelyiken kiválasztjuk a már fejlettebb karakterünket, a Nightmare és a Normal fokozatok között is eldönthetjük, melyikben szeretnénk játszani, csak azzal kell számolni, hogy a már nehezebb fokozatban elkezdett játékunkból el fog veszni a térkép, valamint a teljes I. fejezet kiirtásával is aligha haladna fejlettségünk. Hell fokozatra a fentebb leírtak szintén igazak, azzal a különbséggel, hogy karakterünk ellenállása -80-ról indul, és minden egyes ellenfél immunis valamire, legyen az Tűz, Fagy, Villám, Méreg vagy akár Fizikai sérülés; ezáltal sokkal nehezebb őket legyőzni, mivel gyakran lehet szükség a különböző képességek közötti váltáshoz. Fontos, hogy a játékos ne becsülje le egyik ellenfelét sem, mert könnyedén halálba kergetheti vele saját karakterét (és vele együtt segítőjét (Mercenary). Miután a Normal fokozatot végigvittük és megnéztük az utolsó videót, megjelenik egy kép, rajta hű segítőnk, Deckard Cain, és a szöveg: Gratulálunk! XY-t ezentúl úgy ismerjék, mint Gyilkos XY!. Vagyis karakterünk kap egy "Gyilkos" (játékban: Slayer) rangot, melyet nem lehet elhagyni, de lehet még tovább fokozni azzal, ha Nightmare nehézségben is megöljük Baal-t. Ekkor már a "Bajnok" (játékban: Champion) rangot fogjuk megkapni, ha pedig Hell-ben is győzedelmeskedünk - ami már hihetetlenül nehéz -, karakterünk egy sikeres "Pátriárka" lehet, ha férfinemű (játékban: Patriarch), és "Mátriárka", ha nőnemű (játékban: Matriarch). Ha már legalább egy karakterrel legyőztük Baal-t, és esetleg új játékot szeretnénk kezdeni egy másik - vagy ugyanazon - kaszttal, lehetőségünk nyílik a Hardcore mód kipróbálására is. Ez gyakorlatilag nem más, mint a valóság: semmiben sem különbözik a normál módtól, eltekintve attól, hogy karakterünk csak egyszer él, és ha meghalt, soha többé nem lesz majd játszható, a játékban összegyűjtött összes tárgy és arany elvész; nincs mód ezek visszaszerzésére. E módnak a titka az életgömbünk állandó figyelésén alapszik és a jó taktikán - vagyis célszerű nem belerohanni nagyobb csoportokba, hanem például egy hídon vagy ajtóban felsorakoztatni az ellenfeleket, és egyesével végezni velük. Másik dolog, ami még eltér a normál módtól az az, hogy az egyes nehézségi fokok teljesítésekor más rangokat fogunk kapni: Normal fokozatban "Romboló"-t (játékban: Destroyer), Nightmare-ben "Hódító"-t (játékban: Conqueror), Hell-ben pedig "Őrző"-t (játékban: Guardian). Living Proof A Living Proof Cher huszonötödik stúdióalbuma, melyet 2001 novemberében Európában, és 2002 decemberében Amerikában adtak ki a Warner Bross és a WEA Records által. Az album európai ütése a The Music's No Good Without You, az amerikai és ausztrál pedig a Song For The Lonely, mely az első kislemez az albumról. Az albumból világszerte 7 millió példány fogyott, ami jelentős visszaesést jelentett az előző Believe album eladási számához képest (21 millió db, a harmadik legsikeresebb album női előadótól), de még így is az évtized egyik legsikeresebb albuma lett. Információ Az album két legerősebb száma a The Music's No Good Without You és a Song For The Lonely volt. Az előbbi inkább Európában és Ausztráliában, az utóbbi csak az USA-ban aratott sikert. A Song For The Lonely Európában csak a #85. helyezést érte el. Az album sikeressége vitatott, ezt bizonyítja, hogy maga a nagylemez csak mérsékelt sikert ért el, de a kislemezek, többek között When the Money's Gone/Love One Another kislemez kapott egy Grammy jelölést, és világrekordot döntött sikeressége miatt, de amikor leválasztották külön kislemezzé a When the Money's Gone-t, a Love One Another már nem bírt megállni saját lábon, így annak külön kislemezként való eladását megszakították. Miután a When the Money's Gone már külön kislemezként került a piacra, az is megbukott, csak a Billboard #112 helyezést érte el. A következő kettő kislemez a A Different Kind of Love Song és az Alive Again volt. Szintén ellentmondásos, hogy a A Different Kind of Love Song kislemez még a Song For The Lonely sikereit is felülmúlta: Európában #12. helyet Amerikában pedig #1 helyig jutott, míg a Believe-hez hasonló ütésként szánt Alive Again teljesen alulmúlta a számításokat, csak a #65-ig jutott el. Az ausztrál albumba a Love So High, Alive Again, Rain Rain, The Music's No Good Without You és A Different Kind of Love Song című számok eredeti változata került piacra, mint kislemez, de a nagylemez megjelenése előtt, promoként. Az albumra különböző helyszíneken felkerültek az alábbi bónuszdalok: You take it all, The Look, When You Walk Away. Az albumot a máig is világrekord sikerességű Living Proof: The Farewell Tour követte, mely három évig tartott. Kiemelkedő sikerek Kiemelkedő siker volt a Song For The Lonely , mely huszonegy hétig tartotta magát Madonna Another Day-jével szemben az 1. helyen. When the Money's Gone/Love One Another kislemez kibocsátása után a Love One Another szinte azonnal szerzett Chernek egy Grammy jelölést bár a díjat Kylie Minogue nyerte el. Cher az albumért megkapta a legjobb tánc, a legjobb zenei album és az év legjobb albumának járó World Music Award -ot. Források és jegyzetek Cher.com Billboard.com Koszmosz–323 Koszmosz–323 (oroszul: Космос 323) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Harmadik nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Kialakított pályasíkja mentén fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített. Jellemzői Az OKB–1 központi tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. A Zenyit–4 (oroszul: Зенит-4) GRAU-kódja (11F69) ember szállítására kifejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1970. február 10-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 89,5 perces, 65,4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 197 kilométer, az apogeuma 303 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati élettartama 10 nap. A Koszmosz–322 programját folytatta. A visszatérő modul 3100 kilogramm, átmérője 2.3 méter, térfogata 5.2 köbméter. Itt helyezték el a kamerákat (fényképező gépeket). Fotóberendezése Ftor-4 (oroszul: Фтор-4), nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. A filmek több ezer kép befogadására voltak alkalmasak. Szolgálati ideje maximum 10 nap. 1970. február 18-án 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Goos Goos település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 527 fő (2015). Goos Gamarde-les-Bains, Hinx, Préchacq-les-Bains és Téthieu községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Living in the Background A Living in the Background című album az olasz italo disco csapat Baltimora 1985. szeptember 4.-én megjelent stúdióalbuma. Az album az Egyesült Államokban is megjelent 1985. áprilisában. Az albumról 4 dal került kislemezre, úgy mint a Tarzan Boy, Woodie Boogie, Living in the Background, és a Juke Box Boy, mely az eredeti megjelenésre nem került fel, az csupán az 1986-os kanadai változaton hallható. Előzmények Korábban viták támadtak arról, hogy Jimmy McShane csupán az arcát adta a dalokhoz, és a videoklipekhez, és igazából Maurizio Bass és Naimy Hackett énekelnek, akik a dalok producerei és írói is voltak. A Tarzan Boy nemzetközi sikereket ért el, és az Egyesült Államokban is sikerült feljutnia a Billboard Hot 100-as listára, ahol a 13. helyet szerezte meg. A dal az Egyesült Királyságban a 3. helyig jutott a kislemezlistán. A Woody Boogie és a Living in the Background című dalok szintén slágerlistás helyezettek voltak, bár a Tarzan Boy sikerét nem sikerült meglovagolniuk. Az album legalább három különböző borítóval került forgalomban. A legismertebb a piro borítós megjelenés, ahol McShane a levegőben látható. Az albumot 1993-ban és 2005-ben is kiadták. és megjelent egy nem hivatalos orosz kiadás is. Megjelenések LP Németország EMI – 1C 064-11 8726 1 A1 Tarzan Boy 6:16 A2 Pull The Wires 4:42 A3 Living in the Background 6:05 B1 Woody Boogie 5:52 B2 Chinese Restaurant 5:11 B3 Running For Your Love 5:50 Slágerlista Dalok - Billboard (Észak-Amerika) Kappa (rakéta) Kappa, Japán kutató- és hordozó rakétacsalád összefoglaló neve. Története A második világháború után az 1952-es San Francisco-i békeszerződés lehetővé tette a rakétafejlesztést. Itokava Hideo a Tokiói Városi Egyetem professzorának irányításával, japán mérnökök fejlesztésének eredményeként 1956-1981 között kialakított Kappa rakétacsalád. Az AVSA (Avionics and Supersonic Aerodynamics) nevű kutatócsoportot kifejlesztette az A (Alpha), B (Beta), K (Kappa) és O (Omega) rakétatípusokat. A fejlesztést fel kellett gyorsítani, ezért kiválasztásra került a Kappa rakéta. Hajtóanyaga kettős bázisú nitroglicerin és nitrocellulóz, illetve szilárd hajtóanyagú füstmentes lőpor volt. Méretük, fokozatuk (lépcsők száma) és teherbírásuk egyre növekedett. Az első rakétakilövés 1956. szeptember 24-én, az utolsó 1988. január 25-én történt. A 179 indításból 6 volt sikertelen, a sikerek mértéke a 96,65% volt. Típusszámok: Kappa 1T; Kappa–MT–135; Kappa–2; Kappa–3; Kappa–150MT; Kappa–5; Kappa–6; Kappa–4C; Kappa–5RS; Kappa–5DTW; Kappa–6S; Kappa–8; Kappa–8H; Kappa–9M; Kappa–9H; Kappa–9L a sorozat új névre váltott – Lambda, majd Mu. Az első japán teszt műholdat, az Ószumit 1970. február 11-én állították pályára. 1960-ban Kappa–8 (K–8) hordozórakéta elérte a 200 kilométeres magasságot. Kappa–1 Az első három K sorozat, a K–1, K–2 és K–3 megegyező tesztpéldány, elért magasság: 40 kilométer felszálló tolóerő: 10.00 kN gyorsulása: 25 G átmérője: 130 centiméter hossza: 2,7 méter hajtóanyaga: kettős bázisú kompozit anyag K–6 adatai A K–4, K–5 és K–6 kísérleti példány megegyező. A rakétával felvitt műszerekkel sikeresen vizsgálták (napszél, hőmérséklet, kozmikus sugárzás) a mezoszférát, elért magasság: 60 kilométer teher: 20 kilogramm felszálló tömeg: 270 kilogramm átmérője: 250 centiméter hossza: 5,61 méter hajtóanyaga: kettős bázisú poliészter típus K–8 adatai Kétlépcsős rakéta. 1960. szeptember 22-én a K–8–3 rakéta fellövését a NASA felderítő rendszere is rögzítette. A rakéta teljesítménye lehetővé tette az ionoszféra vizsgálatát. Japán kísérleti űrtevékenysége a világ tudomására jutott, indítóhely: Akita Rocket Range (ATC) hajtóművek: 1 x K420 + 1 x Kappa 8 elért magasság: 160 kilométer teher: 50 kilogramm felszálló tömeg: 1500 kilogramm átmérője: 420 centiméter hossza: 10,90 méter hajtóanyaga: kettős bázisú kompozit anyag, szulfid típus első indítása: 1960. március 28. utolsó indítása: 1970 . szeptember 2. sikeres indítások száma: 20 Breitenthal (Hunsrück) Breitenthal település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 311 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Jean-Claude Van Damme Jean-Claude Van Damme, eredeti nevén Jean-Claude Camille François Van Varenberg (Brüsszel, 1960. október 18. –) belga harcművész, színész, producer, forgatókönyvíró, történetíró, rendező, koreográfus. Legismertebb filmes alakításait akciófilmekben nyújtotta, leggyakoribb magyar szinkronhangja Mihályi Győző, Jakab Csaba, illetve Haás Vander Péter. Színészi pályafutását statisztaként kezdte, majd az 1986-os Karate tigris 1. – Nincs irgalom című filmben debütált, mint negatív főszereplő. A nagy áttörést az 1988-as Véres játék című film hozta meg számára, ezután a 80-as évek végén és a 90-es évek elején a színész számos további akciófilmben szerepelt. Van Damme 1992-ben vállalta el a Tökéletes katona című film főszerepét, amely bevétel szempontjából nagy sikert ért el és a későbbiekben több folytatása is született. Az 1994-es Street Fighter – Harc a végsőkig után a színész pályafutása hanyatlásnak indult, filmjei nem váltották be a jegyeladási reményeket, és az 1999-es Tökéletes katona – A visszatérés című film megjelenését követően a színész kilenc évig nem került filmvászonra, filmjei csupán DVD-n jelentek meg. 2008-ban a részben önéletrajzi ihletésű JCVD – A Van Damme menet című, mozikban is vetített film hozta meg számára ismét a kritikai elismertséget. 2009-ben Van Damme a Tökéletes katona 3. – Egy új kezdet című filmben alakította a főszerepet. 2012-ben a színész The Expendables – A feláldozhatók 2. című filmben kapott negatív főszerepet és még ugyanebben az évben a Tökéletes katona-sorozat újabb részében, a Tökéletes katona: A leszámolás napja című filmben is feltűnik, akárcsak a 2015-ös Halálos melóban. Életpálya Korai évek Jean-Claude Camille François Van Varenberg néven született 1960. október 18-án, Brüsszel Berchem-Sainte-Agathe városrészében, Belgiumban, Eliana és Eugene Van Varenberg, belga könyvelő és virágüzlet-tulajdonos gyermekeként. Tízéves korában kezdett el harcművészettel foglalkozni, amikor apja beíratta egy shotokan karate tanfolyamra. Végül fekete övet szerzett és megnyerte az European Professional Karate Association középsúlyú bajnokságát (bár saját állítása szerint kétszeres bajnok). Fizikuma fejlesztésére súlyemelést is végzett, majd elnyerte a Mr. Belgium testépítő címet. Tizenhat évesen balettozni kezdett, ezt öt évig folytatta. A balett véleménye szerint „művészet, ugyanakkor egy igen nehéz és komoly sport is. Ha túlélsz egy balettfoglalkozást, túlélsz bármely más edzést is”. Tizennyolc évesen megnyitotta a California edzőtermet Brüsszelben, mellyel egy újságcikk szerint havonta 15 000 dollárt is megkeresett. Filmvásznon először a francia Rue Barbare című filmben szerepelt 1984-ben, majd még ebben az évben a Mindörökké Monaco-ban. Ez adta a lökést, hogy feladja jól profitáló fitness üzletét a színészetért. Az 1980-as évek elején – Hongkongot követően – az Amerikai Egyesült Államokba ment. Eleinte bérelt kocsiban aludt és alkalmi munkákat vállalt, amíg be nem tört a filmes világba. Jean-Claude Van Damme ma már a "Brüsszeli Erőcsoda" rajongói szerint. Küzdősport-karrier Jean-Claude karateoktatója és csapatvezetője Brüsszelben Claude Goetz volt. Goetz keze alatt Van Damme impresszív rúgási és törési technikákat sajátított el. Van Damme a karate mellett taekwondo és Muay Thai fogásokat is tanult. 1978-ban vett részt először full kontakt mérkőzésen. Antwerpenben egy versenyen a kezdő divízióban három győzelmet szerzett, a német Eric „Basel” Strauss felett egy 18 másodperces meccsen kiütéssel, egyet Michel Juvillier felett, és egyet 26 másodperces stoppolással Orlando Langgal szemben. Néhány hónappal később Iseghemben kiütötte Emile Lweibmant és Círille Nolel-t, az első körben. Előmeccses volt a francia Dominique Valera és az amerikai Dan Marcaruso küzdelmén Brüsszelben, ahol a második menetben kiütötte Verlugelst. Ezzel a küzdősport-világ figyelmének középpontjába került. Mike Anders, a profi karate magazin alapítójának véleménye volt, hogy Van Damme lesz a sport új, feltörekvő csillaga. 1979-ben a 19 éves Jean-Claude megnyerte az Európai Full-kontakt Bajnokságot középsúlyban. Gyors kiütések sorával szerzett győzelmet Andre Robaeys, Jacques Piniarski és Rolf Risberg felett. Ez a verseny már felkészülést jelentett a közelgő USA-beli világbajnokságra. A floridai Orlandóba utazott, és megszerezte középsúlyú full-kontakt világbajnok címet. Első mérkőzésén az első menetben stoppolást ért el Sherman Bergmannal szemben (Miami Beach, Florida). Második mérkőzésben stoppolta Gil Diazt (Madrid, Spanyolország) a nyitókörben. A negyed végén aztán elszenvedte első vereségét a belga Patrick Teugelstől. Teugels jutott tovább és ő lett a társ-világbajnok. A visszavágón, Brüsszelben néhány hónappal később Van Damme stoppolta Teugelst két percen belül. A győzelmet követően Jean-Claude visszavonult az aktív versenyzésből 14-1-es (13 ko) rekordjával. Ellentmondásokat hozott filmkarrierjében az, hogy egyetlen felvételt sem találtak küzdelmeiről. Ennek oka, hogy születési nevén, mint Van Varenberg vívta a mérkőzéseit, és Jean-Claude Van Damme néven nincs mérkőzés nyilvántartva. Korai filmjei Van Damme háttérszereplőként tűnik fel a Breakin' egyik breaktánc jelenetében. 1985-ben Ivan Krushensky-t játssza a Karate tigris 1. című filmben, Kurt McKinney főszereplő mellett. A film rendezője, Patrick Passis volt, Van Damme közeli barátja. Van Damme alakította volna a földönkívüli szörnyet Arnold Schwarzenegger Predator – Ragadozó című akciófilmjében, de a jelmez túl nehéz volt számára és a szerep sem tetszett neki, ezért otthagyta a produkciót. Visszavonulásáról viták folytak; némelyek szerint kilépett, mások szerint helyettesítették, mikor a karaktert módosították. Van Damme panasza szerint kirúgták, ezért más filmekben folytatta szereplését – Jesse Ventura önéletrajzában viszont ő sebesített meg egy kaszkadőrt. A Véres játék című film hozta meg a sikert számára, bár 1988-ban Arany Málna díjra jelölték miatta. A kritikusok nem lelkesedtek érte, de a film alapkőnek bizonyult Van Damme karrierjének építésében a jövedelmezőbb szerepek felé. Színészként arról vált ismertté, hogy képes teljes spárgát csinálni mutatványai közben, valamint a még harcművészek körében is egyedülálló rugalmasságáról. Sok filmje tartalmaz ilyen típusú jeleneteket. Nagy filmjei Az 1990-es években dolgozta be magát Hollywood berkeibe, gyakran dolgozott együtt elismert külföldi rendezőkkel. Nevezetesebb filmjei közé tartozik a Kickboxer (1989), Dupla dinamit (1991), Tökéletes katona (1992), Hiába futsz (1993), Tökéletes célpont (1993), Hirtelen halál (1995) és legelismertebb filmje, az Időzsaru (1994). Filmjei egymilliárd dollár felett jövedelmeztek világszerte, és olyan sztárok mellé emelkedett, mint Sylvester Stallone vagy Arnold Schwarzenegger. A kalandor című 1996-os filmet maga írta, rendezte, és a főszerepet is ő alakítja. Érdekességek Egészségügyi kérdések Kokain és extasy problémái voltak 1995 környékén. 1996-ban egy hónapos rehabilitációs programban vett részt, amit egy hét múltán otthagyott. Elmondása szerint bipoláris zavart is tapasztalt. Az 1997-es év vége jelentette a fordulópontot egészségében is, a válóperes papírok aláírásával, mely drogfüggőséget és házastársának bántalmazását említette vádként. Idézet az „Ausztrál nő” – napilapból, 2006. január 30.: „A volt akcióhős azt nyilatkozta, hogy bipoláris rendellenességben szenved, de öngyilkossági kísérletéig ez nem tudatosodott. Gyorsciklusos bipoláris rendellenességet diagnosztizáltak nála, és nátrium-valproát-kezelést kapott, amit csak konyhasónak nevez.” Filmes aktjelenetek Sok filmjében meztelenül jelenik meg a filmvásznon, bár mindig hátulról. Először a Véres Játszmában, melyet számos hasonló jelenet követett későbbi filmjeiben, beleértve a Tökéletes katona egy hosszabb részletét. Többször kifejezte büszkeségét testfelépítésével kapcsolatban. Felvételek szerint a következőket mondta egyszer: Ha szép tested van, miért nem mutatod meg? Ez volt a Jóbarátok televíziós paródia fő motívuma is, ahol vendégszereplő volt. Saját magát alakította és Rachelnek, valamint Monikának ezzel dicsekedett: „Egy diót össze tudok törni a fenekemmel.” Egy elvont gondolkodó A francia nyelvkörnyezetben Van Damme igen ismert képi aforizmáiról, amit a témák széles körében alkalmaz (személyes jólét, gazdaság, stb.) a francia és az angol furcsa keverékében. Különösen ismert az angol szavak használatáról francia nyelvben. Egy francia tv-csatornának adott interjú során az angol „aware” szót használta magabiztosságát jelölve meg a siker kulcsaként. Házasságok Van Damme öt ízben házasodott meg, beleértve jelenlegi feleségét, akivel kétszer házasodott össze. A hölgy Gladys Portugues testépítő és fitness-versenyző. JCVDA és JCVD gyermekei, akiket együtt nevelnek: Krish Van Damme, Nick Van Damme, Bria Van Damme, Cinti Van Damme, Marci Van Damme. Darcy LaPier 1994 . február 3. – 1997 . november (elvált – 1 gyermek) Gladys Portugues: 1987 . január 3. – 1992 (elvált - 2 gyermek) Cynthia Derderian: 1985 . augusztus 24. – 1986 . (elvált) Maria Rodriguez: 1980 . augusztus 25. – 1984 . (elvált) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Claude_Van_Damme című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ajánlott oldalak Jean-Claude Van Damme reklám Processus styloideus radii A processus styloideus radii az orsócsont (radius) külső oldalán található mint egy meghosszabbított ferdén lefelé haladó kúpos kiemelkedés. Tapadási helyet biztosít a musculus brachioradialisnak és a ligamentum collaterale carpi radiale-nak. A külső oldali felszínén ennek a nyúlványnak van egy mélyedése amiben a rövid hüvelykujj-feszítő izom (musculus extensor pollicis brevis) és a hosszú hüvelykujj-távolító izom (musculus abductor pollicis longus) ina fut. Cerik (Vrbovec) Cerik falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Vrbovechez tartozik. Fekvése Zágrábtól 36 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északra a megye északkeleti részén fekszik. Története A települést 1771-ben a rakolnok-verboveci uradalom részeként említik először. 1910-ben 71 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 70 lakosa volt. A dél-Srí Lanka-i mexikóma béka A dél-Srí Lanka-i mexikóma béka (The Mexican Staring Frog of Southern Sri Lanka) a South Park című rajzfilmsorozat 19. része (a 2. évad 6. epizódja). Elsőként 1998. június 10-én sugározták az Egyesült Államokban. Cselekmény A gyerekek tanáruktól, Mr. Garrisontól azt a feladatot kapják, hogy készítsenek egy vietnámi veteránnal interjút, ezért segítséget kérnek Stan Marsh nagybátyjától, Jimbo-tól és annak legjobb barátjától, Nedtől. Ők elmesélnek egy abszurd történetet, amely szerint az amerikai támaszponton vidámparki játékok voltak és azt állítják, egyedül győzték le a teljes Vietkongot. A hihetetlen beszámolót hallva Mr. Garrison nem hiszi el, hogy a fiúk valóban elkészítették a házi feladatukat és szerinte az egészet csak ők találták ki, ezért egyest, valamint egyhetes büntetést ad nekik. A gyerekek elhatározzák, hogy a hamis történet miatt bosszút állnak Stan bácsikáján és ennek érdekében hamis videókat küldenek be Jimbo és Ned vadászműsorába a „legendás” dél-Srí Lanka-i mexikóma békáról, amely állítólag egyetlen pillantásával ölni képes. A videók bemutatásával Jimbo és Ned műsora sikeres lesz és megelőzi a konkurens talk-show-t, a Jézus és a haverokat, melyet Jézus vezet. Ezt látva Jézus pénzéhes producere úgy dönt, változtat a műsor felépítésén, annak ellenére, hogy Jézus nem lelkesedik az ötletért. Jimbo és Ned a mexikóma béka keresésére indul, amely az egyik hamisított videó szerint már South Parkban garázdálkodik. Útközben szóba elegyednek az operatőrrel, egy másik vietnámi veteránnal, aki alátámasztja a vidámparki játékokról szóló korábbi történetet. Ned véletlenül ránéz arra a műanyag békára, melyet a gyerekek raktak ki, hogy Jimbóékat kellemetlen helyzetbe hozzák, de Ned a félelemtől kómába esik. A kórházban a fiúk bevallják tettüket; Jézus producere „véletlenül” meghallja a beszélgetést és mindannyiukat meghívja a konkurens talk-showba. A producer – Jézus tudta nélkül – ráveszi őket arra, hogy a nézettség növelése érdekében hamis rágalmakkal illessék egymást és verekedjenek össze. Jimbo azt állítja, Stan drogozik és sátánimádó, míg Stan molesztálással vádolja meg nagybátyját. Amikor verekedés tör ki a teremben, Jézus rendet tesz, majd kibékíti a szemben álló feleket; Jimbo elismeri, hogy hazudott és „kicsit” kiszínezte a Vietnámról szóló beszámolóját. A gyerekek lebuktatják a producert, akit büntetésből Jézus a pokolba száműz. A producer az alvilágban találkozik Sátánnal és annak szeretőjével, Szaddám Huszeinnel. Kenny halála Kenny -t a verekedés során két ember megragadja és kettétépi. Halála után testét patkányok lepik el. Utalások Az epizód a Jézus és a haverok című műsoron keresztül parodizálja ki a hatásvadász talk show-kat, elsősorban a Jerry Springer Show-t. Jimbo a kórházban S.E. Hinton Kívülállók című regényéből olvas fel a kómába esett Nednek. Mikor Jimbo elkezdi mesélni a fiúknak a vietnámi életüket, az Apokalipszis most c. film két helyszínét „összeolvasztva” láthatjuk. (vidámpark, öböl). Bakik Amikor Jimbo, Ned és a többiek az epizód végén kijönnek a Jézus és a haverok forgatásáról, akkor egy pillanatra Ned újra ép és egészséges, utána viszont megint olyan fejet vág, mint amikor kómába esett. Cartman azt állítja, nem tudja, mi az a „ Vietnám ”, pedig A vulkán című epizódban azzal dicsekedik, hogy meg is járta azt. Az első visszaemlékezés során a tábornok egy térképet mutat Jimbónak Vietnámról. Ez valójában Olaszország térképe, melyen Róma helyén Ho Shi Minh város található. II. Szelim oszmán szultán II. Szelim (oszmán-török nyelven: ���� ���� Selīm-i sānī; ragadványnevén Iszákos Szelim, Törökországban Sarı Selim, azaz Sárga Szelim; Isztambul, 1524. május 28. – Isztambul, 1574. december 12./15.) oszmán szultán és kalifa 1566-tól haláláig. A szultáni cím megszerzéséért rengeteget harcolt testvérével Bajazid herceggel, de apjuk nem Bajazidot támogatta, hanem őt, így foglalhatta el a trónt. Szelim uralkodása még sikeresnek mondható Szokoli Mehmed nagyvezírnek köszönhetően; csak fia, Murád szultán idején kezdődött meg az Oszmán Birodalom több évszázadon át tartó hanyatlása. Ifjúkora Szelim 1524. május 28-án született I. Szulejmán szultán és Hürrem szultána negyedik gyermekeként és harmadik fiaként. Nevét apai nagyapjáról, I. Szelim szultánról kapta. Eleinte nem ő volt a trónörökös, miután azonban idősebb féltestvérét, Musztafa herceget a szultán parancsára kivégezték, Mehmed nevű bátyja himlőben meghalt, öccse, Bajazid pedig Szulejmán és Szelim együttműködésének köszönhetően életét vesztette, Szelim lett az egyetlen, még élő herceg. 1546-ban apja kinevezte Konya szandzsákbégjévé, 1544-ben pedig Manisa szandzsák élére került, amelyet addig bátyja, Musztafa vezetett. 1558-ig töltötte be ezt a pozíciót, majd újra Konya kormányzója lett 1562-ig. Trónra lépte és a drinápolyi béke Szelim 1566. szeptember 7-én lépett a trónra, miután édesapja Szigetvár ostrománál elhunyt. Kevéssé érdekelték a hadjáratok és az államügyek, hajlandó volt főembereire bízni a kormányzást, ő pedig a mulatozásnak és részegeskedésnek élt. Az állam irányítása nagyrészt a boszniai származású Szokoli Mehmed nagyvezírre maradt. Az oszmán csapatok még bevették Szigetvárt és Gyulát, utána azonban Szelim megszüntette az apja által elkezdett nagy háborút Miksa magyar királlyal. Szokoli Mehmed 1568. február 17-én megkötötte a drinápolyi békét, melyben Miksa elismerte a korábbi évek török hódításait, emellett évi 30 000 arany fizetésére kötelezte magát („… évente 30 000 arany dukát tiszteletteljes ajándékkal …”). Oroszországi háborúskodás Oroszországgal szemben Szelim kevesebb szerencsével járt: az Oszmán Birodalom és leendő északi nagy riválisának első találkozása már előrevetítette a későbbi katasztrófát. Az Orosz Birodalom az 1550-es években, a Kazáni és az Asztraháni Kánság elfoglalásával Kelet-Európa meghatározó hatalmává vált. Az Oszmán Birodalom nem csupán az oroszok visszaszorítását és a Krími Tatár Kánság megsegítését remélte egy északi hadjárattól, hanem a perzsa hadjáratok utánpótlási feltételeit is javítani akarta a volgai vízi út megszerzésével. Utóbbi érdekében a törökök Volga és a Don csatornával való összekötését tervezték. 1569 nyarán a törökök és a krími tatárok megostromolták Asztrahánt, mialatt az oszmán flotta Azovot támadta. Az asztraháni védősereg 15 000 emberrel Szerebrjanij-Obolenszkij vezetésével visszaverte az ostromlókat, míg az oszmán flottát egy vihar tette tönkre. 1570-ben Rettegett Iván követeinek Konstantinápolyban sikerült békét kötni a szultán és a cár között. Ennek ellenére a törökök és a krími tatárok újabb háborút indítottak a cár ellen, mely 1574-ben zárult le, méghozzá fiaskóval, ám annyira nem volt súlyos, mint az asztraháni vereség. Szelim, akárcsak apja, szövetségi kapcsolatok kiépítésére törekedett a lengyelekkel az orosz cár, a Habsburg Birodalom, illetve az ingadozó Moldva és Erdély ellen is. Közel-keleti és földközi-tengeri hadjáratok Szelim hidzsázi és jemeni expedíciói már sikeresebben alakultak, emellett 1571-ben Szelim elfoglalta Ciprust – ahonnan kedvenc bora származott – és Tuniszt is. A kis győzelmeket azonban nagy vérveszteség követte. 1571. október 7-én Szelim hajóhada a lepantói csatában súlyos vereséget szenvedett a Don Juan de Austria, II. Fülöp spanyol király hadvezére által vezetett flottától. A csata, mely során az egyesült spanyol, velencei és pápai hajóhad vereséget mért a török flottára, a Földközi-tengeri török hódítás feltartóztatásaként értemezhető. A győzelmet azonban hosszú távon nem sikerült kiaknázni, Miksa távol tartotta magát az első nemzetközi törökellenes szövetségtől. A lepantói ütközet után a török flottát mindössze hat hónap alatt újra rendbe hozták (ekkor 150 gályából és nyolc háromárbócos hadigályából állt), az oszmán sereg megőrizte uralmát a Földközi-tengeren, 1574 augusztusában pedig sikerült visszafoglalni Tuniszt a spanyoloktól, akik 1572-ben elfoglalták. Szokoli Mehmed előkészítette a támadást Velence ellen, a szultán halála azonban keresztülhúzta számításait. II. Szelim ötvenéves korában hunyt el, nyolc esztendei uralkodás után. Utóda kedvenc feleségétől, Nurbanu szultánától született fia, III. Murád volt. Családja I. Szelim uralkodása alatt nővére, Mihrimah szultána volt Topkapi vezetője, mivel anyjuk, Hürrem szultána 1558-ban meghalt. Mihrimah túlélte öccsét, és III. Murád uralkodásának első éveiben is ő töltötte be ezt a pozíciót. Szelim felesége, Nurbanu szultána valószínűleg egy velencei nemes törvénytelen lánya volt. Tőle született utóda, III. Murád, valamint három lánya. Nurbanu a szultán kedvenceként (haszeki szultána) napi 1000 aspert kapott, míg az alacsonyabb rangú ágyasok közül azok, akik hercegnek adtak életet, napi 40 asperben részesültek. Esküvői ajándékként Szelim 110 000 dukátot adott Nurbanunak, amivel felülmúlta azt, amit apja adott Hürrem szultánának (100 000 dukát). Leslie Peirce szerint Szelimnek négy másik ágyasa volt, akiktől szintén született fiúk. Másik felesége Selimiye szultána volt. III. Murád (Manisa, 1546 – Isztambul, 1595), Nurbanu szultána fia Abdullah herceg (1568-ban kivégezték) Dzsahángir herceg (1574. december 22-én kivégezték) Musztafa herceg (1574. december 22-én kivégezték) Oszmán herceg (1574. december 22-én kivégezték) Szulejmán herceg (1574. december 22-én kivégezték; anyja ezután öngyilkosságot követett el) Mehmed (1572-ben meghalt) Eszmehán szultána (Manisa, 1544 körül – Isztambul, 1585), Nurbanu szultána lánya Gevherhan szultána (Manisa, 1544 körül – Isztambul, 1580), Nurbanu szultána lánya Şah szultána (Manisa, 1544 körül – Isztambul, 1580) Nurbanu szultána lánya Fatma szultána (Konya, 1559 – Isztambul, 1580) Személyisége II. Szelimet gyenge kezű uralkodónak tartják, aki inkább a dorbézolással törődött, mintsem a kormányzással, a nép azonban kedvelte nagylelkűségéért. Gondoskodott Mahidevrán szultánáról, a kivégzett első trónörökös, Musztafa anyjáról, aki Szulejmán utolsó éveiben szegénységben élt; emellett megépítette Musztafa sírját is. Az általa kiadott parancsokból látszik, hogy könnyíteni akart a Mekkába tartó zarándokokon és segítette azokat a muszlimokat, akik elnyomó hódítók uralma alatt éltek. Hősök tere (Tata) Koordináták: é. sz. 47,6457°, k. h. 18,3171°47.6457, 18.3171 A Hősök tere Tatán az Esterházy-kastély és a Kossuth tér között található. Mellette terül el a Tanoda tér. Nevének története A tér elnevezése az idők folyamán többször megváltozott. Viselte az Ó-temető tér, Erzsébet tér, Sztálin tér, November 7. tér, s végül 1991-től a Hősök tere nevet. Látnivalói Zsinagóga Legkorábbi írásos említése az 1749-ből származó kérelem. Ebben a mezővárosban élő zsidó családok kérték zsinagógájuk tatarozásának engedélyezését az uradalomtól. Az átalakítást az uradalom jóváhagyta, és a kérelmezők az uradalom pénztárába befizették a Fellner Jakab által készített tervekért az 1000 Ft-ot. 1861-ben ezt a barokk zsinagógát építették át. A terveket lovag Weschselmann Ignác, Ybl Miklós munkatársa készítette el. Az Ó-temető tér 1883. évi rendezése során a zsinagóga előtti tér egy részét elkerítették. Az 1944 nyarától raktárnak használt, majd 1945 után üresen álló zsinagógát az izraelita hitközség az 1970-es években átadta a városnak. Az épületben a belső átalakítások után 1977-ben létesült a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma. A volt zsinagóga kertjében felállított gránitkőbe vésett szöveg őrzi az auschwitzi haláltáborba 1944. június 6-án elhurcolt tatai zsidók emlékét. A holokauszt-emléknap alkalmából 2004. november 18-án a felújított volt zsinagóga udvarán felavatták Lugossy Mária Minden idők mártírjainak emlékére című alkotását. Ekkor nyilvánították Komárom-Esztergom megye holokauszt-emlékhelyévé a tatai zsinagógát. Városi Kórház A Bercsényi (akkor Kórház) utca sarkán levő épületben működött az 1868-ban alapított Tata-Tóvárosi Takarékpénztár. A Takarékpénztár 1893-ban az Ó-temető téren, a zsinagóga szomszédságában elkészült új emeletes székházba költözött. A második világháború végén, 1945-től egy évre a szovjet katonai városparancsnokság rendezkedett be az épületben. 1947-ben az épület belső átalakítása után az emeleten a Városi Kórház sebészeti osztályát, 1950-től a belgyógyászati osztályát helyezték el. Zárda A Szent Vincéről elnevezett zárda (Bercsényi utca 7.) mellett gróf Esterházy Miklós és felesége, Mária grófné 1875-től felépíttette a négy osztályos római katolikus leány elemi iskolát. Az egyházi iskolák 1948-ban történt államosítása óta a 311. számú Bláthy Ottó Ipari Szakközépiskola működik itt. Az épületben 2002 őszén új kollégiumi szobákat és ebédlőt, majd 2006-ban 5 új tanműhelyt alakítottak ki. Bláthy Ottó Ipari Szakközépiskola A járásbíróság Tatára hozatalára a község képviselő-testülete 1911-ben tette meg az első lépést, amikor egyhangú határozatában kimondta, hogy feltétlenül felépíti a járásbíróság épületét. A helyszínek bejárása után a járásbíróság felépítését a bizottság egyöntetűen Tata község területén javasolta. Esterházy Móric gróf 1911. június 18-án nyilatkozott a Bergl-féle uradalmi épület járásbíróságnak, adóhivatalnak és szolgabíróságnak történő átépítéséről. Kikötötte, hogy az épület körüli községi területből kér telket, ha az uradalomé kevésnek bizonyul, továbbá a befektetett tőkének kamathozadékára igényt tart. A község támogatta Esterházy Móric gróf kérését, a közgyűlés az átengedett terület árát négyszögölenként egy koronában állapította meg. Az építkezés még 1911 végén megkezdődött. A tűzoltók első szertárukat a Bergl-féle épületből 1912-ben a Kossuth tér 11. számú ház udvarán felépített új szertárba vitték át. A bíróság új épületét 1913-ban adták át rendeltetésének. Az építés idejét a Fazekas utcai kapu feletti márványtáblán az építők 1911–1913-as évszámmal megörökítették. 1950-től a közigazgatás 1974-ben történt átszervezéséig az épületben a Tatai Járási Tanács működött. Az épület 1976-ban megkapta a 311. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, mely később a 311. számú Bláthy Ottó Ipari Szakközépiskola, majd Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevet vette fel. I. világháborús magyar hősi szobor Tervezésével és elkészítésével Fülöp Elemér szobrászművészt bízták meg. A fekvő, sebesült, szuronyos puskáját kezében tartó, kürtöt fújó honvéd gipszmintája 1917-ben készült el. Felállítását elodázta a két település, Tata és Tóváros közötti vita a szobor elhelyezéséről. A bronzba öntött szobor végül a piarista gimnáziumban kapott helyet. Tereprendezés, parkosítás és a talapzat elkészítése után a szobor felavatását 1926. május 30-ára, a hősök vasárnapjára tűzte ki Tata nagyközség képviselő-testülete. Felavatására Tatára érkezett vitéz Raics Károly altábornagy. Az uradalmi hivatalnál felállított tábori oltárnál megtartott szentmise után leleplezték az első világháborúban elesett tatai hősök emlékét megőrző szobrot. 2008 őszén a szobrot talapzatáról leemelték és pár hetes munkával teljesen felújították. Smišljak (Brod Moravice) Smišljak falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Brod Moravicéhez tartozik. Fekvése Fiumétól 42 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, a horvát Hegyvidék (Gorski kotar) területén erdők között fekszik. Története A településnek 1857-ben 20, 1910-ben 9 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben nem volt állandó lakossága. The Originals – A sötétség kora A The Originals – A sötétség kora egy amerikai televíziós sorozat, amelyet a The CW kezdett el adni a 2013–14-es amerikai televíziós szezon alatt, és ez a spin-off-ja a Vámpírnaplóknak. A sorozat premierje a Vámpírnaplók után lett leadva csütörtökön, 2013. október 3-án. Egy héttel később, 2013. október 8-án átköltöztették keddre, este 8 órára. 2014. február 13-án a The CW berendelte a sorozatot egy második évadra. A második évad 2014. október 6-án kezdődött. A The CW később bejelentette, hogy a műsor átköltözik hétfőre. 2015. január 11-én a The CW berendelte a sorozatot a harmadik évadra. 2016. március 11-én a The CW berendelte a The Originals negyedik évadát is, ami 13 részből fog állni, és 2017 márciusában kerül adásba. Magyarországon a sorozatot Prime tévécsatorna fogja sugározni 2017. február 7-étől. Áttekintés A The Originals a Vámpírnaplók spin-offja, melynek középpontjában a Mikaelson testvérek, Klaus (Joseph Morgan), Elijah (Daniel Gillies) és Rebekah (Claire Holt) állnak. A pilotból, amit 2013. április 25-én adtak, kiderült, hogy a vérfarkas Hayley (Phoebe Tonkin) terhes Klaus gyerekével. A sorozat azzal kezdődött hogy az ősi testvérek visszatérték a városba, New Orleansba 1919 óta először. Régebben teljes egészében ők uralták a várost, de kénytelenek voltak elmenekülni a bosszúálló apjuk miatt. Mivel elmenekültek, Klaus pártfogoltja, Marcel (Charles Michael Davis) átvette a várost. Klaus elhatározta, hogy le kell váltania Marcelt, és visszaszereznie a várost, ahogy egykor volt. Amíg ez nem történik meg, meg kell küzdeniük a vámpírokkal, vérfarkasokkal és a boszorkányokkal. Gyártása és fejlesztése 2013. január 11-én bejelentették, hogy leadják a pilotot, ami a The Originals-ról szól, főszerepben Joseph Morgannel (Klaus). 2013. április 26-án a The Originals-t berendelték egy teljes sorozatra. Ez a második spin-off terv, amit ezúttal Julie Plec fejleszt. A The Originals-t hivatalosan a The CW rendelte be a 2013-2014-es szezonra. Az első évada a The Originals-nak október 15-én, kedden kezdődött volna el. Habár 2013. július 29-én a The CW bejelentette, 2013. október 3-ától kezdve fogják adni, a Vámpírnaplók ötödik évadának premierje után, hogy több nézőt vonzzon a sorozat. 2013. október 10-én a The CW berendelt további három forgatókönyvet a sorozathoz. 2013. november 11-én a The CW eldöntötte, hogy egy teljes évadra berendeli a The Originals-t. A március 11-ei rész után Claire Holt elhagyta a stábot. Holt kijelentette, hogy vissza fog térni a sorozatba, de számára az a legfontosabb, hogy több időt tölthessen a családjával. The Originals: The Awakening A The Originals: The Awakening egy websorozat. A sorozat Kol Mikaelsonról és a testvéreivel való kapcsolatáról szól. Visszatekintünk 1914-be, ahol Kolnak az a feladata, hogy szövetséget kössön a francia negyed boszorkányaival. Az Awakening válaszokat ad néhány kérdésre Kol múltjából, többek között az eredetiek családjukkal való rivalizálásukkal és az egyedi háttértörténetükkel kapcsolatban. Minden rész körülbelül két perc hosszúságú. Főszereplők Nathaniel Buzolic mint Kol Mikaelson Keri Lynn Pratt mint Mary-Alice Claire Aleeah Rogers mint Astrid Malchance Cabra del Santo Cristo Cabra del Santo Cristo település Spanyolországban, Jaén tartományban. Cabra del Santo Cristo Huelma, Jódar, Úbeda, Quesada, Larva, Dehesas de Guadix, Alamedilla és Guadahortuna községekkel határos. Lakosainak száma 1877 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pálmarepülőkutya A pálmarepülőkutya (Eidolon helvum) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik faja. Előfordulása Az afrikai kontinens Szahara alatti területein, valamint az Arab-félszigeten a szavannák és dzsungelek lakója. Megjelenése Bundája angol nevével (Straw-coloured Fruit Bat) ellentétben nem mindenütt szalmaszínű, a hasa barna illetve szürke. Feje viszonylag nagy, nagy szemei vannak. Tömege 230-350 g, hossza 143–215 mm és alkarhossza 762 mm, ezzel az egyik legnagyobb denevérfaj. Életmódja Társas állat, 100 000–1 000 000 egyedből álló csoportokban él. Nappal a fán lóg, éjjel keresi gyümölcsökből álló táplálékát, de időnként elfogyasztja a fakérgét és rügyeit. Természetes ellenségei a baglyok, sasok és egyéb vágómadárfélék, továbbá a kígyók és a cibetmacskák. A párzási időszak április és június között van. 9 hónapos vemhesség után a nőstény megelli egyetlen 50 g súlyú kölykét. A vadonban átlagosan 15 évig él, míg a fogságban lényegesen tovább él - átlagosan 21 év, legfeljebb 22 év. Emberovics Míra Emberovics Míra (Pécs, 1988. július 29. –) magyar kézilabdázó, jelenleg a német Borussia Dortmund játékosa, posztja bal átlövő. Pályafutása Emberovics Míra Pécsett született és itt is kezdett el kézilabdázni a Pécsi EAC színeiben. Később megfordult a Vasas és a Ferencvárosi TC csapatában, utóbbi együttessel 2010-ben kupadöntőt játszott. A fővárosi zöld-fehéreknél nem tudott alapemberré válni, ezért 2010 nyarán elfogadta a Veszprém Barabás ajánlatát, ahol egy évre szóló szerződést írt alá. A veszprémi női csapat 2012 nyarán nehéz pénzügyi helyzete miatt visszalépett a bajnokságtól, így Emberovics is új csapatot keresett, és végül visszatért az Alba Fehérvárhoz. Itt újra alapember lett, ahogy 2007 és 2009 között, azonban egy súlyos térdsérülés miatt 2014-ben több hónapos kihagyásra kényszerült. 2016 nyarán légiósnak állt és a német bajnokságban szereplő Borussia Dortmund játékosa lett. Sikerei, díjai Magyar Kupa : Ezüstérmes : 2010 Tótsági Esperességi Kerület A Tótsági Esperességi Kerület vagy Tótsági Esperesség, olykor egyszerűen Tótsági Kerület latinul Districtus Tóthságiensis a mai Vendvidék és Muravidék egy részén a 18.-19. század között fennállt katolikus egyházi közigazgatási terület volt. Az esperesség megalakulásával egyidőben a hivatalos közigazgatási dokumentumok a Vas vármegye területéhez tartozó vidéket már Tótság néven jegyezték. Ez körülbelül Alsószölnöktől Muraszombatig (ma Murska Sobota, Szlovénia) terjedt ki. A vidék lakói többségében egy jellegzetes nyelvet, a vendet beszélő szlovének voltak, akiket akkoriban magyarul tótoknak hívtak. A latin forrásokban az embereket és nyelvjárásukat vandalus-nak azaz vandálnak hívták. Egy 1587-es kiadású szertartáskönyvben az „Agenda Vandalica”-ban már szerepel ez, s az egyházi iratok lingua Vandalica néven írják a 18. században a prekmurjei nyelvet, azaz a vendet. Szlovének ellenben nemcsak Vas, hanem Zala és Somogy területén is éltek, de arra a Tótság fogalma nem terjedt ki. Az esperesség létrehozása előtt számos egyházközség és fília az Őrségi Esperességi Kerületbe tartozott bele. Az esperesség intézménye továbbra is fennmaradt, amikor 1777-ben létrejött a Szombathelyi egyházmegye, mivel előtte Vas a Győri egyházmegye része volt. 1783-ban Szily János szombathelyi püspök, aki pártolta a megye nemzetiségeit, a Tótsági Kerület élére Küzmics Miklós plébános-írót nevezte ki, továbbiakban is még voltak szlovén nemzetiségű esperesei a kerületnek. Egyébként a vidéknek figyelemre méltó számban volt magyar és német lakossága is, utóbbi például Alsószölnökön, Füksincen, vagy Görlincen. Mivel a Szombathelyi egyházmegye a zalai szlovénokat is egy közigazgatásba vonta, ezért idővel megszűnt a kerület és helyén a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai esperességek jöttek létre. A kerület történelmi plébániái Néhány tótsági plébánia eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. A legkiemelkedőbbek a nagytótlaki (ma Selo) Szent Miklós rotunda, Moravske Toplice mellett, vagy a 14. századi vízlendvai Szent György templom. A Tótság egyházközségei Borecsa (ma Borháza ) Dolinc (ma Dolány ) Felsőlendva Felsőpetróc (ma Péterhegy ) Hidegkút (ma Vashidegkút ) Kancsóc (ma Felsőszentbenedek ) Martyánc (ma Mártonhely ) Muraszombat Nagytótlak Pecsaróc (ma Szentsebestyén ) Pertocsa (ma Perestó ) Tissina (ma Csendlak ) Vízlendva (egykor Szentgyörgy ) A Tótság esperesei Hüll János Küzmics Miklós Hánsék Imre Bernyák Ferenc Augusztits Adolf Hüll Ferenc (ténylegesen már muraszombati esperes) La Salle (Vosges) La Salle település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 403 fő (2015). La Salle La Bourgonce, Jeanménil, Nompatelize és Saint-Remy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sidney Govou Sidney Govou (Le Puy-en-Velay, 1979. július 27. –) benini felmenőkkel rendelkező francia labdarúgó. Általában a jobb szélen játszik, de bevethető csatárként is. Pályafutása Statisztika 2009 október 2-i adat Válogatottban 39 válogatottsággal rendelkezik a francia labdarúgó-válogatottban, a mérkőzéseken 10 gólt szerzett. A 2006-os labdarúgó-világbajnokság francia keretének eredetileg nem volt tagja, de Djibril Cissé sérülése miatt ott lehetett. A francia válogatott a döntőben szenvedett vereséget az olasz labdarúgó-válogatott-tól, így ezüstéremmel térhetett haza. Sikerei, díjai Francia bajnok: 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008 Franciakupa-győztes: 2008 Francia szuperkupa-győztes: 2002, 2004, 2005, 2007 Francia ligakupa-győztes: 2001 Konföderációs kupa-győztes: 2003 João Carlos Batista Pinheiro João Carlos Batista Pinheiro (Campos dos Goytacazes, 1932. január 13. – Rio de Janeiro, 2011. augusztus 30.), brazil válogatott labdarúgó, edző. A brazil válogatott tagjaként részt vett az 1953-as Dél-amerikai bajnokságon és az 1954-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Campeonato Carioca (2): 1951, 1959 Copa Rio (1): 1952 Torneio Rio-São Paulo (2): 1957, 1960 Dél-amerikai ezüstérmes (1): 1953 Biedermeier A biedermeier (bieder: egyszerű, szerény; Meier: a leggyakoribb német vezetéknév) átmeneti művészeti stílus volt elsősorban Közép-Európában, főként 1815 és 1848 között. Több művészeti ágban, így a festészetben, az irodalomban és a lakáskultúrában is jelentkezett. A stílus kispolgári miliőt, békét, nyugalmat áraszt egyszerű eszközökkel, pátoszmentesen, mind a festészetben, mind a lakásberendezések területén. Jellemzője a kisember megértő ábrázolása. Ezért fontos szerephez jut a portré, a biedermeier portrék általában kispolgári romantikával átitatott klasszicista festmények. Fontos a zsánerkép is, melyre egyik legismertebb példa Borsos József Bál után című festménye a Magyar Nemzeti Galériában. Biedermeier stílusúnak szokták minősíteni az első magyar kártyát is. Jellegzetesek a biedermeier bútorok hajlított formáikkal. Új szekrénytípus a vitrines szekrény. Ép biedermeier bútorokat őriznek Jókai Mór balatonfüredi villájában és a Magyar Nemzeti Múzeumban (Deák Ferenc íróasztala). A biedermeier irodalom a festészethez hasonlóan az életképet helyezi előtérbe. A stílus egyes elemei még Petőfi Sándor költészetében is előfordulnak. Főbb képviselői A festészetben Carl Spitzweg (korai művei), Moritz Michael Daffinger Ferdinand Georg Waldmüller , Johann Peter Hasenclever , Julius Oldach, Barabás Miklós Borsos József Gross Béla Franz Eybl Josef Kriehuber ( litográfiák ) Weber Henrik Az irodalomban Hans Christian Andersen Fáy András Bajza József Tompa Mihály Garay János Egyenlítői-Guinea a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Egyenlítői-Guinea a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női Cselgáncs Férfi Luciano Floridi Luciano Floridi (Róma, 1964. november 16. –), olasz filozófus és logikus, Oxfordban a St Cross College Fellow-ja lett. Főbb művei Augmented Intelligence – A Guide to IT for Philosophers . (in Italian) Rome: Armando, 1996. Scepticism and the Foundation of Epistemology – A Study in the Metalogical Fallacies . Leiden: Brill, 1996. Internet – An Epistemological Essay . (in Italian and in French) Milan: Il Saggiatore, 1997. Philosophy and Computing: An Introduction . London/New York: Routledge, 1999. Sextus Empiricus, The Recovery and Transmission of Pyrrhonism . Oxford: Oxford University Press, 2002. The Blackwell Guide to the Philosophy of Computing and Information . (editor) Oxford: Blackwell, 2003. iPod and Videos Relevant Information , the SIRLS/ Thomson Scientific ISI Samuel Lazarow Memorial lecture, University of Arizona, USA, February 8 2007. View the Presentation while you listen to the podcast. Download Lecture (MP3, 52MB). Download Question and Answer Session following the Lecture (MP3, 39MB). Quicktime Streaming Video (requires the Quicktime Plug-in, broadband recommended). Windows Video (.wmv format, requires IE and Media Player version 9 or higher for streaming). iPod Compatible (.m4v, 375MB, download only). A Look into the Future of ICT North American Computing and Philosophy Conference , August 10-12 2006, Rensselaer Polytechnic Institute, USA. Where are we in the philosophy of information? , June 21 2006, University of Bergen , Norway. The Logic of Information , presentation , discussion , Télé-université (Université du Québec), 11 May 2005, Montréal, Canada. From Augmented Intelligence to Augmented Responsibility , North American Computing and Philosophy Conference , January 24 2002, Oregon State University, USA. Artificial Evil and the Foundation of Computer Ethics , presentation , discussion , CEPE2000 Computer Ethics: Philosophical Enquiry , July 14-16, 2000, Dartmouth College, USA. (17321) 3188 T-1 A (17321) 3188 T-1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 26-án. Báré Báré település Romániában, Kolozs megyében. Fekvése Kolozs megyében, Kolozsvártól északkeletre, Visa, Marokháza és Gyulatelke között fekvő település. Története Báré nevét az oklevelek már 1279-ben említették Bare néven, mint a Tyukod nemzetség birtokát. 1279-ben IV. László király a települést a Tyukod nemből származó Sámson és Feenee fiainak adta. 1333-ban már népes település lehetett, mivel ekkor plébániatemploma is említve volt. Péter nevű papja ekkor a pápai tizedjegyzék szerint 30 dénárt és 1 garast fizetett. 1339-ben a Tyukod nembeli Gerendi Péter fia Miklós hagyta a falut unokáira Miklósra és Jakabra. 1441-ben már csak pusztaként volt említve. 1443-tól az elpusztult faluba görögkeletiek telepedtek le, 1467-ben már Oláh-Bare néven írták a falu nevét. 1468-ban a zsuki uradalom része volt, és a birtokot királyi adományként Csupor Miklós kapta meg. 1780 után a Kemény család birtoka volt. 1883. február 3-án a Mócs közelében lehullott meteorit szórásvidékébe esett Báré község is. Beauvois Beauvois település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 145 fő (2015). Beauvois Pierremont, Humières, Œuf-en-Ternois, Siracourt és Croix-en-Ternois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kolostor utcai kapu A Kolostor utcai kapu (románul: Poarta Vămii, németül: Klosterthor) a középkori brassói városerőd egyik legnagyobb és legerősebb városkapuja volt. A 14. század második felében építették, a legelső várfalakkal együtt, a Kolostor utca északkeleti végén. A 19. századra mind jobban akadályozta a forgalmat, ezért lebontották. Helyén egy klasszicista stílusú díszkaput emeltek, melyet 1891-ben bontottak le. Elnevezése A legrégebbi okmányokban Péter-kapuként (porta divi Petri) említik, ugyanis a 14. század elején alapított Szent Péter és Szent Pál domonkos kolostor szomszédságában helyezkedett el (ez adta a nevét a város Quartale Petri fertályának is). Későbbi neve Kolostor-kapu (Klosterthor), mely név szintén a domonkos kolostorra utal. Román elnevezése Poarta Vămii (Vám-kapu), ugyanis a Kolostor utcában volt a vám, ahol a havasalföldi és bolgárszegi kereskedők vámot kellett fizessenek. Története A 14. század végén építették, a legelső várfalakkal együtt. Ekkor egy kisebb átjáróból és egy napórával ellátott toronyból állt. A 16. században megerősítették, egy közel száz méter hosszú erődítménykomplexumot hozva létre. A falakat Gregorius Pictor festményei díszítették: a körfolyosóra ószövetségi freskókat festett, melyek Salamon zsidó király templomépítését ábrázolták; az oromzaton pedig Zsigmond magyar király portréja volt, aki 1395-ben kiváltságokat adott Brassónak. 1600-ban itt vonult be a városba II. Mihály havasalföldi fejedelem. Egy 1602-es rendelet szerint a havasalföldi kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és csak ezen keresztül hagyhatták el azt (megjegyzendő, hogy Havasalföld felé északnyugati irányba indultak, ugyanis egészen a 18. századig a Törcsvári-szorost használták átjáróként; a Brassótól délre eső Prahova-völgyön keresztül csak később indult meg a közlekedés). Az 1689-es tűzvész nem érintette a kaput, azonban 1738-ban egy földrengés megrongálta. A 19. századra mindjobban akadályozta a forgalmat, ezért 1835–1836-ban lebontották. Helyén 1838-ban Andreas Dieners tervei alapján egy neoklasszikus díszkaput emeltek, melynek két bejárata volt a szekerek, kettő a gyalogosok számára. Ezt 1891-ben bontották le, ugyanis az akkor épülő Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonal mozdonyai nem fértek át a kapu alatt. Leírása A középkori kapu egy közel száz méter hosszú erődítmény volt. A vizesárok feletti felvonóhídon lehetett bejutni a patkó alakú kapubástyába (ez a jelenlegi Hadsereg Házáig – Cercul Militar – nyúlt); a belső folyosót több helyen lehetett lezárni. Békeidőben egy kapitány és nyolc katona védte. Egy 1562-es okmány szerint 33 puska, 10 szakállas puska és 7 ágyú volt elhelyezve a galériákon. A kapu mellett volt a fegyverraktár és az ágyúöntő műhely. A Ferencvárosi TC jégkorongcsapatának 2015–16-os szezonja Ez a szócikk a Ferencvárosi TC jégkorongcsapatának 2015–2016-os szezonjáról szól. A bajnokság 2015. szeptember 11-én kezdődik és 2016. január 30-án ér véget. A MOL Liga 2014–2015-ös, tavalyi idényében a – 8 csapatos – bajnokságban a zöld-fehér együttes a 7. helyen és az OB I-ben az utolsó, 5. helyen végzett. Keret A jelenlegi keret: Előszezon Győzelem Hosszabbítás utáni győzelem Hosszabbítás utáni vereség Vereség MOL Liga A bajnokságban egy 48 mérkőzéses alapszakaszt játszanak, amiből az első négy helyezett a bejut a play-offsba (egyenes kieséses szakasz). A play-offsban az első választhat magának ellenfelet az elődöntőben - természetesen a öt továbbjutó csapat közül - és vele mérkőzik meg. A döntő győztese lesz a MOL Liga 2015–2016-os bajnoka, és még a OB I. Bajnokság győztese is, kivéve akkor ha a döntő győztese a Brașov vagy a HSC Csíkszereda lesz, mivel ez a két együttes román nemzetiségű, így nem nyerheti meg az OB I.bajnokságot. Ez esetben a legtovább jutó magyar együttes kapja meg a címet. Akik nem jutottak tovább, azok helyosztókat játszanak egymással. Pontozás: Tabella Utolsó frissítés: 2015. szeptember 24. Forrás: jégkorong-tabella A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Mérkőzések Győzelem Hosszabbítás utáni győzelem Hosszabbítás utáni vereség Vereség Jegyzetek Greg Lindqvist az FTC új edzője (magyar nyelven). 2015.jún.19 Négy idegen légiós érkezett (magyar nyelven). fradi.hu Távozók listája a Fradinál (magyar nyelven). fradi.hu Az FTC játékosai (2015-16) (magyar nyelven). fradi.hu A Fradi felkészülési mérkőzései (2015-16) (magyar nyelven). 2015.aug.3 A MOL liga menetrendje (magyar nyelven). 2015.júl.3 1. forduló nézőszáma és cikk a mérkőzésről (magyar nyelven). 2015. szept 11. 2. forduló nézőszáma és cikk a mérkőzésről (magyar nyelven). 2015. szept 13. 3. forduló nézőszáma és cikk a mérkőzésről (magyar nyelven). 2015. szept 15. 4. forduló nézőszáma és cikk a mérkőzésről (magyar nyelven). 2015. szept 18. 5. forduló nézőszáma és cikk a mérkőzésről (magyar nyelven). 2015. szept 20. 6. forduló nézőszáma és cikk a mérkőzésről (magyar nyelven). 2015. szept 22. Forrás A Ferencvárosi TC hivatalos oldala Icehockey.hu - A Mol Liga menetrendje Nagy-Britannia az 1936. évi téli olimpiai játékokon Nagy-Britannia a németországi Garmisch-Partenkirchenben megrendezett 1936. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 38 sportoló képviselte, akik összesen 3 érmet szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Kaán János Kaán János (Tolna, 1828. december 12. – Esztergom, 1912. március 22.) igazgató-tanár. Élete A szüleit hároméves korában elvesztette s rokonai Bécsbe vitték, honnét csak reáliskolai s technikai tanulmányainak befejeztével 1845-ben tért vissza hazájába. Pesten megismerkedett Orlay Petrich Soma akadémiai festővel, kinek vezetése alatt kezdett a festészettel foglalkozni; 1846-ban ugyanott a Marastoni festészeti akadémiáját látogatta, honnan festészeti tanulmányainak folytatása végett Bécsbe a Waldmüller tanár vezetése alatt álló mesteriskolába ment. Az 1848-as események visszahozták őt Budapestre, hol 1857-ig mint festő s rajztanár működött. Ezen idő alatt Szabóky Alajos piarista tanárral együtt a legény-egyletet szervezték; ezen egyletben egy évig díjtalanul tanította a rajzot. 1857-ben a mértani rajzból tanári vizsgát tett és ezen év őszén az akkor alapított esztergomi reáliskolához rajz- és mértan tanárrá kineveztetett és azóta ott működik. Miután ott több rajztanár nem volt, az elemi iskola IV. osztályában tanított és vasárnap délelőtt a mesterinasokat 16 évig díjtalanul tanította s 1870-ig az esztergomi érseki képző-intézetnek is rajztanára volt. Szabad ideje alatt oltárképeket, arcképeket és kisebb tájképeket festett. E téren nevezetes alkotása a Forgáchok családfájának összeállítása s ennek alapján a családi képtár létesítése, melyhez a család tagjairól 40 életnagyságú képet festett. A szőlőtermelés nemesítését is tanulmányozta, mely által borkivitelünk fokozását célozta s e tárgyról több cikksorozatot írt az esztergomi hírlapokba. 1866-ban alapította az esztergomi ipar- és segélyegyletet. 1879-ben Trefort Ágoston fölszólítására, ki akkor rövid ideig földmívelési s kereskedelmi miniszter is volt, alapította az esztergomi szőlőszeti s borászati egyletet, melynél, mint másodigazgató működött. Közreműködött az árvaintézet alapítása, a propeller-társulat létesítése, a betegsegélyzőpénztár berendezése körül. 1870-ben a város képviselőséggel tisztelte meg. 1886-ban ő felsége a Ferencz József lovagrenddel tüntette ki. Munkái A szőllőmoly (Cochylis Roserana. Leun.) és annak kártékony volta szőllő-termésünkre. Népszerű értekezés. Esztergom, 1877. (Különnyomat az esztergomi alreáliskola Értesítőjéből.) A szőlőtetű (Phylloxera Vastatrix). Népszerű értekezés. U. ott, 1881. Támaszok és oszlopok. U. ott, 1889. (Előbb az esztergomi iparos tanoncziskola Értesítőjében.) Az esztergomi kereskedelmi és iparbank keletkezésének vázlatos története. U. ott, 1893. II. Sándor moldvai fejedelem II. Sándor, ismert nevén Alexăndrel, más néven Olehno (1429 – 1455. május 25., Dnyeszterfehérvár) három ízben volt Moldva fejedelme: 1449 februárjától – október 12-éig, 1452 februárjától 1454-ig, illetve 1455 februárjától május 25-éig. Apja I. Illéș moldvai fejedelem, bátyja II. Roman volt. Valószínűleg lengyel segítséggel került hatalomra. 1449-ben megerősítette a brassói és barcasági kereskedők privilégiumait. Katonai segítséget nyújtott a lengyeleknek a tatárok ellen; 1453-ban örök békét kötött Hunyadi Jánossal, majd hűbéri esküt tett IV. Kázmér lengyel királynak. 1454 augusztusában Péter Áron ismeretlen körülmények között eltávolította a hatalomból, de Alexăndrel 1455 elején rövid időre visszatért. Ismét vereséget szenvedett Péter Árontól, majd visszavonult Dnyeszterfehérvárra, ahol május 25-én elhunyt. Egyes források szerint a saját bojárjai, mások szerint Péter Áron mérgeztette meg. Borosjenő Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében. Fekvése Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely. Nevének eredete Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal. Története Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-as sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszteletére született. 1564-ben elfoglalták a törökök, 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét a törökök kezére került, akiktől a települést 1693-ban foglalták vissza. Ma is látható négy saroktornyos várkastélya, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a tizenöt éves háborúban pusztulhattak el. Itt tette le a fegyvert 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly tábornok Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike, a katolikus templomban van eltemetve. 1910-ben 6599 lakosából 4084 román, 2339 magyar és 101 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. 1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román (86,46%), 1126 magyar (10,31%), 182 cigány (1,66%) és 85 német (0,77%). Nevezetességei Borosjenői várkastély , a „jenői vár”, a török időkben a jenői pasa székhelye. Neves személyek Itt született 1650 -ben vagy 1651 -ben Nagyari József református prédikátor, egyházi író. Itt született 1806-ban Institoris János megyei főjegyző, váltótörvényszéki elnök. Itt született 1850 -ben báró Atzél Béla neves utazó, az országos kaszinó igazgatója. Itt született 1923 -ban Jozefovits Ferenc tüdőgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi oktató. Borosjenőn volt eltemetve 1849 és 1974 között Leiningen-Westerburg Károly , Aradon kivégzett vértanú tábornok. Emléktáblája a református templomban látható . Borosjenőn töltötte élete egy részét és itt is halt meg Diószeghy László festő, rovartani szakíró. San Giorgio dei Genovesi (Nápoly) A San Giorgio dei Genovesi vagy San Giorgio alla Commedia Vecchia templom Nápoly történelmi központjában Története A 17. században épült Bartolomeo Picchiatti tervei szerint. A templom latin kereszt alaprajzú egy hajóval, kupolával, értékes műkincsekkel, amelyek közül a leghíresebb Battistello Caracciolo festménye Szent Antal feltámaszt egy halottat. Erősen érezhető a festményen Caravaggio hatása, aki ebben az időben Nápolyban élt és alkotott. További érdekes látnivalói Giacomo Cestaro 1770-ből származó freskói az egyik oldalkápolnában, valamint Andrea da Salerno Sárkányölő Szent György festménye. Nevét annak köszönheti, hogy elsősorban a városban tevékenykedő genovai kereskedők használták. Alternatív neve arra utal, hogy az egykori Teatro della Commedia Vecchia helyén épült fel. Saslik A saslik a pusztai eredetű népek mindenhol ismert ételének, a nyárson, nyílt tűzön sütött húsnak (lásd a magyar rablóhúst) Oroszországban és a kaukázusi népek konyhájában ismert változata a шашлык. Elnevezése krími tatár eredetű, a şışlık szó tatár nyelven „valami a nyárson” jelentéssel bír. Mint ilyen, nem tartozik az orosz konyha történelmi ételei közzé. Oroszországban a 18. századig, nyárson általában egészben sütötték az állatokat. Története A nyílt tűzön, nyárson sült hús vagy máj, valószínűleg az emberiség legelső hővel kezelt ételfélesége. A világon mindenhol ismerték. Törökországban şiş kebab, Görögországban szuvláki, Grúziában mtsvadi. A saslik formájában megtestesült változata Oroszországban a kaukázusi népek közvetítésével terjedt el. Eredetileg bárányhúsból készítették. Ma már sertéshúsból, marhahúsból, sőt pulykahúsból is készítik. Alapvetően fiatal állat húsát használják. Ebben az esetben a húst nem pácolják, csupán ha az nem eléggé zsíros, szalonnaszeletkéket tesznek rá vagy közé. Ha a saslik idős állat húsából készül, akkor ajánlatos a sütést megelőzően pácolni. Viloria Viloria község Spanyolországban, Valladolid tartományban. Viloria Torrescárcela, Cuéllar, San Cristóbal de Cuéllar és San Miguel del Arroyo községekkel határos. Lakosainak száma 349 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Ilona román királyi hercegnő Ilona román királyi hercegnő, férjezett Ilona toszkánai hercegné (románul: Principesa Ileana a României, olaszul: Principessa Elena di Toscana, németül: Erzherzogin Helena von Österreich; Bukarest, 1909. január 5. – Ellwood City, Pennsylvania, 1991. január 21.) román királyi hercegnő, házassága révén címzetes osztrák főhercegné, magyar és cseh királyi hercegné és toszkánai hercegné, „Alexandra nővér” néven apáca. Élete Származása és gyermekkora Ilona hercegnő 1909 januárjában jött világra I. Ferdinánd román király és Mária edinburgh-i és szász–coburg–gothai hercegnő harmadik leányaként, illetve ötödik gyermekeként. Szülei boldogtalan kapcsolata és Mária hercegné viszonya Barbu Știrbey herceggel később számos találgatásnak adott okot arra vonatkozóan, hogy Ilona és öccse, Mircea herceg ténylegesen Ferdinánd király gyermekei-e. A történészek máig vitákat folytatnak Ilona hercegnő biológiai apjáról; noha I. Ferdinánd elismerte őt saját utódjának és később maga a hercegnő is úgy nyilatkozott, hogy a román király volt tényleges édesapja. A fiatal hercegnő és testvérei oktatása során elsősorban a művészi képzésre fektettek hangsúlyt, főleg Erzsébet román királyné és wiedi hercegnő hatására. A testvérek már korán otthonosan mozogtak a színház, a festészet és az irodalom világában; gyermekkoruk jelentős részét a szabadban, a sinaiai Peleș-kastélyhoz tartozó birtokon töltötték. Ilona hercegnő és leánytestvérei igen korán elkezdtek jótékonysági szervezetekben tevékenykedni édesanyjuk felügyelete alatt. Maga Ilona hercegnő a Vöröskereszt önkéntes ápolónői közé tartozott. Házassága és gyermekei 1931. július 26-án a Peleș-kastélyban Ilona hercegnő felségül ment Habsburg–Toscanai Antal Ferenc osztrák főherceghez, magyar és cseh királyi herceghez, Toszkána címzetes hercegéhez (1901–1987), Habsburg–Toscanai Lipót Szalvátor főherceg fiához. A frigy csaknem kizárólag a hercegnő bátyjának, II. Károly román királynak akaratából jött létre; az uralkodó ugyanis nem nézte jó szemmel Ilona hercegnő népszerűségét a román nép körében. Arra hivatkozván, hogy a népe soha nem tűrne el egy Habsburgot a földjén, II. Károly király megtagadta Antal főherceg letelepedési kérelmét Romániában; a házaspárnak így külföldön kellett otthont találnia. München mellett, Mödling városában és a Sonnberg-kastélyban is éltek. Kapcsolatukból hat gyermek származott: István főherceg (1932–1998), morganatikus házasságot kötött Mary Jerrine Soperrel; lemondott címeiről és rangjáról Mária Ilona (Maria Ileana) „Minola” főhercegnő (1933–1959), házasságot kötött Jaroslav von Kotulin und Dobrzenicz gróffal Alexandra „Sandi” főhercegnő (1935–), házasságot kötött előbb Eugén Eberhard württembergi herceggel; majd Victor von Baillou báróval Domonkos „Niki” főherceg (1937–), házasságot kötött Engel von Vosszal Mária Magdolna „Magi” főhercegnő (1939–), házasságot kötött Hans Ulrich von Holzhausen báróval Erzsébet „Herzi” főhercegnő (1942–), házasságot kötött Friedrich Standhoferrel. A második világháborúban férjét besorozták a német hadseregbe; Ilona hercegnő maga Bécs közeli kastélyában kórházat nyitott sebesült román katonák számára. 1944-ben a főhercegné és gyermekei visszaköltöztek Romániába, a törcsvári kastélyba. Antal főherceg később csatlakozott családjához, bár jó ideig nem hagyhatta el kastélyt, mivel a Vörös Hadsereg származására való tekintettel házi őrizetbe vette. Ilona hercegnő egy helyi kórházat alapított, melyet szeretett édesanyja emlékére az Inima Reginei névre keresztelt. Mikor a kommunisták 1947-ben lemondásra kényszerítették a hercegnő unokaöccsét, I. Mihály román királyt és átvették a hatalmat, Ilona főhercegné és családja menekülni kényszerült az országból. Száműzetésben A família előbb Svájcban, később Argentínában talált menedékre. Az 1950-es években a főhercegné és gyermekei átköltöztek az Egyesült Államokba. Ilona hercegnő eladta családi ékszereit, melyek árából vásárolt egy házat a Massachusetts államban fekvő Newton városában. Ezekben az években Ilona hercegnő minden erejét a kommunizmus elleni harcnak szentelte: együttműködött a román ortodox egyház amerikai egyházával és két könyvet is írt. Emlékiratait angol nyelven adták ki „I Live Again” címmel; a „Hospital of the Queen's Heart” című munkája az általa létrehozott kórház gondjairól és mindennapjairól számol be. 1954. május 19-én az osztrák fővárosban hivatalosan is kimondták Antal főherceg és Ilona királyi hercegnő válását; a házaspár valójában már évek óta nem élt egy háztartásban. Alig egy hónappal később, 1954. június 20-án a hercegnő másodszor is oltár elé állt, ezúttal doktor Stefan Nikolas Issarescu (1906–2002) román származású emigránssal kötötte össze életét. Kapcsolatukból nem született gyermek; a házasság 1965-ben válással végződött. Már második házassága felbontása előtt, 1961-ben a királyi hercegnő csatlakozott egy franciaországi román ortodox apácarendhez. Az apácafátylat hivatalosan csak 1967-ben vette fel; ekkor nevét is megváltoztatta, és „Alexandra nővérként” élt tovább. Még ebben az évben visszatért az Egyesült Államokba, ahol Pennsylvaniában Orthodox Monastery of the Transfiguration néven saját román ortodox zárdát alapított. 1981-es visszavonulásáig a rend apátnőjeként szolgált; de később sem hagyta el a kolostor kötelékeit. Halála előtt csak egyszer, 1990-ben látogathatott vissza Romániába második leánya, Alexandra főhercegnő kíséretében. 1991 januárjában, nem sokkal születésnapja előtt a hercegnő elesett, több csontja is eltörött. Kórházba szállították, ahol két heves szívroham érte. 1991. január 21-én hunyt el az Egyesült Államokban, nyolcvankét éves korában, pár nappal azután, hogy egy alapítvány beleegyezett az általa alapított rendház bővítésébe. 1981-es Formula–1 kanadai nagydíj A kanadai nagydíj volt az 1981-es Formula–1 világbajnokság tizennegyedik futama. Statisztikák Vezető helyen: Alan Jones: 6 (1-6) Alain Prost: 6 (7-12) Jacques Laffite: 51 (13-63) Jacques Laffite 6. győzelme, Nelson Piquet 6. pole-pozíciója, John Watson 3. leggyorsabb köre. Ligier 8. győzelme. Sasok és angyalok (A szökés) A Sasok és angyalok (Eagles and Angels) A szökés című amerikai sorozat negyedik évadának negyedik epizódja, összességében pedig a hatvanegyedik. Az epizód kezdetén Michael és Sara beszélgetnek, hogy ha ennek az egésznek vége, akkor egy jachton fognak lakni az óceán közepén. A banda a telefon felvételéről az egyik kocsi rendszáma felett talál egy török autójelet, amely Erol Tabakhoz, a török nagykövethez vezeti őket. Amint megpróbálják ellopni a kártyája tartalmát kiderül, hogy a kártyaőr nem ő, hanem a felesége, Lisa Tabak. Don Self felhívja Sarát és közli vele, hogy Bruce Bennettet holtak találták a lakásán. Michael, Lincoln, Mahone és Sucre egy nyilvános helyen figyeli, amint Lisa Tabak elhagyja az épületet három biztonsági emberrel. Miután Lisa és az emberei elhaladnak mellettük, Lincoln megpillantja Zsebest nem messze az asztaluktól. Zsebes öltönyben van és az első munkanapjára igyekszik, ám Michael és Lincoln üldözőbe veszik. Mikor elkapják követelik tőle a madárhatározót, ám ő nem adja nekik oda. Amint kiszúrják őket a biztonsági őrök, mindhárman elhagyják a helyszínt. Pad Mant felhívja Wyatt és közli vele, hogy Los Angelesben van, Sara Tancredi nyomában. Michael elmondja Selfnek, hogy Zsebesnél van egy madárhatározó, amiben szerinte benne van, hogy Whistler hogyan akart bejutni a CÉG főhadiszállására. A raktárban a csapat utánanéz Lisa hátterének. A sajtóban olvassák, hogy Lisának jelenése van egy jótékonysági rendezvényen, amit 'Sasok és Angyalok'-nak neveznek, és az elhunyt rendőrtisztek tiszteletére szerveztek. Eközben a zaklatott Sara elmegy egy bárba San Pedróban és rendel egy italt. Elmeséli a kapcsolatát Bruce Bennett-tel a pultosnőnek, miközben egy férfi elveszi tőle Bruce hitelkártyáját és azzal fizet. Self elmegy Jasper Pottshoz, aki megszerezte az információt, amit kért, de már csak a holttestét találja, mivel nem sokkal azelőtt Wyatt megölte a férfit. Eközben Michael, Lincoln és Mahone rendőröknek öltözve megjelennek a rendezvényen, viszont nem sokkal később Lincolnt kiszúrja Lisa egyik embere. Lincoln elhagyja az épületet és hívja Sucrét és Bellicket, hogy jöjjenek érte. Mikor kiér az épületből, a biztonsági ember fegyvert ránt, de mielőtt le tudná lőni Lincolnt, hirtelen Bellick hárulról megszúrja egy késsel, majd Lincoln megöli a férfit. Ezután Michael és Mahone csellel elcsalják a másik őrt is Lisa mellől, és Michael a nő közelébe tud férkőzni, amíg a kártyája tartalmát Roland el nem lopja. Wyatt kikérdezi a megkínzott Gretchent Michaellel és Lincolnnal kapcsolatban, de kap egy hívást, hogy egy san pedrói bárban Bruce Bennett hitelkártyájával fizettek. Oda is megy a bárba, és Sara fotóját mutatva kérdezi a pultosnőt, hogy látta e mostanában. Sarának sikerül észrevétlenül elhagynia a bárt. Amint Sara elindul, Michael felhívja és vacsorát beszélnek meg. Az epizód végén Wyatt követni kezdi Sarát, aki a raktárba megy. Zeitz Zeitz település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Zeitz Teuchern községgel határos. Népesség A település népességének változása: Wächtersbach Wächtersbach település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 12 261 fő (2014. december 31.). Népesség A település népességének változása: Großvargula Großvargula település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: 5402 Kejosmith Az 5402 Kejosmith (ideiglenes jelöléssel 1989 UK2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1989. október 27-én. Férfi 50 km-es sífutás az 1988. évi téli olimpiai játékokon Az 1988. évi téli olimpiai játékokon a sífutás férfi 50 km-es szabadstílusú versenyszámát február 27-én rendezték Canmore-ban. Az aranyérmet a svéd Gunde Svan nyerte meg. Magyar versenyző nem vett részt a versenyen. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Doljanec Doljanec falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik. Fekvése Köröstől 9 km-re délnyugatra fekszik. Története A falunak 1857-ben 121, 1910-ben 175 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 57 lakosa volt. Csanthaburi tartomány Csanthaburi tartomány (thaiul: ��������, IPA t͡�ān.tʰá�.bū.rīː; csong: ��������, chankabui) tartomány Thaiföld délkeleti részén, a kambodzsai határ és a Thai (Sziámi)-öböl partvidéke között. Délkeletről Trat, nyugatról Rajong és Csonburi, északról Csacsöngszau és Szakeo tartományokkal határos. Története A francia–sziámi háború során, az 1893. júliusi paknami incidenst követően francia gyarmati csapatok szállták meg a mai tartomány területét. 1905-ben, miután Sziám lemondott nyugat-kambodzsai területeiről, cserébe a franciák kezükre adták Csanthaburit. A tartomány lakóinak jelentős része vietnami származású, akik három hullámban érkeztek a területre: először a kokinkínai(wd) katolikusüldözések elől menekültek ide nagy számban, majd az 1920–1940 közötti időszakban Francia Indokína területéről, végül pedig Dél-Vietnam 1975-ös kommunista kézre kerülése után. A tartomány székhelye, Csanthaburi városa 1944 óta a csanthaburi római katolikus püspökség székhelye. Földrajza A tartomány déli részén a Thai (Sziámi)-öböl alluviális parti síkvidéke terül el, míg északi vidékét a Kardamom-hegység északkeleti nyúlványai, helyi nevükön a Csanthaburi-hegység vonulatai alkotják. Legmagasabb pontja az 1566 méteres Szoidau-hegy, legjelentősebb folyója a Csanthaburi. A szomszédos Trat tartománnyal együtt Csanthaburi a thaiföldi drágakőbányászat központja, főként korundban (rubinban, zafírban) gazdag lelőhelyekkel. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a trópusi gyümölcsök. 2000-ben 380 000 tonna duriánt termesztettek Csanthaburiban, amely az ország termesztési kapacitásának 45,57%-a, a világ össztermésének mintegy 27%-a volt. A tartomány területén három nemzeti park található: a Pliu-vízesés Nemzeti Park(wd), a Khicsakut-hegységi Nemzeti Park(wd) és a Sziphacsan-hegységi Nemzeti Park(wd). Népesség A népesség változása: Jelképei A tartomány címere az aurával övezett holdat ábrázolja, amelynek korongjában fekete nyúl látható, arra való utalásul, hogy a thai néphit szerint a hold sötét foltjai egy nyúl alakját rajzolják ki. A címer egésze a tartomány békéjét és nyugalmát jelképezi.[forrás?] A tartomány piros alapszínű zászlajának középpontjában a címer motívumai ismétlődnek meg, de a kék háttérben elhelyezett sárga holdkorongon egy fehér nyúl látható. Alatta a tartomány nevének sárga betűs felirata olvasható. Csanthaburi jelképes fája az ébenfák közé tartozó Diospyros nemzetség egyik gyümölcsfafaja, a Diospyros decandra, míg a tartomány választott virága egy orchideafaj.[forrás?] A tartományi jelmondat így hangzik: „Csodálatos vízesések, gyümölcsök, jól termő fekete bors, drágakövek, csanthaburi szőttesek, buja természet, Nagy Takszin király honvédő hadseregének hona.” Közigazgatási beosztása A tartomány tíz körzetre (thai ����� / amphö), azok pedig hetvenhat további alkörzetre (���� / tambon) és 690 községre (������ / hamuban) oszlanak. Közlekedés A Csanthaburi városán áthaladó 3-as számú főút, más néven Szukhumvit út a délkeleti Trat városát köti össze Rajonggal, Pattajával, Csonburival és Bangkokkal. A 317-es út Csanthaburi és Szakeo városait kapcsolja össze. Repülőtér a tartományban nincs, legközelebb a Csanthaburi városától 66 kilométerre fekvő Trati repülőtér található. Hűsölő keresztespók A hűsölő keresztespók (Araneus alsine) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjéhez, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjéhez és a keresztespókfélék (Araneidae) családjához tartozó faj. Megjelenése A faj nőstényei 11-13 milliméter, hímjei 6-8 milliméter nagyságúak. A fejtor és lábak színe változó mélységű vöröses barna. A potroh ragyogóan fénylő narancsvörös. Az élénk alapszínen csontszínű foltokból álló mintázat rajzolódik ki. Életmódja A hűsölő keresztespók Európa-szerte elterjedt, de sehol sem gyakori. Lápréteken, láp- és ártéri erdőkben, nádasok enyhén árnyékolt zónájában fordul elő. Hálóját a földfelszín közelében szövi. Jellegzetes fajspecifikus viselkedése van: hálójának közepére egy összesodort száraz falevelet sző, amelynek alulról nyitott tölcsérében rejtőzik el. A faj ivarérett alakjaival június, július, augusztus és szeptember hónapokban találkozhatunk. Bremerhaveni világítótorony A Bremerhaveni világítótorony (németül Leuchtturm Bremerhaven, más nevein Große Leuchtturm, Simon-Loschen-Turm, Loschenturm, Bremerhaven Oberfeuer) a bremerhaveni Új Kikötő partján álló világítótorony, kikötőtechnikai emlékmű. Ez a létesítmény volt Németország első szárazföldi világítótornya. Története Simon Loschen tervei szerint 1853 és 1855 között épült az északnémet homokkő-gótika jellegzetes stílusában. A torony az Új Kikötőt és a Wesert összekötő, pár évvel korábban elkészült zsilip északi peremén épült. A torony 39,9 méter magas, a fénycsóva 37 méter magasan világít. 1856-ban állt üzembe. Az épület annak ellenére szolgált a torony kezelőszemélyzetének lakóhelyeként is, hogy a torony Bremerhaven város központjában található. A torony alatt álló épületben a zsilip kezelőszemélyzete dolgozott. 1893-ban egy tőle 200 méterre álló kisebb, modern kinézetű világítótoronnyal egészítették ki. A toronyban világító fényt eredetileg gáz táplálta, 1925-ben került sor a torony villamosítására. A második világháború idején az angolszász légierők több támadást is intéztek a brémai kikötők ellen. Az egyik bomba a toronyhoz közel csapódott be és romba döntötte a zsilip személyzetének helységeit. A torony működését 1951-ben automatizálták. 1986-ban az egész létesítményt felújították és műemlékvédelem alá helyezték. A torony napjainkra Bremerhaven város egyik jelképévé vált, bélyegeken és képeslapokon szerepel. Mai funkciója, hogy a Bréma felől az Északi-tengerre tartó hajók tájékozódását segítse a Weser utolsó nagy kanyarulatában. Livry-Gargan Livry-Gargan település Franciaországban, Seine-Saint-Denis megyében. Lakosainak száma 44 415 fő (2015). Livry-Gargan Les Pavillons-sous-Bois, Le Raincy, Clichy-sous-Bois, Coubron, Vaujours, Sevran és Aulnay-sous-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csanád (keresztnév) A Csanád férfinév az ismeretlen jelentésű régi magyar Csana személynévből származik, -d kicsinyítő képzővel. Gyakorisága Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években az 53-90. leggyakoribb férfinév között. Névnapok április 12. május 28. szeptember 6. december 5. Híres Csanádok Csanád ( 11. század eleje): I. István király vezére, aki legyőzte a lázadó Ajtonyt . Bálint Csanád (1943) régész, az MTA rendes tagja Szegedi Csanád (1982) politikus, korábban az Európai Parlament képviselője Imreh Csanád (1975-2017) docens, tanszékvezető, az MTA választott közgyűlési képviselője. Erdély Csanád (1996) magyar válogatott jégkorongozó, az AV 19 játékosa. Reddit szleng Az r/Hungary Reddit-közösségben a Csanád név "sokszor ironikusan használt kifejezés, mely egy "tökéletes" férfira utal, aki hihetetlenül kigyúrt, bárkit megszerez magának, igazi menő", a hasonló értelemben használt angol Chad megfelelője. Női kalapácsvetés a 2017-es atlétikai világbajnokságon A női kalapácsvetés eseményeit augusztus 5. és 7. között rendezték meg a londoni Olimpiai Stadionban a 2017-es atlétikai világbajnokság részeként. Eredmények WR – világrekord CR – világbajnoki rekord AR – kontinens rekord NR – országos rekord PB – egyéni rekord WL – az adott évben aktuálisan a világ legjobb eredménye SB – az adott évben aktuálisan az egyéni legjobb eredmény Az eredmények méterben értendők! Plaid A Plaid (korábban Black Dog Productions) egy elektronikus zenei duó, melyet Andy Turner és Ed Handley alapított. Ők a „The Black Dog”, s jó pár egyéb nevek alatt is működtek (Atypic és Balil), mielőtt nem véglegesítették Plaid néven. Számos énekesnővel dolgoztak együtt, például Mara Carlylelal, Nicolettetel és Björkkel. A lemezeik a Clear, Peacefrog, Black Dog Productions és a Warp Records labeleknél jöttek ki. Diszkográfia Albumok Mbuki Mvuki (1991) Not For Threes (1997) Rest Proof Clockwork (1999) Trainer (2000) Double Figure (2001) Parts in the Post (remixválogatás, 2003) Spokes (2003) Greedy Baby CD+DVD (2006) Tekkon Kinkreet (2006) Erna Az Erna Az Erneszta rövidüléséből keletkezett. Az Ernő férfinév női párja. Rokon nevek Ernella : az Erna olasz kicsinyítőképzős változata. Erneszta, Ernesztin, Ernesztina Gyakorisága Az 1990-es években az Erna igen ritka, az Ernella szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok január 12. május 5. augusztus 29. Híres Ernák, Ernellák Bogen Erna olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó Czövek Erna ( 1889 – 1983 ) zenetanár Erna Berger német énekesnő (koloratúrszoprán) Erna Sack német opera-énekesnő Rudnay család A rudnai és divékújfalusi Rudnay család egy ősrégi magyar nemesi család, amely a Divék nemzetségből származik. A család története A család legkorábbi ismert ősei 1348-ban a nyitrai káptalan előtt osztályos egyességre léptek. Divék nembeli Jouka fiai, János, Lőrincz, és Bálint, valamint Jouka fivérének, Jánosnak a fia, Miklós Divékújvalut és Rudnót a malommal és Lestyén helységgel együtt, mind Nyitra vármegyében. Jouka aty,a Divék nembeli István volt, aki 1319-ben élt. Újfalussy Bálint, Jouka fiától származik majd az Újfalussy és a Rudnay család. Bálint fia, András 1411-ben élt, és unokája János fia, János de Újfalu de nova villa de Rudno alias Rudnyánszky élt a 15. század második felében. Ennek a Jánosnak az unokája, Oszvald fia, Rudnoy György, akiről 1565-ből maradt említés. Rudnay György unokája, Pál fia Rudnay István házasságot kötött István Csúzy Zsuzsanna kisasszonnyal és a frigyükből született fiai anyjuk után a Komárom megyei vizvári pusztabeli és Csúz helységbeli birtokaikon megosztoztak. Ez az ága a családnak hamarosan kihalt. 1579-ben Rudnay Miklós Sopron vármegye jegyzője, majd 1580-ban Sopron vármegye számvevővé nevezték ki. Rudnay Miklós feleségül vette salamonfalvi Gróf Katalint, salamonfalvi Gróf Bernát és Gyöngyössy Zsófia lányát. Salamonfalvi Gróff Bernát 1556. március 31.-én I. Ferdinánd magyar királytól szerzett címert, feleségével és gyermekeivel Bernáttal, Orsolyával, és Katalinnal. Rudnay Miklós és salamonfalvi Gróff Katalin gyermeke Rudnay Zsuzsanna volt. E házasság révén a Zsirához tartozó salamonfai birtokhoz jutott Rudnay Miklós. Rudnay Zsuzsanna először Bakolcsa István, majd ennek a halála után Ratky Menyhért felesége lett. 1587. április 30.-án kelt a királyi megerősítés Rudnay Miklós, akkori felesége Fodor Zsófia, és örökösei számára, akik Nádasdy Ferenctől adományba kapták horpácsi uradalomban egy allodiális kúriát két lakott jobbágy-, három elhagyott jobbágy- és egy zsellértelekkel minden szolgáltatástól mentesen. A zalai szenterzsébeti Terjék család sarja, Terjék Gergely, aki 1597 és 1599 között, majd 1617 és 1619 között Zala vármegye főadószedője volt; Terjék Gergely feleségül vette Rudnay Borbála úrleányt. 1622-ben Batthyány Ferenc Rátky Menyhért egerszegi kapitányt hatalmaskodással, Térjék Gergelyt megfenyegetésével vádolta. Rudnay Pál fivére, György másik fia, Rudnay László volt, akinek két fia született: Rudnay László, akinek a neje Kasza Anna, és Rudnay Zsigmond, akinek a neje Görgey Judit volt. 1637. december 7.-én Rudnay László és neje Kasza Anna birtokadományban részesültek, Lonthora és Kisbélre Hont vármegyében. Rudnay Lászlóné Kasza Anna, Kasza Pál és Dalmady Erzsébet lánya volt. Rudnay Vilmos Zsigmond, Prónay Zsuzsannát vette el. Rudnay Vilmos és Prónay Zsuzsa gyermekei: Rudnay István, aki 1724-ben Sziciliából irt haza mint katona, és Rudnay Miklós, akinek a fia Rudnay Ferenc először Nozdroviczky Klárát vette el, majd Bakits Zsuzsannát. Rudnay Sándor (1691-1738) feleségül vette váli Vály Anna (1706-1791) úrhölgyet, Vály Ferenc és Viszocsányi Róza lányát. Rudnay Sándor és Vály Anna frigyéből született Rudnay András (1730-1817) úr, nyitrai szolgabíró. Rudnay András neje, jobaházi Dőry Anna (1736-1803), Dőry István és Szalánczy Dorottya lánya lett. Az ő gyermekük, Rudnay Sándor (1760–1831) magyar bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek volt. Vilmos ága Ez az ág római katolikus felekezetű. Rudnay Flóris (1801-1866), és Biróczy Franciska (1809-1836) házasságából több gyermek született: Rudnay Mária (1829-1888), Povolny Gusztáv, deménfalvi földbirtokos neje. Rudnay István (1827-1916), 1848-as honvéd főhadnagy a Vilmos-huszároknál, 1867-ben Nyitra vármegye alispánja, országgyűlési képviselő volt. Rudnay István (1827-1916) nyitrai alispán és szentmiklósi és óvári Pongrácz Ilona (1830-1899) házasságából több fiúgyermek született: Rudnay Sándor (1856-), jogtudor, ügyvéd, Nyitra város volt polgármestere, országgyűlési képviselő; Rudnay István (1867-1930), a Vaskorona rend lovagja, főszolgabíró, aki majd Trencsén vármegye alispánja volt. Rudnay Sándor és István fivére, Rudnay Béla (1857-1932), Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő, a Szentistván Rend vitéze, a Lipótrend lovagja, a budapesti magyar királyi államrendőrség főkapitánya volt. Rudnay Béla neje, nagybeliczi Birly Ilona (1861-1931), Birly Lajos (1835-1904) és giczi, assai és ablonczkürthi Ghyczy Anna (1843-1909) lánya volt. A korábban emlitett Rudnay István (1867-1930), Trencsén vármegye alispánja feleségül vette a saját elsőfokú unokatestvérét, Rudnay Irma kisasszonyt, aki Rudnay János (1831-1916), főszolgabiró, Ferenc József lovagrend lovagja, 1848-as honvédhadnagy, és nagybossányi Bossányi Mária (†1917) lánya volt. A család kiemelkedőbb tagjai Rudnay Miklós, 1579 -ben Sopron vármegye jegyzője, 1580 -ban Sopron vármegye számvevővé nevezték ki. Rudnay Sándor ( 1760 – 1831 ) magyar bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Rudnay István ( 1827 - 1916 ) hites ügyvéd, 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő, a budapesti királyi itélőtábla birája, Nyitra vármegye törvényhatóság bizottsági tag. Rudnay Béla ( 1857 - 1932 ), államrendőrség főkapitánya, Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő. Rudnay István ( 1867 - 1930 ), főszolgabíró, Trencsén vármegye alispánja. A család címere A család címer leírása: "Kék paizsban zöld fa alatt jobbra lépegető medve, a jobb felső sarokban hatágú aranycsillag, a balban a növő hold." Sisakdísz: "a medve növekvően". Foszlányok: "kék-arany, vörös-ezüst". A tőrök útja A tőrök útja a nyolcadik kötete Az Idő Kereke sorozatnak, melyet Robert Jordan amerikai író írt. 1998. október 20-án jelent meg, magyarul pedig 2003-ban, illetve újrakiadásban 2016-ban. A New York Times keményborítós fantasy regényeinek toplistáján az első helyen nyitott. Mindössze 31 fejezetből áll, és ez a legrövidebb könyv az egész sorozatban. Cselekmény Elayne Trakand, Nynaeve al'Meara, Aviendha, és szövetségesei egy ter'angreal-t kívánnak felhasználni, hogy a Sötét Úr éghajlatra gyakorolt manipulációit megszüntessék, és véget vessenek a hatalmas forróságnak. Ezután a közelgő seanchan invázió elől Andor királyságába menekülnek, ahol Elayne bejelenti igényét az Oroszlán Trónra. Az inváziót Rand al'Thor megkísérli visszaverni szövetségeseivel. Kezdetben nem nagyon bírnak velük, de Rand győzedelmeskedik, amikor beveti Callandort, a mágikus kard formáját öltött ereklyét. Csakhogy mivel egyedül használja, átmenetileg megőrül, amivel nemcsak az ellenség, hanem a saját soraiban is hatalmas veszteségeket okoz. Végül egykori szövetségesei, az Asha'manok fordulnak ellene, az egyik Kitaszított, Aginor vezetésével. Perrin Aybara eközben Ghealndanba megy, hogy megállítsa Masema Dagart, aki önmagát kikiáltotta a Sárkány Prófétájának. Egwene, aki a lázadó aes sedai-ok Amyrlin Trónja lett, megregulázza széthúzó támogatóit, és eléri, hogy mindannyian mellé állva Tar Valonba menjenek, hogy megostromolják a Fehér Tornyot. Rudnyánszky József (püspök) Dezséri Rudnyánszky József (Nagyszombat, 1788. október 28. – Pozsony, 1859. november 24.) besztercebányai megyés püspök. Élete Rudnyánszky Pál és Szmrtnik Klára gyermeke. 1812-ben szentelték pappá, majd káplán volt Léván, Budán, majd Óbudán. Ezután érseki titkárként működött, majd 1832-től esztergomi kanonok. 1844-ben lett besztercebányai megyés püspök. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején felkarolta a nemzet ügyét és körlevélben buzdította papságát, hogy Kossuth rendeleteinek engedelmeskedjenek. A szabadságharc leverése után haditörvényszék elé állították, megfosztották püspöki javaitól és 6 évig börtönben raboskodott. 1850. január 9-én báró Andreánszky Sándor közbenjárásával kegyelmet kapott, de püspöki székét nem kapta vissza. 5421 Ulanova Az 5421 Ulanova (ideiglenes jelöléssel 1982 TD2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmilla Vasziljevna Zsuravljova, Ljudmila Georgijevna Karacskina fedezte fel 1982. október 14-én. Spencer Jarnagin Spencer Jarnagin (Grainger megye, 1792 – Memphis, 1853. június 25.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Tennessee, 1843–1847). 13253 Stejneger A 13253 Stejneger (ideiglenes jelöléssel 1998 OM13) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1998. július 26-án. 1951-es MotoGP-világbajnokság A MotoGP 1951-es szezonja volt a bajnokság harmadik kiírása, ahol a versenyzők 4 kategóriában, 125, 250, 350 és 500 köbcentiméterben indulhattak. PZL M26 Iskierka A PZL M26 Iskierka az 1980-as években a lengyel WSK PZL-Mielec repülőgépgyárban tervezett és gyártott kiképző és gyakorló repülőgép, mely műrepülésre is használható. Az Egyesült Államokba eladott példányai M26 Airwolf néven ismertek. Története Az 1980-as évek elején fejlesztették ki a WSK PZL-Mielec repülőgépgyárban Krzysztof Piwek főkonstruktőr irányításával. A gépet a civil és katonai pilóták alapfokú kiképző gépének szánták, amely alkalmas műreplésre és műszerrepülés oktatására is. A géphez több elemet átvettek a WSK-Mielecnél a Piper Seneca II licenc-változataként gyártott PZL M20 Mewa könnyű szállító repülőgépből. Onnan származik a függőleges vezérsík az oldalkormánnyal, valamint a főfutók. Emellett a törzs hátsó része és a szárny egyes része is konstrukciós szempontból hasonlóak a Mewához. Tervezése 1981-ben kezdődött. 1983-ra készültek el az előzetes tervek. valamint a gép makettje. A 150 kW maximális teljesítményű PZL-Franklin 6A-350C1 hathengeres boxermotorral felszerelt, SP-PIA lajstromjelell ellátott első prototípus, az M26-00 jelű gép 1986. július 15-én hajtotta végre első felszállását. A második prototípusba a nagyobb teljesítményű, műrepülésre is alkalmas kenési rendszerrel ellátott 224 kW-os Lycoming AEIO–540–L1B5D hathengeres boxermotort építették. Az M26–01 jelű gép kezdetben az SP-PIB lajstromjelet kapta, majd átlajstromozták SP-DIB jelzésőre. A második prototípus 1987. június 24-én repült első alkalommal. Később ilyen motorok kerültek a sorozatgyártású gépekbe is. A gép 1991-ben kapta meg a típusengedélyt, majd a következő évben a prototípusokat tesztelték a lengyel légierő dęblini repülőiskolájában. 1997-ben az Egyesült Államokban, majd később Ausztráliában is típusengedélyt kapott a gép. Csak egy kisebb, 14 darabos sorozat készült a gépből. Ezek közül nyolc darab 1996-tól kezdődően az Egyesült Államokba került, ahol Airwolf néven ismert a gép. 1998-ban Két gépet Venezuela vásárolt meg a nemzeti gárdája számára. A többi négy gép Lengyelországban maradt. A megépített 14 gépen túl további megrendelések nem érkeztek. A gépből további változatok kifejlesztését is tervezték. Ilyen volt a lengyel határőrség részére egy légi rendészeti járőrgép terve. Felmerült továbbá a cseh Walter M601 légcsavaros gázturbina beépítése is megrendelői igény esetén. Ezek közül azonban egyik sem valósult meg. Műszaki jellemzői Hagyományos aerodinamikai kialakítású, alsószárnyas, egymotoros, alapvetően fémépítésű repülőgép, melynek egyes szerkezeti elemei kompozit anyagúak. A törzs, a szárnyak és a vezérsíkok is félhéjszerkezetűek. A pilótafülke tandem elrendezésű. Elöl a növendék, hátul az oktató munkahelye található. Az oktató hátsó ülése 150 mm-el magasabban helyezkedik el. A pilótafülke fedele egyrészes, plexiből készült, bal oldalra nyitható, vészhelyzetben ledobható. A pilótafülkét kettőzött kezelőszervekkel látták el, a megrendelő kívánsága szerint a Bendix/King, vagy a Collins műszereivel szerelhető fel. A szárny téglalap alaprajzú. Egyfőtartós, fémszerkezetű, félhéj szerkezet, a szárnybekötéseknél két segédtartóval. A szárnyakban helyezték el az összesen 377 l befogadóképességű üzemanyagtartályokat. A futómű tricikli elrendezésű, behúzhatók. A főfutók megegyeznek a Mewa főfutóival. Az orrfutó kereke behúzott állapotban kilóg a törzsből, ezáltal hasraszállás esetén csökkenti a törzs és a légcsavar sérülését. A sorozatgyártású példányokba a műrepülésre is alkalmas Lycoming AEIO–540–L1B5D típusú, 224 kW felszálló teljesítményű, hathengeres, léghűtéses, benzinüzemű boxermotort építették be a törzs orr részébe. A motor egy háromtollú, 1,9 m átmérőjű fém légcsavart hajt. A gép Hoffmann és Harzell típusú légcsavarokkal is felszerelhető. Beépített fegyverzete nincs. A katona célú kiképzőgép funkcióhoz azonban előkészítették gyakorló fegyverzet és katonai célú elektronikai berendezések befogadására. Felszerelhető fotógéppuskával és kisméretű légibombák hordozásához a szárnyra bombazár rögzíthető. Üzemeltetők Lengyelország – 4 db USA – 8 db Venezuela – 2 db (a Nemzeti Gárda kötelékében) Műszaki adatai Geometriai méretek és tömeg-adatok Fesztáv: 8,60 m Hossz: 8,30 m Magasság: 2,96 m Szárnyfelület: 14,00 m² Üres tömeg: 940 kg Maximális felszálló tömeg: 1400 kg Üzemanyag: 377 l Motor Motorok száma: 1 db Típusa: Lycoming AEIO–540–L1B5D hathengeres, léghűtéses, benzinüzemű boxermotor Maximális (felszálló) teljesítmény: 224 kW (300 LE) Repülési jellemzők Maximális sebesség: 330 km/h Legnagyobb megendedett sebesség: 400 km/h Emelkedőképesség: 7 m/s Hatótávolság: 1620 km Zürichi főpályaudvar A Zürichi főpályaudvar (németül Zürich Hauptbahnhof, vagy röviden Zürich HB) Svájc legnagyobb vasúti fejpályaudvara Zürich központjában. A pályaudvar teljes mértékben multimodális közlekedési csomópont, hiszen a zürichi városi közlekedés minden formájára az átszállási lehetőség a pályaudvar közvetlen közelében biztosított. A pályaudvar a napi forgalmát tekintve a legnagyobb Európában. Központi elhelyezkedése miatt mind a belföldi, mind a nemzetközi vonatok áthaladnak itt. Hasonlóan néhány modern európai nagyvárosi pályaudvarhoz, kettő szintje van: a felső szint főleg a nemzetközi és belföldi vonatokat szolgálja ki, míg az alsó szint S-Bahn szerelvényeket fogad. A pályaudvar naponta akár összesen több mint 2900 szerelvényt indít. Több vasúttársaság, köztük a Svájci Szövetségi Vasutak vonalai kapcsolódnak itt egymáshoz, egy részük Svájc legrégebbi vasútvonalai közé tartozik. Története A pályaudvar a Spanisch-Brötli-Bahn végállomásaként 1847. augusztus 9-én nyílt meg Bahnhof Zürich néven. Ezt a nevet 1893-ig viselte, amikor Zürich környező településeinek a városhoz csatolásával egyidőben átnevezték a mai nevére. Az elmúlt 160 évben a szerves fejlődés, és az időről időre fellépő helyhiány új és új vágányrendszerek kiépítését követelte. Ezt tükrözi a mára kialakult vágányszámozási rendszer is. A pályaudvart összesen 100 km-nél is hosszabb vágányhálózata, 799 darab kitérője, bonyolult jelzőrendszere és igen jelentős forgalma alapján méltán sorolhatjuk a világ legjelentősebb pályaudvarai közé. Napjaink legnagyobb jelentőségű fejlesztése egy új vasúti alagút építése, aminek elkészültével a korábbi fejpályaudvar átmenő pályaudvarrá alakult. Így a legtöbb vonatnál elmarad az irányváltás, így csökken a menetidő. Forgalom Nemzetközi járatok CNL Zürich – Bázel – Amszterdam / Hannover / Hamburg / Koppenhága / Berlin / Lipcse / Drezda / Prága EC Zürich – Zug – Arth-Goldau – Bellinzona – Lugano – Milánó EC (Chur –) Zürich – Bázel – Freiburg im Breisgau – Mainz – Köln – Dortmund – Bréma – Hamburg EC (Chur –) Zürich – Bázel – Strasbourg – Luxembourg – Brüsszel EC Zürich – Sargans – Innsbruck – Bécs / Salzburg EC Zürich – Winterthur – St. Gallen – Bregenz – Lindau – München EN Zürich – Bern – Genève – Perpignan – Barcelona EN Zürich – Sargans – Innsbruck – Graz / – Zágráb – Belgrád EN Zürich – Sargans – Innsbruck – Linz – Bécs – Budapest / Prága ICE Zürich – Bázel – Freiburg im Breisgau – Frankfurt am Main – Hannover – Hamburg (– Kiel) / Berlin IC Zürich – Schaffhausen – Stuttgart (– Frankfurt am Main) TGV (Chur –) Zürich – Bázel – Strasbourg – Párizs Léna farmja A Léna farmja (eredeti cím: Le Ranch) 2012-től 2013-ig vetített francia televíziós 2D-s számítógépes animációs sorozat, amelynek az alkotója Vincent Costi. A tévéfilmsorozat a TFOU gyártásában készült. Műfaját tekintve lovas kalandfilmsorozat. Franciaországban a TF1 vetítette, Magyarországon a Minimax sugározta. Ismertető A sorozatban négy barát történetei láthatóak, akik mint a rajongók úgy szeretik a lovakat, de egy farmot is létrehoznak, a szándékuk, hogy ápoljanak itt sérült lovakat. Az kiderül hogy, elegendő e a jó szándék vajon, vagy akadályok is lesznek aközben, hogy teljesítsék a kitűzött célt. A történetük kísérése során megtudható. Szereplők Emberek Lena – Fekete hajú, kék szemű tinédzserlány, akinek az első részben meghalt a régi lova Zabu. De rátalált egy új lóra, Mistralra, akit ha nem ment meg, a gazdái vágóhídra viszik. Lóidomárnak tanul és jól bánik lovával Mistralal. Anais – Vörös hajú, zöld szemű tinédzserlány, aki Lena egyik jó barátja. Különlegesen jó a vízi sportokban, és szintén jól lovagol. Ugo – Szőke hajú, zöld szemű tinédzserfiú, aki Anais barátja. Jó a Kite Surf-ben és a lovaglásban egyaránt. Angelo – Barna hajú, barna szemű tinédzserfiú, aki Léna barátja. Különlegesen idomítja lovát. Spanyol származású, ebből következik, hogy erőssége a bika terelés. Samantha – Szőke hajú, zöld szemű tinédzserlány, aki Lénával szemben kicsit rossz, mert mindig valami rosszat akar neki. De végül nehezen mégis kijön vele. Weena – Samantha barátnője, ezért mindent megtesz, amire Sam kéri. Juliett – Vörös hajú, zöld szemű tinédzserlány, akinek szülei elváltak. Emiatt nem jön ki túl jól az édesanyjával, aki elviszi a ranchra, hogy lovak között néhány új baráttal lenyugodjon. Sindy – Vörös hajú tinédzserlány, aki egy lovas színészsztár. Először egy kissé rosszul viszonyul Mistralhoz, de aztán megbarátkozik vele. Sofi – Barna hajú, barna szemű fiatal felnőttnő, aki riportot készít a lovakról. Rachel – Samantha barátnője, mindig vele van. Marie Pierre – Az állatotthon tulajdonosa. Clemont – Szőke kerekesszékes fiú, autóbalesete volt. Imádja a lovakat, nagyon szeret lovagolni, és nagyon ügyesen ugrat. Lovak Mistral – Léna lova Josephine – Anais lova Reglees – Ugo lova Sila – Angelo lova Bonbon – Samantha lova Bilbou – Kevin lova Lily – Weena lova Zelig – Rachel lova Magyar hangok Czető Zsanett – Lena Csuha Bori – Anais Gacsal Ádám – Angelo Berkes Bence – Ugo Hermann Lilla – Samantha Pekár Adrienn – Weena ? – Juliett Gulás Fanni – Sindy Vágó Bernadett – Sofi Epizódok 1. évad Misztrál (Le Ranch) Vigyázz Misztrál (Danger Mistral) A tűz (L'Incendie) A rivális (La Rivale) Éljen a szabadság (Vive la liberté) Miro (Miro) Fej vagy írás (Pile ou kite) Addesias (Marraine de la Fête) Álomhétvége (Week-End de Rêve) Újjászületés (Renaissance) Mogyi (Pistache) Eltűnt Kevin (Kevin a disparu) Próbatétel (L'epreuve) Lopott csók (Baiser Vole) A riportfilm (Reportage Épique) A forgatás (Cascades et Coeur Sauvage) A víz fogságában (Piege Des Eaux) Titkos találkozó (Rendez-Vous Clandesting) Alkonyat (Entre Chien et Loup) A természet kincse (Polluer n'est pas Jouer) Gyermekrablás (Kidnapping) Az örökség (L'Héritage) Dzsezzi (Jazzy) Gyerekkori barátok (Copains d'enfance) A sérülés (La Blessure) Egy év egy nap (Un an et un jour) 2. évad Hétköznapi hőstett (Un exploit ordinaire) A ranch sztárja (La star du ranch) Léna útja (La voie de Léna) Lavina (L'avalanche) Nincs rossz ló (Il n'y a pas de mauvais cheval) Vége a farmnak (Le ranch, c'est fini) Kite párbaj (Duel de kite) A magányos lovas (Cavalier seul) Ski Joëring (Ski Joëring) Veszélyes játék (Hors limite) A fakó ló legendája (La légende du cheval blême) A jó ügy érdekében (Pour la bonne cause) A nagy visszatérés (Le grand retour) Család (En famillie) Amnézia (L'amnésie) A gyakornoklány (La stagiaire) Képtelen szövetségnyi (L'impossible alliance) Zokni és Pakito (Chaussette et Pakito) A titkos szentély (Le sanctuaire secret) Végkimerülés (A bout de force) Lovasszörfösök (Cavalier surfer) Nanette és a keselyűk (Nanette et les vautours) Léna titka (Le secret de Léna) Városi ló, vidéki ló (Cheval des villes, cheval des champs) Versengés (Rivalité) Nagytakarítás (Le grand nettoyage) Gibeaumeix Gibeaumeix település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 167 fő (2015). Gibeaumeix Uruffe, Vannes-le-Châtel, Chalaines, Rigny-Saint-Martin és Sepvigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Albert B. Cummins Albert B. Cummins (Greene megye, 1850. február 15. – Des Moines, 1926. július 30.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Iowa, 1908–1926). Nagy-Budapest Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950. január 1-jén kialakult területével. Az elnevezés már a 19. század végén megszületett, és már 1950 előtt is a közigazgatás némely ágában (Államrendőrség, Közmunkatanács stb.) valóságos tartalmat nyert. A környező települések Budapesthez csatolása fél évszázadon át folyamatos szakmai és politikai viták tárgya volt. Végül a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel teremtette meg a politikai feltételeket a történelmi jelentőségű lépés megtételére. A város hivatalos neve továbbra is Budapest maradt. Nagy-Budapest gondolatának története Az első világháborúig Mintegy negyedszázaddal Budapest létrejötte után, a 19. és 20. század fordulója körül jelentek meg az első elképzelések, melyek a főváros és közvetlen környezetének rendkívüli fejlődését és egyre szorosabb együttélését alapul véve kezdeményezték a környék kisebb-nagyobb részének Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyétől Budapesthez csatolását. A szellemi és gyakorlati példát minden bizonnyal Nagy-Bécs 1890-es kialakítása jelentette, amely érthetően nagy hatással volt a folyton versengő társfővárosra. Az első hivatalos dokumentum, mely konkrét kezdeményezést fogalmaz meg ebben a tárgyban, valószínűleg Pest vármegye közigazgatási bizottságának 1901. évi jelentése, melyet 1902. március 13-án terjesztettek a miniszterelnök elé. A jelentés szerint égetővé vált kérdés „a székesfővárosi környező községek és településeknek a székesfővároshoz történő becsatolása”. Indokolásul elsősorban a közbiztonsági szervezet elégtelen voltát hozták fel. Nagy-Budapest kérdésnek első komoly felvetése Bárczy István polgármestertől származik 1906-ból, aki megválasztásakor elmondott programbeszédében tett említést róla, egy Harrer Ferenc által készített írás alapján. Két évvel később követte az első részletesen kimunkált javaslat: a Bárczy–Harrer-féle tervezet. Ez a kor színvonalán rendkívül alapos urbanisztikai, statisztikai, közigazgatás-tudományi elemzést ad, s ennek alapján tesz javaslatot az egyesítendő terület meghatározására. A tervezet tárgyalására nem került sor, azonban a következő évek vitáiban hivatkozási és igazodási ponttá vált a politikában és a sajtóban egyaránt. Ettől az időtől kezdve folyamatosan készültek különböző tervek, melyek elsősorban a városrendezés, az építés- és lakásügy területén sürgették a környéknek a fővárossal közös kezelését. Nagyon tanulságos s a történelem által egyértelműen igazolt Harrer Ferenc megállapítása: „a városiasulás első időszakában a községek keresik a várossal a kapcsolatot, de ennek részéről a hajlandóság nincs meg, s mikor azután a városra nézve válik fontos érdekűvé a bekapcsolás, akkor már a községek idegenkednek tőle”. Külön érdekesség, hogy az 1913-as községi (önkormányzati) választási harcban Újpesten – amely akkor már város és az ország egyik legnagyobb települése volt – még párt is alakult a Budapesthez csatolás programjával. A két világháború között Mint láttuk, az első kezdeményezés a megyétől származott, a későbbi évtizedek során mind Budapest, mind Pest megye álláspontja folyamatosan ingadozott az ügyben, de soha nem állt elő olyan helyzet, amikor e kettő és a kormány egyidejűleg egyetértésre jutott volna róla. Nagy-Budapest megvalósítása A Közmunkatanács hatáskörének kiterjesztése A két világháború közötti években a korábban csak Budapest területén illetékes Székesfővárosi Közmunkák Tanácsának területi illetékességét fokozatosan kiterjesztették. Ez azt jelentette, hogy a városrendezés területén lényegében megvalósult Nagy-Budapest létrehozása. A Székesfővárosi Államrendőrség hatáskörének kiterjesztése A fővárosi rendőrség államosítását követően lehetővé vált annak a régi óhajnak a megvalósítása, mely már Pest megye legelső Nagy-Budapest-kezdeményezésének indító oka volt: Budapest és a környék egységes közbiztonsági szervezetet kapott. Az 1950-es városegyesítés Az 1949. évi XXVI. törvény (Budapest főváros területének új megállapításáról) alapján 1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből 7 megyei várost: Budafok Csepel Kispest Pestszenterzsébet Pestszentlőrinc Rákospalota Újpest , és 16 nagyközséget: Albertfalva Békásmegyer Budatétény Cinkota Mátyásföld Nagytétény Pesthidegkút Pestszentimre Pestújhely Rákoscsaba Rákoshegy Rákoskeresztúr Rákosliget Rákosszentmihály Sashalom Soroksár . Nagy-Budapest területéhez csatolták azokat a területeket is, melyek 1945 utáni községi határkiigazításokkal kerültek a városhoz csatolt településekhez: a Csömörtől Rákosszentmihályhoz került Szabadságtelepet a Nagykovácsitól Pesthidegkúthoz került Adyligetet a Vecséstől Pestszentlőrinchez került Ferihegyi repülőteret és környékét. Budapest új területét 22 kerületre osztották az addigi 14 helyett. The Prodigy-diszkográfia Az elektronikus zenét játszó brit együttes, a Prodigy (Keith Flint, Maxim Reality, Liam Howlett) 2012 végéig öt nagylemezt, három (illetve öt) középlemezt, huszonegy kislemezt, több válogatás-és remixalbumot, valamint néhány koncertalbumot adott ki (az év végéig az első három nagylemez bővített verzióban és ennek megfelelően jelentősen módosított címmel is megjelent). Első kiadványuk a What Evil Lurks c. EP volt, első nagyobb sikerük a Charly c. dal (single). Legmagasabbra értékelt, legjelentősebb lemezeik a Music for the Jilted Generation és a The Fat of The Land voltak. 1992. szeptember 28-án megjelent első nagylemezük, az Experience, ami a brit rave történetében szinte azonnali klasszikussá vált.1994. július 4-én megjelent második nagylemezük, Music for the Jilted Generation címmel. Megjelenése után azonnal első lett az angol albumlistán. 1999-ben jelent meg a The Prodigy's Dirtchamber Sessions Volume One, egy DJ mix album Liam Howlett-től, a British Radio 1-ben játszott zenéit jelentette meg. A negyedik stúdióalbum, az Always Outnumbered, Never Outgunned 2004. augusztus 11-én jelent meg. 2005-ben megjelent egy válogatás, Their Law: The Singles 1990-2005 címmel. Legutóbbi stúdióalbumuk, az Invaders Must Die 2009. február 20-án a Take Me To The Hospital kiadónál jelent meg, a Cooking Vinyl kiadó közreműködésével. Videoklipek ↑ I: Kiadatlan videoklip. Hivatkozások Discogs.com adatlap Források The Prodigy–The Music. The Prodigy. (Hozzáférés: 2008. március 12.) XL Recordings Shop–The Prodigy. XL Recordings. (Hozzáférés: 2008. március 11.) The Prodigy–Discography. Allmusic. (Hozzáférés: 2008. március 11.) További információk Hivatalos honlap The Prodigy-diszkográfia a Discogs on Megjegyzések Az első What Evil Lurks, a második Voodoo People és egy harmadik, az újra kiadott The Fat Of The Land (15th Anniversary Edition) bónuszaként megjelenő „Added Fat” munkacímű (legújabb) EP mellett negyedikként az Invaders Must Die nagylemez többlemezes kiadásának részeként megjelent egy The Lost Beats c. EP, amit néhol önálló kiadványként is számontartanak; valamint az együttes honlapján - valószínűleg tévesen - EP-ként szerepel a Baby's Got a Temper c., mindössze három dalt tartalmazó, és mindenhol máshol single kiadványként feltüntetett lemez is. Modularista elmélet A modularista elmélet a megismerés egyik elmélete, amely szerint a legtöbb kognitív folyamat olyan különálló rendszerekre épül, amelyek mindegyike saját tulajdonságokkal bír. Ezek a rendszerek születéstől fogva léteznek, fejlődésükhöz nem szükséges speciális tanítás. Az elmélet Jerry Fodor amerikai filozófus és kognitív tudós nevéhez köthető, elsőként 1983-ban fogalmazta meg Az elme modularitása című könyvében. Három típusú alrendszert feltételez, amelyek az átvivők(transzduktorok), a modulok (bemeneti rendszerek) és a központi rendszerek. Modularista megközelítés a fejlődéspszichológiában A fejlődéspszichológia modularista megközelítése a nativista irányzatok közé tartozik, mivel ugyan elismeri a környezeti faktorokat, de a fejlődés fő mozgatórugójának az öröklődést tekinti. A modularista elmélet szerint a kognitív folyamatok speciális alrendszerei egy előre programozott területet képeznek az agyban. Az alrendszerek már kezdettől fogva jelen vannak az emberi genomban, a környezet pedig elenyésző hatással bír ezekre. Átvivők (transzduktorok) Az átvivők vagy (transzduktorok) feladata, hogy a külvilág felől érkező fizikai ingereket (látás, hallás, stb.) átalakítsák idegrendszeri jelekké. Ez az észlelés legelső lépése, ám nem tekinthetjük pszichológiai értelemben vett megismerő folyamatnak és észlelési folyamatnak sem. Ugyanakkor elengedhetetlen a tényleges észlelés kialakulásához. Modulok Az észlelés lényegi folyamata, a következtetési folyamatok mennek végbe a modulokban. Azaz az átvivők feladata, hogy felvegyék az idegrendszeri jeleket és kikövetkeztessék, hogy mi okozta az érzékszerv ingerlését. Az érzékszervekhez kapcsolódóan létezik például vizuális modul, auditív modul, nyelvi modul, stb. . Központi rendszerek A központi rendszereken lassabb, gondolkodást igénylő folyamatok nyugszanak, mint például a gondolkodás vagy a problémamegoldás. A modulok által előállított következtetések ide kerülnek, ezután a központi rendszerek a reprezentáció jellegétől függően elvégzik például a tárgyfelismerést (vizuális modul) vagy a szándékolt jelentés kialakítását (nyelvi modul). A központi rendszerek megismerhetőségével kapcsolatban Fodor is szkeptikus volt, azonban szerinte létezésük megkérdőjelezhetetlen. Vörösfejű kékcsőrű pinty A vörösfejű kékcsőrűpinty (Spermophaga ruficapilla) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Afrikában, Angola, Burundi, a Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya, Ruanda, Dél-Szudán, Tanzánia és Uganda területén honos. Alfajai Spermophaga ruficapilla ruficapilla – (Shelley, 1888) Spermophaga ruficapilla cana – (Friedmann, 1928 v. 1927) Megjelenés Testhossza 13 centiméter. A hím feje, nyaka, melle és a testoldalak fénylő vörösek, a hosszú felső farokfedők szintén. A felső rész további területei feketék vagy pasztellszürkék, az alfajtól függően. A szem sötétbarna, halványkék szemgyűrűvel. A csőr acélkék, a hegyénél vöröses színű. A láb fekete. A tojó felül szürkés, alul a fehér foltokkal tarkított. Életmód Közép-Afrika őserdeinek aljnövényzetében éli rejtett életét. Szaporodása A tojó 2-4 fehér tojást rak, melyből a fiókák 17-18 nap alatt kelnek ki, és 19-20 napos korukig maradnak a fészekben. Szászegerbegy Szászegerbegy (románul Agârbiciu, németül Arbegen, szászul Arbäjen) falu Romániában, Szeben megyében, Medgyestől délnyugatra. Története A falu környékén újkőkorszaki, bronzkori, vaskori és római kori leleteket tártak fel. Első írásos említése 1343-ból maradt fenn Egurbeg alakban. A gótikus erődtemplom építését a 13. – 14. század fordulójára teszik, de a ma látható formáját a 15. század közepén nyerte el. A templomot első ízben 1415-ben említik. A bejárati torony belső boltívén látható évszám 1502. Lakossága 1850-ben 1413 lakosából 668 román és 599 német volt, 1992-ben az 1522 lakosból 1381 román és 73 német. Torre Boldone Torre Boldone település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 8737 fő (2017. január 1.). Torre Boldone Gorle, Bergamo, Ponteranica és Ranica községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kapuvár vasútállomás Kapuvár vasútállomás egy Győr-Moson-Sopron megyei vasútállomás, Kapuvár településen, melyet a GYSEV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Győr–Sopron-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Veszkény megállóhely Vitnyéd-Csermajor megállóhely Kiss János Botond Kiss János Botond, Kiss János Szabolcs Botond (Magyardécse, 1941. augusztus 3. –) biológus, ornitológus, természettudományi szakíró. Kutatási területe Madártan, táplálkozásbiológia és viselkedéstan, vadásztudomány. Életútja Középiskoláit Désen végezte (1959), a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen Gyurkó István tanítványaként szerzett biológia-földrajz szakos diplomát (1964). Államvizsgadolgozata: Adatok a vízirigó biológiájához és táplálkozásához. 1965-től a Duna-delta Múzeum, majd a Duna-delta Kutató Intézet ornitológus szakembere Tulceában. A küszvágó csér ökológiája és etológiája a Duna torkolatvidékén c. disszertációjával doktori címet szerzett. 1990 óta a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Őr- és Ellenőr Testületét vezeti. A Romániai Madártani Társaság, a Romániai Vadászati Társaság és a NGO Group Pro Delta alapító tagja. Szaktanulmányait román, német, francia, angol, olasz, magyar és holland szakfolyóiratok, köztük a Vînătorul și Pescarul Sportiv, Revista Muzeelor, Acta Hargitensia, Aquila (Budapest), Vögel der Heimat, Revista Pădurilor, Állattani Közlemények (Budapest), Ocrotirea Naturii, Natura, La Norderée, De Wielewaal, Avocette, Nymphae, Der Ornithologische Beobachter, Parasitologica Hungarica (Budapest), valamint múzeumi kiadványok közlik. Önálló magyar nyelvű tanulmányai közül kiemelkedik a Kucsmássármány Dobrudzsában (Aquila, 1968), Madarak a román Sahalinon (Búvár, Budapest, 1972) és Őszi madárvonulási megfigyelések Dobrudzsában (Aquila, 1976). A Korunk munkatársa. Könyve a Deltáról (1982) nemcsak természeti kalauz, hanem az ugyancsak sajátos gazdasági és néprajzi környezet ismertetője, sőt mellékletként beiktatott szótárával a helyi fogalmak és kifejezések között is eligazít. Az 1989-es rendszerváltás után számos szakmai elismerésben részesült külföldi országok részéről is. Tulceában él. Kötetei A Delta könyve (Kriterion Kiskalauz 1982); Kétéltűek, hüllők (Szabó Attila bevezetőjével, Kolozsvár, 1985); Das Donaudelta ( Kriterion , 1988). Díjak, elismerések Tudományos főkutató II. fokozat ( Németország , 1990) Dél- és Délkelet- Anglia védterületei (1991) Marquanterre Védterület ( Franciaország , 1992) Dunajszki Plavni Védterület ( Ukrajna , 1990-92) Gruborovics Tamás Gruborovics Tamás (Szeged, 1984. július 3. –) magyar származású finn labdarúgó. Jelenleg a finn labdarúgó-bajnokság első osztályában játszik az Ekenäs IF csapatában. A Magyarországon született Gruborovics gyerekként került a szüleivel Finnországba, Mikkeli városába. Második generációs labdarúgó, már apja, Gruborovics Tibor is labdarúgó volt, 1989 és 1995 között 177 meccsen lépett pályára a Mikkelin Palloilijat csapat színeiben. Az ifjabbik Gruborovics is már kicsi kora óta kint van a pályán. 2005-ben a Kuopion Palloseura (KuPS) csapatához került, ahol 21 mérkőzésen lépett pályára. 2006-tól a csapattal a Ligakupában szerepelt, ahol hat gólt rúgott. 2007-től a finn másodosztályban hat gól szerzett, majd 2008-ban az FC KooTeePee-hez került. 2016 óta az Ekenäs IF játékosa. Gruborovics a Jyväskyläi Egyetemen tanul pszichológiát. Bajnokságok Veikkausliiga - 68 mérkőzés / 8 gól Második liga - 48 mérkőzés / 14 gól Sikerei, díjai Ligakupa-győzelem 2006 (KuPS) KuPS legjobb játékosa 2006 A második liga megnyerése és feljutás 2007 (KuPS) Világkiállítás A világkiállítás vagy univerzális kiállítás (ismert Expo néven is, ez az angol exposition, „kiállítás” szó rövidítése) a 19. század közepe óta a nagyközönségnek rendezett óriáskiállítások elnevezése. Gazdasági és kulturális hatását tekintve ez a harmadik legnagyobb esemény a labdarúgó-világbajnokság és az olimpiai játékok után.[forrás?] A másik két eseményhez képest régebben kezdtek Expókat rendezni. Az első helyszíne a londoni Hyde Park Kristálypalotája volt 1851-ben, „Minden nemzet iparának alkotásaiból rendezett nagy kiállítás” (Great Exhibition of the Works of Industry of All Nations). A kiállítás ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, és a gyártott termékek első nemzetközi seregszemléje volt. Mint ilyen, a társadalom számos aspektusának fejlődését befolyásolta, [forrás?] legyen szó a művészetek oktatásáról, a nemzetközi kereskedelemről, vagy akár a turizmusról. Ezenkívül számos további nemzetközi kiállítás elődje lett, amelyeket később „világkiállítás” néven emlegettek, és amelyek a mai napig megrendezésre kerülnek. A világkiállítás fő látványosságai a részt vevő országok által felállított és berendezett nemzeti pavilonok. A 2000-es hannoveri expón a pavilonok megépítésére fordított átlagos költség 13 millió eurót tett ki.[forrás?] A hatalmas költségeket tekintve az EU kormányai néha szkeptikusak a részvételt illetően, mivel a kézzelfogható haszon értékét gyakran kevesebbre becsülik a befektetésnél. Azonban a hatásokat gyakran nem vizsgálják. Kivétel volt ez alól az a független tanulmány, amely a 2000-es kiállítás holland pavilonjával kapcsolatban készült. A kutatás becslése szerint a 160,35 millió eurós építési költségű pavilon mintegy 350 millió eurós lehetséges jövedelmet jelent a holland gazdaságnak. A tanulmány a világkiállítási pavilonok sikerességének kulcstényezőit általános érvényűen is leírta. 1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt (Convention on International Exhibitions), azóta a Nemzetközi Kiállítási Iroda (Bureau International des Expositions, BIE) nemzetek közötti szabályozó testület. A BIE többféle vásárt hagyhat jóvá, ezek lehetnek univerzálisak, nemzetköziek vagy speciálisak. Ezek általában 3-6 hónapig tartanak. A világkiállítások rövid története A világkiállítások eredete az országos kiállítások francia hagyományaira nyúlik vissza, amelyek közül a legnagyobb az 1844-ben Párizsban rendezett Francia Ipari Kiállítás volt. Ezt követően az európai kontinensen számos hasonló országos kiállítást rendeztek, majd Londonban valósult meg az első valódi nemzetközi vásár. Az 1851-es kezdetek óta fokozatosan alakult a világkiállítások karaktere. Három korszak különböztethető meg:[forrás?] az iparosodás kora, a kulturális csere kora, valamint a nemzeti megnyilatkozások kora. Iparosodás (1851–1938) Az első korszak durván az 1800–1950 közötti időszakra esik. Ebben az időszakban a világkiállítások középpontjában elsősorban a kereskedelem állt, és a technológiai találmányok és fejlesztések bemutatásáról váltak híressé. Ezek az események adtak lehetőséget arra, hogy egy helyütt legyen bemutathatóak a világ különböző helyeiről származó tudományos és a technikai újdonságok. Ebből a szempontból az 1851-es londoni, az 1889-es párizsi, az 1893-as chicagói, az 1900-as párizsi, az 1904-es St. Louis-i kiállítások tekinthetők mérföldkőnek.[forrás?] Olyan találmányokat, mint a telefon, ebben az időszakban mutattak be. Az expo mai hírnevének jelentős része ekkor alapozódott meg. Kulturális csere (1939–1987) Az 1939-es New York-i és az 1949-es stockholmi világkiállítás már másra helyezte a hangsúlyt. Onnantól kezdve az expók mindig egy adott kulturális jelentőségű témát helyeztek a középpontba, és az emberiség különböző problémáinak kérdéseit. A jövőbe tekintő kiállítások utópisztikus jelleget öltöttek. A technika és az újítások megőrizték fontosságukat, de már nem a kiállítás egyetlen érdekességeként. A Holnap Világa (New York, 1939), és a Sport (Stockholm, 1949) expók példák erre. A kiállítások meghatározó eleme lett a kultúrák közötti párbeszéd és a megoldások megvitatása. A korszak legjelentősebb expója vitathatatlanul az 1967-es montreáli Expo 67. A 2000-es hannoveri világkiállítás 'Világ körüli programok' (Projects Around the World) címmel az egész földkerekségről hozott össze maradandó ötleteket és megoldásokat. A 2005-ös aicsi expo volt az eddigi leginkább tematikus kiállítás. Nemzeti védjegyek (1988–tól napjainkig) A brisbane-i 1988-as expo óta a résztvevők számára nemzeti megjelenésük nagy lehetőségeként használják a világkiállítást, amelyben nagy szerepet kapnak az egyes pavilonok. Finnország, Japán, Kanada, Franciaország és Spanyolország kiváló példák erre. Tjaco Walvis "A 2000-es hannoveri expo számokban" (Expo 2000 Hanover in Numbers) címmel megjelent átfogó tanulmányában leírta, hogy a kérdéses kiállításon részt vevő országok 73%-ának a nemzetkép javítása volt az elsődleges célja. Egy olyan világban, ahol a nemzetről kialakított kép kulcsfontosságú, a pavilonok reklámhadjárat eszközévé váltak, az Expo pedig a „nemzeti védjegyek” bemutatásának színtere. A kulturális és a jelképes indokokon kívül a rendező országok (és persze azon belül a vendéglátó térség illetve város) szintén reklámozza magát az eseménnyel. Wally Olins márkaszakértő szerint Spanyolország arra használta az Expo '92-t és az ugyanabban az évben megrendezett barcelonai nyári olimpiát, hogy az Európai Unió és a világ közösségének fontos, modern és demokratikus tagjaként mutatkozhasson be. A mai világkiállítások mindhárom korszak jegyeit magukon viselik. Új találmányokat mutatnak be, tematikusan segítik a kulturális cserét, és reklámlehetőséget jelentenek egy városnak, térségnek, illetve nemzetnek. A világkiállítások csoportosítása Jelenleg kétféle világkiállítás létezik: bejegyzett és elismert. A bejegyzett kiállítások jelentik a legnagyobb kategóriájú eseményeket. Régebben a bejegyzett expókat “Univerzális kiállításnak” nevezték. Bár a köznyelvben még használatos ez a megnevezés, hivatalosan már nem használatos. A bejegyzett kiállításokon a résztvevők általában megépítik a saját pavilonjukat, ezért ezek a legkülönlegesebb és legköltségesebb expók. Tarthatnak hat hétig, vagy akár hat hónapig is. 1995 óta két bejegyzett kiállítás között legalább 5 évnek el kell telnie. A legutóbbi világkiállítás a 2015. május 1. – október 31. között, Milánóban rendezett Expo 2015. Az elismert kiállítások kisebb terjedelműek, alacsonyabb költségűek, és általában rövidebb ideig tartanak: három hét és három hónap között. Korábban ezeket "Nemzetközi vagy Szakvásárok" néven emlegették, de ezek a fogalmak ma már nincsenek hivatalos használatban. Az elismert kiállítások teljes területe nem haladhatja meg a 25 hektárt, és a részt vevő országok számára emelt pavilonokért a szervezők nem kérhetnek semmiféle bérleti díjat, költségtérítést vagy egyéb címen pénzt. A legnagyobb pavilon nem lehet 1000 m2-nél nagyobb alapterületű. Két bejegyzett világkiállítás között csak egy elismert kiállítás tartható. A világkiállítások harmadik kategóriáját a Nemzetközi Kert Expo ˙(International Garden Exposition) teszi ki, amely a BIE és a Nemzetközi Kertészeti Egyesület (International Horticultural Association) közös rendezvénye, ahol a résztvevők kertek és kerti pavilonok segítségével mutatkoznak be. Bejegyzett avagy univerzális kiállítások Az univerzális kiállítások egyetemes témákat ölelnek fel, amelyek az emberi tapasztalat teljes spektrumát felölelik. Itt a nemzetközi és a céges résztvevők megjelenésének alkalmazkodnia kell az adott világkiállítás témájához. Ezeket a kiállításokat ritkábban rendezik meg, mint a nemzetközi vagy szakkiállításokat, mivel drágábbak és a pavilonokat teljesen az alapoktól kezdve kell megtervezni. Ennek eredményeképpen a részt vevő nemzetek azért versengenek, hogy a lehető legkülönlegesebb és legemlékezetesebb épületeket hozzák létre. Ennek legutóbbi példái: Japán, Franciaország, Marokkó és Spanyolország pavilonjai az Expo '92-n. További univerzális kiállítások: a brüsszeli Expo '58, a montréali Expo 67, az oszakai Expo '70, és a sevillai Expo '92. A fejlődő országok illetve az azonos földrajzi területről érkező nemzetek előre gyártott építményeket használnak, illetve ugyanott állítanak ki (pl. az Amerikai országok plázája a sevillai kiállításon). Az 1939-1940 és az 1964-1965 között rendezett New York-i világkiállításokat a BIE jóváhagyása nélkül rendezték meg. Mivel ezek az expok sem a helyet, sem az időt tekintve nem feleltek meg a BIE előírásainak (hiszen legfeljebb hat hónapig tarthattak volna), a testület megvonta tőlük a “hivatalos” státuszt. A rendezők azzal fordultak az idegenforgalmi és kereskedelmi szervezetek felé, hogy nemzeti pavilonokat állítsanak fel hivatalos állami szponzoráció helyett. Azonban számos kormány mindkét világkiállításon részt vett. 1959-ben New York polgármestere, Robert Wagner felkérte Frederick Pitterát (nemzetközi vásár- és kiállításszervezőt, aki az Encyclopaedia Britannica és a Comptons Encyclopedia szócikkeihez a világvásárok történetének megírásával járult hozzá), hogy az 1964-es New York-i világvásár előtt készítse el az első megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány elkészítésében részt vett Pittera mellett Victor Gruen osztrák építész (a 'pláza' feltalálója). Számos amerikai város közül az Eisenhower Bizottság egyhangúlag New Yorknak ítélte a világkiállítás rendezésének jogát. Az 1939-1940-es világkiállítás helyszíne Flushing Meadow 1216 hold területe volt, ugyanezen a területen az 1964-1965-ben rendezett kiállításhoz csupán 646 holdat vettek igénybe (ez körülbelül a Central Park mérete). A századforduló óta a BIE csupán ötévente engedélyezi az expók megrendezését, mivel az 1980-as és 1990-es években egymást érték az ilyen rendezvények, egyesek szerint ez a részt vevő nemzetek lehetséges költségeinek csökkentésével magyarázható. Ezt a szabályt talán mindegyik expóra vonatkoztatják majd, ám lehet, hogy csak az univerzális kiállítások rendezhetők ötévente, míg a nemzetközi vagy a szakkiállítások megrendezhetők időközben, amennyiben adott országok jelzik részvételi szándékukat. „Elismert kiállítások” avagy nemzetközi vagy speciális kiállítások A nemzetközi kiállítások létrejöttét gyakran egy közös téma motiválja, mint például a közlekedés (Vancouver Expo 86), vagy, a “Kikapcsolódás a technológia korában” (Brisbane, Expo '88). A 2008-as Nemzetközi Kiállítást a spanyol Zaragoza városa rendezte "Víz és fenntartható fejlődés" címmel. Ezek a témák szűkebb érdeklődési területet mutatnak be az univerzális kiállításokhoz képest. A nemzetközi és szakkiállítások általában kisebb fókuszúak és alacsonyabb költségűek mind a rendezők, mind a résztvevők számára, mivel az építészeti kiadásokat csökkenti, hogy csupán bérbe veszik a helyet a rendezőbizottságtól, és általában előre gyártott építményt állítanak fel. Ezekre az építményekre az országok saját színeiket festhetik fel, illetve elképzeléseik szerint díszíthetik a külsejét, belsejét pedig saját tartalommal tölthetik meg. Ennek egyik példája Kína: a nemzetet jelképező kínai boltívek több előre gyártott kiállítási pavilonjukon megjelenik (Expo '88, Expo '92, Expo '93). A 2012-es expo helyszíne a dél-koreai Joszu volt, témája pedig „Az élő óceán és partja: forrásaink sokfélesége és fenntartható tevékenységeink” Nemzetközi kertészeti kiállítások Japán : Oszaka 1990 avagy: 'Hana-haku', a Virágkiállítás Kína : Kunming 1999 Thaiföld : 2006 Királyi Flóra Ratchapruek Tajvan : Tajpej 2010 A kiállítások listája Az eddigi hivatalos világkiállítások listája (univerzális, nemzetközi/speciális, nemzetközi kertészeti) a Bureau International des Expositions hivatala szerint and ExpoMuseum: Jövőbeli lehetséges kiállítások 2017 vagy 2018 egy elismert kiállítás éve lesz. Már 2012-ben elkezdődhetnek ennek a kisebb méretű kiállításnak az előkészületi munkái. A kanadai Alberta állam Edmonton városa már jelentkezett a 2017-es világkiállítás-rendezés második szakaszának munkálataira. Ugyanebben az évben lesz Kanada 150 éves. 2020-ban egy nagyobb méretű, univerzális kategóriájú kiállítás rendezhető, amire már 2011-ben megkezdődhetnek az előkészületek. Amerikai civil szervezetek azért küzdenek, hogy ismét az Egyesült Államok legyen egy világkiállítás házigazdája. Houston - "Energia és Kutatás: Jövőkép" New York - "Showcasing the World" San Francisco - “Interkultúra: A világ kultúráinak ünnepe és új kultúrák megteremtése a párbeszéd és a kölcsönös csere eszközével.” Los Angeles - "Pacific Rim és a világ kapuja", Jonathan Beutler szerint A Fülöp-szigetek szintén pályázik a 2020-as expo megrendezésére. Manila - "Manila, a fény és az élet ünnepe" Valószínűtlen, hogy Manila elnyerné világkiállítás rendezésének jogát, mivel a Fülöp szigeteki Quezon City 1998-ban Recognized Expo házigazdájának választottak, amit azonban az előző évi gazdasági válság miatt nem tudott megrendezni. Az ausztráliai Brisbane szintén szeretne 2020-ban expo-házigazda lenni. A media hírei szerint Sydney szintén sikerrel pályázhat a 2020-as rendezői jogokért. A dániai Koppenhága városa is fontolóra vette, hogy jelentkezzen a 2020-as expo megrendezésére. A kiállítás után Az épületek többsége ideiglenes, és az esemény után lebontják. Figyelemre méltó kivételt képeznek ez alól a tornyok, melyek közül a leghíresebb az Eiffel torony, amit az Exposition Universelle (1889) alkalmából emeltek, és mára a rendező város, Párizs meghatározó jelképe lett. Meglepő módon néhány kortárs kritikus a kiállítás után a torony lebontása mellett emelt szót. Számos világkiállítási pavilont áttelepítettek új helyszínre, és uszodaként, táncteremként vagy étteremként használják. Az 1964-es New York-i kiállításra Walt Disney maga tervezett néhány attrakciót, amelyet az esemény után Disneylandbe szállítottak, és ott ma is működtetnek. Homoki pacsirta A homoki pacsirta (Ammomanes cinctura) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába és a Ammomanes nembe tartozó, 14 centiméter hosszú madárfaj. Afganisztán, Algéria, Bahrein, Csád, Egyiptom, Irak, Irán, Izrael, Jordánia, Katar, Líbia, Mali, Marokkó, Mauritánia, Niger, Nyugat-Szahara, Omán, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szíria, Szudán, Tunézia és Zöld-foki Köztársaság sivatagos területein él. Magokkal és rovarokkal táplálkozik. Az esős évszakban költ. Alfajok A. c. cinctura (Gould, 1839) – Zöld-foki Köztársaság ; A. c. arenicolor (Sundevall, 1850) – Nyugat-Szaharától az Arab-félszigeten keresztül Irakig . A. c. zarudnyi (Hartert, 1902) – kelet- Irán , dél- Afganisztán , dél- Pakisztán . 27-es busz (Győr) A győri 27-es jelzésű autóbusz az Autóbusz-állomás és a Fehérvári út 206. között közlekedik. A járatot az ÉNYKK Zrt. üzemelteti. Gyászos gyapjasmadár A gyászos gyapjasmadár (Ciridops anna) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó kihalt faj. Rendszerezés A fajt korábban a különálló gyapjasmadárfélék (Drepanididae) családjába sorolták. Előfordulása A Hawaii-szigetek területén élt. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi nedves síkvidéki erdőkben volt. Kihalása Semmit sem tudunk a kihalás okairól, bár az élőhely elvesztése szerepet játszhatott. Plakett A plakett kis méretű dombormű, amelynek a hátoldala nincs kiképezve (hátlapja sima). Alakja általában négyszögletes. Anyaga általában fém, főként bronz. Gyakran díjakkal, elismerésekkel együtt adják át a díjazottnak. Különbözik tőle az érem, amelynek elő- és hátlapján is dombormű található és alakja általában kerek (bár létezik négyszögletes vagy ovális érem is). A szó eredete A francia plaquette szóból ered, amelynek jelentése táblácska (a francia szót a magyarnál tágabb értelemben, mindenféle táblácskára használják.) Története Mint önálló művészeti műfaj, Itáliában jelentkezett először az 1440-es években. Első alkotói közé tartozott pl. A. Filarete, Francsesco di Giorgio Martini. A reneszánsz korban egyre jobban kiteljesedett Urbinóban, Milánóban és Modenában, elterjedt Németországban (Hans Peisser). Különösen kedvelték és gyáűjtötték a humanisták, mint Rotterdami Erasmus. A reneszánsz kor után feledésbe merült. A 19. században főleg a franciák élesztették fel (Hubert Pontscarmé, Clément Chaplain, Alexandre Charpentier). A 20. század elejétől hazánkban is népszerű műfaj; csaknem valamennyi jelentős szobrászművészünk készített illetve készít plaketteket is. Kiemelkedő művelői közé tartozott Beck Ö. Fülöp. A Foci a Barátságért A Foci a Barátságért (angolul FOOTBALL FOR FRIENDSHIP)ca Gazprom részvénytársaság évente megrendezett nemzetközi ifjúsági társadalmi programja. A program célja, hogy a labdarúgás révén népszerűsítse az alapvető értékeket és az egészséges életmódot a fiatalabb generáció körében. A program keretében a világ különböző országainak 12 éves focistái vesznek részt a minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi ifjúsági fórumon, a Foci a barátságért világbajnokságon, valamint nemzetközi futball és barátság napon. A program nemzetközi szervezője az AGT Communications Group (Oroszország). Történelem Foci a barátságért 2013 Az első nemzetközi Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági fórumot 2013. május 25-én tartották, Londonban. Az eseményen 670 gyermek vett részt 8 országból: Bulgária, Egyesült Királyság, Görögország, Magyarország, Németország, Oroszország, Szerbia és Szlovénia képviselői. Oroszországot 11 futballcsapat képviselte a 2018-as FIFA labdarúgó-világbajnokságnak otthont adó 11 városból. A Zenit, a Chelsea, a Schalke 04 és a Crvena Zvezda, mint a Gazprom gyermeksportnapján győztes klubok és a Fakel fesztivál nyertesei, szintén részt vettek a fórumon. A fórumon a gyerekek beszélgethettek más országokból származó kortársaikkal, híres labdarúgókkal és ellátogathattak a Wembley Stadionba, az UEFA Bajnokok Ligája 2012/2013-as idényének döntőjére. A fórumot egy olyan nyílt levéllel zárták, amelyben a gyerekek a program nyolc fő értékét fogalmazták meg: barátság, egyenlőség, igazság, egészség, béke, hűség, győzelem és hagyományok. Ezt követően a levelet elküldték az UEFA, a FIFA és a NOB vezetőinek. 2013 szeptemberében Sepp Blatter Vlagyimir Putyinnal és Vitalij Mutkóval tartott megbeszélésén megerősítette, hogy megkapta a levelet és jelezte, kész támogatni a Foci a barátságért kezdeményezést. Foci a barátságért 2014 A Foci a barátságért program második idényére 2014. május 23. és 25. között, Lisszabonban került sor, amelyen 450 tizenéves vett részt, 16 országból: Bulgária, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Szerbia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna, Franciaország és Horvátország. Az ifjú labdarúgók részt vettek a nemzetközi Foci a barátságért fórumon, egy utcaifoci-bajnokságon és ellátogattak az UEFA Bajnokok Ligája 2013/2014-es idényének döntőjére. A nemzetközi utcaifoci-bajnokságot 2014-ben a portugál Benfica utánpótláscsapata nyerte. A program második idényének zárásaként vezetőt választottak a Foci a barátságért mozgalom élére, a portugál Felipe Suarez személyében. 2014 júniusában a mozgalom vezetőjeként ellátogatott a kilencedik, Jurij Andrejevics Morozov emlékére tartott nemzetközi ifjúsági labdarúgótornára. Foci a barátságért 2015 A Foci a barátságért nemzetközi társadalmi program harmadik idényére 2015 júniusában, Berlinben került sor. Az ázsiai kontinens képviseletében - Japán, Kína és Kazahsztán csapatai révén - ekkor vettek részt először az ifjúság képviselői. A harmadik idény eseményein összesen 24 ország 24 futballklubjának utánpótláscsapata vett részt. A fórumon a labdarúgópalánták beszélgethettek más országokból származó kortársaikkal és a világ labdarúgásának sztárjaival, így Franz Beckenbauerrel, a program nemzetközi nagykövetével, valamint részt vehettek az utánpótláscsapatok nemzetközi utcaifoci-bajnokságán. A nemzetközi utcaifoci-bajnokságot 2015-ben az osztrák Rapid utánpótláscsapata nyerte. A Foci a barátságért harmadik idényének eseményeiről a világ vezető sajtókiadványainak mintegy 200 újságírója tudósított, valamint a Nemzetközi Ifjúsági Sajtóközpont tagjaiként 24 ifjú riporter Európából és Ázsiából. A 2015-ös események csúcspontja a Kilenc érték kupa átadása volt, amelyet a spanyol Barcelona labdarúgócsapata nyert el. A nyertest azok a gyerekek választották meg, akik a fórum előestéjén részt vettek a mind a 24 résztvevő országban megtartott szavazáson. A fórum végén minden résztvevő - immár hagyományosan - ellátogatott a berlini Olimpiai Stadionba, az UEFA Bajnokok Ligája 2014/2015-ös idényének döntőjére. Foci a barátságért 2016 A Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági társadalmi program 2016-ban egy online Hangout-sajtótájékoztatóval vette kezdetét március 24-én, Münchenben, amelyen részt vett Franz Beckenbauer, a program nemzetközi nagykövete. A program negyedik idényéhez 8 új utánpótláscsapat csatlakozott Azerbajdzsánból, Algériából, Örményországból, Argentínából, Brazíliából, Vietnamból, Kirgizisztánból és Szíriából, így a résztvevő országok száma elérte a 32-t. 2016. április 5-én megkezdődött a szavazás, amelynek tétje az egyedi trófea, a Kilenc érték kupa volt. A világ minden részéből számos szurkoló vett részt a győztes kiválasztásában, ám a végső döntés a Foci a barátságért program résztvevőinek szavazatai alapján alakult ki. A kupát a müncheni Bayern FC nyerte el. A Foci a barátságért résztvevői figyelembe vették, hogy a klub támogatja a különleges igényű gyermekeket, valamint különböző, a gyermekek gyógykezelésének elősegítését és a valamiben szükséget szenvedők támogatását célzó kezdeményezésekben vesz részt. A negyedik Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági fórumra és a nemzetközi ifjúsági utcafoci-bajnokság döntőjére 2016. május 27-28-án került sor, Milánóban. A tornát a szlovéniai Maribor csapata nyerte. A fórum zárásaként a résztvevők - a hagyományt követve - ellátogattak az UEFA Bajnokok Ligája döntőjére [25]. A fórum eseményeiről a világ vezető sajtótermékeinek több mint 200 újságírója tudósított a Nemzetközi Ifjúsági Sajtóközpont mellett, amelynek képviseletében a résztvevő országok újságírópalántái vettek részt az eseményen. A szíriai Al-Wahda klub ifjú labdarúgói is részt vettek a Foci a barátságért negyedik idényének eseményein, amelyre addig nem volt példa. A szíriai csapat meghívása és látogatása a milánói eseményeken fontos lépés volt az ország humanitárius elszigeteltségének enyhítésében. A Russia Today nemzetközi televíziós csatorna arab sportszerkesztősége a szíriai labdarúgó-szövetség támogatásával Három nap háború nélkül címmel dokumentumfilmet forgatott a projektben részt vevő gyermekekről. 2016. szeptember 14-én több mint 7000 ember látogatott el a film premierjére Damaszkuszban. Foci a barátságért 2017 A Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági társadalmi projekt 2017-es helyszíne az oroszországi Szentpétervár volt, ahol a döntő eseményeit június 26-tól július 3-ig rendezték meg. A résztvevő országok száma 2017-ben 32-ről 64-re emelkedett. Ezúttal először Mexikóból és az Egyesült Államokból is érkeztek gyerekek a Foci a barátságért program eseményeire. Így a projektben immár öt kontinens - Afrika, Eurázsia, Észak-Amerika és Dél-Amerika - ifjú játékosai vettek részt. Az ötödik évadban a program új koncepció szerint került megszervezésre: minden országot egy kiválasztott fiatal labdarúgó képviselt. A srácokat nyolc nemzetközi barátság-csapatra osztották, amelyeket 12 éves fiúk és lányok alkottak, köztük testi fogyatékosokkal. Nyilvános sorsoláson döntötték el, mely országok képviselőiből állnak össze a csapatok és melyik ország képviselője milyen poszton játszik. A sorsolás internetes konferencia keretében zajlott. A nyolc barátság-csapat élére ifjú edzők kerültek: Rene Lampert (Szlovénia), Stefan Makszimovics (Szerbia), Brandon Shabani (Nagy-Britannia), Charlie Sui (Kína), Anatolij Csentulojev (Oroszország), Bogdan Kroleveckij (Oroszország), Anton Ivanov (Oroszország), Emma Henschen (Hollandia). A sorsoláson Lilija Macumoto (Japán), a Foci a barátságért nemzetközi sajtóközpontjának képviselője is részt vett. A 2017-es Foci a barátságért világbajnokságot a „narancssárga” csapat nyerte, amelynek fiatal edzője és játékosai kilenc különböző országból érkeztek: Rene Lampert (Szlovénia), Hong Jun Marvin Tue (Szingapúr), Paul Puig I Montana (Spanyolország), Gabriel Mendoza (Bolívia), Ravan Kazimov (Azerbajdzsán), Kriszimir Sztanimirov Sztancsev (Bulgária), Ivan Agustin Casco (Argentína), Roman Horak (Cseh Köztársaság), Hamza Juszuf Nuri Elhavvat (Líbia). A Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági fórumra ellátogatott Viktor Zubkov (a Gazprom részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke), Fatma Samoura (a FIFA főtitkára), Philippe Le Flock (a FIFA kereskedelmi főigazgatója), Giulio Baptista (brazil labdarúgó), Ivan Zamorano (chilei csatár), Alekszander Kerzsakov (orosz labdarúgó) és további vendégek, akik az alapvető emberi értékek fontosságát hangsúlyozták a fiatal generáció tagjainak. 2017-ben a projekt több mint 600 000 embert mozgósított, a döntő eseményein, Szentpéterváron pedig 64 országból több mint 1000 gyermek és felnőtt vett részt. Foci a barátságért 2018 A Foci a barátságért program hatodik évadára a vonatkozó döntésnek megfelelően Oroszországban kerül sor, 2018. február 15. és június 15. között. A programon ifjú labdarúgók és újságírók vesznek részt a világ 211 országa és régiója képviseletében.Magyarországot a szentendrei Lobmayer Bendegúz és az érsekvadkerti Gáspár Réka képviseli. A 2018-as program hivatalos megnyitója keretében került sor élőben a Foci a barátságért nyilvános sorsolására, amelynek eredményeképpen kialakult a 32 nemzetközi labdarúgócsapat, azaz a barátság-csapatok névsora. A Foci a barátságért program újdonsága a környezetvédelmi felelősségvállalás - 2018-ban a nemzetközi labdarúgó barátság-csapatokat ritka és veszélyeztetett állatfajok nyomán nevezték el: African Elephant Komodo Dragon Kipunji Big Turtle Dama Gazelle Cheetah Rhinoceros Angel Shark Polar Bear Lemur Grizzly Bear Whale Shark Three-Toed Sloth King Cobra Chimpanzee Gharial Western Gorilla Imperial Woodpecker Saiga Blond Capuchin Koala Siberian Tiger Grévy's Zebra Orangutan Giant Panda Magellanic Penguin Rothschild's Giraffe Humpback Whale African Wild Dog Lion Hippopotamus Galápagos Sea Lion Fő programpontok 2018-ban: Barátság-váltó (erre február 16. és április 25. között kerül sor, mind a 211, a programban részt vevő országban), nemzetközi futball és barátság nap (április 25.), nemzetközi barátság tábor, Foci a barátságért világbajnokság és Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági fórum. A Foci a barátságért program 2018-as résztvevő országai és régiói: 1. Ausztrál Államközösség 2. Osztrák Köztársaság 3. Azerbajdzsáni Köztársaság 4. Algériai Népi Demokratikus Köztársaság 5. Egyesült Államok Virgin-szigetek 6. Amerikai Szamoa 7. Anguilla 8. Antigua és Barbuda 9. Egyiptomi Arab Köztársaság 10. Argentin Köztársaság 11. Aruba 12. Barbados 13. Belize 14. Bermuda-szigetek 15. Venezuelai Bolivári Köztársaság 16. Bosznia-Hercegovina 17. Brit Virgin-szigetek 18. Burkina Faso 19. Luxemburgi Nagyhercegség 20. Magyarország 21. Uruguayi Keleti Köztársaság 22. Gaboni Köztársaság 23. Guineai Köztársaság 24. Gibraltár 25. Brunei Darussalam Állam 26. Izraeli Állam 27. Katari Állam 28. Kuvaiti Állam 29. Líbiai Állam 30. Palesztina Állam 31. Grenada 32. Görög Köztársaság 33. Georgia (Grúzia) 34. Kelet-timori Demokratikus Köztársaság 35. Kongói Demokratikus Köztársaság 36. São Tomé and Príncipe Demokratikus Köztársaság 37. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság 38. Dominikai Köztársaság 39. Jordán Hásimita Királyság 40. Afganisztán Iszlám Köztársaság 41. Iráni Iszlám Köztársaság 42. Mauritániai Iszlám Köztársaság 43. Olasz Köztársaság 44. Jemeni Köztársaság 45. Kajmán-szigetek 46. Kanada 47. Kínai Népköztársaság 48. Tajvan 49. Andorrai Fejedelemség 50. Liechtensteini Hercegség 51. Guyanai Köztársaság 52. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 53. Bahreini Királyság 54. Belga Királyság 55. Bhutáni Királyság 56. Dán Királyság 57. Spanyol Királyság 58. Kambodzsai Királyság 59. Lesothói Királyság 60. Marokkói Királyság 61. Holland Királyság 62. Norvég Királyság 63. Szaúd-arábiai Királyság 64. Szváziföldi Királyság 65. Thaiföldi Királyság 66. Tongai Királyság 67. Svéd Királyság 68. Kirgiz Köztársaság 69. Curaçao 70. Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság 71. Lett Köztársaság 72. Libanoni Köztársaság 73. Litván Köztársaság 74. Malajzia 75. Maldív Köztársaság 76. Mexikói Egyesült Államok 77. Bolíviai Többnemzetiségű Állam 78. Mongólia 79. Montserrat 80. Bangladesi Népköztársaság 81. Pápua Új-Guinea Független Állam 82. Szamoai Független Állam 83. Új-Zéland 84. Új-Kaledónia 85. Tanzániai Egyesült Köztársaság 86. Egyesólt Arab Emírségek 87. Cook-szigetek 88. Turks- és Caicos-szigetek 89. Albán Köztársaság 90. Angolai Köztársaság 91. Örmény Köztársaság 92. Fehérorosz Köztársaság 93. Benini Köztársaság 94. Bolgár Köztársaság 95. Botswanai Köztársaság 96. Burundi Köztársaság 97. Vanuatui Köztársaság 98. Haiti Köztársaság 99. Gambiai Köztársaság 100. Ghánai Köztársaság 101. Guatemalai Köztársaság 102. Bissau-guineai Köztársaság 103. Hondurasi Köztársaság 104. Dzsibuti Köztársaság 105. Zambiai Köztársaság 106. Zimbabwei Köztársaság 107. Indiai Köztársaság 108. Indonéz Köztársaság 109. Iraki Köztársaság 110. Ír Köztársaság 111. Izlandi Köztársaság 112. Kazah Köztársaság 113. Kenyai Köztársaság 114. Ciprusi Köztársaság 115. Kolumbiai Köztársaság 116. Kongói Köztársaság 117. Koreai Köztársaság 118. Koszovói Köztársaság 119. Costa Rica Köztársaság 120. Elefántcsontparti Köztársaság 121. Kubai Köztársaság 122. Libériai Köztársaság 123. Mauritiusi Köztársaság 124. Madagaszkári Köztársaság 125. Macedóniai Köztársaság 126. Malawi Köztársaság 127. Mali Köztársaság 128. Máltai Köztársaság 129. Mozambiki Köztársaság 130. Moldovai Köztársaság 131. Namíbiai Köztársaság 132. Nigeri Köztársaság 133. Nicaraguai Köztársaság 134. Zöld-foki szigeteki Köztársaság 135. Pakisztáni Iszlám Köztársaság 136. Panamai Köztársaság 137. Paraguayi Köztársaság 138. Perui Köztársaság 139. Lengyel Köztársaság 140. Portugál Köztársaság 141. Ruandai Köztársaság 142. San Marino Köztársaság 143. Seychelle Köztársaság 144. Szenegáli Köztársaság 145. Szerb Köztársaság 146. Szingapúri Köztársaság 147. Szlovén Köztársaság 148. Mianmari Államszövetség Köztársasága 149. Szudáni Köztársaság 150. Suriname Köztársaság 151. Sierra Leone Köztársaság 152. Tádzsik Köztársaság 153. Trinidad és Tobago Köztársaság 154. Türkmén Köztársaság 155. Ugandai Köztársaság 156. Üzbég Köztársaság 157. Fidzsi Köztársaság 158. Fülöp-szigeteki Köztársaság 159. Horvát Köztársaság 160. Csádi Köztársaság 161. Montenegrói Köztársaság 162. Chilei Köztársaság 163. Ecuadori Köztársaság 164. Egyenlítői Guinea Köztársaság 165. Salvadori Köztársaság 166. Dél-szudáni Köztársaság 167. Kameruni Köztársaság 168. Oroszországi Föderáció 169. Románia 170. Hongkong, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe 171. Puerto Ricó-i Nemzetközösség 172. Észak-Írország 173. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 174. Saint Lucia 175. Szíriai Arab Köztársaság 176. Szlovák Köztársaság 177. Bahamai Közösség 178. Dominikai Közösség 179. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság 180. Amerikai Egyesült Államok 181. Salamon-szigetek 182. Vietnami Szocialista Köztársaság 183. Comore-szigeteki Unió 184. Makaó, a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területe 185. Ománi Szultánság 186. Tahiti 187. Guam 188. Togói Köztársaság 189. Tunéziai Köztársaság 190. Török Köztársaság 191. Ukrajna 192. Wales 193. Feröer-szigetek 194. Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság 195. Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság 196. Brazil Szövetségi Köztársaság 197. Német Szövetségi Köztársaság 198. Nigériai Szövetségi Köztársaság 199. Szomáliai Szövetségi Köztársaság 200. Saint Kitts és Nevis Államszövetség 201. Finn Köztársaság 202. Francia Köztársaság 203. Közép-afrikai Köztársaság 204. Cseh Köztársaság 205. Svájci Államszövetség 206. Skócia 207. Eritrea 208. Észt Köztársaság 209. Dél-afrikai Köztársaság 210. Jamaica 211. Japán Foci a barátságért világbajnokság A nemzetközi ifjúsági labdarúgó-bajnokság a Foci a barátságért program keretében kerül megrendezésre. A bajnokságon részt vevő csapatokat - vagyis a barátság-csapatokat - nyilvános sorsolás útján alakítják ki. A csapatok a Foci a barátságért alapelvei mentén szerveződnek: különböző nemzetiségű, nemű és testi adottságokkal rendelkező sportolók játszanak a csapatokban. Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági fórum Az éves Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági fórumon a projekt ifjú résztvevői felnőttekkel vitathatják meg, hogyan fejlesszék és népszerűsítsék a program értékeit világszerte. A fórum során a gyerekek megismerkedhetnek és beszélgethetnek más országokból származó kortársaikkal, híres labdarúgókkal, újságírókkal és közéleti személyiségekkel, egyúttal ifjúsági nagykövetté is válnak, akik a jövőben önállóan is népszerűsítik a program egyetemes értékeit társaik között. Nemzetközi Ifjúsági Sajtóközpont A Foci a barátságért program különlegessége saját nemzetközi ifjúsági sajtóközpontja. Ezt az első Foci a barátságért program alkalmával hozták létre, első alkalommal 2014-ben. A sajtóközpont ifjú újságírói tudósítanak a program eseményeiről országaikban: elkészítik a tudósításokat a nemzeti és nemzetközi sportmédia számára, részt vesznek a Foci a barátságért tévécsatornája és a Foci a barátságért ifjúsági lap, valamint a program hivatalos rádiócsatornája anyagainak elkészítésében. A Nemzetközi Ifjúsági Sajtóközpontban együtt dolgozhatnak a legjobb ifjú újságíróknak kiírt országos vetélkedők győztesei, ifjú bloggerek, fotósok és írók. A sajtóközpontban dolgozó ifjú újságírók a program résztvevőiként fejthetik ki véleményüket, a „gyermekek gyermekekről” formátum kereteit alkalmazva. Nemzetközi futball- és barátság nap A Foci a barátságért program keretében április 25-én ünnepeljük a nemzetközi futball és barátság napot. Az ünnepre első alkalommal 2014-ben került sor, akkor 16 országban. A nap folyamán barátságos mérkőzéseket, flashmobokat, rádiós maratont, előadásokat, televíziós műsorokat, nyilvános edzéseket stb. tartottak. Az ünneplésben több mint 55 000 ember vett részt. 2015-ben 24 országban ünnepelték meg a futball és barátság napot. A fesztiválon barátságos labdarúgó-mérkőzésekre és más eseményekre került sor. Németországban a Schalke 04 futballistái nyilvános edzésen vettek részt, Szerbiában tévéműsor foglalkozott az eseménnyel, Ukrajnában megmérkőzött egymással az FK Voliny utánpótláscsapata és a Luck városának családi, gyermek és ifjúsági szociális központjában beregisztrált gyerekek csapata. Oroszországban 11 városban ünnepelték meg április 25-én a futball és barátság napját. Barátságos labdarúgó-mérkőzéseket rendeztek Vlagyivosztokban, Novoszibirszkben, Jekatyerinburgban, Krasznojarszkban, Barnaulban, Szentpéterváron és Szaranszkban, hogy emlékeztessenek a program alapvető értékeire. Krasznojarszkban, Szocsiban és Rosztovban barátság váltóra került sor a 2014-es olimpiai fáklyaváltó fáklyavivőinek részvételével. Moszkvában a Vakok Nemzetközi Sportszövetsége támogatásával esélyegyenlőségi tornára került sor. Május 5-én ünnepelték meg a futball és barátság napját Nyizsnij Novgorodban és Kazanyban. 2016-ban 32 országban ünnepelték meg a futball és barátság napját. Oroszországban kilenc városban ünnepeltek: Moszkvában, Szentpéterváron, Novoszibirszkben, Barnaulban, Birobidzsánban, Irkutszkban, Krasznodarban, Nyizsnij Novgorodban és Rosztovban. Nyizsnij Novgorod adott otthont a Volga FK ifjú labdarúgói közötti barátságos mérkőzésnek, a klub felnőtt játékosai pedig bemelegítést és edzést tartottak a gyerekeknek. Novoszibirszkben fogyatékos gyerekek vettek részt egy barátságos mérkőzésen a novoszibirszki régió csapata, a Jermak-Szibir ellen. 2017-ben 64 országban ünnepelték meg a futball és barátság napját. Világszerte híres labdarúgók, így a szerb védő, Braniszlav Ivanovics és a holland csatár, Dirk Kuyt vettek részt az eseményeken. Görögországban ellátogatott a rendezvényre Theodorasz Zagorakisz, aki 2004-ben megnyerte a görög válogatottal a labdarúgó Európa-bajnokságot. Oroszországban a Zenit FK különleges edzést tartott Zakhar Bagyjuk, a Foci a barátságért program 2017-es ifjúsági nagykövete részvételével. Az edzés során a Zenit FK kapusa, Jurij Lodigin dicsérte Zakhar képességeit és megosztott vele néhány kapus-kulisszatitkot is. A Kilenc Érték kupa A Kilenc Érték kupa a Foci a barátságért nemzetközi ifjúsági társadalmi program díja. A kupát minden évben a projekt alábbi alapértékei iránt legnagyobb elkötelezettséget mutatók kaphatják meg: barátság, egyenlőség, igazság, egészség, béke, hűség, győzelem, hagyományok és becsület. A világ minden tájáról számos rajongó vett részt a nyertes kiválasztásában, ám a végső eredmény a Foci a barátságért projekt résztvevőinek szavazatai alapján alakult ki. A Kilenc Érték kupát eddig elnyert klubok: Barcelona (2015), Bayern München (2016), Al-Wahda (különdíj), Real Madrid (2017). Barátság karkötő A Foci a barátságért program eseményei a barátság karkötők, az egyenlőség és az egészséges életmód jelképeinek átadásával vették kezdetüket. A karkötőt két, kék és zöld színű szál alkotja és bárki viselheti, aki osztozik a program értékeiben. Franz Beckenbauer szerint: „A mozgalom jelképe a kétszínű karkötő, mivel éppolyan egyszerű és közérthető, mint a Foci a barátságért program alapvető értékei.” A program ifjú résztvevői számos híres sportoló és közéleti személyiség csuklójára helyezték fel a barátság karkötőket, többek között: Dick Advocaat, Anatolij Tyimoscsuk és Luís Neto, Franz Beckenbauer, Luis Fernandez, Didier Drogba, Max Meyer, Fatma Samoura, Leon Goretzka, Domenico Criscito, Michel Salgado, Alekszander Kerzsakov, Dimasz Pirrosz, Miodrag Božović, Adelina Szotnyikova, Jurij Kamenyec. A résztvevők tevékenysége az idények közötti időszakban A Foci a barátságért program ifjú labdarúgói számos eseményen vesznek részt a hivatalos idényen kívül is. 2013 májusában a szlován Maribor utánpótlás labdarúgócsapata jótékonysági barátságos mérkőzésen kambodzsai gyerekekkel mérkőzött meg. 2014. szeptember 14-én a program orosz résztvevői Szocsiban beszélgethettek Vlagyimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével a FIFA elnökével, Sepp Blatterrel folytatott tanácskozáson. 2014 júniusában a francia elnök, Francois Hollande meghívta a Foci a barátságért program tagját, a Taverni csapatát az Elysée-palotába, hogy együtt tekintsék meg a 2014-es FIFA-világbajnokság Franciaország-Nigéria mérkőzését. 2016 áprilisában Jurij Vascsuk, a Foci a barátságért 2015-ös nagykövete találkozott Fehéroroszország legerősebb emberével, Kirill Simkóval és a BATE FK utánpótlás labdarúgóival közösen osztották meg egymással a programban való részvétel során szerzett élményeiket. Jurij Vascsuk átadta Kirill Simkónak a jelképes barátság karkötőt, ezzel egyóttal átadva neki a stafétát is a projekt eszméinek (barátság, igazság, egészséges életmód) népszerűsítésére. Elismerések és díjak A Foci a barátságért program különféle versenyeket nyert meg és számos orosz és nemzetközi díjban részesült. Egyebek mellett a következőket: Oroszország Legjobb Társadalmi Projektje díj a nemzetközi együttműködés fejlesztése témakörében, a Nemzetközi Üzleti Kommunikációs Szervezet (IABC) Arany Penna díja a társaságok társadalmi felelősségvállalása kategóriában (2016), Sabre-díj a bolygó legjobb társadalmi projektje kategóriában (2016), a The Drum Social Buzz díja legjobb nemzetközi stratégia kategóriában (2017), A The Internationalist Innovatív Digitális Marketing Megoldások-díja legjobb médiastratégia kategóriában (2017), Ezüst Íjász-díj az Oroszország legjobb társadalmi projektje kategóriában (2018) és az Ezüst Íjász Nagydíj (2018). II. Vilmos bajor herceg II. Vilmos bajor herceg KG (1365. április 5. – 1417. május 30.) volt I. Albert bajor herceg legidősebb fia és örököse. Apja halála után 1404-től II. Vilmos néven bajor herceg, IV. Vilmos néven Hainaut, VI. Vilmos néven Holland és V. Vilmos néven Zeeland grófja. 1417-ben kutyaharapás miatt halt meg. Élete Vilmos 1365-ben született apja, I. Albert bajor herceg és első felesége, Briegi Margit házasságából. Apja életében az Ostrevant grófja címet viselte Vilmos már fiatalkorában kitüntette magát harci képességeivel és a lovagi tornákon való részvételével. V. Károly francia király oldalán részt vett a százéves háború harcaiban is. Részt vett a Német Lovagrend egyik hadjáratában, amelyet a Balti-térségbe vezettek. Visszatérése után Angliába utazott, ahol szintén kitüntette magát a lovagi tornákon és ezért felvették a Térdszalagrendbe. 1392-ben apja támogatói, a "Horgok" párt összeesküvést szőtt apja szeretője, Aleid van Poelgeest eltávolítására, aki a rivális párt, a "Tőkehalak" tagja volt. Aleidet 1392-ben Hágában meggyilkolták, ami után Albert leszámolt a "Horgok" párttal. Mivel Vilmos is érintett volt az összeesküvésben, illetve a Horgok a támogatóinak számítottak, egy időre a francia udvarban húzta meg magát. 1394-ben kibékült apjával, és 1402-ben visszatérhetett, miután beleegyezett, hogy hadjáratot vezet Frízföldre. 1404-ben annak minden címét örökölte. 1408-ban II. János burgundi herceggel és VII. Lajos bajor herceggel együtt öccse, János liege-i püspök segítségére sietett, aki ellen felkelés tört ki a városban. A hercegek együttes serege 1408. szeptember 12-én vereséget mért a felkelőkre, a rákövetkező megtorlás miatt kapta János a könyörtelen nevet. Vilmos uralkodása alatt harcok dúltak a Holland Grófság területén - Arkel ura, János összeveszett Albert gróffal és 1401-1412 között Vilmos ellenségeit támogatta. A háború 1412-ben János vereségével és fogságával ért véget, bár fia, Vilmos 1417-ben még egy sikertelen felkelést indított Vilmos ellen. Vilmos is folytatta a Frízföld megszerzésére irányuló kísérleteket és hadjáratokat indított a frízek ellen, de nem sok sikerrel járt: 1414-ben a frízek visszafoglalták Stavorent, amelynek elfoglalására még dédapja, I. Vilmos hainaut-i gróf tett kíséretet. Mivel csak egyetlen törvényes gyermeke - Jacqueline - született feleségétől, halála előtt kísérletet tett arra, hogy a grófságok nemességét hűségesküvel kösse lányához. Halála után azonban háború tört ki Jacqueline és öccse, János között, amelynek eredményeként végül Hainaut, Holland és Zeeland grófságok a Burgundi Hercegség uralma alá kerültek. Családja 1373-ban eljegyezték V. Károly francia király és felesége, Jeanne de Bourbon lányával, Marie de France hercegnővel (1370-1377), de házasságra nem került sor a menyasszony korai halála miatt. 1385-ben feleségül vette Margit burgundi hercegnőt, II. Fülöp burgundi herceg és III. Margit flamand grófnő lányát. Házasságukból egy gyermek született: Jacqueline v. Jakoba (kb. 1401-1436), aki apja halála után örökölte annak címeit, de nagybátyja, János háborút kezdett ellene. Első férje Jean de France (1398-1417), VI. Károly francia király fia. Első férje halála< után 1418-ban feleségül ment IV. János brabanti herceghez (1403-1427), akitől segítséget remélt nagybátyja elleni harchoz. Miután ez nem sikerült, Jacqueline Angliába menekült, ahol 1423 körül - feltehetőleg törvénytelenül - feleségül ment Humphrey gloucesteri herceghez, IV. Henrik angol király és Mary de Bohun legkisebb fiához, de házasságukat V. Márton pápa 1428-ban törvénytelennek nyilvánította. Jacqueline visszatért a kontinensre, ahol 1434-ben feleségül ment korábbi ellenségéhez, Frank van Borselenhez, Ostervant grófjához. Egyik házasságából sem született gyermeke. Halála után Hainaut és Holland a burgundi hercegek fennhatósága alá került. Tröchtelborn Tröchtelborn település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Nagy-Heta A Nagy-Heta (oroszul: Большая Хета) folyó Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, az Alsó-Jenyiszej bal oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 646 km, vízgyűjtő területe: 20 700 km², évi közepes vízhozama: 211 m³/sec. Az Alsó-Jenyiszej-hátságon egy kisebb tóból ered. A hátságon és a Nyugat-szibériai-alföld északkeleti részén folyik kezdetben nyugat felé, majd északi irányban és a jobb parti Uszty-Port településsel szemben ömlik a Jenyiszejbe. Vízgyűjtő területén kb. 6000 kisebb tó fekszik. A folyó mentén, a torkolattól 437 km-re épült ki a vankori földgáz- és olajmező központi bázisa. A kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges anyagok, berendezések egy részét a nyár eleji árhullám segítségével, június közepe és július eleje között hajókaravánokon juttatják célba. A teljes hajózási idényben a folyó csak a torkolattól 41 km-ig, Tuhart településig hajózható. A Nagy-Heta „párja” a jóval rövidebb Kis-Heta, mely szintén egy kisebb tóból ered, nagyjából hasonló irányban folyik, és a két folyó torkolata is egymáshoz közel van. Angolai női kézilabda-válogatott Az angolai női kézilabda-válogatott Angola nemzeti csapata, amelyet az Angolai Kézilabda-szövetség irányít. A legjobb helyezésük világbajnokságon egy hetedik helyezés. Nyári olimpiára eddig hatszor jutottak ki, 1996-ban hetedikek lettek. Részvételei Olimpia 1996 : 7. hely 2000 : 9. hely 2004 : 9. hely 2008 : 12. hely 2012 : 10. hely 2016 : 8. hely Afrikai játékok 1991: 01 Arany 1995: 01 Arany 1999: 01 Arany 2003: 03 Bronz 2007: 01 Arany 2011: 01 Arany 2015: 01 Arany Hegyi Dezső Hegyi Dezső (Pozsony, 1873. április 25. – Budapest, 1926.) mezőgazdasági szakember, szakíró, mikológus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Hegyi”. Életrajza 1893-ban szerzett oklevelet. Párizsban a Sorbonne-on és a Párizsi Növénykórtani Állomáson folytatott tanulmányokat. A Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanintézetben volt gyakornok. 1889-től a Magyaróvári Vetőmagvizsgáló Növényélet- és Kórtani Állomáson működött. 1911-ben vette át az Állomás vezetését, és annak 1913-ban Budapestre történt áthelyezésével együtt ott működött 1919-ig. Munkássága Főleg a búza és rozs betegségeivel, a cukorrépa gyökérrothadásával, a csillagfürt gombás megbetegedéseivel és az ellenük való védekezéssel foglalkozott. Cikkei a német, francia és angol szaklapokban, a Kísérletügyi Közleményekben, a Köztelekben, a Gazdasági Lapokban, jelentek meg. Főbb munkái A cukorrépa betegségei (Budapest, 1902) Konyhakerti növényeink betegségei (Magyaróvár, 1904) Gare de Méailles Gare de Méailles vasútállomás Franciaországban, Méailles településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nizza-Digne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Thorame-Haute Gare du Fugeret Richard Piper Richard Piper (1966. november 12. – ) trinidadi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Pályafutása során hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője lett. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2007-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Trinidad és Tobagó-i labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 2003-ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2007-ben búcsúzott. Világbajnokság 2003-ban Finnországban rendezték az U17-es labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB partbíróként alkalmazta. A világbajnoki döntőhöz vezető úton Németországba a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Az Amerika/Karib-térség (CONCACAF) zónában tevékenykedett. Arany Kupa Az Egyesült Államok és Mexikó közösen a 7., a 2003-as CONCACAF-aranykupának, az Egyesült Államok a 8., a 2005-ös CONCACAF-aranykupának volt házigazdája, ahol a CONCACAF JB hivatalnoki feladatokkal bízta meg. Nonprofit gazdasági társaság A nonprofit gazdasági társaságok olyan gazdasági társaságok, melyek a társaság tevékenységéből keletkezett többletet nem osztják szét a részvényesek és a tulajdonosok között, hanem bizonyos közösségi célok elérésére használják fel. Az országok többségében adómentességet élveznek. Működésük A klasszikus gazdasági társaságoknak általában van egy vagy több tulajdonosa és tevékenységük hasznát szétosztják a tulajdonosok között. Ezzel szemben a nonprofit gazdasági társaságok tevékenységük hasznát csakis az előre meghatározott céljaik elérésére, a társaság fennmaradására, terjeszkedésére és jövendőbeli tervek megvalósítására használhatják. Nonprofit gazdasági társaságok Magyarországon Magyarországon a nonprofit gazdasági társaságok 2007. július 1. óta működhetnek a következő formákban: nonprofit közkereseti társaság (nonprofit kkt.), nonprofit betéti társaság (nonprofit bt.),(nonprofit kkt.), nonprofit korlátolt felelősségű társaság (nonprofit kft.), nonprofit részvénytársaság (nonprofit zrt. vagy nonprofit nyrt.). Siegfried Lerdon Siegfried Lerdon (Frankfurt am Main, 1905. augusztus 8. – Frankfurt am Main, 1964. október 9.) olimpiai és világbajnoki bronzérmes német tőr- és párbajtőrvívó. Svojkov Svojkov település Csehországban, Česká Lípa-i járásban. Svojkov Zákupy, Sloup v Čechách, Nový Bor, Česká Lípa és Cvikov településekkel határos. Lakosainak száma 245 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Lizine Lizine település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 82 fő (2015). Lizine Rurey és Myon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Diane Kruger Diane Kruger (Németország, Algermissen, 1976. július 15. –) német színésznő, modell. Élete Diane Kruger 1976-ban Diane Heidkrüger néven született Németországban, Algermissenben. Szülei: Maria-Theresa és Hans-Heinrich Heidkrüger. Gyerekként mindig balerina akart lenni. Évekig a nagynevű Királyi Balettintézetben (Royal Ballet School) tanult Londonban, majd egy sérülés miatt végleg abba kellett hagynia a pályáját. 15 évesen Párizsba költözött, modellként kezdett el dolgozni, és színészi leckéket vett. 1992-ben, 16 évesen Kruger döntős volt az Elite magazin "Look of the Year" szépségversenyén. Nem sokkal később visszatért hazájába, és az 1990-es évek közepén sikeres modell lett Németországban és Franciaországban. Színészi pályáját 2002-ben kezdte, a Duelles című német sorozat egyik epizódjában tűnt fel, majd még ugyanebben az évben három filmben játszott. Azonban több kisebb szerep után a hírnevet Wolfgang Petersen Trója című filmjében Szép Heléna szerepe hozta meg számára. A szerepért már csak a magyar színésznő, Dobó Kata versengett, amikor Diane Kruger megkapta. A filmben olyan legendás színészekkel dolgozhatott együtt, mint Brad Pitt, Eric Bana, Orlando Bloom, Peter O'Toole, Brendan Gleeson vagy Julie Christie. 2004-ben Jon Turteltaub kalandfilmjében, A nemzet aranyában Nicolas Cage oldalán főszerepet játszott. Majd 2007-ben, a film folytatásában A nemzet aranya: Titkok könyvében újra Abigailt alakította. 2007-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve díjra jelölt Goodbye Bafana című filmben Gloria Gregory bőrébe bújt, majd 2009-ben Quentin Tarantino rá osztotta a Becstelen brigantyk című filmjében a női főszereplő, Bridget von Hammersmark szerepét. A filmben újra együtt játszhatott Brad Pitt-tel. 2009. december 15-én ő jelentette be a 67. Golden Globe díj jelöltjeinek névsorát Los Angelesben. 2010 januárjában Berlinben neki ítélték oda a legjobb nemzetközi színésznőnek járó elismerést az Arany Kamera díjak 45. átadási ünnepségén. A díjat Karl Lagerfeldtől vehette át. Diane Kruger németül, franciául és angolul is folyékonyan beszél. Magánélet 2001 és 2006 között Guillaume Canet francia színész és César-díjas rendező felesége volt. 2006 és 2016 között Joshua Jackson amerikai színésszel élt együtt. Díjai Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 2003 díj: Chopard Trófea (Female Revelation) Bambi díj 2004 díj: Bambi (Career) Civitaquana Civitaquana község (comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Pescara megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Brittoli, Catignano, Civitella Casanova, Cugnoli, Loreto Aprutino, Pietranico és Vicoli. Története Első említése 1161-ből származik, bár valószínűleg már korábban, a longobárd uralom idején alakult ki. A következő századokban nemesi birtok volt. Önálló községgé a 19. század elején vált, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria del Carmine-templom Santa Maria Assunta-templom Santa Maria delle Grazie-templom San Rocco-templom Svojšice (Příbram járás) Svojšice település Csehországban, a Příbrami járásban. Svojšice Mirovice, Nestrašovice, Zbenice, Tušovice, Těchařovice és Chraštice településekkel határos. Lakosainak száma 110 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Vajda Gyula (sinológus) Vajda Gyula (Bölön, 1934. július 15. –) erdélyi magyar mezőgazdász, sinológus, lapszerkesztő. Életútja Középiskoláit Kolozsváron az Unitárius Főgimnáziumban kezdte, s annak utódiskolájában, az 1. sz. Magyar Líceumban érettségizett 1954-ben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdte egyetemi tanulmányait, 1955 őszén azonban Kínába küldték ösztöndíjasként. Egyéves pekingi kínai nyelvtanfolyam után Hangzhou város Agrártudományi Egyetemére került, ahol rizstermesztésre szakosodott. Amikor azonban 1957-ben tanárait és kollégáit „átnevelésre” egy népi kommunába küldték, szolidaritásból velük tartott. Nyolc hónap múlva tért vissza Hangzhouba, beiratkozott a Humán Tudományi Egyetem Bölcsészeti Karára, kínai nyelv és történelem szakra. Párhuzamosan az újraindult Agrártudományi Egyetemen a rizstermesztés szakon is tanult. Két diplomával tért haza 1960-ban. Rizstermesztő mérnökként bărăgani állami gazdaságokban, majd Tekén a szőlő- és gyümölcstermesztésben (1961–66) dolgozott. Közben állandó külső munkatársa volt a bukaresti Idegen Nyelvű Kiadványok szerkesztősége Romania c. kínai nyelvű képes havilapjának, amelynek 1966-tól – Bukarestbe költözve – szerkesztője, a fordító-szerkesztő csoport vezetője, 1970-től felelős szerkesztője. Ebből a beosztásból ment nyugdíjba 1995-ben. Két ízben szerződéses munkatársa volt Pekingben a China c., román nyelven kiadott képes havilapnak (1983–85, 1991–92). Írói munkássága Egyetemista korában az Utunkban jelentek meg versei (1954). Kínai nyelvű cikkeit, riportjait, interjúit, könyvismertetőit, tanulmányait, fordításait a Romania havilapban közölte. A kínai kultúra, történelem, közélet, nemzetiségi politika tárgyköréből írt tanulmányai, dolgozatai hazai magyar (Korunk, A Hét, Utunk, Előre) és román (Luceafărul, Veac Nou, Cutezătorii) sajtókiadványokban, valamint a China c. havilapban jelentek meg. Az ujgurok és jugurok földjén tett látogatásáról készített feljegyzéseit, tibeti úti beszámolóit magyarországi és németországi egyesületi kiadványok tették közzé. Egy pekingi buddhista kolostorban őrzött, Tajvanban kiadott enciklopédiában Kőrösi Csoma Sándorról írt terjedelmes tanulmányra bukkant. Kínai nyelvre fordította Andrei Oţetea Scurta istorie a poporului român (Bukarest, 1985) és Lucian Blaga Trilogia valorii (Bukarest, 1986) c. munkáit. Kötete A she nemzetség története (kínaiul, 1979). Nagy-Kairó Nagy-Kairó (arabul ������� ������, El-Qāhira el-Kobrā) Egyiptom, a Közel-Kelet és Afrika legnagyobb városegyesülése, a muszlim világ harmadik legnagyobb agglomerációja (Jakarta és Karacsi után); világszinten a tizenhatodik legnagyobb településegyüttes. A főváros, Kairó, valamint a gyakorlatilag egybefüggő várost alkotó Kairó kormányzóság mellett a Gíza kormányzóságbeli Gíza, Október 6. város és Sejk Zajed-város, valamint a Kaljúbijja kormányzósághoz tartozó Subra el-Kheima és Obur városok alkotják, teljes népessége körülbelül 20 500 000 fő (2012-es adat); területe 1709 km², népsűrűsége 10 400 fő/km². A települések egy részét a kairói metró kapcsolja össze. Egyiptom népességének körülbelül egyötöde él Nagy-Kairóban. Az ország szabálytalanul épült házainak 60%-a ezen a területen található. A régió éghajlata az ország többi részéhez hasonlóan forró sivatagi. Főbb városok Kairó Gíza Heluán (beleértve Május 15-e várost) Subra el-Kheima Környező kisebb városok Október 6. város Sejk Zajed-város Badr Új-Kairó Új-Héliopolisz Obur El-Soruk Madinati Ramadán 10-e város Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1718. számú határozata Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1718. számú határozatát az ENSZ BT 2006. október 14-én egyhangúlag fogadta el. Az ENSZ Alapokmányáénak VII. fejezete értelmében elfogadott határozat Észak-Korea ellen a 2006. október 9-i atomkísérletekre válaszul gazdasági és kereskedelmi szankciókat vezetett be. Előírások A határozat előírásai között szerepeltek a következő rendelkezések: Észak-Korea nem végezhet több nukleáris kísérletet, nem indíthat több ballisztikus rakétát , fel kell függesztenie minden, a ballisztikus fegyverkezést segítő programot, és meg kell semmisítenie minden atomfegyverét és visszavonhatatlanul abba kell hagynia nukleáris programját. Ezen felül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak azonnal vissza kell térnie a hatoldalú tárgyalásokhoz. Az Észak-Koreába tartó vagy onnan induló tengeri árufuvarokat meg lehet állítani, hogy azokat átvizsgálják, hogy szállítanak-e tömegpusztító fegyvereket vagy azok előállításához szükséges anyagokat. (Azonban a tagállamok nem vállalták, hogy ilyen akciót végre is fognak hajtani.) Megtiltották hadi tankok , fegyveres támadó harckocsik , nagy kaliberű tüzérségi rendszerek, harci repülőgépek, támadó helikopterek , hadihajók , rakéták vagy rakétarendszerek illetve az ezekhez szükséges vagy ezekhez kapcsolódó felszerelések – így például pótalkatrészek – exportját és importját. Ezen kívül minden olyan termékkel tilos kereskedni, melyről ezt állapítja meg a szankcióval foglalkozó bizottság. Az ENSZ tagállamainak be kell fagyasztania minden olyan ember és vállalat külföldön lévő eszközeit, aki/ami a KNK fegyverkezési programjában részt vesz. A programban részt vevő alkalmazottak és családtagjaik nem utazhattak külföldre. Az ENSZ tagállamainak tilos luxustermékeket exportálnia Észak-Koreába. A szankciókat felügyelő bizottság Az ENSZ minden tagállamának 30 napon belül jeleznie kell, mennyire alkalmazza már a határozat előírásait. A határozat rendelkezik egy bizottság felállításáról is, melynek feladata a szankciók betartásának ellenőrzése. Erről az ENSZ BT mindig éppen aktuális 15 tagjából álló bizottság minden 90 napban jelentést tesz. Végrehajtása Bár a határozat az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetére hivatkozik, mely lehetőséget biztosít, hogy a határozat előírásait kikényszerítsék, ezen igények érvényesítéséhez nem lehet fegyveres erőket alkalmazni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már régebben eldöntötte, hogy ebben a kérdésben egységesen fog határozni, hogy így jelezzék Phenjannak, mennyire elítélik az elszigetelődött ország nukleáris terveit, de a határozat végrehajtását illetően nézetkülönbségek alakultak ki. Kína és Oroszország aggodalmának adott hangot atekintetben, hogy a teherszállítmányok átvizsgálása összetűzéshez vezethet az észak-koreai haditengerészettel. Kína a határozat elfogadása után kijelentette, hogy ilyen ellenőrzésben nem fog részt venni. Az USA nem fogadta el, hogy minden haditechnikai felszerelés importját megtiltsák. A végleges szavazást eltolták, hogy kialakítsanak egy kompromisszumos szöveget. 2006. november 16-án a francia kormány törvénybe iktatta a határozatot, s így északi-koreai hajókat nemzetközi vizeken is át lehetett vizsgálni. Észak-Korea reakciója Észak-Koreának az ENSZ-hez delegált követe, Pak Gil Job miután elmondta, hogy Phenjan teljes mértékben ellenzi a semmivel nem indokolható határozatot, kiment a teremből. Azt mondta, ez egy alvilági módszerekkel elfogadott kényszerítő határozat, s ellenezte azt a nyomást, amit az USA gyakorol Észak-Koreára. "Amennyiben az Egyesült Államok növeli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra nehezedő nyomást, a KNDK továbbra is fizikai ellenintézkedéseket fog tanúsítani, és ezt hadüzenetnek fogja tekinteni." Az Egyesült Államok akkori nagykövete, John R. Bolton azt mondta, három hónapon belül ez volt a második alkalom, hogy Észak-Korea képviselője visszautasította a Biztonsági Tanács egyhangú döntését, és hogy ezt követően kiment a teremből. (A másik alkalom az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1695. határozata volt.) A továbbiakban hozzátette, hogy "Ez annak a megfelelője, mikor Nyikita Hruscsov cipővel verte az Általános Tanács szónoki emelvényét." 2006. október 17-én Észak-Korea bejelentette, hogy mikor szankciókat vezetett be az ország nukleáris kísérletére válaszul, lényegében az Egyesült Nemzetek Szervezete hadat üzent az ország ellen. A KDNK külügyminisztere azt mondta, Észak-Korea békét akar, de nem fél a háborútól. A központi Koreai Hírügynökség által kiadott közlemény szerint Észak-Korea "irgalmatlan nagyot fog ütni," ha szuverenitását megsértik. Jean-Philippe Biojout Jean-Philippe Biojout (Montreuil, 1971. június 3. –) francia basszbariton operaénekes, 2014-től a Szegedi Nemzeti Színház vendégművésze. Élete Philippe Biojout francia építész fia. Faramir Faramir herceg J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című trilógiájának egyik szereplője. Apja II. Denethor, Gondor helytartója, anyja a Dol Amroth-i Finduilas hercegnő. Testvére Boromir, aki a Gyűrű kíséretében a Gyűrű Szövetségének tagjaként vesztette életét. Felesége Éowyn rohani hercegnő. A Gyűrűháború után Gondor helytartója, Ithilia és Emyn Arnen ura. A regényben Élete Denethor és Finduilas második gyermekeként született Minas Tirithben a harmadkor 2983. évében. Már kiskorában érdekelték az énekek és a történelem. Hasonlított öt évvel idősebb bátyjára, Boromirra. Bár kevésbé volt erős, ugyanolyan bátor és jó harcos volt. Boromirral ellentétben ezeket az erényeket nem önmagukért becsülte, hanem azon dolgok miatt, amiket azok óvnak. A testvérek őszintén szerették egymást, sosem volt köztük vetélkedés, Boromir inkább a mentora volt öccsének. Faramir lélekben gyengéd volt, belelátott az emberek lelkébe, mint apja, de ez gúny helyett szánalomra fakasztotta. Apja ellenszenvét Mithrandir bölcsessége iránti rajongásával vívta ki. Azt tartották, minden helyzetben tud parancsolni embernek és állatnak egyaránt. A Gyűrűháborúban az Ithiliában portyázó, majd az Osgiliath városát védő gondori csapatok kapitánya volt. Rajtaütött egy haradi seregen, amikor találkozott Zsákos Frodóval és Csavardi Samuval. A nazgûlok támadása ellen még egy napig védte Gondor határait, de a visszavonulás során a Sötét Árnyék és egy déli nyílvessző érte. A győztes pelennori csata után Aragorn gyógyította meg. Részt vett Aragorn koronázásán, majd Éowynnal együtt Ithiliába költöztek. Itt született meg fia, Elboron. A negyedkor 82. évében halt meg. Unokája, Barahir írta az Aragorn és Arwen történetét. Neve és címei Neve valószínűleg a sinda vadászat szóból ered. Középfölde történetében a második ezen a néven Faramir, Ondoher gondori király fia után. Címei: Gondor kapitánya, A Fehér Torony kapitánya, Gondor (A király) helytartója, Ithilia hercege, Emyn Arnen ura Feldolgozásokban Ralph Bakshi 1978-as rajzfilmjében a koronázáskor szerepel egy karakter, aki Faramir is lehet. Peter Jackson filmtrilógiájában Faramir szerepét David Wenham ausztrál színészre osztotta. Multnomah megye Multnomah megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Oregon államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Portland. Lakosainak száma 766 135 fő (2013. július 1.). Multnomah megye Clark, Clackamas, Skamania, Hood River, Washington és Columbia megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Apolló-palota (Nagyvárad) Az Apolló-palota műemlék épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01077 sorszámon szerepel. A fenevad A fenevad (eredeti cím: Rogue) 2007-ben bemutatott amerikai-brit-ausztrál film. Greg McLean írta és rendezte, Michael Vartan játssza a főszerepet, a mellékszerepekben többek között Radha Mitchell, Mia Wasikowska és Sam Worthington látható. A filmet Magyarországon 2009-ben mutatták be. Cselekmény Néhány kiránduló hajóútra indul a természet lágy ölébe egy tapasztalt vezető kíséretében. Minden jól alakul, csodás az idő és van sok látnivaló, de letérnek a kijelölt ösvényről. Hamar bajba is kerülnek, mert egy nagy krokodil felborítja a hajójukat, de egy apró szigeten menedékre találnak. De ez a terület a krokodil felségterülete, aki nem nézi jó szemmel, hogy betolakodtak a területére. Azonban egy arra járó hajó reményt ad az embereknek, de ez gyorsan elszáll, mert a krokodil azt is tönkretette, ráadásul az egyik utast meg is ölte. Szépen lassan elhatalmasodik a pánik az embereken, és ez csak egyre fokozódik, mivel a vízszint egyre emelkedik, és a sziget nemsokára víz alá kerül. A krokodil pedig folyamatosan ott ólálkodik körülöttük, és már több áldozatot is szedett. Szereplők Michael Vartan - Pete Radha Mitchell - Kate Sam Worthington - Neil Caroline Brazier - Mary Heather Mitchell - Elizabeth Damien Richardson - Collin Geoff Morrell - Allen John Jarratt - Russell Mia Wasikowska - Sherry Celia Ireland - Gwen Hegyi Imre (szerkesztő) Hegyi Imre (Ózd, 1932. május 27. – Budapest, 2014. június 27.) magyar karnagy, újságíró, riporter. Életpályája Hegyi Imre 1932. május 27-én született Ózdon Hegyi Pál és Boskó Mária gyermekeként. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán tanult. Ezután magánúton végezte el a Zeneakadémia zongora szakát. A Népművelési Intézet karvezetőképzőjében is tanult. Építészhallgatóként az alakuló Magyar Állami Népi Együttesbe került, hivatásos énekes, majd betanító karnagy volt 35 éven át. A megalakuló Állami Énekkarnál Pászti Miklóssal az első magyar profi oratóriuménekkart szervezte meg. 1965-től Kovalik Mártával rádiós tényfeltáró, oknyomozó dokumentumműsorokat készített. 1995-től a Józsefváros című lap szerkesztője. A Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Rádió és a MÚOSZ örökös tagja. Műsorai Húszas stúdió Névjegy Pléh-boy (1978) Díjai SZOT-díj (1980) Rádiókritikusok díja (1982) Pour l'Ensemble-díj (1988) MÚOSZ-díj (1988) Magyar Rádiózásért díj (1992) Toleranciadíj (1993, 1995, 1998, 2000) Joseph Pulitzer-emlékdíj (1995) a Rádió Nívódíja (1997) Gálffy Ignác-életműdíj (2004) Darvas József-díj (2006) Aranytoll (2013) Jaegasi Sigeo Jaegasi Sigeo (Ivate, 1933. március 24. – 2011. május 2.) japán válogatott labdarúgó. A japán válogatott tagjaként részt vett az 1956., az 1964. és az 1968. évi nyári olimpiai játékokon. Szatmári István (színművész) Szatmári István, olykor Szathmáry, Szathmári (Budapest, 1925. július 30. – Budapest, 1988. december 28.) magyar színész, érdemes művész. Felesége Szatmári Liza színművésznő volt. Élete 1947-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, és karrierje a Nemzeti Színházban indult. 1947–1949 között a szegedi Nemzetibe szerződött, ám visszatért első társulatához. 1951-től haláláig a Magyar Néphadsereg Színháza a későbbi Vígszínház tagja volt. 1976-ban tagságágnak 25. évfordulója alkalmával arany pecsétgyűrűvel jutalmazták hűségét. Szatmári elsősorban epizodistaként aratott nagy sikereket, és tehetségét a színpadon túl több filmben és tévéjátékban is kamatoztatta – így például a Szomszédokban is szerepelt rövid ideig (15 fejezetben) mint Szöllősy Pál fogorvos. Rendszeresen publikált a Film Színház Muzsika című folyóiratban, a Mestersége színész című műsor számára 11 riportot készített kollégáival. Írásai halála után megjelentek A kis csillag is csillag című kötetben. Díjak, elismerések Hegedűs Gyula-emlékgyűrű ( 1971 ) Érdemes művész ( 1988 ) Főbb szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 138. Ugyanitt ötvenegy színházi fotón is látható. Katona József : Bánk bán Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij : Erdő Mesterházi Lajos : Pesti emberek Friedrich Dürrenmatt : Az öreg hölgy látogatása Johann Wolfgang von Goethe : Faust Szigligeti Ede : II. Rákóczi Ferenc fogsága Neil Simon : Furcsa pár Tennessee Williams : A vágy villamosa Arthur Miller : Az ügynök halála Zerkovitz Béla : Csókos asszony Roger Vitrac: Viktor, vagy a gyerekuralom Hangjátékok Macskajáték (1972) rádiós közvetítés A Mester és Margarita (1976) Filmszerepek A nagy varázslat (1988) TV Szomszédok (1987) tv-sorozat Az öreg tekintetes (1987) TV Névtelen levelek (1987) TV Banánhéjkeringő (1987) Macskafogó (1986) (hang) Linda a Panoptikum című rész (1986) tv-sorozat Kémeri a Statárium című rész (1985) tv-sorozat Rafinált bűnösök (1985) TV Széchenyi napjai (1985) tv-sorozat Bolondok bálja (1984) TV Te rongyos élet (1983) Zenés TV színház (1983) tv-sorozat Történetek a vonaton (1983) tv-sorozat Sértés (1982) P. Hovard. Írta: Rejtő Jenő (1981) TV Petőfi (1981) tv-sorozat Tündér Lala (1981) TV (hang) Mese habbal (1979) Miniszterelnök (1979) TV A Zebegényiek (1978) TV Fekete gyémántok (1976) Keresztút (1975) TV Felelet (1975) tv-sorozat Vivát, Benyovszky! (1975) tv-sorozat Autó (1974) (hang) Keménykalap és krumpliorr (1973) Két fiú ült egy padon (1973) TV Emberrrablás magyar módra (1972) Hekus lettem (1972) A legszebb férfikor (1972) Kiskirályok (1972) tv-sorozat A halhatatlan légiós, akit csak Péhovardnak hívtak (1971) Egy óra múlva itt vagyok… (1971) tv-sorozat Szemtől szemben (1970) Szende szélhámosok (1968) tv-sorozat A holtak visszajárnak (1968) A Hamis Izabella (1968) Sellő a pecsétgyűrűn (1967) Princ, a katona (1966) tv-sorozat Másfél millió (1965) Tudni illik, hogy mi illik (tévésorozat, 1964) Fotó Háber (1963) Meztelen diplomata (1963) A Tenkes kapitánya (1963) A kilencvennégyes tartálykocsi (1962) Két vallomás (1962) Sakknovella (1959) TV A harag napja (1953) Kiskrajcár (1953) Föltámadott a tenger (1953) Erkel (1952) Déryné (1951) Becsület és dicsőség (1951) Lúdas Matyi (1949) Könyve A kis csillag is csillag ( 1989 ) Bodrogszerdahely Bodrogszerdahely (szlovákul Streda nad Bodrogom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. A település a Bodrogköz második legnagyobb községe. Fekvése Bodrogszerdahely község Szlovákia délkeleti csücskén helyezkedik el. Ma a Kassai kerülethez (1996-ig Kelet-szlovákiai kerület), ezen belül a Tőketerebesi járáshoz (okres Trebišov) tartozik. A falu termőföldjei délről Magyarországgal határosak. Királyhelmectől 20 km-re délnyugatra, a Bodrog bal partján fekszik. A falu és a szomszédos magyarországi Karos közt európai uniós támogatással összekötő út épült. Domborzata A település felszíne változatos, folyók, magaslatok és síkvidékek találkozásánál található. A Bodrog folyó középső részének bal partján, a folyót átszelő egyetlen közúti hídtól dél felé húzódik mintegy 3,5 km hosszúságban. Nyugatról a Bodrog holtágai szegélyezik, délről az Alföld pereme, keletről északi irányba a Tarbucka dombjai határolják. A község új lakónegyedei felhúzódnak a dombság nyugati lejtőire. Éghajlata Szlovákia a mérsékelt égövben helyezkedik el, így ezen a területen az atlanti és kontinentális klímazónák találkoznak. A kontinentális hatás 32%-ot tesz ki, a meleg éghajlat jellemző. Az évi átlaghőmérséklet 9,5 °C, a nyári 24,5 °C. Az egy évre jutó átlagcsapadék 500 mm, ebből a nyári időszakra csak 200 mm jut. A száraz időjárás jellemző. A hótakaró vastagsága nagyon változó, nem haladja meg az átlagos 10 cm-t. A csapadékmentes napok száma átlagosan 50, de az utóbbi években e napok száma szaporodott. A napsütéses órák száma évente 1500-1700 óra. Az északkeleti szél az uralkodó. A tavaszi hónapok jóval szelesebbek. A mikroklíma erősen befolyásolja a növényzet fejlődését, főleg a tavaszi hónapokban. Míg a déli dűlőkön fakadnak a rügyek, az északi árnyékos oldalakon még jég és hó található. Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe a paleolitikum óta lakott. Rézkor i. e. 55. század – i. e. 23. század i. e. 23. század – i. e. 19. század i. e. 19. század – i. e. 7. század i. e. 7. század Az i. e. 3. század – i. e. 2. század fordulóján nyugatról megjelenik a kelták ősi törzse. A korábbi szkíta és trák telepeseket nem irtják ki, hanem magukba olvasztják, érvényesítve civilizációs fölényüket. Időszámításunk előtt egy ugyancsak magas kultúrájú népcsoport érkezik ( germán törzsek przewoy kultúrkörből) délkelet felől: a dákok, akik gyorsan összeakadtak a keltákkal , meg talán a szarmatákkal is – egy sajátságos kultúrát hozván létre, melynek központja Zemplén maradt. A vasat helyben dolgozták fel kis kohókban, melyet meg is találtak a régészek. Mint azt a történelemből tudjuk, ekkor a római sas uralta az ismert világ nagyobb részét. Vidékünkre nem jutottak el a római légiók, de élénk kereskedésekről árulkodnak a gazdag pénz-, illetve kerámialeletek (bögre CAIUS felirattal) a bakhegyi telephelyről. Ekkortájt már a germán vandálok törzse is itt tartózkodik, bár a kelta-dák elem bizonyíthatóan fennmaradt. 3. század : Leírások említik, hogy germán törzsek jártak területünkön. A gepidákról tudjuk, hogy a 3. század végén megtelepedtek a Tisza felső folyásánál. Középkor 6. század – 10. század : Erre az időszakra helyezik a történészek az avar , illetve a szláv lakosság megjelenését. Míg az avarok az egykori források szerint gyorsan elfoglalták a Kárpát-medencét , a szláv népcsoportok esetében inkább egy lassú beszivárgást feltételeznek a történészek. A szláv jelenlétről a megtalált sírleletek, illetve településmaradványok és kerámia cserepek árulkodnak. Bodrogközben több elnevezés is a szlávok ittlétével hozható kapcsolatba. Leletekkel lehet bizonyítani a 670-es évek körüli időszakra helyezett onogur népesség nagy tömegeinek érkezését vidékünkre. 895 – 1000 : Ebből a korból, melyet a magyar történelemírás honfoglalásként említ, gazdag leletanyag áll rendelkezésünkre. Egyeztetve az írott forrásokkal ( Anonymus ) egyértelmű, hogy a Vereckei szoroson bejutott néptömegnek Bodrogköz lett első hatalmi központja, legalább egy-két generáció ideig. Bár valószínű, hogy a bevonulás nem kerülhette el a harci cselekményeket, de semmi sem utal arra, hogy Árpád magyarjai kiszorították volna az eredeti lakosságot. Feltételezhetjük, hogy ezek zöme beolvadt a jövevények közé. Az egész Bodrogköz területén – beleértve a Bodrog jobb partját – nagyjából 27 honfoglalás kori temető feltárásáról tudunk gazdag leletekkel ( Karos , Zemplén , Vécs ). 1938 –41 között a bodrogszerdahelyi Bakhegyen és a Csipkésen végzett régészeti feltárások tanúskodnak a magyarok itteni letelepüléséről. 1941 -ben a falu melletti Bálvány-hegyen levő temetőben honfoglalás kori sírokból egykori bőrtarsolyhoz tartozó bronzveretek kerültek elő. 1000 – 1200 : A magyar királyság megalakulásával a Bodrogköz Zemplén vármegyéhez tartozott, amelynek a központja és névadója a megerősített és templommal ellátott ősi földvárról híres község. Ebből a korból a vidéken néhány hatalmi harccal összefüggő adatokon kívül szinte semmilyen említésről nem tudunk. 1214 . év: Fontos dátum, melynek köszönhetően ezentúl több írásos adat áll rendelkezésünkre. Ekkor II. András király megerősítő alapítólevelet ad a leleszi premontrei rend részére, megerősítve és jelentősen kibővítve a még 1180 -ból, Boleszláv váci püspöktől kapott adománylevelét. A kolostor így hiteleshelyként szolgálja vidékünket. 1241 . év: A mongol-tatár hadak átvonultak területünkön. Bár a lakosság egy része valószínűleg a közeli mocsarakba menekül, a pusztítás így is óriási lehetett. A korabeli tudósítások szerint a Bodrogköz a tatárjárás után jóformán lakatlan. A tatárjárás után újra kellett telepíteni vidékünket. IV. Béla ekkor hozza rendeletét a várak építéséről. Zemplént ekkor erősítik meg, de vannak feltételezések, hogy a nagykövesdi vár is ebben az időszakban épült, bár az 1280-as évek utáni dátum az elfogadhatóbb. 1273 : Első írásos feljegyzés, amelyben az áll, hogy az ősi Baksa nemzetség , Simon fiainak és unokáinak (a község akkori urainak és lakosainak) a legszebb tulajdonsága az összetartás volt. Több, mint fél évszázadon keresztül közösen, egyetértésben gazdálkodtak vidéki birtokaikon. Ekkor „ Zeredely ” alakban említik. Neve valószínűleg a szerdai napi vásárokkal van kapcsolatban. Ekkor már valószínűleg állott a római katolikus templom, legalábbis a fennmaradt román kori déli portál egyértelműen erről tanúskodik. A 13. században már állott vára. 1323 : Birtokelosztásról kapunk tájékoztatást a Soós nemzetséggel. A Baksa nemzetség egyik ága ekkor már felvette a községről a Szerdaheyi (Zerdahelyi) előnevet. A család birtokaként említi (tünteti fel) az Ompod (Zompod) települést is. Később a Katrony (1440) és a Tajbát nevek is előfördulnak. A szerdahelyiek ebben az időszakban építhették a család székhelyeként szolgáló várat. 1329 : Legkorábbi írásos adat a templom meglétéről, mely Szent Péternek volt felszentelve. Nem sokkal ezután a püspöki adószedők (1332–1337 tájékáról) hírt adtak a templomról, és János, illetve András nevű papokról. A falut pedig „ Zerdahel ” néven említik. 1332 -ben a határbejárási okiratban „ Zeredahely ” néven említették. A 14. század közepén már két faluként: „ Eghazos- ” és „ Wasarus- ” szerdahelyként szerepelt. Az egyik név a templomos, míg a másik a vásártartási joggal rendelkező községrészt jelezte. A középkorban birtokosai sűrűn váltották egymást. 1358 : Reánk maradt jegyzék a Szerdahelyi család uradalmairól. Ebben „ Eghazas ” (egyházas) és „ Wasarus ” (vásáros) Szerdahelyt említenek. 1451 : Huszita hadak (ún zsebrákok) kihasználva a zűrzavart – amelyet a Soós és a Szerdahelyi család között dúló birtokháború okoz –, elfoglalják a Kövezsdi várat. A husziták már 1428 és 1433 között is többször megjelentek a Bodrogköz környékén. Mátyás király csak 1459 -ben űzi ki őket innen. Egy szép népmonda örökítette meg Mátyás király meg a Zompodi korcsmáros történetét ebből az időszakból. 1459 : A Szerdahelyi család kihalásával az itteni birtokok a várral együtt a rokon Bocskayakra száll. 1526 : A Mohácsi vészt követő időszakban vidékünk nem került a török hódoltság alá, viszont ki volt téve a portyázó hadak kegyetlenségeinek. 1557 : Szerdahelynek 8 és fél portája van, és 5 zsellérje. A falu tulajdonosai között megjelenik Serédy Gáspár. 1598 : Bocskay Miklós belső királyi tanácsos reneszánsz stílusban átépíti a várat, úgyszintén a közeli templomot is megerősítik, lőrésekkel látják el, és alagúttal összekötik a várral. Ebben az időben szerez itt birtokokat Bornemissza László, Paczoth Ferencz és Terjény Mihály. Bocskay Miklós 1621 -ben meghal, és a helyi templomban temetik el, ahol sírja díszes vörös márvány fedőlapot kap. Ekkortájt a faluban 54 ház állott, ezzel Bodrogköz nagyobb települései közé sorolható. Korai újkor 1628 : Az ősi templom a reformátusok kezére kerül, egészen a 16. század végéig. Ekkorra már eléggé feszült a helyzet, a reformáció hívei, illetve a hatalom ellenreformációs erői között. 1647 : Királyi kegyből a Bocskay birtok zöme a Vécsey család tulajdonába kerül, de a vár továbbra is az előzőek kezében marad. Zemplén vármegye ekkor váltakozva egyszer az Erdélyi fejedelemséghez tartozik, máskor a császárság része. 1670 : Az egy évtizede itt tartózkodó császári katonaság igazi megszállóként viselkedik. A császári önkény korlátozni szeretné a magyar rendek szuverenitását. Ekkor tör ki az úgynevezett Wesselényi-összeesküvés , amelyben tevékenyen részt vállal Bocskai István főispán, Szerdahely ura. A császári hadak Spork tábornok vezetésével egyesülve, a Barkóczi gróf vezette nemesi felkelő sereget Bodrogszerdahelynél megfutamította. Bocskai életét mentve, dézsmás hordában menekült Erdélybe . (A várat és valószínűleg a templomot is lerombolják.) Javainak konfiskációjára 1672 -ben kerül sor. (A reánk maradt összeírásban 58 jobbágy szerepel.) A várromot a Vécseyek kapták. Ennek helyén 1700 körül báró Vécsey László barokk kastélyt építtetett a torony és néhány fal felhasználásával. A védművek-bástyák ekkor még állottak. I. Lipót uralkodótól a Vécseyek is (úgy mint a Bocskayak) megkapják a pallosjogot. Szerdahely ekkor opidiumként ( mezőváros ) szerepel a korábbi iratokban, ahol Zemplén vármegye hatóságai tartották a megyegyűléseket. 13 mesterséget űző személlyel Szerdahely messze kiemelkedik a többi környékbeli falutól. 1690 : Egy peres iratból hírt kapunk Szerdahely határában levő Malodgya, Tajba és Katrony tavak halászati jogairól. Egy korábbi irat 1642 -ből egy a templomnál található tavat is említ (Panyik?), amelyet szintén halásszák. 1703 : A Thököly-féle kuruc háborúk, illetve a hegyaljai felkelés után ekkor kezdődött a II. Rákóczi Ferenc (született a szomszédos Borsiban ) féle szabadságharc a vidéken. Az elégedetlenségre kezdetben a császári katonák kegyetlensége, a rekvirálások adtak okot. Bár igaz, hogy később a kuruc seregek ittléte is a köznépet terhelte. A vidéken már korábban is több járvány pusztított, de az átvonuló hadak után ezek még gyorsabban terjedtek. 1710 : A romos templom hajójára ez idő tájt kerül újból tető, de a szentély továbbra is romokban hevert. Korabeli feljegyzések szerint a szentély romos falai között ember nagyságú diófa nőtt. A templom ekkor már újra a római katolikusokat szolgálja. 1715 : A pusztulásról az ez idő tájt készült összeírás árulkodik. Szerdahelyen 7 lakott házat jegyeznek, és 40 elhagyott portát. Zemplén megye 391 községében 5045 elhagyott lakhely található. 1738 – 1742 : Pestis pusztít. Valószínű ezek után telepítik vidékünkre nagyszámban a ruszinokat, akik görögkatolikus vallásúak voltak. 1774 : Vécsey János generális rendbe hozatta az ősi templomot. A régi szentély fölött elhelyezett törpe torony pótlásául a templom nyugati oldalán új tornyot emeltetett barokk stílusban . 1784 : Katonai térképészek mérik fel a határt. Ebből megtudhatjuk, hogy ebben az időben az ősi tölgyerdők még viszonylag nagy területeket foglalnak el, nemcsak a Tarbuczka domboldalán, hanem a falu déli határában is. Továbbá Szerdahely és Kiskövesd között egy nagy kiterjedésű mocsaras tó létezik. Maga a falu beépített része a római katolikus templom és a mai görögkatolikus templomot összekötő főút mentén található. Az első hivatalos népszámlálás adatai: lakóházak száma 77, családok száma 117, tényleges népesség 579. A vidéken megjelennek a galíciából menekülő zsidók. Ebből az időből való a község címere. 1790 : Ekkor építik az első református templomot ( 1810 -ig szolgál) a Borbély család birtokán. Az Orosz család barokk kastélya is ebből az időszakból való. Birtokaik vannak a faluban még az Ibrányiaknak, Szőgyenyieknek és Csukaiaknak is. 1794 : A Bodrogszerdahelyi vízimalom leírás szerint valószínűleg a Kompos hegy közelében volt (a szomszédos dűlőt még ma is Malomhomoknak nevezik). Egy 1804 -es összeírás már 2 malomról tesz említést. 1796: A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ SZERDAHELY. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Urai Ibrányi, Zoltány, és több Urak, lakosai katolikusok, oroszok, és reformátusok, fekszik Nagy Kövesdhez közel, Szöghöz nem meszsze, határja 2 nyomásbéli, és a’ természetnek tsak nem minden ajándékaival bír; folyó, és álló vizében van halászó, és tsikászó helye, malma, erdeje, szőleje, épűletre alkalmatos köve van, piatza Patakon 2, Újhelyen 1 1/2 mértföldnyire; barmokat is nevelnek. Nevezetes Mirczbán Váráról, mellyben Miczbánnak egyszerre hét fijai születtek, kik közzűl még mostan is Vécsey, és Sós Familiák virágoznak; a’ Szerdahelyi, Szürti, Bocskay, és Raskay Familiák pedig, kik innen neveztettek, elfogytak. ” Újkor 1800 : Ebben az időszakban épülhetett a barokk-klasszicista stílusú görögkatolikus templom értékes ikonosztázionnal. Rá 10 évre már a református templom is létezik, ekkor még torony nélkül (ami 1844 -ben készült el). 1824 : Báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működik falunkban a fiatal Kossuth Lajos . 1829 : Az ekkori népszámlálás adatai már egy dinamikusan fejlődő településről árulkodnak. A lakosok száma 1077, lakóházak száma 136, ami 1900 -ig rekordnak számít. 1831 : Zemplén és Sáros megyében 1831 nyarán kitör a kolerajárvány, amely főképp a szegényebb rétegekből szedi áldozatait. A hatóság próbálja megfékezni a járványt. Főképp a kutakat fertőtlenítik, amelyeket a szegény nép szándékos mérgezésnek tekint, ezért kitör a jobbágylázadás. Szentmária és Pálföldje lakosai a szerdahelyi Bodrog hídon elfogják és megkínozzák Mohácsi Lajos ispánt. A megtorlás kegyetlen, 150 embert akasztottak fel a rögtönítélő bíróságok a lázadás területén. A kolerajárvány következtében Szerdahely lakosságának csaknem a fele elpusztul. Az áldozatokat a Kolerás dűlőben temették el. A nemzet kiemelkedő személyiségei az események hatására kezdik emlegetni a reformok szükségességét. 1832 . december 5-e, Vécsey Pál megbízólevelének kelte, mellyel Pozsonyba , az Országgyűlésbe küldi „absentium ablegatus”-ként (távollévők követeként) a fiatal Kossuthot. 1847 : Petőfi Sándor szép útleírása vidékünkről: „Széphalomról becsavarodtam a Bodrogközre. Országútnak híre se sincs, csak úgy őgyelegtünk faluról falura. Különben nem untam meg magamat, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől túl a Bodrogon látszanak a hasonlíthatatlan szépségű Sátorhegyek Újhely mellett, innen a Bodrogon erdős rónaság. Itt is, ott is egy kis erdő, azok között termékeny földek magas sárga gabonávalvirító zöld mezők, rajtok egy-egy kis tó, szélén sás, tisztáján pedig fejér vízi liliomok, s fölötte jajgató sirályok lengetik hosszú szárnyaikat apró barátságos alakú faluk, a házak között sudár jegenyefák, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép takaros leányok”. Fényes Elek 1851 -ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „ Szerdahely (Bodrog-), magy.-orosz falu, Zemplén vmegyében, 285 r., 414 gör. kath., 306 ref., 21 zsidó lak., gör. kath., ref. anya-, r. kathol. fiók-szentegyházzal, 1231 hold szántófölddel, vizimalommal. F. u. többen. Ut. p. Ujhely. ” 1858 : Úgynevezett „II katonai felmérés” térképén községünk már Bodrog Szerdahelyként szerepel. Később egybeírva használják. 1870 : Nagy tűzvész pusztít községünkben. 1872 : A község határában építik a vasútvonalat. Megépült a vasútállomás, de a községgel összekötő út mentét csak fokozatosan építik be. 1888 : A Bodrog folyónak úgynevezett Szerdahelyi kanyarát ekkor metszi át az 1846 -ban alakult Bodrogközi Tisza Szabályozó Társulat. Ez jelentősen megváltoztatja a község arculatát. A szabályozás, illetve az árvízi és belvíz mentesítési munkák hatása, a község határának kihasználása is nagyot változik A mezőgazdasági termelés alá vont területek jelentősen megnövekedtek. A földesurak között ez idő tájt báró Vécsey Gyulát, Orosz Sándort és báró Jósika Jánost említik. 1890 : Tűzvészben csaknem a község összes lakóháza leég. 1896 : a faluban megkezdi működését a Községi Iskola, amit később államosítottak. Legújabb kor 1900 : Népszámlálás adatai: népesség 1437 fő (680 férfi és 757 nő), lakóházak száma 125, iparosok száma 76, kereskedők száma 7. Mindez egy újabb fellendülésről árulkodik. Ekkortájt építi a helyi zsidó közösség a zsinagógát, amely 1945 után magtárként szolgál, végül az 1970-es évek elején lebontják. Báró Jósika Sámuel a század elején eladja birtokait báró Maillot de la Treille részére. 1905: Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Bodrogszerdahely, bodrogmenti kisközség, melynek lakosai magyarok. Van 125 háza és 1437 lakosa, a kik róm. kath., gör.-kath. és ev. ref. vallásúak, de a görög katholikusok vannak a legtöbben. Legősibb neve Zeredey alakban bukkan fel, de már a XIV. században két Szerdahelyt különböztetnek meg, Egyházas és Vásáros jelzőkkel. Innen vette nevét a Szerdahelyi család, mely 1358-ban már ura volt. 1438-ban a Sóvári Soós családnak is van itt része. 1443-ban Ronyvai Miklós és a Kozmafalviak is birtokosai. 1459-ben a Szerdahelyiek része a velük rokon Bacskayakraszállott. 1512-ben Csebi Pogány Zsigmond, 1528-ban Zerdahelyi László szerepelnek birtokosokként, de az 1598-iki adóösszeírás szerint Bacskay Miklós, Bornemisza László, Soós István, Ferencz és Albert özvegye, továbbá Paczoth Ferencz, Szürthey Miklós özvegye és Terjény Mihály a birtokosai. 1600-ban a Daróczyakat is itt találjuk, s 1629-ben a Csapaakat is. 1647-ben a Bacskayak birtokrészére a báró Vécsey család kapott kir. adományt, míg egy kisebb rész a Bacskayak és a Soósok birtokában maradt. Ez időtől nagyobb részét a Vécseyek birtokolják, de a mult század elején az Ibrányiaknak, Oroszoknak, Szögyényieknek, a Csuka és a Borbély családoknak és a Ramocsaházyaknak is van itt birtokuk. Most báró Vécsey Béla és báró Jósika Sámuel a birtokosok, de az utóbbi a maga részét legújabban eladta. Ott, a hol most báró Vécsey Béla nagy kastélya van, állott hajdan a Szerdahelyiek ősi vára, melyet Spork tábornok 1670-ben lerombolt. Akkori földesura, gróf Bacskay István főispán, Erdélybe való meneküléssel mentette meg életét a hóhérhaláltól. A kastély egy része a vár maradványa, melyet 1700 körül Vécsey László alakíttatott át kastélylyá. A régi várfal egyes részei még ma is láthatók. Hajdan szabadalmas hely volt és a Vécseyek ide I. Lipóttól pallosjogot is nyertek. 1870. körül a községben több mint a fele leégett. Három templom van a faluban. A róm. kath. templom, az ősi templom helyén, 1600 körül épült. A templom falában látható Bacskay Miklósnak 1621-ből való érdekes sírköve. A gör. kath. templom a XIX. század elején, a református pedig 1700. körül épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Anna-tanya, Hídszög-tanya és Katron-tanya. Ez utóbbi a XV. századbeli Kattron község nevét tartja fenn, mely a XV. század végén már pusztaként szerepel s a Szerdahelyiek birtoka. Bodrogszerdahely határához tartozik a Zompod nevű közlegelő is, mely a hajdani Ompod, Zompod vagy Umpod helység nevét őrzi. Ez 1358-ban már possessio és a Szerdahelyiek birtoka. 1500-ban Thárczai Jánosé. Ugyancsak itt fekhetett valahol hajdan Tajba község is, mely a XV. század elején a Palócziak birtokaként van említve. 1440-ben a Szerdahelyiek az urai. A török világban pusztulhatott el. Bodrogszerdahely posta, távíró- és vasúti állomás. ” 1910 : Az ekkori népszámlálás arról számol be, hogy a lakosok száma a 10 évvel korábbi adatnál csak 63 fővel gyarapodott (1500 fő), addig a lakóházak száma jelentősen, 83-mal növekszik (208 ház). Róth Adolf és fiai kisebb teljesítményű gőzmalmot épít, báró Maillot kőbányát nyit kőzúzó berendezéssel (1920-ban leszerelik). 1912 : Elkészül a községünk határán átvezető kisvasút a cukorrépa termésének szállítására ( 1928 -ban megszűnik). 1914 : Kitör az I. világháború. Községünkből ( 1918 -ig) 142 férfi vett részt a harcokban, közülük 30-an életüket vesztették, 78-an megsebesültek. Ennek emlékét őrzi a Turul madaras emlékmű a falu közepén. 1918 : Az Orosz család eladja kastélyát a Fedinec családnak. 1919 : Bodrogköz területén is kihirdetik a Tanácsköztársaságot. Ennek bukása után Bodrogszerdahelyről 12 forradalmárt internáltak a Terezíni erődbe. 1920 : A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott, majd a megalakult Csehszlovák Köztársasághoz csatolják. A lakosság nemzeti összetételét változtatván, úgynevezett kolonistákat telepít ide a csehszlovák állam Eperjes környékéről. 1924 : Ősszel a Bodrog folyó átszakítja a védőgátat a Kompos hegy közelében A falu házainak 90%-a víz alá kerül. Leég a gőzmalom, amit később korszerűen újjáépítenek. 1930 : A nagy gazdasági válság hatására megnövekszik a kivándorlók száma, főképp Észak-Amerikába. Községünkből mintegy 28 családfő kerül idegen országba. Felépül a mészégető üzem, amely mintegy 100 munkás számára biztosít munkalehetőséget. 1938 : Az első bécsi döntés alapján visszacsatolják Magyarországhoz. A csehszlovák hatóságok 1938. november 5-én adták át a község bírájának, Helmeci Andrásnak a középületeket. A visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a szomszédos Karos község határsorompójánál lépte át 1938 . november 6 -án a trianoni határokat. A helybéli és a karosi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót. Ekkor vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása és áthaladása a nemzeti színű zászlókkal feldíszített ünneplő községen. 1939 : 47 hadköteles katona behívót kap a kirobbant II. világháború kezdetén. 1943 : Megkezdődik községünk zsidó polgárainak deportálása az auschwitzi, buchenwaldi és majdaneki haláltáborokba. Az elhurcolt 146 személy (33 család) közül közel 90%-uk már nem térhetett vissza községünkbe. 1944 : Befejeződik a Bodrogon keresztül vezető közúti híd építése, amelyet a 9 visszavonuló fasiszta egységek felrobbantottak. A közeli malom, vasútvonal és a mészégető is odavész. A bevonuló Vörös Hadsereg elől elmenekül Vécsey báró családja, amely Chilében telepedik le. December elején községünk 73 férfi polgárát viszik el ún. „málenkij robotra”, ahonnan 23-an nem tértek vissza. A háborúban 35 polgárunk vesztette életét. 1945 : A háború után községünk ismét Csehszlovákia része lesz. Szomorú utójátékként a magyarok jogfosztottakká válnak az újjáalakult államban egészen 1948 -ig. Az 1947-es ún. „fehér jegyzék” alapján községünkből 30 családot költöztettek ki marhavagonokban Magyarországra (Hajósra és környékére), továbbiakat pedig Csehországi területekre. Helyükre ruszin, illetve szlovák családokat költöztettek Magyarországból, Komlóskáról. 1961 – 1990 között Bodrogszög hozzá tartozott. Népessége 1900-ban 1437 fő (680 férfi és 757 nő) lakta. 1910-ben 1561-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 2459 lakosából 1476 magyar és 896 szlovák. 2011-ben 2239 lakosából 1216 magyar és 842 szlovák. Látnivalók Az országút feletti magaslaton áll a Szerdahelyi család egykori várkastélya, melyet 1670 -ben Spork tábornok leromboltatott, majd az 1780-as években újjáépítették és a 19. század végén átalakították. A kastélyt felújították és ma a községi hivatalnak ad otthont. Az Orosz-család egykori kastélya a 18. század közepén épült, a 19. és a 20. században megújították. Jelenleg nyugdíjas otthon. A falu római katolikus és görögkatolikus temploma is az Árpád -korban épült. Pentlandit A pentlandit a szulfidásványok közé tartozó ásvány, a pentlanditcsoport névadó ásványa. Első leírása 1856-ban történt, nevét Joseph Barclay Pentland ír származású természettudóstól kapta. A legfontosabb nikkelérc ásvány, a világtermelés döntő hányada pentlanditból származik. Az ásvány jelenlétét meteoritokban is kimutatták. Kémiai összetétele Képlete: (Fe 2+ ,Ni) 9 S 8 . Vas (Fe) =32,6% Nikkel (Ni) =34,1% Kén (S) =33,2% Keletkezése Magmatikus folyamatokban keletkezik bázikus és ultrabázikus kőzetolvadékok érintkezésének (komtakt metamorfózis) hatására. Előfordulásai Ausztria területén Salzburg környékén. Szlovákiában Pozsony (Bratislava) közelében. Németországban a Fekete-erdő vidékén és a Harz-hegységben. Megtalálhatók bányászatra érdemes előfordulásai Norvégia, Svédország és Finnország területén is. Oroszországban Murmanszk vidékén, a szibériai Jakutföldön, Norilszk közelében és az Ural-hegységben. Ausztrália minden szövetségi államában vannak bányászható előfordulások. jelentősebb készletek vannak Kína, Uganda és Omán területén. Marokkóban az Atlasz-hegység előterében folyik bányászata. Az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia szövetségi államban ismertek előfordulásai. Kanada területén Ontario és Brit-Kolumbia tartományokban vannak tömeges előfordulások. Szarvaskő közelében a felszíni diabáz és a mélyebben lévő gabbró vulkanikus kőzetekben a keletkezés ultrabázikus kőzetolvadékból történt. A kísérő kőzetek több helyen szulfidos ércesedést tartalmaznak, melyek között a pirrhotin mellett a pentlanditot is kimutatták. A pentlandit mindig kőzethasadékokban és repedések mentén jelentkezik. Nemesgulács közelében a szabályos kúp alakú Gulács-hegy két kőfejtőjében a zeolitcsoport ásványain kívül a pirrhotin gyakori ásvány, melyet legtöbbször orsós-kifejlődésű pentlandit kísér. A hazai előfordulásoknak tudományos jelentőségük van, kitermelésük gazdaságtalan lenne. Martinkó András Dr. Martinkó András (írói álnév: Márton András; műfordítói álnév: Kismárton András) (Szuhogy, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1989. január 31.) magyar irodalomtörténész, nyelvész, címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1989), az irodalomtudományok doktora (postumus). Életpályája Mezőkövesden érettségizett. 1930-1935 között a budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként tanult magyar-francia szakon. 1938-tól Rozsnyón, Ungváron és Budapesten oktatott. A második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1956-tól az ELTE idegen nyelvi lektorátusán dolgozott. 1959-1972 között az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa volt. Sírja a Farkasréti temetőben található. Kemény Zsigmond és Petőfi Sándor munkásságával foglalkozott; ismeretterjesztő előadásokat tartott. Művei Báró Kemény Zsigmond pályafordulata (1937) Vörösmarty Mihály . Nagyobb epikai művek (szerkesztette, Horváth Károllyal , 1963) A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése (tanulmány, 1965) Elbeszélések a magyar irodalomból (antológia, 1965) A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értelmező szótárakban (1966) Petőfi életútja (szerkesztette, 1972) Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) (1973) Petőfi Sándor összes költeményei (szerkesztette, Kis Józseffel , 1973) Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (szerkesztette, 1974) Vörösmarty Mihály válogatott művei (szerkesztette, 1974) Vörösmarty Mihály összes költeményei (szerkesztette, 1978) Teremtő idők (tanulmányok, 1977) Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1981) Értjük vagy félreértjük a költő szavát? (tanulmány, 1983) Emlékeimből (1984) Vörösmarty Mihály : Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben (szerkesztette, 1985) Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1987) Anyám egy napja (életrajz, 1987) Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat (1988) Vörösmarty Mihály : Versek (szerkesztette, 1993) A szó jelentése ; előszó Kiefer Ferenc; LAZI, Szeged, 2001 Műfordításai Alberto Moravia : A római lány (regény, 1958) René Barjavel: A mimóza bosszúja (elbeszélések, 1963) Robert Escarpit: A literatlon (kópéregény, 1965) Díjai Akadémiai Díj (1979) Emlékezete 1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia megalapította a Martinkó András-díjat . Minden évben az előző év legjobbnak ítélt XIX. százados irodalomtörténeti tanulmányának írója kapja. Emléktáblát kapott Budapest I. kerületében. Jegyzetek Gyászjelentése Forrás Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 Nyírderzs Nyírderzs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban. Fekvése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben fekvő település. Nyírbátor 9,5 km, Nyírcsászári 4,5 km, Mátészalka 19 km, Nyírgyulaj 4,5 km, Ófehértó 11 km, Kántorjánosi 4 km, Őr 9 km távolságra található. Története Nyírderzs neve az oklevelekben 1298-ban fordul elő először, egy idevaló nemes nevében említik.A 14. században a Kántor család birtoka. 1450-ven a Hodásziak, 1456-ban a Vay család, 1478-ban a Petneházi család, 1481-ben a Báthoriak birtokaként van említve.1579-ben Derzsre és a hozzá tartozó pusztákra Ibrányi László és Pál kap királyi adományt.A 17. században egy ideig a Barkóczy család birtoka, zálogjog címén, de a jobbágyfelszabadításig a falu a Vay- és az Ibrányi családé marad. A falu a 17. században elnéptelenedett, de a 18. században görögkatolikus lakosokkal telepítették be, kiknek ekkor már görögkatolikus templomuk is volt. A település közigazgatásilag 1922-től a Mátészalkai járás körjegyzősége volt. 1924-1938-ig a -Mátészalkai járás Kántorjánosi körjegyzőséghez tartozott, 1950-ig pedig a Nyírbátori járás Nyírcsászári körjegyzőségéhez. 1977-től Nyírbátor-hoz tartozó városkörnyéki község, 1984-től Nyírcsászári-val közös tanácsú község. 1989-ben Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község. 1990-től lett önálló község. Népcsoportok 2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Görögkatolikus temploma – A középkori eredetű templomot 1519-ben említik először az oklevelekben. Szentélye a 15. században készült, gótikus stílusban. Emil Dimitrov Emil Dimitrov (bolgárul: Емил Димитров) (Pleven, 1940. december 23. – Szófia, 2005. március 30.) népszerű bolgár énekes. 1960-ban kezdte pályafutását, és majdnem 30 albumot rögzített. Az 1960-as években Lili Ivanova és Emil Dimitrov volt a legnépszerűbb, modern dalokat előadó énekes az országban. Élete utolsó éveiben rajzművészi tehetsége is előtérbe került. Diszkográfia Bolgár örökzöldek Моя страна, моя България (Én országom, én Bulgáriám) - Emil Dimitrov (Egy élet nem elég) (Само един живот не е достатъчен) Ако си дал... (Ha adtál volna valamit ...) - Emil Dimitrov Писмо до мама (Levél anyámnak) - Emil Dimitrov Само тази нощ (Csak ma este) - Lili Ivanova Само един живот (Csak egy élet) - Iordanka Hristova Сбогом, Мария (Viszlát Mária) - Panaiot Panaiotov Ulsnis Ulsnis település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Fekvése Schleswigtől 24 km-re fekvő település. Leírása Az Ulsnis nevét először 1349-ben említették az oklevelek Vlfsnees néven. A jelenlegi körzetek Ulsnis, Hestoft, Kius és a két Gunneby-i gazdaság 1509 után Ulsnishoz tartozott, és Hesselgaard urainak birtoka volt. 1504-ben a sziléziai püspök vásárolta meg ezeket a területeket. 1770-ig püspöki birtok, ekkor Harde részévé vált. Miután Schleswig-Holstein 1866-ban porosz tartomány lett, Hardenet 1889. október 1-én feloszlatták, helyükön kisebb közigazgatási területek jöttek létre. 1970. április 1-jétől az újonnan alakult Süderbrarup-hoz került. Ulsnis fő nevezetessége az északi vidékek egykori egyszerű templomépítészetének jellemzőit hordozó gránit kváderkő Szűz Mária-templom, érdekes romanika kori szobrokkal. Nevezetességek Szt. Mária templom Népesség A település népességének változása: Farceaux Farceaux település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 342 fő (2015). Farceaux Boisemont és Hacqueville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Érik Comas Érik Comas (1963. szeptember 28. –) francia autóversenyző, az 1988-as francia Formula–3-as bajnokság, valamint az 1990-es nemzetközi Formula–3000-es sorozat győztese. Pályafutása 1986-ban a francia Formula–Renault Turbo sorozat, majd 1987-ben a francia túraautó-bajnokság győztese volt. 1988-ban hazája Formula–3-as bajnokságának versenyein indult. Négy futamgyőzelmet szerzett, és végül nagy előnnyel nyerte meg a pontversenyt. 1989-ben és 1990-ben a DAMS versenyzője volt a nemzetközi Formula–3000-es szériában. A 89-es szezonban Jean Alesi-vel küzdött a bajnoki címért. A végelszámolásnál egyenlő pontszámmal végeztek, és csak a futamgyőzelmek száma döntött Alesi javára; Érik kettő, Jean három versenyen volt első. A következő évben négy viadalon végzett az élen, és további kétszer lett második. Végül megnyerte a bajnoki címet Eric van de Poele és Eddie Irvine előtt. Formula–1 A Formula–3000-es bajnoki cím megszerzése után otthagyta a sorozatot és a Formula–1-es világbajnokságon szereplő Ligier-istállóhoz szerződött. Az 1991-es és az 1992-es szezont e csapatnál töltötte. Ez időszak alatt a belga Thierry Boutsen volt a csapattársa. Debütáló versenyén, az Egyesült Államokban nem ért el a futamon való induláshoz szükséges időeredményt. Az év folyamán még további kétszer nem jutott túl a kvalifikáción. Pontot nem szerzett a szezonban, legjobb eredménye egy nyolcadik helyezés volt a kanadai nagydíjról. A következő idényben háromszor végzett pontszerző pozícióban. A francia nagydíjon ötödikként ért célba, ami a legelőkelőbb eredmény volt Formula–1-es pályafutása alatt. Az összetett értékelést tizenegyedikként zárta; két ponttal többet gyűjtött, mint Boutsen. 1993-ban és 1994-ben a Larrousse csapatával vett részt a világbajnokság versenyein. Három alkalommal zárt pontszerzőként a két év alatt. A 94-es szezon utolsó versenyén már nem állhatott rajthoz. Helyette Jean-Denis Délétraz indult a csapat autójával. A svájci kedvezőbb szponzorációs háttere miatt kapott lehetőséget Comas helyett. Formula–1 után 1995 és 2006 között nyolc alkalommal állt rajthoz a Le Mans-i 24 órás versenyen, valamint több japán túraautó-sorozatban is szerepelt ez idő alatt. Japánban több bajnoki címet is nyert. A 2005-ös Le Mans-i futamon másodikként zárt két váltótársával, Emmanuel Collardal és Jean-Christophe Boullional. Eredményei Teljes eredménylistája a nemzetközi Formula–3000-es sorozatban (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Le Mans-i 24 órás autóverseny II. kézközépcsont A II. kézközépcsont (ossa metacarpalia II) a leghosszabb és az alapja a legnagyobb az I. kézközépcsont után. Az alapja felfelé és kifelé nyúlik, és egy kiálló vonulatot képez. Négy ízesülési oldala van: három a felső felszínen egy pedig az ulnaris oldalon. A felső felszín oldalai: A középső a legnagyobb. Az os trapezoideum ízesül vele. A külső kicsi. Sima és ovális és az os trapezium ízesül vele. A belső a vonulat csúcsán van, hosszú és keskeny és az os capitatum ízesül vele. Az ulnaris oldal a III. kézközépcsonttal ízesül. A musculus extensor carpi radialis longus az alap dorsalis, a musculus flexor carpi radialis az alap volaris oldalán tapad. Hegyi billegető A hegyi billegető (Motacilla cinerea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Svédország déli részétől kezdődően csaknem egész Európában otthonos; dél felé az Atlasz-hegységig és a Kanári-szigetekig terjed. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Dél-Ázsiáig kóborol. Gyors folyású patakoknál él. Alfajai európai hegyi billegető (Motacilla cinerea cinerea) – Európa , Észak-Afrika és a Közel-Kelet kanári-szigeteki hegyi billegető (Motacilla cinerea canariensis) – Kanári-szigetek és Madeira ; alul élénkebb sárga, háta zöldes azori hegyi billegető (Motacilla cinerea patriciae) – Azori-szigetek ; sötétebb sárga, fehér sáv csak a szem mögött található Motacilla cinerea melanope Megjelenése Testhossza 18-19 centiméter, szárnya fesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 14-22 gramm. Tavasszal a hím felsőteste hamuszürke, hasi része pedig kénsárga, torka fekete. A szürke színű felsőrész és a fekete torokfolt között hosszant futó fehér sáv húzódik, ugyancsak fehér sáv van a szem fölött. A szárnyakon két, alig feltűnő világosszürke szalagja van. Őszi ruházata fakóbb, torokfoltja fehéres. A szem sötétbarna, a csőr fekete, a láb szaruszínű vagy élénk világosbarna. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Állandó, de télen kóborol. Szaporodása Hegyi patakok mentén, sziklafal üregeibe készíti fészkét. Fészekalja 3-6 tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik. Közönséges borostyán A közönséges borostyán (Hedera helix) a 16 tagú nemzetség Közép-Európában egyetlen elterjedt faja. Európa nagy része mellett Délnyugat-Ázsiában honos. Kedvező környezetben (fákon, kőszirteken, falakon) 20–30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt is beteríti. Tulajdonságai Örökzöld cserje, levelei 4–8 cm hosszúak, 3–10 cm-es nyéllel. A léggyökerekkel kapaszkodó szárakon a fiatal levelek tenyér alakú árnyéklevelek, a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon a kifejlett levelek szív alakúak, fénylevél típusúak. A borostyán a heterofilia klasszikus esete. Az ötkaréjos levelű, fiatalkori, meddő alak a földön kúszva sűrű, örökzöld gyepet alkot és többnyire árnyékban él. A fák koronájába, sziklára vagy falra léggyökerekkel felkapaszkodva fokozatosan alakul át ékvállú rombos tojásdad levelű, zömök hajtású, időskori alakká. Ez hozza ősszel, szeptember-októberben a gömbös ernyőkben álló, zöldessárga virágokat a borsó nagyságú, fekete termés tavasszal érik. Virágai kicsik, a virágzat 3–5 cm átmérőjű ernyő. A zöldessárga virágokban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Késő nyártól késő őszig virágzik. Termései apró fekete bogyószerű húsos csontárok, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos táplálékai. Dísznövényként Kedvelt dísznövény, számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is. Magyarországon teljesen télálló, felhasználható árnyéki talajtakaróként, romok, fatörzsek, falak, kerítések befuttatására. Napos helyen ajánlott öntözni. Több száz évig is élhet jó adottságú területeken. Néhány fajtája: 'Arborescens' – az alapfaj világos helyen kialakult időskori termő fajtája. Dugványozással szaporítható, de árnyékos helyen visszafejlődik meddő hajtásrendszerű növénnyé. 'Conglomerata' – törpe növekedésű, lehajló majd elfekvő fajta 1–3 cm-es levelekkel. Sziklakertbe kiváló. 'Balkon' – Tömött gyepet alkotó, sokszorosan elágazó hajtásrendszerű, magyar fajta. Balkonládába kiváló, de gyeppótlónak is igen jó. 'Glacier' – Közepes méretű leveleinek alapszíne szürkészöld, a széle felé ezüst színű és fehér foltos. 'Ivalce' – Fodros szélű, élénkzöld levelei közepes méretűek. Rövid ízközű, kompakt fajta. 'Perint' – A 'Balkon' fajtánál valamivel lazább és gyorsabb növekedésű magyar fajta. 'Woerner' – Fagytűrő és gyors növekedésű, északnyugat-európai fajta, kerekded levelekkel és feltűnő, fehéres levélerekkel. H. h. f. poetarum (Nyman) McAllister et A. Rutherf. – görög borostyán; zöld vagy vöröslő hajtású, narancssárga termésű. DK-Európában és a Kaukázusban, Kis-Ázsiában honos. A borostyán sok levélváltozatát mint hidegházi cserepes ámpolnanövényt is szaporítják. Ezek közül a zöld levelűek a szabadba is ültethetők. Gyógyászati felhasználása Drogja háziszerként nem használható, mert erős hatású. Hatóanyagai: flavonoidok, fahéjsav származékok, poliinek, triterpén szaponinok. A borostyán drogja alkotórésze köptetőknek és görcsoldóknak is. Allergiás reakciót válthat ki azon személyeknél, akik érzékenyek a falkarionolra. Civray-de-Touraine Civray-de-Touraine település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1845 fő (2015). Civray-de-Touraine Amboise, Bléré, Chenonceaux, La Croix-en-Touraine, Francueil, Luzillé és Souvigny-de-Touraine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Férfi 73 kilogrammos cselgáncs a 2017. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2017. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a férfi 73 kilogrammos cselgáncs versenyt július 27-én rendezték. Világosi vár A világosi vár műemlék Romániában, Arad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00650 sorszámon szerepel. Története Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette. 1439-ben Albert király a várat és a hozzá tartozó 145 várost, falut és pusztát Brankovics György szerb despotának adta Nándorfehérvár ellenében. 1440-ben I. Ulászló elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi fősipánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi halála után a várat fiai, Lászlónak és Mátyás örökölték, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta. Szilágyinak 1459-ben sikerült megszöknie; utóbb Mátyás megenyhült iránta, és visszaadta birtokait. Szilágyi halála után özvegye, Báthory Margit lett az örökös. 1514-ben Dózsa György serege foglalta el, majd Szapolyai János kezére került. Ő 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adta. 1566-ban a törökök szállták meg, és csak 1595-ben sikerült Báthory Zsigmondnak visszaszereznie. Az 1600-as évek elején ismét török uralom alá került. 1606-ban Petneházy István jenei kapitány csellel próbálta Bocskai Istvánnak megszerezni, de kudarcot vallott. 1608-ban Bethlen Gábor Petneházynak adományozta a még mindig török uralta várat, akinek csak 1614-ben sikerült birtokon belül kerülnie. 1615-ben a zsoldosokból álló őrség az elmaradt zsoldfizetés miatt a lippai pasának adta át a várat. 1693-ban Sigbert Heister tábornok szabadította fel, de ekkor a vár már igen leromlott állapotban volt. 1755-ben Bohus Imre vásárolta meg a várat, amelynek köveit kastélyának építésére használta fel. Az 1784-es parasztfelkeléskor a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek. Megjegyzések Vörösmarty Mihály verset írt erről: Szilágyi a világosi várban. Diant Diant település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 186 fő (2015). Diant Voulx, Saint-Agnan, Villeneuve-la-Guyard, Villethierry, Blennes, La Brosse-Montceaux, Chevry-en-Sereine és Montmachoux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Albert Fogg Albert Fogg (Bolton, 1897. március 13. – 1942. december 23.) angol labdarúgó, ökölvívó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, csapat menedzser és rendezvényszervező. Neve becéző jelzővel Albert Edward Bert Fogg. Polgári foglalkozása meteorológus. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Játékvezetésből Manchesterben vizsgázott. Vizsgáját követően a Greater Manchester Labdarúgó-szövetsége által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. Az Angol Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével 1922-től az Premier League játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1942-ben halálával búcsúzott. Premier League mérkőzéseinek száma: 117. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1922-től tartotta nyilván bírói keretében. 15 országban 32 nemzetek közötti válogatott, valamint klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1942-ben búcsúzott. Nemzetközi mérkőzéseinek száma 32. Válogatott mérkőzéseinek száma: 15. Brit Bajnokság 1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Chicxulub Pueblo Chicxulub község és település Mexikóban, a Yucatán-félszigeten, Yucatán állam Influencia Metropolitana régiójában. A 2010-es népszámlálás szerint népessége 4113 fő volt, melyből 4080 fő élt a községközpontban (melynek neve szintén Chicxulub Pueblo), 33 fő pedig további 12 kicsiny helységben. Nemzetközi ismertségre azzal tett szert, hogy a közelében van annak az óriási becsapódási kráternek a középpontja, amely 65,5 millió évvel ezelőtt keletkezett, egyes elméletek szerint hozzájárulva a dinoszauruszok kihalásához. A városkáról a becsapódási hely a Chicxulub-kráter nevet kapta. Maizières (Haute-Marne) Maizières település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 192 fő (2015). Maizières Chatonrupt-Sommermont, Chevillon, Fays, Rachecourt-sur-Marne, Sommancourt és Troisfontaines-la-Ville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kávészínű hangyászgébics A kávészínű hangyászgébics (Thamnistes anabatinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Thamnistes nem egyetlen faja. Rendszerezése A nemet és a fajt is Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin írta le 1860-ban. Alfajai Thamnistes anabatinus anabatinus - P. L. Sclater & Salvin, 1860 - Mexikó, Guatemala, Belize és Honduras Thamnistes anabatinus aequatorialis - P. L. Sclater, 1862 Thamnistes anabatinus rufescens - Cabanis, 1873 Thamnistes anabatinus saturatus - Ridgway, 1908 - Nicaragua, Costa Rica és Panama Thamnistes anabatinus coronatus - Nelson, 1912 - Panama és Kolumbia Thamnistes anabatinus intermedius - Chapman, 1914 Thamnistes anabatinus gularis - Phelps, 1956 Előfordulása Mexikó, Costa Rica, Honduras, Nicaragua, Panama, Belize, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Guatemala, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők. Megjelenése Testhossza 15 centiméter, testtömege 19-23 gramm. A szárnya és a farka vörös. A nemek hasonlóak, de a hím hátán egy narancs csík található. Életmódja Egyedül, párban, csoportokban vagy vegyes fajú csoportokban lehet látni őket. Rovarokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik. Szaporodása A fészek a fán 7–15 m magasságban helyezkedik el. Fészekalja 2 barna színű, fehér pettyes tojásból áll. A tojások költését, a fiókák etetését és gondozását mindkét szülő végzi. Léon Rey Léon Rey (teljes nevén Hippolyte Honoré Léon Rey; Faremoutiers, 1887. augusztus 27. – Párizs, 1954. november 3.) francia régész, ókortudós, az illíriai Apollóina romvárosának egyik legjelentősebb kutatója. Életútja Régi longueil-i család sarja volt. Az egyetemi rendszeren kívül álló, könyvtárosokat, paleográfusokat és régészeket képző párizsi École nationale des chartes hallgatója volt. Harcolt az első világháborúban, majd az 1916-ban felállított Francia Keleti Hadsereg (Armée française de l’Orient) mellett szolgálatot teljesítő régészcsoporthoz rendelték, és 1919-ig vett részt az ókori Makedónia területén, a modern Szaloniki környékén végzett ásatásokon. 1920-ban Justin Godart politikus pártfogásával és támogatásával Albániában járt tanulmányúton, majd 1924-től 1938-ig az Adriai-tenger partvidékén fekvő ókori Apollónia feltárásán dolgozott. A második világháború éveiben tevékenységét kényszerűen szüneteltette. A világháborút követően megkísérelt visszatérni Albániába, hogy apollóniai ásatásait folytassa. Az ország kommunista hatóságai azonban megtagadták beutazási kérelmét, a fáma szerint Rey fényképét megpillantva ugyanis azt gondolták, hogy valójában Charles de Gaulle tábornok inkognitóban. Élete hátra lévő éveiben levéltári történeti kutatásokat végzett. Párizsban hunyt el, sírja a Père-Lachaise temetőben található. Géraldine nevű leányának keresztanyjául a magyar származású albán királynét, Geraldine-t kérte fel. Munkássága Az általa vezetett, 1924 és 1938 között Apollóniában ásató francia régészeti misszió tárta fel a romváros temenoszdombját az Albánia területéről ismert legkorábbi, i. e. 6. századi pogány szentéllyel, az agora nagy sztoájának, római kori buleutérionjának, könyvtárának és odeonjának romjait. Rey ásatásokat végzett Apollónia nekropoliszaiban is, ahol a város hagyományosan ismert i. e. 588-as alapítását megelőző korokból talált korinthoszi agyagedényeket. Tudományos eredményeit az általa szerkesztett, 1925 és 1939 között Rómában és Milánóban rendszertelenül kiadott Albania című, Revue d’archéologie, d’histoire, d’art et des sciences appliqués en Albanie et dans les Balkans (’Albániai és balkáni régészeti, történelmi, művészeti és alkalmazott tudományi szemle ’) alcímű folyóiratban adta közre. A kezdetektől tervei között szerepelt egy régészeti kiállítóhely berendezése a közeli Fier városában, de törekvéseit nem koronázta siker. Szervezőmunkája eredményeként végül 1936. október 8-án nyithatta meg kapuit a vlorai régészeti múzeum, ahol jórészt az általa felszínre hozott apollóniai leleteket (szobrokat, kultikus és munkaeszközöket) állították ki. Az épület és gyűjteménye Albánia olasz megszállása idején, 1939. április 8-án bombatalálatot kapott, majd a megmaradt értékeket Olaszországba hurcolták. Rey leleteinek egy része a tiranai Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményében látható. Albániai tartózkodása során, 1930-ban egy francia nyelvű útikönyvet is kiadott az országról. Főbb művei Observations sur les premiers habitats de la Macédoine: Recueillies par le Service archéologique de l’armée d’Orient, 1916–1919 (région de Salonique). Paris: Boccard. 1921. Guide de l’Albanie: Avec une carte des voies d’accès, une carte routière et les plans de Scutari, Tirana et Kortcha. Paris: Michelin. 1930. Le Petit Trianon et le hameau de Marie-Antoinette. Paris: Vorms. 1936. 944 Hidalgo A 944 Hidalgo (ideiglenes jelöléssel 1920 HZ) egy kentaur. Walter Baade fedezte fel 1920. október 31-én. Allaga Imre Allaga Imre (Nemesmilitics, 1813. március 25. – Baja, 1893. augusztus 10.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során kormánybiztos, országgyűlési képviselő 1848-ban és 1861-ben, később tíz éven át Baja város főjegyzője. Fia Allaga Géza zeneszerző. Életrajza Dalmáciai eredetű, római katolikus, birtokos nemesi családban született 1813-ban Nemesmiliticsen. Apja nemesmiliticsi Allaga János, anyja Illés Mária volt. A kalocsai piarista gimnáziumban a II. grammatikai osztályt végezte el az 1825/26. tanévben. Jogi tanulmányai végeztével Pozsonyban lett jurátus. Ormós Sándor vendégeként az országgyűlési ifjúság Társalkodási Egyesületének ülésein 1834-ben. Ügyvédi esküjét 1836. december 17-én tette. Feleségével, Fazekas Emmával, a költő-politikus Tóth Kálmán unokatestvérével 1839-ben kötöttek házasságot és hat gyermekük született: Blanka, Géza, Bella, Ottó, Emma és Flóra. 1842-től kezdődően a felső járás esküdtje, 1848-ban pedig szolgabíró is lett. Magát a liberális eszmék hívének vallotta, így a reformellenzékhez tartozott. A magyar történelem első, 1848-as országgyűlési választásán Bács-Bodrog vármegye rigyicai kerületében nyert mandátumot. Jelentősebb felszólalásai közé tartozott, mikor augusztus 7-én az elemi iskolákról szóló törvényjavaslat vitájában az oktatás színvonalának emelését szorgalmazta. A kormányjavaslatot támogatta többek között a miniszterelnök pótlékdíjának, Beöthy Ödön teljhatalmú kormánybiztosi kinevezésének és a Bécsbe menesztendő száz fős küldöttségnek ügyében is. 1848. november 6-án az Országos Honvédelmi Bizottmány kormánybiztosnak nevezte ki azzal a feladattal, hogy Tolnán, Baján, Apatinban és ezen felül ahol csak talál, foglalja le a búzaszállító hajókat. A kormányzat az ekkor a nyugati határszélen állomásozó feldunai hadsereget kívánta megerősíteni a délvidéki haderő egy részével és a hajókra a szállítás zavartalan lebonyolításához volt szüksége. Bár 1848 novemberében a magyar hadvezetés alkalmazott dunai hajókat katonaszállításra, a vállalkozás végül nem váltotta be a hozzá füzött reményeket. Allaga Imre 1849. januárjában követte az országgyűlést Debrecenbe, később Pestre és Szegedre is és részt vett a trónfosztó országgyűlésen is. Tagja lett az 1849. április 5-én alakult Radical Pártnak, Magyarország teljes függetlenedését és demokratikus köztársasággá alakítását tűzték ki célul. Az önvédelmi harc idején, 1849. májusában gyújtó hangú körlevélben, honvédek toborzása érdekében szólt a választóihoz. 1850. januárjában körözési parancsot adtak ki ellene. Miután elfogták, a pesti császári királyi törvényszéken eljárás indult ellene, és súlyos vádat emeltek ellene mint kormánybiztosra és debreceni képviselőre. Június 26-án felségárulásért kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték. Mikor Haynau megtudta, hogy rövidesen felmentik állásából, 1850. július 31-én többek között Allagának is kegyelmet adott. Az 1861-es választásokon a rigyicai kerületben újfent képviselővé választották, a Felirati Párt, később a Deák-párt híve lett. Ezután Bajára vonult vissza, ahol 1873-tól 1883-ig városi főjegyzőként tevékenykedett. 1893. augusztus 10-én hajnalban hunyt el saját háza udvarán, ahol valószínűleg szélütés végzett vele. Testét a bajai Rókus temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Lian Ross Lian Ross (született Josephine Hiebel, 1962. december 8., Hamburg, Németország –) német Hi-NRG és Euro disco énekesnő. Ismert olyan zenészek dalainak előadásáról, mint Sylvester „Do You Wanna Funk” és a Modern Talking „You’re My Heart, You’re My Soul” című dalai. Saját számai közül nagyobb sikereket többek között a következők értek el: „Say You’ll Never”, „Fantasy”, és „Scratch My Name”. 2005-ben megjelent egy válogatásalbuma, melyen ismertebb számai találhatóak meg, "The Best of and More" címmel. Az utóbbi időben két nagy sikerű dala jelent meg, a "Never Gonna Lose" a ZYX Records németországi kiadásában 2005. december 27-én, valamint a „Young Hearts Run Free”, melyet a Blanco y Negro Music adott ki Spanyolországban, 2009. szeptember 9-én. Diszkográfia Zenei videók 1984 - Magic 1984 - You Light Up My Life 1985 - Fantasy (Live at Formel Eins) 1986 - Neverending Love 1987 - Oh, Won't You Tell Me 1988 - Say, Say, Say 1989 - Say, Say, Say (Die Spielbude: Mic Mac) 1989 - Feel So Good (1st version) 1989 - Feel So Good (2nd version) 1990 - My World Is Empty Without You 1996 - Upside Down 1996 - Upside Down (Live at Dance Haus) 1996 - Another World 1999 - I Wanna Be Your Toy 2004 - Say You'll Never (Discoteka 80`s) 2004 - Scratch My Name (Discoteka 80`s) 2012 - Minnie The Moocher Martinshöhe Martinshöhe település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Tökös csávó 3. Tökös csávó 3. (eredeti cím: Bad Asses on the Bayou) egy 2015-ös amerikai akció-vígjáték, melyet Craig Moss írt és rendezett, Danny Trejo, valamint Danny Glover főszereplésével. Ez a harmadik része a Tökös csávó filmszériának. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2015. március 6-án mutatták be, Magyarországon kizárólag DVD-n jelent meg szinkronizálva, 2018 júniusában. A film megjelenési dátumát 2014 decemberében jelentették be. Végül a színházakban 2015. március 6-án jelent meg, majd 2015. április 7-én jelent meg DVD-n. A történet középpontjában Frank Vega és Bernie Pope áll, akik visszatérnek Louisianába, hogy együttes erővel próbálják megtalálni elrabolt barátjukat. Szereplők (Zárójelben a magyar hangok feltüntetve) Danny Trejo – Frank Vega ( Harsányi Gábor ) Danny Glover – Bernie Pope ( Forgács Gábor ) John Amos – Earl ( Vass Gábor ) Loni Love – Carmen (Tóth Szilvia) Jimmy Bennett – Ronald ( Szalay Csongor ) Olga Wilhemine – Violinist Jaqueline Fleming – Katie Carol Sutton – Lois Morgan ( Andresz Kati ) Davi Jay – Broussard rendőrfőnök ( Vida Péter ) Judd Lormand – Williamson nyomozó ( Jánosi Ferenc ) Sammi Rotibi – Geoffrey (Kisfalusi Lehel) Rob Mello – Buford Al Vicente – Guillermo Gomez Beck János Nepomuk (orvos) Beck János Nepomuk (Pruszka, 1789. december 13. – Baden bei Wien, 1833. április 13.) orvos. Élete Bécsben tanult, ahol orvostudorrá avatták és hosszabb ideig volt az általános kórházban mint másodorvos alkalmazva; 1827-ben, Badenben, Alsó-Ausztriában telepedett le mint gyakorló orvos, ahol később fürdőorvos lett. Művei Dissertatio inaug. medica de patechiis. Viennae, 1816. Baden in Niederösterreich, in topogr-statist. geschichtl. naturhist. u. pittoresker Beziehung. U. ott, 1822. Chronik der Heilquellen von Baden in Österreich. I. II. Jahrg. 1827–28. Felnőttkori kötődés A felnőttkori kötődés a kötődéselmélet felnőttkori párkapcsolatokban betöltött szerepével foglalkozik. A kötődéselméletet az 1960-as és 70-es években alkották meg elsősorban a szülő-gyermek viszony kontextusában vizsgálva azt. Az 1980-as évek végén az elméletet a felnőttkori párkapcsolatokra is kiterjesztették. A felnőttek esetében négy kötődési típust azonosítottak: biztonságos szorongó–aggodalmaskodó elutasító-elkerülő bizalmatlan–elkerülő A kutatók a különböző kötődési stílusok alapját képező belső munkamodellek szervezettségét és stabilitását vizsgálták, valamint azt, hogy a kötődés hogyan befolyásolja a párkapcsolatok végkimenetelét és hogy a kötődés hogyan működik a párkapcsolati folyamatokban. A kötődéselmélet kiterjesztése John Bowlby és Mary Ainsworth alkották meg a modern kötődéselméletet gyerekek és gondozóik tanulmányozásával. A kötődéselmélet évekig a gyerekek és gondozóik kapcsolatára fókuszált. Később, az 1980-as évek végén Cindy Hazan és Phillip Shaver alkalmazták a kötődéselméletet a felnőttkori párkapcsolatokra. Hazan és Shaver felfedezték, hogy a felnőtt párkapcsolati partnerek közötti interakciók hasonlóságot mutatnak a gyerekek és gondozóik közötti interakciókhoz. Például a párok igénylik az egymáshoz való közelséget. A párkapcsolati partnereket párjuk jelenléte megnyugtatja, távollétükben szoronganak és magányosak. A párkapcsolatok biztonságos háttérként funkcionálnak, amely segít a partnereknek szembenézni az élet kihívásaival, lehetőségeivel és meglepetéseivel. Hazan és Shaver ilyen hasonlóságok alapján terjesztették ki a kötődéselméletet a felnőttkori párkapcsolatokra. Természetesen a felnőttek közötti romantikus párkapcsolatok sokban különböznek a gyerekek és gondozóik közötti kapcsolatoktól. Az elmélet nem azt állítja, hogy ezek a kapcsolatok azonosak, hanem azt, hogy a kötődéselmélet alapelvei mindkét típusú kapcsolatra alkalmazhatóak. A kutatók jellemzően a saját elméleti érdeklődésüknek megfelelően írják le a kötődéselmélet alapvetéseit. Leírásaik a felszínen nagyon különbözőnek is tűnhetnek. Például Fraley és Shaver a felnőttkori kötődéselmélet legfontosabb alapvetéseit így írják le: A csecsemő-gondozó kapcsolat és a felnőttkori párkapcsolat érzelmi és viselkedési dinamikáját ugyanazok a biológiai folyamatok vezérlik. A csecsemő-gondozó kapcsolatok között megfigyelt egyéni különbségek hasonlóak azokhoz, amelyeket a romantikus kapcsolatokban figyelhetünk meg. A felnőttkori kötődési viselkedésben megfigyelt egyéni különbségek azon elvárásoknak és meggyőződéseknek a visszatükröződései, amelyeket az emberek magukról és közeli kapcsolataikról alakítottak ki a kötődési előzményeik alapján; ezek a "munkamodellek" viszonylag stabilak és a korai gondoskodás visszatükröződései lehetnek. A romantikus szerelem a kötődés, a gondoskodás és a szex kölcsönhatásainak összessége. Hasonlítsuk össze ezt azzal az öt kötődéselméleti alapvetéssel, amelyet Rholes és Simpson írtak le: Bár az alapvető ösztönt a kötődő kapcsolatok kialakítására biológiai folyamatok hozzák létre, a gyerekek gondozóikkal kialakított kapcsolatait személyes élményeik formálják. A korai kapcsolatok tapasztalatai belső munkamodelleket és kötődési stílusokat alakítanak ki, amelyek rendszer szinten befolyásolják a kötődő kapcsolatokat. A felnőtt gondozók kötődési orientációja befolyással van a gyerekükkel kialakított kötődő kapcsolatokra. A munkamodellek és kötődési orientációk az idő elteltével is viszonylag stabilak maradnak, de nem teljesen ellenállóak a változással szemben. Bizonyos pszichológiai problémák és klinikai rendellenességek részben a bizonytalan munkamodellek és kötődési stílusok miatt keletkeznek. Míg a két lista egyértelműen felmutatja a kutatók elméleti érdeklődéseiből fakadó különbségeket, ha közelebbről is megvizsgáljuk őket, akkor több azonos motívumot is felfedezhetünk. Az azonos motívumok az alábbiakat állítják: Az emberek biológiailag predesztináltak másokkal való kötődések kialakítására, de a kötődések kialakításának folyamatát élmények, tapasztalatok befolyásolják. Az egyének különböző kötődéseket alakítanak ki attól függően, hogy milyen elvárásaik és meggyőződéseik vannak a kapcsolatot illetően. Ezek az elvárások és meggyőződések alkotják a belső munkamodellt, amely a kapcsolati viselkedést szabályozza. A belső munkamodellek viszonylag stabilak, bár hatással lehetnek rá különböző élmények. A kötődés egyéni különbségei pozitívan vagy negatívan befolyásolják a mentális egészséget és a kapcsolatokat. Ezek a motívumok kétségtelenül sokféleképpen leírhatóak. Eltekintve attól, hogy ki hogyan írja le a kötődéselmélet legfontosabb alapvetéseit, a leglényegesebb felismerés az, hogy életünk során minden kötődő kapcsolatot ugyanazok az elvek határozzák meg. A gyerek és gondozója közötti kötődés elvei alapvetően azonosak a felnőtt párkapcsolati partnerek közötti kötődés elveivel. Kötődési stílusok Felnőttkorban négy kötődési stílus különböztethető meg: biztonságos, szorongó-aggodalmaskodó, elutasító-elkerülő és bizalmatlan–elkerülő. A biztonságos kötődési stílus a felnőttek esetében a gyerekkori biztonságos kötödésnek feleltethető meg. A felnőttkori szorongó-aggodalmaskodó kötődési stílus a gyerekkori szorongó-ambivalens kötődési stílushoz köthető. Az elutasító-elkerülő és a bizalmatlan–elkerülő kötődési stílusok - amelyek felnőttkorban különböznek egymástól - a gyerekkori elkerülő kötődési stílusból erednek. Az alábbi felnőttkori kötődési stílusok leírásai egy Bartholomew és Horowitz által készített kérdőív, valamint Pietromonaco és Barrett tanulmányai alapján készültek. Több kötődés-alapú terápiás megközelítés is létezik, amelyek felnőttek esetében használhatóak. Továbbá létezik kötődéselméletet felhasználó párterápia is. Biztonságos A biztonságosan kötődő emberek általában egyetértenek a következő állítással: "Viszonylag könnyen tudok közel kerülni másokhoz érzelmileg . Nem okoz gondot másokban megbíznom és az sem okoz gondot, ha mások támaszkodnak rám. Nem aggaszt az egyedüllét, vagy, hogy mások nem fogadnak el." Az ilyen típusú kötődés általában a múltban kialakított kapcsolatokban tapasztalt bensőséges és válaszkész viszonynak köszönhető. A biztonságosan kötődő emberek általában pozitívan látják önmagukat és partnereiket. Ugyancsak pozitívan ítélik meg kapcsolataikat is. Gyakran nagyobb elégedettségről és harmóniáról számolnak be a kapcsolataikat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkező emberek. A biztonságosan kötődő embereknek sem az intimitás, sem pedig a függetlenség nem okoz gondot. Sokan az intimitás és a függetlenség közötti egyensúlyt keresik párkapcsolataikban. A biztonságos kötődést és az adaptív működést a gondozó segíti elő, aki érzelmileg elérhető és megfelelő válaszkészséggel reagál gyermeke kötődési viselkedésére, valamint képes mind pozitív, mind negatív érzelmeit szabályozni. Bizonytalan Szorongó-aggodalmaskodó A szorongó-aggodalmaskodó kötődési stílussal rendelkező emberek általában egyetértenek a következő állítással: "Teljes érzelmi intimitást akarok kialakítani másokkal, de gyakran tapasztalom azt, hogy mások vonakodnak olyan közel kerülni hozzám, mint amennyire én szeretnék közel kerülni hozzájuk." és "Nem érzem jól magam szoros kapcsolat nélkül, de néha aggódom, hogy mások nem látnak engem olyan értékesnek, mint amennyire én értékesnek látom őket." Azok, akik ezzel a kötődési stílussal rendelkeznek, magas szintű intimitást, elfogadást és válaszkészséget várnak el partnerüktől. Néha olyan nagyra értékelik az intimitást, hogy teljes mértékben partnerüktől kezdenek függni. A biztonságosan kötődő emberekhez képest azok, akik szorongóak vagy aggodalmaskodóak kötődési stílusukban, kevésbé pozitívan látják önmagukat. Gyakran kérdőjelezik meg saját értéküket partnerként és magukat hibáztatják a partnerükből hiányzó válaszkészség miatt. A szorongó vagy aggodalmaskodó kötődési stílussal rendelkező emberek magas szintű érzelmi expresszivitást, aggódást és impulzivitást, lobbanékonyságot mutatnak kapcsolataikban. Elutasító-elkerülő Az elutasító-elkerülő kötődési stílussal rendelkező emberek általában egyetértenek a következő állítással: "Jól érzem magam szoros érzelmi kapcsolatok nélkül. Fontos számomra a függetlenség és az önállóság. Nem szívesen függök másoktól és nem szeretem, ha mások függnek tőlem." Azok, akik ezzel a kötődési stílussal rendelkeznek, magas szintű függetlenséget igényelnek. A függetlenség iránti vágy gyakran a kötődés teljes elkerülésére tett kísérlet. Önállónak és a szoros kötődéssel kapcsolatos érzelmekkel szemben sebezhetetlennek látják magukat. Gyakran tagadják, hogy szoros kapcsolatokra lenne szükségük. Vannak, akik a szoros kapcsolatokat feleslegesnek látják. Nem meglepő módon, kevesebb intimitásra vágynak partnerükkel, akiket gyakran kevésbé pozitívan látnak, mint magukat. A kutatók gyakran említést tesznek az ilyen kötődési stílussal rendelkezők védekező jellemvonásairól. Az elutasító-elkerülő kötődési stílussal rendelkezők hajlamosak elnyomni érzéseiket és a visszautasításra a visszautasító személy elutasításával reagálnak. (pl.: a partner elutasításával) Bizalmatlan-elkerülő A gyermekként veszteséget vagy szexuális zaklatást átélők gyakran rendelkeznek ezzel a kötődési típussal és általában egyetértenek a következő kijelentésekkel: "Általában kényelmetlen számomra másokhoz közel kerülni. Szeretnék érzelmileg szoros kapcsolatokat, de nehezen tudok teljesen megbízni másokban vagy másokra támaszkodni. Néha aggódom, hogy megbántanak, ha túl közel engedek másokat." A bizalmatlan-elkerülő kötődési stílussal rendelkezők vegyes érzelmekkel viseltetnek a szoros kapcsolatok iránt. Egyrészről vágynak az érzelmileg szoros kapcsolatokra. Másrészről nehezen viselik az érzelmi közelséget. Ezek a vegyes érzelmek gyakran társulnak az önmagukról és partnerükről nem tudatosan kialakított negatív képpel. Gyakran látják magukat érdemtelennek partnerük válaszkészségére és bizalmatlanok partnerük szándékait illetően. Az elutasító-elkerülő kötődési stílushoz hasonlóan, a bizalmatlan-elkerülő kötődési stílussal rendelkezők kevesebb intimitást igényelnek partnerüktől és gyakran nyomják el és tagadják le érzéseiket. Ezzel szemben sokkal kevésbé képesek kifejezni érzéseiket. Munkamodellek Bowlby elmélete szerint a gyerekek a gondozóikkal folytatott interakciókból tanulnak. Számos interakció alapján a gyermek elvárásokat alakít ki gondozójának elérhetőségét és segítőkészségét illetően. Ezek az elvárások a gyerek önmagáról és gondozójáról kialakított képét tükrözik vissza. A gyerekek gondozóikról kialakított gondolataik az önmagukról kialakított gondolatokkal együtt, amelyek jó gondozókra érdemesként definiálják önmagukat, munkamodelleket alkotnak. A munkamodellek segítenek a viselkedés irányításában azáltal, hogy a gyerekeket képessé teszi gondozóik reakcióinak megjóslására. Ha már kialakult, Bowlby elmélete szerint a munkamodell viszonylag stabil marad. A gyerekek általában munkamodelljükön keresztül értelmezik élményeiket ahelyett, hogy munkamodelljükön változtatnának úgy, hogy az idomuljon az új élményhez. Csak akkor módosítanak munkamodelljükön, amikor az élmények értelmezhetetlenek a meglévő munkamodell alapján. Amikor Hazen és Shaver kiterjesztették a kötődéselméletet a felnőttekre, a munkamodellek fogalmát is felhasználták. A felnőttkori munkamodellekkel kapcsolatos kutatások két kérdésre koncentráltak. Elsőként arra, hogy a munkamodelleket alkotó gondolatok hogyan szerveződnek. Másrészt arra, hogy a munkamodellek mennyire maradnak stabilak az idő elteltével. Ezeket a kérdéseket csak röviden tárgyalják az alábbiak. A munkamodellek szerveződése Bartholomew és Horowitz azt feltételezték, hogy a munkamodellek két részből állnak. Az egyik rész a szelffel kapcsolatos gondolatokkal, a másik rész pedig a másokkal kapcsolatos gondolatokkal foglalkozik. Továbbá azt is feltételezték, hogy egy személy szelffel kapcsolatos gondolatai általában negatívak vagy általában pozitívak. Ugyanez vonatkozik a személy másokkal kapcsolatos gondolataira is. Ahhoz, hogy ezeket a feltételezéseket teszteljék, Bartholomew és Horowitz megvizsgálták a kötődési stílusok, az önértékelés és a társas hajlam közötti kapcsolatokat.Az alábbi ábra szemlélteti az általuk megfigyelt kapcsolatokat: A biztonságos és az elkerülő kötődési stílusok magasabb önértékeléssel vannak összefüggésben a szorongó és a bizalmatlan kötődési stílusokhoz képest. Ez összefüggésben van a munkamodellekben megjelenő, szelffel kapcsolatos negatív és pozitív gondolatokkal. A biztonságos és a szorongó kötődési stílusok fejlettebb társas hajlammal vannak összefüggésben, mint az elkerülő vagy bizalmatlan kötődési stílusok. Ez összefüggésben van a munkamodellekben megjelenő szelffel kapcsolatos negatív és pozitív gondolatokkal. Ezek az eredmények megerősítették azt a feltételezést, mely szerint a munkamodellek két egymástól elváló részből állnak, amelyeket a szelfről és a másokról kialakított gondolatok alkotják, valamint hogy ezek a részek általában pozitív vagy negatív tulajdonságúként írhatóak le. Baldwin és kollégái a kapcsolati minták elméletét a kötődés munkamodelljeire alkalmazták. A kapcsolati minták információt hordoznak arról, hogy a partnerek között milyen interakciók mennek végbe a leggyakrabban. Minden interakciós mintázatból, amely rendszeresen előfordul a partnerek között, egy kapcsolati minta születik, amely tartalmazza: a szelffel kapcsolatos információkat a partnerrel kapcsolatos információkat információkat azzal kapcsolatban, hogy az interakciók jellemzően hogyan szoktak lezajlani Például, ha valaki rendszeresen ölelést kér partnerétől és a partner rendszeresen öleléssel válaszol, akkor az a személy olyan kapcsolati mintát alakít ki, amely a kiszámítható interakciót tükrözi. A minta információt tartalmaz a szelffel kapcsolatban (például: "Sokszor van szükségem az érzelmek fizikai megnyilvánulására"). Információt tartalmaz a partnerrel kapcsolatban is (például: "A partnerem egy érzelmileg kifejező ember"). Valamint információt tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy hogyan zajlanak le általában ezek az interakciók, amelyet egy feltételes állítással foglalhatunk össze (például: "Ha arra kérem a partneremet, hogy öleljen meg, akkor a partnerem öleléssel és a megnyugtatásommal fog válaszolni"). A kapcsolati minta segít a viselkedés irányításában úgy, hogy lehetővé teszi a résztvevők számára a partner reakciójának előrejelzését és az arra való felkészülést. Baldwin és kollégái azt feltételezték, hogy a kötődési munkamodelleket kapcsolati minták alkotják. A tény, hogy a kapcsolati minták információt tartalmaznak a szelfről és másokról, egybecseng korábbi munkamodelleket leíró koncepciókkal. A kapcsolati minták azzal az újdonsággal járultak hozzá a munkamodellekről kialakított képhez, hogy információt tartalmaznak arról is, hogy a partnerekkel folytatott interakció általában hogyan zajlik le. A kapcsolati minták az interakciókkal kapcsolatos feltételes állításokkal (ha... akkor) egészítették ki a munkamodelleket. Baldwin és kollégái különböző bizalommal, függéssel és közelséggel kapcsolatos interakciós szituációkat írtak le, hogy demonstrálják azt a feltételezést, mely szerint a munkamodellek kapcsolati mintákként szerveződnek. A közelséget többek között az alábbi szituációkkal azonosították: több időt akar tölteni a partnerével ölelést kezdeményez kinyilvánítja partnerének, hogy mély érzésekkel viseltetik iránta Minden szituáció után a résztvevőket a partnerük reakcióját illető két lehetséges végkimenetellel szembesítették. Az egyik az elfogadás, a másik az elutasítás volt. A résztvevőket megkérték, hogy egy 7 fokú skálán értékeljék mindkét lehetséges végkimenetellel kapcsolatosan, hogy partnerük valószínűsíthetően hogyan fog reagálni. A partnerreakció értékelése összefüggést mutatott az értékelők kötődési stílusával. A biztonságosan kötődők gyakrabban számítottak arra, hogy partnerük elfogadóan reagál. Az ő kapcsolati sémájuk a harmadik szituációt illetően a következő lenne: "Ha elmondom a partneremnek, hogy mély érzésekkel viseltetek iránta, akkor a partnerem elfogadja a közeledésemet." Más kötődési stílusokkal rendelkezők kevésbé valószínűsíthetően számítottak partnerük elfogadására. Az ő kapcsolati sémájuk a harmadik szituációval kapcsolatosan a következő lenne: "Ha elmondom a partneremnek, hogy mély érzésekkel viseltetek iránta, akkor a partnerem elutasít engem." A kötődési stílusokban mutatkozó különbségek a kapcsolati minták közötti különbségeket tükrözték vissza. Ennek értelmében a kapcsolati sémák felhasználhatóak lehetnek a kötődési munkamodellek szerveződésének megértésében, mint ahogyan azt későbbi kutatásokkal igazolták. A munkamodellekben közreműködő kapcsolati minták feltehetően hierarchikusan rendeződnek. Baldwin szerint: A hierarchia legmagasabb szintjét nagyon általános kapcsolati minták alkotják, amelyek minden kapcsolatra érvényesek. A hierarchia következő szintjét olyan kapcsolati minták alkotják, amelyek bizonyos kapcsolattípusokra érvényesek. A hierarchia legalsó szintjén találhatóak az egy-egy konkrét kapcsolatra vonatkozó minták. Több elméleti kutató is feltételezte a munkamodellek hierarchikus szerveződését. Pietromonaco és Barrett szerint: A munkamodellek szintjei magukban foglalják mind az általános munkamodelleket (a hierarchia magasabb szintjein), mind pedig a kapcsolat-specifikus munkamodelleket (a hierarchia alacsonyabb szintjein). A kutatások mind az általános, mind pedig a kapcsolatspecifikus munkamodellek létét igazolták. A többség kérésre azonosítani tudja általános kötődési stílusát és kapcsolataik többsége összhangban van kötődési stílusukkal. Az általános kötődési stílus egy általános munkamodellt feltételez, amely számos kapcsolatra érvényes. Mégis vannak olyanok, akik különböző kötődési stílusról számolnak be attól függően, hogy a kapcsolat egy baráthoz, partnerhez vagy épp egy szeretőhöz köti őket. A kapcsolatspecifikus kötődési stílusok kapcsolatspecifikus munkamodellek létét feltételezik. Az általános kötődési stílusok és a kapcsolatspecifikus munkamodellek hierarchiaként való szerveződését egy tanulmány bizonyította, melynek szerzői Overall, Fletcher és Friesen. Összefoglalva, a mentális munkamodellek, amelyek a kötődési stílusok alapját képezik, információt tartalmaznak a szelfről és másokról, kapcsolati sémákba rendezetten. A kapcsolati sémák három szintű hierarchiába szerveződnek. A hierarchia legmagasabb szintje tartalmazza az általános munkamodell szelffel kapcsolatos információit, amelyek minden kapcsolatra érvényesek. A hierarchia középső szintje a különböző kapcsolattípusok munkamodelljeinek kapcsolati sémáit tartalmazza (például barátok, szülők, szeretők). A hierarchia legalacsonyabb szintjén a munkamodellek kapcsolatspecifikus, azaz egy-egy konkrét kapcsolatra vonatkozó kapcsolati sémái találhatóak. A munkamodellek stabilitása A kutatók a munkamodellek stabilitását a kötődési stílusok stabilitásán keresztül vizsgálják. A kötődési stílusok a munkamodelleket alkotó gondolatokat és elvárásokat tükrözik vissza. Így a kötődési stílusokban bekövetkező változások a munkamodellek változását jelzi. Az emberek 70-80%-a az idő előrehaladtával nem tapasztal jelentős változást kötődési stílusában. A tény, hogy a többség kötődési stílusa nem változik, azt feltételezi, hogy a munkamodellek is viszonylag stabilak. Az emberek 20-30%-a azonban tapasztal változást kötődési stílusában. Ezek a változások hetes vagy hónapos periódusok alatt mehetnek végbe. A kötődési stílus változását tapasztaló emberek száma és a rövid időtartam, amely alatt változás következhet be, azt jelzi, hogy a munkamodellek nem merev személyiségjegyek. Azt, hogy a kötődési stílusok minek köszönhetően változnak meg, nem teljesen értjük. Waters, Weinfield és Hamilton azt feltételezik, hogy a negatív életesemények gyakran okozhatnak változást a kötődési stílusban. Feltételezésüket bizonyítékok támasztják alá: a negatív életeseményen átesett emberek változást tapasztalnak kötődési stílusukban is. Davila, Karney és Bradbury négy faktorcsoportot azonosítottak, amelyek változást okozhatnak a kötődési stílusokban: (a) szituációs események és körülmények (b) változások a kapcsolati mintákban, (c) személyiségbeli változók és (d) személyiséggel kapcsolatos változók, valamint események kombinációi. Azt kutatták, hogy mely faktorcsoportok okozhatták a kötődési stílusokban bekövetkezett változásokat. Érdekes módon az derült ki, hogy mind a négy faktorcsoport változásokat okozhat a kötődési stílusban. A kötődési stílusokban bekövetkező változások összetettek és több tényező is befolyásolja azokat. A párkapcsolatok végkimenetelei A felnőtt szerelmi kapcsolatok több módon végződhetnek. Bizonyos kapcsolatokban az abban részt vevő partnerek nagyobb elégedettségről számolnak be, mint más kapcsolatokban részt vevő partnerek. Vannak kapcsolatok, amelyek tartósabbak más kapcsolatoknál. Vajon a kötődés befolyásolja a kapcsolatokban tapasztalt elégedettséget és azok hosszát? Elégedettség Több tanulmány is összefüggést talált a kötődési stílusok és a párkapcsolati elégedettség szintje között. A biztonságosan kötődő emberek általában nagyobb elégedettségről számolnak be a kapcsolatukat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkezők. Bár a kötődési stílusok és a párkapcsolati elégedettség közötti összefüggés szilárdan megalapozott, a különböző kötődési stílusok párkapcsolati elégedettségre gyakorolt mechanizmusait továbbra is csak részlegesen értjük. Az egyik mechanizmus a kommunikáció lehet. A biztos kötődés valószínűsíthetően konstruktívabb kommunikációt és intimebb személyes kitárulkozást eredményez, amelyek növelik a párkapcsolati elégedettséget. Egyéb, párkapcsolati elégedettséget befolyásoló kötődési stílus meghatározta mechanizmusok közé tartozhat az érzelmi kifejezőkészség, a konfliktuskezelő stratégiák, és a partnertől kapott támogatás minőségének észlelése. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy megértsük, hogyan befolyásolják a kötődési stílusok a párkapcsolati elégedettséget. Időtartam Egyes tanulmányok azt bizonyítják, hogy a biztonságosan kötődő emberek kapcsolatai tartósabbak. Ez részben az elköteleződésnek köszönhető. A biztonságosan kötődő emberek nagyobb elköteleződést vállalnak kapcsolataikban. A biztonságos kötődéssel rendelkezők elégedettebbek is kapcsolataikkal, amely arra ösztönözheti őket, hogy tovább maradjanak azokban. Azonban a biztonságos kötődés semmiképp sem garancia a hosszan tartó kapcsolatokra. Továbbá a biztonságos kötődési stílus nem az egyetlen kötődési stílus, amely összefüggésbe hozható a hosszan tartó kapcsolatokkal. A szorongó-aggodalmaskodó kötődési stílussal rendelkezők gyakran találják magukat hosszú, de boldogtalan párkapcsolatokban. A szorongó-aggodalmaskodó kötődési stílus gyakran jár együtt az elhagyatottság gondolatával kapcsolatos szorongással és kételyekkel az illető partneri minőségének értékét illetően. Az ilyen érzések és gondolatok vezethetnek ahhoz, hogy a szorongó-aggodalmaskodó kötődéssel rendelkezők boldogtalan kapcsolatokban maradnak. Párkapcsolati dinamika A kötődés szerepet játszik abban, hogy a partnerek hogyan lépnek egymással interakcióba. Néhány példa erre a kötődés szerepe az érzelmi önszabályozásban, a támogatásban, az intimitásban és a féltékenységben. Ezeket bővebben is tárgyalni fogjuk. A kötődés szintén szerepet játszik sok olyan interakcióban, amelyeket ez a cikk nem érint, mint például a konfliktusokban, a kommunikációban és a szexualitásban. Érzelmi önszabályozás Bowlby, gyermekek megfigyelése közben észrevette, hogy bizonyos események szorongást váltanak ki és hogy a szorongás enyhítése érdekében közelséget és komfortot keresnek gondozóiknál. A három fő gyermekekben szorongást kiváltó állapotcsoport: A gyermek állapota (fáradtság, éhség, betegség, fájdalom, hideg stb.) A gondozóval kapcsolatos állapotok (a gondozó hiánya, távozása, a közelség helytelenítése, a gondozó más gyermekre irányuló figyelme, stb.) Környezeti állapotok (aggasztó események, kritika vagy elutasítottság) Az ilyen állapotok okozta szorongás arra motiválja a gyermeket, hogy viselkedésével közelebb kerüljön gondozóihoz. Hasonló dinamika működik a felnőtt, gondoskodó kapcsolatokban. A személyes jóléttel, a párkapcsolati partnerrel és a környezettel kapcsolatos állapotok szorongást kelthetnek a felnőttekben. A felnőttek ezen szorongások feloldásához fizikai és pszichológiai közelséget keresnek partnerükkel. Mikulincer, Shaver és Pereg kidolgozták ezen dinamika modelljét. A modell szerint akkor, amikor valaki szorongást él át, a szorongás csökkentésének érdekében párkapcsolati partnerének közelségét keresi. A partner elfogadhatja vagy elutasíthatja a közelségre vonatkozó igényt. Ez különböző szorongáscsökkentő stratégiák kialakításához vezet. A szorongáscsökkentésnek három fő stratégiája van: Az első stratégia az úgynevezett "biztonság-alapú" stratégia: Egy személy észlel valamit, ami szorongást kelt. A személy megpróbálja csökkenteni a szorongást a partneréhez való fizikai vagy pszichés közeledéssel. A partner pozitívan reagál a közeledési kérésre, amely megerősíti a biztonságérzetet és csökkenti a szorongást. A személy visszatérhet mindennapi teendőihez. A második stratégia a "hiperaktivációs" vagy szorongó kötődés stratégiája: A szekvencia ugyanúgy kezdődik. Valami szorongást kelt, a szorongást átélő személy pedig megpróbálja csökkenteni szorongását a partneréhez való fizikai vagy pszichés közeledéssel. A partner visszautasítja a közeledési kérést. A válaszadás hiánya növeli a szorongás és a bizonytalanság érzéseit. A szorongó fél ebben a körforgásban ragad benne: megpróbál közelebb kerülni, a partner visszautasítja a közeledést, amely azt eredményezi, hogy a szorongó fél még erősebben próbál közelebb kerülni, amit egy újabb visszautasítás követ és így tovább. A körforgás csak akkor ér véget, amikor a szituáció biztonság-alapú stratégiára vált át (mert a partner végül pozitívan válaszol a közeledésre) vagy amikor a szorongó fél kötődés-elkerülő stratégiára vált át (mert feladja a partner pozitív válaszára számító igényt). A harmadik stratégia a kötődés-elkerülő stratégia: Az eseménysor ugyanúgy kezdődik, mint a biztonság-alapú stratégia esetében. Egy személy észlel valamit, ami szorongást kelt. A személy megpróbálja csökkenteni a szorongást a partneréhez való fizikai vagy pszichés közeledéssel. A partner azonban vagy nem elérhető vagy visszautasítja a közeledésre kinyilvánított igényt. A válaszadás hiánya növeli a bizonytalanságot és a szorongást. A szorongó fél feladja a partner pozitív válaszára számító igényét, elnyomja szorongását és eltávolodik partnerétől. Mikulincer, Shaver és Pereg szerint a kötődési szorongást szabályozó stratégiák nagyon különböző végkifejleteket eredményeznek. A biztonság-alapú stratégia több pozitív gondolathoz vezet például mások viselkedésével kapcsolatban, valamint több pozitív emléket eredményez emberekkel és eseményekkel kapcsolatban. A több pozitív gondolat kreatívabb válaszadásokra biztat bonyolult problémák vagy nyugtalanító szituációk esetén. A hiperaktivációs és kötődés-elkerülő stratégiák több negatív gondolatot eredményeznek és kevesebb kreativitást tesznek lehetővé a problémakezelésben és a stresszes szituációk kezelésében. Fontos megjegyezni, hogy a biztonság-alapú stratégia előfeltétele a partner pozitív válaszadása. Ebből a szemszögből láthatjuk, hogy a közeledési kérést pozitív válasszal lereagálni tudó és akaró partnereket érdemes előnyben részesíteni annak érdekében, hogy a partnerek biztonság-alapú stratégiákkal kezelhessék szorongásaikat. Támogatás Kevésbé szorongunk, ha közel vagyunk partnerünkhöz, mert partnerünk támogatást tud nyújtani nehéz szituációkban. A támogatás alatt értjük a vigasztalást, a segítséget és az információt, amit partnerünktől kapunk. A kötődés a másoktól kapott támogatás észlelését és a támogatás kérésére irányuló magatartást is befolyásolja. Azok, akik partnere konzisztensen és pozitívan válaszol a közeledésre, biztonságos kötődésre tehetnek szert és emiatt többször kérnek támogatást, általában nyugodt módon, míg azok, akik partnere kiszámíthatatlanul válaszol pozitívan vagy rendszeresen válaszol negatívan a támogatásra irányuló kérésekre, más kötődési stílusok használatára kényszerülnek. A biztonságos kötődési stílussal rendelkezők bíznak abban, hogy partnerük támogatást fog nyújtani, mivel korábban megbízható módon tette ezt. Nagyobb valószínűséggel kérnek támogatást, amikor szükségük van rá. A bizonytalanul kötődők ritkán kapnak támogató válaszokat partnereiktől. Kevésbé támaszkodnak partnereikre és kevésbé valószínű, hogy támogatást kérnek, amikor szükségük van rá, bár ebben más tényezők is szerepet játszhatnak. A kötődés észlelését érintő változások általában a támogatás észlelésének változásaival együtt történnek. Egy tanulmány diákok kötődésre vonatkozó észleléseit vizsgálta az anyjukkal, apjukkal, azonos és ellenkező nemű barátaikkal kapcsolatban, melyből az derült ki, hogy amikor a diákok egy kapcsolatban a kötődés változásáról számoltak be, akkor általában a támogatás változásáról is beszámoltak ugyanabban a kapcsolatban. Az egyik kapcsolatban bekövetkezett változás nem volt hatással a többi kapcsolatban tapasztalt támogatás észlelésére. Az összefüggés a kötődés és támogatás változásaiban kapcsolatspecifikusnak bizonyult. Intimitás A kötődéselmélet mindig is nagy szerepet tulajdonított az intimitásnak. Bowlby ezt írja: Az intimitásra irányuló vágy biológiai gyökerekkel rendelkezik és a többség esetében a születéstől a halálig jelen van. Az intimitás vágya a kötődést is lényegesen befolyásolja. Azok a kapcsolatok, amelyek gyakran elégítik ki az intimitásra irányuló vágyat, biztonságosabb kötődést hoznak létre a partnerek között. Kapcsolatok, amelyek ritkán elégítik ki az intimitásra irányuló vágyakat, a partnerek kevésbé biztonságos kötődését eredményezik. Collins és Feeney részletesen megvizsgálták a kapcsolatot a kötődés és az intimitás között. Az intimitást különleges interakciók csoportjaként definiálják, amelyek során valaki elárul magáról valamit és a partner erre a kinyilatkoztatásra megértéssel, törődéssel és jóváhagyással reagál. Ezek az interakciók általában verbális kitárulkozást foglalnak magukban. De az intim interakciók az önkifejezés nonverbális formáit is magukban foglalhatják, mint például az érintés, az ölelés, a csók és a szexuális viselkedés. Ebből a szemszögből értelmezve, az intimitás az alábbiakat igényli: valódi érzések, gondolatok, vágyak és félelmek kifejezésére való hajlandóság a partner törődésére és érzelmi támogatására támaszkodás hajlandósága a fizikai intimitásra való hajlandóság Collins és Feeney több tanulmány eredményét vizsgálták atekintetben, hogy az egyes kötődési stílusok hogyan viszonyulnak a kitárulkozásra való hajlandósághoz, a partnerre való támaszkodás hajlandóságához és a fizikai intimitás hajlandóságához. A biztonságos kötődési stílus általában a nagyobb arányú kitárulkozással, a nagyobb támaszkodási hajlandósággal és több fizikai intimitással jár együtt, mint más kötődési stílusok. Azonban az intimitás mennyisége változhat személyiségi változók és szituációs körülmények hatására, így minden kötődési stílus funkcionálhat úgy, hogy az egyént ahhoz az egyedi intimitási kontextushoz alakítsa, amelyben él. Mashek és Sherman érdekes eredményeket közöltek a partnerek kevesebb közelségre irányuló vágyaival kapcsolatban. Olykor a túl sok intimitás fojtogató lehet. Az ilyen szituációban lévők kevesebb közelségre vágynak. Egyrészt a kötődési stílusok és a kevesebb közelségre irányuló vágy közötti összefüggés előre látható. A bizalmatlan-elkerülő és a szorongó-aggodalmaskodó kötődési stílussal rendelkezők tipikusan nagyobb közelséget igényelnek partnerükkel. Az elutasító-elkerülő kötődési stílussal rendelkezők tipikusan kevesebb közelségre tartanak igényt. Másrészt, az a nagy számú csoport (néhány tanulmányban majdnem 57%), akik kevesebb közelségre irányuló vágyról számoltak be, sokkal többen voltak, mint az elutasító-elkerülő kötődési stílussal rendelkezők. Ez azt valószínűsíti, hogy a biztonságos, szorongó-aggodalmaskodó vagy a bizalmatlan-elkerülő kötődési stílusokkal rendelkezők is olykor kevesebb közelségre vágynak. A kevesebb közelségre irányuló vágyat nem kizárólag a kötődési stílus határozza meg. Féltékenység A féltékenység olyan gondolatokat, érzéseket és viselkedéseket foglal magában, amelyek akkor jelentkeznek, amikor valaki egy számára értékes kapcsolatot lát fenyegetettnek egy rivális miatt. A féltékeny ember szorongást tapasztal a kapcsolatában megjelenő támogatás, intimitás és más értékes minőségek megtartását illetően. Mivel a kötődés kapcsolatban van a szorongás szabályozásával, a támogatással és az intimitással, nem meglepő, hogy a féltékenységgel is összefüggést mutat. Bowlby megfigyelte, hogy egy rivális jelenléte kötődési viselkedést indíthat el gyermekeknél: Amikor a gyermek egy riválist lát versenyezni gondozója figyelméért, megpróbál közelebb kerülni gondozójához és megszerezni a figyelmét. Ez jelzi a kötődési rendszer aktiválódását. De a rivális jelenléte féltékenységet is generál. A testvér rivális keltette féltékenységet részletesen leírták. Az újabb kutatások azt találták, hogy a rivális jelenléte nagyon fiatal korban is féltékenységet tud generálni. Már 6 hónapos csecsemők esetében is megfigyelhető ez a jelenség. A rivális jelenléte a gyermekekben egyszerre vált ki kötődési viselkedést és féltékenységet. A felnőttek esetében is a kötődési viselkedést és a féltékenységet ugyanazon tapasztalati észlelések váltják ki. A partner távolléte mind kötődést, mind pedig féltékenységet okozhat, ha a partner egy riválissal tölti az idejét. A rivális jelenléte szintén generálhat kötődést és féltékenységet. A kötődési stílusok különbségei a féltékenységi megnyilvánulásokat mind gyakoriságukat, mind pedig mintázatukat illetően befolyásolják. A szorongó-aggodalmaskodó vagy bizalmatlan-elkerülő kötődési stílusokkal rendelkezők gyakrabban tapasztalnak féltékenységet és fenyegetőbbnek látják riválisaikat, mint a biztonságosan kötődő emberek. A különböző kötődési stílussal rendelkezők másként is fejezik ki féltékenységüket. Egy kísérletben: Egy további tanulmány megerősítette, hogy a különböző kötődési stílusokkal rendelkezők különböző módokon élik meg és fejezik ki féltékenységüket. A kötődés fontos szerepet játszik a féltékenységi interakciók befolyásolásában és abban, hogy a partnerek milyen gyakran és módon fejezik ki féltékenységüket. A kapcsolat vége A fontos romantikus kapcsolatok felbomlását követően a partnerek általában szeparációs szorongást és gyászt élnek át. A gyász egy fontos folyamat, mert lehetőséget ad a veszteség elfogadására és megkönnyíti a továbblépést. A folyamat alatt az emberek különböző stratégiákat használnak az állapot elviselésére. Az elkerülő kötődési stílussal rendelkezők leértékelik a kapcsolatot és visszahúzódnak. A szorongó kötődési stílussal rendelkezők esetében valószínűbbek az érzelmi stratégiák és több figyelmet fordítanak az átélt fájdalomra (Pistole, 1996). A biztonságosan kötődőek összességében több pozitív élményt tapasztalnak, mint a bizonytalan kötődési stílussal rendelkezők. (Pistole, 1995). Prohászka Lajos Prohászka Lajos György (Prochaska, Ludwig Georg) (Brassó, 1897. március 2. – Budapest, 1963. június 16.) pedagógus, kultúrfilozófus, a 20. századi magyar neveléstudomány egyik kiemelkedő egyénisége, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Életpályája A kezdetek Édesapja, Prohaska Lajos (Vidombák, 1863/1864(?) – Sósmező, Háromszék vármegye, 1896) fia születése előtt meghalt. Édesanyja, Scholz Róza (Temesvár, 1871 – Budapest, 1940) egyedül nevelte fiát. Prohászka az elemi iskolát Aradon (városi Weitzer János utcai elemi fiúiskola) kezdte, majd Budapestre költözésük után előbb az I. kerületi Iskola téri népiskola, majd a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnázium tanulója volt, itt érettségizett (1907–1915). Gyermek-, ifjú- és fiatal férfikoráig a nyarakat anyai rokonainál, leginkább a Brassó megyei Veresmarton töltötte. Élete végéig kötődött Erdélyhez, az erdélyiekhez. Egyetemi évei 1915. szeptember 21.-én iratkozott be a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem görög–latin–filozófia szakára, s itt tanult 1919-ig. Tanárai közt volt Alexander Bernát, Pauler Ákos és Fináczy Ernő. Klasszikus–humanisztikus műveltsége, nyelvtudása több tudományterületen is sikeres munkálkodásra predesztinálták. Érdeklődése a pedagógiatudomány irányában erősödött meg. A Fináczy Ernő vezette Pedagógiai Intézetben fizetés nélküli tanársegéd volt 1917 és 1923 között. Doktori védésének témáját is a neveléstudomány tárgyköréből választotta (A pedagógiai naturalizmus). Könyvtárosi munkája 1922. szeptembertől az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Könyvtárában dolgozott, de folyamatosan foglalkozott a filozófia és a pedagógia kérdéseivel. Az Egyetemi Könyvtárba került és különböző beosztásokban annak alkalmazottja volt (1928–1937), tudományos igényességgel foglalkozott a könyvtárosi munka gyakorlati kérdéseivel is. A második világháború időszakában – Hajnal István dékán felkérésére – gondoskodott a Bölcsészkar könyvtárának megóvásáról (1944. november – 1945. január 16.). Külföldi tanulmányai A berlini Collegium Hungaricum hallgatója volt (1924, 1927), Németországban (München – 1926, Georg Kerschensteiner; Freiburg im Breisgau – 1928, Johnas Cohn, Edmund Husserl), Franciaországban és Angliában tanulmányutat tett. Első berlini tartózkodása idején megismerkedett Eduard Sprangerrel, akinek kultúrfilozófiai elmélete alapvetően befolyásolta filozófiai, pedagógiai gondolkodását. Élete végéig kapcsolatot tartott, levelezett Sprangerrel. Társasági munkájából A Magyar Paedagogiai Társaság rendes tagja (1927. március 19. – 1950), elnöke (1940. május 25. – 1949. április 2.); a Magyar Filozófiai Társaság tagja (1927. április 30. – 1945), másodtitkára, titkára (1929–1939), és a társaság folyóiratának, az Athenaeumnak főszerkesztője (1931–1940) volt. Oktatói tevékenysége Egyetemi oktatói munkáját Pécsett kezdte, a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet, Nyelv-, és Történettudományi Karán elméleti pedagógiából habilitált, és az egyetem magántanára lett (1929). A budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen ugyancsak pedagógiából habilitált, az egyetem magántanára (1930), a neveléstudomány nyilvános rendkívüli egyetemi magántanára (1935), a pedagógia egyetemi nyilvános rendes tanára (1937) lett. Kultúrfilozófiai, pedagógiai tartalmú szemináriumokat, előadásokat tartott. Rendszeresen látogatta az egyetem gyakorló középiskoláját; tanított a VII. kerületi Szent István Reálgimnáziumban (1931–1932). A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola megbízott előadója filozófiából és pedagógiából (1934–1940). Az Országos Közoktatási Tanács (1936–1945) majd az Országos Köznevelési Tanács (1945–1948); a Pázmány Péter Tudományegyetem mellett működő Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja, az Egyetemi Élet folyóirat szerkesztője (1938–1943) volt. Kétségeit fogalmazta meg az iskolarendszer átalakítása miatt (1946. május 18.), az iskolák államosítása ellen szólt (1947. október 18.). A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tanácsülésén 1949. december 12.-én jelentették be, hogy Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanári szolgálat alól felmentette, és rendelkezési állományba helyezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetében Prohászka Lajos Termet avattak (2008. november 21., 305-ös terem). Tudományos tevékenysége Három területen jelentkezett: filozófia (kultúrfilozófia), neveléstudomány (kultúrpedagógia) és könyvtártudomány. A pedagógiaoktatás feladataival és a pedagógiai közéletben növekvő szerepvállalásával együtt alkotó tevékenységében egyre inkább a neveléstudomány lett a meghatározó. A tudományos kérdések elméleti filozófiai megközelítése jellemezte tudományos munkásságát. Legtöbb publikációja az Athenaeum (1924–1943) és a Magyar Paedagogia (1923–1944/1946) folyóiratokban jelent meg. A Minerva (folyóirat) közölte A vándor és a bujdosó című nemzetkarakterológiai esszéjét (1932–1936). Bekapcsolódott a Pedagógiai lexikon szerkesztésébe (1933, 1936). Megjelent Az oktatás elmélete című munkája (1937). A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották (1939). Megjelent és terjeszteni kezdték A mai élet erkölcse című művét (1945). Az MTA II. osztály osztálytanácsosa és az Akadémia igazgatótanácsának tagja (1946) volt. Az Akadémia átszervezésekor több más akadémikustársával együtt 1949. november 29.-én tanácskozó taggá minősítették vissza az Akadémián. Az akadémiai Tudományos Minősítő Bizottság tudományos fokozatra méltatlannak tartotta (1952). Lukács György (1885–1971) még 1956 őszén is szélsőjobboldalinak minősítette Prohászka Lajos munkásságát. (1956. október 14.) Az 1956. október 2–6. között megrendezett Balatonfüredi Pedagógus Konferencia utólagos meghívottjai közt volt, de nem vett részt azon. Az MTA Pedagógiai Bizottságának tagja volt (1957; 1958). Az MTA 1989. évi közgyűlése posztumusz visszaállította akadémiai levelező tagságát. Utolsó évei Súlyos betegségéből lassan gyógyult (1951–1952). Nyugdíjától megfosztották. A Magyar Nemzeti Levéltár (Nádori Levéltár) iratainak cédulázását végezte (1953 nyara–1956 október). Balesete után kórházba került (1956. október 25. – 1957. január eleje). Szerény nyugdíja mellett ismét dolgozott a Magyar Nemzeti Levéltárban (1957 nyara–1961). Fordítást, szerkesztést végzett. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található (43/2 parcella 1–163). – Síremlékét Turáni Kovács Imre készítette. Írásai Könyvei A pedegógiai naturalizmus – Doktori értekezés, Budapest, 1920. 84 p.– Kéziratból szerkesztve közli: Orosz Gábor és Pénzes Dávid – Budapest, 2016. – Hozzáférés: 2016. április 6. Vallás és kultúra: Leopold Ziegler filozófiája. – Minerva könyvtár 13 – Pécs: Dunántúl Nyomda (1928) A vándor és a bujdosó. – Minerva Könyvtár 50 – Pécs: Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R. T. Pécs (1936) Gedenkschrift für Akos Pauler. – Hg. Julius Kornis–Ludwig Prohaszka – Berlin–Leipzig: Walter de Gruyter (1936) Az oktatás elmélete. – Pedagógiai Szakkönyvek 2/a – Budapest: Országos Középiskola Tanáregyesület (1937) – (Hozzáférés: 2013. augusztus 9.) Hagyomány–nevelés–jövő. Budapest: Egyetemi Nyomda (1941) A platonista Cicero. – Budapest: MTA (1942) A mai élet erkölcse. – Budapest: Királyi Egyetemi Nyomda (1944/1945) Történet és kultúra. – Budapest: Egyetemi Nyomda (1946) A hellenisztikus kor nevelésének története, – Előadásai nyomán jegyezték tanítványai – Sokszorosított kiadvány (1947) A tanterv elmélete, – Előadásai nyomán jegyezte ifj. Jesch László – Budapest – Sokszorosított kiadvány (1948) A római nevelés története, – Előadásai alapján összeállította ifj. Jesch László – Budapest – Sokszorosított kiadvány (1948) A nevelés története a középkorban, – Előadásai alapján összeállította ifj. Jesch László – Budapest – Sokszorosított kiadvány (1948; 1949) Iskola és történeti emlékezet – Egy 1947–48-ban született iskolai ankét. – Budapest: – Szerk: Golnhofer Erzsébet–Szabolcs Éva – Gondolat Kiadó (2009). ISBN 9789636930530 Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerkesztette és a jegyzeteket kiegészítette: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 693 o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. Egyetemi előadásaiból, tanulmányaiból, beszédeiből (1923) „Pascal emlékezete”. – Magyar Paedagogia, 7/10 sz. 33–46. o. (1926) „Az élet, mint tett és mű”. – Athenaeum, 4/6 sz. 150–163. o. (1927) „Zur Theorie des Gegenstandes”. – Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegium Hungaricum in Berlin. Dem Andenken Robert Graggers gewidmet. Hrsg. Herausgegeben vom Bund der ehemaligen Instituts- und Kollegiumsmitglieder, 13–23. o. (1928) „A központi címjegyzék katalogizálási szabályai – Országos Katalogizációs és Bibliográfiai Központ”. (1929) „A pedagógia mint kultúrfilozófia”. – Magyar Paedagogia, 1/2 sz. 23–42. o; 3/6 sz. 109–124. o. (1930) „Fináczy Ernő mint tanár”. – Magyar Paedagogia, 3/4 sz. 89–93. o – Fináczy Ernő Emlékszám. (1930) „A lélek és az abszolútum: metafizikai alapelvek egy kultúrfilozófiához”. – Athenaeum, 3/6 sz. 113–131. o. (1931) „Hegel halálának 100. évfordulójára”. – Magyar Paedagogia, 9/10 sz. 193–202. o. (1933) „Pauler Ákos tragikus életérzése”. – Athenaeum, 6. sz. 346–360. o – Pauler Ákos Emlékszám. (1935) „Fináczy Ernő”. – Magyar Peadagogia, 1/3 sz. 1–6. o. (1935) „Népiség és műveltség”. – Magyar Peadagogia, 7–8 sz. 131–140. o. (1938) „Az erkölcs”. – in. A mai világ képe – I. Szellemi élet – Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, Budapest, 221–326. o. (1939) „Variáció a kalokagathiáról”. – Sziget – III. 69–99. o. (1940) „Nevelés és hagyomány”. – Magyar Paedagogia, 2 sz. 97-119. o. (1940) „Nevelés és jövő”. – Magyar Paedagogia, 4/5 sz. 321–337. o. (1941) „Az apró munka a nevelésben”. – Magyar Paedagogia, 3/4 sz. 144–159. o. (1941) „Széchenyi István születésének másfél százados évfordulójára”. – Magyar Paedagogia, 3/4 sz. 282–283. o. (1943) „A korszellem és a nevelői felelősség”. – Magyar Paedagogia, 4/5 sz. 193-207. o. (1946) „Nemzedékek és eszmények a nevelésben”. – in. Emlékkönyv Gyulai Ágost jubileumára kéziratos esszégyűjtemény 1946-ból – Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1999, 26–31. o. (1944/1946) „Demokrácia és humanizmus”. – Magyar Paedagogia, 1/2 sz. 1-10. o. (1947) „Shaftesbury – A self-control eszthetikája”. – Pantheon, 1. sz. 35–72. o. (1947) „Schneller István”. – Köznevelés, 15. sz. 321. o. (1947) „A filozófia olvasásáról”. – Köznevelés, 22. sz. 492–495. o. (1947) „A szenvedés problémája és a nevelés”. – kézirat. (1948) „Kultúra és műveltség”. – Köznevelés évkönyve – Egyetemi Nyomda, Budapest, 59–68. o. (1963) „Humanizmus és forradalom. Töredék a szofisztika történetéből”. – Magyar Pedagógia, 4. sz. 405–424. o. (1997) „A modern ember”. – Századvég, őszi sz. 66–83. o. (1997) „A jelenkor szelleme”. – Századvég, őszi sz. 84–92. o. (2003) „A zene egzisztenciális jellege és paradoxonjai”. – Muzsika, 3. sz. 12–16. o. (2006) „Johann Heinrich Pestalozzi”. – egyetemi pedagógia–neveléstörténeti előadás – kéziratokból szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor Szerkesztői munkái Fináczy Ernő. Didaktika, – Fináczy Ernő egyetemi előadásai – sajtó alá rendezték Balassa Brúnó, Nagy J. Béla, Prohászka Lajos, – Budapest: Studium (1935) Fináczy Ernő. Elméleti pedagógia, – Fináczy Ernő egyetemi előadásai kéziratából sajtó alá rendezték tanítványai Nagy J. Béla, Prohászka Lajos, – Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (1937) Satrandzs A satrandzs táblajáték, amely Perzsiában és a Közel-Keleten alakult ki az indiai csaturangából másfélezer évvel ezelőtt, és amelyből a középkor folyamán kifejlődött a modern sakk. A satrandzs szó maga is a szanszkrit csaturanga (csatuh = négy, anga = fegyver) szóból származott. A középperzsa nyelvben még satrang. A népi etimológia két értelmezhető részre bontja a szót: szad = száz, illetve randzs = gond. A szót átvette az arab, a spanyolban ajedrez alakra módosult, amiből például a sakk jelentésű angol chess szó származik. A legkorábbi ismert perzsa utalás a satrandzsra a Karnamag-i Ardasir-i Papakan című mitologikus középperzsa mesét tartalmazó, a 3. és 7. század között íródott könyvben található. A könyv szerint a 226 és 241 közt uralkodott I. Ardasír sah, „a királyok királya”, a hatalmas Szászánida Birodalom alapítója a játék mestere volt. Ez azonban még nem bizonyíték arra, hogy a satrandzs már Ardasir idejében létezett, legfeljebb arra, hogy a könyv megírása idejében már népszerű volt, így jelentéssel bírhatott, hogy az uralkodót legyőzhetetlen játékosként mutatták be. Egy későbbi szászánida uralkodó, I. Koszrev (I. Huszrau, 531 - 579) 16 smaragd és 16 rubin figurából álló készletet kapott ajándékba egy indiai királytól (valószínűleg Kanaudzs egy Megar Dinasztiához tartozó uralkodójától) egy zavarba ejtő fejtörő kíséretében. A perzsák a középkori történet szerint megfejtették a játék titkát. A csaturangát a mai Indiában rendkívül sokféle szabállyal játsszák, de mindegyikben közös hogy a „hadsereg” négy „fegyvernemből” áll: a lovasokból, az elefántokból, a harci szekerekből és a gyalogosokból. A satrandzs átvette a csaturanga szabályainak jórészét, a táblát és a kétszer 16 figurás alapállást. Miután az arabok meghódították Perzsiát, a játék továbbterjedt nyugat felé, rendkívül népszerű lett és a 8. századtól kezdve a játék taktikai és stratégiai elemzésének nagy irodalma keletkezett. Az iszlám terjedésével a játék eljutott a Magrebbe, majd a Pireneusi-félszigetre. A 12. századi indiai iszlám hódítás során variációi visszakerültek Indiába is. Szabályok Az alapfelállítás a satrandzsban alapvetően ugyanaz volt, mint a modern sakkban. A világos sah (király) pozíciója az alapsor közepén azonban nem volt rögzített, kerülhetett a jobb és a bal oldalra is. A két sahnak azonban a satrandzsban is ugyanarra a vonalra kellett kerülnie (tehát vagy a d-, vagy az e-vonalra). A figurák a következők voltak: A sah (király) ugyanúgy mozgott, mint a sakkban (tehát bármely irányban egy mezőt). A fersz , a „tanácsos”) (vagy ferz , arabul firz , a perzsa ����� farzin szóból, más szóval vazir , vagy középperzsául vicsir ) átlósan egyet léphet, és így meglehetősen gyenge figura a játékban, nem úgy, mint sakkbeli megfelelője, a vezér , amely a sakkjáték legerősebb figurája. A ruk , a „harci szekér” (a perzsa �� rok szóból) ugyanúgy mozgott, mint a modern sakkban a bástya. A pill vagy alfil , az „elefánt” (a perzsa ��� pil szóból, al- az arab határozott névelő) két mezőt léphetett átlósan, a közbeeső mezőt átugorva. Ez is nagy különbség a sakkjáték futó figurájától, amely átlósan bármennyit léphet (bár nem ugorhat). A satrandzs pillje jóval gyengébb figura, amellett a táblán lévő négy pill nem kerülhetett ütésbe egymással, mivel a mezők, amelyeken mozoghattak, sehol sem fedték át egymást. A csaturangában ez a figura valószínűleg másképpen mozgott. A sakkjáték futójának neve több nyelven is a satrandzsbábu nevéből ered: spanyolul alfil , olaszul alfiere , perzsául fíl . A farasz , a ló (arab szó, perzsául ��� aszp ) a sakk huszárjával azonos módon mozgott („lóugrásban”). A bajdak , a „gyalogos katona” (az arab ���� , illetve a perzsa ����� , pijada szóból) ugyanúgy léphetett, mint a sakkban a gyalog , azzal az eltéréssel, hogy nem léphetett előre kettőt az első lépésében, mint a sakkban. Másik különbség, hogy amikor egy bajdak elérte a tábla túloldalán lévő utolsó sort, „előléptették”, de csak fersz lehetett belőle (a sakkban futót, huszárt, bástyát vagy vezért egyaránt be lehet cserélni). Az ábrán látható figurák a mai sakk jelöléseivel szerepelnek. A satrandzs mai leírásaiban gyakran szerepel a király, a bástya, a huszár és a gyalog sah, ruk, farasz és bajdak helyett. A szabályokban voltak egyéb különbségek is a sakktól. A sáncolás például nem létezett, ezt csak jóval később vezették be. A patt nem döntetlent jelentett, mint a sakkban, hanem győzelmet annak a játékosnak, amely előidézte. Győzelmet jelentett az is, ha a játékos ellenfele minden figuráját levette a királyon kívül („a király lecsupaszítása”), kivéve ha a következő lépésben az ellenfél is ugyanezt tette (ez az eset döntetlent eredményezett). Vrsi Vrsi (olaszul: Verchè) falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poljica tartozik még hozzá. Fekvése Zára központjától légvonalban 16 km-re, közúton 22 km-re északra, Nintől 5 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, a Pag-sziget felé, északnyugati irányba benyúló azonos nevű félszigeten fekszik. Nevét is a fekvése alapján kapta, amely a „vrh” (hegy) főnév többes számú alakjából (vrhovi vagy vrsi) származik és arra utal, hogy a tenger fölé emelkedő hegyes-dombos területre települt. Harminc kilométer hosszú szép és tagolt tengerpartja bővelkedik a természetes kis öblökben és strandokban. Vrsi területéhez még két sziget is tartozik, Mišjak és Zečevo. Vrsi a régi településközpont mellett még két lakott parti részből áll. Ezek Vrsi-Mulo és Vrsi-Zukve, mindkettő a Nini-öböl partján fekszik. Története A település kedvező fekvésének és éghajlatának köszönhetően az ember már tízezer éve megtelepedett ezen a vidéken. Ezt számos, a régmúltból származó régészeti lelet bizonyítja. A településtől északkeletre illír vár maradványai találhatók, délnyugatra Jasenovánál pedig római település és villagazdaság romjai kerültek elő. A horvátok ősei a 7. században érkeztek ide és az ókori maradványokon felépítették Jasenovo, Vrsi, Sveti Toma és Seline középkori településeket. Vrsi települést 1387-ben, majd 1488-ban említik írott forrásban. A 14. század végétől velencei uralom alatt állt. A 16. és 17. század velencei-török háborúiban 1570-ben Jasenovo, Vrsi, Sv. Toma és Seline is elpusztult, de a török kiverése után közülük csak Vrsit építették újjá. Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint új lakóinak többsége Ravni kotar, Bukovica és Lika vidékéről települt ide. Az első ismert népesség számlálás 1603-ban volt, ennek során Vrsinek 100 lakosa volt. Ezt követően a lakosság száma folyamatosan nőtt. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 440, 1910-ben 790 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2006 óta Vrsi önálló község, amelyhez a szomszédos Poljica is hozzá tartozik. 2011-ben 1627 lakosa volt. Nevezetességei A Szent Tamás templom a településtől 1 km-re keletre a Poljica felé vezető út mellett az az azonos nevű középkori településen (Sv. Toma) állt, amely valószínűleg róla kapta a nevét. Ma csak alapfalai láthatók. A templom a 13. században épült háromkaréjos alakban. Erről az 1961-ben végzett ásatások alkalmával bizonyosodtak meg. Teljes megújítása a közeljövőben várható. A Szent Jakab templom a középkori Seline vagy Zloušane területén található. Az egyhajós épület a 11. század végén vagy a 12. század elején egy római villa alapjain épült. Körülötte számos középkori sírt tártak fel, mert itt egykor temető volt. Belsejében egy kőből készített oltár található. A templomot teljesen felújították, misét azonban csak a nyári szezonban vasárnap esténként tartanak benne. Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma egyhajós, az egykori Jasenovo falu temploma volt. A 13. században épített templomnak sajnos mára csak a csupasz falai maradtak. A feltárás során itt sírokat nem találtak. Ennek az az oka, hogy a faluban még egy templom is működött, amelyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek. A Szent Mihály templom már a 10. században állt Jasenovo faluban és köréje temetkeztek a helyi hívek a Szent Lőrinc templom felépítése után is. 1951-ben a temető bővítése és falának építése során sajnálatos módon lebontották. Alapfalai a régi vrsi temetőben a föld alatt találhatók. Vrsi központjában áll a település Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma. A templom egyhajós épület, a 17. század végén és a 18. század elején épült a török korban lerombolt régi templom maradványain. 1775-ben, 1831-ben, 1904-ben, 1988-ban és 1997-ben bővítették, illetve megújították. Főoltárának képén a Szűzanya gyermekével, valamint Szent Mihály és Szent Rókus ábrázolása látható. A falak mellett Szent Mihály, Jézus Szíve, a Lourdes-i Szűzanya és Szent Miklós szobrai ékesítik. A jobb oldalon a bejárat mellett gazdagon faragott kő szenteltvíztartó és keresztelőmedence található. Az északi falon egy nagy benyomást keltő fából faragott feszület van elhelyezve. A sekrestyében őriznek egy értékes, gazdagon díszített ezüst körmeneti keresztet. A templom védőszentjének ünnepe (szeptember 29.) egyben a falu búcsúünnepe is, amikor a plébániatemplomból körmenet indul a szent szobrával a falu utcáin át. A Jasenovoi Boldogasszony templomot annak emlékére építették, hogy ezen a helyen 1516. április 21-én Szűz Mária megjelent Jelena Grubišićnek. A templomot 1983-ban teljesen felújították, ekkor épült harangtornya is, melyben egy harang található. A templomban egy szembemiséző oltár valamint a Boldogasszony és Szent Nikola Tavelić szobrai találhatók. A községhez tartozó Zečevo szigetén is állt egy kis templom, amelyet 1335 -ben említenek először. A templom mellett kolostor is állt, melyet a törökök romboltak le. A Szűzanya itteni szobrát még időben Ninbe menekítették, ahol több legenda is született a szobor csodás megérkezéséről. A szobrot ma minden évben egy alkalommal ünnepélyes hajókísérettel átviszik a szigetre. Ünnepét Ninben május 5-én, Zečevón augusztus 5-én tartják. Vrsi központjában 2007 -ben kápolnát építettek, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a hagyomány szerint 1919-ben az elődje állt. A helyiek naponta hoznak ide virágokat a Szűzanya, Szent Antal és Szent Mihály tiszteletére, akiknek a szobra, illetve képei a kápolnában vannak elhelyezve. Közönséges csészecsiga A közönséges csészecsiga (Patella vulgata) a csigák (Gastropoda) osztályának Docoglossa rendjébe, ezen belül a csészecsigafélék (Patellidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A közönséges csészecsiga a Nyugat-Európát övező vizekben, az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche-csatorna és a Nyugat-Földközi-tenger sziklás partvidékén él. Alfajai Patella vulgata conica Patella vulgata picta Patella vulgata secernenda Patella vulgata vulgata Megjelenése A közönséges csészecsiga héjátmérője 5 centiméter is lehet. A héj szürke, kúpos, bordázott, gyakran tengerimakkok települnek rá. A csiga savat választ ki, így héjának széle olyan szorosan illeszkedik az aljzathoz, hogy a víz nem tud behatolni alá. Az árapály-övezet felső szélén élő csészecsigák háza általában kifejezetten tornyos, míg azoknak a csigáknak, amelyeket hosszabb időre önt el a tenger, többnyire jóval laposabb a héjuk. A közönséges csészecsiga héjának belseje okkersárga, a közepe barna. Feje csúcsán két tapogatószerű érzékszerv ül. Szájában több száz sorban helyezkedik el a radulának nevezett nyelv, melyet kis horgas fogacskák borítanak; ezekkel legeli le az állat az algamezőt. A Portsmouth-i Egyetem kutatásai szerint ezek a fogak lehetnek a legerősebb biológiai anyag a Földön. Táplálkozás során kinyújtják radulájukat, majd az egy milliméternél rövidebb, görbe fogaikkal szájukba kaparják a kövek felszínén élő algákat. A masszív és ellenálló fogazat vizsgálata során a fogakból mintákat vettek, ami komoly nehézségekbe ütközött: először gyémántvágót használtak, majd a darabkákat atomokkal bombázva redukálták még kisebb méretűre, végül a mintákat speciális terhelésnek tették ki. Kiderült, hogy a fogak kompozit anyagok, melyek goethit és kitin szálakból állnak, és ezek a szálak körülbelül százszor vékonyabbak voltak az emberi hajszálnál. A rendkívüli kemény, de nem elég szívós goethit-szálakat a kitin ragasztóként tartja össze. Az összetétel és a szálak mikrostruktúrája együttesen adja a csiga fogainak erejét. Lába lapos, izmos, és szívókorongra emlékeztet. Ezzel kapaszkodik meg a csiga a sziklákon, és képes ellenállni akár a tizenöt kilogrammos húzóerőnek is. Életmódja A csészecsiga, a lárva korában a többi planktonikus élőlénnyel együtt sodródik a tengerben; a kifejlett állat a sziklához tapadva él az árapály-övezet felső és középső sávjában. Tápláléka algák. A dagály idején indul el táplálékot keresni. Útja 1 méteres körön belül marad, és mindig visszatér eredeti helyére. Szaporodása A peterakás ideje feltehetően egész évben tart. Az állatok külső megtermékenyítéssel szaporodnak. Az állat hímnős, szaporodáskor, először a hím ivarszervek működnek, utána pedig a női ivarszervek. A közönséges csészecsiga a petéket a tengerbe bocsátja, és itt történik a megtermékenyítés. Rokon fajok A közönséges csészecsiga két közeli rokona a luzitáni csészecsiga (Patella lusitanica) és a kék csészecsiga (Patella caerulea). Jegyzetek Egy csiga foga lehet a legerősebb biológiai anyag a Földön. Origo, 2015. május 28. (Hozzáférés: 2018. június 13.) (magyarul) Forrás Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 Johann Samuel Ersch Johann Samuel Ersch (Grossglogau, 1766. június 23. – Halle, 1828. január 16.) az újabbkori német bibliográfia megalapítója. Pályafutása Halléban 1803-tól az Allgemeine Literatur-Zeitung szerkesztője, 1806-tól a földrajz és statisztika tanára és 1808-tól főkönyvtáros volt. Előbb a Neue Hamburger Zeitung és a jenai Allgemeine Lieratur-Zeitung szerkesztője volt. Legnevezetesebb könyvészeti művei: Repertorium über die allgemeinen deutschen Journale (1790-92, 3 kötet, történet és segédtudományai); Allgemeines Repertorium der Literatur (1793-1809, 8 kötet); La France littéraire (1797-98, 3 kötet és két pótlékkötet 1802 és 1806); Handbuch der deutschen Literatur seit der Mitte des 18. Jahrhunderts (1812-14, 8 kötet, II. kiad. 1822-40). Leghatalmasabb vállalata a Gruberrel 1818-ban megalapított Allgemeine Encyclopädie der Wissenschaften und Künste (Lipcse, Brockhaus), melyből a 19. század végéig 40 kötet jelent meg (Ersch a 21. kötetig szerkesztette). E munkáit a feldolgozott anyag teljessége, a feldolgozás megbízhatósága és a szerkezet célszerűsége teszik nagy értékűekké. Léopold Anoul Léopold „Pol” Anoul (Liège, 1922. augusztus 19. – 1990. február 11.) belga labdarúgócsatár, edző. Forrás Léopold Anoul adatlapja a weltfussball.de oldalon (németül) Koltay Miklós Koltay Miklós (Pécs, 1925. október 3. – Szeged, 1970. január 23.) orvos, gyermekgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1965). 1961/62-ben a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának mb. vezetője. Kutatási területei: Klinikai immunológia. A fertőző betegségek klinikuma. A reumás láz patológiája. Életpályája Atyja, Koltay-Kastner Jenő olasz filológus, aki 1940-től a Horthy Miklós Tudományegyetemen oktatott. Koltay Miklós közép- és felsőfokú tanulmányokat Szegeden folytatott. 1950-ben lett Doctor Medicus. Közben a Korbonctani és Kórszövettani Intézetben dolgozott. Gyermekgyógyászatból 1954-ben, fertőző betegségekből 1963-ban tett szakvizsgát. A Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján dolgozott 1958-tól 1970-ig. 1961-62-ben megbízott tanszékvezetőként a gyermekklinika vezetője volt. Az 1962/63-as tanévtől Boda Domokos lett a Gyermekklinika igazgatója, 1967-től két docens dolgozott az ő orvosi csapatában, Koltay Miklós és Altorjay István. Koltay 1966-ban megvédte kandidátusi disszertációját, 1967. január 15-én kinevezték docensnek. Közben külföldi tanulmányutakat tett, 1958-ban 2 hónapig egy gyermekklinikán volt Frankfurt am Mainban, 1959-ben 8 hónapot töltött a párizsi Pasteur Intézetben, később, 1964-ben ismét Párizsba ment 8 hónapra (Centre National de Recherches Scientifiques). A gyermekklinikán utóbb a Fertőző Osztályt vezette, hivatásának áldozata lett, az osztályon kapott fertőzésbe halt bele még pályájának delelője előtt. A szegedi Belvárosi temetőben nyugszik családi sírboltban. Főbb művei Csoportosan végzett “akut fázis reakciók” jelentősége a gyermekkori láz klinikumában. Társszerzővel (Ébrey P.) Gyermekgyógyászat , 1960 . (Angolul: Ann. Paediat. Bázel , 1960 .) Ellenanyag hiányos állapotok klinikai, immunológiai és kísérletes vizsgálata (kandidátusi értekezés). Szeged, 1965 . Ellenanyaghiányos állapotok és immunglobulinok. Orvosképzés , 1965 . Ellenanyaghiányos állapotok és klinikai felismerésük. Magyar Pediáter , 1967 . Immunosuppressio. Társszerzővel. (Virág István.) Orvosi Hetilap , 1968 . Immuninsuffizienz im Kindesalter. Mschr. Kinderheilk , 1969 . Társasági tagság Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT), vezetőségi tag Délmagyarországi Gyermekorvos Decentrum, főtitkár Magyar Immunológiai Társaság Fertőző betegségek Orvosainak Társasága Kitüntetés Bókay János-emlékérem (a MGYT-tól, 1968 ) Irodalom Koltay Miklós nekrológja. Gyermekgyógyászat, 1970/2. sz. Források és jegyzetek Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila , 1997. Koltay Miklós lásd 185, 470. p. A szegedi gyermekklinika története /szerk. Túri Sándor, Hencz Péter, Virág István. Szeged, Kiad. a SZOTE Gyermekgyógyászat Oktatása, Kutatása Alapítvány megbízásából a Typografika Kft. 398 p. ISBN 963 86937 46 Azaz orvos doktor. 1962-től Szegedi Orvostudományi Egyetem X. kriptasor 20. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 16. p. Előzmények és 1921-2006. Project 575 A Project 575 (������575; Hepburn: Purojekuto Gō-Shichi-Gō) multimédia projekt, melyet a Sega hozott létre. A projekt keretében Vocaloid hangszintetizátorokkal hagyományos 5-7-5 tanka és haiku verseket alkotnak. A projekt egy 2013. július 26-án megjelent Uta jomi 575 (�������, ’Dalolvasó 575’) című iOS appból, valamint a 2014. január 23-án megjelent Uta kumi 575 (�������, ’Dalépítő 575’) című PlayStation Vita-játékból áll, utóbbi egy ritmusjáték és egy szóépítő játék kombinációja. 2014. január 9. és január 30. között egy négyrészes animeadaptációt is leadtak a Tokyo MX és a tvk televízióadókon. Fogadtatás A Famicú japán magazin írói 29/40-es pontszámmal jutalmazták a PlayStation Vita-játékot. A PlayStation LifeStyle tesztjében dicsérték a főszereplőket, a dalokat és az alap játékmenetet és 7/10 pontot adtak a játékra. Dödölle A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű, laktatónak tartott étele. Régen a szegények eledeleként tartották számon, mert mindennapos volt a fogyasztása. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el. A dödölle krumpliból és búzalisztből gyúrt masszából készül. A gombócokat zsírban pirított hagymával és tejfölözve tálalják. A dödölle elnevezései A palócoknál és Mátra alján ganca néven ismert. Zalában sok helyen a dödölle mellett krumpligánicának is hívják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cinke a neve. Baranya és Somogy megyében egyszerűen csak gánicának nevezik. Dödölle a kultúrában Nagykanizsán, a „Dödölle fővárosában” rendezik meg a kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivált. 2006-ban a Guinness rekord kísérlet sikerrel járt, miszerint 2331 adag dödölle készült el. A Fesztiválra minden év szeptember elején kerül sor. A dödölléről gyermekdal is szól: Friedrich August von Hayek Friedrich August von Hayek (Bécs, 1899. május 8. – Freiburg, 1992. március 23.) az osztrák iskolához tartozó Nobel-díjas közgazdász és morálfilozófus, a liberális demokrácia és a szabadpiac védelmezője a szocialista és kollektivista eszmékkel szemben a 20. század közepén. Jelentősen hozzájárult a kognitív tudomány és a jogtudomány fejlődéséhez is. 1974-ben ideológiai riválisával, Gunnar Myrdallal megosztva közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott. Élete Hayek elit értelmiségi család fiaként Bécsben látta meg a napvilágot. A Bécsi Egyetemen 1921-ben és 1923-ban szerzett doktori fokozatokat, jogot, pszichológiát és közgazdaságtan tanult. Fiatalon a szocializmus eszméjével szimpatizált, Ludwig von Mises tanainak hatására gondolkodása alapvetően megváltozott. Hayek Jeremiah Jenks professzor kutatási asszisztenseként dolgozott a New York Universityn 1923–1924 között. Ezt követően az Austrian Institute of Economic Research igazgatója lett, majd a London School of Economics közgazdasági tanszékéhez csatlakozott 1931-ben. Az Anschlusst követően Hayek felvette a brit állampolgárságot 1938-ban. Az 1940-es évek elején Hayek a korszak egyik meghatározó elméleti közgazdászává vált. A második világháborút követően azonban Hayek laissez-faire elveivel szemben az állami beavatkozást követő tanok, különösöen Keynes követői váltak divatossá közgazdász és gazdaságpolitikai körökben. Hayek kikerült a közgazdasági gondolkodás fősodrásából, és a Committee on Social Thought professzoraként a Chicagói Egyetem filozófia-professzora lett 1950-ben. Ezt a posztját 1962-ig megtartotta, majd 1968-ig a Freiburgi Egyetem tanára lett. Innen ment nyugdíjba, és szülőhazájába visszatérve a Salzburgi Egyetemen adott órákat. Hayek következetes közgazdasági eszméi a keynesi ihletettségű gazdaságpolitika kudarcát követően az 1970-es években újra népszerűvé váltak. 1974-ben megkapta a Nobel-díjat. Megélte a szocializmus bukását, és összegző művében értékelte korai tanai fényében a tervgazdaság tarthatatlanságát. 1992-ben Németországban, Freiburgban halt meg. Magyarul megjelent művei Út a szolgasághoz (KJK, 1991) ISBN 9632223756 A végzetes önhittség (Tankönyvkiadó, 1992) ISBN 9631845435 Piac és szabadság (KJK, 1995) ISBN 9632228480 Érdekesség Magyarországon 2001-ben Hayek Társaság néven szerveződött ultraliberális csoport Hayek eszméinek népszerűsítésére. (2005-ben megszűnt.) Szlovákiában is van Hayek Társaság. Tamo daleko A Tamo daleko (cirill betűkkel Тамо далеко) szerb népdal, mely az első világháború alatt, 1915-ben keletkezett. A dalt egy meg nem nevezett szerb katona énekli, tagja annak a szerb hadseregnek, amely Szerbia lerohanása idején Albánián keresztül menekült, majd francia segítséggel Korfu szigetére települt át. A menekülés több mint tízezer halottjának végső nyughelyévé a tenger vált, emiatt a sziget körüli vizeket Plava Grobnica ("Kék Sírbolt") néven tartja nyilván a szerb kollektív emlékezet. Korfuról azután a maradék sereget Szaloniki környékére szállították, ahol a katonákat felfegyverezték, majd 1916-ban a macedón fronton újra bevetették őket. A második világháború után emigrációba kényszerült szerbek, illetve jugoszlávok szinte nem hivatalos himnuszává vált, a hazatérés vágyának motívuma miatt. (Ugyanakkor a királyi Jugoszláviában nem számított tiltott dalnak, csak a kommunista időkben lett azzá.) 1943-ban Nikola Tesla, világhírű szerb tudós New York-i temetésén is lejátszották, az elhunyt saját kérésére. A sláger korabeli előadói voltak többek között: Edo Ljubić, Mijat Mijatović és Dušan Jakšić. Változatok Számos változatban ismerjük, részben azért, mert a háborúból hazatért egyéb délszláv származású (pl. horvát vagy szlovén) katonáknak is megtetszett a dallam, illetve a távoli otthonról és a véres csatákról szóló utalások miatt egyfajta háborús nosztalgia is kötődött hozzá, de a Szerbiára vonatkozó részekkel nem tudtak azonosulni, így megváltoztatták őket. A živela Srbija! ("éljen Szerbia!") felkiáltásból živela domovina! ("éljen a haza!") lett, a tamo je Srbija ("ott van Szerbia") sorvégből pedig tamo je ljubav moja ("ott van a kedvesem"). Sőt, a titói idők emigránsai nem ritkán a tamo je Jugoslavija ("ott van Jugoszlávia") változattal helyettesítették ezt a részt, ami egyfelől az 1915-ös eseményekre vetítve anakronizmus, másfelől ritmikailag egyáltalán nem illeszkedik bele a szövegbe, ezért meglehetősen furcsán hangzott. A Boszniai Szerb Köztársaság állami televíziójának (RTRS) a dalról szóló műsora alapján. A Belső-Szerbia északkeleti részén, Bor közelében található Negotin településről van szó, ahol az első szerb felkelés végén, 1813. júliusában Veljko Petrović hajdúkapitány (más néven: Hajduk Veljko) a törökökkel vívott vesztes csatában életét vesztette. Érdekességek A dalnak számos további változata létezik, melyek már egészen korán kialakultak, köztük olyan részekkel, melyek az eredeti szövegből teljesen hiányoznak. Az egyikben pl. a fent közölt verzió minden (vagy minden második) versszaka után az alábbi refrént éneklik: O zar je morala doć', ta tužna nesrećna noć, Kada si dragane moj, otiš'o u krvav boj. (Ó, hát miért jött el ama bús, szerencsétlen éjjel, Amikor te, kedvesem, a véres csatába mentél el.) Van egy magyar nyelvű átköltése is, melyet az Egészséges Fejbőr nevű szélsőjobboldali ( skinhead -) zenekar készített, Távol hazádtól címmel. (Csak a dallam egyezik, a szöveg teljesen más.) Link: (YouTube) . Spiazzo Spiazzo település Olaszországban, Trento megyében. Lakosainak száma 1270 fő (2017. január 1.). Spiazzo Bocenago, Daone, Giustino, Trentino, Massimeno, Montagne, Pelugo, Ponte di Legno, Saviore dell’Adamello, Strembo, Vermiglio és Caderzone községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lasgraisses Lasgraisses település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 496 fő (2015). Lasgraisses Cadalen, Fénols, Labessière-Candeil, Orban és Sieurac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Johann Sebastian Bach műveinek listája Johann Sebastian Bach műveinek teljes jegyzékét Wolfgang Schmieder adta ki 1950-ben Lipcsében Thematisch-systematisches Verzeichnis der musikalischen Werke von Johann Sebastian Bach címmel. Bach korában nem volt szokásos a művek opus-számozása, ezért műveire a Schmieder-féle jegyzék sorszámaival hivatkoznak Bach-Werke-Verzeichnis (Bach-műjegyzék, BWV; ejtsd: bévéfau) címmel. A Bach-kutatás előrehaladtával kerültek bele kiegészítések (BWV Anhang), de az alapszisztéma megmaradt. Ez a rendszer a művek tematikáján alapszik. 1985-ben szintén Lipcsében adták ki a Bach-kompendium (alcíme: J. S. Bach műveinek analitikus és bibliografikus repertóriuma) című, a legújabb kutatásokra épülő Bach-műjegyzéket. Ezt a listát Hans-Joachim Schulze és Christoph Wolff állították össze. Ez abban különbözik a BWV-től, hogy az egyes műfaji csoportokon belül (különösen a kantáták esetében) kronologikus sorrendet állít fel. Vokális művek Egyházi kantáták (BWV 1–200) BWV 1 - Wie schön leuchtet der Morgenstern BWV 2 - Ach Gott vom Himmel sieh' darein BWV 3 - Ach Gott, wie manches Herzeleid BWV 4 - Christ lag in Todesbanden BWV 5 - Wo soll ich fliehen hin BWV 6 - Bleib' bei uns, denn es will Abend werden BWV 7 - Christ unser Herr zum Jordan kam BWV 8 - Liebster Gott, wann werd' ich sterben BWV 9 - Es ist das Heil uns kommen her BWV 10 - Mein Seel' erhebt den Herren! BWV 11 - Lobet Gott in seinen Reichen (az altária a h-moll mise Agnus Dei tételének korai változata) BWV 12 - Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen (a nyitókórus a h-moll mise Crucifixus (Credo) tételének korai változata) BWV 13 - Meine Seufzer, meine Tränen BWV 14 - Wär' Gott nicht mit uns diese Zeit BWV 15 - Denn du wirst meine Seele nicht in der Höhle lassen BWV 16 - Herr Gott, dich loben wir BWV 17 - Wer Dank opfert, der preiset mich BWV 18 - Gleich wie der Regen und Schnee vom Himmel fällt BWV 19 - Es erhub sich ein Streit BWV 20 - O Ewigkeit, du Donnerwort BWV 21 - Ich hatte viel Bekümmernis BWV 22 - Jesus nahm zu sich die Zwölfe BWV 23 - Du wahrer Gott und Davids Sohn BWV 24 - Ein ungefärbt Gemüte BWV 25 - Es ist nichts gesundes an meinem Leibe BWV 26 - Ach wie flüchtig, ach wie nichtig BWV 27 - Wer weiß, wie nahe mir mein Ende BWV 28 - Gottlob! Nun geht das Jahr zu Ende BWV 29 - Wir danken dir Gott, wir danken dir (A preludium az E-dúr szólóhegedű-partita preludiumának átirata, a kórus a h-moll mise Gratias agimus tibi és Dona nobis pacem tételeinek korai változata, más szöveggel) BWV 30 - Freue dich, erlöste Schar BWV 30a - Angenehmes Wiederau BWV 31 - Der Himmel lacht, die Erde jubilieret BWV 32 - Liebster Jesu, mein Verlangen BWV 33 - Allein zu dir, Herr Jesu Christ BWV 34 - O ewiges Feuer, o Ursprung der Liebe BWV 34a - O ewiges Feuer, o Ursprung der Liebe (befejezetlen) BWV 35 - Geist und Seele wird verwirret BWV 36 - Schwingt freudig euch empor BWV 36a - Steigt freudig in die Luft BWV 36b - Die Freude reget sich BWV 36c - Schwingt freudig euch empor BWV 37 - Wer da glaubet und getauft wird BWV 38 - Aus tiefer Not schrei' ich zu dir BWV 39 - Brich dem Hungrigen dein Brot BWV 40 - Dazu ist erschienen der Sohn Gottes BWV 41 - Jesu, nun sei gepreiset BWV 42 - Am Abend aber desselbigen Sabbats BWV 43 - Gott fähret auf mit Jauchzen BWV 44 - Sie werden euch in den Bann tun BWV 45 - Es ist dir gesagt, Mensch, was gut ist BWV 46 - Schauet doch und sehet, ob irgend ein Schmerz sei (a nyitókórus első fele a h-moll mise Qui tollis... tételének (Gloria) korai változata) BWV 47 - Wer sich selbst erhöhet, der soll erniedriget werden BWV 48 - Ich elender Mensch, wer wird mich erlösen BWV 49 - Ich geh' und suche mit Verlangen BWV 50 - Nun ist das Heil und die Kraft BWV 51 - Jauchzet Gott in allen Landen BWV 52 - Falsche Welt, dir trau' ich nicht BWV 53 - Schlage doch, gewünschte Stunde BWV 54 - Widerstehe doch der Sünde BWV 55 - Ich armer Mensch, ich Sündenknecht BWV 56 - Ich will den Kreuzstab gerne tragen BWV 57 - Selig ist der Mann BWV 58 - Ach Gott, wie manches Herzeleid BWV 59 - Wer mich liebet, der wird mein Wort halten BWV 60 - O Ewigkeit, du Donnerwort BWV 61 - Nun komm, der Heiden Heiland BWV 62 - Nun komm, der Heiden Heiland BWV 63 - Christen, ätzet diesen Tag BWV 64 - Sehet, welch eine Liebe hat uns der Vater erzeiget BWV 65 - Sie werden aus Saba alle kommen BWV 66 - Erfreut euch, ihr Herzen BWV 66a - Der Himmel dacht auf Anhalts Ruhm und Glück – serenata BWV 67 - Halt im Gedächtnis Jesum Christ BWV 68 - Also hat Gott die Welt geliebt BWV 69 - Lobe den Herrn, meine Seele BWV 69a - Lobe den Herrn, meine Seele BWV 70 - Wachet! betet! betet! wachet! BWV 70a - Wachet! betet! betet! wachet! BWV 71 - Gott ist mein König BWV 72 - Alles nur nach Gottes Willen BWV 73 - Herr, wie du willt, so schicks mit mir BWV 74 - Wer mich liebet, der wird mein Wort halten BWV 75 - Die Elenden sollen essen BWV 76 - Die Himmel erzählen die Ehre Gottes BWV 77 - Du sollst Gott, deinen Herren, lieben BWV 78 - Jesu, der du meine Seele BWV 79 - Gott, der Herr, ist Sonn' und Schild BWV 80 - Ein feste Burg ist unser Gott BWV 80a - Alles, was von Gott geboren BWV 80b - Ein Feste Burg ist unser Gott BWV 81 - Jesus schläft, was soll ich hoffen BWV 82 - Ich habe genug BWV 83 - Erfreute Zeit im neuen Bunde BWV 84 - Ich bin vergnügt mit meinem Glücke BWV 85 - Ich bin ein guter Hirt BWV 86 - Wahrlich, wahrlich, ich sage euch BWV 87 - Bisher habt ihr nichts gebeten in meinem Namen BWV 88 - Siehe, ich will viel Fischer aussenden, spricht der Herr BWV 89 - Was soll ich aus dir machen, Ephraim? BWV 90 - Es reifet euch ein schrecklich Ende BWV 91 - Gelobet seist du, Jesu Christ BWV 92 - Ich hab in Gottes Herz und Sinn BWV 93 - Wer nur den lieben Gott läßt walten BWV 94 - Was frag ich nach der Welt BWV 95 - Christus, der ist mein Leben BWV 96 - Herr Christ, der ein'ge Gottes-Sohn BWV 97 - In allen meinen Taten BWV 98 - Was Gott tut, das ist wohlgetan BWV 99 - Was Gott tut, das ist wohlgetan BWV 100 - Was Gott tut, das ist wohlgetan BWV 101 - Nimm von uns, Herr, du treuer Gott BWV 102 - Herr, deine Augen sehen nach dem Glauben BWV 103 - Ihr werdet weinen und heulen BWV 104 - Du Hirte Israel, höre BWV 105 - Herr, gehe nicht ins Gericht BWV 106 - Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit – Actus Tragicus BWV 107 - Was willst du dich betrüben BWV 108 - Es ist euch gut, daß ich hingehe BWV 109 - Ich glaube, lieber Herr, hilf meinem Unglauben BWV 110 - Unser Mund sei voll Lachens BWV 111 - Was mein Gott will, das g'scheh' allzeit BWV 112 - Der Herr ist mein getreuer Hirt BWV 113 - Herr Jesu Christ, du höchstes Gut BWV 114 - Ach, lieben Christen, seid getrost BWV 115 - Mache dich, mein Geist, bereit BWV 116 - Du Friedefürst, Herr Jesu Christ BWV 117 - Sei Lob und Ehr' dem höchsten Gut BWV 118 - O Jesu Christ, mein's Lebens Licht BWV 119 - Preise, Jerusalem, den Herrn BWV 120 - Gott, man lobet dich in der Stille (a második tétel a h-moll mise Et expecto (Credo) tételének korai változata) BWV 120a - Herr Gott, Beherrscher aller Dinge BWV 120b - Gott, man lobet dich in der Stille BWV 121 - Christum wir sollen loben schon BWV 122 - Das neugebor'ne Kindelein BWV 123 - Liebster Immanuel, Herzog der Frommen BWV 124 - Meinen Jesum lass' ich nicht BWV 125 - Mit Fried' und Freud' ich fahr' dahin BWV 126 - Erhalt' uns, Herr, bei deinem Wort BWV 127 - Herr Jesu Christ, wahr'r Mensch und Gott BWV 128 - Auf Christi Himmelfahrt allein BWV 129 - Gelobet sei der Herr, mein Gott BWV 130 - Herr Gott, dich loben alle wir BWV 131 - Aus der Tiefe rufe ich, Herr, zu dir BWV 132 - Bereitet die Wege, bereitet die Bahn BWV 133 - Ich freue mich in dir BWV 134 - Ein Herz, das seinen Jesum lebend weiß BWV 134a - Die Zeit, die Tag und Jahre mach (Mit Gnaden bekröne der Himmel die Zeiten) BWV 135 - Ach Herr, mich armen Sünder BWV 136 - Erforsche mich, Gott, und erfahre mein Herz BWV 137 - Lobe den Herren, den mächtigen König der Ehren BWV 138 - Warum betrübst du dich, mein Herz BWV 139 - Wohl dem, der sich auf seinen Gott BWV 140 - Wachet auf, ruft uns die Stimme BWV 141 - Das ist je gewißlich wahr BWV 142 - Uns ist ein Kind geboren BWV 143 - Lobe den Herrn, meine Seele BWV 144 - Nimm, was dein ist, und gehe hin BWV 145 - Auf, mein Herz, des Herren Tag (So du mit deinem Munde bekennest) BWV 146 - Wir müssen durch viel Trübsal in das Reich Gottes eingehen (az első két tétel a d-moll csembalóverseny tételeinek változatai ld. még: BWV 188) BWV 147 - Herz und Mund und Tat und Leben BWV 147a - Herz und Mund und Tat und Leben BWV 148 - Bringet dem Herrn Ehre seines Namens BWV 149 - Man singet mit Freuden vom Sieg BWV 150 - Nach dir, Herr, verlanget mich BWV 151 - Süßer Tost, mein Jesus kommt BWV 152 - Tritt auf die Glaubensbahn BWV 153 - Schau, lieber Gott, wie meine Feind' BWV 154 - Mein liebster Jesus ist verloren BWV 155 - Mein Gott, wie lang', ach lange BWV 156 - Ich steh' mit einem Fuß im Grabe BWV 157 - Ich lasse dich nicht, du segnest mich denn BWV 158 - Der Friede sei mit dir BWV 159 - Sehet, wir geh'n hinauf gen Jerusalem BWV 160 - Ich weiß, daß mein Erlöser lebt BWV 161 - Komm, du süße Todesstunde BWV 162 - Ach, ich sehe, itzt, da ich zur Hochzeit gehe BWV 163 - Nur jedem das Seine BWV 164 - Ihr, die ihr euch von Christo nennet BWV 165 - O heil'ges Geist- und Wasserbad BWV 166 - Wo gehest du hin? BWV 167 - Ihr Menschen, rühmet Gottes Liebe BWV 168 - Tue Rechnung! Donnerwort BWV 169 - Gott soll allein mein Herze haben BWV 170 - Vergnügte Ruh', beliebte Seelenlust BWV 171 - Gott, wie dein Name, so ist auch dein Ruhm BWV 172 - Erschallet, ihr Lieder BWV 173 - Erhöhtes Fleisch und Blut BWV 173a - Durchlaucht'ster Leopold BWV 174 - Ich liebe den Höchsten von ganzem Gemüte (A sinfonia a 3. brandemburgi concerto 1. tételének változata) BWV 175 - Er rufet seinen Schafen mit Namen BWV 176 - Es ist ein trotzig und verzagt Ding BWV 177 - Ich ruf' zu dir, Herr Jesu Christ BWV 178 - Wo Gott, der Herr, nicht bei uns hält BWV 179 - Siehe zu, daß deine Gottesfurcht nicht Heuchelei sei BWV 180 - Schmücke dich, o liebe Seele BWV 181 - Leichtgesinnte Flattergeister BWV 182 - Himmelskönig, sei willkommen BWV 183 - Sie werden euch in den Bann tun BWV 184 - Erwünschtes Freudenlicht BWV 185 - Barmherziges Herze der ewigen Liebe BWV 186 - Ärgre dich, o Seele, nicht BWV 187 - Es wartet alles auf dich BWV 188 - Ich habe meine Zuversicht (A Sinfonia tétel a d-moll csembalóverseny 3. tételének változata) BWV 189 - Meine Seele rühmt und preist BWV 190 - Singet dem Herrn ein neues Lied BWV 190a - Singet dem Herrn ein neues Lied BWV 191 - Gloria in excelsis Deo (a h-moll mise Gloriájának egyes tételeinek korai változatai, részben más szöveggel) BWV 192 - Nun danket alle Gott – befejezetlen BWV 193 - Ihr Tore (Pforten) zu Zion BWV 193a - Ihr Häuser des Himmels, ihr scheinenden Lichter BWV 194 - Höchsterwünschtes Freudenfest BWV 195 - Dem Gerechten muß das Licht BWV 196 - Der Herr denket an uns BWV 197 - Gott ist unsre Zuversicht BWV 197a - Ehre sei Gott in der Höhe (befejezetlen) BWV 198 - Laß Fürstin, laß noch einen Strahl BWV 199 - Mein Herze schwimmt im Blut BWV 200 - Bekennen will ich seinen Namen Világi kantáták (BWV 201-224) BWV 201 - Geschwinde, geschwinde, ihr wirbelnden Winde BWV 202 - Weichet nur, betrübte Schatten BWV 203 - Amore traditore BWV 204 - Ich bin in mir vergnügt BWV 205 - Zerreißet, zersprenget, zertrümmert die Gruft BWV 205a - Blast Lärmen, ihr Feinde BWV 206 - Schleicht, spielende Wellen BWV 207 - Vereinigte Zwietracht der wechselnden Saiten BWV 207a - Auf, schmetternde Töne der muntern Trompeten BWV 208 - Was mir behagt, ist nur die muntre Jagd BWV 208a - Was mir behagt, ist nur die muntre Jagd BWV 209 - Non sa che sia dolore BWV 210a - O angenehme Melodei BWV 211 - Schweigt stille, plaudert nicht („Kávékantáta”) BWV 212 - Mer han en neue Oberkeet („Parasztkantáta”) BWV 213 - Laßt uns sorgen, laßt uns wachen BWV 214 - Tönet, ihr Pauken! Erschallet, Trompeten! BWV 215 - Preise dein Glücke, gesegnetes Sachsen BWV 216 - Vergnügte Pleißen-Stadt (a nyitótélel a h-moll mise Hosanna tételének korai változata) BWV 216a - Erwählte Pleißenstadt BWV 217 - Gedenke, Herr, wie es uns gehet BWV 218 - Gott der Hoffnung erfülle euch BWV 219 - Siehe, es hat überwunden der Löwe BWV 220 - Lobt ihn mit Herz und Munde BWV 221 - Wer sucht die Pracht, wer wünscht den Glanz BWV 222 - Mein Odem ist schwach BWV 223 - Meine Seele soll Gott loben BWV 224 - Reißt euch los, bedrängte Sinnen Motetták (BWV 225-231) BWV 225 - Singet dem Herrn ein neues Lied BWV 226 - Der Geist hilft unser Schwachheit auf BWV 227 - Jesu, meine Freude BWV 228 - Fürchte dich nicht BWV 229 - Komm, Jesu, komm! BWV 230 - Lobet den Herrn alle Heiden BWV 231 - Sei Lob und Preis mit Ehren Liturgikus művek latin nyelven (BWV 232–243a) BWV 232 – Nagy h-moll mise Evangélikus misék vagy Kis misék: BWV 237 - C-dúr sanctus BWV 238 - D-dúr sanctus BWV 239 - d-moll sanctus BWV 240 - G-dúr sanctus BWV 241 - D-dúr sanctus BWV 242 - g-moll Christe Eleison BWV 243 – D-dúr Magnificat BWV 243a – Esz-dúr Magnificat (karácsonyi korálbetétekkel a BWV 243 korábbi változata) Passiók és oratóriumok BWV 244 – Máté-passió BWV 244a – Klagt, Kinder, klagt es aller Welt ( Gyászkantáta Lipót anhalt–kötheni herceg emlékére) BWV 244b – Máté-passió (korai változat) BWV 245 – János-passió BWV 245a – Himmel reisse, Welt erbebe (ária a János-passió 2. változatából) BWV 245b – Zerschmettert mich, ihr Felsen und ihr Hügel (ária a János-passió 2. változatából) BWV 245c – Ach, windet euch nicht so, geplagte Seelen (ária a János-passió 2. változatából) BWV 246 – Lukács-passió (kérdéses, szerzője ismeretlen) BWV 247 – Márk-passió (a librettó létezik, a zene nagy része viszont elveszett) BWV 248 – Karácsonyi oratórium (alapvetően a BWV 213-215 kantáták anyagaiból van fölépítve) BWV 249 – Kommt, eilet und laufet (Húsvéti oratórium) További kantáták (BWV 249a-249b) BWV 249a – Entfliehet, verschwindet, entweichet, ihr Sorgen (Keresztély szász-weissenfelsi herceg születésnapjára) BWV 249b – Verjaget, zerstreuet, zerrüttet, ihr Sterne (Ambrosius Flemming gróf születésnapjára) Korálharmonizációk (BWV 250–438) Johann Sebastian Bach igen sok korált harmonizált meg, ezek nagy része kantátái, illetve passiói része. Az itt felsorolt művek nem képezik egyik mű részét sem. BWV 250 – Vor der Trauung: Was Gott tut, das ist wohlgetan BWV 251 – Nach der Trauung: Sei Lob und Ehr’ BWV 252 – Nach dem Segen: Nun danket alle Gott BWV 253 – Ach bleib bei uns, Herr Jesu Christ BWV 254 – Ach Gott, erhör' mein Seufzen BWV 255 – Ach Gott und Herr BWV 256 – Ach lieben Christen, seid getrost BWV 257 – Wär Gott nicht mit uns diese Zeit BWV 258 – Wo Gott der Herr nicht bei uns hält BWV 259 – Ach, was soll ich Sünder machen BWV 260 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ BWV 261 – Allein zu dir, Herr Jesu Christ BWV 262 – Alle Menschen müssen sterben BWV 263 – Alles ist an Gottes Segen BWV 264 – Als der gütige Gott BWV 265 – Als Jesus Christus in der Nacht BWV 266 – Als vierzig Tag nach Ostern BWV 267 – An Wasserflüssen Babylon BWV 268 – Auf, auf, mein Herz, und du mein ganzer Sinn BWV 269 – Aus meinese Herzens Grunde BWV 270 – Befiehl du deine Wege BWV 271 – Befiehl du deine Wege BWV 272 – Befiehl du deine Wege BWV 273 – Christ, der du bist der helle Tag BWV 274 – Christe, der du bist Tag und Licht BWV 275 – Christe, du Beistand deiner Kreuzgemeinde BWV 276 – Christ ist erstanden BWV 277 – Christ lag in Todesbanden BWV 278 – Christ lag in Todesbanden BWV 279 – Christ lag in Todesbanden BWV 280 – Christ, unser Herr, zum Jordan kam BWV 281 – Christus, der is mein Leben BWV 282 – Christus, der is mein Leben BWV 283 – Christus, der uns selig macht BWV 284 – Christus, ist erstanden, hat überwunden BWV 285 – Da der Herr Christ zu Tische sass BWV 286 – Danket dem Herren BWV 287 – Dank sei Gott in der Höhe BWV 288 – Das alte Jahr vergangen ist BWV 289 – Das alte Jahr vergangen ist BWV 290 – Das walt' Gott Vater und Gott Sohn BWV 291 – Das walt' mein Gott, Vater, Sohn und heiliger Geist BWV 292 – Den Vater dort oben BWV 293 – Der du bist drei in Einigkeit BWV 294 – Der Tag, der ist so freudenreich BWV 295 – Des heil'gen Geistes reiche Gnad’ BWV 296 – Die Nacht ist kommen BWV 297 – Die Sonn' hat sich mit ihrem Glanz BWV 298 – Dies sind die heil'gen zehn Gebot’ BWV 299 – Dir, dir, Jehova, will ich singen BWV 300 – Du grosser Schmerzensmann BWV 301 – Du, o schönes Weltgebäude BWV 302 – Ein' feste Burg ist unser Gott BWV 303 – Ein' feste Burg ist unser Gott BWV 304 – Eins ist Not! ach Herr, dies Eine BWV 305 – Erbarm' dich mein, o Herre gott BWV 306 – Erstanden ist der heil'ge Christ BWV 307 – Es ist gewisslich an der Zeit BWV 308 – Es spricht der Unweisen Mund wohl BWV 309 – Es stehn vor Gottes Throne BWV 310 – Es wird schier der letzte Tag herkommen BWV 311 – Es woll' uns Gott genädig sein BWV 312 – Es woll' uns Gott genädig sein BWV 313 – Für Freuden lasst uns springen BWV 314 – Gelobet seist du, Jesu Christ BWV 315 – Gib dich zufrieden und sei stille BWV 316 – Gott, der du selber bist das Licht BWV 317 – Gott, der Vater, wohn' uns bei BWV 318 – Gottes Sohn ist kommen BWV 319 – Gott hat das Evangelium BWV 320 – Gott lebet noch BWV 321 – Gotlob, es geht nunmehr zu Ende BWV 322 – Gott sei gelobet und gebenedeiet/Meine Seele erhebet den Herrn BWV 323 – Gott sei uns gnädig BWV 324 – Meine Seele erhebet den Herrn BWV 325 – Heilig, heilig BWV 326 – Herr Gott, dich loben alle wir BWV 327 – Für deinen Thron tret' ich hiermit BWV 328 – Herr, Gott, dich loben wir BWV 329 – Herr, icj denk' an jene Zeit BWV 330 – Herr, ich habe missgehandelt BWV 331 – Herr, ich habe missgehandelt BWV 332 – Herr Jesu Christe, dich zu uns wend BWV 333 – Herr Jesu Christ, du hast bereit't BWV 334 – Herr Jesu Christ, du höchstes Gut BWV 335 – Herr Jesu Christ, mein's Lebens Licht BWV 336 – Herr Jesu Christ, wahr'r Mensch und Gott BWV 337 – Herr, nun lass in Frieden BWV 338 – Herr, straf mich nicht in deinem Zorn BWV 339 – Herr, wie du willst, so schick's mit mir BWV 340 – Herzlich lieb hab ich dich, o Herr BWV 341 – Heut'ist, o Mensch, ein grosser Traürtag BWV 342 – Heut' triumphieret Gottes Sohn BWV 343 – Hilf, Gott, dass mir's gelinge BWV 344 – Hilf, Herr Jesu, lass gelingen BWV 345 – Ich bin ja, Herr, in deiner Macht BWV 346 – Ich dank' dir Gott fur all' Wohltat BWV 347 – Ich dank' dir, lieber Herre BWV 348 – Ich dank' dir, lieber Herre BWV 349 – Ich dank' dir schon durch deinen Sohn BWV 350 – Ich danke dir, o Gott, in deinem Throne BWV 351 – Ich hab' mein' Sach' Gott heimgestellt BWV 352 – Jesu, der du meine Seele BWV 353 – Jesu, der du meine Seele BWV 354 – Jesu, der du meine Seele BWV 355 – Jesu, der du selbsten wohl BWV 356 – Jesu, du mein liebstes Leben BWV 357 – Jesu, Jesu, du bist mein BWV 358 – Jesu, meine Freude BWV 359 – esu meiner Seelen Wonne BWV 360 – Jesu, meiner Freuden Freude BWV 361 – Jesu, meines Herzens Freud’ BWV 362 – Jesu, nun sei gepreiset BWV 363 – Jesus Christus, unser Heiland BWV 364 – Jesus Christus, unser Heiland BWV 365 – Jesus, meine Zuversicht BWV 366 – Ihr Gestirn', ihr hohlen Lüfte BWV 367 – In allen meinen Taten BWV 368 – In dulci jubilo BWV 369 – Keinen hat Gott verlassen BWV 370 – Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist BWV 371 – Kyrie, Gott Vater in Ewigkeit BWV 372 – Lass, o Herr, dein Ohr sich neigen BWV 373 – Liebster Jesu, wir sind hier BWV 374 – Lobet den Herren, denn er ist freundlich BWV 375 – Lobt Gott, ihr Christen, allzugleich BWV 376 – Lobt Gott, ihr Christen, allzugleich BWV 377 – Mach's mit mir, Gott, nach deiner Güt’ BWV 378 – Meine Augen schliess' ich jetzt BWV 379 – Meinen Jesum lass'ich nicht, Jesus BWV 380 – Meinen Jesum lass'ich nicht, weil BWV 381 – Meines Lebens letzte Zeit BWV 382 – Mit Fried' und Freud' ich fahr' dahin BWV 383 – Mitten wir im Leben sind BWV 384 – Nicht so traurig, nicht so sehr BWV 385 – Nun bitten wir den heiligen Geist BWV 386 – Nun danket alle Gott BWV 387 – Nun freut euch, Gottes Kinder all’ BWV 388 – Nun freut euch, lieben Christen g'mein BWV 389 – Nun lob', mein' Seel', den Herren BWV 390 – Nun lob', mein Seel', den Herren BWV 391 – Nun preiset alle Gottes Barmherzigkeit BWV 392 – Nun ruhen alle Wälder BWV 393 – O Welt, sieh hier dein Leben BWV 394 – O Welt, sieh hier dein Leben BWV 395 – O Welt, sieh hier dein Leben BWV 396 – Nun sich der Tag geendet hat BWV 397 – O Ewigkeit, du Donnerwort BWV 398 – O Gott, du frommer Gott BWV 399 – O Gott, du frommer Gott BWV 400 – O Herzensangst, o Bangigkeit BWV 401 – O Lamm Gottes, unschuldig BWV 402 – O Mensch, bewein' dein' Sünde gross BWV 403 – O Mensch, schaü Jesum Christum an BWV 404 – O Traurigkeit, o Herzeleid BWV 405 – O wie selig seid ihr doch, ihr Frommen BWV 406 – O wie selig seid ihr doch, ihr Frommen BWV 407 – O wir armen Sünder BWV 408 – Schaut, ihr Sünder BWV 409 – Seelen-Bräutigam BWV 410 – Sie gergrüsset, Jesu gütig BWV 411 – Singet dem Herrn ein neüs Lied BWV 412 – So gibst du nun, mein Jesu, gute Nacht BWV 413 – Sollt' ich meinem Gott nicht singen BWV 414 – Uns ist ein Kindlein heut' gebor'n BWV 415 – Valet will ich dir geben BWV 416 – Vater unser im Himmelreich BWV 417 – Von Gott will ich nicht lassen BWV 418 – Von Gott will ich nicht lassen BWV 419 – Von Gott will ich nicht lassen BWV 420 – Warum betrübst du dich, mein Herz BWV 421 – Warum betrübst du dich, mein Herz BWV 422 – Warum sollt' ich mich denn grämen BWV 423 – Was betrübst du dich, mein Herze BWV 424 – Was bist du doch, o Seele, so betrübet BWV 425 – Was willst du dich, o meine Seele BWV 426 – Weltlich Ehr' und zeitlich Gut BWV 427 – Wenn ich in Angst und Not BWV 428 – Wenn mein Stündlein vorhanden ist BWV 429 – Wenn mein Stündlein vorhanden ist BWV 430 – Wenn mein Stündlein vorhanden ist BWV 431 – Wenn wir in höchsten Nöten sein BWV 432 – Wenn wir höchsten Nöten sein BWV 433 – Wer Gott vertraut, hat wohl gebaut BWV 434 – Wer nur den liebe Gott lässt walten BWV 435 – Wie bist du, Seele, in mir so gar betrübt BWV 436 – Wie schön leuchtet der Morgenstern BWV 437 – Wir glauben all' an einen Gott BWV 438 – Wo Gott zum Haus nicht gibt sein' Gunst Dalok és áriák (BWV 439–524) Vallásos dalok és áriák a Schemellis Gesangbuchból (BWV 439–507) BWV 439 – Ach, dass nicht die letzte Stunde BWV 440 – Auf, auf! die rechte Zeit ist hier BWV 441 – Auf! auf! mein Herz, mit Freuden BWV 442 – Beglückter Stand getreuer Seelen BWV 443 – Beschränkt, ihr Weisen dieser Welt BWV 444 – Brich entzwei, mein armes Herze BWV 445 – Brunnquell aller Güter BWV 446 – Der lieben Sonnen Licht und Pracht BWV 447 – Der Tag ist hin, die Sonne gehet nieder BWV 448 – Der Tag mit seinem Lichte BWV 449 – Dich bet'ich an, mein höchster Gott BWV 450 – Die bittre Leidenszeit beginnet abermal BWV 451 – Die gold'ne Sonne, voll Freud' und Wonne BWV 452 – Dir, dir Jehovah, will ich singen BWV 453 – Eins ist Not! ach Herr, dies Eine BWV 454 – Ermuntre dich, mein schwacher Geist BWV 455 – Erwürgtes Lamm, das die verwahrten Siegel BWV 456 – Es glänzet der Christen BWV 457 – Es ist nun aus mit meinem Leben BWV 458 – Es ist vollbracht! vergiss ja nicht BWV 459 – Es kostet viel ein Christ zu sein BWV 460 – Gib dich zufrieden und sei stille BWV 461 – Gott lebet noch; Seele, was verzagst du doch? BWV 462 – Gott, wie gross ist deine Güte BWV 463 – Herr, nicht schicke deine Rache BWV 464 – Ich bin ja, Herr, in deiner Macht BWV 465 – Ich freue mich in dir BWV 466 – Ich halte treulich still und liebe BWV 467 – Ich lass' dich nicht BWV 468 – Ich liebe Jesum alle Stund’ BWV 469 – Ich steh' an deiner Krippen hier BWV 470 – Jesu, Jesu, du bist mein BWV 471 – Jesu, deine Liebeswunden BWV 472 – Jesu, meines Glaubens Zier BWV 473 – Jesu, meines Herzens Freud BWV 474 – Jesus ist das schönste Licht BWV 475 – Jesus, unser Trost und Leben BWV 476 – Ich Gestirn', ihr höhen Lufte BWV 477 – Kein Stündlein geht dahin BWV 478 – Komm, süsser Tod, komm, sel'ge Ruh! BWV 479 – Kommt, Seelen, dieser Tag BWV 480 – Kommt wieder aus der finstern Gruft BWV 481 – Lasset uns mit Jesu ziehen BWV 482 – Liebes Herz, bedenke doch BWV 483 – Liebster Gott, wann werd' ich sterben? BWV 484 – Liebster Herr Jesu! wo bleibest du so lange? BWV 485 – Liebster Immanuel, Herzog der Frommen BWV 486 – Mein Jesu, dem die Seraphinen BWV 487 – Mein Jesu! was für Seelenweh BWV 488 – Meines Lebens letzte Zeit BWV 489 – Nicht so traurig, nicht so sehr BWV 490 – Nur mein Jesus ist mein Leben BWV 491 – O du Liebe meiner Liebe BWV 492 – O finstre Nacht BWV 493 – O Jesulein Süss, o Jesulein mild BWV 494 – O liebe Seele, zieh' die Sinnen BWV 495 – O wie selig seid ihr doch, ihr Frommen BWV 496 – Seelen-Bräutigam, Jesu, Gottes Lamm! BWV 497 – Seelenweide, meine Freude BWV 498 – Selig, wer an Jesum denkt BWV 499 – Sei gegrüßet, Jesu gütig BWV 500 – So gehst du nun, mein Jesu, hin BWV 501 – So giebst du nun, mein Jesu, gute Nacht BWV 502 – So wünsch' ich mir zu guter Letzt BWV 503 – Steh' ich bei meinem Gott BWV 504 – Vergiss mein nicht, dass ich dein nicht BWV 505 – Vergiss mein nicht, vergiss mein nicht BWV 506 – Was bist du doch, o Seele, so betrübet BWV 507 – Wo ist mein Schäflein, das ich liebe Áriák és dalok Anna Magdalena Bach kottásfüzetéből (BWV 508–518) BWV 508 – Bist du bei mir (Gottfried Heinrich Stölzel stílusában) BWV 509 – Gedenke doch, mein Geist (ária ) BWV 510 – Gib dich zufrieden (korál) BWV 511 – Gib dich zufrieden (korál) BWV 512 – Gib dich zufrieden (korál) BWV 513 – O Ewigkeit, du Donnerwort (korál) BWV 514 – Schaffs mit mir, Gott (korál) BWV 515 – So oft ich meine Tabakspfeife (ária) BWV 515a – So oft ich meine Tabakspfeife BWV 516 – Warum betrübst du dich (ária) BWV 517 – Wie wohl ist mir, o Freund der Seelen BWV 518 – Willst du dein Herz mir schenken Öt vallásos ének (BWV 519–523) BWV 519 – Hier lieg' ich nun BWV 520 – Das walt' mein Gott BWV 521 – Gott mein Herz dir Dank BWV 522 – Meine Seele, lass es gehen BWV 523 – Ich gnüge mich an meinem Stande Quodlibet (BWV 524) BWV 524 – Quodlibet Orgonaművek (BWV 525–771) Triószonáták orgonára (BWV 525–530) BWV 525 – Esz-dúr triószonáta BWV 526 – c-moll triószonáta BWV 527 – d-moll triószonáta BWV 528 – e-moll triószonáta BWV 528a – d-moll andante BWV 529 – C-dúr triószonáta BWV 530 – G-dúr triószonáta Prelúdiumok és fúgák, toccaták és fúgák, fantáziák és fúgák, passacaglia és fúga orgonára (BWV 531–582) BWV 531 – C-dúr prelúdium és fúga BWV 532 – D-dúr prelúdium és fúga BWV 532a – D-dúr fúga (a BWV 532 változata) BWV 533 – e-moll prelúdium és fúga BWV 534 – f-moll prelúdium és fúga BWV 535 – g-moll prelúdium és fúga BWV 535a – g-moll prelúdium és fúga (a BWV 535 változata) BWV 536 – A-dúr prelúdium és fúga BWV 536a – A-dúr prelúdium (a BWV 536 változata) BWV 537 – c-moll fantázia és fúga BWV 538 – d-moll (dór) toccata és fúga BWV 539 – d-moll prelúdium és fúga BWV 539a – d-moll fúga (a BWV 1000 a mű átirata lantra, a BWV 1001 2. tétele a mű átirata hegedűre) BWV 540 – F-dúr toccata és fúga BWV 541 – G-dúr prelúdium és fúga BWV 542 – „Nagy” g-moll fantázia és fúga BWV 542a – g-moll fúga (a BWV 542 változata) BWV 543 – a-moll prelúdium és fúga BWV 544 – b-moll prelúdium és fúga BWV 545 – C-dúr prelúdium és fúga BWV 545a – C-dúr prelúdium és fúga (a BWV 545 változata) BWV 545b – B-dúr prelúdium, trió és fúga (a BWV 545 változata; a trió a BWV 1029 fináléjának átirata, valószínűleg Johann Tobias Krebs műve) BWV 546 – c-moll prelúdium és fúga BWV 547 – C-dúr prelúdium és fúga BWV 548 – e-moll prelúdium és fúga BWV 549 – c-moll prelúdium és fúga BWV 550 – G-dúr prelúdium és fúga BWV 551 – a-moll prelúdium és fúga BWV 552 – „Szent Anna” Esz-dúr prelúdium és fúga Kis prelúdiumok és fúgák: (szerzőjük valószínűleg Johann Tobias Krebs vagy Johann Caspar Ferdinand Fischer) BWV 553 – C-dúr kis prelúdium és fúga BWV 554 – d-moll kis prelúdium és fúga BWV 555 – e-moll kis prelúdium és fúga BWV 556 – F-dúr kis prelúdium és fúga BWV 557 – G-dúr kis prelúdium és fúga BWV 558 – g-moll kis prelúdium és fúga BWV 559 – a-moll kis prelúdium és fúga BWV 560 – B-dúr kis prelúdium és fúga BWV 561 – a-moll fantázia és fúga (valószínűleg Johann Christian Kittel műve) BWV 562 – c-moll fantázia és fúga (befejezetlen) BWV 563 – b-moll fantázia és fúga (Fantasia et Imitatio) (Bach szerzősége vitatott) BWV 564 – C-dúr toccata, adagio és fúga BWV 565 – d-moll toccata és fúga (Bach szerzősége vitatott) BWV 566 – E-dúr toccata és fúga BWV 566a – E-dúr toccata és fúga (a BWV 566 változata) BWV 567 – C-dúr prelúdium (valószínűleg Johann Ludwig Krebs írta) BWV 568 – G-dúr prelúdium (Bach szerzősége vitatott) BWV 569 – A-dúr prelúdium BWV 570 – C-dúr fantázia BWV 571 – G-dúr fantázia (Bach szerzősége vitatott) BWV 572 – G-dúr fantázia (Pièce d'Orgue) BWV 573 – C-dúr fantázia BWV 574 – c-moll fúga BWV 574a – c-moll fúga (a BWV 574 változata) BWV 575 – c-moll fúga (a BWV 574 változata) BWV 576 – G-dúr fúga (Bach szerzősége vitatott) BWV 577 – G-dúr fúga à la Gigue (Bach szerzősége vitatott) BWV 578 – „Kis” g-moll fúga BWV 579 – b-moll fúga egy Corelli témára BWV 580 – D-dúr fúga (Bach szerzősége vitatott) BWV 581 – G-dúr fúga (Gottfried August Homilius műve) BWV 582 – c-moll passacaglia Triók és egyéb művek orgonára (BWV 583–591) BWV 583 – d-moll trió (kérdéses, valószínűleg egy másik zeneszerző művének átirata) BWV 584 – g-moll trió (kérdéses, valószínűleg a BWV 166/2 vagy egy másik átdolgozása, elveszett, csak egy ária maradt fenn) BWV 585 – c-moll trió (kérdéses, valószínűleg Johann Friedrich Fasch egyik művének átirata) BWV 586 – G-dúr trió (kérdéses, valószínűleg Georg Philipp Telemann egyik művének átirata) BWV 587 – F-dúr ária (kérdéses, valószínűleg François Couperin műve) BWV 588 – d-moll canzona BWV 589 – D-dúr allabreve BWV 590 – F-dúr pastorella (az első tétel valószínűleg befejezetlen) BWV 591 – Kleines harmonisches Labyrinth (szerzője valószínűen Johann Dietmar Heinichen) Orgona-versenyművek (592–598) BWV 592 – G-dúr versenymű (János Ernő herceg versenyműve nyomán) BWV 592a – G-dúr versenymű (a BWV 592 csembalóra írt változata) BWV 593 – a-moll versenymű ( Antonio Vivaldi Concerto Op. 3/8 nyomán) BWV 594 – C-dúr versenymű ( Antonio Vivaldi Concerto Op. 7/11 nyomán) BWV 595 – C-dúr versenymű (János Ernő herceg versenyműve nyomán) BWV 596 – d-moll versenymű ( Antonio Vivaldi Concerto grosso Op. 3/11 nyomán) BWV 597 – Esz-dúr versenymű (kérdéses, eredete ismeretlen) BWV 598 – g-moll pedálgyakorlat Orgelbüchlein (BWV 599–644) BWV 599 – Nun komm, der Heiden Heiland ( adventre ) BWV 600 – Gott, durch deine Güte (adventre) BWV 601 – Herr Christ, der ein'ge Gottessohn (adventre) BWV 602 – Lob sei dem allmächtigen Gott (adventre) BWV 603 – Puer natus in Bethlehem ( karácsonyra ) BWV 604 – Gelobet seist du, Jesu Christ (karácsonyra) BWV 605 – Der Tag, der ist so freudenreich (karácsonyra) BWV 606 – Vom Himmel hoch, da komm' ich her (karácsonyra) BWV 607 – Vom Himmel kam der Engel Schar (karácsonyra) BWV 608 – In dulci jubilo (karácsonyra) BWV 609 – Lobt Gott, ihr Christen allzugleich (karácsonyra) BWV 610 – Jesu, meine Freude (karácsonyra) BWV 611 – Christum wir sollen loben schon (karácsonyra) BWV 612 – Wir Christenleut’ (karácsonyra) BWV 613 – Helft mir Gottes Güte preisen ( újévre ) BWV 614 – Das alte Jahr vergangen ist (újévre) BWV 615 – In dir ist Freude (újévre) BWV 616 – Mit Fried' und Freud'ich fahr dahin ( vízkeresztre ) BWV 617 – Herr Gott, nun schleuß den Himmel auf (vízkeresztre) BWV 618 – O Lamm Gottes unschuldig ( nagyböjtre ) BWV 619 – Christe, du Lamm Gottes (nagyböjtre) BWV 620 – Christus, der uns selig macht (nagyböjtre) BWV 620a – Christus, der uns selig macht (nagyböjtre) BWV 621 – Da Jesus an dem Kreuze stund’ (nagyböjtre) BWV 622 – O Mensch, bewein' dein' Sünde gross (nagyböjtre) BWV 623 – Wir danken dir, Herr Jesu Christ (nagyböjtre) BWV 624 – Hilf Gott, dass mir's gelinge (nagyböjtre) BWV 625 – Christ lag in Todesbanden ( húsvétra ) BWV 626 – Jesus Christus, unser Heiland (húsvétra) BWV 627 – Christ ist erstanden (húsvétra) BWV 628 – Erstanden ist der heil'ge Christ (húsvétra) BWV 629 – Erschienen ist der herrliche Tag (húsvétra) BWV 630 – Heut' triumphieret Gottes Sohn (húsvétra) BWV 631 – Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist ( pünkösdre ) BWV 632 – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend BWV 633 – Liebster Jesu, wir sind hier BWV 634 – Liebster Jesu, wir sind hier BWV 635 – Dies sind die heil'gen zehn Gebot’ BWV 636 – Vater unser im Himmelreich BWV 637 – Durch Adam's Fall ist ganz verderbt BWV 638 – Es ist das Heil uns kommen her BWV 639 – Ich ruf' zu dir, Herr Jesu Christ BWV 640 – In dich hab' ich gehoffet, Herr BWV 641 – Wenn wir in höchsten Nothen sein BWV 642 – Wer nur den lieben Gott lässt walten BWV 643 – Alle Menschen müssen sterben BWV 644 – Ach wie nichtig, ach wie flüchtig Schübler-korálok (BWV 645–650) BWV 645 – Wachet auf, ruft uns die Stimme BWV 646 – Woll soll ich fliehen hin BWV 647 – Wer nur den lieben Gott läßt walten BWV 648 – Meine Seele erhebt den Herren BWV 649 – Ach bleib bei uns, Herr Jesu Christ BWV 650 – Kommst du nun, Jesu, von Himmel herunter Lipcsei korálok (BWV 651–668a) BWV 651 – Komm, Heiliger Geist, Herre Gott BWV 651a – Komm, Heiliger Geist, Herre Gott (korábbi, weimari változat) BWV 652 – Komm, Heiliger Geist BWV 653 – An Waserflüssen Babylon BWV 653a – An Waserflüssen Babylon (korábbi, weimari változat) BWV 653b – An Waserfluessen Babylon (eredeti weimari változat) BWV 654 – Schmücke dich, o liebe Seele BWV 655 – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend BWV 655a – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend (korábbi, weimari változat) BWV 655b – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend BWV 655c – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend BWV 656 – O Lamm Gottes, unschuldig BWV 656a – O Lamm Gottes, unschuldig (korábbi, weimari változat) BWV 657 – Nun danket alle Gott BWV 658 – Von Gott will ich nicht lassen BWV 658a – Von Gott will ich nicht lassen (korábbi, weimari változat) BWV 659 – Nun komm, der Heiden Heiland BWV 659a – Nun komm, der Heiden Heiland (korábbi, weimari változat) BWV 660 – Nun komm, der Heiden Heiland BWV 660a – Nun komm, der Heiden Heiland (korábbi, weimari változat) BWV 660b – Nun komm, der Heiden Heiland BWV 661 – Nun komm, der Heiden Heiland BWV 661a – Nun komm, der Heiden Heiland (korábbi, weimari változat) BWV 662 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ BWV 662a – Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ (korábbi, weimari változat) BWV 663 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ BWV 663a – Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ (korábbi, weimari változat) BWV 664 – Trio super: Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ (korábbi, weimari változat) BWV 664a/b – Trio super: Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ (korábbi, weimari változat BWV 665 – Jesu Christus unser Heiland BWV 665a – Jesu Christus unser Heiland (korábbi, weimari változat) BWV 666 – Jesus Christus unser Heiland BWV 667 – Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist BWV 667a/b – Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist (korábbi, weimari változat) BWV 668 – Vor deinen Thron tret' ich (részlet) BWV 668a – Vor deinen Thron tret' ich (részlet) Korálfeldolgozások a Klavierübung harmadik részéből (BWV 669–689) BWV 669 – Kyrie, Gott Vater in Ewigkeit (hosszú változat) BWV 670 – Christe, aller Welt Trost (hosszú változat) BWV 671 – Kyrie, Gott heiliger Geist (hosszú változat) BWV 672 – Kyrie, Gott Vater in Ewigkeit (rövid változat) BWV 673 – Christe, aller Welt Trost (rövid változat) BWV 674 – Kyrie, Gott heiliger Geist (rövid változat) BWV 675 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr (rövid változat) BWV 676 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr (hosszú változat) BWV 677 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr (rövid változat) BWV 678 – Dies sind die heilgen zehn Gebot (hosszú változat) BWV 679 – Dies sind die heilgen zehn Gebot (rövid változat) BWV 680 – Wir glauben all' an einen Gott (hosszú változat) BWV 681 – Wir glauben all' an einen Gott (rövid változat) BWV 682 – Vater unser Himmelreich (hosszú változat) BWV 683 – Vater unser im Himmelreich (rövid változat) BWV 684 – Christ, unser Herr, zum Jordan kam (hosszú változat) BWV 685 – Christ, unser Herr, zum Jordan kam (rövid változat) BWV 686 – Aus tiefer Not schrei ich zu dir (hosszú változat) BWV 687 – Aus tiefer Not schrei ich zu dir (rövid változat) BWV 688 – Jesus Christus unser Heiland, der von uns den Zorn Gottes wandt (hosszú változat) BWV 689 – Jesus Christus unser Heiland (rövid változat) Kirnberger korálok (BWV 690–713a) BWV 690 – Wer nur den lieben Gott lasst walten BWV 691 – Wer nun den lieben Gott lasst walten BWV 691a – Wer nun den lieben Gott lasst walten (kérdéses) BWV 692 – Ach Gott und Herr (kérdéses, valószínűleg Johann Gottfried Walther műve) BWV 692a – Ach Gott und Herr (kérdéses, valószínűleg Johann Gottfried Walther műve) BWV 693 – Ach Gott und Herr (kérdéses, valószínűleg Johann Gottfried Walther műve) BWV 694 – Wo soll ich fliehen hin BWV 695 – Christ lag in Todesbanden BWV 695a – Christ lag in Todesbanden BWV 696 – Christum wir sollen loben schon (fughetta) BWV 697 – Ge lobet seist du, Jesu Christ (fughetta) BWV 698 – Herr Christ, der einig Gottes Sohn (fughetta) BWV 699 – Nun komm, der Heiden Heiland (fughetta) BWV 700 – Vom Himmel hoch da komm ich her BWV 701 – Vom Himmel hoch da komm ich her (fughetta) BWV 702 – Das Jesulein soll doch mein Trost (fughetta, kérdéses, valószínűleg Johann Ludwig Krebs műve) BWV 703 – Gottes Sohn ist kommen (fughetta) BWV 704 – Lob sei dem allmaechtigen Gott (fughetta) BWV 705 – Durch Adams Fall ist ganz verderbt BWV 706 – Liebster Jesu, wir sind hier BWV 707 – Ich hab' mein' Sach' Gott heimgestellt (kérdéses) BWV 708 – Ich hab' mein' Sach' Gott heimgestellt (kérdéses) BWV 708a – Ich hab' mein' Sach' Gott heimgestellt (kérdéses) BWV 709 – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend BWV 710 – Wir Christenleut hab'n jetz'und Freud BWV 711 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ BWV 712 – In dich hab' ich gehoffet, Herr BWV 713 – Jesu meine Freude (fantázia) BWV 713a – Jesu meine Freude (fantázia) Egyéb korálelőjátékok (BWV 714–740) BWV 714 – Ach Gott und Herr BWV 715 – Allein Gott in der Hoh sei Ehr BWV 716 – Fuga super Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ BWV 717 – Allein Gott in der Höh sei Ehr’ BWV 718 – Christ lag in Todesbanden BWV 719 – Der Tag, der ist so freudenreich BWV 720 – Ein feste Burg ist unser Gott BWV 721 – Erbarm dich mein, o Herre Gott BWV 722 – Gelobet seist du, Jesu Christ BWV 723 – Gelobet seist du, Jesu Christ BWV 724 – Gott, durch dein Güte (Gottes Sohn ist kommen) BWV 725 – Herr Gott, dich loben wir BWV 726 – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend BWV 727 – Herzlich tut mich verlangen BWV 728 – Jesus, meine Zuversicht BWV 729 – In dulci jubilo BWV 730 – Liebster Jesu, wir sind hier BWV 731 – Liebster Jesu, wir sind hier BWV 732 – Lobt Gott, ihr Christen, allzugleich BWV 733 – Magnificat BWV 734 – Nun freut euch, lieben Christen/Es ist gewisslich an der Zeit BWV 735 – Valet will ich dir geben BWV 736 – Valet will ich dir geben BWV 737 – Vater unser im Himmelreich BWV 738 – Von Himmel hoch da komm' ich her BWV 738a – Von Himmel hoch da komm' ich her BWV 739 – Wie schoen leuchter der Morgenstern BWV 740 – Wir glauben all' an einen Gott BWV741 – Ach Gott, von Himmel sieh' darein BWV742 – Ach Herr, mich armen Sünder BWV743 – Ach, was ist doch unser Leben BWV744 – Auf meinen lieben Gott (valószínűleg Johann Tobias Krebs műve) BWV745 – Aus der Tiefe rufe ich (valószínűleg Carl Philipp Emanuel Bach műve) BWV746 – Christ ist erstanden (valószínűleg Johann Caspar Ferdinand Fischer műve) BWV747 – Christus, der uns selig macht BWV748 – Gott der Vater wohn' uns bei (valószínűleg Johann Gottfried Walther) műve) BWV748a – Gott der Vater wohn' uns bei BWV749 – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend BWV750 – Herr Jesu Christ, mein's Lebens Licht BWV751 – In dulci jubilo BWV752 – Jesu, der du meine Seele BWV753 – Jesu, meine Freude BWV754 – Liebster Jesu, wir sind hier BWV755 – Nun freut euch, lieben Christen BWV756 – Nun ruhen alle Wälder BWV757 – O herre Gott, din göttlich's Wort BWV758 – O vater, allmächtiger Gott BWV759 – Schmücke dich, o liebe Seele (valószínűleg Gottfried August Homilius műve) BWV760 – Vater unser im Himmelreich (valószínűleg Georg Böhm műve) BWV761 – Vater unser im Himmelreich (valószínűleg Georg Böhm műve) BWV762 – Vater unser im Himmelreich BWV763 – Wie schön leuchtet der Morgenstern BWV764 – Wie schön leuchtet der Morgernstern Partiták és korálvariációk (BWV 765–771) BWV 765 – Wur glauben all' an einen Gott (kérdéses) BWV 766 – Christ, der du bist der helle Tag BWV 767 – O Gott, du frommer Gott BWV 768 – Sei gegrüßet, Jesu guetig BWV 769 – Von Himmel hoch da komm' ich her (kánonvariációk) BWV 770 – Ach, was soll ich Sünder machen (kérdéses) BWV 771 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr’ (valószínűleg Andreas Nicolaus Vetter műve) Csembalóművek (BWV 772–994) Invenciók és sinfoniák (vagy Két- és háromszólamú sinfoniák, BWV 772-801) Ezek a művek eredetileg a Præambula und Fantasiae nevet viselték és a Wilhelm Friedemann Bachnak írt kottásfüzet részét képezték. Eredetük 1720-ra tehető. Bach ezeket 1723-ban átdolgozta, és az Invenciók és sinfoniák („Inventionen und Sinfonien”) nevet adta a darabnak. Ma elterjedt nevük Két- és háromszólamú invenciók. Kétszólamú invenciók (BWV 772-786) BWV 772 – C-dúr kétszólamú invenció (No. 1) BWV 772a – C-dúr kétszólamú invenció (No. 1) (a BWV 772 átdolgozott változata) BWV 773 – c-moll kétszólamú invenció (No. 2) BWV 774 – D-dúr kétszólamú invenció (No. 3) BWV 775 – d-moll kétszólamú invenció (No. 4) BWV 776 – Esz-dúr kétszólamú invenció (No. 5) BWV 777 – E-dúr kétszólamú invenció (No. 6) BWV 778 – e-moll kétszólamú invenció (No. 7) BWV 779 – F-dúr kétszólamú invenció (No. 8) BWV 780 – f-moll kétszólamú invenció (No. 9) BWV 781 – G-dúr kétszólamú invenció (No. 10) BWV 782 – g-moll Kétszólamú invenció (No. 11) BWV 783 – A-dúr kétszólamú invenció (No. 12) BWV 784 – a-moll Kétszólamú invenció (No. 13) BWV 785 – B-dúr kétszólamú invenció (No. 14) BWV 786 – b-moll kétszólamú invenció (No. 15) Háromszólamú invenciók (BWV 787-801) BWV 787 – C-dúr háromszólamú sinfonia (No. 1) BWV 788 – c-moll háromszólamú sinfonia (No. 2) BWV 789 – D-dúr háromszólamú sinfonia (No. 3) BWV 790 – d-moll háromszólamú sinfonia (No. 4) BWV 791 – Esz-dúr háromszólamú sinfonia (No. 5) BWV 792 – E-dúr háromszólamú sinfonia (No. 6) BWV 793 – e-moll háromszólamú sinfonia (No. 7) BWV 794 – F-dúr háromszólamú sinfonia (No. 8) BWV 795 – f-moll háromszólamú sinfonia (No. 9) BWV 796 – G-dúr háromszólamú sinfonia (No. 10) BWV 797 – g-moll háromszólamú sinfonia (No. 11) BWV 798 – A-dúr háromszólamú sinfonia (No. 12) BWV 799 – a-moll háromszólamú sinfonia (No. 13) BWV 800 – B-dúr háromszólamú sinfonia (No. 14) BWV 801 – b-moll háromszólamú sinfonia (No. 15) Duettek (Clavier-Übung III, BWV 802–805) BWV802 – e-moll duett BWV803 – F-dúr duett BWV804 – G-dúr duett BWV805 – a-moll duett Angol szvitek (BWV 806–811) BWV 806 – A-dúr angol szvit No. 1 BWV 807 – a-moll angol szvit No. 2 BWV 808 – g-moll angol szvit No. 3 BWV 809 – f-dúr angol szvit No. 4 BWV 810 – e-moll angol szvit No. 5 BWV 811 – d-moll angol szvit No. 6 Francia szvitek (BWV 812–817) BWV 812 – d-moll francia szvit No. 1 BWV 813 – c-moll francia szvit No. 2 BWV 814 – b-moll francia szvit No. 3 BWV 815 – Esz-dúr francia szvit No. 4 BWV 815a – Esz-dúr francia szvit No. 4 (az előző bővítése) BWV 816 – G-dúr francia szvit No. 5 BWV 817 – E-dúr francia szvit No. 6 Egyéb szvitek (BWV 818–824) BWV 818 – a-moll szvit BWV 818a – a-moll szvit (a BWV 818 átdolgozott változata) BWV 819 – Esz-dúr szvit BWV 819a – Esz-dúr szvit (a BWV 819 1. tételének átdolgozása) BWV 820 – F-dúr nyitány (szvit) BWV 821 – B-dúr szvit BWV 822 – g-moll szvit BWV 823 – f-moll szvit BWV 824 – a-moll szvit Partiták (Clavier-Übung I, BWV 825–830) BWV 825 – B-dúr partita No. 1 BWV 826 – c-moll partita No. 2 BWV 827 – a-moll partita No. 3 BWV 828 – D-dúr partita No. 4 BWV 829 – G-dúr partita No. 5 BWV 830 – e-moll partita No. 6 Francia nyitány (Clavier-Übung II, BWV 831) BWV 831 – h-moll nyitány francia stílusban (h-moll partita) Szvitek és szvit-tételek (BWV 832–845) BWV 832 – A-dúr partita BWV 833 – F-dúr prelúdium és partita BWV 834 – c-moll allemande BWV 835 – a-moll allemande BWV 836 – g-moll allemande BWV 837 – g-moll allemande BWV 838 – A-dúr allemande és courante BWV 839 – g-moll sarabande BWV 840 – G-dúr courante BWV 841 – G-dúr menüett BWV 842 – g-moll menüett BWV 843 – G-dúr menüett BWV 844 – d-moll scherzo BWV 844a – d-moll scherzo (a BWV 844a változata) BWV 845 – f-moll gigue Wohltemperiertes Klavier (BWV 846–893) Első rész BWV 846 – C-dúr prelúdium és fúga (No.1) BWV 846a – C-dúr prelúdium és fúga (No.1) (az előzőnek változata) BWV 847 – c-moll prelúdium és fúga(No.2) BWV 848 – Cisz-dúr prelúdium és fúga (No.3) BWV 849 – cisz-moll prelúdium és fúga (No.4) BWV 850 – D-dúr prelúdium és fúga(No.5) BWV 851 – d-moll prelúdium és fúga (No.6) BWV 852 – Esz-dúr prelúdium és fúga (No.7) BWV 853 – esz-moll prelúdium és fúga (No.8) BWV 854 – E-dúr prelúdium és fúga (No.9) BWV 855 – e-moll prelúdium és fúga (No.10) BWV 855a – e-moll prelúdium és fúga (No.10) (a BWV 855 változata) BWV 856 – F-dúr prelúdium és fúga (No.11) BWV 857 – f-moll prelúdium és fúga (No.12) BWV 858 – Fisz-dúr prelúdium és fúga (No.13) BWV 859 – fisz-moll prelúdium és fúga (No.14) BWV 860 – G-dúr prelúdium és fúga (No.15) BWV 861 – g-moll prelúdium és fúga (No.16) BWV 862 – Asz-dúr prelúdium és fúga (No.17) BWV 863 – Gisz-moll prelúdium és fúga (No.18) BWV 864 – A-dúr prelúdium és fúga (No.19) BWV 865 – a-moll prelúdium és fúga (No.20) BWV 866 – B-dúr prelúdium és fúga (No.21) BWV 867 – b-moll prelúdium és fúga (No.22) BWV 868 – H-dúr prelúdium és fúga (No.23) BWV 869 – h-moll prelúdium és fúga (No.24) Második rész BWV 870 – C-dúr prelúdium és fúga (No.1) BWV 870a – C-dúr prelúdium és fúga (No.1) (a BWV 870 változata) BWV 870b – C-dúr prelúdium és fúga (No.1) (a BWV 870 változata) BWV 871 – c-moll prelúdium és fúga (No.2) BWV 872 – Cisz-dúr prelúdium és fúga (No.3) BWV 872a – Cisz-dúr prelúdium és fúga (No.3) (a BWV 872 változata) BWV 873 – cisz-moll prelúdium és fúga (No.4) BWV 874 – D-dúr prelúdium és fúga (No.5) BWV 875 – d-moll prelúdium és fúga (No.6) BWV 875a – d-moll prelúdium és fúga (No.6) (a BWV 875 változata) BWV 876 – Esz-dúr prelúdium és fúga (No.7) BWV 877 – esz-moll prelúdium és fúga (No.8) BWV 878 – E-dúr prelúdium és fúga (No.9) BWV 879 – e-moll prelúdium és fúga (No.10) BWV 880 – F-dúr prelúdium és fúga (No.11) BWV 881 – f-moll prelúdium és fúga (No.12) BWV 882 – Fisz-dúr prelúdium és fúga (No.13) BWV 883 – fisz-moll prelúdium és fúga (No.14) BWV 884 – G-dúr prelúdium és fúga (No.15) BWV 885 – g-moll prelúdium és fúga (No.16) BWV 886 – Asz-dúr prelúdium és fúga (No.17) BWV 887 – Gisz-moll prelúdium és fúga (No.18) BWV 888 – A-dúr prelúdium és fúga (No.19) BWV 889 – a-moll prelúdium és fúga (No.20) BWV 890 – B-dúr prelúdium és fúga (No.21) BWV 891 – b-moll prelúdium és fúga (No.22) BWV 892 – H-dúr prelúdium és fúga (No.23) BWV 893 – h-moll prelúdium és fúga (No.24) Prelúdiumok és fúgák, toccaták és fantáziák (BWV 894–923) BWV 894 – a-moll prelúdium és fúga BWV 895 – a-moll prelúdium és fúga BWV 896 – A-dúr prelúdium és fúga BWV 897 – a-moll prelúdium és fúga BWV 898 – B-dúr prelúdium és fúga a B-A-C-H névre-Bach szerzősége vitatott BWV 899 – d-moll prelúdium és fughetta BWV 900 – e-moll prelúdium és fughetta BWV 901 – F-dúr prelúdium és fughetta BWV 902 – G-dúr prelúdium és fughetta (A BWV 884 Fugájának korai változata) BWV 902a – G-dúr prelúdium BWV 903 – d-moll kromatikus fantázia és fúga BWV 903a – d-moll kromatikus fantázia és fúga (a BWV 903 változata) BWV 904 – a-moll fantázia és fúga BWV 905 – d-moll fantázia és fúga BWV 906 – c-moll fantázia és fúga (befejezetlen) BWV 907 – B-dúr fantázia és fughetta BWV 908 – D-dúr fantázia és fughetta BWV 909 – c-moll concerto és fúga BWV 910 – fisz-moll toccata BWV 911 – c-moll toccata BWV 912 – D-dúr toccata BWV 913 – d-moll toccata BWV 914 – e-moll toccata BWV 915 – g-moll toccata BWV 916 – G-dúr toccata BWV 917 – g-moll fantázia BWV 918 – c-moll fantázia BWV 919 – c-moll fantázia BWV 920 – g-moll fantázia BWV 921 – c-moll prelúdium BWV 922 – a-moll prelúdium BWV 923 – b-moll prelúdium (valószínűleg Wilhelm Hieronymus Pachelbel műve) Kilenc kis prelűd a Clavierbüchlein für Wilhelm Friedemann Bachból (BWV 924–932) BWV 924 – C-dúr prelúdium BWV 924a – C-dúr prelúdium (a BWV 924 változata) BWV 925 – D-dúr prelúdium BWV 926 – d-moll prelúdium BWV 927 – F-dúr praeambulum BWV 928 – F-dúr prelúdium BWV 929 – g-moll prelúdium BWV 930 – g-moll prelúdium BWV 931 – a-moll prelúdium BWV 932 – e-moll prelúdium Hat kis prelűd (BWV 933-938) BWV 933 – C-dúr Kis prelűd BWV 934 – c-moll Kis prelűd BWV 935 – d-moll Kis prelűd BWV 936 – D-dúr Kis prelűd BWV 937 – E-dúr Kis prelűd BWV 938 – e-moll Kis prelűd Öt prelúdium Johann Peter Kellner gyűjteményéből (BWV 939–943) BWV 939 – C-dúr prelúdium BWV 940 – d-moll prelúdium BWV 941 – e-moll prelúdium BWV 942 – a-moll prelúdium BWV 943 – C-dúr prelúdium Fúgák és fughetták (BMW 944–962) BWV 944 – a-moll fantázia és fúga BWV 945 – e-moll fúga BWV 946 – C-dúr fúga BWV 947 – a-moll fúga BWV 948 – d-moll fúga BWV 949 – A-dúr fúga BWV 950 – A-dúr fúga Tomaso Albinoni témájára BWV 951 – b-moll fúga Tomaso Albinoni témájára BWV 951a – b-moll fúga (a BWV 951 változata) BWV 952 – C-dúr fúga BWV 953 – C-dúr fúga BWV 954 – B-dúr fúga Johann Adam Reincken témájára BWV 955 – B-dúr fúga BWV 956 – e-moll fúga BWV 957 – G-dúr fúga BWV 958 – a-moll fúga BWV 959 – a-moll fúga BWV 960 – e-moll fúga BWV 961 – c-moll fughetta BWV 962 – e-moll fughetta Szonáták és szonátatételek (BWV 963–970) BWV 963 – D-dúr szonáta BWV 964 – d-moll szonáta (a BWV 1003-as a-moll szóló hegedűszonáta nyomán) BWV 965 – a-moll szonáta BWV 966 – C-dúr szonáta BWV 967 – a-moll szonáta BWV 968 – G-dúr adagio (a BWV 1005-ös C-dúr szóló hegedűszonáta 1. tétele nyomán) BWV 969 – g-moll andante BWV 970 – d-moll presto (Bach szerzősége vitatott) Olasz concerto (BWV 971) BWV 971 – F-dúr olasz concerto Átiratok (BWV 972–987) BWV 972 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Antonio Vivaldi : Concerto Op. 3, No. 7 BWV 973 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Antonio Vivaldi : Concerto Op. 7, No. 2 BWV 974 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Alessandro Marcello : d-moll oboaverseny BWV 975 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Antonio Vivaldi : Hegedűverseny Op. 4, No. 6 BWV 976 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Antonio Vivaldi : Concerto Op. 3, No. 12 BWV 977 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: (ismeretlen mű, talán Vivalditól) BWV 978 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Antonio Vivaldi : Concerto Op. 3, No. 3 BWV 979 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Giuseppe Torelli : d-moll hegedűverseny BWV 980 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Antonio Vivaldi : Hegedűverseny Op. 4, No. 1 BWV 981 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Benedetto Marcello: Hegedűverseny BWV 982 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: János Ernő herceg: Concerto Op. 1, No. 1 BWV 983 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: (ismeretlen mű) BWV 984 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: János Ernő herceg: Concerto (a BWV 595 ugyanez orgonára) BWV 985 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: Georg Philipp Telemann egyik hegedűversenye BWV 986 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: (ismeretlen concerto, talán Telemanntól) BWV 987 – Átirat szóló csembalóra a következő mű alapján: János Ernő herceg: Concerto Op. 1, No. 4 Variációk és egyéb művek billentyűs hangszerekre (BWV 988–994) BWV 988 – Goldberg-variációk BWV 989 – Aria variata alla maniera italiana (a-moll) BWV 990 – Sarabande con partite (C-dúr) BWV 991 – Air c-moll variációkkal (befejezetlen) BWV 992 – Capriccio sopra la lontananza del suo fratello dilettissimo (B-dúr) BWV 993 – Capriccio (E-dúr) BWV 994 – Applicatio (C-dúr) Szólóművek (BWV 995–1013) Lantművek (BWV 995-1000) BWV 995 – g-moll szvit (a c-moll csellószvit átirata) BWV 996 – e-moll szvit BWV 997 – c-moll szvit BWV 998 – Esz-dúr prelúdium, fúga és allegro BWV 999 – c-moll prelúdium BWV 1000 – g-moll fúga (a bwv 1001 2. tétele alapján) Szonáták és partiták hegedűre (BWV 1001-1006) BWV 1001 – g-moll szonáta BWV 1002 – h-moll partita BWV 1003 – a-moll szonáta BWV 1004 – d-moll partita BWV 1005 – C-dúr szonáta BWV 1006 – E-dúr partita Lantszvitek (BWV 1006a) BWV 1006a – E-dúr szvit Csellószvitek (BWV 1007–1012) BWV 1007 – G-dúr szvit BWV 1008 – d-moll szvit BWV 1009 – C-dúr szvit BWV 1010 – Esz-dúr szvit BWV 1011 – c-moll szvit BWV 1012 – D-dúr szvit Fuvolapartita (BWV 1013) BWV 1013 – a-moll partita fuvolára Kamarazene (BWV 1014–1040) Szonáták hegedűre és billentyűs hangszerre (BWV 1014–1026) BWV 1014 – h-moll szonáta hegedűre és csembalóra BWV 1015 – A-dúr szonáta hegedűre és csembalóra BWV 1016 – E-dúr szonáta hegedűre és csembalóra BWV 1017 – c-moll szonáta hegedűre és csembalóra BWV 1018 – f-moll szonáta hegedűre és csembalóra (BWW 1018a: a 3. tétel korábbi változata) BWV 1019 – G-dúr szonáta hegedűre és csembalóra (BWV 1019a: korább változat, a III. tétel a bwv830 Correntéjének változata, az V. tétel ugyanennek a partitának a Gavotte-jának átirata) BWV 1020 – g-moll szonáta hegedűre vagy fuvolára (vagy furulyára) BWV 1021 – G-dúr szonáta hegedűre és basso continuóra BWV 1022 – F-dúr szonáta hegedűre és csembalóra (hitelessége vitatott) BWV 1023 – e-moll szonáta hegedűre és basso continuóra BWV 1024 – c-moll szonáta hegedűre és basso continuóra (hitelessége vitatott) BWV 1025 – A-dúr szvit hegedűre és basso continuóra BWV 1026 – g-moll fúga hegedűre és csembalóra (hitelessége vitatott) Szonáták viola da gambára és billentyűs hangszerre (BWV 1027–1029) BWV 1027 – G-dúr szonáta viola da gambára és csembalóra (BWV 1027a: a 4. tétel változata) BWV 1028 – D-dúr szonáta viola da gambára és csembalóra BWV 1029 – g-moll szonáta viola da gambára és csembalóra Szonáták fuvolára és billentyűs hangszerre (BWV 1030-1035) BWV 1030 – h-moll szonáta furulyára és csembalóra BWV 1030a - g-moll szonáta csembalóra és ismeretlen hangszerre (valószínűleg oboa vagy viola da gamba) BWV 1031 – Esz-dúr szonáta fuvolára (vagy furulyára) és csembalóra BWV 1032 – A-dúr szonáta fuvolára (vagy furulyára) és csembalóra BWV 1033 – C-dúr szonáta fuvolára (vagy furulyára) és basso continuóra BWV 1034 – e-moll szonáta fuvolára (vagy furulyára) és basso continuóra BWV 1035 – E-dúr szonáta fuvolára (vagy furulyára) és basso continuóra Triószonáták (BWV 1036-1040) BWV 1036 – d-moll szonáta 2 hegedűre és billentyűs hangszerre ( Carl Philipp Emanuel Bach műve) BWV 1037 – C-dúr szonáta 2 hegedűre és billentyűs hangszerre ( Johann Gottlieb Goldberg műve) BWV 1038 – G-dúr szonáta fuvolára, hegedűre és basso continuóra (a BWV 1021 változata, szinte változatlan basszussal) BWV 1039 – G-dúr szonáta két fuvolára és basso continuóra BWV 1040 – F-dúr szonáta oboára, hegedűre és basso continuóra Zenekari művek (BWV 1041–1071) Hegedűversenyek (BWV 1041–1045) BWV 1041 – a-moll hegedűverseny BWV 1042 – e-dúr hegedűverseny BWV 1043 – d-moll hegedű-kettősverseny BWV 1044 – a-moll versenymű csembalóra, fuvolára, hegedűre és vonósokra BWV 1045 – D-dúr sinfonia Brandenburgi versenyek (BWV 1046–1051) BWV 1046 – I. F-dúr versenymű BWV 1046a – F-dúr sinfonia BWV 1047 – II. F-dúr versenymű BWV 1048 – III. G-dúr versenymű BWV 1049 – IV. G-dúr versenymű BWV 1050 – V. D-dúr versenymű BWV 1050a – D-dúr concerto csembalóra, hegedűre, fuvolára és vonósokra (a BWV 1050 korábbi változata) BWV 1051 – VI. B-dúr versenymű Csembalóversenyek (BWV 1052–1065) BWV 1052 – d-moll versenymű csembalóra és vonósokra BWV 1053 – E-dúr versenymű csembalóra és vonósokra BWV 1054 – D-dúr versenymű csembalóra és vonósokra BWV 1055 – A-dúr versenymű csembalóra és vonósokra BWV 1056 – f-moll versenymű csembalóra és vonósokra BWV 1057 – F-dúr versenymű csembalóra, két furulyára és vonósokra BWV 1058 – g-moll versenymű csembalóra és vonósokra BWV 1059 – (töredékben maradt fenn) BWV 1060 – c-moll versenymű két csembalóra és vonósokra BWV 1061 – C-dúr versenymű két csembalóra és vonósokra BWV 1062 – c-moll versenymű két csembalóra és vonósokra BWV 1063 – d-moll versenymű három csembalóra és vonósokra BWV 1064 – C-dúr versenymű három csembalóra és vonósokra BWV 1065 – a-moll versenymű négy csembalóra és vonósokra Zenekari szvitek (BWV 1066–1071) BWV 1066 – C-dúr zenekari szvit (No. 1) BWV 1067 – h-moll zenekari szvit (No. 2) BWV 1068 - D-dúr zenekari szvit (No. 3) BWV 1069 – D-dúr zenekari szvit (No. 4) BWV 1070 – g-moll zenekari szvit (hitelessége vitatott) BWV 1071 – F-dúr sinfonia Kánonok (orgonára) (BWV 1072–1078) BWV 1072 – Canon trias harmonica BWV 1073 – Canon a 4 perpetuus BWV 1074 – Canon a 4 BWV 1075 – Canon a 2 perpetuus BWV 1076 – Canon triplex a 6 BWV 1077 – Canone doppio sopr'il soggetto BWV 1078 – Canon super fa mi a 7 post tempus misicum Kései kontrapunktikus művek (BWV 1079–1080) BWV 1079 – Musikalisches Opfer BWV 1080 – A fúga művészete Újonnan felfedezett művek (BWV 1081–1127) Egyéb művek (BWV 1081–1089) BWV 1081 – Credo in unum Deum (kórusmű) BWV 1082 – Suscepit Israel puerum suum (kórusmű) BWV 1083 – Tilge, Höchster, meine Sünden (motetta) BWV 1084 – O hilf, Christe, Gottes Sohn (korál) BWV 1085 – O Lamm Gottes, unschuldig (korálprelűd) BWV 1086 – Canon concordia discors (orgonára) BWV 1087 – 4 kánon a Goldberg-variációk témájának első nyolc hangjegyére (orgonára) BWV 1088 – So heb ich denn mein Auge sehnlich auf (basszusária) BWV 1089 – Da Jesus an dem Kreutze stund (korál) Orgonakorálok a Neumeister-gyűjteményből (BWV 1090–1120) BWV 1090 – Wir Christenleut BWV 1091 – Das alte Jahr vergangen ist BWV 1092 – Herr Gott, nun schleuß den Himmel auf BWV 1093 – Herzliebster Jesu, was hast du verbrochen BWV 1094 – O Jesu, wie ist dein Gestalt BWV 1095 – O Lamm Gottes unschuldig BWV 1096 – Christe, der du bist Tag und Licht (oder: Wir danken dir, Herr Jesu Christ) BWV 1097 – Ehre sei dir, Christe, der du leidest Not BWV 1098 – Wir glauben all an einen Gott BWV 1099 – Aus tiefer Not schrei ich zu dir BWV 1100 – Allein zu dir, Herr Jesu Christ BWV 1101 – Durch Adams Fall ist ganz verderbt BWV 1102 – Du Friedefürst, Herr Jesu Christ BWV 1103 – Erhalt uns, Herr, bei deinem Wort BWV 1104 – Wenn dich Unglück tut greifen an BWV 1105 – Jesu, meine Freude BWV 1106 – Gott ist mein Heil, mein Hilf und Trost BWV 1107 – Jesu, meines Lebens Leben BWV 1108 – Als Jesus Christus in der Nacht BWV 1109 – Ach Gott, tu dich erbarmen BWV 1110 – O Herre Gott, dein göttlich Wort BWV 1111 – Nun lasset uns den Leib begrab’n BWV 1112 – Christus, der ist mein Leben BWV 1113 – Ich hab mein Sach Gott heimgestellt BWV 1114 – Herr Jesu Christ, du höchstes Gut BWV 1115 – Herzlich lieb hab ich dich, o Herr BWV 1116 – Was Gott tut, das ist wohlgetan BWV 1117 – Alle Menschen müssen sterben BWV 1118 – Werde munter, mein Gemüte BWV 1119 – Wie nach einer Wasserquelle BWV 1120 – Christ, der du bist der helle Tag Egyéb orgonaművek (BWV 1121–1126) BWV 1121 - Fantasie BWV 1122 - Denket doch, Ihr Menschenkinder BWV 1123 - Wo Gott zum Haus nicht gibt sein Gun BWV 1124 - Ich ruf zu Dir, Herr Jesu Christ BWV 1125 - O Gott, du frommer Gott BWV 1126 - Lobet Gott, unsern Herrn Ária (BWV 1127) BWV 1127 – Alles mit Gott, und nichts ohn' ihn BWV Anhang (BWW Anh. 43-189) A BWV Anhang a Bach-Werke-Verzeichnis melléklete, amely a később előkerült műveket tartalmazza. Egyéb művek (BWV Anh.43–112) BWV Anh. 43 – Fúga (orgonára) BWV Anh. 44 – Fúga (orgonára) BWV Anh. 45 – Fúga (orgonára) BWV Anh. 46 – Trió (orgonára) BWV Anh. 47 – Ach Herr, mich armen Sünder (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 48 – Allein Gott in der Höh' sei Ehr (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 49 – Ein feste Burg ist unser Gott (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 50 – Erhalt uns, Herr, bei deinem Wort (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 51 – Erstanden ist der heilige Christ (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 52 – Freu dich sehr, o meine Seele (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 53 – Freu dich sehr, o meine Seele (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 54 – Helft mir Gottes Güte preisen (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 55 – Herr Christ, der einig' Gottes Sohn (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 56 – Herr Jesu Christ, dich zu uns wend’ (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 57 – Jesu Leiden, Pein und Tod (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 58 – Jesu, meine Freude (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 59 – Jesu, meine Freude (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 60 – Non lob', mein' Seel' den Herren (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 61 – O Mensch, bewein' dein' Sünde groß (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 62a – Sei Lob und Ehr mit hohem Preis (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 62b – Sei Lob und Ehr mit hohem Preis (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 63 – Von Himmel hoch (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 64 – Von Himmel hoch (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 65 – Von Himmel hoch (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 66 – Wachet auf, ruft uns die Stimme (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 67 – Was Gott tut, das ist wohlgetan (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 68 – Wer nur den lieben Gott läßt walten (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 69 – Wir glauben all'an einen Gott (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 70 – Wir glauben all'an einen Gott (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 71 – Wo Gott, der Herr, nicht bei uns hält (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 72 – 1. kánon (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 77 – Herr Christ, der eining' Gottessohn (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 78 – Wenn wir in hochsten Noten sein (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 79 – Befiehl du deine Wege (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 107 – fúga (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 108 – fúga (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 109 – fúga (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 110 – fúga (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 111 – Largo & Allegro (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 112 – kép (Bach szerzősége vitatott) Művek Anna Magdalena Bach kottafüzetéből (BWV 113-131) BWV Anh. 113 – menüett (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 114 – menüett (szerzője valószínűleg Christian Petzold) BWV Anh. 115 – menüett (szerzője valószínűleg Christian Petzold) BWV Anh. 116 – menüett (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 117a – menüett (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 117b – menüett (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 118 – menüett (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 119 – polonéz (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 120 – menüett (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 121 – menüett (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 122 – induló ( Carl Philipp Emanuel Bach műve) BWV Anh. 123 – polonéz ( Carl Philipp Emanuel Bach műve) BWV Anh. 124 – induló ( Carl Philipp Emanuel Bach műve) BWV Anh. 125 – polonéz ( Carl Philipp Emanuel Bach műve) BWV Anh. 126 – musette (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 127 – induló (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 128 – polonéz (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 129 – szoló – ( Carl Philipp Emanuel Bach műve) BWV Anh. 130 – polonéz ( Johann Adolph Hasse műve) BWV Anh. 131 – tétel (Bach szerzősége vitatott) BWV Anh. 132 – menüett (Bach szerzősége vitatott) Vitatott szerzőségű művek (BWV 132-153) BWV Anh. 133 – fantázia BWV Anh. 134 – scherzo BWV Anh. 135 – burleszk BWV Anh. 136 – trió BWV Anh. 137 – L'Intrada della Caccia BWV Anh. 138 – Continuazione della Caccia BWV Anh. 139 – Il Fine delle Caccia – I BWV Anh. 140 – Il Fine delle Caccia – II BWV Anh. 141 – O Gott die Christenhalt (zsoltár) BWV Anh. 142 – 110 zsoltár BWV Anh. 143 – polonéz BWV Anh. 144 – polonéz trió BWV Anh. 145 – induló BWV Anh. 146 – induló BWV Anh. 147 – La Combattuta BWV Anh. 148 – scherzo BWV Anh. 149 – menüett BWV Anh. 150 – trió BWV Anh. 151 – versenymű BWV Anh. 152 – versenymű BWV Anh. 153 – szonáta Tévesen Bachnak tulajdonított művek (BWV 158-189) BWV Anh. 158 – ária: Andro dall' colle al prato BWV Anh. 159 – motetta: Ich lasse dich nicht, du segnest mich denn BWV Anh. 160 – motetta: Jauchzet dem Herrn, alle Welt BWV Anh. 161 – motetta: Kundlich gross ist das gottselige Geheimnis BWV Anh. 162 – motetta: Lob und Ehre und Weishelt und Dank BWV Anh. 163 – motetta: Merk aud, mein Herz, und sieh dorthin BWV Anh. 164 – motetta: Nun danket alle Gott BWV Anh. 165 – motetta: Unser Wandel ist im Himmel BWV Anh. 177 – prelúdium és fúga BWV Anh. 178 – toccata quasi Fantasia fúgával BWV Anh. 179 – fantázia BWV Anh. 180 – fúga BWV Anh. 181 – fúga BWV Anh. 182 – passacaglia BWV Anh. 183 – rondó: Les Bergeries ( szerzője François Couperin ) BWV Anh. 184 – szonáta BWV Anh. 185 – szonáta BWV Anh. 186 – szonáta BWV Anh. 187 – trió BWV Anh. 188 – szonáta (Concerto) két billentyűs hangszerre BWV Anh. 189 – a-moll versenymű Rekonstruált művek A következő művek rekonstruálásánál ezek csembalóra készült átiratait használták fel. BWV 1052r – d-moll hegedűverseny BWV 1053r – D-dúr oboa d’amore versenymű/F-dúr oboa versenymű BWV 1055r – A-dúr oboa d’amore versenymű BWV 1056r – g-moll hegedűverseny/g-moll oboaverseny BWV 1059r – d-moll oboaverseny BWV 1060r – c-moll/d-moll versenymű hegedűre és oboára BWV 1064r – D-dúr versenymű három hegedűre 273 Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek – 300-as évek – 310-es évek – 320-as évek Évek: 268 – 269 – 270 – 271 – 272 – 273 – 274 – 275 – 276 – 277 – 278 Események Aurelianus légiói szétverik a galliai külön birodalom seregét. Helyreáll a birodalom egysége. Baalbekben elkészül a Jupiter-templom. Férfi 84 kg-os szabadfogású birkózás a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a birkózás férfi 84 kg-os szabadfogású versenyszámát augusztus 21-én rendezték. Steyr-Land járás A Steyr-Land járás Ausztriában, Felső-Ausztria tartományban található. Női műlesiklás a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí női műlesiklás versenyszámát február 21-én rendezték Krasznaja Poljanában. Az aranyérmet az amerikai Mikaela Shiffrin nyerte. A Magyarországot képviselő Berecz Anna a 35. helyen végzett. Eseménynaptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Farkas-torok A Farkas-torok, mely a Kis- és Nagy-Farkastorok-völgy összefoglaló neve, Budapest III. kerületében található. Ezek a Hármashatár-hegy és a Tábor-hegy keleti lejtőjébe a Dunát nyugatról kísérő fennsík felőli erdővel fedett, nagy esésű mély száraz völgyek. A Nagy-Farkas-torokból meredek, zöld jelzésű turistaút vezet fel a Hármashatár-hegyre (Guckler Károly út, korábban Oldalút volt a neve). A világ összes pénze A világ összes pénze (eredeti cím: All the Money in the World) 2017-ben bemutatott amerikai-brit film, amelyet Ridley Scott rendezett. A forgatókönyvet David Scarpa írta. A producerei Dan Friedkin, Bradley Thomas, Quentin Curtis, Chris Clark, Ridley Scott, Mark Huffam és Kevin J. Walsh. A főszerepekben Michelle Williams, Christopher Plummer, Romain Duris, és Mark Wahlberg láthatóak. A film zenéjét Daniel Pemberton szerezte. A tévéfilm gyártója az Imperative Entertainment és a Scott Free Productions, forgalmazója a TriStar Pictures. Műfaja bűnügyi film és thriller-film. Egyesült Királyságban 2018. január 5-én, Amerikában 2017. december 25-én, Magyarországon pedig 2018. január 25-én mutatták be a moziban. Vatroslav Jagić Vatroslav Jagić (Varasd, 1838. július 6. – Bécs, 1923. augusztus 5.) horvát nyelvész, filológus, szlavista, egyetemi tanár. Kutatási területe a horvát nyelv szintaxisa, nyelvtana és története volt, emellett foglalkozott a régi egyházi szláv eredetével is. A modern szlavisztika egyik alapítójának tekintik, számos későbbi szlavista tudós tanult nála. A Magyar Tudományos Akadémia 1896-ban tiszteleti tagjává választotta. Életpályája Varasdon született, az elemi iskolát és a középiskola első éveit itt végezte, az érettségit már Zágrábban tette le. Ezt követően Bécsbe költözött, ahol beiratkozott a Bécsi Egyetemre és Franc Miklošičnál tanult szlavisztikát. Doktori értekezését 1871-ben védte meg Lipcsében. Ezt megelőzően 1860-tól egy zágrábi középiskolában tanított horvát nyelvet és irodalmat. 1869-ben a Jugoszláv (ma: Horvát) Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. 1871-ben Odesszába ment, hogy az ottani egyetemen tanítson szlavisztikát, majd 1874-ben a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem első szlavisztikaprofesszora lett. Itt 1880-ig tanított, amikor is Pétervárra költözött, mivel az ottani egyetemen kapott professzori állást. 1886-ban visszatért Bécsbe, hogy átvegye egykori mentora, Franc Miklošič, professzori székét. Itt oktatott és kutatott 1908-as nyugdíjba vonulásáig. Tanítványai között volt a ruszinok kutatója, Hodinka Antal, de az ukrán költő Ivan Franko és a lengyel nyelvész Aleksander Brückner is. 1870-ben az Orosz Tudományos Akadémia, 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia választotta levelező, illetve tiszteleti tagjává. 1908-ban osztrák nemesi címet kapott. Bécsben hunyt el 1923-ban, de szülővárosában temették el. Tudományos munkássága Első tanulmányait még középiskolai tanári időszakában jelentette meg. 1863-ban Josip Torbarral és Franjo Račkival megalapította a Književnik (Írástudó) című horvát nyelvű folyóiratot. A periodikában számos horvát nyelvvel, irodalommal és nyelvtörténettel foglalkozó írást adott közre. Főbb témakörei az igék, a paleográfia, a népi költészet és forrásai voltak. Berlini időszakában alapította meg (1871-ben) az Archiv für slavistische Philologie (A szláv filológia archívuma) című folyóiratot, amelynek negyvenöt évig volt szerkesztője. Második bécsi időszakában foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a szláv filológiáról enciklopédiát írjon. Ebből született az 1910-ben Pétervárott megjelent Istorija slavjanskoj filologii (A szláv filológia története) című munkája, amely összegezte az a szlavisztika fejlődését a kezdeti időszakoktól a 19. századig. Tudománytörténeti munkássága közé tartozik Jernej Kopitar horvát és Josef Dobrovský cseh szlavista levelezésének közreadása. Ezenkívül foglalkozott a régi egyházi szláv eredettörténetével is. Bebizonyította, hogy az addigi felfogás téves, miszerint Pannóniából származik, és az a mai Macedónia déli részéből eredeztethető. 1900-ban Entstehungsgeschichte der kirchenslavischen Sprache (Az egyházi szláv nyelv keletkezéstörténete) címmel monográfiát jelentett meg a témában. Emellett Juraj Križanić domonkosrendi szerzetes életét is feldolgozta, aki a 17. század neves pánszlávista gondolkodója volt. Emlékezete Halálát követően Bécsben és Horvátország több területén utcát neveztek el róla (Bécs-ben 1936-ban). Varasdon a központi parkot róla nevezték el, valamint Zágrábban a botanikus kerttel szemben emléktáblát állítottak emlékére. 1954-ben állították fel mellszobrát a Bécsi Egyetem díszudvarán. A szobor Ivan Mestrović munkája. A Horvát Filológiai Társaság a négyévente megtartott kongresszusán adományozza oda a Vatroslav Jagić-díjat, amelyet azok a nem horvát nemzetiségű tudósok kaphatnak meg, akik a kroatiszitika és a szlavisztika területén értek el kiemelkedő eredményt. Két magyar díjazott is van Hadrovics László és Nyomárkay István személyében. Fontosabb munkái Historia književnosti naroda hrvatskoga i srpskoga (1867) Das Leben der Wurzel dê in den slawischen Sprachen (1870) Codex glagoliticus Zographensis (1879) Codex Marianus (1883) Istočniki dlja istorii slavjanskoj filologii (1885) Carminum christianorum versio paleoslovenica-rossica (1886) Missale glagoliticum Hervojae (1891) Entstehungsgeschichte der kirchenslavischen Sprache (1900) Istorija slavjanskoj filologii (1910) Phillip Cocu Phillip John William Cocu (Eindhoven, 1970. október 29. –) visszavonult holland labdarúgó, jelenleg a Fenerbahçe edzője, és a holland válogatott másodedzője. Sikerei, díjai Holland bajnok: 1997, 2005, 2006, 2007 Spanyol bajnok: 1999 Holland kupagyőztes: 1996, 2005 Holland szuperkupa-győztes: 1966, 1997 Európai szuperkupa-győztes: 1998 Duane Eddy Duane Eddy (New York, Corning, 1938. április 26. –) amerikai gitáros. Jellegzetessége Nemcsak dalaival, hanem technikájával is figyelmet keltett. Gitárját eleve mélyebbre hangolta, és felvételeinél ő alkalmazott először visszhangosítót. Ennek a különös, bugyborékoló hangzásnak „twangy” volt a neve, amely könnyen felismerhetővé teszi előadóját. Életpályája Az 1950-es évek végén indult, a gitárkorszakban, számos más előadóval együtt. Még nem volt húszéves, amikor már a Rebels nevű zenekarban játszott. Lee Hazlewood fedezte fel, aki lemezlovasként és zeneszerzőként szerzett nevet magának, és producerként sok zenészt indított el a pályán, egy évtizeddel később pedig Nancy Sinatrával énekelt duetteket. Fergeteges rock and rollt játszott négytagú együttesével. Első sikere a Rebel Rouser című dal volt, amelyért aranylemezt kapott, és a szám az amerikai lista hatodik helyéig jutott, és Angliában is a legjobb húsz közé került. A kizárólag instrumentális korszak után a hatvanas évek elején – az elsők között -maga mellé vette The Rebellettesnek nevezett női kórust. A lányokkal készítette a Dance With The Guitar Man-t és a Boss Guitar-t. Az előbbivel Angliában a negyedik lett, és Amerikában is csaknem bejutott vele a legjobb tíz közé. Hazlewood a countryzene felé terelte Duane Eddyt, aki eljátszotta egyebek közt a country egyik örökzöldjét, a Ring of Fire-t. Számos nagylemezt adott ki, és kislemezeiből 1958 és 1963 között legalább tizenöt bekerült "Top 40" dalai közé. A rock and roll- és a twistkorszak után sem hagyta abba a zenélést, bár népszerűsége az évek multával csökkent. Voltak azonban olyan lemezei, számai, amelyeket a közönség évekkel később kapott fel. A Peter Gunnt például nemcsak a közönség tapsolta vissza csaknem harminc évvel később, hanem a szakma is: 1987-ben Grammy-díjat kapott érte. Egy kései lemezén közreműködött Paul McCartney, George Harrison és Ry Cooder. Duane Eddy nagyon sok szerzővel és zenésszel dolgozott együtt, nagy becsben tartotta egyik példaképének, Chet Atkinsnek a dalait, felhangzik gitárjának különleges hangja Emmylou Harris, Dean Martin, a Ventures, Nancy Sinatra és mások lemezein. Ismertebb dalai Rebel Rouser Because They're Young (filmbetétdal) Ramrod Cannonball Peter Gunn Theme Shazam The Battle Deep In The Heart Of Texas Yep Forty Miles Bad Road Dance With The Guitar Man Ring of Fire További információk Encyclopedia Brittanica article 2005 Duane Eddy Interview http://www.rockhall.com/hof/inductee.asp?id=98 http://www.angelfire.com/ar/twangsville/ http://members.tripod.com/~Tony50/deddy-1.html http://www.rollingstone.com/news/story/5931375/john_fogerty/ The Theme from Peter Gunn, Glastonbury, 2011 Forrás Literatura Tölgypajzsos Thorin Harmadkor 2746-ban született II. Thráin király idősebb fiaként. Fiatalon harcolt a törp-ork háborúban, az azanulbizari csatában, ahol egy tölgyfaággal harcolt kardja elvesztése után. Innen kapta a tölgypajzsos jelzőt. A háború után apjával és népével a Kékhegységhez vándorolt száműzetésbe, hiszen Móriába a balrog, Ereborba pedig Smaug sárkány miatt nem térhettek vissza. 2845-ben, 99 évesen lett Durin Házának törpkirálya, miután apja eltűnt (a Bakacsinerdőben Szauron elfogta, Dol Guldurban megkínozta, elvette tőle az utolsó törpgyűrűt; Gandalf még élve rátalált, de megmenteni nem tudta, csak Erebor kulcsát tudta elhozni tőle). Az ezt követő évszázadban népe felvirágoztatásán fáradozott, de 2941-ben váltott és expedíciót szervezett Gandalf segítségével Erebor visszafoglalására, amelyen 12 törptársa és Bilbó vett részt. A küldetés sikerrel zárult, de az azt követő Öt Sereg Csatájában életét vesztette húga gyermekeivel, Fílivel és Kílivel együtt. 195 évet élt, Thorin utóda II. Vaslábú Dáin. Kecskeméti NKSE A Kecskeméti NKSE Kecskemét városának női kézilabdacsapata, jelenleg az NBI/B bajnokság résztvevője. Története Noha a csapat hivatalosan csak 2001-ben alakult, a kecskeméti női kézilabdát már a hatvanas években életre hívták. Az első csapat a BRG volt, majd 1974-től a KTE, később a BÁCSÉP, illetve a DUTÉP sportegyesületek működtettek kézilabda szakosztályt. 1978 és 1993 között ismét a KTE színeiben kézilabdáztak a hölgyek, majd a Delfin KC keretein belül működött a csapat. 2001-ben az önállóság útjára lépett a klub. A KNKSE első kilenc szezonja során ingadozó teljesítményt nyújtott, de a 2009–2010-es idényben már az élen zárt a harmadosztályban, és feljutott a második vonalba. Az újabb nagyobb lépést 2017-ben tette meg a csapat, amikor a másodosztály keleti csoportjának bajnokaként, a város történetében először, feljutott az NB1-be. Jelenlegi játékoskeret A 2018–2019-es szezon kerete. Berczelly Tibor Berczelly Tibor, Berczeller (Budapest, 1912. január 3. – Budapest, 1990. október 15.) háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok kardvívó, tőrvívó, sportlövő, mesteredző. Életpályája 1929 és 1932 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1930-tól a Honvéd Tiszti Vívó Klub vívója. Vívóként valamennyi fegyvernemben versenyzett. 1930-tól a honvédség tisztje, 1944-ben őrnagyi rangban leszerelt. 1934-től a magyar kardvívó válogatott tagja. 1940-ben vívómesteri oklevelet szerzett. 1945-től a Toldi Miklós SC vívója és sportlövője, 1946-tól a Csepeli MTK, 1954-töl a Budapesti Vörös Meteor vívója. 1945-ben Csepelen segédmunkás lett, majd három év múlva az MNB főfelügyelője. 1947-től 1950-ig a magyar tőrvívó válogatott tagja. 1947-ben bekerült a magyar sportlövő válogatottba is. 1935 és 1957 között összesen huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett. Ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó. Kardvívóként negyvenhétszeres, tőrvívóként háromszoros magyar válogatottságot ért el. 1955-től a Magyar Vívószövetség edzője, jelentős szerepe volt a magyar korosztályos versenyek elindításában. 1964-ben vívó mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Budapesti Vörös Meteor vívószakosztályának edzője. Sporteredményei Vívásban Kardvívásban háromszoros csapat olimpiai bajnok (1936, 1948, 1952) egyéni olimpiai 3. helyezett (1952) négyszeres csapat világbajnok (1937, 1951, 1953, 1954) egyéni világbajnoki 2. helyezett (1937) egyéni világbajnoki 3. helyezett (1954) csapat Európa-bajnok (nem hivatalos világbajnok) (1935) nyolcszoros egyéni magyar bajnok (1939, 1941, 1943, 1944, 1949, 1950, 1951, 1952) tizenegyszeres csapat magyar bajnok (1935, 1938, 1941, 1943, 1944, 1946, 1948, 1949, 1952, 1954, 1957) Tőrvívásban csapat olimpiai 3. helyezett (1952) csapat főiskolai világbajnok (1935) nyolcszoros csapat magyar bajnok (1940, 1941, 1942, 1944, 1947, 1949, 1950, 1954) Párbajtőrvívásban csapat magyar bajnok (1946) Sportlövészetben csapatbajnok a nagyöbű sportpisztoly 60 lövéses versenyében (1942) Díjai, elismerései A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951) A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) Bodócs István Bodócs István (Kecskemét, 1887. június 6. – Győr, 1965. január 23.) - fizikus, meteorológus. Életrajza 1887. június 6-án született Kecskeméten. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1909-ben Eötvös Loránd ajánlatára nevezték ki az ógyallai obszervatórium adjunktusává, ahol a napfoltok, változó csillagok, üstökösök megfigyelésével és fénytani problémákkal foglalkozott. Kutatásai során felfedezte a geometriai optika hiperbola-tételét. 1917-ben látása megromlása miatt kénytelen volt megválni a csillagdától. 1917-től 1947-ig a győri állami leánygimnázium, majd a Révai Miklós Gimnázium matematika–fizika szakos tanára volt, egyúttal 1925-től a győri meteorológiai állomás vezetője is. Munkássága Helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Tanulmányai a Földrajzi Közleményekben, a Természettudományi Közlönyben, a Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapokban, a Witterungsberichte aus Ungarnban, a Meteorológiai Intézet évkönyveiben, növényfenológiai megfigyelései a Phenologische Mitteilungenben jelentek meg. Több, az ifjúság technikai művelődését és készségét szolgáló, ma is használatos könyv írója. 1961-ben a Eötvös Loránd Fizikai Társulat „Mikola Sándor-díját” kapta. A Magyar Meteorológiai Társaság választmányi tagja. Emlékét Győrött utca őrzi (Bodócs István utca). Növényfenológiai megfigyeléseket is végzett, Kecskeméttel kapcsolatos helytörténeti dolgozatokat is közölt Jelentős érdemeket szerzett a fizikai ismeretterjesztés területén, számos népszerű középiskolai fizikatankönyvet írt és szerkesztett. Elismerései Hegyfoky Kabos-emlékérem (1943) Steiner Lajos-emlékérem (1955) Mikola Sándor-díj (1962) Főbb művei Az energia megmaradásának elve és az ejtőgép mozgástüneményei. (Budapest, 1913) A geometriai fénytan hyperbola-tétele. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922) Villamos főző- és fűtőkészülékek. Gyorsforraló, vasaló és fűtőkályha készítése. (Technikai zsebkönyvtár. 63–68. Budapest, 1925) Kisdinamók készítése. (Technikai zsebkönyvtár. Budapest, 1927) A geometriai fénytan hyperbola-tételének általánosítása változó gyújtó távolságú optikai eszközök esetére. (Győr, 1928) Mennyiségtan. Számtan és mértan. Leánygimnáziumi tankönyv. (Budapest, 1929) Galvánelemek és akkumulátorok készítése és kezelése. Telepesrádiózók, barkácsolók és kísérletezők számára. (Kis technikus könyvtár. Budapest, 1948; új. kiadás 1956) Ködfénylámpa- kísérletek és gyakorlati alkalmazások. (Középiskolai szakköri füzetek. Budapest, 1953) A ködfénylámpa. (Budapest, 1958). Kolumbiai futsalválogatott A kolumbiai futsalválogatott Kolumbia nemzeti csapata, amelyet a Kolumbiai labdarúgó-szövetség (spanyolul: Federación Colombiana de Fútbol) irányít. Története Futsal-világbajnokságon először 2012-ben szerepeltek és a negyedik helyen zártak. A 2016-os világbajnokságnak Kolumbiai adott otthont. A Copa Américán két negyedik hely a legjobb eredményük. Eredmények Copa América 1992 – 2000 – Nem indult 2003 – Csoportkör 2008 – 5. helyezett 2011 – 4. helyezett 2015 – 4. helyezett 2017 – 5. helyezett Anguillara Veneta Anguillara Veneta település Olaszországban, Veneto régióban, Padova megyében. Lakosainak száma 4401 fő (2017. január 1.). Anguillara Veneta Agna, Boara Pisani, Cavarzere, Pozzonovo, Rovigo, San Martino di Venezze, Tribano és Bagnoli di Sopra községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Friedrich Fromm Friedrich Fromm (Charlottenburg, 1888. október 8. – Brandenburg an der Havel, 1945. március 12.) német katonatiszt, vezérezredes, a második világháború folyamán a Harmadik Birodalom tartalékhadseregének (Ersatzheer) parancsnoka. A háború jelentős része alatt ő volt megbízva a Wehrmacht szárazföldi egységeinek utánpótlásával, a katonák képzésével. Többször tüntették ki Vaskereszttel, ám 1945 márciusában kivégezték, miután nem tett semmit az Adolf Hitler ellen irányuló július 20-i merénylet és az ezt követő Walküre hadművelet megakadályozásáért, habár tudomása volt róla. Korai élete Fromm Berlin Charlottenburg kerületében született. Az első világháború idején hadnagyként szolgált. A náci párt felemelkedése után, 1933-tól fontos szerepe volt: ő volt a felelős a német hadsereg humán és anyagi utánpótlásáért. A Tartalékhadsereg főparancsnoka 1939-ben Fromm lett a páncélos haderő vezérkari főnöke, valamint a Tartalékhadsereg (Ersatzheer) parancsnoka. Amikor 1941 decemberében a Barbarossa hadművelet megrekedt Moszkva határában, és az orosz csapatok megkezdték az ellentámadást, Hitler átvette a hadsereg vezetését, és újjászervezte annak vezetési struktúráját. Fromm új feladatkört kapott, ő lett a hadsereg hadiellátmányi vezetője, valamint létrehozták a tartalékhadsereget, amelynek Fromm lett a főparancsnoka (Generaloberst). A pozícióját tekintve közvetlenül a hadsereg legfelsőbb vezetőjének (OKH – Oberkommando des Heeres; ezt a pozíciót Hitler töltötte be) alárendeltje volt. Fromm ennél fogva az egész német államot képes volt irányítani, mivel ő irányított minden hadi beszerzést és termelést, valamint a Németországon belül állomásozó csapatok is az ő parancsnoksága alá tartoztak. 1942 elején Fromm azt javasolta, hogy a hadsereg álljon át védekezésre az év további részére, mivel a készletek kimerülőben voltak, és az előző évi részleges sikerek után a termelés is akadozott. A július 20-i merénylet Fromm tisztában volt azzal, hogy néhány alárendeltje – legfőképpen Claus von Stauffenberg, a Tartalékhadsereg vezérkari főnöke – merényletet terveznek Adolf Hitler ellen, azonban nem hozta nyilvánosságra a szervezkedést, miután abban bízott, hogy az akció sikere esetén kimagasló tisztséget tölthet majd be a német államvezetésben. Fromm ennek ellenére nem vett részt tevékenyen a műveletben, és miután 1944. július 15-én a merénylet első kísérlete meghiúsult, elzárkózott bármiféle további részvétel lehetőségétől. 1944. június 20-án szárnyra kapott a hír, mely szerint Hitler, valamint a Wehrmacht, a német hadsereg parancsnokságának számos magas rangú tisztje életét vesztette egy robbanásban, amely a Farkasverem (Wolfsschanze) nevű bunkerlétesítményben történt Rastenburg közelében, Kelet-Poroszországban (ma Lengyelország). Fromm gyorsan rájött, hogy Stauffenberg és emberei állnak a merénylet hátterében, és az ezredes Berlinbe való visszatérését követően megkísérelte letartóztatni a puccsistákat, azonban végül őt tartóztatták le Stauffenberg emberei, és a Benderblock egyik cellájába zárták (ez az épület volt a Tartalékhadsereg főparancsnokságának otthona). Miután Hitler nem halt meg a robbanásban, a puccs hivatalosan kudarcba fulladt, Frommra pedig rátaláltak a Tartalékhadsereg emberei és kiszabadították cellájából. Hitler parancsa ellenére, aki élve akarta elfogatni az árulókat, Fromm csupán egyetlen embert, a civilként jelenlévő Ludwig Becket, korábbi vezérezredest tartóztatta le, a többi, aktív összeesküvőt, köztük Stauffenberget egy rögtönzött, gyorsított hadbírósági eljárás keretében halálra ítélte, és a Benderblock udvarán egy kivégzőosztaggal agyonlövette. Beck saját kérésére megkapta a lehetőséget, hogy önkezével vessen véget életének, ám a kísérlete sikertelen volt, így Fromm őt is agyonlövette. Fromm gyors döntésének oka az összeesküvők kivégzéséről tisztázatlan. Lehetséges, hogy a saját érintettségét próbálta leplezni a műveletben, mint ahogy az is, hogy meg akarta kímélni katonatársait egy hosszú és megalázó tárgyalássorozattól és a lehetséges kínzásoktól, amik letartóztatásuk után vártak volna rájuk. Akármi is volt az oka, Fromm tette nem mentette meg őt. Letartóztatása, tárgyalása és kivégzése Fromm az összeesküvők kivégzését követően visszatért az irodájába, ahol egy közelgő bombázás híre miatt kénytelen volt eltölteni az éjszakát. Itt látogatta meg több magas rangú náci vezető, köztük Joseph Goebbels. Fromm azzal próbálta menteni a helyzetét, hogy ő vetett véget az összeesküvésnek. 1944. július 22-én reggel náci tisztek letartóztatták Frommot, és börtönbe zárták, ahol tárgyalását várta. A hadseregből 1944. szeptember 14-én kizárták. Az immáron civilként jelenlévő Frommot 1945. március 7-én a német Népbíróság (Volksgerichtshof) érdemtelennek nyilvánította a katonai szolgálatra és halálra ítélte. Miután érintettségét a merényletkísérletben nem sikerült bebizonyítani, az ellenség előli megfutamodás vádja alapján ítélték el. A Brandenburg-Görden börtönben végezték ki sortűzzel 1945. március 12-én, az összeesküvést követő megtorlássorozat keretében. Utolsó szavai ezek voltak: „Azért halok most meg, mert ezt parancsolták. Mindig a legjobbat akartam Németországnak.” Kitüntetései Vaskereszt (1914) Másodosztály Első Osztály Verwundetenabzeichen (1914, fekete) Hanseatenkreuz (Hamburg) Das Ehrenkreuz des Weltkriegs 1914/1918 Die Medaille zur Erinnerung an den 13. März 1938 (Anschluss-medál) Die Medaille zur Erinnerung an den 1. Oktober 1938 és Spange Prager Burg Medaille zur Erinnerung an die Heimkehr des Memellandes Spange zum Eisernen Kreuz (1939) Másodosztály Első Osztály Ritterkreuz des Eisernen Kreuzes – a Vaskereszt Lovagkeresztje; 1940. július 6., a tüzérség főparancsnokaként ( General der Artillerie ), a hadiellátmány parancsnokaként ( Heeresrüstung ) és a Tartalékhadsereg ( Ersatzheeres ) főparancsnokaként. Megjelenése a kultúrában A 2008-as Valkűr című filmben Tom Wilkinson játssza. Buddhizmus Ázsiában A buddhizmus hagyományosan ázsiai vallás. Az egyes ázsiai régiókat és országokat külön szócikkek részletezik. Régiók szerint: Buddhizmus Dél-Ázsiában Buddhizmus Délkelet-Ázsiában Buddhizmus a Közel-Keleten Buddhizmus Kelet-Ázsiában Buddhizmus Közép-Ázsiában Országok szerint: Galambóc ostroma Galambóc ostroma 1428 májusában zajlott, amikor a Zsigmond magyar király vezette magyar haderő - litván és havasalföldi segédcsapatokkal megerősítve - ostrom alá vette az 1427-ben török kézre került várat. Az ostromban - a magyar történelemben elsőként - nagy szerepet játszott a tüzérség, amelynek segítségével szinte be is vették a várat, de időközben megérkezett II. Murád szultán a vár felmentésére, ezzel eldöntve a csatát. A magyarok vereséget szenvedtek, Zsigmond is alig menekült meg. A csata eredményeként a törökök kezére került Szerbia és Bosznia nagy része. Előzmények Az Oszmán Birodalom a 14. század végére elérte a Magyar Királyság déli határait, miután leigázta a Balkán-félsziget nagy részét. Szerbia területének jelentős része is oszmán fennhatóság alá került, a megmaradt területek a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom állandó nyomásának voltak kitéve. Az oszmán hódítást megakadályozandó, Lazarevics István szerb despota szövetségre lépett Zsigmond magyar királlyal. Zsigmond és Lázárevics István 1426-ban szerződést kötött, amelyben a szerb despota lemondott Nándorfehérvárról, Galambócról és még néhány kisebb várról a magyar király javára, cserébe unokaöccsének, Brankovics Györgynek despotaként való elismeréseként. Lázárevics István 1427. július 18-án meghalt, Zsigmond pedig kérte Brankovicstól a szerződés betartását, az új despota azonban megpróbált kibújni az egyezség alól, így Zsigmondnak fegyverhez kellett folyamodnia és erővel foglalta el Nándorfehérvárt, mire a többi vár is meghódolt, Galambóc kapitánya azonban egy, Lázárevics despotával kötött szerződésre hivatkozva nem akarta átadni a várat, hanem követelte Zsigmondtól a váltságdíj megfizetését, aki ezt megtagadta, így a kapitány II. Murád oszmán szultánhoz fordult, aki megfizette a kért 12 000 aranyat, így a vár a törökök kezére került. Az ostrom Zsigmond természetesen nem hagyta annyiban és hadjáratot tervezett a vár elfoglalására. Még a tél folyamán felépíttette Galambóccal szemben Lászlóvárát, amely a magyar hadjárat kiindulópontjául szolgált. Zsigmond 15 - 20 000 főnyi sereget toborzott össze, amelynek részét képezték a Cserni Száva vezette litván segédcsapatok, valamint II. Dan havasalföldi fejedelem 6000 katonája. Brankovics azonban nem volt hajlandó segítséget küldeni. A vár ostroma 1428 április végén kezdődött. Ez volt első olyan magyar seregek által végrehajtott ostrom, amelyben nagy szerepet kapott a tüzérség. A magyarok hajókról bombázták a várat, valamint a szemben fekvő Lászlóvár tornyáról is állandóan lőtték, rongálták a falakat. A törökök keményen védekeztek, de a falak idővel annyira megrongálódtak, hogy már csak nehezen tudták védeni. A magyar seregek már döntő rohamra készültek, amikor II. Murád szultán nagy sereg élén megérkezett az ostromlott vár felmentésére, a túlerő láttán pedig Zsigmond jobbnak látta inkább fegyverszünetet kötni. Az egyezség értelmében Galambóc török kézen maradt, cserébe a magyar sereg szabad elvonulásának biztosításáért. A magyar csapatok nemsokára megkezdték a Dunán való átkelést, de a törökök megszegték szavukat és támadásba lendültek a még át nem kelt csapatok ellen, akik közt ott volt Zsigmond is. A kialakult küzdelemben a király védelmét Rozgonyi István temesi főispán látta el, akinek a felesége, Szentgyörgyi Cecília (egyes források Rozgonyi Cicelle néven is emlegetik) - aki részt vett az ostromban is - hajókkal érkezett a király és férje segítségére, akiket sikerült is kimentenie. A visszavonuló magyarokat Cserni Száva fedezte litván csapataival, akik mind egy szálig elestek, de a magyar csapatok aránylag kevés veszteséget szenvedtek. Következmények Az oszmán seregek Galambóc felmentése után végigpusztították egész Szerbiát, Brankovics György csak a magyar fennhatóság megtagadásával és évi adó fizetésével tudta a békét megvásárolni. Ezt követően Murád szultán seregei Bosznia ellen fordultak, ahol megverték II. Tvrtko bosnyák király seregeit és több fontos várat elfoglaltak. Zsigmond egy esetleges török támadásra felkészülve megerősítette az ország déli határán álló várakat, főként Nándorfehérvárt, amelynek parancsnokául Tallóci Matkót nevezte ki, ezenkívül pedig a Szörényi bánság védelmére letelepítette a Német Lovagrendet. Murád szultán azonban végül is nem támadta meg Magyarországot, hanem inkább fegyverszünetet kötött Zsigmonddal, ezzel néhány évre biztosítva a békét a két ország között. Az esemény irodalmi feldolgozása Arany János 1852-ben verset írt Zsigmond király megmentőjének, Szentgyörgyi Cecíliának tiszteletére, Rozgonyiné címmel. Jókai Mór: Rozgonyi Cecília címmel írt romantikus miniregényt. Ebben méltatóan megemlékezik a férjről Rozgonyi Istvánról, és a lengyel-litván segédcsapatok vezéréről Cserni Száváról is. Cordele Cordele város az USA Georgia államában. Lakosainak száma 11 147 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Országos Gyermektumor-regiszter Az Országos Gyermektumor-regiszter a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat üzemeltetésében a Semmelweis Egyetem 2. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján működő adatbázis. Az 1970-es évek eleje óta orvosi statisztikai adatokat gyűjt a rosszindulatú daganatokban megbetegedő gyermekek betegségeiről. A regiszter segítségével mérhető a gyógykezelési eredmények javulása. A regiszter vizsgálja a daganatok gyakoriságát és annak időbeli, térbeli változásait is. A francia forradalom (film, 1989) A francia forradalom, eredeti francia nyelvű címén La Révolution française egy nemzetközi (francia–brit–olasz–német–kanadai) koprodukcióban készült kétrészes történelmi játékfilm, melyet 1989-ben, francia forradalom kitörésének 200-ik évfordulóján mutattak be. Angol és francia nyelvi változatokban készítették el, magyar szinkron nem készült hozzá. A két részes mozifilm mellett elkészült még egy hosszabb időtartamú változat is, televíziós sorozat céljára. Az első rész címe Les années lumière (A fényes évek), rendezője Robert Enrico. Cselekménye 1789 tavaszán, a forradalom kitörését közvetlenül megelőző időben kezdődik, és 1792. augusztus 10-ig, a Tuileriák elleni ostrommal végződik, amelynek során XVI. Lajos királyt és családját a párizsi Nemzetgyűlésbe menekítették. A második rész címe Les années terribles (A rettenetes évek), rendezője Richard T. Heffron. Cselekménye az 1792. augusztus 10-ét követő politikai harcokat és tisztogatásokat mutatja be, a „Nagy Terror” éveit, 1794. július 28-ig, Robespierre és társai kivégzéséig. A film mintegy 300 millió francia frank (kb. 45,7 millió euró) költségvetésből készült, a bicenterárium alkalmából. Bevétele azonban elmaradt az elvárttól. Tartalom A két rész időrendi sorrendben mutatja be a francia forradalom 1789–1794 közötti szakaszának csaknem minden fontos eseményét. Az alkotók megkísérelték, hogy a forradalmi események folyamatáról és az őket mozgató politikai összefüggésekről teljes képet adjanak, szemben a korábban forgatott, hasonló témájú, romantikus szemléletű történelmi játékfilmekkel. Valamennyi szereplője valós történelmi személy, fiktív karakterek nincsenek. Az így elkészült művet az alkotók objektív pedagógiai célokra is szánták, annak ellenére, hogy Georges Danton és követőinek tevékenysége mindvégig kiemelt hangsúlyt kap, az alkotók egyértelműen a dantonista vonallal azonosulnak. Egyes fontos eseményeket, így pl. a vendée-i háborút alig említik. (Egyetlen alkalommal Desmoulins „egy egész nép lemészárlását” kéri számon Robespierre-től). A film 1794-ig, Robespierre és Saint-Just kivégzéséig tárgyalja az eseményeket, az ezt követő korszakról nem szól. (A francia forradalom időszaka 1799-ben, a Napoléon Bonaparte tábornok által végrehajtott sikeres államcsínnyel zárult le). Az 1. rész (Les années lumière) tartalma 1789. január: a rendi gyűlés összehívása, küldötteinek választása, 1789. május–június: a rendi gyűlés ülései Versailles -ban, 1789. június 20.: a labdaházi eskü , és az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakítása, 1789. július 14.: a Bastille bevétele, 1789. július 25.: a párizsi forradalmi önkormányzat (Commune de Paris) megalakulása, 1789. augusztus 4.: az alkotmányozó nemzetgyűlés éjszakai ülése, a feudális kiváltságok eltörlése, 1789. augusztus 26.: az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának elfogadása, 1789. október 5–6.: az „asszonyok menete”, a királyi család kilakoltatása Versailles -ból a párizsi Tuileriákba , 1790. július 14.: a Föderáció ünnepe (fête de la Fédération), 1791. június 20–22.: XVI. Lajos és családjának szökése a Tuileriákból, és letartóztatása Varennes -ben, 1791. július 17.: a Mars-mezei sortűz , 1791. augusztus – október: a törvényhozó nemzetgyűlés (assemblée nationale législative) választása és megalakulása, 1792. április: Brissot és Robespierre vitája a háború szükségességéről. Francia hadüzenet a Habsburg Birodalomnak (április 20.), 1792. június 20.: a girondisták által mozgósított párizsi csőcselék elfoglalja a Tuileriákat, hogy XVI. Lajost rákényszerítse a vétójogáról való lemondásra, 1792. július 25.: Brunswick herceg royalista manifesztuma, 1792. augusztus 9–10.: a párizsi Népfelkelő Községtanács, a Kommün (Commune insurrectionnelle) megalakulása, 1792. augusztus 10.: a Tuileriák ostroma és elfoglalása. A királyi család a Nemzetgyűlésben keres menedéket. A 2. rész (Les années terribles) tartalma 1792. augusztus 13.: XVI. Lajost és családját a párizsi Temple börtönébe zárják, 1792. augusztus: A forradalmi hadsereg harctéri vereségei az osztrákoktól Németalföldön , 1792. augusztus 19.: La Fayette tábornokot a Nemzetgyűlés „a nemzet árulójává” nyilvánítja, a tábornok az osztrákokhoz menekül, 1792. szeptember: tömeges kivégzések és mészárlások a börtönökben, kolostorokban, a „Nagy Terror” (La Grande Terreur) rendszere működni kezd, 1792. szeptember 20.: a valmy-i győzelem , 1792. szeptember 21–22.: a királyság eltörlése, az (első) Francia Köztársaság kikiáltása, a Nemzeti Konvent megalapítása, 1792. december: XVI. Lajos király pere, 1793. január 21.: XVI. Lajos kivégzése, 1793. március – május: a Forradalmi Törvényszék és a Közjóléti Bizottság megalakítása, 1793. május: a hegypártiak és a girondisták konfrontációja, 1793. június 2.: a girondista képviselők kizárása és letartóztatása, jakobinus diktatúra, a „Nagy Terror” rendszere, 1793. július 13.: Jean-Paul Marat meggyilkolása, 1793. október 14–16.: Marie-Antoinette királyné pere és kivégzése, 1794. március.: Jacques-René Hébert és követőinek letartóztatása, kivégzése, 1794. április 2–5.: Georges Danton és társainak pere és kivégzése, 1794. június 8.: A Legfőbb Lény (L’Être suprême) ünnepe, 1794. július 26–28 ( thermidor 8–10.): Robespierre és társainak megbuktatása és kivégzése. Forgatási helyszínek A párizsi Bastille elfoglalását bemutató jeleneteket a Bouches-du-Rhône megyei Tarasconban, Anjou René nápolyi király egykori vára körül vették fel. A valmy-i csatát a Nièvre megyei Bona község közelében forgatták, mintegy 400 francia katona részvételével, akik a nevers-i 7. tüzérezredből, a dijoni 602. közúti forgalomszervező ezredből és az auxonne-i 511. szállító ezredből jöttek. A forgatásra engedélyezték nekik a hosszú haj és szakáll növesztését. A párizsi Temple börtönében játszódó jeleneteket a vincennes-i erődben, az 1789-es rendi gyűlés jeleneteit Bordeaux-ban vették fel. A Nancy-ban játszódó jelenetet a fontainebleau-i kastélynál vették fel, a villacoublay-i légi támaszpontról (Yvelines megye) jött tisztiiskolásokkal és a Köztársasági Gárda zenekarával. Zene A filmet záró Himnusz a Szabadsághoz (Hymne à la Liberté) című dal zenéjét és szövegét Georges Delerue francia zeneszerző írta. Kezdő sora „Szabadság, Szabadság, szeretünk Téged, kívánunk Téged, légy reményünk és erőnk…” („Toi, Liberté, Liberté que nous aimons (…), que nous voulons, sois notre espoir et notre force…”) A filmben Jessye Norman énekli. Érdekességek A filmesek szaktanácsadója a francia Jean Tulard volt, történész, egyetemi tanár, az École pratique des hautes études tudományegyetem tanulmányi igazgatója, a francia forradalom és a napóleoni időszak elismert specialistája. A filmben Marie Antoinette királynét Jane Seymour angol színésznő alakította. Filmbeli gyermekeit, Mária Terézia hercegnőt és Lajos Károly trónörököst Seymour saját gyermekei, Katherine Flynn és Sean Flynn alakították. A második rész végén a Robespierre megbuktatását ábrázoló jelenetsor ( thermidor 9-én játszódó) eseményeit a filmben lerövidítették. A filmben Robespierre és párthívei a letartóztatás elől a Konventből a párizsi városházára menekülnek. Valójában rögtön letartóztatták, de rövidesen el is engedték őket, mert egyetlen párizsi börtön sem mert felelősséget vállalni őrizetben tartásukért, így vehették be magukat a városházára. A Robespierre szállásadóját, Maurice Duplay-t alakító Jean Bouise színésznek ez volt utolsó szerepe. Rövid idővel a film megjelenése előtt, 1989. július 6-án elhunyt, 60 éves korában. A fiatal Samy Naceri névtelen statisztaszerepet kapott. Robert Enrico rendező fia, Jérôme Enrico dokumentumfilmet készített a film forgatásáról és műhelymunkáiról, La Révolution française, journal du film címmel. Későbbi változatok 2009. június 11-én a kétrészes film megjelent DVD-n, majd 2010-ben a két film két külön DVD-re került, megújult grafikájú közös dobozban. Barcs–Villány-vasútvonal A Baranya megye déli részén, az Ormánságban fekvő Barcs–Villány-vasútvonal a MÁV 62-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala. A vasútvonal Középrigóc és Sellye közötti részén 2006 májusa óta, Sellye és Villány közötti szakaszán pedig 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás (A Barcs és Középrigóc közötti szakaszon, amely egyúttal a Gyékényes–Barcs–Pécs-vasútvonal része is, jelenleg is van személyforgalom.) Harkány-Villány, Sellye-Vajszló, illetve Drávafok-Sellye között teherszállítás jelenleg is folyik. Története A Drávavölgyi HÉV társaság által épített vasútvonal az építés idején már MÁV tulajdonú Villány–Eszék-vasútvonal Baranyavár-Pélmonostor vasútállomásától indult. A vasúttársaság a helyiérdekű vasútvonalat két részletben, Pélmonostor és Siklós közötti 29,8 km hosszú szakaszát 1910. július 31-én, a Siklós és Középrigóc közötti 74,1 km hosszú második szakaszát 1912. november 6-án adta át a forgalomnak. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült. Jelen A vonalon jelenleg nincs menetrend szerinti személyszállítás. A teherforgalom által használt szakaszokon a felépítmény nagyrészt 48,5 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljas, zúzottkő ágyazatú. Ezeken a pályaszakaszokon a pályasebesség 60 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 21 tonna. Kovácshida és Vajszló, valamint Drávafok és Középrigóc között megmaradt az építéskori „i” rendszerű, talpfás, kavicságyas felépítmény. Ezeken a szakaszokon még a vonal üzeme alatt is gyakoriak voltak a 20 km/h-s és 10 km/h-s lassújelek. A vágányok igen rossz állapota és a gyakori lopások miatt mára gyakorlatilag használhatatlanok ezek a szakaszok. Olivér Az Olivér férfinév a latin olivarius szóból származik, a jelentése: olajfát ültető, de más feltevés szerint germán eredetű, jelentése: tündér, manó + sereg. Gyakorisága Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 38-50. leggyakoribb férfinév. Névnapok március 5. július 1. július 11. november 21. Híres Olivérek Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok úszó Lantos Olivér táncdalénekes Nacsa Olivér előadóművész, humorista Nagy Olivér magyar labdarúgó Sin Oliver magyar festő Oliver Cromwell , Anglia , Skócia és Írország Lord Protectora Oliver Goldsmith angol-ír költő, író és orvos Oliver Hardy amerikai komikus Oliver Hirschbiegel német filmrendező Oliver James angol színész, énekes Oliver Kahn német válogatott labdarúgó kapus Oliver Marach osztrák teniszedző Olivier Martinez francia színész Olivier Messiaen francia zeneszerző Oliver Neuville német válogatott labdarúgó Oliver Phelps angol színész Oliver Reed angol színész Oliver Riedel német zenész, basszusgitáros Oliver Smithies angol származású amerikai genetikus Oliver Stone amerikai filmrendező, producer Oliver Platt amerikai színész Téchy Olivér magyar jogász, bíró, orientalista Twist Olivér, Charles Dickens regényhőse Plunkett Szent Olivér ír mártír, érsek, prímás Ernst Heinrich Bruns Ernst Heinrich Bruns (Berlin, 1848. szeptember 4. – Lipcse, 1919. szeptember 23.) német matematikus, csillagász, aki hozzájárult az elméleti geodézia fejlődéséhez is. Élete Bruns 1866 és 1871 a berlini Humboldt Egyetemen matematikát, csillagászatot és fizikát tanult; kiemelkedő tanárai Ernst Eduard Kummer és Karl Weierstrass voltak. 1872 és 1873 között a pulkovói csillagvizsgálónál dolgozott. 1873-ban átkerült a dorpati (ma Tartu) csillagvizsgálóba, ahol 1876-ig maradt. Ebben az időszakban a helyi egyetem docense is volt. 1876-ban Bruns meghívást kapott a berlini egyetemre, mint a matematika rendkívüli professzora, 1882-ben pedig rendes professzorrá nevezték ki a csillagászati tanszéken, és egyúttal a lipcsei csillagvizsgáló igazgatója lett. Berlinben Bruns a porosz hadtudományi akadémián és a geodéziai intézetben is tevékenykedett. Heinrich Bruns elsősorban a Föld alakjának elméleti kérdéseivel foglalkozott (egyik fő művének ez is a címe). Lényeges elemekkel járult hozzá a potenciálelmélethez és az egyensúlyi alakok kutatásához is. A csillagászati refrakciót illetően akkori tanársegédjével, Felix Hausdorffal együtt egy szokatlan tételt állítottak fel a levegő hőmérséklet vertikális gradiensére vonatkozóan, amely azonban a kellően pontos mérési eljárások hiányában a gyakorlati alkalmazásba nem került át. Elméleteit a 20. századi geodézia - elsősorban Karl Ledersteger munkássága - tovább fejlesztette, beleértve többek között a Bruns-féle poliédert is. Ez a világot átfogó hálózatként kigondolt konstrukció a későbbi műholdas geodéziával kezdődött kísérleteken át a GPS-sel végezetül ténnyé vált. Művei Über die Perioden der elliptischen Integrale erster und zweiter Ordnung . (Dorpat 1875) Die Figur der Erde . (Berlin 1878) Über eine Aufgabe der Ausgleichsrechnung . Leipzig (1886) Über die Integrale des Vielkörperproblems . Leipzig 1887) Das Eikonal . Leipzig (1895) Clairfayts Clairfayts település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 370 fő (2015). Clairfayts Beaurieux, Solre-le-Château, Willies, Eppe-Sauvage, Felleries és Sivry-Rance községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dichrozona cincta A Dichrozona cincta a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Dichrozona nem egyetlen faja. Előfordulása Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Esőerdők lakója. Alfajai Dichrozona cincta cincta Dichrozona cincta stellata Dichrozona cincta zononota Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Norderstedt Norderstedt település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 76 712 fő (2015. december 31.). Norderstedt Quickborn, Bönningstedt és Hamburg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szentlőrinc SE A Szentlőrinc Sportegyesület, egy 1912-ben alapított magyar labdarúgóklub. Székhelye (nevéből is adódóan) Szentlőrincen található. Névváltozások ? -1948 Szentlőrinc Vasutas SE 1948-? Szentlőrinci Sportegyesület ? -2009 Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet SE 2009-2010 Szentlőrinc-Pécsi Vasutas Sportkör SE 2010- Szentlőrinc Sportegyesület Sikerek Bajnok: 2005-06, 2007-08, 2008-09 Cervasca Cervasca település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében. Lakosainak száma 5084 fő (2017. január 1.). Cervasca Bernezzo, Caraglio, Cuneo, Roccasparvera és Vignolo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Methanococcoides methylutens A Methanococcoides methylutens egy Gram-negatív, metilotróf, tengeri metanogén Archaea faj. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Trimetil-amint, dietil-amint, monometil-amint, és metanolt használ a növekedéshez és a metanogenezishez. Sejtjei nem mozgékonyak, nem spórásak, szabálytalan gömb alakúak, 1 μm átmérőjűek, egyedül vagy párban fordulnak elő. Neme típusfaja. Típustörzse (ATCC 33938). Carol-számok Az olyan számokat, amelyek felírhatók alakban, ahol k egy pozitív egész szám, Carol-számoknak nevezzük. A Carol-számok sok esetben prímek. Például k=1; 2; 3; 4; 6; 7; 10; 12; 15; 18; 19; 21; 25; 27; 55; 129; 132; 159… esetén. A 30 legkisebb Carol-szám -1; 7; 47; 223; 959; 3967; 16127; 65023; 261119; 1046527; 4190207; 16769023; 67092479; 268402687; 1073676287; 4294836223; 17179607039; 68718952447; 274876858367; 1099509530623; 4398042316799; 17592177655807; 70368727400447; 281474943156223; 1125899839733759; 4503599493152767; 18014398241046531; 72057593501057023; 288230375077969919; 1152921502459363327 Aulnoy-lez-Valenciennes Aulnoy-lez-Valenciennes település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 7339 fő (2015). Aulnoy-lez-Valenciennes Marly, Saultain, Trith-Saint-Léger, Valenciennes, Artres, Famars és Préseau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rövidszőrű német vizsla A rövidszőrű német vizsla jelenleg az egész világon az egyik legismertebb vadászkutya. Különösen az Egyesült Államokban népszerű. A német vizsláknak az évek folyamán négy változata alakult ki: a rövidszőrű, a drótszőrű, a hosszúszőrű és a szálkásszőrű német vizsla. Története A fajta kifejlesztése az 1860-tól 1880-ig terjedő időszakban kezdődött. A nehézkes, durva és lassú ónémet vizslából nemesítették ki. Az itt-ott előforduló, porosz vizslának is nevezett, feketés vagy tiszta fekete visszaütés a fajta kitenyésztéséhez sorozatosan felhasznált pointer elődökre. A németek egy mindenes vadászkutyát akartak kialakítani. A rövidszőrű német vizsla eredetéről igen sok elképzelés alakult ki. Egyesek az olasz vizslát tartják ősének, mások a ma már kiveszett belga vadászkutyát. Legvalószínűbb azonban, hogy a régi spanyol vizsla az őse, mint annyi más vadászkutyának. A 16-18. század német vadászkutyája nagyon eltért a mai típustól. Nyugodt, nehézkes, tipikusan „hidegvérű” állat volt. Ez a típus azonban a múlt század megváltozott viszonyai között már nem vált be. A legnagyobb előrehaladást azonban a jelek szerint az jelentette, mikor spanyol vizslákat kereszteztek Szent Hubertusz kutyákkal. Ennek a keresztezéseknek az volt a fő célja, hogy a kialakítandó kutya jó csapázó legyen. Az egyik legnagyobb tenyésztő a Hannover-házból való Solms Bauenfels Albrecht herceg volt. 1870 táján ő tette azt a kijelentést, hogy a formának követnie kell a funkciót. A tenyésztők egyre inkább a könnyebb, mozgékonyabb egyedeket kedvelték, ezért a fajta gyorsaságának növelésére, a jobb szimat eléréséhez, valamint az elegánsabb külső kialakítására, pointer vérét is felhasználták. Így a század végére kialakult az ónémet vizslából a könnyebb, de szívósabb, rövidszőrű német vizsla, mely egyesíti magában a mezei és erdei munkára egyaránt alkalmas mindenes vizsla követelményeit. Temperamentuma és vadászstílusa a legmesszebbmenőkig megfelel a német vadászfelfogásnak, könnyen idomítható és a vasfegyelemre alapozott német idomítási módszert is jól bírja. Külleme és jelleme Általános megjelenés, jelleme Összbenyomásában a német rövidszőrű vizsla erőteljes, intelligens vadászkutya, élénk, de nem ideges vérmérséklettel. Közepes nagyságú, elegáns, térölelő mozgású, végtagjai izmosak, jól kötöttek. A kanok marmagassága 62–66 cm erős szikár, a szukák valamivel alacsonyabbak 58–63 cm. A testsúly 22–30 kg.Farkát kurtítják. Fej Arányos a testtel, száraz, inkább könnyű, mint nehéz. A koponyatető aránylag széles és boltozott, az arcorri hajlat nem túl kifejezett. Az orrtükör sötétbarna, minél nagyobb annál jobb. A világos vagy hússzínű orrtükör nem kívánatos, csak az egész világos színű példányoknál elfogadott. A fej jellegzetessége a nemesen ívelt kosorr. Ez kanoknál kifejezettebb, mint a szukáknál. Az egyenes orrhát nem hiba, de nem jellemző a fajtára. Az ajkak nem túl nagyok, jól zárnak. A logó, nyáladzó ajkak hibának számítanak. A szemek középnagyok, nem dülledtek, de nem is mélyen ülők, a lehető legsötétebb barnák. A sárga, ún. „ragadozómadár-szemek” nem kívánatosak. A fülek magasan és széles alapokon tűzöttek, apró rövid szőrrel borítottak anélkül, hogy ráncokat vetnének, a fejhez simulnak. A fülek vége enyhén lekerekített, a csúcsa a szájzug körülig lóg. Nyak és törzs A megfelelően hosszú nyak nagyon izmos, száraz, enyhén ívelt. A lapockák között a nyak széles a rátapadó izomzat miatt. A nyakbőr nem képez lebernyeget. A törzs meglehetősen rövid, erőteljesen izmolt, a mellkas nagy széles, a bordák dongásak. Az ágyék rövid és erősen izmolt. A far meglehetősen hosszú és széles. A farok magasan tűzött, munka közben a hátvonallal egy szinten hordott, egyharmad részére kurtítják. A végtagok erőteljes csontozatára masszív izomzat tapad. A lapockák hosszúak és dőltek, térölelő mozgást biztosítanak. A mellső végtagokon kívánatos a hosszú felkar. A mancsok kerekdedek, ívelt erőteljes, jól zárt ujjakkal. Szín és szőrzet A rövidszőrű német vizsla rövid tömött szőre a csokoládébarnától a világosderesig terjedő színű. A hátsó lábak belső felületén a szőrzet lehet világosabb. Elfogadott az egyszínű sötétbarna is, valamint a fekete-fehéren foltozott egyedek. A fekete foltozottság ritkább, a pointerrel való keveredésre utal. A szőrzet minősége nem finom. A szőrök rövidek, durva tapintásúak. A farok és a lábak hátsó élén nem képez zászlót. Hibák A durva vagy túl finom felépítés, a nehéz, nagy, burkolt fej, a lógó, laza szemhéjak, hibás harapás, rövid nyak, laza hát, nem elég szilárd függesztő övek, magasan hordott farok, nem egyenes végtagok, laza mancsok, rossz szögelések, ideges vagy limfatikus testalkat, lövésfélés. Alkalmazása A rövidszőrű német vizsla sokoldalú, univerzális vadászkutya. A klasszikus angol vizslázásnál, az angol vizslák feladata a vad felkeresése és megmutatása a vadász számára. A keresés szagnyomok alapján történik, általában légszimattal. Mikor a kutya a vad szagát megtalálja, óvatosan, valósággal macska módjára, igyekszik hozzá közeledni, mintegy „ráhúz” a vadra. Biztonságos távolságban, anélkül hogy felzavarná, viszont megáll és a kutya kimerevedik. Ezt a jellegzetes jelzést, mikor a kutya felemelt mellső lábbal kimerevedik és az orra a vad irányába mutat, egész teste megfeszül, hívja a vadásznyelv vadmegállásnak, vagyis „a kutya állja a vadat”. Ezáltal a vadász időt nyer, felkészül a lövésre, és nyugodtabban tud a vadhoz közeledni, mivel az a kutyára figyel. Ekkor parancsra, vagy a vadász közeledtére, a kutya felkelti a vadat és hasal, majd következik a lövés. Szerencsés esetben a lövés talált, de az angol vizslák feladata ezzel véget is ért, ugyanis a vad megtalálása és elhozása már a retrieverek feladata. Az angol vadászmódszerek szerint két kutyára van szükség az apróvad vadászatához. A németek praktikusan közelítették meg a kérdést: „Egy lövéshez két kutya…?!”. Miért ne lehetne olyan kutyafajtát kitenyészteni, mely nemcsak több feladatot képes egyszerre ellátni, ezáltal több vadászati módszerhez használható, ugyanakkor szükséghelyzetben meg tud felelni olyan kihívásoknak is, melyek nem tartoznak szorosan a munkakörébe? Nos, így született meg a német vizsla, amely a fentebb leírt dolgokon kívül , elvégzi a retrieverek feladatát is, vagyis megkeresi és terítékre hozza az elejtet vadat, úgy szárazon, mint vízből is, majd azt szájában tartva, míg gazdája el nem veszi, ülve átadja. De lévén sokoldalú vadászkutya, véreb-feladatokat is ellát, vagyis sebzett nagyvad utánkeresése, megtalálása és a kimúlt vad jelzése („dermedtre csaholás”), vagy a még nem kimúlt vad megállítása („állóra csaholás”). Feladatkörei ezzel sem merülnek ki, mert intelligens, tanulékony kutyák lévén mindenre megtaníthatók, a kotorékozás kivételével, ennek fizikai okai vannak ( nagy testű kutyafajta ), amit csak a vadászat megkíván. A vadászaton kívül, gyakran találkozunk velük más kutyás sportokban is, mint az agility, obedience, dog dancing, valamint a flyball és frizbi.Igazán csak vadászoknak való, akiknél kiélheti vadászösztöneit. Rokon fajták drótszőrű német vizsla hosszúszőrű német vizsla szálkásszőrű német vizsla weimari vizsla Art Carney Arthur William Matthew Carney, művésznevén Art Carney (Mount Vernon, New York, 1918. november 4. – Chester, Connecticut, 2003. november 9.) Oscar-díjas, Golden Globe-díjas és hatszoros Emmy-díjas amerikai színész, komikus. Az egyszerű gondolkodású, karizmatikus Ed Norton szerepében ismertebb, aki a Hooneymooners szituációs komédiában Jackie Gleason színész segítőtársa. Carney sosem tanult színészkedni, mégis zseniálisan időzítette a poénok pillanatát. 1974-ben nyert Oscar-díjat, A macskás öregúr főszerepéért, amiben egy özvegy öregembert játszik, akit kilakoltatnak lakásából, ezért országjáró útra indul macskájával, Tontóval. Élete Carney ír származású amerikai nagycsaládba született. Öt bátyja volt. Apja, Edward Michael Carney újságkihordó, anyja, Helen Farrell hivatásos hegedűművész. Carney csendes gyereknek számított, mégis már kiskorában azzal szórakoztatta családját, hogy saját műsort rendezett nekik magánszámaival. Az iskolában tehetségkutatót nyert, mert kiválóan imitálta korának nagy embereit. 1936-ban érettségizett az A. B. David Középiskolában. Ezután lehetőséget kapott a Horace Heidt Zenekartól, hogy egy rádióműsorban szerepelhessen, így mikor a zenekar 1941-ben leforgatta műsorát, a Pot o’ Goldot, Carney egy kisebb szerepben hozzájárult a végeredményhez. A zenekar sokat utazott, napjában öt-hat műsort is leadott. Michael Seth Starr Carney-ról írt életrajzi művében leírja, hogy Carney már itt elkezdett inni: Carney az utazgatás során szobatársául egy olyan zenekari tagot kapott, aki nem vetette meg az alkoholt. „Mindennap öt, hat show-t leadtunk. Fred (a szobatársa) a napot ginnel és vérnaranccsal indította, az volt a reggelink. Tizennyolc voltam, ő egy vak fütyülő zenész. Semmi felelősségérzet, se bűntudat nem nyomta a vállunkat. Már akkor is egy alkoholista voltam.” – mesélte Carney. Nem sokkal ezután azonban kilépett a zenekarból, mert egy nap olyan részeg volt, hogy nem volt szereplésre képes állapotban. Azt pedig nem akarta, hogy kirúgják. Ezután megpróbálkozott a stand-uppal, de hamar megtanulta, hogy ez nem neki való. Rövid időre visszatért a rádiózáshoz. 1942-ben bátyja, Jack közreműködésével felvették a Report to the Nation műsorába, ahol napi híreket dolgoztak fel színészek segítségével, akik leutánozták, és humorosan visszaadták a világ vezetőinek stílusát. Carney többek között Franklin D. Roosevelt elnököt és Winston Churchillt imitálta. Carney annyira jól alakította az amerikai elnököt, hogy az elnök titkára a szerep ejtését kérte: „Nem akarjuk, hogy az emberek azt higgyék, maga az elnök humorizál a műsorban.” Rádiós tevékenysége megszakadt, amikor 1944-ben szolgálatba hívták, és Franciaországba sorozták be. A világháború egy olyan sebet ejtett rajta, amit egész hátralevő életében rejteni próbált: egy repesz lezúzta a lábát. Kilenc hónapot töltött kórházban, a jobb lába rövidebb lett, mint a bal, ezután csak bicegve tudott járni. Az 1940-es és ’50-es években televíziós műsorokban szerepelt, mint a Henry Morgan’s Great Talent Hunt. Névjegyévé vált szerepében, a különc varrodai munkás, Ed Norton alakjában először a Cavalcade of Stars-ban volt látható a képernyőn, ami úgyszintén egy Jackie Gleason-féle show volt. Rádiós műsorvezetők ajánlották Carney-t Gleasonnak, aki akkor még hírét sem hallotta a férfinak. Mikor Gleason újabb műsort tervezett, Carney vele tartott, és több szerepet eljátszott a szituációs komédiákban, mégis a közönségnek Ed Norton alakja maradt a legmegnyerőbb. Ezt mutatja az is, hogy varrodák ajánlottak neki tiszteletbeli tagságot Texasban, Floridában és Kaliforniában. Carney azt is elmondta, hogy sokan kérdezték tőle az utcán, "hogy mennek a dolgok a varrodában". „Nem mintha valaha is megbánnám, hogy Ed Nortont játszom.” - hangoztatta. Ed Norton öt Emmy-díjat is hozott Carney-nak. Habár Jackie Gleason is jó véleménnyel volt róla, Carney nem komikusként fogta fel magát. Azt mondta, sosem mesél vicceket. Ha meg is próbálná, a közönség öt perc után elveszíti az érdeklődését. Ezt tapasztalatból tudta, miután stand-upos kísérletei fiatal korában kudarcba fulladtak. Carney legemlékezetesebb szerepe, A macskás öregúr című filmben volt, ahol Harryt, a hetvenéves öregembert játszotta. Játéka Golden Globe-ot és Oscart nyert. Carney nem akarta elfogadni a szerepet, mert fiatal volt egy hetvenéves megformálásához, a rendező, Paul Mazursky azonban meggyőzte. 1965-ben huszonöt év házasság után felesége, Jean Myers elvált tőle, Carney évekig keményen ivott. A Furcsa pár forgatása alatt összeomlott, kilépett, és ezután szanatóriumba járt. Mikor kijött onnan, gyógyszereket kezdett szedni, ezért újra visszament. 1966-ban elvette Barbara Isaacet, de tíz évvel később tőle is elvált. Carney és Jean Myers a hetvenes években újraházasodott, együtt leküzdötték az alkoholizmust. Carney-nak három gyermeke született. 2003-ban hosszú betegeskedés után hunyt el 85 éves korában. Díjak és jelölések 1954 : Emmy-díj – The Jackie Gleason Show 1955 : Emmy-díj – The Jackie Gleason Show 1956 : Emmy-díj – The Honeymooners Emmy-díj jelölés – Legjobb komikus 1957 : Emmy-díj jelölés – The Jackie Gleason Show 1966 : Emmy-díj jelölés – The Jackie Gleason Show 1967 : Emmy-díj – The Jackie Gleason Show 1968 : Emmy-díj – The Jackie Gleason Show 1976 : Emmy-díj jelölés – Katherine 1984 : Emmy-díj – Terrible Joan Moran 1987 : Emmy-díj jelölés – The Cavanaughs 1990 : Emmy-díj jelölés – Where Pigeons Go to Die 1960 : Art Carney-csillag a Walk of Fame-en 1975 : Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek – A macskás öregúr 1975 : Golden Globe-díj – A macskás öregúr 1977 : National Society of Film Critics Awards (NSFC Award) – The Late Show 1980 : Velencei filmfesztivál, Pasinetti-díj – Öreg rókák, nem vén rókák , megosztva George Burnsszel és Lee Strasberggel 1985 : CableACE-díj jelölés – Faerie Tale Theatre 1987 : CableACE-díj – The Undergrads 1990 : American Comedy Awards – Életművéért 2003 : TV Land Awards – The Honeymooners Secugnago Secugnago település Olaszországban, Lombardia régióban, Lodi megyében. Lakosainak száma 2010 fő (2017. január 1.). Secugnago Brembio, Casalpusterlengo, Mairago és Turano Lodigiano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Cordwainer Smith Cordwainer Smith (Milwaukee, 1913. július 11. - Baltimore, 1966. augusztus 6.) amerikai sci-fi-szerző. Valódi neve: Paul Linabarger. Élete Milwaukiban született 1913-ban. Szoros szálak fűzték Kínához, apja politikai kapcsolatai miatt. Hat nyelven folyékonyan beszélt. A második világháborúban a pszichológiai hadviselés szakértője volt. Munkássága Jellemzően novellákat írt, csak egy regénye jelent meg. 1951 Hugo-díjas rövid kisregények (Retro Hugo-díj): Scanners Live in Vain jelölt 1965 Nebula-díjas kisregények : On the Storm Planet jelölt 1965 Hugo-díjas regények : The Planet Buyer jelölt Allegan megye Allegan megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Michigan államban található. Megyeszékhelye Allegan, legnagyobb városa Holland. Lakosainak száma 112 531 fő (2013. július 1.). Allegan megye Ottawa, Van Buren és Kenosha megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Rövidítés Rövidítésnek (latinul abbreviatura, abbreviatio) nevezzük közszavak és tulajdonnevek rövidített formáit, melyek szinte kizárólag írott formában élnek, azaz amelyeket kiejtve teljes alakjukban használunk. Például u. (utca), km (kilométer), É (észak), Ft (forint), dec. (december), l. (lásd). – A rövidített formák másik nagy csoportja a mozaikszavak, amelyek rövid alakja beszédben is létezik és közkeletű. Története A középkori latin kéziratok, kódexek szövegében elsősorban a lassú kézírás gyorsítása és a drága pergamennel való takarékoskodás érdekében kialakult az a gyakorlat, amely során főleg a gyakran előforduló betűcsoportokat – például a prepozíciókat (elöljárószókat), szókezdeteket, ragokat – rövidítették. Az abbreviaturák a középkori kéziratokat utánzó ősnyomtatványok szövegében is elterjedtek, de még a 16. században, és elvétve a későbbi nemzeti nyelvű kiadványokban is előfordultak, ilyen például az etc (et cetera – és a többi). Leggyakoribb rövidítések A rövidítések kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk, például kb. (körülbelül), Mo. (Magyarország). Kivételek például a mértékegységek ( A : amper), a pénznemek ( Ft: forint), az égtájak ( D : dél), a vegyjelek ( H : hidrogén); továbbá: Ui.: utóirat, Dr. vagy dr.: doktor, M : millió, Mrd: milliárd, P. H.: pecsét helye, NB. : nota bene, Btk.: büntető törvénykönyv. A szabványos rövidítések alakja csupa nagybetűs szövegben sem változik, például KEDVEZMÉNYES ÁRON 2000 Ft , ALAPTERÜLET 100 m2. A rövidítések többsége után pontot teszünk. Kivételek: pénznemek (Ft: forint), égtájak (Ny: nyugat), országjelzések és országnévkódok (H: Magyarország, NL: Hollandia), vegyjelek (Fe: vas), fizikai mennyiségek (v: sebesség), mértékegységek (kg: kilogramm), matematikai jelölések (lg: logaritmus). Egyedi kivétel: db: darab. Nincs pont az olyan rövidítések után sem, amelyek vége teljes szó: uő: ugyanő, uaz: ugyanaz. A rövidítés általában ugyanannyi tagú, mint a rövidített szó. Például a. m.: annyi mint, B. ú. é. k.: Boldog új évet kíván. Kivételek: stb.: s a többi, NB.: nota bene, tvr.: törvényerejű rendelet, Btk.: büntető törvénykönyv. A névelő a/az alakját mindig a kiejtett alakjuk szerint illesztjük a rövidítésekhez, például a f. k. (a felelős kiadó). Az őket követő ragot, illetve utótagot kötőjellel kapcsoljuk, s a ragot a kiejtett alakhoz igazítjuk. Például: u.-ban (utcában), ÉK-en (északkeleten). – Ha a rövidítés pontra végződik, az akkor is megmarad, ha a rövidítéshez kötőjellel utótagot fűzünk: fszla.-kivonat. Forrás Révai nagy lexikona Tömeghisztéria A tömeghisztéria a pszichológiában annak a jelenségnek adott név, amikor ugyanazok a hisztériás tünetek egyszerre egynél több embernél jelentkeznek. Rendszerint úgy kezdődik, hogy egyvalaki mások előtt hisztérikussá válik, majd ez a többiekre is átragad. Példa erre sok baleset, ahol az emberek irracionálisan viselkednek: sikoltoznak, rossz felé szaladnak stb.; vagy amikor egy ismeretlen bűnözőtől rettegő tömegnek ártatlan emberek válnak célpontjává. Másik gyakori tünete a tömeges rosszullét, amit gyakran a közösen átélt traumatikus élmény okoz. Egy ember émelygésének látványa fiziológiás alapon másokban is hasonló reakciókat válthat ki. Tágabb értelemben tömeghisztériának mondhatóak bizonyos politikai, filozófiai, vallási nézetek elterjedése is. Egy eklatáns példa erre a rasszizmus. Vallási tömeghisztéria Sokszor a mindenáron való valahova tartozás az indítéka, de ezen kívül sok minden lehet. Lehet halálfélelemre építeni és lehet a tulvilági élet ígéretére. Világvége hirdetése. Ezeket jellemzően szektáknak nevezik, de a hagyományos vallások szervezeteinek tagjai sem kivételek. Jelentős számú pszichológus megegyező véleménye szerint az így taggá váló emberek 60%-a krónikus érzelmi labilitással és identitászavarral küzd, éppen ezért oly kecsegtető számukra a hamis, de sokak számára vonzó szektaélet. Meghökkentette az egész világot a 70-es években Guyana zöld erdejében fekvő kisvárosban, Jonestownban történt tömeges öngyilkosság. Jim Jones, a Népek Temploma elnevezésű vallási szekta feje több mint 900 embert vett rá a családtagja és saját élete kioltására. Ez egy közös szertartás keretében egy ciánkálit tartalmazó gyümölcsös itallal történt jellemzően önként, de a hívek egy része, például az anyák önként itatták meg méreggel gyermekeiket, majd követték őket a másvilágba. Jean François Chalgrin Jean François Chalgrin (Párizs, 1739. – Párizs, 1811. január 21.) francia építész. Megteremtette a XVIII. század utolsó harmadának neoklasszikus bazilikamodelljét, s megtervezte és elkezdte építeni a párizsi Arc de Triomphe-ot. Élete és munkássága Louis-Adam Loriot tanítványa, Canevale növendéktársa Giovanni Niccolo Servandoninál; Moreau Desproux kollégája. Építészeti nagydíjat nyert 1758-ban, 1759-ben római tanulmányútra ment. Párizsba való visszatérése után építési felügyelői kinevezést kap. Nem volt kísérletező építész, nem fűtötte forradalmi romantika, nem lelkesedett a modern klasszicizmusért, de nagyon értette a szakmáját, a XVIII. században tökéletesen tudta rekonstruálni, hogyan építkeztek a rómaiak, bármely munkáját nézzük is, látjuk, hogy erőt, tekintélyt, hangsúlyt kölcsönöz a forrongó Franciaországnak, majd a fiatal köztársaságnak (függetlenül attól, hogy ott éppen császár vagy király uralkodik). Egy nagyhatalom légkörében él, s ezt erősíti az ő köveivel, márványaival, oszlopaival, mennyezet- és szobordíszeivel. E nagyhatalom csak a görögökhöz és a rómaiakhoz mérhető. A franciák minden új nagy építészeti alkotásuk ellen tiltakoznak, aztán rájönnek, éppen az kellett nekik, a római bazilika formára modellezett templom előtt metro-állomás van ; ilyen a Diadalív is, beleolvadt a franciák történelmébe, hétköznapokon autós körforgalom van körülötte, ünnepnapokon ott koszorúzza az államfő az ismeretlen katona síját. Helyreállítja a párizsi Saint-Sulpice északi tornyát, mivel a templom egy részét villámcsapás rombolta le. Ő építi meg a Saint Viatique kápolnát és keresztelőkápolnát. Felépíti 1780-84-ben a College de France-ot. 1795-től a Luxemburg palotán dolgozik, ahol a díszlépcsőt és a jobbszárnyat építi meg, majd megtervezi az udvar oszlopsorát, s megalkotja a Szenátus üléstermét. Ugyanekkor belsőépítésze az Odeon-színháznak. Első számú fő műve 1769-ben a Saint Philippe du Roule nevű neoklasszikus templommal megteremti a 18. század utolsó harmadának bazilikamodelljét. Felirat a templom timpanonja alatt: "DOM.SURINVOCSANCTLPHILIPPLAPOSTOLI" (Ház Aspostoli Szent Fülöpnek). Második számú fő műve Chalgrin tervezte I. Napóleon megbízásából 1806-tól az Étoile térre (ma Charles de Gaulle tér) az Arc de Triomphe nagy Diadalívet, ennek a Diadalívnek főleg III. Napóleon uralkodásáig, de még később is igen nagy szerepe volt a párizsi városrendezésben. Az Arc de Triomphe 49 méter magas, 45 méter széles, mélysége pedig 22 méter. A díszítő szobrok Rude, Cortot és Etex alkotásai. Ez a hatalmas diadalív Bonaparte Napóleon hadseregének dicsőségét volt hívatott szolgálni. A napóleoni hadseregnek szentelt emlékmű azoknak az új útvonalaknak a metszéspontjában lett felállítva, amelyeknek nyomvonala egy csillag fénysugaraira emlékeztet. Pontosan a Louvre központi tengelyének vonalában helyezkedik el, s ezzel a tengellyel köti össze Párizs legszebb sugárútja, a Champs-Élysées. Chalgrin e nagy művének befejezését sem a megbízó, sem az építész nem érte meg. Chalgrin tanítványai fejezték be az építkezést, Goust irányította a munkát, majd Jean Nicolas Huyot, végül Guillaume Abel Blouet fejezte be, 1836-37-ben készült el. Fontaine és Percier Carrousel-diadalíve a Tuileriák kertje és az Etoile tér közötti perspektíva tökéletesítése végett épült meg 1806-08-ban, meg azért, hogy Bonaparte austerlitzi csatájának emlékét megörökítse. Érdekes, mind Fontaine, mind Percier alkotásaiban volt egy visszafogottság, ez az empire, hozzájuk képest Chalgrin szárnyaló neoklasszicista építész, de a Diadalíven megjelenik az empire stílus, Napóleontól szinte elválaszthatatlan ez a stílus, s a maga helyén mindegyik tökéletes, általuk (is) harmóniát sugároz a francia főváros. Sierra de Luna Sierra de Luna község Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Sierra de Luna Zuera, Castejón de Valdejasa, Luna és Las Pedrosas községekkel határos. Lakosainak száma 250 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Gráf Zsuzsanna Gráf Zsuzsanna (Kőszeg, 1959. március 22. –) Liszt Ferenc-díjas magyar ének-zene- és zongoratanár, karvezető. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián 1974 és 1983 között szerezte középiskolai énektanári és karvezetői, valamint zongoratanári diplomáját. 1984-ben kezdte oktatói pályáját Budapest XII. kerületében. 1988-ban az akkor alakuló Városmajori Gimnáziumban létrehozta a zenei tagozatot, és megalapította az Angelica Leánykart, amely a magyar zenei életen túl a nemzetközi kórusvilágnak is elismert szereplője lett. Azóta a Zeneakadémia gyakorlatvezető tanára. Dolgozott a Honvéd Férfikar karnagyaként is. Az Europa Cantat Festival Atelier vezetője. Díjai karnagyi különdíj Artisjus-díj (2000, 2004) Liszt Ferenc-díj (2007) Bartók–Pásztory-díj (2013) Prima díj (2014) Kršan Kršan (olaszul: Chersano) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Blaškovići, Boljevići, Čambarelići, Jesenovik, Kostrčani, Kožljak, Lanišće, Lazarići, Letaj, Nova Vas, Plomin, Plomin Luka, Polje Čepić, Potpićan, Purgarija Čepić, Stepčići, Šušnjevica, Veljaki, Vozilići, Zagorje, Zankovci és Zatka Čepić települések tartoznak hozzá. Fekvése Az Isztriai-félsziget északkeleti részén, Labintól 15 km-re északra, a Pazin – Labin út mellett fekszik. Története A település a középkori vár mellett alakult ki, melyet 1274-ben „Castrum Carsach” alakban említenek először. Ebben az évben került az aquileai pátriárka fennhatósága alól a pazini grófok igazgatása alá. A 14. század elején Henrik pazini gróf volt a földesura aki a pazini Kerstlein családból származott és amelyről a vár és a falu is a nevét kapta. Henrik nyílcsúcsot ábrázoló címeréből lett Kršan község mai címere. A vár következő birtokosa a plomini Tonetti család volt. A várban élt több neves személyiség is akik jelentős szerepet játszottak a pazini grófság történetében. A legnevezetesebb közülük Kršani András (Andrija Kršanski) volt, aki 1488 és 1500 között volt pazini kapitány és akinek címeres sírköve a belaji Szent Henrik templomban található ahová a Čepić-tó melletti egykori pálos kolostorból került. A 19. század közepén itt a várban találták meg az aquileai pátriárka, a pazini grófok és a Velencei Köztársaság birtokai közötti határt leíró Isztriai határleírás (1325) egyik másolatát. Ez az értékes korabeli dokumentumot 1852-ben a neves horvát történész és politikus Ivan Kukuljević Sakcinski jelentette meg és a későbbi kiváló horvát politikus Ante Starčević rendezte sajtó alá. A falu lakói a 19. század végéig főként földműveléssel foglalkoztak, később egyre többen dolgoztak a közeli bányákban és a tengerhajózás területén. 1857-ben 1155, 1910-ben 303 lakosa volt. 2011-ben a falunak 236, a községnek összesen 2958 lakosa volt. Nevezetességei Kršan várának romjai. A középkori várból fennmaradt a négyszögletes torony és a védőfalak, valamint a várban állt lakóépületek falai, melyeket beépítettek az új házakba. A vár belső udvarán fennmaradt a 15. századi gótikus kapu négyszögletes kerete, valamint az 1666-ból származó kút faragott kávája. Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kéthajós plébániatemploma a 17. században épült, berendezése legnagyobbrészt 18. századi . Harangtornya 22 méter magas. Orgonája 1911 -ben készült. A temetőben áll az egyhajós Szent Jakab kápolna, mely a 15. századból származik. A kápolna 1991-es felújításakor a vakolat alól a latin feliratok mellett két glagolita betűs felirat is előkerült. A 19. század közepén itt a várban találták meg az aquileai pátriárka, a pazini grófok és a Velencei Köztársaság birtokai közötti határt leíró Isztriai határleírás ( 1325 ) egyik másolatát. Juan Gelman Juan Gelman (Buenos Aires, 1930. május 3. – Mexikóváros, 2014. január 14.): Cervantes-díjas argentin költő, író, nyelvész. 1956-tól haláláig több mint húsz verseskötetét adták ki. 2007-ben megkapta a spanyol irodalom legjelentősebb díját, a Cervantes-díjat. Műveiben az életet ünnepelte, de társadalmi és politikai természetű kommentárok is szerepelnek műveiben, melyek hazájának politikájáról alkotott fájdalmas tapasztalatait tükrözik. Élete és karrierje Juan Gelman Buenos Airesben született, Villa Crespo kerületben ukrán zsidó emigráns család harmadik fiaként. Apja, José Gelman, társadalmi forradalmár volt, aki részt vett az 1905-ös orosz forradalomban, majd Argentínába emigrált. A bolsevik forradalom után nem sokkal visszatért Oroszországba, majd csalódottan végleg visszament Argentínába. Juan Gelman háromévesen tanult meg olvasni, gyerekkorát olvasással és focizással töltötte. Érdeklődése már nagyon fiatalon a költészet felé fordult, ebben befolyásoló szerepe volt testvérének, Borisznak, aki oroszul felolvasott néhány verset neki, olyan nyelven, amit Juan nem értett. Nyolcéves korában Dosztojevszkij Megalázottak és megszomorítottak olvasmányélménye mély benyomást tett rá. Fiatal korában több jelentős irodalmi csoportnak volt tagja, később jelentős újságíró lett belőle. Az ENSZ-nél is dolgozott tolmácsként. Egész életében lelkes politikai aktivista volt. 1975-ben bekapcsolódott a Montoneros baloldali gerillacsoport tevékenységébe, bár később elhatárolódott a csoport tevékenységétől. Az 1976-os argentin katonai puccs után kénytelen volt Argentínából száműzetésbe menni. Fiát és várandós menyét – húsz és tizenkilenc évesen – a katonai diktatúra alatt saját otthonából elrabolták, így ők lettek a katonai junta 30 000. nyom nélkül eltűnt emberei. 1990-ben Gelman azonosította fia maradványait, akit előbb kivégeztek, majd homokkal és cementtel töltött hordóban temettek el. Menye maradványai továbbra sem kerültek elő. 2000-ben viszont a költőnek sikerült felkutatnia lányunokáját, aki anyja fogságának idején született, majd egy uruguayi kormánypárti család fogadta örökbe. Amikor unokája, Macarena megtudta valódi származását, felvette a Gelman családnevet. Hosszú száműzetése alatt Gelman 1988-ig Európában élt, majd az Egyesült Államokba költözött, később Mexikóba ment feleségével, Mara La Madrid argentin pszichológussal. 1997-ben Juan Gelman argentínai nemzeti költészeti díjat kapott életműve elismeréseként, 2000-ben spanyol irodalmi kitüntetést, a Juan Rulfo-díjat kapta meg. 2007-ben megkapta a spanyol írók legfontosabb díját, a Cervantes-díjat. Haláláig a Pagina/12 újságírója volt. Költeményeiről Egyes költeményei magyarul is megjelentek folyóiratokban és antológiákban a 60-as évek végétől (Che Guevaráról szóló verse viszont politikai okból nem jelenhetett magyarul a Kádár-rendszerben), sőt József Attiláról és Jiří Wolkerről Barátok címen verset is írt, melyet Simor András fordított le. Művei Verseskötetek: Violín y otras cuestiones . Buenos Aires: Gleizer, 1956 El juego en que andamos . Buenos Aires: Nueva Expresión, 1959 Velorio del solo . Buenos Aires: Nueva Expresión, 1961 Gotán (1956-1962) . Buenos Aires: La Rosa Blindada, 1962 (új kiadás: 1996) Cólera Buey . La Habana: La Tertulia, 1965 (új kiadás: 1994) Los poemas de Sidney West . Buenos Aires: Galerna, 1969 (új kiadás: 1995) Fábulas . Buenos Aires: La Rosa Blindada, 1971 Relaciones . Buenos Aires: La Rosa Blindada, 1973 Hechos y Relaciones . Barcelona: Lumen, 1980 Si dulcemente . Barcelona: Lumen, 1980 Citas y Comentarios . Madrid: Visor, 1982 Hacia el Sur . México: Marcha, 1982 Com/posiciones (1983-1984) . Barcelona: Ediciones del Mall, 1986 Interrupciones I . Buenos Aires: Libros de Tierra Firme, 1986 Interrupciones II . Buenos Aires: Libros de Tierra Firme, 1988 Anunciaciones . Madrid: Visor, 1988 Carta a mi madre . Buenos Aires: Libros de Tierra Firme, 1989 Dibaxu . Buenos Aires: Seix Barral, 1994 Salarios del impío . Buenos Aires: Libros de Tierra Firme, 1993 Incompletamente . Buenos Aires: Seix Barral, 1997 Valer la pena . Buenos Aires: Seix Barral, 2001 País que fue será . Buenos Aires: Seix Barral, 2004 Mundar . Buenos Aires: Seix Barral, 2007 De atrásalante en su porfía . Madrid: Visor; Buenos Aires: Seix Barral, 2009 El emperrado corazón amora . Barcelona: Tusquets; Buenos Aires: Seix Barral, 2011 Antológiák: Poemas . La Habana: Casa de las Américas, 1960 Obra poética . Buenos Aires: Corregidor, 1975 Poesía . La Habana: Casa de las Américas, 1985 Antología poética . Montevideo: Vintén, (1993) Antología personal . Buenos Aires: Instituto Movilizador de Fondos Cooperativos, 1993. ( Desde la Gente sorozat) En abierta oscuridad . México: Siglo XXI, 1993 Antología poética . Buenos Aires: Espasa Calpe, 1994 De palabra (1971-1987) (Julio Cortázar előszavával). Madrid: Visor, 1994 Oficio Ardiente . Patrimonio Nacional y la Universidad de Salamanca, (2005) Fulgor del aire . Santiago del Chile: Lom Ediciones, (2007) De palabra: Poesía III (1973-1989) . Madrid: Visor Libros, (2008) Bajo la luvia ajena . Barcelona: Seix Barral, (2009) Prózai művek: Prosa de prensa . España: Ediciones B, 1997 Ni el flaco perdón de Dios/Hijos de desaparecidos (Mara La Madriddal közösen). Buenos Aires: Planeta, 1997 Nueva prosa de prensa . Buenos Aires: Ediciones B Argentina, 1999 Afganistan/Iraq: el imperio empantanado . Buenos Aires, 2001 Miradas . Buenos Aires: Seix Barral, 2005 Escritos urgentes . Buenos Aires: Capital Intellectual, 2009 Escritos urgentes II . Buenos Aires: Capital intellectual, 2010 El ciempiés y la araña (ill. Eleonora Arroyo). México: Capital intellectual, 2011 Stienta Stienta település Olaszországban, Veneto régióban, Rovigo megyében. Lakosainak száma 3239 fő (2017. január 1.). Stienta Bagnolo di Po, Castelguglielmo, Ferrara, Fiesso Umbertiano, Gaiba és Occhiobello községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (Sz. 106, BB 114) Bartók Béla egyik legismertebb zenekarra írt kompozíciója, és a 20. század egyik legeredetibb műve, nemcsak a hangszerelésében, hanem az antifonális effektusok alkalmazásában is. A harmincas évek derekán kevés zeneszerző vállalkozott szimfónia írására, és ha komponáltak is nagyobb szabású ciklikus zenekari műveket, bizonyos tartózkodással óvakodtak ezeket szimfóniáknak nevezni. Úgy látszik, Bartók is azt gondolta, többet mond a semleges „Zene” elnevezés, mint a klasszikus-romantikus örökségre utaló „szimfónia”. A mű befejezésének időpontja 1936. szeptember 7-ére tehető. Az ajánlás Paul Sachernek szól, a Bázeli Kamarazenekar megalakulásának 10. évfordulójára írta (ugyanúgy ők a pár évvel később készült Divertimento dedikáltjai). A premierre 1937. január 21-én kerül sor, a dedikáltak közreműködésével. A kottaanyagot az Universal Edition jelentette meg. A mű négy tételes, a tételek a következők: Andante tranquillo Allegro Adagio Allegro molto Bartók ebben az időben amúgy is nagyon vonzódott az érdekes effektusokhoz; következő műve, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre is ugyanebben a szellemiségben készült. Keletkezéstörténet A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára komponálására Paul Sacher kérte fel Bartókot egy 1936-ban kelt levelében. A régizene játékot és a modern zeneszerzést egyként támogató karmesterre lehetséges, hogy Bartók 5. kvartettje gyakorolt mély benyomást. Tény mindenesetre, hogy nem sokkal a fölkérő levél 1936. júniusi fogalmazása előtt, a zeneszerző bázeli ismerőse, Müller-Widmann-né házában előadták Bartóknak ezt az akkor legfrissebb, 1934-ben komponált vonósnégyesét. Bartók június 27-én kelt válaszában már jelzi, hogy vonós és ütőhangszerekre írt műre gondol, tehát a vonósokon kívül zongorára, cselesztára, hárfára, xilofonra és ütősökre lesz szükség. Azt is hozzáteszi, hogy bár igyekszik – Sacher kérésének megfelelően – technikai szempontból aránylag könnyen előadható művet írni, de ritmikai nehézségeket nem fog tudni elkerülni. A mű újdonsága persze – hiszen az egykorú beszámolók fényében joggal beszélhetünk újdonságokról – nem csak ritmikai természetű lesz. Újnak számít majd több ritkán alkalmazott vonós játékmód, a fogólapra csapódó – ütőhangszeres hatású – vonós pizzicato vagy például pengetett hangok glissandója. Ezek a különleges eszközök sohasem kizárólag színelemként kapnak szerepet, hanem mindig dramaturgiai funkciót látnak el. A zeneszerző előzetes jellemzése mindazonáltal meglepő mértékben összhangban van a készülő műhöz fűzött későbbi levélbeli megjegyzésekkel éppúgy, mint az 1936 szeptemberére befejezett kompozíció tényleges alakjával. Úgy tűnik tehát, mintha a mű szinte már készen született volna. A kompozíció keletkezéstörténetét a forrás alapján vizsgálva azonban ennél árnyaltabb kép rajzolódik ki. Tételek elemzése Andante tranquillo A tétel vázlatait érdekes módon Bartók még a megrendelés kézhez vétele előtt feljegyezte. A tételt gyakorlatilag a vonóskar játssza, a többi hangszer egy-két pont kiemelésére szorítkozik; a kétkórusosságot Bartók nem használja ki. A tétel a semmiből indul (pianissimo con sordino), a feszültség egyenletesen fokozódik a csúcspontig, ott viszonylag gyorsan elcsitul, végül a zene visszahull a semmibe. Fúgaként íródott, azonban a fokozás során a kontrapunktikus megfontolások háttérbe szorulnak, a formálást egyre inkább drámai szempontok vezérlik. A csúcspont elérése után ez a folyamat is visszafordul. A fúgatéma négysoros, kvint hangterjedelmű kromatikus dallam. Először a hangon indul, a következő belépések két irányban járják be a kvintkört: e, d; h, g; stb. Az első öt megszólalás egy-egy új szólam belépése, saját törvények szerinti szigorú ellenpontos szerkesztésben (például tilos az oktáv). A hatodik témamegszólalással (fisz) lesz teljes a zenekar, egyúttal viszont a faktúra tulajdonképp kétszólamúvá válik (mindkét szólam pontos oktáv- és vázlatos tritónuszpárhuzammal szól; a második szólam a hetedik téma c-n, három nyolcadnyi késéssel az első után). Ezután veszi át a hatalmat a drámai formálás: a hangszerekről lekerül a hangfogó, a következő négy téma szinte egyszerre hangzik föl, de mindegyik töredékesen és nem is az eddig várt sorrendben (az f megelőzi a cisz-t, a b a gisz-t). Mindezt üstdobtremoló festi alá. Ezután esz-en kéne megszólalnia a témának, és majdnem meg is szólal a basszusban, épp csak az esz hangok helyett b van. A többi szólam rövid motívumokat ismételget, ami a téma első sorává fejlődik, immár ténylegesen esz-ről. Innen már nincs tovább út, helybenjár a zene, csak a hangerő fokozódik, majd cintányérütésre megáll az eddig folyamatos nyolcadmozgás. De aztán kiderül, hogy ez még mindig nem a csúcspont! További öt ütemnyi próbálkozás során a hangzás öt oktávra tágul, és nagydobütésre uniszónó esz-ekkel megszületik a döntés: vissza kell fordulni. A téma innen tükörfordításban jön, megintcsak a kvintkörön két irányban: kilenc ütem alatt ötször hangzik el (b-n és f-en csupán egy hang jelöli, esz-en, asz-on és desz-en egy-egy sor). A hangerő közben visszaesik pianóra; c-n és fisz-en a téma első sora egy tritonuszszekvenciában leereszkedik a hegedűktől a bőgőkig. Ezután visszakerül a szordínó és az ellenpont visszaveszi a hatalmat. A következő négy téma teljes alakjában szólal meg (g-n és h-n, ill. d-n és e-n szűkmenetben). Végül visszaérünk a kiindulópontra, az a-ra. Ennek hangsúlyozásaképp a téma alapalakja és tükörfordítása egyszerre (bár komplementer ritmusban) szól, vonóstremoló és cselesztaarpeggio kíséretében. A tételt kóda zárja, ahol a téma (mindig a-ban) első sora széthullik (egyre rövidebb, egyre elnyújtottabb szeletek mindkét alakban), majd a második sor hangzik fel. Ez a tétel összefoglalásának tekinthető, amennyiben két szólam a-ról indul, az alapalak fölfele, a tükörfordítás lefele eléri az esz-t (azonos ritmusban), majd, egyre lassabban, visszatérnek az a-hoz. A nagyhírű Bartók-kutató, Lendvai Ernő a Fibonacci-számok formaalkotó szerepét is kimutatta a tételben: a tétel 88 ütemes; az első fele (a csúcspontig) 55 ütem, a második fele 33; az első felét a szordínók levétele 33-22 arányban tagolja; ennek első felét a fisz megszólalás 20-13 arányban stb. (A fölsorolt számok legfeljebb eggyel térnek el egy-egy Fibonacci-számtól: 13, 21, 34, 55, 89.) Allegro Szonátaformájú gyorstétel. 2/4-ben íródott főtémával indít, ami a visszatérésben 3/8-osra vált. Ez a főtéma egyike azoknak a népdaloknak, amelyek Bartók fantáziájában születtek a magyar népdalok dallamvilágának és ritmikájának mély átéléséből: négysoros, kupolás szerkezetű, AA5BA formájú, a két zenekar fölváltva játssza (itt kap először szerepet a kétkórusosság). Az első sor az első tétel fúgatémájának második sorából származik. A scherzando melléktéma G-ben szólal meg, a visszatérésben pedig C-ben, így nagyon is nyíltan követ egyfajta neo-klasszikus formaeszményt. A kidolgozás az első tétel fúgatémájának földolgozásával kezdődik (zongorán és az első zenekar talpas pizzicatóin): esz-ről tükörben majd alapalakban, aztán fisz-ről alapban majd tükörben az első sor, végül a-ról a második sor hangzik el. A visszatérés előtt a főtéma összenyomott változatának kontrapunktikus kidolgozása hallható (újabb utalás az első tételre). Adagio Lassútétel hídformában (ABCBA), a bartóki „éjszaka zenék” szép példája. A formaelemek határain az első tétel fúgatémájának egy-egy sora szólal meg. A tételt repetált magas xilofonhangok és üstdobglissandók párbeszéde vezeti be (utóbbi abban az időben eget rengető újdonságnak számított). Ezen dialógus egyszerűsített változata alkotja a kódát. Az A szakasz jajgató, szeszélyes ornamentikájú magányos rajzolatú vonalakból építkezik, melyek itt is fugatóvá szélesedő szövevénybe torkollnak. A B szakaszban irizáló háttér előtt (Bartók tengerzúgáshoz hasonlította, a kromatikus skála mind a tizenkét hangja szól) négysoros dallam hangzik föl a hegedűkön. A szakasz visszatérésekor a csellók kánonban játszanak a hegedűkkel; a második szólam picit hangosabb (pianissimo, ill. piano). Ez a technika az álmok, emlékek jelképe Bartóknál. A tétel középpontjában (C szakasz) tragikus, mégis misztikus atmoszférájú jelenet áll. Tág uniszónóban fölrakott, kimért geometrikussággal mozgó éles hangokkal megszólaltatott dallam uralja. Különleges színként – az ütősök, cseleszta, zongora mellett – a talpas pizzicatók is szerephez jutnak. Allegro molto A feszültségek feloldása a negyedik tételre marad. A csodálatos mandarin végén bekövetkezett teljes összeomlás óta programmá érlelődött a beethoveni, élettől duzzadó, reményt és biztatást adó befejezés Bartók többtételes kompozícióiban. A Zenéé a legnemesebbek egyike. A zárótétel diatonikus – líd skálán mozgó – főtémája, bár a notáció ezt elrejti, Bartók egyik kedvelt, 3+3+2-nyolcados bolgár ritmusában íródott. A rusztikus jellege ellenére is kecses téma a gyorsuló mozgású pengetett vonósakkordok függönye mögül bukkan elénk. A változatos karakterű népies táncfüzér s a klasszikus rondó elveit ötvöző fináléban nem egyszer valódi népdaltípusok sosem létezett keverékére ismerünk. Az átlényegülés hordozója azonban természetesen itt is a főtéma. A tétel vége felé például egy emelkedő skálamozgású anyag idézi föl, mely csupán előkészítője egy nyugodt, egyenletes triolás mozgással fölcsillanó témavariánsnak. Az utolsó rondóepizód nem más, mint az első tétel fúgatémájának „igazi”, diatonikus alakja, először uniszónóban, majd zengő mixtúrában. Az epizód végén egy szólócselló pedig a 3. tételt idézi. A zárást pedig egy látszólag teljességgel új, valójában a főtémából levezethető népdalszerű dallam szemérmesen megszólaló vallomásosan magyar nemzeti pátosszal ragyogja be. Hangszerelés Ahogy a cím is sugallja, a mű húros hangszerekre (jelen esetben hegedűkre, mélyhegedűkre, csellókra és nagybőgőkre, ill. hárfára), ütőhangszerekre (xilofonra, pergődobra, cintányérra, tam-tamra, nagydobra, üstdobra és zongorára, ami ugye egy húros hangszer is egyben) és cselesztára íródott (ami meg tulajdonképpen egy ütőhangszer is). A vonósokat a terem ellentétes oldalaira kell elhelyezni, és van, hogy ezen csoportok teljesen ellentétes zenét játszanak (osztott vonószenekar). David T. Patterson David T. Patterson (Greeneville, 1818. február 28. – Greeneville, 1891. november 3.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Tennessee, 1866–1869). Promised Land (Queensrÿche-album) A Promised Land az amerikai Queensrÿche együttes ötödik nagylemeze, mely 1994-ben jelent meg. Az album tovább tágította a zenekar zenei határait. Olyan hangszereket is bevettek mint a szaxofon, a piano, a cselló, vagy a szitár. A 2003-as CD-s újrakiadáson szerepel négy bónusz, melyből két szám koncertfelvétel, míg a Real World pedig az Utolsó akcióhős filmzenealbumán is szerepelt. A lemez a Billboard listáján a 3. helyen nyitott. Számlista "9:28 a.m." (Scott Rockenfield) – 1:43 "I Am I" (Chris DeGarmo, Geoff Tate) – 3:56 "Damaged" (DeGarmo, Tate) – 3:55 "Out of Mind" (DeGarmo) – 4:34 "Bridge" (DeGarmo) – 3:27 "Promised Land" (DeGarmo, Eddie Jackson, Rockenfield, Tate, Michael Wilton) – 8:25 "Disconnected" (Rockenfield, Tate) – 4:48 "Lady Jane" (DeGarmo) – 4:23 "My Global Mind" (DeGarmo, Rockenfield, Tate, Wilton) – 4:20 "One More Time" (DeGarmo, Tate) – 4:17 "Someone Else?" (DeGarmo, Tate) – 4:38 2003-as CD-s verzió bónuszai Az album 2003. június 10-én került CD-s kiadásra, mely az alábbi bónuszokat tartalmazza: "Real World" From Last Action Hero - 4:23 "Someone Else?" - 7:13 "Damaged" [Live at The Astoria Theatre, London, Anglia 1994. október 20.] - 4:00 "Real World" [Live at The Astoria Theatre, London, Anglia 1994. október 20.] - 3:45 Közreműködők Geoff Tate – ének , szaxofon , billentyűs hangszerek Chris DeGarmo – gitár , piano , cselló , szitár Michael Wilton – gitár Eddie Jackson – basszusgitár Scott Rockenfield – dob , ütősök, effektek Helyezések Kislemezek Billboard (Észak Amerika) Felső-Zala vármegye Felső-Zala vármegye vagy Felső-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország nyugati, délnyugati részében. Területe ma Magyarország része. Földrajz A vármegyét északon Vas vármegye és Veszprém vármegye, keleten Veszprém vármegye, délen Alsó-Zala vármegye határolták. Történelem Felső-Zala vármegye létrehozása nagyrészt Zalaegerszeg és Nagykanizsa több évszázadra visszamenő vetélkedésének, pontosabban Nagykanizsa megyeszékhelyi ambícióinak volt a következménye 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Landler Jenő a Forradalmi Kormányzótanács belügyi népbiztosa – aki maga is Nagykanizsán végezte középiskolai tanulmányait – 1919. április 10-én kelt határozatával választotta ketté Zala vármegyét és hozta létre Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket, előbbit Nagykanizsa, míg utóbbit Zalaegerszeg székhellyel. A tanácskormány bukását követően Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket megszüntették és Zala vármegyét újraegyesítették. Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 171.191 személy volt, ebből: 98,5% magyar 1% német Zala vármegye kettéosztásával a megye lakosságának mintegy 63 százaléka Alsó-Zala vármegyéhez, míg 37 százaléka Felső-Zala vármegyéhez került. Ezzel a lépéssel Alsó-Zala vármegyében Zala vármegyéhez képest arányaiban csökkent a magyarok és nőtt a horvátok aránya az összlakosságon belül. Ezzel szemben Felső-Zala vármegye csaknem teljesen homogén magyar nemzetiségű megyévé vált. Közigazgatás Novai járás ( Nova ) Sümegi járás ( Sümeg ) Tapolcai járás ( Tapolca ) Zalaegerszegi járás ( Zalaegerszeg ) Zalaszentgróti járás ( Zalaszentgrót ) Balatonfüredi járás ( Balatonfüred , 1908-ban alakult) Pachyramphus castaneus A Pachyramphus castaneus a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Tityridae családjába tartozó faj. Egyes szervezetek az egész családot, a kotingafélék (Cotingidae) családjában sorolják Tityrinae alcsaládként. Rendszerezése A fajt William Jardine és Prideaux John Selby írták le 1827-ben, a Tityra nembe Tityra castanea néven. Alfajai Pachyramphus castaneus amazonus Zimmer, 1936 Pachyramphus castaneus castaneus (Jardine & Selby, 1827) Pachyramphus castaneus intermedius Berlepsch, 1879 Pachyramphus castaneus parui Phelps & W. H. Phelps Jr, 1949 Pachyramphus castaneus saturatus Chapman, 1914 Előfordulása Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Paraguay, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint lombhullató erdők és mocsári erdők, előfordul ültetvényeken is. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 14-15 centiméter, testtömege 17,3 gramm. Életmódja Egyedül, vagy gyakrabban párokban keresgéli rovarokból és bogyóból álló táplálékát. Szaporodása Fészkét ágak villájába készíti, ágak, levelek és moha felhasználásával. A bejárat oldalra és lefelé néz, míg a fészek általában a kamra felső részén található. Kék lagúna: Ébredés A Kék lagúna: Ébredés (eredeti cím: Blue Lagoon: The Awakening) amerikai romantikus film, amely 2012. június 16-án debütált Amerikában. Történet Egy gimnáziumi tanulmányi kirándulás alkalmával egy hajó balesetet szenved. Két tinédzser a közeli szigetre úszik, viszont itt magukra maradnak. A lógós Dean és az eminens tanuló Emmaline kénytelenek összebarátkozni, hiszen e lakatlan helyen egymásra számíthatnak csak. Sokat tanulnak magukról és egymásról, s végül szerelembe is esnek. Vöröstorkú gyurgyalag A vöröstorkú gyurgyalag vagy pirostorkú gyurgyalag (Merops bulocki) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Afrikában Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Csád, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gambia, Ghána, Guinea, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Szudán, Togo és Uganda területén honos. Alfajai Merops bulocki bulocki Merops bulocki frenatus Cahon Cahon település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 201 fő (2015). Cahon Cambron, Miannay, Quesnoy-le-Montant és Saigneville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Friedrich Ludwig Georg von Raumer Friedrich Ludwig Georg von Raumer (Wörlitz, 1781. május 14. – Berlin, 1873. június 14.) német történész, politikus. Élete és pályafutása Szülei Georg Friedrich von Raumer (1755–1822) kamarai igazgató és földbérlő, anyja Charlotte de Marées (1761–1811) voltak. Testvére Karl Georg von Raumer (1783–1865) geológus és földrajztudós. A gimnáziumot Berlinben végezte, majd a göttingeni és hallei egyetemen jogtudományt, közigazgatás tudományt, államjogot illetve történelmet tanult. Tanulmányainak befejezése után 1801-ben referens, majd három év múlva ülnök lett a kamaránál. 1806. augusztustól 1809. májusig Berlinben dolgozott, majd 1809-ben Potsdamban lett kormánytanácsos. 1810-ben Karl vom Stein zum Altenstein államminiszter meghívására a pénzügyminisztériumba került, de néhány hónap múlva áthelyezték Karl August von Hardenberg kancellár kabinetjébe, akit több külföldi utazásra is elkísért. Liberális-reformpárti magatartása miatt Raumer többször konfliktusba került a mindenkori állami feljebbvalóival, és végül úgy döntött, hogy megszabadul ettől a kötöttségtől. Ezért 1811-ben a Heidelbergi Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett és a boroszlói egyetemen az államjog és történelem tanára lett. 1818–19-ben a rektori tisztséget is betöltötte. Közben több tanulmányutat tett Németországban, Svájcban és Itáliában. 1819-ben a Humboldt Egyetemre kapott meghívást. 1822–23-ban és 1842–43-ban az intézmény rektora, négy ízben a filozófiai kar dékánja is volt. Ebben az időszakban is több tanulmányutat tett, így Franciaországban (1830), Angliában (1835), Itáliában (1839) és az Amerikai Egyesült Államokban (1843), amelyeknek eredményét különböző műveiben hasznosította. Egy ideig tagja volt a porosz felsőbb cenzori testületnek, de ezzel 1831-ben felhagyott. Raumer Berlinben tanított egészen 1853-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig, de még kevéssel halála előtt is tartott előadásokat. Oktatói tevékenysége mellett nem adta fel politikai és társadalmi ambícióit, és újra meg újra provokatív beszédeivel és cikkeivel hívta fel magára a figyelmet. Az 1822-ben III. Frigyes Vilmos porosz király uralkodásának 25. évfordulóján mondott beszédét, amelyben az alkotmányos monarchia eszméje mellett állt ki, nem engedték kinyomtatni. A porosz rendeket illető kritikája miatt pénzbírsággal sújtották, 1832-ben pedig a „Polens Untergang“ című dolgozata miatt nem lehetett ismét rektor. Amikor a Nagy Frigyes tolerencia rendeletéről beszélve kritizálta a jelenlévő IV. Frigyes Vilmost, a botrány következtében le kellett mondania a Porosz Tudományos Akadémiai tagságáról, ahol 1827 óta a történelmi-filozófiai osztály állandó titkára volt. A Német Centrumpárt tagjaként 1847–1848-ban résztvevője volt a berlini városi közgyűlésnek, 1848–1849-ben pedig tagja volt a Frankfurti Nemzetgyűlésnek és ebben a minőségében 1848-ban az ideiglenes központi igazgatás franciaországi követévé választották. 1849-ben tagja volt a gothai utóparlamentnek, végül néhány éven át a porosz felsőháznak. Ezen túlmenően Raumer 1823-tól tagja volt a híres Berlini Törvényenkívüliek Társaságának (Gesetzlose Gesellschaft zu Berlin). Raumer elsősorban a korai munkái, mint például az 1829-től többször kiadott „Historische Taschenbuch“ illetve az 1823 és 1825 között hat kötetben megjelent „Die Geschichte der Hohenstaufen“ vált közismertté. Ugyanakkor a munkái a részletesség és a forráskritika szempontjából kívánnivalót hagynak maguk után, és utóbb az elbeszélő stílusa miatt többek között Alfred Milatz az „idealista-romantikus történetírás“ képviselőjének minősítette, a jelző negatív értelmében. Emiatt a későbbi műveit kevéssé vették komolyan és rövid időn belül más történészek beárnyékolták. A már említett Porosz Tudományos Akadémiai tagságon túlmenően Friedrich von Raumer tagja volt a müncheni Bajor Tudományos Akadémiának, a párizsi Francia Akadémiának, a stockholmi Svéd Királyi Tudományakadémiának, valamint a torinói és glasgow-i akadémiáknak. A londoni Royal Society tiszteletbeli tagjává választotta. 1863-ban a Pour le Mérite renddel tüntették ki. Családja Friedrich von Raumer, régi bajor és szász nemesi családból származott. Felesége Louise von Görschen (1785–1867), az anhalti főhivatalnok Otto Heinrich von Görschen és Sophie Louise Ackermann lánya volt. Két gyermekük született, a későbbi titkos kormánytanácsos Hermann von Raumer (1812–1891), valamint Agnes von Raumer (1814–1897). Művei Sechs Dialoge über Krieg und Handel (1806). Vorlesungen über die alte Geschichte (1821, 2 kötet). Über die geschichtliche Entwickelung der Begriffe von Recht, Staat und Politik (Leipzig 1826). Geschichte der Hohenstaufen und ihrer Zeit (1823-25, 6 kötet) Über die preußische Städteordnung (1828). Historisches Taschenbuch (szerk. 1829). Briefe aus Paris zur Erläuterung der Geschichte des 16. und 17. Jahrhunderts (1831, 2 kötet). Geschichte Europas seit dem Ende des 15. Jahrhunderts (1832-50, 8 kötet). Beiträge zur neuern Geschichte aus dem Britischen Museum und Reichsarchiv (1836-39, 5 kötet). Die Vereinigten Staaten von Nordamerika (1845). Briefe aus Frankfurt und Paris 1848–1849 (1849, 2 kötet). Historisch-politische Briefe über die geselligen Verhältnisse der Menschen (1860); Lebenserinnerungen und Briefwechsel (1861, 2 kötet). Handbuch zur Geschichte der Litteratur (1864–1866, 4 kötet). Litterarischer Nachlaß (Berlin 1869, 2 kötet). Albert W. Hawkes Albert W. Hawkes (Chicago, 1878. november 20. – Palm Desert, 1971. május 9.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New Jersey, 1943–1949). Koszmosz–656 Koszmosz–656 (oroszul: Космос–656), a Koszmosz műholdak a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozata tagja, technológiai műhold. A szabványos rendszerben épített, háromszemélyes, szkafanderes-kétszemélyes Szojuz űrhajó (7K-T) átalakított változatának kísérleti repülése. Küldetés Gyakorolták az automatikus irányítást, a manőverező képességet (stabilitás, helyzetmeghatározás, pályaváltoztatás). Sikeres dokkolást hajtott végre a Szaljut–2 űrállomással. Jellemzői Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва>). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték. 1974. május 27-éna Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakétával (11A511U) juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.7 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 194 kilométer, az apogeuma 354 kilométer volt. Hasznos tömege 6570 kilogramm. Összesen 2 napot és 28 percet töltött a világűrben. A napelemszárnyak a megnövelt teljesítményű akkumulátorokkal együtt szolgálták az energiát. Az űrhajó napelemek nélkül, kémiai akkumulátorokkal 14 napos program végrehajtására volt alkalmas. Május 29-én földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. A Gondnokság A Gondnokság - színházi sitcom, a Budapesti Katona József Színház produkciója. A sorozatról dióhéjban A Dömötör András és Kovács Dániel által jegyzett sorozat különleges színházi vállalkozás. Az alkotóknak alig két nap felkészülés után kell a komoly csapatmunkát igénylő rögtönzéseikkel a "nagyérdemű" elé állni. A hagyományos színházi effektek mellett, az alkotók a korszerű hang és videó eszköztárral is kísérletezhetnek. A sorozat első előadását a "Katona", "Sufnira" keresztelt, legkisebb játszóhelyén adták. Később a produkció átköltözött a "Kamrába". de a 2011/2012-es szezon záró előadását a nagyszínpadon tartották. Ugyanezen a napon -2012. május 26-án- a Puskin moziban a teljes sorozatot meg lehetett tekinteni. A nagy sikerre való tekintettel, a második sorozattal folytatódott az újszerű vállalkozás. 2013 februárjában a produkció elmozdult a Ferenciek téri objektumról, és a Thália Színház Humorfesztiválján is bemutatkozott. Ugyanebben a hónapban került sor, a 25. előadásra is. Három hónappal később a, Színházak éjszakáján, a nagy színpadon, évadzáró, két előadásban tragikus eseményeknek lehettek szemtanúi a nézők. Cselek, ellen-cselek, konspirációk áldozata lett a gondnokok és az ősszülők mellett a Nagy Kun, a poraiból újra és újra aktivizálódó Mátyás király és Kinizsi Pál is. Csak a soha be nem fogadott, önbizalom hiányos Ádám-Taksony maradt talpon és a páncélinkubátorban őrzött királyi sarj: Csenge. Senki nem tudja lesz-e ebből folytatás, speciális, sitcom trükkös feltámadás... Alkotók, szereplők Rendező: Dömötör András, Kovács Dániel Látvány: Kálmán Eszter Videó: Kolozsváry Bálint Operatőr, vágó, utómunka: Bakta Máté, Polgár Csaba, Liktor Gergely Fény: Pető József Hang: Wirth Tamás Zene: Keresztes Gábor Dramaturg: Laboda Kornél Konzultáns: Radnai Annamária Produkciós vezető: Gerlóczy Judit és Héricz Anna Szereplők: A nagy kun: Kun Vilmos Gondnokok Endre: Kocsis Gergely , Attila: Dankó István , Zsolti: Ötvös András , Ádám-Taksony: Mészáros Béla , Vera: Pálos Hanna , Emőke: Borbély Alexandra , Feri-Junior: Tasnádi Bence Ősanya: Rezes Judit Ősapa, korábban Endre: Rajkai Zoltán Valamint a teátrum vendégekkel kiegészített teljes társulata A kereszthímzés próféciája Az epizódokat Fekete Ernő narrációja nyitja. "A sors úgy rendeli, hogy a magyarok, élükön a nagy királlyal mentsék meg majd a világot, amikor elérkeznek az utolsó idők. Mikor minden összedől, el fog jönni egy új, Árpád házi fejedelem, aki világuralomra segíti majd népét, és megteremi a béke és szeretet korszakát. A régi magyarok hímzésekben jegyezték le ezt a próféciát még az írás megjelenése előtt. Ez a kereszthímzés próféciája. Évezredek óta köztünk él egy titkos társaság, észrevétlenül őrzik a történelem zivatarai közepette azt, ami a legfontosabb: a tiszta vérvonalat. A hét vezér segítette trónra az első királyt. Vajk azonban nem hitt a pogány tanokban, és Szent Istvánként a Bajor Gizellát vette el, és felhigította az Árpádok vérét. A dicső ősök követői ezért ekkortól a később kihaltnak hitt Árpád ház egy titkos oldalágát óvják évszázadok óta. Ők a Gondnokok." Videó galéria Az epizódok a Youtube-on Temesőr Temesőr (szerbül Стража / Straža, románul Straja, németül Lagerdorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben. Fekvése Versectől délre, a Duna–Tisza–Duna-csatorna és a Karas mellett, Párta, Homokdiód, Karasjeszenő és Krassószombat közt fekvő település. Története Temesőr (Temes-Strázsa) a török hódoltság után alakult német lakosokkal, akiket gróf Mercy tábornok telepített erre a helyre, az új falut Lagerdorf-nak nevezték el, mivel az 1716. évi hadjárat alatt itt volt a táborhelye a császári lovasságnak. A németek helyére később románok telepedtek le itt, az 1761. évi térkép már románok által lakott helynek tünteti fel; Strasa vagy Lagerdorf néven, 1773-ban pedig a szerb-román Határőrvidékhez csatolták. 1849. november 9-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Damjanich János honvéd alezredes Verseczről megtámadta a Temesőrön levő Bobulics vezérlete alatt álló szerb tábort, mely, 1186 emberből és 8 ágyúból állt. A 3. honvédzászlóalj századosának Földváry Károlynak a vezérlete alatt a honvédek halálmegvetéssel támadták meg az itteni sáncokat, a szerbek fegyvereiket elhányva, Vojvodina felé menekültek. 1893-ban a falu nevét Temes-Strázsára változtatták. 1910-ben 1678 lakosából 29 főmagyar, 11 fő német, 1544 fő román, 25 fő szerb, 69 fő egyéb (legnagyobbrészt cigány és cseh) anyanyelvű volt. Ebből 26 fő római katolikus, 4 fő görögkatolikus, 8 fő református, 7 fő ág. hitv. evangélikus, 1633 fő görögkeleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 932 fő tudott írni és olvasni, 181 fő tudott magyarul. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járáshoz tartozott. Nevezetességek Görögkeleti temploma - 1854 -ben épült Torrelavit Torrelavit település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 1400 fő (2017). Földrajza Torrelavit Cabrera d’Anoia, Piera, Sant Sadurní d’Anoia, Subirats, El Pla del Penedès, Font-rubí, Sant Quintí de Mediona és Sant Pere de Riudebitlles községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Galaxy Science Fiction A Galaxy Science Fiction tudományos-fantasztikus magazint 1950-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban. Történet Az Egyesült Államokban meghatározó képviselőjévé vált a minőségi sci-fi irodalomnak. A 60-as 70-es években élte virágkorát. Szerkesztői H. L. Gold: 1950 október - 1961 október Frederik Pohl : 1959 - 1969 május Ejler Jakobsson: 1969 július - 1974 május James Baen: 1974 június - 1977 október John J. Pierce: 1977 november - 1979 április Hank Stine: 1979 június - 1979 október Floyd Kemske: 1980 Vinaixa Vinaixa község Spanyolországban, Lleida tartományban. Vinaixa Vallclara, Vimbodí, Fulleda, Els Omellons, L'Espluga Calba, Tarrés, El Vilosell, L'Albi, Les Borges Blanques és La Floresta községekkel határos. Lakosainak száma 483 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 1982-es wimbledoni teniszbajnokság – női egyes Az 1982-es wimbledoni teniszbajnokság női döntőjét két amerikai játszotta, a győztes Martina Navratilova lett Chris Evert-Lloyd előtt. Caianello Caianello község (comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik, Nápolytól 50 km-re északnyugatrara valamint Caserta városától 35 km-re északnyugati irányban. Határai: Marzano Appio, Roccamonfina, Teano és Vairano Patenora. Története A település eredete az ókorra vezethető vissza. A Via Latina egyik állomása helyén alakult ki. A mai település alapítására vonatkozóan nincsenek pontos adatok. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. század elején, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust Teano része lett. 1859-ben vált önálló községgé. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santi Vincenzo e Anastasio-templom Santo Stefano-templom San Michele Arcangelo-templom Kiss Zsolt (labdarúgó, 1986) Kiss Zsolt (Győr, 1986. augusztus 21. –) magyar labdarúgó. Pályafutása 2007 telén igazolt a Győri ETO-hoz, ahol másfél év alatt 8 elsőosztályú mérkőzésen lépett pályára. Egervári Sándor edző érkezése után már kevés játéklehetőséget kapott, így 2008 nyarán a Gyirmót SE-hez igazolt. Montirat (Tarn) Montirat település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 257 fő (2015). Montirat Bor-et-Bar, Saint-André-de-Najac, Jouqueviel, Mirandol-Bourgnounac, Monestiés, Saint-Christophe, Le Ségur és Trévien községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Karaszimovo Karaszimovo (orosz betűkkel: Карасимово, baskír nyelven: Ҡарасим) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. Népesség 2002-ben 142 lakosa volt, melynek 89%-a tatár. 2010-ben 115 lakosa volt. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw Bihari György Bihari György (? ?) műfordító. Életpálya 1981 óta dolgozik a szakmában, eleinte főleg újságcikkeket, azután kisregényeket fordított az IPM magazinnak. 1988 óta kizárólag ebből a munkából él. Elsősorban olasz és angol nyelven dolgozik. Felesége Sóvágó Katalin, aki szintén műfordító. Ő és felesége együttesen segítik egymást – mind fordításban, mind pedig lektorálásban. Bihari nevéhez fűződik a Lovecraft és rengeteg, főleg fantasy jellegű regények fordítása. Fontosabb munkái Lovecraft kisregények és novellák, amelyek a Lazi kiadónál gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Stephen King : A Setét Torony sorozat (I-VII) , Rémület a sivatagban , A rendcsinálók , Nem jön szememre álom , A halálsoron , Atlantisz gyermekei , Végítélet (regény) , A Fekete Ház , Duma Key , Írás közben , A mobil Richard Bachman (Stephen King) : A menekülő ember , Blaze (regény) Christopher Paolini : Eragon I-III Tad Williams: Másvilág I-III John Dickie: Cosa Nostra Thomas Harris : Hannibal (regény) , Hannibal ébredése David Gutterson: Hó hull a cédrusokra Nicholas Evans: A csapda Michael Jordan: Kelet bölcsessége (feleségével közösen fordította) Conn Iggulden: Imperátor I-III Etruszkok és rómaiak A múlt világjárója: rendhagyó történelemkönyv, Egyiptom, Athén, Róma , ez utóbbiak olasz eredetiből készültek. Patterson: És jött a pók Frederic Forsythe: A közvetítő Trevanian: Shibumi Ladislaus Löb : Megvásárolt életek Patrick Rothfuss: A szél neve David Grann: Eldorádó Derek Wilson: Szentpétervár megálmodója Ken Follett : A titánok bukása (feleségével közösen fordította) Kayla Cluver: A vérző hold örökösei Clare Longrigg: A főnökök főnöke Conn Iggulden: Pusztai farkas Mark Logue-Peter Conradi: A király beszéde Conn Iggulden: A nyíl urai Conn Iggulden: A hegyek csontjai Conn Iggulden: Az ezüst birodalom Robert A. Heinlein : A Hold börtönében Orson Scott Card : Végjáték Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme John Stephens: A smaragd atlasz John Dickie: Vértestvériségek Conn Iggulden: Harcos, tudós, testvér Cayla Kluver: A legenda fogságában Ken Follett: A megfagyott világ J.K. Rowling : Átmeneti üresedés Kik Hamilton: Tündérgyűrű Jodi Picoult : Egyszerű igazság John Stephens: A tűz krónikája Ezen felül különböző gyűjteményes kötetekben jelentek meg Poe és Asimov fordításai is. Dolgozott az IPC, Európa, Magvető, Athenaeum, Maecenas, Lazi, Dain, Szukits, Fabula, Új Vénusz, Gabó kiadóknak. Összes publikáció száma: 106 Társasági tagság Műfordítók Egyesülete Neustadt an der Orla Neustadt an der Orla település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 8585 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Lucy-le-Bocage Lucy-le-Bocage település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 191 fő (2015). Lucy-le-Bocage Belleau, Bouresches, Bussiares, Coupru, Essômes-sur-Marne, Marigny-en-Orxois és Torcy-en-Valois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Juan Manuel Brito Arceo Juan Manuel Brito Arceo (Santa Cruz de Tenerife, 1963. május 30. –) spanyol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása Santa Cruz önkormányzatának tanácsosa. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1990-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 2006-ban vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Spanyol labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1993-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. A spanyol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 28. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2000-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Közönséges mahónia A közönséges mahónia, más néven kerti mahónia (Mahonia aquifolium) a borbolyafélék (Berberidaceae) családjába tartozó mahónia (Mahonia) nemzetség típusfaja. Észak-Amerika nyugati részén őshonos. A 19. század első felében hozták be Dél-Európába, Magyarországon is kedvelt, parkokban, kertekben, temetőkben gyakori növény, mely olykor ki is vadul. Leírása Örökzöld, feltűnő cserje. Páratlanul szárnyaltan összetett, bőrnemű levelei 5-9 levélkéből állnak. A tüskésen fogas, 4–9 cm hosszú levélkék mindkét oldalán 5-10 éles fog van. A levelek színükön sötétzöldek, fényesek, ősszel megvörösödnek; fonákjuk világoszöld. Felálló, sokszor pirosan futtatott aranysárga virágai 6–8 cm hosszú bugaszerű fürtvirágzatot alkotnak. Mint más borbolyaféléknél is előfordul, porzói ingerelhetők, rovar érintésére a bibe felé csapódva a virágport a látogatóra keni. Gömbölyded bogyótermése éréskor kékesfehér színű, 2-5 fényes, barnásvörös magja van. Leve bíborvörös. Nem mérgező. A félárnyékot kedveli. Baredine (Buje) Baredine falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik. Fekvése Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 16 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délre, a Bujština területén levő termékeny dombvidéken fekszik. Brtoniglából kerékpárút vezet ide. Története Területe már a történelem előtti idők óta lakott. Ezt bizonyítják az itt talált ókori várhelyek és feliratos kőtöredékek. A települést 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 123, 1910-ben 193 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 63 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó, búza és kukorica termesztéssel, valamint állattartással foglalkoznak. Bedekovich Ferenc Bedekovich Ferenc (komori báró) (Varasd, 1755. február 6. – Bécs, 1827. június 15.) császári és királyi kamarás, status- és konferenciális tanácsos, a Szent István rend commandeurje és Körös megye főispánja. Élete Bedekovich Miklós királyi tanácsos és a báni tábla ülnökének fia volt. Nevelését Bourguignon vezetése alatt Bécsben nyerte s ott végezte jogi tanulmányait. 1775. augusztus 2.-án Varasd megye főjegyzője; 1782. június 2.-án az egyesített magyar – erdélyi udvari kancelláriánál udvari fogalmazóvá neveztetett ki; 1783. december 5.-én királyi tanácsos és udvari titkár, 1785. december 9.-én magyar királyi helytartósági tanácsos lett. Az 1790. országgyűlésre a horvát – szlavón városoktól követűl küldetett. 1794. június 30.-án a magyar királyi udvari kancelláriánál udvari tanácsosnak léptették elő. Megbizatván a horvát banderiumok szervezésével, mint királyi biztos beutazta a három megyét és küldetéséről az 1802. évi országgyűlésen kimerítő jelentést terjesztett be. 1805-ben mint hadi biztos a holicsi táborba ment, ahol az uralkodó tetszését megnyerte, mire fölvétetett az állami tanácsba. 1807. január 6.-án valóságos állami tanácsossá neveztetett ki; ezen minőségben kísérte a fejedelmet utazásaiban, valamint az 1807. és 1811. országgyűlésekre, az 1809. 1813. és 1814. évi hadjáratok alkalmával és 1817-es erdélyi utjában. 1808. augusztus 6.-án a Szent István-rend lovagkeresztjével díszíttetett fel és Párizsban 1814-ben ezen rend commandeur-keresztjét, később a polgári ezüst érdemkeresztet is nyerte. 1809. november 22.-én bárói rangra emeltetett. 1809. február 13.-án Békés megye, 1825. március 19.-én Varasd megye főispánjává neveztetett ki. Művei Projectum de coordinatione consilii regii locumtenentalis hungarici. Posonii, 1826. Az 1790. országgyűlésen bár a király jogait védelmezte, hazafias és jól átgondolt beszédeivel a fölháborodott kedélyek csillapítására hatott. Megválasztatván azon bizottságba, mely a következő országgyűlés fontosabb előterjesztéseit kidolgozta, ő is nehány dolgozattal járult ahhoz. Mint államtanácsos szintén fontos munkálatokat terjesztett be, melyek az államlevéltárban őriztetnek. Bihari Napló Bihari Napló – egy Nagyváradon megjelenő magyar nyelvű napilap. Az újság az 1946-ban megjelent Fáklya című napilap mellékletéből nőtt ki, mely melléklet 1970 decemberétől jelent meg Lakatos András főszerkesztésével. 1990. január 4-étől megszűnt a Fáklya, helyébe a Bihari Napló lépett. A lap magántulajdonban van. A szerkesztők az egykori Nagyváradi Napló – Ady Endre is ebben publikált először – szellemi örököseinek tekintik magukat. Tagja a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének. A lap munkatársaiból Nagy-Bodó Tibor Varga András Harapás Harapás (1899-ig Kuszin, szlovákul: Kusín) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 353 lakosából 310 szlovák volt. Fekvése Nagymihálytól 15 km-re északkeletre a Széles-tó északi partján fekszik. Története 1418-ban említik először. Vályi András szerint "KUSZIN. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz más fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, és külömbfélék." Fényes Elek szerint "Kuszin, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, Vinnához keletre 1 1/2 órányira: 64 romai, 275 g. kath., 25 zsidó lak. Szőlőhegy; erdő és vizimalom. F. u. gr. Waldstein, Draveczky; Szemere, s m. Ut. p. Szobráncz." 1910-ben 411, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 2001-ben 381 lakosából 369 szlovák volt. Nevezetességei A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Saulmory-et-Villefranche Saulmory-et-Villefranche település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 96 fő (2015). Saulmory-et-Villefranche Wiseppe, Mont-devant-Sassey, Montigny-devant-Sassey, Mouzay és Stenay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Angyal Sándor Angyal Sándor (Fehérgyarmat, 1925. január 8. – Budapest, 1968. november 16.) Jászai Mari-díjas magyar színész. Életpálya 1945-től amatőr színészként szerepelt. Pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte 1948-ban. 1949-ben szerzett színész diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Főleg operett-, musical- és prózai szerepeket játszott, de a Csokonai Színházban operákban is énekelt. Karakteres színész volt, kiváló hangi adottságokkal. 1960-ban a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1963-1964 között a Petőfi Színház tagja volt, mely színháznak - akkoriban újdonságként - musicalek is szerepeltek a repertoárján. Itt volt az ősbemutatója Hubay Miklós - Vas István - Ránki György: Egy szerelem három éjszakája című musicalnek is, melyben Angyal Sándor játszotta először Károlyt, a költőt. Szerepelt a Tűzijáték című darabban is Feleki Kamill, Sennyei Vera és Gyenes Magda partnereként. Viola bácsiként lépett színpadra a Muzsikus Péter kalandjai című darabban a Váci utcai Bartók Teremben. Haláláig ismét a Fővárosi Operettszínház tagja volt, utolsó szerepe Pickering ezredes volt, a My Fair Lady című musicalben. Alakításaiért 1959-ben Jászai Mari-díjat kapott. Fontosabb színházi szerepei Ádám ( Madách Imre : Az ember tragédiája) Davis Graham (Howard Fast: Harminc ezüstpénz) Schwind Móric, festő; Schober, költő ( Franz Schubert - Berté Henrik - Alfred Maria Willner - Heinz Reichert: Három a kislány) Vaszka Pepel ( Makszim Gorkij : Éjjeli menedékhely) Kiss Gáspár, traktoros ( Földes Mihály : Mélyszántás) Lizsikov (Lev Sejnyin: Végzetes örökség) Burun ( Anton Szemjonovics Makarenko : Az új ember kovácsa) Chesterfield (Viktor Vlagyimirovics Vinyikov - Vlagyimír Kraht - Viktor Jakovlevics Tyipot - Iszaak Oszipovics Dunajevszkij : Szabad szél) Petyka, tüzér (Jurij Szergejevics Miljutyin - Viktor Jakovlevics Tyipot - Raszkov: Szibériai rapszódia /Nyugtalan boldogság/) Gál ( Molnár Ferenc : Játék a kastélyban) Szegi Endre ( Nyíri Tibor : Húsosfazék) van Trompe ( Harriet Beecher Stowe : Tamás bátya kunyhója) Florindo ( Carlo Goldoni : Két úr szolgája) Lysander ( William Shakespeare : Szentivánéji álom) Don Pedro ( William Shakespeare : Sok hűhó semmiért) Banquo, tábornok ( William Shakespeare : Macbeth) II. Endre ( Katona József : Bánk bán) Horace ( Molière : Nők iskolája) Laskett ( Aszlányi Károly - Karinthy Ferenc : A hét pofon) Leone ( Benjamin Jonson : Volpone) Agárdi Péter ( Heltai Jenő : A néma levente ifjú Nagy ( Bródy Sándor : A tanítónő) Szakhmáry Zoltán ( Móricz Zsigmond : Úri muri) Drághy Péter ( Lehár Ferenc : Garabonciás) Pottenstein-Hatfaludy gróf ( Lehár Ferenc : A mosoly országa) Konstantin nagyherceg ( Jacobi Viktor : Sybill) Török Péter ( Kálmán Imre : Marica grófnő) Belcore őrmester ( Gaetano Donizetti : Szerelmi bájital) Sekrestyés ( Giacomo Puccini : Tosca) Douphol báró ( Giuseppe Verdi : Traviata) Balázs ( Móricz Zsigmond : Nem élhetek muzsikaszó nélkül) dr. András György ( Fehér Klára : Nem vagyunk angyalok) Paul (Fred Saidy – Yip Harburg: Szivárványvölgy) Obolski (Emil Sautter – Erik Charell – Jürg Amstein – Robert Gilbert: Tűzijáték) Károly, a szigorú költő ( Hubay Miklós - Vas István - Ránki György : Egy szerelem három éjszakája) Laskett ( Aszlányi Károly - Karinthy Ferenc - Romhányi József : A hét pofon) Boross, Debrecen bírája ( Hegedüs Géza : Mátyás király Debrecenben) Kapitány ( Molnár Ferenc : Liliom) Viola bácsi (Chitz Klára– Romhányi József – Ránki György : Muzsikus Péter kalandjai) Gordon Stone, szenátor (Josef Pavek – Ivo Havlu - Miloš Vacek: Jó éjt Bessy!) Bagó ( Kacsóh Pongrác .: János vitéz) Bata (Alexander Breffort - Margauerite Monnot: Irma , te édes) Durand ( Kálmán Imre : A montmartre-i ibolya) Zéta Mirkó, nagykövet ( Lehár Ferenc : A víg özvegy) Pickering ezredes George Bernard Shaw - Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: My Fair Lady) Filmek, tv Kodály Zoltán : Háry János (1962) Rendszáma ismeretlen (1963) Vízivárosi nyár (1964) Lemezek Színészként az alábbi lemezeken szerepel Frederick Loewe - My fair Lady - (LP, Album - nagylemez) Qualiton LPX 6556 Ránki György - Hubay Miklós - Vas István - Egy szerelem három éjszakája (LP, Album - nagylemez) Hungaroton SHLX 90047 Díjak Jászai Mari-díj (1959) Emir Alečković Emir Alečković (1979. augusztus 14. –) bosznia-hercegovinai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 2008-ban lett az I. Liga játékvezetője. Nemzetközi játékvezetés A Bosznia-hercegovinai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2010-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. FIFA JB besorolás szerint 2. kategóriás bíró. A Bosznia-hercegovinai nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 2. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Válogatott mérkőzéseinek száma: 3 (2012). Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság Szlovénia rendezte a 2012-es U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol a FIFA/UEFA JB játékvezetőként alkalmazta. U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság Litvánia rendezte a 2013-as U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol a FIFA/UEFA JB bíróként alkalmazta. Jainvillotte Jainvillotte település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 78 fő (2015). Jainvillotte Beaufremont, Circourt-sur-Mouzon, Gendreville, Landaville, Lemmecourt, Pompierre és Sartes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: São Tomé-i rigó A São Tomé-i rigó (Turdus olivaceofuscus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (São Tomé Thrush). Előfordulása São Tomé és Príncipe területén honos. Síkvidéki erdők, ültetvények és szavannák lakója. Alfajai Turdus olivaceofuscus olivaceofuscus Turdus olivaceofuscus xanthorhynchus Életmódja Gyümölcsökkel és gerinctelenekkel táplálkozik. Szaporodása A fészekalja két tojásból áll. 2016. szeptemberi Dajr ez-Zaur-i légitámadás A Dajr ez-Zaur-i légitámadás az USA vezette koalíció által végrehajtott légitámadások sorozata volt 2016. szeptember 17-én Szíria keleti részén, a Dajr ez-Zaur-i Repülőtér közelében. Előzmények Dajr ez-Zaur a támadásokkor egyike volt azon kevés kelet-szíriai kerületnek, melyek még a szír kormány ellenőrzése alatt álltak. 2015. májusban az ISIL támadást indított, mely során elfoglalta Palmürát és a Dajr ez-Zaurt körülvevő területeket, így elvágta a városba vezető utolsó utánpótlási útvonalakat is. Innentől kezdve a város lényegében az ISIL ostroma alatt állt, utánpótlást csak az erre elhaladó helikopterek szállítottak. Az ISIL úgy próbálta meg leállítani ezeket az utánpótlásokat, hogy minden nap ostrom alatt tartotta a repülőteret. A 104. Légvédelmi Brigádnak az Issam Zahreddine vezetésével jelen lévő Köztársasági Gárda jelenléte miatt ez a terv kudarcba fulladt. A környéken lévő szír hadsereg és a civilek ellátását a Dajr ez-Zaur-i Repülőtéren keresztül oldották meg. Ezt az tette lehetővé, hogy a Thardah-hegységet, egy közeli légi bázist és a repülőtér körüli több kisebb létesítményt is a szír kormány tartotta ellenőrzése alatt, így az ISIL nem tudta megtámadni a segélyszállítmányokat hozó illetve ezután a területet elhagyó gépeket. Emiatt a szír kormány úgy ítélte meg, a Dajr ez-Zaur-i Repülőtér és közvetlen környékének megtartása kritikus fontosságú Dajr ez-Zaur jövőbeni ellenőrzése szempontjából. A Thardah-hegység a repülőtértől nyugatra-délnyugatra elterülő hegyes dombos vidék, melyek közül többnek a tetején pontként emlegetett védelmi pozíciókat telepítettek. A láncolatban benn van a hegyvonulat délnyugati részén emelkedő Thardah-domb (1. pont) a Kroum-hegy a vonulat nyugati oldalán, egy szintén Thartahnak nevezett domb az előbbi kettő között (2. pont) egy hegy a hegység délnyugati vonulatában (3. pont) és még több másik is. Egy a szír kormányhoz közel álló hírforrás arról számolt be, a szír hadsereg szeptember 17-én, a légitámadás előtt ellenőrzése alatt tudta a Kroum-hegyet valamint az 1. és 2. pontot. Korábban 2015. decemberben a szír kormány azzal vádolta az USA hadseregét, hogy egy vasárnap esti, a Dajr ez-Zaur-i tábor ellen intézett támadásban 3 katonájukat megölték, további 14-et pedig megsebesítettek. Ezt az USA visszautasította. Az USA vezette koalíció 2014. szeptember óta folyamatosan támadja a levegőből az ISIL katonáit. Ezalatt azonban egyetlen manőverét sem egyeztette a szír kormánnyal, melyet megpróbál elmozdítani a hatalomból. Ekkor már öt napja életbe lépett az USA és Oroszország közreműködésével megkötött egyhetes tűzszünet, és már az utolsó 48 órájában járt a fegyverropogás nélküli periódus. ami ha sikeresen zárul, az az USA és Oroszország által közösen létrehozott, Közös Megvalósítási Csoport sikerét jelentette volna. Ennek a szervezetnek az lett volna a feladata, hogy összehangolja a két országnak a Szíriában az al-Káida és az ISIL elleni hadműveleteit. Események A koalíció támadása 2016. szeptember 17-én Az USA vezette Koalíció szíriai csapatokra támadott rá. A bombák a Szír Hadsereg Tharda-hegységben felállított állásait és egy közeli légvédelmi állomást találtak el. Oroszország és Szíria arról számolt be, hogy a támadásra 17 óra környékén került sor, és azt az USA vezette koalíció hajtotta végre. Megemlítették, hogy ebben az akcióban a szír kormány seregének 62 tagja halt meg, 100 pedig megsebesült. Az SOHR 90 halottról és 110 sebesültről tudott. Szeptember végén a kormánypárti Al Masdar News 106-ra módosította a hivatalos halottak számát. A New York Times-t a Centcom egy névtelenséget kérő alkalmazottja arról tájékoztatta, hogy „a támadás kora este kezdődött, mikor a repülőgépek olyan járműveket vettek célba, melyeket a hírszerzés már több napja megfigyelés alatt tartott.” Ezek után az USA hírszerzése arra a következtetésre jutott, hogy a legalább egy tankot magában foglaló járműcsoport az ISIL-hez tartozik. Ugyanez a tisztviselő a hírek szerint később azt mondta, „a támadás legalább 20 percig tartott, mely során a gépek szétlőtték a járműveket, és lelőtték a sivatagban ragadt embereket.” Az orosz Védelmi Minisztérium azt közölte, a támadást 4 repülőgép hajtott a végre, 2 A-10 (olyan együléses repülőgép, melyet csak az USA Légiereje tart hadrendben) és 2 F-16, mely közeli légi támogatást nyújtott, és ők kivitelezték a szárzföldi támadások egy részét. Az USA Központi Parancsnoksága azt mondta, a támadást amerikai, brit, dán és ausztrál harci repülőgépek bevetésével hajtották végre. A Dán Királyi Légierő olyan nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a légo támadásban két F–16-os repülőgépük vett részt. A britek közleményük szerint a felfegyverzett Reaper drónjaik szintén részt vettek az akcióban. Az USA-val konfliktuselhárító vonalon keresztül kapcsolatban lévő Oroszország, a szír kormány egyik szövetségese kereste az amerikai központi parancsnokság katari részlegének kapcsolattartóját, de nem találta őt meg. Az amerikaiak válasza szerint ő épp akkor távol volt a munkaállomásától. Ezután Oroszország az USA központi parancsnokságát kereste meg, s ennek hatására „perceken belül” visszavonták a csapatokat. Az USA Központi Parancsnokságán ezt nyilatkozó illetékes hozzátette, hogy addig már egy „nagyobb mennyiségű” légicsapást végrehajtottak. Az egyik megtámadott osztag, a Szíriai Arab Hadsereg 123. Osztagának egy névtelenül nyilatkozó tisztviselője a jelentések szerint azt állította, a légi támadásban megölt szír katonák körülbelül fele az 1. és a 2. pontnál állomásozott, melyek közvetlenül a Dajr-ez-Zaur-i repülőtér mellett álltak. Szerinte a támadások többségét „nem a frontvonal közelébe tervezték.” [ahol az ISIL és a szír hadsereg háborúzott]. A szír kormányhoz közel álló hírforrás szerint a légi támadások megsemmisítették a szír hadsereg 1. és 2. pontnál álló, a repülőtér előtti utolsó védvonalat jelentő védelmét, így a szír hadsereg katonái Jabal Thardeh külvárosaiban kezdtek támadásba, hogy visszafoglalják a védelmi pozícióikat. Egy éttel később az ISIL-nek sikerült akkora vereséget mérnie a szírkre, hogy ők az utolsó két állásukat is feladták. Az ISIL támadásai a hegyekben Egy iráni katonai forrás szerint az ISIL a koalíciós csapatok hét perccel indított támadást, melyet később ő valamint a szír és az orosz kormány is úgy értékelt, hogy az USA segített a város elfoglalásában az Iszlám Államnak. A szír kormányhoz közeli lapok később ezt úgy értékelték, mint az USA és az ISIL közötti együttműködés bizonyítékát. A támadások után röviddel az ISIL elfoglalta a Tharda-hegyéget. Ezt stratégiai fontosságú helyként kezelték, mivel kilátás nyílt innét a kormány kezén lévő Dajr ez-Zaur-i katonai repülőtérre. A nap végére, heves szárazföldi harcok valamint a több mint 38 halálos áldozatot követel közös szír orosz légi támadások után a Szír Hadsereg visszafoglalta az összes, a hegyekben elveszített állását, többek között a Tall Kroumon is. Az összecsapások alatt a szír hadsereg MIG-jeit a hegyek fölött az ISIL lelőtte, a pilótákat pedig megölték. Másnap azonban ismét az ISIL-é voltak a hegyek, mert a hadsereg kivonult, így komoly gondok adódtak a repülőtér déli részénél. Az ISIL ezen kívül elfoglalta a Dajr ez-Zaur-i Repülőtértől délre fekvő Légvédelmi Dandár állásait is. 2016. október elején a Szír Hadsereg Jabal Thardehnél visszafoglalta az 1. Pontot, így ki volt kövezve az út a legfrissebb előrenyomulásuk, a Panorama Ellenőrző Pont és a Kroum-hegy mellett. A hadsereg a Jabal Thardehnél álló 2. Pont ellen is indított támadást. Diplomáciai és sajtóreakciók A támadás „diplomáciai futótüzet” okozott, Oroszország pedig az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a támadás hatására. A megtartott ülésen az orosz és az amerikai nagykövetek egymást fenyegették. Napokkal később, szeptember 19-én damaszkuszi idő szerint 19:00 órai hatállyal a szír kormány a Dair ez-Zaur-i események hatására tűzszünetet hirdetett. Még aznap, röviddel később 19:12 – 19:50 közötti időponttól. vagy 20 óra környékén Aleppó mellett megtámadtak egy segélyrakományt. Az USA és szövetségesei a szír kormányt teszik felelőssé a támadásért, amit Szíria egyértelműen visszautasít. Később az USA Külügyminisztériuma úgy fogalmazott, ez a támadás volt a fő oka annak, hogy nem született fegyverszüneti megállapodás, valamint fontos szerepet játszott John Kerry azon döntésében, mely szerin t felfüggesztik a Szíriáról Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat. Oroszország szerint azonban a Dair ez-Zaur-i támadás hozott fordulópontot a két ország között zajló megbeszélésekben. A koalíció úgy értékelte, hogy Dajr ez-Zaurban a szír hadsereg bombázása baleset eredménye volt, míg a szír és az orosz kormány azt nyilatkozta, ők úgy gondolták, a bombázások szándékosak voltak, amit az USA és szövetségesei egyhangúlag visszautasítottak. Kijelentették, hogy ők nem akartak az ISIL légi erejeként közreműködni. Aznap az USA légiereje egy olyan nyilatkozatot adott ki, mely szerint „a koalíció seregei szándékosan semmilyen körülmények között nem támadnának rá egy olyan seregre, melyről tudják, hogy a szír hadsereg egysége.” Eközben az orosz Külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „a mai, a szír hadsereg elleni támadás után arra a borzasztó következtetésre jutottunk, hogy a Fehér Ház támogatja az Iszlám Államot.” A szír kormány egy nyilatkozatában azt írta, a légi támadások annak a régóta feltételezett gondolat „végleges bizonyítékai”, melyek szerint az USA és szövetségesei az ISIL-t és más dzsihadisták szervezeteit támogatják, melyek fő célja Bassár el-Aszád elnök hatalomból való eltávolítása. A szír kormány azon feltételezése, hogy az USA és szövetségesei az Iszlám Állam támogatása végett bombázták a szír seregeket, széles körben terjedt, és a kormánypárti szír lapok ezeket az állításokat komolyan vették. Valamilyen szinten Szíria szövetségesei között is értő fülekre találtak ezek a megállapítások, míg a koalíció oldalán dolgozó média nem vették ezt annyira komolyan. Legtöbbjük csak konspirációs elméletnek tekintette ezeket. Az orosz és a szír kormány is annak „bizonyítékának” tekintette a támadásokat, hogy az USA az ISIL szimpatizánsa. Ez az ő oldalukon olyan feltételezés volt, melyet a későbbiekben a jelentések szerint megpróbálnak bizonyítékokkal alátámasztani. A remélt bizonyítékok között szerepelt egy szír kormánypárti hírügynökség értesülései szerint Oroszországnak az ENSZ-be delegált állandó képviselőjének nyilatkozata. Ez az ENSZ BT egy speciális összejövetelen hangzott el, melyet később az USA ENSZ-be delegált küldötte „nagy kunsztnak” nevezett. Az ENSZ BT ülésén az orosz képviselő azt állította, hogy „Oroszország szerint az USA támadása a Szír Hadsereg ellen nem egy hiba következménye.” Hozzátett, hogy szerintük „az USA Légiereje azon dolgozott, hogy megzavarja a tűzszüneti folyamatot, és kezelhetetlenné tegye a helyzetet. … A légi támadásokat azért hajtották végre, hogy kisiklassa a Közös Megvalósítási Csoport célkitűzéseit, és ellenőrizhetetlenné tegyék a folyamatokat.” Olyan vádló kéréseket is feltettek, hogy az USA miért akarna hirtelen segíteni a Szír Hadseregnek, miután évekig semmit sem tettek, és az USA nem segített, mikor az ISIL elfoglalta Palmürát. Az, hogy az ISIL épp 7 perccel az amerikaik légi támadása után fordult a Szír Hadsereg ellen, a szír kormánypárti hírforrások szerint annak a jele, hogy az USA támogatta az ISIL-t. A szír és az orosz kormány ezután is minden szinten folyamatosan hivatkozott erre a légi támadásra. Például az orosz elnök, Putyin majdnem egy hónappal az események után is megemlítette ezt egy francia televíziónak adott interjújában: Valóság tartalmuktól függetlenül a szír és orosz vádak jól jöttek a propagandának, és hatásosak voltak stratégiai szempontokból is. 2016. október 6-án, miután Oroszország újabb stratégiai védelmi rakéta hálózatot telepített Szíriába és az amerikai média arról számolt be, hogy a koalíciós erők megtámadhatják a szír kormányt, egy orosz katonai vezető éles hangon figyelmeztette Amerikát, nehogy megtámadja a szír hadsereget. A szóvivő a Dajr ez-Zaur-i támadásra hivatkozva azt mondta: „mi inden szükséges intézkedést megtettünk, hogy az orosz szolgálatot teljesítő személyzet és a katonai létesítmények tekintetében megelőzzük az ilyen »hibákat«.” Ezen kívül figyelmeztette az amerikai vezetőséget, hogy amennyiben a szövetséges erők megfélemlítik a szír sereget, „az orosz légvédelmi rakéták személyzetének aligha lesz ideje arra, hogy a forróvonalon keresztül tisztázzák a rakéták programját vagy a hordozórakéták hova tartozását.” A koalíció válasza Amerikai Egyesült Államok : Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje kezdetben nem vallotta be, hogy koalíciós gépek bombázták a szír csapatokat, de később az USA vezette koalíció beismerte, hogy ők követték el a támadást. Az USA azt mondta, amint rájöttek, hogy a helyszínen a Szír Hadsereg is jelen van, felfüggesztették a támadást, és sajnálják, hogy akaratlanul oltották ki emberek életét. Ausztrália : Ausztrália Védelmi Minisztériuma elismerte, hogy „több nemzetközi repülőgép mellett” ők is részt vettek az akcióban. Azt mondta, „akaratlagosan soha nem támadnák meg a szír hadsereg egységeit, és nem támogatnák a Daesht (az ISIL-t). Az érintetteket részvétükről biztosították. Dánia : Dánia Honvédelmi Minisztériuma egy közleményben megerősítette, hogy a Dán Királyi Légi Erők 2 F–16-os repülőgépe részt vett a Dajr ez-Zaur-i légitámadásban. Amint tudtukra jutott, hogy a Szír Hadsereg egységeit vették célba, azonnal abbahagyták a támadást, a Honvédelmi Minisztérium pedig „sajnálja”, hogy a robbantások ISIL-ellenes célpontokat találtak el. Egyesült Királyság : Az Egyesült Királyság Honvédelmi Minisztériuma egy nyilatkozatban azt mondta, „meg tudja erősíteni, hogy az Egyesült Királyság részt vett a legutóbbi koalíciós légi támadásban, –- és teljes egészében együttműködik a koalíciós kivizsgálásban.” Dörpling Dörpling település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 601 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Percheron A percheron egy Normandiából származó hidegvérű fajtájú ló. Története Hidegvérű fajta, Franciaországból, Normandiából származik a 18. századból. Nevét a Perche völgyről kapta.Normann és arab lovak keresztezéséből kialakult fajta, amelynek utódait később nehéz hidegvérűekkel (boulonnais) párosítottak. Külleme Egy tetszetős küllemű, arányos testfelépítésű, nehéz hidegvérű ló.Elegáns a nagy súlya ellenére. Feje szép, egyenes profilú, homloka széles, tekintete kifejező.Nyaka magasan illesztett, izmos.Marja kifejezett, teste széles, zömök.Vállai kissé meredekek, háta erős. Fara széles, barázdált, enyhén csapott. Lábai rövidek, szabályosak, szárazak, patái nagyok. Nem jellemző rá a hosszú bokaszőr. Magassága 160-170 cm, súlya 900 kg körül mozog. Leggyakoribb a szürke szín különbözőárnyalataiban, de ritkábban előfordul a fekete színben is. Jelleme Intelligens, kifinomult, könnyen kezelhető fajta.Energikus, okos és tanulékony.Az amerikaiak és az angolok ezekért a tulajdonságaiért becsülik. Hasznosítása Gazdaságokban elsősorban mint igás- és kocsilovat használják.Az imponáló megjelenésű percheron kiállításokon is nagy népszerűségnek örvend. Japánban a legkedveltebb lófajta. Még egy új sportot is feltaláltak neki: szán elé befogva, homokos és füves pályán rendeznek vele versenyeket. Ezeket nyomversenyeknek hívják. Borsod vármegye Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig és 1939-1945 között. A megye az 1920-as trianoni békeszerződés után is teljes egészében Magyarország része maradt, 1923 és 1939 között Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, majd 1945 és 1950 között Borsod-Gömör vármegye része volt, az 1950-es megyerendezés óta pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye része lett. Földrajza Borsod vármegye a Sajó alsó vízvidékét, a Bükk hegységet és az alatta elterülő síkságot ölelte fel egészen a Tiszáig. Nagyobbik része hegység, kisebbik déli része síkság. Északról Abaúj-Torna és Gömör-Kishont vármegyék, keletről Abaúj-Torna, Zemplén és Szabolcs vármegyék, délről Hajdú és Heves vármegyék, nyugatról pedig Gömör-Kishont, Nógrád és Heves vármegyék határolták. Története A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején valószínűleg az Örsúr nemzetség földjein. Központja, Borsod vára a legtöbb, a tatárjárás előtt épült városhoz hasonlóan földvár volt, a mai Edelény közelében állt. A vár feltehetőleg első ispánjáról, Borsról kapta a nevét, aki vagy Géza fejedelem vagy Szent István idején élt. A 14. század elején alakult meg a szomszédos Torna vármegye; Borsod határai érték el azt az állapotot, ami azután hatszáz éven át többé-kevésbé változatlan maradt. A helynevekből ítélve a népesség nagy része magyar volt; később más népcsoportok is letelepedtek: a 10. század végén, 11. század elején besenyők, a 11-12. században úzok. A betelepülésekre a helynevek is utalnak, például Szirmabesenyő és Ózd. A megye egyházközségei a kezdetektől fogva az Egri püspökséghez tartoztak. A területen több kolostort is alapítottak, Százdon például az Aba nemzetség a 11. században, Boldván a királyné a 12. században, Kácson az Örsúr nemzetség, Tapolcán a Miskolc nemzetség, Bélháromkúton az egri püspök, 1232 után. A tatárjárás kezdetét jelző muhi csata Borsod megye területén zajlott, Muhi ma is létező község mellett, 1241. április 11-én. A kétéves invázió alatt a megye 69 településéből 16 teljesen elpusztult. 1248-ban, mikor IV. Béla elrendelte a kővárak építését, Borsod megyében is számos új vár épült (Cserépvár, Csorbakő, Dédes, Diósgyőr, Éleskő), többségük korábbi, elpusztult földvárak helyén. A boldvai kolostor az 1285-ös második tatárjárás idején pusztult el. Az 1332–1335-ös pápai tizedjegyzés szerint Borsodnak 91 plébániája volt. Ekkor kb. 240 falu állt a megye területén. Az 1526-os mohácsi csata előtt a megyében 13 vár, 13 mezőváros (köztük Miskolc és Mezőkövesd) és 250 falu állt, ezek különböző földesurak (köztük az egyházmegye és több kolostor) tulajdonát képezték. A megye főispánja a diósgyőri vár várnagya vagy kapitánya volt. 1566-ban a törökök átmenetileg elfoglalták Dédes és Diósgyőr várait, a mezőkeresztesi csata (1596. október 26-28.) után pedig rövid időre Miskolcot is. A vármegye egyes részei 1687-ig álltak török uralom alatt. 1707-ben a megyében (Ónod település mellett) zajlott a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos eseménye, az ónodi országgyűlés. 1724-ben született a döntés arról, hogy Miskolcon építik meg Borsod vármegye megyeházáját. A város így hivatalosan is a megye székhelye lett. A megyeháza épülete 1825–1827 közt készült el. A 19. században kisebb közigazgatási változások történtek: 1807 és 1812 közt Szőlőske, Cegléd, Tihamér, Almagyar, Felnémet és Bekölce községek (ma közülük több is Eger városrésze) Borsod megyétől a szomszédos Heves vármegyéhez került, míg Egerfarmos, Ivánka, Szőkepuszta és a kistályai malom Hevestől Borsodhoz. 1850-ben több más borsodi települést is szomszédos megyékhez csatoltak: Andornakot, Kistályát és Felsőtárkányt Heveshez, Domaházát és Sikátort Gömörhöz és Kishonthoz. Onga, ami azelőtt Abaúj vármegyéhez tartozott, és Külsőböcs, ami Zemplénhez, Borsod vármegye részeivé váltak. 1907-ben Miskolc törvényhatósági jogot kapott, jogilag kikerülve a vármegye hatósága alól. Az első világháború és a trianoni békeszerződés Borsod vármegye területét közvetlenül nem érintették, határai változatlanok maradtak, de a szomszédos vármegyék közül az 1882-ben egyesített Abaúj-Torna területének 48%-át, Zemplén 72%-át, Gömör-Kishont pedig 92,5%-át veszítette el az újonnan alakult Csehszlovákia javára. Borsodot és Gömör-Kishont Magyarországon maradt részét 1923-ban Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven, Miskolc központtal egybecsatolták. 1919-ben a megyének 177 faluja volt, közülük 13-nak volt 2000 főnél nagyobb népessége. Az első bécsi döntés 1938. november 2-án Gömör és Kishont elcsatolt részeit visszaadta Magyarországnak. Borsod és Gömör-Kishont újra függetlenné váltak. A második világháború után, a bécsi döntések érvénytelenné válásával az előbb említett területek újra Csehszlovákia részévé váltak; Gömör-Kishont területének Magyarországon maradó 7,5%-át 1945-ben ismét Borsodhoz csatolták Borsod-Gömör néven. 1950. január 1-jével, amikor a háború utáni helyzetet rendező nagy 1950-es közigazgatási reform életbe lépett, Abaúj-Torna és Zemplén országhatáron belül maradt részeit egyesítették Borsod-Gömörrel, létrehozva a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Ma az egykori Borsod vármegye területe Borsod-Abaúj-Zemplén leginkább városiasodott és iparilag legfejlettebb területe; a megye teljes népességének közel a fele itt él és a megye három legnagyobb városa – Miskolc, Ózd és Kazincbarcika – itt található. A köznyelvben „Borsod megye” néven gyakran (helytelenül) egész Borsod-Abaúj-Zemplént hívják. Lakói A lakosság száma 1880 -ban 195 980 volt. Közülük 174 900 magyar (89,24%), 2 250 német (1,15%), 10 462 szlovák (5,34%), 455 rutén (0,23%) anyanyelvű volt. * Borsod-Gömör ** Borsod-Abaúj-Zemplén A Pallas nagylexikon szerint 1891-ben a nemzetiségi megoszlás: 202 896 (93,6%) magyar, 3160 (1,5%) német és 9738 (4,5%) szlovák, tehát az ország egyik legmagyarabb megyéje volt; 1881–1891 között a magyarság száma 21 337 fővel (13,1%) nőtt. Felekezeti megoszlás: 109 412 római katolikus, 10 986 görögkatolikus, 5373 ágostai hitvallású evangélikus, 77 038 helvét és 13 880 izraelita. A Magyar katolikus lexikon adatai alapján 1910-ben a megyének 289 492 lakosa volt (281 871 magyar, 2379 német, 4115 szlovák; felekezeti megoszlás szerint 160 699 római katolikus, 14 086 görögkatolikus, 7299 evangélikus, 88 856 kálvinista, 18 346 izraelita). Az ország 63 megyéjéből területe alapján a 39., népessége alapján a 23., népsűrűség (80 fő/km²) alapján a 11. legnagyobb volt. 1899 és 1913 közt Borsod megyéből 23 797 fő emigrált, ebből 7313 tért vissza; a véglegesen kivándoroltak számát tekintve a 18. helyen állt a megye. 1941-ben a megyének 382 324 lakosa volt (378 303 magyar, 272 német, 240 szlovák, 165 román, 210 rutén, 2103 cigány és 2324 egyéb; 225 476 római katolikus, 19 625 görögkatolikus, 226 ortodox, 8657 evangélikus, 109 809 református, 105 unitárius, 970 baptista, 16 997 izraelita, 164 egyéb felekezetű. Gazdaság A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés volt, de a 19. század utolsó éveiben a kereskedelem és ipar is lendületet vett. Az ipar főleg a bányászatra irányult. Ezenkívül jelentős volt még a vasipar, mely a rima-murány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság ózdi henger- és nádasdi lemezgyárában (1890. évi termelés 304 900 mmázsa; 1400 munkás) és a diósgyőri magyar királyi vas- és acélgyárban (1890. évi termelése 408 840 mmázsa túlnyomóan acélsín 3 1/2 millió forint értékben; 1423 munkás) virágzott leginkább. Említést érdemel a gépgyártás (Miskolcon 3 gépgyár és vasöntő volt 1890-ben), az agyagipar (miskolci tömörkőedénygyár, apátfalvai kőedénygyár), az üvegipar (gyertyánvölgyi üveggyár, 43 munkás), a faipar (alsóhámori hajlított fabútorgyár), a papíripar (Diósgyőri Papírgyár), a malom-, szesz- (Poga), ecetipar (Miskolc). A kisipar ekkor rohamosan hanyatlott, jelentékenyebb ágai a fazekasipar, mellyel egész falvak foglalkoztak; kalap- és szabóipar; a házi ipart csak kis mértékben űzték: a szalma-, gyékény- és fűzvesszőfonás a tiszamenti részeken dívott, de kisebb terjedelemben, mint régebben. Az ipartestületek száma 1890-ben 4 volt. A kereskedelem főbb cikkei: a gabona, mely Miskolcon (a magyarországi terménykereskedés egyik fő gócpontján) és Mezőkövesden került piacra, továbbá a bor (főbb piacai: Miskolc, Sajószentpéter, Emőd, Diósgyőr), gyümölcs és szőlő, élőállatok (Miskolc, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Sajószentpéter), állati termények (tej Miskolcon, Emődről a fővárosba szállították; nyers bőr, gyapjú) és erdei termények (tűzifa, cser). A kereskedelem és forgalom középpontját, Miskolcot a minden világtáj felé induló vasútvonalak kötötték össze az ország többi részével. Borsod vármegyét hosszában átmetszette a Magyar Királyi Államvasutak budapest–miskolci vonala; Miskolc felől Bánréve, Kassa és Szerencs felé ágazó vasútvonalakkal, oldalágakkal Bánrévéről Nádasdra, Barcikáról Rudabányára és Miskolcról Diósgyőrbe; végül az egri szárnyvonal szintén érintette Borsod megye földjét. A vármegye vasutainak összes hossza 162 kilométer volt. Közútjainak hossza összesen 515 km., ebből 63 km. állami út, 316 km. kiépített és 136 km. kiépítetlen törvényhatósági út. Hajózásra csak a Tisza alkalmas. Közigazgatása Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. Ettől kezdve Borsod vármegye hat járásra oszlott, csupán 1940-ben szerveztek egy hetediket. A járások 1910-ig megőrizték történelmileg kialakult elnevezéseiket, akkortól kezdve azonban székhelyük nevét viselték. Edelényi járás (székhelye Edelény , neve 1910-ig Szendrői járás) Mezőcsáti járás ( Mezőcsát ) Mezőkövesdi járás ( Mezőkövesd , neve 1910-ig Egri járás) Miskolci járás ( Miskolc ) Ózdi járás ( Ózd ) Sajószentpéteri járás ( Sajószentpéter , neve 1910-ig Szentpéteri járás) Mezőkeresztesi járás ( Mezőkeresztes , 1940-ben alakult) A vármegyéhez egyetlen rendezett tanácsú város tartozott, Miskolc, de ez is csak 1907-ig, amikor törvényhatósági jogú várossá alakulva kivált a megyéből. Tudományfilozófia A tudományfilozófia egyfelől a filozófia azon ága, mely a tudomány filozófiai kérdéseit vizsgálja, úgy mint a tudományos megismerés lehetőségeit, módszereit, a tudományos igazságok és következtetések érvényességének okait. Ebből a szempontból a tudományfilozófia a tudománnyal foglalkozó vizsgálódások olyan sorába tartozik, mint a tudománytörténet, a tudományszociológia, a tudomány etikája azzal a megkülönböztetéssel, hogy a témái episztemológiai, ontológiai, metodológiai (tehát filozófiai) természetűek. Másrészt a tudományfilozófián olyan filozófiai vizsgálódásokat is értenek, melyek a tudomány módszerével közelítenek a filozófiai kérdésekhez, ezáltal az analitikus filozófiával rokoni kapcsolatot mutatnak. A tudományfilozófia néhány jellemző kérdésköre: Milyen módszerek alkalmasak a tudomány állításainak igazolására? Mi tesz egy vizsgálódást tudományossá? Mi a tudományos módszer ? Mi egy tudományos elmélet? Melyek a tudományos fogalmak karakterisztikus tulajdonságai? Létezik tudományos fejlődés? Hogyan változtak a tudomány története során a tudományos meggyőződések, elméletek és kutatási programok? A tudomány eredményei milyen hatással voltak és vannak a világról, természetről, életről alkotott képünkre? Az egyedi tudományok (fizika, biológia, kémia) milyen sajátos filozófiai kérdéseket vetnek fel? (Mi a tér és az idő? Mi az élet?) A tudományfilozófia határos számos más, a tudománnyal foglalkozó tudománnyal. Így például a tudomány- és tudásszociológiával (a tudomány intézményeinek társadalmi kérdései, a társadalomban elfoglalt helyük, a tudás mint társadalmi termék vizsgálata), vagy a kognitív tudománnyal (a megismerés és a tudás pszichológiai vonatkozásaival). A tudományelméleti, mindenekelőtt a tudomány ismereteinek és módszereinek struktúráját és fejlődését érintő problémákkal már az antik korban is foglalkoztak (Arisztotelész). A tudományfilozófia további részproblémáit olyan filozófusok kutatták mint Francis Bacon, Descartes, Leibniz, D'Alembert, Diderot, Kant, Fichte, Hegel, később Bolzano. Tudomány alatt ezen kutatások során elsősorban tudományos ismeretek rendszerét értették és a tudományelmélet ebben az értelemben szorosan összefügg az ismeretelmélettel és annak módszertanával. Az egyes tudományok, pl. a közgazdaságtan, szociológia, pszichológia vizsgálatainak eredményeiből indul, majd kidolgozza saját fogalomrendszerét. Erre az alapra építve általánosítja a tudományok ismereteit és megpróbál minden szakmai kutatás egységes elméleti alapjává válni. A tudományfilozófia története A tudomány problémái a filozófia kezdete, az antikvitás óta jelen vannak a filozófia történelmében. Például Platón: Menón dialógusa, Berkeley, Newton kritikája, Newton – Leibniz vita, Kant filozófiájában, Einstein – Bohr vita. Az első tanszéket 1870-ben a Zürichi Egyetemen alapították meg, de ennek befolyása csekély volt. A terület akkor vált jelentőssé, amikor Ernst Mach-ot 1895-ben a Bécsi Egyetem "Az induktív tudományok története és elmélete" nevű szak élére kinevezték. Az 1920-as években alakul meg a Bécsi Kör, a neopozitivizmus szellemi bölcsője. Az ezen körön belül felvetett témák és kinyilatkoztatott álláspontok részben mind a mai napig meghatározzák a tudományfilozófia belső szakmai párbeszédét. A tudományfilozófia valamikor a 20. század első felében érlelődött külön ágazattá. Ezen idő tájt intézményesül, tanszékek jönnek létre, folyóiratok jelennek meg. Nagy szerepe van a logikai pozitivizmus irányzatának, amely ezt fő feladatának tekintette, és nagy lépéseket ért el benne. Ez nem jelenti azt, hogy előtte ne foglalkoztak volna tudósok és filozófusok ilyen jellegű kérdésekkel. A logikai pozitivisták a tudományfilozófián belül hangsúlyosabban foglalkoztak a módszertannal, mint a többi kérdéssel. Egyesek nem is tartottak mást tudományfilozófiának, csak a tudomány logikájának kutatását (ld. Rudolf Carnap). Mások már ekkor is foglalkoztak a többi kérdéssel, lásd Otto Neurath tevékenységét. A modern értelemben vett tudományok kialakulását a 17. századra tehetjük, ami egyben az empirizmus megjelenésének ideje. Módszertanilag az induktív eljárás bizonyult a legelfogadhatóbbnak: a megismerő nem rendelkezik a priori tudással. A megismerés alapegysége az ép érzékszervekkel rendelkező individuum, aki csak az empirikusan megalapozott, a logikai következtetés és elvonatkoztatás szabályaival összhangban álló vélekedést tekinti tudásnak. Ezek az eljárások tették lehetővé a metafizikától elkülönített, "pozitívnak" nevezett tudomány létrejöttét. Auguste Comte szerint a pozitív stádiumba jutott tudománynak három fő jellemzője van: 1. Episztemológiai : a tudományos megfigyelés csak a tényekre irányul, nem törődik ezek okaival. A megismerőnek nincsenek a priori eszközei, csak a tapasztalatra hagyatkozhat. 2. Ontológiai : az állítások igazsága helyett csak azok bizonyossága a fontos. 3. A pozitív tudomány célja: olyan magyarázatok és előrejelzések megalkotása, amelyek segítségével hatalmat nyerhetünk a természet erői felett. Neopozitivizmus A poszt-pozitivista filozófusok (1920-1960) a korábbi pozitivizmus örököseinek tekintették magukat. De szerintük – mivel az elme működése nem publikus – az episztemológia nem beszélhet homályos és világos ideákról, mentális struktúrákról. A megismerés mentális kategóriákat használó értelmezése helyett a nyelvet állították a középpontba, melyben a kognitív folyamatok testet öltenek. A nyelv és a gondolkodás szoros összefüggésben állnak; az, hogy az előbbi manifesztálja az utóbbit, igazolatlan filozófiai föltevés. A neopozitivisták megkülönböztették a felfedezés és az igazolás kontextusát, mondván, a probléma megoldásának lehetnek intuitív, nem racionális mozzanatai is. A neopozitivisták szerint a protokolltételek privátak, igazságukat csak az a személy ellenőrizheti le, akinek a tapasztalatáról szó van. Így nem biztos, hogy igazságot fejeznek ki. Például ha azt mondom: "nekem most hidegérzetem van", az nem azonos azzal a kijelentéssel, miszerint ""itt most hideg van". Következésképp a fenomenális nyelv nem töltheti be a protokolltételek szerepét. A verifikációs elv nem állja meg a helyét. A logikai pozitivizmus filozófusainak köszönhetjük a tudományfilozófia diszciplínává fejlődését, annak intézményesülését, folyóiratait. A deduktív-nomologikus modell 1948-ban Hempel és Oppenheim kidolgozták a tudományos magyarázat deduktív-nomologikus (D-N) modelljét, később Hempel még hozzáfűzte az induktív-statikus (I-S) modellt is. A D-N és az I-S együtt alkotják az átfogó törvény modelljét, ami szerint a magyarázat abban áll, hogy egy megmagyarázandó eseményt a törvényszerűség alá kell rendelni. Maga a magyarázat egy szillogizmus lesz. A pozitivista szerint éles elvi különbség van: tudomány és filozófia, tény és érték, analitikus és szintetikus állítások, felfedezés és igazolás, megfigyelés és elmélet között. A tudományban fejlődés, ismeretnövekedés van. Léteznek a tudományban alapok (fundacionalizmus), és logikai módszerekkel ezekre épül minden. A tudomány teljes mértékben racionális tevékenység. Ideológiai, társadalmi, politikai körülmények nem játszanak szerepet a tudomány tartalmában, a tudomány ideológiamentes. A tudományos elméletek igazolásának kontextusa nyelvi kontextus, s ezért megadhatók az egyértelmű és normatív szintaktikai és logikai szabályai. A szintaktikai szabályokat megsértő mondat csupán értelmetlen szósor, így nem fejezhet ki állítást. Annak érdekében, hogy a szintaktikai hibák kimutathatóak legyenek, a Bécsi Kör filozófusai megalkották a verifikációs elv (ellenőrizhetőség) fogalmát. Verifikációs elv 1. Egy szintetikus állítás akkor lehet értelmes, ha empirikus tartama van. Egy szintetikus állítás akkor érthető, ha a tényállás, amit kifejez, a valóságban megtalálható, leellenőrizhető. Azok a szintetikus állítások, amelyek empirikus tartalommal nem rendelkeznek, értelmetlenek. Egy szintetikus állítás jelentése azonos verifikációjának a módjával. A verifikáció kritériuma értelmében a metafizika diszkreditálódik. A verifikáció segítségével kimutatható, hogy a metafizikai elméletek értelmetlen szósorozatok (lásd Carnap). 2. A verifikálás úgy történik, hogy komplex mondatokat elemi mondatokra bontunk és ezek igazságát vizsgáljuk. Ezek az elemi mondatok az úgynevezett protokolltételek. Ezek a tételek redukált nyelven fogalmazódnak meg. Konfirmálhatóság elv Mivel a verifikációs elv nem bizonyult jónak, Carnap a konfirmálhatóság elvével cseréli ki. Ez az elv azt írja elő, hogy az ellenőrizni kívánt állításról tapasztalati ellenőrzésnek alávethető állítások legyenek levezethetők. Továbbá le kell tennünk arról, hogy egy állítást valaha is végérvényesen igaznak tekinthessünk. Hempel a konfirmáció elvében egy paradoxonról írt, amely szerint egy univerzális állítást vele össze nem függő megfigyelések is konfirmálhatnak. Logikai szempontból értelmetlen azt mondani, hogy univerzális hipotézis konfirmálásánál bizonyos esetek relevánsak, mások pedig irrelevánsak. A fizikalizmus Neurath és Carnap szerint minden állítás lefordítható fizikai nyelvre. Minden tudomány, például a pszichológiai állítások is lefordíthatók a fizika nyelvére. A két nyelv modell A tudomány rekonstrukciójához két nyelvet kell használni: egy megfigyelési L(0), és egy teoretikus L(1) nyelvet. Az elmélet standard formulája: minden tudományos elmélet szótára három fő részre bontható: "Felülről adottak" (nevek, funktorok, prédikátumok) – interpretálás nem történik, primitív szókészlet. "Alulról adottak" – megfigyelési terminusok, megfigyelhető, mérhető tulajdonságokat rögzítenek, ezért nem szorulnak interpretálásra. E fenti két szint együttműködésével definiálhatjuk az elméleti terminusokat: vesszük a jelentést felülről, a megfigyelési terminusokkal interpretáljuk, majd rögzítjük, hogy ezt a nevet ilyen és ilyen megfigyelés együttesére használjuk. Az interpretáció megtörténéséhez hozzá kell rendelni az absztrakt és a megfigyelési terminusok megfelelő kombinációit. Ezt az egymás mellé rendelést nevezzük korrespondencia szabályoknak. A neopozitivizmus kritikusai Karl Popper szerint az emberi tudásnak nincsenek végső fundamentumai, hanem állandóan ki vannak téve a tévedés lehetőségének. Egy eredmény akkor tekinthető tudományosnak, ha jól tesztelhető, és van rá potenciális lehetőség, hogy kimutatható a hamissága (falszifikálható). A valódi tudományos elméletek hipotetikus-deduktív rendszerűek. A tudományos gondolkodást uraló forma a logikából ismert modus tollens. Egy hipotézis akkor falszifikálható, ha ki vannak jelölve azok a megfigyelési állítások, melyek segítségével az igazságát megítélhetjük. Két ilyen kritériumot nevezett meg Popper: Szintaktikai kritérium: "van olyan X amely Y". Pragmatikai kritérium: igazságértéke eldönthető kell, hogy legyen kísérleti-megfigyelési technikával. A bázis állítások nem azonosak a fundamentál állításokkal. Nem törekszenek arra, hogy a tapasztalat segítségével igazolják őket. A tapasztalat azonban motiválhatja egy bázis állítás elfogadását vagy elutasítását, de sohasem igazolja azt. A falszifikálás következményeivel az áltudományok nem egyezhetőek össze, mert vagy nincsen semmilyen empirikus relevanciájuk, vagy mert egyáltalán nem szembesíthetők semmilyen tapasztalattal vagy nincs az a tapasztalati esemény, amely cáfolhatná őket. Maga a falszifikálás úgy történik, hogy felállítanak egy, az elmélettel összeegyeztethetetlen alacsony szintű empirikus hipotézist, majd kitalálnak egy döntő kísérletet, hogy ennek segítségével változtassanak az eredeti és a falszifikáló kísérlet közt. Ha a falszifikáló hipotézis egyezik a tapasztalatokkal, akkor az illető elmélet falszifikáltnak tekinthető, de ez még korántsem jelenti azt, hogy az illető elmélet igazolt. Pierre Duhem összefüggő rendszereknek tekintette a tudományos elméleteket. Szerinte a fizika nem egy gép, hanem egy organizmus. Mikor ellenőrzünk valamit, akkor az egész rendszerre ki kell terjeszteni azt. (Holisztikus felfogás) Quine az empirista felfogás híve és célja azt megszabadítani a dogmáktól. Szerinte a tudomány az ember által alakított erőtér, mely az empirikus tapasztalatokkal csak a peremén érintkezik. Lehetetlen elkülöníteni a tudomány tisztán empirikus részeit a tisztán teoretikus részektől. A quine-i érvek alatt az egész neopozitivista jelentéselmélet, a szemantikai atomizmus összeomlik. Realista és antirealista álláspontok A realisták szerint a tudományos megismerés tárgyai ontológiai státuszukat tekintve valóságos létezők. Így például egy kőhöz hasonlóan létezik az elektron, az energia, az elme, vagy éppen a legnagyobb prímszám. A tudományos realizmus fő képviselői: Ernan McMullin, Stathis Psillos, önmeghatározásuk szerint Hilary Putnam és Richard Boyd is, noha Putnam belső realizmusa és Boyd konstruktivizmusa a természetes fajokat illetően a klasszikus doktrínáktól némileg eltér. A tudományok története szerintük a valósághoz való közeledésként értelmezhető. Az antirealizmus képviselői szerint nem beszélhetünk egy független valóságról, és az annak való megfelelésről. Poszt-modern iskolák A poszt-pozitivisták tagadják a "bevett nézet" elméletet. Szerintük nincs különbség a filozófia és a tudomány között, az analitikus és szintetikus állítások, a felfedezés és igazolás, megfigyelés és nyelv között. A tudomány és a filozófia nem határolódik el élesen, a tudomány metafizika által fertőzött. Nincsenek értékmentes tények. Az analitikus és szintetikus igazságok megkülönböztetése nyelvhez kötött. A tudomány nem teljesen racionális. Ideológiai, politikai körülmények szerepet játszanak a tudomány tartalmában, sőt e tényezők nélkül a tudomány nem érthető meg. Később a tudományfilozófia történeti, majd szociológiai fordulatával a többi ágra terelődött a hangsúly. Ez Thomas Kuhn, David Bloor és mások kutatásainak köszönhető. A tudományszociológia, története kicsit eltérő, mert az már a 20. század elején is hangsúlyos diszciplína volt, köszönhetően Robert Merton és Pierre Duhem munkásságának. A perceptuális kép nem az elemi mondatok mozaikszerű kombinálásának eredményeként, hanem az észlelőben működő alakképző erő hatására formálódik. Nincs tisztán empirikus észlelés, a teoretikus és az empirikus nem különíthetők el tisztán egymástól: egy felfedezéskor is vannak tanult konceptuális igazságok. Thomas Kuhn szerint a dogmák elősegítik a felfedezést. A tudományos elméletek nem egyszerűen az ismeretek tetszés szerint szűkíthető vagy bővíthatő halmazai, hanem meghatározott logikai egységek. A tudományos elméletek nyelve egy hálóhoz hasonlatos, melynek csomópontjait alkotják az egyes fogalmak. Paul Feyerabend szerint soha nem érvényesülnek univerzális, tiszta, kontextusfüggetlen módszertani normák. Nincs olyan módszertani normahalmaz, amelyet már számos elmélet meg ne sértett volna. A tudománytörténet módszertani tanulsága az, hogy "bármit lehet" (anything goes). Feyerabend szerint a tudományok nagyrészt mesterséges konstrukciók, a naivnak tételezett, empirista, szcientista, pozitivista stb. tudományelméleti dogmák által hirdetett objektivitás fogalmához vajmi kevés közük van; utóbbi értelemben semmivel sem „objektívabbak”, mint bármely más szellemi konstrukció (például a mítoszok). Az egyetlen intellektuálisan tisztességes álláspont az episztemológiai anarchizmus. Alan Sokal és Jean Bricmont kritizálták álláspontját. David Bloor szerint a racionalitás normái társadalmi képződmények, s ezért szociológiai magyarázatot érdemelnek. Fel kell tárni a racionalista érvelésekben azt a pontot, ahol az érvek saját fényükben válnak láthatóvá, ahova a Cselekvő Ész túllép az oksági folyamatakon és társadalmi feltételeken. Kontinentális tudományfilozófia A kontinentális filozófia a tudományt világtörténelmi nézőpontból vizsgálja. Ágai A tudományos módszerelmélet (metodológia) a tudományos módszerrel , a tudományos kutatás logikájával és a szaktudományi módszertanok (metodika) közös vonásaival foglalkozik. Ismeretelmélet Tudományetika Történeti tudományfilozófia A tudományfilozófia határtudományai A tudományszociológia a tudomány intézményeivel foglalkozik. A tudásszociológia a társadalmi megismerés folyamataival; a társadalmi tudás kialakulásának, terjedésének, használatának és megőrzésének szociológiájával foglalkozik. A tudáspszichológia a tudományos közösségek, tudományos kutatás pszichológiai kérdéseivel foglalkozik. A tudománytörténet értelemszerűen a tudomány történetével. Clarence A Clarence amerikai, televíziós rajzfilmsorozat, amelyet a Cartoon Network Studios készített a Cartoon Network számára. Magyarul 2014. november 24-én mutatták be. A széria egy Clarence nevű kisiskolásról és barátairól szól. A sorozat alkotója Skyler Page, akit később a CN Studios elbocsátott szexuális zaklatás miatt. Szereplők Főszereplők / fontosabb mellékszereplők Clarence – Egy játékos kisiskolás, akit az egész világ érdekel. Mindenben képes meglátni a jót, ezzel hajlamos mások agyára menni. Sumo – Clarence egyik legjobb barátja, egy szegény családból származó fiú, akinek tíz testvére van. Szeret rosszalkodni. Jeff – Clarence másik legjobb barátja, Sumo teljes ellentéte. Nagyon okos és kifinomult, vannak furcsa dolgai, sok mindenre érzékeny. Mary – Clarence anyja. Elvált nő, Chead az új élettársa, ketten nevelik Clarence-t. Chead – Mary élettársa, Clarence nevelőapja. Kicsit sem kulturált, viszont nagyon játékos, így jól kijön a nevelt fiával. Benson – Gazdag család sarja, videojáték-gyűjtő. Folyton morcos, csak érdekbarátságai vannak. Anyja gyakorlatilag egyedül neveli, mert apja folyton úton van. Ms. Melanie Baker – Tanítónő a helyi iskolában, Clarence osztályfőnöke. 32 éves. Mr. Reese – Idős, szigorú tanár, Ms. Baker udvarlója. A 15. epizódban kiderül, hogy egykor rendőr volt. Ms. Brenda Shoop – A flegma büntetőtanár. Amy – Clarence közeli szomszédja. Neki is elváltak a szülei. Szeret túrázni. Malessica – Kimby egyik barátja, egy ideig bele volt zúgva Jeffbe. Kimby – Fiatal, félénk lány, Melessica és Courtlin barátnője. Courtlin – Alacsony, barna bőrű lány, hatalmas copffal. Közeli barátja Kimby és Melessica. Dustin – Benson egyik barátja, szeret sportolni. Nathan – Benson másik barátja, aki magas, izmos és kopasz. Feje enyhén négyzet alakú. Breehn – Clarence félénk osztálytársa, allergiás a mogyoróra. Chelsea – Barna bőrű, fogszabályzós, hatalmas hajú lány, aki nem szereti, ha nemkívánatos személyként tartják számon. Percy – Alacsony, szőke hajú, félénk fiú, aki jó barátságban van Clarence-szel, Sumo-val és Jeff-el. Josh – 21-22 éves fiú, akinek folyton változik a foglalkozása, mivel minden állását megnehezíti Clarence és barátai. Valamint miattuk rendszeresen fizikai sérüléseket szenved. Kisebb mellékszereplők Walter – Breehn szigorú, sznob apja. Tiffany felesége. Tiffany – Walter felesége, túl sokat vár Breehn-től. Lucy – A tisztaságügyi szolgálat dolgozója, ő önti a szemetesek tartalmát a kukásautóba. Clarence közeli barátja, bár néha idegesít is a fiú. Gary – A kukásautó sofőrje, Lucy kollégája, akinek a szakmája miatt súlyosan megsérült a kézfeje. Darlie – Szürkéskék, csuklyás pulóvert viselő lány, aki furcsa, hátranyúló, merev frizurát visel (ezt mindig a csuklyájával takarja el). Ashley – Az iskolai papirhajtógatás klub egyik tagja. Egy ideig Clarence barátnője volt. Crendle – Alacsony, fésült barna hajú fiú, Clarence osztálytársa. Nagyon félénk és ideges. Guyler – Halvány bőrű, hosszú nyakú fiú, akinek a nyakát és száját teljesen eltakarja a pulóvere. Nem beszél. Clarence osztálytársa. Debbie – Magas, vékony, szőke hajú lány, Clarence osztálytársa. Általában az első sorban ül. Allison – Clarence osztálytársa, Chelsea legjobb barátnője. Sápadt, vékony, barna hajú lány. Try – A korához képest magas, szeplős, orr nélküli fiú, Clarence osztálytársa. Mély hangon beszél. Gilben – Clarence osztálytársa. Bézs hajú, lila inges fiú, enyhén lányos kinézettel. Jeff nem kedveli őt. Memo – Magas, sötétbarna, vállig érő hajó fiú, Clarence osztálytársa. Rita – Fekete hajú és szemű, kék ruhás lány, Clarence osztálytársa. Patsie – Szorgalmas, szőke hajú kislány, Clarence osztálytársa. Marlie – Ízléses, rózsaszín és lila ruhás lány, Clarence osztálytársa. Kennan – Széles hátú, kissé gömb alakú fiú. Nagy kék, cipzáros pulóvert visel. Clarence osztálytársa. Vu – Bézs bőrű, fekete fiú, zöld pólós lány. Energetikus és gyors. Clarence osztálytársa. John-George – Barna hajú, sárga inges fiú. Clarence osztálytársa. Gabbie – Barna hajú, rózsaszín-kék ruhás kislány. Clarence osztálytársa. Camden – Gyömbér hajú, lila inges fiú. Nincsenek szempillái. Édesanyja feltehetőleg elhunyt. Clarence osztálytársa. Samuel – Zöld pólót és rövid farmert viselő fiú. Clarence osztálytársa. Brady – Visszahúzódó, gyakran néma kisfiú, Clarence jó barátja és iskolatársa.. Mavis – Rövid vörös hajú lány, tetszik Brady-nek. Félénk természetű. Clarence iskolatársa. Blaide – Fekete hajú, bab alakú fejű, csíkos pólót viselő fiú. Idegenkedve beszél. Clarence iskolatársa. Heida – Pufók, szeplős arcú lány, Darlie barátja. Clarence iskolatársa. Julien – Magas, sovány, kopasz fiú, aki kissé hasonlít Sumo-ra. Elmondása szerint egyszer lepetézett a karjában egy bagócslégy, de az orvosok kiszedték belőle. Emilio – Alacsony, barna bőrű fiú, aki visszahúzódó, keveset beszélő szereplő. Érti a spanyol nyelvet. Reed – Ovális szemüveget viselő, kacsaajkú fiú. Clarence iskolatársa. Coco – Szemüveges, nagy ajkú, sárga inget viselő lány. Clarence iskolatársa. Amy Shutzger – Korához képest nagy termetű lány. Szerelmes Jeff-be. Clarence osztálytársa. Magyar változat A szinkront a Turner Broadcasting System megbízásából a Digital Media Services (1. évad első fele) és az SDI Media Hungary (1. évad második felétől) készítette. Magyar szöveg: Molnár Melinda Hangmérnök: Weichinger Kálmán Vágó: Gyártásvezető: Szinkronrendező: Produkciós vezető: Varga Fruzsina Felolvasó: Endrédi Máté Baráth István – Breehn (2. hang) Berkes Bence – Sumo Bertalan Ágnes – Ms. Melanie Baker Bogdán Gergő – Julien ifj. Boldog Gábor – Jeff Császár András – Emilio Csuha Lajos – Buckey O’Neill Czető Ádám – Sumo barna hajú bátyja, Josh (1. hang) Gubányi György István – Ched Halász Aranka – Ms. Shoop (2. hang), Candy, Cloris Hermann Lilla – Túra Kate Jelinek Éva – Ashley (1. hang) Kajtár Róbert – Mr. Reese, Larry Kapácsy Miklós – Mr. Reese (30. epizód egyik jelenetében), Marianio, egyik kazánszerelő Kisfalusi Lehel – Josh (2. hang) Kocsis Mariann – Lucy Koller Virág – Amy Gillis Lamboni Anna – Courtlin Nádasi Veronika – Megan Németh Kriszta – Ms. Julep Oláh Orsolya – Ms. Shoop (1. hang) Ősi Ildikó – Tiffany Pál Dániel Máté – Breehn (1. hang), Dustin (1. hang), Brady Pekár Adrienn – Chelsea, Aranyhal Réti Szilvia – Mrs. Shoop (3. hang) Seder Gábor – Percy (2. hang), műsorvezető Straub Norbert – Percy (1. hang) Szalay Csongor – Belson Szilvási Dániel – Clarence Szokol Péter – Willy Tamási Nikolett – Bella Vári Attila – Walter Zakariás Éva – Mary (az első részeket kivéve) Törköly Levente – Balance Borsodbóta Borsodbóta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban található. A Bükk-vidék lankái között fekszik, Miskolctól közúton 45 kilométerre nyugatra, Ózdtól 8 kilométerre keletre. Története A terület már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítják a környéken talált bronzkori kardok. Írásos emlékeink 1494-ben említik először, Bolcha néven. 1954-ig Bóta volt a község neve, ekkor vette fel a Borsodbóta nevet. A 14. században a Bélháromkúti Apátság birtoka volt, később több birtokos követte egymást, köztük az egri püspökség is. Az egyház befolyása miatt a reformáció nem honosodott meg Bótán. A falu Borsod vármegye Ózdi járásába tartozott. A 20. században a lakosságnak főként az ózdi kohászat és a putnoki bánya adott munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági válság a községet súlyosan érintette. Jelenleg a turizmusra támaszkodva igyekszik talpra állni. Népcsoportok A településen a lakosságnak 50%-át magyar, az 50%-a cigány nemzetiségű emberek alkotják. Népesség A település népességének változása: Látnivalók Kastély: Borbély-Maczky Emil tulajdona volt. Jelenleg óvoda működik benne. Elly forrás Római katolikus templom: 1938 . október 20-án szentelték fel Jézus Szent Neve tiszteletére. Neo- román stílusú . Oltárképe: Mária a kis Jézussal. Molnár C. Pál festette. A falakat szolíd, magyaros növényi díszítőelemekkel festették. Őrhegy: Borsodbóta és Sáta határán, a község fölé magasodó hegy. 401 méter magas, kúp alakú ahonnan látni a Kékest M.o. legmagasabb pontját. Vashegy: amelyben kisebb-nagyobb mennyiségű vas található. Veres Halatvén: jó gombázó és vadászhely. Emlékmű a világháborúkban elesett magyarok emlékére. Testvértelepülés Dernő , Szlovákia Környező települések Sajómercse 7 km-re, Sáta 4 km-re, Uppony 4 km-re. A legközelebbi város: Ózd 8 km távolságra. 2016 (szám) A 2016 (római számmal: MMXVI) egy természetes szám, kanonikus alakja 25 · 32 · 71. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 2016-os a kettes számrendszerben 11111100000, a nyolcas számrendszerben 3738, a tizenhatos számrendszerben 7E0 alakban írható fel. A 2016 páros szám, összetett szám. Kanonikus alakban a 25 · 32 · 71 szorzattal, normálalakban a 2,016 · 103 szorzattal írható fel. Harminchat osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 12, 14, 16, 18, 21, 24, 28, 32, 36, 42, 48, 56, 63, 72, 84, 96, 112, 126, 144, 168, 224, 252, 288, 336, 504, 672, 1008 és 2016. Bővelkedő szám, háromszögszám, hatszögszám, huszonnégyszögszám. A kilenc dimenziós hiperkocka 2016 db öt dimenziós hiperkockát tartalmaz. Praktikus szám. Erdős–Nicolas-szám. Egyetlen szám, az 1456 valódiosztó-összegeként áll elő. A 2016 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 576, a Möbius-függvényé 0, a Mertens-függvényé 1. Vaudry Vaudry település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 1478 fő (2015). Vaudry Burcy, Roullours, Viessoix, Vire és Vire-Normandie községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pápaszemes kajmán A pápaszemes kajmán (Caiman crocodilus) a hüllők (Reptilia) osztályának krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül az aligátorfélék (Alligatoridae) családjába és a kajmánformák (Caimaninae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása A pápaszemes kajmán széles körben elterjedt Közép-Amerikában és Dél-Amerikában, északon Mexikótól délen Paraguayig. Megtalálható még a Karib-tenger néhány szigetén is, például Trinidadon. Elterjedési területén nagy számban fordul elő. Alfajai Caiman crocodilus apaporiensis Caiman crocodilus chiapasius Caiman crocodilus crocodilus Caiman crocodilus fuscus Megjelenése A pápaszemes kajmán hossza akár 2,5 méter is lehet, testtömege legfeljebb 58 kilogramm. Pofája rövidebb, mint más krokodilfajoké. Életmódja A pápaszemes kajmán magányosan él, és élete nagy részét a vízben tölti. Táplálékát halak és puhatestűek alkotják. Az állat feltehetően körülbelül 60 évig él. Szaporodása Az ivarérettséget többnyire 8, a nőstények 4 éves kortól érik el. A párzási időszak az esős évszak kezdetétől, a földrajzi helytől függően, többnyire áprilistól júniusig tart. A nőstény a párzás után fészket épít a part közelében. Összekotor egy fél méter magas és egy méter széles kupacot levelekből és fűszálakból. Ezután felmászik a kupacra, és saját tömegével „összetömöríti”. Végül gödröt váj bele, és ebbe rakja le 25–30 darab tojását, melyeket növényi hulladékkal fed be, hogy a korhadó anyag melege elősegítse a költést. A nőstény kajmán a fészek közelében lapul, hogy távol tartsa a betolakodókat és segítségükre jöjjön a csipogó kicsiknek. A kifejlődéshez 4–8 hét szükséges. A kis kajmánok 18 hónapig maradnak a szülő mellett. Sedudu Sedudu (Namíbiában Kasikili) sziget a Namíbia és Botswana határát képező Chobe-folyón a botswanai Kasane közelében. A sziget státusza korábban területi vita tárgyát képezte, amit a felek a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) elé vittek. A vitában a Nemzetközi Bíróság 1999-ben Botswana javára döntött. A szigetet Namíbiában Kasikili néven, Botswanában Sedudu néven ismerik. A sziget területe körülbelül 5 km². Állandó lakossága nincs; évente, márciustól kezdve több hónapon át víz alatt áll. Területi vita A vitát a gyarmati Németország és az Egyesült Királyság közötti földrajzi érdekszférákat meghatározó, a Német Délnyugat-Afrika és Becsuánaföld közötti határokat megállapító, 1890. július 1-jén aláírt Helgoland–Zanzibár-egyezmény megszövegezésének pontatlansága okozta. Az egyezmény szerint „Németország befolyási övezetének határai Délnyugat-Afrikában a következők szerint alakulnak”: 1890-ben Német-Délnyugat-Afrika megegyezett a jelenlegi Namíbiával; Botswana brit protektorátus volt. Namibia és Botswana 1996-ban aláírta azt a különmegállapodást, melyben elhatározzák, hogy vitájukat a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztik. A különmegállapodás értelmében a két ország felkéri a Nemzetközi Bíróságot hogy „az 1890. július 1-jén aláírt brit-német egyezményt alapul véve, valamint a nemzetközi jog szabályai és elvei szerint állapítsa meg a Namíbia és Botswana között a Kasikili/Sedudu sziget környékén húzódó határt és határozza meg a sziget jogi státuszát”. A Nemzetközi Bíróság döntése Az 1890-es egyezmény szövege szerint Nagy-Britannia és Németország a Chobe-folyó fő ágában állapította meg befolyási övezetének határát. A két ország közötti vita ennek a „fő ágnak” a helyzetére vonatkozóan állt fenn. Botswana álláspontja szerint a fő ág a Kasikili/Sedudu szigettől északra húzódott, Namíbia szerint pedig a szigettől délre. Mivel azonban az 1890-es szerződés nem határozta meg a fő ág fogalmát, magának a Bíróságnak kellett megállapítania a Chobe-folyó sziget körüli fő ágának a helyzetét. Ebből a célból a Nemzetközi Bíróság tekintetbe vette a folyóág mélységét és szélességét, a szállított vízmennyiséget, a folyóágy profilját és a csatorna hajózhatóságát. Miután a bíróság figyelembe vette a felek által benyújtott adatokat valamint a partról különböző időszakokban végzett felméréseket, úgy határozott, hogy a Kasikili/Sedudu sziget környékén a Chobe-folyó északi ága tekintendő a folyó fő ágának. A bíróság kijelentette, hogy a térképészeti anyagokból nem tudott következtetéseket levonni, mivel a felek szándékát az 1890-es egyezmény idején hivatalosan tükröző térkép nem állt rendelkezésre, továbbá a Botswana és Namíbia által benyújtott térképek bizonytalanok és egymásnak ellentmondóak voltak. A bíróság fontolóra vette Namíbia alternatív érvét is, mely szerint neki (és elődjeinek) előjoga volt a Kasikili/Sedudu szigetre a század eleje óta a sziget felett gyakorolt szuverén hatáskör folytán, melynek Botswana (és elődjei) teljes tudatában volt és elfogadta azt. A bíróság úgy találta, hogy bár a Caprivi-sávon élő masubiák valóban hosszú éveken át használták a szigetet, csak időszakosan, egyes évszakokban éltek ott, és kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytattak, de az nem nyert bizonyítást, hogy el is foglalták volna a szigetet, és állami jogokat gyakoroltak volna ott a caprivi hatóság nevében. Emiatt a bíróság elutasította ezt az érvet. Miután a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Botswana és Namíbia közötti határ a Kasikili/Sedudu sziget környékén a Chobe-folyó északi ágában a legmélyebb csatornában húzódik, emlékeztetett arra, hogy egy 1992 májusában aláírt megállapodás, a Kasane Communiqué értelmében a két ország vállalta, hogy akadálytalan hajózást biztosítanak egymás állampolgárai és hajói számára a szigetet körülvevő csatornákban. Százszorszép (bábfilm) A Százszorszép 1983-ban bemutatott magyar bábfilm, amelyet a Magyar Televízió készített. A rendezője Kende Márta, a forgatókönyvírója Benedek András, a zeneszerzője Sebő Ferenc. Magyarországon 1983. augusztus 13-án vetítették le a televízióban. Cselekmény Százszorszép királykisasszony apjának az egyik szeme sír, a másik meg nevet. Azért nevet az egyik, mert ilyen szép kislánya van, és azért sír a másik, mert a királykisasszony kényes, válogatós és hiú. A feldühödött király egyszer mérgében azt kívánja, hogy vigye el az ördög. Az ezt vátatlanul tényleg megteszi, és kibontakozik a mesebonyodalom... Alkotók Írta : Benedek András Rendezte : Kende Márta Dramaturg : Békés József Zenéjét szerezte : Sebő Ferenc Vezető operatőr : Dobay Sándor Operatőr : Kátai Balázs, Kereki Sándor, Király Sándor, Sasvári Lajos Hangmérnök : Murányi István Báb- és díszlettervező : Lévai Sándor Fővilágosító : Tréfás Imre Díszletépítész : Pugris Sándor Technikai rendező : Dékány György Munkatársak : Baroch László, Bende Attila, Fleiner Gábor, Palkó József, Sebestyén Sándor, Szabó Zsuzsa Műszaki vezető : Bába Pál Képvágó : Pádár József Rögzítésvezető : Péterhegyi László Játékmester : Szöllősy Irén Gyártásvezető : Koncsik László Készítette a Magyar Televízió Szereplők Király : Simándi József Százszorszép : Borszéki Márta Jólegény királyfi : Kiss Sándor Ördög : Varanyi Lajos Pukkancs : Kovács Gyula Nyaviga : Pataky Imre Mackó : Meixler Ildikó Cinke és Pitypang : Koffler Gizi Boszorkány : Szöllőssy Irén Táltos : Kemény Henrik Tündér Ilona : Kovács Enikő Boróka : Farkas Zsuzsa További szereplők: Csepeli Péter, Czipott Gábor, Farkas Éva, Kaszás László, Papp Ágnes Fiumefreddo di Sicilia Fiumefreddo di Sicilia település Olaszországban, Szicília régióban, Catania megyében. Lakosainak száma 9560 fő (2017. január 1.). Fiumefreddo di Sicilia Calatabiano, Piedimonte Etneo és Mascali községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Kissarkad Kissarkad (Горбок), település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban. Fekvése Ilosvától nyugatra, Beregkisalmás, Beregpálfalva, Nyíresújfalu, Makarja és Felsőremete közt fekvő település. Története A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 695 lakosából 28 magyar, 667 ruszin volt. Ebből 670 görögkatolikus, 23 izraelita volt. Clarensac Clarensac település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 4243 fő (2015). Clarensac Caveirac, Langlade, Parignargues, Saint-Côme-et-Maruéjols és Saint-Dionisy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tiszacsoma Tiszacsoma (ukránul: Чома [Csoma]) falu Ukrajna Kárpátaljai területén, a Beregszászi járásban. Fekvése Beregszásztól délre, Badaló és Macsola között fekvő település. Nevének eredete Nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben említenek először egy adománylevélben. A Csoma folyó a lakóházak nagy részét még mai nap is egy nagyobb vihar után elönti, mivel az 50-es években a folyó közelében lévő tölgyfákat kereskedelem céljából eltávolították a lakosok Története Tiszacsoma (Csoma, Csama) és környéke már a honfoglalás idején lakott hely volt, az itt talált e korból származó lelet tanúsága szerint. A település nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben egy adománylevélben említettek először, majd 1327-ben az oklevelek Chama néven tettek ismét említést róla. 1327-ben Károly Róbert király, mint az örökös nélkül elhunyt Búcsúi Mihály birtokát Pál fia Deseu beregi ispánnak adományozta. Az 1400-as évek elején pedig Upor István Beregszásznak zálogosította el a birtok harmadrészét. Később a Szentiványi, Kajdi és a gróf Károlyi családok birtoka lett. A 19. században ruszin jobbágyok telepedtek le a faluban. Tiszacsoma a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Nevezetességek Református temploma Görögkatolikus temploma Honfoglalás kori temető a falu határában, melynek területén emlékparkot létesítettek. Az 1,5 hektár területű, a 9–13 sz. között használt temetőben az első leleteket a 19. század végén tárták fel. Az akkor előkerült leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 1986–1987-ben lovas sírok is előkerültek. Az 1990–es években Fodor István magyar, valamint Vjacseszlav Kotihorosko és Eduard Balahuri ukrán régészek folytattak ásatásokat, akkor számos tárgyi emlék is előkerült. 1996-ban honfoglalási emlékparkot létesítettek a temető területén. A községi tanács címe magyarul : 90250 Beregszászi járás, Tiszacsoma, Petőfi u. 49. ukránul : 90250, с. Чома, вул. Петефі, 49 Polgármesteri hivatal telefonszáma: +(3803141)-2-416-4 Testvérvárosai Tiszacsoma testvérvárosai a következők: Új Szellemi Front Új Szellemi Front (1935. április 16.), Budapest, Zilahy Lajos háza. A Gömbös-kormány középosztályra támaszkodó reform-ígéretekkel lépett fel, ezekről kifejtették véleményüket a népi írók a Magyarország c. napilapban. Zilahy Lajos kezdeményezésére történt egy közeledési kísérlet az írók és Gömbös Gyula közt. Gömbös Gyulát 1935. április 16-án Zilahy házában fogadta a házigazda és jó néhányan a népi írók közül (Féja Géza, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron). A találkozó eredménytelennek bizonyult, folytatása nem lett, viszont kiváltotta az urbánusok (Bálint György, Ignotus Pál, József Attila) kritikáját. Mélyült a magyar írók körében a népi-urbánus ellentét. Cesare Maldini Cesare Maldini (Trieszt, 1932. február 5. – Milánó, 2016. április 3.) olasz válogatott labdarúgó, hátvéd, edző. Fia Paolo Maldini, válogatott labdarúgó. Családja Maldini 1932-ben született Triesztben, szlovén származású szülők gyermekeként. A család eredeti neve Maldić, ebből olaszosították Maldinire egy évvel Cesare születése előtt. A munkásosztálybeli szülők sokáig a szlovén többségű Servolában éltek, ez pedig Cesaréra is hatással volt, egész életében megőrizte jellegzetes trieszti akcentusát. Fia, Paolo sokáig az olasz válogatott rekordere volt a válogatott fellépéseket illetően, jelenleg harmadik Buffon és Cannavaro mögött. Unokái, Christian és Daniel szintén labdarúgók, jelenleg a Milan utánpótláscsapatában. Pályafutása Játékoskarrierjét szülővárosában, a Triestinában kezdte 1952-ben, majd két év elteltével az egyik legsikeresebb olasz együtteshez, a Milanhoz igazolt. Pályafutása nagy részében középső védőként vagy szűrőként számítottak rá, de bevethető volt jobbhátvédként is, ha a szükség úgy hozta. A piros-feketékkel négy bajnoki címet szerzett, valamint egyszer megnyerte a BEK-et is. Tizennégy év milánói játék után 1966-ban egy évre eligazolt a Torinóhoz, majd harmincöt évesen visszavonult. Edzőként első alkalommal legnagyobb sikerei helyszínén, Milánóban ülhetett a kispadra, előbb Nereo Rocco segítőjeként, majd 1972-ben már vezetőedzőként. Ezt követően a Foggiát, a Ternanát és a Parmát irányította (kettő, egy illetve ismét két évig), majd egy hosszabb szünetet tartott. 1986-ban vállalt ismét munkát, amikor ő lett az olasz U21-es válogatott szövetségi kapitánya. A huszonegy éven aluliakkal rekord számú, három alkalommal nyerték meg az Európa-bajnokságot. A csapat magját olyan játékosok alkották, mint Gianluigi Buffon, Fabio Cannavaro vagy Francesco Totti, akik 2006-ban nagy szerepet játszotta abban is, hogy Olaszország világbajnok lett. Az U21-es csapat után a felnőttválogatottat vette át Arrigo Sacchitól, majd ki is juttatta az 1998-as vb-re. Itt az olaszok számára a negyeddöntő jelentette a végállomást, ahol Franciaország ellen egy 0–0-s meccs után tizenegyespárbajban maradt alul. A sikertelen világbajnokság után, részben a média és a közvélemény nyomására, amiért kritizálták ultradefenzív játékstílusát, lemondott. 2001-ben rövid időre visszatért a Milanhoz, majd nem sokkal ezután, közel hetvenévesen először vállalt munkát külföldön, amikor Paraguay irányítását bízták rá. A fogadtatása nem volt egyértelműen pozitív, ugyanis egyrészt nem beszélt jól spanyolul, valamint a hazai edzőtársadalom sem igazán örült a kinevezésének, ugyanis nem volt túl gyakori a külföldi szövetségi kapitány a válogatott élén. A játékosok, többek között a csapat legnagyobb sztárja, José Luis Chilavert, egyöntetűen kiálltak mellette. Maldini akkor vette át a gárdát, amikor az már kijutott a koreai-japán közös rendezésű vb-re, és a torna legidősebb edzője volt a maga hetven évével. Bár Chilavert az első két csoportmeccsen nem játszott, a csapatnak sikerült kiharcolnia a továbbjutást, azonban a nyolcaddöntőben Németország már túl erősnek bizonyult, igaz, Paraguay csak egy 89. percben bekapott góllal maradt alul. Sikerei, díjai Játékosként Bajnok : 1954–55 , 1956–57 , 1958–59 , 1961–62 BEK-győztes : 1962–63 Edzőként U21-es Európa-bajnok : 1992 , 1994 , 1996 Magma Rise A Magma Rise egy magyar doom metal együttes, amely 2009-ben alakult korábbi, illetve jelenlegi Mood, Wall of Sleep, Stereochrist, és Neck Sprain tagokból. A zenekar debütáló albuma 2010 március végén jelent meg Lazy Stream of Steel címmel, a Nail Records és a PsycheDOOMelic Records közös gondozásában. 2012 januárjában Janó helyén Füleki Sándor (Wall of Sleep, ex-Mood) gitáros csatlakozott a zenekarhoz. A 2013-ban megjelent The Man In The Maze albumot a HangSúly Zenei Díj éves szavazásán az Év albumának választották a zsűriben résztvevő internetes rockmagazinok szerkesztőségei. 2016 márciusában jelent meg a következő Magma Rise hanganyag a False Flag Operation című EP formájában. Tagok Holdampf Gábor (ex- Wall of Sleep , Mood , Leukémia ) - ének , basszusgitár (2009 óta) Hegyi Kolos ( Stereochrist , ex- Mood ) - gitár (2009 óta) Herczeg László (ex-Sunday Fury, Sedative Bang, Penalty Kick) - gitár (2013 óta) Bánfalvi Sándor ( Ákos , ex- Neck Sprain ) - dobok (2009 óta) Janó Mihály ( Neck Sprain , ex- Ektomorf ) - gitár (2009–2011) Füleki Sándor (Wall of Sleep, ex-Mood, Leukémia) - gitár (2012) Diszkográfia Lazy Stream of Steel (album, 2010) Five (kislemez, 2011) The Man In The Maze (album, 2013) False Flag Operation (EP, 2016) At the Edge of the Days (EP, 2017) Medvegyevo (Mariföld) Medvegyevo (oroszul: Медведево) városi jellegű település Oroszországban, Mariföldön, a Medvegyevói járás székhelye. Mariföld központi részén, Joskar-Olától csupán 8 km-re nyugatra helyezkedik el. Helyzetéből következően gazdaságilag a legfejlettebb mariföldi járás székhelye. Lakossága: 16 841 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Története A település a 17. század második felében keletkezett. Lakói földműveléssel foglalkoztak, rozst, lent, kendert, komlót, zöldségféléket termesztettek. A komlót eladásra is termelték, néhányan még a nagy városokba is szállítottak belőle. 1938-ban megépült a Volga túlsó partján lévő Kozmogyemjanszk felé vezető út. Miután a vasútvonalon fekvő szomszédos falut, Akszamatovót a településhez csatolták, ezzel Medvegyevo vasútállomáshoz jutott. 1992 óta állandó trolibuszjárat is összeköti a köztársasági székhellyel, Joskar-Olával. A településen évtizedek óta büntetőintézet működik, mellette 1976-ban rabkórház épült. Honduras az 1976. évi nyári olimpiai játékokon Honduras a kanadai Montréalban megrendezett 1976. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Vincellér A vincellér régebben a szőlők kezelésével és megőrzésével, illetve nagyobb szőlőknél az azokban előforduló munkák felügyelésével megbízott személy volt, aki az állandó cselédek sorába tartozott, és szabad lakáson kívül rendes éves fizetést kapott, amely vagy kizárólag készpénzből, vagy készpénzből és terménybeli járandóságokból szokott állni. A vincellérnek értenie kellett a szőlőműveléshez; ez a feltétel különösen a filoxéra megjelenése óta vált fontossá. A 19. század végén ilyen szakképzettséget a ménesi, tarcali, tapolcai és munkácsi vincellériskolákban, illetve az egri és szekszárdi szőlészeti, borászati és kertészeti tanfolyamokon lehetett szerezni. Jelenleg a vincellérnek a feladata a szőlőtermesztés és alapvető pinceműveletek technológiai folyamatainak önálló ellátása. Ilyen irányú szakképzést Egerben, Kiskőrösön, Kőszegen, Sopronban, Tokajban és Villányban folytatnak. Forrás A Pallas nagy lexikona Németh József: Földmívelésügyi útmutató. A magyar mezőgazdasági intézmények ismertetése (Budapest 1894). Vincellérképzés Magyarországon www.palya.hu Pho (öltözék) A pho a koreai hanbok része, egyfajta hosszú felsőkabát vagy köpenyszerű öltözék, amit leginkább férfiak viseltek formális öltözetként, viseletük legfelső darabjaként. Régen tizenkét fajta phót különböztettek meg, ma már csak kettőt viselnek, ezek a topho és a turumagi. A topho zsinórját valamivel a csogori szalagja fölött kötötték meg, ezen felül a férfiak a derekukon is megkötötték a tophót. Az oroszlán, a tulok és a szamár Az oroszlán, a tulok és a szamár 1963-ban bemutatott magyar rajzfilm, amely Aiszóposz meséje alapján készült. A rendezője Szabó Szabolcs, a forgatókönyvírója Somogyi Pál és Várnai György, a zeneszerzője Kincses József. A rövidfilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült. Műfaját tekintve mesefilm. Alkotók Rendezte és tervezte : Szabó Szabolcs Írta : Somogyi Pál, Várnai György Zenéjét szerezte : Kincses József Operatőr : Harsági István Hangmérnök : Bélai István Vágó : Czipauer János Gyártásvezető : Bártfai Miklós, László Andor Készítette a Pannónia Filmstúdió Vukovoj Vukovoj falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Klenovnikhoz tartozik. Fekvése Varasdtól 22 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra fekszik. Története 1857-ben 265, 1910-ben 477 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 158 lakosa volt. Nevezetességei A falutól északra emelkedő 475 méter magas hegytetőn áll a Szent Wolfgang (Sv. Vuk) kápolna. Építése 1508 előtt történt, a kápolna belsejében jobbra található konzolon ugyanis ez az évszám látható. Klenovnik kastélyából a kápolnáig négy kilométer hosszú zarándokút vezet, melyet képoszlopok és szobrok szegélyeznek. A hagyomány úgy tartja, hogy az oszlopokat Draskovich grófnő temetésekor férje állíttatta azokra a helyekre, ahol a temetési menet megállt pihenni. Egy másik legenda szerint a kápolnát egy német királyné látogatta meg nehéz terhessége idején és miután ezen az úton végigment sikeresen megszülte gyermekét. Ennek emlékére állíttatta a szobrokat. A valóság azonban teljesen más. Az oszlopokat gróf Draskovich János és felesége született Nádasdy Mária Magdolna grófnő állíttatta 1672-ben. A grófnő, aki a lánya volt az 1671. április 30-án Bécsben a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt lefejezett Nádasdy Ferencnek férje távollétében korábban is gyakran kijárt a kápolnához imádkozni. Édesapja emlékére állíttatta a 15 oszlopot, melyek a szentolvasó, a Rózsafüzér Miatyánk imáit jelképezik. Az oszlopok közötti 120-300 méteren pedig a szentolvasó 10 Üdvözlégy imáját kell mondani a rózsafüzér kiválasztott titkával. Az ilyen zarándokösvény meglehetősen ritka. Európában csupán egy korábbi példája ismert, az ausztriai Mariazellben 1644-ből, amely az itteni zarándokút mintájául szolgált. Neuvicq-le-Château Neuvicq-le-Château település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 346 fő (2015). Neuvicq-le-Château Anville, Courbillac, Mareuil, Sonneville, Bresdon, Macqueville és Siecq községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Angyali üdvözlet fatemplom (Hercegány) A hercegányi Angyali üdvözlet fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-B-03337 sorszámon szerepel. Rolf Johannessen Rolf Johannessen (Fredrikstad, 1910. március 15. – 1965. február 2.) norvég labdarúgóhátvéd, sportvezető. Forrás Rolf Johannessen edzői adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Adatlapja a FIFA oldalán 4063 Euforbo A 4063 Euforbo (ideiglenes jelöléssel 1989 CG2) egy kisbolygó a Naprendszerben. Osservatorio San Vittore fedezte fel 1989. február 1-jén. Applied Physics Letters Az Applied Physics Letters egy 1962-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat. Kiadója az Amerikai Fizikai Intézet, mely a folyóiratot heti rendszerességgel adja közre. Jellemzően friss elméleti és kísérleti eredmények rövid leírását adó szakcikkeket tartalmaz a fizika és határtudományai, illetve mérnöki tudományok területéről. Nyomtatott és online formában jelenik meg. Tartalma A folyóirat tartalomjegyzéke az alábbi témaköröket határozza meg: optika és optoelektronika, felületfizika, modern anyagok szerkezeti, mechanikai , optikai , hőtani jellemzői, félvezetők , mágnesség és spintronika , szupravezetés és szupravezető elektronika, dielektrikumok , ferroelektromosság, nanotechnológia , szerves elektronika és optika, fizikai eszközök, biofizika és bioinspirált rendszerek, energiaátalakítás és - tárolás , határterületek, általános fizika. (20062) 1993 QB3 A (20062) 1993 QB3 egy marsközeli kisbolygó. Eleanor F. Helin fedezte fel 1993. augusztus 20-án. Mâcon Mâcon város Franciaország középső részén, Burgundia régiójában, Saône-et-Loire megye székhelye. Története A Saône jobb partján fekvő város jelentős borvidék központja, minden évben itt rendezik meg a francia borok egyik legnagyobb kiállítását. Nevezetes szülötte Alphonse de Lamartine, a 19. század első felének nagy francia költője, aki még Franciaország külügyminisztere (1848. február 24. - 1848. május 11.) is volt. Látnivalók Cathédrale Vieux St-Vincent – a középkori templomot a forradalom alatt lerombolták, de megmaradt 12. századi főbejárata, oldalán a két nyolcszögletű toronnyal és a bejárati csarnok egy részével. Maison de Blois – a város legrégebbi épülete, 1490 -ben emelték. A többszintes házat rengeteg faragás, szobor díszíti, ez a színhelye a Goncourt testvérek egyik regényének is. Musée des Ursulines – a városi múzeum egy 17. századi kolostorban kapott helyet, értékes gyűjteménye van a környék régészeti leleteiből, történeti emlékeiből. Régi bútorok, műkincsek és néprajzi bemutató is megtekinthető. Musée Lamartine – az 1710 -ben épült palota volt a helyi művészeti, tudományos és irodalmi akadémia, amelynek egy időben Lamartine volt az elnöke. Életének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjtötték itt össze. Testvérvárosok Neustadt an der Weinstrasse, 1956 óta. Crewe and Nantwich, 1957 óta. Overijse, 1960 óta. Macon , 1972 óta. Shumen, 2006 óta. Lecco , 1973 óta. Alcazar de San Juan, 1980 óta. Eger , 1985 óta. Pori , 1990 óta. Santo Tirso, 1992 óta. Bakhsálí kézirat A bakhsáli kézirat a jelenleg ismert legrégebbi dél-ázsiai matematikai kézirat, amely a mai Pakisztán területére eső Bakhshali falu mellől került elő 1881-ben. Az irat nyírfakéregre íródott, sáradá írással, nyelvezetét tekintve gáthá dialektusban. A kézirat nem teljes, csupán 70 nyírfakéreg lap maradt fenn, ezek közül több is sérült. A teljes irat egyes részei mind a mai napig nem kerültek felfedezésre. A kéziratot állapota miatt féltve őrzik az Oxfordi Egyetem Bodleian könyvtárában. A mű alapvető aritmetikai témákkal (pl. nulla, törtek, műveletek) foglalkozik, és már megjelenik a tízes alapú helyi értékes számábrázolás, ahol a nullát külön elnevezéssel (súnjaszthána) és egy pont jelöléssel illetik. Datálás A kézirat keletkezési dátuma bizonytalan, tudós körökben nagy vitát váltott ki. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a kézirat egy jóval régebbi mű másolata, az eredeti mű datálása emiatt csak a tartalom alapján történhet. A felfedezést követően az első publikáció során Dr. Rudolf Hoernle az eredeti művet az i. sz. 3-4. századra datálta, mellyel több későbbi kutató (M. Cantor, F. Cajori, B. Datta, S. N. Sen, A. K. Bag, R. C. Gupta) egyet is értett. Később az eurocentrikus szemlélet ("a tudományok döntően a görögöktől származnak") fő képviselője, G. R. Kaye publikálta a kéziratot egy fakszimile kiadásban angol fordítással, ahol a szerző erősen megkérdőjelezte az indiai eredetet, valamint a 12. századot jelölte meg a keletkezésnek. M. N. Channabasappa az i. sz. 200-400 közti időszakot tartotta a legvalószínűbbnek, aki az egyik tanulmányában 5 olyan speciális matematikai terminust említ meg, ami nem található meg az i. sz. 5. századi Árjabhatíjában, ez alátámasztja az 5. század előtti keletkezést. Bár L. V. Gurjar szerint a mű nem íródhatott i. sz. 300 után, T. Hayashi átfogó elemzése alapján a kézirat egy 7. századi mű 8-12. századi másolata. A fentieket mindösszesen egybevetve a kéziratot egy kb. i. sz. 3-7. századra tehető mű 8-12. századi másolataként tartották számon. 2017-ben a kéziratból három mintát elemeztek szénizotópos kormeghatározással; a vizsgálat szerint a minták három különböző évszázadból származnak i.sz. 224-383, i. sz. 680-779 CE és i.sz. 885-993. Nem ismeretes, hogy a különböző évszázadokból származó részek miképpen kerültek egybe. Témák A kézirat elsősorban algebrával és aritmetikával foglalkozik, kisebb mértékben érint geometria témákat is. Mivel az irat nem teljes, így a témák aránya sem állapítható meg pontosan. A témák bemutatásának általános alkalmazott szerkezete igen különös, a klasszikus indiai matematika témájú könyvekhez képest szokatlan, ezért a 20. század elején több eurocentrikus felfogású tudós (köztük G. R. Kaye) támadta azzal a váddal, hogy valójában nem indiai eredetű. A mű matematikai szabályokat ismertet, melyeket példákkal illusztrál szöveges illetve matematikai formában. A problémákhoz tartozó megoldást is közli és a klasszikus indiai matematikai szútrákkal ellentétben bizonyítást is tartalmaz. A jelölésrendszer nagyban nem tér el az indiai matematika klasszikus korszakát nyitó, i. sz. 499-es Árjabhatíjában látottaktól, bár tartalmaz néhány teljesen egyedi, sehol másutt nem alkalmazott jelölést. Alapvető aritmetika Az ind matematikában a 4 alapvető aritmetikai operátor (összeadás, kivonás, szorzás és osztás) első rendszerszerű nyomai már felfedezhetők a kéziratban: a műveletek jelölésére (a kivonás kivételével) a leggyakrabban használt szanszkrit terminusok rövidítéseit alkalmazták, amely alapjában véve összevág a klasszikus kor későbbi munkáiban fellelhető jelölésekkel: összeadás: yu ( yuta, yuj gyök) kivonás: + jel a kivonandó szám mellett (későbbi művekben gyakran egy pont jelöli) szorzás: gu (guņana, guņita) osztás: bha (bhāgahāra) A törteket a maihoz hasonlóan 2 egymás alá írt számmal jelöli, de nem tesz közéjük törtvonalat. Egy másik igen különös dolog, hogy a mai + összeadás jelet kivonásra használták, pl.: - Az összetett törteket három sorban ábrázolták, azaz pl.: 1 : Törtek kivonására egy másik példa, 1 - : A következő példa két tört összeadását mutatja be. A művelet eredményét konvencionálisan a pha (a szanszkrit gyümölcs, eredmény jelentésű phalam szó rövidítése) jelöli: Az osztásnál az osztó megelőzi az osztandót és közéjük ékelődik be az osztás műveletét jelző bha terminus. A következő példa 8 osztását mutatja be �-dal: Egyenletek, egyenletrendszerek Az egyenletek ismeretlenjét gyakran egy nagy ponttal jelölték. Ez az indiai matematikai művekben azért zavaró, mert több helyen a nullát is ponttal jelölték, így gyakran csak a kontextus adja meg a pont aktuális jelentését. Az alábbi példában egy egyenlet kerül bemutatásra: A kézirat számos olyan problémát vázol, melyek több tulajdonos (tipikusan kereskedők, utazók) közti vásárlásokkal, a vagyonok kiegyenlítésével foglalkoznak és lineáris egy- vagy többismeretlenes egyenletrendszerek megoldását igénylik. Az alábbi példa egy többismeretlenes indeterminisztikus egyenletrendszert mutat be, melynek jellegéből adódóan egyszerre akár több megoldása is lehetséges: Matematikai formulába öntve: 5x1+x2+x3 = x1+7x2+x3 = x1+x2+8x3 = k, ahol x1, x2, x3 sorban a három állat ára, k pedig a csere utáni megegyező vagyon értéke. Átalakítás után 4x1 = 6x2 = 7x3 = k - (x1+x2+x3). Egész számoknak minden olyan kombinációja megfelelő, ahol a k - (x1+x2+x3) tag többszöröse a (4,6,7) számok legkisebb közös többszörösének, vagyis ettől a tagtól függően számos megoldás lehetséges. A kézirat ez utóbbi tag értékének nem a legkisebb közös többszöröst, hanem a 168-at (4*6*7) választja, amihez az x1 = 42, x2 = 28, x3 = 24 számok passzolnak. Hármas szabály A kézirat bemutatja a hármas szabályt is, amely egy egyszerű praktika az arányosság alkalmazására: 3 előre megadott értékből (amiből 2 egy arány szerinti összetartozó érték), a harmadik számhoz megadható a vele arányos ismeretlen negyedik érték. Például ha valaki 8 nap alatt 50 dénárt keres, mennyi a fizetsége 12 nap után? Az irat és az ind matematika későbbi szakkönyvei azonos terminológiát használnak a probléma formalizálására: pramāņa: alap mérőszám (8) phalam: az alap mérőszámhoz tartozó arányos szám (a phalam, mint "eredmény", azaz 8-hoz tartozó arányos szám, az 50) icchā: vizsgált mérőszám, amihez az azzal arányos számot keressük (12 esetén ?) A kézirat szerint a hármas szabály általános formulája a 4. elem meghatározására a fenti kifejezésekkel: A példánál maradva tehát a keresett érték: Négyzetgyökszámítás A négyzetgyökszámítás legkorábbi indiai nyomai a Sulba szútrákban (kb. i. e. 8. sz. - i. u. 2. sz. között) jelennek meg, ahol a védikus rítusoknál használt oltárok (védi) felépítéséhez szükség volt a gyökszámok ismeretére, azok kimérésére geometriai módszereket alkalmaztak. A szútrák számos olyan algoritmust prezentálnak, melyek a terület megtartásával transzformálnak át egy alakzatot egy másikba. Az egyik ilyen eljárás két egymás mellé rakott, egységnyi alapélű négyzetből képzett téglalapot transzformál egy olyan négyzetbe, melynek az alapéle éppen . Ez az igen korai, a 2 gyökét meghatározó eljárás geometriai kontextusban vetíti előre a négyzetgyökszámítás Bakhsálí kéziratban ismertetett módszerét: mindkét eljárás hasonló elvre, lépésekre épül és csak közelítő, azaz nem pontos algoritmusok. A kéziratban található algoritmus lényege, hogy a vizsgált számhoz (Q) egy elég közel eső négyzetszám (a2) gyökéből és a két szám különbségéből (b = |Q-a2|) fokozatosan, három lépésben közelít a keresett négyzetgyökre. T. Hayashi számos kommentárt, fordítást, illetve az ide vágó Sulba szútrák eredményeit összevetve arra következtet, hogy a Bakshálí algoritmus lépései teljesen párhuzamba állíthatók a kapcsolódó Sulba szútra lépéseivel és közelítő eredményeivel. A kézirat négyzetgyökszámítási módszere tehát három, egyre pontosabb közelítő gyököt ad meg: Első közelítés: a Q számhoz lehető legközelebbi négyzetszám (a 2 ) gyöke, ez legyen a 1 Második közelítés: Kétszerezze meg az előző lépésben használt a 1 gyököt, és ossza el ezzel az értékkel az előző kivonás maradékát (b). A gyök második közelítése az első közelítés (a 1 ) és az előbbiek szerint megkapott tört összege: Harmadik közelítés: Vegye a korábban meghatározott tört négyzetét, felezze meg, majd ossza el a gyök második közelítésével (a 2 -vel). Vonja ki a második megközelítésből az előzőleg megkapott értéket, ez lesz a keresett gyök harmadik megközelítése: Vizsgáljuk meg a 889 négyzetgyökét! Legyen a = 29, b = 48 A helyes érték kerekítve 29,8160303, tehát a közelítés 4 helyi értéken pontos. Itt a vizsgált szám és a választott négyzetszám közti differencia (b) elég nagy, de figyeljük meg, hogy negatív b alkalmazásával sokkal pontosabb közelítés is elérhető (a = 30, b = -11): A közelítés így már 6 helyi értéken pontos értéket ad. Határértékszámítással pedig egyszerűen belátható, hogy a közelítés annál pontosabb, minél kisebb a b abszolútértéke. Medvelepkefélék A medvelepkefélék (Arctiidae) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó család. 1400-1500 nem mintegy 11 000 faja tartozik ide, ebből kb. 6000 neotrópusi. Az utóbbi időkben a taxont egy kategóriával „leminősítették”, és jelenleg egy korábbi alcsaládból (Erebinae) képzett új Erebidae nevű család egyik alcsaládjának (Arctiinae) tekintik. Megjelenésük, felépítésük Vaskos testű, sűrű szőrű, „medveszerű” hernyóikról kapták tudományos nevüket (görögül: αρκτος = medve) – a magyar népnyelv ezeket „papmacska”-hernyóknak hívja. Ez a szőrbunda visszariasztja a legtöbb rovarevő madarat és sok más, kisebb állatot is, bár egyáltalán nem hatásos például a fürkészdarazsak vagy egy sereg élősködő ellen. Az imágók szárnyán a 2. középső ér összefügg a mögötte lévő 3. középső érrel, vagy legalább is látható, hogy eredetileg összefüggött vele. Hátsó szárnyukon a szegély alatti ér a sugárérből ered. A szárnyakat kapcsoló sörte minden fajon megtalálható. Feltűnően sok faj szárnya élénktarka. Szívókájuk erősen kifejlődött. A hím csápja röviden fésűs. Életmódjuk, élőhelyük A trópusi Amerikában a több, a Paracles nembe tartozó, mocsári medvelepke hernyói árkok és lassan folyó vizek növényein élnek, és angolnaszerű, kígyózó görbülésekkel úsznak egyiktől a másikig. Hátuk hosszú, bozontos szőrében ezüstösen csillogó légbuborékokat visznek magukkal, és azokból lélegeznek. Amikor a felszínre emelkednek új adag levegőért, testük végét kiemelik a vízből. Egyes hernyók a föld alatt bábozódnak, mások viszont fölötte – utóbbiak szövedékben. Az imágók általában éjjel aktívak, bár egyes fajok kivételesen repülnek napfényben is. Ilyen pl.: bíbor medvelepke (Rhyparia purpurata) L. , 1758 fémes medvelepke (Callimorpha dominula) L. , 1758 csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria, Callimorpha quadripunctaria) Poda , 1761 Rendszertani felosztásuk A hagyományosan vett családba az alábbi alcsaládokat sorolták: medvelepkék (Arctiinae) Ctenuchinae Lithosiinae Pericopinae Az újabb értelmezésben vett alcsaládot nemzetségekre osztják, de nincs konszenzus abban, hogy hányra és mik azok. Saját beosztásunkkal az egyértelműség érdekében egyelőre a hagyományos rendszertant követjük. Néhány faj Tejszínű medvelepke (Spilosoma lubricipeda) Útifű-medvelepke (Parasemia plantaginis) Közönséges medvelepke (Arctia caja) Díszes medvelepke (Arctia festiva) Vörösszélű medvelepke (Diacrisia sannio) Fehér medvelepke (Hyphantria cunea) Rick Moranis Frederick Allan „Rick” Moranis (1953. április 18. –) kanadai színész, komikus, forgatókönyvíró, producer, zenész és dalszövegíró. Az 1980-as években a Second City Television (SCTV) című szkeccsműsorral alapozta meg szakmai hírnevét, majd olyan hollywoodi filmekben szerepelt, mint a Szellemirtók (1984), a Rémségek kicsiny boltja (1986), az Űrgolyhók (1987), a Drágám, a kölykök összementek! (1989) és annak folytatásai, a Vásott szülők (1989) és a A Flintstone család (1994). 1997 óta nem dolgozik élőszereplős filmekben, miután megözvegyült apaként egyedül nevelte gyermekeit. Szinkronszínészként animációs filmekben tűnik fel, köztük a 2003-as Mackótestvérben és annak második részében. Moranis visszavonulása óta főként zenészként aktív, 2006-ban Grammy-díjra jelölték. Gyermekévei Moranis egy zsidó családba született Torontóban, Ontarióban. A Sir Sandford Fleming Secondary School középiskolába járt. Geddy Lee-vel, a Rush rockbanda frontemberével, járt általános iskolába. Karrier Pályafutását mint szórakoztató, rádió-lemezlovasként kezdte az 1970-es évek közepén három torontói rádióállomásnál, Rick Allan álnevet használva. 1980-ban barátja és egyben a Második Város Televízió (SCTV) írója/előadója, Dave Thomas meggyőzte Moranist, hogy a harmadik szezonra csatlakozzon a SCTV-hez. Abban az időben Moranis az egyetlen, aki nem a Második Város színpadi társulat tagjai közül jött. Híressé vált többek között Woody Allen, George Carlin és David Brinky utánzásaival. 1980-ban a SCTV beköltözve a CBC-be (és szindikátusi szerződés keretében az Egyesült Államokba), Moranis és Thomas egy kihívásnak volt kitéve, hogy ki tudnak-e tölteni további két perces reklámidőt "azonosítható kanadai tartalom"-mal, és készítettek egy vázlatot "A nagy fehér Észak" címmel, Bob és Doug McKenzie alakjait formálták meg. Mire 1981-ben az NBC megrendelt egy 90 perces programot az Egyesült Államok részére (az SCTV teljes negyedik szezonja), a McKenzies olyan pozitív visszacsatolást kapott a partnerektől, hogy a hálózat felkérte a duót, készítsen egy vázlatot minden show-ban. Bob és Doug paródia egy népszerű kulturális jelenséggé vált, ami egy vezető eladási listás, Grammy díjra jelölt albumhoz vezetett, a Nagy Fehér Észak-hoz és az 1983-as Különös Kotyvalék mozifilmhez, Moranis első film főszerepéhez. Játékfilmek Az SCTV munkája és a Különös Kotyvalék film után Moranisnak tevékeny karrierje volt a filmszerepekben, ami egy évtizedig tartott; a legnevezetesebb a Szellemirtók, az Űrgolyhók és a Drágám, a kölykök összementek! és folytatásai. Az NBC egy rövid életű rajzfilmsorozatához, a Gravedale Középiskolához, kölcsönözte hangját (1990). Egy 2004-es interjúban, Moranis beszélt azokról a filmekről, amelyeket a legjobban élvezett: "Az utolsó néhány mozifilm során, amin dolgoztam - nagy költségvetésű hollywoodi filmek- nagyon hiányzott, hogy képes legyek saját alkotásokra. A korai filmjeim készítése során voltaképpen a saját szövegeimet írtam újra, legyen szó akár a Szellemirtókról, akár az Űrgolyhókról. Idővel oda jutottam, hogy én voltam a film "sztárja", és a producerek mondták meg, mit mondjak, de ez nem való nekem. Én igazából nem vagyok színész. Én egy komikus fickó vagyok, az ad lendületet, ha újra és újraírhatom a szövegeimet, hogy még viccesebbek legyenek, nem pedig az, hogy mások értékes szavait bírjam működésre." Moranis legutolsó szerepei A Flintstone család (1994) és a (veszteséges) Kölcsön kenyér visszajár (1996) voltak. Előbbi filmben, Barney Rubble (Kavicsi Béni) szerepében Rick nehezen volt felismerhető, mert szőke parókát viselt és egyáltalán nem hordta a védjegyének számító szemüvegét. Bár A Flintstone család egy sikeres vígjáték, mégis eléggé messze áll a sci-fi világától, ami híressé tette. Egyéb, mint a Drágám... folytatások, az 1990 évek közepén csak a zenei műfajban jelent meg, 1993-ban a Donald Fagen "A Holnap Lányai" zenei videóban egy férfit játszott, aki elvett egy földönkívüli nőt. A Disney befejezte az Összementünk sorozatot 1997-ben a Drágám, most mi mentünk össze videó filmmel, amiben Rick volt az utolsó eredeti szereplők közül. A Disney-nek dolgozott még kétszer (a barátjával az SCVT öreg diákjával Dave Thomas-al), a 2003-ban készült Mackótestvér rajzfilmben Rutt, a jávorszervas szinkronhangja és annak videó folytatásban. Moranist jelölték egy szerepre a Reggeli Klubba, de John Hugles kilőtte, mert Moranis a rész szerepértelmezése nem olyan volt, amit Hughes keresett. Távozás a színészettől Rick Moranis 1991-ben elveszítette feleségét, aki áttétes tüdőrákban halt meg. Mint egyedül maradt szülő, nehezen tudta összeegyeztetni a gyereknevelést és a filmezéssel járó távolléteket, utazásokat. Egyre ritkábban vállalt szerepet, majd 1997-ben végleg abbahagyta a filmezést. Saját szavai szerint „ ... egy egyedülálló szülő vagyok. Mostanában jöttem rá, hogy nagyon nehéz volt összeegyeztetnem a gyerekeim felnevelését és az utazásokkal együttjáró filmkészítést. Így kivettem egy kis szünetet. A rövid szünetből egyre hosszabb szünet lett, azután rájöttem, hogy tényleg nem hiányzik nekem (a filmezés)”. 2000-ben Moranis megkapta első film felkérését 1997 óta, amikor a hangját adta a Rudolf, a vörös orrú rénszarvas és az elveszett játékok szigete című rajzfilm egyik karaktere számára. 2003-ban a Mackótestvér című rajzfilmben szinkronizált. 2004-től Moranis a vígjáték program Tanácsadó Bizottságában vett részt a Humber Egyetemen. 2005-ben Moranis megjelentetett egy zenei albumot. Címe Az agorafóbiás cowboy, jellemzően a country dalokra szövegekkel, ahogy Moranis mondja a hagyományos vígjáték dalírók/énekesek nyomdokaiba lép, mint Roger Miller, Kinky Friedman és Jim Stafford. Az albumot Tony Scherr adta ki közösen az ArtstShare-vel, valamint Moranis hivatalos web oldalával. A dalok eredetét magyarázva, azt mondta, hogy 2003-ban "Derült égből a villámcsapás, csak úgy írtam egy csokor dalt. Jobb magyarázat hiányában, ezek vidékibbek, mint bármi más. És én valójában négyet, vagy ötöt demóztam közülük, és ennél a pontnál nem vagyok biztos abban, hogy mit is akarok csinálni velük - lehet, hogy összerakom egy teljes videóvá, vagy filmmé. Ám, fiú, élvezet volt számomra ezt csinálni". 2005. december 8-án bejelentették, hogy az Agorafóbiás Cowboy albumot jelölik a 2006. évi Grammy-díjra a Legjobb Country Album kategóriában. 2006. február 3-án Moranis előadta a "Nyomd meg a # gombot" Késő Éjjel-t Conan O'Brien-nel és megbeszélték Moranis zenei karrierjének fejlesztését. 2006-ban visszatért eredeti szerepéhez a Mackótestvér 2. rajzfilmben. 2007 novemberében Moranis újra összeállt Dave Thomas-al a Bob és Doug McKenzie produkciójuk 24. évfordulójára, aminek a Bob és McKenzie 2-4 Évforduló nevet adták. A duó erre a különleges alkalomra új filmanyagot forgatott. Később Thomas egy új rajzfilm sorozatot készített a Bob és Doug McKenzi alapján, Bob & Doug címmel a saját Animax Entertaiment stúdiója részére. Moranis udvariasan elutasította Bob szerepét, amit átadtak Dave Coulier-nek, de mint vezető producer részt vett a sorozat elkészítésében. 2013 májusában Moranis bejelentette, hogy egy új védjegyű vígjáték albumot szeretne kiadni Anyám marhaszegye & Egyéb Szerelmes Dalok címmel, ez első albuma az elmúlt nyolc évben. Az albumot 2013. június 18-án dobták piacra. Moranis a kiadásról mondta: "Amikor először elkezdtem írni a vicceket és a vázlatokat sokféle zsidó társammal, közülünk egy valaki szükségszerűen meg akart állítani számos pontnál és kijelentésnél" Túl zsidós! Túl zsidós a sztárnak, a show-nak, a csatornának, vagy a hallgatóságnak. Az albumban az összes dal egy kategóriába tartozik. Úgy nőttem fel, hogy Allan Sherman és a Nem kell zsidónak lenned albumot hallgattam a 60-as években. Most én vagyok a 60-as éveimben. 2013. júniusban Moranis egy kivételes interjút adott, melyben beszélt visszatéréséről a Szellemirtók és folytatásában, ahol Louis Tully szerepét játszotta. Moranis azt mondta: "Nem beszéltem Dan Aykroyd-dal erről. Valaki az ő ismerősei közül felhívott és azt mondta " Nem szeretném ezt csinálni, bár ez a szerep jó lenne. Tudod, nem érdekem olyasmit csinálni, amit már csináltam, azt gondoltam, a második valaki csalódás volt. De hiszem, hogy érdekelt vagyok abban, ahol az a fickó most van. Bernie Madoff a börtönbeli cellatársának tekintem őt. Mindketten olyan rendszeretőek, hogy versenyeznek a felkelésben és a beágyazásban. Bakith Pál Laki báró Bakith Pál (Bakics, Bakich, szerbül: Pavle Bakić); (Venčac, Szerbia, ? - Gara, 1537. szeptember 20.) az utolsó szerb despota, magyar főúr és hadvezér. A Bakith család tagja. Rácországból került hazánkba öt testvérével, köztük Bakith Péterrel, együtt II. Lajos király idejében. Testvéreivel együtt Tomori Pál seregébe állt. Vitézségük és bátorságuk elismeréseként II. Lajos királytól nemességet és Lak települést nyerték adományként. 1526-ban Bakith Pál Héderváry Ferenc szigetközi és más birtokait is elnyerte II. Lajos királytól, mikor Héderváry Ferenc Nándorfehérvár feladása miatt árulásba esett. Pál vitézül harcolt a mohácsi ütközetben, majd a tokaji ütközetig Szapolyai pártján állt és nem csatlakozott honfitársa, Cserni Jován felkeléséhez. Később I. Ferdinándhoz pártolt, s a királyi testőr huszárok kapitánya lett. I. Ferdinándnak mindvégig híve maradt, de átpártolását a győri várnagyság megszerzéséhez kötötte. Ekkor már a győri püspökség javadalmait is birtokolta. A győri vár udvarbírájává szövetségesét, gróf Cseszneky Györgyöt neveztette ki. 1537-ben a szerencsétlen eszéki hadban lelte halálát, a vesztes diakovári csatában. Levágott fejét Konstantinápolyba küldték. Neje: Teodóra volt. Gyermekei: Margit (Balassa Menyhért neje), Angelika (1. férje Révay Imre, 2. férje Czobor Imre volt). DLX A DLX (kiejtve a „Deluxe” szónak felel meg) egy 32 bites RISC processzor-architektúra. Az architektúrát John L. Hennessy és David A. Patterson tervezte, a két legjellemzőbb RISC kialakítás, a Stanford MIPS és Berkeley RISC kialakítások két „atyja”, alapvető alkotója (maga a RISC paradigma is a Berkeley RISC kialakításról kapta a nevét). A DLX alapvetően egy letisztult, modernizált és egyszerűsített MIPS processzor. A DLX architektúrája egy egyszerű 32 bites load-store (betöltő-tároló) architektúra, ami egy kissé eltér a modern MIPS processzorokétól. Mivel a DLX processzort elsősorban oktatási célokra tervezték, ezért ezt a kialakítást széles körben használják az egyetemi oktatásban, a számítógép-architektúrával kapcsolatos tantárgyakban. A VAMP egy matematikailag igazolt DLX-változat, a Verisoft projekt részeként. A specifikációját PVS-ben készítették, a modell leírása Verilog nyelven történt, és Xilinx FPGA-n megvalósítható. A processzorhoz egy teljes szoftvergarnitúra is rendelkezésre áll, amely a fordítóprogramtól a TCP/IP hálózatkezelő rendszerig minden alapvető elemet tartalmaz a kernel-fordításhoz. Történet Az eredeti MIPS architektúrában a teljesítmény növelésére használt egyik módszer az volt, hogy az összes utasítás végrehajtását egyetlen órajelciklusra korlátozták. Ez a fordítóprogramokat arra kényszerítette, hogy üres utasításokat (NOP) illesszenek a kódba azokon a helyeken, ahol az utasítás határozottan tovább tartana, mint egy órajelciklus. A bemeneti és kimeneti műveletek, mint például a memória-hozzáférés, különösen kikényszerítették ezt a viselkedést, ami a programok méretének növekedéséhez vezetett. Az általános MIPS programokban szinte kötelezően felbukkan rengeteg pazarló NOP utasítás, ez az architektúrából adódó nem szándékos (nem tervezett) következmény. A DLX architektúra nem erőlteti az egyetlen órajelciklus alatti utasításvégrehajtást, így ez a probléma ebben az architektúrában egyszerűen nem létezik. A DLX kialakításban egy modernebb megközelítést alkalmaznak a hosszabb végrehajtású utasítások kezelésére: az adat-előreengedést és utasítás-átrendezést. Ebben az esetben a tovább tartó utasítások „megrekednek”, várakoznak funkcionális egységeikben, és csak akkor lesznek visszahelyezve az utasításfolyamba, mikor időben befejeződhetnek. Külsőleg A kialakítás ilyen működése külsőleg úgy jelentkezik, mintha a processzor az utasításokat lineárisan hajtaná végre – a végeredmény megegyezik a soros végrehajtással. Működés A DLX utasítások három típusra oszthatók, R típusú, I típusú és J típusú utasításokra. Az R típusú utasítások tisztán regiszter típusú utasítások: ebben a formátumban a 32 bites utasításszó három regiszterhivatkozást tartalmaz. Az I típusú utasítások két regisztert határoznak meg és 16 biten egy közvetlen (immediate) értéket tárolnak. Végül a J típusú utasítások az ugró ill. elágazó utasításoknak vannak fenntartva: ezek egy 26 bites címet tartalmaznak. Az opkódok (műveleti jelrész) 6 bit hosszúak, ezzel összesen 64 alaputasítás kódolható. Egy regiszter kódolásához 5 bit szükséges. Az R típusú utasítások esetében ez azt jelenti, hogy 32 bites szóból csak 21 bit van kihasználva (3×5+6 bit), ami lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb helyiértékű 6 bitet további, „kiterjesztett” utasítások kódolására használják fel. A DLX 64-nél több utasítást támogat, mindaddig, amíg ezek az utasítások tisztán a regisztereken működnek. Ez a tulajdonság hasznos például az FPU támogatás utasításai számára. A DLX és a MIPS A DLX teljesítménye, a MIPS kialakításokhoz hasonlóan, az utasítás-futószalag alkalmazásán alapul. A DLX kialakításban a futószalag felépítése meglehetősen egyszerű, a „klasszikus” RISC elvet követi. A futószalag öt fokozatból áll: IF - utasításlehívás (egység, futószalagfokozat és utasításfeldolgozási ciklus, Instruction Fetch unit ) működése: kiküldi a PC (programszámláló) értékét, és a memóriából kiolvassa az utasítást, amit az IR (Instruction Register) utasításregiszterbe tesz; a programszámláló értékét megnöveli 4-gyel, hogy az a soron következő utasítást címezze. Az IR tárolja a következő utasítást, amire szükség van a rákövetkező órajelciklusok alatt; ugyanígy az NPC regiszter tárolja a PC következő értékét. ID - utasításdekódolás ( Instruction Decode unit ) EX - végrehajtó egység / fizikai cím ciklus működése: Az ALU az előző ciklusban előkészített operandusokon elvégzi a DLX utasítástípus által meghatározott műveletet, amely a következő négy funkció egyike: memóriahivatkozás, regiszter-regiszter ALU utasítás, regiszter-közvetlen érték ALU utasítás, elágazás. MEM - memóriahozzáférés WB - visszaírás ( WriteBack unit ) Erre a fokozatra a modern terminológiában tárolóegységként is hivatkoznak. Feladata az eredmény beírása a regisztertárba, amely a memóriarendszerből vagy az ALU-ból érkezhet. Szentpéterszeg Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban. Fekvése Hajdú-Bihar megyében a Berettyó folyó mellett, Berettyóújfalutól északkeletre fekvő település. Története Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárást követően elnéptelenedett. 1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa. 1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon. 1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet. A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett. Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település. Az 1692. évi összeírás nem is említi. Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok. A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május 1-jén tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1790-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699 -ben. Ezt a harangot 1927-ben beolvasztották és két másikat készítettek belőle. A toronyban jelenleg három harang található. A Dózsa György utca 1. sz. alatt levő Tájház (vert falú zsellérház), népi bútorokkal, használati tárgyakkal berendezve. IV. Béla egész alakos szobra. Péterszegi Rozmaring Néptánccsoport (1997) Híres szülöttei Fekete Borbála , festőművész Rácz Mihály, író, költő, újságíró Tornyi Ildikó , színművésznő, a Vígszínház tagja, aki 2006-ban A legígéretesebb pályakezdő díjat, 2007-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 2008-ban pedig Junior Prima díjat kapott. Tóth Béla, lovassport és öttusa mesteredző Turzó József, futsal edző (Mezei-Vill. FC Berettyóújfalu, Swietelsky-Haladás VSE Szombathely) a Magyar futsalválogatott szövetségi kapitánya. Testvértelepülések Kémer , Románia Szentjobb , Románia Erol Keskin Erol Keskin (Isztambul, 1927. március 2. – Isztambul, 2016. október 1.) török labdarúgócsatár. Pályafutása A török válogatott színeiben részt vett az 1948. évi nyári olimpiai játékokon és az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Jegyzetek http://www.haberturk.com/spor/futbol/haber/1304360-erol-keskin-hayatini-kaybetti Erol Keskin, hayatını kaybetti (törökül) Forrás Erol Keskin adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Friedrich von Schlegel Karl Wilhelm Friedrich (később: von) Schlegel (Hannover, 1772. március 10. – Drezda, 1829. január 12.) filozófus, író, műkritikus. A német romantika (kb. 1790-es évek közepétől a 19. század közepéig) filozófiai és művészeti szempontból is jelentős képviselője. Testvérével August Wilhelm Schlegellel (aki maga is jelentős író, esztéta, műfordító és kritikus) 1799-ben megalapítják az Athenäum című folyóiratot, mely a korai romantika egy alapvető orgánuma. Friedrich legjelentősebb regénye a Lucinde, mely Julius és Lucinde kapcsolatán keresztül vezet a szerelem, a társadalom és a filozófia kérdéseihez. Filozófiai munkássága Friedrich Schlegel filozófiája a művészet és a filozófia viszonyának elemzéséből bontakozik ki. Schlegel szerint a tapasztalat egyfelől csak a műalkotásban nyilvánul meg, másfelől a művészet számára viszont nélkülözhetetlen a filozófia, mert a műalkotás által létrejövő tapasztalatok a filozófia útján rögzülnek és válnak érthetővé. Schlegel radikálisan szembehelyezkedik egyrészt az alaptétel-filozófiával, melyet Reinhold dolgozott ki, a hiteles Kant-értelmezés körvonalazása érdekében; másrészt szemben áll az idealizmus álláspontjával, hiszen idealizmus alatt azt érti, hogy a tudat olyan, önmagának elégséges fenomén, ami még saját fennállásának előfeltételeit is képes önmagából érthetővé tenni. A tudás és a lét e teljes egybeesésének lehetőségét Schlegel minden formában tagadja. Az a meggyőződése, hogy a tudat működése egy olyan alapra vezethető vissza, mely maga nem észszerű, és teljes egészében soha nem is válhat észszerűvé. Így, abszolút igazság hiányában, abszolút érthetőség sem lehetséges. Abból pedig, hogy a gondolkodás számára az abszolútum nem elérhető a tudat töredékességére és részlegességére következtet (pl. Hegellel ellentétben). A tudat töredékességéből esztétikai következtetéseket vont le, azaz a filozófia nála a művészet által teljesedik ki. Álláspontja szerint, a művészetben olyan örök nyitottság adódik számunkra, mely sohasem interpretálható kimerítően és végérvényesen. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az abszolútum megismerhetetlensége paradox módon már a róla való előzetes tudást feltételezi. Ez azonban nem lehet valamifajta alaptétel, hanem legfeljebb olyan hipotézisekben nyilvánulhat meg, melyek a kölcsönös meghatározottságot koherensebben biztosítják. E koherencia adja az igazságértékét az interpretációnknak, melyet a világról alkotunk. Az abszolútumhoz közelítő interpretációk elemei olyan hipotézisekként kezelendőek, melyeket nem lehet úgy bővíteni, mintha rögtön az első tökéletesen igazolt és megmagyarázott lenne. Egy sikeres hipotézis elemei kölcsönösen igazolják, illetve mind valószínűbbekké teszik egymást és az őket megalapozó tételt. Schlegel szerint „a végtelen utáni vágyódásban rejlik a filozófia lényege.” Ez kettős értelemmel bír, egyfelől kifejezi, hogy a végtelen nem birtokolható, másfelől a vágyódás nem szabadulhat meg a végtelenre való irányultságtól. Ezt az irányultságot a műalkotás teljesíti be, amely ha ismeretszerűen nem is foglalja magába, ám sejtetve mégis kifejezésre juttatja azt a végtelenséget, mely csak az abszolútumé. A műalkotás az allegória, az elmeél és az irónia segítségével fejezi ki azt, ami kifejezhetetlenː az abszolútumot. Magyarul August Wilhelm Schlegel–Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások ; vál., szerk., tan., jegyz. Zoltai Dénes, ford. Bendl Júlia, Tandori Dezső; Gondolat, Bp., 1980 A jénai iskola. Novalis (1772-1801), August Wilhelm von Schlegel (1767-1845), Friedrich von Schlegel (1772-1829), Johann Ludwig Tieck (1773-1853) versei ; ford. Csengery Kristóf et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994 ( Populart füzetek ) Stazione di Magione Stazione di Magione vasútállomás Olaszországban, Magione településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Foligno-Terontola-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Torricella 2000-es klasszikus sakkvilágbajnokság A 2000-es klasszikus sakkvilágbajnokság, amelyet a Professzionális Sakkszövetség (PCA) szervezett, a világranglista alapján egy kvalifikációs párosmérkőzésből, valamint a világbajnoki döntőből állt. Bár a kvalifikációs mérkőzés során Alekszej Sirov győzött, és ezzel megszerezte a világbajnok kihívásának jogát, a világbajnoki döntő feltételeiről nem tudtak megegyezni Kaszparovval, ezért a döntő a kvalifikációs mérkőzés vesztese, Vlagyimir Kramnyik és Garri Kaszparov között jött létre Londonban 2000. október 8. és november 4. között. A mérkőzésen Kramnyik 8,5–6,5 arányban győzött, ezzel megszerezte a klasszikus világbajnoki címet. Előzmények A regnáló hivatalos világbajnok Garri Kaszparov az 1993-as világbajnoki döntő előtt saját sportszövetséget alapított, a Professzionális Sakkozók Szövetségét (PCA), és annak keretén belül rendezte meg az 1993-as „klasszikusnak” nevezett világbajnoki döntőt a világbajnokjelöltek versenyének győztesével, az angol Nigel Shorttal. Címét az 1995-ben vívott világbajnoki döntőben sikeresen megvédte Visuvanátan Ánand ellen. 1993-tól 2006-ig, az úgynevezett „címegyesítő” mérkőzésig a sakkozás két világbajnokot tartott nyilván, mert a FIDE megfosztotta világbajnoki címétől és törölte ranglistájáról Kaszparovot, és saját világbajnoki versenysorozatot szervezett, amelynek győztese a FIDE-világbajnok címet kapta. Kaszparov sakkszövetsége, a PCA nem tudta finanszírozni egy olyan világbajnoki versenysorozat lebonyolítását, mint amelyen a FIDE választja ki a világbajnok kihívóját, és amelyet az 1995-ös klasszikus sakkvilágbajnokság során a PCA is megrendezett. Ezért Kaszparov a világranglistán elfoglalt helyük alapján választotta ki azt a két versenyzőt, akik egy kvalifikációs mérkőzés során egymás között eldöntik, hogy ki legyen a regnáló világbajnok kihívója. Az 1998. januári világranglistán Vlagyimir Kramnyik és Visuvanátan Ánand álltak Kaszparov mögött. Ánand a konkurens szövetség világbajnoki versenysorozatán játszott, és ebben az időben nem kívánt a PCA-világbajnoki címért játszani. A PCA szerinti világranglistán a sorban következő játékos Alekszej Sirov volt. Kvalifikációs mérkőzés A Kramnyik–Sirov kvalifikációs mérkőzésre 1998. május 24. – június 5. között a spanyolországi Cazoriában került sor. A 10 játszmásra tervezett párosmérkőzést Sirov két győzelemmel hét döntetlen mellett (+2=7-0) arányban megnyerte, és ezzel elnyerte a jogot, hogy párosmérkőzésre hívja ki Garri Kaszparovot, a regnáló klasszikus sakkvilágbajnokot. Kaszparov és Sirov nem tudtak megegyezni a mérkőzés feltételeiben, illetve megfelelő szponzor sem akadt a mérkőzés lebonyolítására. Sirov elutasította Kaszparov ajánlatát, de sajtóközleményt adott ki arról, hogy ez részéről nem a mérkőzés elutasítását jelentette. 1998. decemberben még mindig egy Kaszparov–Sirov-mérkőzés megtartásáról beszéltek. Kaszparov 1999. februárban mondott le végleg arról, hogy Sirovval mérkőzzön a világbajnoki címért. Ekkor kezdett ismét egy Kaszparov–Ánand-párosmérkőzés lehetőségeiről tárgyalni. 1999-ben a tárgyalások nem vezettek eredményre. 2000. márciusban sikerült Kaszparov számára megfelelő szponzort találni, azonban a szponzoráció Ánand számára nem volt megfelelő. Ekkor Kaszparov az erősorrend szerinti következő versenyzővel, Kramnyikkal kezdett tárgyalásokat. A kihívó kiválasztásának jogszerűségét bírálva Sirov még 2006-ban sem ismerte el Kramnyik világbajnoki címét. Eredményei alapján ugyanakkor a közvélemény Kramnyikot sokkal alkalmasabbnak tartotta a világbajnoki címért folyó küzdelemre, mint Sirovot. Ezt a Kaszparov elleni eredményük is alátámasztja: Sirov ellen Kaszparov győzelmi aránya 9–0 volt, Ánand ellen 14–3, míg Kramnyikkal a hagyományos időbeosztású játszmákban 3–3-ra állt. A világbajnoki döntő Garri Kaszparov és Vlagyimir Kramnyik „klasszikus” világbajnoki döntő párosmérkőzésére (szponzorált nevén: Braingames World Chess Championships) a Professzionális Sakkozók Szövetsége (PCA) szervezésében 2000. október 8. – november 4. között került sor Londonban. A mérkőzés helyszíne a London Hammersmith városrészében levő Riverside Television Studios volt. A díjalap 2 millió dollár, amelynek 2/3-át kapta a győztes. A mérkőzést 16 játszmásra tervezték, pontegyenlőség esetén Kaszparov megtartotta volna világbajnoki címét. A mérkőzést Kramnyik 8,5–6,5 arányban nyerte, ezzel megszerezte a klasszikus világbajnoki címet. A mérkőzés lefolyása Kramnyik megnyerte a második játszmát, majd hét döntetlent követően a 10. játszmában ismét győzni tudott. Kaszparov nem tudta megtörni Kramnyik védekezését az általa választott szolid megnyitási változatokban. Kramnyik a győzelmét a megnyitásokra való gondos felkészülésének köszönhette; ez különösen érvényes a spanyol megnyitás berlini védelmére. A 2. játszmában Kaszparov kedvenc Grünfeld-védelme ellen alkalmazott újítása után a világbajnok a mérkőzésen ezt követően többször már nem játszotta meg a Grünfeld-védelmet. A mérkőzés játszmái A mérkőzés összes játszmája megtalálható a Chessgames honlapján. A döntéssel végződött, illetve érdekesebb játszmák: Isola Sant’Antonio Isola Sant’Antonio település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 712 fő (2017. január 1.). Isola Sant’Antonio Alzano Scrivia, Casei Gerola, Castelnuovo Scrivia, Gambarana, Mezzana Bigli, Pieve del Cairo, Alluvioni Cambiò, Bassignana, Cornale, Guazzora, Molino dei Torti és Sale községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Buenos Aires (metróállomás) Buenos Aires metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 1-es vonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 1-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Portazgo (Pinar de Chamartín) Alto del Arenal (Valdecarros) Bedécs Sándor Bedécs Sándor (Nagykőrös, 1929. március 26. – Budapest, 1982. június 10.) magyar belsőépítész, Ybl Miklós-díjas (1970), Munkácsy Mihály-díjas (1975), érdemes művész (1979). Életpályája Egyéves lengyelországi ösztöndíj után 1955-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán. Mestere Kaesz Gyula volt. A Középülettervező Vállalatnál helyezkedett el és ott is dolgozott egészen a haláláig. Előbb Németh István műtermében főként magyar nemzeti kiállítások tervezésével foglalkozott (Milánó, Poznan, Varsó, Shanghai, Addisz-Abeba, Izmir). Később számos középület belső tereit tervezte meg. Egyedi bútorokat is tervezett és forgalmazott az Iparművészeti Vállalat útján. Az utolsó jelentős megbízása a Délpesti Kórház belsőépítészeti tervezése volt. Főbb művei Marina Szálló, Balatonfüred (1970) Olympia Szálló, Budapest (1972) Kórház, Kiskunhalas, (1971, Gábriel Frigyessel) Metalimpex irodaház, Budapest - Konsumex irodaház, Budapest (1978). Magyar Filmlaboratórium , Budapest a Filmtudományi Intézet székháza, Budapest balatonszemesi minisztertanács üdülő reprezentatív terei és bútorai, az egykori MSZMP veszprémi székháza, Délpesti Kórház. Az ő nevéhez fűződik a balatonfüredi „Kedves” cukrászda belsőépítészeti tervezése is. Csoportos kiállításai Részt vett a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége Belsőépítész Szakosztályának 1970-ben, 1974-ben és 1980-ban megrendezett kiállításain. Díjai, elismerései Ybl Miklós-díj (1970), Munkácsy Mihály-díj (1975), érdemes művész (1979). Afrikai zsírfarkú juh Az afrikai zsírfarkú juh a legősibb afrikai juhfajta Dél-Afrikában. Jellegzetessége, hogy az egyedek az ínséges időkre egy zsírpárnát növesztenek a farukon, aminek a segítségével azután átvészelhetik a tápanyagban és vízben szegényebb időszakokat is. Története A kövérfarkú juhok már Krisztus idejében is megjelentek Afrika északi részén, ahonnan azután a görögök tovább hurcolták őket és más fajtákkal keresztezték. Ebből az ősi fajból származnak a későbben háziasított fajták. Az afrikai zsírfarkú juhok már i. sz. 400 és 600 között megjelentek Közép-Kelet- és Északkelet-Afrikában, ahol a hottentotta nép tenyésztette őket. A klasszikus afrikai zsírfarkú juhok két fajban váltak külön a tenyésztés során, az egyik az Afrikai ronderib típus lett, a másik pedig a namaka, vagy afrikai namaka. Az igazi afrikai bennszülött típust a ronderib afrikaner képviseli, amely nagyobb részben alkotja az afrikai zsírfarkú juh populációt. Jellegzetessége, hogy szélsőséges környezeti feltételek mellett is meg tudnak maradni. A juhok viszonylag karcsúak és nyurgák, a farkuk pedig vastag és kövér, mert az itt tárolt zsírban és a benne megkötött vízből, tudnak energiát nyerni az életben maradáshoz. A ronderib bárányok voltak az első juhok, amelyeket azután bevittek Ausztráliába, az első szállítmány 1788-ban érkezett meg az országba. A 21. században ez a fajta ritkasággá vált. A Namaqua Afrikaner vagy namaka zsírfarkú juh természete azonos a ronderib juhéval, kedveli a száraz területeket, az alacsony hőmérsékletet jól tűri. A kisbárányok születési súlya a 4,3-4,6 kg között van, a kosok súlya kifejletten elérheti az 58 kg-ot is. Afrikai alfajok Feketefejű perzsa juh Zulu juh, vagy Nguni Pedi juh Red Maasai juh Van Rooy juh, Van Rooy fehér perzsa. Szaúd-Arábia zászlaja Szaúd-Arábia zászlaja erősen emlékeztet a vahhabita közösség zászlajára, amely 1901 óta van használatban. A fehér felirat jelentése: „Nincs más Isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája” (az iszlám hit alaptétele). A kard az igazság, az igazságosság szimbóluma. A zöld Mohamed próféta és az iszlám szent színe. Érdekesség Az egyik labdarúgó világbajnokságon olyan focilabdák is forgalomba kerültek, amelyeken többek között Szaúd-Arábia zászlaja is rá volt festve. A szaúdiak tiltakozására ki kellett vonni őket a forgalomból. A szaúdi zászlót soha nem eresztik félárbócra. Saint-Simon (Aisne) Saint-Simon település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 621 fő (2015). Saint-Simon Annois, Artemps, Clastres, Dury, Flavy-le-Martel, Jussy, Ollezy és Tugny-et-Pont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Foucherans (Doubs) Foucherans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 466 fő (2015). Foucherans Le Gratteris, Ornans, Scey-Maisières, Tarcenay és Trépot községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Johannes Vilhelm Jensen Johannes Vilhelm Jensen (Farsø, Dánia, 1873. január 20. – Koppenhága, 1950. november 25.) Irodalmi Nobel-díjas dán író. Élete Apja állatorvos volt, ő maga is annak készült a koppenhágai egyetemen, de csak három évet fejezett be. Otthonról alig tudták támogatni, ezért kalandregényeket írt, hogy lendítsen anyagi helyzetén. 1896 és 1903 között különféle lapok tudósítójaként járta a világot, különösen Amerikában időzött hosszasan. Paraszttárgyú elbeszéléseiben földijeinek szívós életakaratát és ősi hagyományait dicsérte. Tanulmányaiban a darwini tanokat a társadalomra vetítve, azt bizonygatta, hogy a történelemben a létért való küzdelem, az erősebbik fennmaradásának törvénye érvényesül, s hogy a civilizáció élharcosai a világuralomra hivatott germán fajok, közülük is elsősorban az angolszászok, akik íme, a modern nagyipart is megteremtették. Miután 1940-1943-as háborús években szünetelt a Nobel-díj kiadása, 1944-ben Jensennel folytatódott a díjazottak névsora. Művei Himmerlandshistorier (Himmerlandi történetek) I.-III., 1898-1910, elbeszélések Kongens fald (A király bukása), 1900, regény Den gotiske renaissance (A gót reneszánsz), 1901, tanulmány Himmerlandsfolk (Himmerlandi nép), 1904, elbeszélések Madame D'Ora (D'Ora asszony), 1904, regény Digte (Költemények), 1906 Myster , 1-9 (Mítoszok), 1907-1945 Den lange rejse (A hosszú utazás), 1908-1922, hatkötetes regényciklus Årstidene (Az évszakok), 1923, költemények Jörgine , 1926, elbeszélések Verdens lys (A világ fénye), 1931, költemények Den jydske blaest (A jüt szél), 1931, költemények Magyarul D'Ora asszony. Regény ; ford. Karinthy Frigyes; Athenaeum, Bp., 1913 ( Athenaeum könyvtár ) Álomszuszékok és egyéb elbeszélések ; ford. Görög Ilona; Athenaeum, Bp., 1918 ( Modern könyvtár ) Jörgine. Elbeszélések ; ford. Hetyey József; Kner, Gyoma, 1930 A király bukása ; ford., jegyz. V. Tóth László, előszó Jane Hansen; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2000 ( Kráter klasszikusok ) 180 perc A 180 perc az Kossuth Rádió élő reggeli hírműsora, az adó leghallgatottabb adása volt. Adásideje minden hétköznap 6-tól 9 óráig tartott; a 6 órakor, és a 7 órakor kezdődő hírösszefoglalói egyaránt hallhatóak a Dankó Rádió frekvenciáin is. A műsor felépítése A minden egész órakor kezdődő hírösszefoglalókat, és a minden "félkor" kezdődő híreket két hírolvasó; a minden "háromnegyedkor" adott rövid híreket a műsorvezető olvassa fel. Az első két órában a híradások között döntően belpolitikai riportok, beszámolók hangzanak el; sok esetben a műsorvezető készít élő riportot a stúdióban, vagy telefonon keresztül. Az utolsó óra beszámolói, riportjai a kultúra és a sport aktualitásait is feldolgozzák. Minden órában többször is hallhatóak közlekedési hírek, valamint időjárás-jelentés; ezeket egyrészt az Útinform, a Fővinform, a Mávinform és az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeleteseinek telefonos kapcsolásával, másrészt műsorvezetői felolvasással közvetítik. A műsor története A 180 perc az 1965 májusában indult Reggeli Krónika című műsor átalakításával 2007-ben jött létre. A két műsor között alapvető különbség, hogy a Reggeli Krónika zeneszámokat is közvetített, míg ez az adás ezt nélkülözte. 2018. szeptember 17-től a műsor nevet változtatva Jó reggelt, Magyarország! címmel folytatja az adását. Náci kártya A náci kártya - azaz a náci jelző indokolatlan használata vita közben - egy érvelési hiba. Érzelmektől átfűtött viták hevében előfordul, hogy az egyik (néha mindkét) oldal megpróbálja a nemzetiszocializmussal vagy a Harmadik Birodalommal valamilyen módon összefüggésbe hozni a vitapartner(ei)t. Mivel a nemzetiszocializmus nevében súlyos, emberiség elleni bűntetteket követtek el, az úgynevezett náci kártya kijátszása alkalmas a vitában részt vevő fél megbélyegzésére, egyúttal a figyelem elterelésére annak valódi érveiről. A náci kártya gyakorlatilag ultima ratióként funkcionálhat. A nácizás azok közé az érvelési hibák közé tartozik, amik a hallgatóság igen mély, tudat alatti érzelmeit veszik célba: a félelmet, halálfélelmet, egzisztenciális rettegést, gyűlöletet. Ezért nehéz ellene védekezni, mivel ahol előkerül, ott megfelelő körülmények (fogékony, manipulálható közönség, társadalom) esetén a racionális érvek már nem számítanak többé. A nácigyanússá tett személy nemcsak a vitát vesztheti el: egzisztenciája, tekintélye is veszélybe kerülhet, megsemmisülhet, zaklatás áldozatává válhat; ami elejét veheti a további vitáknak. Ezért a politikai manipuláció gyakori, kényelmes és nagyon hatékony eszköze a nácikártya. Hasonló érvelési hiba lehet a „kommunista”, a „liberális” kártya kijátszása is, vagy a hazaárulózás. A fasiszta vagy a náci tartalmak fasisztának vagy nácinak nevezése nem mindig, minden esetben a náci kártya kijátszása, hanem tartalmilag korrekt minősítés is lehet. Ugyanakkor ettől még minősülhet érvelési hibának, náci kártya kijátszásának, amennyiben a vita nem a nácizmus értékeléséről vagy e tekintetben releváns dolgokról, hanem olyan, semlegesnek tekinthető témáról folyik, amely tekintetében nincs valós jelentősége annak, hogy a vitapartner náci-e. Pl. egy helyesírási vagy teológiai problémáról szóló vitában nagy valószínűséggel nincs jelentősége annak, hogy náci-e a vitapartner - még ha úgy is van, attól az érvei lehetnek helyesek. Mivel Sztálin utasításba adta, hogy ne használják a nemzetiszocialista kifejezést, hogy ne lehessen azt összetéveszteni a szocializmussal, a szocialista államokban a „fasiszta” vagy „hitlerista” kifejezéssel jelölték a nemzetiszocializmust. A baloldali körökben is ez a terminológia terjedt el. Ennek az elnevezésbeli kuszaságnak köszönhetően a náci kártya használata megvalósítható a „fasizmussal” való kapcsolatba hozással is. A vitapartner náciként való lejáratása, illetve Hitlerrel való párhuzamba állítása (reductio ad Hitlerum) olyan széles körben alkalmazott retorikai trükké vált, hogy Mike Godwin a kilencvenes évek elején megfogalmazta a náci analógiák Godwin-törvényét, mely így szól: „Ahogy egyre hosszabbra nyúlik egy online vita, a nácikkal vagy Hitlerrel kapcsolatos párhuzam felmerülésének valószínűsége az egyhez közelít.” A náci kártya olyan logikai hiba, mely gyakran más érvelési hibák (gyenge analógia, csúszós lejtő) alkalmazásával jár együtt. A náci kártya kijátszása alkalmas a vitapartner démonizálására, s a legtöbb esetben végérvényesen kisiklatja a párbeszédet. Egyes internetes fórumokon bevezették azt a szabályt, hogy ha valaki kijátssza a náci kártyát, az automatikusan elveszti a vitát. Gyakori változatai I. (Jelenségek megbélyegzése) Hitler magáénak vallotta Y gondolatot. Y gondolat tehát rossz. A nácik elfogadták X ötletet. X ötlet tehát rossz. II. (Személyek megbélyegzése) X. Y. egy náci. A nácik hazugok, erkölcstelenek, gyilkosak, ostobák, stb. voltak; tehát X. Y. hazudik és/vagy X. Y. téved és/vagy egyáltalán, X. Y.-nak joga sincs megszólalni, részt venni ebben vitában; az is kérdéses, hogy X. Y.-nak egyáltalán joga van-e szabadon létezni és eszméit terjeszteni; nem kellene-e karanténba, börtönbe zárni vagy a vesztőhelyre vinni. Példák A nácik elfogadták az eugenikát . Az eugenika tehát rossz. Hitler támogatta az eutanáziát . Az eutanázia tehát rossz. Hitler vegetáriánus volt. A vegetarianizmus tehát rossz. (Nyilvánvaló hibás arra hivatkozni, hogy a vegetarianizmus automatikusan elvetendő gondolat lenne csak azért, mert Hitler is vegetariánus volt.) A nácik nagy figyelmet fordítottak a fiatalok testedzésére. A fiatalkori testedzés tehát rossz. (Nem ítélhetünk el egy tevékenységet pusztán azon az alapon, hogy valamikor a nácik is űzték. A Harmadik Birodalomban valóban rendkívüli figyelem irányult a fiatalok testedzésére. A rendszeres testedzés egészséges tevékenység, s nem számít elítélendőnek még akkor sem, ha a nácik szintén így vélték.) A nácik gyilkoltak. A gyilkosság tehát rossz. (Bár mind a hivatkozási alap, mind a következmény igaz, de közöttük nem áll fent oksági viszony; a két állítás egymástól függetlenül igaz. Ezért az érvelés nem állja meg a helyét.) Nem minden nácikra hivatkozás nácikártyázás Az érvelési hibák általában olyanok, hogy ha valamely érvelés abba a kategóriába esik, akkor az érvelésmód eleve helytelen. A nácikkal való párhuzam ugyanakkor sok esetben teljesen jogos. Például, ha valaki úgy érvel, hogy egy demokratikusan megválasztott kormány válhat diktatórikussá, hiszen a náciknál is ez történt, az nem érvelési hiba. Itt nem arról van szó, hogy egy jelenséget vagy személyt hamis analógia alapján, vagy valós analógia alapján, mégis irreleváns módon megbélyegzünk, hanem egy nácikkal kapcsolatos történelmi tényt használunk érvként, amellett, hogy a vitapartnert továbbra is komolyan vesszük. Vulcano (holland együttes) A Vulcano egy holland popzenei együttes. 1981-ben alakította meg Hans van Hemert. 1983-ban indultak a Met jou d'r bij és az Een beetje van dit, een beetje van dat című dalokkal a holland nemzeti dalfesztiválon (Nationaal Songfestival), az utóbbivál második helyezést értek el. 1984-ben szintén indultak, akkor a Dolce far niente és az 1, 2, 3-t adták elő. 1986-ban oszlottak fel. Tagok Suzanne Venneker - ének Jos Groothuizen - ének, billentyűs hangszerek Dee Dee (eredeti nevén Anna Dekkers) - ének Hans van Pol - ének Rene van de Wel (művésznevén Brian Well) - ének Ron van der Pol - ének Diszkográfia Nagylemezek Superman (1982, bulgáriai kiadás) Stappen (1984) Kislemezek Shut Up and Boogie / Shut Up (1981) Superman / O-Only You (1981) Sancta simplicitas / Like a Vulcano (1982) Staying with It / Heaven So Blue (1982) Secret Lies / Break Out (1982) A Little Bit of This / Ein Bißchen wie die (1983) Een beetje van dit / Rhythm in a Heartbeat (1983) Als Je Haar Maar Goed Zit / Met Jou d'r Bij (1983) Als Je Doet Wat Je Wilt (1983) Dolce Far Niente / Stappen (1984) Wooly Bully / Encantado de Conocerle (1985) Domart-en-Ponthieu Domart-en-Ponthieu település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 1134 fő (2015). Domart-en-Ponthieu Berneuil, Franqueville, Gorenflos, Lanches-Saint-Hilaire, Ribeaucourt, Saint-Léger-lès-Domart és Surcamps községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magnetofon A magnetofon (röviden magnó) időben változó villamos jelek mágneses rögzítésére s visszajátszására alkalmas készülék. A kezdetek kezdete: 1900. november 13-án szabadalmazták Valdemar Poulsen (1869–1942) találmányát Hangjelek mágneses rögzítésének és visszajátszásának módszerei címmel. A szabadalom telegrafonnak nevezte a feltaláló mágneses hangrögzítő készülékét. Működési elve Nevéből eredendően a villamos jel rögzítése elektromágneses úton történik. A készülék a bemenetére juttatott villamos jelet mágnesezhető anyagra (régebben acélhuzalra, mágnesszalagra, mágneses bevonatú lemezre, a továbbiakban hordozó) rögzíti. Felvételkor a hordozó (mechanikus hajtással) elhalad a törlőfej előtt, ez a hordozón levő esetleges korábbi felvételt váltóáramú demagnetizálással megszünteti. Ezt követően hordozó a felvevőfej elé jut, melynek tekercsébe a bemenetre adott, majd felerősített villamos jelet vezetik. A tekercsben a rögzíteni kívánt jelnek megfelelő összetett jelalakú s frekvenciájú, változó erősségű áram folyik, mivel egy zárt áramkört képez. A fej kialakítása olyan, hogy ez a változó jel által létrehozott mágneses tér, mely arányos a bemeneti jellel, egy kisméretű légrésen át záródjon. Ez előtt a rés előtt halad el a hordozó, mely a változó mágneses térnek megfelelően felmágneseződik. A felvétel minősége szempontjából lényeges a hordozó fej előtti elhaladási sebessége, valamint a réstől való távolsága. Mechanikai kényszer biztosítja a hordozó fejre való jó felfekvését. Lejátszáskor a hordozó szintén elhalad a törlőfej előtt, de abban áram nem folyik, így úgy tekinthető, mintha nem is lenne ott. A hordozó továbbhaladva a lejátszófej elé kerül, s a tárolón lévő mágneses térerősség változása a felvett jelnek megfelelő mértékben felmágnesezi a lejátszófej vasmagját. A vasmagban jelentkező erővonalsűrűség-változás hatására a rajta kialakított tekercsben feszültség gerjed. Mivel a tekercs egy zárt áramkör része, áram folyik benne. Ez az átfolyó áram arányos a korábban rögzített jellel. Ezt a jelet felerősítve a készülék kimenetére további feldolgozásra stb. lehet használni. Pár korábbi kiviteltől eltekintve a mai készülékekben a felvevő- s a lejátszófej egy egységet képez, ezt hívják kombinált fejnek; ez végzi a felvételt s a lejátszást is. Visszhangkeltés Az 1960-as években a technika fejletlensége miatt a magnót visszhangosításra is használták. A bemenetére juttatott jelet a „felvevőfej” felvette, majd a „felvevőfej”-től különböző távolságra elhelyezett „lejátszófej”-ek a hordozó sebessége, és a fejeknek a „felvevőfej”-től való eltérő távolsága miatt időben később játszották vissza. Ezeket a jeleket az eredeti jelhez keverve visszhangszerű hatás jött létre. A márkanév A „magnetophone” név eredetileg az AEG cég bejegyzett névjegye, ezért a többi gyártó más néven hozta forgalomba saját készülékét. Ennek ellenére a köznyelvben a magnetofon név terjedt el. Magyar nyelvben kedvelt a rövidített „magnó” alak is. Fajtái a rendeltetéstől függően Telefonos üzenetrögzítő Alacsonyabb minőségű hangátvitelre van szükség. A telefon mikrofonjának megfelelő átvitel már kielégítő. A berendezés célra orientált. Az előre felvett szöveget és/vagy zenét a csengetés után lejátssza, majd felvétel állásba kapcsol. Monó kivitelű. Az üzenetet vissza lehet hallgatni a beépített hangszórón keresztül. Diktafon A gondolatok rögzítésére használt magnó. A rámondott szöveget rögzíti, mely visszajátszható. Régebben ezt használták a gépelésekhez való előkészítésre. Beépített mikrofonnal, erősítővel, hangszóróval készült. Monó kivitelű. Hordozható, azaz táskamagnó A tranzisztortechnika megjelenésével vált népszerűvé. A méretei és súlya miatt nem volt igazán hordozható, csak a helyhez kötöttség szűnt meg. Nem volt okvetlen hálózathoz kötött, telepes üzemmódú változatai is megjelentek. Elsősorban orsós, monó kivitel jellemezte. Sztereó magnó A technika fejlődésével lehetővé vált egyszerre 2 sáv felvétele ugyanarra a hordozóra. Így a bal s jobb oldali mikrofonok által rögzített hang külön került rögzítésre, ill. visszajátszásra. Kazettás magnó A mechanika egyszerűsödése, a technika fejlődése, valamint a kazettás hordozók megjelenése lehetővé tette a kisebb méretű, már ténylegesen hordozható méretű egy-, vagy kétkazettás, esetleg rádióval egybeépített készülékek megjelenését. Sétálómagnó (walkman) A célra orientált áramkörök megjelenése a készülékek szerkezetét nagymértékben egyszerűsítette. Az egységes mechanika, a teljes fokozatokat ellátó áramköri elemek a készülékek méretét lecsökkentették, a gyártást egyszerűsítették. Így nagy tömegben gyártva, olcsón kerülhetett forgalomba. Magnódeck A magasabb igények valósághű hangvisszaadást igényeltek. A berendezésekben különvált funkciójuk szerint az erősítő, magnó, rádió, esetleg lemezjátszó, valamint a hangszórók helyetti hangfalak. A magnó itt már kizárólag a hang rögzítését, ill. visszajátszását végezte. Stúdiómagnó Az erősítők átvitele általában valamely frekvencián eszmei. A sokcsatornás kivitel lehetővé teszi a különböző frekvenciájú hangok másik erősítőn való erősítését. A különféle hangszerek által megszólaltatott hangok külön kerülnek rögzítésre, így később a keverőpulton alakítható ki az legjobb hangzás. Videomagnó Általában rendelkeznek egy nagyfrekvenciás antennabemenettel, s hasonlóan a tv-készülékekhez úgynevezett videojelet állítanak elő. Ez a videojel a nagyfrekvenciás jel kivételével valamennyi adatot hordozza. A videomagnó ezt a videó jelet rögzíti, ill. játssza vissza. Arra alkalmas készülékeknél lehetőség van a bemenetre közvetlen a videojelet ráadni. Ez a megoldás (s később a kijelző eszközre szintén a videojelet vezetve) elkerüli a jel többszöri átalakítását, és sokkal jobb minőséget biztosít. A videomagnóknál a nagy sávszélesség miatt sokkal nagyobb hordozósebességre van szükség. Ezt egy forgó fejjel teszik lehetővé. A hordozóra kerülő jel nem egy lineáris vonalként kerül rögzítésre, hanem több, egymástól időben eltolt, mintegy több bekezdésű jel rögzül. Ez nagyon pontos szinkronizálási feladatokat követel meg a készüléktől. Adathordozó magnó A számítógépen lévő adatok rögzítését, ill. visszajátszását végzi. Gyakorlatilag a merevlemezes tárolók teljesen kiszorították a használatból. Fajtái orsós (acélhuzalos, mágnesszalagos) kazettás (lásd: magnókazetta ) Fő gyártók Aiwa Akai AEG/ Telefunken Ampex Toshiba Revox TEAC Technics Tesla Fostex Uher Tascam Otari Nagra Kudelsky Studer Tandberg Sony Pioneer JVC Grundig Philips Sanyo Magyar gyártók BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) Terta ( Telefongyár ) Orion Mechanikai Laboratórium / Mechlabor (ML), Finommechanikai Vállalat Lejátszási/felvételi szalagsebességek 2,38 cm/s 4,76 cm/s: Compact Cassette rendszer szalagsebessége 9,53 cm/s: Cartridge rendszer szalagsebessége; a kereskedelemben kezdetben kapható Terta és Mambó készülékek szalagsebessége 19,05 cm/s: a Magyarországon kezdetekben gyártott Vörös Szikra készülék szalagsebessége 38,1 cm/s: 15 hüvelyk másodpercenként 76,2 cm/s: 30 hüvelyk másodpercenként, a többi sebesség ennek a többszöri felezéséből származik Szabványos szalagszélességek Orsós készülékeknél: 1/4", 1/2", 1", 2". A szélesebb szalag jobb hangminőséget biztosít, és/vagy több párhuzamos sáv (track) rögzítésére ad lehetőséget. Hangsávok 1/4"-os szalagoknál – 6,35 mm: 1/4"-nál max. elérhető hangsáv 8, ez lehet 8 párhuzamosan egy irányba futó hangsáv (lásd Fostex R8), ill. 4x2 sztereó sáv (lásd amerikai cartridge kazetta). A jobban elterjedt a 2x félsáv, ami vagy egy monó sáv egyik irányban s a szalag megfordításával adott a másik monó sáv használata. Vagy egy irányban történő lejátszásnál párhuzamosan egymás mellett futó sztereó csatornát kapunk. Ezek a korszerű profi stúdiómagnók (lásd STM 610, Otari több típusa, Tascam, Fostex, Revox, Studer stb.). Majd pedig a 4 sávos fejekkel rendelkező készülékek, amik lehetnek monó, sztereó s kvadrofón, azaz ch-s hang lejátszásra alkalmasak. Ez utóbbi hangsávrendszer elég kevés magnóban található meg. Gyakorlatilag ez a rendszer volt az elődje a mai Dolby Surround rendszernek, igaz itt több csatorna is található, amit digitálisan hoznak létre, míg a kvadrofón teljesen analóg! Tehát a 4 sávos (negyedsávos) rendszer az lehet 4 monó, 1-3 vagy 2-4 sávok, ezek minden esetben páruzamosak egymással s egy irányban haladnak a szalag teljes szélességében, majd megfordítva a szalagot a másik irányban is. A sávok közt 0,6 mm távolság van egymástól, mely távolság csökkenti a sávok közti áthallást (lásd Unitra, Tesla stb. monó készülékei). Valamint a 2-4-es sávok párosával alkotják a sztereó csatornák jobb s bal oldalában felvett jeleket. Felsőegres Felsőegres (románul: Agrișu de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében Fekvése Sajóudvarhelytől nyugatra, Alsóegres délnyugati szomszédjában fekvő település. Története Felsőegres nevét 1364-ben említette először oklevél Egrus néven, mint pusztát. Nevének későbbi változatai: 1484-ben Egres, 1750-ben Felső-Egres. Szász-Bréte határából alakult a 14. század első felében, Szászbréte urai a Becsegergely nemzetségbeli Apaffyak és Bethleniek telepitették be román lakosokkal, valószínűleg Moldvából. 1364-ben Bethleni Jakab fia Jakab, András fia Miklós, János fiai Gergely és Apa, s Almakereki Gegus fia János Szász-Brétét a határában települt Egres nevű oláh faluval egyetemben, a Somkerekieknek és pedig Gilét fiainak László, Mihály, Miklós, Gilét és Andrásnak, továbbá Gilét fia Mihály fiainak Gilétnek és Jánosnak és Gilét fia Beche fiának Istvánnak örökre átengedték. 1392-ben a birtokot 3 részre osztották maguk között: Virágosbereki Beche fia István; 2. Nemegyei Mihály fia János és 3. Somkereki Gilét fia László, László fia László, Miklós fiai János és Antal és András fia Márton között. Szent Mihály és Gábriel arkangyalokról elnevezett fatemploma 1757-ben épült. Az 1850-es években létesítették a szomszédos falvakkal közös iskolát. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. 1910-ben 155 görögkatolikus román lakosa volt. Stazione di Mandolossa Stazione di Mandolossa vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brescia–Iseo–Edolo-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Borgo San Giovanni (Brescia–Iseo–Edolo-vasútvonal, kelet) Stazione di Castegnato (Brescia–Iseo–Edolo-vasútvonal, északnyugat) Seeheim-Jugenheim Seeheim-Jugenheim település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Ismert szülöttjei Battenbergi Lujza (1889–1965) svéd királyné Sebastian Rode (1990) labdarúgó Parthinok A parthinok ókori népcsoport. Illíriában éltek, a mai Durrës vidékén. Livius és Cicero tesz említést róluk. 2016–2017-es olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2016–2017-es olasz labdarúgó-bajnokság a Serie A a 85. kiírása. A szezonban a 20 csapatból, az előző szezon első 17. helyezettje, valamint a másodosztályból feljutott 3 csapat vesz részt. Az idén a Serie B-be visszaesett csapatok, a Carpi, Frosinone és a Hellas Verona. Tabella Utolsó frissítés: 2017. május 28. Forrás: worldfootball.net A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. egymás elleni eredmények összpontszáma, 3. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 4. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 5. gólkülönbség, 6. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Clarques Clarques település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 306 fő (2015). Clarques Ecques, Thérouanne, Inghem, Mametz, Saint-Augustin és Herbelles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Komić Komić falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Udbinához tartozik. Fekvése Korenicától légvonalban 32 km-re, közúton 37 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9 km-re, közúton 10 km-re délnyugatra, a Korbava mező délnyugati szélén, a Likai-középhegység lábánál fekszik. Története Komić várát 1397-ben említik először, amikor a Kurjakovićok itteni tágas palotájukban látták vendégül Luxemburgi Zsigmond királyt és kíséretét, aki a nikápolyi csatából volt visszatérőben Magyarországra. Ebből is látszik, hogy Komić a 14. században nagyobb és jelentősebb vár volt Udbinánál is. 1462-ben Karl korbáviai gróf innen keltezi egyik fennmaradt oklevelét, majd 1468-ban testvére Pavao gróf szintén itt kelt adománylevelében ad Ivan Gusićnak egy bizonyos földet. 1509-ben itt tartózkodik Ivan Karlović gróf és Jelena nevű testvére a korbávmezei csatában elesett Karl gróf gyermekei. A török 1527-ben foglalta el a várat, a falu horvát lakossága elmenekült. Egy 1577-es feljegyzés szerint a faluban szerb és muzulmán lakosság együtt élt. A horvát seregek 1689-ben foglalták vissza a várat és a falut. A század végén megkezdődött az új lakosság betelepítése. Martin Brajković zenggi püspök leírása szerint 1701-ben a termékeny komići mezőn már 60 ház állt, többségben pravoszláv szerb lakossággal. Később a vár elveszítette jelentőségét és elhagyatva romlásnak indult. Franz-Julius Fras császári katonai topográfus 1835-ben azt írja, hogy a vár falai nagy magasságban állnak. A falunak 1857-ben 592, 1910-ben 865 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt, akik a közeli Mutilić parókiájához tartoztak. A falunak 2011-ben 20 lakosa volt. Nevezetességei A falu feletti 1177 méter magas Komača-hegyen állnak Komić középkori várának maradványai. A vár magja egy hozzáférhetetlen kőoromzaton állt, nagyobb kőtömbökből épített szabálytalan négyszög alaprajzú torony volt. A várhoz egy erős falakkal rendelkezett külső vár is tartozott. Ebből a külső várból, mely a hegy déli lejtőjén állt csak a déli sarok vége maradt fenn. A külsővár feletti lejtőt szintén védőfalak határolták, melyek jórészt a mai napig fennmaradtak. Valószínűleg itt volt a vár belső udvara. Az építés módja és anyaguk alapján a legrégibb falak még a kora római időszakból származó erődítmény részei lehettek. A sűrű növényzet miatt a vár Heneberg által készített alaprajzának helyessége és méretei nem ellenőrizhetők. Afro-Ázsiai klubok kupája Az Afro-Ázsiai klubok kupája (angolul: Afro-Asian Cup) egy a CAF és az AFC által kiírt nemzetközi labdarúgó-kupadöntő volt 1986 és 2000 között, melyben a CAF-bajnokok ligája és az AFC-bajnokok ligája győztese találkozott. A kupa befejezéséről döntött az afrikai szövetség 2000. július 30-án, miután kiderült, hogy az Ázsiai-szövetség Németországot támogatta, Dél-Afrikával szemben a 2006-os labdarúgó-világbajnokság rendezőjének kiválasztásában. I. Ferenc liechtensteini herceg I. Ferenc (Franz de Paula Maria Karl August von und zu Liechtenstein; Bécs, 1853. augusztus 28. - Valtice, 1938. július 25.) Liechtenstein hercege 1929 és 1938 között. Élete Ferenc 1840. október 5-én született Bécsben, II. Alajos liechtensteini herceg és felesége, Franziska Kinsky von Wchinitz und Tettau tizenegyedik és legfiatalabb gyermekeként. A bécsi és prágai egyetemeken tanult jogot, utána pedig előbb katonai, majd diplomáciai pályát választott. 1878 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia brüsszeli követségén volt attasé, majd egy darabig bátyját, II. János herceget segítette a Liechtensteini hercegség igazgatásában. 1894-1898 között ő volt a Monarchia szentpétervári nagykövete és ezalatt szívélyes kapcsolatokat alakított ki II. Miklós cárral. Az osztrák-orosz viszony hűvösebbé válásával felmondott és a tudományoknak és művészeteknek szentelte idejét. Egész orosz könyvtárak felvásárlásával 1907-ben létrehozta a Bécsi Egyetemen a Kelet-európai Történeti Intézetet. 1905-1912 között ő felügyelte a vaduzi várkastély felújítását. Sok időt töltött a Liechtensteini hercegségben és jó kapcsolatban állt a lakosokkal. 1914-ben a Bécsi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, 1917-ben pedig felvették az Aranygyapjas rendbe, ő volt a rend 1204. lovagja. Gyermektelen bátyja 1929-es halála után Ferenc örökölte a hercegséget, valamint a család morvaországi és sziléziai birtokait. Folytatta elődje gazdasági reformjait. 1937-ben megalapította a Liechtensteini Hercegi Érdemrendet és a Liechtensteini Hercegi Érdemjelet. Mivel gyermeke neki sem született, 1938-ban rossz egészségére való hivatkozással kinevezte Alois unokaöccse fiát, Franz Josefet a hercegség régensévé. Nem hivatalos indoka az volt, hogy nem akart ő lenni az uralkodó, amikor a náci Németország megszállja országát. I. Ferenc 1938. július 25-én halt meg valticei kastélyában, 84 éves korában. Családja I. Ferenc 1929-ben feleségül vette egy morvaországi gazdag zsidó üzletember özvegy lányát, Elisabeth von Gutmannt. Mivel ő ekkor már 75, felesége pedig 54 éves volt, gyermekük nem született. The Spirit of the Hawk A The Spirit of the Hawk című dal a svéd Rednex zenekar 2. kimásolt kislemeze a Farm Out című albumról. A dal az osztrák és német kislemezlistán az 1. helyezést érte el. A dalban elhangzott szöveg Chief Joseph híres beszédéből való, mely így hangzik: My people, some of them, have run away to the hills, and have no shelter, no food. No one knows where they are. Hear me, my chiefs! I am tired; my heart is sick and sad. I will fight no more. (Az én népem közül néhányan elmennek a hegyekbe, ahol nincs menedék, és táplálék. Senki sem tudja, hol vannak. Hallhass meg vezér! Fáradt vagyok, és a szívem beteg, szomorú, nem fogok többé harcolni.) Megjelenések 12" Olaszország Do It Yourself Entertainment – DO IT 31-00 A1 The Spirit Of The Hawk (F.A.F. Radio Mix) 4:03 Remix – F.A.F. A2 The Spirit Of The Hawk (Instrumental) 4:03 B1 The Spirit Of The Hawk (F.A.F.'s "Heap Bigg" Remix) 5:57 Remix – F.A.F. B2 Ranger Jack 4:17 Lyrics By – Gert Landewall, Göran Larsson, Öban Öberg, Mandolin – Tomas Hegert, Music By – Öban Öberg, Piano – Unknown Artist, Producer, Mixed By – Ranis, Öban Major Melinda Major Melinda (Budapest, 1974. április 20. –) magyar színművésznő, szinkronszínésznő, modell, műsorvezető. Élete Gubás Gabival és Botos Évával járt együtt a debreceni drámatagozatos gimnáziumba. Későbbi pályatársai a Színház- és Filmművészeti Egyetemre felvételiztek - Melinda csak elkísérte őket. Ám a tanárok úgy gondolták, hogy nagy tehetség lakozik benne, ezért biztatták. Ha már ott van, akkor próbálja meg ő is, hiszen nincs mit veszítenie, csakis nyerhet rajta. Első nekifutásra felvették. 1996-ban diplomáztak. Két év elteltével, 1998-ban a Miskolci Nemzeti Színházhoz szegődött. Még ugyanebben az évben Bolygó Kultusz Motel tagja lett. A társulati tagságot egy év múlva szabadúszásra váltotta, majd 2002-ben a Nemzeti Színház tagja lett, ahol 2008-ig játszott. Számos színpadi szerep fűződik a nevéhez, amelyben zseniálisan lenyűgöző színészi tehetségről tett tanúbizonyságot. Különösen közel állt hozzá a Sárga liliom renitens Rád Marija, akinek karakterébe - Mohácsi János rendező jóvoltából - a rögtönzésre is lehetősége nyílt, azaz félig-meddig maga írhatta meg a szerepet. 2011 és 2017 között a tatabányai Jászai Mari Színház tagja volt. A főszereplő Hámori Gabriella egyik barátnőjét, Pirkó Vikit játszotta az Állítsátok meg Terézanyut! című filmben, mely Rácz Zsuzsa azonos című lektűrje alapján készült. Feltűnt A mi szerelmünkben, és A hídemberben is. Több alkalommal kölcsönözte hangját Kate Winslet-nek, Rachel McAdams-nek, és Keira Knightley-nak is, akiket már el sem tudnánk képzelni, az ő hangja nélkül. A Kórház a város szélén 20 év múlva című sorozatban dr. Machovcovát, a 112 - Életmentőkben Stefanie Feltent szinkronizálta. (További szinkronszerepeit lásd lentebb!) A színésznő egy főváros környéki településen él, kislányával, Orsolya Eszterrel. Műsorvezető az Echo TV-nél és a Tudakozó című közéleti műsor Kultúrklub rovatát vezeti. Színházi szerepek József Attila Színház William Shakespeare - Katalin: A makrancos hölgy (2000. december 16.) Ken Ludwig - Maggie: Botrány az Operában (2001. március 10.) Gyulai Várszínház Katona József : Bánk bán (dráma) (2001. május 7.) Nemzeti Színház William Shakespeare - Miranda: A vihar (2002. március 23.) Henrik Ibsen - Ingrid: Peer Gynt (2002. október 18.) Weöres Sándor : A holdbeli csónakos (2003. október 17.) Karinthy Frigyes - Lendvainé: Holnap reggel (2003. október 18.) Shakespeare: III. Richard (2004. november 4.) Ödön von Horváth - Nagyságos Asszony: Mesél a bécsi erdő (2007. február 8.) Szomory Dezső - Maltinszky Manci: Hermelin (2007. április 20.) Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij : Ördögök (2007. október 29.) Rejtő Jenő , Hamvai-Darvas B.-Varró - Ursina Petrovna: Vesztegzár a Grand Hotelben (2008. április 6.) Bolygó Kultusz Motel Marc von Henning: Elfelejtett álom Prepaliczay Major Róza - A helység kalapácsa avagy színészbüfé Eugène Ionesco - Mrs. Martin: A kopasz énekesnő Ariano Suassuna - Bohóc: A kutya testamentuma Steven Berkoff: Nyafogók Thália Színház Lázár Ervin : A hétfejű tündér Szkéné Színház Eugene Ionesco - Mrs. Martin : A kopasz énekesnő Sorozatbeli szinkronszerepek A csábítás földjén/Riválisok:Valentina Viallba Rangel 112 - Életmentők: Stefanie 'Steffi' Felten - Joséphine Thiel A csillagjegyek ura: Esther Delaître - Claire Keim A küszöb : Dr. Molly Anne Caffrey - Carla Gugino A szökés (televíziós sorozat) : Dr. Sara Tancredi - Sarah Wayne Callies Az ügynökség (film) : Lisa Fabrizzi - Gloria Reuben Chuck : Eleanore 'Ellie' Fay Bartowski - Sarah Lancaster Cleopatra 2525: Cleopatra "Cleo" - Jennifer Sky Csillagjegyek: Esther Delaître - Claire Keim Darma és Greg: Dharma Freedom Finklestein Montgomery - Jenna Elfman (új verzió) Dolmen : Marie Kermeur - Ingrid Chauvin Dowling atya nyomoz: Sister Stephanie 'Steve' Oskowski - Tracy Nelson (2.hang) Egyik kopó másik zsaru (Tequila és Bonetti): Angela Garcia - Mariska Hargitay Esküdt ellenségek - Bűnös szándék: Detective Nola Falacci - Alicia Witt Értelem és érzelem : Fanny Dashwood - Claire Skinner Flash Forward - A jövő emlékei : Dr. Olivia Benford - Sonya Walger Gyilkos számok : Terry Lake - Sabrina Lloyd Három nő, egy nyári este: Julie Leroy - Agathe De La Boulay A Hős legendája: Cara Mason - Tabrett Bethel Internátus (sorozat) : María Almagro - Marta Torné Jake 2.0: Diane Hughes - Keegan Connor Tracy Kardok királynője: Marta - Paulina Gálvez Kórház a város szélén 20 év múlva: Dr. Machovcová - Barbora Hrzánová Lety, a csúnya lány: Marcia Villarroel - Elizabeth Alvarez Megas XLR : Kiva - Wendee Lee Minden lében négy kanál : Fiona Glenanne - Gabrielle Anwar Ördögi kör : Manuela Davila - Gaby Espino Szoknyás fejvadász: Brandi Thorson - Jordana Spiro Tarzan II : Jane Porter - Sarah Wayne Callies Tengeri őrjárat : Margherita Scanò - Vanessa Gravina The Cleaner - A Független: Melissa Banks - Amy Price-Francis Titkok: Marina Devaux - Ingrid Chauvin True Blood - Inni és élni hagyni : Arlene Fowler - Carrie Preston Ügyvédek: Helen Gamble - Lara Flynn Boyle (2. hang) Vad szenvedélyek: Leticia Flores de Guelar - Millie Stegman Filmbeli szinkronszerepek A dolgok állása : Della Frye - Rachel McAdams A felolvasó : Hanna Schmitz - Kate Winslet Az időutazó felesége : Claire Abshire - Rachel McAdams Az utolsó csók: Giulia - Giovanna Mezzogiorno 80 nap alatt a Föld körül (film, 2004) : Monique La Roche - Cécile De France Beépített szépség : Mary Jo Wright, Miss Texas - Deirdre Quinn Egy boltkóros naplója : Rebecca Bloomwood - Isla Fisher Egy gésa emlékiratai (film) : Chiyo / Sayuri - Ziyi Zhang Fogadom : Paige Collins - Rachel McAdams Másnaposok : Jade - Heather Graham Pocahontas: Pocahontas - Irene Bedard Pocahontas 2. - Vár egy új világ!: Pocahontas - Irene Bedard Sherlock Holmes : Irene Adler - Rachel McAdams Sherlock Holmes 2. - Árnyjáték : Irene Adler - Rachel McAdams Szerelemmel fűszerezve: Tilo - Aishwarya Rai Szerelmünk lapjai : Allison Hamilton - Rachel McAdams Vasember : Virginia "Pepper" Potts - Gwyneth Paltrow Vasember 2. : Virginia "Pepper" Potts - Gwyneth Paltrow Vasember 3. : Virginia "Pepper" Potts - Gwyneth Paltrow Leszek a feleségem: Isabelle Darden - Erica Durance Filmek, sorozatok Offenbachs Geheimnis (1996) (TV) .... Sophia, Gräfin de Morny " Komédiások " .... Sára (1 epizód, 2000) A Mi szerelmünk (2000) .... Emmi "Millenniumi mesék" .... Rozália (1 epizód, 2000) A Hídember (2002) .... Countess Batthyányi Chacho Rom (2002) .... Alíz Állítsátok meg Terézanyut! (2004) .... Pirkóviki " Tűzvonalban " (1 epizód, 2008) Barátok közt (2013-) .... Szepesi Anikó Borsos Árpád István Borsos Árpád István (Sopron, 1944. szeptember 3. –) tanár, Kiváló Doktor-díjas geográfus, társadalomkutató. Írói álneve B. Léránt Árpád. Tanulmányok Sopronbánfalván nevelkedett, ott járt általános iskolába is. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1962-ben. 1967-ben Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-orosz szakos középiskolai tanári, 1991-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán mozgóképelméleti, 2000-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szakközgazdász oklevelet. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktoriskolában 2009-ben „Summa cum laude” minősítéssel védte meg disszertációját, szerzett PhD fokozatot. Életpálya 1967-1971-ig Abaújszántón az Általános Iskola és Gimnázium tanára, igazgatóhelyettese. 1971-től a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium igazgatója. E funkciójában bábáskodik a megyeivé, majd országossá váló, később a határon túlra is kiterjedő „Édes Anyanyelvünk” verseny kibontakoztatásában. 1975-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának főelőadója (gimnáziumi felügyelő), 1978-tól az osztály vezetője. 1983-1989 között elsősorban a Napjaink folyóirat köré csoportosuló alkotóknak megjelenést biztosító könyvsorozat szerkesztőbizottságának elnöke, felelős kiadója. 1989-től a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának, illetve jogutódainak osztályvezető-helyettese, osztályvezetője, főtanácsosa. 1996-tól a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági főosztályán főtanácsos. 1998-2001 között az Országos Rádió és Televízió Testület főosztályvezető-helyettese. 2001-től szellemi szabadfoglalkozású, óraadó közép- és felsőoktatásban, tudományos kutató, szakértő. Tudományos tevékenység 1967: a VIII. országos Tudományos Diákköri Konferencián pályadíj (II.) 1972-1973: az MTA Nyelvtudományi Intézetének ösztöndíjas külsős kutatója. Témája a sajtó nyelvében elterjedt idegen szavak vizsgálata (vö. Grétsy L.: Mai magyar nyelvünk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.). 1990-től a tudományos és a szakmai élet különböző intézményeihez (MTA Szociológiai Intézet, KLTE, OPAKFI, HSC) kötődő, elsősorban mozgóképszakmai kutatások résztvevője (vö. http://mta.hu/hatteranyagok/magyar-tudomanyos-muvek-tara). 2002-től a PTE TTK Földtudományok Doktoriskolához kötődően, később szellemi szabadfoglalkozásúként kulturális-, innováció- és településföldrajzi kutatásokat folytat. Közel félszáz tanulmány és két önálló tanulmánykötet jelzi e tevékenységet. A magyar geográfiában elsőként foglalkozik egy új tudományterület, a filmföldrajz tudomány-rendszertani helyének meghatározásával, kutatási területének bemutatásával és lehetséges módszereinek felvillantásával. Legfontosabb munkák Önálló kötetek A mozi mint innováció magyarországi elterjedése, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzői napjainkig. PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola – Publikon Kiadó, Pécs, 2009. 158 p. Filmföldrajz. Tanulmányok egy új diszciplína tárgyköréből. (Geography of film. Papers from field of a new discipline). Geographia Pannonica Nova 12. PTE TTK Földrajzi Intézet – Publikon Kiadó, Pécs, 2011. 185 p. Az utolsó pillanatban. Adalékok a M. Kir. „Rákóczi Ferenc” Gyalogsági Hadapródiskola történetéhez. – Aposztróf Kiadó, Budapest, 2016. 255 p. Legfontosabb közlemények A moziüzemeltetés racionalizálásának lehetőségei. Borsodi Szemle. 1989/4. szám pp. 68-75. A helyi televíziózás fejlődése Magyarországon. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Tanszékeiről 35. Pécs, 2003. 24 p. A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben Tér és Társadalom 2004/3. szám, pp.77-89. A helyi rádiózás fejlődése Magyarországon. In: Babák K. – Tóth J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából. PTE TTK FI, Pécs, 2004. pp. 273-283. Megyei jogú városaink kulturális vonzereje. Területi Statisztika 2007/3. szám, pp. 252-266. Egy innováció terjedésének jellegzetességei Magyarországon az e-cinema példáján. In: Görcs N. T. – Pirisi G.(szerk.): Tér – Tálentum – Tanítványok II. Publikon Kiadó, Pécs, 2010. pp. 9-20. Filmföldrajz, az új tudományterület? – Földrajzi Közlemények 2010. 134. sz. 4. pp. 419-430. A magyar játékfilmek külföldi megjelenésének térstruktúrája. Modern Geográfia, 2011. 2. szám. http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2012/02/borsos_arpad_2011_2.pdf Az OTK hatása az alapfokú oktatási intézményhálózatra Borsod-Abaúj-Zemplén megye alsó fokú központjaiban. In: Csapó T.–Kocsis Zs. (szerk.): Az 1971. évi OTK és hatása a hazai településrendszerre (szuburbanizáció, aprófalvak, településszerkezet). Savaria University Press, Szombathely, 2011. pp. 129-141. Adalékok Balatonlelle történeti településföldrajzához. Történeti Földrajzi Közlemények. 2013. 1. évf. 1-2. szám. pp 70-89. Adalékok Balatonboglár településföldrajzához. Településföldrajzi Tanulmányok, 2014. 2. szám, pp. 13-23. A közigazgatási területszervezések hatása a települések térkapcsolatára Borsod-Abaúj-Zemplén megyében . In: Tésits R. – Alpek B. L.: A mi geográfiánk. Tóth József emlékezete. Geographia Pannonica Nova 18. PTE TTK Földrajzi Intézet – Publikon Kiadó, Pécs, 2015. pp. 199-210. Írói tevékenység Egy-egy publicisztikai írása az 1980-as évektől jelent meg napilapokban, magazinokban. 2011-2014 között a Magyar Jövőben rendszeresen adta közre írásait polgári nevén. B. Léránt Árpád írói néven itt jelenik először verssel. Ettől kezdve szépirodalmi munkáit így jegyzi. 2015-től a Föveny című folyóiratban, 2016-tól az Ezredvégben publikál rendszeresen. Önálló kötetei mellett tíz antológiában olvashatók versei, elbeszélései. Önálló kötetei B. Léránt Árpád: Kisvárosi boszorkányüldözés (regény). Hungarovox, Budapest, 2015. 150 p. B. Léránt Árpád: Asszonysorsok (elbeszélések). – Ezredvég Alapítvány, Budapest, 2017. 71 p. B. Léránt Árpád: Az örökség (elbeszélések). – Aposztróf Kiadó, Budapest, 2017. 167 p. B. Léránt Árpád: Vallomás (versek) CD 2018. Antológiák SzóKincs (2014, Aposztróf Kiadó) SzóKincs (2015, Aposztróf Kiadó) Dimenziók 6 (2015, Aposztróf Kiadó) Pengeélen (2015, Nagy Lajos Kiadó) Kedvesebb hazát (2016), Nagy Lajos Kiadó) Lebegés (2016, Aposztróf Kiadó) Alföldi paletta (2016, Raszter Kiadó) Hogy hazataláljunk (2016, Nagy Lajos Kiadó) Alföldi Paletta (2017, Raszter Kiadó) Szárnybontogatók (2017, Raszter Kiadó) Családja Nős (Jármai Mária 1965–1989, Lepedus Katalin 1990–) Gyermekei: Borsos Éva (1968), Borsos Mária (1971) Laage Laage város a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában. Rostock, Güstrow és Teterow között fekszik a város. Városrészek Következik városrészek léteznek: Alt Rossewitz, Breesen, Jahmen, Klein Lantow, Korleput, Kritzkow, Kronskamp, Liessow, Pinnow, Subzin, Schweez és Weitendorf. Története Írott forrásban elsőként 1216 tűnik fel Lauena nevén. 1309 (vagy 1271) település város lett és felvette a Laage nevet. A település harmincéves háborúban majdnem elpusztult. 1712-ben I. Péter orosz cár volt a városban. 1814-ben Gebhard Leberecht von Blücher látogatta a várost. A címert II. Frigyes Ferenc, Mecklenburg-Schwerin nagyhercege adományozta a városnak 1858. április 10-én és az 5. címerként jegyezték be Mecklenburgban. 1945. május 1-jén a Vörös Hadsereg érkezett Laageba. 1984-ben az NDK légiereje építette egy katonai repülőteret. Közlekedés A város területén található a Rostock-Laage repülőtér. Turistalátványosságok A vŕosi templom Az újgótikus tanácsház A belváros Dombai András (labdarúgó, 1979) Dombai András (Tatabánya, 1979. szeptember 17. –) magyar labdarúgó, kapus. Legutolsó magyarországi klubja az FC Tatabánya volt.Az aktív labdarúgástól ,2017 nyarán vonult vissza, az ausztiai ASV Nickelsdorf csapatától. Pályafutása Csapatai: FC Tatabánya, Dorog fc, Haladás, Mosonmagyaróvári TE, Lombard Pápa, Budafoki LC, Újpest FC, majd visszatért a Tatabányához. Az ausztriai ASF Nickelsdorf csapatában fejezte be pályafutását. Sikerei, díjai NB1 második hely. NB2 második hely, NB3 második hely, Családja Ismert sportcsalád leszármazottja. Apai nagyapja idősebb Dombai András labdarúgó volt (középcsatár) a Szolnoki Légierő majd a Tatabánya NBI-es csapatában játszott később a TBSC labdarúgócsapatának edzője. Édesapja Dombai András labdarúgó (kapus) a TBSC csapatának kapusa volt. Édesanyja Dombai Andrásné az egykori TBSC női kézilabda csapatában játszott. Dombai András 2010. december 11-én házasságot kötött, felesége Dombai Kulcsár Nóra. Kisfia, Dombai András Lőrinc 2012. március 5-én született, és Dombai Sándor Márton 2014. augusztus 7-én. Érdekesség, hogy a családból 4-en a nagypapa,Id. Dombai András, az édesapa Dombai András, és a két fiútestvér Dombai András és Dombai Viktor egyazon futbalklubnál, az Fc Tatabányában (egykoron TBSC) mutatkoztak be a magyar NB1 ben. Komjáthy Ágnes Komjáthy Ágnes (Budapest, 1953. március 14.) magyar modell. Az egyik legbájosabb reklámarcként emlegetik. Élete 1971-ben az Anna-bál szépévé választották. 1976-ban Skála névvel megnyílt a főváros első szövetkezeti nagyáruháza és háziasszonyt, hostesst kerestek az új áruház népszerűsítéséhez. A választás Komjáthy Ágnesre esett. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. Frissen diplomázott közgazdászként eredetileg vevőszolgálatosnak jelentkezett a Skálához, de a próbafotói annyira jól sikerültek, hogy a Skála áruház reklámarcaként szerették volna foglalkoztatni. Ezt azonban visszautasította, így a marketingosztályon ajánlottak fel neki pozíciót. Mivel modellként továbbra is szerették volna foglalkoztatni, a felajánlást végül elvállalta és közel hét évig maradt reklámarca és háziasszonya az áruháznak. Sokáig csak „Skála Ágiként”, illetve, a mai napig is az egyik legbájosabb reklámarcként emlegetik. Jelen volt azon az eseményen is, amikor véglegesen elbontották a Budai Skála áruház épületét, hogy helyette egy modern bevásárlóközpontot építsenek. Komjáthy Ágnes felidézte itt, az 1976. április 2-i kezdetet, amikor az egykori BEAC-sportpálya helyén megnyitotta kapuit a főváros első szövetkezeti áruháza. Demján Sándor, a cég első igazgatója a bécsi Staffa mintájára alakította ki az ország akkori legnagyobb, 20 500 négyzetméteres áruházát. Sok divatfotó jelent meg róla az Ez a Divat divatlapban is és egyéb újságokban, de a mai napig a Skála reklámarcaként ismerik. Férjezett, házasságából két gyermek született, egy fiú, és egy lánygyermek. Svédországi Szent Katalin Svédországi Szent Katalin vagy Vadstenai Szent Katalin (svédül: Katarina av Vadstena), (1331/1332 – 1381. március 24.) szentként tisztelt középkori svéd apáca. Mélyen vallásos svéd főúri családból származott, édesapját Ulfot a cisztercita rend tiszteli boldogként (minthogy élete végén közös megegyezéssel feleségétől elkülönülve ide lépett be), édesanyja, Svéd Szent Brigitta az egyik leghíresebb középkori női szent. Katalin szülei utolsó, nyolcadik gyermekeként született. Már 1344-ben elvesztette édesapját, 14 éves korában pedig édesapja óhaját követve a nálánál valmivel idősebb Eggart nevű vallásos svéd nemesifjúnak lett a felesége. Mindössze 4 évig éltek közösen, azt is közös megegyezéssel tiszta házasságban. 1350 körül Katalin férje beleegyezésével meglátogatta édesanyját Rómában. Mivel időközben fiatal férje elhunyt Svédországban, Katalin nem ment vissza, hanem Rómában maradt. Katalin Brigittával együtt látogatta a helyi zarándokokat, segítették a szegényeket, ápolták a betegeket. 1372-ben Katalin elkísérte édesanyját a Szentföldre, majd Brigitta hazatérése és 1373-as halála után visszatért Svédországba, és édesanyja hamvait ott temette el. Nem sokkal később apáca lett, majd 1375-ben ismét Rómába ment, hogy Brigitta szentté avatásakor a kanonizáció kapcsán tanúskodjon édesanyja erényeiről. Személyesen átélhette azt is, amiért Brigitta hiába dolgozott, levelezettː XI. Gergely pápa 1377-ben visszatért a pápák avignoni fogságából Rómába. Brigitta szentté avatását azonban már nem élhette meg, mert az csak 1391-ben történt meg – ő pedig 1380-ban visszatért Svédországba, és 1381-ben el is hunyt 49–50 éves korában. Maradványait édesanyja mellé helyezték, majd 1474-ben őt is a szentek névsorába iktatták. Forrás Szentek élete az év minden napjára , szerk. Schütz Antal , Szent István Társulat, Budapest (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztveː Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7, 178–180. o. 41-es busz (Debrecen) A debreceni 41-es jelzésű autóbusz a Vincellér utca és a Kinizsi Nyomda között közlekedik. Útvonala során érinti a Belvárost, Tócóskertet, a Mechwart András Szakközépiskolát, a helyközi autóbusz-állomást, a kistemplomot, a Csokonai Nemzeti Színházat, Debrecen-Szabadságtelep vasúti megállóhelyet és a Zsuzsi kisvasutat is. Munkanapokon a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban 41Y jelzéssel Y-járata is közlekedik a Diószegi úthoz. A viszonylatot a Debreceni Közlekedési Zrt. üzemelteti. Története A járat 1954-ben indult a Rózsa utca és a Szabadságtelep között. A belvárosi végállomását néhány évvel az indulása után a Külsővásártérre, a MÁVAUT pályaudvarra helyezték át. Az 1960-as évek elején indult el az 1A viszonylat. Az 1A viszonylat a Létai úton a mai Bayk András utca megállóig közlekedett. Az 1A járatot nem sokkal később 11-esre nevezték át. A '70-es években az 1-es és 11-es járat végállomását az Autóbusz-állomásról a Nyugati utcára (ma Segner tér) helyezték át. 1979. február 24-én teljesen átalakították a járatcsaládot. A Faraktár utcai felüljáró építése miatt a Ruyter utca - Luther utca - Lander Jenő utca - Fürst Sándor utca - Április 4. útja útvonalon közlekedtek az autóbuszok. Az eddigi járatokat (1, 11) megszüntették, de létrehozták az 1-es, 1A és 1Y járatokat. A belső végállomás nem változott, de a külsők igen. Az 1-es a Bellegelő 110, az 1A a Bellegelő 180, az 1Y pedig a Létai útig közlekedett. A '80-as években megint komoly változások jöttek. Az 1-es járat végállomását átnevezték Kondorosi csárdára. Az 1Y járat nem változott. A legnagyobb változás az 1A járaton volt, ugyanis a járat megszűnt. Viszont létre hozták az 1Y betétjáratát az 1Z-t, mely a Kinizsi nyomdáig közlekedett. 1990-es évek legelején megint átalakították a viszonylatokat. Az addigi 1-es járat 5-ös jelzéssel közlekedett. Az 1Z 1-es, az 1Y pedig 1A jelzéssel közlekedett a továbbiakban. Az 1994. szeptember 1-jei változás meghatározta a járat sorsát, az 1A járat megszűnt és létrehozták az 1Y járatot. Az 1-es járatot meghosszabbították a Széchenyi utca - István út - Vincellér utca útvonalon. Az 1-es és az 1Y járat is gerincjárat lett. Közös követésük csúcsidőben 7,5 perc, csúcsidőn kívűl és hétvégén 15 perc lett. A szolgáltatóváltás után a délutáni követést 10 percre növelték.[forrás?] Forrás A 41-es busz menetrendje. DKV Zrt.. (Hozzáférés: 2018. június 8.) Stjepan Radić Stjepan Radić (Radics István) (Trebarjevo Desno, 1871. május 11. – Zágráb, 1928. augusztus 8.) horvát politikus, a Horvát Parasztpárt első elnöke. Ifjúsága Már ifjú korában érdekelte a politika. A politika miatt kizárták a zágrábi gimnáziumból és magántanulóként Károlyvárosban érettségizett le. 1891-ben beiratkozott a zágrábi jogi karra, de 1893-ban négy hónapra elítélték, mert bírálta Khuen-Héderváry Károly bán politikáját. Két évvel később ismét elítélték, ezúttal 6 hónapot kapott. Munkássága 1895-ben a zágrábi Josip Jelačić-téren elégette a magyar zászlót és emiatt kidobták az egyetemről. Ezután Prágában és Bécsben folytatta tanulmányait. A következő évben Oroszországba utazott, 1897-1899 között Párizsban befejezte a politikai iskolát. Ekkor Prágába költözött és együttműködött a cseh lapokkal. Prágából Zimonyba költözött, és ott a cseh, francia és orosz lapoknak segédkezett. 1904-ben Antun bátyjával megalapították a Horvát Népi Parasztpártot (HPSS – Hrvatska pučka seljačka stranka), amely a Horvát Száborban kilenc mandátumot szerzett. 1920-ban a párt nevét Horvát Republikánus Parasztpárt lett (HRSS – Hrvatska republikanska seljačka stranka). 1923 júliusában Londonban, Bécsben és Moszkvában is járt. 1922-ben hozott határozatából idézve: „Horvátország politikai függetlensége jogilag sosem volt megszakítva, s valójában Horvátország mindig állam volt, amely különálló területtel rendelkezett, és saját kormánya volt. (…) A horvát országgyűlés 1918. október 29-én kifejezte óhaját, hogy Szerbia és Montenegró királysággal kíván közös államalakulatban részt venni… A szerb politikusok meghiúsították ezeket a szándékokat, miután 1918. december 1-jén egyoldalúan kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén királyságot, habár ehhez a lépésükhöz sem a horvát országgyűlés, sem a horvát nép hozzájárulását nem kérték ki.” Radić szenvedélyes támadásaival sokat kellemetlenkedett Belgrádnak. 1928-ban mondta a parlamentben : "Valóságos pokolban élünk! A magyarok mindig gavallérosan bántak velünk, most ennek az ellenkezője történik. A csendőrség terrorja elbírhatatlan, holott ez a régi monarchiában kiválóan működött. (…) a régi kitűnő közigazgatás ma balkánizálva, macedonizálva van." Személyisége Rendkívül színes, de provokatív személyiség volt. Nagyszerű vitakészséggel bírt, de ugyanakkor rendkívül sértően vitatkozott, gyakran megalázta vitapartnereit. Szélsőséges reakciók jellemezték, például egész életében a királyság ellen harcolt, 1925-ben azonban közoktatási tárcát vállalt ugyanabban a királyságban. Halála 1928. június 20-án udvarhű és a radikális Puniša Račić meglőtte Pavle Radićot, Đuro Basaričekot Stjepan Radićot. Stjepan Radić 1928. augusztus 8-án halt meg Zágrábban. Emlékezete A független Horvátországban több utcát, teret, közintézményt is elneveztek róla. Szobrokat is állítottak emlékére. 1993-ban a 200 kunásra az ő képét nyomtatták rá. Forrás Dr. Fredo Culinovics 1958: Slom stare Jugoslavije. Zagreb, 32-34. Az utolsó balkáni nagyúr Az utolsó balkáni nagyúr (eredeti címen: Le dernier seigneur des Balkans) francia-görög-spanyol-lengyel-bolgár minisorozat, amely Necati Cumalı hasonló című regényéből készült. Szereplők Arnaud Binard: Zülfikar bej Marilita Lambropoulou: Pembe Mathieu Delarive: Rasit Melissandre Meertens: Eszma Michaël Cohen: Szulejmán Vagelisz Rokosz: Hikmet Sztratosz Tzortzoglou: Takisz Candela Fernández: Myriam Galija A Galija egy szerb rockzenekar, amely Nišben alakult, 1976-ban. Nevük jelentése: gálya, melyet egy vele azonos nevű étteremről kölcsönöztek, ahová az együttes tagjai a hetvenes évek végén sokat jártak. A Galija manapság is Szerbia egyik legnépszerűbb rockbandája. A nyolcvanas évek folyamán rendkívül népszerűvé váltak az egykori Nagy Jugoszláviában. Különösen izgalmasak voltak a nyáron, a dalmáciai Makarska (most Horvátország) üdülőkörzetében megtartott koncertjei. Ez egyfajta Galija - tábornak is lehetett nevezni. Itt bárki a zenekar tagjainak a közelébe kerülhetett, haverkodhatott a kompániával. A nyolcvanas évek közepén Digni ruku című slágerük éterbe sugárzását több rádióállomás is betiltotta, mivel a cenzorok állítása szerint az akkortájt már problematikus koszovói helyzetet parodizálják ki benne. A kilencvenes években azonban a zenekar vállvetve kiállt a nagyszerb ideológia és a hirhedt szocialista/radikális rezsim mellett, ami viszont nagyban ártott az együttes népszerűségének. Tagok Nenad Milosavljević - vokál, akusztikus gitár, szájharmonika Goran Ljubisavljević - elektromos szólógitár Predrag Branković - basszusgitár Ljubodrag Vukandinović - billentyűsök Boban Pavlović - dobok Predrag Milosavljević - vokál Lemezeik Prva plovidba (1979) Druga plovidba (1980) Ipak verujem u sebe (1982) Bez naglih skokova (1984) Digni ruku (1986) Daleko je Sunce (1988) Korak do slobode (1989) Još uvek sanjam (válogatás, 1990) Istorija ti i ja (1991) Ni rat ni mir (1991) Karavan (dupla album) (1994) Trinaest (1996) Večita plovidba (válogatás, 1997) Voleti i voleti (1997) Južnjačka uteha (1999) Dobro jutro, to sam ja (2005) Kisszék Kisszék románul: Săcălaia, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében Fekvése Széktől északra, Szék, Vasasszentegyed és Boncnyíres közt fekvő település. Nevének eredete Kisszék Szék sóbányájához tartozott, ettől vette nevét, áj, alj = pedig annyit jelent, mint völgy és így Székaljvölgye lehetne a neve. Története Kisszék, Szék nevét 1379-ben említette először oklevél Zekulay néven, ekkor azonban birtokosait nem említették, az oklevélből csak annyi derült ki, hogy románok lakta falu, akiket Wass István 300 birka lopásáért törvénybe idézett. Későbbi névváltozatai: 1513-ban Zekelay, 1551-ben Székelyaly, 1607-ben Szekeli Ayl, Szekeli Ay, 1630-ban Zekay, Zeékay (Kádár IV. 378), 1733-ban Szekalae, 1750-ben Szeko, 1760–1762 között Szekulai, 1808-ban Szekulaj ~ Székallya, (r) Székolaj, 1861-ben Székuláj, 1888-ban Szekuláj (Szekelája), 1913-ban Kisszék. 1513-ban Szekuláj Szék város birtoka. Birtokosai ekkor Kendi Gál főispán és Petky Ferenc volt megnevezve, majd 1527-ben János király Podvinyai Pál deáknak adományozta a birtokot, mely a széki kamarához tartozott. 1535-ben János király Kendy Ferencet, Mihályt és Antalt itteni birtokrészükben megerősitette. 1578-ban ugyancsak Szék város birtokának irták. 1597-ben Báthory Zsigmond e román lakosságú falut, mely eddig a széki kamarához tartozott, Bodonyi Istvánnak adományozta. 1658 után Bánffy Dénes kapta, majd a kincstárra száltt, később Csáky László kapta adományba, kitől Daczó György váltotta magához. 1682-ben Bornemisza Katalin és fia Bánffy György Daczó Györgytől e birtokot magukhoz váltották. 1692-ben birtokosa Bánffy György és az övé volt még 1694-ben és 1702-ben is. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 1910-ben 533 lakosából 3 magyarnak, 14 németnek, 507 románnak vallotta magát. Ebből 515 görögkatolikus, 15 izraelita volt. == Nevezetességek Sós-tó Kolostor Gare de Ponte-Leccia Gare de Ponte-Leccia vasútállomás Franciaországban, Morosaglia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bastia-Ajaccio-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Pietralba Gare de Francardo Gare de Pietralba Hongkong-sziget A Hongkong-sziget Hongkong második legnagyobb szigete Lánthau (Lantau) után. Látnivalók Itt található Madame Tussaud panoptikuma helyi és nemzetközi hírességek (például Jackie Chan, Jay Chou, Bruce Lee, Jet Li, Szun Jat-szen vagy éppen Jao Ming) viasszobraival. Az 1906-ban épült Western Market Edward-korabeli stílusú épületében számos helybéli üzlet és étterem kapott helyet. Az Ocean Park (Ócenárium) 870 000 m²-en, 1977 óta működik. A sziget egyik fő látványossága az Aberdeen-kikötő, ahol egy három szintes, kínai motívumokkal díszített úszó étterem is horgonyoz. A Hongkong park nyolc hektáron terül el és több mint 150 féle madárfajnak ad otthont. A Happy Valley Hongkong két lóversenypályájának egyike, 1846 óta tartanak itt lóversenyeket, 1973 óta éjszaka is. Hongkong-sziget neves nyugati éttermei és népszerű klubjai a Lánkvájfong (Laan Gwai Fong) negyedben tömörülnek. A Hollywood Roadtól délre található a SoHo (South of Hollywood Road), ami divatos negyeddé vált. Repulse Bay homokos tengerpartja népszerű a napozók és a sétálók körében. Közlekedés A Hongkong-sziget magaslataira a feljutást korábban hordszékekkel oldották meg. A Viktória-csúcsra 1888 óta a Peak Tram elnevezésű siklóval lehet feljutni, ami a város legelső tömegközlekedési eszköze is volt. A jelentős szintkülönbségekkel rendelkező Központi és nyugati kerületben több mozgólépcső és mozgójárda is segíti a közlekedést, itt található a világ leghosszabb mozgólépcsőrendszere, a Central–Mid Levels mozgólépcső. A szigeten fut az MTR Islands Line metróvonala. Koszmosz–919 A Koszmosz–919 (DS-P1-I) (GRAU jel: 11F620) (oroszul: Космос 919) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Technikai műhold, a radarállomások utolsó etalonja. Küldetés 1966-tól 1977-ig a radarállomások (felderítés, követés, pályaelemek meghatározzása) beállítására használták. Polgári (űrhajózási, csillagászati) és katonai (légvédelmi – szárazföldi, tengeri) radarállomások (eszközök) mérési etalonjaként szolgált. Jellemzői Dnyipropetrovszk (ukránul: Дніпропетровськ), orosz nevén Dnyepropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz műhold összeszerelésének. Üzemeltetője az orosz védelmi minisztérium (Министерство обороны). 1977. június 18-án a Pleszeck űrrepülőtérről egy Koszmosz–2I (11К63) segítségével indították Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 95.6 perces, 71 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeum a 259 kilométer, az apogeuma 822 kilométer volt. Hasznos tömege 400 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Műholdas formája henger, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia hasznosításának kombinációja (akkumulátor-, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal). A Koszmosz–901 űreszköz programját folytatta, 1977-ben ez a második etalon, technikai műhold. 1978. augusztus 28-án belépett a légkörbe és megsemmisült. Prosper Duvergier de Hauranne Prosper Duvergier de Hauranne [ejtsd: düverzsjé dö orań] (Rouen, 1798. augusztus 3. – Herry (Cher), 1881. május 19.) francia újságíró, politikus, történész, író. Élete 1824-ben a Globe munkatársa és később tulajdonosa volt. A képviselőházban 1831-től a doktrinérekkel szavazott és lelke volt ama koalíciónak, mely 1839-ben a Mathieu Molé kormányát megbuktatta és amelynek programjául Duvergier de Hauranne-nak Des principes du gouvernement représentativ et de leur applicaion (Párizs, 1838) című műve tekinthető. Ekkor aztán elpártolt a doktrinérektől és mint a Constitutionnel és a Siécle munkatársa a bal középhez csatlakozott. Ekkor írta a De la réforme parlamentaire de la réforme électorale (Párizs, 1847) röpirata nagy vitákat váltott ki a parlamentben, de reform javaslatait végül nem fogadták el. A februári forradalom után a jobb oldalon foglalt helyet és mint az alkotmányozó bizottság tagja, e párt akartának értelmében működött. Az 1849. évi választások alkalmával megbukott, 1850 december havában azonban megint bekerült a törvényhozó gyűlésbe. Az 1851. december 2-ai államcsíny alkalmával őt is börtönbe vetették, 1852-ben pedig száműzték. Ekkor Torinóba ment, ahol történelmi tanulmányokkal foglalkozott; de még ugyanabban az esztendőben visszatérhetett Párizsba, ahol azonban a politikával többé nem törődött. A Francia Akadémia 1870-ben választotta meg tagjának. Főműve Histoire du gouvernement parlementaire de la France (Párizs, 1857-73, 10 kötet). Számos értekezést írt a Revue des Deux mondes-ba és más folyóiratokba. Ifjúkori művei közül néhány vaudeville említendő: Un jaloux comme il y en a peu; Un mariage á Gretna-Grren stb. Művei Des Principes du gouvernement représentatif (1838) De la Politique extérieure et intérieure de la France (1841) De la Réforme parlementaire et de la réforme électorale (1846) Histoire du gouvernement parlementaire en France (10 kötet) (1857-1870) Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Le Figaro, 1881. május 27. Saint-Sulpice-de-Royan Saint-Sulpice-de-Royan település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 3113 fő (2015). Saint-Sulpice-de-Royan Breuillet, L’Éguille, Médis, Mornac-sur-Seudre, Royan, Saujon és Vaux-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 737 Arequipa A 737 Arequipa (ideiglenes jelöléssel 1912 QB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Joel Hastings Metcalf fedezte fel 1912. december 7-én. Roma Ryan Roma Shane Ryan ír költő, író és dalszövegíró. Főként Enya dalszövegírójaként ismert. Férje, Nicky Ryan Enya albumainak producere. Roma Ryan jelenleg Artane-ben, Dublin északi részében, Írországban él, férjével, Nickyvel. Enya több dala, melyeknek Roma írta a dalszövegeit, Grammy-díjat nyert, és a May It Be című dal, A Gyűrű Szövetsége betétdala Oscar-díj-jelölést is kapott. Ryan dalszövegei hallhatóak a Francia Rómeó (1984), Zöld kártya (1990), L.A. Story (1991), Játékszerek (1992), Cry, the Beloved Country (1995) című filmekben is, melyek mind felhasználták Enya zenéjét. Enya 2005-ben megjelent, Amarantine című albumán loxi nyelven is hallható két dal. Ezt a nyelvet Roma Ryan alkotta, miközben a May It Be-n dolgozott, és J.R.R. Tolkien tünde nyelvei ihlették. Ryan írt egy könyvet is, Water Shows the Hidden Heart („A víz megmutatja a szív titkait” – a cím azonos az Amarantine album egyik számáéval) címen, amely leírja a nyelvet és a loxi dalok hátterét. Roma és Nicky Ryannek két lánya van, Ebony és Persia. 4100 Sumiko A 4100 Sumiko (ideiglenes jelöléssel 1988 BF) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tsutomu Hioki, Nobuhiro Kawasato fedezte fel 1988. január 16-án. Gare de Pontrieux Gare de Pontrieux vasútállomás Franciaországban, Pontrieux településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Guingamp-Paimpol-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Halte de Frynaudour (Gare de Paimpol, Guingamp-Paimpol-vasútvonal) Halte de Pontrieux (Gare de Guingamp, Guingamp-Paimpol-vasútvonal) Csák Kálmán Csák Kálmán (Tenke, 1926. február 26. vagy február 23. – Nagyszalonta, 2018. március 18.) romániai magyar molnár, muzeológus, a tenkei természetrajzi múzeum megteremtője. Életrajza A tenkei Csák Kálmán anyai ágon a Medra család leszármazottja. A családi hagyományt követve őt is molnárnak szánták. Elég hamar megismerkedett a mesterséggel, a malom és a molnárok életével. Alig lehetett három-négyéves, amikor a hőn szeretett nagyapa, az Arad megyei Bél (románul: Beliu) községben lévő malom tulajdonosa vasárnaponként vállára vette, és a Béli-hegység völgyeiben barangolva malomkőnek alkalmas szikladarabokat kerestek. A család 1941-ben visszaköltözött Tenkére, ezért a fiú először a Fekete-Körös menti városka környékét „fedezte fel”, járta be. A molnárinas, majd -segéd csak a munka utáni pár órát vagy a szombat délutánnal kezdődő hétvégét szánhatta barangolásra. Később szívesen vállalt 16 órás műszakokat is, hogy a hétvégén egy nappal többet tudjon tölteni a természetben, mert ahogy a gyűjtésre kiszemelt vidék mind messzebbre esett Tenkétől, az éjszakát is ott kellett töltenie, egy nap alatt nem lehetett bejárni gyalog a hosszú utakat. „Nem voltam órához vagy járható úthoz kötve, amikor jónak láttam, toronyiránt nekivágtam a legrövidebb útnak!” – meséli. Vállán a hátizsákkal, amelyet legtöbbször kövekkel, kövületekkel megtömve cipelt haza, kezében kalapáccsal és bányászlámpával egyre gyakrabban fordult meg a Király-erdőben, ott is legtöbbször a Vida-patak völgyében. Nagyon sok barlangot járt be, rengeteg értékes kövületet gyűjtött össze. A hazavitt köveket a ház zugaiban helyezte el, mivel nem volt erre alkalmas más helyiség. Csák Kálmán 1952-ben rendezte meg az első önálló kiállítását. Akkor az ottani malomban dolgozott, és frissen végzett tanítónő feleségével a falusi kultúrház egyik kis helyiségében állította ki anyagát. Az alkalmat az októberi forradalom évfordulója adta, akkoriban meg kellett ünnepelni november 7-ét. Nagy érdeklődést váltott ki a régi padokra kirakott anyag, elsősorban az Ürmösi-patak ősmaradványokkal telített földtani szelvénye. Két hónapon keresztül minden vasárnap meg kellett nyitni a kiállítást. A tenkei Néptanács akkori elnöke, a néhai Onucz János is elutazott Bélfenyérre, és megtekintette Csák Kálmán gyűjteményét. Nyomban megígérte, hogy odahaza Tenkén megfelelő helyről fog gondoskodik egy állandó kiállításnak. A gyűjtemény feldolgozott részét bárki megtekinthette vasárnaponként Tenke főutcájának egy addig üres üzlethelyiségében, a nagyváradi múzeum kimustrált tárlóiban. Ekkor már a rajoni, sőt a megyei vezetők is felfigyeltek Csák Kálmán munkásságára. Végül Galamb Lászlónak, a váradi múzeum régészének javaslatára, a megyei művelődési szervek előterjesztése alapján a Művelődési Minisztérium jóváhagyta a Csák-féle magángyűjteményre alapozott tenkei természetrajzi múzeum megnyitását. Ekkor 1956. május 15-ét írtak, ettől a dátumtól kezdve lett a tenkei molnárból hivatalosan is muzeológus, ettől a dátumtól kapott fizetést azért a munkáért, amelyet már több mint tíz éve végzett szeretettel, lelkesen, mondhatni szenvedéllyel. Ezzel még nem oldódott meg minden. Továbbra is akadtak kiadások, amelyeket Csák Kálmán saját zsebéből fedezett. A református fiúiskola múlt századi épülete, amelyet a múzeum számára kijelöltek, csaknem romokban állt. A falak álltak ugyan, de mindenfelé hullott a vakolat, a tető beázott, a korhadt deszkalépcsők egyre-másra leszakadtak, a földes kapualj rendszeresen megtelt sárral. A vakolást, a meszelés, az asztalosmunkát mind magánerőből kellett elvégezni, de 1956 nyarán már több száz látogató fordult meg a múzeumban: idősek, fiatalok, tanulók, helybeli kíváncsiskodók, de fürdővendégek, turisták is. A nyugdíjazásáig tartó 30 éves időszakot részben a gyűjtemények tervszerű kiegészítésére fordította (újra átfésülte azokat a területeket, ahonnan még anyagra volt szükség, és beépítette a hiányzó „láncszemeket”), másrészt pontosan meghatározta és kialakította a múzeum tárgykörét. A rendbe tett természetrajzi múzeum két részlegén az érdeklődők megismerkedhettek a Fekete-Körös völgyének földtanával és kövületeivel, valamint állatvilágával (láthattak itt gyűrűs férgektől a kígyászsasig mindent, többek között a néhai Kovács Attila által 1962-ben kifogott 25 kilós harcsát is, amely sokáig rekordnak számított). Csák Kálmán számos múzeumot meglátogatott, sok tudományos dolgozatot és szakkönyvet lapozott fel, de a kiállítást saját elképzelései szerint rendezte. A Körös-völgyi állatokat diorámákban ismerteti, vagyis természetes környezetüket utánzó háttérrel. Így könnyebb megérteni az életkörülmények biztosításának fontosságát, a szennyeződés megakadályozásának szükségességét, lehetőségeit. Néhány megnevezés: Tavasz a Holt-Körös egyik ágán, A Fekete-Körös halai, Nyáron a Fekete-Körösön. A földtani részlegen látható egy-egy völgy kicsinyített, de centiméterre pontos szelvénye, keresztmetszete. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a körösmarti (Râpa) Börző-domb szelvénye, amelyen jól láthatók a hiénák járatai, s mindaz, amit fészkükbe hurcoltak: egy 5,2 kilogrammos mamutfogat, csontszilánkokat és tojáshéjat talált ott a gyűjtő. Ilyen leletek alapján a paleontológusok (az őslénytan szakemberei) meg tudják állapítani egy bizonyos hely, néha egy egész vidék földtani, éghajlati fejlődését. Harminchétezer leltári tárgy (különösen földtani és őslénytani anyag) és még több mint ötvenezer lelet raktáron – ennyi a tenkei természetrajzi múzeum mai vagyona. Ennyi egy emberélet kitartó, odaadó, szenvedélyes munkájának eredménye. Munkái A fáradságos gyűjtés, leletmeghatározás, anyagfeldolgozás és -kiállítás mellett Csák Kálmán több tíz tudományos dolgozatot írt. Ezeket szakmai találkozókon és szakfolyóiratokban mutatta be. Ma is büszke rá, hogy olyan szaktekintélyekkel írt közös dolgozatot, mint a bukaresti dr. Mircea Paucã őslénytankutató professzor, dr. Mihai Bãcescu, a múzeumok központi tanácsának volt elnöke, vagy dr. Hamar Márton egyetemi tanár, az állattan szakembere, a kisemlősök egyik legelismertebb kutatója Kelet- és Közép-Európában. A fiatalokkal való foglalkozás külön fejezet Csák Kálmán életében. Nem sok pedagógiát tanult, mégis tudta, érezte, hogyan kell felkelteni a fiatalok érdeklődését valami hasznos ügy iránt, hogyan kell megszerettetni velük a természetet és megértetni védelmének fontosságát. Sosem találtam egyedül a múzeumban, mindig ott sürgött-forgott körülötte néhány fiatal. Nagyon gyakran láttam, amint kirándulásra indul a gyermekekkel: hétvégeken a nagyobbakkal a hegyekbe, a kisebbekkel csak a falu fölötti erdőkbe. Különösen a hatvanas évek diákjai voltak elmaradhatatlanok egy-egy hétvégi túráról, egy-egy barlang feltárásáról. Csáknak Jakab Sándor múzeumi ügyelő volt a munkatársa. Tizennyolc év után azonban megszüntette az állását a megyei szakfelügyelőség, Belényesben létesített helyette egyet. A múzeumok, főleg az olyan kicsik, mint a tenkei is, nem voltak alkalmasak grandiózus műsorok szervezésére, lassan mellőzni kezdték hát őket. Mint már említettem, Tenkén megszüntették az egyik állást, aztán mind kevesebb pénzt adtak fűtésre, postaköltségekre, végül semmit nem juttattak erre. Közben egyre sürgősebbé vált a 110 éves épület alapos tatarozása, azonban ezt senki sem támogatta. Csák Kálmán nem akart szemtanúja lenni a múzeumi tevékenység lassú elsorvasztásának, nyugdíjazását kérte. A felbecsülhetetlen értékekkel teli régi iskolaépület pedig egyre repedezett, kopott, nedvesedett, lassan a leletek sem voltak már biztonságban. Hogy a tenkei múzeum mégsem lett az enyészeté, az annak köszönhető, hogy a rendszerváltás után a református egyház presbitériuma Berke Sándor lelkész javaslatára azt kérte a Helyi Tanácstól, patronálhassa az intézményt. Felvállalta az épület javítását és a kiállítás alkalmi nyitvatartását is. A Tanács tagjai gyorsan beleegyeztek ebbe, hiszen tudták, hogy ilyesmire manapság aligha kerül állami pénz. Az egy évig tartó, általános és alapos javítás közel 40 millió lejbe és rengeteg utánajárásba került, a Tenke 660 éves fennállásáról megemlékező ünnepségre fejeződött be. A megnyitón számos vendég vett részt, köztük a megyei múzeum, valamint a település vezetői. Mindenki segítséget ígért. A fogadkozások valóra váltására még nem volt alkalom… A múzeum, Tenke egyik nevezetessége, megmenekült. Megfiatalodva, megszépülve újra várja a látogatókat. Nem fogyaszt húst, egyre több zöldségfélére van szüksége, ezért kertészkedik. Ezenkívül gyógynövényeket gyűjt és termeszt. Teakeveréket állít össze belőlük, és ingyen adja mindazoknak, akik hozzá fordulnak. Meghívásra kirándulásokon vesz részt, segít megismerni a fogyasztható gombákat, gyógynövényeket. Egyedül is mindjárt-mindjárt az erdőben köt ki: gombaféléket, gyökereket, gyógynövényeket, s legújabban kőzeteket gyűjt. Csák Kálmán 2018. március 18-án hunyt el a nagyszalontai kórházban, március 21-én helyezték örök nyugalomra a tenkei római katolikus temetőben. Stazione di Marina di Maratea Stazione di Marina di Maratea vasútállomás Olaszországban, Maratea település Marina di Maratea frazionéjában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Battipaglia–Reggio di Calabria-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Praja-Ajeta-Tortora Stazione di Maratea Fright Night A Fright Night a Stratovarius nevű finn power metal együttes első nagylemeze. 1989-ben került a piacra, a rajta található összes számot Timo Tolkki írta. Az album megjelenését egy demó album és két kislemez előzte meg. A demó 1987-ben jelent meg, és mindössze 3 számot tartalmazott (Future Shock, Fright Night, Night Screamer). Az első kislemez 1988-ban jelent meg Future Shock, a második pedig 1989-ben Black Night címmel. A lemez tartalma 1. Future Shock – 4:33 2. False Messiah – 5:16 3. Black Night – 3:40 4. Witch-Hunt – 3:19 5. Firedance – 2:17 6. Fright Night – 8:12 7. Night Screamer – 4:45 8. Darkness – 6:54 9. Goodbye – 1:13 After Forever Az After Forever 1995–2009 között aktív holland szimfonikus metalzenekar. A szoprán hangnem dominált, de jelen volt a death metal jellegű hörgés is a zenéjükben. Az AF tagjai Sander Gommans, Mark Jansen, Joep Beckers, Jack Driessen, Luuk van Gerven, Floor Jansen, André Borgman, Lando van Gils, Bas Maas és Joost van den Broek voltak. Története A zenekar 1995-ben alakult meg Hollandiában, Apocalypse néven. Ekkor még death metal számok feldolgozásait játszották. Floor Jansen énekesnő 1997-es csatlakozásával azonban áttértek a szimfonikus metal műfajára. 2000-ben jelent meg a legelső nagylemezük. Ugyanebben az évben Joep Beckers és Jack Driessen kiszálltak az együttesből. Helyükre André Borgman és Lando van Gils kerültek. 2001-ben piacra került az After Forever második stúdióalbuma is. 2002-ben Mark Jansen kiszállt a zenekarból, és megalapította az Epica nevű, szintén szimfonikus metalt játszó együttest. Jensen helyére Bas Maas került. A 2004-es év egy új stúdióalbumot hozott az AF számára. Ugyanebben az évben Lando van Gils is kilépett a zenekarból. 2005-ben piacra került a negyedik nagylemez is. 2006-ban az After Forever elhagyta a Transmission Records kiadót, és átiratkozott a Nuclear Blast Recordshoz. 2009-ben feloszlottak. Diszkográfia Prison of Desire (2000) Decipher (2001) Invisible Circles (2004) Reimagine (2005) After Forever (2007) Tugur-csumikani járás A Tugur-csumikani járás (oroszul Тугуро-Чумиканский район) Oroszország egyik járása a Habarovszki határterületen. Székhelye Csumikan. Népesség 1989-ben 3 610 lakosa volt. 2002-ben 2 860 lakosa volt, akiknek több mint fele, valamilyen távol-keleti kisebbséghez tartozik, főleg evenk és even nemzetiségűek. 2010-ben 2 255 lakosa volt. Gyöngyösi csárda A gyöngyösi csárda a Hévízről Zalaszántó felé vezető út (Sümegi utca) mentén, egy földút és a Sümegi utca sarkán - Rezi külterületén - található nádfödeles épület, amely a bakonyi és zalai betyárok egykori kedvenc tartózkodási helye volt. 1728-ban épült. Története Nevét a közelében csörgedező Gyöngyös-patakról kapta, amely a partján álló nyárfákon élősködő fagyöngyről lett elnevezve. A csárdával szemben a patakon korábban négy malom is állt. Ma már csak egyet, az úgynevezett Bika-malmot láthatjuk. Eredetileg a Festetics uradalom vadászháza volt, később csárdává alakították, tulajdonosai sűrűn változtak. Az épület A csárda kőkerítéssel körülvett, zárt udvarán több építmény látható: az eredeti, régi csárda, a volt istálló épületében kialakított étterem, az újból helyreállított kocsiszín és az eredeti állapotában megmaradt gémeskút. Minden ajtaját és a vasrácsos ablakokat rezi homokkőből gondosan faragott keret díszíti. Északra néző fala teljesen egybeépített, semmiféle nyílás nincs rajta, így védte a ház lakóit a hideg északi szelektől. Az épület keleti végén volt a kamra, a padlásfeljáró és a féltető alatt a pincelejárat. Műemléki védelem alatt áll. A Gyöngyösi csárda ma is várja a vendégeket. Az egykori ivószobát a régihez hasonló gerendás-deszkás mennyezet díszíti. Látható az alul deszkából, felső részén lécekből ácsolt kármentő is, mely a csaposnak és italainak egyaránt védelmet nyújtott a duhajkodó betyárok elől. Mellette található az eredeti, ma már belülről fűthető búbos kemence. A pitvarra nyílik a volt lakószoba is, melyben vendégeket is fogadnak. A falakat a betyárok ellen kiadott eredeti körözőlevelek, betyárokat ábrázoló rajzok, és egyéb tárgyak díszítik. Láthatunk még egy korhű, betyárok által használt fegyvert is. A betyárcsárda legendája Vak Illés és Kőkes Pista betyárok Győr, Sopron és Veszprém megyék területén garázdálkodtak. Miután a Bakony erdeiből menekülniük kellett, átjöttek Zalába, ahol hamar hírhedt betyárokká váltak. A csárdaközeli szőlőhegyen a pandúrok körbefogták a betyárokat, és menekülés közben agyonlőtték őket. Vak Illést és Kőkes Pistát a Gyöngyösi csárda közelében, közvetlenül az országút mellett temették közös sírba. Emléküket a még ma is látható, kövekkel körberakott nyárfakeresztek és nevükkel faragott kőtábla őrzi. A romantika ugyan széppé teszi a történetet, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy Kőkes Pista nem halt meg a szőlőhegyen, mert a Lamperter-pincénél a Bognár Jóska nevű legényt lőtték le. Pista elmenekült, és később (a legenda szerint maradék társaival, pandúroknak öltözve) bosszút állt az áruló Ivancsicson. Az akkori kocsmáros, egy Péntek Vendel nevű ember volt, és az ő, Zsuzsi nevű szolgálójával kezdett új életet ki tudja, merre...[forrás?] Túrák A csárda az Országos Kéktúra egyik állomása (pecsételő hely). Rezi fél óra, Hévíz kb. két óra alatt érhető el. (20395) 1998 MY29 A (20395) 1998 MY29 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. június 24-én. Israel Kamakawiwoʻole Israel Kamakawiwoʻole (Honolulu, 1959. május 20. – Honolulu, 1997. június 26.) hawaii zenész és énekes. Hawaii meghatározó alakja volt, aki világhírnévre tett szert a mindig pozitív megnyilvánulásainak és gondolkodásmódjának köszönhetően. Korai évek Hawaii fővárosában, Honoluluban, Oahu szigetén született a Kuakini kórházban. A város Kaimuki nevű negyedében nőtt fel. Zenei munkásságát, tisztán őslakos hawaii bennszülött származásából kifolyólag a hawaii függetlenség és szuverenitás irányította. 11 éves korában testvérével, Skippy-vel kezdett el zenélni, és később, miután tinédzserként elköltöztek Makahába, megalapították Makaha Sons of Ni'ihau nevű zenekarukat. 1982-ben testvére, Skippy 28 évesen meghalt szívinfarktusban. Ez, valamint édesanyja halála végigkísérte egész életében. 1982-ben, 23 évesen feleségül vette gyermekkori szerelmét, Marlene-t. Hamarosan megszületett gyermekük, Ceslieanne, „Wehi”. Zenei karrier 1990-ben jelent meg első átütő sikerű szólóalbuma, melynek címe Ka'ano. 1993-ban jelent meg a Facing Future album, amely meghozta számára az igazi világhírnevet. Ezen az albumon található meg számos olyan zenei alkotás, amely a mai napig egyedülálló hangzásvilágával és előadásmódjával páratlan tehetségről tanúskodik: „Somewhere Over the Rainbow/What a Wonderful World” „Hawaiʻi 78” „White Sandy Beach of Hawaiʻi” „Maui Hawaiian Sup'pa Man” „Kaulana Kawaiha” A „Somewhere Over the Rainbow/What a Wonderful World” számtalan filmnek és reklámnak volt már betétdala. 1995-ben két politikai ihletésű dalt adott elő: „ʻE Ala ʻE” és „Kaleohano”. 1996-ban jelent meg utolsó albuma, az N Dis Life, mely elnyerte az Év albuma címet. Halála Számtalan elismerést és díjat kapott mind szülőföldjén, mind pedig világszerte. A legutolsó díjátadóra már el sem tudott menni, kórházi ágyából figyelte tévén keresztül. 38 éves korában, 1997. június 26-án halt meg a hatalmas túlsúlya (343 kg társult a 188 cm-es magasságához, ami 97,2 testtömeg-indexet jelent) következtében kialakult légzőszervi elégtelenség miatt. Ravatalát a parlament épületében állították fel, ahol az első napon több mint 20 000 ember rótta le tiszteletét. Ő volt a harmadik ember Hawaii történelmében, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a parlament épülete adott helyet ravatalának, és az egyetlen, aki közülük nem politikus volt. (A másik két ember John A. Burns kormányzó, illetve Spark Matsunaga szenátor volt.) Hamvait több ezer rajongója jelenlétében a Csendes-óceánba szórták 1997. július 12-én. Utolsó kívánsága szerint a temetésén nem sírtak, hanem mulattak az emberek. Albumok The Makaha Sons-szal: "No Kristo" 1976 "Kahea o Keale" 1977 "Keala" 1978 "Makaha Sons of Ni'ihau" 1979 "Mahalo Ke Akua" 1981 "Puana Hou Me Ke Aloha" 1984 "Ho'ola" 1986 "Makaha Bash 3 Live" 1991 "Ho'oluana" 1992 Szóló albumok: "Ka'ano'i" 1990 "Facing Future" 1993 "E Ala E" 1995 "In Dis Life" 1996 "The Man and His Music – Iz In Concert" 1998 "Alone In Iz World" 2001 "Wonderful World" 2007 Farkas Róbert Farkas Róbert (Kézdimartonos, 1953. szeptember 22.) a népi fafaragás mestere. Édesapja Farkas János, kerekesmester volt, édesanyja Farkasné Forró Mária, egyszerű háziasszony. Gyermekkora: Már kisgyerekként kapcsolatba került a fa megmunkálásának fortélyaival, édesapja mellett sokat segítkezett a műhelyben. Első munkái: cseberfül – és keresztfa díszítés. Az alábbi munkákat 1964-ben, egy műtét miatti kényszer házifogságban készítette Ifjú éveiben gyakran együtt munkálkodott anyai nagybátyjával, a kézdimartonosi Forró Antal festőművésszel, akinek a művészetek iránti szeretete és elkötelezettsége nagy hatást gyakorolt a fiatal Farkas Róbertre. Így sikerült olyannyira megszeretnie a képzőművészetet, hogy gyakran iskolai vakációkban is meglátogatta Kolozsváron nagybátyját. Otthon, a sok házimunka mellett, gyermekként is mindig szakított időt a fa megmunkálására, az alkotásra. Tanulmányai: Elemi osztály: Kézdimartonos V. osztály: Bereck VI–VIII. osztály: Kézdimartonos , román szak (megszüntették a magyar szakot) 1968 – Felvételi a kolozsvári képzőművészeti középiskolába IX–X. Osztály – sepsiszentgyörgyi építészeti szakközép iskola 1972–1973 – katonaság 1973–2002 – kézdivásárhelyi csavargyár alkalmazottja 1980–1982 – sepsiszentgyörgyi építészeti mesteriskola 1984–1986 – sepsiszentgyörgyi népművészeti iskola – Fafaragó szak 1982–1990 – mint amatőr fafaragó tevékenykedett 1989–1990 – bukaresti munkaszolgálat 1990-től – ipari engedéllyel rendelkező fafaragó 2006 júniusában munkásságáért elismerésben részesíti Dr. Szili Katalin , a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke 2008-ban megkapja a Népi fafaragás mestere címet, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségtől 2010-ben tevékenységének elismerése jeléül Népművészetért Díjat kap a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségtől Felnőtt évei: Munkásságát, 1982-ben, amatőr fafaragóként kezdte, első műhelye a kézdivásárhelyi Csavargyár hőközpontjában volt. Innen a gyár mögött lévő építőtelepre költözött, majd 1989-ben a tömbház lakásának pincéjében alakított ki magának saját műhelyt. 1990-től 2000-ig a volt tsz tejcsarnokában alakított új műhelyt, 2000–2012 között egy Oroszfaluban kialakított műhelyben dolgozott. 2012-ben, családjával együtt hazaköltözött szülőfalujába, ahol végleges műhelyt rendezett be magának, a szénás csűrt átalakítva. Munkássága: Farkas Róbert a népi fafaragás elkötelezett híve, munkáiban a háromszéki motívumok dominálnak, sajátos vonalvezetési stílusban, amelyre a vastag, robusztus elemek jellemzők. Tehetségét leginkább a székelykapuk készítésében érvényesíti. A legelső székely gyalogkaput 1990-ben készítette Marti Sándor számára, Kézdiszentlélekre. Azóta közel 100 székelykapu viseli munkásságának nyomát, a Balti-tengertől egészen Rodostóig. A népművész elmondása szerint az általa készített legimpozánsabb kapu Sepsiszék díszkapuja, amely a Szegedi Vértónál található. A legnagyobb díszkapu Alsólemhényben található. Legnagyobb munkái között szerepel két református templom belső- és külső díszítése is, ezek Magyarország területén, Bolyon és Hidason találhatóak. Ezenkívül több száz címer, kopjafa, harangláb, dombormű, sakkfigura, esztergált munka és különböző kültéri és beltéri díszítés viseli kezének munkáját. Farkas Róbert alapító tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek, amely több oktató tábort is szervezett. Hogy tehetségét és alkotásbeli tapasztalatait megmutathassa az ifjabb korosztály számára, a népművész részt vett ezekben a táborokban, az alábbi helyszíneken: Békéscsaba, Kocs, Szegvár, Alsóörs, Hargitafürdő, Kézdivásárhely, Nyíradony, Csernáton stb. 2006 októberében megjelent az Erdélyi Famívesség c. tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar periodikájában, a Tudás Menedzsmentben, amelyben helyet kapott Farkas Róbert fa megműveléséről szóló tanulmánya is. Farkas Róbert jelenleg szülőfalujában, Kézdimartonoson él és a mai napig aktívan tevékenykedik, fáradságot nem ismerve munkálkodik és alkot, nap mint nap őrizve és gazdagítva a népi művészetek hagyományát. „Székelykapu-avatás és ajándék óriáshordó (Lemhényi falunapok) — Iochom István - 2009. szeptember 8., kedd -” (Hozzáférés ideje: 2018. június 19.) (hu nyelvű) Faragott emlékeink (hu-HU nyelven). Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége. (Hozzáférés: 2018. június 19.) Hidasi Református Templom II. | Reformáció (hu nyelven). reformacio.mnl.gov.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.) A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának periodikája. Tartalom - PDF. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2018. június 19.) „Egy felső-háromszéki faragómester - 2008. március 29., szombat -” (Hozzáférés ideje: 2018. június 19.) (hu nyelvű) gaboraron: Aki a népművészetnek él (hu-hu nyelven). bereck.ro. (Hozzáférés: 2018. június 19.) „Száz székely kapu készítője - 2015. szeptember 30., szerda -” (Hozzáférés ideje: 2018. június 19.) (hu nyelvű) „A fafaragás szerelmese - 2010. november 9., kedd -” (Hozzáférés ideje: 2018. június 19.) (hu nyelvű) Sylvester Lajos: Egy felső-háromszéki faragómester portáján Művelődés. www.muvelodes.ro. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.) Tuhala Tuhala falu Észtország északi részén, Harju megyében. Közigazgatásilag Kose községhez tartozik. Tuhala leghíresebb látnivalója a Boszorkányok-kútja. Történelme Úgy tartják, hogy Tuhala település történelme mintegy 3000 évre tekint vissza. Földrajza A település és környéke igen gazdag karsztvidék, ahol számos földalatti vízfolyás és felszíni víznyelő található. A település közelében folyik a Tuhala-folyó, amely a Pirita-folyóba ömlik. Híres szülöttei Ludwig August Mellin észt térképész Tuhalában született 1754. január 23-án. Ő térképezte fel Livóniát a 18. században. 9626 Stanley A 9626 Stanley (ideiglenes jelöléssel 1993 JF1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1993. május 14-én. Emléktáblák Nagykőrösön Nagykőrös szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz. 7394 Xanthomalitia A 7394 Xanthomalitia (ideiglenes jelöléssel 1985 QX4) egy kisbolygó a Naprendszerben. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1985. augusztus 18-án. 2010–2011-es magyar női vízilabda-bajnokság A 2010–2011-es magyar női vízilabda-bajnokság a huszonnyolcadik magyar női vízilabda-bajnokság volt. A bajnokságban tizenegy csapat indult el (melyek közül az egyik egy külföldi válogatott volt), a csapatok egy kört játszottak. Az alapszakasz után az 1-6. és a 7-11. helyezettek egymás közt még két kört játszottak (a pontokat nem vitték magukkal). A középszakasz után a csapatok play-off rendszerben játszottak a végső helyezésekért. Alapszakasz * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Középszakasz 7–11. helyért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Rájátszás 1–4. helyért Elődöntő: Dunaújvárosi Főiskola-DVCSH-Corner Ékszer–Taylor & Nash-Universitas Szeged 18–11, 11–9 és Hungerit-Metalcom-Szentesi VK–ZF-Egri VK 12–8, 11–13, 9–7 Döntő: Dunaújvárosi Főiskola-DVCSH-Corner Ékszer–Hungerit-Metalcom-Szentesi VK 10–12, 18–17, 10–7, 8–7 3. helyért: ZF-Egri VK–Taylor & Nash-Universitas Szeged 15–8, 14–13, 11–9 5–11. helyért 5–11. helyért: BVSC-Diapolo–Héraklész Utánpótlás-válogatott II. 17–3, 21–5 és Héraklész Utánpótlás-válogatott I.–Kecskeméti NVSE-KESI Csempevarázs 12–9, 20–9 és Bp. Honvéd-ELTE-Póló SC–Újpesti VSE-Salamander 9–16, 9–8, 10–4 5. helyért: Nagy-Britannia–BVSC-Diapolo 4–8, 8–9 7. helyért: Héraklész Utánpótlás-válogatott I.–Bp. Honvéd-ELTE-Póló SC 17–12, 19–10 9. helyért: Újpesti VSE-Salamander–Kecskeméti NVSE-KESI Csempevarázs 12–8, 11–9 Forrás Magyar Vízilabda Szövetség 139 Évszázadok: 1. század – 2. század – 3. század Évtizedek: 80-as évek – 90-es évek – 100-as évek – 110-es évek – 120-as évek – 130-as évek – 140-es évek – 150-es évek – 160-as évek – 170-es évek – 180-as évek Évek: 134 – 135 – 136 – 137 – 138 – 139 – 140 – 141 – 142 – 143 – 144 Cajvana Cajvana város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában. Fekvése A megye középső részén helyezkedik el, Gura Humorului városától 38 km-re északkeletre, Radóctól 30 km-re délre, a megyeszékhelytől Szucsávától pedig 36 km-re északnyugati irányban. Több kisebb patak érinti a települést, jelentősebbek: a Cajvana, a Crivăț (vagy Grivăț) és a Berbec. Történelem A településen áll egy tölgyfa mely az ország legöregebb fájaként ismert, legendák szerint a falut 1241 - 1242 között tatárok támadták meg, a csatákban a falu összes férfia odaveszett, egy tömegsírban temették el őket, és egy tölgyfát ültettek sirjuk fölé, hogy ne menjen feledésbe a sir helye, a település címerében lévő tölgy is ezt szimbolizálja. Első írásos említése 1575-ből való, amikor is IV. Sánta Péter moldvai fejedelem több birtokot feloszt lányai között, köztük Cajvana faluját is. 1615-ben a területet IX. Tomșa István fejedelem veszi meg, és a szolkai kolostornak adományozza, 1785-ig a kolostor birtokának számít. 1849-től a Bukovinai Ortodox Egyház tulajdona. Városi rangot 2004-ben kapott. Népesség A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján: Románok: 7231 (99,55%) Romák: 31 (0,42%) Magyarok: 1 (0,01%) A lakosok 79,01%-a ortodox vallású (5739 lakos), 20,65%-a pedig pünkösdista (1500 lakos). Látnivalók A több évszázados tölgyfa Gazdaság Jelentősebb ágazatok: mezőgazdaság, könnyűipar, kereskedelem. Segesta Segesta (görögül: Egeszta) város volt az ókori elümiek politikai központja Északnyugat-Szicíliában. A hely Trapani megyében, Alcamo és Gibellina települések közelében fekszik. Történelme A hagyomány szerint – amint az Vergilius Aeneas c. művében olvasható – Segestát a helyi Acestes király alapította Aeneas azon embereivel, akik vele akartak maradni, hogy megalapítsák Acesta városát. Azt a nézetet, mely szerint a várost eredetileg Acestának vagy Egestának hívták, és a rómaiak nevezték át később Segestává, pénzérméken talált feliratok cáfolták, melyek szerint Segesta volt a korábbi elnevezés. Az elümiek Szicília három őslakos népcsoportjának egyike voltak, Segesta pedig a legnagyobb városaik közé tartozott. Másik két nagy elümi város Eryx és Entella voltak. Segesta népessége eredetileg elümi-görög keverék volt. Az elümi lakosság később hellenizálódott, és számos görög szokást fölvett. Segesta állandó viszályban állt Selinussal (a mai Selinuntéval), amely föltehetően egy kikötésre alkalmas helyet próbált megkaparintani a Tirrén-tenger partján. Az első összecsapások Kr. e. 580 és 576 között történtek, majd Kr. e. 454-ben kiújultak. A konfliktus a későbbiekben egész Szicíliára hatást gyakorolt. Kr. e. 415-ben Segesta felkérte Athént, hogy segítsen nekik Selinunte ellen. Ennek folyománya volt az athéniak szicíliai hadjárata (Kr. e. 415–413). Később Karthágótól kértek segítséget, akik porig rombolták Selinuntét. Segesta Karthágó szövetségese lett: ennek következménye az volt, hogy I. Dionüsziosz, Szürakuszai zsarnoka Kr. e. 397-ben megostromolta, Agathoklész pedig Kr. e. 307-ben leromboltatta. Kr. e. 256-ban a város Pürrosszal szövetkezett, de átállt az ellenséghez, amikor megadta magát a rómaiaknak Kr. e. 260-ban. A várost nem büntették meg a rómaiak amiatt, mert hosszú ideig a punok szövetségese volt, hanem „szabad és sérthetetlen várossá” nyilvánították. Ez annak volt köszönhető, hogy tiszteletben tartották a közös mitológiai gyökereket. Az elümiek és a rómaiak ugyanis – legalábbis a legendák szerint – egyaránt a trójaiak leszármazottai. Kr. e. 104-ben Segestában rabszolgafelkelés robbant ki, Athenion vezetésével. Keveset tudunk a város római kori történelméből, de fölthetően a város népessége fokozatosan a mai Castellamare del Golfo tengerparti területére húzódott, mert itt jobbak voltak a kereskedelmi kilátások. A várost végül a vandálok pusztították el. Soha nem épült újjá. A város romjai a Monte Bàrbaro csúcsán, 305 méteres tengerszint fölötti magasságban lelhetőek föl. A várost több oldalról meredek lejtők, a lankásabb, a templom felőli részen pedig falak védték. A hegycsúcsról a Castellamarei-öbölre csodálatos kilátás nyílik. A városon számos fontos út vezetett keresztül. A város alaprajza kevéssé ismert. Légi felvételek szerint szabályos városterv figyelhető meg. Helyenként teraszokra építkeztek a lejtős talaj miatt. A mai maradványok valószínűleg az Agathoklész rombolását követő újjáépítés idejéből származnak. Az ókori templom A helyreállított kultikus építményt az elümerek emelték, i. e. 420 körül. Lépcsőzetes alapzatának területe 61 x 26 méter, gerendázata 36 dór oszlopon nyugszik és a hat-hat pillér tartotta két, immár díszítések nélküli homlokzati timpanonját. Síma, 9,4 méter magas oszlopainak átmérője alul 1,95 méter, felfelé szűkül. Az oszlopok közötti köz 2,4 méter, tető nélküli épület. Befejezését talán az itt folyt elnyúló harcok tették lehetetlenné, vagy esetleg eredetileg is nyitott teret képzeltek el építői. 9632 Sudo A 9632 Sudo (ideiglenes jelöléssel 1993 TK3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Endate Kin és Kazuro Watanabe fedezte fel 1993. október 15-én. Fiáth Pompejus Eörményesi és karánsebesi Fiáth Pompejus (Milánó, 1824. – Écska, 1848. augusztus 25.) 1848–49-es huszártiszt. Élete Gimnáziumban érettségizett, majd 1844-ben belépett a császári hadseregbe. 1848 tavaszán főhadnagyként szolgált a Galíciában állomásozó 6. (Württemberg) huszárezredben. Neve országosan ismertté vált, mikor az ezred Lenkey János vezetése alatt álló századával megszökött és Magyarországon felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Az eset súlyos problémát jelentett Mészáros Lázár hadügyminiszternek, mert Latour követelte a század megbüntetését, a magyar közvélemény azonban kiállt a szökevények mellett. Mészáros nem akart az osztrák hadügyminisztériummal való egyébként sem felhőtlen viszonyon rontani ezért a századot „büntetésül” beosztották a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcoló sereghez. Fiáth Pompejus a Szenttamás bevételéért vívott augusztus 18-ai ütközetben súlyosan megsebesült, majd néhány nap múlva – huszonnégy évesen – meghalt. Padlásdarázs A padlásdarázs (Polistes nimpha) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A padlásdarázs Európa mérsékelt övi részein található meg. Megjelenése A padlásdarázs utolsó potrohszelvény alsó oldala (a haslemez) fekete. A rovar csápostora felül fekete vagy pirosas. Életmódja A padlásdarázs ragadozó életmódot folytat, kis rovarokra és pókokra vadászik. Az elpusztított zsákmányt szétrágva tömör golyóvá dolgozzák össze. Ezeket szállítják a fészekhez, velük táplálják a királynőt és a lárvákat. A virágokat is gyakran felkeresik, ahol nektárt szívnak. Ősszel a túlérett gyümölcsökön lakmároznak. Szaporodása A padlásdarázs fészkei világos színűek, és többnyire világos helyen: közvetlenül a talaj fölött, növények szárán, kerítésoszlopon, házak falán, igen gyakran azonban padlásokon készül. Röviddel peterakás után a legerősebb nőstény fogyasztani kezdi a többiek petéit mindaddig, míg végül ezek a nőstények már csak mint dolgozók tevékenykednek. Ha a legerősebb nőstény elpusztul, egy másik lép a helyébe. A padlásdarázs szabályozni tudja a hőmérsékletet a fészek belsejében: nagy melegben vizet hoznak, azt a lépre permetezik és legyezgetik, hogy elpárologjon. Az így bekövetkező hőmérséklet-csökkenés a fészek belsejére is kihat. Hidegben az állatok úgy gondoskodnak magasabb hőmérsékletről, hogy fokozzák szervezetük égési folyamatait. Rokon fajok A padlásdarázs közeli rokona a francia darázs (Polistes gallicus). Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 John Barrymore John Barrymore, John Sidney Blyth (Philadelphia, 1882. február 15. – Los Angeles, 1942. május 29.) amerikai színész. Barrymore híres színész dinasztia tagja. Szülei híres színpadi színészek voltak, bátyja az Oscar-díjas Lionel Barrymore, de nővére Ethel Barrymore szintén elismert színésznő volt. Ezenkívül apai ágon Drew Barrymore nagyapja. A filmiparban betöltött szerepének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en. Fiatalkora 1882-ben látta meg a napvilágot apai nagyanyja philadelphiai házában igazi színészfamília sarjaként. Édesapja Maurice Barrymore angol születésű híres színpadi színész, édesanyja Georgiana Drew színésznő volt. Míg anyai nagyanyja Louisa Lane Drew elismert XIX. századi angol színésznő és színházi menedzser volt, ő kezdte belenevelni a színészetet Johnba és testvéreibe. A jónevű jezsuita szellemiségű Georgetown Előkészítő Iskolába járt, de 1898-ban eltanácsolták az intézményből, amikor rajtakapták, hogy egy bordélyházat látogatott meg. A későbbiekben művészetet tanult, és rövid ideig New York-i lapoknál is dolgozott, míg eldöntötte, hogy folytatja a családi hagyományokat és színész lesz. Első színpadi fellépése 1903-ban volt, két évvel később már Londonban is játszott. 1901-ben és 1902-ben a fiatal modell Evelyn Nesbitnek udvarolt, majd négy évvel később egy olyan pletyka kezdett el keringeni, hogy teherbe ejette a lányt, majd abortuszra beszélte rá, amit vakbélműtétnek álcáztak. 1906-ban Nesbit másik szeretőjét, a híres építész Stanford White-ot meggyilkolta Nesbit férje a pittsburghi milliomos Harry K. Thaw. A tárgyalás során a védelem beidézte Barrymore-t is, mint Nesbit "erkölcstelenségének" egyik bizonyítékát. Az abortuszt Barrymore és Nesbit is eskü alatt tagadta. A helyszínen élte át az 1906-os San Franciscó-i földrengést is. Karrierje Színészi karrierjét a színpadon kezdte, ahol legnagyobb sikereit Shakespeare darabokkal érte el, emlékezetes alakításokat nyújtott III. Richárd és Hamlet szerepében, az utóbbit 101 alkalommal is előadták a Broadwayen. Filmes pályafutása 1912 körül indult. Ebben az évben és 1913-ban néhány rövidfilmben felbukkan a Jack Barrymore név, mint statiszta. Bár arra nincs bizonyíték, hogy az illető John Barrymore-t takarta volna. Eleinte azért kezdett a filmiparban dolgozni, mert anyagilag jobban megérte a színháznál, és köztudott volt, hogy Barrymore utált egy színdarab kedvéért keresztülturnézni az Egyesült Államokat. A kezdetekben csak a színházi szezon szünetében, majd később egyre gyakrabban forgatott. Lionel bátyja sikerei is egyre jobban ösztökélték. Olyan sikeres némafilmekben szerepelt, mint a Dr. Jekyll és Mr. Hyde (1920)., Sherlock Holmes (1922). vagy a Don Juan (1926). Mikor betörtek a hangosfilmek, színdarabokban edzett hangja új dimenziót nyitott számára a filmszakmában. Legemlékezetesebb korai hangosfilmjei a Moby Dick (1930) - ahol Ahab kapitányt játszotta -, a Svengali (1931) és a Grand Hotel (1932) volt. Olyan híres színésznők voltak a partnerei ezekben az években, mint Greta Garbo, Katharine Hepburn, Jean Harlow, Joan Crawford és Carole Lombard. 1936-ban kissé túlkoros Mercutioként is remek alakítást nyújtott a George Cukor Rómeó és Júliájában. A következő években is inkább mellékszerepekben játszott. Utolsó filmje az 1941-es Playmates volt, ahol saját magát alakította. Halála Barrymore rosszul lett Rudy Wallee rádiós műsorában, majd a kórházi szobájában halt meg 1942. május 29-én. Halála előtt állítólag ezek voltak utolsó szavai: "Meghalok? Nemet kellene mondanom kedves barátaim. Egy Barrymore se engedné, hogy ilyen megszokott dolog történjen vele." Bár Gene Fowler Barrymore-ról szóló életrajzi könyvében másképp írja le az esetet. Fowler szerint John felnyögött, mintha mondani próbált volna valamit, mikor Lionel bátyja megkérte, hogy ismételje meg csak azt felelte: "Hallottad Mike." (Lionelt Mikenak becézte Barrymore). A temetésre június 2-án került sor a Calvary Cemeteryben Los Angelesben. A családtagok mellett megjelent utolsó exfelesége Elaine Barrie és olyan nívós hollywoodi producerek, mint Louis B. Mayer és David O. Selznick is. Évekkel később fia a újratemette a philadelphiai Mount Vernon Cemeteryben. Breyer Zoltán Breyer Zoltán (Budapest, 1963. december 29. – 2009. március 19.) magyar színész, szinkronszínész, gyártásvezető. Életpályája 1982-ben érettségizett a budapesti Madách Imre Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán. 1982 és 1984 között a Nemzeti Színház Stúdiójában (ma Pesti Magyar Színiakadémia) tanult, Bodnár Sándornál. 1986-ig a Honvéd Művészegyüttes tagja volt, ezt követően szellemi szabadfoglalkozású színész. 1988-ban végzett a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. Alapító tagja az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek. 2001 és 2008 között a budapesti József Attila Színházban játszott kisebb szerepeket. 13 éves korától szinkronizált. A nagyközönség több, mint 200 filmben hallhatta. Többek között az Amerikai pite, a Dennis, a komisz, az "Adj rá kakaót, a "XXX", a "Mátrix" című filmekben, A magban, az Én és én meg az Irénben, de sokan ismerik a Cool túra Kyle-ja, illetve a Dragon Ball Krilinjeként is. Több magyar filmben is feltűnt kisebb szerepekben. Így a Szomszédok, a Kisváros, a Barátok közt és a Jóban Rosszban több epizódjában, a "Le a fejjel!" című mozifilmben, valamint az Ábel-trilógia középső részében. Többször lehetett hallani a tematikus csatornák műsorain narrátorként. A Breyer & Breyer Bt. tulajdonosaként éveken keresztül ő maga is segédkezett külföldi filmszinkronok munkálatainál, gyártásvezetőként is dolgozott. Édesapja Breyer László, aki szintén színész volt. Sport Színészi munkája mellett, a Vasas labdarúgó csapatának sajtófőnöke, a "Vasas hangja". 2008. május 27-én A "Vasas SC Örökös Tagja" kitüntetésben részesült. Írásai Kisebb-nagyobb rendszerességgel jelennek meg írásai a "Magyar Virtus" oldalain. Halála Bár régóta küzdött egészségi problémákkal, 2009. március 19-én este váratlanul elhunyt. Színpadi szerepei Nebáncsvirág: – Káplár Miller: Pillantás a hídról – Nyomozó 2) Csehov: Cseresznyéskert – Vándorlegény) Csiky Gergely: Kaviár – Nyüzüge alak) 1000 Piazzia Az 1000 Piazzia (ideiglenes jelöléssel 1923 NZ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1923. augusztus 12-én, Heidelbergben. Nevét Giuseppe Piazzi után kapta. Egyre távolabb Az Egyre távolabb (Away from Her) egy kanadai filmdráma, amelynek ősbemutatója a 2006-os Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt. Sarah Polley rendezőnő nagyjátékfilmes debütje Alice Munro 2001-es, Szeret, nem szeret című novelláskötetének „Oda-vissza” című novelláján alapszik. A film producere Atom Egoyan. A női főszereplő, Julie Christie 2008-ban Golden Globe-díjat kapott a legjobb drámai színésznő kategóriában. Szereplők Fiona Anderson – Julie Christie Grant Anderson – Gordon Pinsent Marian – Olympia Dukakis Kristy – Kristen Thomson Aubrey – Michael Murphy Madeleine Montpellier – Wendy Crewson Történet Grant és Fiona Anderson házassága komoly próbatétel elé néz, mikor a feleségen az Alzheimer-kór jelei kezdenek kibontakozni. Fiona egy otthonba költözik, ahol gyakorlatilag elveszíti minden emlékét férjéről, s új románc alakul ki közte és egy másik ápolt, a kerekes székhez kötött, néma Aubrey között. Biklikkmentes gráf A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy gráf akkor t-biklikk-mentes (biclique-free), t-páros klikkmentes vagy t-teljes páros gráf-mentes, ha nem tartalmazza a 2t-csúcsú, tehát a Kt,t teljes páros gráfot részgráfjaként. Egy gráfcsalád akkor biklikkmentes, ha létezik olyan t szám, amire a család összes gráfja t-biklikkmentes. A biklikkmentes gráfok a ritka gráfok családjának egyik legáltalánosabb tagjai. Fellépnek diszkrét geometriai illeszkedési problémák kapcsán és parametrizált komplexitású problémákban is előkerülnek. Tulajdonságok Ritkaság A Kővári–Sós–Turán-tétel szerint az n-csúcsú t-biklikkmentes gráfok éleinek nagyságrendje O(n2 − 1/t), ami jóval kevesebb egy sűrű gráf éleinél. Megfordítva, ha egy gráfcsaládot tiltott részgráfjai alapján határozunk meg, illetve a részgráfképzés műveletére nézve zárt és nem tartalmaz tetszőlegesen nagyméretű sűrű gráfokat, akkor szükségképpen t-biklikkmentes valamely t értékre, különben nagy, sűrű teljes páros gráfokat kellene tartalmaznia. Alsó korlátként (Erdős, Hajnal & Moon 1964) sejtése szerint minden maximális t-biklikkmentes páros gráf (maximális olyan értelemben, hogy nem adható hozzá további él anélkül, hogy t-biklikk jönne létre) legalább (t − 1)(n + m − t + 1) élt tartalmaz, ahol n és m a bipartíció két oldalának csúcsszámai. Kapcsolat más ritkagráf-családokkal Egy d degeneráltságú gráf szükségképpen (d + 1)-biklikkmentes. Ráadásul a sehol sem sűrű gráfok osztálya biklikkmentes. Általánosabban, ha létezik n-csúcsú gráf, ami a gráfcsalád egyetlen tagjának sem 1 mélységű korlátos mélységű minorja, akkor a család n-biklikkmentes, hiszen az összes n-csúcsú gráf a Kn,n 1 mélységű sekély minorja. Ily módon a biklikkmentes gráfcsaládok a ritka gráfok két, legáltalánosabb osztályát egyesítik. Alkalmazások Diszkrét geometria A diszkrét geometria területén fellépő illeszkedési gráfok számos fajtája biklikkmentes. Erre egyszerű példa, hogy az euklideszi síkon véges számú pont és egyenes illeszkedési gráfja sohasem tartalmazza a K2,2 részgráfot. Parametrizált komplexitás A parametrizált komplexitás területén a biklikkmentes gráfok olyan algoritmusokban bukkannak fel, melyek hatékonyan kezelnek megfelelően kicsi bemeneti értékekkel rendelkező ritka gráfokat. Konkrétan a t-biklikkmentes gráfokban a k méretű domináló csúcshalmaz keresése rögzített paraméter mellett kezelhető, ha a paraméter k + t, még akkor is, ha meggyőző bizonyítékok mutatnak arra, hogy ez nem lehetséges, ha kizárólag k a paraméter. Hasonló eredményeket igazoltak a domináló halmaz-probléma több változatára. Ugyanezzel a paraméterezéssel tesztelhető az is, hogy valamely, legfeljebb k méretű domináló halmaz átvihető-e egy másikba csúcsok hozzáadásának és törlésének láncolatán keresztül, miközben a domináló tulajdonság megmarad. China Railways HXD1C Az China Railways HXD1 sorozat egy kínai 25 kV 50 Hz váltakozó áramú, Co'Co' tengelyelrendezésű villamosmozdony-sorozat. A China Railways üzemelteti. 2009-től összesen 1207 db készül belőle a Zhuzhou Ziyang gyárában. Vydūnas Vydūnas (születési neve: Wilhelm Storost) (Jonaičiai, Šilutė körzete, Porosz Királyság, 1868. március 22. – Detmold, 1953. február 20.) litván pedagógus, költő, író, filozófus, teozófus, publicista. Élete Litván parasztcsaládban született, generációk óta Kis-Litvániában éltek. Tanító édesapjától sajátította el a görög és latin alapjait. Édesanyjától litván népmeséket, népdalokat, népszokásokat hallott. A német nyelv nélkülözhetetlen volt a társadalmi felemelkedéshez. II. Frigyes porosz király még azt kívánta, hogy alattvalói anyanyelvükön olvassák és értsék a Bibliát. A litván evangélikus lelkipásztoroknak németül és litvánul is kellett tudniuk. 1871-ben a Német Császárság része lett Kis-Litvánia, és az egy nemzet, egy nyelv jelszóval elkezdődött a németesítés. Storost 1888-ban tanítói képesítést szerzett, és Kintaiban kezdett tanítani. 1892-től húsz éven át volt Tilsitben a német, angol és litván nyelvek valamint a sport tanára. Mivel tüdőbajban szenvedett, foglalkoztatta az test és a lélek harmóniája, az ember fizikai és szellemi egyensúlya. 1900-ban csatlakozott Lipcsében a teozófusok társaságához. 1905-ben Tilsitben alapított teozófiai kört, és szerkesztette a Saltinis teozófiai lapot. A tanítási szünetekben filozófiát tanult Greifswaldban, Halléban és Lipcsében. 1912-ben nyugdíjazták gyenge egészsége miatt, 1913–19 között vendéghallgatóként Berlinben folytatta tanulmányait. Életrajzában említi, hogy egy ismerős német családhoz mentek, és arra kérte édesanyját, hogy ne beszéljen vele litvánul. Édesanyja fájdalmas döbbenetét, és a német környezetben a litván nyelv miatt érzett szégyenérzetét később feldolgozta, és élete fő céljává tette a litván nyelv és kultúra újjáélesztését és ápolását. Gyermekkorában kezdett írni, először németül, később szinte kizárólag litvánul. Tilsitben litván kórust vezetett, számos litván dalt és színművet írt az amatőr színház számára. 1932-ben jelent meg a ma már rendkívül nehezen hozzáférhető könyve, a Siebenhundert Jahre deutsch-litauischer Beziehungen (Hétszáz éves német–litván kapcsolatok). A könyv szinte valamennyi példányát elkobozták a nemzetiszocialisták, mert a népek közötti egyetértést terjesztette, és Storost két hónapot börtönben töltött. 1944-ben a bombázások elől a Königsberg melletti Powarben birtokra költözött, és Paul Gerhard Goertz nagybirtokos gyermekeit tanította. A front közeledtével Detmoldba menekült, ott is folytatta az írást, és litvánra fordította a Bhagavad-gítát. 1953-ban halt meg. Detmoldi honfitársai akkor szereztek tudomást jelentőségéről, amikor Litvániából kutattak utána. 1991-ben teljesült utolsó kívánsága, hogy Bitėnaiban temessék el a litvánok mitikus hegye, a Rambynas közelében. Murano Murano (velencei nyelven Muran) másfél kilométerre terül el Velencétől északkeletre. 1291 óta a velencei üveggyártás központja, különösen a 16. században élte virágkorát e tevékenységnek köszönhetően. Murano öt szigetre épült, és körülbelül a közepén vágja ketté a saját „Canal Grandéja”. A csatorna két partját híd köti össze, a Ponte Vivarini, amelyet az innen származó 15. századi művészcsaládról neveztek el. A közigazgatásilag Velencéhez tartozó szigetnek jelenleg 5600 lakosa van. Murano története Murano már a római korban lakott település volt. Később lakói halászatból és sótermelésből éltek, a sziget kereskedelmi központ is volt. A 11. században hanyatlásnak indult, mert sok lakója Velence Dorsoduro városrészébe költözött. A 13. századtól saját Nagytanácsa volt, de a hatalmat valójában a Velencéből kiküldött kormányzó (podestà) gyakorolta. A lagúna többi szigetétől eltérően Murano saját pénzt vert. A sziget igazi fellendülése 1291-ben kezdődött, amikor a Velencéből tűzveszélyességük miatt kitiltották az üvegfúvó műhelyeket, és azok Muranóra költöztek. A 14. században elkezdődött az üvegtermékek exportja, a sziget eleinte tükreinek és üveggyöngyeinek köszönhetően vált világhírűvé. Később a csillárok váltak a sziget leghíresebb termékévé. A szigeten találták fel az ún. aventurin üveget (sötétzöld üveg, benne aranycseppekkel). Egy ideig Murano volt Európa legjelentősebb üvegtermelője. Az üveggyártás a 18. századtól kezdve hanyatlásnak indult, de még ma is ez jelenti a sziget legfontosabb iparágát. A 15. században Murano a velenceiek kedvelt üdülőhelyévé vált, ekkor épültek elegáns palotái. Az üveggyártás A velencei lagúnában és a környező szárazföldön az üveggyártás hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza. Torcellón a régészeti feltárások során a 7. századból származó üvegtárgyakat találtak. A különböző krónikákban a 10. századtól kezdve folyamatosan említik a környék üvegiparát. Az üvegművesek tevékenységére vonatkozó első írott szabályok a 12. századból maradtak fenn. Konstantinápoly eleste (1204) után Velence a Mediterráneumban egyeduralkodóvá vált a különféle luxuscikkek, így a kitűnő minőségű üvegáruk exportja terén. Az üvegművesek első „munkaköri leírása”, a híres Capitulare de Fiolaris 1271-ben kelt. A szabályozás a kemencék tulajdonosaitól kezdve a tanoncokig mindenkire kiterjedt, akinek csak valami köze volt az üvegiparhoz, és így az üvegfúvók céhéhez tartozott. A szabálykönyvet rendszeresen aktualizálták, utolsó változata 1776-ban készült. Muranón a középkori és újkori üvegtermelés azonban a velencei üvegfúvó műhelyek 1291-es kilakoltatásával vette kezdetét. A muranói üveg fénykorában, a 16. században 37 üveggyár volt a szigeteken, ahol akkoriban 30 000 fő lakott. Az üveg Velence kevés exportcikkének egyike volt, ezért az üvegkészítők bizonyos kiváltságokat élveztek, például nemes kisasszonyokat vehettek feleségül. Mivel a mesterség fortélyait szigorúan őrizték, az üvegfúvó mesterek nem utazhattak el a Velencei Köztársaságból. A gyártás titkát idegeneknek továbbadó üvegfúvó mestereket halálbüntetés fenyegette. Ma azonban már több manufaktúra is rendszeresen tart bemutatókat a turisták számára. Az évszázadok során az üveggyártásnak több különböző technológiája alakult ki. A legfontosabb üvegtípusok: kristályüveg , smalto (zománcozott üveg), aventurin (aranycseppeket tartalmazó üveg), millefiori (sokszínű üveg), tejüveg (lattimo) , valamint a különféle drágakövek üvegből készült utánzatai. Az 1600-as évekre megerősödött a konkurencia, elsősorban Franciaországban és Morvaországban. Velence politikai és kereskedelmi jelentősége a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése miatt is hanyatlani kezdett, ami maga után vonta a muranói üvegipar lassú hanyatlását. A Köztársaság és az üvegipar végét az 1797-es francia megszállás jelentette. Franciaország 1814-ben átadta Velencét a Habsburg Birodalomnak, amely inkább a birodalomhoz tartozó cseh üvegipart kívánta erősíteni, ezért Muranóban súlyos adókat vetettek ki a létfontosságú nyersanyagok importjára. 1800-ban még 24 üveggyár működött a szigeten, 20 év múlva már csak 13, és azok közül is csak ötben készítettek fúvott üvegeket. Az 1850-es években kezdődött a muranói üvegipar új felvirágzása. Ez két eseményhez köthető. 1854-ben Pietro Toso hat vállalkozó szellemű fia Fratelli Toso (Toso fivérek) néven új üveggyárat alapított. Kezdetben csak üveg használati tárgyakat gyártottak, később azonban jelentősen szélesítették termékskálájukat. 1859-ben egy Antonio Salviati nevű ügyvéd érkezett Vicenzából Muranóba, és Salviati dott. Antonio fu Bartolomeo néven új céget alapított. Felismert egy új területet, ahol kielégítetlenek voltak az igények: a Velencében mindenütt megtalálható, régi üvegmozaikok pótlására üvegcsempéket kezdett gyártani. Az ötlet önmagában is sikeresnek bizonyult, emellett Salviati új értékesítési csatornákat is talált termékei számára, elsősorban a Habsburg Birodalom határain kívül, például Angliában. Az 1860 és 1960 közti száz évben a muranói cégek a dekoratív üveg dísztárgyak készítésével tettek szert ismét világhírre. 500 évvel az első virágkor után Murano ismét a csúcsra jutott. Murano továbbra is exportálja hagyományos termékeit, a tükröket és az egyéb üvegárukat, de emellett a kínálatban megjelentek olyan új használati tárgyak is mint a csapok fogantyúi, az üveg lámpaernyők vagy az elektromos csillárok. A turistaforgalom növekedésével egyre nagyobb az üveg ékszerek és emléktárgyak iránti kereslet is. Nevezetességei Az 1797–1866 közötti francia és osztrák megszállás időszakában Murano csaknem minden templomát lerombolták, hogy újabb üveggyáraknak és lakásoknak teremtsenek helyet. Napjainkra csak három templom maradt meg a szigeten, amelyek közül kettő látogatható. Basilica Santa Maria e Donato (San Donato): Murano legjelentősebb temploma, a sziget legfontosabb műemléke, a velencei-bizánci építészet a lagúnában fennmaradt egyik legszebb és legérdekesebb darabja. A 7. századi alapot a 12. században újjáépítették, amikor Szt. Donát hamvait Kefalónia görög szigetről Muranóba hozták. A tégla és terrakotta templom külső részének ékessége a Canale San Donatóra néző oszlopsor. Belsejének legkidolgozottabb része a kutyafog- és cakkos mintákkal díszített apszis. Márvány mozaikpadlója 1141-ből származik, a velencei Szent Márk-Bazilikáéhoz hasonlít. A legkiemelkedőbb művészi alkotás a 12. századi, arany hátterű, Szűz Máriát ábrázoló mozaik az apszis fölött. Az első oltár felett látható egy Szent Donátot ábrázoló, Paolo Venezianónak tulajdonított, 1310-ben készült fa dombormű. A harangtorony a templomtól függetlenül áll. San Pietro Martire templom: A dominikánusok kolostortemploma 1437-ben épült, majd egy tűzvészt követően 1511-re újjáépítették. Jelenleg protestáns plébániatemplomként működik. A templombelsőt többek közt Veronese, Giovanni Bellini, Bartolomeo Letterini, valamint Domenico és Jacopo Tintoretto festményei díszítik. Bellini két oltárképe a Trónoló Madonna és a gyermek Jézus Szent Ágostontól és Szent Márktól közrefogva, akik bemutatják neki a térdeplő Agostino Barbarigo dózsét (1488), és a Szűz Mária mennybemenetele szentekkel (1510–1513), előbbit a korai reneszánsz egyik legjelentősebb alkotásának tartják. Museo del Vetro (Üvegmúzeum): A világ legnagyobb, mintegy 4000 darabból álló velencei üveggyűjteménye az egykori püspöki palotában, a 17. századi Palazzo Giustinianban berendezett Üvegmúzeumban található. A város tulajdonában álló múzeum 1861 óta mutatja be az üveggyártás történetét. A múzeumban időrendi csoportosításban tekinthetők meg a műtárgyak, a földszinten az ókori (egyiptomi, görög, föníciai és római) emlékek, a főemeleten pedig a reneszánsztól a 19. század közepéig készült darabok találhatók. A legértékesebb kiállítási tárgy a kék üvegből készült menyegzői kehely, amelyet a 15. század végén Angelo Barovier zománc portrékkal és szerelmi jelenetekkel díszített. A múzeum szerda kivételével naponta 10–18 óra között tart nyitva (a téli szezonban csak 17 óráig). Világítótorony (Faro di Murano): A 35 m magas, fehér isztriai mészkőből 1912-ben épült, henger alakú torony tetején 37 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el a fényforrás. A sziget délkeleti oldalán álló fehér tornyon a tenger felőli oldalon két vízszintes, fekete sáv látható. A torony enyhén a tenger felé dől. Campo Santo Stefano: a tér nevezetessége a 19. századi óratorony, amely egy 12. századi templom harangtornyának alapjaira épült. A szigeten számos középkori palota, például a késő gótikus homlokzatú Palazzo da Mula, valamint sok, a 19. században téglából épített üveggyár és más ipari célú épület található. Közlekedése Murano a Velence északi partján fekvő kikötőből (Fondamente Nove) az ACTV velencei közlekedési vállalat vízibuszaival mintegy 10 perc alatt elérhető. Murano szigetein a vaporettónak hét megállója van, azonban a Burano és Treporti felé közlekedő távolsági járatok csak a Világítótoronynál (Murano Faro megálló) kötnek ki. Farkas Zoltán (filozófus) Farkas Zoltán (Mezőménes, 1928. január 17. – Kolozsvár, 1990?) erdélyi magyar pedagógus, pszichológus, filozófus. Felesége Csáki Magda. Életútja A marosvásárhelyi tanítóképző elvégzése után szülőfalujában tanított (1946-49), majd a Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan karán szerzett tanári diplomát. 1955-től a kolozsvári egyetem társadalomtudományi tanszékén lektor, a filozófiai tanszék munkatársa. Az ateizmus kérdéskörében szakosította magát; vallásszociológiai tanulmányai napilapokban s a Korunk, Dolgozó Nő, Ifjúmunkás, Revista Învățămîntului Superior, Studia Universitatis Babeș-Bolyai, Napoca Universitară, Echinox hasábjain, kötetbe gyűjtve Gondolatok a valláserkölcsről címmel (1977) jelentek meg. Az Educația materialist-științifică a elevilor și studenților c. gyűjteményes kötet (1978) az ateista diákkörökről s a materialista felfogás elmélyítéséről, a Forme și metode în educația materialist-științifică a tineretului studios c. gyűjteményes kötet (Kolozsvár, 1979) az állam egyházpolitikájáról szóló értekezését közölte. Vallás és társadalom c. sorozata 1975-től rendszeresen szerepelt a kolozsvári rádió magyar adásában. Majthényi István Báró Majthényi István (Nagyszombat, 1788. augusztus 21. – Pécs, 1868. december 18.) császári majd honvéd tiszt, vezérőrnagy, rövid ideig a Komáromi vár parancsnoka. Élete Majthényi István Nagyszombat városában született 1788-ban. Apja, Majthényi János báró, földbirtokos. 1806-1828 között az 5. huszárezredben, majd a 9. Miklós huszárezredben szolgál. Őrnagyi címmel, mint százados vonul nyugállományba. 1848. április 20-tól az Országos Nemzetőri Haditanács előadója. Június 1-jétől ugyan ezen a helyen kinevezik a Lovassági osztály főnökévé. Július 15-től már nemzetőr alezredes. Szeptemberben a miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos utasítására 260 Esztergom megyei önkéntes nemzetőrrel Komáromba vonul. szeptember 15. és szeptember 16. között megakadályozza, hogy a vár császárhű parancsnoka, bizonyos Mertz császári katonákat csempésszen be a várba. Szeptember 29-én az osztrák várparancsnok eltávozik, ideiglenesen Török Ignác lett a várparancsnok. Szeptember-október fordulóján Török Ignácot felváltva a tisztséget Majthényi báró töltötte be. Josip Jelačić horvát bán levelét, mely a csapatai bebocsátását kéri a várba, elutasítja és a levelet bontatlanul az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz küldi. Október 16-án megkapja a tábornoki (vezérőrnagyi) kinevezését. December 20-án császári csapatok jelennek meg a vár alatt, Marthényi a következő év január 9-éjén bejelenti lemondását a várparancsnoki posztról. Ekkor a várparancsnok tisztségét ismételten Török Ignác veszi át. Marthényi lemondása ellenére a várban marad és látván az őrség rendületlen kitartását az ostromlókkal szemben tábornoki ruhát ölt és február 5-én megjelenik az egyik honvéd zászlóalj zászlószentelő szertartásán. A magatartásán feldühödött tisztek csoportja letartóztatja és a vár védelmi tanácsa kiutasítja a várból. A szabadságharc kudarca után a császári hadbíróság őt is elítéli, megfosztják rangjától és hat havi börtönbüntetésre ítélik, de ez utóbbitól végül megkímélték. Később rehabilitálták. Kiutazik az Amerikai Egyesült Államokba családjával 1851-ben. Fia, Majthényi Tivadar kapitány az unionista hadseregben az amerikai polgárháború idején, részt vesz Zágonyi Károly alatt a híressé vált Zágonyi halállovaglásában. A polgárháború végeztével is tovább szolgál az Amerikai hadseregben. Apjával együtt visszatér szülőhazájába 1867-ben. Tivadar később újra kiment Amerikába. Báró Majthényi István Pécsett hunyt el, 1868. december 18-án. Riedenberg (Bajorország) Riedenberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 970 fő (2013. december 31.). Kommagéné uralkodóinak listája Kommagéné az i. e. 8. századtól kezdve a térség nagyhatalmainak tartománya volt, önállósodására a hellenisztikus diadokhosz-háborúk során lett lehetséges. Auriébat Auriébat település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 252 fő (2015). Auriébat Armentieux, Sauveterre, Saint-Justin, Marciac, Labatut-Rivière, Estirac és Maubourguet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ceutai határzár A ceutai határzár Marokkó és Ceuta (Spanyolország egyik afrikai autonóm városa) között húzódó kerítésrendszer, melyet Spanyolország az illegális határátlépés és a csempészés megállítása céljából épített. Marokkó tiltakozott a kerítés építése miatt, mert nem ismeri el Spanyolország felségjogát Ceutában. Leírása A határzárat két párhuzamosan futó, 6 méter magas, szögesdróttal kiegészített kerítés alkotja, amely mentén őrtornyok állnak a rendőrjárőrök elhelyezésére és közöttük út vezet a mentőszolgálat részére. Földalatti kábelek kötik össze a reflektorokat, zaj- és mozgásérzékelőket, valamint videókamerákat az ellenőrző központtal. A partokat több száz katonai és rendőrjárőr felügyeli őrhajók használatával. Története 1993-ban épült a 8,4 km-es kerítés az exklávé körül. Mivel az első kerítésen könnyen át lehetett jutni, egy új rendszert alakítottak ki 1995-ben. 2005-ben háromról hat méteresre növelték a magasságát, miután néhányan meghaltak, amikor megkíséreltek áthatolni a kerítésen. 2005-ös támadás 2005. szeptember 29-én nemzetközi figyelem irányult az incidensre, amikor migránsok százai támadták meg a kerítést. A spanyol gumilövedékek és marokkói tűzfegyverek közé szorulva tucatnyi migráns meghalt (a források 13 és 18 áldozatot említenek), és ötvennél többen megsérültek. Néhányuk halálát éles lőszer okozta; akik a spanyol oldalon hunytak el, azokat nyilvánvalóan a marokkói oldalról találták el. A 2005-ös eseményeket az egy évvel később készült Victimes de nos richesses című dokumentumfilm dolgozta fel. Zerstörer 1936A A Zerstörer 1936A osztályú rombolók, vagy ahogy a szövetségesek ismerték, Narvik osztályú rombolók, német rombolók voltak a második világháborúban. A Zerstörer 1936 osztályú rombolók alosztálya volt. A Zerstörer 1936A osztályú rombolók fegyverzetükben inkább könnyűcirkálókra hasonlítottak, mint tipikus rombolókra. A 150 mm-es ágyúk használata szokatlan volt a rombolóktól, melyeken általában 120-127 mm-es lövegek voltak. A rombolókat úgy tervezték, hogy első lövegtornyukban ikerlöveg fog helyet foglalni, de mivel az ikerlövegek nem voltak készen időben, a hajókat kezdetben egyszerű lövegekkel szerelték fel. Nagy tűzerejük ellenére, ezek a hajók sem voltak hibátlanok. Számos probléma akadt a magasnyomású gőzmotorok megbízhatóságával, valamint a hajók viselkedésével zord időjárási körülmények között. 1938 és 1940 között nyolc Zerstörer 1936A osztályú romboló (a Z23-tól a Z30-ig) építésébe fogtak. További hét, Zerstörer 1936A (Mob) osztályú rombolót kezdtek építeni 1940 és 1941 között. A Zerstörer 1936A (Mob) osztály a Zerstörer 1936A osztály kicsivel megnagyobbított és módosított változata. A változások többek közt érintették a motorokat, melyek előzőleg számos problémával küzdöttek. A módosításoknak köszönhetően a gyártási idő is némileg lerövidült. Zerstörer 1936A jellemzői Vízkiszorítás Alaphelyzetben: 2600 tonna Maximálisan: 3605 tonna Hossz : 127 m Szélesség : 12 m Merülés : 4.65 m Hajtómű : 2 hajócsavar Sebesség : 37,5 csomó Hatótávolság : 3460 km 19 csomós sebesség mellett Fegyverzet : 5 db 150 mm-es ágyú 4 db 37 mm-es ágyú (később 10) 8 db 20 mm-es ágyú (később 20) 8 db 533 mm-es torpedó vetőcső 60 akna 4 db mélységi töltet kilövő Zerstörer 1936A (Mob) jellemzői Vízkiszorítás : 3700 tonna Hossz : 127 m Szélesség : 12 m Merülés : 4.65 m Hajtómű : 2 hajócsavar Sebesség : 37,5 csomó Hatótávolság : 3600 km 19 csomós sebesség mellett Fegyverzet : 5 db 150 mm-es ágyú 4 db 37 mm-es ágyú (később 14) 12 db 20 mm-es ágyú (később 18) 8 db 533 mm-es torpedó vetőcső 60 akna 4 db mélységi töltet kilövő Az osztály hajói Az osztály, a Zerstörer 1936A (Mob) osztállyal együtt 15 hajóból állt. A hajókat a DeSchiMAG építette Brémában. Kivétel ez alól a Z37, a Z38 és a Z39 melyeket a Germania épített Kielben. Forrás M.H Whitley, Destroyers of World War 2, 1988 Cassell Publishing ISBN 1-85409-521-8 Montopoli in Val d’Arno Montopoli in Val d'Arno település Olaszországban, Toszkána régióban, Pisa megyében. Lakosainak száma 11 115 fő (2017. január 1.). Montopoli in Val d’Arno Castelfranco di Sotto, Pontedera, Santa Maria a Monte, Palaia és San Miniato községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Ortona dei Marsi Ortona dei Marsi település Olaszországban, Abruzzo régióban, L’Aquila megyében. Lakosainak száma 515 fő (2017. január 1.). Ortona dei Marsi Bisegna, Castelvecchio Subequo, Gioia dei Marsi, Pescina, Villalago, Anversa degli Abruzzi és Cocullo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Tiszaug megállóhely Tiszaug megállóhely egy Bács-Kiskun megyei vasútállomás, Tiszaug településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tiszaug-Tiszahídfő megállóhely Tiszasas megállóhely I. György szász király I. György (teljes nevén Frigyes Ágost György Lajos Vilmos Maximilián Károly Mária Nepomuk Baptist Xavér Cyriacus Romanus, németül: Georg von Sachsen; Drezda, 1832. augusztus 8. – Pillnitz, 1904. október 15.), a Wettin-ház alberti ágából származó szász királyi herceg, I. János szász király második fia, aki 1902-től fivérét, I. Albertet követvén rövid ideig Szászország hatodik királya 1904-es haláláig. Donna Mária Anna portugál infánsnővel kötött házasságából való fia III. Frigyes Ágost, a utolsó szász király, valamint leánya, Mária Jozefa osztrák főhercegné által I. Károly osztrák császár és magyar király anyai nagyapja. Élete Származása, testvérei A későbbi György király 1832-ben Frigyes Vilmos György királyi hercegként született Drezdában, a Szász Királyság fővárosában. Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából származó János Nepomuk szász koronaherceg (1801–1873) volt, 1854-től I. János néven Szászország királya, Miksa szász királyi herceg (1759–1838) és Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnő (1770–1804) harmadik, legifjabb fia. Apja a legősibb német uralkodó család, a szász Wettin dinasztiából származott, amely a mai Szászország, Szász-Anhalt és Türingia területét uralta. Édesanyja Amália Auguszta bajor királyi hercegnő (1801–1877) volt, I. Miksa bajor királynak és második feleségének, az evangélikus vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőnek (1776–1841) leánya, I. Lajos bajor király féltestvére, I. Ferenc József császár és Erzsébet királyné nagynénje. A házaspár kilenc gyermeke közül György herceg volt az ötödik. A testvérek (rangjuk szerint szász királyi hercegek és hercegnők): Mária (Marie) Auguszta Friderika (1827–1857). Albert (1828–1902), 1873 -tól I. Albert néven Szászország királya. Mária Erzsébet (Elisabeth) Maximiliána (1830–1912), aki először Savoya–Carignani Ferdinánd szárd–piemonti herceghez, majd Niccolo Rapalló márkihoz ment feleségül. Ernő (Ernst) (1831–1847). Frigyes Vilmos György (Georg) herceg (1832–1904), 1902-től I. György néven Szászország királya. 1859 -ben feleségül vette Mária Anna portugál infánsnőt (1843–1884). Mária Szidónia (Sidonie) (1834–1862). Anna Mária (1836–1859), aki 1856-ban IV. Ferdinándhoz (1835–1908), a Toszkánai Nagyhercegség utolsó uralkodójához ment feleségül. Margit Karolina (1840–1858), Károly Lajos főherceg (1833–1896) első felesége. Zsófia (Sophie) Mária (1845–1867), aki Károly Tivadar bajor herceghez (1839–1909), Erzsébet királyné öccséhez ment feleségül. Az ifjú György herceg 1849–50 között fél éven át (!) a bonni Frigyes Vilmos egyetemre (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn). 1855-től trónra lépéséig (1902-ig) a Szász Műemlékvédelmi Egylet (Sächsischer Altertumsverein) elnökeként működött. Házassága, utódai György herceg 1859. május 11-én Lisszabonban feleségül vette Mária Anna portugál infánsnőt (1843–1884), az utolsó Bragança-házi portugál uralkodónak, II. Mária (da Gloria) királynőnek (1819–1853) és férjének, a Szász–Coburg–Gothai-házból II. Ferdinánd portugál királynak (1816–1885) legidősebb élő leányát. Házasságukból 8 gyermek született, hatan érték meg a felnőttkort: Mária Johanna Amália (1860–1861), kisgyermekként meghalt. Erzsébet Albertina Karolina (1862–1863), kisgyermekként meghalt. Matilda Mária Auguszta (1863–1933), akit több osztrák főherceg is visszautasított, végül nem is ment férjhez. Frigyes Ágost János herceg , trónörökös (1865–1932), aki 1891-ben Lujza Antonietta főhercegnőt (1870–1947) vette feleségül, és 1904-től III. Frigyes Vilmos néven Szászország királya lett. Mária Jozefa Lujza hercegnő (1867–1944), aki 1886-ban Ottó Ferenc osztrák főherceghez ment feleségül, az ő fiuk I. (IV.) Károly császár és király . János György Piusz herceg, Szászország hercege (Prinz von Sachsen, Herzog zu Sachsen) (1869–1938), Szászország trónjának utolsó trónörököse, aki kétszer nősült, de gyermektelenül halt meg. Miksa Vilmos Ágost herceg (Prinz von Sachsen, 1870–1951), akit katolikus pappá szenteltek és lemondott trónigényéről. Albert Károly Antal herceg (Prinz von Sachsen, 1875–1900), aki fiatalon, autóbalesetben halt meg, gyermektelenül. Leányainak kiházasítása nem ment súlyos zökkenők nélkül. A legidősebbet, a nem különösebben vonzó külsejű Matilda Mária Auguszta hercegnőt először Ferenc József fiához, Rudolf trónörököshöz akartak feleségégül adni, de Rudolf inkább Stefánia belga királyi hercegnőt választotta. Később Ferenc Ferdinánd főherceg is visszautasította őt, Chotek Zsófia kedvéért. Emiatt az Osztrák–Magyar Monarchia és a Szász Királyság diplomáciai viszonya a mélypontra süllyedt, és csak 1886-ban enyhült valamelyest, amikor Ferenc Ferdinánd öccse, Ottó Ferenc főherceg feleségül vette Matilda húgát, Mária Jozefa Lujza hercegnőt. Katonai pályája Az 1866-os porosz–osztrák háborúban György herceg az 1. szász lovasdandárt vezette. Az 1870–71-es porosz–francia háború kezdetén a 23. gyaloghadosztályt (a szász királyi 1. hadosztályt) irányította. 1870. augusztus 19-én, amikor bátyja, Albert koronaherceg átvette a Maas-menti hadsereg parancsnokságát, György herceget az egész XII. hadtest (szász királyi I. hadtest) parancsnokává nevezték ki. E parancsnoki beosztását egészen 1900. március 29-ig megtartotta. 1871. január 18-án a versailles-i kastélyban I. Vilmos porosz királyt ünnepélyesen kikáltották német császárrá. Az eseményen György herceg képviselte a Szász Királyságot. 1873-ban apja, I. János király elhunyt. Trónját György herceg bátyja, az ekkor 45 éves Albert koronaherceg örökölte, akinek 1853-ban Carola von Wasa-Holstein-Gottorp hercegnővel kötött házasságából azonban nem születtek gyermekei, így Albert öccse, György herceg a trón örökösévé (koronaherceggé) lépett elő. Felesége, Mária Anna infánsnő 1884-ben, 40 éves korában elhunyt, a drezdai székesegyház (Katholische Hofkirche) Wettin-kriptájában temették el. 1888-ban II. Vilmos császár kinevezte György szász koronaherceget a Német Császárság vezértábornagyává (Generalfeldmarschall des Deutschen Reiches). Bátyja, Albert koronaherceg, majd király után György lett második szász származású birodalmi tábornagy. Ezt követően, még ugyanebben az évben kinevezték őt a birodalmi II. Hadsereg-felügyelet főfelügyelőjévé (Generalinspekteur der II. Armee-Inspektion). A II. hadsereg-felügyeletet Drezdában állították fel. György herceg, tábornagy felügyelete alá tartozott az V. és a VI. hadtest, valamint birodalmi XII. (szász királyi I.) hadtest. (Az 1871-ben megalakított, akkor még I. számú Hadsereg-felügyelet első főfelügyelője az 1888-as átszervezésig György bátyja, Albert koronaherceg, majd király volt). Rövid uralkodása 1902. június 19-én Albert király elhunyt, utód hátrahagyása nélkül. Trónját öccse, Frigyes Ágost György koronaherceg örökölte, aki I. György néven lépett trónra, 70 éves korában. Tanácsadói és családtagjai sem tudták meggyőzni, hogy idős korára való tekintettel mondjon le legidősebb fia, Frigyes Ágost János trónörökös javára. Ragaszkodott trónjához. A helyzetet nehezítette a trónörökös feleségének, Lujza Antonietta főhercegnőnek (1870–1947), az elűzött IV. Ferdinánd toszkánai nagyherceg és Aliz Bourbon–pármai hercegnő leányának erkölcsbotránya. A koronahercegné, aki már 6 gyermeket szült férjének, több házasságon kívüli viszonyba keveredett, majd 1903 tavaszán titokban Genfbe szökött, ott élő szeretőjéhez. Szökését bátyja, a császári házból kilépő Lipót Szalvátor főherceg (választott polgári nevén Leopold Wölfling) segítette. A feldühödött György király dekrétumot adott ki, amelyben elválasztotta az asszonyt fiától, Frigyes Ágost hercegtől annak ellenére, hogy Lujza Antonietta főhercegnő már hetedik közös gyermeküket, Anna Mónika Pia hercegnőt (1903–1976) hordta a szíve alatt. Azt is kilátásba helyezte, hogy menyét élte fogytáig elmegyógyintézetbe záratja. A mélyen katolikus I. Ferenc József császár érvényesnek ismerte el a szász trónörökös és saját unokahúga házasságát, elutasítva a válást kimondó szász királyi dekrétumot, ami szintén nem tett jót a két monarchia viszonyának. György király hamar elveszítette alattvalóinak rokonszenvét. Uralkodásának idején a gyorsan fejlődő kapitalista gyáripar szabályozatlansága számos nagy tömegtiltakozást váltott ki, köztük a 10 órás munkanap bevezetését követelő crimmitschaui szövőmunkás-sztrájkot, amely több más fejedelemség területére is kiterjedt, és a Német Császárság leghosszabb és legtöbb munkavállalót érintő munkásmozgalmi akciójává nőtt (1903. augusztus 22. – 1904. január 18.) Az idős György király csak két évig uralkodott. 1904 tavaszán influenza-fertőzést kapott, amelynek szövődményei elhatalmasodtak szervezetén. A 72 éves uralkodó 1904. október 15-én a pillnitzi királyi kastélyban elhunyt. Elődei és felesége mellé temették, a drezdai székesegyház Wettin-kriptájában (Wettinergruft). Trónját fia örökölte, aki III. Frigyes Ágost néven Szászország utolsó királya lett. Stazione di Melegnano Stazione di Melegnano vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Melegnano településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Bologna-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di San Zenone al Lambro (1931–) Stazione di San Giuliano Milanese (1931–) Stazione di Milano Rogoredo (–1931) Stazione di Tavazzano (1861. november 14. – 1931) Milan Neralić Milan (Mihajlo) Neralić (Horvát–Szlavónország, Károlyváros megye, Szluin, 1875. február 26. – Osztrák–Magyar Monarchia, Alsó-Ausztria, Bécsújhely, 1918. február 17.) olimpiai bronzérmes horvát nemzetiségű osztrák kardvívómester. A második nyári olimpián, az 1900. évi nyári olimpiai játékokon, Párizsban indult vívásban, egy versenyszámban: kardvívásban, ami vívómestereknek volt kiírva és bronzérmes lett Honnami Kendzsi Honnami Kendzsi (Oszaka, 1964. június 23. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 3 mérkőzést játszott. Kisteremia Teremi, Kisteremia románul: Teremia Mică falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Máriafölde közelében fekvő település. Nagyszentmiklóstól délnyugatra Története Kisteremia, Terem(alja)telek Árpád-kori település. Nevét már 1256-ban említette oklevél Teremteluk néven. 1274-ben Teremalya a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott. A nemzetség tagjai 1256-ban osztoztak meg rajta. Ekkor az osztálylevél szerint öt faluhellyel együtt a Vaffa-utódoknak jut. Ezek 1274-ben ugyancsak megosztozván, egy halastóval együtt a Makófalviak ősei kapják. 1450-ben Terem, 1458-ban p. Theremy, 1561-ben Kvtaz Teremy, 1564-ben Kwtas Teremy, 1658-bsn Teremely, 1723-ban Teremia néven írták. A település az egykori Kutas-Teremi helyén épült. Kutasteremi a török hódoltság alatt, a Temesvár visszavétele alkalmával indított hadjáratok alkalmával elpusztult; egy ideig marhakereskedőktől bérelt legelő volt, majd a temesvári igazgatóság e pusztára Vesztfáliából, Elzászból és Lotaringiából származó német és francia gyarmatosokat telepített, akik két községet alapítottak itt, Marienfeldet és Albrechtsflurt. Az utóbbi a mai Teremi. A telepítést Neumann temesvári igazgatósági tanácsos, 1770-71 közötti években fejezte be. Az első település alkalmával 80 házat építtetett, de a község lakossága rövidesen újabb települőkkel gyarapodott, 1838-ban már 1176 lakosa volt. Ekkor gróf Nákó Sándor volt a földesura. 1856-ban felépült római katolikus temploma; 1770-ben már iskolájuk is volt. 1849. augusztus 6-án Dembinszky Henrik honvéd tábornok hadát, mely a szőregi csata után Temesvár felé húzódott, az osztrákok itt érték utol, heves összeütközés ellenére sem tudták a honvédeket útjuk folytatásában meggátolni. 1873-ban pedig a településen nagy kolerajárvány volt. A 2002-es népszámláláskor 640 lakosából 608 román, 15 magyar volt. Neves személyek Itt született 1849-ben Obelcz József piarista áldozópap és főgimnáziumi tanár. Kommunista Újraalapítás Pártja A Kommunista Újraalapítás Pártja-Európai Baloldal (olaszul: Partito della Rifondazione Comunista-Sinistra Europea, rövidítése: PRC-SE) egy olaszországi radikális baloldali párt. Története A pártot 1991-ben alapították az Olasz Kommunista Párt másik utódpártjaként, ugyanis a párt mellett megalakult Baloldali Demokratikus Párt nevű másik utódpárt. A párt célja volt, hogy a kommunizmust újjászervezze és megújítsa Olaszországban. A párt megalakulása óta törekedett a balközép pártokkal való megfelelő kapcsolat kialakítására, az 1994-es választásokon a Progresszívak listáján indította jelöltjeit, a koalíció 2. helyet ért el. A párt kétszer volt kormánykoalíciót tagja: 1996-1998 között az Első-Prodi kormány, 2006-2008 között a Második-Prodi kormány tagjaként volt kormányerő. 2008-tól a párt eltávolodott a balközép pártoktól, helyettük radikális baloldali pártokkal alkotott koalíciót: a Baloldal - Szivárvány, a Baloldali Szövetség, Polgári Forradalom nevű választási szövetséggel és a Másik Európa nevű koalícióval volt szövetségben. A pártot 1994-2006-ig Fausto Bertinotti vezette, 2008 óta Paolo Ferrero. Ideológiája A párt ideológiájára Karl Marx gondolatai voltak nagy hatással és legfőbb céljuk volt a munkás mozgalmak megváltoztatása, hogy egy kommunista társadalom jöjjön létre. A pártot a marxizmus, leninizmus, trockizmus, antikapitalizmus, eurokommunizmus ideológiák határozták. A Kommunista Újjászerveződés Pártja elutasít mindennemű diszkriminációt (etnikai, vallási és szexuális). Elutasítja az autoriter hatalmat és a bürokráciát emellett elítélik a sztálinizmust. A párt a társadalmi igazságosságot, békét, szolidaritást és a népek szabadságának eszményét hirdeti. The Truth About Love A The Truth About Love Pink amerikai énekesnő és dalszövegíró 6. albuma, ami 2012. szeptember 14-én jelent meg, az RCA Records-nál. P!nk első olyan albuma ami a Billboard Hot 200 albumeladási listáján első lett, tegyük hozzá, hogy már a legelső héten. A korong a szerelem jó, rossz, világos, sötét árnyalatait mutatja be. Az album első kislemeze, Blow Me (One Last Kiss) címmel debütált 2012 júniusában. A dal 3 héten keresztül ötödik volt a US Billboard Hot 100 toplistán és több mint 2 millió példányt adtak el belőle. Magyarországon listavezető volt az első kislemez. A soron következő, 2. kislemez a Try volt, ami nagy sikereket ért el és számos országban első helyezést, a slágerlistákon. A Hot 100-ban épp, hogy bejutott a top 10-be, 9. helyen végzett. 3. kislemez az albumon, a Just Give Me A Reason, ami 3 hétig vezette a Billboard Hot 100-at és több, mint húsz ország slágerlistáján ért el első helyezést. Ez egy duett szám, aminek partnere Nate Ruess (A fun. frontembere). 3,6 millió példányszámban elkelt, emellett 2013. félévének a 2. legelkeltebb kislemeze lett. Az album 4.kislemeze, a True Love amiben Lily Allen közreműködik az énekesnővel. A kislemeznek inkább mérsékelt a sikere, de az elődjeihez képest, nem jól teljesít a szám. Az albumát jelölték Grammy díjra. 2013. február 13-án megkezdte 6. turnéját, ami a The Truth About Love Tour névre hallgat. Az album standard változatában 13 dal fért el. Utána 7 bónusz szám is található rajta. Tracklista Are We All We Are Blow Me (One Last Kiss) Try Just Give Me A Reason (közreműködik Nate Ruess) True Love (közreműködik Lily Allen) How Come You're Not Here Slut Like You The Truth About Love Beam Me Up Walk Of Shame Here Comes The Weekend (közreműködik Eminem) Where Did The Beat Go? The Great Escape My Signature Move Run Is This Thing On? Good Old Days Chaos And Piss Timebomb The King Is Dead, But The Queen Is Alive Chindrieux Chindrieux település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 1344 fő (2015). Chindrieux Cessens, Chanaz, Conjux, Ruffieux, Saint-Germain-la-Chambotte és Vions községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Honorino Landa Honorino Landa Vera (Puerto Natales, 1942. június 1. – Santiago, 1987. május 30.) chilei válogatott labdarúgó. A chilei válogatott tagjaként részt vett az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon. Sikerei, díjai Chilei bajnok (1): 1973 Világbajnoki bronzérmes (1): 1962 A chilei bajnokság gólkirálya (1): 1961 Jake Bass Jake Bass (1991. február 22. –), kanadai meleg pornószínész. 2011-ben kezdett pornófilmezni, a Squirtz stúdiónál kezdte. Karrier Kezdetben nem tervezte, hogy belép a pornóiparba. A Jake Bass nevet úgy választotta, hogy a "Jake" felhasználónév volt egy videojátékban amivel fiatalabb korában játszott, "Bass" Chuck Bass ihlette A pletykafészek sorozatból. Megkereste Jake Jaxon CockyBoys tulajdonosát, és így lett exkluzív modell, ezzel remélte hogy elindul a modell karrierje. Szeretett volna híres márka modell lenni, mint a Givenchy francia luxus márkánál, vagy a V magazin, illetve a GQ férfi magazinoknál. 2011-ben, volt az első filmje, majd március 25.-én, elkészül a második filmje Jake Bass: Takes a Shower, Then Sprays a Shower. 2012-ben, a Fleshjack Boy versenyen győztes lett. Egyik főszereplője a Project GoGo Boy filmsorozatban, Arnaud Chagall, Gabriel Clark, Tommy Defendi, Pierre Fitch, Stephen Forest, Seth Knight, Max Ryder, Sebastian Young mellett. A filmet a Grabby Awardson jelölték és négy kategóriában győzőtt is. A film sztárjai Jake Bass és Max Ryder. 2013-ban, a Grabby Awardson, négy jelölést kapott, legjobb újonc, legjobb színész, a legszexibb (hottest) Bottom és az év web szereplője. Egy újabb díjnyertes filmben játszott főszerepet Max Ryderel, a Roadstrip-ben. 2014-ben, Jake Jaxon-től kiderült, hogy Jake Bass játszik majd a Jake Jaxon's Answered Prayers filmben. Magánélete Kanadában, Montréalban született. 16 éves volt, mikor az apja hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt. Pszichológiát tanul, a McGill Egyetemen. Farkas Árpád (szakíró) Farkas Árpád (Rőd, 1887. szeptember 17. – Kolozsvár, 1962. március 30.) magyar mezőgazdasági szakíró, egyetemi tanár. Életútja Gazdasági akadémiát végzett Kolozsvárt, Rődön gazdálkodott. 1921 és 1948 között a kolozsvári mezőgazdasági főiskolán tanársegéd, tangazdasági vezető, előadó és végül nyilvános rendes tanár a gazdasági gyakorlati, kisállattenyésztési, majd üzemtani tanszéken. Az EMGE üzemtani és számviteli szakosztályának elnöke (1938-44), ebben a tisztségében az EMGE 1938 és 1940 között végzett adatgyűjtése alapján feldolgozta és több tanulmányban elemezte az erdélyi kisgazdaságok tőke- és jövedelmi viszonyait, állattartási formáit, igásmunkáját, az erdélyi méhészetek üzemi viszonyait és eredményeit. Ezek az EMGE Irodalmi és Könyvkiadó Vállalata s az Erdélyrészi Méhész Egylet kiadásában füzetek alakjában s a Mezőgazdasági Közlönyben jelentek meg. Az EMGE százéves jubileumára szerkesztésében és üzemtani tanulmányával jelent meg az Erdély mezőgazdasága c. kötet (Kolozsvár, 1944). Munkái Magyarország talajerőmérlege (Budapest, 1942); A magyarországi állati energiagazdálkodás (Budapest, 1943); A közösségi mezőgazdálkodás kilátásai a Kárpátmedencében (Kolozsvár, 1945); Gazdaságok fejlődése, helyzete és jövője (Kolozsvár, 1945); Problemele ogorului negru în Ardeal (Kolozsvár, 1947). Hevesy Pál Hevesy Pál (Paul de Hevesy) (1904-ig Bisitz) (Budapest, 1883. április 9. – Kitzbühel, 1987. június 30./1988. március 17.) magyyar diplomata, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. Hevesy György (1885–1966) kémikus bátyja. Életpályája Szülei: Hevesy-Bischitz Lajos (1851–1920) és Schossberger Eugénia (1857–1931) voltak. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett; Teleki Pál barátja lett. Zenésznek készült, de kezének izomkárosodás miatt abbahagyta tanulmányait. Jogot hallgatott Budapesten, Münchenben, Freiburgban, Párizsban és Londonban. Diploma után rövid ideig a fővárosban volt vármegyei jegyző. 1908-ban az osztrák-magyar külügyminisztériumba került. Diplomata pályáját Konstantinápolyban kezdte; jelen volt IV. Károly magyar király 1916-os megkoronázásán. Utoljára, 1936-ban, Madridban képviselte Magyarországot. 1922-től ügyvivőként dolgozott a párizsi-magyar követségen. 1927–1931 között a magyar delegáció vezetője volt a Népszövetségnél, ahol a világ élelmezési ügyeivel foglalkozott. Magyarországot képviselte a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnál és számos nemzetközi konferencián. 1936-ban a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetemen tartott előadást. 1942-ben kilépett a külügyi szolgálatból. Angol állampolgárságot kapott, Londonban élt. A második világháborút követően Ausztriába költözött. Emlékirata – Kilencven év alatt a föld körül – kéziratban maradt. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó diplomatája volt. Sírja a Kerepesi temetőben található (27). Művei Le problème mondial du blé ( Párizs , 1934) World Wheat Planning and Economic Planning in General (1940) Wheat and World Trade (1956) The Unification of the Wold: Proposals of a Diplomatist (Oxford, 1966) Díjai, kitüntetései Officier de l’Instruction Publique érdemrend (1924) Francia becsületrend: lovag (1928) a francia Académie d’Agriculture (Mezőgazdasági Akadémia) arany érme (1935) spanyol érdemrend nagykeresztje (1936) portugál érdemrend nagykeresztje (1937) Kardiológia A kardiológia a belgyógyászat egyik ága, mely a szív és az erek betegségeivel foglalkozó tudományág. A terület orvosi végzettségű specialistáit kardiológusoknak nevezzük. A kardiológusok nem összetévesztendőek a (cardiothoracic, ill. kardiovaszkuláris) szívsebészekkel, akik a szegycsont átmetszésével (sternotomia) műtenek. Ez a szíven és ereken végzett nyílt műtéti eljárásokat jelenti. A szív A kardiológia központi területe, a szív számos anatómiai (kamrák, pitvarok, szívbillentyűk) és fiziológiai (pl. systole, szívhangok, utóterhelés) jellemző vizsgálatának tárgya. A szív rendellenességei szívbetegséghez és kardiovaszkuláris betegséghez vezetnek, ezek vezető halálokok. A szív fő feladata, hogy vért juttasson a szervezet minden részébe. A vért a testből a tüdők segítségével pumpálja a nagy vérkör és a kis vérkör révén, ezután következik a vér visszajuttatása a testbe. Ez azt jelenti, hogy a szív az egész testtel kapcsolatban van és befolyásolja azt. A kardiológia túlnyomórészt a szív betegségeivel foglalkozik, továbbá működésének helyreállításával, amennyiben ez lehetséges. A szív egy izom, mely vért présel és szivattyúként működik. A szív minden része működésképtelenné válhat. A szívműködés maga felosztható mechanikai és elektromos részre. A szív elektromos működésének lényege a szívizom sejtjeinek periodikus összehúzódása, melyet a szinuszcsomóban található biológiai ütemadó idéz elő. Az elektromos aspektusok vizsgálata az elektrofiziológia egyik alterülete, neve szív-elektrofiziológia és lényeges vizsgáló eszköze az elektrokardiográfia (EKG). A keletkező akciós potenciálok speciális mintát követve terjednek el az egész szívben, a potenciált a szív elektromos vezetési rendszere hordozza. Az elektromos rendszer működésképtelensége többféle módon is beállhat, pl. Wolff–Parkinson–White szindróma, ventrikuláris fibrilláció és szív blokk útján. A kardiológia története 1900-ig Az emberek a kezdetektől különösen érzékeny szervnek tartották a szívet, erre utalnak Spanyolországban felfedezett kőkorszaki barlangrajzok. Kínai, görög és római gyógyítók különös figyelmet szenteltek a pulzusnak mint a mechanikus szívtevékenység jelzőjének. Khalkedoni Hérophilosz görög orvos i. e. 300 körül konstruált egy zsebvíziórát a pulzus mérésére. Kb. 2000 évvel ezelőtt a római író, Seneca így írta le angina pectorisát: „Az eset rövid lefolyású és egy viharhoz hasonlít. Más panaszok esetén egy betegséggel kell küzdenünk, de ilyenkor a halállal.“ A modern kardiológia kezdete 1628-ra tehető, ekkor jelentette be William Harvey angol orvos a vérkeringés felfedezését. 1733-ban Stephen Hales angol pap és tudós először mérte a vérnyomást véres, azaz ún. invazív módon, egy ló közös fejverőerébe injekciós tűt szúrt, majd azt egy üveghengerrel összekötötte. A legrégibb szívgyógyszer a gyűszűvirág, melynek az ödéma kezelésében mutatott előnyeiről 1785-ben William Withering írt. 1816-ban találta fel a francia René Théophile Hyacinthe Laënnec a sztetoszkópot, mely első formájában egyszerű, lehallgatást lehetővé tevő fahengerekből állt. Már a 19. század végén voltak mindkét fül számára kialakított rugalmas csövekkel felszerelt sztetoszkópok. Az indirekt "nem véres", azaz nem invaziv vérnyomásmérés egyik korai készüléke Karl von Vierordt (1818–1884) német fiziológus szfigmográfja volt. Az első vérnyomásmérő készüléket Samuel Siegfried Karl Ritter von Basch (1837–1905) osztrák patológus találta fel. 1896-ban Scipione Riva-Rocci olasz orvos egy karszalaggal ellátott, vérnyomásmérésre alkalmas eszközt írt le, melyet Harvey Williams Cushing fejlesztett tovább, 1905-ben pedig a mérés módszerét Nyikolaj Szergejevics Korotkov orosz orvos módosította. Manapság csak ritkán mérnek Riva-Rocci módszere szerint. (Ilyen esetben a mért vérnyomást az RR rövidítéssel jelölik. Manapság a gyakorlatban a Korotkov módszere szerint mért vérnyomást is hibásan RR felirattal jelzik.) 20. század A 20. század során a szív- és vérkeringési megbetegedések súlya komolyan megnőtt. A század elején világszerte a halálozások kevesebb mint 10%-áért voltak felelősek, a vége felé az ipari országokban majdnem 50%-ért, a fejlődő országokban 25%-ért. Az arányok ezen változása a fertőző betegségek és az alultápláltság révén bekövetkező, korábban leggyakoribb halálokok visszaszorulásával és a magasabb várható élettartammal magyarázható. Mivel a szív- és vérkeringési megbetegedések gyakorisága az életkorral nő, már a várható élettartam növekedése – az Egyesült Államokban az 1900-as 49,2 évről a 2000-es 76,9-re – is magyarázza a változás nagy részét. A 20. század elején kristályosodott ki a kardiológia a belgyógyászaton belüli önálló kutatási területként. 1907-ben Párizsban adták ki az „Archives de Maladies du Coeur et des Vaisseaux“ c. szaklap első számát, 1909-ben Bécsben pedig a „Zentralblatt für Herz- und Gefäßkrankheiten“ címűt. Angliában 1910-ben következett a „Heart“ c. folyóirat, az Egyesült Államokban 1925-ben az „American Heart Journal“. Ugyancsak 1925-ben az Egyesült Államokban megalapították az első kardiológiai szaktársaságot „American Heart Association“ néven. Ezt 1927-ben a „Deutsche Gesellschaft für Kardiologie“, Európa első szaktársasága követte, mely tagságának létszáma működése első tíz évében 180-ról 300-ra nőtt. 1903-ban fejlesztette ki a holland Willem Einthoven az elektrokardiográfot (EKG). A beteg kezeit és lábait sóoldatba mártották a szívelektromosság elvezetésére. Csak az 1940-es években következett a kéz- és lábízületekre erősített fémlapok segítségével történő felvétel, mely során a végtagok drótokkal voltak a felvevőkészülékhez kapcsolva. A szívritmuszavarok mai kezelési módja többek között a japán Szunao Tavara munkáján alapul, aki 1906-ban Ludwig Aschoff marburgi patológus mellett végzett tevékenysége során nyilvánosságra hozta a szív ingerképző- és ingerületvezető rendszerének tulajdonságait. 1929-ben következett az első tágabb értelemben vett szívkatéteres vizsgálat, Werner Forßmann, akkori sebészeti asszisztensorvos, későbbi urológus Eberswaldében a karja vénáján keresztül egy gumicsövet vezetett a jobb pitvarba. 1941-ben hozta nyilvánosságra André Frédéric Cournand a szívkatéterezéssel mint diagnosztikai módszerrel szerzett tapasztalatait. Kardiológiai megbetegedések A kardiológia a következő, főbb betegségcsoportokkal foglalkozik: Az endocardium betegségei A szívbelhártya nem fertőzéses gyulladása (Noninfektív endocarditis) A szívbelhártya fertőzéses gyulladása (Infektív endocarditis) A szívbelhártya kötőszövetes elfajulása (Endocardium fibrosis) Szerzett billentyűhibák A kéthegyű billentyűszájadék szűkülete (Mitralis stenosis) A kéthegyű billentyűszájadék elégtelensége (Mitralis insufficientia) A kéthegyű billentyű vitorlájának előreesése (Mitralis billentyű prolapsusa) A főverőér szájadékának szűkülete (Aortastenosis) A főverőér szájadékának elégtelensége (Aortainsufficientia) Veleszületett szívbetegségek A tüdőverőér szájadékának szűkülete (Pulmonalis stenosis) Az aortaszoros szűkülete (Aortaisthmus-stenosis) Bal-jobb átfolyással (shunt)-tel járó veleszületett szívhibák Jobb-bal átfolyással (shunt)-tel járó veleszületett szívhibák Szívelégtelenség A szívizom elfajulásai (Cardiomyopathiák) Szívtágulattal járó szívizomelfajulás (Dilatatív kardiomiopátia) Szívizomgyulladás (Myocarditis) Szívburokgyulladás (Pericarditis) Koszorúér-betegség Szívinfarktus (Acut myocardialis infarctus; AMI) Szívtáji szorító fájdalom (Angina pectoris) Szívritmuszavarok Hypertonia (Hypertonia) Alacsony vérnyomás (Hypotonia) A veseartéria szűkülete (Arteria renalis stenosis) A mellékvese velőállományának daganata (Phaeochromocytoma) Kardiogén sokk Szív- és keringésleállás Vizsgálatok A kardiológia nemcsak a szív vele született és szerzett megbetegedéseire koncentrál, hanem a vérkeringésre és a szívközeli véredényekre is. Az ezek alapján meghatározott szív- és érrendszeri, ill. kardiovaszkuláris megbetegedések fogalma tartalmazza többek között a magas vérnyomás, az agyi érkatasztrófa, a perifériás artéria-elzáródás betegségeket is, nincs azonban pontosan körülhatárolva. A nem közvetlenül a szíven keletkező betegségek diagnózisa és kezelése során átfedések vannak más szakterületekkel, mint pl. az angiológiával, a neurológiával és a pulmonológiával. 1. Anamnézis A szívbetegek gyakran a betegség egészen késői szakáig tünetmentesek, amikor is katasztrofális esemény következhet be. A kardiológiai betegségek nagy része szívizomelhalás, ritmuszavar vagy a szív csökkent pumpafunkciója miatt lép fel. A betegeknél felléphetnek specifikus vagy aspecifikus tünetek (fáradtság, fáradékonyság, anorexia - étvágytalanság). Specifikusan két fő tünet szokott jelentkezni, egyrészt a szív eredetű fájdalom (angina pectoris), másrészt a légszomj, nehézlégzés (dyspnoe), ezeken kívül még gyakori a szív megbetegedése miatt kialakuló agyi vérellátási zavar miatt fellépő időleges eszméletvesztés (syncope cardialis), valamint az az érzés amikor a beteg érzi saját szívének a dobogását (palpitatio). 2. Fizikai vizsgálat A fizikai vizsgálat az általános állapot megfigyelésével kezdődik (inspectio). Tapasztalható légszomj (dyspnoe) fizikai megterhelésre vagy akár nyugalomban is, az utóbbi esetben a beteg felül az ágyban, vagy akár több párnát is rak a feje alá. A betegek bőrén, nyálkahátyáján, körmein szederjesség (kékes elszineződés - cyanosis) figyelhető meg, ami legjobban az ajkakon és a nyelven látható. A szem szaruhártyáján idő előtti ív figyelhető meg (arcus corneae), mely párosulhat koleszterin- és zsirlerakódásból álló sárga csomókkal a bőrben (xanthelasma) vagy a bőrön (xanthoma). A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, a bőr ujjal való megnyomását (főleg a lábszár alsó részén) követően néhány percen át megmaradhat a bőrben az ujjbegy lenyomata (ujjbegynyomatot tartó ödéma - oedema). Az arteria radialis pulsatiójának a vizsgálata információt nyújt a szív frekvenciájáról és ritmusáról, az erek teltségéről és az érfal rugalmasságáról. A mellkas kopogtatásával (percussio) többek között információ nyerhető a szív hozzávetőleges méretéről és elhelyezkedéséről. A kardiológiai fizikai vizsgálat egyik legalapvetőbb eszköze a sztetoszkóp („mellvizsgáló”), mely alkalmas a szív működése közben létrejövő szívhangok észlelésére. Ez az eljárás a hallgatózás (auscultatio) 3. Diagnosztikai vizsgálatok Elektrokardiográfia (EKG) - alkalmas a szív által keltett elektromos ingerület rögzítésére. A vizsgálat elvégezhető nyugalmi állapotban, vagy fizikai terhelés alatt futószőnyegen vagy szobabiciklin. Lehetőség van az elektromos ingerület megfigyelésére miközben a páciens igyekszik a szokásos napi teendőit végezni 24 órán keresztül, az úgynevezett Holter-monitorozás segítségével, mely egy könnyű EKG-készülék, melyet a beteg, derekára erősítve visel. Mellkasröntgen (MRTG) Echocardiographia - egy vagy két dimenziót néz Doppler-ultrahang - áramlásvizsgáló Színes-Doppler Transoesophagealis echocardiographia (TEE) Nuclearis kardiológia - Technécium vagy Tallium alapú anyagokat intravénásan beadva, ezeket albuminhoz kötve, vagy a beteg vérében található vörösvértestekhez csatlakoztatva, eljutnak a szívüregbe, ahol megmérhető a radioaktivitásuk, ami által kiszámítható a szív funkciója, vagy elkülöníthetőek egymástól az infarktusos területek. Szívkatéterezés - a katétert képerősítő alatt vezetik fel a jobb vagy a bal szívfélbe, a katéter csúcsánál mérhető a szívben uralkodó nyomás, ami alapján számos kardiológiai megbetegedés diagnosztizálvató. Angiographia - az előzőhöz hasonlóan ebben az eseteben is katétert vezetnek be a szervezetbe, ezen keresztül a röntgensugarak számára átláthatatlan anyagot juttatnak a szívbe vagy az erekbe. Egyik formája a coronaria-angiographia, melyel a koszorúeret vizsgálják, másik változata a digitalis subtractiós angiographia, melyet a perifériás artériák vizsgálatához használnak. MRI - mágneses rezonancia Képzés Az orvosok kardiológiai képzése és a tevékenység ezt követő engedélyezésének szabályozása országfüggő. Pl. az Egyesült Államokban az American Board of Internal Medicine 16 szakágban oszt ki engedélyeket, ezek közül a kardiológia az egyik. Állatorvosi kardiológia Az állatorvoslás területén is nő a kardiológia szerepe, különösen a kutyák és macskák esetében. Bár haszonállatoknál is előfordulhatnak esetenként – elsősorban állatbetegségekkel összefüggésben – szívbetegségek, de ha ezek egyáltalán kezelésben részesülnek, a műveletet nem kardiológiára specializált állatorvosok végzik. Az állatorvosi kardiológia leginkább kutyák, macskák és lovak szívbetegségeivel foglalkozik. A kisebb állatok esetén a páciensek kb. 11%-a mutatja szívmegbetegedés jeleit. A hangsúly a szerzett szívbetegségeken van, mely a kisebb kutyafajtáknál elsősorban billentyűbetegségeket (endocarditis), nagy testű kutyák esetén főleg szívizombetegségeket (dilatatív kardiomiopátia) jelent. A kardiomiopátia macskákban is kialakulhat, esetükben azonban gyakoribb a hipertrófiás változat az utóbbi években növekvő mértékben diagnosztizált pajzsmirigytúlműködés következtében. A korábban fellépő táplálékfüggő szívizombetegségek (többnyire dilatatív kardiomiopátia bizonyos kutya- és macskafajok esetében) az időközben elterjedő ipari keveréktápoknak köszönhetően csak ritkán lépnek fel. Az Egyesült Államok déli államaiban és a Földközi-tenger térségében ezeken kívül a szívférgesség (dirofilariózis) játszik komolyabb szerepet. A kisállatkardiológia további súlypontjává vált az utóbbi években a vele született szívbetegségek vizsgálata. A fajtatiszta kutyákat, ill. macskákat tenyésztő szervezetek így próbálják meg az egyes fajtáknál sűrűn fellépő szívbetegségeket tenyésztői úton megszüntetni (pl. boxer: aortasztenózis; újfundlandi, ír farkaskutya: dilatatív kardiomiopátia; Maine Coon macska: hipertrófiás kardiomiopátia). A szívkoszorúér megbetegedései állatoknál – az emberekkel ellentétben – szinte sohasem lépnek fel. A lovaknál elsősorban a fertőzéses megbetegedésekkel összefüggő szívizomgyulladások, a táplálkozás-, ill. anyagcserefüggő myocardosis, a szívbillentyű-zavarok (főleg az aortabillentyű károsodása) és a szívritmuszavarok játszanak szerepet. Aptychotrema Az Aptychotrema a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a Trygonorrhinidae családjába tartozó nem. Rendszertani eltérések Egészen 2016-ig az idetartozó fajokat, még a hegedűrája-félék (Rhinobatidae) családjába sorolták be. A FishBase egyelőre még hegedűrájákként kezeli ezeket a fajokat. Tudnivalók Az Aptychotrema-fajok az Indiai- és a Csendes-óceánok határain fordulnak elő. E porcos halak mérete fajtól függően 58-120 centiméter közötti. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 élő faj és 1 fosszilis faj tartozik: Aptychotrema rostrata (Shaw, 1794) - típusfaj Aptychotrema timorensis Last, 2004 Aptychotrema vincentiana (Haacke, 1885) † Aptychotrema massoniae Bernardez, 2002 Méhes György-díj A Méhes György-díj Méhes György hagyatékából alapított irodalmi díj. A kitüntettek kilétét a jogörökösök döntik el, az Erdélyi Magyar Írók Ligája vezetőségének ajánlása alapján. Évente két kategóriában osztanak díjat. A 3000 euróval járó Méhes György-nagydíjjal életművet, az erdélyi magyar irodalomért tett szolgálatot és/vagy kiemelkedő szépirodalmi alkotást, az 1000 eurós Méhes György-debütdíjjal pedig a legtehetségesebbnek ítélt elsőkötetes alkotót jutalmazzák. Története 2002-ben Méhes Györgyöt (polgári nevén Nagy Eleket) Kossuth-díjjal tüntették ki. A legmagasabb állami kitüntetéssel járó összeget díjalapként az erdélyi magyar irodalom rangos műveinek jutalmazására, valamint tehetségkutatásra ajánlotta föl. Port-Sainte-Foy-et-Ponchapt Port-Sainte-Foy-et-Ponchapt település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 2503 fő (2015). Port-Sainte-Foy-et-Ponchapt Monfaucon, Saint-André-et-Appelles, Eynesse, Pineuilh, Saint-Avit-Saint-Nazaire és Sainte-Foy-la-Grande községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Humor 1 A Humor 1 a Sport 1 humoros sorozatokat és filmeket sugárzó társcsatornája volt, amely 2003. november 5. és 2004. szeptember 4. között működött. Történet A csatorna 2003. október 18-án kezdte meg tesztadását, és november 5-től a hivatalos adását. Műsorait 16 órás műsoridőben délelőtt 10 és hajnali 2 között sugározta. A UPC Directen egyes műsorait eredeti nyelven is sugározta. A csatorna 2004. szeptember 4-én ért véget, amikor az m+-ot újraindították Cool TV néven, amelyet a saját csatornájához közvetítettek, de ez a csatorna nagyon eltérő volt. Bár hivatalosan szeptember 4-én megszűnt, néhány tv-újság egészen szeptember 19-ig közölte műsorát. Fizikai helyét a Sport TV új csatornája, a Sport 2 vette át. 2010-ben ismét felvetődött egy ilyen nevű csatorna indítása, de végül nem indult el. A csatorna hangja Rábai Balázs és Selmeczi Roland volt. Saját készítésű műsorai Galla Miklós tündöklése és tündöklése (a csatorna megszűnése után a Cool TV -n folytatódott) Godot Stand Up Comedy Club, A Dumaszínház Kabaré Kávéház (a Hálózat TV -ről került át) Maksavízió (a Hálózat TV -ről került át, a csatorna megszűnése után visszakerült a Hálózat TV -re, később a Comedy Central és a Hatoscsatorna is megismételte) Vicc&Tsa (a csatorna megszűnése után a Hálózat TV -n folytatódott) Vetített sorozatok Apám, a fogdoki Arliss Atrezzo Állatságok Barkácsbolt Becker Billy Smart cirkusz Bonnie Hunt Bűntér Caroline New Yorkban Cheers Chipperfild-cirkusz Cosby Cybill Dave világa Dögös doki Életem, Alice Forró szél Fura TV Furcsa pár – Újra együtt Heccbrigád Ikercsajok Isten kegyelméből Kandi Kamera Kate és Allie Kész röhej! Kisanyám Kisvárosi mesék Kölyökduma Maggie Winters Mintapasik Nőrület Otthon, édes otthon Öngól Őrültségek Pesti Kabaré Pénz és szerelem Rohanó szerelmek Se veled, se nélküled Showtár Slurps Sportcsínyek Szájról-szájra Szuperközért Taxi Telt ház Vianello-lakás Zűrös fickók Vetített filmek A sorozatok mellett a csatorna amerikai, angol, magyar és olasz filmeket vetített. Amerikai filmek Anya csak egy van Az agyfürkész totál kész Charlie Chaplin kisfilmjei A csereügynök Édenkert a javából Hajsza versenytempóban Haláli meló Idióták bolygója Keserű ébredés Ki szeret a végén? Majd elválik! (1998) Nőt akarok, őt akarom! Rosszcsontok Senki bolondja (1994) Szemenszedett szenzáció Szépségtépő verseny Túsztanya Vágyrajárók (1989) Vén kopók Viszlát New York! Angol filmek VIII. Henrik magánélete Bocsi, világvége Botrány az áruházban Csak a javadat akarom Duplacsavar (1960) Az egymillió fontos bankjegy Házvezetőnő kerestetik Lady X válása A papa mozija Pasivadászat kezdődik Pitkin és a tejhatalmúak Puckle, a közlegény Tétova szív V.I.P. (1961) Magyar filmek Akli Miklós Álljon meg a menet! Bástyasétány'74 Bolondos vakáció Civil a pályán A csodacsatár Dollárpapa Egészséges erotika Az elvarázsolt dollár Én és a nagyapám Fel a fejjel! Felfelé a lejtőn Felmegyek a miniszterhez Férjhez menni tilos! Forró vizet a kopaszra! Fuss, hogy utolérjenek! Hintónjáró szerelem Hülyeség nem akadály Hyppolit, a lakáj Isten hozta, őrnagy úr! Kakuk Marci Kár a benzinért Képvadászok A képzett beteg Mese a 12 találatról Napfény a jégen Nem ér a nevem Patyolat akció Péntek 13 A pénzcsináló A selejt bosszúja A veréb is madár Olasz filmek Alfredo, Alfredo Don Camillo, a főtisztelendő Don Camillo elvtárs Don Camillo és Peppone képviselő Don Camillo kis világa Don Camillo visszatér Csoda olasz módra Fantozzi Fantozzi 2. Gazdagok és csalók Hová lett Toto baby? Jómadarak A két őrmester Ki adott ennek jogosítványt? Különben dühbe jövünk Még van háború, van remény Rimini, Rimini Vételi adatok Astra 1G (Keleti 19,2 fok) 11,992 GHz, horizontális polarizáció MPEG 2/Cryptoworks SR: 27500 FEC: 3/4 Telstar 12 (Nyugati 15 fok) 11,587 GHz, vertikális polarizáció MPEG 2/Cryptoworks SR: 8460 FEC: 3/4 Lemkó nyelv A lemkó nyelvet a lemkó népcsoport tekinti hagyományosan anyanyelvének. A keleti szláv nyelvek sorába tartozik, bár a legtöbben csak a ruszin nyelv dialektusának tartják (Ukrajnában pedig az ukrán nyelv nyelvjárásának). Amennyiben elfogadott lenne önálló nyelvi mivoltja, úgy a lemkó tekinthető a legnyugatibb keleti szláv nyelvnek. Rajta kívül a vajdasági ruszin vált még önálló normává. Leírása A lemkó nyelv a szomszédos nyelvek és nyelvjárások erős hatása alatt áll, sokan emiatt tekintik önálló nyelvi egységnek, egyfajta átmenetnek a lengyel és szlovák nyelv felé. Beszélői zömmel Szlovákia és Lengyelország területén élnek. Pontos adat a beszélők számáról nincsen, csak azoknak a száma ismert, akiket kulturálisan és identitását tekintve lehet a lemkókhoz kötni. A lemkóban több nyugati szlávnak tulajdonítható elemet lehet felfedezni, mint a ruszinban, minthogy a lemkót befolyásoló lengyel és a szlovák nyugati szláv nyelvek. A szlovákiai lemkók nyelvjárása dialektuskontinuumot képez a keleti szlovák nyelvjárással. A lemkó irodalmi nyelv alapjának Metodij Trohanovszkij tankönyvét a latin betűkkel írt Bukvar: Persa knyžečka dlja narodnŷch Skol c. könyvet tekintik 1935-ből. Egy évvel később egy másik olvasókönyvet is kiadtak Druha knyžečka dlja narodnŷch Skol. A lengyel kormány 1938-ban mindkettőt betiltotta és számos intézkedést tett még a lemkó kisebbség ellen (1918 és 1920 között Lemkó-Ruszin Köztársaság néven a lemkók próbáltak elszakadni Lengyelországtól, ahol hivatalos nyelv volt a lemkó). Zdzisław Stieber lengyel nyelvész jelentős munkákat végzett a lemkó nyelvjárások dokumentálását illetően a térségben mielőtt megkezdődött volna a nagyarányú kivándorlás a területről. A kelet-európai rendszerváltások után a szlovákiai lemkók elindították saját nyelvük kodifikálását, ahogyan Kárpátalján is nekiláttak a ruszin nyelv felélesztéséhez. 1995. január 27-én Eperjesen alakították meg ennek szervezetét. A szlovákiai ruszinok más része ruszin irodalmi nyelvet használ. Cornudella de Montsant Cornudella de Montsant település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Cornudella de Montsant Vilanova de Prades, Prades, Tarragona, La Febró, Arbolí, Porrera, La Morera de Montsant és Ulldemolins községekkel határos. Lakosainak száma 953 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cornulaca A Cornulaca a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi 7 faj tartozik: Cornulaca alaschanica C.P.Tsien & G.L.Chu Cornulaca amblyacantha Bunge Cornulaca aucheri Moq. Cornulaca ehrenbergii Asch. Cornulaca korshinskyi Litv. Cornulaca monacantha Delile - típusfaj Cornulaca setifera (DC.) Moq. Diego Velázquez de Cuéllar Diego Velázquez de Cuéllar (1465, Cuéllar, Spanyolország – ca. 1524. június 12., Santiago de Cuba, Kuba) spanyol konkvisztádor és Kuba kormányzója volt. Diego Velázquez 1465-ben, a Spanyolországi Segovia tartomány Cuéllar nevű városában látta meg a napvilágot. Harcolt Nápolyban, majd Sevillába költözött, ahol megismerkedett Bartolomeo Columbusszal. Kolumbusz Kristóf második, 1493-as útja során érkezett meg az Újvilágba. Hispaniólában telepedett le és segített Nicolás de Ovando kormányzónak a rendfenntartásban. 1511-ben Diego Columbus oldalán részt vett Kuba meghódításában. 1512-ben megalapította Baracoa, 1514-ben Santiago de Cuba, és 1515-ben Havanna városát, majd kinevezték Kuba kormányzójává. 1513-ban afrikai rabszolgákat hozatott Amerikába. Kormányzóként engedélyezte a nyugatra tartó felfedező utakat, köztük az 1517-ben Francisco Hernández de Córdoba vezette, a Yucatán-félsziget meghódítására kezdeményezett expedíciót is, amit 1518-ban Juan de Grijalva útja követett. Ugyanebben az évben Adelantado-vá nevezik ki. Kezdetben támogatta Hernán Cortés mexikói expedícióját, de amint Cortes megpróbálta a meghódított területek fölötti ellenőrzést a saját maga hasznára megszerezni parancsba adta Pánfilo de Narváeznek, hogy tartóztassa le a konkvisztádort. Cortes azonban legyőzte Narváez seregeit, és a túlélőket kényszerítette, hogy csatlakozzanak hozzá. Ennek eredményeként Velázquez nem látott semmit a Mexikóban zsákmányolt aranyból. 1524-ben Santiago de Cuba városában megkeseredett emberként adta vissza a lelkét a Teremtőnek. Mohácsi csata A mohácsi csata vagy mohácsi vész (törökül: Mohaç Muharebesi) 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel. A Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg a mohácsi csata a magyar hadtörténelem legtöbbet emlegetett ütközete. Előzmények A nemzetközi helyzet Európai folyamatok Amerika 1492-es felfedezése után az európai kereskedelem súlypontja a Földközi-tengerről fokozatosan az Atlanti-óceánra helyeződött át. Az Újvilágból beáramló hatalmas nemesfémmennyiség a magyarországi arany- és ezüstbányák jelentőségét csökkentette. A Magyar Királyság, ennek ellenére, Ausztria, Lengyelország és Velence mellett Közép-Európa vezető hatalmának számított. Az európai befolyást mutatja, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek jó eséllyel pályázott a pápai trónra. E célból 1512-ben Rómába utazott. A beteges II. Gyula pápa 1513. február 21-én valóban meghalt, de előtte még sikerült szétrobbantania a cambrai-i ligát. Bakócz számításai nem váltak be, a konklávé 1513. március 4-én Medici Jánost választotta meg, aki X. Leó néven foglalta el a pápai trónt. Pedig Bakócz, pápaként, sokat tehetett volna a bajban lévő Magyarországért. X. Leó a riválist úgy távolította el Rómából, hogy megbízta egy keresztes hadjárat vezetésével. Európában, főleg Németországban, közben negatív folyamatok kezdtek kibontakozni. A pénzügyek irányítását kezükbe kaparintó Fuggerek „1503 körül már valóságos «kegyosztási» monopóliummal rendelkeztek Németországban, Magyarországon, Lengyelországban és Skandináviában, olyannyira, hogy minden papnak, ha csak a legszerényebb plébániához akart is jutni, az augsburgi kereskedőkhöz kellett fordulnia”. A Fuggerek tartották kézben a római katolikus egyház által kibocsátott búcsúcédulák forgalmazását is, amely – egyéb okokkal együtt – hamarosan nemzetközi botrányhoz, majd erős társadalmi forrongásokhoz vezetett. 1517 után az európai közvélemény figyelmét egyre inkább lekötötte és megosztotta a Luther Márton által elindított reformáció. A vallási forrongásra rátevődött az 1524–1526 közötti német parasztháború, amely jelentős erőket lekötött, és az anyagi károk mellett több, mint 100 000 emberéletet követelt. A nyugat-európai hatalmak 1521–1526 között az itáliai háborúk aktuális epizódjával voltak elfoglalva (amelyek kisebb megszakításokkal 1494-től 1559-ig tartottak). Franciaország először Kelet-Európában keresett szövetségeseket V. Károly császár ellen. Antonio Rincon francia követ többször jár Lengyelországban és Magyarországon 1522 és 1525 között. Az 1522-es bicoccai csata után I. Ferenc I. Zsigmond lengyel királlyal próbált szövetkezni, de ez nem sikerült neki. A magyar királyi udvar is visszautasította a franciák ajánlatát, nem úgy Szapolyai János erdélyi vajda, aki hajlandóságot mutatott a franciákkal való együttműködésre, bár a hivatalos szerződéskötés csak 1528-ban történt meg. A Milánói Hercegséget újból megtámadó I. Ferenc francia király seregei 1525. február 24-én a paviai csatában vereséget szenvedtek V. Károly német-római császár serege és a spanyol erők ellen. A vereség olyannyira súlyos volt, hogy a francia király fogságba esett, majd fogolyként Spanyolországba vitték (ahonnan csak a megalázó madridi békediktátum aláírása ellenében, 1526 márciusában szabadult). A helyette Franciaországot régensként kormányzó anyja, Szavojai Lujza, 1525 elején követeket küldött Nagy Szulejmán török szultánhoz, levélben kérve a beavatkozását a Habsburgok ellen, de ez a követség Boszniában eltűnt. A francia régensnő 1525 decemberében újabb követséget indított Isztambulba, amely Frangepán János horvát főnemes vezetésével sikeresen célba is ért, és 1526. február 6-án visszatért Franciaországba. A török szultán a franciák szövetségkötésre vonatkozó ajánlatát elfogadta (ezt követően a francia–oszmán együttműködés majdnem háromszáz éven át tartott!), és hadaival 1526 nyarán Bécs ellen indult. Tehát a törökök – bár évtizedek óta hadban álltak a magyarokkal – elsődleges célpontja akkor nem Magyarország volt. Ezt a korabeliek is tudták, hisz leveleikben említést tesznek arról, hogy Magyarország megmenekülhetett volna, ha területén szabad átvonulást biztosít a török seregeknek Bécs felé. Magyarország azonban ezt nem tehette meg, mert egyértelműen a Habsburgok szövetségesének számított, már csak azért is, mert a szomszédos Osztrák Főhercegség uralkodója, I. Ferdinánd, a későbbi magyar király, II. Lajos magyar király feleségének, Mária királynénak a bátyja volt. A Habsburgokon kívül Magyarország segítséget Velencétől és a pápától remélhetett. Velence maga is hadban állt, mégpedig Franciaország oldalán. 1526-ban a pápai trónon három éve VII. Kelemen pápa ült, akinek nem sikerült hatalmát megszilárdítania, állandóan lavírozott az ekkor még csak választott német-római császári címet viselő V. Károly (1530-ban koronázták meg, miután csapatai 1527-ben elfoglalták és kifosztották Rómát) és I. Ferenc francia király között. Közben a pápai tekintély VIII. Henrik Angliájában is leáldozóban volt. A pápa budai legátusa révén megpróbált segíteni, lényegében az általa biztosított pénzből szereltek fel 5000 zsoldost, akik többsége Mohácsnál el is veszett. Az oszmán terjeszkedés A 16. század eleje az Oszmán Birodalom példátlan terjeszkedésének korszaka. 1514-ben a törökök győzelmet arattak a Perzsiát uraló Szafavidák felett. A vesztes perzsák az Egyiptomot birtokló mamelukokban találtak szövetségesre, így a harcok ide is átterjedtek, de 1517-ben a törökök legyőzték az egyiptomiakat is. Az 1520-ban trónra kerülő I. Szulejmán szultán először a birodalom belső helyzetét szilárdította meg, leverte a damaszkuszi pasa lázadását, majd – apja politikájával ellentétben – nyugatra fordította figyelmét s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. Ezért fordult már 1521-ben a Habsburg-házzal szövetségben álló Magyarország ellen az 1520-as évek végétől. 1521-ben ugyan még követeket küldött a magyar királyi udvarba, hogy a béke meghosszabbításáról tárgyaljanak, de a király úgy döntött, háborút kezdeményez a török ellen, és fogságba vetette a követeket. A háborút végül nem II. Lajos hanem Szulejmán indította meg ennek okán: Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elfoglalásával utat nyitott a török fegyvereknek és a török befolyásnak nyugat felé. 1522-ben kiragadta Rodosz szigetét a Máltai lovagrend kezéből és miután 1525 a paviai csata V. Károly német-római császárt Nyugat- és Közép-Európa urává tette, a szultán ismét Magyarország ellen fordult. A mohácsi vészt megelőző török benyomulások ellen Magyarország nem tett, s nem is tehetett semmit. Az országot annyira kifárasztották a sok éve tartó belviszályok, hogy a belső területeket sem tudta védelmezni. A belpolitikai helyzet Magyarország állapota a Jagelló–korban I. Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után a Jagelló-házból származó II. Ulászló került a magyar trónra. Az új király komoly nehézségek közepette próbálta megszilárdítani a hatalmát, hiszen ország nemessége igyekezett gyengíteni, illetve részben megszerezni a központi hatalmat, az állami jövedelmek lecsökkentek, a bárók és a főpapság kezébe visszakerült a Mátyás alatt visszaszorított befolyásuk valamint az ország déli területeit rendszeresen zaklatták török csapatok. Bár a közhiedelemmel ellentétben Mátyás halála nem jelentett óriási fordulópontot a magyarországi kultúra szempontjából, Buda kulturális fontossága a reneszánsz-humanista tudósok és művészek elkopásával csökkent, és szerepét rövidesen Bécs vette át, mindez a hanyatlás helyett inkább a humanizmus tartalmának átértékelődésével áll kapcsolatban. A meggyengült központi hatalom irányításában több esetben a Mátyás korában kiemelkedett méltóságok (Bakócz Tamás bíboros, Szalkai László püspök, későbbi esztergomi érsek, Nagylucsei Orbán, Werbőczy István) is meghatározó szerepet vittek. A főbb méltóságok betöltésének kérdése szoros összefüggésben állt a vármegyei nemesség és az arisztokrácia fokozatosan kiéleződő harcával, mely küzdelem a két társadalmi csoportot és érdekkörét két jól elkülönülő, bár átjárható frakcióra osztotta. A vármegyei nemesség Werbőczy személyében ideológust, szellemi vezetőt, Szapolyaiban befolyásos támogatót tudhatott magáénak, s rövidesen felismerte politikai jelentőségének megnövekedését. Ezzel párhuzamosan a 15–16. század fordulóján olyan, nagy múltú főnemesi családok haltak ki mint a Cillei, a Garai, a Hunyadi vagy az Újlaki famíliák, kisebb hatalmi vákuumokat generálva ezzel. A pénzügyi nehézségeket jól szemléltei, hogy Mátyás idején az erős központi hatalomnak és a magas adóknak köszönhetően az állami jövedelmek évi 600–900.000 aranyforint között ingadoztak, II. Ulászló uralkodásának első hat évében a vonakodó magyar elittől (1490-1496 között) mindössze 1.600.000 forint érkezett az államkasszába, ám a király ebből a pénzből mindössze 60.000 forintról tudott, kiadásait jellemzően cseh királyi jövedelmeiből és hitelből fedezte. II. Ulászló 1516-ban bekövetkezett halálakor mintegy 400.000 forint adósságot hagyott fiára. A török elleni védekezés megoldatlansága tovább rontott a helyzeten, a hadi kiadások, melyeknek minden évben csupán egy részét sikerült előteremteni, elviselhetetlen terhet róttak az uralkodóra és az államra. A szerényebb becslések szerint a déli határvédelmi rendszer fenntartása és kisebb korszerűsítése is évi 300-400.000 forintot jelentett, ennek azonban jellemzően csak a felét sikerült finanszírozni. Mivel az állam nem győzte e hatalmas költségeket, az érintett területekre olyan komoly anyagi háttérrel rendelkező személyek kerültek, akik legalább nagyobbrészt saját vagyonukból próbálták megszervezni és fenntartani a védelmet, például Batthyányi Boldizsár jajcai bán és Báthori István temesi ispán. Mátyás ütőképes zsoldoshadserege, a „fekete sereg” amelynek eltartása már 1490 előtt is problémás volt, hiszen évente akár 300.000 forintot is kitett, II. Ulászló idejében már fenntarthatatlannak bizonyult. A fizetetlen zsoldosok 1492-ben megtagadták az engedelmességet és fosztogatni kezdtek, leverésükhöz Kinizsi Pál általános mozgósítást rendelt el, majd a Száva mentén győzte le őket. A király 1493-ban hivatalosan feloszlatta a zsoldoshadsereget. A szárazföldi hadsereg létszámának és harcértékének csökkenése mellett a vízi utak ellenőrzésében, az utánpótlás szállításában és a harcok támogatásában nélkülözhetetlen szereppel bíró naszádosok száma a Mátyás-kori tízezerről az 1520-as évekre ezer környékére olvadt. II. Ulászló kezdetben igyekezett a Jagelló-ház nemzetközi befolyására támaszkodva egy még jelentősebb közép-európai hatalmi tömböt kialakítani, ezért szorosan együttműködött lengyel királyi rokonaival, egészen amíg fivére, I. Zsigmond lengyel király az orosz és török fenyegetés miatt revideálni kényszerült külpolitikai elképzeléseit. Ezt követően más jelentős szövetséges híján II. Ulászló király és udvara igyekezett a Habsburg-házzal szorosabbra fűzni kapcsolatait. A külpolitika ilyetén irányváltását ellenző köznemesi párt Werbőczy és Szapolyai vezetésével már az 1505-ös országgyűlésen is élénk hangon tiltakozott, július 25-re pedig a király beleegyezése nélkül fegyveres gyűlést hívtak össze Székesfehérvárra, melyet végül nem tartottak meg. Októberben a Rákos mezején tartott országgyűlésen a köznemesi párt kifejezte ellenszenvét a nem „született magyar” királyokkal szemben a törvényi erőre sosem emelkedett, úgynevezett rákosi végzésben. Ezzel párhuzamosan II. Ulászló titokban követet küldött Miksa császárhoz és megállapodást kötött vele, melynek értelmében születendő fia Miksa egy leányunokáját veszi majd feleségül, saját leányát pedig Miksa egy fiúunokájához adja hozzá, továbbá a megerősítették a régi dokumentumot, hogy a Jagelló-ház kihalása esetén a császárra illetve utódjaira szállnak országai, halála esetén pedig a fia feletti gyámság (Habsburg–Jagelló házassági szerződés). A közel-keleti konfliktusai mellett az Oszmán Birodalomnak volt elegendő ereje arra is, hogy folytassa a beütéseket Magyarországra. 1512 végén a boszniai pasa elfoglalta a Szreberniki bánság összes várát, majd a dalmáciai és horvátországi erősségek ellen fordult. Az 1512. évi török betörésekre válaszul, Szapolyai János erdélyi vajda Havasalföld és Szerbia területére tört be, nagy zsákmánnyal, sok fogollyal tért haza. Báthori István temesi ispán a Temesközben aratott győzelmet, nyolc ló vontatta a szekeret, mely a levágott török fejeket Budára szállította. X. Leó pápa 1513 júliusában keresztes hadjáratot hirdetett a törökök ellen, melynek megszervezésére a pápa címért folytatott küzdelemben legfőbb riválisát, a Rómában tartózkodó Bakócz Tamás esztergomi érseket nevezte ki teljhatalmú pápai legátussá. Bakócz részben hajlott kora, részben a szervezésből eredő pápai ambícióinak kényszerű feladása miatt vonakodott teljesíteni a megbízást, így a pápával folytatott vita és alkudozás egészen novemberig tartott. A Magyarországra hazatérő érsek 1514 márciusában jelentette be a megbízást a koronatanácsban, a pápai bullát pedig 1514. április 9-én hirdették ki. A kedvezőtlen társadalmi helyzet és a sikertelen szervezés miatt a keresztes hadjárat végül a tragikus kimenetelű Dózsa György-féle parasztfelkelésbe torkollott. Még a felkelés döntő csatája, a temesvári ütközet idején II. Ulászló királyt újabb súlyos egészségügyi problémák gyötörték, a király tartva attól, hogy Szapolyai a parasztok leverése után megnövekedett tekintélyét kihasználva ellene fordul, mozgósította csehországi híveit és segítséget kért Miksától is, de az összecsapás elmaradt. Az 1515 nyarán megtartott bécsi uralkodótalálkozón sor került a Habsburg–Jagelló házassági szerződésben előirányzott házasságkötésekre, 1516. március 13-án pedig elhunyt II. Ulászló magyar király. A magyar trónra 1516-ban II. Ulászló tízéves fia, Lajos került. A lengyel és német-római uralkodók gyámjoga elleni védekezésül Lajost nagykorúnak nyilvánították és egy évente újraválasztandó, 28 tagú ügyvivő tanácsot állítottak mögé. Még ebben az évben sikerült a törökökkel egy újabb évre meghosszabbítani a fegyverszünetet. X. Leó pápa keresztes szervezkedése miatt, melynek keretében összkeresztény hadjárat indult volna az oszmánok ellen, 1517-ben a magyar diplomácia vonakodott meghosszabbítani a fegyverszünetet, mire a törökök újból ostrom alá vették Jajcát. Bár 1518-ra úgy tűnt a hadjárat el fog indulni, annak legfőbb résztvevője és támogatója, I. Miksa német-római császár 1519 elején elhunyt, a hadjárat elmaradt, így 1519-ben a magyar államvezetés újabb hároméves fegyverszüneti megállapodást kötött a törökökkel. A béke azonban nem tartott ki, 1520-ban I. Szelim is elhunyt, fia, a még harciasabb Szulejmán került az Oszmán Birodalom élére, aki 1521. május 18-án hadjáratra indult Nándorfehérvár elfoglalásáért. Az 1526-os év A magyar udvar 1526-ban idejekorán értesült arról, hogy a szultán ismét Magyarország ellen készül. Már 1525 végén megtudhatták az ide menekült Bakics Pál szerb vajdától, hogy a szultán célja Buda megszerzése. Mások arról tudósítottak, hogy a törökök az országba vezető utakat figyelik, vizsgálják. A hírek hallatán a király parancsot ad a bánoknak, hogy készüljenek fel a védelemre. Ám most sem történt más, mint öt évvel azelőtt. Nem volt pénz. A telet az udvarnál töltő Tomori hiába kért pénzt, hiába figyelmeztetett, senki sem hederített rá. Kinevezték ugyan kincstartónak, ám az adott körülmények között ez puszta cím volt, semmi más. A csalódott, megkeseredett Tomori egy éjjel azután szinte menekülve hagyta el Budát. Visszatért csapataihoz, amelyek akkor már 11 hónapja nem kaptak zsoldot. Látván, hogy semmi sem történik az ország védelmében, a végvidéki parancsnokok márciusban beadták lemondásukat. Ám ahogy a védelem, úgy a lemondásuk sem érdekelt senkit. A magyar nemesség az április 24-re kitűzött rákosi országgyűlésre készült, ahol fontos dolgokról: személyes ügyekről, a főúri és a köznemesi párt közti viszályokról kellett dönteni. Csak az országgyűlés vége felé, május 1-jén hoztak konkrét védelmi határozatokat: azonnal meg kell erősíteni és fel kell szerelni a végvárakat, a hadaknak fel kell készülniük a táborba szállásra. Megszavazta a hadiadót és elhatározta, hogy a nemesek ne csak személyesen jelenjenek meg, hanem annyi katonát is állítsanak, amennyit csak tudnak. E határozatnak viszont nem volt nagy foganatja. Mindezek végrehajtásához azonban még mindig hiányzott a legfontosabb: a pénz. Az egyetlen ütőképes magyar fegyveres erőt ekkor csak Tomori 2000 katonája jelentette, akik azonban az állandó csatározásokban egyre fogytak, segítség pedig éppen csak annyi érkezett - no nem az udvartól, hanem a pápától és néhány határszéli birtokostól -, ami a veszteségeket ellensúlyozta. A háború hírére Lajos segítséget kért az európai fejedelmektől, de csak VIII. Henrik angol király ajánlott fel segélyt (amely 1527-ben érkezett meg Mária királynéhoz, Pozsonyba), továbbá a pápa 50 000 aranyat, ellenben sem V. Károly, sem Habsburg Ferdinánd (osztrák főherceg, a magyar király sógora) nem tettek semmit. Tény, hogy hadaik még az olaszországi hadszíntereken voltak. II. Lajos megkísérelt a védekezés érdekében hitelt szerezni a Fuggerektől, azonban ők a Magyarországon korábban bevezetett kereskedelmi vámok miatt nem adtak. Szerencsés Imre alkincstárnok sem adott kölcsönt. Antonio Giovanni da Burgio pápai nuncius 1526. január 18-án Budáról küldött jelentésében siralmas képet fest a magyarok hadi előkészületeiről. (Lásd a Wikidézetben.) Török és magyar előkészületek A török szultáni sereg április 23-án indult el Magyarország felé. Lassan haladtak, mert a Nagy-Morava folyó mellett vezető felvonulási utat a folyó áradása csaknem járhatatlanná tette. Az akadályok ellenére a sereg június 30-án megérkezett Nándorfehérvárra. Addigra Bali bég szép kényelmesen hidat veretett a Száván. Tehette, senki sem zavarta. A magyar haderő gyülekezését július 2-ra, Tolnára tűzték ki. És megint bekövetkezett az 1521-es helyzet. A király közölte, hogy nincs pénze a hadra keléshez, erre hivatkozva azonban a nemesség sem érezte kötelességének, hogy fegyvert fogjon. Végül közadakozásból és a pápa által átengedett egyházi vagyonból fogadtak katonákat. A nádor is hiába próbált Mohácsra vonulni, senki sem csatlakozott hozzá, mindenki a királyra várt. A szultáni sereg, élén az Ibrahim pasa vezette ruméliai had, közben július 2-4. között háborítatlanul átkelt a Száván, és július 11-én már a második védővonal kulcserődje, Pétervárad alatt állt. A várat mindenképpen el kellett foglalniuk, mert elzárta az oszmánok fő utánpótlási vonalát, a Dunát. Alapi Gáspár és 1000 fős védőserege két hétig tartott ki. Ezalatt visszavertek két rohamot, de amikor az ostromlók ágyúi szétrombolták a falakat, július 27-én feladták a várat. Újlak sem sokáig tudott ellenállni az oszmán sereg erejének, egyheti ágyúzás után, augusztus 8-án került török kézbe. Erdőd és Eszék őrsége, kilátástalannak ítélve a harcot, elmenekült. Szulejmán augusztus 14-én ért Eszékre. Itt nyomban nekifogtak a hajóhíd és a túloldali mocsáron átvezető töltés felépítésének, amely 19-re elkészült, és 22-re már az egész oszmán had átkelt rajta. Érdemi ellenállással addig nem találkoztak. Tomori 1500 katonájával meg sem kísérelhette, hogy beavatkozzék a harcokba, s július 16-án kénytelen volt sorsára hagyni Péterváradot. Ezután a Duna bal partján északnyugat felé indult, a Dráva torkolata felett átkelt a Dunán, és egyesülve Perényi Péter temesi ispán csapataival, a Dráva-vonal védelmére akart vonulni. Sajnos elkésett, mert addigra már a törökök megvetették lábukat a Dráva bal partján. Ezért a Karasica mocsarában vert tábort 6000 emberével, szekérvár védelme alatt, s onnan nyugtalanította a közeledő oszmán hadat. A magyar kormányzat csak június közepe felé döntött arról, hogy a csapatoknak július 2-ra, Tolnára kell összegyűlniük. A király Szapolyai János erdélyi vajdához futárt menesztett, majd ő maga is csak július 20-án indult el Budáról, és, miként 1521-ben, haladásának lassúsága serege gyarapodásával állt arányban, de így is útközben 12.000 főre nőtt. A had egy részét a korábban Antonio Giovanni da Burgio pápai követ által toborzott főleg idegen (cseh, morva, itáliai, német és spanyol) zsoldosok tették ki, akiket pápai pénzből fizettek. Augusztus 16-án nevezte ki a sereg vezéreiül Szapolyai György szepesi grófot és Tomori Pál kalocsai érseket, aki nagyon vonakodott a vezérséget elfogadni. Az urak nagy többsége Mohácsot választotta a csata színhelyéül, bár még nem érkezett meg a király táborába minden várt csapat. Az erdélyi vajda 5000-10 000 fős serege még csak Szegednél járt, míg a szlavón hadak éppen, hogy csak elkezdtek gyülekezni Zágrábnál. A király másik országából, Csehországból érkezett 10 000 fős hadsereg is csak Székesfehérvár környékén volt még. A nádor ugyan megindult délre a tolnai táborból, hogy a Drávánál megpróbálja feltartóztatni az ellenséget, de most sem tartott vele senki. Végül a királyi sereg augusztus 6-ra ért Tolnára, majd 14-én továbbment Mohácsra, ahová 24-én érkezett meg. Szulejmán naplójának egy megjegyzéséből elég valószínű, hogy a magyar hadvezetés már korábban eldöntötte, szükség esetén itt ütköznek meg az ellenséggel. Az oszmánok és a magyarok között ekkor tehát már csak a Karasica mocsarai álltak, de ennek átjáróit a királyi sereg nem próbálta meg lezárni, sőt, Tomori csapatait is visszarendelték onnan Mohácsra. Augusztus 28-án az oszmánok átkeltek a Karasicán is, majd ott táborba szálltak. Szulejmán parancsot adott, hogy a sereg másnap csatára készüljön. Könnyűlovassága akkor már két napja előcsatározásokat folytatott a magyarokkal. Tudományos berkekben vita folyt és folyik arról, hogy az említett három vízi akadály (Száva, Dráva, Karasica) révén fel lehetett volna-e tartóztatni az előrenyomuló oszmán sereget. Van, aki úgy véli, hogy mindhárom vonal alkalmas lett volna erre a célra, van, aki szerint egyik sem. Az szinte első látásra bizonyosnak látszik, hogy a Szávánál erre semmi esély nem volt. Itt ugyanis az átkelőhelyet már eleve biztosította a török kézen levő nándorfehérvári és zimonyi vár. Sokkal érdekesebb ebből a szempontból a Dráva vonala. Itt ugyanis, ha hinni lehet a korabeli vízrajzi helyzetet bemutató térképeknek, a folyó mentén végig mocsarak, árterek húzódtak. Nagyobb seregek átkelésére alkalmas pont a Dráva torkolatától felfelé először Eszéknél van. Ezt a magyar haderőnek mindenképpen meg kellett volna próbálni elzárni. Nem tudjuk, miért nem tette. Elképzelhető, hogy a magyar nehézlovasság sem tudott volna ezen a rossz talajon mozogni. Az a feltételezés, hogy ebben az esetben az oszmánok feljebb próbálkozzanak, nem tűnik reálisnak, hiszen így nekik is a folyó menti mocsaras talajon kellett volna továbbvonulniuk, nem beszélve az ezzel járó időveszteségről. A Karasica esetében nyilvánvaló, hogy egy patak nem jelenthet akkora akadályt, amelyen egy, a Drávát is viszonylag könnyen áthidaló oszmán sereg ne tudott volna szinte menetből átkelni. Erőviszonyok Magyar haderő A magyar sereg, amely így mindössze 24 800 emberből állott, 85 ágyúval volt felszerelve, (ebből 53 került használatba), s még néhány horvát hadtest állt rendelkezésre, augusztus 29-én egészen délutánig csatára készen állt. A gyalogság egy részét zsoldosok tették ki, az idegenek közt főleg németek, bajorok és csehek voltak, de akadt néhány spanyol is. A hazai erők közül sem volt mindegyik magyar nemzetiségű. Több egységet szerbek alkottak, akik a Délvidéken a várakban és más katonai egységekben igen nagy számban szolgáltak. Vezetőik között ki kell emelni Bakith Pált, Vencsánc egykori vajdáját, aki nemrég érkezett Magyarországra és rögvest II. Lajosnak ajánlotta fel szolgálatait. Szintén Szerbiából települt át nemrégiben Radics Bosics, aki a csata után is jelentős érdemeket mutat fel a török elleni harcban. Ott volt továbbá Cserni Jován, a hírhedt szerémségi „parasztvezér” mely címet a történelemtől jogtalanul kapta. Ő 1526 végén fellázította Szapolyai János ellen a délvidéki szerb katonák nagy részét, majd I. Ferdinándnak tett hűséget, amivel hosszú időre elkötelezte a szerbeket a Habsburg-család mellett. Török haderő Az oszmán hadsereg erőit hatvanezer reguláris szpáhira és janicsárra teszik, ez azonban a mai történelmi kutatások szerint túl sok, a teljes oszmán haderő reguláris állománya volt hatvan-hetvenezer, s ebben a csatában az nem vett részt. Valójában az elit egységek száma 30 ezer fő lehetett, amelyhez hozzájöttek az irreguláris csapatok, az aszabok és az akindzsik és a többi egység. Így ebből állt össze a hatvanezer fős török sereg. A csata lefolyása Augusztus 29-én tehát a Mohácstól 7 km-re délre elterülő síkon szembetalálkozott a két sereg. A terület mindenképpen nagyobb figyelmet érdemel, mert terepadottságai befolyásolták a csatát és annak kimenetelét is. A csatahelyet a magyar fél választotta ki, hiszen egy része már hetek óta ott várakozott a szultáni seregre. A mezőt kelet felől a Duna mocsaras ártere határolta, szélén az Eszék felé vezető úttal. Közepén a Borza patak folydogált. Délnyugat felé, a patakkal csaknem párhuzamosan mintegy 20–30 m-rel magasabban fekvő terasz húzódott, amely messzire elnyúlt észak felé, délkeleti végét pedig egy erdő zárta le. A források utalásai alapján elképzelhető, hogy ennek partoldala meglehetősen meredek volt, s akadályozhatta az oszmán sereg felvonulását. A patak és a terasz közti síkon mélyebb teknők sorakoztak, olykor áttekinthetetlenné téve a terepet. A magyar táborban néhányan azt javasolták, hogy ne ütközzenek meg, hátráljanak, és főleg várják be Szapolyai János erdélyi vajda időközben 20-25 000 főre duzzadt seregét; annál is inkább, mert a vajda már jelezte érkezését. Hasonlóképp megindult és Zágrábnál járt Frangepán Kristóf a horvát-szlavón bánság haderejével. A Csehországból érkező segélycsapatok is a Dunántúlon voltak már. Azonban a magyar sereg többi vezetője - köztük Tomori Pál, akit nemrég neveztek ki fővezérnek Szapolyai Györggyel együtt - a csata mellett döntött. Ennek okairól szintén vita folyik, de az az érvelés, hogy a már közelben levő, nagyszámú és gyors lovassággal rendelkező oszmán sereg elől ekkor már nem lehetett volna biztonságosan visszavonulni, igencsak megfontolandó. Nem biztos továbbá, hogy az említett segélyhadak az előtt megérkeznek, mielőtt a magyar sereg mégis csatára kényszerült volna valahol Buda előtt. Azt sem lehet kizárni, hogy a fővárostól minél távolabb akartak megütközni. Mindenesetre a magyar hadvezetés is úgy döntött, hogy augusztus 29-én vívják meg a csatát. Ennek megfelelően a sereg már hajnalban felfejlődött. Harcrendjük két vonalból állt, amely a Borza pataktól délnyugatra, a terasszal szemben, ettől kb. 2-2,5 km-re helyezkedett el. Az első vonal körülbelül 6000 lovasból álló jobbszárnyának Batthyány Ferenc horvát-szlavón bán, a 3000 lovast magában foglaló balszárnynak pedig Perényi Péter temesi főispán volt a parancsnoka. Középen a mintegy 12 000 főnyi zsoldos gyalogság helyezkedett el. Tomori, a fővezér, attól félvén, hogy szárnyait a nagyobb létszámú ellenség átkarolja, a lehető legjobban széthúzta az arcvonalat. A második, az elsőnél kisebb létszámú és ezért rövidebb harcrendet jórészt a főúri bandériumok alkották. Ez elsősorban a király védelmét látta el, illetve a tartalék szerepét játszotta. A király tulajdonképpeni testőrségét 1000 nehézlovas adta, mellettük kétoldalt gyalogosok és könnyűlovasok sorakoztak fel. A tüzérség elhelyezkedése meglehetősen bizonytalan. A sereg ilyetén való felállítása három problémával járt. Egyrészt a harcrend kialakítása azt eredményezte, hogy a rövidebb második vonal miatt a szárnyak veresége esetén szinte bizonyosan bekerítik a sereget. (Ha azonban az első vonal rohama sikeres, a győztes szárnyak bekerítik és a centrum gyalogságának szorítják az ellenség középhadát.) Másrészt a sereg felállítása mindenképpen túl korán történt, hiszen a csata csak délután 3 óra után kezdődött. A katonák hosszú órákig ácsorogtak az augusztus végi napon, ami elég fárasztó elfoglaltság csata előtt. Harmadrészt a csatarendbe állt csapatokat a lassan beérkező oszmán had vezetőinek bőven volt ideje az említett teraszról szemrevételezni, és annak megfelelően elrendezni saját erőiket. Az önmagában csupán 25-26 000 (de lehet, hogy 30 000) fős magyar királyi sereggel egy több mint kétszeres számbeli túlerőben - és mint láttuk, még annál is nagyobb harcászati és technikai fölényben[forrás?] - levő, tehát mintegy 50-60 000 főnyi reguláris katonát számláló oszmán had állt szemben. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a török a legkorszerűbb európai haditechnikával rendelkeztek, kb. 4-szer több ágyújuk volt, és janicsárok közül sokan puskával voltak felfegyverezve. (Lásd fent az Előzmények részben megadott forrásokat!) Ezt az adatot ma már források igazolják, és mindenképpen az erős túlzások körébe kell utalni a (több)százezres török seregekről szóló mendemondákat. Az Oszmán Birodalom teljes hadereje ekkortájt 100-110 000 fő lehetett, és elképzelhetetlen, hogy mindenkit kivezényeltek volna a Magyarország elleni hadjáratra, hiszen ez esetben a birodalom távoli végei őrizetlenek maradtak volna, és a belső területeken is szükség volt a katonaság jelenlétére, tekintettel a gyakori lázadásokra. Azonban, azt is figyelembe kell venni, hogy a török sereghez, útban Mohács felé, kötelezően csatlakoztak a behódolt országok kisebb seregei. Ugyanez történt később többször is, amikor a Bécs felé haladó török csapatokat az erdélyi fejedelmek csapatai is segítették. Az oszmán sereg kora délután kezdett kibontakozni a Karasica irányából. A csapatok harcrendben vonultak fel, már amennyire ezt a terep megengedte. A sereg élén a ruméliaiak haladtak, mögöttük a szultán az udvari zsoldos hadakkal, és végül az anatóliai hadtest következett. Nehézségeikről sokat elárul, hogy bár a táborból kora reggel útnak indultak, és a csatatérig csupán kb. 10 km-es távolságot kellett megtenniük, mégis, a ruméliaiak dél körül, a derékhad és az anatóliai hadtest pedig 1-2 óra további késéssel érkezett meg a terasz peremére. A források szerint a csapatok annyira elfáradtak, hogy a szultán haditanácsot tartott, melynek eredményeként a csata elhalasztása mellett döntöttek, és parancsot adtak a táborverésre. A ruméliai hadtest ezután megkezdte a leereszkedést a délnyugati magaslatról, hogy a síkon táborozzanak le. Balszárnyáról kivált Bali bég egy csapat akindzsival, és elindult, hogy balról a Nyárad patak felől megkerülje a magyar harcrend jobbszárnyát. Ekkor Tomori kénytelen volt ellenük oldalvédet küldeni, amely a király őrzésére kirendelt elitcsapatokból állt Ráskai Gáspár, Török Bálint, Kálnay János vezetésével), s amivel nagymértékben hozzájárult a II. Lajos balvégzetéhez. Feltehető, hogy a magyar hadvezetés is értesült arról, hogy a ruméliaiak tábort vernek, és a királynak a táborba való visszatérést ajánlották. Tomori azonban az ellenkezőjét javasolta, arra számítva, hogy ha aznap vívják a csatát, külön-külön verheti meg a szultáni sereg egyes részeit. Nyilván ez volt az egyetlen esély a győzelemre. II. Lajos ezért parancsot adott a támadásra. A szultán vezette udvari zsoldosok a terasz szélén lehettek, s talán már meg is kezdték leereszkedésüket a magaslat pereméről, a ruméliaiak pedig már a tábort építették, amikor a magyar jobbszárny teljes vágtában megrohamozta őket. Nagy valószínűséggel a centrum gyalogsága a jobbszárnnyal együtt indult meg, míg Perényi balszárnya helyben maradt, mivel velük szemben ekkor még nem állt ellenség: az anatóliai csapatok csak később értek a helyszínre. Mindenesetre a jobbszárny lovasságának támadása zavart idézett elő a ruméliai hadtestnél, és a katonák menekülni kezdtek. Hátrafelé azonban a terasz oldala elzárta az utat, ezért két irányba szétváltak. Tomori, az első sikert látva, ekkor futárt küldött a királyhoz, hogy a második lépcső is támadjon. Mire azonban ezek a csapatok harcba léptek, a jobbszárny támadása már kifulladt, és elkezdett visszavonulni. Ezt, a közhiedelemmel ellentétben, bizonyosan nem a török tüzérség tüze okozta, mert egyrészt ezt biztosan tudjuk - oly magasra irányozták a lövegeket, hogy golyóik az előremozgó második magyar harcrend felett is átrepültek, másrészt mert a centrum gyalogságára lőttek belőlük. Elképzelhető, hogy a táborveréskor olyan helyre állították az ágyúkat, ahonnan nem tudták belőni az egész terepet. A megfutamodás fő oka az lehetett, hogy az időközben a helyszínre ért janicsárok sortüzekkel fogadták a magyarokat. Nagy valószínűséggel ekkor esett el Tomori is, miközben a futókat próbálta feltartóztatni. A szultán megkerestette a holttestét, levágott fejét karóra tűzték sátra előtt. Azzal, hogy az első lovasroham kifulladt, lényegében a csata is eldőlt. Az időközben elsáncolt török ágyúk elé érve a gyalogság mozgása is megtört, a mögöttük érkező második magyar harcrend pedig kitérésre kényszerült, és a centrum gyalogságának két oldalán mozgott előre. Egy részük a balszárnyat vezénylő Perényihez csatlakozott, aki a vele szemben megjelenő anatóliai hadtesttel vívott kemény harcot. Perényi rohama a többszörös túlerő ellen nem járt eredménnyel, s hamarosan ő is hátrálni kényszerült. Ettől kezdve a csata eseményei áttekinthetetlenné váltak. A lovasságnak a janicsárok sortüzeit túlélő része ekkor már menekült, ám az ágyúk előtt harcoló gyalogságot az oszmánok bekerítették, és nagy részüket lemészárolták. Az alig másfél-két órás csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. Elesett 4000 lovas, 10000 gyalogos, 7 püspök - köztük a fővezér Tomori és Szalkai László esztergomi érsek és másik 5 püspök - és 16 zászlósúr valamint 12 főúr. A menekülő király a Csele-patakba fulladt (bár később sokan azt állították, a trónra törő Szapolyai gyilkoltatta meg). Ismét felmerül a kérdés: hol maradtak, miért nem érkeztek meg időben a már említett erősítések. Frangepán Kristóf még szeptember 1-jén is a horvát csapatok gyülekezésére várt, így tulajdonképpen el sem indulhatott. Szapolyait július folyamán hol Havasalföldre küldték a helyi magyar-párti vajda segítségére, hol a fősereghez való csatlakozásra utasították. De ha akart volna, akkor sem tudott volna Mohácsra indulni, mert az erdélyi seregek sem siették el a hadba vonulást, így Szapolyai augusztus 15-én még Tordán várakozott, jó 400 km-re a csata helyszínétől, augusztus 29-én pedig Szeged térségében volt. Végkifejlet A csata vége után a törökök egész éjjel fegyverben voltak, várták a magyar főerőket, csak miután a szultán számára is világossá vált a némileg meglepő győzelem, rövid pihenőt adott hadának, majd megindult hadjáratának fő célja, Buda felé. Vannak feltételezések, hogy nem Buda volt a célja Szulejmánnak, hanem Lajost kívánta egy számára előnyös békére kényszeríteni (szulejmáni ajánlat). A kiküldött portyázók előtte jártak, és raboltak, pusztítottak. Eközben augusztus 30-án a csatavesztés híre megérkezett a fővárosba, mire az egész udvartartás még aznap éjjel elmenekült Pozsonyba. Másnap csaknem az egész lakosság követte őket. A szultán szeptember 12-én érkezett Budára. Megszemlélte a várat, s ezalatt a sereg hidat vert a Dunán, és megkezdte átkelését a pesti oldalra. 14-én felgyújtották a várost, hajóra rakták a palotában talált kincseket, köztük azt az óriás ágyút, amelyet Hunyadi János zsákmányolt 1456-ban Nándorfehérvár alatt. A szultáni sereg szeptember 25-én indult vissza Isztambul felé. Addigra portyázói a főváros körüli területeket Egertől Győrig elpusztították. Csupán néhány fallal erődített város menekült meg. A csatavesztés hírére a Zágrábnál álló Frangepán Kristóf mindössze 500 katonával a Dunántúlra sietett, és néhány portyázó csapatot sikerült is szétvernie. Szapolyai azonban alapvetően tétlen maradt. Feltehető, hogy haderejét már az elkövetkezendő királyválasztási küzdelemre tartogatta, s a Tisza bal partja mögül figyelte a dél felé elvonuló oszmánokat, akik október 8-án hagyták el az országot. A következmények A mohácsi csata után az ország fővárosa, Buda, védtelen volt. A király és vele együtt a főnemesség jelentős része meghalt, a további védekezés megszervezése nehézségekbe ütközött. Gyakorlatilag csak az erdélyi, kb. 15 ezer fős had maradt ütőképes Szapolyai János vezetésével, de ő nem vállalta a harcot. A török fősereg szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar Pozsonyba menekült), és csapatai elkezdték a környék kifosztását és felperzselését. Pest lakosságát teljesen kiirtották. Komolyabb ellenállást a Pusztamarót mellett összegyűlt kb. 25 ezer fős paraszt- és jobbágysereg tanúsított, amely szekértábort hozott létre, de a jól felfegyverzett törökök hamar szétverték és lemészárolták őket. A tél közeledtével a szultán úgy döntött, hogy csapataival visszavonul Törökországba (1526. október), de közép-európai hódításairól nem szándékozott lemondani: 1529-ben Magyarország középső részén most már zavartalanul áthaladó hadai Bécset is megostromolták, de a várost nem tudták bevenni. Elesett viszont több magyar vár is. 1526 őszén megindult a rivalizálás a koronáért Ferdinánd osztrák főherceg, Habsburg Mária királyné testvére, és Magyarország választott királya Szapolyai János között. Először Szapolyai, majd Ferdinánd is királlyá koronáztatta magát. Fegyveres harcot robbantottak ki a szerbek Cserni Jován vezetésével, akik Ausztria alá adták magukat (Jován annak idején harcolt a mohácsi csatában). 1541-ben az ország három részre szakadt: nyugaton a Habsburgok uralkodtak, akik megszerezték a magyar királyi koronát, keleten Szapolyai János szintén viselte a királyi címet, de elismerte a török fennhatóságot, végül az ország belsejében Budáig nyúló ék alakú területet a törökök (Szapolyai János halála után) végleg megszállták, és pasalikká (Budai vilajet) alakították. 1526-ban, a mohácsi csata után a visegrádi királyi palota berendezését és a koronázási ékszereket elmenekítették a török elől. A fellegvárat sikerült ugyan az odamenekült lakosoknak és szerzeteseknek megvédeniük, de a védtelen palotát mégis érték károk. Ezeket csak Szapolyai János javíttatta ki, amikor 1539-ben, házasságkötése után feleségével, Izabellával itt töltötte a nyarat. Ekkor tartózkodott magyar király utoljára a visegrádi palota falai között. Öt évvel később Visegrád a török kezére került. A vár jelentéktelen török végvár lett, a város lakossága elmenekült, a gazdátlanul maradt palota pedig rombadőlt. Az utókor értékelése A mohácsi csatát nem lehet önmagában vizsgálni, sokkal inkább csomópontnak kell tekinteni. Mohács végelszámolás volt, az akkor már másfélszáz esztendeje kisebb-nagyobb megszakításokkal zajló háború végelszámolása. A Magyar Királyság a maga alig 4 millió lakójával, Mátyás király halála óta folyamatosan hanyatló gazdaságával, korszerűtlen hadseregével nem mérkőzhetett meg a nálánál területileg ötször, lakosságát tekintve hatszor nagyobb, nyomasztó túlerővel felvonuló Oszmán Birodalommal. Vereségre volt ítélve, mert az erősen központosított, despotikus uralom alatt élő oszmánok erőiket sokkal jobban tudták összpontosítani, mint a közállapotait tekintve teljesen szétzilálódott, pártharcokba merült magyar állam. Kilátásai még ép gazdasági, társadalmi és politikai háttér esetén is kérdésesek lettek volna, hiszen az ellenállás az egyre erősödő oszmán nyomással szemben hihetetlenül sok pénzbe és emberbe került, s ezt hosszú távon nem tudta biztosítani. De ahogy Mohács a Magyar Királyság középkori történetének lezárása, úgy kezdete is egy másik korszaknak, a török hódítás korának. Azzal, hogy az uralkodó, II. Lajos odaveszett, s vele az ország vezetőinek jelentős része, új hatalmi rend kialakulása vette kezdetét. A két nagyhatalom, a Habsburgok és a török porta közé ékelődött Magyarország még jobban belesüllyedt a pártküzdelmekbe, melynek egyenes következménye lett a kettős királyválasztás, majd ezzel együtt az ország két részre szakadása. A bomlási folyamatot betetézte Buda elvesztése 1541-ben, amelynek eredményeként az oszmánok tartósan megvetették lábukat az országban, beékelődve a korábbi két országrész közé, és másfélszáz esztendőre állandósítva a háborús állapotokat. A mohácsi csata török miniatúrákon A mohácsi győzelem az Oszmán Birodalom és I. Szulejmán szultán számára is rendkívüli jelentőségű esemény volt. Ezt mutatja az is, hogy számos török miniatúra maradt fenn a témakörben. Méheskert Méheskert (románul: Stupinii Prejmerului, németül: Rohrau) falu Romániában, Brassó megyében. Közigazgatásilag Prázsmár községhez tartozik. Egyes források Prázsmári méhkertek néven említik. Fekvése Brassó megye keleti határán fekszik, községközpontjától, Prázsmártól 3 kilométerre keletre, a DN10-es főút mellett. Brassótól való távolsága légvonalban 18 km. A falu területe 31 hektár, és 473 hektár mezőgazdasági terület tartozik hozzá. Története 1749-ben utalnak rá először („a Prázsmári határon egy Méheskertben”). Az 1910-es népszámlálásban Rohrau néven említik Prázsmár részeként, ekkor 211 lakosa volt, mindannyian románok. Méheskert a 20. század közepén vált külön Prázsmártól. Méheskertből később kivált Crivina, amely rövid időn belül egyesült Prázsmárral. 1966-ban 388-an lakták, melyek közül 359 román és 9 magyar. 1992-ben 387, 2011-ben 382 lakosa volt. Libériai dollár A dollár Libéria hivatalos pénzneme. Bankjegyek 2000-es sorozat 5 LRD: Edward J Roye, az ország 5. elnöke 10 LRD: Joseph Jenkins Roberts, az ország 1. elnöke 20 LRD: William V S Tubman, 1944-1971 között elnök 50 LRD: Samuel Kayon Doe, 1980-1990 között elnök 100 LRD: William R Tolbert, 1971-1980 között elnök 2016-os sorozat 2016. október 6-án új bankjegysorozatot bocsátottak ki. Észak-Magyarország Észak-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc. Közigazgatás Észak-Magyarország járásai: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járás Edelényi járás Encsi járás Gönci járás Kazincbarcikai járás Mezőcsáti járás Mezőkövesdi járás Miskolci járás Ózdi járás Putnoki járás Sárospataki járás Sátoraljaújhelyi járás Szerencsi járás Szikszói járás Tiszaújvárosi járás Tokaji járás Heves megye Bélapátfalvai járás Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hatvani járás Hevesi járás Pétervásárai járás Nógrád megye Balassagyarmati járás Bátonyterenyei járás Pásztói járás Rétsági járás Salgótarjáni járás Szécsényi járás Demográfia Lakosság: 1 209 142 fő (2010) 0–14 éves korig terjedő lakosság: 16% 15–64 éves korig terjedő lakosság: 67% 65 év fölötti lakosság: 17% A KSH adatai alapján. Turizmus Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád megyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik. Borsod-Abaúj-Zemplén megye A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye legtöbb múzeuma Miskolcon található. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Tokaji Történelmi Borvidék a világörökség listáján is szerepelnek. Érdekes látnivaló a honfoglalás kori régészeti park Kisrozvágyon. A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai látnivalóinak listája Heves megye Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt. Lásd még: Heves megye turisztikai látnivalóinak listája Nógrád megye Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része. Lásd még: Nógrád megye turisztikai látnivalóinak listája Néhány adat Az egy főre jutó GDP , vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve 2000 : 6 774 $ 2001 : 7 519 $ 845 $ 2002 : 8 028 $ 509 $ 2003 : 8 426 $ 398 $ 2004 : 9 064 $ 638 $ 2005 : 9 321 $ 257 $ 2006 : 9 572 $ 251 $ 2007 : 9 981 $ 409 $ Teljes termékenységi arányszám, egy nőre 2000 : 1,54 2001 : 1,47 2002 : 1,45 2003 : 1,41 2004 : 1,42 2005 : 1,44 2006 : 1,49 2007 : 1,45 2008 : 1,49 2009 : 1,47 Munkanélküliségi ráta, % 2000 : 10,1% 2001 : 8,5% 2002 : 8,8 2003 : 9,7% 2004 : 9,7% 2005 : 10,6% 2006 : 11,0% 2007 : 12,3% 2008 : 13,4% 2009 : 15,3% Születéskor várható átlagos élettartam, év Férfiak : 2000: 66,20 év 2001: 66,73 év 2002: 66,68 év 2003: 66,68 év 2004: 66,97 év 2005: 66,84 év 2006: 67,37 év 2007: 67,54 év 2008: 67,90 év 2009: 68,37 év Nők : 2000 : 75,25 év 2001 : 76,26 év 2002 : 76,00 év 2003 : 75,84 év 2004 : 75,80 év 2005 : 75,93 év 2006 : 76,39 év 2007 : 76,43 év 2008 : 77,05 év 2009 : 76,70 év 2011-es Australian Open – vegyes páros Ez a szócikk tartalmazza a 2011-es Australian Open vegyes páros mérkőzéseit. A címvédő a Cara Black–Lijendar Pedzs -kettős volt, de ebben az évben a második fordulóban búcsúztak. Csan Jung-zsan és Paul Hanley győzte le őket, akik egészen a döntőig jutottak, ott azonban 6–3, 3–6, [10–7]-re kikaptak a második kiemelt Katarina Srebotnik–Daniel Nestor-párostól. Kiemeltek Liezel Huber / Bob Bryan (Második kör) Katarina Srebotnik / Daniel Nestor (Győztes) Marija Kirilenko / Nenad Zimonjić (Elődöntő) Cara Black / Lijendar Pedzs (Második kör) Květa Peschke / Iszámul-Hak Kuraisi (Első kör) Lisa Raymond / Wesley Moodie (Első kör) Iveta Benešová / Lukáš Dlouhý (Visszaléptek) Barbora Záhlavová-Strýcová / Oliver Marach (Második kör) Chionomys A Chionomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Chionomys gud Satunin, 1909 havasi pocok (Chionomys nivalis) Martins, 1842 – típusfaj Chionomys roberti Thomas, 1906 Forrás Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) DeKalb megye (Missouri) DeKalb megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Missouri államban található. Megyeszékhelye Maysville, legnagyobb városa Cameron. Lakosainak száma 12 840 fő (2013. július 1.). DeKalb megye Gentry, Clinton, Daviess, Caldwell, Buchanan és Andrew megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: KDB Bank (Magyarország) A KDB Bank (Magyarország) Zrt., vagy röviden KDB Bank egy dél-koreai tulajdonú magyarországi kereskedelmi bank. Története A cég jogelődje 1990-ben alakult Daewoo Bank Magyarország Rt. néven. 2002. júliusában a Koreai Fejlesztési Bank felvásárolta a Daewoo Securitiest, így a magyarországi leányvállalat is felvette az új anyacége nevét (Korea Development Bank). 2004 áprilisában a KDB 20 000 000 amerikai dollár-t invesztált a cégbe. 2005 áprilisában a bank befejezte befektetési szolgáltatásainak folytatását, ügyfélállományának ezen része átkerült a Buda-Cash Brókerházhoz. A bank 2006 márciusában zártkörűen működő részvénytársasági formára váltott, szeptemberben pedig az anyacég 6 milliárd Ft-os tőkeemelést hajtott végre. A cég egyik terméke 2007-ben elnyerte „az év lakossági bankkártyája” elismerést. Komondy Zoltán Komondy Zoltán (Sárvár, 1892. április 7. – Budapest, 1957. szeptember 17.) gépészmérnök, műegyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1952). Életrajza 1892. április 7-én született Sárváron. 1910-ben érettségizett Kőszegen, a bencés gimnáziumban. az első világháborús katonai évei miatt csak 1920-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet a budapesti József Műegyetemen. 1920-25 között a MÁVAG-ban dolgozott először munkásként majd gépkonstruktőrként, 1924-től pedig a mozdonyszerkesztési osztály vezetője lett. Ezzel egyidejűleg - Schimanek Emil professzor meghívására - 1921-től óraadó tanársegéd, 1923-tól másodállású, 1926-tól főállású egyetemi adjunktus, 1932-től pedig intézeti tanárként a tanszék géplaboratóriumának vezetője lett. 1941-től műszaki doktor, 1945-től egyetemi magántanár, majd 1946-ban, 54 évesen kinevezték nyilvános rendes egyetemi tanárnak. Kinevezése után nagy lelkesedéssel fogott hozzá a tanszék fejlesztéséhez; sorra kapta közéleti megbízásait is. Megbízatásai közül néhány: 1946-tól az Országos Automobil Kísérleti Állomás igazgatója lett, 1948-49 között a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója; 1948-tól pedig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ-nek) első elnöke, majd 1949-től a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója lett, végül 1952-1955 között a BME rektorhelyettese. Munkássága A két világháború között cikkeket, tanulmányokat írt. Ő írta a Gépészeti zsebkönyv Hőtan, Belső égésű motorok és Tüzelőanyagok és az elégés című fejezeteit. A második világháború alatt írta füzeteit a Mérnök-továbbképző Intézet gépészeti sorozata számára. Ezek lettek a későbbiekben először egyetemi jegyzetek, majd tankönyvek, amelyek azután több kiadást is megértek. Főbb művei Előmelegített tüzelőanyaggal táplált Dieselmotorban lefolyó égés vizsgálata. [Műszaki doktori értekezés.] (Budapest, 1941.) A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadásában megjelent munkái: Gázgépek, 1942, 1945. A hőenergia-gazdálkodás alapelvei, 1942, 1945. Hűtés és jéggyártás, 1943. Korszerű tüzelések, 1947. A Tankönyvkiadó gondozásában megjelent munkái: Műszaki hőtan, 1950. Hűtőgépek, 1952, 1954, 1960. Gőzgépek, gőz- és gázturbinák. I-II. 1953-56, 1958. Kelemen-havasok Nemzeti Park A Kelemen-havasok Nemzeti Park Románia nemzeti parkjainak egyike, területén természetes lombhullató, vegyes- és fenyőerdőkkel, valamint szubalpesi és alpesi régiót foglal magába gazdag, változatos növény és állatvilággal. Területe 24 041 hektár, három megye: Maros, Hargita és Suceava felszínén. A Nemzeti park az IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába van sorolva. A park területén a következő természetvédelmi területek vannak: Jnepeniş cu Pinus cembra Tudományos Rezervátum (IUCN I-es kategória) Tizenkét Apostol Emlékpark (IUCN III-as kategória) Kelemen Jézer-tó Különleges Élőhely (IUCN IV-es kategória) Növényvilága A növényvilág ritka fajai közül említést érdemel: Tiszafa Cirbolyafenyő Harangrojt (Soldanella montana) Zöldhúr (Sagina apetala) - veszélyeztetett faj Salix bicolor fűz A vörös listás fajok között szerepel: Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium) Kék csatavirág (Polemonium caeruleum) Pettyes tárnics (Gentiana punctata) Angyalgyökér (Angelica archangelica) Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) Aggófű (Senecio incanus subsp. carnio-licus) Szártalan tárnics (Gentiana aca-ulis) Sárkánygyökér (Calla palustris) Mocsári korpafű (Lycopodiella inundata) (Cystopteris montana) páfrány Cystopteris sudetica Kárpáti torokvirág (Tozzia alpina subsp. carpathica) Pedicularis exaltata Borbási-kakascímer (Rhinan-thus borbasii) Thymus bihoriensis Alpesi veronika (Veronica alpina) Baumgarten-veronika (Veronica baumgartenii) Havasi istác (Armeria maritima subsp. alpina) Tőzegeper (Comarum palustre) Bordamag (Laserpitium archangelica) Osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum) Torzsaszerű here (Trifolium spadiceum) Pompás tárnics (Gentiana clusii) Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) Győzedelmes hagyma (Allium victorialis) Kárpáti csenkesz (Festuca carpatica) Porci-csenkesz (Festuca porcii) Kék mézbogyó (Lonicera caerulea) Vágner-varjúköröm (Phyteuma vagneri) Havasi zergevirág (Doronicum clusii) A Kelemen-havasokban az orchideafajok is jelen vannak, a hazánkban spontán növő kb. 90 orchideafajból itt tizenegy ismert. Ezek egyike a Kisasszonypapucs, amely egyike a nálunk legritkábban növő orchideáknak, egyedszáma évről évre csökken, és gyakorlatilag csak a nagyon vad, járatlan helyeken találkozhatunk vele. Az Európában megtalálható három (a Flora Europaea által elismert) Cypripedium nemzetség közül e tájon csak egy nő spontán, a Cypripedium calceolus. Valamikor tömegesen virított a karszt-bokorerdőkben, bükkösökben, mészkedvelő tölgyesekben, mára már alig találhatunk egy-egy példányt a járt, jelzett ösvényeken. A Boldogasszony papucsát, vagy másik ismertebb nevén Kisasszonypapucsát Carl Linné, a nagy svéd természettudós, botanikus írta le 1753-ban a Species Plantarum című munkájában. Az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozik. Latin neve: Cypripedium calceolus L., magyar neve: Boldogasszony papucsa, de nevezik rigópohár, kisasszonypapucs, papucskosbor, kakukk virág, tarka rigópohár, Mária cipellője néven is. Nemzetségneve (cypripedium) a kypris = Vénusz istennő és a pédilon = cipő, papucs görög szavakból ered, ami a növény alakjára utal. Fajunk a Nemzeti Vörös Könyvbe nincs beírva, a Nemzeti Vörös Lista a "Sebezhető" (VU) kategóriába sorolja. Domb- és hegyvidékeken, mészkőtalajon fordul elő. Eurázsiában, Nagy-Britanniától egészen a Csendes-óceánig jelen van, május–júniusban virágzik. Állatvilága Szinte minden állatfaj megtalálható a területen azok közül, melyek a Kárpátok erdőrengetegeiben előfordulnak. A ritkább fajok közül említést érdemel a szirti sas, a vándorsólyom, a vörös vércse, a nyírfajd, a siketfajd, az európai vidra, a hiúz, a farkas és a gímszarvas. Lóczy Lajos (geológus, 1891–1980) Lóczy Lajos, ifj. (Budapest, 1891. június 5. – Rio de Janeiro, Brazília, 1980. június 9.) magyar geológus, egyetemi tanár, a Brazil Tudományos Akadémia tagja (1967). Életpályája Budapesten született 1891. június 5-én. Apja idősebb Lóczy Lajos geológus, egyetemi tanár volt. Tanulmányait 1914-ben végezte Zürichben és itt kapott doktori diplomát. 1916-tól a budapesti tudományegyetem földtani tanszékén tanársegéd és 1919-től a tektonika magántanára. 1925-től a közgazdasági egyetem rendes tanára, majd 1932-1948 között a Földtani Intézet igazgatója lett. Külföldi szakértői tevékenységet 1920 és 1961 között végzett, ez idő alatt mintegy 17 országban – a világ csaknem minden részén – dolgozott. 1961-ben végleg Brazíliában telepedett le. Egyetemi tanár Teheránban és a riói egyetemen az 1960-as években, majd 1965-1968 között az ottani Földtani Intézet szakértője, utána a Szövetségi Egyetem geotektonika tanára 1973 végéig, nyugdíjazásáig. Ezt követően szakértőként dolgozott még a továbbiakban is. Munkássága Kutatómunkája a Villányi-hegység paleontológiai és földtani feldolgozásával indult, majd a harmincas évektől a szénhidrogén kutatás állt hazai és külföldi munkájának középpontjában, és ennek nyomán számos helyen eredményes olajfeltárást végeztek. Életének utolsó két évtizedében a hasadóanyag-kutatással foglalkozott. A gyakorlati eredmények mellett kiemelkedik nagyszerkezeti kutatása, amely a Gondwana és az Atlanti-óceán keletkezésének vizsgálatát vonta maga után. A nagy törések menti elemfeldúsulások feltételezése óriási érctestek feltárásához vezetett. Több mint 90 közleménye jelent meg. Főbb munkái A villányi callovien ammonitesek monográfiája (Budapest, 1915) Geológia Estrutural é Introduição a Geotectonica (L. A. Ladeirával, São Paulo, 1976) Labdarúgás az 1904. évi nyári olimpiai játékokon Az 1904. évi nyári olimpiai játékokon a labdarúgásban három klubcsapat bemutató jelleggel mérkőzött. A kanadai Galt FC győzött a St. Rose of St. Louis (4–0) együttese felett a nyári olimpiai játékok bemutató jellegű labdarúgó tornáján. A győztes kanadaiak megkapták az olimpiai aranyérmeket. 1904. május 21-én megalakult a Fédération Internationale de Football Association, rövidítve a FIFA, azaz a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Az olimpiai labdarúgótornát még nem ők írták ki, ezért a nemzetközi labdarúgó statisztika nem tekinti hivatalos olimpiai labdarúgó tornának a bemutatót. A tornáról az európai csapatok a magas utazási költségek miatt távol maradtak. Éremtáblázat (A rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Mérkőzések Ez a mérkőzés nem volt része a tornának, hanem az akkori Keresztény Liga része volt, amelynek mindkét csapat tagja volt. Allophryne ruthveni Az Allophryne ruthveni a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe, valamint az Allophrynidae családba tartozó faj. Korábbi osztályzás szerint az üvegbékafélék (Centrolenidae) osztályába tartozott. Előfordulása Guyana, Venezuela, Suriname, Brazília és Bolívia területén honos. Megjelenése Testhossza 25-30 milliméter. Újfehértói meggypálinka Az újfehértói meggypálinka klasszikus, átlátszó, földrajzi eredetvédelemmel rendelkező gyümölcspálinka, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó környékén készítenek. Alkoholtartalma legalább 40%-os. A magozás során általában nem kerülhető el, hogy bizonyos mennyiségű magtöret a cefrébe ne kerüljön, ez a mag adja a pálinkának a jellegzetes, enyhén marcipános-mandulás ízvonalat. Jellemzése Az újfehértói meggypálinka gyümölcse az a meggy, amelynek vadon termő példányai már a mai Újfehértó létrejötte idején, a 17. század eleje óta megtalálhatók voltak. Ezt a meggyet fogyasztották kiváló tápértéke miatt, de emésztési problémákra, székrekedés ellen, szívpanaszra, sőt veseelégtelenségre is. Talán ez lehet a legfőbb magyarázata, hogy mint „felesleget” csak későn, a 19. század végétől keverték a gyümölcshulladékba, hogy cefrévé válva a pálinka alapanyagául szolgáljon. Az újfehértói meggypálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye meghatározott településeinek közigazgatási területéről származhat. A megjelölt földrajzi területen az uralkodó talajtípus a homok talajképző kőzeten kialakult humuszos homoktalaj. Ezt a talajtípust az 1%-nál magasabb humusztartalom, valamint a 40 cm körüli termőréteg-vastagság jellemzi. Víztartó és vízáteresztő képessége jó, ami kedvez a meggytermelésnek. Felhasználható meggyfajták Az „újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az újfehértói fürtös meggy és a debreceni bőtermő fajta használható. Az újfehértói fürtös meggy közepesen nagy vagy nagy, kissé lapított gömb alakú, a gyümölcshéj színe fénylő bordópiros, húsa kemény, vérpiros, mérsékelten festő levű. Íze harmonikusan savas-édes. A debreceni bőtermő a kocsánytól szárazon válik, gyümölcse közepesen pnagy vagy nagy, gömbölyded, felülről és oldalról kissé nyomott. Héja sötétpiros, felülete fényes, húsa piros. Makay Ida Makay Ida (Pécs, 1933. február 15. – 2011. június 16.) magyar költő, pedagógus. Életpályája Szülei: Makay Zoltán és Bielohrátzky Rozália volt. 1951-1954 között a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar szakán tanult. 1953-1957 között Siklóson, 1957-1959 között Berkesden, 1959-1989 között pedig Véménden volt általános iskolai pedagógus. 1959-től jelentek meg versei; ettől az évtől a Jelenkor munkatársa volt. 1988-ban nyugdíjba vonult. Utolsó éveit Véménden töltötte. Írásai a Somogyban, a Látóhatárban, az Élet és Irodalomban és a Magyar Naplóban jelentek meg. Művei Lengő fényhidak ( Bertók Lászlóval és Galambosi Lászlóval , 1964) Mindörökké (versek, 1973) A hetedik szoba (versek, 1986) Utolsó tárlat (versek, 1990) Hamu, márvány (válogatott versek, 1958-1990, (1991) Kövület (versek, 1994) Homokóra (versek, 1997) Szigetlakó (1999) Se fény, se kegyelem (2001) Sokasodó árnyak. Válogatott és új versek, 1992-2002 ; Pro Pannonia, Pécs, 2003 ( Pannónia könyvek ) Díjai, kitüntetései Nívódíj (1964) (megosztva Galambosi Lászlóval és Bertók Lászlóval ) Szocialista Kultúráért (1983) Szinnyei Júlia-emlékdíj (1990) Janus Pannonius-díj (1990) IRAT-nívódíj (1992) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993) Felsőmedves Felsőmedves (más néven Kismedves, németül: Kleinmürbisch, horvátul Mali Medveš) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban. Fekvése Németújvártól 3 km-re délre a Zsámándi-patak partján fekszik. Története Medves falut 1427-ben "Medwes" alakban említi először oklevél. Ez azonban valószínűleg Alsómedvesre, vagy más néven Nagymedvesre vonatkozik. A mai Felsőmedves valószínűleg csak a 16. században a horvát betelepítéssel keletkezett a Batthyányak németújvári uradalmának területén. Kezdetben horvát többségű falu volt, de lakói később elnémetesedtek. 1599-ben "Kys Medves" alakban említik az adóösszeírásban. 1576-ban 9, 1588-ban 11, 1599-ben 13 portát számláltak a településen. 1605-ben Bocskai István hajdúi égették fel. 1634-ben 20 házából 5 lakatlan volt. 1643-ban 25 háza volt 123 lakossal. 1662-ben a Bathhyány Kristóf és Pál közötti birtokfelosztáskor gróf Batthyány Pál birtoka lett. 1787-ben 44 házában 218 lakos élt. 1804-ben 46 háza és 214 lakosa volt. Egyházilag a várszentmiklósi plébániához tartozott. 1822-ig halottaikat is Várszentmiklósra temették és 1824-ig a gyermekek is oda jártak iskolába. A falunak soha nem volt temploma, első harangjukat is csak 1776-ban vásárolták. A hívek a németújvári ferences templomba jártak istentiszteletre, mivel a várszentmiklósi templomot a horvátok használták. Vályi András szerint " Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó." Fényes Elek szerint " Kis-Medves Klein-Mörbisch, német falu, Vas vmegyében, 238 kath. lak. Ut. p. Rába-Keresztur." Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Medves, házainak száma 59, a lakosoké 397, akik mind németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár." 1910-ben 359 lakosa volt, ebből 334 német, 2 magyar, 23 egyéb nemzetiségű. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították. Nevezetességei Római katolikus plébániatemploma 1950-ben épült. Lófej maszk A lófej maszk egy latex álarc, amelyet egy Archie McPhee nevű cég készített és forgalmazott eredetileg egy Halloween jelmez tartozékaként. A maszk azóta nagyon népszerűvé vált és internetes mém lett. Eredete A maszkot 2003 óta egy Archie McPhee nevű cég forgalmazza. Nem lehet pontosan tudni, hogy mikor lett belőle internetes mém, mivel a különböző honlapokon terjedő képeknek köszönhetően hamar ismertté vált világszerte. 2010-ben a Google Street View lefotózott egy lófej maszkot viselő férfit egy nagy-britanniai városban. 2014 júliusában az Amerikai Egyesült Államok elnökét lefotózták, amint kezet fog egy férfival, akin a maszk volt látható. A kép nagyon népszerű lett az internetes felhasználók körében. Felhasználása Többnyire olyan humoros képek készítésénél viselik, ahol nem akarja felvállalni magát a képen lévő illető, vagy pedig ezáltal szeretné még viccesebbé tenni a szituációt. Néhány YouTube felhasználó szintén hord lófej maszkot videóiban, leginkább a nézők megnevettetésének céljából. Ilyen például "Sir Sebastian" (a megegyező nevű csatorna szerkesztője), vagy pedig a "The Neigh Kid Horse" nevű csatorna tulajdonosa. Hatása A lófej maszk sikerén fellendülve később forgalomba került több különböző, állatfej formájú maszk is, amiket szintén az Archie McPhee nevű cég készít. Létezik pl.: unikornisfej-, galambfej-, mókusfej- és őzfej verzió is. 749-es busz A 749-es jelzésű regionális autóbusz Érden, az Autóbusz-állomás és a Temető megállóhelyeken közlekedett 2015–16-ban ideiglenes járatként, kizárólag mindenszentekkor. A járatot a Volánbusz üzemeltette. Története 2015. október 31-én és november 1-jén ideiglenes temetői járat közlekedett 749-es jelzéssel az érdi temető könnyebb megközelítése érdekében. 2016. október 31-én és november 1-jén újra közlekedett azonos útvonalon, de eltérő menetrenddel. Menetrend Az autóbusz csak október 31-én és november 1-jén közlekedett. Ágoston András (politikus) Ágoston András (Ada, 1944 –) vajdasági magyar politikus, jogász, újságíró. Élete Magánélete Az általános iskolát Adán, középiskolai tanulmányait Szabadkán végezte, majd az Újvidéki Egyetemen szerezte meg diplomáját 1967-ben. 1968 és 1975 között a „Magyar Szó”, az Újvidéki Televízió, a „Képes Ifjúság” és a „7 Nap” újságírójaként dolgozott. Ezt követően az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó igazgató-helyettese lett. Nős, két gyermek apja. Politikusi pályája Politikai pályája a Jugoszláv Kommunisták Szövetségében (JKSZ) kezdődött. 1980-tól 1983-ig az újvidéki Szakszervezeti Tanács alelnöke, később elnöke, majd a Vajdasági Szakszervezeti Tanács titkára volt. 1989 decemberében többedmagával kezdeményezte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) a megalakítását, majd 1990 és 1997 között a párt elnöke. Röviddel az 1997-es választások előtt egy rendkívüli kongresszus alkalmával leváltották, és helyére Páll Sándort választották meg. Ezután Ágoston új pártot hozott létre, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (VMDP), melynek megalakulásától kezdve a vezetője. A 2007-es szerbiai parlamenti választásokon Páll Sándorral együtt a Magyar Összefogás Koalíció koalíció vezetője volt, de nem sikerült mandátumot szerezniük. A 2008-as előrehozott parlamenti választásokon a VMDP szintén koalícióban indult, szövetséget kötött a VMSZ-szel és a VMDK-val, így megszületett a Magyar Koalíció. A tömörülés 4 parlamenti helyet szerzett meg, és a Demokrata Párttal kötött megállapodás értelmében pozíciókat kapott a Vajdaságban. 2008-ban a VDMP IV. Kongresszusán újabb négy évre bizalmat szavaztak Ágostonnak, aki a párt irányelveit viszi tovább: kiáll a perszonális autonómia modelljének megvalósítása mellett, a szerb parlamentben a számarányos magyar képviseletet és a kettős állampolgárságot szorgalmazza. Díjai, kitüntetései Munkaérdemrend III. fokozata Közép-Európa díj 2011 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata) Pergőhang A hangtanban, a pergőhangok (idegen szóval trillárisok vagy tremulánsok) olyan rotacizáló mássalhangzók, amelyeket a hangképző szerv és a hangképzés helye közti vibráció hoz létre. A standard spanyol hangja a perro szóban egy fogmedri pergőhang (alveoláris tremuláns), míg a párizsi francia nyelvben szinte mindig nyelvcsapi pergőhangot (uvuláris tremuláns) használnak. A trillárisok nagyban különböznek a legyintőhangoktól (flap). Míg a legyintőhangok (vagy érintőhangok - mivel néhány nyelvész nem tesz különbséget köztük) esetén valamilyen mozdulat szükséges ahhoz, hogy a hangképző szerv meglegyintse/megérintse a hangképzés helyét, a tremulánsoknál a hangképző szerv helyzete kötött, a kiáramló levegő így erősen megrezgeti. Általában 2-3 pergetéssel ejtett, de akár ötperdületű vagy több is lehet, ha kettőzött mássalhangzó. Létezik egyperdületű változata is, aminek ejtése alig tér el a legyintőhangtól, de hangképzése trillárisokét mintázza. A pergőhangok pergésszámban különbözőek lehetnek, a legyintőhangokból csak egyperdületű létezik. A magyar nyelv r hangja 1-3, de akár 4-6 perdületű fogmedri pergőhang, vagy egyperdületű érintőhang. Pergésszáma függ a hangkörnyezettől, a beszédtempótól, de még a beszélőtől is. A Nemzetközi fonetikai ábécé a következő trillárisokat különbözteti meg: [r] - fogmedri pergőhang ( alveoláris tremuláns ) [�] - ajak-ajak pergőhang ( bilabiális tremuláns ) [�] - nyelvcsapi pergőhang ( uvuláris tremuláns ) A bilabiális pergőhang a beszédben viszonylag ritka. A legelterjedtebb a fogmedri pergőhang [r͇], de a fog-pergőhang (dentális) [r̪] és a fogmeder mögötti (posztalveoláris) változat [r̠] sem ritka. Állítólagos retroflex tremuláns található a toda nyelvben amit az IPA [�] jellel jelöl (vagyis ugyanazzal a szimbólummal, mint a retroflex flap-et), vagy egyértelműbb formában [�͡r], mivel csak a kezdete retroflex, a tényleges pergetés már a fogmedernél képzett. Némelyek az gégehangi pergőhangot (epiglottális tremuláns) is ide sorolják. Az epiglottális mássalhangzókat ejtésváltozatokként gyakran gurgulázva ejtik, így egyes nyelvekben tekinthetőek elsődlegesen trillárisoknak. Nincs azonban erre hivatalos IPA jelölés, de az irodalomban gyakran [я] szimbólummal hivatkoznak rá. Az IPA-táblázat veláris (hátsó ínyhangi) és faringeális (garathangi) részei a pergőhangok sorában árnyékoltak, mivel ilyen hangok nem létezhetnek. Ínyvitorlai pergőhang képzése azért lehetetlen, mert a nyelv és a torok rugalmatlan fala között képtelenség ily módon rezgést kelteni. A szájpadlási pergőhang éppenséggel kiejthető, de a beszédben gyakorlatilag olyan nehézkes használni, hogy nincs rá példa. A torok (glottis) bizonyos mértékben rezgésbe hozható, de inkább csak magánhangzókkal együtt ejtett R-hangok esetén, nem maga a mássalhangzó által. A cseh nyelv két különböző fogmedri pergőhangot is használ (írásban ř illetve r jelöli). Az egyik (ř) esetén a nyelv megemelkedik, hallható hangrést képez a pergetés közben, mintha egyszerre ejtett [r] és [�] lenne. E hang IPA jelét - [�] - kivették a táblázatból, és [r̝] jelölést alkalmaznak rá az átírásban. A kínai Liangshanban (Hűvös-hegy) beszélt Yi nyelvben van két zümmögő, illetve réshangszerű magánhangzó - átírásban �, i̤ -, ami pergetett ejtésű (IPA jelük: [�̝], [r̝]). A mára javarészt kihalt dél-amerikai csapakúra nyelvcsalád wari’ és murán ágainak pirahã nyelvében található egy szokatlan pergetett hangzó, a zöngétlenül, fogakkal és mindkét ajakkal pergetett zár-réshang foghangi kezdettel, IPA jele: [t̪͡�̥]. Egyéb pergőhangok A linguolabiális pergőhang [r̼] nem ismert beszédhang, de ajkakkal összeszorított fröcsögő nyelvnyújtogatás során előjöhet. A horkolás rendszerint a nyelvcsap (uvula) és a lágy szájpadlás (velum) rezgetésével történik. Míg az előbbi rendes nyelvcsapi pergőhang, nincs hangtani megfelelő az utóbbira. Nem tekinthető veláris pergőhangnak, mert a lágy szájpadlás aktív szerepet tölt be (a hangképző szervét), s nem passzív résztvevőként (a hangképzés helyeként) szolgál; sőt, a nyelv egyáltalán nem is vesz részt a képzésében. (A IPA kiegészítése ugyanilyen összetételű réshangot azonosít velofaringeálisként.) Laterális pergőhangokat is ki lehet ejteni, és madárhangok utánzására használható. Saint-Thibault-des-Vignes Saint-Thibault-des-Vignes település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 6341 fő (2015). Saint-Thibault-des-Vignes Bussy-Saint-Martin, Gouvernes, Lagny-sur-Marne, Pomponne és Torcy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Testvérvárosok Badia Polesine , Olaszország Hexapropimát A hexapropimát altató ill. nyugtató gyógyszer. A barbiturátokhoz hasonló hatása van. Az 1970–80-as években álmatlanság ellen használták, amíg újabb, biztonságosabb szerek fel nem váltották. A hexapropimát fehér színű kristály, mely oldódik etanolban, glicerinben, propilén-glikolban. Készítmények Modirax Lunamin Merinax Fritz Hollings Fritz Hollings (Charleston, 1922. január 1. – , ) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Dél-Karolina, 1966–2005). Tosza nikki A Tosza nikki vagy Tosza no nikki (japánul: ����, Hepburn-átírással: Tosa nikki, ’Úti feljegyzések Toszából’) az első fontos, 935-ben keletkezett darabja a japán naplóirodalomnak (nikki bungaku), szerzője Ki no Curajuki Heian-kori költő. A napló a fővárosba, Kiotóba visszavezető útját írja le egy kormányzónak, aki a messzi (sikokui, vagyis másik szigeten levő) Tosza tartományban teljesített szolgálatot. Szerzőként a kíséret egyik nő tagja van feltüntetve, hiszen akkoriban a férfiak csak kínai nyelven, kandzsi írásjegyekkel írtak naplót, a nem sokkal korábban kifejlesztett, megvetett japán kana folyóírás a nők elfoglaltsága volt. Azzal, hogy női szemszöget választott, Curajuki nemcsak álcázta magát, de naplója tartalmát is változatosabbá, sokszínűbbé tehette. A „női” megfigyelő és narrátor meghatóan ecseteli a szomorúságot, amit a kormányzó távozása kelt, azt, ahogyan a kormányzó nemrég meghalt lányát siratja, a hajóút veszedelmeit (kalózok, szélviharok), majd az előttük felbukkanó császárváros fölötti örömet. A prózában írott naplót 57 vaka teszi még élvezetesebbé. A Tosza nikki adta a mintát a későbbi híres nemeshölgynaplókhoz, Micsicuna anyja, Izumi Sikibu, Muraszaki Sikibu, Szei Sónagon és Takaszue lánya műveihez, sőt egyes vélekedések szerint magát a kana szótagírást is Curajuki alkotta meg. Lókakséma Lókakséma (kínai: ����, pinjin: Cse-lo-csia-csen (Zhiloujiachen), vagy röviden �� Cse Csen (Zhi Chen)) buddhista szerzetes volt, aki legkorábban fordított le mahájána szútrákat kínai nyelvre. Az i.sz. 147. közül született, utazásairól is nevezetes tudós a kínai buddhizmus egyik fontos alakja. A szanszkrit „lókakséma” elnevezés jelentése a „világ jólléte”. Összesen tizenegy szútrafordítás maradt fenn Lókaksémától. Eredete Lókakséma a kusán jüe-csi nemzetségéből származott, Gandhárából. (Lásd Gréko-buddhizmus.) Nemzetségéről árulkodik a felvett kínai nevének előtagja a Csi (kínai: �), amely a jüe-csi (kínai: ��) rövidítése. Az anyanyelve feltehetően a baktriai volt, a kusánok hivatalos nyelve, amely a mai afgán nyelv rokona, vagy más indoeurópai nyelveké, mint a tokhár, a perzsa vagy a görög nyelv. Lókakséma Gandhárában született, amely a gréko-buddhista művészet egyik hatalmas központjának számított, ugyanis a kusanok uralkodója, Kaniska, a negyedik buddhista tanácskozás során felvette a buddhizmust és a vallás támogatójává és pártolójává vált. A tanácskozás következtében formálisan szétvált a nikája és a mahájána buddhizmus. Lókakséma 150 körül látogatott el először a Han-dinasztia fővárosába, ahol évekig dolgozott 178 és 189 között. Az ő személyének tulajdonítják Kínában a legkorábbi fontos mahájána szövegek fordításait, köztük a Pradzsnyápáramitá szútrát (Az ösvény gyakorlata - �����), a Pratjutpanna Szamádhi-szútrát (�����), az Adzsátasatru Kaukrtja Vinodana-szútrát (�����, Taisho XV 627 iii 424a22-425a25), a Súrangama Szamádhi-szútrát (����), a Végtelen élet szútrát (��������) és a Maháratnakuta-szútrát (���). Tevékenykedései Kínában Lókakséma fordításai közé tartozik a Pratjutpanna Szamádhi-szútra, amelyben legelőször kerül említésre Amitábha Buddha neve és az ő Tiszta Földje, amelyre később a kínai a Tiszta Föld buddhizmus épült. Szintén neki tulajdonítják a mahájána buddhizmus egyik alapvető fontosságú szövegének, a Pradzsnyápáramitá szútrának a fordítását. Békagyíkfélék A békagyíkfélék (Phrynosomatidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család. 9 nem és 120 faj tartozik a családba. Rendszerezés A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak Callisaurus (Blainville, 1835) – 1 faj rácsosfarkú leguán (Callisaurus draconoides) Cophosaurus (Troschel, 1852) – 1 faj Cophosaurus texanus Holbrookia (Girard, 1851) – 4 faj Holbrookia elegans Holbrookia lacerata Holbrookia maculata Holbrookia propinqua Petrosaurus ( Boulenger , 1885) – 2 faj Petrosaurus mearnsi Kék kövileguán (Petrosaurus thalassinus) Phrynosoma Wiegmann, 1828 – 14 faj Phrynosoma asio Phrynosoma braconnieri Phrynosoma cerroense tüskés békagyík (Phrynosoma cornutum) koronás békagyík (Phrynosoma coronatum) Phrynosoma ditmarsi Douglas-békagyík (Phrynosoma douglasii) Phrynosoma hernandesi Phrynosoma mcallii Phrynosoma modestum Phrynosoma orbiculare Szélesorrú békagyík (Phrynosoma platyrhinos) Phrynosoma solare Phrynosoma taurus Sceloporus Wiegmann, 1828 – 76 faj Sceloporus acanthinus Sceloporus adleri Sceloporus aeneus Sceloporus anahuacus Sceloporus angustus Sceloporus arenicolus Sceloporus asper Sceloporus bicanthalis Sceloporus bulleri Sceloporus carinatus Sceloporus cautus Sceloporus chaneyi Sceloporus chrysostictus Sceloporus clarkii Sceloporus consobrinus Sceloporus couchii Sceloporus cowlesi Sceloporus cozumelae Sceloporus cryptus ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys) Sceloporus dugesii Sceloporus edwardtaylori Sceloporus exsul malachit sövényleguán (Sceloporus formosus) vagy (Sceloporus malachiticus) Sceloporus gadoviae Sceloporus goldmani törékeny sövényleguán (Sceloporus graciosus) mexikói sövényleguán (Sceloporus grammicus) Sceloporus grandaevus Sceloporus heterolepis Sceloporus horridus Sceloporus hunsakeri Sceloporus insignis Sceloporus internasalis Sceloporus jalapae Sceloporus jarrovii Sceloporus licki Sceloporus lineatulus Sceloporus lundelli Sceloporus macdougalli Sceloporus maculosus Sceloporus magister Sceloporus megalepidurus Sceloporus melanorhinus Sceloporus merriami Sceloporus mucronatus Sceloporus nelsoni nyugati sövényleguán (Sceloporus occidentalis) Sceloporus ochoterenae Sceloporus olivaceus Sceloporus orcutti Sceloporus ornatus Sceloporus palaciosi Sceloporus parvus Sceloporus poinsettii Sceloporus pyrocephalus Sceloporus rufidorsum Sceloporus salvini Sceloporus scalaris Sceloporus serrifer Sceloporus siniferus Sceloporus slevini Sceloporus smaragdinus Sceloporus spinosus Sceloporus squamosus Sceloporus stejnegeri Sceloporus subpictus Sceloporus taeniocnemis Sceloporus tanneri Sceloporus torquatus Sceloporus tristichus közönséges sövényleguán (Sceloporus undulatus) Sceloporus utiformis Sceloporus variabilis Sceloporus virgatus floridai sövényleguán (Sceloporus woodi) Sceloporus zosteromus Uma ( Baird , 1859) – 6 faj Uma exsul Uma inornata Sivatagi rojtosujjú leguán (Uma notata) Uma paraphygas Uma rufopunctata Uma scoparia Urosaurus (Hallowell, 1854) – 9 faj Urosaurus auriculatus Urosaurus bicarinatus Urosaurus clarionensis Urosaurus gadovi Urosaurus graciosus Urosaurus irregularis Urosaurus lahtelai Urosaurus nigricaudus Urosaurus ornatus Uta ( Baird & Girard, 1852) – 7 faj Uta antiqua Uta concinna Uta mannophora Uta nolascensis Uta palmeri Uta squamata foltos aranyleguán (Uta stansburiana) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Latour-en-Woëvre Latour-en-Woëvre település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Latour-en-Woëvre Brainville, Hannonville-Suzémont, Sponville, Jonville-en-Woëvre és Labeuville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Duff McKagan Michael Andrew "Duff" "Rose" McKagan (1964. február 5. –) amerikai zenész, író. Legismertebb, mint a Guns N’ Roses tagja. Zenészcsaládban született (ő volt a legfiatalabb a nyolc testvér közül). A legnagyobb hatást a punk zene gyakorolta rá, már tinédzserként is sok zenekarban megfordult, de akkoriban még mint dobos vagy gitáros. Később Los Angelesbe ment ahol megismerkedett Steven Adlerrel és Slash-sel és belépett a Road Crew nevű együttesükbe, basszusgitárosként. 1985-ben alapították meg a Guns N’ Roses nevű zenekart Axl Rose-zal és Izzy Stradlin-nel, majd később csatlakozott hozzájuk Steve és Slash is. 1998-ban vált ki a zenekarból, majd Slash-el megalapították a Velvet Revolvert. Nős, felesége Susan Holmes. A zenélés mellett a rovatvezetője a SeattleWeekly.com-nak, és a Playboy.com-on is publikál Duffonomics néven. Élete Korai évek (1964–1984) Michael Andrew McKagan Seattle-ben, Washingtonban született Elmer (Mac) és Alice (Marie) McKagan gyermekeként. Ő volt a legfiatalabb a nyolc testvér közül. Zenészcsaládban született, a család mindegyik tagja tudott legalább egy hangszeren játszani. Első basszusgitár témáit a bátyja, Bruce tanította neki. Gyerekkorában a kedvenc együttesei a James Gang, Sly Stone, Led Zeppelin, Vanilla Fudge, Jimi Hendrix, és a New York Dolls voltak. A példaképe Johnny Thunders volt. Basszusgitárosként ismert a legjobban, közben McKagan sok zenekarban dobolt, beleértve a Seattle-i pop-punk zenekart, a Fastbacks-t (1979-ben csatlakozott hozzájuk), és a The Vains-t is. 1979 és 1982 között gitárosként játszott a The Living nevű punk együttesben, akik olyanoknak nyitottak műsort, mint a Hüsker Dü. A basszusgitározás, a gitározás és a dobolás mellett McKagan még tudott zongorázni is, ezt a "Misery" nevű számon hallhatjuk, a Loaded Dark Days nevű albumán. 1984-ben egy rövid időre előétel felszolgálóként dolgozott a Black Angus nevű étteremben, Northridgeben, Kaliforniában, mielőtt megalapította a Guns N’ Roses-t Kaliforniában találkozott Slash-sel és Steven Adlerrel, a Road Crew tagjaival, a hírhedt 24-órás "zsiványtanyán", a Canter's-ben. Guns N' Roses (1985–1998) Két zenekar, a Hollywood Rose és az L. A. Guns egyesüléséből létrejövő Guns N' Roses eredeti tagjai Axl Rose, Izzy Stradlin, Tracii Guns, Rob Gardner és Ole Beich voltak. Kezdetben a formáció a két egyesített zenekar tagjaival koncertezett, de később gyakorlatilag az egész zenekar kicserélődött. Az új felállás 1985. június 6-án vált stabillá. McKagan Ole Beich-et váltotta basszusgitáros poszton, és két napra rá az új felállás koncert debütálása is megvolt egy csütörtök estén, a Troubadourban. Az exritmusgitáros Izzy Stradlinnel együtt énekel a Use Your Illusion II egyik számában, a "So Fine"-ban. A The Spaghetti Incident?-ben is énekelt, kedvence az albumról az "Attitude" a The Misfits-től. Sok punk rock hatást hozott a zenekarba, mint például a Sex Pistols, Ramones és a The Clash, melyeknek nagy rajongója; Paul Simonon, a The Clash-ből a kedvenc basszusgitárosa, emellett még nagy rajongója Sid Viciousnak. Adler és Izzy kilépett a zenekarból, előbbi 1990-ben, utóbbi 1991-ben. McKagan és Slash segítségére volt Iggy Popnak a "Brick by Brick-ben". Betegsége 1994. május 10-én hasnyálmirigye futball-labda méretű volt (megfelelője az akut alkohol-indukált hasnyálmirigy-gyulladás). McKagan megpróbált leállni a droggal és az ivással, ezért a kokainról és a vodkáról átállt borra és a világos sörre. A seattle-i házában volt, amikor leesett az ágyról a padlóra és nem tudott felállni. Fájdalmat érzett a gyomrában. McKagan felhívta egy közeli barátját, aki elvitte a Northwest Hospital and Medical Center-be. McKagan duzzadt hasnyálmirigye kilyukadt és az emésztő enzimek kifolytak a testébe. Harmadfokú égési sérülést szenvedett a teste alsó részeiben. A duzzanat végül megereszkedett. Az orvos azt mondta McKagannek, hogyha folytatja az ivást, akkor már csak néhány hónapja van hátra, ezért elhatározta, hogy kijózanodik. Szóló évek (1993–2000) A drog rehabilitációja alatt kísérletet tett szólókarrierre, az 1993-as Believe in Me című albummal. Az albumon minden hangszeren McKagan játszik. 1995-ben segített Slash szóló projektjénél, a Slash’s Snakepitnél egy dal megírásában, amit el is játszott a Snakepit májusi turnéján. Ez a dal a "Beggars and Hangers-On" volt. McKagan megpróbálkozott színészkedéssel is 1997-ben. Volt egy kis szerepe a Sliders nevű sci-fi sorozatban, ahol egy halott rocker vámpírt alakított. 1997. augusztus 27-én megszületett első gyereke, Grace, a modell/fürdőruha tervező Susan Holmestól. Holmesszal 1999. augusztus 28-án házasodtak össze. 2000. július 16-án megszületett második gyereke, még egy lány, Mae Marie. Részt vett a Humanary Stew: A Tribute to Alice Cooper albumon, és segített régi zenekari társának, Izzy Stradlinnek a szólóalbumán, a Ride On-on 2000-ben elindított még egy zenekart, a Mad for the Racketet, ismertebb nevén a The Racketeers-t, Wayne Kramerrel, az MC5-ból, és Brian James-t a The Damnedből. Dobosnak egy sztárvendéget akart, mint például Stewart Copeland (The Police), Clem Burke (Blondie), vagy Brock Avery. McKagan 2001-ben lefutotta a maratont a "11468." számmal. McKagan volt a producere Betty Blowtorch debütáló EP-jének, a Get Offnak, és szerepelt a Betty Blowtorch And Her Amazing True Life Adventures nevű dokumentumfilmben. Neurotic Outsiders (1995–1997, 1999, 2006) Eredetileg csak dzsemmelésnek indult a barátokkal a Viper Roomban, de végül Neurotic Outsiders születését eredményezte McKagan, Steve Jones (Sex Pistols), John Taylor (Duran Duran) és Matt Sorum összejövetele. Mindössze egy albumot rögzítettek, a Neurotic Outsiders-t. A zenekar újraegyesült 3 koncertre a Viper Roomban, 1999 áprilisában. 2006. december 7-én megint összejöttek egy koncertre. Velvet Revolver (2002–) 2002 áprilisában McKagan alapított egy zenekart Velvet Revolver néven ex-Guns N' Roses-os társaival, Slash-sel és Matt Sorummal, valamint Dave Kushnerrel és az Stone Temple Pilots énekesével Scot Weilanddal. Debütáló albumuk, a Contraband 2004-ben jelent meg és bekerült a Billboard 200-as listájába. A zenekar második albuma, a Libertad 2007. július 3-án jelent meg. McKagan velük turnézott, egészen 2008. április 1-ig, amikor is Weiland újra nem egyesítette a Stone Temple Pilots-ot. Jane's Addiction (2010) Eric Avery basszusgitáros távozása után McKagan együtt írt dalokat a Jane's Addictionnal. Ezt az a kép is bizonyítja, amit Dave Navarro rakott ki twitter oldalára. Navarro megerősítette, hogy McKagan valóban csatlakozik a Jane's Addictionhöz. Az új felállás debütálása az énekes, Perry Farrell 51. születésnapján volt, Les Deuxben, Los Angelesben, március 30-án. 2010 szeptemberében azonban kiszállt a zenekarból zenei nézeteltérésekre hivatkozva. Felszerelése Gitárok Guns N' Roses: Fender Jazz Bass Special Basszusgitárok Gibson Les Paul Bass (1993) Velvet Revolver: Fender Jazz Bass Special - A Számok nagy részében Fender Jazz Bass Special - Drop D - Slither Fender Jazz Bass Special - 1 Down - Fall To Pieces, Dirty Little Thing Fender Aerodyne - Drop D - Headspace Superhuman Duisenberg A440 - You Got No Right, Wish You Were Here Erősítők 2x Gallien-Krueger 2001RB 4x Gallien-Krueger RBH410 Cab (20979) 1981 EO13 A (20979) 1981 EO13 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. Történelmi Városfal Bemutatóhely A budapesti Történelmi Városfal Bemutatóhely egy bemutatótér az V. kerületben, ahol Pest középkori városfalának egy hosszabb szakaszát lehet megtekinteni. A kiállítás ingyenesen látogatható, bejáratának kulcsát a szemközti, Királyi Pál utca 18. alatt lévő Budapest Pont irodájából lehet elkérni annak nyitvatartási idejében. Fritz Otto Bernert Fritz Otto Bernert (Ratibor, 1893. március 6. – Ratibor, 1918. október 18.) német katona. Az első világháborúban 27 légi győzelmet aratott, holott a háború elején elvesztette bal karját. A Porosz Királyság részét képező Sziléziában született, 1912-ben lett a hadsereg tagja. 1918-ban spanyolnáthában hunyt el. Valdegovía/Gaubea Valdegovía/Gaubea község Spanyolországban, Arabában. Lakosainak száma 996 fő (2017). Földrajza Valdegovía/Gaubea Kuartango, Ribera Alta/Erriberagoitia, Añana, Lantaron, Santa Gadea del Cid, Bozoó, Valle de Tobalina, Jurisdicción de San Zadornil, Berberana, Merindad de Cuesta Urria, Valle de Losa és Junta de Villalba de Losa községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Latresne Latresne egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2008 – 2020 Francis Delcros Látnivalók Château de Malherbes Forrás http://www.annuaire-mairie.fr/ville-latresne.html Recensement de la population 2015, 2017. december 27. INSEE Prefektúrák annuaire-mairie.fr 2017-es brit parlamenti választás A 2017-es brit parlamenti választásokra 2017. június 8-án került sor. Ezen a napon az Egyesült Királyság lakói megválasztották a kétkamarás brit parlament alsóházának tagjait, szám szerint 650 egyéni képviselőt. A biztos kormányalakítást biztosító minimális többséget (326 képviselő) egyik párt sem érte el. Választási rendszer Kizárólag egyéni mandátumokkal lehet a Képviselőházba bekerülni. Az ország 650 egyéni kerületre van osztva. A választás egyfordulós, és a relatíve legtöbb szavazatot kapott képviselő nyeri el a mandátumot (a győztes mindent visz, angolul first-past-the-post, FPTP). Ez a többségi választási rendszer rendkívül aránytalan eredményre vezet, torzítva mutatja a nép akaratát, ugyanakkor a parlamentbe nem tud bejutni olyan jelölt, aki személyében nem elég népszerű a körzetében. A képviselőknek jobban kell figyelniük választókörzetük lakóinak akaratára, így kis regionális pártok is megjelenhetnek a törvényhozásban. Nincs bejutási küszöb. Előzmények Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. április 18-án bejelentette, hogy előrehozott választásokat kíván tartani. A brit parlament a javaslatot 2017. április 19-én 522:13 arányban támogatta, és úgy döntött, hogy 2017. június 8-ra írja ki a következő parlamenti választást. A választással a kormányzó Konzervatív Párt a brexit végigviteléhez szeretett volna nagyobb támogatást kapni, míg az ellenzéki Munkáspárt a kormányváltás érdekében szavazta meg a javaslatot. Előzetes várakozások A választás kiírásakor a kormányzó Konzervatív Pártnak komoly (egyes közvélemény-kutatások szerint 20% körüli) előnye volt, mely alapján joggal remélhette pozíciójának megerősödését. A választási kampány időszakban a kormányzópártnak jelentősen csökkent a támogatottsága, míg az ellenzékben lévő Munkáspárt megerősödött. A választást megelőző napon az elemzők egyetértettek abban, hogy szoros eredmény várható, és a jobboldal el fogja veszíteni a parlamenti többségét. Az exit poll eredmények a politikai elemzők véleményét igazolták. Az eredmény megítélése A parlament mandátumát szabályzó 2011-es Fixed-term Parliaments Act szerint az általános választásokat ötévenként (május első csütörtökén) kell tartani, így a következő választás napja 2020. május 7-én lett volna. Az előrehozott választásokkal Theresa May saját pozícióját szerette volna megerősíteni, ez azonban visszájára sült el. A jobboldalnak ez a második félresikerült politikai „játéka” volt, miután a David Cameron által a brexit ügyében kezdeményezett népszavazás sem a kiírók szándékai szerinti eredményt hozta. Az ellenzék Theresa Mayt lemondásra szólította fel, és megszólaltak hasonló hangok saját pártján belül is. May bocsánatot kért a frakciótól és pártja azon képviselőitől, akik az előrehozott választás miatt nem tölthették ki a mandátumukat. A választás fő vesztese a UKIP, amely gyakorlatilag elveszítette támogatottságát, 2015-ös szavazói most nagyobb részben a Munkáspártra, kisebb részben a Konzervatív Pártra szavaztak. Másik vesztes a Skót Nemzeti Párt (SNP), amely 2015-ös szavazói egyharmadát elveszítette az akkori – igaz, rekordszintű – támogatottságból. Kormányalakítás Theresa May a választást követő napon a királynőnél tett látogatása után bejelentette, hogy kisebbségi kormányt alakít, melyben az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) kívülről támogatja. (A DUP jóval jóval konzervatívabb a Konzervatív Pártnál: ellenzi a homoszexuálisok házasságát és az abortuszt.) Beszédében May „együttműködésről” és nem „koalícióról” beszélt. Legfontosabb céljaiként a választás után 10 nappal, 2017. június 19-én kezdődő brexit-tárgyalások sikeres végigvitelét, és a manchesteri illetve londoni merényletekre utalva az iszlám szélsőségesség visszaszorítását jelölte meg. Az új, immár kisebbségi kormány 2017. június 9-én alakult meg az előzőhöz képest változatlan összetétellel. Egysínű vasút Az egysínű vasút olyan vasúti közlekedési eszköz, amely csupán egy sínen fut. A kocsi nyeregszerűen veszi körbe a sínt, vagy konzolon függeszkedik rajta. Korábban voltak vagy (egy vagy két) alsó támasztókerékkel, vagy (egy vagy két) felső vezetőkerékkel, vagy keresztstabilizátorral ellátott rendszerek is. Típusai Kétféle típusa van: a nyeregvasút és a függővasút. Története Az első egysínű vasút 1820-ban épült, feltalálója Ivan Elmanov. Ez a vasútforma 1879-ben terjedt el, olcsósága miatt, de csak katonai használatra. 1897-ben Eugen Langen német mérnök, a magasvasúti rendszerben a kocsikat felfüggesztette, ez a Wuppertal Schwebebahn függővasút. 1900-tól 1950-ig Az első nagy sebességű egysínű vasút 1910-ben készült el Alaszkában, egy szénbányában. 1950-től napjainkig A 20. század második felétől terjedt el a mai kialakítású, modern egysínű vasútrendszer. Ebben az időben épültek a ma is működő egysínű vasutak Amerikában, Kanadában, Japánban és még sok más helyen. Korai évek Az első egysínű vasút Oroszországban készült, 1820-ban Ivan Elmanov tervei alapján. Azért kísérleteztek vele, hogy alternatívát jelentsen a hagyományos vasútnak, a 19. század elején. A legkorábbi szabadalom Henry Robinson Palmer keze alól került ki az Egyesült Királyságban, 1821-ben. A kocsiszekrény kidolgozása Deptford Dockyard nevéhez fűződik Délkelet-Londonban, a Cheshunt Vasút egy szakaszán a Cheshunt kőbánya mellett, a hertfordshire-i Lea-folyónál. A Cheshunt-vonal volt a világ első egysínűje utasok számára, valamint az első vasútvonal Hertfordshire-ben. Eben M. Boynton két felső vezetőkerékkel ellátott vasutat épített a Coney Islandon 1852-ben. 1894-ben Brooklyn - Brookheaven között villamosított vanal épült. A Ewing Systemet (Ewing 1868) használta a Patiala Állami Egysínű Trainways Punjab indiai államban, és a Kundala Valley Railway India; hibrid modellje egy teherhordó egységes vasúti- és egy külső (a földön futó) támasztó kerékkel. Larmanjat egysínűje kétoldali (a földön futó) támasztókerékkel Le Raincy és Montfermeil között közlekedett 1868-ban. Körülbelül 1879-ben, „egy vasúti” rendszert javasolt egymástól függetlenül Haddon és Stringfellow, amely korábban egy fordított "/\" sínpáron ment. A rendszert katonai célra ajánlották, de azt is látták, hogy polgári használatra is megfelel, mint a vasútnál olcsóbb eszköz. A korai tervek kettős peremű sínt tartalmaztak, ami jó alternatívája volt a hagyományos kettős vasút sínnek (vágány). Wheels ezen sínre egysínű kocsit tervezett. A ma is üzemelő felfüggesztett változat a Wuppertal Schwebebahn. A francia mérnök, Charles Lartigue által épített egysínű vonal Listowel és Ballybunion között, Írországban, megnyílt 1888-ban és be is zárt 1924-ben, mivel a polgárháború károkat okozott benne). A Lartigue-rendszer egy teherhordó egységes vasúti és két alsó, külső sínnel biztosította az egyensúlyt, háromszögben. Az első egysínű mozdonya itt gőzmozdony volt. 1900-1950 A Lartigue-rendszerben javasolt nagy sebességű egysínű vasút Liverpool és Manchester között létesült 1901-ben. 1908-ban Kearney egy felső vezetőkerékkel épített elektromos vasutat. Pelham Park & City Island két felső vezetőkerekes egysínű 1910 és 1914 között üzemelt. 1910-ben a Brennan keresztstabilizátoros (giroszkópos) egysínűt használták egy alaszkai szénbányában. A 20. század első felében számos további megoldás született, amelyek vagy soha nem hagyták el a tervezőasztalt, vagy nem voltak egyebek, mint rövid életű prototípusok. Az egyik első egysínű rendszert az Egyesült Államok, New York Citybe tervezte, az 1930-as évek elején. Ezt konvertálták később egy magasvasútra. Az 1950-1980-as években A 20. század második felében nagyobb nyomtávú vagy gerenda-pályára születtek tervek. Ez a jármű egy pár keréken járt és egy harmadik irányította. Németországban, 1950-ben épült meg a prototípusa, 40%-os készültségig egy olyan rendszernek, amelynek a sebessége egyenes szakaszokon 320 km/óra és 150 km/h kanyarokban volt. Terveztek még gerendákra felfüggesztett vagy konzolos egysínűeket is. Az 1950-es években az ALWEG nyeregforma alakult ki, majd a frissített típusú, felfüggesztett, Safege-rendszer. Az ALWEG-technológiát alkalmazzák jelenleg mind a két legnagyobb egysínű-gyártónál (Hitachi egysínű és Bombardier Transportation). 1956-ban megszületett az első egysínű az USA-ban, próbaüzeme Houstonban volt. Később ebben az időszakban nagy egysínű rendszereket építettek, beleértve a Disneyland (kaliforniai Walt Disney World és Florida ill. Seattle között, valamint Japánban. Egysínű rendszerek is kerültek elő, futurisztikus technológiaként kiállítási és vidámparki installációkon, s azokat számos örökölt rendszer ma is használja. Azonban az egysínű sokkal kisebb mértékben terjedt el, mint a hagyományos közlekedési módok. A Niche magánvállalkozás által használt egysínű megjelent a légi közlekedésben és bevásárlóközpontokban sok ingarendszerű eszköz épült ki. Elterjedése A világon szinte már minden fejlett országban előfordul. Különbség más közlekedési rendszerekkel szemben Az egysínű rendszerek sokféle alkalmazást találnak a szállítási piacon a repülőtéri transzfertől néhány közepes kapacitású metró rendszerig. Ha szeretnénk megkülönböztetni az őket más közlekedési módoktól, az egysínűek meghatározását pontosíthatjuk azzal, hogy a nyomtáv ebben a rendszerben keskenyebb, mint maga a jármű. Hasonlóságok Az egysínű rendszerben gyakran, de nem kizárólagosan előfordul szintemelkedés, és ezért gyakran összetéveszthető más magas rendszerekkel, mint például a siklóvasutakkal. Az egysínű járművek gyakran első pillantásra hasonlítanak más könnyű vasúti járművekhez, akár vezető nélküliekhez is. Van egykocsis, merev formájú, csuklós önálló egységekből álló, vagy olyan, amelyik több kocsiegységet közlekedtet egyszerre. Többnyire lineáris indukciós motor hajtja. Az egyszerre mozgatott vasúti kocsikat forgózsámoly kapcsolja össze, így görbe pályán is képes a szerelvény haladni. Különbségek Ellentétben néhány villamos és vasúti rendszerrel, a modern egysínű mindig particionált, azaz el van választva más jármű- és gyalogos forgalomtól. Működtethető vezetővel vagy távirányítással. Használhat villamos áramszedőt, vagy lineáris motorral hajtják, amelynek állórésze a sín, forgórésze pedig maga a jármű. Így az elektromágneses tér forgatásával mozog a szerelvény előre-hátra. Mágneses lebegtetés A mágneses taszítás elvén lebeg a kocsi a sín fölött, vagy így lóg a gerendán, gyakorlatilag súrlódás nélkül, lineáris motorokkal mozgatják. A nyeregvasút tömegközlekedési megítélése 1950 és 1980 között az egysínű forgalma is visszaesést szenvedett el, mint minden tömegközlekedési rendszer, az autóval szemben. Az egysínűek különösen a tömegközlekedési hatóságok vonakodása miatt, hogy fektessenek-e be a bevált egysínűekbe, azok vélt magas költségei miatt, amikor szembesültek az olcsóbb érett alternatívákkal. Ott is sok egymással versengő egysínű technológia aprózta tovább a piacot. Ezt a „magas költségek” felfogást támadták legtöbbet, különösen 1963-ban, amikor az ALWEG-konzorcium javasolt építésre jelentős egysínű rendszert, Los Angelesben, cserébe a megfelelő működésért. Ezt elutasították a városi hatóságok, a későbbi Los Angeles-i metrós rendszer javára. Több, eredetileg közlekedési rendszernek szánt egysínűt ma a turizmusban használnak, mivel előnyös, egyedülálló kilátást kínál. Közelmúlt történelme Az 1980-as évek óta nőnek a forgalmi torlódások és az urbanizáció miatt, újjáéled az érdeklődés az egysínű tömegközlekedési használata iránt, előbb Japánban és most Malajziában. A Tokyo Monorail, a világ legforgalmasabb egysínű vonala, átlagosan 127.000 utast szállít naponta, azaz több mint 1,5 milliárd utast 1964 óta. Egysínűt látunk folyamatos használatban piacokon, valamint szórakoztató 0parkokban. A Chongqing Rail Transit (Kína) fogadott el egyedi formájában ALWEG-alapú tervezést, amelynek designja az egysínű járművekénél sokkal szélesebb, hogy kapacitásuk összehasonlítható legyen a vasúti rendszerekével. Ez azért van, mert Chongqing városát is keresztül-kasul szeli számos domb, hegy és folyó, ezért a metró alagút nem megoldható, kivéve bizonyos esetekben, extrém mélységben. Típusai és műszaki szempontok A modern egysínű függővasút nagy szilárdságú gerendán függ, ami egyúttal a jármű futófelülete is. Számos versengő terv két nagy osztályba sorolható, úgymint nyereghidas és felfüggesztett egysínű. A leggyakoribb típusú egysínű, amit ma is használnak a nyeregvasút, amelyen a vonat acél vagy vasbeton gerendát fog széles tartományban közre. A gumikerekes kocsi a híd tetején gurul és két oldalán vontatja és stabilizálja a járművet. Ezt a típust az ALWEG német társaság népszerűsítette. A Safege francia társaság olyan egysínű rendszert kínál, amelyben a vasúti kocsik kerekeken vannak felfüggesztve, alattuk a kocsi. Ebben a konstrukcióban a kocsi kerekei egyetlen hídon belül lovagolnak. A Chiba Urban egysínű jelenleg a világ legnagyobb felfüggesztett egysínű hálózata. Van egy történelmi jellegű függővasút is, amit német feltalálók Nicolaus Otto és Eugen Langen terveztek, az 1880-as években. A Wupper-völgyben épült meg, a németországi Barmen és Elberfeld testvérvárosok között, 1901-ben, és még mindig működik. Teljesítmény Szinte minden modern egysínűt kettős harmadik sínről táplált elektromos motor hajt, a csatlakozó vezetékek vagy elektromos részek külön csatornában, vagy gerendákba zártan helyezkednek el. Dízelmotoros egysínű rendszerek is léteznek. Egyes muzeális rendszerek, mint például a Lartigue Monorail gőzmozdonyt használtak. Mágneses lebegtetés Mágnesesen lebegtetett (maglev) rendszerek, mint pl. a német Transrapid nyereghidas megoldással épültek, mivel az rendkívül stabil, és lehetővé teszi a gyors lassulást nagy sebességről. Ha a teljes sebességgel megy a vonatot a pálya fölé emeli, és így nincs fizikai kontaktusban vele. A szárazföldi sebességrekordot vasúti járművek között a kísérleti SCMaglev érte el, hivatalosan rögzített sebességgel. Ugyanakkor a pályarendszere annyira széles, hogy azt lehet mondani, nem jogos egysínűnek nevezni. Vannak lassabb városi közlekedésre szánt maglev egysínűek is, mint például a japán Linimo (2003). Váltók Létezik néhány korai egysínű rendszer (különösen a Wuppertal függővasút (Németország), amely 1901-ben épült, és még mindig működik), ahol a kocsiszekrény megnehezíti, hogy az egyik vonalról a másikra váltson át. Néhány más egysínűnél a váltórendszereket kiküszöbölik, amennyire csak lehetséges, és működő folyamatos hurkot alkotnak, vagy két helyhez kötött állomást, mint pl. a Seattle, Washingtonnál. A ma üzemelő egysínűek képesek hatékonyabb váltóhasználatra, mint a múltbeliek. Abban az esetben, ha ez függővasút, a másik pályára váltást végezhetjük a peremeken belül vezetett kocsikkal, hogy egyik, vagy másik vonalra váltsuk. A nyeregvasutak megkövetelik, hogy a gerendaszerkezet maga is hivatott legyen váltásra, mert ami eredetileg volt, az szinte megfizethetetlenül nehézkes eljárás. Most azonban, a leggyakoribb módja ennek, hogy egy mozgó készülék tetejére szerelt erős platformoknak bírniuk kell a járművek, gerendák és a saját mechanizmusuk súlyát. Többszörösen szegmentált gerendák lépnek a görgők helyére, simán hozzáigazítva az egyik gerendát a másikhoz, hogy a vonatot a kívánt irányba küldje el. Ezt a megoldást eredetileg a ALWEG volt képes elvégezni, 12 másodperc alatti váltással. Néhány ezen gerendakitérő meglehetősen bonyolult, amely képes a különböző gerendák átváltására a vasúti keresztváltót szimulálva. Osztályok Gumikerekes változatait jellemzően oda tervezték, ahol 6%-os meredekség állt fenn. Azonban a hagyományos vasúti vagy metróvonal képes megbirkózni hasonló vagy még nagyobb emelkedővel is, például a Lausanne Metro akár 12%-os, a Montreal Metro szintén, míg a VAL rendszer képes leküzdeni a 7%-os meredekséget. Rekordok Legforgalmasabb egysínű vasútvonal Tokyo Monorail: 120.692 utast naponta (2011-es napi átlag) Legforgalmasabb egysínű vasúti rendszer Walt Disney World Monorail System: 150000 utast naponta Legnagyobb egysínű vasúti rendszer: Chongqing Rail Transit Leghosszabb mágnesvasútvonal: Sanghaj–Hangcsou maglev vasút Leghosszabb nyeregvasútvonal: Chongqing Rail Transit A legnagyobb függővasútrendszer: Chiba Urban Monorail, A legrégibb, ma is üzemelő egysínű vasútvonal: Schwebebahn Wuppertal, 1901 Farkasrét Farkasrét Budapest egyik városrésze a XII. kerületben, egyben a Széchenyi-hegy délkeleti, ellankásodó lejtője a Márton-hegy és a Sas-hegy között, a tengerszint felett körülbelül 200-250 méter magasságban. Noha lakott területek veszik körbe, a Farkasréti temető szinte teljes egészében lefedi, így a hivatalos kimutatások szerint bejelentett lakossal nem rendelkezik. Fekvése A városrész határai: Bürök utca a Hó utcától – Németvölgyi lépcső – Németvölgyi út – Érdi út – Márton Áron tér – Rácz Aladár út - Hó utca a Bürök utcáig. Leírása, története A terület kiscelli agyagból épült fel, amit glaciális vályog és kőzettörmelékes-agyagos üledék fed, ezért fennáll a csuszamlás veszélye csapadékos időben. Délnyugati oldalán a Farkas-völgy, északkeleti részén a Márton-hegyi-árok található. Nevét Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Wolfswiesen tükörfordításaként kapta. 1894-ben itt létesítették a Farkasréti temetőt. Farkasrét környékén egykor virágzó szőlőgazdálkodás folyt, ennek emléke a Bősinger (Pösinger)-major, a Kakukk-hegyre vezető turistaút mentén. Tanis (Manche) Tanis település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 309 fő (2015). Tanis Huisnes-sur-Mer, Macey, Pontorson és Servon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Latroknak is játszott A Latroknak is játszott című tetralógia Gion Nándor (1941-2002), szenttamási születésű író Virágos katona, Rózsaméz, Ez a nap a miénk és Aranyat talált című regényeinek gyűjteménye. Az írások tetralógiaként először a noran kiadó gondozásában jelentek meg, 2007-ben (Gion Nándor: Latroknak is játszott. 4 regény. hn, Noran-Kiadó Kft, 2007). A regény 1898-tól a 20. század derekáig követi nyomon több család történetét. A könyvek meseszerű cselekménye, a történet nagy részének helyszínt adó vajdasági kisváros, Szenttamás jellegzetes pontjainak és környékének megrajzolásával együtt, valós személyek felelevenítésével tudósít egy olyan többnemzetiségű közösség életéről, amelyben elsősorban magyarok, szerbek és németek élnek együtt, és akiknek egymáshoz fűződő viszonyát az aktuális politikai események is befolyásolják. Tartalom A regény első kötetében (Virágos katona) kezdetét veszi Rojtos Gallai István és Török Ádám barátsága. Utóbbi gyakorlatias, akaratos és kissé vadóc jellemének ellenkezője Rojtos Gallai higgadtabb, álmodozó természete, aki a szenttamási Kálvárián tengeti magányos óráit, a keresztre feszített Krisztusnak, és a latroknak citerázva. A közösségben szerelmek és barátságok szövődnek, ám a szereplők életét felborítja az első világháború. Az elkövetkező évek eseményeit a második, Rózsaméz című regény örökíti meg. Rojtos Gallai már feleségének, Stefan Krebs lányának, Rézinek, és gyermekeinek citerázik, a zenés estek által összefogva a kis közösséget, amely már szerb fennhatóság alá tartozik. A frontról hazatérő családfők, az elszegényedett emberek életében nagy örömet jelent a kis üveg rózsaméz, amely váratlanul kerül elő egy boltos pincéjéből. Az Ez a nap a miénk című kötet már a második világháború eseményei között játszódik. A Délvidék magyar visszafoglalásának egyik apró következménye Szenttamáson Török Ádám börtönből való szabadulása. Ám miközben a jómódú szerb uradalmak házait fosztogatja, megtörténik a szerb visszafoglalás, neki pedig viselnie kell a következményeket. A tetralógia utolsó részében (Aranyat talált) Török Ádám már nincs jelen, Rojtos Gallai meglepetésére azonban felbukkan vörös hajú, törvénytelen gyermeke. A befejező regény cselekménye Belgrádba, és Budapestre is elkalauzolja az olvasót, amely városokban Gallai mint szerb, és mint magyar kém jelenik meg, végül pedig visszatér Szenttamásra. Stílus Gion írói stílusát gyakran a hagyományosan mágikus-realistának nevezett Gabriel García Márquez stílusával azonosítják. Sántha József szerint a regények olvasójának "könnyű dolga van, a különös varázsú prózaszöveg hihetetlen hajlékonyan és elegánsan siklik az egyik családról a másik család történetére, eleven emberi jellemek és sorsok tucatjai töltik meg a szinte hónapról hónapra aprólékosan dokumentált falusi hétköznapokat". A Latroknak is játszott kritikai megítélésében a „határon túliság” fogalma is nagy szerepet kap. A tetralógia első kiadásának fülszövegében például Pécsi Györgyi (többek között) „kisebbségi regény” - ként ír a könyvről. E-sport Az elektronikus sport (röviden e-sport) résztvevői professzionális módon, versenyszerűen foglalkoznak az egyes videojátékokkal, ebből fakadóan a játékos megjelölés mellett e-sportolóknak is nevezik őket. Valószínűleg a Wii játékkonzoltól ered a sport elnevezés, mert a mai e-sportot jelölő játékokban nincs szinte semmi fizikai munka, nem a testi fizikummal kell teljesítenie az embernek. Az e- az „elektronikus” szó rövidítése. Magyarországon kb. 2005-2006 óta van a köztudatban a kifejezés, de csak a 2010-es évek utánra nőtte ki magát akkorára, hogy többen is elismerik e szó valódi értelmét. Ahogy a rendes sportban, itt is vannak „sportolók”, akik pár éve már rendes bejelentett munkahelynek veszik ezt a tevékenységet, és fizetéssel járó bejegyzett munkahely hiányában „gamer ház”-akban laknak. Ez azt jelenti, hogy egy csapat játékosai összeköltöznek egy házba, ahol a támogatók és saját maguk megépítik a felkészüléshez szükséges helyet. Itt egy normális házról van szó, ami tartalmazza a kellő mennyiségű és teljesítményű számítógépet. 2017-ben az e-sport-közösség összesen mintegy 385 millió embert jelentett világszerte. Magyarországon és külföldön A magyar kultúra távol áll még ettől az új keletű dologtól, sajnos ezt a hozzáállásban és a társadalom modernségén lehet a legjobban észre venni. A magyar játékosok fele olyan céltudatos és kitartó, mint a külföldi társaik. Külföldön az esports szinte már egy kultuszt jelöl. A fiatal társadalom ezzel a szóval nő fel, amit az 1990–95-ben születettek hoztak létre. A külföldi nagyobb csapatoknál a dolgozó sportolók éves fizetése eléri akár a 100 000 dollárt is, ami egy hagyományos sportolóhoz képest is magasnak számít. A híresebb játékosokat (a hagyományos sporthoz hasonlóan) időnként nagy cégek is támogatják. Míg régen az volt a gyakori, hogy egy összeszokott csapat, akik évekig együtt játszottak, felkeresett egy nagyobb multigaming (MG) csoportot (egy nagyobb egyesület, akik több játékban is jelen vannak, nem csak egyben, mint egy csapat), hogy csatlakozzanak hozzájuk, és támogatást nyújtanak nekik, mostanában annyira nagy mozgások és átalakulások voltak ezen a téren, amikor egy MG kivásárolta a játékosokat, hogy saját nevét összetegyen egy csapatot és úgy fussanak. Viszont bármilyen csapatot nem lehet csak pénzen összetenni, ha a játékosok nincsenek összeszokva. Egyes keleti országokban már külön stadionokat építenek ennek a szenvedélynek hódolva. Jegyzetek Esports: A Guide to Competitive Video Gaming. Toptal Finance Blog. (Hozzáférés: 2018. január 18.) Forrás https://www.esport1.hu esportmilla.hu Soköves arasszári A soköves arasszári (Pteroglossus pluricinctus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Ez a madárfaj Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Megjelenése A fej-testhossza 43 centiméter. A csőre nagyjából fekete, kivételt képez a felső káva két oldala, mely elefántcsontszínű. A néhol vörös foltozású sárga begyi és hasi részen, két fekete sáv fut keresztben. Testtollazatának többi része, sötét árnyalatú, kivéve a faroktövek fölött részt, mely vörös. A szemeit kék színű, csupasz bőr veszi körül. A nemek hasonlóak. Életmódja A trópusi és szubtrópusi, alföldi erdők lakója. Gyümölcsökkel, gerinctelenekkel és kisebb gerincesekkel táplálkozik. Gare de Robiac Gare de Robiac vasútállomás Franciaországban, Robiac-Rochessadoule településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ligne du Teil à Alès Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Sil-kanyon A Sil-kanyon egy természetvédelmi terület a spanyolországi Galiciában, területe közel 60 km². Elhelyezkedése A kanyon Spanyolország északnyugati részén, Galicia autonóm közösségben található. Területén összesen négy község osztozik: az Orense tartománybeli Parada de Sil és Nogueira de Ramuín, valamint a Lugo tartománybeli Pantón és Sober. Leírása A mintegy 15 km hosszú, mély völgy körül akár 300–500 méteres szintkülönbségek is megfigyelhetők. A helyenként teraszosan megművelt hegyoldalakon (a napos oldalon) szőlőt is termesztenek, az itteni borok Ribeira Sacra néven eredetvédelmet élveznek. A völgyben és környékén még a szvéb hódítás idején számos remete és szerzetes lelt menedéket. Tucatnyi kolostor épült fel, többségük a Benedek-rendhez tartozott, de később mind megszűnt. Az 1950-es és 1960-as években több víztározót is építettek a folyóra áramtermelés céjából: ekkor jött létre a San Pedro és a San Estevo nevű tározó. Élővilág A kanyonra a gazdag élővilág jellemző, különösen madárfajból él sok a területen. Az emlősök közül megtalálható itt például a vadmacska, a nyest, a hermelin, a nyugati piszedenevér, a közönséges denevér, a nagy patkósdenevér, a kis patkósdenevér, a pireneusi pézsmacickány és az európai vidra, a kétéltűek közül az ibériai korongnyelvűbéka, a spanyol barnabéka, a foltos szalamandra és az ibériai gőte, a hüllők közül a spanyol zöldgyík és a vízisikló, a halak közül a Pseudochondrostoma polylepis és az Achondrostoma arcasii, a gerinctelenek közül pedig például a nagy hőscincér, a mocsári tarkalepke, a Geomalacus maculosus nevű meztelencsiga, a nagy szarvasbogár, a pompás sárkányszitakötő és a narancsfoltos szitakötő. Turizmus A völgyet övező hegyeken létesített kilátópontokból is lehet gyönyörködni a látványban, de lehetőség van katamarános kirándulásra is a folyón. A Balcones de Madrid nevű kilátóhoz, ahonnan a túlparti Cadeiras-szentélyre és a látóhatárt lezáró monfortei síkságra nyílik kilátás, Parada de Silből vezet egy földút. Egy másik kedvelt helyszín a közeli Castro Caldelas területén található. Az aktív turizmus kedvelői részt vehetnek félnapos kenutúrákon, repülhetnek a kanyon felett, de bejárhatják a vidéket gyalog, kisvonaton, kerékpárral vagy lóháton is. A közelben lehetőség van íjászatra és paintballra is. Isteni vita Az Isteni vita (Holy Quarrel) Philip K. Dick egyik novellája, amelyet 1965-ben írt, majd 1966-ban a Worlds of Tomorrow magazin májusi számában jelent meg. Történet A Genux–B számítógép meghibásodott, legalábbis minden jel erre utal. Teljes riadókészültséget rendelt el az Egyesült Államok hadseregében, célpontnak pedig Herb Sousa rágógumi-kereskedőt adta meg. A géppel hosszú kommunikáció után sem tudtak mit kezdeni, úgyhogy végül is Stafford, a számítógépszerelő megkérdezte, hogy a gép szerint ki is valójában Herb Sousa. A Genux–B erre lefújta a riadót, és válaszként kijelentette, hogy Sousa maga az ördög. Kifejtette, hogy azért gondolja ezt, mert élettelen tárgyakból képes olyan isteni élőlényeket készíteni, amilyen ő maga is. Mivel itt a rágógumik mellé adott Genux–B kicsinyített műanyag változatára gondolt, Stafford úgy döntött, szét kell szerelni a gépet. Több óra munka után végre hazament lefeküdni, és a zsebében lévő három – Sousa automatáiból való – rágógumit kitette az éjjeliszekrényre. Amikor reggel felébredt, már négyet talált ott, estére pedig hét golyó sorakozott a szekrényen. Ezek szerint mégis a számítógépnek volt igaza. Rágógumijaitól nem tudott megszabadulni, tíz nappal később már kétmillió golyó tömte tele a lakását. Végső elkeseredésében felhívta az FBI-t, de ott már senki nem tudta felvenni a telefont. Austin (Minnesota) Austin város az USA Minnesota államában. Lakosainak száma 24 718 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Moiron Moiron település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 133 fő (2015). Moiron Montaigu, Bornay, Macornay és Vernantois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ungludas Ungludas (1899-ig Huszák, szlovákul: Husák) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában. Fekvése Szobránctól 15 km-re délkeletre, az ukrán határ mellett, Ungvártól északra fekszik. Története A települést 1500 körül, soltész általi betelepítéssel alapították a vlach jog alapján. 1548-ban említik először. A Drugeth család birtoka volt. 1599-ben 32 jobbágyház állt a településen. Később a lakosság száma visszaesett. 1715-ben 10, 1720-ban 9 háztartása volt. A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „HUSZAK. Orosz falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik az Ungvári Uradalomban, felső Domonyának, filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai.” 1828-ban 34 házában 385 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Huszák, tót-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz 1 1/4 mfldnyire: 124 római, 110 g. kath., 6 zsidó lak. Vasbányák. F. u. a kamara.” A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. Népessége 1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 164 lakosa volt. 2011-ben 165 lakosából 161 szlovák. OFC-futsalbajnokság A OFC-futsalbajnokság (angolul: OFC Futsal Championship) egy az OFC által kiírt nemzetközi futsaltorna, amit 1992 óta rendeznek meg. A címvédő és egyik legsikeresebb csapat a Salamon-szigetek 5 győzelemmel. Ausztráliának szintén öt elsősége van. Eredmények h.u. - hosszabbítás után b.u. - büntetők után Országok szereplése — Rendező Muriel Humphrey Muriel Humphrey (Huron, 1912. február 20. – Minneapolis, 1998. szeptember 20.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Minnesota, 1978). Seicheprey Seicheprey település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 115 fő (2015). Seicheprey Xivray-et-Marvoisin, Beaumont, Bernécourt, Flirey, Mandres-aux-Quatre-Tours, Saint-Baussant, Lahayville, Rambucourt és Richecourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kémia (Zséda-album) A Kémia Zséda 2016 novemberében megjelent stúdióalbuma, mely a pop és a neo soul elemeit vegyíti. A szerelem témája köré épített lemezen olyan alkotótársak dolgoztak, mint Rakonczai Viktor, Lotfi Begi, Malek Miklós, a SuperStereo és még sokan mások. A lemez egy duettet is tartalmaz Demjén Ferenccel. Az album legjobb helyezése a 8. volt a Mahasz Top 40 lemezeladási listán, és mindössze 8 hetet töltött a listán. Ez jelentős visszalépés az előző nagylemez számaihoz képest. Az album aranylemez. Az album dalai Adj még levegőt A mindenségen át Óceán Ez most valami más Jours Sourds Eperhold Nem múlhat még Páratlan Fosszíliák Úgy szeretném (duett Demjén Ferenccel) Egy Szórd fényed rám Mondd, látom még őt Hány percet élsz Úgy szédülök én Videoklipek Hány percet élsz Adj még levegőt Óceán Eperhold A mindenségen át Hun nyelv Az európai hun nyelvről alig vannak nyelvemlékek, ezért nyelvi hovatartozásukat csak találgathatjuk. A tudomány mai álláspontja szerint az európai hunok részben azonosak az ázsiai hsziungnukkal, akiknek egy része nyugat felé haladva nevét megőrizte, de sok más etnikumú népet magába olvaszthatott. A hunok Európában akkor jelentek meg, amikor az eurázsiai sztyeppén az indoeurópai népek (szkíták, szarmaták, szakák, dahák stb.) dominanciáját kezdték megtörni a török népek, de az első török nyelvű birodalom, a türköké, csak a hunok utáni évszázadban alakult ki. A sztyeppén könnyű nevet, vagy nyelvet váltani, nagy óvatossággal kell a nyelvészeti kérdéseket megközelíteni. Gondoljunk például az onogur-bolgárokra, akiket ma szláv bolgárokként ismerünk. Hun nyelvű források A valószínűen multietnikumú hunok által feltételezetten beszélt ókori és kora középkori hun nyelv meghatározása nehéz és nem sok sikerrel kecsegtető feladat, részben, mert igen kevés emléke maradt fenn: leginkább más nyelvű (gót, görög, latin) forrásokból maradt ránk egy-két tucatnyi hun személynév és mindössze három közszó, ez utóbbiak: Ennek alapján nem lehet megállapítani, milyen nyelvet beszéltek. Egyes amatőr kutatók (Detre Csaba, Tóth Alfréd) egy bővebb hun szójegyzéket tartalmazó, vitatott eredetű Iszfaháni kódexre hivatkoznak, amelyből az tűnik ki, mintha a hun nyelv egy magyar tájszólás lenne a Halotti beszéd stílusában, vagy még közelebb a mai magyar nyelvhez. A szöveg valószínűleg hamisítvány, soha sem létezett. Ismertek még a Volga-vidéki imenkovi kultúra rovásírásos feliratai a 4–6. századból, ezeket egyes régészek vitatottan a hunoknak tulajdonítják, bár eddig nem sikerült teljesen megfejteni őket. A szövegek rekonstruálásához más sztyeppei népek rovásírásos emlékei szolgálnak alapul, például a Közép-Ázsiában fennmaradt és teljesen megfejtett ótörök nyelvű orkhoni feliratok. A nyelvi hovatartozás meghatározásának problémája A hunok nyelvi hovatartozása nem tisztázott. Joseph de Guignes (1721–1800) vetette fel először azt az elméletet, hogy a Római Birodalmat is megtámadó hun nép ugyanaz a népcsoport lehetett, mint a kínai történeti forrásokben szereplő hsziungnuk. Ezt a nézetet a The History of the Decline and Fall of the Roman Empire című művében Edward Gibbon tette közismertté. Ennek alapján a 19. század kutatása a hunok nyelvét török–mongol jellegűnek tartotta (csak a 20. századi közbeszédben vált elterjedtté az altaji nyelvek mai definíciója). A török kutatók nemrégiben is azt feltételezték, hogy a hunok egy olyan török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszéltek, amely a többi török nyelvtől erősen eltérő úgynevezett csuvasos nyelvek közé tartozott. Ilyen volt a középkorban szintén kihalt bolgártörök nyelv és ilyen a mai csuvas nyelv. A 20. században ezt az elméletet erősen támadván megjelentek olyanok is, amelyek valamely szibériai kis nép (osztják, ket) közé sorolták be a nyelvemlékeket. Miután ismertté váltak a késő antik és kora középkori jüecsi (tokhár) és a keleti szkíta (szaka) nyelvek emlékei Belső-Ázsiában, egyre több kutató (például Harmatta János) a szakával és a jüecsivel rokonítja a hun nyelvet, és így a kelet-iráni nyelvek közé sorolja. Egy-egy kortárs kutató (például Ucsiraltu, a Belső-Mongol Egyetem Mongolisztikai Központjának nyelvészprofesszora) felvetette a mongollal rokoníthatóság lehetőségét is. A kérdés megoldatlan, és egyre valószínűbb, hogy az ázsiai, közép-ázsiai és az európai hun szövetségek keretein belül is több nyelvi réteg szerepelt (összetett birodalmak), változó hangsúlyokkal és egyes vezető réteghez kapcsolható nyelvek dominanciájának változásaival. Az európai hunok között az 5. század közepére a törökségi nyelvek túlsúlya valószínűsíthető, de az elenyészően kevés (főleg személynevekből álló) nyelvemlékek ennek biztos eldöntését megnehezítik. Rokonítási kísérletek Mongol „Ucsiraltu professzor elmélete szerint a kétezer évvel ezelőtti hun nyelv a mongol nyelv, illetve annak sok ősi jegyét megőrző nyelvjárása alapján értelmezhető, azzal mutat rokonságot, amely felvetését néhány, évezredekkel ezelőtti archaikus kínai forrásban megőrzött szó magyarázatára és a kínai források tartalmi vizsgálatára alapozza.” A magyarul 2008-ban megjelent könyvében a professzor a déli hsziungnu pecsétek szövegeit közli és a szavak etimológiai vizsgálatával, illetve rekonstrukciójával foglalkozik. Kara György egyetemi tanár, a mongol filológia neves kutatója számos ellenvetést fogalmazott meg Ucsiraltu elméletével szemben az Ítélet egy mongol-magyar balítéletről c. cikkében (2009). Köztörök Németh Gyula szerint a hunok nyelve – személynevek, illetve a hun népnév alapján – török, közelebbről köztörök lehetett: Németh Gyula szerint a kamon (árpából készült sör) és a medosz (méhsör stb.) szó „indogemán” (indoeurópai) gyökerű. A sztrava kifejezésnek szerinte általánosan elfogadott magyarázata nincsen. Magyar Egyes magyar történészek szerint a hunok ókori és középkori nyelve nagyon hasonlott az ókori és középkori magyarhoz, mivel a magyarok a hunok rokonai. Berg és Jülich hercegség Berg és Jülich hercegség történelmi fejedelemség, a Német-római Birodalom hűbéres állama. A korábbi Berg hercegség (Ducatus Montensis) és Jülich hercegség egyesítésével, a Rajna jobb partján; az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet része. Története A Német-római Birodalom tagja 1423-ban alakult, amikor I. Adolf bergi herceg saját birtokaihoz csatolta Jülich hercegséget: ez időtől a 19. század elejéig a két terület egy hercegség maradt. A hercegséget 1511-ben III. János klevei herceg örökölte, és ekkor Düsseldorfot tette a hercegség székhelyévé. 1609-ben János Vilmos klevei herceg gyermektelenül hunyt el, ekkor II. Rudolf német-római császár megpróbálta a hercegséget Habsburg Birodalom részévé tenni. Ezt a törekvését Brandenburg és Pfalz-Neuburg urainak alkalmi koalíciója hiúsította meg. A tartományt végül ők, az elhunyt herceg legközelebbi rokonai kapták meg, de ők is csakhamar viszálykodni kezdtek. A konfliktust 1614-ben a xanteni egyezmény zárta le; a Berg és Jülich hercegséget a Wittelsbach-ház pfalz-neuburgi ága kapta meg. 1685-ben, amikor a Wittelsbach-háznak a Kurpfalzot is birtokló pfalz–simmerni-ága II. Károllyal (1651–1685) kihalt, Kurpfalz is a pfalz–neuburgi ágé lett. 1742-ben a Wittelsbach-ház sulzbachi ágából Károly Tivadar választófejedelem (1724–1799) kapta meg. 1777-ben, amikor III. Miksa (József) bajor választófejedelemmel kihalt a Wittelsbach-ház bajor ága, Bajorország trónját is a sulzbachi ág örökölte, így ettől fogva Berg és Jülich is Bajorországhoz tartozott. 1799-ben, Károly Tivadar elhunyta után a család pfalz–zweibrückeni hercegi ága, (IV. Miksa József bajor választófejedelem) kapta meg a hercegséget. A napóleoni háborúk idején A hercegséget 1806-ban foglalta el Napóleon francia császár. Nagyhercegséggé tette, és egyik kedvenc tábornokának, Joachim Murat marsallnak adta. 1807-ben területét tetemesen megnagyobbította, majd 1808-ban négy közigazgatási egységre (département-ra) osztotta fel: Rajna, Sieg, Ruhr és Ems A nagyhercegség területe ekkor 17 350 km² volt. Amikor Napóleon akaratából Murat marsallból nápolyi király lett, a nagyhercegséget a császár unokaöccse, Bonaparte Lajosnak (Louis Bonaparte), Hollandia királyának fia, Bonaparte Napóleon Lajos (Napoléon-Louis Bonaparte) kapta meg. A bécsi kongresszus után Napóleon bukása után a bécsi kongresszus (1814–1815) Kleve hercegség nagy részével együtt a Porosz Királyságnak ítélte, amelynek 1816-tól Jülich-Kleve-Berg tartomány volt a neve, majd 1822-ben a Rajnai provinciába sorolták. 1946 óta Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományának része; egykori területe ma Düsseldorf és Köln közigazgatási kerületek között oszlik meg. Dugobabe Dugobabe falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 13, közúton 28 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 16 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra , a dalmát Zagora területén fekszik. Története A település valószínűleg akkor keletkezett, amikor a 17. század végén a sinji ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a török uralom idején pusztává vált vidéket. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 163, 1910-ben 324 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 137 fő volt, akik a brštanovói plébániához tartoztak. Nevezetességei Trogiri Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1912 -ben építették. 1960-ban, 1977-ben és 2000-ben megújították. Főoltárát 1959-ben Ante Frank építette. Oltárképe Szűz Máriát és Trogiri Szent Jánost ábrázolja, helyi munka a 18. századból. A templom klimatizálva van. Temető övezi, melyet kőből épített kerítés övez. A temetőben egy régi kápolna és a háború áldozatainak 2000-ben állított bronz emlékműve található. Sanaderi nevű településrészén egy Szűz Máriának szentelt kápolna található. Bezárt kőbányáját egykor a Konstruktor nevű cég üzemeltette. Híres emberek Innen származik Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök családja. Váci székesegyház A váci Nagyboldogasszony-székesegyház (gyakran váci dóm) a Váci egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa Vác város főterén. 1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban. Tervezője a francia Isidore Canevale. Története A székesegyház tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú város volt, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a Konstantin teret, a dóm későbbi helyét, mely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság. Az osztrák Franz Anton Pilgramnak adott megbízást a tervezésre, mely tervben díszes, késő barokk, kéttornyú templom állt, ami a római Szent Péter-bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonnáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a püspöki palotához, amelyek szintén ebben az időben épültek. Később Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, az új váci püspök pedig Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapok lerakásával, ezért a püspök a francia építészt, Isidore Canevalét kérte fel, hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canevale a korabeli francia „forradalmi építészetnek” megfelelően képzelte el az épületet. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes volt, aki egyébként a kecskeméti nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések 1777-ben készültek el. Az épület Külső A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzata nyugat felé, a Duna irányába néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi. A székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft készítette. A főhomlokzat díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott főpárkányon a székesegyház titulusai olvashatóak. A D.O.M. felirat a latin „Deo Optimo Maximo” („a legfőbb istennek szentelve”) rövidítése, melyet a látogatók gyakran a templom püspöki székhely voltára utaló dóm szóként értelmeznek. A feliratsor felett Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok láthatóak. Belső A dóm belseje meglepően világos, a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva, több helyen is felfedezhetjük a forradalmi építészet jegyeit. A tér a kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Méreteit tekintve 60 méter széles, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Összesen mintegy 5000 személy befogadására alkalmas, az ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói késő barokk stílusban készültek. A kórus, a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonával, a bejárat felett húzódik, és hat korinthoszi oszlopon nyugszik. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik. A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz Anton Maulbertsch alkotta. A főoltárkép egyébként mintegy 170 éven keresztül nem volt látható, mivel nem sokkal elkészülte után Migazzi egy olajfestménnyel eltakartatta, és csak a XX. század negyvenes éveiben szabadíttatta ki Pétery püspök a teológiai szempontból valóban nem teljesen korrekt, ám gyönyörű képet. A szentélykorlát részben a török időkben elpusztult reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokból készült. A dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak. Harangok 5 harang lakik a tornyokban. Déli (jobb oldali) toronyban Püspöki nagyharang: Tömege 4200 kg, alsó átmérője 191 cm, gisz0 hangú. Mivel az ablakok szélessége 189 cm, csak az ablakok kivésésével tudták a nagyharangot beemelni, a vésés nyomai a mai napig láthatóak. Az ország hetedik legnagyobb harangja, Pest megyében a legnagyobb. Szlezák László öntötte Budapesten 1936-ban az I. világháborúban elvitt 4377 kg-os nagyharang helyett, Hanauer Árpád István püspök adományozta Buda visszafoglalásának 250. évfordulójára. Szűz Mária, a Keresztények Segítsége tiszteletére szentelték. Latin felirata: "SANCTA MARIA, AUXILIUM CHRISTIANORUM ORA PRO NOBIS!" Azaz: Szűz Mária, keresztények segítsége, könyörögj érettünk! Palástján négy dombormű látható: Hunyadi János, I. Lipót császár, XI. Ince pápa, XI. Pius pápa. A négy dombormű alatt körbefutó felirat: "STEPHANUS EPISCOPUS ME FUNDERE FECIT ARTE LADISLAI SZLEZÁK ANNO REPARATAE SALUTIS MCMXXXVI." Magyarul így hangzik: "ISTVÁN PÜSPÖK ÖNTETETT ENGEM SZLEZÁK LÁSZLÓ MŰVÉSZETE ÁLTAL, AZ ÜDVÖSSÉG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK 1936. ÉVÉBEN" Magyar nyelvű felirata: "HŐS HUNYADINK GYŐZELMÉT ZENGI A DÉLI HARANGSZÓ, MINT A KERESZTÉNYSÉG NAGY DIADALMI JELÉT. HARMADFÉL SZÁZADJA LERÁZTA HAZÁNK A POGÁNYSÁG JÁRMÁT, S FÖLSZABADULT ÍM BUDAVÁRA S HAZÁNK. ÉRC NYELVEM FOLYTON HIRDESSE IDŐTLEN IDŐKIG ISTEN IRÁNT HÁLÁNK, S MÁRIA SZENT NEVEDET." Másik oldalon: "ZENGEM SZENT NEVEDET, MINT ZENGÉ EGYKORON ŐSÖM ÉRC SZAVA A TÖRÖKÖN DIADALMÁT NÁNDORI HŐSNEK: HUNYADINAK, S HADI NÉPÉNEK, KINEK ÉGI SEGÉLYÉRT HOZZÁD ESDENI HÍV CALLIXTUS PÁPA PARANCSA S MINT ÖRÖK ESDEKLÉS SZÁLLJON SZŰZ MÁRIA HOZZÁD MOST SZAVAM: ÉRTED SZENT ISTVÁNNAK RÉGI HAZÁJA." "ÖNTÖTTE ÉS FELSZERELTE SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ MESTERE BUDAPESTEN." Északi (bal oldali) toronyban Szent István -harang: 725 kg-os, 111 cm alsó átmérővel rendelkezik, e1 hangú. Keszthelyi Ferenc megyés püspök készíttette Gombos Miklós harangöntőnél 2001-ben Őrbottyánban . A második világháborúba elvitt harang pótlására készült. Felirata: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE, A VÁCI EGYHÁZMEGYE ALAPÍTÓJÁNAK SZENT ISTVÁN KIRÁLYNAK TISZTELETÉRE ÖNTETETT ENGEM KESZTHELYI FERENC VÁC MEGYÉSPÜSPÖKE. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN. VÁC, 2001" A másik oldalon Keszthelyi Ferenc püspöki címere látható. Ez a harang szólal delente és esténként is. Szent Mihály -harang: 540 kg tömegű és 98 cm átmérőjű, gisz1 hangú. Szlezák László öntötte 1932-ben Bp-en. Felirata: "SANCTI MICHAELIS ARCHANGELI HONORIBUS ET IMPENSIS MICHAELIS DVORNIKOVICS EPPI. VAC. ANNO 1696. FUSAM REFUNDI CURAVIT AUGUSTINUS DE ROSKOVÁNYI EPPUS VACIENSIS 1856. ITERUM REFUNDI STEPHANUS HANAUER EPPUS VACIENSIS 1932. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN." A harag másik oldalán Szt. Mihály főangyal képe van. Szent László -harang: 255 kg-os, 78 cm átmérőjű, a1 hangú. Gombos Miklós őrbottyáni mester öntötte 2001-ben. Ez is a második világháborúba elvitt harang pótlása. Felirata: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE, CSODATEVŐ SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYUNK EMLÉKEZETÉRE ÖNTETETT ENGEM VÁC FELSZENTELT PÜSPÖKE KESZTHELYI FERENC. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN. VÁC, 2001" A harang másik oldalán Szt. László király hermájának képe látható. Szent Bertalan -lélekharang: 115 kg tömegű, 58 cm átmérőjű, e2 hangú, Szlezák László öntötte 1932-ben. Felirata: "ANTECESSOREM MEUM BELLUM :1914-1918: VASTAVIT IN HONOREM SANCTI BARTHOLOMAEI CAROLUS BAKSAY SS. THEOLOGIAE DOCTOR, ELECT EPISCOPUS PRAEPOS. MAIOR CAPITULI VACIENSIS. FUNDI CURAVIT ANNO DOMINI 1932. SANCTE BARTHOLOMAEI ORA PRO NOBIS! ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN." A harang másik oldalán Szt. Bertalan apostol képe van. Ez a harang jelenleg használaton kívül van, feltehetően műszaki hiba miatt. In the Lonely Hour Az In the Lonely Hour Sam Smith angol énekes debütáló stúdióalbuma, amely 2014. május 26-án jelent meg az Egyesült Királyságban a Capitol és a Method Records gondozásában. Az Egyesült Államokban 2014. június 17-én vált elérhetővé. A lemezen olyan slágerlistás dalok szerepelnek, mint a "Money on My Mind" és a "Stay with Me". Mindkét dal elérte az első helyet a brit kislemezeladási listán. Utóbbi világszerte bekerült a Top 10-be több mint húsz országban, az Egyesült Államokban a második helyig jutott. Az "I'm Not the Only One" a harmadik helyet szerezte meg az Egyesült Királyságban, míg a tengerentúlon az ötödik helyig jutott. Az album Deluxe változatán további öt bónuszdal kapott helyet. A lemez összességében vegyes fogadtatásban részesültː sokan méltatták Smith énektudását, azonban mint dalszerző számos kritikát kapott. Az In the Lonely Hour világszerte nagy sikert aratott. Első helyezést ért el Ausztráliában, Írországban, Új-Zélandon, Dél-Afrikában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is. Utóbbiban a 2014-es év második legkelendőbb albuma volt, míg az Egyesült Államokban 2015 harmadik legnépszerűbb lemeze elismerést zsebelhette be . Az 57. Grammy-gálára jelölték az év albuma és a legjobb vokális popalbum kategóriában is. A legnevesebb Grammy-díjat ugyan elvesztette, de a legjobb vokális popalbum díja az övé lett. Az albumot a 2015-ös Brit Awards-ra is jelölték az év brit albuma kategóriában, azonban Smith nem tudta megnyerni azt. 2015 novemberben In the Lonely Hour (Drowning Shadows Edition) címen újra kiadta debütáló albumát, ezúttal azonban 12 új dal kapott helyet a korongon, köztük például az "Omen", a "Lay Me Down (ft. John Legend)" és Amy Winehouse "Love Is a Losing Game" című dalának feldolgozása. Hagymaszerű áltrifla A hagymaszerű áltrifla (vagy hagyma-áltrifla, lilás áltrifla; Scleroderma cepa) az áltriflafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, enyhén mérgező gombafaj. Megjelenése A hagymaszerű áltrifla termőteste 1,5–9 cm átmérőjű, kissé lapított gömb, esetleg többkaréjú is lehet. Tönkje nincs, de néha tömör, sűrű, kemény micéliumköteg lehet az alján. Színe kezdetben fehéres, majd szalmasárgára, végül vörös- vagy rézbarnára sötétedik. Felülete fiatalon sima, majd kissé berepedezik, különösen a fénynek kitett felső részén; itt nyílik fel a spórák szétszórásához is. Kiemelkedő szemölcsei nincsenek. Szaga nem jellegzetes. Külső burka (peridiuma) 1,5 mm vastag, erős, ellenálló, fiatalon kemény. A burok megvágva fiatalon fehéres, sérülésre borvörösesen, rózsaszín-barnásan elszíneződik. Húsa (gleba) kezdetben fehéres, de rövidesen sötétbarnává, majd pedig lilásfeketévé válik. Spórapora barna. Spórája gömb alakú, tüskés, 7-10 x 7-10 mikrométeres. Hasonló fajok A szintén mérgező többi áltriflával lehet összetéveszteni. A fakó áltrifla és rőt áltrifla külső burka vékonyabb. Elterjedése és termőhelye Európában, Észak-Amerikában, Japánban és Ausztráliában honos. Magyarországon ritka. Lomb- és fenyőerdőkben, kertekben, utak mentén található egyesével vagy kisebb csoportban, gyakran tölgyfa alatt. Kedveli a homokos talajt. Mérgező, emésztőszervi tüneteket okoz. Friuli Stadion A Friuli Stadion (olasz nyelven: Stadio Friuli) olasz labdarúgó-stadion Udinében. 1976-ban nyitották meg és jelenleg is az Udinese bérli. A klub előző stadionja a Stadio Moretti volt. Több más sportágnak is helyet ad a létesítmény így vívás, torna, harcművészet és atlétikaversenyeket is rendeznek itt. Fontosabb események Az 1990-es VB egyik helyszínéül szolgált. Itt tartottak a torna mérkőzéseiből hármat: Uruguay - Spanyolország (E csoport) Spanyolország - Dél-Korea (E csoport) Dél-Korea - Uruguay (E csoport) 2005-ben BL mérkőzéseket rendeztek a stadionban, mivel az Udinese bejutott a 2005–2006-os UEFA-bajnokok ligájába. Többször koncerteket is rendeztek itt. A két legnépszerűbb Luciano Ligabue illetve Vasco Rossi koncertjei voltak. 2007. június 28-án az amerikai Red Hot Chili Pepperst látta vendégül a létesítmény, mely európai turnéjuknak volt egyik állomása. 2008. szeptember 10-én az olasz válogatott egyik világbajnoki-selejtező mérkőzését vívta itt Grúzia ellen. 2009. július 16-án Madonna Sticky and Sweet Tour nevű turnéjának egyik olaszországi állomása volt. 41E busz (Pécs) A pécsi 41E jelzésű autóbusz tanévben, munkanapokon reggel közlekedik Reménypuszta megállótól a Főpályaudvarig. Története 2014. szeptember 1-jén indult a 141-es jelzésű járat, mely gyors eljutási lehetőséget biztosít a belvárosba. Korábban egy reggeli 41-es busz ugyanezt a funkciót teljesítette. 2016. szeptember 1-jétől 41E jelzéssel közlekedik, igazodva az új járatszámozásokhoz. 2017. szeptember 1-jétől Reménypusztától indul és Árpádvárosig minden megállót érint. Oláh Béla (tanár) Deésházi Oláh Béla (Pest, 1861. április 12. – Budapest, 1909. december 12.) bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár. Élete Oláh István ügyvéd, később királyi aljárásbíró és Detrich Vilma nemes szülők fia. Az I-V. gimnáziumi osztályt Budapesten a református főgimnáziumban, az VI-VIII.-at a budapesti II. kerületi egyetemi főgimnáziumban végezte; a bölcseleti négy évet az itteni egyetemen hallgatta és 1882-ben tanári vizsgát tett magyarból és történelemből, 1883-ben doktoratust (magyar irodalomból, magyar nyelvészetből és világtörténelemből), 1887-ben tanári vizsgát franciából. Öt félévi jogi tanfolyamot is végzett alapvizsgálatokkal. 1883-től 1885-ig napidíjas volt a pénzügyminisztériumban; 1885-től 1889-ig írnok a budapestvidéki tankerületi főigazgatóságnál, ez alatt 1886 és 1889 között bejáró óradíjas tanár a budapesti I. kerületi leányiskolában, egyszersmind két évig bennlakó felügyelője; 1894-től tanár a budapesti V. kerületi állami főreáliskolában. Közben több évig bejáró tanár a rákospalotai Wagner-féle és a budapesti Naschitz-féle magán leánynevelőintézetben; 1899-től a Ferenc József nevelőintézetnek miniszterileg megbízott francia nyelvtanára. Utazott Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban és Romániában. Munkatársa volt a Bolond Istóknak és a Képes Családi Lapoknak (elbeszélések z 18 80-as években); a Székelyudvarhelybe budapesti leveleket írt. (1895-1897. egy beszélyét is közölte); könyvismertetéseket írt a Tanáregylet Közlönyébe és a Magyar Paedagogiába. Cikke a budapesti V. kerületi főreáliskola Értesítőjében (1901. Vörösmarty jelentősége irodalmunkban). Munkái A nógrádi nyelvjárásról. Bpest, 1881. (Simonyi Zsigmond Tanulmányaiban). Baróti Szabó Dávid. Tudori értekezés. Bpest, 1883. (Különnyomat a Figyelőből). Souvestre, Contes. Magyarázta. Bpest, 1903. (Szerző életrajzával. Theisz-Matskásy-féle Franczia Könyvtár 17. sz.). 1410-es évek Évszázadok: 14. század · 15. század · 16. század Évtizedek: 1360-as évek · 1370-es évek · 1380-as évek · 1390-es évek · 1400-as évek · 1410-es évek · 1420-as évek · 1430-as évek · 1440-es évek · 1450-es évek · 1460-as évek Évek: 1410 · 1411 · 1412 · 1413 · 1414 · 1415 · 1416 · 1417 · 1418 · 1419 A Hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezeti Csoport Kossuth-díjas tagjai A Hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezeti Csoport négy munkatársa 1950-ben megosztva megkapta a Kossuth-díj ezüst fokozatát, az indoklás szerint „a csoport munkájáért, kiváló termelőmunkájukért”. A munkaközösség tagja volt: Banga Imre (1913–) földműves, a hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezet intézőbizottsági tagja (Felszabadulás Jubileumi Emlékérem, 1970) Domján Bálint (1904–) földműves, a hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezet brigádvezetője (Szocialista Munkáért Érdemérem, 1958; Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, 1968, 1973) Égető Ernő (1908–) agronómus, a hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezet dolgozója Gémes Ferenc (1909–) földműves, a hódmezővásárhelyi Dózsa Termelőszövetkezet intézőbizottsági tagja (Munkásőr Emlékérem, 1967; Kiváló Dolgozó, 1969) Stora Essingen Stora Essingen egy Stockholmban fekvő kisebb sziget. Közigazgatásilag Kungsholmen kerületéhez tartozik. Páros műkorcsolya az 1932. évi téli olimpiai játékokon Az 1932. évi téli olimpiai játékokon a műkorcsolya páros versenyszámát február 12-én rendezték. Az aranyérmet a francia Andreé Brunet–Pierre Brunet-páros nyerte. A magyar Rotter Emília–Szollás László-páros bronzérmet szerzett, az Orgonista Olga–Szalay Sándor-kettős pedig negyedik lett. Magyarország első érmét szerezte a téli olimpiák történetében. Végeredmény Hét bíró pontozta a versenyzőket. A pontok alapján a bírók mindegyikénél külön-külön kialakult egy sorrend, ez egy helyezési pontszámot is jelentett. A végeredmény a következő kritériumok alapján alakult ki: „Többségi helyezések száma”. Az a versenyző végzett előrébb, akit a bírók többsége előrébb rangsorolt. A bírók többsége azt jelentette, hogy a legjobb 4 helyezést adó bíró helyezési pontszámait vették figyelembe, de ha a 4. bíró helyezésével még volt azonos helyezés, akkor az(oka)t is figyelembe vették. Ezt az adatot tartalmazza az oszlop. (Pl. a „6×3+” azt jelenti, hogy a versenyző 6 bírónál az első 3 hely valamelyikén végzett.) „Helyezések összege” (az összes bíró helyezési pontszámainak összege) Kötelező elemek pontszáma Brian Harvey Brian Lee Harvey (Walthamstow, London, Egyesült Királyság 1974. augusztus 8. - ) angol énekes, dalszerző, az East 17 nevű fiúcsapat tagja. Karrierje Harvey London egyik kerületében, Walthamstowban született. Énekesként és táncosként is dolgozott, amikor a csapat későbbi menedzsere hallotta énekelni. Ennek eredményeképpen az újonnan alakuló East 17 nevű csapat énekese lett. A zenekar karrierje során Harvey és Mortimer nézeteltérései rendszeresek voltak akár a stúdióban való felvételek során, akár a koncerteken is. 1997-ben Harvey egy rádió interjúban azt nyilatkozta, hogy elfogadja az ecstasy kábítószer használatát, mely a sajtóban nagy felkavarodást váltott ki, és bírósági ügy lett belőle. Mortimer az együttesből a botrány után 1 hónappal kilépett, majd később, 17 hónappal kilépése után, már az újonnan létesülő, és nevet változtatott E-17 csapatba igazolt. Az E-17 két Top 20-as slágert kreált 1998 és 1999 között, albumuk a Resurrection pedig Top 50-es helyezést ért el az angol albumlistán. 2000-ben Harvey a True Steppers nevű duóval megjelentette True Step Tonight című dalát, melyben Donell Jones is közreműködött. A dal az angol kislemezlistán a 26. helyig jutott. Harvey az E-17-ből kiválása után szerződést kötött az Edel Records kiadóval két album erejéig, majd megjelent 2001-ben a Straight Up (No Bends) című dal, mely 26. helyezést ért el az Egyesült Királyságban, illetve a Loving You (Ole Ole Ole) című dal, mely 20. helyezett lett. 2004-ben részt vett az ITV1 csatornán futó Celeb vagyok, ments ki innen című műsorban, ahol Ausztráliában jártak, amikor meghalt a nagymamája. Ezért emiatt otthagyta a showt. 2007 március 17-én Harvey elkészítette az I Can című dalt, mellyel az Eurovíziós Dalversenyre jelentkezett Anglia színeiben. A dalt Conner Reeves írta. Harvey az első fordulóban kiesett, az esetleges nyertes a Scooch volt. Magánélete Harvey Natasha Carnegie táncosnővel lévő házasságából egy lánya született Teigan, majd a 90-es évek elején Daniella Westbrookkal volt kapcsolata. 2001. december 12-én egy rekonstrukciós sebészeti beavatkozást végeztek el rajta, miután egy kés fúródott a combjába egy Nottinghami parkolóban. 2005. májusában depressziót diagnosztizáltak nála, egy állítólagos öngyilkossági kísérlet után. 2005. május 31-én kritikus állapotban került kórházba, miután egy Marcedes-Benz kerekei alá esett. A BBC televízió 2005. december 13-án sugárzott egy dokumentumfilmet, melyben Harvey pályafutását, balesetét, az újraindításra váró zenei karrierjét mutatja be. Az East 17 zenekar 1998 és 1999 között két Top 20-as slágert kreált az Egyesült Királyságban, albumuk, a Resurrection pedig Top 50-es helyezett lett. Diszkográfia East 17 1992 – Walthamstow 1994 – Steam 1995 – Up All Night E-17 1998 – Resurrection Szólóalbum 2001 : Solo Kislemezek 2000 : "True Step Tonight" (True Steppers featuring Brian Harvey and Donell Jones) – No. 25 UK 2001 : "Straight Up (No Bends)" – No. 26 UK 2001 : "Loving You (Ole Ole Ole)" (Brian Harvey and The Refugee Crew ) – No. 20 UK 2007 : "I Can" 2010 : "Going Backwardz" 2012 : "This Isn't Love" 2014 : "Invisible" Cseh Tamás - Bereményi Géza Cseh Tamás - Bereményi Géza a címe Cseh Tamás 1990-ben kiadott válogatáslemezének. Az album dalai Budapest 3:32 Balogh Ádám (Antoine és Désiré történelemkönyve) 2:59 Tanulmányi kirándulás 4:26 Valóság Nagybátyám 2:37 Lee van Cliff 6:25 I love you so 4:06 Dosztojevszkij 4:25 Bányalég 1:57 Népdal 2:30 Légy ma gyerek 3:42 Jóslat 4:16 Gézuka szemefénye 3:05 Karácsony 2:55 Tangó 3:17 Horvátország 4:52 Apa kalapja 2:24 A Tarpay grófnő 3:39 Nincsen más 3:56 A 100. éjszaka 4:56 Micsoda útjaim 4:17 Tanna (rovarnem) A Tanna a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a kabócák (Cicadidae) családjába tartozó nem. Tudnivalók A Tanna-fajok Délkelet- és Kelet-Ázsia kabócái közé tartoznak. 2010-ben, Lee és Hill ezt a rovarnemet belehelyezték a Leptopsaltriina nevű alnemzetségbe, mely magába foglal más gumós potrohú kabócanemet is; ilyenek: a Leptopsaltria, a Maua, a Nabalua és a Purana. Rendszerezés A nembe az alábbi 9 faj tartozik (meglehet, hogy a lista hiányos): Tanna auripennis Kato, 1930 Tanna infuscata Lee & Hayashi, 2004 higurasi (Tanna japonensis) Distant, 1892 Tanna karenkonis Kato, 1939 Tanna ornatipennis Tanna sayurie Kato, 1926 Tanna sozanensis Tanna taipinensis Tanna viridis Megjegyzések A más nyelvű wikipédiákban, csak ez a 9 faj szerepel a fajlistában, azonban a Wikifajok és a Wikimédia Commons ennél több taxont is mutat. Wiedergeltingen Wiedergeltingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1021 fő (1987. május 25.). Páros műkorcsolya az 1936. évi téli olimpiai játékokon Az 1936. évi téli olimpiai játékokon a műkorcsolya páros versenyszámát február 13-án rendezték. Az aranyérmet a német Maxi Herber–Ernst Baier-páros nyerte. A magyar Rotter Emília–Szollás László-páros bronzérmet szerzett, a Szekrényesy Piroska–Szekrényesy Attila-kettős pedig negyedik lett. Végeredmény Kilenc bíró pontozta a versenyzőket. A pontok alapján a bírók mindegyikénél külön-külön kialakult egy sorrend, ez egy helyezési pontszámot is jelentett. A végeredmény a következő kritériumok alapján alakult ki: „Többségi helyezések száma”. Az a versenyző végzett előrébb, akit a bírók többsége előrébb rangsorolt. A bírók többsége azt jelentette, hogy a legjobb 5 helyezést adó bíró helyezési pontszámait vették figyelembe, de ha az 5. bíró helyezésével még volt azonos helyezés, akkor az(oka)t is figyelembe vették. Ezt az adatot tartalmazza az oszlop. (Pl. a „6×3+” azt jelenti, hogy a versenyző 6 bírónál az első 3 hely valamelyikén végzett.) „Helyezések összege” (az összes bíró helyezési pontszámainak összege) Kötelező elemek pontszáma Kéménd (Szlovákia) Kéménd (szlovákul Kamenín) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Fekvése A Kisalföld peremén, Párkánytól 13 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik. Élővilága A faluban van egy gólyafészek és egy alátét, azonban korábbi költésekről nincsenek adatok. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. Agancsból, csontból, pattintott kőből készített eszközeiket találták meg a környéken. Az i. e. 400 körüli időben kelták érkeztek a vidékre, a Garam jobb partján fekvő temetőjükből számos korabeli ékszer és cserépmaradvány került elő. A falu legmagasabb pontját képező Várhegyen ebben az időben földvár állt. Valószínűleg a falu közelében zajlott az a döntő csata, melyet 173-ban Marcus Aurelius császár a kvádokkal vívott.[forrás?] A falu első írásos említése 1183-ből származik "Camend" néven. 1217-ben a Hont-Pázmány nembeli Amadé volt a birtokosa. 1543-ban Esztergom eleste után a vidéket elfoglalták a törökök. 1595-ben a török ellen készülődő császári katonák fosztották ki a falut. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést. 1683-ban a korábban a töröknek behódolt falut a párkányi csata után győztes lengyelek teljesen elpusztították. 1696-ban mint lakatlan helyet említik, 1699-re azonban az esztergomi érsekség birtokaként újból benépesült, ekkor 54 adófizetője volt. 1705 augusztusában a kurucok ellen harcoló császári csapatok fosztották ki. A 18. században a falu fejlődésnek indult, 1755-ben már állt az új templom is. Iskolája 1732-ben nyílott. 1787-ben 151 házában 884 lakos élt. 1828-ban 173 háza állt 1039 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1849. április 20-án itt ugrasztotta meg egy magyar sereg Wyss vezérőrnagy császári seregét. 1885-ben a falut elérte a vasút is, a Párkány-Léva vonal egyik állomása lett. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A faluban olvasókör és önkéntes tűzoltó egyesület működött. Vályi András szerint "KÉMÉND. Elegyes magyar, és tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize partyán, mellyen szép hídgya van, Párkányhoz mint egy más fél mértföldnyire, postája is vagyon, határbéli földgye jó, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, szőlleji jó borokat teremnek; el adásra alkalmatos módgyok van, közel a’ Dunán, ’s Esztergomban, réttyeinek, és legelőjének egy részét Garam vize néha meg szokta önteni." Fényes Elek szerint "Kéménd, Esztergom, most Komárom vmegyében, régi magyar falu, a Garan jobb partján, Esztergomtól északra 2 mfd., a lévai és nyitrai országutban: 961 kath. lak. s egy jól dotált plébaniával. Határja egészen róna s első osztálybeli: van jó fekete földje, rétje, legelője bora, fája. Hajdan a Hunt Pazman fam. öröksége volt, de 1392-ben Ugrinus gróf az esztergomi érseknek kénytelenitetett általengedni, mivel testvérjei nagy pusztitást követének el az érseki jószágokban. Az itten volt postahivatal eltöröltetett, de ujra felállitatott. F. u. az esztergomi érsek. A lakosok birnak 1449 1/2 hold első, 724 h. második osztályu szántóföldet, 464 1/2 hold rétet, 983 1/2 kapa szőlőt." A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A Beneš-dekrétumok alapján 1947-ben 120 magyar családot erőszakkal Csehországba kényszermunkára deportáltak. Népessége 1910-ben 1812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 1529 lakosából 1374 magyar és 116 szlovák. 2011-ben 1523 lakosából 1179 magyar, 250 szlovák, 29 cigány, 13 cseh és 51 ismeretlen nemzetiségű. Gazdasága A község legjelentősebb egykori munkaadója, a földműves szövetkezet – mely a szocializmus évtizedeiben több mint 400 személynek biztosított megélhetést – a rendszerváltást követő években megszűnt. A helyi pékség több mint 50 személyt foglalkoztat (2008-ban). Nevezetességei Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755 -ben épült. A 20. században új toronnyal bővítették. Szűz Mária szobra 1883 -ban készült. Második világháborús hősi emlékmű. A falunak jellegzetes (kurtaszoknyás) népviselete van, emellett a népi építészet számos szép példája látható a településen. Az Ördöngösi dűlőben fekvő Iszomfalva több mint 300 borpincéje és présháza, mely egyúttal kulturális rendezvények színhelye is. A Garam mentén fekvő Szerelem-sziget ifjúsági tábora. Neves személyek Itt született 1888 . augusztus 3-án Várkonyi Hildebrand Dezső bencés rendi szerzetes, tanár és pszichológus. Emléktábláját 2008-ban avatták fel. Itt született 1922-ben Janisch Miklós parazitológus. Itt született 1933-ban Bartusz György szlovákiai magyar képzőművész, szobrász, akcióművész, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2009). Itt született 1952. április 12-én Zsákovics László szlovákiai magyar zenetanár, zeneszerző. Seilhan Seilhan település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 203 fő (2015). Seilhan Tibiran-Jaunac, Gourdan-Polignan, Huos és Labroquère községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Empfertshausen Empfertshausen település Németországban, azon belül Türingiában. Empfertshausen Kaltennordheim és Zella/Rhön községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Flamand közmondások Flamand közmondások (más címváltozatok szerint – elsősorban a felfordítva ábrázolt glóbusz alapján – Felfordult világ, illetve Bolond világ; ritkábban és inkább régebben a középtájt látható kék köpenyes alakról Kék köpeny, szintén hasonló, megcsúfolt világ értelemben) Idősebb Pieter Bruegel egyik legismertebb festménye. A Flamand közmondásokat és néhány másik Bruegel-képet, például a Gyermekjátékokat elnézve az ember nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy a Mester valósággal kereste az alkalmat, lehetőséget, hogy a megrendelőt valami elképesztően bonyolult cselekményű, megdöbbentően részletgazdag festménnyel kápráztassa el. De ezt a gondolatot háttérbe szorítja a kép szinte magától értetődő, nagyszerű komponáltsága, amelyben semmi erőltetett részlet sem fedezhető fel. Minden furcsasága ellenére természetesen hat. Érdemes ezt ellenőrizni az emberábrázolás tekintetében hasonló színvonalon alkotó egyik követőjének azonos című alkotásán (az a kép 2012-ben tűnt fel a Sotheby's árverésén), amelyen az épületegyüttest a művész némileg átszerkesztette. A kis változtatások ellenére a kép sokkal szétesettebb benyomást kelt ezáltal. A képen ábrázolt táj és épületegyüttes a témának megfelelő összetettségű, első pillantásra nyüzsgő tengerparti vurstlira vagy búcsúra emlékeztet. Bruegel ebben az időszakban kísérletezik azzal, hogy a kompozíció sokkal kiegyensúlyozottabbnak tűnik, ha az előtérben az alakok nagyobbak, és a távolabbi szereplők a perspektíva miatt aprók. Ez sokkal kiegyensúlyozottabb hatást kelt, mint azokon a festményeken, tájképeken, ahol minden alak apró, és szinte elvész a tájban. Előzményei Frans Hogenberg 1558 körül készített egy több mint 40 közmondást ábrázoló művet. Meglepve láthatjuk, hogy néhány motívumot Bruegel mintha egy az egyben átvett volna. Ez azonban akkoriban semmilyen visszatetszést sem keltett. Továbbá az sem kizárt, sőt valószínű, hogy mindkét mű azóta elveszett előzményekből született. A kép közvetlen előzménye mégis Bruegel egy táblán tizenkét medalionon ábrázolt korabeli szólást megjelenítő sorozata rigmusokkal. Valamennyi motívum szinte változatlan formában visszatér a Flamand közmondásokban. A holdra vizelő férfi alakja némileg megváltoztatott funkcióban a parázson (magyarul tűkön) ülő alak mellett. Cselekménye A festmény részleteinek némelyike összetett, és egyszerre két vagy több szólást, közmondást is megjelenít. Például a férfi, aki fejjel megy a falnak, egyik lábára cipőt húzott. Másoknál viszont – például a kosárban lógó férfinél – maga a részlet értelmezhető több közmondás szerint is. A szólások, közmondások egy része Magyarországon is változatlan formában vagy kisebb módosulással máig is él. Több mint ismerős, hogy a nagy hal megeszi a kishalat, az árral szemben úszni, vagy hogy két szék között a pad alatt találja magát valaki. A hollandoknál ráadásul a hamuban. A távoli parton három, másik Bruegel-képről ismerősen egymásba kapaszkodó ember. Vak vezet világtalant. Ismerős a disznók elé rózsát hintő férfi is. Bár a mondás Magyarországon inkább gyöngyökkel terjedt el. Az egyik ablakban két ember egymás orrát fogja. Nálunk inkább azt mondják, valakit az orránál fogva vezetni. Az ablakból kilógó, pucér ülepű férfi tesz a felfordult világra. Az ábrázolás ezekben a vészterhes reformációs-ellenreformációs-inkvizíciós időkben még így, lefordított földgömbbel és kereszttel is aggályos. A kép más változataiban azonban a még direktebb ábrázolással még inkább. A dolog további érdekessége, hogy cégérként a golyó a sörözők cégére volt. Eredetileg a tömött erszény alakult, stilizálódott gömbbé. S ennek emlékét hordozza Budapesten a Kékgolyó utca. (Bruegel A hét halálos bűn című rézkarcán még így, eredeti formájában, tömött erszényként ábrázolta a Mester.) Hasonlóan aggályos az ajtó kopogtatóját, gyűrűjét csókoló férfi is. Nehéz nem arra gondolni, hogy stréber buzgalmában nemcsak a főpapok halászgyűrűjét, hanem már az ajtóét is tisztelettudóan csókkal illeti. Talán ezért hiányzik ez a jelenet a másolatokról. Néha a gyűrűs kapunak ez a szárnya is. Mögötte sötét. Egyáltalán nem kizárt, hogy utólag lett letakarva a veszélyesen gúnyos ábrázolás. Ismerős a fogyó holdat ábrázoló cégér is. A Mester más művein is felismerhető mint a csodadoktorok, felcserek, érvágó, foghúzó borbélyok cégére, és nem a Fogyó Holdhoz vagy Félholdhoz címzett fogadóé vagy kocsmáé. Például a Bolondkő kivágása című képen is így látható. A cégér a kuruzslóknak azt az ígéretét szimbolizálja, miszerint a fájdalom, betegség úgy csökken, majd enyészik el a kezelésük hatására, mint a fogyó hold. Ám mégis furcsa a vérpiros háttéren a fekete hold. Lehet, hogy mégis inkább orvosi pióca? Ennek ellenére az egyik másolaton viszont nyilvánvalóan fogadó cégér IN DE MARNE felirattat. De Marne tengerparti város Groningen tartományban. Hasonló tengerparttal, közeli szigetekkel és csatornával, mint a festményen. Mi gondolhatnánk horgon ficánkoló, épp C alakban görbülő márnára is, illetve abból képzett szójátékra a város nevével, de a márna hollandul barbeel. A földszinti ablak mögött, félhomályban lerágott csonton rágódó ember. A bástya sarkán köpönyegforgató lovagol. A köpenyt felkapja az aktuális szél. Az ablakon kihajolva egy másik alak légycsapójával két legyet igyekszik leütni egy csapással. Macska nyakába csengettyűt kötni manapság se kifizetődő, hacsak nem a madarakat óvjuk vele. De a képen látható két másik jól ismert, tanulságos mese is. A nálunk is közismert róka és gólya (itt – ki tudja, miért – daru) meséje. Meg a két medvebocsé. Nyilván a mese mondanivalója beépült a közbeszédbe. Látható még küllők közé dugott, kerékkötő bot. A pénzt két kézzel, számolatlanul a vízbe szórni. Nálunk más változatai az elterjedtebbek: Számolatlanul szórni a pénzt. Két kézzel szórni a pénzt. Kihajítani az ablakon a pénzt. A kép egyes motívumairól nekünk olyan mondás is eszünkbe jut, ami úgy tűnik, a flamandoknak nem. Például a lenyugvó Napról (Németalföld tájékán a tenger felett nyugszik a Nap) a nyugtával dicsérd a napot. Érdemes megfigyelni a módosult értelmezéseken, ahogy a szólások és értelmezésük végighullámzottak Európán, kioltották, erősítették, módosították egymást, és visszatérve – ha a módosult forma frappánsabbra sikeredett, mint az eredeti – megváltoztathatták a szólás értelmét szülőhazájában is. Elvégre a flamand sürgő-forgó kereskedő, hajós nép. A közmondások megfejtését némileg akadályozza, hogy az elmúlt fél évezredben a szólások és értelmezésük sokat változtak a hollandusoknál is. Egyes szólások pedig Magyarországon vagy ismeretlenek, vagy néhány esetben részben más értelmet hordoznak. A gazdátlan tárgyak a csehovi dramaturgia szabályai múltba vesző gyökereinek megfelelően valószínűleg ilyen elfeledett mondásokat jelölnek: tölcsér a hordón kalap a vízben (egyes másolatokon az ördög párnája mellett látható elhagyott kalap) ismeretlen rendeltetésű tengelyszerűség szintén elhagyottan az ördög párnája mellett pite a fal tetején a róka mellett. Az egyes részletek értelmezése Lásd: Flamand közmondások a németalföldi festészetben Hatása Bruegel alakjai több, a középkorban vagy még régebbi múltban játszódó film maszkmesterét, látvány-, díszlet- és jelmeztervezőjét ihlették meg. A falban látható fej, amely talán egyszerre fúj hideget és meleget, igencsak ismerős lehet A rózsa neve Salvatoréjának alakjáról, és nyilván nem véletlenül lett a népszerű színész, Ron Perlman ilyen formára maszkírozva. Hasonlóképpen a „vak vezet világtalant” motívuma is több, középkort feldolgozó filmben megjelenik. Például a szintén Németalföldön játszódó Thyl Ulenspiegel című szovjet filmsorozatban. Követők, másolatok A Flamand közmondások Bruegel leggyakrabban másolt, illetve utánzott képe. Fia, ifjabb Pieter Brueghel több mint húsz változatot készített, de az eredetinél jóval kisebb művészi színvonalon. A kortársak közül ismertebb még Pieter Balten változata. Az eredeti legkönnyebben a gazdag ifjú ruhájáról (hímzett, aranymintás, piros tunikaszerű köpeny, sima fehér bélésével kifelé átvetve a bal vállon) ismerhető fel, illetve a bal oldali, fordított glóbusz világoskék színéről. Ifjabb Pieter Brueghel említett (jobbra látható), megtévesztően hasonló másolata is könnyen felismerhető ezekről a különbségekről (sötétebb kék glóbusz, az arany hímzés hiánya), továbbá könnyű az alapján is azonosítani, hogy a távoli parton a három vak alakja hiányzik. Elsősorban az emberábrázolás tekintetében művészi színvonal szempontjából megközelíti az eredeti alkotást a Sotheby's árverésén 2012-ben feltűnt Pieter Bruegel ismeretlen nevű követőjének azonos című alkotása. Szeged Sportolója díj A Szeged Sportolója díj-at 2003-ban alapította Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. Azoknak adományozható, akik az előző évben országos és nemzetközi versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és ezzel hozzájárultak Szeged hírnevéhez. A kitüntetések átadása minden évben Szeged napja alkalmából, május 21-én történik. Kitüntetettek Kanyó Dénes, a Muréna Szegedi Úszó- és Búvárklub búvárúszója Mezey Richárd, a Tisza Volán SC–Pick Szeged kézilabdázója Oláh Katalin , az SZVSE tájfutója Boronkay Péter , a Szegedi Úszó Egylet úszója dr. Boros-Gyevi Lászlóné, a Szeged-Kiskundorozsma Kézilabda SE kézilabdázója Kiss Norbert , a Ferroép Szegedi Tekézők Egyesülete tekése Berta Róbert, a Tisza Volán SC Hivatásos Kézilabda Szakosztály-Pick Szeged kézilabdázója Vajda Attila , a Démász Szeged Vízisport Egyesület kenusa Varga Péter, a Szeged Beton Vízilabda Egylet vízilabdázója Karsai László , a Ferroép Szegedi Tekézők Egyesület tekése Mészáros Kornélia , a Szeviép Szegedi Női Kosárlabda Kft. kosárlabdázója Szuknai Zsuzsanna, a Tigers Kick-box Szabadidő és Sportegyesület kick-boxosa dr. Bánki Horváth Béla szenior úszó Fürdök Gábor, a Szegedi Vízisport Egyesület kenusa Lehmann István, a Szegedi Vízilabda Egylet vízilabdázója Dudás Zita, a Muréna Szegedi Úszó- és Búvárklub búvárúszója Horváth Gábor , a Szegedi Vízisport Egyesület kajakosa Oltványi Dávid, a Szeged Box Club ökölvívója Fürész Emőke, a Szeviép-Szeged Kosárlabda Sport Kft. kosárlabdázója Nagy Péter , a Szegedi Lelkesedés SK súlyemelője Susányi Zsófia, a Gellért Szabadidő SE teniszezője Biatovszki Mila, a Szeged Városi Lövészklub sportlövője Kecse-Nagy Helga, a Tisza Squash Sportegyesület fallabdázója Lukács Levente, a Szegedi Asztalitenisz Club asztaliteniszezője Nagypál Krisztina, a Ducsai Erőemelő Oskola erőemelője, Sipos István ultramaratoni futó Zsiga Máté, a Gellért SE teniszezője Banda Árpád íjász Lajtos Szandra rövidpályás gyorskorcsolyázó Dr. Molnár Tamás vízilabdázó Dobó Andrea kézilabdázó Olasz Anna úszó Vadkerti Attila kézilabdázó Juhász Zsolt vízilabdázó Kakukk Levente tekéző dr. Szerencsi Ildikó tájfutó Kárász Anna , az EDF Démász-Szeged kétszeres világbajnok kajakosa Kiss Zsolt, a Naturtex-SZTE-Szedeák kosárlabdázója Novoszáth Melinda , a Haász SZUE ifjúsági Eb-ezüst- és bronzérmes úszója Jászapáti Petra , a Szegedi Korcsolyázó Egyesület rövidpályás gyorskorcsolyázója Biacsi Bernadett és Biacsi Ilona ikerpár, a Szegedi Vasutas Sportegyesület paraatlétái Mónus Ágnes sportlövő Major Endre para-asztaliteniszező Zubai Szabolcs kézilabdázó Before the Music Dies A Before the Music Dies (B4MD) egy 2006-ban bemutatott amerikai zenés dokumentumfilm. A film megdöbbentően próbál valódi képet adni az amerikai zeneiparban jelenleg is folytatott elüzletiesedésről, több ismert zenész, zenekritikus és zenekedvelő megszólaltatásával. Rendezője az austini Adam Shapter. A film írója Adam mellett a szintén austini Joel Rasmussen, egyben a film producere. A filmet 2006. március 12-én mutatták be a South by Southwest film fesztiválon (Austin, Texas). Szereplők többek közt, Bonnie Raitt, Elvis Costello, Les Paul, Erykah Badu, Branford Marsalis, Eric Clapton, Dave Matthews, Doyle Bramhall II, Norah Jean Broso, Hubert Sumlin, Susannah Melvoin és Wendy Melvoin. Forrás Before The music Dies The Wheel Still Spin Reviews of individual albums as original... Egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozó fogalma országonként eltérhet. Ez a szócikk a Magyarországon elfogadott gyakorlatot tükrözi. A magánszemélyek a saját nevük alatt négyféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet: adószám nélküli magánszemélyként (pl. gyerekfelügyelő, takarítónő stb.); adószámos magánszemélyként (munkaviszonyon kívüli önálló tevékenység); szellemi szabadfoglalkozásúként; egyéni vállalkozóként. Az egyéni vállalkozó fogalmát 2013. június 30-ig az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” határozza meg. Eszerint: „Egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében”. A törvény egyben meghatározza azokat a magánszemélyeket, akiket kizár az egyéni vállalkozók köréből. Tehát, egyéni vállalkozó lehet a magánszemély, aki belföldön üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. A „2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről” tovább pontosít: egyéni vállalkozó az a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldinek minősülő külföldi állampolgár, aki gazdasági tevékenységet folytat. Nem vállalkozhat olyan személy, akire vonatkoznak a tételesen felsorolt kizáró okok. 2012. végén Magyarországon kb. 368 490 nyilvántartott egyéni vállalkozó volt. Számuk évente 3-4%-kal folyamatosan csökken. Alapítás Egyéni vállalkozás Magyarországon 2013-tól díjmentesen indítható. A vállalkozói igazolvány 10.000 ft-ba kerül, de 2010. január 2 óta nem kötelező kiváltani. Az alapításához a magánszemélynek három feltételnek kell megfelelnie: cselekvőképesség, állandó lakóhely, illetve külföldiek esetén tartózkodási engedély ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából Az egyéni vállalkozás indítása történhet személyesen vagy elektronikus úton. Az utóbbihoz ún. ügyfélkapus regisztráció szükséges (ezt bármely okmányirodában elintézhetjük). A „2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről” 16.§ (3) bek. d) pontja szerint a vállalkozás indításakor be kell jelenteni a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos „Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke” (ÖVTJ) kódok szerint. Több tevékenységi kör szakképzettséghez, illetve engedélyhez kötött. Ha nem rendelkezünk valamilyen szakképzettséggel vagy engedéllyel, az adott tevékenységet csak alkalmazott vagy alvállalkozó útján végezhetjük. A vállalkozás indítása után minden adatszolgáltatást és bevallást (kivéve az iparűzési adóbevallást) elektronikusan kell teljesíteni. Kötelezően be kell jelentkezni az évente a helyi önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adó hatálya alá, és regisztrálni kell a kereskedelmi és iparűzési kamaránál is (ennek éves díja 2013-ban 5000 ft). Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezeti. Az alapítás után az egyéni vállalkozó adószámot, statisztikai számjelet, KEKKH nyilvántartási számot, kamarai nyilvántartási számot, és - ha kérte - vállalkozói igazolvány-számot kap. (A bevallásokhoz szükséges TAJ-számmal és adóazonosító számmal már valószínűleg rendelkezett.) A tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, a tevékenység szüneteltetésének és megszüntetésének bejelentése díj- és illetékmentes. A tevékenységet legalább 1 hónapra, és legfeljebb 5 évig lehet szüneteltetni, az erről szóló bejelentést csak elektronikus úton lehet megtenni az Ügyfélkapun keresztül. A szüneteltetés idejére - ha van - az egyéni vállalkozói igazolványt le kell adni. Egyéni vállalkozási formák Az alapításkor el kell dönteni, hogy az egyéni vállalkozás áfa-körben fog-e tevékenykedni vagy sem. 2018-ban az alanyi jogon járó áfa-mentesség évi 8 millió ft árbevételig választható. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Nyilvántartások Az egyéni vállalkozó köteles az adóköteles jövedelem megállapításához szükséges egyszeres könyvviteli nyilvántartásokat vezetni. A nyilvántartásoknak két fajtája van: alap- és részletező nyilvántartások. A vállalkozás működésétől függően mások a vezetendő nyilvántartások. Az alábbiakban a 2013. június 10-én érvényes állapot található: a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 5. számú melléklete írja elő; átalányadózó egyéni vállalkozók esetében az Szja tv. 5. számú mellékletében foglaltakat az Szja tv. 51. § (3) bekezdésében előírtakra figyelemmel kell alkalmazni; az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA) szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a hivatkozott törvény 4. § (1) bekezdése határozza meg, és e nyilvántartási kötelezettség teljesítése során az egyéni vállalkozók kötelesek a törvény mellékletében leírtak alapján eljárni; a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a hivatkozott törvény 12. §-a határozza meg. Alapnyilvántartások tételes költségelszámolás esetén: pénztárkönyv vagy naplófőkönyv ; átalányadózó esetében: elég a bevételi nyilvántartás. Részletező nyilvántartások vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása; szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása; tárgyi eszközök , nem anyagi javak nyilvántartása; beruházási és felújítási költség-nyilvántartás; tőkejövedelmek nyilvántartása; munkabérek , más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása; gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás: a megtett üzleti utak részletes nyilvántartása, vagy az 500 km-es átalány választása esetén egyszerű kimutatás); hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása; egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása; leltár ; alvállalkozói nyilvántartás; szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása; selejtezési jegyzőkönyv. Az önálló tevékenységet végző magánszemély kérelmére az adóhatóság az előírt nyilvántartások vezetése alól indokolt esetben felmentést adhat. Bevallási kötelezettségek Az adózókat eljárási értelemben terhelő adókötelezettségeket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. § (1) bekezdés c) pontja sorolja fel. Az adóbevallásról az Art. 31. §-a, valamint az adott anyagi jogszabályok (teljesség igénye nélkül: rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, cégautóadó, szakképzési hozzájárulás) rendelkeznek. Az anyagi jogszabályok ismeretében dönthető el az adóalanyiság, illetve az adóbevallási kötelezettség kérdése. Az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a fent említett Art. 1. számú melléklete rendelkezik. Járulékok és adók Az egyéni vállalkozó az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg: a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (lásd: Szja-törvény 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §); átalányadózás (lásd: Szja-törvény 50. §) (eva); 2013. január 1-től lehetséges még a „A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény” (Katv.) szerinti adózás (kata és kiva). A vállalkozói jövedelem szerinti adózás Az Szja-törvény alapján fizetendő személyi jövedelemadó: a vállalkozói kivét után: vállalkozói személyi jövedelemadó (16%), a vállalkozói osztalékalap után: személyi jövedelemadó (16%) és 14%-os egészségügyi hozzájárulás (eho). A szociális hozzájárulási adó mértékét „Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény” szabályozza. Ennek mértéke 2012-ben és 2013-ban 27%. A fizetendő társadalombiztosítási járulékokat az „1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről” határozza meg. Eszerint, az egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok a következők: nyugdíjjárulék: 10% biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék: 8,5%, amelyből természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3%, munkaerő-piaci járulék: 1,5%. a törvényben meghatározott munkaköröknél: a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13%. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, esetében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege: 6660 ft (napi összege 222 ft). Költségként csak a szociális hozzájárulási adó és az iparűzési adó (lásd lejjebb) számolható el, a járulékok nem. Átalányadózás Az átalányadózást (eva) választó egyéni vállalkozóra az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” 50-55.§-ok és a „2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről” (különösen az 5. melléklet) rendelkezései az irányadók. Ilyen adózási formát évi legfeljebb 15 millió ft bevételig lehet választani. A kisadózó évi 6 millió ft bevételig választhatja a kisadózók havi átalányadóját (kata), amelynek összege 2013-ra 50.000 ft/hó. Ez fedezi a személyi jövedelemadót, a járulékokat (ideértve a 14%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot is), az egészségügyi hozzájárulásokat (ezeket nem is kell bevallani), a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást. Ha az egyéni vállalkozó jövedelme az év adott napján eléri a 6 millió forintot, attól a pillanattól kezdve megszűnik a kisadózói státusz, és a 6 millió ft-tot meghaladó rész után 40 százalék adót kell fizetni. (Nem tartozik e szócikk tárgyához a fizetővendég-szolgáltatást nyújtó magánszemélyek tételes átalányadója. Ezzel kapcsolatban elsősorban az Szja-törvény 57/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket.) Iparűzési adó Az iparűzési adót az önkormányzatok szabják ki az „1990. évi C. törvény a helyi adókról” előírásainak megfelelően két egyenlő részletben kell befizetni:az első részletet március 15-ig, a második részletet szeptember 15-ig. , Pianella Pianella község (comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Pescara megyében. Fekvése A megye északkeleti részén fekszik. Határai: Catignano, Cepagatti, Loreto Aprutino, Moscufo, Nocciano, Rosciano és Spoltore. Története Első említése 953-ból származik. A következő századokban nemesi birtok volt. Önálló községgé a 19. század elején vált, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria Maggiore-templom San Domenico-templom Amon Düül II Az Amon Düül II (vagy Amon Düül 2) egy német krautrock együttes, a műfaj egyik úttörője[forrás?]. Jelen vannak továbbá a progresszív és pszichedelikus rock műfajokban is. 1968-ban alakultak meg Münchenben. Karrierjük alatt 15 nagylemezt jelentettek meg. Hosszú pályafutásuk alatt többen megfordultak a zenekarban. Az együttesre jellemző volt a kísérletezés. Az egyik tag, Daniel Fichelscher a hasonló, szintén német Popol Vuh együttesből jött át ide. 2006-ban a csapat dobosa, Peter Leopold dobos elhunyt, 2015-ben pedig a basszusgitáros, Lothar Meid is meghalt. Ennek ellenére a zenekar egészen a mai napig aktív. Diszkográfia Phallus Dei (1969) Yeti (1970) Tanz der Lemminge (1971) Carnival in Babylon (1972) Wolf City (1972) Utopia (1973) Vive La Trance (1973) Hijack (1974) Made in Germany (1975) Pyragony X (1976) Almost Alive... (1977) Only Human (1979) Vortex (1981) Nada Moonshine # (1995) Düülirium (2010) Gare de Rue Gare de Rue vasútállomás Franciaországban, Rue településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Longueau–Boulogne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Rang-du-Fliers - Verton Gare de Noyelles Nájin megye Nájin megye (perzsául: ������� �����) Irán Iszfahán tartományának egyik keleti megyéje az ország középső részén. Északon Szemnán tartomány, keleten Hur és Bijábának megye, délen Jazd tartomány, délnyugaton Iszfahán, nyugaton Ardesztán megye határolják. Székhelye a 25 000 fős Nájin városa. Második legnagyobb városa az 1200 fős lakossággal rendelkező Anarak. A megye lakossága 36 810 fő. A megye kettő kerületet tartalmaz: Központi kerület és Anarak kerület. Wielenbach Wielenbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2573 fő (1987. május 25.). Wielenbach Bernried, Seeshaupt, Weilheim in Oberbayern, Raisting, Pähl és Tutzing községekkel határos. Lugagnac Lugagnac település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 126 fő (2015). Lugagnac Cénevières, Concots, Crégols, Limogne-en-Quercy és Varaire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A holmium izotópjai A természetes holmium (Ho) egyetlen stabil izotópból, 165Ho-ből áll. Több mesterségesen előállított radioaktív izotópja is ismert, ezek közül a legstabilabb a 163Ho, melynek felezési ideje 4570 év. A többi alapállapotú radioaktív izotópja 1,117 napnál rövidebb felezési idővel rendelkezik (a metastabil 166mHo felezési ideje azonban mintegy 1200 év), és többségüké 3 óránál is kevesebb. Standard atomtömeg: 164,93033(2) u Táblázat Rövidítések:EC: ElektronbefogásIT: Izomer átmenet A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve A várakozások szerint α-bomlással 161Tb-gyé alakul Megjegyzések A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük. A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeket kiterjesztett bizonytalansággal adnak meg. Dieterskirchen Dieterskirchen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 995 fő (1987. május 25.). Székely Tibor (író) Székely Tibor (Eredeti családneve Spitzer. Használta a Molnár Dénes írói álnevet is. Budapest, 1908. április 11. – Ágfalva, 1945. január 22.) író, újságíró. Élete Újságíróként a Budapesti Hírlap és a Pester Lloyd munkatársa volt. Rövidebb szépirodalmi írásai az Új Időkben jelentek meg. Irodalmi műveiben főként a városi polgárság életével foglalkozott. Filozófiai mélységgel megírt romantikus regényei az igényesebb szórakoztató irodalomhoz sorolhatók. Munkaszolgálatosként ismeretlen körülmények között halt meg. Regényei Regényei a budapesti Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadásában jelentek megː Mátyás-tér–Rózsadomb, 1932, 1940 Örökszövetség, 1933 És ne vigy minket a kísértésbe..., 1934 Bolgár Miklós ifjúsága I-II., 1936 Magányos úriember, 1938 Nálunk nem szól a lant, 1940 Voltál és leszel I-II., 1942 Az éj királynője, 1944 A Világvárosi Regények sorozatban megjelent kisregényei (1940-1942) Székely Tibor néven: Egy asszony feltámad, 701. szám, 1940 Kitűnő bizonyítvány, 721. szám, 1940 A vádlott ítél, 731. szám, 1940 A bajnok vereséget szenved 742. szám, 1940 Molnár Dénes írói álnéven: Nem történt tragédia, 752. szám, 1940 Hallgatni is, beszélni is bűn, 757. szám, 1940 Orvosi segítség, 765. szám, 1940 Jönnek a mentők, 773. szám, 1940 Így a legjobb!, 779. szám, 1940 Mulatság a Rózsadombon, 791. szám, 1940 Az ösztön fellázad, 800. szám, 1941x Egyszer majd találkozunk, 810. szám, 1941 Az ember, vagy a ruhája?, 821. szám, 1941 Ártatlan bűnös, 832. szám, 1941 A beteg meggyógyul, 839. szám, 1941 Óriási siker, 845. szám, 1941 Más helyett élni..., 853. szám, 1941 Szerelem a viharban, 867. szám, 1941 Vesztegzár, 876. szám, 1941 Éjféli karambol, 885. szám, 1941 Vád nincs, csak ítélet, 898. szám, 1942 Csudavilág, 904. szám, 1942 Esküvő előjátékkal, 910. szám, 1942x Üzleti titok, 921. szám, 1942 Veszély vár mindenütt, 928. szám, 1942 A két bíró, 935. szám, 1942 Súlyos szépséghiba, 945. szám, 1942 Barmissen Barmissen település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 153 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: 10129 Fole A 10129 Fole (ideiglenes jelöléssel 1993 FO40) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Az UESAC program keretében fedezték fel 1993. március 19-én. Heinrich Paal Heinrich Paal (Rekvere, 1895. június 26. – Szovjetunió, 1941. december 18.) észt nemzetközi labdarúgó-játékvezető. A magyar kötődésű Paál Heinrich a második világháború idején egy szovjet fogolytáborban halt meg. Pályafutása Sportolóként Fiatal korában kivételes sportolói képességekkel rendelkezett. Eredményes sportoló, az észt futball egyik legjobb játékosa, maratonfutásban, 5 és 20 kilométeres távon jeleskedett, kedvelte a gyeplabdát és birkózásban is jeleskedett. Labdarúgóként 1920-tól 1931-ig az SK Tallinna Sport labdarúgója, 7-es számmal szélső csatár. Válogatott mérkőzéseinek száma 37 vagy 38. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján az észt válogatott tagjaként lépett pályára. Észt Kupa A bajnokcsapat tagja, a kupamérkőzések során 3 góljával a legjobb góllövő címet érdemelte ki, Labdarúgó-játékvezetőként Nemzetközi játékvezetés Az Észt labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1930-ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1934-ben búcsúzott. Storm osztály A Storm osztály norvég gyorsnaszád-hajóosztály, melynek egységeit a Norvég Haditengerészet számára építették az 1960-as évekbenben. A hajókat partvédelmi feladatokra használták. Az 1990-es évek elejétől a balti államok flottáiban is használták. Aginszkoje (Bajkálontúli határterület) Aginszkoje (oroszul: Агинское) városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen; azon belül az Aginszkojei Burját körzetnek, valamint az annak részét képező Aginszkojei járásnak is székhelye. Az Aginszkojei Burját körzet kulturális és közigazgatási központja, 1959 óta városi jellegű település. Elhelyezkedése Az Aga (az Onon mellékfolyója) bal partján, Csitától 153 km-re délkeletre, az A-350 jelű autóút mentén helyezkedik el. A legközelebbi, 36 km-re lévő vasútállomás Mogojtujban van. Története A település 1781 előtt kezdett kialakulni, amikor az egyébként nomád életmódot folytató burjátok néhány állandó jurtát – igazgatási központként – az Aga folyó mentén állítottak fel. A 19. század végén a településtől kb. 35 km-re épült ki a vasútvonal, ami a sztyeppe életét is fokozatosan megváltoztatta. 1930-ban tanítóképző technikum alakult, első évfolyamát tíz fő végezte el (1933-ban). Az intézményt többször átszervezték, átnevezték, de jogutódja jelenleg (a 2010-es évek végén) is működik. Itt van a 2004-ben kialakított tájvédelmi körzet (Aginszkaja sztyep) igazgatósága. A körzetet az Aga és az Onon közötti sztyeppek, szikes puszták természetes növényzetének megőrzésére, ill. visszaállítására, állatvilágának védelmére hozták létre. Népessége 2002-ben 11 717 fő 2010-ben 15 596 fő volt. Komszomolszkij (Mordvinföld) Komszomolszkij (oroszul: Комсомольский) városi jellegű település Oroszországban, Mordvinföld Csamzinkai járásában. Lakossága: 13 513 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése Mordvinföld keleti részén, Szaranszktól kb. 55 km-re, a Nuja folyó partján fekszik, Csamzinka járási székhelytől csupán 5 km-re északkeletre. Építőanyag-iparáról ismert település. Vasútállomás (Nuja, 2 km-re) a Szaranszk–Kazany vasúti fővonal Romodanovo (Krasznij Uzel állomás) és Kanas közötti szakaszán. Története Az Alekszejevka falu közelében tervezett cementgyár építkezésén dolgozó munkások lakótelepeként keletkezett 1952-ben. A kiemelt beruházást az akkori szovjet időknek megfelelően a Komszomol (a pártirányítással működő ifjúsági szervezet) munkára mozgósító kampánya kísérte, erre utal a település neve. Napjainkban ez Mordvinföld egyik legnagyobb (harmadik legnagyobb) lélekszámú települése. Az ipari zóna a központtól 2 km-re északkeletre fekszik. Gazdasága A Mordovcement Oroszország európai részének egyik legnagyobb cementműve. Annak idején ez volt a Mordvin ASZSZK első nehézipari létesítménye. Az azbesztcement termékek készítésére szakosodott helyi vállalatot 1960-ban alapították. Utóda, a LATO Rt 2006-ban fibrocement (rostos cement) panelek, homlokzatburkoló lapok gyártására állt át. Vasbetonszerkezetek gyára. Perjése Perjése (szlovákul Dražice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Fekvése Perjése Rimaszombattól 7 km-re északkeletre, 271 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Perjései-patak (Dražický potok) völgyében. A község területének nagy részét erdő borítja. Alsópokorágyon át mellékút köti össze Rimaszombattal, Vámosbalog felé 4 km hosszú út teremt összeköttetést. Délről Zeherje, nyugatról Rimaszombat (felsőpokorágyi kataszter), északról Balogpádár, keletről és délkeletről pedig Vámosbalog községekkel határos. Története 1323-ban „Peryese” alakban említik először, de a település sokkal régebbi alapítású. 1393-ban „Peryeze” néven Balog várának tartozéka. A 16. században a Széchy család birtoka lett, a 17. században Murány várának uradalmához tartozott. A század végén és a 18. század elején dúlt kuruc háborúkban súlyos károkat szenvedett. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERJESE. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye meglehetős termékenységű, piatzozása közel, legelője elég, fája van mind a’ kétféle, szőlei, gyümöltsös kertyei is vannak, malmai közel, második osztálybéli.” 1828-ban 71 házában 567 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Perjes, magyar falu, Gömör vgyében, ut. post. Rimaszombathoz 1 mfdnyire, 6 kath., 561 evang. lak. Van szőlőhegye, sok gyümölcse, cseresznyéje, tölgyes erdeje. F. u. h. Coburg.” Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Perjése, Rimaszombat közelében fekvő magyar kisközség, 106 házzal és 427 ág. h. evangelikus lakossal. E község 1336-ban Peryese néven, Balogvár tartozéka és később is a balogvári uradalom községeinek a sorsában osztozik. Most a Coburg herczegi család a birtokosa. Az ág. h. ev. templom 1838-ban épült. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat.” A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Népessége 1910-ben 414-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2011-ben 266 lakosából 127 magyar és 119 szlovák. Nevezetességei Klasszicista stílusú , evangélikus temploma a korábbi fatemplom helyén épült 1842 -ben. Oltárképe 1927 -ben készült. Cartoon Network Development Studio Europe A Cartoon Network Development Studio Europe a Cartoon Network londoni filmstúdiója, a Cartoon Network Studios társa, amelynek tulajdonosa a Turner Broadcasting System, a Time Warner leányvállalata. 2007 elején alapították. Daniel Lennard vezeti. Eddig egy sorozatot készített, a Gumball csodálatos világa címűt és számos rövidfilmet, amelyeket a YouTube-csatornájukra töltenek fel. A stúdió a Cartoon Network Studios európai testvére. Produkciók Sorozatok Gumball csodálatos világa Rövidfilmek Elliot's Zoo Hamshanks and the Himalolly Mountain Railway Mutant Moments Pinky Malinky The Furry Pals Verne On Vacation Hagécourt Hagécourt település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 109 fő (2015). Hagécourt Maroncourt, Rancourt, Valleroy-aux-Saules, Bainville-aux-Saules, Begnécourt és Dompaire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Unhalfbricking Az 1969-es Unhalfbricking a Fairport Convention harmadik nagylemeze. A zenekar történetében átmeneti albumnak számít, mely előrevetítette az új zenei irányt: igyekeztek eltávolodni az amerikai hatástól, és inkább a tradicionális angol népdalok felé fordultak. A felállásban történt változásoknak köszönhetően igazi fordulópont ez az album. Egy év alatt hatalmasat fejlődött a zenekar. Az album hozta el az együttes számára a helyezést a brit listákon (12. hely), míg az egyetlen kislemez, a Si Tu Dois Partir 21. lett a Brit kislemezlistán. Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. E68 (európai út) Az E68-as európai út egy 1. rendű autópálya. Az út Magyarországon, Szegeden kezdődik és egészen Brassóban, Romániában végződik. Teljes hossza 529 km hosszú, ebből 52 Magyarországon és 477 km Romániában található. Út Magyarország - Szeged , Makó Románia - Nagylak, Pécska, Arad, Lippa, Déva, Piski, Szászváros. Szászsebes, Nagyszeben, Sellenberk, Brassó Faro (kerület) Faro kerület Portugália déli részén, a történelmi Algarve tartományban helyezkedik el. Nyugatról az Atlanti-óceán, keletről Spanyolország, északról Beja kerület határolja. Területe 4 960 négyzetkilométer, amellyel a 10. legnagyobb területű kerület Portugálián belül. Népessége 458 734 fő. Nevét a kerület központjáról kapta. A kerületben 16 municípium van: Albufeira Alcoutim Aljezur Castro Marim Faro Lagoa Lagos Loulé Monchique Olhão Portimão São Brás de Alportel Silves Tavira Vila do Bispo Vila Real de Santo António Haris Tabaković Haris Tabaković (Grenchen, 1994. június 20. –) bosnyák származású svájci labdarúgó, a Debreceni VSC csatára. Pályafutása Haris Tabakovic Svájcban született, de svájci és bosnyák állampolgársággal is rendelkezik. Pályafutását a Young Boys ifjúsági csapatában kezdte, a 2012–2013-as idényben, mindössze 18 éves korában mutatkozott be a svájci élvonalban. 2014. január 6-án kölcsönbe a másodosztályú FC Wil-hez került. 2016 januárjában a Grasshoppershez szerződött.. 2017. augusztus 2-án igazolta le a Debreceni VSC. A svájci U21-es utánpótlás válogatottban 15 találkozón hat gólig jutott. 1013 Tombecka Az 1013 Tombecka (ideiglenes jelöléssel 1924 PQ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Benyiamin Zsehovszkij fedezte fel 1924. január 17-én, Algírban. SBS (Dél-Korea) Az SBS (hangul: �����, Eszubieszu), korábbi nevén Seoul Broadcasting System (������, Szöul Pangszong Gurup) országos sugárzású dél-koreai kereskedelmi televízióadó. 1992-ben létrejött az SBS USA, mely nem csak Amerikában, de Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is elérhetővé tette az SBS és SBS Plus csatornákat kábelszolgáltatók és műholdas szolgáltatók kínálatában. Az SBS volt Dél-Korea első kereskedelmi televíziója 1980 óta, amikor törvényileg tiltották meg a magán televíziótársaságok létrehozását, a törvényt 1990-ben változtatták meg. Cartoon Network India A Cartoon Network India (hindiül: ������� �������, tamilul: ���������� ����������, teluguul: �������� ���������, bengáliul: ������� ��������) a Cartoon Network rajzfilmadó indiai adásváltozata, amely 1995. május 1-jén indult el. Ma a csatorna elérhető hindiül, tamilul, angolul, teluguul, marátiul és bengáliul. Története Az 1990-es évek A Cartoon Network Indiában 1995. május 1-jén kezdte meg a sugárzást a TNT-vel egy csatornán. A CN műsora hajnali fél 6-tól este fél 6-ig volt látható, további műsoridőben a TNT-t sugározták. Később már este 9-ig tartott a Cartoon Network adásideje. A csatorna eredetileg Hanna-Barbera-rajzfilmeket vetített, a következőket: Maci Laci, Turpi úrfi, Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki, Scooby-Doo, és továbbiakat. 1996-ban vetített először MGM-es rajzfilmeket, mint például a Tom és Jerry címűt. A Turner Broadcasting System 1996-os beolvadása a Time Warnerbe lehetővé tette, hogy a csatorna Warner Bros. készítette produkciókat is bemutasson, többek közt a Bolondos dallamokat. A 2000-es évek 2001. július 1-jén a Cartoon Network levált a TNT (később TCM)-ről és már a nap 24 órájában sugárzott Indiában, Bhutánban és Nepálban. A 2010-es évek 2011. október 1-jén délelőtt 9 órakor a Gumball csodálatos világa bemutatójával egy időben bevezették a „Check it.” arculatot. Műsorok A csatorna sugároz eredeti Cartoon Network-sorozatokat, mint a Kalandra fel!, valamint animéket, mint a Beyblade: Metal Fusion. Este fél 12 után televíziós vásárlást ad. Gare de Saillagouse Gare de Saillagouse vasútállomás Franciaországban, Saillagouse településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ligne de Cerdagne Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Err Gare d’Estavar Jeffrey Weeks Jeffrey Weeks (1945–) angol szociológus, történész, a londoni South Bank University dékánja. Weeks a homoszexualitás társadalomtudományi megközelítésének egyik úttörője, írásai a modern homoszexuális identitás kialakulásáról a téma megkerülhetetlen alapírásainak számítanak. A queerelmélet más szerzőihez hasonlóan Weeks is azt állítja, hogy ugyan az azonos neműek közti szexuális és érzelmi kapcsolatok minden társadalomban jelen vannak, az ahogy az emberek (akár maguk a homoszexuálisok, akár a kívülállók) viszonyulnak hozzá radikálisan eltérő az egyes társadalmakban, történelmi korokban. A homoszexualitás, mint sajátos identitás kialakulása csak a 19. századra tehető. Marxista indíttatású elemzéseiben amellett érvel, hogy ez a változás a kapitalizmus kibontakozásával és az urbanizációval hozható összefüggésbe, mivel ez tette lehetővé a családi és szexuális viszonyok átrendeződését. Akadémiai munkássága mellett Weeks a hetvenes évek Nagy-Britanniájában kialakuló melegmozgalom egyik meghatározó személyisége, a Gay Liberation Front (Meleg Felszabadítási Front) tagja. Több társával együtt 1975-ben megalapítja a Gay Left Collective-et (Baloldali Meleg Közösség), amely melegségüket nyíltan vállaló, marxista irányultságú emberek közössége volt. Fontosabb művei Coming Out: Homosexual Politics in Britain from the Nineteenth Century to the Present (Quartet Books, 1977) ISBN 0704321467 Sex, Politics and Society. The Regulation of Sexuality since 1800 (Longman, 1981) ISBN 0582483336 Sexuality and its Discontents: Meanings, Myths and Modern Sexualities (Routledge and Kegan Paul, 1985) ISBN 0710205643 Sexuality (Horwood/Tavistock, 1986) ISBN 0745800025 ISBN 0415039541 Invented Moralities. Sexual Values in an Age of Uncertainty (Polity Press/Columbia University Press, 1995) ISBN 0231104103 Making Sexual History (Polity Press, 2000) ISBN 0-7456-2114-7 Laufenauer Károly Laufenauer Károly (Székesfehérvár, 1848. június 23. – Budapest, 1901. április 27.) orvos- és sebészdoktor, szülészmester, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1891). Életútja Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén, az egyetemet Budapesten végezte. 1873-ban nyerte el az orvosi és sebészdoktori, valamint a szülészmesteri oklevelet. 1873-től 1876-ig a Schwartzer elme- és ideggyógyintézetében működött; 1876-77-ben egy évet egyetemi ösztöndíjjal külföldön töltött és Bécsben Meynert klinikáján agyszövettannal, Berlinben pedig Westphal klinikáján ideggyógyászattal foglalkozott. 1878-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett az elmekór- és gyógytanból; ezután a lipótmezei elmegyógyintézetben működött mint másodorvos. 1881-ben a fővárosi Szent Rókus Kórházban rendelő orvossá, 1882-ben pedig az újonnan rendszeresített elmekór- és gyógytani tanszékre rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1891-ben rendes tanárrá lépett elő és ugyanezen alkalommal tanítási jogosítványát az idegbajokra is kiterjesztették; ugyanezen év május 8-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Szent János kórházi rendelő orvos, a budapesti királyi orvosegylet, a közegészségi egyesület és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes és választmányi tagja; a bécsi elmekórtani társulatnak és a magyar jogász-egylet börtönügyi bizottságának rendes, a párizsi société mèdico-psychologique levelező tagja volt. 1894-ben a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszuson (szeptember 1-9-én Budapesten) a testi és szellemi fogyatkozások statisztikájával foglalkozó szakosztályának elnöke volt. Kutatásait a hisztéria, neuraszténia, a hipnózis és az epilepszia témakörében végezte. Írásai Cikkei az Orvosi Hetilapban (1875. A stubi colonia, 1876. A tejsav mint altató szer, Adatok a bromkalium hypnoticus hatásához, Bromnatrium mint hypnoticum, Az agybujakór gyógykezeléséről, előadás a bécsi elmekórtani társulatban, A typhus viszonya az elmebántalmakhoz, Az elmebetegek ütérdagos edényelfajulásainak casuistikájához, 1877. Kettős hidképződés: a kisagy összefüggése a nagy agygyal, Az iszákos rezgőrjöngők fehérnyevizelése, Az elsődleges téboly kérdésének jelenlegi álláspontjáról, Néhány szó a hazai elmekórtani oktatás tárgyában, Úti levelek, 1878. Közlemények a szent Rókus-kórház elmebeteg figyelő osztályáról, Paraphasia egy esete, 1879. A terj. hűdéses butaság kórképe, kóroktana és kórboncztana, Az agy, kisagy, nyúlt- és gerinczagy idegelemeinek elváltozásáról elmebetegeknél, Az epilepsia és az epilepticus elmebántalmak kórboncztanáról, 1880. Az agy összes súlya tekintettel a magyar népre, a nemre, életkorra és elmekór formákra, További adatok az epilepsia kórboncztanához, előleges közlemény, Kórszövettani közlemények a gerincagy bántalmaiból elmebetegeknél, 1881. Az agykérgi epilepsiáról, A mikrocephalokról, A másodlagos terj. hüd. butaságról, 1882. A katakonicus tébolyodottságról, A másodlagos terjedő hüdéses butaságról, 1883. Agyi féloldali hűdés esete, táplálkozási zavarok és agykérgi nehézkór kíséretében, 1885. Elalvási rohamok a hyst. epilepticus neurosis kapcsán, 1886. Hysterikus paraplegia auto-suggestio folytán, 1887. Figyermekek hystero-epilepsiájáról, 1890. A chorea gravis kórképe és szövettana); az Orvosi Hetilap Közegészségügyi mellékletében (1876. A magyarországi elmebetegek közép élettartama, 1881. A somnambulismusról, A gonosztevők agyfelületének alkatáról, 1883. Siketnémaság és beszámíthatóság, 1884. Budapest öngyilkossági statisztikája, Törvényszéki lélektani casuistica); a Közegészségügyi Lapokban (1876. Az elmebeteg figyelő osztályok berendezéséről, A vérrokonok közeli házasság egészségügyi szempontból, Elmebetegügy a katonai sorozásoknál); a Pesti Naplóban (1876. Néhány szó az idiota intézetek tárgyában, 1897. 89. és köv. sz. Idegesség a családi életben); az Orvosegyleti Évkönyben (1882.) A mandolamag betegségeiről, előadás jan. 24., 1884. A hypnotismus tüneményeiről hyst. epilepticus nőknél, Három hysteriás beteg demonstratiója, előadás ápr. 19., Súlyos hysteria egy este, előadás máj. 3., Három kórboncz- és szövettani készítmény demonstratiója, előadás ápr. 19. 1885. Az idiomuscularis összehuzódások kórjelző értéke, Hemianaesthetikus testrészek villamos ingerelhetőségének viszonyai, Suggestiókról és a provokált paralysisről, előadás jan. 24., Perimetrikus vizsgálatok a hysterikus látóérszűkület illetőleg, előadás jan. 24., Hysteriás idegizom túlingerlékenységről, előadás máj. 25., Poliencephalitis chronica sup. esete, 1888. Klinikai és szövettani referatum a Rochus megfigyelő osztályán előfordult veszettségi esetekről, Súlyos hysteria prognosia és therapiája, előadás június 9., 1889. Castralt hyst. epilepsia esete, Monoplegia hysterica esete, Hysterias petit mal esete); a Journal d'Hygiène (1876. Az idiotismus és cretinismus elterjedése Magyarországon; térkép magyarázó szöveggel; az 1876. bruxellesi egészségügyi kiállításon elismerő oklevelet és bronz érmet nyert); a Természettudományi Közlönyben (1882. A szaglásról és szerveiről, 1886. A hypnotismusról és vele járó ideges tüneményekről, 1889. Az orvosságok távolságra hatásáról, előadás); a Pesti Hirlapban (1884. 115. sz. A hipnotismusról); a Nemzetben (1888. 198. sz. Dr. Balogh Kálmán emlékezete, A veszettségről, Karczolatok a kedély- és idegbetegek életéből, népszerű előadások); a Magyar Orvosi Archivumnak és Egészségnek is munkatársa. Cikkei részben a német és francia szakfolyóiratokban is megjelentek. Munkái Az elmegyógyintézetek túltömöttségének okai és elhárításáról. Bpest, 1875. Agyszövettani vizsgálatok . U. ott, 1879. Két tábla rajzzal. (Értekezések a term. tud. köréből IX. 6.) Vizsgálatok az agy corticalis látómezejéről . U. ott, 1880. (Értek. a term. tud. köréből IX. 18.) Az agyműködések localisatiójáról különös tekintettel az érző kéregmezőkre. Orvosegyleti előadás 1882. márcz. 2. U. ott. Az elmebetegségek tankönyve. Kórodai vizsgálatok alapján orvosok és orvostanhallgatók számára. Kraft-Ebing R. báró után ford. U. ott, 1883. Két kötet. Az emlékező tehetségről. U. ott, 1884. (Természettud. népszerű előadások VII. 42.) Az idegességről. U. ott, 1887. (Természettud. népszerű előadások 56.) Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Bp, 1893. (Magyar Jogászegyleti Értekezések X. 3.) Online Psychiatria és büntetőjog. Bp, 1894. (Magyar Jogászegyleti Értekezések X. 11.) Online A gyermekek testi ápolásáról. U. ott, 1891. (Többekkel együtt.) Jelentés dr. Sarbó Arthur irodalmi munkásságáról. U. ott, 1897. Előadások az idegélet világából. Öt táblával és 62 képpel. U. ott. 1899. (24113) 1999 VQ23 A (24113) 1999 VQ23 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Charles W. Juels fedezte fel 1999. november 14-én. Galvánelem A galvánelem két elektródból (fél cellából) áll. A legegyszerűbb galvánelem az, amikor a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. A sóoldatban a bemerülő fém oxidált, pozitív töltésű kationjai és az ezeket semlegesítő anionok találhatók. Az elektródok a fémet két különböző oxidációs állapotban tartalmazzák. A lejátszódó redoxireakciót a konvenció szerint a redukció irányában írjuk fel. Luigi Galvani olasz orvos, fizikus után nevezték el. Előállítása A legegyszerűbb galvánelem a következő módon állítható elő: egy higított kénsavval töltött üvegedénybe egy-egy cink- és rézelektródát helyeznek el. A rézelektródából – vegyi hatás következtében – elektronok lépnek ki a kénsavba, tehát pozitív töltésűvé válik. A cinkelektróda felületén ennek fordítottja játszódik le, vagyis az elektronok a kénsavból lépnek át, tehát itt elektrontöbblet keletkezik, azaz negatív töltésű lesz. Az elektródok töltései kiegyenlítődni igyekeznek, ezért az elektródok között feszültség mérhető. Ez az áramforrás a Volta-elem elvén működik (abban sósav az elektrolit), üresjárati feszültsége ~1 volt, amely a terhelés folyamán rövidesen lecsökken. Polarizáció Az áram állandóságát a galvánelemben fellépő polarizáció veszélyezteti. Ezt a jelenséget az összes áramtermelő vegyi folyamat alkalmával kialakuló hidrogénbuborékok okozzák, amikor részben, majd teljesen befedik a (+) pozitív elektródot. Először gyengítik az áramot, később meg is szakíthatják az elektronok áramlását. Ezen segít a depolározás. A bemutatott Volta-elemnél a réz elektródán H3O+ ionok (oxóniumionok) válnak ki, és ezek szállítják az elektródra a pozitív töltést, azaz semlegesítésükre elvonnak az elektródról negatív ionokat. A hidrogén ekkor gázréteget alkot az elektródon. A cink elektródon SO2−4ionok válnak ki, és ezek szállítják az elektródra a negatív töltést, az elektronokat. A kialakult vegyi hatás következtében itt pedig oxigén réteg fedi be az elektródát. A leírt jelenség hatására a galvánelemben egy másik, új galvánelem alakul ki, melynek elektródjai oxigén és hidrogén, elektrolitja meg kénsav. Mivel az oxigén elektrokémiai feszültsége pozitívabb, mint a hidrogéné, tehát az új polarizált galvánelemmel az oxigén a pozitív elektródja, feszültsége (Up) ellentétes az eredeti galvánelem feszültségével. Ez okozza a feszültségcsökkenést. A polarizáció káros, tehát meg kell szüntetni. A megszüntetés módját depolarizációnak nevezik. Megszüntetésére két módszert dolgoztak ki: A pozitív elektródot oxigéndús anyaggal (pl. barnakőporral, MnO2 ) veszik körül, ami a kiváló hidrogént leköti, és nem jöhet létre a polarizált galvánelem, Az elektródot saját sójába merítik. Ilyenkor nem gázok válnak ki az elektrolitból, hanem ugyanaz a fém, mint amiből maga az elektród készül. Vonatkoztatott alapfeszültség Ha egy galvánelem egyik elektródja hidrogén, a másik elektróda pedig különböző fémekből készül, a fémelektródokon különböző feszültségszinteket lehet mérni, azaz így minden fém elektrokémiai feszültsége a hidrogénhez képest – mint alapra – meghatározható. A galvánelem feszültsége az elektródokat alkotó fémek elektrokémiai feszültségének különbségeként számítható. A fémek elektrokémiai feszültségsorozatát az alábbi táblázat foglalja össze. A táblázat harmadik oszlopában szereplő standard elektródpotenciál a standard hidrogénelektródhoz viszonyított feszültséget jelenti. (A standard hidrogénelektród potenciálja megállapodás szerint 0 V.) A példában szereplő Volta-elem feszültsége: 0,34 – (– 0,76) = 1,1 volt A galvánelem feszültsége független az elektródák nagyságától, azok távolságától, az elektrolit mennyiségétől, és csak az elektródák anyagi minőségétől, illetve az elektrolittól függ, rendszerint 1–2 volt között mozog, a nagyobb feszültségszintek eléréséhez pedig sorba, azaz galvántelepekké kapcsolják össze Galvánelem fajták Volta-elem Leclanché-elem , továbbfejlesztett változata a szárazelem Weston-elem Daniell-elem Cupron-elem Akkumulátorok 10143 Kamogawa A 10143 Kamogawa (ideiglenes jelöléssel 1994 AP1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A. Sugie fedezte fel 1994. január 8-án. Dacia Dokker A Dacia Dokker egy kis furgon, amelyet a Renault román leányvállalata gyárt. A modell a Dacia Lodgy egyterű típus platformjára épül. 2012-ben kezdték meg a gyártást a marokkói Tangierben. Az itt található gyárban gyártják a Lodgy-t is. A Dokker furgon és személyautó változatban érhető el. Dízel és benzines motorokkal rendelhető. Mint az összes Dacia terméket, ezt is Renault néven forgalmazzák például Oroszországban vagy a Közel-Keleten, mondván, hogy azokon a helyeken a Dacia név nem kelt jó érzést az emberekben. A típus rokona nemcsak közeli "féltestvére", a Dacia Lodgy, de még a Renault Kangoo is testvérmodellnek számít. A Dokker magyar bemutatója ismeretlen, hazánkban is 2012-2013 táján mutathatták be. Ez a márka negyedik új autója. Náměstí Míru (metróállomás) Náměstí Míru egy metróállomás Prágában a prágai A metró vonalán. Ez a D metró egyik tervezett megállója is. Szomszédos állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Muzeum (Nemocnice Motol) Jiřího z Poděbrad (Depo Hostivař) Vidar Helgesen Vidar Helgesen (Bodø, 1968. november 21. –) konzervatív norvég politikus, 2013 óta a Solberg-kormány kancelláriaminisztere. Pályafutása Helgesen az észak-norvégiai Bodøben született, de a vestfoldi Nøtterøyben nőtt föl. 1998-ban jogi diplomát szerzett az Oslói Egyetemen. 1998-tól 2001-ig Genfben dolgozott a Nemzetközi Vöröskereszt tanácsadójaként. 2001-től 2005-ig Kjell Magne Bondevik kormányában volt külügyminisztériumi államtitkár. 2006-tól 2013-ig Stockholmban dolgozott a Nemzetközi Intézet a Demokráciáért és a Választási Segítségnyújtásért (angol nevén International Institute for Democracy and Electoral Assistance, rövidítve International IDEA) nevű nemzetközi szervezet főtitkáraként. 2013 óta Erna Solberg kormányában a miniszterelnöki hivatalt vezeti, miniszteri rangban. Rihanna-diszkográfia Ez Rihanna barbadosi énekesnő-dalszerző eddigi zenei kiadványainak listája. Rihannának eddig hét stúdióalbuma, két remixalbuma, negyvenöt kislemeze, és közel negyven videoklipje jelent meg. Hét slágerlistás kislemezen és még ezeken kívül még tizenegy másik dalban volt vendégelőadó, más zenészek albumain. Rihanna zenéje többfajta zenei stílust hordoz magában, legtöbbször R&B, pop, dance, reggae, dancehall, hiphop, rock és karibi stílusú. 2005. augusztus 22-én jelent meg első kislemeze, amely a Pon de Replay című dalból készül. Jól szerepelt az angol nyelvű országok slágerlistáin, az amerikai Billboard Hot 100on, a brit és az ír kislemezlistán egyaránt a második helyet érte el, ezenkívül első lett Új-Zélandon és hatodik Ausztráliában. A kislemez az USA-ban platinalemez, Ausztráliában pedig aranylemez lett. Rihanna első albumának, a Music of the Sunnak dalai a karib reggae, dancehall és urban dance-pop stílus keveréke. Az album 2005 augusztusának végén jelent meg és a nemzetközi albumeladási listákon meglehetősen jó szerepelt. Az amerikai Billboard Hot 200 albumeladási listán tizedik, a brit albumslágerlistán harmincötödik, az íren a tizenkettedik lett, ezeken kívül még felkerült több európai albumeladási listára. A legmagasabb helyezése a kanadai Top Canadian Albums Chart hetedik helye volt. Az album platinalemez lett az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában. Az albumról még két kislemez jelent meg, az If It’s Lovin’ That You Want és a Let Me, utóbbi csak Japánban jelent meg. A következő évben jelent meg második albuma, az A Girl Like Me, amely kevesebb trópusi de több urban hangzású dalt tartalmaz, és jobb helyezéseket ért el az albumeladási listákon. Kanadában elérte az első helyet. Az album platinalemez lett az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Európában és az Egyesült Királyságban. Az album első kislemeze, az SOS elérte az első helyet az USA-ban, Ausztráliában és Kanadában, második lett az Egyesült Királyságban és harmadik több európai országban. Az A Girl Like Me-ről további három kislemez jelent meg: az Unfaithful, a We Ride és a Sean Paullal készült Break It Off. 2007 júniusában jelent meg Rihanna harmadik albuma, a Good Girl Gone Bad. Az előző albumok dalaihoz hasonló dancehall, reggae és lírai dalok mellett több európai stílusú dance-popdal is hallható rajta. Az első kislemez a Jay-Z-vel készült Umbrella, ami több mint kilenc országban vezette a slágerlistákat. A Shut Up and Drive, a Don’t Stop the Music és a Ne-Yo-val készült Hate That I Love You című dalokból lett még kislemez. 2008-ban a Good Girl Gone Badet újra megjelentették, Good Girl Gone Bad: Reloaded címmel. Az újrakiadáson három új dal hallható, a Take a Bow, a Disturbia és a Maroon 5-val készült If I Never See Your Face Again, melyek mind megjelentek kislemez formájában is. Ezek után az albumról megjelent még egy kislemez, a Justin Timberlake-kel készült Rehab című számból. 2009-ben megjelent a Good Girl Gone Bad: The Remixes, melyen tizenegy hivatalos remix hallható a Good Girl Gone Bad dalaiból. 2009 novemberében jelent meg Rihanna negyedik stúdióalbuma a Rated R. Az albumból eddig közel négy millió példány kelt el világszerte. Az album első három kislemeze bekerült a Billboard Hot 100 top 10-ébe: "Russian Roulette", a "Hard", és a "Rude Boy". Még két kislemez jelent meg a lemezről: a "Te Amo", mely főleg Európában ért el kereskedelmi sikereket és "Rockstar 101", mely az Egyesült Államokban 64. lett. 2010. november 16-án jelent meg az ötödik stúdióalbuma, a Loud, melynek első három kislemeze elérte az első helyet a Billboard Hot 100-on: "Only Girl (In the World)", "What's My Name" és "S&M". Az albumról még három kislemez jelent meg nemzetközileg: "California King Bed", "Man Down" és "Cheers (Drink to That)". Rihanna hatodik stúdióalbuma 2011 végén fog megjelenni. Rihanna több mint 25 millió albumot adott el világszerte az albumok kislemezeiből pedig több mint 100 milliót. DVD-k Good Girl Gone Bad Live Megjelenés: 2008 . június 13. (EUR) , 2008 . június 14. (USA) Barbadian Superstardom Gino Colaussi Gino Colaussi (Gradisca d’Isonzo, 1914. március 4. – Opicina, 1991. július 27.) világbajnok olasz labdarúgó, csatár, edző. Pályafutása Klubcsapatban Az Itala Gradisca csapatában kezdte a labdarúgást. 1930 és 1940 között tíz idényen át a Triestina labdarúgója volt. 1940 és 1942 között a Juventus csapatában szerepelt és tagja volt az 1942-es olasz kupa győztes együttesnek. 1942 és 1945 között az ACIVI Vicenza, 1945–46-ban ismét a Triestina, majd 1946 és 1948 között a Padova csapatában szerepelt. 1949 és 1952 között egy-egy idényt töltött játékos-edzőként a Termana, a Tharros és az Olbia együtteseinél. A válogatottban 1935 és 1940 között 25 alkalommal szerepelt az olasz labdarúgó-válogatottban és 15 gólt szerzett. Tagja volt az 1938-as világbajnokságon aranyérmet nyert csapatnak. 1938-ban egyszer játszott az olasz B-válogatottban. Edzőként 1949 és 1952 között játékos-edzőként kezdte az edzői pályafutását. 1952–53-ban már csak edzőként dolgozott az Olbia csapatánál. 1959 és 1961 között az Alcamo, 1963-ban korábbi klubja a Triestina szakmai munkáját irányította. Az 1960-as években edzőként tevékenykedett a Campobasso, a Vittoria és a Canicattì csapatainál. 1967–68-ban ismét az Alcamo, 1969–70-ben a Latina vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Világbajnokság aranyérmes: 1938, Franciaország Olasz kupa (Coppa Italia) győztes: 1942 Soledad de Graciano Sánchez Soledad de Graciano Sánchez város Mexikó San Luis Potosí államában. Az állam fővárosával, San Luis Potosíval egybeépült, annak északkeleti külvárosának tekinthető. Népessége 2010-ben kb. 255 000 fő volt. Földrajz Fekvése A város egy viszonylag sík vidéken épült fel a tengerszint felett körülbelül 1850–1860 méterrel. Néhány kilométerre keletre már a Keleti-Sierra Madre láncai emelkednek, de a város már nem terjed odáig. Állandó, nagyobb folyója nincs, időszakos vízfolyása a Río Santiago. Éghajlat A környék éghajlata viszonylag meleg és igen száraz. A havi átlaghőmérsékletek a januári 13,3 °C-tól a májusi 22,2 °C-ig szóródnak. Az eddigi hidegrekord -8 °C volt, többször pedig 45 °C-ot is mértek már (májusban és szeptemberben is). Egy év alatt átlagosan mindössze 383 mm csapadék hull. Ennek ellenére a városban többször is pusztított áradás: így 1933 szeptemberében, 1955 szeptemberében és 1976 júliusában is, 1985. június 21-én pedig óriási vihar tarolt a településen. Közlekedés A városon áthalad az 57-es és a 70-es szövetségi főút. Tömegközlekedése San Luis Potosíéhoz kapcsolódik. 1880-ban a főváros első lóvasútja Villa de Soledadba indult el (ekkor így hívták a várost), azonban később a buszok megjelenése kiszorította a kötöttpályás járműveket: 1932. március 31-ével ez a fajta közlekedési mód meg is szűnt. Népesség A város népessége gyorsan nő, 1990-től 2010-ig több mint duplájára emelkedett: Története Nevének eredete A város nevének szó szerinti jelentése „Graciano Sánchez magánya”, de valójában nincs szó semmiféle magányról. A területet az itt létesült farmokról, vagyis ranchókról régebben Los Ranchosnak nevezték el, majd egy remetekápolnát építettek Szűz Mária tiszteletére, akinek egyik spanyol megnevezése Virgen de la Soledad („A Magány Szüze”) vagy Nuestra Señora de la Soledad. Erről kapta a terület 1758-ban a Paraje y Puesto de los Ranchos de Nuestra Señora de la Soledad elnevezést, ami körülbelül ezt jelenti: „A Magányos Miasszonyunk Ranchóinak Környéke és Helye”. 1827. november 8-án ez a név leegyszerűsödött: már csak Villa de la Soledadnak hívták. 1885. szeptember 23-án Carlos Diez Gutiérrez tábornok elrendelte, hogy a várost ezentúl Soledad Diez Gutiérrez néven nevezzék, majd 1988. december 18-án megkapta mai nevét, tisztelegve a város szülötte, a mezőgazdaságot fejlesztő és a parasztságért egész életében harcoló Graciano Sánchez Romo előtt: Soledad de Graciano Sánchez. Az első évszázadok A területen igen régóta csak nagy farmok, ranchók álltak. Az idők során lassan kialakuló település a Cerro de San Pedro bányatermékeinek tranzitútvonalán feküdt, így az ide települő emberek egyaránt foglalkoztak a fémek szállításával és a bányászok fával és vízzel való ellátásával. A 18. század közepétől fogva a terület lakóit folyamatosan zaklatták a szomszédos vidékek birtokosai, erről már 1748-ból létezik írásos emlék: egy panaszkodó irat, melyet a helyiek Juan Francisco de Güemes alkirálynak küldtek, hogy védje meg őket: ő figyelmeztette is a San Luis-i elöljárókat, hogy tegyenek így. 1758-ban egy Juan García nevű helyi indián lakos is készített egy irományt, melyben kijelenti, hogy ez a föld régóta az itteni lakók tulajdona, mindig is ők művelték. Nyilván attól tartott, hogy esetleg valakiknek szándékában áll kisajátítani földjeiket. 1767-ben azonban a környező vidékek lakói körében spanyolellenes felkelés robbant ki. Számos közeli és több távolabbi faluból lázadók özönlöttek San Luis Potosí városába, óriási károkat okozva az épületekben. Kiszabadították a börtönökben raboskodó foglyokat, kővel dobálták meg a polgármester és más elöljárók házait és rablásokat követtek el. Júliusban azonban megérkeztek José de Gálvez csapatai, akik leverték a forrongókat: 32 embert felakasztottak, 33-at száműztek, 109-et életfogytiglani fegyházta ítéltek, 21-et 10 év börtönre, 116-ot 8 évre, 22-t 6 évre és egyet gályarabságra. Szintén megbüntették a falvakat, ahonnan a lázadók érkeztek, így Soledadot is: halálbüntetés terhe mellett megtiltották a lakosoknak íj, szúró- és vágófegyverek, valamint lőfegyverek birtoklását, az indiánok nem járhattak lovon és nem viselhettek a spanyolokéhoz hasonló ruhákat, és hosszú hajat sem, viszont a tilmàtlit előírták számukra. Ez utóbbi szabályok megszegőire 100 korbácsötés és egy év börtön várt, a visszaesőkre pedig örökös száműzetés. José de Gálvez azonban utánajárt, mi lehetett az oka a soledadiak forrongásának, és rájött, hogy többek között a földhiány. Ezért megbízta Agustín de Zubialdea helytartót, hogy jelöljön ki minden soledadi lakos számára házhelyeket, ahol építkezhetnek és további egyenlő méretű földterületeket mindenkinek. Ekkor alakították ki végre közigazgatásilag is a falut az eddig szétszórtan álló épületekből és azok lakóinak rend és vezetés nélküli halmazából. 19. század, függetlenség Bár amikor a 19. század elején elkezdődtek a függetlenségi harcok, San Luis Potosí államban is számos esemény történt, Soledad de los Ranchos békéjét semmi sem zavarta meg. Ezt az is mutatja, hogy 1812-ben nem foglalkoztak mással, csak új templom építésével. A munkák azonban többször is nem kevés időre félbeszakadtak, csak 1841-ben folytatódtak, és a felszentelésre csak 1856. április 6-án kerülhetett sor. Pontosan nem tudjuk, mikortól kezdve működött önkormányzat a településen, de egy biztos: 1820-ban már igen (Ezt a Jardín de la Plazában álló emlékmű is tanúsítja.) De városi (pontosabban villa) rangot még ekkor sem kapott a település, ez csak egy 1827-es állami rendelet életbe lépésével történt meg. A következő évtizedből származik a város régi temetője, mely így az egyik legősibb az egész államban. 1847 januárjában, amikor az USA csapatai betörtek Mexikó területére, egy több mint 13 000-es hadsereg indult északnak San Luis Potosíból, áthaladva Soledad de los Ranchos városán is. Az átvonulás több csoportban történt és hetekig tartott, végül február 2-án itt haladt át Antonio López de Santa Anna tábornok is, a városban azonban ha megálltak egyáltalán, csak rövid időre álltak meg a seregek. A háború azonban ennél jobban most sem érintette a települést. Az 1853-ban még csak 6 426 lakosú város a reformháború idején (1857–1861) is kimaradt a harcokból, sőt, a San Luis Potosíból pont a harcok miatt kitelepülő lakóknak köszönhetően népességében és gazdaságában is gyorsan fejlődött. 1880-ban a főváros első lóvasútja is Villa de Soledadba vezetett. 20. század Ahogy a mexikói történelem többi nagyobb harca, úgy a forradalom is jórészt elkerülte Soledad Diez Gutiérrezt (akkor így hívták a várost). Alberto Carrera Torres ugyan néhányszor járt itt hadseregével, és néhány napig főhadiszállását is itt rendezte be, valamit a templom tornyából figyelte az ellenséget, de a városban semmi háborús kár nem esett. Mindössze egyetlen fegyveres összecsapás volt a környéken, de az sem a városban: 1914. június 11-én La Tinajánál Torres mért vereséget a huertisták csapatára, melyet Benjamín Argumedo és Antonio Rojas vezetett. A forradalmat követő években tovább fejlődött a város. 1921-ben bevezették a telefont (igaz, kezdetben csak két készülék volt az egész városban), és a mezőgazdaság is nagyot lépett előre, amikor Graciano Sánchez Romo professzor részvénytársaságot alapított annak érdekében, hogy az eddig terméketlen földeket a város szennyvízével trágyázzák, jócskán megnövelve ezzel termékenységüket. Igaz, a részvények egyenlőtlen eloszlása miatt a javakból is egyenlőtlenül részesültek az emberek, így Sánchez feloszlatta a részvénytársaságot és helyette szövetkezetet hozott létre, ami már igazságosabban működött. A városba az ivóvízrendszert 1928-ban vezették be. Turizmus, látnivalók A városban múzeumok nincsenek, egyetlen jelentős műemléke a La Soledad-templom, a hozzá tartozó 3 kápolnával és a kertjében levő emlékművel együtt. Violeta Parra Violeta del Carmen Parra Sandoval (Chile, San Fabián de Alico vagy San Carlos, 1917. október 4. – Santiago de Chile, 1967. február 5.) chilei dalszerző énekes, festő, szobrász, keramikus, hímzőművész és szobrász volt. Latin-Amerika egyik legjelentősebb népművészeként tartják számon, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a chilei folklór ismertté váljon a nagyvilág számára. Fontos szerepet töltött be a chilei művészet és zene megújulásában, ő volt a „Nueva Canción” mozgalom előfutára. Hatása máig érezhető, művészi hitvallása sok későbbi előadót inspirált a chilei és latin-amerikai folklór megismerésére. Dalait ma is gyakran előadják, nemcsak chilei, hanem külföldi énekesek is. Születésnapja, október 4. hazájában a „Chilei zene és zenészek napja”. Életrajz Korai évek Violeta Parra népes családba született: öt édestestvére és két mostohatestvére volt. Apja Nicanor Parra Parra zenetanár volt, játszott hegedűn és zongorán, anyja Clarisa Sandoval parasztasszony, aki szabadidejében szívesen énekelt és gitározott, tőle tanulta az első népdalokat. Pontos születési helye vitatott. San Carlos község önkormányzatának honlapja szerint ott született és feltételezett szülőházát 1992-ben történelmi emlékhellyé nyilvánították. Ezzel szemben családja azt állítja, hogy egy San Carlostól nem messze fekvő településen, San Fabián de Alicóban született és ez szerepel a Fundación Violeta Parra (Violeta Parra Alapítvány) honlapján is. Ugyanakkor lánya, Isabel Parra, aki az anyja tiszteletére létrehozott intézetnek az elnöke, 2013-ban hozzájárult, hogy a San Carlos-i házat úgy tekintsék, mint az alapítvány kihelyezett részlegét. Gyerekkora nagy részét vidéken töltötte. 1919-ben a család egy jobb élet reményében Santiagóba ment, ám 1921-ben visszatértek délre, előbb Lautaro községbe, majd 1927-ben Chillánba költöztek. A sokgyermekes család rossz körülmények között élt. Violeta gyakran betegeskedett, hároméves korában elkapta a fekete himlőt, amitől arca egész életére sebhelyes maradt. A gyerekek már kis koruktól fogva élénken érdeklődtek a különböző mutatványok és látványosságok iránt. Cirkuszi művészeket utánoztak és előadásokat tartottak a többi gyereknek. Violeta kilencéves korában kezdett el gitáron játszani és 12 évesen már saját dalokat szerzett. Csak rövid ideig járt iskolába, mert miután apjuk súlyosan megbetegedett, testvéreivel Hildával, Eduardóval és Robertóval éttermekben, vendégfogadókban, cirkuszban, vonatokon és más nyilvános helyeken énekeltek, hogy a család némi pénzhez jusson. Megérkezés Santiagóba A család anyagi helyzete tovább súlyosbodott, amikor az apa 1929-ben meghalt. A legidősebb fiú, Nicanor ekkor már Santiago de Chilében tanult és 1932-ben az ő meghívására Violeta is a fővárosba költözött. Nicanor ragaszkodott hozzá, hogy folytassa a tanulást, ezért két évig a José Abelardo Núñez tanítónőképzőbe járt, közben az intézet internátusában lakott, de a szünidőkben gyakran volt santiagói rokonaiknál. Ebben az időben nagy hatással volt rá Nicanor, aki bár matematikát és fizikát tanult, de emellett foglalkozott a chilei népköltészettel is, majd később elismert költő lett belőle. Időközben anyja és testvérei is a fővárosba költöztek. Violeta két év után otthagyta az iskolát és elkezdődött zenei pályafutása. Kezdetben külvárosi éttermekben, kocsmákban és üdülőhelyeken lépett fel, gyakran testvéreivel együtt. Főleg bolerót, mexikói corridót, cuecát , rancherát és tonadát játszottak. Házasságai Ebben az időben ismerkedett meg Luis Cereceda vasutassal, akivel 1938-ban összeházasodtak. 1938-ban született meg első gyermekük, Isabel. Ugyanebben az évben Violeta díjat nyert egy santiagói költőversenyen. 1943-ban Valparaísóban született meg második gyermekük, Ángel. Később mindkét gyerekből ismert zenész lett, akik anyjuk nevét vették fel művésznévként. Valparaísóban Violeta egy színházban énekelt spanyol dalokat „Violeta de Mayo” néven és a társulattal gyakran felléptek más városokban is. 1944-ben visszatért Santiagóba és spanyol dalversenyt nyert a Teatro Baquedano színházban, a gyerekekkel pedig a Confitería Casanova kávéházban tartott előadásokat. Ugyanebben az időben férje hatására, aki tagja volt a Chilei Kommunista Pártnak, részt vett Gabriel González Videla választási kampányában. Házasságuk azonban nem volt zökkenőmentes. Egyéniségük nagyon eltérő volt és a férfit zavarta felesége vándorló életmódja és növekvő népszerűsége, így végül 1948-ban elváltak. 1949-ben született harmadik gyermeke, Carmen Luisa Arce Parra, és még ugyanebben az évben hozzáment a gyermek apjához, Luis Arce műbútor asztaloshoz. 1952-ben még egy kislányuk született, Rosita Clara, ő azonban kétéves korában meghalt és ezután ez a házasság is felbomlott. A folklorista 1948-ban Hildával megalakították a „Las Hermanas Parra” duót és az RCA Victor kiadásában több lemezük is megjelent, olyan közkedvelt dalok, mint az El Caleuche, La cueca del payaso és a La viudita. Hildával és a gyerekekkel együtt népszerű cirkuszokban léptek fel és bejárták az országot, majd 1953-ban a duó feloszlott. Az 50-es évek elejétől kezdve Nicanor hatására elkezdte tanulmányozni és gyűjteni az eredeti chilei népdalokat. Vándorlása során költőkkel is megismerkedett, köztük Pablo Nerudával – aki 1970-ben az ő emlékére írta Elégia para cantar című költeményét – és Pablo de Rokhával. Eredeti repertoárját elhagyta és megszületett az igazi Violeta Parra, aki már nem könnyed szórakoztató dalokat énekel, hanem hagyományos chilei népdalokat és olyan nemzeti értékeket fedez fel és ismertet meg a hallgatókkal, mint előtte senki sem. Ebben az időben már egyetemi népművészeti kurzusokat is tartott Iquiquében és Concepciónban, illetve ismeretterjesztő előadásokat a valparaísói Chilei Francia Intézetben. Közben vásárolt egy kisebb telket Los Manzanares de San Carlosban. Egy helybéli farmertől megtanult chilei guitarrónon játszani, ami a gitárnak egy nagy testű, 25 húros változata. Első guitarrónját ajándékba kapta. Közben barrancai és más, Santiago környékén élő földművesekkel dolgozott együtt, bejárta a chilei partvidéket, a kordillerákat és eljutott a Húsvét-szigetre is. 1953-ban az EMI Odeón kiadóval két kislemezt vettek fel, amelyeken már saját szerzeményeit énekli: az elsőn a Qué pena siente el alma (Hogy szenved a lélek) és a Verso por el fin del mundo (Vers a világvégéről), a másodikon pedig a Casamiento de negros (Feketék menyegzője) és a Verso por el padecimiento (Vers a szenvedésről). Ezek a dalok nagyon népszerűvé váltak. A következő évben Canta Violeta Parra címmel saját műsort vezetett a Radio Chilena adónál. A műsort rendszerint olyan nyilvános helyekről közvetítették, ahol népzenét játszottak, például anyja éttermében Barrancasban. 1954 végén egy másik adó, a valparaísói Radio Agricultura folklórműsorában szerepelt. 1955-ben az Év legjobb folkloristája kategóriában Caupolicán-díjat kapott a színikritikusok szövetségétől. Ennek az új hangvételnek és a társadalmi problémák iránti érzékenységnek köszönhetően indult el a „Nueva Canción” (Új Dal) mozgalom, amelynek az volt a célja, hogy a chilei népi hagyományokat úgy vigye tovább, hogy hangot adjon a gazdaságilag és politikailag perifériára szorult embereknek. A mozgalom később egész Latin-Amerikában elerjedt. Violeta Parra dalaiban sokszor fogalmazott meg kritikát a chilei földbirtokosokkal, az egyházzal és a hadsereggel szemben. Első európai út Violetát 1955. júliusában meghívták Varsóba, az V. Világifjúsági Találkozóra, majd Párizsba ment, ahol két évet töltött. Kezdetben a Latin-negyedben a L´Escale, boite de nuit klubban énekelt estétől hajnalig és elég rossz körülmények között élt, egy ideig beteg is volt. Violeta Párizsban értesült róla, hogy legkisebb lánya, Rosita Clara meghalt. Emellett viszont sikerült összeismerkednie európai művészekkel és értelmiségiekkel. Közülük Paul Rivet antropológusnak köszönhetően a Sorbonne-on a Musée de l'Homme lemezfelvételt készített vele a múzeum hangarchívumának. Majd Londonba utazott, ahol az EMI-Odeon készített vele lemezt, és énekelt a BBC műsorában is. 1956. márciusában visszament Párizsba és a Chants du Monde hanglemezkiadónál megjelent egy EP-je, a Guitare et chant: chants et danses du Chili. Visszatérés Chilébe 1956-ban hazautazott Chilébe. 1957-ben az EMI Odeón az El folklóre de Chile sorozatban kiadta első nagylemezét Violeta Parra, Canto y Guitarra címen. Az albumon lévő számok közül három a saját szerzeménye. Ebben a sorozatban még négy olyan LP jelent meg, amelyen Violeta Parra énekel: Violeta Parra acompañándose en Guitarra (1958), La cueca presentada por Violeta Parra (1958), La tonada presentada por Violeta Parra (1958) és a Toda Violeta Parra (1960). Ezekben a dalokban, ahol egy szál gitárral a kezében énekelt, olyan témák is felbukkantak, amelyekben aggasztó társadalmi kérdésekről beszélt. 1957. novemberétől a Concepción Egyetem megbízásából népművészeti kutatásokat folytatott La Araucanía régióban, de előadásokat is tartott. Az egyetemen a következő évben megalapította a Nemzeti Népművészeti Múzeumot (Museo Nacional del Arte Folklórico). 1958 és 1959 között írta meg Décimas című verses önéletrajzi regényét. Majd ezekből a versekből megteremtette az addig ismeretlen „centesima” (százas) formát, amelyben minden decima egy számot képvisel. Saját gitárkíséretével és fia, Ángel közreműködésével ebből a szövegből készült 1964-ben a Décimas y centésimas album,amit viszont csak halála után, 1976-ban adtak ki. Művészi tevékenysége közben egyre jobban kiszélesedett. Készített kerámiákat, olajfestményeket, hímzéseket és szőtteseket is. 1959-ben egy súlyos májgyulladás hosszabb időre ágyhoz kötötte, ez alatt az idő alatt festészete és hímzése olyannyira kiteljesedett, hogy műveit még abban az évben kiállították a santiagói Parque Forestalban rendezett kézműves vásáron. 1959-ben lányával, Isabelával Észak-Chilébe majd később a Chiloé-szigetekre ment, ahol a fellepésein népművészeti, keramikus és festészeti tanfolyamokat is tartott. Ebben az évben írta meg addigi gyűjtőmunkának eredményét a Cantos folklóricos chilenos (Chilei népdalok) című könyvben, amelyet Sergio Larraín fotói és Gastón Soublette kottái egészítenek ki. A könyv csak halála után jelent meg nyomtatásban. Az EMI Odeonnál megjelennek első, csak saját szerzeményeit tartalmazó szólólemezei. 1960. október 4-én, születésnapján megismerkedett a nála jóval fiatalabb Gilbert Favre svájci klarinétossal, akit érdekelt a Latin-Amerikai zene és egy antropológiai kutatáson vett részt az Atacama-sivatagban. Violeta szenvedélyesen beleszeretett és a férfi az elkövetkező években követte őt Santiagóba, majd az 1960-as években együtt éltek Párizsban és Genfben. Számos közös munkájuk volt. Dolgozott Sergio Bravo filmrendezővel is, ő szerezte a Mimbre, a Trilla és a Casamiento de negros dokumentumfilmek kísérőzenéjét. 1961-ben Buenos Airesbe utazott, itt is kiállították képeit. Fellépett a televízióban, a Teatro ITF-ben és az EMI Odeon itt is készített vele egy lemezt El folklóre de Chile según Violeta Parra címmel. Egyes sajtóhíresztelések szerint a lemezt cenzúrázták a Porque los pobres no tienen (Mert a szegényeknek nincs) című dal miatt, amelyben nemcsak a társadalmi egyenlőtlenség ellen emelt szót, de a katolikus egyházat is kritizálta. A dal teljes szöveggel csak halála után jelent meg. Második európai út 1962-ben gyerekeivel és Tita unokájával ismét Európába ment. Helsinkiben a VIII. Világifjúsági Találkozón ő képviselte a chilei kultúrát. Ezután fellépett a Szovjetunióban, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban és Franciaországban. Fellépéseit az európai kritikusok egyöntetű elismerése követte. Gilbert Favre-ral és a gyerekekkel hol Párizsban, hol pedig Genfben éltek. Violeta Párizsban a Latin-negyedben énekelt, de fellépett az UNESCO által alapított International Theatre Institute-ban is, gyerekeivel szerepelt a rádióban és a televízióban, közben vezette a genfi képzőművészeti műhelyt. Azon túl, hogy megjelent gyerekeinek, Ángelnek és Isabelnek Los Parra de Chile című önálló stúdióalbuma, Violeta folytatta a Recordando a Chile (Chilére emlékezve) vagy más néven Una chilena en París album felvételét, amelyen két franciául előadott dalon kívül olyan ismert számai is megjelentek, mint a Paloma ausente és az Arriba quemando el sol. 1962-ben az Arión kiadó egy sor dalt vett fel vele, ezek később több válogatásban jelentek meg. Ezekben a dalokban, például a Violeta ausente (A távollévő Violeta) címűben honvágya tükröződik. 1964-ben ő lett az első Latin-Amerikai művész, akinek a műveiből önálló kiállítást rendeztek a Louvre-ban. Poesía popular de Los Andes címen könyvet írt, a svájci televízió pedig dokumentumfilmet készített róla. Ebben az időben írta legharciasabb dalait, köztük a Miren cómo sonríen (Nézzétek, hogy mosolyognak), a Qué dirá el Santo Padre (Mit mond majd a Szentatya) vagy a Según el favor del viento (A széljárás szerint) címűeket. Ezek képezték a Nueva Canción Chilena (Új Chilei Dal) mozgalom alapját. Utolsó évek 1965. júniusában Violeta hazautazott Chilébe. Maga mögött hagyta a pezsgő európai kulturális életet, ahol munkáit nagyra tartották, és egy bizalmatlan, zárkózott társadalomba tért vissza, ahol művészetét még nem igazán értették. Néhány alkalommal egy éjszakai szórakozóhelyen lépett fel, amelyet Ángel és Isabel vezetett. Ez a szerep viszont nem elégítette ki, szeretett volna saját elképzelései és ritmusa szerint dolgozni, ezért év végén a La Reina negyedben egy ezer fő befogadására alkalmas sátrat állíttatott fel azzal a céllal, hogy folklórközpontot hozzon létre, ahol Ángellel és Isabellel közösen tartottak előadásokat. Rajtuk kívül más folklórénekesek is felléptek, többek között Rolando Alarcón, Patricio Manns és a később világhírűvé vált Víctor Jara , akit Pinochet hatalomátvétele után kivégeztek. Ám a remélt siker elmaradt, a hatalmas sátorban néha csak tucatnyi vendég volt. 1966-ban Favre elhagyta és Bolíviába utazott. Violeta nem sokkal később utánament La Pazba, ahol megtudta, hogy időközben a férfi házasságukat érvénytelenné nyilváníttatta és újranősült. Ebből a szerelemből és csalódásból több dal is született: a Run Run se fue pa'l norte (Run Run elment északra), a ¿Qué he sacado con quererte? (Mit hasznom belőle, hogy szeretlek?) vagy a Corazón maldito (Elátkozott szív). Ugyanebben az évben vették fel gyerekeivel és Alberto Zapicánnal a Las últimas composiciones (Utolsó kompozíciók) LP-t az RCA Victor kiadó gondozásában. Ezen az albumon jelent meg két legismertebb, szinte himnusszá vált dala, a Gracias a la vida (Köszönet az életnek) és a Volver a los 17 (Újra 17 évesnek lenni). Négy hónappal a lemezfelvétel után az album címe tragikus valósággá vált. Violeta Parra 1967. február 5-én kora este, 49 évesen a La Reina sátorban egy revolverrel főbe lőtte magát és meghalt. Sírja Santiago legnagyobb temetőjében, a Cementerio Generalban található. Nem sokkal halála előtt mondta ezeket a szavakat Tito Mundt újságírónak: Gracias a la vida A Gracias a la vida című dal az egész világon ismertté vált. Olyan híres énekesek is előadták, mint Mercedes Sosa, Raphael vagy Joan Baez. A 2010-es chilei földrengést követően Michael Bublé kanadai énekes is kiadta lemezen, a bevételt a károsultakat támogató alapítványnak adományozta. Míg egyesek paradoxnak tartják, hogy a létezés himnuszának megírása után alig egy évvel öngyilkos lett, más kritikusok a dal szövegéből és monoton dallamából depresszióra, mély lelki válságra utaló jeleket olvasnak ki és úgy gondolják, hogy ez volt Violeta búcsúdala. A szöveg összesen öt versszakból áll, az első négy ötsoros, az utolsó pedig hatsoros. Minden versszak azzal kezdődik, hogy köszönetet mond az életnek azokért az adományokért, amelyekkel valamennyien rendelkezünk: a látásért, a hallásért, hogy tudunk járni és érző szívünk van. A versszakok utolsó sora viszont ezeket a képességeket mindig a szeretett férfival hozza kapcsolatba. Az utolsó versszak vége ezzel szemben egy költői hitvallás. Köszönet a dalért, amit az emberektől kapott és ami egyben az ő saját dala is. Zenei hagyatéka Violeta nagyon sok kiadatlan dalt hagyott hátra, amelyek csak halála után jelentek meg. A korábban könyv formájában már megjelent és még Violetával felvett Décimas autobiográficas albumot az Alerce adta ki LP-n 1976-ban. A Warner Music Chile 1999-ben adta ki lemezen az 1965-ös genfi koncerten készült felvételt, továbbá a Composiciones para guitarra válogatás albumot, amelyen nem hagyományos értelemben vett dalok, hanem szólóhangra illetve gitárra írt kísérleti darabok hallhatók. Dalait nagyon sok chilei énekes és együttes feldolgozta, köztük Víctor Jara, a Quilapayún, az Illapu, Patricio Manns vagy a híres Inti-Illimani együttes. Violate Parra nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományos chilei zene fennmaradjon és neki köszönhető sok Észak-Chilei és mapucse dal felfedezése is. Ezen túlmenően külön figyelemre méltóak azok a gitárra írt instrumentális kompozíciói, amelyekben a népzenei hagyományokat a modernitással ötvözte. Emlékezete Alapítvány 1991. júliusában Violeta Parra emlékének és hagyatékának ápolására alapítványt hoztak létre Fundación Violeta Parra néven. Az intézményt leánya, Isabel Parra vezeti. Célja, hogy összegyűjtse, rendszerezze és megőrizze hagyatékát és hogy mindezt elérhetővé tegye a kutatók, művészek és a nagyközönség számára Chilében és külföldön. Múzeum 2015. október 6-án nyílt meg a Museo Violeta Parra. A múzeum Santiago de Chile központjában, az Avenida Vicuña Mackenna sugárúton található, nem messze a Plaza Baquedanótól és a Parque San Borjától, számos egyetem és más múzeum tőszomszédságában. Az 1330 m² alapterületű épületet Cristián Undurraga tervezte, a belső teret Violeta Parra hímzései, olajfestményei és papírmasé figurái díszítik. A 48 darabból álló gyűjteményt bemutató két kiállítótermen kívül audiotéka, könyvtár, előadóterem és kávézó is van a múzeumban. Violeta képzőművészeti alkotásain kívül itt őrzik a róla készült fotókat, a vele kapcsolatos dokumentumokat és írásokat és audiovizuális anyagokat is. Élete színpadon és filmen Buenos Airesben az 1993/94-es színházi évadban mutatták be a Violeta venir a nacer (És eljő Violeta) színdarabot, ami Rodolfo Braceli argentin író Y ahora, la resusitada de la violenta Violeta című könyvének színpadi adaptációja. A mágikus realizmus stílusjegyeit magán viselő darabban nem arra törekedtek az alkotók, hogy Violeta életrajzát vigyék színpadra, hanem hogy bemutassák kapcsolatát azokkal a személyekkel és fantomokkal, akik és amelyek fontos szerepet játszottak életében és halálában. 2003-ban Luis R. Vera készített róla dokumentumfilmet Viola Chilensis címmel. A filmben a Violetáról, Gilbert Favre-ról és más kortársakról készült archiv felvételeken kívül megszólalnak gyermekei és több neves művész, köztük Isabel Allende. 2011-ben mutatták be a Violeta se fue a los cielos című életrajzi filmet. A filmet Andrés Wood chilei filmrendező forgatta Ángel Parra azonos című könyve alapján. Magyarországon 2013-ban vetítették Violeta - Köszönet az életnek címmel. Diszkográfia Stúdióalbumok Chants et danses du chili Vol. 1 (1956) Chants et danses du chili. Vol. 2 (1956) Violeta Parra, Canto y guitarra. El Folklore de Chile, Vol. I (1956) Violeta Parra, acompañada de guitarra. El Folklore de Chile, Vol. II (1958) La cueca presentada por Violeta Parra: El Folklore de Chile, Vol. III. (1958) La tonada presentada por Violeta Parra: El Folklore de Chile, Vol. IV. (1958) Toda Violeta Parra: El Folklore de Chile, Vol. VIII (1960) Violeta Parra, guitare et chant: Chants et danses du Chili. (1963) Recordandeo a Chile (Una Chilena en París). (1965) Carpa de la Reina (1966) Las últimas composiciones de Violeta Parra (1967) Posztumusz kiadások Violeta Parra y sus canciones reencontradas en París (1971) Canciones de Violeta Parra (1971) Le Chili de Violeta Parra (1974) Un río de sangre (1975) Presente / Ausente (1975) Décimas (1976) Chants & rythmes du Chili (1991) El hombre con su razón (1992) Décimas y Centésimas (1993) El folklore y la pasión (1994) Haciendo Historia: La jardinera y su canto (1997) Violeta Parra: Antología (1998) Canciones reencontradas en París (1999) Composiciones para guitarra (1999) Violeta Parra - En Ginebra, En Vivo, 1965 (1999) Violeta Parra: Cantos Campesinos (1999) Megjegyzések Egész Latin-Amerikában elterjedt hangszer, a gitárnak egy kisebb méretű változata. Az Andokban elterjedt nádfurulya. Páros ütemű latin-amerikai tánc. Kolumbiában, Peruban és Bolíviában is ismert zenei műfaj és tánc.Chilei változatát 1979-ben nemzeti tánccá nyilvánították és azóta szeptember 17. a „Día Nacional de la Cueca”. Spanyol eredetű érzelmes népzenei műfaj. Szövege rendszerint dagályos és erre a zenére nem táncolnak. Santiago de Chile egyik kerülete, ahol nagyon sok étterem és szórakozóhely található. A decima tíz soros, soronként nyolc szótagos versforma, rímszerkezete abbaaccddc. Heinrich Wölfflin Heinrich Wölfflin (Winterthur, 1864. június 21. – Zürich, 1945. július 19.) svájci művészettörténész volt. Élete Apja, Eduard Wölfflin klasszika-filológus volt. H. Wöfflin 1893-ban tanára, Jacob Burckhardt utódja lett a bázeli egyetem művészettörténeti tanszékén. Ez követően 1901-ben a berlini egyetemre, 1912-ben a müncheni egyetemre, majd 1924-ben a zürichi egyetemre hívták tanítani. Jelentős művészettörténészeket találunk tanítványai között; August Grisebach, Ernst Gombrich, Kurt Gerstenberg, Carl Einstein, Hermann Beenken, Ernst Gall és Hans Rose. Rendszerezés Művészettörténeti elméletét (Wölfflini) formalizmus néven szokás összefoglalni, mivel a műtárgyakat elsősorban külső formájuk, azaz stílusuk alapján vizsgálta. Ő volt az első művészettörténész, aki előadásain következetesen két diavetítőt használt, amelyek segítségével lehetővé vált, hogy két műtárgyat közvetlenül összehasonlítson. Kunstgeschichtliche Grundbegriffe (Művészettörténeti alapfogalmak), 1915 című főművébén öt olyan fogalompárost vezetett be, amelyek segítségével mindenekelőtt a reneszánsz és a barokk alkotások közötti különbségeket lehetett jól leírni: Wölfflin az általa kidolgozott rendszeren olyan művészettörténetet értett, amelyben nem az egyes művész áll a középpontban, hanem a stílusok történetének fejlődése ill. alakulása válik láthatóvá, ennek segítségével pedig egyes korszakok vagy országok művészetbeli hasonlóságait akarta kideríteni és megnevezni. Bár az általa alkalmazott öt fogalompárt gyakran kritizálták, munkája máig a műtárgyak formai vizsgálatának egyik legfontosabb alapja. Mindenekelőtt az általa alkalmazott egyvonalú - festői megnevezések máig használatos kategóriák a művészi stílus leírásánál. Céljai A 20. századra megkérdőjeleződött a szellemtudományoknak létjogosultsága ill. értéke a természettudományok logikája és társadalmi elismertsége fényében. Wölfflin objektív kritériumok után kutatott a műtárgyak leírásához és az érzékelés valamint az értékelés közötti kapcsolatot kereste. Doktori disszertációja Prolegomena zu einer Psychologie der Architektur (1886, Ludwig-Maximilians-Universität München) az érzékelés minden időkre cáfolhatatlan érvényességű feltételeit, azok alapvető értelmezésének lehetőségeit kereste. Magyarul Művészettörténeti alapfogalmak. A stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben ; ford. Mándy Stefánia, bev. Zádor Anna; Corvina, Bp., 1969 ( Művészet és elmélet ) Lábjegyzetek Ernst H. Gombrich: Die Kunst der Renaissance I. Norm und Form. Utánnyomás Stuttgart: Klett 1985, 119. oldal ISBN 3608761462 Prolegomena zu einer Psychologie der Architektur, München 1886, Utánnyomás Gebr. Mann Verlag Berlin, 1999 Forrás Meinhold Lurz, Heinrich Wölfflin : Biographie einer Kunsttheorie, Worms: Werner, 1981. ISBN 3884620037 Launac Launac település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 1403 fő (2015). Launac Le Burgaud, Drudas, Grenade, Pelleport, Saint-Cézert, Thil és Larra községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Brian Wilson (album) A Brian Wilson A The Beach Boys után szólókarrierbe fogott Brian Wilson debütáló albuma, ami 1988-ban jelent meg. Számlista Minden dal Brian Wilson szerzemény, kivéve ahol jelölve van. Mexikó jelenlegi kormányzóinak listája Ez a lista Mexikó 31 tagállamának és a Szövetségi Körzetnek a kormányzóit tartalmazza. Utolsó frissítés: 2017. február 15. Galánta Galánta (szlovákul: Galanta, németül: Gallandau) város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában. A Mátyusföld központja, a Nagyszombati kerület Galántai járásának székhelye. Hódi, Javorinka és Nemesnebojsza tartozik hozzá. Fekvése és természeti viszonyai Nagyszombattól 26 km-re délkeletre, a Kisalföld északi részén, 118 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Sík területét néhol hordalékdombok taglalják. Talaja termékeny feketeföld. Erdőtlenített területét kelet felől egykori erdeinek maradványai szegélyezik. Nevének eredete Első írásos említése 1237-ben Galantha néven történt. A 13. század végétől már Galánta néven említik. Nevének eredete ismeretlen, egyes kutatók szerint a szláv „Golata” személynévből ered. Története A város területén már az újkőkorban éltek emberek. A templomsori dűlőben honfoglaláskori temetőt találtak. Az Árpád-kori alapítású magyar települést 1237-ben, majd 1270-ben IV. Béla király oklevelében említik először, mint a pannonhalmi apátság egykori birtokát. Ősi templomának létezéséről egy 1390-ben kiadott oklevél tesz említést. Egy 1291. évi határleíró oklevél a Galántai Újfiak birtokának mondja. 1297-ben két Galántát említenek az oklevelek, melyek közül az egyik Ó-Galánta, mely Galántának volt része. 1303-ban Lég fia Ivánka comes és fia Miklós, valamint berencsi Vörös Ábrahám között hitbér és leánynegyed egyezség tárgya volt. 1340-ben birtokosa Galántai Wosk volt. 1425-ben galántai Bessenyey Ilona után fia, Esterházy Ferenc örökölte, aki 1579-ben pozsonyi alispán volt. A reformáció idején az Esterházy család áttért a protestáns hitre, s a Papdombon álló, 1563-ban újjáépített templomot a reformátusoknak adták. Az ellenreformáció időszakában azonban az Eszterházyak ismét katolikusok lettek, s ekkor a templomot is visszajuttatták a katolikusoknak, amely azonban földrengés következtében a 18. század végén összedőlt. Első iskoláját nemesi alapítványként 1519-ben létesítették. 1570-ben a településnek már vásártartási joga volt. Fejlődése nagyrészt az Esterházy családnak köszönhető. Két kastélyuk közül a régebbit 1647–1648-ban fallal és vizesárokkal erősítették meg, majd a 18. század második felében barokkizálták, az 1890-es években reneszánsz stílusban átalakították. 1992-ben restaurálták, ma közművelődési célokat szolgál. Másik kastélya a 16. században épült, 1860-ban átalakították. Galánta a 17. században mezőváros lett, ekkor már kórház is működött a településen. 1635-ben II. Ferdinánd királytól további kiváltságokat kapott. A kuruc csapatok 1703 decemberében a Dudvágig előrenyomultak, s a galántai várkastélyt is elfoglalták, amelyet aztán a császári csapatok csak 1707-ben tudtak visszaszerezni. A 18. században a kézműipara fejlődött dinamikusan, ekkor alakultak meg céhei is. Elsőként csizmadiacéhét alapították meg 1725-ben, amelyet a szabók és a cipészek céhének megalapítása követte. Lakosságának többsége a 19. század kezdetén mezőgazdasággal foglalkozott. 1850-ben a vasút is elérte a várost, bankok, bíróság és más közhivatalok létesültek. Közvilágítását a 19. század végén építették ki, főutcájának szabályozása is ekkor kezdődött. 1890 és 1944 között Talmud iskola, vagyis rabbiképző is működött a városban, amelynek közel kétszáz hallgatója volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt, 1938 és 1944 között újra magyar felségterület, ekkor Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része. Magyar lakosságának felét 1945 után kitelepítették. Jelenleg a város egyetlen magyar iskolájába járó gyerekek száma 15% körül van, amely messze nem tükrözi az etnikai viszonyokat. Népessége 1880-ban 2176 lakosából 300 szlovák és 1509 magyar anyanyelvű volt. Hódinak 259 szlovák és 28 magyar anyanyelvű lakosa volt. Nemesnebojszának 267 szlovák és 65 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1890-ben 2465 lakosából 345 szlovák és 1871 magyar anyanyelvű volt. Hódinak 253 szlovák és 74 magyar anyanyelvű lakosa volt. Nemesnebojszának 347 szlovák és 70 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1900-ban 2982 lakosából 317 szlovák és 2468 magyar anyanyelvű volt. Hódinak 148 szlovák és 243 magyar anyanyelvű lakosa volt. Nemesnebojszának 323 szlovák és 99 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1910-ben 3274 lakosából 2933 magyar, 202 szlovák és 115 német anyanyelvű volt. Hódinak 432 lakosából 245 szlovák és 187 magyar anyanyelvű lakosa volt. Nemesnebojszának 437 lakosából 161 szlovák és 263 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1921-ben 3666 lakosából 472 csehszlovák és 2958 magyar volt. Hódinak 331 csehszlovák és 121 magyar lakosa volt. Nemesnebojszának 286 csehszlovák és 154 magyar lakosa volt. 1930-ban 4375 lakosából 1471 csehszlovák és 1679 magyar volt. Hódinak 457 csehszlovák és 56 magyar lakosa volt. Nemesnebojszának 356 csehszlovák és 36 magyar lakosa volt. 1941-ben 5089 lakosából 145 szlovák és 4842 magyar volt. Hódinak 357 szlovák és 242 magyar lakosa volt. Nemesnebojszának 226 szlovák és 106 magyar lakosa volt. 1991-ben 16978 lakosából 9810 szlovák és 6890 magyar volt. 2001-ben 16 365 lakosából 9877 szlovák (60,4%), 6022 magyar (36,8%), 175 cigány és 114 cseh. 2011-ben 15138 lakosából 8833 szlovák, 4623 magyar, 73 cseh, 32 cigány, 9 német, 8-8 ukrán és bolgár, 6 zsidó, 5-5 lengyel és horvát, 4 szerb, 3-3 ruszin, orosz és morva, 26 más és 1497 ismeretlen nemzetiségű. Kultúra, oktatás Kodály Zoltán Daloskör. A Galántai Fotóklubot 1975-ben alapították. Regionális lapok Nyomdáját Neufeld Sámuel az 1890-es évek kezdetén alapította. A város és környékének első regionális hetilapja, a Galántha és Vidéke 1892 és 1914 között jelent meg. Mátyusföldi Lapok címmel megjelenő regionális közéleti lapját 1919 és 1921 között adták ki. Az 1992-ben alapított városi lapja Galántai Újság címmel jelenik meg. Általános iskolák SNP lakótelepi Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola Štefánik utcai Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola G.Dusík Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Középiskolák Kodály Zoltán Gimnázium (Galánta) Nevezetességei I. István királynak szentelt római katolikus templomát 1797–1805 között építették klasszicizáló barokk stílusban . Főoltára az 1741-ben épült, 1962-ben lebontott Hétfájdalmú Szűz Mária-kápolnából származik. Fekete Krisztusnak nevezett fából faragott feszülete 1670 -ből származik. A temetői úton álló Nepomuki Szent János kápolna 1827 -ben épült klasszicista stílusban . Egykori kegykápolnája a Mátyusföld jelentős búcsújáróhelye volt. A kápolna melletti szentkútnál a régi időkben egy szegény asszony beteg gyermeke gyógyult meg. 1950 -ben a kápolnát lebontották, felszerelését a plébániatemplomba vitték, a búcsújárás megszűnt. Két Eszterházy kastélya közül a reneszánsz stílusút 1600 körül építtette Esterházy Ferenc . 1992 -ben fejeződött be teljes felújítása. Ma házasságkötőterem, a Városi Galéria és a Honismereti Múzeum működik benne. A neo gótikus kastélyt 1633 -ban Esterházy Dániel és Esterházy Pál építtette. 1736 -ban barokk stílusban építették át. Mai formáját 1860 -ban kapta, amikor Esterházy József neogótikus stílusban átépíttette. A kastélyt a 19. század második felétől park övezi, amelyben egzotikus növények és hatalmas tölgyfák is találhatók. Az 1980-as évek végén elkezdett felújítási munkálatai a rendszerváltást követően félbeszakadtak. Két geotermális kútja van, amelyek 2100 m mélységből hozzák felszínre a 78°C hőmérsékletű hévizet. A geotermikus energiát távfűtésre is hasznosítják, az Észak-lakótelep 1300 lakását és a kórházat is ezzel fűtik. Termálfürdőjét 2007 -ben nyitották meg. A létesítményben 4 belső és 3 külső medence található. A fürdőben kipróbálható a csúszda, a víziörvény, a ringatóöböl és az aláfúvásos fekpad; a masszázsközpont és a játszótér szolgáltatásai is igénybevehetőek. A szocializmus évtizedeiben a város főterén álló Lenin -szobrot 2001 -ben egy főtérhez közeli kertvendéglőben helyezték el. Neves személyek Galántán lakott gyermekkorában Kodály Zoltán , akinek apja itt volt állomásfőnök. Az itteni népzene ihlette a Galántai táncokat. A nagy zeneszerző szobrát 1982 -ben avatták fel az újabb kastéllyal szembeni parkban. Itt született 1583 . április 8-án gróf Esterházy Miklós nádor, a család hatalmának megalapozója. Itt született 1829 . augusztus 20-án Döbrentei István festőművész. Itt született 1894 . március 21-én Schulz Ignác csehszlovákiai magyar aktivista politikus, író, költő. Itt született 1913 . január 5-én Molnár István olimpiai bajnok vízilabdázó. Itt született 1937 . december 4-én Kardos Ferenc filmrendező. Itt született 1949 . január 18-án Tulassay Tivadar orvos, MTA-tag, egyetemi tanár és rektor. Itt született 1949 . november 7-én Július Humaj altábornagy, a szlovák fegyveres erők egykori vezetője. Itt született 1950 . április 21-én Karol Duchoň szlovák énekes. Itt született 1977 . június 20-án Kovács Tamás (Tomi Kid) európa- és világbajnok ökölvívó. Itt született 1986 . június 26-án Takács Nikolas énekes, a magyarországi X-Faktor első szériájának második helyezettje. Itt él Józsa Mónika, a Kodály Zoltán Daloskör karnagya. Itt él Szarka Tamás előadóművész, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja. Itt él Pekarovič György, a város krónikása, helytörténész. Műemlékvédő közbenjárása mentette meg a lebontásra ítélt helyi reneszánsz kastélyt. Itt él Ladislav Sabo szobrász. Sport A galántai futóversenyt áprilisban rendezik meg. Gyakorta rendeznek bokszmeccset a városi sportcsarnokban. Testvérvárosai Tótkomlós , Magyarország ( 1999 ) Kecskemét , Magyarország Paks , Magyarország Liptószentmiklós , Szlovákia Albignasego , Olaszország Óbecse , Szerbia Mikulov , Csehország Sillas Sillas település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 113 fő (2015). Sillas Grignols, Cours-les-Bains, Marions, Masseilles és Saint-Martin-Curton községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagy Karola Nagy Karola (Segesvár, 1906. május 17. – Brassó, 1933. február 27.) erdélyi magyar író, újságíró. Életútja Tizenhárom gyermekes elszegényedett nemesi családjából korán Brassóba került nevelőszülőkhöz, itt a Római Katolikus Leánygimnázium és zárda növendéke. Hányatott életében volt tisztviselő, bolti elárusító is. Férjével Bukarestben és Medgyesen élt, majd visszakerült Brassóba. 1930 őszétől a Brassói Lapok, később a vállalat kiadásában megjelenő Népújság rendőrségi és törvényszéki tudósítója. Itt jelentek meg riportjai, interjúi és esszéi. Két drámáját a kolozsvári Magyar Színházban Janovics Jenő Háborús nemzedék összevont címmel 1933-ban tűzte műsorra, de a Színházi Felügyelőség az előadást nem engedélyezte. A bemutató tervbe vett napja előtt az írónő váratlanul elhunyt. Hátrahagyott két színdarabja (A lány; A fiú), egy kisregénye (Az ismeretlen), másokkal közösen írt "kollektív regénye" (A földalatti hármak, Tamási Áron előszavával), valamint feljegyzései és naplói csak halála után kerültek a közönség elé. Már röviddel korai halála után feltette Ligeti Ernő a kérdést: "... miért tudunk mi olyan keveset erről az erdélyi Baskircsev Máriáról, hát olyan gazdagok vagyunk, hogy teljességgel megfeledkezhetünk róla?" Az összehasonlítás az ugyancsak korán elhalt és naplóit hátrahagyó orosz festőnővel bizonyára a hasonló származásnak, a szenvedélyes nőiségnek és a társadalmi elkötelezettségnek szólt, tekintettel a szocialista irodalom kezdeteihez számítható két drámára. A szerző "a lány", Claire élveteg és kegyetlen személyében éppen úgy a korabeli osztályellentéteket jeleníti meg, mint "a fiú" alakjában, Bandiban, a tönkrement földbirtokos diákfiúban, aki a proletárok oldalára állva kezd új életet. A drámai feszültségek szerelmi hátterét a hagyaték jegyzeteinek érzelmi szenvedélyessége magyarázza meg. Ezekből állította össze Csire Gabriella az írónő személyiségét idéző – egyelőre kéziratban rekedt – regényét (Egyedül jártam közöttetek). Portréját Ruzicskay György festette meg. Gyűjteményes kötetei Itt voltam ( Gaál Gábor gondozásában, Benedek Marcell előszavával. Budapest , 1934); Ne nézz utánam. Egy lélek lángolása és elhamvadása (Sajtó alá rendezte és életrajzi adatokkal látta el Benamy Sándor . Budapest, 1984). Komárom-Esztergom megye közlekedése Komárom-Esztergom megye területén jelentős közlekedési útvonalak, nemzetközi autópálya, nemzetközi vasútvonal valamint vízi útvonal halad át. A legfontosabb tranzit útvonal az M1-es autópálya, a 81-es számú a megyét keletről nyugatra átszelő Székesfehérvárról Győrbe vezető főút, melyből Kisbérnél ágazik el a 13-as számú főút Komáromba illetve Szlovákia felé. Fontosabb megyei érdekeltségű útvonalak még: az 1-es főút, a 10-es főút, a 11-es főút, a 111-es főút, és a 117-es főút. A megye vasúthálózata alapvetően a 19. század végén épült ki. Fő vonala: a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal; a különböző szárnyvonalak: Budapest–Esztergom-vasútvonal, Esztergom-Komárom-vasútvonal, Tatabánya–Pápa-vasútvonal, valamint a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, és a Tatabánya–Oroszlány-vasútvonal. A megyében üzemszerűen működő, minden feltételt teljes körűen kiépített reptér nem működik. Esztergomban és Kecskéden sportrepülőtér található. A vízi közlekedés lehetőségeit sem használja ki a megye minden szempontból. Az északi határán áthaladó Duna lehetőségeinek kihasználása már több településen felvetődött. A Dunán Szlovákia felé közúti személyforgalom az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a két Komáromot összekötő Erzsébet hídon zajlik le. A vasúti forgalom pedig a Komáromnál lévő vasúti összekötő hídon bonyolódik le. A megye közlekedési helyzete 1945 után A második világháború után Magyarország romokban hevert. Az emberek első nagyobb feladata a romok eltakarítása, és a helyreállítási munkák elvégzése volt. Elsőbbséget élvezett a közlekedési utak javítása, rendbetétele. A vasúti közlekedés helyzete A helyreállítás legfontosabb területe a vasút volt. A kommunista párt kiadta a jelszót, hogy „Arccal a vasút felé!” Ebben a megyében is, a visszavonuló németek maguk mögött szétrombolták, az épségben megmaradt vasúti pályát, és felrobbantották a kis hidakat is, amelyeken keresztül haladtak. 1944 októberétől gyakran ismétlődő bombatámadások érték Komáromot, főleg a hadászati objektumnak tekintett vasútállomást. Október 15-én a mai teherpályaudvar nagy része leégett, de ezt a németek karbantartó részlege a gurító kivételével rendbe tette. Ezután a németek átvették a parancsnokságot, félve attól, hogy a vasutasok szabotálni fogják a németországi szállításokat. Március 19-én teljesen lebombázták a teherpályaudvart, úgy, hogy hamarosan helyreállítani nem lehetett. 1945. március 28-án a szovjet csapatok elfoglalták Komáromot. Újra kellett indítani a forgalmat. A vasutasok ismét szolgálatra jelentkeztek, de a csekély forgalom miatt sokan feleslegessé váltak. Nem bocsátották el őket, hanem helyreállító brigádokat szerveztek. 1945 májusára helyreállt a forgalom, de minden vonattal 10-12 fékező is utazott, mert csak olyan kocsikat tudtak alkalmazni, melyek a háború után itthon maradtak, mert a vagonok többségét nyugatra vitték. A Csehszlovákia felé menő forgalom 10 évig szünetelt, mert addigra tudták helyreállítani a dunai hidat. A komáromi vasútállomás irattára 1956-ban megsemmisült. Ezért adatokat a forgalomról csak 1957 után lehetséges közölni. 1958-ban megindult a határforgalom is. A közös ügyek rendezésére új épületet emeltek. A magyar társadalom konszolidációjával a forgalom (személy- és áruszállítás) növekedésnek indult. Ez tovább nőtt a nemzetközi forgalom megindulásával. A közelben lévő Almásfüzitői Timföldgyár és a Komáromi Kőolajipari Vállalatnak iparvágánya van. A timföld és a kőolaj szállításához speciális kocsik kellenek, ezért csak ezek szállításáról gondoskodott a MÁV. (Ez többlet teherkocsit nem kötött le az áruszállításhoz.) A mezőgazdaság átszervezése is megnövelte a szállítási feladatokat, mert 1938-ban az ipar és a mezőgazdaság összesen 37-40 millió tonna árut mozgatott meg, addig 1969-ben 111 millió tonna áru elszállítására volt igény. A mezőgazdaság termékeit feldolgozó ipari vállalatok közül az ácsi cukorgyár II. világháború előtti vagonszükséglete 3-6 ezer darab volt, míg 1969-ben 20-21 ezer vagon volt. A gabonaszállításra megállapítható, hogy az 1950-es években gabonaimportra szorultunk, addig 1969-ben Komáromból az NDK-ba irányuló szállítás 200.000 tonna volt. A közúti közlekedés állapota A második világháború után a megye közútjai egy-két kivétellel nem szenvedtek olyan súlyos károkat, mint a vasút, de európai vonatkozásban korszerűtlenek voltak. Kezdetben természetes volt, hogy az utak járhatóságára fordítódott a nagyobb figyelem. A strukturális átalakítás, amely az ipar, a mezőgazdaság és a társadalom életében végbement, maga után vonta az utak korszerűsítését is. Ebben az időszakban a megye közúthálózata a következő képet mutatta. A II. világháború előtt a közúti forgalomban a személy-, és teherfuvarozást magánvállalkozók végezték. Például 1938-tól 1940-es években Tatabányán Pupi Béla végzett helyi forgalmú személyszállítást a 70. számú népbolttól-Tatabánya középső vasútállomásig. Később ezt a tevékenységet kiterjesztette Tatáig. A lakossági igények kielégítésére Tatabányán 1948. március 15-től Városi Tanács Közlekedési Vállalat néven indult közösségi közlekedés. A vállalatnak induláskor 2 db Rába Speciál gépkocsija volt. A kocsik a süppedős, korszerűtlen makadámutakon közlekedtek menetrendszerűen 30 perces követéssel. Az útvonaluk Tatabánya-felső vasútállomástól a II. számú erőműig tartott. 1951. június 15-én a városi járat közhasznú irányítás alá került MÁVAUT néven. Az új vállalat a MÁVAUT budai főnökségének tatabányai kirendeltsége lett. A kirendeltség 8 db gépkocsival kezdte meg működését. Összetétele szerint: 2 db MNN-Diesel, 2 db Rába Speciál, 2 db Hentschel-Diesel, 1 db Rába Super és 1 db B.B. Ford (tartalékként) üzemelt. Befogadóképességük 24 főtől 80-ig váltakozott. A járatok vonalvezetését az akkor meglévő vasútállomások és üzemek kiszolgálása határozta meg. 1952-ben jelentős kapacitás növekedés állt be: 16 db Ikarus 30 és CSD 350 típusú gépkocsikkal. Az új gépjárművek egy része a helyi forgalmat erősítette, más részükkel a környező községek lettek bekapcsolva közforgalmú illetőleg bányászjáratok forgalmába. Tatabányán a városi utakban ekkor még magas emelkedők voltak, amit az utak korszerűsítésével megszüntettek. A teheráru forgalmat a TEFU néven ismert állami vállalt bonyolította le. Országosan 1949-ben alakult meg, a megyében 1951. március 1-jén. Ebbe olvadtak bele az egykori MATEOSZ tagjai. Kirendeltséggé való átalakításuk 1951 és 1956 között történt meg. A személy-, és a teherforgalom közös irányítás alá 1953-ban került. Ez az Autóközlekedési Igazgatóság volt győri székhellyel. Az addig egymástól függetlenül működő TEFU, és a MÁVAUT, összevonásával. Ezután Komárom megyében a TEFU 62. számú Autóközlekedési Vállalat működött. A tatabányai körzetben 67. számú Autóközlekedési Vállalat néven futott. Az ötvenes évek második felében rohamosan növekedett a városok lakossága. Ez a közlekedés bővítését és korszerűsítését vonta maga után. Ekkor Tatán és Tatabányán periodikus közlekedés alakult ki, míg a többi városban Komáromban, Esztergomban és Oroszlányban a járatok menetrendi közlekedési ideje részben periodikus, részben az egyes üzemek, intézmények igényéhez igazodott. Az 1961-es év jelentős volt a Komárom megyei közúti közlekedés szempontjából. A két közlekedési vállalatot összevonták. Az új neve: 18. számú Autóközlekedési Vállalat lett. Ennek a cégnek 3 üzemegysége volt Tatabányán, Tatán és Dorogon. Komáromban ebben az évben indult meg a helyi személyszállítás egy gépjárművel és egy útvonalon. A járat a vasútállomástól a gyermekvárosig közlekedett. Más közlekedési módok a megyében a. Vízi közlekedés b. Légi közlekedés c. Csővezetékes szállítás Az „új gazdasági mechanizmus” hatása a közlekedésre Több ötlet, újítás született az 1968 körüli években a közlekedés megreformálására. A vasúti teherforgalomban bevezették a körzetesítést. Ennek az volt a lényege, hogy a meglévő vasúti pályaudvarok közül egyet körzeti állomásnak neveztek ki, s ehhez csatolták a menetrendszerűen személyszállító autóbuszok végállomásait. A teherforgalomban a teheráruk továbbításához a teherautókat. Ezt példával megvilágítva: Komárom gócponti állomás lett. Hozzátartozott többek között: Ács, Szőny Csémpuszta, Almásfüzitő-felső. A személy- és gyorsvonatok Komáromban állnak meg. Ha az előzőekben felsorolt településekről, vagy azokra akarnak utazni, akkor a komáromi pályaudvarra autóbusszal érkeznek meg, illetve utaznak haza. A teherforgalomra vonatkozó példa: Ha Süttőről valaki egy vagon (200 q) terméskövet vásárolt és Csémpusztától 2 km-re lévő telkére akarta elszállítani, akkor ezidáig a következő utat tette meg. Az árut Süttőn vagonba rakták és elszállították Komáromig. Itt a gurítón átirányították, Csémpusztára. Ott kirakták és lófogattal elszállították a telekre. A körzetesítés után a süttői terméskövet már Komáromban átrakják tehergépkocsira és az közvetlenül a telekre szállította az árut. A másik feladat a vágányok elsőrangúvá tétele volt. Ez azt jelentette, hogy a 42 kg/m súlyú síneket 48 kg/m súlyúakra cserélték ki. Ez vonatkozott a Komárom–Székesfehérvár vasútvonalra, ami lehetővé tette, hogy a Rijekára vagy a Balatonra közlekedő gyors és nemzetközi vonatok Budapest érintése nélkül is eljuthattak Székesfehérvárra. Az elsőrangúvá tételhez tartozott a váltó- és biztosító-berendezések modernizálása is. A legnagyobb hatású változtatás a dízelesítési program volt. Ez a Székesfehérvár–Komárom és az Esztergom–Komárom közötti vasútvonalakra vonatkozott. Ennek érdekében a komáromi fűtőházat már 1967-ben átalakították. A gőzmozdonyokat ténylegesen 1975-ben vonták ki a forgalomból. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a 60-as évek vége felé milyen volt a forgalmi helyzet. A 18. sz. AKÖV az évtized végén mely a megye tömegközlekedésében meghatározó volt, az alábbi mutatókkal rendelkezett: A személyszállításban a dorogi üzemegység 37, a tatai pedig 20 autóbusz gépkocsival üzemelt. A darabárus forgalomba (teherforgalomba) pedig 77 települést (a megyében az összest) vonták be, amelyekben a hét egy vagy több napján menetrendszerűen megfordultak. Marek Kostoláni Marek Kostoláni (Bajmóc, Csehszlovákia, 1983. február 6. –) szlovák labdarúgó-középpályás. Forrás Marek Kostoláni adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Ampass Ampass település Ausztriában, Tirolban az Innsbrucki járásban található. Területe 7,9 km², lakosainak száma 1 762 fő, népsűrűsége pedig 220 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 651 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Hunnia (mozgalom) Hunnia („az eredeti Magyarország”) egy nemzeti radikális társadalmi mozgalom. Célkitűzése a Kárpát-medencében élő magyar emberek összefogása és támogatása kulturális, gazdasági és politikai szinten is. Célja az „eredeti Magyarország” megteremtése és kiépítése a jelenlegi intézményi rendszer mellett, párhuzamosan, mintegy árnyékállamként működve. A mozgalmat Toroczkai László és Budaházy György indította 2007-ben. Története Hunnia létrehozásának ötlete Toroczkai Lászlóhoz köthető, s Budaházy Györggyel közösen, egy 2007. április 21-én, „A Kezdet napjára” keresztelt rendezvényen kiáltották ki. 2007 szeptemberében Budaházy György és Toroczkai László bejegyzési kérelmet fogalmazott meg a Pest Megyei Bírósághoz a Hunnia „egy eredeti Magyarország” Alapítvány létrehozására, hogy a mai magyar törvényeknek megfelelő környezetbe helyezzék elképzelésüket. Az eljáró hatóságok a kérelmezők közelmúltbéli szerepléseire hivatkozva megtagadták a bejegyzést. Az alapítók fellebbeztek a döntés ellen, mivel szerintük politikai okokból utasították el a kérelmet, ami alkotmányellenes. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla – a fenti indokok miatt – megváltoztatta az elutasítás indoklását, s azzal az indokkal hagyta helyben az elutasító döntést, hogy egy alapítvány nem foglalkozhat környezetvédelemmel. A mozgalom 2008-ban „Razzia” néven kampányt indított a korrupció ellen. Olyan bűncselekményeket próbáltak feltárni, majd a megismert dolgokat publikálni, melyekben az elkövetők vagy társtettesek többnyire állami alkalmazottak, és amely ügyek még nem (vagy sohasem) kerültek bíróság elé, vagy nem váltak közismertté. A „Razzia” program legnagyobb sikerének a sukorói kaszinó-botrány 2009-es kirobbantását tartják. Heinsdorfergrund Heinsdorfergrund település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Népesség A település népességének változása: Ménfőcsanak Ménfőcsanak Győr egyik városrésze. Az M1-es autópályától délre, a 83-as főút és a 10-es vasútvonal(Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonal) mellett fekszik, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. 1934-ben Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő (nevét a korabeli oklevelek és krónikák említik, pl. Gesta Hungarorum, Kézai Simon krónikája), három korábban különálló község egyesítésével jött létre. 1970-ben csatolták Győrhöz. Határvonala a jelenlegi Koroncói út nyomvonala volt. Története A Rába folyó iszapjából a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyító kőeszközök kerültek elő. A középső bronzkor „mészbetétes kultúra népe” itt hagyta a szépen munkált kagylóhéj porával díszített cserépedényeit. Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszer tárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá. A magyarok betelepülése után neves császárok királyok, hadvezérek voltak a vidék látogatói. 1044-ben III. Henrik német-római császár jött Szent István király utódának Orseolo Péternek segítségére Aba Sámuel magyar király ellen a trónviszályt eldöntő ménfői csatába, de vereséget szenvedett. Csanakfalu 1216-ban, a tatárjárás előtt a győri püspökségé, később, az 1200-as évek vége felé egy ideig a pannonhalmi apátság szőlőbirtoka is volt. Ménfő 1237-1240-ben Tényő, 1321-ben Gyirmót határosa volt. IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket. A domb alatt egy kelta királyné nyugszik. 1311-ben a ménfői Szent Mária-egyház és kegyurai, a Baráti nemesek bérbe adták baráti szőlőiket. Csanakfalu 1920-ban 443 főt számlált. Ménfői csaták I. (Nagy) Lajos és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején sokáig nádori részországgyűlések, majd köznemesi közgyűlések színhelye. 1598-ban a ménfői dombok között bújt el és indult Győr visszavételére Pálffy Miklós és Schwarczenberg Adolf tábornagyok serege. A török kort idézi – ma már csak nevében fennmaradt – Világosvár, a győri vár elővára, ahonnan tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét. 1683-ban Kara Musztafa az utolsó török hadjáratban Bécs ellen vonulva pusztította el a vidéket. 1704-ben a koroncói csatában Forgách Simon, Rákóczi tábornagya és Heister, a német császár generálisa vívott csatát. Ekkor Ménfő ismét elpusztult. Lakói a védettebb, dombos terület peremén telepedtek le. A népmonda szerint II. Rákóczi Ferenc, itt tartózkodásának emlékét kőoszlop hirdeti. Errefelé jöttek Napóleon hadai a Kismegyeri csatatérre, a csanaki domboldalon – a templom fölött – irányította Jenő olasz alkirály a csatát. A szőlőhegyben lévő Ecker villának pincéjében rejtették el Napóleon elől a herzogenburgi apátság kincseit. Az 1848–49-es szabadságharc utolsó dunántúli ütközete a mai vasútállomás körül zajlott, az 1849. június 28-i győri csata részeként. Az itt elesett Szabó János huszárszázados emlékművét gondosan ápolja az utókor. Látnivalók Bezerédj-Esterházy-kastély Esterházy Miklós nádor 1626 -ban második feleségének - Bedegi Nyáry Krisztinának - testvéreitől vásárolta meg Ménfőt. Azonnal zálogba adta a pápai kapitányának, gróf Csáky Lászlónak, ő pedig továbbadta a győri jezsuitáknak . Feltételezzük, hogy ők szorgalmazták a kápolna építését 1670-es években . Időközben a Tata-gesztesi uradalomhoz csatolták a ménfői pusztát. A kastély építése idején az uradalom tulajdonosa gróf Esterházy Ferenc . Birtokain 1770 – és 1774 között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is. Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban . Mai formáját 19. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével. I. Bezerédj Ignác az Esterházy család jószágkormányzója (Hétszemélyes tábla egyik bírája, a Királyi Kúria nagybíráinak egyike, királyi tanácsos, a Szent István-rend lovagja) 1812-ben három nemzedékre ingyen használatra kapta a ménfői pusztát, amit utóda Bezerédj István 1888-ban megvásárolt. A kastély a nevét az utolsó birtokosától nyerte. Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. A kastélyt minden háború alatt kifosztották. Sorsa 1945 után viszontagságos volt. Legtovább a Rába gyár használta munkásszállásnak. 1955 -ben, amikor az utolsó tulajdonos Bezerédj unoka, Denk Gusztávné kitelepült Ausztriába, lemondott az állam javára a kastélyról. Az épület felújítása után 1988 -tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben Galgóczi Erzsébet Emlékszoba (Címe: Győr, Győri u. 94.) Bezerédj-kápolna Nevezetes személyiségei Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas írónő emlékére 1991-ben nyílt állandó kiállítás. A 17. században épült Bezerédj-kastély ban található emlékszoba az írónő hagyatékából létesült, amelyet a család adományozott Győr városának és az írónő szűkebb hazájának, Ménfőcsanaknak. Horváth Ede , a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt vezérigazgatója. Tunng A Tunng egy kísérleti folkegyüttes az Egyesült Királyságban. Gyakran azonosítják őket a folktronica zenei irányzattal, mivel egyes műveikben egyértelmű elektronikus hatás tapasztalható. Egyik különös jellemzőjük, hogy érdekes hangszereken, pl. kagylókon játszanak. Albumok Mother's Daughter and Other Songs ( 2005 ) Comments of the Inner Chorus ( 2006 ) Good Arrows ( 2007 ) Kislemezek Tale from Black ( 2004 ) The Maypole Song ( 2004 ) People Folk (Dollboy remix) ( 2005 ) Magpie Bites ˙( 2005 ) (7") The Pioneers (Bloc Party 2006 ) (7"/CD) Woodcat ( 2006 ) (7") Jenny Again ( 2006 ) (7") It's Because…We've Got Hair ( 2006 ) (7") Bricks ( 2007 ) (7") Bullets ( 2007 ) (7") Vion (Ardèche) Vion település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 939 fő (2015). Vion Arras-sur-Rhône, Lemps, Sécheras, Érôme, Serves-sur-Rhône és Gervans községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Generátorrendszer (lineáris algebra) Definíció Az a1,…,an ∈ V vektorokat a V vektortér generátorrendszerének nevezzük, ha V minden eleme előáll az ai vektorok lineáris kombinációjaként. Példák minden bázis egyben egy generátorrendszer is, maga a V vektortér is generátorrendszer, Tulajdonságok Ha egy generátorrendszert további vektorokkal bővítjük, akkor még mindig generátorrendszer marad, azaz egy vektortér generátorrendszerei felszálló halmazrendszert alkotnak. Minden véges generátorrendszer tartalmaz bázist. Ez úgy igazolható, hogy addig hagyunk el elemeket, ameddig lehet. Az állítás igaz végtelen generátorrendszerekre is, de ekkor a bizonyításhoz a Zorn-lemmát vagy a kiválasztási axióma valamelyik más ekvivalensét kell felhasználni. Agnez-lès-Duisans Agnez-lès-Duisans település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 644 fő (2015). Agnez-lès-Duisans Haute-Avesnes, Montenescourt, Warlus, Duisans, Étrun, Gouves és Habarcq községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Anna-kolibri Az Anna-kolibri (Calypte anna) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Észak-Amerika nyugati részén, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves erdők, száraz szavannák, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki száraz cserjések, városi területek és vidéki kertek. Megjelenése Testhossza 10 centiméter, szárnyfesztávolsága 11,4–12,1 centiméter, testtömege 4–4,5 gramm. A hímek feje csillógó vörös. Életmódja Nektárral, virágporral és rovarokkal táplálkozik. Szaporodása Pókhálóval ágakhoz rögzíti csésze alakú fészkét, melyet szárakból és tollból készít. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14–19 napig kotlik. Hora Mică Hora Mică (románul: Hora Mică) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Somosréve (Cornereva) mellett fekvő település. Története Hora Mică korábban Somosréve (Cornereva) része volt. 1956-ban vált külön településsé 75 lakossal. 1966-ban 45, 1977-ben 43, 1992-ben 36, 2002-ben pedig 37 román lakosa volt. Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek A legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat 1936 óta adja át az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. A jelöltek listáját az Akadémia filmszínész tagjai állítják össze, de az Akadémia teljes tagsága szavazhat rájuk. A kialakult gyakorlat szerint az alábbi filmek a megjelenés dátuma szerint kerülnek listázásra: például az „1999 legjobb női mellékszereplője” Oscar-díját a 2000-es díjosztó ceremónián hirdették ki. A listában minden évnél az első helyen a győztes áll, őt követi a többi jelölt. Kétszer nyert Oscar-díjat ebben a kategóriában: Shelley Winters és Dianne Wiest, valamint további 5 színésznő nyerte a rangos kitüntetést ebben és a legjobb női főszereplő kategóriában egyaránt: Helen Hayes, Ingrid Bergman, Maggie Smith, Meryl Streep és Jessica Lange. Eredetileg ennek a díjnak a nyertese csak egy emlékplakettet kapott. Díjazottak és jelöltek A díjazottak félkövérrel vannak jelölve. Mokrágy Mokrágy (szlovákul: Mokraď, lengyelül: Mokradź) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. Fekvése Alsókubin központjától 2 km-re északkeletre az Árva partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg. Története Vályi András szerint "MOKRÁGY. Mokrád. Tót falu Árva Várm. földes Ura Abafi Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Knyaszához nem meszsze, és annak filiája, határja jó." Fényes Elek szerint "Mokrágy, tót falu, Árva vmegyében, az Árva bal partján: 277 kath. lak. Van szép kastélya, jó rozs termő földe, erdeje, vendégfogadója, pálinkafőző háza, tirolisi tehén csordája, mellynek számára az uraság lóherét termesztet, és az Árva vizén egy 42 öl hosszaságu fedeles hidja. F. u. az Abaffy család. Ut. p. Rosenberg. " 1910-ben 120, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. Nevezetességei A településen az Abaffy család pompás 1600 körül épült késő reneszánsz , két saroktornyos várkastélya áll, amelyet 1758 -ban barokk stílusban átépítettek. Horace-Bénédict de Saussure Horace Bénédict de Saussure (Chêne-Bougeries, Genf kanton, 1740. február 17. – Genf, 1799. január 22.) svájci természettudós. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Sauss.”. Élete és munkássága Saussurenak apja, Nicholas Saussure és nagybátyja, a természettudós és költő Albrecht von Haller , valamint az orvos, Théodore Tronchin tevékenysége szolgált követendő példaként. Az ő nyomdokaikon akart tovább haladni és az ő követésüket tekintette élete kihívásának. 1754-től a Genfi Egyetemen természettudományokat tanult és 1759-ben itt doktorált. 1762-ben, 22 évesen szintén ezen az egyetemen nevezték ki a filozófia professzorának. Elismert érdemeket szerzett a Föld fizikája és a geológia – melynek megalapítói közé számít -, továbbá más rokontudományok területén. Figyelemre méltó eredményeket ért el a növények anatómiájában és a növények földrajzában. Beutazta Franciaországot, Hollandiát, Itáliát, Szicíliát és átkutatta az Alpokat, különösen a jégmezőket, gleccsereket. 1760-ban úgy megigézte a Mer de Glace gleccser fölé magasodó Mont Blanc látványa, hogy jelentős összegű pénzjutalmat ajánlott fel annak, aki elsőként jut fel a csúcsra. 1786. augusztus 8-án, tizennégy órai kapaszkodás után dr. Michel-Gabriel Paccard chamonix-i orvosnak és Jacques Balmat hegyi vezetőnek ez együtt sikerült. Saussure a díjat Jacques Balmat-nak ítélte oda, mert úgy vélte, hogy Paccard, aki „amatőr hegymászó” volt, nem fogadta volna el. Egy évvel később Saussure egy szolga és 18 vezető kíséretében hajtotta végre az első tudományos expedíciót a hegyre. A csúcson többek között összehasonlító barometriai méréseket végzett. Ezek a mérések azt mutatták 1787. augusztus 3-án, hogy a Mont Blanc Európa legmagasabb csúcsa. Saussure felfedezett egy elektrométert, hygrométert és más hasonló eszközt, mint a 18. század végén általa kifejlesztett cyanométert, ami egy olyan műszer, amellyel a kék ég színintenzitását lehet mérni. Ezeket az eszközöket többek között Alexander von Humbold is alkalmazta az amerikai expedíciói során. Saussure mint a Művészeti Társaság megalapítója és elnöke nagy érdemeket szerzett Genf iparosításában. Kutatásaival figyelemre méltóan bővítette korának ismereteit a meteorológia, a geológia, a glaciológia, a mágnesesség és az asztronómia területén. A frankfurti filozófus, Arthur Schopenhauer a természettudóst a következőképpen említi a disszertációjában: „Saussure a Mont Blancról állítólag olyan nagynak látta a felkelő Holdat, hogy nem ismerte fel és a rémülettől elájult.” Saussure-t mint a modern Alpok-kutatás atyját tartják számon. Írásaiból az Alpokban tett utazásairól szóló beszámolók emelhetők ki. Hozzá kapcsolódik a dolomit tulajdonságainak leírása is, mivel ezt a kőzetet önálló ásványként ő ismerte fel, s ami a nevét a francia geológusról, Déodat de Dolomieu-ról kapta a nevét. Horace Bénédict de Saussure mint a Kis-Matterhorn első megmászója az alpinizmus úttörője is. Idősebb korában részt vett hazája törvényhozásában és tagja volt a „kétszázak tanácsának”. Róla nevezték el a fészkesvirágzatúak családjába tartozó alpine kiskapuk nevű növényt. (Sausserea DC.) Mint Matterhorn-mászó ő szerepelt a régi svájci 20 frankos bankjegyen. Párizsban utcát neveztek el róla. (Rue de Saussure) Művei Observations sur l'écorce des feuilles et des pétales. 102 S., Genf 1762 La manière de provigner la vigne sans engrais. 23 S., Frontenex 1773 Systema plantarum secundum classes, ordines, genea, species, cum characteribus, differentis ; nominibus trivialibus, synonimis selectis, et locis natilbus. Frankfurt am Main, Varrentrapp Fils & Wenner, 1779 Voyages dans les Alpes., Genf 1779-96 (4 Bände) Essais Sur L'Hygrométrie. 542 S., Samuel Fauche Pere Et Fils, Neuchatel 1783 Relation abrégée d'un voyage à la Cime du Mont-Blanc: en août 1787. 38 S., Barde & Manget Genf 1787. deutsche Fassung: Kurzer Bericht von einer Reise auf den Gipfel des Montblanc, im August 1787, Akademische Buchhandlung, Strasburg 1788. 40 Seiten. Faksimile Fines Mundi Verlag, Saarbrücken 2008. Défense de l'Hygromètre à cheveu. 82 S., Genf 1788 Description de deux nouvelles espèces de trémelles douées d’un mouvement spontané. Journal de Physique, Bd. 37, S. 401-409, 1790 Manuscrits et publications de Horace-Bénédict de Saussure sur l'origine du basalte. Zusammenstellung von Albert V. Carozzi, 769 S., Éditions Zoé, Genf 2000. ISBN 2-88182-411-0 OVirt Az OVirt egy szabad virtualizációs webalkalmazás a Red Hat fejlesztésében. Történet Az OVirt előd projektjét a Qumranetnél kezdték fejleszteni. Ez bár KVM-re épült, webalkalmazás .NET rendszerre épült, a kliens ActiveX kódot tartalmazott és csak Internet Explorer böngészőben működött, az adatbázisa pedig Microsoft SQL Server volt. Miután a Red Hat felvásárolta a Qumranetet, a szoftvert elkezdték átportolni olyan infrastruktúrára, amely képes csak nyílt forráskódú szoftverekkel működni. Az első teljesen átportolt verzió OVirt 3.1 néven került kiadásra. Támogatók A projekt fő fejlesztői Cannonical, Cisco, IBM, Intel, Netapp, Red Hat és SuSE. Felépítés Egy OVirt rendszer egy központi vezérlő szoftverből áll és több virtualizációs szerverből. A központi vezérlő szoftver (engine) osztja el a szerverek között a feladatokat és futtatja az adminisztrációs felületet, ez egy JBoss alkalmazás szerveren futó Google Web Toolkit alkalmazás. Adatbázis szerverként PostgreSQL-t használ, itt tárolja a virtualizációs szerverek és a virtuális gépek adatait. A virtualizációs szerverek Linux operációs rendszeren futtatnak egy libvirtre épülő szoftvert, amelynek VDSM (Virtual Desktop and Server Management) a neve. Közvetlenül ez a komponens kommunikál a libvirt-tel, valamint a libvirt funkcionalitását tárhely kezeléssel egészíti ki. Bár a libvirt képes többféle virtualizációs technológiával együttműködni, a VDSM kifejezetten a KVM-re épít. Az OVirt egy OVirt node nevű Linux-disztribúciót is szolgáltat a virtualizációs szerverekhez. Ez egy minimalista, kis memóriaigényű operációs rendszer. Tárhely Az OVirt támogatja a NFS iscsi GlusterFS hálózati tárhelyeket, valamint a helyi merevlemez használatát is lehetővé teszi. Hálózati konzolok Az OVirt a VNC és a SPICE protokollokat támogatja. Férfi kormányos nélküli kettes evezés a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A 2012. évi nyári olimpiai játékokon az evezés férfi kormányos nélküli kettes versenyszámát július 28. és augusztus 3. között rendezték Eton Dorney-ben. A versenyt az Eric Murray, Hamish Bond összeállítású új-zélandi hajó nyerte a francia és az brit egység előtt. A Magyarországot képviselő Simon Béla és Széll Domonkos páros ötödik lett az előfutamában, így a reményfutamba került, ahol negyedik helyen végzett, így kiesett és összesítésben a 13. helyen végzett. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint olvashatóak. Rekordok A verseny előtt a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új világrekord született (az első előfutamban): Eredmények Az idők másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: QS : Elődöntőbe jutás helyezés alapján QA : Az A-döntőbe jutás helyezés alapján QB : A B-döntőbe jutás helyezés alapján Előfutamok Három előfutamot rendeztek, öt, valamint négy-négy résztvevővel. Az első három helyezett bejutott az elődöntőbe, a többiek a reményfutamba kerültek. Reményfutam Egy reményfutamot rendeztek, négy részvevővel. Az első három helyezett továbbjutott az elődöntőbe, a negyedik kiesett. Elődöntők Két elődöntőt rendeztek, hat-hat résztvevővel. Az első három helyezett az A-döntőbe jutott, a többiek a B-döntőbe kerültek. Döntők B-döntő A B-döntőt hat egységgel rendezték, az elődöntők 4–6. helyezettjeivel. A szerb egység nem indult el a futamon. A-döntő Az A-döntőt hat egységgel rendezték, az elődöntők 1–3. helyezettjeivel. Sela Bosiljevska Sela Bosiljevska falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Bosiljevóhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 24 km-re nyugatra, községközpontjától 6 km-re északra, a Kulpa jobb partján, a szlovén határ mellett fekszik. Története A településnek 1857-ben 119, 1910-ben 84 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vrbovskói járásához tartozott. 2011-ben 74-en lakták. Kitaró Kitaró (���; eredeti nevén ����, Takahasi Maszanori) (Tojohasi, 1953. február 4.) japán zeneszerző. Korai évei Középiskolai évei alatt barátaival megalapította az „Albatross” nevű zenekart, amivel különféle rendezvényeken és klubokban léptek fel. Először gitáron játszott, majd billentyűs lett, de ez idő alatt ismerkedett meg a dobbal és a basszusgitárral is. Az érettségi után Tokióba költözött. Az 1970-es évek elején csatlakozott a Far East Family Band nevű zenekarhoz, mellyel külföldi turnékra indult. Európai útjuk során ismerkedett meg Klaus Schulzével, aki azelőtt a Tangerine Dreamben dobolt, de eddigre elismert szintetizátor-játékossá vált. Schulze volt a producere az együttes két albumának is és adott néhány hasznos tanácsot Kitarónak, hogyan használja a szintetizátort. 1976-ban kivált az együttesből és felkeresett több ázsiai országot (Kínát, Laoszt, Thaiföldet és Indiát). Szólókarrierje Kitaró 1977-ben tért vissza Japánba. Első két albuma, a Ten Kai és a From the Full Moon Story a new age mozgalom kultuszdarabjaivá váltak. Első fellépése Sindzsukuban volt, Tokióban. Kitaró szintetizátorán 40 különböző hangszert szólaltatott meg. A világsikert számára azonban az 1985-ös, A Selyemút című NHK-sorozat hozta meg, melynek zenéjét ő szerezte. 1986-ban szerződést kötött a Geffen Recordsdzal, melynek köszönhetően lemezei a világ minden pontján megjelenhettek. Több zenésszel is dolgozott együtt, így Micky Harttal (Grateful Dead) és Jon Andersonnal (Yes). Kétszer jelölték Grammy-díjra, melyet 1994-ben meg is nyert az Ég és föld című filmhez írt zenéjével. 2001-ben szintén Grammy-díjat nyert a Thinking of You című albumával. Incredible (XIA-album) Az Incredible Kim Dzsunszu (XIA) koreai K-pop-idol második szólóalbuma, amelyet 2013. július 15-én adott ki a LOEN Entertainment. Az albumhoz ugyanaz nap félórás élő, úgynevezett showcase koncertet tartottak, melyet a MELON TV, valamint a LOEN Entertainment is közvetített, utóbbi YouTube-on. Az énekes kapcsolódó Xia 2nd Asia Tour Concert Incredible in Seoul koncertjére 15 perc alatt adták el az összes (18 000) jegyet. Képosz A Képosz (görögül Κήπος, a. m. ’kert’) egy kiterjedt kert volt az ókori Athén külterületén, amelyet i. e. 306-ban Epikurosz 80 mináért megvásárolt, és itt rendezte be filozófiai iskoláját. I. e. 270-ben bekövetkezett haláláig itt élt mintegy kétszáz tanítványával (pl. Métrodórosz, Hermarkhosz, Kólótész) az általa vezetett, a közélettől elforduló, szerény életvitelű, kommunaszerű közösségben, amelynek rabszolgák és hetérák is tagjai lehettek. Epikurosz szellemisége halála után is egyben tartotta követőit, akiket először Hermarkhosz vezetett. A későbbi évszázadokban a képoszi iskola fennmaradásáért küzdött, mígnem Marcus Aurelius halálával, a 2. század végén megszűnt. Az epikureus irányzatot nevezik a Képosz, vagyis a kert filozófiájának is. Bosnyák Géza Felsőpataki Bosnyák Géza Béla István (Somogytúr, 1863. augusztus 11. - Misefa, 1935. március 25.) politikus, Zala vármegye főispánja, felsőházi tag, okleveles gazdatiszt. Élete A Somogy megyei nemesi származású felsőpataki Bosnyák család sarja. Édesapja, felsőpataki Bosnyák Gusztáv (1837-1886), édesanyja, szalai Szalay Jozefa Hedvig (1839-1919) volt. Anyai nagyszülei szalai Szalay József és macsovai Litsek Antónia (1812-?) voltak. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte, majd később, Mosonmagyaróváron, a Gazdasági Akadémián gazdatiszti oklevelet szerzett. Több évig, a politikától távol, a misefai birtokán gazdálkodott, azonban az 1905-06-os "nemzeti ellenállás" idején alelnöke volt a zalavármegyei alkotmányvédő bizottságnak. 1910-ben Nagykanizsán Just-párti függetlenségi programmal országgyűlési képviselőnek választották. Az Eszterházy-kormány alatt Zala vármegye főispánjának nevezték ki 1917. július 7.-én és egészen 1918. december 13.-áig. Meghatározó egyénisége volt Zala vármegye törvényhatósági munkájának és a közigazgatási bizottságnak közel négy évtizeden keresztül. 1927-ben Zala vármegye felsőházi taggál választották meg, és 1929. július 19.-én Zala vármegye örökös tagjának választották. Házassága és gyermekei 1893. november 11.-én Somogysárdon, feleségül vette a saárdi Somssich család köznemesi ágából származó saárdi Somssich Jolán (1874-1949) kisasszonyt, saárdi Somssich Andor (1844-1927), országgyűlési képviselő és kisjeszeni és megyefalvi Jeszenszky Zsuzsanna (1852-1891) lányát. A házasságukból született: vitéz felsőpataki Bosnyák Andor ( 1896 - 1942 ), Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, huszárszázados. Neje pálfiszegi Pálffy Ilona ( 1909 - 1943 ). Chalindrey Chalindrey település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 2437 fő (2015). Chalindrey Les Loges, Le Pailly, Saint-Vallier-sur-Marne, Torcenay, Violot, Balesmes-sur-Marne és Culmont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Soline (Mljet) Soline falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik. Fekvése Dubrovnik városától légvonalban 60 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 18 km-re nyugatra, a Mljet szigetének nyugati részén, a déli oldalon, a Mljet Nemzeti Park területén, a Montokuc-hegy alatt, a Veliko Jezero (Nagy-tó) bejáratának közelében, a Solini-csatorna északi partján fekszik. Története A 12. század közepén a raškai uralkodók terjesztették ki uralmukat a szigetre, mely a zahumljei herceg fennhatósága alá került. Az akkori herceg Deša 1151-ben a szigetet a pulsanói bencéseknek adományozta. Először csak három szerzetes érkezett ide Pulsanóból, akik a Sutmiholji mezőn telepedtek meg. A sziget addigi lakatlan nyugati részén a Veliko jezero tóban fekvő kis a Sveta Marija-szigeten 1177-ben kezdtek hozzá kolostoruk és templomuk építéséhez, melyet idővel erődített kolostorrá építettek ki. A kolostorban főként gazdag raguzai nemesi családok fiai laktak. A kolostor központja volt a korabeli írásbeliségnek és tudományos életnek, ahol a raguzai kulturális élet kiválóságai alkottak. A szerzetesek a sziget uraiként hűbérúri jogokat is gyakoroltak. A Mljet-sziget kolostoron kívüli nyugati része a 18. század végéig lényegében lakatlan volt., a bencések a 18. század végéig megakadályozták állandó lakosság letelepedését. A kolostor minden évben hat földművest és hat pásztort jelölt ki, akik az adott évben a sziget nyugati részén éltek, de a végleges letelepedést megtiltották. Ez az állapot 1793-ig tartott, mikor a bencések hozzájárultak néhány babino poljei földműves letelepedéséhez, akik a kolostor tulajdonában levő marhákat őrizték. A Solini-csatorna elején a sekély tengervízben természetes medencék keletkeztek, ahol a bencések sólepárló telepet alakítottak ki. Az itt termelt sót aztán értékesítették. A később kialakult település ezekről a sótelepekről kapta a nevét. A bencések ide érkezésekor a Veliko Jezero még igazi tó volt. A tavat és a Solini-csatornát összekötő árok kiásásával a tó vize a tengervízzel keveredett és a csatornában erős tengeráramlás alakult ki. Az áramlás annyira erős volt, hogy a bencések malmot is építettek ide. A mai Soline lényegében csak 1825-ben keletkezett, amikor a Sršen család ide telepedett le. Ma mintegy 25 lakos él itt. A lakosság főleg halászattal és turizmussal foglalkozik. Népesség A település lakosságát a legutóbbi időkig Goveđarihoz számították. Hozzávetőleges adatok szerint számuk ma 25 körülire tehető. Vágkohány Vágkohány (1899-ig Kochanócz, szlovákul Kochanovce) Adamóckohanóc településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Fekvése Trencséntől 10 km-re délnyugatra a Vág jobb partján fekszik. Története Vágkohányt 1394-ben "possesio Kohan" néven említik először. Neve a szláv Kochan személynévből származik. Első birtokosa a helyi nemes Kohanovszky család volt, mely a faluról nyerte a nevét. 1535-ben említik Kohanovszky Miklóst egy helyi birtokkal kapcsolatban. A család a 17. századig maradt a községben, a 19. században már Vágújhelyen találjuk őket, ahol sörfőzdét működtettek. A 15. században a faluban a Zamarovszky és Szolopnay családnak is voltak birtokaik. Később legnagyobb birtokosa az azari Ottlik család volt. A 19. század elején Szontágh Lajos, majd Szilvay Imre, a báró Seckendorf és végül a Bissinger grófi család volt a birtokosa, akik egészen 1922-ig laktak a településen. 1663 őszén a Vágmente településeivel együtt mindhárom falut feldúlta a török. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt a kohányi szilvalekvár, valamint az itteni szilva és diópálinka. Vályi András szerint "KOCHANÓCZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Otlik Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Trebinek szomszédságában, és annak filiája, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek." Fényes Elek szerint "Kochanócz, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján, Trencséntől délre 1 mfld. Számlál 69 kath., 238 evang., 7 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplom. Földe termékeny, erdeje nagy, bort is termeszt. F. u. Ambro család." A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Ádámfalvát (Adamovce) és Kisbirócot (Malé Birovce) előbb Adamóckisbiróc néven egyesítették, később Vágkohányt is hozzácsatolták. Népessége 1910-ben 355, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben az egyesített település 743 lakosából 732 szlovák volt. Nevezetességei Az Ottlik-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban . Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1758 és 1760 között épült barokk stílusban. Orgonáját 1791 -ben építették. Evangélikus temploma 1784 -ben épült. Belsejét 1904 -ben átépítették. Híres emberek Vágkohányban született 1885 . április 17 -én Vladimír Roy szlovák költő, műfordító. Itt nyugszik báró Szalavszky Gyula főispán. Deani erdő (kerület) A Deani erdő (angolul Forest of Dean) önkormányzati kerület (district) Angliában, Gloucestershire megyében. Nevét a "Deani erdő" régióról kapta. A kerület tanácsának székhelye Coleford A kerület más nagyobb városai: Cinderford, Newent and Tidenham. A kerületet az 1972-es önkormányzati törvény (Local Government Act) hozta létre, összesolvasztva East Dean, Lydney, Newent és West Dean kerületeket és Gloucester kerületből még hozzájuk csatolva Newnham és Westbury-on-Severn civil plébániákat (civil parish). Plébániák és települések Alvington, Awre, Aylburton Blaisdon, Bromsberrow Churcham, Cinderford, Coleford, Corse Drybrook, Dymock English Bicknor Hartpury, Hewelsfield and Brockweir, Huntley Kempley Littledean, Longhope, Lydbrook, Lydney, Mitcheldean Newent, Newland, Newnham Oxenhall Pauntley Redmarley D`Abitot, Ruardean, Rudford and Highleadon, Ruspidge and Soudley St. Briavels, Staunton , Staunton Coleford Taynton, Tibberton, Tidenham Upleadon Westbury-on-Severn, West Dean, Woolaston Gorsley and Kilcot Chalk Farm (metróállomás) A Chalk Farm a londoni metró egyik állomása a 2-es zónában, a Northern line érinti. Története Az állomást 1907. június 22-én adták át a Charing Cross, Euston & Hampstead Railway részeként. Napjainkban a Northern line vonatai szolgálják ki. New York Hakoah A New York Hakoah labdarúgó csapatát a Hakoah Wien mintájára hozták létre 1928-ban, New Yorkban. Története Az osztrák Hakoah Wien csapata 1926-ban egy sikeres turnén vett részt az Egyesült Államokban. Guttmann Béla, Nikolsburger Rezső és néhány volt játékostársuk, a tengerentúlon tapasztalt antiszemitizmus hiánya miatt nem tért vissza Európába és 1928-ban létrehozták a Hakoah (magyarul: erő) együttesét, amely főképp New York zsidó közösségének számára biztosított lehetőséget a labdarúgás elsajátításához és alapításuk után egy esztendővel, 1929-ben megnyerték a nemzeti kupát. 2009-ben Ron Glickman, a Bergen megyei Teaneckben kezdte el újjáépíteni a klubot és a helyi egyetem hallgatóiból, sikeres együttest sikerült toborozni, akik a negyedik helyen végeztek a 2011-2012-es NJSL bajnokságában. Mérkőzéseiket az egyetem baseball pályáján játsszák, míg felszerelésüket az El-Al izraeli légitársaság szponzorálja. Sikerei 1-szeres Lamar Hunt US Open Cup győztes: 1929 Híres játékosok 2012. augusztus 21-től Menedzserek Dov Glickman (2011- ) 1438 Wendeline Az 1438 Wendeline (ideiglenes jelöléssel 1937 TC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1937. október 11-én, Heidelbergben. Miller megye (Missouri) Miller megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Missouri államban található. Megyeszékhelye Tuscumbia, legnagyobb városa Eldon. Lakosainak száma 25 092 fő (2013. július 1.). Szomszédos megyék Moniteau megye (észak) Cole megye (északkelet) Osage megye (északkelet) Maries megye (kelet) Pulaski megye (dél) Camden megye (délnyugat) Morgan megye (nyugat) Népesség A megye népességének változása: Nagy Lajos (közjegyző) Tokaji Nagy Lajos (Kölked, 1826. június 8. – Budapest, 1900. március 8.) királyi tanácsos és közjegyző. Életútja Tokaji Nagy Ferenc és Buday Rozália fia. Édesapja halála után jött a világra. Előbb a budapesti királyi váltótörvényszék bírája volt és 1875-ben nevezték ki közjegyzővé Budapestre. Ő sürgette annak idején legjobban a magyar közjegyzői kamara megalakítását és elnöke is volt a kamarának. Két évvel halála előtt, neje, Arnstein Ludmilla elhunyta miatt búskomorságba esett, leköszönt a közjegyzőségről és a többi tiszteletbeli állásairól. Elnöke volt hosszú ideig a budapesti református egyház presbitériumának is. Archeológiai leveleket írt az Archaeol. Értesítőbe (1869), természettudományiakat a Természettudományi Közlönybe (1873., 1879-1881., 1883.); szakcikkei pedig a jogtudományi lapokban jelentek meg. Bricqueville-sur-Mer Bricqueville-sur-Mer település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 1195 fő (2015). Bricqueville-sur-Mer Lingreville, Bréhal, Cérences és Muneville-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 143 (szám) A 143 (száznegyvenhárom) a 142 és 144 között található természetes szám. Matematika A 143 felírható három egymást követő prímszám összegeként: és hét egymást követő prímszám összegeként is: A 143 nem áll elő egész számnak és annak tízes számrendszerbeli számjegyei összegeként. Minden pozitív egész szám előáll legfeljebb 143 hetedik hatvány összegeként (lásd: Waring-probléma ). Számítástechnika Az IMAP4 hálózati protokoll szabványos TCP-portja 143. Angol nyelvű elektronikus üzenetek szleng nyelvén a 143 szám jelentheti azt is, hogy ,,I love you" vagy azt is, hogy ,,I hate you", mert az 1 számjegy megfelel az I angol szónak, továbbá a love és hate szavak 4 betűből állnak, harmadrészt pedig a 3 számjegy utal a you szó három betűjére. (A002804 sorozat az OEIS-ben) Hidden Valley Raceway A Hidden Valley Raceway a Hidden Valley Motorsports komplexum része, 10 kilométerre helyezkedik el Darwintól, Ausztráliában. A versenypálya a V8 Supercars bajnokság helyszínéül szolgál. A Hidden Valley Motorsports komplexum tartalmaz még egy 1 km hosszú gyorsulási versenypályát, egy salakpályát, egy motokrossz pályát, és egy gokart pályát. Pálya A Hidden Valley Raceway ismert a nagy sebességről, és a gyors köridőkről. A pályán 14 kanyar van, amely 2,87 km hosszú, ebből a célegyenes 1,1 km. Vega de Valcarce Vega de Valcarce település Spanyolországban, León tartományban. Lakosainak száma 621 fő (2017). Földrajza Vega de Valcarce Balboa, Trabadelo, Barjas, Pedrafita do Cebreiro és Cervantes községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Labry Labry település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 1534 fő (2015). Labry Briey, Abbéville-lès-Conflans, Conflans-en-Jarnisy, Giraumont, Hatrize és Jarny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Front (település) Front egy olaszországi település (comune) a Piemont régióban. Kitid Kitid románul: Chitid, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Kalántól délkeletre, a Sztrigy mellékfolyója mellett fekvő település. Története A falu határában római villa maradványait tárták fel; a romániai műemlékek jegyzékében a HD-I-s-B-03171 sorszámon szerepel. Kitid, Keted (Ketted < > kedd) nevét 1377-ben említette először oklevél kenezyatus villarum Olahalium Felkytid et Alkytid formában. Tehát ekkor már népes hely lehetett, mivel két ilyen nevű település is állt egymás közelében Alsó- és Felsőkytid néven. 1391-ben ville wolachales ... utraque Keted, 1515-ben p. Alsokethyd, Fewlsewkethyd, 1733-ban Titid, 1750-ben Fitit, 1760–1762 között Kitid, 1808-ban Kitid, 1913-ban Kitid néven volt említve. 1377-ben a 2 helység: Kitid és Aklos kenézségét - Lajos király jóváhagyásával – László erdélyi vajda Szentgyörgyi László fia Miklósnak és Zajk fia Péternek adta mint a hűtlen Kende és fiai birtokait. Később a Benczenczi, Arani ~ Porkoláb, Töreki, Rápolti, Macskási, Macskási Tárnok, Bélai, Váraskeszi Lépes, Korlátkői és a Bucsáni családok birtoka volt. Az 1800-as években a Pallas nagy lexikona írta a településről: „kisközség Hunyad vármegye hátszegi járásában, 833 lakossal, 48 magyar, 741 oláh. Körjegyzői székhely, evangélikus református templommal, de a lelkész Magyar-Brettyéről jár át. Állami elemi iskola. A helység felett a református temetőnél római település nyomai, Zsidovin néven ismeretes. Jellegzetes fedélcserepek, építő téglák kerülnek napfényre. A rómaiak innen Kis-Oklos felé átjáró utat vezettek keletre a szászvárosi völgybe Városviz tábor helyükhöz. A vicinális út Kis-Oklostól a patak mentén a Fazarel tetőn érte el a vizválasztót s ugy lejtett Alsó- és Felső-Városviz közti castrumhoz. Kitidnél a római telep felett emelkedő Plesa-tetőn 1883 tavaszán aranykarikákat, rudakat túrtak ki a disznók tetradrachmákkal együtt. Kitid a magyarság egyik kis olvadozó oazisa.” A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. 1910-ben 843 lakosából 757 román, 173 magyar volt. Ebből 768 görög keleti ortodox, 55 református, 13 római katolikus volt. Nevezetességek 18. századi temploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-B-03292 sorszámon szerepel. Silvano Pietra Silvano Pietra település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 668 fő (2017. január 1.). Silvano Pietra Bastida de’ Dossi, Casei Gerola, Corana, Mezzana Bigli, Sannazzaro de’ Burgondi és Voghera községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Jukagirok A jukagirok Kelet-Szibériában, Jakutföldön (Oroszország) élő nép. Önelnevezésük odul vagy detkil. A 2002-es orosz népszámlálás alapján a nép lélekszáma 1000-1500 közöttire tehető. Lélekszámuk a 17. és a 19. század közt csappant meg, a cári népességpolitika és járványok miatt; napjainkra nagyrészt elkeveredtek a jakutokkal. A mai napig nomád illetve félnomád életet élnek, vadásznak és halásznak. Rénszarvast teherhordónak is tenyésztenek. A jukagir férfiak várható élettartama 45 év, az asszonyoké 54 év. A gyermekhalandóság a jukagirok közt a legnagyobb egész Jakutföldön. A széles körben elterjedt orosz ortodox kereszténység mellett a mai napig jellemző a sámánizmus, a szellemhit. A halott lelke az aibidzi nevű helyre kerül, az elhunyt sámán testét ereklyeként megtartja a törzs. Nyelvük kihalófélben van, és pillanatnyilag nem sorolható egyik nagy nyelvcsaládhoz sem. A jukagir nyelv néhány eleme (pl. magánhangzó illeszkedés) miatt egyesek az uráli nyelvcsaláddal rokonítják, ezt azonban nem sikerült nyelvészeti eszközökkel megbízhatóan igazolni. A jukagirok jakut és orosz nyelven is beszélnek. Death A Death egy amerikai death metal zenekar volt, melyet 1984-ben alapított Chuck Schuldiner gitáros/énekes. A zenekar a floridai death metal színtér egyik legismertebb és legsikeresebb csapata volt. 15 éves működésük alatt állandóan változó felállással hét stúdióalbumot készítettek és folyamatosan koncerteztek Észak-Amerikában valamint Európában. Néhány forrás szerint a Death volt a névadója magának a death metal stílusnak, de ez a dicsőség a Possessed zenekart és Death Metal című dalukat illeti meg. Története Kezdetek A Death zenekart Chuck Schuldiner 17 évesen, 1984 nyarán a floridai Tampában alakította meg Rick Rozz gitárossal és Kam Lee dobossal. Egy évvel korábban Mantas néven már zenéltek együtt és demót is készítettek Death By Metal címmel, ami gyakorlatilag az új csapat névadója lett. Októberben egy újabb ötszámos demókazettát vettek fel, a Reign Of Terror-t, melyen Chuck és Kam mindketten kivették részüket az extrém énektémákból. A Death-re legnagyobb hatással a brit heavy metal új hullámával (NWOBHM) felbukkant brit Venom volt, akik szélsőséges hozzáállásukkal a nyolcvanas évek elején indult thrash és death metal mozgalom egyik legfőbb inspirálói voltak. 1985 márciusában rögzítették a háromszámos Infernal Death demót, majd Rick kilépett a zenekarből. Rövid ideig a michigani Genocide gitárosa és basszusgitárosa csatlakozott hozzájuk, de nem sokkal később Chuck kivételével mindenki távozott a zenekarból. Kam Lee és Rick Rozz csatlakoztak a Bill Andrews alapította Massacre zenekarhoz, Schuldiner pedig Torontóba költözött 1986 elején és rövid ideig a kanadai Slaughter tagja volt. Az Egyesült Államokba való visszatérése után Chris Reifert dobossal kezdett dolgozni új Death dalokon San Francisco-ban. Kettesben vették fel a Mutilation demót, ami alapján a Combat lemezkiadó szerződést ajánlott a Death-nek. Az első album felvételei nyáron zajlottak Randy Burns irányításával a hollywoodi Music Grind stúdióban. A klasszikus death metal lemezként számon tartott Scream Bloody Gore 1987 márciusában jelent meg. Progresszió A debütáló lemez kiadását követően Chuck egymaga tért vissza Floridába, ahol csatlakoztak hozzá a Massacre zenészei: Terry Buttler basszer, Bill Andrews dobos és a korábbi gitáros Rick Rozz. A Scream Bloody Gore lemezbemutató turnéján újabb dalokat is játszottak, melyek már a következő anyaghoz íródtak. A második album felvételei 1988 áprilisában a Morrisound stúdióban zajlottak, amely – a nyolcvanas évek második felében az itt készült meghatározó death metal albumok és a jellegzetes hangzás révén – az egyik legismertebb hangstúdió lett. A szintén death metal klasszikus Leprosy októberben jelent meg, majd ismét turnéra indultak. Az első Európa-turnéra a Death történetében 1989-ben került sor és a Gang Green társaságában léptek fel. A koncertkörút végeztével nekiláttak felvenni a harmadik albumot Scott Burns irányításával. Rozz még a lemez elkészülte előtt kilépett a csapatból, az új gitáros pedig a korábban az Agent Steel és a Hallows Eve soraiban megfordult James Murphy lett. Az 1990-ben kiadott Spiritual Healing albumon vált először érezhetővé, hogy a Death megpróbál eltávolodni a death metal stílus népszerűsége nyomán pár év alatt klisévé kopott megoldásoktól. Ezt a változást a következő évben (már a Relativity kiadásában) megjelent Human című albumuk nyomatékosította. A „véres-beles” horrorfilmbe illő dalszövegeket társadalmi kérdések és filozofikus gondolatok váltották fel, a zene pedig minden eddiginél komplexebb és technikásabb lett. A Human albumot azonban ismét egy újabb felállás készítette el. James Murphy már a Spiritual Healing turnéján sem vett részt. A koncerteken előbb Albert Gonzales helyettesítette az Evil Deadből, majd a Cynic gitárosa Paul Masvidal csatlakozott a Deathhez. Az Európa-turnén azonban valamilyen okból Chuck nem volt hajlandó részt venni, így a többiek nélküle (és Masvidal nélkül) indultak útnak. Ez a konfliktus végül odáig vezetett, hogy a „renitenseket” Schuldiner kirakta a zenekarból. Az 1991-es Human albumon Chuck Schuldiner mellett a Cynic két oszlopos tagja Paul Masvidal gitáros és Sean Reinert dobos, valamint a Sadus basszusgitárosa Steve DiGiorgio játszott. DiGiorgio még 1986-ban San Franciscóban ismerte meg Chuckot, amikor a Death és a Sadus ugyanabban az épületben tartotta zenekari próbáit. Az album Lack of Comprehension dalára elkészült az első Death videoklip. Az egy éven át tartó észak-amerikai és európai turnékon Skott Karino helyettesítette Steve DiGiorgiót. 1992-ben a Relativity kiadott egy válogatás albumot (Fate), melyre tíz dalt gyűjtöttek össze az eddig megjelent négy Death nagylemezről. Közben Masvidal és Reinert visszatértek a Cynichez, hogy elkészítsék a csapat meghatározó debütáló nagylemezét. Az 1993-ban megjelent ötödik Death albumon, az Individual Thought Patternsen így King Diamond gitárosa, Andy LaRocque és a Dark Angel egykori dobosa, Gene Hoglan játszottak, a jellegzetes basszustémákat pedig ismét Steve DiGiorgio szállította. Az ötödik albumon még bátrabban folytatták az előző lemezen megkezdett progresszív útkeresést. A Death (pontosabban Chuck Schuldiner) dalai egyre komplexebbek és változatosabbak lettek, és egyre távolabb kerültek a death metal hagyományos, direkt zenei megoldásaitól. Végjáték Az újabb amerikai és európai turnék után egy évig csend volt a Death háza táján. Az események 1995-ben pörögtek fel újból. A zenekar a Roadrunner kiadóhoz szerződött és megjelent a Symbolic című albumuk. A lemezen Gene Hoglan dobost leszámítva ismét új arcok játszottak Chuck mellett: Bobby Koelble gitáros és Kelly Conlon basszusgitáros. A rajongók és a szakma által is nagyra értékelt Symbolic album után Chuck Schuldiner új projektbe kezdett, mely később Control Denied néven vált ismertté. A Nuclear Blast kiadóval kötött szerződés szerint azonban előbb egy újabb Death albumot kellett elkészíteniük. Az utolsó Death album az 1998-ban megjelent, filozofikus The Sound of Perseverance lett. A Jim Morris irányításával rögzített lemezen Chuck mellett teljesen új tagság játszott az albumon: Scott Clendenin basszusgitáros, Shannon Hamm gitáros és Richard Christy dobos (akik később Clendenin kivételével a Control Denied tagságát is alkották Steve DiGiorgioval és Tim Aymar énekessel közösen). A The Sound of Perseverance szeptemberi megjelenést követően a Death Európában a Benediction, Amerikában pedig a Hammerfall társaságában turnézott. A hollandiai Dynamo fesztiválos fellépésük 2001-ben koncertalbum és koncertvideó formájában is megjelent Live in Eindhoven címmel. Ugyanabban az évben egy másik "élő" anyag, a Live in L.A. (Death & Raw) is napvilágot látott. Chuck Schuldiner ekkor már két éve küzdött az agytumorral és egyre kevesebb esély mutatkozott, hogy akár a Death, akár a Control Denied újra színpadra tud állni. Fél évvel később 2001. december 13-án Chuck szervezete végül megadta magát a ráknak és a metal műfaj egyik kiemelkedő alakja távozott el. Életműve befejezetlen maradt, a Control Denied második albuma már nem készülhetett el. Tagok Ének Chuck Schuldiner (1984-1998) (lásd még: Control Denied) Kam Lee (1984-1985) (lásd még: Massacre) Gitár Chuck Schuldiner (1984-1998) Shannon Hamm (1996-1998) (lásd még: Control Denied) Bobby Koelble (1995) Ralph Santolla (1993) (lásd még: Millenium, Iced Earth, Deicide, Obituary, Ralph Santolla szólóban) Craig Locicero (1993) Andy LaRocque (1993) (lásd még: King Diamond, IllWill) Paul Masvidal (1990-1992) (lásd még: Cynic, Aeon Spoke) Albert Gonzales (1990) James Murphy (1990) (lásd még: Testament, Konkhra, Obituary, Cancer, Disincarnate, Agent Steel, Hallows Eve, James Murphy szólóban) Matt Olivio (1985) Rick Rozz (1984-1985, 1987-1989) (lásd még: Massacre) Basszusgitár Scott Clendenin (1996-1998) Kelly Conlon (1995) (lásd még: Monstrosity, Vital Remains) Steve DiGiorgio (1991, 1993-1994) (lásd még: Sadus, Autopsy, Testament, Control Denied, Iced Earth, Dragonlord, Painmuseum, Lunaris, Quo Vadis, Vintersorg, Scariot) Skott Carino (1991-1992) Terry Butler (1987-1990) (lásd még: Massacre, Six Feet Under) Chuck Schuldiner (1986-1987) Scott Carlson (1985) Dobok Richard Christy (1996-1998) (lásd még: Acheron, Control Denied, Burning Inside, Iced Earth, Leash Law) Chris Williams (1996) Gene Hoglan (1993-1995) (lásd még: Dark Angel, Testament, Old Man's Child, Strapping Young Lad, Devin Townsend, Daemon) Sean Reinert (1991-1992) (lásd még: Cynic, Gordian Knot, Aghora, Aeon Spoke) Bill Andrews (1987-1990) (lásd még: Massacre) Chris Reifert (1986) (lásd még: Autopsy, Doomed, Abscess, The Ravenous, Eat My Fuk) Eric Brecht (1985) Kam Lee (1984-1985) Diszkográfia Demók 1983 - Death by Metal (még Mantas néven) 1984 - Reign of Terror 1985 - Live at Ruby's Pub - koncertfelvétel, 1984 . december 30. 1985 - Infernal Death 1986 - Mutilation Albumok 1987 – Scream Bloody Gore 1988 – Leprosy 1990 – Spiritual Healing 1991 – Human 1992 – Fate – válogatás 1993 – Individual Thought Patterns 1995 – Symbolic 1998 – The Sound of Perseverance 2001 – Live in L.A. (Death & Raw) – koncert 1998 2001 – Live in Eindhoven - koncert 1998 2012 - Vivus! - a 2001-ben megjelent két koncertalbum egyben Videók 2001 – Live in L.A. (Death & Raw) – koncert 1998 2001 – Live in Eindhoven - koncert 1998 Chlorocichla A Chlorocichla a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) tartozó családja tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 5 faj tartozik: sárga bülbül (Chlorocichla laetissima) Prigogine-bülbül (Chlorocichla prigoginei) sárgahasú bülbül (Chlorocichla flaviventris) Falkenstein-bülbül (Chlorocichla falkensteini) Hartlaub-bülbül (Chlorocichla simplex) Kilopond Kilopond vagy kilogrammsúly alapja ha egy 1 kilogramm tömegű test függ egy kötélen, akkor a test 1 kilopond erővel húzza a kötelet. Azaz, ha egy kötélre a megadott szakítóerő 1kp (kilopond) akkor az maximum 1kg (kilogramm) tömegű testet bír el. A földi „g” (gravitációs gyorsulási állandó) a Föld különböző pontján és különböző magasságokban nem azonos. Emiatt a különböző helyeken egy kilogramm által a kötélben ébresztett erő és a kilopond között kis mértékű eltérés lehet, ami statikai számításoknál viszont jelentős lehet. Az SI rendszer bevezetése után hivatalosan nem használatos, már csak történeti jelentősége van. Újra hárman 2. rész (Bűbájos boszorkák) Az Újra hárman 2. rész című epizód a Bűbájos boszorkák 68. epizódja. A 4. évad 02. epizódja. Epizódismertető Az új Halliwell nővér Paige fiújába a forrás bújik, aki arra irányítja Paige-t hogy ölje meg a nővéreket. Érdekesség Ez az epizód a sorozat első dupla epizódjának a második epizódja. Újra hárman 2. rész című epizódnak a magyarra fordított eredeti címe, ugyanaz Charmed again part 2. San Servolo-sziget San Servolo (velencei nyelven San Sèrvoło) a Velencei-lagúna egyik szigete a San Giorgio Maggiore-sziget közelében. Velencei neve San Servilio az isztriai mártírra emlékezve. Az ’Orfano, a San Nicolò és a Lazzaretto csatornák között helyezkedik el; területe 4,82 hektár, ebből kert 3,8 hektár. Közigazgatásilag a városhoz tartozik. Nevezetességei A hajdani bencés kolostor Ezen a szigeten működött Velence legjelentősebb bencés kolostora, melyet a 9. században alapítottak. A kolostor vallási centrummá vált a középkorban. A 18. században átépítették, később kórház lett belőle, mígnem 1980 óta alapítvány. Az Európa Tanács intézményeként (Centro Europeo di Venezia per i Mestieri della Conservazione del Patrimonio Architettonico) restaurátorok képzése folyik az egykori egyházi épületben. 2005 óta a Centro Europeo Thiene városában, a Villa Fabrisban folyik. 1019 Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század Évtizedek: 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek Évek: 1014 – 1015 – 1016 – 1017 – 1018 – 1019 – 1020 – 1021 – 1022 – 1023 – 1024 Események I. István magyar király megalapítja a zalavári apátságot. Csehország és Morvaország egyesítése. I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem második trónra lépése. Egyesíti a kijevi és a novgorodi fejedelemségeket ( 1054 -ig uralkodik). Piazzolo Piazzolo település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 86 fő (2017. január 1.). Piazzolo Olmo al Brembo, Valnegra, Moio de’ Calvi, Mezzoldo, Piazza Brembana és Piazzatorre községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Reims Reims (kiejtve: [��̃s] „remsz”) város Franciaországban 144 km-re Párizstól. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. Történelme a Római Birodalom idejéig nyúlik vissza. Reims nagyon fontos szerepet játszott a francia történelemben, ez volt az a város, ahol a francia királyok koronázása megtörtént a Miasszonyunk Katedrálisban. E katedrális súlyos sérüléseket szenvedett az első világháború alatt, az előretörő német csapatok bombázása következtében. Reims Champagne történelmi tartomány legnagyobb városa és mint ilyen fővárosa volt a középkortól kezdve. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. Történelme A terület már a bronzkorban lakott volt. A kereszténység már a 2. században megjelent a vidéken. A város több évszázadon keresztül Európa központja volt. 400 körül Nicasus püspök egy templomot épített, de a vandálok elpusztították később. 451-ben a hunok fosztogattak a településen, de végül elmentek innen. 497 és 499 között a városban élt I. Klodvig frank király, aki felvette a frankokkal a kereszténységet. 816-ban itt koronázta meg a pápa Jámbor Lajost. Nagy Károly mindhárom fia itt van eltemetve a Szent Remigiusról elnevezett bazilikában. 1854-ben megindult a vasúti közlekedés a város és Párizs között. 1871-ben Poroszország ide helyezte egyik konzulját. Az első világháborúban Reims a frontvonalon feküdt. A város teljesen elpusztult és hosszú munka árán építették fel újra. A második világháború során a város további károkat szenvedett, de a Dwight D. Eisenhower főparancsnok vezette szövetségesek itt fogadták a németek feltétel nélküli megadását. A németek részéről az erről szóló okmányt Alfred Jodl tábornok írta alá 1945. május 7-én, mint Karl Dönitz német elnök képviselője. Nevezetességek Reimsi katedrális Taui palota (Palais du Tau) Szent Denisz múzeum Közlekedése Vasút Reims fontos vasúti csomópont, vasútállomásán összesen négy vasútvonal fut össze: a Soissons-Givet-vasútvonal, az Épernay–Reims-vasútvonal, a Reims-Laon-vasútvonal és a Châlons-en-Champagne-Reims-Cérès-vasútvonal. A városban villamos is közlekedik. Sport Labdarúgócsapata: Stade de Reims Híres lakosok Jean-Baptiste Colbert , híres francia államférfi Louis-Henri-Joseph Luçon, Reimsi érsek IV. Lajos Testvérvárosok Aachen Németország Salzburg Ausztria Canterbury Nagy-Britannia Arlington USA Firenze Olaszország Brazzaville Kongói Köztársaság Anna Karenina (film, 1914) Az Anna Karenina (eredeti cím: Анна Каренина, magyaros átírással Anna Karenina) 1914-ben bemutatott orosz fekete-fehér némafilm, amely Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján készült. Gargyin filmváltozata az első ismertebb, orosz rendező által készített adaptáció, amelynek egy része már elveszett. Előtte is készült egy filmváltozat 1911-ben, szintén Oroszországban, de annak francia rendezője volt. Szereplők Marija Germanova – Anna Karenina Vlagyimir Saternikov – Karenin Mihail Tamarov – Vronszkij Zoja Barancevics – Kitty V. Obolenszkij – Levin Vlagyimir Kvanin – Sztyiva Oblonszkij Moreva – Dolly Különbségsorozat Egy véges vagy végtelen (an) = (a1, a2, a3, …) (szám)sorozat különbségsorozatának nevezzük azt a (dn) sorozatot, melynek n-edik tagja: ahol n>0 természetes szám. Vagyis a különbségsorozat első tagja az eredeti sorozat második és első tagjának különbsége, második tagja az eredeti sorozat harmadik és második tagjának különbsége, s.í.t. A különbségsorozat fogalma a fenti módon értelmezhető, általánosítható tetszőleges kvázicsoport elemeiből képezett sorozatokra is. Példák Képezzük a négyzetszámok N sorozatának – tehát Nn := (1, 4, 9, 16, 25, … n2, …) – különbségsorozatát: ΔN 1 = N 2 - N 1 = 4-1 = 3 ; ΔN 2 = N 3 - N 2 = 9-4 = 5 ; ΔN 3 = N 4 - N 3 = 16-9 = 7 ; ΔN 4 = N 5 - N 4 = 25-16 = 9 ; s.í.t. … általában: ΔN n = N n+1 - N n = (n+1) 2 -n 2 = ( n 2 +2n+1 ) – n 2 = 2n+1 azaz a négyzetszámok sorozatának különbségsorozata az egynél nagyobb páratlan számok sorozata. További példák (rendre az 1 értéket felvevő konstans sorozat, a pozitív egészek, a páros számok, a tíz többszörösei, a négyzetszámok, a kettő- és a háromhatványok sorozatainak különbségsorozata): Tételek, alkalmazások Rekurzív jellegű általános összefüggések A különbségsorozat definíciója szerint Δan = an+1-an minden n>0-ra. Ezért tetszőleges (an) sorozatra érvényes a következő, rekurzív jellegű összefüggés: Kiindulva ebből, rekurzív jellegű képletből, írjuk fel rendre a sorozat tagjait a következő sorozatos behelyettesítéseket alkalmazva: a 2 = a 1 +Δ a 1 ; a 3 = a 2 +Δ a 2 = (a 1 +Δ a 1 )+Δ a 2 = a 1 +(Δ a 1 +Δ a 2 ); a 4 = a 3 +Δ a 3 = [a 1 +(Δ a 1 +Δ a 2 )]+Δ a 3 = a 1 +(Δ a 1 +Δ a 2 +Δ a 3 ) s. í. t. … Hasonlóan haladva és teljes indukcióval bizonyíthatóan, a n = a 1 +Δ a 1 +Δ a 2 + … +Δ a n-1 , tömörebben . Algebrai tulajdonságok Két, valamely csoport elemeiből álló sorozat összegének és különbségének különbségsorozata a különbségsorozatok összege: hiszen Δ(a±b)n = (a±b)n+1±(a+b)n) = (an+1±bn+1)-(an±bn+1) = (an+1-an)±(bn+1-bn) = Δan±Δbn. Egy R félgyűrű felett értelmezett sorozat skalárszorosának (elemszeresének) (α∈R) különbségsorozata az eredeti sorozat különbségsorozatának számszorosa: hiszen Δαan = (αa)n+1-(αa)n = α·an+1-α·an = α(·an+1-·an) = α(Δan). Sorozatok kategorizálása Egy számsorozat akkor és csak akkor konstans, ha különbségsorozata minden tagja 0. Egy másik elnevezés: nulladrendű számtani sorozat. Egy számsorozatot számtani sorozatnak nevezünk, ha különbségsorozata állandó (konstans) sorozat. Egy másik elnevezés: elsőrendű számtani sorozat. Az elsőrendű számtani sorozatok különbségsorozata tehát nulladrendű számtani sorozat. Egy számsorozatot n-edrendű számtani sorozatnak nevezünk, ha nulladrendű számtani sorozat (n=0), vagy ha különbségsorozata n-1-edrendű számtani sorozat (n>0). Ezek épp azok a számsorozatok, melyek i-edik tagja egy legfeljebb n-edfokú egyhatározatlanú polinom határozatlanjának helyébe i-t helyettesítve adódik (a i = α 0 +α 1 i+…+α n i n ). Általánosítások Egy (an) sorozat különbségsorozatának különbségsorozata az eredeti sorozat másodrendű különbségsorozata (jele Δ2(a)n). Hasonlóan definiáljuk a magasabbrendű különbségsorozatokat: egy sorozat k+1-edrendű különbségsorozata a k-adrendű különbségsorozatának különbségsorozata (jele Δk(a)n). Savoyai Anna tarantói hercegné Savoyai Anna (1455. június 1. – 1480. február), olaszul: Anna di Savoia, franciául: Anne de Savoie, születése jogán savoyai hercegnő, házassága révén Tarantó, Squilacce és Altamura hercegnéje. Aragóniai Frigyes nápolyi királyi hercegnek és tarantói hercegnek, aki 1496-ban nápolyi király lett, volt az első felesége. Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnő és savoyai hercegné unokája, valamint I. Sarolta ciprusi királynő és Savoyai Lajos iure uxoris ciprusi király unokahúga. Aragóniai Beatrix és I. Mátyás magyar király sógornője. Élete Apja IX. Amadé savoyai herceg, I. Lajos savoyai herceg és Lusignan Anna ciprusi királyi hercegnő elsőszülött fia. Savoyai Anna hercegnő így apai ágon a ciprusi királyi ház leszármazottja volt. Anyja Valois Jolán francia királyi hercegnő. Anna volt szüleinek a legidősebb gyermeke. Édesanyja révén Anna a francia udvarban nevelkedett, hiszen Valois Jolán VII. Károly francia király és Anjou Mária (II. Lajos címzetes nápolyi király és Jolán aragón infánsnő lányaként I. (Vadász) János aragón király és Bar Jolán unokája) lánya és XI. Lajos francia király nővére volt. 1478. szeptember 11-én eljegyezték Frigyes nápolyi királyi herceggel, I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella másodszülött fiával, aki 1479. februárjában utazott Franciaországba, ahol 1479. márciusában házasodtak össze. A francia udvarban éltek, így lányuk, Sarolta is francia földön látta meg a napvilágot 1480. februárjában, de Anna belehalt a szülés szövődményeibe. Frigyes még két évig a francia udvarnál maradt, és 1482. május 22-én tért vissza Nápolyba. Sarolta ekkor kétéves volt. Apa és lánya feltehetőleg személyesen többé nem találkoztak már. Anna lánya, Sarolta így édesanyjához hasonlóan a francia udvarban nevelkedett. Anna hercegnőt a Savoyai Hercegség székhelyén, Chambéryben helyezték örök nyugalomra 1480. március 9-én. Gyermeke Férjétől, Aragóniai Frigyes ( 1452 – 1504 ) nápolyi királyi hercegtől és Tarantó hercegétől , 1496 -tól IV. Frigyes néven nápolyi királytól , 1 leány: Sarolta ( 1480 – 1506 ) nápolyi királyi hercegnő és Tarantó hercegnője , férje XV. (XVI.) Guido ( 1476 – 1531 ), Laval és Montfort grófja, 5 gyermek: Guido (megh. fiatalon) Lajos (megh. fiatalon) Ferenc (– 1522 ), Montfort grófja Katalin (– 1526 ), férje I. Klaudiusz, Hartcourt grófja ( 1497 – 1532 ), 2 leány Anna (– 1554 ), Tarantó hercegnője , nápolyi trónkövetelő, férje Ferenc ( 1505 – 1541 ), Talmond hercege, Thouars algrófja, la Tremoïlle ura, 10 gyerek, többek közt: Lajos ( 1521 – 1577 ), Tarantó hercege , nápolyi trónkövetelő Chloropipo A Chloropipo a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó nem. Besorolásuk vitatott, egyes rendszerezők a Xenopipo nembe sorolják ezeket a fajokat is. Rendszerezésük A nemet Jean Cabanis és Ferdinand Heine német ornitológusok írták le 1859-ben, jelenleg az alábbi 2 faj tartozik ide: Chloropipo flavicapilla vagy Xenopipo flavicapilla Chloropipo unicolor vagy Xenopipo unicolor Előfordulásuk Dél-Amerika északnyugati részén, az Andok hegység területén honosak. A természetes élőhelyük szubtrópusi és trópusi esőerdők. Megjelenésük Testhosszuk 12-13 centiméter közötti. Szerbiában történt légi közlekedési balesetek listája A Szerbiában történt légi közlekedési balesetek listája mind a halálos áldozattal járó, mind pedig a kisebb balesetek, meghibásodások miatt történt, gyakran csak az adott légiforgalmi járművet érintő baleseteket is tartalmazza évenkénti bontásban. A 2008. február 17. után Koszovó területén történt légi közlekedési baleseteket a Koszovóban történt légi közlekedési balesetek listája tartalmazza. Szerbiában történt légi közlekedési balesetek 1999 1999. március 27. 08:15, Buđanovci . Egy S-125 Neva légvédelmi rakétarendszer lelőtte az Amerikai Egyesült Államok Légierejének egyik Lockheed F-117 Nighthawk típusú lopakodó, felderítőgépét. A gép pilótája katapultált és később harctéri kutató-mebtő csapatok kimenekítették. 1999. március 31., Slakovce település közelében. Az ENSZ egyik élelmezési programjában részt vevő ATR-42-es típusú szállító repülőgépe egy hegyoldalnak csapódott. A gépen 21 utas és 3 fő személyzet tartózkodott, akik mindannyian életüket vesztették a balesetben. A holttesteket a KFOR békefenntartó katonái találták meg. 2018 2018. április 11., Kovacice közelében. Egy Super Galeb (SOKO G-4 Super Galeb) típusú harci kiképző repülőgép lezuhant. A két pilóta katapultált a becsapódást megelőzően, egyikük azonban életét vesztette. Genilac Genilac település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 3888 fő (2015). Genilac Saint-Romain-en-Jarez, Cellieu, Chagnon, Lorette, Rive-de-Gier és Saint-Martin-la-Plaine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ampuero Ampuero település Spanyolországban, Kantábria autonóm közösségben. Ampuero Limpias, Liendo, Guriezo, Rasines, Ruesga és Voto községekkel határos. Lakosainak száma 4222 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Almir Turković Almir Turković (Szarajevó, 1970. november 3. –) bosnyák válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A bosznia-hercegovinai válogatottban 7 mérkőzést játszott. Wagner Lajos (művelődéstörténész) Wagner Lajos, Zólyomi (Besztercebánya, 1846. augusztus 1. – 1917?) bölcseleti doktor, irodalomtörténész, nyelvész, főreáliskolai tanár. Élete Középiskoláit szülővárosában és Selmecen végezte; a teológiát Pozsonyban, a bölcseleti és nyelvtudományi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta, ahol tanári vizsgát tett a latin, magyar, német és szláv filológiából. Bölcseletdoktori oklevelet 1880-ban a kolozsvári egyetemen nyert. Hospitált a bécsi egyetemen; meglátogatta a krakkói, lembergi, czernowitzi, jassyi, bukaresti, zágrábi és grazi egyetemeket. Tanulmányait befejezvén, két évig nevelősködött, azután helyettes tanár volt két évig a besztercebányai főgimnáziumban. 1873. január 2-től 1874. július 30-ig a budapesti (belvárosi) főreáliskolában. 1874-től a pozsonyi főreáliskola rendes tanára volt; tanította a magyar és német nyelvet és irodalmat. Bölcseletdoktori oklevelet 1880-ban kapott. Tíz évig tanította a szerb nyelvet a pozsonyi felső kereskedelmi iskolában és tíz évig a szlovák nyelvet az evangélikus líceumban. A pozsonyi tanító-egyesületnek 19 évig elnöke; a magyar közművelődési egyesületnek választmányi tagja sat. Írásai Cikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: Magyar Tanügy (1873), Tanáregylet Közlönye (1878), Pozsonyvidéki Lapok (1878. 22. sz. Bodenstedt, 32. sz. Jordan Vilmos); Magyar Nyelvőr (1879), Egyet. Philologiai Közlöny (1878., 1879., 1891.), Ellenőr (1878. 458. sz. Milutinovics szerb író, 1879. Mutatványok a legújabb szláv irodalomból, 10-15 tárcacikk Zólyomi álnévvel), Tanulók Naptára (1882-84. Trefort, Szász Károly, Klamarik), Pesti Napló, Grenzbote, Pressburger Zeitung (300 irodalomtörténeti, művelődéstörténeti, pedagógiai cikk), a Koszorúban (I. 1879. Petőfi a cseheknél), a Paedagogiai Plutarchban (I. 1886. Comenius, Klamarik János), a Zólyomvármegyei Hirlapban (1901. 38. sz. Balassa Bálint); a Felvidékben (1902. 34. sz. Lenau Miklós) sat. Munkái Safarik élete és művei. Bpest, 1878. (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből.) A német praepositiók. Pozsony, 1880. A művelődés és találmányok történeti vázlata. (W. L.) Pozsony, 1881. Miklosich und die magyarische Sprachwissenschaft. Pressburg und Leipzig, 1883. Toldy Ferenc életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883. (M. Helikon 1.) Vörösmarty Mihály életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1883. (M. Helikon 2.) Pozsonymegyei helynevek magyarázata. Pozsony, 1883. Die slavischen Elemente im Magyarischen. Von Franz Miklosich. Besorgt und eingeleitet. Wien und Teschen, 1884. (2. kiadás.) Sprachwissenschaftliche Abhandlungen. Wien und Teschen, 1884. Bessenyei György életrajza. Írta Zólyomi Lajos. Pozsony, 1884. (M. Helikon 40.) Pozsonymegye földrajza, a népiskolák III. oszt. számára. Pozsony, 1884. (Orbók Mórral. Térképpel. Németül. Pozsony, 1884) Magyar helikon. Jeles férfiak életrajzai . Szerk. Budapest, 1885. Báthory István lengyel király. Pozsony, 1886. A hónapok nevei. Pozsony, 1889. A német poetika vázlata. Grundzüge der deutschen Poetik. Ergänzungsbuch der deutschen Sprachlehre. Für Mittelschulen, Bürgerschulen und höhere Töchterschulen. Pozsony és Bpest. (1891. Német szöveg. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.) Ifjúsági játékok. Pozsony, 1888. Talvj 1797-1970. Biographische Skizze zur Erinnerung an ihren hundertsten Geburtstag. Pozsony, 1897. Kupeczky János festőművész élete. Pozsony, 1899. (Különny. a pozsonyi főreáliskola Értesítőjéből.) A pozsonyi m. kir. állami tudományegyetem tervezete. Pozsony, 1900. Erdőőri szakiskola a Kis-Kárpátok vidékén. Pozsony, 1908. Szerkesztette a Pozsonyvármegyei régészeti és történelmi egylet Értesítőjét mint titkár (1877., 1881. és 1885), a Magyar Helikont (1883-85. Zólyomi Lajos névvel), a Tanulók Naptárát (1882-től), a Magyar Mentort (1881-től). Megmentettem az életemet A Megmentettem az életemet (eredeti cím: Comme un cheveu sur la soupe) 1957-ben bemutatott francia fekete-fehér vígjáték. Főszereplő Louis de Funès, akinek ez volt az első főszerepe. Cselekmény Párizs, az 1950-es évek második fele. Pierre Cousin (Louis de Funès) zeneszerzőnek két nagy problémája van. Egyrészt nem képes befutni, másrészt reménytelenül szerelmes, ezért elhatározza, hogy végez magával. Mindent előkészít, a lakásában lévő zongorán mély átéléssel Chopin Gyászinduló-ját játssza, majd pár csepp mérget vesz be néhány pohár pezsgővel. Hogy megadja a módját, még virágot is hozat, amit a saját mellére tesz az ágyon, biztonság kedvéért kinyitja a gázcsapot is, majd várja a véget. Amikor a barátnőjétől üzenet érkezik, felugrik, gyorsan megiszik egy üveg tejet, amit a szállásadónőjétől kér kölcsön, hogy közömbösítse a méreg hatását és elrohan. Amikor megérkezik a barátnőjéhez, az összekötözve átadja neki régi szerelmes leveleit, majd az új udvarlóját fogadja. Pierre bánatában ismét meg akarja ölni magát, ezért a rakpartra megy éjszaka, a derékszíjához egy nehéz vasmacskát rögzít, azzal akar a Szajnába ugrani. Mielőtt ez megtörténne, közvetlenül mellette egy ballonkabátos fiatal nő a vízbe veti magát. Ő Caroline,a sikertelenség miatt meghalni vágyó énekesnő. Pierre gyorsan kicsatolja a derékszíját és kimenti a nőt. A mentés után fel kell venni a jegyzőkönyvet az esetről. Pierre a rendőrőrszobán megszárítja a nadrágját, egy jólelkű rendőr odaadja neki a nadrágszíját is. Megismerkedik egy az ápolókat váró szökött elmeápolttal, aki szerint Pierre száz évig fog élni, úgy kell majd agyoncsapni. Innen jön az ötlete, ha nem tud magával végezni, szakemberekre kell bízni a dolgot. Gyanús kocsmákban és bárokban ténfereg és az alvilágot keresi, ám valahogy nehezen találja. Az első bűnbanda szó nélkül kihajítja a kocsijukból, egy nagymenő gengszter azzal küldi el, hogy ő csak becsületből öl és nem pénzért. Pierre erre pofon üti, de mivel egy senki, még ez is kevés a megöléséhez. Végül talál egy nagyon lírai lelkű és muzikális gyilkost, akivel azonban nem tud megegyezni az árban és az időben. A gyilkos közli vele, nála szabott árak vannak, a munkákat meg be kell osztani. Ha nem felel meg és fusi munkával is beéri, menjen egy nagy céghez, ő azonban minőségi és mérték után munkát végez, ő egy kisiparos. Azért közli vele, mivel Pierre nagyon szimpatikus neki, ha jobban összeismerkednek, ingyen is vállalja a megölését; majd elmegy. Ekkor egy szelíd arcú fiatalember szólítja meg, ő Amédée, a bérgyilkos. Közli minden hallott, olcsón vállalja az ügyet, csak némi előleget kér, majd váratlanul fog lecsapni, ebben maradnak. Ezalatt két rámenős újságíró felkapja az öngyilkosságot tervező sikertelen zeneszerző és az általa megmentett, szintén öngyilkosságot tervező énekesnő történetét. Cikket jelentetnek meg, beviszik őket a tévébe, napokon belül mindketten ismertek és híresek lesznek, szerződést kapnak a Szép élet (La belle vie) mulatóba, tetejébe szerelembe is esnek egymással. Már semmi ok az öngyilkosságra, ám a tévében meglátja őket a nagymenő gengszter. Pierre immár nem senki, elégtételt lehet venni rajta a pofonért, irány a Szép élet mulató, ahol Pierre esténként zongorázik. A muzikális gengszter is látja az tévéelőadást, ő is megy a Szép életbe, persze nem megölni, hanem a szép zenéért tiszteletét tenni. A harmadik gyilkos Amédée úr. Róla kiderül, csak egy sikkasztó bankpénztáros, akinek azonnal pénzre volt szüksége, ezért mondta magát gyilkosnak, valójában a légynek sem tud ártani. Mivel nyert egy nagyobb összeget a lóversenyen, meg akarja keresni Pierre-t, hogy visszaadja az előleget. A lakásán próbálja meg felkeresni, amikor Pierre megtudja, hogy kereste, azonnal megszökik otthonról. A városban mindenhol Amédé urat vélni látni. Éjszakai bolyongása közben összeakad az ismét megszökött elmebeteg úrral, aki meghívja magához a kastélyába (amiről utóbb kiderül, valójában a bolondokháza). Pierre zavaros története a gyilkosságokról, televíziós sugárzásról elég ahhoz, hogy bolondnak véljék és éjszakára ottfogják. Másnap a kiadója megy érte a bolondokházába, viszi a televízióba, majd onnan este mennek a Szép élet mulatóba, ott azonban mindenki összefut. Míg a vendégek tüzes rock and rollt járnak, a két gengszter és bandája félreértésből összeverekednek, a humoros tömegverekedés után a fél mulatóba romokban hever. Ő és Caroline az asztalok alatt menekülnek, de Pierre a verekedés után az elismeréseket már a kórházban, alul-felül begipszelve várja. Egy biztos, Caroline megmentésével megmentette a saját életét is. Díjak, jelölések 1957, „a nevetés nagydíja” ( Prix record du monde de rire ) Érdekesség Louis de Funès első főszerepe Noëlle Adam színésznő első filmszerepe A filmben felhangzó dalok nincsenek szinkronizálva A film francia címének jelentése magyarul kb. „mint a levesben lévő hajszál” Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang egy barlang, amely Budapest III. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben található. Leírása A budai termálkarszt keleti részén, a Mátyás-hegy délkeleti, felhagyott, kétszintes kőfejtőjének a felső szintjén, a bányaudvar nyugati, bal oldalán van a természetes jellegű, de mesterségesen megnyílt, vízszintes tengelyirányú bejárata. A Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang közelében található. A bejárat megközelítéséhez ajánlott kötélbiztosítást használni. A könnyen járható, lezáratlan barlang barlangjáró alapfelszerelés nélkül, engedéllyel látogatható. A Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang nevet először a 2005-ben szerkesztett barlangtérképen lehetett olvasni. Előfordul az irodalmában 16-os barlang (Acheron 1993), 16.sz. barlang (Juhász, Takácsné 1992), 16.sz.barlang (Kárpát 1992), Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Keleti-kőfejtő 16-17. sz. barlangja (Leél-Őssy 1995), Kupi-lyuk (Acheron 1993) és Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 16. sz. barlangja (Kárpát 1992) néven is. Kutatástörténete Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1992. évi jelentésben az van írva, hogy a szakosztály tagjainak az volt a fő terve, hogy minél jobban megközelítsék a közeli Mátyás-hegyi-barlangot, ezért a tagok elkezdték átvizsgálni a kőfejtőtől nyugatra lévő területet és a Keleti-kőfejtő 14. sz. barlangtól délre, közel a kőfejtő pereméhez egy friss beszakadást találtak. 20–30 kilogrammos kövekből álló omladékban haladtak lefelé a bontásakor. Egy keskeny nyílásra bukkantak körülbelül másfél méter mélyen, az omladékban. Néhány kőnek az elmozdítása után egy omladéklejtő tetejére jutottak. A járat egy meredek lejtővel tovább haladt. A következő alkalommal négy méter mélyre jutottak a járat tágításával. Folytatták a kitöltő omladéknak a felszínre hordását, mert nem volt továbbvezető út. A Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangban abbahagyták a munkát, mert a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlangnak a járata a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlangnak az irányába haladt. A barlang valószínűleg folytatódik az ellenkező irányba, nyugatra, de csak a bejárati rész ácsolása után lehetett volna a barlangban folytatni a bontást. A 16-os sorszámot kapta a barlang. A munkát nem tudták folytatni, mert a barlangbejárat beomlott őszre. A jelentéshez mellékelve lett két fénykép, amelyeken a feltárás alatt lévő barlang van bemutatva. Az 1992. évi Karszt és Barlangban az olvasható, hogy a délkeleti kőfejtő egyik berogyásának a bontásával egy kis, 10 méter mély barlangot fedezett fel a szakosztály, amelynek a neve 16.sz. barlang. Az 1993. évi, szakosztályi jelentés szerint a 16-os barlang beomlott és nyolc méter hosszú. A jelentésbe bekerült egy helyszínrajz a kőfejtő barlangjainak az elhelyezkedésével, amelyen ez a barlang is jelölve van. Az felső bányaszinten, a bányaszint nyugati, bal oldalán van feltüntetve a helye. Az 1995. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy 1900 körül a Pálvölgy környékén a kőbányászat intenzív lett és emiatt tárták fel a délkeleti kőfejtő barlangjait. A kőfejtő üregeinek egy részét a kőbányászat után tárták fel. Körülbelül 250 méter a jelenleg ismert járathossz a kőfejtőben. A lefejtett járathossz nehezen becsülhető meg, de legalább még egyszer ennyi lehetett. A tanulmányban Keleti-kőfejtő 16–17. sz. barlangja a neve. A kőbánya északnyugati peremén, a bányatalp felett 25 méterre vannak. Kutatás alatt álló, egymással nem összefüggő barlangindikációk. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak a helyszínrajza és a kőfejtő barlangjainak a helyszínrajza, amelyeken jelölve van a barlang helye. 2005. március 20-án Kovács Richárd, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagja szerkesztett egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és egy keresztmetszetet a saját felmérése alapján. A barlangtérkép-lap szerint a hossza 2,5 méter és a magassága 1,6 méter. Call off the Search A Call off the Search Katie Melua grúz születésű brit énekesnő debütáló albuma, amelyet 2003-ban adtak ki. Felvételek és megjelenés A brit dalszerző és producer, Mike Batt feljegyezte Katie-t kiadójához, a Dramatico-hoz, miután a BRIT School for Performing Arts-on fellépett 2003 elején. Batt egy olyan fiatal művészt keresett, aki képes "dzsesszt és blues-t érdekesen előadni". Melua már ment is a stúdióba Batt-tel, aki a producere lett. Batt, John Mayall, Delores J. Silver, önmaga, Randy Newman, és James Shelton által írt dalokat vettek föl. A Faraway Voice című dalt Eva Cassidy énekesnőnek írta. A Belfast (Penguins and Cats) Katie Belfast-ban töltött gyerekkorára (családjával akkor költöztek oda, mikor 8 éves volt) utal - a "penguins" a protestánsokra, a "cats" a római katolikusokra. A Call off the Search 2003. november 3-án jelent meg az Egyesült Királyságban. Elérte az első helyet az egyesült királysági slágerlistán 2004 januárjában, és 2004 júniásam bekerült az ausztráliai album chart-on a top húszba. 87 hétig benne volt az ARIA Top 100-ban. Az első kislemez, a The Closest Thing to Crazy, melyet Batt írt, bekerült a top ötbe Írországban, a top tízbe az Egyesült Királyságban, a top húszba Norvégiában, és a top ötvenbe Ausztráliában. A második kislemez a Call off the Search volt, amely Meluának meghozta a második egyesült királysági top húszat. A harmadik kislemez egy Mayall-feldolgozás volt, a Crawling up a Hill, melyet július 18-án adtak ki, s mely bekerült az első húszba az összesített dzsessz dalok slágerlistáján 2004 júliusában. Az albumból 1.2 millió példányt adtak el a kiadás első öt hónapjával együtt, és négyszer lett platinalemez. Az album öt hétig volt a slágerlisták élén. Dalok Call off the Search (Mike Batt) – 3:24 Crawling up a Hill ( John Mayall ) – 3:25 The Closest Thing to Crazy (Batt) – 4:12 My Aphrodisiac Is You (Batt) – 3:34 Learnin' the Blues (Delores J. Silver) – 3:23 Blame It on the Moon (Batt) – 3:47 Belfast (Penguins and Cats) ( Katie Melua ) – 3:21 I Think It's Going to Rain Today (Randy Newman) – 2:30 Mockingbird Song (Batt) – 3:06 Tiger in the Night (Batt) – 3:07 Faraway Voice (Melua) – 3:13 Lilac Wine (James Shelton) – 6:42 Munkatársak Katie Melua - ének, akusztikus gitár Mike Batt - hammond orgona, zongora Jim Cregan - gitár Tim Harries - basszusgitár Chris Spedding - gitár Michael Kruk - dob Henry Spinetti - dob The Irish Film Orchestra Mike Batt - producer Simon Fowler - fénykép Michael Halsband - borító kép Nagy László (katonatiszt) Nagy László (Senyepuszta, Borsod megye, 1862. augusztus 31. – Budapest, 1937. október 3.) honvéd százados és alezredes, a Ludovika Akadémia tanára, az első világháború alatt a veszprémi 31. honvéd pótzászlóalj parancsnoka, a buda-hegyvidéki Református Egyházközség presbitere. Élete Nemes családban született. A miskolci főgimnáziumban négy osztályt végezve, az ugyanott és Bécsben folytatott szaktanulmányai közben 1883-ban besorozták a 34. gyalogezredhez, ahonnét 1884 októberében a 48. honvédzászlóaljhoz helyezték át. A zászlóalj a Ludovika-akadémiába küldte, melynek akkor szabadságolt állományú tisztképző tanfolyamát elvégezte, azután hadapróddá nevezték ki. Mint ilyen ténylegesítése céljából 1885-87-ben a tényleges állományú tisztképző-tanfolyamot (az akadémia III. és IV. évfolyamát) rendkívüli hallgató gyanánt végezte, 1887. augusztus 18-án hadapród-tiszthelyettessé, 1888. augusztus 18-án pedig hadnaggyá nevezték ki a 15. honvéd gyalog féldandárnál. Azon év decemberében a 10. honvéd gyalog féldandárhoz helyezték át és ott csapatszolgálatot teljesített, majd 1889-90-ben féldandár-segédtiszt volt. 1890-1891-ben a felsőbb tiszti tanfolyamban, 1891-92-ben a császári és királyi katonai térképező osztálynál gyakorlati kiképzésre alkalmazták, miközben 1892 májusában főhadnagggyá léptették elő. 1893-94-ben századparancsnok volt, míg 1894 októberétől mint a tereptan, terepfelvétel és terepábrázolás tanára a Ludovika-akadémia tisztképző és felsőbb tiszti tanfolyamában alkalmazták. 1898 májusában soron kívül századossá nevezték ki. Elhunyt 1937. október 3-án, örök nyugalomra helyezték 1937. október 5-én délután a Farkasréti temetőben. Neje Bernik Róza volt. A Ludovika Akadémia Közlönyében több kisebb szakcikk megírásán kívül főképen a közlöny rajzbeli mellékleteinek szerkesztése által végzett hasznos munkát. Az oktatás körül szerzett érdemeiért honvédelmi miniszteri dicsérő elismerésben részesült. A millennáris kiállítás számára elkészítette: A honvédség kiegészítése, elhelyezése és tagozása című térképet és ezért közreműködői érmet és oklevelet kapott. A Pallas Nagy Lexikonában a tereptani szakba vágó cikkeket írta. Kitüntetései A Ferenc József rend lovagkeresztese, a bronz katonai érdemérem, a katonai érdemkereszt szalagos és a piros szalagos katonai érdemérem, a III. osztályú tiszti katonai szolgálati jel, a vörös kereszt II. osztályú díszjelvény, a jubileumi emlékérem a fegyveres erő számára és a katonai jubileumi kereszt és a sisakos háborús emlékérem tulajdonosa volt. Munkái Terepképolvasás, térképfelhasználás. Bpest, 1897. Tereptan. Bpest, 1898. Terepábrázolástan. Bpest, 1899. 60 szövegábrával. Flavius Belisarius Flavius Belisarius, magyar névváltozatban Belizár (505 – 565. március 13.) a bizánci történelem egyik leghíresebb hadvezére. I. Justinianus uralkodása alatt főszerepet játszott a Nyugatrómai Birodalom nagy részének visszafoglalásában. Az, hogy kevésbé ismert, mint más híres hadvezérek, mint Julius Caesar vagy Nagy Sándor, annak tudható be, hogy a történészek kevesebb figyelmet fordítanak a történelmi korszakra, melyben élt. Ennek ellenére, ha objektív vizsgálatnak vetjük alá katonai képességeit és eredményeit, akkor nagyon kevés vele összehasonlítható hadvezért találunk a történelemben. Az egyik állandó tényező, mely végig jellemző Belisarius katonai pályájára az az, hogy nagyon kevés vagy semmilyen támogatást nem kapott I. Justinianustól és Bizánctól, s ennek ellenére majdnem minden háborúja során győzött, ami kivételes hadvezéri zsenialitását dicséri. Pályája kezdete Egyes verziók szerint Germaneben született, a mai Szapareva Banyában Bulgária délnyugati részén. Azonban ennél valószínűbb, hogy Bizáncban született, és görög felmenői voltak. Nagyon fiatalon római katona lett, I. Justinus bizánci császár|I. Justinus testőrségében szolgált. I. Justinus halála után, 527-ben az új császár I. Justinianus a Birodalom keleti seregeinek vezérévé nevezte ki, hogy visszaverje a Szászánida Birodalom támadását. Ügyes és hatékony vezérnek bizonyult, mivel jobb taktikával 530 júniusában legyőzte a Szászánidák seregét a darai csata során, de később 531-ben a calinicói csata során a Szászánida Birodalom pirruszi győzelmet aratott az Eufrátesznél. E két összecsapás után a két birodalom tárgyalásba kezdett egymással és megkötötte a Pax Eternát, azaz Örök Békét, amelyben Bizánc nagy összegű éves adó fizetését vállalta egy időre. 532-ben Belisarius a legmagasabb rangú katonai vezető volt a birodalmi fővárosban, Konstantinápolyban, mikor kitört a Nika-felkelés a Hippodrom pártjai között. Beliarius Illíria magister militumának, Mundusnak a segítségével leverte a felkelést óriási vérfürdőt rendezve, mely során mintegy 30 ezer ember halt meg. Vandál háború Érdemeinek elismeréseként I. Justinianus kinevezte Belisariust a vandálok elleni szárazföldi és tengeri expedíció élére 533-ban. Bizáncnak politikai, vallási és stratégiai érdekei voltak a vandálok elleni támadás megindítására: a bizáncbarát Hilderiket Gelimer megfosztotta trónjától, és megölte. Ez jó ürügyet nyújtott Bizáncnak a támadás elindítására. Emellett az ariánus vandálok szisztematikusan üldözték a többi keresztényt, akik közül sokan a Bizánci Birodalomban kerestek menedéket. Továbbá Justinianusnak gazdasági érdeke is fűződött az észak-afrikai vandál területek megszerzéséhez, hogy így biztosítsa a Földközi-tenger vandál flotta ellenőrzése alatt álló nyugati felében a kereskedelmi útvonalak járhatóságát. 533 nyarának végén Belisarius 18 ezer emberével partraszállt Leptis Magna városának közelében, ahonnan a part mentén haladt tovább Karthágó felé. Tíz mérföldre Karthágótól Gelimer és Belisarius erői végül az Ad Detiumi csata során csaptak össze 533. szeptember 13-án. A csata csaknem bizánci vereséggel zárult, Belisarius seregei megfutamodtak, azonban Gelimer az üldözésük helyett a csatában elesett testvére, Amatus eltemetésével foglalkozott. Ez időt adott Belisariusnak, hogy rendezze sorait. Ezután ellentámadásba ment át és legyőzte Gelimert, majd elfoglalta Karthágót. A tricameroni csatában aratott bizánci győzelmet követően 534 elején a Monte Papuán Gelimer megadta magát. Észak-Afrika régi római provinciái visszakerültek a Birodalomhoz. Érdemei elismeréseként Belisarius diadalmenetben térhetett haza Konstantinápolyba. Ez volt a Római Birodalom történetének utolsó diadalmenete. A diadalmenet során bemutatták a jeruzsálemi templom vandáloktól visszaszerzett kincseit. Medálokat verettek Belisarius tiszteletére "Gloria Romanorum" felirattal, melyekből napjainkra egy sem maradt meg. Belisariust konzullá is kinevezték, egyedüliként 534-ben. Az utolsók egyike volt, aki viselte ezt a címet, melynek ekkorra már csak szimbolikus jelentése volt. Osztrogót háború A vandálok legyőzése után I. Justinianus készen állt arra, hogy visszaszerezze a Nyugatrómai Birodalom minden elvesztett területét. Ezt lehetővé tette a Pax Eterna is, mivel nem kellett kelet felől támadástól tartania, így minden erejét nyugat felé fordíthatta. 535-ben parancsot adott Belisariusnak az osztrogótok megtámadására. Belisarius gyorsan elfoglalta Szicíliát, majd átkelt Itáliába, ahol elfoglalta Nápolyt és 536-ban Rómát. A következő évben megvédte Rómát az osztrogót ellentámadással szemben, majd megindult észak felé, hogy elfoglalja Milánót. 540-ben elfoglalta az osztrogót fővárost, Ravennát is, ahol foglyul ejtette a gót királyt, Vitigist. Nemsokkal Ravenna bevétele előtt az osztrogótok felajánlották Belisariusnak a nyugatrómai császári címet. Belisarius úgy tett, mint aki elfogadja az ajánlatot, hogy veterán csapatai kíséretében beeresszék Ravennába. Mikor a gótok beengedték, elfogta Vitigist, és kihasználva a vezető nélkül maradt sereg zavarodottságát elfoglalta a várost. Végül I. Justinianus nevében kihirdette az osztrogót főváros elfogalását. Lehetséges, hogy az osztrogótok Belisariusnak tett ajánlata gyanakvást keltett Justinianusban. Tény az, hogy visszahívta Itáliából, és kinevezte a keleti seregek élére azzal a feladattal, hogy foglalja el Szíriát a perzsáktól, akik ismét ellenségeskedni kezdtek. Belisarius rövid és sikeres hadjáratot vitt végbe a perzsák ellen 541-542-ben. Győzelme eredményeként újabb fegyverszünet köttetett, a perzsák ötezer libra arany fejében megígérték, hogy öt évig nem támadnak bizánci területet. 544-ben Itáliába visszatérve Belisarius gyökeresen megváltozott helyzettel találta szemben magát. 541-ben az osztrogótok Totilát választották királlyá, akinek vezetése alatt sikeres hadjáratot folytattak a bizánciak ellen, visszahódítva egész Észak-Itáliát, sőt Rómát is. Belisarius hamar visszafoglalta Rómát, azonban hadjárata kudarcba fulladt, mivel Konstantinápolyból nem kapott elegendő támogatást. Ennek oka az lehetett, hogy I. Justinianus vetélytársat látott Belisariusban. Justinianus végül elvette tőle az itáliai hadjárat vezetését, és az eunuch Narsésre bízta azt, aki kellő császári támogatással megnyerte az osztrogót háborút. Belisarius visszavonult a katonai élettől. Utolsó háborúja és élete hátralévő része Konstantinápolyba való visszavonulása után megkapta a keleti magister militum címet. 559-ben kénytelen volt visszatérni a katonai életbe, mivel egy szlávokból és bolgárokból álló sereg átlépte a Duna vonalát, ezzel először léptek bizánci területre, magát Konstantinápolyt is veszélyeztetve. Egyes források hunokat említenek, ám jóval valószínűbb, hogy a mai Oroszország területéről származó szlávokról van szó. Justinianus visszahívta Belisariust, és megbízta Konstantinápoly védelmével. Utolsó háborújában Belisarius sebtében felfegyverezte veteránokból álló seregét, majd visszaverte a bolgárokat, a Duna túlsó oldalára szorítva vissza őket. 562-ben Belisariust korrupció vádjával elítélték Konstantinápolyban. A vád hamisnak tűnik, modern kutatások feltételezik, hogy egyik ellensége, volt titkára, Cesareai Prokopiusz vádolta be őt. Belisariust bűnösnek találták és bebörtönözték, de nem sokkal ezután Justinianus megbocsátott neki, és visszaadta neki a korábban élvezett kegyeket. Belisarius és Justinianus néhány hét eltéréssel halt meg 565-ben. Kettejük közreműködésével a Bizánci Birodalom területe 45%-kal növekedett. Legenda a vak és koldus Belisariusról Egy középkorban népszerű történet szerint Justinianus megvakíttatta és koldussá tette Belisariust, arra kötelezvén őt, hogy minden járókelőtől kérjen egy obulust (date obolum Belisario). Ezután megbocsátott neki. A modern tanulmányok szerint ez a történet a fantázia szüleménye, bár Philip Stanhope szerint, aki Life of Belisarius címmel életrajzot írt a nagy hadvezérről, a történet igaz. Stanhope Belisarius kortársainak írásai alapján alá is támasztotta e véleményét. Bár a történet valóságalapja erősen kétséges, Jean-Francois Marmontel 1767-ben írt regénye után a 18. századi festők egyik kedvenc témájává vált. E festők párhuzamot vontak Justinianus és a kortárs uralkodók zsarnoksága között. Marmontel művét Louis Legrand cenzúrázta. Marmontel, a festők és szobrászok (Jean-Baptiste Stouf mellszobra Belisariusról a Paul Getty múzeumban látható) Belisariust egyfajta szentként ábrázolták, nem vallási értelemben, hanem, mint aki a szegényekkel és rászorulókkal osztozik szenvedéseikben. A leghíresebb ilyen mű Jacques-Louis David festménye. További művek Belisariusról Regényes életrajzát Robert Graves (1938) írta meg. Magyarul „A vitéz Belizár” címmel adták ki (fordította Pálóczi Horváth György). Bukura-tó A Bukura-tó (románul Lacul Bucura) egy glaciális tó, amely a Retyezát-hegységben, Erdélyben, Romániában található. Tengerszint feletti magassága 2040 méter. A tó a Retyezát-hegység legnagyobb tengerszeme. Területe 8,9 hektár, átlagos mélysége 15,5 méter, de ez elérheti a 22,5 métert is. Hainburgi-rög A Hainburgi-rög (németül: Hundsheimer Berge vagy Hainburger Berge) egy kis hegycsoport Alsó-Ausztria keleti részén. Geológiailag a Kis-Kárpátokhoz tartozik, de annak fő tömbjétől a Duna elválasztja. A folyónak ez a szűk áttörése a Dévényi-kapu. Földrajz A hegylánc, melynek legmagasabb pontja a 480 méter magas Hundsheimer Berg, a Bécsi-medence keleti határát jelenti, és a Lajta-hegység és a Rozália-hegység révén kapcsolódik a Keleti-Alpokhoz. Egészen Burgenland északi részéig húzódik. A szűk 100 km²-es kiterjedésű hegységet kristályos kőzetek és mészkő alkotja. A Hainburgi-rög lábánál fekszik Hainburg város, valamint Hundsheim, Nemesvölgy és Berg községek, melyek közül utóbbi közvetlenül Szlovákiával határos. Oakland Raiders Az Oakland Raiders egy amerikaifutball-csapat az USA-ban. Székhelye a kaliforniai Oaklandben található. Az NFL AFC West csoportjának tagjai. A Raiders 1960-ban kezdte meg működését az NFL rivális ligájában, az American Football League-ben. A csapat egyszer nyerte meg az AFL-t, háromszor pedig a Super Bowl-t. 1982-ben a csapat átköltözött Los Angeles-be, ahol 1995-ig maradtak, ekkor visszatették székhelyüket Oaklandbe. Története Kezdeti nehézségek (1960–1962) 1959-ben az AFL 8. tagjának egy új minneapolisi csapatot szántak, de ők hónapokkal az első draft előtt inkább az NFL ajánlatát fogadták el, és a régebbi ligához csatlakoztak (ld. Minnesota Vikings). Oakland nem tűnt alkalmasnak egy profi futballcsapat létrehozására, mivel egyrészt a város nem is kérte, hogy alapíthasson csapatot, másrészt Oaklandben nem is volt megfelelő stadion profi futballmérkőzések lebonyolítására. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a Bay Area körzetnek már volt egy sikeres NFL csapata, a San Francisco 49ers. Hogy mégis Oakland kapta a jogot, annak az az oka, hogy a Los Angeles Chargers elnöke, Barron Hilton azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja a csapatát, ha a nyugati parton nem hoznak létre egy második csapatot. Emiatt hivatalosan 1960. január 30-án Oakland kapta meg a nyolcadik AFL csapatot. Hamar megalakult egy tulajdonosi csoport, és a helyi újságban kiírtak egy szavazást a csapat nevére nézve. A szavazásban az első a Oakland Senors lett, de néhány hét elteltével a tulajdonosok inkább a szavazásban harmadik Raiders nevet választották. Ennek oka az, hogy a csapat, és a vezetőség gúnyolódások céltáblájává vált a név miatt. Mindazonáltal az NFL hivatalos honlapja szerint nem volt (legalábbis kétséges) semmilyen szavazás, és a Raiders név ismeretlen forrásból származik, de a honlap szerint a legvalószínűbb az, hogy a név a tulajdonos Chet Soda, és vezetőség agyszüleménye volt . A Raiders első három éve katasztrofálisan alakult. A győzelem-vereség-döntetlen mutatójuk a cseppet sem biztató 9-33-0 volt. Az 1962-es bajnokság különösen siralmas volt, ekkor szégyenteljes 1-13-as mutatót sikerült elérniük. A gyenge játékhoz hozzájárult még az is, hogy nem volt saját stadionjuk, és kénytelenek voltak a San Francisco-i Kezar Stadionban, a Candlestick Parkban, illetve egy ideiglenes oaklandi stadionban, a Frank Youell Fielden játszani. A nézőszám a meglehetősen alacsony 11 000-es átlag körül mozgott. A legnagyobb sikerek (1963–1981) 1963-ban fordulat állt be, mikor a mindössze 33 éves Al Davist, a Chargers addigi segédedzőjét szerződtették vezetőedzőnek, illetve elnöknek. A Raiders első pozitív mérlegű szezonját produkálta, 10-4-es eredményt elérve. Al Davist az év edzőjének választották az AFL-ben. Davis a Raiders fő vezetője lett (bár teljes részesedést csak 1972-ben szerzett), és a mai napig ő a „fő-Raider”, mindössze 1966-ban hagyta el rövid időre a csapatot, mikor az AFL elnöke lett. Nagyrészt az ő tevékenységének köszönhető, hogy az AFL, és az NFL egyesült, bár nem minden alakult a szájíze szerint. Ő leginkább két, jórészt független ligát képzelt el, közös drafttal, és egy nagydöntővel, ahol a ligák győztesei egy nagydöntőben csapnak össze. 1967-ben a csapat megnyerte az AFL-t, de a Super Bowl II-n 14-33-as vereséget szenvedtek a Vince Lombardi irányította Green Bay Packerstől. 1968-ban, 1969-ben is bejutottak az AFL döntőjébe, de ott mindkétszer kikaptak a későbbi Super Bowl győztestől. Ezek a New York Jets, és a Kansas City Chiefs voltak. Az 1970-es ligaegyesítéskor a Raiders az AFC nyugati csoportjába került. 1970-ben a legendás John Madden lett a csapat vezetőedzője, és ezzel eljött a Raiders legsikeresebb korszaka. Az 1976-os év elhozta az első Super Bowl győzelmet a franchise számára, ekkor az alapszakaszt 13-1-es eredménnyel zárták. Az AFC bajnoki döntőn a Pittsburgh Steelers-sel kerültek szembe, akiket 24-7-re legyőztek. A Super Bowl XI-en a Minnesota Vikings-szel kerültek szembe, majd diadalmaskodtak 32-14-re. Madden 1979-ben hagyta el a csapatot, utódja az a Tom Flores lett, akit széles körben az első hispán vezetőedzőnek tartanak az NFL történetében. A vezetésével nyerte meg a csapat a Super Bowl XV-öt 1980-ban, ellenfelük a Philadelphia Eagles volt. Ezzel ők lettek az első csapat, akik „wild carddal” jutottak be a rájátszásba (vagyis nem csoportgyőztesként), és megnyerték a Super Bowlt. Los Angeles Raiders (1982–1994) A csapat utolsó oaklandi szezonjában (1981) a csoport utolsó helyén végzett, erre 1962 óta nem volt példa. Mivel Davis többszöri próbálkozásai ellenére sem bővítették a csapat stadionját, a Coliseumot, úgy döntött, hogy átköltözteti a csapatot Los Angelesbe. A második LA-i szezonjuk végén megnyerték a Super Bowl XVIII-at. A döntőn megalázó 38-9-es vereséget mértek a Washington Redskins csapatára. Ez a csapat eddigi utolsó Super Bowl győzelme. 1987-ben draftolták Bo Jacksont, aki azon kevés amerikai sportolók egyike, akik két ún. major sportban (baseball, amerikai futball) is a legmagasabb szinten játszottak. Jacksont már előző évben draftolta a Tampa Bay Buccaneers, de akkor nem akart futballozni, inkább a baseballra koncentrált. Egy évre rá úgy döntött, hogy „csak hobbiból” újra focizni akar. Al Davis annyira túlajnározta a játékost, hogy ez hatalmas feszültséget teremtett közte, és a legendás Raiders running back, Marcus Allen között. Később Allen távozott a Kansas City Chiefs együttesébe. Jackson 4 éves NFL pályafutása alatt felállított egy máig fennálló rekordot, mikor 1987. november 30-án 221 yardot futott egy Monday Night Football mérkőzésen a Seattle Seahawks ellen. Ez azóta is rekord a Monday Night Football meccsek történetében. 1989-ben Davis kirúgta Mike Shanahan vezetőedzőt (jelenleg a Washington Redskins vezetőedzője), és helyére a volt falember Art Shellt szerződtette. Shell volt az első afroamerikai vezetőedző az NFL-ben. Ezzel Davis kétszeresen is úttörő volt, hiszen az első hispán/latino vezetőedzőt is ő alkalmazta. Az 1990-es bajnokságon az AFC konferenciadöntőjén súlyos 51-3-as vereséget szenvedett a csapat. Ezzel volt a nyitánya a 90-es évekbeli jóval halványabb eredményeknek. Ebben az évtizedben összesen 3-szor sikerült a csapatnak bejutni a rájátszásba. Visszatérés Oaklandbe (1995–) 1995. június 23-án a Raiders hivatalosan is visszatért Oaklandbe. Az első szezon a régi otthonban nagyszerűen indult, 8-2-es mutatóval álltak, mikor irányítójuk, Jeff Hostetler megsérült. Ez mélyen megrendítette a csapatot, és a maradék 6 mérkőzést mind elveszítették, így nem jutottak be a rájátszásba. A 2000-es szezon a sokévi küszködés után remekül sikerült, bejutottak az AFC döntőjébe, ahol viszont a későbbi Super Bowl győztes Baltimore Ravens 16-3-ra legyőzte őket. A 2001-es bajnokságban ismét bejutottak a rájátszásba, de ekkor erős hóesésben már a Divisional Playoffs fordulóban kikaptak, szintén a később a Super Bowlt megnyerő New England Patriots-tól. Ez a mérkőzés a hosszabbításban dőlt el, és a szurkolók körében a mai napig vita tárgyát képezi. Ennek oka az, hogy a mérkőzés vége előtt 2 perccel, mikor a Raiders 13-10-re vezetett, Charles Woodson, a feketék cornerbackje kiütötte Tom Brady, a Patriots irányítójának kezéből a labdát. Az eset fumble-nek tűnt, és a szabad labdát a Raiders kaparintotta meg. Mivel kevesebb, mint két perc volt hátra, a bírók „hivatalból” visszanézték az esetet, és úgy határoztak, hogy az ún. "Tuck Rule" értelmében Brady passzt kísérelt meg, nem elejtette a labdát, ezért az nem volt szabad labda. A Patriots visszakapta a labdát, és a meccs vége előtt 27 másodperccel egy mezőnygóllal egyenlítettek, majd a hosszabbításban megnyerték a meccset. Erre a mérkőzésre „Snow Bowl”, illetve a „Tuck” néven szoktak hivatkozni, és mára az NFL klasszikus csatái között tartják számon. Egy évvel később bejutottak a Super Bowl-ba, ahol a másik „kalózós” csapat a Buccaneers győzte le őket. Ironikus, hogy pont volt edzőjük, Jon Gruden irányította a Tampát, akit a szezon elején adtak el (szó szerint, pénzért, és draftjogért) nekik. A Raiders a Super Bowl-vereség után komoly zuhanórepülésbe kezdett, a legjobb mérlege a csapatnak azóta a 2004-es 5-12 volt. 2006 2006 elején Al Davis, aki 1994-ben kirúgta Art Shellt (és azóta már többször nyilvánosan megbánta e döntését), visszahívta őt, szerződést kínált neki, így ismét Shell irányította a Raiderst. Sokan az ő keményebb, agresszívabb stílusától várták az eredmények javulását. Emellett nagy reményeket fűztek a 2005-ben a Vikings-tól megszerzett Randy Moss-hoz, aki amellett, hogy igen excentrikus személyiség, a liga egyik legjobb wide receivere. Bár Moss a 2005-ös bajnokságban gyengébb teljesítményt nyújtott, ez nagyrészt a sok sérülése számlájára írható. Hamar kiderült, hogy az irányító posztján nincs igazán jó játékos, a Saints-től érkezett Aaron Brooks, illetve a fiatal Andrew Walter nem igazán tudta pótolni az anyagi okokból elengedett Kerry Collins-t, nem tudtak együttműködni Moss-szal, és a többi elkapóval. A csapat 1964 óta a leggyengébb szezonkezdését produkálta, 2006. október 23-án 1-5-ös mutatóval álltak. Első győzelmüket 6. meccsükön az Arizona Cardinals ellen sikerült begyűjteniük. Ehhez csak egyet sikerült hozzátenni (azt viszont a bajnoki címvédő Steelers ellen), a csapat az NFL leggyengébbje lett a mutatók alapján. A rossz eredményeket egyértelműen a támadóalakulat gyenge játéka hozta, hiszen a védelem egészen jó volt, főleg a passz ellen, amely statisztikában elsők lettek az NFL alapszakasz végére (a Houston Texans elleni mérkőzésen egészen pontosan -5 (!) passzolt yardot engedélyeztek az ellenfélnek), viszont jellemző az egész szezonra, hogy így is sikerült kikapni. Összesítésben a számadatok alapján a védelem a 3. legjobb lett a ligában, de ez nem tudta ellensúlyozni a totálisan utolsó offense-t. A reguláris szezon végéig úgy tűnt, hogy a csapat a 31. lesz, ezzel a 2007-es drafton a 2. helyen választhat, de a Lions utolsó fordulóbeli váratlan győzelmével a Cowboys ellen "átadta" az igen értékes 1/1-es draftjogot a Raidersnek. 2007 Az újévben Art Shellt leváltotta Al Davis a vezetőedzői posztról. Az edzői stáb teljes nagygenerál alatt esett át, szinte mindenhova új arc került. A főedzői posztra a rendkívül fiatal, mindössze 31 éves Lane Kiffint nevezte ki Davis, ő előzőleg a USC egyetem csapatának támadókoordinátorként dolgozott. Édesapja az a Monte Kiffin, aki a Tampa Bay Buccaneers védedekező koordinátora, és rendkívül elismert zónavédekezési szakember, többek között az ő nevéhez fűződik a híres "Tampa 2" védekező séma. A 2007-es év első állomása a draft volt, mely többek egybehangzó véleménye szerint igen jól sikerült. Az 1/1-es választással JaMarcus Russellt, az LSU quarterback-jét választotta a Raiders, akiben hatalmas potenciál rejtőzik. Vele rendkívül későn sikerült szerződést kötnie a csapatnak, csupán az alapszakasz 2. hetében sikerült tető alá hozni a megállapodást, amelynek értelmében Russell minden idők legnagyobb rookie szerződését írta alá, 6 évre 68 millió dollár jár neki. A 2. körben Zach Miller tight end jött az Arizona State egyetemről. A 4. kör legelején kisebb meglepetésre a súlyos sérülése után lábadozó, eredetileg első körbe várt running back, Michael Bush-t húzta be a Raiders, aki a 2007-es szezonban nem jutott szóhoz. A drafthoz kapcsolódik még, hogy a második napon a csapat eladta a sztár WR Randy Moss-t a New England Patriots-nak egy 4. körös draftjogért cserébe, aki óriási szerepet játszott a Pats perfekt, 16-0-s alapszakasz-mutatójának elérésében. A többi csapattal is élénk "kereskedelmet" folytatott a Raiders. A fontosabb igazolások: Jeremy Newberry center a 49ers-től, Josh McCown irányító, és Mike Williams elkapó a Detroit Lions-tól (őt az alapszakasz közepe táján elküldték több kulcsfontosságú szituációban elkövetett hibája miatt), ill. a Colts-szal Super Bowl-t nyert Dominic Rhodes running back. Szabadügynökként érkezett a Vikings korábbi sztárirányítója, Daunte Culpepper, aki 2005-ös térdsérülése óta nem igazán találta a helyét, a gyenge 2006-os teljesítménye után a Dolphins is elküldte. Bár a szezonban csupán 4 győzelmet sikerült elérni, a támadócsapat komoly fejlődésen ment át, főleg a futójáték volt sikeres, a liga rangsorában 6. lett a csapat a futott yardokat tekintve. Ez főleg az újfajta zónablokkolási rendszernek volt köszönhető, amelyet Alex Gibbs, az Atlantától érkezett O-line edző vezetett be. 3 running back is volt, aki 100 yard fölötti meccset sikerült produkálnia: LaMont Jordan, Justin Fargas, ill. Dominic Rhodes. Főleg Fargas teljesítménye figyelemre méltó, 4 tartalékként, cserepadon eltöltött év után igazán nagyott robbantott, a 4. héten Jordan sérülése után a Dolphins ellen a 2. félidőre beállva 179 yardot futott (ezen a meccsen Culpepper 2 passzolt, és 3 futot TD-vel "köszönt be" korábbi munkaadójának), és a 14. hétre sikerült átlépnie az 1000 yardos álomhatárt a Colts elleni meccsen, ahol viszont nem sokkal ezután sajnálatos módon megsérült a térde, és a maradék 2 meccset ki kellett hagynia. A védelem viszont sajnálatos módon visszaesett a 2006-os jó évük után, a futás ellen borzalmas gyenge volt a csapat (meccsenként több mint 145 yardos átlagot hoztak az ellenfelek), sokszor elemi hibákat vétettek a védők. JaMarcus Russell elhúzódó szerződésvitája miatt kihagyta az edzőtábort, ezért csupán az utolsó meccsekre került bevethető állapotba, addig Josh McCown, és Daunte Culpepper voltak a kezdő QB-k. Ezeken még tipikus rookie QB teljesítményt nyújtott, 5 interception mellett 2 TD-t szerzett. A 17. héten a San Diego ellen már kezdett, a szakemberek szerint az itt nyújtott teljesítménye bizakodásra adhat okot a jövőre nézve, bár itt is volt pár komoly hibája. 2008 A 2007-es szezon végén a Raiders fejest ugrott a szabadügynök piacba, és a klub jópár nagy nevet igazolt komoly összegekért. Az érkezők a teljesség igénye nélkül: Javon Walker WR, Kwame Harris LT, Gibril Wilson SS. A kétszeres Pro Bowler DeAngelo Hallt az Atlanta Falcons-tól igazolta a csapat egy csereügylet keretében, egy 2. és egy 5. körös választást adtak át a sólymoknak. A 2008-as drafton az 1/4-es választással az ezüst-fekete klub a játékosbörze vitán felül legrobbanékonyabb játékosát, Darren McFaddent, az Arkansas running backjét választotta, sokak meglepetését kiváltva ezzel. A Raiders-nek évek óta nem volt olyan jó futójátéka, mint az előző szezonban, az élete formájában lévő Justin Fargas-szal szerződést hosszabbítottak az offseasonben, és rajta kívül is több tehetséges RB volt a rosteren. A választást azzal indokolták, hogy szükség volt egy igazi "playmakerre" az offense-ben, ennek a kritériumnak McFadden minden tekintetben meg is felel. A drafton ezután már csak a 4. körben szállt be újra a Raiders, leginkább special teamereket, és backup játékosokat húztak be. 1-3-as preseason után a szezont a Raiders hazai pályán nyitotta egy hétfő esti mérkőzésen a Denver Broncos ellen. Az AFC West összecsapás hatalmas zakót hozott az Oakland számára, katasztrofális, 41-14-es vereséget szenvedett a Raiders. Már itt megmutatkoztak a jelei annak, hogy Hall nem igazán illik a csapat abszolút emberfogásra épülő sémájába, és az újonc Eddie Royal élete első NFL meccsén 146 elkapott yardot, és 2 TD-t hozott ellene. Ezután egy meggyőző siker következett egy másik AFC West rivális, a Kansas City Chiefs otthonában, majd a következő héten a Buffalo Bills vendégeként sikerült egy egész meccses vezetést "elszórakozni" a 4. negyedben. Ugyanez volt a forgatókönyv a Chargers ellen a Coliseumban, az offense képtelen volt hosszú drive-okat vezetni, és konzerválni a vezetést, és a fáradt defense a mérkőzés végén már nem tudta megállítani a San Diegó-i támadóegységet. A mérkőzést követő kedden egy igen furcsa sajtótájékoztatón jelentette be Al Davis, hogy meneszti Lane Kiffin vezetőedzőt, a helyére Tom Cable addigi OL edző került. Már 2008 januárjában lehetett hallani pletykákat arról, hogy Davis és Kiffin nem igazán jönnek ki jól egymással, és hogy a fiatal HC több ízben is főnöke akarata ellenére cselekedett, így túl nagy meglepetést nem okozott kirúgása. Ezután a mérkőzések általános forgatókönyve az volt, hogy az ellenfél csapata az elején 10-14 pontos vezetésre tett szert, de erre a Raiders offense abszolút semmilyen választ nem tudott adni. A védelem általában állta a sarat, de a teljesen impotens támadójáték a legtöbbször elégtelen volt a győzelmekhez. A legjobban talán a Carolina elleni hazai vereség példázza ezt, a defense 4 interceptiont is szerzett, de hiába, mindössze 2 field goallal sikerült pontot tenni a táblára. A szezon végén sikerült két bizalomkeltő győzelmet begyűjtenie a csapatnak. Az elsőt a Texans ellen, akik rövid történetük legjobb szezonját futva első pozitív mérlegű évükre hajtottak, de a Raiders elleni vereség bebiztosította, hogy erre leghamarabb 2009-ben kerülhet sor. A szezonzáró mérkőzésen a rájátszásért küzdő Tampa Bay-t sikerült kétvállra fektetniük Russelléknek. A Raiders 5-11-es rekorddal zárta a szezont, sorozatban a hatodik 10-nél több vereséggel záruló év ez az ezüst-feketéknél, ezzel együtt hat év óta először nem végzett a csapat az utolsó helyen a csoportban. A szezonban a rengeteg negatívum mellett több figyelemreméltó esemény is történt. Sebastian Janikowski a Raiders történetének legtöbb pontot szerző játékosává vált, a rúgójátékos a 7. héten franchise, és all-time hosszabbítás rekord győztes, 58 yardos mezőnygólt rúgott be a Jets ellen. A csapat 5 special team TD-t szerzett, Johnnie Lee Higgins 3 punt return, míg a szezon közben igazolt Justin Miller 2 kickoff return TD-t ért el, ez franchise rekord. Az év végi szavazásoknál két oaklandi játékos magaslott ki, Nnamdi Asomugha CB, és Shane Lechler P All-Pro és Pro Bowl választottak lettek. Logó és mez A Raiders csapatszínei az ezüst, és a fekete 1963 óta. Az első három évben fekete sisakban, aranyszínű nadrágban, és fekete, vagy fehér mezben léptek pályára. Azóta a sisak, és a nadrág ezüst színű, a hazai mez fekete, az idegenbeli pedig fehér. Logójuk apró változtatásoktól eltekintve nem változott a kezdetek óta. A logó egy címerpajzs, amelynek felső részén a „Raiders” szó található, a közepén pedig két kard keresztbe téve, illetve egy kalóz, vagy „fosztogató” feje egy régi típusú fejvédőben. Raider Nation A Raider Nation (Raider Nemzet) kifejezés a csapat fanatikus, rendkívül elkötelezett rajongótáborára utal. A Nation-nek van a McAffee stadionban egy ún. „fekete lyuk” nevű helye (kb., mint a B-közép), ahol a legelszántabb, legőrültebb szurkolók foglalnak helyet. Mivel a csapat sokáig Los Angeles-ben székelt, a városban a mai napig óriási a csapat támogatottsága, de ez igaz az egész Bay Area területre. A csapat hazai mérkőzései előtt általában már három nappal kint vannak a stadion előtt az ultrák, akik ott tartanak bemelegítő partikat. A „nemzet” kifejezés a szurkolók nagy számára, valamint arra utal, hogy az ország minden területén fellelhetőek. Rickey Dudley, a csapat volt játékosa mondta, hogy bár általánosan elfogadottnak tartják, hogy a Dallas Cowboys „Amerika csapata”, ő úgy érzi, hogy ez a titulus a Raiders-nek jár. Arra, hogy mitől lett ilyen népszerű a csapat, többféle teória létezik. Vannak, akik azt mondják, hogy Oakland túlnyomórészt munkásosztály-beli, többfajú lakossága az oka. Mások – és ez a valószínűbb – a csapat "egyedül az egész világgal szemben" attitűdjét, valamint a tulajdonos Al Davis „fenegyerek” imázsát hozzák fel, mint lehetséges okot. A csapatra mindig is jellemző volt az agresszív játékstílus, de ez a legprominensebben a 70-es, 80-as években – a legsikeresebb időszak – jelentkezett, mikor a védelmükben brutálisan kemény játékosaik voltak. Ilyenek voltak például a linebacker Ted Hendricks, akit az „Őrült Gólya” néven emlegettek, vagy a safety Jack „Az Orgyilkos” Tatum, aki 1978-ban egy előszezon mérkőzésen a Patriots elkapójába, Darryl Stinglerbe olyan keményen beleszállt, hogy az deréktől lefelé megbénult. Chuck Noll, a Steelers egykori vezetőedzője, egyszer a Raiders defensive back-jeit nemes egyszerűséggel „bűnöző elemeknek” titulálta egy interjú során. Természetes, hogy ez vonzó volt a tömegek számára. A szurkolókról két San Diegó-i professzor egy kétkötetes könyvet is írt „Better to Reign in Hell” címmel (kb. „Inkább uralkodom a pokolban”). Ez John Milton Elveszett paradicsomából származik, mely műben a Sátán azt mondja, hogy „Inkább uralkodom a pokolban, mint szolgálok a mennyben”. Ismert zenészek is vannak a „nemzet” tagjai között, ilyenek például Ice Cube, az ismert színész-rapper, a Slayer két gitárosa, Kerry King, és Jeff Hanneman, vagy James Hetfield, a Metallica frontembere. Ez utóbbi addig elment, hogy 2003-ban a Metallica egy ingyenes koncertet tartott a Raiders stadion parkolójában a Titans-szal szembeni konferenciadöntő előtt. Játékosok Jelenlegi játékosok Sablon:NFL roster Edzők Eddie Erdelatz, 1960–1961, 6 győzelem, 10 vereség Marty Feldman, 1962, 2 győzelem, 15 vereség Red Conkright, 1962, 1 győzelem, 18 vereség Al Davis, 1963–1965, 23 győzelem, 16 vereség, 3 döntetlen John Rauch, 1966–1968, 33 győzelem, 8 vereség, 1 döntetlen John Madden, 1969–1978, 103 győzelem, 32 vereség, 7 döntetlen Tom Flores, 1979–1987, 83 győzelem, 53 vereség Mike Shanahan, 1988–1989, 8 győzelem, 12 vereség Art Shell, 1989–1994, 54 győzelem, 38 vereség Mike White, 1995–1996, 15 győzelem, 17 vereség Joe Bugel, 1997, 4 győzelem, 12 vereség Jon Gruden, 1998–2001, 38 győzelem, 26 vereség Bill Callahan, 2002–2003, 15 győzelem, 17 vereség Norv Turner, 2004–2005, 9 győzelem, 23 vereség Art Shell, 2005–2006, 2 győzelem, 14 vereség Lane Kiffin, 2007 óta Gare de Saint-Georges-sur-Loire Gare de Saint-Georges-sur-Loire vasútállomás Franciaországban, Saint-Georges-sur-Loire településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Tours–Saint-Nazaire-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Teplafőszékely Teplafőszékely (szlovákul: Podhorie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 1964-ben alakult meg Teplafő és Saskőszékely egyesítésével. Fekvése Selmecbányától 5 km-re északra fekszik. Délről Selmecbánya és Bélabánya, keletről Zólyomkecskés, északról Kövesmocsár, nyugatról Szklenófürdő és rövid szakaszon Garamszentkereszt (Felsőapáti kataszter) határolja. Teplafőszékely 21,6392 km²-es területe két kataszteri területre oszlik: Teplafő (Teplá): 11,9969 km² Saskőszékely (Žakýl): 9,6423 km² Története Teplafő Teplafőt 1388-ban „Theplafew" alakban említik először. Ekkor a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka, később a saskői váruradalom része, majd a 17. század végén a bányakamara tulajdona. 1536-ban 14 portája adózott. 1601-ben Saskőszékellyel együtt kocsmája és 41 háza volt. 1715-ben malma és 13 háztartása létezett. A 18. században sörfőzdéje üzemelt. 1828-ban 39 házában 265 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak; később azon kívül már az erdőgazdaságban és a környék ipari üzemeiben is olgoztak. Vályi András szerint: „TEPLA. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez 1/2 mértföldnyire; határja hegyes." Fényes Elek szerint: „Tepla, tót falu, Bars vmegyében, Selmecz és Szkleno közt: 265 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a kamara." Bars vármegye monográfiája szerint: „Lenge, a selmeczbányai hegyek alatt fekvő tót kisközség, 373 róm. kath. vallású lakossal. Azelőtt Tepla volt a neve, melyet az alatta folyó hasonnevű pataktól kölcsönzött. A saskői uradalomhoz tartozott és így később a m. kir. kincstár tulajdonába ment át, melynek itt most is nagyobb erdőbirtoka van. Kath. temploma 1717-ben épült. Postája, távirója és vasúti állomása Bélabánya." Saskőszékely Saskőszékely első írásos említése 1388-ból származik „Zekel" alakban, ekkor Saskő várának uradalmához tartozott. Eredeti lakói királyaink által a gyepűk védelmére ide telepített székely határőrök voltak. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem attól 4 km-re, északkeletre feküdt. Első temploma, melyet Szent György tiszteletére szenteltek, a hagyomány szerint a „Na Kostolisku” nevű dűlőben állt. A falu határában másfél kilométerre északkeletre, a Brezov-hegyen állt egykor Zakyl vára, mely a 13. században épülhetett. A környező várakkal együtt a magyar határvédelmi rendszer része volt. Még a 13. században elpusztult, ma csak külső sáncainak maradványai láthatók. A falu a 17. század végén a bányakamara birtoka. 1601-ben 42 ház állt a településen. 1715-ben 14 adózót írtak össze. 1828-ban 38 házában 255 lakos élt. Lakói a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a környék ipari üzemeiben dolgoztak. A két település 1509 és 1686 között egyszer már egyesült, amikor is közös bírójuk volt. Vályi András szerint: „ZAKIL. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Teplához nem meszsze; határja meglehetős." Fényes Elek szerint: „Zakély, Bars m. tót falu, Selmeczhez 1 mfld., hegyek közt: 255 kath. lak. F. u. a kamara." Bars vármegye monográfiája szerint: „Sekély, a selmeczbányai hegyek alatt fekvő tót kisközség, 351 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a saskői uradalomhoz tartozott és Zakil, Zakély és Zekély nevek alatt volt említve. Mostani birtokosa az erdőkincstár. Temploma nincs a községnek. Postája, távirója és vasúti állomása Bélabánya." A trianoni békeszerződésig mindkét település Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. Lakói a háború után főként Selmecbánya, Geletnek és Garamszentkereszt üzemeiben dolgoztak. A két települést 1964-ben egyesítették. Népessége 1910-ben Teplafőnek 416, Saskőszékelynek 361, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 396 lakosából 387 szlovák volt. 2011-ben 368 lakosából 357 szlovák. Nevezetességei Teplafő Szűz Mária látogatása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma késő gótikus stílusban épült, 1718 -ban barokk stílusban építették át. A templom előtt álló önálló harangláb a templommal egy időben épült. Székely középkori várának maradványai a falutól 1,5 km-re északkeletre, a Brezov-hegyen állnak. Chamaepetes A Chamaepetes a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A családban a legközelebbi rokonai a Penelopina és az Aburria, valamint a Penelope nembe tartoznak. A nembe az alábbi 2 faj tartozik: fekete guán (Chamaepetes unicolor) sarlósszárnyú guán (Chamaepetes goudotii) Forrás Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 2.) Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint a hokkóalakúak rendjébe tartoznak. (Hozzáférés: 2010. október 2.) Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar nevek Barnafejű barkósfakúsz A barnafejű barkósfakúsz (Rhabdornis inornatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a barkósfakúszfélék (Rhabdornithidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása A Fülöp-szigetek területén honos, esőerdők lakója. Alfajai Rhabdornis inornatus inornatus Rhabdornis inornatus leytensis Rhabdornis inornatus rabori Rhabdornis inornatus alaris Rhabdornis inornatus zamboanga Harmadik Wekerle-kormány A harmadik Wekerle-kormány 1917. augusztus 23. és 1918. október 31. között volt hatalmon Wekerle Sándor vezetésével. A kabinet az Esterházy-kormány valamennyi tagját átvette. A Wekerle-kormányra jutott a „nagy háború” elvesztésének tudomásulvétele és ebből eredően az első tűzszüneti és egyéb egyezmények megkötése az antanttal és szövetségeseivel. A régi rend fenntartására tett utolsó kísérletet, a „Magyar Szent Korona Országainak függetlenségéről” szóló határozatot hiába fogadták el október 20-án, a háború elvesztése a tömegeket a kormány ellen fordította, akik (mint ennek fő felelősei) rövid úton távozni kényszerültek a hatalomból. A kabinet lemondásakor kinevezett Hadik János nem tudta megalakítani saját kormányát, mivel azt gyakorlatilag még aznap elmosta az őszirózsás forradalom. Ennek egyik érdekes következménye volt, hogy míg a miniszterelnöki tisztségben október 30-án délelőtt Hadik váltotta Wekerlét, addig az egyes miniszteri tisztségek tekintetében a harmadik Wekerle-kormányt közvetlenül a Károlyi Mihály-kormány követte október 31-i dátummal. Encarta Az Encarta digitális multimédiás enciklopédia, melyet a Microsoft Corporation jelentett meg Microsoft Encarta néven 1993-tól 2009. december 31-ig. Az Encartának elérhető egy ingyenes internetes változata is a weben MSN Encarta (lásd még: MSN) néven, korlátozott tartalommal (de havi előfizetéssel hozzáférhető a teljes tartalom és a házifeladat-eszközök is). A teljes verzió több CD-ROM-on vagy egy DVD-ROM-on érhető el. Sok cikket a korábbi Funk and Wagnalls enciklopédiára alapoztak. A Microsoft 2009. március végén bejelentette, hogy október 31-én becsukja az összes Encarta-weboldalt, kivéve Japánt: itt a szolgáltatás december 31-én szűnt meg. Leírás Nemzetközileg különböző változatok érhetőek el, melyek nyelvben és tartalomban is különböznek. Például a holland változatban némi tartalom megtalálható a holland Winkler Prins enciklopédiából. Az alábbiakban bemutatott funkciók a legújabb (2004-es) Egyesült Királyság-beli „Encyclopedia Standard” változatot írják le. Minden szócikk multimédiás tartalommal van integrálva. Ezek lehetnek illusztrációk, audio, video, webközpont és játékok. Vannak térképek, melyek síkban megjeleníthetők, vagy látható az egész földgömb, amely így forgathatóvá válik. Sok cikkhez kiemelt webhelyeket is válogattak a szerkesztők. Az széljegyzet alternatív nézeteket és egy bizonyos témakör információit vonultatja fel, például korabeli újságcikkeket. Az Encarta szócikkeit könnyen lehet frissíteni az internetről. Az „Encyclopedia Plus” és a „Premium Suite” változatokban több szócikk és multimédia van, például dinamikus időszalag, virtuális túra, irodalmi útmutató, valamint egy szótár. Anna May Wong Anna May Wong, eredeti nevén Wong Liu Tsong (kínaiul ��� / ���, Huáng Liǔ-shuāng, magyaros: Huang Liu-suang; Los Angeles, 1905. január 3. – Santa Monica, Kalifornia, 1961. február 2.) kínai származású amerikai színésznő. Az 1920-as és 1930-as években, amikor Hollywoodot merev rasszizmus jellemezte és a filmipar cenzúrája számos kelet-ázsiai színész, illetve színésznő karrierjét megakadályozta, mindezek ellenére ő volt az első kínai származású amerikai színésznő, akinek sikerült világhírnévre szert tennie. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt kínai család gyermekeként született és a 20. század elején a modern kínai nők egyik legjelentősebb, világszerte ismert képviselőjévé vált. Kínában, különösen a kínai sajtóban azonban eltérő véleménnyel nyilatkoztak filmjeiről, hiszen ez időben elutasítóan vélekedtek a nők emancipációjáról és különösen a befolyásos Szung Mej-ling, Csang Kaj-sek felesége volt elutasító vele szemben. Életrajza Gyermekkora Anna May Wong nagyszülei a 19. század közepén vándoroltak ki Kínából Kaliforniába. Szülei Los Angeles kínai negyedében (Chinatown) – Lo Sangban – egy mosodát (Sam Kee Laundry) üzemeltettek. Egy utcával arrébb a kínai negyedtől, a kínaiak, írek, németek és japánok lakta Flower Street-en született a házaspár második gyermekeként, Wong Liu Tsong néven (jelentése: fagyott sárga fűzfa). 1910-ben a család a szomszédos Figueroa utcába költözött, ahol a többnyire mexikói és kelet-európai családok mellett ők voltak az egyetlen kínaiak. A két utca, ami elválasztotta az új otthont Chinatowntól lehetővé tette, hogy Wong beleolvadjon az amerikai kultúrába. Sok kínai származású amerikaihoz hasonlóan részben presbiteriánus nevelést kapott, részben pedig a neokonfucianizmus szellemében nevelkedett. Először egy vegyes iskolába járt, később – amikor fehér osztálytársai rasszista csúfolódásainak célpontja lett – egy olyan oktatási intézménybe került, ahol csak kínai gyerekek tanultak. Pályafutásának kezdetei Csaknem ugyanebben az időben helyezte át székhelyét az amerikai filmgyártás a keleti partról a Los Angeles-i vidékre. Sok új mozi épült Wong közelében, ő pedig elhanyagolta az iskolát, nickelodeon mozira költötte a zsebpénzét, és egyre inkább a filmek megszállottja lett. Wong egy-egy mozilátogatás után titokban, otthon a tükör előtt gyakorolt, így tanulta meg a színészkedést. Már kilencévesen filmszerepekért könyörgött, hamarosan felfigyeltek rá a színészek is és a C.C.C. vagy Curious Chinese Child néven emlegették. Tízévesen egy divatfényképésznek pózolt, és 11 évesen került szóba először az Anna May Wong művésznév, amelyben angol és kínai családi neve keveredik. 14 évesen játszotta első kis filmszerepét a híres némafilmsztár, Alla Nazimova mellett Albert Capellani The Red Lantern (1919) című filmjében. A következő két évben statisztaként dolgozott különböző filmekben, többek között Priscilla Dean és Colleen Moore mellett. Közben iskolába járt, de megbetegedett (nyavalyatörést állapítottak meg nála), ami miatt hónapokig hiányzott. A lelki összeomlás szélén volt, amikor édesapja elvitte egy hagyományos kínai orvoslást gyakorló orvoshoz és a kezelés sikeresnek bizonyult. Első mecénása Marshall Neilan filmrendező volt, aki 1920-ban egy kisebb szerepet adott neki a Dinty című kalandjátékában. Következő szerepe Toy Sing alakítása volt Neilan Bits of Life című filmjében (1921), ami azért érdekes és említésre méltó Wong életművében, mert ekkor – 16 évesen – játszott először és utoljára anyaszerepet. Később a Hollywoodban elterjedt sztereotípiák és törvények (Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye) gyakran megakadályozták, hogy egy ázsiai külsejű személy anyaként jelenjen meg a filmvásznon. 1921-ben megszakította iskolai tanulmányait (Los Angeles High School), hogy életét teljesen a filmes pályafutásnak szentelje. Wong 1922-ben, 17 évesen kapta első nagyobb szerepét a The Toll of the Sea című filmben. Frances Marion, a film forgatókönyvírója, Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operájának cselekményeihez hasonló történetet írt. Maga a szerző sem tagadta a hasonlóságot, Anna May pedig „Madame Butterfly mostohalányának” tekintette Lotus Flowert (Lótuszvirág), a film női alakját. A film az elsők között volt, amely korai technicolor-eljárással készült és ezzel a világ egyik első színes filmjei közé tartozik. Eredeti történet hiánya ellenére, az új eljárásnak köszönhetően a film nagy siker lett. A Variety magazine dicsérte Wongot, külön kiemelte „kivételesen szép színészi játékát”. A The New York Times kritikájában azt is megemlítette, hogy gyakrabban kellene megjelennie a mozivásznon. A jó visszhangok ellenére Hollywood továbbra is vonakodott főszerepeket adni Wongnak származása miatt. Lótuszvirág alakítását több, a china doll klisének megfelelő szerep követte: az ázsiai lány feláldozza életét egy fehér férfi iránti reménytelen szerelme miatt. Csillag születik 1924-ben Anna May Wong Raoul Walsh kalandfilmjében, A bagdadi tolvajban (The Thief of Bagdad), a karrierjének csúcspontján lévő Douglas Fairbanks mellett egy mongol rabszolganőt játszott. Rövid szereplésével magára vonta a nézőközönség és a kritikusok figyelmét. Alakításával nemzetközi hírnévre tett szert és ezzel megszületett az első kínai-amerikai filmcsillag. Mivel tudta, hogy az amerikaiak – annak ellenére, hogy Kaliforniában született és nőtt fel – külföldinek tekintik, tudatosan dolgozott egy flapper külső kialakításán: nagy feltűnést keltett szűk, hasát mutogató ruhájával és homlokba lógó póni frizurájával, ami ettől kezdve ismertetőjelévé vált. Ugyanebben az évben Herbert Brenon Peter Pan című filmjében Lily tigris szerepét játszotta. Az 1920-as évek második felében Wong számára egyre nyomasztóbbak lettek a munkakörülmények Hollywoodban. Nyilvánvalóvá vált, hogy Wong karriere, az USA különböző emberi fajok keveredése elleni törvénye miatt, igen behatárolt: ezek az előírások például megakadályozták, hogy a mozivásznon egy yellowfaceben megcsókoljon egy európai vagy amerikai színészt. Egy-egy yellowface megoldású filmben minden ázsiai szerepet fehér bőrű színészek játszanak, még akkor is, ha a film összes alakja ázsiai. Wong továbbra is mellékszerepeket alakított kisebb filmekben – többek között Oliver Hardy egy filmjében (The Honorable Mr. Buggs), a Mr. Wu című darabban, valamint egy Stan és Pan filmben (Why Girls Love Sailors) –, de a dicsérő és kedvező kritika ellenére egyre csalódottabb lett, ezért más utakat keresett. 1925 elején egy sorozatfilm szereplőivel (Bryant Washburn, Cullen Landis, Ruth Stonehouse, Phyllis Haver és Helen Holmes) vaudeville-turnén vett részt. Még ebben az évben egy eurázsiai nőt játszott a Lord Chumley című novella filmfeldolgozásában (Forty Winks). 1927-ben fényképsorozat jelent meg róla a Theatre Magazine-ban és ezt további felvételek követték: Emil Otto Hoppe angol fényképész Wongról készített képeiből képeslapok készültek. A divatvilág ellenállhatatlannak tartotta. Egy évvel később Edward Steichen a Vanity Fair fényképész-szerkesztője és Carl Van Vechten a lap kritikusa is felfigyelt rá. Nemzetközi hírneve is egyre nőtt: angol folyóiratok egész oldalas cikkeket közöltek róla, de japán filmes újságok is rendszeresen megemlítették oldalaikon, ha Wong feltűnt egy újabb filmben, akármilyen rövid szerepe is volt, ami azt jelzi, hogy számos rajongója volt Japánban. Kínában is megjelent egy népszerű női magazin címlapján, és a lap kiadójával, Wu Liandeval készült fényképe pedig jelentősen hozzájárult népszerűsége növekedéséhez. Európa (1928–1930) Wong kezdett belefáradni abba, hogy csak mellékszerepeket kap és a jelentősebb kínai karakterszerepeket nem ázsiai színészeknek adják. Bár jól keresett, ő főszerepekről és világhírnévről álmodozott. 23 évesen elege lett abból, hogy filmjeiben mindig meg kellett halnia. Komoly ellentétbe került a Metro–Goldwyn–Mayer filmgyárral, amikor a filmcenzúra legfrissebb filmjében, az Across to Singapore-ban jeleneteket írt át és jelentősen megrövidítette egyébként is rövid alakítását. 1928. május végén úgy döntött, hogy elhagyja az Egyesült Államokat és Európába megy. Akkoriban más színes bőrű művészek is hátat fordítottak az USA-nak: Josephine Baker már 1925-ben Európába költözött, táncával kezdetben Párizsban és Berlinben szórakoztatta és hódította meg a közönséget. Németország Anna May Wong Európába érkezése után az első pár hónapot Berlinben töltötte. Ebben az időben Berlint avantgárd kulturális élete és a kisebbségekkel szemben tanúsított toleranciája miatt a világ legmodernebb városaként tartották számon: fekete bőrű előadók népszerűsítették a dzsesszt, a nagyváros megőrült az új zenéért és a foxtrottért. Számos éjszakai klub csalogatta vendégeit és prostituáltak lepték el az utcákat. Wong otthon érezte magát ebben a környezetben és szabadon forgolódott művészi, illetve értelmiségi körökben. 1928 júniusában együtt töltött egy estét Walter Benjamin filozófussal, aki akkoriban a Literarische Welt című folyóirat számára fogalmazott esszéket. Wonggal való találkozójáról a lap július 6-i számában írt. Benjamin írása az egyik legleleplezőbb forrás a színésznő személyiségéről. Wong egy olyan társadalomba csöppent, ahol akkoriban ritkán fordultak meg kínai emberek, csupán tengerészként vagy utcai árusként érkeztek az országba. A német nagyközönség hollywoodi sztárként fogadta. Német fényképészek és lapkiadók sorban álltak nála, hogy portrét állítsanak össze róla. Lotte Jacobi egy egész sorozat látványos fényképet készített, amik tekintélyes magazinok címlapján jelentek meg szerte Európában. Richard Eichberg rendező és filmproducer Karl Gustav Vollmoeller javaslatára rögtön három filmre szerződtette Wongot Berlinben. A Vollmoeller elbeszélése alapján készült Schmutziges Geld című filmben egy maláj lányt játszik. Jack (Heinrich George), az illegalitásba menekült híres festő megmenti a lányt a matrózok zaklatásaitól. Jack és Song (Wong) együtt maradnak és a kikötő zenés kocsmáiban keresik pénzüket késdobálóként, illetve táncosnőként. A bonyodalmak akkor kezdődnek amikor a zenés lokál tulajdonosa is szemet vet Songra és megjelenik Gloria, Jack egykori szerelme. A film ősbemutatóját 1928. augusztus 21-én, Berlinben rendezték meg. A német kritikákra válaszolva a The New York Times azt írta, hogy Wongot nemcsak kiemelkedő tehetsége, hanem szépsége miatt is körberajongják. Ezen kívül a cikk leírja, hogy a németek elsiklanak Wong amerikai múltja fölött, és csak kínai származásáról tesznek említést. A Großstadtschmetterling című film ősbemutatójára 1929. április 10-én került sor. A film Párizs bohém világában játszódik (a forgatás Párizsban, Nizzában és Monte-Carlóban történt): a kíméletlen és gátlástalan bohóc – Coco (Alexander Granach) – szerelmes a szép kínai táncosnőbe, Mahba (Wong) és állandóan követi. Amikor Coco megöl egy akrobatát, a gyanú Mahra esik. Mah egy orosz festő, Kuzmin (Louis Lerch) festőműhelyében talál menedéket, és a modellje lesz. Mah egy csekket akar beváltani Kuzmin részére, Coco követi őt, de amikor Mah nem hajlandó vele menni, elveszi a pénzét és megfenyegeti, hogy megöli Kuzmint, ha elárulja a lopást. Mah nem meri elmondani Kuzminnak a történteket, a festő ezért Maht tartja az igazi tolvajnak és kidobja. Sok bonyodalom után Mah végül leleplezi Cocót, visszaszerzi a pénzt és felvilágosítja Kuzmint a történtekről. A bűneitől tisztára mosott kínai lány végül eltűnik a tömegben. A harmadik Eichberg-film – Hai-Tang. Der Weg zur Schande (1930) – Wong első hangosfilmje volt. A forradalom előtti Oroszországban Hai Tang, a fiatal kínai varieté-énekesnő (Wong) beleszeret Boriszba (František Lederer), a jóképű tisztbe. A kapcsolatuk akkor kezd bonyolódni, amikor Borisz parancsnoka, egy nagyherceg is szemet vet az énekesnőre. Wang Hu, Hai Tang fivére megpróbálja megakadályozni a nagyherceg közeledési kísérleteit és rálő. Wang Hut halálra ítélik, de az ítélet végrehajtására nem kerül sor, mert Hai Tang inkább beleegyezik abba, hogy testvérével elhagyja az országot, minthogy a nagyherceg szeretője legyen. Ezzel viszont saját szerelméről is lemond. A filmet több nyelven is felvették: mivel Wong az angol nyelv mellett németül és franciául is jól beszélt, ezért mind a három nyelvváltozatban szerepelt. Az angol verzióban (The Flame of Love) John Longden játszotta Borisz hadnagyot és Georg H. Schnell a nagyherceget. A francia változat (Haï-Tang) férfi főszereplői Robert Ancelin és Marcel Vibert voltak. Wong Német kiejtése annyira jó volt, hogy a német kritikusok azt gondolták, hogy szinkronizálták a hangját. Filmtörténetileg azért is voltak jelentősek Wong fellépései német filmekben, mert a kínaiak – és elsősorban a kínai nők – az akkori Németország közéletében és a média világában ismeretlenek voltak, szinte nem léteztek. A német közönség nagy részének Anna May Wong volt az első kínai nő, akit filmjei és a vele készített interjúk alapján jobban megismerhettek; Wong megjelenése a németországi mozivásznakon jelentősen befolyásolta a kínaiak általános megismerését és elfogadását Németországban. A német sajtóban többnyire nem kínai származású amerikaiként, hanem (amerikai) kínaiként tettek róla említést. Anglia Londonban Basil Dean a The Circle of Chalk című öt felvonásos Klabund-darabban kínált szerepet Wongnak. A színésznő első színpadi alakításában a fiatal Laurence Olivier-vel játszhatott együtt. Az angol kritikusok bírálták kaliforniai kiejtését, hangját „jenki nyekergésnek” titulálták, az amerikai kritikusok pedig műveletlen torokhangról írtak, ezért Wong egy nyelvtanárhoz fordult a Cambridge-i Egyetemen, akinél megtanulta az angol kiejtést. Wong utolsó némafilmjében, Ewald André Dupont 1929-ben készült Piccadilly című alkotásában, Jameson Thomas mellett kapott főszerepet. A melodrámában Shoshót, a nagyravágyó mosogatólányból lett kínai táncoscsodát játszotta. A film egyik jelenetében Shosho közelebb csalogatja magához a Piccadily klub tulajdonosát és hagyja, hogy lehulljon arcáról a kendő: a részletet Graham Russell Hodges Wongról szóló biográfiájában a némafilmek történetének egyik legerotikusabb jelenetének tartja. A Variety című lap azt írta róla, hogy „túlragyogja” az akkor legjobban fizetett színésznőt, Gilda Grayt. Alakítását további főszerepek követték. 1930 nyarán Bécsbe utazott, ahol a Springtime című darabban lépett fel. Egy bécsi kritikus azt írta róla, hogy Wong teljesen hatalmába kerítette a közönséget, és a nehéz német nyelvű részeket is mesterien teljesítette. Az 1930-as évek eleje Európai sikerei hatására az Egyesült Államokban is felfigyeltek rá. A Paramount Pictures filmvállalat főszerepeket, kiemelkedő fizetést ígért és egy szerződést ajánlott neki, ezért 1930 késő nyarán visszatért hazájába. Visszatérését a szaksajtóban különleges eseményként kommentálták: etnikai szerepeiből kinőtte magát és elismert amerikai filmcsillaggá fejlődött. Kezdetben a Broadway színpadán játszott Edgar Wallace On the Spot című novellájának nagy sikerű színpadi változatában, Wallace közvetlen felkérésére. A darabot óriási sikerrel játszották; később ugyanebből a novellából, Dangerous to Know címmel, Wong főszereplésével film készült. Abban a reményben, hogy egy Josef von Sternberg filmben szerepelhet, Wong ismét elfogadott egy sztereotip szerepet: a Sax Rohmer sikerregényéből készült Daughter of the Dragon című filmben Fu Manchu bosszúszomjas lányát alakította. Ez volt Wong utolsó „gonosz kínai” alakítása és egyetlen főszerepe a korszak másik híres ázsiai színésze, Sessue Hayakawa mellett. Ezt Wong legismertebb filmje (annak ellenére, hogy csak mellékszereplőként jelent meg benne), a Shanghai Express követte (1932). Josef von Sternberg kalandfilmjének főszereplője Marlene Dietrich volt. A szerepet Karl Gustav Vollmoellernek köszönhette, aki baráti viszonyban állt Josef von Sternberggel és az egyre híresebbé váló Marlene Dietrichhel. Bár az akkori kritikák elsősorban Dietrich előadásmódjára és Sternberg rendezésére figyeltek, a mai filmtörténészek úgy ítélik meg, hogy Wong alakítása háttérbe szorítja Dietrichét. A kínai sajtó Wong karrieréről korábban vegyes kritikákat jelentetett meg; a Shanghai Expressben való szereplését kevésbé kedvezően fogadták: az egyik lapban „Paramount Kína megszégyenítésére használja Wongot” címmel jelent meg az egyik leghevesebb írás. Az 1930-as években Amerikában és Európában is divatikonnak tartották: 1934-ben a Mayfair Mannequin Society of New York „a világ legjobban öltözött nőjének” szavazta meg, 1938-ban a Look magazin „a világ legszebb kínai lánya” címmel tisztelte meg. Ezt követően további amerikai és angol filmekben szerepelt, de a siker kissé alábbhagyott. Kínai származása miatt az akkori ízlésnek megfelelően klisészerű szerepet kapott: a Study in Scarlet című bűnügyi filmben ál-özvegyet játszott, a Tiger Bay című filmben táncosnő volt, a Java Headben mandzsu hercegnőként lépett fel (az egyetlen film, amelyben Wong megcsókolja a férfi főszereplőt, filmbeli férjét) vagy keleti rabszolgalányt játszott a Chu Chin Chowban. A Will H. Hays által 1930-ban létrehozott Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye szigorú előírásai szerint különböző bőrszínű emberek nem lehettek egymással meghitt kapcsolatban a mozivásznon, szó sem lehetett csókjelenetről a kamera előtt. Ez egyértelműen megakadályozta, hogy Wong – meglévő filmdíva-tulajdonságai ellenére – Amerikában leading lady (női főszereplő) lehessen. A The Son-Daughter című film női főszerepét Wong helyett Helen Hayes kapta meg; a Metro-Goldwyn-Mayer úgy ítélte meg, hogy Wong „túl kínai ahhoz, hogy kínait játsszon” és a Hays-szabályok értelmében egyébként sem adhatott elő romantikus jeleneteket a film főszereplőjével, Ramón Novarróval. Eredetileg Wongot választották ki Yen tábornok ágyasának alakítására a The Bitter Tea of General Yen című filmben, ám a szerepet végül mégis Toshia Mori kapta. Wongnak ismét csalódnia kellett Hollywoodban, ezért visszatért Nagy-Britanniába, ahol közel három évig maradt. Filmszerepei mellett vaudeville-előadások során bejárta Skóciát, Írországot és a távolabbi brit területeket. Az édes anyaföld (The Good Earth) Az 1930-as években igen népszerűek lettek Pearl S. Buck írásai, különösen Az édes anyaföld (The Good Earth) című regénye, amiért az írónő 1932-ben Pulitzer-díjat kapott. A könyv Wang Lung életének leírásán keresztül részletesen bemutatja a kínai vidéki életet, a forradalom előtti kínai társadalmat és legfőképpen a nők helyzetét. Az amerikai olvasók megismerhették a kínai hétköznapokat, a könyv hatására megváltozott a kínai-amerikaiak megítélése, nőtt a Kínával szembeni szimpátia is. Wong azt gondolta, hogy ezzel lehetőség nyílik több nagyobb pozitív szerepre is amerikai filmekben, ezért 1935 júniusában visszatért az Egyesült Államokba azzal a céllal, hogy megszerezze a regény alapján készülő Metro-Goldwyn-Mayer-film női főszerepét. Wong már 1931-ben – a könyv első megjelenésekor – elolvasta a regényt, és remélte, hogy egyszer majd megfilmesítik a történetet. Nagyon számított arra, hogy a filmvállalat felkéri a női főszerepre és a Los Angeles-i lapok szerint is ő volt az egyik legesélyesebb O-Lan szerepére, amit 1933 márciusában egy reklámkampánnyal is alátámasztottak. Maga az írónő is azt remélte, hogy kínai színészeket választanak a főszerepekre. Ennek ellenére a filmstúdiónál látszólag szóba sem jött, hogy Wongnak adják a szerepet, mert a férfi főszerepre – yellowface szerepre – az európai származású Paul Munit választották ki. A hollywoodi szabályok értelmében Wong nem kaphatta meg a női főszerepet, helyette a német származású Luise Rainert kérték fel, aki alakításáért Oscar-díjat kapott. Ugyanakkor a kínai kormány tanácsadója is azt ajánlotta a stúdiónak, hogy ne Wongot jelöljék a szerepre, mondván, ha Wong megjelenik egy filmben, az mindig zavart kelt Kínában. A főszerep helyett az álnok kurtizán, Lotus szerepét kínálták fel, de ezt Wong visszautasította. (A filmben megjelent viszont Wong húga – Mary Liu Heung Wong – Little Bird szerepében.) Az MGM viselkedése Wonggal szemben az 1930-as évekbeli szereposztás-diszkrimináció leghírhedtebb esetei közé tartozik. Kínai utazása A fiatal Anna May Wong mindig megpróbálta levetkőzni kínai származását, egy flapper – modern nő – életstílusa szerint élt, aki tüntetőleg elutasította szülei hagyományokhoz ragaszkodó életmódját. Később felébredt benne a vágy, hogy megismerje kulturális gyökereit. A Metro-Goldwyn-Mayer másodrangú szerepei sem marasztalták különösen, ezért 1936-ban egyéves útra indult Kínába, hogy meglátogassa édesapját (aki 1934-ben tért vissza szülőhazájába), hogy irodalmi kínai nyelvet tanuljon (a szülői házban csak kantoni nyelvet beszéltek), valamint hogy Mei Lanfang segítségével többet megtudjon a kínai színházról, illetve a keleti (pekingi) operáról. A kozmopolita Peking és Sanghaj kulturális elitje sztárként fogadta, de a kínai nagyközönség többnyire elutasító volt vele szemben, mert az ország felfogása szerint vétett a szokások ellen: hajadon családi állapota és színésznői tevékenysége kínai mértékkel nézve a prostitúció fogalmát súrolta. Az Egyesült Államokban élő kínaiak is ugyanezen az állásponton voltak. Néhány filmjében – akarata ellenére – előnytelen képet mutatott be a kínai kultúráról az amerikai közönségnek, ezért a kínaiak politikai okokból is gyanúsnak tartották. Szigorúan kritizálta a nemzeti kormány és a filmközösség is. Nehezen értett szót az emberekkel, hiszen az általa beszélt dialektust kevesen értették; saját hazájában csak tolmács segítségével tudott kommunikálni. Kínában szerzett tapasztalatait amerikai újságok (Herald Tribune, Los Angeles Times, Photoplay) hasábjain megjelenő cikkekben írta le. Bár Wongot elbűvölte elődei országa, rájött, hogy túlságosan „elnyugatiasodott” ahhoz, hogy hosszabb ideig maradni tudjon. Emancipált nőként, életvitele miatt elítélték a kínai társadalomban, és állandó rosszallással találkozott. Visszatérése után azt nyilatkozta, hogy nem tudna kínai színházban játszani, és nagyon sajnálja, hogy Kínában túl amerikai, Amerikában pedig inkább fehér bőrű színészeket keresnek kínai szerepekre. Az 1930-as évek vége Visszatérve Hollywoodba Wong a Paramount Pictures kötelékében B-filmek (alacsony költségű filmek) szereplője lett. A kínai–japán háború idején nőtt az amerikai közönség szimpátiája a kínaiakkal szemben, így jöhettek létre az 1930-as éves második felében olyan filmek is, amelyben a kínaiakat kevésbé ellenségesnek, sokkal inkább barátságosnak mutatták be. 1937-ben a Daughter of Shanghai című filmben a színésznő karrierje egyik legérdekesebb szerepét játszotta: az édesapja halálát megbosszuló kínai származású amerikai nő szerepét újraírták – Wongra szabva. A szerep annyira illett Wonghoz, hogy a stúdión belül „Anna May Wong sztoriként” emlegették. A filmről azt nyilatkozta, hogy eddigi szerepei közül ezt kedveli a legjobban, mert a film kivételes esélyt ad a kínaiaknak arra, hogy rokonszenvesnek jelenjenek meg a filmvásznon. 1938-ban a B-film készítő Robert Florey kedvéért ismét kamera elé állt a Dangerous to Know című filmben. A Paramount Pictures oktatóként is alkalmazta más művészek mellé, és rádiójátékokban is szerepelt. Kabaré műsorával – amelyben kantoni nyelven, franciául, németül, angolul, dánul és svédül is énekelt – bejárta az Egyesült Államokat, Európát és Ausztráliát. Az utazása során kialakult ellentmondó érzései ellenére, az USA-ba való visszatérése után egyre inkább azonosult Kínával, és színésznőként megpróbált hozzájárulni az ország összképének és hírnevének javításához. Korábbi filmjeiben gyakran mutogatta lábait, ami a kínai szokások szerint visszataszító volt, ezért ettől kezdve csak hosszú ruhákban állt a kamerák elé. A kínai útja során vásárolt kínai viseleteket és egyéb ruhadarabjait, amit eredetileg színpadon és képernyőn akart használni, 1938-ban aukción elárverezte, és a bevételt a United China Relief nevű kínai segélyszervezetnek adományozta. Az 1942-ben összeállított New Chinese Recipes (Új kínai receptek) című szakácskönyv (az egyik legelső kínai szakácskönyv) előszavát is a United China Reliefnek ajánlotta. Egyre kevesebbet szerepelt filmekben, helyette pénzgyűjtő akciókat szervezett a kínai–japán háború menekültjeinek megsegítésére, illetve a japán politikai és katonai elnyomás alatt álló Kína részére. A második világháború idején Anna May Wong minden alkalmat kihasznált, hogy kínai honfitársainak érdekeit szolgálva Japán ellen irányuló propagandafilmekben fellépjen. 1942-ben és 1943-ban főszerepet játszott két Alexander-Stern produkcióban (Lady from Chungking és Bombs Over Burma); a két filmszerepéért kapott gázsiját szintén a United China Reliefnek adta. A filmek érdekessége, hogy yellowface filmek, ahol a kínai szerepet kínai származású amerikaiak alakították, a negatív jellegű japán szerepeket viszont nem a szokás szerinti kínai-amerikai színészeknek, hanem európai származású amerikai művészeknek adták. A háború utáni évek A második világháború után Anna May Wong karrierje véglegesen megingott. A hidegháború kezdetével az Egyesült Államokban ismét fellángolt a kínaiak elleni rasszizmus, ami újból megnehezítette az ázsiai származású amerikaiak munkakörülményeit. Wong hat évig tartó szünet után, 1949-ben állt újra kamera elé – mint szolgálólány – az Impact című filmben. 1951-ben William Dieterle Peking Express című filmjében szintén mellékszerepet kapott, de a jelenetek, amikben fellépett, a vágó ollójának áldozatává váltak. Ugyanebben az évben a Dumont Networknél saját tv-sorozatot kapott (The Gallery of Madame Liu Tsong), amelyben a kínai nyomozónő szerepe nagyon jól illett Wonghoz. Ez volt az első amerikai tv-sorozat, amelynek ázsiai származású főszereplője volt. Haláláig (1961) többször is fellépett kisebb szerepekkel tv-sorozatokban (Adventures in Paradise, The Barbara Stanwyck Show, The Life and Legend of Wyatt Earp); utolsó kisebb játékfilm-szerepét (a női főszereplő háztartásvezetője) az 1960-ban készült Portrait in Black című krimiben játszotta Lana Turner és Anthony Quinn mellett. Henry Koster Flower Drum Song című musicalében Madame Liangot alakította volna, de már nem tudott kamerák elé állni: az 1940-es évektől alkoholproblémával küszködő művésznő májzsugorodásban szenvedett, végül 56 évesen szívinfarktus okozta a halálát. Magánélete Anna May Wong sohasem ment férjhez. Egy 1932-ben, a párizsi Revue Mondialeban megjelent interjúban elismerte, hogy színészi pályafutásának végét jelentette volna, ha feleségül megy egy kínai vagy kínai-amerikai férfihoz, mivel a kínai erkölcsi eszmék szerint egy férjezett, többgyermekes nő ritkán mehetett emberek közé, tehát színésznőként egyáltalán nem dolgozhatott volna. Szerelmi kapcsolata volt több fehér bőrű férfival, többek között Marshall Neilan rendezővel és az angol Eric Maschwitz-cel, a házasság szóba sem jöhetett, mert Kaliforniában egészen 1948-ig tiltották a vegyes házasságot, de egy Kalifornián kívül kötött házasság is ártott volna Wong és partnerei hírnevének. Életre szóló barátság kötötte Carl van Vechten amerikai fényképészhez és feleségéhez, Fania Marinoffhoz. Több évtizeden keresztül egy háztartásban élt Richard nevű öccsével. Kisebbik húga, Mary, szintén színésznő volt, szerepelt Az édes anyaföld című filmben is. Előadásmódja, kifejező eszközei Anna May Wong előadásmódjára jellemző, hogy nagy hangsúlyt fektetett az olyan művészi kifejező eszközökre, mint a hajviselet, ruházat és a mozdulatok – mindenekelőtt a kézmozdulatok –, amiket a kínai kultúrából kölcsönzött. A korabeli filmsajtó Wong kezeit Hollywood legszebb kezeinek tartotta. A filmbeli kosztümök többnyire saját terjedelmes ruhatárából származtak, amiket ő maga választott ki. A kínai ruhadarabok, a hajviselet és a gesztusok igazi jelentése ismeretlen volt az egész filmstáb és tulajdonképpen a teljes amerikai, illetve európai nézőközönség előtt is, viszont a kínai publikumnak árnyalatokkal és utalásokkal szolgált. Jó példa erre a Piccadilly című film azon jelenete, amikor Shosho először lép fel az egyenruhás „fehér” nézőközönség előtt: a hajfonatát egy kínai földművelő hajviseletéhez hasonlóan a tarkójára tűzte, amivel Shosho alakja egy ártatlan szűz jellemét kapta. Erotikusnak vélt testmozdulatai is a Tang-dinasztia hagyományos táncát idézik. Személyiségének és művészetének hatása Anna May Wong hírneve a kínai-amerikai nyilvánosság előtt Anna May Wong a 20. század elején a modern kínai nők egyik legjelentősebb, világszerte ismert képviselője volt. Kínában, különösen a kínai sajtóban eltérő véleménnyel nyilatkoztak filmjeiről, mindenekelőtt a Shanghai Expressről. Az 1930-as évek Kínában a virágzó nacionalizmus évei voltak: a Wong által játszott sztereotip filmszerepeket sokan kritizálták, annál is inkább, mert voltak olyan kínai színészek is Hollywoodban (például Li Shimin), akik nemzeti büszkeségből visszautasították az ehhez hasonló szerepeket. A kritikákat a Kuomintang által szervezett erkölcsi kampány is jelentősen befolyásolta. Ellentmondásosan és nagy részben elutasítóan vélekedtek a nők emancipációjáról is, így Wong – mint a modern kínai idők nemzetközi képviselője – ezáltal is a negatív kritika áldozata lett. Csupán kínai művész- és értelmiségi csoportok, valamint a nemzetközi filmek kedvelői álltak ki mellette, akik Kínában világsztárként fogadták és ünnepelték. A második világháború idején a kínai vezetés – elsősorban az 1942–43-ban amerikai propagandalátogatásra utazó, befolyásos Szung Mej-ling, Csang Kaj-sek felesége – még elutasítóbb volt Wonggal szemben. Anna May Wong és a homoszexualitás Berlini tartózkodása során Wong 1928 őszén találkozott Marlene Dietrichhel és Leni Riefenstahllal. Dietrich életrajzírói egy Wong és Dietrich közötti leszbikus kapcsolatról írnak. Hodges, Wong életrajzírója ezt azzal magyarázza, hogy az akkori berlini művészi körökben ilyen esetek, illetve homoszexuális helyzetek hozzátartoztak a mindennapi élethez. Szerelmi viszonyt emlegettek Riefenstahl és Wong között is. Vitathatatlan, hogy Wong eleganciájával, divatos öltözködésével, kisfiús alakjával és mély hangjával nagy vonzerővel bírt, és erotikus hatással volt környezetére. Anna May Wong a művészetben Andy Warhol Crazy Golden Slippers címmel, kollázs formájában állított emléket Anna May Wongnak. A mail art művész Ray Johnson egy képzeletbeli Anna May Wong rajongói klubot hozott létre, amelynek 1972. június 3-i New York-i találkozóján Naomi Sims lépett fel Wongként. Az 1990-es évek elején a festő Martin Wong is foglalkozott Anna May Wong modern ábrázolásával, amivel több ázsiai-amerikai értelmiségi figyelmét felkeltette a színésznő iránt. 1999-ben Mike Kelley szobrász egy, a Los Angeles-i chinatownban elhelyezett szökőkúttal állított emléket Wongnak. A Hollywood Boulevard és a La Brea Avenue sarkán található Gateway to Hollywood nevet viselő pavilon négy, ezüstből készült szobor-tartóoszlopa közül az egyik Wongot ábrázolja életnagyságban. A szobrot Catherine Hardwicke Hollywood különböző etnikumú, híres főszereplői tiszteletére tervezte (a másik három művész: Mae West, Dorothy Dandridge és Dolores Del Rio). Film, színház, TV Rádió-fellépései 1939 The Patriot ( Pearl S. Buck regénye) Genndy Tartakovsky Genndy Tartakovsky (oroszul: Геннадий Тартаковский / Gennagyij Tartakovszkij; 1970. január 17.) Emmy-díjas orosz animátor. Ismertebb rajzfilmsorozatok, melyeken dolgozott: Dexter laboratóriuma, Szamuráj Jack, Csillagok háborúja: Klónok háborúja, Szimbionikus titán. Valamint egy egész estés animációs film: a Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak. Gyermekkor Genndy Tartakovsky 1970. január 17-én született Moszkvában, az akkori Szovjetunióban, zsidó szülőktől. Az apja mint fogorvos dolgozott egy magas rangú kormánytisztnek, az édesanyja pedig egy igazgató asszisztense volt egy iskolában. Amikor Genndy 7 éves volt, átköltöztek az Amerikai Egyesült Államokba, mert az apja jobb életet akart a gyerekeinek. Családja először Olaszországba ment, ahol egy német család mellett éltek. Ott kezdett vonzódni a művészetekhez. Egy szomszéd lány inspirálta. Tartakovsky később így kommentálta: „Emlékszem, borzasztó voltam. Nem tudtam húzni egy kört sem.” Nagy befolyással voltak rá az ottani képregények. Az első füzet, amelyet a 7-Eleven-ben vett meg, a Super Friends volt. Tanulmányok Genndy a chicagói Eugene Field Általános Iskola harmadik osztályába kezdett el járni. Az iskola kemény volt neki, mert úgy érezte, hogy mindenki külföldiként könyveli el. Azt mondta, hogy nem tudott beilleszkedni addig, amíg másodéves hallgató nem lett a középiskolában. Amikor 16 éves volt, meghalt az édesapja. Genndy úgy érezte, hogy az apja nagyon szigorú és ódivatú volt, de kapcsolatuk nagyon különleges volt. Apja halála után, Genndy és a családja elköltözött, és elkezdett dolgozni, mialatt még középiskolába járt. Genndy betekintést kapott a televíziózásba, mely mélyen kihatott később a karrierjére. Hogy kielégítse becsvágyó családját, Genndy megpróbált munkát szerezni egy hirdetési osztályon, mert bátorították, hogy ő egy üzletember. Akármennyire is, későn jelentkezett és ezért nem tudott másik osztályt választani. Megjelölt egy animációs osztályt, és ezt vezette a tanuló animátoroknak a chicagói Columbia Egyetemen. Idegesen dolgozott, próbálta építeni a profilját mint animátor. 1991 körül elkészített egy három perces rövidfilmet egyedül. Ez volt a kezdete a termékeny karriernek, és elintézte vele, hogy felvegyék a California Institue of the Arts-ra, barátjával Robert Renzettivel, és egy teli cipősdoboz flipbooks-szal (sorozatban felvett fotókat képes feldolgozni úgy, hogy animáció hatását kelti). Ő jött fel a Dexter Laboratóriumának ötletével a kollégiumban; egy balerina rajza inspirálta. Fejlesztett további rövidfilmeket a második évében. Hidegpatak Hidegpatak, (1899-ig Kolbach, szlovákul: Studenec, németül: Kohlbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. 2011-ben 490 lakosából 415 szlovák volt. Fekvése Lőcsétől 13 km-re keletre fekszik. Története A falut a szepesvári királyi uradalomból érkezett német telepesek alapították, akiket IV. Béla király 1258-ban telepített erre a vidékre. 1264-ben "Kaldbach" néven említik először. 1279-ben "Kalderbach", 1284-ben "Kolbach", 1468-ban "Kolbah" alakban szerepel az írott forrásokban. 1317-ben a szepesi szász települések közösségének tagja, a 15. században a szepesi váruradalom része. Szent Márton temploma 1510-ben a szepesi káptalanhoz tartozott, majd a 17-18. században a jezsuitáké. 1776-tól a falu a szepesi szemináriumé, majd 1779-től Mária Terézia adományaként a szepesi püspökségé. 1787-ben 45 házában 328 lakos élt, 1828-ban 50 háza és 369 lakosa volt. lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "KOLBACH. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok; fekszik Szepes Várallyához nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó termékenységű, legelője szoross, más javai meg lehetősek. " Fényes Elek szerint "Kolbach, Szepes vmegyében, tót falu, Szepesvárhoz közel: 369 kath. lak." 1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. 2001-ben 509 lakosából 501 szlovák volt. Nevezetességei Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1892 -ben épült. 1864 Daedalus Az 1864 Daedalus (ideiglenes jelöléssel 1971 FA) egy földközeli kisbolygó. Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 24-én. Agostino Gamba Agostino Gamba (Torino, 1904. július 4.–Pozzuoli, 1988. szeptember 20. ) olasz labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, sportvezető. Pályafutása Labdarúgóként Labdarúgó pályafutását a Juventus FC fiataljai között kezdte. 1924–1926 között a Puteolana csapatkapitánya, 1926–1927 között a Casertana, 1927-ben a SSC Napoli, majd 1927–1928 között ismét a Casertana csatára. Nemzeti játékvezetés A játékvezetésből 1929-ben Nápolyban, az SSC Napoli csapat-játékvezetőjeként vizsgázott. Vizsgáját követően a Nápolyi Labdarúgó-szövetség által üzemeltetett, az akkori Terza Divisione labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. Az Olasz labdarúgó-szövetség (FIGC) Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével 1937-ig a Serie B, majd 1937-től a Serie A játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1951-ben visszavonult. Serie A mérkőzéseinek száma: 79. Nemzetközi játékvezetés Az Olasz labdarúgó-szövetség (FIGC) Játékvezető Bizottsága (JB - AIA) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1946-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az olasz nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 48. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. A nemzetközi játékvezetéstől 1951-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 6. Labdarúgó-világbajnokság Az 1950-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Selejtező mérkőzést az UEFA zónában vezetett. Olimpiai játékok Az 1948. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB bírói szolgálatra alkalmazta. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Partbíróként 3 mérkőzésre, 2. pozícióban kapott küldést. Sportvezetőként 1944-ben Flegreo Labdarúgó Bizottságának (Comitato Calcio Flegreo) elnöke. 1945-1948 között az olasz Játékvezető Szövetség (AIA) elnöke. Az ötvenes években az Olasz Labdarúgó-szövetség alelnöke (FIGC). A Lega Nazionale IV Serie (4. Nemzeti Liga) igazgatója. Tagja a Nemzeti Játékvezetők Bizottságnak (CAN). 1962-ben a Puteolana egyesület elnöke. 1970-től az UEFA Végrehajtó Bizottságának tagja Szakmai sikerek 1947 -ben az olasz JB az Év Játékvezetője cím mellé a Dr. Giovanni Mauro alapítvány elismerő díjával jutalmazta. 1959 -ben az Olasz Köztársaság lovagja sport érdemrendet. 1973 -ban megkapta az Olasz Labdarúgó-szövetség legmagasabb elismerését, A sport érdemrendet . Lauren Etame Mayer Laureano Bisan Etamé-Mayer (Kribi, 1977. január 19. –), ismert nevén Lauren, kameruni labdarúgóhátvéd. Rendelkezik spanyol állampolgársággal is. A kameruni válogatott színeiben részt vett az 1998-as és a 2002-es labdarúgó-világbajnokságon, illetve a 2000. évi nyári olimpiai játékokon, ahol aranyérmet szereztek. Részt vett a 2001-es konföderációs kupán is. A 2003–04-es szezonban a PFA beválasztotta az angol élvonal álomcsapatába. Forrás Lauren Etame Mayer adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Maskófalva Maskófalva (1899-ig Maskova, szlovákul: Mašková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. Fekvése Losonctól 10 km-re nyugatra, a Losonci-medence nyugati részén, a Maskófalvi-patak partján, 210 m magasságban fekszik. Története A község területén ősidők óta élnek emberek. Határában a pilinyi kultúra, a korai bronzkor emberének települését tárták fel. Maskófalvát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék "Moscvilla" néven említi először. 1385-ben "Maskfalu et Lehota" néven említi oklevél. Szlovák nevén 1786-ban Maschkova alakban szerepel először. A gácsi uradalomhoz tartozott. A 16. században vlach pásztorok települtek ide. 1828-ban 64 házában 518 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással foglalkoztak. Vályi András szerint "MASKOVA. Tót falu Nográd Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai többfélék, fekszik Gácsfalvához nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Gergelyfalváé." Fényes Elek szerint "Maskfalva vagy Maskova, tót falu, Nógrád vgyében, egy ágyulövésnyire a gácsi vártól, 13 kath., 583 evang. lak. Evang. anyatemplom. Földe elég, de nem igen termékeny, s inkább szereti a tavaszit, mint az őszit. F. u. gr. Forgách család." A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. Népessége 1910-ben 437, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 297 lakosából 292 szlovák volt. 2011-ben 325 lakosából 299 szlovák. Nevezetességei Romtemploma a 13. században épült, a második világháborúban pusztult el. Evangélikus temploma. 2975 Spahr A 2975 Spahr (ideiglenes jelöléssel 1970 AF1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Hejno Potter és A. Lokalov fedezte fel 1970. január 8-án. Lienzi járás A Lienzi járás más megnevezéssel Kelet-Tirol Ausztriában, Tirol tartományban található. Lienzi járás Spittal an der Drau-i járással határos. Lakosainak száma 49 033 fő (2016. január 1.). Amstetteni csata Az amstetteni csata viszonylag kis összecsapás volt a harmadik koalíciós háború idején, 1805. november 5-én a Murat és Lannes vezette francia és Bagratyion és Kienmayer parancsnoksága alatt álló orosz–osztrák erők között. A csata leírása A Bécsből visszavonuló osztrák csapatok Murat hátvédjének lovasságával és Lannes seregének részeivel kerültek összetűzésbe. Az oroszokat Bagratyion vezette. Murat vakmerően és meggondolatlanul két lovas zászlóaljával megtámadott három lovas ezredet. A franciák megrendültek az ellencsapástól, meghátráltak, de az üldöző osztrák seregek kartácstüzet kaptak a francia lovastüzérségtől. Murat erősítésre várt Lannes-tól, Lannes rendezetten mozgott Bagration ellen, tartotta a helyzetét és támadásnak indult. Az orosz vadászezredet visszanyomta és egy további támadással egy másik zászlóaljat hátráltatott meg. A szövetségesek teljes létszáma összesen 6700 főt tett ki és súlyos veszteségeket szenvedtek.Az osztrákok vesztesége: ezer halott vagy sebesült vagy fogoly, de az oroszok sem úszták meg sokkal könnyebben, ők 300 halottat vagy sebesültet veszítettek és 700-an estek fogságba. A franciák szándéka teljesült, hogy késleltessék tevékenységükkel a szövetségeseket és a teljes napot a seregük mozgatására kellett használniuk. Kutuzovnak viszont sikerült átkelnie az Ybbs bal partjára. A csatának több száz polgári áldozata is volt annak következtében, hogy a várost kifosztották és nagy része leégett. Szolnoki művésztelep A szolnoki művésztelep a Tisza és Zagyva torkolatánál, Szolnokon, a Szent István király tér 6. szám alatt található. Létrejötte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kapcsolódik, Magyarország legrégibb művésztelepe. Történet Kezdetek A szolnoki művésztelep, illetve Szolnok jelentősége a képzőművészetben, August von Pettenkofen osztrák festő nevéhez köthető, aki az 1848-49-es szabadságharc idején, mint hadi-rajzoló járt Magyarországon. 1851-ben járt először Szolnokon, és ettől kezdve újra és újra visszatért. Lenyűgözte a táj az itt élő emberek, hírét vitte Európa szerte, és hozta a külföldi, és magyar festőket is. Az 1870-es években, már olyan neves festők jártak Szolnokra rendszeresen, mint Deák-Ébner Lajos, Aggházy Gyula, Bihari Sándor, Böhm Pál, Mednyánszky László, Tölgyessy Artúr. A század végére már erős igény mutatkozott arra, hogy művészek összefogásával egy állandó telep jöjjön létre. Erre az időre esett, hogy Szolnok 1876-ban újra megyeszékhely lett és a közlekedése is aránylag jó volt. 1899. október 13-án a minisztériumhoz benyújtották tervezetüket, amit hamarosan elfogadtak, -(1899-ben a vármegye főispánja, Lippich Gusztáv is fölkarolta az elgondolást és lelkes támogatójává vált)- ekkor már csatlakozott az itt alkotókhoz Olgyay Ferenc, Mihalik Dániel, Szlányi Lajos, Hegedűs László, Boruth Andor, Katona Nándor, Pongrácz Károly, Vaszary János, Kernstok Károly, Fényes Adolf is, a korszak jeles festőművészei. 1901. április 28-án Szolnokon megalakult a Művészeti Egyesület, feladata, hogy megépíttesse a műtermi házakat és irányítsa a művésztelep életét. A szolnoki művésztelep a régi szolnoki vár helyén épült fel, kevesebb mint, két év alatt, két épület 12 műteremlakással. Az ünnepélyes átadás 1902. június 29-én volt. 1902-től a II. világháborúig A művésztelepnek nem csak állandó tagjai voltak, rendszeresen jöttek magyar és külföldi vendég művészek, festők, szobrászok, nyaranta alkotótáborok működtek. Az elkészült művekből minden évben kiállítást rendeztek amik nagyon sikeresek voltak. Az itt alkotó művészek nem ragaszkodtak a "hagyományos" stílus irányzatokhoz, már az 1900-as évek elején megfordultak a modern irányzatok képviselői is. Szinte nem volt olyan jelentős festő, aki meg ne fordult volna az 1910-es években Szolnokon, köztük az alföldi festők sorába tartozó Koszta József, itt telepedett le a táj- és csendéletfestő Kléh János. 1912-től kezdve a szünidőben a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendékei is tanulmányokat folytattak itt. Az emberábrázolást Fényes Adolf, a tájfestést Szlányi Lajos, az állatfestést Zombory Lajos oktatta. Az első világháború visszafogta a telep működését, de hamarosan újra megindult az élet. Olyan neves, festők jöttek Szolnokra, mint Vidovszky Béla, Zádor István, Aba-Novák Vilmos, Chiovini Ferenc, Istókovits Kálmán, Pólya Tibor, Pólya Iván, Patai Mihály, Bernáth Aurél, Mattioni Eszter, Kerényi Jenő, Borbereki-Kovács Zoltán, Gáborjáni Szabó Kálmán, akik az 1930-as évek meghatározó egyéniségei voltak. A második világháború utáni évek 1944. november 4-én a szovjet hadsereg elfoglalta Szolnokot. A világháború végeztével megkezdődött az újjáépítés, elsők közt foglalkoztak a művésztelep rendbe hozatalával is. 1946-ban újjáéledt a Művészeti Egyesület, megindult a tagtoborzás. A telep hamarosan újra benépesült. 1947 májusában kiállítást rendeztek a városban. A kultúrnapok keretében "Szolnok a magyar képzőművészetben" címmel bemutatták a szolnoki képzőművészet múltjának keresztmetszetét. A telep akkori törzstagjai közül, Bernáth Aurél, Basilides Barna, Borbereki-Kovács Zoltán, Chiovini Ferenc, Gáborjáni Szabó Kálmán, Mattioni Eszter, Vidovszky Béla és Szlányi Lajos állítottak ki, de mellettük már megjelentek alkotásaikkal a fiatalabb nemzedék képviselői, mint például Udvary Dezső, Baranyó Sándor, Benedek Jenő, Bótos Sándor, Korda Béla, Patai Mihály, Pátzay Pál, Koszta József. 1956-tól napjainkig Az 1956-57-es esztendők új fejezetet nyitottak a művésztelep életében. Fiatal művészek egész sora került Szolnokra. Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László szobrász, Baranyó Sándor, Berényi Ferenc, Bokros László, Fazekas Magdolna, Gácsi Mihály, Meggyes László, Mészáros Lajos (festőművész) és Palitz József festőművészek lettek az új alkotók. Fazekas Magdolna mellett tanult a szolnoki születésű Kocsis László Levente képzőművész, színész. A telep művészei közül néhányan Budapesten folytatták munkájukat, P. Bak János, Benedek Jenő, Bótos Sándor, Antal Ilona. Amikor 1974-ben Gácsi Mihály és Palitz József távoztával két műterem felszabadult, helyükre Ágotha Margit és Rékassy Csaba grafikusművész érkezett. Eleinte, mint vendégművészek, 1984-től pedig törzstagként dolgoztak a telepen. Rékassy Csaba egészen haláláig, 1989-ig Szolnokon élt. 1987-ben újjáépítették a jobbszárnyat, és új lakók költöztek a telepre, Fazekas Magdolna, Meggyes László, Szabó László, Simon Ferenc és Nagy István (Albertirsa, 1920. május 25. –) szobrász, Nagy István később elhagyta a telepet és a kiürült műteremben Chiovini Ferenc emlékkiállítása volt látható. 2002-ben a szolnoki művésztelep fennállásának 100. évfordulóját méltóképp ünnepelte a város. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával a telep hat műteremlakásból álló épületszárnya teljesen megújult. Egy galéria és kiállítóterem, egy közös műterem, és két-két garzon lakrésszel egészült ki a festő és szobrász műterem. A közgyülés rendelete értelmében, újból életre kelt az 1901-ben alapított Szolnoki Művészeti Egyesületet, amely a továbbiakban a Szolnoki Művésztelepért Közalapítvány jogutódjaként tevékenykedik. Tivernon Tivernon település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 270 fő (2015). Tivernon Lion-en-Beauce, Poinville, Santilly, Toury, Chaussy és Oison községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Török család (enyingi) Az enyingi Török család Magyarország kihalt családja. A többi Török család között ez jutott a legfényesebb hírnévre, eredetét azonban homály fedi. A család története Családfáját is csak a 15. század közepétől ismerjük, attól a keményfalvi Török György fia Török Ambrustól kezdve, aki Mátyás király korában Sopron vármegye főispánja volt, és utóbb a királytól Somogy vármegyében Szigetvárt kapta királyi adományba, s 1479-ben még a szörényi bánságot is viselte. 1481. november 26.-án Mátyás magyar királytól szerzett családi címert gyermekeivel és a bakonoki Török rokonaival együtt. Török Ambrus és Anthymus fia, János mester fia, János lányától, Anthymus Ilonától született gyermekei között enyingi Török Ilona férjhez ment osztopáni Perneszy Pál alnádornak a fiához, osztopáni Perneszy Imréhez, aki a Báthoryak babocsai várnagya volt. Ambrusnak két fia, András és Imre volt. Enyingi Török Imre nevű fia már bírta Enying helységet, és előnevét is arról írta. A család férfi tagjai a későbbiekben is magas hivatalokat viseltek: I. Bálint, Ambrus unokája, tehát Imre fia, aki ugyancsak a belgrádi bán címet viselte, meghalt száműzetésben, a héttoronyban. I. Bálint két fia közül I. János jeles katona volt, de "kegyetlen indulatú" nejét, Balassa Borát házasságtörés gyanúja miatt lefejeztette. Meghalt 1562-ben. Két fia maradt II. János és II. Bálint, aki Hunyad megye főispánja volt. Az enyingi Török család erdélyi ága II. János és II. Bálint gyermekeivel kihalt. A család magyarországi ágát I. János testvére I. Ferenc alapította. 1566-ban neki volt köszönhető Veszprém bevétele, s a reformációnak is buzgó híve volt. Meghalt 1570 előtt. IV. István királyi tanácsos és Pápai várkapitány volt. Miután erdélyi rokonai kihaltak, ottani birtokaikat is kezéhez vette. Meghalt: 1618-ban. Halálával - mivel három rendbeli házasságából sem maradt gyermeke - az enyingi Török család kihalt. Az enyingi Török család címerleírása Szárnyas sárkány által körülvett vért, melynek udvarában egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal látható, kinyujtott jobb lábával kardot tartva. A vért fölött, illetve a sárkány feje fölött a sisak koronájából koronás oroszlán emelkedik ki, első jobb lábaival kivont kardot tartva. A vértet két oldalról foszladék veszi körül, mint mindezt a Simontornyai vár egy kövén bevésve volt látható. (Wagner C. közli e címert Coll.geneal. dec. III. tab. III. fig.10.) Az enyingi Török család fontosabb tagjai Török Ambrus Török Bálint Török Ferenc (főúr) Török Imre Török István Török János Török Katalin 428 Monachia A 428 Monachia (ideiglenes jelöléssel 1897 DK) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Walther Augustin Villiger fedezte fel 1897. november 18-án. Kim Dokcshon Kim Dokcshon (���, Szöul, ? –?) dél-koreai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Nemzetközi jelöléssel Kim Duk Chun. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Nemzeti labdarúgó-szövetségének megfelelő játékvezető bizottsága minősítése alapján lett az 1. Liga játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1964-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Dél-koreai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1958-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1964-ben búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság Az 1962-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzést az AFC zónában vezetett. Olimpiai játékok Az 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB partbírói szolgálatra alkalmazta. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Partbíróként egy mérkőzésre 2. pozícióban kapott küldést. --- Az 1964. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. Partbíróként négy mérkőzésre kapott küldést. Sportvezetőként 1966-ban a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. Vidrafűfélék A vidrafűfélék (Menyanthaceae) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe tartozó növénycsalád. Az egész világon elterjedt öt nemzetség – a Menyanthes és a Nephrophyllidium az északi félgömbön, a Liparophyllum és a Villarsia a déli félgömbön található meg, míg a Nymphoides kozmopolita faj – mintegy 60-70 faja tartozik ide. Magyarországon a Menyanthes és a Nymphoides fordul elő. Vízinövények, illetve vizes élőhelyen élő növények. A vízi életmódhoz való alkalmazkodás jelei láthatóak a kúszó rizómából növő, egyszerű vagy tenyeresen osztott leveleiken (pl. a tündérrózsáknál is megfigyelhető szórt nyalábok). Az Asterales többi családjától megkülönbözteti a felső állású magház, valamint az, hogy nem fordul elő a megnyúlt bibeszálról a megporzó rovarok számára elérhető ún. másodlagos pollenkínálat jelensége – inulint viszont tartalmaznak. A vízbe merülő tündérfátyolok levelei a víz felszínén úsznak, ernyedt fürt- vagy ernyős virágzatot támogatva. A többi nemzetségben a virágzat felálló, egy (pl. Liparophyllum) vagy sok virágból áll. A forrt szirmú, rovarok porozta virágok öttagúak, sárgák vagy fehérek. A párta csillószőrös vagy oldalszárnyakkal díszített. A termés tok. A vidrafűfélék gazdasági jelentőségre vízi dísznövényekként tettek szert, a tündérfátyolfajok fordulnak elő leggyakrabban a kereskedelemben. A nem honos vízinövények termesztése miatt sok fajuk meghonosodott, illetve inváziós fajjá vált. A heterosztília (váltakozó hosszúságú porzó) a Liparophyllum-on kívül minden nemzetségben előfordul. A Nymphoides négy faja kétlaki. Rendszertan A vidrafűféléket a molekuláris genetikai/filogenetikus alapú APG osztályozás a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolja. Ez a sensu lato értelmezett Asterales korábban csak az Asteraceae-t foglalta magába. Így például a Cronquist-rendszer a burgonyavirágúakhoz (Solanales) sorolja, a Dahlgren-rendszer a somvirágúak (Cornales) közé. Borhidi Attila, továbbá Soó Rezsó rendszere a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjában írja le, alcsalád (Menyanthoideae) szinten. Tahtadzsjannál a Campanulanae főrend alatt a Menyanthaceae a Menyanthales rend egyetlen családjaként szerepel. Bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rangfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel címmel. Mai jelentése úr. Eredetileg fejedelmi méltóság volt a bej cím, és a szeldzsuki időkben az egyes törzsek urai nevezték így magukat. A régi időkbeli bejek egy-egy területnek voltak független urai, és az első szultánoknak soká kellett a kisázsiai bejekkel harcolni, míg uralmukat megszüntethették. Később már nagyobb udvari méltóságokkal volt ez a cím kapcsolatban. Az Oszmán Birodalomban a szandzsákbégnek, a vilajetnél kisebb területi egység, a szandzsák elöljárójának bej vagy magyarosan bég volt a megtisztelő címe. A tartomány vagy a nagyobb kerület fő tisztviselőjét beglerbégnek (begler-begi, bejler-beji) nevezték, aki alatt több bég állt. Az első három oszmán uralkodó címe bej volt, 1383 óta nevezték őket szultánnak. A bég és a beglerbég címmel egyes (hűbéres) fejedelmek is rendelkeztek, mint pl. bégek voltak a havasalföldi és moldvai vajdák, Szamosz szigetének urai és a tuniszi uralkodó, beglerbég a ruméliai, anatóliai és szíriai helytartó. A legtágabb értelemben uralkodó, de elöljáró is egyben (pl. kjőj beji 'a falu elöljárója'), előkelő származású (a pasák és magasabb tisztviselők fiai) vagy magas tisztséget viselő ember. Az utóbbi értelemben olyan magasabb katonai és hivatali rangú személy, aki nem rendelkezik pasa címmel. Kiváló szolgálatért a címet Törökországban és Egyiptomban európaiaknak is adományozták kitüntetésként (pl. ilcsi-beji 'követ úr', terdzsiimán beji 'tolmács úr', különösen a megszólításban). A mai udvarias beszédben az európaiak megszólítása. Indiában minden muszlimot megilleti. A bég női párja a begum, bejim ('úrnő'), mely elsősorban a szultán anyját illette meg, de a magasabb birodalmi tisztviselők özvegyeit és az udvarhölgyeket is. Indiában a hercegnők és valamennyi muszlim nő megtisztelő megnevezése. Gyakran előfordul helynévként is (pl. Begumabad). Összetételekben is gyakori volt a bej szó: aláj-bej – a csendőrség ezredese mir-aláj-bej ezredes Mint helységnév előfordul a Bej-oglu (Beyoğlu) (Bej fia) szóban, mely az isztambuli európai negyedének, Perának a török neve. A régi magyar bő nemzetségfő címe is ebből a régi török címből származik, ami a török népeknél eredetileg szintén nemzetségfőt jelentett. Törökországban a bej és a pasa címeket 1934-ben, a vezetéknév-törvény bevezetésével eltörölték, a bej ma a férfiak udvarias megszólítása, a keresztnév után használatos. Székes-patak A Székes-patak a Kisalföldönn ered, Győr-Moson-Sopron megyében, Nagyszentjános határában. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Ácsnál eléri a Concó-patakot. A Székes-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. Reinhard Selten Reinhard Selten (Breslau, 1930. október 5. – Poznań, 2016. augusztus 23.) német közgazdász, aki a - Neumann János által megalapított - játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért 1994-ben (Harsányi Jánossal és John Forbes Nash-sel megosztva) megkapta a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Életrajza 1930-ban született a németországi Breslauban (ma Wrocław). 1957-ben szerezte meg a mesterfokozatát matematikából a Frankfurti Egyetemen. 1959-ben vette feleségül Elisabeth Langrienet. Gyerekük nem született. 1961-ben szerezte meg a PhD fokozatát matematikából. A kísérleti közgazdaságtan egyik alapító tagjának lehet tekinteni. Számos könyv és publikáció szerzője. Kifejlesztett egy példát egy játék szemléltetésére, amit Selten lovának neveztek el. Cukorbetegségben szenved feleségével együtt, aki emiatt már sajnos mozgássérült lett. Jelenleg a Bonni Egyetem emeritus professzora, és számos tiszteletbeli doktori cím tulajdonosa. Könyvei Preispolitik der Mehrproduktenunternehmung in der statischen Theorie, Berlin-Heidelberg-New York: Springer-Verlag. (1970) – németül General Equilibrium with Price-Making Firms (Thomas Marschakkal közösen), Lecture Notes in Economics and Mathematical Systems, Berlin-Heidelberg-New York: Springer-Verlag. (1974) A General Theory of Equilibrium Selection in Games (Harsányi Jánossal közösen), Cambridge, MA: MIT-Press. (1988) Models of Strategic Rationality, Theory and Decision Library, Series C: Game Theory, Mathematical Programming and Operations Research, Dordrecht-Boston-London: Kluwer Academic Publishers. (1988) Enkonduko en la Teorion de Lingvaj Ludoj – Ĉu mi lernu Esperanton (Jonathan Poollal közösen), Berlin-Paderborn: Akademia Libroservo, Institut für Kybernetik. (1995) – eszperantó nyelven Game Theory and Economic Behavior: Selected Essays, 2. vol Cheltenham-Northhampton: Edward Elgar Publishing. (1999) New edition of: Models of Strategic Rationality (1988), kínai bevezetővel. Outstanding Academic Works on Economics by Nobel Prize Winners. Dordrecht-Boston-London: Kluwer Academic Publishers. (2000) Chinese Translation of: Models of Strategic Rationality (1988). Outstanding Academic Works on Economics by Nobel Prize Winners. Dordrecht-Boston-London: Kluwer Academic Publishers. (2000) Russian Translation of: A General Theory of Equilibrium Selection in Games (Harsányi Jánossal közösen), Cambridge, MA: MIT-Press. (2000) Dagály fürdő Dagály Termálfürdő, Strandfürdő és Uszoda, röviden Dagály fürdő: 1948-ban alapították az épülő Árpád híd északi oldalán a Duna partján álló strandot, amely sokáig Szabadság Strandfürdő néven működött. Mai nevét a köznyelv már régóta használja, a fürdő mellett a Népfürdő utcába csatlakozó Dagály utca után. 2016 szeptemberétől 2018. augusztus 18-ig rekonstrukciós munkálatok miatt zárva tartott. A fürdő története A fürdő működését az 1944-ben feltárt, 126 méter mélységből 41,5 °C-os vizet a felszínre szállító artézi kút biztosítja, a kút 1993-ban 6200 literes percenkénti hozammal büszkélkedhetett. A kezdeti vízhozam csökkenését más területről átvezetett vízmennyiséggel pótolták. Gyógyfürdőnek csak 1970 óta minősül, ekkor vezették át ugyanis a Dagályig a Széchenyi gyógyfürdőt tápláló hévízforrás vizét. A víz gazdag kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátban, tartalmaz ként, klórt és nátriumot is; ízületi és mozgásszervi, reumatikus panaszok kezelésére ajánlják.A Dagály ma a pesti oldal legnagyobb területű strandfürdője, körülbelül 30-35 000 vendég fogadására alkalmas. Eredeti épületeit Darvas Lajos tervezte, 1948 óta azonban számos változáson ment keresztül a fürdő, ha nem is elsősorban az épületei. 1956-ban épült meg az 50 méteres, fokozatosan mélyülő vizű medence. 1970-ben került sor a már említett átépítésre, amivel a fürdő elnyerte a gyógyfürdő státuszt. A télen sátortetővel fedett 25 méteres medence 1983-ban készült el, majd kis szünet után, 2000-ben az addigi két nagy termálmedencét építették át a kor követelményeinek megfelelő feszített víztükrű, forgatott vizes medencékké - a két nagy helyén négy kisebb medencét kialakítva. Ma többek között élményfürdő, hullámmedence és a régebbi gombamedence is működik. Külön vonzerő a nyári hónapokban a fürdő nagyméretű parkja. Az eredeti kút (mai nevén: Béke-kút) csökkenő vízhozama miatt a Széchenyi gyógyfürdőből átvezetett vízmennyiséget a margitszigeti Magda kút vizével pótolják. A fürdő létesítményei 50 m-es nyitott úszómedence: egész évben üzemel, vízhőmérséklet 24–27 °C 25 m-es úszómedence: egész évben üzemel, téli időszakban (X. 1. –IV. 30.) sátorral fedett, vízhőmérséklet: 27 °C három nyitott gyógymedence egész évben üzemel, vízhőmérséklet 34–36 °C 20 m-es nyitott tanmedence: szezonális üzemelésű, vízhőmérséklet 31 °C nyitott élménymedence: szezonális üzemelésű, vízhőmérséklet 30 °C nyitott strandmedence: szezonális üzemelésű, vízhőmérséklet 30 °C nyitott hullámmedence: szezonális üzemelésű, vízhőmérséklet 30 °C nyitott gyermekmedence: szezonális üzemelésű, vízhőmérséklet 28 °C Gyógyvíz ivókút a fürdő területén: egész évben működik, vízhőmérséklet 40 °C Béke gyógyvíz ivókút a fürdő területén kívül: a nyitvatartás ideje alatt egész évben üzemel, vízhőmérséklet 40 °C Egy gyógymedencét és a hullámmedencét a Duna Aréna építése miatt 2015-ben lebontották, míg a gyermek- és a tanmedence 2016 nyarán nem nyitott meg. 2016. szeptember 18-án a teljes komplexumot bezárták. Ezután lebontásra került az 50 méteres és a 25 méteres úszómedence is, melyek helyére új 50 és 25 méteres úszómedencék épületek. 2018. augusztus 18-án nyílt meg újra. Gyógyjavallatok Ízületi gyulladás, köszvény félheveny és idült állapotban, a gerincoszlop merevedéssel járó megbetegedései (Bechterew-kór), idült derékfájás, idegfájdalmak (neuralgiák), isiász és más ideggyulladások idült állapotban. Az ortopédia körébe tartozó megbetegedések: gerincferdülések, lúdtalpból származó fájdalmak. Idegbénulások, gyermekbénulás utókezelése, baleseti utókezelések. Ivókúra javallatok Gyomor és bélrendszer hurutos betegségei, gyomorsav túltengés, vesemedence gyulladás, vesekő képződés. Keserűsóval az epehólyag és az epeutak hurutos betegségeinek gyógyítására. A gyógyvíz ásványi anyagai Egy liter gyógyvízben oldott ásványi anyagok mennyisége milligrammban: Lítium (Li + ): 0,12 Nátrium (Na + ): 64,5 Kálium (K + ): 6,0 Kalcium (Ca 2+ ): 120,2 Fluorid (F - ): 1,4 Klorid (Cl - ): 47,9 Bromid (Br - ): 0,14 Jodid (J + ): 0,02 Hidrogén-karbonát (HCO 3 - ): 502,7 Szulfát (SO 2- 4 ): 107,5 Metakovasav (H 2 SiO 3 ): 26,0 szén-dioxid (CO 2 ): 128,9 Magnézium (Mg 2+ ): 41,8 Összes oldott ásványi anyag: 1047,58 milligramm/liter Balassa Zsigmond Gyarmathi báró Balassa Zsigmond (1572. – 1623. február) királyi kamarás, Nógrád megye főispánja. A költő Balassi Bálint unokatestvére. Tanulmányait itthon és a német egyetemeken végezte; 1595-ben tartotta menyegzőjét Krakkóban Zborovszky herceg leányával, Erzsébettel. 1609-ben az országgyűlés Sziléziába küldte követül. Utazott Német-, Olasz- és Franciaországban; volt Rómában is. Három szónoklati műve található Iunius Menyhért: Orationum, quae Argentoratensi in Academia… scriptae et recitatae fuerunt c. munkájában (Argentorati, 1620. II. 155. 183. 305. l.): De recreationibus illustrium ac generosorum De feudis conferendis De mutatione legum. Wahrmann Mór Wahrmann Mór (Móric) (Pest, 1832. február 29. – Budapest, 1892. november 26.) városegyesítő, nagykereskedő, befektető, felekezeti vezető, politikus. Életpályája Israel Wahrmann (1755–1826) pesti főrabbinak (1794–1826), az első pesti nyilvános zsidó iskola megalapítójának unokája. Anyja a tekintélyes galíciai rabbicsaládokkal rokonságban álló Weisz Regina (1813–1857), apja Wahrmann Mayer Wolf (Pest, 1795 – Pest, 1859) textilkereskedő (Wahrmann M. W. cég alatt), aki az apósa (a gorlicei gyáros, Reb Icig Weisz) által berendezett üzlet vezetőjeként szerepelt. Magántanulóként a pesti Judenplatzon (ma Deák Ferenc tér) működött evangélikus gimnáziumban befejezett középfokú tanulmányai után a pesti egyetem bölcsészkarát látogatta. 1847-től apja királyi szabadalmazott nagykereskedésében tevékenykedett, 1852-től cégvezető, 1858-tól társtulajdonos („Wahrmann és Fia”). Apja halála után előbb Sándor nevű testvérével együtt tulajdonosa e cégnek csakúgy, mint a később Bécsben alapított Wahrmann és Társa árubizományos üzletnek. Wahrmann Mór létrehozott egy saját pénzváltó üzletet is. 1861. március 19-én feleségül vette a pesti nagykereskedői családból származó Gold Lujzát (1841–1865. április 28.), amivel 40 000 forint hozomány kezelésére lett jogososult. 1863-ban, majd 1868–69-ben befektetőként részt vett több iparvállalat (Pannónia Gőzmalom, illetve példaként: „Flóra” sztearingyertya- és szappangyár, Első Magyar Gépgyár, Salgótarjáni Vasfinomító (a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű egyik elődvállalata), Ganz és Társa (e cégben Mechwart András igazgató pénzügyi tanácsadója, később az igazgatóság elnöke) és bank (például: Angol-Magyar Bank) alapításában. 1871-től egyedül jegyezte a Wahrmann és Fia céget. Az akkor már tízéves pénzváltó céget az 1872. év végén átadta cégvezetőjének, Totis Adolfnak. Ekkor a Wahrmann és Fia cégvezetői (Totison kívül Kollinszky Zsigmond és Holländer Sámuel [Wahrmann Mór egyik nagynénjének unokája]) távoztak a cégből, ahová azonban Holländer 1873 tavaszán, még az 1873. évi tőzsdeválság kirobbanása előtt, visszatért. Nagy, körülbelül nyolcezer holdnyi földbirtokokat szerzett Szabolcs vármegyében (az elsőt, a kisvárdai uradalmat a herceg Esterházy Alajos zárgondnokságból 1869-ben vásárolta ki). Vagyonát az Osztrák-Magyar Bank 1879-ben másfél, 1890-ben négy millió osztrák forintra tartotta. Alapítója a Kereskedelmi Akadémiának, 1869-től tagja, 1888-tól elnökhelyettese az akadémia vezérlő testületének. Tagja, 1865-től igazgatója, 1877-től elnöke volt a pesti Lloyd Társulatnak, illetve 1891-től elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. 1868-ban Wahrmann Mórt az Országos Izraelita Kongresszus alelnökké választotta, s ő vezette a Kongresszus küldöttségét az uralkodóhoz. 1883-tól, már a tiszaeszlári per után, a pesti kongresszusi (neológ) hitközség elnöke lett, s e minőségében a zsidókórház egyik adományozója. 1869-ben Csengery Antal maga helyett őt ajánlotta képviselőnek, aki – párthívei szerint – „a kereskedelmi érdekképviselet és a zsidó emancipáció” megtestesülése volt. Ő lett a magyar országgyűlés első zsidó vallású tagja. Megválasztása után még nyolc cikluson keresztül a pest-lipótvárosi kerületben (szinte mindig közfelkiáltással) megválasztott (az 1878–1881 közötti időszak kivételével) Deák- majd szabadelvű párti képviselőházi tag. Pártja pénzügyi szakértője, a párt képviseletében a közös ügyek magyar delegációjának tagja. A Ház pénzügyi bizottságának előadója, illetve elnöke, kereskedelmi illetve földművelésügyi költségvetési előadó. Lónyay Menyhért híve, 1875-ben pénzügyminiszter-jelölt. 1872-ben Buda, Pest és Óbuda egyesítésének egyik képviselőházi indítványozója. Képviselőként nevezetes szalont tartott svábhegyi villájában, többek között 1876-ban vendégül látta a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus budapesti összejövetelének tagjait. A korabeli közvélemény számára szimbolikus jelentőségű volt az 1882. év nyarán az antiszemita párti Istóczy Győzővel vívott párbaja, amely végül vérontás nélkül ért véget, mivel ellenfele egy átmulatott éjszaka után jelent meg, ő pedig igen rövidlátó volt, így egyikük lövése sem talált. Pártoló tagja volt az Írók és Művészek Társaságának, alapító tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, 1878-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak és az Iparművészeti Társulatnak, szerepet vállalt a főváros Képzőművészeti Bizottságában. 1879-ben létre hozott egy sorsoláson alapuló, műalkotásokat vásárló egyesületet. Kezdeményezője volt a „Jó Szív sorsjátéknak”. Elnöke volt a Lipótvárosi Jótékonykodási egyletnek, támogatója a Vöröskeresztnek. Az Oszmán Birodalom Medzsidje rendjének kitüntetettje. 1892. november 26-án Budapesten hunyt el. Quittner Zsigmond által tervezett mauzóleuma a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található. Gyermekei: Regina (Renée) (1862– ?), Ernő (Pest, 1863 – Párizs, 1906), Richárd (Pest, 1865– ?). Az úgynevezett Wahrmann-palota a Sugár út (ma: Andrássy út) 23. számú ház. Tervezte Freund József és Kauser János a Gottfried Semper-féle drezdai Oppenheim-palota mintájára, fölépült 1882–1885 között. Végrendeletében 50 000 forintnyi összeget hagyományozott jótékony és közcélokra. Az összegnek a célok érdekében való fölosztására kijelölt végrehajtó bizottság kétezer forintot hagyott jóvá egy, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatot támogató alapítvány, tízezer forintot mint alapítványi tőkét a Kereskedelmi Akadémia illetve a Magyar Tudományos Akadémia javára. Az utóbbi, nevét viselő alapítvány kamataiból háromévente felváltva kellett jutalmazni ezer forinttal azt, aki az ipar, illetve a kereskedelem terén „akár a tudomány előbbrevitele, akár a gyakorlati találmányok, szerkezetek vagy szervezetek és intézmények fejlesztése és fölvirágoztatása szempontjából az adott évkörben a legnagyobb érdemeket szerezte.” A díjat 1897-1933 között adták ki, kivéve az 1915-tel és 1930-cal zárult ciklust. Emlékezete A díj felújítása céljából az MTA 2003 -tól évente kiadandó Wahrmann Mór-érmet és oklevelet alapított. Közterületet neveztek el róla Budapest XIII. kerületében . (1944-ig Wahrmann Mór utca volt a mai Victor Hugo utca, helyette ma egy kis köz viseli a nevét.) Domokos Lőrinc Domokos Lőrinc (zalakapolcsi) (Debrecen, 1761. október 27. – Debrecen, 1825. augusztus 13.) megyei főjegyző. Élete Domokos Lajos főbíró és Kenessey Katalin fia volt. Középiskoláit a debreceni református kollegiumban végezte; azután a bécsi egyetemen a jog- és államtudományokat hallgatta; később csebi Pogány Lajos mellett ügyvéd és Pesten jurátus volt. 1785-ben hazatérvén, Bihar megye aljegyzője, 1787-ben pedig Csanád-, Csongrád- és Békésmegyék főjegyzője lett, mely hivatalát 1790-ig, az említett megyék szétválasztásáig folytatta; ekkor Békés megyének, 1803-ban Bihar megyének lett főjegyzője, mely hivataláról 1810-ben lemondott. Ezen idő alatt több izben országgyűlési követ és országos küldöttségek tagja volt. Szoboszlai Pap István debreceni prédikátor mondott fölötte gyászbeszédet. Munkái 1. Tekintetes nemes Békés vármegyének tűz ellen való rendelései. Debreczen, 1800. 2. A' magazinalis commissariusok' instructioja. Nagyvárad, 1804. 3. Rendelések a cselédtartásról. U. ott, 1805. 4. Táborba szálló nemesi sereg hadi törvénye. U. ott, 1809. Pak Csongbin Pak Csongbin (hangul: ���, latin betűkkel: Park Jung-bin; Puszan (Busan), 1994. február 22. –) dél-koreai labdarúgó, a német Karlsruher SC csatára. 588-as busz Az 588-as busz a budapesti agglomerációban közlekedő helyközi járat, Monorierdő és Felsőnyáregyháza között közlekedik. 2016. október 2-áig 2261-es jelzéssel közlekedett. Megállóhelyei *Ezeket a megállókat Felsőnyáregyháza felé csak néhány járat érinti. Giovanni Battista Hodierna Giovanni Battista Hodierna (Ragusa, 1597. április 13. – Palma di Montechiaro, 1660. április 6.) olasz csillagász, Galileo Galilei követője. Egy nagyjából 40 bejegyzésből álló listát készített különféle égi objektumokról, melyekből 19 ma is bizonyíthatóan megtalálható. Munkája többnyire ismeretlen maradt, csak az 1980-as években fedezték fel feljegyzéseit. Élete Hodierna a szicíliai Ragusában született, szegény családban. Tudományos ismereteit feltehetőleg saját magát képezve szerezte. Fiatalon három üstököst fegyelt meg 1618-19-ben, egy 20-szoros nagyítású Galilei-féle távcsővel. 1622-ben római katolikus pappá szentelték. 1625 és 1636 között szülővárosában teljesített papi szolgálatot, valamint matematikát és csillagászatot tanított. 1637-ben követte Carlo és Gulio Tomas montechiaroi hercegeket a frissen alapított Palma di Montechiaróba, ahol papi szolgálataiért házat és egy földterületet kapott, valamint publikációit is támogatták. Papi tevékenysége mellett csillagászattal, természetfilozófiával, fizikával, botanikával és más tudományokkal is foglalkozott. Egyebek mellett kifejlesztett egy korai mikroszkópot, amivel rovarok szemét és viperák méregfogait tanulmányozta. Meteorológiai jelenségeket is megfigyelt. 1660. április 6-án hunyt el Palma di Montechiaro-ban. Emlékezete Hodierna tiszteletére a korábban 1990 SE5 ideiglenes néven számon tartott kisbolygót 21047 Hodierna névre keresztelték. 2011-es norvég labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2011-es Tippeligaen a 67. alkalommal megrendezett, legmagasabb szintű labdarúgó-bajnokság Norvégiában. A pontvadászat 2011. március 18-án kezdődött és novemberben ér majd véget. A címvédő a Rosenborg csapata, amely 2010-ben a 22. bajnoki címét ünnepelte. A bajnokság rendszere A pontvadászat 16 csapat részvételével zajlik, a csapatok tavaszi-őszi lebonyolításban oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerben mérkőznek meg egymással. Minden csapat minden csapattal kétszer játszik: egyszer pályaválasztóként, egyszer pedig vendégként. A bajnokság végső sorrendjét az alábbi szempontok szerint határozzák meg: a bajnokságban szerzett pontok összege; a bajnokságban elért győzelmek száma; a bajnoki mérkőzések gólkülönbsége. A bajnokság győztese a norvég bajnok, a 15. és 16. helyezett kiesik a másodosztályba. A korábbi szezonoktól eltérően nem rendeznek osztályozó rájátszást. Csapatváltozások a 2010-es szezonhoz képest Kongsvinger IL , 15. helyezettként Sandefjord , 16. helyezettként Hønefoss BK , osztályozó rájátszáson keresztül Sogndal IL, a másodosztály győzteseként Sarpsborg 08 , a másodosztály ezüstérmeseként Fredrikstad FK , osztályozó rájátszáson keresztül A bajnokság állása Utolsó frissítés: 2011. augusztus 3. Forrás: fotball.no (norvégul – bokmål) A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma.1A 2011-es norvég kupa győztese a 2012–2013-as Európa-liga 3. selejtezőkörében indulhat. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Eredmények Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2011. augusztus 3. Forrás: fotball.no (norvégul – bokmål) 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Solti György Zeneiskola A Solti György Zeneiskola jogelődjét 1968-ban alapította a XII. kerületi Tanács. Története Eredetileg öt szakon volt képzés: zongora, fuvola, klarinét, hegedű, cselló. 1972-től gitár-, és furulya tanszak is létesült, majd évekkel később oboa, fagott, nagybőgő, 1989-ől orgona oktatására is lehetőség nyílt. 2006. szeptember 1-jén az intézmény központja átköltözött az addig használt Moszkva téri épületből a Maros utcába. Ma tizennyolc képzés közül lehet választani: zongora, orgona, hegedű, cselló, nagybőgő, gitár, furulya, klarinét, oboa, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona, tuba, kamarazene, szolfézs, zeneirodalom. Az intézmény 1998-ban vette fel Solti György karmester nevét. Alcalá de los Gazules Alcalá de los Gazules település Spanyolországban, Cádiz tartományban. Alcalá de los Gazules Los Barrios, Benalup-Casas Viejas, Jimena de la Frontera, Medina-Sidonia, Paterna de Rivera, Jerez de la Frontera, Castellar de la Frontera és Cortes de la Frontera községekkel határos. Lakosainak száma 5258 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Luigj Gurakuqi Luigj Gurakuqi (İşkodra, 1879. február 19. – Olaszország, Bari, 1925. március 2.) albán politikus, pedagógus, publicista, költő. Az albán nemzeti függetlenségi mozgalom, majd a nemzetállammá válás korszakának jeles alakja, később a Zogu ellenzékét alkotó polgári demokratikus erők képviselője volt. 1912–1914-ben, 1918–1920-ban hazája oktatásügyi minisztere volt, az 1920-as évek több kormányában pedig rövid ideig a belügyi és a pénzügyi tárcákat is vezette. Az első albán tanítóképző intézet, a Shkolla Normale az ő igazgatása alatt kezdte meg működését 1909-ben Elbasanban. Több albán nyelvű tankönyv megírása, valamint egy kötetnyi, többnyire hazafias vers fűződik a nevéhez. Életútja Apja konzuli hivatalnok volt İşkodrában (ma Shkodra). A jezsuiták helyi tanintézetében, a Collegium Xaverianumban végezte középiskolai tanulmányait. Tizennyolc évesen, 1897-ben elhagyta hazáját, és a San Demetrio Corone-i (albán nevén Shën Mitri-i) arberesek Szent Adrián Kollégiumában (Collegio di Sant’Adriano) tanult. A későbbiekben három éven keresztül orvosi tanulmányokat folytatott Nápolyban és Firenzében, de orvosi oklevelet végül nem szerzett. 1908-ban, az ifjútörök forradalmat követően visszatért Albániába és csatlakozott a függetlenségi mozgalomhoz. Gjergj Fishtával együtt képviselte a shkodrai Bashkimi (’Egység’) irodalmi egyesületet az 1908-as manastiri kongresszuson, amelynek célja az egységes albán ábécé és irodalmi nyelv alapjainak megteremtése volt. 1909 szeptemberében résztvevője volt az albán nyelvű közoktatás kérdéseit megvitató elbasani kongresszusnak. 1909. december 1-jén az első albán tanítási nyelvű tanítóképző, az elbasani Shkolla Normale igazgatójává nevezték ki. Oktatói munkája mellett aktívan részt vett a Porta-ellenes függetlenségi harcok szervezésében. 1911. június 23-án az albán nemzeti ügy emblematikus figurája, Ismail Qemali oldalán elnökölte az észak-albániai felkelők gerçai gyűlését, amelyen megfogalmazták és kihirdették az albánságnak a Portával és az európai nagyhatalmakkal szembeni követeléseit. 1912-ben részt vett a dél-albániai fegyveres mozgalmakban, emellett titkári feladatokat látott el Qemali mellett. 1912 márciusában Üsküpbe (ma Szkopje) és Yakovába (ma Gjakova), majd Qemali kíséretében Bukarestbe látogatott, hogy támogatókat keressen egy nyílt ellenálláshoz, valamint a Koszovót is magában foglaló albán autonóm terület, esetleg egy új nemzetállam ügyéhez. Qemali kíséretében 1912 novemberében Triesztből Durrësbe hajózott, majd 1912. november 28-án jelen volt Vlorában, a független Albánia kikiáltásának aktusán. A november 29-én felálló, Ismail Qemali vezette első nemzeti kormányban az oktatási minisztérium vezetését bízták rá. A Qemali-kormány felbomlásáig, 1914. január 15-éig irányította a tárcát. Amikor 1915. június 27-én, a világháború zűrzavarában montenegrói csapatok szállták meg szülővárosát, Shkodrát, az ott tartózkodó Gurakuqi fogságba került és montenegrói börtönben sínylődött 1916 januárjáig, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai bevonultak Montenegróba és Észak-Albániába, és Gurakuqi kiszabadult börtönéből. Január 28-án más prominens albánok mellett ő is aláírta azt a shkodrai kommünikét, amelyben felszabadítókként üdvözölték a Monarchia hadseregét. 1916-ban részt vett az albán helyesírás alapjait megvető és az albán nyelvű tankönyvek kiadását segítő Albán Irodalmi Bizottság (Komisija Letrare Shqype) munkájában. Emellett feladatokat vállalt a Monarchia által megszállt Shkodra közigazgatásának megszervezésében, s oktatásügyi főbiztosként mintegy kétszáz albán tanítási nyelvű általános iskola megnyitásához járult hozzá. Az 1918. december 28-án felálló, Turhan Përmeti vezette ideiglenes durrësi kormányban ismét oktatási miniszteri kinevezést kapott. 1919-ben tagja volt a párizsi béketárgyalásokon megjelenő albán küldöttségnek. Az 1921. április 21-én összeülő első választott parlamentben Fan Noli mellett Gurakuqi volt a néppárti kormányzat, Amet Zogu liberális, polgári demokratikus ellenzékének egyik vezére. 1921. december 7-étől a rövid életű Hasan Prishtina-kormány belügyminisztere volt. Az újabb választásokat követően 1924. január 15-én felálló nemzetgyűlésben a Noli és Gurakuqi vezette demokraták nyertek el a 105 parlamenti mandátumból harmincötöt, ezzel a legnépesebb frakciót alkották, de az erőviszonyok miatt kormányalakításra nem vállalkozhattak. Az 1924 májusában a Gurakuqi által megszövegezett, nyílt felkelésre buzdító manifesztumot Vlorában elfogadták az ellenzék képviselői. Az ennek nyomán kitörő kormányellenes fegyveres megmozdulások során Észak-Albániában Gurakuqi vezetése és Rexhep Shala katonai parancsnoksága alatt harcoltak a lázadók. Az ennek nyomán győzelemre vitt júniusi forradalom a Zoguhoz hű kormány lemondatásához, majd június 16-án egy Noli vezette polgári demokratikus kormányzat felállításához vezetett, amelyben Gurakuqi a pénzügyminiszteri posztot kapta. 1924 augusztusában Gurakuqi Genfbe utazott, hogy az albán érdekeket képviselje a Népszövetség előtt. 1924 decemberében az időközben felfegyverkezett Amet Zogu elűzte a Noli-kormányt és erőszakosan visszaszerezte a hatalmat. Az ekkor Shkodrában tartózkodó Gurakuqi a Noli-kormány több tagjával egyetemben Olaszországba menekült. Kevéssel később itt, Bari városában, egy kávéház előtt ölte meg egy feltehetően zogista ügynök, Ubaldo Stamola (vagy Balto Stamolla). Az 1925 szeptemberében Olaszországban lezajló per során a védelem először arra hivatkozott, hogy valójában az áldozat egyik társa követte el a gyilkosságot. Az emberölés hátterében húzódó indíték védőbeszédük szerint az volt, hogy Gurakuqi miniszterként pénzügyi visszaélést követett el, amikor a Zogu elől menekülő kormánytagok között az albán államkincstárból származó egymillió aranyfrankot osztott szét. A vádlott viszont vallomásában elismerte tettét, de felindulásra hivatkozott, miszerint megbeszélt munkainterjúja volt Gurakuqival a kávéházban, ahol a volt miniszter albániai kémtevékenységre akarta buzdítani. A bíróság a tettest degenerált személyiségként írta le, a vádat felindulásból elkövetett emberölésre módosították, de végül ez alól is felmentették. Kortársai Ismail Qemali feltétlen híveként, intelligens, de könnyen korrumpálható emberként emlékeztek vissza Luigj Gurakuqira. Munkássága Közéleti szerepvállalása elsősorban oktatásügyi kérdésekre, az albán közoktatás és közművelődés szervezésére irányult. A századfordulón Nápolyban közeli ismeretségbe került az arberes közösség jeles irodalmi és politikai alakjaival, és ösztönzésükre megírta az albán nyelv prozódiájának első összefoglalását (Vargënimi n'gjuhë shqype, Napoli, 1906). Ekkor és ezt követően több iskolai tankönyvet és iskolai szöveggyűjteményt írt Lek Gruda vagy Jakin Shkodra álnéven. Az elbasani tanítóképző intézet első igazgatójaként, majd oktatásügyi szakpolitikusként különösen nagy hangsúlyt helyezett az anyanyelvi és a természettudományos oktatásra. Shkodrai jezsuita tanárai, Ndoc Xanoni és Gaspër Jakova Merturi ösztönzésére kezdett verseket írni olasz, latin és albán nyelven, utóbbiakat Elçija i Zemers t’Jezu Krisctit című periodikájukban közre is adták. A San Demetrio Corone-i kollégiumban tanárai közé tartozott Girolamo de Rada, aki nagy hatást gyakorolt a fiatal Gurakuqira. Ekkor írta meg első hazafias verseit, amelyekért az oszmán hatóságok távollétében életfogytiglani börtönre ítélték. Többnyire hazafias, a honvágyat és az albán múlt nagyjait megverselő, romantikusan nacionalista, helyenként realista, igényes nyelvezetű és gondosan megformált költeményeinek gyűjteménye csak halálát követően jelent meg Gjon Kamsi szöveggondozásában (Vjersha, ’Versek’, Bari, 1940). Néhány versében a szatirikus társadalomkritika hangján szólalt meg. A kommunista korszakban A Nép Hőse (Hero i Popullit) cím posztumusz kitüntetettje volt. 1991. május 29-én szülővárosa, Shkodra újonnan alapított egyeteme nagy szülötte előtti tisztelgésül felvette Luigj Gurakuqi nevét. Barnapikkelyes kacskagomba A barnapikkelyes kacskagomba (Crepidotus calolepis) a susulykafélék családjába tartozó, Európában elterjedt, lombos fák törzsén, ágain élő, nem ehető gombafaj. Megjelenése A barnapikkelyes kacskagomba kalapjának átmérője 1,5-6 cm, többnyire domború kagyló vagy vese alakú, ritkán hagyományos ernyő alak is előfordulhat. Széle kissé begöngyölt. Kalapbőre kocsonyás, ruganyos; széthúzva áttetsző. Színe kezdetben halvány fehéres vagy krémszínű, felszínén számtalan apró, barnás pikkelykével; idővel okkerbarnává válik. Húsa fehér, vizenyős és törékeny. Kiszáradva szívós. Íze és szaga nem jellegzetes. Puha, kocsonyás lemezei sűrűn állnak. Színük kezdetben halvány piszkosbarna, a spórák érésével rozsdabarnává válik. Spórapora dohánybarna. Spórái ellipszis alakúak, felszínük sima, faluk vastag, méretük 7-10 x 5-6,5 μm. Tönkje nem látható, a lemezek közvetlenül a felszíntől ágaznak szét. Hasonló fajok Más (nem ehető) kacskagombákkal vagy az ehető laskagombákkal (pl. kései laskagomba) lehet összetéveszteni. Elterjedése és termőhelye Európában honos. Lombos erdőkben fordul elő, ahol különféle fafajok (leginkább rezgő nyár) élő vagy holt ágain, törzsén található meg. Nyáron és ősszel terem. Fogyasztásra nem alkalmas. Neandervölgyi ember A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle. Egyes vélemények szerint az emberfélék (Hominidae) egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Köznapi nevén az ősemberek közé tartozik. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1%-4% közötti mértékben). A neandervölgyi ember később Ázsiában ismételten keveredhetett az ott élő homo sapiensekkel, így ők több neandervölgyi-eredetű gént hordozhatnak. Egy 2015-ös DNS-vizsgálat eredménye szerint egy csontmaradvány tulajdonosa ugyan a Homo sapiens sapiens alfajhoz tartozott, ám négy vagy öt generációval korábban egy neandervölgyi is volt az ősei között. Ez az eredmény egyfelől arra utal, hogy a keveredés tényszerűen megtörtént, másfelől a neandervölgyi ember alfaji besorolását erősíti meg. A csontmaradványt publikálója, Erik Trinkaus már a DNS-vizsgálat előtt, morfológiai alapon is a neandervölgyi és a modern ember keverékének tartotta. Felfedezésük, elnevezésük A neandervölgyi emberek a németországi Düsseldorf melletti Düssel folyócska egyik, – Joachim Neanderről elnevezett – völgyéről kapták nevüket, amely németül Neanderthal, újabb helyesírással: Neandertal. Csontjaikat nem itt találták meg először, hanem Belgiumban (1829) és Gibraltáron (1848). A neandervölgyi leleteket 1856-ban találták meg egy kőbányában, ahonnan egy tanítóhoz és amatőr természetbúvárhoz, Johann Karl Fuhlrotthoz kerültek. Fuhlrott gyanította a maradványok emberi jellegét, majd elküldte őket a bonni egyetem anatómusához és antropológusához, Hermann Schaaffhausenhez, aki „primitív emberfajtaként” írta le azokat. A Homo neanderthalensis fajnevet 1864-ben adta neki William King angol-ír tudós. Sok más, ma már nem érvényes név mellett (mint például Homo primigenius, Homo antiquus, Homo incipiens, Homo europaeus és Homo mousteriensis), a rákövetkező évtizedek hasonló leleteire volt szükség ahhoz, hogy belássák: ugyanarról a fajról van szó. A neandervölgyi leletek megtalálásától számíthatjuk a paleoantropológia tudományának megszületését: korábban ui. egyáltalán nem találtak korai emberfajoktól származó leleteket, illetve ha igen, akkor fel sem merült, hogy azok valamilyen emberfélétől származhatnak: a kortársak az embert egyedinek és az állatvilág felett állónak tartották. A kor tudományos közvéleménye évekig nem tudott mit kezdeni a neandervölgyi és a hozzájuk hasonló leletekkel: a maradványok emberi voltát rögtön észrevették, de azok a modern embertől való eltéréseit illetően sötétben tapogatóztak. Kevesen voltak, akik egy ősi emberfajt láttak benne: a korban a fajok változását sem tudták elképzelni, nemhogy az emberét. Volt, aki a modern embertől való eltéréseket patológiás elváltozásoknak tartotta. Charles Darwin korszakalkotó műve, A fajok eredete csak 1859-ben jelent meg, de ebben Darwin még nagyon óvatosan fogalmaz az ember eredetét illetően – ennek ellenére mégis óriási vitákat gerjesztett. Besorolásuk A neandervölgyi leletek felfedezésétől eltelt 150 évben nagyon sokat vitatkoztak arról, hogy a neandervölgyi emberek hol is helyezkednek el az ember törzsfejlődésében. A nézőpontok többször változtak az elmúlt évtizedekben. Az 1920-as évekig azt gondolták, hogy a ma élő (európai) ember közvetlen őse volt, mivel addig még csak európai leletekből ismerték és ősi emberféléket (pontosabban amit akkor annak tekintettek) más földrészeken nem is találtak. Ez az elképzelés egyébként nagyon jól egybeesett a kor általános felfogásával, amely természetesnek és megkérdőjelezhetetlennek vette az európai (fehér) civilizáció felsőbbrendűségét más népekkel szemben: a gyarmati időkben sokan fanyalogva fogadták Charles Darwin sejtését, miszerint az emberi faj Afrikában alakult ki. Az 1950-es évektől a legtöbb kutató úgy gondolta, hogy a mai ember egy kihalt alfaja volt, ezért a Homo sapiens neanderthalensis nevet adták neki. Az utóbbi évtizedekben a leletek alapján az a feltevés alakult ki, hogy a Homo erectus európai változatából, a heidelbergi emberből (Homo heidelbergensis) alakult ki, a mai ember tehát nem a leszármazottja: a két faj közös őse mintegy 660 000 éve élhetett. A két populáció legalább 370 000 évig elkülönülten élt. Mivel azonban a DNS-vizsgálatok szerint a Homo sapiens sapiens és a neandervölgyi ember képes volt egymás közt szaporodni, a Homo sapiens neanderthalensis besorolás ismét jogalapot nyert. Ez egyben megkérdőjelezi a heidelbergi ember besorolását is, amelynek már Homo sapiensnek kellett lenni ahhoz, hogy két leszármazott populációja alfaji szinten különülhessen el és ismét egyesülhessen egyetlen alfajban. A neandervölgyi embereket morfológiai jellegeik alapján korai és klasszikus típusba sorolják. A heidelbergi emberek és a neandervölgyiek, valamint a neandervölgyiek két típusa között folytonos az átmenet, ami számos leletnél megnehezíti az egyértelmű besorolásukat. Az anatómiailag modern ember mintegy 150-200 ezer éve alakult ki Afrikában, a legidősebb ázsiai Homo sapiens leleteket a Közel-Keleten találták, koruk 80-120 ezerévesre tehető. A mai ember legidősebb európai maradványait Bulgáriában találták meg, korukat 43 000 évre becsülik. A nyugat-európai leletek ennél fiatalabbak. A neandervölgyi emberek kb. 28 000 éve tűntek el, valószínűleg beolvadtak a mai embertípusba. Hosszú ideig egymás mellett létezett a két populáció. Egyértelmű besorolás azonban mindig csak a típuspéldányokra lehetséges, az átmeneti alakok folytonos vita tárgyát képezik. Kladista szemlélettel viszont ezek a viták feleslegesek: a kategorizálás folyamatos evolválás és sok ismert átmeneti alak mellett lehetetlen, és nem összeegyeztethető az evolúció folytonosságáról alkotott modern nézetekkel. Lásd még: Emberré válás Elterjedésük Neandervölgyi emberek maradványait Nyugat-Eurázsiában az Ibériai-félszigettől a Kaszpi-tengeren is túl, a mai Üzbegisztán keleti részéig találtak. Északi elterjedésüknek a jégtakaró aktuális kiterjedése szabott határt: maradványaikat nem találták meg a Temze, Kárpátok, Krím-félsziget és a Kaukázus vonalától északra. Legdélibb elterjedésük határa pedig a mai Palesztina területe volt. A neandervölgyi emberek a pleisztocén korszak három jégkorszakában (alpi elnevezéseikkel: Mindel, Riss, Würm) és két interglaciálisában (szintén alpi elnevezéseikkel: Mindel–Riss, Riss–Würm) éltek. Testfelépítésük Mivel a neandervölgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, ezért testük nagymértékben alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, hogy a szervezetük hővesztesége a legkisebb legyen (ezek a jellegek a mai eszkimók és lappok testfelépítésében is megfigyelhetőek). Testalkatuk legjobban egy birkózóéra hasonlított. A modern ember minden rassza hozzájuk képest sokkal karcsúbb, ami megerősíti, hogy melegebb éghajlathoz (Afrikában) alkalmazkodott. Az afrikai populációban fennmaradt a modern ember ősi gracilitása, míg a többi rassznál a neandervölgyiekkel való keveredés segítette elő a hideghez alkalmazkodást. Ehhez hozzátartoznak a testszőrzet, a fehér bőr és a hízásra hajlamosító gének. A férfiak átlagosan 164–168 cm (legfeljebb 178 cm), a nők pedig átlagosan 152–156 cm testmagasságot értek el, ami megegyezik a mai emberre jellemző, kismértékű nemi kétalakúsággal. A főbb fizikai jellegzetességeikre csak a csontleletek alapján következtethetünk: a lágy részeik milyenségéről (például bőr, szőrzet, haj színe, a fül alakja stb.) csak találgatások vannak. A mai ember szőrképződését befolyásoló gének részben a neandervölgyitől származnak, így az egyenes haj és az erős testszőrzet feltevése megalapozott. Csontjaik általában vastagabbak voltak a Homo sapiens sapiens alfajnál, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb eséllyel fosszilizálódjanak. Néhány külső vonásuk (átlagos vonások, nagy eltérések vannak): hátrahajló, rövid és lapos homlok erős, durva, kissé kiálló arckoponya, a szemöldök felett összefüggő, kiálló szemöldökeresz hátul kúpos, felül laposabb koponya agytérfogatuk valamivel nagyobb volt a mai emberénél (átlagban 1600 cm³ férfiaknál (legfeljebb 1736 cm³) és átlagban 1300 cm³ nőknél) fogazatuk nem különbözött lényegesen a mai emberétől, de sokkal erőteljesebb volt széles, hatalmas orr csapott áll rövidebb nyak határozottan izmosabb test rövidebb végtagok nagyobb mellkas vastagabb vázcsontok Medencecsontjaik vizsgálata alapján egyes kutatók szerint terhességük időtartama 11 hónap lehetett, így a neandervölgyi nők a modern embernél fejlettebb, de ugyanazon időtartamon belül kevesebb utódot szülhettek. Viszont úgy tűnik, hogy a neandervölgyi emberek fejlődése gyorsabb volt, mint a mai emberé: érésük hamarabb következhetett be. Korai neandervölgyi ember Ebbe a csoportba tartozó leletek a Riss-glaciális végéről és a Riss–Würm-interglaciálisból származnak, koruk mintegy 70–130 000 év. Ide sorolják például Fontéchevade (Franciaország); Saccopastore, Guattari (Olaszország), Suba-lyuk (Cserépfalu, Magyarország); Krapina (Horvátország) és Ehringsdorf (Németország), Kiik-Koba (Ukrajna) leleteit. Klasszikus neandervölgyi ember A klasszikus neandervölgyi emberek a Würm-glaciális alatt éltek, koruk mintegy 28–70 000 év. Ide sorolják például Arcy-sur-Cure, Saint-Césaire, La Ferrassie, La Moustier, La Chapelle-aux-Saints, La Quina (Franciaország); Szeleta-barlang és Istállós-kői-barlang (Magyarország); Vindija (Horvátország); Kebara, Tabun, Amud (Izrael), Shanidar (Irak), Tesik-Tas (Üzbegisztán) leleteit. Eszközeik Kőeszközeik főleg a mindennapi életüket segítették: a préda húsának, bőrének feldarabolását, más eszközök készítését és a tűz meggyújtását. Ennek megfelelően kézi (nyél nélküli) baltákat, kaparókat, szakócákat és késeket készítettek illetve használtak. Az általuk készített pattintott kőeszközöket (első franciaországi lelőhelyük alapján) moustier-i iparnak vagy kultúrának nevezzük. Ezeken a kőeszközökön – annak ellenére, hogy elődeihez képest (acheule-i ipar) jobban megmunkáltak – azonban semmi változás nem tapasztalható a faj közel kétszázezer éves története során: vagyis a neandervölgyi emberekből hiányozhatott a mai emberre jellemző újítókészség. Ez utóbbi állításnak azonban ellentmondanak a jóval kifinomultabb châtelperroni ipar termékei, amelyek 32-30 000 évvel ezelőttről származnak. Az antropológusok megosztottak a châtelperroni iparral kapcsolatban, mivel az eszközöknek számos moustier-i vonása van, ezért egyértelműen a neandervölgyieknek tulajdonítják őket, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az újítások kizárólag saját fejlődésük eredményeképpen jelentek meg. Sok kutató azt gondolja, hogy a több tízezer év stagnálás után hirtelen megjelenő újítások összefüggésbe hozhatók a modern (cro-magnoni) ember megjelenésével (aurignaci kultúra). Vagyis a châtelperroni ipar eszközeinél tapasztalt újításokat a modern ember sokkal változatosabb és specializáltabb eszközei ösztönözhették. Jean-Jacques Hublin francia antropológus szerint a neandervölgyiek nem utánozták a cro-magnoni „iparosokat”, hanem csak a „termékeikkel” kereskedtek. A neandervölgyi emberek vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték élelmüket. A dárdát ismerték, de az íjat és nyilat nem. A legújabb kutatások szerint – felkarcsontok vizsgálatai alapján – azonban a dárdát nem hajításra, hanem döfésre, vagyis közelharcban használták. Ezt a feltevést sérüléseik is megerősítik. A közhiedelem szerint általában barlangokban laktak, és csak szórványosan találtak általuk épített, kövekből, fából és mamutcsontokból összerótt egyszerű kunyhókat. Ennek azonban az az oka, hogy az utóbbiak kevésbé maradtak meg, és sokkal nehezebben megtalálható helyen vannak (gyakorlatilag bárhol lehet). Ennek egyik bizonyítéka, hogy barlangban még sosem találtak tűzrakó helyet, legfeljebb sziklaereszek, párkányok alatt, vagy nagy bejárattal rendelkező barlangok előterében. Mindenesetre kevésbé voltak mobilisak, mint a modern emberek, akik inkább a nagy csordák nyomában jártak. A neandervölgyi emberek – megtalált eszközeikből ítélve – állandó lakóhelyük mintegy 50 km-es körzetében vadásztak az európai pleisztocén megafauna közepes méretű állataira. Ismerték és használták a tüzet: nemcsak melegedésre, hanem élelmük megsütésére is. Közvetett bizonyítékok arra utalnak, hogy valamiféle ruházatot is viseltek: egyrészt a technológiájuk megvolt hozzá (bár a tűt nem ismerték), másrészt pedig metszőfogaik kopása arra utal, mintha állatbőröket dolgoztak volna ki segítségükkel. Mindenesetre ruháik – ha valóban voltak – elég egyszerűek és kezdetlegesek lehettek. Életmódjuk A neandervölgyi emberek valószínűleg 30-50 fős csoportokban élhettek, de a csoportjaik szociális szerkezetéről nagyon keveset tudunk, azok is inkább feltételezések. Feltehetően a férfiak jártak el vadászni, akár több napra is, a nők pedig a gyermekekkel a szálláshelyeken maradtak, és annak környékén gyűjtögettek. Hosszú ideig tartotta magát az a nézet, miszerint a neandervölgyiek szinte kizárólag állati eredetű táplálékon éltek. Koprolitokból, fosszilizálódott ürülék vizsgálatából ma már bizonyos, hogy a növényi étrend majdnem ugyanolyan jelentőségű volt, mint a modern embernél. A legkorábbi ismert emberi ürülék 50 ezeréves emberi ürüléket találtak El Saltban, Spanyolországban. A megkövesedett lelet arról tanúskodik, hogy a neandervölgyi ember változatos, növényekben gazdag étrenddel bírt. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett egyik 2010-es tanulmányban kutatók arról írtak, hogy eleink bizonyíthatóan datolyapálmát, hüvelyes növényeket és fűmagot is fogyasztottak. A Massachusettsi Műszaki Egyetem és a La Laguna-i Egyetem régészei olyan biológiai jelzőanyagokat, markereket kerestek a leletekben, amelyekből az elfogyasztott táplálék eredetére lehet következtetni. Mindegyik minta megerősítette azt a régóta köztudott tényt, hogy a neandervölgyi húsevő volt. Erre utal a koprosztanol - a koleszterin lebontása során keletkező lipid - jelenléte. Ám a kutatók két mintában a fitoszterolok - koleszterinhez hasonló növényi eredetű vegyületek - lebontásából származó kémiai komponenst is találtak. Ainara Sistiaga, a La Laguna-i Egyetem végzős hallgatója szerint a kutatás megállapításai egyáltalán nem meglepőek, mondván, a neandervölgyiek főemlősök, a legtöbb főemlős pedig húsevő. "Nem tudjuk megmondani, hogy pontosan milyen zöldségeket ettek. Néhány kutató szerint gumókhoz, bogyókhoz és diófélékhez jutottak hozzá" - fogalmazott Sistiaga. Más szakemberek szkeptikusak azt illetően, hogy a fosszilizált ürülék valóban a neandervölgyi emberé, szerintük a tanulmány szerzői túl gyorsan kizárták annak a lehetőségét, hogy a lelet medvéé, vaddisznóé vagy más húsevőé lenne. Hervé Bocherens, a Tübingeni Egyetem kutatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ürüléket a tűzhöz túl közel találták meg, így szerinte azt valószínűleg egy medve "hagyhatta hátra". Lewis Binford amerikai antropológus tűzrakó-helyek környékét vizsgálva arra jutott, hogy neandervölgyi férfiak és nők többé-kevésbé külön éltek. Ezt arra alapozza, hogy egyes tűzrakó-helyek környékén más és más, de jellegzetes maradványokat találni. Elképzelését több okból is vitatják. Teóriájának ellentmond, hogy találtak olyan sírokat, amelyekben férfi és nő, esetleg gyermek fekszik egymás mellett. Sérüléseik Sok neandervölgyi ember csontmaradványain találtak (zömmel begyógyult) sérüléseket, főleg csonttörések nyomait. Ezek alapján azt gondolhatjuk, hogy életük meglehetősen veszélyes és durva lehetett, amely nagymértékben igénybe vehette szervezetüket. A neandervölgyi emberek ritkán érhették meg a negyvenes éveiket, a nők pedig a szülések veszélyessége miatt valószínűleg harmincéves koruk előtt haltak meg. Vagyis nagyon kevesen érhették meg, hogy nagyszülők legyenek. Feltételezhető, hogy sérüléseiket vadászatok során szerezték, és ez arra utal, hogy zsákmányállataikat közelharcban gyűrték le (ez egybevág azzal a feltételezéssel, miszerint a dárdát csak döfésre használták, hajítófegyverként nem). A vadászat közbeni közelharcot megerősíti az is, hogy sérüléseik jellege leginkább a mai rodeóversenyzőkére hasonlít. A begyógyult sérüléseik arra utalnak, hogy beteg és munkaképtelen társaikat nem hagyták magukra, hanem gondozták és segítették. Ennek különösen jó példája egy iraki lelet, ahol az egyik csontváz egyik karja el volt sorvadva: tehát sérülését legalább hónapokkal élhette túl. Egy franciaországi leletben pedig egy fogatlan koponyát találtak, szintén begyógyult korábbi sérülésekkel. A gyógyult súlyos sérülések és az aggkort megélő egyedek magasfokú társadalmi gondoskodásról tanúskodnak. Hitviláguk Bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy a neandervölgyi embereknek valamifajta hitviláguk is lehetett. Temetkezés Halottaikat általában azokban a barlangokban temették el, ahol laktak. A halottakat általában magzati testhelyzetben fektették sekély sírokba (a cro-magnoni ember hanyatt fekve vagy guggoló helyzetben) és helyenként – a pollenmaradványokból ítélve – virágokkal (Shanidar) vagy vörös okkerrel és állatcsontokkal (Le Moustier) együtt. Mindenesetre sokkal kevesebb ajándéktárgyat tettek melléjük, mint a felső paleolitikum modern embere. Több esetben találtak többes temetést (például La Ferrasie, Amud). Kannibalizmus Kannibalizmusra utaló nyomokat is találtak velük kapcsolatban. A kannibalizmus igen elterjedt az állatvilágban és mintegy 15 főemlős fajnál is előfordul. A kannibalizmust sok esetben nehéz bizonyítani: több esetről is utólag bebizonyosodott, hogy a maradványok sérülései más okokból keletkeztek (például az olaszországi Guattari-barlangnál hiénák okozták). Egyértelműnek tűnik a kannibalizmus a horvátországi Krapina maradványainál. Azt pedig még nehezebb kimutatni, hogy miért ették meg fajtársaikat: élelemszerzés céljából, mint az állatok, vagy pedig valamilyen rítus részeként, mint az emberek, esetleg élelemszűke esetén. És ha valamilyen rítus részeként, akkor továbbra is kérdéses, hogy a saját csoportjuk vagy más csoportok tagjait ették-e meg. Művészet A neandervölgyi embereknek „képzőművészeti” alkotásai csak nagyon szórványosan maradtak fenn: ez főleg néhány faragott, vésett csontot jelent. Ezek közül kettő úgy tűnik, mintha furulya lenne. Feltehetően a színek iránt sem voltak közömbösek: használtak élénk színű anyagokat (például okker). Mindent összevetve azonban úgy tűnik, hogy a művészi barlangrajzok és szobrocskák a crô-magnoni emberrel jelentek meg a késő paleolitikumban. Beszéd A legutóbbi időkig sokat vitatkoztak arról, hogy tudtak-e beszélni: egy közel-keleti és spanyolországi lelet nyelvcsontja (os hyoideum) és más anatómiai megfontolások alapján (a gégefő feltételezett helye) azonban úgy tűnik, hogy igen, bár vannak, akik ezt vitatják. Ők azt tartják, hogy a beszéd a modern embernél jelent meg egy mutáció révén, mintegy 50 000 évvel ezelőtt és gyakorlatilag ez tette olyan sikeressé és szerintük ennek köszönhető a felső kőkorszak „ipari forradalma” („nagy kiugrás”). A floridai Atlantic Egyetem kutatói rekonstruálták a neandervölgyi ember hangképző szerveit és arra jutottak, hogy a magánhangzókat nem tudták különböző hosszúságban ejteni, azaz nem tudtak a modern emberhez hasonlóan a beszédben hangsúlyokat képezni. Egyes vélemények szerint a beszéd kialakulása szorosan összefügg az agy mintegy kétmillió éve elkezdődött növekedésével és nem egyetlen mutáció eredménye: vagyis kialakulása hosszú fejlődés eredménye. Azzal érvelnek, hogy ha korábban alakul ki a beszéd, akkor képes rá, hogy hatást gyakoroljon az agy és a hangképző szervek evolúciójára, míg ellenkező esetben nem. Szerintük már a Homo erectus, és talán az őse is tudott beszélni valamilyen szinten. Utóbbiak igazát a fosszilis koponyák vizsgálatai is alátámasztják. A beszéd kialakulásának feltételeként általában a gégefő és a lágy szájpad egymáshoz viszonyított helyzetét jelölik meg. A gégefő az embernél és a csimpánznál lényegében ugyanolyan, de az embernél e képletek nem érnek össze, míg a csimpánznál légmentesen összezáródnak. Ez a fajta anatómiai változás gyakorlatilag indokolhatatlan a beszéd fejlődésével, mert a beszéd alapelemei már csak akkor jöhetnek szóba, amikor a változás lényegében lezajlott. Vagyis fordított oksági összefüggés van: előbb elvált egymástól a gégefő és a lágy szájpad, majd ez tette lehetővé a tagolt beszéd kialakulását. Ha azonban az oksági viszony ilyen, akkor ezt a módosulást erős evolúciós érvekkel kell magyarázni, mivel egyébként életveszélyes: az ember az egyetlen állat a földön, amely ennek következtében nyelés közben képes megfulladni. Mindenesetre, ha csak a crô-magnoni ember rendelkezett a beszéd képességével, akkor az már önmagában óriási előnyt jelentett számára: hiszen csak a beszéd révén lehetséges – többek között – sok ember bonyolult és összetett cselekvésének összehangolása, és ezáltal sikeres véghezvitele, valamint a hatékonyabb tapasztalatcsere. Ha végül párhuzamot vonunk a két emberfaj tárgyi kultúrája között (használati tárgyak, képzőművészeti alkotások), akkor azt látjuk, hogy a neandervölgyi embereké sokkal szegényesebb, mint a modern emberé. Feltételezhető, hogy ezek gazdagsága arányban állhat a szellemi képességek, gondolkodás fejlettségével. (Ez azonban nem mindig áll: az egykori tasmánok és az őket felfedező európai hajósok is ugyanahhoz a fajhoz tartoztak, az előbbiek mégis rendkívül kevés eszközt használtak az utóbbiakhoz képest.) Ha pedig feltesszük, hogy a beszéd az intellektuális képességek tükre (mint például a kisgyerekek esetében), akkor ebből arra következtethetünk, hogy a neandervölgyi emberek rendelkezhettek a beszéd képességével valamilyen szinten. Kapcsolatuk a modern emberrel Bizonyított, hogy a neandervölgyi és a mai emberek (Homo sapiens) évezredeken keresztül egymás mellett éltek: először a Közel-Keleten néhány tízezer évig, majd Európában néhány ezer évig. Az együttélés során a két faj keveredett. Az egymás mellett élést úgy kell elképzelni, mint két, közel azonos fejlettségű kultúra egymás mellett élését. Tény azonban, hogy a mai ember elterjedésével a neandervölgyiek fokozatosan visszaszorultak, mégpedig keletről nyugat felé: a legutolsó neandervölgyiek az Ibériai-félszigeten maradtak fenn mint önálló populáció. Hogy ez mennyire volt békés vagy erőszakos kiszorítás, arról nagyon megoszlanak a vélemények, különösen a châtelperroni ipar eszközeit vizsgálva. Ha az eszközökön található újítások valóban a modern emberrel hozhatók kapcsolatba, akkor a két fajnak valamilyen módon egészen közeli kapcsolatba kellett kerülnie egymással. A neandervölgyi emberek eltűnését a fentiek ismeretében számos elmélettel próbálják magyarázni. Ezen elméleteknek talán a genetikai kutatások vethetnek véget, amelyek első eredményei szerint a mai ember (Homo sapiens) több más korai emberfélét olvasztott be, többek közt a neandervölgyieket is. A neandervölgyiek genomjának közel 30%-a fennmaradt a mai emberekben. Az afrikai népességen kívül valamennyi embertípusban megtalálhatók, így ez független megerősítése annak a korábban is feltett modellnek, hogy az Afrikából kiáramló Homo sapiens sapiens a Közel-Kelet és Európa vidékein keveredett a Homo sapiens neanderthalensisszel, majd innen terjedt tovább a világ minden tájára. Az európai populációban a bőr és a szőrzet kialakításáért felelős génszakaszok nagy része származik a neandervölgyiektől. Ez azt jelenti, hogy az egyenes haj, a testszőrzet újbóli megjelenése, és a fehér bőrszín – amelyet korábban egyetlen makromutáció következményének gondoltak – a neandervölgyiek öröksége. Csakúgy, mint a zsírpárnák képződésére hajlamosító gének is, amely a hideghez alkalmazkodás következménye. A genetikai kutatások ma már egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a mai emberek több hullámban is keveredtek a neandervölgyiekkel, valamint a genetikailag szintén elkülönülő, valószínűleg a neandervölgyiekhez hasonlóan alfaji szinten differenciálódó gyenyiszovai emberrel. Erőszakos kiszorítás Egy elképzelés szerint a mai emberi viselkedés csak jóval a modern anatómiai jellegek megjelenése után alakult ki (80-50 000 évvel ezelőtt – „nagy kiugrás”). Ian Tattersall, Milford Wolpoff, Jared Diamond és mások (az emberi természet és történelem negatív vonásainak ismeretében) úgy vélik, hogy a beszéd képességével és sokkal fejlettebb vadászfegyverekkel rendelkező, sokkal kreatívabb, szaporább és szervezettebb crô-magnoni emberek (Wolpoff szavaival: „a gyilkos afrikaiak”) inkább erőszakkal űzhették el élőhelyeikről, szállás- és vadászterületeikről a neandervölgyi embereket, esetleg a férfiakat legyilkolva, a nőket pedig elrabolva. Ennek az elképzelésnek ellentmond, hogy még nem bukkantak kőkorszaki népirtások nyomaira a régészek (viszont az akkori alacsony népsűrűség mellett nem lehetett könnyű egyszerre sok neandervölgyit megölni). Ha a neandervölgyiek képességeit kisebbnek feltételezzük, akkor a két faj közötti technikai és szervezettségi különbségek lehettek akkorák, amelyek eredményeképpen hasonló folyamat játszódhatott le a neandervölgyi és crô-magnoni emberek között, mint az a történelem során már többször megtörtént egy fejlett és kevéssé fejlett kultúra között, mint például a lőfegyverekkel és acélból készült eszközökkel rendelkező fehér ember és az amerikai indiánok vagy más bennszülött népek között. Az Észak-Irakban, a Zagrosz-hegység egyik barlangjában talált Shanidar 3 nevű csontvázon olyan sérülést találtak, amit a későbbi elemzés szerint nagy valószínűséggel a csak a Homo sapiens használta hajítódárda okozott. Békés(ebb), fokozatos kiszorítás Ha a neandervölgyi emberek képességei jobbak voltak, vagyis feltételezzük azt, hogy ismerték a hajítódárdát és rendelkeztek a beszéd képességével, akkor nehéz elképzelni, hogy a hozzájuk képest valamilyen kismértékű előnnyel rendelkező modern ember hogyan volt képes őket viszonylag rövid idő – néhány ezer év – alatt a kihalásba taszítani. Főleg úgy, hogy előtte (egyes feltételezések szerint) több tízezer éven keresztül együtt éltek (a Közel-Keleten), ill. ha tekintjük a châtelperron-i ipart. A modern ember legfőbb előnye talán a korszerűbb vadászfegyverekkel és hatékonyabb együttműködésben folytatott eredményesebb vadászat lehetett. Mindezek a crô-magnoni embernél alacsonyabb halálozási és magasabb születési rátát, továbbá több mint 10 évvel hosszabb életet eredményezhetett. A hosszabb élet pedig azt is jelenti, hogy az idősebb korúak tapasztalataikkal több generációt képesek segíteni. Ezra Zubrow amerikai antropológus megpróbálta a helyzetet számítógép segítségével matematikai úton modellezni, és azt tapasztalta, hogy már 2% különbség a születési és szaporodási rátában elég ahhoz, hogy a kevésbé fejlett populáció ezer év alatt kipusztuljon, és Zubrow szerint a paraméterek viszonylag széles tartományban való változtatása is a neandervölgyiek kihalásához vezetett. Néhány kutató (például Chris Stringer és Clive Gamble) szerint a neandervölgyiek kihalásában inkább a fenti okok játszottak főszerepet, mint az erőszak, habár nem zárják ki, hogy esetenként az is előfordulhatott. Együttélés A legidősebb, modern embertől származó maradványok a Közel-Keleten 80-120 000 évesek, míg ugyanott a neandervölgyi emberek legfiatalabb maradványai kb. 50 000 évesek. Vannak, akik szerint a két faj több tízezeréves közel-keleti együttélése csak látszólagos: elképzelhető, hogy különböző időszakokban, egymást felváltva népesítették be a Közel-Keletet. Vagyis a modern emberek a Riss–Würm-interglaciális alatt eljutottak a Közel-Keletre, ám amikor hidegebbre fordult az idő (a Würm-jégkorszak beköszöntével, mintegy 70 000 évvel ezelőtt), akkor délebbre húzódtak és életterüket elfoglalták északról a hűvösebb éghajlathoz (biológiailag) jobban alkalmazkodott neandervölgyi emberek. Amikor viszont engedett a jégkorszak, vagy pedig a modern ember már megtanult (kulturálisan) alkalmazkodni a hűvösebb éghajlathoz (a nagy kiugrás után), akkor ennek a fordítottja játszódhatott le. A H. sapiens sapiens és a H. sapiens neanderthalensis együttélésére dél-franciaországi leletek is utalnak, amelyek szerint a neandervölgyiek az eltűnésük előtti időkben sok mindent hasznosítottak a modern emberek tárgyaiból és szokásaiból. Barlangfestmény, sípok, bonyolult eszközök jelentek meg, amelyek azt bizonyítják, hogy ha nem is játszottak volna szerepet a modern ember etnogenezisében, értelmileg képesek voltak átvenni annak egykorú technológiáit. A neandervölgyiek a legújabb kutatások szerint egyáltalán nem voltak a versenyhelyzetekben a „modern emberrel” szemben alárendeltek. A Kárpátok egyik barlangjában is felfedeztek a 2000-es években egy olyan emberi csontvázat, amely a „modern” embertípushoz tartozott, azonban határozott neandervölgyi jellegzetességekkel is bírt, mint a megnyúlt nyakszirt, nagy méretű fogak, köztes szemöldökeresz és prognathia. Járványok Egyesek szerint a neandervölgyiek kihalásához hozzájárulhattak a modern ember által terjesztett fertőző betegségek, hasonlóan ahhoz, ami Amerika felfedezését követően történt. Ennek a hipotézisnek némileg ellentmondani látszik, hogy a számos fontos fertőző betegség (korántsem mindegyik, de pl. a tuberkulózis és a kanyaró) a letelepedett életmód során alakult ki, és valamely háziállattól ered. Éghajlatváltozás Leslie Aiello angol antropológus szerint a neandervölgyiek kihalásához hozzájárult, hogy mintegy 30 000 évvel ezelőtt kezdődött a legutóbbi jégkorszak leghidegebb szakasza. A nagy hidegben való túléléshez a neandervölgyi embereknek a modern emberrel ellentétben nem volt meg a megfelelő technikájuk, akik talán hatékonyabban használták a tüzet a melegedéshez, például felforrósított kövekkel. Így a neandervölgyi emberek Európa viszonylag enyhébb klímájú területeire szorultak, ezzel viszont populációik elszigetelődtek egymástól. A hipotézis logikusnak tűnik, ám nem magyarázza meg az összes neandervölgyi eltűnését, többek között azt, hogy a Közel-Kelet viszonylag enyhe klímája mellett miért tűntek el onnan is. Asszimiláció 1999-ben Portugáliában egy hibrid vonásokat mutató 3-4 éves neandervölgyi gyermek maradványait találták meg, amelynek korát 24 500 évesre datálták. Egyes kutatók ezen maradványok alapján feltételezik, hogy a neandervölgyi és a mai embereknek közös utódai lehettek, sőt, esetleg idővel a modern ember asszimilálta őket. Mitokondriális DNS-vizsgálatok azonban ezt az utóbbi feltevést akkor nem erősítették meg: az (európai) ember DNS-ében nem találtak neandervölgyiektől származó szekvenciákat, habár feltételezték, hogy egyes esetekben történhetett hibridizáció. A legújabb vizsgálatok azonban jelentős génazonosságokat tártak fel a mai emberek és a neandervölgyiek között. Mivel a két fajt időben „csak” mintegy 660 000 év választotta el egymástól, a genomjaik közötti különbség pedig csupán 0,5%, nem zárták ki a tudósok hogy a két faj összekeveredett, ám a hiteles bizonyítékokra, amelyek ezt megerősítették, egészen 2010 májusáig várni kellett. A két faj keveredését nem gátolták kulturális különbségek. E kulturális különbségek fokozatos feloldódására és csökkenésére azonban ma már bizonyíték van. Egy 38 000 éves csontot felhasználva a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatóinak (projektvezetők: Richard Green és Svente Paabo) 2008 nyarán sikerült elkészíteniük a neandervölgyi ember mitokondriális DNS-ének térképét. A Cell szaklapban közölt cikk szerint a neandervölgyiek és a Homo sapiens-elődök 660 000 évvel ezelőtt váltak külön egy közös őstől. A kutatók ezt arra a kezdeti kutatásra alapozzák, ami megállapította, hogy az ember és a csimpánz vonal 6-8 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól. 2010-ben három, 38-44 000 éves horvátországi csontból sikerült rekonstruálniuk a teljes neandervölgyi genom mintegy kétharmadát, ez alapján a modern emberek nagy részében meglepően magas, 1-4%-os a neandervölgyi eredetű gének aránya (az egyes emberek különböző neandervölgyi géneket hordoznak, összességében a neandervölgyiek genomjának mintegy 30%-a megtalálható a mai emberben), ami a két populáció keveredésére utal. A Szaharától délre élő, ősi emberpopulációkból (koiszanok, jorubák) ezek a nyomok hiányoznak, azaz a keveredés Afrika elhagyása után, talán a Közel-Keleten következett be, jelenlegi ismereteink szerint 50-100 000 éve (illetve szekventált genomok erre utalnak, nem kizárva a későbbi, további keveredést). A neandervölgyinek titulált gének nem feltétlenül jelentik a modern és a neandervölgyi ember keveredését: elképzelhető, hogy a modern ember egy azóta kihalt populációja hordozta ezeket az ősi géneket (a neandervölgyiekkel való keveredés nélkül). Azonban a problémának nem ez a legvalószínűbb megoldása, hiszen ez azt jelentené, hogy a heidelbergi embertől örökölt génkészlet azonos módon változott a neandervölgyieknél és a modern ember egyes populációiban. A modern ember viszont annyira egységes, hogy elkülönült populációkra nem nagyon lehet számítani. Az asszimiláció elméletét látszik erősíteni a régészet által ismert paleoeuropid embercsoport léte. Ez a rassz hosszú fejű és erős szemöldökcsontú modern ember volt, elterjedésére nézve Kelet-Európa, Közép-Európa és Észak-Európa lakója. Maradványaik még 5000 évvel ezelőtti sírokban is gyakoriak, végül a rövidfejű, a Kaukázus térségéből érkező, valószínűleg a Közel-Keletről származó típusok szorították ki, illetve olvasztották be. A paleoeuropid típusra utaló anatómiai jegyek még ma is előfordulnak. Ezek a típusjegyek legegyszerűbben a neandervölgyiek európai asszimilálódásával magyarázhatók. Ugyanakkor a modern ember közvetlen ősének tartott Broken Hill-i H. sapiens még mindig sokkal primitívebb típusjeleket mutat, mint a neandervölgyiek egyik késői képviselője, a La Ferrassie-i ember. A portugáliai La Velho mellett 1998-ban talált 25 000 éves gyermekkoponya egyes jellemzőiben hibridvonásokat mutat, de nem lehet tudni, hogy ez az atavizmus betegség, vagy valódi keveredés eredménye-e, és hogy termékeny lett volna-e a gyermek, ha megéri a felnőttkort. Székesfehérvári MÁV Előre SC A Székesfehérvári MÁV Előre SC jelenlegi nevén MÁV Előre SC, melynek székhelye Székesfehérváron Kaszap István u.2. A labdarúgó csapat legjobb eredménye a labdarúgó NB I-ben egy tizenötödik helyezés még az 1978–79-es idényből. Pályájuk az azóta amerikai futball-stadionná átépített székesfehérvári MÁV Előre stadion volt. A Női röplabda szakosztály legjobb eredménye Fésüs Irén vezetésével NBI extra liga 5. helyezett a 2010-11-es szezonban. Névváltozások 1909–1910 Székesfehérvári Déli Vasúti Testedző Kör 1910–1919 Székesfehérvári Déli Vasúti Műhelymunkások Testedző Köre 1919–1923 Székesfehérvári Déli Vasúti Testedző Kör 1923–1932 Székesfehérvári Duna-Száva-Adria Vasút Előre Testgyakorlók Köre 1932–1948 Székesfehérvári MÁV Előre Testedző Körr 1948–1949 Székesfehérvári Vasutas SE 1949–1955 Székesfehérvári Lokomotív Sport Kör 1955–1957 Székesfehérvári Törekvés SC 1957–1989 Székesfehérvári MÁV Előre SC 1989 MÁV Előre Sport Club Híres játékosok * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. Barabás Zsolt Domján István Sárközi István Tieber László Fésüs Irén (Magyar Röplabda Válogatott) Fellegvári Teodóra (Magyar Röplabda Válogatott) Tálas Zsuzsanna (Magyar Röplabda Válogatott) Kötél Zsanett (Magyar Röplabda Válogatott) Vacsi Evelin (Magyar Röplabda Válogatott) Kötél Dóra (Magyar Röplabda Válogatott) Híres edzők Szentmihályi Antal Sikerek Résztvevő: 1977–78 , 1978–79 , 1979–80 Forrás A Székesfehérvári MÁV Előre SC oldala a magyarfutball.hu-n Abbécourt Abbécourt település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 497 fő (2015). Abbécourt Bichancourt, Chauny, Manicamp, Marest-Dampcourt, Neuflieux és Ognes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) A Magyar Hírlap (eredeti írásmód szerint rövid i-vel, Magyar Hirlap) 1877 és 1879 között magyar nyelvű napilapként jelent meg Budapesten, majd beolvadt az Ellenőr nevű napilapba. Története A kiegyezést követően a magyarországi hírlapok száma jelentősen megnőtt, egyre kevesebb téma és réteg maradt lefedetlenül. Az elnémetesedett Pestet és Budát egy magyar nyelvű Budapest váltotta fel 1873-ban. A lapot létrehozó tulajdonos - aki a mindmáig feloldatlan, tehát ismeretlen, csak D. V. monogrammal jelölt személy volt - magyar nyelvű, néplap jellegű újságot akart indítani, mert ez volt az utolsó réteg, akiknek csak német nyelvű hírlap jutott. Négypontos programtervezete szerint magyar, közérthető, rövid és olcsó olvasmányt kívánt nyújtani. Bár néplap jellegéből fakadóan az alsóbb néposztálynak szánták, olvasóit és magát is felértékelve „a közép-osztály napilapja” felirattal jelent meg. Azonban Szarvas Gábor a lap indulását követően nem sokkal ezt írta: A Magyar Hírlap (...) a nép alsóbb osztályai számára szerkesztett újság. Ezek szerint hiába volt a lapot egy réteggel magasabbra pozicionáló szöveg, annak tartalma alapján megismerhető volt a néplap jelleg. A január 31-én induló újság felelős szerkesztője Kuliffay Ede februártól napilappá alakította az újságot, ami hamar rentábilissá, sőt nyereségessé vált. Ebben része volt az 1877–78-ban zajló orosz–török háborúnak, mely időszakban a Magyar Hírlap volt az egyetlen olcsó, példányonként vásárolható, magyar nyelvű tömeglap. A háborús hírek eseményeiről szóló hírek tették hamar nyereségessé a kiadást, sőt, változatlan ár mellett a formátumot is megnagyobbították. A lapnak fénykorában 6 ezer előfizetője volt és 12 000 példányban nyomtatták ki. A néplap jelleget a későbbi bulvár újságírás egyik eszközével, a címadással teljesítették ki. Míg a kor sajtónyelvének szokásos címadási formulái legfeljebb a pétervári távirat vagy a konstantinápolyi levelezőnktől formáig merészkedtek, a Magyar Hírlap néhol tárgyszerűbb, néhol talányosabb, de figyelemfelhívóbb címadással operált. A lap mérsékelten kormánypárti volt (Tisza Kálmán-kormány), a későbbi lexikon szócikkek, úgy jellemezték, mint a kormány közlönye. A háborús szenzáció elmúlása, és a kormánylap jelleg egyre nehezebb helyzetbe hozta a Magyar Hírlapot az időközben felbukkant további sajtótermékek mellett. Az utolsó időben Tóvölgyi Titusz is csatlakozott mint szerkesztő, ám miután a Magyar Hírlap előfizetőinek száma a felére apadt, 1879. december 1-jén megszűnt az Ellenőr c. lapba való beolvadással, ami Hindy Árpád lapja előfizetőinek számának növekedésével járt. Irodalmi Lapok A Magyar Hírlap mellékleteként adták ki az Irodalmi Lapok című „szépirodalmi közlönyt” 1878-tól. Papp Károly szerkesztette, később Kuliffay főszerkesztő felesége, Beniczky Irma is csatlakozott, így kettejük munkája volt a lap. 1879-ig hetente háromszor, később - önállóan - hetente hatszor jelent meg. Horgászat A horgászat egy ősi formája a táplálékszerzésnek, mely (horgász-)bot, zsinór és horog segítségével történik, és célja egy hal kifogása, zsákmányolása egy adott halgazdálkodási vízterületből. A horgászat célja a 21. században már nem főleg a élelem-szerzés (ún. "húshorgászat"), hanem sokkal inkább a rekreáció a természetben. Ezentúl a horgászat egy elismert sportág, és a horgászok számos országos és nemzetközi bajnokság keretében mérettetik meg magukat. Fogalma A horgászatot a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet: "a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról" határozza meg. Legáltalánosabb esetben egy felnőtt horgász engedélye alapján: "Állami horgázjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat." Különösen a bot használata különbözteti meg a horgászatot a halászok ősidők óta alkalmazott horgos halfogási módszerektől. A horgászfelszerelés Horgászbot Jellemzői: hossz, súly, és az un. akció, valamint dobósúly. Az "A" jelű botnak csak a csúcsa hajlik (csúcsakciós) , a "B" felső harmad hajlik, "C" kétharmada hajlik, és "D" a teljes bot meghajlik. A dobósúly az az érték, amit a bot károsodás nélkül megfelelően be tud dobni. Pl. A4,5-30 jelű bot "A" akciós, és 30 g dobósúlyú. Típusok: Spiccbot: egyenes, normáltól igen hosszúig, többrészes, a végére normál módon, vagy gumival kötött zsinórral. Matchbot: több részes, gyűrűs, általában úszózásra használt bot. Bolognai bot: több részes, teleszkóposan összecsúsztatható, az egyes részek felső végén gyűrűkkel, viszonylag hosszúak (5-10m) Feeder bot (fenekezéshez, etetőkosaras horgászathoz), közepes hosszú, többrészes, a dobósúly M (medium), MH (medium-heavy), H (heavy, kb. 100 g -ra) Pergető bot, közepes hosszú (2,4-2,7 m) többrészes, a dobósúlyok jelölése: UL (ultra light), L (light), ML (medium light), M (medium), MH (mdeium heavy), H )heavy), XH (extra heavy). Botsúly rendszeres pergetéshez H kategóriában kb. 200 g. Harcsázó bot: masszív, erős halakhoz, hosszas fárasztáshoz fejlesztett botok Orsók Legtöbb orsó golyóscsapágyazott peremfutó, mérete 10-80, általában 30-50 méret használatos. Áttételi arány fenekezéshez 3,1:1, ill. 4,5:1. keszegezéshez 4,5-1 ill. 5,4:1, match horgászathoz 6,1:1. Horgászzsinór Jellemzői: szakítószilárdság (kg), csomótűrés felület minősége. A csomó kb. 25-30%-kal csökkenti a szilárdságot, hosszú távon árt a napfény és a kiszáradás. Egy szálas zsinór: monofil (leggyakoribb), egyes pergető horgászok ajánják a több szálból szőtt (multifil) zsinórokat, melyek kevésbé nyúlnak. Csuka horgászatáshoz használatos az acél előke (harapásálló), vagy kevlár multifil előke. A zsinór (gyakori néven damil) színe is változatos lehet. Az egyszínűektől, a meghatározott hosszúságonként váltakozó színűeken át, a fluoreszkáló –- kimondottan éjszakai horgászathoz fejlesztet – zsinórokig. Horog Jó minőségű acélból, halfajtánként különböző alakú horgok használatosak. Békés halakhoz a kerekebb öblű, ragadozó halakhoz a hosszabb szárú horgok alkalmasak. Mérete: a számozás a mérettel csökken: pl. szám: 1, öböl (mm) 9,5 szám: 5, öböl (mm) 7,5 szám: 10, öböl (mm) 5 szám: 16, öböl (mm) 3,5 Fenti horogméretek a hagyományosan alkalmazott nemzetközi számjeleknek felelnek meg, használat előtt az új horgok geometriai méretét leellenőrizhetjük. Kapásjelzők, úszók Kapásjelzőt a fenekező horgászatban a bot mozgás érzékelésére használunk. Típusai: hagyományos, világító, elektromos hangjelző stb. Az úszó a vízben jelzi a hal kapását, kivitelük lehet egypontos, vagy kétpontos rögzítésű, folyóvízi (felfelé gömbölyödő), vagy állóvízi (hosszúkás), könnyű, vagy önsúlyos. Éjszakai horgászathoz létezik világító típus is. Számos olyan tartozék létezik ezeken kívül, ami a szerelék összeállítását lehetővé teszi, kapcsok, ólmok, etetőkosarak, szák, stb. Az "ólmok" lehetnek környezebarát anyagúak, mert az ólom, mint fém erősen szennyező. Ez az egyik lehetőség a horgászeszközök barkácsolására. Csalik Csaléteknek a horgon olyan állatok, vagy növények a legmegfelelőbbek, melyeket az illető horgászni kívánt halfaj ismer, és az illető horgász vízterületen előfordul. Ahol többen horgásznak, a halak is "tanulnak", tehát minél természetesebb csalit, és feltűnés nélküli módszert alkalmazzunk. A ragadozó halak egy része ez alól kivétel, mert hajlamosak reflexből rávágni a gyanús mozgó tárgyra. Ugyancsak ügyeljünk a csalik természetvédelmi jellegére, oltalom alatt lévő védett hal, hüllő, béka, stb. nem kerülhet csaliként horogra. Régebbi horgász irodalmakat érdemes ezért leellenőrizni, és fenntartással kezelni. Békés halakra alkalmas csalik: Lárvák (csontkukac, lisztkukac), földi giliszta, pióca, csiga, kagyló, különféle bogarak, rovarok. Magok: főtt kukorica, búza, rizs, kender. Gyümölcsök, puffasztott magok és tésztafélék, speciális bojlik. Etetőanyagok: évszaknak, vízhőmérsékletnek, halfajtának megfelelően nagy választék van. Ragadozó halak csalija: Élő hal (még engedélyezett Magyarországon, de több országba már nem), élettelen hal. Műcsalik: villantók, wobblerek, twisterek (gumihalak), műlegyek. A horgászat feltételei, engedélyek Mivel a horgászat során a köztulajdonból a hal magántulajdonba kerül, a horgászatot a halászatról és horgászatról szóló törvény szabályozza. A horgászengedély megszerzéséhez vizsgát kell tenni, melynek anyaga a horgász egyesületeknél elérhető, vagy megtudható. Ez tartalmazza a halak ismeretét (nemes, másodrendű, és védett halak), horgászmódszereket, felszerelést, valamint a horgászat jogi alapfogalmait. Általában a halak védelme fokozatosan szigorodik, külföldön népszerű a "fogd meg és engedd el", C&R módszer: lefényképezik a kifogott halat, és visszaengedik. Méreten alulit nem szabad még fényképezésre sem levegőn tartani. Lényegében kíméljük a halakat, inkább a sport és az élmény a fontos. Van olyan felfogás (pl. Svájc), ahol a horgászatot élelemszerző tevékenységnek tartják. A magyar törvény rekreációs tevékenységnek nevezi. Állatvédelmi szervezetek a visszaengedéssel sincsenek megelégedve. Mindenesetre a törvények betartásával egy olyan régi tevékenységet tudunk folytatni, amely mind a horgásznak, mind a természet szempontjainak megfelel. Különleges helyzetben vannak a védett halak, mert ezek biológiai jellenzőinek ismerete nem a horgászathoz tartozik, de felismerésük a horgászatban is fontos. Meghatározásukhoz segédlet található a NÉBIH honlapon. Hasonló bizonytalanság merül fel egyes fajok meghatározásánál, ha a horgászvíz fajtája, a hal kora (fiatal példány), esetleg hibrid példány miatt az átlagtól eltérő jelleget kell megkülönböztetnünk. Bármilyen bizonytalanság esetén ajánjuk az elengedést, ami akár a törvényes eljárás, akár a sportszerűség szempontjából is előnyös. Tilalmi idők és méretkorlátozások 2016 évben 9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma. Alábbiak tartalmazzák a halak magyar nevét, fajlagos tilalmi időszakot, kifogható halak mérettartományát,naponta kifogható darabszámot csuka 02. 01 – 03. 31. legalább 40 cm 3 db balin (halfaj) 03. 01 – 04. 30. legalább 40 cm 3 db sügér 03. 01 – 04. 30. minden fogassüllő 03. 01 – 04. 30. legalább 30 cm 3 db kősüllő 03. 01 – 06. 30. legalább 25 cm 3 db garda (halfaj) 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm domolykó 04. 15 – 05. 31. legalább 25 cm jászkeszeg 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm szilvaorrú keszeg 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm paduc 04. 15 – 05. 31. legalább 20 cm márna 04. 15 – 05. 31. legalább 40 cm 3 db ponty 05.02. – 05. 31. legalább 30 cm 3 db compó 05. 02 – 06. 15. legalább 25 cm 3 db Európai harcsa 05. 02 – 06. 15. legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban egalább 100 cm, 3 db sebes pisztráng 10. 01 – 03. 31. legalább 22 cm 3 db menyhal – legalább 25 cm 3 db Őshonos , egész éven át nem fogható halfajok : Kecsege, széles kárász, vágó durbincs Védett halfajok: Állas küsz, botos kölönte, cifra kölönte, dunai galóca, dunai nagyhering, felpillantó küllő, fenékjáró küllő, fürge cselle, gyöngyös koncér, halványfoltú küllő, homoki küllő, kövicsík, kurta baing, lápi póc, leánykoncér, magyar bucó, német bucó, Petényi-márna, pénzes pér, réticsík, selymes durbincs, sima tok, sőregtok, sujtásos küsz, széles durbincs, szivárványos ökle, tarka géb, törpecsík, vágócsík, vágótok, vaskos csabak, viza, dunai ingola, tiszai ingola, kövi rák, az összes béka és hüllőfaj. A mérethatárok, tilalmi idők és fogható darabszámok, eltérhetnek egy-egy adott víz szabályzatában. Így javasolható, hogy horgászat előtt mindenki érdeklődjön a helyi szabályokról. A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Részletes ismereteket lásd a MOHOSZ Országos Horgászrendjében. Idegenhonos halfajok: 8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez II. rész, Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok Az idegenhonos fajokat felsoroló lista a horgászok számára különösen fontos, hiszen az ide sorolt fajokra nincs semmiféle országos kvóta, tilalmi idő és méretkorlátozás, az inváziósnak számító fajok esetében pedig a kifogott egyedek visszaengedése is tiltott. Inváziós halak: a busa fajok és hibridek, a két törpeharcsa faj, az ezüstkárász, a razbóra, a naphal és az amurgéb. (Haldorado tájékoztató) Vizeinkben előforduló és fogható idegenhonos halfajok : lénai tok, lapátorrú tok, amur, fekete amur, razbóra, ezüstkárász, busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, pettyes harcsa, afrikai harcsa, pataki szaijbling, szivárványos pisztráng, tüskés pikó, naphal, pisztrángsügér, amurgéb, folyami géb, csupasztorkú géb, Kessler-géb, feketeszájú géb, tarka géb, kaukázusi törpegéb. Állami horgászjegy A törvény szerint a horgászatra jogosító okmányok egyike az állami horgászjegy: Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a horgászegyesületek (a magyar állam megbízásában) egy évre - díj fizetése ellenében - adják ki. Állami horgászjegyet az a horgász kaphat, aki már letette a horgászvizsgát és nem követett el horgászati szabálysértést. Az állami horgászjegy díja 2000 Ft. 14 év alattiaknak és 70 év fölöttieknek viszont nem kell fizetni a díjat. Fontos, hogy az állami horgászjegy díja 2000 Ft-tal emelkedik, amennyiben a fogási napló nem került időben leadásra. Érdemes tehát erre január, február hónapokban figyelni, és az előző évi fogási naplót leadni. Területi engedély A területi engedélyt egy adott vízterület hasznosítója (horgászegyesületek, cégek, magánszemélyek, önkormányzatok stb.) adhat ki, aki rendelkezik a vízterület halászati jogával. A területi engedély csak állami horgászjeggyel rendelkező horgásztársnak adható ki. A vízkezelő döntésének függvényében létezik napi, heti és éves területi jegy is. Fogási napló Minden horgásznak, aki rendelkezik állami horgászjeggyel, kötelező fogási naplót vezetni. A fogási naplóban minden horgász köteles felvezetni az adott vízterületekből kifogott zsákmányt, és a naplót az év végén eljuttatni a horgászegyesületéhez. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a következő évre az Állami Horgászjegy csak a 2000 Ft-os "késedelmi díj" ellenében adható ki. A fogási naplóba csak akkor kell a halat beírni, ha azt eltárolja. A méret korlátozás és fogási tilalom alá nem eső nemeshalakat a fogás után azonnal be kell írni, a fehérhalat elég a horgászat befejeztével. Ha a hal fogás után azonnal visszakerül vízbe, akkor nem szükséges a fogási naplóba beírni. Nagyon fontos viszont, hogy a fogási napló öröknaptár rovatába be kell jelölni azt a napot, amikor horgászik. Ezt a horgászat megkezdése előtt meg kell tenni! Horgászigazolvány Minden horgász köteles horgászvizsgát tenni, minek megléte feljogosítja az Állami horgászengedély kiváltására. Kivéve a gyermek horgász, nekik nem szűkséges horgászvizsgát tenni. A horgászvizsga életfogytig, az Állami horgászengedély 1 évig érvényes. A felsoroltak nem teljes egészében vonatkoznak magántulajdonú, magánkezelésű vizekre (horgásztavakra). Ott a tulajdonos, kezelő, Állami horgászengedély meglétét ellenőrzi, de a méret, ill. darabszám eltérhet. Turista állami horgászjegy A turista állami horgászjegy fogalmát a 2013. évi CII. törvény határozza meg. A turista állami horgászjegy magyar és Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok részére megvásárolható állami horgászjegy, mely meghatározott szabályok, meghatározott díjszabás ellenében, meghatározott időszakra, a törvény hatálya alá tartozó vízfelületeken biztosít lehetőséget horgászatra. A turista állami horgászjegy ára 2.000 Ft és bankkártyával lehet fizetni. Turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. A turista állami horgászjegy évente egyszer váltható ki és a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel jogosít horgászatra. A turista jegy váltását megelőzően az alapvető szabály- és fajismeretről számot kell adni. Ez a vizsga nem egyenértékű az állami horgászjegy váltásához szükséges állami horgászvizsgával. A horgászzsákmány A magyar horgász fő zsákmánya a ponty. E növényevő hal, mely Közép-Ázsiából származik , természetes úton jutott el keleten Kínáig, nyugaton a Duna vízrendszeréig, a magyar horgászok egyik legkedveltebb hala, "bálványa". Rendkívül sokféle módszert fejlesztettek ki ennek a halnak a megfogására a horgászok. Minek tudható ez a "siker"? A jóizű, finom húsának, mely ráadásul sok magyar halétel alapanyaga? Vagy erős, szívós védekezése a horgon, mely sportélménnyé teszi a megfogását? Vagy a sokféle, de alapjában véve kényelmes fogási módjai? Mindenesetre ez a halfaj alkotja a magyar horgász fogásának zömét és emiatt a legfontosabb horgászhal. Főleg a csendesebb, iszaposabb vizek lakója, és a fenéken túrva kutat a kagylókból és más állatokból álló tápláléka után. Az elsőrendű horgászhalak közé tartoznak a "nemes halak", melyeknek jobb halhús minőségük miatt régebben is tilalmi idejük, és méretkorlátozásuk (valamint darabszám korlátozásuk) van, mint kecseke, pisztráng, csuka, amúr, balin, márna, harcsa (Silurus glanis), fogas süllő, kősüllő. A másodrendű horgászhalak közé tartozó halakat fokozatosan annyira elkezdték védeni, hogy egyeseknek tilalmi ideje, méretkorlátozása, darabszám korlátozása is van. Ilyenek a keszegek. Pontyozás közben sokszor beugró zsákmány a keszeg. A keszeg szó sokféle halat rejt: az ártalmatlan bodorkát, mely általában rajokban járja a tavak fenekét és az átlagsúlya 10 dkg. Hasonló hal a vörösszárnyú keszeg, mely hasonló a bodorkához, ám főleg a víz felső rétegében tartózkodik. Ám a horgász számára a legfontosabb keszegféle a dévérkeszeg, mely akár 2 kilósra is megnőhet, ám a 20 dekás példány az átlagos. Magas hátú, oldalról erősen lapított hal ez, mely főleg a fenéken keresi, a többi keszeghez hasonlóan, a szúnyoglárvákból, puhatestűekből álló étrendjét. Az átlaghorgász meg sem különbözteti a dévértől a laposkeszeget, a bagolykeszeget és a karikakeszeget. E halak rendkívül hasonlóak a dévérhez, ráadásul hibridek is léteznek. A Duna és Tiszai horgászok gyakori zsákmánya a jászkeszeg. E keszegféle gyakran eléri a kilós súlyt és kitűnő sporthal. Szintén folyóvízi hal a szilvaorrú keszeg és a paduc. Gyakran kisebb folyókban, patakokban is fellelhetők, viszont ott megfogásuk nagyon nehéz, mivel ezek nagyon félős halak. E fajok alkotják a magyar horgász legtöbb zsákmányát; talán csak a ponty előzi meg őket. Az összes keszeg húsa jóízű, viszont a sok szálka miatt óvatosan kell fogyasztani őket. Elsőnek a keszeg és a ponty hibridjének tűnnek a kárászok. Magyarországon két fajuk fordul elő: a széles, magyar, vagy arany kárász, mely őshonos, és az ezüst kárász, amely telepítéssel került hazánkba Kínából. Mind a kettő mohón habzsolja a pontynak, keszegnek felkínált csalit. Húsuk jóízű, de nagyon szálkás. Ugyancsak ázsiai teremtmény az amur. Nomen est omen: e halfaj az Amur folyóból származik. Hatalmasra megnő, majdnem 30 kilósra is. Torpedóformájú, izmos teste szinte szántja a vizet, ahogyan szüntelenül friss növényi hajtásokat keres. Az amur tipikusan a nyár hala, eredeti élőhelyén magasabb a vizek átlaghőmérséklete, mint nálunk, de a hazai viszonyokhoz is sikeresen alkalmazkodott. Akkor kezd erőteljesen táplálkozni, ha a víz hőmérséklete meghaladja a 18 fokot, 30 fokos vízben a leggyorsabb az emésztése. Ezek az időszakok nálunk július-augusztusra esnek leginkább, bár májustól már van esélyünk amurfogásra. Sajnos sok nádas szenvedte már ennek a halfajnak a behozatalát, ugyanis a nádhajtást percek alatt lelegeli, nagy kár okozva ezzel. Viszont talán a legsportszerűbb hal: fárasztása a horgon órákat tarthat, látványos kirohanásokkal megdobbantva a horgászok szivét. Konyhailag kevésbé használható, lévén szálkás és picit növényízű. Invazív halfajnak számít, tilos visszaengedése a természetes vizekbe! Utolsó ázsiai halunk a busa. Néhányan tréfásan magyar bálnának nevezik. A harcsa után a legnagyobb magyar halfaj. Bálna mivoltát jelzi, hogy planktonevő; fő tevékenysége a vízközt való szűrögetés. Mivel csalival szinte megfoghatatlan, csak a halászok számára jelent komoly ösztönzést. Húsa rossz ízű, de véd a szívinfarktustól. Nagyon is magyar hal viszont a balin, vagy a villámkeszeg. Ragadozó, fogatlan pontyféle. A kishalat összetereli, és látványosan a víz tetején elkapja. Néha kis is ugrik, szinte mindig nagy loccsanás jelzi a "rablás" helyét. Megfogása nehéz, lévén nagyon rafinált. A balin gyakori zsákmánya a szélhajtó küsz vagy sneci. Kicsi hal ez; alig éri el a 10 cm-t. Nagy rajokban behulló rovarokra vadászik. Hasonlóan ragadozó hal a fogassüllő. Mobil appok horgászatban Számos más sportághoz és aktív szabadidőtöltéshez hasonlóan, mára a horgászatnál is megjelentek az okostelefon-alkalmazások, mint segédeszközök és közösségi média megosztási lehetőségek. Egyes horgász alkalmazás több funkcióval is rendelkezik, mint pl. a fogások rögzítése fotókkal, horgászatra alkalmas víz meghatározása vagy annak automatikus keresése GPS pozíció alapján, valamint kapások megosztása weben és közösségi média portálon. Közvetlenül a horgászatban felhasználható oldalak és alkalmazások az időjárás lapok horgász alrovatai, a Vízügy folyónkénti szint- és hőmérséklet táblázatai, és a sokfelé megtalálható horgásznaptár a holdfázisokkal. Az első magyar horgászirodalom A horgászattal és halászattal kapcsolatos irodalmunk több száz kötetes. A rengeteg könyvet, cikket és írást nehéz lenne hiánytalanul felsorolni. Grossinger János, Reisinger János és Szirmai András publikáltak ichthyológiai tanulmányokat hazánkban elsőként a XVII.-XVIII. században, igaz latin nyelven. Az első, valóban horgász témájú írás: Dr. Pelech E. Jánostól származik, címe : A pisztráng. Ez a kis írás 1879-ben látott napvilágot, a Magyarországi Kárpátegylet évkönyvének az 1879/VI. évfolyamban. A mű napjainkra már sajnos közkönyvtárakban fellelhetetlen. Az írás nyelvezete és stílusa mosolyt csal arcunkra, de így is érdekes olvasmány, mivel a természet iránti rajongó szeretetről tesz tanúbizonyságot. Neves természettudósunk és polihisztorunk, Herman Ottó is említést tesz a Magyar Halászat Könyvében(1887) erről a különleges munkáról. Az év magyar labdarúgója Az év labdarúgója címet az MLSZ ítéli oda minden naptári év végén a legjobb teljesítményt nyújtó magyar labdarúgónak. Lásd még Magyar Aranylabda Margarita Muñoz Margarita Muñoz (Pitalito, Kolumbia, 1987. szeptember 18. –) kolumbiai színésznő, modell. Élete Margarita Muñoz 1987. szeptember 18-án született Pitalitóban. Karrierjét 2003-ban kezdte. 2005-ben szerepet kapott a Los Reyes című telenovellában. 2009-ben Isabella Domínguez szerepét játszotta a Szívek iskolája című sorozatban. 2011-ben megkapta Julieta szerepét a Los herederos Del Monte című sorozatban. 2013. február 23-án feleségül ment Michel Brown, argentin színészhez. Mass Effect A Mass Effect egy akció-szerepjáték melyet a BioWare fejlesztett Xbox 360-ra és Microsoft Windowsra . Az Xbox 360 változat 2007. november 20-án jelent meg, PC-re az Electronic Arts kiadásában 2008. május 28-án és 2008. június 6-án Európában. PlayStation 3-ra a Mass Effect Trilogy kiadásával jelent meg legelőször, 2012-ben. A játék egy sci-fi világban játszódik, a 2183-as évben. A játékos a Shepard nevű elit katona szerepét alakítja, aki a hajójával az SSV Normandiával indul felfedezni a galaxist. Maga a Mass Effect csak az első része egy trilógiának, melyhez letölthető tartalmak (az úgynevezett DLC-k) is elérhetőek lettek, ezek megléte azonban nem szükséges a fő cselekményszál ismeretéhez. Az első DLC a "Bring Down The Sky" volt 2008-ban, melyet a következő évben a "Pinnacle Station" követett. A folytatás, a Mass Effect 2 2010-ben jelent meg, és azok, akik megőrizték az ebben a játékban használt mentésüket, az új epizódban felhasználhatták karaktergeneráláshoz, valamint az első részben hozott döntések befolyással lesznek a második rész cselekményére. A 2012-ben megjelent Mass Effect 3 is képes a mentések áthozatalára, így egy részeken keresztül átívelő, saját magunk által kreált epikus történet alakítható ki. Háttér Történelem A játék történetében az emberiség a Marson egy 50 ezer éve kihalt nép (a protiánok) létesítményeinek romjait , és egy jeladónak nevezett szerkezetüket fedezte fel, melynek következtében rövid idő alatt óriási technológiai fejlődés következett be a Földön. Lehetővé vált a fénysebességnél gyorsabb űrutazás és hamarosan felfedezték, hogy a Tejutat számos idegen faj népesíti be. A galaxis központja a Fellegvár, ahol a Tanács nevű kormányzat található. Az embereket mindenesetre nem kedvelik túlságosan: a tanácsban magukat képviseltető turián, aszári, és szalarián képviselők nem kívánják az emberiséget bevenni maguk közé. Sőt, még arra sem hajlandóak, hogy a galaxis elit ügynökeinek számító Fantomok közé bekerüljön egy ember. A helyzet azonban egy rutin-küldetésnek induló bevetés során megváltozik, és hamarosan már az emberek lesznek azok, akik a legtöbbet teszik a galaxis népeiért egy olyan küldetésben, ahol a világ összes értelmes lénye veszélyben forog. Fajok A Mass Effect elképzelt galaxisát számos idegen faj lakja. Ezek közül három rendelkezik nagyobb politikai hatalommal: az aszárik, a szalariánok és a turiánok, ők adják a Fellegvár tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjait. Az aszárik kék bőrű, kizárólag nőnemű, hosszú életű és rendkívül bölcs teremtmények. A szalariánok kétéltűekre hasonlítanak és gyors anyagcseréjük miatt viszonylag rövid életűek. A turiánok pedig hüllőszerűek, és valóságos technikai zsenik, de a harc sem áll tőlük túl messze. Rajtuk kívül számos faj létezik, mely kívül maradt a Tanácson. Az embereken kívül ilyenek a masszív hüllőszerű, harcias kroganok; a lassú és nehézkes elkorok; a medúzára emlékeztető hannárok; és a védőöltözéket viselni kénytelen két faj: a voluk és a kvariánok. Rajtuk kívül néhány más fajjal is megismerkedhetünk a játék során, a legjelentősebb szerepe mindazonáltal a mesterséges intelligencia vezérelte robot-népnek, a getheknek lesz. Regények Amikor a BioWare elkezdte a Mass Effect világának megalkotását, egy kidolgozott univerzum megteremtése volt a cél, szokásokkal, múlttal és jelentős személyekkel. Felismerés alcímmel bő fél évvel a megjelenés előtt a boltok polcaira került egy bevezető regény a Mass Effecthez, melynek szerzője Drew Karpyshyn - a játék vezető írója és, a világ kitalálóinak egyike. A sztori 2157-ben, 36 évvel a játék indulása előtt kezdődik, és Jon Grissom admirálist ismerhetjük meg benne, a térugrást lehetővé tevő térközrelé rendszert felderítő csapat legendássá vált hősét. Grissom megismerkedik egy David Anderson nevű, fantasztikus képességű fiatal tiszttel, az N7 kommandó legjobbjával. Igaz, az ismerkedésnek hamar vége szakad, hiszen a Shanxi kolónia elleni turián támadással kitör az első galaktikus háborúnk. A könyv túlnyomó része közel egy évtizeddel ez után játszódik, mikor Anderson már a saját hajóján kapitányként szolgáló katona. Mikor az űr egy elhagyatott részén segélyhívást fog, kiderül, hogy egy titkos emberi kutatóbázist dúltak fel űrkalózok a Sidon bolygón. Andersonnak sikerül túlélnie az incidenst, de mikor kiderül, hogy épp a támadás előtt tűnt el az egyik alkalmazott, egy bizonyos Kahlee Sanders, a hölgy gyanússá válik. A nyomozás végül sikerrel zárul, de kiderül, hogy Kahlee nem volt áruló – sőt, a támadást kitervelők épp őt próbálják megölni. A Fellegvárban dolgozó nagykövetasszonyunk végül ráveszi a Tanács döntéshozóit, hogy segítsék az emberiség munkáját – sőt, olyan sikeres a tárgyalásokban, hogy a Kahlee kiszabadítására irányuló akció végül teszt lesz. Teszt, ami eldönti, hogy Anderson méltó-e bekerülni a Fantomok (angolul Spectre-k) közé. Anderson segítője és a vizsga elbírálója egy Saren nevű turián ügynök lesz, talán a legbrutálisabb az összes Fantom közül. Saren brutalitása egy hatalmas gyárkomplexumot dönt rommá, ezt sikerül neki Andersonra kennie, és eztán eltűnik az űr valamelyik sötét sarkában. Ez a történet adta meg a játékhoz az alaphangot és egyfajta előzménytörténetként funkcionál. Történet Földi időszámítás szerint 2183-ban járunk. Alig harmincöt éve, hogy az emberiség felfedezte a tömegrelék technológiáját a Marson, melyet az ötvenezer éve kihalt protiánok hagytak hátra, s ezzel csatlakozott a Galaktikus Tanácshoz, mely egy Fellegvár nevű, feltehetően protiánok építette űrállomáson székel. Az emberiség megalapította saját Szövetségét, mely egy külön test a Tanács felségterületén belül. Sok fajnak nem tetszik az emberiség erőszakos terjeszkedése, mások viszont megértően viszonyulnak hozzájuk. A Tanácsot három faj: az aszárik, a turiánok, és a szaláriánok képviselői vezetik. A játék egy emberi-turián együttműködésből származó kísérleti űrhajón, az SSV Normandián indul. Anderson kapitány és másodtisztje, Shepard parancsnok épp egy szigorúan titkos küldetésen vannak az Éden Egyesnek nevezett emberi kolónia felé, ahol állítólag találtak egy protián technológiával készült jeladót. A Tanács, hogy biztosítsa az akciót, saját elit ügynökeinek egyikét, Nihlust küldte a csapattal. A felszínen leszálló kis csapat (Shepard, Kaidan Alenko, majd a hősi halált halt Jenkins helyére bekerülő Ashley Williams) hamar észreveszi, hogy a geth nevű mesterséges intelligencia vezérelte létforma intézett támadást, akiket ráadásul egy másik Fantom, Saren vezet, aki megölte Nihlust. Látnak továbbá egy hatalmas űrhajót is, aminek mibenlétét nem tudják hová tenni. Miután eljutnak a jeladóhoz, az egy képet vetít közvetlenül Shepard agyába, aki képtelen azt értelmezni. Csak annyit ért belőle, hogy élőlényeket mészárolnak le valamiféle gépek. A Normandia ezután a Fellegvárba siet, hogy az emberi Udina nagykövetnek beszámoljon. Sajnos maga a Tanács nem hiszi, hogy Saren áruló lenne, ezért Shepardnek bizonyítékkal rendelkező illetőt kell találnia. Miután újdonsült csapattársai, a turián Garrus Vakarian és a krogan zsoldos Urdnot Wrex útbaigazítják, a kvári Tali'Zorah nar Rayya lesz az, aki kézzelfogható bizonyítékkal tud szolgálni. A Tanács elismeri bizonyítékként a Saren és a titokzatos aszári, Benezia mátriárka közti beszélgetést, melyben egyebek között utalás szerepel egy bizonyos Vezetőre, amit meg kell találni. Sarent elbocsátják a Fantomok közül, és helyére Shepard-öt választják. Az első emberi Fantom feladata az, hogy állítsa meg Sarent, bármi áron, és ebben segítségére lesz a Normandia teljes legénysége, élén saját magával, a pilóta Jokerrel, és Pressly másodtiszttel. Újonnan csatlakozott harcostársai is vele tartanak. A megadott koordináták alapján több bolygón is elkezdődik a kutatás Saren után. A Thérumon megtalálják Liara T'sonit, Benezia mátriárka lányát, a protián technológia szakavatott ismerőjét, aki a csapat tagja lesz. A Féroszon egy egész kolóniát mentenek meg a gethek inváziójától és egy Thorián nevű, ősrégi lénytől, aki spóráin keresztül befolyásolja a föld felett élőket. Ugyanitt rájönnek arra is, hogy Saren zászlóshajója, a Fejedelem, valószínűleg képes egy titkos technológiával arra, hogy befolyásolja az emberek tudatát. A Novéria bolygó fagyos világában aztán magát Benezia mátriárkát is legyőzik, aki még halála előtt elmondja, hogy mind őt, mind Sarent, valójában a Fejedelem tartja uralma alatt, az elméjükön keresztül. Miután ez megvan, hírt kapnak arról, hogy egy kis szalárián csapat a Vermár bolygón látta Sarent. Odautaznak, és a bázisán döbbenten látják, hogy kroganokat tenyésztenek saját hadseregükhöz. Mivel a kroganok természetes szaporodását egy vírus gyakorlatilag a nullával tette egyenlővé, a krogan Wrex ellenáll, amikor a bázis elpusztításáról van szó. A játékos döntése, hogy megöli-e Wrexet, vagy észérvekkel meggyőzi a robbantás szükségességéről (a második és harmadik részre kihatással lehet a döntés). Behatolnak a szaláriánok segítségével a bázisra, ahol egy újabb protián jeladó égeti bele a képét Shepard fejébe. Nem sokkal ezután a kivetítőkön keresztül magával a Fejedelemmel szembesülnek. A Fejedelem elmondja, hogy ő valójában nem űrhajó, hanem egy értelmes lény, akit a protiánok és a gethek is csak Pusztítónak neveznek (az újabb fordításokban Kaszás). Fény derül arra, hogy a protiánnak hitt technológiát valójában a Pusztítók fejlesztették ki már sokkal őelőttük, s a protiánoknak azért kellett kihalniuk, mert a Pusztítók egy rendszeresen bekövetkező időpontban módszeresen kiirtják a galaxis értelmes fajait, a köztes időben viszont a mélyűrben várakoznak. A beszélgetés után Shepard a levegőbe repíti a helyet, ahol választania kell, hogy Kaidan Alenkót vagy Ashley Williams-et küldi be egy nyilvánvalóan életveszélyes helyzetbe (egyikőjüknek mindenképp meg kell halnia, és ez befolyással lehet a második és harmadik részre is). A bolygóról való távozás után Liara segítségével összerakja az emlékképeit, s ezek alapján megállapítják, hogy a távoli Terminus rendszerben lévő Ílosz bolygón lehet a keresett Vezető. A Tanács azonban már nem megy bele az üldözésbe, mesebeszédnek tartják ugyanis a Pusztítók létezését. Anderson kapitány segítségével viszont visszafoglalják a lefoglalt Normandiát, és illegálisan erednek Saren nyomába. A bolygó felszíne alatt, az ősi protián romok közt, egy mesterséges intelligenciára bukkannak. Ez mondja el nekik, hogy a keresett Vezető nem más, mint egy, közvetlenül a Fellegvárba nyíló térközrelé, innen a bolygóról. A protiánok azért hozták létre, mert a Fellegvár önmaga egy tömegrelé, amely a megfelelő hívókód hatására megnyílik, és hacsak ezen az úton keresztül nem állítják meg a folyamatot, a Pusztítók beözönlenek, és megsemmisítik az összes értelmes létformát. Sarrennek azért kellett a Vezető, hogy azon keresztül bejutva geth támadást indítson, és manuálisan nyissa meg a kaput. Shepard és csapata belép a Vezetőbe, minek hatására a Fejedelem és a geth hadsereg által ostromolt Fellegvárban kötnek ki. A Fejedelem az építmény közepében megkezdte az aktiválást, Saren pedig fedezi őt. Hosszú harcok után Shepard eljut Sarenhez, akit vagy ő öl meg, vagy pedig öngyilkos lesz helyzetének felismerése után. Az eset után megérkeznek az emberi Szövetség hajói is, és Shepard ekkor ismét válaszút elé kerül (mely befolyásolja a játék végkimenetelét és a második részt is): a hajók megmentsék-e a Tanácsot, vagy koncentráljanak egyenesen a Fejedelemre. Akárhogy is, a beépített implantátumokkal a Fejedelem gondolatai útján életre kelti Sarent, akit ismételten le kell győznie Shepardnek. Amint ez megvan, a Normandia beviszi a győztes találatot, a Fejedelem pedig megsemmisül. A játék vége a menet közben gyűjtött példakép/renegát válaszoktól, valamint a fontos döntésektől is függ. Ha Shepard a Tanács megmentését tartotta elsődlegesnek, a végkifejletben a hálás tanács mond köszönetet az emberiségnek áldozataiért. Ha a Tanácsot hagyta ottveszni, az emberek lesznek azok, akik létrehozzák az új Tanácsot. Ettől függően Shepard-nek választania kell Udina nagykövet vagy Anderson kapitány között is, hogy ki legyen a frissen beválasztott emberi tanácstag, vagy a másik esetben a galaxis elnöke. Akárhogy is döntünk, a Tanács végül arra a következtetésre jut, hogy ez a csata csak a háború kezdete volt, és bár nem ismerik el a Pusztítók létezését, de felkészülnek a következőkre. Karakterek A játék főhőse, aki a játék kezdetekor épp egy szigorúan titkos küldetésen van az Éden Egyesnek nevezett emberi kolónia felé, ahol állítólag találtak egy protián technológiával készült jeladót. Miután eljutnak a jeladóhoz, az egy képet vetít közvetlenül Shepard agyába, aki képtelen azt értelmezni. Csak annyit ért belőle, hogy élőlényeket mészárolnak le valamiféle gépek. A Normandia ezután a Fellegvárba siet, hogy az emberi Udina nagykövetnek beszámoljon. Sajnos maga a Tanács nem hiszi, hogy Saren áruló lenne, ezért Shepardnek bizonyítékkal rendelkező illetőt kell találnia. Shepard hangját Mark Meer kölcsönözte. Ember katona, Shepard csapatának tagja, aki a hősi halált halt Jenkins helyére került be. 2158. április 14-én született, és családjában nagy hagyománya van a katonáskodásnak. A Vermáron Shepardnek választania kell, hogy Kaidan Alenkót vagy Ashley Williams-et küldi be egy nyilvánvalóan életveszélyes helyzetbe (egyikőjüknek mindenképp meg kell halnia, és ez befolyással lehet a második és harmadik részre is). William hangját Kimberly Brooks kölcsönözte. Egy fiatal szövetségi katona, és Shepard bajtársa a kezdetektől. Korábban részt vett kísérletekben, melynek köszönhetően 2-es szintű biotikus implantátumokkal rendelkezik. Ezek azonban meglehetősen sok gondot okoztak neki fiatalabb korában instabilitásuk miatt, többek között megölt egy turián kiképzőt is segítségükkel dühében. Alenko a Vermáron odaveszhet, ha Shepard őt választja ki egy életveszélyes feladatra, de ha megmenekül, a későbbi játékokban is felbukkan. Alanko hangja Raphael Sbarge, külsejét pedig Luciano Costa színész/modellről mintázták. Turián harcos, Shepard csapatának tagja, aki felelős Saren vizsgálatáért, miután a szövetség azt állította, hogy Saren gazember. A Fellegvár biztonságáért felelt, de elégedetlen volt ezzel a szerepével, így örömmel vágott neki a világűrnek. Ezért csatlakozott Shepard csapatához, hogy segítsen neki megölni Sarent, és elpusztítani a geth flottát. Garrus hangját Brandon Keener kölcsönözte. Kvári tudós, Shepard csapatának tagja, Real'Zorah admirális lánya. Bár fiatal, Tali egy mechanikus zseni. Népének hagyományai szerint zarándoklaton járja a világot, hogy hasznos ismeretekre tegyen szert. Tali 2161-ben született a Rayya fedélzetén, innen ered neve is. Már a gethek megjelenése óta utazik a Perseus Fátyolon túl, és kíváncsi a többi száműzött kvári sorsára. Tali hangját Liz Sroka kölcsönözte. Egy megtermett krogan fejvadász és harcmester, aki fiatal korától kezdve vezeti klánját, rendkívüli ereje és biotikus képességei miatt. Élete célja megvédeni népét, és hogy megtalálja a születésszabályozó reprogátló vírus ellenszerét. Mivel a pusztító polgárháborút nem szerette, zsoldosnak és testőrnek állt. Saren is felbérelte egy ügylethez, de gyanakodni kezdett és kiszállt. Helyette Shepardnek segít felgöngyölíteni az ügyet. Mérete és ereje ellenére egy érzékeny és értékes társ, aki zárkózottsága ellenére lassan a bizalmába fogadja csapattársait. Wrex a Vermáron meg is halhat, amennyiben erőszakos módon intézi el a játékos a fajának klónozásával kapcsolatos ügyet. Amennyiben túléli, úgy a későbbiekben is fel fog bukkanni. Wrex hangja Steven Barr. Aszári tudósnő, aki 106 évének ellenére népének ifjú tagjai közé tartozik. A protián kultúra megszállottja, régi romjaikat és rejtélyes kipusztulásuk okait kutatja. A játék egyik negatív karakterének, Benezia mátriárkának a lánya. Liara képzett biotikus, de a fegyverekkel nem bánik túl jól. Hangja Ali Hillis, külsejét pedig Jillian Murray színésznőről mintázták. Az emberiség első Fantom-jelöltje volt, de végül rajta kívül álló okokból elbukott. Miután megkezdődik a nyomozás Saren után, önként átadja mentoráltjának, Shepardnek hajóját, az SSV Normandiát. Ezután a Fellegvárban tartózkodik, és a háttérben maradva segíti a Szövetséget. Szinkronhangja Keith David. A Normandia pilótája. Üvegcsont-szindrómában szenved, ami a XXII. században ha nem is gyógyítható, de túlélhető lett, azonban a járás nehezére esik. Képességeit a pilótafülkében mutatja meg igazán. Fanyar, csípős humora, és vagánysága miatt hamar megkedvelik egymást Sheparddel. Joker hangja Seth Green. Játékmenet Harc A Bioware eddigi játékaitól eltérően a Mass Effect harcrendszere „harmadik személyű lövöldöző” (TPS), nincs körökre osztás, csak a csapat irányítása alatt áll le a játék. A korábban megjelent Xbox-változathoz képest a harc közben megjelenő csapat-képernyő jelentős átdolgozáson esett át, köszönhetően a PC eltérő jellemvonásainak. Ezen a kijelzőn keresztül adhatjuk meg saját magunk, illetve választott csapattagjaink részére, hogy mit cselekedjünk: képzettségek használata, fegyvercsere, fedezékbe bújás stb. Ezen túlmenően két képernyő fontos még. Az egyik a karakterek fejlesztésének menüpontja, ahol minden szintlépés után lehetőségünk van egyes tulajdonságaink képzettségi szintjét megemelni. A második a felszerelés-képernyő, ahol a menet közben szerzett jobb tárgyakra cserélhetjük le a régieket, illetve alakíthatjuk át őket a multifunkcionális omnigéllé. Kasztok A karakterek három alapvető irányban lehetnek jártasak: fegyverhasználat, biotika (az erőterek manipulálása) és technikai ismeretek. A hat kaszt ezeknek a tiszta változatai (katona, adeptus, mérnök) és a kombinálása, amikor két irányban is közepesen jártas (harci adeptus (katona/adeptus), beszivárgó (katona/mérnök), őrszem (adeptus/mérnök)). Jellemjáték A Bioware szerepjátékaiban a jellemjáték mindig is fontos volt, ez nincs másképp a Mass Effectben sem az itt bejárható két útvonal a Példakép (angolul Paragon) és a Renegát ösvénye. A korábbi játékoktól eltérően itt külön-külön méri a játék a két magatartást, tehát az egyik felé elbillenés nem okozza a másik mérő csökkenését (bár természetesen mindkettőt nem lehet maximumra vinni egyszerre). Ezeket döntéseink, tetteik és a beszélgetéseknél választott reakcióink befolyásolják. A célunk mindig ugyanaz, a küldetésünk teljesítése, a választott módszerek különböznek. A Példakép, az idealista utat követi, próbálja megkímélni az életeket, tiszteli a szabályokat és a törvényeket. A Renegát ezzel szemben bármi áron teljesíteni akarja feladatát – akkor is, ha ennek komoly ára van vagy ha ez összetűzésekhez vezet, lázadozik a parancsok ellen, keresi a kibúvót alóluk, és ha nem is talál, fennhéjázó megjegyzéseivel, hogy nem elégedett a helyzettel. A jellemjáték a beleélést mellett, kihat a játékmenetre is. Mind a Példakép-, mind a Renegát-pontokat kijelző mércén négy pont található. Amint elérünk ezek közül egyet, újabb és újabb társalgási opciók, mellékküldetések, beszélgetési témák nyílnak meg és fejlődünk. A Példaképek előtt az elbájolás képessége nyílik meg, a Renegátok pedig a megfélemlítéshez értenek. Ezek bevetésekor az eredmény általában ugyanaz – valakit meggyőzünk valami olyanról, amit az nagyon nem akar –, de az oda vezető út homlokegyenest eltérő. Galaktikus térkép A játék egyik újítása a játékos számára nagy szabadságot adó galaktikus térkép, ahol a játékos szabadon kiválaszthatja a Normandia csillaghajó úticélját. A tucatnyi csillagfelhőben előfordul hogy négy rendszert is találunk, amelyeken belül számos bolygó közül választhatunk. Ezek egy része meglátogathatatlan túl fagyos vagy túl forró, vagy gázbolygó. Más be nem népesített bolygón leszállhatunk és a M35 Mako szállító járművel felfedezhetjük, néhol kalózrejtekhelyeket, protián adatlemezeket vagy az emberiség számára hasznos nyersanyag-lelőhelyeket találunk. Fogadtatás A Mass Effect rendre pozitív értékeléseket kapott, a konzol és a PC verzióra egyaránt. A Metacriticen összegzésén 100-ból a 91-es átlagot érte el, 74 teszt alapján – „általánosan elismert” (universal acclaim) jelzőt kapva. A magyar szaklapok hasonlóan értékelték a PC verziót: Gamestar 94%-ra, a PC Guru 90%-ra osztályozta, míg a Pc Dome 95%-at adott neki. Az 576 Konzol a játék konzolos verzióit a 2007-es év legjobb szerepjátékává választotta. Néhány kritika is érte a játékot megjelenése után. Az egyik ilyen a szexuális jelenetek felbukkanása volt. A másik a nemzetközi változat SecuROM védelemmel való ellátása (a magyar változatban már nem volt benne). Ez ugyanis nemcsak online aktivációt követelt meg, hanem minden tíz napban megpróbált bejelentkezni, és ha nem sikerült, a játék nem indult el többé. Ötszöri aktiválás volt lehetséges, ezután az Electronic Arts ügyfélszolgálata manuálisan segített. Később megjelent egy De-Authorization Tool, amely már nem tette szükségessé a rendszeres aktiválást. A játék Steam-verziója nem rendelkezik ilyen védelemmel, az ugyanis már eleve egy felhasználói fiókhoz van kötve. Az Origin-rendszer elindulásával a Mass Effect itt is megvásárolhatóvá vált. Azonban mivel ez csak a 2009-től kezdve megjelent játékokat támogatja, a már megvásárolt példányok sorozatkódjának megadása egyes esetekben nem volt lehetséges. Külön vonatkozik ez a Magyarországon a CD Projekt által kiadott magyar változatra, mivel a digitális terjesztésű változatok már kizárólag angol nyelvűek, és a magyarítás sem az Electronic Arts által kiadott hivatalos változat volt. Azok, akik ehhez kiadott CD-kulccsal rendelkeznek, az Electronic Arts ügyfélszolgálatával való kapcsolatfelvétel útján, manuálisan tudják az Origin-fiókjukhoz társítani azt - azonban sajnos csak angol nyelven. Logádellenállás A logádellenállás egy olyan ellenállás-sorozat, amely a villamos készülékekbe beépítendő ellenállások gyors meghatározását teszi lehetővé olyan esetekben, amikor ezek értéke csak kísérleti úton határozható meg. Felhasználási területe A logádellenállások híradástechnikai készülékeknél, és olyan helyeken használhatók előnyösen, ahol az ellenállások értékét logaritmikus függvény szerint tág határok között kell változtatni. A szokásos esetben a rajztól eltérően az egyik kapcsoló 0 Ω, vagy 0 kΩ állásban van. Kialakítása A két kapcsoló azért szükségeltetik, mert egy kapcsoló nem tudná átfogni a teljes méréstartományt. Beállítási tartomány A két forgatógombbal beállítható értékek: 0-1-1,5-2,2-3,3-4,7-6,8-10-15-22-33-47-68-100-150-220-330-470-680 Ω -1-1,5-2,2-3,3-4,7-6,8-10-15-22-33-47-68-100-150-220-330-470-680 kΩ -1-1,5-2,2-3,3 MΩ Maximális feszültség A logádellenállás névleges feszültsége 200 V. Természetesen ez a maximumot jelenti, alacsonyabb feszültségen is lehet használni. Terhelhetőség Mivel az ellenállás értékeket külön ellenállások biztosítják, a megengedett maximális teljesítmény nem lehet több, mint a felhasznált ellenállások legkisebb teljesítménye. Az ábrán látható logádellenállás esetében például: Ismeretes, hogy és ezért mivel a megengedett teljesítmény P=0,5 W a különféle ellenállásokra a megengedett áram kiszámítható. 1 Ω esetén: → → → 3,3 MΩ esetén: → → → A közbeeső értékek ugyanígy kiszámíthatóak. Pontossági osztály A logádellenállás pontossága a felhasznált ellenállások pontosságától függ. Így lehet 0,1%, 0,5% vagy 1% Almáscsáka Almáscsáka település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Csákigorbótól északkeletre, Tormapataka és Alsóhagymás közt fekvő település. Nevének eredete Nevét hasonló nevű alapítójától vette. Jelentése Hág=berek, gyepű, mely szerint neve Berekfalva lenne Története A település kezdettől fogva Almás várához tartozott. Nevét 1378-ban említették először Chyaka néven, Lajos király ekkor 'Bebek György királynői tárnokmesternek és Bebek Imrének és fiainak adományozta. 1470-ben Imre vajda fia Pelsőczi Pál utód nélkül halt el, s a király ekkor a Kolozs megyei Almással és Csákigorbó tartozékaival együtt Dengelegi Pongrácz János vajdának adta. 1577-ben egy része a fejedelemre szállt, más része pedig Csáky Lászlóé Balassa Zsófia férjéé lett. 1590-ben Balassa Margit első férjétől néhai Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna, Zsófia Saffarith Györgyné, valamint második férje Kendi Gábor és attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk között felosztották. 1616-ban a fejedelem itteni birtokrészét Haller Zsigmondnak és nejének Kendy Krisztinának adta. 1661-ben Kemény János e birtokot Haller Gábornak adományozta. 1694-ben Csáky László és Teleki Mihályné birtoka volt. 1750-ben gróf Lázár Antal és családjának birtoka volt, 1768-ban pedig egyik birtokosa gróf Teleki Ádám volt, 1774-ben pedig gróf Kornis Zsigmond is birtokos volt itt. 1891-ben 688 lakosából egy római katolikus, 664 görögkatolikus, 2 református, és 21 izraelita. A házak száma 117, határa 1976 kataszteri hold volt. Almáscsáka a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott. 1898-ban gróf Lázár Miklós és gróf Teleki László birtoka volt. Nevezetességek Görögkatolikus fatemplomát 1765 -ben a Boldogságos Szűz fogantatása tiszteletére szentelték. Jelenleg Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvet 1824 -től vezetnek. EMSA EMSA=European Maritime Safety Agency Az Európai Tengerészeti Biztonsági Hivatal, az Európai Unió tengerészeti biztonsági kérdésekkel foglalkozó főhivatala, amelyet a EU Közlekedési Főbiztosságának (DG Tren/EU) döntése alapján hoztak létre 2002-ben, s amely jelenleg Brüsszelben működik, de Portugália Kormányának 2004. októberi kezdeményezésére székhelyét Lisszabonba fogják áthelyezni. Ma egyik legfontosabb feladatának az Európát övező tengerek hajózási eredetű tengerszennyezésének megelőzését tekinti. A tengereket szennyező anyagok eltávolításához egy hat hajóból álló készenléti flottát készül az Uniót övező tengereken elhelyezni. A hajók 2006-2007 során foglalják el a Fekete-tengertől a Földközi-tengeren, Atlanti-óceánon, a Csatornán (La Manche) át a Balti-tengerig "őrhelyeiket" (az Északi-tengeren angol–norvég–svéd összefogással saját hajóraj működik), s parti országok ilyen jellegű hajóival együtt fogják a balesetet szenvedett hajók által okozott tengerszennyezést felszámolni, illetve a szándékos szennyezést okozókat felderíteni. Frumósza Frumósza (vagy Szépfalu, románul: Frumoasa) település Romániában, Moldvában, Bákó megyében. Fekvése A Tázló jobb partján fekvő település. Nevének eredete Frumósza, magyarul Szépfalu nevét a helyi hagyományok szerint Stefan cel Mare fejedelem kedveséről kapta nevét. A frumoasa magyarul széplányt jelent. Története A település valamikor a 17-18. században keletkezett. Lakói magyarok voltak. Román lakossága 1850 után telepedett meg itt. 1930-ban 1676 lakosa volt, melyből 903 volt magyar nyelvű és római katolikus. Cliff Williams Cliff Williams sz. Clifford Williams (1949. december 14. –) angol basszusgitáros, vokalista, az AC/DC tagja 1977-től 2016-ig. Korai évek 1949. december 14-én látta meg a napvilágot az angliai Romfordban, Essex megyében, Clifford Williams néven. A család 1961-ben a Liverpool melletti Hoylake-be költözött a könnyebb megélhetés reményében. Cliff itt ismerkedett meg a Merseybeat zenekarral, mely a beat stílusnak volt az előfutára. E zenei irányzat mély benyomást tett az akkor 12 éves fiúra, így elhatározta, hogy ha felnő zenész lesz. Cliff 13 évesen alapította meg első zenekarát, stílusukat a Rolling Stones, a The Kings és Bo Diddley határozta meg. Basszusgitározni jóformán egyedül tanult meg kedvenc zenekarainak szerzeményei meghallgatása után, bár vett néhány órát egy liverpooli basszusgitárostól. 16 évesen felhagyott tanulmányaival és elszegődött mérnöknek, esténként pedig zenészként kereste a kenyérre valót. Home, Bandit 1966-ban, a zenész Londonba költözött, ahol kezdetben bontási munkákat vállalt, valamint szupermarketekben és kérészéletű zenekarokban végzett munkák révén tartotta el magát. 1970-ben csatlakozott a Home zenekarhoz. A csapat az Epic Records kiadóval kötött egyezséget egy kislemez megjelentetésére, mely Pause for a Hoarse Horse néven látott napvilágot 1971-ben. A Home második, The Alchemist című lemeze két évvel később, 1973-ban került az üzletek polcaira, ám a várva várt áttörés elmaradt, az együttes még abban az évben feloszlott. Cliff 1974-ben saját zenekar alapítása mellett döntött 1974-ben Bandit néven. 1977-ben megjelentették saját magukról elnevezett stúdiólemezüket. AC/DC 1977-ben feloszlott a Bandit, Jimmy Litherland gitáros azonban azt javasolta Cliffnek, hogy próbáljon szerencsét az ausztrál AC/DC-nél, akik éppen meghallgatást tartottak. A zenekar éppen basszusgitárost keresett, miután 1977-ben megjelent Let There Be Rock című nagylemezük megjelentetése után távozott a posztot korábban betöltő Mark Evans. Az első jammelésre (jelentése: egyfajta improvizálás, amikor egy zenekar összejön és kötetlenül játszanak mondjuk egy próbán, de akár koncerten is, alapulhat már megírt számokon is, képzett zenészek esetében örömzenélés) 1977. májusában került sor, amivel meggyőzte a zenekar tagjait, és mellette döntöttek. (Érdekesség, hogy Angus Young akkoriban kijelentette, hogy részben az motiválta őket, hogy Cliff jó külsejű fiatalember volt és azt gondolták, sok hölgyet vonz majd a zenész a csapathoz). Az AC/DC immár Williamsszel kiegészülve népszerűsítette a nem sokkal korábban megjelent Let There Be Rock című lemezt a turnén. A zenekar első stúdióalbuma, amely vele készült, az 1978-ban megjelent Powerage volt. Cliff Williams 38 évig, 2016-os visszavonulásáig volt tagja a bandának, 12 stúdióalbum, két koncert- és két válogatásalbumon, számos turnén vett részt. A zenekar tagjait 2003-ban beiktatták a Rock & Roll Hírességek Csarnokába. Visszavonulása 2016. július elején bejelentette, hogy a Rock or Bust turné után visszavonul. Ez azt jelentette, hogy a dalszerző és gitáros Malcolm Young, a dobos Phil Rudd és az énekes, Brian Johnson után immáron a negyedik alapemberét veszítette el az ausztrál rockbanda. Utolsó koncertje a zenekarral 2016 szeptember 20.-án volt Philadelphiaban. Előtte júniusban egy interjúban megerősítette elhatározását: „Itt az idő, hogy eltűnjek, ez minden. Nem azért, mert elvesztettük Briant, Philt és Malcolmot, bár minden változik, amikor ilyenek történnek. Amikor például Bon meghalt, akkor is változtak a dolgok, de most nem ezért döntöttem így. Lelépek erről az útról, és teszem, amit tennem kell. A turnék között tartottunk többéves szüneteket, szóval tudom, mit teszek. Boldog vagyok, és most már eljött a család ideje, le kell nyugodni és ezt az életet abbahagyni. Nem is kaphattam volna többet, mint ezzel a bandával együtt zenélni.” Diszkográfia Home Pause for a Hoarse Horse (1971) Home (1972) The Alchemist (1973) Live BBC Sessions 1972-73 (2000) - válogatás élő felvételekből Bandit Bandit (1977) AC/DC Powerage (1978) If You Want Blood (1978) - koncertfelvétel Highway to Hell (1979) Back in Black (1980) For Those About to Rock (1981) Flick of the Switch (1983) Fly on the Wall (1985) Who Made Who (1986) - válogatás Blow Up Your Video (1988) The Razors Edge (1990) Live (1992) - koncertfelvétel Ballbreaker (1995) Bonfire (1997) - válogatás box set Stiff Upper Lip (2000) Black Ice (2008) Rock or Bust (2014) Cliff and The Shadows - 50th Anniversary Tour 2009 A turnéról 2009 őszén indult Cliff Richard turnéja, amelynek különlegessége, hogy az énekes egykori zenekarával, a The Shadows-szal lépett fel. A jubileumi koncerteken húsz év után először lépett együtt színpadra Richard és a The Shadows. Összesen 11 koncertet adtak. A turné állomásai Megjegyzés: Cliff Richard és a The Shadows az összes jegyet eladta az Egyesült Királyságban és ezzel a második helyen volt 2009-ben a jegyeladást nézve. Mindösszesen 20 millió 229630 db jegyet adtak el, összesen 209.020 brit néző előtt játszottak. Kim Hartman Kim Hartman (Lesley Kim Hartman, Hammersmith, London, 1952. január 11. –) brit színésznő, legismertebb szerepe Helga Geerhart közlegény volt a Halló, halló! című angol televíziós sorozatban. Filmográfia Grange Hill (televíziós sorozat, 2005) Balesetek (televíziós sorozat, 1997) Halló, halló! (televíziós sorozat, 1982-1992) Miss Jones és fia (televíziós sorozat, 1977) Thennes Thennes település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 506 fő (2015). Thennes Domart-sur-la-Luce, Moreuil, Berteaucourt-lès-Thennes, Hailles, Thézy-Glimont és Villers-aux-Érables községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kabos Károly Kabos Károly (Csíkkozmás, Csíkszék, Erdély, 1814. október 26. — Székelyudvarhely, 1876. május 18.) nemesi származású székely magyar honvédőrnagy, majd honvédalezredes, 1869-től újra honvédalezredes. Életútja Kabos Károly vagyontalan nemesi családból származott, apja császári és királyi tiszt volt. Kabos Károly a karánsebesi katonaiskolán végzett, 1830-tól már hadfi, 1848 márciusában a székely 14. határőrezredben főhadnagy. 1848 októberében ezredével együtt csatlakozott a honvédsereghez. Bem József oldalán részt vett az erdélyi harctér ütközeteiben. 1849 februártól százados a 14/3. határőrezredben, márciustól őrnagy, s egyben a 14/3. határőrezredből alakult 78. zászlóalj parancsnoka. 1849 április 8-án 3. osztályú érdemjellel tüntették ki. 1849. május 16-án kiverte Malkowski osztrák seregeit a Havasalföldre. Július végétől az orsovai dandár parancsnoka lett. A szabadságharc leverése után török területre menekült dandárjával együtt, s a törökök előtt tette le a fegyvert. A török száműzetésben, Vidinben, Kossuth Lajos alezredessé léptette elő és a katonai menekülttábor parancsnokává nevezte ki. Kabos 1852-ben tért haza, Nagyszebenben halálra ítélték, majd ítéletét kegyelemből két évi várfogságra változtatták, amelyet Josefstadtban töltött le. Az 1867-es kiegyezés után szervezett honvédségnél újra katonai szolgálatot vállalt, 1869-től honvédalezredes, 1875-ben nyugalmazták. A Csik-széki honvédegylet tagja. Turbinaria peltata A Turbinaria peltata a virágállatok (Anthozoa) osztályának a kőkorallok (Scleractinia) rendjébe, ezen belül a Dendrophylliidae családjába tartozó faj. Előfordulása A Turbinaria peltata előfordulási területe az Indiai- és a Csendes-óceánok. Kenyától és Mozambiktól, Madagaszkáron, Mauritiuson és a Seychelle-szigeteken keresztül, egészen a Dél-kínai-tengerig található meg. Megjelenése A kolóniái lapos lemezek, melyek néha rétegekbe rendeződnek, vagy oszlopszerű képződményeket alkotnak; a lapos lemezek néhány méteres átmérőjűek lehetnek. A korallpolipok, mészből épített 3-5 milliméteres átmérőjű csövecskébe húzódhatnak vissza. Színük általában szürke, de barna is lehet. Nappal kinyúlnak, lebegő részecskéket keresve. A korallpolipok testében egysejtű algák élnek. Univerzális osztály Univerzális osztálynak nevezzük a halmazelméletben az összes halmaz osztályát. Alternatív elnevezések: univerzum, halmazuniverzum.) Bevett jelölése: . Meghatározása: Szavakban: azon individuumok osztálya, amelyek azonosak önmagukkal. Mivel az formula logikai igazság, minden individuum eleme a osztálynak. A legtöbb halmazelméleti axiómarendszerben valódi osztály. Az ellenkező feltevés a Cantor-paradoxon néven ismert ellentmondásra vezetne. Kivételt képeznek az alábbi halmazelméletek, amelyekben az univerzális osztály halmaz, és eleme önmagának: a New Foundations elméletcsalád; a pozitív halmazelméletek; a Church-Oswald halmazelmélet. A jólfundált halmazelméletekben egybeesik a Russell-osztállyal. Ezekben az elméletekben a Russell-paradoxon is akadályozza, hogy a halmazok közé soroljuk. Atomos halmazelméletekben a fenti meghatározás az összes individuum (halmaz és atom) osztályát vezeti be. Ha -t nem az összes individuum, hanem az összes halmaz osztályaként szeretnénk meghatározni, akkor az alábbi meghatározással kell élnünk: (Itt rövidíti azt, hogy x halmaz.) Tizenhárom éves háború A tizenhárom éves háború Lengyelország és a Német Lovagrend közt dúló hosszú háború (1454–66). A lengyel király a teuton lovagrendet ebben a háborúban törte meg véglegesen és Poroszországot lengyel függésbe vonta. Előzmény 1411-ben véget ért a németek keleti irányú terjeszkedése. Ettől kezdve éppen úgy ki lett szolgáltatva szomszédainak, akik korábban az ő veszélyének voltak kitéve. A litvánokat az orosz cárral való háborúk kötötték le, míg Lengyelország a meggyöngült Német Lovagrendet akarta meghódítani. A lovagrend haderejét már a század elején többségében német zsoldosok képezték (knechtek). A zsoldra szükséges pénzt adókból teremtették elő. Több nagymester reformokkal próbálta meg talpra állítani a pusztulás szélére jutott Rendi Államot, de ezek egy részét sikerült csak végrehajtani a nagykáptalan vétójoga miatt, s azokat is annyira elhibázták, hogy csak az amúgy katasztrofális helyzetet súlyosbították. Az 1410-es vesztes grünwaldi csata után a gazdaság stagnált, csökkent az évi jövedelem és növekedtek az adóterhek, ami legfőképp a parasztságot sújtotta, de a polgárságot is a rend ellen hangolta. 1411 után az elégedetlenkedők, a livóniai papság és néhány város mint Danzig megkötötték a Gyíkok ligáját, majd a poroszországi városok a Porosz Szövetséget (1440), s katonai támogatást kértek Lengyelországtól, akinek kapóra jött ez, hódítási terveinek megvalósítására. A háború kezdete 1454-ben a szövetség és a balti porosz kisebbség föllázadt a rend ellen. Segítségül hívták IV. Kázmér András lengyel királyt, aki válaszul megszállta az országot. Bár az első ütközetben Konitznál Kázmér vereséget szenvedett, de a lovagrend csakhamar súlyos pénzügyi válságba került. Várakat, kastélyokat, birtokokat, sőt egész tartományokat zálogosított el Poroszországban és Németországban egyaránt, hogy kölcsönöket vehessen fel. 1457-ben a zsoldosvezérek az elzálogosított Marienburgot is birtokba vették, ezért a rend székhelyét Königsbergbe volt kénytelen áttenni. A városok sorra hódoltak meg Kázmér előtt. Nemsokára a lovagok hűbéresei is a lengyelek mellé álltak és a vereségüket a Visztula menti erőd, a pucki vár előtt aratott lengyel győzelem (1462), majd egy tengeren elszenvedett vereség tette teljessé, köszönhető ez a danzigi és elblagi flotta átállásának. A háború alatt a zsoldosok titokban eladták a zálogok java részét a lengyel királynak, így nem csoda, hogy az ő kezében volt az ország jórésze. A háborút az 1466-os thorni béke (második toruni béke) zárta le. A német lovagrend hatalmas birtokkal rendelkező zsoldosvezéreiből alakult ki a poroszországi világi főnemesség, ami addig jóformán nem is létezett, ebben az országban. A lengyel király seregében harcolt számos zsoldos (köztük magyarok) és a legendás huszita Jan Giskra. A háborúban használt taktikák A régi középkori harcászati technika, amely a lovasságra épült, teljesen elavult már és hasznavehetetlennek minősült. A lovasság nagyon összehangolatlan és fegyelmezetlen volt. Már korábban is bizonyságot tett erről a történelem, de igazán a százéves francia-angol háborúban mutatkozott meg. A huszita háborúkban használt szokatlan és modern harcitechnika (huszita harcmodor), mely nem köthető a huszitákhoz, mivel már a 14. században kifejlesztették. A tűzfegyvereket (ágyúk, muskéták) először a százéves háborúban használták, de nem okoztak komolyabb veszteséget. Az ágyúból kőgolyót lehetett eleinte kilőni, később már vasból is készült, de töltése és lehűtése nagyon időigényesnek számított, ráadásul ekképp legfeljebb kétszer ha lehetett vele lőni, hasonló volt a helyzet a muskétával. Emellett nagyon nehezek voltak, annyi volt a jelentőségük, hogy zavart keltettek, avagy rést nyitottak, kiváltképp a lovasság soraiban, mert a lövéstől és a becsapódástól a lovak megriadtak. Hori (Anhur-főpap) Hori ókori egyiptomi főpap volt, Anhur főpapja a XIX. dinasztia idején, II. Ramszesz uralkodása alatt. Lehetséges, hogy azonos azzal a Hori nevű Ámon-főpappal, akit Kanaht, a harci kocsik parancsnoka szobrán említenek. Családja Hori befolyásos családból származik, családtagjairól fivére, Amenemone számol be egy szobrán (ma a Nápolyi Múzeumban, katalógusszám: 1069). Apja Ámon főpapja, Parennefer, más néven Wennefer volt, anyját Iszetnek (Ízisznek) hívták. A szobor a család több tagját is felsorolja, Hori és apja mellett nagyszüleit, Minhotepet és Maiát is említi. Nagybátyjai Penneszuttaui, aki a csapatok parancsnoka volt Kúsban, és Minmosze, Min és Ízisz főpapja. Rokona volt II. Paszer kúsi alkirály is. Hori fivérei is innen ismertek: öccse, Amenemone II. Ramszesz gyerekkori barátja, később a munkálatok felügyelője volt, Amenemope Ré héliopoliszi főpapja, valamint a Két Föld urának kamarása, Haemuaszet pedig a szent könyvek írnoka Ámon házában. Hori fia Minmosze volt, aki követte Anhur főpapjaként. Amennyiben Hori azonos Hori Ámon-főpappal, úgy volt egy Kanaht nevű fia is, a harci kocsik parancsnoka. 10249 Harz A 10249 Harz (ideiglenes jelöléssel 9515 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. október 17-én. Bimbiszára Bimbiszára (i.e. 558 – i.e. 491) a Magadha Birodalom Harjanka-dinasztiájának királya, majd császára volt i.e. 542 és i.e. 492 között Kiterjesztette birodalmát, főleg keleti irányban az Anga királyság bekebelezésével, amelyről úgy tartják, hogy később megalapozták a Maurja Birodalom kibővülését. A kultúra védelmezőjének tartott király egyben a történelmi Buddha barátja és védelmezője is volt. Bimbiszára építtette a buddhista írásokban híresnek számító Rádzsagriha városát. A trónon fia, Adzsátasatru követte. Buddha és Vardhamána kortársa Bimbiszára mind Gautam Buddha, mind Vardhamána (Mahavira) kortársa volt. A buddhista szövegek szerint Bimbiszára legelőször Buddha megvilágosodása előtt találkozott a vallásalapítóval. Később tanítványává vált és több buddhista szuttában is szerepet kapott. A hagyományok szerint elérte a szotápanna tudatszintet, amely a megvilágosodási folyamat egyik szintje. A dzsaina szövegek szerint viszont Bimbiszára Mahavira tanítványa volt, akit úgy neveznek, hogy a radzsgrihai Srenika király (nagy hadsereg birtokosa). Diplomáciai házasságai Bimbiszára házasságkötésekkel erősítette meg pozícióját a térségben. Első felesége Koszala Dévi, a koszalai Mahá Koszala király lánya volt és Paszenadi húga. Hozományként kapta Kasi települést (ma Váránaszi), amely akkor még csak egy falu volt. Ez a frigy békét hozott Magadha és Kósala között, valamint szabadon rendelkezhetett más államokkal is. Második felesége, Csellana a liccshavi királyság hercegnője volt Vaisáli városból, Csetaka király lánya. Hermann Jacobi indológus szerint Vardhamána anyja Csetaka testvére volt. Harmadik felesége, Ksema, a pundzsábi Madra klán vezetőjének volt a lánya. Ezek a diplomáciai házasságkötések megalapozták a Magadha Birodalom nyugati és északi irányú terjeszkedését. Halála A hagyományok szerint Bimbiszárát börtönbe záratta saját fia, Adzsátasatru, hogy ő lehessen Magadha uralkodója. Adzsátasatru első fia születése után elrendelte az apja szabadon engedését, de már túl késő volt, hiszen Bimbiszára addigra már életét vesztette. Ez valamikor i.e. 491 körül történt. India mottója A "Satyameva Jayate" ( ������� ����) (szanszkritül: "Csak az igazság győzedelmeskedik") India mottója. A nemzeti szimbólum talapzatára rá van írva dévanágari írással, ami a buddhista szobor, Asóka oroszlános csakrája. Ez Szárnáthban, Váránaszi közelében az észak-indiai Uttar Prades államban. A mottó eredete egy jól ismert 3.1.6 mantra részlete a Mundaka Upanisadnak. Teljes szövege a következő. satyameva jayate naanritam satyena pantha vitato devayanah yenaa kramantyarishayo hyaaptakaamaa yatra tat satyasya paramam nidhaanam Jelentése: Csak az igazság győzedelmeskedik, nem az igazságtalanság az igazságtól pompás úton már jártak bölcsek, kik beváltották reményteket, hogy elnyerjétek a legfőbb győzedelmet. Csehország és elődje, Csehszlovákia mottója is hasonló, "Pravda vítězí" ("Az igazság győzedelmeskedik"). Észt Védelmi Erők Az Észt Védelmi Erők (észtül: Eesti Kaitsevägi) Észtország fegyveres erői. Három haderőnemből, a szárazföldi erőkből, a légierőből és a haditengerészeti erőből, valamint az önkéntes Védelmi Szövetségből (Kaitseliit) tevődik össze. Az észt nemzeti katonai irányelvek célja az ország függetlenségének és szuverenitásának megőrzése, szigetvilágának és tengeri területeinek védelme, valamint az alkotmányos jogrendszer fenntartása. Fő céljai az ország nemzeti érdekeinek védelme és a védelmi képességek fejlesztése, valamint a NATO- és európai uniós tagságból eredő nemzetközi szerepvállalások teljesítése. Szerkezeti felépítése Békeidőben az Észt Védelmi Erők feladata az ország határainak, tengeri területeinek és légterének védelme és ellenőrzése, fenntartani a hadsereg harckészségét, kiképezni a katonának bevonult személyeket, fejleszteni a tartalékos egységeket, valamint részt vállalni a NATO és ENSZ vezette missziókban, valamint természeti és egyéb elemi csapások esetén a katasztrófavédelmi feladatokban részt venni. Vészhelyzet esetén a hadsereg feladata a készenlét szintjének fokozása, felkészülni a háborús időszakra való átállásra, megkezdeni a szükséges csapatmozgásokat, más minisztériumokhoz tartozó személyi állományok és egységek integrálása, valamint felkészülni a baráti erőket kiszolgáló háttér és az együttműködés megszervezésére. Háború esetén a védelmi erők feladata az ország területi egységének védelme, elszállásolni az ország területére érkező baráti erők csapatait és a velük való együttműködés, a nemzeti légtér feletti ellenőrzés fenntartása, valamint a légvédelmi feladatok koordinálása a baráti csapatok megfelelő irányítása céljából. Főhadiszállások Békeidőben az Észt Védelmi Erőket és a nemzeti védelmi szervezeteket, beleértve a Nemzeti Gárdát is, a hadsereg főparancsnoka vezeti. Az észt haderő főhadiszállása a Kaitseväe Peastaap, míg a hadsereget irányító testület neve a Kaitseväe Juhataja. Az észt haderő személyi állománya Az észt hadsereg 6500 fős személyi állománnyal rendelkezik, valamint van egy tartalékos ereje is, a Védelmi Liga, amely mintegy 12 600 főből áll. A háború estére tervezett személyi állomány létszáma 30 000 fő. A hadsereg háború esetén Észtországban is a katonai szolgálatra mentálisan, egészségileg és fizikálisan is alkalmas férfiakkal feltölthető, akik , vagy 11 hónapos szolgálati időtartamra hívhatók be. Az alapkiképzés során megtanítják nekik a katonai szolgálathoz szükséges alapvető katonai ismereteket, majd aktív katonai szolgálati idő következik. A hadsereg négy védelmi körzetben van elszállásolva, melyek főhadiszállásai Tallinn, Tapa, Luunja és Pärnu. Az észt haderő önkéntesekből áll. Az észt hadsereg megnevezése hivatalos nevén Észt Védelmi Erők, a védelmi minisztérium, a haderő parancsnokság, valamint a vezérkar és más intézményekből áll. Az ország katonai költségvetése 315 millió euró volt 2008-ban. Háború esetén a mozgósítható állomány létszáma mintegy 283 278 fő az ország lakosságából, aki alkalmas lehet harci szolgálatra. Szárazföldi erők Az Észt Szárazföldi Erők alkotják az észt haderő gerincét, melyben békeidőben 5 500 fő szolgál, akik közül 2700 fő sorállományú katona. A hadsereg műveleti struktúráját egy lövészdandár alkotja, amely a négy regionális parancsnokság között oszlik el. A lövészdandár feladata a kiképzések lebonyolítása és a bevethető alegységek logisztikai kiszolgálása. A szárazföldi erők elsődleges feladatai közt van a külföldi missziókban való részvétel, valamint az ország területi egységének védelme és a baráti csapatokkal való együttműködés. Haditengerészet Az Észt Haditengerészet (észtül: Merevägi) felelős a tengeri határok védelméért és a tengeren végrehajtott műveletek kivitelezésért. A haditengerészet elsődleges feladata az ország tengerpartját, szigetvilágát és tengeri területeit ért támadások elhárítása, a terület védelme és az ezen eseményekre való felkészülés, valamint a tengeri kereskedelem és a hajózás biztonságnak szavatolása és az együttműködés a baráti csapatok erőivel. A szárazföldi erő szerkezeti felépítése Állomány 1. gyalogos dandár ( Paldiski ) Könnyű gyalogos zászlóalj Kalevi gyalogos zászlóalj Logisztikai zászlóalj Északkeleti Védelmi Körzet ( Tapa ) Viru gyalogos zászlóalj 1. tüzér zászlóalj Légvédelmi zászlóalj Műszaki zászlóalj Központi kiképző terület Északi Védelmi Körzet ( Tallinn ) Parancsnoki és híradó zászlóalj Gárda zászlóalj Déli Védelmi Körzet ( Võru ) Kuperjanov gyalogos zászlóalj Nyugati Védelmi Körzet ( Pärnu ) Nincs reguláris alakulat Fegyverzet 7 db BRDM-2 felderítő harcjármű 25 db különféle ( BTR -változatú) páncélozott szállító jármű 19 db M-61, 105 mm-es vontatott löveg 14 db 2S11, 120 mm-es tarack néhány Mapats, és RB-56 páncéltörőrakéta-indító ZszU-23 légvédelmi gépágyú Észtország ellenszolgáltatás nélkül adott át az Afgán Fegyveres Erőknek 4000 darab Kalasnyikov típusú gépkarabélyt, valamint 4,6 millió lőszert. A két ország katonai vezetése az erről szóló megállapodást 2007. április 17-én írta alá. A fegyverek ára meghaladja a 12 millió észt koronát, ami közel egymillió dollár. A fegyverek Afganisztánba történő szállítására a közeljövőben kerül sor. Jelenleg 120 észt katona szolgál Afganisztánban. Légierő, légvédelem A légierő (Õhuvägi) létszáma 200 fő. Bázisa az Ämari légibázis. A légierő 2 db An–2 könnyű szállítórepülőgéppel, 4 db Robinson R44 helikopterrel rendelkezik. Észtország légvédelmi rendszere a balti államok közös rendszerének, a BALTNET-nek a része. Az ország légterét a NATO repülőgépei biztosítják, amelyek bázisa Litvániában található. A légierő szervezetében működő légvédelmi egységek 100 db vontatott ZU–23–2 légvédelmi gépágyúval vannak felszerelve. Az Észt Határőrség Repülőcsoportja is üzemeltet repülőgépeket. A határőrség állományába 2 db L–410UVP repülőgép és kutató-mentő feladatokra Mi–8 helikopterek tartoznak. Haditengerészet: 400 fő Az Észt haditengerészet, a litvánnal, és a lettel alkotja együtt a balti országok közös, Baltron névre keresztelt szervezetét főparancsnoksága Észtország fővárosában, Tallinnban települ. Hadihajó állomány: 1 db korvett 2 db partvédelmi hajóból 4 db aknaszedő 1 db ellátó hajó Szegő Gizi Szegő Gizi (Závada, Nógrád vármegye, 1902. november 20. – Budapest, 1985. augusztus 2.) magyar grafikus, karikaturista. Életrajza Az Iparművészeti Főiskola grafikai szakosztályán tanult, majd 1930 és 1932 között Párizsban dolgozott mint alkalmazott grafikus. Aloysius Bertrand Gaspard de la Nuit című könyvéhez készített illusztrációkat. 1932-től 1934-ig Algériában, Oránban tartózkodott, ahol karikatúrarajzolással kezdett el foglalkozni. 1934-ben visszatért Magyarországra, divatlapoknak rajzolt és festett ruhaterveket, majd 1945-től a Ludas Matyi című lap alapítója, illetve belső munkatársa volt. A kezdeti időszakban sok címlapot rajzolt. Ezek általában mozgósító, agitáló jellegű és témájú alkotások voltak, a humor kevésbé volt rájuk jellemző. A témái között szerepelt például a silózás, a betakarítás, szemveszteség a búzatáblákban, az ipari tanulók képzése stb. Főként gyerekek és fiatalok szerepeltek konvencionális rajzain – közkedvelt sorozata „A Legifjabbak Szabad Szagszervezete” –, de voltak politikai karikatúrái is. Külsősként publikálási lehetőséget kapott még: a Nők Lapja, Film Színház Muzsika, Ország-Világ, Magyar Ifjúság című lapokban és több megyei újságban is. Finom humorral előadott rajzait, karikatúráit rendszeresen közölte a Pest Megyei Hírlap és a Népszabadság is. A karikaturisták között viszonylag kevés hölgyet találunk, de akárcsak Vasvári Anna, Szegő Gizi is gyakran rajzolt női témákról. Ezek általában különféle alkalmi kiadványokban (Plajbász és Paróka, Tollasbál, BÚÉK) jelentek meg. Nyugdíjasként is foglalkoztatták a Ludas Matyinál. Szignója: „GIS” volt. Díjai, kitüntetései Szocialista Kultúráért Érem (1955) Ezüstgerely-díj (1964) Aranytoll (1980) Válogatott csoportos kiállítások 1950. – I. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1951. – III. Magyar Karikatúra Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968. – V. Országos Karikatúra Kiállítás, Műcsarnok, Budapest Fontosabb könyvei illusztrációival Paprika. Antológia. (London, 1959) A békéért (karikatúra) Keszthelyi Zoltán: Repülő levélke (Országos Béketanács (Budapest) Leporelló kötés , 12 oldal) Győry Lajos (lelkész, 1848–1925) Győry Lajos (Kisújszállás, 1848. január 19. – Kenderes, 1925. december 31.) református lelkész. Élete Győry Lajos lelkipásztor és Garbóczi Julianna fia. Iskoláit szülővárosában és Debrecenben a református főiskolában végezte, ahol esküdt felügyelő, köztanító két évig és 1873-ban helyettes tanár és senior volt. 1872-ben a kisujszállási református egyháztanács tanárnak választotta a gimnázium VI. osztályába. 1882 tavaszán lelkész lett Kenderesen, majd egyházmegyei tanácsbíróvá és főjegyzővé választották meg. Cikke a Vasárnapi Ujságban (1874. Az erdélyi székely szombatosokról). Középiskolai és egyházi tárgyú cikkeket írt a Debreczeni Protestáns Lapba, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba (több név nélkűl), a Zsinati Értesítőbe, melyet mint a heves-nagykunsági egyházmegye zsinati képviselője szerkesztett (az 1890-92. zsinat második ciklusáról). Kéziratban: Kenderes története és a Heves-nagykunsági ref. egyházmegye monographiája. Veigy-Foncenex Veigy-Foncenex település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 3418 fő (2015). Veigy-Foncenex Anières, Chens-sur-Léman, Loisin és Machilly községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gensac-de-Boulogne Gensac-de-Boulogne település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 117 fő (2015). Gensac-de-Boulogne Lalanne, Villemur, Blajan, Boulogne-sur-Gesse, Nizan-Gesse és Saint-Loup-en-Comminges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szehebré Szehebré az ókori egyiptomi XIV. dinasztia egyik uralkodója. Három vagy négy évig uralkodott, i. e. 1700 körül. Kim Ryholt, Jürgen von Beckerath és Darrell Baker szerint dinasztiája ötödik uralkodója volt. Avariszból uralkodott a Nílus-delta keleti és talán nyugati része fölött. Említései Szehebré kizárólag a torinói királylistáról ismert, melyet a XIX. dinasztia idején állítottak össze, több mint 400 évvel Szehebré uralkodása után. A papirusz legújabb olvasata szerint, neve a 9. oszlop 4. sorában szerepel (Ryholt olvasatának Gardiner és von Beckerath olvasata szerint a 8. oszlop 4. sora felelt meg). Szehebrének a lista 3–4 év, ismeretlen számú hónap és 1 nap uralkodási időt tulajdonít. Személyazonossága Szehebrének kortárs említése nem ismert, de Ryholt rámutat, hogy ez szokatlan annak tekintetében, hogy dinasztiája többi uralkodójához képest viszonylag hosszú ideig volt hatalmon – 3–4 évnyi uralkodása a leghosszabbnak számít a XIV. dinasztiában, csak közvetlen utódja, Merdzsefaré ért el ugyanennyit. Ehhez képest rövidebb ideig hatalmon lévő királyoknak, például az egy évig uralkodó Neheszinek számos korabeli említése maradt fenn. Ryholt ezért feltételezi, hogy Szehebré azonos lehet a dinasztia egy másik uralkodójával, talán Uadzseddel vagy Senehhel, akiknek számos említésük fennmaradt, de a torinói papiruszon nem szerepelnek. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Sehebre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Kim S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, online Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, available online see p. 108-109 Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 358-359 Bright Eyes-diszkográfia Az alábbi lista a Bright Eyes nebraskai indie rock együttes alkotásait sorolja fel. Reise, Reise A Reise, Reise (németül utazz, utazz) a német Rammstein együttes negyedik stúdióalbuma. Németországban 2004. szeptember 27-én jelent meg az album, majd nem sokkal később a többi európai országban is a boltokba került. Észak-Amerikában november 16-án jelent meg a nagylemez. A Reise, Reise sok európai országban az első tíz helyezett közé került a lemezeladási listákon, Németországban pedig egészen a lista éléig jutott. Az album címe egy régi német tengerész-kifejezés részlete: Reise, Reise aufstehen! Kommt hoch nach alter Seemannsart. A lemez címének fordítása tehát Felkelni, felkelni. Lemezborító A borító egy feketedobozt mintáz (amely valójában narancssárga színű, hogy könnyebben felfedezhető legyen a szétszóródott roncsok között). A Digipak kiadás borítójának belső oldalán az együttes hat tagja látható, amint fegyverekkel és aktatáskákkal elhagynak egy lezuhant repülőgépet. Maga a lemez egy radar képernyőjét ábrázolja. Az összes megjelent változat tartalmazza az albumon hallható dalok szövegeit. A lemezborító egészében a Dalai Lama című dalra utal, amely egy repülőgép-szerencsétlenségről szól. Az albumon szereplő felvételek listája Reise, Reise (Utazz, utazz) Mein Teil (Az én részem) Dalai Lama Keine Lust (Nincs kedvem) Los (-talan) Amerika Moskau (Moszkva) Morgenstern (Hajnalcsillag) Stein um Stein (Kőről kőre) Ohne Dich (Nélküled) Amour (Szerelem) Ha az európai változaton a CD-t az első dal előtt visszatekerjük 26 másodperccel, a Japan Airlines 1985-ben szerencsétlenséget szenvedett 123-as járatán készült feketedoboz-felvétel egy részletét hallhatjuk. Az amerikai kiadáson a részlet az első sáv elején található, nincs elrejtve. A Moskau című szám orosz vokálját Viktoria Fersh énekli. (Ellentétben a közhiedelemmel, miszerint a t.A.T.u. énekesnője: Julija Olegovna Volkova.) A Stein um Stein című dal utolsó versszaka alatt egy bekötött szájú nő sikoltozása hallható a háttérben. Kislemezek Mein Teil , 2004. július Amerika , 2004. szeptember Ohne dich , 2004. november Keine Lust , 2005. február Japán kiadás 2005 májusában jelent meg a Reise, Reise japán kiadása új borítóval és két, az eredeti albumon nem hallható felvétellel. Az eltérő borító egyes vélemények szerint azért készült, hogy ne sértse a lemezt ihlető repülőgép-szerencsétlenségben érintett japánok érzelmeit. Csak a japán kiadáson megjelent felvételek Mein Teil (You Are What You Eat Edit) Remix: Pet Shop Boys Amerika (Digital Hardcore Mix) Remix: Alec Empire Forrás Moskau (angol nyelvű szócikk) Life (Formula–1-es csapat) A Life egy olasz alapítású és üzemeltetésű Formula-1-es istálló, mely az 1990-es Formula-1-es világbajnokságban mérettette meg magát. A csapat nevét alapítója, Ernesto Vita után kapta (a "vita" szó is "életet" jelent). A csapat arról lett hírhedt, hogy saját tervezésű, 3,5 literes, abszolút egyedülálló W12-es elrendezésű motorral nevezett. A szezon katasztrofális volt: egyetlen versenyre sem sikerült kvalifikálniuk magukat, ráadásul a prekvalifikáció során is több körrel kikaptak a többiektől. A W12-es motor A Life saját, W12-es motorját a Ferrari korábbi mérnöke, Franco Rocchi tervezte, aki a hetvenes években rendkívül sikeres 3 literes motorokat tervezett (308 GTB, GTS). A W12 első tervei még 1967-ből származnak, amikor Rocchi készített egy W3-as prototípust. Mikor elhagyta a Ferrarit 1980-ban, önállóan tovább folytatta a fejlesztést. A szerkezet kicsit rövidebb, de magasabb volt, mint egy V8-as motor, és már az 1989-es bajnokság idején készen állt. Éppen idejében, ugyanis ekkor tiltották be a turbómotorokat, és a költségek csökkenése miatt számos gyártó (Ilmor, Judd, Yamaha) nevezett saját motorjaival. A szintén olasz Motori Moderni saját fejlesztésű lapos V12-esekkel kísérletezett, Subaru márkanév alatt (ezeket a Coloni csapat használta), a Renault és a Honda pedig V10-es erőforrásokat készített. Ebben a helyzetben Vita olcsón és gyorsan szeretett volna jó eredményeket elérni. Megvette a motorok forgalmazási jogát, és abban reménykedett, hogy hátha lesz rá vevő csapat. Csakhogy a motor senkinek sem kellett, ezért úgy határozott, 1990-ben saját csapattal nevez és abban fogják használni. A kasztni Az újonnan alakult csapatnak sem a technikája, sem az emberei nem voltak meg ahhoz, hogy saját autót tervezzen. Ezért megvásárolták a FIRST Racing 1989-re tervezett kasztniját, mely egyetlen versenyen tudott nevezni, de technikailag egy borzalom volt és abszolút versenyképtelen. A gyárban az autót, már mint Life L190-es, átépítették, és belehelyezték a W12-es motort. Az 1990-es szezon Az idény kezdete úgy jött el, hogy egyetlen autójuk, egyetlen motorjuk, és csak néhány pótalkatrészük volt. A W12-es motor a leggyengébbnek bizonyult az évben, körülbelül 480 lóerőt tudott teljesíteni, miközben az ellenfelek 600-700-at is. Ráadásul a kasztni 530 kilogrammos súlyával a legnehezebb volt a mezőnyben. A stabilitás és a megbízhatóság is csapnivaló volt. Az autó nem volt gyorsabb, mint egy Formula-3-as autó, sőt ez a teljesítmény már a Formula-3000-benis kevés lett volna. Az autó soha nem tudott nyolc körnél többet megtenni egyhuzamban, annyira rossz volt a motor és az autó maga is. Az előkvalifikációk közül is többnél egyetlen mért körig sem jutott el a csapat. Legbiztatóbb próbálkozásuk a brit nagydíjon volt Silverstone-ban, de még ott is több, mint 15 másodperccel maradt el az előkvalifikáció győztesétől, Bernardtól, az első kockás Manselltől pedig 18 másodperccel. Kezdetben Gary Brabham, David Brabham fia lett volna a pilótájuk, aki azonban két totálisan sikertelen prekvalifikáció után otthagyta a csapatot. Helyette a veterán pilóta, Bruno Giacomelli ült be, aki 1983 óta nem vezetett Formua-1-es autót. Giacomelli saját elmondása szerint attól félt, hogy a gyors köreiben hátulról belerohan egy vetélytársa, annyival lassabb volt az autója bárki másénál. Az utolsó két kísérletnél Portugáliában és Spanyolországban a borzalmas W12-es motorokat Judd V8-asokra cserélték, de mivel az autó továbbra is gyenge volt és megbízhatatlan, az új motor már nem igazán segített, ezzel sem sikerült sokkal közelebb kerülni a mezőnyhöz sem tempóban, sem megbízhatóságban. Ráadásul Estorilban a gyors körön jött rá a csapat, hogy a motor nem illeszkedik tökéletesen az autóba, így az autó fedőlemeze egy az egyben leszakadt az autóról. A reménytelen küzdelem Jerezben ért véget, egy újabb, nagy hátrányban elbukott előkvalifikáció után a Life csapat bedobta a törölközőt és soha többet nem is éledt újjá. Minden idők egyik legrosszabb autójaként marad meg az F1 rajongók emlékezetében a Life W12, 14 versenyhétvége, 0 rajt, a csapat egyszer sem jutott túl az előkvalifikáción sem. Ha egyáltalán elindult a kocsi, többnyire 15-25 másodperc közti hátrányuk volt a mezőny bármely más tagjához képest, reménytelen volt minden egyes próbálkozás. Lackfi család A Lackfi család a Hermann nemzetségbeli Dénes fia Lacktól eredő család, amelyik az Anjou-korban emelkedett országos méltóságokra. A család legtöbb tagja a régi Arad vármegyében, Pécskával szemben, a Maros balpartján fekvő ősi fészkükről, Kerekegyházáról vett előnevet. Ősi címerük a sárkány. A család fontosabb tagjai - Lack (I.), Hermann nemzetségbeli Dénes fia. 1323-ban már az ország főurai közt szerepelt. 1329-ben székely ispán lett. 1339-ben egyszerre csanádi, besztercei és medgyesi főispán volt. 1355 után halt meg. - Lackfi (I.) István, Lack legöregebb fia. Mindjárt először mint az ország főembereinek tanácskozásában résztvevő fordul elő. 1328-ban ott volt az osztrákok ellen indított hadjáratban. 1330-ban részt vett a szerencsétlen havasalföldi háborúban s a reá bízott sereggel elfoglalta Argyas (ma Curtea de Argeș) várát. 1345-ben a litvánok elleni keresztes hadjáratban is részt vett, mint erdélyi vajda. Itt lovastul elbukott és lábát törte. 1347-ben mint erdélyi vajda és a király tanácsadója, követte I. Lajost a nápolyi hadjáratba. A Durazzói és Tarantói fogoly hercegeket a király reá bízta és Durazzói Károly halálát is ő siettette. 1348 szeptemberében ő vezette a királyi hadakat Nápolyba. Hadjárata valóságos diadalmenet volt, az olasz városok rendre meghódoltak. Johanna férje, Tarantói Lajos pedig városról városra futott előtte. Végül a Nápoly és Aversa közt 1349. június 6-án vívott, véres és elszánt ütközetben Tarantói Lajos főerejét teljesen megtörte. A pápai követek kérésére Lackfi egy évre fegyverszünetet kötött, ő pedig királyához ment jelentést tenni, s a királyt újabb hadjáratra bírni. 1350 áprilisában a király a vitéz vajda hívására csakugyan elindult. Vele volt mindenütt Lackfi is, ahol a legkitűnőbb emberre volt szükség. Aversa ostrománál még ő fővezérkedett. Érdemeit a király a második nápolyi hadjárat alatt Serra várossal és a san-severinói grófság felével jutalmazta, itthon pedig Csáktornya, Stridó és Simontornya várakat kapta. 1351-ben tótországi és horvát bánná lett. 1354 körül halt meg. Első feleségének neve nem ismert; 1346-tól második neje Puchaim Ágnes előkelő osztrák hölgy volt. Gyermekei az első házasságból született Dénes, Miklós és Imre, valamint a második nejétől származó László voltak. - Lackfi Pál, Lack fia: 1355-ben II. Albert osztrák herceg segítségére küldte őt a király 400 íjásszal. Itt a Habsburgiakat zaklató svábokon Tullnnál olyan győzelmet aratott 400 magyarjával, amihez hasonlót Albert ötezer fegyveressel egész esztendőn át sem bírt kivívni. Ennek beismerése mellett fejedelmi ajándékkal bocsátotta haza a herceg, s levélben még Lajos bőkezűségét is kérte számára. 1366-ban Bereg vármegye főispánja volt. - Lackfi András, Lack székely ispán fia: Már 1342-ben atyjának utódja volt a székely ispánságban. 1350-ben a második nápolyi hadjárat után, éppen akkor, mikor Lajos király alkalmas helytartóról gondoskodott, mielőtt hazatérne, a hadjáratban Lackfi Andrást saját kérésére kinevezte és hátrahagyta helytartónak. Innen 1352-ben tért haza s a következő évben már erdélyi vajda. Nemsokára macsói bán lett egész 1355-ig, mikor a királyné tárnokmestere lett. 1356-59-ig ismét Erdély kormányát vezeti mint vajda, s még az 1359. évben meghalt. E főhivataloskodása alatt a szatmári, máramarosi, brassói, soproni és vas vármegyei főispánságot is vezette. 1345-ben a tatárokat, kik az ország határait háborgatták, három napig tartó ütközetben a legenda szerint Szent László tettleges segítségével tönkre tette. - Lackfi (I.) Miklós, testvérével, Pállal zempléni főispán volt, mikor a nápolyi hadjáratba követték a királyt. 1350. június 20-án Beneventonál vitézi tettet vitt végbe. A nápolyi hadjáratból hazatérve, Pállal együtt Terebes várának ura Zemplénben. 1357-ben az Egyházi-államban rendezkedő VI. Ince pápa segítségére küldi Lajos sereggel s a pápai seregek a magyaroknak köszönték a győzelmet. - Lackfi György, András vajda fia, 1392-93. macsói bán. A krónikás Vajdafi név alatt tette ismertté nevét. Ő volt Hédervári Kont István és társainak csellel kézrekerítője. - Lackfi Dénes (II.), 1350. a II. nápolyi hadjáratban már főlovászmester, István fia. Miklósnak osztályosa a beneventói ütközetben, hadi kalandokra mindig kész. Somma várának elfoglalásában a koszorús költő lantjára méltó hősi bátorsággal vezette kis csapatát a várfalra. 1359-ben erdélyi vajda, a következő évben székely ispán volt. 1366-ban egyszersmind vidini főparancsnok és temesi főispán is volt. 1365-ben részt vett a bolgár hadjáratban. Fiai III. vagy Simontornyai István és III. Dénes - Lackfi Miklós (II. v. Döbröközi) I. István fia. 1360 végétől hat éven át székely ispán testvére Dénes után, s 1366. egyszersmind szatmári, máramarosi és ugocsai főispán; 1367-ben erdélyi vajda volt. 1369-ben a székely földről ő vezette az egyik sereget Lajk oláh vajda ellen, hol vigyázatlanul a Jalomica mellett posványos, bozótos helyre került. A sűrűségekben elrejtőzött oláhok itt megtámadták s megverték. Magának a vajdának holttestét nehezen tudták hívei az oláhok kezéből kiszabadítani s Esztergomba vinni, hol a barátoknál eltemették. - Lackfi Imre (II.), István vajda fia. 1359-1367. 1369 és 1372 közt királyi főlovászmester és erdélyi vajda, 1372 és 1375 közt nádor volt. Neje volt Nagymartoni Katalin. - Lackfi István (II. vagy Csáktornyai), I. István fia, 1352-ben királyi apród, 1367. székelyek ispánja. 1371. Dalmát- és Horvátország bánja lett. Imre bátyja után 1372-ben erdélyi vajda lett s maradt 1376-ig; eközben a király 1372-73 között, mint főhadvezért Felső-Olaszországba küldte, ahol fogságba is esett. 1383-ban ismét báni címet viselt; 1384-ben a Horváthyak pártütésébe ártotta magát. 1387-ben Budán találjuk, a király ekkor nádorrá és főlovászmesterré nevezte ki. De sohasem volt többé egészen hű az uralkodó házhoz. A nádorságtól megválva, főlovászmester volt 1395-ig. 1396. Nápolyi Lászlónak kortese és helytartója lett s híveket gyűjtött neki. Hűtlenségei dacára el mert menni 1397. február 27-én a körös-krizevai, Zsigmond által összehívott gyűlésre. Pártosaiban azonban hiába bízott, Zsigmond elfogatta s ott helyben fejét vétette, testét pedig a palota ablakán át hívei megrettentésére, ezek közé dobatta. Keszthelyen temették el az általa épített egyházban. - Lackfi István (III. vagy Simontornyai), II. Dénes fia, 1375-86-ban királyi főlovászmester volt. A másik Istvánhoz hasonlóan megtagadta a Lackfiak jó hírnevét s a nápolyi párthoz csatlakozott. Ő volt az, ki 1386. a Pozsegánál elfogott Horváti Jánosnak alkalmat nyújtott a szökésre. E miatt teljesen kiesett a királyi udvar kegyéből s nem is tudott többé oda visszajutni. 1396-1397. Nápolyi László ellenkirály helytartója volt. - Lackfi László (IV.), I. Miklós fia. Családjának utolsó tagja. 1421-ben Arad vármegyei főispán. Az eddig ismert családfa Hermány (Herman) család A1 ismeretlen fiú B1 Dénes C1 László (Lack), Székelyispán, ( 1323 - 1359 ; 1.neje: ismeretlen; 2.neje: ( 1355 - 1359 ) Pósa Margit D1 István Lackfi , (1. házasságból) erdélyi vajda, (+ 1353 ); 1.neje: ismeretlen; 2.neje: Puchheim Erzsébet (+1346) E1 Dénes simontornyai Lackfi, (1. házasságból) erdélyi vajda, Temesi főispán, (+ 1367 ) F1 István , lovászmester, Nápolyi László helytartója, (+ 1397 . február 27. ) F2 Dénes , lovászmester E2 Katalin , ( 1359 - 1379 ); férje: Meggyesi Simon E3 Miklós Döbröközi Lackfi, erdélyi vajda, Szatmár, Máramaros és Ugocsa főispánja, (+ 1368 / 1369 ) F1 András , ( 1376 - 1399 ) F2 Miklós , (*1401) E4 Imre nádor, ( 1343 - 1376 ; neje: Nagymartoni Katalin grófnő E5 István nádor, csáktornyai Lackfi, Nápolyi László magyarországi helytartója; Zala, Veszprém, Komárom és Győr főispánja, (+ 1397 . február 27. ; neje: Anna F1 László D2 Imre , (+ 1336 . előtt) D3 Mihály , ( 1336 - 1351 ) D4 Lack , (+ 1339 . előtt) D5 Dénes , kalocsai érsek, (+ 1355 ) D6 András , erdélyi vajda, Szatmár, Máramaros, Brassó, Sopron és Vas főispánja, Nápolyi László helytartója, (+ 1359 ); neje: Németi Erzsébet E1 György1 , Macsó bán, (+ 1393 ) E2 * Katalin , (* 1402 ); férje: Serkei Lóránd F1 Anna , (* 1402 ); férje: Tamási János (* 1402 ) E3 Imre , ( 1358 - 1386 ) D7 Miklós , (+ 1377 / 1380 ); Zempléni főispán E1 László , aradi főispán, (+ 1418 ) D8 Pál , (+ 1378 / 1380 ), Beregi főispán E1 László , (+ 1398 . előtt); neje: Drugeth Paska E2 Mihály , (+ 1417 / 1420 ); neje: Anna B2 Gecse C1 János D1 László D2 Egyed D3 János D4 István B3 Gergely C1 Barnabás A2 ismeretlen fiú B1 Mátyás C1 László B2 Péter C1 András Nebetjunet Nebetjunet („Dendera úrnője”, a név Hathor istennő egyik címe volt) ókori egyiptomi hercegnő a XVIII. dinasztia idején; III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut lánya. Thotmesz és Meritré hat ismert közös gyermekének egyike, testvérei II. Amenhotep fáraó, valamint Menheperré herceg, Meritamon, a másik Meritamon és Iszet hercegnők. Ábrázolják nagyanyja, Hui ölében Hui egy szobrán, mely ma a British Museumban található, és melyen több testvérét is ábrázolják. Mezei hörcsög A mezei hörcsög (Cricetus cricetus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó rágcsálófaj. A Cricetus nem egyetlen élő faja. Előfordulása Közép- és Kelet-Európában gyakori fajnak számít. Hazánkban közönséges, Nyugat-Európában állománya nagyon megritkult. Elsősorban az alföldeken, mezőgazdaságilag művelt területeken fordul elő. Megjelenése A hörcsög zömök testű rágcsáló. Testhossza 20–27 cm, amelyből a farok 5–7 cm. Testtömege 220-450 gramm között mozog. Feje világosbarna, sötétebb sárgás és fehér sávokkal. Háta sárgásbarna, hasa fekete. Néha előfordulhatnak fekete vagy fehér példányok is, de ezek nagyon ritkák. Életmódja A hörcsög alkonyatkor és éjszaka aktív. Túlszaporodása idején azonban nappal is megfigyelhető. Éjjel táplálékgyűjtés közben óriási területeket jár be. Egész nyáron gyűjtöget, egy öregebb hímnek akár 3–5 éléskamrája is lehet, melyeket télire megtölt. A hímek és a nőstények külön, magányosan élnek, önmaguk által készített föld alatti járatokban. Csak a párzási időben viselik el egymás közelségét. A párzási időn kívül kolóniákban élnek, lakóhelyeik közel vannak egymáshoz. Territóriumát mirigyváladékával jelöli meg. A kotorék messzire elágazó, akár 6-8 méter hosszú is lehet. A járatoknak több kijárata és függőleges vészkijárata (azaz "vészbejárata") van. Ezek segítségével a hörcsög veszély esetén pillanatok alatt elbújhat. Az alagútrendszerben különféle kamrák vannak: bélelt hálókamra, éléskamra és "latrina". A hörcsög rendkívül tiszta állat, a latrinát télen használja, amikor üríteni se megy ki a járatból. Ha megtelik, földdel fedi be. A hörcsögnek számos ellensége van. Kedvelt tápláléka a nagyobb ragadozó madaraknak, például a parlagi sasnak vagy a baglyoknak. Sok hörcsögöt zsákmányol a közönséges görény és a róka is. A görény még a járataiba is követni tudja. Mezőgazdasági kártétele miatt az ember irtja. A hörcsög rendkívül agresszív állat. Még a nála nagyobb testű állatokkal is vakmerően szembeszáll. Ha megtámadják, hátsó lábaira áll, "felfújja magát", fogait csikorgatja és csattogtatja. A hörcsög október végétől márciusig téli álmot alszik, ezalatt többször felébred és a felhalmozott készletekből táplálkozik. Ezt az időszakot 1,5–2 méter mélyen lévő, föld alatti járataiban tölti. A vackát puha növényi szárakkal anyagokkal gondosan kibéleli. Időnként felébred, hogy egyen a felraktározott gabonamagvakból és használja az erre a célra fenntartott ürítőhelyet. Táplálékát elsősorban zöld növényi részek, gabonamagvak és gyümölcsök alkotják. Emellett állati eredetű táplálékot is fogyaszt, megeszi a rovarokat, gilisztákat és csigákat is. A mezőgazdasági területeken nagy károkat okoz. Az élelmet pofazacskójába gyűjti, és raktáraiba viszi. Pofazacskóiból mellső lábaival gyömöszöli ki az eleséget. Föld alatti raktáraiban hatalmas mennyiségű, akár 15 kg magot is felhalmozhat télire. Szaporodása Ha az időjárási viszonyok kedvezőek, a hörcsög évente kétszer-háromszor is szaporodhat. A szaporodási időszak áprilistól júliusig tart. Egy-egy nőstény 16 napos vemhesség után 4-16 kölyköt hoz a világra. A kicsik csupaszon és vakon születnek. Testtömegük 7-8 g. Elég gyorsan fejlődnek, testüket már pár naposan selymes piheszőr borítja. Szemük 2 hetes korukban nyílik ki. 3 hetes korukra önállóan táplálkoznak. 4 hetes korukra teljesen önállóak, és elhagyják anyjuk fészkét. Ivarérettségüket 3 hónaposan érik el. Sólyom Jenő (fizikus) Sólyom Jenő (Kolozsvár, 1940. november 27. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, evangélikus egyházi vezető. A szilárdtestfizika neves kutatója. Életpályája 1959-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának fizikus szakára, ahol 1964-ben szerzett fizikus diplomát. Diplomájának megszerzése után az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete (KFKI) Szilárdtestfizikai Kutatóintézetének munkatársa lett. 1988-ban kutatóprofesszori rangot kapott. 1992-ben az ELTE Természettudományi Kara szilárdtestfizikai tanszékén, majd 1998-ban a komplex rendszerek fizikája tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Több neves külföldi kutatóintézetben volt vendégkutató: Landau Intézet (Moszkva, 1967–1968), Laue–Langevin Intézet (Grenoble, 1970–1971, 1985–1988). 1978 és 1980 között az Illinois-i Egyetemen, 1984 és 1985, valamint 1991 és 1992 között a Lausanne-i Egyetem vendégprofesszora volt. 1970-ben védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1978-ban akadémiai doktori értekezését. 1987-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. Az MTA Szilárdtestfizikai, illetve Statisztikus Fizikai Bizottságának tagjává választották. 2007–2019 között és 2017-től (négy évre) az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökévé választották. 1990-ben a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelőjévé választották, közben 1991 és 1994 között az evangélikus egyház zsinatának nemlelkészi alelnöke volt. 2003-ig töltötte be egyházkerületi felügyelői tisztségét. Munkássága Fő kutatási területe a szilárdtestfizika, illetve az alacsony dimenziós és erősen korrelált mágneses és elektronrendszerek elsősorban elméleti vizsgálata. Legfontosabb eredménye az úgynevezett renormálási csoport-módszer és skálázás újfajta megalapozásának sikere szilárdtestfizikai környezetben. Ezt a módszert alkalmazta alacsony dimenziós, illetve korrelált rendszerekre. Több mint száz nemzetközi folyóiratban megjelent publikáció szerzője vagy társszerzője. Családja Nős, házasságából három leánygyermeke született. Díjai, elismerései Bródy Imre-díj (1968) Állami Díj (1980) – Az elméleti szilárdtestfizika területén végzett kiemelkedő kutatásaiért. Megosztott díj Menyhárd Nórával és Zawadowski Alfréddal . Ipolyi Arnold-díj (2003) Széchenyi-díj (2011) Főbb publikációi Skálázás és multiplikatív renormálás alkalmazása a szilárdtestfizikában (1977) The Fermi Gas Model of One-dimensional Conductors (Advances in Physics, 1979) Egydimenziós rendszerek a szilárdtestfizikában (1988) Térelméleti és statisztikus fizikai módszerek az erősen korrelált elektronrendszerek vizsgálatában (1994) A modern szilárdtestfizika alapjai I–III. (ELTE Eötvös Kiadó, 2002-2003) Kulka János (színművész) Kulka János Tamás (Budapest, 1958. november 11.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Családja Édesapja, Kulka Frigyes európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt. Édesanyja, Boleman Eszter volt az első tévébemondónő, Kulka Eszter néven fordító, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja, dolgozott a Somogyi könyvtárban, rajzolni és festeni is tanult. 1957-ben született nővére Kulka Janina, aki a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének professzora. Édesapja 1959–1978 között Szegeden az I. sz. Sebészeti Klinika professzora volt, ezért a család ekkoriban Szegeden élt, a nyarak nagy részét pedig Makón töltötte. Apai nagyszülei a holokauszt áldozatai lettek. Életpályája Gyerekszínészként, a Szegedi Nemzeti Színházban három alkalommal (III. Richárd, Édes fiaim, János király) is szerepet kapott, Komor István rendezéseiben. Eredetileg bölcsész akart lenni, de egy véletlen folytán a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki: A főiskolán Kazimir Károly volt az osztályfőnöke, s többek közt Balogh Erika, Bubik István, Forgács Péter, Incze József, Kubik Anna és Lang Györgyi voltak az osztálytársai. 1981-ben végzett, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol Schiller Haramiák című művében debütált, Franz Moor szerepében. Bár Vámos László, a Várszínház főrendezője szerződtette volna, maradt a Szegvári Menyhért vezette pécsi színházban, ahol minden színházi műfajban kipróbálhatta magát. 1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A Babarczy László vezette színház ekkoriban élte fénykorát, olyan társulattal, amelynek tagja volt többek közt Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Molnár Piroska, Jordán Tamás, s itt rendezett az igazgatón kívül Ács János, Ascher Tamás, Gazdag Gyula, Gothár Péter is. Ezekben az években kapta első szakmai elismeréseit (Színikritikusok díja, Jászai-díj). Szakmailag is nagyra tartott színpadi alakításai ellenére - vidéki színészként - az első magyar televíziós szappanopera, a Szomszédok Mágenheim Ádámja révén lett országosan ismert. A népszerű sorozatban az első adástól (1987. februárjától) szerepelt, 14 éven át. Bálint András hívására 1993-tól a Radnóti Miklós Színház tagja lett Budapesten, s Valló Péter, Zsótér Sándor, Gothár Péter rendezőkkel dolgozott. Ekkoriban játszotta el Franciaországban Nyizsinszkij szerepét is franciául Jeles András Szerbusz, Tolsztoj című kamaradarabjában. 2003-tól a Nemzeti Színház tagja, ahová Jordán Tamás igazgatása alatt került. 2013-ban nem újította meg a szerződését; április 27-én – vendégként – Ibsen, A nép ellensége című drámájában mutatkozott be a Budapesti Katona József Színház közönségének. A bemutató után néhány nappal a Petőfi Sándor utcai teátrumhoz szerződött. 2014. március 15-én Csákányi Eszterrel közösen elvállalta egy ünnepi tömegrendezvény műsorának vezetését. Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete: kampányokon, ismeretterjesztő előadásokon vesz részt, hogy felhívja a figyelmet az autisták életére. A Katona József Színház tagja 2018-ig volt. 2018 májusában kiderült, hogy betegségére hivatkozva visszavonul a színészettől. Magánélete Homoszexualitásáról 2013-ban beszélt először a nyilvánosság előtt. Korábban öt évig élt együtt Lang Györgyi színésznővel, a Pa-dö-dő együttes énekesnőjével, aki a főiskolán osztálytársa volt. 2016 áprilisában súlyos stroke-kal vitték kórházba, ahol életmentő műtéten esett át. A betegség következtében teljesen elfelejtett angolul és franciául. Az agyi érkatasztrófa miatt a műtét után a mozgásának visszanyerésén gyógytornász, beszédének javításán logopédus segítette. Súlyos afáziában szenvedett. Az operáció óta nem állt színpadra. Színpadi szerepeiből A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 137. Ugyanitt harmincnégy színházi fotón is látható. Shakespeare : Hamlet, dán királyfi (Hamlet) III. Richárd (III. Richárd) Szentivánéji álom (Theseus, Oberon) Othello (Jago) Lear király (Lear) Schiller : Haramiák (Frantz) Csehov : Cseresznyéskert (Trofimov) Ványa bácsi (Vojnyickij) Három nővér (Kuligin, Fjodor Iljics, tanár, Mása férje) Sirály (Dorn) Jacobi: Leányvásár (Tom Migles) Shaw : Szent Johanna (Richard de Beauchamp, Warwick grófja) Lehár : Cirkuszhercegnő (Mr.X) Kálmán Imre : Csárdáskirálynő (Edvin) McDonagh : A Kripli (Johnny) Milne - Karinthy : Micimackó (Füles) Brecht : Kurázsi mama és gyermekei (a tábori pap) A kaukázusi krétakör (Arkadó Czeidze) Goethe : Egmont Clavigo (Carlos) Molière : Nők iskolája (Horace) Gorkij : Éjjeli menedékhely (Báró) Euripidész : Alkésztisz ( Apollón ) Orwell -Hall: Állat-farm (Cirmos) Lerner-Loewe: My fair Lady (Henry Higgins) Jean Anouilh : Becket, vagy az Isten becsülete (A király) Gozzi: A szarvaskirály (Dadri) Gogol : Háztűznéző (Podkoljoszin) Dés László - Böhm György - Horváth Péter - Korcsmáros György : Valahol Európában (Simon Péter) Bulgakov - Morcsányi: A Mester és Margarita (Woland) Dosztojevszkij : Bűn és bűnhődés (Szvidrigaljov) Vörösmarty : Csongor és Tünde (Csongor) Dan Gordon: Esőember (Raymond Babbitt) - Belvárosi (Befogadó) Színház Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc (Michael) Kovács Márton - Mohácsi István - Mohácsi János : Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe John Osborne : Hazafit nekünk! (Von Epp báró, Főpincér) Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (8. esküdt) Móricz Zsigmond : Úri muri (Lekenczey Muki) Ulrich Hub: Náthán gyermekei (Náthán) Tony Kushner: Angyalok Amerikában (Roy Cohn, Orrin, Angyalok kara) Fred Ebb - Bob Fosse: Chicago (Billy Flynn) Shaffer: Amadeus Ibsen : A nép ellensége (Peter Stockmann, az orvos bátyja, polgármester) Samuel Beckett : Godot-ra várva (Pozzo) Joël Pommerat: A két Korea újraegyesítése (Több szerep) Goethe : Faust I-II. (Mephistopheles; Phorkyas) Operabeavató ( Così fan tutte - Don Alfonso Narráció Az ügynök élete (2002) A leopárd szeme (2006) Vad Magyarország – A vizek birodalma (2011) Zenei lemezek Önálló lemez Kulka János (1994, 2007) Akarod vagy nem (2010) Közreműködőként Valahol Európában (1995) A zeneszerző - Presser Gábor (talán) legszebb dalai (1998) Ennyi a dal (2000) Best of sztárkarácsony - A legszebb karácsonyi dalok, hazai előadókkal (2003/2007) Téli mese-ház - Versek és dalok a hóesésből (2003) Dés - Bereményi : Férfi és nő - Dalok négy színészre és zenekarra (2008) Színész dalok (2009) Ennyi a dal - Best of Dés balladák, Dés 1 (2010) Hangoskönyvek Kertész Imre , Esterházy Péter : Egy történet Békés Pál : Csikágó Paulo Coelho : Az alkimista Rudyard Kipling : Kim - Az ördöngős Lao-ce : Tao Te King Hugh Laurie : A balek Ottlik Géza : Iskola a határon Szerb Antal : Utas és holdvilág Thomas Mann : Halál Velencében Jorge Amado: Galád Kandúr és Fecske kisasszony Díjai, kitüntetései VII. Országos Színházi Találkozó – A legjobb férfi epizódszereplő ( 1988 ) Színikritikusok Díja – A legjobb epizódszereplő ( 1988 ) Jászai Mari-díj ( 1989 ) EMeRTon-díj ( 1994 ) Erzsébet-díj ( 1994 ) Greguss-díj ( 1994 ) XIV. Országos Színházi Találkozó – A legjobb férfi főszereplő díja ( 1995 ) Színikritikusok Díja – A legjobb férfialakítás ( 1995 ) Érdemes művész ( 1996 ) Kiváló művész ( 2003 ) Súgó Csiga díj ( 2005 ) Gábor Miklós-díj ( 2005 ) Színikritikusok Díja – A legjobb férfi főszereplő ( 2005 ) Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában ( 2006 ) Kossuth-díj ( 2006 ) Pro Urbe Budapest díj ( 2007 ) Páger Antal-színészdíj ( 2009 ) Színikritikusok Díja – A legjobb férfi epizódszereplő ( 2011 ) Radnóti Miklós antirasszista díj ( 2012 ) New York-i Gotham Screen Nemzetközi Filmfesztivál - legjobb férfi alakítás díja ( 2012 ) Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál - legjobb színész ( 2012 ) Arany Medál-díj - Év színésze ( 2013 ) Ipolyság díszpolgára ( 2014 ) Kék Szikra díj ( 2015 ) Magyar Filmdíj – legjobb férfi mellékszereplő ( 2016 ) MSZP Közéleti-díj ( 2016 ) Tiburon Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb férfiszínész díja ( Félvilág ) ( 2016 ) Róla Ungvári Zsolt-Barnóczki Ákos: Kulka János - Hatmillió ember ismerőse. Budapest: New Bridge Kiadó, 1994. ISBN 9638416017 Julian Assange Julian Paul Assange (IPA: [�ˈs�ːn�], Townsville, 1971. július 3. –) ausztrál újságíró, kiadó, internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott. Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról. Élete Julian Assange szülei egy vándorcirkuszt üzemeltettek. Gyermekéveit Byron Bay közelében töltötte, ami az alternatív művészek központja volt. Később a család Magnetic Islandre, pontosabban Townsville-be költözött. Szülei válása után édesanyjánál nőtt fel, aki 1979-ben feleségül ment egy zenészhez. Ebből a házasságból Assange-nak van egy féltestvére. Az újabb válás után Assange anyja vándorolt, filmrendezőként tevékenykedett és időről-időre menekültek egy szekta, valamint a második férj elől, emiatt a két gyerekkel gyakran változtatták lakhelyüket (50 településen laktak), a gyerekek gyakran váltogatták az iskoláikat (37 iskola), időnként magántanulók voltak. Később Assange matematikát és fizikát hallgatott a Melbourne-i Egyetemen, de nem fejezte be tanulmányait. Amikor az egyetem matematika kara egy szerződés keretein belül az amerikai hadsereggel egy tanulmányt állított fel, hogy a beiktatott katonai csapatszállítóknak és buldózereknek meg kellene reformálni az eljárási jogkörét, Assange tiltakozásul ezt „gyilkológépek optimalizálásának” nevezte. Első programozói tapasztalatait Assange egy Commodore 64-es számítógépen szerezte, 1987-ben szert tett egy internetelosztóra is. ,,Mendax" (latinul: nemes hazudozó) álnév alatt kezdte el hacker-tevékenységeit. Ő és további két hacker alapítottak egy csoportot, amely a „International Subversives” nevet viselte. Ezen tevékenységük vezetett ahhoz, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrség 1991-ben melbourne-i házában razziát tartott. 1992-ben Julian Assange-t 24 rendbeli illegális hackerkedés vádjával bűnösnek találták, és a bíróság 2100 ausztrál dollár befizetésére kötelezte és próbaidőre bocsátotta. 1995-ben Assange megírta első szabad szoftverét, Strobe névvel. Hacker tevékenységeivel egyidőben ismerte meg későbbi feleségét. 1989-ben összeköltöztek és született egy fiuk. 1991-ben elváltak. 1999-ben egy egyéves jogi vita után Assange és anyja, Christine elérték a gyermek anyjával szemben a közös gondviselést. 2006-tól a WikiLeaks-szel foglalkozott. Állítása szerint interneten kereste a megélhetéshez szükséges pénzt és ezért tud a WikiLeaks-ért fizetés nélkül dolgozni. A WikiLeaks-szel kapcsolatos munkája során többször letartóztatták, kihallgatták, cenzúrázták és beperelték, mindezt eredménytelenül. Assange felmondta szoros kapcsolatát Daniel Domscheit-Berggel 2010 augusztusában egy csevegőszobában. Domscheit-Berg kinyilvánította hozzávetőleges kritikáját a WikiLeaks munkafelépítésével kapcsolatban: egy erős szerkezetet akart, egy irodát, fizetett alkalmazottakat. Erről nyíltan akart beszélni. Később ezt a kritikáját egy könyvben is megfogalmazta. Munkássága Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantanamoi-öböl-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer). 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé. A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte. A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján. 2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára, nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen. Az ellene felhozott vádakat tagadja. 1986-os bajnokcsapatok Európa-kupája-döntő Az 1986-os bajnokcsapatok Európa-kupája-döntőben, a BEK 31. döntőjében a román Steaua București, és a spanyol Barcelona mérkőzött Sevillában. A mérkőzésen sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem esett gól, végül tizenegyesekkel nyert a Steaua Bucureşti. Ez volt az első alkalom, amikor román csapat nyerte a BEK-et. A román csapat részt vehetett az 1986-os UEFA-szuperkupa döntőjében. A kakas és a drágakő A kakas és a drágakő című mese (latinul: De Gallo et Jaspide) Aiszóposz egyik meséje. Egyike azoknak, amelyekben csak egy állat szerepel. Sokféle értelmezése lehet a mesének attól függően, hogy milyen nézőpontból vizsgáljuk. A mese Eredeti formájában a mese nagyon rövid. A kakas miközben élelmet keres egy drágakövet talál. Belátja, hogy mások számára a drágakő értékes volna, azonban úgy véli, hogy számára a drágakő értéktelen. Jamaica az 1984. évi nyári olimpiai játékokon Jamaica az egyesült államokbeli Los Angelesben megrendezett 1984. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 45 sportoló képviselte, akik összesen 3 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Ökölvívás RSC – a mérkőzésvezető megállította a mérkőzést Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Amy Winehouse-diszkográfia Amy Winehouse brit soul, dzsessz és R&B énekesnő diszkográfiája két stúdióalbumból és tíz kislemezből áll. 2011. július 23-án bekövetkezett haláláig Winehouse 1,75 millió kislemezt és 3,98 millió albumot adott el az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Államokban 2011-ig 3,4 millió kislemezt, valamint 2,7 millió albumot értékesítettek. Winehouse Frank című debütáló albuma 2003 októberében jelent meg az Island Records gondozásában. A Frank a harmadik helyig jutott a brit albumeladási listán, azonban a lemezről megjelentetett négy kislemez közül egyik sem tudott a legjobb 50 közé jutni a brit kislemezlistán. 2006 októberében jelent meg második stúdióalbuma Back to Black címmel, ami meghozta az igazi sikereket Winehouse karrierjében. Első helyezést ért el Nagy-Britannia albumlistáján, és a hetedik helyig jutott az Egyesült Államok Billboard 200 listáján. A Brit Hanglemezgyártók Szövetsége tizenegyszeres platinalemez minősítést adott az albumnak, és 2007-ben az Egyesült Királyság legnagyobb példányszámban eladott albuma volt. A Back to Black elsőként megjelent kislemeze, a Rehab Winehouse legnagyobb sikere lett, a hetedik helyig jutott a brit kislemezlistán, míg a kilencedik volt az Egyesült Államok Billboard Hot 100 listáján. További öt kislemez jelent meg az albumról, ezek sorrendben a You Know I'm No Good, a Back to Black, a Tears Dry on Their Own, a Love Is a Losing Game és a Just Friends. 2007 novemberében megjelent a Back to Black speciális deluxe változata, amely szintén első lett a brit albumlistán. 2015 júliusáig az albumot 3,58 millió példányban értékesítették, amivel az Egyesült Királyság valaha volt 13. legnagyobb példányszámban eladott albuma lett. Winehouse más előadókkal is együtt dolgozott, melyek közül a legsikeresebb a Mark Ronson Version című albumára készült Valerie volt, amely a második helyig jutott a brit kislemezlistán. Közreműködött az egykori Sugababes tag, Mutya Buena "B Boy Baby" című dalán, amely az énekesnő debütáló albumának (Real Girl) utolsó kislemeze volt. Winehouse egyik utolsó stúdiófelvétele a "Body and Soul" volt, melyet Tony Bennett-tel együtt vett fel 2011 márciusában. A dal helyet kapott Winehouse posztumusz kiadott Lioness: Hidden Treasures című válogatásalbumán, valamint Bennett Duets II albumán. Albumok = Gyémántlemez = Platinalemez = Aranylemez = Ezüstlemez Megjegyzés: az ikonok száma megegyezik a minősítések számával, tehát például az "" ábra a háromszoros platinaminősítést jelenti. Kislemezek = Gyémántlemez = Platinalemez = Aranylemez = Ezüstlemez Megjegyzés: az ikonok száma megegyezik a minősítések számával, tehát például az "" ábra a háromszoros platinaminősítést jelenti. Egyéb megjelenések Ezek a dalok nem szerepelnek Amy Winehouse egyik stúdióalbumán sem. Kim Larsen Kim Melius Flyvholm Larsen (Koppenhága, 1945. október 23. – 2018. szeptember 30.) dán rockzenész. Életútja Gitáros és szövegíróként kezdte pályafutását. 1969-ben alapította a Gasolin’ együttest Franz Beckerlee-vel és Wili Jønssonnal, melyhez Søren Berlev dobos is csatlakozott. Miután 1978-ban feloszlottak, szólókarrierbe kezdett, majd 1986-ban megalapította a Kim Larsen & Bellami együttest, mellyel 1992-es feloszlásukig zenélt. 1995-ben Odense-be költözött és új zenekart alakított Kim Larsen & Kjukken néven. Szólólemezei összesen körülbelül 3 millió példányban keltek el, legnépszerűbb albuma az 1983-as Midt om natten, melyből 532 000 példányt értékesítettek, ezzel a dán zenetörténet legtöbb példányban eladott lemeze lett. Diszkográfia A Gasolin'-nal Gasolin' (1971) Gasolin' 2 (1972) Gasolin' 3 (1973) Stakkels Jim (1974) Gas 5 (1975) Efter endnu en dag (1976) Gør det noget (1977) Killin' Time (1978) Szólólemezek Værsgo (1973) Kim Larsen og Yankee drengene (1978) Starfuckers: Vogt Dem for efterligninger (1978) 231045-0637 (1979) (Kim Larsen személyi száma) Jungle Dreams (1981) Sitting On A Time Bomb (1982) Fem Eiffel (1983) (EP) Midt om natten (1983) Kim i Cirkus (1985) (live-record) Hvem kan sige nej til en engel (1994) En lille pose støj (2007; live) Mine damer og herrer (2010) Kim Larsen & Bellami Forklædt som voksen (1986) Yummi yummi (1988) Kielgasten (1989) Wisdom Is Sexy (1992) Kim Larsen & Kjukken Kim Larsen & Kjukken (1996) Luft under vingerne (1998) Weekend Music (2001) Sange fra glemmebogen (2001) Det var en torsdag aften (2002) (live-record) 7-9-13 (2003) Sange fra glemmebogen - Jul & nytår (2004) Gammel Hankat (2006) Molesmes Molesmes település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Molesmes Ouanne, Druyes-les-Belles-Fontaines, Courson-les-Carrières, Fontenailles és Taingy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 994-es busz (Budapest) A budapesti 994-es jelzésű éjszakai autóbusz a nappali 94E, illetve a 294E, a 84E és a 89E útvonalán közlekedik. Az autóbuszvonal feltárja Pestszentimre és Gyál térségét. A Dél-pesti autóbuszgarázsnál átszállási lehetőséget biztosít a 999-es és a 923-as buszokra. A vonalat 2014. május 29-étől a Volánbusz üzemelteti. Története A 994-es 2005. szeptember 1-jétől szolgálati járatokat kiváltva közlekedik a Dél-pesti autóbuszgarázstól Pestszentimre központján át Gyál felé. 2008. szeptember 6-án menetrendje kissé módosult. Megállóhelyei Jegyek és bérletek érvényessége: Vonaljegy: Dél-pesti autóbuszgarázs – Gyál, Vecsési út Budapest-bérlet és Budapest-jegyek: Dél-pesti autóbuszgarázs – Kalász utca Környéki bérlet és környéki helyközi vonaljegy: Kalász utca – Gyál, Vecsési út Környéki helyi bérlet: Gyál felső vasútállomás – Gyál, Vecsési út Szombathely vára Szombathely vára a város középkori képének meghatározója, mely lényegében a római kortól a 18. század végéig végigkíséri annak történetét. Fekvése Szombathely vára arra a mintegy 160-170 méteres, nagyjából négyszögletes területre terjedt ki, melyet ma nyugatról Szily János utca, délről a Hollán Ernő utca, nyugatról a Sörház utca, északról pedig az Egyházmegyei Kollégium északi oldala határol. Ennek a területnek a sarkain helyezkedtek el egykor a külső vár sarokbástyái. Központi része a mai székesegyház apszisánál emelkedett több emelet magasságú támpilléres lakótorony volt. Ezt egy vizesárokkal övezett pártázott falgyűrű övezte melynek 2 méter vastagságú alapfalait az 1937 és 1941 között végzett ásatások során tárták fel. Ez volt a belső vár, melynek déli szomszédságában a mai püspöki palota udvarának hátsó részén emelkedett a középkori vártemplom. A vártemplomot a vár megmaradt részeivel együtt a székesegyház építésekor bontották le. Története A belső vár előzménye a római korban épített császári palotaegyütteshez délről csatlakozó toronyszerű fürdőépület volt. Ez egy nyolcszög alakú mozaikpadlóval burkolt emeletes, padlófűtéssel ellátott balneum volt, melyet négyzet és sokszög alakú melléképületek vettek körül. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy több császár – köztük I. Constantinus, II. Constantinus és I. Valentinianus – is töltött hosszabb-rövidebb időt a városban és az elhelyezésükhöz itt méltó palotának és fürdőnek kellett állnia. I. Valentinianus 374-375 telén a feljegyzések szerint innen indult hadjáratra és ez lehetett az a fürdőépület, melynek magas tetejéről egy bagoly olyan vészjóslóan huhogott a császárra, hogy semmivel nem tudták elhallgattatni. A rómaiak távozása után a földrengés és a hunok pusztítása következtében a város ugyan romokban hevert, de az egykori palotaegyüttes, vagy annak egy része fennmaradt és feltehetően újjáépítették. Vannak kutatók, akik a Pannóniát később uraló Longobárd királyság, majd az Avar kaganátus székhelyét is ide helyezik. Itt szállhatott meg Nagy Károly frank császár is, amikor az avarok elleni hadjárata után hazafelé tartva elzarándokolt Szent Márton szülővárosába, Savariába. Közvetett bizonyítékok azt igazolják, hogy az egykori fürdőépületet védelmi célokra legkésőbb a 9. században már mindenképpen újra használatba vették, teljes bizonyossággal azonban csak a 13. században igazolható, hogy állt az az 50 méter átmérőjű kőfal, mellyel a római épületet körülvették. Ekkor bontották le a toronyhoz kapcsolódó helyiségeket is és azok külső falaiból támpilléreket építettek. A 13. század végén épülhetett ki a külső vár fala, mely kezdetben ovális alakú volt és magában foglalta a feltehetően a 11. században épített ősi vártemplomot. A falgyűrű északnyugati részéhez pártázattal ellátott külső torony csatlakozott. Az akkorra elavult, kis alapterületű, ovális alakú várat a 15. században hadászati meggondolásokból át kellett építeni. Ekkor építették meg az új, négyszög alakú, kerek saroktornyokkal ellátott külső várat. Feltehetően ekkor került sor a belső vár átalakítására is. Lebontották az ősi lakótornyot, a kaputornyokat és a belső vár falához belülről illeszkedő U-alakú palotát építettek. A belső vár fala köré mély árkot ástak, hogy az külön is jobban védhető legyen a betörő ellenségtől. Ezután a váron már nem építettek, korszerűsítésére sem fordítottak gondot, még szükséges javítási munkákat sem végezték el. A vár a 16. század végén már igen rossz állapotban volt. Az 1592. évi urbáriumban így írnak a külső és belső várról: "Mindkettő düledékes, hitvány, rongált is. Nagyon hitványul vannak fedve." Richard Pococke angol utazó 1736-ban írt művében így ír: "A város nyugati részén van egy düledező vár, amely a győri püspök tulajdona. A vár külső fala négyszögletű teret zár be és majdnem ledűlt." A vár falait 1791-ben a székesegyház építésekor bontották le, 1792-ben pedig a vártemplom sorsa is megpecsételődött. Szűz Mária és Szent Flórián oltárait Szily János püspök a városnak adta, utóbbi a ferences templomban került elhelyezésre. A vár leírása A várról a korabeli leírások és a régészeti leletek alapján alkothatunk képet. A külső vár négyszög alakú, mely leginkább egy trapézhoz hasonlítható. Rövidebb párhuzamos oldala nagyjából a püspöki sörház épületének déli oldalától a Sörház utcával párhuzamosan húzódott észak-déli irányban, hosszabb oldalán pedig a Smidt Múzeum épületétől az Egyházmegyei Kollégium északkeleti sarkáig ért. Sarkain négy kerek sarokbástya állt, melyek közül a délkeleti alapjai ma is láthatók a Smidt Múzeum pincéjében. Név szerint a Kám utcai bástyát ismerjük még, melynek alapjai az Egyházmegyei Kollégium épülete alatt vannak. A délnyugati sarokbástya valahol a régi püspöki sörházban működő vendéglő bejárata előtt, az északnyugati pedig a Romkert délnyugati sarka közelében állt. A külső várnak a város felé nyíló kapujáról a korabeli források is szólnak. Ez a kapu a mai székesegyház előtti téren állhatott, a kapuépítmény felső részén őrszoba volt. Rajta kívül a külső várnak még egy nyugati és egy déli kapuja is lehetett. A déli kapu a mai Várköz déli bejáratánál, a nyugati pedig valószínűleg a sörház északi része alatt volt. A külső vár kettős falát széles és mély vizesárok övezte. A külső fal, amely a várárok belső oldalát övezte, vékonyabb és alacsonyabb volt. A belső fal magasabb, erősebb volt, a két fal közötti részt pedig földdel töltötték ki, hogy csökkentsék az ágyúgolyók romboló hatását. Az erődítések között megemlítik még a Vörös tornyot, mely egy téglából épített torony lehetett, de a helye nem ismert, valamint a Karicsa felőli sáncot, mely a nyugati részen helyezkedett el. A külső vár legfontosabb épülete a Szűz Mária tiszteletére szentelt ősi vártemplom volt, ami a mai püspöki palota udvarának nyugati részén állt. Egyhajós, keletelt épület volt, félkör alakú apszissal. Építési ideje nem ismert, de lehet hogy elődje egy már a 9. században állt várkápolna volt. A vártemplom építését általában a 11. századra teszik, első írásos említése 1237-ből származik. Eredetileg román stílusú volt, amint azt a közelében talált két golyódíszes ablakkeret-töredék is mutatja. A töredékek a jáki templomot építő műhely munkáihoz hasonlóak, tehát valószínűleg a 13. század első feléből valók. A templomot vélhetően a külső vár átépítésével egyidejűleg a 15. században gótikus stílusban építették át, amit két mérműves ablaktöredék is igazol. Ekkor keleti irányban jelentősen bővítették is, aminek következtében hossza a kétszeresére nőtt. Utolsó építési periódusa a barokk átépítés volt. Feltehetően öt oltára volt, amelyek közül 1493-ban a Mindenszentek és a Szent István vértanú tiszteletére emelt oltárt említik. A belső várat mintegy 50 méter átmérőjű, ovális, pártázott fal övezte, melyet a várárok vett körbe. A falon belül fából ácsolt gyilokjáró futott körbe, melyről az északi oldalon ki lehetett jutni a külső fal két ágyúbástyájára. A belső vár bejárata nyugatról nyílt, így aki a város felőli kapun át érkezett, annak a belső várba jutáshoz meg kellett kerülnie a belső vár falát. A bejárat előtt az árkon felvonóhíd vezetett át, a kapu felett pedig őrszoba volt. Ezután az érkező belépett az ovális várudvarra és rögtön megpillantotta a keleti falhoz félkör alakban simuló három emeletes püspöki várpalotát. A várudvar szélén kisebb épületek álltak, melyek alatt pincék voltak és itt volt a börtön is. A várudvar közepén kút állhatott. A palota földszintjén volt a konyha és a tárolóhelyiségek. A palota első emelete volt a püspök lakóhelye, kényelmesen berendezve lakószobákkal és könyvtárral. A második emeleten kisebb szobák voltak. Vielle-Soubiran Vielle-Soubiran település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 245 fő (2015). Vielle-Soubiran Estigarde, Losse, Saint-Gor és Saint-Justin községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nothing’s Shocking Az 1988-as Nothing’s Shocking a Jane’s Addiction debütáló nagylemeze. Gyakran az együttes legjobb albumaként hivatkoznak rá. Bár a kritikusok dicsérték, a Billboard 200 listán csak a 103. helyig jutott. A Jane Says a 6. helyet érte el a Billboard Modern Rock Tracks kislemezlistán. Az Egyesült Államokban platinalemez lett, az Egyesült Királyságban ezüst minősítést kapott. A Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján a 309. helyre került. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. 431 Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század Évtizedek: 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek – 470-es évek – 480-as évek Évek: 426 – 427 – 428 – 429 – 430 – 431 – 432 – 433 – 434 – 435 – 436 Események január 1. – Az efezusi zsinat dogmaként mondja ki, hogy Szűz Mária Istenszülő (gör. Theotokosz ). Június – I. Celesztin pápa összehívja az epheszoszi zsinatot , amelynek során a nesztoriánusokat kiközösítik az egyházból Október 1. – Maximianus lesz Konstantinápoly pátriárkája. Geiserich vandál király elfoglalja Hippo Regiust , amely a Vandál Királyság fővárosa lesz. Megérkezik az Ír-szigetre az első keresztény hittérítő, Palladius püspök. Aradkövi Aradkövi, románul: Cuvin, település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Aradtól keletre, Világostól délre, Kovászi és Ménes közt fekvő település. Története 1910-ben 1982 lakosából 73 magyar, 37 német, 1870 román volt. Ebből 84 római katolikus, 1868 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Aradi járásához tartozott. Látnivalók Thököly Száva háza, 1810-ből, a romániai műemlékek listáján AR-IV-m-B-00692 sorszámon szerepel. Barnitz Barnitz település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 850 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Oberelz Oberelz település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Ringsted Ringsted kisváros a dániai Sjælland szigetének középső részén. Történelem Ringsted Dánia egyik legrégebbi városa. A Valdemárok, akik a dán uralkodói család befolyásos tagjai voltak itt építtették fel temetkezési templomukat. A reformáció után elvesztette fontosságát. A várost érintette a 17. századi dán-svéd és a 19. századi dán-angol háború is. A vasút 1856-os megépítése után újra fellendült a kereskedelem és az ipar. Ringsted ma egy csendes kisváros, lakossága viszont rohamosan növekszik, hiszen jóval olcsóbban lehet ingatlant vásárolni, mint Koppenhágában, ami csupán 70 km-re van. Turizmus Szent Benedek templom (wd) (Skt. Bendts kirke) Skandinávia legöregebb, téglából épült temploma (1170). 1182-től 1341-ig a dán királyok és királynők temetkezési helye volt. Testvérvárosok Vammala – Finnország Gyöngyös – Magyarország Skövde – Svédország Halden – Norvégia Kutná Hora – Csehország Ringsted, Iowa , USA (29583) 1998 FA60 A (29583) 1998 FA60 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Wald Ábrahám Wald Ábrahám (Kolozsvár, 1902. október 31. – Travancore (India), 1950. december 13.) magyar zsidó matematikus. Jelentősen hozzájárult a döntéselmélet, a geometria, az ökonometria fejlődéséhez, lefektette a statisztikában a szekvenciális analízis alapjait. Élete Kolozsváron született ortodox zsidó családba, édesapja kóser pékként dolgozott. Nagyapja híres rabbi volt, számos testvérei közül bátyja, Márton örökölt tehetséget, mérnök és feltaláló lett. Wald vallásos zsidóként szombatonként nem járt iskolába, így magántanulóként folytatta tanulmányait, családtagjai oktatták. A Kolozsvári Piarista Főgimnáziumban érettségit tett 1921-ben, majd a helyi román egyetemen tanult, ami zsidóként és magyarként nem volt egyszerű, de az 1927-1928-as tanévben sikeresen elvégezte a matematika szakot. Eközben Antal Márk tanítványaként is ismerkedett a matematikával. 1927-től a Bécsi Egyetemre járt doktori képzésre, munkáját Karl Menger matematikus vezetése alatt végezte, akivel barátságot is kötött (Carl Menger közgazdász fia). Doktorátusát 1931-ben szerezte meg, érdeklődése ekkoriban főként a halmazelméletre és a metrikus terekre terjedt ki, több cikket jelentetett meg, rendszeres tagja volt Menger összejöveteleinek. Anyagi nehézségei miatt a Magyarországon született osztrák bankárt, Schlesinger Károlyt tanította matematikára, aki munkája mellett érdeklődött a matematika és a közgazdaságtan iránt. Ez terelte Wald figyelmét is ebbe az irányba, mindketten a Walras–Cassel általános egyensúlyelméleti modellt vizsgálták. 1935-ben Wald Ábrahám elsőként bizonyította ebben a modellben az egyensúly létezését. Az antiszemitizmus Ausztriában fokozatosan teret nyert, és 1938-ra a súlyos nehézségek mellett Wald élete is veszélybe került, családját zaklatták, egy testvérét leszámítva mindannyian náci koncentrációs táborokban pusztultak el. Az Anschluß után kényszerűen visszatért Kolozsvárra, majd rövidesen a Cowles Bizottság meghívását elfogadta, és 1938 nyarán az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol ökonometriával kapcsolatos kutatásokat végzett. Amerikában eleinte a Carnegie Társaság tagjaként statisztikát tanult a Columbia Egyetemen Harold Hotellingnél 1941-ig, de 1939-től már tanított is, 1941-ben végül állást kapott, amit haláláig betöltött. Tanítványai kiváló tanárként emlékeznek rá rendkívül érthető és világos előadásmódja miatt. A második világháború kitörésével a statisztika különféle hadi alkalmazásait kutatta. Ekkor alapozta meg a szekvenciális analízist, melyet a hadiipar minőség-ellenőrzés folyamatában tudott hasznosítani, de játékelmélettel is foglalkozott. Feleségét, Lucille Langet kint ismerte meg, 1950-ben vele együtt zuhant le a repülőgépe Indiában, amikor egy statisztikai előadókörútra indultak. Faux-Mazuras Faux-Mazuras település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 177 fő (2015). Faux-Mazuras Bourganeuf, Mansat-la-Courrière, Soubrebost, Saint-Junien-la-Bregère és Saint-Pardoux-Morterolles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Isztambuli Kongresszusi Központ Az Isztambuli Kongresszusi Központ (röviden ICC, törökül İstanbul Kongre Merkezi) egy kongresszusi központ Isztambul Şişli városrészének Harbiye negyedében. 2009. október 17-én nyílt meg, tulajdonosa az isztambuli önkormányzat. A kongresszusi központ a Harbiye Muhsin Ertuğrul Színház szomszédságában álló többszintes épület, melyet azért építettek, hogy helyszínként szolgáljon az IMF és a Világbank éves találkozójának. Az épület földszintjén előcsarnok található, ez alatt öt föld alatti szinten számos, különböző méretű konferenciaterem, a két legalsó szinten pedig autóparkolók. Termek Az első alagsori szinten, a B1-en hét konferenciaterem található, melyek területe összesen 509 m², és 488 ülőhely található bennük. A legnagyobb terem, a Harbiye Hall, amelynek területe 3028 m², befogadóképessége pedig 2192–3705 fő, három szintet foglal el, bejárata a B2 szinten található. A B2 szinten ezen kívül még nyolc különböző méretű terem található, méretük 87 és 1300 m², befogadóképességük pedig 104 és 1404 fő közötti. Ezek közül a termek közül négyet elválasztópanelekkel két-három kisebb teremre lehet osztani. A B3 szinten összesen 90 kisebb terem található, méretük 20 és 100 m² közti. A B4 és B5 szinteken kiállítótermek találhatóak, kettőnek a területe 4278 m² és 5753 m², ezek belmagassága 4 méter, a legnagyobbnak pedig területe 6065 m², belmagassága 7.2 m. A B6 és B7 szinteken található parkolókban összesen 850 autó fér el. A kongresszusi központot folyosó köti össze az Isztambuli Lütfi Kırdar Nemzetközi Kongresszusi és Kiállítóközponttal, amely a forgalom elől lezárt utca túloldalán áll. 9609 m²-es nyitott terasza a Boszporuszra nyújt kilátást, és szintén bérelhető rendezvényekhez. Jelentős rendezvények 2009 Az IMF és a Világbank éves gyűlése 2013 Törökországi Innováció Hete 2014 Gyermekgyógyászati Intenzív és Kritikus Kezelések 7. Világkongresszusa 2015 ABU TV-s Dalfesztivál 2015 ACI AIRPORT EXCHANGE, házigazda: İGA Havalimanı İşletmesi A.Ş 1479 Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század Évtizedek: 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek Évek: 1474 – 1475 – 1476 – 1477 – 1478 – 1479 – 1480 – 1481 – 1482 – 1483 – 1484 Események Határozott dátumú események január 19. – II. Ferdinánd trónra lépése Aragóniában . január 19. – Navarrában I. Eleonóra lép trónra, aki I. Blanka navarrai királynő és II. János aragón és navarrai király lánya, de egy hónapos uralkodás után, február 12-én meghal. január 28. – I. Eleonóra navarrai királynőt Tudélában Navarra királyává koronázzák. február 12. – I. Ferenc Phoebus , Foix grófja, I. Eleonóra navarrai királynő unokája nagyanyja halála után trónra lép Navarrában ( 1483 -ig uralkodik). február 14. – Mátyás Farkas László deákot Firenzébe küldi, hogy az udvar számára vásároljon. február 27. – Mátyás magyar király megtiltja, hogy idegen kereskedők az országból állatot vigyenek ki, és elrendeli, hogy áruikat Sopronban kötelesek lerakni. április 2. – Mátyás békét köt IV. Kázmér lengyel királlyal . július 21. – A ratifikált olmützi békében I. Mátyás magyar király és Jagelló Ulászló kölcsönösen elismerik egymást Csehország királyának, iiletve leszögezik, hogy Ulászló csak Mátyás halála után váltja vissza a magyarok által megszállt tartományokat. augusztus 7. – A guinegate-i csata. (A francia sereg vereséget szenved Habsburg I. Miksa seregétől, aki megvédi németalföldi birtokát.) október 9. – Haszán-oglu Isza bég vezetésével Havasalföld felől kb. 35-40 ezer főnyi török had tör be Erdélybe . (Az elkövetkező napokban feldúlja a Szászföldet és felgyújtja Szászvárost.) október 13. – A kenyérmezei csata . (Kinizsi Pál temesi ispán és Báthory István országbíró serege Alvinc és Szászváros között, a Maros bal partján megveri az Erdélyre törő török sereget.) október 21. – Mátyás király természetes fiának, a hatéves Corvin János liptói hercegnek és hunyadi grófnak három magvaszakadt erdélyi nemes jószágát adományozza. Határozatlan dátumú események november – Rangoni Gábor bíboros, egri püspök, fő- és titkos kancellár Magyarországról végleg Rómába távozik, ahol a magyar király diplomáciai ügyeiben jár el. az év folyamán Kolumbusz Kristóf feleségül veszi a portugál Felipa Perstrelo Monizt. Albánia török fennhatóság alá kerül. Laki Thuz János, Mátyás tárnokmestere egységbe foglalja a tárnoki városok fellebbviteli fóruma, a tárnoki szék bíráskodásra vonatkozó jogelveit. Felépül a budavári királyi palota keleti szárnya. Elkészül a Dubnici Krónika . (Ismeretlen szerzője a Képes krónika és a Budai krónika felhasználásával dolgozza fel a magyarok történetét a kezdetektől saját koráig.) Születések március 12. – Giuliano de’ Medici, Nemours hercege , Firenze ura († 1516 ) november 6. – II. (Őrült) Johanna , Kasztília és Aragónia királynője († 1555 ). Kim Rhodes Kimberly "Kim" Rhodes (1969. június 7. Portland, OR USA) amerikai színésznő. Cindy Harrison szerepét játszotta két különböző szappanopera-sorozatban, az Another Worldben és az As the World Turns-ben, valamint Carey Martint a Disney Channelen futó Zack és Cody életé-ben és a Zack és Cody a fedélzeten-ben, ahol ő játszotta Zack és Cody (Dylan és Cole Sprouse), vagyis az ikrek anyját. Magánélete Kimberly Portland-ben született és nevelkedett, szülei Jane és Harry Rhodes. Egy nővére van, Jennifer Rhodes. Elvégezte a Benson Műszaki Középiskolát, majd a Dél Oregon Egyetemre járt, 1991-ben diplomázott. Művészeti diplomát szerzett a Temple Egyetemen. A kaliforniai Los Angelesben él férjével, Travis Hodges színésszel, és a lányukkal, Tabithaval, akivel Rhodes már terhes volt a Zack és Cody élete című sorozat futása közben. Pályafutása 1997-ben – miközben az Another World-ben játszott – Pintér Márkkal együtt jelölték a Soap Opera Digest díjra „Kedvenc Új Pár”-ként. A Disney Channeles debütálását megelőzően korábban az Oregon Shakespeare Fesztiválon játszotta Daphne Stillington szerepét Noël Coward Ne nevess korán című darabjában és Helenát, Shakespeare Szentivánéji álom-jában. Bélteky László Bélteky László (Székelyhíd, 1909. április 2. – Budapest, ?) magyar költő, újságíró. Életútja Középiskoláit Nagyváradon a premontrei gimnáziumban végezte. 1929-től 1931-ig a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia hallgatója. Újságírói pályáját az Ellenzéknél kezdte, 1926-27-ben a szatmári jezsuita rendház kiadásában megjelent Vakációi Levél című lapban jelentek meg írásai. 1932-től az Erdélyi Lapok belső munkatársa, 1934-től az Erdélyi Néplap, 1942-től az Estilap felelős szerkesztője Nagyváradon, majd 1943-tól a Magyar Nemzet belső munkatársa Budapesten. Munkássága Első versét az Erdélyi Helikon közölte, szerepelt az Új arcvonal (Kolozsvár, 1932) s a Tíz tűz (Nagyvárad, 1932) c. antológiákban. 1941-ben a Szigligeti Társaság adta ki Jelszó nélkül c. verskötetét, mely az ősz, a céltalan érmelléki bolyongások s a növekvő értelemellenesség leverő hangulatából egy népi-paraszti világ vágyálma felé keres kiutat. Újságírói működését a második világháború után is folytatta Budapesten, a Magyar Rádió 1957-58-ban rádiókomédiáit mutatta be. Rettenetes angyal című egyfelvonásosa gyűjteményes kötetben jelent meg 1960-ban Budapesten (Emberség : hét egyfelvonásos / [szerk. a Népművelési Intézet] 148). Kötete Jelszó nélkül : versek. Nagyvárad, 1941. Milton (Wisconsin) Milton város az USA Wisconsin államában. Lakosainak száma 5546 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Jelzőlámpa fa A Jelzőlámpa fa (angolul: The Traffic Light tree) Londonban található a Canary Wharf metrómegállótól pár perc sétára egy körforgalomban a Heron Quay Bank, Marsh Wall és a Westferry Road kereszteződésében. A lámpa nem irányítja a forgalmat, csupán egy műalkotás, melyet Pierre Vivant készített. 1998-ban telepítették egy fa helyére, mely a környezetszennyezés áldozata lett és elszáradt. A lámpák működnek és villognak ugyan, de nem meghatározott ritmusban. Margno Margno település Olaszországban, Lombardia régióban, Lecco megyében. Lakosainak száma 385 fő (2017. január 1.). Margno Crandola Valsassina, Taceno és Casargo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Két Sólyom Két Sólyom az ókori Egyiptom 0. dinasztiájába sorolt korai, predinasztikus korú uralkodója. A személyét jelképező szerehen kívül semmilyen információval nem rendelkezünk róla. Az i. e. 31. században élhetett. Elsősorban a Nílus-delta térségéből ismert, amely azt sugallja, hogy az ő királysága erre a térségre korlátozódik. Ismert egy előfordulása Abüdoszból is, ezért nem teljesen egyértelmű. 1910. tavaszán az északkeleti deltavidék El Mehemdiah ágának kotrása alkalmával egy helybéli talált egy üvegtárgyat és néhány töredéket karcolt feliratokkal. Ebben és a következő évben még néhány töredék és tűzkőeszközök kerültek elő. Már ekkor leírtak három olyan szerehet, amely kettős madárábrázolású, ettől kezdve nevezték kettős sólyomnak. 1912-ben az első szervezett ásatás is megindult. Már ekkor sikerült megállapítani az összefüggést egy turai lelet, valamint egy Sínai-félszigeten talált üvegedény feliratai között. Van den Brink Tell Ibráhim Avad mellett is feltárt egy kettős sólymos szerehet, amelyet 2001-ben publikált. A név írása különleges. A szereh általában kétfelé osztott téglalap, amelynek egyik fele sávozott, a másik fele a névmező, amelyben az uralkodó neve áll, a tetejére pedig sólymot rajzoltak. Két Sólyom szerehje formabontó. A palotahomlokzatos mező felett egy lezáratlan, név nélküli, de nem üres névmező látható. A névmező kicsi, nem is férne bele egy hieroglifa. A felső rész U-alakú vonallal záródik. A szereh tetején ülő sólyom (Hór) helyett pedig a két függőleges keretvonalra ültetett, egymással szembe néző madárpárt ábrázoltak. A két madár ikonográfiailag biztosan nem sólyom, így a „Két Sólyom” név tulajdonképpen megtévesztő, és biztosan nem közelíti a valódi nevet. A névmező kitöltetlensége miatt azonban az uralkodó valódi neve ismeretlen. Günter Dreyer az íves tetejű szereh párhuzamát az hieroglifában látja, ezért „Hórdzsu” (�r(.w)-�w, „Hór a hegyen” vagy „Hór hegye”) formában olvassa. Van den Brink ehelyett a „Hórnebui” (�r(.w)-nb.wj) olvasást javasolja. Ezt az elterjedt nb.wj szimbólum hasonlósága alapján teszi, amely két, egymással szembeállított madár rajza. A nb.wj-t ábrázolták közös szárról elágazó ágak végein, egymással szemben ülő madarak képében is. Erre szemléletes példa az ábrázolásról elnevezett Nebui-paletta. Hasonló párhuzamok láthatók egy-egy késnyélen, amelyek Gebel Arakban és Gebel Taríkban kerültek elő. Milton Friedman Egyetem A Milton Friedman Egyetem (MILTON) államilag akkreditált magán felsőoktatási intézmény Békásmegyeren. Az egyetem története A Zsigmond Király Főiskola a sikeres akkreditációs eljárás után a felsőoktatási törvény 2000. évi módosítását követően kezdte meg oktatási tevékenységét. A főiskola Luxemburgi Zsigmond magyar király nevét vette fel, aki 1395-ben Óbudán alapította a második magyar egyetemet. A főiskola 2001–2005 között nemzetközi kapcsolatok, humán erőforrás menedzser, valamint kommunikáció és művelődésszervező szakon négyéves, művelődésszervező szakon hároméves képzés után adott diplomát. 2006-ban a felsőoktatás átalakításának, a bolognai folyamatnak a részeként a főiskola is része lett az Európai Felsőoktatási Térségnek. Ezzel egy időben megnőtt a választható szakok száma is. A 11 alapszakon (BA, BSc.) hároméves képzés mellett öt szakon a kétéves mesterképzés (MA) folyik. A szakirányú továbbképzés mellett 2013-tól további öt szakon folyik felsőoktatási szakképzés (FOKSZ), korábbi elnevezéssel OKJ képzés. A képzés nappali és levelező tagozaton folyik, a mesterszakokon államilag támogatott formában is. Lehetőség van a tanulmányok tavaszi, ún. keresztféléves megkezdésére is. A magasfokú szakmai és tudományos képzés, továbbá az oktatók tudományos minősítésének színvonala elismeréseként 2016. augusztus 1-től egyetemként működik tovább. 2018. augusztus 1-jétől az intézmény Milton Friedman Egyetem néven működik tovább. Az egyetem fenntartója A Milton Friedman Egyetem magán felsőoktatási intézmény. Alapítója a TANORG Tanácsadó és Szolgáltató Kft. A fenntartói feladatokat 2015 nyarán átvette a ZSKF Fenntartó Kft., majd 2018-ban az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. Az egyetem vezetése és szervezete Az egyetem legfőbb vezető testülete a Szenátus. Az intézmény élén a rektor áll, a fenntartót az intézmény vezetésében a elnök képviseli. A főiskolai időszakban a tanszékeket három intézet fogta össze, az egyetemmé válás után a ZSKE áttért a tanszéki struktúrára. Gazdaságtudományi területen négy-, bölcsész és társadalomtudományi területen két tanszék működik. Rektorok 2001.01 - 2016. 02 Bayer József, az MTA rendes tagja A rektori tisztséget az alapítástól kezdve 2016. március 1-ig látta el. Részt vett az intézmény létrehozásának előkészítésében, tudományos megalapozásában. A törvényi előírások alapján a 70. életévének betöltésével nyugalomba vonult, ekkor a Zsigmond Király Egyetem a professor emeritus és a rector emeritus címet adományozta neki. A Szenátus megválasztotta a Stratégiai Tanácsadó Testület elnökének. 2016. 03 - Dr.Szatmári Péter, kandidátus (CSc) Dr. Bayer József nyugalomba vonulása után a fenntartó bízta meg a rektori feladatok ellátásával Dr. Szatmári Péter főiskolai tanárt, aki megbízott rektorként látja el a tisztséggel járó feladatokat. Elnökök 2001.01 - 2007. 12 Dr. Juhász István Az alapító TANORG Kft. vezetője, aki a Zsigmond Király Főiskola alapításának és kezdeti munkájának irányítója. 2008.01 - 2016.06 Dr. Juhászné Belatiny Katalin Az alapító elnök halála után vette át az elnöki feladatok ellátását és nyugállományba vonulásáig, 2016. június 30-ig látta el azt. Tudományos, kutatási tevékenység Az oktatói karnak több mint 70%-a rendelkezik tudományos fokozattal, négyen akadémiai doktorok, a fokozattal nem rendelkezők 80%-a doktorandusz hallgató. A tanszéken túli tudományos munka tíz kutatóközpontban, illetve kutatócsoportban folyik. A legfontosabb kutatások eredményeit folyóiratokban publikálják, a legismertebbek: a „Vallástudományi Szemle” 2005-2014, a „Geopolitika a 21. században” 2011-től, a „Gerontoedukáció” 2012-től, valamint a "Közelítések" internetes folyóirat 2013-tól jelenik meg. Az egyetem képzési struktúrája Az egyetem alap- és mesterszakjait az alábbi két táblázat foglalja össze. A bölcsész és társadalomtudományi terület szakjai A duális képzés, a kötelező szakmai gyakorlat és az Erasmus ösztöndíj a munkaerőpiaci igényekre való jobb felkészülést segíti. Az Erasmus olyan féléves részképzés, amelyben ma 42 európai partnerintézményben fejlesztheti a hallgató nyelvtudását és szakmai felkészültségét. Felsőoktatási szakképzések Az egyetemen az alábbi szakokon folyik felsőoktatási szakképzés (foksz): emberi erőforrások (személyügyi) [jogszabályváltozás miatt utoljára 2016/2017. tanévben indult] emberi erőforrások (humánpolitikai) [jogszabályváltozás miatt utoljára 2016/2017. tanévben indult] gazdaságinformatikus kommunikáció és média (kommunikátor) [jogszabályváltozás miatt utoljára 2016/2017. tanévben indult] kommunikáció és média (mediátor) [jogszabályváltozás miatt utoljára 2016/2017. tanévben indult] nemzetközi gazdálkodási (európai uniós üzleti) [jogszabályváltozás miatt utoljára 2016/2017. tanévben indult] nemzetközi gazdálkodási (külgazdasági) [jogszabályváltozás miatt utoljára 2016/2017. tanévben indult] nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika) [jogszabályváltozás miatt utoljára 2016/2017. tanévben indult] pénzügy és számvitel (pénzintézeti) pénzügy és számvitel (vállalkozási) Azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90. Szakirányú továbbképzések Nemzetbiztonság és biztonságpolitika Diplomások Pályakövetési Rendszere Az intézmény kutatói Dr. Kabai Imre vezetésével tevékenyen részt vettek a magyarországi diplomás pályakövetési rendszer kidolgozásában. Az intézmény végzettjeinek vizsgálata során nem csak elhelyezkedési, munkaköri, jövedelmi adatokat mérnek fel, hanem a munkavégzéshez szükséges kompetenciákat a végzett és munkáltatója szempontjából is. Ez kiegészítve a hallgatók és a tanárok szempontjából történő felméréssel segíti a képzés olyan átalakítását, mely a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelést szolgálja. Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája Az élethosszig tartó tanulás kutatója, Jászberényi József főiskolai tanár ötlete és munkája eredményeként 2011 őszétől folyamatosan működik a Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája. Az előadások rendkívül sokféle témát ölelnek föl: az idősek szociális helyzetétől az internetig, az idősek munkalehetőségeitől az életkor meghosszabbításáról szóló elméletekig. Az előadók az egyes témák szakavatott professzorai, kutatói. Minden 50 év feletti érdeklődő teljesen ingyen vehet részt, s az előadásokat kötetlen konzultáció követi. Ma már több mint húsz kerületben és Budapest környéki településen folyik a változatos képzési program, melynek koordinálását Jászberényi József, mint az egyetem felnőttoktatási igazgatója végzi. Plodio Plodio település Olaszországban, Liguria régióban, Savona megyében. Lakosainak száma 639 fő (2017. január 1.). Plodio Carcare, Cosseria, Millesimo és Pallare községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Mezeikabóca-félék A mezeikabóca-félék (Cicadellidae) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó család. Elterjedésük A mezeikabóca-félék a világ trópusi és mérsékelt szélességi fokain mindenütt előfordulnak, ahol elegendő növényi táplálékot találnak. A trópusokon sok faj mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen legyengítik a növényeket, és betegségeket terjesztenek. A rovarirtási intézkedések ellenére minden faj továbbra is nagyon elterjedt. Megjelenésük A mezeikabóca-félék olykor elérhetik a 15 millimétert, de általában csak 2-10 milliméteresek. Színezetük többnyire zöld, a leveleken jó álcázást biztosít; egyes fajok élénk színűek. Egyes színes fajoknál a hím és a nőstény különböző színezetű. Két pár, nyugalmi állapotban fedélszerűen egymásra boruló szárnya van. Az elülső szárnyak a tövüknél vastagabbak, a szárnyak csúcsa felé membránszerűek. A hátsó szárnyak vékony hártyájúak. Kis összetett szemük van. Szájszervük háromtagú szúró-szívó szájszerv, melynek eredési helye a fej alsó részén található. A felső és alsó állkapcsok tűszerű tőröket alkotnak, melyek a növény felületének átfúrására szolgálnak. A barázdált alsó ajakban fekszenek, amely védőn veszi körül a szúrósörtéket. Életmódjuk A mezeikabóca-félék nagy csoportokban élnek. Táplálékuk növényi nedvek. Mint a levéltetvek, e rovarok is termelnek mézharmatot. A rovarok maximum egy évig élnek. Szaporodásuk A párzási időszak a nyár végén van. A párzási kiáltások egy úgynevezett doboló szerv segítségével jönnek létre. Egy izom összehúzódással behorpasztja a dob fedelét, ami kattanó hangot ad. Ha az izom elernyed, a lap újra kidomborodik. Ez a folyamat másodpercenként 170-480-szor is lejátszódhat. A rovarok kis csomókban, a növényi szövetekbe rakják le petéiket. A lárvák kifejlődése a hőmérséklettől függ, néha egész télen át elhúzódik. Nincs náluk bábállapot. Rendszerezés A családba az alábbi nemek tartoznak Acinopterus Agallia Ambigonalia Balclutha (Kirkaldy, 1900) Balolina Carneocephala Circulifer Deltocephalus (Burmeister, 1838) Draeculacephala Empoasca (Walsh, 1862) Exitianus Graphocephala Gyponana Kirkaldiella (Osborn, 1935) Kunzeana Macropsis (Lewis, 1835) Nephotettix Nesolina (Osborn, 1935) Nesophrosyne (Kirkaldy, 1907) Nesophryne (Kirkaldy, 1907) Opsius (Fieber, 1866) Protalebrella Scaphytopius Spanbergiella Stragania (Stal, 1862) Zygina Külső hivatkozások ITIS szerinti rendszerbesorolása Forrás Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 Karl Friederichs Karl Friederichs (Delmenhorst, 1831. április 7. – Berlin, 1871. október 18.) német művészettörténész és régész. Egyetemi tanulmányait Göttingenben és Erlangenben végezte, majd a Humboldt Egyetem professzora lett. Különösen sokat foglalkozott a görög kultúrával. Tapétadizájnerek A tapétadizájnerek új típusú, stílusú tapéták és más falburkolatok előállításával foglalkoznak. A szakma egyidős a tapéták díszítésével, ám jelenlegi formájában csak a 20. században forrott ki. A tapétadizájnerek általában egy tapétát vagy falburkolatokat gyártó vállalat alkalmazásában állnak vagy szabadúszóként dolgoznak. A szakmát számos helyen oktatják is különféle kurzusokon, amelyek elsősorban a felületi dizájnra fókuszálnak. A tapétadizájnerek munkájukhoz ma már sokszor számítógépes szoftvereket használnak, és digitális formában dolgozzák ki a különféle dekorációkat. A tapétadizájnerek leggyakrabban más művészeti területeken is aktívak, nem csak a falburkolatok mintáinak megtervezésében. Nem ritka, hogy emellett foglalkoznak például festészettel, belsőépítészettel vagy akár szobrászattal, és hogy a különféle művészeti területeken megjelenő motívumok, stílusok befolyásolják más munkáikat is. Ismert tapétadizájnerek Arne Jacobsen 1902-ben született Dánia fővárosában, Koppenhágában. Dizájneri karrierjét már hazájában elkezdte, ám 1940-ben zsidó származása miatt Svédországba kellett menekülnie. Munkássága, életműve itt teljesedett ki, új tapétastílusokat dolgozott ki és rengeteg művészt, dizájnert gyűjtött maga köré. Élete során nem csak tapétákat tervezett, dolgozott bútortervezőként, kertépítőként és építészként is. Stig Lindberg 1916-ban született Svédországban. A svéd újhullám egyik legismertebb alakja és a 20. század második felének egy legegyedülállóbb munkássággal rendelkező svéd dizájnere. Munkái általában kedvesek, humorosak, gyakran illusztrált gyerekek számára készülő könyveket vagy éppen berendezési tárgyakat rajzaival. A tapétákon túl játékkártyát, televíziót, kerámiákat és csomagolópapírt is tervezett. Sven Markelius A svéd fővárosban, Stockholmban született 1889-ben. Dizájneri karrierjére az egyik legnagyobb hatást a Walter Gropiusszal való találkozás tette, amelyre Németországban, a BAUHAUS iskolában került sor. Karrierje során tervezett többek között tapétákat, bútorokat, dekorációkat és különféle textil nyomatokat is. Külföldön leginkább ez utóbbiak révén vált ismertté, saját egyedi stílusa már munkássága korai éveiben is személyes védjegyévé vált, amelyet a szakmabeliek azonnal felismertek. Egyik legismertebb munkája a Pythagorsa-szövet, az egyik legbonyolultabb létező textilnyomat, amely a New Yorkban található ENSZ-palota egyik előadótermét díszíti még napjainkban is. Karl Axel Pehrshon 1921-ben, a Svédország déli részén található Örebro kisvárosban született. Élete során számos művészeti formát kipróbált, a 20. századi svéd képzőművészet egyik legismertebb alakja. Dolgozott festőként, dizájnerként és szobrászként is. Gyakran vett részt különböző nyilvános helyek, középületek, metróállomások tervezésében is. Művészetében a legjellemzőbb a természetes mintázatok, motívumok beépítése. Munkái részletgazdagok és mozgalmasak, jellemzően rengeteg növényt ábrázolnak. Ezeket a motívumokat minden általa megalkotott művön felfedezhetjük, legyenek azok akár szobrok, textíliák, tapéták vagy éppen festmények. Egyik legismertebb munkája a Delfinisk Rörelse című festmény, amelyet felhasználtak többek között tapétamintaként is. Ingela Wingborg Svéd dizájner, akit elsősorban arról ismernek, hogy ő tervezte a Minden Nap (Every Day) kollekciót. Olyan minták megtervezésére törekedett, amelyek között az emberek ellazulnak, megnyugodnak és képesek teljes mértékben kikapcsolódni. A grafikák halványak, nem jellemzik az éles formák és vonalak és a tervező szándéka szerint mindezzel a skandináv életérzést közvetítik. Hanna Wendelbo-Hansson Svéd dizájner, akinek legismertebb munkája a Falsterbo és Lilleby tapéta katalógusok. Elsősorban gyermekek számára tervez és alkot, munkái így könnyedek, humorosak és vidámak, gyakran jelennek meg rajtuk különféle állatfigurák és természeti motívumok is. Ulrica Hurtig Svéd tapétadizájner, akinek legismertebb munkája a Vintage kollekció. Munkáit a kopottas és régies hatású felületek, a „kopott, sikkes romantika” és az ipar letisztult, nyers formái keverednek bennük. Hanna Werning 21. századi svéd tapétadizájner, akit már munkássága első éveiben is számos szakmai elismeréssel jutalmaztak egyedi alkotásaiért. Az Elle Interiör Design díjat három alkalommal is elnyerte, 2004-ben, 2007-ben és 2008-ban. Diplomáját a nagy-britanniai Central Saint Martins College-ben szerezte meg, Svédországba 2004-ben tért vissza. Nem csak tapétatervezéssel foglalkozik, korábban számos nagy európai vállalat számára végzett már változatos lakberendezési munkákat. Munkaadói között olyan vállalatok is megtalálhatóak, mint az IKEA, Rörstrand, Eastpak és a Dagmar. Munkáiban elsősorban a természetes motívumok jelennek meg, a növényvilágtól átvett formák, vonalak, minták játsszák a főszerepet. Karl Friedrich Eichhorn Karl Friedrich Eichhorn (Jéna, 1781. november 20. – Köln, 1854. július 4.) német jogtudós, Johann Gottfried Eichhorn fia. Élete Göttingenben tanult, 1801-ben a birodalmi kamarai törvényszéknél kezdte meg működését és 1803-ban Göttingenben habilitáltatta magát, ahol az ítélőszék tagja lett. 1805-ben Odera-Frankfurtban lett tanár, ahonnan az egyetemnek a fővárosba áttételekor 1811-ben ő is Berlinbe jött és 1815-ben Savigny-val együtt a Zeitschrift für geschichtliche Rechtwissenschaft-ot alapította meg. 1813-ban mint önkéntes a porosz honvédségbe lépett, 1814-től ismét Berlinben és 1817 és 1829 Göttingenben tanított, 1832-ben megint Berlinben működött, de 2 év múlva, mellbaja miatt kénytelen volt tanszékét otthagyni. Aztán titkos főtörvényszéki tanácsos, 1838-ban az államtanács, 1842-ben a törvényhozótestület és 1843-ban a főszámvevőszék tagja lett. Ez utóbbi hivataláról már 1844-ben lemondott. 1838-1841-ben és 1844-46-ban a szövetségi választott bíróság tagja volt. 1847-ben valamennyi hivataláról lemondott. Művei Deutsche Staats- und Rechtsgeschichte (Göttinga, 1808-22; 5. kiad. 1843-45, 4 kötet); Einleitung in das deutsche Privatrecht (u. o. 1824, 0. kiad. 1845); Ueber Allodifikation der Lehen (u. o. 1828); Grundsätze des Kirchenrechts (u. o. 1831-33, 2 kötet); Betrachtungen über die Verfassung des Bundes (Berlin, 1833); Chriemhildens Rache (Göttingen, 1824, szomorújáték). Két bébiszitter kalandjai A Két bébiszitter kalandjai (eredeti cím: Adventures in Babysitting) 2016-ban bemutatott egész estés amerikai televíziós film, amelyet John Schultz rendezett. A forgatókönyvet Tiffany Paulsen írta, a zenéjét Richard Gibbs szerezte, a producere Shawn Williamson volt. Főszerepben Sabrina Carpenter és Sofia Carson, két versengő bébiszitter. A Bad Angels Productions készítette, a Disney–ABC Domestic Television forgalmazta. A film az 1987-ben bemutatott Egy bébiszitter kalandjai(wd) című film remake-je. A filmet, amely nevezetesen a Disney Channel századik eredeti filmje, 2016. június 24-én mutatta be az amerikai és a kanadai Disney Channel. Magyarországon 2016. szeptember 10-én mutatta be a Disney Channel. Ismertető Jenny (Sabrina Carpenter) és Lola (Sofia Carson) két teljesen ellentétes személyiségű középiskolás végzős lány, akiknek szenvedélyük a fotózás. Jennynek kell egy bébiszitter, mert ő nem tudja vállalni, és miután véletlen összecserélik a telefonjukat Lolával, Lola megragadja az alkalmat, hogy bébiszitter legyen, miután büntetőcédulát kap. Szereplők Mellékszereplők Leon Vasquez – Emiliano P. Diez – magyar hang: Imre István Douglas – Amitai Marmorstein – magyar hang: Sánta László Dominique Cassidy – Jasmine Chan Trixie – Kathryn Kirkpatrick – magyar hang: Grúber Zita Officer Fitz – Sean Tyson – magyar hang: Petridisz Hrisztosz Jailer Swift-Siren – Kelsey Dodds – magyar hang: Szabó Zselyke Belle – Amy Thomas Dead Man – Dave Ward Female Officer – Teana-Marie Smith Police Officer – JC Williams Cop #1 – Chris Nowland Cop #2 – Cameron Dent DJ Chill – Kwasi Thomas – magyar hang: Posta Victor Big Pink – William Stewart Planetarium Guard – Simon Chin Head Chef – Michael Roberds Pastry Chef – Raf Rogers Party Hostess – Lisa MacFadden Coat Check Girl – Jacqueline Breakwell Staff Girl – Arielle Tuliao Staff Boy – Adam Charles MC – Jan Bos Carl – Pearce Visser – magyar hang: Fehér Péter Tino – Oliver Mahoro Smith – magyar hang: Császár András Trent – Joshua Morettin – magyar hang: Ács Balázs Samantha – Ali Skovbye – magyar hang: Györfi Laura Rosario – Sierra Sidwell – magyar hang: Pekár Adrienn Imani – Pendo Muema – magyar hang: Laudon Andrea Concert Guard #1 – Michael Jonsson Gyártás Forgatás A forgatás 2015. március 2-án kezdődött Vancouverben, és 2015. április 18-án fejeződött be. Az első ízelítőt 2015. október 9-én adták ki, A láthatatlan tesó premiere alatt. Az első hivatalos előzetest 2016. február 12-én mutatták be egy Riley a nagyvilágban-epizód alatt. Forgatókönyv Tiffany Paulsen írta a film forgatókönyvét. Azt feltételezték, hogy a remake-et elvetették az évekig tartó tétlenség miatt. Azonban 2015. január 9-én a Disney bejelentette, hogy a remake folytatódik. Szereplőválogatás Raven-Symoné eredetileg szerepelt volna a filmben, de egyéb projektek miatt úgy döntött, hogy visszavonul. Arról is volt szó, hogy Miley Cyrus szerepelni fog a filmben, de ezt később tagadta. Sabrina Carpentert és Sofia Carsont 2015. január 9-én válogatták be. Kevin Quinn, Nikki Hahn, Mallory James Mahoney, Madison Horcher, Jet Jurgensmeyer, Max Gecowets és Max Lloyd-Jones 2015. augusztus 31-én lettek beválogatva. Ugyanezen a napon jelentették be Gillian Vigman, Alissa Skovbye, Arielle Tuliao, Kevin O'Grady, Lisa MacFadden, Ken Lawson, Jasmine Chan, Kathryn Kirkpatrick, Teana-Marie Smith, Michael Roberds, Simon Chin, J.C. Williams, Hugo Ateo, Raf Rogers, Morgan Tanner (táncos), Curtis Albright, Oliver M. Smith, Kwasi Thomas, Joshua Morettin, Matthew Hoglie és John Specogna szerepét. Sugárzás A Két bébiszitter kalandjai bemutatója 2016. június 24-én volt Amerikában és Kanadában, amelyet az új sorozat, Bizaardvark premiere követett. Mivel ez a századik eredeti Disney Channel-film, a Disney Channel azzal jelölte ezt a mérföldkövet, hogy bejelentette, hogy a premier előtt az összes eddigi eredeti filmet leadja. Ez egy négynapos maratonnal kezdődött, amely során leadták az 51 legnépszerűbb eredeti filmet az emlékezet napi hosszú hétvége alatt. Ezt a további, maratónból kimaradt filmek sugárzása követte május hátralévő részében és júniusban. Magyar változat A szinkront a Disney Channel megbízásából az SDI Media Hungary készítette. Magyar szöveg: Vajda Evelin Dalszöveg: Szente Vajk Szinkronrendező: Dobay Brigitta Felolvasó: Endrédi Máté ISport International Az iSport International egy 2004-ben alapított brit autóversenycsapat. Jelenleg a GP2-ben, és GP2 Asia Series-ben van jelen. Eredmények P.P. = Pilóták pozíciója. Cs.P. = Csapat pozíciója. Vierden Vierden település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 739 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Auterive (Tarn-et-Garonne) Auterive település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 73 fő (2015). Auterive Beaumont-de-Lomagne, Faudoas és Gimat községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Malachiini A Malachiini a bogarak (Coleoptera) rendjébe valamint a sziklaibogár-félék (Melyridae) családjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi nemek tartoznak: Ablechrus Anthocomus Anthomalachius Attalus Attalusinus Axinotarsus Brachemys Collops Cephalogonia Cephaloncus Cerapheles Ceratistes Charopus Clanoptilus Condylops Cordylepherus Cyrtosus Ebaeus Endeodes Fortunatius Haplomalachius Hypebaeus Ifnidius Malachiomimus Malachius Micrinus Microlipus Nepachys Nodopus Paratinus Pelochrus Planesiella Protoapalochrus Psiloderes Sphinginus Tanaops Temnopsophus Transvestitus Troglops Trophinus Forrás Wikifajok Kiút Alapítvány A Kiút Alapítvány egy Szegeden működő civil szerveződés, amely szenvedélybetegek számára nyújt segítséget. A Szermentes Sziget Szolgáltatóház a függő személyek kezelését végzi, alacsonyküszöbű szolgáltatóként. Igénybevétele önkéntes, díjmentes és anonimitást biztosít. Története A Kiút Szenvedélybetegek Gyógyulásáért Közhasznú Alapítvány 2005-ben jött létre három józanodó szenvedélybeteg ötlete alapján Szegeden. Céljuk az volt, hogy más, még aktív alkoholistáknak segítsenek, bemutatva azt, hogyan lehet teljes életet élni szerek nélkül. 2010-ben megnyerték azt a pályázatot, aminek segítségével létrehozhattak egy alacsony küszöbű szolgáltatót szenvedélybetegek részére, így már professzionális szinten tevékenykedhetnek. Szolgáltatásaik igénybevétele önkéntes, anonimitást biztosít és díjmentes. Szolgáltatásai A Kiút Szenvedélybetegek Gyógyulásáért Közhasznú Alapítvány által működtetni kívánt, a korábbi évekhez hasonlóan, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsony küszöbű szolgáltatás alapvető célja az 1/2000 SzCsM rendeletben megfogalmazottaknak megfelelően a szenvedélybetegek, az addiktológiai problémával küzdők fogadása, aktuális problémájuk kezelése, a lehetséges járulékos ártalmak csökkentése, a változás megindítása és segítése valamint közvetlen környezetük elérése. A szolgáltatás célja elsősorban az alkohol-drog és gyógyszerfüggők és a viselkedéses addikcióban szenvedők minél szélesebb körének elérése, fogadása és ellátása, a szerhasználatnak és járulékos ártalmainak a csökkentése, a változás elindítása és segítése, az életvitelbeli változás ösztönzése, és közvetlen környezetük megkeresése. Az ösztönzés a szolgáltatások igénybevételére is vonatkozik, Ilyenek a túléléshez szükséges szolgáltatások és a kliensek további kezelések felé terelése. Mindemellett célunk az egészségügyi és szociális szolgáltatások megismertetése, használatuk elősegítése és megkönnyítése is szenvedélybeteg, addikciós problémával küzdő populációk számára. Konzultáció, tanácsadás A konzultáció olyan kapcsolat, amelyben a segítő arra törekszik, hogy beláttassa a klienssel, hogy életének elsődleges problémája a szerhasználat, minden más ennek következtében jön létre. A konzultáció egyik része lehet tehát a problémák felismertetése, a másik része pedig a problémák megoldása. A konzultáció segíthet a kliensnek kialakítani a helyes önértékelését, a társadalmi normák elfogadását. A konzultáció arra is motiválhatja a klienst, hogy életmódot váltson. Az eddigi tapasztalatok során úgy tűnik, a kliensek előszeretettel választják az egyéni konzultációt problémáik megoldása érdekében, és inkább tartózkodnak eleinte a csoportos konzultációtól. Ugyanakkor, a kliens bizalmának kialakulása után, a legsúlyosabb problémáinak négyszemközti megbeszélését követően, szívesen ül be a csoportos konzultációra. A szolgáltatás rendszerszemléletű, ezért az érintettek körét, a családot, a hozzátartozókat is bevonja a konzultációba. Kiderült, hogy bár nagyon nehéz egy asztalhoz ültetni a haragban-perben álló családtagokat, de ha mégis sikerül, eredményesebb lehet a munka, mint csak a klienssel dolgozva. A tanácsadás is használja a konzultáció elemeit, ám ilyenkor a szociális kontextus kerül előtérbe. Tapasztalat, hogy a Kiút Alapítványhoz forduló kliensek egy részének az addikció nem az egyetlen gondja lesz, hiszen a függőség számtalan társadalmi, szociális, egészségügyi problémához vezethet. Kialakulhatnak olyan élethelyzetek, amelyeket a szolgáltatón belül nem lehet megoldani. Ezért a Kiút Alapítvány célja továbbra is, hogy azok, akik a kompetenciáját meghaladó problémával fordulnak hozzá, azokat olyan szervezet felé indítsa, ahol megkapják a megfelelő segítséget problémájuk megoldásához. Ennek a célnak a teljesítése érdekében eddig is, de a jövőben is együttműködik mindazokkal a kórházakkal, pszichiátriai osztályokkal, terápiás intézményekkel és addiktológiai gondozókkal, valamint szociális intézményekkel, melyek segíteni tudnak abban, hogy a problémákat összefüggéseikben lehessen kezelni. Életvezetés segítése Az életvezetési segítés során a kliens információkat kap betegségéről, az addikció egészség és lélekromboló voltáról. Megismeri a szerek tulajdonságait és hatásmechanizmusukat. Az új életmódra motiváltság kialakítása könnyebb, ha a kliensben tudatosulnak önértékelési zavarai, hiányosságai, majd megerősödik éntudata. Ezt követően a Kiút Alapítvány segíti a klienst kapcsolatai feltárásában, ezek megváltoztatásában és új erőforrások kialakításában. A klienssel folytatott személyes beszélgetések alkalmával el kell nyerni a bizalmát ahhoz, hogy motiválni lehessen életmódjának, a függő életmódnak megváltoztatására. A motiváció bármely alkalommal megtörténhet, ahányszor a kliens megjelenik a szolgáltatóban. Elsődleges cél a kliens ott-tartása, odaszoktatása, hogy minden találkozás egy újabb és újabb lökést, impulzust küldjön a kliens felé életmód változtatásának szükségességéért. A motivált kliens bejelentkezik a konzultációra vagy a tanácsadásra, esetleg hozzátartozóival megjelenik a családi napon. Jogi információadás Az addiktológiai problémákkal küzdők jelentős része a szerhasználat során eljut a törvénnyel való összeütközésig. Nem csupán a szerbeszerzés törvénybeütköző módja miatt, megtörténhet ez szociális, egzisztenciális gondok miatt is. A kliens tájékozatlanságát, járatlanságát, akár jogi, akár társadalombiztosítási vagy egyéb más, szociális ügyekben segíti a Kiút Alapítvány ezzel a szolgáltatással. Szociális-egészségügyi ellátáshoz segítése A szerfüggők élete igen sok szociális gondot vet fel. A szociális segélyezés rendszerében való „közlekedésüket” segíti a Kiút Alapítvány ezzel a munkával. Az addikt személy mentális – egészségügyi-fizikai állapota sokszor szakorvosi ellátást igényel. Ezeknek az ellátásoknak az igénybevételéről, a rendszerbe jutás módjáról és a rendszerek működéséről világosítja fel a klienst, és juttatja el a célintézményhez, rendszerbe. Álláskeresés segítése A legtöbb függő munkanélküli. Nincs tisztában a rendszeres napi /munka/tevékenység szükségességével, az életmódváltás elindításának nehézségeivel. Többnyire nem motivált erre. A motiváció felkeltése, a rendszeres napi munkavégzés, a szükség esetén akár napi vagy heti rend készítésének beláttatása szolgáltatók feladata. Ezt követi a munkakeresés módjainak megismertetése a klienssel. Ennek érdekében a Kiút Alapítvány sikerrel pályázott asztali számítógép beszerzésére, hogy így minimális alapismereteket is nyújtson a kliensnek az internetes ismeretek megszerzésében. Klubszerű szolgáltatás A klubszerű szolgáltatások a kliensforgalom igényeinek megfelelően alakulnak. Ezek rendszeressége a Kiút Alapítvány által elért szerhasználók és magatartási addikcióval küzdők időbeosztásának függvényében alakul, csakúgy, mint ezeknek a kluboknak a nyitvatartása. A Kiút Alapítvány a hozzátartozók számára is működtet klubokat, speciális igényeik szerint. Filmklub is működik az absztinens és a tartósan józan életmódot folytató kliensek és hozzátartozóik számára. Információs, felvilágosító szolgáltatások A szolgáltató az alapvető egészségügyi, szociális, és munkaügyi információkhoz való hozzáférést biztosítja nemcsak a kliensek, de hozzátartozóik számára is. Kiemelt cél a jövőben is az intravénás droghasználók belátásának, betegségtudatának kialakítása, ezzel segítve elő a különböző szűréseken való részvételüket és a steril tű használatát, a tűcserék alkalmazását. Telefonos, információs vonal fenntartása Alapelv ebben a szolgáltatási formában, hogy a kliens anélkül is megismerje az igénybe vehető opciókat, hogy személyesen megjelenne. Általános tapasztalat, hogy könnyebben jön be személyesen a kliens néhány telefonos beszélgetés után. Felvilágosító, információs vonal vezetékes és mobiltelefonon is működik. Természetesen, a cél az, hogy a segítséget kérő megtapasztalja a segítőkészséget, az emberi hangot és hogy elhiggye, az önerőből történő megoldáshoz kap segítséget. Közvetett megkereső munka A Kiút Alapítvány munkatársainak eddigi megkereső munkája során oktatási intézményekben, szerhasználók által gyakran látogatott helyeken, „rejtőzködő” függőkkel keres kapcsolatot, hogy megtörténhessen a felvilágosítás, információátadás és a szolgáltatás keretébe való bevonás, ha ez lehetséges. A munka azonban arra is lehetőséget ad, hogy az Alapítvány bizalmi kapcsolatot építsen ki a célcsoport egy-egy meghatározó tagjával, így remélve a csoport elérését. Ártalomcsökkentés A szolgáltatás legfontosabb céljai között szerepel a szerhasználat ártalmainak csökkentése. Ezt az alapítvány eddigi gyakorlatában a tűcsereprogram valósította meg, de a jövőben óvszer- és tűautomata üzembe helyezése is tervbe van véve. Munkatársak Addiktológiai konzultáns, szociális munkás, szenvedélybeteg segítők 14827 Hypnos A 14827 Hypnos (ideiglenes jelöléssel 1986 JK) egy földközeli kisbolygó. Carolyn Shoemaker és Eugene Merle Shoemaker fedezte fel 1986. május 5-én. Zinovij Jurjevics Jurjev Zinovij Jurjevics Jurjev (Зино́вий Ю́рьевич Ю́рьев, Csasnyiki, Vicebszki terület, 1925. július 1. –) Aelita-díjas szovjet-orosz sci-fi író és újságíró. Élete 1925. július 1-jén született Csasnyikiben (a város Fehéroroszországban található). 1942-től 1946-ig szolgált a szovjet hadseregben. Miután leszerelt, diplomát szerzett a Moszkvai Nyelvi Intézetben, és évekig tanított angol iskolában és az egyetemen. Művei Magyar nyelven Alfa és omega ( Móra Ferenc Könyvkiadó , 1974) Suhanó álmok ( Kossuth Kiadó , 1978) Filmforgatókönyvei 1972 - Ötven-ötven 1976 - 72 fok alatt 1983 - Ez egy ilyen kegyetlen játék - a jégkorong 1989 - A tökéletes bűncselekmény Díjai Aelita-díj (1982) Большой Роскон (2007) Turgyán Tamás Turgyán Tamás (Budapest, 1952. május 25.) magyarországi örmény állatorvos, újságíró, közéleti személyiség. A Juventus és a Magyar Rádió műsorvezetője a rendszerváltás után. 2014 és 2018 között az Országgyűlés első örmény nemzetiségi szószólója. Életpályája Budapesten született, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett 1970-ben, majd felvették az Állatorvostudományi Egyetemre, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Ezt követően állami gazdaságokban helyezkedett több Somogy megyei településen: először Öreglakon, majd Somogyszabon és Magyaratádon. Eközben 1987-ben szakállatorvosi képesítést is szerzett. 1989-ben otthagyta az állatorvosi szakmát és egy kaposvári vállalatnál helyezkedett el, ekkor foglalkozott először marketingggel. 1990-ben a Juventus Rádióhoz került, ahol hírolvasó és -szerkesztő lett, illetve műsorvezetőként is tevékenykedett. Emellett több helyi rádióban is vállalt műsorvezetői feladatokat. Később átkerült a Magyar Rádióhoz, ahol a Kossuth és a Petőfi adókon szórakoztató műsorokat vezetett. A Magyar Televízió számára pedig a Főtér és az Agrárhíradó című műsoraikat szerkesztette. 2000-ben a Magyar Autópályaépítő Konzorcium (Vegyépszer-Betonút) sajtószóvivője és kommunikációs vezetője lett, majd 2002 és 2010 között több mély- és útépítő, illetve közlekedési cégek kommunikációs tanácsadója, illetve vezetője volt. Emellett 2007 és 2010 között az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottságában is részt vett. 2010 és 2013 között közlekedési cégek szaktanácsadójaként dolgozott. A 2014-es országgyűlési választáson az örmény nemzetiségi lista vezetője volt. Mivel a lista nem szerzett kedvezményes mandátumot, így Turgyán lett az Országgyűlés első örmény nemzetiségi szószólója. A 2018-as országgyűlési választáson nem indult. Gyűrű László Gyűrű László (Kapuvár, 1992. május 2. –) magyar labdarúgó, a Sopron kapusa kölcsönben a Haladástól. Forrás Gyűrű László adatlapja a transfermarkt.com oldalon (angolul) eSi-RISC Az eSi-RISC az EnSilica cég konfigurálható CPU architektúrája. Három megvalósítása van, ezek az eSi-1600, eSi-3200 és eSi-3250 jelű típusok. Az eSi-1600 jellemzője a 16 bites adatút, míg az eSi-3200 és eSi-3250 32 bites adatúttal rendelkezik. Ezek a processzorok szoft IP magokként licencelhetők, és alkalmasak ASIC és FPGA eszközökbe való integrálásra. Architektúra Az eSi-RISC architektúra főbb jellemzői: RISC -szerű load/store architektúra Konfigurálható 16 vagy 32 bites adatút Utasításai 16 vagy 32 bit hosszúak 8, 16 vagy 32 általános célú regiszter 0, 8, 16 vagy 32 vektorregiszter 0-tól 8-ig terjedő számú akkumulátor Max. 32 külső megszakítás Konfigurálható utasításkészlet, egész és lebegőpontos aritmetika támogatásával Opcionális felhasználó által definiálható utasítások, mint pl. kriptográfiai gyorsítás Választható gyorsítótárak (konfigurálható méret és asszociativitás) Választható MMU , memóriavédelemmel és dinamikus címfordítással AMBA AXI, AHB és APB buszinterfészek Memóriába leképzett be- és kimenet 5 fokozatú futószalag Hardveres JTAG debug A piacon lévő számos szoft IP mag közül az eSi-RISC az egyetlen, amelynek egyszerre 16 és 32 bites változata is rendelkezésre áll, licencelhető IP magként. Több RISC architektúrának is megvan az a tulajdonsága, hogy utasításkészletükben 16 és 32 bites utasítások is szerepelnek, ilyen pl. az ARM és annak Thumb utasításkészlet-kiterjesztése, vagy a MIPS processzorok MIPS-16 utasításkészlete; az eSi-RISC esetében ezek az utasítások teljesen egyenrangúan használhatók, szabadon keverhetők egymással, és nincs üzemmódváltás a külön 16 bites és külön 32 bites utasítások végrehajtási módjai között. Ez növeli a kódsűrűséget és nem csökkenti a teljesítményt. A 16 bites utasítások két regiszter-operandust használhatnak az első 16 regiszterből választva, míg a 32 bites utasításoknak három regiszter-operandusuk van és mind a 32 regiszter hozzáférhető. Az eSi-RISC rendelkezik multiprocesszálási támogatással. Léteznek többmagos kialakítások, akár hét eSi-3250 maggal egy csipen. Fejlesztőeszközök A eSi-RISC eszköztár a GNU programfejlesztési eszközkészleten és az Eclipse integrált fejlesztői környezet kombinációján alapul, a GNU programok portolt verzióit alkalmazza. Részei: GCC – C/C++ fordító Binutils – assembler , linker és bináris segédprogramok GDB – debugger Eclipse – integrált fejlesztői környezet A C nyelvű fejlesztéshez a Newlib, a C++ nyelvhez a Libstdc++ könyvtár áll rendelkezésre. Több RTOS-t is portoltak a processzorra, ilyenek pl. a MicroC/OS-II, FreeRTOS, ERIKA Enterprise és a Phoenix-RTOS. 7866 Sicoli A 7866 Sicoli (ideiglenes jelöléssel 1982 TK) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1982. október 13-án. Asahel C. Beckwith Asahel C. Beckwith (Mentor, 1827 – , 1896) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Wyoming, 1893). Úr bemutatása fatemplom (Garassa) A garassai Úr bemutatása fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Arad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-m-A-00607 sorszámon szerepel. Asamoah Gyan Asamoah Gyan (kiejtve /d��ːn/, Accra, 1985. november 22. –) ghánai válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Kayserispor csatára. Pályafutása Udinese Asamoah Gyan az Accrában található Liberty Professionalsban kezdte pályafutását, majd 2003-ban szerződött az olasz Udinese csapatához. A következő két évet a Seria B-ben szereplő Modenánál töltötte a minél több játéklehetőség, és a tapasztalatszerzés miatt. 2006-ban már egy sikeres világbajnoki szereplés után tért vissza a friuli klubhoz. 2007 januárjában az orosz Lokomotyiv Moszkva 10 és félmillió dollárt kínált a játékjogáért, az Udinese azonban elutasította az ajánlatot, majd augusztus 10-én új ötéves szerződést írt alá a klubhoz. Gyan is elégedett volt, úgy nyilatkozott, hogy az Udinese és az olasz bajnokság a lehető legjobb hely, hogy a lehető legtöbbet fejlődjön. A 2006-2007-es szezont a 10. helyen fejezték be, Gyan nyolc gólt szerzett az idény során. A 2007-2008-as szezonban egy makacs sérülés kínozta, emiatt az idény nagy részét kihagyta, mindössze 13 bajnokin lépett pályára. Rennes 2008. július 11-én írt alá a francia Rennes csapatához, akik 8 millió eurót fizettek érte. Az első idényében alapembernek számított, a Ligue 1-ben 13 gólt szerzett, az egész szezonban 48 tétmérkőzésen lépett pályára, és 14 gólt szerzett. A 2009-2010-es bajnokságban mellőzötté vált, csupán három alkalommal játszott a bajnokságban, ezért az idény végén a távozás mellett döntött. Sunderland 2010. augusztus 31-én 13 millió fontért négy évre az angol élvonalbeli Sunderlandhez írt alá. A 33-as mezszámot kapta. Szeptember 11-én a Wigan Athletic ellen debütált, első góljait pedig a Stoke Citynek lőtt november 6-án. Három nap múlva betalált a Tottenhamnek, majd gólt lőtt a Chelsea és a Blackburn ellen is. 2011. január 16-án fontos gólt szerzett a Newcastle United ellen, a hajrában lőtt góljával lett 1-1 a mérkőzés vége. A szezon tavaszi részében is megbízhatóan lőtte a gólokat, és nagyszerű párost alkotott Danny Welbeckel, azonban egy kisebb sérülés miatt pár mérkőzést ki kellett hagynia. Sérülése súlyosabb volt a vártnál a 2012-2013-as szezonban mindössze 3 bajnokin játszott. Al-Ain 2011. szeptember 10-én a Sunderland megerősítette, hogy az idény végéig kölcsönadják Gyant az arab emírségek-beli al-Ain csapatának. Az angol klub 6 millió eurót kapott, gyan fizetése pedig a négyszeresére nőtt. Niall Quinn, a Sunderland elnöke szerint minden fél számára előnyös üzlet köttetett. Az al-Ain a szezon végén 10. bajnoki címét ünnepelhette, Gyan pedig 22 góllal gólkirály lett. 2012. július 6-án éves 6 milliós fizetésért négy évre aláírt az al-Ainhoz, akikkel újabb bajnoki címet ,és újabb gólkirályi címet ünnepelhetett az idény végén. 2014 júliusában gyan a saját honlapján jelentette be, hogy 2018 nyaráig meghosszabbította a szerződését a klubbal. Shanghai SIPG 2015. július 7-én Gyan bejelentette, hogy elhagyja a al-Aint és a kínai Shanghai SIPG csapatában folytatja pályafutását. Pár nap múlva a Shanghai SIPG is megerősítette az átigazolást, annak díját azonban nem hozták nyilvánosságra. Heti fizetése 227 ezer euró volt, ami a világ egyik legjobban fizetett játékosává tette. Pályán kívül 2012 júniusában felvette a kapcsolatot Ghána legjobb promoterével, majd bejelentette, hogy néhány mérkőzésen ringbe lép. Döntését így indokolta: Statisztika Klub Frissítve: 2015. október 23. Válogatott Frissítve: 2015. november 17. Sikerei, díjai Klub Al-ain FC UAE Arabian Gulf League : 2011–12, 2012–13, 2014–15 UAE President's Cup: 2013–14 Arabian Gulf Super Cup: 2012 Egyéni Az év afrikai labdarúgója a BBC szavazásán: 2010 UAE Pro League gólkirály: 2011–12, 2012–13, 2013–14 AFC-bajnokok ligája gólkirálya : 2014 Az év Ázsiában játszó labdarúgója: 2014 Malacopteron A Malacopteron a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Pellorneidae családjába tartozó nem. Rendszerezésük A nemet Thomas Campbell Eyton írta le 1839-ben, jelenleg az alábbi 6 faj tartozik ide: Malacopteron affine Malacopteron cinereum Malacopteron albogulare Malacopteron magnum Malacopteron magnirostre Malacopteron palawanense Előfordulásuk Délkelet-Ázsiában honosak. A természetes élőhelyük a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők és cserjések. Állandó, nem vonuló fajok. Megjelenésük Testhossza 14-19,5 centiméter közötti. Életmódjuk Gerinctelenekkel táplálkoznak. När jag blundar A När jag blundar (magyarul: Ha lehunyom a szemem) egy dal, mely Finnországot képviselte a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A dalt a finn Pernilla Karlsson adta elő svédül. A dal a 2012. február 25-én rendezett finn nemzeti döntőben nyerte el az indulás jogát. A döntőben a zsűrik és a televoting szavazatai alakították ki az eredményt. A dal pedig a hat fős döntőben győzedelmeskedett. Az Eurovíziós Dalfesztiválon a dalt a május 22-én rendezett első elődöntőben adták elő, a fellépési sorrendben kilencedikként a belga Iris Would You című dala után, és az izraeli Izabo Time című dala előtt. Az elődöntőben 41 ponttal a 12. helyen végzett, így nem jutott tovább a döntőbe. A következő finn induló Krista Siegfrids volt Marry Me című dalával a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon. Flex-Able Leftovers A Flex-Able Leftovers Steve Vai 1984-ben megjelent EP-je. A felvételek 1982 és 1984 között készültek. A Sony Records 1998. november 10-én újra kiadta az anyagot, bónuszdalokkal megtoldva. Az újrakiadás nemcsak hangzásban más az eredeti kiadáshoz képest. A You Didn't Break it című dalban valódi dobok hallhatóak, míg az eredeti kiadáson dobgéppel került rögzítésre a szerzemény. A lemezre figyelmeztető matrica került, mivel a Fuck Yourself dalban káromkodás és szexuális utalások voltak hallhatóak. Az EP jó kritikákban részesült, Greg Prato az Allmusic írója mindazok figyelmébe ajánlotta, akik szeretik a szokatlan gitárkezelést, valamint az eredeti, élvonalbeli rockzenét. Számlista Minden dalt Steve Vai írt, kivéve ahol jelölve van. Fuck Yourself (Listed as #? @! Yourself) – 8:27 So Happy (Vai, Laurel Fishman) – 2:43 Bledsoe Bluvd – 4:22 Natural Born Boy – 3:34 Details at 10 – 5:58 Massacre – 3:25 Burnin' Down the Mountain – 4:22 Little Pieces of Seaweed – 5:12 San Sebastian – 1:08 The Beast of Love (Joe Kearney) – 3:30 You Didn't Break it (Bob Harris, Suzannah Harris) – 4:19 The X-Equilibrium Dance – 5:10 Chronic Insomnia – 2:00 Karl Gustav Adolf Knies Karl Gustav Adolf Knies (Marburg, 1821. március 29. – Heidelberg, 1898. augusztus 3.) német közgazdász, statisztikus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A 19. század közepi német történeti közgazdaságtani iskola egyik vezéregyénisége, az ún. marginalista forradalommal előtérbe kerülő határhaszon-iskola és a neoklasszikus közgazdaságtan előfutára volt. Életútja Történeti és politikatudományi tanulmányokat folytatott a Marburgi Egyetemen, majd liberális gondolkodású politikusként részt vett hazája közéleti harcaiban. Az 1848-as német forradalmak leverését követően Svájcban telepedett le, és egy schaffhauseni műszaki iskolában tanított, illetve közgazdasági, statisztikai kutatásaival foglalkozott. 1855-ben hazatért és újra bekapcsolódott a politikai életbe. 1861-től 1865-ig a badeni tartományi parlament képviselője, az egyebek mellett a katolikus egyházi iskolák államosítását elrendelő – végül megbukott – közoktatási reformtörvény szószólója volt. Ezt követően visszavonult a közéletből, és 1865-től 1896-ig a Heidelbergi Egyetem tanára, a politikai gazdaságtani tanszék vezetője volt. Munkássága Bruno Hildebrand és Wilhelm Roscher mellett a német történeti iskola egyik megalapítója, vezéregyénisége volt. Elméleti munkáiban, köztük legnagyobb hatású, 1853-as politikai közgazdaságtani művében a klasszikus angol közgazdasági felfogással – és részben Hildebranddal is – szembehelyezkedve vitatta, hogy a gazdasági folyamatok helytől és időtől függetlenül értelmezhetőek, merev axiómákkal, kauzális törvényszerűségekkel modellezhetőek lennének. Érvelésében az egyének, társadalmak és népek földrajzi és történeti különbségeire helyezte a hangsúlyt, s a gazdasági folyamatok történeti, politikai és kulturális meghatározottságából kiindulva a tapasztalaton nyugvó induktív módszert tartotta követendőnek. Felfogása sok szempontból rokonságot mutat Friedrich Listével, így például történeti szemléletét érvényesítve megállapította, hogy a védővámok csupán az iparosodás korai szakaszában járó nemzetek számára szükségesek. Elméleti munkásságával nagy hatást gyakorolt az őt követő közgazdász-generációkra, egyebek mellett honfitársa, Max Weber, az osztrák Carl Menger, Eugen von Böhm-Bawerk és Friedrich von Wieser, az amerikai John Bates Clark, Richard T. Ely és Edwin Robert Anderson Seligman munkásságára. A szabadkereskedelemről alkotott téziseiben a határhaszon-elmélet előfutára volt, nagy jelentőséget tulajdonított a termékek és javak értéke, illetve a fogyasztói haszon és elégedettség, más szavakkal a használati érték és csereérték közötti összefüggéseknek. 1850-ben az elsők között vetette fel a matematikai megalapozottságú statisztikai módszerek hasznosságát, s noha kortársai hevesen támadták elképzelését, még megérhette az önállósodott matematikai statisztika térhódítását. Társasági tagságai és elismerései Tudományos érdemei elismeréseképpen 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Főbb művei Die Statistik als selbständige Wissenschaft. Kassel: Luckhardt’schen Buchhandlung. 1850. Die politische Oekonomie vom Standpunkte der geschichtlichen Methode. Braunschweig: Schwetschke. 1853. Der Telegraph als Verkehrsmittel. Tübingen: Laupp. 1857. Das Geld. Berlin: Weidmannsche Buchhandlung. 1873. Weltgeld und Weltmünze. Berlin: Weidmannsche Buchhandlung. 1874. Der Credit. Berlin: Weidmannsche Buchhandlung. 1879. Piera Piera település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 15 194 fő (2017). Földrajza Piera Castellolí, El Bruc, Els Hostalets de Pierola, Masquefa, Sant Llorenç d’Hortons, Sant Sadurní d’Anoia, Torrelavit, Cabrera d’Anoia, Vallbona d’Anoia és La Pobla de Claramunt községekkel határos. Közlekedés A település az FGC vasúttársaság Llobregat–Anoia-vasútvonala vonalán fekszik, melyen Barcelona is könnyedén megközelíthető. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2011–2012-es magyar férfi kosárlabda-bajnokság A 2011–2012-es férfi kosárlabda-bajnokság a nyolcvanadik férfi kosárlabda-bajnokság, amely 2011. október 8-án vette kezdetét. Tizennégy csapat állt rajthoz, amelyek az alapszakaszban körmérkőzéses rendszerben játszottak, pályaválasztói joggal, oda-visszavágó alapon. Az 1-8. helyezettek párharconként három győzelemig tartó egyenes kieséses rájátszás során döntik el a négy közé jutás, majd az elődöntők és a döntő sorsát. Az alsóházban változott a rájátszás menete: a 9-12. helyezettek számára véget ért a bajnokság, a 13-14. helyezett csapatok a kiesés elkerüléséért osztályozót játszottak egymás ellen, két győzelemig. Csapatok Változások az előző idényhez képest Jászberényi KSE Salgótarjáni KSE Rájátszás 13–14. helyért Jászberényi KSE – Zalakerámia-ZTE KK 2–1 Díjak Év Játékosa: Horváth Ákos (Szolnoki Olaj) Év edzője: Pór Péter (Szolnoki Olaj) Dikálium-tartarát A dikálium-tartarát (más néven E336 vagy argol) a borkősav káliummal alkotott vegyülete. Képlete: K2C4H4O6. Nem tévesztendő össze a monokálium-tartaráttal (más néven kálium-hidrogén-tartarát vagy kálium-bitartarát). Vízzel keverve kis részben kálium-hidroxiddá és borkősavvá alakul. Természetes úton egyes gyümölcsökben is előfordul, ipari mennyiségben a bortermelés melléktermékéből, a szőlő héjából állítják elő. Általában a minőségi borok alján, csapadék formájában található. A borban található dikálium-tartarát azt jelzi, hogy a bor magas ásványianyag-tartalmú szőlőszemekből készült, és semmiféle kémiai stabilizálószert sem alkalmaztak készítése során. Élelmiszerekben a hozzáadott dikálium-tartarátot E336 (monokálium-tartarát és dikálium-tartarát keveréke) néven jelölik. Pékárukhoz, valamint cukrászipari termékekhez antioxidánsként adagolják. Napi maximum beviteli mennyisége 30 mg/testsúlykg. A szervezetben egyáltalán nem szívódik fel, a vizelettel távozik. Bulla Ede Bulla Ede (Privigye, 1740. február 14. – Nyitra, 1800. február 6.) piarista rendi szerzetes, tanár. Élete Nagykárolyban és Nyitrán végezte tanulmányait. 1775 és 1783 között a bölcselet (logika, metafizika) és a matematika tanára volt a nyitrai gimnáziumban. Művében a fizikát úgy ismerteti, hogy azt Nyitrán a piaristák előadták. Műve Positiones philosophicae et mathematicae ex praelectionibus. Posonii. 1777. Dikén-dinitrid A dikén-dinitrid szervetlen vegyület. Nagy, színtelen kristály. Vízben oldhatatlan, de sok szerves oldószerben oldódik. Mechanikai behatásra vagy 30 °C feletti hőmérsékleten robbanásszerűen bomlik, ezért kémiai tulajdonságait nem vizsgálták részletesen. Szilárd állapotban szobahőmérsékleten lassan polimerizálódik (SN)x kristályos anyaggá, mely fémes szupravezető. Vizes alkálilúgokkal a tetrakén-tetranitridhoz hasonlóan reagál. Előállítás Tetrakén-tetranitrid ezüstgyapot fölötti depolimerizációjával 250–300 °C-on, 0,1–1 mmHg nyomáson. Az ezüst eltávolítja a keletkező ként, és a képződő Ag2S tovább katalizája a folyamatot. Enélkül a keletkező termék S4N2-vel lesz szennyezett. Notre-Dame-d’Allençon Notre-Dame-d’Allençon település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 707 fő (2015). Notre-Dame-d’Allençon Les Alleuds, Brissac-Quincé, Chavagnes, Faye-d’Anjou, Bellevigne-en-Layon és Vauchrétien községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Héand Saint-Héand település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 3600 fő (2015). Saint-Héand Aveizieux, L’Étrat, Fontanès, La Fouillouse, La Gimond, Saint-Bonnet-les-Oules, Sorbiers és La Tour-en-Jarez községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kőd Köd (románul Cheud) falu Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Zilahtól 30 km-re északkeletre, a Szamos jobb partján fekszik, Náprádhoz tartozik, melytől 2 km-re északra van. Története A Szamos völgyében fekvő település nevezetessége Aranyos várának romja. A vár a tatárjárás után épülhetett, először 1246-ban említik a Gutkeled nembeli Pál váraként. 1344-ig Szilágy néven szerepel. Pál fia Lothárd lázadásakor, 1317-ben királyi kézre jutott. 1383 után kevéssel lerombolták, azóta pusztul. A települést 1545-ben Kwd néven említik. 1910-ben 1096, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott. Julien Ingrassia Julien Ingrassia (Aix-en-Provence, 1979. november 26.) francia rali-navigátor. Jelenleg ő Sébastien Ogier navigátora a rali-világbajnokság versenyein. Pályafutása 2002-ben kezdte a navigátor-pályafutását. 2006 óta Sébastien Ogier mellett navigál. 2008-ban megnyerték a junior rali-világbajnokságot, majd 2009-ben a Citroen félgyári csapatához, a Citroen Junior Team csapatához kerültek. A 2009-es szezon alatt egy alkalommal végeztek dobogós pozícióban, ezentúl többször is pontszerzők voltak; végül a nyolcadik helyen zárták a pontversenyt. A 2010-es szezonban, a portugál versenyen megszerezték első világbajnoki győzelmüket, majd a japán ralin is győzni tudtak. Tíz futam elteltével a bajnokság második helyén állnak. Don Henley Donald Hugh „Don” Henley (Linden, Texas, 1947. július 22.) amerikai zenész, énekes, zeneszerző és dobos, az Eagles alapító tagja, majd sikeres, hétszeres Grammy-díjas szólóénekes. Szólósikerei közül legjelentősebbek a Dirty Laundry, The Boys of Summer, All She Wants to Do Is Dance és a The End of the Innocence. 2008-ban a Rolling Stone magazin minden idők 87. legnagyobb énekesének választotta. Henley kezdeményező szerepet játszott több környezetvédelmi és politikai mozgalomban is, ezek közül a legismertebb a Walden Woods Project. Zenei tevékenységét 1994 óta az Eagles és szólóénekesi pályafutása között osztja meg. Kezdeti évei Don Henley a Texas állambeli Nacogdochesben, a Stephen F. Austin State University-n kezdte tanulmányait, majd 1967-től 1969-ig a North Texas State University-n folytatta azokat. Zenész barátai és szobatársai között volt Billy Lawson, Tommy Carter, Lee Hardesty, Doug Hooks, Jerry Surrat and Richard Bowden. A jam session-ök során gyakran megfordultak lakásában a The Briks, a The Jackals, a The Beefeaters és a The Chessmen tagjai. Az egyetemet végül otthagyta, hogy halálosan beteg apjával lehessen. 1970-ben Los Angelesbe költözött, ahol zenekarával, a Shiloh-val készített lemezfelvételt. Az album producere texasi honfitársa, Kenny Rogers volt. Nem sokkal ezután a Los Angeles-i Amos Recordsnál találkozott Glenn Freyjel. Mindketten Linda Ronstadt háttérzenekarához kerültek – a vele töltött turné volt az a katalizátor, mely elvezetett zenekarának megalapításához. Két hónappal később Bernie Leadonnel és Randy Meisnerrel megalakították saját zenekarukat, az Eaglest. Az eredeti Eagles mind a négy tagja játszik Linda Ronstadt 1971-es albumán. A zenekar pályafutása során Ronstadt is játszott az Eagles „Desperado” című dalában. Az Eagles évek Az Eagles 1971 szeptemberében alakult meg, első albumukat, melyben a Take it Easy című sikerük is elhangzott, 1972-ben adták ki. A zenekar pályája során többnyire Henley volt a társszerzője (általában Frey mellett) a zenekar jól ismert dalainak, például a Desperado-nak. Henley volt a szólóénekes a zenekar számos népszerű dalában, például a „Desperado”, a „Witchy Woman”, a „Best of My Love”, a „One of These Nights”, a „Hotel California”, a „The Long Run”, a „Life in the Fast Lane” és a „Wasted Time” dalokban. A '70-es évek során az Eagles számos Grammy-díjat kapott, és minden idők egyik legsikeresebb zenekarává vált. Amerikában minden idők öt legsikeresebb zenekara közé tartozik. Egy fáradságos turné és a The Long Run című albumuk felvételei során kialakult személyes feszültségeket követően a zenekar 1980-ban feloszlott, majd csak 1994-ben alakult újra. Henley ismét a zenekarral turnézott, majd 2007-ben kiadták legújabb albumukat, Long Road Out of Eden címmel. Szólópályafutása Az Eagles felbomlása után Henley termékeny szólókarrierbe fogott; a zenekar korábbi tagjai közül az ő pályafutása volt üzletileg a legsikeresebb. Első szólóalbuma, az 1982-ben kiadott I Can't Stand Still csak mérsékelt sikert ért el. A szenzációhajhász bulvársajtót elítélő, „Dirty Laundry” című kislemeze Henley legnagyobb sikere volt. A Billboard Hot 100-on 1983 elején a harmadik helyet érte el, több mint egymillió eladott példányával pedig aranylemez lett az Egyesült Államokban. A dalt Grammy-díjra is jelölték. Henley egy évvel korábban egykori szerelmével, Stevie Nicksszel is énekelt duettet Nicks Leather and Lace című nagy sikert elért dalában. A Fast Times at Ridgemont High című film zenei anyagának egyik dalát, a „Love Rules”-t szintén ő adta elő. Ezt követte 1984-ben a Building the Perfect Beast, melynek jellegzetessége a többrétegű szintetizátor-dallam, mely határozott eltávolodást jelent az Eagles country-rock hangzásától. A The Boys of Summer 5. helyet ért el a Billboard Hot 100 listáján. A dal visszatérő ritmusa, csüggedést és elmúlást felidéző szövege, melyet megtetézett a Grateful Dead zenekarra utaló „Deadhead sticker on a Cadillac” sor, egyből jó fogadtatásra talált egy bizonyos korcsoportnál. A dalból Jean-Baptiste Mondino által készített, fekete-fehér videó mellbevágó, múltat felidéző, francia új hullám ihletésű montázs volt, amely több MTV Video Music Awards díjat nyert, köztük az „Év legjobb videója” címet is. A dalért Henley megkapta a legjobb férfi rockénekesnek járó Grammy-díjat is (Best Male Rock Vocal Performance). Az album több másik dala is sikeres volt, így az „All She Wants to Do Is Dance” (9. helyezés a Hot 100-on), „Not Enough Love in the World” (34. hely) és a „Sunset Grill” (22. hely). Henley következő albuma, az 1989-ben kiadott The End of the Innocence még nagyobb sikert ért el. Az album „The End of the Innocence” dala, melyet Bruce Hornsbyval együtt készített, melankolikus, zongorakísérettel aláfestett elbeszélés arról, hogyan lehet apró boldogságokat lelni egy korrupt világban. A dal 8. helyet ért el a listákon. A következő siker, a „The Heart of the Matter” egy érzelemmel teli visszaemlékezés egy elmúlt szerelemre. Mindkét dal hatékonyan váltogatja a kórus által énekelt szöveget, kiemelve a dal mondanivalóját. Az album két további dala, a „The Last Worthless Evening” és a „New York Minute” szerepelt még gyakran a rádióállomások műsorában. Az albumért 1990-ben Henley ismét megkapta a legjobb férfi rockénekesnek járó Grammy-díjat. Henley 1989-ben rövid szereplési lehetőséget kapott az MTV Unplugged című sorozatában. Az élő fellépések alkalmával Henley csak bizonyos Eagles számokban dobolt és énekelt egyszerre; szólódalaiban vagy gitározott és énekelt vagy csak énekelt. Időnként egyes Eagles dalokat drasztikusan áthangszerelt, például a Hotel California egyik feldolgozásában négy harsona is megszólalt. Vitája a Geffen kiadóval Don Henley sok éven át pereskedett kiadójával, a Geffen Records-zal. Éveken át tartó feszültséget követően a vita a nyilvánosság elé került, a kiadó szerződésszegésért 30 millió dollárra perelte Henley-t az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, miután Henley bejelentette, hogy véget vet a szerződésnek, annak ellenére, hogy állítólag két további stúdióalbummal és egy „legnagyobb sikerek” gyűjteménnyel tartozott a kiadónak. Henley több millió dolláros megállapodást akart kötni az EMI kiadóval, azonban a Geffen ezt nem engedélyezte, ez viszont Henleyt háborította fel. Geffen azzal érvelt, hogy Henley szerződésszegést követett el. 1993-ban Henley egy régi jogszabályra hivatkozva próbált meg kilépni a szerződésből. Kalifornia állam 50 évvel korábban beiktatott ellentmondásos törvénye szerint ugyanis, melynek célja az volt, hogy az előadóművészeket mentesítse a hosszú stúdiószerződésektől, az előadóművészek nem kényszeríthetők arra, hogy hét évnél több időt töltsenek egy vállalkozásnál. A Geffen nem akarta, hogy Henley más kiadóval kössön szerződést, és volt is egy megállapodásuk a Sonyval és az EMI-jal, hogy azok nem szerződnek Henleyvel. Henley viszontperelte az álláspontja szerint őt ellehetetlenítő David Geffent, aki megállapodást kötött más kiadókkal, hogy ne alkalmazzák őt. Henley végül a zenészek jogainak szószólója lett, határozottan fellépett a kiadók ellen, akik szerinte nem fizetik ki a zenészeknek a nekik járó jogdíjakat. Henley végül az Eagles újraegyesülésekor egyezett ki Geffennel. Geffen végül jelentősen profitált az újraegyesülés alkalmából kiadott albumból. Glenn Frey szintén jogvitába keveredett kiadójával, az MCA Records-zal. Még mielőtt elkezdték volna az újraegyesülés utáni első turnét beperelték az Elektra Records kiadót, aki az új Eagles Legnagyobb sikerei albumot szándékozta kiadni. A zenekar megnyerte a pert. Inside Job 2000-ben, 11 évvel az előző után, Henley egy új stúdióalbummal jelent meg Inside Job címmel, melyen helyet kapott a „Taking You Home” is. Az album több zeneszáma elhangzott a VH1 televíziós csatorna Storytellers című sorozatának egy 2000-es epizódjában. 2002-ben jelent meg koncert DVD-je Don Henley: Live Inside Job címmel. 2005-ben Henley nyitotta meg Stevie Nicks Two Voices Tour turnéjának tíz koncertjét. Henley legújabb lemezfelvételei közé tartozik a Kenny Rogers-szel felvett „Calling Me” című duett Rogers 2006-os Water & Bridges albumán, valamint a Reba McEntire 2007-es Reba:Duets című albumán előadott „Break Each Other's Hearts Again”. Egy, a CNN-nek adott 2007-es interjúban az Eagles jövőjével kapcsolatos kérdésre válaszolva utalt arra, hogy további lemezek kiadását tervezi: „De mindannyiunknak vannak szóló tervei is. Nekem is van még szerződésem egy vezető kiadóval [Warner] egy néhány szólóalbumra.” Politikai és más ügyek 1990-ben Henley létrehozta a Walden Woods Projectet melynek célja a Massachusetts állambeli Walden Pond védelme volt a terület kiépítésére irányuló tervekkel szemben. Walden Woodsban 1998-ban hozták létre a Thoreau Intézetet a korábban itt élő Henry David Thoreau életével kapcsolatos kutatásokra és oktatásra. 1993-ban egy összeállítás-album jelent meg Common Thread: The Songs of the Eagles címmel, a jogdíjak egy részét a Walden Woods Projectre fordították. Henley 2005-ben Elton Johnnal koncertezett, a bevételt a Walden Woods területén fekvő Brister's Hill megvásárlására fordították, melyet aztán megnyitottak a turisták számára. Henley 1993-ban társalapítója volt a non-profit Caddo Lake Intézetnek, melynek célja ökológiai oktatás és kutatás volt. A project segít megőrizni Texasban azt a vizes területet, ahol Henley gyermekkorának nagy részét töltötte. Henley 2000-ben Sheryl Crow-val együtt létrehozta az Zenei Előadóművészek Egyesületét (Recording Artists' Coalition), melynek célja a zenészek jogainak védelme a zeneipar üzleti praktikáival szemben. Henley mindig is nagylelkű támogatója volt a politikai kampányoknak, és egyben az Amerikai Egyesült Államok Demokrata Pártjának. A The Washington Post kiderítette, hogy 1978 óta Henley több mint 680 000 dollárt adományozott politikai jelölteknek. Magánélete Az 1970-es évek második felében és az 1980-as évek elején Henley a Fleetwood Mac zenészével, Stevie Nicksszel járt, és hosszú ideig volt viszonya Lois Chiles szinésznővel, modellel és Bond lánnyal. Az 1980-as évek elején Henley eljegyezte a Battlestar Galactica színésznőjét, Maren Jensent. Első szólóalbumát (I Can't Stand Still) Jensennek ajánlotta, aki a „Johnny Can't Read” című dalban háttérvokált énekel. Henley és Jensen útjai 1986-ban kettéváltak. 1995-ben Henley feleségül vette Sharon Summerallt, egy korábbi texasi modellt, aki Párizsban művészettörténetet tanult. Az esküvőn olyan előadóművészek jelentek meg, mint Bruce Springsteen, Sting, Billy Joel, John Fogerty, Jackson Browne, Donna Lewis, Sheryl Crow, Glenn Frey és Tony Bennett. Henley Inside Job című albumának „Everything Is Different Now” című dalát Sharonnek írta. Sharonnél később sclerosis multiplexet diagnosztizáltak. Három gyermekük van, két lány és egy fiú. 1961-es Formula–1 Solitude nagydíj Az 1961-es Solitude Nagydíj egy, a világbajnokság végkimenetelébe be nem számító verseny volt az 1961-es Formula–1 világbajnokságon. A versenyt a brit Innes Ireland nyerte. Patak (Szlovákia) Patak (másképpen Liptópatak, szlovákul Potok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban, Rózsahegytől 12 km-re keletre. 545 m magasan fekszik. 2011-ben 112 lakosából 109 szlovák volt. Története 1273-ban "Medekus" néven említik először. A 13. században keletkezett a liptói óvár birtokaként. Itt haladt át a Zólyomból Árvába és Lengyelországba menő fontos kereskedelmi útvonal. 1286-ban IV. László király Illés fiaianak Miklósnak és Marcelnak adja a Vág és a "Medokys-Patak" közötti területet. Ezután a Potocky és Kubinyi családok birtoka. 1715-ben 5, 1720-ban 3 adózója volt. 1784-ben 12 házában 98 lakos élt. A falut 1800-ban egy tűzvész teljesen elpusztította. 1828-ban 12 háza és 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint „PATAK. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Urai 29Kubinyi, és más Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Teplától nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye közép termékenységű, legelője elég, de mivel földgye többnyire hegyeken fekszik, ’s folyó vize, melly a’ helységen is keresztűl foly, réttyein, és földgyein károkat tesz, második osztálybéli.” Fényes Elek szerint „Patak (Potok), tót falu, Liptó vmegyében, Tepla fil., 52 kath., 40 evang. lak. Savanyuviz-forrás. F. u. Potoczky család. Ut. p. Berthelenfalva.” 1910-ben 125, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott, utána az új csehszlovák állam része lett. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 2001-ben 111 szlovák lakosa volt. Nevezetességei Ma a falu legrégibb épülete egy 1713-ban kőből épített ház. Az örökség (film, 1993) Az örökség, avagy gútentág faszikáim (eredeti cím: Dědictví aneb Kurvahošigutntag) cseh szatirikus filmvígjáték. A film 1992 decemberében készült el, a mozikban 1993-ban mutatták be. A magyar szöveg Fodor Zsuzsa munkája, a szinkron az HBO megbízásából készült, 1994-ben. A film sikerén felbuzdulva 2014 során egy újabb rész forgatását tervezték, lehetőleg az eredeti szereplők megtartásával. Cselekmény Egy kis hegyvidéki faluban él Bohus, a részeges favágó. Napjait főként a barátaival való kocsmázással tölti. Egyszer értesítést kap, hogy örökség révén tulajdonosa lett a közeli város több vendéglátó egységének egy jelentős vagyon mellett. Amíg az összeg megérkezik, az ügyvéd által intézett hitelekből kezd el mértéktelenül költekezni. Fennhéjázóan viselkedik és minden lehetőséget megragad, hogy felvágjon a vagyonával és ugráltassa a környezetét. Amikor kiderül, hogy téves volt az örökség híre, barátai elfordulnak tőle. Ezután egy éjjel egy angyal látogatja meg, hogy átgondoltassa vele az eddigi tetteit. Érdekességek 16 perces werkfilm (Film o filmu) készült, ami megtekinthető az Interneten. A felvételek Vyškov városban és Olšany községben készültek. A filmben cameoszerepben felbukkan Karel Gott . A Facebook oldalon közel 100 ezer rajongója van Az örökség filmek A filmben látható hibákról lista készült cseh nyelven a kfilmu.net oldalon Díjak, jelölések Részt vett a 18. Moszkvai Filmfesztiválon SLPM 17700 Az alábbi lista tartalmazza az SLPM 17700-as katalógusszám szerinti magyarországi hanglemez megjelenéseket. Ez a lista az 1982 és 1984 között megjelent hanglemezeket tartalmazza. Stazione di Pallerone Stazione di Pallerone vasútállomás Olaszországban, Pallerone településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Aulla Lunigiana–Lucca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Aulla Stazione di Serricciolo Alcyoniidae Az Alcyoniidae a virágállatok (Anthozoa) osztályának a szarukorallok (Alcyonacea) rendjébe, ezen belül az Alcyoniina alrendjébe tartozó család. A WoRMS adatai szerint 533 elfogadott faj tartozik ebbe a korallcsaládba. Rendszerezés A családba az alábbi 35 nem tartozik: Acrophytum Hickson, 1900 - 1 faj Alcyonium Linnaeus, 1758 - 62 faj; típusnem Aldersladum Benayahu & McFadden, 2011 - 2 faj Anthomastus Verrill, 1878 - 18 faj Bathyalcyon Versluys, 1906 - 1 faj Bellonella Gray, 1862 - 15 faj Cladiella Gray, 1869 - 61 faj Complexum Van Ofwegen, Aurelle & Sartoretto, 2014 - 10 faj Dampia Alderslade, 1983 - 1 faj Dimorphophyton (Williams, 1988) - 1 faj Discophyton McFadden & Hochberg, 2003 - 1 faj Elbeenus Alderslade, 2002 - 1 faj Eleutherobia Puetter, 1900 - 16 faj Heteropolypus Tixier-Durivault, 1964 - 5 faj Inflatocalyx - 1 faj Klyxum Alderslade, 2000 - 16 faj Lampophyton Williams, 1986 - 1 faj Lanthanocephalus Williams & Starmer, 2000 - 1 faj Lobophytum Marenzeller, 1886 - 61 faj Lohowia Alderslade, 2003 - 1 faj Malacacanthus Thomson, 1910 - 1 faj Minabea Utinomi, 1957 - 2 faj Notodysiferus Alderslade, 2003 - 1 faj Paraminabea Williams & Alderslade, 1999 - 10 faj Parerythropodium Kuekenthal, 1916 - 2 faj Protodendron Thomson & Dean, 1931 - 3 faj Pseudoanthomastus Tixier-Durivault & d'Hondt, 1974 - 5 faj Rhytisma Alderslade, 2000 - 4 faj Sarcophyton Lesson, 1834 - 51 faj Sinularia May, 1898 - 168 faj Skamnarium Alderslade, 2000 - 1 faj Sphaeralcyon Lopez-Gonzalez & Gili, 2005 - 3 faj Sphaerasclera McFadden & van Ofwegen, 2013 - 1 faj Thrombophyton - 2 faj Verseveldtia Williams, 1990 - 3 faj SLPX 17800 Az alábbi lista tartalmazza az SLPX-SLPXL 17800-as katalógusszám szerinti magyarországi hanglemez megjelenéseket. Ez a lista az 1983 és 1985 között megjelent hanglemezeket tartalmazza. Sombori József Sombori József, Zsombory (Zetelaka, Udvarhelyszék, 1783. szeptember 27. – Székelyudvarhely, 1822. április 19.) esperes-plébános, hitszónok, címzetes kanonok, tanulmányíró. Élete Tanult Székelyudvarhelyt, 1801-től 1807-ig pedig a kolozsvári római katolikus főiskolában. 1805-ben püspöke, Mártonffy József a nagyszombati kispapi intézetbe küldte. 1806 augusztusában visszatért Erdélybe és szeptember 28-án miséspappá szenteltetett fel. Előbb marosvásárhelyi káplán, 1811 szeptemberétől a károlyfehérvári növendékpapoknál az egyházi történet és jog tanára és aligazgató volt. 1812 szeptemberében Székelyudvarhelyre ment helyettes plébánosnak, ahol 1816. december 6-án rendes plébános, esperes és címzetes kanonok lett. Írásai Cikkei az Erdélyi Múzeumban (1814-18. III. füzet. Egy-két észrevétel a magyar nyelv mostani állapotjáról, VIII. Jegyzetek egy nemzeti jeles író készületére); a Tudom. Gyűjteményben (1835. III. A hajdani ns. székely nemzet áldozó poharáról, a Nagyküküllő és Székely-Udvarhely cz. hirlapokban is megjelent 1906-ban). Munkái A haza szeretete egy beszédben, mellyet a m.-vásárhelyi róm. kath. nagy templomban pünkösd hava 22. 1809-ben elmondott. Marosvásárhely. Egy szó a felkelő magyar nemességhez T. N. Küküllő-vármegye Zászlóinak felszenteltetése alkalmatosságával. Sz. Mihály hava 1. napján 1809. U. ott. Tizenkét egyházi beszédek, melyeket annyi ünnepekre készített és el mondott... 1808. Csik Somlyó, 1810. Tizenkét keresztényi elmélkedések, melyeket készített és elmondott... 1810. Kolozsvár, 1811. Néhai mélts. g. Tancsi Földvári Terézia asszonynak, mélts. g. Göncz-Ruszkai Kornis János úr... házastársának dicséretes emlékezete, egy halotti beszédben. Melyet készített és bújt más hav. 15-én Maros-Vásárhely 1811. elmondott. (M.-Vásárhely). S. I. egyházi beszédei 2 kötetben. Kiadja Hilibi Gál Domokos. 2. jobbított kiadás. Kolosvár, 1828. KkStB 1.1 A kkStB 1.101 egy kéttengelyes gőzmotorkocsi volt a k.k. österreichischen Staatsbahnen-nál (kkStB). A motorkocsi 1906-ban épült. A Komarek építette a kkStB részére a bécsi Stadtbahn-on végzett kísérleti próbafutások céljára.. Másik három gőzmotorkocsival és könnyű mozdonnyal együtt folytattak teljesítmény- és a gazdaságossági vizsgálatot az elővárosi vonalon. Bár arra számítottak, hogy a gőzmotorkocsik lesznek a legjobbak, az eredmények nem érték el a könnyű mozdonyét. Ráadásul a gőzmotorkocsi fenntartása lényegesen nehezebb és, mint a mozdonyoké. A kkStB, mint 1.101 sorozatot beszámozta, és később Villach-ban . állomásozott. Az első világháború után a jármű Ausztriában maradt. Az BBO 1925-ben selejtezte. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB1.101 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Irodalom Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917 , 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918 Alfred Horn: Dampftriebwagen und Gepäcklokomotiven in Österreich, Ungarn, der Tschechoslowakei und Jugoslawien , Bohmann Verlag, Wien, 1972, ISBN 3-7002-0309-8 Johann Blieberger, Josef Pospichal: Enzyklopädie der kkStB-Triebfahrzeuge, Band 4: Die Reihen 83 bis 100, Schmalspur- und nicht mit Dampf betriebene Bauarten. bahnmedien.at, 2011, ISBN 978-3-9502648-8-3 Weblinks Foto des Triebwagens 1.101, archiviert Malajzia a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Malajzia a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 11 sportágban 26 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női Íjászat Női Kerékpározás Pálya-kerékpározás Sprintversenyek Keirin Műugrás Férfi Női Sportlövészet Férfi Súlyemelés Férfi Taekwondo Női SUP - döntő fölény Torna Férfi Úszás Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Vitorlázás Nyílt Alojz Gradnik Alojz Gradnik (Medana, 1882. augusztus 3. – Ljubljana, 1967. július 14.) szlovén költő, bíró és fordító Élete Édesapja szlovén volt, édesanyja friuli. A gimnáziumot 1901-ben Goricában végezte el, ezután Bécsben folytatta tanulmányait a jogi karon, ahol 1907-ben doktorált. Bíróként és jogászként tevékenykedett Pulában, Goricában, Krminben és Rovinjban. Az 1. világháború kitörése után börtönbe zárták, mert a szerb politikával szimpatizált. 1920-ban visszahúzódott és jogi szakemberként tevékenykedett a belgrádi külügyminisztérium megbízottjaként, illetve a legfelsőbb bíróság bírójaként Ljubljanában (1922-29). 1929-től Belgrádba helyezték, mivel kritizálta a politikai baloldalt. 1930-36-ig a fellebbviteli bíróságon tevékenykedett Ljubljanában. 1936 és 1941 között Zágrábban volt a „stola sedmovice” bírója. 1941-ben elbocsátották állásából, a második világháború alatt a ljubljanai legfelsőbb bíróságon dolgozott. 1946-tól haláláig nyugalmazott bíróként élt Ljubljanában. Munkássága Gradnik munkássága a modern és az expresszionizmus közé tehető: egy kevéssel ugyan fiatalabb a szlovén modernista költőknél, de verseskötete, amellyel viszonylag későn mutatkozott be a nyilvánosság előtt, lassan elvált a moderntől és előkészítette az expresszionizmust. Témái miatt legtöbbször Gorški brd költőjének, vagy a szerelem és halál költőjének nevezik. A periodikákban megjelent versei azonban más képet mutatnak: a versek Simon Jenkára, Josip Murnára és Oton Župančičra emlékeztetnek, habár felismerhetőek bennük tipikusan gradniki vonások is. Legtöbbször jambikus, négy versszakos szerelmes versekről van szó. A szerelmet már a kezdetektől összeköti a szenvedéssel és a halállal, ezért versei hangvétele borongós, szomorú. A meg nem hallgatott ifjúkori szerelmi vágyakozás szenvedélyes, dekadens szerelmi tapasztalattá növi ki magát, ami a hűtlen nőket bosszúval fenyegeti. Ezekben a költeményekben a szerelem egészen az önmegsemmisítésig fokozódik. Szerelmi költészetének jellegzetessége a hazaszeretet, ami isztriai és brdi motívumokban jelenik meg. Tájverseiben szociális irányvonal is jelen van, különösen megfigyelhető ez a háborús témájú verseknél (pl: Padajočih zvezdah), ezen kívül megjelennek történelmi témák (Poti bolesti) és a nemzeti identitás keresése. A De profundis című gyűjteményében hazai témákon keresztül mondja ki morális és filozófiai egyetemes igazságokat. A 2. világháború után Gradnik csak alkalomszerűen írt. Gyerekeknek adott ki gyűjteményt Narobe svet in druge pesmi za mladino (Hibák a világban és más versek fiataloknak) címmel. Ebben az időben fordítóként tevékenykedett. Fordított Byrontól, Dantétől és az ő nevéhez fűződik Petőfi Sándor verseinek és Shakespeare szonettjeinek szlovénre fordítása is. Ifjúsági irodalom Megpróbál a gyerekek szemével nézni és segíteni nekik megérteni az őket körülvevő világot. Ifjúsági prózáját eleinte nagy hírlapokban jelentette meg, majd 1953-ban gyűjteményben adta ki Narobe svet in druge pesmi za mladino címmel. A kötet megjelenésével az a kritika érte, hogy a versekben sikertelenül próbálja a gyerekek szemével nézni a világot. Ez volt egyetlen kötete, amit a fiatal generációnak szánt. Verseiben legtöbbször definiálja a tárgyakat és a fogalmakat, emellett megjelennek műveiben még állatok, természetes játékok, a szerelem és poétikája.Visszatér a gyerekkorba, de alkalmatlan az empátiára. A versekben nehezen lehet megtalálni a már elhangzott, többször ismételt témát. Némelyik oktató, mások elbeszélőek, kinyilatkoztatás szerűek. Megfigyelhető a törődés a gyerekekkel, nem rendeli a gyerekeket a felnőttek alá, nem akarja a költészetet lebutítani, ezért empatikus próbálkozásai nem járhatnak sikerrel. Csak meg akarja könnyíteni és jobban elfogadottá tenni a gyerekek olvasását. Két részre lehet osztani ifjúsági költészetét: Az elsőben a versekkel csak a gyerekeket célozza meg, a másikban olyan versek vannak, amikről nem lehet pontosan megállapítani, hogy felnőtteknek is szólnak-e, vagy csak gyerekeknek. A gyerekeknek és ifjúságnak szánt verseiben nincs sok metafora, mert ezeket a gyerekek nem értik. a versek nyelvezetére jellemző a játékosság, a sok ismétlés és a refrén, a humor és a zeneiség. A gyűjteményben vannak fejtörők is, amik az olvasótól aktív közreműködést igényelnek és megfejtésük közben csak saját tudására támaszkodhat. Néhányat közülük saját maga írt, de a legtöbb szerb eredetű. Ifjúsági verseinek főbb jellemzői - metaforák példák, vagy hasonlatok - neologizmusokat használ - ritmikus jambusok - jellemző témák A témák és a motívumok hasonlóak, mint felnőtteknek szóló költeményeiben – néhányban megtalálható a szomorúság és a halál. Alcázar del Rey Alcázar del Rey település Spanyolországban, Cuenca tartományban. Alcázar del Rey Campos del Paraíso, Paredes, Spain, Vellisca, Rozalén del Monte és Uclés községekkel határos. Lakosainak száma 145 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Mari Boine Mari Boine eredetileg Mari Boine Persen illetve Mari Boine Olsen (Karasjok, Norvégia, 1956. november 8. –) számi (lapp) zenész. Életrajza Mari Boine Gámehisnjárga-ban egy Anarjohka menti településen született számi családba Finnmarkban. A család lazachalászatból és állattenyésztésből élt, és Mari Boine gyermekkorában a számik évszázados hagyományait követő természetközeli életet élte. Számára az iskola igazi kulturális sokk volt, az oktatás norvég nyelven folyt és a hagyományos számi énekeket az ördög művének tekintették. Kitüntetései 2003-ban az Északi Tanács zenei díjával tüntették ki. 2009 szeptember 18-án a norvég királytól a Szent Olaf Rend első osztályú keresztjét vehette át. 1887 Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század Évtizedek: 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek Évek: 1882 – 1883 – 1884 – 1885 – 1886 – 1887 – 1888 – 1889 – 1890 – 1891 – 1892 Események Határozott dátumú események február 12. / március 24. – Hármas szövetség alakul az Osztrák–Magyar Monarchia , Olaszország és az Nagy-Britannia részvételével, Törökország védelmében egy orosz támadással szemben (Földközi-tengeri szerződés). május 10. – A szervezett mentés elindulása Magyarországon; megalakul a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza kezdeményezésére. május 18. - Megalapították a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumot ,,Budapest fővárosi IX. kerületi nyilvános községi Polgári és Közép Kereskedelmi Iskola" néven. november 28. – Megnyílik Budapest első villamosvonala a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, ezzel Magyarországon is megjelenik a villamosított közúti vasút . november 11. – Négy Chicagói szakszervezeti vezetőt (Albert Parsons-t, August Spies-t, Adolf Fischert és George Engelt) halálra ítélnek és felakasztanak, az 1886 . május 3-i munkástüntetést és rendőrsortüzet követő megtorlás keretében ( 1893 -ban rehabilitálják őket). Kokonkína, Kambodzsa , Amman és Tonkin egyesítése a francia Indokínai Szövetségben. Határozatlan dátumú események az év folyamán – Lazar Markovics Zamenhof befejezi az eszperantó nyelv kezdeti változatának kifejlesztését. Magyarországon elsőként a Feketekörösi Ármentesítő Társulat építi ki a vezetékes telefonhálózatát. Az év témái 1887 az irodalomban Megjelenik Sir Arthur Conan Doyle első Sherlock Holmes története A Bíborvörös dolgozószoba (A Study in Scarlet) címen. 1887 a tudományban november 8. – Emile Berliner amerikai feltaláló szabadalmat szerez a gramofonra . az év folyamán – Heinrich Hertz német fizikus elsőként állít elő elektromágneses hullámokat . 1887 a jogalkotásban Lásd: az 1887 a jogalkotásban című szócikkben. 1887 a sportban április 20. – Az első autóverseny ( La Vélocipède) megrendezése Párizsban 31 kilométeres távon, a győztes gróf Jules Felix Philippe Albert de Dion Malfiance lett, De Dion gőzhajtású járművel. Születések január 1. – Wilhelm Canaris , tengernagy, a német katonai hírszerzés (Abewhr) vezetője († 1945 ) január 19. – Bokor Elemér , magyar zoológus († 1928 ) január 23. – Kállay Miklós , miniszterelnök († 1967 ) január 23. – Reményi József , szobrász, érem- és plakettművész († 1977 ) február 1. – Laky Dezső statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben tárca nélküli miniszter, az MTA tagja († 1962 ) február 7. – Vaszilij Ivanovics Csapajev , orosz katonatiszt († 1919 ) február 13. – Csáth Géza , magyar író († 1919 ) február 21. – Abonyi Andor költő, ügyvéd († 1915 ) március 16. – Sebestény Gyula , Kossuth-díjas tüdősebész († 1954 ) március 17. - Zalánfy Aladár , magyar orgonaművész, orgonaszakértő, zenepedagógus († 1959 ) március 18. – Berény Róbert , festőművész, grafikus († 1953 ) március 19. – Kabos Gyula , magyar színész, humorista († 1941 ) március 21. – Kassák Lajos , magyar író, költő, műfordító, képzőművész († 1967 ) március 25. – Nagumo Csúicsi japán admirális († 1944 ) április 21. – Alexandra Viktória schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi hercegnő († 1957 ) április 23. – Törzs Jenő , magyar színművész († 1946 ) május 16. – Pasteiner Iván könyvtáros, az Egyetemi Könyvtár igazgatója († 1962 ) május 25. – Pietrelcinai Szent Pio stigmatizált kapucinus szerzetes († 1968 ) június 22. – Julian Huxley , angol biológus, zoológus, szakíró († 1975 ) június 25. – Karinthy Frigyes , író († 1938 ) július 7. – Marc Chagall , orosz festőművész († 1985 ) július 18. – Vidkun Quisling , norvég katonatiszt, kollaboráns politikus († 1945 ) augusztus 12. – Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja († 1961 ) augusztus 27. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és III. Károly néven cseh király († 1922 ) augusztus 28. – Kühár István szlovén római katolikus pap, részt vett a Szlovenszka krajina -program kidolgozásában és aláírásában. Testvére Kühár János († 1922 ) szeptember 16. – Hans Arp , német költő, festő, szobrász († 1966 ) szeptember 16. – Nadia Boulanger , francia zenepedagógus († 1979 ) október 6. – Le Corbusier , svájci építész († 1965 ) október 10. – Breuer György , magyar ornitológus († 1955 ) október 13. – Jozef Tiso , szlovák pap, politikus († 1947 ) október 20. – Farkas István , festőművész († 1944 ) október 31. – Csang Kaj-sek , kínai politikus, katonai vezető († 1975 ) november 7. – Gragger Róbert , magyar irodalomtörténész († 1926 ) november 10. – Arnold Zweig , német író († 1968 ) november 14. – Áprily Lajos , költő, műfordító († 1967 ) november 15. – Georgia O’Keeffe , amerikai festőművésznő († 1986 ) november 15. – Marianne Moore, amerikai költőnő († 1972 ) november 17. – Sir Bernard Law Montgomery , brit vezértábornagy (Field Marshal) († 1976 ) november 23. – Boris Karloff (er. William Henry Pratt), angol színész († 1969 ) november 28. – Ernst Röhm német katona, politikus, a Sturmabteilung alapítója († 1934 ) december 3. – Czapik Gyula egri érsek († 1956 ) december 13. – Pólya György , matematikus († 1985 ) Halálozások január 28. – Ágoston Antal a Szent István és Szent László Társulat titkára (* 1829 ) február 27. - Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző, az "Orosz ötök" egyike (* 1833 ) március 17. – Kincsem a legendás angol telivér és anyakanca(* 1874 ) március 20. – Csáky Rudolf a főrendiház tagja és Szepes vármegye örökös főispánja (* 1811 ) április 27. – Alfred Reumont német diplomata, történetiró (* 1808 ) május 15. – Kéry Imre orvos, az MTA tagja (* 1798) május 17. – Szombathelyi Ferenc magyar katonatiszt, vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (* 1934 ) június 5. – Holländer Leó honvédtiszt, éremgyűjtő (* 1805 ) november 12. – Mészöly Géza festőművész (* 1844 ) november 13. – Bakody Árpád magyar orvos (* 1858 ) november 13. – Bruck Pál magyar orvos (* 1860 ) november 17. – Andreas Räss német egyházi író, püspök november 19. – Emma Lazarus amerikai költőnő (* 1849 ) november 21. – Bobics Károly magyar mérnök (* 1812 ) november 30. – Chernel Ferenc magyar újságíró (* ismeretlen) Évfordulók, ünnepek május 10. – A mentők napja Magyarországon . Ragalna Ragalna település Olaszországban, Szicília régióban, Catania megyében. Lakosainak száma 3963 fő (2017. január 1.). Ragalna Belpasso, Biancavilla, Santa Maria di Licodia és Paternò községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Termelés A természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá tevő munka a termelés. A tudatos gondolkodás megnyilvánulása már az ember őstörténetében is létezett, ilyen például a vadászat, a gyűjtögetés. A termelés közgazdasági fogalma A termelés olyan gazdasági folyamat, amelyben az ember munkával javakból javakkal társadalmi szükséglet kielégítésére alkalmas javakat állít elő. A munkavégzés során az ember által a javak átalakításához használt javakat termelőeszközöknek, munkaeszközöknek; a megtermelt javakat pedig terméknek, árunak nevezzük. A termelés végső célját a fogyasztás, mint szükséglet kielégítés adja. A termelés (munka) A gazdasági ágazatba történő besorolása szerint lehet mezőgazdasági ipari pl. alapanyag ipar vagy feldolgozóipar szintű kereskedelmi (bel-, kül, határ menti, piaci , bolti stb.) szolgáltatás (ipari, építőipari, pénzügyi, költségvetési stb.) Méretnagysága szerint tömeggyártás: egyszerűbb termékeket gyártanak pl. mosószer sorozatgyártás: kisebb mennyiségű, mint a tömeggyártás, de mégis nagy mennyiségben és választékban készülő termékek sokasága pl. gépek, ruhák egyedi gyártás: speciális rendelésre történik A gyártási rendszer jellege szerint folyamatrendszerű: egymás után rendezett, különböző speciális munkaműveleteket végző gépek során halad keresztül a termék pl. autógyártás, vegyipar csoportos (zártrendszerű vagy ciklikus) gyártás: a gyártási folyamat egy technológiailag jól körülhatárolható szakaszához szükséges gépeket egy műhelybe csoportosítanak műhelyrendszerű: azonos gépek vannak egy-egy műhelyben és azon keresztül párhuzamosan halad a termék műhelyről műhelyre projektrendszerű: egyedi vagy egyszeri gyártást illetve szolgáltatást végeznek, általában a munkaeszközöket és a munkaerőt viszik a munkahelyhez pl. építkezés A termék jellege szerint szabványosított: többnyire egynemű tömegtermékeket előállító termelés pl. élelmiszerek összetett, több részből álló terméket gyártó folyamat pl. bútorfajták, közlekedési eszközök, műszerek Gábor Dénes Főiskola A Gábor Dénes Főiskola egy magyar felsőoktatási intézmény Budapesten. Alapítványi intézményként hozta létre az LSI Oktatóközpont és a SZÁMALK Rendszerház Rt., a Magyar Köztársaság 1027/1992.-es (V. 12.) Kormányhatározata alapján. A főiskola az elektronikus távoktatás e-learning magyarországi úttörője[forrás?]. A főiskolán lehetőség van munka mellett megszerezni az informatikai profilú főiskolai oklevelet, a 2006/2007-es tanévtől pedig BSc képzésben alapdiplomát. A főiskola nappali és távoktatási formában indítja képzéseit. Az alapképzések mellett felsőoktatási szakképzéseket és szakirányú továbbképzések kínál. Története Az 1992-es alapítástól fogva működik a műszaki informatikus szak. Az 1999/2000-es tanévben elindult a gazdasági informatika szak (jelenleg informatikus közgazdász), a 2003/2004-es tanévben pedig a műszaki menedzser szak. A 2006/2007-es tanévben a főiskola elindította a bolognai irányelvek szerint kialakított BSc/BA képzéseit. A felsőfokú (OKJ-s) szakképzések 2013-tól megszűntek a főiskolán, helyüket az új felsőoktatási szakképzések vették át a jogszabályi változásoknak megfelelően. Campusok 2007. december 1-jétől a főiskola egy központi campuson, a Budapest XI. Etele út 68. alatt működött. Korábban az oktatás két helyen folyt: az Etele úti és a Bécsi úti campusokon. 2009. július 20-tól a főiskola campusa az Etele út alól az 1119 Mérnök utca 39. alá költözött. 2013-ig a vidéki hallgatók képzése a választott konzultációs helyszínen történt, a határon túli magyar nyelvű területeken élő hallgatók a külföldi központokat vehették igénybe, ám ezek 2013-tól megszűntek. 2016-tól a főiskolának megnyílt egy vidéki oktatási központja is Siófokon. 2017. Augusztus 1-től a főiskola a mérnök utcai épületből a szomszédos Fejér Lipót utca 70. alá költözött. Képzési programok Alapképzések Mérnökinformatikus (BSc) Műszaki menedzser (BSc) Gazdaságinformatikus (BSc) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Turizmus-vendéglátás (BA) Üzemmérnök-informatikus (BProf) Felsőoktatási szakképzések Mérnökinformatikus Gazdaságinformatikus Gazdálkodási és menedzsment Szakirányú továbbképzések Adatvédelmi és információbiztonsági menedzser MS Üzleti alkalmazásfejlesztés szakmérnök Minőségbiztosítási és megbízhatóság Hallgatói élet Hallgatói Önkormányzat ERASMUS hallgatói mobilitás sportnapok pályázatok, versenyek tudományos diákköri tevékenység gólyatábor, gólyabál A főiskola felelősségvállalása Microsoft Certified Professional, CISCO CCNA/CCNP minősített oktatási képzések Hivatalos CADKEY képzőközpont ingyenes tankönyvek és segédletek az állami finanszírozású képzésben részvevőknek is az előadások tematikája, vázlata, bemutatói elérhetők interneten és CD-n is ILIAS e-learning keretrendszer üzemeltetése, melyen keresztül a hallgatók hozzáférhetnek a tanagyagokhoz, a tantárgyi fórumokon szakmai vitákat folytathatnak ETR tanulmányi adminisztrációs rendszer, amely az ILIAS-ba integrálva működik ingyenes állásközvetítő rendszer a főiskolán végzetteknek, melyen keresztül a végzet tanulók 99%-a a képesítésének megfelelő állást talál Érdekességek 2007-ig mintegy 60 000 hallgató iratkozott be, ebből kb. 9000 végzett A Heti Válasz 2008. évi felsőoktatási közgazdász rangsorában 26 intézmény összesített teljesítményét figyelembe véve a főiskola a 7. helyen végzett. Az informatikai rangsorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kara és a Nyíregyházi Főiskola előtt 1. helyen áll. Az HVG Diploma mellékletének 2016-os felsőoktatási rangsorában az utolsó, 45. helyen végzett. Harricourt Harricourt település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 37 fő (2015). Harricourt Autruche, Bar-lès-Buzancy, Briquenay, Buzancy, Germont, Saint-Pierremont és Thénorgues községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Einöllen Einöllen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Rutherford megye (Tennessee) Rutherford megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Tennessee államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Murfreesboro. Lakosainak száma 281 029 fő (2013. július 1.). Rutherford megye Wilson, Bedford, Marshall, Cannon, Coffee, Davidson és Williamson megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Kétfoton pásztázó mikroszkópia A kétfoton-mikroszkópia lehetővé teszi, hogy feltérképezzük az idegsejt különböző részein elhelyezkedő jelfogók (receptorok) hatásait és meghatározzuk, hogy egy adott gyógyszermolekula mely sejteket, mely részükön, milyen időbeni felbontásban aktivál vagy gátol, ami azért kulcsfontosságú, mert így ítélhető meg legpontosabban egy adott gyógyszer ideghálózatban kifejtett hatása. Ez utóbbi pedig ma már a gyógyszerkutatások egyik legfontosabb célkitűzése: a nem teljesen feltárt hatásmechanizmus akár ígéretes és hatékony szerek forgalomba hozását nehezíti - vagy adott esetben akadályozza meg - mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Az eljárás nyújtotta lehetőségek Hazánkban az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (és egyben elsőként a közép-európai régióban) Vizi E. Szilveszter kezdeményezésére és támogatásával épült meg az első ilyen készülék 2001-ben. Nicaragua az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Nicaragua a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 8 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Ökölvívás RSC - a játékvezető megállította a mérkőzést Sportlövészet * - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Extreme Sports Az Extreme Sports egy amerikai sporttévé, amely a nap 24 órájában extrém sportokkal foglalkozik. A csatorna Magyarországon jelenleg a UPC és a UPC Direct kínálatában érhető el. Korábban a Telekom kínálatában is elérhető volt. Sportágak a műsorkínálatban Szörf Motocross Síelés BMX Magyar Magánvasút Zrt. A Magyar Magánvasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MMV) vasúti teherfuvarozással, logisztikával, raktározással és kombiterminálok üzemeltetésével foglalkozó magyar vállalat. Székhelye Budapest III. kerületében, a Kerék utca 80-ban található. Története A társaság 2003. december 1-jén alakult. A vasútvállalati működési engedélyt az áruszállítási és vontatási tevékenységre 2004. július 8-án kapta meg. A társaság 2004. május 1-jétől a liberalizált magyar vasúti piacon, mint árutovábbítást végző magánvasút, az elsők között kezdte meg a működését. A vállalatot egy évvel később felvásárolta a magyar Petrolsped és a szlovákiai Optifin Invest. 2006-ban 827 ezer tonna árut szállított el. 2010-ben kezdte meg az MMV a Királyegyházán létesített cementgyár kiszolgálását. A vállalkozás 2011-ben a magyarországi vasúti áruszállítási piac négy és fél százalékát birtokolta, ezzel a harmadik legnagyobb vállalkozás volt. 2014-ben a vállalat 6% körüli részesedéssel bírt a vasúti áruszállítási piacon. A társaság 2010-es közepén fokozatosan az közép-európai vasúti piac felé fordult, megszerezte a szállítási engedélyeket Ausztria és Szlovákia területére is. A vasúti áruszállítást saját és különféle európai felektől bérelt járművekkel végzi. Mozdonypark Dízelmozdonyok: (6 db) 92 55 0 609 006-5 92 55 0 609 007-3 91 55 0 609 013-1 98 55 0 449 029-5 92 55 0 429 001-4 92 55 0 429 009-7 Villamosmozdonyok: (12 db) 91 53 0 400 917-4 91 55 0 600 002-4 91 55 0 601 001-5 91 55 0 602 001-4 91 55 0 610 001-4 91 54 7 230 048-1 91 54 7 230 067-1 91 54 7 230 095-2 91 55 0 610 103-8 91 53 0 480 015-3 91 80 6 193 228-4 91 80 6 193 212-8 Kocsipark Tartálykocsi: 37 db Nyitott eas kocsi: 91 db, ezek zömét az egykori Jugoszláviából vásárolták és állították forgalomba. Along Came a Spider Az Along Came a Spider, a hard rock énekes Alice Cooper 2008-as, 25. stúdióalbuma. Az album három évvel követte elődjét, a Dirty Diamonds-ot. A korong 2008. július 28-án jelent meg Európában, és rá egy napra, 2008. július 29-én Észak-Amerikában is a boltokba került. Az album Cooper klasszikus irányvonalán mozog, olyan albumokon mint a Hey Stoopid, vagy a '70-es évekbeli munkák. A lemezen több ismert előadó is közreműködik, mint Slash, vagy Ozzy Osbourne. Ozzy nevét a CD-füzetben J. Osbourne-ként tüntették fel. A többi hangszerekért Cooper kísérő zenekara felel: Keri Kelli, Jason Hook, Eric Singer, Chuch Garric. Az album dalai Prologue/I Know Where You Live - 4:21 Vengeance Is Mine - 4:26 Wake the Dead - 3:53 Catch Me If You Can - 3:15 (In Touch With) Your Feminine Side - 3:16 Wrapped in Silk - 4:17 Killed by Love - 3:34 I'm Hungry - 3:58 The One that Got Away - 3:21 Salvation - 4:36 I Am the Spider/Epilogue - 5:21 Virágos Virágos (németül Blumenau vagy Wiraagisch) egykor önálló község, 1950 óta Villány része Baranya megyében. Fekvése Villánytól 1,5 km-re keletre, a Karasica-patak bal partján található. Története A 14. században említették először a falut, lakói magyarok voltak. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század közepén betelepült svábok újraalapították. Egyházilag az 1739-ben alapított Német Márok plébánia leányegyháza volt. 1748-ban már 21 német telepes család élt a faluban. Később további telepesek érkeztek Tolna evangélikus falvaiból az 1746–1754-es években. Vályi András szerint „VIRÁGOS. Német falu Baranya Várm. a’ Bolyi Uradalomhoz tartozandó, lakosai katolikusok, fekszik Villányhoz 2/4 órányira; földgye két nyomásbéli, szép tiszta búzát, zabot, és kukoritzát terem, ’s 6–7 lábnyi hoszszaságú kendert, erdeje van, legelője kitsiny, kertyeikben teremni szokott fenyérrel tartyák marháikat.” Fényes Elek szerint „Virágos, német falu, Baranya vmegyében, 270 kathol., 10 evang. lak., burgonytermesztéssel. F. u. gr. Batthyáni Iván. Ut. p. Lapáncsa.” 1896-ban 341, 1941-ben pedig már 409 lakója volt. Két zsidó család kivételével az összes lakos német és római katolikus volt. Az 1944-ben a II. világháborús cselekmények következtében 18 német család Németországba, nevezetesen Freisingba, Bajorországba menekült. 1950-ben Villányhoz csatolták. Maria Brezeanu Maria Brezeanu (Barcarozsnyó, 1924. március 19. – Bukarest, 2005. április 19.) román vegyész, egyetemi tanár, a Román Akadémia rendes tagja. Életpálya Középiskolai tanulmányait a brassói Principesa Elena Líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait 1944-ben kezdte a Bukaresti Egyetem kémia tanszékén, ahol 1948-ban diplomázott. Vegyészi doktori címét 1956-ban ugyanezen egyetemen szervetlen kémiából szerezte. 1948-tól dolgozott a Bukaresti Egyetem kémia tanszékén, 1969-től professzorként. 1991-től a Román Akadémia levelező, 1993-tól pedig rendes tagja volt. Elnöke volt az Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának, valamint tagja a Román Kémiai Társaság vezetőbizottságának. Díjak, kitüntetések Tudományos kutatótevékenységéért a Román Oktatásügyi Minisztérium 1961 -ben és 1963 -ban is díjazta. 1990 -ben a Román Akadémia Gheorghe Spacu-díját vehette át. Válogatott publikációk Több mint kétszáz tudományos publikációja és 13 könyve jelent meg. Combinaţii complexe polinucleare şi aplicaţiile lor Chimia combinaţiilor complexe , 1969 Chimia metalelor , 1990 Valerio Fiori Valerio Fiori (Róma, 1969. április 27. –) visszavonult olasz kapus. Pályafutása Klubcsapat Lodigiani csapatában nevelkedett és itt is mutatkozott be a felnőtt csapatban 1985/1986-os szezonban a Serie C2 osztályban. A következő szezonban a Lazio-hoz került ahol 1989. Január 8-án debütált a bajnokságban 19 évesen a Fiorentina ellen. Hamarosan első számú kapus lett amit 1992-ig meg is tartott. Az 1992/1993-as szezonban egy Torino elleni olasz kupa meccsen nyújtott negatív teljesítményével elveszti Dino Zoff bizalmát aki inkább Fernando Orsi-nak szavazott bizalmat a későbbiekben. 1993 nyarán elhagyja a Lazio-t ahol 117 bajnoki mérkőzésen védett és került Cagliari-ba ahol három szezont töltött. Következett a Serie B-ben szereplő Cesena, majd második számú kapusként az 1997/1998-as szezonban visszatért a Serie A-ban a Fiorentina-hoz. Az 1998/1999-es volt az utolsó komolyabb szezonja amit a Piacenza-nál töltött. 1999-ben költözik az AC Milan-hoz harmadik számú kapusként Dida és Kalac mögé. Egy bajnoki- (2003. Május 24. a Piacenza elleni 4-2 vereség) és egy olasz kupa (2003. December 18. a Sampdoria ellen 1-0 megnyert és a megsérült Abbiati cseréjeként lépett pályára) meccsen játszott összesen Milan mezben. Szerződése (2008. Június 30.) lejártával befejezte a pályafutását és szögre akasztotta a kapus kesztyűt. Válogatott Kilencszer kapott meghívót és négyszer játszott az olasz U-21-es csapatban amiken nem kapott gólt. Edző 2008/2009-es szezontól maradt a Milan alkalmazásában mint kapusedző. Sikerei, díjai Klubcsapat Nemzeti Olasz ifjúsági labdarúgó-bajnokság (Campionato Primavera) bajnok: 1 SS Lazio 1986-1987 Olasz labdarúgókupa győztes: 1 AC Milan 2002-2003 Olasz labdarúgó-bajnokság (első osztály) (Serie A) győztes: 1 AC Milan 2003-2004 Olasz labdarúgó-szuperkupa győztes: 1 AC Milan 2004 Nemzetközi UEFA-bajnokok ligája győztes: 2 AC Milan 2002-2003, 2006-2007 UEFA-szuperkupa győztes: 2 AC Milan 2003, 2007 FIFA-klubvilágbajnokság győztes: 1 AC Milan 2007 Simon Donnelly Simon Thomas Donnelly (Glasgow, 1974. december 1. –) skót válogatott labdarúgó, edző. Pályafutása során angol ás skót klubokban fordult meg. A Skót labdarúgó-válogatott tagjaként részt vett az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon. Sikerei, díjai Celtic FC Skót bajnok : 1997-98 Skót kupa : 1994-95 Skót ligakupa : 1997-98 Váltó (értékpapír) A váltó követelést megtestesítő pénzpapír ill. értékpapír, amely "nem képvisel hozadékot, csak visszafizetést". Gazdasági szempontból a váltó egyrészt hiteleszköz, másrészt fizetőeszköz. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló pénztartozását (követelését), és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (váltójogilag jól körülhatárolható és kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni. A váltószigor ( rigor cambialis ) miatt, amely a genfi mintájú váltóegyezmények jellemzője, a bíróság soron kívüli jár el. A váltójog, kényszerítő természetű abszolút jog ( jus cogens ), valamint különös jog ( jus speciale ), illetve szoros jog ( jus strictum ), miután a váltójogban a követelés keletkezése és érvényesítése szoros alakszerűséghez van kötve. Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy. A váltó — mint az értékpapírtanból tudjuk — nemcsak hogy forgatható, hanem a jogszabály erejénél fogva forgatható ( ipso jure ordre ) papír. A magyar jogban ilyen három van: a váltó, a névre szóló részvény, és a közraktári jegy. A szakirodalom a váltóátruházással (más szóval: forgatással) kapcsolatban három hatást ismer. Az 'átruházó hatás' azt jelenti, hogy a forgatmányosra száll át a váltóban megtestesülő összes jog. A 'kötelező hatás' alatt azt értik, hogy a váltót átruházó — ellenkező kikötés hiányában — felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Végül az 'igazoló hatás' szerint a forgatmányost a váltó jogos birtokosának kell tekinteni. Ennek feltétele azonban, hogy az átruházások összefüggő láncolatot alkossanak. Részletes leírás A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó kiállítása az ügyletből fakadó jogviszonyt önmagában nem szüntetni meg és megfordítva, a váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben. A váltót, kezdetben áruhitelezés során használták (fizetőeszközként), amikor az áru vevője nem készpénzzel fizetett, hanem váltót bocsátott ki utalvány formában, amelyben elismerte tartozását, és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállalt. Ha a váltó kiállítója/kibocsátója nem tűnik megbízhatónak vagy tőkeerősnek, kezest hívhat segítségül (magánszemélyt, gazdálkodó szervezetet, bankot). A váltók, a 19. század végétől kezdve fizetőeszközből lassanként hiteleszközzé alakultak. E funkcióban kezdték meg pénzhelyettesítő szerepüket (forgatással, teljes hatályú átruházással); akár belföldi/helyközi/belkereskedelmi, akár külföldi/nemzetközi/külkereskedelmi fizetések eszközéül szolgáltak. A váltók szerepének súlypontja a 20. század közepére Magyarországon megváltozott. A három pólusú, utalványszerű idegen váltó hazánkban háttérbe szorult; a két pólusú, kötelezvényszerű saját váltó előtérbe került; ugyanis az utóbbihoz nem szükséges az utalványi alak, bár a jogszabályok jelenleg is (2016) lehetőséget adnak rá. Nemzetközi forgalomban azonban fordított a helyzet: az idegen váltó domináns. A váltó ( dénomination titre ) alaki megjelenésére, és kibocsátására külön magyar jogszabály vonatkozik, amely az 1930. június 7-én Genfben aláírt, váltójogi nemzetközi egyezményeken alapul. A nemzetközi váltójogi "Egységes Törvény" 1934. január 1-jén lépett hatályba, amit a Népszövetség ugyanebben az évben tett közzé hivatalos lapjában, francia és angol nyelven, tükörfordításban: Société des Nations (League of Natoins). Recueil des Traités (Treaty Series). Vol. CXLIII. 1933-1934. Num. 1-2-3-4. Magyarországot, dr. Baranyai Zoltán (1888-1948) diplomata képviselte, aki a Népszövetség mellett működő Magyar Királyi Titkárság vezetője volt. "A genfi munkálat szerkezeti összetétele a következő: három egyezmény létesült. Az első (egyezmény) [No. 3313.] magára az egységes váltótörvényre vonatkozik két melléklettel, melyek közül az első (melléklet) maga az Egységes váltótörvény (Loi uniforme), a második melléklet a fenntartások (reserves) és vele kapcsolatos rendelkezések. A második egyezmény [No. 3314.] a kollíziós normákat tartalmazza, a harmadik egyezmény [No. 3315.] pedig a váltóilletékről szól. Az egyezményt 26 állam írta alá." [FR] No. 3313. Convention portant loi uniforme sur les lettres de change et billets à ordre, avec annexes et protocole. (Signés à Genève, le 7 juin 1930.) [EN] No. 3313. Convention providing a uniform law for bills of exchange and promissory notes, with annexes and protocol. (Signed at Geneva, June 7, 1930.) [HU] [FR] No. 3314. Convention destinée à régler certains conflits de lois en matiére de lettres de change et de billets à ordre, avec protocole. (Signes à Genève, le 7 juin 1930.) [EN] No. 3314. Convention for the settlement of certain conflicts of laws in connection with bills of exchange and promissory notes, and protocol. (Signed at Geneva, June 7, 1930.) [HU] [FR] No. 3315. Convention relative au droit de timbre en matiére de lettres de change et de billets à ordre, avec protocole. (Signés à Genève, le 7 juin 1930.) [EN] No. 3315. Convention on the stamp laws in connection with bills of exchange and promissory notes, and protocol. (Signed at Geneva, June 7, 1930.) [HU] Az egyezmény alapján álló országok (62 állam): Afganisztán, Algéria, Argentína, Ausztria, Etiópia, Belgium, Brazília, Bulgária, Costa Rica, Csád, Csehszlovákia [ma: utódállamai], Dánia, Dahomey, Felső-Volta [ma: Burkina Faso], Finnország, Franciaország, Gabon, Görögország, Guinea, Haiti, Hollandia, Holland Antillák, Indonézia, Irak, Izland, Japán, Jordánia, Jugoszlávia [ma: utódállamai], Kambodzsa, Kenya, Kongo (Brazzawille), Kongo (Kinshasa), Korea, Közép-afrikai Köztársaság, Kuvait, Laosz, Lengyelország, Libanon, Líbia, Luxemburg, Madagaszkár, Magyarország, Mali, Marokkó, Mauritánia, Monaco, Németország, Niger, Norvégia, Olaszország, Peru, Portugália, Portugál tengeren túli területek, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szíria, Svédország, Svájc, Szovjetunió, Togo, Törökország, Tunézia. (Kolumbia, Ecuador, Spanyolország, Peru, Csehszlovákia, Törökország, Jugoszlávia aláírta az egyezményt, de nem ratifikálta. A felsorolásban találhatóak olyan államok is, amelyek nem csatlakoztak az egyezményhez, hanem saját váltótörvény alkottak a genfi váltójog mintájára.). A váltójogi Egységes törvényt a következő államalakulatok írták alá 1930-ban, illetve csatlakozta hozzá 2005-ig bezárólag. Zárójelben a saját törvényhozási ratifikáció hatálybalépési dátuma: Ausztria (1934.I.01.), Azerbajdzsán (2000.XI.28.), Belgium (1934.I.01.), Brazília (1942.XI.24.), Dánia (1934.I.01.), Fehéroroszország (1991.XII.25. Felfüggesztve 1998.II.4.), Finnország (1934.I.01.), Franciaország (1936.VII.26.), Görögország (1934.I.01.), Grönland [Dánia társországa] (1965.IX.29.), Japán (1934.I.01.), Kazahsztán (1996.II.18.), Kirgizisztán (2003.X.30.), Lengyelország (1937.III.19.), Litvánia (2000.V.11.), Luxemburg (1963.VI.03.), Magyarország (1965.I.26.), Makaó (Kína különleges jogállású területe, 1999.XII.20.), Monaco (1934.IV.25.), Németország (1934.I.01.), Belgium (1934.I.01.), Hollandia (1934.I.01.), Luxemburg (1963.VI.03.), Norvégia (1934.I.01.), Olaszország (1934.I.01.), Pays-Bas (1934.I.01. Karib-tengeri holland szigetek: Aruba, Bonaire, Curaçao, Saba, Sint Eustatius, Sint Maarten), Portugália (1934.IX.06.), Svájc (1937.VII.01.), Svédország (1934.I.01.), Oroszország (1937.II.23.), Ukrajna (2000.I.06.). SR 0.221.554.4 : Acte final [de la Conférence de Genève pour l'unification du droit en matèrie de lettres de change et billets à ordre] [du 7 juin 1930] Magyarországon az alábbi jogszabályok vonatkoznak rá 1965. évi 1. törvényerejű rendelet (a Genfben, 1930. június 7-én megkötött váltójogi egyezmények kihirdetéséről) 1/1965. (I. 24.) IM rendelet (a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről) Hatályos: 2017. december 31-éig. 1952. évi III. törvény (a polgári perrendtartásról) 38. § "A váltóra alapított per a váltó fizetési helyének bírósága előtt is megindítható." 125. § (2) "A tárgyalást úgy kell kitűzni [váltóperben], hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját [...] legkésőbb három nappal megelőzze." 125. § (4) "Váltóperben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni." 217. § (4) "Váltóperben a teljesítési határidőt három napban kell megállapítani." 234. § (1) "A fellebbezés határideje [...] váltóperekben három nap." 2000. évi C. törvény (a számvitelről) 42. §. (3) "Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel […]. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a […] váltótartozás, […] valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség." 65. §. (4) "A mérlegben a követelés fedezetére kapott váltót a […] pénzügyi rendezésig a követelés (1)-(2) bekezdése szerinti elfogadott, elismert értékén […] kell kimutatni." 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet [a pénzforgalom lebonyolításáról] 35. § [Váltóbeszedés] 2017. évi CLXXXV. törvény (a váltójogi szabályokról) A váltó értékpapírnak minősül, önállóan megtestesíti a követelést. Kiállításához nem kell sem közjegyző, sem bíróság. A szerződő felek minden külön segítség vagy ellenjegyzés nélkül kiállíthatnak váltót. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében, a váltó értékpapír. 102. § (1) E törvény alkalmazásában "g) értékpapírnak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi;" A váltóhamisítás, mint önálló deliktum, 1994. május 15-ei hatállyal (az 1994. évi IX. törvény által) került bele a Büntető törvénykönyvbe. 2001. évi CXX. törvény [a tőkepiacról] 2. § "Nem tartozik a törvény hatálya alá ... a váltó ... forgalomba hozatala" A Pénzjegy Nyomda által [kb. 2000-ig] készített váltóűrlapok közül a zöld színű volt az idegen váltó, a barna színű volt a saját váltó. A Pátria Nyomda jelenleg [2016] is készít, és szaküzleteiben értékesít kitölthető saját váltót (barna színű). E nyomtatvány azonosító száma is P. 40 (T). Az idegen váltóé P. 41 (T) volt. "a váltóra vonatkozó szabályok csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az minden, a jogszabályban előírt kellékkel rendelkezik; mind a kibocsátónak, mind az elfogadónak vizsgálnia kell ezek meglétét." Célszerű a Magyar Nemzeti Bank által 1985-től rendszeresített blanketta használata [mely idegen váltó 2000. évig volt kapható], "ugyanis annak pontos kitöltése a kellékhiányból adódó problémákat gyakorlatilag kizárja." A váltó funkciói Hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg. Biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja. Befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól. Fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti. Váltó leszámítolása A váltó értéke: névérték: amit a váltó lejáratakor kell a címzettnek megfizetnie leszámítolási érték: a kibocsátás és a lejárat közötti időpontban kapható érték (esedékességkor megegyezik a névértékkel). Leszámítolás (diszkontálás, eszkomptálás): a váltóbirtokos az esedékesség előtt eladja a váltóját egy kereskedelmi banknak. Ilyenkor nem a névértéket, hanem annak meghatározott kamatokkal csökkentett értékét (diszkont) kapja meg, vagyis a bank leszámolja a névértékből az esedékességig jelentkező kamatot. A kereskedelmi bankok a leszámítolt váltókat visszleszámítoltathatják a jegybanknál, vagy esedékességkor megkapják, vagy behajtják a címzettől az adósságot. Belföldi váltó egy évnél hosszabb időre nem szólhat! Leszámítolni csak olyan váltót lehet, amelynek lejáratáig 90 napnál több nincs hátra. A jegybank csak áruváltót számítol(t) le, fináncváltót nem (kivéve talán, ha a váltóbirtokos költségvetési szerv). Ezzel kapcsolatban lásd, Langmár Ferenc "A magyar váltó" (1992) cikkét. "A jelenlegi monetáris gyakorlat kiiktatta a gazdálkodásból a termelő-kereskedelmi tevékenységet ösztönző kereskedelmi váltót és így eltűnt az a pénzügyi eszköz a gazdasági életből, amely a reálgazdasági szereplők között hitelez, azaz pénzt teremt, anélkül, hogy inflációt váltana ki." [Drábik: Magánpénzrendszer vagy közpénzrendszer? (2005)] A váltó típusai és azok tartalmi követelményei A váltó előlapjának tartalmaznia kell a váltó valamennyi törvényes kellékét. Jogszabály alapján, a váltó szereplői: saját váltónál : – kiállító – rendelvényes idegen váltónál : – kibocsátó – rendelvényes – címzett Átruházás esetén a korábbi váltóbirtokos, aki a váltót továbbadja a forgató; az új váltóbirtokos pedig a forgatmányos elnevezést viseli. Aktív váltó : Az a váltó, amely ránk nézve követelést jelent; rendelvényesek vagy forgatmányosok vagyunk rajta. Fennálló váltó-követelést jelent, a tartozik-oldalra könyvelendő ("aktíva"). Aval : (per aval, pour aval; fideiussio cambialis; firmare a valle, azaz megerősíteni a szélén; Bürgschaft; Weschsel-bürgschaft) Együttaláírás, együttkötelezés. A kezességnek írva, s ezen felül aláírva kell lenni. Például, "XY, mint kezes" vagy "XY, mint jótálló". Bianco váltó : A váltójog nem követeli meg, hogy valamennyi lényeges alkotórész már a kiállításkor a váltón legyen; ez csak is váltókövetelés érvényesítésének előfeltétele. A bianco váltó birtokosa önálló és visszavonhatatlan jogot szerez arra, hogy a váltó hiányzó alkotórészeit kitöltse, és ezzel azt váltóvá (jogilag érvényes váltóvá) alakítsa át. "A biankó aláírás a legveszedelmesebb kötelezettségvállalás. A váltó könnyen elveszhet és a kitöltésre bárki jogosult." Bírlalás, birtoklás (detentio) : A váltó jogszerű vagy jóhiszemű birtoklása, önmagában elég a követelés bizonyítékául. Bringschuld : a pénzkötelem olyan formája, mely esetén esedékességkor az adós keresi fel a hitelezőt, ha önmagára telepíti a váltót (azaz fizetési helyként lakóhelyét, és nem bankot jelöl meg). Bizományi váltó : Amit a kibocsátója Megbízó terhére (annak számlája terhére) állít ki. Az ilyen váltó célja néha csak az, hogy a kibocsátó neve titokban maradjon, de kölcsönös tartozások és követelések költségmentes kiegyenlítésére is szolgálgat. Causa promittendi : alapjogviszony, ami alapján a váltókötelezettség vállalva lett Collisio legum : törvények összeütközése (a nemzetközi váltótörvény és az adott állam törvénye vonatkozásában) Copia : Váltó-másolat, a váltó nem eredeti példányai. Datio in solutum : Fizetésváltság (pénz hiányában, más módon való teljesítés). Deviza : Külföldön fizetendő váltó Distancia loci : A kiállítási helynek és a fizetési helynek különbözősége (a saját váltónál és az idegen váltónál is alkalmazható). Diszhonorálás : Ha az intézvényezett nem fogadja el a váltót, vagy ha az elfogadó nem fizet, vagy ha az elfogadó (a saját váltó kibocsátója) a lejárat előtt fizetőképtelenné válik. Duplicatum : Váltó-másodlat, a váltót a rendelvényes kívánságára több eredeti példányban csak a kibocsátó állíthatja ki. Egyenes váltóadós : a saját váltó kiállítója, az idegen váltó elfogadója. Elismervény : Interims-schein (német) Előzők (praecedentes) : a mindenkori váltóbirtokost megelőző forgatók és a kibocsátó. A kibocsátó az utolsó váltóelőző, mert tőle indult ki a váltó. Engedményezés : ha a váltókövetelést engedményezik, az adóst értesíteni kell (denunciatio). Ex lege garantia : törvényi garancia Fedezeti váltó (Kautions-wechsel, Depot-wechsel) : Hiteleszköz, s mint ilyen legcélszerűbb és leggyakoribb formája a kölcsönnyújtásnak Felmondásos váltó (Kündigungs-wechsel) : felmondási időre esedékes Forgatmány (giro; olv. zsíró) : A váltó hátlapjára vezetendő, ezért nevezzük hátirat-nak is. Hátíró, Forgató (Girant, Indossant) - Hátiratos, Forgatmányos (Giratar, Indossatar) - Hátirat, Forgatmány (Giro, Indossament) Holschuld : a pénzkötelem olyan formája, amely esetén nem az adós keresi fel esedékességkor a hitelezőt, hanem a hitelező megy el az adóshoz pénzért (az adós addig nem esik késedelembe, míg a hitelező nem nyújtja feléje a lejárt papírt, hogy fizesse ki). A nem forgatható, rekta váltó is ilyen. Intézvényezett (címzett) : Idegen váltó esetén a kibocsátó által a váltón fizetésre kötelezett személy Ideiglenes váltó : Interims-wechsel (német) Intó váltó : a váltó esedékessége a hónap elején van (1-jén). Írásbeli követelés : literalis obligatio Jogcím (causa obligandi) : A váltóbirtokosnak eljárásjogi jogcímet a váltópapír puszta birtoklása adja. Kamat marge : A leszámítolási kamatlábak közi különbözet, mely a bankok nyeresége Kibocsátó : (trassans, editor, der Aussteller) Láttamozás a váltón : A váltón az esedékességet úgy is meg lehet jelölni, hogy "esedékes megtekintés után bizonyos időre". Ilyen esetben a váltót be kell mutatni a kiállítónak, hogy az esedékesség napja megállapítható legyen. A megtekintés napján a kiállító a váltót az aláírás helyének és idejének feltüntetésével aláírja. Ezt a cselekményt nevezik váltó láttamozásnak. Leszámítolás : (escompt, disconto) Literalis obligatio : Írásbeli követelés ("A váltó, írásbeli követelést tartalmazó értékpapír.") Locus regit actum : a váltócselekmény alakiságára mindig a cselekmény helyének (azaz országának) joga az irányadó; azaz, külföldön kiállított váltó esetén megállapodhatnak a Felek, hogy a váltó kellékei a Magyarországon hatályos váltójogi szabályok szerint legyen elbírálva. Magához váltja : A kifejezés a váltójogban azt jelenti, hogy az, aki a váltókövetelést teljesítette, a fizetés igazolásául a váltót a váltóbirtokostól átveszi. Nem zárja ez ki annak a kötelezettségnek a teljesítését, hogy a fizetés megtörténtét a váltó hátlapján bizonylatolni kell. Médió váltó : az esedékesség a hónap közepén van (15-én). Meghatalmazási hátirat, meghatalmazói forgatmány, inkasszó-forgatmány; Prokura-indossament, Vollmacht-indossament, Indossament zum Incasso : korlátozott hatályú váltóátruházás; melyben szerepelnie kell a "beszedés végett" vagy a "behajtásra" vagy "inkasszóra" vagy "meghatalmazásul" valamint rektaváltó esetén a "zálogul" vagy "biztosítékul" kifejezésnek. Megtartási jog : A váltóbirtokos, lejárt váltóbeli követelése tekintetében, megtartási joggal élhet adósának azon pénzeire, ingóságaira és értékpapírjaira, melyek jogszerű úton tényleges birtokába vagy rendelkezése alá kerülnek Saját rendeletre : Ordre Eigene (német) Óváshiányos váltó, mulasztásos váltó, praejudikált váltó : ha a váltó esedékességekor, a követelés fenntartása végett a szükséges váltócselekményt (3 napon belül) elmulasztották. Óvás híján a visszkereset elenyészik; kivéve, ha a jogvesztő határidőmulasztást vis maior ok akadályozta. Elfogadás hiánya miatti óvás = Protest mangels Annahme. Fizetés hiánya miatti óvás = Protest mangels Zahlung. Biztosítás hiánya miatti óvás = Securitäts-protest. Az adósnak lakcímén vagy cégszékhelyén való fel nem lelhetősége miatti óvás = Platz-protest. Pactum de cambiando (Wechsel-schluss, Wechsel-vorvertrag; contract de change) : váltó kiállítására és átadására vonatkozó megelőző szerződés (alapügylet); ami csak polgárjogilag értelmezhető, váltójogilag nem. Passzív váltó : Az a váltó, amely ránk nézve tartozást jelent; amelyet tehát nekünk kell kifizetnünk; elfogadók vagyunk rajta, illetőleg, ha saját váltóról van szó: kiállítók. Fennálló váltó-tartozást jelent, a követel-oldalra könyvelendő ("passzíva"). Perfectio : a váltó elfogadásának létrejövetele, a váltó előlapjának aláírásával (jogi személynél: cégszerű aláírásával). Prolongatio : meghosszabbítás; a fizetési idő meghosszabbítása, akarategyezőség esetén, a váltóköveteléseknél nincs kizárva. Rendelvényes (kedvezményezett) : Az a személy, akinek a rendeletére a fizetést teljesíteni kell. A kifejezésben a "rendelkezni" szó húzódik meg, mely azt jelzi, hogy a váltó jogosultja rendelkezhet az értékpapírral, tehát forgathatja (átruházhatja) azt, mint annak tulajdonosa. Teil-akzept : részelfogadás. Sola-váltó : Egyetlen példányban kiállított váltó. Száraz váltó : uzsora váltó, melyet váltólevél nélkül (sine litteris), szóban kötnek Telepített váltó (Domizil-wechsel) : A kiállítás helyéről más helyre szóló fizetési ígéret; ez esetben külön fizetővel, telepessel állunk szemben. Tulajdoni forgatmány : teljes hatályú váltóátruházás. Toldat, allongé (francia) : Ha a váltó hátoldalára — mivel az megtelt — több átruházó nyilatkozatot (forgatmányt) felvezetni nem lehet, akkor a váltót forgathatóságának biztosítása érdekében váltótoldattal kell ellátni. A toldat terjedelmének meg kell egyezni a váltó méretével és azt hosszában kell a váltóhoz ragasztani. Ultimó váltó : az esedékesség a hónap utolsó napján van. Utolsó forgatmányos (ultimus indorsatarius) : az, akinek kezei között a váló lejárt, s aki a kifizetés elmaradása miatt az óvást felvétette vagy felvéthette volna. Újítás (novatio) : új váltó kiállítása a hitelviszony meghosszabbítása céljából, ha a régi váltó határideje lejár, de az adós fizetni még nem tud és a felek jogügyletet kölcsönösen fenntartani akarják (prolongatio). Váltóalkusz, Weschsel-agent vagy Wechsel-sensal (német) : aki meghatározott összegért a nemzetközi tőzsdepiacokon illetőleg börzéken a váltó-árfolyamokat (azaz valuta-árfolyamokat) figyelte. Körül belül 1945-ig, mivel jelen törvényeink szerint a váltó nem tőzsdepapír. Váltó-árfolyam, Wechsel-kurz (német) : a nemzetközi fizetések céljaira szolgáló külföldi váltók napi ára, úgy amint a különböző piacokon, tőzsdéken jegyzik. A külföldi váltók (devizák) a nemzetközi kereskedelmi, illetve fizetőforgalom kiegyenlítőeszközei. [...] A világháború után a külföldi váltókkal való nemzetközi fizetés mindjobban háttérbe szorult. — Róz Jenő (1934) Váltóárfolyam-kémlelés vagy váltó-arbitrázs [-arbitrage (francia)] : az ügynök/alkusz tevékenysége annak kiderítésére, hogy melyik tőzsdepiacon milyen módon lehet pénzügyileg legelőnyösebben váltót értékesíteni: eladni ott (annak az országnak a tőzsdéjén) ahol magasabb az árfolyam, és venni ott, ahol (amely országnak tőzsdéjén) alacsonyabb. Váltó-bélyeg, Wechsel-stempel (német) : kincstári illeték, amelyet vagy bélyegjegyekben szoktak a váltóűrlapra leróni, vagy készpénzben az állampénztárnál lefizetni. — Róz Jenő (1934) Váltódíj, provisio cambiara, Wechsel-provision (német) : a kárpótlás vagy kárátalány; a jogszabály alapján, a tárgyi váltón szereplő összeg maximum három ezreléke, amit a Felek szabadon mérsékelhetnek. Ez, a váltóbirtokost illeti azért, hogy a váltót a lejáratkor nem fizették ki. Váltó-fedezeti számla : A váltó összegének kifizetéséhez szükséges fedezet biztosítására szolgáló (előtakarékoskodási célú betétszámla), bankszámla Váltó-forgatmány (gyűjtőszó) : álforgatmány, teljes forgatmány, kötelezettség nélküli forgatmány, meghatalmazási forgatmány, részforgatmány, utóforgatmány, üres forgatmány, zálogforgatmány. Váltó-levél (lettre de change) : maga a váltó. Váltónyargalás; Wechsel-reiterei vagy Reit-Wechsel (német) : váltó felhasználása pénzszerzésre kötött (vagy nem reális) váltóügyletek segítségével. Több alakja van : pinceváltó [Keller-Wechsel] prolongálása, továbbá a visszváltókkal űzött visszaélés (váltócsere). Ide tartozik minden váltóügylet, amelynek irreális az alapja; tényleges ügyletet nem takar. Váltói szigor : a váltókövetelés gyors érvényesítését lehetővé tevő szabályok kíméletlensége, amely a váltóadós kifogásolásának jogát korlátozza, a váltóbirtokost pedig követelése jogának fenntartása végett a megszabott alakiságok pontos megtartására kényszeríti. Ugyanez: Wechsel-strenge (német), rigueur cambiaire (francia), rigour of the law of bills of exchange (angol), rigore cambiario (olasz). — Bozóky Géza (1934) Váltó-kezes : Aki idegen váltó esetén, a váltóra írt záradékban kezességet vállal. A kezes által aláírt váltót, aval-váltónak nevezzük. Váltó-kezesség vállalás : Avalizálás. Váltó-összeg : a váltó alapján fizetendő összeg, amelyet a pénznem kitételével számszerűen kell megjelölni. Ugyanez: Wechsel-summe (német), somme à payer cambiaire (francia), sum payable against the bill (angol), somma portata dalla cambiale (olasz). — Bozóky Géza (1934) Váltó-piac, Wechsel-markt vagy Wechsel-plätze (német) : Az a hely, leginkább tőzsdepiac (főbb váltópiacok például: London, Párizs, Berlin, Frankfurt, Hamburg), ahol a váltónak, mint árunak, kereslete és kínálata találkozik. A forgalom rendszerint bankok (bankárok) között bonyolódik le, főképp ügynökök/alkuszok közvetítésével. — Róz Jenő (1934) Valuta : ellenérték Vissz-váltó (Rückwechsel, Retourweschsel, Recambio) Vissz-kereset : megtérítési igény Zálog-forgatmány, Verpfändungs-Giro, Pfand-Indossament; endossament; pignoratif; pledge by way of indorsement (angol); valuta in garanzia, colla clausola valuta in pegno (olasz) : Ha a váltó, az "értéke biztosítékul" vagy "értéke zálogul" kifejezést tartalmazza [lásd 1965. évi 1. tvr. 19. cikk, 1/1965. (I. 24.) IM rend. 19. §], akkor a váltóbirtokos nem rendelkezhet korlátlanul a váltóval. A zálogforgatmány a váltóban megtestesített követelés zálogul való lekötésére szolgál. A forgató a forgatmányossal szemben fennálló tartozását a váltó elzálogosításával biztosítja. Idegen váltó Az idegen váltó külföldi elnevezései: bill of exchange (angol), gezogener Wechsel (német) vagy trassiter Wechsel (német) vagy csak röviden: Tratte, a latin trahere szóból, vagy Fremder Weschsel (német); lettre de change (francia), cambiale (olasz), lèttera di càmbio (olasz). A kibocsátó egy másik személyt felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére feltételekhez nem kötött módon a váltóban szereplő összeget fizesse ki. Az értékpapírok között az idegen váltó (adóslevél) a kereskedelmi utalványhoz áll legközelebb. Az idegen váltó tartalmi követelményei ) a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; ) a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás; ) a fizetésre kötelezett neve (címzett); ) az esedékesség megjelölése; ) a fizetési hely megjelölése; ) annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; ) a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; ) a kibocsátó aláírása. Az az okirat, amelyből az előbb megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó, kivéve: ) Az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni. ) Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének kell tekinteni. ) Ha a váltón a kiállításnak helye nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki. Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes. Az olyan váltó, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes. Saját váltó A saját váltó külföldi elnevezései : promissory note (angol), trockener Wechsel vagy eigener Wechsel (német), billet à ordre (francia); pagherò cambiario (olasz) vagy vaglia cambiario (olasz). A kiállító kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban meghatározott összeget maga fizeti ki. Az értékpapírok között a saját váltó (adóslevél) a kötelezőjegyhez (a bónhoz) áll legközelebb. A saját váltót kereskedelmi forgalomban nem használják; csak kivételesen fordul elő közönséges kölcsönműveleteknél. A saját váló tartalmi követelményei ) a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén; ) a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettség vállalás, a pénzösszeg megjelölése betűvel és számmal; ) az esedékesség megjelölése; ) a fizetési hely megjelölése; ) annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni; ) a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése; ) a kiállító aláírása. Egyéb váltó adatok Kétfélék lehetnek. Olyanok, melyeknek váltójogi hatálya nincs; és olyanok, amelyeknek váltójogi hatálya van. De ezek hiánya, nem fosztja meg a váltót annak váltójogi erejétől, érvényességétől. (Feltüntetni a lehető legrövidebb módon lehet! Egyebeket, a váltóügyletet megelőzően készített alapszerződésbe írhatnak a Felek.) 1. csoportba tartozó adatok: váltójogi hatályuk nincs Effektivitási záradék: csak a váltón megadott pénznemben lehet a váltó összegét kiegyenlíteni Értesítési záradék (csak idegen váltó esetén): kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a címzettet értesíti a váltó kiállításáról Avizo (értesítési) záradék : kiállító/kibocsátó az összeg elszámolásának módjáról külön levelet intéz a váltóbirtokoshoz Fedezeti záradék: a váltó elfogadásakor, a fedezetre vonatkozó kibocsátói utasítás (idegen váltó esetében) ; például: »Tegye számvitelbe 2016. febr. 29-i számlámért (tudósítás nélkül, vagy tudósítás szerint, - ami annyit tesz, hogy kibocsátó értesíteni fogja levélben az intézvényezettet, hogy miként könyvelje el terhére a váltó összegét.)« Érték záradék (azaz valuta záradék): a váltó kiállítására/kibocsátására okot adó alapügylet megnevezése (saját váltó esetében). Az értékviszonyt a váltóban meg szokás említeni, pl. "értéke készpénzben" (=a kibocsátó kölcsönt kapott), vagy "értéke áruban" (=vételárhátralék); rendszerint azonban általános kitételekkel szokás elfedni az értékviszonyt ("értékét felvettem"). Hitelesítési záradék : kézjegy (aláírás) hitelesítés a váltón, közjegyező vagy bíróság által Másolati záradék : például "fizessen erre a váltóra" kifejezés, amellyel a kibocsátó jelezni kívánja, hogy a váltót több példányban állította ki. Tudósítási záradék: tisztán a kibocsátó és az intézvényezett közti magánjogi viszonyra vonatkozik; például: "Tegye számvitelbe tudósítás nélkül" vagy "Tegye számvitelbe tudósítás szerint". 2. csoportba tartozó adatok: váltójogi hatályuk van Rekta záradék (recta klauzula) : a forgatás megtiltása, a "nem rendeletére" vagy "nem másnak" vagy "forgatmány nélkül" kifejezések bármelyikével, az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet 11. § (2) bekezdés szerint; ezért az ehhez kapcsolódó jogok egyszerű átadással nem idegeníthetőek el, hanem csak engedményezéssel, mivel névre szólnak. Ha mégis tovább forgatják az ilyen váltót, úgy a kiállító/kibocsátó szabadul a visszkereset alól. Ha pedig a forgatók közül alkalmazta valamelyik a tilalmat, a tilalmat alkalmazó forgató csak a közvetlen forgatmányosával szemben lesz kötelezve. A forgató is használhat rekta klauzulát, azaz megtilthatja a továbbforgatást. Óváselengedési záradék : az "óvás nélkül" vagy a "költség nélkül" kifejezések (ohne Protest, sans Frais, ohne Kosten) csak a kibocsátótól (illetve a kiállítótól) származhatnak; amely kifejezések egyébként a váltó valamennyi aláírójára kihatnak, s ezzel ő minden váltóbirtokost felment az alól, hogy a megtérítési igényének érvényesítése végett – elfogadás hiánya vagy fizetés hiánya miatt – óvást vétessen fel. [Lásd: 1/1965. (I. 24.) IM rend. 46. § (3) bek., 77 § (1) bek.] De az óváselengedés nem menti fel a váltóbirtokost sem a váltó határidőre bemutatása, sem az értesítési kötelezettség alól. Telepített váltó elfogadás céljából való bemutatásának kikötése (telepes kijelölése) Határidő kitétele, látra szóló váltónál, annak elfogadás céljából való bemutatáskor Váltó kiállítása iránti előzetes szerződés A váltóügyletet rendszerint, bár nem szükségképpen, egy szerződés (váltóelőszerződés, alapszerződés, alapügylet; pactum de cambiando; Wechsel-schluss, Wechsel-vorvertrag; contract de change) szokta megelőzni, amelyben a felek megállapítják a váltó adását, meghatározzák a váltó tartalmát, valamint a másik fél viszontszolgáltatását; azaz az értéket vagy fedezetet, és általában rendezik az alapul fekvő viszonyokat. Ez a szerződés lehet önálló szerződés, de lehet egy más szerződés kiegészítő része is. E szerződést lehet kiállítandó váltó iránt, és lehet már forgalomban lévő váltó iránt kötni. A váltójogi jogszabályok az előszerződésről nem rendelkeznek, hanem az, az általános magánjog (Ptk.) – illetőleg, ha kereskedelmi ügylet volna – a kereskedelmi jog szabályai szerint bírálandó. Maga a váltóügylet az előszerződéstől független. Lehetséges, hogy az előszerződés egészen el is marad; vagy hogy azt nem azok a személyek kötik, akik között a váltóügylet közvetlenül létrejön. "Egyébiránt a váltóügyletnek az előszerződéstől való függetlenségével nem ellenkezik, hogy e szerződés a követelő fél csalárdságának és így követelési jogának megerőtlenítésére felhasználtassék." A váltóelőszerződésről az egyik fél, vagy mindkét fél a másiknak egy iratot, esetleg elismervényt ( Interims-schein ) is adhat, amelynek azonban nincs váltóereje; kivéve ha pénzről szól és ideiglenes váltóként ( Interims-wechsel ) van kiállítva. A szerződésnek néhány szólásformája a következő: "Áruhitelezés feltételei: 3 havi elfogadvány, vagy 2% pénztári engedmény." "Költségei és díjai erejéig rám látra intézhet." "Számlája összegét jó küldvényekkel fogom fedezni." "Számlám kiegyenlítését tetszésre bízom: vagy jó küldvényeit várom, vagy felszólításra intézek Önre." "A kölcsönt kötelezvényre nem, csak váltóra folyósíthatom." "Leszámítolunk: a forgató nyilatkozatán kívül még két személy aláírásával ellátott váltókat 5% kamatláb mellett." "Hitelt nyújtunk önnek 17.000 Korona erejéig, amelyet esetenként jó elfogadványok leszámítolásával vehetnek igénybe." Külső hivatkozások Langmár Ferenc , Magyar váltó IN: Beszélő (hetilap), 1992. július 11. (Új folyam, III. évfolyam, 28. szám), 18-19. oldal Gárdos István , A váltó mint hiteleszköz IN: Magyar Jog, 1994. évi 1. szám, 37-43. oldal [A szerző, a Magyar Jog 1993. évi 2. számában "Salamonné dr. Solymosi Ibolya: Félreértések a váltó körül" című cikkéhez fűz észrevételeket.] Külkereskedelmi ismeretek , A váltó Babják Ildikó , A váltó fajai a 19. században IN: Miskolci Jogi Szemle, 2. évf. (2007) 1. szám, p. 67-92. Frank Edit , Amit a váltóról tudni kell IN: Cégvezetés, a cégvezetők havilapja, VIII. évfolyam (2000. november) 11. szám, 38-40. oldal Arató Balázs , Váltójogviszonyok IN: Cégvezetés, a cég- és intézményvezetők havilapja, XV. évfolyam ( 2007. november), 11. szám, 32-37. oldal ECONOM , Váltó (Közzétéve: 2010. január 28.) KISZAMOLO (és Lajer Zsolt) , Amit a váltóról tudni kell (Közzétéve: 2014. április 29.) Madarassy Tamás , Egy méltatlanul elfeledett üzleti megoldás: amit a váltóról tudni kell (Közzétéve: 2015. november 11.) penzugyezzteis.hupont.hu , VÁLTÓ, VÁLTÓCSELEKMÉNYEK, FAKTORING-ÜGYLET, FORFAIT FINANSZÍROZÁS, LÍZING (2016. július 24.) Magyar Bankszövetség , Fogalomtár | "V" Váltó; - elfogadása, - esedékessége, - kötelezettjei, - törvényes alaki kellékei, - ügylet szereplői, - beszedése. Felsőbíróságok váltójogi döntései Gazdasági szakág Budapest Környéki Törvényszék, 1. G. 40.112/2015. sz. határozata váltókövetelés tárgyában (2015. május 5.) Debreceni Ítélőtábla, Gf. III. 30.121/2009. sz. határozata váltókövetelés tárgyában (2009. március 30.) FPK 1995. 115. A kellékhiányos váltóért vállalt kezességnek nincs váltójogi joghatása (Főv. Bír. 6. P. 21.977/1994. Legf. Bír. Pf. VI. 23.010/1994.) FBK 1994. 34. A váltóadós a váltójogosulttal szemben az alapjogviszonyból eredő kifogását csak akkor hozhatja fel, ha az nem kíván – az összegszerűség megállapítása végett – olyan terjedelmes bizonyítást, amely ellentétes lenne a váltókövetelés absztrakt jellegével, valamint a rövid és gyors elbíráláshoz fűződő érdekkel (PKKB. 14. P. 88.144/1993/4. Főv. Bír. 48. Pf. 24.392/1993/2.) FPK 1994. 33. Az óvás felvételének hiánya csak a visszkereseti (megtérítési) adósokkal szemben támasztható igényt szünteti meg, a kiállító kötelezettségét azonban nem érinti (Főv. Bír. 48. Pf. 25.487/1993/3.) EBH 2009. 1973. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2009/1. itt (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.038/2009.) EBH 2008. 1888. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2008/2. itt (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.127/2008.) EBH 2007. 1622. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2007/1. itt (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.001/2007.) EBH 2007. 1621. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2007/1. itt (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.156/2007.) EBH 2005. 1221. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2005/1. itt (Legf. Bír. Gfv. E. 30.125/2005.) EBH 2003. 958. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2003/2. itt (Legf. Bír. Gf. I. 30.277/2003.) EBH 2002. 767. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2002/2. (Legf. Bír. Gfv. I. 32. 239/2001.) - bank kártérítési felelőssége óváspótló nyilatkozat felvételének elmulasztása miatt EBH 2002. 651. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2002/1. itt (Legf. Bír. Gf. I. 31.268/2001.) EBH 2001. 558. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2001/2. itt (Legf. Bír. Gf. I. 30.295/2001.) EBH 2000. 218. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 2000/1. itt (Legf. Bír. Gf. I. 33.532/1999.) EBH 1999. 40. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye, 1999/1. itt (Legf. Bír. Gfv. I. 32.099/1997.) BH 2007. 55. ♦ Bírósági Határozatok, 2007/2. (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.190/2006.) BH 2007. 22. ♦ Bírósági Határozatok, 2007/1. (Legf. Bír. Gfv. IX. 30.282/2006/5.) - készfizető kezességen alapuló fizetési kötelezettség biztosítására is kiállítható váltó BH 2004. 153. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2004. évi 4. szám (p. 292-293), 153. jogeset (Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 41.315/2003.) - hitelszerződés biztosítására kiállított váltókra vonatkozó külföldi/belföldi bírósági illetékesség BH 2003. 474. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2003. évi 11. szám (p. 857-858), 474. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 30.153/2003.) - a váltókifogás megalapozottságát ténybelileg és jogilag a váltókötelezett köteles bizonyítani BH 2003. 464. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2003. évi 11. szám (p. 842-843), 464. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 31.201/2002.) - váltóval biztosított gépkocsilízing BH 2003. 423. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2003. évi 10. szám (p. 764-765), 423. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 32.385/2000.) - jogágazati (gazdasági v. polgári) illetékesség váltóperben BH 2001. 585. ♦ Bírósági Határozatok, 2001/12. (Legf. Bír. Gf. I. 30.295/2001.) BH 2001. 386. ♦ Bírósági Határozatok, 2001/8. (Legf. Bír. Gf. I. 30.047/2001.) BH 2000. 259. ♦ Bírósági Határozatok, 2000/6. (Legf. Bír. Gfv.I.30.922/1999.) - kölcsönügylet biztosítására kiállított fedezeti váltó BH 2000. 72. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2000. évi 2. szám (p. 135-136), 72. jogeset (Legf. Bír. Gpk.I.31.514/1999.) - az alapszerződésben kikötött bíróság illetékessége BH 1999. 268. ♦ Bírósági Határozatok, 1999/6. (Legf. Bír. Gf. I. 33.011/1998.) - rekta váltó BH 1996. 52. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 1996. évi 1. szám (p. 51-53), 52. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 30.540/1994.) - A kereskedelmi bankok között [1987-ben] létrejött együttműködési megállapodás alapján a váltó kiállítójának bonitásáról nyújtott információ jogi természete. BH 1995. 478. ♦ Bírósági Határozatok, 1995/8. (Legf. Bír. Gf. I. 32.330/1994.) BH 1995. 116. ♦ Bírósági Határozatok, 1995/2. (Legf. Bír. Gf. I. 32.096/1993.) - engedményezés, rendeletre szóló és nem rendeletre szóló (rekta) váltónál BH 1994. 688. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/12. (Legf. Bír. Gfv. X. 33.224/1993. Előzmény: a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság Gf. I. 31.383/1993/4. részítélete, melyet felülvizsgálati kérelemmel támadott meg a peres Fél.) BH 1994. 557. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/10. (Legf. Bír. Gf. I. 32.918/1993.) BH 1994. 556. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/10. (Legf. Bír. Gf. I. 33.507/1993.) BH 1994. 501. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/9. (Legf. Bír. Gf. I. 31.790/1992.) BH 1994. 432. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/8. (Legf. Bír. Gf. I. 30.840/1993.) BH 1994. 386. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/7. (Legf. Bír. Gf. I. 31.673/1993.) - nem rendeletre szóló (rekta) váltó BH 1994. 385. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/7. (Legf. Bír. Gf. I. 32.203/1993.) - az ún. utóforgatmány lényegében váltójogi engedményezésnek minősül, vagyis az utóforgatmányos az "engedményező" forgató váltóhitelező helyébe lép és a forgató jogait szerzi meg. BH 1994. 383. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/7. (Legf. Bír. Gf. I. 32.118/1993.) BH 1994. 338. ♦ Bírósági Határozatok, 1994/6. (Legf. Bír. Gfv. X. 32.940/1993.) BH 1993. 752. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/12. (Legf. Bír. Gf. I. 30.739/1993.) BH 1993. 515. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/8. (Legf. Bír. Gf. I. 31.574/1992.) BH 1993. 514. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/8. (Legf. Bír. Gf. I. 32.521/1992.) BH 1993. 183. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/3. (Legf. Bír. Gf. I. 31.252/1992.) BH 1993. 182. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/3. (Legf. Bír. Gf. I. 30.301/1992.) - a váltódíjat az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet nem határozza meg, az ítélkezési gyakorlat hagyományosan kárátalánynak fogja fel BH 1993. 181. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/3. (Legf. Bír. Gf. I. 30.176/1992.) BH 1993. 107. ♦ Bírósági Határozatok, 1993/2. (Legf. Bír. Gf. I. 31.807/1991.) BH 1992. 777. ♦ Bírósági Határozatok, 1992/12. (Legf. Bír. Gf. I. 31.919/1991.) BH 1992. 411. ♦ Bírósági Határozatok, 1992/6. (Legf. Bír. Gf. I. 32.294/1991.) - A váltó a kiállításakor, illetőleg annak elfogadásakor annyit ér, amilyen összegről szól. BH 1992. 191. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 1992. évi 2. szám (p. 205-206), 191. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 31.285/1991.) BH 1992. 190. ♦ Bírósági Határozatok (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 1992. évi 3. szám (p. 204-205), 190. jogeset (Legf. Bír. Gf. I. 31.567/1991.) - költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv nevében váltókötelezettséget vállalhat BH 1992. 41. ♦ Bírósági Határozatok, 1992/1. (Legf. Bír. Gf. I. 31.899/1990.) BH 1989. 415. ♦ Bírósági Határozatok, 1989/10. (Legf. Bír. Gf. I. 31.406/1988.) BDT 2015. 131. Bírósági Döntések Tára (Wolters Kluver kiadó, Budapest), 2015. évi 9. szám (p. 60-62), 131. jogeset (Szegedi Ítélőtábla, Pkf. III. 21.106/2014.) - váltójogviszonyból származó, 1 millió Ft-ot el nem érő lejárt váltókövetelés kizárólag fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető, közjegyző által. BDT 2014. 3159. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2014. évi 7-8. szám (p. 60-64), 121. jogeset (Debreceni Ítélőtábla, Gf. IV. 30.588/2013/10.) BDT 2013. 3012. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2013. évi 11. szám (p. 24-25), 178. jogeset (Pécsi Ítélőtábla, Gf. IV. 30.153/2012/4.) BDT 2012. 2787. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2012. évi 10. szám (p. 31-36), 179. jogeset (Fővárosi Ítélőtábla, 14. Gf. 40.416/2011/3.) BDT 2011. 2569. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2011. évi 10. szám (p. 82-83), 186. jogeset (Fővárosi Ítélőtábla, 17. Pf. 21.810/2010/4.) BDT 2008. 1798. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2008. évi 5. szám (p. 20-22), 79. jogeset (Szegedi Ítélőtábla, Gf. I. 30.536/2006.) BDT 2008. 1774. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2008. évi 3. szám (p. 51-54), 55. jogeset (Győri Ítélőtábla, Pf. IV. 20.373/2007/4.) BDT 2007. 1651. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2007. évi 9. szám (p. 34-36), 140. jogeset (Szegedi Ítélőtábla, Gf. I. 30.490/2006.) - fedezeti váltó biztosítéki céllal BDT 2006. 1451. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2006. évi 10. szám (p. 26-28), 156. jogeset (Győri Ítélőtábla, Pf. IV. 20.201/2006/5.) BDT 2006. 1411. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2006. évi 7-8. szám (p. 35-37), 115. jogeset (Pécsi Ítélőtábla, Gf. IV. 30.030/2005/4.) BDT 2004. 974. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2004. évi 4. szám (p. 55-57), 18. jogeset (Tolna Megyei Bíróság, 5. Pf. 20.615/2003/2.) - biankó fedezeti váltó BDT 2003. 871. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2003. évi 10. szám (p. 23), 124. jogeset (Fővárosi Bíróság, 57. Pf. 26.188/2001/9.) BDT 2003. 850. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2003. évi 7-8. szám (p. 44-48), 103. jogeset (Legfelsőbb Bíróság, Gf. I. 30.808/2001/4.) BDT 2003. 803. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2003. évi 4. szám (p. 53-54), 56. jogeset (Baranya Megyei Bíróság, 1. Pf. 20.225/2002/5.) BDT 2002. 679. Bírósági Döntések Tára (Complex kiadó, Budapest), 2002. évi 9. szám (p. 31-35), 131. jogeset (Legfelsőbb Bíróság, Gf. I. 30.808/2001/4.) Büntető szakág EBH 2004. 1013. ♦ LB határozatainak hivatalos gyűjteménye (HVG-ORAC kiadó, Budapest), 2004. évi 1. szám (p. 31-34), 1013. jogeset itt (Legf. Bír. Bfv. II. 2080/2003.) Eseményalapú szoftverarchitektúra Az eseményalapú szoftverarchitektúra (angolul Event-driven architecture - EDA) egy olyan szoftverarchitektúra, amely az eseményeket tekinti a komponensek közötti interakció alapjainak. Egy eseményt definiálhatunk úgy, mint az állapotok jelentős megváltozását. Például amikor a vevő vásárol egy autót, az autó állapota „eladva” lesz a korábbi „eladó”-val szemben. Egy autókereskedő nyilvántartó rendszere kezelheti ezt a változást úgy, hogy egy eseményt kell előállítania, közzétennie, érzékelnie és kezelnie a rendszerbe tartozó különböző alkalmazások között. Az események feldolgozása az alábbi kategóriákba csoportosítható: Egyszerű események feldolgozása: ez esetben egy atomi esemény beérkezése indít el egy feldolgozási folyamatot. Egy példa erre a különböző felhasználói interakciókat támogató szoftverkeretrendszerek eseménykezelése (pl. SWING JSF, stb.) Eseményfolyamok feldolgozása (angolul Event Stream Processing - ESP) : ez esetben eseményfolyamokat szűrnek egyszerű feltételek alapján, és az érdekes eseményekre feliratkozott vevőknek küldik ki a szűrt eseményeket. Példa lehet erre, amikor a naplózásnál csak adott szintet elérő eseményeket továbbítunk. Komplex esemény feldolgozás (angolul Complex Event Processing - CEP) : ez esetben a valós idejű eseményfolyamon értékelünk ki olyan szabályokat, melyek figyelembe vehetik az események sorrendiségét, bekövetkeztét, számosságát és számos egyéb tulajdonságát. Erre lehet egy példa a Drools . High Chaparral A High Chaparral 1966-ban létrehozott szórakoztató park Svédországban, Värnamo település közelségében, amit Bengt Erlandson hozott létre. Több kisebb területre lehet osztani, például található benne vadnyugati, indián és mexikói témájú terület, amik tele vannak kulturális tárgyakkal, régi járművekkel, hidegháborús különlegességekkel, továbbá található a parkban egy hatalmas Lenin-szobor is. A park területén egy gőzmozdony által húzott vonat is. Naponta számos kaszkadőrshow-t is bemutatnak. Champagné-le-Sec Champagné-le-Sec település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 209 fő (2015). Champagné-le-Sec Blanzay, Chaunay és Linazay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lukachich család A somorjai nemes és báró Lukachich család egy horvát eredetű, 15. századi ősökkel bíró nemesi család. Története A család régi lakhelye a horvátországi Lukacica Selo település, ahol már 1486-ban földbirtokai voltak. A török seregek elől Magyarországra menekültek, majd Somorjában telepedtek le. Tamás nevű családtagjuk és testvérei, Gergely és Márton nemesi címerlevelet kaptak III. Ferdinándtól 1652. június 6-án. Később a nemességet kapott Gergely ugyancsak Gergely nevű fia visszatért a horvátországi Károlyvárosba, ahonnan utódai csak a 20. század elején kerültek ismét Magyarországra. Régi birtokuk ellenére előnevüket csak 1912-ben Ferenc Józseftől kapták. A család egyik legnevesebb tagja Géza tábornok, aki a Mária Terézia-rend tagjaként 1917. augusztus 17-én IV. Károlytól bárói rangot kapott. 1918. július 2-án Lukachich Sándorra és Aladárra anyai nagybátyjuk, Matlekovits Sándor titkos tanácsos nevét és címerét ruházták át, így ők és utódaik a Lukachich-Matlekovits kettős nevet viselték ezt követően. Címere Kempelen Béla szerint: Címer: kék mezőben zöld dombon ágaskodó griff jobbjában kardot tart; sisakdísz: a griff növekvőleg; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Szélestörzsű repülőgép A szélestörzsű repülőgép olyan utasszállító repülőgép, amely két folyosóval rendelkezik, ezért nevezik kétfolyosós repülőgépnek is. Egy tipikus szélestörzsű repülőgép törzsátmérője 5 és 6 méter között van. Általában 7–10 üléssorral rendelkeznek, ami lehetővé teszi 200–850 utas befogadását. A legnagyobb szélestörzsű repülőgépek több mint 6 méter szélesek, és befogadóképességük akár tizenegy utas lehet egymás mellett a nagy sűrűségű konfigurációkban. Összehasonlításképpen, egy hagyományos keskenytörzsű repülőgép átmérője 3 és 4 méter közötti, egy folyosós, és az üléseken 2–6 utas ül egymás mellett. A szélestörzsű repülőgépeket eredetileg a hatékonyság és az utasok kényelme érdekében tervezték meg. A légitársaságok ezzel szemben gyorsan engedtek a gazdasági tényezőknek: csökkentették az egyes utasokra jutó megnövekedett teret, ehelyett inkább több ülőhelyet építettek be, hogy növeljék a bevételeket és a nyereséget. A szélestörzsű repülőgépeket rakományok és áruk szállítására is használják. A legnagyobb szélestörzsű repülőgépeket, különösen a Boeing 747-est és az Airbus A380-ast, gyakran nevezik Jumbo Jetnek a nagyon nagy méreteik miatt. Története A Bristol Brabazon széles törzsű transzatlanti útvonalakra tervezett repülőgép 1949-ben repült először, de soha nem jutott el a gyártási szakaszba. Az 1950-es évek végén a Boeing 707 és a Douglas DC-8 sikereit követően a légitársaságok elkezdtek tervezni nagyobb utasszállító repülőgépeket, amelyek megfelelnek a légi utazás iránti globális keresletnek. A mérnökök sok kihívással találták szembe magukat, mint például a repülőgép utaselrendezése, a nagyobb hatótávolság és az alacsonyabb működési költségek. A korai repülőgépek, mint a 707-es és a DC-8-as üléselrendezése az egy folyosó mentén mindkét oldalon három-három üléssor volt. A nagyobb repülőgépeknek hosszabbnak, magasabbnak (emeletesnek) és szélesebbnek kell lenniük annak érdekében, hogy nagyobb utasbefogadásra alkalmasak legyenek. A mérnökök rájöttek, hogy a két folyosós elrendezés nehézségeket okoz a vészkiürítésnél. Végül az egyik megoldásként a szélesebb törzset választották (a 747-es és végül a DC-10-es és L-1011-nél is). A szélesebb repülőgép kétfolyosós kialakítása nem kevesebb, mint 10 egymás melletti utas elhelyezését tette lehetővé. A mérnökök a hosszabb törzsű változatot választották a DC-8 (61, 62 és 63 modellek), valamint a hosszabb törzsű B-707 (-320B és 320C modell), B-727 (-200 modell) és a DC-9 (-30, -40, -50 és modellek) repülőgépeknél, amelyek mindegyike több utas befogadására volt alkalmas a rövidebb változatú elődeiknél. A teljes hosszában kétszintes megoldást a 21. században valósították meg először (A380). A szélestörzsű korszak 1970-ben kezdődött az első szélestörzsű, négyhajtóműves, kétszintes Boeing 747-es utasszállító repülőgéppel. A típust hamarosan az új trijet széles törzsű repülőgépek követték mint például a McDonnell Douglas DC-10 és a Lockheed L-1011 Tristar. Az első szélestörzsű kéthajtóműves utasszállító repülőgép az Airbus A300, amelyet 1974-ben állítottak szolgálatba. A korai szélestörzsű repülőgépek sikerei után következő két évtizedben több utód jelent meg a piacon, beleértve az Airbus A330 és A340 sorozatot és a Boeing 777-est. A jumbo kategóriában a Boeing 747-est kapacitását a 2007 októberében szolgálatba állított Airbus A380-as haladta meg, becenevén a Superjumbo. A 2000-es évek közepén az emelkedő olajárak és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások miatt a légitársaságok az új, hatékonyabb üzemanyag-felhasználású repülőgépek tervezése felé vették az irányt. Két ilyen példa a Boeing 787 Dreamliner és az Airbus A350 XWB típusok. A Comac a tervezett C929 és C939 típusaival kíván a szélestörzsű piacon sikeres lenni. Tervezési szempontok A szélestörzsű repülőgépnek nagyobb homlokfelülete van, mint a hasonló kapacitású keskenytörzsű repülőgépnek, de számos előnye van a keskenytörzsű társával szemben: Több ülőhelyet biztosít az utasok számára, így a térben nyitottabb érzést ad Kétfolyosós, ami felgyorsítja a be- és kirakodást, és az evakuálás is könnyebb Szélesebb törzs, ami csökkenti a repülőgép teljes hosszát, így javul a manőverezhetőség és csökken a farok megütődésének kockázata Nagyobb tér az áruszállításhoz Brit és orosz tervezők már javasoltak hasonló konfigurációs szélestörzsű repülőgépeket a Vickers VC10 és a Douglas DC-9 gépeknél. A brit Three-Eleven projekt soha nem hagyta el a tervezési szakaszt, míg az orosz Il–86 szélestörzsű utasszállító repülőgépnél tervezték meg először a hagyományos szárnyra szerelt hajtóművek megoldását, az ok valószínűleg eredménytelen szerelési munkákhoz vezetett volna, ha ilyen nagy hajtóműveket a törzs hátuljába akartak volna szerelni. Hajtóművek Az utasszállító repülőgépek hajtóművei növekvő teljesítményt és megbízhatóságot értek el az elmúlt évtizedekben, ezért a mai legtöbb szélestörzsű repülőgép ma már csak két hajtóművel működik. A kéthajtóműves (twinjet) kialakítással nagyobb üzemanyag takarékosság érhető el, mint a háromhajtóműves (trijet) vagy négy hajtóműves repülőgépeknél. Jelenleg csak a mai legnehezebb szélestörzsű repülőgépek repülnek négy hajtóművel (az Airbus A340, Airbus A380 és a Boeing 747). A kéthajtóműves Boeing 777 a világ legnagyobb és legerősebb hajtóműveivel repül, ami a General Electric GE90 sugárhajtóművet használja, melynek átmérője 3,25 méter. Ez majdnem olyan széles, mint egy Boeing 737-es egész törzsátmérője, ami 3,76 méter. Az Airbus A380 maximális felszálló tömege (560 tonna) nem lett volna lehetséges anélkül, hogy a Boeing 777 által kifejlesztett hajtóműtechnológiát ne használták volna. A képen látható Trent 900 sugárhajtóművet az A380-ason használják, melynek ventilátorai 2,95 méter átmérőjűek, ez valamivel kisebb, mint a GE90 sugárhajtómű a Boeing 777-nél. Egy érdekesség, hogy a Trent 900-as hajtóműveket úgy tervezték, hogy elférjen egy Boeing 747-400F teherszállító repülőgépben a viszonylag könnyű teherszállításkor. Belső tér A repülőgépek belső tere az első utasszállító repülőgép óta megváltozott. Ma már az utasok egytől négyig vannak az utazási osztályok szerint elrendezve a széles törzsű repülőgépekben. Bár a társalgók, amiket eredetileg a Boeing 747-es felső szintjére rendeztek be, nagyrészt eltűntek, de az első osztály, illetve a business osztály az Airbus A340-600, a Boeing 777-300ER, és az Airbus A380-as repülőgépeknél tértek vissza. Az Emirates az A380-ast zuhanyzókkal és az utasok számára első osztállyal rendezte be, a szoba osztott használatára 25 percet adtak ki és a zuhanyt legfeljebb öt percig lehet használni. Attól függően, hogy a légitársaság hogyan konfigurálja a repülőgép ülésosztását, annak mérete és az ülések száma jelentősen változhat. Például a rövidebb távú járatoknál gyakran nagyobb sűrűséggel alakítanak ki helyeket, mint a hosszú távú járatoknál. A légi közlekedésben az iparág jelenlegi gazdasági nyomása miatt a turista osztályon kialakított nagy sűrűségű utasteret továbbra is alkalmazzák. Turbulencia A repülőgépek az ICAO szerint különböző csoportokba vannak sorolva a légörvény keltése alapján. Mivel a légörvény mértéke arányos a repülőgép súlyával, így a gép ez alapján négy súlycsoport valamelyikébe sorolható: könnyű, közepes, nehéz és szuper. A súlyok szerint a jelenlegi összes szélestörzsű repülőgép a nehéz kategóriába tartozik, az A380 az amerikai légtérben szupernek minősül. A légörvények szerinti kategóriákat arra is használják, hogy a repülőgépeket biztonságos távolságra elkülönítsék egymástól. A szuper és nehéz kategóriájú repülőgépek erősebb légörvényt keltenek, mint a más kategóriájúak. Néhány országban, például az Egyesült Államokban utólag ezt a követelményt a "nehéz" (vagy szuper) szó hívójeleként fejezik ki a légiforgalmi irányítás bizonyos területein. Speciális alkalmazások Szélestörzsű repülőgépeket használnak tudományos kutatás vagy a hadsereg céljaira. A Shuttle Carrier Aircraft-ot, két speciálisan átalakított Boeing 747 repülőgépet az amerikai Space Shuttle szállítására alkalmaztak. Néhány széles törzsű repülőgépet vezetési pontokra használnak, mint például a Boeing E-4, vagy a Boeing E-767 légtérellenőrző repülőgép. Az új katonai fegyverek és lézer fegyverek tesztelésére a széles törzsű Boeing Yal-1 típust használták. Más széles törzsű repülőgépeket használnak kutatásokra a közös német-amerikai Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy projektben. Az új generációs repülőgép hajtóműveinek repülés közbeni teszteléséhez négyhajtóműves Airbus A340, Airbus A380, és Boeing 747-es repülőgépeket használnak. Néhány repülőgépet légi tűzoltóként használnak, ilyen például a DC-10-ből kifejlesztett Tanker 910 vagy az Evergreen Supertankerként üzemeltetett Boeing 747. Néhány szélestörzsű repülőgépet VIP-ek szállítására használnak. Kanadában Airbus A310, míg Oroszországban Iljusin Il-96-os szállítja a legmagasabb beosztottságú vezetőket. Németország 2011 tavaszán az Airbus A310-ét Airbus A340-re cserélte. Speciálisan átalakított Boeing 747-200-ast, más néven Boeing VC-25-öt használnak az Egyesült Államok elnökének szállítására Air Force One néven. A jövő fejlesztései Az Airbus és a Boeing két szélestörzsű utasszállító repülőgéppel versenyez egymással a repülőgéppiacon, az Airbus gépe 2009-ben még fejlesztés alatt állt. Mindkét gyártóra jelentős nyomás nehezedik, versenyeznek abban, hogy melyikük kapja a legnagyobb megrendeléseket. 2005-ben a Boeing 787 Dreamliner már több megrendelést kapott, mint az Airbus, és elsőként lépett a légitársaságok szolgálatába 2011 októberében. A 787 az első olyan nagyméretű kereskedelmi utasszállító repülőgép, ami nagy részben kompozit anyagokból készül. A tervezett első Airbus A350, ami az A330/A340 sorozaton alapult volna, de a légitársaságok visszajelzései alapján az Airbus kénytelen volt jelentős tervezési változtatásokat végrehajtani a repülőgépen. Azon túl, hogy néhány centivel szélesebb, lesz mint a Boeing, az Airbus azt is állítja, hogy az A350 végső specifikációi jobbak lesznek, mint a 787-é. Az 1990-es évek óta több új szélestörzsű utasszállító repülőgépen alakítottak ki kisebb törzskeresztmetszetet, mint a korábbi típusokon. Bár az olyan repülőgépeken, mint a McDonnell Douglas DC-10 elég széles repülőgéptörzse van ahhoz, hogy 10 egymás melletti üléssor elférjen benne, ami jelentősen növeli a légellenállást. Az új repülőgépeken, mint a Boeing 787-es és az Airbus A350-es típusokon úgy tervezték meg, hogy 8-9 üléssor legyen egymás mellett, annak érdekében, hogy javítsák a hatékonyságot. Néhány szélestörzsű repülőgépen, mint a Boeing 747-es, módosításokkal kialakíthatóvá lehet tenni a legénységi pihenőket és a konyhát az utastér feletti részen, hogy csökkentség vele a nem használt helyet. Államok vezetőinek listája 1997-ben Ezen az oldalon az 1997-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Albánia (köztársaság) Államfő - Sali Berisha (1992–1997) Rexhep Meidani (1997–2002), lista Kormányfő - Aleksandër Meksi (1992–1997) Fatos Nano (1997–1998), lista Andorra (parlamentáris társhercegség) Társhercegek Francia társherceg - Jacques Chirac (1995–2007), lista Episzkopális társherceg - Joan Martí i Alanis (1971–2003), lista Kormányfő - Marc Forné Molné (1994–2005), lista Ausztria (szövetségi köztársaság) Államfő - Thomas Klestil (1992–2004), lista Kancellár - Franz Vranitzky (1986–1997) Viktor Klima (1997–2000), szövetségi kancellár lista Azerbajdzsán (köztársaság) Államfő - Heyd�r Əliyev (1993–2003), lista Kormányfő - Artur Rasizade (1996–2003), lista Hegyi-Karabah Köztársaság (részlegesen elismert szakadár állam) Államfő - Robert Kocsarjan (1994–1997) Arkagyij Gukaszjan (1997–2007), lista Miniszterelnök - Leonard Petroszjan (1994–1998), lista Belgium (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Albert király (1993–2013) Kormányfő - Jean-Luc Dehaene (1992–1999), lista Bosznia-Hercegovina (szövetségi köztársaság) Államfő - Bosznia-Hercegovina Elnöksége elnökeinek listája Bosznia-hercegovinai Föderáció – Kresimir Zubak (1994–1997) Vladimir Soljić (1997) Ejup Ganić (1997–1999) Boszniai Szerb Köztársaság – Biljana Plavšić (1996–1998), lista Miniszterelnökök - Hasan Muratović (1996–1997) Haris Silajdžić és Boro Bosić (1997–1999), lista Bosznia-hercegovinai Föderáció – Edhem Bicakcić (1996–2001), lista Boszniai Szerb Köztársaság – Gojko Klićković (1996–1998), lista Nemzetközi főképviselő – Carl Bildt (1995–1997) Carlos Westendorp (1997–1999) Bulgária (köztársaság) Államfő - Zselju Zselev (1990–1997) Petar Sztojanov (1997–2002), lista Kormányfő - Zsan Videnov (1995–1997) Ivan Kosztov (1997–2001), lista Ciprus (köztársaság) Államfő - Gláfkosz Klirídisz (1993–2003), lista Észak-Ciprus (szakadár állam, csak Törökország ismeri el) Államfő - Rauf Raif Denktaş (1975–2005), lista Kormányfő - Derviş Eroğlu (1996–2004), lista Csehország (köztársaság) Államfő - Václav Havel (1993–2003), lista Kormányfő - Václav Klaus (1992–1997) Josef Tošovský (1997–1998), lista Dánia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Margit királynő (1972–) Kormányfő - Poul Nyrup Rasmussen (1993–2001), lista Feröer Kormányfő – Edmund Joensen (1994–1998), lista Grönland Kormányfő – Lars Emil Johansen (1991–1997) Jonathan Motzfeldt (1997–2002), lista Egyesült Királyság (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet Nagy-Britannia királynője (1952–) Kormányfő - John Major (1990–1997) Tony Blair (1997–2007), lista Gibraltár (brit tengerentúli terület) Kormányzó - Sir Hugo White (1995–1997) Sir Richard Luce (1997–2000), lista Főminiszter - Peter Caruana (1996–2011), lista Guernsey Bailiffség (brit koronafüggőség) Alkormányzó - Sir John Coward (1994–2000), lista Jersey Bailiffség (brit koronafüggőség) Alkormányzó - Sir Michael Wilkes (1995–2001), lista Man (brit koronafüggőség) Alkormányzó - Sir Timothy Daunt (1995–2000), lista Főminiszter - Donald Gelling (1996–2001), lista Észtország (köztársaság) Államfő - Lennart Meri (1992–2001), lista Kormányfő - Tiit Vähi (1995–1997) Mart Siimann (1997–1999), lista Fehéroroszország (köztársaság) Államfő - Aljakszandr Rihoravics Lukasenka (1994–), lista Kormányfő - Mihail Csigir (1994–1997) Szjarhej Ling (1997–2000), lista Finnország (köztársaság) Államfő - Martti Ahtisaari (1994–2000), lista Kormányfő - Paavo Lipponen (1995–2003), lista Åland Kormányfő – Roger Janssen (1995–1999) Franciaország (köztársaság) Államfő - Jacques Chirac (1995–2007), lista Kormányfő - Alain Juppé (1995–1997) Lionel Jospin (1997–2002), lista Görögország (köztársaság) Államfő- Konsztantinosz Sztephanopulosz (1995–2005), lista Kormányfő - Kosztasz Szimitisz (1996–2004), lista Grúzia (köztársaság) Államfő - Eduard Sevardnadze (1992–2003), lista Kormányfő - Niko Lekisvili (1995–1998), lista Abházia (nemzetközileg el nem ismert állam) Államfő - Vlagyiszlav Ardzinba (1990–2005), lista Kormányfő - Gennagyij Gagulia (1995–1997) Szergej Bagaps (1997–1999), lista Adzsaria (nemzetközileg el nem ismert állam) Államfő – Aszlan Abasidze (1991–2004) Dél-Oszétia (nemzetközileg el nem ismert állam) Elnök - Ljudvig Csibirov (1993–2001), lista Miniszterelnök - Alekszandr Savlohov (1996–1998), lista Hollandia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Beatrix királynő (1980–2013) Miniszterelnök - Wim Kok (1994–2002), lista Holland Antillák (a Holland Királyság tagállama) lásd Észak-Amerikánál Aruba (a Holland Királyság tagállama) lásd Észak-Amerikánál Horvátország (köztársaság) Államfő - Franjo Tuđman (1990–1999), lista Kormányfő - Zlatko Mateša (1995–2000), lista Izland (köztársaság) Államfő - Ólafur Ragnar Grímsson (1996–2016), lista Kormányfő - Davíð Oddsson (1991–2004), lista Írország (köztársaság) Államfő - Mary Robinson (1990–1997) Mary McAleese (1997–2011), lista Kormányfő - John Bruton (1994–1997) Bertie Ahern (1997–2008), lista Jugoszlávia (köztársaság) Államfő - Zoran Lilić (1993–1997) Slobodan Milošević (1997–2000), lista Kormányfő - Radoje Kontić (1993–1998), lista Koszovó (el nem ismert szakadár állam) Államfő - Ibrahim Rugova (1992–2000), lista Kormányfő - Bujar Bukoshi (1991–2000), lista Lengyelország (köztársaság) Államfő - Aleksander Kwaśniewski (1995–2005), lista Kormányfő - Włodzimierz Cimoszewicz (1996–1997) Jerzy Buzek (1997–2001), lista Lettország (köztársaság) Államfő - Guntis Ulmanis (1993–1999), lista Kormányfő - Andris Šķēle (1995–1997) Guntars Krasts (1997–1998), lista Liechtenstein Uralkodó - II. János Ádám , herceg (1989–) Kormányfő - Mario Frick (1993–2001), lista Litvánia (köztársaság) Államfő - Algirdas Brazauskas (1992–1998), lista Kormányfő - Gediminas Vagnorius (1996–1999), lista Luxemburg (parlamentáris monarchia) Uralkodó - János nagyherceg (1964–2000) Kormányfő - Jean-Claude Juncker (1995–2013), lista Macedónia (köztársaság) Államfő - Kiro Gligorov (1995–1999), lista Kormányfő - Branko Crvenkovski (1992–1998), lista Magyarország (köztársaság) Államfő - Göncz Árpád (1990–2000), lista Kormányfő - Horn Gyula (1994–1998), lista Málta (köztársaság) Államfő - Ugo Mifsud Bonnici (1994–1999), lista Kormányfő - Alfred Sant (1996–1998), lista Moldova (köztársaság) Államfő - Mircea Snegur (1989–1997) Petru Lucinschi (1997–2001), lista Kormányfő - Andrei Sangheli (1992–1997) Ion Ciubuc (1997–1999), lista Dnyeszter Menti Köztársaság (el nem ismert szakadár állam) Elnök - Igor Szmirnov (1990–2011), lista Gagauzia Elnök – Gheorghe Tabunscic (1995–1999) Monaco Uralkodó - III. Rainier herceg (1949–2005) Államminiszter - Paul Dijoud (1994–1997) Michel Lévêque (1997–2000), lista Németország (szövetségi köztársaság) Államfő - Roman Herzog (1994–1999), lista Kancellár - Helmut Kohl (1982–1998), lista Norvégia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - V. Harald király (1991–) Kormányfő - Thorbjørn Jagland (1996–1997) Kjell Magne Bondevik (1997–2000), lista Olaszország (köztársaság) Államfő - Oscar Luigi Scalfaro (1992–1999), lista Kormányfő - Romano Prodi (1996–1998), lista Oroszország (köztársaság) Államfő - Borisz Jelcin (1990–1999), lista Kormányfő - Viktor Csernomirgyin (1992–1998), lista Icskéria Csecsen Köztársaság (el nem ismert szakadár állam) Államfő – Zelimhan Jandarbijev (1996–1997) Aszlan Maszhadov (1997–2005), lista Örményország (köztársaság) Államfő - Levon Ter-Petroszjan (1990–1998), lista Kormányfő - Armen Sargszjan (1996–1997) Robert Kocsarjan (1997–1998), lista Portugália (köztársaság) Államfő - Jorge Sampaio (1996–2006), lista Kormányfő - António Guterres (1995–2002), lista Románia (köztársaság) Államfő - Emil Constantinescu (1996–2000), lista Kormányfő - Victor Ciorbea (1996–1998), lista San Marino (köztársaság) Régenskapitányok Spanyolország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - I. János Károly király (1975–2014) Kormányfő - José María Aznar (1996–2004), lista Svájc (konföderáció) Szövetségi Tanács : Jean-Pascal Delamuraz (1983–1998), Arnold Koller (1986–1999, elnök), Flavio Cotti (1986–1999), Adolf Ogi (1987–2000), Kaspar Villiger (1989–2003), Ruth Dreifuss (1993–2002), Moritz Leuenberger (1995–2010) Svédország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - XVI. Károly Gusztáv király (1973–) Kormányfő - Göran Persson (1996–2006), lista Szlovákia (köztársaság) Államfő - Michal Kováč (1993–1998), lista Kormányfő - Vladimír Mečiar (1994–1998), lista Szlovénia (köztársaság) Államfő - Milan Kučan (1990–2002), lista Kormányfő - Janez Drnovšek (1992–2000), lista Ukrajna (köztársaság) Államfő - Leonyid Kucsma (1994–2005), lista Kormányfő - Pavlo Lazarenko (1996–1997) Valerij Pusztovojteno (1997–1999), lista Krími Autonóm Köztársaság Elnök – Vaszil Olekszijovics Kiszeljov (1996–1997) Anatolij Hricenko (1997–1998) Kormányfő – Arkagyij Fedorovics Demidenko (1996–1997) Anatolij Francsuk (1997–1998) Vatikán (abszolút monarchia) Uralkodó - II. János Pál pápa (1978–2005) Államtitkár - Angelo Sodano (1990–2006), lista Afrika Algéria (köztársaság) Államfő - Liamine Zéroual (1994–1999), lista Kormányfő - Ahmed Ujahia (1995–1998), lista Angola (köztársaság) Államfő - José Eduardo dos Santos (1979–2017), lista Kormányfő - Fernando José de França Dias Van-Dúnem (1996–1999), lista Benin (köztársaság) Államfő - Mathieu Kérékou (1996–2006), lista Bissau-Guinea (köztársaság) Államfő - João Bernardo Vieira (1984–1999), lista Kormányfő - Manuel Saturnino da Costa (1994–1997) Carlos Correia (1997–1998), lista Botswana (köztársaság) Államfő - Quett Masire (1980–1998), lista Burkina Faso (köztársaság) Államfő - Blaise Compaoré (1987–2014), lista Kormányfő - Kadré Désiré Ouedraogo (1996–2000), lista Burundi (köztársaság) Államfő - Pierre Buyoya (1996–2003), lista Kormányfő – Pascal-Firmin Ndimira (1996–1998), lista Csád (köztársaság) Államfő - Idriss Déby (1990–), lista Kormányfő - Koibla Djimasta (1995–1997) Nassour Guelendouksia Ouaido (1997–1999), lista Comore-szigetek (köztársaság) Államfő - Mohamed Taki Abdoulkarim (1996–1998), lista Kormányfő - Ahmed Abdou (1996–1997) Nourdine Bourhane (1997–1998), lista Anjouan (el nem ismert szakadár állam) Anjouan 1997-ben kiáltotta ki függetlenségét Elnök - Foundi Abdallah Ibrahim (1997–1999), lista Mohéli (el nem ismert szakadár állam) Mohéli 1997-ben kiáltotta ki függetlenségét Elnök - Szaid Mohamed Soefu, Mohéli (1997–1998) Miniszterelnök - Szoidri Ahmed, Mohéli (1997–1998) Dél-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Nelson Mandela (1994–1999), lista Dzsibuti (köztársaság) Államfő - Hassan Gouled Aptidon (1977–1999), lista Kormányfő - Barkat Gourad Hamadou (1978–2001), lista Egyenlítői-Guinea (köztársaság) Államfő - Teodoro Obiang Nguema Mbasogo (1979–), lista Kormányfő - Ángel Serafín Seriche Dougan (1996–2001), lista Egyiptom (köztársaság) Államfő - Hoszni Mubárak (1981–2011), lista Kormányfő - Kamal Ganzouri (1996–1999), lista Elefántcsontpart (köztársaság) Államfő - Henri Konan Bédié (1993–1999), lista Kormányfő - Daniel Kablan Duncan (1993–1999), lista Eritrea (köztársaság) Államfő - Isaias Afewerki (1991–), lista Etiópia (köztársaság) Államfő - Negasso Gidada (1995–2001), lista Kormányfő - Meles Zenawi (1995–2012), lista Gabon (köztársaság) Államfő - Omar Bongo (1967–2009), lista Kormányfő - Paulin Obame-Nguema (1994–1999), lista Gambia (köztársaság) Államfő - Yahya Jammeh (1994–2017), lista Ghána (köztársaság) Államfő- Jerry Rawlings (1981–2001), lista Guinea (köztársaság) Államfő - Lansana Conté (1984–2008), lista Kormányfő - Sidya Touré (1996–1999), lista Kamerun (köztársaság) Államfő - Paul Biya (1982–), lista Kormányfő - Peter Mafany Musonge (1996–2004), lista Kenya (köztársaság) Államfő - Daniel arap Moi (1978–2002), lista Kongói Demokratikus Köztársaság (Kongó-Kinshasa) (köztársaság) 1997-ben az ország neve Zaire-ről Kongói Demokratikus Köztársaságra változott Államfő - Mobutu Sese Seko (1965–1997) Laurent-Désiré Kabila (1997–2001), lista Kormányfő - Kengo Wa Dondo (1994–1997) Étienne Tshisekedi (1997) Likulia Bolongo (1997), lista Kongói Köztársaság (Kongó-Brazzaville) (köztársaság) Államfő - Pascal Lissouba (1992–1997) Denis Sassou Nguesso (1997–), lista Kormányfő – Charles David Ganao (1996–1997) Bernard Kolélas (1997), lista Közép-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Ange-Félix Patassé (1993–2003), lista Kormányfő - Jean-Paul Ngoupandé (1996–1997) Michel Gbezera-Bria (1997–1999), lista Lesotho (alkotmányos monarchia) Uralkodó - III. Letsie király (1996–) Kormányfő - Ntsu Mokhehle (1994–1998), lista Libéria (köztársaság) Államfő - Ruth Perry (1996–1997) Charles Taylor (1997–2003), lista Líbia (köztársaság) De facto országvezető - Moammer Kadhafi (1969–2011), lista Névleges államfő - Muhammad az-Zanati (1992–2008), Líbia Népi Kongresszusa főtitkára Kormányfő - Abdul Madzsid al-Káúd (1994–1997) Muhammad Ahmad al-Mangús (1997–2000), lista Madagaszkár (köztársaság) Államfő - Norbert Ratsirahonana (1996–1997) Didier Ratsiraka (1997–2002), lista Kormányfő - Norbert Ratsirahonana (1996–1997) Pascal Rakotomavo (1997–1998), lista Malawi (köztársaság) Államfő - Bakili Muluzi (1994–2004), lista Mali (köztársaság) Államfő - Alpha Oumar Konaré (1992–2002), lista Kormányfő - Ibrahim Boubacar Keïta (1994–2000), lista Marokkó (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Hasszán király (1961–1999) Kormányfő - Abdellatif Filali (1994–1998), lista Nyugat-Szahara (részben elismert állam) Államfő - Mohamed Abdelaziz (1976–2016), lista Kormányfő - Mahfoud Ali Beiba (1995–1999), lista Mauritánia (köztársaság) Államfő - Maaouya Ould Sid'Ahmed Taya (1984–2005), lista Kormányfő - El Avia Ould Mohamed Khouna (1996–1997) Mohamed Lemine Ould Guig (1997–1998), lista Mauritius (köztársaság) Államfő - Cassam Uteem (1992–2002), lista Kormányfő - Navin Ramgoolam (1995–2000), lista Mayotte (Franciaország tengerentúli megyéje) Prefektus - Philippe Boisadam (1996–1998), lista A Területi Tanács elnöke - Younoussa Bamana (1991–2004) Mozambik (köztársaság) Államfő - Joaquim Chissano (1986–2005), lista Kormányfő - Pascoal Mocumbi (1994–2004), lista Namíbia (köztársaság) Államfő - Sam Nujoma (1990–2005), lista Kormányfő - Hage Geingob (1990–2002), lista Niger (köztársaság) Államfő - Ibrahim Baré Maïnassara (1996–1999), lista Kormányfő - Amadou Cissé (1996–1997) Ibrahim Hassane Mayaki (1997–2000), lista Nigéria (köztársaság) Államfő - Sani Abacha (1993–1998), lista Ruanda (köztársaság) Államfő - Pasteur Bizimungu (1994–2000), lista Kormányfő - Pierre-Célestin Rwigema (1995–2000), lista São Tomé és Príncipe (köztársaság) Államfő - Miguel Trovoada (1995–2001), lista Kormányfő - Raul Bragança Neto (1996–1999), lista Seychelle-szigetek (köztársaság) Államfő - France-Albert René (1977–2004), lista Sierra Leone (köztársaság) Államfő - Ahmad Tejan Kabbah (1996–1997), lista Johnny Paul Koroma (1997–1998), a Fegyveres Erők Forradalmi Tanácsa elnöke Szenegál (köztársaság) Államfő - Abdou Diouf (1981–2000), lista Kormányfő - Habib Thiam (1991–1998), lista Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha (Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - David Smallman (1995–1999), lista Szomália (köztársaság) nincs működő központi kormányzata Szomáliföld (el nem ismert szakadár állam) Államfő - Muhammad Haji Ibrahim Egal (1993–2002), lista Szudán (köztársaság) Államfő - Omar el-Basír (1989–), lista Szváziföld (abszolút monarchia) Uralkodó - II. Mswati , király (1986–) Kormányfő - Barnabas Sibusiso Dlamini (1996–2003), lista Tanzánia (köztársaság) Államfő - Benjamin Mkapa (1995–2005), lista Kormányfő - Frederick Sumaye (1995–2005), lista Zanzibár Államfő – Salmin Amour (1990–2000), elnök Kormányfő – Mohamed Gharib Bilal (1995–2000), főminiszter Togo (köztársaság) Államfő - Gnassingbé Eyadéma (1967–2005), lista Kormányfő - Kwassi Klutse (1996–1999), lista Tunézia (köztársaság) Államfő - Zín el-Ábidín ben Ali (1987–2011), lista Kormányfő - Hamed Karoui (1989–1999), lista Uganda (köztársaság) Államfő - Yoweri Museveni (1986–), lista Kormányfő - Kintu Musoke (1994–1999), lista Zaire – lásd a Kongói Demokratikus Köztársaság cikkben Zambia (köztársaság) Államfő - Frederick Chiluba (1991–2002), lista Zimbabwe (köztársaság) Államfő - Robert Mugabe (1987–2017), lista Zöld-foki Köztársaság (köztársaság) Államfő - António Mascarenhas Monteiro (1991–2001), lista Kormányfő - Carlos Veiga (1991–2000), lista Dél-Amerika Argentína (köztársaság) Államfő - Carlos Menem (1989–1999), lista Bolívia (köztársaság) Államfő - Gonzalo Sánchez de Lozada (1993–1997) Hugo Banzer (1997–2001), lista Brazília (köztársaság) Államfő - Fernando Henrique Cardoso (1995–2003), lista Chile (köztársaság) Államfő - Eduardo Frei Ruiz-Tagle (1994–2000), lista Ecuador (köztársaság) Államfő - Abdalá Bucaram (1996–1997) Fabián Alarcón (1997–1998), lista Falkland-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Richard Ralph (1996–1999), lista Kormányfő - Andrew Gurr (1994–1999), lista Guyana (köztársaság) Államfő - Cheddi Jagan (1992–1997) Janet Jagan (1997–1999), lista Miniszterelnök - Sam Hinds (1992–1999), lista Kolumbia (köztársaság) Államfő - Ernesto Samper (1994–1998), lista Paraguay (köztársaság) Államfő - Juan Carlos Wasmosy (1993–1998), lista Peru (köztársaság) Államfő - Alberto Fujimori (1990–2000), lista Kormányfő - Alberto Pandolfi (1996–1999), lista Suriname (köztársaság) Államfő - Jules Wijdenbosch (1996–2000), lista Uruguay (köztársaság) Államfő - Julio María Sanguinetti (1995–2000), lista Venezuela (köztársaság) Államfő - Rafael Caldera (1994–1999), lista Észak- és Közép-Amerika Amerikai Egyesült Államok (köztársaság) Államfő - Bill Clinton (1993–2001), lista Puerto Rico (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Pedro Rosselló (1993–2001), lista Amerikai Virgin-szigetek (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Roy L. Schneider (1995–1999), lista Anguilla (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Robert Harris (1996–2000), lista Főminiszter - Hubert Hughes (1994–2000) Antigua és Barbuda (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Antigua és Barbuda királynője, (1981–) Főkormányzó - Sir James Carlisle (1993–2007), lista Kormányfő - Lester Bird (1994–2004), lista Aruba (A Holland Királyság társult állama) Uralkodó - Beatrix királynő , Aruba királynője, (1980–2013) Kormányzó - Olindo Koolman (1992–2004), lista Miniszterelnök - Henny Eman (1994–2001), lista Bahama-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, a Bahama-szigetek királynője (1973–) Főkormányzó - Sir Orville Turnquest (1995–2001), lista Kormányfő - Hubert Ingraham (1992–2002), lista Barbados (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Barbados királynője (1966–) Főkormányzó - Sir Clifford Husbands (1996–2011), lista Kormányfő - Owen Arthur (1994–2008), lista Belize (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Belize királynője, (1981–) Főkormányzó - Sir Colville Young (1993–), lista Kormányfő - Manuel Esquivel (1993–1998), lista Bermuda (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - David Waddington (1992–1997) Thorold Masefield (1997–2002), lista Kormányfő - David Saul (1995–1997) Pamela Gordon (1997–1998), lista Brit Virgin-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - David Mackilligin (1993–1998), lista Kormányfő - Ralph T. O'Neal (1995–2003), lista Costa Rica (köztársaság) Államfő - José María Figueres (1994–1998), lista Dominikai Közösség (köztársaság) Államfő - Crispin Sorhaindo (1993–1998), lista Kormányfő - Edison James (1995–2000), lista Dominikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Leonel Fernández (1996–2000), lista Salvador (köztársaság) Államfő - Armando Calderón Sol (1994–1999), lista Grenada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Grenada királynője, (1974–) Főkormányzó - Sir Daniel Williams (1996–2008), lista Kormányfő - Keith Mitchell (1995–2008), lista Guatemala (köztársaság) Államfő - Álvaro Arzú (1996–2000), lista Haiti (köztársaság) Államfő - René Préval (1996–2001), lista Kormányfő – Rosny Smarth (1996–1997), lista Holland Antillák (A Holland Királyság társult állama) Uralkodó - Beatrix királynő , a Holland Antillák királynője, (1980–2010) Kormányzó - Jaime Saleh (1990–2002), lista Miniszterelnök - Miguel Arcangel Pourier (1994–1998), lista Honduras (köztársaság) Államfő - Carlos Roberto Reina (1994–1998), lista Jamaica (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Jamaica királynője, (1962–) Főkormányzó - Sir Howard Cooke (1991–2006), lista Kormányfő - P. J. Patterson (1992–2006), lista Kajmán-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - John Wynne Owen (1995–1999), lista Kormányfő - Truman Bodden (1994–2000), lista Kanada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Kanada királynője, (1952–) Főkormányzó - Roméo LeBlanc (1995–1999), lista Kormányfő - Jean Chrétien (1993–2003), lista Kuba (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Fidel Castro (1965–2011), főtitkár Államfő - Fidel Castro (1976–2008), lista Miniszterelnök - Fidel Castro (1959–2008), lista Mexikó (köztársaság) Államfő - Ernesto Zedillo (1994–2000), lista Montserrat (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Frank Savage (1993–1997) Tony Abbott (1997–2001), lista Kormányfő - Bertrand Osborne (1996–1997) David Brandt (1997–2001), lista Nicaragua (köztársaság) Államfő - Violeta Chamorro (1990–1997) Arnoldo Alemán (1997–2002), lista Panama (köztársaság) Államfő - Ernesto Pérez Balladares (1994–1999), lista Saint Kitts és Nevis (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Saint Kitts és Nevis királynője, (1983–) Főkormányzó - Sir Cuthbert Sebastian (1996–2013), lista Kormányfő - Denzil Douglas (1995–2015), lista Nevis Főkormányzó-helyettes – Eustace John (1994–) Főminiszter – Vance Amory (1992–2006) Saint Lucia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Szent Lucia királynője, (1979–) Főkormányzó - Sir George Mallet (1996–1997) Dáma Pearlette Louisy (1997–), lista Kormányfő - Vaughan Lewis (1996–1997) Kenny Anthony (1997–2006), lista Saint-Pierre és Miquelon (Franciaország külbirtoka) Prefektus - Jean-François Carenco (1996–1997) Rémi Thuau (1997–1999), lista A Területi Tanács elnöke - Bernard Le Soavec (1996–2000), lista Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Saint Vincent királynője, (1979–) Főkormányzó - Sir Charles Antrobus (1996–2002), lista Kormányfő - Sir James Fitz-Allen Mitchell(1984–2000), lista Trinidad és Tobago (köztársaság) Államfő - Noor Hassanali (1987–1997) A. N. R. Robinson (1997–2003), lista Kormányfő - Basdeo Panday (1995–2001), lista Turks- és Caicos-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - John Kelly (1996–2000), lista Főminiszter - Derek Hugh Taylor (1995–2003), lista Ázsia Afganisztán (teokratikus állam) ( Tálibok )- de facto államfő - Mohammed Omar (1996–2001), a Legfelsőbb Tanács elnöke de facto kormányfő - Mohammad Rabbani (1996–2001), lista (Északi Szövetség) - Burhanuddin Rabbani (1992–2001), lista, száműzetésben Bahrein (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Ísza emír (1961–1999) Kormányfő - Halífa ibn Szalmán Al Halífa, lista (1970–) Banglades (köztársaság) Államfő - Shahabuddin Ahmed (1996–2001), lista Kormányfő - Sheikh Hasina (1996–2001), lista Bhután (abszolút monarchia) Uralkodó - Dzsigme Szingye Vangcsuk király (1972–2006) Brunei (abszolút monarchia) Uralkodó - Hassanal Bolkiah , szultán (1967–) Kormányfő - Hassanal Bolkiah szultán (1984–), lista Dél-Korea (köztársaság) Államfő - Kim Jongszam (1993–1998), lista Kormányfő - I Szuszong (1995–1997) Ko Gon (1997–1998), lista Egyesült Arab Emírségek (abszolút monarchia) - Elnök - Zájed ibn Szultan Ál Nahaján (1971–2004), lista Kormányfő - Maktúm bin Rásid Ál Maktúm (1990–2006), lista Az egyes Emírségek uralkodói (lista) : Abu-Dzabi – Zájed bin Szultan Ál Nahaján (1971–2004) Adzsmán – Humajd ibn Rásid an-Nuajmi (1981–) Dubaj – Maktúm bin Rásid Ál Maktúm (1990–2006) Fudzsajra – Hamad ibn Muhammad as-Sarki (1974–) Rász el-Haima – Szakr ibn Muhammad al-Kászimi (1948–2010) Sardzsa – Szultán ibn Muhammad al-Kászimi (1987–) Umm al-Kaivain – Rásid ibn Ahmad al-Mualla (1981–2009) Észak-Korea (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Kim Dzsongil (1997–2011), főtitkár Államfő - betöltetlen (1994–1998), Észak-Korea elnöke De facto államfő - Kim Dzsongil (1993–2011), elnök Kormányfő - Kang Szongszan (1992–1997) Hong Szongnam (1997–2003), lista Fülöp-szigetek (köztársaság) Államfő - Fidel Ramos (1992–1998), lista Hongkong ( brit koronafüggőség ) 1997. július 1-jén csatlakozott Kínához Kormányzó - Chris Patten (1992–1997), lista Főminiszter – Tung Csi-va (1997–2005), lista India (köztársaság) Államfő - Shankar Dayal Sharma (1992–1997) K. R. Narayanan (1997–2002), lista Kormányfő - H. D. Deve Gowda (1996–1997) Inder Kumar Gujral (1997–1998), lista Indonézia (köztársaság) Államfő - Suharto (1967–1998), lista Irak (köztársaság) Államfő - Szaddám Huszein (1979–2003), lista Kormányfő - Szaddám Huszein (1994–2003), lista Irán (köztársaság) Legfelső vallási vezető - Ali Hámenei (1989–), lista Államfő - Akbar Hasemi Rafszandzsáni (1989–1997) Mohammad Khatami (1997–2005), lista Izrael (köztársaság) Államfő - Ézer Weizman (1993–2000), lista Kormányfő - Benjámín Netanjáhú (1996–1999), lista Japán (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Akihito császár (1989–) Kormányfő - Hasimotó Rjutaró (1996–1998), lista Jemen (köztársaság) Államfő - Ali Abdullah Szaleh (1978–2012), lista Kormányfő - Abdul Azíz Abdul Gáni (1994–1997) Faradzs Száid Bin Gánem (1997–1998), lista Jordánia (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Huszejn király (1952–1999) Kormányfő - Abdul Karím al-Kabarití (1996–1997) Abdelszálám al-Madzsalí (1997–1998), lista Kambodzsa (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Norodom Szihanuk király (1993–2004) Kormányfő - Norodom Ranarrid herceg (1993–1997) Ung Huot (1997–1998) első miniszterelnök Hun Szen (1985–) második miniszterelnök, lista Katar (abszolút monarchia) Uralkodó - Hamad emír (1995–2013) Kormányfő - Abdulláh bin Halífa Ál Száni (1996–2007), lista Kazahsztán (köztársaság) Államfő - Nurszultan Nazarbajev (1990–), lista Kormányfő - Akezsan Kazsegeldin (1994–1997) Nurlan Balgimbajev (1997–1999), lista Kína (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Csiang Cömin (1989–2002), főtitkár Államfő - Csiang Cömin (1993–2003), lista Kormányfő - Li Peng (1987–1998), lista Kirgizisztán (köztársaság) Államfő - Aszkar Akajev (1990–2005), lista Kormányfő - Apasz Dzsumagulov (1993–1998), lista Kuvait (alkotmányos monarchia) Uralkodó - III. Dzsáber emír (1977–2006), Kormányfő - Szaad al-Abdulláh al-Szálim asz-Szabáh (1978–2003), lista Laosz (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Khamtaj Sziphandon (1992–2006), főtitkár Államfő - Nuhak Phoumszavanh (1992–1998), lista Kormányfő - Khamtaj Sziphandon (1991–1998), lista Libanon (köztársaság) Államfő - Elias Hravi (1989–1998), lista Kormányfő - Rafik Hariri (1992–1998), lista Makaó (Portugália tengerentúli területe) Kormányzó - Vasco Joaquim Rocha Vieira (1991–1999), kormányzó Malajzia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Jaafar szultán (1994–1999) Kormányfő - Mahathir bin Mohamad (1981–2003), lista Maldív-szigetek (köztársaság) Államfő - Maumoon Abdul Gayoom (1978–2008), lista Mianmar (köztársaság) Államfő - Than Shwe (1992–2011), lista Kormányfő - Than Shwe (1992–2003), lista Mongólia (köztársaság) Államfő - Punszalmágín Ocsirbat (1990–1997) Nacagín Bagabandi (1997–2005), lista Kormányfő - Mencajkháni Enkszajkhán (1996–1998), lista Nepál (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Bírendra király (1972–2001) Kormányfő - Ser Bahadúr Deuba (1995–1997) Lokendra Bahadúr Csand (1997) Szurja Bahadúr Tapa (1997–1998), lista Omán (abszolút monarchia) Uralkodó - Kábúsz szultán (1970–) Kormányfő - Kábúsz bin Száid al Száid (1972–), lista Pakisztán (köztársaság) Államfő - Farúk Legári (1993–1997) Vászím Szadzsát (1997–1998), lista Kormányfő - Malik Meradzs Kálíd (1996–1997) Naváz Saríf (1997–1999), lista Palesztina (államiság nélküli adminisztratív hatóság) Elnök - Jasszer Arafat (1994–2004), lista Srí Lanka (köztársaság) Államfő - Chandrika Kumaratunga (1994–2005), lista Kormányfő - Sirimavo Bandaranaike (1994–2000), lista Szaúd-Arábia (abszolút monarchia) Uralkodó - Fahd király (1982–2005) Kormányfő - Fahd király (1982–2005) Szingapúr (köztársaság) Államfő - Ong Teng Cheong (1993–1999), lista Kormányfő - Goh Chok Tong (1990–2004), lista Szíria (köztársaság) Államfő - Hafez al-Aszad (1971–2000), lista Kormányfő - Mahmoud Zuabi (1987–2000), lista Tajvan (köztársaság) Államfő - Li Teng-huj (1988–2000), lista Kormányfő - Lien Csan (1993–1997) Vincent Siew (1997–2000), lista Tádzsikisztán (köztársaság) Államfő - Emomali Rahmon, lista (1992–) Kormányfő - Yahyo Azimov (1996–1999), lista Thaiföld (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Bhumibol Aduljadezs király (1946–2016) Kormányfő - Csavalit Jongcsajjudh (1996–1997) Csuan Leekpai (1997–2001), lista Törökország (köztársaság) Államfő - Süleyman Demirel (1993–2000), lista Kormányfő - Necmettin Erbakan (1996–1997) Mesut Yılmaz (1997–1999), lista Türkmenisztán (köztársaság) Államfő - Saparmyrat Nyýazow (1990–2006), lista Üzbegisztán (köztársaság) Államfő - Islom Karimov (1990–2016), lista Kormányfő - O‘tkir Sultonov (1995–2003), lista Vietnám (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Đ� Mư�i (1991–1997) Lê Kh� Phiêu (1997–2001), főtitkár Államfő - Lê Đ�c Anh (1992–1997) Tr�n Đ�c Lương (1997–2006), lista Kormányfő - Võ Văn Ki�t (1991–1997) Phan Văn Kh�i (1997–2006), lista Óceánia Amerikai Szamoa (Az Amerikai Egyesült Államok külterülete) Kormányzó - A. P. Lutali (1993–1997) Tauese Sunia (1997–2003), lista Ausztrália (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Ausztrália királynője, (1952–) Főkormányzó - Sir William Deane (1996–2001), lista Kormányfő - John Howard (1996–2007), lista Karácsony-sziget (Ausztrália külterülete) Adminisztrátor - Merrilyn Ann Chilvers (1996–1997) Graham Nicholls (1997) Ron Harvey (1997–1998) Kókusz (Keeling)-szigetek (Ausztrália külterülete) Adminisztrátor - Jarl Andersson (1996–1997) Maureen Ellis (1997) Ron Harvey (1997–1998) Norfolk-sziget (Ausztrália autonóm területe) Adminisztrátor - Alan Gardner Kerr (1992–1997) Tony Messner (1997–2003) Kormányfő - Michael William King (1994–1997) George Charles Smith (1997–2000), lista Északi-Mariana-szigetek (Az USA külbirtoka) Kormányzó - Froilan Tenorio (1994–1998), lista Fidzsi (köztársaság) Államfő - Kamisese Mara (1993–2000), lista Kormányfő - Sitiveni Rabuka (1992–1999), lista Francia Polinézia (Franciaország külterülete) Főbiztos - Paul Roncière (1994–1997) Jean Aribaud (1997–2001), lista Kormányfő - Gaston Flosse (1991–2004), lista Guam (Az USA külterülete) Kormányzó - Carl Gutierrez (1995–2003), lista Kiribati (köztársaság) Államfő - Teburoro Tito (1994–2003), lista Marshall-szigetek (köztársaság) Államfő - Kunio Lemari (1996–1997) Imata Kabua (1997–2000), lista Mikronézia (köztársaság) Államfő - Bailey Olter (1991–1997) Jacob Nena (1997–1999), lista Nauru (köztársaság) Államfő - Ruben Kun (1996–1997) Kinza Clodumar (1997–1998), lista Palau (köztársaság) Államfő - Kuniwo Nakamura (1993–2001), lista Pápua Új-Guinea (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Pápua Új-Guinea királynője (1975–) Főkormányzó - Sir Wiwa Korowi (1991–1997) Sir Silas Atopare (1997–2003), lista Kormányfő - Sir Julius Chan (1994–1997) Bill Skate (1997–1999), lista Bougainville (autonóm terület) Miniszterelnök – Gerard Sinato (1996–1998) Pitcairn-szigetek (Az Egyesült Királyság külbirtoka) Kormányzó - Robert Alston (1994–1998), lista Salamon-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , a Salamon-szigetek királynője (1978–) Főkormányzó - Sir Moses Pitakaka (1994–1999), lista Kormányfő - Solomon Mamaloni (1994–1997) Bartholomew Ulufa'alu (1997–2000), lista Szamoa (parlamentáris monarchia) Nyugat-Szamoa 1997. július 4-től Szamoa. Uralkodó - Malietoa Tanumafili II, O le Ao o le Malo (1962–2007) Kormányfő - Tofilau Eti Alesana (1988–1998), lista Tonga (alkotmányos monarchia) Uralkodó - IV. Tāufaʻāhau Tupou király (1965–2006) Kormányfő - Baron Vaea (1991–2000), lista Tuvalu (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Tuvalu királynője (1978–) Főkormányzó - Sir Tulaga Manuella (1994–1998), lista Kormányfő - Bikenibeu Paeniu (1996–1999), lista Új-Kaledónia (Franciaország külbirtoka) Főbiztos - Dominique Bur (1995–1999), lista Új-Zéland (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Új-Zéland királynője (1952–) Főkormányzó - Sir Michael Hardie Boys (1996–2001), lista Kormányfő - Jim Bolger (1990–1997) Jenny Shipley (1997–1999), lista Cook-szigetek (Új-Zéland társult állama) A királynő képviselője - Sir Apenera Short (1990–2000) Kormányfő - Geoffrey Henry (1989–1999), lista Niue (Új-Zéland társult állama) Kormányfő - Frank Lui (1993–1999), lista Tokelau-szigetek (Új-Zéland külterülete) Adminisztrátor - Lindsay Watt (1993–2003) Kormányfő - Pio Tuia (1996–1997) Falima Teao (1997–1998), lista Vanuatu (köztársaság) Államfő - Jean Marie Leye Lenelgau (1994–1999), lista Kormányfő - Serge Vohor (1996–1998), lista Wallis és Futuna (Franciaország külterülete) Főadminisztrátor - Claude Pierret (1996–1998), lista Területi Gyűlés elnöke - Keleto Lakalaka (1996–1997) Victor Brial (1997–1999), lista Nyugat-Szamoa (parlamentáris monarchia) Lásd Szamoa alatt. Ganzlin Ganzlin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 1447 fő (2014. december 31.). Népesség A település népességének változása: Kőkútpuszta megállóhely Kőkútpuszta megállóhely egy megszűnt Heves megyei megállóhely, Sirok településen, melyet a MÁV üzemeltetett. Elhelyezkedése A megállóhely Sirok település Kőkútpuszta nevű területén található, 2-3 kilométerre a 24-es főúttól. Vasútvonalak A Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal egyik állomása volt, személyvonat utoljára 2007. március 3-án közlekedett. Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Sirok megállóhely Tarnaszentmária megállóhely Romániai magyar szektairodalom Romániai magyar szektairodalom – A köztudatban szektáknak neveznek minden olyan vallásos csoportot, gyülekezetet, irányzatot, amely szemben áll az intézményes egyházakkal. A köztudat – helytelenül – ide sorolja a reformáció idején a Biblia bizonyos részeire kiemelten hangsúlyt helyező irányzatokat (anabaptisták, adventisták) vagy később a történelmi egyházakból levált újprotestáns felekezeteket is. Jehova tanúi A Jehova tanúi közösségek körében Erdélyben is terjesztett magyar nyelvű irodalom szinte kizárólag nyugati vagy amerikai eredetű: ottani fordítók által, ottani nyomdákban és sokszorosító műhelyekben készül. Már a két világháború között is jelen voltak a hazai magyar könyvtermésben például J. F. Rutherford Isten hárfája (Kolozsvár, 1924) és A Királyság oltalma alatt (Bukarest, 1934) c. kötetei, valamint az Amerikai Egyesült Államokban szerkesztett és németországi nyomdában készült Ébredjetek és Őrtorony című lapok vagy A mi királyságunk szolgálata, az angol nyelven összeállított kiadványok magyar változatai, minden helyi vonatkozás nélkül. Az 1930-as évek végétől – mivel hitbeli meggyőződésükre hivatkozva megtagadták a fegyverfogást – betiltották szervezetüket; a tilalom a második világháború végéig, majd az 1945–47-es időszakot kivéve a kelet-európai kommunista rendszerek bukásáig fennmaradt. Ezen időszak alatt hitgyakorlatukat a rendszer államellenes szervezkedésnek minősítette és üldözte. 1989 után újraszerveződtek közösségeik, s ma magyar nyelven is igen aktívak, ami a társadalom szélesebb rétegei felé kizárólag külföldön készült irataik terjesztésében mutatkozik meg. Okkultizmus Egyesek a szekták körébe sorolják az okkult tudományok művelőinek szórványos kiadványait, valamint az okkultizmussal foglalkozó műveket is. Ilyenek a két világháború között jelentek meg nálunk, többnyire idegen nyelvekből fordítva (Roland Angerbauer: Az élők kísértetei. Értekezés a másodénről. Temesvár, 1919; Kabbalisták és csodatevők. Válogatta és fordította Sas László. Kolozsvár, 1923), a „rózsakeresztes bölcseletbe” bevezetést kínáló Viktor testvér (Mandel Viktor) Húsvéti harangok (Kolozsvár, 1937) vagy Spirituális asztrológia (Kolozsvár, 1937) című kötetei vagy egy bizonyos Nagy Mária útján lejegyzett „szellemi nyilatkozatok” könyve, a Lelkek tavasza (Kolozsvár, 1938). Szektairodalom 1989 után Az 1989-es romániai forradalom után a modern társadalom változásaival kapcsolatos jelenségek sorában a vallási hiedelmek és az okkultizmus témája is megjelent a hazai magyar szakirodalomban. A Jehova tanúi politikai üldözésének legátfogóbb vizsgálatára az 1956-os magyar forradalmat követő megtorlások adattári számbavétele keretében került sor (1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára. 1956–1965. Szerk. Dávid Gyula. Kolozsvár, 2006), magát az üldöztetést politikai vonatkozásaiban a Korunk vizsgálta (Gabriel Andreescu: Jehova tanúi: a vallásszabadságon elkövetett erőszak röntgenképe. 1997/10). Az irracionális irányzatokkal és jelenségekkel főképp A Hét foglalkozott (Ágoston Hugó: Armageddon árnyéka. A Hét, 1993/17; Kerekes Medárd: A világ vége és akik várják. A Hét, 1995/41; Czelnai Rudolf: Ezredforduló: Az irracionalizmus nagy visszavágása. A Hét, 1997/9). Helios-program A Helios-program keretében indították az első európai (német) űrszondákat. Ez a két szonda volt az első, kizárólag a Nap kutatására szánt űreszköz. A Merkúr pályáján belül megközelítették a Napot. A Helios-program űrszondái (zárójelben az indítás dátuma) Helios–1 ( 1974 . december 10. ) Helios–2 ( 1976 . január 16. ) Loki (Marvel Comics) Loki egy kitalált szereplő, szuperbűnöző a Marvel Comics képregényeiben. Igazából nem is olyan gonosz, hiszen a fájdalom és a gonosz hatására tette, amit tett. Thor adoptált testvére és egyben főellensége. Alapjául az azonos nevű lény szolgált a skandináv mitológiából. Az első feltűnése a Venus 6. számában, 1949 augusztusában volt. Megalkotója Stan Lee szerző, Larry Lieber író, és Jack Kirby rajzoló. Loki feltűnt különféle sorozatokban, limitált szériákban és alternatív valóság-sorozatokban, beleértve a saját négy kiadványos sorozatát, mely Loki címmel jelent meg 2004-ben. Fel fog tűnni a Fiatal Bosszúállók kiadványaiban 2013-ban. Ezen kívül szintén megjelenik animációs televíziós sorozatokban, ruhákon, játékokban, videó játékokban, és filmekben. A Marvel-moziuniverzumban Tom Hiddleston személyesíti meg Lokit: felbukkant a 2011-es Thor, a 2012-es Bosszúállók, a 2013-as Thor: Sötét világ, a 2017-es Thor: Ragnarök és a 2018-as Bosszúállók: Végtelen háború filmben. 2009-ben Lokit minden idők nyolcadik legjobb képregény gonosztevőjének választotta az IGN. Ugyanekkor Thor sokszor szorult Loki segítségére, és mindig segített is. Autographa aemula Az Autographa aemula (németből fordított nevén: bojtos hölgymál ezüstbagoly) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj. Elterjedése Főként a hegyvidékeken fordul elő, az Alpokban 1700 méter tengerszint feletti magasságig, a spanyol és a francia Keleti-Pireneusokban, a Kaukázusban és az Északkelet-Törökországban. A nedves területeket kedveli. Megjelenése lepke: szárnyfesztávolsága: 36–42 mm, az aranybaglyok alcsaládjának közepes méretű faja . Az első szárnyak színe sötét barnától a világos barnáig változhat. Fényes, csillogó ezüst, könnycsepp alakú folt díszíti a szárnyak közepét, amelyet egy sötét barna folt vesz körül. A hátsó szárnyak színe világosbarna, a lepke teste szőrös. pete: kerek, citrom sárga, a hernyó kikelése előtt lilás-barnára változik . hernyó: zöld, hullámos fehér vonalak, széles sárga csíkok, fehér pontok színesítik báb: fekete Életmódja nemzedék: egy nemzedékes faj, júniustól augusztusig rajzik. A lárva telel át, a következő év tavaszán gubózik be. hernyók tápnövényei: a hernyók alacsony növények leveleit fogyasztják, elsősorban Hieracium fajokat: Bojtos hölgymál (Hieracium villosum L.). Postabélyeg A postabélyeg (a köznapi szóhasználatban egyszerűen bélyeg), általában kis méretű, színes rajzolatú értékjegy, amelyet postai küldeményekre ragasztva bérmentesítésre használnak. A bérmentesítés azt jelenti, hogy a küldemény átvételekor a címzettnek a kézbesítésért már nem kell fizetnie. Az első postabélyeg 1840. május 6-án került forgalomba Nagy-Britanniában. Története Nagy-Britanniában a 19. század elejére már annyira zavarossá vált a levelek kézbesítéséért fizetendő díjak rendszere, és annyira magasra emelkedtek a díjak, hogy a kereskedők és a tehetősebb emberek a posta kikerülésével, magánúton, esetleg felfogadott küldöncökkel juttatták célba leveleiket, ami a királyi posta számára jelentős bevételkiesést okozott. Mivel az újságok kézbesítése kevesebbe került, mint a leveleké, a legélelmesebbek az újságra láthatatlan tintával írt, vagy a cikkekben aláhúzott szavakból összeolvasandó üzeneteket juttattak így célba. Emellett abban az időben a címzettnek kellett a kézbesítésért fizetni, a levél átvételekor. Ezt sokan megtagadták, mert a díj 2-8 penny volt – ez abban a korban nem volt csekélység –, ráadásul külön illeték járt a többoldalas levélért, de még a borítékért is. A legenda szerint az is szokásba jött, hogy egy egyszerű üzenetet már a levélen elhelyezett apró jelekkel is a címzett értésére adtak, így a levél átvétele szükségtelenné vált. Az ilyen esetekben a kézbesítés fáradsága, költsége megtérítetlen maradt. A posta természetesen küzdött a válságból való kilábalásért, egyre többen sürgették a posta reformját, az ügy még a brit parlament különbizottsága elé is került. A legígéretesebbnek a falusi tanítóból lett főtisztviselő, Rowland Hill (1795-1879) terve bizonyult, amelyet már 1823-ban kidolgozott. A javaslat szerint ne a címzett, hanem a feladó fizesse a kézbesítés díját, előre. Továbbá drasztikusan egyszerűsíteni kell a díjszabási rendszert, és megfizethetővé csökkenteni a díjakat. 1839 nyarán kísérletképpen bevezették a távolságtól független 2 pennys díjszabást, majd 1840. január 10-én áttértek az 1 pennys díjra. A reform annyira eredményesnek bizonyult, hogy a kormány a reform további gyakorlati lépéseinek kidolgozásával Hillt bízta meg. Bár a távolságtól független kézbesítési díj Nagy-Britanniában és még számos további országban is újdonságnak számított, Báthory István lengyel király már 1583-ban rendeletben írta elő, hogy a levelekért, tekintet nélkül a címzett lakhelyére, négy lengyel garas fizetendő. Megoldandó volt még, hogy a levelekért előre fizetendő díjak lerovása céljából ne legyen szükséges minden alkalommal a postahivatalokat felkeresni. Ennek érdekében készíteni kellett egy nehezen hamisítható értékjegyet, amely a postahivatalokban előre megvásárolható, és amelynek a levélre ragasztásával hitelesen igazolható a postai díj kifizetése. A Times című lapban meghirdetett pályázatra mintegy 2700 pályamű érkezett, olykor igen ötletesek, de a zsűri nem talált közöttük igazán megfelelőt. Végül az első bélyeg, a „Penny Black” Henry Corbould grafikus rajzából született, amely William Wyon 1837-ben vert, az ifjú Viktória királynőt ábrázoló emlékérméje alapján készült. Az értékpapírok és bankjegyek nyomásával foglalkozó Perkins, Bacon és Petch cég részére az acélmetszetet Charles Heath és Frederick Heath vésnök készítette. Rowland Hill feljegyzései szerint a megfelelő papír és festék kiválasztásától kezdve sokféle technikai nehézséggel kellett megküzdeni, de végül 1840. május 1-jén megvásárolhatók lettek az első bélyegek, óriási érdeklődést és forgalmat kiváltva, noha a bélyeg hivatalosan csak május 6-án került forgalomba. Mulatságos érdekesség, hogy az első bélyeg elkészítői túl jól végezték el a munkájukat. A postahivatalokban a levélre ütött bélyegző egyik célja, hogy regisztrálja a levél felvételének helyét és idejét; a másik, hogy a félig a bélyegre ütött bélyegzőlenyomat lehetetlenné tegye a bélyeg újabb felhasználását egy másik levélen. Nos, a Penny Black első sorozatai olyan jó minőségű nyomatok lettek, hogy a bélyegzőlenyomat lemosható volt róluk anélkül, hogy ez a bélyegen meglátszott volna, és így a bélyeget a levélről leáztatva újból felhasználhatták. A problémáról értesülve az újabb bélyegeken már gyengébb minőségű festéket használtak. A brit kormány és a parlamenti felsőház Hill érdemeit bőkezűen jutalmazta. A brit posta ügyvezető titkára, később főigazgatója lett, 13 360 font sterling jutalmat utaltak ki számára, nemesi rangra emelték, bárói címet kapott, valamint a Bath-érdemrendet, nyugdíjba vonulásakor óriási, húszezer fontos jutalomban és évi kétezer fontos nyugdíjban részesítették. A gazdag jutalmazás érthető, ha figyelembe vesszük, hogy Angliában a postára adott levelek száma az 1838. évi 76 millióról 1864-re 642 millióra nőtt. A sikeresnek bizonyult ötlet bevezetését követően néhány év múlva más országokban is sor került az első bélyegek kiadására: Svájc, Brazília (1843), Oroszország, Finnország (1845), Amerikai Egyesült Államok (1847), Franciaország, Belgium, Bajorország (1849), Ausztria, Spanyolország, Szászország (1850), Románia (1859). A magyar bélyeg 1848-ban, a szabadságharc alatt Than Mór festőművész megbízást kapott a Debrecenben működő Kossuth-kormánytól az első magyar bélyeg tervének elkészítésére. A bélyegterv el is készült, azonban a megvalósítás csak a nyomdai előkészítésig juthatott. 1850 és 1867 között Magyarország, mint az Habsburg Birodalom egyik tartománya, az Osztrák Postaigazgatás alá tartozott. 1850. június 1-jén jelent meg az első bélyeg hazánkban. Ez tehát osztrák bélyeg volt, a rajta látható Habsburg kétfejű sas hamarosan az elnyomás jelképévé vált. Az első magyar postabélyeg-sorozatot a Kiegyezés után, 1867. június 1-jén bocsátották ki (2 kr, 3 kr, 5 kr, 10 kr és 15 kr címletben, később 25 kr és 50 kr címletben is). A bélyegeket, itthoni technikai feltételek híján, Bécsben nyomtatták, és az – immár önálló – osztrák posta is használatba vette azokat. Ez sok vitához vezetett, de a mai szakmai konszenzus szerint ez tekintendő az első magyar bélyegsorozatnak. Az első, Magyarországon nyomtatott magyar postabélyeget 1871. május 1-jén bocsátották ki. A bélyeg a budai Állami Nyomdában készült kőnyomatos eljárással. Másrészt, Magyarország első bélyegkereskedője a polgári Prückler családból való, a hajadon maradt Prückler Klára (1844-1918) volt, akinek boltja a IV. kerületi Régi Posta 5. szám alatti palotájában volt található. Prückler Klára egy régi német származású katolikus polgári család sarja volt, amely Schwarzenbachból, Bodenseekreisből, Baden-Württembergből származik. Édesapja Prückler János (1816-1897), édesanyja Faltenmay Mária (1819-1905) volt. Jogi vonatkozások A bélyeghamisítás a gazdasági bűncselekmények közé tartozik. A magyar Büntető törvénykönyv szerint bélyeghamisítás bűntettét követi el az, aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából bélyeget utánoz vagy meghamisít, illetve hamis vagy meghamisított bélyeget erre a célra megszerez. Büntetendő az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget mint valódit, illetve fel nem használtat forgalomba hoz vagy felhasznál. A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül. A bélyeghamisítások felismeréséhez bélyegszakértőkre van szükség. Érdekességek A szokásos négyzet vagy téglalap alakú bélyegek helyett néha más alakú, kör, háromszög, ötszög formájúakat is forgalomba helyeznek. Sierra Leone és Tonga például gyümölcs alakú bélyegeket hozott forgalomba. Bhután a nemzeti himnusz lejátszható változatával ellátott bélyegeket adott ki. Andi Herzog legendás gólja látható rövidfilm formájában az osztrák posta bélyegén, amely több szempontból is egyedülálló az osztrák filatéliai termékek sorában. Ez az első olyan bélyeg, amelyet lentikuláris technikával állítottak elő. Vagyis egy filmfelvétel 48 képét helyezték egymásra, amely a szemlélő számára egy kb. 3 másodperces filmszekvenciát ad ki. Kiadás célja szerinti fajták Levélbélyeg: az egyszerű bélyeg. Küldeményeken, csomagszállítókon jelzi, hogy mekkora összeggel bérmentesítették a küldeményt. Portóbélyeg : arra szolgál, hogy a hiányos bérmentesítéssel vagy bérmentesítés nélkül feladott postai küldeményeken jelezze a címzett által fizetendő összeget. Hivatalos bélyeg : a hatóságok, hivatalok, közintézmények használják bérmentesítésre. Hírlapbélyeg : újságok, folyóiratok kedvezményes bérmentesítésére használják. Használat szerinti fajták Forgalmi bélyeg : kifejezetten azzal a céllal bocsátják ki, hogy postai küldeményekre ragasztva bérmentesítésre használják. Alkalmi bélyeg : a posták elsősorban a bélyeggyűjtők számára adják ki. Más bélyegek Formai jegyeiben hasonló, de funkciójában eltér az illetékfizetésre használatos értékjegy, az illetékbélyeg. Ennek legismertebb, de csak egyik válfaja az okmánybélyeg, mely a törvényekben meghatározott minden olyan illeték megfizetésére általánosan használható, amelyre nem létezik a bélyegen feltüntetett rendeltetésű saját illetékbélyeg. Az utolsó ilyen, ma már a forgalomból kivont, meghatározott rendeltetésű illetékbélyegfajta a közteherjegy volt, de régebben sok másféle is létezett. Flik 3J A Fliegerkompanie 3 (rövidítve Flik 3, magyarul 3. repülőszázad) az Osztrák-Magyar Légierő 1914 elején alapított 16 repülőszázadának egyike. 1917-ben felderítő-, 1918-ban vadászszázaddá szervezték át. Története A század alapítása után pár hónappal kitört az első világháború. A Flik 3 előbb a szerb, majd a keleti hadszíntéren harcolt, ahol a front mozgásával együtt költözködött. Először Homonna, majd a lengyelországi Sanok, Bażanówka, utána pedig Zboriv és Ökörmező repülőterein volt a bázisa. 1917 júliusában a teljes légierőt átszervezték; ekkor az egységet hadosztály-felderítői feladattal bízták meg Divisions-Kompanie beosztással és nevének rövidítése Flik 3D-re változott. Miután az oroszok fegyverszünetet kértek, a repülőszázadot az olasz frontra helyezték át, előbb Gardolo, majd Romagnano repterére. 1918-ban vadászrepülő-századdá szervezték át (Flik 3J). 1918 októberében az egység a József főherceg-hadseregcsoport alárendeltségébe került. Az első világháború után a teljes osztrák légierővel együtt feloszlatták. Századparancsnokok Jan Kasanović százados Hugo Schwab százados Rudolf Holenka főhadnagy Josef Smetana főhadnagy Friedrich Navratil főhadnagy Századjelzések A századjelvény rézlemezből kivágott FL3 felirat volt, rajta ferdén elhelyezett sötétebb légcsavarral. A repülőgépekre nem festettek külön egységjelzést, csak különösen nagy egyéni jelzéseket. Ászpilóták A században szolgáló ászpilóták: Repülőgépek A század pilótái a következő típusokat repülték: DFW B.I Aviatik B.II Albatros D.III Guderhandviertel Guderhandviertel település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1119 fő (2016. december 31.). Guderhandviertel Steinkirchen, Agathenburg és Dollern községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyar Média Műhely A Magyar Média Műhely (MMM) Budán 1995. március 13-án létrejött, önképzőkör jellegű újságíró-szerveződés. Alapítás A Szent Imre plébánia tanácstermébe elsőként Pokol Béla politológust hívták meg műhelybeszélgetésre - 1995. március 13-án -, ezt az alkalmat tekintik alapításnak. Később számos neves politikus: Boross Péter, Tölgyessy Péter, Torgyán József, Kósa Ferenc, Orbán Viktor, Csintalan Sándor és mások voltak vendégeik. Tevékenység A Műhely vezetősége Európa-érem elnevezéssel 2000-ben újságíródíjat alapított, ezt minden évben átadják. 2008-ig 21 médiakonferenciát szerveztek. Az első négyet a később Európa-éremmel kitüntetett Johnathan Sunley támogatásával. Az egyik legnagyobb visszhangot keltőt 2008 novemberében Miért nem nyitottunk cukrászdát Bécsben címmel a Paulay Ede utcai Pest hotelben tartották, már a Szabadelvű Médiaműhely (SZEMM) rendezvényeként. Ekkor adták át a X. Európa-érmet a Bécsi Napló főszerkesztőjének, Deák Ernőnek. Előadást tartott egy korábbi Európa-érmes, Fricz Tamás is. A Magyar Média Műhely az utóbbi években Szabadelvű Médiaműhely elnevezéssel folytatja működését. Általuk kiadott könyvek Ütközet az ezredvégen Az unió kapujában Európai demokraták Áttörés a médiában Átalakulás Hivatalos megalapításra tettek kísérletet 2002-ben, ettől kezdve Szabadelvű Médiaműhely (SZEMM) néven szervezik tanácskozásaikat. Geoffrey Rush Geoffrey Rush (Toowoomba, Ausztrália, 1951. július 6. –) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas ausztrál színész. Díjai és jelölései Oscar-díj 2011 jelölés: legjobb férfi mellékszereplőnek ( A király beszéde ) 2001 jelölés: legjobb férfi mellékszereplőnek ( Szerelmes Shakespeare ) 1999 jelölés: legjobb férfi főszereplő ( Sade márki játékai ) 1997 díj: legjobb férfi főszereplő ( Ragyogj! ) Golden Globe-díj 2005 díj: Legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) ( Peter Sellers élete és halála ) 2001 jelölés: legjobb férfi mellékszereplőnek ( Szerelmes Shakespeare ) 1999 jelölés: legjobb férfi főszereplőnek (filmdráma) ( Sade márki játékai ) 1997 díj: legjobb férfi főszereplőnek (filmdráma) ( Ragyogj! ) BAFTA-díj 2001 jelölés: legjobb férfi főszereplőnek ( Sade márki játékai ) 1999 díj: legjobb férfi mellékszereplőnek ( Elizabeth ) 1999 jelölés: legjobb férfi mellékszereplőnek ( Szerelmes Shakespeare ) 1997 díj: legjobb férfi főszereplőnek ( Ragyogj! ) Emmy-díj 2005 díj: legjobb férfi főszereplő (televíziós minisorozat vagy tévéfilm) ( Peter Sellers élete és halála ) Nedec Nedec (lengyelül Niedzica, kiejtése: [��ˈ�i�a]; szlovákul Nedeca [ˈ�e�e�a]) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban. 1918-ig Magyarországhoz tartozott. Fekvése Szepesófalutól 6 km-re északra, a Czorsztyni-víztározó mellett levő, festői fekvésű település. Története 1320-ban említik először. A Dunajec völgyében megbújó település nevezetessége a folyó partján magasodó sziklán álló vára, amely mintegy farkasszemet néz az átellenben a galíciai oldalon magasodó Czorsztynnal. A monda szerint a két vár két egymással állandó viszályban élő testvéré volt. Nedec (más néven Dunajec) várát Drugeth Vilmos építtette saját birtokán kevéssel 1330 előtt, mely előbb Drugeth, majd Szapolyai birtok volt. 1412-ben itt adták át II. Ulászló lengyel király követei a 16 szepesi városért fizetett zálogkölcsönt. 1470-ben Szapolyai Imre erőszakkal foglalta vissza a lengyelektől. Szapolyai várkapitánya, Kauffang Zsigmond a várat rablásokra használta fel, ezért 1553-ban Bebek Ferenc elfogta és a várurat Bécsben lenyakaztatta. 1772-ben itt váltották vissza a Zsigmond által elzálogosított szepességi városokat. A 18. században a Horváth család építtette újjá. 1918-ban Lengyelország része lett, de 1945-ig a Salamon család utódai lakták. Ma művészeti alkotóház és múzeum van benne. Neves személyek Itt született 1654-ben Pongrácz Imre esztergomi kanonok, útleíró, római katolikus prépost és püspök. Látnivalók Vára a Dunajec fölé magasodó sziklán áll. A falu plébániatemploma a 14. században Vöröskolostor fennhatósága alá tartozott. A 16. század elején a Laskiaké, 1589 -ben újra magyar nemesi birtok. Szent Bertalan temploma a 15. században épült, 1545 és 1640 között a protestánsoké volt. 14.-15. századi freskóit az 1991 -es felújításkor fedezték fel. Abelcourt Abelcourt település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 353 fő (2015). Abelcourt Francalmont, Briaucourt, Sainte-Marie-en-Chaux, Velorcey és Villers-lès-Luxeuil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1961 a légi közlekedésben Ez egy lista a légi közlekedéssel kapcsolatos eseményekről, melyek 1961-ben történtek: Események Április április 24. – Az Aeroflot légitársaság szolgálatba állítja a Tu–114 utasszállító repülőgépet. Augusztus augusztus 6. – A Malév HA-TSA lajstromjelű DC–3 -asa budapesti sétarepülő járaton – Zuglóban az Erzsébet királyné útja és Lumumba (ma Róna) utca sarkán – egy lakóházra zuhan. A gépen tartózkodó 27 utas és négyfőnyi személyzet, valamint a földön három fiatal életét veszíti. A balesetet a pilóták hibája okozta. Az eset után hosszú időre betiltották a budapesti sétarepüléseket. augusztus 9. , Sola repülőtere, Stavanger közelében. A Viking légitársaság repülőgépe lezuhant fedélzetén 34 croydoni diákkal, két tanárukkal és a 3 fős személyzettel. A balesetet senki sem élte túl. December december 21. , Ankara közelében. A British European Airways és a Cyprus Airways közösen üzemeltetett járata, egy de Havilland Comet 4-es típusú kereskedelmi utasszállító repülőgép, röviddel a felszállást követően lezuhant meghibásodás miatt. A gépen utazó 34 főből 7 élte túl a balesetet. Brioni Nemzeti Park Koordináták: é. sz. 44° 54′ 44″, k. h. 13° 45′ 32″44.912222222222, 13.758888888889 A Brioni Nemzeti Park Horvátországban található. Földrajzi viszonyok A Pólától nyugatra található, 14 szigetből álló Brijuni-szigetcsoport alkotja a Brioni (Brijuni) Nemzeti Parkot. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoportot a szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el. A régmúlt A kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően a szigetek már a történelem előtti korban benépesültek. A római időkben az i. e. 2. századtól látványos fejlődés vette kezdetét a területen, a gazdag polgárok előszeretettel választották lakóhelyül a szigeteket. Ennek az időszaknak az emlékei napjainkban is láthatók: a római kori villák romjai mellett egy Vénusz-szentély maradványai is megtekinthetők. A középkor építészeti emléke egy bizánci erődítmény és egy hatodik századi bazilika. A szigetek elnéptelenedése 1331-ben Isztria többi részéhez hasonlóan ez a terület is velencei uralom alá került. A 18. századra a malária következtében elnéptelenedtek a szigetek, az életben maradtak rövid idő alatt elköltöztek. Felvirágzása a 19. század végén A 19. századra utolsó évtizedében egy osztrák gyáros, Paul Kupelweiser vásárolta meg a szigeteket egy olasz iparostól. Ő hívta ide Robert Kochot, a későbbi Nobel-díjast a maláriaszúnyogok kiirtása végett. Nem sokkal később Kupelweiser valósággal felvirágoztatta a térséget, elegáns nyaralóterületet hozott létre, szállodákkal, szabadidős létesítményekkel, köztük arborétummal és vadasparkkal. A második világháborútól napjainkig A második világháború után Tito itt alakította ki magánrezidenciáját, ettől kezdve csak magas rangú állami vendégek látogathattak ide. Tito halála után három évvel, 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították a szigeteket és 1985-ben a nagyközönség előtt is újból megnyitották. A nemzeti park ebben az esetben nem az ősi, érintetlen természet megőrzését és bemutatását szolgálja, hanem mint fontos nemzeti érték szerepel, természeti és kultúrtörténeti szempontból egyaránt. A turizmus számára Veliki Brijun szigete nyitott, elektromos kisvonattal lehet végigjárni a főbb látnivalókat: szafaripark bizánci erődítmény maradványai St. Germain templom (1481) középkori lakótorony Tito Brijuniban című kiállítás: fotótárlat és állatbemutató, melyben látványos környezetbe helyezve azokat az egzotikus állatokat lehet megtekinteni kitömött állapotukban, melyeket a marsall egykoron vendégeitől kapott ajándékba. Huszár Imre (gazdatiszt) Huszár Imre (Rábaszentmihály, 1804. október 13. – Ödönmajor (Fejér megye), 1864. június 30.) gazdatiszt, Huszár Károly kanonok testvérbátyja. Élete Rábaszentmihályon született, ahol apja iskolamester volt. Iskoláit Kőszegen és Szombathelyen végezte; itt a líceumi tanfolyam sikeres befejezése után, Veszprémben a papnövendékek közé vették fel, ahonnét azonban rövid idő múlva a gazdasági pályára lépett, melyen Vas, Tolna és Fejér vármegyékben körülbelül negyven évet töltött. Mint a gróf Zichy-család gazdatisztje halt meg. Cikkei a Falusi Gazdában (1856. A szarvasmarhatenyésztés, 1857. Értekezés egy megállapított gazdászati rendszerről, 1860. Nézetek az okszerű gazdászat tárgyában); más lapokban és folyóiratokban is jelentek meg szakcikkei. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny. 459. old. Velencei karnevál A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. A velencei karnevál hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden ér véget. Ezen a napon a város apraja-nagyja csónakra, bárkára, tutajokra száll és egész nap, illetve éjszaka ott tartózkodik. Mindenki a vízen ebédel és vacsorázik, állandó zeneszó kísérete mellett. A szórakozás minden formája előfordul, a tűzijátékokat is beleértve. A hajnalt is a vízen kell megérni, mert a hagyomány szerint aki a „redentore hajnalán” az Adria vizével vetett magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől. A mulatság Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. Rendszerint a városközpontban, szabad ég alatt rendezték, Velencében a Szent Márk téren. Hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Nem volt éles határ a színészek és a nézők között. A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyókeddi ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték. A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel, léggömbök százai repülnek, imbolyognak a magasban, mintha Velence is szállni készülne. A Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb. Az emberek kiáltoznak, „Viva Venezia! Ciao Venezia!”, a Colombina pedig a magasban kinyitja a hasát, és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik. A „kis galamb röpte” a hajdani karneválok egy momentumára emlékeztet: akkoriban egy fiatal kötéltáncos haladt át a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja között kifeszített kötélen. Ezzel szemben az ünnepségsorozat végén – húshagyókedd éjjelén – szintén a Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat, és kórusban búcsúztak, azt kiáltozva: „Elmegy! Elmegy! Elmegy!” Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában véget érjen a mulatozás, szimbolikusan megölik a karnevált. A Karnevál Hercege élt, evett, ivott, tobzódott, kiszórakozta magát kellőképpen, de ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle. Elkísérik utolsó útjára és megsiratják. Az álarcosok kendőkkel törölgetik a szemüket, hogy kifejezzék szomorúságukat. Még bíróság elé is cipelik, rákennek minden rosszat, ami a városban történt, kiszabják rá a büntetést, majd a nép elkíséri a máglyához. A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábuval, amit aztán tűzre vetnek. A nép zokogást mímel, majd visonganak, és a seprűjükkel ütik a földet. A szalmabábu képében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. A karnevál egyik fontos eleme a tűz. A megtisztulást jelképezi, tűzre teszik a rosszat, és mindenki megszabadul a bűntől. Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez. A Velencei karnevál története A karnevál szó eredete Az elnevezés a középkori latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, és csirke) fogyott. Nem vethető el azonban egy másik magyarázat sem: carrus navalisnak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret az ókori Rómában, amelyet a február 15-én tartott Lupercalia-ünnepen álarcos tömeg húzott végig az utcákon, mint a termékenység, bőség szimbólumát, a természet újjászületését köszöntve. Ez az eredetmagyarázat azonban valószínűleg téves, ugyanis a „carrus”, azaz kocsi szó az olasz nyelvben minden esetben megőrizte a két r-es alakot, a carneval szót pedig egyik későbbi változatában sem írják két r-rel. Dionüszosz ünnepek az ókori Görögországban és Saturnaliák A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz-ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez a kis Dionüszia, amelyet a falvakban és december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. (A nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték, elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során ebből alakult ki az athéni tragédia.) Az ókori görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. A Saturnaliák ősrégi latin népünnep, mely a hagyomány szerint annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, amely Saturnus uralkodása alatt volt a világon. Évfordulója ünnep volt, melynek a napja december 17-ére esett, de az egész ünnep teljes egy hetet vett igénybe. Szabályozása a császárok korába esik: Augustus Caesar három napot engedélyezett, Tiberius és Caligula megtoldották egy-egy nappal. Az egész idő alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott. A gazdagok rózsával koszorúzták fejüket, megvendégelték a szegényeket, leszedték a rabszolgák láncait, a cselédeket saját asztalukhoz ültették, a családtagok pedig apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Cirkuszi versenyek, gladiátorjátékok és alakos felvonulások követték egymást, melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más ünnepek ősképéül tekintendőek. A középkori folytatás A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. Ezeket a régi, pogány ünnepeket később az egyház keresztény tartalommal töltötte meg. A farsangi mulatságok nemcsak a Saturnáliák divatját tartották életben, hanem a természet megújhodásával ősi, vidám népjeleneteit, állati és óriás figuráit is. Európa legtöbb országában emlékezetes és mindig újra várt esemény volt az álarcos felvonulás, amikor vagy az ismert, hajó formájú kocsik tetején, vagy másféle feldíszített szekereken óriási maszkos, jelmezes alakokat hordoztak körül. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-házi uralkodója, Lorenzo Il Magnifico volt. Ekkor alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak farsang elnevezése (a német fasen, faseln – mesélni, pajkosságot űzni – szóból), amely – főként az utolsó három napban – a szabados mulatozás, kicsapongás, böjtök előtti népünnepélyek ideje is. Az egyébként szigorúan vallásos, hétköznapi életet a féktelen örömünnep váltotta fel ekkor. A maszk kétségtelenül a karnevál jelképe, Velence szimbóluma. A farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi római Saturnália ünnepekből származott, melyeket a keresztény egyház nem tudott a nép tudatából kiirtani, és kénytelen volt e régi pogány ünnepeknek némi vallásos színezetet adni. Korábban nemcsak álarcos felvonulásokat tartottak, virágot és gipszből vagy cukorból készült golyócskákat (confetti) dobáltak a járókelőkre, hanem a velencei karnevál még állatviadalairól, valamint a római kori lóversenyeiről is híres volt. Velence külön történelmi magyarázattal is szolgál: a hagyomány szerint a köztársaságnak a császárhű Ulrico pátriárka felett aratott győzelme óta tartanak ünnepséget ilyenkor „Húshagyó Csütörtökön”, a Piazetta San Marco-n. Az első írásos emlékek, melyek megemlítik a karnevált, 1094-ből valók. Ez időben Vitale Falier volt a város dózséja. Velence nagy és félelmetes mediterrán tengeri hatalom volt, s győzelmeit sorozatosan meg is ünnepelte. A 13. század végén nyilvánították hivatalos ünnepnek a húshagyókeddet, és a maszk-készítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában. Velence a 18. században elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el, hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin, a kaszinókban és színházakban. 1869-ben például Ausztria császára, Ferenc József is részt vett inkognitóban a karneválon a Tron és Rezzonico családok vendégeként. Amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, a karneválról is megfeledkeztek. A hagyomány pompás újraélesztése két évtizeddel korábbra tehető. 1980-ban, kétszáz év téli nyugalom után újították fel a Velencei Karnevált és a központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon. Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe, megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi, nagyvilági szalonokat utánzó arculatát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. Ideje alatt hozzávetőleg félmillió turista keresi föl a várost. 1979 óta, amikor ez a szép hagyomány újra életre kelt, a látogatók száma évről évre nő. Főleg az ünnepségsorozat utolsó hétvégéje zsúfolt, nem ritka, hogy sokan csak a várostól 10 kilométerre találnak szállást. A karnevál szabályozása törvényekkel Az Adriai Köztársaság idejében minden tilalmat feloldottak a karneváli időszak idejére és az utcákat, tereket az álarcokba, álruhákba öltözött nép vette birtokába. A szalonokból, kávéházakból a hangos és féktelen mulatozás zaja szűrődött ki. Kötelező volt az álarc viselése, amelyet már akkor is papírmaséból készítettek és díszesen festettek, dekoráltak. Az álarcot azonban nemcsak szórakozásra használták. Hiába korlátozták viselését törvények, a korabeli híradásokból kiderül, hogy az álarc lehetőséget nyújtott a fegyverviselésre, anélkül hogy bárki felismerhette volna az éjszakai randalírozót vagy szerencsejátékost. De alkalmas volt a maszk a polgárok számára a hitelezők elöli rejtőzésre is, ezért a kaszinók nem engedélyezték játékosaik számára viselését. A legrégebbi törvény, mely Velencében az álarc használatát szabályozta - tiltja számukra a " tojásjáték gyakorlását" -, 1268 -ban született. A törvényt a nagy hatalmú és rettegett velencei tanács, a Serenissima hozta. A legfurcsább rendelet, melyet a város főtanácsa hozott, 1467 -ből származik. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy apácazárdába belépjenek, és nőnek álcázzák magukat. Igen jelentős egy másik, 1502 -es rendelet, mely a pálcát és egyéb fegyvert viselő maskarásokat rendszabályozta. Nem engedélyezett az álarc és fegyver együttes viselése, a jelmezesek nem látogathatják a templomokat , sőt több időszakban betiltották a felvonulásokat is. Az egyetlen maszk, aminek a hordását majdnem egész évben engedélyezték, a bauta volt. Ez egy fél-álarc, ami kényelmes is, hiszen a maszk levétele nélkül bárki ehetett-ihatott kedvére. A törvényeket azonban nem igazán tartották be. Ami azt illeti, ugyanazokat a törvényeket kellett évről évre meghozni 1789-ig, sőt, egészen a második világháborúig foglalkozott velük a jogalkotás. Commedia dell’arte és pantomim A commedia dell’arte a 16-18. századokban, a francia klasszicista drámák idejében uralta az olasz színjátszást és egész Európában elterjedt. Legfőbb műfaji sajátossága a rögtönzés volt. A színészek nem szöveget kaptak, hanem csak a "carnovaccio"-ban rögzített cselekmény vázlatát, mely csupán a játék lényeges fordulópontjait rögzítette. A részleteket, a párbeszédeket a színészeknek kellett rögtönözni. Erre az adott lehetőséget, hogy a commedia dell’arte állandó típusokkal (tipi fissi), hagyományos jellemekkel dolgozott, amelyek állandóságát maszkkal és ruházattal is hangsúlyozták. A legfőbb állandó típusok a következők voltak: gazdag, zsugori, öreg, könyörtelen, gőgös, hetvenkedő, az esetlen hivatalnok, hős szerelmes ifjú. A commedia dell’arte nem a látvány varázsára – mint az udvari színházé – és nem is a szó meggyőző erejére, hanem a gesztusok hatalmára épített. Ez a műfaj Molièree is hatással volt. Egyes jelenetei közé melodramatikus némajátékot illesztettek, amellyel kialakult a mai értelemben vett pantomim műfaja. A 18. századi Angliában harlequinade, vagy harlekinád néven önálló némajáték született, amelyben Harlekin figura és Colombine szerelmének komikus epizódjai tarkították, s szatirizálták az egykorú színpadon előadott komoly darabokat. Pierrot szintén egy gazdag színházi, irodalmi, képzőművészeti múlttal rendelkező, emlékezetes színpadi alak. Eredetileg Pedrolino néven a commedia dell’arte egyik szolgafigurája volt és a francia színpadon tett szert fehér arcára és bő fehér ruházatára. Tradicionális figurák és viseletek Egy1790-ből származó itáliai útleírás szerint „A maschera-öltözék néha szürke, de leggyakrabban – szinte mindig – fekete velencei köpenyből áll: a köpeny selyemből van. A fejre fátyolból és fekete csipkéből egy pici kámzsát tesznek, ennek bauta a neve. Az arc többi részét fehérre festett álarc takarja, ezt voltónak hívják, ami elfedi az arcot, de a szájat szabadon hagyja. Az egészet a kalap tartja, amelyet fehér tollbokréta díszít.” A bauta volt az első maszk, és kizárólag az arisztokraták viselték. Egy másik tipikus velencei maszk a pestisdoktor. Először az 1630. évi velencei pestis idején említi egy bizonyos Lancetta nevű patikus, hogy néhány orvos „különös viseletben” járja a pestises utcákat, hatalmas csőrszerű álarcot viselnek, a fejük búbjáig beöltöztek, kesztyűs kezükben hosszú pálcát hordtak. John Porter (jégkorongozó) John Chester „Jack” „Red” Porter (Kanada, Ontario, Beckwith, 1904. január 21. – Kanada, Ontario, Toronto, 1997. augusztus 6.) olimpiai bajnok kanadai jégkorongozó. Részt vett az 1928-as téli olimpián, mint a kanadai válogatott védője és csapatkapitánya. A kanadaiaknak nem kell csoportkört játszaniuk, hanem egyből a négyes döntőből indultak. A támadók összesen 38 gólt ütöttek 3 mérkőzésen és 1-et sem kaptak. Svájcot 13–0-ra, a briteket 14–0-ra, végül a svédeket 11–0-ra verték és így olimpiai bajnokok lettek. Ez az olimpia világbajnokságnak is számított, ezért világbajnokok is lettek. 3 mérkőzésen játszott és 3 gólt ütött. Ez a kanadai válogatott valójában egy egyetemi csapat volt, a University of Toronto csapata, amely amatőr, egyetemi hallgatókból állt. 1927-ben megnyerték az Allan-kupát, amiért a kanadai senior amatőr csapatok versengenek. Ezzel a győzelemmel kiérdemelték a helyet az olimpián. 1924-ben és 1925-ben egyetemi golfbajnok volt. Röbgi játékos is volt. 1928 és 1931 között a volt egyetemének edzője lett és kétszer nyertek bajnokságot. 2004-ben beválasztották az egyetemi hírességek csarnokába. KkStB 185 A kkStB 185.01 egy szertartályos gőzmozdony volt a cs.kir. osusztrák Államvasutak (k.k. osterreische Staatsbahn, kkStB)-nál. Ez egy kis olajtüzelésű, kétcsatlós, viszonylag korszerű kompaundmozdony volt Joy vezérléssel. Prága állomáson volt állomásítva, majd 1918 után is a ČSD-nél maradt, ahol besorolást nem kapott, úgy lett selejtezve. Két további azonos mozdony is készült 1905-ben a kkStB-nek 185.02-03 pályaszámokkal, de ezeket a Déli Vasút vette használatba a Ljubljana–Oberlaibach-vonalon. Kőnig Frigyes (festő) Kőnig Frigyes (Székesfehérvár, 1955. március 30. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő- és grafikusművész, habilitált egyetemi tanár, tanszékvezető, rektor. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának törzstagja. Életútja 1975 és 1982 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Az 1970-es évek kezdetétől folyamatosan foglalkozott torzult terek tanulmányozásával. Az 1980-as évek első éveiben már a terek számítógépes ábrázolásának lehetőségeit tanulmányozta. 1988-ban nyerte el a Művelődési Minisztérium római ösztöndíját. Itt kezdte el megfesteni Gyermekkori momentumok című sorozatát. A rendszerváltás után fő szervezője volt a magyarországi velencei biennále nevű művészeti fesztiválnak. 1991-től kezdve a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktató munkatársa. 2000-ben PhD doktori fokozatot szerzett. Kőnig 2001-ben jelentette meg a Kárpát-medence várairól készített rekonstrukciós rajzokat ábrázoló kötetét. 1998-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 2002-ben a kulturális tárca alkotói különdíjában, illetve a Köztársasági Elnök Különdíjában részesült. 2002-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Anatómia, Geometria és Rajz Tanszékének tanszékvezető tanárává nevezték ki. 2005 óta a MKE rektora. A MKE Doktori Iskolájában témavezetése mellett Albert Ádám 2011-ben érte el a DLA fokozatot, másik két téma-vezetettjének védése 2013-ra várható. Munkáit egyéni és csoportos kiállításokon mutatja be, számos köz- és magángyűjtemény őrzi alkotásait, köztük a békéscsabai Grafikai Gyűjtemény, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a váci Kortárs Gyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum. Kötetek (válogatás) Felbontások, [Grafika] / Kőnig Frigyes. 1985 . 1 grafika papír, offszet, fekete-fehér 6 db 105x110 mm Várak és erődítmények a Kárpát-medencében / Kőnig Frigyes. [Budapest] : Helikon, 2001 . [900] p. ill., részben színes Anatómia- és Térábrázolás Tanszék : Faculty of Anatomy and Spatial Analysis : [1990-2000] / [szerk. és a bevezetőt írta Kőnig Frigyes] ; [fotó Harsányi Eszter] ; [ford. Kandó Mihály]. Budapest : Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2003 . 83 p. ill. Harmonia perturbata / [rajz.] Kőnig Frigyes ; [szöveg Kőnig Frigyes, Peternák Miklós, Szél Ágoston] ; [ford. ... Kandó Mihály]. [Budapest] : Semmelweis, cop. 2005 . 117 p. ill. Giovanni Battista Piranesi : Válogatás a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának grafikai gyűjteményéből, valamint hallgatói reflexiók Piranesi műveire = Selection from the graphic collection of the library at the Hungarian University of Fine Arts and students' reflections on works by Piranesi : Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2005. július 26-szeptember 18. / szerk. Lázár Eszter, Kőnig Frigyes ; ford. Rudnai Zsófia ; fotó Gadányi György, Dienes Judit. Budapest : Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2005 . 77 p. ill. Historia picta castellorum : erődítések és várak a Kárpát-medencében az őskortól a XIX. századig : fortifications and castles in the Carpathian Basin from prehistory to the 19th century / Kőnig Frigyes ; [ford. ... Mihály Kando]. Budapest : Archeolingua, 2010 . 364 p. ill., részben színes Diplomakatalógus 2010 : Magyar Képzőművészeti Egyetem = Diploma Catalogue 2010 : Hungarian University of Fine Art / [előszót írta Kőnig Frigyes]. Budapest : Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2010 . 175 p. ill., színes Kőnig : kulturális kapcsolódások : Kőnig Frigyes képzőművész Háromszéken : conexiuni culturale : artistu vizual Frigyes Kőnig in Trei Scaune : cultural connections : Frigyes Kőnig artist in Three Chairs region / Kőnig Frigyes ; [szervezők Kerezsi Nemere, [et al.] ; [grafikai tervezés Kusztos Attila]. Cluj : IDEA Design, 2012 . 35 p. ill. Kiállításai (válogatás) Egyéni 1980 • Magyar Iparművészeti Főiskola , Budapest 1985 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 1987 • De Humani Corporis Fabrica, Makó • Miskolci Galéria [Lengyel Andrással], Miskolc 1989 • Gyermekkori monumentumok, Dorottya u. Galéria, Budapest (katalógussal) 1990 • Megyei Könyvtár, Békéscsaba (katalógussal) • Arcképek, Budapest Galéria, Budapest (katalógussal) • Tervek egy meg nem épülő templomhoz, Magyar Építőművészek Szövetsége Székház • G. Herzfeld, Stockholm 1991 • Magyar írók - Irodalmi arcképek, Petőfi Irodalmi Múzeum , Budapest (katalógussal) 1992 • Quodlibet I., Herman Terem, Fészek Galéria , Budapest (katalógussal) 1993 • Quodlibet II., Paksi Képtár, Paks 1995 • XL, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (katalógussal) 1997 • Miskolci Galéria , Miskolc 1998 • TCU Art Gallery, Fort-Worth, USA 2000 • Fürdőzők, Pécsi Kisgaléria 2001 • Várak, Galéria IX, Budapest 2002 • Fürdőzők, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum , Budapest. 2003 • Retroaktív, Ernst Múzeum , Budapest 2004 • Festői látásmód II., St.art Galéria, Budapest 2005 • Égi és földi, Volksbank Zrt. Galériája Székesfehérvár 2005 • Oszlopsor, ART-SZEM Modern Művészeti Galéria, Budapest 2006 • Gorsium, Római Magyar Akadémia, Róma 2007 • Raiffeisen Galéria, Budapest 2008 • Időugrás, Vaszary Képtár, Kaposvár 2008 • Görög Templom Kiállítóhely, Vác 2009 • Mixtura Picturalis II., OctogonArt Galéria 2010 • Blues, FUGA - Budapesti Építészeti Központ 2010 • Bunker, Csontváry Múzeum , Pécs 2012 • Kőnig Frigyes kiállításai Háromszéken Csoportos 1980 • Stúdió '80, Műcsarnok , Budapest 1981 • XI. Országos grafikai biennále , Miskolc 1982 • I. Országos Rajzbiennálé , Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján • Mai magyar grafika és rajzművészet , MNG , Budapest • I. Táblaképfestészeti Biennálé , Móra Ferenc Múzeum , Szeged • Országos Képzőművészeti kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest • Makói művésztelep kiállítása, Görög templom, Vác 1986 • Digitart , Szépművészeti Múzeum , Budapest • III. Országos Rajzbiennálé , Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján 1987 • X. Országos Kisplasztikai Biennálé , Pécs 1988 • Hat Dia , Óbuda Galéria, Budapest • IV. Országos Rajzbiennálé , Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján 1989 • Szimmetria , Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • XV. Országos grafikai biennálé, Miskolc 1990 • Budapesti műtermek , Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Budapest Galéria, Budapest 1991 • Budapesti Art Expo 1991 , Budapest, Kőbánya • Tisztelet El Grecónak , Szépművészet Múzeum, Budapest • Kőnig-körkép , Első Magyarországi velencei biennále, Velence 1992 • Az idegen szép , Barcsay Terem, Budapest 1993 • Mi, "kelet-franciák". Magyar művészet 1981-1989. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Levél a vakokról , Pécsi Galéria, Pécs 1994 • 1980-as évek - Képzőművészet , Ernst Múzeum , Budapest • Piranéző , Szépművészet Múzeum, Budapest • Makói mappa , Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • IX. Esztergomi Fotóbiennálé, Esztergomi Vármúzeum 1995 • XVIII. Országos grafikai biennálé , Miskolc 1996 • Művek és magatartás 1990-1996. A huszadik század magyar művészete , Csók Képtár, Székesfehérvár • Az én Múzeumom. A Vass-gyűjtemény, Ernst Múzeum, Budapest 1997 • Diaszpóra (és) művészet , Magyar Zsidó Múzeum • 114/7920 Válogatás a jelenkori gyűjtemény anyagából , Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Olaj/Vászon , Műcsarnok, Budapest 1998 • IX. Országos Rajzbiennálé , Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján • Hommage à Escher , Vigadó Galéria, Budapest, Miskolci Galéria, Miskolc 1999 • Perspektíva , Műcsarnok, Budapest • A mi 20 századunk , Szent István Király Múzeum, Csók Képtár, Székesfehérvár 2003 • Sacra Geometria , 2B Galéria, Budapest 2006 • Re:mbrandt - Kortárs magyar művészek válaszolnak, Szépművészeti Múzeum , Budapest • A nagy visszatérők , Nagykőrösi Arany János Művelődési Központ, Nagykőrös • kor - képek (grafikai kiállítás, az elmúlt 100 év lenyomata), BTM Budapest Galéria, Budapest • Belső táj, OctogonArt Galéria, Budapest • Vésnökök és mesterek - Bohus Áron és Kőnig Frigyes kiállítása, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest 2007 • A fény - Egry József születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett csoportos kiállítás , Volksbank Zrt. Istenhegyi úti bankfiók Galériája, Budapest • Vonaljátékok – Játékos vonalak , Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériája, Budapest 2008 • Kortársak lőegylete - XIX. és XXI. századi festett lőtáblák Magyarországról , Múzeum Galéria, Pécs 2009 • Kortársak lőegylete - Meghívásos, tematikus kortárs művészeti kiállítás, BTM Budapest Galéria, Budapest • Mesterek IV. Baranyay , Csíkszentmihályi , Ferdinánd, Hadik, Kőnig, Somorjai, Sulyok , Szentirmai , Vagyóczky kiállítása, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Budapest Díjak, ösztöndíjak 1981 • Smohay Alapítvány ösztöndíja, Kondor Béla-díj; 1983 • Babits Mihály pályázat, Képzőművészeti Alap díja, Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj , Fiatal Művészek Stúdiójának Pályadíja 1984 • Derkovits ösztöndíj nívódíja 1985 • Makó, alkotói díj; Derkovits ösztöndíj nívódíja 1986 • „Stúdió '86” alkotói díj; Országos Akvarell Biennále, Eger Város Művelődési Osztály díja 1987 • II. Nagykőrösi Grafikai Biennále nagydíja 1988 • Művelődési Minisztérium Római Magyar Akadémia ösztöndíja; Országos Akvarell Biennále Művészeti Alap díja 1989 • Művelődési Minisztérium Nívódíja 1990 • Barcsay-díj 1991 • Eötvös Ösztöndíj 1993 • „Életünk tárgyai - Tárgyaink csendéletei” c. kiállítás nagydíja 1994 • Miskolci Téli Tárlat, Miskolc Város díja 1995 • Soros ösztöndíj; Országos Akvarell Biennále, Miskolc Polgármesterének díja 1996 • Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíja 1998 • Munkácsy Mihály-díj 1999 • Mozgó Világ díj 2000 • EMERGÉ díj 2001 • „Élmény és Eszmény” c. kiállítás MAOE díja; Széchenyi ösztöndíj 2002 • Szép Magyar Könyv Verseny, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alkotói Különdíja; Köztársasági Elnök Különdíja 2003 • Deák Dénes-díj 1961–1962-es bajnokcsapatok Európa-kupája A bajnokcsapatok Európa-kupája 7. szezonja. A kiírást az immár duplázó portugál Benfica csapata nyerte, a döntőben 5-3-ra felülmúlva az akkori 5-szörös bajnok Real Madridot. (A királyiak mindhárom gólját Puskás lőtte.) A döntőt a holland Olimpiai stadionban (Amszterdam) rendezték 1962. május 2-án. Eredmények Negyeddöntő 1A Real Madrid egy harmadik mérkőzésen 3–1-re legyőzte a Juventus csapatát, így továbbjutott a következő körbe. 5 cm Kampfwagenkanone 39 Az 5 cm Kampfwagenkanone 39 (L/60) (rövidítve 5 cm Kw.K. 39 (L/60) vagy 5 cm KwK 39 (L/60), magyarul 5 cm-es harckocsilöveg 39) egy német gyártmányú páncéltörő löveg volt, melyet 1941-1942 között elsősorban a kései gyártmányú Panzerkampfwagen III közepes harckocsik főlövegeként alkalmaztak a második világháború alatt. A löveg hatékonynak bizonyult Észak-Afrikában a brit cirkáló és az amerikai könnyű harckocsik ellen. A szovjet gyártmányú T–34 és KV–1 harckocsik ellen viszont már nem volt hatékony. Emiatt háttérbe szorult, helyette pedig a rövid csövű 7,5 cm KwK 37 L/24 típusú löveget kezdték alkalmazni, amely képes volt a kumultatív (HEAT) lövedékek kilövésére is. Azonban az első löveg, amely hatékonyan felvehette a harcot ezek ellen a szovjet harckocsik ellen, a 7,5 cm KwK 40 L/43 löveg volt, melyet a Panzerkampfwagen IV Ausf. F2 harckocsiba szereltek. A löveg vontatott páncéltörő változata az 5 cm PaK 38 volt. Lőszer 5 cm PzGr (Páncéltörő) 5 cm PzGr. 39 (Armour Piercing Capped Ballistic Cap) 5 cm PzGr. 40 (Armour Piercing Composite Rigid) 5 cm PzGr. 40/1 (Armour Piercing Composite Rigid) 5 cm Sprgr.Patr.38 (Repesz-romboló) Járművek a löveggel felszerelve Panzerkampfwagen III (Sd.Kfz. 141/1) Ausf. J-től M-ig. Néhány korábbi modellt is újrafegyvereztek a típussal. Sd.Kfz. 234/2 Schwerer Panzerspähwagen „Puma” Repülőgépbe épített változat BK 5 nagy kaliberű gépágyú. Söpte Söpte község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Fekvése A Gyöngyös-sík északnyugati részén, Szombathelytől 6 km-re északkeletre, a Kozár patak mellett fekszik. Nevének eredete Neve a régi magyar Sebe személynévből származik, amely a Sebestyén személynév kicsinyítő képzős változata. Története 1268-ban Septhe néven említik először. Területe már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt megtalált kőkorszaki leletek. Rétszeri nevű határrészén római épületek és sáncok nyomai találhatók. A Kazár-major területén egykor kisebb négyszögletes erősség állott, eredete vitatott. 1361-ben Scepche, 1409-ben Septhe, 1462-ben Sewpthe néven szerepel az írott forrásokban. Rudolf király 1579. december 15-én kelt adománylevelében koltai Domján Balázs és felesége, Bessenyei Kata – többekkel együtt – megkapta Söpte falu fele részét a beleeső kúriákkal együtt. 1698-ban 248 lakosa volt. 1787-ben 44 házában 333 lakos élt. Vályi András szerint "SÖPTE. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok; fekszik Kozárnak, Salfának szomszédságában, és annak filiája; határja jó termésű." Fényes Elek szerint "Sőpte, magyar falu, Vas vármegyében, 262 kath., 7 zsidó lak. F. u. Hodászy, Noszlopy, Csontos, Ughy, Jánosy. Ut. p. Kis-Czel." Vas vármegye monográfiájában "Söpte, magyar község, 65 házzal és 714 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Határa gazdag kőkorszakbeli lelhely. Rétszeri nevű dülőjén római telep és sánczok nyomai látszanak. A községben van a Guary-család csinos úrilaka. A Söptey-család innen kapta nemességét. Kath. temploma 1725-ben épült és kőfallal van körülvéve. Birtokosai voltak a Kéthelyi –, Jagasich –, Szabó – és Nagy -családok, földesurai a Noszlopyak , Ughyak , Jánossyak , Csontosok és Hodászyak voltak." 1910-ben 864 lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, evangélikus 2,3%, református 1,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 4,4% (22,1% nem nyilatkozott). Nevezetességei Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1725 -ben épült. Itt áll a Guary család kastélya. Híres emberek Itt született 1812 -ben Hodászy Sándor 48-as honvéd őrnagy, a 6. huszárezred osztályparancsnoka, az isaszegi csata hőse. Itt született Noszlopy László honvédszázados, 1849 -ben a komáromi várőrség tisztje. 5 cm Panzerabwehrkanone 38 Az 5 cm Panzerabwehrkanone 38 (L/60) (rövidítve 5 cm PaK 38 (L/60), magyarul 5 cm-es páncéltörő löveg 38) egy német páncéltörő lövege volt amelyet a Rheinmetall-Borsig AG fejlesztett ki 1938-ban. Története 1940-ben a 3,7 cm PaK 36 páncéltörő ágyú, amely a páncélok vastagságának növekedésével teljesen elavulttá vált ezért megérett a leváltásra. A Rheinmetall-Borsig AG mérnökei tudták a löveg korlátozott páncélátütő-képességét ezért 1937-ben hozzáláttak egy új páncéltörő ágyú kifejlesztésébe amelynek eredményeként 1938-ban megjelent az 5 cm KwK L60 Pak 38. A fegyvert 1939-ben kezdték el gyártani a német hadsereg számára de nem volt elég kiszállítási kapacitás ezért csak 1940 nyárának közepén kerültek ki az első példányok a csapatokhoz. 1941-re A Barbarossa hadművelet kezdetén ez lett a német Wehrmacht rendszeresített páncéltörő ágyúja. Amikor a németek szembekerültek a szovjet tankokkal a Pak 38-as volt az egyike azoknak a korai lövegeknek, amelyek alkalmasak voltak biztonságos távolságból átütni a T–34 45mm-es páncélzatát. A gyártás terén azonban a hadiipar nem tudta az igényeket kielégíteni hogy kitöltsék a frontvonal igényeit, ezért a csatatereken még egy ideig használtak francia Canon de 75 modéle 1897 75 mm-es ágyúkat is. Egyetlen fegyver ára 10 600 birodalmi márka volt (összehasonlításképpen a 2,8 cm schwere Panzerbüchse 41 páncéltörő ágyú 4520 birodalmi márkába került). Technika A Pak 38 egy jól megtervezett ágyú ívelt pajzzsal és acél keréktárcsákkal, amelynek érdekessége hogy telepítéskor leszedhették róla a kereket így kisebb lett a sziluettje és könnyebb volt elrejteni. Könnyű súlya miatt könnyen mobilizálható, általában 1 tonnás féllánctalpas járművek vontatták. A futómű torziós felfüggesztést kapott és szabványos nyomtávú volt. Az ágyúcsövet könnyű ötvözetekből gyártották és csőszájfékkel is ellátták a nagyobb tűzerő érdekében. Az ágyú tervezésekor figyelembe vették a kezelők igényeit ennek köszönhetően könnyen kezelhető lett. Ezen felül, a löveghez használni lehetett a Panzergranate 40 APCR lövedéket, amelyek volfrám-karbid maggal volt ellátva, így képes volt átütni a nehezebb KV–1 harckocsik páncélzatát is. A hozzá rendszeresített új típusú volfrám-üreges lőszert egy lefoglalt cseh páncéltörő lövedék mintájából készítették amely tökéletesen bevált. A sűrű volfrám lényege, hogy nagyobb a szakítószilárdsággal bír (még magas hőfokon is) mint az acél lövedék így vastagabb homogén páncélzatot is képes átégetni. Habár a löveg gyorsan elavulttá vált mivel a volfrámból egyre kevesebb volt ezért felváltották a normál lőszert használó erősebb típusok. Használhatóságát mi sem jelzi jobban hogy hadrendben tartották a Wehrmacht egységeinél egészen a háború végéig különösen az Atlanti-fal védelménél mint partvédelmi üteg. Utódjaként a 7,5 cm PaK 40 típusú löveg követte. Változatok A németek kísérleteztek azzal, hogy a löveget beépítik repülőkbe mint egy nehéz repülőgép fegyvert. Egyik változata a Messerschmitt Me 262 sugárhajtású vadászgép főfegyvere lett volna de a tervet végül elvetették. Később ugyanezt a fegyver egy földre telepített légvédelmi ágyúként akarták használni, de a háború vége felé az idő rövidsége miatt úgy tűnik, hogy egyet sem állítottak elő belőle. Számos lánctalpas modell köztük a híres Sd.Kfz. 234 azaz a Puma főfegyvere volt ahol kiválóan helytállt. Továbbá a brit hadsereg annyit szerzett belőle, hogy a háború után felújította és felhalmozta őket a későbbi konfliktusokhoz. Alkalmazott lőszertípusok és páncéltörő tulajdonság 5 cm Pak 38 (L/60) Alou Diarra Alou Diarra (Villepinte, 1981. július 15. –) visszavonult francia labdarúgó. A francia válogatott tagjaként ott volt a 2006-os és a 2010-es világbajnokságon, valamint a 2012-es Európa-bajnokságon. Pályafutása Louhans-Cuiseaux Diarra több csapat ifiakadémiáján is megfordult, mielőtt 1997-ben a CS Louhans-Cuiseaux fiataljai közé került. Az 1999/00-es idény második felében hívták fel az első csapathoz. 2000. április 15-én, a Toulouse ellen mutatkozott be a felnőttek között, és megkapta első sárga lapját is. Két héttel később, a Niort ellen kezdőként kapott lehetőséget. A szezon végén a csapat kiesett a harmadosztályba, szerették volna meghosszabbítani Diarra szerződését, de ő távozott a klubtól. Bayern München 2000 nyarán a Bayern München ingyen leigazolta Diarrát, aki a tartalék csapathoz került. Többek között Owen Hargreavesszel, Philipp Lahmmal és Bastian Schweinsteigerrel játszott ott együtt. Első gólját a VfR Mannheim ellen szerezte. Első szezonjában 28 meccsen négy gólt szerzett, és remek teljesítményt nyújtott. Ennek köszönhetően a 2001/02-es évadban felkerült az első csapathoz. A szezon elején többször is leülhetett a kispadra a Bayern bajnokijain, de nem jutott játéklehetőséghez. 2001 októberében visszakerült a tartalékok közé, de a Világkupa döntőjére, a Boca Juniors ellen visszakerült a felnőttek közé, de ekkor sem lépett pályára. Ezután ismét visszatért a második csapathoz, de nem sokkal később megsérült, és hosszú ideig nem játszhatott. 2002 nyarán elhagyta a csapatot, az első csapatban egy meccsen sem lépett pályára. Liverpool A Liverpool 2002. július 9-én leigazolta Diarrát, a csapat menedzsere, Gérard Houllier Patrick Vieirához hasonlította szerződtetése után. Egy Le Havre elleni barátságos mérkőzésen lépett pályára először a csapat színeiben. A mérkőzés után a Le Havre jelezte, hogy szívesen kölcsönvenné Diarrát, az üzlet végül augusztus 1-jén létre is jött. Augusztus 17-én, a Strasbourg ellen debütált a francia klubnál. A szezon első felében állandó tagja volt a kezdőnek, de az idény második felében leggyakrabban már csak csereként kapott lehetőséget. Első profi gólját 2003. január 25-én, a Laval ellen szerezte meg, a Francia Kupában. 2003 nyarán úgy nyilatkozott, szeretne visszatérni a Liverpoolhoz, hogy helyet szerezzen magának a csapatban, de Houllier ismét kölcsönadta, ezúttal a Bastiának. Rögtön a kezdőbe került, szeptemberben a Guingamp és az Auxerre is betalált. 2004. március 7-én, a Marseille ellen is gólt szerzett, csapata pedig nagy meglepetésre 4-1-re győzött. A 2003/04-es szezon végén visszatért a Liverpoolhoz, ahol már nem Houllier, hanem Rafael Benítez volt a menedzser. Részt vett a csapat néhány szezon előtti edzésén, de 2004. július 27-én ismét kölcsönbe került, a Lens játékosa lett. A szezon összes bajnokiján pályára lépett, csapatában egyedüliként. Első gólját az Ajaccio ellen szerezte, rögtön a mérkőzés első percében. 37 meccsen és két góllal zárta a szezont. Lens A Liverpool menedzsere, Rafael Benítez marasztalta volna Diarrát, de ő a sikeres 2004/05-ös idénye után a Lensnál szeretett volna maradni. 2005. június 24-én a francia klub véglegesen is leigazolta, a hírek szerint 3,2 millió eurót fizettek érte. A Poolban egyetlen tétmeccsen sem lépett pályára. A Lensban megőrizte helyét a kezdő csapatban. Minden sorozatot egybevéve 44 meccsen játszott a szezonban és két gólt lőtt. Góljait a Nancy és a Nice ellen szerezte. 2005. július 3-án, egy Lech Poznań elleni Intertotó-kupa-mérkőzésen az európai porondon is bemutatkozhatott. Lyon A 2006-os világbajnokság után, 2006. augusztus 23-án leigazolta a Lyon, ahol ismét együtt dolgozhatott Gérard Houllier-vel. Nem jutott állandó játéklehetőséghez, mivel Houllier jobban bízott Jérémy Toulalanban és Tiago Mendesben. Diarra 2006. szeptember 16-án, a Lorient ellen mutatkozott be a csapatban. December 6-án, egy Steaua București elleni Bajnokok Ligája-meccsen első gólját is megszerezte, a találkozó 1-1-gyel ért véget. A téli szünet után combsérülést, ami miatt három hónapig nem játszhatott. 2007 márciusában, a Saint-Étienne ellen tért vissza. A szezon során Diarra kétszer is panaszkodott kevés játéklehetőséget miatt, emiatt össze is veszett Houllier-vel, aki 2007. április 6-án a tartalék csapathoz száműzte. Ő nem volt hajlandó az amatőr csapatban szerepelni, ezért az edző megfenyegette, hogy soha többé nem játszhat az ő irányítása alatt. Végül április 18-án, egy Le Mans elleni találkozón tért vissza. A Lyon végül sorozatban hatodszor is megnyerte a bajnokságot. Bordeaux Diarra 2007 nyarán mindenképpen szerette volna elhagyni a Lyont. A Manchester City és a Portsmouth is szerette volna megszerezni, de ő Franciaországban akart maradni. 2007. július 20-án a Bordeaux-hoz szerződött. Négyéves szerződést írt alá, a csapat 7,75 millió eurót fizetett érte. Augusztus 4-én, korábbi csapata, a Lens ellen debütált, augusztus 29-én pedig belőtte első gólját is, egy Metz ellen találkozón. Sikerült bejátszania magát a kezdőbe, a szezon során összesen 44 meccsen lépett pályára és négyszer volt eredményes. A 2008/09-es idényben is állandó tagja maradt a csapatnak, ott volt a Szuperkupán is, ahol csapata büntetőkkel legyőzte a Lyont. A Bordeaux a Ligakupát is megnyerte, de a döntőről Diarra sérülés miatt lemaradt. 2009. április 19-én győztes gólt szerzett a Lyon ellen, ennek a győzelemnek nagy szerepe volt abban, hogy csapatával bajnok lett. A következő szezon elején ő lett a Bordeaux csapatkapitánya. Ismét megnyerte csapatával a Szuperkupát, továbbra is alapember maradt a gárdának a január és március közötti időszakban több sérülés is hátráltatta, ami miatt több meccset ki kellett hagynia. 2010. március 13-án lépett pályára legközelebb a bajnokságban, ezután egyetlen bajnokit sem hagyott ki a szezonban. A 2010/11-es idény előtt többször is szóba hozták a Marseille-jel, de végül a Bordeaux-nál maradt. 2010. október 16-án, egy Auxerre elleni találkozón két kézzel meglökte Wilfriend Bien játékvezetőt, miután az sárga lapot adott neki. Bien kiállította, és hatmeccses eltiltást kapott. November 27-én, egy Lille elleni találkozón tért vissza. Marseille 2011. július 4-én, 5 millió euróért a Marseille-hez igazolt. Három évre szóló szerződést írt alá a csapattal. Válogatott Diarrát 2004. augusztus 13-án hívták be először a francia válogatottba, egy Bosznia-Hercegovina elleni barátságos meccsre, de nem kapott játéklehetőséget. Később egy Írország elleni vb-selejtezőn mutatkozott be a nemzeti csapatban. A 2006-os világbajnokságon két meccsen lépett pályára, egy Togo elleni csoportmeccsen, valamint az olaszok elleni döntőn. Az elveszített büntetőpárbajban nem lőtt tizenegyest. A Lyonban keveset játszott, így a 2008-as Európa-bajnokságra nem kapott behívót. Miután a Bordeaux-hoz igazolt, a válogatottban is több lehetőséget kapott, így a 2010-es vb-n már ott lehetett. A kereten belüli botrány miatt az utolsó csoportmeccsre, Dél-Afrika ellen ő kapta meg a csapatkapitányi karszalagot, csapata végül 2-1-es vereséget szenvedett és kiesett. A 2012-es Eb-re utazó keretben is ott volt, ahol mindhárom csoportmeccsen játszott. Sikerei, díjai Bayern München Világkupa-győztes : 2001 Lyon Francia bajnok : 2006/07 Bordeaux Francia bajnok : 2008/09 Francia ligakupagyőztes : 2009 Francia szuperkupagyőztes : 2008, 2009 Marseille Francia ligakupagyőztes : 2012 Francia szuperkupagyőztes : 2011 Magánélete Diarra Villepinte-ben született mali szülők gyermekeként. Három öccse és egy húga van, egyik öccse, Zanké szintén labdarúgó, jelenleg a Quevillyben játszik. Korábban a Paris Saint-Germain tartalékcsapatában játszott, de 2010-ben elküldték. Másik öccse, Idrissa egy weboldalt vezet, melynek a segítségével könnyebben találhatnak klubot az amatőr játékosok. Nagy borostyánkőcsiga A nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris) Magyarországon is honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj. Külalakja A csigaház 15–32 mm magas, 7–17 mm széles és három vagy négy kanyarulatból áll. A hosszúkás és tojásdad ház nagy részét az utolsó kanyarulat teszi ki. Héja igen vékony, vörösessárga borostyánszín vagy zöldessárga, kissé áttetsző. Maga az állat többnyire sárgásszürke színű, de előfordul a halványsárgától a sötétbarnáig több színváltozatban is. Szemei a tapogatói végén ülnek. Elterjedése és életmódja A borostyánkőcsiga az északi részek kivételével egész Európában és Nyugat-Ázsiában megtalálható. Vízhez kötött faj, vízparti bozótosokban, nedves réteken, mocsarakban és holtágakban él. A kiszáradást nem bírja, ellenben teste sokszor annyi vizet vesz fel, hogy képtelen házába visszahúzódni. Ha vízbe esik, hosszabb időt is el tud tölteni víz alatt, míg kimászik a szárazra. Bomló és friss növényi részekkel táplálkozik. A telet az elszáradt növényzet alatt vagy a laza földben tölti. A többi szárazföldi csigához hasonlóan hímnősek, petéit 20-30-as (maximum 90) csomagokban rakja le kövekre, levelekre vagy a talajra. A kis csigák a petéből a hőmérséklettől függően 11-21 nap alatt kelnek ki. Élettartamuk kb. két év. Parazitái A borostyánkőcsigák köztesgazdái a madarakat fertőző Leucochloridium paradoxum laposféregnek. A parazita a madárürülékből kerül a csigába, ahol annak emésztőrendszerében megnövekedve a gazdaállat csápjába furakodik és ott színeivel és lüktető mozgással igyekszik a madarak figyelmét felkelteni. A madarak a csiga csápját hernyóval vagy lárvával tévesztik össze, lecsípik és ilyen módon zárul be a laposféreg életciklusa. A nagy borostyánkőcsiga Magyarországon nem védett. Gábriel János (politikus, 1894–1970) Gábriel János (Kaposvár, 1894. április 5. – Kaposvár, 1970. február 1.) kisiparos, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője. Élete Gyermek- és ifjúkora A mozdonyvezető Gábriel Mihály és Szekeres Terézia ötödik gyermeke. Római katolikus vallásban nevelkedett. Elvégezve az elemit ipariskolában tanult tovább, ahol a kocsifényező szakmát szerezte meg. 1921-ben megkapta a mesteri címet, egészen 1949-ig, mint kisiparos dolgozott. Az első világháborúban az olasz és orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. A második világháborúban is behívták, de csak hátországi szolgálatra 1940 és '42 között. Politikai pályája Már 1921-ben vállalt politikai párttagságot. Belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, de komolyabb szervező tevékenységet nem folytatott. A háború után rövid ideig a Független Kisgazdapárt tagja lett. 1947-ben memorandumot szerkesztett a Kaposvárra látogató Tildy Zoltán köztársasági elnök számára a kaposvári hadifoglyok hozzátartozóinak nevében. Ezután több párt is megkereste, majd a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a Somogy vármegyei pártlistán pótképviselő lett. 1948 áprilisában hívtak be az Országgyűlésbe, miután Kolbert Jánost megfosztották mandátumától. A Rákosi-korszakban Mandátumának lejárta után, 1949-ben felajánlották számára, hogy lépjen be a Magyar Dolgozók Pártjába. Amikor az ajánlatot elutasította, főbérleti lakásától megfosztották, felesége varrodáját bezárták, kisiparának gyakorlását pedig ellehetetlenítették. Csak 1952-ben talált állandó megélhetést, amikor elhelyezkedett a Kaposvári Vaskombinátban. Szerepvállalása 1956-ban és a megtorlás Városában, Kaposváron, aktív szerepet vállalt az 1956-os forradalomban. Október 25-én a vállalati munkástanács, két nappal később a megyei forradalmi bizottság tagjává választották, 29-én a megyei forradalmi intéző bizottság elnöke lett. November 4-én, amikor a szovjet csapatok megszállták az országot, a szovjet katonai hatóságok letartóztatták, és Ungvárra szállították. Egy hét múlva hazahozták, és a Belügyminisztérium őrizetébe került. 1957 januárjában a Legfőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában ugyan szabadlábra helyezte, de két hónap múlva közbiztonsági őrizetbe került. Kistarcsán és Tökölön raboskodott. 1958. január elején szervezkedés bűntettében találta vétkesnek a Kaposvári Megyei Bíróság. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság fél évvel csökkentve büntetését két évre ítélte el. Korábbi elzárását beszámítva 1958. június közepén feltételesen szabadult a váci börtönből, december közepéig rendőri felügyelet alatt állt. Régi munkahelye nem vette vissza, más munkahelyre való felvételét pedig a hatóságok akadályozták meg. A sorozatos rendőri zaklatások miatt feleségével együtt Budapesten élő lányukhoz költöztek. 1966-ban a Kereskedelmi Asztalos- és Lakatosipari Vállalatból ment nyugdíjba. 1970-ben hunyt el. Kitüntetése Az rendszerváltás után az Antall-kormány 1956-os Emlékérmet alapított az '56-os hősök számára. Posztumusz Gábriel János is megkapta az emlékérmet. Termiti A Termiti egy fiumei horvát punkegyüttes volt a 70-es évek végén. Zenéjükben a billentyűs hangszereket vegyítették a punk energiájával. Szerepeltek az 1981-es kultikus Novi Punk Val című válogatáslemezen is, három dallal. Nagylemezfelvételhez nem jutottak, ezért csak néhány ritka demófelvétel maradt utánuk, illetve az 1996-ban kiadott Vjeran Pas LP (megjelent a zágrábi Dallas Records lemezkiadó gondozásában), amire az 1979 és 1981 között készült dalokat rakták fel. A Termiti mindenképpen rendhagyó zenekar, a horvát és a jugoszláv new wave egyik kiemelkedő zenekarának számított a maga idejében. Diszkográfia collection of demos (1979) 3 demos (at a different session) 10 demos (at a different session) Vjeran Pas LP, Dallas Records, 1996 Hajdúnánási járás A Hajdúnánási járás Hajdú-Bihar megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Hajdúnánás. Területe 547,27 km², népessége 29 232 fő, népsűrűsége 53 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Két város (Hajdúnánás és Polgár) és 4 község tartozik hozzá. A Hajdúnánási járás a 2013-ban újonnan létrehozott járások közé tartozik, a járások 1983-as megszüntetése előtt nem létezett. Hajdúnánás 2013 előtt soha nem töltött be járási székhely szerepet. Visco Visco település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében. Népesség A település népességének változása: Ostatovica Ostatovica (cirill betűkkel Остатовица) egy falu Szerbiában, a Piroti körzetben, a Babušnicai községben. Népesség 1948-ban 867 lakosa volt. 1953-ban 871 lakosa volt. 1961-ben 805 lakosa volt. 1971-ben 593 lakosa volt. 1981-ben 360 lakosa volt. 1991-ben 165 lakosa volt 2002-ben 83 lakosa volt, akik közül 82 szerb (98,78%) és 1 ismeretlen. 2003 a tudományban Ez a szócikk a 2003-ban történt tudományos, vagy azzal kapcsolatos eseményeket mutatja be. 2003 a tudományban és a technikában. Antropológia március 13. – A Nature bejelenti, hogy 350 000 éve élt felegyenesedve járó ember lábnyomát találtak Olaszországban . Biológia október 13. – A nyílt tudományos folyóirat, a PLoS Biology a Public Library of Science részeként, megkezdi működését. Csillagászat és űrkutatás február 1. – A Columbia űrrepülőgép felrobban Texas felett, megölve ezzel 7 utasát. február 11. – A NASA WMAP szondája elkészíti a világegyetem fiatalkori képét. Ez a kép azt mutatja, hogy az univerzum 13,7 milliárd éves (±1%) és segít alátámasztani az univerzum táguló jellegét. május 31. – Napfogyatkozás Skócia északi részén, Feröeren , Grönlandon és Izlandon , míg Európa és Oroszország nagy részén részleges fogyatkozást láthattunk. június 2. – Az ESA Mars Express küldetését elindították. augusztus 27. – A Mars perigeuma . I. e. 57 617 óta a legközelebb került hozzánk a bolygó. szeptember 27. – A SMART–1 küldetését elindították. október 15. – Kína elindítja a Sencsou–5 -öt, az első emberes küldetését. október–november – A Nap magas aktivitású, számos nagy napszelet kelt. november 23. – Teljes napfogyatkozás az Antarktiszon . december 25. – A Mars Express Mars körüli pályára lép. A leszállóegysége, a Beagle 2 leszállás közben leveszett. Orvostudomány február 26. – Egy amerikai üzletembert SARS -sal diagnosztizáltak Hanoiban , Vietnámban . A diagnózist a WHO orvosa, Carlo Urbani állította fel. Technológia Március – A Kodak kiadja a világ első LED kijelzőjű digitális kameráját. július 30. – A régi stílusú Volkswagen Bogár termelése véget ér a Földön, az utolsó darab a mexikói Pueblában készül el. október 24. – A Concorde utolsó repülése, mellyel véget ér a civil szuperszonikus repülés korszaka, legalábbis egy időre. Az Intel kiadja a Pentium M mikroprocesszort . Számítástechnika július 8. – elindult a magyar Wikipédia az új szerveren július 14. – kiadják a Gentoo Linux 1.4-es verzióját Díjak Nobel-díj Fizikai Nobel-díj : Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (Алексей Алексеевич Абрикосов) ( Oroszország ), Vitalij Ginzburg (Виталий Лазаревич Гинзбург) ( Oroszország ) és Anthony James Leggett ( Egyesült Királyság ) „a szupravezetés és a szuperfolyékonyság területén végzett úttörő munkájukért”. Kémiai Nobel-díj : Peter Agre, Roderick MacKinnon „a vízcsatornák felfedezéséért a sejtmembránban és ioncsatorna(ák) felépítésének és működésének tanulmányozásáért”. Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj : Paul Lauterbur és Sir Peter Mansfield megosztva a „ mágneses rezonancia orvosi felhasználásában elért eredményeikért”. Turing-díj : Alan Kay Abel-díj a matematikában : Jean-Pierre Serre Wollaston-medál a geológiáért: Ikuo Kushiro Születések május 28. – Prometea, az első klónozott ló . Jennifer Breitrück Jennifer Breitrück (Frechen, 1984. április 30. –) német színésznő. Leverkusenben nőtt fel, és ott is érettségizett. 2004-től 2008-ig a Folkwang Művészeti Egyetemen(wd) színészetet tanult. Számos helyen játszott, mint például: Theater Bielefeld(wd), Schauspielhaus Bochum, Gandersheimi Ünnepi Játékok, Wuppertaler Bühnen, Theater Osnabrück, berlini Grips-Theater. Ez utóbbi helyen többek közt a Musical Linie 1 című darabban a leányt játszotta, a Lilly unter den Linden címűben pedig a címszerepet. A ZDF Wege zum Glück című telenovellájában Paula Bergmann szerepét játszotta a 722-789-ik részekben. A Charly – Majom a családban című sorozat Das Glück der anderen epizódjában az epizódfőszereplőt alakította. Csíkosfejű gyémántmadár A csíkosfejű gyémántmadár (Pardalotus striatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az ausztrálposzáta-félék (Pardalotidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Ausztrália területén honos. Alfajai Pardalotus striatus barroni Pardalotus striatus bowensis Pardalotus striatus melanocephalus Gould, 1838 Pardalotus striatus melvillensis Mathews, 1912 Pardalotus striatus ornatus Pardalotus striatus restrictus Pardalotus striatus striatus Pardalotus striatus substriatus Pardalotus striatus uropygialis Gould, 1840 Megjelenése Testhossza 11 centiméter. A nemek hasonlóak. Fejteteje fekete, szemsávja fehér és narancssárga. Háta és oldala szürke, hasa fehér, élénk sárga foltokkal. Szárnya fekete, fehér csíkokkal. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Szaporodása Fészkét növényi anyagokból építi. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 15.) ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 12.) A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve 6-os busz (Budapest) A budapesti 6-os jelzésű autóbusz a Nyugati pályaudvar és a Óbuda, Bogdáni út között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. A járműveket az Óbudai autóbuszgarázs állította ki. Története 1927. augusztus 20-án 6-os jelzéssel új járat indult az Erzsébet tér – Margit híd – Margitsziget, Szent Margit Gyógyfürdő útvonalon. A vele párhuzamosan járó margitszigeti lóvasút 1928. április 10-én megszűnt. 1929. április 1-jén a 6-os vonalat a BART átvette a SZAÜ-től, és a Kohári utcáig rövidítették. 1932. május 20-án az új viszonylatszámozási rendszer miatt a 26-os jelzést kapta. 1933. szeptember 15-én újraindult a 6-os busz a Markó utcától (pesti bíróság) a Margit hídon át a budai bíróságig (Fő utca). 1940. december 5-én gázolajhiány miatt a közlekedése leállt. A járatok csak a bíróságok hivatalos órái idején közlekedtek, ennek megfelelően nyáron mindig üzemszünetet vezettek be, majd a világháború alatt ideiglenesen szüneteltették a forgalmat. Legközelebb 1944. február 12-étől március 31-éig járt 6-os busz, ekkor a budavári sikló pótlóbuszaként járt a Clark Ádám tér és a Dísz tér között. 1948. április 5-én a Nyugati pályaudvar és az óbudai Miklós utca között indult újra a 6-os busz. 1950 júniusától nyár végéig építkezés miatt csak a Vígszínházig járt. 1950. szeptember 7-én az Oktogonig (November 7. tér), 1951. április 23-án pedig a Madách térig hosszabbították a Bajcsy-Zsilinszky úton. Pesti végállomása 1953. július 27-én a Nagyvárad térre került át, melyet az Üllői úton keresztül ért el. 1953. november 30-án 6A jelzésű betétjáratot kapott a Madách tér és a Miklós utca között, de 1954. november 25-én 60-asra számozták át és az útvonala is módosult. 1956. július 13-án a Kálvin tér és a Miklós utca között indult újra a 6A, de csak nyári vasárnapokon. 1957. január 2-ától a Nagyvárad tér és a Deák tér között is járt 6A jelzésű betétjárat, de már január 11-én a 9A jelzést kapta a félreértések elkerülése miatt. 1960. augusztus 15-étől a nyári 6A járat délutántól a Miklós utcától a békásmegyeri Előd utcáig meghosszabbítva közlekedett. 1961. április 30-án elindult a 134-es jelzésű gyorsjárat a Kálvin tér és a Béke Strand között, ezért a 6A megszűnt. Egy év múlva újraindult a 6A a 6-os és 134-es buszok tehermentesítése miatt a Vidra utca és a Miklós utca között. 1964-ben már nem indult újra. 1971. november 1-jén 106-os jelzéssel gyorsjárata is indult Óbuda, Miklós utca és a Nagyvárad tér között. A 3-as metró építése miatt 1974. január 20-án a Nagyvárad térről a Népligethez került át a végállomása, ekkor érte el a leghosszabb útvonalát. A metró átadásával 1977. január 1-jén útvonala jelentősen lecsökkent, csak az Engels tér (Erzsébet tér) és Óbuda, Miklós utca között közlekedett. A 106-os gyorsjáratot is lerövidítették és a 6-os jelzést kapta. 1981. december 30-án továbbrövidültek a Marx térig (Nyugati pályaudvar) a metró újabb szakaszának átadása miatt. 1982. október 26-án az új Bogdáni úti végállomás átadásával Budán útvonaluk kettő megállóval hosszabbodott. 1983. február 28-án a 6-os megszűnt megszűnt. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésének jelentős szempontja volt az azonos viszonylatszámok megszüntetése, ezért a 6-os busz a 6-os villamossal való számütközés miatt szeptember 6-án a 206-os jelzést kapta, valamint munkanapokon 19 órától és hétvégén egész nap a 9-es járattal összevonva 109-es jelzéssel közlekedett. 2018. augusztus 19-én a BKV 50 éves fennállása alkalmával tartott rendezvénysorozat egyik programjaként N6-os jelzésű nosztalgiabusz közlekedett a 6-os busz útvonalán a Bogdáni út és a Nagyvárad tér között. Clugnat Clugnat település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 645 fő (2015). Clugnat Bétête, Blaudeix, Domeyrot, Jalesches, Ladapeyre, Malleret-Boussac, Rimondeix, Saint-Dizier-les-Domaines, Saint-Silvain-sous-Toulx és Toulx-Sainte-Croix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Palamédész Palamédész (görögül: Παλαμήδης) görög mitológiai hős, aki csellel rávette Odüsszeuszt, hogy részt vegyen a trójai háborúban. Élete Naupliosz euboiai király és felesége, Klümené fia, Oiax és Nauszimedón testvére volt. Anyja révén Agamemnón és Menelaosz spártai király unokatestvére. Kheirónnál, a bölcs kentaurnál tanult Akhileusszal együtt. A hagyomány szerint az apja által alapított Naupliában, a mai Napflióban született. Róla nevezték el a város melletti Palamidi-dombokat. A legenda szerint költő és feltaláló volt, igazi polihisztor. A hagyomány neki tulajdonítja a mértékek, a súlyok, a kocka- és drámajáték, valamint a borvegyítés bevezetését. Ő az ábécé feltalálója is, és neki köszönhető az évek, hónapok, napok használatának elterjesztése. Megtanította a görögöket arra, hogy miként navigáljanak az égitestek alapján, valamint atyja a görög hadsereg háromfokozatos beosztásának is. A trójai háború A hagyomány szerint ő vette rá csellel Odüsszeuszt, hogy részt vegyen a trójai háborúban. Odüsszeusz ugyanis nem akart csatlakozni a harcolókhoz, mert egy jóslat arra figyelmeztette: ha ezt megteszi, húsz évig nem tér haza feleségéhez és fiához. Odüsszeusz bolondnak tetette magát, amikor Agamemnón és Menelaosz felkereste Ithakában, és arra kérték, hogy vonuljon hadba: ekéje elé ökröt és lovat fogott, a barázdákba pedig mag helyett sót "vetett". Unokatestvérük, Palamédész azonban az állatok útjába rakta Odüsszeusz fiát, a csecsemő Télemakhoszt, akit az apja kénytelen volt kikerülni, így elárulva önmagát. Apollodórosznál Palamédész kardot rántott, és úgy tett, mintha le akarná szúrni Télemakhoszt, mire Odüsszeusz bevallotta, hogy csak színlelte az eszelőst. Palamédész is hadba vonult, a béke hirdetője volt. Népszerű volt, hiszen többször megmentette az ostromlókat az éhhaláltól. A vezérek féltékenyek voltak rá, így a bosszúszomjas Odüsszeusz könnyen rávehette őket elítélésére. Odüsszeusz ugyanis kincseket és egy Priamosz trójai királytól származó, Palamédész megvesztegetését "bizonyító" levelet rejtett el az euboiai királyfi sátrában. A vezérek Palamédészt halálra ítélték, és megköveztették. Más változatok szerint Odüsszeusz és Diomédész halászás közben vízbe fojtotta, illetve egy száraz kútba leengedte, majd kővel betemette. Oiax testvére halála után belevéste a történteket egy evező tollába, majd a lapátot bedobta a tengerbe, amely elsodródott Euboia-szigetéig. Naupliosz így tudta meg, miként végezte a fia. Naupliosz a Trójánál harcoló görögökhöz ment, de sikertelenül próbálta fia becsületét helyreállítani és elégtételt sem kapott; Agamemnón vezértársai egyetértésével elutasította kérését. Palamédész még halálában is segítette a görögöket. Amikor a trójaiak azon tanakodtak, hogy milyen célt szolgálhat a város előtt álló faló, egy pásztor azt mondta nekik, ő Szinón, az elveszejtett Palamédész rokona, akinek Odüsszeusz szintén az életére tör. A trójaiak Szinón hatására vitték be a falovat a városba, ahol később a magát Palamédész rokonának nevező pásztor engedte ki belőle a rejtőzködő görögöket. Naupliosz bosszúja Naupliosz, fia halála miatt bosszúból megkereste a harcosok otthon maradt feleségét, és arra biztatta őket, hogy csalják meg a távolban hadakozó urukat. Azt állította, hogy férjeik trójai rabnőkkel vigasztalódnak, akiket majd haza is hoznak. Nagy sikerrel járt Argoszban, ahol az Iphigeneia feláldozása miatt amúgy is keserű Klütaimnésztrát férje, Agamemnón ellen hangolta. Ezen túl hamis jelzőtüzet gyújtott az Euboia-sziget déli csücskén, a Kaphéreusz-fokon, amely a part menti sziklák közé csalogatta a hazatérő akhájok hajóit. A bárkák közül több szétzúzódott, legénységük a vízbe fúlt. Palamédész a művészetben Palamédész története csak Homérosz kora után terjedt el. A történetet több nagy görög drámaíró - például Szophoklész, Aiszkhülosz és Euripidész - is feldolgozta, de ezek nem maradtak fenn. Ovidius is megírta Palamédész történetét. Leontinoi Gorgiasz, a híres szofista filozófus és rétor Palamédész védelme (Hüper Palamedusz) címmel védőbeszédet írt a mitológiai hős "számára". Palamédész híressé vált utolsó mondatát is belefoglalta: "Gyászollak, igazság, mert előbb haltál meg, mint én!" Palamédész alakja megjelent a képzőművészetben is: Antonio Canova szobrot készített róla, Tiepolo pedig megfestette azt a jelenetet, amikor leleplezi a bolondot tettető Odüsszeuszt. Sainte-Camelle Sainte-Camelle település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 118 fő (2015). Sainte-Camelle La Louvière-Lauragais, Mézerville, Montauriol, Peyrefitte-sur-l’Hers és Salles-sur-l’Hers községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cotorăști Cotorăști falu Romániában, Fehér megyében. Fekvése Remete közelében fekvő település. Története Cotorăşti korábban Remete része volt, 1956 körül vált külön, ekkor 270 lakosa volt. 1966-ban 251, 1977-ben 221, 1992-ben 139, 2002-ben pedig 107 román lakosa volt. On the Sunday of Life Az On The Sunday Of Life a Porcupine Tree első albuma. Nagyrészt Steven Wilson korai számainak a gyűjteménye, melyek korábban csak két kazettán, Tarquin's Seaweed Farm és The Nostalgia Factory címek alatt terjedtek. Dalok Music for the Head (2.42) Jupiter Island (6.12) Third Eye Surfer (2.50) On the Sunday of Life… (2.07) The Nostalgia Factory (7.28) Space Transmission (2.59) Message from a Self-Destructing Turnip (0.27) Radioactive Toy (10.00) Nine Cats (3.53) Hymn (1.14) Footprints (5.56) Linton Samuel Dawson (3.04) And the Swallows Dance Above the Sun (4.05) Queen Quotes Crowley (3.48) No Luck with Rabbits (0.46) Begonia Seduction Scene (2.14) This Long Silence (5.05) It Will Rain for a Million Years (10.51) Szélmalom A szélmalom olyan gép, mely a szél mozgási energiáját mechanikai munkává alakítja át tengelyre szerelt lapátok segítségével. Leggyakrabban gabonát őröltek a malomban, de más darabos anyag (például lőpor) darálására, őrlésére is szolgált, vagy vízkiemelő szivattyúkat hajtott, melyeket árvízmentesítésre vagy a tengertől elhódított területek víztelenítésére, esetleg öntözésre építettek. Története Függőleges tengelyű szélmalmok A szélmalom feltalálásának időpontja és helye bizonytalan. Homályos említések utalnak arra, hogy a mai Irak területén esetleg már több ezer évvel ezelőtt ismerték valamilyen formában. Alexandriai Hérón szélkereke a szélmalom egyik első ismert leírása. Az általunk ismert első gyakorlatban is megvalósított szélmalom Perzsiában, az afgán határ közelében volt Estakhri perzsa geográfus feljegyezése szerint, aki a 9. században élt. Egy Omár kalifáról (581-644) szóló történetben szerepel ugyan egy perzsa, aki állítólag tudta, hogy kell építeni szélmalmot, azonban ennek hitelességét kétségbe vonják, mivel a szöveg a 10. századból származik. A függőleges tengelyű szélmalmokat olyan helyen építették, ahol a szélirány többnyire állandó volt. Egy torony hossztengelyébe helyezett hajtótengely felső végébe náddal vagy vászonnal borított 6-12 darab, téglalap alakú fakeretes vitorlát helyeztek el küllőszerűen, úgy, hogy a szél bele tudjon kapaszkodni. A kerék körül a torony falait úgy húzták fel, hogy az uralkodó széljárás irányába és az ellenkező oldalon nyitott legyen, a kerék másik oldalán pedig fal zárja el a szél útját a kerék felé. Ezek a szerkezetek, melyek a legutóbbi időkig is használatban voltak Iránban és Afganisztánban, minden áttétel nélkül, közvetlenül forgatták a malomkereket. Bár néhány tudósításban állítják, hogy ezek az afgán típusú függőleges-tengelyű szélmalmok az egész kalifátus területén népszerűek voltak a 9. századtól kezdve és használatuk átterjedt Európába is az iszlám Spanyolországon keresztül, de a középkori európai technológiával foglalkozó kutatók ezt cáfolják, mert nincs rá bizonyíték. és kijelentik, hogy az Ibériai-félsziget összes szélmalma vízszintes tengelyűnek épült a 15. századig. Kínában hasonló szerkezetű függőleges tengelyű szélmalmok épültek öntözési célokra a 13. században. Az új technikát Yelü Chucai hozta be Turkesztánból való visszatérése után 1219-ben. A függőleges tengelyű szélmalom ötletét Európában Verancsics Faustus püspök elevenítette fel a 15. században, könyvében több változatot is bemutatott találmányaiból, melyek között néhány ma is használatos, de valószínűleg ő maga soha nem látta megvalósítva terveit. Vízszintes tengelyű szélmalmok Rögzített helyzetű vízszintes tengelyű szélmalmok A görög Küklád szigeteken széles körben használtak helyhez kötött szélmalmokat, melyeket az uralkodó széljárás irányába tájolva építettek. Az ingyen hajtóerő és a jó szállítási feltételek lehetővé tették, hogy ezek a malmok a görög szárazföldről származó gabonát őröljenek, majd vissza is szállítsák. A molnár a megőrölt liszt egytizedét kapta fizetség fejében. Ezeknek a malmoknak a lapátjaira működésükkor jellegzetes, háromszögletű vitorlákat vontak fel. Vízszintes tengelyű, széllel szembeforduló malmok Északnyugat-Európában a vízszintes tengelyű vagy függőleges (ez utóbbi a szélkerék síkjára utal) szélmalmok a 12. század második felétől kimutathatók az Észak-Franciaország, Kelet-Anglia és Flandria alkotta háromszögben. Lynn White Jr. rámutat arra, hogy az európai vízszintes tengelyű szélmalmot először biztosan 1185-ben említik. Ezek a legkorábbi malmok gabona őrlésére szolgáltak. A jelenlegi ismerteink szerint ezek az első szélmalmok bakos-malmok voltak, azért hívták így, mert egy erős faoszlopot vertek le a talajba, melyet minden oldalról további ferdén beültetett fagerendák támogattak: ez a szerkezet volt a bak, és erre ültették forgathatóan az egész malom felépítményét. Ilyen módon a malmot mindig szélirányba lehetett forgatni, ez volt az Északnyugat-Európában egyedül gazdaságosan működtethető típus, mivel ott a szélirány állandóan változik. A 13. század végétől megjelentek a torony-malmok, vagyis olyan malmok, melyek kőből vagy téglából épült toronyra forgathatóan ültetett sapkával készültek, és ebbe ágyazták a szélkereket. Ilyen szélmalmok terjedtek el Hollandiában is, ahol olyan nagy szélkerekeket építettek, hogy a vitorlái majdnem a talajt súrolták. Mivel csak a viszonylag kicsi fejet vagy sapkát kellett elforgatni, a tornyok igen magasra épülhettek és a lapátok sokkal hosszabbak lehettek, ez lehetővé tette a malom működését még gyenge szél esetén is. Az ilyen malmok gyakran egy kis segéd-vitorlával, „farokkal” épültek, ez a fejet önműködően mindig szélirányba forgatta. Franciaországban gyakran építettek kastélyok, várak vagy városfalak tornyaira is szélmalmokat. A torony-malmok kőből vagy téglából többnyire hengeres vagy kúp alakú toronnyal épültek. A köpeny-malmok fából készült tornya általában hatszög vagy nyolcszög alaprajzú, szerkezetük egyébként a torony-malmokéval megegyezett. A hagyományos rácsos szerkezetű vitorlával épült szélmalmoknál a molnár a kerék befékezésekor a vásznat fel tudta vonni a vitorlára. A vászon megfelelő kurtításával elérhető volt, hogy a malomkerék közel optimális fordulatszámmal forogjon függetlenül a szél sebességétől. Az újabb szélmalmoknak egy kis farok-szélkereke is volt, melynek az volt a feladata, hogy a torony sapkáját és így a nagy szélkereket is a szél mindenkori irányába forgassa önműködően. Ezt a szerkezetet Edmund Lee találta fel 1745-ben Angliában. A köpeny-malom a szélmalmok utoljára kifejlesztett formája, eredetileg a 16. században alakult ki és földek vízmentesítésére, lecsapolására használták. Több egymást követő újítás eredményeképpen a szélmalmokat alkalmassá tették másféle ipari alkalmazásra is olyan vidékeken, ahol gyakran fújt szél. Ilyen volt a gabona őrlő malom, fűrészmalom (a 16. század végétől), cséplés, valamint vízemelő kereket, Arkhimédeszi csavart és dugattyús szivattyút hajtva víz szivattyúzása öntözés, vízmentesítés és ivóvíz céljából. 1772-ben Andrew Meikle skót molnár feltalálta a rugós vitorlát, amely egy sor zsaluból épült fel, melyeket nyitni vagy zárni lehetett a szélsebességtől függően. Átállításhoz a malmot le kellett fékezni, de a vitorlákba egy rugót is építettek, mely önműködően kinyitotta a zsalut a szél hirtelen lökéseinél, hogy megvédje a szerkezetet a túlterheléstől. 1789-ben Stephen Hooper feltalálta a görgős kurtítású vitorlát, ez lehetővé tette az önműködő állítást leállás nélkül. 1807-ben William Cubitt angol mérnök újfajta vitorlát talált fel, melyet az angolszász országokban szabadalmazott vitorlának neveztek. Ebben egy lánc és a szélkerék tengelyében végigfutó rúd segítségével állíthatóvá tette forgás közben is a Meikle-féle zsalukat a Hooper-féle görgős kurtítású vitorla automatikájával. Ez lett az alapja az önszabályozó vitorláknak. Alkalmazásával feleslegessé tette a mindaddig szükséges állandó ellenőrzést. Az ipari forradalomig a szélmalmok és a vízimalmok jelentették az elsődleges energiaforrást az ipar számára. A gőzgépek és a belsőégésű motorok azonban fokozatosan felváltották ezeket. Több helyen azonban működésben maradtak egyes példányaik az 1950-es évekig. Jelenleg a szélmalmokat igyekeznek megőrizni történelmi értékük miatt, sok helyen nem működő kiállítási tárgyakként, mivel a gépezet működés közben könnyen tönkremehet, de némely esetben teljesen működő malmokként is. Sokvitorlás szélmalom A legtöbb szélmalomnak négy vitorlája van. A vitorlák számának növelése a teljesítmény növekedésével jár a szélkerék tömegének növelése árán. A legkorábbi feljegyzés sokvitorlás szélmalomról Angliából, a Flint Mills, Leeds-i ötvitorlás szélmalomról maradt fenn, melyről John Smeaton 1747-ben számolt be. A soklapátos szélmalmok csendesebb járásúak, mint a hagyományos típusok. Építettek öt-, hat- és nyolcvitorlás malmokat, elsősorban Angliában. A négyvitorlás malmoknál, ha az egyik vitorla megsérül, le lehet szerelni az ellenkező irányú vitorlával együtt, és a malom a javításig két vitorlával is működőképes marad az eredeti teljesítmény körülbelül 60%-ával. A hatvitorlás malom képes működni két, három négy vagy hat vitorlával, így több lehetőséget is kínál sérülés, üzemzavar esetére. Az ötlapátos szélmalom viszont csak öt lapáttal üzemképes, így le kell állítani a javítás befejezéséig. Szélmalmok Magyarországon Magyar forrásban a szélmalom szó először az 1577-ben írt kolozsvári glosszákban merül fel, de ez és néhány más említés csak azt bizonyítja, hogy írójuk ismerte a kifejezést, de nem biztos, hogy Magyarországon látott ilyen malmot. Az első bizonyított szélmalom egy 1770-ben kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyvben szerepel, mely szerint Debrecen mellett, Boldogfalván 1720-1730 körül állt egy elromlott szélmalom. A hiányos hiteles adatok ellenére valószínűsíthető, hogy a holland típusú szélmalmok csak a 19. század elején terjedtek el hazánkban. Az 1906-ban elrendelt malomösszeírás mindössze 12 szélmalmot tartalmaz, melyek (bemondás alapján) 1800-nál régebben épültek. A szélmalom elterjedésének késői időpontját az magyarázza, hogy a Kárpát-medencében a szelek iránya és sebessége nem állandó, a 17. század előtt épített malmok az ilyen viszonyok között nem voltak működőképesek, és mivel a fordulatszámot nem tudták viharos széllökések esetén kézben tartani, a malmok sokszor a túlfordulattól meggyulladtak és leégtek. Magyarországon az első biztonságos szélmalmot csak 1768-ban egy pozsonyi ácsmester épített. A 19. században a szélmalmok gyorsan elterjedtek: 1851–1860 között 63, 1861–1870 között 164, 1871–1880 között 189, 1881–1890 között 160 új szélmalom épült. A legtöbb szélmalmot 1873-ban számlálták össze: 854-et. Ezután számuk fokozatosan csökkent a gőzmalmok versenye miatt, de még a 20. század fordulójakor is építettek új szélmalmot. Híres magyar szélmalmok A kiskundorozsmai szélmalomról egy magyar nóta szól A tési szélmalom A kiskunhalasi Sáfrik szélmalom Pajkos-Szabó-féle szélmalom (Kiskunfélegyháza) Gépészet Mindegyik fennmaradt és tudományosan leírt magyar szélmalom forgatható tetővel készült. Ebben volt csapágyazva a szelestengely, melyre a vitorlákat erősítették. A szelestengelyre volt szerelve a szeleskerék, ez nagy átmérőjű, fafogazású pálcás fogaskerék, melybe a fogak egyenként voltak beültetve. A fogak kopás, törés miatt időnként cserére szorultak, a molnár feladata volt minden más javítási munkával egyetemben az új fogak faragása és beszerelése is. A szeleskerék az ugyancsak fából készült dobot hajtotta meg, mely szintén fogaskerék volt, azonban ennek fogai két fatárcsa közé ékelt farudakból álltak. A két fogaskerék gyorsító hajtást valósított meg, a dob függőleges tengelyen, az úgynevezett villás vason vagy bálványon keresztül forgatta vagy közvetlenül, vagy további áttételen keresztül a malomkerekeket illetve hajtotta a többi berendezést (szitákat, darálót). A tetővel együtt a vitorlákat mindig szélirányba forgatták. A tető általában sugárirányba elrendezett, zsírral vagy kocsikenőccsel csúszóssá tett gömbölyű fagerenda darabokra, papucsokra támaszkodott, ezeken kellett elfordítani, amihez elég nagy nyomaték volt szükséges. Az elfordításhoz a tetőre egy gerendát, középszárat erősítettek, mely a szélkerékkel ellenkező oldalon ferdén lefelé nyúlt ki a fedélből és egy kocsikerékre, a fordítókerékre támaszkodott. A középszárat két oldalról másik két gerenda, karfa merevítette. Ez a szerkezet egyrészt ellensúlyozta a szélkereket, másrészt lehetővé tette, hogy a fordítókocsi segítségével a molnár a földön el tudja fordítani a fedelet a szélkerékkel együtt. A fordítókerék mély nyomot vágott körben a malom körül, hagyományosan ez volt a határa a malomhoz tartozó teleknek. A fordítókocsi kis fából ácsolt egyszerű taliga volt, melyet egy cövek segítségéveel ki lehetett horgonyozni, és a rászerelt egyszerű fából készült csörlőre csévélt kötél másik végét a középszár alsó végéhez kötve könnyen el lehetett forgatni a fedelet. A hazai malmok közül a legegyszerűbbek a papucsos vagy egyköves malmok. Ezeknél egyetlen malomkerék dolgozott, melyet a függőleges tengely közvetlenül hajott meg. A malom mindössze kétszintes volt, a malomkerék a garattal , ahol a gabonát beöntötték, az emeleten helyezkedett el, a megőrölt liszt a földszinti ládában gyűlt össze. Az alulhajtós malom kétszintes, a függőleges bálvány a kiskeréken (ami nevével ellentétben egy nagyátmérőjű pálcás fogaskerék) és két korongon keresztül (ezek azonos szerkezetűek a felül elhelyezett dobbal), melyek egy második gyorsító fokozatot alkotnak, hajtja a felette elhelyezkedő malomkerekeket. A felülhajtós malom bálványa rövidebb. Erre szerelik az itt sebeskeréknek nevezett nagy fogaskereket, mely az előzőekhez hasonlóan gyorsító áttételt képez a kisdobbal és ennek tengelye hajtja a malomkerekeket, melyek a sebeskerék szintje alatt helyezkednek el. Ez a típus váltotta fel idővel a korábban elterjedt alsóhajtású malmokat. A felülhajtós malmok négy emeletesek voltak, ezek alulról felfelé: lisztespad , kőpad , sebeskerékpad és nagydobpad . A Nyugat-Európában a szélmalmok történetének utolsó újításait a magyar malmok már nem nagyon vezették be. A molnár munkája A molnár feladata a tulajdonképpeni őrlésen túl sokrétű volt. Állandóan figyelnie kellett az időjárást és természetesen elsősorban a széljárást. A megfelelő irányba kellett fordítania a szerkezetet a szélirány változásakor. A szélsebességhez úgy alkalmazkodtak, hogy kisebb szélben nagyobb felületű vitorlát vontak fel és csak egy kőpárral őröltek, nagyobb szélben két kőpárral és kurtították a vitorlát. Orkánok idején a vitorlákat bevonták és elfordították a szélkereket, mert egyébként megrongálódhatott a szerkezet, a tető fel is borulhatott. A szélmolnár munkája állandó éjjel-nappali figyelmet igényelt, szélcsendes időben pedig kényszerpihenőre volt kárhoztatva. A javításokat, karbantartást szélcsendes időkben végezték. A molnár végezte el a szükséges ácsmunkákat beleértve a majdnem teljesen fából készült gépészeti berendezés javítását is, de a malomkövet is ő vágta. Így elmondható, hogy a szélmolnárok ügyeskezű, a kor színvonalához képest sokoldalúan képzett mesteremberek voltak. Szakértelmük odáig terjedt, hogy gyakran maguk vállalkoztak új szélmalmok építésére is. Higuera de Vargas Higuera de Vargas település Spanyolországban, Badajoz tartományban. Higuera de Vargas Alconchel, Olivenza, Barcarrota, Jerez de los Caballeros, Zahínos és Villanueva del Fresno községekkel határos. Lakosainak száma 1975 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Indokínai leopárd Az indokínai leopárd (Panthera pardus delacouri) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó leopárd (Panthera pardus) egy alfaja. Elterjedése Délkelet-Ázsia kontinentális területén fordul elő, Mianmarban, Thaiföldön, Malajziában, Kambodzsában, Laoszban, Vietnámban és Kína déli részén. Megjelenése Az indokínai leopárdok körében különösen gyakoriak a melanisztikus egyedek, a fekete párducok. E tekintetben a Kra-földhíd határnak számít: ettől délre 1996 és 2009 között kizárólag fekete példányokat észleltek, míg ettől északra a foltosság jellemző. A fekete egyedek gyakorisága azzal magyarázható, hogy ezek a sötét trópusi esőerdőkben szelekciós előnyben vannak a foltos egyedekkel szemben. Természetvédelmi helyzete A legfőbb veszélyt az erdőirtás általi élettérpusztulás, és a zsákmányállataira irányuló orvvadászat jelenti, továbbá a kereskedelmi célú vadászatuk. Mára populációjuk felaprózódott, és kis, egymástól elkülönülő területekre szorult vissza, ami tovább nehezíti fennmaradásukat. Létszámuk egyre csökken a védett területeken kívül. Annovka (Baltacsevói járás) Annovka (orosz betűkkel: Анновка, baskír nyelven: Анновка) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Baltacsevói járásban. Népesség 2002-ben 112 lakosa volt, melynek 50%-a baskír, 35%-a tatár. 2010-ben 71 lakosa volt. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw Semens Semens település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 189 fő (2015). Semens Monprimblanc, Gabarnac, Saint-André-du-Bois, Sainte-Croix-du-Mont, Saint-Germain-de-Grave, Saint-Maixant és Verdelais községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Malaucène Malaucène település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 2849 fő (2015). Malaucène Mollans-sur-Ouvèze, Le Barroux, Beaumont-du-Ventoux, Bédoin, Caromb, Crestet, Crillon-le-Brave, Entrechaux, Gigondas, Saint-Léger-du-Ventoux és Suzette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Férfi síakrobatika-ugrás az 1994. évi téli olimpiai játékokon Az 1994. évi téli olimpiai játékokon a síakrobatika férfi ugrás versenyszámának selejtezőjét február 21-én, a döntőjét február 24-én rendezték. Az aranyérmet a svájci Sonny Schönbächler nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Ez a versenyszám először szerepelt a téli olimpia hivatalos programjában. Eredmények A selejtezőben minden versenyző két ugrást teljesített, a két ugrás összesített pontszáma alapján az első 12 versenyző jutott a döntőbe. A döntőben is minden versenyző két ugrást teljesített, itt is a két ugrás összesített pontszáma alapján határozták meg a végső sorrendet. A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás helyezés alapján Gironde-sur-Dropt Gironde-sur-Dropt egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Története 1968-ban lett ez a végleges neve a településnek. Adminisztráció Polgármesterek: 1995 – 2001 Jean Pauly 2001 – 2014 Didier Callède Látnivalók Notre-Dame templom a XII-XIII. századból Jegyzetek Adminisztratív bizottság látja el a polgármesteri feladatokat a következő választásig Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás A település honlapja Cassini INSEE Prefektúrák Once A Once a Nightwish ötödik albuma, 2004 júniusában jelent meg a Nuclear Blast Records kiadó gondozásában. 2004 novemberében a Spinefarm Records az album egy másik kiadását jelentette meg, ami az eredeti kiadáshoz képest két új dalt tartalmazott Live to Tell the Tale, illetve White Night Fantasy címmel, valamint egy videót a Nemo című számhoz. Az észak-amerikai kiadásra viszont a Wish I Had an Angel videója került. Megjelenésének első hetében az album a német, a finn, a norvég és a görög listákon is listavezető lett, egyedül Németországban több mint 80 000 példányt adtak el belőle. A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 89. helyre rangsorolta. Számok listája „Dark Chest of Wonders” (4:29) „Wish I Had an Angel” (4:06) „Nemo” (4:36) „Planet Hell” (4:39) „Creek Mary's Blood” (8:30) „The Siren” (4:45) „Dead Gardens” (4:28) „Romanticide” (4:58) „Ghost Love Score” (10:02) „ Kuolema Tekee Taiteilijan ” (3:59) „Higher Than Hope” (5:35) „White Night Fantasy” (4:05) (bónusz az észak-amerikai/finn platina kiadáson) „Live to Tell the Tale” (5:02) (bónusz az észak-amerikai/finn platina kiadáson) Indonéz mókuscickány Az indonéz mókuscickány (Tupaia javanica) az emlősök (Mammalia) osztályának a mókuscickányok (Scandentia) rendjéhez, ezen belül a mókuscickányfélék (Tupaiidae) családjához tartozó faj. Elterjedése Indonéziában, azon belül Szumátra, Jáva, Bali és Nias szigetén honos. IV. Kelemen pápa IV. Kelemen (Saint-Gilles-du-Gard, 1202? november 23. – Róma, 1268. november 29.) uralkodói néven kezdte meg pontifikátusát a katolikus egyház 183. pápája. A francia származású egyházfő újabb fontos sarokköve volt a pápák feletti francia befolyás növekedésének. Kelemen uralkodása alatt vált nyilvánvalóvá, hogy IV. Orbán szerződése Anjou Károllyal nem feltétlen a pápaság védelmét fogja szolgálni. Az erős francia szomszéd igazán egyetlen dologra volt alkalmas, nevezetesen arra, hogy a darabjaira hullott Német-római Birodalom helyett egy sokkal ádázabb ellenséget, Franciaországot szabadítsa a pápák nyakába. Kelemen közel négy éven át tartó pontifikátusa valójában Károly trónfoglalásával és a Hohenstaufok hattyúdalával telt el. Élete és pályája Fordulatos élete valamikor a 12. század végén, egy november 23-ai napon vette kezdetét az Anjouk birtokában fekvő Saint-Gilles-du-Gard városában. Eredetileg Guy Foulques de Gros néven látta meg a napvilágot, bár nevét több nyelven is megőrizte a történetírás. Az olaszok Guido Fulcodi néven említik, és a de Gros tagot neve után szinte minden nyelv a maga formájára fordította, ez ugyanis a hosszas életutat bejárt Guy gúnyneve volt, és Kövéret jelentett. Nemesi származása volt, akinek édesanyja már igen korán meghalt, mire édesapja, Foulquois lovagja vezeklésképpen szerzetesi esküt tett egy karthauzi kolostorban. Az ifjú Guy tehát már korán magára maradt. Hamarosan megnősült, és apja nyomdokain beállt a seregbe. Később megunta a katonáskodást, és jogot kezdett tanulni a párizsi egyetemen. Durandus tanítványaként hamar kiváló teljesítménnyel végezte az egyetemet, és ügyvédi praktizálása nyomán az egész országban elismert jogász és tudós ember hírében állt. Kiváló írásai és éleslátása végül felhívta IX. Lajos, francia király figyelmét. Lajos az udvarában adott neki szállást és munkát. Évek múltán a szent uralkodó bizalmasa lett és egyike lett a király nagyhatalmú minisztereinek. Sikereinek felesége halála vetett véget. Amikor Guy párja meghalt és két leányával egyedül maradt, úgy határozott, hogy apja mintáját fogja követni, és az Úr szolgálatába áll. Felszentelése után, nem minden külső segítség nélkül igen gyorsan haladt előre az egyházi ranglétrán. 1256-ban Puy püspöke lett, majd 1259-ben Narbonne érsekévé szentelték fel. Guy érsek volt az első bíboros, akit IV. Orbán pápa felszentelt annak érdekében, hogy egyrészt a bíborosi kollégium kibővüljön, másrészt, hogy befolyása növekedjen a testületen belül. 1261 decemberében tehát Orbán Sabina püspök-bíborosává szentelte fel őt IV. Orbán. 1262-ben Angliába utazott az egyházfő legátusaként, ahonnan a bíborosi kollégium hívására tért haza két év múltán. Orbán halála után a konklávé Perugiában ült össze, hogy megvitassa a pápai trón sorsát. A négy hónapon át tartó tanácskozásnak azonban ezúttal nemcsak a Szentszék volt a tétje, hanem az is, hogy a klérus valóban Anjou Károly mellett teszi-e le a lantot. Az energikus herceg és Orbán között létrejött szerződést ugyanis ha valamikor, akkor a konklávé után fel lehetett mondani, de ha már elfoglalta Szicília trónját, késő lesz. A bíborosok közül sokan még mindig a Hohenstaufenek mellett álltak. Végül a vitát a klérus eldöntötte, és úgy vélték Guy bíborosra hagyják a döntést. 1265. február 5-én egyhangúlag őt választotta meg a kollégium. Guy tisztában volt vele, hogy az ő kezébe kerül így a döntés joga: Anjouk vagy Hohenstaufenek álljanak a Pápai Állam déli határainál. Sokáig próbálta visszautasítani a megtisztelő hivatalt, de a bíborosok nem engedték, így a születésnapján ünnepelt Szent Kelemen tiszteletére felvette a IV. Kelemen uralkodói nevet, és február 22-én, a viterbói koronázási ceremónia után nekilátott az egyház irányításának. Az Anjou szomszéd alapítója Kelemen tehát 1265-ben kezdte meg az Itália politikai térképének átalakulásával járó pontifikátusát. Trónra lépése után nem sokkal valósággal elkápráztatta a korabeli krónikásokat. Első pápai cselekedete az volt, hogy elhatárolja saját magát családjától. Dekrétumban tiltotta meg rokonai hivatalvállalását a kúriánál, illetőleg azt is, hogy befolyásával világi hatalmukat gyarapítsák. Amikor lányai eladósorba kerültek, Kelemen nem győzte hangoztatni, hogy a kérők ne is álmodjanak busás hozományról, és vegyék tudomásul, hogy nem a pápa leányát veszik feleségül, hanem Guy Foulquois leányát. A két leány egyébként később egy zárda magányába vonult vissza élete nagy részére. Kelemen viszonylag rövidnek mondható uralkodása azonban elsősorban a Patrimonium Petri déli szomszédjának trónja körüli kérdésekkel telt. Nápoly élére még Kelemen elődje, a szintén francia származású IV. Orbán pápa, szerződött Anjou Károllyal, IX. Lajos, francia király testvérével. A szerződés biztosította a Laterán függetlenségét, sőt mi több hűbéri elsőbbségét Szicília és Nápoly felett. Orbán műve azonban halála miatt nem teljesedhetett ki, és ekkor Kelemen kezébe került a döntés joga. A klérus pártatlan maradt, a pápa pedig nem csinált nagy ügyet a döntésből, hiszen a Hohenstaufenek utolsó szilárd trónja napról napra nagyobb fenyegetést jelentett a Pápai Államra. A szicíliai trónon a törvények alapján II. Frigyes unokája, IV. Konrád fia, Konradin ült, de a királynak sokkal égetőbb problémái voltak a család német birtokain. Konradin császári trónja ugyanis megdőlt, sőt később reménytelenül el is veszett. Míg Konradin északon küzdött a dinasztia jogaiért, délen nagybátyja, Manfréd, Szicília régense és királya tartotta kézben a kormánykereket. A déli régensről mindenki úgy vélte, hogy sikerei elsősorban apja eredményeinek köszönhető. Manfréd Frigyes erős seregére és alapos hivatalnoki rendszerére támaszkodva gyűrte le a pápák sorozatos támadásait. Mindenesetre Kelemen folytatta a tárgyalásokat Anjou Károllyal, és hamarosan a koldulórendek keresztes háborút hirdettek Manfréd ellen. A háború alapját az adta, hogy a szicíliai régens előszeretettel használta fel a szaracénokat csatái során. A harc tehát a pápa által szentesítve lett, így Anjou Károly hamarosan megjelent erős serege élén Rómában. A flottával érkező herceg a városban Kelemen követeivel újra átvette a szerződés pontjait, majd miután azokat megerősítette, 1266. január 6-án a Szent Péter-bazilikában Nápoly királyává koronázták. Egyes források szerint maga a pápa tette Károly fejére a koronát, azonban valószínűbb, hogy Kelemen az ellenséges közhangulat miatt Viterboból figyelte az eseményeket. Ezzel kezdetét vette Károly trónfoglalása Dél-Itáliában. A szemben álló felek főseregei először február 22-én mérték össze erejüket a Benevento mellett megvívott csatában. A kor egyik leghatalmasabb és legvéresebb összeütközésében Károly győzedelmeskedett. A harcmezőn holtan találták meg Manfrédot is. Nápoly megnyitotta kapuit Károly előtt, és ezzel megkezdődött az Anjou-ház uralma a városban. De nem minden ment úgy, ahogyan Kelemen elképzelte. Hamar fény derült arra, hogy Károly a rokonsági kapcsolaton kívül nem sok mindenben egyezik szentté avatott bátyjával. A nagyszerű hadvezér ugyanis kegyetlen és zsarnoki uralkodót takart. Az elfoglalt területeken Károly olyan vérengzést rendezett, hogy a pápának többször is meg kellett feddnie az új királyt. Az egyházfő mindennek ellenére sosem bizonytalanodott el Károly hatalmában. Amikor Konradin a veszett német trón helyett gyorsan délre utazott, hogy mentse, ami még menthető, Kelemen elutasította Frigyes jogos örökösének minden kérését és vádját. Noha Konradin Itáliába érkezése új tüzet szított a ghibellin párt tagjaiban, a pápa a krónikák szerint úgy nyilatkozott róla, mint akinek dicsősége úgy fog szerteoszlani, mint a füst. Konradin a megmaradt szicíliai sereg élére állt, amelyet több ghibellin nemes is segített, és ennek élén Károly ellen vonult. 1268. augusztus 23-án Tagliacozzonál vívták meg a Hohenstaufok Szicíliájának döntő háborúját. A csatában Károly fölényes diadalt aratott, és Konradin is fogságába esett. A nápolyi király nem sokat habozott ellenfele sorsán, október 29-én Nápoly piacterén lefejeztette az utolsó Hohenstaufot. Ezzel új fejezet kezdődött Dél-Itáliában, megalakult az Anjouk Kettős Királysága, és ugyanúgy új fejezet kezdődött a pápaság történetében is. Több forrás is hivatkozik Kelemen szavaira Konradin halálával kapcsolatban. Többek szerint a pápa buzdította Károlyt a kivégzésre, míg mások úgy vélik, hogy Kelemen a herceg száműzetése mellett kardoskodott. Egyik levelében a következőket írta Konradin életben tartása mellett: „Konradin élete vagy halála Károly életét vagy halálát jelenti.” Azonban a későbbi korokban bebizonyosodott, hogy mindezek csak kitalációk és hiteltelen információk. A pápa elítélte ugyan Konradin kegyetlen halálát, mégis Szent Lajos királlyal együtt tudomásul vették a történteket. Kelemen 1268. november 29-én halt meg, éppen egy hónappal túlélve Konradint. A rossz nyelvek egyébként ezt sem tartották véletlennek, és a pápa égi büntetését látták benne. A viterbói dominikánus templomban temették el. Uralkodása után a francia befolyás növekedésével a bíborosi kollégium döntésképtelenné vált, így halálát közel hároméves interregnum követte. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium A volt Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium épülete Csíksomlyón, (ma a település Csíkszeredához tartozik) a Szék útja 152. szám alatt található szabadon álló emeletes középület. 1992-től az épület Románia hivatalos műemléklistáján a HR-II-m-B-12746 sorszámon szerepel, amelyre nem építészeti értékéért, hanem történelmi jelentőségéért került fel. Ez a történelmi jelentőség nemcsak azért fontos, mert annyi kiemelkedő személyiség és több katolikus püspök iskolája volt, hanem főleg azért is, mert évszázadokon keresztül az erdélyi katolikus oktatás és nevelés egyik legősibb és legjelentősebb központja volt. Az épület rendeltetése Az 1780–1782 között elkészült épületben, eredeti rendeltetésének megfelelően 1911-ig a csíksomlyói római katolikus gimnázium működött, amely akkor Csíkszeredába költözött át. A megüresedett épületet a Csíki Magánjavak vásárolta meg és árvaházat működtetett benne, 1913-tól. A kommunizmus évei alatt állami árvaház volt benne, majd 2004-ben a román állam visszaszolgáltatta a Csíki Magánjavaknak. 2008-ban a Magánjavak átadta 99 évi használatra a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, amely a Csíkszeredában továbbtanuló gyermekek, fiatalok számára kollégiumot létesített benne. Leírása A mára fennmaradt épület magvát az 1780-ban épített hattermes, földszintes épület képezi. A többszörös bővítések eredménye ma egy aránytalanul hosszú, 105 méteres, emeletes épület, melynek homlokzata teljesen egyszerű, egyetlen plasztikai eleme a két szintet elválasztó egyszerű övpárkány. Ablakai egyenes záródásúak, díszítés nélküliek. Két lépcsőháza az épület közepén és az északnyugati szárny végében helyezkedik el. Legutóbbi bővítése a hátsó homlokzatához épített vizesblokk. Fedele egyszerű, kontytető. Külső díszítések, feliratok ma már nem láthatók. Földszinti termeinek fedése boltíves. Udvarát magas kerítésfal veszi körül. 1992-től az épület Hargita megye hivatalos műemléklistáján szerepel. Erre nem építészeti értékéért, hanem történelmi jelentőségéért került fel, mivel annyi kiemelkedő személyiség és több katolikus püspök iskolája volt, s évszázadokon keresztül az erdélyi katolikus oktatás-nevelés egyik legősibb és legjelentősebb központja. A római katolikus gimnázium rövid története 1911-ig A csíksomlyói ferences szerzetesek nemcsak a lelki élet gondozói, hanem a tudomány művelői és a népoktatás terjesztői is voltak. A ferences kolostor és gimnázium múltját kutatók a fellelhető utalások, források alapján bizonyosnak tartják, hogy elemi szintű oktatás már a XVI. században létezett a kolostor mellett. Mindannyian hivatkoznak Szentandrásy István (1571-1630) ferences pap, majd püspök kijelentésére, amely szerint alsóbb fokú tanulmányait a csíki ferenceseknél végezte. Az eddigi kutatások alapján viszont még nem tekinthető bizonyosnak, hogy már akkor középfokú oktatás működött a kolostor mellett. A csíksomlyói ferences gimnázium XVII. századi létezésére vonatkozóan a kutatók közvetett bizonyítékokat hoznak fel, amelyek 1626-ból valók. 1630-as keltezésű az első hitelesnek tartott írásos dokumentum, amely igazolja az iskola létét. Pálfi István kolozsmonostori rekvizitor 1630 augusztusában kelt levelében (tanszerekért felelős) öt könyvet adományozott a „csíki kollégium használatára”. 1653. január 25-én II. Rákóczi György a gyulafehérvári Országgyűlésen elhatározta a kolozsmonostori, udvarhelyi és somlyói templomok, kolostorok és „collégiumok” további fenntartását. Az 1661-ben a török-tatár betörés idején tönkrement iskola újjáépítéséhez páter Damokos Kázmér fogott hozzá. 1666. július 12-én a somlyói ferencesek, a Rómában székelő De Propagande Fidehez írt levélben segítséget kértek az iskola építéséhez, amit meg is kaptak, ebből a levélből tudjuk, hogy ebben az időben 60 tanulója volt az iskolának. Az építkezést 1669-ben fejezték be, páter Kájoni János zárdafőnöksége alatt. Ebben az időben a somlyói iskolában grammatika és humán osztályok működtek, ahol latin nyelvű oktatás folyt, és a csíki ifjakon kívül fogarasiak és moldvaiak is tanultak. 1667-től világi tanárokat is alkalmaztak, a tanítást pedig Róma támogatta. Az első csíksomlyói diáknévsorokat P. Sávai János szegedi teológiatanárnak köszönhetően ismerjük, 1669-ből és az azt követő néhány évből. 1690-ben 171, 1694-ben 200 tanulója volt az iskolának. 1699-ben felvetődött az iskola bővítésének és egy új iskola építésének gondolata, valamint a más vidékről jött tanulók (háromszékiek, fogarasiak, moldvaiak) számára kollégium építése. Lukács Mihály, aki 1692–94 között az iskola tanulója, majd az 1698–99-es tanévben tanára, 1725. szeptember 2-án már mint apostoli jegyző és kozmási plébános írt levelet Csíkszék hatóságához, amelyben értesítette a szék vezetőségét, hogy hajlandó néhány bentlakó tanulónak a költségét fedezni. Ugyanazon év november 21-én kelt végrendeletében vagyona örököséül az általa alapított csíksomlyói szemináriumot jelölte meg. 1731–34 között összesen 353 tanulót tartottak számon. Ebben az időben a már meglévő osztályok mellett „retorika” és „poézis” osztályokat is létrehoznak. 1733-ra felépült az új osztályoknak megfelelő iskolaépület, a régitől keletre. Az emeletes épület jobbszárnyának földszintjén az elemi iskola, az emeleten pedig az alapítványi tanulók hálóterme kap helyet. Balszárnyának földszintjén az alapítványi tanulók tanterme, az emeleten pedig a két új osztályt helyezik el. Középen volt a színielőadások terme. A kőalapokra fából emelt épület nemsokára leégett. A következő évben a színház balszárnyához még egy részt építettek. Az „íves helyiséget” (valószínű boltíves) az időközben megalakult Mária Társulat használja oratóriumnak (imateremnek, házi kápolnának). 1735-ben a színielőadások terme elé előcsarnokot építenek, tölgyfából. A szerzetesek nevelési rendszerében fontos szerepet játszottak a színielőadások is. A csíksomlyói szerzetestanárok főként misztériumjátékokat, vallásos tárgyú színjátékokat írtak, amelyeket a diákok adtak elő. Erre kiváló lehetőséget nyújtottak a Mária tiszteletére rendezett pünkösdi búcsúk. Az előadásokat a búcsú körmenete után mutatták be a Kissomlyó oldalán elhelyezett szabadtéri színpadon. Húsvét nagyhetén tartották a passiójátékokat, a nagypénteki misztériumokat. A székelyföldi színjátszás kezdetét is jelentették ezek az előadások. A csíksomlyói iskolai színjátszás virágkora 1720–1784 közé tehető. 1754-ben hozzáfogtak egy új iskolaépület felhúzásához. Ebben az időszakban újították fel teljes egészében a templomtól az iskoláig vezető, 117 méter hosszú, kőlábakon álló, fedett folyosót, amelyet 1741-ben építettek Potyó Bonaventura és Kun László tanárok, valamint Csató Elek szerzetes atya hozzájárulásával. (Ezt a folyosót 1911-ben bontották le.) Az 1754-ben elkezdett építkezés azonban támogatás hiányában abbamaradt, csak 1780-ban folytatódott. 1780 júniusában elkezdődött az új iskolaépület felépítése. A teljes egészében kőből és téglából épült iskola anyagát a csíki falvak szolgáltatták példaadó összefogással. Már 1781 őszén megindult a tanítás az új iskolaépületben, amelyhez kapcsolva színielőadásokra alkalmas pavilont is emeltek. Az építendő szeminárium alapkövét 1781 májusában rakták le. 1782. január 6-án avatták fel a kész épületet, amely földszintes volt. Az avatási ünnepre a kor divatja szerint vers is íródott, amely sajnos, nem maradt fenn. A csíki papság mellett jelen volt a tiszti kar és a csíki birtokosság is. Mária Terézia 1773-as rendeletét követően, amely a német nyelvet tette kötelezővé az oktatásban, az iskola tanulóinak száma jelentősen apadt. Bándi Vazul, a gimnázium egykori tanára, és 1891–1900 között igazgatója, 1896-ban kiadott, a Csíksomlyói Római Katholikus Főgimnázium története címet viselő, rendkívül részletes, alaposan dokumentált iskolatörténeti monográfiájában beszámol arról is, hogy 1815-re az iskola épülete nagyon rossz állapotba került, s főgondnoka, Sándory Mihály főkirálybíró elkészítette a javítási munkák költségvetését. 1830-ban a szeminárium bővítésével párhuzamosan felvetődött a gimnázium bővítésének gondolata is. 1834-ben Györfi Ferenc, a gimnázium igazgatója és a rendház főnöke azzal a kéréssel fordult a Guberniumhoz, hogy az új szeminárium építésével egyben a gimnázium épületét is bővítsék ki. Kérését jóváhagyják, építési biztosként Puskás Tamás csíksomlyói plébánost jelölték ki, az építőmester pedig Kremer János volt. Az építkezés 1837 tavasza és 1838 ősze között zajlott. A csíksomlyói diákság életében is sorsfordító jelentőségű volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A forradalmi eszmék által lelkesített diákság darabokra törte a császári hatalmat jelképező kétfejű sas alakzatokat Várdotfalván, Csobotfalván és Csíktaplocán. 1848-ban a tanodát katonai célokra foglalták le. Az iskola csak 1851-ben nyitotta meg újra kapuit előbb az elemi osztályok számára és a kolostorban. A katonaság által lefoglalt épületet fokozatosan és nehezen tudták visszaszerezni. 1857-től rendre megnyíltak az V., VI., VII. osztályok. 1858-ban Haynald Lajos erdélyi püspök támogatásával P. Simon Jukundián zenetanár, több közismert egyházi ének szerzője, Csíksomlyón kántor- és tanítóképzőt alapított, amelynek 25 évig volt igazgatója. A gimnázium mellett működő tanítóképzőben tanultak a XIX. század második felének és a XX. század első felének jól képzett kántortanítói. 1873-ban Imets Fülöp Jákó akkori igazgató buzgólkodásának köszönhetően nyolcosztályossá, azaz főgimnáziummá fejlesztették az iskolát. 1888-ban a gimnázium épülete nagyobb átalakításon ment át újból, amikor a szeminárium részére megvásárolták a megüresedett csíksomlyói székházat. Így a régi épület délkeleti szárnyát 14 méterre kitoldották, és Löwinger Miksa mérnök terve szerint több közfalat lebontottak, illetve áthelyeztek. Az így átalakított szárnyban rendezkedett be a gimnázium. Az északnyugati részét 8 teremmel a tanítóképző kapta meg. Az 1889–90-es tanévi oktatás már az új épületben kezdődött. Közben egyre nőtt a gimnáziumi tanulók száma és az 1900-as évek elején újra elengedhetetlen volt a bővítés és a korszerűsítés. Az 1890-es években egyre gyakrabban vitatták meg a gimnázium Csíksomlyóról Csíkszeredába való átköltöztetésének kérdését. A döntést hosszas vita előzte meg. 1911-ben az iskola átköltözött Csíkszeredába, a kor elvárásainak megfelelően felépített új, szecessziós stílusú, impozáns palotába, a mai Márton Áron Gimnázium épületébe, miután a ferencesek átadták fenntartásra az egyházmegyének. A Csíkszeredába költöztetett középiskola 1948-ig működött római katolikus gimnáziumként. A Csíksomlyón megüresedett épületet megvásárolta a Csíki Magánjavak a közben megalakult árvaház számára, amely újabb átalakítások után, 1913-ban kezdte meg működését. A csíksomlyói főgimnázium igazgatói Az iskola alapításától 1848-ig a csíksomlyói kolostor főnökei töltötték be az igazgatói tisztséget. 1848–1851 között, a szabadságharc idején és az osztrák abszolutizmus terrorja miatt a tanítás szünetelt. A gimnázium igazgatói 1851-től 1911-ig, a Csíkszeredába való átköltözésig: 1851-1852 Varga Kelemen 1852-1854 Szontagh József 1854-1859 Bodó Alajos 1859-1864 Horváth Károly 1864-1865 Both Ferenc 1865-1870 Nagy Imre 1870-1891 Imets Fülöp Jákó 1891-1900 Bándi Vazul 1900-1911 Pál Gábor 1911-től Kassai Lajos, ebben az évben költözött át a gimnázium a mai Márton Áron Gimnázium épületébe. Briszéisz Több görög mitológiai személy neve: 1. Briszéisz – lürnésszoszi királyné, Briszeusz király (vagy egy Briszész nevű pap) lánya, Münész király felesége. Amikor a trójai háború idején Akhilleusz Aineiaszt üldözve lerohanta és feldúlta Lürnésszosz városát, megölte Münészt is, Briszéiszt pedig mint rabnőt magával vitte. A gyönyörű fiatal nőhöz igen ragaszkodott: ezt tudta Agamemnón is, ezért követelte Briszéiszt kárpótlásul, amikor az ő rabnőjét, Khrüszész lányát vissza kellett szolgáltatnia – így bosszulta meg, hogy főképpen Akhilleusz szorgalmazta a lány visszaadását. Utóbb, Patroklosz halála után Agamemnón a békülés jeléül sok ajándékkal együtt Briszéiszt visszaadta Akhilleusznak, és esküt tett rá, hogy egy ujjal sem érintette. – Briszéisz történetét Homérosz adja elő az Iliaszban; Ovidiusnál (Hősnők levelei) Briszéisz szerelmes urába, és keserűen szemére veti, hogy oly könnyen átengedte Agamemnónnak, és utóbb még visszafogadni sem volt hajlandó. – Egy nagyszerű pompeji freskón látható a jelenet, amikor Agamemnón küldötte vezeti a könnyeit törlő Briszéiszt a méltatlankodó Akhilleusztól. 2. Briszéisz – A trójai Kalkhasz leánya. Mivel apja elpártolásában nem volt része, Trójában maradhatott; utóbb a jós kérésére Agamemnón hozzájárult, hogy előkelő trójai foglyokért kicseréljék a lányát. Még trójai tartózkodása alatt Briszéisz sírig tartó hűséget esküdött a szerelmes Tróilosznak, de amint a görögök táborába ért, hamarosan Diomédész kedvese lett. – Ezt a történetet az ókor nem ismerte, a XII. századi Trója-regény (Benoit) ír róla először. A témát Boccaccio, majd Chaucer és végül Shakespeare dolgozta ki epikus, illetve drámai formában. Náluk a név már Cryseide, illetve Cressida, vagyis alakja összekeveredett Khrüszéiszével. Ennek feltehető oka a névalakok hasonlóságán kívül az is, hogy Khrüszéisz is egy Apollón-pap lánya volt, valamint az, hogy mind ő, mind az eredeti Briszéisz egy-egy görög vezér ágyas-rabnője lett. Oberstadion Oberstadion település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 1520 fő (2014. december 31.). A település részéi Oberstadion Hundersingen Mundeldingen Moosbeuren Mühlhausen Rettighofen Hikaru no go A Hikaru no go (�����) egy manga (japán képregény) ami a Go táblajáték körül forog. A mangát Hotta Jumi írta és Obata Takesi illusztrálta. Az anime sorozat szakmai felügyeletét a profi go játékos Umezava Jukari (5 dan) végezte. A sorozatok nagy mértékben növelték a go játék népszerűségét a fiatalok körében Japánban majd a távolkeleti országokban és a fordítások után a nyugati országokban is. Történet Mialatt Sindó Hikaru nagyapja padlásán eladható régiségek után kutat, rábukkan egy go táblára amit egy kísértet a tábla szelleme Fudzsivara no Szai őriz. Szereplők Főszereplők Sindó Hikaru ( �� ��� ; Hepburn : Shindō Hikaru ) - A főszereplő akit Szai támogat. Fudzsivara no Szai ( ���� ; Hepburn : Fujiwara-no-Sai ) - Egy szellem, aki nem tudja abbahagyni a go játékot. Szai egy híres gojátékos volt a Heian-korban , ő tanította az uralkodót a góra. Egy rivális gotanár meggyőzte az uralkodót, hogy rendezzen egy gojátszmát közte és Szai között, és a győztes legyen az egyedüli oktatója. A rivális csalt, és Szai veszített. Egy pár nap múlva Szai szégyenében öngyilkos lett. Szelleme nem jutott a mennyekbe, hanem egy gotáblába költözött. Amikor valaki megtalálja és látja őt, akkor Szai csatlakozik hozzá. Az Edo-korban csatlakozott egy fiúhoz, aki később Honinbó Súszaku néven lett ismert. A fiú híres gojátékossá vált, de 34 éves korában meghalt. A történetben csak Hikaru látja. Tója Akira ( �� ��� ; Hepburn : Tōya Akira ) - A Kaio középiskola tanulója, Hikaru legnagyobb riválisa. Akira már nagyon erős gojátékos, amikor Hikaru először kezd játszani, és elképeszti Hikaru látványos tudása. Tója Meidzsin ( �� �� ; Hepburn : Tōya Meijin ) - Tója Akira apja. Eredeti neve Tója Kójó ( �� �� ; Hepburn : Tōya Kōyō ) , Öt cím védője: meidzsin, tengen, óza, kiszei és dzsúdan. A Haze Középiskola tanulói Fudzsiszaki Akari ( �� ��� ; Hepburn : Fujisaki Akari ) - Hikaru gyerekkori barátja. Akkor kezdi el a go-t tanulni amikor Hikaru-t is elkezdi érdekelni. Később ő is belép a Haze középiskola go-klubjába. Mitani Júki ( �� �� ; Hepburn : Mitani Yūki ) - Egy játékos a Haze középiskola go-klubjában, aki úrrá lesz csalási kényszerén. Kaga Tecuo ( �� �� ; Hepburn : Kaga Tetsuo ) - A Haze középiskola Sogi klubjának elnöke. Kaga utálja a go-t, mert jobban szereti a sogit és Tója jobb nála. Mégis időről időre még mindig játszik go-t, hogy megtartsa jártasságát. Cucui Kimihiro ( �� �� ; Hepburn : Tsutsui Kimihiro ) - a Haze középiskola goklubjának alapítója. Insei Vaja Jositaka ( �� �� ; Hepburn : Waya Yoshitaka ) - Hikaru inszei barátja. Az Internetes Go szerveren a beceneve 'zelda'. 15 évesen válik profi gojátékossá, ugyan abban az évben mint Hikaru. Mindig terepszínű ruhákban jár. Iszumi Sinicsiró ( �� ��� ; Hepburn : Isumi Shin'ichirō ) - Hikaru másik inszei barátja akinek sok kételye van a profi vizsga alatt. Profivá csak egy évvel Hikaru-ék után válik. Ocsi Kószuke ( �� �� ; Hepburn : Ochi Kōsuke ) - Egy másik inszei ugyanakkor amikor Hikaru is az. Akira tanítja, hogy vele tesztelje Hikaru tudását. Hikaru-val és Vaja-val lesz együtt profi, hármuk közül ő a legfiatalabb, ekkor csak 13 éves. A Kaio Középiskola tanulói Kisimoto Kaoru ( �� � ; Hepburn : Kishimoto Kaoru ) - A Kaio középiskola go klubjának főnöke, korábbi insei, akiből nem lett profi. Jun szenszei ( ��� ; Hepburn : Yun Sensei ) - Koreai profi aki Akira tanára volt egy rövid ideig a téli középiskolai go-verseny után. Hidaka Juri ( �� �� ; Hepburn : Hidaka Yuri ) - A Kaio középiskola harmadéves tanulója, aki megvédte Akirát amikor hősködött három másik srác előtt akiknek nem tetszett. Egyéb szereplők Sú ( � ; Hepburn : Shū ) - A tulajdonosa annak a go szalonnak ahol Hikaru találkozott Juki-val. Sú felismeri a csalót amikor meglátja. Felkérte Dake-szant, hogy tanítson Juki-nak egy leckét a csalásról. Dake-szan ( �� ; Hepburn : Dake-san ) - Őt kérte meg Sú, hogy szoktassa le Mitani-t a csalásról. Pénzben fogadott Mitani-val és nyert tőle 10000 yent (kb. 90 $) Hikaru és Szai később visszanyerte a pénzt. Dake-szan romantikus dalokat énekel mialatt go-t játszik. Kuvabara Honinbó ( ����� ; Hepburn : Kuwabara Honinbō ) - A Honinbó cím aktuális védője a Hikaru no go-ban. Tója Meidzsin barátja. Icsikava Harumi ( �� �� ; Hepburn : Ichikawa Harumi ) - A pénztáros abban a go-klubban akol Tója Akira tanul. Elszomorította amikor Akira elhagyta a klubot, hogy jobb játékos legyen. Morisita Sigeo ( �� �� ; Hepburn : Morishita Shigeo ) - Ismert még mint Morisita szenszei. 9 danos profi, Vaja go tanára, és vezetője annak a tanuló csoportnak amibe Hikaru is meghívást kap Vaja révén. Tója Meidzsin riválisa amióta egy időben lettek profik. Mentora Sirakava Micsionak (7 dan) aki annak a góiskolának a vezetője ahova Hikaru először kezdett járni. Hong Szu Jong (Hong Su-yeong, ���) - Koreai profi, két évvel fiatalabb Hikarunál. Először 12 évesen jelenik meg a mangában. Szujong nagybátyja tulajdonosa egy goszalonnak, ahol épp vakáción tartózkodik, mert épp belefáradt a profi gojátékossá válás folyamatába. Miután kikap Hikaru-tól elhatározza, hogy keményebben fog dolgozni, hogy profivá válhasson és visszavághasson a vereségért. A mangában legközelebb a Hokutó Kupán tünik fel, már profi játékosként, mint a koreai csapat harmadik számú játékosa. Ogata Szeidzsi ( �� �� ; Hepburn : Ogata Seiji ) - 9 danos profi, Tója Kójó tanítványa majd riválisa. A goszei és a dzsúdan címek védője, utóbbit éppen Tója Kójótól szerzi meg. Szereti az akváriumi halakat. Amano - A Heti go újságírója Kavai - Taxi sofőr, amatőr gójátékos abban a klubban ahova Hikaru is eljárt játszani. Ő kísérte el Hikaru-t amikor Szai eltűnése után Innosimába Honinbó Súszaku szülőhelyére mentek. Lolita (The Veronicas-dal) A Lolita egy dal a The Veronicas elnevezésű ausztrál duótól. A szám harmadik, Life on Mars című albumukon kap helyet. Producere Toby Gad volt, a dal az album első kislemezeként jelent meg 2012. július 27-én digitálisan. A 2008-as Popular óta ez volt első kiadványuk. A dalt a The Veronicas ikrei, Jessica Origliasso és Lisa Origliasso szerezték Toby Gad mellett. A felvétel az ARIA kislemezlista 29. helyén debütált. Háttér 2009-ben a Revenge Is Sweeter Tour befejezése után az ikrek szünetet tartottak a közös munkában. A Lolita-t Lisa Origliasso, Jessica Origliasso és Toby Gad szerezte 2010-ben. A dal címe Vladimir Nabokov regényéből származik, témája pedig arra épül, hogy az ikreket exbarátaik és a zenei vezetők manipulálni próbálták. Egy interjúban Lisa így vélekedett a dalról:„sötét - egy kicsit rejtélyes és kissé provokatív.” Borító és kiadás A kislemez borítóján Jessica és Lisa édesanyja, Colleen látható húszas évei végén. Miután találtak pár régi fényképet édesanyjukról, rájöttek, „van valami kísértő azon a különös fényképen.” 2012. július 5-én jelentették be a dal címét egy nyolc másodperces YouTube videón. A számból sorok július 12-én és 21-én kerültek nyilvánosságra. Július 26-án debütált a dal a 2day FM-en, majd digitális formátumban is megjelent, végül pedig a dalszöveges videó is elérhetővé vált. 31-én SoundCloud-on jelent meg az első remix, melyet Connor Cruise készített. Számlista és formátumok Lolita – 3:25 Ronald Colman Ronald Colman (Richmond, 1891. február 9. – Santa Barbara, Kalifornia, USA, 1958. május 19.) Oscar-díjas angol származású amerikai színész. Életpályája Mérnöknek készült a Cambridge-i Egyetemen, de édesapja 1907-ben bekövetkezett halála ezt lehetetlenné tette. 1908–1909 között a West Middlesex Dramatic Society tagja volt. 1909-ben csatlakozott a londoni skót ezredhez. 1914-ben átkelt Franciaországban a La Manche-on, hogy részt vegyenek a nyugati fronton történő harcokban. 1914. október 31-én a Messines-i csatában súlyosan megsérült. 1914-től szerepelt színpadon. 1919-ben filmezett először. 1920-ban Amerikába ment és Robert Warwick-kal turnézott. 1921-ben került a tengerentúlra. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en. Munkássága Kezdetben hősszerelmes szerepkörben foglalkoztatták, és az akkoriban rendkívül népszerű Bánky Vilma partnere volt. Felfelé ívelő karrierjét a hangosfilm sem törte meg. Művészete elmélyült, gazdagodott. A kalandfigurákról (Kék csillag; 1926, Bulldog Drummond; 1929) áttért az igényesebb színészi munkát kívánó jellemfeladatok megoldására. Nagy játékkultúrával rendelkező, életteljes stílusú, bensőséges emberábrázoló művész volt. Kiemelkedő alakítása a Kipling-regény nyomán forgatott A fény kialszik című film (1939) vaksággal küszködő hőse. A Megtalált években (1942) egyéni színekkel rajzolta meg a háborúban emlékezőtehetségét vesztett férfi magára és családjára találását. Othello-alakításáért Oscar-díjat kapott. Magánélete 1920–1934 között Thelma Raye (1890–1966) brazil színésznő volt a felesége. 1938–1958 között Benita Hume (1906–1967) angol színésznő volt a párja. Egy lányuk született: Juliet Benita Colman (1944-) amerikai színésznő. Halála 1958. május 19-én halt meg a dohányzás miatt kialakult akut tüdőtágulat következtében. 67 éves volt. Sírja, a kaliforniai Santa Barbara-temetőben található meg. Filmjei Munkások ( The Toilers ) (1919) Hó a pusztaságban ( Snow in the Desert ) (1919) A fekete pók ( The Black Spider ) (1920) Az örök város ( The Eternal City ) (1923) A fehér apáca ( The White Sister ) (1923) Romola (1924) Lady Windermere legyezője ( Lady Windermere's Fan ) (1925) A párizsi nővére ( Her Sister from Paris ) (1925) A sötét angyal ( The Dark Angel ) (1925) Stella Dallas (1925) Kiki (1926) Barbara Worth győzelme ( The Winning of Barbara Worth ) (1926) Bűvös láng ( The Magic Flame ) (1927) A szerelem éjszakája ( The Night of Love ) (1927) Két szerelmes ( Two Lovers ) (1928) Bulldog Drummond (1929) Raffles (1930) Arrowsmith (1931) Cynara (1932) Az álarcos ( The Masquerader ) (1933) Bulldog Drummond visszaüt ( Bulldog Drummond Strikes Back ) (1934) Clive Indiából ( Clive of India ) (1935) Két város meséje (1935) Két zászló alatt ( Under Two Flags ) (1936) A zendai fogoly (1937) A Kék Hold völgye (1937) Királyi zűr (1937) A fény kialszik ( The Light That Failed ) (1939) Életem Carolinával ( My Life with Caroline ) (1941) Megtalált évek (1942) A csintalan úriember (1942) Kismet (1944) A néhai George Apley ( The Late George Apley ) (1947) Kettős élet (1947) Four Star Playhouse (1952–1953) The Halls of Ivy (1954–1955) 80 nap alatt a Föld körül (1956) Az emberiség története ( The Story of Mankind ) (1957) Díjai Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek (1948) Kettős élet Golden Globe-díj a legjobb férfi főszereplőnek – filmdráma (1948) Kettős élet Pierre Brasseur Pierre Brasseur (Párizs, 1905. december 22. – Bruneck, 1972. augusztus 14.) francia színész. Életpályája Már diákévei alatt amatőr társulatot szervezett és előadásokat tartott, majd színi tanulmányokat folytatott mint Harry Bauer növendéke és a konzervatórium hallgatója. 1919-től szerepelt színpadokon, 1925-től filmezett. 1945 után Jean-Louis Barrault társulatához szerződött. Munkássága Kiváló jellemszínész volt. Alakításai mélyen átéltek; sok színnel, egyéni vonással gazdagította szerepeit, az ábrázolt figurákat kellő lélektani megfigyeléssel, hitelesen jelenítette meg. Legemlékezetesebb szerepei: A szerelmek városában (1945) a művészetnek és a szerelemnek élő színész, az Isten után az első című filmben (1951) az állásfoglalás szükségességére ráébredő kapitány és az Orgonás negyedben (1957) a lompos csavargó. 1960-ban készült a Szemek arc nélkül című film, ahol fiával együtt szerepelt. Magánélete 1935–1945 között Odette Joyeux (1914–2000) francia színésznő volt a felesége. Egy fiuk született: Claude Brasseur (1936-) francia színész. Filmjei Tűz ( Feu! ) (1928) Barátom, Viktor ( Mon ami Victor ) (1930) A papa tudtán kívül ( Papa sans le savoir ) (1932) Quick (1932) Szőke álom ( Un rêve blond ) (1932) Az FP 1 nem felel ( I.F.1 ne répond plus ) (1933) Én és a császárnő ( Moi et l'impératrice ) (1933) Örök keringő ( Valse éternelle ) (1936) Ködös utak (1938) Café de Paris (1938) Verdi (1938) Alkonyat (1939) Claudine (1940) Hatodik emelet (1940) Adieu, Leonard (1943) A nyár fényei (1943) Szerelmek városa I.-II. (1945) Az éjszaka kapui (1946) Rocambole (1948) A fehér éjszaka (1948) Kean (1949) Veronai szeretők (1949) Souvenirs perdus (1950) Isten után az első (1951) Az élet örömei (1952) A vörös függöny ( Le rideau rouge ) (1952) Raspoutine (1954) Napóleon (1955) Az orgonás negyed (1957) Család nélkül (1958) A nagy családok (1958) A törvény (1959) Fejjel a falnak (1959) Szemek arc nélkül (1960) A szép Antonio (1960) Candide, avagy a XX. század optimizmusa (1960) Híres szerelmek (1961) Emile hajója (1962) Az igazságszolgáltatás nevében (1962) A jó ügyek (1963) Többgyermekes agglegény (1964) Élet a kastélyban (1966) Szívkirály (1966) A négyes labor őrültjei (1967) Fortuna (1967) Modern Monte Cristo (1968) Goto, a szerelem szigete (1968) Egy válás meglepetései (1971) Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 144-145. old. Belga férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) A Division 1 a legmagasabb osztályú belga férfi kézilabda-bajnokság. A bajnokságot 1959 óta rendezik meg. Jelenleg tizenkét csapat játszik a bajnokságban, a legeredményesebb klub az Initia Hasselt, a címvédő az Achilles Bocholt. IV. Károly navarrai király Vianai Károly (Peñafiel, 1421. május 29. – Barcelona, 1461. szeptember 23.) navarrai herceg, akit IV. Károly király néven is emlegetnek, a XV. századi navarrai és katalóniai politikai élet változatos pályát befutott szereplője volt. Származása Az édesanyja I. Blanka (1387–1441) királynő, az Évreux-házból származó utolsó navarrai uralkodó, apja a Trastámara-házból, mégpedig annak aragóniai ágából származó első navarrai uralkodó, II. János (1398–1479) király (II. (Nagy) János aragóniai király, 1458-tól 1479-ig). A házasságkötés folytán, 1425-ben, Károly herceg nagyapjának, III. (Nemes, Jó) Károly király halálakor, Károly apja navarrai király lett, nem csak Blanka, a herceg édesanyja lépett a trónra. Élete 1441-ben, I. Blanka királynő halálakor, II. János király jogtalanul megakadályozta azt, hogy Károly herceg, mint édesanyjának örököse, Navarra királya lehessen. II. János magának tartotta meg a Navarra királya címet, mégpedig a haláláig, 1479-ig. Ezért az ellenfelei II. Jánost, mint navarrai királyt, „Bitorlóként” említik. II. János eljárása miatt véget nem érő és bonyolult küzdelem kezdődött meg az apa és a fia között, hiszen Károly a jogos örökségét, Navarra trónját, meg akarta szerezni, ami azonban végül nem sikerült neki. Az apa és a fia közötti ellentét az 1450-es évekre kiéleződött. II. János 1444-ben feleségül vette Juana Enríquezt (1425–1468), aki kasztíliai nemesi családból származott (az apai ágú dédapja XI. Alfonz (1311–1350) kasztíliai király házasságon kívül született fia volt); ő lett II. János második felesége. Juana (Johanna) 1451-ben már gyermeket várt férjétől, aki a következő évben, 1452-ben meg is született: ő a későbbi II. (Katolikus) Ferdinánd (1452–1516) aragóniai király. Juana Enríquez mindent meg is tett azért, hogy az ő (leendő) gyermeke, és ne az elsőszülött fiú, Károly legyen a férjének az utóda. Az apa és fia közötti küzdelem miatt 1451-ben polgárháború robbant ki Navarrában. Ebben a navarrai nemesség két részre oszlott: Károly herceg támogatói a spanyol elnevezéssel „beaumonteses”-nek nevezett csoportosuláshoz; II. János támogatói pedig, a szintén spanyol kifejezéssel, „agramonteses”-nek nevezett csoportosuláshoz tartóztak. Károly azonban már 1451 őszén, Aibar mellett, vereséget szenvedett az apjától, aki őt két évre fogságba vetette. II. János csak azzal a feltétellel engedte szabadon a fiát, hogy az ő haláláig a Navarra királya címet nem fogja viselni. Szabadon engedése után azonban Károly újra kezdte a harcot, de ismét alulmaradt. 1455-ben IV. Gaston (1423–1472), Foix grófja a Foix-Grailly-házból, II. János veje, Károlyt kiszorította Navarrából. (IV. Gaston gróf Eleonórát (1426–1479), a későbbi I. Eleonóra navarrai királynőt, Károly herceg húgát vette feleségül, aki a bátyja és az apja közötti viszályban az apja pártjára állt.) Károly előbb Franciaországba, majd Itáliába, a nagybátyja – II. János bátyja – I. Alfonz (1396–1458) nápolyi és (V. Alfonz néven) aragóniai király udvarába távozott; itt is élt annak haláláig. Közben, 1457-ben, a Juan I de Beaumont (1419?–1487), a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend navarrai nagyperjele által, a királyság fővárosába, Pamplonába, összehívott rendi gyűlés (a Cortez) Károly herceget Navarra királyává nyilvánította. (A herceget emlegetik is IV. Károly király, illetve IV. Károly címzetes király néven; Károly megkoronázásra azonban soha nem került sor.) 1458-ban, V. Alfonz halála után, II. János navarrai király – szintén II. János néven – Aragónia királya lett. A következő évben, 1459-ben, apa és fia kibékültek, Károly hazatért, a megbékélés azonban csak rövid ideig tartott. A megözvegyült Károly herceg ugyanis feleségül akarta venni a még gyermek Izabellát (1451–1504), II. János (1405-1454) kasztíliai király leányát, IV. Henrik (1425–1474) király féltestvér húgát. (Ő a későbbi I. (Katolikus) Izabella kasztíliai királynő, a Trastámarai-ház kasztíliai ágából származott.) II. János azonban már a kisebbik fia, Ferdinánd feleségének „nézte ki” Izabellát (ez így is lett), és az ismét vele szembe került Károly herceget újra elfogatta (1460), azonban elszámította magát: A II. Jánossal szemben álló katalóniai rendek, akik örömmel fogadták Károly hercegnek Nápolyból való visszatérését, fellázadtak a király ellen. II. János meghátrált, fiát 1461 elején szabadon engedte. 1461. június 21-én Villafranca de Panadésben (katalánul: Vilafranca del Penedès) pedig apa és fia megállapodtak arról, hogy II. János elismeri Károly herceg örökségét (sőt címzetes navarrai királynak), illetve kinevezte Katalónia kormányzójának. Ezután azonban 1461. szeptember 23-án, Barcelonában, Károly herceg teljesen váratlanul meghalt. Haláláért némelyek az apját, még többen azonban Juana Enríquezt, a mostohaanyát okolták, akit azzal vádoltak, hogy megmérgeztette Károly herceget. Károly herceg művelt, reneszánsz személyiség volt; Navarra királyairól – mint elődeiről – könyvet írt. Gyermekei Feleségétől, Ágnes ( 1422 – 1448 ) klevei hercegnőtől, gyermekei nem születtek Ágyasától, María de Armendáriztól, Berbinzana úrnőjétől, Francisco Balbastro feleségétől, 1 leány: Anna ( 1451 – 1477 ), törvényesítve, apja a Navarrai Királyság örökösének jelölte, férje Luis de la Cerda ( 1438 – 1501 ), Medinaceli grófja, 1479 -től hercege, 1 leány: Foix Eleonóra ( 1472 – 1497 ), férje Rodrigo Díaz de Vivar ( 1464 – 1523 ), Cenete őrgrófja, Cid grófja, 1 fiú: Lajos (megh. fiatalon) Ágyasától, Brianda Vaca úrnőtől, 1 fiú: Fülöp ( 1456 – 1488 ), Beaufort grófja, Palermo érseke Ágyasától, Margarita Cappa úrnőtől, 1 fiú: János Alfonz ( 1459 – 1526 / 29 ), Huesca püspöke, 1 természetes fiú: Aragóniai Károly, a Szent Jakab Rend lovagja 1523 -ban Ismeretlen ágyasától: Jakab Molnár Ferenc (politikus) Molnár Ferenc (1928 – 1993. október 7.) államtitkár, művelődéspolitikus, könyvtárigazgató. Életútja Pestszentlőrinci munkáscsaládból származott. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakán folytatta 1959 és 1963 között. 1963-tól 1969-ig ugyanitt irodalomtörténetet adott elő adjunktusi beosztásban. 1969-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjévé, 1974-ben kulturális minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1982 és 1984 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói posztját töltötte be. Betegsége miatt e tisztségből vonult nyugdíjba. Elhunyt 1993. október 7-én, 1993. október 29-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Valiant Hearts: The Great War A Valiant Hearts: The Great War a Ubisoft Montpellier által fejlesztett és a Ubisoft által kiadott, logikai fejtörőkkel ellátott kalandjáték. A játékot az első világháborúban írt levelek ihlették. A játék középpontjában négy szereplő áll, akik egy fiatal német katonának segítenek megtalálni szeretteit egy túlélésről, önfeláldozásról és barátságról szóló történet során. A játékot a Ubisoft által kifejlesztett UbiArt Framework motor hajtja. Ez a motor volt az alapja a Ubisoft Montpellier néhány korábbi játékának, a Rayman Originsnek és folytatásának, a Rayman Legendsnek is, de a szintén Ubisoft cégcsoport által fejlesztett Child of Light is ezt a grafikus motort használta. Cselekmény A játék története 1914-ben kezdődik. Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg meggyilkolását követően Németország hadat üzen Oroszországnak. A németek ellen hadba lépő Franciaország ezt követően deportálni kezdi a területén élő német állampolgárokat. Karl is egy ilyen Franciaországban élő német, akit elválasztanak feleségétől Marie-től és fiától, Victortól. Karlt nem sokkal később besorozzák a német hadseregbe. Marie apja (Karl apósa), Emile is hasonlóképp jár, de ő a francia hadseregtől kap behívót. A kiképzés után Emile és alakulata harcba indul, ahol az egységét megsemmisítik, Emile pedig megsérül és fogságba esik. Hadifogolyként Emile feladata a németek etetése és a főzés. Emile foglyul ejtője a hírhedt von Dorf báró, aki olyan eszközöket is bevet ellenségei ellen mint a zeppelin vagy a klórgáz. A sors fintora, hogy Karl épp von Dorf egységében szolgál és felismeri apósát. A szövetségesek megtámadják a báró táborát, így von Dorfnak és vele Karlnak menekülnie kell. A zűrzavarban Emile-nek sikerül megszöknie, majd találkozik Freddie-vel, az amerikai önkéntessel, aki azt követően lépett be a francia hadseregbe, hogy felesége egy von Dorf által vezetett bombatámadásban életét vesztette. Emile és Freddie később megismerkedik Annával, a nővérként szolgáló belga egyetemistával. Anna szintén von Dorfot keresi, mivel a báró elrabolta tudós apját, és arra kényszeríti, hogy fegyvereket fejlesszen számára. A három újdonsült barát tehát von Dorf léghajójának nyomába ered, és sikerül is lelőniük azt. Repülőgépe segítségével von Dorfnak sikerül elmenekülnie, és magával viszi Anna apját. Karl túléli a zuhanást, de hadifogságba kerül. Amíg Anna Karl mellett marad és segít neki a felépülésben, addig Emile és Freddie útnak erednek, hogy kiszabadítsák a belga lány apját, és bosszút álljanak von Dorfon. Megtámadják a báró erődjét, ahol sikerül kiszabadítaniuk Anna apját és megszerezni von Dorf legújabb fegyverét: egy harckocsit. Üröm az örömben, hogy von Dorf ismét megszökik előlük. Freddie folytatja a von Dorf utáni hajszát, és végül sikerül sarokba szorítania, majd egy ökölharc során legyőzi a bárót. Bosszúvágya ellenére Freddie rájön, hogy von Dorf megölésével semmi nem válna jobbá, ezért megkíméli ellensége életét. Sorozatos kudarcai miatt von Dorfot lefokozzák és elküldik a frontról. Mindeközben a francia hadifogolytáborban raboskodó Karl értesül róla, hogy fia lebetegedett. Karl úgy dönt, hogy bármi áron hazatér családjához, így megszökik a fogolytáborból. Menekülés közben összefut Annával, aki segít neki hazajutni, de útközben mindketten a németek fogságába esnek. Karlnak sikerül megszöknie, mikor a szövetségesek újabb támadást intéznek a német állások ellen, és hazatér családja tanyájára. Hazaérve észreveszi, hogy házát klórgáz támadás érte. Karlnak sikerül megmentenie felesége életét, mikor átadja neki gázálarcát, viszont ő maga belélegzi a mérgező gázt. Ekkor megérkezik Anna is, akinek még épp sikerül megmentenie Karlt. Mikor magához tér, Karl végre találkozik a kórházi ágya mellett várakozó fiával és feleségével. Eközben Emile-nek egy véres és öngyilkossággal felérő támadásban kell részt vennie. Amikor már nem bírja tovább, leüti felettesét egy ásóval, aki emiatt életét veszti. Emile hadbíróság elé kerül, ahol golyó általi halálra ítélik. Utolsó, Marie-nek írt levelében Emile kifejezi a háború iránt érzett gyűlöletét és leírja reményét, hogy lánya és családja boldogságra talál. Emile-t kivégzik, és nem sokkal később Karl és családja meglátogatja apósa sírját. A történet 1917-ben ér véget, mikor az Amerikai Egyesült Államok is belép a háborúba, és csapatokat küld Európába. Fogadtatása A Valiant Hearts: The Great War főként pozitív kritikákat kapott. Az értékelés összesítéssel foglalkozó weboldalak, mint például a GameRankings és a Metacritic is jóra értékelte a játékot. Előbbi 82,45%-ra értékelte a PlayStation 4-es verziót (22 értékelés alapján), utóbbi pedig a 100-ból 79 pontot adott a játéknak (39 értékelés alapján). Az Xbox One verzió előbbinél 80,17%-ot ért el (12 értékelés alapján), utóbbinál pedig 100-ból 80 pontot (13 értékelés alapján). A Microsoft Windows-os verzió a GameRankings-nél 79,06%-ot (16 értékelés alapján), a Metacriticnél pedig 100-ból 78 pontot szerzett (21 értékelés alapján). Fuchs Pál Fuchs Pál (Sérc, 1834. december 10. – Pécs, 1876. április 27.) tanár. Élete Apja népiskolai tanító volt, aki őt a földrajzban, latin nyelvben és zenében is oktatta; ezután a kismartoni felsőbb népiskolát látogatta, ahol különösen a zenében és összhangzattanban nyert bővebb kiképzést. Az 1847 - 1848 tanévben szándéka ellenére a papi pályára kellett előkészülnie, s e célból a soproni gimnáziumban tanult. 1848-ban az iskolát bezárták és ő visszatért szülőfalujába. 1850 elején a bécsújhelyi reáliskolába ment, ahol az első és a második évfolyamot végezte; ezután a tanári pályára készülve, 1852 – 1854 közt a bécsi Szent Anna tanintézettel kapcsolatos két évi népiskolai tanítóképző tanfolyamot bevégezte s oklevelet nyert. Szorgalmasan látogatta a bécsi politechnikumban ünnep és vasárnapokon tartani szokott népszerű előadásokat és itt a mennyiségtani, mértani, természettani, erőműtani s géptani szakokban tett előmenetelt. 1854. októberétől 1855. végeig mint kisegítő tanár nyert alkalmazást a Szent-Anna iskolánál; 1855. novemberétől a bécsi Bauernmarkt reáliskolánál működött és tanári vizsgát tett. 1853-ban a pécsi alreáliskolához nevezték ki rendes tanárrá; 1862-től 1870-ig a soproni katolikus alreáliskolában a mennyiség- és természettan tanára volt; 1870-ben, amikor az intézetet főreáliskolává bővítették, igazgató lett. 1872-ben családi viszonyai miatt a pécsi állami főreáliskolához a mennyiségtan tanárának visszament. Munkái Cikke az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönyében (1873–74. Kérdemények a mennyiségtani természettanból); programmértekezése a pécsi főreáliskola Értesítőjében (1859. Einiges über Rabatt und Terminrechnung, 1860. Über Konstruction und Berechnung der Seiten regulärer Chordenpolygonen, 1862. Az egyenes-csonka vagy rövidített kúp alaplapjaival egyenközűleg haladó sikokkal való osztása, 1875. A kerülékes szegvényrendszer, valamint az ebben foglalt különleges szegvényrendszerek leglényegesebb tulajdonságainak megfejtése), a soproni főreáliskola Értesítőjében (1869. Adalék az erőműtani munka s hő közötti rokonság tanához, 1870. Hogyan lehet földtekénk középső és tetszés szerint választott mindegyik pontja tömegének sűrűségét meghatározni?). Garamkürtös Koordináták: é. sz. 48,6162°, k. h. 18,7847°48.6162, 18.7847 Garamkürtös (1890-ig Trubin, szlovákul: Trubín, németül: Trubein) Lócsakürtös településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Fekvése Garamszentkereszttől 6 km-re, északnyugatra fekszik. Története Első írásos említése a garamszentkereszti plébánia okiratai közt található, amely arról szól, hogy 1253 és 1260 között Garamszentkersztről egy pap járt ide misét tartani. Temploma valószínűleg a 13. században épült, mert első, 15. századi említésekor már régi templomként szerepel. Az esztergomi érsekség faluja volt, majd 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökségé lett. 1536-ban 19 portája állt. 1544-ben határában csata zajlott a magyar és török seregek között. 1601-ben 55 ház állt a faluban. 1720-ban 61 adózó háztartása volt, közülük 4 kézműves, valamint malom és kocsma is állt itt. 1828-ban 94 házában 624 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdőműveléssel foglalkoztak. Vályi András szerint: „TRUBIN. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok; földgye jó, réttye bőven van, gyümöltsös, káposztás, és komlós kertyei is vagynak; legelője elég, fája is van." Fényes Elek szerint: „Trubin, tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez nyugotra 2 mfld, 624 kath. lak. Kath. paroch. templom. Sok szilva, komlófa. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz." Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkürtös, a garamszentkereszti járásban fekvő tót kisközség, 787 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan érsekségi birtok, mely 1311-ben a Csák Máté által feldúlt községek között van említve. Akkoriban Kürt volt a neve, később azután már Trubin tót néven találjuk és a beszterczebányai püspök a földesura. 1544-ben itt tartott pihenőt csapatával Nyáry Ferencz kapitány, a mikor a törökök által szorongatott Balassa Menyhért felszabadítására Lévára indult. Kath. templomáról 1487-ben már mint régi egyházról van említés. Verancsics érsek 1572-ben szintén mint régit említi és mint ilyen szerepel Pázmány munkájában is. A templom, noha több izben rontottak rajta a javításokkal, gótikus részletekkel bír. Postája van a községnek, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt." A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. 1944 decemberében a németek tíz 17-19 éves fiút gyilkoltak meg a partizánok támogatása miatt. 1971. július 9-én a szomszédos Kislócsával egyesítették Lócsakürtös (Lovčica-Trubín) néven. Népessége 1910-ben 894, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1487 -ben már régi templomként említik. 1573 -ban, 1669 -ben és a 19. században is átépítették. Barokk kápolnája 1723 -ban épült. 17 partizán és katona sírja. Magyar Néphadsereg 105. Honi Légvédelmi Rakétaezred A Magyar Néphadsereg 105. Honi Légvédelmi Rakétaezrede, a Magyar Néphadsereg honi légvédelmi, majd a Magyar Légierő honi légvédelmi rakétaezrede volt. 1990-ben került felszámolásra. A szervezet rövid története 1961. szeptember 15-én alakult meg a MN 105. Honi Légvédelmi Tüzérezred. A felkészítés és az éleslövészet után 1962-től az ún. borsodi tűzrendszert. Miskolcon volt a MN 105. Honi Légvédelmi Tüzérezred laktanyája. Pingyom tetőn volt a Technikai Osztály területe. Három közepes osztállyal rendelkezett, mégpedig Cserépfalu, Szakáld, és Tardona helyőrségekkel. Valamikor Aszalón is volt egy közepes osztály, de azt az első körben, valamikor a hatvanas évek közepén szüntették meg. Azóta az az állásterület kiképző bázisként működött. Az ezrednek Lillafüreden volt a védett vezetési pontja. A légvédelmi tüzérezredet 4 db tüzérosztály, és egy technikai osztály alkotta megalakulásakor. Az osztályoknak 3 javadalmazásnyi rakétája volt, így tehát harchelyzetben minden rakéta osztálynál egy javadalmazás (12 db) rakéta volt, 6 db indítóállványon, és 6 db pedig a töltő járművökön. A maradék rakétákat, osztályonkénti 2 javadalmazásnyit, ez 24 db-t jelentett, tehát tárolására, illetve előkészítésére szolgált a technikai osztály. A Miskolcot védő 105. honi légvédelmi rakétaezrednek egyik osztálya települt Tardona település mellett Sz-75M Dvina technikával 1961-től, 1984-től pedig Sz-75M3-OP Volhov-al. 1990. február 15-én adták le a készültséget Miskolc körül és ugyanabban az évben meg is szűnt az ezred. A légvédelmi tüzér, majd 1987-től rakétaosztályok telepítése a következő volt 105/1. Honi Légvédelmi Tüzértechnikai Osztály - Miskolc 105/2. Honi Légvédelmi Tüzérosztály - Tardona 105/3. Honi Légvédelmi Tüzérosztály - Cserépfalu 105/4. Honi Légvédelmi Tüzérosztály - Aszaló 105/5. Honi Légvédelmi Tüzérosztály - Szakáld Források, megjegyzések http://raketaezred.hu/index.php/rolunk/toertenelmuenk/89-a-legvedelmi-raketacsapatok-letrehozasa-1958-1962 http://kameraaltal.blog.hu/2015/11/28/105_1_honi_legvedelmi_tuzer_technikai_osztaly_miskolc Egyéb források Masztaba A masztaba arab szó, jelentése pad. Ókori neve nem ismert. Az ókori Egyiptom építészetének egyik sírtípusa. A protodinasztikus kortól királysír, az Óbirodalom idején előkelők számára épült. Egyes térségekben még a Középbirodalom korában is alkalmazták, majd az Újbirodalom korában núbiai előkelők temetkeztek masztabába. Rézsűs falú, téglából vagy kőből épült sírépítmény, amelynek korai változataiban csak föld alatti kamrák voltak, majd maga a felépítmény vált kamrázottá, a késő óbirodalmi előkelő sírok egyenesen palotákra hasonlítanak. A kamrákban voltak a szarkofágok és a halott számára készült ajándékok. Eredetileg a belsejét egy tetőről nyíló, rejtett, kővel elzárt aknán keresztül lehetett megközelíteni, a későbbiek bejárata bárhol lehetett. A legnagyobb nem királyi masztaba Ptahsepszeszé volt. Lásd még Piramiskörzet Az egyiptomi piramisok tipológiája Dzsószer-piramis Fáraó masztabája Forrás Építészeti szakszótár , szerk. Zádor Anna , Bp, Corvina Könyvkiadó , 1984 . Remedy Lane A Remedy Lane a Pain of Salvation negyedik stúdióalbuma. Koncepcióalbum, középpontjában egy önmagát kereső férfi áll. Széles témakört ölel fel, úgymint szerelem, veszteség, vágyakozás, szexualitás és megértés. Az album jelentős része önéletrajzi események alapján íródott. A Remedy Lane-ről, Daniel Gildenlow fórumhozzászólása alapján: „Ez a legszemélyesebb koncepció, amit eddig írtam, egy kapcsolat válságáról, a néha vékony határvonalról szex és szerelem között, a múltunk szerepéről és annak hatásáról jelenlegi kapcsolatainkra.” Az események kerete néhány Magyarországon eltöltött nap, ahonnan a dalok különböző helyekhez és eseményekhez vezetnek, és bemutatják a válság okait. Az album 3 részből áll. 01. Of Two Beginnings (kezdetek): Az album nyitánya. A helyszín egy budapesti hotelszoba, a jelenben. Konklúzió, de még nem ismerjük a kérdést... I. rész 02. Ending Theme: Az album egyszerűbb dalai közé tartozik. Budapestre érkezik valaki, válaszokat keresve, találkozni valakivel. Van egy kapcsolódás is az előzőekben Budapesten történt eseményekhez, ami később derül ki. Az ember valóságát mennyiben a saját tudat, vagy a körülmények határozzák meg? Találkozás, keresés, bonyodalom… 03. Fandango: Két ember képe, akinek az élete összekapcsolódik. Harcolnak a normák és minták ellen amit a múltúkból örököltek. Életem egy pontján össze voltam törve, és kértem valamiféle választ Istentől. Nem vagyok vallásos ember, de vallás ellenes sem. Az egyetlen dolog amit tudok, hogy nem tudok semmit. Akárhogy, nyugalommal töltött el és elkezdtem mosolyogni, mert valaki éppen azt mondta hogy ha megkapom a válaszokat nincs értelme az életnek - ez élet az eszköz hogy megkapjam a válaszokat. Olyan volt mintha csak azért kérnék válaszokat hogy magam is megtaláljam ugyanazokat a válaszokat. Ebben a dalban ezt az ambivalens érzést akartam megjeleníteni, ami a legtöbb ember életében így vagy úgy megjelenik. 04. A Trace of Blood (vérnyom): Az első albumunk felvétele idején a feleségem elvetélt, nagyon nehéz időszak volt. Életem egyik legrosszabb élménye volt. Nem csupán egy kis élő valami elvesztése volt, hanem a lehetséges saját életünk elvesztése is ha megszületett volna. A történet éles fordulatot vett számunkra akkor, amit nem tudunk teljesen magunk mögött hagyni. Gyász, düh jelenik meg a zenében és a szövegben. Szenvedés. 05. This Heart of Mine (I Pledge) (Az én szívem, fogadalom): Egy szerelmes dal amit a feleségemnek írtam. Megjeleníti a szavak, szokások, és a hit erejét. Néhány témája később visszatér az album későbbi részeiben. II. rész 06. Undertow: Az album egyik legsötétebb dala. Egyszerű szerkezetű, de összetett érzelemvilágú. Egy kártyavárat próbálunk felépíteni, kezdetben apátiával, ez érzelmek széles skáláján átesve, mint szomorúság, vágyakozás, megbékélés, düh, egészen a hisztériáig haladva majd visszatérve az apátiához - ugyanazt az üzenetet ismételve: hagyj menni! Egy összetört kapcsolat monológja. Most már elkezdjük kitalálni miért kezdtünk Budapesten. 07. Rope Ends: Egy éjjel a felségem arról álmodott hogy egy ismerőse meg akarja ölni magát. Az álom olyan életszerű volt, hogy nem tudott tőle szabadulni, és felhívta a barátnőjét. Kiderült hogy tényleg meg akarta akasztani magát ugyanazon az éjszakán. Néhány évvel később én is megtapasztaltam hogy valaki fel akarja akasztani magát, de időben oda értem. Az az érzésem támadt hogy a lécbe kell kapaszkodnom és letört. Előbb ki akartam szaladni késért a konyhába, de lehetetlen volt kimenni a helyiségből ahol az egy ember fel van akasztva. 08. Chain Sling: A szerelem és a szakítás tánca. 09. Dryad of the Woods: Instrumentális dal amit néhány éve írtam a feleségemnek. Még egyszer, a kontraszt a szerelem és különös szituációk között amit itt találunk. III. rész 10. Remedy Lane (menekülési ösvény): Még egy instrumentális dal, zaklatott lüktetésű, megjelenik a küzdelem szüntelen érzése ebben a koncepcióban, megtalálni az igazságot, szabaddá válni... 11. Waking Every God (felrázni az isteneket): ...de mi a szabadáság? itt visszatérünk az első budapesti utazáshoz, ami már az elején is szóba került. Ez a vég kezdete, vagy egy új kezdet kezdete. 12. Second Love (második szerelem): Egy régi dal amit akkor írtam 15 vagy 16 évesen mikor hasonló helyzetben voltam. 13. Beyond the Pale: ÉS visszérünk az ágyhoz, a budapest hotelszobához ahonnan elindultunk. Megkaptuk a nyomvonalakat miért vagyunk itt, és ez a dal mindezt összefonja, felfedi az emberi szív és tudat folyamatait, megkérdőjelezi a szabadság keresését ami nem kérdez vissza hogy fog számodra és a körülötted levők számára működni. Régebben úgy gondoltam szörnyű dolog ha nem vagy elég jó saját magad, ha csak a másokkal való kapcsolatokkal vagyunk elég jók. De végül is, meglehet éppen azért vagyunk itt? Hogy egymást jobbá tegyük, és meggyógyítjuk egymás sebeit... Szongbuk-ku Szongbuk-ku (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Seongbuk-gu) Szöul 25 kerületének egyike. Tongok (Dongok) Anam-tong (Anam-dong) (���, ���) Csangü-tong (Jangwi-dong) (���, ���) Csongam-tong (Jongam-dong) (���, ���) Csongnung-tong (Jeongneung-dong) (���, ���) Kirum-tong (Gireum-dong) (���, ���) Pomun-tong (Bomun-dong) (���, ���) Szamszon-tong (Samseon-dong) (���, ���) Szangvolgok-tong (Sangwolgok-dong) (����, ����) Szokkvan-tong (Seokgwan-dong) (���, ���) Szongbuk-tong (Seongbuk-dong) (���, ���) Tonam-tong (Donam-dong) (���, ���) Tongszomun-tong (Dongsomun-dong) (����, ����) Tongszon-tong (Dongseon-dong) (���, ���) Volgok-tong (Wolgok-dong) (���, ���) Cambronne (metróállomás) A Cambronne egy felszíni metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 6-os metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 6-os metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: La Motte-Picquet – Grenelle (Charles de Gaulle - Étoile) Sèvres – Lecourbe (Nation) Georg Brustad Georg Brustad (Oslo, 1892. november 23. – Oslo, 1932. március 17.) olimpiai bronzérmes norvég tornász. Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon tornában svéd rendszerű összetett csapatversenyben bronzérmes lett. Klubcsapata a Oslo Turnforening volt. Sainte-Croix-aux-Mines Sainte-Croix-aux-Mines település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 1965 fő (2015). Sainte-Croix-aux-Mines Ribeauvillé, Saint-Hippolyte, Lièpvre, Rombach-le-Franc, Sainte-Marie-aux-Mines, Lubine, Lusse és Wisembach községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Horoměřice Horoměřice település Csehországban, Nyugat-prágai járásban. Horoměřice Prága, Statenice, Tuchoměřice és Únětice településekkel határos. Lakosainak száma 4145 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Valkaisor Valkaisor (szerbül Стеријино / Sterijino) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben. Fekvése Adától pár km-re nyugatra fekszik, közigazgatásilag Ada községhez tartozik. Története Valkaisor helyén a 19. század elején még csak néhány tanyából álló puszta volt, amely a 20. század elejére iskolákkal is rendelkező tanyaközpont lett. A falu területe az Engelmann birtokokhoz tartozott. A falu mai Valkaisor nevét az I. világháború után a Valkai családról kapta. A falut ma is több tanyacsoport veszi körül. Lakossága földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, néhányan Adán, vagy a környező mezőgazdasági birtokon dolgoznak. Perényi István (tárnokmester) Perényi István (15. század) magyar főúr, zempléni főispán, királyi asztalnokmester és tárnokmester, a Perényi család nádori ágának tagja. Élete Perényi János tárnokmester és Felesége Kórógyi Katalin legidősebb fia. Történeti forrásokban először 1430-ban tűnik fel a neve 1459-ben zempléni főispánként említik és február 10-én ott volt azon főurak között, akik Mátyásnak hűségesküt tettek. Ezek után egy időre visszavonult és nem vett részt országos ügyekben, a husziták által elfoglalt váraik ügyében sem ő, hanem anyja próbált eredményt elérni (Két levelet is írt Bártfa városának, az elveszett sárosmegyei Újvár ügyében). Kapcsolata a Hunyadi családdal és Mátyással kezdetben kiegyensúlyozott volt, azonban hamar elmérgesedett. Kezdetben támogatta Mátyás harcait Giskra és a husziták ellen, melyet a király asztalnokmesteri kinevezéssel jutalmazott. 1463-ban ott volt Székesfehérváron, a Frigyessel kötött béke aláírásakor, 1464. április 3-án. 1464-ben részt vett Mátyás koronázásán. 1465-ben azonban egy birtokperben bűnösnek találták hatalmaskodás vádjában (Szilágyi Erzsébet birtokait foglalták el) és fő-és jószágvesztésre ítélték, melyből a fővesztés vérdíjjal megválthatta. Ugyanebben az évben, 1465. szeptember 3-án említik utoljára asztalnokmesterként (1466. január 2-án, korábbi asztalnoktársa, Báthory László már egyedül szerepel). Ezután rövid ideig nem volt udvari pozíciója, ebből arra következtetnek, hogy részt vett az 1467-es erdélyi felkelésben, melyben nemes főurak lázadtak fel megadóztatásuk ellen. A következő évben a király az ítéletet visszavonta, Perényi családi birtokait visszakapta, sőt udvari tisztséget is nyert, 1468-1469-ben lovászmester volt. Feltételezések szerint ekkoriban még hűséges Mátyáshoz. A következtetés alapja az, hogy míg az 1468-as országgyűlés rendeleteinek aláírói között nem találkozni Perényi nevével, addig az 1470-es már igén, bár országos méltóságot akkor már nem töltött be. Ez azért is jelentős mert a következő évben összeesküvést szőttek a király ellen az elégedetlen főurak, (vezetőjük Vitéz János) akik Szent Kázmér lengyel herceget (IV. Kázmér lengyel király fiát) hívták meg a magyar trónra. Mátyás híveinek nagy részét elvesztette. Perényi 1471. szeptember 18-án szerepelt azon főurak között, akik hűség nyilatkozatot tettek a királynak. Tringli István szerint Perényi végig hű maradt a királyhoz. Érvelése szerint nem akart testvére, Miklós sorsára jutni, aki nyíltan a lázadók mellé állt és átengedte sztropkói várát Kázméréknak. Másrészt október 29-én fogadni kellett volna a Felvidékre (Sáros) érkező lengyeleket, majd gyors fordulattal újra Mátyás bizalmába kellett volna férkőznie, hiszen 1471. december 17-én már tárnokmesterként - mely tisztséget a lázadó Rozgonyi Rajnáld leváltása után foglalt el-írt levelet füzéri várából, melyben rosszallását fejezte ki Bártfa városának, amiért az a lázadókat támogatja. A félreértést későbbi történetírók pontatlanságával magyarázza, akik kritika nélkül vették át Nicolai Istvanffi: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV...Vindobonae című 1758-ban keletkezett művében írtakat. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a kortárs történetírók (Bonfini, Dlugosz, Peter Eschenloer), vagy a XVI. századi Marcin Kromer (1512-1589) sem tesznek az elpártolásáról említést. Emellett a Miklós által átengedett sztropkói váron kívül más Perényi birtok sem szolgálta ki a királyjelölt igényeit, pedig útjuk nagyrészt Perényi földeken vezetett keresztül. Az is beszédes, hogy a lázadó Miklós birtokrészeit ekkor a két másik fivérre (Istvánra és Péterre) írják. 1472 márciusában Budán fegyverszünetet kötöttek a lengyelekkel, azonban a végső rendezés egészen 1474-ig váratott magára. A lengyelek sorozatos portyáinak Mátyás kiküldött hadai (Csupor Miklós, Jaksics Demeter és Tarczi Tamás által vezetett seregek) és a folyamatos tárgyalások (Márk bíboros Szandeci béketerve, tárgyalások Nysaban) után végül az 1474. április 23-án aláírt ófalui egyezmény vetett véget. A békével, amihez Perényi István is hozzájárult, nem csak a két ország nézeteltéréseit rendezték, de a Perényi családban is visszaállt a régi rend; Miklós visszakapta korábbi birtokait (Mátyás még előző év decemberében kegyelmében részesítette). Tárnokmesterként utoljára 1475. június. 6-án szerepel tárnokmesterként, azt hogy ez volt e hivatalban betöltött utolsó éve nem tudni, mindenestre 1479-ben már Laki Thuz János tölti be a tisztséget. Perényi 1479-ben elveszti a sárosi várhoz tartozó jövedelmének egy jelentős részét, ugyanis megfosztják a várhoz tartozó eperjesi vámbeszedésétől. Egy évre rá zempléni főispánként címez egy levelet, azonban a helyzete nemsokára kedvezőtlenebbé vált, hogy pontosan mikor kezdődtek a nézeteltérések arról nem szólnak a források. Tény azonban, hogy 1483. júniusában Kassa levelet írt a bártfa városa tanácsának, melyben kéri őket, hogy a Perényi Miklós elleni panaszokat foglalják írásba, és majd a kassai Kanczlyr Jánosnak, a felső részek harmincadosa továbbítja azt a király felé. A panasz az volt Miklós ellen, hogy megsarcolta a Lengyelország felé vezető úton haladó kereskedőket. Ezért először a király magához hívatta magyarázatért, amit többszöri felszólításra sem teljesített és korábbi viselkedésével sem hagyott fel. Mátyás 1483. július 21-én kelt oklevelében, utasítja Kassa városát Miklós Sztropkói várának mihamarabbi bevételére. Mivel ezzel nem ért célt, októberben Bajnai Both András küldte Kassára, hogy intézkedjen, az oklevél 1483. október 7-én kelt. (Ugyanebben az időben István is perbe idézték, mivel Vizsolyban a szántói szüretre menőek annak ellenére akarta megvámolni, hogy erre nem volt felhatalmazása, mikor pedig ezek ellentmondtak megverette őket.) Miután Miklós meghalt (feltehetően Sztropkó ostrománál), István Fülek váránál ágyúszóval fogadta a Lábatlani András által vezetett katonákat királyi katonákat. Mátyás november 15-én kelt utasítása már arról szól, hogy István tovább folytatta addigi tevékenységét és Újvár és Sáros várába idegen katonák behívását tervezi. A Perényiek várai sorra estek el, Sztropkó után Fülek, majd decemberre már Sáros és Újvár is a király kezén volt (Lábatlani ekkor már sztropkói és sárosi várnagy). Ugyanekkor fordítja Mátyás csapatait a Perényiek családi központja, Terebes felé. Ezzel a hadjáratnak vége lett, István vagyonát elkobozták. Halálának pontos ideje nem ismert, de 1487 szeptembere előtt bekövetkezett. Családja Fia, Perényi Imre nádor.Lánya, Perényi Orsolya Balassa Ferenc horvát-dalmát és szlavón bán felesége volt, aki a mohácsi csatában vesztette életét. Dédunokája, Balassi Bálint költő. Évariste de Parny Évariste Desiré de Forges de Parny (Saint-Paul, Bourbon sziget, 1753. február 6. – Párizs, 1814. december 5.) francia költő. Élete Katona volt Franciaországban, de 1773-75-ben felkereste szülőföldjét, ahol egy kreol nőbe szerelmes lett és azt gyöngéd, de mégis érzéki alaphangu költeményekben énekelte meg. 1788-tól Feuillancourt-ban (Párizs mellett) élt mint a szenzualizmusnak egyik szeretetreméltó képviselője és a rokokó-világ legkedveltebb poétája, akit 1803-ban a Francia Akadémia is tagjai közé választott. Művei (köztük Le paradis perdu és Portefeullie volé) 5 kötetben jelentek meg (Párizs, 1808), válogatva 1887-ben. Railpool A Railpool egy dán vasúttársaság. A müncheni székhelyű céget két bankkal közösen 2008 júliusában alapították. Története 2008-ban a Railpool lízing társaság a Bombardier Transportationtől megrendelte az első mozdonyokat, majd egy 75 millió eurós szerződést kötött a gyártóval személykocsik szállítására. A megállapodás a Bombardierrel 45 db emeletes kocsi szállítását tartalmazza a DSB számára 2009 év szeptembere és decembere között. A kocsikat a Bombardier németországi, görlitzi telepén készítik. A járművek kialakítása megegyezik azzal a 67 kocsival, amelyeket a DSB-nek még 2002. évben szállítottak. 2008 végén a Railpool 58 db Bombardier TRAXX villamosmozdonyt rendelt a Bombardiertől, további 80 mozdony vásárlási opciójával. Visnye Visnye község Somogy megyében, a Kaposvári járásban. Fekvése Visnye Hedrehelytől keletre, a Zselici Tájvédelmi Körzettől délre, a Márffy-tó szomszédságában helyezkedik el. Nevének eredete Valószínű, hogy neve a „meggyfa” jelentésű szláv visnya szóból ered. Története Visnye nevét 1443-ban említette először oklevél, Wysnye alakban írva, mint Hedrehely mezőváros tartozékát. 1446-ban már népes település lehetett, melynek Alsó-Visnye nevű részét Hunyadi János kormányzó Emekei Miklósnak és Berekfalvi Zopa Péternek adományozta, majd két évvel később 1448-ban Visnye és Nagyvisnye helységek felerésze Berekfalvi Zopa Péter birtokaként említették. A 15. század második felében a Laki Thúz családé volt. 1484-1500 között Lak tartozékai között sorolták fel. Az 1536 évi adólajstromban is két Visnye fordult elő: 1550-ben Alsó-Visnye Alya Mátyásé és Ördög Mátyásé volt. Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben Felső-Visnye 10, Alsó-Visnye 10 és Daru-Visnye 5 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Felső-Visnye Alya Kristóf, Alsó-Visnye és Közép-Visnye Kapranith Kristóf birtoka volt. Az 1626-1627 évi adólajstromban már négy Visnye nevű helységet találunk. 1660-ban Felső-Visnye és Alsó-Visnye a Szigligeti vár tartozékai között fordult elő. 1692-ben Alsó- és Kápolnás-Visnye Lengyel Jánosé volt. 1715-ben Visnye már csak puszta volt és Hedrehelyhez tartozott. 1720-ban kezdett újból települni. 1726-ban Alsó-Visnye, Közép-Visnye és Felső-Visnye helységek a Lengyel és a Mérey családok birtokai voltak, 1733-ban pedig mind a három falu a Lengyel családé volt. 1757-ben már csak Pacsérvisnye és Kápolnásvisnye helységek fordultak elő az összeírásban, ekkor mind a kettő a Lengyel családé volt. 1773-ban Kápolnás-Visnye helység a báró Maithényi család birtoka volt, 1776-ban pedig Tahy Imréé; Pacsérvisnyepuszta pedig 1776-ban Vrancsics Pál ezredesé és Baranyay Imre özvegyéé volt. Az 1776 évi összeírásban Alsóvisnyevölgye nevű helységet is találunk, mely a Melczer család birtoka volt. A 19. század elején gróf Festetics Antal, a Gaál család, Madarász Lajos, báró Maithényi László, Márffy Dénes és József, Ország Imre és József, Spissich Lajos, Vasdényey Béla és Károly voltak a földesurai, az 1900-as évek elején pedig gróf Festetics Kálmán és Márffy Béla volt itt a nagyobb birtokos. A községhez tartozik: Kápolnásvisnye-puszta, mely a középkorban falu volt. 1550-ben Ispán Márton volt a földesura. Az 1565-66. évi jegyzékben 3, 1571-ben 4 házzal van felvéve. A községhez tartoznak még: Visnyeszéplak, Alsóhegy (szőlőhegy), Hárserdő-puszta és Pacsérvisnye, melyet szintén már régi oklevelek említenek. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 8,8%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 25% (7,9% nem nyilatkozott). Nevezetességei Református temploma - 1856 -ban, a tornya 1881 -ben épült. Bottrop Bottrop település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 117 409 fő (2016. december 31.). Bottrop Wesel, Recklinghausen, Essen és Oberhausen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Meixner Károly Meixner Károly (?, 1853 – ?, 1895) magyar építész. Élete Legjelentősebb munkáit az 1879-es szegedi nagy árvíz által elpusztított Szeged városának újjáépítésekor végezte. Ebben az időben tervezte meg eklektikus stílusban a Postapalotát 1883-ban, a Honvédtiszti laktanyát (1880, ma egyetemi irodaépület) és Ney Bélával a Széchenyi tér törvényszék épületét (1882), valamint később az állami főreáliskolát (1894, ma szakközépiskola). Középiskolákat tervezett Székesfehérvár, Győr, valamint Debrecen városainak számára is. KkStB 464 sorozat A kkStB 464 sorozat egy szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál (k.k. Staatsbahnen, kkStB), amely mozdonyok eredetileg a Bukovinai HÉV-ektől (Bukowinaer Lokalbahnen) származtak. Ezeket a háromcsatlós, belsőkeretes, külső vezérlésű szertartályos gőzmozdonyokat a Krauss Linz gyártotta 1908-ban és 1913-ban a kkStB-nek. A kkStB a 364 sorozatba osztotta be a mozdonyokat. Az első világháborút követően a Román Államvasutak (CFR) állományába kerültek, ahol 1936-ban selejtezték őket. Valkó Arisztid Valkó Arisztid, dr. (1905. január 29. – 1988. június 7.) hivatalnok, művészettörténeti és zenetörténeti kutató, amatőr régész, Solymár múltjának egyik legjelentősebb kutatója. Nevéhez fűződik a solymári királyi vár romjainak feltárása, az általa fellelt régészeti leletekből és kutatási eredményeiből évtizedeken keresztül magánmúzeumot tartott fent a lakhelyéül szolgáló, akkor már „műemlék jellegű épület” címet viselő századfordulós villában. Élete 1905. január 29-én született Budapesten, az eperjesi származású Walkó (Valkó) László főtisztviselő és a ráckeresztúri születésű Zelenka Mária fiaként. Családja a XX. század elején, 1906-ban költözött Solymárra, ahol a Nieger Károly festőművész által építtetett romantikus stílusú villát vásárolták meg. A család több tagja is élénken érdeklődött a művészetek iránt: apja a hivatalnoki munkája mellett bőrszobrászattal, öccse szobrászattal foglalkozott. Maga Valkó Arisztid jogi diplomát és doktorátust szerzett, ami mellett művészettörténetből is végbizonyítványt szerzett a bölcsészkaron, illetve zenetörténelmet is tanult Toldy Lászlónál. Felesége a bajai születésű Újlaky Margit (1914–2003) volt, aki az egyik alapítója lett a solymári zeneiskolának, illetve az otthonában is végzett zenetanítást. Rokonságban állt Henszlmann Imre művészettörténész-régésszel is. Tizenévesen, 1924-ben jutott először tisztviselői álláshoz a vármegyénél, jogi diplomája megszerzése után pedig városi aljegyző lett Vácott (1936 és 1943 között töltötte be ezt a tisztséget). Ezt követően miniszteri titkári kinevezést kapott a Honvédelmi Minisztériumba, ahol fél tucatnyi kormány hasonló számú minisztere – elsőként nagybaconi Nagy Vilmos – mellett dolgozhatott. A második világháborút követő időszakban több évet állástalanul töltött, majd kisebb-nagyobb kutatói megbízásokat sikerült kijárnia magának: 1952 és 1962 közt a Zenetudományi Intézet, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár is foglalkoztatta; 1962-től pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa lett. Nyugdíjazása után sem hagyott fel a kutatói tevékenységgel, sok éven keresztül kutatta és igyekezett feldolgozni a Magyar Országos Levéltár zenetörténeti anyagát. Régészeti tevékenysége Még fiatal diák volt, amikor felkeltette figyelmét az otthonától alig egy kilométernyire magasodó solymári Mátyás-domb, amit a helyi svábok népnyelven Sloszpéeg-nek (németül Schlossberg, magyarul Várhegy) neveztek, habár semmiféle épületmaradványra utaló nyom nem volt látható a felszínén. Kezdetben édesapjával közösen próbált régészeti kutatásokba fogni, majd miután több régi okiratban is olyan utalást talált, hogy a területen Mátyás-korabeli vár állt, nekifogott a hegytető felásásának. Ásatásai nyomán nemcsak a középkori eredetű falak kerültek elő, de kiderült az is, hogy a várdomb és annak közvetlen környéke már a bronzkor idején is lakott hely volt. A helyi leventék tevékeny közreműködésével végzett feltárás több szakaszban, 1928-tól 1943-ig tartott, s e munka eredményeként több évszázad után először rajzolódtak ki ismét az egykori solymári erősség alaprajzi formái. Kutatásai bizonyították, hogy az itt talált romok azonosak annak a vadászkastélynak a romjaival, amelyet feltehetőleg még csáktornyai Lackfi István építtetett, később Zsigmond király, Garai László nádor, Mátyás király és Corvin János is birtokolta. Miután a kutatómunka létjogosultsága beigazolódott, Valkó többször is próbálta megszerezni hivatalos fórumok segítségét a teljes feltárás és rekonstrukció támogatása, illetve egy, az eredményeket bemutató helyi múzeum létesítése érdekében, de ezen fáradozásai lényegében sikertelenek maradtak. Emiatt úgy határozott, hogy a feltárásokon talált kisebb-nagyobb tárgyakból ezért ő maga rendez be egy magánmúzeumot, várkastélyszerű lakóházában, ez egészen a nyolcvanas évekig üzemelt (halála után a kiállítási anyag nagy része a községi helytörténeti gyűjteményhez került át). 1972-ben alapító tagja lett a Solymári Helytörténeti Társaságnak; tevékenysége elismeréseként 1981-ben megkapta a Solymár Nagyközségért kitüntetést. Egyéb tevékenysége Élete során számos tanulmányt jelentetett meg Solymár településének történetéről, illetve a solymári várról, de ezek mellett jelentősek a fertődi Esterházy-kastéllyal foglalkozó munkái, valamint Haydn-, Liszt- és Erkel-kutatásai is. Fő művei között említendő a Régészeti és történeti emlékek Pest vármegye területén című, 1939-ben megjelent kiadványa, valamint A százéves Operaház válogatott iratai (1984) című könyve. Nagy számú tanulmánya között feltétlenül említésre érdemes még a Mosonyi Mihály zeneszerző életéről írott dolgozata, egy Deák Ferencről szóló népi költemény felfedezését ismertető cikke, és több térképtudománnyal kapcsolatos írása. Fontosabb levéltári kutatásai többek között Toroczkai Wigand Ede szecessziós építész, Hollósy Simon és Aba-Novák Vilmos festők életével kapcsolatosak, jelentős munkát végzett a Wlassics Gyula kultuszminiszter hagyatékában fellelt, korabeli művészektől (Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Madarász Viktor stb.) származó levelek feldolgozásában is. Emlékezete Régészeti munkásságát emléktábla örökíti meg a Sólyomvár falán. Anostomidae Az Anostomidae a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe tartozó család. 1 alcsalád, 12 nem és 146 faj tartozik a családhoz. Egyes rendszerekben Chilodontidae családot ide sorolják Chilodontinae néven Rendszerezés Az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak a családhoz. Anostominae Az Anostominae alcsaládba az alábbi nemek és fajok tartoznak Abramites (Fowler, 1906) – 2 faj Abramites eques Abramites hypselonotus Anostomoides (Pellegrin, 1909) – 2 faj Anostomoides atrianalis Anostomoides laticeps Anostomus ( Scopoli , 1777) – 7 faj Díszes fejenálló lazac (Anostomus anostomus) Anostomus brevior Anostomus intermedius Anostomus longus Anostomus plicatus Anostomus spiloclistron Anostomus ternetzi Gnathodolus (Myers, 1927) – 1 faj Gnathodolus bidens Laemolyta ( Cope , 1872) – 10 faj Laemolyta fasciata Laemolyta fernandezi Laemolyta garmani Laemolyta macra Laemolyta nitens Laemolyta orinocensis Laemolyta petiti Laemolyta proxima Laemolyta taeniata Laemolyta varia Leporellus (Lütken, 1875) – 3 faj Leporellus pictus Leporellus retropinnis Leporellus vittatus Leporinus ( Agassiz , 1829) – 85 faj Leporinus agassizii Leporinus aguapeiensis Leporinus alternus Leporinus amae Leporinus amblyrhynchus Leporinus arcus Leporinus aripuanaensis Leporinus badueli Leporinus bahiensis Leporinus bimaculatus Leporinus bistriatus Leporinus bleheri Leporinus boehlkei Leporinus brunneus Leporinus conirostris Leporinus copelandii Leporinus crassilabris Leporinus cylindriformis Leporinus desmotes Leporinus despaxi Leporinus ecuadorensis Leporinus elongatus Leporinus falcipinnis Leporinus fasciatus Leporinus friderici Leporinus garmani Leporinus gomesi Leporinus gossei Leporinus granti Leporinus holostictus Leporinus jamesi Leporinus jatuncochi Leporinus julii Leporinus klausewitzi Leporinus lacustris Leporinus latofasciatus Leporinus lebaili Leporinus leschenaulti Leporinus macrocephalus Leporinus maculatus Leporinus marcgravii Leporinus megalepis Leporinus melanopleura Leporinus melanostictus Leporinus microphthalmus Leporinus moralesi Leporinus mormyrops Leporinus multifasciatus Leporinus muyscorum Leporinus nattereri Leporinus niceforoi Leporinus nigrotaeniatus Leporinus nijsseni Leporinus obtusidens Leporinus octofasciatus Leporinus octomaculatus Leporinus ortomaculatus Leporinus pachycheilus Leporinus pachyurus Leporinus parae Leporinus paralternus Leporinus paranensis Leporinus pearsoni Leporinus pellegrinii Leporinus piau Leporinus pitingai Leporinus punctatus Leporinus reinhardti Leporinus reticulatus Leporinus sexstriatus Leporinus silvestrii Leporinus spilopleura Leporinus steindachneri Leporinus steyermarki Leporinus striatus Leporinus subniger Leporinus taeniatus Leporinus taeniofasciatus Leporinus thayeri Leporinus tigrinus Leporinus trifasciatus Leporinus trimaculatus Leporinus uatumaensis Leporinus wolfei Leporinus y-ophorus Pseudanos (Winterbottom, 1980) – 3 faj Pseudanos gracilis Pseudanos irinae Pseudanos trimaculatus Rhytiodus (Kner, 1858) – 4 faj Rhytiodus argenteofuscus Rhytiodus elongatus Rhytiodus lauzannei Rhytiodus microlepis Sartor (Myers & Carvalho, 1959) – 3 faj Sartor elongatus Sartor respectus Sartor tucuruiense Schizodon (Agassiz, 1829) – 13 faj Schizodon altoparanae Schizodon australis Schizodon borellii Schizodon dissimilis Schizodon fasciatus Schizodon intermedius Schizodon isognathus Schizodon jacuiensis Schizodon knerii Schizodon nasutus Schizodon platae Schizodon rostratus Schizodon vittatus Synaptolaemus (Myers & Fernández-Yépes Myers, 1950) – 13 faj Schizodon altoparanae Schizodon australis Schizodon borellii Schizodon dissimilis Schizodon fasciatus Schizodon intermedius Schizodon isognathus Schizodon jacuiensis Schizodon knerii Schizodon nasutus Schizodon platae Schizodon rostratus Schizodon vittatus Forrás ITIS rendszerbesorolása Another Day in Paradise (Brandy- és Ray J-dal) Az Another Day in Paradise Brandy amerikai énekesnő és öccse, Ray J duettje. Phil Collins azonos című számának feldolgozása. Ez volt az első kislemez az Urban Renewal című albumról, melyet Phil Collins tiszteletére adtak ki és melyen R&B- és hiphopelőadók Collins dalait dolgozzák fel. A dal később felkerült Brandy következő albumának, a Full Moonnak az európai kiadására. Az USA-ban a kislemez nem jelent meg. A dal producere Guy Roche, a remixet azonban, melynek a Stargate a producere, jóval többet játszották a rádiók és tévécsatornák. A dal nagy sikert aratott, a top 10-be került a belga, brit, holland, ír, német, norvég, osztrák, svájci és svéd slágerlistán, és a 11. helyig jutott Ausztráliában és Franciaországban. Aranylemez lett Ausztráliában (35 000 eladott példány), Franciaországban (100 000), Németországban (150 000) és Svájcban (25 000). Számlista Another Day in Paradise (R&B Version) – 4:32 Another Day in Paradise (Stargate Mix) – 4:19 Another Day in Paradise (Stargate Mix) – 4:21 Another Day in Paradise (Knee Deep Remix) – 6:28 Another Day in Paradise (Black Legend vs. J-Reverse Club Mix) – 7:54 Another Day in Paradise (R&B Version) – 4:32 Another Day in Paradise (Stargate Mix) – 4:19 Another Day in Paradise (Stargate Classic Club) – 4:22 Another Day in Paradise (Knee Deep Remix) – 6:28 Another Day in Paradise (Black Legend VS. J-Reverse Club Mix) – 7:54 Another Day in Paradise (Knee Deep Remix) – 6:28 Another Day in Paradise (Black Legend vs. J-Reverse Club Mix) – 7:54 Tarhuntasz Koordináták: é. sz. 36° 52′, ny. h. 33° 10′36.866666666667, -33.166666666667 Tarhuntasz (hatti Taru, luvi Tar�un, más forrásokban Tar�unt, Tar�uwant, DIŠKUR, illetve egyszerűen DU, DIM) a hettita időjárásisten, az arinnai Napistennő férje, a hatti mitológiában a főistenpár, akiktől a teljes pantheon származik (például Szarruma, Anusz és Kumarbisz, valamint Taszmiszusz és Arancahasz, a Tigris folyó istene). Leggyakoribb megnevezése a dIM, amelyet az ősi sumer �� jelekkel írtak, hettita változatban ��. A dingir istenre utaló determinatívum. A sumer IM ideogram pedig „eső”, „vihar” és „zivatar” jelentésű, hettita ejtése ismeretlen. Az akkádok ugyanezzel a jellel írták a „szél” fogalmát (šāru), amely egyébként figyelemre méltóan hasonlít a šarru („király”, „uralkodó”) szóra. Taru néven Vuruszemusz férje. A hettita kor második felében azonosult a hurri eredetű Tešub viharistennel, ezzel kiszorítva a neriki Vuruszemusz viharistennő kultuszát, akit ettől kezdve az arinnai Napistennő leányaként tiszteltek, vagy azonosítottak vele. A név figyelemre méltó hasonlóságot mutat az etruszk Tarchon isten nevével, Tarquinii (eredetileg Tarchon) város istenével. Tarhuntasz állandó címei: a hódító, Kummijasz királya, az ég királya, Hatti földjének ura. Államközi szerződésekben gyakran Szapinuva uraként is szerepel (DU URUŠapinuwa). II. Murszilisz idején a szamuhai Abara kultuszai is megjelentek tiszteletében. Kultusza Tarhuntasszasz városához kötődik, amely település jelenleg még ismeretlen helyen feküdt, valahol Anatólia déli részén. Ábrázolásain hármas villámként jelenik meg, emberalakban fejszét tart a kezében, amely gyakran kétfejű. Lehetséges még a buzogány is. Fején szarvas koronával jelenik meg, szent állata a bika, amely miatt Anatóliában elterjedt a szent bikák kultusza. Mítoszaiban szörnyek legyőzője, ilyen Hedammu (talán tengeri kígyó, CTH#348), valamint Illujankasz, a sárkány. Összességében mitológiája nagyon hasonló Zeuszéhoz, valószínűleg a phrüg és lüd mitológián keresztül egyenes kapcsolatban vannak. Az i. e. 8. század végén a Bahçeköy sztélé feliratán Tarhunzasz alakban szerepel. Széna tér (Budapest) A Széna tér közterület és közlekedési csomópont Budapesten, Víziváros és Országút városrészek találkozásánál. Fekvése Határai: Ostrom utca 33., Csalogány utca 52., Varsányi Irén utca 39., Margit körút 68. és 89., Lövőház utca 1. és 2., Retek utca 1. és 2., Margit körút 91. és 70., Vermező út 1. és 2., Ostrom utca 18. Közlekedés A téren áthalad a 4-es, a 6-os és a 17-es villamos. Története A XVIII. században a Johannes Platz nevet kapta (János tér), 1879 óta viseli a Széna tér nevet. Az 1956-os forradalom idején a második legjelentősebb fegyveres ellenálló központ volt a Corvin köz után. Főleg budai fiatalok, bányászok és ipari tanulók százai harcoltak itt a betörő szovjet hadsereg ellen Szabó bácsi, az akkor 59 éves Szabó János tehergépkocsivezető irányítása alatt. (Szabót 1957. január 19-én kivégezték.) Az irányításban jelentős szerepe volt Szabó bácsin kívül Bán Róbert műszerésznek, Sillay Rudolf sofőrnek és a jugoszláv állampolgár Ekrem Kemál művezetőnek. A csoport kapcsolatban állt a közelben harcoló más felkelőkkel, így a várbeliekkel, a pasarétiekkel és a szabadság-hegyiekkel. (A Móricz Zsigmond körtériekkel már nem volt kapcsolatuk.) Az ellenállás kezdetben a Margit híd budai hídfőjére koncentrálódott, ahol október 24-én és 25-én hídőrséget szerveztek. Részben ez a csoport hozta létre 26-án és 27-én a Széna téri ellenállást, vér nélkül elfoglalva a metróépítkezés munkásszállóját, a korábbi Margit körúti fogházat és a környező épületeket. Csatlakozásuk idejére itt már spontán ellenálló csoport szerveződött (akik október 25-én jutottak fegyverhez). Vezetőjük ekkor még a 24 éves, Kertész Tivadar János volt. Kertész Zürichben fejezte be a műszaki egyetemet miután nyugatra távozott 1956.december 2.-án nővére családjával együtt. 1996-ban hazatért és Jósvafőn élt 2007. április 21-én bekövetkezett haláláig. Ott temették el, két lánya közül ma már csak a kisebbik él Zürichben.[forrás?] Szabó bácsi október 26-án, a nézelődők közül csatlakozott (még aznap éjszaka, vagy másnap választották parancsnokká), és ekkor jelent meg Ekrem Kemál is. A korábbi vezetők közül Szőnyi István és Csecskán Sándor neve ismert. Az itt lévő ipari tanuló otthon lakói jelentősen gyarapították az ellenállók létszámát. A hídőrséggel nagyjából egyidőben, 26-án csatlakoztak az első pilisszentiváni bányászok, a későbbi Bányászbrigád magja. A felkelők barrikádokat építettek, ezek megerősítéséhez a Déli pályaudvarról vagonokat toltak oda. Pest több helyszínétől, így a VIII. és IX. kerülettől eltérően a Széna téren nem folytak nagyon súlyos harcok. (De egy forrás, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének egy távirata súlyos harcokról számolt be a Moszkva tér környékén már október 25-én este 21.30-kor.) A Bem laktanya tisztjei rá akarták bírni a felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert és miközben folytak a tárgyalások, a magyar és szovjet hadsereg október 28-án hajnalban egy hirtelen támadással kiszorította a szabadságharcosokat a térről, de később visszafoglalták a bázist. A fegyverszünet idején a Petőfi laktanya katonái elkezdték a felkelők kiképzését. Ekkor a csoport már 800-900 felkelőből állt, akik ellenőrzésük alatt tartották a kerületi pártházat, a Központi Statisztikai Hivatal épületét, a Bécsi kaput, a hűvösvölgyi ÁVH-épületet és több pártvezetői villát. A központ a Maros utcai ÁVH-épületbe került, de ezt november 4-én kiürítették. Amikor november 4-én bevonultak a szovjet tankok, mintegy 1400 felkelő próbálta őket megállítani a Széna térnél, sikertelenül. Egyes csoportjaik ezután másutt még tovább folytatták a harcot. A Széna tériek sorsa 1956 után A forradalom elfojtása után sok Széna téri szabadságharcos elhagyta Magyarországot, az itthon maradottak közül pedig tizennégyet a megtorlás idején kivégeztek (egyedül Fónay Jenő kapott kegyelmet), sokakat börtönbe zártak. Kivégezték Szabó Jánost, helyetteseit, Bán Róbertet és Ekrem Kemált, a részlegparancsnokok közül Czimer Tibort, Laurinyecz Andrást és Rusznyák Lászlót. Kokics Béla és Pópa (Papp) József a november 4-ei harcokban betöltött szerepükért kaptak halálos ítéletet. A többi kivégzett Széna téri felkelő – Folly Gábor, Garamszegi Alfréd, Kiss István, Kolonics János, Mansfeld Péter, Nagy József – nem elsősorban itteni tevékenységükért kapták a büntetést az ítéletek indoklása szerint. Eörsi László történész szerint a volt Széna téri felkelők eredetileg harmadik utas, jugoszláv típusú szocialista rendszert képzeltek el, liberális vagy horthysta kevés volt köztük. A túlélők többségének élete a Kádár-rendszerben szerencsétlen volt, családjukkal együtt diszkrimináció sújtotta őket, és Eörsi szerint emiatt sokan átértékelték korábbi nézeteiket, a politikai jobboldalhoz kerülve közel. Bokorfüzesek A bokorfüzesek (Salicion triandrae) T. Müller & Görs 1958 a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályának egyik, Magyarországon is gyakori társuláscsoportja két növénytársulással: csigolya-bokorfüzes (Rumici crispi-Salicetum purpureae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996 és mandulalevelű bokorfüzes (Polygono hydropiperi-Salicetum triandrae) Kevey in Borhidi & Kevey, 1996; Fajösszetételük Egyszintű, igen fajszegény társulások. Cserjeszintjük többé-kevésbé sűrűn zár, a lágyszárú fajok többnyire csak a szegélyeken jelennek meg. Gyakran maga a bokorfüzes is csak szegélyként nő a fűzligetek peremén. Uralkodó fajai: csigolyafűz (Salix purpurea) mandulalevelű fűz (Salix triandra) — ezek a csoport két társulásának névadó fajai. Kísérőik: törékeny fűz (Salix fragilis) , kosárkötő fűz (Salix viminalis) . A bokrokra gyakran felkúszó lágyszárú fajok: sövényszulák (Calystegia sepium) , ragadós galaj (Galium aparine) . A bokorfüzesek szegélyein növő magaskórók: borzas füzike (Epilobium hirsutum) , vízparti deréce ( Epilobium dodonaei , ritka!), orvosi nadálytő (Symphytum officinale) , Ugyancsak a szegélyekre jellemzők egyes magas növésű füvek: sovány perje (Poa trivialis) , szálkás tarackbúza (Elymus caninus) , pántlikafű ( Phalaroides arundinacea , termete a nádéra emlékeztet). A tavaszi árhullám levonulása után tömegesen jelennek meg a gyepszintben: a keserűfüvek (Persicaria sp.) borsos keserűfű (Persicaria hydropiper) , keskenylevelű keserűfű (Persicaria minor) , szelíd keserűfű (Persicaria mitis) és a sóska- vagy lóromfajok (Rumex sp.) bodros lórom (Rumex crispus) , réti lórom ] (Rumex obtusifolius) . Előfordulásuk Magyarországon valamennyi nagy síksági folyó, különösen a Duna , Tisza és Dráva árterén, szigetein, zátonyain. Ezek a pionír cserjés társulások többnyire homokos vagy iszapos, tápanyagszegény, nyers hordalékon alakulnak ki; létfeltételeiket az elárasztás teremti meg. Szélsőséges termőhelyeik tavasszal vízben állnak, nyáron pedig kiszáradnak: ahogy a kavicsos altalajban a talajvíz szintje lesüllyed, vízutánpótlásuk megszűnik. Negative Trend A Negative Trend egy USA-ból származó, rövid életű punk rock együttes volt. 1977-ben alakultak meg San Franciscóban. 1979-ben feloszlottak. Karrierjük alatt mindössze egy középlemezt dobtak piacra, mely a zenekar nevét viseli. Tagok: Craig Gray, Will Shatter, Todd Robinson, Rozz Rezabek, Mikael Waters, Steve DePace, Rik L Rik, Tim Mooney, Jonathan Henrickson, Ricky Williams, Paul Casteel, Paul Hood, Toby Dick, Tom Mallon, Tony Sales. Az együttes 2008-tól 2010-ig újból összeállt, ezután végleg feloszlottak. Tiszavirág életű pályafutásuk ellenére mégis a punk-rock legelső képviselői közé tartozik, és ezért sokan klasszikus bandaként tekintenek rájuk. Diszkográfia Negative Trend EP (1978) Természettudományi Múzeum (Új-Delhi) A Természettudományi Múzeum Új-Delhi egyik múzeuma volt, amely elsősorban a természettudományokra fókuszált gyűjteményével. A múzeumot 1972-ben alapították és 1978-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A múzeumot az indiai kormány Környezetvédelmi és Erészeti Minisztériuma működtette. A múzeum a Barakhamba úton helyezkedett el, Új-Delhi Tansen Marg elnevezésű városrészében, Delhi központjában, a nepáli nagykövetséggel szemben, a Connaught Place metrómegálló közelében. 2016. április 26-án a múzeum teljes leletanyaga megsemmisült egy az épületben pusztító tűzvész következtében. A Természettudományi múzeum küldetése volt, hogy környezettudatos oktatást kínáljon, mind a fővárosi, mind pedig a regionális természettudományi múzeumokkal karöltve. Története A múzeumot 1972-ben alapították az ország függetlenségének 25. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat keretén belül. Indira Gandhi, későbbi miniszterelnök azt nyilatkozta a múzeummal kapcsolatban, hogy Indiának szüksége van egy ilyen múzeumra, amely fenntartja a környezettudatos szemléletmódot a figyelem középpontjában. Jó néhány évnyi fejlesztést és építkezést követően a múzeum 1978. június 5-én nyitotta meg kapuit a látogatóközönség előtt a Környezetvédelmi világnapon. Egy 2012-es negatív hangvételű kormányzati jelentést követően, mely során az épület karbantartásával akadtak gondok, tervek születtek arra, hogy a múzeumot átköltöztetik egy környezetbarát besorolású épületbe a Bairon Marg városrészbe, ahol egy állatkert, a Kézműves Múzeum, a Purana Quila és a Nemzeti Tudomány Központ a közelben lett volna. Regionális természettudományi múzeumok találhatóak Bhopal, Bhubaneswar, Gangtok, Mysuru és Sawai Madhopur városokban. A 2016. április 26-i tűzeset 2016. április 26-án hajnali 01:30 perckor tűz ütött ki a múzeumnak otthont adó épület hatodik emeletén, mely az épület jelentős részére átterjedt. A tűz elpusztította a múzeum teljes leletanyagát és kiállítási tárgyait. A tűz még azelőtt elérte a múzeum területét, mielőtt a helyi tűzoltóság meg tudta volna kezdeni az oltási munkálatokat. A tűz pusztításának súlyosságát fokozta, hogy az épületben kiépített tűzoltóberendezés permetező rendszere a tűz idején nem volt üzemképes állapotban. A helyszínre kiérkezett mintegy 235 tűzoltónak és mentésirányítónak mintegy három és fél órájába telt a tűzvész megfékezése. Az épületben rekedt hat személyt füstmérgezéssel kórházba szállították. A tűz oka ismeretlen, ugyanakkor terjedését segítette többek közt az, hogy a múzeumban számos igen éghető anyag volt. Rising Sun Az Rising Sun egy 1986-os dub lemez Augustus Pablo-tól. Számok Dub Wiser Hop I Land Rising Sun Fire Red Jah Wind Pipers of Zion The Day Before the Riot African Frontline Melchesedec Sign and Wonders Felvételek keverőmérnök : Noel Hearne & Scientist hangmérnök : Scientist & Phillip Smart producer : Augustus Pablo felvételek: Channel One, Dynamic Sounds, Tuff Gong, HCF (New York, USA) 15126 Brittanyanderson A 15126 Brittanyanderson (ideiglenes jelöléssel 2000 EA44) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. március 8-án. Asle Gronna Asle Gronna (Elkader, 1858. december 10. – Lakota, 1922. május 4.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Észak-Dakota, 1911–1921). L’Albi L’Albi település Spanyolországban, Lleida tartományban. L’Albi Les Borges Blanques, Vinaixa, El Vilosell, La Pobla de Cérvoles és Cervià de les Garrigues községekkel határos. Lakosainak száma 781 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Plusquellec Plusquellec település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 533 fő (2015). Plusquellec Calanhel, Callac, Carnoët, Duault és Plourac’h községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kungsholmen Kungsholmen (svédül: A király szigete) a Mälaren-tó egyik szigete és Stockholm egyik kerületének a neve. Az 1400-as években a ferencesek laktak a szigeten és szerzetesek táborának hívták abban az időben. A reformáció korában 1645 után a szigetet Kungsholmennek nevezték el. Potamoszok Potamoszok, ókori görög népcsoport. Attika délkeleti partvidékén éltek, amelyet alsó és felső részre osztottak. Sztrabón, Pauszaniasz Periégétész és idősebb Plinius tesz említést róluk; Sztrabón megjegyzi, hogy igen könnyelműen ruháztak fel idegeneket polgárjoggal. 2012-es Formula–1 brazil nagydíj A brazil nagydíj volt a 2012-es Formula–1 világbajnokság huszadik, egyben szezonzáró futama, amelyet 2012. november 23. és november 25. között rendeztek meg a brazil Autódromo José Carlos Pace-en, São Paulóban. Szabadedzések Első szabadedzés A brazil nagydíj első szabadedzését november 23-án, pénteken délelőtt tartották. Második szabadedzés A brazil nagydíj második szabadedzését november 23-án, pénteken délután tartották. Harmadik szabadedzés A brazil nagydíj harmadik szabadedzését november 24-én, szombaton délelőtt tartották. Időmérő edzés A brazil nagydíj időmérő edzését november 24-én, szombaton futották. ↑ 1: — Pastor Maldonado nem vette figyelembe a kötelező mérlegelésre felszólító jelzést a Q2-ben, ezért megrovásban részesítették. Mivel ez már a harmadik figyelmeztetése volt a szezon során, automatikusan 10 rajthelyes büntetést kapott. Futam A brazil nagydíj futama november 25-én, vasárnap rajtolt. A világbajnokság állása a verseny után (a vb végeredménye) (A teljes táblázat) Belgium az 1932. évi téli olimpiai játékokon Belgium az egyesült államokbeli Lake Placidben megrendezett 1932. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 5 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Tarics Sándor Tarics Sándor (Budapest, 1913. szeptember 23. – Belvedere, Kalifornia, 2016. május 21.) olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, építőmérnök. 2011. augusztus másodikától haláláig ő volt a legidősebb élő olimpiai bajnok a világon. A Budapesti Műszaki Egyetemen építőmérnöki diplomát szerzett, majd 1949-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós acélszerkezetű épület tervezése. Tagja volt az Amerikai Mérnökök Egyesületének és az ENSZ földrengésügyi szakbizottságának. Sportpályafutása 1929-től a KISOK (Középiskolai Sportkörök Országos Központja), 1932-től 1945-ig a Magyar AC sportegyesület tagjaként vízilabdázott. 1933 és 1940 között hatszoros magyar válogatottságot ért el. Tagja volt az 1936. évi nyári olimpiai játékokon, Berlinben bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Tanulmányai, szakmai pályafutása 1932-ben érettségizett az Óbudai Árpád Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. A diploma megszerzése után Oltay Károly műegyetemi tanár mellett dolgozott. 1941-ben több hónapon keresztül az Egyesült Államokban volt tanulmányúton. 1943-ban doktori címet szerzett. 1948-ban egy ösztöndíj segítségével az USA-ba utazott. 1949 és 1951 között a Fort Wayne University, 1951-től a California Institute Technology professzora lett. 1950-ben San Franciscóban egy építészeti irodában társelnök, majd tulajdonos lett. Később a Kaliforniai Berkeley Egyetem tanára volt. Dolgozott az ENSZ földrengésügyi szakbizottságában. A műszaki újító Vízilabdásként meglátta, hogy mi az, ami lehetséges, de az ellenfél nem számít rá. Két példa: jobbkezesként a bal kezes dobásait fejlesztette. Komjádi Béla annak idején azért fedezte fel a fiatal Tarics Sándort, mert egy gimnáziumok közötti vízilabda mérkőzésen szemfülesen kipiszkálta a kapus kezéből a labdát és azt a gólvonalon túlra juttatta. Mérnökként is felismerte, hogy mi az, ami lehetséges, de a többi mérnök valahogy elmegy mellette. Mérnöki szemfülességére két, 2003-ban saját maga által legjelentősebbnek ítélt példa: Stadion lefedése A „Stadium Roof, Patent No. 226, 181, Jan. 30, 1973” szabadalomhoz vezetett egy stadionlefedési probléma megoldása. A megoldandó helyzet: stadion teljesen zárt lefedése, de csak a külső peremen szabad alátámasztani; több kisebb alátámasztási pont költségesebb, és földmozgás esetén előnytelenebb; kevés alátámasztás esetén nagy fesztávokat kell áthidalni. A helyzet látszólagos ellentmondása (Tarics Sándor 2003-as visszaemlékezése szerint): nagy távolság áthidalható látható segédszerkezet nélkül, ha az áthidalás egy hatalmas nyomott ív, amelyre talán a legszebb példa a Gateway Arch St.Louisban; alagútszerű fedés hozható létre, ha megfelelő közökben ilyen nyomott íveket sorba állítunk sok ív mindegyikéhez sok kisebb alátámasztási pont kellene, ami stadion méretnél már előnytelen; az alagút hosszában, a két oldalon egy-egy nyomott íves segédszerkezet kellene, de az meg látszik. A helyzet megoldása és a szabadalom lényege: a hosszanti nyomott íves segédszerkezeteket be kell hajlítani az alagút-szerű fedés oldalfalába; így elegendő négy komoly alátámasztási pont a stadion négy sarkában; a két hosszanti nyomott íves segédszerkezetre ráakasztható a két oldal hosszanti alapgerendája, amely tehát nem támaszkodik sok kis alátámasztási pontra, hanem lóg az íven; az alagútszerűen sorakozó nyomott ívek pedig az iménti két hosszanti gerendára támaszkodva sorakoznak. A helyzet elemzése és megoldása éppoly szemfüles, mint jobbkezesként váratlanul egy bal kézzel gólt lőni, nem véletlenségből, hanem a céltudatosan kidolgozott bal kézzel. Építmények földrengés-szigetelése A „Composite Seismic Isolator, Patent No. 5, 461, 835, Oct. 31, 1995” és további két szabadalomhoz vezetett egy 1979-es magasház-projekt. Maguk a szabadalmak is szellemesek, de nem kevesebb szemfülesség kellett az elfogadtatáshoz az építésügyi 22-es csapda miatt. Helytelenül számos népszerűsítő írásban ez a találmány úgy szerepel, mint épületek rugókra helyezése. Valójában éppen az a felismerés első lépése, hogy nem szabad rugókra helyezni, hanem éppen ellenkezőleg, lengéscsillapítókat kell alkalmazni! Ezért ezen szakaszban az enciklopédikussággal ellentétben nem a hamis forrásokra támaszkodunk, hanem Tarics Sándor saját személyes magyarázatára, mert talán ő mégis csak jobban tudja, hogy mit, hogyan és miért csinált. Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsákat és azok változatait ma már elterjedten használják, középmagas épületeknél és autópálya hidaknál. Nem alkalmasak a Golden Gate híd két kapujának védelmére, de a Golden Gate hídra felvezető autóutak és sok más, szintén földrengés veszélyes zónában lévő autópálya hidat tettek ilyen pogácsákra. A földrengés-szigetelő pogácsákhoz vezető út: a földrengés károk egy jelentős részét a rengés által az építménybe bevitt és fokozatosan felgyülemlő hatalmas rezgési energia okozza; rugók alkalmazása nem segít a romboló energia eltávolításában (megpróbáltak épületeket rugókra tenni, és persze hogy nem vált be); lengéscsillapító, azaz energia nyelő alátámasztás kell; a világszerte próbálkoztak gumitömbökkel, de azok az épület terhe alatt szétfolytak; Tarics Sándor ezek ismeretében kapcsolódott be a témába; szemfüles észrevétel, hogy ahogyan egy kis hangya és egy nagy repülő leesése eltérő eredménnyel jár, ugyanúgy a vastag gumitömbök helyett vékony gumi réteges tortákkal kellene próbálkozni: gumi krémes vas torta. A feltaláló ezen hasonlata ellenére rendszeresen pogácsának nevezi találmányát; gumiréteg nagyjából fél centiméter vastag, mert a vastagabb kifolyna; csakhogy gyűrődött a vaslemez, és emiatt az oldalra kimozdult torta nem tudott önsérülés mentesen visszatérni alapállapotába; váratlan, de a pogácsákban a fél centis gumilapokhoz egy centiméter vastag elválasztó vaslemezek kellenek; általában 25-30 ilyen réteg párra van szükség; színtiszta gumi esetén mindez még nem sokban különbözne egy veszteséges rugótól, tehát valahogy a gumi rugózását le kell rontani; szén adalékolása rontja a gumi rugózását, de itt most nem a kellő mértékben; cél: fele gumi, fele szén. Csakhogy a gumi és szén sehogy sem akar keveredni ilyen arányban; szemfüles észrevétel: a szamuráj kardok élének kialakítási ötlete alkalmazható; ezen kardokat nem élezik, hanem hajtogatásos kovácsolással majdnem atomi szinten elrendezik az anyagot; azaz a kard lapját kovácsolással kétszeresére szélesítik, majd félbehajtják, és ezzel a korábbi rétegvastagság felénél tartanak, persze kétszer annyi réteggel; előbbi lépést 10-szer ismételve a rétegszám 1024-szeres lesz, és a rétegvastagság 1024-edre esik; elegendően sok, alig 30 ismétléssel (a 2 gyors hatványozódása miatt), a rétegvastagság viszonylag hamar megközelíti az atomi világ léptékét, és így létrejön egy különlegesen elrendezett és váratlan tulajdonságú kardlap; Tarics pogácsába való szenezett gumit hasonlóan kell fele gumiból és fele szénből kigyúrni: kétszeresre nyújtás, félbehajtás és összenyomás, és ezt jó néhányszor megismételni; egy idő után a speciális kardlapokhoz hasonlóan igen speciális tulajdonságú szenezett gumi jön létre. Ezen szép gondolatsor elvezetett a Tarics-pogácsákhoz. A találmány gyakorlati megvalósításának a szabványügyi része sem volt egyszerű. Az építésügyi 22-es csapda, és annak megkerülése (2003-as visszaemlékezés szerint): kártérítési és jogi korlátok miatt csak szabványosat tervezhet a tervező és építhet a kivitelező; szabványossá csak az válhat, amelynek megfelelőségére mérési és kísérleti bizonyítékok vannak; földrengés-szigetelő pogácsa anyagszerkezeti okok miatt nem tesztelhető hitelesen a valódinál kisebb méretekben, és valódi földrengés nélkül (hangyát leejtünk néhány méterről, kutya baja, egy repülőt leejtünk néhány kilométerről, az év egyik jelentős tragédiája); szemfüles megoldás: a területileg illetékes főépítész szintén magyar, és elfogadja, hogy egy nem különösebben magas épületet szabványtalan pogácsákra építsenek, és elfogadja, hogy a feltaláló a teljes, de szerény vagyonával feleljen az akcióért; pogácsás ház megépül, beműszerezés, várakozás, „szerencsére” hamar egy számottevőbb földrengés; a feltaláló jóslatának megfelelően az épület sértetlen, a pogácsák forróak az elnyelt energiától, és az épületet a pogácsák igen lassan visszahozzák az eredeti egyensúlyi helyzetbe. Ettől kezdve a földrengés-szigetelő pogácsa elindulhatott a szabványosodás útján. Díjai, elismerései Toldi aranyérem (1936) Toldi Miklós érdemérem bronz fokozat (1940) Goethels érdemérem (1985) A Budapesti Műszaki Egyetemen vasdiplomája A Budapesti Műszaki Egyetemen rubindiplomája A Budapesti Műszaki Egyetemen gyémántdiplomája a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanácsának tiszteletbeli tagja (2002) MOB-díj (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) Visoće Visoće falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk községhez tartozik. Fekvése Zágrábtól 47 km-re délnyugatra, községközpontjától Kostanjevactól 6 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegységben fekszik. Története 1830-ban 7 házában 91 görögkatolikus lakos élt. 1857-ben 107-en lakták. 1910-ben 127 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. A falunak 2011-ben 24 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A sošicei Szent Péter és Pál plébániához tartoznak. John Toro Rendón John Toro Rendón (Bogotá, 1958. április 4.) kolumbiai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve: John Jairo Toro Rendon. Anyanyelvén kívül spanyolul beszél. Pályafutása Labdarúgó-játékvezetőként Nemzetközi játékvezetés A Kolumbiai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett. Világbajnokság Kína fővárosa, Peking adott otthont az 1991-es női labdarúgó-világbajnokságnak, ahol a Svédország–USA (2:3) és a Japán–USA (0:3) csoportmérkőzéseket, valamint az egyik negyeddöntőt, a Kína–Svédország (0:1) összecsapást koordinálta. Vezetett mérkőzéseinek száma: 3 1993-ban Japánban rendezték sz U17-es labdarúgó-világbajnokságot, ahol az Olaszország–Mexikó (1:2) és a Ghána–Olaszország (4:0) csoporttalálkozókon, illetve az egyik negyeddöntőeben, a Lengyelország–Egyesült Államok (3:0) mérkőzésen szolgált játékvezetőként. Vezetett mérkőzéseinek száma: 3 Franciaországban rendezték a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol a Dél-Afrika–Dánia (1:1) csoporttalálkozót irányította. Az eredménytől függetlenül igen szigorúan vezette a mérkőzést, mert hét sárga és három piros lapot mutatott fel a heves játékosoknak. Vezetett mérkőzéseinek száma: 1 Amerika Kupa A 2001-es Copa América a 40. kiírás volt, amely a Dél-amerikai válogatottak első számú tornája. A tornát a CONMEBOL szervezte, melynek a házigazdája Kolumbia volt, ahol Honduras–Bolívia (2:0) csoportmérkőzést vezette. Vezetett mérkőzéseinek száma: 1 Guido Gezelle Guido Gezelle (1830. május 1. – 1899. november 27.) között élt flamand író, költő, római katolikus pap. Elsősorban tájköltészete és vallásos lírája miatt ismert. Élete Bruggeben (Nyugat-Flandriában) Monica Devrieze és Pieter Jan Gezelle, bruggei flamand kertész legidősebb gyermekeként született, és élete legnagyobb részét itt is töltötte. 1854-ben szentelték pappá. Ezután a roeselarei kisszemináriumban tanított költészetet és irodalmat. 1865-ben Gezellét a bruggei Walburga templom káplánjának nevezték ki, később pedig Kortrijkben lett káplán. Élete utolsó éveiben az ún. angol kolostor lelkigondozója lett. Itt hunyt el, egy pici szobában, ami a turisták számára nem látogatható. Utolsó szavait halottas ágyánál jelenlevő unokaöccse, Caesar Gezelle jegyezte fel: Szülőházában, az angol kolostor közelében múzeumot rendeztek be, ahol írásai és egyéb, a költő életéből fennmaradt tárgyi emlékei vannak kiállítva. A közelben egy kis bárt is neveztek el róla. Gezelle volt Stijn Streuvels (eredeti nevén: Frank Lateur) flamand író nagybátyja. Jelentősége Önálló, jellegzetes flamand nyelvi stílust kívánt kialakítani, mely elkülönül az Hollandiában beszélt holland nyelvtől, annak nemzeti aspektusai miatt. Lírájában Isten és a teremtés iránt érzett misztikus szeretetéről ír. Nyelvi megoldásai miatt ma a legfontosabb holland nyelvű költők közé sorolják. Művei Vlaemsche Dichtoefeningen (1858) Kerkhofblommen (1858) Gedichten, gezangen en gebeden (1862) Tijdkrans (1893) Rijmsnoer om en om het jaar (1897) Laatste verzen (1901) Traian Săvulescu Traian Săvulescu (Râmnicu Sărat, 1889. február 2. - Bukarest, 1963. március 29.) román biológus, botanikus, a román fitopatológiai iskola megteremtője, a Román Akadémia tagja és elnöke. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Savul”. Életpályája Az elemi iskolát szülővárosában végezte, itt kezdte a gimnáziumot is, majd a felső tagozatot a iași-i C. Negruzzi Líceumban folytatta. 1907-ben érettségi után beiratkozott a bukaresti orvostudományi karra, ahol azonban csak három évet végzett el. 1908-ban beiratkozott a bukaresti egyetem természettudományi karára, ahol 1912-ben végzett. A diploma megszerzése után a bukaresti Botanikai Intézetben lett kandidátus, és itt védte meg 1916-ban Studiul asupra speciilor de Campanula L. din secția Heterophyllae ce cresc în România című doktori értekezését. 1912 és 1921 között a Cotroceni-i Botanikai Intézetben dolgozott. Negyed évszázadon keresztül megosztotta tevékenységét egyrészt a Herăstrău-i Mezőgazdasági Főiskola, ahol növényrendszertant és növénykórtant adott elő, másrészt a Gheorghe Ionescu-Șișești által alapított Román Agronómiai Kutatóintézet között. Románia egész területén megszervezte a szőlő betegségeit figyelő állomások hálózatát. 1929-ben laboratóriumot hozott létre a rovar- ás gombaölő szerek vizsgálatára, ebből alakult ki utóbb a Növényvédelmi Szolgálat. Ő kezdeményezte az első növényegészségügyi ellenőrzésre és zárlatra vonatkozó törvényt Romániában. 1928-ban jelentette meg az éves Starea fitosanitară a României [Románia növényegészségügyi állapota] című kiadványt, amelyben kitért a növényvédelem kérdéseire. Felelős szerkesztője volt a Buletin de la section scientifique de L'Académie Roumaine című folyóiratnak, és szerkesztőbizottsági tagja a berlini Phytopathologische Zeitschrift és bulgáriai Sydowia című szaklapoknak. 1938-ban expedíciót szervezett a Duna-delta flórájának feltérképezésére, amelyről dokumentumfilm is készült. Társadalmi tevékenysége 1936 májusában a Román Akadémia levelező tagjává, 1948-ban rendes taggá és főtitkárrá választották. 1948-ban az akadémia, mint civil szervezet, megszűnt, és a Román Népköztársaság Akadémiája néven szervezték át. Ebben az új felállásban Traian Săvulescu volt az akadémia elnöke 1948 és 1959 között. Több külföldi (francia, svájci, osztrák, amerikai, szovjet) tudományos társaság és akadémia tagja volt, többek között a Magyar Tudományos Akadémia 1955-ben tiszteleti taggá választotta. 1946. december 1. és 1948. április 14. között a második és a harmadik Groza-kormány földművelésügyi minisztere volt. Emlékezete 1960-ban a Biológiai Kutatóközpont felvette a Traian Săvulescu Biológiai Intézet nevet. A tudós emlékére a Román Akadémia megalapította a Traian Săvulescu-díjat, amellyel a mező- és erdőgazdasági tudományok területén elért kiemelkedő eredmények szerzőit tüntetik ki. Művei Tratat despre flora Arabiei. 1928 Tratat despre flora Palestinei. 1935 Morfologia, anatomia și sistematica porumbului. [A kukorica morfológiája, anatómiája és patológiája] (Zahariadeval közösen), 1937 Științele biologice și economia. [A biológiai tudományok és a gazdaság], 1940 Aspectele actuale ale agriculturii românești. [A román mezőgazdaság aktuális kérdései], 1946 De la practica domesticirii plantelor la principii de biologie generală. [A növények háziasításának gyakorlatától a biológia általános elveiig], 1949 (szerk.) Flora Republicii Populare Române. [A Román Népköztársaság flórája], öt kötet, 1952-1957 Monografia Uredinalelor din România. 1953 Tratat de patologie vegetală. (Olga Săvulescuval közösen), 1959 Malcolm Sargent Sir Harold Malcolm Watts Sargent (Ashford, Anglia, 1895. április 29. – Anglia, 1967. október 3.) angol karmester, orgonista, zeneszerző. A jelentős angol zenekarok vezetése mellett – Hallé Zenekar, Londoni Filharmonikus Zenekar, BBC Szimfonikus Zenekar, Royal Filharmonikus Zenekar - Angliában a vokális zene kiemelkedő személyisége volt. Élete Sargent 16 évesen orgonistaként szerzett diplomát (Royal College of Organists), pályája kezdetén Leicestershireben a St. Mary's Church, Melton Mowbray templom orgonistája, majd huszonévesen Anglia legfiatalabb doktori fokozattal rendelkező zenésze lett. Robert Mayer gyerek koncertjeinek vezető karmestere, majd 1929-ben a Courtauld-Sargent népszerű koncertek létrehozója. Számos angol opera társulatnál karmester (British National Opera Company, D'Oyly Carte Opera Company). Sir Thomas Beecham felkérésére 1932-ben részt vett a Londoni Filharmonikus Zenekar felállításában, az angol zenekaroknál törekedett egy magasabb zenei színvonal elérésére, melyet egy 1936-ban készült interjújában meg is fogalmazott. A II. világháború kitörésekor Ausztráliában tartózkodott, az ausztrál rádiótól (Australian Broadcasting Corporation) kapott ajánlatot visszautasította, inkább visszatért Angliába és elvállalta Manchesterben a Hallé Zenekar vezető posztját (1939 – 1942). Nem csak a koncert pódiumok ismert karmestere volt, de a BBC rádió népszerű talk show-inak szereplője is. 1945-ben Arturo Toscanini felkérésére az NBC Szimfonikus Zenekarral négy koncertet adott New Yorkban, főleg angol zeneszerzők műveivel a programon, a koncerten Walton Brácsaversenyének szólistája William Primrose volt, Elgar Hegedűversenyét Yehudi Menuhin játszotta. A londoni promenád hangversenyek alapítója, Henry Wood halála után 1948-ban átvette a BBC által irányított fesztivál vezetését és vezetője maradt 1967-ben bekövetkezett haláláig. 1950-től a nyugdíjba került Sir Adrian Boult után a BBC Szimfonikus Zenekar vezetője lett, a BBC zenei vezetői és a zenekar tagjai is néha nehezen fogadták az angol gentlemant megtestesítő Sir Adrian Boult után Malcolm Sargent személyiségét, Sargent a zenekar vezető karmestere maradt 1957-ig. Sargent az angliai koncertek mellett két koncert turnén vett részt Dél-Amerikában, valamint 1950-ben Buenos Airesben, Montevideóban, Rio de Janeiróban és Santiagoban koncertezett. Az 1960-as években a majdnem feloszlatott Royal Filharmonikus Zenekart segítette fennmaradásában. Sir Malcolm Sargent 72 éves korában halt meg. Halála előtt két héttel még megjelent a BBC Promson, utódjától Colin Davistől átvéve a karmesteri pálcát és vezényelt a Proms záró koncertjén. Díjai 1947-ben Sargent megkapta a lovagi címet, több egyetem díszdoktorává választották (Oxford, Liverpool, Royal Academy of Music) és 1959-ben az egyik legjelentősebb angol zenei díjat, a Royal Philharmonic Society Arany medálját adományozták Sir Malcolm Sargentnek. Urbanice (Pardubice járás) Urbanice település Csehországban, a Pardubicei járásban. Urbanice Sovolusky, Turkovice, Holotín, Choltice és Lipoltice településekkel határos. Lakosainak száma 66 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alphabeta Az Alphabeta (héber nyelven: ����-����) egy izraeli együttes. A szélesebb közönség számára az 1978-as Eurovíziós Dalfesztivál megnyerésével váltak ismertté, ahol Izhar Cohen háttérénekesei voltak. A győztes dal címe A-Ba-Ni-Bi volt. Ez volt Izrael első győzelme a dalfesztivál történetében.Az együttes tagjai Reuven Erez, Lisa Gold-Rubin, Nehama Shutan, Ester Tzuberi, és Itzhak Okev voltak. Duolingo A Duolingo ingyenes, nyelvtanulásra szolgáló weboldal és mobilalkalmazás, amely mintegy nyolcvan különböző nyelvkombinációhoz kínál ingyenes tanfolyamot, s ezek mellett a közreműködők folyamatosan dolgoznak továbbiakon. (Ez utóbbiak készítését – a honlap kabalaállatára, a bagolyra és annak tojásainak utalva – „keltetésnek” nevezik.) E tanfolyamok – az angol nyelv közvetítő jellegére tekintettel – alapvetően három csoportba sorolhatók: kb. harmaduk az angolt segít elsajátítani más anyanyelvűeknek, megközelítőleg másik harmaduk az angolul beszélőknek tanít más nyelveket , a maradékot pedig számtalan egyéb kombináció teszi ki, amelyek az angol közvetítése nélkül oktatnak az angoltól eltérő nyelveket. Működött a programban egy Immersion (magyarul Megmártózás) nevű, crowdsourcing-elvű szövegfordítási felület is. Ezt úgy alkották meg, hogy amint haladnak a leckékkel a felhasználók, egyben honlapok és más anyagok fordításában is segédkezhettek. Ezt a szolgáltatást azonban 2017. január elején – karbantartási/fejlesztési kapacitás hiányára hivatkozva – beszüntették. A Duolingo belső körű béta-kiadása 2011. november 30-án jelent meg, és több mint 300 ezres várólistát gyűjtött. A széles nyilvánosság számára 2012. június 19-én indult el, és 2013 szeptemberében már 10 millió felhasználóval rendelkezett. A magyar nyelvűeknek szóló angoltanfolyam 2014. január 30-án jelent meg béta-verzióban (a felhasználóinak száma egy hét alatt, február 6-ára elérte a 100 000-et), majd 2014. december 10-én lépett a késznek és kiadhatónak ítélt fázisba. Felhasználóinak száma 2014 végére elérte az egymilliót, 2015 májusában a másfél milliót, ugyanazon év októberében pedig a kétmilliót. Az ötmilliós felhasználói bázist az angoltanfolyam 2018. január 4-én érte el. Az angolul beszélőknek szóló magyartanfolyam 2016. június 30-án lett elérhető; miután előzőleg több tízezren iratkoztak fel rá. Ez a tanfolyam béta-állapotú, azaz nem tekinthető elkészültnek, hanem még tesztelés és fejlesztés alatt áll. Oktatási modellje A Duolingo írásbeli feladatok széles körét kínálja, illetve a hallás utáni szövegértés – valamint kisebb mértékben a beszéd – gyakorlását is lehetővé teszi. A megszerzett készségeket játékos formában, fa alakjában jeleníti meg, amelyen végig lehet haladni, egy szókincsre vonatkozó funkcióval pedig a nemrég tanult szavakat lehet gyakorolni. A felhasználók „készségpontokat” kapnak a nyelvtanulás során, például egy lecke elvégzésekor. Egy adott készséget akkor tekint a program elsajátítottnak, ha a felhasználó a hozzá tartozó összes leckét elvégezte (ezek száma általában egy és nyolc közé esik). Egy lecke 20 kérdésből áll. Ennek hibátlan teljesítéséért 14 pont jár, ahol a hibák egy-egy pont levonásával járnak. Az első leckékben négy, a továbbiakban három „élet” áll rendelkezésre, amelyek száma szintén csökken a hibákkal. Ha a felhasználó az életek kifogyása után hibát követ el, újra kell kezdenie a leckét. Emellett időzített gyakorlásra is lehetőség van, ahol 30 másodperc alatt 20 kérdést kell megválaszolni, és az egyes helyes válaszok után készségpontot, valamint hét-tíz további másodpercet lehet kapni. A teljes kurzus több mint 2000 szavas szókincset nyújt. A program az oktatás folyamán nagy mértékben épít adatokra: mindvégig számon tartja, hogy mely kérdések okoznak nagyobb fejtörést a felhasználóknak, és milyen jellegű hibákat követnek el. Ezután összegzi ezeket az adatokat, és tanul a megfigyelt mintázatokból. Az adatelvű megközelítés hatékonyságát egy külső tanulmány mérte fel a cég megbízásából. A New York-i Városi Egyetem és a Dél-karolinai Egyetem tanárai által végzett vizsgálat becslése szerint a Duolingo 34 órányi használatával egy első éves szemeszter több mint 130 órás kurzusának megfelelő írás-olvasási szint érhető el. A kutatás a beszédkészségre nem tért ki. Azt is megállapították, hogy sok diák kevesebb mint 2 óra elteltével felhagyott a tanulással. Ugyanezen tanulmány szerzői arra jutottak, hogy a Rosetta Stone felhasználói 55-60 órányi tanulással tudtak hasonló eredményt elérni. Más ingyenes vagy olcsó tanfolyamokkal ugyanakkor nem vetették össze a hatásfokát, így a BBC-ével, a Book2-vel vagy a Before You Know It-tal. Ahelyett, hogy lassanként további nyelvekre fejlesztenék ki a programot, Luis von Ahn vezérigazgató szerint olyan eszközöket terveznek létrehozni, amelyekkel a közösség építheti ki ezeket, bízva benne, hogy ily módon több nyelvet vezethetnek be, „lehetővé téve más szakértőknek és az egyes nyelvek rajongóinak is az új területek meghódítását”. Az ún. Nyelvi Inkubátor kiadását 2013. október 9-ére jelentették be. Története A projektet Pittsburghben indította a Carnegie Mellon Egyetem egy tanára, Luis von Ahn (a reCAPTCHA megalkotója) és posztgraduális hallgatója, Severin Hacker, majd Antonio Navas, Vicki Cheung, Marcel Uekermann, Brendan Meeder, Hector Villafuerte és Jose Fuentes közreműködésével fejlesztették tovább. A kezdeményezést eredetileg Luis von Ahn MacArthur-ösztöndíja és az amerikai Országos Tudományos Alap ösztöndíja szponzorálta, és javarészt Python programozási nyelven íródott. Később a Union Square Ventures, illetve Ashton Kutcher színész A-Grade Investments nevű cégének befektetése nyomán kaptak további támogatást. 2013 májusában 27 alkalmazottjuk volt, és Pittsburgh Shadyside nevű városrészében, a Carnegie Mellon Egyetem közelében, egy irodában üzemeltek. A cég 2012. november 13-án adta ki iOS-alkalmazását az iTunes App Store-ban. Az alkalmazás ingyenesen letölthető, és a legtöbb iPhone, iPod és iPad eszközzel kompatibilis. Android-alkalmazásuk 2013. május 29-én jelent meg, amit az első három hét folyamán több mint egymilliószor töltöttek le, és hamarosan az első helyre került a Google Play store oktatási alkalmazásai között. 2014. január 30. óta a mobilos változat is elérhető magyar nyelven. Konstanzi zsinat A konstanzi zsinat 1414-től 1418-ig ülésezett. Összehívásának és a 38 évig tartó nagy nyugati egyházszakadásnak legfőbb oka az volt, hogy az Avignonban maradt bíborosok nem fogadták el a megválasztott római pápát. A katolikus egyháznak egyszerre két, sőt később három pápája is volt, és senki nem volt biztos abban, melyikük a törvényes. Az egyházszakadást felszámoló 16. egyetemes zsinatot 1414. november 5-én nyitotta meg Konstanzban XXIII. János ellenpápa. Egészen az 1814-ben tartott bécsi kongresszusig a konstanzi zsinat maradt Európa legnagyobb diplomáciai eseménye. A zsinat a konstanzi Miasszonyunk székesegyházban (Münster Unserer Lieben Frau) ülésezett. A zsinatra az „öt nemzetet”, az itáliaiakat, az angliaiakat, a németeket, a franciákat, a spanyolokat és a bíborosok kollégiumát Luxemburgi Zsigmond kezdeményezésére azért hívták össze, hogy megszüntesse az 1378 óta fennálló nyugati nagy egyházszakadást (skizma), megjavítsa a meglazult egyházi fegyelmet és helyreállítsa a keresztény hit egységét. A zsinatot kölcsönös megegyezéssel a legtekintélyesebb párttal rendelkező XXIII. János ellenpápa és Zsigmond császár hívta össze 1414. november elejére Konstanzba. A megnyitás november 5-én, az első nyilvános ülés november 16-án zajlott. A zsinaton végül 1417. november 11-én egyhangúlag Colonna Ottót választották pápává, aki november 21-én V. Márton néven kezdte meg pontifikációját. Ezt követően az új pápa Zsigmond királlyal 1418. április 22-én a zsinatot berekesztette. Husz a zsinat előtt A katolikus egyházzal szemben a legerősebb - az egyház teljes megújulását sürgető mozgalom, a huszitizmus- Csehországban keletkezett, ahol Husz János fanatikus hévvel ostorozta a papság erkölcsi romlottságát, kincsszomját, a simóniát, azaz a papi tisztségek pénzért való adás-vételét, és általában a keresztény hit és erkölcsiség nagyfokú sülyedését. Zsigmond császár menlevéllel (salvus conductus) látta el Husz Jánost, aki el is utazott Konstanz városába a zsinatra, ahová őt a császár külön meghívta. Itt azonban, mivel nem tartotta magát az egyházi parancshoz, hogy ne mondjon misét, Huszt menlevele ellenére börtönbe vetették. 1415 júniusában a zsinat által kiküldött bizottság kihallgatta. 1415. július 6-án kihirdették az ítéletet és még aznap máglyán megégették. Ugyanerre a sorsra jutott az őt támogató Prágai Jeromos is, akit a zsinat eretnekség vádjával bíróság elé állított. Husz megégetése után aláírta tanai visszavonását, amikor azonban megtudta, hogy a kegyelem életfogytiglani börtönt jelent, megtagadta a kicsikart vallomását és 350 napi fogság után őt is megégették. Az egyházszakadás felszámolása A zsinaton részt vevő bíborosi kollégiumon kívül az „öt nemzetből” hat-hat képviselő volt jelen. Francia dominanciájú nemzet. Angol dominanciájú nemzet, amelybe Skócia is beletartozott. Német dominanciájú nemzet, amelybe Magyarország , Lengyelország , Litvánia és a skandináv államok is beletartoztak. Itáliai dominanciájú nemzet. Spanyol dominanciájú nemzet, amelyhez Portugália is hozzátartozott. Ez a nemzet csak 1417 -től szavazhatott a zsinaton, amikor egységesen megvonták támogatásukat XIII. Benedektől. A zsinatot három fő téma köré építették fel: A nyugati egyházszakadás felszámolása, az egyház reformja és a hitelvi zavarok tisztázása téma köré. A hitelvi zavarok megoldását leginkább Zsigmond szorgalmazta, és leginkább Husz János tanainak elítélése tartozott bele. A zsinat kijelentette, hogy nem oszlatható fel, amíg a szakadás teljesen meg nem szűnik, még akkor sem, ha a pápa vagy több főpap is távozik. XXIII. János a zsinatot titokban elhagyta. A katolikus egyház egységének helyreállítására vonatkozó törekvések és javaslatok központja a párizsi egyetem volt. Négy megoldási lehetőséget javasoltak: 1. A pápák kölcsönösen lemondanak ( via cessionis ) 2. A pápák kölcsönösen előre alávetik magukat egy bizottság ítéletének ( via compromissi ) 3. Egyetemes zsinat dönt ( via concilii ) 4. Mindkét pápától meg kell tagadni az engedelmességet ( via substractionis ). A zsinat tárgyalásainak köszönhetően az egyetemes zsinat eszméje (via concilii) diadalmaskodott. A zsinat határozatai Az 1415. március 30-i ülésen a következő végzéseket hirdették ki: 1. a zsinat törvényesen gyűlt össze, hatalma Krisztustól származik, azért mindenki (maga a pápa is) engedelmeskedni köteles neki mindenben, ami a hitre és a szakadás megszüntetésére vonatkozik; 2. a pápa nem távolíthatja el az Apostoli Szentszék hivatalnokait Konstanzból, az ellenszegülők esetleges pápai büntetése érvénytelen; 3. a pápa Konstanzból való távolléte alatt nem nevezhet ki bíborosokat. XXIII. Jánost a zsinat felfüggesztette, elvette tőle a pápai pecsétet és a halászgyűrűt, és megfosztotta méltóságától. XII. Gergely 1415. május 13-án önként lemondott a pápai méltóságról. XIII. Benedek a spanyolok és a skótok védelmében bízva vonakodott lemondani. 1415. szeptember 19-én Zsigmond személyesen utazott el Perpignanba, hogy rávegye Benedeket a lemondásra, de minden próbálkozása hiábavaló volt. Zsigmond decemberben Narbonne-ba tanácskozást hívott össze, amelyre azoknak az országoknak a képviselőit hívta meg, akik támogatták Benedeket. Aragónia nem volt hajlandó teljesen elállni Benedek mellől, bár már igyekezett kihátrálni mögüle. Ezért az idős ellenpápa hamarosan szülőföldjére menekült, és megtépázott udvarát a Valenciához közeli családi birtokán, Peñiscola várában rendezte be. Itt még egy követség kereste fel a konstanzi zsinatról, és amikor ők sem tudták rávenni, hogy lemondjon a pápai trónról, a konstanzi zsinat 1417. július 27-én megfosztotta őt méltóságától, és a pápai trónt üresnek nyilvánította és pápaválasztást írt ki. V. Márton pápa megválasztása 1417. november 11-én egyhangúlag megválasztották Colonna Ottó bíborost, aki pápaként az V. Márton nevet vette föl. Egyházjavítási bizottságot nevezett ki és reformjavaslatokat terjesztett elő. 1418. március 10-én megtiltotta az egyetemes zsinatra való hivatkozást, annak ellenére, hogy korábban kimondták, a zsinat följebbvaló a pápánál. Végül V. Márton Paviát jelölte ki a legközelebbi zsinat helyszínéül és 25. ülésén, 1418. április 22-én a konstanzi zsinatot berekesztette. Május 10-én kiadott egy dekrétumot, amely szerint tilos a pápától a zsinathoz fellebbezni. V. Márton pápa május 16-án távozott Konstanzból és 1420. szeptember 28-án foglalta el trónját a Vatikánban. Következmények Csehországban Husz máglyahalála után a huszita mozgalom tovább fejlődött, hívei a börtönben megkérdezett Husz jóváhagyásával felújították azt az ősi keresztény szokást, hogy az úrvacsorában a szentostya mellett bevezették szentségek kehely (calix) által történő kiszolgáltatását. A huszitákat a közös veszély egyesítette és mind Zsigmond császár seregei, mind pedig a pápai legátusok által vezérelt zsoldos seregek ellen, 1419 és 1432 között, hosszan tartó háborút viseltek. Zsigmond magyar királynak és német-római császárnak komoly érdemei voltak a Konstanzi zsinat sikerében és nemzetközi politikai tekintélye is megnövekedett, hatalma országaiban megszilárdult. A Konstanzi zsinat és az egyházszakadás következménye a fejedelmi hatalom megszilárdulása és a konciliarizmus kibontakozása volt. Az utólag konciliarizmusnak (zsinatelvűség) nevezett 14-15. századi kánonjogi és egyháztani teória az egyház alapvetően demokratikus jellegét hangsúlyozva - azaz az egyház a hívek gyülekezete congregatio fidelium - a pápai joghatóságot az egyetemes zsinat hatalmából eredeztette, ezért a pápaságot a zsinat döntésének alá helyezte. Pápák és ellenpápák a skizma korában 1378. szeptember 20-án Genfi Róbert bíborost választották meg törvényes pápának, aki felvette a VII. Kelemen uralkodói nevet. Az egy és oszthatatlan katolikus egyháznak 1378 szeptemberétől két feje lett. VI. Orbán pápa természetesen azonnal kiközösítette Kelement és az őt támogató bíborosokat. A két egyidejűleg uralkodó egyházfő hatalma Európa világi uralkodóinak elismerésén múlott. Amikor Orbán kiközösítette Kelement és a hozzá hű bíborosokat, Kelemen ugyanazt tette Orbánnal. A százéves háborúban a szemben álló felek között húzódott meg a törésvonal. Orbánt Anglia, Magyarország, Lengyelország, a Német-római Birodalom és Itália nagyobb része fogadta el egyházfőnek, Kelemen pártjára állt Aragónia, Franciaország, Navarra, Kasztília, Portugália, Skócia, Írország, Dánia, Norvégia, a Savoyai Grófság és több német hercegség is, így például Ausztria is. Az egyházszakadás 1417-ben lényegileg lezárult. Az avignoni ellenpápa Aragóniában maradt, ahol V. Alfonz király védelme alatt állt. XIII. Benedek ellenpápa soha nem mondott le pápai címéről, saját magát tartotta legitim egyházfőnek egészen 1423. május 23-i haláláig. A nyugati egyházszakadás történetének utolsó felvonása volt VIII. Kelemen ellenpápa fellépése 1423. június 10-én, akit mindössze két másik bíboros választott meg. Mivel nem állt mögötte jelentős világi hatalom és minden egyházi hatalom nélkül birtokolta a pápai címet, 1429-ben le is mondott. Magyar főurak Konstanzban A Konstanzban tartott, közel négyéves zsinatra több magyar főnemes utazott Zsigmond királyt meglátogatni. 1414-ben Szirmay Péter, Zsigmond király udvari kápolnájának őre, majd 1415-ben, Palóczy Imre, tehetős zászlós főúrként 30 főnyi kísérettel, Kórógyi Fülöp, királynéi tárnokmester, és Perényi Miklós lovászmester testvérével, Perényi Lászlóval jelent meg Konstanzban. Csetneky László esztergom-szentgyörgymezei prépost 1417-ben jelen volt a zsinaton. Ozorai Pipó unokatestvére, Scolari András, váradi püspök, Zsigmond király tanácsadója és kísérője volt a zsinat folyamán. Marczaly Dénes, székely ispán, majd Somogyi főispán, szintén hasznos szolgálatokat tett a magyar királynak Konstanzban. Zsigmond magyar király összesen tizennégy címeres levelet adományozott az udvar néhány tagjának, aki kísérte külföldön. Somkereki Antal 1415. január 26-án Konstanzban Zsigmond császártól kapott birodalmi nemességet és címert. Gál elöljáró, a királyi udvar tagja ("aulicus nostrae maiestatis"), sógorával, a Nádasdy családból származó Nádasdy Tamás fia Andrással együtt, 1415. március 10-én Konstanzban kapott címert a királytól. Petneházy Márton, aki királyát külföldi útjaira (köztük aragóniai, angol, francia és német földre) kísérte, 1417. július 25-én, Konstanzban címert nyert. Az 1418. március 19-én még Konstanzban tartózkodó Luxemburgi Zsigmond Csapy Andrásnak adományozott címert a sárkányrend jelvényével. Morelmaison Morelmaison település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 210 fő (2015). Morelmaison Biécourt, Dommartin-sur-Vraine, Gironcourt-sur-Vraine, Houécourt, Saint-Paul és Viocourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csíky Boldizsár (zeneszerző) Csíky Boldizsár (Marosvásárhely, 1937. október 3. –) magyar zeneszerző, tanár, muzikológus. Életpályája Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum (1954) és a Művészeti Líceum (1955) növendéke volt. 1961-ben végezte tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban. 1961-től 1990-ig a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészeti titkára, majd 1990-1997 között igazgatója, 1997-2000 között pedig tanácsosa. 2006-2013 között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem zenetanárképző karának összhangzattan, ellenponttan, zenei formatan és kamarazene-professzora. 1968-tól a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetségének tagja. 1994-től a Magyar Zeneszerzők Szövetségének tagja (1976-tól nem hivatalosan). Tanulmányait, kritikáit, interjúit romániai és magyarországi szaklapok és folyóiratok közölték (pl. az Utunk, Korunk, Új Élet). Kutatásokat végzett a marosvásárhelyi zenei élet múltjában, tanulmánya jelent meg A zenekari muzsika Marosvásárhelyen címmel (a Zenetudományi írások c. gyűjteményben, 1977). 70 éves születésnapja alkalmából hangversenyt tartottak tiszteletére az Óbudai Társaskörben 2007. november 17-én. Fontosabb művei Concertatio nagyzenekarra Erdélyi Rapszódia szimfonikus zenekarra Gulag, symphonic memorial Divertimento fúvósoktettre Prelúdium, Fúga és Posztlúdium szimfonikus zenekarra La quiete di Piazza Dante, szimfonikus kép Missa Instrumentalis gordonkára Passacaglia egy Bolyai-képletre , szólóhegedűre Szillogizmus zongorára Barcsai-kantáta kórusra és zenekarra A Hegy , nagyzenekarra Régi erdélyi énekek és táncok , Vitézi énekek Tinódi-dallamokra, kamarazenekarra valamint két vonósnégyes és két zenekari darab, mintegy 75 kórusmű és dal (közte Szabó Erzsi balladája , az Ecloga , a Falusi Madrigálok , a Pogány Zsoltárok , a Fülemilének szól , az Idő és hírnév , a Sorozat Veress Sándor moldvai gyűjtésének dallamaira , a Nagy hegyi tolvaj , a Búcsúzás Kemenesaljától ), 25 színpadi zene, kamaraművek, stb. Bemutatók színhelyei Svédország, Írország, Németország, Magyarország, Bulgária, Japán, Moldávia, Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Anglia, Svájc, Románia (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Nagyszeben, Brassó, Szatmár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Bákó, Craiova, Arad) Műveinek előadói a fenti romániai városok szimfonikus zenekarai, a Nemzeti Filharmónia, a Budapesti Rádió Szimfonikus Zenekara, a miskolci, pécsi zenekarok, a bukaresti George Enescu Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály-kórus, a Camerata Transsylvanica, a Budapest Fúvósegyüttes, a Pro Camera Vonósnégyes, A Magyar Rádió Kórusa, a budapesti Angelica-leánykar, I Salonisti (Svájc) Karmesterek Emil Simon, Selmeczi György, Kocsis Zoltán, Bogányi Tibor, Mircea Basarab, Emanoil Enescu, Remus Georgescu, Strausz Kálmán, Kovács László, Szalman Lóránt, Erich Bergel, Ilarion Ionescu-Galați, Gheorghe Costin, Petre Sbârcea, Ménesi Gergely, Cristian Mandeal, Ligeti András, Horia Endreescu, Gráf Zsuzsanna Előadóművészek Selmeczi János, Pászthy Júlia, Márffy Gabriella, Csíky Boldizsár jr., Csíky Borka Boglárka, Bartha Géza Közéleti tevékenység A Kemény Zsigmond Társaság (Marosvásárhely) elnöke, a Pro Europa Liga társelnöke, a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Teleki Téka Kuratóriumának tagja, a Marosvásárhelyi Önkormányzat két első ciklusában (1990-1998) városi tanácsos. Díjai, kitüntetései A Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Bartók-Pásztory-díja (1986) A Román Akadémia George Enescu-díja (1980) A Magyar Berzsenyi Társaság Berzsenyi Dániel-díja (1999) Premiu de excelenţă şi distincţia "Fibula de la Suseni" a Prefecturii Mureş Premiu de excelenţă a Primăriei Târgu Mureş Rotary International Paul Harris Fellow, France A Magyar Kulturális Kormányzat Erkel Ferenc-díja (2002) Honoris Causa Civitate Donatus - Marosváráhely díszpolgára (2003) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013) Molnár János (megyei főorvos) Molnár János (Balhás (Veszprém megye), 1759. – Székesfehérvár, 1831. november 24.) orvosdoktor, megyei főorvos. Élete Nemes szülők gyermeke. Miután a bölcseletet és teológiát a hazában elvégezte, nagyobb utazást tett Ausztriában, Cseh- és Németországban; Németalföld egy részében és Svájc három városában (Zürich, Basel és Bern) 11 hónapig tartózkodott. Hazájába visszatérve, Pesten az orvosi tudományokat végezte és Bécsben a nagynevű Frank mellett folytatott orvosi gyakorlatot a polgári kórházban; onnét is rnegtérve, 39 évig orvos volt Székesfejérvárt és e közben 18 évig Fehér megye rendes első orvosa. Meghalt 20 hónapi vizibetegség után 1831-ben. Munkája Orvosi törvény. Melyet a két ns. magyar haza hasznára készített . Székesfejérvárt, 1814-1818. Két kötet. (Hermaphroditák keresztelése, Boszorkányok és ördöngösök. Szerelempohár. Elválás. Állatok fajzásaikról. Toldalék: A physiognomikáról sat.). Anastasija Sevastova Anastasija Sevastova (Liepāja, 1990. április 13. –) lett hivatásos teniszezőnő. 2006 áprilisától versenyzett a profik között, 2013 májusában vonult vissza folyamatos sérülések és betegségek miatt, majd 2016. januárban visszatért az aktív versenyzők közé. Egyéniben háromszor győzött WTA-tornán, ezen kívül 13 egyéni és négy páros ITF-tornagyőzelemmel rendelkezik. 2005–2010 között tíz alkalommal szerepelt Lettország Fed-kupa-csapatában. Grand Slam-tornákon egyéniben a legjobb eredménye az elődöntő amelyig a 2018-as US Openen jutott. Párosban a legjobb eredménye a negyeddöntő, amelyig szintén a 2018-as US Openen jutott. A világranglistán a legjobb helyezése egyéniben a 12. hely, amelyet 2018. október 8-án ért el, párosban az 57. helyig jutott szintén 2018. október 8-án. Pályafutása Első évek Négyévesen kezdett el teniszezni, de tizenöt éves koráig csak hobbiból űzte a játékot. 2006 áprilisában vett részt élete első felnőtt ITF-tornáján, s már ekkortól profiként versenyzett. Első WTA-tornáján 2007 májusában indult el Isztambulban, ahol a selejtezőből rögtön fel is jutott a főtáblára. Az első körben először győzött le egy Top 100-as játékost, a fehérorosz Nasztasszja Jakimavát, a második fordulóban azonban háromszettes vereséget szenvedett az ötödik kiemelt Aljona Bondarenkótól. 2008-ban próbálkozott először egy Grand Slam-torna selejtezőjében, Wimbledonban, de nem sikerült mérkőzést nyernie. 2009 Az Australian Open selejtezőjében az első mérkőzésén vereséget szenvedett, így tovább kellett várnia első Grand Slam-főtáblájára, de csak néhány hónapot. A Roland Garroson ugyanis már összejött neki a bravúr, bár az első fordulóban búcsúzni kényszerült Czink Melindával szemben. Wimbledonban ugyanezt a teljesítményt ismételte meg, a főtábla első körében ezúttal Katerina Bondarenkótól kapott ki. Főleg az ITF-tornákon elért jó eredményeknek köszönhetően augusztusban bekerült a legjobb százba a világranglistán, aminek következtében a US Openen már nem kellett selejteznie. Ezúttal sikerült is túljutnia az első körön (Tamarine Tanasugarnt győzte le), a második körben azonban nem bírt a hatodik kiemelt Szvetlana Kuznyecovával, s két szettben kikapott. Következő tornáján, Kantonban érte el addigi legjobb eredményét, amikor két egymást követő meccsét sikerült megnyernie (a második körben az első kiemelt Anabel Medina Garriguest búcsúztatva), bejutva így a negyeddöntőbe, ahol azonban kikapott Alberta Briantitól. 2010 Először szerepelt az Australian Open főtábláján, de mérkőzést nem nyert, az első körben Anasztaszija Pavljucsenkova győzte le két szettben. Márciusban Monterreyben az első körben nagy meglepetésre legyőzte az első kiemelt Jelena Jankovićot, először egy top 10-es játékost a pályafutása során. Egészen az elődöntőig sikerült eljutnia, ahol ismét Pavljucsenkovától kapott ki. Első Premier Mandatory versenyén, Indian Wellsben szintén viszonylagos sikert ért el azzal, hogy a harmadik körig jutott el, a második fordulóban a 24. kiemelt Ana Ivanovićot legyőzve. A teljes áttörés végül májusban következett be, amikor Estorilban megnyerte karrierje első WTA-tornáját. Az első körben kiejtette az első kiemelt Szávay Ágnest, az elődöntőben pedig egy újabb kiemeltet, a kínai Peng Suajt múlta felül. A döntőben végül Arantxa Parra Santonját győzte le 6–2, 7–5-re. A Roland Garroson és Wimbledonban nem kísérte hasonló szerencse a játékát, mindkétszer már az első fordulóban kikapott a svéd Johanna Larssontól, illetve Justine Henintől. A US Openen egy meccset sikerült nyernie (Regina Kulikova ellen), a második körben azonban – épp, mint egy évvel korábban – vereséget szenvedett Szvetlana Kuznyecovától. Októberben újabb feltűnő eredményt ért el Pekingben, miután a selejtezőből feljutva az első körben ismét legyőzött egy Top 10-es játékost, ezúttal a negyedik kiemelt Samantha Stosurt. A bravúr ekkor is lendületet adott számára, mert ezt követően Dominika Cibulkovát, majd a 13. kiemelt Nagyja Petrovát is kiejtette, s a negyeddöntőben csak a 9. kiemelt Li Na tudta őt megállítani két szettben. Ennek köszönhetően a szezon végét már a legjobb ötven között zárta a világranglistán. 2011 Az Australian Openen folytatta sikerszériáját, mivel szettveszteség nélkül jutott el a negyedik fordulóig (a második körben a 21. kiemelt Yanina Wickmayert búcsúztatta), ahol a világelső Caroline Wozniacki tudta csak legyőzni. Előző évi egyik bravúrja színhelyén, Monterrey-ben ezúttal a negyeddöntőig jutott el, ahol a sors pikantériájaként az ekkor is első kiemelt Jelena Jankovićcsal került össze, s a szerb játékos ezúttal jobbnak bizonyult nála. Estorilban pedig már a nyitó meccsén kikapott Urszula Radwańskától, így nem sikerült megvédenie a címét. A Roland Garroson és Wimbledonban ezúttal sem tudott győzni, mindkét alkalommal már az első körben búcsúzott, előbb Lucie Hradecká, majd Sabine Lisicki ellenében. Dallasban a negyeddöntőig sikerült eljutnia, Irina-Camelia Begutól kapott ki két szettben. A nyár folyamán bokasérüléssel bajlódott, ezért a budapesti, a Bad Gastein-i, a stanfordi és a carlsbadi tornától is kénytelen volt visszalépni. A US Openen már az első körben kiesett, miután két játszmában vereséget szenvedett Vera Dusevinától. Az év hátralevő részében még öt tornán indult el, amelyeken csupán három mérkőzést tudott megnyerni, egyet Taskentben, kettőt pedig Luxembourgban. Utóbbi verseny negyeddöntőjében ismét sérülés, ezúttal csípőfájdalom miatt adta fel a Julia Görges elleni mérkőzését az első játszmában. A sok sérülés miatt év végére visszaesett a 94. helyre. 2012 2012-ben több hónapon át könyöksérüléssel bajlódott, ezért csak április végén, az estorili torna selejtezőjében lépett pályára először, s az első mérkőzésén vereséget szenvedett. Ezt követően inkább ITF-versenyeken indult el, legközelebbi WTA-versenye a starsbourgi torna volt, ahol a selejtezőből feljutott a főtáblára, ott azonban hátsérülés miatt három játék elvesztése után kénytelen volt feladni a mérkőzését Babos Tímea ellen. Szintén sérülés miatt nem tudta befejezni a Bad Gastein-i verseny selejtezőjének második körös mérkőzését. A US Open selejtezőjében a harmadik körig jutott. A szezont a 181. helyen zárta. 2013 Aucklandben versenyzett először az esztendő során, a selejtezőből feljutott a főtáblára, ott viszont vereséget szenvedett Julia Görgestől. Az Australian Openen szintén a kvalifikációval próbálkozott, de nem tudott meccset nyerni. Pattajában ismét kiharcolta a főtáblára jutást, s egészen a negyeddöntőig jutott, ahol Sorana Cîrsteától kapott ki két játszmában. Ezt követően februárban és márciusban még összesen öt tornán indult el, de ezek közül csak a bogotai verseny selejtezőjében tudott megnyerni két mérkőzést, amivel nem jutott fel a főtáblára. Újabb többhetes kihagyást követően májusban bejelentette, hogy folyamatos betegségei és sérülései miatt visszavonul az aktív versenyzéstől. WTA-döntői Egyéni Győzelmei (3) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Kovács Kálmán (labdarúgó, 1912) Kovács Kálmán (1912 – ?) olimpiai válogatott labdarúgó, jobbhátvéd. Pályafutása Klubcsapatban A szegedi KEAC csapatában szerepelt. A válogatottban 1936-ban egy alkalommal szerepelt az olimpiai válogatottban a berlini olimpián. Morenilla Morenilla település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Lakosainak száma 41 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Férfi óriás-műlesiklás az 1980. évi téli olimpiai játékokon Az 1980. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi óriás-műlesiklás versenyszámát február 18-án és 19-én rendezték. Az aranyérmet a svéd Ingemar Stenmark nyerte meg. Magyar versenyző nem vett részt a versenyen. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Kainach bei Voitsberg Kainach bei Voitsberg osztrák község Stájerország Voitsbergi járásában. 2017 januárjában 1647 lakosa volt. Elhelyezkedése Kainach bei Voitsberg a tartomány középső részén fekszik Graztól északnyugatra, a Gleinalpe hegység délkeleti lejtőin, a Kainach (a Mura mellékfolyója) felső szakaszán. Az önkormányzathoz 4 katasztrális községben (Gallmannsegg, Kainach, Kohlschwarz, Oswaldgraben) 7 falu tartozik: Breitenbach (99 lakos), Gallmannsegg (209), Hadergasse (92), Hemmerberg (451), Kainach bei Voitsberg (472), Kohlschwarz (258), Oswaldgraben (99). A környező önkormányzatok: keletre Geistthal-Södingberg, délre Bärnbach, délnyugatra Köflach és Maria Lankowitz, északnyugatra Sankt Margarethen bei Knittelfeld, északkeletre Übelbach. Története A rómaiak i.sz. 150 körül kőbányát létesítettek a mai község területén és faragott köveik Oswaldgrabenben ma is megtalálhatóak. A középkorban és talán már a római időkben a Kainach mentén vezetett a Gleinalpe gerincén átkelő kereskedőút. A szállítmányokról árulkodnak az olyan helynevek, mint pl. Weinebene ("borsík") vagy Samerwirt ("öszvérkocsmáros"). Az 1240 körüli Babenberg-urbárium és St. Lambrecht apátságának 1392-es összeírása alapján úgy vélik, hogy a bajor telepesek lakta falu 1200 körül már létezett. A Kainach folyót már 1070-ben említi egy dokumentum. A falu birtokosai az apátság és a Greiegg-család, majd azok kihalása után különböző nemesi nemzetségek voltak. Kainach templomát először 1392-ben említik. Az egyházközség első, 1630-ból származó anyakönyve említ egy tanárt (ludi magistri), vagyis ekkor a falunak már volt iskolája. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Kainachot és a szomszédos Gallmannsegg és Kohlschwarz községeket Kainach bei Voitsberg néven közös önkormányzatban egyesítették. Lakosság A Kainach bei Voitsberg-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1647 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 2000 fő) folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára. 2001-ben az akkori Kainachban a lakosok 96,1%-a római katolikusnak, 0,3% evangélikusnak, 3,2% felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 1 magyar élt a községben. Látnivalók Kainach Szt. György-plébániatemplomát 1786-ig a st. lambrechti apátság felügyelte. A régebbi, 1422 körül épített templomot 1722-25 között átépítették, de gótikus tornya megmaradt. A főoltár a 18. század elejéről való. a műemlék plébánia Hauenstein várának romjai. A vár a 13. század elején épült, első ismert ura Wulfing von Hanau volt 1222-ből. 1483-ban a st. lambrechti kolostor kapta meg, tőlük Judenburg városához került. 1515-ben már romos állapotban volt, feltehetően leégett és elhagyták. a gallmannseggi Szt. Radegund-templom 1665-1669 között épült a 17. századi Storchenschlössel, eredetileg tizedraktár Harsewinkel Harsewinkel település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 24 769 fő (2015. december 31.). Harsewinkel Versmold, Halle, Steinhagen, Gütersloh, Rheda-Wiedenbrück, Beelen, Sassenberg és Herzebrock-Clarholz községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ézsiás István Ézsiás István (Vinár, 1943. augusztus 17. –) magyar festő, szobrász. Élete Ézsiás István bányász és Csete Rozália MÁV alkalmazott gyermekeként született. 1954-ben Szegedről Pápára került, 1962-ben érettségizett a pápai Türr István Gimnáziumban. 1958 és 1968 között a Pápai Képzőművész Körhöz tartozott. Itt először Kégliné Kalmár Annánál majd Hénel Gusztávnál tanult rajzolni. Ezt követően A. Tóth Sándor Képzőművész Körébe járt, ahol a XX. századi képzőművészet különféle irányzataival ismerkedett meg. Szinte minden szabadidejét itt töltötte. Ekkortájt az Elekthermaxban dolgozott. A Nemzeti Múzeum pályázatot hirdetett restaurátori tanfolyamra, valamint egy múzeum gyakornoki állást, amite elnyert, s ennek révén a pápai városi múzeumhoz került. Tóth Sándor ajánlására jutottam be a Veszprém megyei múzeumigazgatáshoz, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolára is felvették, ahol 1974-ben diplomázott. 1974-től több külföldi tanulmányúton is járt, többek között Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Romániában, Szlovákiában és az USA-ban. 1965-től a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnál dolgozott, 1980-tól mint a Veszprémi Petőfi Színház reklámgrafikusa tevékenykedett. 1981-től a veszprémi Ifjúsági Park kiállítás-menedzseri tisztét töltötte be, 1986-tól 1998-ig győri Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ, a Fekete-Fehér Galéria és a Műcsarnok vezetője volt. 1990 és 1998 között vezette a Győri Nemzetközi Művésztelepet. A Nemzetközi MADI művészcsoportnak, a FIDEM-nek, a MAOE-nek, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Szobrász Társaságnak a tagja. Részt vett számos magyarországi szimpózium és művésztelep megszervezésében és vezetésében: Bakonyi Faszobrász Művésztelep (Hubertlak), Ajka Alumínium Szimpózium, Tokaji Művésztelep, Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep, Győri Nemzetközi Művésztelep. 1965–től 1985-ig a Veszprémi Múzeum restaurátora volt és egyúttal a veszprémi Fiatal Művészek Stúdiójának tagja. 1990–től 1998-ig a Győri Műcsarnok, a PSVMK Art Galéria és a Győri Nemzetközi Acélszobrász Művésztelep, majd 1999-től az általa alapított Kőkapui Nemzetközi Művésztelep és a Művészeti Műhely Kőkapu Alapítvány vezetője. 1997-ben Győrben hozta létre a Nemzetközi Művésztelep Szoborparkját, 2003-ban Kőkapun az Európa-szoborparkot. Fő alkotói helyszínei előbb Pápa, Veszprém, Győr, majd 1998-tól Budapest. 1965 óta szerepel műveivel kiállításokon, 1979-től rendszeresen részt vesz a Soproni Érembiennálén és a Pécsi Kisplasztikai Biennálén. Művészi pályafutása hajnalán a festészettel foglalkozott, az 1970-es években rendszeresen részt vett a győri, tokaji, encsi és gönci művésztelepeken. Nagy hatással voltak rá Fajó János és Csiky Tibor művészetfelfogása, azonban az Amerigo Tot mellett eltöltött néhány hónap után döntött úgy, hogy a szobrászattal kezd foglalkozni. Művészetszervezőként is tevékenykedik, számtalan kiállítást szervezett, 2003-ban a Párizsi Magyar Intézetben a magyar-francia érem és kisplasztika kiállítás kurátora és rendezője volt. 2006-ban Veszprémben az „Európa Szoborpark” Nemzetközi Állandó Szabadtéri Kiállítás kurátora és létrehozója, ahol 8 ország 70 művészének alkotása tekinthető meg. Rendszeresen részt vesz a hazai és nemzetközi kiállításokon, Magyarországon 36 egyéni kiállítása volt. 100-nál több kollektív kiállításainak száma. Köztéri szobrai többek között Győrben, Sopron, Hajdúszoboszló, Szombathely, Pápán és Tatabányán is megtalálhatók stb. Mesterei A. Tóth Sándor, Amerigo Tot (Róma) és Csiky Tibor voltak. Családja Nős, felesége Muha Mária gépészmérnök, kulturális menedzser. Gyermekei: Judit (1968), Gergely (1972) építészmérnök. Díjak, elismerések 1970: Őszi Tárlat nívódíja, Veszprém; 1974: miniszteri kitüntetés, kiállításrendezésért; 1990: Győri Nemzetközi Alkotótelep díja; 1994: Győr kultúrájáért ezüstérem; 1996: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége díja; 1998: Nemzeti Kulturális Alap díja; Győr város jubileumi ezüstérme; Veszprém megye aranyérme; Veszprém város ezüstérme; Kulturális Minisztérium díja. Egyéni kiállítások 1973 • Bakony Múzeum, Veszprém 1974 • G. Capodimonte, Nápoly 1977 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1979 • Eötvös Károly Galéria, Veszprém 1980 • Megyei Művelődési Központ Galéria, Veszprém • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest 1981 • Fiatal Művészek Stúdiója Galéria, Veszprém 1983 • Várkastély Galéria, Pápa 1984 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 1985 • Bakony Művek Galéria, Veszprém 1986 • Balaton Galéria, Balatonfüred 1987 • Kékfestő Múzeum, Pápa 1988 • R. Galéria, Budapest 1989 • Városi Galéria, Győr 1990 • Borsos Múzeum, Győr 1991 • Kastélypark, Ménfőcsanak 1992 • Wilhelm Lehmbruck Museum, Duisburg 1993 • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Wangelo, Amsterdam 1994 • Novohradske M., Losonc (SZL); Német Nagykövetség, Budapest; Claude Dorval Galerie, Párizs 1995 • Somogyi Galéria, Pápa 1998 • Muzeul de Arta, Brasov (Brassó, Románia); Bank Center Galéria, Budapest; Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló; Művészeti Múzeum, Győr; Parti Galéria, Pécs; Művészetek Háza, Veszprém; Napóleon Ház, Győr 1999 • Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Budapest 2002 • Kortárs Alkotók Stúdiója, Budapest 2003 • Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém • Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely • Hommage à Kassák, Xantus János Múzeum, Győr • Ökollégium Art Galéria, Budapest 2004 • Horvát E. Galéria, Balassagyarmat 2008 • Retrospektív kiállítás, Csepel Galéria, Budapest • Bartók 32 Galéria, Budapest • MMK Kassák Galéria, Dunaújváros • Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely • Relief à MADI • Szobrászat – tér és vizuális költészet, Városi Művelődési Központ, Veszprém • Tér-Vers-Szobor-Vizuális költészet, K.A.S. Galéria, Budapest 2009 • Hommage à Kazinczy, Körmendi Galéria, Budapest • Magyar művészet nemzetközi kontextusban, Keve Galéria, Ráckeve • Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló. Válogatott csoportos kiállítások 1971 • Eötvös Károly Megyei Könyvtár [Kulcsár Ágnessel, Szepsi Szücs Leventével], Veszprém 1973 • Bakony Múzeum, Veszprém 1977 • Xantus János Múzeum Képtára, Győr 1978 • Műcsarnok, Győr 1979 • Józsefvárosi Kiállítóterem 1980 • Balatoni Galéria [Hegyeshalmi Lászlóval, Németh Ákossal], Balatonfüred 1984 • Jósa András Múzeum [Horváth Lászlóval, Nemes Ferenccel], Nyíregyháza 1986 • Balaton Galéria, Balatonfüred 1989 • Városi Könyvtár [Szelényi Károlylyal], Győr 1993 • Art Galéria [László Bandyval, Szlaukó Lászlóval], Győr • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994 • Somogyi Galéria, Pápa 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Arte Contemporanul Brašov, Románia Arte-Struktura, Milano, Olaszország Iparművészeti Múzeum, Budapest Jósa András Múzeum, Nyíregyháza Janus Pannonius Múzeum, Pécs Kassák Múzeum, Budapest Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém Latin-amerikai Kortárs Művészeti Múzeum, La Plata, Argentína Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Modern Képtár Vass L. Gyűjtemény, Veszprém Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Szombathelyi Képtár, Szombathely Városi Képtár, Paks Xantus János Múzeum, Győr. Köztéri művei Konstelláció (1980, Győr, szoborpark) Hommage à Léger, Kilowatt, Hódolat az építőnek, Konstruktív szobor (1991, Pápa, Színház park) Helios (1993, Szombathely, Iseum) Térplasztika (1994, Győr, Zeneművészeti Főiskola) MADI plasztika (1995, Győr, Nemzetközi Szoborpark-PSVMK, lézervágott acéllemez, 1,4x1,0x0,5m) Hommage à Kassák (1996, Hajdúszoboszló, Nemzetközi Modern Múzeum-Park, festett acél, 2,8x1,0x1,2m) Hommage á FMS (1997, Veszprém, Művészetek Háza parkja, festett acél, 1,7x0,6x0,7m) Konstruktív szobor (1998, Tatabánya, Bányászati Múzeum-park, beton-acél, 1,2x2,3x0,4m) Hódolat a kékfestőnek (2001, 6 figurás kompozíció, Pápa, Kékfestő Múzeum, festett acél, m:1,7m) Moholy - Nagy emlékére (2002, Kőkapu, Európa-szoborpark, Károlyi Vadászkastély, festett acél, 0,7x0,6,0,6m) Hommage à Rotcsenko (Kőkapu, Európa-szoborpark, Károlyi Vadászkastély, 1,2x1,3x0,9m) Emlékplasztika Csiky Tibornak (2004, Olaszliszka, Általános Iskola udvar, festett, lézervágott-hegesztett acél, 2,2x0,7x0,8m). Bokály A bokály karcsú, egyfülű, körte alakú, cserép borosedény. A szó az olasz ’kancsó’ értelmű boccale szóból származik. Hasa alacsony, nyaka elszűkül, majd újra kiszélesedik. Függőleges füle oldalt indul ki, lejjebb, mint a száj széle. Feneke keskeny, néha kis talpa van. Szája kerek, kiöntője nincs. Ritkán mázatlan. Bokály típusok Bevonat (máz) szerint Mázatlan bokályok Ismeretesek a Jászságból Jászapátiból; a Duna–Tisza közéből Kecskemétről; a Dunántúlról a Baranya megyei Molványról. Néhol kancsó, korsó a neve. Ónmázas bokályok A habán fazekasok, illetve azok kései leszármazottai ónmázas bokályokat készítettek (habán kerámia). Leginkább a Felvidék fazekasközpontjaiból ismeretesek ezen kerámiák, de az erdélyi Alvincen is ilyeneket készítettek. Ólommázas bokályok Ólommázas bokályokat főleg Erdély fazekasközpontjaiból ismerünk. Méret szerint Kis bokály : 18 cm alatt Bokály : 18–25 cm Király bokály (nagy bokály): ünnepi asztalra kerülő borosedény, min. 25 cm Egyéb tulajdonságok szerint Céh bokály : céhek számára készített bokály Ónfedeles bokály : ón szerelékkel ellátott bokály Szűkszájú bokály : többnyire pálinka illetve olaj tárolására volt használatos Szélesszájú bokály : a test két részből korongolt, a száj aránytalanul szélesebb, mint a talp Tájegységi sajátosságok Magának a formának az elterjedése általánosabb, mint az elnevezésé. A parasztság a formát csak a Székelyföld délkeleti vidékén nevezi így, Kalotaszegen pl. kancsónak mondják. A szó nyugat-magyarországi változatai (bokála, bokálla, bokállo, bokora) nincsenek közvetlen kapcsolatban a kelet-magyarországi bokállyal. Nyugat-Dunántúlon a szó olyan borosedényt jelent, amely rendszerint összenyomott kiöntőjű, csöcsös szájú, itteni szóhasználattal korsó, boroskorsó. Bokálla a kancsóforma neve Sümegen. Ettől keletebbre a Dunántúlon már nem fordul elő. A jáki, mázatlan bokálából forralt bort ittak. Lehet azonban a bokála ónmázas, valódi bokályforma, mint pl. a csornai. Fő készítési helyén, a felföldi habán telepeken nem ismerik ezt a szót, és a formát krügelnek, szlovákul dŀbannak nevezik. – A bokály szó, mint melléknév, csakis Erdélyben fordul elő, ahol az ónmázas edényt vagy más néven a fajanszot nevezték bokály edénynek. Mindezek mellett vonatkozott az elnevezés az ugyancsak fajansz kályhacsempékre vagy falicsempékre is, függetlenül attól, hogy helyben készültek vagy esetleg importálták. Erdélyben már a 16. században ’fajansz’ értelmet is nyert, amikor a gyulafehérvári, gyalui, sárospataki fejedelmi bokályos ház csempéit, vagyis bokályait Konstantinápolyból fajanszedényként megrendelték. Bokály jelzővel illették az 1621-ben Bethlen Gábor fejedelem által Szobotisztről a Gyulafehérvár melletti Alvincre telepített habánok fajansz edényeit is. B. Nagy Margit szerint a Mátyás korában Itáliából importált fajanszkészítmények behozatalával maga a bocal szó is ismertté vált. Később alkalmazták mindazokra a majolika kancsókra és hozzájuk hasonló edényekre, amelyeket a kivitel finomsága és a mintakincs rokonsága révén kapcsolatba lehetett hozni. A kutatás legújabb eredményei azt mutatják, hogy a mázatlan bokályok vörös festésű mintakincse a mázas bokályok néhány csoportján továbbél. A sgraffiato (karcolt díszítés) technika és a sárga-zöld színezés, amely főleg a székely bokályok sajátossága, bizánci hatást mutat. A szintén székely, ún. „cserelapis” (tölgyleveles) díszítményű bokályok esetében viszont a 14–15. századi orvietói tölgyleveles kancsókkal való rokonság feltételezhető. A magyar virágos reneszánsz mintakincse is fellelhető az erdélyi és székely bokályokon. Nagyvárad, Nyugat-Erdély – Kolozsvár, Torda, Zilah – a 18. század második felének mintakincsét, az ún. „győri bokály” díszítményeit vették át és őrizték meg. Dambach (bei Birkenfeld) Dambach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Peske Géza Peske Géza (Garamkelecsény, 1859. január 22. – Bodajk, 1934. május 18.) magyar festőművész. Pályája Édesapja gazdatiszt volt, akit korán elvesztett, azután családja megélhetés nélkül maradt. János bátyjának köszönhette, hogy folytathatta tanulmányait, ő járatta a pécsi gimnáziumba. Később Németországba ment, 1876-tól Benczúr Gyulánál és Ludwig von Löfftznél tanult a müncheni akadémián. Első komoly munkája egy bajor paraszt arcképe volt, amit 1881-ben Budapestre küldött. Gyermekeket ábrázoló zsánerképei igen népszerűek voltak. Münchenben élt tizennyolc évig. 1894-ben Budapesten telepedett le. Több képes újság számára készített illusztrációt. Műveiből a Magyar Nemzeti Galéria is őriz néhányat. Sírhelye a bodajki temetőben található. Aleix Vidal Aleix Vidal Parreu (Valls, 1989. augusztus 21. –) katalán és spanyol válogatott labdarúgó, jelenleg az Sevilla középpályása. Sportpályafutása Nyolc junior klubban szerepelt és megfordult az FC Barcelona és a Real Madrid CF akadémiáján is. Focizott Görögországban az Espanyol kölcsönjátékosaként a 2008-09-es szezonban. A Barcelona lesz neki a kilencedik klubja a 2015–16-os szezonban. Egyszeres Európa-liga győztes, a Sevilla FC csapatával hódította el a kupát. 2015-ben bemutatkozott a spanyol válogatottban is. FC Barcelona 2015. június 7-én 18 millió euróért szerzőtette a csapat a Sevillától, 5 évre kötelezte magát a klubhoz. A Barcelona büntetése miatt csak 2016. január 4-től lett hivatalos a szerződése. 2016. január 6-án debütált az Espanyol ellen csereként, a 67. percben Dani Alvest váltotta a spanyol kupában, rá három napra pedig a bajnokságban a Granada ellen kezdőként kapott lehetőséget és a 63. percben sárgát kapott, majd a 65. percben Dani Alves váltotta a kispadról. Luis Enrique Sevilla 2018. augusztus 4-én visszatért korábbi csapatához, négyéves szerződést aláírva a Sevillával. Pályafutása statisztikái Klubcsapatokban 2017. december 23. szerint Sikerei, díjai Európa-liga győztes: 2014-15 La Liga : 2015-16 Copa del Rey : 2015-16 Egyéni Európa-liga szezon keretében: 2014–2015 Ostorféreg-fertőzés Az ostorféreg-fertőzés (trichuriasis, trihuriázis, ostorgiliszta-fertőzés) a Trichuris trichiura (wd) (ostorféreg) nevű fonalféreg által okozott fertőzés. Ha a fertőzést csupán néhány féreg okozza, a betegség gyakran tünetmentes. Azoknál, akiket több féreg fertőzött meg, előfordulhat gyomorfájás és fáradtság, valamint hasmenés , esetenként véres széklet. A fertőzött gyermekeknél a szellemi és testi fejlődés visszamaradása figyelhető meg. A vérveszteség vérszegénységhez vezethet. Okai A fertőzés általában a férgek petéit tartalmazó étel vagy víz elfogyasztásával terjed. Ez akkor fordulhat elő, ha a fertőzött zöldségeket nem mossuk meg alaposan vagy nem főzzük meg. A peték gyakran olyan helyeken kerülnek a talajba, ahol az emberek a szabadban ürítik székletüket , illetve ahol az emberi ürüléket trágyázásra használják. A peték a fertőzött emberek ürülékéből származnak. Azok a gyerekek, akik ilyen fertőzött talajon játszanak, majd a kezüket a szájukba teszik, könnyen megfertőződhetnek. A férgek, amelyek a vastagbélben telepednek meg, körülbelül négy centiméter hosszúak. Mikroszkóp alatt jól láthatóak a peték a székletmintában, így történik az ostorféreg-fertőzés diagnosztizálása. A peték hordó alakúak. Megelőzése és kezelése A megelőzéshez az étel alapos átfőzésére, valamint főzés előtti kézmosásra van szükség. Fontos ezenkívül a megfelelő közegészségügyi viszonyok kialakítása, például a működőképes és tiszta vécék használata, valamint a tiszta vízhez való hozzáférés. Azokban a térségekben, ahol a fertőzés gyakran előfordul, az embereket sokszor csoportosan kezelik, akár rendszeres jelleggel. A kezelés az albendazol, a mebendazol vagy az ivermectin gyógyszerekkel történik, háromnapos kúra formájában. Kezelés után gyakori az újrafertőződés. Elterjedtsége Az ostorféreg-fertőzés világszerte körülbelül 600–800 millió embert érint. Leggyakrabban a trópusi országokban fordul elő. A fejlődő országokban azok, akik ostorféreg-fertőzéstől szenvednek, gyakran kampósféreggel és orsóféreggel is fertőzöttek. A betegség számos országban a gazdaságra is nagy hatással van. A fertőzés elleni védőoltás kifejlesztése folyamatban van. Az ostorféreg-fertőzést az elhanyagolt trópusi betegségek közé sorolják. Sankt Michael in Obersteiermark Sankt Michael in Obersteiermark osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 3074 lakosa volt. Elhelyezkedése Sankt Michael in Obersteiermark Felső-Stájerországban fekszik, a Mura mentén. Itt ágazik el az A6-os autópályáról a Semmeringen átvezető S6-os és a Mura-völgyi S36-os autóút. Az önkormányzathoz 7 település tartozik (Greith kivételével valamennyi a saját katasztrális községében): Brunn (32 lakos), Greith (26), Hinterlainsach (44), Jassing (31), Liesingtal (1865), Sankt Michael in Obersteiermark (922), Vorderlainsach (159). A környező önkormányzatok: délnyugatra Sankt Stefan ob Leoben, északra Traboch, északkeletre Sankt Peter-Freienstein és Leoben, délkeletre Übelbach. Története St. Michael területének első lakosai feltehetően az illírek és kelták voltak. A római időkről a Vorderlainsachban talált fibula tanúskodik. A népvándorlás során avarok vonulták át a térségen majd szlávok települtek meg. A 8. század közepén kezdődött meg a bajorok betelepülése és a kereszténység térnyerése. Ekkoriban alapíthatták a Mihály arkangyalnak szentelt templomot. A Walpurgis-templom 1170 körül épült és egyike a gótikus építészet három legkorábbi képviselőjének Stájerországban. 1187-ben az egyházközság az admonti apátság felügyelete alá került. 1478-ban sáskajárás pusztította el a teljes termést, 1480-ban pedig a törökök prédálták fel a falut. 1532-ben spanyol és olasz zsoldoscsapatok gyújtották fel Sankt Michaelt, akik korábban Bécset védték a török ostrommal szemben. 1740-ben egy árvíz 32 áldozatot követelt, majd egy 1794-es földrengés után a napóleoni háborúkban a francia hadsereg négyszer is átvonult a térségen. 1809. május 25-én a Walpurgis-templom közelében zajlott a Sankt Michael-i csata, ahol a franciák megfutamították a Semmering-hágó útját védő osztrákokat. 1850-ben, amikor megalakult a községi önkormányzat, a településnek 1700 lakója volt. 1868 vasútállomást kapott az újonnan épített Rudolfsbahnon. 1874-ben egy vasmű kezdte meg működését, amely ezer munkást alkalmazott. Az üzemet 1889-ben email gyártására állították át, majd 1902-ben bezárták. Az első világháborúban 2200 ruténiai menekültet szállásoltak el a faluban; sokan közülük a tífuszjárvány áldozataivá váltak. Az első világháború végén a visszavonuló katonák fosztogattak Sankt Michaelben. A második világháború után a Vörös Hadsereg megszállása is fosztogatással járt együtt. 1983-ban Sankt Michael mezővárosi státuszt kapott. Lakosság A Sankt Michael in Obersteiermark-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3074 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 3715 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 91,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 4,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 76,8%-a római katolikusnak, 4,9% evangélikusnak, 16,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban. Látnivalók a Szt. Mihály-plébániatemplom a Szt. Walpurgis-templom Melamin A melamin egy nitrogéntartalmú, heterociklusos, aromás szerves vegyület. Elsősorban a műanyagiparban alkalmazzák. A vegyületet Justus von Liebig nevezte el a melam nevű vegyületről, az amin végződéssel kiegészítve. A melam név a görög melasz (μέλας = fekete, sötét színű) szóból származik. Előállítása Előállítása ipari méretekben kalcium-ciánamidból történik. A kalcium-ciánamidból szénsavval vagy kénsavval ciánamidot szabadítanak fel, ezt alacsony hőmérsékleten való bepárlással nyerik ki. A ciánamidot enyhén lúgos oldatban (pH = 8-12), 50-80 °C-on dimerizálják, így diciándiamid képződik (képleteket lásd lejjebb). A diciándiamidot metanolos ammóniaoldatban, 160 °C-on, zárt térben hevítve egy tautomer vegyületen keresztül egy gyűrűs, trimer termék, a melamin képződik. Felhasználása A műanyaggyártásban A műanyagiparban a karbamidhoz hasonló tulajdonságai miatt formaldehidgyanták készítésére alkalmazzák. A gyártási folyamat során a melamint formaldehiddel reagáltatják. Az így nyert formaldehidgyanták hálózatos szerkezetű, hőre keményedő műanyagok. A bennük lévő szabad aminocsoportok (-NH2) könnyen reagálnak más vegyületek funkciós csoportjaival, pl. karboxil- (-COOH), hidroxil- -(OH) és amidcsoportokkal (-CONH-), így a melaminos formaldehidgyanta könnyen megkötődik más műanyagok felületén. E tulajdonságai miatt különféle műanyagok (pl. akrilátok, poliészterek, epoxigyanták) festésére használják. Rovarölőszerként A melamin ciromazin nevű származékát rovarölőszerként használják, mivel akadályozza a rovarok vedlését és bebábozódását. A ciromazin melaminként beépül a növényekbe, így bekerül a táplálékláncba is. Az emberben nagy mennyiségben vesekövességet okoz, hosszú távú hatásai egyelőre ismeretlenek. Aspa Aspa település Spanyolországban, Lleida tartományban. Aspa Lleida, Artesa de Lleida, Castelldans, El Cogul és Alfés községekkel határos. Lakosainak száma 214 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pseudis limellum A Pseudis limellum a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Argentínában, Brazíliában, Paraguayban, Bolíviában és Uruguayban él. Természetes élőhelye elárasztott szavannák, folyókban lebegő növénycsomók. Rosszul viseli élőhelyének élőhelyének háborgatását, például a víz lecsapolását. Német festők listája Ez a lista a német festők, grafikusok nevét tartalmazza ábécé sorrendben. A, Á Hans von Aachen (1552–1615) Andreas Achenbach (1815–1910) Oswald Achenbach (1827–1905) Josef Albers (1888–1976) Jakob Alt (1789–1872) Albrecht Altdorfer (1480–1538) Hans Arp (1886–1966) Helmut von Arz (1930–) Asam testvérek (18. század) B Gottlieb Friedrich Bach (1714–1785) Johann Philipp Bach (1752–1846) Hans von Bartels, (1856–1913) Georg Baselitz (1938–) Jakob Becker (1810–1872) Melchior Bocksberger (1540–1589) Id. Jörg Breu (1480–1537) Hans Burgkmair (1473–1531) C Lovis Corinth (1858–1925) Id. Lucas Cranach (1472–1553) D Otto Dix (1891–1969) Eugen Dücker (1841–1916) Albrecht Dürer (1471–1528) E, É Adam Elsheimer (1578–1610) Max Ernst (1891–1976) F Sofia Fränkl (?) magyar–német Caspar David Friedrich (1774–1840) ifj. Rueland Frueauf (1465–1547) Heinrich Füger (1751–1818) G Eduard Gerhardt (1812–1888) Leo Goetz (1883–1962) Anagarika Govinda (1896–1985) Urs Graf (~1485–1529) George Grosz (1893–1959) német-amerikai Matthias Grünewald (1470–1528) H Erich Heckel (1883–1970) Theodor Hildebrandt (1804–1874) Ernst Theodor Amadeus Hoffmann , (1776–1822) Hans Holbein, id. (1465–1524) Hans Holbein, ifj. (1497–1543) I, Í Jörg Immendorff, (1945–2007) K George Kenner (1888–1971) Ernst Ludwig Kirchner (1880–1938) Robert Koehler (1850–1917) német-amerikai Käthe Kollwitz (1867–1945) August Kopisch (1799–1853) August von Kreling (1819–1876) L Michael Lassel (1948–) Margaret Leiteritz, Franz von Lenbach (1836–1904) Max Liebermann (1847–1935) Stephan Lochner (~1400–1451) M August Macke (1887–1914) Franz Marc (1880–1916) Hans von Marées (1837–1887) Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) Georg Muche (1895–1987) Otto Mueller (1874–1930) N Ernst Wilhelm Nay (1902–1968) Eugen Napoleon Neureuther (1806–1882) Emil Nolde (1867–1956) O J.H. Ferdinand Olivier, (?–1841) Johann Friedrich Overbeck (1789–1869) P Max Pechstein (1881–1955) Karl von Piloty (1826–1886) Johann Wilhelm Preyer (1803–1886) R Christian Rohlfs (1849–1938) Johann Melchior Roos (1659–1731) Philipp Otto Runge (1777–1810) S Friedrich Wilhelm von Schadow (1789–1862) Christoph Thomas Scheffler (1699–1756) Oskar Schlemmer (1888–1943) Joost Schmidt (1893–1948) Karl Schmidt-Rottluff (1884–1976) Martin Schongauer (~1450–1491) Christoph Schwarz (1548–1592) Kurt Schwitters (1887–1964) Max Slevogt (1868 – 1932) Conrad von Soest (~1370 – 1422) Carl Spitzweg (1808 – 1885) Hannes Steinert (1954–) Joseph Karl Stieler (1781–1858) V Helmut Vetter (1923–) W Carl Werner (1808–1894) Wols (1913–1951) Z Heinrich von Zügel (1850–1941) Fuente el Sol Fuente el Sol település Spanyolországban, Valladolid tartományban. Lakosainak száma 168 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Mutterstadt Mutterstadt település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 12 636 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Lafitte (Tarn-et-Garonne) Lafitte település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 233 fő (2015). Lafitte Cordes-Tolosannes, Garganvillar és Labourgade községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Balkujtelep Balkujtelep (románul: Bălcești) falu Romániában, Kolozs megyében. Lakossága 1941-ben a Magyarkiskapustól elszakított faluban 217 román lakos maradt. 1992-ben 114 fős lakossága is román származású volt. Lakosai 1992-ben többségében ortodox hitűek 2 fő baptista kivételével. Története A falurész a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásához tartozott. Balkujtelep a II. bécsi döntés által megosztott Magyarkiskapus Romániában maradt része. Nevezetesség Az Istenszülő elszenderedése fatemplom a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07527 sorszámon szerepel. British Rail 378 sorozat A British Rail 378 sorozat egy angol villamosmotorvonat-sorozat. A London Overground üzemelteti. Összesen 188 db készült belőle. Története 2008-ban a londoni közlekedési társaság átvette pár vasútvonal üzemeletetését, és megalapította a London Overground hálózatot. Ez a budapesti HÉV-hez hasonlító rendszer. Az új szolgáltatáshoz új szerelvényeket is vásároltak. Az új vonatok a Bombardier Transportation által gyártott Class 378-as lettek. A szerelvények nem teljesen új fejlesztések, Bombarider Electrostar családjához tartoznak. British Rail 376 alatt a Southern társaság már üzemeltet hasonló járműveket. A Class 378 Capitalstar az előbbitől annyiban különbözik, hogy a nagyvasúton használatos kiemelkedő és szétnyíló ajtók helyett a metróról ismert közvetlenül nyíló ajtókat kapott. Ezenkívül természetesen más a belső berendezés, székek az ablak alatt oldalt találhatók. Mindezek a módosítások a metrószerű fogalom igényeihez igazodnak. A Transport for London első lépésben 152 kocsit rendelt 223 millió font (67 milliárd forint) összegben, majd ezt toldotta meg újabb 36 kocsira való rendeléssel. A nullás alsorozat tagjai kétáramneműek. Képesek harmadik sínről 750 V egyenáramról és felsővezetékről 25 kV 50 Hz váltakozó áramról üzemelni. A Richmond-Stratford vonalon Acton Central állomáson van a csere a két áramrendszer között. A szerelvények szállítása sokat csúszott Bombardier túlvállalásaira és alkatrész hiányokra visszavezetően, így január helyett csak 2009 júliusában állhatott az első szerelvény. A vonatok 4 kocsis fix egységben üzemelnek, kocsik között teljes az átjárás. Minden szerelvényben van légkondicionálás, zártláncú TV, aminek része a visszapillantó tükrök helyetti kamerarendszer is, szokásos utas-tájékoztatás, London Overground vonatbefolyásoló rendszere. Negyedi Újság A Negyedi Újság egy regionális közéleti lap a Felvidéken. A negyedévente megjelenő lap Negyed község eseményeiről nyújt tájékoztatást. A 2002-ben alapított lap a Niget Polgári Társulás kiadványaként jelenik meg. Főszerkesztője Sass János, szerkesztőbizottságának tagjai Kiss Gyula és Vígh Katalin. Forrás Tudósítás az Új Szó 2002. november 4-i lapszámában Burdignes Burdignes település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 352 fő (2015). Burdignes Annonay, Boulieu-lès-Annonay, Saint-Marcel-lès-Annonay, Vanosc, Riotord, Bourg-Argental és Saint-Sauveur-en-Rue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Abominations of Desolation Az Abominations of Desolation az amerikai Morbid Angel demoalbuma, mely 1991. szeptember 2-án jelent meg az Earache Records gondozásában. A felvételeket 1986 májusában rögzítették, de a zenekar nem volt elégedett a végeredménnyel, így a debütáló albumnak szánt anyag nem jelent meg. A felvételeket 5 évvel később az Earache Abominations of Desolation címmel mégis megjelentette Trey Azagthoth az anyag kapcsán adott interjúkban kihangsúlyozta, hogy az Abominations of Desolation semmilyen tekintetben nem nevezhető a soron következő nagylemeznek. A lemezre olyan dalok kerültek fel, melyek a későbbi Morbid Angel albumokon is megtalálhatóak. Magyar Rózsa Magyar Rózsa (Pécel, 1986)[2] énekesnő. Első lemeze 2010-ben jelent meg. Repertoárját magyar népdalok, népdal ihletésű saját dalok, operettslágerek alkotják. Elmondása szerint zenei stílusa kialakulására nagyszülei és a gyermekkorában vidéki rokonoknál töltött időszak voltak nagy hatással. Zenei tagozatos általános iskolát végzett, később zenekarok vokalistája lett. 2009-ben lépett fel először szólóénekesként 2010. április 7-én megjelent első albuma Édesanyám címmel, melyen ismert dalok mellett már új szerzemények is szerepeltek. Második lemeze, a Tiszta szívvel 2012-ben jelent meg. Az Echo TV Slágerfesztivál Magyar Rózsával műsorát vezette 2011 júniusától, majd a Muzsika TV-n 2012 szilveszterén indította Kívánságpercek című, naponta jelentkező műsorát. Színpadi ruhái a hagyományos magyar viseleteket idézik. 2014 nyarán gyermeke született. [2]http://www.life.hu/csalad/20170301-megszuletett-magyar-rozsa-masodik-gyermeke.html Damian Hollis Damian Angelo Hollis (Fort Lauderdale, Fl, 1988. augusztus 19. –) amerikai utánpótlás válogatott kosaras. Jelenleg az olasz Serie A2-ben szereplő Bergamo játékosa. Pályafutása George Washington University 2010-ben végzett a George Washington Egyetemen, ahol kezdő játékosként 14 pont, 5 lepattanó átlaga volt az NCAA-ben. VOO Verviens-Pepinster 2010 nyarán a belga VOO Verviens-Pepinster csapatához szerződött, de a felek 2010 szeptember elején közös megegyezéssel felbontották a szerződést Albacomp Fehérvár Profi karrierje Európában Magyarországon kezdődött az Albacomp Fehérvár csapatánál. Mielőtt ideszerződött volna, próbajátékon volt Belgiumban, majd mivel rá nem a kedvenc posztján (bedobó) számítottak volna rá, így tovább állt, és így kötött ki Székesfehérváron. 2010 óta erősíti a fehérváriakat. Damian újabb egy évre elkötelezte magát az Albacomp Fehérvár csapatához (2012) így harmadik európai évében is Fehérváron fog játszani. NB I. A csoport 2010-11 Első magyarországi szezonjában huszonhat alapszakaszbeli mérkőzésen játszott 15-ször kezdőként és 13 pontot átlagolt 27 perc játékidő mellett többnyire erőcsatár szerepkörben, mivel a kezdőcsapatban Hanga Ádám hátvédként és Tony Crocker bedobóként játszott. A rájátszásban egyik fővezérré lépett elő mivel sajnálatos módon Tony Crocker lesérült, így a padról tudta követni az eseményeket. A bajnoki döntőben 2-0-s vezetés után 3-2-re maradtak alul a bajnok Szolnoki Olaj KK ellen így ezüstérmet szerzett a csapat. Megérdemelt jutalmaként a csapat egy évet hosszabbított vele. 2011-12 Második idényében már meghatározó szerep jutott rá. 25 meccsen lépett pályára 20-szor kezdőként, s szintén 27 perces játékidő mellett 15,4 pontot átlagolt az alapszakaszban, leszedett mellé 5,6 lepattanót, 1,2 gólpaszt kiosztott, illetve minden második meccsen adott egy blokkot. Idén már az imádott pozíciójában játszhatott, bedobóként futott ki a pályára mindig. Irányítóként Simon Balázs, hátvédként Muhammad El-amin, erőcsatárként Wayne Chism és centerként Keller Ákos volt a segítője a kezdő 5-ösben. A play-offra össze szedte magát és 16,4 pontot átlagolt meccsekén és a százalékai is javultak. Ahogy tavaly így idén is meg voltak elégedve vele, így új szerződést ajánlottak neki, amit saját aláírásával meg is toldott, így a 2012-13-as szezonban is a fehérváriakat erősíti majd. Nemzetközi szereplés Magyarország Magyarországon eltöltött 2 év után a vezetőség felajánlotta neki, hogy vegye fel a magyar állampolgárságot. Damian élt is a lehetőséggel és 2012. júniusában magyar állampolgár lesz. Ezzel lehetőség nyílik, hogy a magyar válogatottban is bemutatkozzon. Amerikai Egyesült Államok 2007 FIBA 19 év alattiak Világbajnoksága (Szerbia) Sikerei Magyar bajnoki ezüstérem 2010/2011 Magyar Kupa ezüstérem 2010/2011 Magyar Szuperkupa döntős 2011/2012 Magyar bajnoki bronzérem 2011/2012 Magyar Kupa győztes 2012/2013 Magyar bajnok 2012/2013 Klubjai 2010-2013 Albacomp 2013- Biella (olasz másodosztály) Forrás Albakosár Damian Hollis profilja az MKOSZ oldalán Damian Hollis Facebook-oldala Helmuth Johannes Ludwig von Moltke Helmuth Johannes Ludwig von Moltke (Gersdorf, 1848. május 25. – Berlin, 1916. június 18.) német katonatiszt, vezérezredes, 1906–1916-ig a német császári hadsereg vezérkari főnöke. Nagybátyjától, Helmuth Karl Bernhard von Moltke porosz tábornagytól való megkülönböztetésül gyakran „az ifjabb Moltke”-ként hivatkoznak rá (Moltke der Jüngere). Élete Származása Moltke híres katonatiszti dinasztia leszármazottja volt. Nagybátyja, Helmuth Karl Bernhard von Moltke a 19. században vezérkari főnökként irányította a porosz hadsereget a porosz–osztrák háborúban, ahol a königgrätzi csatában döntő győzelmet aratott. Pályafutása Ő volt a német vezérkar főnöke az első világháborút megelőző években, 1906-tól. Az ifjabb Helmuth von Moltke voltaképpen az elődeitől örökölt – egyesek szerint – korszerűtlen Schlieffen-terv alapján képzelte Franciaország lerohanását. Noha a tervet többször módosította, az a gyakorlatban kivitelezhetetlennek bizonyult. Moltke ennek ellenére is ragaszkodott hozzá. A terv egyik értelmezése az volt, hogy nem a katonai győzelem a legfontosabb szempont, hanem az, hogy a kialakult szövetségi rendszer tagállamainak támogatásával elfogadtassák Franciaországgal a német határokat. Moltkét 1906-ban nevezték ki a vezérkar élére, ám az első világháború kitörésekor már igen rossz egészségi állapotban volt, ráadásul – a császári vezérkar egyes körei által beállított – gyenge akarata, határozatlansága is alapvetően bizonytalanná tették a császári hadsereg irányítására. 1914 szeptemberében az első jelentős német kudarc, az első marne-i csata után gyakorlatilag megbuktatták, ám ténylegesen csak két évvel később, 1916-ban mentették fel. Még ugyanebben az évben meg is halt. Duray Tibor Duray Tibor (Budapest, 1912. január 21. – Budapest, 1988. február 15.) Munkácsy-díjas magyar festő, grafikus, éremművész. Élete, munkássága Duray Tibor Pesten született, apja szabó volt. Már gyermekkorában sokat rajzolt, festett, de a művészpálya a család szűkös anyagi helyzete miatt nem jöhetett szóba, ezért műbútorasztalos-tanoncnak állt egy asztalos üzembe. Egy komoly tífuszbetegség miatt azonban másfél hónapra kiesett a munkából, és már nem tért vissza a gyárba. Ezután hét évig – apja foglalkozását követve – szabótanoncként tanult és dolgozott. Az iskolában a rajztanárának, Némethy Bélának feltűnt egy rajzocskája, és elvitte a fiút Gadányi Jenőhöz, aki ebben az időben szintén az iskolában tanított. Gadányi felismerte a tehetségét és szívesen foglalkozott vele, de Duray a rendszeres képzés érdekében 1935-ben beiratkozott a Marsovszky-féle szabadiskolába. Itt is szerencséje volt, mert az iskola egyik tanára Aba-Novák Vilmos volt, aki akkor tért haza Rómából. Az itthoni kiállításán látott képek nagy hatással voltak a fiatalemberre, és miután Aba Novák is megnyitotta saját szabadiskoláját, követte mesterét. Nappal szabóinas volt, este a szabadiskolába járt, éjszaka pedig festett. 1935-ben behívták katonának, de ekkor is folyamatos levélkapcsolatban volt Aba-Novákkal. Rendszeresen látogatta a képzőművészeti tárlatokat, és ezek sorában a Derkovits Gyula emlékkiállításán látottak ragadták meg a legjobban. Leszerelése után határozta el véglegesen, hogy festő lesz. Sokat olvasott, művelődött és fiatal festők között mozgott. Megismerte Pátzay Pált, aki ekkor és később is sokat segítette. Első kiállított alkotása a Szinyei Társaság 1934-es tavaszi tárlatán került nyilvánosság elé. Az 1935-ös kiállítás után már a kritika is felfigyelt rá: „A finoman spekulatív képek között talán Duray Tibor »Vak fiúk«-ja a legszebb…”. Az 1936-os XI. Tavaszi Szalonon már hét képe szerepelt, és megkapta a Szinyei Társaság első díját. „A legmegkapóbb képeit a tárlatnak Duray Tibor festette. Tökéletesen komponál, színérzéke nagyszerű, és megdöbbentő igazsággal látja az életet.” Saját maga szerint is első „saját” festménye a Gyerek zöld függönnyel volt 1936 őszén, majd a következő évben az Alvó család, a Kis önarckép, a Macskás udvar és mások. 1937-ben kétéves római ösztöndíjat nyert. Olaszországi élményei hatására képei színgazdagabbá váltak (Sötét udvar, Szürke önarckép), de témáját továbbra is a munkások és a szegény emberek köréből vette. Rómában ismerte meg későbbi feleségét Lévai Adrienne személyében, aki modellje is lett. Két lánygyermekük született. Az Ernst Múzeumban 1939-ben nagy kiállítást rendeztek műveiből, amik között ott volt a Szürke önarckép, a Gyerek zöld függönnyel és a Hazatérő halászok. A kritika egyhangúlag dicsérte, sőt lelkesedett. A következő években a háború élménye rossz hatással volt rá, művészetére (Felbukott ló, Töviskoszorús Krisztusfej). Ekkoriban kezdte érdekelni a kisplasztika, remek és ígéretes érmeket mintázott. Ugyancsak ekkoriban foglalkozott az üvegfestészet kérdésével is, vázlatokat készített, de a tervek tényleges megvalósulásig még évtizedeket kellett várnia. 1946-ban készült Galléros önarcképe, a következő évben pedig párja, a feleségét ábrázoló Csuklyás fej. Erdélyben a nyugalom, Párizsban a kubizmus és a konstruktivizmus hatott rá (Halászlány, 1948). Az 1950-es évektől (majd később is egy időre) némiképp háttérbe szorult, a családjáról festett képeket, érmeket készített, és sok képén vallásos témákat dolgozott fel. 1952-ben ismét Olaszországban járt. Ezután sgraffitókat készített Budapestre, Miskolcra és Komlóra, majd később Keszthelyre is. 1962-ben számos önálló kiállítása volt országszerte. Legfontosabb művét 1967-ben mutatta be: Mementó című pannóján nem nehéz a Picasso Guernicájának a hatását felfedezni. Jellemző, hogy ezt a hatalmas alkotást (is) megrendelés nélkül készítette. 1969-ben kapta meg a Munkácsy-díjat. A következő évben készült el nagy üvegablakával, amely a debreceni köztemetőbe került, és 1976-ban is készített egyet a budapesti Hilton Hotelbe. Duray Tibor 1988-ban hunyt el. Műveit a Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és számos vidéki képtárban, múzeumban őrzik. Kiállítások Csoportos kiállítások (válogatás) 1934-től – A Szinyei Társaság Tavaszi Szalonja, Nemzeti Szalon, Budapest 1938 – A római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak kiállítása, Róma 1938 – Ernst Múzeum , Budapest 1940 – A Magyar Művészetért, Műcsarnok , Budapest 1940-től – Képzőművészek Új Társasága kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1941 – Nyolc festő, nyolc szobrász, Nemzeti Szalon, Budapest 1942 – „1942”, Nemzeti Szalon, Budapest 1944 – 100. kiállítás, Nemzeti Szalon 1947 – A magyar művészet ötven éve, Fővárosi Képtár, Budapest 1947 – Magyar Intézet, Párizs 1947 – Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1948 – 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950-től – Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 – Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1955 – Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 – Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1967-től – Országos Kisplasztikai Biennále, Pécs 1967-től – Országos grafikai biennále , Miskolci Galéria , Miskolc 1968 – Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria , Budapest 1969 – Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest 1972 – Mai magyar grafika és kisplasztika Dózsa emlékére, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977, 1978 – A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum, Szolnok 1977 – Magyar éremantológia 1945-1976, Ferenczy Múzeum, Szentendre 1977-től – Országos Érembiennále , Lábasház, Sopron 1977 Festészet '77, Műcsarnok, Budapest 1983 Római iskola I., Keresztény Múzeum , Esztergom 1987 Önarcképek 70-87, Budapest Galéria Lajos u., Budapest. Egyéni kiállítások (válogatás) 1947 – Fókusz Galéria, Budapest (Szilvássy S. Margittal) 1948 – Fővárosi Képtár Rózsa Miklós Szalonja 1953 – Fényes Adolf Terem, Budapest 1955 – Csók István Galéria, Budapest 1962 – Ernst Múzeum, Budapest 1962 – Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1962 – Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár 1962 – Műcsarnok, Győr 1965 – Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár 1979 – Iskola Galéria, Budapest 1982 – Műcsarnok, Budapest 1983 – Jókai Művelődési Központ, Pápa 1978 – Csepel Galéria, Budapest 1988 – Hatvani Galéria, Hatvan 1992 – Mestermű Galéria, Veszprém 1995 – Rákóczi-vár, Szerencs Díjak, elismerések (válogatás) 1946 – Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díja 1969 – Munkácsy Mihály-díj 1977 – Országos Portrébiennále Hatvan 1979 – Országos Érembiennále , Sopron , a Képcsarnok vállalat díja 1981 – Országos Érembiennále , Sopron Civitas Fidelissima díj Köztéri művei Sárkányölő (sgraffito, 1955, Budapest, Gubacsi úti Általános Iskola), Allegória (sgraffito, 1958, Miskolc, Docensi ház), Fürdőzők (sgraffito, 1958, Komló, Bányászfürdő), Sgraffito (1960, Budapest, Gelléri A. E. Gimnázium), Lebegők (sgraffito, 1962, Keszthely, 1. sz. Postahivatal), Kerámia falikép (1963, Budapest, Pöltenberg u. Gimnázium), Üvegablakok (1970, Debrecen, Köztemető, kolumbárium), Üvegablak (1976, Budapest, Hilton Hotel). Def Leppard A Def Leppard egy angol hard rock-együttes, amely a brit heavy metal új hullámával tűnt fel. Az együttest Rick Savage basszusgitáros, Pete Willis gitáros és Tony Kenning dobos tinédzserként alapították 1977-ben Sheffieldben. Nem sokkal később Joe Elliot énekes csatlakozásával felvették a Def Leppard nevet. Az eredeti dobos helyére hamarosan az akkor mindössze 15 éves Rick Allen érkezett, majd Steve Clark gitárossal egészültek ki. 1980-as bemutatkozó albumukon (On Through the Night) már megkezdték az eltávolodást a heavy metaltól a közérthetőbb hard rock felé. Az albumon szereplő Bringin' On the Heartbreak volt az egyik legelső heavy metal videó amit az MTV is a műsorára tűzött. Ennek köszönhetően az 1980-as években Mutt Lange producer irányításával készített albumaik (High 'n' Dry, Pyromania és Hysteria) az Amerikai Egyesült Államokban multiplatina státuszt értek el és rajongók millióit hódították meg világszerte az együttes számára. Rick Allen dobos 1984 szilveszterén autóbaleset következtében elvesztette bal karját, de pár hónappal a baleset után egy speciális elektronikus dobon újra játszani kezdett majd visszatért a zenekarba. Kereskedelmileg legnagyobb sikereiket az 1987-ben megjelent Hysteria albumukkal aratták, mely egyaránt vezette a brit és az amerikai albumlistát. A lemezből mára több mint 20 millió példány kelt el, és olyan kislemezen is kelendő slágereket tartalmaz, mint a Pour Some Sugar on Me, Hysteria, Armageddon It, Animal, Rocket, vagy az annak idején a Billboard Hot 100-as listát vezető Love Bites. 1991. január 8-án újabb tragédia érte a csapatot, amikor az alkoholizmussal küzdő Steve Clark gitáros gyógyszertúladagolásban meghalt. Helyére Vivian Campbell érkezett a Whitesnake-ből és a Dio együttesből, akivel továbbra is sikerült megőrizniük népszerűségüket. Az 1992-ben megjelent Adrenalize album rögtön a Billboard magazin lemezeladási listájának élén nyitott, az albumról 6 dal jelent meg kislemezen, és a világkörüli lemezbemutató turné is sikeresnek bizonyult. A multiplatina korszakot a Vault: Def Leppard Greatest Hits (1980–1995) című válogatásalbum zárta le 1995-ben. Azóta megjelent albumaikkal az 1990-es és 2000-es évek megváltozott zenei közegében már nem tudták megismételni a korábbi milliós eladásokat, de továbbra is stabil rajongótáborral rendelkeznek. Pályafutásuk során több mint 100 millió albumot adtak el, (ebből 35 milliót az USA-ban) és a mai napig telt házas koncerteket adnak. A Def Leppard egyike azon ritka rockegyütteseknek, amiknek két albumuk is (Pyromania és Hysteria) 10 millió feletti példányban kelt el az Egyesült Államokban. Rajtuk kívül csak a Beatles, a Van Halen, a Led Zeppelin és a Pink Floyd rendelkezik ilyen eredménnyel. Az együttest a VH1 kinevezte a 31. "legnagyobb hard rock előadó"nak. Ezenkívül a "minden idők 100 legnagyobb előadói"nak listáján a 70. helyre rangsorolták őket. Legutóbbi stúdióalbumuk 2008-ban jelent meg Songs from the Sparkle Lounge címmel. Történet Korai évek (1977–1979) A Def Leppard előzményének tekinthető az Atomic Mass együttes, melyet 1977-ben alapított Rick Savage basszusgitáros, Pete Willis gitáros és Tony Kenning dobos. Első próbájukat 1977-ben egy kanálgyárban tartották meg. A tagok ilyenkor még mind tinédzserek voltak és a Sheffield-i Tapton School iskolába jártak. Willisnek köszönhetően hamarosan énekest is találtak, az akkor 18 éves Joe Elliott személyében. Legelső koncertjüket karácsonykor adták az iskolájukban, öt néző előtt. A koncerten hat számot adtak elő, mely nagy részt Thin Lizzy és David Bowie feldolgozásokból állt, valamint egy saját dalt is előadtak a Misty Dreamer képében. Ezt követően Elliott javaslatára felvették a "Deaf Leopard" nevet. A kifejezést Kenning javaslatára Def Leppardra módosították, mivel a Deaf Leopard túl punkosan hangzott. 1978 januárjában csatlakozott hozzájuk Steve Clark, mint másodgitáros. Clark úgy nyerte el a zenekar tetszését, hogy teljes egészében előadta a Lynyrd Skynyrd Free Bird dalát. 1978 novemberében mielőtt nekiláttak volna bemutatkozó anyaguk felvételeinek, Kenning elhagyta a zenekart. Ő később Kairóban alapított együttest. Helyére Frank Noon került. Már vele készítették el az 1979 januárjában megjelent 13 perces The Def Leppard E.P. című EP-t. Az anyagot saját maguk adták ki, de később a Bludgeon-Riffola kiadó is segítette a terjesztést. A produceri teendőket pedig maga a zenekar látta el. Az album nyomása, kiadása, terjesztése összesen csak 600 fontba került. Az EP borítója a His Master's Voice festményt paródizálta ki, ahol a Nipper nevű kutya helyett egy leopárd látható. Az EP első 100 példányához Joe Elliott énekes fénymásolta a borítókat ebédszünet alatt a munkahelyén. A további 1000 példányt már az anyja készítette el. A kiadvány tartalmazta a Ride into the Sun és a Getcha Rocks Off dalszövegeit is, továbbá egyedi rajzokat a zenekar tagjairól, melyeket Dave Jeffrey készített. Elliott átadott egy példányt John Peelnek a híres rádiós DJ-nek is, aki saját BBC Radio 1 show műsorában gyakran leadta a Getcha Rocks Offt. Ennek köszönhetően a BBC kislemezlistáján hamarosan a 84. helyig kúszott fel az EP. Nem sokkal ezután Rick Allen lett a zenekar állandó dobosa, aki mindössze 14 évesen csatlakozott az együtteshez. Ugyan ekkortájt a punk és a new wave volt az uralkodó zenei trend, a brit heavy metal új erőre kapott az olyan új, fiatal zenekaroknak köszönhetően mint az Angelwitch, Saxon, vagy a Diamond Head. The New Wave of British Heavy Metal néven ismertté vált hullám révén tűnt fel a Def Leppard is, akik ekkortájt már az irányzat egyik vezetői lettek (a legnagyobb státuszt végül az Iron Maiden vívta ki). A zenekar egyre növekvő népszerűsége végül oda vezetett, hogy lemezszerződést írhattak alá a Phonogram/Vertigo kiadókkal. Az Egyesült Államokban a Mercuryval kötöttek megállapodást. A zenekar tagjai felhagytak munkájukkal, Allen pedig abbahagyta iskolai tanulmányait. 1979 szeptemberében Londonban koncerteztek, majd októberben az AC/DCt kísérték angliai koncertturnéjukon. Ebben az időben adták ki első maxijukat Wasted címmel. On Through the Night, High 'n' Dry (1980-1983) 1979 decemberében neki láttak az első albumuk munkálatainak, melyek a Startling Studios-ban zajlottak Ascot, Berkshire-ben. A produceri munkálatokat Tom Allomra bízták aki többek között a Judas Priest és a Black Sabbath albumain is dolgozott. A lemez On Through the Night címmel 1980. március 14-én jelent meg. Az angol UK Albums Chart listán a 15., míg az amerikai Billboard 200-on az 51. helyen nyitott. Kislemezként olyan dalokat jelentettek meg az albumról, mint a Rock Brigade, Hello America, és a Wasted. Az albumot a kritika és a rajongók is jól fogadták, azonban a hazai közönség egy része úgy vélte, hogy túlságosan az amerikai piacra koncentrálnak. Ezt támasztotta alá a Hello America dal is, valamint az a tény, hogy elsősorban a tengerentúlon kezdtek el koncertezni. A zenekar szerződést írt alá az amerikai Mensch és Burnstein menedzsment céggel, majd májusban nekivágtak első komolyabb amerikai turnéjuknak. Itt olyan zenekarok előtt melegítették be a színpadokat, mint az AC/DC, Pat Travers, Ted Nugent vagy a Judas Priest. Ezt követően visszatértek Angliába ahol a Reading fesztiválon léptek fel. A koncert azonban botrányba fulladt, ugyanis a tömeg árulással vádolta őket, és paradicsomokkal valamint sörösdobozokkal. dobálta meg a zenekart, mondván, "dollárért árusították ki magukat". "A heavy metal története" című dokumentumfilm-sorozat 4. epizódjában Joe Elliott úgy nyilatkozott az eseménnyel kapcsolatban, hogy azt a média felfújta a "Hello America" című számuk miatt, és igazából mindegyik fellépőt hasonló bánásmódban részesítette a tömeg. Az amerikai turnék során a zenekarra felfigyelt az AC/DC producere Robert John "Mutt" Lange, aki vállalta a munkát második albumuk felvételeihez. A felvételek a londoni Battery Studios-ban kezdődtek, és el is tartottak egészen 1981-ig. Lange aprólékos, precíz megközelítése segített a zenekarnak, hogy megtalálja sajátos stílusát. A lemez High 'n' Dry címmel 1981. július 11-én jelent meg, továbbra is a Mercury és a Vertigo gondozásában. A Billboard 200-as listán a 38., míg a UK Albums Chart-on a 26. helyet szerezte meg. Az album kedvező kritikákat kapott kereskedelmileg azonban nem lett sokkal sikeresebb elődjénél. Már a debütáló album is jócskán tartalmazott könnyedebb, hard rockos dalokat a heavy metal mellett, ez a hatás itt még jobban kiteljesedett. A kislemezen is kiadott Let It Go és Bringin' On the Heartbreak dalok is csak a 34. illetve a 61. helyig jutottak. Az utóbbi dalra videoklipet is forgattak, melyet gyakran leadott az akkortájt induló MTV. Így ez volt az egyik legelső heavy metal klip melyet sugárzott a csatorna. Ennek köszönhetően az együttes fokozatosan lett népszerűbb az Államokban. majd a lemez is egyre kelendőbb lett. A lemez megjelenését Európa turné követett, a Rainbow társaságában, majd az USA-ban koncerteztek a Blackfoot és Ozzy Osbourne előzenekaraként. A turné végeztével nekiláttak a harmadik album munkálatainak, melyet meg kellett szakítani Pete Willis túlzott alkoholfogyasztása miatt. Végül a csapat Willist kirúgta az együttesből 1982. július 11-én. A gitáros később a Gogmagog és a Roadhouse zenekarokban bukkant fel. Az új gitáros Phil Collen lett, aki korábban a Girl nevű glam rock együttesben zenélt. Pyromania, Hysteria (1983-1989) A harmadik album felvételei már 1982 januárjában megkezdődtek a londoni Battle, East Sussex és Battery stúdiókban. A producer ismét Robert John "Mutt" Lange volt, a nagylemez pedig Pyromania címmel jelent meg 1983. január 20-án. A kiadását már a világ minden táján a Vertigo intézte. A sikeres turnék és az előző albumok révén már nagy érdeklődés kísérte az album megjelenését, mely végül nem várt sikert aratott. A Billboard 200-as listáján a 2., míg az UK Albums Chart-on a 18. helyet szerezte meg. Az album sikerét nagyban befolyásolta a Photograph kislemez is, melyet olyan további dalok követtek, mint a Too Late for Love, Foolin, Rock of Ages, és a Billy's Got a Gun. A Photograph videoklipje az MTV legkeresetebb videója lett, Michael Jackson Beat Itje mellett, valamint hat hétig szerepelt előkelő helyen a Rock Album Charts listáján. Az albumból hetente több mint 100 000 példány fogyott el, és az 1983. év végére hat millió példányban kelt el az Egyesült Államokban. Ebben az évben csak Michael Jackson Thriller albuma volt sikeresebb a Pyromanianál. Az elképesztő sikerhez hozzájárult, hogy a zenekar elhagyta a korábbi heavy metal hatásait, és előtérbe helyezte a fogós melódiákat, a többszólamú vokálokat, és az énekelhető refréneket. Az albumon már végképp kiforrott a zenekar egyéni, felismerhető hangzásvilága, melybe éppúgy belefértek a dallamos, lassú slágerek, mint a keményebb, ám fogós, hol szomorkás hangulatú, hol induló jellegű dalok. Az együttes bombasztikus hangzású hard rock stílusa, jó időre meghatározta a 80-as évekbeli rockzene irányvonalát. A Pyromania albumot a kritikusok is kitörő lelkesedéssel fogadták, az Allmusic 5 csillagot adott rá, a lehetséges ötből, míg a Rolling Stone négy és felet. Ez utóbbi magazin "minden idők 500 legjobb albumának" listáján a 384. helyre rangsorolta. A lemez mára több mint 10 millió példányban kelt el az Egyesült Államokban, így gyémántlemez minősítést kapott. Az album turnéja amerikában kezdődött, ezúttal már hatalmas stadionokban, ahol Billy Squier volt a vendég. Az amerikai körút márciusban ért véget San Diegóban, ahol a Jack Murphy stadionban 55.000 rajongó előtt léptek fel. A Pyromania turné világméretűvé dagadt, többek között eljutottak Bangkokba is, mely a turné utolsó állomása volt. Egy 1984-es Gallup közvélemény kutatás szerint a Def Leppard számított amerika kedvenc rockbandájának. Ezzel olyan együtteseket utasítottak maguk mögé, mint a Rolling Stones, az AC/DC, vagy a Journey. Hazájukban, Angliában azonban nem voltak annyira sikeresek mint a tengertúlon, mely tény nagyban zavarta a tagokat. 1984 februárjában az angol adótörvények elől menekülve áttették székhelyüket Dublinba. Időközben nekiláttak az új dalok megírásának, Robert John "Mutt" Lange, azonban csak kezdetben dolgozott velük, így Jim Steinmannal folytatták a munkát, aki Meat Loaf Bat out of Hellje révén vált híressé. 1984. december 31-én egy megrázó tragédia érte a zenekart. Rick Allen dobos Corvette-vel nem tudott bevenni egy éles kanyart, így az autóbalesetben elveszítette bal karját. Az együttes összetartozását jelezte, hogy kitartottak Allen mellett, és ösztönözték arra, hogy ne adja fel a zenélést. Egy Simmons féle egyéni elektronikus berendezés segítségével Rick megtanult egy kézzel dobolni, és tagja marad a csapatnak. A többiekben sosem merült fel a gondolat, hogy valaki mást vegyenek be Allen helyére. Mindez óriási rokonszenvet eredményezett rajongói és zenészi körökben egyaránt. 1985-ben kisebb pihenőt tartottak, majd Robert John "Mutt" Lange bejelentette visszatérését. Bemelegítésként egy rövid Írországi turnét bonyolítottak le, ahol Allen bebizonyította, hogy tud egyedül dobolni. 1986-ban nagy sikerű koncertet adtak a Donington Park-beli Monsters of Rock fesztiválon. A körút további nyolc koncertet foglalt magában mely első fellépésein Jeff Rich a Status Quo dobosa segítette ki őket. A turné bizonyította, hogy az összeomlásról szóló hírek hamisak. Időközben folyamatosan dolgoztak negyedik nagylemezükön, melynek felvételei már 1984-ben megkezdődtek, és 1987 januárjában fejeződtek be. A felvételek holland, ír, és francia stúdiókban zajlottak Robert John "Mutt" Lange és maga a zenekar producerkedésével. Az album készülését sok dolog hátráltatta, többek között Lange autóbalesete, és Joe Elliott mumpsza, mely egy vírusos fertőző betegség. Lange célja az volt, hogy elkészítsék a Thriller című Michael Jackson album hard rock verzióját, azaz potenciális sláger dalokkal legyen tele. Négy év várakozás után végül 1987. augusztus 3-án jelent meg a Hysteria névre keresztelt album. Az anyag még az elődjénél is nagyobb sikert aratott, a Billboard 200-on és az UK Albums Chart-on is az első helyre került. Az USA-ban 96 héten át tartózkodott a Top 40-ben. Az Egyesült Királyságban elsőként az Animal jelent meg kislemezként (az USA-ban a Women), mely bekerült a Top 10-be, elérve a 6. pozíciót. Az Egyesült Államokban azután kezdett igazán fogyni a lemez, miután kijött a Pour Some Sugar on Me kislemezként. A dal a U.S. Billboard Hot 100-on a 2. helyezett lett. A dalhoz készült klip első lett az MTV legtöbbet leadott dalainak listáján, miután 73-szor vetítették, 1988. május 26-a és szeptember 5-e között. Ezt a dalt gyakran tekintik az együttes legismertebb dalának, mely a VH1 "A 80-as évek 100 legnagyobb dalának" listáján a 2. helyre került. 1988 októberében a Love Bites ballada a Billboard Hot 100-as listán az első helyre került, egyedüliként a zenekar történetében. 1989 januárjában az Armageddon It került be az amerikai Top 5-be. A Hysteria albumról összesen hét kislemez jelent meg, melyből mindegyik felkerült az amerikai Top 100-as listába: "Women" (#80), "Animal" (#19), "Hysteria" (#10), "Pour Some Sugar on Me" (#2), "Love Bites" (#1), "Armageddon It" (#3), és "Rocket" (#12). 1989-ben az MTV Video Music Awards-on a Tear It Down dalt adták elő. Az album megerősítette szupersztár státuszukat, kereskedelmileg a legkelendőbb lemezük lett, az Egyesült Államokban 12 millió példány fogyott belőle, míg világszerte több mint 20 millió. Zeneileg a Pyromania irányvonala teljesedett ki, annyi különbséggel, hogy a tradicionális heavy metal gyökereiket végképp száműzték dalaikból. A populárisabb, rádiókat megcélzó hangvétel sok régi rajongó fanyalgását váltotta ki. A kritika viszont dicshimnuszokat zengett, a Rolling Stone és az Allmusic is maximális pontszámmal jutalmazta. A ma már klasszikusnak számító album 62:52 perces játékidejével az akkori leghosszabb lemeznek számított. 1988-ban a Q magazin olvasói minden idők 98. legjobb albumának szavazták meg, míg a Rolling Stone "Minden idők 500 legjobb albumának" listáján a 472. helyezett lett. A lemezt bemutató 15 hónapos turné 1988-ban vette kezdetét, mely 227 fellépést foglalt magában. A fellépéseken a zenekar legtöbbször körszínpadot használt, mely igen népszerűnek bizonyult a "megvadult" rajongók között, ahogy az a "Pour Some Sugar on Me" és az "Armageddon It" klipjeiben is látható. A körszínpadot később az 1992-es Adrenalize turnén újra felhasználták. 1989-ben az American Music Awards-on a Def Leppard nyert a "Kedvenc Heavy Metal előadó" és a "Kedvenc Heavy Metal Album" (Hysteria) kategóriákban. Az együttes tiszteletére az American Music Awards-on ebben az évben alapították meg a heavy metal díjat (a kategóriát azóta törölték). Az 1980-as évek végére már felbukkantak olyan sikeres sztárzenekarok, mint a Bon Jovi, a Guns N’ Roses vagy a Mötley Crüe, de a rockegyüttesek közül a Def Leppard albumok bizonyultak a legkelendőbbnek az 1980-as években az Egyesült Államok területén. Adrenalize, Retro Active (1990-1996) A Hysteria kiadása után hamar nekiláttak a következő lemez megírásának, mivel nem akartak várni újabb négy évet a két lemez között. A folyamatot azonban hátráltatta Steve Clark súlyos alkoholfüggősége, mely révén állandó vendége lett a rehabilitációs kórházaknak. Az egyik intézményben találkozott egy jóbarátjával Slashel, aki szintén alkoholproblémákkal küszködött. 1990 közepén a zenekar engedélyezett számára egy hat hónapos pihenőt, mely révén rendbehozhatja magát. A zenekar pályáját azonban egy újabb tragédia követte, ugyanis 1991. január 8-án holtan találták Steve Clarkot londoni otthonában. Clarke alkoholt ivott arra a fájdalomcsillapítóra, melyet még bordatörése miatt kapott egy évvel korábban. A megtört zenekar azonban nem hagyta abba a lemez munkálatait, melyek az Írországi Wisseloord és a hollandiai stúdió 150-ben zajlottak Mike Shipley és Mutt Lange producer vezényletével. A produceri teendőkből rajtuk kívül maga a zenekar is kivette a részét. A négyesben készített lemez végül 1992. március 31-én jelent meg Adrenalize címmel, a Mercury/Bludgeon Riffola gondozásában. A lemez mind a Billboard 200, mind az UK Albums Chart listáján az első helyen nyitott. Amerikában öt héten át tartózkodott az élen. Az első kislemezként a Let's Get Rocked jelent meg, mely óriási sikert aratott, és a videóját később jelölték az 1992-es MTV Video Music Awards-on az év legjobb videoklipje kategóriában. A lemezről további öt kislemezt (Heaven Is, Make Love Like a Man, Tonight, Stand Up (Kick Love Into Motion), Have You Ever Needed Someone So Bad) másoltak ki, melyek szintén jelentős sikereket értek el. Az album kritikai fogadtatása nagyrészt negatív volt, melyek kifogásolták a lemez sablonosságát, és hasonlóságát a Hysteriához. Egyes kritikák szerint túl sok rajta a „rádióbarát” lassú sláger, és a már megszokott fordulatokat hozza csupán. A rajongók viszont nagyrészt pozitívan fogadták és a Rolling Stone is négy csillaggal jutalmazta az ötből. Az album már nem tudta megismételni elődjei sikerét, melyből több mint 10 millió példány kelt el világszerte. Clark halálesete óta először 1992. április 20-án mutatkoztak közönség előtt a londoni Wembley Stadionban. A zenekar a Freddie Mercury emlékkoncert keretében lépett itt fel, ahol a Animal, Let’s Get Rocked, és a Now I’m Here dalokar adták elő. Később Joe Elliott a Queen tagjaival, valamint Slashel közösen adta elő a Tie Your Mother Downt. 1992-ben a dallamos metal, és hard rock korszak már a végét járta. Kezdett előretörni a grunge és az alternatív rock hullám. Ennek ellenére a Def Leppard még mindig telt házas stadionkoncerteket adott az Adrenalize turnéján, mely mindegy 240 fellépést foglalt magában. A turnéra már megtalálták az állandó másodgitárosukat Vivian Campbell személyében, aki korábban a Dio és a Whitesnake zenekarokban szerzett magának komoly hírnevet. 1993-ban Az Utolsó Akcióhős című Arnold Schwarzenegger film producere felkérte a zenekart, hogy működjenek közre a film soundtrack-jén. Mivel még javában folyt a világturné a zenekar egy B-oldalas dalt a Two Steps Behind-ot választotta ki, mely addig csak Angliában jelent meg. A turné csúcspontja a hazájukban, Sheffieldban adott koncert volt, ahol a 15. születésnapjukat ünnepelték az 55.000 férőhelyes Dont Valley Stadionban. A Two Steps Behind az USA-ban és a világ többi részén is felkerült a listákra, mely arra arra ösztönözte az együttest, hogy B oldalas számaikból kiadjanak egy válogatáslemezt. A kiadvány Retro Active címmel jelent meg 1993. október 5-én a Mercury gondozásában. Az 1984 és 1993 közötti dalokat tartalmazó album a Billboard 200-on a 9., míg az UK Albums Chart-on a 6. helyezett lett. A lemez a Only After Dark képében tartalmazott egy Mick Ronson feldolgozást is. Továbbá a Sweet Action című dalának feldolgozása is hallható. Az album borítóját Nels Israelson és Hugh Syme készítette. A kiadvány kapcsán kiadtak egy Miss You In A Heartbeat című kislemezt is mely Kanadában bejutott a Top 5-be, és a zenekar egyik legnagyobb slágerévé vált. Az Retro Active korongból világszerte 3 millió darab kelt el. A válogatás dalai a zenekar sötétebb, összetettebb oldalát domborította ki, bizonyítván, hogy hogy nem csak slágereket képesek írni, hanem elgondolkodtatóbb darabokat is. 1993-ban megjelent egy Live: In the Clubs, in Your Face című négy dalos koncert EP, melynek a felvételei 1992-ben Bonn készültek. Ezt követően kétéves pihenőidőszak következett, majd 1995. október 31-én egy újabb válogatásalbum került a boltok polcaira Vault: Def Leppard Greatest Hits (1980–1995) címmel. A lemez 15. lett a Bllboard 200-on, míg az UK Albums Chart-on a 3. A válogatás igen kelendőnek bizonyult, az USA-ban 5-szörös platinalemez lett, míg világszerte 11 millió példány kelt el belőle. Az észak-amerikai, az angol és a japán kiadás eltérő számlistával jelent meg. A válogatásalbum tartalmazott egy új balladisztikus szerzeményt is, a When Love & Hate Collide képében, mely kislemezként 2. helyezett lett az angliai slágerlistákon. Ezzel az eredménnyel hazájukban ez a kislemez lett a legsikeresebb. 1995. október 23-án az együttes bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe mivel egy napon belül három kontinensen adtak koncertet (Tanger-Marokkó, London-Anglia, és Vancouver-Kanada). Slang, Euphoria, X (1996-2004) Következő nagylemezük munkálatait 1996-ban fejezték be, mely már 1994 óta készült különböző stúdiókban. Többek között megfordultak a spanyolországi Marbellába, de készültek felvételek a Bow Lane Studios-ban is Dublinban. A készülődő album produceri munkálatait magukon kívül Pete Woodroffere bízták. A lemez készítése folyamán számos nehezségen kellett keresztülesniük. Phil Collen elvált, Rick Savage az apját veszítette el, illetve bell féle bénulást is kapott. Rick Allent és Joe Elliottot pedig letartóztatták házastársaik megerőszakolása miatt. Hetedik nagylemezük végül Slang címmel látott napvilágot 1996. május 14-én. A Billboard 200-on a 14., míg az UK Albums Chart-on az 5. helyezett lett. Az album csak elvétve idézte a 80-as évekbeli Def Leppardot. A lemezt samplerezett, iparira illetve indusztriálisra vett hangzás jellemezte. A megfontolt, lassú dallamvezetés, az aprólékos témakifejtés, és az időnként felbukkanó grunge-os komorság nem nyerte el a rajongók tetszését, de a kritikusok is lehúzták az albumot. Ugyanakkor tény, hogy úgy sikerült megújulniuk, hogy közben a jellegzetességeik is megmaradtak, itt-ott. Érdekesség, hogy a lemezen Rick Allen félig akusztikus dobfelszerelést használt. A Mercury Records által kiadott album kereskedelmileg az addigi leggyengébb eladásokat produkálta. A lemez nem érte el a platina státuszt az Egyesült Államokban, a többi országban viszont jól fogyott, bár a 80-as évek sikereit még csak meg sem közelítette. A lemez limitált kiadásához tartozik egy 6 dalos akusztikus koncertfelvétel is. A Slang-ről 4 kislemezt jelentettek meg, elsőként a Slanget, melyet a Work It Out, a All I Want Is Everything és a Breathe a Sigh követett. A Q magazin az "1996-os év legjobb tíz albuma" listáján a Slang is szerepelt. Az albumot már a megszokott világ körüli turné követte, olyan szokatlan földrészeket is érintve, mint Dél-Afrika, vagy Dél-Ázsia. Bár a koncertjeiket még mindig sokan látogatták, dicső napjaik már rég a múlt részét képezték. Némiképp ezen segített a VH1 zenecsatorna Behind the music című háromrészes Def Leppard dokumentumfilmje. Az epizódokat többször is ismételték, mely révén a sorozat kiugró nézettségi statisztikát produkált. Egyes epizódokat a Saturday Night Live műsorban is paródizáltak. A dokumentumfilm visszahozta az együttes nevét a köztudatba, mely lendületet kihasználván a zenekar hozzálátott egy új album rögzítésének. A felvételek Elliott Joe's Garage nevű stúdiójában zajlottak Dublinban. A producer a zenekar mellett megint Pete Woodroffe volt. A Mercury kiadásában megjelent album végül Euphoria címmel került a boltok polcaira, 1999. június 8-án. Az UK Albums Chart és a Billboard 200-as listáján egyaránt a 11. helyen nyitott. Az album teljes egészében a klasszikus 80-as évekbeli albumok stílusát és hangulatát hozta vissza. Ebben nagy szerepe volt Robert John "Mutt" Lange-nak aki visszatért az együtteshez mint külsős dalszerző, és vokálozott is három dalban: "It's Only Love", "All Night" és a "Promises". Érdekesség, hogy a lemezt nyitó Demolition Manben Rick Savage szomszédja, a Forma 1-es versenyző Damon Hill is szólózik. Az album jó pár dala szerepelhetett volna a 80-as évekbeli albumokon is, ennek megfelelően mind a kritikusok mind a rajongók lelkesen fogadták a lemezt. Az Allmusic négy csillaggal jutalmazta a lehetséges ötből, és kereskedelmileg is sikeresnek bizonyult. Az első héten 98.000 példány kelt el belőle az Egyesült Államokban, majd végül aranylemez lett Kanadában, Japánban és az USA-ban is. A lemezről hat kislemezt jelentettek meg. Elsőként a Promises címűt mely 1999 júniusában vezette a Billboard 's Mainstream Rock chart listáját. A többi kislemez a Promises/Back in Your Face, Paper Sun, Goodbye, Day After Day és 21st Century Sha La La La Girl dalokat tartalmazta. Az albumot újabb hosszas turné követett, mely 147 fellépést foglalt magában. 2000. szeptember 5-én bekerültek a "Hollywood Rock Walk Hall of Fame"be (a rock hallhatatlanjainak panteonjába), ahol tenyér lenyomatukat a beton őrzi. A rendezvényen a Queen gitárosa Brian May volt jelen. 2001-ben a VH1 előállított és sugárzott egy Hysteria - The Def Leppard Story című életrajzi filmet, melyben Anthony Michael Hall, Mutt Lange, Amber Valletta és Lorelei Shellist (Steve Clark volt barátnője) is felbukkant. A film nagyrészt az 1977 és 1986 közti időszakra koncentrál, különös figyelmet fordítva Rick Allen és Steve Clark "küzdelmeire". A film igen magas nézettséget produkált és DVD verzióban is beszerezhető. 2001-ben a tagok nagyrészt projektjeikkel voltak elfoglalva, Collen a "Cybernauts"-al, Campbell a "Clock" nevű bandájával ténykedett. Még ez évben számos DVD-t dobtak piacra. Historia / Live: In the Round, in Your Face címmel kiadtak egy klipgyűjteményt és 1987/88-as Hysteria turnén rögzített koncertet, melyek eredetileg külön jelentek meg 1988-ban VHS formátumban. Ezt a Visualize / Video Archive követte a sorban melyen videoklipek és koncertfelvételek egyaránt megtalálhatóak, és eredetileg szintén VHS-en jelent meg 1993-ban illetve 1995-ben. Időközben készültek a következő nagylemez stúdiómunkálatai is melyek 2001-ben zajlottak a Joe's Garage, a Stockholmi Polar Studios, és a Los Angelesi Rumbo stúdiókban. A zenekaron és Pete Woodroffe kívül olyan nevek segédkeztek a produceri teendőkbe, mint Per Aldeheim, Andreas Carlsson és Marti Frederiksen. Tizedik nagylemezük stílszerűen az X címet kapta, mely 2002. július 30-án jelent meg a Mercury gondozásában. Az Egyesült Államokban az Island Records jelentette meg. A Billboard 200-as listáján a 11., míg az angol UK Albums Chart-on a 14. helyet szerezte meg. Ez volt az első olyan albumuk melynek dalszerzői munkálataiból Rick Allen dobos is aktívan kivette a részét. Az album a hard rock helyett eltávolódást mutatott a pop rock irányába, melyet mind a rajongók, mind a kritikusok részéről teljes közöny fogadott. A lemezről a Now, Long, Long Way to Go, és a Four Letter Word dalokat adták ki kislemezen, de csakúgy mint maga az album ezek is hamar eltűntek a listákról. Az X a mai napig a legkevesebb példányban elkelt albumuk. A lemezt követő turné azonban a legsikeresebb volt az Adrenalize turnéja óta. 2004 októberében egy Best of Def Leppard című gyüjteményes album jelent meg. Észak-Amerikában csak májusban jelent meg Rock Of Ages - The Definitive Collection címmel. 2004. október 25-én megjelent egy Best of the Videos című 29 videoklipet tartalmazó DVD kiadvány. Yeah! , Songs from the Sparkle Lounge (2005-napjainkig) 2005-ben felléptek a Philadelphiában megrendezett Live8 rendezvényen, melyet egy nyári turné követett Bryan Adams társaságában. Még ez évben a zenekar elhagyta a Q Prime menedzsment céget, és a HK Management-tel kötött megállapodást. 2005. november 11-én egy újabb videoklipeket tartalmazó DVD látott napvilágot Rock of Ages – The DVD Collection címmel. 2006. május 23-án megjelent egy Yeah! című feldolgozásalbum, melynek munkálatai már 2003-ban elkezdődtek. A Mercury/Island gondozásában kiadott lemez a Billboard 200-as listáján a 16., míg az UK Albums Charton az 52. helyen szerepelt. Az albumon olyan példaképek dalait formálták a saját képükre, mint a Thin Lizzy, Queen, Sweet, T. Rex, David Essex, Blondie, The Nerves, The Kinks, Electric Light Orchestra, Roxy Music, David Bowie, Free, Mott the Hoople, Badfinger, John Kongos, Faces vagy a Slade. Az album már a tizedik olyan anyaguk volt mely bekerült az amerikai Top 20-ba. A lemezből 140 ezer példány kelt el. 2006. május 31-én felléptek a VH1 Rock Honors műsorában, ahol még szerepelt a Queen, a Judas Priest, és a KISS. A rendezvényen az All-American Rejects együttes előadta a Photograph feldolgozását. Ezt egy sikeres turné követett a veterán Journey társaságában. 2006 októberében újra megjelent a Hysteria album egy kétlemezes deluxe változatban, melyen remixek, és maxikon megjelent bónuszdalok is helyet kaptak. 2007 júniusában megkezdték Downstage Thrust Tour elnevezésű turnéjukat, mely érintette az Egyesült Államok nagy részét és Kanadát. A körút két előzenekara a Foreigner és a Styx volt. Már 2006-ban is dolgoztak a következő album munkálatain, melyek 2008-ra be is fejeződtek. A produceri teendőket saját magukon kívül ezúttal Ronan McHugh-ra bízták. Az album Songs from the Sparkle Lounge címmel 2008. április 25-én jelent meg a Mercury/Universal gondozásában. Az Egyesült Államokban az Island adta ki az anyagot. Az ország északi részén április 29-én, míg Japánban csak 30-án jelent meg. A rég várt album a Billboard 200-as listáján az 5. helyet szerezte meg, ahol az első héten 55.000 darabot vásároltak meg belőle. Az UK Albums Chart listáján a 10. helyig jutott. Szó volt róla, hogy a lemezen megint együttműködnek Mutt Lange-al ez azonban nem valósult meg. Kislemezként először a Nine Livest adták ki, melyen Tim McGraw country énekes is szerepel, aki egyúttal a dal társszerzője is volt Elliott, Savage és Collen mellett. Ezt a C'mon C'mon dal megjelenése követte. Elliott a zenekar hivatalos honlapján az album hangzását a korai AC/DC anyagok és a Led Zeppelin Rock and Roll című dalához hasonlította. Az album valóban visszatérés lett a klasszikus, hard rockos Def Leppard stílushoz, melyet a rajongók és a kritikusok is pozitívan fogadtak. Az albumot támogató turné 2008. március 27-én vette kezdetét a Greensboro-ban. Az amerikai dátumokhoz a Styx és a REO Speedwagon csatlakozott az együtteshez. Ezt követően több európai rockfesztiválon léptek fel, majd egy angliai arénaturnét bonyolítottak le a Whitesnake társaságában. Az újabb amerikai fellépéseken a Black Stone Cherry lépett fel velük, majd újra európa felé vették az irányt. Pár angol koncerten újra a Whitesnakeel léptek fel, de csatlakozott hozzájuk a Thunder is. A világturné Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon folytatódott. Az Indiai és Japán koncerteken a Whitesnake is velük tartott. A turné 41 amerikai várost érintett, valamint 2009 közepén Torontóban is felléptek. Ezenkívül nagy sikerű koncertet adtak a brit Download fesztiválon is, a Whitesnake és a ZZ Top társaságában. A turné keretében 2008 októberében a Nashvillei koncertjükön együtt léptek fel Taylor Swift country-pop énekesnővel. A felvétel 2009. június 16-án DVD-n is hozzáférhetővé vált, kizárólag a Wal-Mart cégen keresztül. Ez a kiadvány volt a legkelendőbb DVD a megjelenés hetében, és összességében a 10. legkelendőbb Wal-Mart zene kiadás lett. A szupersztár Taylor Swift gyermekkora óta Leppard rajongó, ezért választotta az együttest vendégéül. Az együttessel a Photograph dalt adta elő, mely az év videója díjat is megnyerte a 2009-es CMT Music Awards-on. Ezenkívül a Pour Some Sugar On Me, és a When Love and Hates Collide dalok is elhangzottak az énekesnő és a zenekar közös előadásában. Taylor Swift így nyilatkozott a közös fellépésről: A Def Leppard félelmetesen jó volt. Ezek a legmenőbb srácok a világon. Ez volt a legcsodálatosabb dolog a világon, hogy élőben felléphettem velük. Joe Elliott pedig így nyilatkozott a közös fellépésről: Abszolút öröm volt együtt dolgozni Taylorral, nagyon örülök hogy lehetőségünk nyílt erre. 2009 októberében a zenekar bejelentette, hogy törli a hátralévő észak-amerikai dátumokat, mely összesen 23 koncertet foglalt magában. Az együttes személyi kérdésekre, problémákra hivatkozott, mely révén felmerültek pletykák tagcserékről, feloszlásról. A zenekar tagadta a híreket, sőt kijelentették, hogy egyszerűen nem tudnák elképzelni, hogy a zenekar nélkül mihez fognának.." Ugyan már rég nem olyan sikeresek mnt egykoron, de a legutóbbi turnéjukon egy koncertért közel 700.000 dollárt kaptak, mely révén a 20 legjobban fizetett előadok közé tartoztak az évben. Joe Elliott ekkortájt kijelentette, hogy egy ideig nem fognak többet turnézni, vélhetőleg majd csak 2011-ben, amikor egy új lemez is tervbe van véve. A Def Leppard is a Toolhoz, az AC/DChez és Garth Brookshoz hasonlóan megtiltotta, hogy zenéjük hozzáférhető legyen az iTunes-on. Elliott egy 2011-es interjúban elárulta, hogy terveik közt szerepel egy újabb turné és egy koncertlemez kiadása is. Ez utóbbi azért érdekes, mert még egyetlen koncertlemezük sem jelent meg, egy négyszámos 1993-ban megjelent Live: In the Clubs, in Your Face EP-n kívül. A koncertalbum Mirrorball címmel jelent meg 2011 júniusában a Frontiers Records gondozásában. Az albumból 20000 példány kelt el az első héten az USA-ban, ezáltal a Billboard 200 listáján a 16. helyre került. A kiadványra három új dal is felkerült, melyekből a Undefeated kislemezen is megjelent. 2011 nyarán turnéra indult a zenekar, melynek során 2011. június 10-én felléptek a brit Download fesztiválon is. A turné két hónapon át érintette az Amerikai Egyesült Államokat is, ahol a Heart lépett fel az együttes előtt. Ezt követően Ausztráliában és Japánban adtak koncerteket. 2011 őszén a Mötley Crüevel indultak brit arénaturnéra, ahol a Steel Panther volt a koncertek nyitózenekara. A 2011-es ausztrál turné alkalmával felbukkantak a Channel Seven Perth Telethon televízió állomáson. 2011. július 17-én a Wisconsinban megrendezett Rock Festen léptek volna fel a Heart zenekarral, a koncertet azonban mindkét zenekar lemondta, mivel Joe Elliot apja hirtelen elhunyt. A két együttes helyét a Stone Temple Pilots és Ted Nugent töltötte be. A Def Leppard bejelentette, hogy 2012 nyarán az Amerikai Egyesült Államokban fognak turnézni, ahol a Poison és Lita Ford lesznek az előzenekarok. 2012. július 22-én főzenekarként fognak fellépni a Rock Festen, ahol sok egyéb zenekar mellett a Poison fellépése is várható. Zene, stílus A Def Leppard az amerikai stílusú hard rock egyik meghatározó együttese. A A brit heavy metal új hullámával kerültek nyilvánosságra, színtiszta brit heavy metalt igazándiból sosem játszottak. Már a korai albumaikon (On Through the Night - 1980, High 'n' Dry - 1981) is sokkal közérthetőbben, hard rockosabban szólaltak meg, mint a kortárs Iron Maiden, Saxon vagy Judas Priest albumok. Egyedi, felismerhető zenei stílusuk az 1983-ban megjelent Pyromania albumon kristályosodott ki, melyet a többszólamú vokálok, a könnyedén rögzülő refrének, dallamos/slágeres hard rock számok jellemeznek. Ez az irányvonal tovább folytatódott az 1987-es Hysteria albumon, némileg még jobban a rádiórockos vonalra kihegyezve. Stílusokat tekintve zenéjükben a hard rock elemek mellett megtalálható az AOR dallamossága, a dallamos gitárriffek/szólók valamint a hair vagy pop metal slágeressége is. Ez utóbbit erősítették 80-as évekbeli megjelenésükkel is, melyet a feltupírozott hajak, exravagáns, színes ruhák jellemeztek. Az alternatív rock és a grunge előretörésével veszítettek népszerűségükből, de pályatársaikkal ellentétben ők csak az 1996-os Slang albumon kezdtek el kísérletezni. Ezen album dalait komorabb hangulat, összetetebb dalok, ipari és indusztriális hangzások jellemzik. Ezenkívül még az X album hozott újítást, mely inkább a modern pop rock felé húzott, semmint a hard rockhoz. Egyedi stílusukból, példaképeik hatása is kihallható. A glames, lazább riffek a T. Rex, a Mott The Hople világából merítenek, a többszólamú vokálok a Queen munkásságát idézhetik fel, mig a keményebb gitártémákra a Led Zeppelin is hatást gyakorolt. A 80-as években gyakran agatták rájuk a glam metal címkét, melyet a zenekar elutasított, mivel szerintük az nem pontosan írja le a megjelenést vagy a zenei stílust. Sikerek, hatásuk A Def Leppard az 1980-as évek egyik legsikeresebb rockegyüttese volt. Első kettő, még heavy metalos albumukkal (On Through the Night, High 'n' Dry) az angol heavy metal újhullámának egyik vezető zenekara lettek. Az igazi áttörést az 1983-ban kiadott Pyromania hozta el, mely az ezt követő 1987-es Hysteriaval egyetemben gyémántlemez minősítést kapott. Áttörésük nagyrészt az MTV zenecsatornának köszönhető, valamint az olyan slágeres számaiknak, melyeket a poporientált közönség is könnyedén meg tudott emészteni. Ugyanakkor sikerüket annak is köszönhették, hogy általában mindig azt játszották amit a közhangulat megkívánt. A kritikusok és a rajongók nagy része is a Pyromania és a Hysteria albumokat tartja életművük legerősebb produktumainak, melyekkel meghatározták a 80-as évek közepének/második felének dallamos hard rock irányvonalát. Számtalan akkor felbukkanó együttesen érezhető volt e két lemez hatása, elég ha csak a legismertebb együttes a Bon Jovi nevét említsük. Az 1990-es évek elejére, az alternatív rock és grunge műfajok térhódítása révén, a dallamos rock, pop metal, hair metal és rádiórock zenekarok elveszítették népszerűségüket, médiatámogatásukat. Ezáltal a Def Leppard csillaga is leáldozóban volt, bombasztikus stadionrock zenéjük elavulttá vált, noha az 1992-es Adrenalize albumuk még vezette az amerikai és brit slágerlistákat is, a lemez turnéja pedig szintén teltházakat vonzott. Az 1993-as Retro Active még szintén sikeres tudott maradni, az 1996-os Slang kiadása óta viszont már nem sikerült megismételni a korábbi sikereket. Az együttes fénykora már a múlt, újabb lemezeik azonban még most is felkerülnek a listák élbolyába és sikeres arénakoncerteket adnak. Egyéb projektek Phil Collen gitáros szerepelt Sam Kinison amerikai humorista 1988-ban megjelent Have You Seen Me Lately? albumának "Wild Thing" című dalában, bár nevét nem tüntették fel. A dal videoklipjében a Poison, Bon Jovi, Mötley Crüe, Guns N’ Roses, Ratt, és az Aerosmith tagjai is szerepeltek. Collen ezenkívül szerepelt az ausztrál BB Steal zenekar 1991-ben megjelent On The Edge című albumán is. Joe Elliott a Rolling Stones gitárosának Ronnie Woodnak 1992-ben megjelent Slide On This albumán énekelt két szám erejéig. A Somebody Else Might és Always Wanted More dalokhoz vodeóklipet is forgattak. A Def Leppard különböző tagjai felbukkantak Jeff Beck, AC/DC, és Alice Cooper feldolgozás albumokon is. A Cybernauts Joe Elliott és Phil Collen projektje, mely a The Spiders from Mars (David Bowie kísérőzenekara) tagjait foglalta még magában, Mick Ronson gitáros kivételével. Az együttes több koncertet is adott, melyek alkalmával Bowie Ziggy Stardust korszakának dalai is felcsendültek előadásukban. Phil Collen 2004-ben megalapított egy Man Raze nevű alternatív/hard rock együttest is, melynek eddig egy albuma jelent meg 2008-ban Surreal címmel. Vivian Campbell az utóbbi években a Clock és Riverdogs zenekarokban is megfordult, valamint 2005-ben egy szólólemezt is készített (Two Sides of If). Joe Elliott 2010 júliusában a Down 'n' Outz együttessel adott ki lemezt, My ReGeneration Vol. 1 címmel. A zenekart The Quireboys tagok alkotják. Vivian Campbell 2010 elején a Thin Lizzyvel indult turnéra. Phil Collen 2011 januárjában a The Damned énekesével Dave Vaniannal dolgozott együtt, egy I, Superbiker című motoros film zenéjén. Diszkográfia 1979 - The Def Leppard E.P. 1980 - On Through the Night 1981 - High 'n' Dry 1983 - Pyromania 1987 - Hysteria 1992 - Adrenalize 1993 - Retro Active (ritkaságok gyűjteménye) 1995 - Vault: Def Leppard Greatest Hits (1980–1995) (válogatás) 1996 - Slang 1999 - Euphoria 2002 - X 2004 - Best of Def Leppard (válogatás) 2005 - Rock of Ages: The Definitive Collection (válogatás) 2006 - Yeah! (feldolgozások gyűjteménye) 2008 - Songs from the Sparkle Lounge 2015 - Def Leppard The Def Leppard World - Discography Videók/DVD-k 1988 - Historia ( VHS ) 1989 - Live: In the Round, in Your Face ( VHS ) 1993 - Visualize ( VHS ) 1995 - Video Archive ( VHS ) 2001 - Historia / Live: In the Round, in Your Face ( DVD ) 2001 - Visualize / Video Archive ( DVD ) 2001 - Hysteria – The Def Leppard Story ( DVD ) 2004 - Best of the Videos ( DVD ) 2005 - Rock of Ages: The DVD Collection ( DVD ) Tagok Jelenlegi tagok Joe Elliott – ének, gitár, billentyűk (1977 óta) Phil Collen – gitár , háttérvokál (1982 óta) Vivian Campbell – gitár , háttérvokál (1992 óta) Rick Savage – basszusgitár , billentyűk, gitár, háttérvokál (1977 óta) Rick Allen – dobok , háttérvokál (1979 óta) Korábbi tagok Steve Clark – gitár, háttérvokál (1978–1991) Pete Willis – gitár, háttérvokál (1977–1982) Tony Kenning – dobok (1977–1978) Frank Noon – dobok (1978) Kisegítő tagok Jeff Rich - dob, ütőhangszerek (1986 augusztusában) Saint-Joseph-de-Rivière Saint-Joseph-de-Rivière település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 1218 fő (2015). Saint-Joseph-de-Rivière Saint-Laurent-du-Pont, Saint-Pierre-de-Chartreuse, Miribel-les-Échelles, Saint-Aupre, Saint-Étienne-de-Crossey és Saint-Julien-de-Raz községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagy rügysodró moly A nagy rügysodró moly (Recurvaria leucatella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) családjába tartozik. Elterjedése, élőhelye Eurázsiában és a Közel-Keleten közönséges faj. Egész Magyarországon gyakori kártevő. Megjelenése Elülső szárnya fekete, széles fehér keresztszalaggal. A szárny fesztávolsága 13–15 mm. Életmódja A Kárpát-medencében általában évi 1–3 nemzedéke van, és a fiatal hernyók telelnek át a tápnövények (fák) koronájában. A hernyók már márciusban felélednek, és ezután a rügyekben, majd az összenőtt, torzult hajtásokban fejlődnek. Májusban fehér gubót szőnek maguknak, és abban bábozódnak be. Az időjárástól függően május–július között rajzanak, majd lerakják petéiket. A hernyók a nyár végén kelnek ki, és lombhullás előtt készítik el telelő gubójukat a fa koronájában. Tápnövényei a gyümölcsfák. A Kárpát-medencében az alábbi ültetvényeket károsítja: birs körte alma naspolya mandula kajszibarack őszibarack szilva cseresznye meggy málna ribiszke köszméte Emellett megtelepszik a vadon termő gyümölcsfákon és cserjéken is. Magyarországon a hat leggyakoribb tavaszi moly egyike. Kártétele térben és időben változik. Inferior javak Inferior, alárendelt vagy „alsóbbrendű” javaknak nevezik a mikroökonómiai fogyasztáselméletben azokat a javakat, amelyek a fogyasztó vagy fogyasztók jövedelmének változására keresletük ellenkező előjelű változásával reagálnak. Az elfogyasztott mennyiség és jövedelem Egy inferior jószágból csökken az elfogyasztott mennyiség, ha a fogyasztó(k) jövedelme nő, és fordítva. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az inferior javak Engel-görbéje negatív meredekségű, csökkenő, ellentétben az úgynevezett normál javakkal, amelyek keresletének növekedése figyelhető meg jövedelemnövekedés esetén (így Engel-görbéjük növekvő). Inferior javak tulajdonságai Inferior javak lehetnek például bizonyos alacsony minőségű, de olcsó élelmiszerek, amiket főleg az alacsony jövedelmű családok fogyasztanak. Ha a család jövedelme megnő, ahelyett, hogy ezekből venne többet, inkább drágább, de jobb minőségű élelmiszereket kezd vásárolni. A példából az is érzékelhető, hogy az inferior javak többsége csak bizonyos jövedelemszinteken és bizonyos fogyasztói csoportok esetében rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Giffen-javak Az inferior javak gyakran – de nem mindig! – Giffen-javak is egyben. Ennek az a magyarázata, hogy az inferior javaknál az árváltozás jövedelmi hatása a változással azonos előjelű (ugyanis az árváltozás a jövedelem vásárlóerejének ellentétes előjelű változását eredményezi); ha pedig a jövedelmi hatás „elég nagy” ahhoz, hogy abszolútértéke meghaladja a mindig negatív (ellentétes) előjelű helyettesítési hatást, akkor a teljes hatás pozitív, vagyis az árváltozással azonos irányú lesz; ez pedig a Giffen-javak definíciója. Giulio Rodinò Giulio Rodinò (Nápoly, 1875. január 10. – Róma, 1946. február 16.) olasz nemesi család tagja, a nápolyi katolikus mozagalom képviselője, ügyvéd, politikus és több alkalommal az Olasz Királyság minisztere volt. Élete Giulio Rodinò 1875. január 10-én született Nápolyban nemesi család gyermekeként. 1913-ban a nápolyi katolikus mozgalom képviselőjévé választották. 1919-ben részt vett Olasz Néppárt megalapításában. 1919-től 1921-ig és 1924-től 1926-ig a képviselőház alelnöke volt. 1920-ban és 1921-ben ő látta el a hadügyminiszteri, 1921-ben és 1922-ben pedig az igazságügyi miniszteri tisztséget. 1926 novemberében lemondott parlamenti mandátumáról. A fasizmus bukása után – az Olasz Kereszténydemokrata Párt képviseletében – visszatért a politikai életbe. 1944 áprilisától júniusig tárca nélküli miniszter volt, majd 1944 decemberétől 1945 júniusáig a Bonomi-kormány miniszterelnök-helyetteseként tevékenykedett. 1946. február 16-án hunyt el Rómában. Scheiber Sándor-díj A Scheiber Sándor-díj azoknak a magyar állampolgároknak, illetve határon túl élő magyaroknak adható, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás-, művelődéstörténet és az oktatás, valamint a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításának területén. Az elismerést évente egyszer, Prof. Dr. Scheiber Sándor főrabbi halálának évfordulóján, március 3-án adományozza a kulturális miniszter. A kitüntetéssel emlékplakett és az adományozást igazoló okirat jár, 2005-ig legfeljebb két, azóta legfeljebb három személy kaphatja megosztás nélkül. Díjazottak 2013 Erős Ferenc egyetemi tanára Szalai Anna egyetemi tanára David Gur a Magyarországi Cionista Ifjúsági Mozgalmak Történetét Kutató Társaság elnöke 2012 Shaul Shaked 2011 Perczel Anna építész Pavle Sosberger művelődéstörténész Erdélyi Lajos fotóművész 2010 Miskolczy Ambrus Menachem Schmelzer Tibori Szabó Zoltán 2009 Nagy Ilona Michael K. Silber Toronyi Zsuzsanna 2008 Féner Tamás Dr. Novák Attila szerkesztő, történész Dr. Turán Tamás 2007 Deutsch Gábor „morénu”, író Dr. Schmelzer Hermann Imre rabbi (St. Gallen) Dr. Szigeti Jenő professzor 2006 Dr. Pinhas Artzi professzor (Bar-Ilan University) Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Dr. Karády Viktor professzor (CEU) 2005 Dr. Jehuda Don professzor (Bar-Ilan University) Dr. Shlomo J. Spitzer professzor (Bar-Ilan University) Dr. Tatár György professzor 2004 Dávid Ferenc Dr. Karasszon István Dr. Nathaniel Katzburg professzor 2003 dr. Haraszti György dr. Neumann Ernő rabbi (Temesvár) 2002 dr. Fröhlich Ida , tanszékvezető egyetemi tanár Gábor György 2001 Benyik György katolikus pap, teológus Hidvégi Máté 2000 Schweitzer József országos főrabbi Voigt Vilmos , folklórkutató 1999 Babits Antal Dr. Felkai László , pedagógus, neveléstörténész 1998 Raj Tamás , történész (rabbi) Rózsa Huba professzor (PPKE) 1997 Dr. Jólesz László író Kőbányai János , író, szerkesztő, fotóművész 1996 Dr. Domán István rabbi Dr. Komoróczy Géza , orientalista, egyetemi tanár, történész Dr. Szécsi József Dr. Szita Szabolcs Turán Róbert 2004-es madridi terrortámadások A 2004-es madridi terrortámadások (amelyeket spanyolul a dátum rövidítésével általában 11-M néven említenek) összehangolt pokolgépes merényletsorozat volt a madridi helyiérdekű vasúti hálózaton 2004. március 11-e reggelén, három nappal a parlamenti választások előtt és éppen 2 évvel és 6 hónappal az amerikai 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után. A robbantásokban 191 ember meghalt és 1800-an megsérültek. A hivatalos nyomozás szerint a támadás mögött egy, az al-Káida vonzáskörében álló terrorcsoport állt, amely azonban nem volt közvetlen kapcsolatban az al-Káidával. A terroristák a robbanóanyagot bányászoktól vásárolták. A választások közelsége miatt a robbantások különleges politikai hangsúlyt kaptak. A hatalmon lévő Spanyol Néppárt (PP) támogatta az Egyesült Államokat az iraki háborúban, és ezért Aznar miniszterelnök el akarta kerülni, hogy a választókban az a benyomás keletkezzen, hogy a terrortámadást a kormány politikája provokálta ki. Ezért a néppárti vezetők eleinte az ETA baszk szeparatista szervezetet vádolták a merénylettel. A választást végül az ellenzéki szocialista párt (PSOE) nyerte meg. Az elemzők szerint a robbantásokkal kapcsolatos elhibázott politikai kommunikáció szerepet játszott a néppárti kormány bukásában Huszonegy hónapnyi nyomozás után a bíróság a marokkói Jamal Zougamot bűnösnek találta a támadásokban. Robbantások leírása 2004. március 11-e csütörtök reggelén a madridi terrortámadáskor 10 robbanás történt, négy vonatnál. Az érintett vonatok mind azonos vonalon haladtak, ugyanabba az irányba Alcalá de Henares és Madrid Atocha állomás között. Később jelentették, hogy 13 improvizált robbanószert helyeztek el a vonatszerelvényeken. A robbantási szakértői csapat megérkezett a terrortámadás helyszínére, ahol a fennmaradó három robbanószerből kettőt biztonságosan felrobbantottak, de a harmadikat nem találták késő délutánig, egy csomagban tárolták, amit az egyik vagon szállított. Igazságügyi nyomozás vette kezdetét. Mind a négy vonat megállt az Alcalá de Henares megállónál 07:01 és 07:14 között (minden a következőkben leírt időpont helyi idő szerinti, azaz UTC+1). Atocha Állomás (vonatszám 21431) - Három robbanás történt. Egy videófelvétel szerint, amit megálló biztonsági rendszere készített, az első bomba 07:37-kor fejtette ki a hatását, két másik egymáshoz képest 4 másodpercen belül 07:38-kor okozott pusztítást. El Pozo del Tío Raimundo Állomás (vonatszám 21435) - Körülbelül 07:38-kor, éppen elinduló vonaton két bomba robbant különböző kocsikban. Santa Eugenia Állomás (vonatszám 21713) - Egy bomba robbant körülbelül 07:38-kor. Calle Téllez (vonatszám 17305) - körülbelül 800 méterre az Atocha Állomástól - Négy bomba robbant különböző vagonokban, megközelítőleg 07:39-kor. 08:00-kor vészhelyzeti dolgozók érkeztek a terrortámadás helyszínére. A rendőrség számos áldozatot jelentett, 50 sebesültet és néhány halottat. 08:30-ra a vészhelyzeti mentőalakulat felállított - a sebesültek ellátására - egy ideiglenes "kórházi" központot a Daoiz y Velarde sport gyárban. Helyi lakók segítettek a mentő alakulatoknak, a kórházaknak jelentették a várt sebesültek számát. 08:43-kor tűzoltók 15 halottat jelentettek El Pozonál. 09:00-ra a rendőrség megerősítette 30 ember halálát. 20 embert El Pozonál ért a váratlan halál és 10 személy Santa Eugenia és Atocha állomásoknál pusztult el a hatalmas pusztításban. A hatalmas anyagi kár mellett 191 ember: 142 spanyol, 16 román, 6 ecuadori, 4 lengyel, 4 bolgár, 3 perui, 2 dominikai, 2 kolumbiai, 2 marokkói, 2 ukrán, 2 hondurasi, 1 szenegáli, 1 kubai, 1 brazil, 1 francia és 1 filippínó halt meg. Az áldozatok száma magasabb volt, mint minden más spanyolországi terrortámadásban meghaltak számánál. Egy 1987-es robbantásban 21 spanyol halt meg és 40 sebesült meg a Hipercor nevű áruházlánc szupermarketének berobbantásakor Barcelonában. Akkor a baszk szeparatista terrorista csoportot nevezték meg, hogy ők álltak a támadás mögött (vagy az ETA). Az volt a legrosszabb eset Európában az 1988-as Lockerbie robbantás óta. További robbantások nyomozási eredményei Egy 12 kilogrammos Goma-2 szerkezetet készítettek egy robbanószerkezettel és 136 méteres kötéllel, amit semmihez nem kötöttek hozzá. Ezt a szerkezetet találták meg egy nagysebességű AVE vonat sínjén április 2-án. A spanyol hatóságok nem kezdtek nyomozni és az robbantási előkészületek ismeretlenek maradtak. A 136 méteres kábelre kötött robbanószerkezet nem tudott felrobbani. Röviddel az AVE incidens után a rendőrség azonosított egy apartmant Leganésben, Madrid déli részén. A gyanúsított militánsok, Jamal Zougam, Serhane Abdelmaji "a tunéziai" és Jamal Ahmidan "a kínai" vezetésével apartmanjuk belsejében rekedtek egy rendőrségi rajtaütés alkalmával április 3-án 09:03-kor, amikor a rendőrség támadást indított, a militánsok öngyilkosságot követtek el robbanóanyaggal, megölve saját magukat és egy rendőrtisztet. Nyomozók gyakran találtak robbanószerkezetet, a március 11-ei Leganés támadásokkal megegyező robbanószerkezetet (bár nem lehetett azonosítani a dinamitok márkáját, hogy a vonatról valók voltak-e). A nyomozás felfedte, hogy egy korábban bányászként dolgozó munkástól vettek robbanóanyagot, akinek még volt hozzáférése robbantó felszerelésekhez. 2006 decemberében az ABC újság hírül adta, hogy az ETA emlékeztette a spanyol miniszterelnököt Zapaterot a 2004. március 11-én történt terrortámadásra, mint egy példaként, ami megesett, hacsak a kormány nem fontolja meg a petícióját (2004 választási kötéltánc), bár a forrás világosan megerősítette, hogy az ETA szervezetnek 'nincs semmi köze' magához a támadáshoz. Következmények Franciaországban egy Vigipirate nevű tervet narancssárga szintre emeltek. Olaszországban a kormány szintén veszély helyzetet deklarál. 2004 decemberében José Luis Rodríguez Zapaterót okolták, hogy az összes a 2004-es madridi terrortámadással kapcsolatos számítógépes fájl törölve lett, csak papír formátumú dokumentumok maradtak fenn. 2005. március 25-én Olga Sánchez olyan összefüggést vélt felfedezni az események időrendjében, hogy 911 nappal a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően történt a madridi terrortámadás. 2005. május 27-én a Prüm konvención egy dokumentumot kezdtek megvitatni, a madridi terrortámadás után aláírta Németország, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Belgium. 2007. január 4-én az El País jelentette, hogy az algériai Daoud Ouhnane, aki vélhetően a 11-M terrortámadásnak kitalálója volt, utat keresett, hogy visszatérjen Spanyolországba további támadások kivitelezéséhez. 2008. március 17-én Basel Ghalyoun, Mohamed Almallah Dabas, Abdelillah El-Fadual El-Akil és Raúl González Pena személyeket korábban bűnösnek találta az Audiencia Nacional, szabadon voltak engedve magasabb bírósági ítélet alapján. Ez a bíróság szintén elengedte az egyiptomi Rabei Osman al-Sayed. Bíbor Szív A Bíbor Szív (angolul The Purple Heart Medal) egy amerikai katonai kitüntetés, sebesülési érdemérem. George Washington arcképét ábrázolja. Megjelenés A Bíbor Szív egy szív alakú érem, melyet aranysáv keretez. A szélessége 35 mm. Középen George Washington tábornok profilja látható, a háttér bíbor színű. A szív felett megjelenik Washington címere (fehér pajzs két piros sávval és három piros csillaggal), zöld levelek között. Az érem hátoldalán a FOR MILITARY MERIT (magyarul katonai érdemért) szavak olvashatók egy szív alakú kiemelkedésben. A szalag szélessége 35 mm és a következő csíkokból áll: 3 mm ezüst; 29 mm bíbor; és 3 mm ezüst. Ki kaphatja meg ezt a kitüntetést? A Bíbor Szívet az USA fegyveres erői azon tagjainak ítélik oda, akik háború során csatában, ellenséges fegyvertől sebesültek meg. A kitüntetést posztumusz is odaítélik, ha a katona szolgálatteljesítés közben meghalt vagy sérüléseibe belehalt. Ebben az esetben a kitüntetést a legközelebbi hozzátartozó veheti át. Története Az eredeti Bíbor Szívet, George Washington alapította New Yorkban 1782. augusztus 7-én. A célja az volt, hogy a kitüntetettekről lehessen tudni, hogy vérüket áldozták szülőföldjük védelmében és ezért tisztelet és megbecsülést kapjanak szomszédaiktól. A kitüntetésre, bár soha nem törölték el, az amerikai függetlenségi háborút követően az első világháború végéig nem jelöltek senkit. 1927. október 10-én , Charles Pelot Summerall tábornok javasolta a Kongresszusnak, hogy élesszék fel a katonai érdem érmet. A javaslatot visszavonták, és az előkészítéseket 1928. január 3-án felfüggesztették, de a tábornok irodáját utasították, hogy kartotékoljon minden anyagot, amit a lehetséges jövőbeli felhasználás érdekében gyűjtöttek. 1931. január 7-én Summerall utóda, Douglas MacArthur tábornok új terven kezdett dolgozni, amelybe bevonta Washington Művészeti Bizottságát. Szándéka az volt, hogy George Washington születésének 200. évfordulójára készítenék el az érmet. Elizabeth Will (?-1975), a hadsereg címertani specialistája elkészítette annak a kitüntetésnek leírását, amit ma Bíbor Szívként ismerünk. A művészeti bizottság a leírás alapján három gipszmodellt kért szobrászoktól, amiből végül kiválasztotta John R. Sinnock munkáját. 1931. az Egyesült Államok elnöke, George Washington születésének a 200. évfordulójára a Bíbor Szívet, egy végrehajtási rendeletben felélesztette. 1932. február 22-én a Hadügyminisztériumban döntöttek a különböző díjak odaítéléséről. A kitüntetést végül 1917. április 5-éig visszamenőlegesen megítélték (ekkor lépett be az Egyesült Államok az I. világháborúba). Az első, akinek a Bíbor Szívet odaítélték, az maga MacArthur volt. A II. világháború (1941. december 7. és 1943. szeptember 22-e között, a háború korai szakaszában), a Bíbor Szívet odaítélték mindazoknak, akik az ellenség elleni harcokban részt vettek, és a kötelességüket kimagaslóan teljesítették. Később a Kongresszus egy törvénnyel megszüntette azt a gyakorlatot, hogy érdemes szolgálatért ítéljék oda a Bíbor Szívet. 1942. december 3-án a kitüntetést kiterjesztették minden fegyvernemre, és szabályozták az alkalmazását. Ettől kezdve csak sebesülésért volt adható. 1962. április 25-én keltezett rendeletben szabályozták, hogy a hozzátartozók milyen formában vehetik át a Bíbor Szív posztumusz díját. 1984. február 23-án keltezett rendelet engedélyezte a terrorista támadások során, illetve az 1973. március 28. után békefenntartó erők részeként szerzett sebesülések Bíbor Szívvel való elismerését. A második világháborúban, majdnem 500.000 darab Bíbor Szív érmet gyártottak. A mai napig nem múlták felül ezt a számot. 2003-ban, a Bíbor Szív érmek közül 120.000 darab volt készleten. Belgrano megye (Santiago del Estero) Belgrano egy megye Argentína északi részén, Santiago del Estero tartományban. Székhelye Bandera. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Caminata Caminata település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Piacenza megyében. Lakosainak száma 250 fő (2017. január 1.). Caminata Canevino, Nibbiano és Ruino községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hyaenodon A Hyaenodon az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Creodonta rendjébe, ezen belül a Hyaenodontidae családjába tartozó nem. A Hyaenodon-fajok (magyarul: „hiéna fogú”), Dél-Amerika, Ausztrália és Antarktisz kivételével az egész Földön megtalálhatók voltak. Az emlősnem körülbelül 26,1 millió évig uralta élőhelyét, 42-15,9 millió évek között. Előfordulásuk A nem a késő eocéntől a korai miocénig élt. Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Afrika területén számos faj maradványát fedezték fel. 1993-ban már 42 Hyaenodon fajt azonosítottak. Észak-Amerikában a Hyaenodon a késő oligocén korban halt ki, utolsó faja a H. brevirostris volt. Európából már az oligocén elején kihaltak. Afrikában a miocén korban 3 fajuk élt: H. andrewsi, H. matthewi és H. pilgrimi, de egyikük sem érte el az ázsiai H. gigas és H. weilini fajok hatalmas méretét. Megjelenésük A nemben egyes fajok koruk legnagyobb ragadozói voltak, míg mások csak a nyest méretét érték el. A Hyaenodon emlősnem a Hyaenodontidae család legutóbbi képviselőit tartalmazta. A korai ragadozó életmódot folytató emlősökhöz hasonlóan, a Hyaenodon-fajoknak is nagy fejük, és kis agyuk volt. Hosszú koponyáján keskeny pofa ült. A koponyához mérve az orrüregük nagyobb volt, mint a kutyafélék orrürege. Nyakuk rövidebb volt, mint a fejük. Hosszú, tömzsi testük hosszú farokban végződött. A észak-amerikai fajok legnagyobb képviselője, a H. horridus volt. A felnőtt H. horridus átlag testtömege körülbelül 40, legfeljebb 60 kilogramm lehetett. A legnagyobb Hyaenodon a H. gigas volt, testtömege 500 kilogramm lehetett. A H. crucians, amely Észak-Amerikában, a kora oligocén korban élt, 10-25 kilogrammos volt. A H. microdon és a H. mustelinus, amelyek a késő eocén kori Észak-Amerikában éltek csak 5 kilogrammosak lehettek. Rendszerezésük A listán a 42 fajból 24 van megadva: Hyaenodon bavaricus Hyaenodon brevirostris Hyaenodon chunkhtensis Hyaenodon crucians - szinonimák: H. leptocephalus , H. minutus , H. paucidens Hyaenodon eminus Hyaenodon exicuus Hyaenodon filholi - szinonima: H. vulpinus Hyaenodon gigas Hyaenodon horridus - szinonima: H. cruentus Hyaenodon incertus - szinonima: Pterodon exploratus Hyaenodon leptorhynchus Hyaenodon megaloides Hyaenodon microdon Hyaenodon milloquensis Hyaenodon mongoliensis Hyaenodon montanus Hyaenodon mustelinus Hyaenodon neimongoliensis Hyaenodon pervagus Hyaenodon raineyi Hyaenodon venturae - szinonima: H. exiguus Hyaenodon vetus - szinonima: Pterodon californicus Hyaenodon weilini Hyaenodon yuanchensis A két alábbi faj ide helyezése még vitatott. Hyaenodon minor Hyaenodon requieni Tarka sáfrány A tarka sáfrány (Crocus reticulatus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó sáfrány (Crocus) nemzetség kora tavasszal virágzó, Magyarországon védett faja. Elterjedése, élőhelye Dél- és Kelet-Európában egészen a Kaukázusig, a következő országokban él: Magyarország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Olaszország, Románia, Szerbia, Törökország. Élőhelyei lösz- és homokpusztagyepek, homoki tölgyesek és akácosok. Megjelenése, jellemzői 4–12 cm magas, hagymagumós évelő növény. Tőálló levelei keskenyek, szálasak, kihegyezett csúcsúak, közepükön két fehér hosszanti csík fut végig. Ugyancsak tőálló virágai hosszúkás-harang alakúak. Lepelleveleinek színe a fehértől a halványliláig terjed. A három külső lepelcimpán 3-3 hosszanti lefutású ibolyás csík látható. Porzói sárgák. Bibéje narancssárga, vékony, bunkó alakú. Termése hengeres vagy orsó alakú, rövid csőrben végződő, háromrekeszű tok. Fehér színváltozata is ismert. Február, márciusban virágzik. Szinonimák Crocus luteus M. Bieb. Crocus Crocus micranthus Boiss. Crocus reticulatus f. adspersus Crocus reticulatus var. albicans Crocus reticulatus var. auritextus Crocus reticulatus f. confusus Crocus reticulatus f. estriatus Crocus reticulatus var. immaculatus Crocus reticulatus f. leptanthus Crocus reticulatus f. nadae Crocus reticulatus f. pluriflorus Crocus reticulatus var. rectilimbus Crocus reticulatus var. variegatus Crocus variegatus Hoppe & Hornsch. Crocus variegatus f. adspersus Crocus variegatus f. estriatus Crocus variegatus f. leptanthus Crocus variegatus var. micranthus Crocus variegatus f. pluriflorus Crocus vittatus Raf. Lila tölcsérpereszke A lila tölcsérpereszke (Lepista nuda) ehető gombafaj, kalapja fiatalon kékeslila és domború, az idősebb gombáé egy kissé ellapul és a színe barnás-lila lesz. A kalap átmárője akár 8–15 cm is lehet. A tönkkel alig érintkező, a tönk felé felkanyarodó lemezei is lilák, majd megsárgulnak és könnyen leválaszthatók a kalapról. Vaskos, szálasan lila, kemény tönkje, belül is lilás, később sárgásbarna. A tönk alja alul gyakran molyhos-nemezes a gombára tapadó, néha szintén lilás micéliumfonalaktól. Illata erős, fűszeres, jellegzetes „pereszkeillat”. Ősszel, és még a tél elején is megtalálható mindkét faj az erdők napfényes részein, de kertekben és útszéleken is előfordul. Egész Európában elterjedt gyakori faj. Nyersen nem ehető, sőt így még enyhe mérgezést is okozhat. A lila pereszke piacokon árusítható, vidéki városok piacán gyakori, őszi gomba. A lilatönkű tölcsérpereszke (Lepista saeva) is ehető gombafaj, melynek húsos kalapja szürkés, szürkésbarna vagy halványan kékes-lila, később sárgásbarna színűvé válik. A két gombafaj egymással is, de más mérgező fajokkal, elsősorban a lilás színű pókhálósgombákkal és más tölcsérgombafajokkal is könnyen összetéveszthető. Szintén közeli rokona a lilatönkű pereszke (Lepista personata), amelyet 2016-ban az Év gombájának választottak Viszkozitás A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék (fluidum) belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. Így a víz folyékonyabb, kisebb a viszkozitása, míg az étolaj vagy a méz kevésbé folyékony, nagyobb a viszkozitása. Minden valóságos folyadéknak vagy gáznak van viszkozitása (kivéve a szuperfolyékony anyagoknak), az ideális folyadék és ideális gáz viszkozitása nulla. A köznyelvben általában a nagy viszkozitású anyagokat sűrűn folyónak vagy egyszerűen sűrűnek, a kis viszkozitásúakat pedig könnyen mozgónak vagy hígnak nevezik, azonban a sűrűség mint fizikai fogalom mást jelent, illetve a „híg” kifejezést helyesebb az ’alacsony koncentráció’ értelemben használni. Newton elmélete Egy gáz vagy folyadék lamináris áramlása során a közeg egyes rétegei különböző sebességgel áramlanak. A különböző sebességű rétegek elcsúsznak, súrlódnak egymáson, melynek következtében nyíróerő lép fel. Ennek az erőnek semmi köze a szilárd testek elmozdításakor ébredő súrlódáshoz, mert a felületre merőleges erőnek (jelen esetben a gáz- vagy a folyadékrétegeknek egymásra gyakorolt nyomásából származó erőnek) nincs hatása a nyíróerőre. Ezen kívül a szilárd testek súrlódásával ellentétben nyugvó gáz vagy folyadék rétegei között nem lép fel nyíróerő. A viszkozitás értelmezését elsőként Newton adta meg, aki feltételezte, hogy a rétegek párhuzamos és egyenletes áramlása esetén az elmozdulás irányával ellentétes irányú belső súrlódási erő (F) egyenesen arányos a súrlódó felületek nagyságával (A) és a sebességgradienssel (du/dy). Az arányossági tényező az adott gáz vagy folyadék anyagi minőségére jellemző állandó a dinamikai viszkozitás (η): Az F/A fizikai mennyiség a csúsztató feszültség τ, amelynek a segítségével a törvény az alábbi alakban is felírható: ahol Más megfogalmazásban a Newton-féle viszkozitási törvény kimondja, hogy az egyes rétegek közötti csúsztató feszültség egyenesen arányos a sebességgradienssel. Több folyadék, mint például a víz, és a legtöbb gáz kielégíti Newton feltételét, ezeket newtoni folyadékoknak nevezik. A nem-newtoni folyadékok esetén ennél összetettebb összefüggés áll fenn a csúsztató feszültség és a sebességgradiens között. A dinamikai viszkozitásból kiindulva definiáltak még számos egyéb viszkozitást is. Legismertebb és a kenéstechnikában legáltalánosabban használt a kinematikai viszkozitás, amely a dinamikai viszkozitás η és a folyadék sűrűségének ρ a hányadosa: A folyadékok viszkozitásának a mérése A dinamikai, illetve a kinematikai viszkozitás mérése viszkoziméterekkel relatív módon történik. A készüléket akár gyárilag, akár a mérés során, ismert viszkozitású folyadékkal kalibrálni kell. A működési elv alapján az alábbi típusú viszkozimétereket különböztetjük meg: Kapilláris viszkoziméter A Hagen-Poisseuille-törvény a körkeresztmetszetű csőben történő folyadékáramlás körülményeit írja le, a viszkoziméter kapillárisában létrejövő folyadékáramlásra felírva, és a dinamikai viszkozitást kifejezve, az alábbi összefüggést kapjuk: A kifejezésben: R a kapilláris sugara, m L a kapilláris hossza, m V a folyadék térfogata, amely a kapillárison áthalad, m³ ρ a folyadék sűrűsége, kg/m³ ρgh a hidrosztatikai nyomáskülönbség, aminek hatására a kapillárisban létrejön a folyadékáramlás, Pa t az átfolyási idő, s k a készüléknek a méretével összefüggő konstans jellemzőit, valamint az állandókat foglalja magába, és viszkoziméter állandónak nevezik. Ezt az állandót ismert viszkozitású folyadék átfolyási idejének a mérésével kell megállapítani (kalibráció). Mértékegysége: m²/s² Ha a fenti kifejezést elosztjuk a folyadék sűrűségével, akkor a kinematikai viszkozitás az átfolyási idő ismeretében közvetlenül számítható. Ezen az elméleti alapon működik például az Ostwald-, az Ostwald-Fenske-, az Ubbelohde-féle stb. viszkoziméter. Rotációs viszkoziméter Egy álló és egy forgó, koncentrikusan elhelyezkedő henger közötti folyadék viszkozitását a torziós rúgón keresztül forgatott hengeren fellépő fékező nyomatékot mérik. Torziós viszkoziméter Torziós fémszálra függesztett henger merül a mérendő folyadékba. A nyugalmi helyzetből kimozdított (elfordított) henger csillapodó alternáló forgómozgás csillapodásának a mértékét mérik. Eső golyós viszkoziméter A mellékelt ábrán látható Höppler-féle viszkoziméter működése a Stokes-törvényen alapul. A vizsgálandó folyadékkal töltött, kissé ferdén elhelyezkedő üvegcső vízfürdővel termosztálható. A folyadékban mozgó R sugarú golyó sebességének (v) meghatározása a cső két jele közötti távolság (L) megtételéhez szükséges idő (t) mérésével történik. A lefelé mozgó golyóra három erő hat. A lefelé irányuló nehézségi erő (Fg), a felfelé mutató felhajtóerő (Ffel), és a mozgást akadályozó, tehát szintén felfelé mutató, a folyadék dinamikai viszkozitásával (η) arányos (Fs) súrlódási erő. Mivel a golyó állandó sebességgel egyenletesen mozog, a ható erők eredője zérus. A nehézségi erő és a felhajtó erő különbsége: ahol a golyó és folyadék sűrűségének a különbsége. A súrlódási erő nagysága: A folyadék dinamikai viszkozitására tehát a következő összefüggés adódik: A készülékhez különböző méretű és anyagú, azaz sűrűségű - pl. üveg, acél - golyók tartoznak, ezek megfelelő választásával lehet a vizsgálni kívánt folyadék viszkozitásához hangolni a készülékkel mérhető viszkozitástartományt. Vibrációs viszkoziméter A mérendő folyadékba keskeny fémlemez merül, amelyet kényszerrezgésben tartanak. A viszkozitástól függően a rezgés frekvenciája megváltozik, s ezt a változást mérik. Egyéb viszkoziméter Például az Engler-féle viszkoziméter, amely kettős falú, termosztálható fémedény. Az alsó részén meghatározott méretű kifolyónyílás található. Adott mennyiségű folyadék kifolyási idejét mérik. A mérési eredményt Engler-fokban (°E) adják meg, amely az adott hőmérsékletű folyadék és az ugyanolyan hőmérsékletű víz kifolyási idejének a hányadosa. Az Engler-fok relatív adat, így az átszámítás stokesra vagy m²-ra táblázat segítségével történhet. Az Engler-féle viszkoziméter Karl Engler német kémikusról kapta a nevét. A viszkozitás mértékegységei Dinamikai viszkozitás: η A dinamikai viszkozitás SI mértékegysége: a pascal·másodperc, mely megegyezik az 1 kg·m−1·s−1-mal. A dinamikus viszkozitás cgs rendszerű mértékegysége a poise (P), melyet Jean Louis Marie Poiseuille-ról neveztek el. Gyakrabban ennek századrészét a centipoise-t (cP) használták. A centipoise széles körű használatának az az oka, hogy a víz viszkozitása 20 °C hőmérsékleten 1,0020 cP. Kinematikai viszkozitás: ν = η/ρ A kinematikai viszkozitás SI mértékegysége: cgs egysége a stokes, jele: St, melyet George Gabriel Stokesról neveztek el. Néha helyette a centistokes (cSt) használatos. Amerikában gyakran a stoke formában használják (mintha a stokes a többes száma lenne). A kinematikai viszkozitás a folyadékban (gázban) keltett örvényszerű zavarok öncsillapodásának gyorsaságát jellemzi. Ebben a folyamatban a folyadékban tárolt mozgási energiát a viszkozitás emészti fel. A lecsengés sebessége függ a zavar jellemző lineáris méretétől: kétszer akkora méret esetén a lecsengés négyszer annyi ideig tart. Ezt fejeződik ki a m²·s−1 mértékegységben. A jelenség sokban hasonlít a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítődésnek dinamikájához valamely homogén anyagban. A hőmérséklet-vezetési tényező mértékegysége szintén m²·s−1. Hőmérsékletfüggése A folyadékok viszkozitása exponenciálisan csökken a hőmérséklet növekedésével. A dinamikai viszkozitás hőmérséklet-függését az Arrhenius-Andrade-összefüggés írja le: ahol ηo anyagi állandó, Pa·s az E‡ a viszkozitás aktiválási energiája, J/mol az egyetemes gázállandó, az abszolút hőmérséklet, K. Ha tehát az anyagok viszkozitásának a logaritmusát az abszolút hőmérséklet reciprokának a függvényében ábrázoljuk, elméletileg egyeneseket kapunk. Ezeknek az egyeneseknek az iránytangensei arányosak az adott folyadék viszkozitási aktiválási energiájával. A kenőanyagok esetében gyakran fontos követelmény, hogy a viszkozitás minél kisebb mértékben függjön a hőmérséklettől (téli-nyári minőség). Kenőolajok esetén ez azért fontos, mert csapágyak kenésénél a külső hőmérséklet jelentősen befolyásolja a kenőolaj választását. 20341 Alanstack A 20341 Alanstack (ideiglenes jelöléssel 1998 HX91) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 21-én. 8065 Nakhodkin A 8065 Nakhodkin (ideiglenes jelöléssel 1979 FD3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1979. március 31-én. Togói labdarúgó-szövetség A togói labdarúgó-szövetség (franciául: Fédération Togolaise de Football, rövidítve FTF) Togo nemzeti labdarúgó-szövetsége. A szövetség szervezi az ország labdarúgótornáit, és működteti a Togói labdarúgó-válogatottat. 1960-ban alapították, 1962-től a FIFA, 1963-tól a CAF tagja. Guillermo Escalada Guillermo Escalada (1936. április 24. –) uruguayi válogatott labdarúgó. Az uruguayi válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon, illetve az 1955-ös, az 1956-os, 1959-es argetin és az 1959-es ecuadori Dél-amerikai bajnokságon. Sikerei, díjai Uruguayi bajnok (3): 1955, 1956, 1957 U19-es Dél-amerikai bajnok (1): 1954 Dél-amerikai bajnok (2): 1956 , 1959 (Ecuador) Lukáš Dlouhý Lukáš Dlouhý (Písek, Csehszlovákia, 1983. április 9. –) cseh hivatásos teniszező. Elsősorban páros tornákon ér el eredményeket, kétszeres Grand Slam-győztes. A 2006-os Roland Garroson egyesben a harmadik fordulóig, párosban honfitársával, Pavel Víznerrel az elődöntőig jutott. Első Grand Slam-döntőit egy évvel később játszotta ugyancsak Vízner partnereként: előbb a Roland Garroson veszítettek Mark Knowles és Daniel Nestor ellen, majd a US Openen Simon Aspelin és Julian Knowle párosa ellen. 2008-tól új partnere az indiai Lijendar Pedzs volt, és ismét a US Open döntőjéig jutott. Ekkor az amerikai testvérpár, Bob Bryan és Mike Bryan győzte le őket két rövidítéses játszmában. 2009-ben - ugyancsak Peddzsel párban - megszerezte első győzelmeit a Roland Garroson és a US Openen. Víznerrel, Peddzsel és a szlovák Michal Mertinakkal összesen öt ATP-tornát nyert. Schellerten Schellerten település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 8025 fő (2016. december 31.). Schellerten Harsum és Ilsede községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Castagneto Po Castagneto Po (piemonti nyelven Casgné ) egy olasz község Piemont régióban, Torino megyében. Durham (Észak-Karolina) Durham város Észak-Karolina Durham megye székhelye, s az állam negyedik legnagyobb városa. Lakosainak száma a 2006-s felmérések szerint 209 009 fő. Durham városában található dél egyik legismertebb magánegyeteme, a Duke University, s a három egyetemmel közösen kifejlesztett kutatóközpont, valamint a North Carolina Central University, amely a Research Triangle (Kutató háromszög)része. A durhami neogótikus stílusú egyetemi épületek már messziről felhívják magukra a figyelmet. 1924-ig a szentháromságról nevezték el ezt a régi tekintélyes főiskolát, ekkor viszont James Duke, az American Tobacco Company elnöke tiszteletére keresztelték át, mert a névadó 40 millió dollárt adott az egyetemnek. Durham nemcsak oktatási központ, hanem „dohányváros” is. Durham része a Raleigh-Duhram-Cary statisztikai területnek, s lakosai száma a 2006. július 1-jei becslések alapján 1 565 223 fő volt. Online többjátékos csatamező Angolul Multiplayer online battle arena(MOBA), de úgy is ismeretes mint action real-time startegy(ARTS). A Valós idejű stratégiai játék(RTS) műfaj egyik alműfaja. melyben a játékos egy karaktert irányít két csapat közül valamelyikben. A műfaj célja hogy az egyik csapatnak le kell rombolni a másik csapat központi bázisát. Ehhez segítségül jönnek a számítógép által vezérelt egységek(NPC) amelyek ösvényeken haladnak. A játékosok által vezért karakterek különféle képességgel rendelkeznek, amelyeket használva különféle csapatstratégiákat lehet felépíteni. Az első ilyen stílusú játék az Aeon of Strife(AoS), ami egy Starcraft pályaként jött létre. A stílus alapjai is itt keletkeztek, ugyanis a játékos egy erős egységet irányított gyengébb NPC-k segítségével, erősebb NPC-k ellen. A Következő ilyen játék a Defense of the Ancients (DotA) Amely az Aeon of strife nevezetű pályát vette alapul azzal a különbséggel, hogy Warcraft III: Reign of Chaos módként futott. Ez volt az első MOBA, amiből már bajnokságokat is tartottak. Ezt több nagy-sikerű Moba követte például League of Legends és a Heroes of newerth, Dota 2, és ezeken még kívül még nagyon sok más hasonló stílusú játék jelent meg. Történelem A stílus alapja egészen az egyik legkorábbi RTS-hez kapcsolódik. Az 1989-ben egy Sega Genesis játék (Herzog Zwei) idézi elsőként a MOBA stílusjegyeit. Ebben a játékos egy karaktert irányított, amellyel egy másik csapat ellen küzdött. 1998-ban jelent meg a Future Cop: LAPD melyben az úgynevezett Precinct Assault mód mechanizmusa hasonlított a Herzog Zwei-hoz , ahol afféle módon lehetett harcolni. Ennek a játéknak a mechanizmusa évekkel később is megjelent olyan játékokban, mint a Guilty Gear 2: Overture (2007) és az AirMech(2012). 1998-ban a Blizzard Entertainment szárnyai alatt megjelent az egyik legjelentősebb RTS játék a Starcraft. Ez a játék egy külön pályaszerkesztővel (StarEdit) lehetővé teszi, hogy a játékosok egyedi pályákat készítsenek, amelyek különbözőek az eredeti pályáktól. Ennek lehetőségit kihasználva egy Aeon64 nevű modder megalkotta az Aeon of strifre pályát. Aeon64 a Future Cop: LAPD Precinct Assault módjához nagyon hasonló pályát hozott létrehozni. 2002-ben megjelent a Warcarft 3: Reign of Chaos amely hasonló pályaszerkesztővel bír, mint a Starcraft. Ebben az időszakban lett szélesebb körben is ismeretes a MOBA. Eul Began nevezetű modder átemelte az Aeon of strife pályát a warcarft 3-ba is, majd Defense of the Ancients (DotA)-nak nevezte el. Eul alaposan fejlesztette az alappálya komplexitását, azonban ez nem hozta meg a várt sikert, ezért hamarosan befejezte a fejlesztést. Ennek ellenére nagyon sok modder készített valamilyen variánst, ezt a pályát alapul véve. 2003-ban megjelent a Warcraft III: The Frozen Throne . Egy modder akit Meiannak neveznek, Euléhoz hasonló pályát készített úgy, hogy a többi modder által készített módokból is emelt át különféle ötleteket, majd DotA: Allstar-nak nevezte el azt. Néhány hónap leforgása alatt a legkedveltebbé vált. A Játék nagyon sok változtatáson ment keresztül. Egy IceFrog nevezetű modder az egész játékot alapjában változtatta meg a mód komplexitását, így nagyon sok játékost csábított vissza. 2008-ra a DotA hatalmas sikereket ért el. 2009 végén A Riot Games bemutatta a saját MOBA játékát a Leauge of legends-et. Mindeközben a Valve felvette Icefrogot. IceForg ezek után is folytatta a Dota allstar fejlesztését. 2010 S2 Games bemutatta a Heroes of Newerth amely olyanféle volt mint a DotA allstar. Még az évben a Valve corporation bejelentette a DotA 2-t majd megszerezte a kizárólagos jogokat. A Dota 2 ezután 2013-ban jelent meg 2012-ben Komoly viták után az Activison Blizzard bejelentette a saját MOBA játékát a Heroes of the Stormot. 2014-ben pedig a Hi-Rez Studios bemutatta a szokatlan külső nézetes Smite nevezetű Mobáját. Játékmenet Általában két csapat küzd egymás ellen, akiknek az a céljuk, hogy lerombolják a ellenfél bázisát. Sok játékban opcionális nyerési lehetőségek is vannak, azonban az az alapcélja ezeknek a játékoknak, hogy egy központi épületet kell lerombolni. Vannak úgynevezett tornyok, amelyek próbálják megakadályozni, hogy könnyű legyen behatolni a bázisra, illetve gyenge gép által irányított egységek, amelyek meghatározott időként jelennek meg és indulnak el az ellenfél bázisa felé. Továbbá három ösvényen harcolhatunk a másik ellen. A Játékos egy egységet irányít, amelyet hősöknek vagy bajnokoknak hívnak. Ha egy hős megöl egy másik hőst az ellenfél csapatából, akkor tapasztalati pontokat illetve aranyat kap. Ezek segítségével lehet erősebbé tenni az irányított hőst. Azonban ha meghal a hős, akkor pedig aranyat veszít, és bizonyos ideig várni kell, hogy újra visszakerüljön a játékba Aranyat több forrásból is szerezhet a hős. Többek között a bázistól, a gép által irányított gyengébb egységek leölésével. A megszerzett aranyat ezután különféle „itemekre” lehet költeni, amelyek különféle képességeket adnak, illetve erősítik a hőst, hogy tovább bírja a küzdelmet. Ahogy egyre fejlődnek a hősök, komoly taktikai lépésekkel tudnak felülkerekedni és így lerombolni az ellenfél bázisát. Forrás Ez a szócikk az Multiplayer online battle arena angol nyelvű Wikipédia-szócikk alapján készült. Garde (Spanyolország) Garde település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Garde Burgui – Burgi, Roncal – Erronkari, Isaba, Ansó, Fago, Huesca és Salvatierra de Esca községekkel határos. Lakosainak száma 148 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Coupvray Coupvray település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 2811 fő (2015). Coupvray Serris, Chalifert, Chessy, Esbly, Lesches, Magny-le-Hongre és Montry községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tusker FC A Tusker Football Club, labdarúgó csapatát Kenya fővárosában, Nairobiban hozták létre 1969-ben. A Kenyan Premier League-ben, röviden a KPL-ben szereplő klub az egyik legeredményesebb labdarúgó csapat Kenyában. Hazai mérkőzéseiket a Kenyai Nemzetközi Sportközpontban található Kasarani stadionban és a Kinoru stadionban játsszák. Története A csapatot 1969-ben, az East African Breweries, az ország legnagyobb sörgyára alapította. Korábban Kenya Breweries néven szerepeltek a hazai és nemzetközi sportéletben, de 1999-ben átvették a legismertebb sör márka, a Tusker nevét. Sikerlista Hazai 11-szeres bajnok: 1972, 1977, 1978, 1994, 1996, 1999, 2000, 2007, 2011, 2012, 2016 3-szoros kupagyőztes: 1975, 1989, 1993 2-szeres szuperkupa győztes: 2012, 2013 2-szeres KPL Top 8 kupagyőztes: 2013, 2014 Nemzetközi 5-szörös Kagame kupagyőztes: 1988, 1989, 2000, 2001, 2008 Játékoskeret 2017-től Pierres (Calvados) Pierres település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 189 fő (2015). Pierres Chênedollé, Estry, Presles, Rully, Le Theil-Bocage, Vassy és Valdallière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tarkamolyfélék A tarkamolyfélék (Plutellidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Yponomeutoidea öregcsalád egyik családja. Közepes méretű molylepkék nagyon sok fajjal, amelyek közül hazánkban nyolc él. Korábban ebbe a családba sorolták azokat a fajokat is, amelyeket később az ívelt szárnyú tarkamolyfélék (Ypsolophidae) családjába vontak össze. A fiatal hernyók aknáznak, később ablakot rágnak a tápnövény levelébe, majd a levélen fényes gubóban alakulnak bábbá (Mészáros, 2005). Rendszertani felosztásuk A családot hatvankilenc nemre tagolják: Anadetia Angoonopteryx Anthonympha Antispastis Araeolepia Arrhetopista Automachaeris Bahrlutia Cadmogenes Calliathla Caunaca Charitoleuca Charixena Chrysorthenches Circoxena Conopotarsa Diastatica Diathryptica Dieda Digitivalva Distagmos Dolichernis Doxophyrtis Eidophasia kakukktorma-moly ( Eidophasia messingiella Fischer von Röslerstamm, 1842) – hazánkban általánosan elterjedt, de nem tudni, min él (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); ritka tarkamoly ( Eidophasia syenitella, E. zukowskyi Herrich-Schäffer, 1854) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011) Embryonopsis Endozestis Eudolichura Eumachaeristis Genostele Gypsosaris Harpeptila Helenodes Hyperxena Inuliphila Lepocnemis Leuroperna Leurophanes Leuroptila Lunakia Melitonympha Napecoetes Niphodidactis Orthenches Orthiostola Paraphyllis Paraprays Paraxenistis Phalangitis Philaustera Phrealcia Phylacodes Pliniaca Plutella estikerágó tarkamoly ( Plutella porrectella L. , 1758) – Magyarországon közönséges (Horváth, 1997; Pastorális, 2011); káposztamoly ( Plutella xylostella L. , 1758 = P. maculipennis Curtis, 1832) – Magyarországon közönséges; egyes években jelentős kárt okoz (Horváth, 1997; Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); Plutellites Polynesa Proditrix Protosynaema Psychromnestra Pyrozela Rhigognostis (Zeller, 1857) keresztes tarkamoly ( Rhigognostis hufnagelii Zeller, 1839) – Magyarországon közönséges (Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); hagymarágó tarkamoly ( Rhigognostis incarnatella Steudel, 1873) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011) magyar tarkamoly ( Rhigognostis kovacsi Gozmány, 1952) – hazánkban szórványos (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011) ikravirág-tarkamoly ( Rhigognostis senilella Zetterstedt, 1839) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011) Scaeophanes Spania Spyridarcha Stachyotis Stichotactis Subeidophasia Tonza Tritymba Zarcinia Névváltozatok tarkamolyok tarkamoly-félék Palazzo Saporiti A Palazzo Saporiti (Corso Venezia 40.) egy milánói palota. Története Az épületet Giovanni Perego tervezte, majd 1812-ben Innocenzo Giusti felügyelete alatt épült meg. A város egyik legszebb klasszicista épülete. A római isteneket ábrázoló szobrokat, melyek a tetőt díszítik Pompeo Marchesi és Grazioso Rusca alkotásai. A felső ablaksor alatt végigfutó fríz domborművei Milánó történetéből ábrázolnak jeleneteket. Ezek ugyancsak Marchesi alkotásai. Cserdi Cserdi község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban, Pécstől nyugat-északnyugatra, Szentlőrinc északi szomszédjában. Vonattal elérhető a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon. Története Az Árpád-kori település, Cserdi nevét 1294-ben említették először az oklevelek Chergy módon írva, 1326-ban Chereg, 1450-ben Cherdy, 1884-ben Cserdi alakban írták és a szentlőrinci keresztesek birtoka volt. A falu neve Csergi Miklós nevében tűnt fel, ki 1294-ben Welk fia László szerviense volt. 1326-ban a falut az ispotályos keresztesek Szentlőrinccel együtt bérbe adták, majd később az Esterházy család lett birtokosa. A 19. század elején német családok is települtek a magyar lakosság mellé, később nagy számban telepedtek meg itt cigányok is. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 40,9% cigánynak, 9,6% németnek mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 90,4%, református 1,8%, felekezeten kívüli 5,7% (2,1% nem nyilatkozott). Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851 -ben épült. A település határában végzett ásatások alkalmával a legutóbbi jégkorszakban élt állatok maradványaira bukkantak. Walsdorf (Eifel) Walsdorf település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Junior Lessard Lucien Jr Daniel Lessard (Kanada, Quebec, Saint-Joseph-de-Beauce, 1980. május 26.) profi jégkorongozó. Karrier A University of Minnesota Duluthon kezdte komolyabb karrierjét, ahol a 2003–2004-es évben vezette a NCAA-t a gólok (32) és a pontok (63) tekintetében. Ezzel a teljesítménnyel elnyerte a Hobey Baker-emlékdíjat. A WCHA-t is vezette 19 góllal és 39 ponttal a konferencia mérkőzéseket tekintetbe véve. Sosem draftolta le őt egyik NHL-es csapat sem. Felnőtt pályafutását az AHL-es Houston Aerosban kezdte 2004-ben és a teljes idényt ebben a csapatban töltötte el. A következő évben a Dallas Stars leigazolta és öt mérkőzésen játszhatott is a csapatban de a szezon nagy részét az AHL-es Iowa Starsban töltötte ahol jól ment neki a játék. A következő két idényben mindösszesen háromszor hívták őt fel a Dallasba és így szinte csak az Iowában játszott de ott jól. 2008 elején a Tampa Bay Lightning megszerezte őt a Dallastól szezon közben és 19 mérkőzésen játék lehetőséget adott neki de mivel nem játszott jól így lekerült az AHL-es Norfolk Admiralsba. 2008. nyarán az Atlanta Thrashers igazolta le de a csapatban sosem szerepelhetett mert csak az AHL-es farmcsapatban a Chicago Wolves játszott fél idényt majd 2009. januárjában a New York Islanders egy csere keretében megszerezte de itt sem játszhatott az NHL-ben hanem az AHL-es Bridgeport Sound Tigersban. 2009–2010-ben a finn ligába ment szerencsét próbálni az Ilves csapatába. Rövid idő után visszakerült Amerikába az LNAH-ba a Thetford Mines Isothermic csapatába. Innen kevesebb mint egy hónap után a német ligába igazolt az Augsburg Panthers a 2009–2010-es szezon végéig. A következő szezonban négy mérkőzést ismét játszott az LNAH-ba a Thetford Mines Isothermic-be és ezután az ECHL-es Idaho Steelheadsbe ahol 22 mérkőzésen lépett jégre. Díjai MJHL All-Rookie Csapat: 1999 MJHL Első All-Star Csapat: 2000 MJHL MVP: 2000 Kanadai Junior "A" Az Év Játékosa: 2000 WCHA Első All-Star Csapat: 2004 WCHA Az Év Játékosa: 2004 NCAA Nyugat Első All-American Csapat: 2004 NCAA Bajnoki All-Tournament Csapat: 2004 Hobey Baker-emlékdíj: 2004 Beliczay Lajos Beliczay Lajos (Vanyola, 1843. június 16. – Szárazvám, 1878) ügyvéd. Élete Beliczay Elek öccse volt. Középiskoláit a pozsonyi, felsőlövői és pápai protestáns gimnáziumokban, a jogot a budapesti egyetemen végezte; 1868-ban Győrött telepedett le mint gyakorló ügyvéd. Nővérénél volt látogatóban, amikor hirtelen elhunyt. Munkái Költemények. Pápa, 1864. (Vanyolai névvel.) Szerkesztette a Raaber Lloydot 1871-ben. Írt a Győri Közlönybe, a Győri Figyelőbe és több más lapba. Riumors Riumors település Spanyolországban, Girona tartományban. Riumors Castelló d’Empúries, Vilamacolum, Torroella de Fluvià, Siurana és Fortià községekkel határos. Lakosainak száma 266 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Only If… Az Only If… Enya ír dalszerző és énekesnő egyetlen kislemeze első, Paint the Sky with Stars című válogatásalbumáról. A dal egyike a két új dalnak a válogatásalbumon (a másik a címadó dal). Változatok A kislemez különböző kiadásai. Only If… Oíche chiúin Only If… Willows on the Water Oíche chiúin Forrás Diszkográfia Enya hivatalos oldalán. [2006. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.) Simor Veronika Simor Veronika (Budapest, 1976. augusztus 27. –) magyar zeneszerző. Élete Zeneművészeti tanulmányait Budapesten kezdte, 1997 és 1999 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója volt, majd a bécsi zeneakadémián diplomázott 2004-ben. A bécsi évek elején több kamaraművet is írt változatos, ugyanakkor tradicionális hangszerekre, de közben egyre inkább foglalkozott a rögzített majd élő elektronikával. Ilyen művekkel mutatkozott be többek között a Nemzetközi Kortárszene Társaság (ISCM) koncertjein is. Főbb művei All-ein (2003, vonósötös zongorával és 8 csatornás felvétellel) out of vision (2010, felvétel + élő-elektronika/rögtönzés) Moment (2014, trió: klarinétra, basszetkürtre és zongorára) Tosca - con dolore Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése. Díjak Alban Berg ösztöndíj - 2001 A Theodor Körner-díj Nyertese - 2001 Szövetségi Kancellári Díj - 2003 Az Év Osztrák Új Hangja-díj - 2009 Balla Adrienn-sorozat A Balla Adrienn-sorozat Szabó Tünde magyar írónő ötkötetes ifjúsági könyvsorozata ami a Cicero Könyvstúdió gondozásában jelent meg. Az első kötet Az alibi címmel 2014-ben került a polcokra. A történet Balla Adrienn tizenhét évesen az átlagos gimnazisták életét éli, amíg nem talál a küszöbén egy borítékot, benne egy pendrive-val. Ezzel kezdetét veszi Adrienn nyomozása a pár hónapja eltűnt osztálytársa és a gyilkossággal megvádolt édesapja ügyében. Az első kötet: Az alibi (Nem hagyhatod, hogy a hazugság győzzön) Egy ismeretlen egy pendrive-ot küld Adrienn-nek, amin a lány egy rendőrségi nyomozati anyagot talál. Az osztálytársa, Balázs hónapokkal ezelőtt eltűnt, és ennek a rendőrségi aktáját kapta meg és a lány még sejteni sem sejti, kitől. Először nem érti, mi lehet a pendrive küldetése, de idővel rájön, hogy hasznosíthatná a rajta lévő anyagot. Közben másképp is kapcsolatba kerül a rendőrséggel. Kiderül, hogy ő az alibije Janónak, a sulija fenegyerekének, akit tévesen vádoltak meg azzal, hogy Adrienn egyik évfolyamtársát megtámadta. Ahogy telik az idő, egyre inkább úgy néz ki, hogy Janó nagyobb bajban van, mint először gondolták, és csakis Adriennre számíthat. A második kötet: Dopping (Jelszó: nEAddFel.) Újabb pendrive érkezik, de a tartalma nem kapcsolódik az elsőhöz és Adrienn végképp nem tudja, mihez fogjon vele. Közben Saci is bajba kerül. Egy teniszbajnokság során doppingot találnak a vérében. Kétségbeesésében Adriennhez fordul segítségért. A lány végül fényt derít a dopping-ügy hátterében húzódó titkokra, még ha túl mélyre is kell ásnia hozzá. Viszont a Zsidai Dóra-szálat sem hajlandó kiengedni a kezéből és nem hiába, kitartását siker koronázza. A harmadik kötet: A hacker Várható megjelenése 2015-ben. Palazzo Trivulzio A Palazzo Trivulzio (Piazza Sant’Alessandro, 6) egy milánói palota. Története Giovanni Ruggeri tervei szerint 1706-tól 1713-ig építették a híres milánói család számára. Giorgio Trivulzio márki jelentős műkincseket halmozott fel benne. Itt vetette meg a híres Trivulzio Könyvtár alapjait is. A palota díszes bejárata és az udvaron látható fehér- és vörösmárvány kapuzat – Donato Bramante remeke – figyelemre méltó. Lilhac Lilhac település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 132 fő (2015). Lilhac Castéra-Vignoles, Esparron, Montbernard, Saint-André és Salerm községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Camp Bondsteel Camp Bondsteel az amerikai hadsereg KFOR irányítása alatt álló koszovói főbázisa. Uroševac mellett helyezkedik el Kelet-Koszovóban, a bázis NATO főhadiszállásként szolgál az MNTF-E-nek (többnemzeti harcászati kötelék). A létesítmény a kitüntetett vietnámi háborús veterán James L. Bondsteelről kapta nevét. A bázisról tudni lehet, hogy katonai felszerelések sorát tárolja, az AH-64-es támadóhelikopterektől kezdve, más páncélozott szárazföldi járművekig.[forrás?] Épületei A bázis területén több épület kap helyet, szolgálván a katonák és civil alkalmazottakat akik itt élnek és dolgoznak. Találni itt többek közt kétemeletes üzletet (választék: DVD-k, CD-k, TV-k, telefonok, könyvek, kisebb bútorok, ételek, stb.), kórházat (talán a legjobbat Koszovóban), filmszínházat, három tornatermet, két szórakoztató központot (internetkapcsolattal, biliárdasztallal, videojátékokkal) továbbá két kápolnát különféle vallási szolgáltatásokkal és foglalkozásokkal, két nagyobb élelmezőépületet, tűzoltó-állomást, Burger Kinget, Taco Bell-t, két borbélyszalont, két helyi lakosokat alkalmazó mosodaépületet, két sajtóépületet, varrodát, valamint futball pályát. Potápi Árpád János Potápi Árpád János (Bonyhád, 1967. március 28. – ) magyar nyelv és irodalom–történelem szakos általános iskolai tanár, történelem szakos középiskolai tanár, politikus; 1998. június 18. óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. 2002 és 2014 között Bonyhád polgármestere. Életrajz Bonyhádon született 1967. március 28-án. A bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett 1985-ben. 1985 és 1986 között a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola képesítés nélküli nevelője volt. 1991-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom–történelem szakos általános iskolai tanári képzésén végzettséget szerzett. 1994-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakos középiskolai tanár képzésén végzettséget szerzett. 1997-ben lépett be a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség pártba. 1998. június 18. óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. A Tolna megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselője. 2014 közepén Tolna megye útügyi biztosa volt. Orosz és angol nyelven társalgási szinten tud. Informatika Az informatika önálló tudományág, amely a különböző eszközökkel – de különösen a számítógéppel – megvalósított információkezeléssel, azaz az információ megszerzésével, (gyűjtésével), feldolgozásával, tárolásával, sokszorosításával és továbbításával foglalkozik. Az informatika az a diszciplína, interdiszciplináris szakterület, amely magába foglalja a szakterületi alkalmazás struktúráit és jellegzetességeit, s olyan tudományágakra támaszkodik, mint a számítógép-tudomány, információtudomány, információmenedzsment, rendszertervezés, matematika, statisztika, kölcsönhatás ember és számítógép között, orvostudomány, nyelvtudomány, lélektan. Önálló tudományág Az informatika, mint önálló tudományág megjelenését az 1950-es években a kibernetika és a rendszerelmélet-, majd az 1960-as évek elején a számítógép-tudomány előzte meg. A kibernetika tárgyát a különböző rendszerekben érvényesülő vezérlés, a rendszerelmélet tárgyát a különböző rendszerek általános törvényszerűségei, míg a számítógép-tudomány tárgyát maga a számítógép, mint eszköz képezte, illetve képezi. Az informatika részben vagy egészben lefedi, de nem tévesztendő össze: sem a számítógép-tudománnyal (computer science), amelynek tárgyát maga a számítógép, mint eszköz képezi, szemben az informatikával, amely más információkezelő eszközöket (így például telefont, telefaxot stb.), sőt annak társadalmi hatásait is vizsgálja; sem a számítástudománnyal (computing science), amely az informatika matematikai alapjai köré csoportosul, és a számítások alapvető természetének megértésére irányul, mely számos alkalmazáshoz vezet a hatékony algoritmusok elemzésében és tervezésében, valamint a megbízható hardver- és szoftverrendszerek tervezésére és ellenőrzésére szolgáló formális módszerek fejlesztésében; sem a kibernetikával , amely nemcsak az informatikai rendszerek-, hanem minden rendszertípus vezérlésével foglalkozik, és amely a szabályozás, vezérlés, információfeldolgozás és továbbítás általános törvényeit kutatja. sem a számítástechnikával , amely az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (például a számítógép építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány; sem az információelmélettel , amely az információval, mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai, illetve hírközlési tudományterület. Főként az információ keletkezésével, struktúrájával, kezelésével, tárolásával, elérésével és továbbításával foglalkozik. sem az információtudománnyal , amelynek tárgya az emberi tudás változatos megjelenési formáinak gyűjtése, válogatása, tömörítése, gyűjteménnyé szervezése, reprezentációjának elkészítése, tárolása, rendelkezésre bocsátása. Az informatika rövid története Az informatika történetét a számolást segítő eszközök történetével azonosítják, amely gyakorlatilag egyidős az ember keletkezésével. Az ősember a számoláshoz eleinte az ujjait, később köveket, fonaldarabokat használt, az eredményt a barlang falába, csontba vagy falapokba vésve rögzítette. Később, a nagyobb számértékek megjelenésével kialakultak a számrendszerek, és megjelentek a számolást segítő eszközök. Az első ilyen eszköz az abakusz (más néven soroban) volt. A számolás történetében a tényleges áttörést a John Napier által leírt logaritmusfüggvény megjelenése jelentette, amellyel a szorzást összeadásra vezette vissza. Meg is jelent az alkalmazását segítő eszköz a Napier-pálcikák, vagy más néven logarléc. Wilhelm Schickard thübingeni csillagász professzor 1623-ban egy egymáshoz illeszkedő fogaskerekekkel működő számológépet tervezett. Ezen – a mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gépen – elvégezhető volt mind a négy alapművelet, amely megkönnyítette a sok számolást igénylő műveletek elvégzését. Az első - szériában gyártott - számológépet 1642-1644 között Blaise Pascal (1623-1662) készítette el, majd Pascal számológépét Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) fejlesztette tovább. Ez a gép volt az első, amely közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást, valamint kiegészítő művelet nélkül a kivonást. 1833-ban Charles Babbage (1791-1871) belekezdett fő műve, az analitikus gép elkészítésébe. A lyukkártya alkalmazásának amerikai úttörője Herman Hollerith (1860-1929) volt, aki egy adatrendező gépet dolgozott ki, melyet népszámláláshoz használt. A kettes számrendszer gondolatával már Leibniz is foglalkozott. A George Boole által kidolgozott Boole-algebrával (1847) együtt ezek a későbbi számolást segítő rendszerek matematikai alapjai. Az elméletben további lépést jelentett a Turing-gép, amiről Alan Turing cikke 1937-ben jelent meg. Az itt leírt matematikai modell még ma is nagy fontossággal bír az elméleti informatikában. 1939-ben készült el Konrad Zuse első nagy sikerű, jelfogókkal működő,mechanikus rendszerű számítógépe, a Z1. Ez az első gép, mely már a bináris számrendszerre épült. Külön helyezkedett el benne a tár és az aritmetikai egység, az utasítások bevitelére mikronyelvet alkalmazott. Az 1900-as években a számítógépek fejlődésének meghatározó személyei közé soroljuk Wallace J. Eckert (1902-1971), valamint Howard H. Aikent (1900-1973). Aiken kutatása a számítógépekben alkalmazott aritmetikai elemek számának jelentős növelésén keresztül a lyukkártyás gépek hatékonyságának növelésére irányult. Aiken és az IBM 1939-ben megállapodást kötött a közös fejlesztő munkára, amelynek eredményeképpen 1944-ben elkészült az elektromechanikus elven működő Harvard Mark I. A gépet egy papírszalagra sorosan felvitt utasítássorral lehetett vezérelni. A készülék kb. százszor volt gyorsabb, mint egy jó kézi számolókészülék, megállás nélkül dolgozott, egy nap alatt hat hónapi munkát végzett el. Az első programozható, elektronikus, digitális számítógép az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) volt. A gép 30 egységből állt, minden egység egy meghatározott funkciót végzett el. A főleg aritmetikai műveletek végrehajtására tervezett egységek között 20 úgynevezett akkumulátor volt az összeadáshoz és a kivonáshoz, továbbá egy szorzó, egy osztó és egy négyzetgyökvonó egység is. A számokat egy IBM kártyaolvasóval összekapcsolt ún. konstans átviteli egységgel lehetett bevinni. Az eredményeket egy IBM kártyalyukasztóval kártyára lyukasztva adta ki. A mai értelemben vett számítógépek működési elveit a haditechnikában megszerzett tapasztalatok felhasználásával Neumann János (1903-1957), magyar származású tudós dolgozta ki. 1945. június 24-re készült el az a kivonat - First Draft of a Report on the EDVAC (Az EDVAC-jelentés első vázlata) címmel -, amely teljes elemzését adta az EDVAC tervezett szerkezetének. Tartalmazta a számítógép javasolt felépítését, a részegységek megépítéséhez szükséges logikai áramköröket és a gép kódját. A legtöbb számítógépet napjainkban is a jelentésben megfogalmazott elvek alapján készítik el. Fő tételeit ma Neumann-elvekként ismerjük. Ez volt az első, belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógép. Jelentős újítása, hogy (elődjétől, az ENIAC-tól eltérően) bináris számábrázolást és aritmetikát használt. Tárolt programú számítógép volt. Az 1950-es évekre az EDVAC mintájára elkészítették az UNIVAC-ot (Universal Automatic Computer). 1956-ra az USA-ban egyre több intézet és még több iparvállalat fejlesztett ki elektroncsöves számítógépeket. Ekkorra már az IBM sem elégedett meg a lyukkártyás egységek és nyomtatók gyártásával, hanem belefogott számítógépesítési programjába, ami legalább 50 évre biztosította vezető szerepét. Megindult a számítógépek sorozatgyártása. Az informatika szó keletkezése Az informatik szót a német Karl Steinbuch alkotta 1957-ben Informatik: Automatische Informationsverarbeitung című cikkében. Steinbuch, aki eredetileg híradástechnikus volt, az információ és a technika szavak összevonásából alkotta a fogalmat. Franciaországban az „informatique” terminológiát 1962-ben vezette be Philippe Dreyfus, a Bull cég központjának korábbi igazgatója, aki az információ szó elejének (infor) és az automatika szó végének (matika) összevonásával magyarázta a kifejezést. A nemzetközi szakirodalomban egy 1968-as európai egyetemi konferencián fogadták el a kifejezés definícióját, és ezt követően vált az elnevezés elterjedtté az angolszász szakirodalom kivételével Európaszerte. Az angol nyelvű szakirodalomban a német informatik szót egészen a legutóbbi időkig a computer science kifejezéssel fordították, de az elmúlt években ott is kezd meghonosodni az informatics (lásd: en:Informatics) fogalma, amelynek tartalmát a computer science fogalma által lefedett tartalomtól eltérőnek, annál szélesebbnek tartják. Magát az informatics szót Walter Bauer, az Informatics Inc. alapítója honosította meg, és a szakinformatikai területek esetében már az angol nyelv is általánosan elfogadottan ezt a kifejezést használja, például bioinformatics, geoinformatics stb. Miután az Edinburgh University 1994-ben felvette a „University of Edinburgh School of Informatics” nevet, példáját követte a University of Reading, Sussex, City University, Ulster, Bradford, Manchester és Newcastle is. A UNESCO által kiadott tezauruszban az informatika szó szinonimájaként adják meg az angol „informatics” szót, míg a „computer science” kifejezés szinonimája a „számítógép-tudomány”. A szónak a magyar nyelvben történő első megjelenését a Magyar Irodalmi és Köznyelv Nagyszótárának korpusza, (Magyar Történeti Korpusz) 1987-re datálja. A legújabban nyilvánosságra került publikációk szerint magyarul az informatika szó első említése Király László erdőmérnök, egyetemi tanár 1978-as kandidátusi disszertációjában található. Az informatika területei Az informatika fogalmát illetően a szakirodalom megosztott, abban azonban a szakirodalom már egységes, hogy az informatika két nagy területre osztható föl: az általános (vagy más néven: elméleti), és a szak (vagy más néven: alkalmazott) informatikára. Elméleti informatika Az általános (elméleti) informatika tárgyát az információkezelés legáltalánosabb törvényszerűségei képezik, mindenekelőtt a következő területeken: az információs rendszerek tervezése és formális leírása, az információs folyamatok modellezése, valamint az ezzel kapcsolatos szervezeti és adatstruktúrák feltárása. Elemei: Információelmélet Adatátvitel , kommunikáció számítógép-architektúrák Számítógép-hálózatok Számítógép-programozás Informatikai biztonság Adatfeldolgozás , adatbázis-kezelés , ember-gép kapcsolat Mesterséges intelligencia Grafikai ábrázolás Virtuális valóság Információs technológia Operációs rendszerek Számítógépes programozási nyelvek Számítógépes grafika Szakinformatikák A szakinformatikák az információkezelés törvényszerűségeit csupán egy-egy szakterületen – például a pénzügyek, a katonai alkalmazások, a kereskedelem, az egészségügyi, a statisztikai, a jogi élet területén – vizsgálják, tárják fel és alkalmazzák. Tárgyuk tehát csupán az adott szakterületre (ágazatra) vonatkozó – meghatározó módon számítógéppel magvalósított – információkezelés. A fentieknek megfelelően már elkülöníthetők az alábbi specifikus területek, amelyeket az egyetemeken külön szakon tanítanak: pénzügyi és számviteli informatika; gazdasági informatika ; katonai informatika; műszaki informatika; kereskedelmi informatika; üzleti informatika; egészségügyi informatika orvosi informatika; statisztikai informatika; orvosi informatika; jogi informatika; közigazgatási informatika; bűnügyi informatika; geoinformatika (térinformatika); bioinformatika ; Fizikai informatika Csillagászati informatika Kémiai informatika (vegyészinformatikus, infovegyészet) Sport informatika Határterületek Számítógépes nyelvészet Számítógépes sakk Eboli Eboli község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Fekvése A Sele folyó síkságán fekszik. Határai: Albanella, Battipaglia, Campagna, Capaccio, Olevano sul Tusciano és Serre. Története Már a neolitikumban lakott vidék volt, ennek bizonyítéka egy korabeli múmia, amelyet a községhez tartozó Corno d’Oro településen fedeztek fel. Ebolit görög telepesek alapították Efiura néven, amely Korinthosz ősi megnevezése is egyben. A legendák szerint Ebalósz, Szebetidész nimfa és Télon, ciprusi király fia alapította (erről Vergilius is említést tett az Aeneis című eposzában). A rómaiak uralma alatt előbb Eburae, majd Eburum név alatt ismerték, a városnak municípiumi rangja volt, lakosai pedig cives romani-ként saját városvezetéssel rendelkeztek. A középkorban feudális birtok volt. Az olaszországi fasizmus idején a környező mocsarakat lecsapolták, így jelentősen megnőtt a mezőgazdaságilag művelhető területek aránya. 1980-ban a hirpiniai földrengés súlyosan megrongálta a város épületeit, hiszen epicentruma mintegy 10 km távolságra volt a várostól. Az várost az 1990-es évek közepére sikerült helyreállítani. Magyar vonatkozások Második nápolyi hadjárata alatt, 1350 nyarán I. Lajos magyar király seregével Nápoly felé haladva érintette Eboli városát. A király itt akart megszállni, de Salerno városából követek érkeztek hozzá, hogy ha akarja, akkor könnyűszerrel elfoglalhatja a várost, mivel I. Johanna nápolyi királynő csak minimálisan gondoskodott a védelméről. Így Lajos Eboliból Salerno alá vonult. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Francesco kolostoegyüttes (1286) San Pietro alli Marmi-templom (1076) SS. Cosma e Damiano-templom (1771) Sant’Antonio Abate-kolostor (14. század) San Biagio-templom (14. század) Santa Maria della Pietà-templom (12. század) San Nicola de Schola Graeca-templom (12. század) Castello Colonna (11. század) Palazzo Martucci (15. század) Palazzo de Consulibus (16. század) Palazzo Paladino La Francesca (15. század) Palazzo Romano Cesareo (12. század) Palazzo Campagna (16. század) Palazzo Romano (19. század) Palazzo Novella (15. század) Palazzo Corcione (15. század) Szemejszkiek A szemejszkiek (óparoszlávok, óhitűek) a 18. századba Lengyelország felosztásakor az Orosz Birodalom hatóságai által a Bajkálontúlra száműzött népcsoport. A megközelítőleg 200 000 fős, dél-orosz dialektusban beszélő lakosság a mai napig ősi ortodox rítusok és tanítások szerint éli mindennapi életét, megőrizve eredeti népi hagyományaikat, évszázados szóbeli tradícióikat és vokális zenéjüket. A szemejszkiek kulturális környezetének néprajzi értékeit, és szóbeli kultúrájukat a UNESCO 2001-ben az emberiség szellemi kulturális örökségének részévé tette. Történetük Lengyelország orosz megszállása idején kerültek a szemejszkiek deportálásra Szibéria Bajkálon-túli területére a ma Belorusszia területén található Vetka városából és környékéről. A kitelepítés 1735-ben kezdődött az utolsó transzportokra 1795-ben került sor. Az áttelepítés családostól történt, innen kapták nevüket megkülönböztetésként (семейские – oroszul: családosak) az egyedül érkezett politikai számtüzetektől. A családokat csoportosan telepítették le a mai Burjátföld Bicsurai, Muhorsibiri, Tarbagataji, Horinszki, Zaigrajevói, Szelengai és Kizsingai járásában. Mind a mai napig jellemző a szemejszkieknél nagy patriarchális családok. Sok a gyerek, és még napjainkban is gyakran 4 nemzedék is együtt lakik. A Lengyelországból áttelepített családok korábbi lakóhelyükről magos szintű mezőgazdasági kultúrát hoztak magukkal és családi gazdaságok keretében Európában honos növények termesztésébe kezdtek (rozs, búza, árpa, zab, burgonya, kender). Folytatták a zöldségtermesztést is. A 19. században a Bajkálon túli területek legfontosabb mezőgazdasági, élelmiszer ipari központjává vált a terület. Az 1780-tól évente kétszer megrendezett Verhnyeudinszki vásár Szibéria és a határos kínai területek legfontosabb vására volt a 19. században. A vásárt január végén február elején rendezték, idejét a Bajkál-tó jegének beállta határozta meg, az áruszállítás a befagyott tavon egyszerűbb és olcsóbb volt. Vallás A szemejszkiek egyikét alkotják azon óparoszláv irányzatoknak, akik nem fogadták el Nikón pátriárka reformjait. Miután korábbi papjaik meghaltak a 17. századtól papok nélküli egyházuk van. Egyházi szertartásikat az Írást ismerő elöljárók (orosz: Уставщик görög: τυπικάρης) vezetik. 1930 és 1940 között több mint 80 templomukat bezárták és lerombolták. A maradék pár megmaradt templomot és imaházat az 1960-as években rombolták le. A Szovjetunió megszűnésekor egyetlen templomuk maradt a Muhorsibiri járásban. Szigorúan betartják a vallás által előírt böjti napokat és az alkohol fogyasztás és dohányzás mint általában az óhitűeknél szigorúan tilos. Népművészet Ruházatuk megőrzött sok eredeti lengyel, belorusz és ukrán népművészeti motívumot, de a helyi őslakosság öltözködési kultúrája is jelentős hatással volt rá. Úgy az egyházi, mint a köznapi zenében jellegzetes dalaik polifonikus disszonanciája.. Az instrumentális zene a szemejszkieknél ritka, a népzenei hagyományokat együttesek és kórusok őrzik. Zenei hagyományaikat már a 19. század végén is leírták gyűjtötték. Minden óparoszláv községben található népdalkör, és népzenei vagy néptánc együttes. A szemejszki kultúra tárgyi emlékeit két néprajzi múzeum őrzi: Az Óparoszláv Kultúra Múzeuma Tarbagatajban, Tarbagataji járás Bajkálontúl Népeinek Néprajzi Múzeuma, Ulan-Ude 2004 Incomparable A 2004 Incomparable (kínaiul: 2004'����'���, pinjin: 2004 Wú yǔ lún bǐ yǎn chàng huì, magyaros átírásban: 2004 Vu jü lun pi jan csang huj) Jay Chou tajvani mandopopénekes 2005-ben megjelent második koncertalbuma. A felvételek a 2004 októberi, 40 ezer fős tajpeji koncertjén készültek. Az album két CD-n huszonöt felvételt tartalmaz és DVD verziója is megjelent. Felvételek A felvételeken Chou zongorázik, gitározik és furulyán is játszik. I (Kim Dzsedzsung-album) A I Kim Dzsedzsung dél-koreai K-pop-sztár 2013. január 17-én megjelent rockalbuma. Az album producere a Sinawe rockegyüttes énekese, Kim Bada, Kim Dzsedzsung dalszövegíróként maga is közreműködött a dalszerzésben. A lemezen hallható a The Jackal is Coming című film betétdala is. A minialbum előrendelési rekordot döntött Japánban. Fogadtatás Az első kimásolt dal, a One Kiss vezette az iTunes Store letöltőlistáját Japánban, Szingapúrban, Tajvanon, Thaiföldön és Vietnámban. A Mine című dal videoklipje 2013. január 17-én jelent meg, az albummal egy időben. Az I vezette a Hanteo valós idejű, napi és heti slágerlistáját, valamint a Gaon 3. heti slágerlistáját is. A lemezből két hét alatt 120 000 darab fogyott. Az album második helyen debütált a Billboard World Charton. Mine videoklip A Mine videoklipje 2013. január 17-én jelent meg, rendezője I Szangkju, aki a dalszövegben kifejezett „magányt és gyötrelmet” próbálta meg visszaadni. A videó sötét koncepciójú, hatvan óra alatt forgatták le egyhuzamban, hét helyszínen. A videóban élő állatokat is felvonultattak: kígyót, hollókat és egy baglyot. A jelenetek forgatása közben Kim Dzsedzsung könnyebben megsérült. Újracsomagolt verzió: Y Az I újracsomagolt verziója két új dallal február 26-án jelent meg. A lemezből 50 000 példány fogyott két nap alatt. Zond–2 Zond–2 (oroszul: Зонд–2) szovjet űrszonda, melyet a Zond-program keretében indítottak a Mars tanulmányozására. Küldetés 3MV típusú űrzonda, melyet OKB–1 tervezőiroda készített. Feladata a Mars felé repülő űrszondákkal kapcsolatos problémák tisztázása, a kozmikus tér kutatása, a Mars elérése és vizsgálata volt. Jellemzői 1964. november 30-án a Bajkonuri űrrepülőtérrről egy Molnyija–M (GRAU-kódja: 8K78M) hordozórakétával indították Föld körüli parkolópályára. Az orbitális egység alappályája 88,16 perces, 64,72 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 153 kilométer, az apogeuma 219 kilométer volt. December 1-jén a második kozmikus sebességet elérve indult a Mars felé. Három tengellyel stabilizált űrszonda. Méretei, szerkezete a Zond–1 űrszondához hasonló. Belsejében állandó nyomás 113,3 kPa és 20-30 °C hőmérséklettartomány volt. Az orbiter modul hossza 2,7 méter, itt volt elhelyezve az irányítás és az orientációs rendszer, a tápegységek, a hőszabályozó, valamint a tudományos műszerek egy része. A Mars közeli kutatások műszereit egy 0,6 méter hosszú egységbe helyezték el. Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Kettő napeleme 2,6 m² felületű, az újratölthető nikkel-kadmium (NiCd ) akkumulátor 42 Ah kapacitással rendelkezett. Kapcsolattartást segítette a parabola antenna, egy körsugárzó, valamint egy spirális antenna. Egy KDU–414 típusú pályakorrekciós hajtóműegységgel szerelték fel, amely a műhold felső részén kapott helyet. December 8–18. között sikeresen tesztelték az ionhajtóműveket. A hat kis ionhajtómű hosszú időn át biztosította a szonda Naphoz viszonyított orientációját. Egy leszálló egységet is vitt magával, amely a légkört, és a felszíni viszonyokat vizsgálta volna. Tömege 890 kg volt. Repülési idő 232 nap volt. 1964. december 19-én 5,5 millió km-re távolodott a Földtől. Mivel az egyik napelemtábla meghibásodott, a tervezett energiának csak a fele állt rendelkezésre. 1965 májusában egy korrekciós manőver közben megszakadt vele a rádiókapcsolat. Pályamérési adatok alapján 1965. augusztus 6-án 5,62 kilométer/másodperc sebességgel 1500 km-re közelítette meg a Marsot. Ez volt a második küldetés a Marshoz, amelyet a Szovjetunió indított. Az úrszondába épített tudományos berendezések: egytengelyes magnetométer, a bolygóközi mágneses tér mérésére, fototelevíziós kamera rendszer, a Mars közelében készítendő felvételek céljából, spektroreflektométer, szerves molekulák regisztrálására a Marson, ionizációs és szcintillációs detektor a kozmikus sugárzás mérésére, a napszél hatásának, a nagyenergiájú elektronok és protonok észlelésére, rádiózajmérés, spektrográf a lehetséges ózon sávok meghatározására, mikrometeorit-detektor, 610-es évek Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 560-as évek – 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek Évek: 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 Események Hérakleiosz bizánci császár ( 610 – 641 ) újjászervezi a Bizánci Birodalmat . A római „ imperator ” címet az ógörög „ baszileusz ” (király) névvel helyettesíti. Meghonosítja a perzsa mintájú uralkodókultuszt. Hérakleiosz meghonosítja Bizáncban a szentképek imádatát, az ikonok kultuszát. Piet Schrijvers Pieter Schrijvers (Jutphaas, 1946. december 15. –) holland válogatott labdarúgókapus. A holland válogatott tagjaként részt vett az 1974-es és az 1978-as világbajnokságon illetve az 1976-os és az 1980-as Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Holland bajnok (5): 1976-77, 1978-79, 1979-80, 1981-82, 1982-83 Holland kupagyőztes (2): 1978-79, 1982-83 Világbajnoki ezüstérmes (2): 1974 , 1978 Európa-bajnoki bronzérmes (1): 1976 Durnes Durnes település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 171 fő (2015). Durnes Voires, Montgesoye és Saules községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Křivoklát Křivoklát település Csehországban, Rakovníki járásban. Křivoklát Roztoky, Městečko, Velká Buková és Zbečno településekkel határos. Lakosainak száma 684 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Chris Vrenna Chris Vrenna (Erie, 1967. február 23. –) amerikai zenész, Grammy-díjas producer, hangmérnök, remixer, dalszerző, programozó, és a Tweaker nevű elektronikus zenét játszó zenekar alapítója. Vrenna korábban a Nine Inch Nails nevű industrial/rock zenekar dobosa is volt (1989 – 1997). Az 1980-as évek közepétől az évtized végéig Chris Chicagóban élt, ahol gyorsan részévé vált az ottani indusztriális zenei életnek, rövid ideig a Die Warzau és a Stabbing Westward zenekarok tagja is volt. Vrenna később újra kapcsolatba lépett Trent Reznorral, akivel a ’80-as évek elején találkozott, amikor mindketten tagjai voltak az Ohio állambeli Cleveland helyi bandájának, az Exotic Birds-nek. Dobosként koncertezett a KMFDM zenekarral is a Money-korszak turnéin, 1992-ben. Vrenna jelenleg Tweaker nevű zenekarával vesz fel anyagokat, idáig két albumot jelentettek meg, The Attraction To All Things Uncertain (2001) és 2am Wakeup Call (2004) címmel. A Tweaker a Skinny Puppy-val turnézott 2004-ben néhány észak-amerikai állomáson. Mint producer, remixer, vagy hangmérnök, Vrenna olyan zenekaroknak dolgozott már, mint a U2, a Weezer, a P.O.D., David Bowie, a Cold, a The Smashing Pumpkins, a Hole, a Marilyn Manson, Rob Zombie, a Green Day, a The Rasmus, a The Wallflowers, és a Dir en grey nevű japán rockzenekar. Vrenna a Pigface nevű underground industrial csapattal is dolgozott már együtt, és olyan underground lánycsapatok dalainál, albumainál volt producer, mint a TCR, a Jack Off Jill, a Rasputina, és a Scarling.. Vrenna számos videojáték zenéjén is dolgozott, köztük a Doom 3 (producerként, Clint Walsh mellett), a Quake 4, az American McGee's Alice, az Enter The Matrix, a Sonic The Hedgehog, az Area 51, és a Need for Speed Most Wanted zenéjén. Valamint 2004-ben kezdett dolgozni a Tabula Rasa, egy nagyszámú résztvevős online (Massive Multiplayer Online – MMO) játék zenéjén. Vrenna a Saolin leszámolás nevű animációs sorozat főcímdalának megalkotásában is közreműködött. Vrenna dobosként látható a Closure c. Nine Inch Nails kiadványon található videoklipek közül a „Gave Up”, a „Wish”, és a „March of the Pigs” c. dalok videójában, de rövid időre feltűnik a „The Perfect Drug” klipjében is. Vrenna Grammy-díjat is nyert a Nine Inch Nails tagjaként "Best Metal Performance" (Legjobb metal előadás) kategóriában a „Happiness in Slavery” c. dal előadásáért 1996-ban. Vrenna Billy Corgan programozója volt négy hónapig 1997-ben. Amíg turnén volt a The Smashing Pumpkins zenekarral, Vrenna-t Axl Rose hívta fel telefonon, és meghívta őt, hogy töltsön egy kis időt a Guns N’ Roses-szal. "Néhány hétre így is tettem, de aztán úgy döntöttem, nem akarok csatlakozni a zenekarhoz”- mondta Vrenna. Vrenna-ra esett a választás, hogy átvegye a dobos posztot a Marilyn Manson zenekarban, miután Ginger Fish 2004-ben megsérült. Vrenna jelenleg a Gnarls Barkley koncertzenekarának dobosa. Mali a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Mali az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 5 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Gare de Bagneux Gare de Bagneux vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Cachan településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ligne de Sceaux Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Arcueil - Cachan Gare de Bourg-la-Reine Senjska Draga Senjska Draga falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik. Fekvése Zengg központjától 7 km-re délkeletre, a Velebit és a Velika Kapela-hegység találkozásánál, a Zenggből Károlyváros felé menő 23-as főút mentén egy mély völgyben fekszik. Településrészei Sveti Križ, Donji Lopci, Gornji Lopci és Majorija Története A falu környéke már a római korban lakott volt. Ezt bizonyítja az az 1900-ban a plébániatemplom közelében talált görög feliratos sírkőtöredék, melyet egy bizonyos nikodémiai Marcus Claudiusnak készítettek. A feltételezések szerint a közelben római villagazdaságnak kellett lennie és a földb még több ókori kőtöredéket is rejthet. A bencés szerzetesek a 12. században érkeztek Zenggbe, valamint a mai Senjska Draga és a szomszédos Sveti Juraj területére, ahol 1170 körül felépítették kolostorukat, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek. A kolostor helyéről a település földrajzi nevei beszélnek. A völgyön átfolyó kis patakot és utat ugyanis ősidőktől fogva Kriškinek nevezték, a kolostor pontos helyéről pedig a „Kaluđeri“ név árulkodik. Ezt a nevet viseli Vratniktól délre, a Kriški-forrás közelében fekvő terület. Később ezen a helyen épült fel a Szent Kereszt templom, mely a zenggi határ eme részének plébániatemploma lett. Az itteni bencéseket 1338-ban említi először egy a zenggi püspöki szék betöltésével kapcsolatos írásos dokumentum. Ebben a zenggi papsággal együtt bencések beleegyezésüket adják, hogy a pápa által meghatározott jelölt helyett a Sveti Juraji bencés kolostor apátja Bernard legyen a zenggi püspök. Ismert, hogy ebben a vitában később a zenggieknek meg kellett hátrálniuk. Az 1388-as zenggi törvénykönyv szerint a zenggi nemesek patronálásuk fejében joggal rendelkeztek a kolostor apátjának megválasztására. A kolostort a 16. században szerzeteseknek el kellett hagyniuk és az épületek pusztulásnak indultak. Mára az egykori kolostornak nyoma sem maradt. A plébániatemplomot az említett patakocska mentén kissé távolabb nyugatabbra építették fel. A Szent Kereszt apátság címzetes apátja Juraj Homolić 1723-ban az egykori kolostor helyén pasztorális célokra először egy kis kápolnát építtetett. A mai templomot Vuk Homolić apát építtette 1768-ban, miután a kápolna romos állapotú lett. Homolić írja, hogy a templomban levő feszület tisztelete ebben az időben annyira elterjedt, hogy a szent kereszt feltalálásának, felmagasztalásának, Krisztus mennybemenetelének és színeváltozásának ünnepein zarándoklatok indultak a templomhoz. Vratnik alatt a 18. század elején egy másik kis templom is állt, melyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek, majd azon a helyen 1838-ban Kajetan Knežić saját mauzóleuma céljára egy második templomot is építtetett, melynek oltárképét a plébániatemplomból hozták át. Senjska Draga iskoláját 1903-ban alapították. A falunak 1857-ben 152, 1910-ben 202 lakosa volt. 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 84 lakosa volt, akik főként állattartással, földműveléssel és idénymunkákkal foglalkoztak. Nevezetességei A Szent Kereszt tiszteletére szentelt plébániatemploma 1768-ban épült egy korábbi 1640 körül épített templom alapjain. A templom körül temető található, ahol ókori latin feliratos és egy görög feliratos sírkövet találtak, mely a nikodémiai Marcus Claudiusról emlékezik meg. Egykor valószínűleg a Zenggből a Vratnik-hágón át vezető római kereskedelmi út mellett álltak, amelynek feltehetően a közelben őrállomása is volt. Gornji Lopci nevű településrészén az erdőben Szent Domonkos (vagy Szent Nedeljica) tiszteletére szentelt templom romjai találhatók. A templom a 14. vagy a 15. században épülhetett és a 16. századi török pusztításnak esett áldozatul. Információ- és kommunikációtechnológia Az információ- és kommunikációtechnológia (Information and Communications Technology, ICT) szót gyakran használják az információ technológia szinonimaként (information technology, IT), azonban ez egy sokkal speciálisabb szakkifejezés, amely az egységes kommunikáció szerepére, a telekommunikáció integráltságára, számítógépekre és audiovizuális rendszerekre fókuszál. A fogalom lényege, hogy ezen eszközök felhasználói képesek hozzáférni, tárolni, továbbítani, valamint kezelni az információkat. Fogalom történelmi fejlődése Az információ- és kommunikációtechnológia kifejezés az 1980-as évek elejétől található meg a szakirodalmakban, ám csak 1997 után vált igazán népszerűvé, amikor Dennis Stevenson egy az Egyesült Királyság megbízásából készített beszámolójában elsőként használta azt hivatalosan. ICT kifejezést manapság az audiovizuális rendszerek és telefonhálózatok számítógép rendszerekkel való összekapcsolódására is szívesen használják. Az információ- és kommunikációtechnológia egy rövidített formájaként az információkommunikáció fogalma is feltűnt. Az információkommunikáció valójában a telekommunikáció, információ kezelési és feldolgozási módszerekkel való elterjedése, melyek egy közös digitális technológián alapulnak. Technikai kapacitás Az információ- és kommunikációtechnológia szó három eltérő esetben használható: Információközlés a térben (a tér A pontjából B pontjába, azaz „kommunikáció”) – A világszintű technikai kapacitás, amely 1986-ban Broadcast hálózaton keresztül 432 exabyte információt fogadott, 2007-ben már 1,9 zettabyte fogadására volt képes. Információközlés az időn keresztül (azaz „tárolás”) – A globális technikai kapacitás, amely 1986-ban 2,6 exabyte információt tárolt, 2007-ben már 295 exabyte-ot volt képes raktározni. A 2007-es adat 404 milliárd CD-ROM számával lenne ekvivalens, melyet egymásra halmozva egy a Földtől egészen a Holdig és még azon túl érő rakást kapnánk. Az információ egy algoritmuson keresztül történő szabályozott átalakítása térben és időben egyszerre – Többcélú számítógépeken keresztül történő információ feldolgozás 1986-ban 3,0*10 8 IPS, míg 2007-ben már 6,4*10 12 IPS volt. Mali a 2011-es úszó-világbajnokságon Mali a 2011-es úszó-világbajnokságon három úszóval vett részt. Tuti gimi A Tuti gimi (eredeti címe: One Tree Hill) egy főleg gimnazistákról, majd felnőtt énjükről szóló dráma, amiben fontos szerephez jut többek között a család, a szerelem és a kosárlabda. 2003-tól futott Amerikában. 2012 májusában zárult a sorozat a 9. évaddal. Magyarországon 2006. október 3-tól kezdte el az első évadot az RTL Klub. Szereplők Főszereplők Lucas Scott (Chad Michael Murray) – Lucas Dan fia, akivel nem nagyon törődik, helyette Keith, Dan testvére nevelte fel, és őt tekinti Lucas pót-apjának. Közel áll anyjához, Karenhez. Féltestvérével, Nathannel eleinte ellenséges a viszonyuk, majd jobban megismerik egymást, és barátok lesznek. Lucas legjobb barátja Haley, szerelmei közé tartozik Peyton és Brooke is. Nathan Scott (James Lafferty) – Dan és Deb fia, akit egy beképzelt, elkényeztetett embernek ismerünk meg. Miután összejön Haleyvel, megváltozik, hátat fordít a szüleinek, önálló lesz, elköltözik otthonról és elveszi Haleyt. A kapcsolatát is rendezi bátyjával, Lucassal. Peyton Sawyer (Hilarie Burton) – Elég különc személyiség, életének két mozgatórugója a zene és a rajzolás, de mivel Brooke a legjobb barátnője, ezért a bulikból sem marad ki. Az anyja még kislánykorában meghalt, az apja pedig sokat dolgozik, emiatt szinte mindig egyedül van a házukban. Van egy féltestvére, Derek. Brooke Davis (Sophia Bush) – Brooke elég kicsapongó életet él, amit meg is engedhet magának, mert a szüleitől rengeteg pénzt kap. Ő szervezi a legjobb bulikat, rengeteg fiúval, köztük Lucassal is járt már. A harmadik évadban divattervezőként ruhákat kezd megálmodni, amik később boltok kirakatiban is feltűnnek. Haley James Scott (Bethany Joy Galeotti) – Haleyt korrepetitorként és Lucas legjobb barátjaként ismerjük meg, aki egy nagy családból származik. Az első évadban hozzámegy Nathanhez. Nagy álma, hogy énekes legyen, erre lehetőséget is kap, emiatt elhagyja a férjét. Később visszatér hozzá, mert rájön, hogy a szerelem sokkal fontosabb számára. Családtagok, ismerősök Dan Scott (Paul Johansson) – Ő a Scott család feje, aki fiatalkorában kosárlabdázott. Emiatt hajszolja fiát, Nathant, hogy profi kosaras váljon belőle. Másik fiát, Lucast, nem fogadta el, de miután Tree Hillbe költözik nejével, Debbel, nem tudja elkerülni a találkozást Lucassal és az anyjával, Karennel. Karen Roe (Moira Kelly) – Karen a gimnáziumi évek alatt lett terhes fiával, Lucassal, de Dan elhagyta. A szülés után a támasza Dan bátyja Keith lett, akivel nagyon jó barátok lettek az évek folyamán, majd a kapcsolatból szerelem lett. Karen egy kávézót üzemeltet Tree Hillben, majd az üzletvezetésbe Dan (ex)felesége is bekapcsolódik. Brian "Whitey" Durham (Barry Corbin) – Whitey a kosárcsapat, a Ravens edzője, akinek már csak ez okoz örömet, a felesége, Camilla, halála után. Sokszor beszél néhai feleségéről, és arról, hogy több időt kellett volna vele töltenie. Deb Scott (Barbara Alyn Woods) – Deb boldogtalan házasságban él Dannel, akitől az első évad végén próbál meg elválni. A férje azonban szívrohamot kap, miközben a papírokat akarja aláírni, és emiatt bűntudatból vele marad, amíg meg nem gyógyul, és végül a harmadik évadban elválnak. Marvin "Mouth" McFadden (Lee Norris) – Mouth fiatalkora óta ismeri Lucast, minden kosármeccsén ott van és közvetíti az eseményeket. Nagy álma, hogy sportriporter legyen. A szerelmi élete nem túl szerencsés, viszonzatlanul beleszeret Brookeba és Rachelbe is. Keith Scott (Craig Sheffer) – Keith Dan bátyja, aki szöges ellentéte testvérének. Ő segítette Karent, mikor Lucas megszületett, és beleszeretett a nőbe. A kapcsolatuk azonban csak a harmadik évadban jelenik meg. Dan őt okolja a tűzesetért, amiben majdnem meghalt, ezért bosszút állt rajta, és megölte. James Lucas Scott (Jackson Brundage) - Haley és Nathan roppant okos kisfia. Történet 1. évad Tree Hill egy kisváros Észak-Karolina, otthona a híres középiskolai kosárlabdacsapatnak, a Ravensnek (Hollók), és a két féltestvérnek Lucas Scottnak (Chad Michael Murray) és Nathan Scottnak (James Lafferty). A két testvér ugyanabban a városban nőtt fel, de semmilyen kapcsolat nem volt közöttük köszönhetően közös apjuknak, Dan Scottnak (Paul Johansson). Dan még a középiskolában jött össze Lucas anyjával Karen Roeval (Moira Kelly), de elhagyta őt és meg nem született gyermekét, hogy főiskolára menjen és folytassa a kosárlabdázást. A főiskolán találkozott Nathan anyjával, Deb Leevel (Barbara Alyn Woods), aki szintén terhes lett tőle. Dan feleségül vette Debet és biztos otthont és gazdag életet teremtett maguknak. Ezzel ellentétben a másik fiáról, Lucasról tudomást sem vett. Lucast anyja egyedül nevelte fel, de rengeteg segítséget kapott Dan bátyjától, Keithtől, aki fontos szerepet játszott fia életében. Fontos szerepet kap Lucas hirtelen jött népszerűsége is, ami akkor kezdődik, amikor beválasztják a Tree Hill Ravens kosárcsapatba. A népszerűség miatt esélye van rá, hogy összejöjjön Brooke-kal, akit azonban megcsal Peytonnel, és ez a két lány barátságának a megromlását jelenti. Nathan összejön Lucas legjobb barátjával, Haley-vel, és a kapcsolatot nem nézi jó szemmel Lucas. Haley viszont megváltoztatja Nathant, aki elhagyja a szüleit és elveszi Haley-t. A gimisek szüleinek az élete sem tökéletes, Karen a kávéházát irányítja, majd elutazik Olaszországba egy tanfolyamra. Távollétében az üzletbe Deb száll be, amit Dan nem néz jó szemmel. Deb és Dan kapcsolata kifullad, a válást tervezik, de Dan szívrohama közbeszól. Dan bátyja Keith reménytelenül szerelmes Karenbe, aki azonban visszautasítja a házassági ajánlatát. 2. évad Dan betegsége miatt Lucas és Keith visszaköltözik Tree Hill-be. Dan a szívrohama után megváltozik, és úgy dönt, hogy jobban meg akarja ismerni az elhanyagolt fiát, Lucast, aki később oda is költözik hozzá. Az ott töltött idő alatt rájön a család titkaira, például, hogy Deb gyógyszerfüggő, Dan pedig adócsalást követ el. Le is akarja leplezni az apját, ezért Karen barátját, az egyetemi oktatóját, Andy-t megkéri, hogy nyomozzon utána. Keith szerelmi élete úgy tűnik révbe ér, mikor megismerkedik Jules-al, de Lucas rájön, hogy Dan felbérelte a lányt, hogy szedje fel Keitht és utána hagyja ott. Így akar bosszút állni a testvérén, amiért lefeküdt Debbel. Lucas elköltözik az apjához, hogy ez ne tudódjon ki, akárcsak az ő titka, hogy örökölte Dan szívbetegségét. Haley és Nathan házassága választás elé kerül, amikor Chris Keller, egy zenész felfedezi Haley tehetségét és elhívja egy turnéra. Haley elmegy vele, emiatt Nathan teljesen összeomlik, majd egy öngyilkossági kísérlet után érvényteleníteni akarja a házasságot. Peyton Karennel nyit egy klubot, a TRIC-et, de eközben a padlón van és drogokhoz akar nyúlni. Jake azonban visszatér, és megmenti a lányt. Később összejönnek, rendeződni látszik a helyzetük, de ekkor visszatér Nicki, Jenny anyja, aki vissza akarja kapni a lányát, és el is rabolja. Emiatt Jake-nek újra el kell hagynia Tree Hillt és Peytont. Brooke szomszédságába kerül egy fiatal testvérpárral, Anna-val és Felix-el. Brooke rögtön lecsap a fiúra, akivel kielégíti szexuális vágyait, de a Lucas-szal történtek után nem akarja lekötni magát. Később azonban összejönnek, de nem lesz tartós a dolog, miután kiderül, hogy Felix firkálta össze Peyton szekrényét. Felixet ezután a szülei elküldik egy katonai iskolába. Brooke családja az évad során anyagi válságba kerül, emiatt Brooke is megváltozik. Rájön, hogy nem csak a vásárláshoz és a pasizáshoz ért, elindul az iskolai diáktanács-választáson, amit meg is nyer, legyőzve Erica Marshot. Anna Taggarro, Felix húga összeszűri a levet Lucas-szal, de a kapcsolat véget ér, amikor Lucas rájön, hogy Brooke-ot szereti. Anna ezután megcsókolja Peytont, és ezzel világossá válik előtte, hogy biszexuális. Később ezt a szüleinek is bevallja, és úgy dönt visszaköltözik régi városába, hogy szembenézzen a pletykákkal, amik elüldözték őt. Az évad utolsó részében Andy elhagyja Tree Hillt, Karen pedig utánamegy. Debet kiengedik a rehabilitációs központból és rájön, hogy Dan Nathant hibáztatja a függősége miatt. Lucas odaadja a Dan elleni bizonyítékokat Debnek, aki nem használja fel őket, mert Dan megzsarolja. Mielőtt Brooke elutazik Lucas bevallja az érzéseit és megcsókolja, de Brookenak el kell mennie. Peytont zaklatják az interneten, és úgy gondolja, hogy Ellie Harp, a riporter az, aki folyton körülötte ólálkodik. Ellie meglátogatja Peytont és elmondja neki, hogy ő az igazi anyja. Dan a szalonban talál egy üveg italt, amit megiszik, de kiderül, hogy meg van mérgezve. Elkezd homályosan látni, lelöki az üveget, majd észreveszi, hogy valaki áll fölötte, és rágyújtja a boltot… Nathan visszaköltözik. Az ajtóban ott találja Haley-t, de nincs idejük beszélni, mert hívják őket a tűz miatt. 3. évad A harmadik évad sok izgalmas eseményt ígér számunkra. Haley visszatér Tree Hillbe, de Nathan nem tud neki megbocsátani. Dan balesetének körülményei szépen lassan kiderülnek. Dan Lucast vádolja azzal, hogy meg akarta ölni, rátámad a tornateremben és végül Peyton elmondja neki, hogy Lucas volt az, aki kimentette, nem pedig az, aki meg akarta ölni. Dan teljesen ledöbben. Brooke és Lucas újra összejönnek, de megjelenik egy új lány Rachel Gattina, aki sok zavart okoz majd a kapcsolatukban. Keith és Karen végre összejönnek, eljegyzik egymást, majd Keith megkérdezi Lucast, hogy mit szólna hozzá, ha örökbe fogadná, végül Lucas örömmel igent mond a kérdésre. A Tree Hill gimiben lövöldözik egy diák, Jimmy Edwards, Peytont lábon lövi, majd később öngyilkos lesz. Peyton a sérülésekor azt hiszi, hogy meg fog halni, így bevallja Lucasnak, hogy szereti, és megcsókolja. Végül Peyton nem hal meg. Dan, mivel azt hiszi, hogy Keith volt az, aki meg akarta őt ölni, lelövi, később ezt a gyilkosságot is Jimmynek tulajdonítják. Dant később a gyermek Keith szelleme „kísérti”. Peyton kezd jó viszonyba kerülni édesanyjával Ellievel, aki később rákban meghal. Karen rájön, hogy terhes Keith gyermekével és úgy dönt, hogy megtartja a babát. Rachel lefekszik Deb öccsével, miközben hazudik a koráról. Amikor kiderül a hazugság, Rachel újra elcsábítja. Peyton újrakezdi kapcsolatát Jake-kel, de később rájön, hogy Lucas nagyon sokat jelent a számára. Haley és Nathan esküvője előtt Peyton elmondja Brookenak, hogy még mindig vannak érzései Lucas iránt. Brooke és Peyton összevesznek, Brooke megüti Peytont és elköltözik. Haley és Nathan újra összeházasodnak. Deb elmondja Dan-nek, hogy ő volt az, aki meg akarta ölni, és nem Keith, Dan megdöbben. Lucas talál egy terhességi tesztet, megkérdezi Karent, hogy terhes e, Karen elmondja, hogy igen, de az nem az ő tesztje… Rachel leissza magát az esküvőn ellopja a limuzint, és Cooper-rel együtt balesetet szenvednek. Haley és Nathan miközben a reptérre mennek, látják, hogy Cooper és Rachel a folyóba esnek. Nathan utánuk ugrik. De nem jönnek fel a felszínre. Később megérkezik Lucas és Karen is, Lucas beugrik a vízbe… 4. évad Amikor Lucas a vízbe ugrik, megtalálja Coopert, majd a másik partnál Rachelt, és Nathen-t. Mindhárman kórházba kerülnek, nem sokkal később felébrednek. Nathen nem emlékszik rá, mi történt a víz alatt, de látni vélte Keith-t, hogy ő segített neki. Peytonnek kiderül, hogy van egy bátyja, majd az is, hogy aki annak vallotta magát, egy őrült. Valójában egy néger katona az igazi féltestvére, és ő segít neki túllépni az üldözésen és zaklatáson, amit Derek művelt. Kiderül, hogy nem Brooke terhes, hanem Haley, majd Nathen kétségbe esik, mi lesz velük, a rossz anyagi helyzetük miatt. Kénytelen kölcsönkérni. Mivel az apja nem ad nekik, egy alvilági pasitól (Dante-tól) kap pénzt. A pénzt a fizetési határidő végére nem tudja odaadni, majd zsarolják, hogy bántódás éri a családját, ha nem farag le a pontokból a kosármeccseken. Először még megteszi, majd jön az állami döntő, ami rengeteget jelent mindenkinek (Nathannek a Duke-ot, Lucasnak az utolsó meccset, Skillsnek az ösztöndíjat és Whitey-nak is az utolsó meccset, és álmai beteljesülését). Megtudja közben, hogy fia lesz, ezért belehúz a meccsbe, majd megnyerik. Danténak ez nem tetszik, és bosszút akar állni, aminek a vége az lesz, hogy elüti Haley-t. Eközben leáll Lucas szíve, mert a nagy meccsre nem vette be a gyógyszereit, hogy ne lassítsák őt. Keith ismét szerepet kap, gyakran visszatér szellem képében. Mikor haldoklik Lucas, Keith rádöbbenti, mennyire fontos az ő jelenléte az emberek életében. Keith biztatja, hogy nyissa ki a szemét a gyilkossággal kapcsolatban, mert nem Jimmy Edwards ölte meg. Lucas felébred, majd rájön, hogy volt egy szemtanú, egy diák a suliból. Dan-t fenyegeti közben a lány, üzeneteket irkál a falra, hogy tudja meg Dan, hogy valaki látta őt amikor megölte Keith-t. Brooke és Peyton nem beszélnek egymással egészen az évad végéig, mikor Brooke meg akar bocsátani, meglátja hogy Derek fogságban tartja Peyton-t a bál éjszakáján.Rájön Dan is, hogy ki az a lány, aki fenyegeti.A lány elmondja Lucasnak hogy Dan ölte meg Keith-t, majd Lucas kiborul, hogy az anyjával ennyire összefonódott Dan, és le akarja lőni. Az anyja rosszul lesz, muszáj császározni, Lilly lesz a lány neve (Keith ismét megjelenik, csak most Karennél). Eközben megszületik Haley és Nathan kisfia, épp a ballagás közben. Deb az évad elején fél Dan-től, ezért gyógyszereket szed, és iszik, majd az elvonó után Haley és Nathen hozzáköltöznek, hogy ne essen vissza, és részt vesz a kisfiú nevelésében. Az évad végére kiderül, hogy ki hova megy továbbtanulni, Mauth becsajozik Gigivel, és egy másik csajjal, de nem lesz jó vége, csak annyi, hogy elveszti szüzességét. Brooke összeköltözik Peyton-nel ismét, forgalmazzák a fehérneműit, Peyton L.A.-be mehet gyakorlatra a nyáron, amire együtt mennek, mert Brooke rokonai ott laknak. Lucas ír egy könyvet, és edző lehet Whitey jóvoltából, és Nathent fogja edzeni. Az évad végén Dan feladja magát a rendőrségen. 5. évad A Tuti gimi 5. évada Amerikában 2008 januárjában indult. A történet a negyedik évad eseményeihez képest 4 évvel később játszódik, egy olyan világban, ahol Brooke a világhírű Clothes over Bro's vezetője, Lucas az első könyvének sikeréből él, de második könyvét képtelen megírni, emellett pedig a Tree Hill Ravens csapatát edzi. A Peytonnel való kapcsolatának már vége, helyette a szerkesztőjével, Lindsey-vel van együtt. Lucas segédedzője Skills, aki semmit se komolyodott az évek alatt. Együtt lakik Fergievel, Junkkal és Mouthal. Mouth sportriporternek készül, de eddig nem sikerült befutnia, sőt, munkája sincs. Haley és Nathan fia, Jamie már négyéves és mint apját és nagyapját, őt is a kosárlabda érdekli. Nathan azonban ellenzi a dolgot, mert 4 hónappal korábban egy kocsmai verekedés után lebénult. A bénulás azonban nem végleges, ha akarna felállhatna, de úgy érzi, mindent elvesztett az életében, és emiatt az alkoholba temeti bánatát. Haley a gimnáziumban kezdi tanári pályafutását, de első napja nem alakul fényesen a diákjai miatt. A dolgait még jobban nehezíti, hogy Nathan otthon van egy tolószékban, és lelkileg teljesen bezárkózott, sőt még a kisfiúkkal sem foglalkozik. Haley megfenyegeti, hogy elhagyja, mire ez észhez téríti Nathant, hogy próbáljon ,,felállni", mind fizikailag, mint lelkileg. Haley munkája miatt felfogadja Carrey-t dadusnak, aki nagyon beilleszkedik a Scott családba. Nathan rehabilitációját is segíti, majd lassan beleszeret. Nathan nem viszonozza az érzéseit, próbálja leállítani, hogy ez nem helyes. Carrey gyerekeként tekint a kis Jamie-re, és Nathanra pedig férjeként, amíg ezt Haley észre nem veszi, és kirúgja. Azt gondolja, hogy Nathan-nek viszonya volt a dadával így kirúgja a férjét, aki átmenetileg Lucasnál lakik. Lucas esküvőjén Carry rábeszéli Jamie-t, hogy tartson vele. A nagy kavarodásba csak későn veszik észre, hogy a fiú eltűnt, a keresés alatt Haley és Nathan újra összemelegednek. Jamie-t Dan találja meg egy motelbe ahova követte a gyanús dadát. Azt hiszik, hogy ezzel vége a borzalmaknak. Peyton és Brooke elhatározzák, hogy visszatérnek szülőhazájukba, mert az ország másik felén nem találták meg a boldogságukat. Peyton a Tric egyik üres termében rendezi be saját kiadóját, Brooke pedig Karen kávézóját alakítja át, és onnan fogja a cégét irányítani. Az új élet mindannyiuk számára nehézséggel van tele. Peyton még mindig szerelmes Lucásba, viszont ő már Lindsey-vel jár. A Peytonnal való szakítás oka, hogy Lucás megkérte a lány kezét, viszont ő nemet mondott. Peyton új tehetségeket szeretne felfedezni, de ez nehezebb, mint gondolta. Végül egy bandát leszerződtetett, akivel nem gördülékeny a munka, és az együttes egyik tagjában, meglátja Peyton a tehetséget. Mia-t szerződteti le egyedül, akivel tökéletes összhangban tudnak együtt dolgozni, és beindul a lány karrierje, turnéról turnéra jár. Brooknak mindene megvan (pénz, ház, autó), viszont hiányzik neki egy srác. A bárban ahol esténként iszogatnak megtetszik neki a pultos fiú, de nem alakul ki komolyabb kapcsolata a sráccal. Egy gyereket szeretne örökbe fogadni, akivel törődhet. Átmeneti időre egy kislányt kap gondozásra, aki a szívműtéte alatt és után a rehabilitációját Brook-nál tölti. A divat márkáját előre lendíti ez a babprojekt, mert a gyerekruhák tervezését is elkezdi. Brook édesanyjának nem tetszik, hogy a lánya visszaköltözött Tree Hillbe, és ott próbál a lányának és barátainak keresztbe tenni ahol csak tud, míg végül Brook kirúgja a saját édesanyját. 6. évad Amerikában 2008. szeptember 1. és 2009. május 19. között adták. Lucas és Peyton történet záró évada, 7. évadban már nem kaptak szerepet. Lucas végre ráébred, hogy mindig is Peyton volt, akit igazán szeretett, eljegyzi. A pár teljesen idilli életet él, mikor kiderül Peyton babát vár. Az orvosok "placenta previa"-t állapítanak meg Peytonnél, ami azt jelenti, hogy akár bele is halhat a szülésbe. Az esküvőn már nagy a pocija, azt hiszi ez életük legszebb napja ami úgy is indul, de tragédiával végződhet. Egy kemény éjszaka elé néz a friss házaspár, a baba megszületik, de a lány még kritikus állapotban van. Idővel felépül, majd nászútra mennek. Új ember lépi át a Tree Hill-i "kaput" aki Julian Baker egy feltörekvő rendező, aki felkéri Lucast, hogy Ravens című könyvéből csináljanak filmet. Később Julianről kiderül, hogy Peyton ex barátja. Julian és Brooke egymásba szeretnek. Julian és Lucas elkezdik a filmet, aminek a designere Brooke. A filmhez elkezdenek szereplőket válogatni, de végül a film befuccsol. Brooke kirúgta az anyját a cégtől, aki figyelmezteti, hogy 50-50%-os részesedésük van a cégnél, és nem tudja olyan könnyen eltávolítani, mint azt gondolta. Egyik nap lopáson kap egy lányt, akit Samnek hívnak. Sam elmondja barátjának, hogy milyen ideges Brooke-ra, ezek után kirabolják és megverik a boltjában. Egyedül Debnek mondja el a történteket, aki segít neki és lőni viszi a lelkileg összetört lányt. Brooke pszichológussal beszéli meg gondjait, valamint hogy azt hiszi anyja lopta meg. Brooke-nak el kezd udvarolni Owen, akit bizalmába enged Brooke végül egy részeg csalódott éjszaka a fiú lefekszik Millicentel. Brooke-nak az anyja bevallja, hogy szereti és milyen büszke rá, és ott van mellette, ha szüksége lenne valakire. Samről kiderül, hogy nincs hol laknia ezért vonakodva, de végül Brooke befogadja Haley kérésére, a lány többször is megszökik tőle, mivel nehezen bízik meg az emberekben. Nehezen tudja elfogadni, hogy vigyáznak rá. Sam barátját, Jack-et együtt találja a szobájában, óvatosságra inti a fiatalokat. Később Sam rájön, hogy Brooke-ot Jack bátyja támadta meg, aki elrabolja a két fiatalt. Brooke keresni kezdi a gyerekeket és elmegy Jack lakóhelyére ahol "csak" a bátyját találja. A srác hazudik neki, de Brooke-nak ahogy búcsúzik, egy megjegyzésből rájön ki is az valójában. Végül elkapják a támadót és a rendőrök kiderítették, hogy nem csak Brooke támadója volt, hanem ő ölte meg "Q"-t is. Az eset összekovácsolja Samet és Brooke-ot. Samet felkeresi az "igazi" anyja, akihez elköltözik, Jack-et meg befogadja egy örökbefogadó pár. A két fiatal mikor rájön, hogy szereti, egymást szétválnak útjaik. Carrie "dadus" elrabolja a megsérült Dan-t, aki csaliként szolgál, hogy megkaparintsa újra Jamie-t. Jamie látni akarja a nagyapját, és ahogy a házához érnek fura, hogy nyitva az ajtó és az újságok a ház előtt hevernek. Megpróbálják kinyomozni, mi lehet vele, Debnek elmeséli a történteket, aki megjegyzi ez nem vall Dan-re. Carrie felhívja Haley-t, ápolónak adja ki magát, közli vele, hogy Dan haldoklik és látni szeretné Jamiet. Haley elviszi Jamie-t a megadott címre, Jamie a kocsiban marad míg Haley megnézi jó helyre jöttek e, amint belép az ajtón megpillantja a lekötözött Dan-t, ki akarja szabadítani, de Carrie leüti. Carrie ezután Jamie-re támad, üldözőbe veszi, bekergeti egy kukoricásba, nem sokkal később Haley is magához tér és megtalálja Jamie-t a kukoricásban. Szaladnak Carrie elől. Közben Deb talál egy képet Carrieről a fiáék konyhafiókjában és rájön, hogy valami nincs rendben ezért a helyszínre siet, ahol egy üveggel leüti a pszichopata dadát, akit végül Dan lelő. Dan úgy néz ki végre kisétál az fiatalok életéből, öngyilkos akar lenni, de nem sikerül neki, eldönti hogy elhagyja Tree Hillt. Quentin segít Nathannek visszahozni régi formáját, majd egy nap betér, a benzinkútra ahol gyanús dolgot észlel, majd minél hamarabb el akar tűnni onnan, de ahogy megfordul, az ajtó felé abban a pillanatban hátba lövik. Az éjszaka közepén értesítik Lucast a történtekről, hogy a nagy jövő előtt álló fiatal meghalt. Quentin emlékére kirakják a mezét a pálya falára. Nathan elmegy az orvoshoz, aki azt mondja, hogy óvatosan eddze magát, mert akár mikor újra tolószékbe kerülhet. Nathant felhívják az NBA-től és azt hiszi, hogy játékosnak hívják, de kiderül csak edzői állást ajánlanak neki amit végül nem fogad el. Nathan egy veszélyes játékba kezd, ami a slamball, de családja kérésére abbahagyja. Úgy néz ki Nahtanek mégiscsak alakul a jövője egy kisebb csapatba kezd játszani majd sok csalódás után kap egy meghívást az NBA-be. Mouth új munkát kap és egy asszisztenst, aki egy régi szerelme Gigi, akire nagyon féltékeny lesz a barátnője Millicent. Millicent és Mouse szakítanak, mikor kiderül, hogy a szűzlány lefeküdt Owennel. Később Milli és Mouse nem bírják ki egymás nélkül és kibékülnek. 7. évad Jamie születésnapján megismerhetjük nagynénjét, Haley nővérét, Queen-t és Nathan NBA ügynökét Clay-t. A buli közben feltűnik egy nő, Renee és közli Nathan-nel, hogy terhes tőle és elkezdi zsarolni a családot. Nathan és Haley csúnyán összevesznek, olyannyira, hogy Haley a nyilvánosság előtt felpofozza Renee-t. Aztán megbékélnek és úgy döntenek együtt megoldják a problémát. Segítségükre siet Dan, aki feleségül vette a fiatalok egykori iskolatársát Rachel Gatina-t. A nő megismerte Dan történtét és valóság show-t indít a "megtisztulásról". Dan üzletet ajánl Renee-nek és elhívja a műsorába, ahol lebuktatja a nőt, vagyis kiderül, hogy nem Nathan-től terhes. Közben alakul Broke és Julian élete is. A férfi sokat utazik a filmek miatt, de aztán úgy dönt, hogy felmondja a munkáját, hogy többet lehessen Broke-kal. Majd belevág egy saját film elkészítésébe is. Ehhez segítségül kéri Broke egyik modelljét, Alex-t és a nő egyik munkatársát Josh-t. A közös munka rengeteg bonyodalmat okoz Broke és Julian életébe, mert Broke attól fél, hogy Julian megcsalja. Alex ugyan szerelmes lesz Julian-be, de a férfi hűséges marad Broke-hoz. Queen elárulja visszatérésének okát, az az a férjével David-del összevesztek és elválnak. Időről időre azonban közelebb kerül Clay-hez, amit Nathan nem néz jó szemmel, sőt utasítja Clay-t, hogy hagyja békén Queen-t. Clay is őriz egy titkot, vagyis a felesége Sara meghalt és közbe szellemként beszélgetnek. Azonban megtetszik neki Queen és vele is megtudja beszélni a problémáit, így halott feleségének szelleme háttérbe szorul és egy idő után el is tűnik. Egészen addig, amíg Clay nem talál egy teniszező lányt, Katy-t, akit le akar szerződtetni és aki teljes mása volt feleségének, ezért a nő mindent elkövet, hogy megkapja a férfit. Haley üzemelteti a Peyton által alapított Red Bedroom stúdiót, amíg fel nem tűnik Miranda, aki be akarja zárni a stúdiót. Azonban nem teszi meg, inkább segít Haley-nek új tehetségeket keresni. A tehetséget megtalálja a Tric pultosának személyében és akibe bele is szeret. Leszerződteti, majd elutazik vele Londonba. Millicent modellként segít Broke-nak, de csak egyszeri alkalommal. Alex felfedezi Milli tehetségét és bevezeti a modellek életébe. Ennek eredménye, hogy Mouth szakít Milli-vel, amiért drogokhoz nyúlt. Bár nehezen, de rá lehet venni Milli-t, hogy menjen be egy elvonókúrára, ahol meggyógyul és újra kezdheti az életét Mouth-szal. Haley és Queen mellé megérkezik édesanyjuk Lydia és testvérük Taylor is. Lydia közli lányaival, hogy hasnyálmirigy rákja van és már nem segíthetnek rajta. Taylor kiborul emiatt és elhagyja a családot, de egy beszélgetés után úgy dönt, hogy anyja mellett a helye. Miután Lydia meghal Haley teljesen összeomlik. Eltaszítja magától a kisfiát és férjét, de ők ettől függetlenül mellette állnak. Haley végül megkísérel egy öngyilkosságot is, de Nathan a segítségére siet megmenti. Ezután mindenki elutazik Jutába Julian filmjének premierjére. Itt már minden jóra fordul, Clay és Queen egy pár, Haley kezd visszatalálni saját magához. Julian filmje nagy sikereket ér el. Miután hazatérnek Tree Hill-be Clay-t és Queen-t lelövi Katy, Hale közli Nathan-nel, hogy terhes, Julian eljegyzi Broke-t, Alex összejön Cheese-szel. DVD Zene A sorozatban fontos szerepet játszik a zene, például Peyton lemezeket gyűjt és Haley zenei karrierje is megjelenik. A sorozatban fellépő zenészek Gavin DeGraw Sheryl Crow The Wreckers Jimmy Eat World La Rocca Fall Out Boy Nada Surf Jack's Mannequin Michelle Featherstone Lupe Fiasco Emellett Bethany Joy Galeotti (azaz Haley) is megcsillogtatja a tehetségét. Ő egyébként a való életben is adott már ki lemezt. Hivatalos oldala Epizódok = albumok, dalcímek A legtöbb epizód eredeti (angol) címe megegyezik egy-egy együttes lemezének vagy számának a címével. Ezek pedig a következők: Lemezek 1x05 – U2: All That You Can't Leave Behind (2000) 1x10 – Stereophonics: You Gotta Go There to Come Back (2003) 2x19 – Bright Eyes: I'm Wide Awake, It's Morning (2005) 3x17 – Murder by Death: Who Will Survive, and What Will Be Left of Them (2003) 4x03 – Modest Mouse: Good News for People Who Love Bad News (2004) 4x10 – 8mm: Songs to Love and Die By (2006) 4x14 – The National: Sad Songs for Dirty Lovers (2003) 4x18 – The Veils: The Runaway Found (2004) 4x21 – Explosions in the Sky: All of a Sudden I Miss Everyone (2007) Zeneszámok 1. évad: 2003-2004 Pilot The Places You Have Come to Fear the Most - Dashboard Confessional Are You True? - New Amsterdams Crash Into You All That You Can't Leave Behind - U2 Every Night Is Another Story - The Early November Life in a Glass House - Radiohead The Search for Something More - Antifreeze With Arms Outstretched - Rilo Kiley You Gotta Go There to Come Back - Stereophonics The Living Years - Mike + The Mechanics Crash Course in Polite Conversations - Gameface Hanging by a Moment - Lifehouse I Shall Believe -Sheryl Crow Suddenly Everything Has Changed - The Postal Service vagy The Flaming Lips The First Cut Is the Deepest - Sheryl Crow Spirit in the Night - Bruce Springsteen To Wish Impossible Things - The Cure How Can You Be Sure? - Radiohead What Is and What Should Never Be - Led Zeppelin The Leaving Song - AFI (A Fire Inside) The Games That Play Us - The Blackouts Tuti gimi albumok A show keretein belül eddig három album jelent meg, ami a sorozatban hallható számokból áll össze. 2005-től minden évben megjelent egy ilyen CD, az elsőn 14 szám hallható, a másodikon 15, a legutóbbin pedig már 16. A második lemez a mellrák ellen született, és ez a téma sorozatban is megjelent mellékszálként. A Tuti gimiben Peyton édesanyja szenved ebben a betegségben. Ezt képviseli az album borítóján a Peyton vállán látható piros szalag, ami az rák elleni összefogás jelképe. Érdekességek A sorozatot Észak-Karolinában , Wilmingtonban forgatták. Mark Schwahn eredeti ötlete egy film volt, ami Ravens cím alatt jelent volna meg. A WB azonban sorozatot készíttetett, és így született meg a One Tree Hill . A sorozat neve azért lett Ravens helyett One tree hill , mert a Ravens miatt a kosárlabda lett volna kiemelve. A névváltoztatás miatt a sorozat nagyobb közönséget vonzott. Tree Hill egy kitalált város, ami a nevét a U2 – One Tree Hill című száma után kapta. One tree hill nevű hely található a valóságban Új-Zélandon , ahol egy vulkánt hívnak így, de Ausztráliában és Angliában is találhatunk ilyen nevű helyeket. Halas-tó A Halas-tó (lengyelül Morskie Oko, vagyis Tengerszem) a Magas-Tátra legnagyobb tava. Elhelyezkedése A Halas-tó Lengyelország területén, Łysa Polanától néhány kilométerre, a Magas-Tátrában található, a Halastavi-völgyben, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) területén. A gleccsertó 1393 méteres magasságban terül el, déli oldalát a Magas-Tátra Szlovákiához tartozó orma, a 2438 méter magas Menguszfalvi-csúcs határolja. A tótól keletre Lengyelország legmagasabb csúcsa, a Tengerszem-csúcs (2499 méter) magasodik. A Halas-tó a Tátra legnagyobb tava, területe nagyjából 34 hektár, mélysége 51 méter, ezzel a negyedik legmélyebb tó a hegységben. Megközelítése A Halas-tó Lengyelország kedvelt kirándulócélpontja. Łysa Polanától körülbelül tíz kilométert kell megtenni, és nagyjából 400 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni. A Łysa Polanánál található parkolóból gyalog vagy a helyiek által üzemeltetett lóvontatású szekéren lehet feljutni a tóhoz. Négy kilométerre a parkolótól az út elhalad a Mickiewicz-vízesés mellett. A fenyveseken, majd a törpefenyők sávján áthaladó út jelentős része aszfaltozott, néhány hurkot azonban meredek, korlátokkal övezett, nagy sziklákkal kirakott ösvényeken lehet levágni. A Halas-tó megkerülhető, keleti partja felett, 1580 méter magasan egy másik állóvíz, a Fekete-tó (Czarny Staw nad Morskim Okiem) fekszik. Ez jóval kisebb (20,5 hektár), de mélyebb (76 méter). A Halas-tó partján áll a Stanisław Staszicról elnevezett nagy turistaház, mely közvetlenül Zakopanéból elérhető országúton. Elődjét még 1823-ban építették, az út az 1900-as évek elején épült. A völgy igen népszerű, sűrűn látogatott turistaközpont. A 2008-as szezonban például egyes zsúfolt hétvégeken már 30 000 turista tett ide kellemes túrát. A legérdekesebb turistautak a Tengerszem-csúcsra, a Vadorzó-hágóba, a Miedziane-hágóba és az Opalonén keresztül a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezetnek. A Halas-tó völgyzárlatánál találhatók a Lengyel-Tátra legnagyobb és legnehezebben mászható falai. Élővilága A Halas-tó partján törpefenyő, berkenyefa, lucfenyő, havasi cirbolyafenyő és kárpáti nyírfa nő. A tóban pisztrángok élnek. Födő Sándor (Fodo) Födő Sándor (művésznevén: Fodo) (Budapest, 1981. április 10. –) zeneszerző, zenész, hangszerelő, hangmérnök, zenei producer. Nem tévesztendő össze a Pedrofon együttes Födő Sándor (Fido) nevű gitáros-énekesével. Életpályája Az Artisjus díjas, többszörös Fonogram-, platina – és aranylemezes zeneszerző fiatal kora ellenére már zenészként (ütőhangszerek, dob, zongora, billentyűs hangszerek, harmonika, melodion, basszusgitár), hangmérnökként és zeneszerzőként is bizonyított. 2014-ben fejezte be Pápai Pici: Hátsó lépcső című filmjének zenéjének komponálását, és elkezdte írni Hegyi Györggyel (Emil!RuleZ) Bíró Eszter: Állati Zenés ABC-jének második lemezét. 2014 februárjában Zorán Budapest Arénabeli koncertjén szerepelt, illetve a 2014 őszén megjelent DVD-n, amelyen zeneszerzőként és zenészként is közreműködött. Hangszerelte és zenei rendezte Zsédenyi Adrienn (Zséda) 2013. decemberi, a MŰPÁ-ban megvalósult MR2 Akusztik koncertjét. Pályafutása 15 évesen kezdődött Halász Judit és Bródy János koncertjein, mint zongorista és dobos, 19 évesen már Presser Gábor zenekarát erősítette, mint ütőhangszeres. 2008-ban debütált, mint filmzeneszerző, Pápai Pici „Kínai hó” és „Coming out” című kisfilmjeinek zenéjével. Különleges játékát például Charlie, az LGT, Ágens, Presser Gábor, Gerendás Péter, Marozsán Erika, Juhász Gábor, Oláh Tzumo Árpád, Fábián Juli zenekaraiban, jelenleg Halász Judit, Bródy János, Zséda, Bíró Eszter és Falusi Mariann és Herczku Ágnes & Nikola Parov koncertjein hallható. Szerzeményei és feldolgozásai hallhatóak több Halász Judit és Bíró Eszter, illetve Zorán, Zséda, Fábián Juli és Azuma Clan lemezen. Hangmérnöke többek között a 2010-ben megjelent Juhász Gábor, a Háy János hangoskönyv és Fábián Juli 2009 és 2010–ben megjelent lemezeinek. Bródy János Az Illés szekerén című stúdió – és koncertlemezének, illetve koncert DVD-jének zenei rendezője és hangszerelője, illetve Halász Judit egyik állandó zeneszerzője. Az általa komponált Állati Zenés ABC című album 2014-ben az év gyermek albuma lett és Fonogram díjat kapott. Jelenleg színházi zenéket komponál (Az analfabéta, Az idegen, Kérem, én még nem játszottam), TV csatorna arculathoz ír zenéket, illetve zenészként közreműködik többek között Nikola Parov és Herczku Ági, Szalóki Ági, Szirtes Edina Mókus, Bíró Eszter, Presser Gábor és Falusi Mariann, illetve Presser Gábor és Rúzsa Magdi 2017 őszi turnéján. Diszkográfia Saját produkciók 2016: Marozsán Erika: Nem dobban a szív (CD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész (Fonó Budai Zeneház) 2015: Bíró Eszter: Állati Zenés ABC 2. (könyv és CD)- zeneszerző, hangszerelő, zenész (Alexandra Kiadó) 2015: Bíró Eszter: Állati Zenés ABC 1. (könyv és CD)- zeneszerző, hangszerelő, zenész (Alexandra Kiadó) 2013: Bíró Eszter : Állati Zenés ABC (könyv és CD)- zeneszerző, hangszerelő, zenész (Miss Biro Publishing) 2009: Bíró Eszter Quintet: Mikor lesz az már? (CD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész (Miss Biro Publishing) 2008: Azuma Clan: Stealth (CD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész (Miss Biro Publishing) 2007: Ezter: Ezter (CD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész (Miss Biro Publishing) 2000: For a long time (szólólemez) - zeneszerző, hangszerelő, zenész (szerzői kiadás) Közreműködések 2017: Herczku Ágnes, Novák Péter, Lackfi János - Hangzó Helikon sorozat (CD) - zenész (Gryllus) 2014: Halász Judit: Kezdődhet a mulatság (CD) - zeneszerző, zenész, hangszerelő, hangmérnök (Universal Music) 2014: Herczku Ágnes: Bandázom (CD) - zenész (Fonó Records) 2013: Zorán: Egypár jóbarát (CD) zeneszerző, hangszerelő, zenész (Universal Music) 2013: Bódi László Cipő Emlékkoncert (CD) - zenész 2012: Zséda: Ötödik érzék (CD) - zenész (Warner / Magneoton) 2012: Fodo/Szirtes/Sárik: A világ összes kincse (könyv és CD) - zeneszerző, hangszerelő, hangmérnök (Csimota) 2012: Bródy János: Syma koncert (CD) - hangszerelő, zenész, hangmérnök 2011: Halász Judit: Apa, figyelj rám (CD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész (Universal Music) 2011: Bródy János: Az Illés szekerén (CD) - hangszerelő, zenész, hangmérnök 2011: Falusi Mariann: Angels coming (CD) - zenész 2011: Oláh Tzumo Árpád: Freedom Live at… (CD) - zenész 2010: Háy János hangosk.: Szerelmes vers… (könyv és CD) - hangmérnök 2010: Fábián Juli & Sárik Péter: FeelHarmony (CD) - hangmérnök 2009: Halász Judit: Csiribiri (CD) - zenész 2009: Herczku Ágnes & Nikola Parov: Megéred még (CD) - zenész, zeneszerző (Tom-Tom Records) 2009: Fábián Juli Jazz Riff: Honey & Chili (CD) - zeneszerző, zenész, hangmérnök 2009: Juhász Gábor: 1978 (CD) - zenész, hangmérnök 2009: Tzumo Electronic Dreams (TED) II. (CD) - zenész 2007: Halász Judit: Szeresd a testvéred! (CD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész 2007: Tzumo Electronic Dreams (TED) I. (CD) - zenész 2006: Martonosi György: Separate ways (CD) - hangszerelés, hangmérnök, zenész 2006: Presser Gábor: T12enkettő (CD) - zenész (BMG) 2006: Charlie: Másképp ugyanúgy (CD) - zenész 2006: Nikola Parov: Volt nékem szeretőm (CD) - zenész (Tom-Tom Records) 2005: Halász Judit: Hívd a nagymamát (CD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész 2005: Kováts Kriszta: Kovátsműhely (CD) - zenész 2005: Schmidt Vera: Nézhetnélek (CD) - zenész 2005: Földvári Gergely: Süss fel nap! (CD) - zenész 2004: Jazzpresson: Few Minutes Dream (CD) - zenész 2004: Borlai Gergő: Sausage (CD) - zenész 2004: Egyszercsak: Megintcsak (CD) - zenész 2003: Presser Gábor: Dalok régről és nemrégről (CD) - zenész 2003: Gerendás Péter: George Harrison emlékkoncert (CD) - zenész 2003: Jazzpression: Ways (CD) - zenész 2002: Charlie: Soul & Jazz (CD) - zenész 2002: Egyszercsak: Egyszercsak (CD) - zenész 2002: Egyszercsak: Az ördög nem alszik (maxi CD) - zenész 2002: Freeport: Funk Radio (CD) - zenész 2002: Kánaán: Taláj rám (CD) - zenész 2001: Horgas Eszter: Hazafelé (CD) - zenész 2001: No Comment: Titkolt hangok… (CD) - zenész Filmek 2016: Kolping Hotel image film - zeneszerző, zenész 2015: A szomorú kacagány (TV film) - zeneszerző, zenész 2014: Birodalmi áldozatok - áldozatbirodalmak (dokumentumfilm) - zeneszerző, zenész 2014: Zorán: Egypár jóbarát (DVD) - zeneszerző, hangszerelő, zenész (Universal Music) 2014: Pápai Pici: Hátsó lépcső (kisfilm) - zeneszerző, hangszerelő, zenész 2012: Bródy János: Syma koncert (DVD) - zenei rendező, hangmérnök, zenész 2011: Pápai Pici: Kínai hó - zeneszerző, hangszerelő, zenész 2009: Poligamy (filmzene) - zenész 2009: Halász Judit: Csiribiri (DVD) - zenész 2008: Pápai Pici: Vallomás (kisfilm) - zeneszerző, zenész 2006: Pierrot: Retrospektív (DVD) - zenész (EMI / PrivateMoon Records) 2003: Presser Gábor: Dalok régről és nemrégről (DVD) - zenész Színház Rózsavölgyi Szalon: Agota Kristof: Az analfabéta - zeneszerző, zenész Szegedi Kortárs Balett: Új világ - zenész Maladype társulat: Tojáséj - zenész Ágens és a Szent Efrém Férfikar - zenész Kováts Kriszta: A világ nagy színháza - zenész Egyéb produkciókban LGT Presser Gábor Rúzsa Magdi Frank London (Klezmatics) Szirtes Edina „Mókus“ Marozsán Erika Falusi Mariann Bognár Szilvia Sebestyén Márta Szalóki Ági Lerch István Tolcsvay László Kolinda Másik János Jamie Winchester és Hrutka Róbert Képzelt riport egy popfesztiválról koncert-előadás Presser Gáborral Dafina (saját zenekar) Fodo (saját zenekar) Díjak 2014: Fonogram díj – Az Év Hazai Gyermek Albuma (Bíró Eszter: Állati Zenés ABC c. albumával) - zeneszerző, hangszerelő, zenész, zenei rendező 2012: Fonogram díj – Az Év Hazai Pop-Rock Albuma (Bródy: Az Illés szekerén című albumával) – hangszerelő, hangmérnök, zenész, zenei rendező 2011: Artisjus díj – zenészként Horvát Légierő A Horvát Légierő (horvátul Hrvatsko ratno zrakoplovstvo) Horvátország haderejének része. Története Első lépések Jugoszlávia felbomlása után Az egykori Jugoszlávia széthullása után 1992-ben kezdett el formálódni, szerveződni az önálló Horvát Légierő. A horvátok nehéz helyzetben voltak, mivel a harci repülőgépek a szerb hadsereg ellenőrzése alatt maradtak. Gond volt a katonai légi bázisokkal is, hiszen – bár azokat elhagyták – a szerbek minden felszerelést elvittek, vagy megsemmisítettek. Kezdetben harci gépek hiányában a horvátok An–2-es és egyéb könnyű légcsavaros géppel hajtottak végre sikeres bombatámadásokat a szerb állások ellen. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a pulai, spliti és plesói repülőterek rendbe hozása (1991 novemberétől horvát tulajdonúak), majd megkezdték egy átfogó rádiólokációs, légvédelmi rendszer kiépítését is. Ezt követően a horvátok megkeresték a Jugoszláv Néphadseregben szolgálatot teljesítő horvát repülőhajózókat, akiket a hazatérésre kértek fel. 1991. októberében az egyik pilóta MiG-21R gépével Ausztriába, 3 társa pedig MiG–21MF gépeikkel Splitbe és Plesóba szökött. Ebből a 4 gépből alakult meg a Horvát Légierő (egyes források szerint csak három gép dezertált Jugoszláviából). Ennek a kezdeti „légierőnek” 50%-át a szerbek még a földön megsemmisítették. 1993-tól a légierejüket, nagymértékben fejleszteni kezdték és később, 1994-ben újabb 25 db MiG–21-est és Mi–24-es harci helikoptereket is beszereztek Ukrajnától. Ezek a használt nagyjavított gépek Lengyelországon keresztül Magyarországon át kerültek az országba és később be is vetették őket a szerbek ellen a „Vihar” hadműveletben. A grúz Szu–25-ösök rendelése majd eltűnése Horvátország 1993-ban megkezdte egy századnyi Szu–25-ös csatarepülőgép beszerzését Grúziától, amelyek ha megérkeznek döntően befolyásolhatták volna az akkori szerbek elleni harcokat. A gépeket Grúziában, Tbilisziben gyártották le. Különféle források szólnak róla, hogy mi lett a megrendelt gépekkel. Az egyik forrás szerint a gépek nem érkeztek meg Horvátországba a Grúziában dúló polgárháborús viszonyok miatt, és a gépek azóta is ott állnak, konténerekbe csomagolva. Más források szerint a gépek megérkeztek Horvátországba, ám a grúz események miatt az összeszerelést végző grúz szakemberek, berepülő pilóták már nem tudtak kiutazni, így a Horvát Légierő nem tudta a konténerben álló új gépeit érdemben használni. Az első típusváltások A horvát tervek között szerepelt 1996-ban két harci repülő ezred felállítása, mely korszerű többfeladatú repülőgépekkel rendelkezne, valamint egy szállítórepülő ezredet is létre kívántak hozni. Az elsődleges lehetséges típus itt is az amerikai F–16-os volt, de ennek beszerzését embargó sújtotta. Más megoldás nem lévén szóba jött a orosz MiG–29-es is. A jövő A Horvát Légierő a 2000-es évek második felében meghívásos pályázatot írt ki egy egyszázadnyi többcélú vadászrepülőgép beszerzésére a MiG–21-esek kiváltására. A pályázati kiírást megvette minden, a piacon meghatározónak számító repülőgépgyártó, így pályázott az európai típusok egy része (JAS 39 Gripen, MiG–35), az amerikai F–16 Fighting Falcon és F/A–18 Hornet típusok is. Célként a 2011-es szolgálatba állást jelölték meg. Szervezete A Horvát Légierő létszáma körülbelül 2000 fő Fegyverzete A hadrendből kivont, illetve alkatrészként felhasznált gépek többsége Velika Goricában. Repülőgépek, helikopterek: Vadászrepülő-századok: 2 század (amely 2000-től egy századra csökkent): MiG–21bisz (oldalszámok: 102, 105, 107, 108, 110, 113, 115, 116, 117, 120, 121, 122, 124, 125, …) MiG-21UM (oldalszámok: 160, 161, 162, 163, 164, 165, 166, 167) A 24 db MiG–21 -eséből csak 12 db-ot modernizáltak a román Aerostar segítségével. 8 db MiG–21biszD (oldalszámok: 108, 110, 115, 116, 117, 120, 121, 122) 4 db MiG-21UMD (oldalszámok: 164, 165 „Kockica” piros-fehér kockás gép, 166, 167) Soko G–2 Galeb : hadrendből kivonva (oldalszámok: 661, …) Szállítórepülő-századok: Merevszárnyúak: An–2 : valószínűleg szolgálatból kivonva 2 db An–32 (oldalszámok: 707 és 727; előbbi korábban 9A–BAB, utóbbi 021-es lajstromú volt) Canadair CL–245 Canadair CL–415: tűzoltás (oldalszámok: 833, 844, 855, 866, 877, …) Air Tractor AT–802F: tűzoltási megfigyelés és futárszolgálat (oldalszámok: 890, 891, …) Helikopterek: 19 db Mi–8 közepes szállítóhelikopter Mi–8T (oldalszámok: 101 (alkatrész), 105, 275, 276, …) Mi–8PS: fehér színű, szögletes ablakú utasszállítók (oldalszámok: 106 és 9A-HRH (elnöki különgép), …) Mi–8MTV–1 (oldalszámok: 201, 202, 206, 207 , 210, 211, 213, 251, 254, …) – 2004 . február 7 -én összetört a 207 -es, sárkánya vélhetően javítható maradt. Mi–171VA (oldalszámok: 215, 253+ , …) – 2007 . július 10 -én (9?) Vukovár mellett lezuhant a 253 -as, 1 fő műszakis és két másik a földön meghalt, 7 fő személyzet sérült, a gép megsemmisült. Mi–171S: 10 db-ot rendeltek az orosz államadósság terhére, melyből 4 db kutató-mentő. A 65 millió USD értékű üzlet tartalmazza a pilóták és a műszakiak kiképzését is tartalék alkatrészek szállításával (oldalszámok: 220, 221, 223, …) 9 db Mi–24V harci helikopter (oldalszámok: 307, 310, …) Bell 206B–3 Jet Ranger (oldalszámok: 602, 604, 605, 610, …) MD–500D (oldalszámok: 452, …) 5 db OH–58D Kiowa Warrior futár- és könnyű harci helikopter. 16 darab használt helikoptert rendelet Horvátország az Egyesült Államoktól. Az első 5 db-t 2016.június 31-én szállították Horvátországba. A gépek a zadari légibázison állomásoznak. Kiképzőrepülőgép-század: 22 db Pilatus PC–9M . Ebből a gépállományból használ a Krila Oluje („Vihar Szárnyai”) műrepülő csapat is, amelyben oktató pilóták repülnek (oldalszámok: 054, 055, 056, 058, 059, 062, 063, 064, 065, 066, …). Zlín Z–242L (oldalszámok: 401, 402, 403, 404, …) UTVA–75 (oldalszámok: 001, 007, 008, …) Urkund Urkund (Urkony, Örkény) Anonymus szerint Tonuzoba besenyő törzsfő fia volt. Nevének eredete az erkin türk méltóságnév. Tonuzobát Taksony fejedelem hívta be az országba, hogy szövetségeseként katonai erejét határvédelemre használhassa a 955-ös augsburgi vereség utáni időszakban. Népének zömét a nyugati határon a mosoni kapunál telepítette le ekkor valószínűleg Taksony, ami ekkor nyugatabbra volt, mint a későbbi Magyar Királyság határa. A besenyők közül a talmácsok törzse jött be főleg – az ő törzsfőjük lehetett Tonuzoba –, ezeknek helynevei megtalálhatók Morvaországtól (Tlumačov) Stájerországig (Tillmitsch). A nyugati határra telepített besenyőket Urkund ellenőrizhette, valószínű (egyik) szálláshelyének nevét őrzi a Fertő melletti Urkony puszta őrzi. Az Örkény nemzetségről feltételezhető, hogy Urkundtól ered. Forrás Györffy György. 8 / Géza belső rendje., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0 Györffy György. 4 / Kalandozás és életforma-változás., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 Györffy György. 7 / Géza külpolitikája., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 Ivan Dejanov Ivan Dejanov (bolgárul: Иван Деянов, 1937. december 16. – 2018. szeptember 26.) bolgár válogatott labdarúgókapus. A bolgár válogatott tagjaként részt vett az 1966-os világbajnokságon. Sikerei, díjai Bolgár bajnok (1): 1963–64 Juno Ludovisi A Juno Ludovisi egy óriási római kori márványfej. Goethe a görög művészet egyik mesterművét látta benne, de később kiderült, hogy az 1. század közepén készült. A szobor Junót ábrázolja, Antoniáról Claudius császár anyjáról mintázva. Nevét híres tulajdonosáról, Ludovico Ludovisi bíborosról kapta. Ma a Római Nemzeti Múzeumban őrzik. Lumberton (Észak-Karolina) Lumberton város az USA Észak-Karolina államában. Lakosainak száma 21 924 fő (2009). Népesség A település népességének változása: El Cóndor Pasa Az El Cóndor Pasa eredetileg egy perui zarzuela egyik zenéje, amit Daniel Alomía Robles az Andok lakóinak népzenéje alapján írt 1913-ban. A dal az egyik legismertebb perui eredetű zenedarab: becslések szerint több, mint 4000 dallamváltozata és 300-nál is több szövegváltozata ismert világszerte. 1960-ban a Los Incas perui együttes egy koncerten előadta Párizsban, ahol jelen volt Paul Simon, aki lejegyezte, majd új szöveggel 1970-ben megjelent Simon és Garfunkel Bridge Over Troubled Water című lemezén El Condor Pasa (If I Could) címmel. A dal örökzölddé vált. Maga Paul Simon meg volt győződve arról, hogy a dal népdal, de az album megjelenése után a szerző fia jelentkezett és igazolta apja szerzeményét. 2004-ben Peru a dalt nemzeti öröksége részének nyilvánította. I. e. 173 Évszázadok: i. e. 3. század – i. e. 2. század – i. e. 1. század Évtizedek: i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek – i. e. 160-as évek – i. e. 150-es évek – i. e. 140-es évek – i. e. 130-as évek – i. e. 120-as évek Évek: i. e. 178 – i. e. 177 – i. e. 176 – i. e. 175 – i. e. 174 – i. e. 173 – i. e. 172 – i. e. 171 – i. e. 170 – i. e. 169 – i. e. 168 Események Római consulok : L. Postumius Albinus és M. Popillius Laenas két epikureus filozófust kiutasítanak Rómából . Südwind hadművelet A Südwind („Déli szél”) hadművelet 1945. február 17. és 24. között lezajlott német hadművelet a Garam folyó mentén. Célja a szovjet csapatok Garam menti hídfőállásainak megsemmisítése volt. Története A hadművelet célja A Frühlingserwachen hadműveletet egy kisegítő csapás előzte meg a Dunától északra, melynek a „Südwind” („Déli szél”) nevet adták. A német 8. hadsereg feladata az volt, hogy semmisítse meg a 2. Ukrán Front garami hídfőjét, mivel az ott lévő, Sumilov vezérezredes vezette 7. gárdahadsereg és a Kravcsenko vezérezredes vezette 6. gárda-harckocsihadsereg állandó veszélyt jelentett a Dunától délre harcoló német Balck-seregcsoport erőire. A támadó német egységek 1. SS-páncéloshadosztály 12. SS-páncéloshadosztály 44. Hoch und Deutschmeister birodalmi gránátoshadosztály 46. gyaloghadosztály 211. népi-gránátoshadosztály Feldhernnhalle nehézpáncélos-osztály Az 1. Leibstandarte SS Adolf Hitler SS-páncéloshadosztály csapatait két harccsoportra osztották. Az egyik gyalogsági csoportosítás volt, amelyet Max Hansen SS-Standartenführer (SS-ezredes) vezetett, a másik pedig páncéloscsoport, amelynek parancsnoka Joachim Peiper SS-Obersturmbannführer (SS-alezredes) volt. A harcok lefolyása Február 17-én szombaton 04 órakor megkezdődött a Déli szél hadművelet, amelyet kétórás tüzérségi előkészítés vezetett be. A német csoportosításoknak nagy gondot okozott az olvadás miatt felázott talaj és a megáradt Párizs-csatorna is. A német csapatok a nap folyamán Sárkányfalva településnél elérték a Párizs-csatornát és hídfőt létesítettek mindkét oldalon. Február 18-án a németek elfoglalták a Muzsla környékén lévő magaslatokat és Köbölkút keleti részét. Február 19-én a német csapatok betörtek Párkány északkeleti részébe, elfoglalták Béla és Nána települést, valamint Búcs és Bátorkeszi is német kézre került. A szovjet csatarepülőgépek támadásai lassították előrenyomulásukat. Február 21-én este kilenc órára komoly harcok közepette Kőhídgyarmat is német kézre került. A Garam menti hídfőjükben a szovjetek szívósan védekeztek. A harcok elhúzódtak. Február 22-én a németek elfoglalták Bart települést. Február 24-én tüzérségi előkészítés után megkezdődött a szovjet hídfő felszámolása. A németek elfoglalták Bény települést, majd késő délutánra Kéménd is a kezükbe került. A hadművelet mérlege A német Dél Hadseregcsoport február 24-én 17 óra 20 perckor kapta meg a jelentést a német 8. hadseregtől, hogy a garami szovjet hídfőt felszámolták. A harcok során bevetésre kerültek a német Panther és Panzer IV páncélosok mellett az 501. SS-nehézpáncélos-osztály és a Feldherrnhalle nehézpáncélos-osztály Tiger B nehézharckocsijai is szemben a szovjet T-34 közepes harckocsikkal. A német 4. légiflotta gépei mellett részt vettek a harcokban a magyar 101. vadászrepülő-ezred gépei, Heppes Aladár alezredes parancsnoksága alatt. Veszprémi bázisukról felszállva, Me-109-es vadászgépeikkel légi harcba kerültek a szovjet La-7, illetve Jak-9 vadászokkal, amelyek közül többet lelőttek. Az Fw 190-es csatarepülőgépek bombázták a felvonuló ellenséges szovjet csapatokat, tehergépkocsikat, menetoszlopokat, valamint szovjet tüzérségi állásokat is, tehát aktívan hozzájárultak a hadművelet sikeréhez. Morimoto Rjúszeki Morimoto Rjúszeki (����; Hepburn: Ryuseki Morimoto; Daitó(wd), 1940. augusztus 3. – 2017. december 13.) japán kalligráfus. Az orosz Művészeti Akadémia tiszteletbeli külföldi tagja. Díjak, elismerések Kirgizisztán állami díja Brazília kormányzati díja Japán Művészeti Akadémia „Nitten”-díja Dinoszaurusz–madár kapcsolat A madarak eredete sok éven át az evolúcióbiológia vitatémája volt, de a jelenlegi tudományos álláspont szerint a madarak a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki a mezozoikum idején. A madarak és a dinoszauruszok közeli rokonságának elmélete először a 19. században vetődött fel, az „elveszett láncszemnek” tekintett Archaeopteryx 1861-es felfedezése (illetve 1855-ös megtalálása) után, az 1960-as években pedig az összehasonlító anatómia és a kladisztikai elemzés igazolta az evolúciós kapcsolatot. Az 1990-es évektől a kínai Liaoning tartományban előkerült tollas dinoszaurusz leletek új fényt vetettek a témára, a szakértők és a nyilvánosság számára egyaránt. A filogenetika szemszögéből a madarak dinoszauruszok. A madarak és a dinoszauruszok, különösen a dromaeosauridákhoz hasonló fejlett maniraptora theropodák csontváza több száz közös egyedi jellemzővel rendelkezik, melyek alapján a legtöbb elemzés közeli rokonságot állapít meg közöttük. Az emésztőrendszer és a keringési rendszer, illetve az állati viselkedés hasonlóságai, bár jóval nehezebben állapíthatók meg a fosszilis rekord alapján, a tollak közös jelenlétével együtt szintén összekötik a madarakat a dinoszauruszokkal. A Tyrannosaurus rex lágy szöveteinek áttörést jelentő felfedezése, mely lehetővé teszi a kollagénszövetek sejtanatómiai és proteinszekvenálásos összehasonlítását, további bizonyítékot szolgáltatott a dinoszaurusz-madár kapcsolat megerősítésére. Csak néhány tudós vitatja továbbra is a madarak dinoszauruszoktól való származását, azt állítva, hogy más archosaurus hüllőktől származnak. A dinoszauruszoktól való származást támogatók között is vitatéma maradt a korai madarak theropodák csoportján belüli pontos filogenetikai elhelyezkedése. A madarak repülésének kialakulására, ami különálló, de mégis a témához kapcsolódó kérdés, szintén többféle válasz létezik. A kutatások története Huxley, az Archaeopteryx és a korai kutatások A madarak eredete utáni tudományos kutatás rövid idővel azután kezdődött, hogy Charles Darwin 1859-ben megjelentette nagy áttörést hozó A fajok eredete című művét, melyben a természetes kiválasztódáson keresztül zajló evolúció elméletét írja le. 1860-ban, egy fosszilzálódott tollat találtak a németországi Solnhofen késő jura időszaki mészkőrétegében. A tollat Archaeopteryx lithographica néven Christian Erich Hermann von Meyer írta le, egy évvel később, 1863-ban pedig Richard Owen készített leírást egy majdnem teljes csontvázról, felismerve, hogy a lelet egy madár, annak ellenére, hogy számos jellegzetessége, például a karmos mellső lábak és a hosszú, csontos farok alapján a hüllőkre emlékeztet. A „Darwin buldogja” néven is emlegetett brit biológus, Thomas Henry Huxley, aki az új evolúciós elmélet elszánt támogatója volt, szinte azonnal kijelentette, hogy az Archaeopteryx a hüllők és a madarak közötti átmeneti fosszília. 1868-tól kezdődően Huxley összehasonlításokat végzett az Archaeopteryx és a különféle őshüllők között, és rájött, hogy a lelet nagy mértékben hasonlít az olyan dinoszauruszokra, mint a Hypsilophodon vagy a Compsognathus. Az 1870-es évek végén felfedezett, ikonná vált „Berlini példány”, amely egy hüllőszerű fogsorral is rendelkező teljes Archaeopteryx egyed, további bizonyítékkal szolgált. Huxley volt az első, aki felvetette a dinoszauruszok és a madarak közötti evolúciós kapcsolatot, azonban szembe került a meglehetősen befolyásos Owennel, aki rendíthetetlen kreacionista maradt. Huxley következtetéseit számos biológus, például Nopcsa Ferenc elfogadta, míg mások, mint Harry Govier Seeley vitatták a konvergens evolúción alapuló hasonlóságot. Heilmann és a thecodontia-elmélet A 20. század elején a dán Gerhard Heilmann írásai fordulóponthoz vezettek. A főként művészettel foglalkozó Heilmann a madarak iránti tudományos érdeklődése kapcsán 1913 és 1916 között számos, a madarak anatómiájára, embriológiájára, viselkedésére, őskori leleteire és evolúciójára vonatkozó kutatási eredményt publikált. Művét, melyet eredetileg dánul írt (és Vor Nuvaerende Viden om Fuglenes Afstamning címmel jelentetett meg), 1926-ban adták ki angol nyelven The Origin of Birds (A madarak eredete) címen. Huxleyhoz hasonlóan Heilmann is elvégezte az Archaeopteryx őshüllőkkel való összehasonlítását, és szintén arra az eredményre jutott, hogy a theropoda dinoszauruszok közé tartozó Compsognathusra hasonlít leginkább. Megjegyezte azonban, hogy a madarak, több kezdetleges hüllőhöz hasonlóan kulcscsontokkal rendelkeztek, melyek a madarak esetében egy villacsonttá forrtak össze, a dinoszauruszok fosszíliái között azonban addig még nem találtak ilyesmit. Mivel hitt az evolúció visszafordíthatatlanságát kimondó Dollo-törvényben, nem tudta elfogadni, hogy a kulcscsont elveszett a dinoszauruszoknál, majd újra kifejlődött a madaraknál. Emiatt kénytelen volt kizárni, hogy a dinoszauruszok a madarak ősei lehettek, és valamennyi hasonlóságukat a konvergens evolúció eredményének tulajdonította. Heilmann kijelentette, hogy a madarak ősei inkább a jóval kezdetlegesebb thecodontia hüllők között keresendők. Heilmann rendkívül alapos megközelítése bebiztosította, hogy a könyve klasszikussá váljon a témában, és így a madarak eredetével kapcsolatos következtetését, több más állítása mellett szinte valamennyi evolúcióbiológus elfogadta az elkövetkező négy évtizedben. A kulcscsontok aránylag törékenyek, így fennáll a veszélye annak, hogy eltörnek vagy megsemmisülnek, mielőtt a kutatók felismerhetnék azokat. Mindazonáltal a kulcscsontokat még azelőtt megtalálták a theropoda dinoszauruszoknál, mielőtt Heilmann megírta volna a könyvét, de a téves azonosítás miatt a felfedezés elmaradt. (1923-ban, három évvel A madarak eredete megjelenése előtt Roy Chapman Andrews talált egy jó állapotban megőrződött Oviraptor fosszíliát a mongóliai Góbi-sivatagban, azonban Henry Fairfield Osborn, aki 1924-ben elvégezte a lelet elemzését, tévesen köztes kulcscsontként azonosította a tárgyat.) A dinoszauruszok kulcscsontjainak hiánya ortodox nézetté vált annak ellenére, hogy 1936-ban egy kezdetleges theropoda, a Segisaurus esetében megtalálták ezt a testrészt. A következő dinoszaurusz-kulcscsont felfedezésről szóló beszámoló 1983-ból származik, egy, a Hidegháború vége előtt megjelent orosz cikkből. Ellentétben azzal amit Heilman hitt, az őslénykutatók mára elfogadták, hogy a kulcscsontok és bizonyos esetekben a villacsont szokványos jellemzőnek számítanak nemcsak a theropodáknál, hanem a többi hüllőmedencéjű dinoszaurusznál is. 2007 végére a legbazálisabb Eoraptor és Herrerasaurus kivételével, szinte valamennyi theropodánál rátaláltak a kulcscsontra. A Segisaurus kulcscsontjáról szóló 1936-os beszámolót egy 2005-ös felülvizsgálat során igazolták. Összekapcsolódott, villacsontszerű kulcscsontot találtak a Massospondylusnál, a kora jura időszakban élt prosauropodánál is. Ostrom, a Deinonychus és a „dinoszaurusz-reneszánsz” A thecodontia-elmélet körül akkor kezdtek felcsapni a hullámok, amikor 1964-ben Montana államban egy új theropoda dinoszauruszt fedeztek fel. 1969-ben John Ostrom, a Yale Egyetem kutatója leírást készített a leletről és elnevezte Deinonychusnak. Egy évvel később Ostrom a hollandiai Teyler Museumban egy új leírást készített egy Pterodactylusról, mint az Archaeopteryx egy újabb példányáról. A lelet főként egy szárnyból állt, és Ostrom a leírás elkészítése közben hasonlóságokat vett észre az Archaeopteryx és a Deinonychus csuklója között. 1972-ben a brit őslénykutató, Alick Walker felvetette, hogy a madarak nem a thecodontiáktól származnak, hanem a krokodilok őseitől, például a Sphenosuchustól. Ostromot a theropodákon és a korai madarakon végzett munkája elvezette oda, hogy válaszként az 1970-es évek közepén egy sor publikációval álljon elő, melyekben feltárta a madarak és a theropoda dinoszauruszok között felfedezett számos hasonlóságot, újraélesztve az elgondolást, amely egy évszázaddal korábban Huxleyban is felmerült. Az, hogy Ostrom ráébredt a madarak dinoszauruszoktól való származására, és új ötletei támadtak a dinoszauruszok metabolizmusával, aktivitási szintjeivel és szülői gondoskodásával kapcsolatban, elindította a dinoszaurusz reneszánsznak nevezett folyamatot, ami az 1970-es évek óta tart. Ostrom kijelentései egyidőben történtek az 1960-as években Willi Hennig által bevezetett filogenetikus rendszertan (kladisztika) szerepének megnövekedésével. A kladisztika olyan módszer, ami a fajokat szigorúan az evolúciós kapcsolataik alapján rendezi el, az anatómiai jellemzőiken végzett statisztikai elemzés felhasználásával. Az 1980-as években Jacques Gauthier és mások elkezdték alkalmazni a kladisztika módszertanát a dinoszauruszok filogenetikai vizsgálatához, ami kétségtelenné tette, hogy a madarak a theropoda dinoszauruszok egyik fejlett csoportját képezik. A korai elemzések szerint a Deinonychushoz hasonló dromaeosaurida theropodák állnak leginkább közel a madarakhoz, ezt az eredményt pedig azóta számos alkalommal megerősítették. Modern kutatás és a kínai tollas dinoszauruszok Az 1990-es évek elején látványos madárfosszíliákat fedeztek fel az északkelet-kínai Liaoning tartomány kora kréta időszaki geológiai formációiban. 1996-ban a kínai őslénykutatók leírást készítettek a Sinosauropteryxről, a Yixian (Jihszien) Formációban talált egyik új madárnemről, ám hamarosan felismerték, hogy az állat valójában egy theropoda dinoszaurusz, amely közeli rokonságban állt a Compsognathussal. Meglepetésre a testét hosszú, rostos képződmények borították. A „prototollaknak” elnevezett függelékekről azt gondolták, hogy homológok a jóval fejlettebb madártollakkal, bár néhány tudós nem értett egyet ezzel a megállapítással. Nem sokkal ezután a kínai és észak-amerikai tudósok leírást készíŧettek a Caudipteryxről és a Protarchaeopteryxről. A csontvázak jellemzői alapján ezek az állatok röpképtelen dinoszauruszok voltak, de a maradványaikon a madarakéra emlékeztető, teljesen kifejlődött tollak láthatók. Az „Archaeoraptorról”, aminek a leírása ellenőrzés nélkül jelent meg a National Geographic egyik 1999-es számában, kiderült, hogy csalás, de a Yixian (Jihszien) Formációból, törvényes és törvénytelen módon továbbra is áradtak a hiteles maradványok. E fosszíliák között számos különféle tollakkal vagy prototollakal rendelkező theropoda és rendkívül madárszerű dinoszaurusz, valamint dinoszauruszszerű kezdetleges madár is volt, melyek szinte teljesen betömték a theropodák és a madarak közti morfológiai lyukat. Egy apró kisebbség, melybe bele tartozik az ornitológus Alan Feduccia és Larry Martin, továbbra is azt állítja, hogy a madarak más korai archosaurusok, például a Longisquama vagy az Euparkeria leszármazottai. A madarak fejlődésbiológiájához kapcsolódó embriológiai vizsgálatok kérdéseket vetettek fel a madarak és a dinoszauruszok mellső végtagjainak ujj homológiáját illetően. Azonban az összehasonlító anatómia, a filogenetika, valamint a Kínából előkerült megdöbbentő tollas dinoszaurusz fosszíliák meggyőző bizonyítékot szolgáltattak arra az elméletre vonatkozóan, ami szerint a madarak fejlett dinoszauruszok, így a kezdetben Huxley, majd Nopcsa és végül Ostrom által felvetett elképzelés napjainkra majdnem egyhangú támogatottságot ért el az őslénykutatók között. Törzsfejlődés Történelmi okokból az Archaeopteryxet avagy Urvogelt tartják az első madárnak. Azonban az újabb felfedezések betömték a lyukat a theropodák és az Archaeopteryx, valamint az Archaeopteryx és a modern madarak között, a filogenetikus taxonómusok tradicionálisan az Archaeopteryxet használják fel az Aves klád definiálására. Az Avest csak ritkán definiálják olyan koronacsoportként, ami kizárólag a ma élő madarakat tartalmazza. A madarakat szinte valamennyi őslénykutató coelurosaurus theropoda dinoszauruszoknak tekinti. A Coelurosauria klád számos kladisztikai elemzés szerint tartalmazza a Maniraptora csoportot, melybe a therizinoasuroideák, az oviraptorosaurusok, a troodontidák, a dromaeosauridák és a madarak tartoznak. Ezek közül a dromaeosauridákat és a troodontidákat rendszerint Deinonychosauria néven egy kládként kezelik, ami a madarak testvértaxonja (együtt alkotják a csomópont-alapú Eumaniraptora kládot), az ág-alapú Paraves kládon belül. Más vizsgálatok egyéb törzsfejlődési utakat valószínűsítenek a dinoszauruszok bizonyos csoportjain belül, melyeket rendszerint röpképtelennek tartanak, és amelyekről azt gondolják, hogy röpképes ősöktől származnak. Például egy 2002-es elemzés alapján az oviraptorosaurusok bazális madarak. Az Ázsiából és Amerikából ismertté vált alvarezsauridákat különböző bazális maniraptorákként, paraviákként, az ornithomimosaurusok testvértaxonjaként, továbbá specializálódott korai madarakként osztályozzák. A Rahonavis nemet, amit eredetileg korai madárként írtak le, számos vizsgálat röpképtelen dromaeosauridaként azonosította. A dromaeosauridákat és a troodontidákat szintén inkább az Aves tagjaként tartják számon. A madarakat és a dinoszauruszokat összekötő jellemzők Több mint száz különböző anatómiai jellemző köti össze a madarakat és a theropoda dinoszauruszokat. Néhányuk az alábbiakban került felsorolásra: Tollak Az 1861-ben felfedezett Archaeopteryx volt az első jó példa a „tollas dinoszauruszokra”. A legelső példányt a Solnhofeni mészkőben, a dél-németországi lagerstättenben (csúcslelőhelyen) találták meg, amely egy ritka és nevezetes geológiai formáció, ahonnan rendkívül részletes fosszíliák kerültek elő. Az Archaeopteryx egy átmeneti fosszília, ami egyértelműen a modern hüllők és a madarak közti átmenetre utaló jellemzőkkel rendelkezik. Mindössze két évvel azután bukkantak rá, hogy Darwin A fajok eredete című műve megjelent, így élénk vitákat váltott ki az evolúcióbiológia támogatói és a kreacionisták között. Ez a korai madár annyira dinoszauruszszerű, hogy a sziklában jól láthatóan megmaradt toll lenyomatok nélkül legalább az egyik példány összetéveszthető lenne a Compsognathussal. Az 1990-es évektől számos új tollas dinoszaurusz lelet került elő, melyek még meggyőzőbb bizonyítékot szolgáltattak a dinoszauruszok és a madarak közeli kapcsolatát illetően. Legtöbbjüket az északkelet-kínai Liaoning tartományban találták meg, amely a kréta időszakban egy szigetkontinens része volt. Bár a tollak csak a Yixian (Jihszien) Formációként ismert lagerstättenben és még néhány helyen konzerválódtak, nyilvánvaló hogy a világ más részein is élhettek röpképtelen tollas dinoszauruszfajok. A tollas dinoszauruszokra utaló fosszilis bizonyítékok széles körű elterjedését az korlátozhatta, hogy a bőr és a tollak csak ritkán őrződtek meg a fosszilizáció során, ezért hiányoznak a fosszilis rekordból. Egy újabb keletű fejlemény a felfedezések körüli vitában a dinoszaurusz fosszíliákat körülvevő prototoll lenyomatok jelenléte. A prototollak alapján felvetődött, hogy talán a tyrannosauroideák is tollasak voltak. Vannak azonban, akik azt állítják, hogy a prototollak csupán a dinoszauruszok kültakarója alatti kollagén rostok lebomlásával keletkeztek. A tollas dinoszauruszok közé tartozik a Beipiaosaurus, a Caudipteryx, a Dilong paradoxus, a Microraptor, a Protarchaeopteryx, a Shuvuuia, a Sinornithosaurus, a Sinosauropteryx és a Jinfengopteryx, az olyan dinoszauruszszerű madarakkal együtt, mint a Confuciusornis, amely anatómiailag közel áll a modern madarakhoz. Mindet ugyanazon az észak-kínai területen találták meg. A Dromaeosauridae család már sűrű és fejlett tollazattal rendelkezett, és legalább egyikük, a Cryptovolans képes lehetett a repülésre is. Csontváz Mivel a tollakat általában a madarak sajátosságának tartják, a tollas dinoszauruszokat a madarak és a dinoszauruszok közötti hiányzó láncszemnek tekintik. Az őslénykutatók számára azonban lényegesebb az a tény, hogy számos hasonló csontszerkezeti jellemvonás található a két csoportnál. Emellett egyre nyilvánvalóbb, hogy a dinoszauruszok és a madarak közötti átmenet, valamint a repülés evolúciója sokkal összetettebb módon ment végbe, mint ahogyan azt korábban feltételezték. Néhány tudós, például Gregory S. Paul úgy gondolja, hogy miközben a madarak kifejlődtek a dinoszauruszokból, egyes dinoszauruszok, például a dromaeosauridák a madarakból fejlődtek ki, megőrizve a tollaikat, de elveszítve a repülési képességüket, ahogyan a mai struccok és más futómadarak. A madarak és a dinoszauruszok csontvázainak összehasonlítása, valamint a kladisztikai elemzés megerősíti a kapcsolat valószínűségét, különösen a theropoda dinoszauruszok Maniraptora ága esetében. Hasonlóságok fedezhetők fel például a nyak, a szeméremcsont, a csukló (a félhold alakú kéztőcsont), a kar, a vállöv, a lapocka, a kulcscsont és a szegycsont vizsgálata során. Tüdők Az Ohio-i Egyetemen Patrick O'Connor által vezetett kutatás bebizonyította, hogy a nagy húsevő dinoszauruszoknak olyan légzsák rendszerük volt, mint amilyen mai madaraknak is van. A theropoda dinoszauruszok (két, madárszerű lábon járó húsevők) tüdeje ugyanúgy pumpál levegőt a csontváz üregeibe, mint ahogyan az a madaraknál is történik. „A madarak egyedi jellegzetességeinek őseiknél is létezniük kellett valamilyen formában”, jelentette ki O'Connor. A Public Library of Science ONE című online folyóirat 2008. szeptember 29-ei számában levő Aerosteon riocoloradensis leírás szolgáltatja a legszilárdabb bizonyítékot arra, hogy a dinoszauruszok madárszerű légzőrendszerrel rendelkeztek. A komputertomográfiás (CT) vizsgálat feltárta, hogy az Aerosteon testüregében légzsákok helyezkedtek el. Szív és alvó helyzet Egy Thescelosaurus mellkasüregének (2000-ben elvégzett) komputertomográfiás (CT) vizsgálata egy négyüregű szív maradványait mutatta ki, amihez hasonlóval napjainkban az emlősök és a madarak is rendelkeznek. A lelet vitákat váltott ki a tudósok között, akik a vizsgálati eredményt anatómiai szempontból hibásnak, illetve egyszerűen fantáziálásnak minősítették. A kérdés hogy a lelet mennyire tükrözi a dinoszauruszok metabolikus arányát és belső anatómiáját vitás lehet, de a tárgy mibenlététől függetlenül tény. hogy az emlősöknek és a madaraknak, a dinoszauruszok legközelebbi ma élő rokonainak négyüregű szíve van (ami jóllehet a krokodiloknál kissé módosult, a vízi életmód hatására), így elképzelhető, hogy a dinoszauruszok is hasonlóval rendelkeztek. Egy 2004-ben felfedezett troodontida fosszíliáján a madarakra jellemző alvó testhelyzet látható, amelyben az állat hátra fordított fejét az egyik karja alá dugja. Ez a póz a mai madaraknál a fej melegen tartására szolgál. Szaporodásbiológia Egy 2003-ban felfedezett Tyrannosaurus rex csontváz arra szolgált bizonyítékul, hogy a dinoszauruszok és a madarak közös őssel rendelkeznek, továbbá első ízben tette lehetővé egy dinoszaurusz nemének megállapítását. A tojáshéjképzéshez szükséges kalciumot a nőnemű madarak az úgynevezett medulláris csontban raktározzák, amely a madár lábcsontjainak belsejében, a belső csonthártya és a csontüreg között található speciális csontszövet. A Tyrannosaurus rex hátsó lábcsontjainak hasonló csontszövet-maradványai azt sejtetik, hogy a zsarnokgyík is ilyen szaporodási stratégiát követett, és egyben a megtalált egyed nőnemű volt. A további kutatások a theropodák közé tartozó Allosaurus és az ornithopodák közé tartozó Tenontosaurus maradványai között is megtalálták a medulláris csontot. A tény, hogy az Allosaurus, a Tyrannosaurus és a Tenontosaurus egyazon fejlődési vonalon található, arra utal, hogy a dinoszauruszoknál nagyon korán kifejlődött ez a jellegzetesség. A medulláris csont a kifejletlen példányoknál is megtalálható, ami azt jelzi, hogy a dinoszauruszok nagy méretükhöz képest elég gyorsan elérték az ivarérettséget. Költés és utódgondozás Az oviraptoridák közé tartozó Citipatit, amelyet 1993-ban fedeztek fel Mongóliában, tyúkszerű költő pózban találták meg, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a tojásait tollaival tartotta melegen. Más leletek is utalnak a szülői gondoskodásra. Számos dinoszauruszfaj, köztük a Maiasauria maradványait olyan csoportokban találták meg, amelyekben a fiatalabb és idősebb állatok keveredtek, így feltehetően gyakran hatottak egymásra. Egy fog nélküli embrió alapján azt is feltételezik, hogy a szülők gondozták az utódaikat. Talán ugyanúgy a táplálék felöklendezésével etették őket, ahogyan a mai madarak is teszik. Ez a viselkedés számos madárfajnál megfigyelhető. Zúzókövek A madarak és a dinoszauruszok közti közeli rokonság újabb nyilvánvaló jele a zúzókövek használata. Az állatok által lenyelt kövek a gyomorba jutva segítik a nehezen emészthető rostos táplálék megőrlését. A fosszíliákhoz tartozó zúzóköveket gasztrolitoknak nevezik. Molekuláris bizonyíték és lágy szövet Az egyik legismertebb lágy szövet lenyomat az olaszországi Petraroia-ból került elő, 1998-ban. A lelet egy nagyon fiatal coelurosaurus, egy Scipionyx samniticus maradványait tartalmazza. Megőrződtek a még kifejletlen dinoszaurusz vékony- és a vastagbelének, májának, izomzatának, valamint légcsövének részletei A Science 2005. márciusi számában Dr. Mary Higby Schweitzer és társai bejelentették, hogy egy, a montanai Hell Creek Formáció területén felfedezett 68 millió éves Tyrannosaurus rex lábcsontjában rugalmas anyagot találtak, amelyet a tudóscsoportnak sikerült rehidratálnia. Hét kollagén típust nyertek ki a csonttöredékekből, melyeket a ma élő madarak (pontosabban egy csirke) kollagénjeivel összehasonlítva megállapították, hogy a korábbi theropodák és a mai madarak közeli rokonságban állnak egymással. Mikor néhány héttel később (demineralizációs eljárás segítségével) eltávolították az ásványi anyagot a fosszilizálódott csont velőüregéből, Schweitzer érintetlen állapotban levő belső struktúrákat, véredényeket, csontmátrixot és kötőszövetet (kollagénrostokat) talált. Alapos mikroszkópos vizsgálat után kiderült, hogy a dinoszaurusz lágy szöveteinek vélt anyag még sejt szintű mikrostruktúrákat is tartalmaz. Az anyag pontos összetétele és természete még nem ismeretes, de számos hírforrás a Jurassic Park című filmet felidézve számolt be róla. A lelet értelmezése még tart, és Dr. Schweitzer felfedezésének valódi jelentősége egyelőre nem tisztázott. Viták A madarak repülésének eredete A madarak repülésének eredetével kapcsolatos viták nagyjából egyidősek a madarak dinoszauruszokból való kifejlődésének elméletével, amely az Archaeopteryx 1861-es felfedezése kapcsán született. Két uralkodó elképzelés létezik a repülést illetően: a futó („földről fel”) elmélet szerint a madarak kis méretű, a talajon gyorsan futó ragadozókból fejlődtek ki; a falakó („fáról le”) elmélet szerint pedig az evezőszárnyú repülés, a fákon élő (és az ágak között ugráló) állatok mozdulatlan szárnyú siklórepüléséből fejlődött ki. Egy újabb keletű elmélet a „szárny által segített emelkedőn való futás” a futó elmélet változata, ami szerint a szárnyak aerodinamikai funkciója a rendkívül meredek lejtőkön felfelé való futás támogatására alakult ki, ami hasznos lehetett a ragadozók elől történő menekülés során. Futó („földről fel”) elmélet A repülés eredetével kapcsolatos futó elméletet először Samuel Wendell Williston vetette fel, és Nopcsa Ferenc dolgozta ki. A feltételezés szerint egyes gyorsan futó, hosszú farkú állatok a mellső végtagjaikat használták egyensúlyozásra futás közben. Az elmélet modern változata, főleg az azóta tett felfedezések eredményeként számos részletében eltér a Williston-Nopcsa-féle változattól. Nopcsa feltételezte, hogy a kinyújtott karok felületének növekedése segítette a kis futó ragadozókat az egyensúlyuk megtartásában, és a mellső lábak pikkelyeinek meghosszabbodása a tollak kifejlődéséhez vezetett. A tollak segíthették a rovarok vagy más kisebb zsákmányállatok elejtését, a fejlődés eredményeként pedig az állatok a szárnyaik használatával képessé váltak nagyobb távolságok átugrására. Nopcsa szerint a repülés fejlődésének három nagyobb szakasza volt. Az első a passzív repülés felismerése, mely során a szárny struktúrák ejtőernyőként szolgáltak. A második az aktív repülés időszaka, melyben az állatok a szárnyaikat lengetve repültek. Erre az Archaeopteryxet hozta fel példaként. A végső állapotban a madárrá fejlődött állatok képessé váltak a felszállásra is. A jelenlegi ismeretek alapján a tollak nem a pikkelyekből fejlődtek ki, mivel más proteinek hozták őket létre. Ennél lényegesebb, hogy Nopcsa elmélete szerint a tollak a repülés kialakulásának részeként fejlődtek ki, de az újabb keletű felfedezések bebizonyították, hogy ez a feltételezés téves. A tollak nagyon gyakoriak a coelurosaurus dinoszauruszoknál (melyek között megtalálható a tyrannosauroideák korai őse, a Dilong is). A modern madarakat szinte valamennyi őslénykutató coelurosaurusként osztályozza, csak néhány ornitológus nem ért egyet ezzel a felfogással. A „földről fel” elmélet modern változata szerint a madarak ősei kis méretű, tollas, talajon futó ragadozó dinoszauruszok voltak (a gyalogkakukkéhoz eléggé hasonló vadászati módszert követve), melyek a mellső lábaikat használták az áldozataik üldözése közben, miáltal alkalmassá váltak a siklórepülésre, majd az evezőszárnyú repülésre is. A tollak eredeti szerepe a leginkább elfogadott elképzelés szerint a hőszigetelés és a párválasztás közbeni pózolás lehetett, ahogyan a mai madaraknál is. Számos Archaeopteryx fosszília került elő tengeri üledékből, így azt feltételezik róluk, hogy a szárnyukkal a sisakos baziliszkuszhoz (avagy jézusgyíkhoz) hasonlóan képesek lehettek a víz felett repülni. A „földről fel” elmélettel szembeni legújabb keletű támadás megkísérli megcáfolni a modern változat azon feltételezését, ami szerint a madarak módosult coelurosaurus dinoszauruszok. A legkomolyabb érv embriológiai elemzésen alapul, amely arra a következtetésre jut, hogy a madarak szárnya a 2-es, 3-as és 4-es ujjakból alakult ki (melyek a mutató, középső és gyűrűs ujjnak felelnek meg az ember esetében; a madarak első ujja képezi a fiók szárnyat (alulát), amit az alacsony sebességű repülés, például a leszállás közbeni átesés megakadályozására használnak), de a coelurosaurusok „kezét” az 1., 2. és 3. ujj alkotja (melyek a hüvely, mutató és középső ujjaknak felelnek meg az ember esetében). Ezek az elemzések azonban embriológiai alapon vitathatók, ugyanis a „kéz” gyakran más módon fejlődik ki az egyes kládokon belül, melyeknél bizonyos ujjak elvesznek az evolúciós folyamat során, így ez megtörténhetett a madarak mellső végtagja esetében is. Ez a vita összetett és még nem zárult le (lásd „Ujj homológia”). „Szárny által segített emelkedőn való futás” Az „emelkedőn való szárnyalás” elmélete a csukárok megfigyelése kapcsán vetődött fel, és eszerint a szárnyak aerodinamikai funkciója a meredek emelkedőkön, illetve fatörzseken felfelé való gyors futás támogatására fejlődött ki, segítséget nyújtva a ragadozók elől történő menekülésnél. Ez az elmélet a „földről fel” speciális változata. Megjegyzendő, hogy ez a forgatókönyv azt is feltételezi, hogy az állatoknak leszorító erőt kell kifejteniük a hatékonyabb kapaszkodás érdekében. A korai madaraknál azonban, az Archaeopteryxet is beleértve, hiányzik az a váll mechanizmus, ami a modern madaraknál gyors és erőteljes felfelé irányuló szárnymozgást tesz lehetővé; a leszorító erő hiányában pedig úgy tűnik, hogy a korai madarak nem voltak képesek az „emelkedőn való szárnyalásra”. Falakó („fáról le”) elmélet A falakó elmélet szerint a madarak ősei a fákon éltek, ágról ágra ugrálva. Ehhez az életmódhoz előnyt jelent a meghosszabbodott lábközépcsont és a hátrafelé irányuló hallux (nagylábujj) kifejlődése, ami a fákon való kapaszkodást segíti. A mellső és a hátsó végtagok más célra alkalmazkodtak; a mellsők mászásra, a hátsók pedig ugrásra. Ennek következtében a mellső lábak hosszúak maradtak, ahogyan a futó fejlődés eredményeként is. A „szárnyak” felülete növekedett a jobb siklóképesség elérése érdekében, a siklórepülés kialakulása után pedig a szárnyaik csapkodásával az állatok tovább növelték röpképességüket. A hosszú lábú talajlakó theropodákhoz képest kevés bizonyíték létezik a famászó dinoszauruszokra vonatkozóan – csupán az Epidendrosaurus/Scansoriopteryx és talán a Microraptor tartozhat ebbe a csoportba, bár a legújabb filogenetikai elemzések alapján ezek a nemek közelebb állnak az első madarakhoz[forrás?]. Tény azonban, hogy az erdei üledékek csak ritkán őrződnek meg, ami magyarázatot adhat a leletek hiányára. Egyes újabb kutatások aláaknázzák a „fáról le” elméletet azt állítva, hogy a legkorábbi madarak és közvetlen őseik nem tudtak fára mászni. A mai falakó madarak sokkal görbébb lábujj karmokkal rendelkeznek, mint a talajon élők; a mezozoikumi madarak és a közeli rokonságukba tartozó röpképtelen theropoda dinoszauruszok lábujj karmai pedig inkább a mai talajlakó madarakéra hasonlítanak. Az Archaeopteryx jelentőségének csökkenése Az Archaeopteryx volt az első, és hosszú időn át az egyetlen ismert tollas mezozoikumi állat (vagy dinoszaurusz, a többség által elfogadott nézet alapján, ami szerint a madarak módosult dinoszauruszok). Ennek eredményeként az 1990-es évek közepéig a madarak eredetéről és a repülési képességük kialakulásáról szóló viták középpontjában az Archaeopteryx állt. Az is kérdéses volt, hogy vajon az állat képes volt-e a repülésre. Úgy tűnik, hogy az agya felépítése és a belső fülében levő egyensúly szervei, melyeket a repülés során használt, hasonlítanak a mai madarakéhoz. Emellett az Archaeopteryx szárnytollainak elrendezése szintén hasonlóságokat mutat a ma élő madarakéval, ahogyan a szárnyán és a farkán levő aszimmetrikus repülőtollak is. Az Archaeopteryxnél azonban hiányzik a szárnyak gyors, erőteljes felemeléséhez szükséges váll mechanizmus, ami azt jelenti, hogy ez az állat a többi korai madárral együtt nem volt képes szárnycsapásokkal repülni, csak vitorlázásra volt lehetősége. Ám az 1990-es években kezdődött tollas dinoszaurusz felfedezésekkel az Archaeopteryx megszűnt a madarak repülésének kialakulásáról szóló viták kulcsfigurája lenni. Egyes késő jura és kréta időszakból származó kis méretű tollas coelurosaurusok ugyanis olyan jellemzőkkel rendelkeztek, amik alapján a repülő madarak előfutárai közé sorolták őket. Közéjük tartozott például a talajon futó, és a második lábujján Velociraptorszerű, felemelve tartott sarló alakú lábkarommal rendelkező Rahonavis, melyről az őslénykutatók azt gondolják, hogy jobban alkalmazkodott a repüléshez, mint az Archaeopteryx; az Epidendrosaurus egy erdei dinoszaurusz, ami talán bizonyítékul szolgál a „fáról le” elméletre; valamint a Microraptor, egy másik erdei dinoszaurusz, amely már fejlett repülési képességgel rendelkezhetett, mivel a hátsó lábain levő repülőtollak egy kétfedelű repülőgép alsó szárnyához hasonló felületként szolgáltak. 1915 elején felvetődött, hogy a madarak repülésének evolúciójában talán lehetett egy négyszárnyú (tetrapteryx) időszak is. Másodjára röpképtelenné vált dinoszauruszok Gregory Paul A világ ragadozó dinoszauruszai (Predatory Dinosaurs of the World, 1988) és A levegő dinoszauruszai (Dinosaurs of the Air, 2002) című könyvében felvázolt elmélete szerint a húsevő dinoszauruszok olyan csoportjai, mint a deinonychosaurusok, de talán az oviraptorosaurusok, a therizinosauroideák, az alvarezsauridák és az ornithomimosaurusok is, olyan ősöktől származnak, amelyek még képesek voltak a repülésre. Ezen álláspont szerint az Archaeopteryx-szerű lények kevésbé álltak közelebb a mai madarakhoz, mint ezek a dinoszauruszok. Az Archaeopteryx a legújabb kladisztikai elemzés szerint közelebb áll a madarakhoz, mint a deinonychosaurusokhoz vagy az oviraptorosaurusokhoz, ahogy az olyan állatok is, mint a Microraptor vagy a Sinornithosaurus, melyek kétségtelenül közelebb állnak a deinonychosaurusok kládjához, és jobban alkalmazkodtak a repüléshez, mint a későbbi deinonychosaurusok. Az Archaeopteryx jellemzői még elég bazálisak, így elképzelhető, hogy a kora illetve középső kréta időszak idején élt legkorábbi madarak még visszatérhettek egy, a dinoszauruszokéra jobban emlékeztető életmódhoz. A Hesperornis, melynek ősei másodjára váltak röpképtelenné a jura-kréta időszakok határán, felveti annak lehetőségét, hogy a madárcsőr elvesztése kevésbé valószínű, mint a repülés képességének elvesztése, viszont a fogak újabb kifejlődése könnyebben végbemehetett, mint ahogyan az első pillantásra tűnik. Tény, hogy a fogakkal születő modern csirkék úgy tűnik, még hordozzák a fogak kifejlődéséért felelős gént, ami közel 100 millió év elteltével is képes újra felbukkanni a mutáns példányoknál. 2005-ben Mayr és szerzőtársai, az újonnan leírt, tizedik Archaeopteryx fosszília adatait egy kladisztikai adatmátrixba betöltve kimutatták, hogy az Archaeopteryx a testvérkládjába tartozik egy olyan másik kládnak, melyet (nevezetesen a Deinonychosauria és a Troodontidae csoportokat) az Archaeopteryxével együtt tradicionálisan inkább röpképtelen theropodáknak tekintenek, semmint olyan fejlettebb madaraknak, mint amilyennek az elemzés alapján a Confuciusornis tűnik. Paul elmélete szerint, ebben az esetben a Deinonychosauria és a Troodontidae az Aves kládban, a madarak fejlődési vonalán helyezkednek el, és másodlagosan váltak röpképtelenné. Ez azonban csak a taxonómiai és filogenetikai definíció szemszögéből igaz. A Confuciusornisról jelenleg úgy gondolják, hogy közelebb áll a modern madarakhoz, mint az Archaeopteryx; azonban valószínűtlen, hogy az Archaeopteryxnél jóval később alakult volna ki a modern madarak őseiből[forrás?], a koponyája pedig mindkét csoporttól nagyban eltér. A repüléshez szükséges testrészei jóval fejlettebbek, mint az Archaeopteryxé, de valamelyest „átmeneti” állapotúnak tűnnek (bár Mayr és szerzőtársai cikke talán arra utal, hogy filogenetikai helyzetét illetően nem tekintendő átmenetinek; úgy tűnik a Microraptor testvérkládjának tartják). Az egyetlen dolog ami egyértelmű Mayr és társai vizsgálatából az az, hogy ha e két kezdetleges madarat összehasonlítják – habár egyikük sem áll túl közel a modern madarak őseihez – a Confuciusornis közelebb áll a theropodák egy tradicionálisan röpképtelennek tekintett csoportjához, mint az Archaeopteryxhez. A cikk élénk vitát váltott ki[forrás?] melyben a szerzők kinyilvánították, hogy az adataik még bizonytalanok, mint ahogy az is, hogy melyik madár repült, illetve hogy melyik fő theropoda változat jelent meg először. Sem a Confuciusornisnál modernebb madarak, sem a többi érdekes theropoda adatai nem kerültek bele a vizsgálatba, melynek így az a fő célja, hogy megerősítse annak lehetőségét, hogy a madárszerű repülés nem csak a modern madarak őseinél volt jelen. Nem került megválaszolásra az a kérdés, hogy vajon a repülés több különböző alkalommal fejlődött-e ki, mint ahogy azt Barsbold felvetette, vagy csak egyszer, illetve hogy a legtöbb, esetleg valamennyi theropoda másodszorra is röpképtelenné vált-e; bár az adatmátrix statisztikai kiértékelése kísérletképpen az utóbbit valószínűsíti, mindez túl bizonytalan ahhoz, hogy ebből a szempontból következtetést lehessen levonni. 2007-ben tollszár csomókat találtak egy Velociraptor singcsontján, és a kutatók arra következtettek, hogy e theropodának modernnek tűnő tollai voltak, melyek egy szárból (rachisból) és egy (tollágak alkotta) zászlóból álltak. Úgy vélték, hogy ez talán annak a jele, hogy a Velociraptornak röpképes ősei voltak – de rámutattak, hogy a tollaknak a repüléstől eltérő funkciója is lehetett, például a párválasztás során történő pózolás vagy a hő megtartása. Az ujjak homológiája Az embriológusok és az őslénykutatók között vita folyik arról, hogy az ujjak sorszámát tekintve miért van alapvető eltérés a theropoda dinoszauruszok és a madarak „keze” között. Ez egy fontos és heves vitákat kiváltó kutatási terület, mivel az eredményei érinthetik azt a megállapodást, ami szerint a madarak a dinoszauruszoktól származnak. Az embriológusok (és néhány őslénykutató, aki elveti a madár-dinoszaurusz kapcsolatot) az ujjakat, azok tojásban történő kifejlődése alapján a II-es, III-as és IV-es számmal jelölik. Ez azon a tényen alapul, hogy a legtöbb magzatburkos állat öt ujjas kezének elsőként kialakuló ujja a IV-es számú, amely egy elsődleges tengellyé fejlődik. Ennek következtében az embriológusok az elsődleges tengelyt IV-es ujjként azonosítják, a megmaradó ujjakat pedig II-es, III-as és IV-es számmal jelölik. A fejlett theropoda fosszíliáknál talált kezek ujjai az I-es, a II-es és a III-as számúak. Amennyiben ez igaz, akkor a madarak ujjainak kifejlődése összeegyeztethetetlen a (theropoda) dinoszauruszoktól való származásukkal. Azonban nem lehet ontogenikus (fejlődési) alapon egyértelműen meghatározni, hogy egy theropoda kezén melyik ujj hányas számú (mivel napjainkban nem figyelhető meg a fejlődési folyamatuk, ahogy a madaraké), így a számozásuk egyáltalán nem döntő tényező. Az őslénykutatók hagyományosan I-es, II-es, és III-as számmal azonosítják a madarak ujjait. Állításuk szerint a madarak ezen ujjai maradnak meg, ahogyan az a theropoda dinoszauruszok esetében is történt a falangeális formula szerint. Az archosaurusok falangeális számai: 2-3-4-5-3; számos archosaurus fejlődési vonalon csökkent az ujjak száma, de a megmaradó ujjak azonos falangeális formulát követnek. Tehát az őslénykutatók azt állítják, hogy az archosaurusok más fejlődési vonalain az ujjak számának csökkenése ugyanazon ujj elvesztését jelentette, mivel az ujjak kívülről befelé vesztek el. A dromeaosauridák és az Archaeopteryx három ujjának ugyanaz az I-II-II-as falangeális formulája, mint a bazális archosaurusoké. Ebből következően az V-ös és IV-es ujjak vesztek el. Ha ez igaz, akkor a modern madaraknál szintén az I-es, II-es és III-as ujjak maradtak meg. Emellett egy kutatócsoport szerint egy frameshift mutáció következett be a theropodák madarakhoz vezető fejlődési vonalán (emiatt lett az I-es ujjból II-es, a II-esből III-as és így tovább). Azonban az ilyen jellegű frameshiftek meglehetősen ritkák a magzatburkosoknál (a jelenség pontos feltétele jelenleg egyetlen állatnál sem ismert), és ebben az esetben a theropoda-madár fejlődési vonalon kizárólag a mellső lábakat kellett érintenie. Szétzúz, felaprít és eléget Cselekmény Leo és az édesanyja, Tasha elköltöznek a milliárdos feltalálóhoz, Donald Davenporthoz. Amikor Leo meg akarja keresni a szobáját, véletlenül rábukkan három bionikus tinédzserre, Adamre, Bree-re és Chase-re, akiknek különféle képességeik vannak: Adamnek szuperereje van, és lézer jön a szeméből, Chase szuperintelligens, Bree pedig szupergyorsasággal rendelkezik. Elviszi őket az iskolába, de a kalandok közepette, amibe három robot is belekeveredik, végül Leo újdonsült szuperember barátait majdnem összenyomja az újrahasznosító, de miután Dr. Davenport látja, hogy a bionikus gyerekek nemcsak kísérletek, és Leo igaz barátai, feloldja korábbi tilalmát, és megengedi, hogy Adam, Bree és Chase együtt járhassanak iskolába Leo-val. Forrás A Szétzúz, felaprít és eléget az IMDb-n Mírov Mírov település Csehországban, Šumperki járásban. Mírov Maletín, Líšnice, Mohelnice, Krchleby és Borušov településekkel határos. Lakosainak száma 371 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Szetter Szetternek nevezzük azokat a vadászkutyákat, amelyek feladata a kisebb termetű vadak (például róka, fácán, vadkacsa) felkutatása, azok állása, és a vadász utasítására a vad felzavarása, esetenként a lelőtt vad apportírozása. Ide tartoznak angol szetter ( FCI standard #2 ), ír szetter ( FCI standard #120 ), Gordon szetter ( FCI standard #6 ) és a legkevésbé elterjedt vörös-fehér ír szetter ( FCI standard #330 ). Jellemzése Az összes szetterre egyaránt jellemző, hogy az emberek irányában kiemelkedően magas tolerancia szinttel rendelkeznek, sohasem lépnek fel agresszíven, kimondottan keresik az ember társaságát, könnyen barátkoznak. A szetter munkakutyaként lassan, de jól tanítható (későn érő típus), önálló döntéshozatali képessége egyben az egyik legjobb és egyik legrosszabb tulajdonsága is, mert könnyen makacsságba csaphat át. Őrző-védő feladatokra agresszivitás hiányában nem alkalmas, maximum jelzőkutyaként. Családi kutyának is kimondottan ideálisak, lakásban jól tarthatóak, amennyiben a napi mozgásigényük teljesül. A gyerekekért rajonganak, kimondottan óvatosak velük, így az egészen pici gyerekeket sem kell félteni tőlük. Nem kedvelik ha a házból, lakásból kizárják őket, mert folyamatosan szemmel akarják tartani a családtagokat. Ecaterina Ciorănescu-Nenițescu Ecaterina Ciorănescu-Nenițescu (Moroieni, 1909. augusztus 15. – Bukarest, 2000. január 23.) román vegyész, egyetemi tanár, a Román Akadémia rendes tagja. Életpálya Ecaterina Ciorănescu-Nenițescu 1909. augusztus 15-én ötödikként született Ion és Ecaterina (szül. Teodorescu) Ciorănescu kilenc gyermeke közül. Családja 1922-ben Bukarestbe költözött, így ő középiskolai tanulmányait az itteni Központi Leányiskolában (Școala Centrală de Fete) végezte. Egyetemi tanulmányait 1928-1931 között a Bukaresti Egyetem kémia tanszékén folytatta, ahol 1932-ben diplomázott. Vegyészi doktori címét 1936-ban ugyanezen egyetemen szerezte. 1936-tól tanított a Bukaresti Politehnica Egyetem kémia tanszékén. Itt, Romániában elsőként, ő vezette be a szintetikus gyógyszerek technológiája témájú tantárgyat. Az ő ez irányú kutatásai alapján készültek az ország első szintetikus gyógyszerei. 1963-tól a Román Akadémia levelező, 1974-től pedig rendes tagja volt. 1971-től a New York-i Kémiai Társaság tagja volt. Az ugyancsak vegyész Costin D. Neniţescu-val 1956-ban kötöttek házasságot, közösen több mint harminc publikációjuk jelent meg. Ezeket házassága után is Ciorănescuként jegyezte. Gyermekük nem született, de ők nevelték Ecaterina két unakaöccsét és két unokahúgát. Díjak, kitüntetések Román Népköztársaság Állami Díja , ( 1954 ) Munka Érdemrend, ( 1963 ) Tudományos Érdemrend, ( 1974 ) Válogatott publikációk C.D. Neniţescu, E. Ciorănescu: Durch Aluminiumchlorid katalysierte Reaktionen. XV Mitteilung. Über die Darstellung gesättigter Ketone durch Anlagerung von Säurechloriden an Olefine und Hydrierung mittels Aluminiumchlorid , 1936,(C.D. Neniţescuval) C.D. Neniţescu, E. Ciorănescu: Încercări pentru o nouă sinteză a cloromicetinei , (1950) C.D. Neniţescu, E. Ciorănescu: Prepararea unui medicament cu acţiune tuberculostatică: p-acetilaminobenzal-tiosemicarbazona , (1950) C.D. Neniţescu, E. Ciorănescu: Tehnologia medicamentelor de sinteză , (1957) E. Ciorănescu, M. Maxim, N.Safirescu-Suciu és I.V. Niculescu: Agenţi potenţiali anticanceroşi.I. Agenţi alchilaţi în seria acidului p-aminobenzoic , (1962) E. Ciorănescu, D. Răileanu: Agenţi potenţiali anticanceroşi. II. , (1962) Mini Mental Teszt A Mini Mental Teszt egy a 70-es évekből származó gyorskognitív teszt, amit főként a demenciák azonosítására és súlyossági fokuknak megítélésére használnak az orvosi, klinikai pszichológusi és neuropszichológusi gyakorlatban. Részfeladatai A teszt részfeladatai az orientációt, a figyelmet, a központi végrehajtót, a gyorsasszociációk kiépítésének képességét, a megnevezési valamint az analizáló-szintetizáló képességet vizsgálják. (Az egyes feladattípusoknak a megnevezése illetve kategorizációja a szakirodalomban az itt felsorolttól eltérhet. Ennek oka, hogy a feladattípusokat több szempont alapján lehet csoportosítani. A fent említett megnevezések a kognitív pszichológia és a pszichiátria által is elismert terminusokat használja.) A teszt pontozási rendszere A teszten összesen 30 pont érhető el. Az ettől alacsonyabb pontszámokat előre meghatározott intervallumok alapján értelmezzük. Megjegyzendő, hogy különböző kutatási központok és különböző országok egészségbiztosítói más és más ponthatárokat fogadhatnak el a demenciák súlyosság szerint való kategorizálására. A pontozást nehezíti az is, hogy nem csak több ponthatár változat létezik, de a Mini Mentalon elért eredmény pozitív összefüggést mutat a formális oktatásban eltöltött évek számával is, így a demens-nemdemens kategorizálás nehezített. Mindig az aktuális helyzetnek leginkább megfelelő ponthatárolást kell figyelembe vennünk. (Rutindiagnosztika esetén: életkornak, oktatásban eltöltött időnek, nemnek, jogszabályoknak megfelelőt; Kutatás esetén: a kutatási tervünknek legmegfelelőbbet aszerint, hogy a szenzitivitásra vagy a specificitásra akarjuk-e inkább helyezni a hangsúlyt.) Az alábbi ponthatárok az angol wikipedia szócikk alapján készültek: A 30-tól 27-ig terjedő intervallumot normálisnak tekintjük, a 26-tól 20-ig terjedőknél enyhe fokú demenciát feltételezünk, 19-től 10-ig közepesen súlyos, 9-től lefelé pedig súlyos demenciáról beszélünk. Előnyei szakképzettség nélkül bárki fel tudja venni (feltéve hogy a felvevő részletesen ismeri a pontozási útmutatót és tisztában van a dilemmás pontozási szituációkkal illetve azok elhárítási lehetőségeivel), így szakképzett ápolókat is meg lehet bízni a teszt felvételével. a tesztfelvétel nem tart tovább 10 percnél, pontozása egyszerű, átlátható, a tévedési lehetőség alacsony könnyen hozzáférhető és várható hogy a jövőben még revideálni fogják Hátrányai a kevés feladattípus miatt nem elég érzékeny a demenciák és kognitív sérülések korai érzékelésében a kevés feladatnak tudható be az is, hogy nem tudja megkülönböztetni egymástól a különböző típusú demenciákat A teszt kapcsolata a pszichológiával A teszt több szálon is kötődök a pszichológia területéhez. Egyrészt a neuropszichológusi gyakorlatban nem csak olyan teszteket használnak a pszichológusok amik speciális képességek mérésére alkalmasak, hanem általánosabb, több képességet mérő teszteket is felvesznek. Ennek oka, hogy az egyes feladattípusokon elért pontszám jelzésértékű arra nézve, hogy mely specifikus képességeket érdemes tovább vizsgálni további sérüléseket keresve. A Mini Mentál teszt pedig több részképesség mérését végzi, így az eredmények jó kiindulási alappal szolgálhatnak a további vizsgálódásban. A klinikai pszichológusi gyakorlatban azért használják és használhatják eredményesen, mert előfordulhat, hogy egy lelki problémát mutató páciens elsődlegesen nem lelki problémákkal küszködik, hanem agysérülés áll a lelki tünetei hátterében. Más szavakkal lelki tünet és -betegség egyaránt állhat kapcsolatban visszafordíthatatlan agyi károsodással, de neurotranszmitter problémákkal is, a teszt pedig segíthet eldönteni hogy melyik variációról lehet szó. Végül a pszichológiai relevanciával rendelkező kutatások a mai napig használják kísérleti és kontroll csoportok létrehozására, jellemzésére, valamint új tesztek megbízhatóságának ellenőrzésére. Obstrukció (politika) Obstrukciónak nevezzük azt a tevékenységet, amikor egy szervezet döntési folyamatát jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatják. A szó maga „akadályozást” jelent. Lényege A kifejezés leginkább parlamentekben fordult elő, amikor a döntési helyzetben nem levő kis pártok nagyon sok, nagyon hosszú hozzászólással hátráltatták (vagy tették lehetetlenné) a nekik kedvezőtlen döntéseket. Az obstrukció ellen a legtöbb parlamentben – legelőször Angliában – szigorú intézkedésekkel védekeztek, és a szólásjog korlátozásától (klotűr) a kivezetésig mindenféle intézkedést alkalmaznak. Az USA szenátusában jelenleg is élő „jog” az obstrukció, a szó megvonásához a szenátorok 2/3-os szavazása szükséges. „Az obstrukció a kisebbség zsarnokságát szolgálja” – mondta Bill Frist amerikai szenátor 2004 novemberében, amikor 2000 óta a kisebbség obstrukciója 10-szer akadályozta meg az új legfelsőbb bírák megválasztását. Az obstrukció történetéből Obstrukciót először az ír képviselők alkalmaztak az angol parlament alsóházában. Az osztrák képviselőházban is voltak komoly (és talán a mai szemmel furcsa) obstrukciók: a képviselők mindenféle zajkeltő eszközzel (sípokkal, dobokkal, kereplőkkel) csaptak olyan zajt, amivel lehetetlenné tették a tanácskozást. A magyar parlamentben sem volt ismeretlen a fogalom. 1895-ben Mikszáth – szabadelvű képviselőként – azt írta: „Az obstrukció a parlamentarizmus legnagyobb nyavalyája. Ha ez sokszor ismétlődik, vagy ha felette keményen lép fel, megöli a parlamenteket egyenkint s végül a parlamentarizmust egészen.” 1904-ben Tisza István úgy döntött, hogy fellép a parlamenti működést veszélyeztető magatartás ellen, és a Szabadelvű Párt a házszabály puccsszerű megváltoztatásával eltörölte az obstrukció jogát. Az ellenzék, úgy érezvén, hogy a tiltakozásnak már nincs más eszköze, fizikailag szétverte az üléstermet. 1912-ben a házelnöki jogkör kibővítésével és a fegyveres parlamenti őrség bevezetésével (amely a renitenskedő ellenzéki képviselőket kivezethette) már sikerült működőképessé tennie az országgyűlést. 1911. október 31-én Tisza István így nyilatkozott: „Elérkezett az idő, hogy a Nemzeti Munkapárt végre a saját útján haladjon, s a házszabályok szigorú alkalmazásával ismét helyreállítsa a parlament munkaképességét. Általános szokás, hogy az elnökség olyan kisebbséggel szemben, mely lojális módon él a házszabályokkal, egészen más magatartást tanúsít, mint olyan kisebbségekkel szemben, mely a házszabályok minden rejtett eszközét felhasználja arra, hogy garázdálkodhassék.” Az obstrukció politikai eszköz abban az esetben, ha a parlamenti többség nem veszi figyelembe az esetleges kisebbség véleményét, és a kisebbség tiltakozni akar. A legtöbb elemző (már az 1800-as években is) ezt azonban károsnak tartotta és tartja, mert ennek az az ára, hogy a döntési folyamatot megbénítja, a tiltakozása mellett sokkal súlyosabb károkat okozhat a munkafolyamat fennakasztásával, esetleg a parlamentáris rendszer hosszabb idejű megbénításával. Korunk legtöbb parlamenti demokráciájában erre a házszabályok már nem adnak lehetőséget. Filibuster A filibuster az angolszász országokban az obstrukció egy formája, egy parttalan, korlátlan, időhúzó szándékú beszédforma. Olyan országokban, ahol az alkotmány nem szab határt a parlamenti képviselő hozzászólásának, a filibuster elfogadott forma. Célja gyakran egy törvényjavaslat ellen irányul. Simulószó A simulószó – a szakirodalomban gyakran: klitikum – olyan, hangsúlytalan mondatelem (morféma), amely a kötött morfémák leggyakoribb, tipikus fajtájától, a toldalékoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan meghatározott kategóriájú kifejezésekhez kapcsolódik. A simulószó nem állhat önmagában (például egy kérdésre adott válaszban), azonban – nyelvtől függően – megengedi más elemek beékelődését közé és a szó közé, amelyhez tartozik. Például a franciában az alanyi névmások (je, tu, il, elle stb.) nem szabad morfémák, de az igeragokkal szemben nem rögzített a pozíciójuk az igetőhöz képest. Nem kell közvetlenül megelőzniük a ragozott igealakot, követheti őket más hangsúlytalan névmás is: pl. je te vois ’(én téged) látlak’ – ahol a tárgyas névmás az alanyi és a ragozott igealak között áll. Hasonlóképpen, a spanyolban simulószók a részes, illetve tárgyesetű személyes névmások. Ezek mindig ragozott igealakhoz vagy igenévhez tapadnak, és állhatnak az ige előtt (pl. le digo ’mondom neki’, me ama ’szeret engem’) vagy utánuk (pl. dile ’mondd meg neki’, amándote ’szeretve téged’, mirarla ’nézni őt’). Szintén megengedik más hangsúlytalan névmások közbeékelődését: pl. te lo digo ’mondom neked (azt)’. A magyarban simulószó például az állítmányhoz tapadó -e kérdőszócska (pl. Tudod-e?), vagy az is, amely gyakorlatilag bármilyen kategóriájú kifejezéshez simulhat, de fonológiailag rögzített módon: utána kell állnia hangsúlytalanul (pl. Jánost is; alszik is; be is csöngetett). Az angolban ilyen az ’s birtokjel (pl. John’s book ’János könyve’). A latinban a -que ’és, meg’ szócska (pl. Senatus Populusque Romanus ’Római Nép-és Szenátus’), amely mindig névszóhoz tapad. Ha a simulószó megelőzi azt a kifejezést, amelyhez tartozik, proklitikumnak, ha pedig követi, enklitikumnak nevezik. Vannak nyelvek, amelyekben a tő és a toldalék (rag) közé is beékelődhet (pl. portugál querer-me-ia ’szeretne engem’), ebben az esetben mezoklitikumnak hívják. A simulószók jellemzői A fentieket összegezve, a simulószók a következő sajátosságokkal rendelkeznek: Átmenetet képeznek a toldalékok (kötött morfémák) és a szavak (szabad morfémák) között (azaz fonológiailag kötöttek, de szintaktikailag szabadabbak a toldalékoknál és a képzőknél ). A (tag)mondat vagy kifejezés szintjén jelennek meg (tehát nyelvészeti értelemben véve szavak). Nem állhatnak a diskurzus önálló elemként (azaz nem lehetnek önálló mondatok), csak egy másik szóhoz csatolva. Gyakran inkább nyelvtani, mint lexikális jelentéssel bírnak (funkciószavak). A szókincs egy zárt (nem bővíthető) osztályát képviselik (általában névmások , elöljárók , kötőszók vagy segédigék ). A toldalékokkal, ragokkal, képzőkkel ellentétben többféle szintaktikai kategóriával állhatnak (például az újlatin nyelvekben a hangsúlytalan személyes névmások tapadhatnak ragozott igéhez és igenevekhez is). Mindig hangsúlytalanok: a kísért szóval alkotnak fonológiai egységet. Írásban többnyire különálló (vagy a kísért szóhoz kötőjellel , aposztróffal stb. kapcsolt) szóként jelennek meg, ellentétben a képzőkkel és a ragokkal . Urnshausen Urnshausen település Németországban, azon belül Türingiában. Urnshausen Bad Salzungen községgel határos. Népesség A település népességének változása: Csörgey Titusz Csörgey Titusz (Nezsider, 1875. augusztus 12. – Tapolca, 1961. december 15.) magyar ornitológus, festőművész. Herman Ottó tanítványaként rövid idő alatt az ornitológia legjobbjai közé sorolták és nemzetközi összehasonlításban is a kiemelkedő természettudósok közé emelkedett. Gyermekkora A sopron vármegyei Nezsideren született 1875. augusztus 12-én. Iskoláit először Dunaszerdahelyen és Pozsonyban végezte, később Sopronba került. A bencés gimnáziumban tanult, ahol természetrajz tanára Fászl István, a kiváló ornitológus volt. Ő felfigyelt madártan iránti érdeklődésére és magával vitte fertői útjaira. Magától tanult meg preparálni és ezt a tudását művészi fokra fejlesztette, élethű preparátumai a Magyar Madártani Intézet gyűjteményének legszebb darabjai voltak. Ornitológiai munkássága Fászl ajánlatára került egyetemi hallgatóként a Madártani Intézetbe 1895-ben. Herman Ottó az Intézet vezetője megbízta Petényi Salamon János hátrahagyott madártani jegyzeteinek tudományos feldolgozásával. 1904-ben jelenik meg a kritikailag rendezett anyag könyv formában magyar, 1905-ben német nyelven Csörgey illusztrációival. 1901-ben Sopronba került, ahonnan betegen tért haza. Herman kieszközölte számára, hogy lábadozás címén öt hónapot az Adria partján tölthessen a madárvonulás tanulmányozásával. Megfigyeléseiről az intézet évkönyvében az Aquilában számolt be (1902, 1903). Amikor az Intézet 1901-ben a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá kerül, és Chernel István szorgalmazására a gazdasági madártan is a programjába került, Csörgeyre várt a gyakorlati madárvédelem magyarországi megalapozása, megszervezése. E program minél alaposabb megvalósítása érdekében 1903-ban Seebachba utazott. Hónapokat töltött Berlepsch madárvédelmi mintatelepén, ahol behatóan tanulmányozta az akkor már világhírűvé vált madártelepítési módszereket. Hazatérve ő vetette meg a gyakorlati madárvédelem alapjait a fészekodúgyár megszervezésével. „Útmutató a mesterséges fészekodúk alkalmazásához” címmel saját képeivel illusztrált brosúrát jelentetett meg, amely az FM kiadványaként, a gyakorlati madárvédelem módszertanának állandóan keresett forrása lett. Ez további kiadásokat ért meg (1906, 1907); 1910-ben németül is megjelent, majd 1913-tól kezdődően „Madárvédelem a kertben” címmel folytatódott időszakos megjelenése, s ettől kezdve további 10 kiadást ért meg, az utolsót 1948-ban. Ez idő alatt a madárvédelem eszközeit sokszorosan tökéletesítette, fejlesztette. A ma is használatos mesterséges madárodúk és etető-típusok megtervezésével segítette elő a gyakorlati madárvédelem terjedését. Az elért eredményeket „Madárvédelmi tanulmányok” címen folyamatosan közreadta az Aquilában, de előadásokat is tartott, népszerűsítő cikkeket írt, melyek nagy visszhangra találtak országszerte. Nagyon népszerű ember volt, hiszen tudóstársaival ellentétben közérthetően fogalmazta meg tanait és fontos céljának tartotta, hogy a hétköznapi emberek számára is érthetővé tegye az ornitológia tudományát. Széles körű természettudományos műveltségével, biológiai iskolázottságával a gazdasági madártan egyéb területein is eredményesen munkálkodott. Különösen nagy jelentőségűek a vetési varjú táplálkozását tisztázó gyomortartalom-analízisei, majd a gazdasági érdekű hasznos és káros tevékenységükben a környezeti tényező-változások döntő befolyásának kimutatása. A madarak gazdasági jelentőségének elbírálásánál ez fontos, elvi jelentőségű megállapítás. A gazdasági madártan terén elért eredményei alapján a Földművelésügyi Miniszter a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet szaktudósítójának nevezte ki. Eközben régi kedvenc tudományához, a faunisztikához sem lett hűtlen. Ő vezette be a magyar faunába a héjasast (1904), a kis héját (1906), a dolmányos sirályt (1908) és a vörösnyakú ludat (1915). Előadásaival tevékeny részt vett a nemzetközi madártani kongresszusokon is, így 1905-ben Londonban, 1910-ben Berlinben, 1926-ban Koppenhágában, 1930-ban Amszterdamban, 1928-ban Genfben tart előadást a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság ülésén. Herman Ottó halálával már fiatalon rá hárult az Intézet vezetésének gondja, hiszen Herman utóda, Chernel István Kőszegen élt, csak a tudományos irányítást tartotta fenn magának, az Intézet ügyeinek intézése mint igazgatóhelyettesre Csörgeyre hárult. Chernel halála után lett tényleges vezető, igazgató. Ez az időszak már a háború és az azt követő nehéz gazdasági helyzet gondjai között telt, amely a mind jobban elhatalmasodó reumatikus betegségével együtt aláásta munkaképességét. Ekkor már országos hírű tudós, a magyar madárvédelem elhivatott, köztiszteletben álló vezetője volt. Tudományos érdemeit a külföld is elismerte és értékelte: az American Ornithologists; Union levelező tagjává (1932), a bajor Ornithologische Gesellschaft tiszteletbeli tagjává választotta (1933). Életművének legméltóbb elismeréseként pedig a Debreceni Tudományegyetem 1934-ben díszdoktorrá avatta. Képzőművészeti tevékenysége Képzőművészeti tehetségének legeredetibb alkotásai, madárképei, a század elején világviszonylatban is a madárillusztráció élvonalában álltak. Sok külföldi szerző igyekezett Csörgey-képekkel díszíttetni munkáját, így Snoitckaet van Schattbtjeg holland madarakról szóló könyvét (1908), a holland madárvédő egyesület évkönyvét (1933), B. Dtjval olasz madárvédelmi kiadványait (1932). Jellemző puritán egyéniségére és az Intézet iránt érzett áldozatkészségére, hogy az előbb említett olasz könyvek illusztrálásáért járó tekintélyes tiszteletdíjat az akkor nagy anyagi nehézségekkel küzdő Aquila évkönyv megjelentetésének elősegítésére fordította. Nyugdíjas évei 1935-ben ment nyugalomba, kísérletügyi főigazgatói ranggal. A Balaton mellé, Ábrahámhegyre költözött kis kertes házába véglegesen. Horgászattal és a ház körüli kerti munkával töltötte idejét, amíg ereje engedte. Itt visszahúzódva, saját szavaival pákászként élt, míg barátai és kortársai "ábrahámi remetének" hívták. Szeretett Intézetének 1945-ben történt tragikus pusztulása (amikor legszebb madárképeinek eredeti példányai is elpusztultak) nagy lelki megrázkódtatást jelent számára. Évekig nem hallatott magáról, később azonban az újjáéledő Intézet sorsa mindjobban érdekelte. Bár hallását az utolsó években csaknem teljesen elvesztette, szelleme, érdeklődése friss maradt. 1961. december elején a feleségével együtt a tapolcai kórházba került, akin szívgyengeség jelei mutatkoztak, ő pedig fizikai leromlottsága, kimerültsége miatt szorult ápolásra. December 16-án hunyt el, egy héttel felesége halála után, akinek elhunytát előtte – kíméletből – eltitkolták. El Escorial (Spanyolország) El Escorial egy község Spanyolországban, Madrid tartományban. El Escorial Valdemorillo, Navalagamella, Robledo de Chavela, Zarzalejo, San Lorenzo de El Escorial, Galapagar és Colmenarejo községekkel határos. Lakosainak száma 15 562 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Halasi Tibor (jogász) Halasi Tibor (Hajdúszoboszló, 1963 –) jogász, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára 2010 és 2011 között. Pályafutása Tanulmányai 1988-ban szerezte meg a jogász diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, majd ugyanitt a Jogi Továbbképző Intézetben letette a jogtanácsosi-ügyvédi szakvizsgát 1991-ben. Angolul és németül alapfokon beszél. Szakmai pályafutása Pályafutását 1988-tól 1991-ig a Művészeti Szakszervezetek Szövetségénél kezdte jogi munkatársként, később 1991-től 2002-ig irodavezetőként dolgozott a 124. számú ügyvédi irodánál. 1998-tól 2002-ig vezető jogtanácsos, majd vezérigazgató-helyettes volt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnál. 2003-ban saját irodát nyitott Halasi Ügyvédi Iroda néven, ahol irodavezető, ügyvéd, valamint mediátor közvetítő volt. 2010. június 1.-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára. Pozíciójából 2011. szeptember 25.-i hatállyal távozott. Közéleti megbízatásai 1997-től elnöki pozíciót tölt be a Magyar Rádió Kuratóriuma Ellenőrző Testületében. 1998-tól 2002-ig igazgatósági tag volt az Antenna Hungária Részvénytársaságnál. 2000-ben a Regionális Fejlesztési Holding Részvénytársaságnál, valamint 2000-től 2002-ig a Malévnél volt igazgatósági tag. 2005-ben a felügyelő bizottság elnöki tisztségét töltötte be a Magyar Távirati Irodánál, 2007-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellenőrző bizottságának tagja. Jelenleg az MNV Zrt. Igazgatósági elnöki tisztségét, és az MFB Zrt. Felügyelő Bizottsági elnöki pozícióját tölti be. 2011. november 1.-től a kormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzéséért felelős miniszterelnöki biztos. Családja Nőtlen. Pénzhiány miatt leállított űrkutatási programok Űrrepülőgépek: több megkezdett programot nem tudtak befejezni pénzhiány miatt: Hermes űrrepülőgép , Buran . Az európai Hermes űrrepülőgép fejlesztésére több százmillió eurónyi összeget költöttek már a felfüggesztésig. A szovjet Buran csak az első tesztrepülésig jutott el. Több más tervet is töröltek világszerte: HOTOL, Spiral, Bor, X-38, X–33 . Indítóeszközök: Az Enyergija a legnagyobb teljesítményű hordozórakéta volt az űrtörténelemben , de túl drága volt a fenntartási költsége az oroszoknak. Az Enyergija a Buran űrrepülőgépet indította volna. Az amerikai DC–X kísérleti indítóeszköz egy tesztrepülés során semmisült meg, de soha nem építették újból. Nemzetközi Űrállomás: több amerikai és orosz modult nem fognak már elindítani, habár vannak olyan egységek, melyek építésének nekifogtak. Törölt egységek: Habitation Module , Universal Docking Module . Apollo-program: törölték a holdprogram utolsó három tervezett repülését: Apollo–18 , Apollo–19 , Apollo–20 . BepiColombo: Eredetileg egy leszállóegységet is terveztek. Transformers 3. A Transformers 3. (eredeti cím: Transformers: Dark of the Moon, nemhivatalos fordításban Transformers: A Hold sötétsége) 2011-ben bemutatott egész estés amerikai film, amely a Transformers: A bukottak bosszúja című mozifilm folytatása, és a Transformers-filmek 3. része. A forgatókönyvet Ehren Kruger írta, a filmet Michael Bay rendezte, a zenéjét Steve Jablonsky szerezte, a producere Steven Spielberg volt. Amerikában és Magyarországon is 2011. június 29-én mutatták be a mozikban. A fontosabb szereplők ismét visszatértek Mikalea (Megan Fox) kivételével. Sam új barátnőt kapott Rosie Huntington-Whiteley megformálásában, kinek ez az első mozifilmje. Cselekmény Az álcák és az autobotok újra visszatérnek, hogy harcba szálljanak egymással. Az álcák szeretnék megbosszulni a 2009-ben kapott vereségüket. Segít nekik Sentinel (Őrszem), az exautobotvezér, aki a Kibertron és az alakváltók fennmaradása érdekében az ősidőkben alkut kötött Megatronnal. Sentinel kifejlesztett egy interdimenzionális téridő-közlekedési technológiát, az űrhidat, amelyet csak ő tud irányítani, és amely akár egészen nagy (bolygó méretű) tárgyak utaztatására is képes. Az egykori fővezér a kibertroni háború kitörésekor a Földre indult a Bárka fedélzetén, hogy titokban találkozzon Megatronnal. Az űrhajó azonban a háború forgatagában találatot kapott, és végül a Hold Földdel átellenes (a Földről sohasem látható, „sötét”) oldalába csapódott bele 1961-ben. A NASA műszerei észlelték az idegen járművet, és ennek hatására Kennedy elnök azonnal elrendelte az Apollo–11 Holdra küldését. Az űrhajósok, Aldrin és Armstrong megtalálták a járművet. Ezután azonban az emberpilótás földi űrprogramok szerte a világon lassan elsorvadtak (mint később kiderül, az álcáknak dolgozó ügynökök hatására). A cselekmény napjainkban folytatódik. Megjelenik a színen az elnök által az álcák elleni harca miatt kitüntetett Sam Witwicky és új barátnője, Carly. Sam állást keres, és végül jelentéktelen postázóként helyezkedik el egy cégnél. Meglehetősen féltékeny Carly-re, mert a nőnek nagyon jó állása van, főnöke, Gould, egy jól menő nagyvállalatot irányít, és arra törekszik, hogy lenyűgözze a nőt. De Sam hamarosan kevéssé ér rá ezzel törődni, ugyanis inzultus éri az egyik nagyon furán viselkedő kollégája, Jerry Wang részéről, aki egy liftben lerohanja, egy vécébe hurcolja, és zavaros előadásba kezd Witwicky előéletéről, a Hold sötét oldaláról, az álcákról, és valami világméretű összeesküvésről. Nem sokkal később kiderül, hogy az álcáknak dolgozott, de szakítani akar velük (ezért kért segítséget Witwicky-től, mert a kormányban és a hatóságokban nem bízik); összekötője, a Lézercsőr nevű madárszerű álca, ezért az irodai emeleti ablakon kihajítva megöli, majd – mivel tanúja volt, hogy felvette a kapcsolatot Witwickyvel – Samet is megpróbálja elpusztítani. Sam a kormány által fenntartott autobotbázisra menekül, magyarázatot kérve, miért akarják ismét megölni az álcák. A bázis vezetője, egy szigorú nőszemély, egyáltalán nem fogadja szívesen a mindenbe belekotnyeleskedő civilt. Az autobotok is állást találtak: békefenntartókként dolgoznak az amerikai kormány számára, azonkívül természetesen állandóan figyelik az űrt is, újabb álcarajoktól tartva. Miután Optimusz fővezér vezetésével Csernobilba mennek az ukránokkal együttműködve, akik felfedeztek egy alakváltó eredetű tárgyat (a Bárka egyik üzemanyagcelláját – közben megtudhatjuk, hogy a csernobili atomrobbanást az ezzel az energiaforrással kapcsolatos kísérletek okozhatták). A tárgyat a Sokkoló vezette álcák támadása ellenére az autobotok szerzik meg. Sam és Simmons exügynök hathatós közreműködése nyomán az autobotok tudomást szereznek a Bárka hollétéről. A Földre hozzák a becsapódástól kómába esett Sentinelt, valamint az űrhíd néhány darabját. Optimusz a csak az ő birtokában lévő erő, az Irányítás Mátrixa segítségével újjáéleszti a volt fővezért, majd elindulnak az autobotbázis felé. Az út során pár álca támadja meg őket - azt hiszik, azért, hogy elrabolják Sentinelt, és felhasználják az űrhídját a Föld leigázására (ám kiszabadítani akarják, eddig csak azért kellettek az autobotok, hogy vezérük, az egyedüli, aki képes erre, felélessze Sentinelt – az űrhíd viszont valóban a Föld leigázására kell nekik). Acélfej és csapata visszaveri az álcákat, azonban ekkor Sentinel felfedi, hogy áruló, és megöli Acélfejet, szétkergeti a többieket, majd megrohanja az őrizetlenül maradt bázist, és magával viszi az űrhídból hiányzó, ott tárolt öt részt, melyet az emberek korábbi Hold-expedíciók során hoztak a Földre. A tárgyat aktiválva egész sereg, addig a Holdon rejtőzködő álca érkezik a Földre, rommá lövik Chicagót, hogy megfélemlítsék az embereket és megakadályozzák az esetleges ellenállást, majd kiderül a tervük: az űrhíd segítségével a Föld mellé teleportálják a háború sújtotta Kibertront, és az emberiséget rabszolgaként dolgoztatva, valamint a földi nyersanyagkészleteket felhasználva újjáépítik. Az álcák közleményt juttatnak el az ENSZ-hez, amelyben azt ígérik, senkinek sem esik további bántódása, amennyiben ezután nem akadályozzák a földi energiakészletekből való részesedésüket, valamint kiadják nekik az autobotokat. Az ENSZ a fenyegetés hatására száműzi az összes autobotot a Földről. Az autobotok elfogadják a döntést, és egy űrsiklóba szállnak, azonban mielőtt elhagynák a Föld légkörét, Üstökös, Megatron álcavezér jobbkeze, váratlanul lecsap és elpusztítja a járművet. Az álcák ezután lezárják a megszállt nagyvárost, és megkezdik az űrhíd működtetését. Újra Samre és az álcák ellen már többször bizonyító kommandósokra vár a föld megmentése (őket ezúttal nem W. Lennox, hanem Robert Epps vezeti). Sam elsősorban barátnőjét szeretné megmenteni, akit annak az álcákkal együttműködő főnöke, Dylan Gould tart fogva. Sokkoló és a Kibertronról jött harci állata (egy óriási, mechanikus galandféregszerű álca) azonban majdnem elpusztítja a rohamcsapatot. Az utolsó pillanatban érkezik Optimusz és az autobotok segítsége. Mint kiderül, nekik egyáltalán nem állt szándékukban a Földet otthagyni az álcák prédájául, hanem elbújtak az űrsikló egyik indítórakétájában, amely az indítás után azonnal a tengerbe zuhant. Üstökös csak egy üres űrsiklót pusztított el. Az autobotok és az emberek megkezdik a harcot a túlerőben lévő álcákkal. A csatát a két apró autobot fordítja az autobotok javára, akik bejutnak a Bárkára és működésképtelenné teszik az Űrhidat védő automata fegyverrendszereket. Közben Üstökös megtámadja Samet, azonban ő az autobotoktól kapott csúcstechnikás eszközökkel és Űrdongó segítségével elpusztítja óriási ellenfelét; míg Carly Megatronnal kerül szembe, aki, úgy tűnik, nem szándékozik személyesen részt venni a harcban. Carly azonban rávilágít, hogy Megatron másodhegedűs lett Sentinel mellett, aki most már, a harc hevében, valóban úgy kommandírozza az álcákat, mintha ő lenne a vezérük. Carly terve sikerül, és Megatronban ismét a hideg számítás fölé kerekedik a bizalmatlanság, düh és féltékenység. Az álcavezér megtámadja Sentinelt (éppen idejében, ugyanis éppen a legyőzött Optimuszt akarja megölni), kérdőre vonva valódi terveit illetően. Végül, nevető harmadikként, Optimusz (a légierő hathatós közreműködésével) elpusztítja mindkettejüket, Sam pedig leszámol Goulddal (aki a végsőkig kitart az álcák mellett), a Föld tehát megmenekül az álcák újabb gonosz tervétől. Filmek A Film a Transformers Filmsorozat 3.része amely az alábbi filmekből áll. Transformers (2007) Transformers: A bukottak bosszúja (2009) Transformers 3. (2011) Transformers: A kihalás kora (2014) Transformers: Az utolsó lovag (2017) Űrdongó (2018) Szereplők Emberek Shia LaBeouf mint Sam Witwicky. Rosie Huntington-Whiteley mint Carly. Josh Duhamel mint William Lennox ezredes, a NEST vezetője. Tyrese Gibson mint Chief Robert Epps, leszerelt NEST-tag. John Turturro mint Seymour Simmons ügynök. Patrick Dempsey mint Dylan, Kevin Dunn és Julie White mint Ron és Judy Witwicky, Sam szülei Glenn Morshower mint General Morshower, A NEST member who communicates with the squad in the Pentagon. Lester Speight mint Hardcore Eddie. Az új NEST tag. Alan Tudyk mint Dutch, Simmons ügynök asszisztense. John Malkovich mint Bruce, Sam első főnöke. Frances McDormand Autobotok Peter Cullen mint Optimusz fővezér - fővezér, járműalakja egy kék Peterbilt 379, vörös lángnyelvekkel Robert Foxworth mint Racsni (Ratchet) - orvos, járműalakja egy Hummer H2 mentőautó Űrdongó (Bumblebee) - kém, járműalakja egy sárga Chevrolet Camaro GTO Jess Harnell mint Acélfej (Ironhide) - fegyverszakértő, járműalakja egy GMC Topkick James Remar mint Csatár (Sideswipe) - Chevrolet Corvette Stingray Speedster Concept Francesco Quinn mint Délibáb vagy Dino (Mirage) - Ferrari 458 Italia. Leonard Nimoy mint Sentinel fővezér - exautobotvezér, járműalakja egy Rosenbauer Panther tűzoltóautó George Coe mint Kerék (Que) - járműalakja egy kék Mercedes-Benz E550 Tom Kenny mint Whellie - távirányítós autó Ron Bottitta mint Útszaggató (Roadbuster) - Páncélozott, gépágyúkkal ellátott NASCAR Chevrolet Impala versenyautó. Fel van szerelve még egy láncfűrésszel is, valamint vállán rakétavetők, hasonló az első részből ismert Huligánhoz. Dugóhúzó (Topspin) - Páncélozott, gépágyúkkal ellátott NASCAR Chevrolet Impala versenyautó. John DiMaggio mint Padlógáz (Leadfoot) - Páncélozott, gépágyúkkal ellátott NASCAR Chevrolet Impala versenyautó. A roncsolók közül a legkisebb, és kék védőszemüvege van. Szán (Skids) - Chevrolet Beat, robot alakját nem látjuk a filmben. Sárfogó (Mudflap) - Chevrolet Trax, robot alakját nem látjuk a filmben. Agy - (Brains) Notebook, Wheelie barátja és Queval rokonságban van (feltehetően). A fegyverét a hátáról veszi le. Álcák Hugo Weaving mint Megatron - parancsnok, járműalakja egy rozsdás, tíz kerekes Mack Granite üzemanyag-szállító kamion Charles Adler mint Üstökös (Starscream) - járműalakja egy F–22 Raptor vadászrepülőgép. Sokkoló - járműalakja egy kibertroni tank. A filmben nem látjuk járműalakját. Fülelő - Álca kommunikációs tiszt, járműalakja egy ezüst színű Mercedes-Benz SLS AMG Lézercsőr - Fülelő csatlósa, mechanikus kondor Barikád - Ford Mustang rendőrautő Igor - Őrült kis fej, Megatron szolgája Harci féreg - (angol neve Driller) - óriási, csápos, kibertroni állat, amit az Alakváltók - hasonlóan a War for Cybertron játékban - közlekedésre és harcra használnak Forgattyú - az Álca klón csapat egyik tagja. Járműalakja egy Chevrolet Suburban sürgősségi jármű. Emelő - Carbon Motors E7 rendőrautó Szekerce - Óriás tigrisszerű lény. Járműalakja ugyanaz mint Forgattyúé. Boxoló - Caterpillar 992 G homokrakodógép Hosszúpofa - Caterpillar 773 B óriásdömper Hosszúlábú álca Huligán utódja, M1 Abrams Mellékút utódja, Audi R8 Egyéb álcák, köztük egy olyan, ami egy Mack TerraPro Cabover szemeteskocsi alakját vette fel. Videojáték Az Activision a következő konzolokra készül kiadni a film alapján készülő videojátékot: Xbox360, Playstation 3, Wii és Nintendo 3DS, de előreláthatóan PC-re nem fog megjelenni. A játékot a Transformers: War for Cybertron-t megalkotó High Moon Studios fejleszti. A következő karakterek szereplése megerősítést nyert: Optimusz fővezér, Acélfej, Űrdongó, Csatár, Délibáb, Racsni, Hadiösvény, Megatron, Üstökös, Fülelő, Lézercsőr, Sokkoló és az előző filmből ismert Kevernök. Díjak és jelölések 2012 - Oscar-díj jelölés - legjobb hangkeverés 2012 - Oscar-díj jelölés - legjobb hangvágás 2012 - Oscar-díj jelölés - legjobb vizuális trükk 1989-es Superbike-világbajnokság Az 1989-es Superbike világbajnokság volt a második szezon a sportág történetében. A március 27-én kezdődő és november 19-én végződő bajnokságot az amerikai Fred Merkel nyerte. Moriszaki Kazujuki Moriszaki Kazujuki (Hirosima, 1981. május 9. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán U20-as válogatott tagjaként részt vett a 2001-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon. Esson Esson település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 520 fő (2015). Esson Caumont-sur-Orne, Combray, Croisilles, Donnay, Placy, Saint-Martin-de-Sallen, Thury-Harcourt és Le Hom községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Durán kanton Durán kanton Ecuador csendes-óceáni partvidékén található, Guayas tartományban. Közigazgatási központja Durán. A kanton népessége a 2001-es népszámlálás adatai alapján 178 714 fő volt. Kontroll nélkül Kontroll nélkül (eredeti címén: In the blood) egy 2014-es amerikai akciófilm, melyet John Stockwell rendezett. A főszereplők Gina Carano, Cam Gigandet, Stephen Lang, Danny Trejo és Luis Guzmán. Caranónak ez a mások közös együttműködése a rendezővel, a 2011-es Bűn hálójában című film után. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2014. április 4-én mutatták be, Magyarországon DVD-n jelent meg 2016. október 27-én. A történtet középpontjában egy Ava (carano) nevű fiatal 26 éves házas nő áll, aki elkeseredve keresi a férjét (Gigandet), akit a Karib-tengeri nászútjukon elraboltak. Cselekménye Bridgeport, Connecticut. 2002 nyarán, egy Ava (Carano) nevezetű 14 éves lányt felébresztik az éjszaka közepén, és látja, hogy a drogbáró apját (Lang) megöli két álarcos behatoló, ezt követően megragadja a puskát és végez a két támadóval. Tizenkét évvel később, miután leszokott a súlyos kábítószer-és alkoholfüggőségből, Ava hozzámegy a jómódú és elegáns Derek Grant Arlingtonhoz (Gigandet), akivel a kábítószer-elvonó összejövetelen ismerkedett meg és jött vele össze. A ceremónia után az ifjú pár Karib-szigetekre repül nászútra, ahol Derek családjának van egy nyári üdülőházuk. Az egyik éjszaka a pár összebarátkozik egy Manny (Cordova) nevű fiatal helyivel, aki meghívja őket egy szórakozóhelyre, ahol Ava gyorsan bajba keveredik; néhány férfi és nő beleköt, miután a helyi bűnözővel, Nagy Bizzel (Trejo) nem volt hajlandó táncolni. Másnap reggel, Manny elhívja Avat és Dereket a drótközélpályához, az úgy nevezett "Vuidadorhoz,, lecsúszni egy mérföld hosszan az esőerdőbe. Ott Ava, aki fél a magasságtól, elutasítja a lecsúszást, de Derek nem, így ő lecsúszik, csak hogy hamar elszakad a pánt, és hatalmasan zuhan le a földre. Ava megtalálja őt az erdőben öntudatlanul és súlyosan megsérülve, de még életben van. A mentőautóba nem engedik a nőnek, hogy a férjével mehessen, de végül egy motorral követni tudja őket, majd a kórházban a személyzet elmondja neki, hogy Dereket nem hozták be. Ahogy megtudja a nő, hogy a sziget összes klinikájára és az egészségügyi intézményekbe nem hozták be a férjét, elmegy a rendőrségre (Luis Guzmán), hogy elmondjon mindent. Elsodródik egy idegen országba a tehetetlenséggel szembe, majd a kiképzésére hagyatkozva, amint az apja tanított neki, megpróbálja összerakni a történteket és megtalálni a férjét, kerül amibe kerül... Szereplők ( A zárójelben a magyar hangok fel vannak tüntetve) Gina Carano , mint Ava – Egy 26 éves fiatal nő, aki próbálja megkeresni a férjét. (magyar h.: Haumann Petra ) Cam Gigandet , mint Derek Grant – Ava férje, aki eltűnik a nászútjukon. (magyar h.: Joó Gábor ) Stephen Lang , mint Casey – Ava apja, aki feltűnik a visszaemlékezésben. (magyar h.: Rosta Sándor ) Danny Trejo , mint Nagy Biz – Az egyik helyi bűnöző. (magyar h.: Varga Tamás ) Amaury Nolasco , mint Silvio Lugo – Egy másik helyi bűnöző. (magyar h.: Előd Álmos ) Luis Guzmán , mint Ramón Garza tiszt – Ő nyomoz Derek eltűnésének ügyében. (magyar h.: Sarádi Zsolt ) Ismael Cruz Cordova, mint Manny – Egy fiatal helyi, aki összebarátkozik Avaval és Derekkel. (magyar h.: Pálmai Szabolcs ) Treat Williams , mint Robert Grant – Derek apja, aki elítéli Avat. (magyar h.: Sörös Sándor ) Fogadtatás és forgatás A film többnyire negatív véleményeket kapott a kritikusoktól. A Metacritic oldalán a film értékelése 40% a 100-ból, amely 13 véleményen alapul. A Rotten Tomatoeson a Kontroll nélkül 39%-os minősítést kapott, 41 értékelés alapján. A filmet 2012. november 25. – december 26-ig forgatták Puerto Ricón. Bár Gina Caranót 26 évesként tüntetik fel, de valójában 30 esztendős. Ballad opera A ballad opera egy 18. században kialakult angol színjáték forma, az opera egyik jellegzetes szigetországi változata. A műfajt John Gay teremtette meg 1728-ban, Koldusopera (The Beggar’s Opera) című munkájával, amihez a zenét Johann Christoph Pepusch írta, illetve állította össze. A ballad opera 18. század közepén érte el népszerűségének tetőfokát. A műfajt gyakran a 18. századi londoni operai világ tiltakozásának tekintik az olasz opera hódításával szemben. Általános jellemzője, hogy a mű prózai részek és ismert népdalok vagy románcok láncolata. Ezek a dalok a kor ismert dallamai, vagy azoknak átdolgozott változatai. További jellegzetessége a szatirikus hangvétel, amellyel a domináló olasz operaműveket parodizálja, gúnyolja ki, néhol csípős, trágár szövegeket alkalmazva. A műfaj további képviselői Charles Coffey, Isaac Bickerstaffe, William Shield, Richard Brinsley Sheridan és Charles Dibdin voltak. Avarmolyfélék Az avarmolyfélék (Autostichidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Gelechioidea öregcsalád egyik nemrég elkülönített családja[forrás?]. Korábban a díszmolyok (Oecophoridae) közé sorolták őket mint Autostichinae alcsaládot. Egyes munkákban máig önálló családnak tekintik: a Holcopogoninae alcsaládot Holcopogonidae (Gozmany, 1967) néven; a Symmocinae alcsaládot Symmocidae (Gozmany, 1957) néven. A közép- és dél-európai fajok főleg száraz területeken élnek. Hazánkban (három alcsaláddal számolva) tizenegy fajukat figyelték meg (Pastorális, 2011). A lepkék éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket (Mészáros, 2005). A magyarországi fajok 1. Autostichinae alcsalád egyetlen, magyarországi fajjal: csontsárga sztyeppmoly ( Deroxena venosulella Möschler, 1862) – Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011); 2. Holcopogoninae (al)család egyetlen, magyarországi fajjal: ürülékmoly ( Holcopogon bubulcellus Staudinger, 1859) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011); 3. Symmocinae (al)család 9 magyarországi fajjal: Apatema (Walsingham, 1900) rejtőzködő avarmoly ( Apatema apolausticum Gozmány, 1996) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); fehérsávos avarmoly ( Apatema mediopallidum, A. fasciata Walsingham, 1900) – hazánk száraz, meleg tölgyeseiben közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Mészáros, 2005; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); erdélyi avarmoly ( Apatema whalleyi Popescu-Gorj & Căpuşe, 1965) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); Donaspastus (Gozmány, 1996) magyar avarmoly ( Donaspastus pannonicus Gozmány, 1952) – Magyarországon többfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); Oegoconia (Stainton, 1854) újvilági avarmoly ( Oegoconia novimundi Busck, 1915) – hazánkban szórványos (Pastorális, 2011); fátyolos avarmoly ( Oegoconia caradjai Popescu-Gorj & Căpuşe, 1965) – hazánkban többfelé előfordul (Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); nagy avarmoly ( Oegoconia deauratella Herrich-Schäffer, 1854) – hazánkban sokfelé előfordul Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); közönséges avarmoly ( Oegoconia uralskella, O. quadripuncta Popescu-Gorj & Căpuşe, 1965) – hazánkban közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2003; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011); Pantacordis (Gozmány, 1954) pannimoly ( Pantacordis pales Gozmány, 1954) – hazánkban többfelé előfordul (Pastorális, 2011); Anca Boagiu Anca Daniela Boagiu (Konstanca, 1968. november 30. –) román politikus, PD-L-s párti szenátor (2000-2008); 2000-ben, majd másodszor 2010 és 2012 között közlekedési miniszter, 2005 és 2007 között európai integrációs miniszter. Életpályája A tengerparti Konstancában született 1968-ban, apja Constantin Boagiu, a román haditengerészet tengernagya. Angolul, franciául és olaszul beszél folyékonyan. Érettségi után szülővárosában, az Ovidius Egyetem Építészeti Karának vízépítési tagozatán szerzett vízmérnöki diplomát 1995-ben, ám egy közút-korszerűsítési megbízást elnyert olasz cég romániai igazgatójának asszisztensekén helyezkedett el. 1996-tól az országos útigazgatóság szerződéskötési osztályán dolgozott, majd világbanki és PHARE-programok lebonyolítását végezte. Egyiptomban, az USA-ban és Bulgáriában különböző kurzusokon hallgatott aszfaltozási, infrastruktúra-fejlesztési, valamint menedzsmentismereteket. 2000 júniusában – a bukaresti polgármesterré választott Traian Băsescutól – vette át a közlekedési tárca irányítását, melyet az Adrian Năstase vezetett kormány megalakulásáig, december 28-ig vezetett. 2000-től a Demokrata Párt (PD) tagja, s mint a párt jelöltje két ciklust is végig vitt Bukarest 2. választókörzetének szenátoraként 2000-től 2008-ig. 2005. augusztus 22. és 2007. április 5. között a Popescu-Tăriceanu-kabinet európai integrációs minisztere, majd miután 2010 szeptemberében Emil Boc átalakította kormányát, megkapta a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium irányítását. Terry Brooks Terence Dean, művésznevén Terry Brooks (1944. január 8. –) a fantasy irodalom amerikai képviselője. Többnyire úgynevezett epikus fantáziákat (egy másik párhuzamos világban játszódó történeteket) ír, de nevéhez köthető két kiemelkedő filmalkotás könyvváltozatának megírása is. Írói karrierje alatt huszonkét The New York Times-bestsellert írt, melyek több mint 21 millió példányban kerültek az olvasók elé. Brooks egyike a legkeresettebb fantasy íróknak. Életrajz Brooks 1944. január 8-án az Illinois állambeli Sterlingben látta meg a napvilágot, ahol később is sok időt töltött. 1966-ban diplomázott angol irodalomból a Hamilton College-n. Később doktori fokozatot szerzett a washingtoni-, illetve a Lee Egyetemen. Mielőtt minden idejét az írásnak szentelte volna, ügyvédként praktizált. Napjainkban a Washington állambeli Seattle-n él feleségével, Judinnal. Brooks a gimnáziumi évek óta foglalkozik az írással, munkásságán megfigyelhetőek a science-fiction, a western és az angol széppróza hatásai. J. R. R. Tolkien is nagy hatást gyakorolt rá. Brooks bevallása szerint szintén merített ihletet William Faulkner munkáiból is. 1977-ben debütált első regényével, Shannara. A kard címmel. A könyv öt hónapon keresztül szerepelt a The New York Times bestseller listáján, az első valaha felkerült fantasy regényként. A Shannara sorozat további két kötetének elkészülte után (Tündérkövek, Kívánságdal) Brooks a később Landover-sorozatként megismert regények írásába fogott. Ezután született meg a négykötetes Shannara Öröksége-tetralógia. A következő tizennégy évben visszatért a Landover világába, majd megszületett a Word & Void-trilógia. A költő nem tudott elszakadni a Shannara-sorozat világától, így megírta a trilógia előzményeit bemutató Shannara – A Király-t. Ezután írta meg a The Voyage of the Jerle Shannara majd a High Druid of Shannara sorozatait, illetve a Shannara öröksége-trilógiát, mely a Word & Void világához kapcsolódik. Ennek tervezett folytatása a Shannara legendájának két kötete, melyeken Brooks jelenleg is dolgozik. Ennek első kötete Bearers of the Black Staff címen fog megjelenni, várhatóan 2010 augusztusában. A második kötet neve jelenleg ismeretlen. Legfrissebb már megjelent munkája A Princess of Landover címet viseli, 2009-es megjelenéssel. Tuvalu a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Tuvalu a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Tuvalu első alkalommal vett részt az olimpiai játékokon. Atlétika Férfi Női Súlyemelés Férfi Kajlás-hegy A Kajlás-hegy (gyakori átírásokban: Kailas, tibeti: �������������, dévanágari: �����) Tibetben a Transzhimalája kiemelkedő hegye, 6714 m magas. A hegy csúcsa meglepően szimmetrikus, piramis formájú, egész évben hó borítja. A Kajlás-hegytől északra ered az Indus, keletre a Brahmaputra, nyugatra a Szatledzs, délre a Karnali, a Gangesz mellékfolyója. A Kajlás a buddhisták és hinduk szent hegye. Tündérpitta A tündérpitta (Pitta nympha) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pittafélék (Pittidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Coenraad Jacob Temminck és Hermann Schlegel írták le 1850-ben. Előfordulása Délkelet-Ázsiában, Dél-Korea, Kína, Japán és Tajvan területén fészkel. Brunei, Észak-Korea, Indonézia, Hongkong, Malajzia és Vietnám területén is előfordul. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, száraz erdők, valamint ültetvények. Vonuló faj. Megjelenése Testhossza 19 centiméter, testtömege 67-155 gramm. A nemek hasonlóak. Feje teteje barna, fekete szemsávja van, háta sötétzöld, melle és hasa piszkos sárga, egy vörös folttal. Életmódja Bogarakkal, hangyákkal, százlábúakkal és csigákkal táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. március 10.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. március 10.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. március 10.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 10.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. március 10.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 29.) James Nash (autóversenyző) James Nash (Milton Keynes, 1985. december 16. –) brit autóversenyző, aki korábban versenyzett többek között a Brit túraautó-bajnokságban és a Túraautó-világbajnokságban is, legutóbb pedig a TCR nemzetközi sorozat mezőnyének volt a tagja. Pályafutása Korai évek Nash 2005-ig gokartozott, majd 2005-ben bemutatkozott a Formula Ford szériában. Egy győzelmet, két pole-pozíciót szerzett, ezek mellett kétszer futott a szezon során az adott versenyen leggyorsabb kört, egyszer második és egyszer harmadik lett. Jelölték a McLaren Autosport BRDC díjra 2006-ban. 2007-ben másodikként teljesítette a Brit Formula Ford bajnokság szezonját, valamint tesztelt a Fluid Motorsport Brit Formula 3-as csapatánál Ezután hátat fordított az úgynevezett "open-wheel" autóknak és a túraautózásra kezdett összpontosítani. 2008-ban a SEAT León-Európa-kupában versenyzett, a SUNRED Engineering SEAT-jával, amely csapat Túraautó-világbajnokságon is érdekelt volt, a szezon során 36 pontot gyűjtött és a tabella 4. helyén osztozkodott Massimiliano Pedalàval. Brit túraautó-bajnokság RML 2009-ben mutatkozhatott be a Brit túraautó-bajnokságban a szezon közben az Oulton Park-i fordulóban csatlakozott egy RML Chevrolet Lacettivel. Nyolcadik futamán Snetterton-ban szerezte meg első pontjait a bajnokságban egy 8. hellyel, ami 3 pontot jelentett. Nem sokkal később Silverstone-ban már a harmadik helyen végzett és a maradék 5 futamból háromszor pontszerző helyen ért célba, első nekifutásra 24 egységet szerzett ami a tabella 15. helyére volt elegendő. Triple 8 Race Engineering (2010–2011) 2010-re csapatot és autót váltott, a Lacetti helyett Vauxhall Vectrával teljesítette az évet, az első fordulót kihagyta, de az összes többin rajthoz állt és Oulton Park-ban ismét dobogós helyen végzett, harmadik lett, a szezon során többször nem állhatott dobogóra, de így is szerzett 52 pontot, amivel a 12. lett a tabellán a szezon végén. A 2011-es szezonban már tényleg teljes szezont futott, ráadásul az eredményei is javultak: összesen kilenc alkalommal pezsgőzhetett a dobogón; ráadásul megszerezte első győzelmét Rockingham-ben, további négy alkalommal második lett és ugyanennyiszer csípte el a dobogó legkisebb fokát jelentő 3. pozíciót is. Megszerzett 191 pontja az év végi összesítés 5. pozíciójához volt elég. Túraautó-világbajnokság Team Aon (2012) 2012-ben csatlakozhatott a túraautózás legmagasabban rangsorolt bajnokságához a WTCC-hez, ráadásul rögtön gyári csapattal, a Team Aon Ford Focusával, csapattársa Tom Chilton volt. Az autó azonban nem volt versenyképes így a két Ford szezon nagy részében a mezőny végén versenyzett. Nash a nem túl versenyképes autóval a Marrákesi második futamon azonban az első helyről indulhatott. Magamögött tudta tartani a BMW-s Franz Engstlert, viszont a gyári Chevykkel nem tudott mit kezdeni, valamint Pepe Oriola és Stefano D’Aste is meg tudta előzni a jóval versenyképesebb technikával, de Nasht így is 6.-ként intették le, amivel megszerezte első pontjait a WTCC-ben, rögtön 8-at. Bár a Slovakiaring időmérőjén a 4. pozícióban végzett, de kapott egy tíz rajthelyes büntetést így elszálltak az esélyei egy jó eredmény elérésére. A szezon során már csak két pontra volt elég az autó, mind a kettőt a drámai Osztrák futamokon szerezte. A szezon végén csak a 20. lett 12 ponttal, viszont legyőzte csapattársát Tom Chiltont, aki a 22. lett 7 egységgel. a Ford azonban a szezon végén a gyenge eredmények miatt távozott. Bamboo Engineering (2013) 2012 decemberében a Bamboo Engineering bejelentette Nash érkezését a 2013-as szezonra, ezzel nagy lehetőséghez juttatva a versenyzőt, ugyanis a Bamboo Engineering Chevrolet Cruzet használt, ami az akkori mezőny legversenyképesebb autója volt. A szezont két hetedik hellyel kezdte, azonban a harmadik futamon Marrákesben megszerezte első dobogóját a WTCC-ben, a 3. lett. A szezon további részében két futamot leszámítva mindig a legjobb 10-ben végzett, két futamgyőzelmet szerzett (Ausztriában, valamint Portugáliában) egyszer második lett és még egy harmadik helyet is szerzett. Ezzel a stabil versenyzéssel egészen a VB tabella 3. helyéig menetelt, 226 pontot gyűjtve. A privát csapatok versenyzői számára kiírt Yokohama bajnokságot pedig fölényesen nyerte csapattársa Alex MacDowall előtt. Jó formája ellenére azonban nem volt számára hely a sorozatban. Blancpain Endurance Széria Belgian Audi Club Team WRT (2014–2015) 2014-ben a Blancpain Endurance Szériában versenyzett a Belgian Audi Club Team WRT csapatánál, a 2-es rajtszámmal. Csapattársai Christopher Mies és Frank Stippler voltak. TCR nemzetközi sorozat Proteam Racing (2015) Nash A 2015-ös szezon utolsó hétvégéjén debütált a TCR-ben egy Ford Focus ST-vel Makaó-ban, az első hétvégéje felejthetőre sikeredett, miután az első futamon kiesett, a másodikon pedig nem tudott rajthoz állni. Team Craft-Bamboo Lukoil (2016-) A sorozat második évében 2016-ban már teljes szezont teljesített a Team Craft-Bamboo Lukoil színeiben, immáron egy SEAT Leónnal. A szezon folyamán ismételten a megbízható vezetésének köszönhetően végig harcban állt a bajnoki cím megszerzéséért a széria első bajnokával Stefano Cominivel. Az utolsó hétvégére Makaóra viszonylag nagy, 33,5 pontos előnnyel érkezett Cominivel szemben. A hétvége azonban nem sikerült jól Nash számára, az első futamot feladni kényszerült míg Comini behúzta a győzelmet, Nash a második futamon is csak a 8. lett, Comini pedig a 4. helyen ért célba amivel bajnok lett, Nash pedig az ezüstérmes pozícióba csúszott vissza a tabellán 264 ponttal. Összesen tizenegyszer ünnepelhetett a dobogón: két győzelmet szerzett, négyszer második valamint ötször harmadik lett. 2017-nek is a Lukoil SEAT-jával vágott neki. Ez a szezon már nem sikerült olyan eredményesen Nash számára mint az előző kettő, mindössze kétszer állhatott dobogóra, egyszer második, egyszer pedig harmadik lett. Továbbra is rendszeres pontszerző volt, de megszerzett 129 pontja mindössze a 7. helyhez volt elegendő a végelszámolásnál. Egyéb Nash rajthoz állt a 2011-es dubaji 24 órás versenyen, megszerezte az első rajthelyet és megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Szintén ebben az évben részt vett a Brit GT bajnokság Donington Park-i fordulóján egy Lotus Evorával Phil Glew csapattársaként kategória győzelmet arattak a GT4 besorolásban. Eredményei Teljes Túraautó-világbajnokság eredménylistája † Nem fejezte be a futamot, de értékelve lett, mert teljesítette a versenytáv 90%-át. Teljes TCR nemzetközi sorozat eredménylistája † Nem fejezte be a futamot, de értékelve lett, mert teljesítette a versenytáv 75%-át. Christian Bale Christian Bale (Haverfordwest, 1974. január 30. –) Oscar- és Golden Globe-díjas brit színész. Élete Christian még fiatal korában háta mögött hagyta anyját és Angliából apjához költözött az Egyesült Államokba. Anyja és nővérei cirkuszosok, apja környezetvédő aktivistaként dolgozik. Három nővére: Erin, Sharon és Louise. Már nagyon fiatalon a londoni West Enden is fellépett, majd 1987-ben 4000 gyermek közül választották ki Steven Spielberg A nap birodalma (Empire of the Sun) című háborús produkció főszerepére, amiben olyan partnerei voltak, mint John Malkovich és Miranda Richardson. A tehetséges fiú Kenneth Branagh rendezőnek is feltűnt, mert fontos szerepet osztott rá a nagy sikerű V. Henrik Shakespeare adaptációban, ahol a fiatal Bale a kor nagy brit színészeivel játszhatott együtt. Az 1990-es évek 1990-ben gyerekként főszerepet kapott A kincses sziget (Treasure Island) című kalandfilmben, amiben olyan élő legendák mellett játszhatott, mint Charlton Heston, Christopher Lee és Oliver Reed. 1993-ban a Harmadik Birodalomban játszódó rendszerellenes Szving mindhaláligban (Swing Kids) játszotta az egyik főszerepet. 1996-ban két mellékszerep következett, előbb a Joseph Conrad regényéből forgatott Titkosügynök (The Secret Agent), majd az Egy hölgy arcképe (The Portrait of a Lady) jött Henry James tollából. 1999-ben ismét Shakespeare filmben szerepelt, ezúttal egy vígjátékban, a Szentivánéji álomban (A Midsummer Night's Dream), ebben az évben Jézust is megformálhatta a Mária, Jézus anyja című amerikai tévéprodukcióban. 2000-es évek A nagyközönség 2000-ben véste az agyába Christian Bale nevét, köszönhetően a Bret Easton Ellis regényéből megfilmesített Amerikai Psychóban (American Psycho) nyújtott alakításáért. 2001-ben Nicolas Cage mellett tűnt fel a Corelli kapitány mandolinja című háborús filmben (Captain Corelli's Mandolin). 2002-ben két sci-fi következett, Bale először sárkányokkal küzdött meg A tűz birodalmában (Reign of Fire), majd a hatalmi rendszerrel gyűlt meg a baja az Equilibrium című utópisztikus moziban. 2004-ben A gépész (El Maquinista) című filmben a hitelesebb alakítás kedvéért Bale csontsoványra fogyott. 2005-ben Christopher Nolan a címszerepet osztotta rá a Batman: Kezdődik! (Batman Begins) című szuperprodukcióban. 2006-ban szintén Christopher Nolannel forgatott, a nagy sikerű A tökéletes trükkben (The Prestige) játszott főszerepet Hugh Jackman, Michael Caine, David Bowie és Scarlett Johansson mellett. A 2008-as A sötét lovag című, szintén Christopher Nolan által rendezett Batman-trilógia második része elképesztő siker lett a mozipénztáraknál, megdöntve minden addigi filmbevételi rekordot, az abszolút rekorder, a Titanic csúcsát (600.000.000 $) veszélyezteti. Hem-Monacu Hem-Monacu település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 129 fő (2015). Hem-Monacu Curlu, Cléry-sur-Somme, Feuillères, Frise és Maurepas községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kína történelme A Kínai Birodalom vagy Kínai Császárság, majd később a Kínai Népköztársaság a világtörténelem egyik leghosszabban fennálló államalakulata. Kína őstörténete Az őstörténet a kínai történelem kezdeteit, prehisztorikus (történelem előtti) korszakát foglalja magában. Ide tartozik az őskor és az európai értelemben vett ókor első szakasza (i. e. 4. évezred közepe - i. e. 18. század). A korábbi nézettel szemben, mely szerint Kínában a Sárga-folyó környékén alakult ki először egyfajta magkultúra (Jangsao (Yangshao)-, majd Lungsan (Longshan)-kultúra), majd ez fokozatosan elterjedt a ma Kínának nevezett területen, a jelenlegi régészeti feltárások egyértelműsítik azt, hogy Kína kezdettől fogva egy sok kulturális centrummal rendelkező terület volt. Az i. e. 8. évezredben lezajlott neolitikus forradalom után az egyes területeken egyre határozottabban kezdtek jelentkezni az egyediség jelei. A legtöbb területen felfedezhető egyfajta helyi folytonosság, habár a régészek gyakran különböző névvel illetik az egymást egy adott helyen követő kultúrákat (pl.: Hszinglungva (Xinglongwa) – Csahaj (Chahai) – Hszinlö (Xinle) – Hungsan (Hongshan); Macsiapang (Majiabang) – Homutu (Hemudu) – Szungcö (Songze) – Liangcsu (Liangzhu); Tahszi (Daxi) – Csücsialing (Qujialing) – Sicsiaho (Shijiahe)). Előemberek és ősemberek Kína területén (őskőkor) A legkorábbi fosszilis emberi koponya az 1963-ban Sanhszi (Shanxi) tartományban talált i. e. 600 000 évre datálható lelet. A Davidson Black elnevezéséből származó pekingi előember (Homo erectus pekinensis, korábban Sinanthropus pekinensis; kínaiul: ����; pinjin: Bĕijīng yuánrén) maradványai kb. 400 000 évvel ez előttire datálhatók, és 1923-ban találta meg őket Johan Gunnar Andersson svéd tudós a Peking melletti Csoukoutien (Zhoukoudian) (���, Zhōukǒudiàn) falu barlangrendszerében. A pekingi előember hasonlított a jávai előemberhez (Homo erectus erectus). Csoukoutien (Zhoukoudian) felső barlangjaiban időben az európai cro-magnoni embernek megfelelő késő kőkori (i. e. 50 000 – 35 000) használati tárgyakat is találtak. Ez a korai Homo sapiens csontból és kőből eszközt készített, állati bőrből ruhákat és tudott tüzet gyújtani. Az általános afrikai eredethipotézist támogató tudósok gyakran nem veszik figyelembe a távol-keleti maradványokat.[forrás?] Neolitikus kor (újkőkor) Az i. e. 8. évezredben a mai Kína északi és déli részén egyaránt megindult a mezőgazdasági tevékenység, megkezdődött Kína neolitikus forradalma. Ebből a korai időszakból számos leletet találtak. A Pejlikang (Peiligang) (���, Péilǐgǎng) és Cesan (Cishan) (��, Císhān) kultúrák lelőhelyein több kölesféle (Setaria italica, Panicum miliaceum) feldolgozására alkalmas eszközökre bukkantak. Nem elképzelhetetlen, hogy éppen a Sárga-folyó völgyében termesztették először a kölest. A Pejlikang (Peiligang)-kultúrához tartozó legkorábbi lelőhelyen, Nancsuangtou (Nanzhuangtou) faluban (Hopej (Hebei) tartomány déli része) utalást találtak arra is, hogy ott kutyát és sertést háziasítottak. A Pejlikang (Peiligang)-kultúrához tartozó településen a temetőben egyszerű, kevéssé díszített agyagedényeket is találtak. Délen az i. e. 5. évezredre datálható rizs (Oryza sativa) maradványokat fedezték fel. A déli Pengtousan (Pengtoushan)ban és Cengpijan (Zengpiyan)ban korábbi, az i. e. 8. évezredből származó termesztett rizs maradványaira bukkantak a kutatók. A mezőgazdaság (növénytermesztés, állatok háziasítása) fejlődésén kívül a neolitikus reformokhoz tartozik még a kerámiák és a textilek fejlettebb előállítása. A központi magelmélet és a multicentralizmus Néhány évtizeddel ezelőttig úgy vélték, hogy két nagy neolitikus kultúra létezett Kínában: a Jangsao (Yangshao)-kultúra (��; Yǎngsháo; i. e. 4. évezred – i. e. 3. évezred közepe) a Kanszu (Gansu), Senhszi (Shaanxi), Honan (Henan) és Hupej (Hubei) tartományok területén és a Lungsan (Longshan)-kultúra a mai Santung (Shandong) és Csiangszu (Jiangsu) tartományokban. Ez a kettős kultúra elmélet, amely a keleti ji (yi) és a nyugatabbra élő hszia (xia) törzseket összekapcsolta a Jangsao-Lungsan (Yangshao-Longshan) kettősséggel, az 1930-as–1950-es évek domináns nézete volt. Manapság a helyzetet sokkal komplexebbnek látják, amely részben az 1959-ben feltárt Miaotikou (Miaodigou)ban talált leleteknek köszönhető, hiszen itt a legalsó rétegben a Jangsao (Yangshao)-kultúra, a felette lévőben a korai Lungsan (Longshan)-kultúra, majd megint felette a történelmi korszak Keleti Csou (Keleti Zhou) dinasztiájának maradványaira bukkantak. Ebből számos kutatónak úgy tűnt, hogy a Lungsan (Longshan)- és a Jangsao (Yangshao)-kultúra nem egymás mellett párhuzamosan, hanem egy helyen egymásból alakult ki, így megszületett a “központi magterület”-elmélet (K. C. Chang), mely az 1960-as–70-es évek legfontosabb elméleti bázisa volt. Az 1980-as évektől ennek helyébe lépett az egyedi kultúrák fontosságára koncentráló „regionális rendszerek és kulturális típusok” (multicentralizmus) elmélete, melyet először Szu Pingcsi (Su Bingqi) fogalmazott meg 1981-ben. Ez az elmélet a Sárga-folyó elsődleges és kizárólagos szerepét tagadja, és ehelyett a többforrású, alapvetően önállóan fejlődő, de egymással kapcsolatban álló kultúrák hipotézisét állítja fel. Hat ilyen alapvető területre hívja fel a figyelmet: az egészen északi területek, a mai nagy fal mentén (északkeleti kultúrkör) Senhszi (Shaanxi) , Honan (Henan) , Sanhszi (Shanxi) (közép-északnyugati kultúrkör) Santung (Shandong) és környéke (kelet-kínai kultúrkör) a Jangce alsó folyása (délkeleti kultúrkör) Hupej (Hubei) és környéke (közép-kínai kultúrkör) Pojang (Boyang) -tó és a Gyöngy-folyó környéke (dél-kínai kultúrkör) Mindegyik ilyen regionális rendszeren belül léteztek még kulturális típusok. Az elmélet újdonsága tehát az, hogy a korábbi elképzelés helyett - amely szerint a Sárga-folyó völgyéből mint centrumból sugárzott volna ki a kínai kultúra a periférikus, barbár területek felé - inkább arról van szó, hogy a sokszoros eredet, a pluralizmus, diverzitás és az interakció a jellemző kulcsszavak. A hat nagy kultúrkör Kínában az i. e. 8. évezredben nagyjából egyszerre történt a mezőgazdaság és a kerámiaművesség bevezetése. Ez utóbbi különböző variációival lehet leginkább jellemezni az i. e. 5. évezredre már markánsan jelentkező kultúrákat. A hat legnagyobb kultúrkör a következő: Az északkeleti kultúrkör a Hszinglungva (Xinglongwa) (���; Xīnglóngwā; i. e. 7-6. évezred) – Csahaj (Chahai) (��, Cháhǎi; i. e. 6. évezred) - Hszinlö (Xinle) (��; Xīnlè; i. e. 6-5. évezred) – Hungsan (Hongshan) (��; Hóngshān; i. e. 5–3. évezred) kultúrákat tartalmazza. A Belső-Mongóliában feltárt Hszinglungva (Xinglongwa)-kultúra mindössze 170 házat és 30 sírt jelentett. A Hungsan (Hongshan)-kultúrát 1938-ban feltáró japán ásatások két, a feltételezések szerint ceremoniális központnak számító helyre (Niuholiang (Niuheliang) és Tungsancuj (Dongshanzui), Liaoning tartomány) összpontosítottak. A mai Kína északkeleti részén, a Liao-folyó völgyében a kölestermesztés, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztés volt a domináns. Jádetárgyakat, sárkánymotívumot és vöröscsíkos edényeket találtak. Vallási jelentőséggel bírhatnak a feltárt különös szobrok és agyagból készült női alakok, amelyekből egyes kutatók a matriarchátus jelenlétére, mások a termékenységi kultuszok helyi szerepére következtettek. A hungsan (hongshan)i közösség rítusaiban kiemelt jelentőséget tulajdoníthatott a jádénak (madarak, teknősök, felhők, bogarak és más természeti vagy geometrikus alakzatok). A néha árokkal körbevett falvak 60–100 körüli, sűrűn egymás mellé épített, sorba rendezett lakhelyet foglaltak magukban. A festett kerámiák általában vallási összefüggésben jelennek meg. Egyetlen ezüstfülbevalón kívül minden dísztárgy jádéból készült. A jáde megmunkálásának nagy hagyománya volt ezen területen, hiszen már az i. e. 10. évezredből találtak jáde eszközöket. Jádéból készült fülbevalók már a korábbi Hszinlungva (Xinglongwa)- és Csahaj (Chahai)-kultúrából is előkerültek. A rituális központokban talált kör-, illetve négyzet alakú építmények és tárgyak a későbbi Ég–Föld kettősségek elképzelését sejtetik. A közép-kínai Jangsao (Yangshao)-kultúra az elsőként felfedezett és legjobban ismert kínai neolitikus kultúra. A kultúra Honan (Henan) tartomány Miancsi (Mianchi) megyéjében lévő Jangsao (Yangshao) faluról nyerte a nevét, ahol Johan Gunnar Andersson folytatott ásatásokat 1921-ben. A Jangsao (Yangshao)-kultúrához több mint ezer archeológiai helyszín kapcsolható a Sárga-folyó völgyében. A Jangsao (Yangshao)-kerámiákat számos periódusra és stílusra lehet felosztani, de mind megegyezik abban, hogy a vöröses alapra fekete vagy sötétbarna motívumok kerülnek. 1953-ban egy gyár alapjainak lerakása közben a Jangsao (Yangshao)-kultúrához tartozó, i. e. 5. évezredre datálható teljes neolitikus falu maradványait fedezték fel Hszian (Xi'an) (��, Xī'ān) város Panpo (Banpo) (��; Bànpō) nevű külterületén. 12–40 négyzetméteres kőházakat találtak, egy 160 négyzetméteres, közösséginek tételezett házzal együtt. Az ajtók és kapuk általában délre néztek. A legtöbb eszközt (ásót, baltát, reszelőt, edényt, tűt, horgot) kőből készítették és ismerték a szövés technikáját. A településtől elkülönítve volt egy fazekasnegyed, és a településtől északra a felnőttek számára egy 250 síros temetőkert, mely utóbbiban a férfiakat és nőket külön temették. A felnőttek sírjában személyes és praktikus tárgyakat helyeztek el, a nőkében átlagosan többet mint a férfiakéban. A gyerekeket urnában és a falun belül helyezték el. A lakók halászatból, kölestermesztésből, kutya- és disznótartásból éltek. A Banpóban talált edények festettek, ezért az itteni kultúrát festettkerámia-kultúrának is nevezik. Az edények alakja nem túl változatos (kuan (guan), pen (ben), ping formák). A vöröses alapszínre fekete ábrákat festettek (hal, béka, szarvas, madár, maszk, geometrikus ábrázolások). Az állítólag matriarchátusra épülő Banpo település az egész világon az egyik legteljesebben fennmaradt neolitikus mezőgazdasági közösség. 1958-ban állították fel Panpó (Banpó)ban a lelőhelyet bemutató múzeumot. CsiangcsajCsiangcsaj (Jiangzhai) településen egy másik jól elrendezett falvat találtak. A falu közepén egy szabad tér volt, körülötte helyezkedtek el a házak öt csoportban. Minden csoport közepén egy magasabb ház állt, körülötte 10–12 kisebbel. A falvat 2 méter széles és 2 méter mély vizesárok vette körbe, melyen túl három temetőt is találtak, 170 felnőtt maradványaival. A gyerekek urnáit itt is a lakóhelyhez közel helyezték el. A Pujang (Puyang) város melletti Hszüsujpó (Xushuipó)ban fedezték fel egy Jangsao (Yangshao)-kultúrához tartozó sírban a legkorábbi ismert sárkányábrázolást, amelyet kagylóhéjból raktak ki. A Jangsao (Yangshao)-kultúrát Panpo (Banpo) és Miaotikou (Miaodigou) (���; Miàodǐgōu) fázisra szokás osztani. A kelet-kínai Tavenkou (Dawenkou)- és Lungsan (Longshan)-kultúra számos vonatkozásban szoros kapcsolatokat mutat a Miaotikou (Miaodigou) fázissal, ezért azt gyakran a kelet-kínai kultúrkörhöz is sorolják. A Jangsao (Yangshao)-kultúrával közös kultúrkörbe tartoznak Északnyugat-Kína (Kanszu (Gansu) és Csinghaj (Qinghai) tartományok) egymást követő neolitikus kultúrái: a Macsiajao (Majiayao)- (���; Mǎjiāyáo; i. e. 4-3. évezred), majd a Pansan (Banshan)- (i. e. 3. évezred közepe) és a Macsang (Machang)-kultúra (i. e. 3. évezred vége). Az itt található edényeken az emberi alak (sokszor nemileg nem eldönthető formában) fontos szerepet játszik, edényeken reliefként kiemelkedő formában, vagy az edények belsejében csontváz-alakban. Népszerű motívum még a béka vagy teknősbéka, a spirálok és kacskaringók. A Jangsao-kultúrához fűződő szoros kapcsolataik miatt az északnyugati kultúrákat összefoglalóan Jangsao (Yangshao) Kanszu–Csinghaj (Gansu–Qinghai) kultúrának nevezik, illetve gyakran nem is különálló kultúráknak, hanem csupán a Jangsao (Yangshao)-kultúra fázisaianak tartják őket. A Macsang (Machang)-kultúrát követő északnyugat-kínai Csicsia (Qijia)-kultúra az i. e. 2. évezred elején az első kínai bronzkori kultúra volt, amely már a neolitikum végét és a kínai ókor kezdetét jelenti. Kelet-Kína neolitikus kultúráinak sírjaiban rendkívül gazdag tárgyi emléket találhatunk. A Tavenkou (Dawenkou)-kultúra lelőhelyein (���; Dàwènkǒu; i. e. 5-3. évezred, Csiangszu (Jiangsu) és Santung (Shandong) tartományok) a kutatók szürke és vörös, geometrikusan, ritkán növényi motívumokkal díszített agyagedényeket (köztük főzésre és tárolásra szolgálókat), kőből és elefántcsontból készült horgokat, hajtűket és fésűket, valamint jádedíszeket (nyaklánc, gyűrű, fülbevaló, karkötő) és jádéból készült eszközöket fedeztek fel. Az állatmaradványokból (krokodil, szarvas, elefánt) a kutatók arra következtetnek, hogy a terület éghajlata jóval melegebb volt a jelenleginél. A Tavenkou (Dawenkou)-kultúrához kapcsolódik a később kialakult Lungsan (Longshan)-kultúra (��; Lóngshān; i. e. 3. évezred közepe – i. e. 18. század). Az először 1931–32-ben Csangcsiu (Zhangqiu) város Csengceja (Chengziya) nevű külterületén (Santung (Shandong)) feltárt Lungsan (Longshan)-kultúra időszakában a mezőgazdasági tevékenység fejlődésével a letelepedés is egyre nagyobb mértéket öltött. A sírokból rituális célokra készült vékony, csiszolt fekete edények, lakkozott fatárgyak, jóslásra használt disznó- és szarvaslapocka-csontok kerültek elő. Ebben az időben a selyemszövés már elterjedt, kemencében téglát égettek az építkezésekhez, az árvizek ellen mérnöki alapozottságú munkálatokat vetettek be. Az egyébként rendkívüli változatosságot felmutató agyageények (ting (ding), jen (yan), veng (weng), csia (jia), kuan (guan), pej (bei), tou (dou), ho (he) formák) és a rendkívüli szakmai felkészültségről tanúskodó edényeket nem festették, hanem bizonyos mintákat beléjük nyomtak. Az edények egyik leggyakoribb jellegzetessége a háromlábúság. A sírokba gyakran helyeztek állati csontokat és fogakat, különösen kutya alsó állkapcsából, melyet valószínűleg védő szereppel ruháztak fel. A Lungsan (Longshan)-kultúra temetőiben a sírleletek már jelentős társadalmi rétegződést mutatnak. Az letemetett tárgyak értékbeli különbsége jól megfigyelhető például Taosze (Taosi) temetkezési helyén, ahol 6 nagyobb, 8 közepes és mintegy 600 kis sír volt található. A délkeleti kultúrkörhöz a Macsiapang (Majiabang)- (���; Mǎjiābīn; i. e. 5. évezred), Homutu (Hemudu) (���; Hémǔdù; i. e. 5-4. évezred), a Szungcö (Songze) (��; Sōngzé; i. e. 4. évezred) és Liangcsu (Liangzhu) (��; Liángzhǔ; i. e. 4-3. évezred) kultúrák tartoznak. A Jangce folyó torkolatvidékénél, a mai Csiangszu (Jiangsu) és Csöcsiang (Zhejiang) tartományok területén feltárt korai rizstermelő kultúrák bizonyították először, hogy Kínában nemcsak a Sárga-folyó völgyében volt fejlett civilizáció. A dominánsan barna macsiapang (majiabang)i és fekete homutu (hemudu)i edények gyakran tartalmaznak rituális rajzolatokat. A Tajhu (Taihu)-tótól délre fekvő Macsiapang (Majiabang)-kultúra rizstermesztése, faépítkezése és ékszerei (fülbevalók, függők, gyöngyök és karkötők) összetettebbek a homutu (hemudu)i leleteknél. A Szungcö (Songze)-kultúra a Macsiapang (Majiabang)-kultúra továbbélése, bonyolultabb motívumokkal, többfajta edénytípussal. Az 1973–78 között feltárt Homutu (Hemudu)-kultúra (i. e. 5–4. évezred) és a vele egyidős, 1951-ben feltárt Csinglienkang (Qinglian'gang) (���; Qīnglián'gǎng) kultúra faépítkezésre, mezőgazdaságra, rizstermesztésre és intenzív állattenyésztésre (vízibivaly, disznó) épült. A textilművesség, a mezőgazdaságban és az építészetben a korai délkeleti parti kultúrák fejlettebbek voltak mint az északabbra fekvő kelet-kínai partvidék kultúrái. Az elsősorban Csiangszu (Jiangsu) déli és Csöcsiang (Zhejiang) északi részén (a Tajhu (Taihu)-tó környékén) elterjedt Liangcsu (Liangzhu)-kultúrát korábban a Lungsan (Longshan)-kultúrkörhöz tartozónak gondolták. Manapság a kutatók úgy vélik, hogy a hozzávetőlegesen 300 helyszínnel képviselt Liangcsu (Liangzhu)-kultúra időben megelőzi a Lungsan (Longshan)t és tőle független. A Liangcsu (Liangzhu)-kultúra bizonyos szempontból a Macsiapang (Majiabang)-kultúra követője és a történelmi Sang (Shang)-kor közvetlen előzménye volt. A Liangcsu (Liangzhu)-kultúrához tartozó közösségek kiválóan ismerték a rizstermesztés fortélyait, a selyemszövést és a fazekasságot. A Liangcsu (Liangzhu)-beli leletek között talált edények általában díszítetlen, néhányon geometrikus vagy madármotívumok találhatók. A legkorábbi selyemfeldolgozásra utaló leleteket a Liangcsu (Liangzhu)-kultúrához tartozó Csiensanjang (Qianshanyang)ban és Caohsziesan (Caoxieshan)ban találták meg. A lakóhelyen kívül fekvő temetőkben (akárcsak a Lungsan (Longshan)-kultúra településein) már jól látszik, hogy a társadalmi rétegződés ekkorra már végbement. A kisebb sírokban alig találunk valamit, a nagyobbakban viszont kerámiaedények, fa-, kő- és jádetárgyak találhatók. A legnagyobb sírokból pedig teljes rituális edénykészletek, fából, rézből és krokodilbőrből készült hangszerek és festett faliképek kerültek elő. A Fanshannál feltárt 20-as sírban például egyetlen személlyel 547 különböző tárgy volt eltemetve. A Liangcsu (Liangzhu)-kultúrában általános volt az emberáldozat. A koporsókat fából készítették, és lakkréteggel is ellátták. Egyes területeken már a későbbi hagyományban is fontos szerepet játszó kettős koporsókat is találtak. A gazdagabb sírleletek mindig megtalálható két tipikus jáde tárgy, a cung (cong) és pi (bi), amelyek az elhunyt vagyonát és hatalmát jelezték. A cung (cong) (�; cóng) egy négyzetes alakú, középen lyukkal rendelkező jádetárgy, melynek sarkaiban archoz hasonló vésetek találhatók. Az északkeleti, közép-északnyugati és kelet-kínai kultúrkörben is ismert pi (bi) (�; bì) egy középen lyukas jádekorong. A későbbi szövegek azt állítják, hogy a cung (cong) a földet, a pi (bi) az Eget jelöli. A Liangcsu (Liangzhu)-kultúrában oly fontos szerepet betöltő jáde tárgyakon (elsősorban a cung (cong)okon) bizonyos értelemben már megjelenik a Sang (Shang)-korban oly gyakori taotie-motívum is. Többek között a Liangcsu (Liangzhu)-kultúra emlékei alapján néhány kutató (Csang Hszi-csiu (Zhang Xiqiu), K. C. Chang) úgy gondolják, hogy Kínában az újkőkor és a bronzkor közé be kell iktatni egy jádekort. A középső és felső Jangce völgyében a Tahszi (Daxi) (��; Dàxī; i. e. 5-4.), Csücsialing (Qujialing) (���; Qūjiālǐng; i. e. 3. évezred első fele) és a Sicsiaho (Shijiahe) (���; Shíjiāhé; i. e. 3. évezred második fele) kultúrák követték egymást. E kultúrákban igen gyakoriak a sárkánymotívumok. A kézzel készített vörös vagy szürke kerámiák a meghatározóak. Jellegzetes Tahszi (Daxi)-lelet a henger alakú üveg. Az egyik Sicsiaho (Shijiahe)-lelőhelyen (Dengjiawan) 5000 teljes állatszobrocskát találtak (madarak, kutyák, elefántok). A Tapenkeng (Dapenkeng)-kultúrát (���; Dà pén kēng; i. e. 5–3. évezred) 1964-ben fedezték fel Tajpej (Taibei) (Tajvan (Taiwan)) környékén, és az egész dél-kínai parton jelen volt. Jellemző volt rá a földművelés, a vadászat, a halászat és a növények sokrétű használata. Kínai ókor Legendák A kínai legendák szerint az első kínait Panku (Pangu)nak hívták, több millió évvel ezelőtt tűnt fel az ég és a föld szétválasztása után. Ezt követően az ég tizenhárom császára 234 000 évig uralkodott, majd az emberek kilenc császára 45 000 éven át. Az ég császárainak kígyótestük, az embereknek leányarcuk, lópatájuk, kígyótestük volt. A kezdeti időszakban barlangokban vagy fákon kuporogtak a kínaiak, szárnyas szarvasokon vagy sárkányokon jártak. Boldogtalanok voltak, de fejedelmeik gazdagok. Még tizenhárom dinasztia jött, az utolsót ötezer éve Fuhszi (Fuxi) alapította. Az írás, a házasság, az áldozat, a zene és a törvények fűződnek nevéhez a legendák szerint. Az őt követő Shennongé az első háború, a piac, a mezőgazdaság, az orvostudomány. Bronzkor A Sárga-folyó vidékén több bronzkori kultúra fejlődött ki egymás mellett, amelyek nem alkottak egységes birodalmat. Sang (Shang)-dinasztia Az első bizonyítottan létezett dinasztia a Sang (Shang)-dinasztia (más néven Csin (Jin)-dinasztia) volt, amely az i. e. 18–17. században jutott hatalomra a kegyetlenségéről és züllöttségéről híres utolsó Hszia (Xia)-házi uralkodó, Csie (Jie) hatalmának megdöntésével. A Sang (Shang) királyok befolyása a Sárga-folyó középső és alsó szakaszának, illetve ezek mellékfolyóinak völgyére terjedt ki, tehát a mai Észak-Kína jelentős része az uralmuk, vagy legalábbis hatásuk alatt állt. A sang (shang)ok birodalma – bár erről igen keveset tudunk – minden bizonnyal nem egységes állam volt, hanem a Sárga-folyó vízgyűjtő területén élő olyan törzsek szövetsége, amelyek elismerték a Sang (Shang) törzs uralkodójának vallási és politikai elsőbbségét, adót fizettek neki és részt vettek a hadjárataiban. Az állam – vagy államok – alapja ekkor már a földművelő faluközösség volt, amely adót fizetett a felette uralkodó, tőle valószínűleg élesen elkülönülő arisztokratikus vezető rétegnek. A korszak két felbecsülhetetlen jelentőségű vívmánnyal gazdagította a kínai kultúrát: egyrészt megjelent és elterjedt a bronz – a fantasztikus díszítésekkel ellátott Shang-kori bronztárgyak ma a múzeumok féltve őrzött kincsei –, másrészt megszületett a kínai írás. A bronz „arisztokratikus” fém: előállítása a korban igen drága volt, ezért elsősorban – sok esetben máig ismeretlen funkciójú és megfejtetlen díszítésű – áldozati edények, illetve fegyverek készültek belőle. Ez elősegítette a társadalom tagozódását, végképp elvált egymástól a termelőmunkát végző, elsősorban földműveléssel (és kiegészítésképpen selyemhernyó-tenyésztéssel, selyemszövéssel) foglalkozó köznép, valamint az ezt igazgató, adójáért háborúskodó, helyette az istenekkel kapcsolatot tartó, szabadidejét főként vadászattal töltő arisztokrácia. A kínai társadalom egészen Konfuciusz és a többi korai filozófus koráig (i. e. 6–5. sz.) mereven arisztokratikus maradt. A másik Sang (Shang)-kori vívmány, az írás talán a bronznál is nagyobb hatással volt a későbbi kínai fejlődésre. Az első írásos emlékek az i. e. 2. évezred közepéről maradtak fenn; sok más ókori kultúrától eltérően ezek nem gazdasági feljegyzések, hanem rituális jellegű feliratos tárgyak, úgynevezett jóslócsontok. Ezek zöme a Sang (Shang) királyi udvarban készült. A királyi jós egy lapos csontdarabra felvésett egy kérdést a jövőre (például a másnapi vadászat sikerére) vonatkozóan, majd a csontdarabot izzó fémdarabbal hevítette. A csont megrepedt, a jós a repedésekből olvasta ki a választ, amit sokszor a csontra is felvésett. Ezután a csontdarabot a királyi „levéltárba” helyezték, így maradhatott ránk egy helyen – a sang (shang)ok egyik fővárosában, Anjang (Anyang) közelében – több tízezer feliratos jóslócsont. A jóslócsontokon található írásjegyek – bár egy részüket még nem sikerült megfejteni – minden kétséget kizáróan a mai kínai írás közvetlen elődjének tekinthetők. Nem tudjuk, hogy a csonton kívül írtak-e más anyagra. Mivel azonban a jóslócsontokon már egy viszonylag fejlett írásrendszer jelenik meg, elképzelhető, hogy a kínai írás már a jóslócsontok elterjedése előtt létrejött, de e fejlődésről – amely valamely romlékony anyagon, például vásznon, falevélen, bambuszlapon stb. mehetett végbe – semmit nem tudunk. Az a tény, hogy a kínai írás alapja a Sang (Shang)-korban létrejött bonyolult, több ezer írásjegyből álló rendszer lett, nagy hatással volt a későbbi kulturális fejlődésre. Mivel az írás megtanulásához rengeteg – a termelőmunkától elvont – idő kellett, az írástudás még inkább az előkelők kiváltsága lett, mint az egyszerűbb írásrendszert használó kultúrákban. E bonyolultság lehet a magyarázata annak a hatalmas tiszteletnek is, amely Kínában az írástudókat és az írott szót évezredekig övezte. A jogfejlődés szempontjából is fontos az írás-olvasás nehézsége; mivel a később írásba foglalt törvényeket csak a kiválasztott kevesek tudták elolvasni, feltételezhetjük, hogy az írott törvények inkább az azokat alkalmazó írástudó hivatalnokok, mint a köznép számára születtek. Talán ennek is része volt abban, hogy Kínában – tudomásunk szerint – nem jött létre olyan népi mozgalom, amelynek célja a törvények írásba foglalása lett volna. A jóslócsontok mellett a Sang (Shang)-korban születtek feliratos bronzedények is, ezek általában valamilyen rituális cselekedetet vagy birtokadományt örökítettek meg, csakúgy, mint a későbbi, Csou (Zhou)-kori bronztárgyak. Az írásos források jellegüknél fogva igen keveset árulnak el a Shang-kori társadalomról, még kevesebbet a korban követett jogról, szabályokról. Feltételezhetjük, hogy írott törvények nem léteztek, s az életet az íratlan szokásjog szabályozta. Megjegyzendő, hogy a Sang (Shang)-kori civilizáció folyóvölgyi jellegű volt. A folyóvölgyekben alakultak ki a civilizációs központok, az azokat elválasztó hegyekben civilizálatlan, barbár törzsek éltek, amelyek folyamatosan veszélyeztették a letelepült, földműves népességet. A hanok a későbbi korokban is elsősorban a folyóvölgyekben telepedtek meg, csak rendkívül lassan, több évezredes folyamat eredményeként sikerült a hegységekből kiszorítaniuk vagy beolvasztaniuk a „barbár” törzseket. Csou (Zhou)-dinasztia A Sang (Shang)-dinasztia utolsó királyát, a Hszia (Xia)-házi Csié (Jié)hez hasonlóan züllött és kegyetlen csou (zhou)t a Csou (Zhou) törzs uralkodói, Csou Ven-vang (Zhou Wenwang) (Ven (Wen) király) és fia, Csou Vu-vang (Zhou Wuwang) (Vu (Wu) király) döntötték meg valamikor az i. e. 11. században. Ezzel kezdődött a Csou (Zhou)-kor, amely a Kr. e. 3. századig, a kínai császárság megalapításáig tartott. E korszak rendkívül fontos szerepet játszott a kínai történelemben: ekkor alakultak ki azok az eszmék, hagyományok, gondolkodási és társadalmi modellek, intézmények és ideológiák, amelyek az egész későbbi kínai történelmet meghatározták. Ekkor jöttek létre a nagy kínai filozófiai iskolák, ekkor születtek azok a művek, amelyek egészen a legújabb korig mintául és hivatkozási alapul szolgáltak, ekkor alakult ki az írott klasszikus nyelv, amely egészen az 1910-es, 1920-as évek nyelvújító mozgalmáig szinte változatlan formában a birodalom fő kommunikációs eszköze lett. A Csou (Zhou)-korban öltött formát a sajátos kínai kultúra. A Csou (Zhou)-dinasztia első felében, az úgynevezett Korai Csou (Zhou)- vagy Nyugati Csou (Zhou)-korban az uralkodóház hatalma Észak-Kína nagy részére kiterjedt. Fővárosa a Vej (Wei)-folyó völgyében, a mai Hszian (Xi'an) közelében állt – közel ahhoz a helyhez, ahol később Csin (Qin) állam hatalmas fővárosa, Hszianjang (Xianyang) épült. A Csou (Zhou) eredetileg valószínűleg a Sang (Shang)nál alacsonyabb kulturális szinten álló, de nagyobb katonai erővel rendelkező törzs volt, ezt jelzi, hogy a Shangok meghódítása utáni időszakból a régészeti leletek nem utalnak éles kulturális törésre. A hódítók tehát átvették a meghódítottak kultúráját. A Csou (Zhou) ház birodalma sem tekinthető egységes államnak. Vu (Wu) király ugyan meghódította a sang (shang)ok befolyása alatt álló területeket, a hatalmas birodalmat azonban képtelen lett volna egyedül kormányozni – az egységes kínai állam létrejöttéhez még mintegy nyolcszáz évnek kellett eltelnie. Az első Csou (Zhou) királyok a meghódított területeket rokonaiknak, hűséges híveiknek vagy a behódolt területi vezetőknek adták adománybirtokul. E helyi vezetők elismerték a Csou (Zhou) királyok politikai és szakrális hatalmát, de saját területükön többé-kevésbé önállóan uralkodtak. A Csou (Zhou) uralkodók szakrális elsőbbsége igen sokáig fennmaradt. A vang (wang) (király) cím mellett viselték a Tience (Tianzi), (Ég fia) méltóságot is, jelezve, hogy eredetük isteni, s hogy ők szolgálnak közvetítőül az Ég és az emberi világ között. Jellemző, hogy amikor az i. e. 4. században Sang Jang (Shang Yang) reformjai sikerrel jártak Csin (Qin)ben, és a Csou (Zhou) király elismerése jeléül áldozati húst ajándékozott Csin (Qin) fejedelmének, az esetet a Csin (Qin)-beli krónikás – aki a történteket számunkra közvetítő Sze-ma Csien (Sima Qian) forrásául szolgálhatott – érdemesnek tartotta feljegyezni annak ellenére, hogy valóságos hatalommal Csou (Zhou) ekkor már nem rendelkezett. Ven (Wen) és Vu (Wu) királyok uralkodását a későbbi konfuciánus hagyományban aranykornak tekintették, nevükhöz számos történet és legenda fűződött. Valójában azonban az i. e. 8–7. századig igen kevés hiteles adattal rendelkezünk a kínai történelemről. A Ven (Wen), Vu (Wu) és a többi korai Csou (Zhou) királynak tulajdonított intézmények, intézkedések, beszédek zöme minden bizonnyal későbbi, idealizáló hamisítvány. Az biztos, hogy a helyi fejedelmek az idő múlásával egyre inkább elvesztették személyes kötődésüket a Csou (Zhou) házhoz. Míg egy helyi vezető, aki hatalmát a Csou (Zhou) királytól kapta, valószínűleg élete végéig hűséges maradt a Csou (Zhou) házhoz, az ő fia, unokája vagy még későbbi leszármazottja, aki már öröklés útján, s nem adománnyal jutott a trónra, nem érezte kötelességének mindenben engedelmeskedni a távoli Csou (Zhou) uralkodónak. Mindenesetre a korai Csou (Zhou)-korra még a viszonylagos stabilitás, a Csou (Zhou) ház uralmának elismerése, az arisztokratikus társadalom szilárdsága volt a jellemző. Ebből a korból egyre több feliratos bronzedénnyel rendelkezünk – ezek időnként teljes „szerződéseket” tartalmaznak –, és talán ekkorra nyúlnak vissza az első kínai könyvek, a Ji Csing (Yi Jing) (Változások könyve), a Su Csing (Shu Jing) (Írások könyve) és a Si Csing (Shi Jing) (Dalok könyve) legkorábbi részei is. A hagyomány szerint a földművelés az úgynevezett „kútföldrendszer” alapján folyt. Ennek az a lényege, hogy egy négyzet alakú földet két-két párhuzamos vonallal kilenc egyenlő darabra osztottak; ezekből nyolcat egy-egy parasztcsalád művelt, míg a kilencediken, amelyen az adógabona termett, a nyolc család együtt dolgozott. (A rendszer a nevét a csing (jing) (�; jǐng; kút) írásjegynek a felosztott földdarabra emlékeztető formájáról kapta. Lehetséges, hogy a kútföldrendszer a valóságban soha nem létezett, mindenesetre a későbbi évezredekben az ideális, egyenlőségen alapuló paraszti társadalom jelképévé vált. A hagyomány szerint a kútföldrendszert számolta fel Csin (Qin)ben Sang Jang (Shang Yang), amikor eltörölte a földdarabokat elválasztó észak–dél és kelet–nyugat irányú határvonalakat. A Csou (Zhou) ház hatalma a dinasztiaalapítást követő néhány évszázadban fokozatosan meggyengült, olyannyira, hogy amikor i. e. 771-ben egy barbár törzs megtámadta a fővárost, a fejedelmek nem siettek a megszorult király segítségére, így a város elesett. Ezután a Csou (Zhou) ház székhelyét áttette a biztonságosabb keleti területekre, a mai Luojang (Luoyang) környékére. Az i. e. 770-től i. e. 256-ig tartó késői Csou (Zhou)-kort ezért Keleti Csou (Zhou)-kornak is nevezik. A Keleti Csou (Zhou)-korra a királyi ház egyre gyorsabb hanyatlása, a helyi fejedelmek megerősödése volt jellemző. A főváros átköltözése után az „Ég fia” valójában csak szakrális jellegű hatalommal rendelkezett. A Csou (Zhou) uralkodók királyi címüket megtarthatták – még évszázadokig egyetlen fejedelem sem merészelte felvenni a vang (wang) címet, akármekkora hatalommal rendelkezett is –, bizonyos szertartásokat csak ők végezhettek el, s egyes diplomáciai aktusokhoz is az ő hozzájárulásuk kellett. Az általuk ténylegesen uralt terület azonban fokozatosan egy-két városnyira zsugorodott. Vaskor Tavasz és ősz korszak (i. e. 722–481) I. e. 770-től i. e. 221-ig a gyakorlatban a teljes politikai széttagoltság jellemezte Kínát. Ezt az időszakot két korszakra szokták osztani: a tavasz és ősz korszakra (��; Chūnqiū; Csuncsiu) és a Hadakozó fejedelemségek (��; Zhànguó; Csankuo) időszakára. (Mindkettő egy-egy történeti műről kapta a nevét.) A tavasz és ősz korszakban Kína területén száznál is több, a Csou (Zhou) királyok adománybirtokaiból létrejött, kisebb-nagyobb, egymástól többé-kevésbé független állam létezett egymás mellett. Ezek az országocskák háborúztak, szövetséget kötöttek, kereskedtek, versengtek egymással. Hasonló kultúrájuk mellett az kötötte őket össze, hogy a Csou (Zhou) királyok szakrális felsőbbségét általában elismerték – de azt nem engedték nekik, hogy ügyeikbe érdemben beleszóljanak. Némi stabilitást, a háborúskodásban valamennyi korlátozást az úgynevezett „hegemónok” (�; bà; pa) rendszere biztosított. Ez azt jelentette, hogy a korszak egyes kiemelkedő, saját országukat jelentősen megerősítő fejedelmeit a többiek elismerték „hegemónnak”, aki a Csou (Zhou) királyok nevében bizonyos intézkedéseket hozhatott a többi ország ügyeiben is. Ez a rendszer azonban csak az i. e. 8. századtól az i. e. 6. századig működött, ekkor is csupán korlátozott eredménnyel. A tavasz és ősz korszak a folyamatos háborúk, de ezzel együtt a különböző államok közötti egyre élénkebb érintkezés, valamint a hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés időszaka is volt. A régi, korai Csou (Zhou)-kori társadalmi rendszer és intézmények kezdtek felbomlani, átalakulni. Tehetséges, de kevésbé előkelő származású emberek hatalomra kerülhettek, régi arisztokrata családok szülöttei elszegényedtek és kiestek a kegyekből. Ugyanakkor a gazdaság fejlődése következtében a népesség növekedett, a kínai világ határai kitágultak, az egymástól korábban viszonylag elzárt államok közötti kapcsolatok szorosabbá váltak. A tavasz és ősz korszakban került sor a törvények első írásba foglalására. A társadalom felbolydulásával, a korábbi normák megrendülésével ugyanis szükségesnek tűnhetett a szabályok rögzítése, a viszonyok konzerválása. Emellett az egyre nagyobb területű és sűrűbb népességű államokban elkerülhetetlenné vált, hogy a korábbi, személyes kapcsolatokon alapuló normarendszert felváltsa a személytelen és elfogulatlan törvények rendje. Ezt a folyamatot, az ezzel foglalkozó forrásokat a következő fejezetben tárgyaljuk. Az új viszonyok közepette megindult az útkeresés, megjelentek az első „filozófiai” iskolák, amelyek elsősorban evilági, politikai kérdésekre keresték a választ. A fő kérdés az volt: hogyan lehet a nyilvánvalóan a feje tetejére állt világban rendet teremteni, miként lehet a köznépnek és a vezető rétegeknek nyugalmat és ezzel jólétet biztosítani. A legfontosabb ilyen iskolának a konfucianizmus, a motizmus, a taoizmus és a legizmus számított. Hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 403–221) A tavasz és ősz korszakban öt fejedelemség emelkedett ki a többi közül. Ezek közül az egyik, a központi fekvésű Csin (Jin) i. e. 453-ban három részre szakadt, mindháromban a Csin (Jin)ben korábban uralkodó dinasztia egy-egy főembere alakított saját uralkodóházat. Ezzel a jelentősebb fejedelemségek száma hétre emelkedett. A szakadást i. e. 403-ban az ekkor már valós hatalommal nem rendelkező Csou (Zhou) király is elismerte, innentől szokás számítani az új korszak, a Hadakozó fejedelemségek időszakának kezdetét. Ebben a korszakban, miután a Csou (Zhou) ház teljes eljelentéktelenedése nyilvánvalóvá vált, az államok közötti küzdelem még élesebb lett és új dimenziókat öltött. Már nem csak az országhatárok kiterjesztéséért, a minél nagyobb befolyásért harcoltak a fejedelemségek, hanem nyíltan vállalták az új célt, a többi állam megsemmisítését, a kínai világ egyesítését. A fejedelmek sorban felvették az eddig csak a Csou (Zhou) ház által használt vang (wang) címet, ezzel is jelezve, hogy immár az egész birodalomra igényt tartanak. A harc általánossá válását elősegítette a vas, a „demokratikus” fém elterjedése. Kína ugyanis a keleti Csou (Zhou)-korban lépett be a vaskorba. Vasból, a drágább bronzzal szemben, mezőgazdasági szerszámok is készültek, ami elősegítette a termelés hatékonyságának növekedését. Az új fém jelentősége a harcászatban még nagyobb volt: lehetővé tette, hogy a korábbi, arisztokratikus, költséges harci szekerekre épülő hadakozást felváltsa az olcsó vasfegyverekkel ellátott tömeghadseregek háborúja. Az évszázados harcok folyamán az i. e. 3. századra végül három állam emelkedett ki: a déli Csu (Chu) (�; Chǔ), az északkeleti Csi (Qi) (�; Qí) és az északnyugati Csin (Jin) (�; Jìn). A végső harc végül e három fejedelemség között zajlott, s mint ismeretes, Csin (Jin) győzelmével zárult. A hegemóniáért folytatott küzdelem két síkon folyt. A külpolitika területén megélénkült a diplomácia, szövetségek köttettek és bontattak fel, háború háborút követett. A lehető legsikeresebb szövetségi rendszer létrehozására, s ezzel a birodalom egyesítésére két elképzelés létezett. Az egyiket, a „horizontális szövetség” elvét Csin (Jin) próbálta elfogadtatni: ennek alapján keleten Csi (Qi) államra támaszkodva Csu (Chu) állammal szemben próbált tengelyt létrehozni. A másik, a „vertikális szövetség” terve Csu (Chu) államban született: ez Csin (Jin) kirekesztésével, Csi (Qi) és Csu (Chu) körül hozott volna létre erős államcsoportot a kisebb fejedelemségek részvételével. Ebből látszik, hogy valójában két ország állt egymással szemben: Csin (Jin) és Csu (Chu), s mindkettő Csi (Qi) államot próbálta megnyerni a terveihez. A másik jelentősebb terület, ahol az egyesítési harc zajlott, az egyes államok bel- és gazdaságpolitikája volt. A hadakozás ugyanis nemcsak a harcmezőkön folyt. Azért, hogy a lehető legerősebb hadsereget tudják kiállítani, a fejedelemségek igyekeztek mindent alárendelni a katonaság fejlesztésének és ellátásának. Ehhez meg kellett találni a kormányzás, az erőforrások összpontosításának leghatékonyabb módjait. Az egyes államok sorra léptették életbe a különböző reformokat, s mint a történelem megmutatta, a legsikeresebb belső intézkedéseket végrehajtó állam lett az, amelyik az évszázados véres harcban végül felülkerekedett. A reformokhoz új eszmékre és képzett kormányzati szakemberekre volt szükség – ezeket biztosították a különböző filozófiai iskolák, elsősorban az i. e. 4. században megjelent legizmus. Ennek következtében a korszakra jellemző változás a hivatásos tisztviselők megjelenése a kormányzatban és a városok fontosságának megnövekedése, mivel a közigazgatási központok idekerültek, továbbá a polgárság kialakulása. Korai császárkor Csin (Qin)-dinasztia (i. e. 221–206) A Csin (Qin) állam az i. e. 10-9. században jött létre a Vej (Wei)-folyó völgyében, a mai Kanszu (Gansu) és Senhszi (Shaanxi) tartományok területén, s évszázadokig jelentéktelen, félbarbár terület maradt a kínai világ perifériáján. A központi fekvésű fejedelemségek sokáig nem ismerték el magukkal egyenrangú, „kínai” államnak, uralkodóját még i. e. 361-ben sem hívták meg a fejedelmek találkozójára. Az a tény, hogy Csin (Qin) a kínai területek perifériáján helyezkedett el, hosszú távon nagyban hozzájárult sikeréhez. Egyrészt nem kötötték azok a hagyományok, amelyek a központi területeken sokszor a fejlődés gátjává váltak. A „konfuciánus” – valójában már jóval Konfuciusz előtt ismert – erények, a „kötelességtudat” (�; yì; ji) és a „szertartásosság” (�; lǐ) béklyói, az örökletes kiváltságok rendszere, ha nem is voltak teljesen ismeretlenek Csin (Qin)ben, de nem váltak meghatározóvá. Így, mivel a fenti erényekre épülő örökletes arisztokrácia gyenge volt, nagyobb tér jutott az állam hatékony működéséhez elengedhetetlen központosításnak. Mivel a ji (yi), a li és a többi hagyományos „erény” nem hatotta át a társadalmat, lehetővé vált, hogy e – szokásjog jellegű – normarendszerek helyett egységes, írott, az élet minden területére kiterjedő törvények szabjanak keretet a lakosok életének. Mindez persze kiváltotta a központi, „civilizált” fejedelemségek írástudóinak rosszallását, de Csin (Qin) megerősödéséhez nagyban hozzájárult. Az ország földrajzi elhelyezkedése katonai szempontból igen előnyös volt. Csin (Qin)t minden oldalról hegyek és folyók vették körül, s amikor a hegységeken átkelőként szolgáló szorosokat (guan, kuan) sikerült elfoglalnia, szinte sebezhetetlen lett: ő maga a szorosokból bármikor támadást zúdíthatott a hegységek lábánál elterülő sík vidékekre, védekező harcok esetén viszont a szorosok elzárásával területét könnyedén megóvhatta a pusztítástól. A periférikus helyzet következménye volt az is, hogy Csin (Qin) egyfolytában, évszázadokon át ki volt téve a barbárok, a rong (zsung)ok (�; róng)) támadásainak. Míg a központi területeken a hegyekben élő törzsek ekkorra már nagymértékben beolvadtak a hanok közé, a hegyes-völgyes Csin (Qin)ben és környékén még számos vad népcsoport élt, amelyek folyamatosan fenyegették a letelepült földművelő népességet. Csin (Qin)-beli Xiang már i. e. 771-770-ben hadjáratot folytatott a rong (zsung)ok ellen, amikor azok megtámadták a Csou (Zhou) királyt – ez utóbbi ekkor ismerte el Csin (Qin)t vazallus területnek, innentől datálható Csin (Qin) állam hivatalos történelme. I. e. 623-ban az egyik legnagyobb Csin (Qin)-beli fejedelem, Mu (uralkodott: i. e. 659-621) hatalmas győzelmet aratott a rong (zsung)ok felett. A legjelentősebb rong (zsung)-ellenes sikert i. e. 327-ben érte el az ország, ekkor – az időközben úgy tűnik, letelepült – „barbároknak” huszonöt fallal körülvett városát foglalták el. Nemsokára, Csao Hsziang (Zhaoxiang) király alatt (Kr. e. 306-251) Csin (Qin) hosszú falat épített a hu-nak nevezett barbárok ellen – ez volt talán az első lépés a későbbi nagy fal megteremtéséhez. A barbár támadások okozta látszólagos hátrány Csin (Qin) előnyére vált: az évszázados harcokban a Csin (Qin)-beliek hozzászoktak az állandó háborúskodáshoz, és a kínai világ legtapasztaltabb, legkeményebb – és legkegyetlenebb – katonáivá váltak. A nomádok elleni, életre-halálra menő háborúkban nem lehetett alkalmazni a kínai államok közötti hadijogi normákat, a cél itt nem új adófizetők szerzése, hanem az ellenség megsemmisítése volt. Csin (Qin) ezáltal valódi katonaállammá vált, amelyben a hivatalnokapparátus és az egész állam fő célja a hadsereg utánpótlásának, felszerelésének és ellátásának biztosítása volt. Így Csin (Qin)ben jelentősebb kulturális értékek nemigen születtek, ugyanakkor a hadsereg idővel képes volt egyedül legyőzni az összes többi kínai államot. A barbárok közelségének tudható be egy haditechnikai újítás, a mozgékony lovasság alkalmazása is, amely vasfegyverekkel ellátva jóval hatékonyabb volt, mint a nehézkesebb harci szekerek. Csin (Qin) végső győzelméhez a nagy fejedelmeken kívül egy olyan kivételes egyéniség is hozzájárult, mint Sang Jang (Shang Yang), a törvényhozó, aki reformjaival felkészítette Csin (Qin)t a végső összecsapásra. Csin (Qin) i. e. 326-ban – történetében először – az ország bemutatta a hagyományos la áldozatot, ezzel jelezve, hogy magát a kínai világ részének tartja. 318-ban nagy győzelmet aratott Han, Csao (Zhao), Vej (Wei), Jen (Yan) és Csi (Qi) felett, állítólag 82 ezer ellenséges katonát lemészárolva. 312-ben Csu (Chu) seregeit verte szét, a Csu (Chu)-beli áldozatok számát a győztestől származó források 80 ezerre tették. I. e. 293-ban Hant és Vej (Wei)t győzte le, 240 ezres veszteséget okozva, 274-ben Vej (Wei) felett diadalmaskodott, 150 ezer ellenséges katonát megölve. I. e. 260-ban Csao (Zhao) 400 ezer katonáját, akik megadták magukat, a Csin (Qin) seregek – ígéretüket megszegve – lemészárolták. Ezek után már nem is keltett jelentősebb feltűnést, hogy i. e. 256-ban Csin (Qin) kiirtotta a hatalmát már rég elvesztett maradék Csou (Zhou) házat, s ezzel névlegesen is véget vetett a Csou (Zhou)-dinasztia nyolcszáz éves uralmának. A birodalomegyesítés feladatát végül az i. e. 246-ban trónra lépett Jing Cseng (Ying Cheng), a későbbi Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) (����; Qín Shǐ Huángdì) hajtotta végre. Jing Cseng (Ying Cheng), a kínai történelem egyik legnagyobb egyénisége, tizenhárom évesen, kalandos úton lett Csin (Qin) királya. I. e. 238-ban vált nagykorúvá, ekkor vette saját kezébe a kormányzást. Első dolga az volt, hogy udvarában leszámolt az egymással vetélkedő egyénekkel – így ért i. e. 235-ben szomorú véget az őt hatalomra juttató Lü Pu-vej (Lü Buwei) (���; Lǚ Bùwéi), a kereskedőből lett főember, akit a későbbi, igen elfogult konfuciánus hagyomány Jing Cseng (Ying Cheng) természetes apjának tartott. Nem várt jobb sors a legnagyobb legista filozófusra, Han Fej (Han Fei)re sem, aki i. e. 233-ban Csin (Qin)be látogatott. Őt nem sokkal az után, hogy a király személyesen fogadta, kivégezték – talán volt tanulótársa, Li Sze (Li Se) intrikái nyomán. Hatalma megszilárdítása után Jing Cseng (Ying Cheng) kifelé fordult. I. e. 230-ban tehetséges hadvezérei lerohanták Hant, majd sorra a többi fejedelemséget. I. e. 221-ben az utolsó ellenfél megadta magát. Ezzel Kína – történelme során először – egy uralkodó alatt egyesült, ettől kezdve lehet császárságnak nevezni Csin (Qin)t. A fejedelemségek egyesítése után Jing Cseng (Ying Cheng) azonnal nekilátott, hogy az addig széttagolt területekből egységes, központosított birodalmat hozzon létre. Bár rövid uralkodása alatt kevés új intézményt alkotott, s a gyakorlatban a Csin (Qin)ben már évtizedek, évszázadok óta működő rendszert terjesztette ki az egész birodalomra, ezzel olyan forradalmi változásokat hozott a kínai világban, amilyenekre a 20. századig nem volt példa. Az egész általa ismert civilizált világot uraló Jing Cseng (Ying Cheng) kevésnek tartotta a Csou (Zhou) uralkodók hagyományos címét, a „királyt” (vang (wang)), ezért új méltóságot alkotott: magát Huang-tinak, azaz „fölséges uralkodónak” nevezte, ezt szokás „császárnak” fordítani. A cím elé odaillesztette a si (shi) (�; shǐ), „első” írásjegyet, s így lett a teljes neve Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), vagyis „Csin (Qin) Első Császára” (rövidebben Csin Si Huang (Qin Shi Huang)). Tanulva Csou (Zhou) sorsából, Li Sze (Li Se) javaslatára a meghódított területeket nem osztotta szét tábornokai, rokonai, miniszterei között, hanem a Csin (Qin)ben már eddig is működő közigazgatási rendszert kiterjesztve Kínát harminchat tartományra, csün (jun)re (�; jùn) osztotta, ezek élére kormányzókat, csünsoukat (��; jùnshǒu) és katonai parancsnokokat, csünvej (junwei)eket nevezett ki a polgári, illetve katonai ügyek intézésére. A kormányzókat és parancsnokokat a központi kormányzat nevezte ki, ennek tartoztak felelősséggel, és bármikor leválthatták őket. A tartományok több járásból, hszienből (�; xiàn) álltak, ezeket a járásfőnökök igazgatták – ők tízezer portánál nagyobb járás esetén a ling (�; líng), a kisebb járásokban pedig a csang (�; zhāng) címet viselték. Később a tartományok száma 48-ra emelkedett. Annak érdekében, hogy a régi arisztokráciát szemmel tartsa, illetve anyagi és társadalmi bázisától megfossza, a legyőzött fejedelemségek előkelőit fővárosába, Hszienjang (Xianyang)ba telepítette. Az elfoglalt államok fegyvereit beolvasztotta és hatalmas szobrokat öntött belőlük. A fejedelemségeket korábban elválasztó falakat Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) lebontatta, a birodalom északi határán a barbárok elleni védekezésül épült falszakaszokat viszont összeköttette: ez lett a ma is látható kínai nagy fal elődje. A hagyomány szerint az Első Császár egységesítette a pénzt, a mértékegységeket, a kocsitengelyeket és az írásjegyeket. A kocsitengelyek egységesítése azt szolgálta, hogy a földutakon a kerekek által vájt nyompárban közlekedő szekerek akadálytalanul szállíthassák a híreket, a seregeket és az adógabonát. A birodalom hivatalos írásává a Csin (Qin)ben addig is használatos úgynevezett „kispecsétírást” (��; xiǎozhuàn; hsziaocsuan) tették meg. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ez – igen bonyolult volta miatt – valószínűleg csak a hivatalos feliratok, ünnepélyesebb dokumentumok lejegyzésére szolgálhatott, a kevésbé fontos iratokat egyszerűbb, „kancellár” írással (��; lìshū; lisu) írták. Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) igyekezett teljesen megbolygatni és átalakítani az addigi társadalmi rendet, felszámolni az örökletes arisztokrácia, a helyi kiskirályok uralmát. Az ellenállás letörése érdekében elrendelte, hogy bizonyos gyakorlati hasznú – jóslással, orvoslással vagy földműveléssel foglalkozó – írások kivételével minden könyvet égessenek el, kivéve a császári könyvtár állományában lévő műveket. A veszélyesnek tartott konfuciánus írástudókat élve elásatta. Mindemellett nagyszabású építkezésekbe fogott. A már említett nagy fal mellett hatalmas császári palotát építtetett, illetve hegynyi méretű síremléket állíttatott magának. A leghíresebb utána maradt emlék a sírjától nem messze talált cseréphadsereg: a Csin (Qin)ben valaha uralkodott katonás rendet a szabályos sorokban menetelő, egyforma páncélzatú és fegyverzetű több ezer agyagkatonánál jobban semmi sem illusztrálhatná. Az Első Császár legendásan babonás volt. Mélyen hitt az örök élet füvének létezésében, ezért tengeri expedíciókat küldött a halhatatlanok szigetének megkeresésére, a csodaszer megszerzésére. Emellett – talán a korábban ellene végrehajtott sikertelen merényletkísérletek hatására – fokozódó üldözési mánia vett rajta erőt. Palotájába zárkózva csak bizalmasaival érintkezett, minden nap más teremben aludt, s kizárólag a hozzá legközelebb állók tudták, hogy éppen hol tartózkodik. Sírjába állítólag egész földalatti várost építtetett, amelyben a tó- és folyómedreket víz helyett higannyal töltötték fel. Csin (Qin) jól szervezett katonaállam volt, és Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) az itteni rendszert terjesztette ki a meghódított területekre. Ami azonban Csin (Qin)ben működött, a többi volt fejedelemségben – részben az eltérő hagyományok, részben a Csin (Qin) által alkalmazott kegyetlen eszközök miatt – kemény ellenállást váltott ki. Az Első Császár gyakorlatilag minden társadalmi réteg érdekeit megsértette: a parasztságot a súlyos adók, közmunkák és katonáskodási kötelezettség, az arisztokráciát a hatalmát megnyirbáló intézkedések, a tudósokat az őket sújtó rendeletek állították szembe Csin (Qin) uralmával. I. e. 210-ben Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) egy körutazáson váratlanul megbetegedett és meghalt. Azonnal kibontakozott az utódlási harc, s többek között Li Sze (Li Se) intrikáinak köszönhetően nem a tehetségesnek tartott trónörökös, hanem egy másik, apjánál is kegyetlenebb és önteltebb fiú került hatalomra. A birodalom ekkor már az összeomlás szélén állt. Az i. e. 209-ben kitört parasztfelkelést a Csin (Qin) seregek még leverték, de a következő években már az egész birodalom lángba borult. I. e. 206-ban egy lázadó csoport betört a fővárosba és kiirtotta a testvérgyilkosságok által már amúgy is megtizedelt császári családot. A következő évek harcaiból végül a Liu Pang (Liu Bang) nevű lázadó vezér került ki győztesen. I. e. 202-ben ő alakította meg a Han-dinasztiát, amely több mint négyszáz évig állt fenn és a kínai történelem egyik aranykorát hozta. A Csin (Qin)-dinasztia természetesen nem tűnt el nyomtalanul. Bár az első években a Han-dinasztia kénytelen volt részben visszatérni a birtokadományozási politikához, később e területeket visszavették, így az egész császárkori Kína közigazgatása a Csin (Qin)-kori tartományi keretekre épült. Mint fentebb említettük, ugyanez mondható el a jogrendszerről is. Az alacsony származású első Han uralkodó nem rendelkezett megfelelő tapasztalattal, hivatalnokállománnyal, elméleti háttérrel, így kényszerűségből is Csin (Qin) intézményeire, hivatalnokaira, törvényeire és államszervezési gyakorlatára épített – miközben propagandájában természetesen megtagadott mindent, ami elődjével kapcsolatos volt. Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) A Han-dinasztia (��; Hán cháo; i. e. 206/202 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt. A Csin (Qin)-dinasztia (i. e. 221–206) rövid ideig tartó uralmát egy felkeléssorozat söpörte el. A dinasztia bukását követő zűrzavarból két lázadó vezér, Hsziang Jü (Xiang Yu) és Liu Pang (Liu Bang) emelkedett ki, akik közül i. e. 202-ben az utóbbi kerekedett felül, megalapítva a Han-dinasztiát. Liu Pang (Liu Bang) kénytelen volt támogatóit, rokonait nagy földbirtokadományokkal jutalmazni, s a Csin (Qin)-dinasztia bukásából okulva igyekezett minden tekintetben kompromisszumos politikát folytatni. A központi hatalom megerősödésére, a birodalom felvirágzására csak Liu Pang (Liu Bang) dédunokája, Han Vu-ti (Han Wudi) császár alatt került sor (ur. i. e. 141/140–87). Han Vu-ti (Han Wudi) megfogadta egyik tanácsadója, Tung Csung-su (Dong Zhongshu) javaslatát, s az ország államideológiájává a konfucianizmust tette, amely ekkor már legista elemekkel keveredett. Han Vu-ti (Han Wudi) végleg felszámolta a helyi kiskirályok uralmát, a birodalmat tizenhárom tartományra osztotta, amelyet kinevezett hivatalnokok igazgattak. Bevezette a versenyvizsgákat. A birodalom határait évtizedek óta veszélyeztető hsziungnuk (xiongnuk)ra sorozatos vereségeket mért, birodalma határait kiterjesztette, s biztosította a Közép-Ázsiába vezető kereskedelmi útvonalakat. Han Vu-ti (Han Wudi) uralkodásának vége felé, s különösen utódjai alatt a parasztok terhei növekedtek, fokozódott a földkoncentráció, ami az uralkodóház meggyengüléséhez vezetett. A tehetetlen császárok kezéből a tényleges hatalom a császárnéi családok kezébe csúszott át. Vang Mang (Wang Mang), az egyik császárné unokaöccse i. sz. 9-ben palotaforradalmat hajtott végre, s Hszin (Xin), azaz új néven saját dinasztiát alapított. A feszültségek enyhítése érdekében visszaállította a kútföldrendszert, az uralkodó tulajdonának nyilvánított minden földet, megtiltotta a rabszolgák adásvételét, a sólepárlást, a vasöntést és a szeszfőzést állami monopóliummá nyilvánította. A reformokat azonban képtelen volt következetesen végrehajtani, s az állandó bizonytalanság és a természeti csapások hatalmas felkelésekhez vezettek (i.sz. 17-ben Lülin [Zölderdő] felkelés; 18-ban Csemej (Chimei) [vörösszemöldökűek]). Vang Mang (Wang Mang) uralmát a felkelők megdöntötték, s a trónra a Han ház egyik tagja, Liu Hsziu (Liu Xiu) került (i.sz. 25.), visszaállítva a Han-dinasztia uralmát. Ettől fogva az i. e. 206/202-től i. sz. 9-ig tartó időszakot Nyugati vagy Korai) Han-kornak, az i. sz. 25-től 220-ig tartó periódust pedig Keleti (vagy Kései) Han-kornak nevezik – a fővárosok, Csangan (Chang'an) (ma Hszian (Xi'an), Senhszi (Shaanxi)), illetve Luojang (Luoyang) elhelyezkedése alapján). Liu Hsziu (Liu Xiu) visszatért a Nyugati Han-kor elején alkalmazott parasztpártoló politikához, s sikerült dinasztiája hatalmát konszolidálnia. A megerősödött birodalom újra legyőzte a hsziungnu (xiongnu)kat (i.sz. 73, 91), s megszilárdította Kína közép-ázsiai uralmát. A 2. században azonban újra megindult a földkoncentráció, a parasztok elszegényedtek, miközben a trónon tehetetlen bábcsászárok követték egymást. 184-ben kitört az egy vallásos taoista szekta által vezetett sárgaturbánosok felkelése, amely ugyan elbukott, de a dinasztia uralma végleg meggyengült, s a hatalom a helyi parancsnokok kezébe került. Ezek egyike 220-ban hivatalosan is véget vetett a Han-dinasztia uralmának. Ezzel a széttagoltság több évszázados korszaka vette kezdetét Kínában. A Han-kort közvetlenül a Három királyság korszaka (220-280) követte. A Han-kor Kína történetének egyik legfényesebb korszaka volt: megszilárdult az egységes, bürokratikusan kormányzott Kína eszméje, a kínai művészetek virágzásnak indultak, a konfucianizmus hivatalos állameszmévé vált, rögzült a hivatalnokvizsgák rendszere. A kínaiak a mai napig „han”-oknak nevezik magukat, nyelvüket pedig „a hanok nyelvének” (��; Hànyǔ). Kínai középkor A kínai középkor a kínai történelemnek a 220–1368 közötti időszakát öleli fel, ami nagyjából egybeesik az európai szemléleten alapuló középkorral. A kínai középkort a kínai ókor előzi meg, és a Ming-kor követi (1368–1644). A kínai középkor a széttagoltság kezdeti, átmeneti kora után a mintegy 700 évet felölelő klasszikus kínai császárkort, majd a nagy törést jelentő mongol uralom rövidebb korszakát foglalja magában. A Három királyság kora Az utolsó Han császár bukása után Kína három királyságra szakadt: az északi Vej (Wei)re (�; Wèi), a délkeleti Vu (Wu)ra (�; Wú) és a mai Szecsuan (Sichuan) tartomány területét uraló Su (Shu)ra (�; Shǔ). A három királyság évtizedeken át véres háborút vívott egymással (erről szól A három királyság regényes története című híres Ming-kori regény), míg végül 263-ban Vej (Wei) legyőzte Su (Shu)t, 280-ban pedig Vu (Wu)t. 265-ben Vej (Wei) államban az egyik hadvezér megdöntötte az uralkodót és új dinasztiát alapított, így az ország újbóli egyesítése már nem Vej (Wei), hanem Csin (Jin) néven történt (�; Jìn – nem azonos az országot először egyesítő Csin (Qin)nel). Időközben az északi, északnyugati erdőségekben és sztyeppéken megerősödtek a különböző lovas nomád törzsek, amelyek már eddig is sok gondot okoztak a kínaiaknak. Mandzsúria, Közép-Ázsia, az északnyugati hegyek és fennsíkok a történelem folyamán kiapadhatatlan forrásai voltak a különféle nomád törzseknek, amelyeknek lételeme volt a hódítás. Lovas harcmodorukkal szemben a főleg gyalogosokból álló kínai hadsereg gyakran tehetetlen volt, különösen azokban a korszakokban, amikor a központi hatalom meggyöngült, így nem tudott ütőképes hadsereget kiállítani az északról támadó nomád hordák ellen. A Kr. u. első évezred folyamán különösen sok harcos nomád csoport jelent meg és állt össze erős törzzsé vagy törzsszövetséggé Ázsiában. Ezek aztán szinte egy időben támadtak rá Európában a meggyengült Római Birodalomra (ld. Attila hunjai), illetve Ázsiában a meggyengült Kínai Birodalomra. Nyugati és Keleti Csin (Jin) A 280-ban létrejött Csin (Jin) birodalom nem tudta tartóssá tenni a hatalmát. Az első Csin (Jin) császár 289-ben bekövetkezett halála után trónviszályok törtek ki, amelyeknek egyes résztvevői az északi nomád népek csapatait hívták segítségül, köztük a mai Belső-Mongólia Autonóm Terület és Hopej (Hebei) tartomány területén élő hsziungnuk (xiongnuk)at. A behívott nomádok azonban óriási pusztítást végeztek Észak-Kínában. A hsziungnu Liu Jüan (Liu Yuan) fejedelem 304-ben szinte az egész akkori Észak-Kínát (a mai Sanhszi (Shanxi) és Honan (Henan) területét) uralma alá hajtotta, és kínai császárrá kiáltotta ki magát (Han Csao (Han Zhao) állam, 304-329). 316-ban elfoglalta a Csin (Jin) fővárost, Csangan (Chang'an)t (ma Hszian (Xi'an), Senhszi (Shaanxi)), és azt a saját székhelyéül rendezte be. A Csin (Jin) császári ház egyik délre menekült tagja 317-ben Csienkang (Jiankang)ban (��; Jiànkāng; a mai Nanking (Nanjing)) császárrá kiáltotta ki magát, ezzel megalakult a Keleti Csin (Jin). (A korábbi Csin (Jin)t ezóta Nyugati Csin (Jin)ként tartják számon.) Az ország ezzel két részre szakadt: a nomádok által uralt Északra és a kínai uralkodók által uralt délre. A Déli és északi dinasztiák kora Délen a Keleti Csin (Jin) 317-től 420-ig uralkodott, utána 589-ig, az ország újraegyesítéséig négy másik, rövid életű dinasztia váltotta egymást a trónon. Fővárosa mind az öt déli uralkodóháznak Csienkang (Jiankang), a mai Nanking (Nanjing) volt. Mivel a déli dinasztiák mind kínaiak voltak, itt éltek tovább a legelevenebben a kínai hagyományok, s ezeket az uralkodóházakat tartja a későbbi történetírás a hanok legitim örököseinek. Ezért a 222-től, a Három királyság Déli Vu (Wu) államának megalakulásától 589-ig tartó időszakot a Hat dinasztia (��; Liù cháo) korszakának nevezik. Ezen belül a 420-tól 589-ig tartó időszakot – a megosztottságra utalva – Déli és északi dinasztiák koraként (���; Nán Běi cháo) tartják számon. Északon eközben a különböző barbár törzsek (hunok, hszien-pej (xianbei)ek, topá (tuobá)k stb.) összesen tizenhat kisebb-nagyobb államocskát alakítottak. Ezek lakosságának nagy részét természetesen a kínaiak alkották – akik Kína területén mindig minden behatolóval szemben óriási létszámfölényben voltak –, s csupán a vezető réteg állt a „barbár” hódítókból. Az idegen törzsek, hogy uralkodni tudjanak a meghódítottakon, gyorsan alkalmazkodtak a kínaiakhoz, idomultak a kínai arisztokráciához, átvették a kínai intézményrendszert, s sokan közülük teljesen beolvadtak a hanok közé. Ez az egyik magyarázata az észak- és dél-kínai emberek közötti különbségeknek: az alacsonyabb, kerek arcú déli hanok csak hozzájuk hasonló déli népcsoportokkal keveredtek; ezzel szemben az északiak magasak, szögletesebb arcúak, mert az utóbbi két évezred során gyakran keveredtek az erőteljes testalkatú északi nomádokkal. Az északi államok közül a legjelentősebb a topa (tuoba) (más néven tabgacs) törzs által alapított Északi Vej (Wei) volt, amely 439-től 534-ig állt fenn, s csaknem egész Észak-Kína felett uralkodott. Itt a nomád eredetű uralkodók maguk szorgalmazták az elkínaisodást, népük tagjait kötelezték, hogy kínai stílusú ruhákban járjanak, kínai neveket vegyenek fel stb. Ez lett az ország veszte: az elkínaisodást ellenző topa (tuoba) vezérek fellázadtak saját uralkodójuk ellen, ami Északi Vej (Wei) bukásához vezetett. Az elkínaisodás kérdése a történelem folyamán végig az idegen hódítók egyik fő problémája maradt, és sok belső harcot okozott köreikben. Kína elfoglalásakor mindig jelentkezett az a dilemma, hogy a hódítók vagy megőrzik saját kultúrájukat, nyelvüket és kormányzási módszereiket – de képtelenek lesznek Kína feletti uralmuk fenntartására –, vagy pedig átveszik a kínai szokásokat, nyelvet, kormányzási módot, feladják saját kultúrájukat, s ezen az áron Kína urai maradnak. A győztes nomádok általában az utóbbit választották – az utolsó mandzsu császár például összesen egy szót tudott mandzsuul –, de mindig akadt belső ellenzékük, amely élesen ellenezte az elkínaisodást. A mongolok például véres belháborúkat folytattak e kérdés miatt. Az Északi Vej (Wei) állam 534-ben két részre hullott szét Keleti Vej (Wei)re és Nyugati Vej (Wei)re) majd ezeken a területeken is lázadások, palotaforradalmak törtek ki. Nemsokára az Észak-Kína nyugati felét – tehát nagyjából a nyolcszáz évvel azelőtti birodalomegyesítő Csin (Jin) eredeti területét – uraló Nyugati Vej (Wei) a nevét Északi Csou (Zhou)ra (��; Běi Zhōu) változtatta, s hadjáratokat indított a többi állam ellen. 577-ben Északi Csou (Zhou) elfoglalta egész Észak-Kínát. 581-ben a Jang Csien (Yang Jian) nevű félig kínai, félig hszien-pej (xianbei) tábornok puccsal megbuktatta Északi Csou (Zhou) topa (tuoba) eredetű uralkodóját, és maga ült a trónra. Fővárosává Csangan (Chang'an)t (a mai Hszian (Xi'an)t, a Nyugati Han egykori fővárosát) tette meg, az ország nevét Szuj (Sui)ra (�; Suí) változtatta, ő maga pedig Szuj Ven-ti (Sui Wendi) néven uralkodott. Több éves előkészület után 589-ben Szuj (Sui) legyőzte a dél-kínai dinasztiák legutolsóját, Csen (Chen)t (�; Chén), ezzel több évszázados széttagoltság után helyreállt Kína egysége. A buddhizmus (��; fójiào) Északnyugat-Indiában keletkezett, s időszámításunk kezdete tájékán kezdett terjedni Indián kívül. Délkelet-Ázsiában a buddhizmus úgynevezett hínajána, kis szekér-ága vált népszerűvé (ez megőrizte a vallás eredeti, aszkétikus jellegét, amely szigorú viselkedési szabályokat ír elő a szenvedéstől megszabadulni vágyóknak). Ezzel szemben Belső-Ázsiában, majd Kínában a mahájána, nagy szekér-ág (ui. sokan felférnek rá, vagyis sokak megváltására való) terjedt el, s vált tömegek vallásává – nagyszabású szertartásaival, díszes templomaival, s bizonyos mértékű leegyszerűsödésével. Emellett a mahájána-buddhizmus mindenhol alkalmazkodott az adott területen uralkodó már meglévő hagyományokhoz, vallásokhoz. Így létrejött a sajátos kínai buddhizmus (amelyre nagyban hatott a taoizmus), s ez terjedt tovább Koreába és Japánba, ahol tovább módosult a befogadó népek igényei, hagyományai szerint. Tibetben a buddhizmus összevegyült az itteni őshittel, az ún. bón vallással, ezzel létrejött a buddhizmus speciális ága, a lámaizmus, amely a tibetiek mellett a mongolok körében is népszerűvé vált. Kínában a Han-dinasztia politikai és ideológiai egysége megakadályozta, hogy az új, külföldi vallás elterjedhessen. A hanok bukásával és a birodalom széthullásával azonban az emberek elbizonytalanodtak a régi értékekben, és fogékonnyá váltak az új eszmék iránt. Ekkoriban szerveződött vallássá a taoizmus, és jelent meg a buddhizmus, amelyet kezdetben csak a taoizmus egyik ágának hittek. A 3–5. században számos buddhista szútrát lefordítottak kínaira, s egyértelműsödtek a buddhizmus és a taoizmus közötti különbségek. A mindenkinek megváltást kínáló buddhizmus villámgyorsan terjedni kezdett. A 3. század végén még csak 180 buddhista kolostor állt Kínában 3700 szerzetessel (bhikkhuk és bhikkhunik), a 6. század végén Észak-Kínában negyvenezer kolostor volt négymillió szerzetessel, Dél-Kínában pedig kétezer kolostor negyvenezer szerzetessel. Északon az idegen eredetű dinasztiák szívesen fogadták az idegen vallást, Északi Vej (Wei)ben gyakorlatilag államvallássá tették. Délen az elevenebb konfuciánus hagyományok miatt kevésbé terjedt el a buddhizmus, de itt is erős vallássá vált. A buddhista vallásnak nem volt „egyháza”. A számtalan kolostor egymástól függetlenül működött szétszórva a birodalomban. A jelentősebb kolostorokban, ahol nagyobb tekintélyű mesterek tanítottak, különböző buddhista iskolák jöttek létre, amelyek gyakran egymástól eltérő nézeteket hirdettek. A leghíresebb ilyen kínai iskola a csan (�; chán; „elmélkedés”), amelyet Európában inkább japán nevén, zen-buddhizmusként ismernek. A buddhizmus terjedését mind a taoisták, mind a konfuciánus írástudók rossz szemmel nézték. A taoisták féltékenyek voltak a szintén tömegek vallásos igényeit kielégítő buddhizmusra, míg a konfuciánusok fenyegetést láttak benne a patriarchális kínai állammodellre nézve, hiszen például a buddhizmus lényegtelennek tartotta a családot, ami a konfuciánusok szerint mindennek az alapját képezte. Ezekben a századokban élénk viták zajlottak a három „vallás” között, s hogy egy-egy államocskában melyik kerekedett felül, az leggyakrabban az uralkodó személyes szimpátiáján múlt. Mindenesetre minden ellenkezés dacára a 6. század végére a buddhizmus óriási befolyásra tett szert. A buddhizmus Kína 589-es újraegyesülése után két-három évszázadig továbbra is megőrizte vezető szerepét. A 9. század közepén aztán egy – taoista papok befolyása alatt álló – császár kemény intézkedéseket tett a buddhizmus visszaszorítása érdekében, a kolostorok nagy részét leromboltatta, a szerzeteseket és az apácákat visszakényszerítette a világi életbe. A 841–46-os buddhistaüldözésnek gazdasági okai is voltak: a kolostorok jelentős – adómentes – földbirtokokkal rendelkeztek, így a buddhizmus terjedése nagy bevételkiesést okozott a császári kincstárnak. A pár évig tartó üldöztetést a buddhizmus soha nem heverte ki teljesen. Számos kolostort újra megnyitottak, de a vallás befolyása jelentősen csökkent, s időszámításunk második évezredében a buddhizmus egyike lett a kínai szinkretikus vallás alkotóelemeinek. Szuj (Sui)-dinasztia (581–618) A Szuj (Sui)-dinasztia története sokban hasonlított az országot először egyesítő Csin (Qin)éhez: mindkét esetben egy rövid életű dinasztia egyesítette a birodalmat a széttagoltság hosszú évszázadai után, hogy aztán az utánuk következő dinasztia arassa le intézkedéseinek gyümölcseit, és uralkodjék Kínán hosszú évszázadokig. A Kínát 589-ben egyesítő Szuj Ven-ti (Sui Wendi) császár (581–604) – mint a dinasztiaalapítók általában – egyenlősítő földosztást hajtott végre, és könnyített az adóterheken. Intézkedéseinek köszönhetően az ország gazdasága fellendült, az egység megszilárdult. Ven-tit azonban rendkívül kegyetlen és nagyravágyó természetű fia, Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) (604–618) követte a trónon – apját és bátyját ő ölette meg –, aki apja munkájának eredményeit saját grandiózus terveinek megvalósítására használta fel. A Nagy-csatorna Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) legfontosabb tette a Nagy-csatorna (���; Dà Yùnhé; Ta Jünho) megépíttetése volt. A csatornára nagy szükség volt, már a Kr. e. 5. ban felmerült megépítésének ötlete. Kína gazdasági központja a Déli és északi dinasztiák korában a Sárga-folyó völgyéből délre, a Jangce völgyébe került, itt termelték az ország gabonájának nagy részét. A politikai központ viszont továbbra is északon maradt, a nagyobb háborúkat is északon vívták, ezért meg kellett oldani az adógabona és a hadsereg utánpótlásának északra szállítását. Az ország vízi útjai általában nyugat-kelet irányúak, tehát a célnak nem feleltek meg; a szárazföldi utak alkalmatlanok voltak ilyen hatalmas mennyiségű gabona továbbítására; a tengeri hajózás pedig még nem volt elég biztonságos. Így aztán Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) úgy döntött, hogy hatalmas, csaknem kétezer kilométer hosszú, hajózható csatornát ásat a déli gabonatermő vidékek és északi fővárosa összekötésére. A nagy mű uralkodásának hatodik évében, 610-ben készült el. A Nagy-csatorna jelentős hatással volt a kínai gazdaság és kereskedelem fejlődésére. Egészen a 19. század végéig, a vasútépítések kezdetéig ez volt az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal, de a déli szakaszát ma is használják. A csatorna építése azonban rendkívüli áldozatokkal járt, volt idő, amikor a felnőtt férfi lakosság egyharmadát kivezényelték a munkához. Ezt a terhet a gazdaság nem tudta elviselni, az erőltetett ütemű munka éhínségekhez vezetett. Szuj (Sui) bukása A Nagy-csatorna megépítése után tovább rontották a helyzetet a császár hódító hadjáratai; 612 és 614 között háromszor támadta meg milliós sereggel Koreát, s mindháromszor súlyos vereséget szenvedett. Ezután sorra törtek ki a parasztfelkelések, míg végül 618-ban a császári testőrök megfojtották Szuj Jang-ti (Sui Yangdi)t. A Szuj (Sui)-dinasztia ezzel 38 éves uralkodás után megbukott, de intézkedéseivel előkészítette a Tang-dinasztia három évszázados uralmát. Tang-dinasztia (618–907) A dinasztiaalapítás A parasztok mellett egyes hivatalnokok és földesurak is fellázadtak a Szuj (Sui)-dinasztia ellen. A legerősebb közülük a Li Jüan (Li Yuan) nevű hivatalnok volt, aki értesülvén Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) haláláról, 618-ban Csangan (Chang'an)ban császárrá kiáltotta ki magát és megalapította a Tang-dinasztiát (�; Táng). Ezután sorra megsemmisítette a rivális felkelők erőit, és 624-ben egyesítette az országot. Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) építkezései és háborúi, valamint a felkelések nagy területeket elnéptelenítettek, így lehetővé vált, hogy Li Jüan (Li Yuan) 624-ben nagyszabású földosztást hajtson végre. Ezzel sikerült megalapozni a dinasztia uralmát. Tang Taj-cung (Tang Taizong) és a Tang-kori hódítások Li Jüan (Li Yuan)t 626-ban saját fia, Li Si-min (Li Shimin) – aki eddig Li Jüan (Li Yuan) hadseregeit vezette – rákényszerítette, hogy adja át neki a hatalmat (Li Si-min (Li Shimin) emellett a testvéreit lemészároltatta.) Li Si-min (Li Shimin) Tang Taj-cung (Tang Taizong) néven uralkodott (626–649), s a kínaiak a történelmük egyik legbölcsebb, legtehetségesebb császárának tartják. Parasztkímélő politikát folytatott, visszaállította a Han-dinasztia által bevezetett hivatalnokvizsgákat, s uralma alatt megalkották a nagy Tang törvénykönyvet. Fővárosa, Csangan (Chang'an) (a mai Hszian (Xi'an)) egymillió lakójával a világ legnagyobb városa volt. Az ország fellendítése után terjeszkedni kezdett: hosszú hadjáratokkal meghódította vagy vazallusává tette Közép-Ázsia országait. Tang Taj-cung (Tang Taizong) utódai tovább folytatták a terjeszkedő politikát, s 668-ban sillai segítséggel megsemmisítették a Koreai-félsziget északi államait (Kogurjót és Pekcsét), ezután Koreán a Tang-birodalom szövetségese, a koreai három királyság harmadik tagja, Silla állam uralkodott. A 7. század végén meghódították a mai Vietnám északi részét. Mindezen hódításaival a Tang-kori Kína minden eddiginél nagyobb területet uralt, igaz, nem sokáig: a koreai területek hamarosan függetlenné váltak, s nagyjából egy évszázados terjeszkedés után az araboktól 751-ben elszenvedett, Talasz-folyó melletti vereség után Kína elvesztette az ellenőrzést Közép-Ázsia felett is, ezzel mérete jelentősen lecsökkent. Megjegyzendő, hogy a Belső-Kínán kívüli területeket egészen a 17-18. századig soha nem sikerült a kínai uralkodóknak tartósan meghódítaniuk. Vu Cö-tien (Wu Zetian) Tang Taj-cung (Tang Taizong) után a fia lépett a trónra, de helyette a 650-es évek végétől annak felesége, Vu Cö-tien (Wu Zetian) irányította a birodalmat. Férje halála után Vu Cö-tien (Wu Zetian) először fiait tette meg császárnak, majd 690-ben kikiáltotta magát császárnőnek, és egészen 705-ös lemondásáig hivatalosan is ő uralkodott. A kínai császárság kétezeréves történelme folyamán ez volt az egyetlen eset, amikor nő ült a császári trónon. Vu Cö-tien (Wu Zetian) ténylegesen csaknem fél évszázadig irányította Kínát, ezalatt az idő alatt folytatódott a Tang Taj-cung (Tang Taizong) alatt elkezdődött gazdasági fejlődés és terjeszkedés. Tang Hszüan-cung (Xuanzong) A Tang birodalom virágkora Hszüan-cung (Xuanzong) (��; Xuánzōng) császár uralkodásának (712–756) első fele volt. Ekkoriban Kína volt a világ legfejlettebb, legerősebb országa. Virágzott a gazdaság, a bel- és külkereskedelem, a kultúra. Uralkodásának kezdeti éveiben a császár maga intézte az állam ügyeit, s igyekezett a birodalom legtehetségesebb embereit az udvarába gyűjteni. Tang Hszüan-cung (Xuanzong) császár uralkodásának második felében azonban a birodalom gyors hanyatlásnak indult. Ennek az egyik legfőbb oka – legalábbis a néphagyomány szerint – a Jang Kuj-fej (Yang Guifei) (���; Yáng Guìfēi) nevű császári ágyas volt, akibe a császár belebolondult, s emiatt elhanyagolta az államügyeket. Az ország irányítása az ágyas pénzéhes rokonságának kezébe került, akik hamarosan szétzüllesztették az eddig kiválóan működő kormányzatot. Az birodalmat tovább gyengítette az, hogy a 751-es talaszi csatában a Tang seregek súlyos vereséget szenvedtek, ezzel elvesztették a belső-ázsiai területeket. Ugyanebben az időben a határövezetekben megerősödtek a kínai helyőrségek parancsnokai, akik a központi hatalom tehetetlenségét látva előbb függetlenedtek tőle, majd ellene fordultak. 755-ben az An Lu-san (An Lushan) (���; Ān Lùshān) nevű közép-ázsiai származású helyőrségparancsnok fellázadt a Tang-dinasztia ellen, s még a fővárost is megtámadta. Az udvar menekülése közben a császárt kísérő katonák arra kényszerítették Hszüan-cung (Xuanzong)ot, hogy megfojttassa kedvesét, Jang Kuj-fej (Yang Guifei)t. A császár ezután nem sokkal lemondott trónjáról a fia javára, s élete hátralévő részét az okkult tudományoknak szentelte, hogy megidézhesse a halott ágyast. 757-ben An Lu-san (An Lushan)t megölte a saját fia, s a dinasztiához hű erők leverték a maradék lázadó csapatokat, így az országban helyreállt a rend. A Tang-kori Kína külkapcsolatai A Tang-kor első fele, vagyis a 7. század elejétől a 8. század közepéig terjedő időszak a középkori Kína aranykora volt. Ekkor egyértelműen Kína volt Kelet-Ázsia központja, és történelmének számos más időszakával ellentétben egyáltalán nem volt jellemző rá a bezárkózás. Tömegesen érkeztek Kínába a kereskedők Közép-Ázsiából, Perzsiából és Arábiából, s az ázsiai országok között élénk cserekereskedelem alakult ki, amelynek központja Csangan (Chang'an), a Tang főváros volt. A kereskedők egy része letelepedett Csangan (Chang'an)ban, ahol hosszabb-rövidebb időre meghonosították saját szokásaikat és vallásaikat, így megismertették a kínaiakat az iszlámmal, a nesztoriánus kereszténységgel, a manicheizmussal, az izraelita vallással stb. Megélénkültek a kínai-japán és kínai-koreai kapcsolatok, a japánok ebben az időben vették át a kínai kultúra vívmányainak jelentős részét. Az ekkoriban még virágzó buddhizmus által a kínaiak Indiával is közvetlen kapcsolatba kerültek. A kínai-indiai kapcsolat leghíresebb megnyilvánulása Hszüancang (Xuanzang) (��; Xuánzàng) kínai szerzetes nyugati útja volt: Hszüancang (Xuanzang), a „Tang szerzetes”, tizenöt évet töltött Indiában, s hatszáz szent irattal tért vissza onnan. [Az ő utazásáról szól a Nyugati utazás (���; Xīyóu Jì) című Ming-kori „fantasztikus” regény, a kínaiak egyik kedvenc olvasmánya.] A Tang-dinasztia hanyatlása Bár a 755-ös An Lu-san (An Lushan)-féle felkelést leverték, a dinasztia nem tudta uralmának régi fényét visszaállítani, s lassú hanyatlásnak indult. A központi kormányzat képtelen volt megakadályozni a földkoncentrációt, így egyrészt ismét kezdtek növekedni a vagyoni különbségek, másrészt pedig jelentősen csökkent a kincstár bevétele, mivel adót csak az – egyre kevesebb – saját földjét művelő paraszttól lehetett szedni. Emiatt a kincstár növelte a maradék „szabad” parasztság terheit, megadóztatta a kereskedőket, 841 és 846 között elkobozta a buddhista kolostorok földjeit, de mindez már nem segített, birodalomszerte egyre nagyobb lett az elégedetlenség. 860 után egymást követték a különböző felkelések. 874-ben kitört Kína történetének egyik legnagyobb parasztfelkelése, amelyet a Huang Csao (Huang Chao) (��; Huáng Cháo) nevű volt sókereskedő vezetett. Huang 881-ben még Csangan (Chang'an)t is elfoglalta, de később a nomád csapatok támogatását megnyerő Tang udvar serege elől menekülnie kellett, s 884-ben öngyilkos lett. Az udvar 885-ben visszatért Csangan (Chang'an)ba, de hatalma ekkor már csak névleges volt, az országot ténylegesen a különböző katonai parancsnokok irányították. 907-ben végül az egyik ilyen parancsnok kiirtotta az egész Tang-házat, így háromszáz év után a Tang-kor hivatalosan is véget ért. Az öt dinasztia kora (907–960) A Tang-dinasztia bukása után az ország fél évszázadra apró, egymással marakodó államocskákra szakadt, amelyek nagy részében a Tang-ház volt katonai parancsnokai uralkodtak. Dél-Kínában tíz állam jött létre, míg a nagyjából egyben maradt északon öt rövid életű dinasztia váltotta egymást – ezért a 907-től 960-ig tartó időszakot „az öt dinasztia korának”, vagy „az öt dinasztia és a tíz királyság korának” nevezik. Ennek a korszaknak az elején jelent meg a mongolokkal rokon nyelvet beszélő kitaj törzs északkeleten, Mandzsúriában, a Liao-folyó völgyében. (A kínaiak – tévesen – róluk kapták orosz nevüket, vö. kitajszkij; emellett a kitaj szóból származik Kína egyik régi nyugati neve, a Cathay). Ők bizonyos katonai segítségért cserébe az egyik észak-kínai uralkodótól tizenhat járásnyi területet kaptak a mai Peking környékén, ahol 916-ban kínai mintára szervezett, de kitajok által uralt államot alapítottak. Ez az állam 937-ben felvette a Liao nevet, és hamarosan terjeszkedni kezdett. Szung (Song)-dinasztia (960–1279) Az ország egyesítése Az öt dinasztia közül az utolsóban, a Késői Csou (Zhou)-dinasztiában 960-ban Csao Kuang-jin (Zhao Kuangyin)) hadvezér vette át a hatalmat, aki országa nevét Szung (Song)ra változtatta, és Szung Taj-cu (Song Taizu) néven uralkodott (���; Sòng Tàizǔ; 960–976) Kajfeng (Kaifeng) (��; Kāifēng) fővárossal. Uralmuk megszilárdítása után a Szung (Song) császárok módszeres hódításokba kezdtek. Az északon egyre erősödő és terjeszkedő kitaj Liao állam és a Tangok által korábban uralt Közép-Ázsia kivételével a voltaképpeni kínai területek a Szung (Song)-ház uralma alá kerültek, ami viszonylagos nyugalmat biztosított a következő másfél évszázadra. A kínai középkor gazdasági forradalma A Szung (Song)-kor elejére óriási változások történtek a kínai gazdaságban. Az eddig csak a Jangce-deltában alkalmazott öntözéses rizstermesztés elterjedt egész Dél-Kínában; megindult a növénynemesítés, mindenhol a helyi talajnak és éghajlatnak legjobban megfelelő gabonafajtákat kezdték termeszteni; számos technikai újítás történt az öntözésben (például önműködő merítőkerék használata) stb. Mindemellett ugrásszerűen fejlődött a bányászat, a Szung (Song)-korban egy nagyságrenddel több réz- és vasércet bányásztak, mint a Tang-korban, és széles körben elterjedt a szén használata is. A gazdasági forradalom hatására az iparosok, kereskedők új társadalmi rétegei jöttek létre, minden eddiginél nagyobb hivatalnokapparátus alakult ki, és nagymértékű városiasodás zajlott le Kína-szerte. A Szung (Song)-korban a becslések szerint a lakosság 6–7,5%-a lakott a százezernél nagyobb lakosú városokban – ez az akkori világban egyedülállóan magas arány volt. A gazdasági fellendülés következtében egész Kína népessége ugrásszerűen megnövekedett, és sokak szerint a Szung (Song)-kori gazdasági forradalom teremtette meg az alapját a későbbi óriási népességszámnak. Kína lakóinak száma a Han- és a Tang-kori csúcsponton körülbelül 65 millió volt, ez a szám a 11. századra elérte a 140 milliót. A leglényegesebb változás a kereskedelmi forgalom hirtelen bővülése volt. Míg korábban a lakosság döntő többségét kitevő parasztság zárt, önellátó faluközösségekben élt, amelyek nem vettek részt a kereskedelemben, a Szung (Song)-kortól kezdve Kína óriási, nyüzsgő piaccá vált, ahol mindenki igyekezett feleslegét eladni és más vidékeken termelt árucikkeket vásárolni. Az egyes vidékek szakosodtak a termelésben, volt ahol ezután kizárólag teát, volt, ahol csak rizst, volt, ahol csak gyümölcsöket termeltek. A vidékek ilyenfajta szakosodása mind a mai napig megmaradt. A kereskedelem növekedése miatt egyre nagyobb forgalomban lévő pénzmennyiségre lett szükség, és bár a Szung (Song)-dinasztia virágkorában a rézpénzkibocsátás hússzorosa volt a Tang-korinak, ez is elégtelennek bizonyult: emiatt először megjelentek a különféle váltók, majd 1024-ben a világ első igazi papírpénze. Mindeközben a mezőgazdasági újításokon kívül is számtalan technikai felfedezés, találmány segítette a gazdaság fejlődését: a vasgyártáshoz szenet használtak; a puskaport, amiből eddig csak tűzijátékokat készítettek, tűzfegyverekhez is használni kezdték (megjelentek az első repeszbombák, lángszórók és ágyúk); a selyemfeldolgozásban és a kenderszövet készítésében egyre tökéletesebb fonógépeket alkalmaztak; az ismeretek terjesztését pedig a fadúcos nyomtatás szolgálta, amelyet a 9. században találtak fel buddhista szerzetesek a tanaik terjesztéséhez, és a 10–11. században – Gutenberg előtt mintegy fél évezreddel – kezdtek széles körben használni. Vang An-si (Wang Anshi) reformjai A gazdaság rohamos fejlődése ellenére a Szung (Song)-kormányzat viszonylag gyenge maradt a korábbi nagy dinasztiákhoz képest. A 11. századtól a Liao állam és a Kína északnyugati szomszédságában élő tangutok rendszeresen betörtek a birodalom területére, és az állandó katonai védekezés nagy gondot jelentett. A parasztok terhei miatt nagy parasztfelkelések törtek ki több területen. A helyzet megoldására Vang An-si (Wang Anshi) (���; Wáng Ānshí) főminiszter 1069-től az ország nagyszabású reformokat vezetett be. Vang (Wang) alacsony kamatú hitelt nyújtott a szegényparasztoknak, átszervezte az adórendszert, a lakosságot tíz családonként csoportokba osztotta – ezeknek szükség esetén meghatározott számú katonát kellett kiállítaniuk –, a kötelező közmunkát átváltatta pénzadóra, vízszabályozási munkálatokat rendelt el, s megadóztatta a hivatalnokokat és a földbirtokosokat. 1086-ban azonban, a Vang (Wang)ot támogató császár halála után azonban az intézkedéseket visszavonták, ami újabb parasztfelkelésekhez vezetett. A birodalom kettészakadása és a Déli Szung (Song) állam A császári trónon 1101 és 1126 között Song Huizong (Szung Huj-cung) (���; Sòng Huīzōng) császár ült, akit jobban érdekelt a festészet, mint a kormányzás, így aztán nem tett sokat a Szung (Song) birodalom megmentése érdekében. (Igaz, uralkodása alatt a kínai festészet óriási fejlődésen ment át). A 11. században Kínától északra újabb erős népcsoport jelent meg, a dzsürcsik, akik 1127-ben elfoglalták Észak-Kínát és megalapították a Csin (Jin)-dinasztiát (Csin (Jin), vagyis „arany”). A császári udvar Dél-Kínába menekült, és Hangcsou (Hangzhou) városban rendezkedett be. A dzsürcsi Csin (Jin) és a kínai Szung (Song) állam határát nagyjából a Huaj (Huai)-folyó (��; Huái hé) vonalában, vagyis Észak- és Dél Kína határán rögzítették. Azóta a 960-tól 1125-ig csaknem egész Kínán uralkodó, Kajfeng (Kaifeng) fővárosú dinasztiát Északi Szung (Song)nak nevezik, míg utódját, az 1127-től 1279-ig csak Dél-Kína felett uralkodó dinasztiát Déli Szung (Song)nak. A Déli Szung (Song)-dinasztia másfél évszázada alatt Dél-Kínában folytatódott a gazdasági fejlődés, és az északi területekről történő nagyszabású délre vándorlás következtében a kínai világ gazdasági és népességi központja hosszú évszázadokra délre került. A Déli Szung (Song)gal párhuzamosan létező dzsürcsik által uralt, de fokozatosan elkínaisodó észak-kínai Csin (Jin)- dinasztia 1115-től 1234-ig állt fenn. A neokonfucianizmus A kínai császárság eszmei alapjául a korai Han-kortól, tehát az i. e. 2. századtól a konfucianizmus szolgált. Minthogy azonban – a konfuciánus szent könyvekkel ellentétben – a világ változott, a konfuciánus eszméket folyton újra kellett értelmezni, a könyveket újabb és újabb kommentárokkal kellett ellátni. A legfontosabb ilyen újraértelmezés a Szung (Song)-korban, a 11-12. században történt, az úgynevezett neokonfuciánus filozófusok által. A legfontosabb közülük Csu Hszi (Zhu Xi) (��; Zhū Xī, 1130–1200) volt. A neokonfuciánusok arra törekedtek, hogy a konfuciánus eszméket alkalmazhatóvá tegyék a modern világra, illetve arra, hogy az addig szinte teljesen világi jellegű konfucianizmust ötvözzék bizonyos metafizikai, természetfeletti elemekkel, ezzel – a rivális taoizmushoz és buddhizmushoz hasonlóan – kielégítsék az emberek transzcendencia iránti igényeit is. Ennek az új elvárásnak a szellemében Csu Hszi (Zhu Xi) újraértelmezte a konfuciánus klasszikusokat, és ezzel összefoglalta és rögzítette a neokonfuciánus tanításokat. A neokonfucianizmus igazi jelentősége abban állt, hogy a Déli Szung (Song) második felétől kezdve egészen a 20 század elejéig ez volt a konfucianizmus egyetlen hivatalos és megengedett értelmezési módja, és mint ilyen, a hivatalnokvizsgák kizárólagos anyaga. Emiatt fontos szerepe volt a kínai szellemi elit gondolkodásának megmerevedésében, alkalmazkodóképességének csökkenésében. Mint már említettük, a hivatalnokok kiválasztására alkalmazott vizsgarendszert Han Vu-ti (Han Wudi) császár vezette be az i. e. 2. században. Azonban a Han-kortól egészen a Szung (Song)-kor elejéig nem ez volt a hivatalnokok kiválasztásának egyetlen módja: a legtöbb állást ajánlás alapján töltötték be, és sok hivatal örökölhető vagy megvásárolható volt. A Szung (Song)-kor elejétől a nagy múltú, gazdag családok hatalmának letörése érdekében az uralkodók egyre bővítették a csak sikeres vizsga letételével megszerezhető állások arányát, míg végül, a Déli Szung (Song) idejétől kezdve – egy két megvásárolható alacsony hivatalon kívül – kizárólag a hivatalnokvizsgák letétele után kerülhetett be valaki az állami bürokráciába, vagyis az uralkodó osztályba. A felemelkedés egyetlen útja tehát a tanulás maradt. Ugyanekkor a vizsgák kizárólagos anyagává 1313-tól a konfuciánus klasszikusok Csu Hszi (Zhu Xi)-féle értelmezését tették. Ennek következtében a kínai császárság Déli Szung (Song) utáni évszázadai során a törekvő és tehetséges kínaiak életük nagy részét egy bizonyos filozófiai iskola egy bizonyos szemléletű értelmezésének magolásával töltötték (a vizsgafokozat megtartásához ugyanis az embernek élete végéig meghatározott időnként ismétlő vizsgákat kellett tennie, egyébként elvesztette a sikeres vizsgával járó kiváltságokat). Ez igen károsan hatott Kína további fejlődésére: a kínai gondolkodást szűk sémák közé szorította, kiölte a kínai elitből az eddig oly jellemző alkotó, feltaláló szellemet, a kínai uralkodó osztályt alkalmatlanná tette az új körülményekhez való alkalmazkodásra – és tette mindezt éppen azokban az évszázadokban, amikor az európai gondolkodás kitört a középkori keretekből, és megteremtette a nagy felfedezések, a gyarmatosítás és az ipari forradalom szellemi alapjait. A mongol uralom kora Kína meghódítása (1234–1271) Dzsingisz kán (kínai nevén: ����; Chéngjísīhán; Csengcsiszihan; élt 1167?-1227; eredeti nevén: Temüdzsin) 1206-ban egyesítette a mongol törzseket, és a következő években hatalmas birodalmat épített ki, lovascsapatai egész a Dél-Orosz-síkságig jutottak. 1211-ben megtámadta az Észak-Kínát uraló dzsürcsi Csin (Jin) államot, de hadisarc fejében visszavonult. Miközben seregei egy része a távoli nyugaton is hadakozott, 1227-ben megsemmisítette a Kína északnyugati sarkában berendezkedett tangut Nyugati Hszia (Xia)-dinasztiát. Dzsingisz még ebben az évben meghalt, utódjává Ögödejt választották. A mongol hódítókat jól jellemzi Dzsingisz kán következő kijelentése: „A férfi legnagyobb öröme a győzelem: üldözni az ellenséget, elfoglalni országát, megfosztani mindenétől, megríkatni szeretteit, megbecsteleníteni feleségét és lányait.” A kínaiak elkövették ugyanazt a hibát, mint amikor a kitaj Liao ellen a dzsürcsikkel szövetkeztek; most a dzsürcsi Csin (Jin) ellen a mongolokkal kötöttek szövetséget, akik 1234-ben le is győzték a dzsürcsiket, ám ezután rögtön a Déli Szung (Song) ellen fordultak. A Szung (Song) seregek eleinte eredményesen védekeztek a meg-megújuló mongol támadásokkal szemben, mert a mongolok fő erői a távoli nyugaton harcoltak (ld. az 1241-42-es magyarországi tatárjárást). 1251-ben Möngke lett a mongol nagykán, aki egyik fő céljának Kína elfoglalását tartotta. Möngke 1259-ben meghalt a Déli Szung (Song) elleni háborúban, de a helyére lépő Kubiláj kán (1215-1294) folytatta a támadásokat. Ekkorra már darabokra szakadt a mongol világbirodalom, Kubiláj uralma alatt csak Mongólia és Észak-Kína, a volt Csin (Jin) területe állt. Kubiláj 1264-ben a mai Pekingbe helyezte székhelyét, a várost Tatu (Dadu)nak (��; Dàdū; „Nagy Főváros”) nevezte el. 1271-ben császárnak kiáltotta ki magát, dinasztiájának pedig a Jüan (Yuan) (�; Yuán; „Kezdet”) nevet adta. Eközben 1268 óta folyamatosan háborúzott a Déli Szung (Song) ellen, amelyet végül hosszú és elkeseredett harc után 1279-ben megsemmisített. Kína tehát a mongolok uralma alatt egyesült. A mongol Jüan (Yuan)-dinasztia (1271–1368) A mongolok ugyan megkísérelték kínai rendszer szerint megszervezni az országot, de a földművelő Kínát soha nem tudták hatékonyan kormányozni. A lakosságot négy osztályba sorolták: legfelül álltak a mongolok, alattuk a belső-ázsiaiak, majd az észak-kínaiak következtek (akik közül sokan idegen származásúak voltak), s a ranglétra alján a dél-kínaiak álltak. Ez a rendszer természetesen mélyen sértette a kínaiak nemzeti érzéseit. Kubiláj kán és unokája, Temür uralkodása alatt (1271–1294, illetve 1294–1307) a mongolok még értek el bizonyos sikereket, például a Nagy-csatornát meghosszabbították Pekingig (ezelőtt csak az ennél délebbre fekvő fővárosokig ért el), a csatorna mentén kövezett utat építettek Hangcsou (Hangzhou) és Peking között, s kínai „kollaboránsok” segítségével a Tang- és a Szung (Song)-korival nagyjából megegyező államszervezetet hoztak létre. A vizsgarendszer azonban egészen 1315-ig nem működött, és sok hivatalt kínaiak helyett idegenekkel – tatárokkal, szaracénokkal stb. – töltettek be. Temür 1307-es halála után a belharcok miatt a mongol uralom gyors hanyatlásnak indult, a következő 26 évben hét császár váltotta egymást a trónon. Eközben a gátakat, öntözőműveket elhanyagolták, és a gátlástalanul kibocsátott papírpénz óriási inflációt okozott. A Szung (Song)-korban és a Jüan (Yuan)-kor elején még virágzó gazdaság válságba jutott, 1333 után az országban mindenfelé éhínségek törtek ki, s a mongol uralom második felében már egymást követték a felkelések. A Jüan (Yuan)-dinasztia évszázadának talán legnagyobb eredménye az volt, hogy – mivel a Nyugat-Ázsia és Kína között fekvő területek nagy részét mongol kánok uralták, így az utazás könnyebb volt, mint korábban – Kína kapui megnyíltak a külföldiek előtt. 1275-ben, a Jüan (Yuan)-dinasztia legelején érkezett Kínába Marco Polo, a velencei kereskedő, aki 17 évet töltött Kubiláj birodalmában, s még magas hivatali rangot is kapott. Visszaemlékezéseiben lenyűgöző – és kortársai számára hihetetlen – képet festett a gazdag és fejlett kínai világról, amelynek Szung (Song)-kor végi virágzását még nem pusztította el a mongol uralom. Megjegyzendő, hogy Polo csak egy volt az ekkoriban Kínába látogató számos európai közül. Ugyancsak a Jüan (Yuan)-korban érkezett Kínába a pápa küldötte, Montecorvinói János, aki 1307-től Peking érseke lett, valamint a ferences rendi György barát (ő az első magyar, akiről tudjuk, hogy eljutott Kínába). A mongol uralkodók, akiknek nem volt felhőtlen a viszonya az általuk kormányzott kínaiakkal, előszeretettel alkalmaztak idegen származású hivatalnokokat, megnyitották Kínát a külföldi kereskedők előtt, és engedték, sőt, sokszor támogatták, hogy a legkülönbözőbb idegen vallások megtelepedjenek a birodalmukban. A Jüan (Yuan)-kor volt a kínai császárság utolsó olyan időszaka, amikor a kínaiakra nem a befelé fordulás volt a jellemző. A Jüan (Yuan)-kori felkelések közül a legjelentősebb a buddhista Fehér Lótusz szekta által szervezett mozgalom volt, amelyet a résztvevők fejfedőjéről „vörösturbánosok” (���; hóngjīnjūn; hungcsincsün) felkelésének neveznek. Az északon kitört, 1351-től 1363-ig tartó lázadást a mongolok végül leverték, de uralmuk véglegesen meggyengült. Különös módon a mongol uralom egyik következménye a kínai kultúra bizonyos ágainak felvirágzása volt. Ezt az okozta, hogy az idegen dinasztia uralkodása alatt sok kínai írástudó nem kapott hivatalt, így nem maradt más megélhetési forrása, mint eladható irodalmi műveket írni. Kínában a legnépszerűbb – ám a hivatalnokréteg által eddig mélyen megvetett – művészeti ág a színjátszás volt, ezért a Jüan (Yuan)-korban sok írástudó kezdett el drámákat írni. Ennek következtében rengeteg kiváló darab született ekkoriban. Ugyancsak a Jüan (Yuan)-korban kezdték a vásári mesemondók sokrészes, folytatásos történeteit összefűzni regényekké, amivel megteremtették a nagy Ming-kori regényirodalom alapjait. Késő császárkor Ming-kor (1368–1644) A Ming-dinasztia (1368–1644, ��; pinjin: Míng cháo) az utolsó nemzeti dinasztia volt Kínában. A dinasztiaalapítás A vörösturbánosok felkelésével egy időben délen is fellázadtak a parasztok. Az itteni felkelő sereg élére 1355-ben Csu Yüan-csang (Zhu Yuanzhang) (���; Zhū Yuánzhāng) került. Csu (Zhu) parasztcsaládból származott, egy ideig koldulásból élt, s írni-olvasni sem tanult meg soha rendesen. A parasztcsapatokat azonban ügyesen irányította, 1356-ban bevette Nanking (Nanjing) városát, s nemsokára az egész Jangce-völgy az ő uralma alá került. Az általa elfoglalt területeken csökkentette a parasztság terheit, így sikerült ügyének megnyerni a lakosság többségét. 1367-ben sereget küldött Észak-Kína meghódítására. 1368-ban csapatai bevették Dadut, a Jüan (Yuan)-dinasztia fővárosát, a mongol erők maradványai elmenekültek, így Kína nagy része Csu (Zhu) uralma alá került. Csu (Zhu) még ebben az évben császárnak kiáltotta ki magát, s Nanking (Nanjing) fővárossal megalapította a Ming-dinasztiát (Míng Cháo, ��, „Fényes”). Csu (Zhu) 1368-tól 1398-ig Hung-vu (Hong Wu) néven uralkodott (��; Hóngwǔ; Hatalmas Harci Erény"). A harmadik Ming császár, Jung Lö (Yongle) (��; Yǒnglè; „Örök Boldogság”, 1403-1424) 1421-ben Nanking (Nanjing)ból a Jüan (Yuan)-dinasztia volt fővárosába helyezte át a székhelyét, s a várost Pekingnek (��; Běijīng), „Északi Fővárosnak” nevezte el. Nanking (Nanjing) (��; Nánjīng), a „Déli Főváros” ezután csak kiegészítő, rituális fővárosként funkcionált. Pekingben ekkor épült a ma is látható császári palota, és ekkor alakult ki Peking mai formája. Az utóbbi évtizedekben ugyan lebontották a Ming-kori városfalakat, de a városkapuk egy részét meghagyták, s a körutak is a volt városfalak nyomvonalát követik. Peking közelében ma is látható tizenhárom Ming császár sírja. A konszolidáció Hung-vu (Hong Wu) császár három évtizedes uralma alatt az ország politikailag és gazdaságilag egyaránt megerősödött. A mongolok uralma és a belháborúk során Észak-Kína szinte elnéptelenedett (Belső-Kína lakosságának csak mintegy 10%-a élt itt), ezért délről telepítettek ide földműveseket, emellett – mint minden dinasztiaalapításkor – nagyszabású földosztást hajtottak végre. A birodalom határvidékein a Ming-kormányzat félkatonai telepeket létesített, amelyeknek lakói egyrészt védték a határokat, másrészt földet műveltek, így a hadsereg nagy részben önellátó lett, ezzel csökkentve a lakosság terheit. Helyreállították a Nagy Falat (ekkor épültek a ma is látható szakaszok), s a Mingek az adófizetőjükké tették Koreát és Indokína egyes részeit. A mongolok által elhanyagolt gátakat megerősítették, világosan rögzítették a parasztok és a kézművesek adó- és robotterheit. Visszaállították a Jüan (Yuan)-dinasztia alatt részben megszüntetett vizsgarendszert, méghozzá a Déli Szung (Song) alatt kidolgozott formában és tananyaggal: a vizsgákon a Négy könyvből vagy az Öt klasszikusból kiragadott egy-egy mondatot kellett a neokonfuciánus Csu Hszi (Zhu Xi) szellemében értelmezni, mindezt meghatározott formában (ún. „nyolcrészes esszében”). Ezzel hamarosan széles, művelt írástudó réteg állt a Ming-kormányzat rendelkezésére, amely gyakorlati ismeretekkel ugyan nemigen rendelkezett, de így is képes volt a birodalmat két és fél évszázadon át sikeresen kormányozni. Hung-vu (Hong Wu) intézkedéseinek köszönhetően a mongolok uralma alatt romba döntött gazdaság gyorsan helyreállt, és az egység, béke és gazdagság hosszú korszaka köszöntött Kínára. A Ming-kormányzat A Ming-korban minden korábbinál erősebb volt a központi kormányzat, s a császár szerepe is megnőtt. Ez leginkább a dinasztiaalapító Hung-vu (Hong Wu) császárnak volt köszönhető, aki remek hadvezér és szervező volt, de paranoid alkata miatt igyekezett minden hatalmat a saját kezébe ragadni. 1380-ban, egy állítólag a főminiszter által szervezett puccskísérlet elfojtása után Hung-vu (Hong Wu) megszüntette a Császári Titkárságot, azt a szervet, amely az előző dinasztiák alatt a központi közigazgatást irányította. Ezután a császár személyesen és közvetlenül igazgatta a birodalmat, emellett jelentős besúgóhálózatot hozott létre. „Harmincegy éven át azon dolgoztam, hogy megvalósítsam az Ég akaratát, aggodalmak és félelmek között, egy napnyi pihenés nélkül” – írta Hung-vu (Hong Wu) a végrendeletében, kormányzási módszerére utalva. A közvetlen hatalomgyakorlás miatt megnőtt a császár személyiségének jelentősége. Ha ezután nem tehetséges, erőskezű uralkodó került a trónra, az könnyen katasztrófába sodorhatta az egész kormányzatot, sőt, az egész országot is. Hung-vu (Hong Wu) reformjainak másik következménye az volt, hogy megnőtt az udvari eunuchok befolyása. Az eunuchok, akik – családjuk nem lévén – csak és kizárólag a császár iránt lehettek hűségesek, és csak a császártól függtek, számos későbbi császár legfőbb bizalmasaivá váltak. Az ország igazgatását három különálló szervezet végezte: a polgári hivatalnokapparátus, amely hat minisztériumnak volt alárendelve; a központosított katonai szervezet; és az ezektől független cenzorok hivatala. A cenzoroknak, akik közvetlen összeköttetésben álltak a központtal, az volt a feladatuk, hogy ellenőrző körutakat tegyenek a birodalomban, s vizsgálják meg, az egyes helyi hivatalnokok jól végzik-e a dolgukat. A „hódolati rendszer” Kína az általa ismert világnak mindig is a legnagyobb, legfejlettebb, legcivilizáltabb országa volt. A kínaiak világképe ennek megfelelően alakult: azt tartották, hogy Kína a világ közepe (ld. az ország neve: Csungkuo (Zhongguo) - ��; Zhōngguó; „Középső Ország”), a többi ország pedig periferikus helyzetű, civilizálatlan, barbár és alacsonyabb rendű. A kitajok, dzsürcsik, mongolok hódításai sem változtattak ezen a meggyőződésen, mert ezek a nomád népek kizárólag katonailag voltak erősebbek Kínánál, s úgy is csak ideiglenesen. A Kína-központú világkép következményeként a kínai kormányzat elvárta, hogy a környező országok ne csak egyszerűen nagyhatalomként, hanem feljebbvalójukként, s civilizációjuk forrásaként tekintsenek Kínára. Kína tehát nem ismerte az egyenrangú nemzetközi kapcsolatokat, csak Kína – behódolt ország viszonyokban tudott gondolkodni. A Ming-korban, amikor újra nemzeti dinasztia ült a trónon, ez a „hódolati rendszer” feléledt, és kialakultak intézményes keretei, amelyek egész a 19. századig változatlanok maradtak. Ennek alapján azoknak az országoknak, amelyek kapcsolatba kívántak lépni Kínával, el kellett fogadniuk a kínai császár fensőbbségét, időnként követeket kellett küldeniük Pekingbe hódolatuk kifejezésére, és „adót” kellett fizetniük Kínának. A kínai császár ezért általában valamilyen hivatalos rangot és pecsétet adományozott a „meghódolt” ország uralkodójának, esetenként védelmet nyújtott számára, s engedélyezte kereskedőinek a Kínával való kereskedést. A kapcsolat konkrét tartalma kortól és országtól függően változott: volt, hogy a meghódolt ország ténylegesen kínai ellenőrzés alá került, de az esetek többségében az alárendeltség csak névleges volt, a Kínának fizetett „adó” pedig jelképes ajándék volt csupán. A szomszédos országok általában kényszerűségből hódoltak meg, míg a távolabbiak inkább csak azért, hogy kereskedhessenek Kínával. A külkereskedelem megélénkülése és hanyatlása A Ming-kor elején egy rövid időre megélénkült a külkereskedelem, s Kína ismét Kelet-Ázsia gazdasági és politikai központjává vált. Különösen a délkeleti partvidéken folyt élénk kereskedelem, ahol a külföldiek kis kolóniákat hoztak létre. Ebben az időben a kínaiak gyártották a világ legjobb hajóit, s ezekkel eljutottak Délkelet-Ázsiába, Indiába, sőt, Afrikába is. A leghíresebb kínai hajós egy udvari főeunuch, Cseng Ho (Zheng He) (��, Zhèng Hé) volt, aki a kormányzat megbízásából 1405 és 1433 között hét tengeri expedíciót vezetett nyugatra, amelyek során többek között Afrika keleti partjait is elérte. Ezen expedíciók nemigen hasonlítottak a néhány évtized múlva meginduló vakmerő európai felfedező utakra, Cseng admirális ugyanis több mint hatvan hajóból álló flottával, 27-28 ezer fős legénységgel hajózott, s általában a partok mentén. Útjai során több mint 30 országba jutott el, amelyeket beszámolója szerint „meghódoltatott” (valójában kölcsönös ajándékcseréről lehetett szó az adott ország uralkodójával – egy afrikai király például egy zsiráfot küldött a kínai császárnak). A kínaiak ma részben Cseng Hó útjaira való hivatkozással tartanak igényt a Dél-kínai-tenger szigeteire. A kereskedelem rövid fellendülés után gyorsan hanyatlásnak indult, aminek súlyos következményei lettek Kínára nézve. A hanyatlás okai elsősorban politikaiak voltak: az erősen központosított Ming kormányzat nem nézte jó szemmel a gazdagodó, egyre nehezebben ellenőrizhető partvidék függetlenedését, ezért hamarosan még a part menti hajózást is megtiltotta a kínaiaknak; a hivatalos expedíciókat magas költségük és alacsony hasznuk miatt beszüntették; fémre átválthatatlan papírpénzt vezettek be, amely a külkereskedelemben használhatatlannak bizonyult; a kínai partoknál japán kalózok jelentek meg (akiknek nagy része valószínűleg kínai származású volt), az ellenük való védekezés is szükségessé tette a tengeri kereskedelem korlátozását; és északon újra megerősödtek a mongolok, ezért a birodalomnak minden erejét a szárazföldi határok védelmére kellett összpontosítania. 1436-ban a külföldi követeket hazaküldték Kínából, így a Ming-birodalom lényegében bezárkózott – éppen abban a korban, amikor az európaiak megkezdték a világ felfedezését és gyarmatosítását. A külkereskedelem hanyatlásával párhuzamosan a belső gazdaság fejlődése is megtorpant. Ezt egyrészt az okozta, hogy az eddig a fejlődés központjának számító déli területek megteltek, s a feltöretlen területek és a feltáratlan erőforrások elfogytával megszűntek a fejlődést éltető erők. Másrészt a Ming-kormányzat – hogy a földkoncentráció miatt csökkenő bevételeit pótolja – minden eddigi hatalomnál jobban „rátelepedett” a kereskedelemre és a kézműiparra, s állami monopóliumaival, adóival, illetékeivel, minden részletre kiterjedő szabályozásával megbénította e két – eleddig legdinamikusabban növekvő – gazdasági terület fejlődését, s ezzel megakadályozta, hogy Kínában az ígéretes kezdetek ellenére kapitalizmus bontakozhassék ki. Harmadrészt a stagnáláshoz hozzájárulhatott két, már említett tényező is: a kínai szellemi elit gondolkodásának gúzsba kötése a hivatalnokvizsgák anyagának rögzítésével, valamint a kereskedők azon szokása, hogy a felhalmozott kereskedelmi tőkét nem a termelésbe, hanem földvásárlásba, gyerekeik taníttatásába fektették. Mindez egyenesen vezetett oda, hogy az eddig jóval fejletlenebb Nyugat hamarosan megelőzte Kínát, így a 19. században a Középső Birodalom kiszolgáltatottan állt a jobb fegyverekkel és az életképesebb gazdasági rendszerekkel szemben. Kapcsolatok a Nyugattal Az első európai (portugál) hajó 1516-ban érkezett Kínába. 1517-ben kérvényezték a központi kormánynál, hogy egy portugál kereskedelmi telepet létesíthessenek kínai földön, de a kínaiak a kérést elutasították. Ezután számos európai hajó érkezett a kínai partokhoz, amelyek legénységét teljesen lenyűgözte az óriási, jól szervezett, virágzó birodalom. A tengerészek beszámolói felkeltették az európai érdeklődést Kína iránt. A portugálok végül a helyi hivatalnokok lefizetésével 1557-ben megvetették lábukat a dél-kínai Makaón, amely 1999-ig állt fennhatóságuk alatt, abban az évben adták vissza a Kínai Népköztársaságnak. Ennek ellenére a kínai elzárkózás miatt nagyobb mértékű kereskedelem Kína és a Nyugat között nem alakulhatott ki. A kereskedők mellett keresztény hittérítők is érkeztek Kínába. Közülük a legjelentősebb Matteo Ricci (1552-1610, kínai nevén: ���, Lì Mǎdòu; Li Ma-tou) olasz jezsuita volt, aki 1581-ben érkezett Kantonba. E korai misszionáriusok először a főhivatalnokok és az uralkodó udvarába igyekeztek bejutni, hogy őket megnyerve ügyüknek megkönnyítsék a hit terjesztését a birodalomban. Az udvarban a misszionáriusok ugyan fontos szerephez jutottak, de a kínaiak megtérítése terén a több ezer éves szilárd hagyományok miatt nem értek el sok sikert. A kínaiakat az új hit nemigen érdekelte, de az európai tudomány annál inkább: így aztán a hittérítők elsősorban az európai naptárkészítés, csillagászat, térképészet stb. tudományával ismertették meg őket, s csak másodsorban a kereszténységgel. A Ming-dinasztia hanyatlása A Ming-dinasztia hosszú időn át jólétet és békét biztosított a lakosság számára, különösen uralmának első felében. A Mingek rendszerének szilárdságára jellemző, hogy az utánuk következő Csing (Qing)-dinasztia jóformán semmiféle változtatást nem hajtott végre sem az államszervezeten, sem a kormányzási módszereken, sem a hivatalnokvizsgákon, egyszerűen rátelepedett a már meglévő és jól működő intézményrendszerre. Elmondható, hogy Hung-vu (Hong Wu) császár uralmától, vagyis a 14. század utolsó harmadától kezdve egészen a 20. század elejéig a kínai államszervezet lényegében változatlan maradt. A 15. század közepétől kezdtek sűrűsödni a problémák a Ming udvarban, amit leginkább az okozott, hogy a trónra tehetségtelen, a földi örömökbe merülő császárok kerültek, akik a birodalom kormányzását átengedték eunuchjaiknak. Az udvarban megélénkültek a frakcióharcok: mandarinok, eunuchok, hercegek klikkjei versengtek, hogy minél nagyobb befolyásra tehessenek szert. Mindez kezdetben a lakosság békéjét nem zavarta, a frakciók harcai az udvarra korlátozódtak, a birodalmi közigazgatás zavartalanul működött. A 16. század közepétől kezdtek súlyossá válni a gazdasági problémák is: megindult a földkoncentráció, a kincstár bevételei nem fedezték többé a hatalmas bürokrataapparátus és a hadsereg fenntartásával járó költségeket. A gondokat fokozta, hogy a birodalom északi határain ismét megerősödtek a mongolok, akik Altan kán vezetése alatt 1550-ben, átjutva a nagy falon még a fővárost, Pekinget is megostromolták. 1573-ban Van Li császár került trónra (��, Wanli 1573-1620), aki uralkodásának első évtizedében bizonyos reformokat indított el, s ezzel sikerült átmenetileg csökkentenie a földkoncentrációval járó problémákat. Miután azonban 1582-ben meghalt a reformokat végrehajtó tehetséges főminiszter, Van Li az uralkodásának hátralévő 38 évében teljesen elhanyagolta az államügyeket, s hagyta, hogy az udvart különböző frakciók uralják. A 16-17. század fordulóján jött létre a híres „Tung-lin Párt” (Donglin-dang), amely a kegyvesztett mandarinokat tömörítette. Ezek szerették volna megreformálni az egész birodalmat, megerősíteni a központi (császári) hatalmat, szabadabb véleménynyilvánítási jogot biztosítani a hivatalnokoknak és csökkenteni az adóterheket. Reformjaik útjában azonban ott álltak az eunuchok, akik Van Li uralkodása alatt átvették a hatalmat. 1620-ban egy új, kissé gyengeelméjű császár került a trónra, akit az ácsmesterségen kívül más nem érdekelt. A Tung-lin Akadémia tagjai 1620 és 1623 között nagy befolyásra tettek szert az udvarban, de 1624-ben a császár dajkájának barátja, a gyűlölt Vej Csung-hszien (Wei Zhongxian) (���; Wèi Zhōngxián) eunuch lényegében teljhatalomra tett szert, és bebörtönöztette, lemészároltatta a Tung-lin híveit. 1627-ben, Vej (Wei) halála után egy rövid időre ismét a reformerők kerekedtek felül, de ezután nemsokára megint az eunuchok korszaka jött el. Mindez természetesen az egész kormányzatot megbénította. A földkoncentráció a 17. század első felében elérte csúcspontját, de a belviszályoktól sújtott császári udvar nem tett semmit a társadalmi ellentétek enyhítése érdekében. A helyzetet tovább rontotta, hogy Kínától északkeletre újabb nomád nép erősödött meg, a mandzsu, amely óriási pusztítást okozva be-betört a kínai területekre. A Ming-kormányzat válaszul megnövelte a hadiadót, ami óriási elégedetlenséghez vezetett. 1628-tól kezdve sorra törtek ki a parasztfelkelések. 1639-ben az egyik parasztmozgalom élére a Li Ce-cseng (Li Zicheng) (���, Lĭ Zìchéng) nevű volt postai alkalmazott állt, aki 1628-ban vesztette el állását az éhínség miatt. Jól szervezett seregével sorra foglalta el a városokat, 1643-ban bevette Hszian (Xi'an)t (a Nyugati Han- és a Tang-dinasztia fővárosát), ahol császárnak kiáltotta ki magát. Ezután 1644-ben Peking ellen indult. A főváros védői megadták magukat, a védelem nélkül maradt császár a pekingi Szén-dombon felakasztotta magát, ezzel a Ming-dinasztia uralma véget ért. Mindeközben egy másik felkelő, Csang Hszien-csung (���, Zhāng Xiànzhōng) Szecsuan (Sichuan) tartományban kiáltotta ki magát császárrá. 1644-ben tehát Kína végletesen megosztott volt, egyes helyeket különböző felkelők tartottak uralmuk alatt, más területeket pedig az érintetlen – de központi vezetés nélkül maradt – Ming seregek ellenőriztek. Ideális helyzet volt ez a külső hódító számára. Csing (Qing)-kor (1644–1911) A Csing (Qing)-dinasztia (1644–1912; kínaiul: ��, pinjin: Qīngcháo; mandzsu nyelven: , Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában. Mandzsu hódítás A mandzsu az Észak-Kínát valaha egy évszázadon át uraló dzsürcsikkel rokon nomád nép volt. Nurhacsi nevű vezérük 1616-ban egyesítette a mandzsu törzseket, és kínai mintára jól szervezett államot hozott létre Mandzsúriában, a mai Északkelet-Kínában. A Nurhacsi alapította dinasztia 1636-ban a Csing (Qing) (�; Qīng; Tiszta) nevet vette fel, s hamarosan támadásokat indított a végnapjait élő Mingek Kínája ellen. Amikor 1644-ben Li Ce-cseng (Li Zicheng) parasztseregei megdöntötték a Ming-dinasztiát, de még nem építettek ki szilárd államhatalmat, a mandzsu seregek nagyszabású hadjáratba kezdtek Kína meghódítására. A kínai nagy fal keleti szakaszát védő császári seregeknek parancsoló Vu Szan-kuj (Wu Sangui) (���, Wú Sānguì) tábornok választhatott, hogy behódol Li Ce-cseng (Li Zicheng)nek és együtt veszik fel a harcot a mandzsuk ellen, vagy pedig a mandzsuk oldalára áll. Ő az utóbbit választotta – Csin Huj (Qin Hui) mellett azóta Vu Szan-kuj (Wu Sangui) a hazaárulás másik megtestesítője a kínaiak szemében – beengedte a mandzsukat és velük együtt indult a parasztfelkelők és a birodalomban szétszórva állomásozó volt Ming-seregek ellen. A következő évtizedek háborúval teltek: az északról támadó mandzsuk és az átpártolt kínai seregek mind délebbre hatolva sorra megsemmisítették vagy hódoltatták be a szétszórt parasztfelkelő csapatokat és a megbukott Ming-házhoz hű erőket. Megjegyzendő, hogy a mintegy 290 ezer fős mandzsu haderővel szemben kétmillió kínai harcos állt, tehát az ellenállás nem lett volna reménytelen, ha a kínai egységek parancsnokai képesek lettek volna összefogni és nem állnak át tömegesen a hódítókhoz. A kínaiak között azonban óriási volt a széthúzás, Li Ce-cseng (Li Zicheng)et 1645-ben egy kínai földesúri osztag meggyilkolta, a maradék Ming erők pedig jobbára az egymással való leszámolással voltak elfoglalva. Így aztán a mandzsuknak 1683-ra sikerült egyesíteni az egész országot és letörni minden ellenállást. Időközben fővárosukká Pekinget tették, s az elfoglalt területeken helyreállították a Mingek államszervezetét. Li Ce-cseng (Li Zicheng) mellett a mandzsukkal szembeni ellenállás legfőbb megtestesítői Si Ko-fa (Shi Kefa) (���; Shǐ Kěfǎ), Jangcsou (Yangzhou) városának védője, és Cseng Cseng-kung (Zheng Chenggong), a Ming-házhoz hű kalózvezér voltak. Ez utóbbi 1646-tól 1658-ig a délkeleti partvidéket védte, majd 1661-ben kb. 900 hajóval áthajózott Tajvan (portugál nevén: Formosa, "Gyönyörű") szigetére – amely addig nem volt része a kínai birodalomnak, s főleg maláj népcsoportok lakták –, elűzte onnan a holland kereskedőket, és védte a szigetet a mandzsuk ellen. 1662-es halála után a fia még egészen 1683-ig tartotta magát Tajvanon. Cseng Cseng-kung (Zheng Chenggong), holland nevén Koxinga, Tajvanon máig nemzeti hősnek számít. A mandzsu konszolidáció A hódítást követően az új uralkodóház gyorsan megszilárdította hatalmát. Tudván, hogy fegyverrel ugyan el lehet foglalni egy országot, de hosszú ideig kormányozni lehetetlen, hamarosan hallgatólagos kiegyezés jött létre a kínai elit és a mandzsu hódítók között. A mandzsuk ugyan hoztak néhány szimbolikus rendelkezést, amellyel a hódításra emlékeztették a lakosságot – például alávetettségük jelképeként a kínaiaknak át kellett venniük az oldalt borotvált, középen copfba font mandzsu hajviseletet –, de lényegében érintetlenül hagyták az eredeti társadalmi rendet, rátelepedtek a már meglévő intézményekre, és a kínai hivatalnokértelmiséget bevonták a kormányzásba. A kínai elit és lakosság pedig elfogadta az idegen, de számára békét és gazdagságot biztosító dinasztia uralmát. Eközben maguk a hódítók elkezdtek elkínaiasodni: felhagytak a régi nomád szokásokkal, megtanultak kínaiul, sőt, a kínai kultúra bőkezű támogatóivá váltak. A rend megszilárdulása, az engedékeny politika és az Amerikából a Fülöp-szigeteken keresztül Kínába került haszonnövények elterjedése következtében a gazdaság fellendült, a lakosság 1700 és 1840 között megnégyszereződött (100 millióról 414 millióra nőtt). A konszolidációhoz hozzájárult az is, hogy az első Csing (Qing) császárok igen tehetségesek, ügyesek és műveltek voltak, s közülük kettő rendkívül hosszú ideig uralkodott. Kang-hszi (Kangxi) (��; Kāngxī; 1661–1722), Jung-cseng (Yongzheng) (��; Yōngzhēng; 1723–1736) és Csien-lung (1736-1795, ��, Qiánlōng) császárok uralkodásának csaknem másfél évszázada – a Kang-hszi (Kangxi) alatti első egy-két évtizedtől eltekintve – a béke és a jólét korszaka volt a kínaiak többsége számára. Csing (Qing)-kori hódítások Mint a kínai történelemben mindig, az ország gazdasági megerősödését területi hódítások követték. Belső-Kína feletti uralmuk megszilárdítását követően a mandzsuk hozzáláttak, hogy birodalmuk határait kiszélesítsék. A Kínai Népköztársaság mai határai lényegében a 17-18. századi nagy Csing (Qing) császárok hódításaival alakultak ki. Először 1696-ban északnyugaton elfoglalták Kelet-Turkesztán (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, �� Xīnjiāng) és Külső-Mongólia (a mai Mongólia) nagy részét, majd 1720 és 1750 között fokozatosan Tibetet tették kínai protektorátussá. A hódítások az 1750-es években fejeződtek be, amikor is sikerült Kelet-Turkesztán maradék részét és Dzsungáriát is elfoglalni. Ezekkel a győzelmekkel a birodalom területe megduplázódott. Ugyancsak a mandzsu uralom alatt vált Mandzsúria Kína szerves részévé. A 18. században Korea, Vietnám és Nepál népei is a Csing (Qing)-birodalom „adófizetői” lettek. A Csing (Qing)ek által elfoglalt területek között sok volt, amely a történelem során korábban már tartozott Kínához, de most sikerült őket tartósan is Kínához csatolni. Kína ekkor érte el a legnagyobb kiterjedését. (Ehhez képest mára valamelyest csökkent a területe: Külső-Mongólia 1912-ben függetlenné vált, és Oroszország is megszerzett kisebb területeket.) Gazdasági-társadalmi stagnálás A 18. század végére a kínai gazdaság eljutott abba az állapotba, amelyet a „magas szintű egyensúly csapdájának” szoktak nevezni. Ez lényegében azt jelenti, hogy a gazdaság elérte azt a szintet, ahonnan az adott keretek között tovább fejlődni nem lehetett: a mezőgazdaságban nem maradt több megműveletlen terület, amit még fel lehetett volna törni, a megművelt területeken pedig a termelékenység elérte azt a felső határt, amelyet hagyományos technológiával lehetetlen volt túlszárnyalni. (Megjegyzendő, hogy az ekkori világban Kínában voltak a legmagasabbak a területegységenkénti termésátlagok.) Modernizáció, a termelés tudományos alapokra helyezése nélkül tehát a mezőgazdasági termelést nem lehetett tovább növelni. Ennek következtében az iparcikkek piacának növekedése is megállt, nem emelkedett tovább a nem mezőgazdasági termékek iránti kereslet – ez pedig az ipari jellegű vállalkozások stagnálásához vezetett. A további fejlődést lehetővé tévő technikai (vagy ipari) forradalom azonban – máig nem egészen feltárt okokból – elmaradt. Valószínűleg nagy szerepe volt ebben a mandzsu császári udvar bezárkózó politikájának, az ipart és a kereskedelmet szigorúan az ellenőrzése alatt tartó állami bürokráciának, a gyakorlati ismereteket oktató iskolák hiányának, a bénító hatásnak, amelyet a hivatalnokvizsgák fejtettek ki a kínai értelmiségre, illetve annak, hogy Kína nem találkozott olyan külföldi hatalommal, amely hozzá mérhető erejű vagy fejlettségű lett volna, s ez önelégültséghez vezetett. A 18. század végén, a 19. század elején Kína tehát magas fokú fejlettséget elért, de zsákutcába jutott, a hagyományos utakon tovább fejlődni nem képes, magába zárkózott birodalom volt. Ugyanebben az időben Nyugat-Európában végbementek a polgári, majd az ipari forradalmak, aminek következtében a Nyugat technikailag, gazdaságilag és katonailag minden más civilizációnál erősebb lett, s jócskán lehagyta a korábban nála fejlettebb Kínát. A nyugati hatalmak megjelenése Kínában Anglia 1699-ben létesített kereskedelmi kirendeltséget a dél-kínai Kantonban, s ezután több mint egy évszázadon át ez a város lett a kínai-nyugati kereskedelem központja. A 18. században az áruforgalom korlátozott maradt: angol részről a Brit Kelet-indiai Társaság, kínai részről pedig a szoros állami felügyelet alatt álló Kohong (v. Kunghang) cég szerzett monopóliumot a jórészt angol tea- és selyemimportból álló kereskedelmen. A pekingi kormányzat, bár tetemes hasznot húzott a Kantonon áthaladó áruk vámjából, igyekezett korlátozni és kézben tartani a külkereskedelmet. {forr} A 18. század végétől a kantoni kereskedelem keretei kezdtek szűknek bizonyulni, ezért az angolok 1793-ban Lord Macartney vezetésével követséget küldtek a kínai császárhoz, azt kérve, hogy Pekingben állandó angol képviseletet nyithassanak, a kormányzat nyisson meg néhány északi kikötőt az angol kereskedők előtt, rögzítse a vámtarifákat és bocsásson Anglia rendelkezésére egy-két szigetet, ahol az elraktározhatná áruit és javíthatná hajóit. Az angol küldöttséget a meghódoló barbár uralkodó követének kijáró fogadtatásban részesítették, az általuk vitt ajándékokat „hódolati adónak” nyilvánították, de az angol kéréseket elutasították. „Te, ó, uralkodó, messze lakozol, sok tengeren túl, és mégis attól az alázatos kívánságtól vezettetve, hogy civilizációnk jótéteményeiben osztozhass, követséget küldtél, amely engedelmesen eljuttatta hozzánk üzenetedet” – írta Csien-lung császár elutasító levelében III. György királynak. – „Azok a komoly kifejezések, amelyekből az üzenet áll, bizonyítják részedről a tiszteletteljes alázatosságot, mely rendkívül dicséretre méltó. Ami azt a kérelmedet illeti, hogy egy alattvalódat mennyei udvaromhoz küldhesd, hogy ellenőrizze országod kereskedelmét Kínával, úgy ez a kérés ellentmond dinasztiám minden szokásának, és semmilyen módon sem fogadható el. (…) Reszkess, engedelmeskedj, és ne kövess el tiszteletlenséget!” Mivel Angliát egy időre lekötötték a francia forradalom és az azt követő napóleoni háborúk, Kína erőszakos megnyitására még nem tettek kísérletet. A briteknek a kereskedelem állami korlátozásán kívül még egy problémájuk volt Kínával kapcsolatban. Kínába rengeteg európai ezüst áramlott, mert amíg a nyugati országok számos árucikket importáltak Kínából, Kína gyakorlatilag semmit nem vett tőlük, így a kínai tea-, selyem- és porcelánszállítmányokért ezüsttel kellett fizetniük. Az 1820-as évekre azonban megállt az ezüst Kínába áramlása: ekkorra ugyanis Kínában annyira megnőtt az ópiumfogyasztás – és ezzel együtt az ópiumimport –, hogy az angoloknak sikerült az Indiából Kínába szállított ópiummal kiváltaniuk a kínai árukért eddig fizetett ezüstöt. Az ópiumfogyasztás növekedésére többféle magyarázat van. A történészek egy része szerint a Brit Kelet-indiai Társaság emberei szabályos piackutatást végeztek a kínaiak körében, kiderítendő, hogy mit lehetne ezüst helyett Kínába szállítani. Amikor arra az eredményre jutottak, hogy az ópium megfelelne e célra, a modern drogárusok módszereit alkalmazva kínaiak tömegeit „beetették” a szerrel. Más vélemény szerint viszont az ópiumfogyasztás „magától” kezdett növekedni, amikor a 17-18. században – a dohányzás ekkor már elterjedt szokás volt – a kínaiak rájöttek, hogy a fájdalomcsillapítóként már ezer éve használt ópiumot dohányba keverve kellemes hatást érnek el. E nézet szerint az angolok csak kihasználták az ópiumszívás divatját azzal, hogy jó minőségű ópiumot hoztak be Indiából. Az első véleményt általában a kínai történészek vallják, az utóbbit az angolszászok. Annyi biztos, hogy a 18. század végétől Kínában meredeken emelkedett az ópiumfogyasztás, és az angol kereskedők óriási haszonra tettek szert ebből. Az ópiumfüggők számának emelkedésével az eddig Kínába áramló ezüst az angol ópiumkereskedőkön keresztül elkezdett visszaáramlani Európába. Megjegyzendő, hogy az ópium nem csak a nyugati kereskedők számára volt jó üzlet: Kínán belüli értékesítésére óriási kereskedőhálózatok jöttek létre, amelyek valamilyen módon – általában megvesztegetéssel – számos állami hivatalnokot is megnyertek maguknak. Az ópium egyébként az 1700-as évek eleje óta be volt tiltva Kínában, de a tilalom papíron maradt, hiszen éppen az ópiumkereskedelem felszámolásával megbízott hivatalnokok voltak az üzlet fő haszonélvezői. Az ópiumháborúk Az 1820-30-as évekre a Csing (Qing)-dinasztia mély gazdasági válságba jutott. A válság fő okai a következők voltak: ismét megindult földkoncentráció; egy állami intézkedés nyomán romlott a réz- és az ezüstpénz cserearánya, vagyis az ezüst értéke emelkedett a rézpénzéhez képest; a nagyarányú ópiumbehozatal miatt ezüsthiány lépett fel, ami megingatta az ezüstre épült adórendszert. A pénzügyi válság okozójának a főhivatalnokok jelentős része az ópiumimportot tartotta. Az 1830-as években az ópiumkérdésről éles vita támadt az udvarban: egyesek az ópiumkereskedelem legalizálását, mások a teljes betiltását javasolták a császárnak. A császár végül az utóbbiakra hallgatott, s 1839-ben az ópiumellenes frakció egyik fő szószólóját, Lin Cö-hszü (Lin Zexu)t (���; Lín Zéxú) Kantonba, az ópiumkereskedelem központjába küldte intézkedni. Lin nagy hévvel látott hozzá a feladat végrehajtásához, blokád alá vette a Kantonban élő külföldiek mintegy 350 fős kolóniáját, elkobozta és tűzre vetette ópiumkészleteiket. A briteknek eddig két fő követelésük volt Kínával szemben: egyrészt szabadon akartak kereskedni Kínával és Kínában (az szabadon akarták értékesíteni az ópiumot); másrészt el akarták érni, hogy a kínai kormányzat végre egyenrangú félként, és ne behódolt barbárokként kezelje őket. Lin Cö-hszü (Lin Zexu) akciója remek ürügy volt arra, hogy az angolok fegyverrel szerezzenek érvényt követeléseiknek, ezért flottájukat még 1839-ben Kína partjaihoz küldték. Ezzel megkezdődött az első ópiumháború (�������; dìyīcì yāpiàn zhànzhēng; tijice japian csancseng). Az angoloknak ugyan mindössze néhány tucat hadihajójuk és pár ezer emberük volt, de mivel ők rendelkeztek az akkori világ legfejlettebb haditechnikájával, a jobbára íjakkal és több száz éves ágyúkkal harcoló mandzsu-kínai csapatok tehetetlenek voltak velük szemben. Maga a háború úgy zajlott, hogy az angol hajók megjelentek egy-egy part menti város előtt, rászegezték ágyúikat, s ha a város megadta magát, akkor az angol katonák – sokszor fosztogatva és öldökölve – bevonultak, ha pedig felvette a harcot, addig lőtték, amíg a kínaiak meg nem adták magukat. Nagyszabású szárazföldi hadműveletekre nem került sor, de nem is volt rájuk szükség, hiszen a kínaiaknak éppen elég fenyegetést jelentett az, hogy tengerpartjuk és belső vízi útjaik mentén a britek gyakorlatilag azt csináltak, amit akartak. A kegyelemdöfést az adta meg, amikor a britek elfoglalták a Jangce (��; Cháng jiāng) és a Nagy-csatorna kereszteződésénél fekvő Csencsiang (Zhenjiang) (��; Zhènjiāng) várost, ezzel megbénították Kína két legfontosabb vízi útjának forgalmát. A kormányzat végül teljhatalmú megbízottakat küldött Nanking (Nanjing) városába tárgyalni a britek parancsnokával, Henry Pottinger tábornokkal. A két fél 1842. augusztus 29-én elfogadta az ún. nanking (nanjing)i szerződést (����; Nánjīng tiáoyuē; Nancsing tiaojüe), ezzel megkezdődött az a korszak, amit a kínaiak az "egyenlőtlen szerződések", vagy a „félgyarmati” alávetettség korának neveznek. A Nanking (Nanjing)i szerződés fő pontjai a következők voltak: Kína örökös tulajdonként átadta Nagy-Britanniának Hongkong szigetét; Az angol kereskedők előtt megnyitott öt kikötőt (Kantont, Hsziamen (Xiamen) t, Fucsou (Fuzhou) t, Ningpót (Ningbót) és Sanghajt ); A kereskedelmi vámtarifát 4-10%-ban rögzítették; Kína nagy összegű kártérítést fizetett a háború költségeiért, a megsemmisített ópiumért és kínai cégek behajthatatlan adósságaiért. Egy 1843-as kiegészítésben az angolok megkapták a „területenkívüliség” jogát is, ami azt jelentette, hogy brit állampolgár felett kínai hatóság nem ítélkezhetett, csak az angol konzul. (Ez utóbbi kikötés kevéssé kifogásolható, a kínai törvénykezéssel ugyanis gyakran együtt járt a kínvallatás és a csonkító, megalázó büntetés, ami a polgárosodott európaiak számára elfogadhatatlan volt.) A szerződésekben az ópiumról nem esett szó, de az ópiumkereskedelem tovább virágzott. A következő években a briteknek adott kiváltságokat megadták a többi nyugati nagyhatalomnak is, így a megnyitott városokban hamarosan hatalmas nemzetközi negyedek jöttek létre. 1857-től 1860-ig újabb összecsapásokra került sor a nyugati hatalmak és Kína között, amelyek következtében a kínai kormányzat újabb „egyenlőtlen szerződésekben” további engedményeket tett: engedélyezte a külföldiek szabad mozgását Kína belsejében, rögzített vám mellett törvényesítette az ópiumkereskedelmet, a Pekinghez közeli Tiencsin (Tianjin)t (��; Tiānjīn) megnyitotta a külföldiek előtt, s ami a legfontosabb, hozzájárult, hogy a nyugati hatalmak állandó követeket állomásoztassanak Pekingben – ez a régi „hódolati rendszer” végét jelentette. Az 1857–58-as és az 1860-as hadműveleteket szokták második, illetve harmadik ópiumháborúnak nevezni. A harmadik ópiumháború leghíresebb emléke a pekingi Jüanming jüan (Yuanming yuan) (���; Yuánmíng Yuán) romkert. A „Régi Nyári Palotának” is nevezett épületkomplexumot az 1740-es években építették jezsuita hittérítők tervei szerint, a versailles-i paloták stílusában. Az épületeket 1860-ban az angol–francia seregek porig rombolták. A romokat máig meg lehet tekinteni, a kínaiak ugyanis meghagyták őket eredeti állapotukban, az imperialisták pusztításának illusztrációjául. A kínai kiadású könyvekben nem szerepel, de a történethez hozzátartozik, hogy az európai seregek a császári épületeket bosszúból rombolták le, amiért a császár emberei elfogták a brit békeküldöttség vezetőjét, és kivégezték húsz emberét. Az ópiumháborúkat a kínaiak hosszú megaláztatásuk, külföldiek által való kizsákmányolásuk és nyomorba döntésük kezdeteként értékelik, s ebből az időből ered a kínaiak nagy részében máig meglévő kettős érzés a nyugatiak iránt: egyrészt csodálják fejlett technikájukat, civilizációs vívmányaikat, gazdagságukat, másrészt viszont sértettséget és néha ellenséges érzelmeket éreznek a gyarmatosító fehér ember irányában. Az biztos, hogy Kína kapuinak erőszakos megnyitása aljas és kegyetlen módon történt. Az is biztos azonban – bár ez nem menti az olykor véres mészárlásokat is rendező gyarmatosító seregeket –, hogy a magába zárkózott, elmaradott Kínai Birodalom életképtelen volt a másutt gyorsan iparosodó világban, így a nyitás elkerülhetetlen volt. A megnyitott „engedményes” kikötők révén pedig Kína megismerte a legfejlettebb nyugati technikákat, legújabb eszméket, saját ipart épített ki és bekapcsolódott a világkereskedelembe. Jellemző, hogy az engedményes kikötővárosokban 1952-ben, a kommunista hatalomátvétel után nem sokkal, az egy főre eső ipari termelés csaknem harmincszorosa volt a – külföldiek által érintetlenül hagyott – belső területekének, és a fejlett ipar nagy része máig a part menti, valaha külföldi befolyás alatt álló régiókban koncentrálódik. Felkelések a mandzsu uralom ellen Nagyjából az ópiumháborúkkal egy időben Kína-szerte felkelések törtek a Csing (Qing)-dinasztia ellen. A jelentősebb megmozdulásokra a nyugati hatalmak terjeszkedésétől függetlenül, a belső területeken került sor, a földkoncentráció, a túlnépesedés, a vízszabályozási rendszerek elhanyagolása (és az ebből eredő katasztrófák), valamint a mindent átszövő korrupció miatt. A legfontosabb ilyen mozgalom a Tajping (Taiping)-felkelés volt, amelyet a Hung Hsziu-csüan (Hong Xiuquan) (���; Hóng Xiùquán; 1814–1864) nevű bukott hivatalnok vezetett. Hung (Hong) fiatalkorában egy protestáns traktátuson keresztül megismerkedett a keresztény tanításokkal, majd ezeket ötvözve a hagyományos kínai vallás elemeivel egy sajátos új vallást alapított, amelynek vezetője ő maga – Jézus Krisztus öccse, az új messiás – volt. A vallás egyszerre hirdette az Isten előtti egyenlőséget, a konfuciánus erények tiszteletét és a mandzsu uralom megdöntésének szükségességét. Hung (Hong) a győzelme esetén olyan társadalmat akart létrehozni, amelyben mindenki egyenlő, mindent köztulajdonba vesznek, s az embereket közös raktárakból látják el élelemmel és ruházattal. Ez lett volna a Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalma, amiről a felkelők a nevüket kapták. Miután elegendő hívet toborzott magának, Hung (Hong) 1850-ben Kuanghszi-Csuang (Guangxi Zhuang) (��; Guǎngxī) tartományban kirobbantotta a felkelést, amelyhez tömegesen csatlakoztak az elszegényedett parasztok, eddig rablásból élő fegyveresek és munkájukat vesztett kantoni szállítómunkások. A tajping (taiping)ok kezdetben nagy katonai sikereket értek el, több kisebb várost elfoglaltak, majd 1853 márciusában az ekkor már több mint egymillió főt számláló tajping (taiping) sereg bevette Nanking (Nanjing) városát, amely ezután a tajpingok székhelye lett. A felkelők hadjáratot indítottak Peking ellen is, de ez sikertelenül végződött. 1853-54-ben a tajpingok ugyan uralták a Jangce alsó folyásának egész völgyét, de szervezési tapasztalatok híján nem tudtak tartós közigazgatási rendszert kiépíteni. Ráadásul az 50-es évek végén a tajping vezetők egymás ellen fordultak, véres belső harcok törtek ki közöttük, s ez nagyon meggyengítette őket. Eközben a mandzsu császári udvar által megbízott kínai tábornokok erős hadseregeket szerveztek a tajping (taiping)ok által veszélyeztetett vidékek földesúri erőiből, s némi nyugati segítséggel kemény ellentámadásokat indítottak Hung (Hong) seregei ellen. Végül hosszas és rendkívül véres harcok után – 20-30 millióra teszik az áldozatok számát – 1864-ben, 14 évnyi küzdelem után a tajping (taiping)okat leverték. Mindeközben a birodalom más területein is – a tajping (taiping)októl független – lázadások törtek ki. A Nagy-csatorna mentén az 50-es években a titkos társaságok által szervezett felkelők saját kis államocskát hoztak létre (1853-1868). A délnyugati Jünnan (Yunnan) (��; Yúnnán) tartományban muzulmán felkelők évtizedekig nagy területeket uraltak, s saját szultánságot alapítottak (1855-1873). Kujcsou (Guizhou) (��; Guìzhōu) tartományban a miao nép lázadt fel a kínai uralom ellen, míg Kelet-Turkesztánban az ujgurok (1862-1873). A Csing (Qing)-dinasztia hatalma az 1850-es években alapjaiban megrendült: kívülről a nagyhatalmak, belülről pedig a különböző felkelések fenyegették. A Csing (Qing)-dinasztia átmeneti megerősödése Az 1860-as évek elején a mandzsuknak sikerült valamelyest megszilárdítani hatalmukat az ország felett. Ez részben a nyugati hatalmakkal való megbékélésnek köszönhető, akiknek, miután már elérték, amit akartak – szabad kereskedelmet Kínával, területenkívüliséget, diplomáciai elismerést stb. –, már a dinasztia uralmának fenntartása állt az érdekükben – hiszen nagyobb profit remélhető az erős kormányzattal rendelkező, kezelhető, mint a szétesett, belháborúk dúlta Kínával való kapcsolatokból. Emellett a központi hatalom seregei az engedményes kikötőkön keresztül hozzájutottak a legjobb nyugati haditechnikához, így a parasztfelkelők és a függetlenségükért küzdő nemzetiségek ellen fordíthatták azokat a modern tűzfegyvereket, amelyek néhány éve még az ő vereségüket okozták. Másrészt pedig újabb „kiegyezés” jött létre a mandzsu dinasztia és a kínai elit között: a 60-as évektől kezdve a kínaiak minden eddiginél nagyobb arányban részesültek a hatalomból, és már hadseregek vezetését is rájuk bízták – amit az óvatos mandzsuk eddig soha nem tettek meg. Így aztán a 60-as, 70-es években sikerült leverni a felkeléseket, s ezzel elodázni a császárság bukását. Az önerősítés Az ópiumháború óriási sokk volt a kínaiak számára, hiszen több évezredes történelmük során most először találkoztak egy náluk katonailag, gazdaságilag és technikailag egyaránt jóval fejlettebb hatalommal, aminek következtében valamelyest át kellett alakítaniuk az ősi, Kína-központú világképet. A mandzsu-kínai elit azonban nem értette meg, hogy a középkori jellegű Kínai Birodalom zsákutcába jutott, csak azt ismerte el, hogy a nyugati fegyverek jobbak a kínaiaknál. Így aztán nem került sor széles körű társadalmi-politikai modernizációra, s Kína a válságból azzal igyekezett kilábalni, hogy országszerte nyugati típusú fegyver- és hajógyárakat létesített. Az 1860-as, 70-es és 80-as éveket az „önerősítés” korszakának szokás nevezni: ekkor Kína még elutasította a nyugati eszméket és intézményeket, csak a technika átvételére volt hajlandó. Az önerősítés kudarcának első jele az 1884-85-ös kínai–francia háború volt, amikor is a franciák Kínától elhódították Vietnámot. Az igazi arculcsapást azonban az 1894-95-ös első kínai–japán háború (kínai: ������, Zhōngrì Jiǎwǔ Zhànzhēng; Csungzsi csiavu csancseng; japán: ����, romaji: Nisshin Sensō; Nissin Szensó) jelentette a kínaiak számára. A harc a Koreai-félsziget feletti befolyásért kezdődött. Koreában, amely mindig is Kína érdekszférájába tartozott, 1893-ban kitört a Donghak-felkelés (hangul: ������; hanja: ������), ami jó ürügy volt mind Kínának, mind Japánnak, hogy csapatokat küldjön a félszigetre a koreai király „megsegítésére”. 1894 nyarán a japán csapatok kiverték a kínaiakat Koreából, s nem álltak meg a kínai-koreai határnál, hanem elfoglalták az északkelet-kínai Liaotung (Liaodong)-félszigetet (����, Liáodōng). Eközben a modern japán hadihajók az évtizedek alatt felépített kínai flottát egy-két ütközetben teljesen megsemmisítették, míg a déli japán erők Tajvan szigetének nagy részét is elfoglalták. A kínaiak 1895 februárjában letették a fegyvert, majd áprilisban Kína a háborút lezáró simonoszeki békében lemondott a Koreával kapcsolatos jogairól, Tajvanról, a Liaotung (Liaodong)-félszigetről, emellett óriási kártérítést fizetett Japánnak. (A Liaotung (Liaodong)-félszigetet a többi nagyhatalom nyomására Japán nemsokára visszaadta Kínának.) A Japántól elszenvedett súlyos vereség azért volt különösen megalázó a kínaiak számára, mert most nem egy nyugati nagyhatalom, hanem egy olyan szomszédos – „barbár” – ország győzte le Kínát, amely egész eddigi történelme során a kínai vívmányokat másolta, a kínai mintákat követte. Ezután a megaláztatás után sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi, csak a fegyverek másolására szorítkozó politika nem folytatható: a császári udvar által önkényesen kinevezett, két és félezeréves filozófiai értekezéseken nevelkedett, korrupt hivatalnokok képtelenek a modern körülmények között sikeresen vezetni a kínai seregeket és eredményesen igazgatni az országot. A „száznapos reform” A japánoktól elszenvedett vereség után a kínai írástudók körében országszerte reformmozgalmak indultak, amelyek az 1868-as japán Meidzsi-restauráció mintáját követve átfogó társadalmi, politikai és gazdasági változásokat, lényegében az alkotmányos monarchia megteremtését tűzték zászlajukra. Ezt különösen sürgőssé tette az, hogy a nagyhatalmak már-már kezdték felosztani maguk között Kínát. Ténylegesen végül egyik hatalom sem tudta a Középső Birodalmat a gyarmatává tenni – aminek a legfőbb akadálya a többi hatalom féltékenysége lett volna –, de a század utolsó évtizedeire az országot érdekszférákra tagolták, és az összes tengerparti, illetve Jangce-parti nagyvárost megnyitották a külföldiek előtt. A megnyitott városokban a hatalmak úgynevezett „koncessziós területeket” kaptak, amelyeken a külföldiek a saját joghatóságuk alatt, saját törvényeik szerint, európai stílusú épületekben élhettek. (Megjegyzendő, hogy Tiencsin (Tianjin)ben volt osztrák–magyar negyed is, amelynek épületei máig állnak.) A koncessziós területek léte mélyen sértette a kínaiakat, hiszen egy-egy ilyen terület „állam volt az államban”, a kínai hatóságoknak nem volt beleszólásuk az ottani ügyekbe. Sok külföldi durva, öntelt viselkedése is mély nyomokat hagyott a helyi lakosságban. Az egyik sanghaji park kapuján függő tábla – „Kutyáknak és kínaiaknak tilos a belépés!” – ma is sokszor szóba kerül a kínai-nyugati kapcsolatok történetéről szóló beszélgetések folyamán. A megújulást nehezítette az, hogy az ország vezetése az 1860-as évek elején Hung (Hong) anyacsászárné és klikkje kezébe került. Hung (Hong) egészen 1908-ban bekövetkezett haláláig ki sem engedte kezéből a hatalmat; bár ezen fél évszázad alatt névlegesen voltak az országnak császárai, tényleges hatalommal nem rendelkeztek. A gyűlölt Hung (Hong) és ultrakonzervatív támogatói az "önerősítést" ugyan engedélyezték, de az ország kormányzásában semmiféle változtatásra nem voltak hajlandók. A reformmozgalmak élére a Kang Ju-vej (Kang Youwei) (1858-1927) (���; Kāng Yǒuwéi) nevű írástudó állt, aki 1898-ban memorandumot írt a fiatal Kuang-hszü (Guangxu) (��; Guāngxù; 1875-1908) császárnak elképzeléseiről. A császár Kang szavain fellelkesülve maga állt a reformok élére: a mozgalom főbb vezetőit fontos posztokba helyezte, s ediktumokat adott ki, amelyek a közigazgatás gyökeres átalakítását, modern iskolák felállítását, a hivatalnokvizsgák korszerűsítését, a hadsereg átszervezését célozták, s hosszú távon Kína alkotmányos monarchiává alakítását tették volna lehetővé. Mindeközben a császár megbízta Jüan Si-kaj (Yuan Shikai) tábornokot (���; Yuán Shìkǎi), hogy számoljon le az anyacsászárné konzervatív frakciójával, amely eddig az országot kormányozta. Jüan (Yuan) azonban elárulta a császárt, s Hung (Hong) híveinek beszámolt az ellenük irányuló tervről. Hung (Hong) erre embereivel őrizetbe vetette a császárt és a reformmozgalom vezetőit, az intézkedések nagy részét érvénytelenítette, és ismét saját kezébe vette a hatalmat. A császár élete hátralevő éveit házi őrizetben töltötte. Mivel a reformrendeletek körülbelül száz napig voltak érvényben, az 1898-as modernizálási kísérletet „száznapos reformnak” nevezik. A császárság tehát képtelen volt megújítani önmagát. A bokszerfelkelés Az első kínai–japán háború és az elvetélt „száznapos reform” után az országban egyre fokozódott az elégedetlenség egyrészt a Kínát kizsákmányoló és megalázó külföldiekkel, másrészt pedig a külföldiek érdekeit kiszolgáló mandzsu – tehát szintén idegen – dinasztiával szemben. Az először Észak-Kínában kibontakozó lázongásnak gazdasági okai is voltak: a 19. század végén a külföldiek által szorgalmazott nagy vasútépítések miatt a Nagy-csatorna fuvarosai, hajósai, kikötőinek rakodómunkásai elvesztették munkájukat és megélhetésüket. Főleg ezeket a nincstelenné vált elemeket szervezte meg az „Igazságot és Békét Teremtő Ököl” nevű titkos társaság – innen a „bokszer” elnevezés –, amely a külföldieket tartotta felelősnek minden bajért, bár a mandzsu dinasztiát támogatta. Az idegengyűlölő, fanatikus bokszerek 1900-ban fegyvert fogtak, és az udvar hallgatólagos beleegyezésével bevonultak Pekingbe, ahol európai üzleteket gyújtottak fel, keresztény kínaiakat mészároltak le, és ostrom alá vették a követségi negyedet. Válaszként a nagyhatalmak* csapatai 1900. június 17-én partra szálltak Tiencsin (Tianjin) mellett és elindultak Pekingbe, hogy leszámoljanak a bokszerekkel. Hung (Hong) anyacsászárné ekkor úgy döntött, hogy a felkelők mellé áll, és hadat üzent a külföldi hatalmaknak. A bokszereknek – akik hittek abban, hogy nem fogja őket a kés és a golyó – és a császári csapatoknak nem sok esélyük volt a jól felszerelt nyugati sereg ellen, amely augusztus közepére elfoglalta Pekinget és véres büntetőakciókat szervezett a maradék felkelők ellen. A császári udvar még idejében elmenekült a fővárosból, s amikor a külföldiek győzelme nyilvánvalóvá vált, békeküldöttséget menesztett hozzájuk. Hung (Hong)nek és az uralkodóháznak csak egy célja maradt: hatalmon maradni. Így azért cserébe, hogy a külföldiek meghagyják trónjukon a mandzsukat, az udvar követei minden követelésre igent mondtak. 1901 szeptemberében a felek elfogadták a „bokszerjegyzőkönyvet”, amelyben Kínát hatalmas összegű jóvátétel megfizetésére kötelezték. Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) mozgalma Az 1890-es években a „száznapos reformban” szerephez jutó mérsékelt alkotmányos monarchisták és a különféle fanatikus tömegszervezetek mellett egy harmadik erő is feltűnt, amely az ország megmentését tűzte ki célul: a radikális forradalmárok. A főleg művelt értelmiségiekből, katonatisztekből és külföldön tanult diákokból álló forradalmi csoportosulások élére Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) állt, akit azóta is a „kínai forradalom atyjaként” tisztelnek. Ők a mandzsu dinasztia megbuktatását és a polgári demokratikus rendre való áttérést tűzték ki célul. Szun Jat-szen (Sun Yat-sen), aki művelt, nyugati képzésben részesült orvos volt, a forradalmi mozgalom "értelmi szerzőjeként" működött: szervezett, pénzt gyűjtött a külföldi kínaiak körében, újságot szerkesztett és kidolgozta a kínai forradalom alapideológiáját. A különböző általa alapított szervezetek – a Kína Újjászületésének Társasága és a Szövetséges Liga – 1895 és 1911 áprilisa között tíz városi felkelést indítottak a mandzsu uralom ellen, de a kormányhű erők mindegyiket vérbe fojtották. A 20. század első évtizedében a sok sebből vérző Csing (Qing)-dinasztia elszánta magát bizonyos alkotmányos reformokra. 1906-ban bejelentették, hogy Kínát fokozatosan alkotmányos monarchiává alakítják. Miután 1908-ban meghalt Hung (Hong), ez a folyamat felgyorsult, s 1909-ben a tartományokban tanácskozó testületeket választottak, amelyek később alapját képezték volna a császár mellett működő parlamentnek. 1910 októberében Pekingben összeült az Országos Tanácskozó Testület, amely parlamenti funkciót töltött volna be a demokratikus átalakulás kiteljesedéséig. 1910 végén azonban a gyermekkorú Pu Ji (Pu Yi) császár helyett kormányzó régens szembefordult a demokratizálási folyamattal, s igyekezett meggátolni a reformok folytatását. Ezzel a mandzsu udvar elvesztette azon széles néprétegek támogatását, amelyek eddig a békés átmenet reményében mögötte álltak. 1911 áprilisában Kantonban kitört a Szun Jat-szen (Sun Yat-sen)-féle erők tizedik felkelése, de ezt a helyi katonaság még le tudta verni. 1911 májusában egy kormányzati intézkedés nyomán, amelynek következtében tömegek vesztették el vasúti részvényekbe fektetett vagyonukat, Szecsuan (Sichuan)ban elindult az ún. „vasútvédő mozgalom”, amelyet csak nagy nehezen tudtak elfojtani. Kínában mindenütt tetőfokára hágott a mandzsu-gyűlölet. Ilyen körülmények között tört ki 1911. október 10-én a vucsang (wuchang) felkelés (klasszikus kínai: ����; Wǔchāng qǐyì) ami végül véget vetett a kínai császárságnak. A Jangce-parti Vucsang (Wuchang)ban (a mai Vuhan (Wuhan)t (��, Wǔhàn) alkotó három város egyikében) a helyi forradalmi csoportok – amelyek laza szálakkal kötődtek Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) mozgalmához – október 11-re tervezték a felkelést, de mivel a terv kitudódott, a vezetők egy nappal előrehozták az akciót, és október 10-én este megrohamozták a várost. 1911. október 11-re a város és környéke a felkelők kezére került. A vucsang (wuchang)i felkelés önmagában jelentéktelen lett volna, de országszerte ez adta meg a végső lökést a Csing (Qing)-dinasztia bukását kívánó tömegeknek. A következő hetekben a tartományok sorra mondták ki függetlenségüket, decemberre a 18 tartomány közül csak három maradt hű a dinasztiához. Az országon mandzsu-ellenes eufória lett úrrá, ami rövid időre – de csak rövid időre – egyesítette a birodalom legkülönbözőbb rétegeit, és lehetővé tette, hogy Kína ne csak a csaknem háromszáz éves Csing (Qing)-dinasztiától, hanem a több mint kétezeréves császárságtól is megszabaduljon. A dinasztia elkövette azt a hibát, hogy a felkelők ellen indított csapatok élére régi tábornokát, Jüan Si-kaj (Yuan Shikai)t nevezte ki. Jüan (Yuan) ugyan harcot indított a felkelők ellen, de jelezte nekik azon szándékát, miszerint szívesen megegyezne velük. 1911 decemberében hazatért Szun Jat-szen (Sun Yat-sen), aki eddig az USA-ban tartózkodott és a vucsang (wuchang)i felkelésről újságból értesült (tehát alaptalan az a hiedelem, hogy a vucsang (wuchang)i felkelést ő szervezte). Az északon még komoly erőkkel rendelkező uralkodóháztól függetlenedett Dél-Kínában, Nanking (Nanjing)ban 1912. január 1-jén kikiáltották a Kínai Köztársaságot, a nagy tekintélyű Szun Jat-szen (Sun Yat-sen)t pedig megválasztották elnöknek. Jüan Si-kaj (Yuan Shikai), a császári seregek vezetője úgy döntött, ahelyett, hogy rátámadna a köztársasági erőkre, inkább üzletet köt velük: lemondatja a mandzsu dinasztiát, s ezért cserében igényt tart a köztársasági elnöki posztra. Az alku létrejött: Jüan (Yuan) nyomására – akire a mandzsuk rábízták a seregeiket – 1912. február 12-én a Csing (Qing)-dinasztia lemondott a hatalomról, február 15-én pedig Szun Jat-szen (Sun Yat-sen) helyébe Jüan Si-kaj (Yuan Shikai)t választották meg köztársasági elnöknek. Ezzel a kínai császárság története lezárult, hogy kezdetét vegye a köztársaság kora, amelyben Kína még a császárság végnapjainál is zavarosabb képet mutatott. Kupino (Novoszibirszki terület) Kupino (oroszul: Купино) város Oroszország ázsiai részén, a Novoszibirszki területen; a Kupinói járás székhelye. Népessége: 14 893 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Elhelyezkedése Novoszibirszktől 581 km-re nyugatra, a Kulunda-síkságon, a Csani-tótól délre helyezkedik el, kb. 75 km-re Kazahsztán határától. Vasútállomás a Tatarszk–Szlavgorod közötti vasútvonalon. Története Az európai országrész Kurszki kormányzóságának Kupino nevű falujából áttelepült néhány család alapította 1886-ban a Mohovoje nevű tó partján. Kezdetben a települést a tóról nevezték el, 1909-ben pedig az áttelepültek szülőfalujáról. 1908-tól alsóbb rendű közigazgatási egység (voloszty) székhelye volt. 1900-ban épült fel első temploma, 1915-ben érkezett a faluba az első vonat, 1932-ben mozdonyjavító üzemet létesítettek. A háború idején hadikórházat rendeztek be, és a település 1944-ben város címet kapott. Az 1950-es évektől kezdve épültek ki a városi intézmények és a szolgáltatások alapvető létesítményei. Castel Focognano Castel Focognano település Olaszországban, Toszkána régióban, Arezzo megyében. Lakosainak száma 3119 fő (2017. január 1.). Castel Focognano Bibbiena, Capolona, Chiusi della Verna, Loro Ciuffenna, Ortignano Raggiolo, Poppi, Subbiano és Talla községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Beljajevkai járás A Beljajevkai járás (oroszul Беля́евский райо́н) Oroszország egyik járása az Orenburgi területen. Székhelye Beljajevka. Népesség 1989-ben 19 877 lakosa volt. 2002-ben 20 108 lakosa volt. 2010-ben 17 074 lakosa volt, melyből 8 919 orosz, 4 077 kazah, 1 346 tatár, 1 011 ukrán, 418 német, 318 mordvin, 234 török, 120 baskír, 109 örmény. Johnson megye (Arkansas) Johnson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arkansas államban található. Megyeszékhelye Clarksville. Lakosainak száma 25 846 fő (2013. július 1.). Johnson megye Newton, Logan, Pope, Madison és Franklin megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Patrick Suffo Patrick Suffo-Kengné (Ebolowa, 1978. január 17. –) kameruni válogatott labdarúgó. Sikerei, díjai Klub Nantes Francai kupa : 1999 Francai szuperkupa : 1999 Válogatott Kamerun Olimpia : 2000 Afrikai nemzetek kupája : 2002 Ivan Ivanovics Tyimosenko Ivan Ivanovics Tyimosenko (oroszul: Иван Иванович Тимошенко) (Jejszk, 1941. szeptember 25. – Rosztov-na-Donu, 2007. április 2.) szovjet labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Labdarúgóként 1953-tól Jejszk városban kezdett futballozni. 1962–1977 között védő középpályás pozícióban szerepelt a szovjet I. Liga mérkőzésein. Élvonalbeli góljainak száma: 78. Az amatőr FC Vanguard egyesületben fejezte be az aktív labdarúgást. Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1976-ban tette le. 1980-ban lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1991-ben vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 136. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 3. Nemzetközi játékvezetés A Francia labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1984-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1991-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 1. Labdarúgó-Európa-bajnokság U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság A tornának nem volt kijelölt házigazdája. Az 1990-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB bíróként alkalmazta. Sportvezetőként 1991-től Rosztov-na-Donuban elnöke és edzője az FC Vanguard egyesületnek. Szakmai sikerek 1982, 1983, 1985, 1986, 1987, 1991 évi szezonban a legjobb 10 játékvezető között végzett. A szovjet JB elismerésül, a 100. első osztályú bajnoki mérkőzését követően arany jelvény elismerésben részesítette. A Szovjetunióban elismerésül, a 100 első osztályú bajnoki mérkőzés vezetését követően arany, 80 esetében ezüst, 60 esetében bronz jelvényt kaptak a játékvezetők. Essômes-sur-Marne Essômes-sur-Marne település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 2784 fő (2015). Essômes-sur-Marne Azy-sur-Marne, Bonneil, Bouresches, Charly-sur-Marne, Château-Thierry, Chézy-sur-Marne, Coupru, Lucy-le-Bocage és Nogentel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Estables Estables (okcitán nyelven Estaples) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 179 lakosa volt. Fekvése Estables a Margeride-hegység nyugati oldalán fekszik, Saint-Amans-tól 4,5 km-re keletre, 1180 méteres (a községterület 1090-1553 méteres) tengerszint feletti magasságban. A község délkeleti határán magasodik a Signal de Randon (1553 m), mely egyben a Margeride legmagasabb pontja. Északról Les Laubies, Saint-Denis-en-Margeride és La Villedieu, keletről Arzenc-de-Randon és Saint-Sauveur-de-Ginestoux, délről Rieutort-de-Randon, nyugatról pedig Saint-Amans községekkel határos. Keleti határát a Margeride gerince alkotja, melyen keresztül a Col de Cheval Mort (1454 m) teremt összeköttetést a Chapeauroux-völgy (Arzenc-de-Randon) felé. A községhez tartozik Limousis, La Bastide, La Salassette, Tartaronne és Froidviala. Története A község területén feküdt a 12. századtól Gévaudan tartomány nyolc báróságának egyikének, Randonnak a központja (a Truc de Randon-hegyen). Egyházközségét 1145-ben említik először, mint a La Chaise-Dieu-apátság birtokát. Nevezetességei A Saint-Hilaire templom a 19. században épült. Combettes kastélya a 17-19. században épült, jellegzetes hegyvidéki gazdaság. Randon várának romjai. Salles kastélya a 17. században épült. 1700 -ból származó gránitkereszt . Nagyatád vasútállomás Nagyatád vasútállomás egy Somogy megyei vasútállomás, Nagyatád településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nagyatád–Somogyszob-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Somogyszob vasútállomás Pszicholingvisztika A pszicholingvisztika avagy a nyelv pszichológiája az a tudományág, mely azon pszichológia és neurobiológiai tényezőket vizsgálja, melyek képessé teszik az embert, hogy elsajátítson, használjon, megértsen és alkosson egy nyelvet. A modern kutatás felhasználja a biológiát, az idegtudományt, a kognitív tudományt, a nyelvészetet és az információ-elméletet annak érdekében, hogy rájöjjön, hogy hogyan dolgozza fel az agy a nyelvet. Számos noninvazív technika létezik az agy neurológiai működésének vizsgálatára, pl. a tudományággá fejlődött neurolingvisztika. A pszicholingvisztika biztosítja azt a kognitív folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy nyelvtanilag és tartalmilag helyes mondatot alkossunk a felhasználható szókincs és nyelvtani struktúrák segítségével, és azokat a folyamatokat melyek lehetővé teszik a beszédmód, szavak, a szöveg, stb. megértését. A fejlődési pszicholingvisztika tanulmányozza a gyerekek nyelvtanulási képességét. Kutatási területek A pszicholingvisztika interdiszciplináris és számos tudományterület foglalkozik vele, mint a pszichológia, a kognitív tudomány és a nyelvészet. A pszicholingvisztikán belül számos alosztály foglalkozik az emberi nyelv alkotóelemeivel. A nyelvészethez tartozó területek: A fonetika és a fonológia a beszéd hangjaival foglalkozik. A pszicholingvisztikán belül a kutatások arra összpontosulnak, hogy hogyan az agy hogyan dolgozza fel és érti meg ezeket a hangokat. A morfológia a szavak struktúráját tanulmányozza, főként a szavak közti kapcsolatokat (mint pl. kutya és kutyák) és a szóképzésre vonatkozó szabályokat (pl. a többes szám képzése). A szintaxis (szintaktika/mondattan) azokkal a mintákkal foglalkozik, melyek megszabják, hogy hogyan álljon össze egy mondat egyes szavak kombinációjából. A szemantika a szavak és a mondatok jelentésével foglalkozik. Míg a szintaktika a mondatok nyelvtani struktúrájával áll kapcsolatban, addig a szemantika a mondatok tényleges jelentését vizsgálja. A pragmatika a szövegösszefüggést vizsgálja annak jelentésének értelmében. A pszichológiához tartozó területek: A szavak felismeréséről és olvasásáról szóló terület azon folyamatokat vizsgálja, melyek képessé teszik az egyént helyesírási , morfológiai, fonológiai és szemantikai információk kivonására egy nyomtatott szövegből. A fejlődési pszicholingvisztika tanulmányozza a csecsemőket és a gyerekeket, a nyelvtanulási és feldolgozási képességeik tekintetében, általában tapasztalati vagy legalább kvantitatív eljárással (ellentétben a naturalista megfigyelésekkel, melyeket Jean Piaget végzett fejlődéslélektani kutatásaiban). Elméletek Sok elmélet létezik, arra vonatkozóan, hogy hogyan működik a nyelv az emberi elmében. Ezek magyarázatot próbálnak szolgáltatni, egyebek közt, arra, hogy hogyan asszociálunk a szavak jelentésére a nyelv hangjaiból (vagy szimbólumaiból) és, hogy hogyan használjuk a szintaktikát. Avagy, hogyan vagyunk arra képesek, hogy a megfelelő sorrendbe tegyük a szavakat és létrehozzunk és megértsünk szóláncokat, melyet „mondatoknak” hívunk. Az első a felsorolásból- hangok jelentésekkel való asszociációja- a legkevésbé vitatott és általában ahhoz a területhez köthető, melyben az állati és emberi kommunikáció legalább néhány ponton egyezik (lásd: állati kommunikáció). Ezzel szemben a szintaktika (mondattan) sokat vitatott, most a vita lényege következik. Az első nézet az 1960-as évekig volt uralkodó, képviselői közé tartozott Jean Piaget, és az empirista Rudolf Carnap is. Ide tartozik egy másik pszichológiai irányzat is, a behaviorizmus (lásd B.F. Skinner: Verbal Behavior (1957) ), melynek alapgondolata, hogy a nyelv egy olyan viselkedés, melyet feltételes válasz alakít. A második nézetről ( a „veleszületett”) biztosan állítható, hogy Noam Chomsky cikke indította el, mely 1959-ben jelent meg a Language című folyóiratban és erősen bírálta Skinner munkáját. A cikk egy olyan folyamatot indított el a pszichológiában, melyet „kognitív forradalomnak” hívunk. Azóta a pszicholingvisztika területét a Chomsky-hoz viszonyuló állásfoglalások (ellene és mellette) határozzák meg. A mellette érvelők ragaszkodnak ahhoz a nézethez, hogy a szintaktika használata kizárólagosan emberi képesség és különbözik minden állati kommunikációtól. Ezt az állítást támasztja alá az a nézet, hogy a nyelv a csoport érdekeit szolgálta, a fejlettebb kifejezésmód segíthette a csoporton belüli kapcsolat és az együttműködés létrejöttét, valamint lehetőséget biztosított a túléléshez. Az ellene érvelők kitartottak nézetük mellett, hogy a nyelv- beleértve a szintaktikát is- eredménye az emberi intelligencia százezer éves és az emberi interakció tízezer éves fejlődésének, s nem egy veleszületett képesség. E szerint a nézet szerint, a nyelv szintaktikája egy fokozatosan fejlődő csoportkohézió és lehetőség a túléléshez. A nyelv egy kulturális műalkotás. A pszicholingvisztika területén dolgozó kortárs teoretikusok még Chomsky mellett, többek között George Lakoff és Steven Pinker. Módszerek Viselkedéselemzési módszerek A legtöbb pszicholingvisztikai módszer, amely a viselkedési kísérletek formáját tartja, tartalmaz lexikális döntési feladatot. Az ilyen típusú kísérletekben bemutatták a kísérleti személyeknek a nyelvi input néhány formáját, majd egy feladat végrehajtását kérték tőlük (pl. alkossanak ítéletet, reprodukáljanak egy ingert, olvassanak fel hangosan egy leírt szót). A reakcióidő (általában milliszekundumoktól számítva) és a jó válaszok aránya árulkodnak leginkább a teljesítmény mértékéről. Ilyen kísérletek gyakran kihasználják a priming (előfeszítései) hatásokat, ahol a „priming” szó vagy mondat feltűnik a kísérletben, az felgyorsíthatja a lexikális döntést a kapcsolódó „cél” szóval kapcsolatban később. A feladatok közül néhányban a vizsgált személyt arra kérték, hogy alakítson át főneveket igékké, pl. „könyv” -> „írni”, „víz”-> „inni”, stb. Másik típusú feladat pl., két mondat, egy aktív (cselekvő) és egy passzív (szenvedő) („Bob labdát dobott Billnek”/ „A labda Bob által volt dobva Billnek”) meghallgatása. Majd arra a kérdésre kellett felelni, hogy „Ki dobta a labdát?” A kísérlet eredményeiből arra következtethetünk, hogy az aktív mondat képzése könnyebb (gyorsabb), mint a passzívé. További érdekesség, hogy azt tapasztalhatjuk (ebben az esetben), hogy néhány ember képtelen a passzív mondatok megértésére; ezzel a feltételezéssel talán tettünk pár lépést néhány típusú nyelvi probléma megértéséhez (melyek általában az afázia tág fogalmába tartoznak). Gyakrabban végzett kísérleti eljárás az eye-tracking, melyet az online nyelvi képzés megfigyelésére alkalmaznak. A szemmozgások olvasás közbeni megfigyelésével Rayner (1978) óta foglalkoznak. Tanenhaus és munkatársai számos szemmozgásos vizsgálatot végeztek, mellyel azt vizsgálták, hogy hogyan függnek össze a kognitív folyamatok a beszélt nyelvvel. Miután a szemmozgások függnek attól, hogy mi áll a figyelem középpontjában, így vizsgálhatóak a szemmozgások aközben, hogy a vizsgált személy egy nyelvi jellel szembesül. Képalkotó módszerek A nemrégiben bevetté vált nem invazív orvosi technikák előtt, a nyelv kutatói az agysebészetet használták fel arra, hogy felfedezzék, hogy hogyan működik a nyelvhasználat az agyban. Például a corpus callosum szétválasztásával ( egy olyan ideg, mely az agy mindkét féltekéjéhez kapcsolódik) gyógyították az epilepszia néhány típusát. A kutatók továbbá azt vizsgálták, hogy miként hatott egy-egy drasztikus műtét a nyelv megértésére és képzésére. A nyelv kutatóknak akkor volt lehetőségük kutatásaik folytatására, mikor egy-egy agyműtét elkerülhetetlen volt. Újabb, noninvazív technikák alkalmasak lettek az olyan agyi képalkotásra, (műtéti eljárás nélkül) mint a pozitron emissziós tomográfia (PET), a funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI); eseményekhez kapcsolódó potenciálok (ERP) az elektro-enkefalográf (EEG) és a magnetoenkefalográfia (MEG) és a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS).Az agyi képalkotó technikák nem egyeznek térbeli és időbeli felbontásuk szerint (míg az fMRI felbontása pár ezer neuron pixelenként, addig az ERP milliszekundum pontossággal mér). Ezen módszerek mindegyike rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal attól függően, hogy melyik speciális pszicholingvisztikai problémát vizsgáljuk. Számítógépes módszerek Aszámítógépes modellezés – mint a Coltheart és kollégái -féle DRC olvasási és szófelismerési modell – egy másik módszer. Ez arra utal, hogy a kognitív modellek megjelentek a gyakorlatban, futattható számítógépes programok formájában. Másik példája a számítógépes modellezésnek a McClelland és Elman-féle TRACE beszédpercepció modell. Kérdések és kutatási területek A pszicholingvisztika részt vesz azon számítások és folyamatok leírásában, melyek az agyban folynak a célból, hogy megérthessünk és létrehozhassunk egy nyelvet. Például, a kohorsz modell arra keresi a választ, hogy a szavak hogyan “töltődnek le” a mentális szótárból, mikor az egyén hall vagy lát egy nyelvi jelet. A manapság használt nonivazív képi eljárások arra próbálnak rávilágítani, hogy hol fordulnak elő egyes nyelvi folyamatok az agyban. Számos megválaszolatlan kérdésre keresi a választ a pszicholingvisztika: például , hogy min alapszik az ember képessége a mondattanra ( vajon a veleszületett mentális struktúrákra, vagy a társas interakcióra más emberekkel) vagy, hogy taníthatók-e az állatok az emberi nyelv szintaktikájára. A pszicholingvisztika két másik fő területe az anyanyelv ( csecsemők) és a második nyelv (idegen nyelv) elsajátításával foglalkozik. A felnőtteknek sokkal nehezebb a második (idegen) nyelv elsajítátása, mint a csecsemők számára az anyanyelv (a kétnyelvű gyerekek képesek mindkét anyanyelvük könnyen elsajátítani). Talán léteznek “érzékeny időszakok” mikor a nyelv könnyen tanulható. A pszicholingvisztikai kutatások nagy része foglalkozik azzal, hogy nyelvtanulás képessége hogyan változik az idő múlásával (fejlődik – romlik). Kimutatták azt is, hogy mínél több nyelvet tudunk, annál könnyebb még többet megtanulni. Az afáziológia területéhez tartoznak az olyan nyelvi hiányosságok, melyek agyi sérülésből erednek. Az afáziológiai kutatások korszerű terápiát fejlesztenek ki az afáziában szenvedőknek, és további bepillantást engednek abba, hogy az agy miként dolgozza fel a nyelvet. Szemethy Endre Szemethy Endre (Budapest, 1903. december 1. – Budapest, 1958. július 1.) Jászai-díjas színész. Pályafutása Szemethy András és Vajda Róza fia. 1926-tól vidéken játszott jellemszínészként, a második világháború után a rádiónál is dolgozott. 1950–51-ben a Belvárosi, 1951–től 1958-ig a Nemzeti Színház művésze volt. Heltai Hugó, Asszonyi László és Fodor Oszkár társulatában játszott. Fiatalon főként parasztfigurákat és jellemszerepeket alakított. A Nemzetiben epizodistaként működött. Díjak Jászai-díj (1952) Fontosabb színházi szerepei Lombardi ( Carlo Goldoni : Két úr szolgája) Kuruzs ( Csokonai Vitéz Mihály : Karnyóné) Argan ( Molière : Scapin furfangjai) Filmszerepei Forró mezők (1948) Ludas Matyi (1949) Föltámadott a tenger (1953) Simon Menyhért születése (1954) Hintónjáró szerelem (1955) Különös ismertetőjel (1955) Mese a 12 találatról (1957) A nagyrozsdási eset (1957) Stazione di Remedello Sotto Stazione di Remedello Sotto vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Remedello településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brescia–Parma-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Asola Stazione di Remedello Sopra 30 év legszebb balladái A 30 év legszebb balladái az Ossian 2016. augusztus 10-én, az együttes megalakulásának 30. évfordulójából megjelent válogatáslemeze, amely az együttes tizenkilenc balladáját tartalmazza, nagyobb részt az 1998-as újjáalakulás utáni időszak dalaiból merítve. Kivételt csak az Éjféli Lány és a Magányos Angyal című dalok képeznek, amelyek a 25 éves jubileumi koncerten, illetve a 2006-ban a Létünk a bizonyíték című koncertlemezen rögzített formában kerültek fel az albumra. Dalok Ha te ott leszel velem (2013) Ahányszor látlak (2015) Éjféli lány -koncert ( 25 éves jubileumi koncert ,2011) Többet ér mindennél (2004) Magányos angyal - koncert ( Létünk a bizonyíték ,2006) Társ a bajban (2003) Még egy nap (2003) A Régi láng (2016) Bilincs Vagy Ékszer (2003) Hűség (2000) A Bátrakért (2004) A Tűz jegyében (2013) Nincs menekvés -koncert ( 25 éves jubileumi koncert ,2011) A Hosszú Álom (2002) A Küldetés (2008) Asszony feketében (2008) Visszajövök (2015) Álmod legyen (2016) Csendesen (2003) Juraj Kucka Juraj Kucka (Bajmóc, 1987. február 26. –) szlovák labdarúgó, a Trabzonspor csapatának játékosa. Pályafutása 2007. március 11-én debütált a szlovák első osztályban a Ruzomberok színeiben. Első idényében 6 mérkőzésen játszott.Összesen 49 mérkőzésen játszott a csapatban és 8 alkalommal talált a hálóba.2009 januárjában a Sparta Praha csapatához igazolt,ahol első idényében bajnok lett.Játékstílusát az ír Roy Keanehez hasonlították.2011. januárjában 3,6 millió euróért a Genoához szerződött,először az Internazionale elleni Olasz Kupa meccsen lépett pályára.Februárban a szurkolók a meccs emberének választották az AC Milan elleni meccsen. A válogatottban 2008 novemberében játszott először a válogatottban Liechtenstein ellen.A 2010-es labdarúgó-világbajnokságon 3 meccset játszott Új-Zéland,Hollandia és Olaszország ellen. Sikerei, díjai Sparta Praha Cseh bajnok (1) : 2009–2010 Cseh szuperkupa győztes : 2010 Milan Olasz szuperkupa győztes (1): 2016 Várday István Várday István (? – ? , 1471 elején) bíboros, kalocsai érsek. Életpályája Szabolcs vármegyei nemesi család tagja, apja Várday Pelbárt, nagyapja Várday Domokos volt. Pontos születési helye és ideje azonban ismeretlen. Egyetemi tanulmányait a lengyelországi Krakkóban kezdte meg, majd Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait, ahová 1446. április 14-én iratkozott be. Ausztriából Olaszországba utazott, 1448. március elsején már Ferrarában volt a kánonjog hallgatója. 1450. augusztus 29-én kánonjogból sikeres doktori vizsgát tett. Tanulmányait befejezve hazautazott Magyarországra, 1451 februárban már váradi, majd egri kanonokként szerepelt. 1454–1456-ban erdélyi, 1456-ban pedig egri préposttá lett. 1456–1458 között alkancellár, 1456-tól kalocsai érsek, 1464–1471-ben fő- és titkos kancellár, 1467. szeptember 18-tól pedig bíboros lett. Munkássága Hunyadi Mátyás magyar király lelkes híve, támogatója és bizalmas tanácsosa volt. Kisvárdai családi birtokán várat építtetett, a mezővárosnak privilégiumot adott. Diplomataként Franciaországban és a császárnál (1463) is járt. Családi levelezése a Zichy-oklevéltár IX–XII. kötetében található. M103 (harckocsi) Az M103 nehéz harckocsi az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének és Tengerészgyalogságának típusa volt a hidegháború alatt. Az M1 Abrams kifejlesztéséig ez volt a legnehezebb és legvastagabb páncélzattal rendelkező amerikai harckocsi. Fejlesztés Akárcsak kortársát, a brit Conqueror harckocsit, az M103-at is a szovjet ISZ–3 és a T–10 ellen fejlesztették ki. 120 mm-es lövege alkalmas lett volna a szovjet páncélosok megsemmisítésére. 1953 és 1954 között 300 darab harckocsit építettek a Chryslernél T43E1 megjelöléssel. A tesztek elégtelen eredményeket adtak, ezért az állományt raktárba helyezték és csak javítások, módosítások után kapott harckész minősítést. A T43E1 mintapéldány futóműve sok hasonlóságot mutatott az M26 Pershinggel. A páncélos tornya és törzse azonban eltért tőle. Az M103 későbbi változatai számos alkotórészében megegyeztek az M47-tel, az M48-cal és az M60 páncélossal. A felfüggesztés azonos volt az előbb említett tankokéval, némi módosítástól eltekintve, melyekre a nagyobb súly miatt volt szükség. Az M103 egyik nagy hátránya az alulmotorizáltság volt, az erőforrás teljesítménye soha nem érte el a kellő mértéket, hogy ekkora súlyt igazán hatékonyan mozgasson. Valamint a meghajtórendszer sem volt megfelelő és az üzemanyag-fogyasztás is magas volt. A páncélos hatótávolsága sem volt túl nagy, de ez a szerepkörét tekintve nem okozott nagyobb problémákat. A páncélzat készítése során hegesztett, hengerelt és öntött acélt használtak, melynek maximális vastagsága a törzs esetében 178 mm volt. A torony az eddigi legnagyobb méretű volt az amerikai harckocsik történetében. A toronyban négy személy foglalt helyet: a parancsnok, az irányzó és két töltőkezelő. Még egy töltőkezelőre azért volt szükség, mert az M103 osztott lőszerrel tüzelt. Alkalmazás Az amerikai hadsereg 1958-tól csak egy nehézpáncélos zászlóaljat állomásoztatott. Egy zászlóalj négy századból állt. Minden század hat szakaszból tevődött össze, ezek pedig három-három harckocsiból álltak. Így a századok 18 db M103 tankkal rendelkeztek. Ez eltért a megszokott összeállítástól, melyet az amerikai hadseregben alkalmaztak. A tengerészgyalogság egy-egy M103 századot helyezett minden páncéloszászlóaljba. Mialatt az amerikai hadsereg 1963-ban kivonta az M103-kat az első vonalból, és az M60 típus lépett a helyükbe, a tengerészgyalogság páncélosai hadrendben maradtak a 70-es évek első feléig, míg ők is megkapták az M60-kat. Az M103 kivonása után az amerikaiak csak az M1 Abrams kifelesztésével jutottak olyan tankhoz, melynek 120 mm-es lövege volt. Az M103-t soha nem vetették be harci cselekményekben, és csak az Egyesült Államok haderejében alkalmazták. Számos kiállított páncélos található az Egyesült Államokban. Változatok T43E1 M103 M103A1 M103A2 Patrick White-díj A Patrick White-díj (Patrick White Award) egy irodalmi díj Ausztráliában, melyet az irodalmi Nobel-díjas Patrick White hozott létre. White az 1973-ban nyert elismerő díjának összegét arra használta fel, hogy alapítson saját nemzetében egy irodalmi díjat. A 25 000 ausztrál dolláros pénzdíjat az az ausztrál író kaphatja, aki hosszú és rendkívüli irodalmi tevékenységével felhívja magára az ország irodalmi életének figyelmét. Az ilyen írók automatikusan elérhetővé válnak a díj számára, jelentkezni nem lehet. Díjazottak 2013 - Louis Nowra 2012 - Amanda Lohrey 2011 - Robert Adamson 2010 - David Foster 2009 - Beverley Farmer 2008 - John Romeril 2007 - David Rowbotham 2006 - Morris Lurie 2005 - Fay Zwicky 2004 - Nancy Phelan 2003 - Janette Turner Hospital 2002 - TAG Hungerford 2001 - Geoff Page 2000 - Thomas W. Shapcott 1999 - Gerald Murnane 1998 - Alma de Groen 1997 – Vivian Smith 1996 – Elizabeth Harrower 1995 – Elizabeth Riddell 1994 – Dimitris Tsaloumas 1993 – Amy Witting 1992 – Peter Cowan 1991 – David Martin 1990 – Robert Gray 1989 – Thea Astley 1988 – Roland Robinson 1987 – William Hart-Smith 1986 – John Morrison 1985 – Judah Waten 1984 – Rosemary Dobson 1983 – Marjorie Barnard 1982 – Bruce Beaver 1981 – Dal Stivens 1980 – Bruce Dawe 1979 – Randolph Stow 1978 – Gwen Harwood 1977 – Sumner Locke Elliott 1976 – John Blight 1975 – David Campbell 1974 – Christina Stead Somogyszentpál felső megállóhely Somogyszentpál felső megállóhely a Somogy megyei Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút egyik megállóhelye, Somogyszentpál településen, melyet a MÁV üzemeltet. A vonatok csak akkor állnak meg a megállóhelyen, ha van le- vagy felszálló utas. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Pálmajor megállóhely Somogyszentpál vasútállomás Mianmar hadereje Mianmar hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből és a haditengerészetből áll. Fegyveres erők létszáma Aktív: 344 000 fő Szárazföldi erők Létszám 325 000 fő Állomány 10 közepes gyalogos hadosztály 12 regionális parancsnokság (egyenként 10 ezreddel ) 145 gyalogos zászlóalj Felszerelés 200 db harckocsi (kínai 69-es típus) 100 db közepes harckocsi (kínai 63-as típus) 115 db felderítő harcjármű (Ferret, Humber, Mazda) 270 db páncélozott szállító jármű 230 db vontatásos tüzérségi löveg Légierő Létszám 9000 fő Állomány 3 vadászrepülő század 2 közvetlen támogató század 1 szállító század 4 helikopteres század Felszerelés 113 db harci repülőgép (F-7, FT-J, MIG-29 , A-5M) 12 db szállító repülőgép 29 db harci helikopter 66 db szállító helikopter Haditengerészet Létszám 10 000 fő Hadihajók 81 db hadihajó Forrás Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Aranyhasú mangábé Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj. Korábban a kalapos mangábé (Cercocebus galeritus) alfajának tartották, mára többnyire elismerik, mint önálló fajt. Előfordulása A Kongó-medence középső és déli részében levő esőerdők lakója a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Megjelenése Testhossza a hímeknél 40–60 centiméter, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek jóval súlyosabbak a nőstényeknél. Míg a nőstények 4–7 kilogrammosak a hímek akár 13 kilogrammosra is megnőhetnek. Bundája barnás színű, jellegzetessége az aranyszínű hasa, melyről nevét is kapta. Hosszú farka van, melyet ha lent tartózkodik az állat a földön függőlegesen, zászlószerűen felmereszt. A hímeknek sajátos torokzacskója van. Életmódja Ideje jelentős részét az erdő talajszintjén vagy a közelében tölti. 20–30 főből álló csoportokban él, melyek több hímből, sok nőstényből és azok kölykeiből állnak. A csoporton belül az egyedek hangokkal, mimikával és különböző testtartásokkal tartják egymás között a kapcsolatot. A szabadban folytatott életmódjáról szinte semmit nem lehet tudni. Gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, leveleket fogyaszt, néha elkap néhány rovart is a levelek között. Szaporodása A nőstény 175 napnyi vemhesség után egyetlen utódod hoz a világra. A kicsi felnevelésében részt szokott venni a csapat többi nősténye is. A nőstények három, a hímek csak öt vagy hétéves korukban lesznek ivarérettek. A hímek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, a nőstények ellenben életük végéig ott maradnak. Fogságban elélhetnek akár 30 évig is, a szabad természetben várható élettartamuk minden bizonnyal alacsonyabb. Természetvédelmi helyzete Élőhelyeinek elvesztése és a vadászat azt a fajt is érinti. Státusza a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján: „adathiányos”, vagyis pontosan nem állapítható meg a veszélyeztetettség foka, mivel a szabad természetben még nem tanulmányozták eléggé a fajt. Úgy tűnik azonban, hogy ha nem is áll a faj a kipusztulás küszöbén, mindenképpen veszélyeztetettnek számít. Az állatkertek tenyészprogram keretében próbálják megóvni ezt a majomfajt a kipusztulástól. Sajnos jelenleg nagyon kevés állatkertben (összesen 11-ben) élnek aranyhasú mangábék. Európában csak öt helyen tartják ezt a fajt. A legnagyobb fogságban levő állomány a Budapesti Állatkertben él. Rendszeresen szaporodnak. Ezenkívül a Debreceni Állatkertben is él két hím. Jegyzetek http://www.zoobudapest.com/sikersorozat-aranyhasu Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.) Groves, Colin (16. November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 153. ISBN 0-8018-8221-4. Kuratowski-tétel A Kuratowski-tétel a gráfelméletben egy gráf részgráfjainak tulajdonságai alapján fogalmaz meg szükséges és elégséges kritériumot arra, hogy a gráf síkbarajzolható legyen. A tétel állítása Kazimierz Kuratowski lengyel matematikus 1930-ban bizonyította az alábbi tételt Tétel – Kuratowski síkbarajzolhatósági tétele – Egy gráf akkor és csak akkor síkbarajzolható, ha nem tartalmaz felosztott K3,3-at vagy felosztott K5-öt. Itt K3,3 a (3,3) párhoz tartozó teljes páros gráf (a három ház–három kút-gráf), K5 az öt csúcspontú teljes gráf (a „teljes ötös”). Egy gráfról akkor mondjuk, hogy felosztott H, ha a gráf a H gráf éleinek pontokkal való felosztásával jön létre. Ezt úgy kell érteni, hogy egy élen beiktatunk 0 vagy több újabb csúcsot (például •——• élhez hozzáveszünk még két csúcsot: •—•—•—•). Ugyanezen tétel ekvivalens módon átfogalmazott kritériuma, ha nem tartalmaz a K3,3-mal vagy K5-tel homeomorf részgráfot. Például az ábrán látható gráf nem tartalmaz ugyan K5-öt és K3,3-at, de van olyan részgráfja, mely izomorf K3,3-mal, így biztosan nem síkbarajzolható. (Ha a kék utat úgy képzeljük, mint a K3,3 egy élének felosztását, akkor világos, hogy maga a gráf homeomorf K3,3-mal) Bizonyítás Szükséges fogalmak és tételek A tétel igazolásához fel kell használnunk az Euler–Descartes-féle poliédertételt, azaz a nevezetes c + l = e + 2 azonosságot, ahol c a csúcsok száma, l a lapoké, és e az éleké. Ezen kívül szükségünk lesz az alábbi tételre: Tétel – A G gráf 3-összefüggő akkor és csak akkor, ha előáll a teljes négyesből a következő műveletekkel: egy már létező élnek bevesszük egy párhuzamos példányát; vegyünk egy legalább negyedfokú z pontot; a z -be menő éleket osszuk két, legalább kételemű csoportra; a z pont helyett vegyünk egy éllel összekötött pontpárt, z 1 -et és z 2 -t; a z -be menő élek első csoportját helyettesítsük a z 1 -be menő élekkel, a második csoportját a z 2 -be menő élekkel. Megjegyzés. A párhuzamos élek bevétele azért kell, mert különben nem minden egyszerű 3-összefüggő gráfot lehetne ezen a módon létrehozni. Végül a következő lemmára: Lemma – Ha egy gráfban nincs felosztott K5 és K3,3, akkor élösszehúzás után sem lesz benne. Lényegi rész Tétel – Tutte – Ha a G = (V,E) gráf 3-összefüggő, egyszerű, nem tartalmaz felosztott K3,3-at és K5-öt, akkor síkba ágyazható úgy, hogy minden élt egyenes szakasz jelöl, az éleknek csak a végpontja lehet közös, és az összes tartomány konvex (a külső tartomány kivételével). Bizonyítás – Ha a gráfnak 4 pontja van, akkor a gráf a teljes négyes, ami síkba ágyazható a kívánt módon. Feltehetjük, hogy V mérete legalább 5. A lemma miatt van x1 és x2, hogy az x1x2, élt összehúzva egy G1 összefüggő gráfot kapunk. Ez nem tartalmaz felosztott K3,3-at és K5-öt, ezért indukció miatt síkba rajzolható a kívánt módon. Jelölje az összehúzott pontot x. G1 \ {x} 2-összefüggő, ezért G1 \ {x} minden tartományát a gráf egy köre határolja. Jelölje K azt a kört, amely x-et belsejében tartalmazza. Állítás – x1 és x2 egyikének van olyan, a másiktól különböző szomszédja, amely nem szomszédja a másiknak. Tegyük fel indirekt, hogy nem ez a helyzet. A 3-összefüggőség miatt van x1 és x2-nek három közös szomszédja: u,v,z. Ekkor az x1,x2,u,v,z pontok a K körrel együtt egy felosztott K5-öt adnak, ez ellentmondás. Tehát az állítás szerint van például x1 -nek olyan szomszédja, ami nem szomszédos x2-vel. Nevezzük ezt a szomszédot u-nak. Innen elindulva K mentén mindkét irányban lesz egy első pont, ami szomszédjax2-nek. x2 legalább harmadfokú, ezért ez a két pont, s és t különböző. Állítás – x1 minden szomszédja K-nak az st ívén van, mint u. Különben, ha például a v pont a másik íven lenne, akkor x1,x2,u,v,s,t a K körrel együtt egy felosztott K3,3-at határozna meg. Ezek szerint az x pont szétnyitható úgy, hogy a G gráfot a kívánt módon síkba ágyazzuk. A bizonyítás befejezése Tétel - Egy gráf síkbarajzolható akkor és csak akkor, ha nem tartalmaz felosztott K3,3-at és K5-öt. Az Euler-formulával belátható, hogy K3,3 és K5 nem síkba rajzolható, mert a formulából sehogy sem jön ki az élek száma. Tehát ezek a gráfok nem síkba rajzolhatók, így az ilyeneket felosztva tartalmazó gráfok sem. A másik irányt indirekt módon bizonyítjuk. Feltesszük, hogy van egy minimális ellenpélda, ami nem tartalmaz felosztott K3,3-at és K5-öt, mégsem rajzolható síkba. Belátjuk, hogy nincs ilyen ellenpélda. Jelöljük ezt az ellenpéldát G-vel. Könnyen látható, hogy összefüggő és egyszerű. Állítás - G 2-összefüggő. Ha t elvágó pont lenne, akkor lenne V-nek X és Y részhalmaza, amelyekre igazak a következők: metszetük t, egyesítésük V, mindkét halmaz legalább 2 pontú, t-t kivéve nincs él közöttük, és az X,Y halmazok által feszített részgráfok összefüggők. Mivel G minimális ellenpélda volt, azért ezek a részgráfok síkba rajzolhatók. Ha összeillesztjük őket t-nél, akkor G egy síkba rajzolását kapjuk, ami ellentmondás. Tehát G 2-összefüggő. Állítás - G 3-összefüggő. Feltehető, hogy G-nek legalább 5 csúcsa van, mert a teljes 4-es síkba rajzolható, így a legfeljebb 4 pontú gráfok is. Tegyük fel indirekt, hogy x,y elvágó pontpár. Ekkor van V-nek X és Y részhalmaza, amelyekre igazak a következők: metszetük x,y, egyesítésük V, mindkét halmaz legalább 3 pontú, x,y-t kivéve nincs él közöttük, és az X,Y halmazok által feszített részgráfok összefüggők. Legyen GX az X által feszített gráf az e=xy éllel, és hasonlóan a GY az Y által feszített gráf az e=xy éllel. G_X nem tartalmaz felosztott K3,3-at és K5-öt. Különben az használná az új e élt, hiszen G-ben nincs felosztott K3,3 és K5. GY-ban azonban van út x és y között. Erre az útra cserélve az e élt az eredeti G gráfban is kapunk felosztott K3,3-at vagy K5-öt, ellentmondás. Hasonlóan GY sem tartalmaz felosztott K3,3-at és K5-öt. Indukcióval GX és GY is síkbarajzolható. Ezeket összetéve az e él mentén a G síkba rajzolását kapjuk az e él esetleges hozzávételével. 3-összefüggő gráfokra a tétel következik Tutte fent említett tételéből. Luna E–3–2 A Luna E–3–2 jelzésű szovjet űrszonda, a Luna-program, a Hold-program részeként készült. Küldetés Tervezett feladat a Hold megközelítése, felületének fényképezése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata. Jellemzői Az OKB–1 tervezőiroda fejlesztette ki és építette. Az 1960. április 19-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–L (8K72) típusú hordozórakétával tervezték pályára állítani. A rakéta elemelkedése közben – a ránehezedő súlytól és erőhatástól – a tartó állványzat összeomlott, a rakéta felrobbant, Bella ciao… A Bella ciao... a leghíresebb olasz partizándal címe; a világ legismertebb partizánnótái között szerepel. Szerzője ismeretlen. Története a Pó síkságán rizsföldeken dolgozó asszonyok munkadalával kezdődött. Részben a munkadalból, részben pedig más dalok befolyásának hatására született meg e formájában. Mintái voltak: a “Picchia picchia alla porticella” és a “Fior di tomba” című olasz énekek. Zenéje egy ősi gyermekdal mintájára keletkezett ("La ballata della bevanda soporifera"). A második világháborúban a fasizmus ellen kialakult olasz ellenállási mozgalom által vált híressé, először Bologna környékén énekelték a partizánok. Szövege az ellenállók szabadságharcáról szól. Egyes szám első személyben adja a búcsú szavait egy partizán ajkára. A dal baloldali mozgalmak körében is elterjedt. Népszerűsége a Világifjúsági Találkozóknak köszönhetően növekedett meg, ahol az olasz fiatalok küldöttségei tették ismertté. Ezután számos nyelvre átültették, lefordították. A dal Yves Montand előadásában. Eredeti szöveg A dalt több változatban is éneklik. Az egyes sorok változatai, új sorban zárójelek között találhatók. Magyar szöveg Énekelhető változat. Megírásánál nem a szöveghűség, hanem az énekelhetőság volt az elsődleges szempont. Magyar fordítás Szöveghű változat. Megírásánál nem az énekelhetőség, hanem az eredeti tartalom megőrzése volt az elsődleges szempont. A dalt több változatban is éneklik. Az egyes sorok változatai új sorban, zárójelek között találhatók. Kajántó község Kajántó község (románul: Comuna Chinteni) község Kolozs megyében, Romániában. Központja Kajántó, beosztott falvai Bodonkút, Diós, Fejérd, Fejérdi fogadók, Hosszúmacskás, Magyarmacskás, Szellőcskevölgy, Szentmártonmacskás. 2008 óta Kolozsvár metropolisz térség része. Fekvése Kolozs megye északnyugati részén helyezkedi el, Kolozsvártól 13 kilométerre. A DJ 109A megyei úton közelíthető meg. Népessége 1850-től a népesség alábbiak szerint alakult: A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3065 fő volt, amely növekedett a 2002-ben feljegyzett 2786 főhöz képest. A lakosság 77%-a román, 17,72%-a magyar. Vallási hovatartozás szerint a lakosság 68,09%-a ortodox, 14,49%-a református, 4,08%-a görögkatolikus, 2,45%-a római katolikus, 2,28%-a pünkösdista, 1,34%-a baptista és 1,11%-a a Keresztyén Testvérgyülekezet tagja. Nevezetességei A község területéről az alábbi építmények szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: a bodonkúti Istenszülő elszenderedése fatemplom ( LMI-kódja CJ-II-m-B-07808) a fejérdi Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom (CJ-II-m-B-07611) a kajántói Mindenszentek-templom (CJ-II-m-B-07565) a magyarmacskási kúria (CJ-II-m-B-07700) a szellőcskevölgyi fatemplom (CJ-II-m-B-07750) Híres emberek Dióson született Papp Sándor (1868–1937) festő. Fejérden született Benkő András (1923) zenetörténész. Kajántón születtek Józsa János (1901–1973) tudománytörténész, műfordító, Kelemen Árpád (1932–1997) a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora, feltaláló, a New York-i Tudományos Akadémia tagja, Lakó Éva (1935) régészeti szakíró, muzeológus, Szekernyés János (1941) irodalomtörténész, újságíró. Guitar Player A Guitar Player népszerű, havonta megjelenő gitáros magazin. Nagyrészt gitárosokkal, gitártechnikával kapcsolatos cikkeket, interjúkat, kritikákat és különböző írásokat tartalmaz, gyakran részletezi ismert gitárosok felszerelését, erősítő kapcsolásait. 1967-től kezdve folyamatosan megjelent, majd az 1980-as években robbanásszerű népszerűség-növekedést ért el és rendkívül befolyásos gitáros magazin lett. 2006-tól kezdve internetes videó mellékletet is sugároz. Dampsmesnil Dampsmesnil település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 200 fő (2015). Dampsmesnil Berthenonville, Bus-Saint-Rémy, Vexin-sur-Epte, Bray-et-Lû és Montreuil-sur-Epte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vallási szegregáció A vallási szegregáció az emberek fizikai elkülönítése vallásuk alapján. A kifejezést leginkább akkor használják, amikor egy adott társadalom nem faji, hanem vallási alapon tesz különbséget tagjai között. A szegregáció lehet szociális jelenség, de lehet törvények, szabályok következménye is. Egyik példája az észak-írországi iskolarendszer, ahol elméletben minden iskola nyitva áll minden diák előtt, de gyakorlatban minden vallási felekezetnek megvannak a saját iskolái. Hasonló kifejezés még a vallási apartheid, amelyet szintén olyan helyzetekre alkalmaznak, amikor az embereket vallásuk alapján különítik el. Szaud-Arábia 2004 előtt a szaúdi kormány hivatalos honlapján olvasható szöveg alapján zsidónak tilos volt az ország területére belépni (bár a gyakorlatban nem ellenőrizték ennek betartását) A vallási szegregáció másik példája az iszlám vallás két szent városa, Mekka és Medina, ahova a nem muszlim vallású személyek nem léphetnek be és nem is utazhatnak keresztül rajta. Aki a két város valamelyikében ezt mégis megkísérli, azt megbírságolhatják, a Mekkában talált nem-muszlimokat kitoloncolják. Ez az előírás nehézségeket okoz azoknak a nyugati vállalatoknak, amelyek kirendeltséget tartanak fenn ebben a két városban és csak muszlim vallású dolgozókat vehetnek fel oda. A nem-muszlimok csak a városhatáron kívülről végezhetik munkájukat. Ennek egyik példája a Bell Canada kanadai távközlési vállalat, amely az 1980-as években Mekkát és Medinát látta el telefonhálózattal és a nem-muszlim munkatársak számára a várohatáron kívül tudott csak irodát találni. Egyesült Királyság Napjainkban London az egyik olyan nagyváros, amelynek lakói nem faji, hanem vallási alapon különülnek el egymástól. 2007-ben London lakóinak 25%-a élt saját akaratából vallási alapon kialakuló helyi közösségekben. Dampvalley-lès-Colombe Dampvalley-lès-Colombe település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 107 fő (2015). Dampvalley-lès-Colombe Montcey, Calmoutier, Colombe-lès-Vesoul, Frotey-lès-Vesoul és Noroy-le-Bourg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. e. 213 Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek – i. e. 160-as évek Évek: i. e. 218 – i. e. 217 – i. e. 216 – i. e. 215 – i. e. 214 – i. e. 213 – i. e. 212 – i. e. 211 – i. e. 210 – i. e. 209 – i. e. 208 Események Római consulok : Q. Fabius Maximus és Ti. Sempronius Gracchus Szürakuszai ostromának kezdete Hannibál elfoglalja Tarentumot (a fellegvár kivételével) V. Philipposz makedón király sikerei Illíriában : Lisszosz bevétele Csin Si Huang-ti elrendeli a nagy könyvégetést, és több száz konfuciánus tudóst kivégeztet Le Bersac Le Bersac település Franciaországban, Hautes-Alpes megyében. Lakosainak száma 152 fő (2015). Le Bersac Méreuil, Montrond, Saint-Genis, Savournon és Serres községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nagyberezsnye Nagyberezsnye, (szlovákul: Breznica, korábban Veľká Breznica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma volt. Fekvése Sztropkótól 5 km-re délre az Ondava bal partján fekszik. Története Mint I. Lajos király adományleveléből kiderül Berezsnye már a 14. század közepén létezett, valószínűleg már a 14. század előtt keletkezett. 1404-ben "Wrwzniche", 1408-ban "Breza" néven említik, 1443-ban "Antiqua Breza", 1454-ben "Nagbriza" alakbanszerepel az oklevelekben. Ekkor 5 és fél jobbágytelek, 12 önálló és 5 zsellérháztartás után adózott, a sztropkói uradalomhoz tartozott. Birtokosai kezdetben a Perényiek, 1568-tól a Pethő család, majd a 18. századtól a Hadik Barkóczy család volt. Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt régi fatemploma a 15. században épült, különálló harangtoronnyal. 1600-ban 26 portát számoltak a faluban. A 17. században lakói elszegényedtek, számuk lényegesen csökkent. 1639-ben csak egy jobbágyporta adózott. 1715-ben 11, 1720-ban 7 adózó háztartása volt. 1787-ben 462 lakosa volt, 1828-ban 555 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozásal, mészégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "BREZNITZE. Nagy Bresznitze, Velki Bresznitze. Tót falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kis Breznitzének szomszédságában. Határja három nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik, 272jó búzát terem, réttyei jók, legelője alkalmatos, fája tűzre elég, malma a’ szomszédságban, piatza Sztropkón, és Várannón, első Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Nagy-Breznicza, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fiókja: 564 kath., 12 zsidó lak., 920 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnik." Iskolája 1888-ig a régi plébánia épületében működött, azután új épületet kapott. 1831-ben kolera, 1847-ben éhínség pusztított. A század végén lakói közül többen a tengerentúlra vándoroltak ki. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. 2001-ben 709 lakosából 701 szlovák volt. Nevezetességei Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1763 -ban épült barokk-klasszicista stílusban. Plébániáját 1997 -ben újraalapították. Források és jegyzetek Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017 Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Gare de Bellevue Gare de Bellevue vasútállomás Franciaországban, Meudon településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Brest-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Sèvres-Rive-Gauche (Gare de Brest, Párizs–Brest-vasútvonal) Gare de Meudon (Paris Gare Montparnasse, Párizs–Brest-vasútvonal) Türk rovásírás A türk írás (vagy Orkhon írás) a legkorábbi ismert türk írásrendszer, amely az orkhoni feliratokról ismert. Az írást 1889-ben fedezték fel egy mongóliai expedíció során, amelynek a célja az Orhon-völgy egy 8. században épült emléke volt. Az írás szogd eredetű. Később használta az Ujgur Birodalom. A „jenyiszeji” változat kilencedik századi kirgiz írásokból ismert. Felfedezése Az orkhon-völgyi feliratokat Nyikolaj Jadrincev 1889-es expedíciója során fedezték fel. A leleteket Vaszilij Radlov tette közzé, s azokat a dán filológus, Vilhelm Thomsen fejtette meg 1893-ban. Az írás hasonló a Tu-jue (�� pinyin tú jué) által Kínában a Tang dinasztia ideje alatt hátrahagyott leletek felirataihoz. A türk írást néha rúnaalakúnak nevezik, a germán rúnákkal való külsőséges hasonlóságai miatt. Ez a hasonlóság azonban triviális, ugyanis az összes, kemény felületre írt írás ezt a tendenciát mutatja. Szintén csak távolról rokon rovásírásokkal. Lásd még Türk képjelek Székely-magyar rovásírás Kárpát-medencei rovásírás Kazár rovásírás Külső hivatkozások Orkhon Inscriptions complete text Omniglot.com (angol) Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1 Megjegyzések Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22; p. 22 Kajátavölgy Kajátavölgy, (szlovákul: Kojatická Dolina) Kajáta településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Fekvése Kajáta központjától 2 km-re délre fekszik. Története 1920 előtt területe Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. Nevezetességei A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. Mink János Mink János (Mohács, 1938. április 13. –) magyar kémikus, az analitikai kémia elismert kutatója. Élete 1938-ban született Mohácson, egy sokgyermekes családban, édesapja Mink János, édesanyja Vesztergombi Julianna volt. Egyetemi tanulmányait a Veszprémi Egyetemen kezdte, majd állami ösztöndíjjal a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen fejezte be, ahol a diplomát radiokémiából kapta meg 1962-ben. Ugyanitt az aspirantúra elvégzése után szerzett 1968-ban kandidátusi címet molekulaspektroszkópiából, amelyet 1969-ben az ELTE-n honosítottak, megkapva a doktori címet. 1980-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett kémiai tudományokból. Ezután kétszer is jelölték akadémikusnak, először 1986-ban (az ajánlók Tétényi Pál és Kovács István akadémikusok voltak), majd 1994-ben (az ajánlók Markó László és Pungor Ernő akadémikusok voltak). Munkássága Nemzetközileg elismert tudományos kutató, a nagyműszeres analitikai kémia, főleg infravörös és Raman spektroszkópia, a felületanalitika, a katalízis, a nanoszerkezetek és önszerveződő molekulák területén. Jelenleg az FTIR és Raman spektroszkópia és mikroszkópia orvosi diagnosztikai és biológiai alkalmazási lehetőségeinek kutatásával foglalkozik. Kezdetben az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében főleg fémorganikus- és koordinációs vegyületek, valamint szolvatált rendszerek szerkezetkutatásával foglalkozott, mind kísérleti, mind elméleti módszerekkel. 1969-től az MTA Izotópkutató Intézetében folytatta ezen kutatásait. Magyarországon elsők között alkalmazva ezeken a területeken a Raman spektroszkópiát. Az 1980-as évek közepétől hazánkban elsőnek alkalmazta az infravörös spektroszkópiában a mikroszkópos módszereket, olyannyira, hogy az 1990-es években, pályázaton elnyert, Magyarországon és Kelet-Európában egyedülálló infravörös képalkotásos spektroszkópiai berendezés segítségével végzett úttörő kutatásaiból a Nature-ben jelent meg közlemény. Ebben az időben a Veszprémi Egyetemen légköri szennyezők nagyérzékenységű laboratóriumi és nyílt fényutas FTIR spektroszkópiai detektálásának fejlesztésével kezdett foglalkozni. Ugyan csak az 1990-es évek közepétől az MTA Kémiai Kutatóközpontban biológia és orvostudományi kutatásokhoz is csatlakozott, hogy FTIR és Raman spektroszkópia és mikroszkópia módszereit orvosi diagnosztikai és biológiai alkalmazási lehetőségek kutatására alkalmazza. Többek közt ezen kutatásokat folytatta az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában is; új, biológiailag aktív anyagok jellemzésének kutatásával és fejlesztésével megtoldva ezt a szakterületet. Tudományos munkássága mellett folyamatosan részt vett az új generációk oktatásában, nevelésében is. Kezdetben az ELTE-n, ahol 1982-ben címzetes egyetemi tanár kinevezést kapott az Általános és Szervetlen Kémiai Tanszéken. Majd a Veszprémi Egyetemen oktatott és vett részt a posztgraduális képzésben. 1992-ben nevezte ki Göncz Árpád köztársasági elnök az Analitikai Kémiai Intézeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, amely pozíciót 2003-ig töltötte be. 2001-2007 között az Anyagtudományok és -technológiák Doktori Iskola vezetője volt. Azóta is rendszeresen oktat a Pannon Egyetemen a szerkezeti kémia, felületspektroszkópia, környezetvédelem analitikája, a rezgési spektroszkópia anyagtudományi és biológia aspektusai és a rezgéselmélet területén. Nagy nemzetközi egyetemeken is tart kurzusokat PhD hallgatók számára, főleg infravörös és Raman spektroszkópiából és a rezgések elméletéből, például a Windsori Egyetemen, a Stockholmi Egyetemen, a Müncheni Műszaki Egyetemen, az Erlangeni Egyetemen vagy a Szentpétervári Műszaki Egyetemen. Jelenleg az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában a Biológiai Nanokémia kutatócsoportban tevékenykedik kutatóprofesszorként és a Pannon Egyetem Műszaki Kémiai Kutatóintézetében oktatóprofesszor. Több nemzetközi tudományos folyóirat, többek közt a Spectrochimica Acta, az Applied Spectroscopy Review vagy a Journal of Raman Spectroscopy szerkesztőbizottságának a tagja. 1990-95 között az MTA Molekulaspektroszkópiai Albizottság elnöke, 1992-95 között a Magyar Kémikusok Egyesülete Fizikai Kémiai Szakosztályának elnöke volt. 1992-től a Fourier-transzformációs Spketroszkópiai Nemzetközi Komferencia (ICOFTS), 2000-től a Raman Spektroszkópiai Nemzetközi Konferencia (ICORS) irányító bizottságának tagja. Jelentősebb publikációi Könyvek J. Mink, R. Kellner, G. Keresztury: Recent Aspects of Fourier Transform Spectroscopy, Springer-Verlag, 1997 Mink J, Keresztury G, Kristof J, Mihaly J: FT-IR and FT-Raman study of surfaces and thin layers, 1998 J. Mink, Gy. Jalsovszky, G. Keresztury: Proceedings of the Eighteenth International Conference on Raman Spectroscopy, John Wiley & Sons, 2002 J. Mink, L. Mink: Computer Program System for Vibrational Analyses of Polyatomic molecules, Erlangen and Stockholm, 1993 J. Mink, L. M. Mink: Computer program system for calculation of vibrational frequencies for polyatomic molecules, Stockholm, 2004 Mink J.: Optical spectroscopy, Veszprém, 1993 Mink J.: Enviromental Analytical Chemistry, Veszprém, 1995 J. Mink: FT-Raman-Instrumentierung inkl. Anwendung zur Mikroanalyse Moderne Shcwingungsspektroskopie Grundlangen und Anwendungen in Industrie und Forschung, Wien, 1994 J. Mink: Theory and Application of Infrared and Raman Spectroscopy, Technical University Münich-Garching, 1995 J. Mink, G. Keresztury: Emission FTIR, Catalysts, Veszprém, 1995 Folyóiratok Eddig több, mint 230 cikke jelent meg különböző tudományos folyóiratokban. Liqiu Tang, Lei Shi, Charlotte Bonneau, Junliang Sun, Huijuan Yue, Arto Ojuva, Bao-Lin Lee, Mikael Kritikos, Robert G. Bell, Zoltán Bacsik, János Mink, Xiaodong Zou: A zeolite family with chiral and achiral structures built from the same building layer., Nature Materials, 2008 Zhou MD, Zhao J, Li J, Yue S, Bao CN, Mink J, Zang SL, Kuhn FE: MTO Schiff-base complexes: Synthesis, structures and catalytic applications in olefin epoxidation., Chemistry - A European Journal, 2007 Abbasi, A.; Risberg, E.D.; Eriksson, L.; Mink, J.; Persson, I.; Sandström, M.; Sidorov, Y.V.; Skripkin, M.Y.; Ullström, A.S.: Crystallographic and vibrational spectroscopic studies of octakis(DMSO)Ianthanoid(III) iodides., Inorganic Chemistry, 2007 Zoltán Bacsik, András Gyivicsán, Krisztián Horváth, János Mink: Determination of Carbon Monoxide Concentration and Total Pressure in Gas Cavities in the Silica Glass Body of Light Bulbs by FT-IR Spectrometry, Anal. Chem., 2006 Braun T., Rausch H., Mink J.: Raman spectroscopy of the effect of reactor neutron irradiation on the structure of polycrystalline C60, Carbon, 2005 B. Hren, J. Mink, L. Balázs: FT-IR analysis of gas composition in low volume light bulbs, Analytical Chemistry, 2002 F. Jalilevand, L. Eriksson, J. Glaser, M. Maliarik, J. Mink, M. Sandström, I. Tóth, J. Tóth: New Classes of Oligonuclear Platinum-Thallium Compounds with a Direct Metal-Metal Bond. Part 4. Tl-Pt(CN)5 in the Solid State - A Multimethod Study of an Unusual Compound, Chemistry-A European Journal, 2001 J. Blixt, J. Glaser, J. Mink, I. Persson, P. Persson, M. Sandström: Structure of Thallium(III) Chloride, Bromide and Cyanide Complexes in Aqueous Solution, Journal of American Chemical Society, 1995 W.A. Herrmann, W. Scherer, R.W. Fischer, J. Blümel, M. Kleine, W. Mertin, R. Gruehn, J. Mink, H. Boysen, C.C. Wilson, R.M. Ibberson, L. Bachmann, M. Mattner: Polymeric Methytrioxorhenium - An Organometallic Nanoscale Double Layer-Structure of Corner-Sharing Re5(CH3) Octahedra with intercalated Water Molecules, Journal of American Chemical Society, 1995 J. Browning, P.L. Goggin, R.J. Goodfellow, M.G. Norton, A.J.M. Rattray, B.F. Taylor, J. Mink: Vibrational and nuclear magnetic resonance spectroscopic studies on some carbonyl complexes of gold, palladium, platinum, rhodium and iridium, J. Chem. Soc. (Dalton), 1977 Díjak, kitüntetések Nemzetközi Fourier Díj, Düsseldorf, 1985 Alexander von Humboldt Kutatási Díj, Bonn, 1994 Osztrák Analitikai Kémiai Társaság Friedrich-Emich Medálja, Bécs, 1995 Széchenyi Professzori Ösztöndíj, 2000 Professor Excellens, Veszprém, 2008 Stockholmi Egyetem díszdoktora, 2009 Pro Arte Chimica, Budapest, 2009 Tarragona Tarragona város Spanyolország északkeleti részén, Katalónia autonóm közösségben, Tarragona tartományban, Deltebrétől körülbelül 89 km-re északkeletre, Lleidától körülbelül 90 km, az E90-től körülbelül 33 km-re délkeletre, Barcelona központjától mintegy 100 km-re délnyugatra. Ókori alapítású város a Földközi-tenger partján. Az i. e. 3. század és az i. sz. 5. század között Tarracona néven az Ibériai-félsziget legnagyobb részét kitévő Tarraconensis római provincia egyik központja volt, innen indult Astorga felé a Via Norte, mely Caeseraugustánál a Via XXV Hispanica, Emerita Asturicánál pedig a Via Delapidata úttal találkozott. Még ma is szép számmal találhatók itt római kori illetve középkori épületmaradványok. A mai város gazdaságában a borexport és az elektromos berendezések gyártása a legjelentősebb. Kultúra Tarraco színház; egy vizigót bazilika és egy XII. századi románkori templom is van a közelében Tarraco római cirkusz Museo Diocesano de Tarragona - az ókori kerület múzeuma Tarragonai Modern Művészetek Múzeuma Elérése Közút A város az algecirasi nagy csomópontból közvetlenül az E15 (ez az út fut a tengerparton), Mérida és nyugatibb irányokból elsősorban az E90 mentén közelíthető meg. Az E90 Lisszabon, Badajoz, Mérida, Madrid, Zaragoza irányából Barcelona és a Meditterán Autópálya felé tart, Montblancnál tér le Tarragona felé. Repülő Közelében van a Reus repülőtér. Vonat Speciális közlekedési helyzetéből adódóan egész különleges módon Tarragonának két vasútállomása is van: az egyik a levantei tengerpart (Via Herculeia) mentén szolgálja ki az utazókat a regionális-, a Talgo- és az Euromed-vonatokkal délről Alicante, Villajoyosa, Valencia, Amposta (Deltebre), északról Barcelona, Castelldefels felől. A másik állomás a város szélén található, a Madrid–Barcelona nagysebességű vasútvonalon. Ide a Barcelona vagy Madrid felől érkező nagysebességű AVE vonatok érkeznek. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Nidderau Nidderau település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 20 051 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Raju, a riksa A Raju, a riksa (eredeti cím: Raju the Rickshaw) francia televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet Suraj Varma rendezett. Magyarországon a Minimax és az M2 adta le. Ismertető Raju egy kis Riksa, aki a sorozat főhőse, és elutaztatja a gyerekeket az olyan gépkocsi járművek világához, akik indiából származó kocsik. Szereplők Autók Raju ( Molnár Levente ) – A főhős, aki egy kis riksa, és jól végzi a munkáját. Tina ( Csuha Bori ) – Rózsaszínű kis riksa, aki Raju barátnője. Charlie ( Seszták Szabolcs ) – Zöld kis riksa, aki Raju barátja. Rafi ( Joó Gábor /Gubányi György István) Sing ( Csuha Lajos ) Bobby ( Kocsis Mariann ) Nanda ( Kántor Kitty ) Vick ( Előd Álmos ) Emberek Samita ( Molnár Ilona ) – Barna hajú, csillag formájú fekete szemű kislány, Raju kedves társa. Anita – Masnis barna hajú, fekete szemű kislány, aki szeret találkozni Rajuval. Dan (Boldog Gábor) Barna hajú, fekete szemű fiú, aki szeret találkozni Rajuval. Auto Doktor úr ( Szokol Péter ) Rontó Palko (Bolla Róbert) Mesélő ( Szacsvay László ) Epizódok Mozgalmas szülinap (Busy Birthday) Vigyáz, kész, rajt! (?) Nem fog fájni (A Fine Fix) Egy nyári nap (One Hot Dog) A hegyen (?) Vik gyorsasága (?) Micsoda lárma! (What a Best!) Tina szomorú (Cheering up Tina) Új ruhában (New Coats) A menekülő riksa (Run Away Richshaw) Sorávakóm (Rupnuf) Gyűjtő vadászat (Scavanger Hunt) Szagos Singh (Stinky Singh) Ellopott vidámság (Tahing Fun out of Fanpur) Tina új barátai (Tina's playmates) Vidám kincskeresés (?) Ki fél a sötétben? (Who's Afraid of the Dark?) Április bolondja (April Fool) A mulatság (Carnival) Suta a bohóc (Clumsy the Clown) Felszínes barátok (Cool Rickshaws) Jónak lenni a legjobb (Cool to bee Kind) Tűzoltók (Fire Fighters) Nyughatatlan Raju (Hasty Raju) Irigy úr (Pied Piper) Patkányfogó (Vick and Vroom) Mikulás riksák (Santa Rickshaw) Tartsd be a szabályokat (Sticking to Rules) A gondolkodó sapka (Thinking Cap) Édes Kívánság (Candy Wish) Dózi, a buldózer (Dozy the Bulldozer) Boldog születésnapot! (Happy Birthday) A varázsszőnyeg (Magic Carpet) Autódoktor úr ajándékai (Motorjee Gift) Rossz tréfa (Pepper Prank) Egy esős nap (Rainy Day) Varázslat mindenütt (Ther's Magic Everywhere) A szemüveges ló (The Horse who saw Double) A fák a barátaink (Trees are Friends) Mókaváros dala (A Song for Funpur) Munka pihenés nélkül (All Work and no Play) Játék a formákkal (Fun with Shapes) Ajándékozni öröm (Pineapples to Share) Kutyaszeretet (Puppy Love) Raju, a herceg (Raju the Raja) Indulj el idejében! (Ride on Time) A szivárvány túloldala (Somewhere over the Rainbow) A haragos kecskegida (Little Billy Goat) A táncoló tehén (The Dancing Cow) Baráti tánc (The Friendly Go Go) A limonádé tolvaj (The Lemonade Thief) A pizsamaparti (The Pajama Party) Forgó kerekek (Twirly Wheels) Vick és Gáz (Vick and Vroom) Kemping történet (A Camping Story) Charlie rémálma (Charlie's Nightmare) A gyümölcsszobor (The Fruit Sculpture) A mókavárosi torta (The Funpur Pie) Egy nap a gazdaságban (A Day at the Farm) A hiányzó csillagok rejtélye (The Mystery of Missingstars) Az új polgármester (The New Mayor) A szépség belülről fakad (Beauty is as Beauty Does) Ki hozza el az újesztendőt? (Bringing in the Newyear) Az esküvői riksa (The Wedding Rickshaw) A könyvek csodálatos világa (The Wunderful World of Books) Majomszeretet (Monkey Business) Bobby és Barbi (Bobby and Becky) A hegy szelleme (The Ghost of Jupnahill) Ajándék a barátoknak (Gifts for my Friends) Aranyosi néni (Mrs. Kindly) Játsszunk tovább! (Playing it Forward) Rafi románca (Ruffie's Romance) Charlie rozsdája (Charlie gest the Rustles) A harsogó duda (Who's Afraid of the big bad Horn) Charlie tisztálkodik (Charlie Cleans Up) Kerekek határok nélkül (Wheels without Borders) Ki a bátor? (The Beesknees) Büdi a szemeteskocsi (Garbo the Garbagetruck) Ochsenfurt Ochsenfurt település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 11 155 fő (2015. december 31.). Földeáki Nóra Földeáki Nóra (Debrecen, 1979 –) magyar színésznő. Életpályája 1979-ben született Debrecenben. 1993-1997 között az Ady Endre Gimnázium tanulója volt. 1997-2002 között játszott már a debreceni Csokonai Színházban. 2002-2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2006-2008 között ismét a Csokonai Színház tagja. 2008-tól a Forte Társulat színésznője. Két lánya van, akik 2011-ben ill. 2012-ben születtek. Fontosabb színházi szerepei 2007 – Frank Wedekind: A tavasz ébredése, rendező: Horváth Csaba (Csokonai Színház, Debrecen) 2008 – Szálinger Balázs: Kalevala, koreográfus-rendező: Horváth Csaba (MODEM) 2008 – Evangélium, koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Zsámbéki Színházi Bázis) 2009 – Gorkij: Éjjeli menedékhely, rendező: Horváth Csaba (József Attila Színház) 2009 – Etűdök/Csak a felhők, koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza) 2009 – Isteni vidékek, koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Trafó Kortárs Művészetek Háza) 2009 – Ne kíméld, akiket szeretsz, rendező: Hajdu Szabolcs (Zsámbéki Színházi Bázis) 2009 – Dürrenmatt: A fizikusok, rendező: Horváth Csaba (Sanyi és Aranka Színház) 2010 – Szálinger Balázs: A tiszta méz, rendező: Horváth Csaba (József Attila Színház) 2010 – Erkel: Sakk-játék, koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Gyulai Várszínház) 2010 – Samuel Beckett: Ó, azok a szép napok!, koreográfus-rendező: Horváth Csaba (Trafó Kortárs Művészetek Háza) 2014 – Helen Edmundson: Irtás, rendező: Horváth Csaba (Szkéné Színház) 2015 – Fjodor Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, rendező: Horváth Csaba (Szkéné Színház) 2015 – Tar Sándor-Keresztury Tibor: A te országod, rendező: Horváth Csaba (Trafó Kortárs Művészetek Háza) 2016 – Gerhart Hauptmann: Patkányok, rendező: Horváth Csaba (Szkéné Színház) 2008 – S. Ruhl: Tiszta vicc rendező: Lukáts Andor (Sanyi és Aranka Színház) 2009 – TÁP Színház: Kurátorok, rendező: Vajdai Vilmos 2009 – Shakespeare: Hamlet, rendező: Zsótér Sándor (József Attila Színház) 2009 – Gorkij: Éjjeli menedékhely, rendező: Horváth Csaba (József Attila Színház) 2014 – W.S. Othello – néger mór, rendező: Zsótér Sándor (Stúdió K) 2017 – Kálmán nap, rendező Hajdu Szabolcs (Látókép Ensemble – B32) Filmes és televíziós szerepei Liberté '56 (2007) Szabó Ignác (tanár, 1832–1900) Szabó Ignác (Eger, 1832. február 1. – Eger, 1900. július 2.) főgimnáziumi tanár. Élete Középiskoláit 1848-ban végezte szülővárosában. Résztvett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mint honvédtüzér Bem alatt és 1849-ben az alvidéki (Vetter) hadtestben. A két évi bölcseleti tanfolyamot Egerben befejezte, később mint tanárjelölt a pesti és bécsi egyetemet látogatta. 1858-ban nevezték ki az egri főgimnáziumhoz tanárnak; okleveles gyorsíró és az országos középiskolai tanáregyesület választmányi tagja. Az 1870-es években, mint a bölcselet magántanára is az egri jogakadémián nyert alkalmazást. 1896-ban a Szent István Társulat irodalmi osztálya tagjai sorába választotta. 1893-ban nyugalomba vonult és Eger város irattárának rendezésével foglalkozott; e város beléletére és történelmére vonatkozó több közlés jelent meg tőle a lapokban. Munkássága Irodalmi működését 1853-ban kezdte Szabó Náczi név alatt Vahot Imre és Vas Gereben lapjaiban, a Hölgyfutárban, Szépirodalmi albumban (1856. beszély), Kalauzban (1857), Szelestey és Boros lapjaiban adomákkal és apró elbeszélésekkel; később is jelentek meg versei és beszélyei a Fővárosi Lapokban, a Budapesti Hölgydivatlapban, a Debreczeni Közlönyben (1860. 51. sz. költ.) Czikkei az egri róm. kath. főgymnasium Értesítőjében (1859. A föld átalakulásának rövid története, 1881. A lélektan köréből), a Vasárnapi Ujságban (1860. A burgonya, 1861. Jabloniczky Ignácz, 1862. Arany történetéből), a Pesti Hölgydivatlapban (1864. beszélyek), a Családi Körben (1867. Az utolsó Frangepán), az Igazmondóban (1869. A vizaknai visszavonulás), az Egerben (1878. 25. sz. Vitkovics mint költő), a Figyelőben (V. 1878. Vitkovics emlékezete), az Egerben (1887. 9. sz. Rapaics Dániel 1848-49. honvédezredes életrajza.) Munkái A földisme alapvonalai. A gymnasiumi és reáltanodai ifjúság használatára. Eger, 1861. Élet és történet. Beszélyek. Pest, 1861. Az ásványország természetrajza. Középtanodák használatára. U. ott, 1864. Természettani földrajz, különös tekintettel a magyar birodalom viszonyaira. I. rész. 21 ábrával. U. ott, 1869. (Több nem jelent meg.) A nézleti mértan elemei. Vezérkönyv a mértani tárgyak szemléleti felfogása s szabadkézi rajzolásában az I-IV. oszt. számára. U. ott, 1870-71. Két rész. Mértani rajzokkal. (2. teljesen átdolgozott kiadás. I. 3. telj. átdolg. k., II. 2. telj. átdolg. k. Bpest, 1878.) A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Ábrákkal és a tenger-áramlások abroszával. U. ott, 1869. Két rész. Logika vagy gondolkodástan. Főgymn. számára. Bpest, 1874. A lég. Népszerű légtünettan, tekintettel hazánk viszonyaira . A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. Két földabrosszal és ábrákkal. U. ott, 1874. (A m. tud. Akadémia által hölgyjutalommal pályadíjazott munka.) Lélektani képek. Tanulmányok a lelki élet köréből... I. füzet. Eger, 1881. A föld alatt. (Arnóthi névvel.) U. ott, 1882. (M. Könyvesház. Bpest, 107-109. szám.) Az erki pap. Egy magyar «Ábrahám a Sancta Clara» élete. Okos emberek számára. Eger, 1883. A látás szerve. Psychologiai tanulmány. U. ott, 1886. Egri lant. Válogatott egyházi és világi vegyes kardalok gyűjteménye a középiskolai ifjúsági énekkarok számára. 1. füzet. U. ott, 1887. A szegény és a gazdag, vagy uralkodjál szenvedélyeiden. Bpest, 1894. (Népiratkák 90.) Az igazmondás feltétlen kötelességéről. U. ott, 1895. Eger város multjából. Korrajzok. Levéltári okiratokból összegyűjtötte. Eger, 1898. Szerkesztette az Egri Irók Albumát 1861-ben; az Egri Póstát 1862. júl. 19-től 1863. jún. 27-ig és az Eger cz. hetilapot 1872-78-ig és 1885. febr. 1-től ismét. Kéziratban Midás király fülei, víg operette 1 felv. Irták Nérée Desabres és Ch. Nuitter, ford., zenéje Bárbier Frigyestől (először adták 1869. márcz. 6. Kassán); Zilda, víg opera 3. szak. Irták St. Georges és Chivot, ford. (először adták 1873. okt. 11. Kassán.) Mornay-sur-Allier Mornay-sur-Allier település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 425 fő (2015). Mornay-sur-Allier Château-sur-Allier, Neuvy-le-Barrois, Sancoins, Langeron, Livry és Mars-sur-Allier községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Belle-et-Houllefort Belle-et-Houllefort település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 557 fő (2015). Belle-et-Houllefort Wierre-Effroy, Rety, La Capelle-lès-Boulogne, Bellebrune, Boursin, Colembert és Conteville-lès-Boulogne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Périgné Périgné település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 1009 fő (2015). Périgné Brioux-sur-Boutonne, Brûlain, Celles-sur-Belle, Mazières-sur-Béronne, Saint-Médard, Saint-Romans-lès-Melle, Secondigné-sur-Belle és Vernoux-sur-Boutonne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: My Little Pony: Equestria Girls A My Little Pony: Equestria Girls, ismert még Én kicsi pónim: Equestria lányok címen 2013-ban bemutatott egész estés amerikai–kanadai 2D-s számítógépes animációs film, amelyet Jayson Thiessen rendezett. A film az Én kicsi pónim: Varázslatos barátság animációs televíziós sorozathoz készűlt. A Screenvision készítette, a Hasbro Studios forgalmazta. Ausztráliában 2013. augusztus 24-én mutatták be a mozikban. Magyarországon a Minimax mutatta be 2013. szeptember 29-én. Ismertető Egy varázstükrön keresztül utaznak főhőseink egy különleges univerzumba, visszaszerezni a Kristály Csúcsról elrabolt koronát. Útjuk során meglepődve tapasztalják, hogy emberi alakot öltenek. I. e. 235 Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek Évek: i. e. 240 – i. e. 239 – i. e. 238 – i. e. 237 – i. e. 236 – i. e. 235 – i. e. 234 – i. e. 233 – i. e. 232 – i. e. 231 – i. e. 230 Események Római consulok : T. Manlius Torquatus és C. Atilius Barbus Rómában bezárjáj Ianus templomának kapuját Türkmenisztán hadereje Türkmenisztán hadereje a szárazföldi erőkből és a légierőből áll. Fegyveres erők létszáma Aktív: 17 000 fő Szolgálati idő a sorozottaknak: 24 hónap Szárazföldi erők Létszám 14 000 fő Állomány 4 gépesített lövész hadosztály 1 tüzér dandár 1 páncéltörő ezred 2 rakéta dandár 1 önálló kisegítő zászlóalj Felszerelés 702 db harckocsi ( T–72 ) 170 db felderítő harcjármű ( BRDM–1 ) 930 db páncélozott gyalogsági harcjármű ( BMP–1 , BMP–2 ) 829 db páncélozott szállító jármű 277 db tüzérségi löveg: 260 db vontatásos, 17 db önjáró Légierő Létszám 3000 fő Állomány 2 vadászrepülő század 1 vegyes állományú század Felszerelés 89 db harci repülőgép ( MiG–29 ) Forrás Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stazione di Riva Trigoso Stazione di Riva Trigoso vasútállomás Olaszországban, Sestri Levante település Riva Trigoso frazionéjában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa–La Spezia–Genova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Moneglia Stazione di Sestri Levante Sainte-Vertu Sainte-Vertu település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Sainte-Vertu Yrouerre, Aigremont, Annay-sur-Serein, Môlay, Nitry, Noyers és Poilly-sur-Serein községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Donogány Jakab Donogány Jakab (Magyarlápos, 1829 – Borszék, 1877. augusztus 12.) orvos. Élete Tanult szülővárosában és Kassán, azután a pesti egyetemen az orvosi tudományokat hallgatta, ahol 1852-ben orvosdoktor lett, később Alsó-Fehér vármegye és Nagyenyed főorvosa volt. Munkái Vegytani készítmények. Schulek Sándor után magyarra fordította, némely készítményekkel és vegytani szótárral bővítette. Pest, 1851. (Ism. Orvosi Hetilap 1857. 447. l.) Rácsosbogárfélék A rácsosbogárfélék (Cupedidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül az Archostemata alrendjébe tartozó család. Hip Hop Hooray A Hip Hop Hooray az amerikai Naughty by Nature hiphopcsapat 3. stúdióalbumának - 19 Naughty III - első kimásolt kislemeze. A dal az amerikai R&B listán egy hetet töltött, és az US Pop Chart lista 8. helyéig jutott. A dal szövege a csinos nőkről szól, ahogy a dalban is éneklik "hé...ho...hé...ho". A klip rendezője Spike Lee, aki szintén feltűnik benne, de látható Queen Latifah, Eazy-E, Monie Love, Da Youngsta, és Run Dmc is. A dal az 1999/2000 EA Sports NBA Live játékában is szerepelt. Tracklista "Hip Hop Hooray" (LP Version) "Hip Hop Hooray" (Extended Mix) "The Hood Comes First" (LP Version) "Hip Hop Hooray" (Instrumental) "The Hood Comes First" (Instrumental) Long Cecil A Long Cecil egy egyedileg gyártott ágyú. A második búr háborúban, Kimberley ostroma alatt gyártotta le a saját műhelyében a De Beers bányászvállalat a brit csapatok számára, George Labram amerikai mérnök tervei alapján. 1902-ben Fokvárosban, a Long Cecil alépítményén szállították Cecil Rhodes koporsóját a gyászmenetkor. Napjainkban az ágyú a Kimberley-i Honoured Dead Memorial sztülobatészén áll (Free State felé fordítva). Valamivel 1915 előtt, a Pratt & Whitney legyártotta az ágyú modelljét, és az American Society of Mechanical Engineers társaságnak ajándékozta. Gyártás Kimberley védőinek csupán viszonylag kiskaliberű (2,5 hüvelykes) elöltöltős hegyi-tarackok álltak rendelkezésre, ezért szükségük volt egy olyan fegyverre, ami képes felvenni a versenyt a búr ostromlókéval. George Labram és Edward Goffe a De Beers bánya vezető rajzolói átolvasták a Kimberleyben korlátozottan rendelkezésre álló tankönyveket és fegyvergyártásról szóló kiadványokat. Ezekből, és más elvégzett számításokból megállapították, hogy a kéznél lévő anyagokból megépíthető egy 7600 méter (24000 láb) hatótávolságú ágyú. Az ágyú gyártása 1899. december 26-án kezdődött az ágyúcső durva esztergálásával, azonban a huzagoláshoz szükséges eszközök némelyike kezdetben nem állt rendelkezésre, így ezeket is a helyszínen kellett legyártani. Az ágyúcső egy 3 méter hosszú, 270 mm átmérőjű lágyacél tuskóból készült; amelyet eredetileg a De Beers műhelyében lévő egyik gép tengelyének szántak. Hatása az ostromra Az ágyú elemeinek elkészítése mellett A De Beers műhelyben egyedi lőszert is elő kellett állítani. Az első bizonyított lövést három héttel a gyártás kezdete után, 1900. január 19-én adták le a várostól északra fekvő Kamfers gát közeli búr táborra. A kortárs beszámolók szerint a búrokat meglepte az új fegyver hatótávolsága; az ágyú képes volt nagy pontossággal eljuttatni a lövedékét a korábban biztonságos távolságban lévő pozícióikba. A gyártás végeztétől az ostrom egy hónappal későbbi befejezéséig a brit védők 255 lövedéket lőttek ki a búr állásokra. Az ágyú azonban nem volt képes sokáig megfordítani az erőviszonyokat, ugyanis a búrok a Long Cecil felállítását követően két héten belül nagyobb ágyút hoztak, négy darab 100 fontos Long Tom löveget. Ennek következtében az ostromlott város lakosainak ágyúzása csak fokozódott és halálosabbá vált mint korábban; ekkor esett áldozatul maga George Labram is. Az ostromnak, és így az ágyútűznek is John French vetett véget, aki 8000 fős lovasságával felszabadította a várost 1900. február 15-én. Flávio Amado Flávio da Silva dos Santos Amado (Luanda, 1979. december 30. –) angolai válogatott labdarúgó. William Hjortsberg William Hjortsberg (New York, 1941 – Livingston, Montana, 2017. április 22.) amerikai író, forgatókönyvíró. Művei Alp (1969) Gray Matters (1971) Symbiography (1973) Toro! Toro! Toro! (1974) Angyalszív (Falling Angel) (1978) – Alan Parker írt a regény alapján forgatókönyvet és készített filmet 1986-ban ( Angyalszív ) Tales & Fables (1985) Nevermore (1994) Mañana (2015) Thunder and Lightning (1977) The Georgia Peaches (1980) (TV) Legend (1985) Angyalszív ; ford. Varró Attila; Cartaphilus, Bp., 2008 ( Filmregények ) Novoannyinszkiji járás A Novoannyinszkiji járás (oroszul Новоаннинский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Volgográdi területen. Székhelye Novoannyinszkij. Népesség 1989-ben 44 758 lakosa volt. 2002-ben 41 611 lakosa volt, melynek 11%-a kazah. 2010-ben 37 306 lakosa volt, melyből 34 768 orosz, 423 ukrán, 310 örmény, 305 ezid, 201 mari, 181 kazah, 178 csuvas, 137 cigány, 104 tatár, 92 azeri, 60 fehérorosz, 33 német, 32 üzbég, 23 kumik, 18 mordvin, 17 grúz, 17 moldáv, 17 udmurt, 16 tadzsik, 10 türkmén stb. Antarktiszi vulkánok listája Lásd még Vulkán Forrás Smithsonian Institution - Global Volcanism Program Entamoeba coli Az Entamoeba coli az amőbák országának egy faja, amely az ember vastagbélflórájának tagja lehet, s ilyenkor a székletben is megtalálható. Betegséget nem okoz, ellentétben közeli rokonával, az Entamoeba histolytica-val. Leírás A trofozoita mérete 20–40 μm. Az E. histolytica trofozoitával ellentétben ez nem tartalmaz fagocitált vörösvértesteket. A ciszta 15–30 μm átmérőjű, s általában nyolc magot tartalmaz. Az Entamoeba coli-t és a Entamoeba histolytica-t az alábbi szempontok alapján különböztethetjük meg egymástól: Megjegyzés: Az Entamoeba coli rövidítése: E. coli – azonban e rövidítés alatt sokkal gyakrabban értenek egy bélbaktériumot, az Escherichia coli-t. (A „colon” szó latinul vastagbelet jelent.) Forrás Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia (2. kiadás). Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003. ISBN 963-202-766-3 Walter Leinweber Walter Leinweber (Német Birodalom, Füssen, 1907. április 18. – 1997. március 2.) Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes német jégkorongozó kapus. Az 1932. évi téli olimpiai játékokon játszott a jégkorongtornán, Lake Placidban. Az amerikai olimpiára csak négy csapat ment el, így oda-visszavágós volt a torna. A lengyel csapat, a kanadai csapat és az amerikai csapat vett részt. A két észak-amerikai válogatott mögött végeztek a harmadik helyen, így olimpiai bronzérmesek és világbajnoki bronzérmesek is lettek. Ő volt a németek egyetlen kapusa. Három jégkorong-világbajnokságon vett részt a német válogatottal: az 1930-as jégkorong-világbajnokságon ezüstérmes lett és ez jégkorong-Európa-bajnokságnak is számított, így Eb-aranyérmet is nyert. Az 1934-es jégkorong-világbajnokságon bronzérmes lett, és ismét Európa-bajnok. Tagja a Német Jégkorong Hírességek Csarnokának. El Putxet (metróállomás) El Putxet egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 7-es metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Pàdua (Plaça de Catalunya állomás, 7-es metróvonal) Avinguda Tibidabo (Avinguda Tibidabo, 7-es metróvonal) Ingrandes (Indre) Ingrandes település Franciaországban, Indre megyében. Lakosainak száma 322 fő (2015). Ingrandes Concremiers, Mérigny, Saint-Aigny, Béthines és Saint-Germain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: George Fărcaş George Fărcaş, magyarosan Farkas György (? – 1812) nagyváradi görögkatolikus egyházmegyei pap, később kanonok és prépost, az erdélyi iskola képviselője. Élete Erdélyből került a nagyváradi egyházmegyébe, ahol eleinte plébános, majd a görögkatolikus káptalan létesítése után, annak éneklő kanonokja lett. Feladata volt az iskolák és a rítus fölötti felügyelet is. Faluról-falura járva próbálta csatlakozásra bírni az ortodox hívőket. Nagyváradon Samuil Vulcan püspök környezetében részese volt a román kulturális élet felélénkülésének. Latin nyelvű egyházi beszédei mellett több egyháztörténeti és teológiai munkát írt román nyelven, ezek kéziratban maradtak fenn a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye könyvtárában. Gheorghe Șincai, aki 1802 körül meglátogatta, úgy vélte, hogy munkái „jók és hasznosak lehetnek a román papság és nép számára,” és Elegia című művében nagy elismeréssel emlékezett meg három nyomdakész egyháztörténeti kéziratáról. Munkái Dissertatio de Cyclo Pashali (1799) Antidoto miscellana ex S. S. et nonullarum prophanorum anthorum selecta (1800) Tractatus de forma consecrationis in Orientali et Occidentali Ecclesia et de Confirmationis Sacramento (1801) Tâlcuirea Sf. Scripturi a Noului Testament (1802) Preces selectae ex Psalmis, S. Augustino et S. Ephremo Syro (1798) Istoria bisericească a Testamentului vechiu și nou (1798) Istoricii Bisericii Testamentului Vechiu (1798-99) Latin nyelvű egyházi beszéd Samuil Vulcan püspök beiktatására (1807. június 29.) Comentaria in Testamentulu Nou (Az új szövetség magyarázata) Várkastély a Kárpátokban A Várkastély a Kárpátokban című regényt Jules Verne írta 1892-ben. A művet Gellért György fordította. Történet A történet a 19. századi Erdélyben, Veresden játszódik. Gortz Rudolf báró a község lakóit babonáik segítségével tartja távol elhagyatott kastélyától. A falun utazik át Teleki Ferenc gróf is, akiben a kastély rossz emlékeket idéz fel, mert Gortz báró okozta szerelmének halálát. Felkeresi a helyet, amiért majdnem életével kell fizetnie. Területi viták listája Jegyzetek http://mapsof.net/italy/static-maps/jpg/bay-of-piran-maritime-boundary-dispute Limbach-Oberfrohna Limbach-Oberfrohna település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 27 056 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: 1989–1990-es magyar női kosárlabda-bajnokság Az 1989–1990-es magyar női kosárlabda-bajnokság az ötvenharmadik magyar női kosárlabda-bajnokság volt. Húsz csapat indult el, a csapatok az előző évi szereplés alapján két csoportban (A csoport: 1-10. helyezettek, B csoport: 11-17. helyezettek plusz a három feljutó) két kört játszottak. Az alapszakasz után az A csoport 1-6. helyezettjei és a B csoport 5-10. helyezettjei az addigi pontjaikat megtartva egymással, az A csoport 7-10. és a B csoport 1-4. helyezettjei az egymás elleni eredményeiket megtartva a másik csoportból jövőkkel újabb két kört játszottak. Ezután a csapatok a középszakaszban kialakult helyezések alapján play-off rendszerben játszottak a végső helyezésekért. A Bp. Spartacus az alapszakasz 16. fordulója után visszalépett. A Szekszárdi Dózsa új neve Szekszárdi KSC lett. Alapszakasz B csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Középszakasz 14–19. helyért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Rájátszás 1–4. helyért Elődöntő: BSE–MTK-VM 71–61, 42–72, 64–65 és Tungsram SC–BEAC-Gépszev 61–82, 65–57, 68–69 Döntő: BEAC-Gépszev–MTK-VM 99–72, 92–90 3. helyért: BSE–Tungsram SC 65–68, 69–80 5–8. helyért 5–8. helyért: Szarvasi Főiskola Medosz SE–Kecskeméti SC 71–70, 78–77 és Soproni VSE–Pécsi VSK 79–68, 86–88, 94–79 5. helyért: Szarvasi Főiskola Medosz SE–Soproni VSE 81–73, 55–80, 73–63 7. helyért: Pécsi VSK–Kecskeméti SC 89–75, 75–73 9–12. helyért 9–12. helyért: Soproni Postás–Alba Regia Építők 88–58, 80–81, 100–60 és Szekszárdi KSC–Szeged SC 75–72, 58–69, 87–65 9. helyért: Soproni Postás–Szekszárdi KSC 82–77, 87–70 11. helyért: Szeged SC–Alba Regia Építők 77–58, 84–79 13–15. helyért 13–15. helyért: MÁV Nagykanizsai TE–BKV Előre 62–70, 53–93 13. helyért: Diósgyőri VTK–BKV Előre 73–55, majd DVTK kétszer nem állt ki 16–19. helyért 16–19. helyért: Sabaria SE–Testnevelési Főiskola SE 78–64, 64–49 és Egis-OSC–Ikarus SE 84–62, 63–77, 82–72 16. helyért: Sabaria SE–Egis-OSC 77–70, 83–67 18. helyért: Ikarus SE–Testnevelési Főiskola SE 55–84, 69–71 Forrás A magyar sport évkönyve 1990 Nemzeti (nép)Sport 1990.05.17., 05.18., 05.21., 05.23., 05.24., 05.25., 05.28., 05.31., 06.01., 06.03., 06.04., 06.06., 06.07., 06.09., 06.13. (rájátszás) Niederfinow Niederfinow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Niederfinow Liepe (Barnim) községgel határos. Népesség A település népességének változása: Rendswühren Rendswühren település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Rakata Prime A Rakata Prime egy bolygó a Csillagok háborúja elképzelt univerzumában. Valaha az ősi rakaták lakták a bolygót, de egy járvány miatt a faj kipusztult. Helyzete Ismeretlen Régiók (Unknown Regions) Leírás A Rakata Prime egy trópusi világ az Ismeretlen Régiókban. Nagy részét tengerek és óceánok borítják. Kisebb részét trópusi szigetek , amelyek tele vannak roncsokkal, amik az idő folyamán berozsdásodtak. A bolygó körül két hold kering, de egyikük elég közel volt ahhoz, hogy látható legyen a felszínről a nappali fény alatt, és lefedje az ég jelentős részét. Élővilága A Rakata Prime-ot a félelmetes rakaták lakták az őskorban, akik az erő segítségével alkották meg a hiperhajtóművet. Történelme A Galaktikus Köztársaság előtt alakult meg a Rakata Végtelen Birodalom (YE 35.000), ami titokban a Rakata Prime volt a fővárosa. Rakata egy tudományosan fejlett faj volt, amely a természeti erőérzékenységgel meghajtotta a technológiát, és tudásukat felhasználta más, kevésbé fejlett fajok rabszolgává és alárendelésére. Ők felelnek más technológiai csodáknak, mint például a Csillagkohó, amit rabszolgákkal, droidokkal építettek.A Rakata nagyvárosokat épített a hazájukra, mely később a dzsungel által visszaszorított rombolásnak köszönhető. Sok rabszolgákat hurcoltak el a hazájuktól, mint például a Malastare-ról és a Coruscantról. A Végtelen Birodalom, amely csúcspontján körülbelül 500 bolygót, tizenegy milliárd rakatát és több mint egy billió rabszolgát tartalmazott, emiatt brutális polgárháború tört ki. A birodalom utolsó éveiben egy súlyos járvány tört ki, amiben sok rakata halt meg. Emiatt sokan elveszítették az Erőt, emiatt a Rakata Prime-on így is folytatódtak a háborúk. A hadurak megverése súlyosan megrongálta a Rakata Prime felszínét a tömegpusztító fegyverek használatával, amelyek a szigetekre széttöredezték. A fajok többsége kénytelen volt elmenekülni a föld alatt, mert a bolygó szinte lakhatatlanná vált. Arakaták kihaltak, így a bolygó lakhatatlan lett. Később a Rakata Prime-ot hozzácsatolták Revan Sith Birodalmához. Revan kétszer is látogatott a bolygóra, hogy belépjen az Ősök Templomába. Sikerül megszereznie a Csillagkohóhoz vezető csillagtérképet és elpusztította a hatalmas szuperfegyvert. Még később is jött a Rakata Prime-ra. Egy évszázaddal később Darth Bane jött a Rakata Prime-ra, hogy megszerezze Revan sith holocronját. A polgárháború után a Galaktikus Köztársaság szövetségese lett. YU 34-ben Tryki az egykori zabrak kalózt letartózták mert próbál szembeszállni az Első Renddel. A háttér mögött A Rakata Prime a kánonba Az ébredő erő képes útmutatójában jelenik meg, az Ismeretlen Régiókban. Később megjelent Az ébredő erő Kezdő Játékában. 2016-ban szerepet kapott egy videojátékban. A Legendákban először a 2003-as változatú Star Wars: A Régi Köztársaság lovagjai nevű videojátékban jelenik meg. 2006-ban Drew Karpyshyn Star Wars: Darth Bane: A pusztítás útja című könyvében jelenik meg, amiben először Lehon névkén szerepel. Megjelenése Csillagok háborúja művekben Filmekben Egyik filmben sem jelenik meg. Könyvekben Drew Karpyshyn: Star Wars: Darh Bane: A pusztítás útja (Lehon névként) Videojátékokban Star Wars: A Régi Köztársaság lovagjai (2006-os változat) Schirmeck Schirmeck település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 2301 fő (2015). Schirmeck Wisches, Barembach, La Broque, Grandfontaine, Rothau és Russ községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rjúkjú-szigeteki galamb A Rjúkjú-szigeteki galamb (Columba jouyi) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó kihalt faj. Előfordulása A Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigetek Okinava-szigetén élt. Megjelenése Tollazata fekete volt, a nyaka zöld és alul fehér volt. Kihalása Az élőhelyének elvesztése játszott szerepet a faj kihalásában. Palicskó Tibor (labdarúgó, 1950) Palicskó Tibor (1950. szeptember 29. –) labdarúgó, hátvéd. Apja idősebb Palicskó Tibor labdarúgó, edző volt. Pályafutása Az 1970-es tavaszi idényben az MTK csapatában szerepelt. Az élvonalban 1970. március 22-én mutatkozott be a Komlói Bányász ellen, ahol csapata 3–1-es győzelmet aratott. 1975 és 1980 között ismét a Hungária körúti csapatban szerepelt, amelynek, akkor már MTK-VM volt a neve. Tagja volt az 1976–77-es kupagyőztesek Európa-kupája idényben a negyeddöntőig jutott csapatnak, majd az 1977–78-as idényben bajnoki bronzérmet elért együttesnek. Az élvonalban összesen 96 mérkőzésen szerepelt és egy gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1977–78 Magyar kupa (MNK) döntős: 1976 Kupagyőztesek Európa-kupája negyeddöntős: 1976–77 Matroid A matroid a modern matematika egy igen újnak számító fogalma, melyet 1935-ben vezetett be Hassler Whitney amerikai matematikus; maga a szó latin-görög szóösszetétel, melynek jelentése: „mátrix-szerű”. Némileg, bár elég pontatlanul tényleg a mátrix-fogalom egy általánosításáról van szó (ha a mátrixokat mint oszlopaik vagy soraik halmazait és ezek részhalmazait tekintjük), de pontosabb és hasznosabb, ha a matroid fogalmát egy olyan, halmazokból álló, axiómarendszerrel leírt konstrukciónak tekintjük, mely a lineáris függetlenség / lineáris összefüggőség fogalmát próbálja absztrahálni. Egy véges U halmaz (alaphalmaz) feletti matroidon lényegében olyan nem üres leszálló halmazrendszert (azaz U részhalmazai P(U) halmazának egy részhalmazát) érthetünk – tagjait független halmazoknak nevezzük – melyre igaz, hogy bármely két különböző számosságú független halmaz esetén a kisebb számosságú bővíthető úgy egy rajta kívüli, a nagyobb számosságúban lévő elemmel, hogy az így bővített halmaz is független. A matematikailag pontosabb leírás lentebb található. A matematikában a lineáris algebra és a gráfelmélet régóta jegyben járnak: a matroidelmélet eme kapcsolat egyik törvényesítésének vagy gyermekének tekinthető, és legfontosabb fogalmai, eredményei az e két területről származóak némileg új szemléletben való megfogalmazásai és általánosításai. A matroidelmélet leginkább a kombinatorika alterületének számítható, bár fontos számítógéptudományi vonatkozásai is vannak. A kombinatorikus optimalizálás szakemberei szerint ugyanis a matroidok meghatározhatóak olyan „leszálló” halmazrendszerekként is, melyekre egy, a halmazrendszer alaphalmazán értelmezett súlyfüggvény meghatározta, pontosan definiált értelemben mohó algoritmus tetszőleges súlyfüggvényt véve is megadja ennek optimumát (a pontos meghatározást ld. lent). A felfedezés óta elmúlt évtizedekben több könyv is megjelent e tárgykörben. A matroidelmélet sok alkalmazásra talált az áramkörök analízisében, a kapcsoláselméletben, a lineáris programozásban, a hálóelméletben és a gráfelméletben. Definíció(k) A leggyakoribb definíció Matematikailag, a kombinatorikus felépítést választva, egy véges halmaz feletti matroid egy olyan párból álló struktúra, ahol pedig egy feletti halmazrendszer, a matroid tagjainak halmaza; melynek elemeit független halmazoknak szokás nevezni; s mely rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal: a halmazrendszer nem üres ; a halmazrendszer leszálló , azaz egy független halmaz összes részhalmaza is független; a független halmazok kölcsönösen bővíthető ek: ha két független halmaz számossága eltérő, akkor a nagyobból (a több elemet tartalmazóból) ki tudunk választani egy, a kisebb halmazban nem szereplő elemet úgy, hogy azt a kisebbe téve az így „bővített kisebb” halmaz is független. Ez az az axiómarendszer, melyet leginkább „bővíthetőségi axiómarendszernek” nevezhetnénk. Formálisan a következőképp adhatjuk meg a fenti axiómákat: Megjegyzések: formálisan, pontosabban a matroid tehát nem halmazrendszer, hanem egy halmazból és egy felette értelmezett halmazrendszerből álló rendezett pár. a harmadik axiómát, talán elnevezési/fordítási hiba vagy tanácstalanság miatt vagy más okból, „kölcsönös felcserélhetőségi axiómának” is nevezik (ld. Cormen-Leiserson-Rivest-Stein: Új algoritmusok 346. o.) . Ezeket a tulajdonságokat (illetve, ha a matroid fogalmát máshogy építjük fel, a velük ekvivalens tulajdonságokat) matroidaxiómáknak nevezzük. A fenti matroid-definíció számos "ekvivalens" alakban megfogalmazható. A kombinatorikus definíció átfogalmazásai Nemüresség Az 1. axióma helyettesíthető a következővel: hiszen ha nem üres, akkor tartalmaz egy független halmazt, és ekkor 2. miatt ennek részhalmaza, is független; míg nyilván . A rang és a maximális független halmazok A 3. matroidaxióma a lineáris algebra egy alaptételének (kicserélési lemma) általánosítása. Számtalan erősebb, többet mondó és gyengébb változatban is megfogalmazható úgy, hogy a fent megadott axiómarendszerben a 3. axiómát az átfogalmazottjára cserélve a kapott új axiómarendszer szintén a matroidfogalmat írja le. Ezek a sorozatos gyengítések és átfogalmazások azért fontosak, mert amikor általános, absztrakt matroidokkal dolgozunk, akkor célszerű erős axiómákat használni, melyek sok információt tartalmaznak; amikor viszont egy konkrétabb struktúráról kell belátni, hogy matroid, a gyengébb axiómák teljesülésének belátása sokkal kevesebb munkát jelent. Egy igen fontos, a rang fogalmához vezető átfogalmazás, a maximalitási axióma például: Minden S-beli X részhalmazra az e részhalmazban legbővebb független halmazok azonos elemszámúak, azaz létezik a részhalmaz rangja (az „ebben nem bővíthetőt” úgy kell érteni, hogy S-beli elemmel bővítve vagy nem lesz független, vagy nem lesz X-beli). Formálisan: Természetesen ez abból következik, hogy ha a kölcsönös bővíthetőség axiómája alapján egy független halmazt bővíteni kezdünk, az nem folytatható a végtelenségig (mivel például maga az alaphalmaz is véges). Tehát előbb-utóbb nem tudjuk úgy bővíteni a független halmazt, hogy független maradjon, hanem valamilyen r(F) számnál abba kell hagynunk. A matroidok érdekessége (ti. egy lehetséges definíciója), hogy bármelyik független halmazból is induljunk ki, ez a számosság ugyanannál az r számnál stabilizálódik, ugyanis ha lenne két ilyen r n. Azok a pozitív egész számok, melyek nincsenek benne az s(n) értékkészletében, érinthetetlen számok. Az osztóösszeg-sorozat az s valódiosztóösszeg-függvény ismételt alkalmazásából adódó sorozat. Oposszumegér Az oposszumegér, vagy más néven tollfarkú repülőerszényes (Acrobates pygmaeus) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába és a Diprotodontia rendbe tartozó tollfarkú erszényesek (Acrobatidae) családjába tartozó Acrobates nem egyetlen faja. Megjelenése Testhossza 6,5-8 centiméter, farokhossza 7-8 centiméter, testtömege 10-14 gramm. Hátoldala szürkésbarna színű, hasoldalán fehéres, bársonyos bunda van. Ausztrália egyetlen más emlősfaja sem rendelkezik hasonló, két sorban szőrözött farokkal, melynek szerepe a siklás közben a kormányozás és a fékezés. Könyöke és térde között feszül a vitorla, mely sokkal keskenyebb, de vastagabb, mint a többi siklórepülésre képes fajé. Elterjedése Ausztrália keleti partjai mentén, a York-foki-félsziget északi csücskétől Délkelet-Ausztráliáig fordul elő. A keleti part esőben gazdag eukaliptusz erdeiben és egyéb erdős vidékeken él. Életmódja Ausztrália legkisebb siklórepülésre képes erszényes emlőse. Éjjel aktív faj. Fürge mozgással halad a fatörzseken és még erős szél esetén is biztosan ugrál a lombkoronában. Mivel sok ellensége van a legkisebb zavarás hatására is azonnal ugrik és siklik, gyakran egészen a talajig. Onnan rögtön felmászik egy másik fa lombkoronájába. Nektárral, cukortartalmú növényi nedvekkel és kis rovarokkal táplálkozik. Társas állat, egy fészekben 16, egy nagyobb virágzó fán pedig akár 40 egyed is összegyűlhet. Nappali pihenője idejére fészket készít eukaliptusz levelekből faodvakba. Szaporodása A nőstény egyedek már nyolc hónapos korukban ivarérettek, míg a hímek csak 12-18 hónaposan lesznek azok. Egy ellés alkalmával kettő-négy utód születik. életük első két hónapjukat anyjuk erszényében töltik és utána további egy hónapig élnek még anyjukkal közös fészekben. A legidősebb fogságban tartott egyed hét évig élt, de a szabad természetben valószínűleg jóval kevesebb ideig élnek az egyedek. Természetvédelmi helyzete Eléggé kultúrakövető és alkalmazkodó faj. Gyakran kertekben is előfordul, de mivel szigorúan éjszakai életmódú faj, nagyon ritkán kerül közvetlen kapcsolatba az emberrel. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 5.) Ez a szócikk részben vagy egészben a Zwerggleitbeutler (Art) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9 2006-os Fiatal Zenészek Eurovíziója A 2006-os Fiatal Zenészek Eurovíziója volt a tizenharmadik Fiatal Zenészek Eurovíziója, melynek Ausztria fővárosa, Bécs adott otthont. Az elődöntőre 2006. május 7-én és 8-án került sor. A döntőt május 12-én rendezték meg a Rathausplatzon. Az Eurovíziós Dalfesztivállal ellenben itt nem az előző évi győztes rendez, hanem pályázni kell a rendezés jogára. Viszont ebben az évben már harmadszorra fordult elő, hogy az előző évi győztes rendezhetett. A 2004-es verseny az osztrák Alexandra Soumm győzelmével zárult, aki hegedű-versenyművét adta elő Luzernben. A helyszín Először fordult elő, hogy a versenyt egy egy szabadtéri helyszínen rendezték. A döntő pontos helyszíne az Ausztria fővárosában, Bécsben található Rathausplatz volt. A résztvevők Először vett részt a versenyen Bulgária, valamint Szerbia és Montenegró. Egy verseny kihagyása után tért vissza Csehország. Ugyanakkor visszalépett a versenytől Dánia, Észtország, Lettország, Németország és Olaszország is. Így végül 18 ország vett részt. A verseny A döntőben az előadókat a Christian Arming vezette Bécsi Szimfonikus Zenekar kísérte. A verseny házigazdája Schallbert Gilet volt, aki a produkciók utáni szünetben meghívott előadóként is fellépett, különböző Mozart-darabokat adott elő. A versenyt a svéd csellista, Andreas Brantelid nyerte meg, és ezzel megszerezte Svédország első győzelmét. A brit Natalie Clein után ő volt a második versenyző, akinek csellóval sikerült győzedelmeskednie. Zsűri Ranko Marković (Zsűrielnök) Hiroko Szakagami Martin Fröst Carole Dawn-Reinhart Erik Niord Larsen Heinz Szihrovszkij Curtis Price Lidia Baich Elődöntő Ettől az évtől kezdődően az elődöntőt két részre bontják, a könnyebb lebonyolítás érdekében. Első rész Az elődöntő első részét 2006. május 7-én rendezték meg tíz ország részvételével. A nyolctagú szakmai zsűri döntése alapján négy ország jutott tovább a döntőbe. Második rész Az elődöntő második részét 2006. május 8-án rendezték meg nyolc ország részvételével. A nyolctagú szakmai zsűri döntése alapján három ország jutott tovább a döntőbe. Döntő A döntőt 2006. május 12-én rendezték meg hét ország részvételével. A végső döntést a nyolctagú szakmai zsűri hozta meg. Közvetítő csatornák Svédország – SVT2 (élőben) Alsómarác Alsómarác (korábban Tót-Morácz, szlovénül: Moravske Toplice) üdülőhely, falu és az azonos nevű község központja Szlovéniában, Pomurska statisztikai régióban, a Muravidéken. A Vendvidéki-dombság (Goričko) szlovén tájegység része. Az Alsómarác nevet csak a 19. század végi földrajzinév-magyarosítások idején kapta, ezt a helybéli magyarok sem használják. Fekvése Muraszombattól 6 km-re északkeletre fekszik. Története A település első írásos említése 1366-ból való. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolták az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu „Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini” alakban szerepelt. A felsőlendvai váruradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Batthyányak birtoka lett. Vályi András szerint "MARÁCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős." Fényes Elek szerint "Tót-Marácz, vindus falu, Vas vmegyében: 40 kath., 293 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni." Vas vármegye monográfiája szerint "Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt." 1910-ben 725, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Népesség 2002-ben a községnek (járásnak) 6151, Alsómarácnak külön 719 lakosa volt. Nevezetességei Evangélikus temploma 1925 -ben épült neogótikus stílusban, hajója mai formájában 1962 -ben épült. Termálfürdője 1960 -ban felfedezett 72 Celsius-fokos meleg vizére épült, mely 1175-től 1467 m mélységből tör a felszínre. A fürdőnek ma mintegy 20 meleg vizű medencéje van. 1100-as évek Évszázadok: 11. század · 12. század · 13. század Évtizedek: 1050-es évek · 1060-as évek · 1070-es évek · 1080-as évek · 1090-es évek · 1100-as évek · 1110-es évek · 1120-as évek · 1130-as évek · 1140-es évek · 1150-es évek Évek: 1100 · 1101 · 1102 · 1103 · 1104 · 1105 · 1106 · 1107 · 1108 · 1109 Események és irányzatok 1106: IV. Henrik német-római császár lemond Tudomány 1100 k. Európában elterjed a kerekes eke, borona, a lóvontatás és vaseszközök. Kétszemélyes lábítós szövőszék használata. 1125 k. Az alkohol desztillálása. 1138 Csertörő. 1150 k. Lőpor kifejlesztése Kínában, az iránytű megalkotása. 1160 k. Lenvászonmosó, bütykös tengely. 1180 k. Cukornádsajtó. szélmalom, tükörfoncsorozás, szappan, gomb. 1187 Kohó. 1195 Köszörű. Szójáték A szójáték olyan nyelvi képződmény, melyben hasonló (vagy azonos) alakú, de különböző értelmű szavak váratlan, szokatlan módon szerepelnek együtt. Célja lehet a humor- vagy érzelmi hatáskeltés, a marketingszakmában a reklámszlogenek feltűnőbbé vagy megjegyezhetőbbé tétele érdekében alkalmazhatják. Előfordul a retorikában és az irodalomban is. Már Arisztotelész is említést tesz a jelenségről Poétikájában, és a homonímia jelenségkörében értelmezi; a klasszikus latin irodalmi értekezésekben különböző fajtáit tárgyalták, Quintilianus az ún. szóalakzatok közé sorolja, melyeket létrejöttük alapján oszt fel három csoportra (hozzáadással, kihagyással alkotott alakzatok, és a harmadik típusba azok tartoznak, amelyek „hasonló hangzású vagy hasonló vagy ellenkező jelentésű szavakkal vonják magukra a figyelmet […], ide tartozik a paronomázia, az úgynevezett annominatio (szójáték)” (IX. könyv, III. fejezet, 1921: 230). Tág értelemben szójáték minden olyan szóalkotás, ahol – humoros, irodalmi, marketing- vagy egyéb célból – a szavak hangalakját vagy írott formáját módosítják, ill. kombinálják egy új jelentés kedvéért, vagy alakjukat változatlanul hagyva új jelentést kapcsolnak hozzájuk hangalakjuk vagy más, hasonló hangzású szavak jelentése alapján, esetleg új szavakat ötlenek ki hangalakjuk vagy a meglévő szavakkal való hasonlóságuk révén. Halandzsa A szójáték szűkebb értelemben a neoretorika immutációs hangalakzata. Jelentés nélküli, hangok elhagyásával, hozzáadásával átalakított szavakból (halandzsa) alkotott szöveg stílushatása a hangzásból fakad. Bizonyos grammatikai elemek, szabályok azt a látszatot keltik, mintha értelmes szöveggel volna dolgunk. A hangulati hatásuk erőteljes. A stílusparódia eszköze is lehet. Például: (Karinthy Frigyes: Futurum Exactum) „A csel pedig ott van, hogy ... míg mindezt végigolvassuk, és élvezzük, és agyunk ide-oda klikkel a különböző intertextuális utalások között, azalatt megértünk egy olyan szöveget, amelyből valójában (szavak szintjén) alig értettünk valamit. De van egy nagyobb csel is: ha tudnánk, mit jelent minden egyes szó, akkor sem értenénk meg jobban a szöveget.” Halandzsa-vers A halandzsa-verset (képzőművészetből kölcsönzött terminussal) költeményfrottázsnak, frottázsversnek is nevezik. A hagyományos költészetben kötelezővé vált mondatjelentések, szójelentések megvalósítását mellőzik a frottázsversek: s a jelentéshordozó alapanyagból, a szövegelemekből próbálnak meg rejtőző és ismeretlen alakzatokat előhívni. Hagyományokkal bíró költői eljárás ez. A frottázskészítésnek a középkori Sire de Beaumanoir halandzsa-verseitől kezdve, az újkori, ún. verbális nonszenszeken át ezernyi változata ismeretes az irodalomban. Híres huszadik századi szerzői Morgenstern, Edwin Morgan. Látványos termekéi körébe tartoznak a dadaista kalapköltemények: a hírlapokból kivágott szavak véletlenszerű sorrendben való összefűzései... A frottázsvers kiemelkedő hazai képviselője Tandori Dezső, aki verseiben a világvesztés és személyiségvesztés megrázó stációin át érkezik el az eleminél is szerényebb jelentésmaradványok, szómaradványok, írásmaradványok világába, s megpróbál ezek színes és érdekes sűrűjében minél mélyebben elmerülni: csöndes örömmel eljátszadozni, elbíbelődni velük. Íme egy keserédes frottázsverse az emberi sorsról és az örök emberi reménykedésről. Címe: Hogy ki ne jöjjünk a gyakorlatból. Szövege: Lesz vigasz. Lösz vögösz. Lasz vagasz. Lisz vigisz. Lusz vugusz. (Források: Deme Zoltán: Klasszikusok öröksége, 1989. Tandori Dezső: Egy talált tárgy megtisztítása, 1995.) Halandzsa-dráma Próbáljunk meg visszaemlékezni arra a gyerekkori játékra, amikor egy papírlapot csúsztattunk rá egy pénzdarabra, és ceruzával addig vonalaztuk, amíg a pénzdarab ábrája észrevehetővé nem vált. Híres szürrealista festők (Max Ernst pl.) ezzel az eljárással számtalan más anyag esetében is megpróbálkozott. A kivallatott tárgyak, bútorok, faféleségek, növények a grafitceruza munkája nyomán elvesztették eredeti jellegüket és egy varázslatosan sokarcú, rejtelmes világra nyitották rá a művész szemét... E frottázsatechnika lényege tulajdonképpen a megszokott összjellegek és jelentések mellőzése: s a jellegmeghatározó, jelentéshordozó alapanyag új, ismeretlen vonásainak az életrehívása. Nagyon szívesen él a drámairodalom is ezzel az eljárással (tehát a jelentéshordozó alapanyagból, a nyelvből, a szövegelemekből, szótagokból való, új alakzatok előhívásával) különösen az ún. abszurd színművek. Az abszurd dráma a nyelvet egyébként is gondolati és érzelmi tartalmak pontos továbbítására alkalmatlan véli, szerzői szerint voltaképpen becsapjuk egymást a nyelvhasználattal, s ezért számos abszurd drámaíró a színpadi jeleneteket halandzsa-szövegekre, frottázs-szövegekre építi. (Forrás: Martin Esslin: Az abszurd dráma elmélete, 1967.) Halandzsa-drámák Ionesco: A kopasz énekesnő (1949) Ionesco: A különóra (1951) Ionesco: Rinocéroszok (1959) Genet: A cselédek (1947) Genet: A négerek (1959) Dzong építészet A Dzong, más néven bhutáni erődítmény egy sajátos erődítménytípus, amely elsősorban Bhutánban és Tibetben fordul elő. Elsősorban a helyi hatalom székhelyeként és védelmeként szolgált. Éppen emiatt főként hegycsúcsokra építették őket, olyan helyek felé, ahonnan az ellenség érkezhetett. Erőteljes szerkezet, magas, lejtős falak jellemzik. Előszeretettel alkalmazzák a vöröset, az okkert és a zöld színárnyalatokat. Sok rokon vonást mutat a hagyományos kínai építészettel. Példák Punakha Dzong Simtokha Dzong Tashichho Dzong LVStB Teodolina - Desenzano Az LVStB – Teodolina - Desenzano egy szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a [[ Lombardisch-venetianischen Staatsbahn-nál (LVStB]], mely egy osztrák-magyar állami vasúttársaság volt. A 14 mozdonyt a Maffei 1852/53-ban szállította az an LVStB-nek. A mozdonyok a TEODOLINA, LEONARDO DA VINCI, SAN MICHELE, VENEZIA, VERONA, BENACO, MESTRE, TREVISO, PADOVA, VICENZA, BRESCIA, MANTOVA, PESCHIERA és DESENZANO neveket kapták. Az SB tizenkettőt vett át ezekből az LVCI-től és a 3 sorozat 26-37 pályaszámai alá osztotta be őket. 1867-ben ez a 12 mozdony a Strade Ferrate Alta Italia-hoz került (SFAI), ahol a 6 - 17 pályaszámokat kapták. Szóka Júlia Szóka Júlia (Veszprém, 1963. december 12. –) magyar színésznő, operetténekes. Életpálya Veszprémben született, 1963. december 12-én. "Már gyerekként három évad erejéig felléptem a Veszprémi Petőfi Színházban. Nyuszika szerepét játszottam Tamási Áron Búbos vitézében". Középiskoláit Pápán végezte, a Türr István Gimnáziumban érettségizett. "A pápai évek után a győri konzervatóriumban tanultam zenei szakmai tárgyakat, így zenetörténetet, összhangzattant." és mellette a Győri Kisfaludy Színházban, "a Háry Jánosban szerepeltem az énekkarban. Magyar Mária és Bede-Fazekas Csaba játszották a főszerepet. Diákként rajongtam azokért a színészekért, akik később kollégáim lettek." Közben felvették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol énekművészként diplomázott 1988-ban. 1988-tól a Fővárosi Operettszínház, illetve a Budapesti Operettszínház tagja volt. 2000-től szabadfoglalkozású művésznő. Szoprán énekesnőként szinte minden műfajban énekelt már (operától a könnyűzenéig), prózai szerepeket is játszik. Művészi munkája mellett tanítással is foglalkozik. Fontosabb színházi szerepei Johann Strauss : A denevér...Adél Johann Strauss : Cigánybáró...Szafi, cigányasszony Ábrahám Pál : Viktória...Viktória Ábrahám Pál : Bál a Savoyban...Madelaine Kálmán Imre : Csárdáskirálynő...Szilvia Kálmán Imre : Marica grófnő...Marica grófnő Kálmán Imre : Cirkuszhercegnő...Fedora Palinska ( Soproni Petőfi Színház ) Kálmán Imre : A cigánybáró...Juliska ( Békéscsabai Jókai Színház ; Gyulai Várszínház ) Nico Dostal - Hermann Nermecke: Magyar menyegző...Janka (a bíró lánya) ( Békéscsabai Jókai Színház ) Victor Hugo : Nyomorultak...Cosette Lehár Ferenc : Cigányszerelem...Zórika Lehár Ferenc : Luxemburg grófja...Angela Didier Lehár Ferenc : A mosoly országa...Liza (Fővárosi Operettszínház; Békéscsabai Jókai Színház ) Huszka Jenő : Gül baba...Leila Huszka Jenő : Mária főhadnagy...Leibstück Mária Huszka Jenő : Lili bárónő...Lili bárónő ( Turay Ida Színház Jacobi Viktor : Sybill...Sybill ( Turay Ida Színház Csurka István : Döglött aknák...Ápolónő ( Soproni Petőfi Színház ; Turay Ida Színtársulat) Móricz Zsigmond : Nem élhetek muzsikaszó nélkül...Veronika, vígözvegy ( Soproni Petőfi Színház ) Kacsóh Pongrác : János vitéz...Francia királylány Miklós Tibor : Egy bohém rapszódiája (Freddie Mercury és a Queen slágerei)...szereplő ( Margitszigeti Szabadtéri Színpad ) Önálló est "Egy fekete és egy szőke..." ( Nyertes Zsuzsa és Szóka Júlia műsora) Filmek, tv Csak egy kislány (Válogatás filmdalokból) Húzzátok, cigányok! (TV-műsor) Operett.hu (TV- műsor) Odobești (Bákó megye) Odobești település és községközpont Romániában, Moldvában, Bákó megyében. Fekvése Bákótól északkeletre fekvő település. Története Községközpont, 4 falu: Bălușa, Ciuturești, Odobești, Tisa-Silvestri tartozik hozzá. A 2002-es népszámláláskor 2367 lakosa volt, melynek 94,91%-a román, és 91,03%-a görögkeleti ortodox volt. A 2011 évi népszámlálási adatok szerint pedig 2397 lakosa volt. Henri Coandă nemzetközi repülőtér A Henri Coandă nemzetközi repülőtér (IATA: OTP, ICAO: LROP) (románul Aeroportul Internațional Henri Coandă, korábban Bukarest Otopeni nemzetközi repülőtér) Románia legnagyobb és Délkelet-Európa egyik legnagyobb repülőtere, a román fővárost, Bukarestet kiszolgáló két nemzetközi repülőtér egyike (a másik a Băneasa Aurel Vlaicu nemzetközi repülőtér). A repülőtér Bukaresttől északra helyezkedik el, az Ilfov megyei Otopeni város mellett. Jelenlegi nevét 2004 májusában kapta Henri Coandă gépészmérnökről (1886–1972), a Coandă-hatás leírójáról, akit a románok a sugárhajtású repülőgép feltalálójának tartanak. A repülőtér 2008-ban 5 064 230 utast fogadott. A repülőtérnek egy terminálja, két utascsarnoka és 36 utasfogadó munkahelye van. Mario Mannucci Mario Mannucci (1932. május 31. –2011. december 17.) olasz rali-navigátor. Pályafutása 1973 és 1980 között összesen tizennégy világbajnoki versenyen navigált. Sandro Munari társaként tizenkét futamon állt rajthoz, melyen három győzelmet szerzett. Az 1974-es Sanremo-ralin elért sikerükkel megszerezték a Lancia autógyár első rali-világbajnoki győzelmét. Elsők lettek a kanadai versenyen is, majd a 75-ös szezonban megnyerték a Monte Carlo-ralit. Biva-tó A Biva-tó (���, Bivako) Japán legnagyobb édesvizű tava. Siga prefektúrában helyezkedik el, Honsú szigetén, Kiotótól északkeletre. Nagyobb és mélyebb a Balatonnál (alapterülete 672 km², legnagyobb mélysége 104 méter, átlagos mélysége az északi felén 50 méter, a délin 5 méter). Fontos vízi útvonal, jelentős a halászata, és édesvízi gyöngyöt is tenyésztenek benne. A legenda szerint ugyanaz a földrengés hozta létre (biva vagyis lant alakúra formálva), amelyik a Fudzsi hegyet i. e. 286-ban. Természetvédelmi terület, tájait sok költő, köztük Macuo Basó is megénekelte; állítólag a hajdan a partján álló templomban kezdte írni Muraszaki Sikibu a Gendzsi szerelmeit. Forrás Gy. Horváth László : Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567 Eddie Hopkinson Edward Hopkinson (Wheatley Hill, 1935. október 29. – 2004. április 25.) angol labdarúgókapus, edző. Az angol válogatott tagjaként részt vett az 1958-as labdarúgó-világbajnokságon. Forrás Eddie Hopkinson adatlapja a weltfussball.de oldalon (németül) Sztrigyszentgyörgy Sztrigyszentgyörgy (románul: Streisângeorgiu) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Pusztakalántól keletre, a Sztrigy jobb partján fekszik, a város Újváros részével teljesen egybeépült. Története 1377-ben S. Georgio és Zengwrg, 1760–62-ben Szrigy Szent György néven írták. A 14. században kenézjogú román falu volt Hunyad vármegyében, a 15. században a dévai várhoz tartozott. A 18. században volt református egyháza. 1712-ben „virágzó”-nak írták, 1790-ben azonban klenódiumait már a dévai paphoz helyezték el megőrzésre. A korabeli egyházi vizitációs jegyzőkönyvekben azonban nem szerepelt; valószínűleg egy nagyobb helyi birtokos család tartotta fenn. Nagyobb birtokosai 1750 előtt Zeyk István, Csáki Gábor és Szombati Mihály, az 1880-as években Barcsay Kálmán, a helyben lakó Buda László és a Mircse, Deák és Csűrös nemesi családok voltak. 1910-ben a Barcsay Andor által vásárolt birtokra, magántelepítés keretében 260–270 római katolikus bukovinai székelyt telepítettek be. A székelyek („csángók”) közül a két világháború között sokan elvándoroltak, a legtöbben Brazíliába. Lakossága 1850-ben 429 lakosából 400 volt román, 15 cigány és 14 magyar nemzetiségű; 415 ortodox és 12 római katolikus vallású. 1910-ben 740 lakosából 439 volt román és 290 magyar anyanyelvű; 433 ortodox, 262 római katolikus, 19 református, 11 görögkatolikus, 7 zsidó és 5 unitárius vallású. 2002-ben 618 lakosából 434 volt román, 174 magyar és 10 német nemzetiségű; 397 ortodox, 199 római katolikus, 9 baptista és 9 pünkösdista vallású. Látnivalók Piciny ortodox templomát a benne található, ószláv nyelvű felirat szerint 1313–14-ben Balea kenéz építette újjá, Naneș papsága idején. A torony belső, keleti oldalán egy másik, szintén ószláv feliratú votív kép az adományozó Kendres zsupánt, feleségét, Nisztorát és gyermekeiket, Lackót és Vojkut ábrázolja, amint a templom makettjét Szent Györgynek ajánlják fel. Ez egy 1408-ban történt felújítás emlékékét örökíti meg. Ekkor a templom falait freskókkal borították, de ezeket az 1743-ban a fogarasi György és Sándor mesterek által készített festésréteg fedi. Cinterme az ásatások szerint 12. századi. A templomot 1809-ig a reformátusok (is) használták. Neogótikus római katolikus templomát 1935-ben építették. Malá Hraštice Malá Hraštice település Csehországban, a Příbrami járásban. Malá Hraštice Nová Ves pod Pleší, Mokrovraty, Velká Lečice és Nový Knín településekkel határos. Lakosainak száma 1025 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Thomas Gottschalk Thomas Gottschalk (Bamberg, 1950. május 18.) német televíziós és rádiós műsorvezető, show-mester és színész. Életút Thomas Gottschalk egy ügyvéd fiaként született 1950-ben. 1971-ben Kulmbachban érettségizett. Emellett DJ-ként dolgozott egy helyi szórakozóhelyen. Ezt követően Német nyelv és irodalom, valamint Történelem szakon tanult tovább a Müncheni Egyetemen. 1971-től az egyetem mellett dolgozni kezdett a Bayerischer Rundfunk nevű rádióadónak, ahol 1976-tól fix állást kapott. 1980 és 1985 között a Radio Luxemburgnál dolgozott, majd ezt követően visszatért a Bayerischer Rundfunkhoz, ahol többek között későbbi műsorvezető-társával, Günther Jauch-hal vezetett show-műsort. A televízióban 1976-ban mutatkozott be a Szene című zenei klipműsorral. 1982 és 1987 között nagy sikerrel vezette a Na sowas című műsort a ZDF országos közszolgálati csatornán és ezzel megalapozta széles körű ismertségét. Leginkább laza műsorvezetői stílusával és – akkori szemmel – laza ruhaviseletével tűnt ki (farmernadrág és póló, ing, nadrág és nadrágtartó). 1989-ben ő közvetítette az ARD csatorna számára a Lausanne-ban megrendezett Eurovíziós Dalfesztivál-t. 1982-től kezdődően több mozifilmben szerepelt, többek között Mike Krüger német színész oldalán számos vígjátékban. 1987. szeptember 26-án vette át Frank Elstnertől a Wetten dass…? (Fogadjunk, hogy...?) című show-műsor vezetését, amelyet egy rövid kihagyástól eltekintve (1992. szeptember 26. – 1993. november 27.) folyamatosan vezetett 2011. december 3-áig, 151 részen keresztül. Gottschalkot a kezdetektől fogva merész ruhakölteményei és laza, olykor pimasznak titulált műsorvezetői stílusa jellemezte a show-ban. Utódja Markus Lanz lett. A műsor nézettségét tekintve Németország és Európa egyik legsikeresebb műsorának és az egyik utolsó megmaradt, klasszikus szombat esti szórakoztató műsornak számít. 1990 és 1999 között többször feltűnt a német kereskedelmi csatornákon is különböző műsorokban. 1992 és 1995 között az RTL csatornán vezette a Gottschalk Late Night című műsort, amely akkoriban nem számított túlságosan sikeresnek, ám amellyel mégis megnyitotta az utat a hasonló német show-műsorok és olyan, azóta sikert sikerre halmozó műsorvezetők előtt, mint Stefan Raab vagy Harald Schmidt. Utóbbi egyszer azt nyilatkozta Gottschalkról, hogy "ő találta fel a pimaszságot a televízióban". A kilencvenes évek elején feleségével és két gyermekével elköltözött Kaliforniába, amely máig második otthonának számít. Gottschalk közkedvelt reklámszereplőnek is számít. Pályafutása során többek között a McDonald’s, a Haribo és a Deutsche Post AG reklámarca volt. Filmjei 1982: Piratensender Powerplay 1982: Monaco Franze 1983: Die Supernasen 1984: Zwei Nasen tanken Super 1984: Mama Mia – Nur keine Panik 1985: Die Einsteiger 1985: Big Mäc 1987: Zärtliche Chaoten 1988: Zärtliche Chaoten II 1990: Highway Chaoten 1990: Eine Frau namens Harry 1991: Trabbi goes to Hollywood 1992: Ring of the Musketeers 1993: Sister Act 2 – In göttlicher Mission 1998: Frühstück mit Einstein 1999: Late Show 2008: 1 1/2 Ritter – Auf der Suche nach der hinreißenden Herzelinde Szijjártó István (labdarúgó) Szíjjártó István (1958. december 21. –) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Játékosként 1984 és 1988 között a Vasas labdarúgója volt. Az élvonalban 1984. szeptember 1-jén mutatkozott be a Videoton ellen, ahol csapata 3–1-es vereséget szenvedett. Tagja volt az 1985-ös magyar kupa-győztes csapatnak. 1988 és 1990 között Bp. Honvéd játékosa volt. A kispesti csapattal 1989-ben bajnokságot és magyar kupát is nyert. Az élvonalban összesen 149 mérkőzésen szerepelt és 16 gólt szerzett. Edzőként 2007-ben Urbán Flórián távozását követően a másodosztályú FC Felcsút edzője lett. Ezt követően az utánpótlásban dolgozott, többek közt a Budapest Honvédnál és a Videotonnál. Robert Jarni segítőjeként vállalt munkát a Puskás Akadémia csapatánál, majd a horvát edző távozását követően ő vette át a felcsúti csapat irányítását, azonban az élvonalból való kiesést nem sikerült elkerülnie a csapattal a 2015–2016-os szezon végén. Szijjártó maradt a csapat élén az NB II-ben is, de a gyengébb eredmények után 2016 novemberében szerződést bontottak vele. 2017. szeptember 12-én a másodosztályú Csákvári TK vezetőedzője lett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1988–89 Magyar kupa (MNK) győztes: 1985, 1989 döntős: 1990 Cucugnan Cucugnan település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 129 fő (2015). Cucugnan Duilhac-sous-Peyrepertuse, Padern, Maury és Tautavel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 11019 Hansrott A 11019 Hansrott (ideiglenes jelöléssel 1984 HR) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1984. április 25-én. Vivey Vivey település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 56 fő (2015). Vivey Auberive, Vals-des-Tilles, Praslay és Villars-Santenoge községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Stazione di San Martino Siccomario-Cava Manara Stazione di San Martino Siccomario-Cava Manara vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, San Martino Siccomario településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Genova-vasútvonal Pavia–Stradella-vasútvonal Cava Carbonara-Cava Manara-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Pavia Stazione di Bressana Bottarone Jan Korbička Jan Korbička (Csehszlovákia, Brno, 1952. május 4.) cseh zongorista, a Synkopy 61 rockegyüttes tagja. Pályafutása Zenei pályafutása 1967-ben a The Madmen együttes alapításával kezdődött, ahol gitározott, később dobolt. 1971-ben elhagyta a zenekart, azonban annak 1997-es újraalapításakor ismét tagja lett. 2006-tól egyúttal a Synkopy 61 zenekar billentyűse is. Maritza Rodríguez Maritza Rodríguez (Barranquilla, Kolumbia 1975. szeptember 1. –) kolumbiai színésznő és modell. Főként telenovellákban szerepel. Élete 1975. szeptember 1-jén születetett Barranquillában. Maritza Rodrígueznek három testvére van: Myriam, Nelson és Ramiro. Színészként 1995-ben a Dejémonos de Vainas-ban debütált. Ezután lehetőséget kapott a Mascarada című telenovellában. 2005-ben feleségül ment a mexikói Joshua Mintzhez. 2013. november 11-én bejelentette, hogy ikrekkel terhes, a babákat 2014 májusára várják. 2014 februárjában egy tv-műsorban elárulta, hogy fiai lesznek. 2014. április 13-án Miamiban, a vártnál 6 héttel korábban szerencsére komplikációk nélkül megszülettek az ikrek. A kisfiúk az Akiva és Yehuda nevet kapták. Puerto Rico-i lombgébics A Puerto Rico-i lombgébics (Vireo latimeri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családja tartozó faj. Rendszerezése A fajt Spencer Fullerton Baird amerikai ornitológus írta le 1866-ban. Előfordulása Puerto Rico területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, cserjések és ültetvények. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 12,5 centiméter, testtömege 10-15 gramm. Életmódja Főként rovarokkal táplálkozik, de apró gyümölcsöket is fogyaszt. Természetvédelmi helyzete A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett kategóriában szerepel. Warcraft II: Tides of Darkness A Warcraft II: Tides of Darkness egy valós idejű stratégiai játék, ami folytatása a népszerű Warcraft: Orcs & Humansnak. A játékot a Blizzard Entertainment készítette, és 1995 decemberében jelentette meg. A játékos két lehetséges fajt választhat, az embereket, és az orkokat. A játék nagy hatást gyakorolt az RTS műfajra, mivel itt jelent meg a két egérgombos irányítás (szemben a Westwood Studios konkurens Command & Conquer játékával, ahol egy egérgomb elég a kezeléshez), illetve a dolgozó egység (peasant). A Warcraft sémáját, játékmenetét többé-kevésbé átalakítva rengeteg későbbi stratégiai játék átvette, közülük a legjelentősebb az Age of Empires volt. FC Honka A Football Club Honka egy 1957-ben alapított finn labdarúgócsapat, mely a Veikkausliigában szerepel. Székhelye Espoo városában található, hazai mérkőzéseit a 6000 férőhelyes Tapiolan Urheilupuistóban játssza. Története A csapat 1957-ben, Tapion Honka néven alapították, az FC Honka nevet 1975 óta viseli. 2005-ben feljutottak az élvonalba. Előtte is már többször közel álltak hozzá, de sosem sikerült. 1969-ben, 2007-ben és 2008-ban is eljutottak a finn kupa döntőjébe, de mindháromszor vereséget szenvedtek. A 2008-as szezonban a bajnokság második helyén végzetek. Sikerek Finn kupa: Ezüstérmes (3): 1969, 2007, 2008 Ykkönen (másodosztály): Bajnok (1): 2005 Veikkausliiga (első osztály): Ezüstérmes (1): 2008 La Manga Cup: Győztes (1): 2009 Nový Drahov Nový Drahov (németül: Rohr) Třebeň településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Központi községétől 1,5 km-re északnyugatra fekszik. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 14 lakóháza és 24 lakosa van. Története Írott források elsőként 1272-ben említik. 1869 és 1960 között önálló község volt, ezt követően Třebeň községhez, 1979-ben pedig Františkovy Lázně városhoz csatolták. Az 1990-es közigazgatási átszervezés óta ismét Třebeň községhez tartozik. Nevezetességek Népi építészete 1995 óta védelem alatt van. Kóliják A kóliják ksatriják voltak az adiccsa klánból (Iksvaku-dinasztia) Gautama Buddha idejében. A szakja és a kólija királyi család tagjai kizárólag egymás között házasodtak, mivel mindkét klán igen büszke volt a királyi vérvonaluk tisztaságára. Például a szakja Suddhódana király apai nagynénjét Andzsana kólija uralkodóhoz adták feleségül. Lányaikat, Májá Dévít és Mahá Padzsápatí Gótamít Suddhódana királyhoz adták feleségül. Ehhez hasonlóan házasodott össze Szuppabuddha (Andzsana fia) lánya, Jasodará és a szakja herceg Gautama Sziddhártha, a későbbi Buddha. Gyakori szokás volt a két család között már ősidők óta, hogy unokatestvérek házasodtak egymással. Előfordultak közöttük viszályok is, ahogy az a Dhammapada 197. Szomszédok viszálya történetben szerepel. Két fő településük Ramagama (ma Paraszi, Nepál) és Dévadaha volt. Történetük A szövegmagyarázatokban szerepelnek a kóliják eredetével kapcsolatos leírások. contain accounts of the origin of the Koliyas. A történetek szerint a benareszi Rama (vagy egyes források szerint Kola - innen a kólija név) király leprás lett, így az udvarhölgyek megundorodtak tőle, így a király elvonult az erdőkbe és birodalmát legidősebb fiára hagyta. Az erdőben leveleken és gyümölcsökön élt és hamarosan meg is gyógyult. Vándorlásai során találkozott Okkaka öt lánya közül Pijával, aki szintén leprás volt. Rama miután meggyógyította a lányt elvette feleségül és 32 fiuk született. A benareszi király segítségével építettek egy települést az erdőben, amely során kivágtak egy nagy kola fát. Innen kapta a település a Kolangara nevet. Mivel a helyszínre egy tigris vadászat (vjagghapatha) alkalmával találtak, a települést úgy is nevezték, hogy Vjagghapaddzsa. A király leszármazottait nevezték kólijáknak. A Kunala dzsátaka szerint (Dzsátaka mesék 413. mese), amikor a szakják szerették volna elpusztítani a kolijákat azt mondták, hogy azok korábban állatként éltek egy kola fában, ahogy a nevük is mutatja. A szakják és a kolják területei egymás mellett feküdtek, amelyeket a Rohini-folyó választott el egymástól. A két törzs ksatrijái egymás között kötöttek házasságokat és mindkettő tagjai a történelmi Buddha leszármazottjának valják magukat. Egyszer vita tört ki a két nemzet között a Rohini-folyó vizének használatával kapcsolatban. A véres viszályt csupán Buddha közbenjárásával sikerült elkerülni. Kaplcsolódó szócikkek Szuppabuddha Dévadatta Díghadzsánu-szutta Szanthagara Couzon-au-Mont-d’Or Couzon-au-Mont-d’Or település Franciaországban, Métropole de Lyon különleges státuszú nagyvárosban (métropole: nagyjából „megyei jogú város”). Lakosainak száma 2603 fő (2015). Couzon-au-Mont-d’Or Poleymieux-au-Mont-d’Or, Rochetaillée-sur-Saône, Saint-Cyr-au-Mont-d’Or, Saint-Romain-au-Mont-d’Or, Albigny-sur-Saône, Curis-au-Mont-d’Or és Fleurieu-sur-Saône községekkel határos. Népesség A település népességének változása: His Majesty’s Declaration of Abdication Act 1936 A His Majesty's Declaration of Abdication Act 1936 (magyarul Törvény Őfelsége lemondási nyilatkozatáról, 1936; hosszú címén An Act to give effect to His Majesty's declaration of abdication; and for purposes connected therewith, magyarul Törvény őfelsége lemondási nyilatkozatának érvényre juttatásához és az azokkal kapcsolatos célokért) volt az a jogszabály, mely lehetővé tette VIII. Eduárd királynak hogy lemondjon a trónról, és mely Albert hercegre, York hercegére ruházta az utódlást. VIII. Eduárd azért mondott le, hogy összeházasodhasson Wallis Simpsonnal, miután szembesült az Egyesült Királyság és a brit domíniumok kormányainak ellenállásával. Bár VIII. Eduárd már a megelőző napon aláírt egy lemondási nyilatkozatot, mégis királynak számított, amíg nem adta meg a királyi jóváhagyást (Royal Assent) ennek a törvénynek. A törvény egy nap alatt keresztülment a parlament két házán módosítások nélkül. Mivel az 1931-es westminsteri statútum kimondja, hogy a leszármazási rendnek azonosnak kell maradnia a korona birodalmaiban, ezért néhány nemzetközösségi királyság (Kanada, Ausztrália, a Dél-Afrikai Unió és Új-Zéland) kormánya beleegyezését adta, hogy a törvény érvényes legyen az ő országukban is. Kanada a Succession to the Throne Actet (Törvény a trón utódlásáról) is elfogadta, mely módosította az utódlás rendjét Kanadában, hogy biztosítsa a konzisztenciát az akkor érvényben lévő brit jogszabályok megváltozásával. Az Ír Szabad Állam az External Relations Actet fogadta el, melyben elismerte a Yorki herceget királynak, azonban az ír törvényt egy nappal később fogadták el, mint a többi domínium törvényeit és így Eduárd egy nappal tovább volt király Írországban, mint máshol. A törvényre két fő okból volt szükség. Először is, nincs rendelkezés a brit jogban az uralkodó lemondására. Az Act of Settlement 1701 biztosította, hogy Zsófia hannoveri választófejedelemné legidősebb leszármazottja Anglia uralkodója. Az Act of Union 1707 megerősítette ugyanezt Nagy Britanniára . Ennek következtében Zsófia legidősebb leszármazottja az uralkodó, akár akarja, akár nem. Amennyiben egy uralkodó lemond, egy parlamenti törvénynek kell ehhez érvényt szereznie. Másodszor, a törvény biztosította, hogy a trón Albert yorki hercegre száll anélkül, hogy Zsófia más leszármazottait kizárná az utódlási sorból. VIII. Eduárd későbbi utódjai azonban nem nyújthatnak be igényt a trónra, és nem köti őket a Royal Marriages Act 1772 . Amint VIII. Eduárd király megadta a törvény királyi jóváhagyását (melyet valójában szóban jelentettek be a nevében, ahogy megszokott, a Lord Commissionerek a Lordok Házában) nem volt többé Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királya. A trón azonnal Albert yorki hercegre szállt, akit másnap Londonban a St. James's Palace-ban VI. Györgynek kiáltottak ki. Hisel Hisel település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: 3226 Plinius A 3226 Plinius (ideiglenes jelöléssel 6565 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Kalcitcsoport A kalcitcsoport a VII.Borátok, karbonátok, nitrátok ásványosztályon belül a vízmentes karbonátok alosztályhoz tartozó önálló ásványcsoport. A trigonális karbonátok tartoznak a csoportba, melyek általános képlete: ACO3, ahol A lehet: Ca, Cd, Co, Fe, Mn, Mg, Ni és Zn. A kalcitcsoport tagjai Kalcit . (Névváltozata:mészpát) CaCO 3 . Magnezit . MgCO 3 . Otavit . CdCo 3 . Rodokrozit . (Névváltozata: málnapát) MnCO 3 . Smithsonit . ZnCO 3 . Szferokobaltit . Képlete: CoCO 3 , néha szennyezett, ekkor: (Co,Ca)CO 3 . Sűrűsége: 4,13 g/cm 3 . Keménysége: 4,0-4,5 a Mohs-féle keménységi skála szerint. Színe: rózsaszín, rózsavörös, barna, fekete. Porszíne: rózsaszín. Fénye: üvegszerű, gyémántfényű. Kristályalak: rombos szkaleonéder. Jellemző összetétele: Kobalt (Co)= 49,5% Szén (C)= 10,1% Oxigén (O)= 40,4% Sziderit . FeCO 3 . Vaterit . CaCO 3 . Hexagonális rendszerben kristályosodó kalcit . Gaspeit . Képlete: (Ni,Mg,Fe 2+ )CO 3 . Sűrűsége: 3,71 g/cm 3 . Keménysége: 4,0 a Mohs-féle keménységi skála szerint. Színe: világoszöld. Porszíne: sárgászöld. Fénye: tompán üvegfényű. Kristályalak: rombos prizmák. Jellemző összetétele: Nikkel (Ni)= 32,6% Magnézium (Mg) = 6,7% Vas (Fe) = 5,2% Szén (C)= 11,1% Oxigén (O)= 40,4% Gregorit . (Névváltozata: nyerereit.) Képlete: (Na,K,Ca) 2 CO 3 . Sűrűsége: 2,27 g/cm 3 . Keménysége: 3,0 a Mohs-féle keménységi skála szerint. Színe: fehér. Porszíne: fehér. Fénye: tompán üvegfényű. Kristályalak: rombos prizmák. Jellemző összetétele: Nátrium (Na)= 24,0% Kálium (K) = 20,4% Kalcium (Ca) = 3,5% Szén (C)= 10,4% Oxigén (O)= 41,7% Külső forrás Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest. 1987. http://www.webmineral.com BME Management Szakkollégium A BME Management Szakkollégium (MSZK) egy 1986 óta működő, nonprofit, öntevékeny, szakmai diákszervezet. Célja, hogy a diákok számára lehetőséget nyújtson a versenyképes menedzsment és gazdasági szakmai tudás elsajátítására, valamint ezen ismeretek gyakorlatban történő alkalmazására is. A szervezet eddigi története során közel 1000 tagja volt, akik számára olyan ismereteket próbált közvetíteni, amelyek lehetőséget adtak számukra, hogy igényesebb, magasabb szintű teljesítményt nyújthassanak munkájuk során. Ezáltal könnyebbé vált érvényesülésük az üzleti életben csakúgy, mint a mérnöki szakmában. További érdekessége a szervezetnek, hogy míg más szakkollégiumok zárt keretek közt folytatják tevékenységüket, mely műhelymunkákban és tagjaik képzésében merül ki, addig az MSZK-hoz bármely egyetem bármely szakos hallgatója csatlakozhat. Minden felvételt nyert tagjelölt lehetőséget kap a szakmai fejlődésre, továbblépésre, mely a szervezet szolgáltató mivoltát tükrözi. A szervezet szerteágazó tevékenységei, és az általa felkínált lehetőségek révén bármely hallgató könnyedén szert tehet hatékony vezetési és szervezési ismeretekre, melyeket a különböző részlegtevékenységeken, illetve projekteken keresztül próbálhat ki a gyakorlatban. Értékrend Aktivitás Az MSZK számára érték a kezdeményezőkészség, az új ötletekért, az egyéni elképzelésekért való kiállás, támogatja az új megoldások keresését, és nyitott a megvalósításukra. Az MSZK-s tag legyen aktív, dolgos, érdekelje környezete, bátran és önbizalommal legyen képes változtatni az adott dolgokon. Csapatszellem Közös célokon alapuló együttműködés és segítség, jó hangulatban. Bizalom, kölcsönös elfogadás, megbecsülés. Fejlődés Olyan tevékenységek, amelyek eredményeképp az ember tudása, készségei és személyisége fejlődnek, és az ezek során kialakított kapcsolatai jövőbeli céljainak megvalósításában segítségére lehetnek. Ide tartozik a személyes, illetve szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, valamint a sikeres együttműködés reményében más szervezetekkel való kapcsolattartás. Hitelesség Jelenti azt a feltétlen működési, tevékenységi stílust, ami mind a szervezeten belüli egyénre, mind a szervezetre kifelé teljesül. Ennek alapkövei a felelősségtudat, megbízhatóság, tisztesség, törvényesség, mások iránt tanúsított tisztelet. Profizmus Magas színvonalon megtervezett és végrehajtott minőségi szolgáltatás, illetve tevékenység maximális hatékonyság mellett. Területek Gazdasági terület Az MSZK pénzügyi stabilitásáért felel. Feladatai pénzügyi kérdésekben való döntéshozatal, a költségvetés tervezése, forrásteremtés, szerződések írása és adminisztrációja, pályázatírás és pályázatkezelés és a mindennapi gazdasági ügyek kezelése. Marketing terület A terület az MSZK intenzív marketing tevékenységének koordinációjáért felel. Operatív terület Ez a terület támogatja a projekteket és képviseli ezeken belül a projektmenedzsment színvonalát. Ellenőrzi és felügyeli a beszámolórendszert. Felel a közös munkaterekért, az irodáért minden értelemben, az eszközigényekért és az IT-rendszerek naprakészségéért. PR terület Az MSZK külső kapcsolatainak ápolása, fejlesztése és kommunikációs csatornáinak karbantartása a feladata. Szakmai terület Az MSZK képzési rendszerének operatív működésével és folyamatos fejlesztésével foglalkozik, továbbá a projektek szakmai programjának minőségbiztosításáért felel. A szakmai kapcsolatrendszerünk (oktatók, trénerek, tanácsadók, előadók) összefogása is feladata. Tehetséggondozási terület Az MSZK HR-rel foglalkozó területe. Feladata, hogy a tagokkal, mint egyénekkel és, mint közösséggel foglalkozzon. Támogatja az MSZK-s karrierút tervezését, foglalkozik a közösségi programokkal, táborokkal és a seniorokkal való kommunikációval. Projektek CONSULTING Az MSZK legújabb projektje, melynek elsődleges célja a más egyetemi szervezetek, illetve szakkollégiumok segítése. Senior bázisunk aktív részvételével a szervezeti felépítésben, stratégiaalkotásban nyújtunk támogatást partnereinknek. A tagság a tanácsadási folyamat során az egyetemen, illetve az MSZK kurzusain elsajátított elméleti tudást ülteti át a gyakorlatba. Így nem csak szakkollégiumi közösségünket segítjük, hanem projekttagjainkat is felkészítjük a jövőbeni tanácsadói szerepkörök minél eredményesebb betöltésére. ESET A BME Management Szakkollégium 2013 óta rendezi meg esettanulmányi versenyét, az ESET-et, mely lehetőséget kínál a jelentkezők számára, hogy megmérettessék magukat és értékes tapasztalatokat szerezzetek. A verseny során 3-4 fős csapatoknak a lehető legjobb megoldást kidolgozniuk, miközben értékes élményekkel is gazdagodhatnak a szakmai fejlődési lehetőség mellett. A résztvevőkk, a tanácsadók szerepét veszik fel és közösen dolgozzák ki megoldási javaslatukat egy valós vállalati problémára. Megoldásaikat a nap végén egy prezentációban ismertetik a zsűrivel, amelyben az esettanulmányt biztosító vállalat képviselői is helyet kapnak. A megoldásokról a vállalat képviselői és elismert szakemberek adnak visszajelzést. Felvételi Az évente esetékes Felvételi projekt célja, hogy megfelelő mennyiségű és megfelelő kompetenciákkal rendelkező egyetemista fiatalokat biztosítson a szervez számára, annak céljaival összhangban. A projekt magában foglalja mind az ambiciózus egyetemisták érdeklődésének felkeltését, mind pedig a jelöltek közül a szervezeti kultúrába leginkább illeszkedni tudó új Tagjelöltek kiválasztását egy többkörös, csoportos kiválasztási módszer segítségével. A projekthez hozzátartozik a Tagjelöltek szervezetbe való beillesztése, integrálása annak érdekében, hogy minél hamarabb a szervezet aktív, tevékeny tagjaivá válhassanak, ismerve a szervezeti kultúrát, szokásokat, hagyományokat. A projekt hosszútávú célja a tagság sokszínűségének fenntartása és a szakkollégium folyamatos fejlődésének biztosítása a tagság által. MEMO A Projectmanagement Moments (MeMo) egy kötetlen, egymástól független témájú interaktív programokból álló sorozat. Előadásaink és az azokat követő viták, beszélgetések a legkülönfélébb témákat ölelik fel, a bankszektor technológiai megújulásától, a nagyvállalati munkakörnyezetben történő érvényesülésig. A közös pontot a jó hangulat és a témát bemutató elismert szakemberek jelentik. Menedzsment Akadémia Minden nyáron megrendezésre kerül egy szakmai tábor, amelynek célja, hogy a résztvevők egy közösségi élményt kapjanak, miközben fejlődnek menedzsment- és vezetéstudomány területén, elsősorban a készségekre fektetve a hangsúlyt. Ennek megfelelően tradicionálisan rendezünk készségfejlesztő tréningeket a táborban, amelyek 1 vagy 2 nap hosszúságúak, vezetői, prezentációs, kommunikációs és önismereti készségek fejlesztésének céljával. Emellett gyakran kerül sor kiemelkedő szakemberek előadásaira, vagy általuk vezetett interaktív programokra. Az itt szerzet tudást aztán egy versennyel tesszük próbára, melyek nyertesei kiemelkedő ajándékokban részesülhetnek. Szakmarathon A Szakmarathon egy kilenc éves múltra visszatekintő többnapos programsorozat, aminek keretén belül minden évben más témakörrel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Ahogy a nevéből is kitűnik, a szakmaiság kiemelt figyelmet kap, aminek köszönhetően évről évre kiváló szakemberek engednek betekintést nyerni saját szakterületükbe. A változatos előadások és workshopok más-más oldalról közelítik meg az adott témakört, hogy a résztvevők egy minél összetettebb képpel távozhassanak. A Szakmarathon ezek mellett fontosnak tartja a szakmai kapcsolatok építését is, ezért a programok közötti szünetekben lehetőség van személyesen beszélni az előadókkal valamint a többi résztvevővel. Régi projektek Állásbörze Felkészítő Napok Summer Academy T.I.M.E.S. esettanulmányi verseny Cuha A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát Cuhának nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét Bakony-érnek. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal, völgyhidakkal tűzdelt. A Cuha-völgy népszerű kirándulóhely, ahol többek közt a sziklamászók is találnak e sportághoz megfelelő sziklafalakat. A patak mentén fekvő Zirc apátsága, valamint a Zirci Arborétum ugyancsak kedvelt turisztikai célpontok. Több turistaút hálózza be a környező hegyvidéket. A patak a Komárom-Esztergom megyei Rédénél éri el a Kisalföldet, majd Gönyűnél torkollik a Dunába. A patakban huszonöt halfaj él, melyből öt védett, míg partjai mentén számos védett növényfaj talál megfelelő élőhelyre. Nevének etimológiája Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos a Szuha pataknévvel, jelentése száraz, azaz nyaranta kiszáradó vízfolyás. Földrajz Vízrajza A patak Eplénytől északnyugatra ered mintegy 423 méteres tengerszint feletti magasságban a Kávás-tető északi oldalában, a Kávás-földek területén. Forrásától kezdve észak felé halad. Olaszfalunál torkollik belé nyugati irányból a Király-patak. Az Éles-hegy előtt, nyugat felől beletorkollik a Csárda-völgy felől érkező Csárdavölgyi-ér. Vinye után a patak északkelet felé veszi az irányt, átvág a Zsidó-réten, majd a Pakucs pihenőnél torkollik bele a nyugati irányból érkező Hódos-ér. Bakonyszentlászló keleti határában dél felől érkezik a patakba torkolló Dudari-patak. Rédétől délre a Lesalja majornál torkollik bele a kelet felől érkező Hajmás-patak, majd nyugat felől a Sáfrányos-árok. Itt fordul ismét északi irányba. Réde északi részén torkollik bele a Herman–kút-ér és az Egres-árok vize. Innentől északnyugati irányban halad tovább. Bakonybánktól délkeletre fogadja magába a délkelet felől érkező Sáros-eret, míg a falu keleti szélén a kelet felől érkező Murva–hegyi-vízfolyást. Bana és Bőny közt torkollik bele dél felől a Hideg-ér. Bőnytől északnyugatra fogadja magába a Csizmadia-árok vizét. Nagyszentjánostól északnyugatra torkollik belé a Székes-patak vize és itt fordul ismét észak felé a patak medre. Végül Gönyűnél torkollik a Dunába a Kis–Erebe-szigettel szemben. Vízhozama átlagosan 1,55 m³/s, ami csapadékosabb idő esetén akár 40 m³/s-ra is emelkedhet. Ártere négyezer hektáron terül el. A patak hossza a forrástól a torkolatig 81 km és vízgyűjtő területe 547 négyzetkilométer. A patak legnagyobb vízállása Bakonybánknál 314 cm volt 1970. január elsején. Településföldrajza A patak a Veszprémi járásban ered, Veszprém megye területén. Innen észak felé halad a Zirci járáson keresztül. A Vinye és a Porva-Csesznek vasútállomás közt fekvő Cuha-völgy a patak által magas sziklák közé vájt szurdok a Bakony egyik látnivalója. Veszprém megyét és ezzel együtt a Közép-Dunántúli régiót Vinye előtt hagyja el, Porva külterületén, majd innentől a Pannonhalmi járásban folyik tovább, a Nyugat-Dunántúli régióban. Veszprémvarsánytól délre keresztezi a patak medrét a 82-es főút. Réde határában éri el a Komárom–Esztergomi-síkságot és egyúttal a Kisalföld területére is itt lép a patak. Ugyanitt érkezik meg a Cuha a Kisbéri járás és egyben Komárom-Esztergom megye területére. Az ezt követő szakaszán a patak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék határvidékén folyik tovább. Itteni útvonala során a megyehatár mellett halad, néha vissza is tér Győr-Moson-Sopron megyébe. Mezöörs délkeleti szélén a patak vonalát a 81-es főút keresztezi. Bana és Bőny között, a Hideg-ér torkolatánál van Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye határa is. Innentől a patak a Győri járás területén halad tovább egészen a torkolatáig. Nagyszentjános és Bőny közt halad át a patak felett az M1-es autópálya. Nagyszentjánostól nyugatra keresztezi a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal. A patak tehát három megye, öt járásán keresztül éri el torkolatát, miközben 11 település közelében halad el útja során, valamint két régió területét érinti. A legnagyobb település a vízfolyás mentén Zirc városa 6900 főt meghaladó népességével. A patak mentén elhelyezkedő települések összlakossága meghaladja a 20 300 főt, ebből Veszprém megyében 8450, Komárom-Esztergom megyében 4950, Győr-Moson-Sopron megyében 6900 fő él. A legkisebb lélekszámú lakott település a Cuha mentén Bakonybánk község. Turistautak A Cuha-völgy kedvelt turistacélpont. A környéken sokféle gyalog- és biciklitúra-lehetőséggel találkozhatunk. Kiépített tanösvényen járhatunk végig, a kijelölt tűzrakóhelyeken pedig szalonnasütés is lehetséges. A szurdokon végighalad a Közép-Dunántúli Piros turistaútvonal, amelynek ezen szakaszának érdekessége, hogy a patak többször keresztezi az utat, híd nélkül. (Köveken ugrálva megoldható az átkelés). Megközelítése: Legkönnyebben vonattal a Győr–Veszprém-vasútvonalon, de autóval is érkezhetünk a 82-es főúton, Veszprém-Zirc vagy Győr felől. Zirc északi részén, a Kardosrétnél éri el a patak völgyét a bakonyi piros sáv jelzésű turistaút, valamint a Mária-út. A Kardosréttől közvetlen északra a Szesztra-hegy 460 méter magas orma magasodik, míg a patak nyugati oldalán a Molnár-hegy 410 méter magasságú tömbje emelkedik. A Mária-út a Fekete-érnél kelet felé elhagyja a patak vonalát. Ugyanitt, ám a patak nyugati oldalán emelkedik a 453 méter magas Bocskor-hegy. A Bocskor-hegyet követően, de még a Csárda-völgyet el nem érve, északkelet felé le lehet térni a piros négyzet jelzésű turistaútra, amely Károlyházára visz. A Bocskor-hegy és az Éles-hegy közt húzódó Csárda-völgy torkolatával szemben van a patak keleti oldalán az 515 méter magas Cuha-hegy. A patak nyugati partján húzódó 445 méter magas Éles-hegyet követően a Porva-Csesznek vasútállomásnál van lehetőség nyugat felé a sárga + jelzésű turistaútra, míg délnyugat felé a zöld sáv jelzésű turistaútra letérni, ami Bakonybél település irányába vezet. A vasútállomás mögötti hegy a Kopasz-hegy. Vinyétől délre, a patak nyugati oldalán emelkedik az Iszka 455 méter magas csúcsa, tőle délnyugatra pedig a szintén 455 méter magas Kesellő-hegy található. A patak nyugati oldalán fekvő Iszka-hegy és Vinye közt, a Cuha keleti részén fekszik a 494 méter magas Zörög-tető. A Győr–Veszprém-vasútvonal ezen szakaszán két viadukt és három alagút található. A piros sáv jelzésű turistajelzés Vinyénél nyugat felé fordul és innentől kezdve, egészen az Ördög-rétig nem követi tovább a patak vonalát. A Kőpince-barlang Vinyétől keletre található. Vinyétől kezdve egy rövid szakaszon a sárga sáv jelzésű turistaút, a zöld sáv jelzésű turistaút, valamint Vinye és az Ördögrét közt a piros + jelzésű turistaút halad a patak mentén. Előbbi kettő a Zsidó-rét előtt kelet felé folytatódik és nem haladnak tovább a patak mentén. A piros + jelzésű turistaút, valamint a sárga + jelzésű turistaút a Zsidó-réttől együtt haladva követik a patakot. Majd a Pakucs pihenőtől kezdve a sárga + jelzésű turistaút nyugat felé elhagyja a patak vonalát. A Pakucs pihenő után a patak keleti oldalán emelkedik a Kenyeri-hegy. A Kenyeri-hegyet megkerülve, de még az Ördög-rét előtt a pataktól délre található a Zsivány-barlang. Innen tovább haladva a pataktól északra fekszik a Remete-barlang. Ezt követően ér el a vízfolyás az Ördög-rétre. Az Ördög-rétnél nyugatnak kanyarodik a piros + jelzésű turistaút, ám a piros sáv jelzésű turistaút útvonala újra a patak medrét követi, egészen a 83107-es számú közútig, mely Bakonyszentlászlót köti össze Bakonyszentkirállyal. A piros sáv jelzésű turistaút itt délnek fordul. Élővilága Flórája A Bakonyszentlászló, Bakonyszentkirály, Porva, Csesznek, Zirc által határolt mintegy 2037 hektárnyi kiterjedésű, légvonalban 10 kilométer hosszú Cuha-völgy növénytakaróját 423 hajtásos növényfaj alkotja. Többnyire bükkösök, szurdokerdők, törmeléklejtő erdők, bükkös sziklaerdők, mészkedvelő tölgyesek ölelik körbe a patak medrét. Zirc irányában égerligetek szegélyezik a patakot, melyek helyét a város irányában kiszélesedő völgyben főleg özönnövények foglalják el, mint például a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), valamint a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum). A Cuha-völgy növényfajait többek közt a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), szagos párlófű (Agrimonia procera), kígyóhagyma (Allium scorodoprasum), havasi turbolya (Anthriscus nitidus), erdei tündérfürt (Aruncus dioicus), magyar pikkelypáfrány (Asplenium javorkeanum), gímpáfrány (Asplenium scolopendrium), csillagőszirózsa (Aster amellus), nádtippan (Calamagrostis epigeios), mocsári gólyahír (Caltha palustris), szártalan bábakalács (Carlina acaulis), Triumfetti-imola (Centaurea triumfettii), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), farkasboroszlán (Daphne mezereum), réti szegfű (Dianthus deltoides), szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), magyar repcsény (Erysimum odoratum), kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), Szent László-tárnics (Gentiana cruciata), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora), gömbös kövirózsa (Jovibarba globifera subsp. hirta), tarka lednek (Lathyrus venetus), turbánliliom (Lilium martagon), erdei holdviola (Lunaria rediviva), fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides), kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), mohos csitri (Moehringia muscosa), fürtös gyöngyike (Muscari racemosum), madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis), erdei madársóska (Oxalis acetosella), közömséges falgyom (Parietaria officinalis), fehér sarkvirág (Platanthera bifolia), karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum), ezüst pimpó (Potentilla argentea), indiai szamóca (Potentilla indica), hibrid kankalin (Primula × brevistyla), szártalan kankalin (Primula vulgaris), kis körtike (Pyrola minor), havasi ribiszke (Ribes alpinum), közönséges erdeikáka (Scirpus sylvaticus), bozontos csukóka (Scutellaria columnae), piros mécsvirág (Silene dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea), nagy csalán (Urtica dioica) alkotja. Ezek közül védett növényfaj hazánkban a farkasölő sisakvirág, a havasi turbolya, az erdei tündérfürt, a gímpáfrány, a csillagőszirózsa, a szártalan bábakalács, a fehér madársisak, a kardos madársisak, a farkasboroszlán, a szálkás pajzsika, a kikeleti hóvirág, a Szent László-tárnics, a gömbös kövirózsa, a turbánliliom, az erdei holdviola, a kapcsos korpafű, a madárfészek kosbor, a fehér sarkvirág, a szártalan kankalin, valamint a piros mécsvirág. A patak menti erdőket a következő fafajok alkotják: hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), európai bükk (Fagus sylvatica), magas kőris (Fraxinus excelsior), európai vörösfenyő (Larix decidua), közönséges lucfenyő (Picea abies), erdeifenyő (Pinus sylvestris), csertölgy (Quercus cerris), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), vörös tölgy (Quercus rubra). Faunája A Cuha-patakban a következő halfajok élnek: bodorka (Rutilus rutilus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), domolykó (Leuciscus cephalus), jászkeszeg (Leuciscus idus), szélhajtó küsz (Alburnus alburnus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), dévérkeszeg (Abramis brama), paduc (Chondrostoma nasus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), kínai razbóra (Pseudorasbora parva), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), ezüstkárász (Carassius gibelio), vágó csík (Cobitis elongatoides), kövi csík (Barbatula barbatula), menyhal (Lota lota), csapósügér (Perca fluviatilis), fogassüllő (Sander lucioperca), folyami géb (Neogobius fluviatilis), csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus), kessler-géb (Neogobius kessleri), feketeszájú géb (Neogobius melanostomus), tarka géb (Proterorhinus marmoratus). Ezek közül a halványfoltú küllő, a sujtásos küsz, a szivárványos ökle, a kövi csík, valamint a vágó csík védett halfajok hazánkban. A patak mentén élő védett állatfajok a következők: sárgahasú unka (Bombina variegata), forrásánál barna varangy (Bufo bufo), a Zörög-tetőn fürge gyík (Lacerta agilis), Vinye környékén fali gyík (Podarcis muralis), lábatlan gyík (Anguis fragilis), a Zirci Arborétumban európai mókus (Sciurus vulgaris), Porván, a Csárda-tetőn mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), nagy pele (Glis glis). Települések a patak mentén Eplény Olaszfalu Zirc Bakonyszentlászló Réde Bakonybánk Mezőörs Rétalap Bana Bőny Gönyű Természetvédelem A Cuha-patak környezetében található a Fenyőfő település külterületén fekvő Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület. A homoktalajon élő a erdeifenyőkből (Pinus sylvestris) álló fenyves tápanyagban szegény talajon szinte egyeduralkodó növénynek számítanak a fafajok közt, melyek aljnövényzetében keverednek a szárazabb, melegebb, alföldi homokos élőhelyeket kedvelő, illetve a hűvösebb, nedvesebb, hegyvidéki élőhelyeket kedvelő lágyszárúak. A természetvédelmi oltalom alatt álló vidék 1954 óta kiemelten védett terület. A patak mentén kiépített szennyvízelvezető hálózattal a következő települések rendelkeznek: Zirc, Porva, Bakonyszentlászló, Réde, Bakonybánk, Bana, Bőny, Gönyű és Nagyszentjános. A napi átlag 126 m³ terheléssel működő bakonyszentlászlói szennyvíztisztító telepen három lépcsős szennyvíztisztítást végeznek. A tisztítási folyamat végén visszamaradó iszapot a mezőgazdaság hasznosítja. Biztonsági adatlap A biztonsági adatlap (más néven biztonságtechnikai adatlap, (material) safety data sheet – (M)SDS) információt szolgáltat a felhasználók számára a vegyszerek, veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól, valamint a vegyi anyagok biztonsági felhasználásáról, a tárolásáról és a maradék biztonságos felhasználásáról. A biztonsági adatlapok tartalmi követelményeit a REACH szabályozza. A globális harmonizációs rendszer (Globally Harmonised System - GHS) 16 pontban határozza meg a biztonsági adatlap formai követelményeit. A biztonsági adatlapoknak tartalmaznia kell az alábbi információkat a vegyszerekre/veszélyes anyagokra vonatkozóan: Általános adatok (megnevezés, képlet) Kockázati azonosítás Összetétel Veszélyesség szerinti besorolás ( R mondatok és S mondatok ) - a CLP rendszer esetében H mondatok és P mondatok Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség Óvintézkedés baleset esetén Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei Fizikai és kémiai tulajdonságok Stabilitás és reakcióképesség Toxikológiai adatok Ökotoxicitás Hulladékkezelés és ártalmatlanítás Szállításra vonatkozó előírások Szabályozási előírások Egyéb A REACH a korábbiakkal ellentétben a veszélyes, a perzisztens, bioakkumulativ és toxikus (PBT), vagy nagyon perzisztens, nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagokra is biztonsági adatlapot rendel el. Biztonsági adatlapot már abban az esetben is szükséges a vásárló számára juttatni, ha a keverékben több mint 0,1% fordul elő a korábban említett tulajdonságú anyagokból. Ófalu (Érd) Ófalu Érd délkeleti része, Budapest és a Duna ölelésében. Északi határa Érdliget, nyugati határa a Tusculanum. Déli részén van a Minaret, a Szapáry-kastélyrom, a Kálvária-hegy, és a Kakukk-hegy. 1526-ban, a mohácsi csata előtt itt csatlakozott a Leonard Gnojeński vezette lengyel gyalogos sereg II. Lajos magyar király seregéhez. Közlekedés Ófaluba legkönnyebben a Volánbusz 746-os járatával lehet eljutni, autóval pedig a Felső utcán. A 6-os és a 7-es főút közös szekciója is érinti Ófalut. Itt nincs vasúti megálló és állomás, az érdi vasútvonalaktól távol helyezkedik el. A városrészt északon kettészeli az M6-os autópálya. Vízrajza Érdligettől a Sulák-patak és a Bara-árok vízeket veszi át, ezek az ófalusi piac közelében egybefolynak, és Sulák-patak néven belefolynak a Dunába. Látnivalók Minaret Szapáry-kastélyrom Kálvária-hegy Kakukk-hegy Cserép Sándor Cserép Sándor (Félegyháza, 1849. november 12. – Szeged, 1905. október 3.) kegyesrendi áldozópap és főgimnáziumi tanár, Cserép József bátyja. Életútja A gimnázium négy alsó osztályát Félegyházán elvégezvén, tanulmányainak folytatására Szegedre ment és a 8. osztály elvégzése után 1869. szeptember 8-án a piarista rendbe lépett. Az újoncévet Vácon, a teológiát magántanulással végezvén Nyitrán, itt tett abból vizsgálatot. 1874. szeptember 1-jén misés pappá szentelték föl. 1877-ben, mint a sátoraljaújhelyi gimnázium tanára a Gabelsberger-Markovics-féle gyorsírást tanította és június 9-én abból tanítóképesítő oklevelet szerzett. 1870-től tanított Léván, Nyitrán, Vácon, Nagybecskereken, Sátoraljaújhelyen és 1877-től a szegedi főgimnáziumnál a magyar nyelv és irodalom tanára és az ifjúsági önképzőkör vezetője volt. Értekezései: «Szép» a természetben és az emberi szellemben (Félegyháza c. lapban 1874. álnév alatt), A bécsi codex nyelvének alaktani sajátságai (Szegedi kegyr. gymn. Értesítője 1880.), Petőfi és a magyar Alföld (Félegyháza és Vidéke 1887. 31. sz.) Géresi Krisztián Géresi Krisztián (Székesfehérvár, 1994. június 14. –) magyar labdarúgó, posztját tekintve középpályás. Jelenleg az Videoton FC játékosa. Statisztika 2017. december 2-án lett frissítve. Christopher Ewing Christopher Mark Ewing a Dallas című sorozat egyik főszereplője. Christopher a néhai Pamela Barnes Ewing és Bobby Ewing adoptált fia. Joshua Harris játszotta az eredeti sorozatban, 1985-től 1991-ig. Az 1996-os Dallas: Jockey visszatér című filmben Chris Demetral játszotta. 2012-től Jesse Metcalfe alakítja az új Dallasban. Színészek Christopher legelőször csecsemőként jelenik meg 1981. december 11-én, és ekkor Eric Farlow játszotta. 1985-től a gyermek Joshua Harris játszotta egészen a sorozat végééig. A Knots Landing spin-off szériában is megjelent 1982-ben. Az 1996-os Dallas: Jockey visszatér című filmben Chris Demetral játszotta. Jellemzés Gyerekként, Christopher egy bájos, és gyengéd szívű fiú volt, de kicsit zavaros családban élt. Időnként Christopher nagyon érzékeny volt, és sokszor elszomorodott, hogy édesanyját, Pamelát tragikus módon elveszítette. Mivel fogadott fiú volt, így mindig üldözte a tény, hogy ő nem "igazi" Ewing. Történet Eredeti sorozat Kristin Shepard, Samantha húga, levelet küldött Jockeynak, hogy az ő gyermekét szülte meg. A kokainfüggő Kristin Los Angelesben telepedett le, ahol összeházasodott a drogdíler Jeff Faradayjel. Tőle született Christopher 1981. augusztus 18-án. Ezek után Kristin visszatért Dallasba, azzal az állítással, hogy Christopher Jockey fia, és megpróbál pénzt kicsikarni tőle. Amikor Kristin megfullad a southforki medencében, Jeff kapcsolatba lép Bobby Ewinggal, aki megvásárolja tőle Christophert 25 000 dollárért. Bobby eredetileg Jockeynak viszi haza Christophert, hogy "bemutassa" a fiát, de Pamela meglátja nála a kisfiút, és azt hiszi, hogy neki hozta. Ettől Pamela rögtön felgyógyult a depressziójából, és boldog anyaként nevelte Christophert. Faraday később visszatért egy kiegészítő dokumentációval, ami Kristinnel és Christopherrel kapcsolatos. Miután Faradayt megölték, Bobby és Pamela Kaliforniába utazott, hogy kiderítse, hogy mi történt Kristinnel, mielőtt visszatért volna Dallasba. itt kiderítik, hogy Kristin elvetélt Jockey gyerekével. Aztán férjhez ment Faradayhez, akitől teherbeesett Christopherrel. 1983-ban Pamela anyja Rebecca meghalt, és egy nagy vagyonkezelői alapot hagyott Christopherre. Bobby és Pamela ebben az évben elváltak, és ezután, Christopher Pamelával élt. Christopher nagyon boldog volt, amikor a szülei újraházasodtak 1986-ban, és visszaköltöztek Southfork-ba, ahol újra találkozott unokatestvérével, Johhny-val. 1987-ben Christopher és Johnny lövöldözőset játszottak, és Samantha kiküldte őket az udvarra játszani. Christopher nem talált játékpisztolyt, így elvette Bobby revolverét, és kis bújócskázás után elsütötte a fegyvert, de szerencsére csak az ablaküveg tört be. 1987 májusában Christophert felkavarta, amikor véletlenül meghallotta, hogy a nagyszülei éppen az örökbefogadásáról beszélgetnek. A szülei megvigasztalták és elmagyarázták neki, hogy miért nem mondták el neki az igazat. Christopher élete a feje tetejére állt, amikor Pamela tragikus autóbalesetet szenvedett, és Bobby nem engedte be a kórházba. Christopher azt hitte, hogy azért nem engedik be a kórházba, mert csak örökbefogadták. Nem sokkal azután, hogy Pamela eltűnt a kórházból, Bobby kapott egy levelet tőle, amiben leírta, hogy azt szeretné, ha úgy emlékeznének rá, amilyen régen volt, és hogy soha többé nem tér vissza. Christopher keserű és dühös lett, amikor Pamela el akart válni Bobbytól. Később felbukkant Lisa Alden, Jeff Faraday húga, és el akarta venni Chris-t Bobbytól. Lisa viszont elvesztette a pert, amikor is a bíró megkérdezte a fiút, hogy kivel akar élni. Christopher az édesapját, Bobbyt választotta. 1989-ben Christopher és Johnny Jockey új feleségéről, Callyről beszélgettek, és megállapították, hogy minden nő csak bajt okoz. Amikor Johnny kapott egy motorkerékpárt, Jamestől, a féltestvérétől Christopher egyedül maradt. Christopher mérgében dartsot dob Johhny képére. 1990-ben, Bobby és April összeházasodtak, és Christopher elfogadta ezt a tényt. Azonban a boldogság rövid életű lett: Aprilt meggyilkolták a nászúton. 1991-ben, Johnny elköltözött Londonba az édesanyjához, és üzent Christophernek, hogy nagyon hiányzik neki, és szeretné ha meglátogatná. A fiú 1991. májusában meg is látogatta Johnnyt. Dallas (televíziós sorozat, 2012) A Dallas folytatásában 2012-ben, Christopher már felnőtt ember. Christopher az alternatív energiaforrásokkal kísérletezik, mint a metán, a jég, miközben Johnny pedig Southforkot készül feltúrni a hatalmas mennyiségű olajért. Christopher és Johnny csúnyán összevesztek, mert a fiú folyamatosan azzal piszkálta, hogy nem is "igazi" Ewing. Christopher már nős ember a felesége Rebecca Sutter lett, de még mindig szerelmes volt egykori menyasszonyába, Elena Ramos-ba. De aztán kiderült, hogy Rebecca és az ő állítólagos testvére, Tommy küldték az e-mailt Christopher nevében Elenának, és ezzel tönkretették az esküvőjüket. Christopher azt akarta, Rebecca örökre tűnjön el az életéből. Minden megváltozott azonban, amikor Christopher megtudta, hogy Rebecca ikreket vár tőle. Emiatt úgy döntött, hogy ad még egy esélyt Rebeccának még egy esélyt, hogy a gyermekeik boldog családi légkörben nőhessenek fel. Christopher viszont kiderítette, hogy Tommy és Rebecca nem is testvérek, amikor is telefonon beszélt az igazi testvérével. Ezek után dühösen kijelentette, hogy befejezi a házasságát Rebeccával egyszer és mindenkorra, és azt mondta neki, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy a gyerekei nála lehessen, amíg Rebecca a börtönben fog ülni. Christopher újra összejött Elenával, aki szakított Johnny-val. A második évadban kiderült, hogy Rebecca Sutter valójában Pamela Rebecca Barnes, aki Cliff Barnes és Afton Cooper lánya. Így az is kiderült, hogy ő Christopher adoptált unokatestvére. A házasságuk érvénytelenítve lett 2013-ban, de előtte a fúrótornyon történt robbanás következtében Pamela Rebecca elvetélt az ikrekkel. Ezután ő is Christopher megbékéltek egymással, főleg azután hogy kiderült, hogy Cliff szándékosan robbantatta fel a tornyot, pedig tudta, hogy a lánya terhes és ott van a tornyon. Ezután Christopher és Elene újra eljegyezték egymást, de újra szakítottak, amikor kiderült hogy Elena hazudott a bátyjával, Drew-al kapcsolatban. Christopher viszont ismét megtalálta a boldogságot, összejött Southfork egyik fiatal farmerlányával, Heather-el. Nicholas Trevino utasítására Christopher autójába bombát rejtettek el, majd ennek felrobbanásakor Christopher életét vesztette. Fehérarcú toditirranusz A fehérarcú toditirranusz (Poecilotriccus albifacies) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Rendszerezés Sorolták a Todirostrum nembe Todirostrum albifacies néven. Előfordulása Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők. A Paksi FC 2011–2012-es szezonja A Paksi FC 2011–12-es szezonja 2011. júniusában kezdődött, és 2012. májusában ért véget, mely sorozatban a 6., és összességében is a 6. idénye a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt az 59. évfordulója. A csapat a hazai kiírások mellett a nemzetközi porondon is szerepelt. Az Európa-liga 1. selejtezőkörében az andorrai UE Santa Coloma csapatát ejtették ki, 5–0-s összesítéssel. A 2. selejtezőkörben a norvég Tromsø IL ellen jutottak tovább, 4–1-s összesítéssel. A végállomást a skót Hearts jelentette a 3. selejtezőkörben, akik 5–2-vel búcsúztatták a paksiakat. Az OTP Bank Liga 1. fordulójában a Kecskeméti TE ellen mérkőztek meg, hazai pályán, július 17-én. A magyar kupában a 4. fordulóig jutottak, ahol Putnok VSE ellenében estek ki. A szezon eseményei Június 18-án lejátszották első előkészületi mérkőzésüket, Tarcsafürdőn , az ukrán Metalurh Doneck ellen. A mérkőzés végeredménye 1–1 lett. Az Európa-liga 1. selejtezőkörének párosításait június 20-án sorsolták. A Paks az andorrai UE Santa Colomát kapta ellenfeléül. Amennyiben továbbjutnak a 2. selejtezőkörbe, a Daugava Daugavpils– Tromsø IL párharc győztesével játszanak. A Paks a hazai mérkőzéseit a székesfehérvári Sóstói Stadionban játssza, mert a stadionjuk, a Fehérvári úti stadion nem felel meg az UEFA előírásainak. Június 30-án 1–0 arányban legyőzték idegenben az UE Santa Coloma csapatát, az Európa-liga selejtezőjében. Július 7-én 4–0-ra győztek az UE Santa Coloma ellenében, így 5–0-s összesítéssel jutottak tovább a 2. selejtezőkörbe. Július 14-én 1–1-s döntetlent játszottak a Tromsø IL ellen, hazai pályán. Július 17-én lejátszották első bajnoki mérkőzésüket a 2011–12-es idényben. Az ellenfél a Kecskeméti TE volt, a mérkőzés végeredménye 3–2 lett. Július 21-én 3–0-ra győztek a Tromsø IL otthonában, így 4–1-s összesítéssel továbbjutottak a 3. selejtezőkörbe, ahol a skót Hearts volt az ellenfelük. Július 28-án 1–1-s döntetlent értek el a Hearts ellen. Augusztus 4-én 4–1-es vereséget szenvedtek a Heartstól, így 5–2-s összesítéssel kiestek az Európa-ligából. Játékoskeret 2011. július 17-i állapot szerint. 2012 . június 30-ig kölcsönjátékosként szerepel az MTK Budapesttől . Bajnokság A bajnokság végeredménye Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma.A Vasastól két pontot levontak. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes A Győri ETO FC -t az UEFA kizárta, ezért a negyedik helyezett csapat indulhatott a 2012–2013-as Európa-ligában . Eredmények összesítése Az alábbi táblázatban összesítve szerepelnek a Paksi FC 2009/10-es bajnokságban elért eredményei. Helyezések fordulónként Helyszín: O = Otthon; I = Idegenben. Eredmény: GY = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség. Hánsék Imre Hansék Imre (Felsőszölnök, 1756. november 1. k. – Muraszombat, 1826. december 7.) magyarországi szlovén katolikus pap és tótsági esperes. Felsőszölnökön született, paraszti családban és a papi hivatást választotta. A fővárosban Budán, majd a győri szemináriumban tanult teológiát és 1780-ban felszentelték. Ekkor kezdődött el majdnem félévszázados papi pályáfutása. Káplánként kezdődött minden, először Rábaszentmártonban (ma Sankt Martin an der Rabb, Ausztria), aztán Gyanafalván (ma Jennersdorf, Ausztria), utána Incéden és Rábakethelyen (ma Szentgotthárd része). Először plébánosnak Péterhegyre (ma Gornji Petrovci, Szlovénia) nevezték ki 1784-ben, ahol öt évig dolgozott. Közben megtanult horvátul és németül is, melyre szüksége is volt néhány egyházközségben, de különösen Szentmártonban, aminek lakói javarészt németek és hozzá tartozott annak idején a német-szlovén lakosú Alsószölnök is. 1789-től Muraszombat (ma Murska Sobota, Szlovénia) papja lett és ezt ellátta haláláig. Küzmics Miklós halála után (1804) a Tótság esperesévé nevezte ki a szombathelyi püspökség. Munkáját olyan lelkiismeretesen látta el, hogy a püspök kanonoki tisztségre pályáztatta, amit azonban nem nyert el. História (folyóirat) A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt. Alapítója és főszerkesztője Glatz Ferenc, az MTA egykori elnöke volt. A rendszerváltás előtt a népszerűségét annak köszönhette, hogy a magyar és az egyetemes történelem, többnyire a közép-európai térség addig jobbára tiltott, ugyanakkor közérdeklődésre számot tartó kérdéseit tárgyalta. A nyomtatott változat főbb adatai Cím: História Egyéb címadat; közreműködő: Magyar Történelmi Társulat folyóirata; felelős szerkesztő: Glatz Ferenc. Budapest: História Alapítvány, Évek: 1979- ? Periodicitás: évenként tízszer ISSN: ISSN 0139-2409 Honlapja A www. historia.hu honlapon az egykori lapszámok címlapjai láthatók. A folyóirat egyes, linkelt cikkei elérhetőek vagy pdf formátumban vagy a cikk linkjére kattintva. Bouvard és Pécuchet A Bouvard és Pécuchet (eredeti címén Bouvard et Pécuchet) Gustave Flaubert utolsó, befejezetlen regénye. A kritikusok kezdetben tanácstalanok voltak a könyv jelentőségével kapcsolatban, és a korabeli közönség sem volt elragadtatva tőle, de később Rémy de Gorumont hatására ezt a regényt tekintették az író valódi remekművének. Flaubert 18 éven keresztül dolgozott rajta, és csak a halála után, 1881-ben adták ki könyv alakban. A történet két párizsi írnokról szól, akik vidékre költözve különböző tudományokkal kezdenek el foglalkozni: fejezetről fejezetre belevágnak valamilyen szakterület tanulmányozásába, majd elbuknak. A könyv egyszerre enciklopédia, illetve a 19. század végére ismertté vált tudományos eredményeket felvonultató, és az emberi butaságot kigúnyoló regény. Vannak, akik egyenesen a 20. századi nouveau roman, a francia új regény előfutárának tartják. A kortárs Guy de Maupassant szerint amit Flaubert a Szent Antal megkísértésében valósított meg a vallásokkal és a filozófiával kapcsolatban, azt teszi a Bouvard és Pécuchet-ben a modern tudással. A könyv a szellem története, igazi szereplői a különféle rendszerek; az emberek csak eszmék szócsövei. Keletkezése és megjelenése A regény alapötlete Barthélémy Maurice-től származik, akinek Les deux greffiers (A két írnok) című regénye 1841-ben jelent meg először, és két párizsi kispolgárról szól. Flaubert egy fiatalkori cikkében már írt az írnokok természettörténetéről, tehát korán foglalkoztatni kezdte a téma; ahogy nemsokára a butaság megfigyelése és kigúnyolása is. Gyűjtötte a közhelyeket, élete végégig dolgozott a Közhelyszótáron (Dictionnaire des idées reçues), amit a Bouvard és Pécuchet második részének szánt. Flaubert 1862-ben kezdte el írni a könyvet, és 1874-től kizárólag ezzel a művével foglalkozott. Munkájának az 1880-ban bekövetkezett halála vetett véget. Nagyon alaposan dolgozott a szövegen: egy-egy mondatot akár napokig is csiszolt. 1500 kötetet olvasott el, használt fel a könyv megírásához, emellett harminc különböző szaklapra is előfizetett. Az író ezt írja saját alkotói munkájáról Madame Roger des Genettes-nek: „Átoknak kell lennie azon, akinek ilyen könyv jut az eszébe! Végre készen vagyok az első fejezettel, és fölvázoltam a másodikat; ez a Kémiát, Orvostudományt és Geológiát öleli föl, és harminc lapra rúg! Ráadásul másodlagos alakokkal is, mert mégiscsak kell valami cselekményféle, valami folyamatos történetféleség, nehogy bölcseleti értekezésnek lássék a dolog. Csak az keserít el, hogy már nem hiszek a könyvemben. Olyan nehézségeket ígér, hogy eleve összeroppant. Penzummá vált számomra.” A regény posztumusz kiadásban jelent meg néhány hónappal Flaubert halála után, 1880-ban a Nouvelle Revue című folyóiratban folytatásokban, majd 1881-ben könyv alakban. Magyar fordítás és fogadtatás A Bouvard és Pécuchet volt Gustave Flaubert első magyarra fordított regénye. Magyarországon először 1882-ben jelent meg, Két újkori Don Quixote, Bouvard és Pécuchet címmel, Nyári László fordításában. 1921-ben Tóth Árpád és Benedek Marcell is lefordította; a könyvet ma elsősorban Tóth Árpád fordításában olvashatjuk. A fordítást gyorsan követték a művet méltató, elemző kritikai művek: először Horváth János írt róla 1905-ben a Budapesti Szemlében. Igazi elismerése később a Nyugat című folyóirat körül alakult ki. Hatvany Lajos is megemlíti egy cikkében, Király György 1921-ben írt ismertetőjében pedig a „vigasztalanság himnuszának" nevezi a regényt; Kárpáti Aurél pedig „álló és nem járó regényhősöknek" titulálja a két főszereplőt. Babits Mihály ugyan csak egy rövid bekezdésben, de foglalkozik a regénnyel Az európai irodalom története című könyvében. Fárasztó és sivár könyvnek nevezi, ennek ellenére remekműnek tartja. Szerb Antal A világirodalom története című munkájában úgy véli, hogy a szerző "a butaság nagy hőskölteményét akarta megírni: két ostoba nyárspolgár kalandjait az érzelmek és főképp a gondolatok világában". A könyvet később többek között Balassa Péter is méltatta, aki elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogyan vonul ki Flaubert, az elbeszélő a történetből. Poszler György a fejlődésregény karikatúrájának látja a művet, és úgy gondolja, hogy az ezt követő regény már csak „Flaubert utáni" lehet. Szerkezete A szereplők és jellemzőik A regény főszereplője Bouvard és Pécuchet, akik megismerkedésükkor 47 évesek. Bouvard magas, Pécuchet alacsony; mindketten írnokként dolgoznak Párizsban, Bouvard egy üzletben, Pécuchet pedig a tengerészeti minisztériumban. Egyiküknek sincs felesége: Bouvard özvegy, Pécuchet pedig agglegény. Mindketten a kalapjukba írják a nevüket, amire megismerkedésükkor rá is csodálkoznak. „Egymásratalálásuk ilyenformán valóságos sorsfordulatot jelentett számukra. Első pillanattól kezdve titkos szálak fűzték össze őket.” Átlagos francia kispolgárok a 19. század közepéből. Barátkozóak, tudálékosak, józanok és naivak, de fejlődésre képesek. Állandóan feladják, de mindig van energiájuk újrakezdeni. Flaubert olyan embereknek képzelte őket, akik „teljesen naivul és hősiesen hajtják végre az enciklopédikus egyetemesség nullára redukálását.” A kutatás hősei, mindent ízekre szednek, majd félredobnak. 30 évig dolgoznak ezen, „kövenkét hordják szét Salamon házát, földdel teszik egyenlővé az Új Atlantiszt”, hogy végül mindent elvessenek. (Kenner) A könyvben többek között még a következő szereplők bukkannak fel: Vaucorbeil, az orvos Faverges, a gróf és képviselő, akinek mintagazdasága van Fourreau, a polgármester Jeufroy, a tisztelendő özvegy Bordinné, Bouvard szeretője Mélie, Pécuchet szeretője Germaine, szolgáló Gouy, gazda Gorju, asztalos Marcel, szolgáló Victor és Victorine, akiket a főhősök örökbe fogadtak Műfaja, narrációja, cselekménye A könyvet nehéz kategóriába sorolni, valójában egy tényekből összerakott mű: enciklopédia, illetve ironikus, szatirikus, az emberi butaságot kigúnyoló regény. Tudománytörténeti áttekintés regényi keretbe foglalva. Az újabb értelmezések a regényt az eposzokkal is párhuzamba állították. A könyv szerkezetére jellemző a finomság, a műgond, az egyensúly; a gépies egymásmellettiség helyett a logikus felépítés. A narrációs vezérfonal egyre vékonyodik, a cselekedetek sűrített formában vannak jelen, elsősorban Bouvard és Pécuchet más szereplőkkel való megismerkedését jelentik. A történetet a két főszereplő sorozatos próbálkozása, majd törvényszerű kudarcot vallása tagolja. Néhány elem töri csak meg ezt a folyamatot, amelyek inkább egy szentimentális regénybe illenének: ilyen Bouvard kapcsolata és kudarca fulladt házassági terve Bordinnével, illetve Pécuchet rövid románca Mélie-vel, akitől szifiliszt kap. A szereplők egyre inkább elfordulnak a külvilágról, végül a bíróságon ítélik el őket, mert egy vadorzónak segíttek. A cselekmény 1839-ben kezdődik, és 30 évet ölel fel. Külső esemény az 1848-as francia forradalom, ami vidéken is érezteti hatását. Bouvard és Pécuchet részt vesznek politikai gyűléseken és képviselőnek akarják magukat jelöltetni. 1. fejezet: A két írnok, Bouvard és Pécuchet megismerkedik egymással Párizsban, és miután felfedezik, hogy sok közös vonásuk van, összebarátkoznak. Bouvard-nak nemsokára meghal a nagybátyja, akitől 15.000 livre éves jövedelmet örököl. A pénzből Chavignolles-ban vesznek egy birtokot. 2. fejezet: Bouvard és Pécuchet a birtokra költöznek, és mezőgazdasági munkálatokat folytatnak: kertészkednek, gazdálkodnak, a termesztett élelmiszert pedig feldolgozzák. Könyvek és népi megfigyelések alapján művelik a földjüket, nem sok sikerrel. 3. fejezet: Vegytant, anatómiát, élettant, orvostudományt tanulnak, majd ezen felbátorodva gyógyítani kezdenek. „A sok összevisszaolvasás azonban végképp megzavarta agyvelejüket.” 4. fejezet: Bouvard és Pécuchet most a csillagászatban, a természettudományokban és a geológiában mélyül el. Ezután régészettel kezdenek el foglalkozni, régiségeket vásárolnak, majd az építészet és a történelem tanulmányozása következik. 5. fejezet: George Sand, Balzac, Racine, Walter Scott, Voltaire, Diderot, Victor Hugo és Dumas regényeinek olvasása után színjátszásba kezdenek. Ismerkednek a nyelvtannal és az esztétikával. 6. fejezet: A forradalom híre hozzájuk is elér, politizálni kezdenek, de gyorsan csalódnak a népben és az általános választójogban. Különböző demokráciaelméletekkel, majd az utópista szocialisták (Saint-Simon, Charles Fourier, Proudhon) műveivel foglalkoznak. 7. fejezet: Bouvard Bordinnével, Pécuchet Mélie-vel folytat románcot. Bordinnéről kiderül, hogy csak az írnok pénze kellene neki; Pécuchet pedig vérbajt kap Mélie-től. Gyorsan kiábrándulnak a nőkből. 8. fejezet: Sportolni kezdenek. Ezután spiritizmussal, majd filozófiával foglalkoznak. 9. fejezet: A vallás tanaiban mélyednek el, és nagy vitákat folytatnak a falu papjával. 10. fejezet: Örökbe fogadnak kér gyereket, Victor-t és Victorine-t, akiket tudományos alapon próbálnak nevelni. Ezen felbuzdulva többek között frenológiai tanulmányokat is folytatnak. Flaubert jegyzeteiből lehet elképzelésünk arról, hogyan folytatta volna a könyvet. Többek között olyan témákat járt volna még körül, mint az erkölcs, szerelem, miszticizmus vagy esztétika. Emellett különböző stílusokat – a rokokót, ismert írók stílusát, a forradalmi vagy a romantikus stílust - szeretett volna pellengérre állítani. Filozófiája, értelmezése A könyv az összes tudományág áttekintése, az egymással szembeállított tudományos rendszerek kritikája, „az emberi értelem gyöngeségének történelme, séta a tudós mezsgyék végtelen labirintusában, ahol egyetlen fonál van a vezető kezében és ez a fonál egy gondolkodó agy roppant iróniája, mely szünet nélkül és mindenben az örök és általános ostobaságot állapítja meg.” Az író célja valószínűleg nemcsak a korabeli filozófia, tudomány kifigurázása volt, hanem a világ megértésének elősegítése is; ugyanis a regény szövegének nagy részét a tudás felhalmozása teszi ki. Bouvard és Pécuchet Franciaország szellemének, a közhelyeknek megszemélyesítői. Találkozásuk annyira bizarr, hogy nem tudni, paródiáról van-e szó. „Úgy kezdték, mint az első emberek, a szántóvetők, és úgy végezték, mint az utolsó emberek: enciklopédiák szerkesztésével” 1790 körül születtek, amikor az 1789-es francia forradalom hatására elavulttá váltak a babonák, a tudáshoz pedig már a nép is hozzáférést kapott. Flaubert enciklopédikusan le akart számolni a burzsoáziával, amit ő az emberiséggel azonosított. Objektíven szerette volna ábrázolni, hogy az emberi kultúra minden útja zsákutcába vezet. Művében elsősorban azt a korabeli felfogást kritizálja , amely szerint csak néhány könyvet kell elolvasni, és megismerjük a világ titkait. Flaubert a burzsoá szót az ostobaság szinonimájaként használta: nem a polgárságot gyűlölte, hanem a butaságnak azt a formáját- a tudatlanságot, a konvenciókat, az előítéleteket vagy a divatos vélekedéseket- ami szerinte erre az osztályra jellemző. Feldolgozása A Bouvard és Pécuchet-ből 1989-ben Franciaországban készült tévéfilm, Bouvard et Pecuchet címmel, Jean-Daniel Verhaeghe rendezésében. A film 2006-ban DVD-n is megjelent. Magyarországon 2011-ben a budapesti Katona József Színházban mutatták be a Dilettánsok című, 105 perces darabot, amit Ascher Tamás rendezett és a regény alapján készült, Forgách András átdolgozásában. Magyar nyelvű hangoskönyv is született a műből, amiben Bouvard Garas Dezső, Pécuchet pedig Szilágyi Tibor hangján szólal meg. Párhuzamok, hatása A regény sok vonásában emlékeztet a Don Quijotére, mindkettőben rengeteg a komikus és groteszk elem. Flaubert lelevezéséből kiderül, hogy a könyv az első olvasmányélményei között volt, így a párhuzam nem véletlen. A Bouvard és Pécuchet egyik fontos eleme a színház, ami egyben a látszat és valóság témájának egy új variációja is. A két főhős az ötödik fejezetben színjátszásba kezd, illetve bármibe fognak, első lépésként új tevékenységük díszleteit alakítják ki. Míg Don Quijote lovagnak öltözik, ők többek között régésznek, spiritisztának vagy orvosnak. Flaubert minden írását behálózza a könyv és a könyvtár motívuma, a Bouvard és Pécuchet ebből a szempontból egy összegzés. A La Manche-i könyvégetés ellenpontja, amikor a két írnok - a csak jegyzetekben létező befejezésben- visszatér eredeti munkájához, a másoláshoz. Sok irodalmi mű és forgatókönyv alapja a férfi szereplő ’megkettőzése’ (például Sherlock Holmes és John H. Watson), amikor is egyik fél gyakran ügyetlen, nevetséges figura. Flaubert alakjai még Dumb és Dumbert is előrevetítik. A két ’tulajdonságok nélküli’ férfi James Joyce, Robert Musil és Samuel Beckett írásaira, illetve az ’antihős’ 20. századi fejlődésére is hatott. A Bouvard és Pécuchet és James Joyce Ulyssese sok hasonlóságot mutat. Mindkét könyv zárt rendszer, amelyet a szerzők óriási gyűjtőmunkával állítottak össze. Flaubert rengeteg jegyzetből, közhelyből, tudományos adatból készítette rendszerét; míg Joyce elméletek, enciklopédia-szócikkek helyett listákkal dolgozott, leltározott, az eseményeket egyetlen napra korlátozva. Az Ulyssesnek is két főhőse van, de ők nem közeli barátok: csak aznap találkoztak. Joyce zárt rendszere állandóan visszatérő elemekkel dolgozik, melynek az emberi tudat a mozgatója, Flaubert könyvének szerkezete inkább ciklikus, és eszmék köré szerveződik. Joyce másik könyve, a Finnegan ébredése is párhuzamba állítható a Bouvard és Pécuchet-val: mindkettő a totalitásra törekszik (Joyce a világ történelmét, Flaubert az emberiség butaságának enciklopédiáját szeretné bemutatni), illetve mindkét művet az irónia és az ütköztetés strukturálja. Bouvard és Pécuchet története Madách Imre: Az ember tragédiája című művére is emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy „itt nem a vertikális időben, hanem az aktuális kultúra horizontálisában zajlik a csalódások sorozata.” Kutacs A kutacs, latinul fonticulus, más nyelveken fontanel, fontanell vagy fontanelle a csecsemő koponyájának puha alkotórésze a koponyavarratok találkozóhelyén. A csecsemő koponyáján hat kutacsot különböztetünk meg: Elülső kutacs (bregma, bregmatikus, frontális, vagy anterior fontanelle) Hátulsó kutacs Két fonticulus mastoidalis (masztoidális) Két Fonticulus sphenoidalis (szfenoidális) A kutacsok jelentősége az, hogy hajlékonyságuk megkönnyíti a szülést és lehetővé teszi a koponya későbbi növekedését. A kutacsok idővel megkeményednek. Míg a hátsó és oldalsó kutacsok esetén ez kb. hat hónapos korban történik, az elülső kutacs csak a harmadik év közepe táján kezd megkeményedni, teljes osszifikáció (csontosodás) pedig csak a késői húszas évkor és 50 éves kor között következik be. Forrás Angol/német/francia WP Odunec Odunec település Csehországban, a Třebíči járásban. Odunec Valeč, Zárubice, Dolní Vilémovice, Hrotovice és Račice településekkel határos. Lakosainak száma 91 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gunskircheni koncentrációs tábor A gunskircheni koncentrációs tábor, hivatalos nevén Wels II a második világháború utolsó néhány hónapjában Németország mauthauseni koncentrációs táborának egyik kisebb altábora volt. Bár nem kényszermunka- vagy megsemmisítő táborként létesítették, rövid fennállása alatt mégis több ezer halálos áldozatot követelt. Elhelyezkedése A tábor a Harmadik Birodalom Oberdonau nevű tartományában (ma Ausztria Felső-Ausztria tartománya), a Linztől délnyugatra lévő Wels város közelében, Gunskirchen és Edt bei Lambach települések között feküdt. Területét sűrű fenyőerdő borította, ezért „Waldlager”-ként is emlegették; szögesdrót kerítés és őrtornyok vették körül. Története Wels II-t, a mauthauseni lágerrendszer (egyik?) utolsóként létesített altáborát 1944. december 27-én alapították és August Eigruber gauleiter utasítására, 500 foglyot munkába állítva kezdték kiépíteni. Hivatalosan március 12-én nyitották meg; a fogva tartottak létszáma április elején 2020 fő volt. Amikor 1945. április 13-án használatba vették, a „Waldlager” csak részben készült el, vízvezetéket sem építettek. Használatba vételét végső soron a hadi helyzet indokolta. A szovjet csapatok előrenyomulása miatt a németek előbb az auschwitzi és más koncentrációs táborok életben hagyott foglyait telepítették át nyugatra, így Mauthausenba és környékére is. Március végétől már a német ún. „birodalmi védőállás” egyes szakaszait építő magyar kényszermunkásokra került sor. Ezek főként a Budapestről gyalogmenetben a határra küldött ún. „kölcsön adott” zsidók és a korábbi munkaszolgálatos századokhoz beosztottak SS-nek átadott tömegeiből álltak. Hamarosan már a mauthauseni főtábor 1944 decemberében felállított sátortábora (Zeltlager) is megtelt agyongyötört foglyokkal. 1945. április 14-én a táborvezetés az újonnan érkezettek (érkezők) Gunskirchenbe küldését határozta el. Az első kb. 5000 fő április 16-án indult el, a második csoport 26-án, a harmadik 28-án, (más forrás szerint a menetek 16-án, 18-án és 24-én érték el a tábort), mindegyik gyalog. A főtáborból az 55 km hosszú utat három, három és fél nap alatt tették meg, közben enni alig kaptak. A gyalogmeneteket kísérő őrszemélyzet a kimerültségtől összeesett foglyokat helyben agyonlőtte. Gunskirchenbe közvetlenül, Mauthausen érintése nélkül is irányítottak kényszermunkás csoportokat. Április végén a tábor fogolyállománya becslések szerint kb. tízezer fő lehetett és nagy többségben magyar zsidókból állt. (A Hans Maršalek osztrák kutató által közölt 12–15 000 főt Szita Szabolcs, a téma magyar kutatója túlzottnak tartja.). A fenyőerdőben 13, egyenként 800 m² alapterületű barakk készült. Más forrás szerint áprilisban csak 6–7 félig elkészült barakk (föld-, illetve kőpadlóval) és további két kisegítő barakk állt.) Ezekbe a barakkokba zsúfolták az egymás után érkező csoportok deportáltjait, köztük ezernél több nőt és gyermeket. Az életkörülmények különösen rosszak voltak. A foglyok a tűlevelekkel borított sáros földön ültek, feküdtek, a barakkokban egymás hegyén-hátán aludtak. Állandósult az éhezés. Naponta egyszer tűzoltókocsival hozták a lágerbe az ivóvizet és egy kb. 1500 literes tartályból osztották szét. A szabálysértéseket néha vízmegvonással büntették. A tábor egyetlen, kb. 20 személyes latrinája előtt órákig kellett sorba állni, ami különösen a sok gyomorbetegségben, vérhasban, tífuszban szenvedőnek okozott gyötrelmet. Aki a sorból kiállva könnyített magán, azt agyonlőtték. A táborban nem volt kényszermunka, krematórium, nem voltak tömeges kivégzések. A foglyok nagy többsége a minimális ellátás és az egészségügyi feltételek hiánya, éhezés, betegségek, végelgyengülés következtében halt meg, az utolsó napokban egyre többen. A halottakat tömegsírokba temették, de végül a holttestek már temetetlenül hevertek a földön. Felszabadulás Az amerikai csapatok 1945. május 5-én tisztították meg a németektől Wels környékét, de már előző napon a gunskircheni láger területére léptek. Az SS őrszemélyzet addigra elmenekült. A felszabaduláskor az amerikaiak 5419 túlélőt regisztráltak; az érkezésük előtti nap(ok)on becslések szerint kb. 3000 fő már elhagyta a tábor területét. A halottak száma a felszabadításig mintegy 4000 fő lehetett. Pontos adatok nem ismerhetők. A felső-ausztriai lágerek felszabadítása után az amerikai egészségügyi osztagok betegtáborok létesítésével, nagy mennyiségű élelem és gyógyszer biztosításával sokat tettek a testileg-lelkileg megtört emberek felépüléséért. Közülük sokat így sem sikerült már megmenteni. Gunskirchen beteg foglyainak zömét Hörsching és Wels ideiglenes kórházaiban helyezték el. A magyar írók közül Hörschingben hunyt el Gelléri Andor Endre és Körmendi Zoltán, a Gunskirchent túlélők között volt Hegedüs Géza és Vészi Endre. Bouvesse-Quirieu Bouvesse-Quirieu település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 1504 fő (2015). Bouvesse-Quirieu Briord, Montagnieu, Serrières-de-Briord, Charette, Courtenay, Creys-Mépieu és Montalieu-Vercieu községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Granera Granera település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 78 fő (2017). Földrajza Granera Monistrol de Calders, Castellterçol, Gallifa, Sant Llorenç Savall és Mura községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Bouville (Seine-Maritime) Bouville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 970 fő (2015). Bouville Barentin, Blacqueville, Mesnil-Panneville, Pavilly, Saint-Paër és Villers-Écalles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2141 Simferopol A 2141 Simferopol (ideiglenes jelöléssel 1970 QC1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tamara Mihajlovna Szmirnova fedezte fel 1970. augusztus 30-án. Az ukrajnai Szimferopol városáról nevezték el. Lakhdar Benchabane Lakhdar Benchabane (1954. június 14. –?) francia nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1988-ban lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1999-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Francia labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1990-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. 1993-tól a FIFA JB asszisztensi keretek kialakítása után a francia nemzetközi partbírói állományba tartozott. Nemzetközi játékvezetőként a futsal és a strandlabdarúgó szakágban szolgált bíróként. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1999-ben búcsúzott. Vezetett válogatott mérkőzéseinek száma: 1. Sportvezetőként A FIFA JB instruktoraként kurzusokat és szemináriumokat tart, mérkőzéseken ellenőrként tevékenykedik. Henri Masson Eugène Henri Masson (Párizs, 1872. január 17. – Meudon, 1963. január 17.) olimpiai ezüstérmes francia tőrvívó. Sportpályafutása A második nyári olimpián, az 1900. évi nyári olimpiai játékokon, Párizsban indult vívásban, egy versenyszámban: tőrvívásban olimpiai ezüstérmes lett. Ez a versenyszám az amatőröknek volt kiírva. Klubcsapata a Salle Mérignac volt. Fern Rivard Fern Joseph Rivard (Kanada, Québec, Grand'Mere, 1946. január 18. – 1993. július 31.[forrás?]) profi jégkorongozó-kapus, aki a Minnesota North Starsban játszott négy szezont. Ezalatt 55 mérkőzésen lépett jégre, és ebből 9-et nyert meg. Pályafutása nagy többségét az AHL-ben töltötte. 1966 és 1975 között volt profi. Elismerései QJHL First All-Star Team: 1963, 1964 Uszami Takasi Uszami Takasi (��� ��; Hepburn: Takashi Usami; Nagaokakyō, Kyoto, 1992. május 6. –) japán labdarúgó. Jelenleg a japán Gamba Osaka játékosa. De megfordult a német FC Bayern München és TSG 1899 Hoffenheim csapatában is. Kutbizmus A kutbizmus vagy kotebizmus (még qutebizmus, qutbiyya vagy qutbiyyah) Szajjid Kutb iszlám teológus által megfogalmazott iszlamista ideológia, amely teológiaként a Muszlim Testvériség nevű szervezetben fejlődött tovább. Korábban extrém dzsihádista ideológiaként jellemezték, amely az iszlám terjesztésére szólít fel, illetve ennek elősegítése érdekében a fegyveres dzsihád hirdetését is szükségesnek tartja. A kutbizmus akkor került a széles körű érdeklődés középpontjába, amikor sokak szerint mély teológiai hatást gyakorolt olyan iszlám extrémistákra és terroristákra mint például Oszáma bin Láden. A muszlim szélsőségesek rendszeresen idézik Szajjid Kutbot, és úgy tekintenek magukra, mint Kutb intellektuális utódaira. Tanai A kutbista ideológia fő tanításának középpontjában a muszlim közösség (vagy az a muszlim közösség, mely azért harcol, hogy helyreállítsa azt) „néhány évszázada kihalt” miután visszatért az istentelen tudatlanság (dzsáhilijja), és vissza kell foglalni azt. Kutb elképzeléseit egy Ma'alim fi-l-Tariq (azaz Mérföldkövek) című könyvében vázolta fel. A kutbizmus egyéb fontos alapelvei: Ragaszkodás a saríához , mint szent törvényhez, mely nélkül nem létezhet az iszlám. Ragaszkodás a saríához, mint egy komplett életmódhoz, ami nem csak igazságot hoz, hanem békét, személyes örömöt, tudományos felfedezést, teljes szabadulást a szolgaságból, és számos egyéb hasznot. Elkerülni a nyugatot és mindent ami nem iszlám hanem „gonosz és korrupt” , ezen belül a szocializmust, nacionalizmust és a fogyasztói-társadalom orientált kapitalizmust. Ébernek kell lenni a nyugati és a zsidó összeesküvésekkel szemben, melyek az iszlám ellen irányulnak. Kétoldali támadása az 1.) átalakítás hirdetésének 2.) Dzsihádot kell alkalmazni annak érdekében, hogy erőszakkal meg lehessen szüntetni az istentelen tudatlanság struktúráját. Különösen fontos szerepe van a támadó dzsihádnak abban, hogy megszüntesse az istentelen tudatlanságot nem csak az iszlám szülőföldjén hanem az egész földön. A kutbizmus ideológiájának terjesztése Kutb üzenete elsősorban az írásain keresztül terjedt, valamint a követői, főleg a testvére, Mohamed Kutb terjesztette, aki Szaúd-Arábiába költözött, miután kiengedték az egyiptomi börtönből, és miután az iszlám professzora lett. Ő szerkesztette, hozta nyilvánosságra és reklámozta testvére írásait. Ajman al-Zavahiri, aki Kutb tanítványa volt, valamint tagja volt az Egyiptomi Iszlám Dzsihád nevű szervezetnek is. Majd később Oszáma bin Láden és az Al-Káida vezetőségi tagjainak mentorává vált. Oszáma bin Láden tett róla említést, hogy rendszeresen részt vett Mohamed Kutb előadásain, a King Abdulaziz Egyetemen, olvasta Kutb műveit, valamint említette, hogy Kutb tanai mély benyomást gyakoroltak rá. Később a jemeni Al-Káida vezető Anvar al-Avlaki szintén arról beszélt, hogy Kutb nagy hatást gyakorolt rá azzal, hogy „annyira mély módon írt, hogy úgy éreztem, mintha Szajjid közvetlenül nekem írt volna… közvetlenül, hozzám szólt.” Takfir A kutbizmus legvitatottabb aspektusa, a takfir Kutb azon elméletén alapul, mely szerint az igazi iszlám kihalt. A takfir szerint Kutb iszlám élharcosait kivéve azok, akik magukat muszlimnak nevezik, ténylegesen nem muszlimok. A takfir célja a hitehagyott muszlimok „sokkolása” annak érdekében, hogy felvegyék a harcot a vallási ügy mellett. A szó szerint vett takfir alapján aki nem kutbista, és azt állítja, hogy muszlim, az megsérti a saría törvényt, melynek megtartását Kutb nagyon hangsúlyozza. Aki megsérti ezt a törvényt, azt úgy kell tekinteni, mint aki hitehagyott: bűncselekmény miatt halálbüntetéssel büntetendő a Kutb féle teológia szerint. E komoly következmények miatt a muszlimok általában vonakodnak a takfir gyakorlásától, azaz attól, hogy a hitvallásukat kifejező muszlimokat hitetleneknek nyilvánítsák. Kutb meghalt, mielőtt meg tudta volna pontosan határozni azt, hogy ő milyen értelemben használta a dzsáhilijja szót, mely vonatkozhatott az egész „muszlim világra” de jelenthette a muszlim kormányokat is, vagy lehet egy allegorikus jelentése is. Kutb dzsáhilijjával kapcsolatos kevésbé világosan tanainak sajátos értelmezése hatással volt olyan Kutb követőkre akik az 1980-as, 1990-es években radikális kampányt, és terrort illetve „fizikai erőt és dzsihádot” használtak a „dzsáhili” nevezetű felkelők szervezetei ellen. A takfir áldozatai között van az egyiptomi elnök Anwar Szadát, a terrorizmus elleni rendőrség vezetője Raouf Khayrat, a parlamenti szóvivő Rifaat el-Mahgoub, európai turisták és egyiptomi járókelők, és több mint száz egyiptomi politikai hivatalnok. Egyéb faktorok (olyanok mint gazdasági működés zavarai, stagnálása és Szadat elnök, Izraellel való megbékéléssel kapcsolatos politikáját követő düh) is szerepet játszott az erőszakra való uszítás terjedésében, de Kutb takfir-ja a dzsáhilijja, illetve az istentelen tudatlanság állapotában lévő társadalom ellen, valamint az ő szenvedélyes hite a dzsáhilijja állapotában lévő államban, javíthatatlanul gonosz volt, és szintén kulcs szerepet játszott az erőszakra való uszítás terjedésében. Odze György Odze György (Budapest, 1949. július 22. –) író, műfordító Élete Odze György 1949. július 22-én született Budapesten Odze Endre és Grosz Margit gyermekeként. Főiskolai tanulmányait a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végezte 1967–1970 között. 1970–1974 között a Malév forgalmi tisztviselője volt. 1972-től jelentek meg novellái és publicisztikái. 1974–1983 között a Kulturális Kapcsolatok Intézete, majd a Művelődési Minisztérium tisztviselője, 1983–1988 között Delhiben a Magyar Kulturális Központ munkatársa, 1988–1992 között a Magyar Tudományos Akadémia sajtótitkára volt. 1992-től a Külügyminisztériumban dolgozott; 1994-től a londoni nagykövetség munkatársaként, ezt követően Pekingben (2002-2006), majd pedig Helsinkiben tanácsosként teljesített külszolgálatot. 2007-ben külügyi szóvivő, majd a kommunikációs stratégia vezetője volt. 2011-ben visszavonult az aktív diplomáciától és Tihanyban él. Önéletrajzi írásaiban az 1945 utáni értelmiségi nemzedék életérzését, erkölcsi konfliktusait ábrázolta. Fordít, rádió- és tévéjátékokat ír. Magánélete 1980-ban feleségül vette Mészáros Annamáriát, akitől 1981-ben ikerleányai születtek: Orsolya és Katalin. Művei Ténymásolatok (elbeszélések, 1978) Tőled függ (regény, 1980) Lebomlás (kisregény, 1985) Negyven (kisregény, 1986) Magyar regény (regény, 1989) A világ olyan gazdag (elbeszélés, 1990) Csak az igazat ne (regény, 1990) Százezer dollár Danikáért (tévénovella, 1992) Bosszú és bocsánat (regény, 1993) Szerelem és rettegés (regény, 1993) Dunakeringő (regény, 1994) Kisváros (1994) ( Szurdi Miklóssal ) Álomkarmester (regény, 1995) Henrik (beszélgetés Havas Henrikkel , 2001) Verebes István ( Szebeni Andrással , 2002) Magyarországon megbízólevéllel ( Kaiser Ottóval , 2003) David Beckham - Isten, vagy csak zseni? (2003) Diplomáciai körök (2004) Halotti beszédeim (2005) A halál oka: politikai gyilkosság (2006) A tökéletes bejárónő. 44 különleges történet ; Magyar Könyvklub, Bp., 2006 Laura diplomáciai kalandjai ; Central Médiacsoport, Bp., 2014 ( Nők lapja műhely ) Sorstöröttek. Onódy Lajos és Bara Margit története ; Noran Libro, Bp., 2017 Műfordításai Peter Straub : Tudom, ki vagy (1991) Irwin Shaw : Francia éjszakák (regény, 1992, 2006) James Jones: Az a mámoros május (regény, 1993) Irwin Shaw : Egy amerikai Rómában (regény, 1993, 1997) Irwin Shaw : Ha meghal a szeretet (regény, 1993) Lavyrie Spencer: Keserédes (regény, 1993) Lavyrie Spencer: Kockázat a szerelemért (regény, 1994) Lavyrie Spencer: Évek (regény, 1995) Sidney Sheldon : Egyszer minden véget ér (regény, 1996) Mark Bowden: A Mogadisu-ügy (1999) Heny Miller: Szexus (1999) Russel Andrews: A testvérgyilkos (2000) Christopher Reich: A nagy összeesküvés (2002) John le Carré : Az elszánt diplomata (2002) 2143 Jimarnold A 2143 Jimarnold (ideiglenes jelöléssel 1973 SA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1973. szeptember 26-án. Független Szemle (folyóirat, 1921–1923) Független Szemle kulturális havi folyóirat, amely 1921-1923 közt jelent meg. Az első világháború, s az azt követő forradalmak után a megnyugvás és a megbékélés programjával lépett fel. Irányvonala, munkatársai A lap nem volt szolidáris a forradalmakkal, de polgári demokratikus eszméket ápolt. A lapot Czakó Ambró Lajos szerkesztette, aki jeles munkatársakat tömörített maga körül, köztük Benedek Marcellt, Déry Tibort, Giesswein Sándort, Raith Tivadart, Révay Józsefet, Schmidt Józsefet, Supka Gézát, Tóth Árpádot, Turóczi-Trostler Józsefet, Vámbéry Rusztemet, Zoványi Jenőt. Filozófiai, szociológiai, irodalmi és művészeti tartalmú írásokat közöltek. A külföldön megjelent könyvekből is szemléztek. A lap irodalomkritikusa Király György, művészeti írója Hevesy Iván, színikritikusa Bánóczi László, zenekritikusa Jemnitz Sándor volt. Az 1923. évfolyam 1. számának betiltása után még háromszor jelent meg röplap formájában: Kultúrproblémák, Március és Szabad Sajtó címmel. Független Szemle (folyóirat, 1933–1935) Független Szemle 1933. március és 1935. június közt megjelent irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat. Irányvonal, munkatársak A lapot jellemezte a szabad kritikai szellem, s egyben a különböző törekvéseket összefogó humanizmus, egyik gyűjtőhelye lett e folyóirat a polgári demokratikus, a baloldali és az antifasiszta íróknak, grafikusoknak. A folyóiratot Dénes Béla szerkesztette. Szerzői gárdájában ott található Bálint György, Gelléri Andor Endre, Goda Gábor, Hamvas Béla, Nagy Lajos, Németh Aladár, Remenyik Zsigmond, Szalatnai Rezső, Szobotka Tibor, Thurzó Gábor, Vas István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán. Az illusztrált folyóirat grafikáit Buday György, Dallos Ilona, S. Szőnyi Lajos és Valér Erik készítette. Jan Peka Jan Peka (Osztrák–Magyar Monarchia, Csehország, Rataje nad Sázavou, 1894. július 27. – 1985. január 21.) olimpiai és világbajnoki bronzérmes, Spengler-kupa-győztes, Európa-bajnok cseh nemzetiségű csehszlovák jégkorongkapus. Karrierjét a Hockey Cercle Karlinban kezdte 1911-ben, és 1914-ig volt csapattag. Az első világháború után már mint csehszlovák a HC Sparta Prahában játszott 1927-ig. Ezután a LTC Prahában játszott egészen pályafutása végéig, 1936-ig. Ebben az időben négyszer nyerték meg a Spengler-kupát (1929, 1930, 1932, 1933). Válogatottként először a bohémiai csapatban játszott az 1913-as Európa-bajnokságon. Ekkor ezüstérmesek lettek. Részt vett az 1920-as nyári olimpián, ahol a csehszlovák válogatott tagja volt. Első mérkőzésükön a kanadai válogatott 15–0-ra legyőzte őket. Ezután az ezüstéremért játszottak az amerikai válogatottal, és ismét nagyon kikaptak, ezúttal 16–0-ra. A bronzmérkőzésen viszont 1–0-ra legyőzték a svéd válogatottat, és így bronzérmesek lettek. Az 1928-as téli olimpián kikaptak a svédektől, majd megverték a lengyeleket, de csak három csapat volt a csoportban, így nem jutottak tovább. Az 1936-os téli olimpián a csoportjukból úgy jutottak tovább, hogy még gólt sem kaptak. A nyolcaddöntőben két négyes csoport volt, és innen másodikként jutottak tovább. Csak az amerikai válogatott tudta őket megverni 2–0-ra. A végső négyes döntőben mindhárom ellenfelüktől kikaptak, és végül csak negyedikek lettek. 1925-ben, 1929-ben és 1933-ban bajnok, 1926-ban és 1936-ban ezüstérmes, 1931-ben, 1934-ben és 1935-ben bronzérmes lett a jégkorong-Európa-bajnokságokon. 1933-ban, 1934-ben és 1935-ben már világbajnokságon is játszott, és az elsőn bronzérmes lett. Tagja a Cseh Jégkorong Hírességek Csarnokának. Gupta uralkodók listája Az alábbi lista a Gupta Birodalom uralkodókat tartalmazza. Odüsszeusz hazatérése Az Odüsszeusz hazatérése Claudio Monteverdi 1640-ben bemutatott operája. Az 1624-es Tankréd és Klorinda párviadala után az első zenés drámai mű, ami a szerzőtől fennmaradt. A köztes időszakban Monteverdi számos művet komponált, de ezek elvesztek, sok esetben még a darabok címe sem ismert. Az opera története és szövegkönyve Az Odüsszeusz hazatérése már nem egy olyan zárt, arisztokratikus közönségnek készült kamaradarab, mint amilyen az Orfeó volt, hanem egy, az első nyilvános operaházban Velencében bemutatott opera. Az idős mester célja nem egy reprezentatív udvari előadás megvalósítása, hanem egy népi szórakoztató darab megalkotása volt. A szövegkönyvíró Giacomo Badoaro Homérosz hatalmas eposzából lényegében az utolsó epizódokat használta fel a rendkívül szövevényes és dagályos librettó megalkotásához. Nagy újítása, hogy a fennkölt, heroikus, nem mindennapi adottságokkal rendelkező szereplők mellett hétköznapi figurákat is felvonultat: ilyen Pénelopé szolgálólánya, vagy a címszereplő szolgálatában álló kondás. Egy kifejezetten komikus szereplő is megjelenik a darabban, aki több későbbi mű buffószerepének lett az őse. A zenei anyagot sokáig elveszettnek hitték, mígnem a Bécsi Állami Könyvtárban W. Amros zenetudós fel nem fedezte a partitúra egy töredékes példányát 1881-ben. Az opera nyomtatásban 1923-ban jelent meg az osztrák fővárosban, majd két évvel később sor került a darab első modern kori bemutatójára is. Az opera szereplői és helyszínei Kórus: szolgák, katonák, vendégek Történik: az előjáték az istenek világában; a cselekmény Ithakában, 10 évvel a trójai háború után Színhelyek: Prológus: az istenek világa I. felvonás: 1. kép: Odüsszeusz palotája; 2. kép: Ithaka partjai; 3. kép: Odüsszeusz palotája; 4. kép: Erdő a palota közelében II. felvonás: 1. kép: Odüsszeusz palotája; 2. kép: A palota közelében; 3. kép: A királyi palota; 4. kép: Az istenek világa Az opera cselekménye Prológus Az Idő, a Szerencse és a Szerelem erejével dicsekszik: ők hárman mind erősebbek az embernél. Az Idő elmulasztja a halandó ember számára kiszabott éveket. A Szerencse eldönti: jó vagy bal sors fog-e várni az emberre. A Szerelem mindkettőn túl tesz, hiszen ő a halhatatlan isteneket is a hatalma alatt tartja. A jelenet szimbolikus értelmezése kérdések tömkelegét fogalmazza meg: erősebb-e az idő, mint Odüsszeusz és hitvese?; győzedelmeskedik-e a szerencse Ithaka királyának leleményessége és hősiessége felett?; a Szerelemé a diadal, vagy a halandóé, aki a fél világot bebarangolta?. I. felvonás 1.kép: Pénelopé immár 20 éve várja haza férjét, akit rajta kívül már mindenki halottnak gondol. Hírmondók jelenek meg, akik látni vélték Odüsszeusz hajójának pusztulását. Sokan a pletykára alapozva gondolják úgy: ithakai hős királya már nincs az élők között. Pénelopé azonban rendíthetetlenül hisz benne, hogy férje még él. Minden kísértésnek ellenáll: a kérők szavainak, a fenyegetéseknek, a mendemondáknak. Drámai monológban tesz hitet amellett, hogy Odüsszeusz egyszer még visszatér. Ezután Melantho és Eurümakhosz énekeli el komikus szerelemi kettősét. 2. kép: Odüsszeusz mély álomból tér magához. A phaják király segítségével jutott haza, aki nem rettent meg Poszeidon haragjától és segített neki. Odüsszeusz nem ismeri fel szülőföldjét. Gyanú támad benne: hátha átverték a phajákok és egy ismeretlen, lakatlan szigeten tették ki? Gyötrelmes vívódásainak egy fiatal pásztor megjelenése vett véget, aki nem más, mint Pallasz Athéné. Az istennő elnyeri a sokat hányatott hős bizalmát, majd felfedi előtte kilétét. Odüsszeusz fejet hajt előtte, az istennő pedig öregemberré változtatja, hogy senki sem ismerje fel. Ezután a király felkeresi egykori kondását. Eumaiosz szívesen látja vendéül, hiszen az ismeretlen vándor nagy hírt hozott: Odüsszeusz él és hamarosan visszatér. 3. kép: Pénelopét Melantho és Eurümakhosz győzködi: hagyjon fel eddigi életvitelével és ne űzze el házából Ámort. Ideje lenne végre meghoznia a döntést, hogy az egymással versengő kérők közül kit választ férjének. A királynő azonban rendíthetetlen: ő tudja, hogy Odüsszeusz él és vissza fog térni. 4. kép: Athéné parancsára Télemakhosz is hazatért Spártából. Jó hírt hozott: utazása alatt bizonyságot szerzett róla, hogy apja él. Ekkor megjelenik Odüsszeusz is az öregember képében. De a titok még titok marad. Pallasz Athéné csak akkor engedélyezi Odüsszeusznak, hogy felfedje magát, amikor négy szemközt marad fiával. II. felvonás 1. kép: A királyi palotában vígan mulatoznak a kérők. Antinoosz, Aminomosz és Peiszandrosz körül zsongják Pénelopét és unszolják: válasszon férjet közülük. A királynő válasza: nem akar szeretni. A jelentet a kondás szakítja félbe, aki bejelenti, hogy Télemakhosz hazatért. Jó híreket hozott Spártából: azt mondták neki, hogy Odüsszeusz él és útban van hazája felé. 2. kép: Az egyik kérő kihallgatta anyja és fia beszélgetését és hírül viszi azt társainak. Először meg akarják gyilkolni a visszatért királyfit. De miután madár jóslást végeznek, a jóslat egyértelműen inti őket: ha ezt teszik kihívják maguk ellen végzetüket. Elhatározzák hát, hogy ajándékaikkal puhítják meg a királynő szívét. Miután távoznak Odüsszeusz jelenik meg a színen Pallasz Athénével. Végre itt van már, palotája küszöbe előtt. 3. kép: Megérkezik Télemakhosz és maga is elmondja milyen híreket hallott. Ezután Eumaiosz bevezeti az öreg idegent, akit nem néznek jó szemmel a kérők. Irosz, az élősdi koldus párviadalra hívja a rokkant aggastyánt. A jelenetet Pénelopé szakítja félbe, aki közli elhatározását: annak adja kezét, aki fel tudja ajzani Odüsszeusz íját. A három kérő egymás után próbálkozik meg a feladattal, de nem tudja azt teljesíteni. Ezután az öreg koldus kéri: hagy próbálja meg ő is. Természetesen neki sikerül felajzania az íjat. Ezután a fegyvert a kérők ellen fordítja: bosszút áll rajtuk, amiért azok vagyonát pusztították. Pénelopé azonban még mindig hitetlen. Hozzá szokott már a boldogtalansághoz és most hirtelen nem tudja elhinni, hogy férje valóban hazatért. Az öreg dajka felismeri urát. Pénelopé azonban csak akkor hiszi el, hogy valóban Odüsszeusz tért haza, amikor az megsúgja neki a hitvesi ágy titkát: azt ő faragta a ház közepén nőtt olajfából. 4. kép: Athéné békét kér az istenektől Pénelopé és Odüsszeusz számára, végül a még mindig bosszús Posszeidon is megbékél, hiszen az engedetlen phajákokat elérte büntetésük. Béke van az istenek és Odüsszeusz birodalmában is. Megjegyzés: Az opera eredetileg öt felvonásra tagolódik, de a Magyar Állami Operaházban a két felvonásossá összevont változatot játszották, ezért a magyar operaismertetők kivétel nélkül két felvonásban ismertetik az opera cselekményét. Az opera színpadra állításának nehézségei A darab színpadra állítása számos nehézséget vet fel, ugyanis az 1881-ben megtalált kézirat csupán az énekszólamokat, a basszust, valamint az ötszólamú zeneközjátékot tartalmazza, mindenféle hangszerelési utasítás nélkül. Ezenkívül míg a már 1881 előtt ismert librettó ötfelvonásos, addig a zenei anyag csak három. Feltételezhető tehát, hogy a zene csak töredékes formában maradt fenn. Ennek következtében minden előadás az eredeti hangzáskép hiteles megszólaltatásának kísérlete. Mióta olyan nagy reneszánszukat élik a korai, 17–18. századi barokk operák, szakemberek sokasága foglalkozik a régi zenés színpadi művek általuk hitelesnek tartott rekonstrukciójával. Az Odüsszeusz hazatérését az 1925-ös bemutató alkalmával Vincent d’Indy dolgozta fel, majd Luigi Dallapiccola próbálkozott a darab rekonstrukciójával 1942-ben. Aztán Raymond Leppard angol csembalóművész vette gondjai alá az operát, és az ő változatát – mivel a korszakkal foglalkozó zenész volt – sokkal hitelesebbnek tartották, mint az előző két feldolgozást, ezért többek között a Magyar Állami Operaház is úgy döntött, hogy az ő változatát viszi színre 1975-ben. Az 1970-es években Nikolaus Harnoncourt változata hívta fel magára a figyelmet. Harnoncourt új korszakot nyitott a korszak műveinek interpretálásában. Később Reneé Jacobs állította ismét színpadra a művet. Jacobs és Harnoncourt változata is hozzáférhető CD-kiadás formájában. Az opera zenéje A megváltozott közönségnek tudható be, hogy az operában kevesebb az udvari, de annál több a kalandos, szórakoztató elem. A komikus vegyül a tragikussal, a mitológiai szereplőket félig történelmi, emberibb alakok váltották fel. Monteverdi a közönséggel egyfajta „adok-veszek” kapcsolatot alakított ki: a közösség problémáit és érzelmeit próbálta meg érzékeltetni. Az Orfeóhoz képest hatalmas díszlet tömegeket vonultatott fel, és a díszlettervezők eszköztárát is óriásira tágította. Az Odüsszeusz hazatérése már híven tükrözi a barokkra oly jellemző mozgalmasságot és látványosságot. A zene sokkal szabadabb és népiesebb, mint az Orfeóban, de sokkal egyöntetűbb is. Ennek köszönhető, hogy egyesek Monteverdit csak ügyes utánzónak tartották. A kutatók többségé ma már úgy gondolja, hogy az Odüsszeusz hazatérése egyfajta átmeneti munka volt, amely előkészítette a talajt a következő nagy Monteverdi-opera, a Poppea megkoronázása számára. Ez azonban csak feltételezés marad, ugyanis mivel a mester munkái életében nem jelentek meg nyomtatásban, a kéziratok pedig (az egy Arianna siralma kivételével) mind elvesztek, így a zenekutatók nem tudják pontosan rekonstruálni azt a folyamatot, amely az Orfeótól elvezetett az Odüsszeusz hazatéréséig. Az opera eredeti zenei anyagának feltűnő jellegzetessége a kettősök érett kidolgozása, valamint a zárt számok meglehetősen nagy aránya. A szerző eltávolodott a stile recitativótól, ezt tette lehetővé a zárt számok (ariosók és együttesek) a korábbinál szélesebb körű alkalmazását. A partitúra erősen zenekari fogantatású, de a beszéd drámai erejét megőrizte. A személyek és az érzelmek ábrázolása dramaturgiailag differenciáltabb lett a komikus és népies jelenetek alkalmazásának következtében. Meghallgatható felvételek Penelopé Di misera regina kezdetű áriája az I. felvonásból Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése. Gînduri Studențești Gînduri Studențești – a marosvásárhelyi Egyetemi Központ Kommunista Diákszövetsége vezetőségének kétnyelvű lapja. Az 1970-es évek elején megjelent háromnyelvű Aeskulap, a kétnyelvű Athenaeum és magyar nyelvű Thália főiskolás lapok folytatásaként indult 1974-ben; változó időközökben jelent meg évente 2–3 száma, kezdetben füzetalakban, 1978-tól újságformátumban. Témák, munkatársak, főszerkesztők Az anyagokat orvos, tanár és színész, később – a Pedagógiai Főiskola megszűnése után – almérnökjelölt diákok írták; a politikai-ideológiai nevelés feladatai mellett, a diákélet szakmai-tudományos gondjain túl az irodalom és a művelődési élet témaköre is szóhoz jutott. A magyar nyelvű közlemények riportokat, turisztikai útikalauzt, diákművelődési figyelőt, eredeti folklórgyűjtést, valamint irodalmi próbálkozásokat – verset és rövid prózát – tartalmaznak. A szerzők többségükben az OGYI tollforgató hallgatói. Főszerkesztők a megjelenés sorrendjében: Galafteon Oltean, Ștefan Sîntpălean, George Gulie, Andrei Cristian orvostanhallgatók. A magyar szerkesztők közt találjuk Kovács Levente tanár, Décse István, Jakabos István, Egyed Zs. Imre, Hegedűs István, Schwarzkopf E. Mihály, Szallós Kis Ferenc, Sisak István, Mánya Zita, Gellért Zita, Veress Kálmán, Szabó István, Madaras Attila, Jochom István, Székely Levente, Demeter Ferenc diákok neveit. Poeta laureatus A poeta laureatus (koszorús költő, latin) A költői versenyek győzteseit az ókori görögök, majd a rómaiak babérlombokkal koronázták meg. A reneszánsz korban ezt a hagyományt mint a legkiválóbb költőnek járó kitüntetést adták. A címmel görög és római mintára, főleg Olaszországban a 13. századig tüntetettek ki költőket. Rómában a Capitoliumon tüntették ki a költészet versenyeinek győztesét koszorúval. Petrarcát például 1341. húsvét vasárnapján koszorúzták meg. Angliában ezt a címet poet laureate-nek nevezték, és a király adományozta, ez a szokás ott a mai napig él. A poeta laureatus a kitüntetés mellé élete végéig évjáradékot kap. Forrás Új magyar lexikon 5. kötet Schnepfau Schnepfau település Ausztria legnyugatibb tartományának, Vorarlbergnek a Bregenzi járásában található. Területe 16,53 km², lakosainak száma 460 fő, népsűrűsége pedig 28 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 734 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A Phoenix Coyotes játékosainak listája Ez a lista azokat a játékosokat tartalmazza, akik legalább egy mérkőzésen pályára léptek a National Hockey League-ben szereplő Phoenix Coyotes csapatában. A lista nem tartalmazza a jogelőd csapatok játékosait Tartalomjegyzék: A Ramzi Abid, Greg Adams, Kevyn Adams, David Aebischer, Mika Alatalo, Tony Amonte, Adrian Aucoin B Keith Ballard, Frank Banham , Murray Baron, Brendan Bell, Drake Berehowsky, Szergej Berezin, Goran Bezina, Éric Bélanger, Zac Bierk, Paul Bissonnette, Mikkel Boedker, Alexandre Bolduc, Sébastien Bordeleau, Joel Bouchard, Brian Boucher, Tyler Bouck, Pável Brendl, Danny Brière, Ilja Brizgalov, Gilbert Brule, Kelly Buchberger, Sean Burke, C Ryan Caldwell, Daniel Carcillo, Keith Carney, Kyle Chipchura, Jeff Christian, Éric Chouinard, Daniel Cleary, Matt Climie, Mike Comrie, Bob Corkum, David Cullen, Jim Cummins, D Kevin Dahl, Jean-Jacques Daigneault, Nigel Dawes Louie DeBrusk, Patrick DesRochers, Boyd Devereaux, Gerald Diduck, Shane Doan, Jason Doig, Dallas Drake, Parris Duffus, Joe Dziedzic, E Dallas Eakins, Mike Eastwood, Andrew Ebbett, Oliver Ekman-Larsson, Robert Esche, Bob Essensa, F Todd Fedoruk , Brad Ference, Vernon Fiddler, Jeff Finley, Patrick Fischer, Dan Focht, G Sean Gagnon, Steve Gainey, Mike Gartner , Denis Gauthier, Todd Gill, Steven Goertzen, Boyd Gordon, Chris Gratton, Josh Gratton, Travis Green, Martin Grenier, H Nyikolaj Habibulin, David Hale Michal Handzuš, Martin Hanzal, Tavis Hansen, Bryan Helmer, Shaun Heshka, Jeff Hoggan, Benoit Hogue, Ryan Hollweg, Darcy Hordichuk, Marcel Hossa, Jan Hrdina, Mike Hudson, Brett Hull , Cale Hulse, Jamie Huscroft, I Brad Isbister, J Pat Jablonski, Craig Janney, Mark Janssens, Jason Jaspers, Brent Johnson, Chad Johnson, Jim Johnson, Mike Johnson, Olli Jokinen, Jean-François Jomphe, Matt Jones, Chris Joseph, Curtis Joseph, Ed Jovanovski, Joé Juneau, K Dmitrij Kalinyin Niko Kapanen , Chad Kilger, Kris King, Ken Klee, Rostislav Klesla, Krystofer Kolanos, Igor Koroljev, Lauri Korpikoski Oleg Kvasha, L Jason LaBarbera Robert Lang Daymond Langkow, Scott Langkow, Georges Laraque, Steve Leach, Mike Leclerc, Yanick Lehoux, Claude Lemieux, Jocelyn Lemieux, David LeNeveu, Sami Lepisto Trevor Letowski, Scott Levins, Joakim Lindström, Enver Lisin, Matthew Lombardi Jyrki Lumme, Jamie Lundmark, M Norm Maciver, Brett MacLean, Dave Manson, Paul Mara, Danny Markov, Brad May, Brad McCrimmon, Curtis McElhinney, Brian McGrattan, Jim McKenzie, Freddy Meyer, Zbyněk Michálek, Andy Miele, Al Montoya, Jayson More, Derek Morris, Peter Mueller, Matt Murley, Garth Murray, Rob Murray, N Ladislav Nagy, Tyson Nash, Andrej Nazarov , Stanislav Neckář, Petteri Nokelainen, Petr Nedvěd, Owen Nolan, Brian Noonan, Ivan Novoszelcev, Teppo Numminen, Alekszandr Nyikulin O Sean O'Donnell, Lyle Odelein, David Oliver, Patrick O'Sullivan, P Denis Pederson, Scott Pellerin, Jean-Marc Pelletier, Joel Perrault, Yanic Perreault, Michel Petit, Kevin Porter, Marc-Antoine Pouliot, Petr Prucha, Brandon Prust, Taylor Pyatt, Q Deron Quint, R Branko Radivojevič, Brad Ralph, Paul Ranheim, Robert Reichel, Steven Reinprecht, Todd Reirden, Mikael Renberg, Pascal Rheaume, Mike Ricci, Jamie Rivers, Travis Roche, Jeremy Roenick, Cliff Ronning, Michal Rozsíval, David Rundblad, Michael Rupp, S Kirill Szafronov, Geoff Sanderson, Oleg Szaprikin, Kurt Sauer, Philippe Sauvé, Brian Savage, Kevin Sawyer, Dave Scatchard, David Schlemko, Dennis Seidenberg, Darrin Shannon, Mihail Stalenkov, Mike Sillinger, Jason Simon, Todd Simpson, Fredrik Sjöström, John Slaney, Mike Smith , Wyatt Smith, Mathieu Schneider, Matthew Spiller, Garrett Stafford, Mike Stapleton, Lee Stempniak, Michael Stone, Mike Stutzel, Radoslav Suchý, Mike Sullivan, Chris Summers, T Jeff Taffe, Dave Tanabe, Mikael Tellqvist, Bill Thomas, Brent Thompson, Viktor Tyihonov Brad Tiley, Mathias Tjarnqvist, Keith Tkachuk, Rick Tocchet, Josh Tordjman, Raffi Torres, Jean-Guy Trudel, Kyle Turris, Oleg Tverdovszkij, U Scottie Upshall V Ossi Vaananen, James Vandermeer, Pete Vandermeer, Andrej Vasziljev, Antoine Vermette, Radim Vrbata, W Jimmy Waite, Darcy Wakaluk , Todd Warriner, Matt Watkins, Craig Weller, Erik Westrum, Ray Whitney, Landon Wilson, Daniel Winnik, Wojtek Wolski , Y Keith Yandle, Juha Ylonen, Nolan Yonkman, Mike York, Z Michael Zigomanis, 1991-es úszó-világbajnokság Az 1991-es úszó-világbajnokságot január 3. és január 13. között rendezték Perth városában, Ausztráliában. A világbajnokságon 45 versenyszám volt. Négy új versenyszámban avattak világbajnokot. Műugrásban a férfi és női 1 m-es műugrás versenyszámmal bővült a program. Új sportágként került a versenyszámok közé a hosszútávúszás, amelyben a 25 km-es távon hirdettek férfi és női győztest. A világbajnokságon 60 ország 1142 versenyzője vett részt. Magyar versenyzők eredményei Magyarország a világbajnokságon 43 sportolóval képviseltette magát, akik összesen 5 arany- 2 ezüst- és 2 bronzérmet szereztek. Éremtáblázat Jelmagyarázat: A női 50 m-es gyorsúszásban 2 ezüstérmet osztottak ki, bronzérmes nem volt. Eredmények WR – világrekord (World Record) CR – világbajnoki rekord (világbajnokságokon elért eddigi legjobb eredmény) (Championship Record) Menachem Mendel Schneerson Menachem Mendel Schneerson (Nyikolajev, 1902. április 18. - 1994. június 12.), akit sokan csak „a Rebbe”, illetve a „Lubavicsi Rebbe”-ként emlegetnek, a 20. század egyik legbefolyásosabb zsidó szellemi vezetője. A haszid judaizmus Chábád Lubavicsi mozgalmának nagy hatású vezetője. Életfilozófiája a „tartalmas élet”. Egyaránt érdekelte a modern tudományosság és a hagyományos vallási bölcselet, matematikusként és természettudósként is ismerték. Gyermek- és ifjúkora Nyikolajevben (ma Mikolajiv), egy a mai Ukrajnához tartozó városban született. Apja Levi Jichak Schneerson, köztiszteletnek örvendő Talmudista és Kabbalista rabbi volt, anyja Cháná Schneerson (née: Janovszki) szintén rabbicsaládból származott. Nevét a harmadik lubavicsi rebbe, a Cemách Cedek után kapta. Két öccse volt. 1907-ben költöztek Jekatyerinoszlavba (ma Dnyipropetrovszk), ahol apját főrabbinak választották. Rendkívül tehetséges volt, 12 évesen már a Tóra mélységeinek ismerőjeként tekintettek rá. Fiatal évei 1923-ban ismerkedett meg Joszéf Jichák Schneerson (1880-1950) rabbival, aki a lubavicsi közösség akkori rabbija volt; a „hatodik rebbe”. Hamar a rebbe tanítványainak a belső körébe került. A hatodik rebbe második lánya, Chájá Muská (1901-1988) lett a felesége. 1928-ban Varsóban házasodtak össze, házasságuk 60 boldog évig tartott, ám gyermekük nem született. Az esküvő után Berlinben éltek, ahol a fiatal rabbi matematikát, fizikát és filozófiát tanult a legrégebbi berlini felsőoktatási intézményben, a Humboldt Egyetemen. Később, élete során sokszor felemlegette, hogy mennyire élvezte Erwin Schrödinger előadásait. Schneerson a világi tanulmányok mellett a vallást sem hanyagolta el, egyetemi évei alatt több ezer oldal Tóra kommentárt írt, de levelezésben állott számos vezető európai rabbival is, mint például Rogachover Gáonnal, vagyis Joszef Rosen (1858-1936) rabbival. 1933-ban személyesen fogadta őt a munkácsi rebbe, Chájim Elázár Spira (1868-1937) rabbi. Mindeközben apósa, Joszéf Jichák Schneerson végig biztatta a fiatal Schneersont, hogy vállaljon nagyobb nyilvánosságot. 1933-ban, a nácik hatalomra jutását követően elhagyták Berlint. Ezután Schneersonék Párizsba költöztek, ahol Schneerson beiratkozott az École Spéciale des Travaux Publics-ben (ESTP), ahol villamosmérnöknek tanult. Ekkoriban apósa hatására kiadványok előkészítésével foglalkozott, a nevében tárgyalt és utazgatott. Később a Sorbonne-on tanult matematikát a második világháború kitöréséig, vagyis 1939-ig. Franciaország náci megszállását követően először Vichybe, majd Nizzába menekültek mígnem 1941-ben a lisszaboni kikötőn keresztül elhagyták Európát. A mozgalom vezetője A nácik elől menekülve Schneerson és felesége 1941. június 23-án New Yorkba érkeztett, ahol apósa a lubavicsi mozgalom oktatási (Merkáz L’Injonéj Chinuch) és szociális (Machné Jiszráel) szervezetének vezetőjévé nevezte ki, később a mozgalom kiadójának (Kehot) is átvette az irányítását. Schneerson hamarosan amerikai állampolgárságot szerzett, a háború alatt pedig önkéntes szolgálatot teljesített a New York-i Haditengerészetnél. 1942-ben megalapította a Merkáz Slichut programot, melynek keretében fiatal, jesivában végzett párokat küldött ki - először csak - az Amerikai Egyesült Államok területén lévő városokba, hogy segítsenek fellendíteni a vallásos zsidó életet. Ma már a program tagjai világszerte működtetnek és hoztak létre chábád lubavicsi központokat, ahol a helyi zsidó közösség vallási és világi szükségleteit segítik. Ezen kívül Schneerson rabbi számos oktatási és szociális programot indított el, melyek vallásra és származásra való tekintet nélkül látogathatók. 1950-ben hunyt el az apósa, aki a mozgalom addigi vezetője volt. Joszéf Jichák Schneerson követői megkeresték Menachem Mendel Schneersont, és felkérték a mozgalom vezetésére, ám ő szerénységből nem akarta elvállalni ezt a hatalmast megtiszteltetést. Végül 1951-ben elfogadta a Chábád vezetését és apósának az első halálozási évfordulóján, svát hó 10-én több száz rabbi valamint zsidó és nem-zsidó vezető jelenlétében avatták fel. Negyven évnyi munka során sikerült megújítania a mozgalmat, mely ma már több mint 200 000 tagot számlál. 1973-ban indította az úgynevezett „hanuka kampányt”, melynek célja, hogy minél több zsidóhoz vigyék vissza a vallásosság fényét. Több ezer hanukiát osztott szét, hogy zsidó otthonokban újra fellobbanhassanak a hanukai mécsesek. 1974-ben a világon először Philadelphiában állítottak fel hanukiát köztéren, azóta viszont a világ számos országában, több száz városban, közöttük például Budapesten is állít a helyi Chábád hitközség, az Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) több méter magas hanukiákat a város több pontján. Munkásságával nagy tekintélyt vívott ki magának; politikusoknak, az üzleti élet vezetőinek és sok más embernek a tiszteletét. 1978-ban az Egyesült Államok Kongresszusa kérte Jimmy Carter elnököt, hogy Schneerson rabbi születésnapját nevezzék ki a Nemzeti Oktatás és Képzés Napjává (Education and Sharing Day), mely kezdeményezést akkor elfogadtak és a napot azóta is évente ünneplik. 1992-ben, miközben apósa sírjánál imádkozott agyvérzés érte, miután már képtelen volt a beszédre és a jobb oldali végtagjainak mozgatására. 1994. június 12-én, 92 éves korában hunyt el. Menachem Mendel Schneerson rabbit, a hetedik és egyben az utolsó lubavicsi rebbét sokan a „20. század Mózeseként” emlegetik. Halála után Nem sokkal halála után, 1994. november 2-án az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Aranyéremmel (Congressional Gold Medal) tüntette ki „a világ oktatásában erkölcsiségében és jótékonyságban elért kimagasló és tartós eredményeiért”. A Rebbének nem voltak gyermekei, de mozgalom továbbra is működik (nem választanak újabb vezetőt). Magyarországon 1989-ben kezdte meg működését a Chábád, miután Oberlander Báruch rabbi és felesége, a rebbe kiküldetésére Budapestre érkezett. Könyvek A rebbe élete során több, mint 300 könyvet írt. Ebből a legtöbb elérhető jiddis valamint héber nyelven, de angol nyelvű munkái is jelentek meg. Könyveit és tanításait a világ számos nyelvére fordítják. Simon Jacobson: Tartalmas élet (A Lubavicsi Rebbe tanításából), ford. Szentgyörgyi József és Seleanu Magdolna. Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület , Budapest, 2007. Rákospalota-Kertváros megállóhely Rákospalota-Kertváros megállóhely egy budapesti vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Rákospalota-Újpest vasútállomás Alagimajor megállóhely Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel Busz: 125 , 170 , 225 , 270 Éjszakai busz: 950 Ibn Szína-csúcs Az Ibn Szína-csúcs (tádzsikul: қуллаи Абӯалӣ ибни Сино) vagy Lenin-csúcs (kirgizül: Ленин Чокусу) 7134 m magas hegycsúcs a Pamír hegységben, melynek második legmagasabb pontja az Iszmoilí Szomoní-csúcs után. Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán fekszik, mindkét ország második legmagasabb hegycsúcsa. Nevét Ibn Színáról (Avicennáról), a középkori muszlim tudósról, illetve Vlagyimir Iljics Leninről kapta. Egyike a volt Szovjetunió öt hétezres csúcsának, melyek megmászásával a hópárduc címet lehet elnyerni. Az egyik legkönnyebben megmászható hétezres hegycsúcsnak tartják, ezért messze több hegymászó hódítja meg minden évben, mint bármelyik másik hétezrest. Korábbi nevei 1928-ig Kaufmann-csúcs, Tádzsikisztánban 2006-ig (Kirgizisztánban ma is) Lenin-csúcs. Történelem A csúcsot 1871-ben fedezte fel Alekszej Pavlovics Fedcsenko, és Konstantin Kaufmann turkesztáni kormányzóról Kaufmann-csúcsnak nevezték el. Az első földrajzi expedíció, amely eljutott a hegy lábához, Nyikolaj Leopoldovics Korzsenyevszkij expedíciója volt a 20. század elején. 1928-ban egy szovjet–német tudományos expedíció három kutatója, Karl Wien, Eugen Allwein és Erwin Schneider mászta meg elsőként a hegyet. Később az év folyamán Vlagyimir Iljics Lenin után a Lenin-csúcs nevet kapta. Ekkor még a Pamír legmagasabb csúcsának tartották, de ugyanebben az évben fény derült rá, hogy a Pamír szovjet oldalán létezik egy nála magasabb hegy. Az új hegycsúcsot először tévesen a Garmo-csúccsal azonosították, de újabb szovjet expedíciók eredményeképpen 1932-re egyértelművé vált, hogy két külön csúcsról van szó; az új csúcsot 1933-ban Sztálin-csúcsnak nevezték el (később Kommunizmus-csúcs, ma Iszmoilí Szomoní-csúcs). Tádzsikisztánban 2006 júliusában Ibn Szína (Avicenna) középkori muszlim tudós után Ibn Szína-csúcsra nevezték át, míg Kirgizisztánban hivatalosan ma is Lenin-csúcsként ismert. Fehérfarkú szarvas A fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas (Odocoileus virginianus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj. Az Odocoileus szarvasnem típusfaja. Előfordulása A fehérfarkú szarvas Észak- és Közép-Amerikában, valamint Dél-Amerika északi részén Peruig és Brazíliáig fordul elő. Egyike a leginkább elterjedt és leggyakoribb szarvasfajoknak. Óriási elterjedési területén belül rengeteg élőhelytípushoz alkalmazkodott. Ugyanúgy megtalálható az Egyesült Államok keleti államainak lombhullató erdeiben, mint a prériken. Floridában az Everglades mocsárvidéken is megél és szintén megtalálható Arizona és Mexikó félsivatagaiban is. Dél-Amerikában elsősorban galériaerdőkben és az Andok bozótos vidékein fordul elő, a zárt trópusi esőerdőt kerüli. Közép- és Dél-Amerikában jóval ritkább faj, mint Észak-Amerikában. Új-Zéland, Csehország és Dél-Finnország egyes területein is meghonosodott. Elterjedési területének egyes részein fajfenntartó programokra lenne szükség. Alfajai A fehérfarkú szarvas alfajainak a pontos száma nem ismert; 30-40-re tehető. Manapság a legtöbb rendszerező az alábbi negyven alfajt fogadja el. Az alfajok az elterjedési területtől függően, két csoportra oszthatók; azaz az alábbiakra: Észak-Amerikai csoport: Odocoileus virginianus acapulcensis Caton, 1877 - Acapulco, Dél-Mexikó Odocoileus virginianus borealis Miller, 1900 - az északi tajgában Carmen-hegyi fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus carminis) Goldman & Kellog , 1940 - Texas és Mexikó hegyvidéki határán Floridai fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus clavium) Barbour & G. M. Allen, 1922 - ez az alfaj, mely a legkisebb termetű a fehérfarkú szarvas alfajai közül kizárólag a Florida államhoz tartozó, a Floridai-félszigettől délre található floridai-szigetek némelyikén fordul elő. A vadászat miatt 1945 -re már alig 25 példánya maradt. Az intenzív védelemnek köszönhetően számuk ma már 300 egyed körül van. Újabban az otthonukat jelentő szigeteken fellépő intenzív idegenforgalom fenyegeti őket. Mára majdnem az összes egyed két apró szigeten él. Innen néha átúsznak a tengeren a szomszédos szigetekre is. Populációik növekedésének fő gátja a szigeteken fellépő édesvízhiány, amely miatt csak egy igen kicsi populáció lesz életképes. A Természetvédelmi Világszövetség a „kihalással közvetlenül veszélyeztetett” kategóriába sorolja. Arizonai fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus couesi) Coues & Yarrow, 1875 - Arizona Odocoileus virginianus dacotensis Goldman & Kellog, 1940 - Közép-Nyugat északi része Odocoileus virginianus hiltonensis Goldman & Kellog, 1940 - Hilton Head sziget, Dél-Karolina Odocoileus virginianus idahoensis - Nyugat-Kanada, Idaho és Washington állam keleti része. Columbiai fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus leucurus) Douglas, 1829 - Nevét az élőhelye mellett levő Columbia folyóról kapta, mely Washington és Oregon államokban található. Korábban veszélyeztetett alfajnak számított, mivel alig 400 egyede maradt csak. Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Központja szerint állományai eléggé megerősödtek, összegyedszámát 3000 egyedre becsülik, emiatt 2003 -ban törölték az Egyesült Államokban a veszélyeztetett fajok jegyzékéről. A Természetvédelmi Világszövetség továbbra is a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolja. Odocoileus virginianus macrourus Rafinesque, 1817 - Kansas Avery-szigeti fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus mcilhennyi) F. W. Miller, 1928 - Avery sziget, Louisiana Odocoileus virginianus mexicanus Gmelin, 1788 - Közép-Mexikó Odocoileus virginianus miquihuanensis Goldman & Kellogg, 1940 - Közép-Mexikó Odocoileus virginianus nelsoni Merriam, 1898 - Dél-Mexikó és Guatemala Odocoileus virginianus nemoralis C. H. Smith, 1827 - a Mexikói-öböltöl egészen Surinameig Odocoileus virginianus nigribarbis Goldman & Kellogg, 1940 - Blackbeard sziget Odocoileus virginianus oaxacensis Goldman & Kellogg, 1940 - Dél-Mexikó Északnyugati fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus ochrourus) V. Bailey, 1932 - az Egyesült Államok északnyugati részén fordul elő. Odocoileus virginianus osceola Bangs, 1896 - Florida partvidékén Odocoileus virginianus seminolus Goldman & Kellogg, 1940 - Florida Odocoileus virginianus sinaloe J. A. Allen, 1903 - Nyugat-Mexikó középső részén Odocoileus virginianus taurinsulae Goldman & Kellogg, 1940 - Bulls sziget, Dél-Karolina Texasi fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus texanus) Mearns, 1898 - Texas Odocoileus virginianus thomasi Merriam, 1898 - a mexikói alföldeken Odocoileus virginianus toltecus Saussure, 1860 - Dél-Mexikó Odocoileus virginianus venatorius Goldman & Kellogg, 1940 - Hunting sziget, Dél-Karolina Odocoileus virginianus veraecrucis Goldman & Kellogg, 1940 - Észak- Veracruz állam, Mexikó. Északi fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas (Odocoileus virginianus virginianus) (Zimmermann, 1780) - ez a leginkább elterjedt alfaj, Észak-Amerika keleti partvidékén él, délre egészen Florida államig. Odocoileus virginianus yucatanensis Hays, 1872 - Yucatán-félsziget Dél-Amerikai csoport: Odocoileus virginianus cariacou Boddaert, 1784 - Francia Guyana és Észak-Brazília Odocoileus virginianus chiriquensis J. A. Allen, 1910 - Panama Odocoileus virginianus curassavicus Hummelinck, 1940 - Curaçao, Karib-térség Odocoileus virginianus goudotii Gay & Gervais, 1846 - Kolumbiai Andok és Nyugat-Venezuela Odocoileus virginianus gymnotis Wiegmann, 1833 - Észak-Venezuela és a mocsaras területei Odocoileus virginianus margaritae Osgood, 1910 - Margarita sziget, Venezuela Odocoileus virginianus peruvianus Gray, 1874 - Peru déli része és talán Bolíviában is Odocoileus virginianus rothschildi Thomas, 1902 - Coiba-sziget Odocoileus virginianus tropicalis Cabrera, 1918 - Peru és Ecuador, talán Kolumbiában is Közép-amerikai fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus truei) - Costa Rica , Nicaragua és Panama területén él. Odocoileus virginianus ustus Trouessart, 1910 - Ecuador, talán Dél-Kolumbiában és Észak-Peruban is Megjelenése A bak marmagassága elérheti a 120 centimétert, a suta jóval kisebb. A bak testtömege legfeljebb 130 kilogramm, a suta 90 kilogramm is lehet. A szarvasnak a tövénél hátrafelé, feljebb félkörben előrehajló agancsa van, amely télen leválik, és a következő párzási időszakig újból kifejlődik. Veszély esetén a fehérfarkú szarvas nagy ugrásokkal menekül, eközben farkát felfelé tartja, így jól látható alsó részének fehér színe, s ezáltal a többi szarvas is felfigyel a veszedelemre. A szarvastehén kisebb, mint a hím, és nincs agancsa. A borjú fehér pettyes barna bundájával jól beleolvad a környezetbe. Életmódja A fehérfarkú szarvas magányosan vagy körülbelül hat állatból álló családokban él; hidegebb teleken néha csordákba tömörül. Tápláléka fűfélék, levelek, sarjhajtások, gallyak, sok növény termése és virága. Az állat körülbelül 10 évig él. Szaporodása A suta egyéves, a bak másfél éves korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak tavasszal van. A vemhesség 200-204 napig tart. A szarvastehén korától függően 1 vagy 2 borjút ellik. Rokon fajok A fehérfarkú szarvas legközelebbi rokona és az Odocoileus szarvasnem másik faja az öszvérszarvas (Odocoileus hemionus). Ahol a két faj elterjedési területe fedi egymást olykor hibridizálódnak is. Természetvédelmi helyzete A fehér emberek észak-amerikai betelpűlése előtt becslések szerint mintegy 40 millió fehérfarkú szarvas élhetett Észak-Amerikában. Az indiánok ősidők óta vadásztak rájuk, de ez nem befolyásolta jelentősen állományaik nagyságát és mindenhol gyakori fajnak számított. A telepesek elsősorban húsa és bőre miatt vadásztak rá, később azonban elterjedt lett a pusztán szórakozás céljából való vadászat is. A mértéktelen vadászat miatt egyedszámuk nagyon megcsappant és 1900 körül már alig több mint 500 000 egyedük élt. Ekkortól szigorúbb szabályoknak lett alávetve a vadászat és ez e legtöbb helyen a populáció megerősödését eredményezte. Azonban nem mindenütt egyforma mértékben erősödött meg az állomány. A Nagy-tavak vidékén ma ugyanolyan gyakori faj, mint egykor lehetett, de más területeken kevésbé elterjedt faj. Mára az Egyesült Államokban nagyjából 14 millió egyede élhet. Kanadában csak az ország déli területein fordul elő, de állományai ott is stabilak. Mexikóban, valamint Közép- és Dél-Amerika területén azonban állományai ma is fokozatosan csökkennek. A Természetvédelmi Világszövetség magát a fajt a „nem fenyegetett” kategóriába sorolja. Egyes alfajai azonban többé-kevésbé fenyegetettek. Fehérfarkú trópusimadár A fehérfarkú trópusimadár (Phaethon lepturus) a madarak (Aves) osztályának a trópusimadár-alakúak (Phaethontiformes) rendjébe, ezen belül a trópusimadár-félék (Phaethontidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Csendes-, az Atlant- és az Indiai-óceán partvidékein költenek, az év többi részét a nyílt vizeken töltik. Alfajai Phaethon lepturus lepturus – Indiai-óceán Phaethon lepturus fulvus – Karácsony-sziget Phaethon lepturus ascensionis – Ascension-sziget Phaethon lepturus catesbyi – Bermuda-szigetek és Karib-szigetek . Phaethon lepturus dorotheae – trópusi Csendes-óceán Phaethon lepturus europae - Európa-sziget , a Mozambiki-csatornában Megjelenése Testhossza 71-80 centiméter, szárnyának fesztávolsága 89-96 centiméter, testtömege 300-400 gramm. A madár szárnya felső részén kívül szinte teljesen hófehér. Erős tőrszerű csőre, keskeny szárnya és hosszú farka van. Életmódja Repülés közben akrobatikus mutatványokra képes. Víz alá bukva vadászik halakból, rákokból és tintahalakból álló táplálékára. Szaporodása Az ivarérettséget 5 évesen éri el. Sziklahasadékokba, növényi anyagokból álló, hanyagul elkészített fészekbe rakja tojásait és csípésekkel akár az emberrel szemben is megvédi azt. A fészekaljban 1, halványpirosból lilásbarnába hajló tojás van. A kotlás 40-42 napig tart. A fiatal madarak 70-80 napos korukban repülnek ki. Rokon fajok A fehérfarkú trópusimadár legközelebbi rokonai a vöröscsőrű trópusimadár (Phaethon aethereus) Linnaeus, 1758 és a vörösfarkú trópusimadár (Phaethon rubricauda) Boddaert, 1783. Valamivel távolabbi, már kihalt rokonai voltak a Heliadornis és a Phaethusavis nemzetségek fajai. René Rast René Rast (Minden, 1986. október 26. –) német autóversenyző, aki jelenleg a DTM-ben versenyzik. A 2017-es DTM bajnoka. Pályafutása Gokartos karrierjét követően a Formula BMW-ben próbálta ki magár, majd 2005-ben megnyerte a Volkswagen Scirocco R-kupát. A következő évben a SEAT León Supercopa sorozat német szériájában Florian Gruber mögött a második helyen végzett összetettben. 2007-ben sportautózásra váltott és a Porsche szuperkupában is elindult egy futamon. 2010 és 2012 között sorozatban megnyerte a sorozatot. 2014-ben az ADAC GT Masters sorozat bajnoki címét szerezte meg. Formula–E A 2015–2016-os szezonban a Berlin nagydíjon helyettesítette António Félix da Costát, aki a DTM-ben való elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni a versenyt. A kvalifikáción a Team Aguri csapat színeiben a 17. időt érte el. A rajt után Bruno Senna első és Rast hátsó szárnya sérült meg. A hatodik körben Rastot, Piquet-t és Sam Birdöt a bokszba intették sérült autójuk miatt. A futamot a 17. körben feladni kényszerült. DTM A 2017-es szezon első versenyét a Hockenheimringen kezdték meg, a kvalifikáción a 14. helyet érte el a Team Rosberg csapat autójával. Az első futamon végül a 6. helyen zárt Gary Paffett előtt. A második futamon a rajtot követően nem tudta megtartani a második helyét, a harmadik körbeli újbóli indításkor azonban eltalálta egyik vetélytársa, így fel kellett adnia a versenyt. Ezután nyaki fájdalmakra panaszkodott, elővigyázatosságból kórházba szállították kivizsgálásra. A Lausitzringen az első futamon a bokszkiállások után remek tempóban versenyzett és egészen a harmadik helyig jutott, miután sikeresen megelőzte Maxime Martint. A leggyorsabb kört is sikerült elérnie. A második futamon a hetedik helyen ért célba és ismét a leggyorsabb köt az ő neve mellé került. A Hungaroringen a pole-pozíciót szerezte meg első alkalommal a szériában. A rajtot követően megőrizte az első helyét márka társai előtt. Néhány körrel később Maxime Martin kettes kanyar után lefulladó BMW-jét az elszállítása idejére pályára hívott biztonsági autó szakította meg. Az újra rajtolás után Green nézelődött a belső íven, majd Ekström volt az, aki körbeautózta sikeresen Rastot az első helyért. Az első futamot végül a 6. helyen fejezte be. A második futamon ismét az első rajtkockából indulhatott. A rajtjánál remek tempóban hagyta ott a többieket, Marco Wittmannt és a harmadik pozícióból induló Mattias Ekströmöt is. A box kiállások követően a svéd vezette a versenyt, de nem sikerült komoly előnyre szert tennie Rasttal szemben, aki folyamatosan egy másodpercen belül autózott hozzá képest. Az utolsó tíz percbe lépve Rast fél másodpercre tudta megközelíteni svéd riválisát, előzési távolságba azonban még nem került. Néhány perccel később az első kanyar féktávján bebújt Ekström mellé, visszaszerezve a vezetést. Ezután az utolsó körökben még növelni is tudta előnyét, így karrierje első DTM-győzelmét szerezte meg. A nürnbergi Norisringen az időmérő edzésen Maxime Martin mindössze öt ezredmásodperccel futott jobb kört, mint Rast. A komoly esőben, rossz körülmények között induló futamon csak a 12. helyen ért célba. A második futam Robert Wickenssel ütközött és kiesett. Oroszországban a Moscow Raceway versenypályán idén harmadszor indult a pole-pozícióból. Az időmérőn egyébként nem Rast, hanem Marco Wittmann futotta a legjobb köridőt, azonban öt hellyel hátrasorolták, miután összegyűlt három figyelmeztetése a stewardoktól. A kiállásokat leszámítva végig vezette a versenyt, Mike Rockenfeller végig követte őt és lőtávolban maradt, de előzési pozícióba nem került. A kockás zászlónál 0,7 másodperc választotta el a két pilótát. Rast idei és DTM-s pályafutása második győzelmét szerezte meg. A második moszkvai futam a 4. helyen ért célba és Ekström egy ponttal átvette a vezetést tőle az összetett bajnokságban. A hollandiai Zandvoortban a BMW-k box kiállása után néhány körön át vezetett, majd féltávnál állt ki kerékcserére, ami nem bizonyult nyertes taktikának. Végül kilencedikként ért célba, de ez is elegendő volt arra, hogy egyetlen pont különbséggel újra ő legyen a bajnokság éllovasa. A második futamon nem látta meg a kockás zászlót Maro Engellel történt koccanása miatt. A szezon hetedik versenyhétvégéjén a német Nürburgringen az első futamon az 5. helyen ért célba, így az összetettben is lekerült a dobogóról. A második futam már kevésbé sikerült neki, a 18. helyről 12.-nek zárkózott fel. Ekström nyolc ponttal növelte előnyét az összetettben. A Red Bull Ringen egy rossz manőver közben megpördült, és visszaesett a mezőny végére. Végül pontot sem szerzett, így még Wittmann is bejött elé a tabellán. A második futamon a rajtnál második helyen fordul el, majd a biztonsági autós periódust követően Greennek sikerült maga mögött tartania Rastot. Nem sokkal később az utolsó körökben a brit autója lelassult és füstölgőt, Rast pedig megelőzte és megnyerte a versenyt. A szezonzáró versenyhétvégén első futamán a 6. helyen ért célba, így az utolsó futam előtt négy Audi pilóta harcolt a bajnoki címért. A második futamon a második helyről rajtolt, de veszített pozíciókat, miután az 1-es kanyarban az aszfaltozott bukótérre kényszerítették, Marco Wittmann és Lucas Auer is elment mellette. Ezután rögtön Robert Wickensszel szemben újabb pozíciót veszített, így az első kör végére az ötödik helyre esett vissza. Néhány körrel később a kanadai és az osztrák riválisát is visszaelőzte. Robert Wickens a verseny utolsó perceiig húzta kiállását, így Rast végül a pályán előzte meg a második pozícióért. A másodikként ért célba és 179 ponttal megnyerte a bajnokságot Mattias Ekström előtt, aki 176 ponttal zárt mögötte. A DTM 2000-ben való újraindulása során először lett bajnok újonc. Eredményei Teljes DTM eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) † Nem fejezte be a futamot, de rangsorolva lett, mert teljesítette a versenytáv 75%-át. Christopher Showerman Christopher Showerman (Jackson, Michigan, 1971. június 24. –) kanadai-amerikai színész. Életpályája A színészettel érettségi után kezdett el foglalkozni. Filmjei Simlis Jack, a karibi szuperkém (2000) Dumped (2000) Az őserdő hőse 2. (2003) A narancsvidék (2004) Miami helyszínelők (2006) Sea of Fear (2006) Between the Sand and the Sky (2008) A pokoli sziget rabjai (2009) Rampage (2010) Complacent (2010) Commander and Chief (2012) Arbeca Arbeca település Spanyolországban, Lleida tartományban. Arbeca Maldà, Belianes, Miralcamp, Vilanova de Bellpuig, Els Omellons, La Floresta, Les Borges Blanques és Puiggròs községekkel határos. Lakosainak száma 2231 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Demagógia A demagógia (a görög δημος (demos, nép) és αγωγειν (agógein, vezetni) szavakból) a retorika azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. A politika és a politológia egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló (pejoratív) megjelölésére. Számos jelzős szerkezetben is előfordul, attól függően, hogy a politika vagy a kijelentés mely területre vonatkozik (például szociális demagógia, faji demagógia, osztálydemagógia). Értelmezések A mai politikai pártok kissé elkoptatták ezt a kifejezést, mert túl gyakran használják kevésbé elítélendő jelenségek (például kampányfogás) megjelölésre, leszólására. Többségi vélemények szerint a 20. századi nagy diktatúrák megfogalmazása, szóhasználata - mind a fasizmus, mind a nemzetiszocializmus, mind a kommunizmus - gyakran élt a demagógia eszközével. Azt akár közvetett verbális fegyverként is alkalmazta. H. L. Mencken humorista definíciója szerint a demagóg Mencken értelmezésében a demagógia szükségszerűen hazugságot tartalmaz, de gyakran ennél tágabb értelemben is használják, amikor a beszélő nem mondja közvetlenül a valótlanságot, hanem hagyja, hogy a kritikátlan hallgató maga jusson el a kívánt végkövetkeztetésre. A demagógia gyakran tartalmaz érvelési hibákat, de sok más eleme is van, amiknek semmi közük a logikához. A kifejezést manapság elsősorban a politikai ellenfél lejáratására használják. A demagógok szívesebben időznek hamis kérdések, mint valóságos kérdések körül. Nem mindegyik demagóg nyúl hamis kérdésekhez az egyes kisebbségi csoportok állítólagos vétkei kapcsán, de a többségük ezt teszi. Amit mondanak, az többnyire a tekintélyelvű személyiségtípus igényeihez van igazítva. A demagógiára leginkább fogékony emberek előítéletes személyiségek. Az előítéletes személyek nem törődnek azzal, hogy világképük szűk körre terjed ki, és szerkezete nincs összhangban a világgal; számukra csak az a fontos, hogy világképük világos és áttekinthető legyen. Ahol nincs rend, ott rendet csinálnak. A járt utat akkor sem hagyják el, amikor új megoldásokra lenne szükség. Hacsak módjuk van rá, mindenbe belecsimpaszkodnak, ami ismerős, biztonságos, egyszerű és határozott körvonalakkal rendelkezik. A demagógia eszközei Összehasonlíthatatlan mennyiségek párhuzamba állítása – Például: „kormányunk a szociális kiadásokat hétmilliárd forinttal emelte, míg az előző kormány csak 0,4%-kal.” Ez azt sugallja, mintha az utóbbi kevesebb lenne, de nem tudhatjuk, hogy ez valóban így van-e, ha nem tudjuk, mennyit költöttek a kormányok a szociális kiadásokra összesen. Hamis szaktekintély – támaszkodás egy olyan személy általános szakértői „tekintélyére”, aki az adott témában nem számít jártasnak. Például: „a professzor elolvasta a könyvemet, és nagyon meg volt vele elégedve”. Azt a (fontosnak látszó) tényt, hogy az illető egy vegyészprofesszor volt, a könyv pedig antropológiai témájú, nem említik. Vagy velünk, vagy ellenünk (hamis dilemma) – Ha a demagóg úgy állítja be a helyzetet, mintha az adott témában csak kétféle álláspont lenne lehetséges. Például: „Kovács nincs velünk, ezért ellenünk van.” Ezzel kizárjuk annak lehetőségét, hogy az illető az adott kérdésben nem foglal állást egyik fél mellett sem. Oda nem illő tények felhozatala, hogy álláspontunkat (termékünket stb.) kedvezőbb színben tüntessük fel – Például „Üdítőitalaink nem tartalmaznak nátrium-tioszulfátot.” Ez ugyan valószínűleg igaz, ám mivel a kérdéses vegyi anyag mérgező tisztítószer-alapanyag, nem is szabad, hogy üdítőitalokban felbukkanjon. Érzelmi „támadások” – kísérlet arra, hogy a vitát az érzelmek szintjére helyezzük. Példák: „Mindenki ellenem van!” „Nem lehet egyszer véletlenül nekem is igazam?” „Démonizálás” – mások (személy vagy csoport) „morális veszélyként” való beállítása. Ez gyakran jár együtt a bűnbakkereséssel, azzal, hogy másokat hibáztatunk a saját problémáink miatt. Goebbelsi propaganda – hazugságok (akár óriási képtelenségek) folyamatos, állandó ismételgetése és terjesztése; mivel a tapasztalat szerint magának az ismételgetésnek is – az igazságtartalomtól függetlenül – nagy meggyőzőereje lehet. Érvelési hibák – sok az előző pontokból ide tartozik. Az érvelési hibák formális logikai hibákat jelentenek, amelyek közül sok nagyon jól alkalmazható demagógia céljára. Például a pusztán időbeli egymás utániság alapján logikai következményt sugall: „A jelenlegi kormány hatalomra kerülése után egy héttel drágult az üzemanyag, bezzeg az előző kormány hatalomra kerülése után egy héttel olcsóbb lett.”. A belföldi üzemanyagár ingadozása ugyanis elsősorban a világpiaci ár mozgásának következménye, ami független attól, hogy milyen kormány van hatalmon. Ókeresztény művészet Az ókeresztény művészet az első évszázadokban fejlődött ki a Római Birodalom egész területén. Fejlődése nyomon követhető 2. századból fennmaradt első emlékektől a népvándorlás kori és a nyugati preromán vagy karoling művészet megjelenéséig, illetve a keleti bizánci művészet kialakulásáig. Kezdetben a római antik művészettel is párhuzamosan fejlődött. Constantius császár 313-ban írt rendelete nagy fordulatot jelentett a keresztény művészetben, hiszen nyilvánosan is fejlődhetett. A korai kereszténység legelterjedtebb templomformája a bazilika volt. Az ókeresztény művészet csak a katakombák (a szegény és üldözött keresztények föld alatti és sziklába vájt temetkező és gyülekező helyei) falait díszítő festményekre és valamivel később a kőszarkofágok reliefjeire szorítkozott. Festészet A katakombák mennyezetfreskói geometrikus díszítésűek, a római és pompei festészet egyszerűsített változatai. A keresztény világképet jelképezik vörös és kék kontúrokkal. A madár-, és gyümölcsmotívumok szintén antik eredetűek. Az egész díszítés légies és könnyed, és a központi kör felé, Jézus felé tör. Jézust a hellenisztikus művészet motívuma szerint, egy tunikás ifjúként, báránnyal a vállán ábrázolják. Híres festmény még a Mózes vizet fakaszt a sziklából, a dura-europoszi zsinagógában. De ez a kép nem annyira az eseményt, mint annak jelentőségét igyekszik felidézni. Ezért mutatja Mózes alakját olyan magasnak a hétágú gyertyatartóval, díszített frigyszekrény előtt. Hogy Izrael minden népe részesül a forrás áldásában, azt abból tudjuk, hogy a feltörő forrás 12 kis patara szakad, mindegyik a maga gazdájához, a sátra előtt álló alakhoz folyik. Lehet, hogy azért ilyen primitív az előadásmód, mert a festő nem túlságosan ügyes. De lehet, hogy nem is akar pontosan rajzolni. A fő célja az, hogy a néző emlékezetébe vésse, hányszor megmutatta erejét az úr a zsidók népének. A szerény falfestmény azért is érdekes, mert a kereszténység, amikor a művészetet szolgálatába állította, hasonló célokat tűzött eléje. Feltűnően gyakori a megmenekülés-jelenetek ábrázolása, ennek az a magyarázata, hogy az ilyen ábrázolásoknak korábban már volt hagyománya, az ókori zsidók művészete, a keresztény hívők csak így tudták kifejezni a megváltás fogalmát. A három férfi a tüzes kemencében, a Priscilla-katakombában, Rómában a 3. században készült. A katakombák festője nem önmagáért ábrázolja a drámai jelenetet, vigasztalni, bizonygatni akarja keresztény testvéreit. Ehhez tökéletesen elég, ha három férfit, a lángokat és a galambot, az isteni segítség jelképét szemünk elé tárja. Mindent elhagy, ami nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Van valami megható ebben a falfestményben, ahogy a három alak, két kezét imára emelve, szembenéz velünk, mintha tudtul akarná adni azt, hogy az emberiség kezdi meglátni, hogy mi nem földi szépség. Építészet Az antik templomokkal ellentétben, a keresztény templomokban a hangsúly a belső térre terelődik, hiszen a híveknek együtt kellett bemutatniuk az áldozatot s ez meghatározza a külalakot is. Az oszlopok a templom belsejében vannak, s nyugat-kelet irányban nagy mélység benyomását keltik. Az oszlopok két vagy négy sorban helyezkednek el, s így a belteret három illetve öt hajóra osztják. A hajók ösvényként vezetnek az apszis felé. A korinthoszi vagy ión oszlopsorokat boltív vagy vízszintes gerendázat köti össze. Az ablakok a középső "hajó", mely magasabb és szélesebb a többinél, északi és déli falán, az oldalhajók teteje felett helyezkednek el, így a templom természetes fényt kap. A főhajó, mellékhajók és apszis mellett a bazilika részét képezi az átrium is, mely fedetlen volt. Itt tartózkodtak a még meg nem keresztelt hívek és itt volt a keresztelőkút is. Ókeresztény templomok: Santa Sabina Régi római Szent Péter-bazilika San Paolo fuori le mura Santa Maria Maggiore Santa Pudenziana San Apollinare San Apollinare Nuovo (belsejét már bizánci mozaikok díszítik) A bazilikák is hosszanti elrendezésűek, velük párhuzamosan pedig centrális építmények, kör vagy sokszög alapúak, is épültek. Így a régi római Szent Péter-bazilika mellett is voltak kör alaprajzú kápolnák. A Santa Costanza templom, amely tulajdonképpen Constantinus lányának mauzóleuma, az épület nevét is róla kapta. A középső tér fölé kör alapú kupola magasodik, a külső gyűrű alakú boltíves teret árkád határolja. A mauzóleum-építészet szép példája még a Ravennában található Theodorik-síremlék, melynek tulajdonképpeni kupoláját egyetlen hatalmas kőtömbből faragták ki. A keleti kereszténység építészetében jut csak igazán fontos szerephez a centrális alaprajz. Kalat Sziman (Szent Simon) templomában négy bazilika csatlakozik egyetlen nyolcszögletű térben, így előlegezve meg a centrális eszményt. A jeruzsálemi Szent Sír-templomban megvannak a nyugaton is fellelhető elemek, mint az átrium, de azok centrálisan kapcsolódnak. Ebből vett mintát a bizánci építészet. Szobrászat Az ókeresztény szobrászat legnagyobb alkotásai a szarkofágok reliefjei. Kezdetben ezeken is a katakombák falfestményeiről ismert motívumok domináltak, és szétszórtan, a szarkofág elejét is betöltötték. Később a motívumokat önálló jelenetbe foglalták, s egyeseket vízszintes és függőleges tagolással, oszloppal, fatörzzsel, vagy szalaggal választottak el egymástól. A salonai kőszarkofág oldalát oszlopok, háromszög alakú oszlopfejezet, és boltíves megoldások tagolják, és három domborműábrázolás áll rajta. A hangsúly a középső jeleneten van, amely Jézus idealizált képe, a két szélső relief pedig a halottakat és kísérőiket ábrázolja. Az aránytalanság szándékos, mert a művész ezzel fejezi ki a fő jelenetet. A gyászolók tömege változatos, fejtartásuk mozgalmas. A perspektíva és a mélység hiánya arra késztette a szobrászt, hogy a fenti figurákat egy fejjel magasabbnak ábrázolja, mint az alsókat. A legrégebbi Krisztus-képek egyike a 4. századból való. Ezt az alkotást Junius Bassus szarkofágján találták, 359-ben készült Rómában, a Szent-Péter kriptában. Jézus itt még nem a megszokott szakállas férfi, viruló ifjú trónol Szent Péter és Szent Pál között, akik viszont görög filozófusok is lehetnének. A mennyben trónoló megváltó az égbolton nyugtatja lábát, és ezt az antik ég-istenség tartja. Portrészobrok is maradtak ránk ebből az időből, amit Isztambulban őriznek. Érezzük, hogy az ilyen szobornak megvan a maga élete. Az arckifejezés nagyon intenzív, a szem körüli részeket és a homlokot gondosan kimunkálta a művész. Olyan embert állít elénk, aki tanúja volt a vallás felemelkedésének, és végül elfogadta azt. Szennik György Szennik György (Budapest, 1923. január 31. - Budapest, 2007. október 14.) magyar festő, grafikus, litográfus. Élete Alig volt 16 éves, amikor festeni kezdett Aba-Novák Vilmos tanítványaként. Később a Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai osztályának hallgatója lett, mesterei Haranghy Jenő, Domanovszky Endre és Sárkány Lóránd voltak. 1943-ban a római Collegium Hungaricumban is folytatott tanulmányokat, Horthy-ösztöndíjjal. Bár nem politizált, de miután 1944 tavaszán hazajött, idehaza több antibolsevista és háborúellenes plakát elkészítését is magára vállalta. Ezek közül talán a legismertebbé az Én is hadicél vagyok? című propagandaplakát vált, mely egy, az amerikai repülőkből állítólagosan ledobott robbanó babától megsérült kislányt ábrázolt, és amelynek modellje egyébként (az apa tudta és beleegyezése nélkül) Páger Antal színész kislánya volt E propagandakiadványok miatt a háború után 15 év szabadságvesztésre ítélték. Börtönbüntetéséből 7 évet töltött le. 1957-58-ban Ford-ösztöndíjjal a bécsi Akademie die Bildende Künste mesteriskolájában tanult, Martin Pressernél, illetve Oskar Kokoschka szabadiskoláját id látogatta Salzburgban. Legkedveltebb műfaja a rézkarc, bélyegtervezőként is foglalkoztatott alkotó volt. 1990-ben rehabilitálták. Jelentősebb kiállításai Egyéni kiállítások 1958 • International Lyons Club, Bécs 1964 • Frankel Leó Művelődési Ház, Budapest 1985 • Gotland. Roma Coster, Svédország 1990 • József Attila Művelődési Otthon, Dunakeszi 1991-92 • Thermál Szálló, Margitsziget [Barcsay Kálmánnal] Közgyűjtemények, ahol megtalálhatók a művei British Museum, Londonű Louvre, Párizs Institut Ford, New York Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Nobel Intézet, Oslo, Stockholm Zsidó Múzeum, Budapest Több falképe megtalálható a vatikáni Magyar kápolnában is. Emlékezete Csepelen emlékszoba nyílt tiszteletére. Alakja megjelenik Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényében, a történet szerint a harcok elcsitulása után kis híján meglincselték Pesten, az EMKE közelében, az Én is hadicél vagyok? plakátjáért. Kórógy (Horvátország) Kórógy (horvátul Korođ) magyar falu Kelet-Horvátországban, a Valkó (Vuka) folyó bal partján. Közigazgatásilag Valkótardhoz (horvátul: Tordinci) tartozik. Történelme Eredetileg vár mellett jött létre. Az írásos források 1290-ben említenek egy sáncokkal körülvett várhelyet, Castrum Kourougy (ultra fluvium Drawe) néven, amely ma is áll Kórógyvárpuszta (Pustara Kolođvar) néven a településtől északra, a hajdani Palacsa-mocsárban. A középkorban Valkó vármegyében találjuk. Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely térítette a falu lakosságát református hitre. A mai Kórógy a törökök kiűzése után alakult ki, azelőtt több kis település állt a mai község területén. Akkoriban jobbágyfalu volt és a valkóvári Eltz gróf tulajdonában. A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegyéhez tartozott, magyar lakói földműveléssel foglalkoztak. Fejlett volt a lentermesztés, a lenből népi szőttesek és ruházati cikkek készültek. A délszláv háború nagy károkat okozott a településnek: a lakosok elmenekültek, szétlőtt református temploma pedig csak 2001-ben a magyar kormány támogatásával épült újjá. A háború előtt virágzott a magyar hagyományőrzés is, a faluban működik az Ady Endre Művelődési Egyesület. A 19. században még színmagyar faluba a második világháború után szerbeket telepítettek be. A szomszédos magyar falu, Kórógy területéből 1919-ben megalapították a szerb nemzetiségű új falut, Palacsát. Palacsán kívül Ada és Szilas is szerb falu. Tartja a mondás Kórógyon, hogy a "nagyszüleink tanították a betelepülő juhász szerbeket a mezőgazdaságra". A délszláv háború kitörésekor, 1991. június 19-én kezdték el lőni a szerbek a falut. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy augusztus 20-án a nők és a gyerekek Magyarországra menekültek, és zánkai úttörőtáborba helyezték el a menekülteket. A háború után, 1998-ban térhettek vissza a korábbi lakók a faluba, ahol a házak többségét kifosztották. Népesség A délszláv háború előtt a településnek több mint 800 lakosa volt, az 1991-es népszámlálás szerint 750-en lakták. A lakosok zöme magyar. Felekezeti megoszlás szerint a többség református volt, de élt itt egy nazarénus közösség is. 2011-ben 510 fő lakta. Nevezetességei Középkori várrom Református templom, a délszláv háború után újjáépült. Nyolcosztályos magyar tannyelvű iskola Gurbán Miklós Gurbán Miklós (Endrőd, 1951. november 13.) Balázs Béla-díjas (1995) operatőr. Életpályája Szülei: Gurbán Miklós és Bula Mária. 1958–1966 között szülővárosában végezte el az általános iskolát. 1966–1970 között a gyomaendrődi Kiss Lajos Gimnázium diákja volt. 1970–1973 között a(z) Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola gyengáramú szakos hallgatója volt. 1973–1975 között villamosmérnökként dolgozott. 1976–1985 között a Magyar Televízió operatőre, 1985–1997 között operatőre és főoperatőre volt. 1981–1985 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakos hallgatója volt. 1997 óta szabadúszó operatőr. Magánélete Volt elettarsa Igó Éva (1956-) színésznő. Egy lánya van; Lívia (1976). Díjai filmkritikusok díja (1990) locarnói Bronz Leopárd-díj (1990) Szürkület a veszprémi tv-találkozó drámai fődíja (1990) Balázs Béla-díj (1995) a filmszemle legjobb operatőri díja (1998) Szenvedély Uszty-aldani járás Az Uszty-Aldani járás (oroszul Усть-Алданский улус, jakut nyelven Уус-Алдан улууһа) Oroszország egyik járása Jakutföldön. Székhelye Borogonci. Népesség 1989-ben 21 389 lakosa volt, melynek 97,2%-a jakut, 1,6%-a orosz, 0,2%-a even, 0,2%-a evenk. 2002-ben 22 372 lakosa volt, melynek 98%-a jakut. 2010-ben 22 155 lakosa volt, melyből 21 787 jakut, 82 evenk, 74 orosz, 51 even stb. Leptopoecile A Leptopoecile a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az őszapófélék (Aegithalidae) családjába tartozó nem. Korábban egy szemétkosár-taxonba, az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába sorolták, de az új kutatások az őszapófélék (Aegithalidae) családjába sorolták át a nemet. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: bóbitás királyka (Leptopoecile elegans) bíborkirályka (Leptopoecile sophiae) Noyelle-Vion Noyelle-Vion település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 287 fő (2015). Noyelle-Vion Izel-lès-Hameau, Avesnes-le-Comte, Beaufort-Blavincourt, Hauteville, Lattre-Saint-Quentin és Manin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Demecs Dezső Demecs Dezső (Bolyk, 1928.) magyar közgazdász, filozófus, egyetemi tanár. Élete A második világháborút követően Olaszországba költözött, ahol 1955-ben az bolognai egyetemen a közgazdasági és kereskedelmi tudományok doktora lett. Tíz év múlva a New York-i State Universityn PhD fokozatot szerzett. 1962 és 1965 között ugyanitt volt tanár, emellett pedig a Dubuque Egyetem tanszékvezetője volt, 1966-tól az Arkansas-i Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1997-ben ezer dollárral segítette a Losonci Magyar Tannyelvű Alapiskolát. Demecser vasútállomás Demecser vasútállomás egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútállomás, Demecser településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kék megállóhely Gégény megállóhely Pogatschnigg Guido Pogatschnigg Guido (Szászváros, 1867. július 19. – Temesvár, 1937. március 7.) erdélyi magyar zeneszerző. Életútja A budapesti Zeneakadémián Koessler János, Erkel Gyula, Harrach József tanítványa. A regensburgi egyházzenei főiskola elvégzése után a kalocsai, majd az egri székesegyház főkarnagya. 1908-ban a temesvári Zeneművészeti Iskola igazgatójának nevezték ki. A Magyar Dal társszerkesztője. Munkássága Zeneesztétikai írásai mellett „zenés mesék” szerzője is, ezeket matinék keretében maga adta elő, hogy a gyermekekkel megszerettesse a komolyzenét. Mint zeneszerző 65 misét és közel másfélszáz egyéb egyházzenei művet írt, közülük kiemelkedik a nagyzenekarra írt Ecce Sacerdos és az Ave Maria. Sikert arattak A Kaukázus tündére és a Copf és Paróka című balettjei is. Számos költő, így Csokonai, Petőfi, Heine, Eminescu, Pósa Lajos, Szabolcska Mihály versét zenésítette meg. Tagja volt a temesvári Arany János Társaságnak, díszkarnagya a Temesvári Dalkörnek s a Zenekedvelők Egyesületének. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 Lopigna Lopigna település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 101 fő (2015). Lopigna Arbori, Arro, Rosazia, Salice, Sari-d'Orcino és Vero községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rákóczi-induló A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a k. u. k. hadsereg 32. számú ezredének karmestere írta 1820-ban. A Rákóczi-nóta hangszeres és énekelt változatainak motívumait használta fel. Bécsben adták ki 1820-ban 2- ill. 4-kezes zongorára hangszerelve. A mű két részből áll: főrész és trió. Az indulót sokan feldolgozták, közöttük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc, a legismertebb azonban Hector Berlioz zenekari műve, ami az egész világon ismertté tette a Rákóczi-indulót. A kiegyezés után bekerült A nemzet három dala című kiadványba – a Himnusz és a Szózat mellé. A II. világháború idején a Budapest I. rádiónak szünetjele volt, a háború után utóda, a Kossuth Rádió évtizedeken keresztül reggelenként a Rákóczi-indulóval kezdte az adását. Története 1823-ban kisebb változtatásokkal belekerül egy keszthelyi kéziratos verbunkos-gyűjteménybe Grand Marcia di Rakotzy címen. 1828-ban két berlini kiadónál is megjelenik, a szerző nevének említése nélkül. 1838. október 8-án bemutatják Gaál József A peleskei nótárius című énekes bohózatát a Pesti Magyar Színházban (1840-től a neve Nemzeti Színház), melynek egyik dala a Rákóczi-induló. A mű zenéjét Thern Károly szerezte. 1838. november 30-án Erkel Ferenc „phantásiát és változatokat” játszott zongorán, zenekari kísérettel, „Rákóczynak erdélyies nótájára”, ugyancsak a Pesti Magyar Színházban. 1839. március 23-án egy, a Pesti Magyar Színházban tartott hangversenyen elhangzott a Rákóczi induló is. Ugyanitt 1839. május 14-én Ole Bull (en) norvég hegedűművész játszotta az indulót. 1839. augusztus 8-án mutatták be Ludwig Schindelmeisser (en) Szapáry című háromfelvonásos operáját a Pesti Városi Német Színházban , melyben felhangzik a Rákóczi-induló is. Liszt Ferenc többször játszotta pesti hangversenyein a Rákóczi-indulót, először 1839. december 29-én. Liszt 1840. január elején meg is akarta jelentetni a hangversenyein elhangzott indulót, a cenzúra azonban közbelépett. 1840-ben Erkel Ferenc kiadta Rákóczy indulója. Emlékül Liszt Ferencre című zongoraművét, a betiltott Liszt-kiadvány helyett. A kiadásnak akkora sikere lett, hogy ugyanabban az évben még kétszer ki kellett adni. Később, 1860-ban ugyanezt kiadta a Rózsavölgyi cég is. 1840-ben Liszt előadásainak hatására megjelenik Georg Micheuz Rákóczy Marsch (Ungarischer Marsch) című műve Pesten. Liszt Ferenc 1940–43 között megírja a Magyar Dallok című, 11 zongoradarabból álló sorozatát, melynek 10. darabja a Rákóczi-induló. A ciklus folytatása (12–21) volt az 1847 körül keletkezett Magyar rapszódiák sorozat korai változata, melynek 13. száma a Rákóczi-induló. Antonio Diabelli bécsi zeneszerző és kiadó népszerű zongoradarabokat tartalmazó sorozatában az 52. füzet címe Ungarische National Melodian , ennek első (a sorozat 207. sorszámú) darabja a Rákóczi-induló. Carl Czerny Musikalisches Pfenning-Magazin für das Pianoforte című könyve 1843-ban kiadott első kötetének 116. darabja a „Ragotzy Marsch”. Franz Jüllig Ungarische National-melodien für das Pianoforte című, 1843-ban Bécsben kiadott művébe is belekerül a Rákóczi induló. A Rákóczi induló témája belekerül Erkel Ferenc Hunyadi László című operája utólag készült nyitányának gyors részébe, mely 1845. október 2-án hangzott el először. (A nyitány lassú részének témája a Rákóczi-nótából származik.) Ezzel a Rákóczi-induló túllép a Rákóczi-szabadságharc korán és hangulatán, és a magyar szabadságeszme általános zenei jelképévé válik. 1846. február 15-én és 20-án mutatták be a Nemzeti Színházban a Rákóczi-induló legismertebb, Hector Berlioz szerezte feldolgozását, melyet maga a szerző vezényelt. A darab kirobbanó sikert aratott, a közönség követelte az ismétlést. Berlioz az eredeti kéziratot Erkel Ferencnek adta; az ő hagyatékából került a Széchényi Könyvtár gyűjteményébe. Az 1846-os bemutató után Berlioz még finomított a hangszerelésen, és átdolgozta a kóda végét: az eredeti változat utolsó 7 ütemét 19 új ütemmel cserélte ki. Ez az átdolgozott változat került bele az 1845–46-ban komponált, Faust elkárhozása című drámai legendába, amit Liszt Ferencnek ajánlott. Az 1848–49-es szabadságharc bukása után a Rákóczi-indulót betiltották, és csak 1859. november 27-én játszhatta először a Filharmóniai Társaság. Erkel Ferencnek a következő évben három egymás utáni hangversenyen kellett vezényelnie a Berlioz-féle Rákóczi-indulót, mert a közönség nem tudott betelni vele. Berlioz műve a mai napig a legnépszerűbb feldolgozása a Rákóczi-indulónak, bár a bemutató után sokakat megihletett az induló. Liszt Ferenc 1860-ban zenekarra is feldolgozta. Rajta kívül Mosonyi Mihály, Reményi Ede, Bartók Béla, Johannes Brahms, Kodály Zoltán több művében feltűnnek a motívumai ill. rövidebb-hosszabb idézetei. Az átiratok száma több százra tehető; ezekről még nem készült bibliográfia. Az eredeti változat Nikolaus Scholl „Racozy Marsch”-ának eredeti változata (No. 9.): Trio: Bihari János változata Nikolaus Scholl szerette hallgatni Bihari János cigánybandáját, és gyakran játszatta vele Rákóczi keservét. Néhányan úgy gondolják, hogy nem is Scholl, hanem Bihari szerezte a Rákóczi-indulót. A Bihari János által játszott változat első része Dr. Wekerle Sándor szövegével: Vegyeskari feldolgozások Vavrinecz Béla vegyeskari feldolgozásának részlete (szöveg: Vargha József): Egy másik vegyeskari feldolgozás Goll Jánosé, ugyancsak Dr. Wekerle László szövegére. Jegyzetek Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy már 1818-ban vagy 1819-ben. A kétkezes változat Hieronymus Payer(de), a négykezes Franz v. Decret átirata. A nemzet három dala. Zongorára átírta Tarnay G. Országos Széchenyi Könyvtár. Budapest és Lipcse: Rózsavölgyi és Társa (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) A Budapest I. rádió szünetjele Gaál József: A PELESKEI NÓTÁRIUS. mek.oszk.hu (1838) (Hozzáférés: 2017. okt. 14.) Rákóczy indulója. Zongorára alkalmazta Erkel Ferenc Országos Széchenyi Könyvtár (1840) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) Liszt Ferenc: Magyar Rhapsodiák. Bécs: Haslinger (1847) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) Erkel Ferenc: Hunyadi László: Nyitány. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Eugene Kohn YouTube. app László Sportaréna (2012. aug. 10.) (Hozzáférés: 2017. okt. 14.) (videó) 3:37-től. Maga Berlioz úgy emlékszik vissza, hogy kétszer végig sem tudták játszani a forte-részt a közönség tombolása miatt, erről azonban – bár nagy szenzáció lett volna – egyik újság sem számolt be. Később Berlioz úgy emlékezett vissza, hogy Pestre indulása előtt, február 6-ról 7-re virradó éjjel komponálta az indulót, de az utólagos kutatások alapján ez is kétségbe vonható. Hector Berlioz: Rákóczi induló. Országos Széchényi Könyvtár. Szerzői kézirat (1846) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) Liszt Ferenc: Rákóczy Marsch für grosses Orchester. Leipzig: J. Schubert & Co. (1871) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.). Liszt azért várt 11 évet a kiadással, mert nem akart konkurrenciát teremteni Berlioz Faust elkárhozásának. Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 26. kotta Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 234. o. [www.mozaweb.hu/Lecke-ENK-Enek_Zene_7-Rakoczi_indulo-99375 Ének-Zene 7.] Mozaik Education (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) Források A Rákóczi-induló. Országos Széchenyi Könyvtár (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) Berlioz: Rákóczi induló: Az autográf fogalmazvány facsimile kiadása. Keletkezéstörténeti tanulmánnyal közreadja Bónis Ferenc . Budapest: Balassi Kiadó. 2010. ISBN 978 963 506 814 2 Felvételek Liszt Ferenc : Hungarian Rhapsody No. 15: "Rákóczi March". Cziffra György YouTube (2013. máj. 18.) (Hozzáférés: 2017. okt. 1.) (audió, kotta) Liszt Ferenc : 15. Magyar rapszódia. Vásáry Tamás YouTube (1996) (Hozzáférés: 2017. okt. 1.) (videó) Liszt Ferenc : Rákóczi-induló R. 439. Nemzeti Filharmonikus Zenekar , vezényel Németh Gyula YouTube (1980. máj. 30.) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) (audió) Rákóczi induló. A Magyar Néphadsere Központi Fúvószenekara YouTube (1981. nov. 16.) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) (audió) Rákóczi induló. YouTube (2012. feb. 21.) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) (videó) gépzongora. Hector Berlioz : Rákóczi induló. Állami Hangversenyzenekar , vezényel Ferencsik János YouTube (2011. ápr. 15.) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) (videó) Hector Berlioz : Rákóczi induló. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Somogyi László YouTube (1969. júl. 26.) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) (audió) Hector Berlioz : The Damnation Of Faust: Rakoczi March. Vezényel Herbert von Karajan YouTube (2009. szept. 4.) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) (audió) 0:40-től. Hector Berlioz : The Damnation of Faust: Hungarian March. Orchestre National du Capitole (en) , vezényel Tugan Szohijev (en) YouTube (2013. feb. 15.) (Hozzáférés: 2017. okt. 19.) (videó) Christy Canyon Christy Canyon, eredetileg Melissa Kaye Bardizbanian (Pasadena, Kalifornia, 1966. június 17. –) olasz–örmény családi gyökerekkel rendelkező amerikai fotómodell, pornószínésznő, 1984–2005 között több nagy költségvetésű pornófilm főszereplője, összesen több mint 250 filmben szerepelt, teljesítményéért számos díjat kapott. Az aktív filmszerepléstől való visszavonulása óta rádiós műsorvezető, moderátor. Élete Származása Melissa Kaye Bardizbanian a kaliforniai Pasadenában született, szülei olasz és örmény felmenőktől származtak. Nővére, a nála 2 évvel idősebb Carla Sinclair (* 1964) az Egyesült Államokban jól ismert író, internetes kiadó és moderátor, a „The Net Chick” női fórumok létrehozója. Középiskolai tanulmányait a burbanki Providence High Schoolban (Los Angeles megye) és a hollywoodi North Hollywood High Schoolban végezte. Marketing-képzettséget szerzett. Pályakezdése Első pornográf jelenetét 1984-ben, alig 18 éves korában játszotta el, már a Christy Canyon álnéven, Michael Phillipps rendező The Woman in Pink c. filmjében, Tom Byron (* 1961) és Stacey Donovan (* 1964) partnereként. A mediterrán és keleties vonásokat hordozó, magas, vonzó külsejű, sötét hajú, egyéni megjelenésű Christy Canyon gyorsan népszerűvé vált, a rendezők egymás után ajánlották neki a filmfőszerepeket, „árfolyama” gyorsan emelkedett, a vele nagyjából egy időben felfutó Traci Lords-szal együtt. Mindketten a népszerűsége csúcsán álló Ginger Lynn vetélytársaivá váltak. Michael Phillips még ugyanabban az évben, 1984-ben elkészítette vele a Night of Loving Dangerously c. videófilmet, amelynek többi főszerepét Traci Lords (* 1968), Jamie Gillis, Ginger Lynn és Peter North játszották. Az ekkor még fiatalkorú Traci Lords szerepeltetése miatt a filmből később komoly botrány támadt, amit rendőri vizsgálat követett. A rendezőt, a producert és Tracit átmenetileg őrizetbe is vették. A peren kívüli egyezség értelmében Traci hardcore megjelenéseit (így a Christy Canyon-nal közösen előadott leszbikus jeleneteit is) eltávolították a filmből, ezért ezek ma (legálisan) csak csonka formájában férhetők hozzá. 2003-ban kiadott önéletrajzában Christy Canyon úgy emlékezik pályájának indulásáról, hogy Greg Rome pornószínész szólította meg őt egy hollywoodi meghallgatáson, ő ajánlotta be a World Modeling Talent Agency fotomodell-ügynökséghez. Férfimagazinoknak állt modellt, és hamarosan beszállt a pornófilm-forgatásba. Önéletrajza szerint élete első kamera előtti szex-jelenetét 1984-ben a „Swedish Erotica 57” c. videofilm forgatásán Ron Jeremyvel csinálta meg, akivel később magánéletében is jó barátságot kötött. a film sztárjai Amber Lynn, Rick Cassidy, Mike Horner és a fiatalkorú Traci Lords voltak. Az újonc Christy Canyon nevét még ki sem írták a film dobozán lévő stáblistára. (Neve először a Swedish Erotica 58 folytatásának dobozán jelent meg). A Swedish Erotica 57-et a producer Caballero Control Corporation Home Video (CCC) csak 1985-ben vitte a piacra, ezért Christy Canyon első filmjeiként a már 1984-ben piacra került The Woman in Pink-et és Night of Loving Dangerously-t tartják nyilván. Pornószínésznői pályája 1984–1997 között több, mint 200 pornófilmben szerepelt. Számos díjat nyert a legjobb női alakításért („best female performance”). Felkerült az XRCO és az AVN dicsőségtáblákra (Hall of Fame). Eközben több alkalommal „végleg” kivonult a pornószakmából, távozásának okát a magánéletében beállt változásban jelölte meg. Ilyenkor férjet vagy élettársat váltott. Háromszor ment férjhez, mindháromszor elvált, első férjétől, bizonyos Grant nevűtől (2003–2004) egy gyermeke született, másik két férje Tom Sinopoli (1993–1994) és Jeremy Stone (1996–1999) volt. Christy Canyon átmeneti párkapcsolatban élt többek között John Frankenheimer és Adam Rifkin filmrendezőkkel is. A hosszabb-rövidebb ideig tartó kivonulások után Christy mindig visszatért, és újabb szerepeket vállalt. Az 1990-es évek közepén egyik aktuális „comeback”-je alkalmából a Vivid Video filmvállalat külön filmet készített vele. Az 1995-ben készült (Comeback c. filmet Paul Thomas rendezte, Christy sztárpartnere Asia Carrera volt. Exkluzív szerződést is kötöttek vele, a Vivid Girl név reklámhordozójává vált. 1999-ben az AVN Christy Canyont „minden idők 25 legjobb pornósztárja” (top twenty-five adult stars of all time) közé sorolta. Sosem használt mell-implantátumokat. Sikerének egyik titkát impozáns méretű (36DD) természetes kebleiben látják. Pornós pályafutásának egész tartama alatt, a filmezés mellett, „kivonulásai” alatt, sőt még 1997 után is Christy Canyon rendszeresen fellépett exkluzív sztriptíz-táncosnőként is. Fotómodellként is népszerű volt, erotikus képsorozatai megjelentek a Hustler, a Celebrity Sleuth, a Penthouse magazinokban, és más, hasonló profilú orgánumokban. 2003-ban Christy Canyon megírta és kiadta önéletrajzát „Fények, kamera, szex” (Lights, Camera, Sex!) címmel, amelyet 2003. április 26–27-én a Los Angeles Times könyvfesztiválján mutatott be. Ebben részletesen leírta pályakezdésének éveit is. Egy 2005-ös rádiós interjúban, a HIV vírus terjedésével kapcsolatban Christy Canyon tudatta híveivel, hogy az 1990-es években a Vivid Entertainmentnél készült filmjeiben ő kizárólag biztonságos szexet mutatott be (férfi partnerei kondomot használtak), viszont minden egyes filmbéli partnerével, még az éles felvételek előtt, szigorúan a színfalak mögött mindig óvszer nélkül „gyakorolt”. Visszavonulása Több kivonulás és visszatérés után Christy Canyon 2005 körül (jelenlegi állás szerint véglegesen) visszavonult az aktív pornográf filmszerepléstől. A pornóiparhoz lazábban kapcsolódó iparágban maradva saját honlapot épített fel, és jelenleg (2011) ennek üzemeltetésében közreműködik. Szex-termékeket és divatholmikat árul az eBay-en keresztül. 2005 novemberében Christy Canyon zsüritagként szerepelt a Jenna Jameson által szervezett televíziós pornósztár-válogató vetélkedő (Jenna’s American Sex Star) első évadának adásaiban. 2010 óta a Sirius XM Satellite Radio médialánchoz tartozó Playboy Rádiónál dolgozik. Nicki Hunterrel közösen vezeti a Night Calls c. éjszakai beszélgetőműsort. Testi jellemzői Christy Canyon testmagassága 172 cm (5 láb és 8’’). Testsúlya (1995-ben) 59 kg (129 font). Testméretei 92DD–61–91 cm (36DD–24–36’’), szeme barna, haja barna, vonásainak jellege örmény és olasz felmenőket mutat. Demet Evgar Demet Evgar (Manisa, Törökország, 1980. május 19.) egy török színésznő, aki egyaránt vállal szerepeket színházban és filmekben is. Bátyja, Yiğit Evgar, szintén színész. Demet Evgar 1980-ban a törökországi Manisában született. Az Isztambuli Egyetemen színházi szakon végzett. A Kenter Színházban – egy alkalommal – szerepet vállalt David Hare A kék szoba című színművében. A 2000–2005 közötti időszakban, az iskolát követően, a Kerem ile Aslı, a Bütün Çocuklarım és a Emret Komutanım és a Banyo és a Güneşi Gördüm filmekben szerepelt. 2009-ben és 2010-ben a Molière egyik színdarabjában, a L'Avare-ban (A fösvény) játszott, szintén szerepelt a Macbeth és az Anna Karenina műben is. Hírnevét Mustafa Altıoklarnak köszönheti részben, akinek a kedvence[forrás?]. A 2000-es évek elején két kiemelt filmben is szerepelt Mustafa Altıoklar miatt[forrás?]. 3299 Hall A 3299 Hall (ideiglenes jelöléssel 1980 TX5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1980. október 10-én. Néray Katalin Néray Katalin (Budapest, 1941. október 26. – 2007. szeptember 5.) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, a Ludwig Múzeum igazgatója (1993–2007). Életpályája 1959–1964 között végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát, művészettörténet–magyar szakon. 1964–1980 között a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Propaganda Osztályán foglalkozott kiállítási ügyekkel, majd 1980–1982 között a Művelődési Minisztérium Nemzetközi Propaganda és Sajtó Főosztályán a nemzetközi kiállításcsere volt a területe. 1982–1984 közt a Műcsarnok Nemzetközi Kiállítási Osztályának vezetőjeként, majd 1984–1992 közt a Műcsarnok igazgatójaként dolgozott. 1992-től a Ludwig Múzeum Budapest, majd 1996-tól az utód Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója volt. Több száz kiállítást rendezett itthon és külföldön, rendszeresen publikált magyar és külföldi lapokban, katalógusokban. Részt vett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskola Kar múzeumpedagógiai képzésében. Tagságai 1990–1999 között a Kritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke volt. Az ICOM-nak, a CIMAM-nak, a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány kuratóriumának és az MTA Művészettörténeti Bizottságának is tagja volt. A velencei biennálé Magyar Pavilonjának kurátora: az 1986-os, 1988-as, 1990-es, 1997-es években. 1996-ban a São Pauló-i Biennálé Universalis kiállításának kelet-európai kurátora, valamint a rotterdami Manifesta 1 főkurátora volt. Főbb művei A brit szobrászat új útjai (in: kat. Made Strange, Ludwig Múzeum, 1993) Utopia, Irony, Displacement (in: Universalis, 23. Bienal de São Paulo, 1996) „If All Goes Well”. Hungarian Art in an International Context (in: 3×3 From Hungary, Center for Curatorial Studies, Bard College, Annandale-on-Hudson, New York, 1996) Construction–Deconstruction–Reconstruction. Gábor Bachman and the Exhibition Architecture (in: Gábor Bachman: The Architecture of Nothing, a Velencei Nemzetközi Építészeti Kiállítás katalógusa, Műcsarnok, Budapest, 1996) Man Looking into a Well – László Fehér and the Hungarian Painting Tradition (in: László Fehér Erinnerungen an Reales, Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien, Palais Liechtenstein 1998) Zeitgenössische Kunst in Ungarn (szerk.: Sietz, B., esszék nyolc művészről, München, 1999) Blue Fire: Fiatal Művészek 3. Biennáléja (esszék a magyar résztvevőkről, Prága, 1999) A magyar neoavantgárd nagy évtizede: 1968–1978; Az utolsó évtized: 1989–1999 (in: Aspekte/Positionen. Kunst in Mitteleuropa 1949–1999, Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien, 1999; in: Nézőpontok/Pozíciók. Művészet Közép-Európában 1949–1999, Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs művészeti Múzeum, 2000) Desire Hides in Gaze (in: Orshi Drozdik katalógus, Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, 2002) Kozyra a Ludwigban (in: Katarzyna Kozyra „The Rite of Spring”, katalógus, Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, 2003) Párhuzamos életművek (in: Praesens, 2003/1.) Az újjászületett Van Abbemuseum (in: Új Művészet , 2003/11.) Ha minden jól megy… (in: Praesens, 2004/2.) Geometria Magyar (in: kat., Városi Galéria Pilzen, 2004) Lakner László Metamorphosis monográfia (Előszó és szerkesztés, Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, 2004) Contemporary Art Situation in Hungary (in: Positioning – in the New Reality of Europe: Art from Polsaand, the Czech Republik, Slovakia and Hungary, The Japan Foundation, Tokió, 2005). Díjai 1988: Munkácsy Mihály-díj 1998: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1999: A Lengyel Kulturális Miniszter kitüntetése, a Martyn Klára-díj 2005: Széchenyi-díj . La Bastide-Solages La Bastide-Solages település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 109 fő (2015). La Bastide-Solages Brasc, Coupiac, Plaisance, Curvalle, Fraissines és Trébas községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Demeter Réka Demeter Réka (Esztergom, 1991. szeptember 26. –) válogatott labdarúgó, hátvéd. Jelenleg az MTK Hungária FC labdarúgója. Pályafutása Klubcsapatban 2000-ben a Sárisápi Bányász csapatában kezdte a labdarúgást. 2006 és 2009 között a Ferencvárosban játszott. 2009 óta az MTK labdarúgója. 2011 őszén egy rövid ideig a spanyol UE L'Estartit csapatában szerepelt. A válogatottban 2009 óta 32 alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 2009–10, 2010–11, 2011–12, 2012–13 3.: 2008–09 Magyar kupa győztes: 2010, 2013 döntős: 2011 Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Fehérfülű gyászkakadu A fehérfülű gyászkakadu (Calyptorhynchus baudinii) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj. Tudományos nevét Nicolas Baudin francia kutatóról kapta. Előfordulása Ausztrália délnyugati részén, a Murchinson folyótól délre honos. Megjelenése Testhossza 56 centiméter, testtömege 630-750 gramm. Tollazata sötétkék, fülénél fehér folt díszíti. Faroktollai fehérek. A tojó fülfedői és tollainak szegélye fehér. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 1.) Oiseaux.net Fernando Carvalho Rodrigues Fernando Carvalho Rodrigues pr. (Casal de Grey, 1947. január 28. –) portugál villamosmérnök, fizikus, professzor, az első portugál műhold, a PoSAT–1 koordinátora. Életpálya 1964-1969 között a Lisszaboni Egyetemen tanult, majd fizikából (optika- és optikai elektronika) diplomázott. Az University of Liverpool keretében (Ph.D.) doktorált. 1984-től a Laboratório Nacional de Engenharia e Tecnologia Industrial koordinátora. 1985-től az Instituto Superior Técnico egyetem Fizikai Tanszékének tanára. 1995-től az Universidade Independente Műszaki Karának vezetője. Az első portugál műhold atyjaként több Intézménnyel és egyetemmel kötött együttműködési megállapodást. Szakmai sikerek Pfizer Award kitüntetés tulajdonosa, 1995-ben az Ordem Militar de Sant'Iago da Espada lánc tulajdonosa, 1995-ben a Honoris causa elismerésben részesült, több Tudományos Akadémia tagja, Írásai Több műve jelent meg Portugáliában és Amerikában Oeschebüttel Oeschebüttel település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 170 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Jan Zajíc Jan Zajíc (Vítkov, 1950. július 3. – Prága, 1969. február 25.) cseh diák volt, aki a prágai tavasz eltiprása és országa megszállása ellen tiltakozva felgyújtotta magát Prágában. Gyerekkora Jan Zajíc szülei a második világháború után kitelepítettként érkeztek az észak-morvaországi Vítkovba. Apja eladó, anyja az általános iskola tanára lett. Jan Zajícnak egy bátyja és egy húga volt. A családi dokumentumokból kiderül, hogy apja inkább liberálisan nevelte gyermekeit, anyja viszont ragaszkodott a hagyományos keresztény neveléshez. Jan Zajícot megkeresztelték. 1965-ben fejezte be az általános iskolát Vítkovban, és Šumperkben kezdett tanulni. A szakiskola választásának hátterében apja betegsége állt, a családnak szüksége volt arra, hogy minél hamarabb munkába álljon ő is. Jan Zajíc, akárcsak iskolatársai, érdeklődéssel követte a politikai változásokat, és részt vett az ezekről rendezett vitákban. Az invázió után Az 1968. augusztus 21-ei invázió után csatlakozott az ellenálló mozgalmakhoz. Apja és bátyja kérése ellenére is visszautasította, hogy elhagyja az országot. Azután, hogy Jan Palach 1969. január 16-án felgyújtotta magát a Vencel téren, Zajíc a fővárosba utazott, és csatlakozott az éhségsztrájkot folytató fiatalokhoz, akik a nemzeti múzeum előtt táboroztak le. Január 25-én egy osztálytársával részt vett Palach temetési szertartásán. A következő néhány napot Prágában töltötte, és ez az időszak döntőnek bizonyult öngyilkosságát illetően. Palach utolsó levele alapján Zajíc úgy gondolta, hogy nemsokára újabb egyetemi hallgató áldozza fel magát, de ez nem történt meg, így ő maga kezdett felkészülni az önégetésre. Az önégetés Február 25-én reggel indult el a fővárosba otthonából. Annak ellenére, hogy különböző célokkal vele utazott három osztálytársa és a rendőrség is tudott szándékáról, senki nem próbálta megakadályozni öngyilkosságát. Jan Zajíc délután fél kettőkor a Vencel tér 39. szám alatti házban benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Nem sikerült az épületből kifutnia, így azon a helyen halt meg, ahol felgyújtotta magát. Zajíc hátrahagyott egy listát, amelyen kitalált követői szerepeltek, valamint egy nyilatkozatot, amelyet a Csehszlovák Köztársaság polgárainak címzett. Ebben a következőt írta: „Annak ellenére, amit Jan Palach tett, életünk visszatért a régi kerékvágásba. Ez az amiért úgy döntöttem, hogy a kettes számú fáklyaként felébresztem a lelkiismereteteket. Nem azért teszem, hogy gyászoljatok, híres legyek vagy azért, mert őrült vagyok. Úgy döntöttem, feláldozom magam, hogy tényleg összeszedjétek magatokat, és ne engedjétek, hogy néhány diktátor elnyomjon benneteket! Ne feledjétek: ha valakinek ellepi a fejét a víz, akkor nem számít, hogy milyen magas az. (...) Fáklyám világítsa be az utat a szabad és boldog Csehszlovákiához.” A temetés Jan Zajíc temetését Vítkovban tartották 1969. március 2-án. Nagyjából nyolcezer ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét. Zajíc családjának életét megnehezítették a hatóságok, anyja elvesztette állását az iskolában, apját kizárták a kommunista pártból. A mártír tett gondokat okozott bátyja és húga egyetemi felvételében és későbbi tanulmányai során. René Viviani René Viviani (Sidi Bel Abbès, 1863. november 8. – Le Plessis-Robinson, 1925. szeptember 7.) szocialista politikus, a Harmadik Köztársaság 49. miniszterelnöke volt az első világháború első évében. Élete René Viviani 1863. november 8-án született Sidi Bel Abbès-ban (Algéria) olasz bevándorlók gyermekeként. Ügyvédként kezdte a pályáját. Előbb Algériában, majd Párizsban praktizált. Számos esetben képviselt munkásokat és szocialistákat és briliáns, hatásos beszédeivel szerzett hírnevet magának. 1893-tól 1902-ig Párizs szocialista képviselője volt és együttműködött Jean Jaurès szocialista politikussal a L’Humanité című újság létrehozásában. Ugyancsak részt vett az egyesült szocialista párt megalapításában 1905-ben. 1906 októberében, a képviselői kamarába való újraválasztása után, részt vett Georges Clemenceau miniszterelnök kormányának munkájában Franciaország első munkaügyi minisztereként. Az új pártot elhagyva független szocialista képviselőként látta el feladatát. Három évet töltött el Clemenceau kormányában, de ezen időszak alatt nem került sor olyan reform bevezetésére, amely javított volna a munkások és a szegények helyzetén. Aristide Briand alatt továbbra is munkaügyi miniszterként vett részt a kormány munkájában, egészen 1910 novemberéig. Az ő felelőssége volt az 1900 óta hozott szociális törvények beiktatása. 1913 decemberétől 1914 júniusáig oktatásügyi miniszter volt, majd miniszterelnökké és egyben külügyminiszterré választották. 1914. augusztus 3-án, amikor a Német Birodalom hadat üzent Franciaországnak, Viviani lemondott a külügyminiszteri posztról. Augusztus végén nemzeti egységkormányt alakított, melyben minden párt képviseltette magát. 1915 októberében lemondott miniszterelnöki megbízatásáról, mivel sok kritika érte a lőszerutánpótlás hiányosságai miatt, de 1917 márciusáig igazságügy-miniszterként szolgált. 1920-ban és 1921-ben Viviani képviselte Franciaországot a Népszövetségben (Genfben), valamint a washingtoni tengerészeti konferencián. 1922-ben a szenátus tagja lett, de a politikában ezt követően már nem vett részt. 1925. szeptember 7-én hunyt el Le Plessis-Robinson-ban. Jegyzetek Encyclopedia Britannica:René Viviani (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. július 30.) Forrás Encyclopedia Britannica:René Viviani (angolul) Fernando Couto Fernando Manuel Silva Couto (Espinho, 1969. augusztus 2. –) portugál válogatott labdarúgó. A portugál válogatott tagjaként részt vett a 2002-es világ illetve az 1996-os, 2000-es és a 2004-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Portugál bajnok (3): 1987–88, 1991–92, 1992–93 Portugál kupagyőztes (3): 1987–88, 1990–91, 1993–94 Portugál szuperkupagyőztes (2): 1991, 1994 UEFA-kupa győztes (1): 1994–95 Spanyol bajnok (1): 1997–98 Spanyol kupagyőztes (2): 1996–97, 1997–98 Spanyol szuperkupagyőztes (1): 1996 KEK győztes (1): 1996–97 UEFA-szuperkupa győztes (1): 1997 Olasz bajnok (1): 1999–00 Olasz kupagyőztes (2): 1999–00 , 2003–04 Olasz szuperkupagyőztes (2): 1998, 2000 U20-as világbajnok (1): 1989 Európa-bajnoki döntős (1): 2004 Európa-bajnoki bronzérmes (1): 2000 Fehérgyűrűs csüngőlepke A fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjához tartozó faj. Elterjedése, élőhelye A Bajkál-tótól, a Tiensán hegységtől Kis-Ázsián és Közép-Európán át egészen Franciaországig, Dél-Olaszországig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és a Duna–Tisza közén elterjedt. Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.) Alfajai Rendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható. Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni. Megjelenése A hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nőstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is. Életmódja A repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg Carduus-, Centaurea-, Knautia- és Scabiosa fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők Ajuga genevensis és Sambucus ebulus virágokon is. A hernyók tápnövényei az Anthyllis vulneraria, Dorycnium herbaceum, Onobrychis viciifolia, Onobrychis arenaria, Lotus uliginosus, Lotus corniculatus. Veszélyeztetettsége Magyarországon elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj. Forrás Forum.index.hu - magyar neve Fehérhasú amazília A fehérhasú amazília (Leucippus chionogaster) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Argentína, Bolívia, Brazília és Peru területén honos. Alfajai Leucippus chionogaster chionogaster Leucippus chionogaster hypoleucus Magyar stilisztika Romániában Magyar stilisztika Romániában A magyar nyelvre és nyelvszövegekre vonatkozó stilisztikai kutatások a határainkon túl élő magyar kisebbségek körében is igen fontosak, az alábbiakban a romániai magyarok stilisztikai kutatásait tekintjük át, amelyek természetesen (és a lehetőségek szerint) összefüggésben vannak a magyarországi kutatásokkal. 1918 után Önálló kutatási ágazatként az 1960-as évektől jelentkezik a romániai magyar tudományosságban. Szabó Zoltán kezdeményezésére a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszékén ekkor kezdtek először programszerűen stílusjelenségekkel, majd később általánosan összegező stíluskutatással foglalkozni. Az itt jelentkező kutatók különböző tárgyválasztásaik ellenére közös elvi alapot választva valamennyien a modern nyelvelméletekre támaszkodnak. Ez, az európai fejlődésnek megfelelően, kezdetben a strukturalizmus volt, ennek is a jelentéstani ágazata; a későbbiekben a szemiotika, a matematikai nyelvészet, a generatív grammatika, a századvég közeledtével meg a szövegnyelvészet lett a legfőbb inspirációs forrásuk (vö. Szabó Zoltán: A mai stilisztika nyelvelméleti alapjai. Kolozsvár, 1977); szintén együvé tartoznak abban az értelemben is, hogy a stílust, számtalan más lehetőség közül, megkülönböztető erejű, nyelvileg elemezhető, leírható szövegsajátosságnak tartják. Ezért szokás velük kapcsolatban kolozsvári iskoláról beszélni. Ennek a csoportnak a fellépése előtt Erdélyben a stilisztika területén kevés dolog történt. 1918 után elsősorban az iskolai anyanyelvi oktatás gyakorlati szükségleteire kellett koncentrálni. Olyan tankönyvekre volt szükség, amelyek hozzásegíthették a magyar tanulóifjúságot anyanyelve épségének-szépségének megőrzéséhez, szabatosságának, világosságának, kifejezőerejének műveléséhez, ápolásához. Nem véletlen tehát, hogy a 20. század első felében normatív, előíró jellegű stilisztikákra volt szükség. Ebből a felismerésből született meg Bilinszky János és György Lajos tankönyve (Stilisztika olvasókönyv középiskolák és polgári iskolák III. osztálya számára. Dicsőszentmárton, 1922; illetve Stilisztika. Fiú- és leányközépiskolák III. osztálya számára. Kolozsvár, 1922). Mindkettő szemléleti és módszertani vonatkozásban egyaránt a kor tudományos színvonalán állt: a magyar stilisztika mindmáig rendkívül nagy képzettségű művelőjét, Négyesy Lászlót követték. Az 1940-es évektől kezdve György Lajos a Kolozsvárra visszatérő I. Ferenc József Tudományegyetemen már a másik nagy előd, a kitűnő stilisztikus, Zlinszky Aladár elveit és módszereit szintén beépítette saját koncepciójába. Az ugyanitt 1947-ig oktató Benedek Marcell vers- és prózaelemzéseit a korszerűség jellemezte. Bár Európa-szerte a kutatók (főleg a genetikus, lélektani stíluselemzéseket tökélyre fejlesztő Leo Spitzer) ekkor a stílus egyéni sajátosságainak, a stílus és ember, a stílus és lélek bensőséges kapcsolatának a kimutatását tűzték ki célul, Benedek Marcell inkább az irodalmiság stilisztikai lényegére összpontosított, a stílus szépségét, gazdagságát emelte ki, ezt az eljárást tartotta a mi körülményeink között nevelő értékűnek (Az irodalmi műveltség könyve. Kolozsvár, 1946 – végső formájában: Az olvasás művészete. Budapest, 1957). A Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán 1947-től Szabédi László lépett Benedek Marcell örökébe. Ő szintén a stílus nyelvi szerveződését kutatta; Az irodalmi nyelv története című, máig kiadatlan egyetemi előadássorozatában, amely a magyar stílustörténet megalkotására tett első kísérlet volt, komplex módszert alkalmazott. Az Ómagyar Mária-siralomtól Vörösmarty költészetéig ívelő korszakot átfogó előadásaiban a lélektan–nyelvészet–esztétika elemzési eszközeinek értő ötvözésével hozott újat a hazai egyetemi oktatásban. Az 1950-es évek első felétől ő már felfigyelt az akkoriban (eredményessége okán) egyre inkább előtérbe kerülő funkcionális stilisztikai irányzat megkerülhetetlenségére. A költői képekről, valamint a versek hangzásvilágáról (A művészi képről. In: Nyelv és irodalom. Bukarest, 1956 és A magyar ritmus formái. Uo. 1955) mindig a nyelvi és nem nyelvi kontextusok összjátékára sarkítva mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a tartalom és a forma egymást alakító kapcsolatából származik a nyelvi kifejezésmód, azaz a stílus rejtett jelentéseket sugalló ereje, minőségeinek sokféle színezete. Szabédi a stílustörténetként felfogott irodalmi nyelvi stílus kutatásának volt a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken a diákság csodálatát joggal élvező előmozdítója. 1959-ben történt tragikus haláláig azonban a leíró stilisztika, mint olyan, tantárgyként nem létezett. Az örökébe lépő Szabó Zoltán szintén a szépirodalmi stílus történeti fejlődésének a vizsgálatát folytatta tovább. Ő érlelte elméletté az addigi elemzési gyakorlat tanulságait. Alapos nyelvészeti képzettsége nyelvi konkrétumokon alapuló szintézisre sarkallta. Rámutatott, hogy a kronológia tengelyén jelentkező íróknak, költőknek olyan egyező és egymástól eltérő kifejezésmódbeli eszköztáruk van, amelyek egyidejű és egymás utáni jelentkezésükben egyaránt leírhatók és összevethetők. Az azonosságokból, mint mondta, jól megragadható fejlődésvonalak, stílustendenciák rajzolódnak ki, amelyek stílustörténetként értelmezhetők. Először a Kis magyar stílustörténetben (Bukarest, 1970) összegezte kutatásai eredményeit, majd a későbbiek során tovább pontosítva eredeti elképzelését, a nemzetközi szakirodalomban is egyedülálló stílustörténeti szintézist hozott létre (átdolgozott, kiegészített változat: Kis magyar stílustörténet. Budapest, 1982). A magyar irodalom hét évszázadát felölelő munkájában a változások lényegét, irányát, sajátosságait és eredményeit jelző irányzatokat, tendenciákat igyekezett megragadni. Ehhez saját módszert dolgozott ki: hierarchikus rendbe állítva vizsgálta a stílusban nyelvileg megragadható, jelentéshordozó stilémákat, azaz többlettartalmat sugárzó elemeket: hangváltásokat, vers-zenét, szóhasználatot, képalkotást, a mondatformákat és a szövegszerkezeteket. Következetesen igazodott a kigondolt lépcsőzetességhez: 1) konkrét művek stílusa; az összehasonlításukból általánosítással nyert 2) egyéni stílus: – az egyéni stílusok egybevetésével létrehozható újabb absztrakció 3) a stílusfejlődési tendencia vagy stílusirányzat, röviden irányzat, esetleg áramlat. Ez a hierarchia felső szintje, amely a következőképpen absztrahálható: elsőként el kell készíteni az egymást követő korszakok ún. szinkrón metszeteit, majd a kronológiai tengelyen haladva össze kell hasonlítani őket. Az a kategória, amely így létrehozható, általánosításként, azaz absztraktumként értelmezhető és értékelhető. (A nemzetközi szakirodalomban nem mindenki fogadja el az általánosítással nyert stíluskategóriák, mint egyéni stílus, korstílus létezését. E kérdés magyar visszhangjában jelentkező elismerésekre és kételyekre lásd egyebek mellett Martinkó András írása, Kritika , 1971/5.) A hazai magyar silisztika egyik jellemzője tehát a történetiség előtérbe állítása. Az ekkor már nagy elismerésnek örvendő funkcionális és strukturalista alapvetésű, jelentéstanilag jól behatárolható leíró stilisztika 1960-tól szintén Szabó Zoltán jóvoltából lett önálló egyetemi diszciplína. Oktatója először ő maga volt, majd az 1970-es évek elejétől 1994-ig Józsa Nagy Mária). Nyugdíjazását követően Pethő Ágnes lépett a helyébe, akinek sikerült az addig már önnön lehetőségeit kifutó leíró stilisztikát nemzetközi vonatkozásban is új, produktív módon továbbfejlesztenie. A leíró stilisztika hazai oktatásában a F. de Saussure strukturalista nyelvelméletében gyökerező Ch. Bally tanításait követve az expresszivitásra, a nyelvi elemek kifejező erejére, azaz érzelmi–hangulati–jelentés szerinti többlettartalmára összpontosító tudománynak tekintették ezt a tantárgyat. A kommunikációs összetevőktől függő többlettartalmak szerveződésének a mikéntjét, hogyanját vizsgálták, tehát nem a régi retorikai-poétikai osztályozó (taxonomizáló) módszert alkalmazták. Leíró stilisztikájuk, A kis magyar stilisztika (Bukarest, 1968) megírásakor a négy szerző: Bartha János, Horváth Tibor, Józsa Nagy Mária és Szabó Zoltán A magyar stilisztika vázlata című magyarországi egyetemi kézikönyvet (Budapest, 1959) választotta mintául. Ebben ugyanis Fábián Pál, Szathmári István és Terestyéni Ferenc már magas színvonalon összegezte mindazokat az elméleti-módszertani újításokat, amelyek a nemzetközi szakirodalomban a 20. század első felétől világossá tették, hogy a klasszikus retorikában/poétikában alkalmazott tanítások nem elégségesek a stílus törvényszerűségeinek megértéséhez/megértetéséhez. A modern szemantika, a rész–egész, a nyelvi elem és szövegkörnyezet kérdése ebben a vonatkozásban a stilisztikai elméletből és gyakorlatból nem maradhat ki. A kolozsvári szerzők nem a nemzeti stilisztika pontos hasonmását akarták létrehozni. Amazénál tömörebb, összevontabb tárgyalásmódot választottak. Szerencsésen beolvaszthatták könyvükbe az eltelt években megjelent újabb román, magyar és más nyelvű szaktanulmányok fontos megállapításait. Ugyanakkor a hazai magyar nyelv oktatásának ilyen természetű hiányait pótolandó, szükségszerűnek ítélt eklektikus tárgyalásmódra vállalkoztak. A könyvet a stilisztika történetének vázlatszerű összefoglalója vezeti be, és a tárgyalt stíluseszközök funkcionálását példázandó, stilisztikai elemzéseket tartalmazó fejezet zárja. Ez lett a könyv legvitatottabb része. A stílusértékkel telített elemek rendszerező bemutatásában mindkét egyetemi tankönyvben a szépirodalmi példáké a mennyiségi-minőségi főszerep. Nem a többi nyelvi stílus (tudományos, publicisztikai, hivatalos nyelvi, stb. stílusváltozat) létének a semmibevevése az ok, hanem az idevágó előtanulmányoknak az akkor még nyomasztó hiánya. A kis magyar stilisztika megjelenése egyben híradás volt arról, hogy az egyetemen ez a tantárgy többé nem a „Bevezetés az irodalomba” című agyonideologizált kurzus egyik korszerűtlen fejezete. Az elkövetkező csaknem három évtizedben Szabó Zoltán, mint a stílustörténet kutatója-előadója, Józsa Nagy Mária meg a leíró stilisztika tanáraként, igyekeztek az előadásokban továbbra is hasznosítani a modern nyelvtudomány, a matematikai nyelvészet, a szemiotika (sőt Jakobszon fellépését követően az irodalomtudomány és poétika), az információelmélet, stb. a stilisztikát is érintő eredményeit. (A végső „győzelem” a szövegnyelvészeté lett.) Egyebek mellett sokban alapoztak Károly Sándor Általános és magyar jelentéstan című könyvének (Budapest, 1970) jelentésstruktúrákat értelmező elveire és osztályozási szempontjaira. Az irodalomtudományban a strukturalizmust sikerrel hasznosító és továbbgondoló Hankiss Elemér hatása volt talán a legnyilvánvalóbb. De nem hiányozhat a modern poétika atyja, Roman Jakobszon nevének a megemlítése sem: az ő tanításának hatása jól érződik az előadók és az ekkorra már önálló kutatókká váló, kitűnő szemináriumi dolgozatokat, tanulmányokat, államvizsga-dolgozatokat meg doktori értekezéseket készítő tanítványok munkáiban. A stilisztika hazai művelői nem feledkeztek meg az itthoni lehetőségek kiaknázásáról sem. Mindvégig igyekeztek követői és közvetítői lenni mindannak, amit a román nyelvtudományban elismerésre méltónak, eredeti elvnek és a stilisztikában követendő, produktív módszernek tartottak. A kolozsvári kutatócsoport tagjai, Szabó Zoltán kitűnő irányító készségének köszönhetően, a következő fórumokon jelentkeztek kisebb-nagyobb rendszerességgel: nemzetközi és hazai nyelvészeti kongresszusokon, tudományos értekezleteken, tudományos folyóiratokban, mindenekelőtt a hazai magyar nyelvű NyIrK-ben, a magyarországi Magyar Nyelvőrben, Magyar Nyelvben, Nyelvtudományi Közleményekben; irodalmi folyóiratokban (Utunk, Korunk, A Hét). A különböző helyeken, valamint az önálló tanulmánykötetekben, gyűjteményes kiadványokban (Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok. I–II. Bukarest, 1981, 1984), jelenségmonográfiákban közzétett eredményeik, újító jellegű elméleti, módszerbeli eljárásaik kritikai jellemzése szintén Szabó Zoltán könyvében olvasható. Ebben az időszakban a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszékén összpontosuló stíluskutatás legfontosabb eredményei a következők voltak: P. Dombi Erzsébet több újító jellegű előtanulmány után értékes jelenségmonográfiát készített a szinesztéziáról, amelyben alkotó módon alkalmazta a modern jelentéstant, az információelméletet, valamint a stílusstatisztikát (Öt érzék ezer muzsikája. A szinesztézia a Nyugat lírájában. Bukarest, 1974); J. Nagy Mária egy újszerű cseh strukturalista tipológia felhasználásával elkészítette a szépirodalmi kifejezési kategóriák példákkal és funkcionális elemzésekkel szemléltetett rendszerét s rámutatott e kategóriáknak a műelemzésekben való alkalmazhatóságára (A szó művészete. Bevezetés a stíluselemzésbe. Bukarest, 1975); Murvai Olga a stilisztika időszerű kérdéseit ismertető antológiák közzététele mellett elsősorban a szabad függő beszédnek az impresszionizmusra alapozó szövegnyelvészeti vizsgálatával járult hozzá a kolozsvári iskola rangosodásához (Szöveg és jelentés. Bukarest, 1980); Dobos B. Magda a nominális szerkesztésmódok szövegtípusainak a stílusfestő szerepéről értekezett (A nominális szerkesztésmód a magyar impresszionista szépirodalomban. Bukarest, 1980); Kabán Annamária a tudományos stílus szövegtipológiájának a megalkotását tűzte ki céljául (A magyar tudományos stílus a kezdetektől a felvilágosodás koráig. Budapest, 1990). A hazai stilisztika természetesen nemcsak nyelvészeti kötöttségű. Rendszerszerű irodalmi stilisztikát nem írtak ugyan, mégis a stílus számos kérdésének a tisztázásában egyfelől az íróknak, például Páskándi Gézának, Szilágyi Domokosnak, Deák Tamásnak volt jelentős hozzájárulása, másfelől meg a műkritikusoknak, többek között K. Jakab Antalnak, Láng Gusztávnak (a Kiskatedra című Utunk-rovatban) a stíluskérdések megvitatásában, a stílus törvényszerűségeinek hiteles feltárásában. Ők az irodalmi folyóiratokban közzétett rangos esszékben, vitairatokban, az irodalom értő olvasására nevelő, rendszeresen megjelenő műelemzésekben fejtették ki szakavatott véleményüket, s irodalmárokként, költőkként hatásos szemléletalakító szerepük volt. Különösen az 1960-as évek voltak hangosak a stílusvitáktól (Páskándi Géza: Az önmagát és a tárgyát láttató nyelvről. Utunk, 1966/46; K. Jakab Antal: Nyelv – vagy stílus? Utunk, 1966/51). Tanulságosak K. Jakab Antal és Láng Gusztáv Gondolatok a líráról címmel közölt vitaírásai. Utunk, 1968/49. és 50). Szilágyi Domokos a jeles román esztéta, Tudor Vianu stilisztikai tanulmányainak magyarra fordításával gazdagította kortársai stíluselméleti tudását (A metafora kérdései és egyéb tanulmányok. Bukarest, 1967). Stíluskutatóként jelentkezett először Cs. Gyimesi Éva is. Neki sikerült átmentenie a nyelvészeti stílusfogalmat az irodalmiság lényegének leírásába, legváltozatosabb formáinak a vizsgálatába. Számos eredeti következtetésre jutott a tárgyias intellektuális stílus és a modern magyar irodalom változatos formáinak esztétikai-stilisztikai elemzése terén (Találkozás az egyszerivel. Kísérlet mai líránk értelmezésére. Bukarest, 1978). Az 1980-as évektől egyre inkább a hermeneutika felé fordult a figyelme. Könyve, a Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba, megjelenése idején (1983) nem csak szakmailag, de politikailag is merész leszámolás volt a marxista jóváhagyású utánzáselmélettel. Eredeti módszerei a műalkotások retorikai-stilisztikai komponensének vizsgálatában érvényesülnek kitűnően (Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése. Bukarest, 1990; Gyöngy és homok. Bukarest, 1992). Ebben az utóbbi tanulmányban ismét témává tette a transzilvanizmust. Mindvégig a kolozsvári iskola tagja maradt Murvai Olga, aki didaktikai tevékenységét a bukaresti egyetem Hungarológia Tanszékén fejtette ki. Őt tarthatjuk Szabó Zoltán legközvetlenebb munkatársának, 2007-et követően szellemi hagyatéka megőrzőjének és folytatójának. Arról, hogy a Szabó Zoltán köré csoportosuló kutatók összegező szándékú, tematikus stílusvizsgálatot végeztek, nem csupán az eddig megemlített kiadványaik tanúskodnak, ezt bizonyítják az impresszionizmusról megjelentetett munkák (Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról. Bukarest, 1976), valamint más kiadványaik, mint például a szecesszióról szóló tanulmánygyűjtemény (Arany alapra arannyal. Budapest, 2002), de még inkább a szövegvizsgálat új módszereit bemutató/alkalmazó tanulmányoknak az akkor nagy szakmai újdonságnak számító kötete, A szövegvizsgálat új útjai (Bukarest, 1982). Az eleddig már ismert és elismert nevek mellé, mint P. Dombi Erzsébet, Murvai Olga, Kabán Annamária, újabbak sorakoznak: Túros Endre, Csutak Judit, Józsa Mária (Sándor Mária), Sájter Laura, stb. Ezekben az években ugyancsak a Szabó Zoltán, valamint J. Nagy Mária irányításával sok államvizsga-dolgozat készült stilisztikából, jelezvén az ide összpontosuló kutatói kedv megélénkülését, a diszciplínára való érdemi felfigyelést. 1989 után Az 1989-es rendszerváltozás az egyetemen a diáklétszám és a tanári kar bővülésével, a kutatási horizontok tágításával megnövelte a stílusvizsgálat mennyiségi-minőségi lehetőségeit. Ebben a szerencsés új helyzetben valóra válhatott Szabó Zoltánnak az a kifejezett törekvése, hogy a stilisztikát szövegstilisztikaként fogadtassa el: hogy a stílusnak a különböző szövegszinteken elhelyezkedő elemeit szűkebb és tágabb szövegkörnyezetben kialakult kapcsolatrendszerük, hatásmechanizmusuk függvényében, pragmatikai szempontokat sem elhanyagolandó módon értelmezzék és értékeljék (Szövegnyelvészet és stilisztika. Budapest, 1988). A legmodernebb stilisztikában már szövegnyelvészeti támpontokat találunk (Kabán Annamária: Egy korszerű stilisztika szövegnyelvészeti alapjai. Korunk, 1990/4). A Szabó Zoltán szorgalmazta szövegstilisztikában a Petőfi S. Jánostól kezdeményezett és kidolgozott szemiotikai textológia a maga tudományközi kapcsolataival együtt szerepel a tárgyalásmód, a felépítés meghatározójaként (Egy lehető szövegstilisztikáról. Magyar Nyelvőr, 2005/4. 437–452). Murvai Olga szövegstilisztikai kutatásaiban magas szinten valósul meg ez az elképzelés. Mikszáth szinkretizmusáról írott tanulmánya mellett Vers-rekviem című kötete (Kolozsvár, 2005) igazolja vissza a leginkább ezt a minősítést. A Halottak napja Bécsben című Kányádi-vers elemzése során elméleti és módszertani szempontból egyaránt jól működő sokszempontúsággal sikerül bebizonyítania a szövegstilisztika hasznosságát a stílus összetettségének, egyéni és általános jellemzőinek a leírhatóságában. Az is rendkívül tanulságos, ahogyan az interdiszciplinaritás az elemzésben szervesen kiegészül Murvai Olga szubjektív asszociációinak mint szövegpragmatikai tényezőknek a stílussajátosságokat érteni és megértetni képes erejével. A doktori értekezéssé érlelt témák legsikeresebb szerzői valamiképpen mindig Szabó Zoltán szövegstilisztikájához tesznek hozzá értékes adalékokat, bizonyságául annak, hogy ő életképes kutatási „taktikát” dolgozott ki. Például Ajtay-Horváth Magda intertextuális megközelítésben, szupertextust absztrahálva vizsgálja a motívumok genetikus és tipológiai kapcsolatait (A szecesszió stílusjegyei a századforduló magyar és angol irodalmában. Kolozsvár, 2001), Máthé Dénes szemiotikai és stílusirányzati szempontból elemzi a költői képeket, miközben egy pragmatikai alapvetéssel, a hermeneutikához és a kognitív nyelvészethez is közeledve vázol fel egy stílusszemiotikai koncepciót (A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közötti magyar költészetben – expresszionizmus, szürrealizmus, tárgyias-intellektuális stílus. Kolozsvár, 2005). A kolozsvári iskola tevékenységének a bemutatása nem zárulhat le több más, a stilisztikai hazai fejlődését előmozdító fiatal kutató nevének említése nélkül (Pletl Rita, Balla-Gurka Ilona, Benő Attila), mint ahogy az sem érdektelen, hogy az irodalomtörténeti kiadványokban szintén fontosnak tartják a művek stilisztikai elemzését (Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. Kolozsvár, 1998). A tanszéken folyó stilisztikai oktatás Pethő Ágnesnek köszönhetően ma nem süppedt bele a régi mederbe (Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben. Csíkszereda, 2003). Ő egyedülállóan új perspektívát nyitott a stilisztika számára: a stílust kommunikáció- és médiumelméleti keretben mint interdiszciplináris jelenséget értelmezi. Ez a szemlélet a szövegeknek élő kontextusban és mediális megformáltságukban való vizsgálatát helyezi előtérbe. A multimediális és intermediális viszonyok tág témaköréből elsősorban a kép és a szövegkapcsolatok stilisztikáját állítja előtérbe, stíluselemzéseiben ezért egyebek mellett két klasszikus stílusalakzatra, az ekphrásziszra és a hipotipózisra helyezi a hangsúlyt. A nyomtatott reklám, a képvers, valamint az irodalomhoz és a nyelvhez sok szállal kötődő film elemzéséhez teremt ezzel alapot. Követőinek máris népes tábora van. Jelentkezésük a Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből című reprezentatív válogatásban számottevő (Kolozsvár, 2002). Több doktori dolgozat, például a Sándor Kataliné készül ebből a témakörből, jelezvén a stilisztika honi tárgyváltásának kedvező fogadtatását. Az 1990-es évek hazai magyar stilisztikai kutatásait Péntek János foglalta össze (Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. Szerk. Tánczos Vilmos és Tőkés Gyöngyvér. Kolozsvár, 2002. I. 27–28. és irodalom: 36–49). A 2001 utáni adatokat lásd a Scientia Kiadó 2008-ig terjedő katalógusában. Ibolya Tibor Ibolya Tibor (Szentes, 1967. október 8. –) jogász, ügyész, címzetes egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kriminalisztika oktatója és a bűnügyi szakjogász képzés szakfelelőse. Több szakmai folyóiratban jelentek már meg írásai. 2012. július 1-től a Fővárosi Főügyészség vezetője. Tanulmányai 1994-ben, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. PhD dolgozatát az az 1907-ben vándorcigányok által elkövetett dánosi rablógyilkosságról írja. 2003-ban a ELTE Jogi Továbbképző Intézetben gazdasági büntetőjogi szakjogász, majd 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézetében kriminalisztikai szakjogász végzettséget szerzett. Közéleti pályafutása Az egyetem elvégzése után, 1994. március 1-től 2002-ig a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészségen dolgozott, mint fogalmazó, majd ügyész. 2002-től kerületi vezető helyettes ügyésszé léptették elő. 2005 és 2011 között a Budapesti IV. és XV. kerületi Ügyészség vezetője volt. 2010 decemberétől a Legfőbb Ügyészség kabinetjében volt büntetőjogi referens, majd főosztályvezető-helyettes ügyész. 2012. július 1.-én, Ihász Sándor távozása után Polt Péter legfőbb ügyész a Fővárosi Főügyészség vezetésével bízta meg. 2013. december 1-től határozatlan időre kinevezett fővárosi főügyész. Magánélete Nős, felesége pedagógus. Három gyermek édesapja. Hobbija az olvasás és a rock zene, nagy AC/DC rajongó. Művei A puding próbája, avagy büntetőeljárás a gyakorlatban. Ügyészek Lapja 2003/6. szám. (Hozzáférés: 2016. február 16.) A gépjármű-finanszírozással kapcsolatos bűncselekmények nyomozásáról. Rendészeti Szemle, 2008/11. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) Egy erőszakos közösülés nyomozása és annak tanulságai. Rendészeti Szemle, 2010/3. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) A hűtlen kezelés nyomozása és bizonyítása. Belügyi Szemle, 2010/10. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) A torrentrazziák büntetőjogi megítélése. Belügyi Szemle, 2011/2. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) Az ügyészi hivatás etikájának alapjai. Ügyészek Lapja, 2011/3. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) A számítástechnikai jellegű bűncselekmények nyomozása (Tansegédlet). Budapest: Patrocinium Kiadó (2012). ISBN 9786155107764 A kriminalisztika első magyar tankönyve és szerzője. Ügyészek Lapja, 2012/2. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) A daktiloszkópia és a dánosi rablógyilkosság. Jogtörténeti Szemle 2013/2. szám. (Hozzáférés: 2016. február 16.) A dánosi rablógyilkosok védelme és védőügyvédei. Ügyvédek Lapja, 2013. november-december. (Hozzáférés: 2016. február 13.) A dánosi rablógyilkosság a népi emlékezetben. 80 Studia in Honorem Tamás Jakucs. Szerkesztették: Deres Petronella-Domokos Andrea. Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Budapest, 2013. (Hozzáférés: 2016. február 13.) Tények és tévedések – Dános. 65 Studia in Honorem Lajos Kovács. Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Budapest, 2014. A dánosi rablógyilkosság ügyésze. Ügyészek Lapja, 2014/2. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) Dr. Gábor Béla a daktiloszkópia első magyar szakértője. Belügyi Szemle 2014/3. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) „Sztojka Párnó. Egy „kóborcigány” bűnöző élete”. Börtönügyi Szemle 2015 (1.). „Az első magyarországi bankrablás”. BBC History Magazin 2014 (11.). A nyomozás határidejéről. Fontes Iuris, 2015/3-4. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) A Jó, a Rossz, és a Csúf, avagy az Ügyész, a Korrupció elleni küzdelem, és a Be. Magyar Jog. 2015. május Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről. Magyar Jog, 2015/9. szám. (Hozzáférés: 2016. február 13.) Kriminalisztikatörténeti tanulmányok. Budapest: Patrocinium Kiadó (2015). ISBN 9789634130079 (2015. február) „Az 1907-es cigány koncentrációs tábor és a tömeges fajüldözés legendája”. Jogtörténeti Szemle 2014 (3.). Elefántcsontpart hadereje Elefántcsontpart hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből és a haditengerészetből áll. Fegyveres erők létszáma Aktív: 18 000 fő Szárazföldi erők Létszám 17 000 fő Állomány 1 páncélos zászlóalj 3 gyalogos zászlóalj 1 tüzér osztály 1 műszaki zászlóalj Felszerelés 5 db közepes harckocsi 48 db páncélozott harcjármű 4 db vontatásos tüzérségi löveg Légierő Létszám 750 fő Felszerelés 5 db harci repülőgép 5 db szállító repülőgép 7 db helikopter Haditengerészet Létszám 250 fő Hadihajók 3 db hadihajó Forrás Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bertényi Iván (történész, 1939) Dr. Bertényi Iván (Budapest, 1939. augusztus 16. –) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA doktora. Életpályája Édesapja dr. Bertényi István, édesanyja Gesztelyi Margit (1904-1993) volt. Apai nagyszülei dr. Bertényi Iván (1855-1898), királyi törvényszéki bíró, és kövesdi Wenzel Ilona (1875-1943) voltak. Kövesdi Wenzel Ilona édesapja kövesdi Wenzel Gusztáv (1812-1891), történész, jogász, volt. Bertényi Iván 1957 és 1963 között az ELTE BTK történelem-magyar nyelv és irodalom szakon tanult és levéltárosi speciális képesítést szerzett. 1963–1968-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék gyakornok tanársegéde, 1968–1975 között adjunktus, 1975–1990 között docens, 1990-től egyetemi tanár, 1999–2004 között pedig tanszékvezető. 1987–1993 között a Keszthelyi Helikon Könyvtár igazgatója. 1993–1996 között az Eötvös Collegium igazgatója. 1995–2001 között az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén egyetemi tanár, tanszékvezető (1995–2001). 1963-tól egyetemi doktor, 1971-től a történelemtudomány kandidátusa, 1986-tól a történelemtudomány doktora (MTA doktora), 1998-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, 1988-tól a Madridi Királyi Heraldikai és Genealógiai Akadémia (Real Academia Matritense de Heráldica y Genealogía) levelező tagja, 1970-től a Nemzetközi Heraldikai Akadémia (Académie internationale d’héraldique) levelező tagja, 1976-tól a Nemzetközi Heraldikai Akadémia (Académie internationale d’héraldique) rendes tagja. Munkássága Oktatási területe a történelem segédtudományai (archaeográfia, címertan, kronológia, oklevéltan, paleográfia, pecséttan), középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem. Kutatási területe középkori kormányzattörténet, középkori magyar történelem (különösen a 14. század története), a Szent Korona története, címertan, pecséttan. Az 1960-as évek elejétől alapvető szerepe volt a címertan népszerűsítésében. Számos tanulmánya jelent meg (államcímertörténet, antifeudális parasztmozgalmak heraldikája, címeralkotás, címerhasználat, címereslevelek, egyes családok, személyek címerei, egyetemi heraldika, heraldikatörténet, kommunális heraldika, középkori címerjog, középkori magyar heraldika, magyar uralkodóházak heraldikája, rangkoronák). Kis magyar címertan című műve a második világháború után elsőként ismertette meg a nagyközönséggel a címertan szabályait. A Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság újjáalapításának egyik kezdeményezője volt. A heraldika hazai művelését nagymértékben ösztönözték azok a nemzetközi szakmai kongresszusok, amelyeket Czoma Lászlóval szervezett Keszthelyen. 1988-ban városcímer-történeti konferenciára került sor. 1990-ben genealógiai és heraldikai tudományokat érintő nemzetközi konferencia volt Keszthelyen. A rendszerváltozás körüli időszakban a magyar államcímer megváltoztatásának (koronás, illetve a korona nélküli hagyományos magyar államcímer) kérdésében fontos szerepet játszott, Kállay István mellett. Művei A Toldi szerelme heraldikája. 1963 Szepesi Jakab országbíró. Bp., é. n. [1970] Az országbírói intézmény története a XIV. században. Bp., 1976 A magyar korona története. Bp., 1978 (2. kiad.: 1980, 3. kiad.: 1986) Kis magyar címertan. Bp., 1983 Magyarország az Anjouk korában. Bp., 1987 FOURRURES DANS L'HÉRALDIQUE DU MOYEN AGE HONGROIS. Hungarian Studies 3/1-2 (1987). 31-40. l. Akadémiai Kiadó, Budapest Nagy Lajos király. Bp., 1989 Magyarország rövid története. Bp., 1992 (2. kiad.: 1993, 3. kiad.: 1995, 4. kiad.: 1997, 5. kiad.: 1999, 6. kiad.: 2001) [Gyapay Gábor társszerzővel] Új magyar címertan. Bp., 1993. (2. kiad.: 1998) A Szent Korona története. Bp., 1996 A tizennegyedik század története. Bp., 2000 (Magyar Századok) Szent István és öröksége. Magyarország története az államalapítástól a rendiség kialakulásáig (1000–1440). Bp., 2000 (Tudomány-Egyetem) Magyar címertan. Bp., 2003 A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István , Budapest 1986. 141-168. l. (2. kiadás; újabb kiadása Bp. 1998) Címerek és zászlók az Árpád-korban. In: Strigonium antiquum. 2, 1993 Acta contionis heraldicae municipalis hodierniae anno 1988 in oppido Keszthely habitae. Keszthely, 1990, (Czoma László társszerkesztővel) Genealogica et heraldica. 19. Internationaler Kongreß für genealogische und heraldische Wissenschaften (Keszthely, 2—6.10.1990). Kongreßberichte. Keszthely, 1992 [Czoma László társszerkesztővel] Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000–1526. Bp., 2000 Az Árpád-ház királyai. Nemzeti dinasztiánk három évszázada ; Officina, Bp., 2009 A címertan reneszánsza. Tanulmányok ; Argumentum, Bp., 2010 Bertényi Iván–Szende László: Anjou-királyaink és Zsigmond kora ; Officina, Bp., 2011 Bertók Lajos Bertók Lajos (Debrecen, 1966. május 1. – Budapest (Lupa-sziget), 2006. július 10.) Jászai Mari-díjas magyar színész. Életpályája 1985-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolára vették fel. A főiskola elvégzése után a Debreceni Csokonai Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, és az Egri Gárdonyi Géza Színházban játszott. Haláláig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. Színházi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 132; ugyanitt ötvenkilenc színházi felvételen is látható. Várkonyi Mátyás - Miklós Tibor : Sztárcsinálók ... Juvenalis (1993) A kassai polgárok - Thália színház (2000) Bűn és bűnhődés a rácsok mögött (Amper, Raszkolnyikov) - Budapesti Kamraszínház (2001) Egy őrült naplója (Popriscsin)- Budapesti Kamraszínház (2003) Hamlet, dán királyfi (Hamlet, dán királyfi) Harold és Maude (Harold) Világtalanok (Apa) Filmjei Zafír (1989) A Mi szerelmünk (2000) …Légoza László Kisváros (2000) …Alföldi őrnagy Kanyaron túl (2002) …Zsiráf Aranyváros (2002) …András Ultra (2003) …terrorista A Porcelánbaba (2003) …tiszt Igazi Mikulás (2005) …Turai Vadászat angolokra (2006) …Stomm Delta (2008) …Mihail Díjai Criticai Lapok pályaszakasz díja (2001) POSZT Legjobb férfiszereplőnek járó díja (2002) Színi Kritikusok Legjobb férfiszereplőnek járó díja (2003) Jászai Mari-díj (2003) Súgó csiga-díj (2003) Színikritikusok díja, életműdíj (2006) Kalevi Lehtovirta Kalevi Lehtovirta (Turku, 1928. február 20. – 2016. január 10.) válogatott finn labdarúgó, csatár, edző. Pályafutása Klubcsapatban 1947 és 1950 között a Turun Weikot labdarúgója volt. 1951 és 1953 között a Pyrkivä Turku csapatáben szerepelt. 1953 és 1957 között a másodosztályú francia Red Star FC játékosa volt. 1957-ben hazatért és a TPS együttesében szerepelt. 1962-ig lépett pályára és ebben az évben a csapat vezetőedzője is volt. 1965-ig volt a TPS játékosa, de 1962 után már nem játszott az első csapatban. A válogatottban 1947 és 1959 között 44 alkalommal szerepelt a finn válogatottban és 13 gólt szerzett. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián részt vevő válogatottnak. Mondjátok el nekik A Mondjátok el nekik (eredeti angol címén: Visiting Amoeba) Brian Aldiss novellája. Az Authentic Science Fiction magazinban jelent meg először 1957 júliusában, majd könyv formájában a The Canopy of Time és Galaxies Like Grains of Sand című gyűjteményes kötetekben. Magyarul a Galaktika 60. számában olvasható Damokos Katalin fordításában. Történet A tejútrendszeren kívül új, névtelen bolygó jelenik meg. A bolygó a műszerek szerint lakható az ember számára, Shouter mégis meghal, miután a landolást követően belélegzi a bolygó levegőjét. Az ember, akit a bolygón talál, már nem tud segíteni rajta. Azonban rájön valamire és elindul egy hosszú útra, hogy elmondja az igazságot a többi embernek. Először egy, a tejútrendszer peremén lévő helyi tűzfészek háborúzó hadurait keresi fel. A Félszemű és a Karótnyelt, a helyi konfliktus két mindenható fővezére rövid meggyőzés után felfüggeszti az ellenségeskedést és úgy dönt, támogatja a jövevény tervét. A terv pedig az, hogy összefognak, és együtt megtámadják Yinnisfart, a tejútrendszer gazdag és békés központját. A névtelen bolygóról érkezett ember a két hadúr egyesített, de rosszul felszerelt hadiflottájának a zászlóshajóján utazik a galaxis központjába, Yinnisfar megtámadására. Útjuk során egyetlen hívásra sem válaszolnak, nem azonosítják magukat, nyilvánvalóvá téve ellenséges szándékukat. Yinnisfar is elkezd felkészülni a csatára. Látva a hatalmas mozgosítást a Félszemű és a Karótnyelt elbizonytalanodik, és elhatározzák, hogy előbb megmérgezik az ismeretlent, aki rávette őket erre az útra, majd néhány közeli bolygó kirablása után hazatérnek. A méreg azonban hatástalan marad. A csatában végül mindkét fél hatalmas veszteségeket szenved el, majd bekövetkezik az elkerülhetetlen vereség. A tejútrendszer széléről érkezett rosszul felszerelt, és alig több mint száz hajóból álló támadó sereg megsemmisül a hatalmas túlerővel szemben. A zászlóshajó is harcképtelenné válik. Az idegen fogságba esik a Félszeművel és a Karótnyelttel együtt. Yinnisfar Legfőbb Fejedelme elé kerülnek. A névtelen bolygóról érkezett idegen itt végre felfedi kilétét. Megjelenések angol nyelven Visiting Amoeba , Authentic Science Fiction, 1957 július The Canopy of Time , Faber and Faber, 1959 Galaxies Like Grains of Sand , Signet, 1960 magyar nyelven Mondjátok el nekik , Galaktika 60, 1985, ford.: Damokos Katalin Magyar szólások és közmondások szótára A Magyar szólások és közmondások szótára a mai magyar nyelv állandósult szókapcsolatait mutatja be. A szótár vezérszók (kulcsszók) alapján alfabetikus sorrendbe van rendezve. A vezérszavak alatt találhatóak a címszavak, vagyis az adott kulcsszót tartalmazó állandósult kifejezés(ek). A címszót végül a jelentésdefiníció(k) követi(k). A szótár szócikkeinek felépítése A szótárban a szólások és közmondások vezérszavak szerint vannak rendezve, jelölésük vastagon szedett nagybetűkből áll. Ezek alatt találhatóak az állandósult szókapcsolatok, mint címszavak, félkövér betűkkel szedve. Ezt követik az állandósult kifejezés(ek) vonzatai, normál betűkkel szedve. A következő sorokban olvashatóak a kifejezések jelentései, sorszámokkal elválasztva egymástól. Ezeken belül dőlt betűkkel szedve találhatóak meg a különböző alkalmazási példák, melyekben a kifejezés(eke)t vastagon szedett betűkkel emelik ki. A szótárban felhasznált irodalom A szótárban elsődlegesen az alábbi szótárak anyaga lett feldolgozva: A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 . András T. László – Kövecses Zoltán: Magyar – angol szlengszótár. ELTE , Budapest, 1994 . Békés István: Napjaink szállóigéi. I-II. Gondolat, Budapest, 1977 . Grétsy László – Kovalovszky Miklós: Nyelvművelő kézikönyv I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980 , 1985 Hernádi Miklós: Közhelyszótár. Gondolat, Budapest, 1995 ., 2. bőv. kiadás. Kiss Gábor: Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó , Budapest, 1998 . O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Gondolat, Budapest, 1976 . Tótfalusi István : Színes szinonimaszótár. Háttér, Budapest, 1997 . Később az anyag – a Tinta Könyvkiadó támogatásával - tovább lett bővítve az Akadémiai Kiadó újonnan megjelent nagyszótárainak szólásanyagával: Eckhardt Sándor – Konrád Miklós: Magyar – francia nagyszótár. Budapest, 1999 . Halász Előd – Földes Csaba – Uzonyi Pál: Magyar – német nagyszótár. Budapest, 1998 . Országh László – Futász Dezső – Kövecses Zoltán: Magyar – angol nagyszótár. Budapest, 1998 . Fernando González Ciuffardi Fernando Francisco González Ciuffardi (Santiago de Chile, 1980. július 29. –) chilei hivatásos teniszező. Pályafutása során eddig 10 ATP-győzelmet aratott. 2007 januárjában az Australian Openen bejutott élete első Grand Slam-döntőjébe, ahol Roger Federer verte meg 3 szettben (a torna során González megverte Lleyton Hewittot, James Blake-et és Rafael Nadalt is). Ezután a világranglista 5. helyére került, ami eddigi legjobb helyezése. Kedvenc borítása a salak, de mindenütt eredményesen tud játszani, ezt mutatja, hogy már mind a négy Grand Slam-tornán játszott negyeddöntőt. Karrierje során több világelsőt is megvert, közülük Lleyton Hewittot, Andre Agassit és Roger Federert akkor, amikor ők vezették a világranglistát. Athénban, a 2004-es nyári olimpián egyéniben bronz-, Nicolás Massúval párosban aranyérmet szerzett. A pekingi olimpián begyűjtötte a hiányzó érmet, egyéniben ezüstérmet szerzett. González az agresszív alapvonalütéseira és nagy szervájára építi játékát, tenyeresét a mai mezőny legjobbjának tartják, Federeré mellett. Mondon Mondon település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 92 fő (2015). Mondon Montagney-Servigney, Montussaint, Puessans és Rougemont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: FC Vaslui Az FC Vaslui egy román labdarúgócsapat. Történet Megalakulásának hivatalos dátuma 2002, ami az S.C. Sporting Club S.A sportegyesület megalakulásának dátuma, a városnak, Vasluinak voltak labdarúgócsapatai az előző évtizedekben is, de ezek sorban megszüntek. A csapat első célkitűzése a második vonalba való feljutás volt, melyet rövid idő alatt teljesített. Nagy lendületet adott a csapat életében egy új szponzor feltünése, aki az egykori nemzetközi játékvezető, Adrian Porumboiu volt. Az anyagi befektetéseknek hamarosan meg is lett a haszna, két év másodosztályos szereplést követően a csapat feljutott az első osztályba, ezzel új román csúcsot állítva fel, a FC Vaslui lett a megalakulását követően leggyorsabban az első ligába feljutó csapat (3 év alatt). Ugyanakkor a város első csapata, amelyik az ország legjobbjai közé feljutott. A csapat szurkolóinak 2006-ig Brigada Supremă volt a neve, az elmult években több kisebb - nagyobb csoportokba szerveződtek: Peluza Nord, Dorobanții, Furieux, Devils, Excentric és Radical (2006-ban feloszlatta magát). A 2007-08-as szezonban a 7. helyen végeztek, ez egyben az eddigi legjobb helyezésük a bajnokságban, másrészt ezzel először vehettek rész egy UEFA-kupasorozatban, a 2008-as Intertotó-kupában, ahol rögtön a harmadik fordulóba kapcsolódtak be, ellenfelük az azeri Neftçi PFK volt, melyet 3-2-es összesítéssel multak felül, és ezzel kvalifikálták magukat az UEFA-kupa második fordulójába. Eredmények Liga I A legjobb eredményt a 2011–12-es szezonban érte el, a 2. helyen végzett. UEFA Intertotó-kupa Győztes (1 alkalommal): 2008 Jelenlegi játékosok A csapat játékosai 2008 júliusában: Nagykeresztúr Nagykeresztúr község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban. Fekvése Salgótarjántól 10 km-re fekszik a 21135. számú út mentén. Története A falu neve a 20. század elején Kétkeresztúr néven volt ismert. Kiskeresztúr és Nagykeresztúr egyesüléséből alakult ki és ekkor 44 házban 300 magyar és tótajkú lakosa volt. Ekkor Alsó- és Felső-Veselény, Csevicze-, Kiskeresztúr-, Lápos- és Rózsás puszták is hozzá tartoztak. Keresztúr, Nagykeresztúr nevét először 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék említette, tehát már akkor egyházas hely volt. Később valószuínűleg Lucfalvához tartozó puszta lehetett. A lucini birtokokat még 1382-ben Tari László nyerte adományul Erzsébet királynétól. 1454-ben, midőn Tari Lőrinc unokája, György, a Pásztohi családdal kölcsönösen örökösödési szerződésre lépett, még a Tariak birtokában találjuk. A fellelt dokumentumok szerint a mai Kiskeresztúr és Nagykeresztúr helyén a középkorban Keresztúr község volt. Később valószínűleg, mint Lucfalvához tartozó egyik puszta található. 1465-ben Tari György, Guthi Országh Mihály nádornak zálogosította el, majd 1472-ben Tari György halála után végleg az Országh és a Nánai Kompolthi család birtokába jutott. 1548-ban Lipthay János, Wesselényi Miklós, Wesselényi Márton és Géczy László birtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzik. A 19. század elején Gencsy Károly, Madarassy Miksa, Pongrácz Arnold és Stefanidesz Benjamin birtoka volt, később mellettük a Fáy, Máriássy és a báró Deniske családok, a 20. század elejétől pedig Szakall Mihály és neje Thassy Olga volt a nagyobb birtokosa nagyobb birtoka és kastélya. A 20. század elején a községhez tartoztak: Alsó- és Felső-Veselény, Csevicze-, Kiskeresztúr-, Lápos- és Rózsás puszták is . Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a cigány, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Fernando Guidicelli Fernando Rubens Pasi Guidicelli – Brazíliában gyakran egyszerűen Fernando – (Rio de Janeiro, 1906. március 1. – Rio de Janeiro, 1968. december 28.) olasz származású brazil labdarúgó, fedezet. Jan Říha Jan Říha (Písek, 1915. november 11. – Prága, 1995. december 15.) csehszlovák válogatott cseh labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban 1929-ben az SK Písek csapatában kezdte a labdarúgást. 1937 és 1950 között a Sparta Praha labdarúgója volt, ahol öt bajnoki címet és négy csehszlovák kupát nyert a csapattal. 1950-ben vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1937 és 1948 között 22 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban és nyolc gólt szerzett. Tagja volt az 1938-as franciaországi világbajnokságon részt vevő csapatnak. 1939-ben három alkalommal szerepelt a Cseh–Morva Protektorátus válogatottjában és egy gólt szerzett. Sikerei, díjai Csehszlovák bajnokság bajnok: 1937–38, 1938–39, 1943–44, 1945–46, 1947–48 Csehszlovák kupa győztes: 1943, 1944, 1946 Szöllősi Zoltán Szöllősi Zoltán (Jánoshalma, 1945. március 6. – Budapest, 2018. március 21.) József Attila-díjas (2001) magyar költő, műfordító. Életpályája Szülei: Szöllősi Mihály és Sinkovics Ilona voltak. 1963-ban érettségizett. 1963–1965 között Izsákon a művelődési ház vezetője volt. 1965–1967 között csillesként és figuránsként dolgozott. 1967–1970 között az Athenaeum Nyomdában gép mellett dolgozott nyomdai segédmunkásként. 1969-től publikált. 1971–1975 között a Nyírségben oktatott. 1975–1977 között Budapesten a Posta Központi Hírlapirodájában dolgozott. 1977–1983 között szabadfoglalkozású író volt. 1983–1986 között a Vigilia főszerkesztő-helyettese volt. 1986-tól rokkantnyugdíjas volt. Műveiben leginkább küzdelmes ifjúságának tapasztalatait írta meg. Költői nyelve fegyelmezett volt, a tárgyi világ leírásával fejezte ki közérzetét. Művei Csontkorall (versek, 1974) Vacsora jégen (versek, 1978) Égitető (versek, 1983) Ballada Boldogasszonyhoz (versek, 1988) Hónak kéne esni. Agócs Sándor, Szöllősi Zoltán, Újházy László versei ; bev. Pozsgay Imre, tan. Vasy Géza; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1990 ( Jánoshalmi füzetek ) Megyek haza (versek, 1998) Nem látlak benneteket (versek, 2000) Angyal lépked föld fele (2004) Fölöttem a tenger. Összegyűjtött versek ; Könyvműhely–Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány, Bp., 2014 Műfordításai Nyolcvan gyertya. Kazáni tatár népköltészet ; ford., utószó Szöllősi Zoltán; Antológia, Lakitelek, 1994 Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1976) Kölcsey-díj (1995) Ratkó József-díj (1996) Arany János-jutalom (1998) József Attila-díj (2001) Balkány díszpolgára (2014) Magyar Arany Érdemkereszt (2015) Szörcse Szörcse (románul Surcea) falu Romániában Kovászna megyében. Fekvése Szörcse falu a székelyföldi Mezőföldön, Tamásfalva (Székelytamásfalva) és Orbaitelek között helyezkedik el. Kézdivásárhelytől 16 km-re délnyugatra a Feketeügy bal partján fekszik. Zabola községhez tartozik. Története A falu valószínűleg már Szent István korában létezett. 1567-ben Zeoche néven említik. Régi református fatemploma 1634-ben már állott, ezt 1833-ban lebontották, helyére építették 1840-ben a mai református templomot. 1910-ben 623 lakosából 1 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 624 lakosából 617 magyar, 5 román, 1 német volt. BPEL4People A BPEL4People a WS-BPEL kiterjesztése emberek számára, melyet az IBM és az SAP AG vetettek fel egy közös jelentésben 2005-ben. Történet 2007-ben hat szervezet, Active Endpoints, Adobe, BEA, IBM és SAP közösen publikálta a BPEL4People és WS-HumanTask specifikációt, leírva az emberi interakciók megfogalmazásának lehetőségét egy BPEL folyamatban. Probléma felvetés és motivációk A BPEL nyelv segítségével meghatározhatunk egy üzleti folyamatot, amíg a folyamat tevékenységei webszolgáltatások. Ez a szabvány nem terjed ki az emberi interakciókra. Annak ellenére, hogy a webszolgáltatásokat széles körben alkalmazzák az elosztott üzleti folyamatok területén, komoly hiányosságok figyelhetők meg az emberi interakciók támogatásában. Célok Egy üzleti folyamaton belül a BPEL4People támogatja az emberek szerepkör alapú interakcióit jelentést ad a felhasználók általános emberi szerepkörökbe sorolásához lehetőséget biztosít a feladatok egyetlen személyhez történő hozzárendeléséhez támogatja a következő forgatókönyveket: Négy szem forgatókönyv Jelölés Eszkaláció Láncolt végrehajtás azzal, hogy továbbfejleszti a BPEL nyelvet. A WS-HumanTask specifikáció bevezeti az emberi feladatok és a figyelmeztetések fogalmát, kitérve a tulajdonságaikra, viselkedésükre és a hozzájuk tartozó műveletekre, amikkel az emberi feladatokat irányítják. Egy koordináló protokollt definiál, hogy a folyamatok önállóságát és életciklusát irányítsa. A BPEL4People specifikáció nyelvi szintre emeli az emberi interakciókat a WS-BPEL nyelvben. Az alap cselekvések olyan típusát definiálja, amelyeknek az implementációja egy emberi feladat és engedi a feladatok megszorítását az aktuális folyamatra vagy engedélyezi azok elérését más folyamatoknak. A kiterjesztés a WS-HumanTask specifikáción alapszik. Elefánthal Az elefánthal (Gnathonemus petersii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának az elefánthalak (Osteoglossiformes) rendjébe, ezen belül a csőrösszájú halfélék (Mormyridae) családjába tartozó faj. Megjelenése Különleges kinézetű halfaj, megnyúlt mutatóujjszerű alsó állkapcsa van. Teste közepes méretű, átlagosan 20–23 centiméter hosszú. A hal feje testhosszának megközelítőleg a negyedét teszi ki. Színe barnás, a mellúszók „rojtjai” fehér színűek. A hát és a farokalatti úszó kezdete előtt egy fehér, zárójel alakú folt van, hasonló folt található a hát és a farokalatti úszó között is. A hátúszó szegélye fehér, a farokalatti úszó szegélye szintén fehér. A faroknyél hosszú és keskeny, a végén mélyen bemetszett villás farok van, ennek a szegélye is fehér. A hasúszó csökevényes. Elektromosimpulzus-szerv Az elefánthal éjjeli halfaj, ezért a teljes sötétségben kell tájékozódnia, vagy táplálkoznia, ekkor sok hasznát veszi elektromosimpulzus-keltő képességének. Ez a képesség nem olyan erős, mint más elektromos halfajoknál, de éppen elég ahhoz, hogy a teljes sötétségben is táplálékot találjon. Az elektromos ingereket az izmok mozgása kelti, amit a hal a megnyúlt alsó állkapcsán sugároz ki, vagy gömb alakban maga köré fókuszálja. Az előbbit táplálékkeresésre, az utóbbit tájékozódásra használja. Ez a szerv a kommunikálásban is szerepet játszik. Életmódja, szaporodása Éjjeli halfaj, ezért éjjel táplálkozik, nappal pedig elrejtőzik. Fő táplálékai a kagylók, a csigák, egyéb puhatestűek és a rákok. Az aljzaton szeret tartózkodni. A párzási időszakban egymással valósággal „telefonálnak” ami annyit tesz, hogy a hím egy „telefonhívást” kezdeményez a nősténynek, és ha a nőstény elfogadja az „üzenetet”, visszahívja a hímet. Ezek a beszélgetések néhány perctől akár egy óráig is tarthatnak, de átlagosan 10–15 perc alatt végük. Ezután a nőstény lehelyezi ikráit az aljzatra, a hím megtermékenyíti őket. Akváriumban békés természetű hal. Elterjedése Afrikában él Nigéria, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Kamerun folyóiban, de néha felkeresi a félsós vizeket is. Thomas Paine Thomas Paine (Thetford, 1737. február 9. – New York, 1809. június 8.) angol származású, az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban tevékenykedő politikus, újságíró, esszéista. A köztársaság intézményének lelkes híve, a független Amerikai Egyesült Államok támogatója volt. Eszmeiségét a kvékerek puritánsága, az emberek Isten előtti egyenlősége határozta meg. Élete Thomas Paine 1737. január 29-én született a kelet-angliai Norfolk megye Thetford nevű városában. Apja a helyi kvéker szekta tagja volt, anyja pedig a Church of England egyházának hithű támogatója. Minimális iskolázottsága mellett apja radikális kvéker nézetei gyakoroltak nagy hatást Paine felnőttkori gondolkodására. Kezdetben nehezen találta meg helyét az életben, erre bizonyíték több ifjúkori foglalkozása. Legfurcsább talán közülük az első volt, mivel 1756-ban 19 évesen, kalóznak állt a Terrible (Szörnyű) nevű hajóra, Death (Halál) kapitány parancsnoksága alá. Ezután vámhivatalnokként dolgozott, végül fűzőkészítő műhelyt és üzletet nyitott, de ez vállalkozása is hamar tönkrement és ugyanebben az időben feleségétől is elvált. Paine élete vitathatatlanul fordulópontjához érkezett ekkor, ami arra ösztönözte, hogy valamilyen radikálisan új dologba fogjon. 1774 szeptemberében, Benjamin Franklinnel való véletlen londoni találkozásának hatására az Újvilágba utazott és Philadelphiában telepedett le. Itt írta meg első értekezését melyben a rabszolgaság eltörlése érdekében emelt szót. Ennek a munkájának köszönhetően a „Pennsylvania Magazine” című lap újságírója és társszerkesztője lett. Paine Amerikába való megérkezésekor épp kibontakozóban volt az Angliától való elszakadást szorgalmazó függetlenségi mozgalom, melynek fő szószólójaként vált közismerté. 1776. január 10-én kiadta a Common sense című nagy jelentőségű és az amerikai gyarmaton az írástudó telepesek között is rendkívül népszerű művét, tulajdonképpeni politikai röpiratát, amelyben az örökletes monarchiát természetellenes, az egyenlőséget sértő intézményként bélyegezte meg a köztársaság eszméjével szemben. A Common sense erőteljes hatást gyakorolt a születőben lévő Amerikai Egyesült Államok számos alapító atyjára, többek között George Washingtonra is, aki e könyv elolvasása után kezdte támogatni az Angliától való elszakadást, de a mű hatott Thomas Jeffersonra is, aki később a függetlenségi nyilatkozat szövegének megalkotásában vállalt jelentős szerepet. A Common sense népszerűségére jellemző, hogy több mint félmillió példány kelt el belőle, ami akkoriban rekordmennyiségnek számított egy politikai témájú könyv tekintetében. Paine 1776 decemberében, útjára indította The Crisis című röpirat sorozatát, amelyet 1783-ig folyamatosan publikált. Ebben a cikksorozatában, a függetlenségi háború folyamán, a köztársaságpártiak legfőbb szócsöveként a gyarmatok szorosabb együttműködéséért és Angliától való elszakadásáért szállt síkra. Publicisztikáiban ő használta először a később függetlenné váló gyarmatokra a United States of America Amerikai Egyesült Államok elnevezést. George Washington annyira felemelőnek és inspirálónak tartotta Paine legelső, 1776-ban The Crisis címen kiadott esszéjét, hogy parancsba adta felolvasását csapatai előtt. Az 1776-os év egyébként is sikeres volt Paine számára, mivel az amerikai államok kongresszusa ekkor választotta külügyi titkárává, majd 1782-től a kormányzat hivatalos szóvivője lett. Ebben az időszakban még igen jó viszonyt ápolt a kor vezető amerikai politikusaival, George Washington például hosszú időn át vendégül látta őt vidéki házában. Ám ez az idill nem tartott sokáig, mert Paine idealisztikus és kritikus látásmódja, szókimondó, megalkuvást nem ismerő természete miatt összeveszett Washingtonnal, majd külügyminiszteri posztjáról is menesztették. Minden bizonnyal ennek a kudarcnak hatására 1786-ban visszatért az óhazába.1791–1792 között Edmund Burke-nek a francia forradalmat támadó könyvére válaszul írta meg kétkötetes művét, Az ember jogai címen. Ebben a műben számos egyéb reformötlet mellett javaslatot tett az általános nyugdíjrendszer, az állami iskolarendszer, a temetkezési segélyezés és a hajléktalanok lakhatásáról és ellátásáról való állami gondoskodás intézményeinek bevezetésére. Könyvének radikális hangvétele és tartalma, illetve a hatására kibontakozó reformmozgalmak miatt Angliában perbe fogták, mire Paine azért, hogy elkerülje a halálbüntetést, Franciaországba menekült. Távollétében lázító rágalmazásért azonban mégis elítélték. 1792-es Franciaországba való megérkezésének idején javában tombolt a forradalom, mely a Bourbon-ház megdöntését, a királyság intézményének eltörlését és a köztársaság létrehozását tűzte ki céljául, a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméjének jegyében. Paine Franciaországban a Pas-de-Calais Département delegáltjaként a Nemzeti Konvent tagja lett, dacára annak, hogy egy szót sem beszélt franciául. Mivel ő a királyság intézményének létjogosultságát tagadta konzekvensen, de nem az uralkodót magát kívánta likvidálni, ezért a Konventben XVI. Lajos kivégzése ellen szavazott. Ez súlyos hibának bizonyult, mivel 1793-ban, a Jakobinus diktatúra terroridőszaka alatt, letartóztatták és halálra ítélték. A börtönben hirtelen támadt lázas megbetegedésnek, egy figyelmetlen börtönőrnek és a „véletlenek szerencsés összjátékának” köszönhetően 1794-ben kiszabadult cellájából, elkerülve a guillotine-t. Már a cellájában töltött napjai alatt fejben nekilátott következő, Európa-szerte, de leginkább Angliában, Németországban és Magyarországon rendkívül népszerű művének az Az értelem korának megírásához. Ebben a könyvében élesen bírálta a Bibliát és általában a vallást, pellengérre állítva, majd szisztematikusan megcáfolva a Szentírás több kijelentését. 1795-1796 telén Thomas Paine utolsó fontos röpiratát publikálta Agrarian Justice címen. Ebben a művében továbbfejlesztett elképzeléseket írt le Az ember jogai című munkájához kapcsolódva. Az Agrarian Justice-ban javaslatot tett, az amerikai kontinensen legelsőként, egy az Egyesült Államokban létrehozandó nyugdíjellátási rendszerre. Az 1700-as évek legvégére Paine anti-monarchista hevülete oly mértékben fokozódott, hogy részletes tervet dolgozott ki Bonaparte Napóleon számára Anglia lerohanására és a kormányzat végleges megdöntésére. Elképzelése és egyúttal személye is felkeltette Napóleon figyelmét, aki találkozásuk után állást ajánlott neki Párizsban és kijelentette, hogy Paine-nek a Föld összes városában szobrot kellene állítani aranyból. Paine azonban nem kedvelte igazán Napóleont, mert úgy gondolta, hogy a hadvezér fokozatosan diktatúrába fogja sodorni Franciaországot, ezért a leendő császár ajánlatát visszautasította. Ezt követően ismét az Egyesült Államokba szeretett volna visszatérni, mely tervének sikeres megvalósítása érdekében levelezést folytatott az új elnökkel, Thomas Jeffersonnal. Jefferson ígéretet tett neki, hogy hajót küld érte. Ezt az ígéretet később beváltotta, így Thomas Paine visszautazhatott az Újvilágba. 1802-es megérkezését követően ismét szerepet kívánt vállalni a helyi politikai életben, de ekkora már szolgálataira és általában véve személyére egyáltalán nem tartottak igényt. Munka és pénz hiányában nincstelenül és elhanyagolt állapotban tengette napjait addig, míg végül egy barátja, William Carver, magához nem fogadta és családja körében haláláig ápolta. Állítólag Paine az egyik utolsó beszélgetését egy őt kezelő orvossal folytatta betegágyánál, aki meg akarta győzni a megrögzött ateistát arról, hogy Jézus Isten fia volt. Thomas Paine 1809. június 8-án halt meg, hetvenkét éves korában New Yorkban, a Greenwich Village-ben, kortársai által méltatlanul mellőzve. Haladó társadalmi eszméi és munkássága nemcsak korára, de a XIX. század több nagy mozgalmára is jelentős hatást gyakoroltak. Műveit többek között Abraham Lincoln és Thomas Edison is nagyra becsülte és érdeklődéssel forgatta. Emlékét ma múzeum őrzi New Yorkban, illetve tiszteletére szülővárosában, Thetfordban, szobrot állított a hálás utókor. Művei Common Sense (Józan ész) 1776 The Crisis (Krízis) 1776-83 The Rights of Man (Az ember jogai) 1791-1792 Age of Reason (Az értelem kora) 1794-1796 Agrarian Justice (Agrárjog) 1795-1796 Művei magyarul Az ember jogai. Ford.: Pap Mária. Osiris Kiadó - Readers International. Budapest, 1995. ISBN 963-379-116-2 Elefánthalak Az elefánthalak (csontos nyelvűek, Osteoglossiformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába sorolt sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Édesvízi halak 6 élő és 2 kihalt családjával. Rendszerezésük A rendbe az alábbi alrendek, családok, nemek és fajok tartoznak: Alrend: Notopteroidei Gymnarchidae Csőrösszájú halfélék (Mormyridae) Késhalfélék (Notopteridae) Ostariostomidae – kihalt család Alrend: Osteoglossoidei Arapaimidae Csontosnyelvűek (Osteoglossidae) Pillangóhalfélék (Pantodontidae) Singidididae – kihalt család FEOR A FEOR magyar mozaikszó. Jelentése: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere. Jelentősége Statisztikai adatszolgáltatások segédlete. Munkaadók eligazodását segíti a felvett dolgozó képesítésének megfelelő besorolásába. Segíti a humánpolitikával foglalkozók munkáját. Vezetői segédlet munkaköri leírások elkészítéséhez. Története "Magyarországon az 1970-es évek elején vetődött fel komoly formában egy egységes, többoldalú alkalmazásra szolgáló foglalkozási jegyzék kidolgozásának igénye. Hosszas előkészület után 1975-ben vezették be a foglalkozások egységes osztályozási rendszerét, a köztudatba átment rövidített néven: a FEOR-t. Az akkor kialakított foglalkozási osztályozási rendszer – az időközben végrehajtott részleges módosítások, kiegészítések mellett, melyek közül az 1984. évi volt viszonylag a legjelentősebb – alapelveiben 1993-ig változatlan maradt. A FEOR bevezetésének nagy előnye volt, hogy azok számára, akik munkájuk során használták, sőt a szélesebb közvélemény számára is ismertté tette a foglalkozással kapcsolatos fogalmakat, és foglalkozási besorolás szempontjából egységesebbé tette a munkaügyi, statisztikai és igazgatási célra szolgáló nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat. Az említettekből következik, hogy a FEOR alkalmazása már az eredeti célkitűzés szerint is messze túlterjedt a statisztika körén." "A foglalkozási osztályozás korszerűsített rendszere (továbbiakban: FEOR-93) alapelveiben, felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO-88 (Rev. 3.) rendszerét, amelynek egyik fő célja, hogy modellként szolgáljon a nemzeti foglalkozási osztályozások kialakításához. Ez azonban nem jelentheti, hogy az ISCO-88 helyettesíthetné a nemzeti foglalkozási osztályozást, minthogy az egyes országok foglalkozási osztályozásai csak a nemzeti munkaerőpiac szerkezetét tükrözhetik. Az ISCO-88 ajánlásainak alkalmazásával kapcsolatban az EUROSTAT külön tájékoztatót is kiadott: ISCO-88 (COM). Az ebben közölt módosítások és kiegészítések az Európai Közösség országaira vonatkoznak, de az összehasonlíthatóság javítása érdekében a térség más államaiban - közöttük Magyarországon - ugyancsak hasznosíthatók. A korszerűsített rendszer, vagyis a FEOR-93 - szakmai tárcaközi egyeztetés, tesztelés után - 1993. január 1. napjával lépett érvénybe azzal, hogy ezt követően egy évig még a korábbi rendszer is alkalmazható. Az 1993. év tehát lényegében átmeneti szakaszt jelentett. Az átmeneti év tapasztalataiból, majd az 1996. évben végrehajtott felülvizsgálatból eredő módosítások és kiegészítések az új osztályozási rendszer alapelveit, felépítését nem érintették és a statisztikai értékelés, valamint a nemzetközi összehasonlítás szempontjából lényeges főcsoportokat és csoportokat sem bontották meg. A besorolt foglalkozások száma az új besorolások és törlések egyenlegeként minimálisan változott. A felülvizsgált rendszer jelenleg 632 foglalkozást tartalmaz. A KSH elnökének 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH számú közleménye értelmében az 1994. január 1-jei - kizárólagosan használatos - foglalkozási osztályozási rendszert 1997. január 1-jétől a 9006/1996. (SK 12.) közleményben előírt módosításokkal kell alkalmazni." A rendszerváltozáskor bekövetkezett politikai, gazdasági, társadalmi változások hatására napirendre került a statisztikai, munkaügyi rendszerek megújításának igénye. Sürgetővé vált továbbá az is, hogy a magyar foglalkozási osztályozási rendszer jobban igazodjon a nemzetközi foglalkozási osztályozási rendszerhez (ISCO-88(en)(de) ). Többéves előkészület után a korszerűsített rendszer, vagyis a FEOR-93 – széles körű szakmai tárcaközi egyeztetés, tesztelés után – 1993. január 1-jén oly módon lépett hatályba, hogy ezt követően egy évig még a korábbi rendszer is alkalmazható volt. Az átmeneti év tapasztalatainak figyelembevételével – minimális változtatásokkal – 1994. január 1-jétől immár kizárólagosan megtörtént a bevezetése. A FEOR-93 hasznosítását jelentős mértékben elősegítette, hogy rendelkezésre álltak az adott foglalkozások tartalmi leírásai és az ezt jellemző munkakörök megnevezései. (Ilyen jellegű összeállítás az 1975. évi FEOR esetében nem volt.) Ezután a FEOR-93 felülvizsgálata több szempontból is indokolttá vált: Több évvel ezelőtt megkezdődött az ISCO-88 felülvizsgálata, ez a munka 2008-ban befejeződött, és a felülvizsgált rendszert ISCO-08 néven bevezették. Az utolsó felülvizsgálat óta eltelt több mint tíz évben jelentős változások történtek a munka világában: új munkatevékenységek jöttek létre, egyes foglalkozások tartalma megváltozott, kiüresedett, a rendszerből való törlése vált indokolttá. A foglalkozási nómenklatúrák megújítását mindig segítik az aktuális népszámlálások és egyéb lakossági felvételek, pl. a munkaerő-felmérés foglalkozási bejegyzésekkel kapcsolatos tapasztalatai, melyek széleskörűen hasznosíthatók a FEOR-93 felülvizsgálata során. A FEOR-93 felülvizsgálata kb. hároméves folyamat volt, melynek eredményeképpen – szakmai egyeztetés, tesztelés után – 2010 áprilisában jelent meg a FEOR-08 KSH-elnöki közlemény formájában oly módon, hogy a hatályba lépés dátuma 2011. január 1. (A számozás általában az adott felülvizsgálat befejezésének évét jelöli. Az ISCO-88 és a FEOR-93 felülvizsgálata is 2008-ban döntő részben befejeződött, és ezért lett mindkét nómenklatúra számozása 08, a hatályba lépés dátuma azonban későbbi évekre tolódott.) A rendszer főbb jellemzői "az alábbiak szerint foglalhatók össze: négyszámjegyes decimális rendszer; tekintetbe veszi, hogy a piacgazdaságban a felhasználók köre a korábbinál sokkal bővebb, differenciáltabb, ezért lényegében a vállalható minimumot, a "közös nevezőt" alkotja; a rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik stb. számhelyen a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. A négyszámjegyes decimális rendszeren belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. " FEOR-kategóriák 0. Főcsoport: Fegyveres szervek foglalkozásai 1. Főcsoport: Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 2. Főcsoport: Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3. Főcsoport: Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4. Főcsoport: Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5. Főcsoport: Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6. Főcsoport: Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7. Főcsoport: Ipari és építőipari foglalkozások 8. Főcsoport: Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9. Főcsoport: Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Thomas Percy, Egremont bárója Thomas Percy (1422. november 29. – Northampton, 1460. július 10.) Egremont első bárója volt. A Neville család elleni támadásainak nagy szerepe volt a rózsák háborúja kitörésében. Thomas Percy a Lancaster-ház oldalán harcolva esett el a Northamptoni csatában. Élete és halála Thomas Percy Henry de Percy, Northumberland első grófja és lady Eleanor de Neville fia volt. 1449-ben kapta meg az Egremont bárója címet. Testvére volt Henry, aki a towtoni csatában esett el. Egremontot veszekedős, erőszakos, tekintélyt nem tisztelő emberként ismerték. 1447-ben társaival rendzavarásért York városában bebörtönözték. A következő évben, a skótok elleni háború idején a cumberlandi családi birtokot védelmezte. 1449-ben csapatokat szervezett magának Yorkshire-ben és Északnyugat-Angliában, amelyek elsősorban a Percykkel rossz viszonyt ápoló Neville család birtokában voltak. Percy és emberei folyamatos fenyegetést jelentettek a Neville-birtokokra. 1449. november 20-án kapta meg Egremont grófi címét. 1453 augusztusában a Heworth Moornál híveivel rajtaütött egy Neville-esküvő résztvevőin. Ez az esemény később komoly szerepet játszott a rózsák háborúja kitörésében. A király – feltehetően Richard Neville, Salisbury grófjának javaslatára - Franciaországba akarta küldeni, hogy eltávolítsák Angliából. Mivel Percy erre nem volt hajlandó, John Neville, Salisbury egyik fia üldözőbe vette, ami több kisebb-nagyobb összecsapáshoz vezetett a két oldal között. Plantagenet Richárd yorki herceg első régenssége idején, Exeter hercegével nagy felfordulást okozott Yorkshire-ben. Összetűzéseket provokált, rongálta a Neville-birtokokat. Júliusban Exetert bebörtönözték, Egremont viszont csak októberben, a Stamford Bridge-i csatában esett fogságba. Két évig Londonban, az adósok börtönében raboskodott, mivel a Neville-k kérésére olyan magas kártérítést szabtak ki rá, amelynek megfizetésére esélye sem volt. 1456-ban börtönlázadást robbantottak ki, és megszöktek. Apja az Első Saint Albans-i csatában halt meg. Percy 1456 novemberében megszökött. A rózsák háborújában VI. Henrik király oldalán harcolt a Northamptoni ütközetben, ekkor vesztette életét. Mondragone Mondragone község (comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik, Nápolytól 45 km-re északnyugatra, Caserta városától 40 km-re nyugati irányban, a Tirrén-tenger partján. Határai: Cancello e Arnone, Castel Volturno, Falciano del Massico és Sessa Aurunca. Története A település az ókori római colonia, Sinuessa helyén épült ki, amely a Via Appia egyik jelentős állomása volt. A várost i. e. 217-ben Hannibal seregei kifosztották. Az újjáépített várost az 5. században pusztították el véglegesen a szaracénok. A mai település a 14. század elején alakult ki. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria Incaldana-templom Santa Maria del Giglio-templom San Rufino-templom San Nicola-templom San Michele Extra Moenia-templom San Giuseppe Artigiano-templom San Francesco-templom Thomas Perry Thomas Perry (Newtownabbey,) északír nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Nemzetközi játékvezetés Az Északír labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1976-ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az északír nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 16. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Menczer Gusztáv (politikai fogoly) Menczer Gusztáv (Budapest, 1921. szeptember 14. – Budapest, 2011. október 31.) atléta, medikus. 1945–53 között politikai rab a Gulagon. 1990-től 2006-ig a Kárpótlás Társadalmi Kollégium elnöke. 1989-ben alapítója és haláláig elnöke a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (SZORAKÉSZ). A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja. Élete A II. világháborúig Budapesten született 1921-ben. Az elemi és középiskola elvégzése után négy évet a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult. Medikusként a MAC atlétája, rövidtávfutó volt. Ifjúságiként aranyjelvényes lett, 100 méteren 11 másodpercet, 200 méteren 22,8-et futott. Megnyerte a korosztályos bajnokságot, és tagja lett az utánpótlás-válogatottnak. 1944 októberében őt is besorozták. 1945 januárjában büntetésként negyven kilométert kellett gyalogolnia, utána két órára kikötötték. Másnap megszökött egy barátjával együtt. A nyilasok elfogták, és a számonkérőszék hadiszökevényként halálra ítélte. Úgy menekült meg, hogy vállalta, részt vesz egy rádiós tanfolyamon, de nem fejezte be, mert véget ért a háború. Letartóztatása és fogsága 1945 szeptemberében az orosz titkosrendőrség kémkedés vádjával letartóztatta (a rádiót keresték náluk), majd tíz év kényszermunkára ítélték. Közel egy hónapig szállították, ezalatt a vagonba zárt 80 emberből 11 meghalt. A harkovi lágerben a borzalmas körülmények, az étkezés hiányosságai és a kiszáradás miatt a testsúlya 36 kilóra csökkent. A tábori kórházban hasznosítani tudta orvosi tanulmányait, medikusként ápolta, gyógyította társait, sőt olykor az őröket is. Menczer számos lágerben raboskodott: építette a Bajkál-Amur-Magisztral vasútvonalat, amiről az akkori sajtó azt állította, hogy önkéntes Komszomol-tagok dolgoztak rajta. Eljutott Kolimára, a leghírhedtebb Gulag-táborba is. Túlélte a -63 fokos hideget, a szenvedést, az éhezést, közben a legfontosabbnak az Istennel való kapcsolatát tartotta. Mivel változtatni nem tudott a helyzetén, elfogadta azt. Minden munkát elvégzett, mindenkin segíteni szeretett volna. Szellemi frissessége megőrzése érdekében sokat beszélgetett, olvasott és oroszul tanult. Politikai rabként csaknem kilenc évet töltött a Gulagon, végül Sztálin halála után, 1953. december 3-án térhetett vissza Budapestre. Hazatérése után Bár a lágerben gyakorlatilag orvosnak képezte ki magát, de az egyetemet nem fejezhette be, ezért 1954-től a Pest Megyei Kőbányaipari Vállalat szállítási ellenőreként dolgozott. 1955–58-ig a Fővárosi Egészségügyi Szakiskolák Központjának vezetője, majd 1960-tól 1965-ig a Korányi kórház egyik vezetője volt. 1965–1970 között az Egészségügyi Minisztérium Szervezési és Információs Központjában dolgozott, 1971 és 1975 között önálló szinkrontolmács. 1976-tól a KSH, majd 1980-tól az Egészségügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa. 1990-től 2006-ig ő volt a Kárpótlás Társadalmi Kollégium elnöke. 1989-ben megalapította a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetét, melynek elnöke volt haláláig. A Kárpótlás Társadalmi Kollégiumának elnökeként kiemelkedően sokat dolgozott a holokauszt üldözöttei egyéni kárpótlásának megvalósítása érdekében. 2011. június 29-én magkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést a politikai üldözöttekért végzett áldozatos tevékenységért. Négy hónappal később, életének 91. évében, súlyos betegség következtében hunyt el. Könyve A szerző a saját történetén kívül három másikat is közread: a suhancként elhurcolt Molnár György és a katonatiszt Kopácsy Zoltán visszaemlékezése mellett Kassay Kázmér korábban megjelent írásából is közöl részleteket. A könyve megírásával Menczer Gusztáv be akarta mutatni azt az irracionalitást, ahogy ugyanabba a börtönbe kerültek nyilasok és ellenállók, ahogy a koncepciós perek elérték a kommunistákat és a háborús bűnösöket, ahogy az Auschwitzból szabadult zsidók az ÁVH börtöneibe, sőt újra vagonba és fogolytáborba kerültek. El akarta mondani, hogy már 1945 előtt 12 ezer magyart listázott az orosz titkosrendőrség, akiket Magyarország elfoglalása után rabszolgává kívántak tenni. Beszélni akart arról, hogy a 760 ezer magyar hadifogolyból 223 tért haza, hogy ötvenezer polgári személyt internáltak, negyvenezret szovjet hadbíróságon ítélték el, akik közül kétezerre azonnali kivégzés várt, 38 ezren a Gulagon pusztultak el. Az írás a mártírokról szól, és a történelmi amnéziát szeretné megszüntetni. Családja Fia Menczer Gusztáv sokszoros magyar bajnok futó. Két lánya van: Menczer Erzsébet, a Fidesz parlamenti képviselője, apja halála után a SZORAKÉSZ elnöke, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapját elrendelő országgyűlési határozat előterjesztője, valamint Menczer Judit. Čenkov Čenkov település Csehországban, a Příbrami járásban. Čenkov Hostomice, Pičín, Bratkovice, Hluboš, Jince és Běštín településekkel határos. Lakosainak száma 387 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Thomas Pledl Thomas Pledl (Bischofsmais, 1994. május 23. –) német korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg a német SV Sandhausen játékosa kölcsönben az Ingolstadt együttesétől. Pályafutása Ifjúsági karrierjét az SV Bischofsmais és az SpVgg Grün-Weiss Deggendorf csapataiban kezdte, majd 2009 és 2012 között a TSV 1860 München akadémiáján nevelkedett. 2012. november 27-én debütált a Bundesligában a Greuther Fürth csapatával a Hannover 96 ellen 2–0-ra elvesztett mérkőzésen. Felix Klaus cseréjeként 18 percet töltött a pályán. 2015 januárjában az Ingolstadt csapatához igazolt. A szezon végén tagja volt a Bundesliga 2-es győztes csapatnak. 2016 januárjában másfél évre kölcsönbe került az SV Sandhausen csapatához. Sikerei, díjai Ingolstadt 04 Bundesliga 2 : 2014–15 BPV 1–18 A Budapest–Pécsi Vasút 1–18 pályaszámcsoportú, később a MÁV IIIk. osztályú, végül MÁV 341 sorozatú mozdonyok magyar C-n2 tengelyelrendezésű gőzmozdonyok voltak. 1882 és 1883 között gyártotta a Wöhlert és a WLF. Összesen 18 db készült a sorozatból. Története A mozdony három kapcsolt kerékpárú, telített gőzű, ikergépezetű tehervonati mozdony. A berlini Wöhlert mozdonygyár 16 darabot, a Floridsdorfi Mozdonygyár 2 darabot szállított az 1882-ben megnyitott Budapest-Pécs Vasúttársaság számára. A vasút államosítása, 1889. június 1-je után előbb MÁV 1015-1032, 1891-től IIIk. osztály 3031-3048 pályaszámokon, 1911-től MÁV 341 sorozat 001-018 pályaszámokkal üzemelt. A 1026 pályaszámú mozdonyt a Wöhlert gyár szállította 739-es gyári számmal, BPV 12 pályaszámmal. Hatósági vizsgáját 1882. december 21-én tartották. MÁV pályaszámai: 1889-től 1026, 1891-től IIIk. osztály 2095, 1911-től 341 012, 1959. május 12-től a sárvári cukorgyár ipari mozdonya. A BPV centenáriumára üzemképes állapotra felújította a MÁV Pécsi Igazgatósága. 1985-től nosztalgiaüzemi mozdony. 2018-tól felújítás után újra működőképes állapotban tekinthető meg a Magyar Vasúttörténeti Parkban. Stars – The Best of 1992–2002 A Stars az ír The Cranberries 1992-2002 között készült dalainak válogatása. Számok Dreams – 4:15 Linger – 4:34 Zombie – 5:07 Ode to My Family – 4:31 I Can’t Be with you – 3:07 Ridiculous Thoughts (radio edit) – 3:36 Salvation – 2:24 Free To Decide (alternate mix edit) – 3:23 When You’re Gone (edit) – 3:52 Hollywood (edit) – 4:19 Promises (radio edit) – 3:32 Animal Instinct – 3:32 Just My Imagination (edit) – 3:13 You And Me (edit) – 3:17 Analyse – 4:06 Time is Ticking Out – 3:01 This is the Day – 4:15 Daffodil Lament [Bonus Track – #1 non-single as voted by the fans] – 6:06 New New York (previously unreleased) – 4:09 Stars (previously unreleased) – 3:31 Starset A Starset egy rockzenekar, amely Columbusból származik. Az együttest 2013-ban alapította a Downplay énekese, Dustin Bates. A rákövetkező évben meg is jelent a debütáló albumuk, a Transmissions és 2017-ben a második Vessels címmel (mindkettőhöz jelent meg egy deluxe edition is, egy évvel később). Az első kislemezük, a My Demons 280 millió megtekintésnél jár a YouTube-on. A szám minden idők leghosszabb ideig a Billboard Mainstream Rock slágerlista legjobb ötjében szerepelő dal. 41 hétig volt a kiemelkedő helyek egyikén. A legsikeresebb számuk a 2017 májusi Billboard US Mainstream Rock Songs slágerlistán második helyezést elérő "Monster" volt. Az első arany RIAA minősítést szerző számuk is a My Demons lett 2018-ban. Történet Megalakulás és a Transmissions (2013-2015) A Starsetet 2013 alapította a Downplay énekese Dustin Bates (aki egyébként az ének és a dalszöveg írás mellett az együttes [egyik] billentyűse is). Bates érdeklődési körébe nagyban beletartozik az asztronómia. Tanult az Ohio Universityn, végzett kutatásokat a US Air Forcenak és az International Space Universityn is tanított. Szintén ő találta ki az együttes háttérsztoriját, miszerint a Starsetet egy kezdeményezés részeként alapította a The Starset Society, amelynek célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét „Az Üzenet” tartalmára, amit a society egy rejtélyes jelként kapott az űrből. Az együttes – néhány kivétellel – úgy beszél a Starset Society-ről és a háttértörténetükről, mintha igaz lenne. 2014 júliusában jelent meg az első albumuk Transmissions címmel. A Billboard 200-on 49. helyen debütált. Ez volt 2014 egyik legmagasabban debütáló rock albuma. 2016-ig összesen 79 ezer példány kelt el . Az albumról három kislemez jelent meg. A Carnivore (2014) a My Demons (2013) és a Halo (2014). A Billboard US Mainstream Rock listáján hatodik, tizenhatodik és megint csak tizenhatodik hely volt a legjobb elért helyezés. Később az együttes kiadott egy 250 oldalas könyvet The Prox Transmission címmel, ami részletesebben is leírja a Dustin Bates által kitalált háttérsztorit. . Vessels és szerződés a Fearless Records-hoz (2016–napjainkig) Rob Graves, (aki a Transmissions producere is volt) 2016 januárjában bejelentette, hogy megkezdődtek az együttes második albumának munkálatai és a megjelenés őszre várható. Ugyanekkor jelentették be az első európai turnéjuk időpontjait és helyszíneit. Október 4-én pedig kiposztolták, hogy érkezik egy Marvel képregény, amiben a The Prox Transmission története lesz újraalkotva. Ez 2017 szeptemberében jelent meg és 88 oldalas lett. Ugyanekkor Bates kijelentette, hogy az új album sokkal másabb lesz, mint az előző és metáltól popig minden lesz rajta. Az album első kislemeze a Monster 2016 októberében érkezett. Majd november negyedikén be is jelentették a Vessels érkezését, ami 2017 januárjában jelent meg. Az album a Billboard 200-on a tizenegyedik helyen kezdett. Az együttes 2017 nagy részét a Vessels-turnéval töltötte. Az év első felében az együttes a Black Satellite-tal turnézott. 2017 augusztusában jelent meg az album második kislemeze a "Satellite", eddigi legmagasabb helyezése a 12. volt a Billboard Mainstream Rock slágerlistán. Az együttes 2017 decemberében a 2018-as turné első időpontjait is bejelentette. 2018. április 2-án megjelent a nyolcadik videoklipjük, a "Ricochet" című számhoz. Pár órával a megjelenés előtt bejelentették, hogy aláírtak a Fearless Records nevű kiadóhoz. 2018 áprilisának végén megjelent az együttes első akusztikus száma a Vessels-ről. A Ricochet. Másnap (európai idő szerint) kislemezként is kiadásra került a szám. 2018 augusztusában jelent meg egy kép az együttes rajongói Facebook csoportjában a Vessels 2.0 számlistájáról és a kiadás dátumáról. Az album az év szeptember 28-án jelenik meg. Augusztus 17-től az album megjelenéséig hetente jelent meg egy kislemez a Vessels 2.0-ról. Ezzel együtt bejelentették, hogy a harmadik albumot az együttes 2019-re tervezi. Zenei stílus Az együttes nagyon sok stílusban játszik, ezért például az AllMusic, a Billboard és a Revolver is rock vagy hard rock együttesként tekint rájuk. Az együttes énekese Dustin Bates viszont Cinematic Rock-ként - ami egy nem elfogadott műfaj - jellemzi a Starset stílusát. Az Erie Times-News' így írta le a zenekar hangzását: Keveri a Muse progresszív ,,törekvéseit" az érzelmekkel (mint a Breaking Benjamin). Tagok Jelenlegi tagok Dustin Bates - ének, billentyűs, gitár Ron DeChant - basszus, billentyűs, vokál Brock Richards - szólógitár, vokál Adam Gilbert - dobok, ütőshangszerek Turnézó tagok Mariko M – hegedű, cselló (2014–2015; 2018-) Nneka Lyn – cselló (2016) Jonathan Kampfe – cselló (2017-) Siobhán Cronin – hegedű (2017-) Starship Titanic (videojáték) A Starship Titanic egy grafikus kalandjáték, melyet Douglas Adams tervezett és a The Digital Village fejlesztett 1998-ban. Az űrhajó ötlete Adams Az élet, a világmindenség, meg minden című sci-fi regényében jelent meg először. Terry Jones Douglas Adams Titanic csillaghajója című regénye a játék eseményein alapul. Cselekmény A Titanic űrhajó egy Spontán Létezési Hiba miatt a Földre zuhan. A játékos a fedélzetre megy, hogy rendbe hozza a hajót, és különböző rejtvényeket kell megoldania, hogy összegyűjthesse a fedélzeti számítógép, Titania darabjait. A játék menete A játék egyik legjelentősebb eleme a Spookitalknak nevezett beszélgető motor, mellyel a hajó robotszemélyzetével lehet beszélgetni. A játékos begépeli, amit mondani szeretne, a robotok válasza megjelenik és el is mondják azt. A Spookytalk motort Douglas Adams fejlesztette és a The Digital Village programozói valósították meg. Több mint 10 000 kifejezést tartalmaz, melyeket profi színészekkel vettek föl, köztük Terry Jonesszal és John Cleese-zel. Adams a Succ-U-Bus nevű szerkezetnek adta hangját, és a játék egyik zárójelenetében a hajó készítőjének, Leovinusnak a szerepét játszotta. Ha a játék bevezetőjében bekapcsoljuk a TV-t, Adams jelenik meg és mondja el, hogyan kell játszani a játékkal. La Bazoque (Calvados) La Bazoque település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 185 fő (2015). La Bazoque Balleroy, Cormolain, Litteau, Montfiquet, Planquery, Bérigny, Saint-Germain-d’Elle és Balleroy-sur-Drôme községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Starsky és Hutch (film) A Starsky és Hutch (eredeti cím: Starsky & Hutch) 2004-ben bemutatott vígjáték, paródia. Rendezője Todd Phillips. A film főszereplői Ben Stiller és Owen Wilson. A film az 1970-es években játszott tévésorozat, a Starsky és Hutch filmváltozata. A film a sorozattal ellentétesen ábrázolja a két rendőr jellemét: a sorozatban Starsky volt mindenre kíváncsi és jólinformált, Hutch pedig az, aki mindent szabályosan csinált. A filmben Starsky a komolyabb és Hutch a laza. A film a sorozat előzményének tekinthető, amikor Hutch és Starsky megismerkednek és a rendőrfőnök utasítására társak lesznek. Cselekménye A történet helyszíne a kitalált Bay City Kaliforniában, időszaka 1975. Két rendőr a főszereplő, David Starsky (Ben Stiller), akinek szenvedélye a piros-fehérre festett Ford Gran Torino autója, és Ken 'Hutch' Hutchinson (Owen Wilson), aki a törvényesség határán egyensúlyozik. A zsidó-amerikai drogkirály, Reese Feldman (Vince Vaughn) és partnere, Kevin (Jason Bateman) egy szintetikus drogot akarnak a piacra dobni, ami hatásaiban a kokainnak felel meg, de a rendőrség nyomkereső kutyái nem tudják kiszagolni. Nagybani terjesztőkkel tárgyalnak, akik hajlandóak átvenni a drogot. Amikor Feldman rájön, hogy egyik drogdílere hibázott, a jachtján lelövi, akinek a holtteste a tengerbe esik. Starsky és Hutch néhány nap múlva megkapják az ügyet, amiben egy holttestet a partra sodort a víz. Hutch vissza akarja tolni a vízbe a hullát, de Starsky fegyvert szegez rá. Az áldozat tárcája alapján (amiből Hutch egy elázott bankjegyet „megment” magának) kiderítik, hogy Terrence Meyers Reese Feldmannak dolgozott. Feldman tagadja, hogy ismerné az áldozatot. A „hajrálányok”, Stacey (Carmen Electra) és Holly (Amy Smart) kihallgatásakor megtudják, hogy az áldozat egy bizonyos Heatherrel (Brande Roderick) járt. A nő teljesen levetkőzik a rendőrök előtt, majd odaadja nekik az áldozat dzsekijét, amire egy sárkány van hímezve. Hutch egyik alvilági ismerőséhez, Huggy Bearhez mennek (Snoop Dogg), aki felismeri a dzseki hímzését, amit szerinte Big Earl (Will Ferrell) készített. A két nyomozó motorosnak maszkírozza magát, és felkeresik Big Earl országúti éttermét. Itt csak a helyettesével találkoznak, akit egy félreértés következtében kissé megpofoznak. Tőle megtudják, hogy Big Earl éppen börtönben van. Starsky és Hutch elmennek a börtönbe, ahol az állandóan hajhálót viselő Big Earl igen készségesnek mutatkozik, csak azt kéri Hutch nyomozótól, hogy először mutassa meg a neki a köldökét, majd pedig, hogy „legyen vad”. Hutch kis vonakodás után a nyomozás érdekében teljesíti a kéréseit. Big Earl egy kis csomagot ad nekik átlátszó műanyag zacskóban, ami szerinte az újfajta kokain, a nyomozók szerint azonban nem olyan a szaga. A rendőrségi laboratórium szerint nem kokain, a rendőrfőnök, Doby (Fred Williamson) ezért visszaadja nekik a zacskót azzal, hogy az mesterséges édesítőszer. A „hajrálányok” kihallgatása Hutch lakásán folytatódik. Starsky, mivel nem talál cukrot, a Big Earltől kapott zacskóból tesz a kávéjába. Hutch gitározik a lányoknak, ami mindenkinek nagyon tetszik, majd Starsky „beindul”, és azt javasolja, hogy menjenek diszkóba. Ott Starskyt provokálja egy helyileg népszerű alak, aki táncpárbajra hívja ki. Ebben ők ketten felváltva különleges táncmozdulatokat mutatnak be. Starsky nagyobb sikert ér el a nézők körében, mégis a másikat hirdetik ki győztesnek. Starsky bekattan, és előveszi a revolverét, amivel a levegőbe lő, de Hutch leteperi a földre. Hazaérkezve Hutch lakásába Starsky elalszik, Hutch pedig a hajrálányokat kezdi csókolgatni. Feldman marad a legfőbb gyanúsított, ezért Starsky és Hutch pantomimesnek maszkírozva bejutnak Feldman lányának Bat Mitzvah ünnepére, ahol azt hiszik, hogy a drog a garázsban van, ezért Starsky több lövéssel próbálja kinyitni a garázs ajtaját, ott azonban csak egy póni van, ami hamarosan (valószínűleg a lövésektől) elpusztul. Ennek eredményeképpen Doby kapitány mindkettejüket felfüggeszti, elveszi a jelvényüket és a fegyverüket. Starsky és Hutch vitába keverednek, majd összevesznek, mert a rendőrfőnök felfedi Hutch előtt, hogy Starsky két héttel korábban az áthelyezését kérte, és negatívan jellemezte őt. Hutch szomszédja, egy fiatal néger fiú, Willis (Jeffrey Lorenzo) egy baseball labdát dob Hutch házához, mert haragszik rá, mivel Hutch tartozik neki 20 dollárral. A labda azonban beindít egy gyújtószerkezetet, amitől az egész ház felrobban. Willis megsérül és kórházba kerül. Starsky meglátogatja a fiút a kórházban, kinek szobájában Hutch is ott van. A két partner vitatkozni kezd, majd kibékülnek. Informátoruk, Huggy Bear (akit lehallgatókészülékkel láttak el) Feldman közelébe férkőzik, mint a golfozásban segédkező alkalmazott. Így megtudják, hogy a drogot egy jótékonysági bálon akarják átadni a nagybani terjesztőknek. Mivel korábban már kaptak erre belépőt Feldmantól, elmennek az estére, Starsky kissé őszes hajjal, barkóval, déli vállalkozónak álcázva, Hutch pedig cowboykalapban és bajusszal. Az estén 7 db, sárgára festett, 1974-es Volkswagen Karmann Ghia autót sorsolnak ki, azonban a sorsolást manipulálják, a nyerőszámok a nagybani terjesztők számai, akik a ruhatárnál leadták a drog ellenértékét tartalmazó pénzes táskákat, amiket Feldman barátnője vesz át. Hutch, mintha az egyik nyerőszám nyertese lenne, felmegy a színpadra, ahova Starsky is követi. Starsky néhány lövéssel „kinyitja” az autó elején lévő csomagtartót, ami tele van pakolva nagyméretű, fehér port tartalmazó zacskókkal. Feldman túszként elkapja Hutch-ot. Starsky Hutch kérése ellenére megpróbálja lelőni, de véletlenül a nézők között lévő rendőrfőnököt találja el. A zűrzavarban Feldman, és barátnője, Kitty elmenekülnek a pénzzel egy Mercedes autóban. Starsky és Hutch üldözik őket először egy golfklub pályáján, majd a kikötőben. Itt Hutchnak az az ötlete támad, hogy az egyre távolodó jachtra ugrassanak fel az autóval, amit Starsky eleinte nem akar megcsinálni, majd mégis rááll. Az autójuk azonban túl nagy lendületet vesz, így a jacht mögött a tengerbe zuhan. A jachton azonban ott van Huggy is, aki bosszúból leüti Feldmant, majd magához vesz egy pénzzel teli táskát. Feldman elfogását az egész rendőrség ünnepli, csak Starsky bánkódik az elveszett autója miatt (aminek fényképét az asztalán tartja). Huggy azonban megvigasztalja, amikor vásárol neki egy másik Torinót, amit két férfi adott el neki (ők az eredeti tévésorozat sztárjai, az eredeti Starsky és Hutch, David Soul és Paul Michael Glaser). A két boldog nyomozó újabb bűnözők után indul az új autóval. Szereposztás Ben Stiller - David Starsky nyomozó Owen Wilson - Ken "Hutch" Hutchinson nyomozó Vince Vaughn - Reese Feldman, zsidó-amerikai maffiózó, nagybani drogkereskedő Snoop Dogg - Huggy Bear Brown Jason Bateman - Kevin, Feldman társa Fred Williamson - Doby kapitány, néger rendőrfőnök Will Ferrell - Big Earl ( nincs a stáblistában ) Carmen Electra - Stacey, egy „hajrálány” Juliette Lewis - Kitty, egy „hajrálány” Molly Sims - Feldman barátnője George Cheung - Chau Chris Penn - Manetti nyomozó Brande Roderick - Heather, Terrence volt barátnője Jeffrey Lorenzo - Willis Har Mar Superstar - Dancing Rick Patton Oswalt - lemezlovas a diszkóban Paul Michael Glaser - az eredeti Starsky ( cameoszerep ) David Soul - az eredeti Hutch ( cameoszerep ) Frank Ferrara - David Starsky ( kaszkadőrje ) Terry Crews - portás Kimberly Wyatt - táncos egy éjszakai klubban David Pressman - Terrence Meyers, akit Feldman a történet elején lelő Fogadtatás A film vegyes és pozitív kritikákat kapott. A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 64%-ra értékelte 189 kritikus véleménye alapján. A hasonló elveken működő Metacritic 55/100 értékelést adott rá 40 vélemény alapján. Roger Ebert filmkritikus 3 csillagot adott rá a lehetséges 4-ből. A film a kezdőhétvégéjén 28 103 367 dollár bevételt szerzett; 3185 moziban mutatták be. Érdekességek Amikor Starsky és Hutch motoron az országúti bárba mennek, ez utalás a Szelíd motorosok című filmre. A bárban elhangzó álnevek, Kansas (=Hutch) és Totó (=Starsky) utalás az Óz, a csodák csodája című film főszereplőire. Ibrahim Afellay Ibrahim Afellay (arabul: ������ ������; Utrecht, 1986. április 2. –) marokkói származású holland válogatott középpályás, 2015-től a Stoke City játékosa. Pályafutása PSV 2004. február 4-én a NAC Breda ellen kupamérkőzésen lépett először pályára a PSV Eindhoven színeiben. Első bajnoki mérkőzése tíz nappal később, február 14-én az Twente ellen volt. A 2004–2005-ös szezonban hét mérkőzésen játszott. Május 15-én a Feyenoord ellen megszerezte első góljait a holland élvonalban, amikor kétszer is betalált a rotterdamiak kapujába. Barcelona 2011. januárjában igazolta le a katalán alakulat 3 millió euróért. Schalke 04 2012. augusztus 31-én, a nyári átigazolási szezon utolsó napján Afellayt egy évre kölcsönvette a Bundesligában szereplő, és a Bajnokok Ligájában is induló Schalke 04 csapata. Huub Stevens, a Schalke vezetőedzője így kommentálta a transzfert: „Különleges képességekkel rendelkezik, a pálya több pontján is bevethető játékos”. Stoke City Szerződése lejártával ingyen érkezett a Barcelonától, 2015. július 28-án. Válogatottként Marokkói származása miatt választhatott, hogy melyik ország válogatottjában szerepeljen. Mind a két ország szövetségi kapitánya megkereste és végül Hollandia mellett döntött. Bemutatkozására a szlovénok elleni Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen került sor 2007. március 28-án. Sikerei, díjai PSV Eindhoven : Holland bajnok : 2005, 2006, 2007, 2008 Holland kupagyőztes : 2005 Holland szuperkupa-győztes : 2008 Az év hollandiai labdarúgó tehetsége : 2007 Thomas Quasthoff Thomas Quasthoff (Hildesheim/NSZK, 1959. november 9.) német basszusbariton és zeneiskolai professzor (Hochschule für Musik „Hanns Eisler“ Berlin). Élete és munkássága Quasthoff 1972-ben Sebastian Peschko dalszerkesztőnél előénekelt. Peschko döntő hatással volt zenei fejlődésére, még annak fiatal korában. Quasthoff 1996 és 2004 között professzor a Detmoldi Zeneművészeti Főiskolán, utána a Berlini Zeneművészeti „Hanns Eisler“ Főiskolán oktat. Quasthoff világhírű nagyrabecsült dalénekes. Diszkográfia Wolfgang Amadeus Mozart: Arien , Württembergisches Kammerorchester Heilbronn, Jörg Faerber, Sony BMG, September 1997 (Echo-díj 1998) Krzysztof Penderecki: Credo , Oregon Bach Festival Chor und Orchester, Helmuth Rilling, Hänssler, 1998 (Grammy-díj ) Franz Schubert: Winterreise , Charles Spencer, BMG, 1998 Gustav Mahler: Des Knaben Wunderhorn , Anne Sofie von Otter, Berliner Philharmoniker, Claudio Abbado, Deutsche Grammophon, 1999 (Grammy-díj ) Brahms és Liszt: Lieder, Justus Zeyen, Deutsche Grammophon, 2000. február Schuberts „Schwanengesang“ und Brahms „Vier ernste Gesänge“ mit Justus Zeyen (Preis der deutschen Schallplattenkritik, 2001/3). Schubert-Lieder. Mit Anne Sofie von Otter, Chamber Orchestra of Europe, Claudio Abbado, Deutsche Grammophon, 2003. április (Grammy-díj ). Bach Cantatas : Berliner Barock Solisten, RIAS-Kammerchor, Rainer Kussmaul, Deutsche Grammophon, 2004 (Grammy-díj ). Franz Schubert: Die schöne Müllerin , Justus Zeyen, Deutsche Grammophon 2005. Arnold Schönberg: Gurrelieder , Berliner Philharmoniker, Simon Rattle, EMI, 2006. április Betrachte meine Seel , Staatskapelle Dresden, Sebastian Weigle (karmester), Deutsche Grammophon, 2006. The Voice. Brahms, Liszt, Lortzing, Mendelssohn Bartholdy, Schubert, Weber, Heine, Rückert, Chezy: kompozíciók, Deutsche Grammophon, 2006. május Watch what happens. The Jazz Album. Jazz Standards, Till Brönner, Deutsche Grammophon, 2007. március DVD - Joseph Haydn: Die Schöpfung , Annette Dasch, Christoph Strehl, Österreichisch-Ungarische Haydn-Philharmonie, Wiener Kammerchor, Adam Fischer, Medici Arts, 2009. október Irodalom Thomas Quasthoff: Die Stimme. Ullstein Verlag, Berlin 2004, 336 S., ISBN 3-550-07590-1, Autobiografie Thomas Quasthoff: Der Bariton. Henschel Verlag, Berlin 2006. ISBN 3-894-87545-3 Filmek Thomas Quasthoff: The Dreamer. Dokumentarfilm, Deutschland, 2004/2005, 90 Min., Regie: Michael Harder, Produktion: tryharder tvnetwork, Hamburg, Inhaltsangabe mit Trailer Deutschland, deine Künstler Thomas Quasthoff. Dokumentarfilm, Deutschland, 2007/2008, 60 Min., Regie: Reinhold Jaretzky, Erstausstrahlung: 10. Juli 2008, Produktion: Zauberberg Film, ARD , Inhaltsangabe Berva-barlang A Berva-barlang egy megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. A barlangból pleisztocén emlősök maradványai kerültek elő. Leírása Triász időszaki mészkőben alakult ki ez a már nem működő víznyelőbarlang. Egerben, a Felnémet nevű városrész szélén, a Berva-völgy déli végén, egy magánterületen nyílik. A völgytalp felett körülbelül 13 méter magasságban található. Két nyílása van. Az 1933. évi ásatás során barlangi medve, barlangi hiéna, mammut, óriásgím, ősbölény és más pleisztocén emlősök csontleletei kerültek a napvilágra. A csontmaradványokon kívül régészeti leletek is előkerültek, de ezek nem jelentősek. Az üreg a Kadić Ottokár által történt felmérés idején 16 méter hosszúságú volt. Az üreg felett nem messze, a dombtetőn egy kicsi, szűk töbröt írnak le, ami a barlang hátsó, beomlott része lehet. A folyosóját egykor néhány helyen a mennyezetéig kitöltő összecementált középső miocén barlangi üledékeiben fúrókagylók lyuggatta mészkőkavicsok is megőrződtek. Előfordul az irodalmában Alsóbervavölgyi barlang, Berva-völgyi 2. sz. üreg (Kordos 1984), Dorót-lyuk (Bartalos 1909), Drót-lyuk (Bartalos 1909) és Drótlyuk (Schőnviszky 1937) néven is. A drótos neveket valószínűleg a helyi lakosok adták neki, egy ott talált bronzsodrony miatt. A Berva-barlang név először 1934-ben jelent meg nyomtatásban (Kadić 1934). Története Bartalos Gyula említette meg először az ősrégészeti tanulmányának a 11. oldalán Drótlyuk néven. 1927-ben a barlang feletti töbör kibontásával, a Természetbarátok Turista Egyesület egri osztályának a tagjai kíséreltek meg a barlang folytatásába bejutni. 1930-ban Dancza János kereste fel, aki átkutatta, felmérte és vázlatos barlangtérképeket készített róla. 1933-ban a Földtani Intézet megbízásából Kadić Ottokár végzett őslénytani ásatásokat ebben a barlangban és a környék többi barlangjában. Ennek az Eger környéki feltárássorozatnak a legígéretesebb és ezért az első helyszíne volt ez a lelőhely. Ekkor Kadić Ottokár felmérte a barlangot és ez alapján Mottl Mária rajzolt egy hosszmetszeti barlangtérképet keresztszelvényekkel. Az 1937-ben megjelent, Schőnviszky László által írt tanulmány szerint Felnémet szélén, egy cserkésztábor területén nyílik. 16 méter hosszú, kis víznyelőbarlang, amelynek a végén egy eltömődött zsomboly van. Bartalos Gyula tévesen írta róla hogy a barlang egy nagy kövekből álló krommleck. Jégkori emlősök maradványai kerültek elő belőle. 1938-ban Kerekes József egy fényképes, geológiai leírást jelentetett meg a barlangról. Az 1970-ben kiadott, „Bükk útikalauz” című könyvben az olvasható, hogy a Felnémettől északra található Berva-völgynek a déli végében, 230 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A 16 méter hosszú barlangból az ásatáskor barlangi medve és óriásgím csontjait találták meg, valamint néhány őskőkorszaki kovaszilánk került elő. Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és két névváltozata, valamint egy térképen van a helye jelölve. 2004-ben Regős József készítette el a barlangtérképét. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Palotás Péter Palotás Péter (született: Poteleczky Péter, Budapest III., 1929. június 27. – Budapest XII., 1967. május 17.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, az Aranycsapat 12. tagja, kiemelkedő csatára. Nagy munkabírású, ügyesen osztogató, jól fejelő és veszélyesen lövő labdarúgó volt. Szívbántalmak miatt fiatalon, harmincadik életéve előtt kénytelen volt a labdarúgástól búcsút venni. Ezt követően a textiliparban dolgozott. Pályafutása MTK Az MTK (jogutód egyesületei: Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) révén háromszoros magyar bajnok. A válogatottban Ő töltötte be eleinte az Aranycsapat hátravont középcsatárának szerepkörét. 1952 őszén Hidegkuti vette át tőle ezt a feladatot, de továbbra is teljes értékű tagja maradt a válogatott gárdának. Ezután többnyire cserejátékosként jutott szóhoz. 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert csapat tagja, 1954-ben világbajnoki ezüstérmes Svájcban. Összesen 24 alkalommal szerepelt a válogatottban és 18 gólt szerzett 1950 és 1956 között. Legsikeresebb mérkőzései: 1952-ben az olimpián Olaszország ellen két gólt ért el (3–0), illetve 1955-ben Finnország ellen három gólt szerzett (9–1). Sikerei, díjai Magyar bajnok: 1951, 1953, 1957-1958. Olimpiai bajnok: 1952, Helsinki Világbajnoki 2.: 1954, Svájc A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951) A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) Pósa Béla Pósa Béla, Poch (Nagytétény, 1914. június 25. – Budapest, 1991. május 1.) válogatott labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Klubcsapatban 1935 és 1943 között a Ferencvárosban játszott. A Fradiban összesen 108 mérkőzésen szerepelt (72 bajnoki, 35 nemzetközi, 1 hazai díjmérkőzés) és 12 gólt szerzett (9 bajnoki, 3 egyéb). 1945-után a Vasasban szerepelt. A válogatottban 1940 és 1947 között három alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1939–40, 1940–41 2.: 1936–37, 1938–39, 1945–46, 1947–48 3.: 1935–36, 1942–43, 1946–47 Közép-európai kupa (KK) győztes: 1937 döntős: 1938, 1939, 1940 Pósa János Pósa János (Kispest, 1910 – ?) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Nemzetközi források szerint Posa-Polareczky János. Pályafutása Labdarúgóként 1926-tól játszott a kispesti Törekvésben, ahol a kapust kivéve minden poszton szerepeltették. Csapatával, a budapesti IV. osztályból a budapesti I. osztályba jutott. 1940-ben fejezte be az aktív labdarúgó pályafutását. Labdarúgó-játékvezetőként Nemzeti játékvezetés Már játékos korában is vezetett barátságos mérkőzéseket. A játékvezetői vizsgát 1940-ben tette le. Az ötvenes évek közepétől a bajnoki rangadók játékvezetője volt. 1962-ben fejezte be az aktív pályafutását. 1962 júliusában az Magyar Testnevelési és Sport Tanács olyan döntést hozott, hogy az élvonalbeli játékvezetők életkorát 50 évről azonnali végrehajtással 45 évre szállította le. Egy csapással 37 játékvezetőnek törték derékba sportpályafutását. Nemzetközi játékvezetés A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága 1950-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, ugyanebben az évben vezette első nemzetközi válogatott mérkőzését, a Csehszlovákia–Albánia találkozót. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A továbbiakban több megszakítással volt FIFA-bíró. 1958-ban Albániában egymás után négy nemzetközi mérkőzést vezetett. A kor követelményeinek megfelelően más FIFA-játékvezetőknek több nemzetek közötti mérkőzésen partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1962-ben a magyar 45 éves korhatár bevezetése miatt vonult vissza. Világbajnokság Svájcban rendezték az V., az 1954-es labdarúgó-világbajnokság végső küzdelmeit. Az előselejtezők alkalmával 1953-ban, a Csehszlovákia–Románia (2:0) találkozót koordinálta. Chile volt a VII., az 1962-es labdarúgó-világbajnokság döntő küzdelmeinek színhelye. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Játékvezető Bizottsága 1961-ben az afrikai csoportba tartozó Izrael–Etiópia (3:2) csoportmérkőzés irányítására kérte fel. Vezetett mérkőzéseinek száma: 2. Főiskolai világbajnokság 1950-ben, Berlinben a Főiskolai Világbajnokságon több mérkőzést vezetett. Európa Kupa 1957/1958 évi bajnoki kiírásban 1957. december 8-án Bukarestben, az Augusztus 23. Stadionban, a FC Steaua București–Borussia Dortmund (3:1) második mérkőzést irányította. Sportvezetőként 1969-ben az MLSZ Futballbírák Testület (JT) ellenőri keretének tagja. Sikerei, díjai 1962-ben egy aranyjelvénnyel - 25 éves játékvezetői pályafutás - és díszoklevéllel ismerték el szakmai eredményességét. 1976-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnöke a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette. Thomas R. Underwood Thomas R. Underwood (Hopkinsville, 1898. március 3. – Lexington, 1956. június 29.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Kentucky, 1951–1952). Palotási János Palotási János, Palotásy, Pecsenyánszky (Jászberény, 1821. május 4. – Jászberény, 1878. február 3.) zeneszerző, tánckomponista, levéltáros. Élete Lengyel emigráns család sarjaként született, apja Petsenyánszky János, anyja Buszko Erzsébet. Jászberényben végezte a gimnáziumot, majd részt vett a szabadságharcban. Később Jászapáti aljegyzője lett, eközben zeneszerzéssel is foglalkozott. 1861-ben költözött Jászberénybe, s ugyanebben az évben családnevét Palotásira változtatta. Később Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jászkun kerületi levéltárosa lett, s aktívan részt vett a város társadalmi életében. Megszervezte az 1860-as évek elején létrejött Jászsági-kört, aminek elnöke is volt, később pedig a Palotásy dalkör nevű dalárdát és életre hívta. Élete végig dalegyleti karnagy, községi jegyző és hegedűs volt. Táncait és dalait Fáy István gróf és Simonffy Kálmán pártfogásának köszönhetően, valamint Patikárius Ferkó és mások cigánybandái révén lettek népszerűek. Művei eljutottak Mosonyi Mihályhoz, Johannes Brahmshoz (XX. magyar tánc) és több kortárs szerzőhöz. Tompa Mihály A gólyához című versét is megzenésítette. Életének önkezével vetett véget, a jászberényi Fehértói temetőben nyugszik. Emlékezete Jászberényben utca és egy zeneiskola viseli, utóbbi előtt található mellszobra. Művei magyar dalok és táncok (Bényei csárdás, Csikós csárdás, Barkóczi csárdás stb.) Palotásy János válogatott magyar zeneszerzeményei (I – II., Pest, 1869–70) Elegendően nagy A matematika, különösen a számelmélet és analízis területén egy (an) sorozat végül, hosszú távon, elegendően nagy, elég nagy vagy kellően nagy n-re rendelkezik egy tulajdonsággal, ha a sorozat valamely (véges) pontjától kezdve az összes elem rendelkezik a tulajdonsággal. Ez a megfogalmazás kiterjeszthető a P tulajdonságok bármely osztályára, ami egy rendezett halmaz elemein operál (az R sorozatai és részhalmazai például ilyenek). Motiváció és definíció Végtelen sorozatok vizsgálatakor gyakran előfordul, hogy nem annyira érdekes a sorozat kezdeti viselkedése. Inkább az tart érdeklődésre számot, hogy mi történik hosszú távon a sorozattal. A „kellően nagy n-re” kifejezés ezt a szemléletet fogja meg szigorúbb értelemben. Vegyünk például egy valós számokon értelmezett (an) sorozatot, ami egy a határértékhez konvergál: bármely ε > 0-hoz létezik N > 0 úgy hogy minden n > N, |an − a| < ε. A végül kifejezés annak a rövid megfelelője, hogy „létezik N > 0 úgy, hogy minden n > N...” Tehát a konvergencia definíciója így is megfogalmazható: minden ε > 0, végül (kellően nagy n-re) |an − a| < ε. Ebben a kontextusban szinonim kifejezés a következő is: „véges számú tag kivételével az összesre igaz” – ami nem tévesztendő össze a „csaknem minden tagra igaz” kifejezéssel, ami általában végtelen sok kivételt megenged. Egy sorozat elgondolható úgy is, mint olyan függvény, melynek értelmezési tartománya a természetes számok. Az „elegendően nagy” elképzelés alkalmazható általánosabb halmazokon értelmezett függvényekre is, méghozzá azokra, melyeken definiált egy rendezés, és nincs legnagyobb elem a halmazban. Általában véve, ha S ilyen halmaz és létezik olyan s elem S-ben, hogy az f függvény értelmezett minden s-nél nagyobb elemre, akkor f rendelkezik „végül” valamilyen tulajdonsággal, ha létezik olyan x0 elem, hogy f rendelkezik a tulajdonsággal minden x > x0 esetben. Ezt a jelölést használják például a Hardy-testek vizsgálatakor; ezek olyan valós függvények alkotta testek, melyek mind valamilyen tulajdonsággal rendelkeznek „végül”. Ha egy sorozat vagy függvény rendelkezik egy tulajdonsággal kellően nagy n-re, annak hasznos következményei lehetnek, amikor a sorozattal kapcsolatban próbálunk bizonyítani valamit. Például egyes függvények aszimptotikus viselkedésének vizsgálatakor hasznos lehet annak ismerete, hogy a függvény elég nagy x-ekre másként fog viselkedni, mint azokon a részeken, ahol könnyen kiszámítható a működése. Számos matematikai definícióba is be van építve az „elég nagy” fogalma, például a határérték egyes fajtáiba (olyan korlát, ami végül érvényessé válik) és az aszimptotikus viselkedést leíró O jelölésbe. Jelölés A végül (vagy elegendően nagy) kifejezés a következő kontextusban használatos: vagy kissé formálisabban: A fenti nem jelenti azt szükségszerűen, hogy -nak bármely értéke ismert, csak annyit, hogy ilyen érték létezik. Az „elegendően nagy” kifejezés nem tévesztendő össze a „tetszőlegesen nagy”, illetve a „végtelen nagy” kifejezésekkel. Példák Minden 2-nél nagyobb prímszám páratlan, ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy minden kellően nagy prímszám páratlan. Hosszú távon minden prímszám kongruens ±1 mod 6. Chrysler Corporation A Chrysler Corporation egy amerikai autógyártó volt, 1925 és 1998 között önállóan működött. 1998-ban a Chrysler a leányvállalataival együtt összeolvadt német Daimler-Benz csoporttal és az új szervezet a DaimlerChrysler nevet választotta. Története során a Chrysler az USA három legjelentősebb autógyártójának – a Ford, a General Motors és a Chrysler – többnyire a legkisebbike volt, bár 2007 januárjában az amerikai piacon a DaimlerChrysler (a luxuskategóriás Mercedes és Maybach típusokat kivéve) több járművet értékesített, mint a hagyományosan második helyet elérő Ford. A cégcsoport ugyanakkor a Toyotánál alacsonyabb eladásokat produkált. Magyarországon legnépszerűbb modellje az Ausztriában is gyártott Chrysler Voyager. 2007. május 14-én a DaimlerChrylser AG bejelentette, hogy a Chrysler 80,1%-át eladja a Cerberus Capital Management, L.P. amerikai befektetési társaságnak. A 2007. augusztus 3-án lezárult tranzakció végére a Chrysler cégneve Chrysler LLC lett. Ekkor mutatták be a cég régi-új logóját is, amely visszatért a Chrysler hagyományos ötágú csillagához. Miután a gazdasági világválság hatására a Chrysler 2008 végén és 2009 elején hatalmas veszteségeket szenvedett el, 2009. április 27-én a Daimler AG megállapodott a Cerberusszal, hogy átengedi megmaradt 19,9%-os részesedését a befektetési alapnak, és befizet 600 millió dollárt a Chrysler nyugdíjalapjába. Három nappal később, 2009. április 30-án a Chrysler csődöt jelentett az amerikai szövetségi csődtörvény 11. szakasza alapján. Ez a típusú csődeljárás lehetővé teszi a cég reorganizációját, és tipikusan nem jár a cég felszámolásával. Ezzel egyidejűleg a cég bejelentette, hogy partneri kapcsolatra lép az olasz Fiat céggel. A Chrysler-csoport márkái Dodge (1914–) Dodge Challenger (1970–1974) DeSoto (1928–1961) Eagle (1989–1998) Fargo (1920-1972, bár a Chryslertől függetlenül ezt a teherautómárkát napjainkig is használják, például Törökországban ) Imperial (1955–1975) Jeep (1941–) Plymouth (1928–2001) Valiant (1960–1976) Rootes Group Commer (1905–1979) Hillman (1907–1976) Humber (1898–1975) Karrier (1904–1970) Singer (1901-1970?) Sunbeam (1901–1978) Talbot (autó) (1903–1983) Simca (1934–1970) Története Az 1920-as évek: egy új márka születik A Chrysler Corporationt Walter P. Chrysler alapította 1925. június 6-án, a tönk szélén álló Maxwell Motor Company vagyontárgyait átvéve. Walter Chrysler az 1920-as évek elején lépett be a már akkor gyengélkedő, 1904-ben alapított Maxwell-Chalmers Companyba. 1923-ban a Chalmers befejezte az autógyártást. 1924 januárjában Walter Chrysler bemutatta az első Chrysler modellt, egy, a többinél olcsóbb, hathengeres autót. Az autót a New York-i Commodore Hotelben mutatták be. Walter Chrysler az autót a New York Automobile Show autókiállításon szerette volna megmutatni a nagyvilágnak, de mivel a hathengeres Chryslert még nem gyártották sorozatban, az autó nem vehetett részt a kiállításon. A jó marketingérzékkel rendelkező Chrysler ezért ebben a manhattani luxusszállodában mutatta be autóját a potenciális befektetőknek. A stratégia bevált, a Chase Securities egyik bankembere 5 millió dollárt fektetett a már nagyrészt Walter Chrysler tulajdonában található Maxwell Motor Companyba. A hathengeres autót gyorsan piacra dobták – a megfizethető kategóriában ez volt a legnépszerűbb gyártmány. 1925. június 6-án tehát Walter Chrysler megvásárolta a Maxwell Motor Company fennmaradó részvényeit, és megalapította a Chrysler Corporationt. Az új vállalat rendkívüli növekedésnek indult. 1926 elejére a Chrysler Amerika-szerte majdnem 3800 kereskedéssel rendelkezett, az éves nyeresége meghaladta a 17 millió dollárt. A cég a következő évtized alatt egyre inkább felvirágzott, és több népszerű és jövedelmező modellt készített el, például az 1927-es Imperial 80-at. Ez az autó volt a Chrysler első ténylegesen lenyitható tetejű járműve, és szintén ez volt az első, amelyiknek már színes reklámkampánya volt. 1928-ban a Chrysler új márkákat vezetett be: a Plymouth alsó kategóriás, a DeSoto pedig közép kategóriás autókat készítette. A Chrysler emellett megvásárolt a Dodge testvérek autómárkáját is. Ezzel a lépéssel a Chrysler, a General Motorshoz hasonlóan, az autómárkák széles palettáját tudta kínálni. Az 1930-as évek: a gazdasági válság Az 1930-as évek során a Chryslerre egyaránt volt jellemző a műszaki újítások sorozata és a rendszeresen visszatérő pénzügyi krízisek kora. Az évtized végére a DeSoto és a Dodge egy pár szegmensben a Chyrsler cégcsoport többi leányvállalatának lett versenytársa. A nagy gazdasági világválság évei alatt Walter Chrysler foggal-körömmel küzdött a cégéért. 1934-ben a Chrysler bemutatta a Chrysler Airflow-t. Ezzel a forradalmian új modellel a cég szakított a korábbi formatervezési szokásaival, és az aerodinamika tudományos alapjait használva alakította ki a szokatlan formát. A repülőgépekre emlékeztető alakjával az Airflow több jelentős műszaki áttörést is felmutatott (könnyített karosszéria, sebességrekordok). Az Airflow teszteléséhez a Chrysler megépítette az autóipar első szélcsatornáját. Sajnos mindezen innovációk ellenére az Airflow-t a közönség nem fogadta kitörő lelkesedéssel. A válság éveit a Chrysler az alacsony árkategóriás Dodge és Plymouth divízióknak köszönhetően élte túl, amelyek szokványos és népszerűbb modelleket gyártottak. A Plymouth az olyan ritka márkák egyike, amely a gazdasági válság évei alatt növelte az eladásait. A Chrysler szintén ezekben az években alapította meg az alkatrészgyártással foglalkozó Mopart (Motor Parts), amely azóta is vezető szerepet foglal el az amerikai utángyártott alkatrészek piacán. Az 1940-es évek: a második világháború Az Airflow bukása hideg zuhanyként hatott a Chrysler márka eladásaira és marketingjére. Az 1940-es és 50-es évek során egy pár kivétellel szinte semmilyen innovációt nem végeztek. Egy ilyen kivétel volt például az 1942-es DeSoto modellek közül néhányon megtalálható billenő fényszóró. A cégcsoportot ebben a korban a Chrysler hadiipari leányvállalata tartotta el, amely többek között az azóta híressé vált Jeepet is gyártotta. Amerika második világháborús részvételéhez a Chrysler Corporation is hozzájárult a 25 és 28 tonna közötti tömegű harckocsik gyártásával. Az autósok szerencséjére azonban a háborús termelés nem lassította le a Chrysler autógyártását. Az 1940-es évek legjellegzetesebb Chrysler modellje az 1941-ben bemutatott luxusfurgon, a Town & Country volt. A későbbi, modern Town & Country mikrobusz elődje egyszerre kilenc főt szállíthatott. Ez a modell volt az első faoldalú gyártmány, és az új „woody” nagy népszerűségnek örvendezhetett. A kocsi indulóára a meglehetősen szerény 3970 dollárról indult. Az 1950-es évek: Forward Look A műszaki fejlesztéseket a Chrysler azonban tovább folytatta, és 1951-ben bemutatta a híres motorszéria első tagját, a V8-as HEMI-t. 1955-ben a világháborút követő nehéz formatervezési stílus könnyebbé vált, amikor Virgil Exner Forward Look reklámkampányával bemutatták az új modelleket. Ez a kampány egészen 1961-ig tartott. Az új modelljeivel a Chrysler lekörözte a konkurenseit, és egy pár maradandóan klasszikus formát hozott létre – ilyen volt az 1956-os Plymouth Fury és az 1957-es Chrysler 300C. Az 1957-es Forward Look második generációs autóiba újításként bekerült a torziós felfüggesztési rendszer. A korábbi modellekkel ellentétben a jármű felfüggesztését nem légdugattyúkkal, hanem fémrugók megcsavarásával érték el. Az új rendszernek köszönhetően az autók tömegközéppontja vezetés közben lejjebb és hátrább került, és így jelentősen javult a vezetési élmény és a komfortérzés. A termelés felpörgése azonban minőségi gondokhoz vezetett, például könnyebben rozsdásodható kocsiszekrényhez. Az amerikai gazdaság recessziójával együtt ezeket a gondok a Chryslert egy újabb válságba taszították. Az 1960-as évek: az izomautók ébredése Az 1960-as évek elején a cég egyszerre hajtott végre jó és rossz befektetéseket. 1960-ban a Chrysler a három nagy amerikai autógyártó közül bevezette az önhordó karosszériát. A unibody illetve monocoque néven is ismert elrendezést a napjainkban is használják – előnye, hogy a karosszéria sokkal merevebb, ezért az autó kevésbé hajlamos a kígyózásra. Az Imperial kivételével a Chrysler összes márkáját e sztenderd alapján építették tovább. A Vailant új személyautó márka az 1950-es években gyors gyarapodásnak indult, és több mint egy évtizeden át egyre csak növelte a piaci részesedését. 1961-ben ezt a márkát beolvasztották a Plymouthba. Az 1960-as Vailantokba már szinkrongenerátorokat építettek, és 1961-től a Chrysler összes márkáját már szinkrongenerátorokkal árulták, az autóiparban elsőként. A DeSoto márkánál az 1961-es modellek voltak az utolsók, ezután a Dodge széles választéka és a DeSoto márka általános perifériára kerülése miatt a DeSotót megszüntették. A Plymouth hasonló gondokkal nézett szembe, amikor a testvérvállalata, a Dodge, hasonló modellekkel állt elő és törte le a piaci részesedését. (Többek között ez is hozzájárulhatott a Plymouth márka pár évtizeddel későbbi eltűnéséhez). A Plymouth és a Dodge modelljeinek rosszul átgondolt 1962-es csökkentése több évre visszavetette a Chrysler eladásait és a cég jövedelmezőségét. 1964 áprilisában a Chrysler bemutatta a Plymouth Barracudát, a Vailant kétajtós kistestvérét. A Barracuda hatalmas hátsó ablakával hamar nagy népszerűségre tett szert. Nagyjából két héttel a híres Ford Mustang előtt került piacra, ezért többen a Plymouth Barracudát tekintik az első pony carnak. A Barracuda sajátos formatervezésébe az emberek vagy az első látásra beleszerettek, vagy egy életre megutálták. A Barracuda magasabb minőségű gyártása ellenére a Mustangból 1964 áprilisa és 1965 augusztusa között tízszer többet adtak el. 1966-ban a Chrysler megkezdi az európai terjeszkedését. A brit Rootes Group, a spanyol Barreiros és a francia Simca megvásárlásával megalakul a Chrysler Europe. Ez a lépés fatális tévedésnek bizonyult, mivel abban a korban a brit autóipart jelentős feszültségek jellemezték. Többek között a Rootes üzemei elavultak voltak, termékeik felett elszaladt az idő. A Chrysler a saját márkája javára a Rootes összes márkáját kivonta a piacról. A Simcánál és a Barreirosnál valamennyivel jobb volt a helyzet, de az anyavállalat többi divíziójánál fellépő gondok miatt a Chrysler ezen előbbiek eladása mellett döntött. A Chrysler Europe részlegeit 1978-ban eladta a PSA (Peugeot-Citroën) konszernnek. A Chrysler az amerikai piacon nagyobb sikerrel járt, és megalkotta az izomautók piacát. Először is a Hemi versenymotorjából készített egy utcai változatot is, majd egy sor elérhető árú ám csúcsteljesítményű, mára már legendássá vált izomautót is gyártott: a Plymouth Road Runnert, a Plymouth GTX-et és a Dodge Chargert. A NASCAR versenyeken elért előkelő helyezések megalapozták a Chrysler autógyár későbbi jó hírét. Az 1970-es évek:az izomautók fénykora és az olajválság A krízis és a siker évei a hetvenes években is egymást váltogatták. A technológiailag egyre elavuló, ám szerkezetileg szilárd négyajtós modellek az 1973-as olajválságot követően ismét jó eladásokat produkáltak, mivel a kisebb autók iránt újra megnőtt a kereslet. Az izomautók új sorozatába fektetett rengeteg erőfeszítést szinte egyik pillanatról a másikra elfújta az olajárak 1974-es rekordára. A Barracuda gyártását pontosan a gyártás megkezdésének tizedik évfordulójának napján szüntették meg. Az évtized közepén a Chrysler jelentős sikereket ért el a Chrysler Cordoba modellel, a luxuskategóriájú személyautók szegmensének első képviselőjével. A Dodge Aspen/Plymouth Volaré ikerpár 1976-os megjelenése azonban nem volt képes megismételni a Valiant sorozat sikerét. A sorozatos kudarcok miatt a cég egyre csak hátráltatta belépését a kisméretű városi autók egyre jelentőségteljesebb szegmensébe. A gondokat csak tovább növelte a Chrysler Europe 1977-es összeomlása. Az európai leányvállalatot 1978-ban megvette a Peugeot. A sors fintora, hogy a Peugeot segített a Chryslernek a Dodge Omni és Plymouth Horizon megtervezésében – ezt a modellt később Franciaországban Talbot Horizon néven hozta forgalomba. (A Horizon utódja lett az eredetileg Talbot Arizona, ám a Talbot márka megszüntetésével a Peugeot az új autónak a Peugeot 309-es nevet adta). Nem sokkal ezután a saját márka alatt Mitsubish Galantokat gyártó az ausztrál leányvállalatot, a Chrysler Australiát eladták a Mitsubishi Motorsnak. A Horizon éppen csak elkezdett megjelenni az amerikai piacokon, amikor beütött az 1979-es második olajválság. Az izomautók és a Chrysler többi nagy autójának eladásai szinte a nullára zuhantak vissza, és a cégnek nem voltak a hirtelen megváltozott piac számára megfelelő modelljei. A tönk szélére került Chrysler 1979. szeptember 7-én egy másfél milliárd dolláros hitelgaranciát harcolt ki az amerikai kormánytól, hogy így kerülje el a biztos csődöt. Ugyanekkor lépett a cégcsoport élére Lee Iacocca, a Ford egyik korábbi igazgatója, akinek hosszú évek munkájával sikerült helyreráznia a céget. A hitelgaranciát a Chrysler Corporation Loan Guarantee Act of 1979 nevű törvénnyel szavazta meg a Kongresszus, miután a Chrysler munkásai és a szinte összes kongresszusi választókerületben található Chrysler autószalonok munkanélküliségtől tartó alkalmazottai erős lobbizásba kezdtek. A hitelgaranciának köszönhetően a Chrysler fennmaradt, és többek között kidolgozta az a mikrobusz koncepciót, amely a mai napig is a cégcsoport egyik legerősebb szegmense. Az 1980-as évek: a cég lassan talpraáll A nyolcvanas évek elejére a Chrysler törlesztette a felvett kölcsönöket, és az úgynevezett K-car platformra gyártott modelljei a piacon sikerre találtak. A Mitsubishivel kialakított Diamond Star Motors vegyesvállalatnak köszönhetően a kompakt autók piacán is erősíteni tudott. A Chrysler 1987-ben a Renault-tól megvásárolta az American Motors Corporationt. Az AMC fő modellje a híres Jeep volt, bár az Eagle Premier is jól jött a Chrysler LH platformjának kialakításához (Chrysler Concorde, Dodge Intrepid, Chrysler New Yorker). Az 1990-es évek: piaci sikerek és Daimler-Benz fúzió Az évtized elején a Chrysler újra lépéseket tett az európai piacra való visszatérés irányába. Ausztriában Linz mellett létrehozott egy Voyager összeszerelőüzemet, 1993-ban pedig a brit piac számára elkezdett jobbkormányos Jeep modelleket gyártani. Az évtized végére a Chrysler vakmerő modelljeinek köszönhetően (Chrysler PT Cruiser, Dodge Ram, Dodge Viper, Plymouth Prowler) erős piaci helyzetbe került. 1998-ban a Chrysler összeolvadt a német Daimler-Benz AG-val és együtt létrehozták a DaimlerChrysler céget. A folyamat elején egy egyenrangú fúzióról volt szó, ám idővel kiderült, hogy a páros domináns tagja a Daimler-Benz lett. Ezt mi sem illusztrálja jobban annál, hogy nem sokkal az összeolvadás után a Chrysler egy újabb pénzügyi krízisben találta magát, ami miatt vészesen alacsony szintre zuhant a közös cég részvénye és amely pánikot váltott ki a német vezetésnél. A 2000-es évek: az ezredforduló után A Plymouth márkát 2001-ben leállították és a platformok illetve az alkatrészek közös felhasználásával további költségcsökkenéseket értek el. A Chrysler Crossfire az első Chrysler típus, amely a Mercedesekkel közös alkatrészeket használ. 2004-ben bejelentik egy új V8-as HEMI motor megjelenését. Az új modelleknek és technológiáknak köszönhetően a Chrysler már döntő mértékben járul hozzá a DaimlerChrysler nyereségességéhez. Palpalá megye Palpalá egy megye Argentínában, Jujuy tartományban. A megye székhelye Palpalá. Települések Önkormányzatok és települések (Municipios) Altos Hornos Zapla Centro Forestal Carahunco El Algarrobal Las Capillas El Cucho Los Blancos Mina 9 de Octubre Palpalá Río Blanco Villa Palpalá Forrás Jujuy térkép Nagykozár Nagykozár (németül: Kosar, horvátul Kozar) község Baranya megyében, a Pécsi járásban. Fekvése Nagykozár Pécstől 1 km-re (a város központjától 7 km-re) kelet-délkeletre fekszik a Mecsek lábánál. Története A történelem előtti időkben Az újkőkorszak késői szakaszában, i. e. 2800–2500 között, a mai Baranya megye területén a lengyeli kultúra képviselői éltek. Maga a kultúra a Dunántúlon őshonos vonaldíszes kerámia népének és a délkelet felől benyomuló bánáti kultúra hatásainak összeolvadásából és további fejlődéséből keletkezett. Egyik fontos lelőhelye volt e kultúra régészeti leleteinek a mai Nagykozár területe is. Az úgynevezett Zamajur-dűlőben, amely a történelem során sokáig lakott hely volt, egy terepbejárás során telepkerámia került elő. A felszíni leletekkel rögzített lelőhelyeken több esetben megfigyelték az egymástól elkülönülő telepcsoportok foltjait. A kőrézkor középső szakaszában, i. e. 2300–2100 között, a nagyobb régióban a Bolerázi csoport élt. Ők lényegében a Baden-péceli kultúra legrégebbi népe. A mai Baranya területén rájuk vonatkozóan Nagykozáron is találtak régészeti leleteket. A Zamajur-dűlőben meglelt leletcsoportból Kiss Attila terepbejárása nyomán kerültek elő felszíni gyűjtésű cserepek. A római kortól a honfoglalás körüli időkig A rómaiak korában a mai Baranya megyét átszelte a korszak egy jelentős transzkontinentális útvonala, amely a mai Szávaszentdemeterból indult ki, áthaladt Nagykozáron és Pécsett is. Ebből a korszakból a községben a feltárások során oroszlános sírtöredék bukkant elő. A népvándorlás korából Nagykozáron 6-9. század közötti avar kori lelőhelyet találtak. A Zamajur-dűlőben 1963-ban mélyszántással sírokat bolygattak meg. Nagykozár neve, a Kozár helynév, a kabarokkal a magyarsághoz csatlakozó kozár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet, akiket Belső-Ázsiából nyugatra vándorolt nomád türk népként ismerünk. A falut a tatárjárásig a kazárok földjeként is emlegették. A falu a honfoglalást követő első századokban létesült. Egyes források a néveredetre vonatkozóan szláv származtatást feltételeznek – tévesen. A megkülönböztető szerepű Nagy előtag Kiskozár (Kozármisleny) miatt került az elnevezésbe. A település a középkorban és a török időkben Nagykozár neve az 1332-es pápai tized-összeírásban Kosar alakban írva fordul elő, mint plébániahely, így nyilván temploma is volt. Későbbi oklevelekben Kozár és Kazaj írásmóddal említik, majd 1542-ben először Naghkozárként szerepel. Ekkor Tárnok János birtoka volt 4 portával. Az 1543-1566 közötti időszakban – ezek az évszámok a vármegye török kézre kerülését és Sziget várának elestét jelzik – a falu Macedóniai Miklósé, majd a Horvathy családé, aztán több kisebb nemesé. Nagykozár a török időkben részben elnéptelenedett. A területen a 16. század végén, a 17. század elején már alig dolgozott római katolikus pap. Egy 1620-as feljegyzés szerint Bogádon egy fiatal, nőtlen világi hitszónok szolgált, akinek a területéhez tartozott Nagykozár is. A 18-19. század A falu a török kiűzésének idején elnéptelenedett, pusztává lett, majd egy 1711-ben keletkezett összeírás szerint 9 család élt itt. Birtokosa ekkor Levenau, majd 1717-ben Bana János, a bellyei uradalom prefektusa vásárolta meg. Innen kezdve neve Bana-Kozár formában jelenik meg. A faluban ekkor már horvátok és magyarok élnek, majd az 1740-es években megkezdődött a németek betelepítése is. Nagykozáron 1785-1786-ban két malom működött. A településen 1810-ben már folyt oktatás, de a tanító iskola hiányában a gyermekeket otthonában tanította. Egy adat szerint a terület 1820-ban a közbirtokosoké 40 telekkel. A tanító 1829-ben a nagykozári születésű Virt Máté, aki jól beszélte a németet, de törve a horvátot és a magyart is. Az 1848-as polgári forradalom előtt a községben 111 család élt. Szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés jelentette megélhetés forrását és nagyjából egyensúlyban volt. Az igavonásban még inkább az ökröt használták, de lassan már felváltotta a ló, bár utóbbit a hozzáértők kereskedésre is tenyészették. Sertést átlagosan családonként egyet tartottak, viszont jelentős volt a juhtenyésztés. Ekkor a határ nagysága 2070 hold és 973 négyszögöl volt. Hozzátartozott Zsemenye puszta. Rendelkeztek községházával, iskolával, jégveremmel, patakmalommal, vágóhíddal, faiskolával. A szőlőt viszont a filoxéra szinte teljesen kipusztította. A 20. század A századforduló után megindult a település kulturális fejlődése: római katolikus olvasókört 1911-ben, a könyvtárat 1912-ben hozták létre. Ugyanekkor bővítették az 1900-ban alapított állami elemi népiskolát. Ez az iskola 1924-ben magyar tanítási nyelvű intézmény lett, amelyben kiemelt óraszámmal tanították horvátul és németül az írást, az olvasást és a hittant. A körjegyzőséget ekkor Nagykozár központtal Hásságy, Magyarsarlós, Romonya és Püspökbogád községek alkották. Nagykozáron 1939-ben alakult meg a Magyarországi Németek Népművelődési Egyesülete helyi választmánya, majd 1941-ben a Magyarországi Németek Szövetsége nagykozári csoportja. A falu 1944. november 29-én került a szovjet csapatok kezére. A németek kitelepítése több családot érintett. Nem sokkal ezután, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet. 1961-ben ezt egy újabb követte, amely később a bogádi termelőszövetkezetbe olvadt. A községi tanács 1950-ben jött létre, 1966-ban pedig Nagykozár, Romonya és Bogád Községi Közös Tanácsot hoztak létre. A körzetesítés érintette az általános iskolát is, hiszen először a felső, majd az alsó tagozat is megszűnt. A rendszerváltást követően a bogádi tsz tagjainak száma minimálisra csökkent. A földek mintegy kétharmada kárpótlás és részarány útján magántulajdonba került, míg egyharmada a tsz-é maradt. A tulajdonosok egy része kis csoportokba tömörülve műveli földjét, de a terület 70%-a parlagon maradt. A település jelenkora a rendszerváltás óta Az 1990 októberében történt első önkormányzati választások alkalmával a falu polgárai a volt tanácselnököt, Bakonyi Jánost választották meg a falu polgármesterének. A polgármester és a képviselő-testület nagyobb munkái közé tartozott az 1990-1994 ciklusban a falu vezetékes gázzal való ellátása 1993-ban. Ugyanezen időpontban pályázaton nyert pénzből a volt iskola épületét idősotthonná alakították át, mely nappali és bentlakó otthona lett az idős embereknek. Ebben az időben a falu lakóinak lélekszáma az 1980-as évek végén értékesített telkek miatt 800-900 fő volt. Az 1994-es választások során a falu új polgármestere Dr. Szentirmayné Kiss Mária lett. A megválasztott polgármester és képviselő-testülete az 1994-1998 ciklusban igen radikális módon változtatott a falu polgárainak életén. Akkor már vagy 40-50 éve a falu lakóinak óhaja volt többek között egy, a községet Pécsújheggyel összekötő út megépítése, ami a zsákfalu állapot részbeni megszüntetésével is járt. A 4 m széles összekötő út megépítése 30 millió forintos beruházásként, mintegy 60%-os pályázati támogatással valósult meg, a szükséges önrészt a település egy mezőgazdasági ingatlan eladásából fedezte. A falu betelepült új lakói kérésére ugyanezen évben az akkor 34 fős óvodát 60 fős óvodává alakították ki. Itt a szükséges beruházáshoz úgynevezett „kezdő” tőkét, az 1 millió forintot az akkori Nemzeti Kisebbségi Hivataltól kapták, mivel az óvoda mindig is délszláv, illetve horvát nemzetiségű volt. A bekerülési költséghez szükséges 9 millió forintot az 1993 évben kiépített gázközművagyon megállapított pénzösszegéből biztosították. A kárpótlás során a tsz felé bejelentett földingatlanból az előző ciklusban megkezdett és a Petőfi Sándor utca folytatásában kialakított 20 db lakótelek közművesítését is befejezték saját erőből. Kisebb pályázatokon nyert pénzekből, az úgynevezett „vis-maior” pályázatokon nyert összegből és saját erőből ebben a ciklusban több más beruházás is történt még a falu életében. Az 56122 sz. bekötőút bejövetelénél lévő „delta” takarítását, szemetét elhordva, az akkori Erdőgazdasághoz benyújtott bejelentés során kapott pénzből és társadalmi munkából kialakították a jelenlegi parkot. Itt ekkor épült meg a delta két oldalán az út felületi zárással, illetve aszfaltozással. Saját erőből átalakították a szinte már romjaiban heverő kultúrház belső részét. Az előző ciklusban eladott orvosi rendelő helyett a háziorvosi rendelést a kultúrház egy részére telepítették, melynek teljes berendezését, felszerelését az önkormányzat állta. A nagy esőzések következtében egy pályázaton nyert pénzből megerősítést kapott a Bogádi utca elején lévő partoldal, valamint a kultúrház mögötti rész is, és kialakították a Szövetkezet utcai árkot a vízelvezetés biztosítására. Az írásos emlékek 200. évfordulójára megjelent a falu történetéről szóló könyv, az írásos emlékek alapján elkészült a falu címere, zászlaja is. Minden évben az ún, "Vendel-napi" búcsú előtti szombati napon tartja az önkormányzat a Falunapot annak emlékére, hogy ezen a napon történt meg a zászló és címer szentelés a régi elnevezésű Öregek Napközi Otthona alapító okiratát módosítva Időskorúak Otthona lett, mely átdolgozással a normatív állami támogatás a 3-szorosára nőtt, így csökkent a fenntartási költség, megtörtént az otthon tetőszerkezetének javítása is, illetve a temető ravatalozójának teljes tetőszerkezetét külsőleg felújították a "vis-maior" keretből, melyet a Belügyminisztérium pályázatán kaptak. Kijavítottak több utat és árkot és átépítették a község 2 buszváróját is. Ebben a ciklusban alakult meg a Nyugdíjas Klub, mely működéséhez jelentős támogatást kapott. A falu bejáratánál új buszvárót építettek; a sorozatos betörések ellen riasztórendszerrel láttak el minden intézményt, a kultúrházat, orvosi rendelőt és a körjegyzőség épületét, több helyen pedig új közvilágítási lámpákat szereltek fel. Több járdaszakasz épült és elkészült ebben a ciklusban saját költségből a kultúrház melletti új vizesblokk is. Az 1998-2002 választások alkalmával a polgármester személye nem változott, egyedüli indulóként ismét Dr. Szentirmayné Kiss Mária a község első embere. A képviselő-testület elhatározta, hogy az önkormányzat anyagi helyzetét is javítva, új lakótelkeket alakít ki, igazodva ezzel a kormányprogramhoz, mely a fiatal házasok lakásépítését támogatja és kedvező hitellehetőségeket kínált. A sportpálya melletti nagykozári ingatlantulajdonosok földjét közös megegyezés szerint megvásárolta és ezzel elkezdődött, illetve folytatódott az a program és terv, mellyel a falufejlesztés volt a cél: az életkor átlagát javítani, megtölteni gyerekekkel a 60 fős óvodát. Mindezzel biztosítva a helyi embereknek a foglalkoztatását, valamint a beköltözők gyerekeinek megadva ezzel azt a lehetőséget, hogy helyben maradjanak iskolás korukig. Az északkeleti lakóparkban első ütemben 74 lakótelek került kialakításra, mely igen rövid idő alatt el is kelt és 2002 decemberében már 2 házban ünnepelték a karácsonyt és köszöntötték falunkban az új évet. Ezt a lakótelket még ki tudtuk bővíteni először 3, majd még 4 telekkel, mely ehhez a területhez szorosan csatlakozott. Ebben a ciklusban még az alábbi fejlesztések történtek: Lecserélték a buszvárókat egy korszerűbb és szebb formára, elkészültek az új hirdetőtáblák és szeméttartók (fából). Még a ciklus elején a Közútkezelő KHT-val közösen átalakították a falu főterét, mert járhatatlan volt. Megvették a tsz volt szörpüzemének irodaépületét, hogy abban faluházat alakítsanak ki. Az időskorúak otthonában kívül-belül teljes festést, mázolást végeztek, ismét 2-3 járattal bővült a távolsági buszjáratok száma, aszfaltburkolatot kapott a temető bejárata, valamint a kultúrház és orvosi rendelő bejárata és terasza, valamint a kultúrház külső festése is megtörtént. Magyarsarlós község 13%-os tulajdoni hányada a polgármesteri hivatal és körjegyzőség épületére vétel jogcímén megszűnt, így most a korábbi 4 tulajdonos helyett egyedüli lett a község: ezzel megkezdődött az épületnek a külső és belső rész teljes felújítása 2 évi részletben, melyhez 70%-os támogatást kapott a falu a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott CÉDE pályázatán. A község lehetőséget kapott több önkormányzathoz hasonlóan a falu közvilágításának korszerűsítésére, a lámpák lecserélésére 5 éves részletben, melyet az önkormányzat fel is vállalt és a csere meg is történt. Minden évben saját költségből a falu utcáit kátyúzzák, 1-2 esetben felületi zárást is kaptak. Ebben a ciklusban 2 igen aktív nagykozári ingatlantulajdonos: Milos Attila és Kertész András szervezésében a riticsi szőlősgazdák által biztosított önrész összeadásával kiépült a villanyhálózat a zártkertben, melyhez az önkormányzat pályázati úton biztosította a bekerülési költség 30%-át és felvállalta a tervek elkészítésének költségét. Elkészült önkormányzati szervezésben és a dolinai gazdák önrészével a dolinai zártkert villamosítása is. Pályázat útján felújították a szörpüzemi irodaház tetőszerkezetét, és támogatást kapott az egyház a falu templomának teljes tetőszerkezet-felújításához is. Minden évben rendezik az illegális szemétlerakó területét és környékét. Az előző ciklusban elkezdett faluszépítést tovább folytatva minden évben a közterületek virágosítása, parkosítása a cél. Pályázaton nyert pénzből 3 évi részletben történt, illetve áthúzódóan történik meg az új lakótelepek utcáinak fásítása. Teljes felújítás, festés-mázolás volt a ravatalozónál és a hozzá tartozó vizesblokknál, valamint a mérlegház épületénél. Még ebben a ciklusban folytatódott az északnyugati lakótelep kialakítása az újhegyi út mellett egy vállalkozó cég kezdeményezése alapján. A lakosság létszáma ez időben már 1300 lélekszám feletti volt. 2002-ben a következő 4 éves ciklusra a választópolgárok 4 polgármesterjelölt közül a volt polgármestert, Dr. Szentirmayné Kiss Máriát választották meg a községben. A polgármester a képviselő-testülettel részben az előző időszakban elkezdett célokat, feladatokat tűzte ki programjául és részben újakat. A ciklus egyik fő programjában a falu útjainak rendezése szerepelt. Sajnos az anyagi helyzet korlátai miatt ez igen lassan és fokozatosan valósulhat csak meg. A választásokat követő évben a normatív állami támogatás is megváltozott, ezzel is súlyosbítva az önkormányzat anyagi helyzetét. A két igen jól működő intézmény – az óvoda és az otthon – működési költségét 13 millió forinttal támogatni kell, mert a bérekből adódó hiány összesen ennyi többletköltség. Így igen "spórolós" éveket tud az önkormányzat maga mögött eddig és a ciklus végéig. De azért mindig volt valami megoldás, esetleges pályázat, amihez kevés önrészt biztosítva azért néhány feladat megvalósulhatott: továbbra is minden évben az utak kátyúzása elkészült 2 utcát /Nyírfa, Petőfi S. u./ felületi zárással sikerült rendbe hozni, javítása most tavasszal történik ismét "vis-maior" pályázati pénzből befejeződött illetve az esetleges kiszáradt fák pótlása még a tavasszal történik majd az északkeleti lakóparkban a Jegenye, Nyírfa, Akác és Liget utcájában sikeresen megoldottuk a CÉDE pályázati pénzhez 30%-ot adva a község 3 játszóterének felújítását, kiépítését, melyet még az idei évben folytatni kell és rendezni a Petőfi utcát a Bogádi utcával összekötő kis közútját, járdáját társadalmi munkában a képviselő-testület tagja az utcában lakókkal megoldotta, mely csak anyagköltségbe került a minden évben parkosításra, virágosításra szoruló közterületek most is megvalósultak fő cél továbbra is az utak kátyúzása, felületi zárása: idén tavasszal 30%-os önrészt adva a CÉDE pályázatból és egyéb pályázat esetében 50%-os önrészt vállalva megtörténik a Hajnal utca, Alkony utca, Akác utca és Liget utca felületi zárása befejeződött a sportpálya teljes felújítása az önkormányzat költségvetéséből a 2005 év végén Erdészeti Szolgálathoz benyújtott pályázat szerint tovább folytatódik a fásítás, ha sikerül : több mint 600 fa kerülhet így kiültetésre a falu északnyugati lakóterületén a Hajnal, Alkony, Nap és Hold utcákban, valamint az újhegyi út melletti Pécsi utca folytatásában. Idén tavasszal történik több árok rendezése, melyhez az önkormányzati Kaszun-brigád "gyártotta" a téli hónapokban a járdalapokat. Az idei évre húzódott át az óvoda jogszabály által előírt kötelező helyiségei egy részének kialakítása egy hosszú lejáratú hitelből. A költség a helyi vállalkozó Czigler-Leffler cég által elnyert pályázat szerint 11,5 millió forint, melyhez 10 millió forint hitelt kell felvenni. Az idei költségvetésből kell biztosítani a temető bekerítését is Tavasszal parkosítás, a temető előtti fák ismételt ápolása történik meg Befejeződött , de még az üzembe helyezés várat magára a kultúrház belső közvilágítása, 380 v-os vezetékrendszerének átadása ügyében Festés, mázolás történik jelenleg az Időskorúak Otthona egy részében, mely a jó idő beköszöntével tovább folytatódik Rendbetételre kerül még az un. mérlegház és környéke Rendezik az elmúlt évben felületi zárást kapott utcák kijavítása is tavasszal /például Nyírfa u./ A fiatalok által tönkretett buszvárókat felújítja az önkormányzat. Az önkormányzat 1996-ban könyv formájában megjelentette Nagykozár község története címmel a település történeti monográfiáját. 2001-ben lakosságának 3,7%-a német, 3,4%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 4,6% horvátnak, 6,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,8%, református 5,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 20,8% (26,3% nem nyilatkozott). Nevezetességei Mária-szobor a templom előtt. Az országban egyedül a Nagykozári Önkormányzat épülete előtt és mögött is található egy forrás Castets Castets település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 2120 fő (2015). Castets Herm, Léon, Lesperon, Linxe, Magescq, Saint-Michel-Escalus és Taller községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jana Novotná Jana Novotná (Brno, 1968. október 2. – Brno, 2017. november 19.) egykori páros világelső, egyéni (1997) és páros világbajnok (1995, 1997), párosban kétszeres olimpiai ezüstérmes és egyéni bronzérmes, tizenhétszeres Grand Slam-tornagyőztes, junior US Open-bajnok (1986), Fed-kupa- (1988) és Hopman-kupa-győztes (1994) cseh teniszezőnő. 1986-ban megnyerte a junior lányok páros versenyét a US Openen. 1987-től 1999-ig tartó profi pályafutása alatt tizenhét Grand Slam-tornán diadalmaskodott: egy alkalommal egyéniben 1998-ban Wimbledonban; párosban 12-szer, ebből kétszer az Australian Openen, háromszor a Roland Garroson, négyszer Wimbledonban és háromszor a US Openen; vegyes párosban négyszer: kétszer az Australian Openen, egyszer Wimbledonban és egyszer a US Openen. Egyéniben egyszer (1997-ben), párosban két alkalommal nyerte meg az év végi világbajnokságot (1995-ben és 1997-ben). 24 egyéni és 76 páros WTA-torna győztese, emellett egyéniben 17-szer, párosban 52-szer játszott a döntőben. Egyéniben a legjobb világranglista helyezése a 2. hely volt, amelyre 1997. július 7-én került, párosban először 1990-ben, utoljára 1998-ban, 11 alkalommal, összesen 67 héten keresztül állt a világranglista élén. Páros játékosként az év végén 1991-ben egyedül, páros társaival (Helena Suková, Gigi Fernández, Arantxa Sánchez Vicario, Martina Hingis öt alkalommal volt év végi világelső. Az 1988-as szöuli és az 1996-os atlantai olimpián párosban Helena Sukovával olimpiai ezüstérmes. Egyéniben 1996-ban bronzérmes. 1987–1998 között 45 alkalommal játszott Csehszlovákia, illetve Csehország Fed-kupa-válogatottjában. Tagja volt az 1988-ban Fed-kupa-győztes válogatottnak. 2005-ben a teniszhírességek csarnokának (International Tennis Hall of Fame) tagjai közé választották. 2017. november 19-én, 49 éves korában hosszan tartó rákbetegség következtében otthonában hunyt el. Jana Viktorovna Uszkova Jana Viktorovna Uszkova, cirill betűkkel Яна Викторовна Ускова (Majkop, 1985. szeptember 28.) orosz kézilabdázó, a 2008-as olimpián ezüstérmes női válogatott tagja. Az olimpiai ezüstérmen kívül világbajnoki címet is ünnepelhetett csapatával, emellett a vb All-Star csapatába is beválasztották. Thomas Ryan Thomas Aldworth Darby Ryan (London, 1864. január 12. – Auckland, 1927. február 21.) új-zélandi festő és rögbijátékos. Élete Angliában született, anyja Mary Ryan, apja Charles Aldworth volt. Anyjával vándorolt ki Új-Zélandra 1865 körül. Aucklandben telepedtek le, itt később a Church of England középiskolájába járt. 1903-ban nősült, felesége Mary Faith Murray, egy maori törzsfőnök lánya volt. Sikeres rögbijátékos volt, 1884-ben tagja lett az első új-zélandi nemzeti csapatnak. Később játékvezető lett, 1893-ban párizsi festészeti tanulmányai során ő vezette a francia bajnoki döntő rögbimérkőzést. 1900-ban hajózási vizsgát tett, és hamarosan sétahajó-járatokat vezetett a Rotoruai-tavon és a Taupói-tavon. 1920 körül farmon telepedett le Great Barrier-szigeten. Festői munkássága Ryan a párizsi Julian Akadémia hallgatója volt 1892-93-ban. Főleg akvarellistaként alkotott. Tájképei, a maorik életével kapcsolatos témaválasztása tették ismertté. Hazájában jelentős sikereket ért el, az Auckland Society of Arts 36 éven át rendszeresen kiállította műveit. 1889-ben a New Zealand and South Seas Exhibition kiállításon is megjelentek a képei Dunedinben. Művei közül ma is több látható az Auckland Art Gallery állandó kiállításán. Jó barátja volt Charles Frederick Goldie festő, akinek ő segített a kapcsolatteremtésben a maori őslakókkal. Ibrahim Ferrer Ibrahim Ferrer (San Luis, 1927. február 20. – Havanna, 2005. augusztus 6.) populáris afrokubai zenét játszó kubai énekes és zenész. Számos zenekarnak volt tagja, többek között a Conjunto Sorpresának, az Orquesta Chepin-Choven dzsessz-zenekarnak és az Afro-Cuban All Starsnak (utóbbi a legnevesebb kubai zenészeket tömöríti magába). Később a nemzetközileg is sikeres Buena Vista Social Club zenekar tagja lett. Élete Ferrer San Luisban született, Santiago de Cuba közelében. 12 esztendős korában meghalt az édesanyja és árvasága miatt arra kényszerült, hogy pénzkeresés céljából az utcákon énekeljen. [] A következő évben Ferrer duettet alakított az unokatestvérével, Pineoval Jovenes del Son (Napifjak) néven – ez volt élete első közös zenei együttese. Zártkörű rendezvényeken játszottak és a két fiatalnak sikerült összekuporgatnia annyi pénzt, hogy mindketten meg tudjanak élni belőle. Az elkövetkező néhány évben, Ferrer sok együttessel játszhatott együtt, köztük a Conjunto Sorpresaval és az Orquesta Chepin-Chovennel. Az Orquesta Chepin-Choven későbbi vezetője, Electo Rosell írta Ferrer leghíresebb számainak egyikét, az El Platanal de Bartolót. Ferrer a santería vallás követője volt, ami a hagyományos afrikai vallások és a katolikus vallás keveréke. Tevékenysége 1953-ban Ferrer Pacho Alonso együttesével kezdett el játszani Santiago de Cubában. 1959-ben az együttes végleg Havannába költözött, átnevezve magukat Los Bocucosnak, egy Santiagóban széles körben használt dobfajta után nevezve el magukat. Ferrer Alonsoval közösen elsősorban kubai son, guaracha és más uptempo dalokat adott elő, viszont szívesebben énekelt volna inkább bolerót. Nem egészen negyven évvel később, 1997-ben Ry Cooder – 1998-ban Grammy-díjat nyert – Buena Vista Social Club albumának megjelenésével, Ferrer boleróénekesi tehetsége széles körben ismertté vált. 1996-ban Ferrer részt vett a World Circuit lemezkiadó ülésein, amikor bejelentették, hogy egy régi stílusú boleróénekesre lenne szükség. Ebben az évben ő közös lemezfelvételt készített A Toda Cuba le Gusta néven az Afro-Cuban All Starssal, az albumot 1998-ban Grammy-díjra jelölték. 1998-ban készített egy albumot, melyet az Egrem presents the roots of Buena Vista sorozat részeként az EGREM kubai lemezkiadó adott ki Tierra Caliente címen 2000-ben. A lemezen Ferrer énekelt, az együttes vezetőjének, Roberto Correrának a feldolgozásait, lead trombitajátékát tartalmazta a Los Bocucos együttes kíséretében. Az album a son-dzsessz és a big band összeolvasztásának stílusában készült el. Diszkográfia 1960 - Mis tiempos con Chepín y su Orquesta Oriental 1973 - Lemezfelvétel a Los Bocucossal 1999 – Buena Vista Social Club Presents: Ibrahim Ferrer 2000 - Tierra Caliente (az Egrem presents the roots of Buena Vista sorozat részeként) 2000 - Que Bueno Está 2001 - Latin Simone szólószáma a Gorillaz együttes Gorillaz címen megjelent albumán 2002 - Mis Tiempos Con Chepín 2002 - La Collección Cubana 2002 - Tiempos Con Chepín y Su Orquesta 2003 - Buenos Hermanos 2004 - El Dandy 2005 - Ay, Candela 2006 - Mi Sueño (Montuno) 2006 - Rhythms Del Mundo Palugyai Jakab Kis-palugyai és bodafalvai Palugyai Jakab (Pozsony, 1819. augusztus 8. – Pozsony, 1886. május 22.) pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos. Élete 1819. augusztus 8–án született Pozsonyban a Grassalkovich palota valamelyik földszinti helyiségében. 1844-ben került a tulajdonába a malomvölgyi "Vaskutacska" vendéglő, és ugyanebben az évben elvette feleségül Rauch Annát, aki fiatalon, 1847. augusztus 13-án elhalálozott, ezért 1849 szeptember 26-án feleségül vette Strasser Annát. 1848-ban megvette a Zöldfa szálló éttermi részét Lőw Jánostól, és az 1850-es évek elején elindította borkereskedő vállalkozását - kezdetben csak főuraknak, de később a Habsburg-ház uralkodóház több tagjának is szállította borait. Pozsonyban harmadikként kezdett pezsgőgyártással foglalkozni és később már az 1900. évi Párizsi világkiállításon "Château Palugyay" márkanevű termékével nagydíjat nyert. 1857-ben a kávéház kivételével az egész Zöldfa szálló tulajdonjogát megszerezte. 1848. március 17-én Kossuth Lajos a Zöldfa szálló erkélyéről hirdette ki Magyarország újjászületését a téren gyülekező tömegnek, miután V. Ferdinánd király aláírta az Áprilisi törvényeket, és előző nap megbízta Batthyány Lajost az első felelős magyar kormány megalakításával. A szálló adott otthont a Conus kuglizó társulat évenkénti összejöveteleinek, és itt volt Magyarország első vívóegyesületének, a Martinengo Nándor által alapított Pozsonyi vívó-egyesület egyleti és gyakorlóhelyisége. A szállóban később I. Ferenc József többször is megszállt. 1849-ben a szabadságharc leverése után orosz katonák szállták meg a várost akik ki akarták vágni a Séta tér (ma: Hviezdoslavovo námestie) fáit tűzifának, amelyeket Palugyai Jakab mentett meg úgy, hogy a saját tűzifakészletét bocsátotta az oroszok rendelkezésére. Továbbá többször is sikerrel járt közben a szabadságharc leverése után a császári és királyi hadparancsnoknál a politikai foglyok ügyében. Az ő közbenjárásának eredményeképpen szabadult ki a börtönből Lipovniczky István későbbi nagyváradi püspök is. Palugyai Jakab közismert volt jótékonyságáról is: a vendéglőjében 12 szegény tanuló számára külön asztal volt terítve vendéglőjében, amelyet később 24 személyre bővítettek ki. Érdekesség Palugyai Jakabról nevezte el Jurkovits Ferenc 1874-ben Palugyai születésnapjára készített gesztenyés tortáját. La Bezole La Bezole település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 39 fő (2015). La Bezole Ajac, Castelreng, Courtauly, Saint-Benoît és Villelongue-d’Aude községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nagykálló Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járás és kistérség központja. Nevének eredete A Nagykálló név néhány lehetséges magyarázata: sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma, a kál szó jelentése „nagy”, a kálló régen gyülekezőhelyet jelentett (ezt őrzi például az „elkallódik” szavunk). Fekvése Nagykálló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nyírségi település. A város a megye délkeleti részén, Magyarország északkeleti részén található. A román határ 47 km-re, az ukrán határ pedig 70 km-re található a várostól. Nagykálló a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mindössze 14 km-re fekszik. A város életében jelentős szerepe van az M3-as autópályának, amely közvetve összeköttetést biztosít a város és a főváros között, míg a 4. számú főút Záhony és Ukrajna felé biztosít könnyű megközelíthetőséget. Vasúton a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon közelíthető meg Nagykálló vasútállomás. Buszjárattal egyszerűen elérhető a megyeszékhely és a környékbeli települések is. A környékbeli városok Nagykállótól mért távolsága: Nyíregyháza 14 km, Balkány 14 km, Kállósemjén 8 km, Geszteréd 13 km, Napkor 9 km. Érpatak 12 km, Újfehértó 15 km, Császárszállás 10 km Városrészei Biriszőlő Birke-tanya Cuker-tanya Gödrök Harangod Kiskálló Ludastó Nagykerti-szőlő Páskom Rácztanya Szúrótag Vásártér László kert Kristóf kert Posta kert Állami csemetekert Fekete szék /szik/ Közép szék /szik/ Rókalyukas dűlő. Politika 2014-es önkormányzati választások A 2010. október 3. napján megtartott települési kisebbségi önkormányzati választás során Nagykálló Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatába 4 Képviselőt választottak, mindannyian a LUNGO DROM szervezet jelölésében indultak. Infrastruktúra A település infrastruktúrája folyamatosan fejlődik. A településen található 3478 lakásnak 99%-a be van kapcsolva a közüzemi vízhálózatba. Ez az érték magasabb az országos átlagnál. A közüzemi szennyvíz-csatorna hálózatra való 46%-os a rákötöttség arány, ami meghaladja a régiós átlagot. A háztartások 56%-a van rákötve a vezetékes gázhálózatra. Nagykállóban az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 224 darab, amely alig marad el a megyei átlagtól. A kiépített úthálózat hossza 27 km, a kiépítetlen úthálózaté 14 km, a kerékpárúté 2,4 km, míg a járdák hossza 6 km. Története A mai város nyugati határában lévő domb (Korhány) egy ősemberi temetkezési hely volt. A római időkben szarmaták, később szlávok, a honfoglaláskor, 895-896-ban, Szabolcs és Tas vezér foglalta el a Tiszától a Krasznáig, a kabarok (a magyarok katonai segítői), majd Kond magyarjai laktak itt. Az államalapítás utáni századokban a megye sokat szenvedett az ellenséges betörésektől; besenyők, kunok, tatárok pusztították. Az első Kálló az 1200-as évek közepétől épült. Egy mocsár volt itt a mostani kanális vonalában. Neve: Búzna-Dada (Búzen-Dada), a mai város déli részén. Két fából épült temploma volt, házait a földbe ásták, náddal fedték. Kunok, tatárok betörésekor a lakosság elrejtőzött a mocsárban, majd a felégetett városka helyett felépítették a mostani Kállót. Ebből az időből származik Harangod nevének legendája, ami egyben Nagykálló legrégebbije is: A vidék középső részét, nyilván terméketlenebb, homokos földje miatt csak a 11-12. században népesítették be. Nagykálló a 14. században már mezőváros és a Kállay család birtoka volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt. 1315-ben Károly Róberttől jogot kapott hetivásár tartására. 1323-ban a fennmaradt oklevelek szerint e helyen már vármegyei gyűlést is tartottak, s Kálló főként kedvező földrajzi helyzete következtében – mivel a nagyforgalmú Tokaj–Szatmárnémeti, Debrecen–Ungvár–Munkács–Beregszász közötti útvonalba esett – lassanként a környék gazdasági és kereskedelmi központjává vált. 1457-ben a település urai, a Kállayak királyi engedélyt kaptak várkastély építésére. 1556-ban a törökök felégették, ezután a védelmét megerősítendő várat emeltek. 1574-ben végvárnak nyilvánították. 1603-ban Bocskai István itt telepítette le a hajdúit, ezzel hajdúvárosi rangra emelte, Nagykállót (amit akkoriban a sok áttelepülés miatt Újkállónak is hívtak). Lakóit a hajdúvárosok jogaival ruházta fel, ami együtt járt azzal, hogy lakosai mentesültek az állami és földesúri terhek alól, katonáskodásuk fejében. Bocskai halála után Báthory Gábor a hajdúkat Hajdúböszörménybe telepítette át, Nagykálló megfogyatkozott, de továbbra is ipari központ maradt. A 17. században Nagykállóban megalakultak és virágzásnak indultak a céhek; a csiszár, kovács, lakatgyártó, szabó, csizmadia, szűcs, varga, melyeknek kiváltságlevelei az 1616-1654 közötti időkből valók. 1666-ra jelentős salétromfőzőhely volt. 1644-ben I. Rákóczi György elfoglalta, és itt bocsátotta ki Függetlenségi Kiáltványát. II. Rákóczi Ferenc 1703. július 29-én, a Rákóczi-szabadságharc első ostromaként megtámadta, és másnapra bevette a várat. 1704-ben elrendelte a vár lerombolását (amit végül csak 1709-ben hajtottak végre). 1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lett. Amikor 1867-ben Nyíregyháza megyeszékhely lett, Nagykálló háttérbe szorult, ugyanekkor városi rangját is elvesztette. 1983-ban a járásrendszer megszűnésekor elvesztette a járásszékhelyi rangját is. 1989-ben ismét városi rangot kapott. 2013-ban a járásrendszer újraindításakor korábbi rangját visszaszerezve, a Nagykállói járás központja lett. Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. A város főbb turisztikai nevezetességei Harangod: Harangod területe egy dombos, ligetes táj, amelyet egy 75 hektáros mesterséges tó tesz még vonzóbbá. A tó lehetőséget ad horgászatra, csónakázásra, vagyis kitűnő lehetőséget nyújt a szabadidő tartalmas eltöltésére. Harangodon hozták létre a Téka-tábort, melynek területén Ekler Dezső tervei alapján hét faépületet építettek. Legismertebb ilyen faépület a Tánc csűr, amely körülbelül 250 m² alapterületű és akár 300 ember egyidejű befogadására is alkalmas. Helyi szervezetek révén itt alakult meg a Kaláris Népművészeti tábor, ahol fiatalok és idősek egyaránt megismerhetik a régi népi kismesterségeket. A harangodi komplexum a város központjának közelében található, így akár egy kellemes séta alkalmával vagy a kiépített kerékpárúton is könnyen megközelíthető. Ínségdomb: Ez a 12 méter magas homokdomb, amelynek tetején kilátó áll, csodás kilátást biztosít a városra és nyugodt körülmények között élvezheti az ide látogató a csodás természet látványát. Az Ínségdomb tetején áll egy kis kilátó is. Itt (a legendával ellentétben) a 18. században vályogból épült kastély állt, a fák a park maradványai, a kilátó dombja pedig az egykori barokk kert része volt. A legenda szerint az Ínségdombot a nagykállói jobbágyok hordták össze az 1780-as aszályos években Kállay Ferenc által nyújtott kölcsöngabona fejében. A védelem alatt álló emlékmű a lakosok egyik kedvelt szabadidőhelye. A domb lábánál lévő sportpálya és vendéglátóhely tökéletes kikapcsolódást biztosít a család minden tagjának. Városi Strandfürdő: A strandfürdő a város központjának közelében található. 42 fokos gyógyvizével, kellemes, parkosított környezetben, röplabda-, lábtenisz-. tollaslabda-, és focipályával várja kedves látogatóit. Az itt feltörő gyógyvízre nátrium- kloridos, jódos, brómos ásványi anyag tartalom jellemző, amelynek köszönhetően kiválóan alkalmas reumatikus megbetegedések kezelésére is. Kállai kettős : Nagykálló kulturális nevezetessége a kállai kettős , amelynek műfaja táncballada. A táncnak mesélje, legendája van, egy civakodó, majd kibékülő és boldogan együtt mulató szerelmespárról szól. A helyi néptánccsoportok egyik kedvelt tánca ez. Nagykálló főtere: A város főterének, azaz a Szabadságkertnek, a felújítása 2003-ban történt meg. A zöld terület immár megszépült környezettel várja az ide látogatókat. Itt található a millenniumi emlékmű, a Szabadság-szobor és az Ismeretlen szovjet katona szobra. A felújítás során itt került elhelyezésre II. Rákóczi Ferenc szobra, a szobor környéke pedig térburkolatot kapott. A magas fák tövében található padok kellemes nyári beszélgetésekre adnak lehetőséget. Régi zsidó temető : Itt található Taub Eizik Izsák sírhelye, akit már életében csodarabbinak neveztek. Mind a mai napig a zsidó vallás egyik kedvelt zarándokhelye a temető. A volt megyeháza: Ez a hatalmas épület barokk- klasszicista stílusban épült Salvator Giuseppe Aprilis tervei alapján. 1779 és 1876 között megyeháza épületeként szolgált, majd 1895-től tébolyda, majd elmegyógyintézet. Ma Megyei Pszichiátriai Szakkórházként üzemel. A városban található templomok : Római katolikus, görögkatolikus, református. Mindegyik vallási helyszín gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az ide tátogatók képzett vezetők segítségével ismerhetik meg az épületek múltját, érdekességeit. Helyi múzeumok : A református templomtól nem messze az un. Szilágyi Ház-ban rendezték be a helytörténeti múzeumot, többek között a Kállai kettős, a kállói vár és cipész foglalkozás emlékeivel. A "Tanoda" épületében iskolatörténeti kiállítás található a középkorban alapított gimnáziumtól kezdve napjainkig. A két épület szomszédságában található Korányi Frigyes szülőháza ill. az Álmos Imre képtár. Nagykállóban született híres emberek Ámos Imre (Ungár Imre) 1907 . december 7. – Ohrdruf , ( Németország ), 1944 ) festőművész, Anna Margit festőművész férje. Bereczky László ( 1931 . szeptember 12. – 2001 . július 14. ): író, újságíró, könyvtáros, Szinnyei József-díjas (1995) Korányi Frigyes ( 1828 . december 10. – Budapest , 1913 . május 19. ), belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja Lőrinczy György ( 1860 . december 26. - Budapest , 1941 . január 28. ) író Micziné Hamza Ibolya ( 1948 . szeptember 14. –) festőművész Simonyi József ( 1770 . április 8. – Arad , 1832 . augusztus 23. ) a „legvitézebb huszár”, a napóleoni háborúkban köz huszárból ezredessé emelkedett vakmerő katona. Szabad János ( 1945 –) biológus, genetikus. A biológiai tudomány doktora (1990). A Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, Az Akadémiai Díj (megosztott, 1991) és a Szentágothai János Szakkuratóriumi Díj (2001) kitüntetettje. Szilágyi István ( 1819 . január 6. – 1897 . április 12. , Máramarossziget ) református főiskolai igazgatótanár, író, az MTA levelező tagja ( 1846 ). Taub Izsák rabbi (csodarabbi) dalszerző, zeneszerző, több száz magyar nóta , templomi ének, népdallá vált dalok szerzője. legismertebb művei „Szól a kakas már”, az „Ég a kunyhó, ropog a nád” zenéje [forrás?] (zsidó templomi ének), „Akácos út”. Torma András ( 1956 –) jogász, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora. Kain Albert (Nagykálló, 1858. december 16. – Budapest, 1909. december 16.) vasútépítő mérnök. Oktatás Középiskolák Korányi Frigyes Gimnázium Budai Nagy Antal Szakközépiskola Kállay Rudolf Szakiskola School Of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola Általános iskolák Nagykálló Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Óvodák Nagykálló Egyesített Óvoda Intézményegységei: Brunszvik Teréz Óvoda Szivárvány Óvoda Nagykálló Városi Szociális és Egészségügyi Központ Intézményvezető neve: Dr. Vonza Tibor Intézményei: Egyesített Szociális Intézet Gondozási Központ Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Városi Bölcsőde Egészségügyi Központ Kultúra Kállai Kettős Néptáncfesztivál Nagykállói Napok Rendezvénysorozat Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Verseny TÉKA tábor Nők Napfényes Hete rendezvénysorozat Havas hétvége Harangodon Akácvirágzás, Nyírségi Ízek Fesztiválja és a Méz Ünnepe Csipkeverők Országos Találkozója Nagykállóban végezte középiskolai tanulmányait Egri László költő és író Intézmények II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ Intézményegység vezető: Sveda Anita Ratkó József Városi Könyvtár Intézményvezető neve: Ács Lászlóné Korányi Frigyes Emlékház 4320 Nagykálló, Hunyadi köz 2. Testvértelepülések Limanowa , Lengyelország Metzingen , Németország Tasnád , Románia Técső , Ukrajna Borsi , Szlovákia Miguelturra , Spanyolország Demográfiai adatok Lakosainak száma: 9469 Háztartások száma: 3478 A város középiskoláiban tanuló 1500 diák hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását. Jelenleg is képeznek szabó-varró szakmunkásokat, középfokú közgazdasági, pénzügyi-számviteli és rendészeti szakembereket. Országosan elismert a német két tanítási nyelvű gimnáziumunk, ahol jelenleg is folyik olasz, angol és francia nyelvoktatás. Ipar Sza-Pa Kft. KITE zRT. Kálló-Földgép kft. Ibrahim Pecsevi Ibrahim Pecsevi (törökösen İbrahim Peçevi vagy Peçuyli İbrahim Efendi, oszmán-török nyelven ���� ������� �����; Pécs, 1572 v. 1574 – Buda, 1650 körül) pécsi születésű török történetíró. Élete 1572-ben vagy 1574-ben született Pécsett. Anyai ágon a híres boszniai szerb család, a Szokulluk leszármazottja volt. Tizennégy éves korában édesapját elvesztette és Lala Mehmet pasa gyámságába került. Az Oszmán Birodalom számos tartományában dolgozott hivatalnokként. 1595-ben részt vett az esztergomi csatában, amiről később mint történész meg is emlékezik. 1640-es nyugdíjazása után kezdett bele a történetírásba. Leghíresebb munkája a Tarih-i Peçevi egy kétkötetes mű, mely 1640-ig taglalja az oszmánok uralkodását. Nyomtatásban csupán 1866-ban jelent meg Pecsevi munkája. 1650-ben (Ferenczi Demeter szerint 1656-ban) halt meg. Az első kávéházak krónikása A világ első kávéházai Isztambulban nyíltak a XVI. század második harmadában. Pecsevi ezekről így számol be: „Egészen a 962. (1554/55) esztendőig sem az Allah által oltalmazott fenséges Konstantinápoly fővárosban, sem az oszmán földön másutt kávé és kávéház nem létezett. Körülbelül abban az évben érkezett a városba egy Hakam nevű fickó Aleppóból és egy Semsz nevű Damaszkuszból; mindketten nagy üzletet nyitottak a Tahtakalénak nevezett városnegyedben (a mai Isztambul kereskedelmi központja), és kávét kezdtek mérni. Ezek az üzletek gyülekezőhelyévé váltak a henyélőknek és élvhajhászoknak, úgyszintén néhány írástudó és literátor embernek, kik rendszerint huszan-harmincan jöttek össze. Egyesek könyveket olvastak, mások ostáblát játszottak és sakkoztak, megint mások új verseket hoztak magukkal, és irodalomról társalogtak. Azok, akik addig rengeteg pénzt költöttek baráti ebédmeghívásokra, rájöttek, hogy a társas együttlét örömeit egy vagy két akcsénak elköltésével is meg tudják teremteni. Oda jutott a dolog, hogy mindenféle munkanélküli és támogatást kereső tiszt, bíró és tanár meg a semmittevő üldögélők kijelentették, hogy nincs jobb szórakozó- és pihenőhely a kávéháznál, mely olyan zsúfolt lett, hogy sem ülő, sem állóhely nem maradt. Olyan híressé vált, hogy a magas hivatalok viselőit kivéve, még a nagy emberek sem állták meg, hogy el ne jöjjenek. Imámok, müezzinek és hipokriták mondták ’Az emberek rákaptak a kávéházra; senki nem jön már a dzsámikba!’ Az ulemák azt mondták ’Ördögi üzelmek hona az; még a boros tavernákba is helyesebb volna járni’. Különösen a prédikátorok tettek erőfeszítéseket betiltásáért….” Pecsevi Zrínyi Miklósról Ibrahim Pecsevi tudósít arról is, hogyan látták a korabeli muszlimok a Zrínyi Miklóst és a szigetvári kirohanást: "Szép díszruhát öltött, és zsebébe száz aranyat tett azzal a gondolattal, hogy aki életével végez, annak legyen ajándékba. Majd felkötötte őseitől örökölt kardját, és megmaradt katonáival kirohant a várból. Szelaniki az ostromnál jelenlevő török szemtanú szerint: Zrínyi fejébe tette ezüsttel és arannyal díszített bársonyos kalapját, s a mellén arany lánccal, kezében aranyozott karddal rohamra indult. A roham közben azonban az egyik janicsár fegyverének golyója eltalálta őt, s amint felismerték benne Zrínyit, sok janicsár rárohant, fejét levágták, és rögtön a nagyvezérhez vitték. Később Szokollu nagyvezér parancsára, amint ez az akkori világban szokás volt, elküldték Budára Szokollu Musztafa pasához Zrínyi fejét, hogy ő továbbítsa azt a császár embereinek." Emléke 2016 szeptemberében, a Szigetvár ostromának 450. évfordulója keretében tartott emlékév során avatták fel Pecsevi egész alakos bronzszobrát Pécsett, Jakováli Hasszán pasa dzsámija előtt. A szobor a török Metin Yurdanur szobrászművész alkotása. Janagiszava Hakuo Janagiszava Hakuo (japánul: ����, nyugaton: Hakuo Yanagisawa) (Fukuroi, Sidzuoka, 1935. augusztus 18. –) japán politikus, a Liberális Demokrata Párt színeiben a Japán Országgyűlés Képviselőházának tagja. Korábban egészségügyi, munkaügyi és népjóléti miniszter volt Abe Sindzó kormányában. Választókerülete Sidzuoka prefektúra 3. körzete. 2007 januárjában sok kritika érte, mivel a nőket „életadó gépeknek” nevezte a csökkenő születési arányról tartott egyik beszédében. Élete Japán középső részéből, Fukuroi városából származik. A Tokiói Egyetem Jogi Karán végzett 1961-ben. Negyvennégy évesen választották meg képviselőnek első alkalommal, de a 2009-es választásokon elvesztette mandátumát. A Képviselőházban több bizottság elnöke volt, Obucsi Keidzó és Mori Josiró kormányában (1998–2000, 2000–2001) is szolgált. Pogranyicsniji járás A Pogranyicsniji járás (oroszul Пограни́чный райо́н) Oroszország egyik járása a Tengermelléki határterületen. Székhelye Pogranyicsnij. Népesség 1989-ben 26 604 lakosa volt. 2002-ben 25 761 lakosa volt. 2010-ben 23 492 lakosa volt. Palutrus A Palutrus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Palutrus meteori (Klausewitz & Zander, 1967) Palutrus pruinosa (Jordan & Seale, 1906) Palutrus reticularis Smith, 1959 - típusfaj Palutrus scapulopunctatus (de Beaufort, 1912) Paluzza Paluzza település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében. Lakosainak száma 2192 fő (2017. január 1.). Paluzza Cercivento, Forni Avoltri, Paularo, Rigolato, Treppo Carnico, Arta Terme, Comeglians, Sutrio, Ligosullo, Ravascletto, Kötschach-Mauthen és Lesachtal községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Berzeviczi János és Kristóf Berzeviczi János és Kristóf, testvérek, az 1596-ban elhalt Berzeviczi Márton lengyel kancellár fiai, 1613-ban eladták magyarországi birtokaikat legközelebbi rokonaiknak; János meghalt 1643-ban, egyetlen leány gyermeke maradt, mely őt 1646-ban a sírba követte; mivel azonban sok adósságot hagyott maga után, özvegye kénytelen volt porosz és lengyel birtokait is áruba bocsátani, és így Lengyelországban a Berzeviczy név elenyészett. Munkájuk: Carmen dialogicum a generosis adolescentibus Joanne et Christ. fratribus Berzevitziis, Polonis bonarum artium in Academia Moguntiana studiosis. Janai Maszajuki Janai Maszajuki (japánul ����, nyugaton Masayuki Yanai) japán csillagász. Huszonhét kisbolygó felfedezése köthető a nevéhez, valamennyi Vatanabe Kazuo társfelfedezőjeként. Palácio do Buriti Palácio do Buriti (magyarul: Buriti-palota) egy brazíliavárosi középület, a szövetségi kerület kormányának székhelye, mely a főváros közigazgatási kerületében található. Története Az 1969. augusztus 25-én átadott épület terveit Mauro Jorge Esteves építész készítette. Nevét a város szimbólumának számító buritipálmáról kapta, és a növény egy példánya az épület előtti téren is látható, melyet a közeli Anápolist és a fővárost összekötő út mentéről ültettek át a szökőkutakkal díszített térre. 2008. április 7-én a Palácio do Planalto-ból átmenetileg ebbe az épületbe helyezték át a szövetségi kormány székhelyét és irodáit. A költözést lehetővé tette az is, hogy José Roberto Arruda kormányzó áttette székhelyét Taguatinga városába. Látnivalók Az épület előtt áll a Capitoliumi farkas szobra, melyet Róma városa ajándékozott a brazil főváros alapításának emléknapjára (április 21.). Ênio Liamini Forma Espacial do Plano című alkotását Argentína adományozta. Az épület nyilvánosan látogatható részében egy Che Guevara-mellszobor és Ruben Zevallos Álmok, Valóság és Remény (portugálul: Sonhos, Realidade e Esperança) című falfestménye látható. Az utóbbi alkotás a város történetét meséli el a város védőszentjének, Bosco Szent Jánosnak a próféciájától egészen az építésig. Pósfai Horváth család A pósfai Horváth család egy nemesi származású család, amely Vas- és Zala vármegyében virágzott és a 20. század közepén halt ki. A család története A római katolikus dunántúli nemesi család 1653. június 21.-én kapott III. Ferdinánd magyar királytól címeres nemeslevelet. A címeres levelet szerző Horváth Márton, Benedek és András testvérek, 1653. szeptember 15.-én hirdették ki Sopronban. Az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor igazolják nemességüket a Pósfa nevű Vas vármegyei településen, Horváth Gáspár özvegye, valamint fiai Horváth József, János és György. Pósfai Horváth Wolfgang fia, Horváth János fia, a liberális érzelmű, pósfai Horváth Ferenc (1770-1844) táblabíró volt aki a családját felemelte az ismeretlenségből; tekintélyes tisztséget töltött be: Zala vármegye főjegyzője volt 1816. április 29.-e és 1825. június 6.-a között. Feleségétől, Knecht Terézia (1780-1822) útnőtől, két fiú- és egy leánygyermeke született: pósfai Horváth Eleonóra (1800-1863), aki forintosházi Forintos Károly (1795-1866), táblabíró, mihályfai birtokos felesége volt; pósfai Horváth György (1801-1872), táblabíró; pósfai Horváth Wolfgang (1798-1833), alszolgabíró a lövői járáson 1825. június 6.-a és 1833. október 15.-e között; és pósfai Horváth Zsigmond (1814-1848), tiszteletbeli esküdt. A két fiúgyermek külön-külön ágat alapított. György ága Pósfai Horváth György (1801-1872), táblabíró, ügyvéd, Zalaegerszegen 1830. február 10.-én feleségül vette nemes Fleischhacker Emília (1813-1863) kisasszonyt, akinek a szülei nemes Fleischhacker József (1778-1841), Zala vármegye főorvosa, táblabíró, és nemes Szekeres Erzsébet (1786-1842) voltak. Fleischhacker József eredetileg Galántáról, Pozsony vármegyéből származott. Horváth György és Fleischaker Emília házasságából több fiú- és egy leánygyermek született; azonban egyetlenegy fiú vitte tovább a családot: pósfai Horváth János (1839-1919), a Magyar királyi államvasutak gépgyárának az igazgatója, a Ferenc József-rend lovagja. Leánytestvére, a nagykanizsai lakos, pósfai Horváth Gabriella (1842-1927) úrnő, a nagykanizsai „Vörös-Kereszt” Egylet alapító- és első elnöke, akinek a férje, Plihál Ferenc (1830-1901) királyi közjegyző, 1848-as honvéd úr volt. Plihál Ferenc és Horváth Gabriella 1863. november 16.-án kötött házasságot Zalaegerszegen. Pósfai Horváth János 1882. április 19.-én Mihályfán vette feleségül forintosházi Forintos Irma (1860-1916) kisasszonyt, akinek a szülei forintosházi Forintos Kálmán (1834-1903), jogász, alszolgabíró, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag és liebingeni Schöen Johanna (1838-1921) asszony voltak. Horváth János leányaiban kihalt az ő ága, mivel három leánygyermeke született Forintos Irma úrnőtől. A budapesti születésű kisasszonyok közül kettő, a boldogfai Farkas fivérekkel házasodtak össze: pósfai Horváth Irma (1884-1959), boldogfai Farkas Lajos (1878-1930) úrral, népfelkelő szakaszvezető címzetes őrmesterel, törökudvari uradalmi ispánnal; pósfai Horváth Johanna (1883-1919) boldogfai dr. Farkas István (1875–1921) úrral, aki jogász, a sümegi járás főszolgabírája volt. Mindkettő boldogfai Farkas fivérnek a szülei, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908), Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre, andráshidai földbirtokos, és a nemesnépi Marton családból való nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) úrnő voltak. A harmadik leány, pósfai Horváth Erzsébet (1886-1957), dr. Bergman Andorral házasodott össze. Zsigmond ága Pósfai Horváth Zsigmond (1814-1848), esküdt, házasságot kötött bodorfalvi Baranyay Franciska Terézia (1819-1886) úrleánnyal, akinek a szülei bodorfalvi Baranyay Menyhért (1795-1868), táblabíró, királyi postamester, hahóti lakos, és boldogfai Farkas Julianna (1796-1825) voltak. Farkas Julianna, a tekintélyes zalai nemesi boldogfai Farkas család sarja volt, boldogfai Farkas Ignác (1753-1808), birtokos, és bocsári Svastics Julianna (1771-1832) lánya. Horváth Zsigmond és Baranyay Franciska fiúgyermeke, a zalaszentiváni születésű pósfai Horváth Bertalan (1841-1912), zalamegyei árvaszéki elnöke volt. Feleségül vette barkóczi Szmodics Gizella (1855-1939) kisasszonyt, barkóczi Szmodics József és Belius Anna lányát. Horváth Bertalan és Szmodics Gizella frigyéből három fiú- és három leánygyermek született: pósfai Horváth Viktor (1882-1893), alig 11 évesen hunyt el; pósfai dr. Horváth László (1892-1963), vállalati jogtanácsos, megyei birósági tanácselnök, gyermek nélkül hunyt el, és vitéz pósfai Horváth Bertalan (1889]-1968), akinek nem született gyermeke feleségétől, nagybócsai Sárközy Szidónia (1900-1980) asszonytól. Ezzel bennük kihalt végleg fiúágon a pósfai Horváth család. Horváth Bertalan és Szmodics Gizella lányai: pósfai Horváth Melánia (1875-†?), iszkázi dr. Árvay László (1826-1935) neje, pósfai Horváth Eveline (1876-†?), Koháry Ödön felesége, és pósfai Horváth Gizella (1877-1967), akinek a férje Helmeczi Ágoston volt. Bennük viszont leányágon is végleg kihalt a pósfai Horváth család. A család címere Címer (1653): Vörösben zöld hármas halmon jobbra ágaskodó fehér ló. Sisakdísz: növekvő kék ruhás jobbjában kardot, baljában turbánt tart. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany. Az eddig ismert családfa A1 pósfai Horváth Wolfgang B1 János C1 Ferenc (* 1770 -† Zalaegerszeg , 1844 . január 23. ) táblabíró , Zala vármegye főjegyzője. Felesége: Knecht Terézia (* 1780 -† Zalaegerszeg , 1822 . október 17. ) D1 Wolfgang (* 1798 . - † Zalaegerszeg , 1833 . szeptember 10. ), alszolgabíró. D2 Eleonóra Amália (* Keszthely , 1800 . február 28. -† Mihályfa , 1863 . február 17. ). Férje: forintosházi Forintos Károly ( Mihályfa , Zala vármegye , 1795 . április 23. - Mihályfa , Zala vármegye , 1866 . december 6. ), táblabíró , mihályfai birtokos. D3 György Ferenc (* Keszthely , 1801 . április 24. -† Nagykanizsa , 1872 . szeptember 3. ), táblabíró, ügyvéd. Felesége: nemes Fleischhacker Emília Judit (* Körmend , 1813 . március 17. -† Zalaegerszeg , 1863 . május 14. ) E1 Sándor (* Zalaegerszeg , 1832 . július 5. -†?) E2 Béla György József (* Zalaegerszeg , 1836 . november 28. -† Budapest , 1876 . november 28. ), okleveles gyógyszerész és magyar királyi távirati tiszt. E3 János Nepomuk György (* Zalaegerszeg , 1839 . augusztus 12. -† 1919 ), a Magyar királyi államvasutak gépgyárának az igazgatója, a Ferenc József-rend lovagja, Felesége: forintosházi Forintos Irma (* Mihályfa , 1860 . július 4. -† Nagykanizsa , 1916 . november 13. ). F1 Irma Hedvig Gabriella (* Budapest , 1884 . május 28. -† 1959 ) Férje: boldogfai Farkas Lajos Imre József (* Andráshida , 1878 . október 29. – † Budapest , 1930 . április 9. ), népfelkelő szakaszvezető címzetes őrmester, törökudvari uradalmi ispán. F2 Erzsébet Gabriella Emlília (* Budapest , 1886 . június 2. -† Budapest , 1957 . augusztus 21. ) Férje: dr. Bergmann Andor. F3 Johanna Ernesztina Emlília (* Budapest , 1883 . április 11. -† 1919 . május 27. ) Férje: boldogfai dr. Farkas István Imre (* Boldogfa , Zala vármegye , 1875 . július 11. – † Budapest , 1921 . január 6. ) jogász, a sümegi járás főszolgabírája. E4 Gabriella Erzsébet Alexandra (* Zalaegerszeg , 1842 . január 2. -† Nagykanizsa , 1927 . augusztus 20. ), a nagykanizsai „Vörös-Kereszt” Egylet első elnöke. Férje: Plihál Ferenc (* Perkáta , 1830 . - † Nagykanizsa , 1901 . március 10. ) királyi közjegyző, 1848 -as honvéd, a Nagykanizsai Szépítő Egylet első elnöke. D3 Zsigmond (* 1814 -† 1848 ) Felesége: bodorfalvi Baranyay Franciska Terézia (* Hahót , 1819 . október 3. -† Zalaegerszeg , 1886 . december 11. ) E1 Bertalan István (* Zalaszentiván , 1841 . augusztus 22. -† Kolozsvár , 1912 . április 13. ) Felesége: barkóczi Szmodics Gizella Anna (* Egervár , 1855 . szeptember 28. -† Zalaegerszeg , 1939 . december 1. ) F1 Melánia (* Zalaegerszeg , 1875 . február 14. -†?) Férje: iszkázi dr. Árvay László (* Iszkáz , 1826 . július 28. -† Zalaegerszeg , 1935 . december 5. ) ügyvéd F2 Eveline Ilona (* Zalaegerszeg , 1876 . augusztus 23. -†?). Férje: Koháry Ödön. F3 Gizella (* 1877 - † Budapest , 1967 . december 7. ). Férje: Helmeczi Ágoston. F4 Viktor Ferenc Bertalan (* Zalaegerszeg , 1882 . november 12. - † 1893 . december 12. ) F5 Bertalan József Károly, vitéz (* Zalaegerszeg , 1889 . november 19. -† Zalaegerszeg , 1968 . május 26. ) Felesége: nagybócsai Sárközy Szidónia (* 1900 -† Zalaegerszeg , 1980 . június 1. ) F6 László Gábor Vilmos, dr. (* Zalaegerszeg , 1892 . június 4. -† Budapest , 1963 . március 12. ) E2 Lajos Ferenc (* Zalalövő , 1847 . május 23. -†?). Felesége: ughi Ughy Jusztina (* 1850 . -† Zalalövő , 1908 ) La Bisbal d’Empordà La Bisbal d’Empordà település Spanyolországban, Girona tartományban. La Bisbal d’Empordà Ullastret, Forallac, Cruïlles, Monells i Sant Sadurní de l'Heura és Corçà községekkel határos. Lakosainak száma 10 775 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Berzeviczy Gizella Berzeviczy Gizella (Csákvár, 1878. január 15. – Budapest, 1954. január 10.) pedagógus. Életpályája Egyetemi tanulmányait 1902-ben fejezte be a budapesti egyetemen, melynek elvégzése után Trencsénben, Budafokon, Szabadkán, Aradon tanított, itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság idején Budapesten lett az Erzsébet Nőiskola igazgatója, melynek polgári iskolai tanárképző főiskolává való fejlesztését fő feladatának tekintette. Aktívan dolgozott a pedagógusok továbbképzése érdekében. 1920-ban 8 évi szabadságvesztésre ítélték, és a márianosztrai fegyházba zárták. 1922-ben a fogolycsere-akció során a Szovjetunióba került. 1926–1940 között Odesszában tanított. A második világháborúban a fogolytáborokban folyó antifasiszta tanfolyamok oktatójaként működött. Magyarország felszabadulása után tért haza. Ekkor dolgozta át és jelentette meg visszaemlékezéseit a fehérterror alatti börtönéveiről. Munkái A gyermek a Szovjetunióban (Budapest, 1948) Egy egész nép tanul (Új magyar ismeretterjesztő könyvtár; Budapest, 1948) Családi boldogságunk feltétele a béke (Budapest, 1951) Márianosztra (Budapest, 1953) La Bohalle La Bohalle település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1259 fő (2015). La Bohalle Blaison-Saint-Sulpice, Brain-sur-l’Authion, La Daguenière és Loire-Authion községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pográny Pográny (szlovákul Pohranice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Fekvése A zoboralji település Nyitrától 6 km-re, keletre fekszik. Története Területén már az újkőkori megtelepedés nyomait is megtalálták. A régészek a vonaldíszes kerámia népének települését, valamint kora és késő bronzkori településnyomokat tártak fel. A települést, templomát és szőlőit 1075-ben „Pagran” alakban említik először. 1218-ban „Pagran”, 1479-ben „Kyspogran”, illetve „Nagpogran” néven szerepel az írott forrásokban. Neve a szláv pohranice (= váralja) helynévből ered. A garamszentbenedeki bencés apátság birtoka volt, majd 1113-ban már a zoborhegyi apátság tulajdona. 1218-tól részben az esztergomi érsekségé volt. 1272-ben birtokfelosztás történt a településen. 1339-ben kispogrányi Sánta Petheu végrendelkezett birtokairól. 1378-ban a nyitrai püspök és garammeléki szent-benedeki apátság pereskedik érte. 1533-ban birtokosai az esztergomi érsek, a nyitrai püspök és káptalan, a garamszentbenedeki apátság, a Forgách család és több más nemesi család voltak. A 14. századra két településre, Kis- és Nagypogrányra oszlott. Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést. 1576-ban és 1644-ben felégette a török. Több helybeli lakost a törökök elhurcoltak, ezért a pogrányiakat a mai napig "Janyicsároknak" hívják. 1715-ben szőlőskerttel és 27 háztartással rendelkezett. 1787-ben 120 házában 920 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. 1871-ben a községben téglagyár és 4 malom működött. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. Legrégebbi ismert pecsétjén minden bizonnyal Szent Adalbertet ábrázolták. Az irat, melyen a lenyomat szerepel 1616-ból való. Vályi András szerint: „POGRÁNY. Pogranicze. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához egy mérttföldnyire; határja termő, réttyei jók, szőlőhegye termékeny, gyümöltsös kertyeikből pénzt kereshetnek, piatzozása, malma Nyitrán, fája nints elég, második osztálybéli.” Fényes Elek szerint: „Pográny, magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához észak-keletre 10 1/4 mérföldnyire: 786 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van szép erdeje; szőlőhegye; jó rétjei, vizimalma. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalanok.” Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Pográny, a Nyitra és a Zsitva közti hegyek közt fekvő magyar község, 939 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma a legrégiebbek közé tartozik és a hagyomány szerint Geyza király idejéből 1075-ből való. A plebánián érdekes régi okleveleket és értékes templomi edényeket őriznek. A községben kitünő mészkőbánya van és kén- és vastartalmu forrás, mely télen soha be nem fagy. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E község már a honfoglalás korában fennállott. 1075-ben a garam-szent-benedeki konvent birtoka volt.” A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Népessége 1880-ban 833 lakosából 686 magyar, 95 szlovák, 26 német anyanyelvű és 26 csecsemő; ebből 809 római katolikus, 21 zsidó és 3 evangélikus vallású. 1890-ben 939 lakosából 834 magyar és 97 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 917 lakosából 847 magyar és 68 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben 1179-en lakták, ebből 1005 magyar és 118 szlovák anyanyelvű. 1921-ben 1143 lakosából 960 magyar és 147 csehszlovák. 1930-ban 1101 lakosából 35 magyar és 1103 csehszlovák volt.[forrás?] 1991-ben 1130 lakosából 767 magyar és 355 szlovák. 2001-ben 1065 lakosából 632 magyar és 428 szlovák volt. 2011-ben 1074 lakosából 561 szlovák és 504 magyar. Nevezetességei Római katolikus temploma a 14. században épült román-gótikus stílusban, 1723 -ban barokk stílusban építették át. Falfestményei az 1940-es években készültek. Barokk-klasszicista kúriája a 18. század második felében épült. Nevezetes személyek Pogrányi Benedek (Beňadik Pohranický) török kori vitéz, a mai Szlovákia területén kiadott első röplapújság (Zwo wahrahaffte neue Zeitungge, 1593) írója. Szapáry János (1757-1815) fiumei kormányzó, Szerém vármegye főispánja. [forrás?] Palkovics János (Ján Palkovič) pogrányi pap, a Pográny történetéről írt kézirat szerzője (Notitia Historica Pográny Possessionis, 1824). Drnovszky Ferenc (František Drnovský) pogrányi pap, a faluról elsőként megjelent honismereti leírás szerzője (Pográny és vidéke Nyitra vármegyében, in: Regélő 1837). Pogrányi József (Jozef Pohranický) köztisztviselő, publicista, író, a komáromi Jókai egyesület elnöke. Ľubomír Smrčok (született Mészáros László, 1919. április 13., Pográny), színész, rendező, író és publicista. 1925-1929 között a pogrányi népiskolát látogatta, később azonban Nyitrára költözött. Szlovák vándorszínházakban lépett fel, majd színházi rendezőként tevékenykedett Nyitrán és Pozsonyban. A főiskolán és az állami konzervatóriumban is adott elő. 1961-1970 között a Film a divadlo főszerkesztője. Több könyv szerzője vagy szerkesztője. 1970. augusztus 1-jén hunyt el Pozsonyban. Iskola Magyar tannyelvű általános iskolájának a 2005/2006-os tanévben 70 tanulója volt. Testvértelepülés Felsőörs, Magyarország Tápióság , Magyarország (2007 óta) La Boissière-des-Landes La Boissière-des-Landes település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 1369 fő (2015). La Boissière-des-Landes Aubigny-les-Clouzeaux, Chaillé-sous-les-Ormeaux, Nesmy, Nieul-le-Dolent, Saint-Avaugourd-des-Landes és Saint-Vincent-sur-Graon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: La Boissière-du-Doré La Boissière-du-Doré település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 1038 fő (2015). La Boissière-du-Doré Landemont, Le Puiset-Doré, Saint-Christophe-la-Couperie és La Remaudière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Berzeviczy Sándor Berzeviczei Berzeviczy Sándor (Berzevice, 1674 – Kassa, 1743. december 2.) jezsuita rendi tanár. Élete 1691-ben a rendbe lépett, bölcseletet és teológiát tanított Kassán, Nagyszombatban és Egerben; több helyen volt házfőnök. Művei Gratiae immortales beneficentissimo universitatis Cassoviensis senario. Bartfae, 1701. La Boissière-en-Gâtine La Boissière-en-Gâtine település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 248 fő (2015). La Boissière-en-Gâtine Allonne, Cours, Les Groseillers, Saint-Marc-la-Lande és Saint-Pardoux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A magyar labdarúgó-válogatott 2010. október 8-i mérkőzése Előző mérkőzés - Következő mérkőzés A magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki selejtező mérkőzése San Marino ellen, 2010. október 8-án. A végeredmény 8–0 lett a magyar csapat javára. Előzmények A magyar labdarúgó-válogatott a San Marino elleni mérkőzésig két Eb-selejtezőt játszott. Az elsőt a svédek ellen, idegenben. A mérkőzésen 2–0-ra nyertek a hazaiak. A következő találkozón, Moldova ellen már sikerült a javítás, a magyar csapat 2–1-re győzött. Így a harmadik forduló előtt a harmadik helyen álltak a csoportban. Korábban San Marino még sosem győzte le a magyar válogatottat. San Marino a magyarok elleni mérkőzésig, szintén két találkozót játszott a csoportban. Hazai pályán 5–0-ra kaptak ki Hollandiától, majd Svédországban 6–0-ra győzték le őket. A csoportban az utolsó helyet foglalták el a budapesti mérkőzés előtt, –11-es gólkülönbséggel. Keretek Egervári Sándor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya szeptember 27-én jelölte ki huszonegy fős játékoskeretét a két októberi selejtezőre, illetve megnevezte a biztonsági tartalékokat is. A tartalékok: Komlósi Ádám, Varga József. A San Marino-iak tizennyolc játékossal utaztak el Budapestre. megjegyzés: Az adatok a mérkőzés előtti állapotnak megfelelőek! A mérkőzés A kezdő sípszóra tízezernél kicsivel több néző gyűlt össze a Puskás Ferenc Stadionban. A magyar válogatott a 11. percben szerezte meg a vezetést, Rudolf Gergely fejesgóljával. A 18. percben Szalai Ádám egy szöglet után fejelt a kapuba. A 25. percben már három gólos volt a magyar előny, Rudolf a kapust is kicselezve lőtt a hálóba. A középkezdés után nem sokkal Szalai is meglőtte második találatát a mérkőzésen. A szünetben 4–0-ra vezetett a magyar válogatott. A második félidő elején Szalai ott folytatta, ahol abbahagyta a félidő előtt. A 48. percben mesterhármast ért el. A 60. percben Koman Vladimir is feliratkozott a góllövők közé. Ezután visszavett a hazai csapat, a következő gólra a 89. percig kellett várni. Ekkor Dzsudzsák Balázs lőtt jobb lábbal védhetetlenül a kapuba. A hosszabbításban tizenegyeshez jutott a magyar csapat. A büntetőt Gera Zoltán magabiztosan értékesítette, ezzel beállította a 8–0-s végeredményt. Legutóbb szintén San Marino ellen ért el mesterhármast labdarúgó a magyar válogatottban, 2002. október 16-án Gera Zoltán a Megyeri úton triplázott Eb-selejtezőn. Ibrahima Sonko Ibrahima Sonko (Bignona, 1981. január 22.) szenegáli labdarúgó, jelenleg a török Akhisar Belediye játékosa. Pályafutása Kezdeti évek Sonko a Saint-Étienne-ben kezdte pályafutását 1997-ben, majd két év múlva a Grenoble Foothoz került. Ott 2002-ig 80 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és nyolc gólt szerzett. Ezután leigazolta az angol Brentford, ahol két évet töltött el. Reading FC 2004-ben ingyen a Readinghez igazolt, ahol hamar megkedvelték a szurkolók. Nagy ugrásai miatt hamar elnevezték Supermannek. A 2006/07-es szezonban, egy Aston Villa elleni bajnokin piros lapot kapott, miután Luke Moore-ral szemben szabálytalankodott a büntetőterületen belül. A Reading végül 2-1-re kikapott. A csapat mestere, Kevin Dillon védelmébe vette, szerinte jogos volt az eset után megítélt büntető, de nem kellett volna kiállítani Sonkót. 2006. október 14-én olyan keményen ütközött a Chelsea kapusával, Carlo Cudicinivel, hogy a hálóőrt hordágyon, nyakmerevítővel kellett levinni a pályáról. Sonko később elárulta, több életveszélyes fenyegetést kapott a londoni szurkolóktól. December 11-én egy új, 2010-ig szóló szerződést írt alá a kék-fehérekkel. 2007. január 20-án, egy Sheffield United elleni meccsen olyan súlyosan megsérültek a térdszalagjai, hogy csak októberben térhetett vissza a pályára. Stoke City FC A Stoke City 2008. augusztus 29-én 2 millió fontért leigazolta Sonkót. Szeptember 14-én, egy Everton ellen 3-2-re elveszített mérkőzésen debütált. 2009. szeptember 1-jén a teljes 2009/10-es idényre kölcsönvette a Hull City. Szeptember 12-én, a Sunderland ellen mutatkozott be. Válogatott Sonko a francia és a szenegáli válogatott közül választhatott. Ő úgy döntött, abban a csapatban fog játszani, amelybe hamarabb behívják. 2008. január 12-én debütált Szenegál színeiben, egy Namíbia ellen 3–1-re megnyert találkozón. Részt vett a 2008-as afrikai nemzetek kupáján is. A magyar labdarúgó-válogatott 2011. augusztus 10-i mérkőzése A magyar labdarúgó-válogatott barátságos mérkőzése Izland ellen, 2011. augusztus 10-én. A végeredmény 4–0 lett a magyar csapat javára. Előzmények Ez volt a magyar labdarúgó-válogatott hatodik mérkőzése 2011-ben. Az eddigi mérleg sorrendben: győzelem Azerbajdzsán ellen 2–0-ra barátságos mérkőzésen, 4–0-s hazai vereség Hollandia ellen hazai pályán, majd négy napra rá vereség a hollandok elleni "visszavágón" 5–3-ra (mindkettő Eb-selejtező volt), majd 1–0-s győzelem Luxemburg ellen, felkészülési találkozón, a legutóbbi találkozón pedig 3–0-s győzelem San Marino felett, Eb-selejtezőn. Az izlandi labdarúgó-válogatott ezt a mérkőzést megelőzően legutóbb 2011. június 4-én lépett pályára. Akkor Eb-selejtezőn Dánia győzte le őket, hazai pályán, 2–0 arányban. Keretek Egervári Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya július 27-én hirdette ki a huszonhárom főből álló keretet, azonban később egy helyen módosította azt. Ólafur Jóhannesson, az izlandi válogatott kapitánya augusztus elején hirdette ki Izland válogatottjának keretét a barátságos mérkőzésre, amelyen később öt helyen is változtatott. megjegyzés: Az adatok a mérkőzés előtti állapotnak megfelelőek! A mérkőzés 2011. április 1-jén jelentették be hivatalosan, hogy Magyarország felkészülési mérkőzést játszik Izlanddal, augusztus 10-én. A találkozón a 32. percben Koman Vladimir szerzett vezetést a magyar csapat számára. Az első félidő végén Rudolf Gergely növelte 2–0-ra a hazai csapat előnyét. A második játékrészben, az 59. percben Dzsudzsák Balázs talált az izlandi kapuba, a mérkőzés végeredményét azonban Elek Ákos állította be, a 88. percben. Magyarország–Izland 4–0. Chrysolina hyperici A Chrysolina hyperici a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Chrysolina hyperici eredeti előfordulási területe Észak- és Közép-Európa, valamint Ázsia nyugati része. Ezt a bogarat betelepítették az Amerikai Egyesült Államok nyugati felébe, hogy kordába tartsa a közönséges orbáncfüvet (Hypericum perforatum). Megjelenése A testhossza 5-6 milliméter. Ez az apró bogár, fémesen zöldes színű. Életmódja Az imágó tavasszal a közönséges orbáncfű leveleivel és virágaival táplálkozik. Később, amikor is már megkezdődtek az esőzések, a bogár a növény alsóbb leveleit kezdi rágni. Szaporodása A nőstény a közönséges orbáncfű levelének alsó felére rakja le a petéit. A kikelt lárva, csak éjszaka táplálkozik. A lárva, körülbelül egy hónap múlva beássa magát a talajba, ahol bebábozódik. A bábállapot kevesebb, mint két hétig tart; ennek végén előjön az imágó. Berzo Demo Berzo Demo település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 1663 fő (2017. január 1.). Berzo Demo Cedegolo, Cevo, Malonno, Paisco Loveno, Sellero és Sonico községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lord Howe-szigeti botsáska A Lord Howe-szigeti botsáska (Dryococelus australis) a világ legritkább rovarfajainak egyike. Már közel egy évszázada kihaltnak hitték, amikor 2001-ben találtak néhány tucat egyedből álló populációt. Előfordulása A faj valamikor rendkívül gyakori volt a Lord Howe szigeten, és népszerű horgászcsalinak számított, azonban az 1918-ban, egy hajótörés során a szigetre kerülő házi patkányok szinte teljesen kipusztították. 1920-ban még láttak élő példányt, azután csak néhány tetemet találtak az 1960-as években, mígnem 2001-ben egy entomológusokból álló csapat a Ball's Pyramid nevű sziklaalakzat élővilágának feltérképezése közben megtalálták a túlélőket. A 20-30 megmaradt rovar egyetlen cserjén élt. Az ott begyűjtött párból mostanra sikerült a Melbourne-i állatkertben egy mintegy ötven fős populációt kitenyészteni, amelynek segítségével a tervek szerint a patkányok kiirtása után újra benépesítik majd a szigetet. Ausztrálián kívül a budapesti állatkertben sikerült először szaporítani a fajt. 2016. november 11-én a San Diegó-i Állatkert bejelentette, hogy a náluk élő botsáskák szeptember óta több mint 500 petét raktak le. Megjelenése A felnőtt Lord Howe-szigeti botsáska mintegy 15 cm hosszú és 1,5 cm széles, 25 grammot nyom. A botsáskafélék többségétől eltérően nincsen szárnyuk, de gyorsan képesek futni. A hímek valamivel kisebb termetűek, és a hátsó lábuk legfelső íze vastagabb és fogazott. A patkányok megjelenése előtt amatőr kutatók előszeretettel vizsgálták, mi történik ezen lábak letépése után. A láb ilyenkor visszanő ugyan, de csak a szokásos, a nőstényekével megegyező alakban. A hímek viselkedése a lábuknál is különösebb: mindenben követik a nőstényeket, és éjszaka a lábaikkal azokat átkarolva alszanak. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. március 13.)